GYERMEKIRODALMI LAP • L. ÉVFOLYAM 568. SZÁM · A JEGESMEDVE FARKA Sok-sok évvel ezelõtt a...
Transcript of GYERMEKIRODALMI LAP • L. ÉVFOLYAM 568. SZÁM · A JEGESMEDVE FARKA Sok-sok évvel ezelõtt a...
GYERMEKIRODALMI LAP • L. ÉVFOLYAM 568. SZÁM
Heje-huja, vigalom! Habos fánk a jutalom.
2006
. FE
BR
UÁ
R
21
Istenke ha ad nyulacskát, ad füvecskét is.
2
LÁSZLÓFFY ALADÁR
PIROSKA ÉS A FARSANGAlig-alig bizseregnek a rügyek az ágon,egyenlõ nagy távolságra van tavasz s karácsony,így az idõk legvidámabb közepére érvegyûjtsük be az örömöket máris egész évre.Gyûjtsük be, és osszuk be, vagy mulassuk el egybõl?Szedjük ki a mazsolát az egész torta-hegybõl?Álarcosok trombitálnak, zenészek felállnak,mindenfelé ideje jött vicces maszkabálnak.Rajta, hogyha ez a jelszó, elsõ hangja harsant,táncteremben találkozik Piroska s a farsang.
lovag
Farsangkor mindenki vidám, és mindenki va-lóra válthatja titkos vágyait... A karneválon azzáválhat, amirõl a valóságban csak álmodik.
Ezeket a pompás ötleteket mind ti küldtéteknekünk. Válasszatok jelmezt! Kinek a bõrébebújtok a farsangi mulatságon?
Jon a farsang,szinte szarnyal...
Álca, álca maskara,kinek ráng a hasfala?
Ki fintorog, ki nevet,ki húzza a fülemet?
Álca, álca, rongyvihar,kesztyûvel és zoknival,
jobbra-balra felemás,tele pince és padlás,
borjúbõrrel, mackóprémmel,éjszakai párnarémmel,
cafranggal és pántlikával,jön a farsang, szinte szárnyal,
piros csíkot húz az égen,álca, álca, ékességem.
László Noémi
..,
fovogombocok
Csipike
.. ,, ,
szakacs,
angyal
3
MÓRA FERENC
CSALI MESÉKJaj, de furcsát álmodtam!Király voltam álmomban.A koronám tök hajából,A paripám lenge nádból.S hajaha!Répából volt a sarkantyúm
taraja.
Jaj, de furcsát álmodtam!Háborúban is voltam:Két nagy szúnyog szállt fölöttem,Mogyoróval lövöldöztem,S ott maradtMásfél szúnyog nem egész egy
nap alatt.
Jaj, de furcsát álmodtam!Lábam nélkül táncoltam.Falu tornyát eltapostam,Szénaboglyát szétrugdostam,S belüleKilátszott egy kis egérnek
a füle.
Jaj, de furcsát álmodtam!Ijedtemben elbújtam.Bújtam ebbe, bújtam abba,Búzaszembe, kendermagba,S haja hopp!Kendermagban egy kis csirke
bekapott.
varazslo
vadasz,
A lovagjelmezt a nagybányai P.Dulfu Iskola III. C osztályaküldte, a rajzokat RusznyákEvelin Hosszúmezõrõl, Bo-
ros Gyöngyike Zeteváraljáról,Vigh Vivien Csenge Margittáról;Balázs Regina, Szatmárnémeti-bõl, Huszár Ágnes Gyergyószent-miklósról Lõrincz Arnold Szent-egyházáról; Csegzi Noémi Tor-dáról; Poósz Henrietta Kálmánd-
ról, Péter Andrea Etédrõl.
szaloncukor
bohoc,
, ,
ordog.. ..
A, a, a,ma vagyon Balázs napja,melyben minden diáknaklábai farsangolnak,a, a, a.
Bé, bé, bé,iskolába menjünk bé,szüleink örömére,tanítónknak kedvére,bé, bé, bé.
Magyar népköltés
A medve is úr a maga barlangjában.
4
Szegény medve,Rossz a kedve:SzomorúsággalVan telve.BarlangjábólKi nem mozdul,Míg a hidegEl nem vonul.Nyárra gondol:Szamócára,MadárdaltólHangos ágra,Lépes mézre,Áfonyára,Nap fényénekFonalára...SóhajtozikSzegény medve,Talán felderengA kedve.Mozgolódik,Mocorog,Két morgás köztMosolyog.
Cseh Katalin
Van plüssmacid? Jó barátod Irgum-Burgum Benedek, Brumi, Micimackóvagy Balu? Õk valamennyien kedvesek,bumfordiak. De ne kívánj az igazi med-vével találkozni, hiszen õ erdeink legha-talmasabb vadállata,600 kilós, és korántsemveszélytelen.
