Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

30
Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel Blaskó Zsuzsa Népességtudományi Kutatóintézet, KSH Corvinus Egyetem, 2011 október 27.

description

Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel. Blaskó Zsuzsa Népességtudományi Kutatóintézet, KSH Corvinus Egyetem, 2011 október 27. Miről lesz szó?. Kisgyermekes nők munkavállalása: dolgozzanak? Ne dolgozzanak? - A kisgyermekes nők munkavállalása pro és kontra – Miért érdekes? - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Page 1: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Blaskó ZsuzsaNépességtudományi Kutatóintézet, KSH

Corvinus Egyetem,2011 október 27.

Page 2: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Miről lesz szó? Kisgyermekes nők munkavállalása: dolgozzanak? Ne

dolgozzanak? - A kisgyermekes nők munkavállalása pro és kontra – Miért érdekes?

A társadalompolitikai beavatkozás eszközei: Pénzbeli transzferek Nem pénzbeli transzferek – gyermekintézmények! Munkapiaci környezet

Lehetőségek és korlátok – magyar helyzetkép

Kitekintés – saját kutatási eredmények A gyermekfejlődés szempontjai Társadalmi értékek, attitűdök

Page 3: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Női munkavállalás – régen és most

Hagyományos társadalmak: munkahely és lakóhely összekapcsolódása, többgenerációs együttélésIparosodással, munkahely és otthon szétválása, nők munkába állása

Európában a 20. század közepére két alapmodell: Nyugat-Európa: „Male-breadwinner” – nő nem, vagy

csak a gyerek megszületéséig dolgozik Kelet-Európa: „nemek egyenjogúsága”, kétkeresős

családmodell Mára konvergencia – kétkeresős családmodell terjedése

Page 4: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása – OECD 2008

Page 5: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Érvek és ellenérvek a kisgyermeket nevelő nők munkavállalása mellett és ellene

Miért dolgozzanak? (Miért érdemes a munkába

állásukat támogatni?)

… … …

Miért ne dolgozzanak? (Miért érdemes a munkától való

távolmaradásukat támogatni?)

… … …

Page 6: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Társadalompolitikai eszközök

Intézményfejlesztés vagy otthonmaradás támogatása?

Pénzbeli transzferek Munkavállaláshoz kötött (szülői / anyasági szabadságok) Nem munkavállaláshoz kötött Adórendszeren keresztül

Nem pénzbeli transzferek Gyermekintézmények egyéb

Munkapiaci környezet alakítása (korlátozottan) Család-munka egyensúly: családbarát munkahelyek, részmunkaidő,

rugalmas munkavállalás…

Page 7: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek – szülői szabadságok

Biztosítási logika, társadalombiztosítási ellátás Jövedelem-fenntartás a foglalkoztatási státushoz

kapcsolódva. Függ a munkaviszony lététől, hosszától. Munkajövedelmet helyettesít. Járulékokból fedezik. Változatok:

korábbi fizetés százalékában / felső plafonnal vagy anélkül / fix összeg… ezek kombinációi

Rugalmasság: ki veheti fel? / mikor veheti fel? Anyai / apai / szülői szabadság Hatások…

a munkavállalásra A termékenységre

Példa a magyar rendszerből:…………

Page 8: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Nem munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek

A megnövekvő jövedelmi igényt kezeli Egyszeri / folyamatos Alanyi jogú (demogrant) / jövedelmi kritériumhoz kötött Minél jobb módú a család, annál kevésbé játszik szerepet a

költségvetésében

Példa a magyar rendszerben: …………………

Page 9: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Adórendszer alakítása

Adóalap-kedvezmények / Adóból levonható kedvezmény Családi adózás/ Egyéni adózás Munkapiaci hatások? Komplex hatás más területekre is

Page 10: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Magyarország: a gyermektámogatások rendszere

 ALANYI JOGON JÁR:

Anyasági támogatás Családi pótlék Gyermekgondozási

segély (GYES) Gyermekgondozási

támogatás (GYET)

BIZTOSÍTOTT SZÜLŐKNEK JÁR:

Terhességi

Gyermekágyi Segély (TGYÁS)

Gyermekgondozási Díj (GYED)

Családi adókedvezmény

Page 11: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Szülői szabadságok rendszere

TGYÁS Előzetes munkaviszonyhoz kötött Elődje már a 2.vh. előtt (6+6 hét) Ma 168 nap, fizetés 70%-a

GYES 1966-tól ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig. 1969: kiterjesztés 3 éves korig. 1999-ig biztosítási alapú.

