14

Ugyan kivel nem fordul elô, hogy úgy érzi,

az elbutulás fenyegeti, hiszen gyakran el felejti,

bezárta-e a la kást, vagy nem tudja,

hogy bekapcsolta-e az autó riasz tóját?

Mikor van szó valódi demenciáról, és melyek a

feledékenység kezelésének legfontosabb lehetôségei?

Gyorsan fakuló emlékek…

15

Kovács Tibor ideggyógyásszal, a Sem­

mel weis Egyetem Neurológiai Kliniká­

já nak docensével beszélgetünk.

Amikor reggelenként bezárjuk az ajtót, tu laj­

donképpen egy automatizmust hajtunk vég­

re, és a figyelem hiányával magyarázható, ha

nem emlékszünk arra, hogy ez a mechanikus

mozdulatsor megtörtént­e, vagy sem. Ez te­

hát nem a demencia jele. Ha azonban egy

idôs ember egy­két órával azután, hogy be­

vette a gyógyszereit, ismét be akarja ôket

venni, vagy ha például nem emlékszik rá,

hogy reggelizett­e, vagy sem, ha nem képes

új dolgokat megjegyezni, ha a korábbiakhoz

képest több nehézséget okoz a kereszt rejt­

vényfejtés, ha ugyanazt a témát újra és újra

elôhozza, pedig már többször volt róla szó,

nos, ilyenkor gyanakodni kell. Ezek ugyanis

valóban a leggyakoribb demencia, az Alz hei­

mer­betegség tünetei lehetnek. A kór elô for­

dulási gyakorisága az életkor elôrehala dá­

sával nô: míg a 65 éves korosztály körében

csak egy százalék körüli, addig 85 év fölött

közel minden második ember Alzheimer­

kórban szenved. Visszatérve azonban be­

szél getésünk kiindulópontjára: szó sincs ar­

ról, hogy minden „memóriaprobléma” hátte­

rében ez a hírhedt betegség állna.

Melyek a legfontosabb egyéb okok?

Az ajtóbezárással kapcsolatban már emlí tet­

tem, hogy figyelemzavarról van szó. Ilyenkor

a memóriánkból nem tudjuk elôhívni a szük­

séges információkat. Aki fáradt, túlterhelt,

stresszes életet él, sok dologra akar figyelni

egyszerre, az bizony ne csodálkozzon, hogy

ilyen figyelmi deficitjei vannak. A figyelem­

zavar azonban bizonyos betegségek vele­

járója is lehet, ilyen például a depresszió,

amely zavarja az emlékképek elôhívásáért

felelôs homloklebeny mûködését. A kedély­

beteg ember állandóan a problémáival fog­

lalkozik, ôrlôdik, zakatol az agya, lelkileg, fi zi­

kailag, szellemileg emészti magát, és nem

marad energiája arra, hogy a külvilágra fi­

gyeljen, így aztán sok mindent elfelejt, és az

állandó figyelemzavar memóriaproblémákat

eredményez. Ez azonban nem valódi, hanem

ún. pszeudodemencia. Érdekes egyébként,

hogy idôs embereknél a depresszió gyakran

társulhat Alzheimer­kórhoz, de egy képzett

neurológus vagy pszichiáter nagy eséllyel el

tudja dönteni, hogy melyikrôl is van szó.

Tehát depresszió vagy „figyelemzavaros

életmód” esetén az emlékek elô hívá sá­

val van probléma. A valódi Alzheimer­

betegségben a memóriafunkciók mely

része károsodik?

16

Alzheimer­kór esetén a memóriatárolás za­

va ráról van szó, méghozzá olyan zavaráról,

amelynek hátterében az agy morfoló giá­

jának, szerkezetének megváltozása áll. Tehát

a feledékenységgel kapcsolatos kórképe ­

ket nem csak aszerint csoportosíthatjuk,

hogy a memória tárolásának vagy elôhí vá­

sának „meg hibásodásáról” van­e szó, hanem

aszerint is, hogy a háttérben az agyi struktúra

kóros megváltozása áll­e.

Depresszió vagy túlhajszoltság miatt jelent­

kezô feledékenység esetén errôl nincsen

szó, de Alzheimer­kórnál, vagy például de­

men ciát okozó agyi érbetegség esetén igen.

A feledékenység hátterében sokféle kórkép

állhat, ezért a neurológiai kivizsgálás igen

sokrétû. Elôször megfelelô neuropszicho ló­

giai tesztekkel el kell dönteni, hogy objek ti­

vizálható­e a memóriavesztés, vagy csak a

beteg érzi magát feledékenynek. Ha ob jek­

tíven is kimutatható, akkor laborvizsgálatokat

végzünk, hogy az agyat szolgáló metabolikus

körülmények jók­e, nincs­e jelen például máj­,

vese­ vagy pajzsmirigybetegség, és szük ség

esetén ezt mûszeres neurológiai diag nosz­

tikai módszerek követik. Az agyat struk turális

és funkcionális képalkotó eljárásokkal (pl.

MRI, SPECT vagy PET) vizsgálhatjuk, illet ve

az agyi elektromos tevékenységet EEG­vel

teszteljük. Memóriazavart okozhat a homlok­

lebenyben lévô epilepsziás góc, agy daganat,

agyérbetegség vagy az agyvízterek tágulata

— hogy csak néhány példát említsek. Ezek

pontos felderítése különbözô módsze rekkel

lehetséges.