Nem válogatós: gyü-mölcsöt, gyökeret, haj-tást, rovart, halat, sõtõzet, szarvast is eszik. Erõs mancsával,hatalmas karmával támad, gyûjtöget,kapaszkodik.
Mackó uram melyikcsemegéjérõl írt verset
Móricz Zsigmond?
Télen legalább két hónapigalszik. Paplana a vastag bun-da, tápláléka a púpjában el-
raktározott zsír. Boldogságaés gondja egy-két bocs, akiktéli „álmában” születnek.
Európa, Észak-Amerika,Ázsia erdõségeiben, szikláshegyvidékein hajdan szépszámmal, ma egyre ritkáb-ban bukkanunk behemótalakjára. Vadászata komolyférfi-próba és drága mulat-ság. A vadászok kandallóielõtt hatalmas medvebõrökpompáznak, a medvetalp pe-dig különleges ínyencfalat.
Ki a négy író,
aki kitalálta a
fenti négy
mackóhõst?
MEDVEMEDVE
Tudjátok-e, miért olyan bozontos amedve bundája? Nem? Hát elmondom.
A medve valamikor ember volt, és na-gyon szeretett fára mászni. Egyszer a galy-lyak sûrû, ágas-bogas szövevényébe gaba-lyodott, és töméntelen sok karmolás meghorzsolás borította az egész testét. A fa-mászó legény ekkor fohászt rebegett azAnyatermészethez. Az pedig segített israjta, sûrû szõrzettel borította el tetõtõl tal-pig, de annyira, hogy nem is lehetett õtmegkülönböztetni a medvétõl.
Finn meseElöl megyen médula,keze, lába korcsolya,szõr maga, szõr nadrágja,szilágyi bársony szakálla.
Mi az?
A medve sem táncol jószántából.
5
FODOR DÓRA
Az öregBrummogi
és a Kistündérmeséje
Volt egyszer, hol nemvolt, nem is az Óperenciástengeren túl, hanem csak itta közelben, a tordai állat-kertben egy nagyon öreg,nagyapó korú mackó. Vénvolt, szomorú volt és beteg.Érezte, hogy soha de sohatöbbé nem fogja meglátni azöld erdõt, nem fogja hall-gatni a bolondos vadméhekzümmögését, nem fog mé-zet csempészni a fák odvá-ból. Barátja nem volt, párjarég kihalt mellõle, csak agondozók durva szavát, a lá-togatók közömbös fecsegé-sét vagy sajnálkozását és a
többi rab állat sóhajtásáthallgatta naphosszat.
Egyszer egy kisfiú látoga-tott el az állatkertbe. Olyantündérszemû, nevetõs kis-fiú, aki legszívesebben min-den állatot megsi-mogatott és szaba-don engedett vol-na. Amerre járt, azállatok felélénkül-tek, kedves, lágyhangja egy kis re-ményt, melegségetcsempészett min-den kuckóba. Ami-kor az öreg Brum-mogi ketrecéhez
ért, ibolyaszeme tágra nyílt.Igen, te vagy a kiválasztott!Az öreg mackó fölkapta fe-jét. Fénylõ szemérõl azon-nal fölismerte az erdõk Kis-tündérét. Az állatok mindhallották a mesét az ibolya-szemû Kistündérrõl, akimajd egyszer eljön, és kisza-badít valakit közülük, hogyújra kölyökként élhessen azerdõben, ahol született.Brummogi, a megfáradt,öreg mackó föltápászko-dott, odacammogott a rács-hoz, és várta a megváltást. AKistündér megérintette a fe-jét, és láss csodát, abban apillanatban eltûnt a tündérés el a mackó is! Az állatoktudták, hogy Brummogi új-ra boldog kölyökként ug-rándozik az erdõ mélyén,hallgatja a vadméhek züm-mögését, és mézet csem-pész, és örökre szabad ma-rad, hisz õt megérintette az
erdõk Kistündére.Azóta sok-sok
év eltelt, de a tor-dai állatkert rabállatai még mindigemlegetik az öregBrummogit, ésvárják, várják azibolyaszemû Kis-tündért, aki újraeljön, és szabaddáteszi õket.
Elvarázsolt otthonábanBarnamedve ülve ül.A rács köré, hogy csodálja,Tarka népség gyûlve gyûl.Kobakját ingatja Mackó,Együtt érez õ velük,Árva foglyok bizony õk is,Csak nagyobb a ketrecük.
Szántai János
Az állatkertben sem túl vidám a maci élete, de ennélsokkal szomorúbb a cirkuszi, a vásári medvék sorsa.