GYED 1984-től a szülési szabadság meghosszabbítása. 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem

hosszú távúak. bevezetésekor európai viszonylatban egyedülálló tb. viszonyhoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad.

GYET 1993- legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél

Page 12: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Változások 2010 - 2011

Változások 2010 májustól – Bajnai kormány:

GYES 2 évre rövidül (GYET 2 éves kortól)

Szigorodó GYED feltételek

Intézményi férőhelyek bővítése (?)

Részmunka a közszférába visszatérőknek

2011, Orbán kormány:

GYES újra 3 év Munkavégzési szabályok:

Szigorodtak (GYES) Enyhültek (GYET)

Családi pótlék -- ) nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás

Családi adókedvezmény

Page 13: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Spending on maternity and parental leave payments per child born, 2007 Spending per birth as a % of GDP per capita

Page 14: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Nem pénzbeli transzferek - gyermekintézmények

0-3, 3-6 éves korosztály Állami vs. magán finanszírozású Színvonal! Elérhetőség, megfizethetőség, rugalmasság Egyértelmű pozitív hatás a munkavállalásra Gyermekvállalásra pozitív hatás

Page 15: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Gyermekintézmények 3-6 év

Óvodák: számuk visszaesett a rendszerváltás után (vállalatik

megszűntek, önkormányzati csökkent) de több egyházi és magán

1990-ben 385 ezer férőhely; 2000: 371 ezer Kis mértékű túlzsúfoltság de így is jó a 3-7 évesek intézménybe járási mutatója:

90% körül - OECD: kb. 65% probléma

• a rugalmassággal• térbeli megoszlással

Page 16: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Bölcsődei ellátás

Radikális intézményszám és férőhely-csökkenés a rendszerváltás után (főleg kistelepüléseken)

8-10% körüli ellátottság arány (EU-s célkitűzés!) 2006 után bővülés:

160 új bölcsőde (2010: 668, 32516 gyerek) Férőhelyszám-növekedés admin. okok miatt is

többség 2-3 éves, sok 3 feletti! (33%) intézmények zsúfoltak (128 gyerek / 100 férőhely) várólisták egyenlőtlen területi megoszlás magas költségek – önkormányzatok nem tudják fenntartani (1,1M – 0,55M)

Page 17: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Alternatív ellátási formák

Családi napközi Költségtérítéses szigorú szabályozás – enyhítések magas költségek Főként a kistelepülésen remélnek tőle megoldást Növekedés 2008 után:

2008 – 223 int. 2621 gyerek 2010 – 694 int, 7200 gyerek

Családi gyermekfelügyeletEgységes óvoda-bölcsőde(497 gyerek)

Page 18: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Gyermekintézményben ellátott gyermekek aránya az Európai Unió országaiban. 2006.

0102030405060708090

100

0-3 évesek 3-6 évesek

Page 19: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Munkapiaci környezet: családbarát munkahelyek?

Családbarátság fogalma Rugalmas helyszín, rugalmas időbeosztás,

beleszólási lehetőség… Állami eszközök:

Szabályozások Ösztönzők Állami szektor „példamutatása”

Page 20: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Munkapiaci környezet - részmunkaidő

Teljes állás és részmunka határa elmosódik, átmeneti formák

Elsősorban a munkapiaci kereslet-kínálat alakulásának függvényeKereslet: szolgáltatások súlya nő / hosszabb nyitva

tartások és üzemidő / ezek egyre változatosabbakKínálat: nők tömeges munkába állása / tanuló fiatalok

megjelenése / átalakuló munkavállalói szándékok Állami beavatkozási lehetőségek (mérsékelt hatással) :

• jogosultságok (kisgyerekesek, nyugdíj előtt…) • teljes állásúak átléphetnek 50-80%-osba• munkaadói TB járulék csökkentése

GDP és részmunkaidős foglalkoztatás szintje korrelál Pozitív hatása a gyerekvállalásra és a munkavállalásra is

Page 21: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Részmunkaidős munkavállalás, nők. Forrás: Eurostat