Alzheimer­kór esetén a neuropszichológiai

tesztek, a tünetek, a képalkotó eljárással ka­

pott leletek, illetve a liquorban lévô bizonyos

kémiai markerek mennyisége alapján a diag­

nózis kb. 95­97 százalékos valószínûséggel

felállítható. Sajnos, az Alzheimer­kórnak nincs

biztos, igen­nem jellegû markere; az esetleg

társuló más degeneratív betegség jelenlétét

csak szövettani (autopsziás) vizsgálat zárja ki.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a

memóriáért felelôs agyterületeket hatéko­

nyan károsítja a rendszeres alkoholfo gyasz­

tás, illetve bizonyos gyógyszerek is okoz hat­

nak feledékenységet. A memóriával kapcso­

latos idegrendszeri mechanizmusokban fon­

tos szerepe van az acetilkolin nevû inge rü­

letátvivô anyagnak, ezért antikolinerg hatású

gyógyszereket — triciklusos antidepresszán­

sokat, bizonyos Parkinson­kór elleni szere­

ket, illetve neuroleptikumokat — idôs korban

alkalmazni igencsak kockázatos.

Melyek a kezelés lehetôségei?

Természetesen depresszió esetén a dep­

ressziót, epilepszia esetén az epilepsziát stb.

kell kezelni. Persze a kép nem mindig egy­

szerû, hiszen, mint mondtam, tapasztalt neu­

rológus vagy pszichiáter kell annak megálla­

pításához, hogy például a depresszió hátte­

rében nem Alzheimer­betegség áll­e.

Ha szervi bajt nem találunk, ha a me mó ria­

vesztés nem objektivizálható, vagy nem éri el

a kóros szintet, de a betegnek panaszt okoz,

akkor általában valamilyen nootro pi kumot

használunk a tünetek enyhítésére. Magyar­

országon leggyakrabban a piracetámot és a

vinpocetint alkalmazzuk, ezeket egyébként

enyhe demencia kezelésére is használhatjuk.

A vinpocetin a gyors mûködésû nátrium­

csatornák és a foszfodiészteráz enzim gátló

szere, a piracetám az idegsejtek memb rán­

jának fluiditását változtatja meg, azaz külön­

bözô hatásmechanizmussal támogatják a

me móriafunkciókat.

Ami az Alzheimer­betegséget illeti: enyhe és

középsúlyos stádiumban a kognitív funk ció­

17

kat és részben a pszichiátriai tüneteket is

kolinészteráz­gátlókkal kezeljük, melyek meg­

akadályozzák az acetilkolin lebomlását. Ma­

gyar országon a donepezilt és a rivasztigmint

forgalmazzák; az Európai Unióban — így Ma­

gyarországon is — törzskönyvezett galanta­

min azonban hazánkban nem kapható.

Középsúlyos vagy súlyos Alzheimer­kórban

a glutamát­antagonista, NMDA­receptorblok­

koló memantint alkalmazzuk.

Mind a kolinészterázgátlók, mind a glutamát­

anatgonisták alkalmazásakor két dolgot vá­

runk: egyrészt a tünetek enyhülését, más­

részt a betegség elôrehaladásának lassu lá­

sát. Alzheimer­betegség esetén is nagyon

fontos tehát a korai felismerés, hiszen a már

elveszett funkciókat sosem lehet pótolni, a

hanyatlás sebességét azonban fékezni tud­

juk. Minél hamarabb kezdôdik a kezelés, an­

nál hosszabb ideig tudunk bizonyos funkció­

kat megôrizni. Fontos továbbá, hogy a család

figyeljen oda, hogy a beteg pontosan és

hosszú ideig szedje a gyógyszereit, hiszen

csak akkor várhatunk eredményt.

Mit mutatnak a statisztikák, milyen ered­

ményt várhatnak?

A betegek 20­30 százaléka a kolinészteráz­

gátlókra vagy a memantinra látványosan rea­

gál. Körülbelül 40 százalékban az állapot sta­

bilizálását érjük el, míg 20­30 százalékban

nincs változás. Az említett gyógyszerek

ugyan is nem jelentenek oki terápiát, nem gá­

tolják a betegség kialakulásáért felelôs me­

chanizmusokat, mint ahogy a rendelkezésre

álló, és a páciensek, illetve az orvosok kö ré­

ben népszerûségnek örvendô OTC szerek

sem. A gyógyszerfejlesztés különbözô stá­

diumaiban már több olyan gyógyszerjelölt

mo lekula van, amelytôl oki terápiát remélnek,

ezek piaci megjelenésére azonban minden

bizonnyal még évekig kell várnunk.

Bakos Júlia

www.bilobil.hu

BiF

+V

/20

110

2/H

TP

luss

Ko

mm

unik

áció

sÜ

gyn

öks

ég

Ötven felett szellemi és fi zikai teljesítményünk már nem a régi. A Bilobil forte80 mg kapszula azonban enyhíti az agyi keringési zavarok okozta szédülést, fül-zúgást, memóriazavarokat, a szorongással kísért hangulati labilitást, lassítja az Alzheimer-kór okozta elbutulás folyamatát, valamint növeli a fájdalommentes járástávolságot!

A Bilobil forte 80 mg kapszula és a Bilobil Vital kemény kapszula vény nélkül kapható gyógyszerek.Hatóanyag: Ginkgo biloba levél száraz kivonata. Ellenjavallat: az összetevôk bármelyikével szembeni túlérzé-kenység esetén.

A Bilobil Vital 120 mg kemény kap-szula pedig a nyugdíjas években jelentkezô szellemi hanyatlás, szé-dülés, fülzúgás, látászavar, indiszpo-náltság és alvási zavarok kezelésére, valamint a fájdalommentes járástá-volság növelésére ajánlott!

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájé-koztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Bilobil_FORTE+VITAL_hird_Humantrade_197x125mm+3-3mm kifutoval.indd 1 2011.01.25. 10:06:51