Page 22: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Munkaidő kialakítása (2005, EU Survey on working conditions)

Page 23: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Gyermektámogatás és munkavállalás

Negatív hatás a női foglalkoztatásra?- Rendszerváltásig magas női foglalkoztatás, utána jelentős

visszaesés – a szülői szab. rendszer (is) szerepet játszik? Távolmaradást ösztönző rendszer:

Pénzbeli juttatások gyermekintézmények helyett GYES mint biztonság Munkapiacra visszatérés / belépés nehézségei Támogatások széles körű kihasználása: átlagos távolmaradás 4.7 év (Köllő-

Bálint) Humántőke csökkenés Visszatérési nehézségek

• Megszűnő munkahelyek / munkakörök• Névleges védelem• Előítéletek?

Korábbi munkapiaci kötődésűek aránya csökken - különösen az alacsonyan iskolázottak körében

Bizonyos hosszúság felett általánosan negatív hatás

Page 24: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Egy fontos következmény: demográfiai hatás

A szülői szabadság rendszere és az abból következő optimális otthonmaradási / ”gyerekidőzítési” gyakorlat

Juttatások összefüggése a gyerekszámmal; Szabadság hossza; Juttatás kiszámítás módja többedik gyereknél…

Page 25: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Demográfiai hatás – általánosabban Gyermekvállalás és munkapiaci részvétel összefüggései 1980 és 2006 – OECD

Page 26: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre

Nemzetközi szakirodalom áttekintése

Page 27: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre (Blaskó, Esély 2010/3)

Anyai munkavállalás időzítésének hatásai Nemzetközi kutatási tapasztalatok:

Nincs megfelelő magyar vizsgálat Összehasonlítás korlátai! Nem a 3 év kérdését nézik

Longitudinális felvételek Hatások 3 területe: fizikai egészség; pszicho-szociális fejlődés; kognitív fejlődés

1. Fizikai fejlődés, egészségi állapot

Szoptatás: egészségi hatásai, WHO; Korai munkavállalás hatása a szoptatásra

Hatás a gyermekhalandóságra: Ruhm 2000; Tanaka 2005: fizetett szabadság!

Fertőző betegségek:

Bp-i longitudinális (Bass)

Gordon et.al. (légúti, fül)

Kramer et.al. (allergiakockázat csökken)

Túlsúly

Page 28: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Hatások a gyermekfejlődésre

2. Pszicho-szociális fejlődés

• Kötődéselmélet (Bowlby 1969)• Önmagában nem negatív – a körülmények fontosak! – időpont,

munkavállalás körülményei, intézményminőség…• Első életévben:

• negatív hatások, különösen ha korán (Vandell, Han és mások, Youngblade…)

• problémás viselkedés, agresszió, csökkenő frusztráció tűrés…• Iskolás kor!

• Utána: vegyes kép – nincs negatív hatás vagy kevés• nehezen szétválasztható időpont szerint• Negatív hatást fokozza:

Anyai stressz, szerepzavar, elégedetlenség a munkával, nem komplex munka…

Rossz minőségű intézményHosszú idő az intézményben

Page 29: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Hatások a gyermekfejlődésre

3. Kognitív fejlődés

Jobb az intézmény? – szakképzett gondozókElső év: enyhe negatív hatások – különösen magas óraszám mellett

(Alwin és Thornton; Mott; Han és mások; Waldfogel és mások)

– pl. későbbi szókincs, matematika Első év után: pozitív hatások,

szókincs, szövegértés, matematika – késleltetve!Alacsony jövedelmű családok?

Általános vizsgálatok szerint náluk többet árt a nem-anyai ellátás: de milyen az az ellátás??!!

– célzott beavatkozások (Head Start, Sure Start…)Intézményminőség!!!

Page 30: Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Hatások a gyermekfejlődésre

Következtetések

Anyai gondoskodás egy éves korig: Fizikai: + Pszichés: ++! Kognitív: (+)

2 és 3 éves kor között Fizikai: - (megfelelő higiéne) Pszichés: megfelelő körülmények mellett csökkenő kockázat Kognitív: megfelelő körülmények mellett növekvő haszon

Nincs mindenkire érvényes, egységes recept

Tehát: Választási szabadság, egyre inkább munkába állást ösztönző megoldás!