Kegyetlen vásári mulatság volt régen a medvetáncoltatás. Párkrajcárért illegette magát szegény, láncra fûzött medve. Ezt úgy„tanulta”, hogy forró vaslapra állították, s persze kapkodta a talpátfájdalmában. Közben furulyált az idomítója. Késõbb, a vásárbanelég volt meghallania a furulyaszót, hogy a forró vaslap eszébejusson, és rémülten „táncolni” kezdjen.
Szegény medvét megfogták,táncolni tanították:de kedvetlen a táncra,zireg, zörög a lánca.
Népi mondóka
Kibújás vagy bebújás? Ez a gondom...
6
Kanada erdõségeiben éla legtermetesebb barna-medve, a grizzly vagy szür-kemedve. Nevét õszes bun-dájáról kapta. Szereti a laza-
cot, de a bocsait is, akiknégy évig nem tágítanakanyjuk mellõl.
A kodiakmedve méret-ben vetekszik a jegesmed-vével, de újszülött kölykeinem érik el a fél kilót sem.
A jegesmedve 1000 ki-lós is lehet. Csak hústeszik. Szaglása kitûnõ: 3kilométerrõl is „megorront-ja” a vadászcsaliként kitettégõ fókazsír szagát.
A feketemedve nem szereti az angolo-kat, ugyanis gyönyörû bundájából készüla palotaõrök díszkucsmája. 1953-ban 700feketemedvét öltek meg, hogy II. Erzsé-
bet koronázásán újszõrtorony alatt fõjön atestõrök feje.
A pápaszemes és az ör-vös medve bundájának aszem körül, illetve a nyakonlevõ világos foltjáról kapta anevét.
Az ajakos medve ter-meszevésre szakosodott:
orrát bedugja a termeszvárba, elfújja a port, gyor-san becsukja zárhatóorrlyukait, és a hiányzóelülsõ fogai helyén levõnyíláson át hatalmaserõvel felszippantja ahangyanépséget.
A maláji medve 27kilójával a legkisebbmedvefaj. Hosszú, haj-lékony nyelvével kotor-ja ki fészkükbõl a rova-rokat, és nyalintja bekedvencét, a mézet.
Ha a medve szép idõt lát,tovább folytatja az álmát,de ha hideg, csúf az idõ,akkor már a tavasz megjõ.
Népi mondóka
Miért nem „vegetáriánus”
a jegesmedve?
LÁSZLÓ NOÉMI
FEBRUÁRDobog a föld a hó alatt.Az égen nagy felhõlakat.Ott kuksol mögötte a nap.Mi csalja elõ hamarabb?
Mókus mogyoróneszezése, mackó álmos terpeszkedése,vaddisznó fényes agyara,feketerigó friss dala?
Mi csalja elõ – szélvihar:táncol a fák ágaival, szilánkra töri a jeget,kettéhasítja az eget,
ott ül a nap, széles mosollyal,fénylik, neszez és integet.
Pótold a hiányzó
szavakat Weöres Sándor
két fenti versében.
7
Ha a telet átalussza,megvédi a vastag bunda,de ha toboz hull a hóra,neki az már csergõóra.
Mert üres a téli erdõ,üres lesz a medve-bendõ.Márpedig ha éhen ébred,mutatják a körülmények:
hol a völgybe, hol a hegyrecammog ilyenkor a medve,õkelme jóokkal fárad –ebédet keres magának.
Ettõl dirmeg, ettõl dörmög...Neked se bundád, se körmöd,jobb, ha inkább filmen látod,milyen télen a barátod.
Lászlóffy Aladár
AA MMEEDDVVEE,, BBEERRNN
ÉÉSS AA BBEERRNNIIEEKK
Svájc fõvárosának, Bernnek a címerében ott amedve; de nem csak a címerében, hanem a nevé-ben is, hiszen a Bern mackót jelent. A berniekezért aztán a medvéhez hasonlítják magukat:
– Mi is olyan erõsek, nyugodtak és jóindulatúak va-gyunk!
– ... és éppen olyanlomhán cammogtok, minta mackók – teszi hozzámosolyogva a többi svájci.Majd fölhajtanak néhányjókora korsó seritalt, aztánvalamennyien éppolyanlomhán himbálózva cam-mognak, akár a mackók.
AA JJEEGGEESSMMEEDDVVEE FFAARRKKAA
Sok-sok évvel ezelõtt a jegesmedve mégszép, hosszú, lompos farkat lengethetett.Egyszer csak furcsa ötlete támadt: bojtos far-kát belelógatta a hideg vízbe, hátha ráakasz-kodik néhány hal. A halak azonban sehogysem akartak ráharapni erre a gyanús horog-ra, és telt-múlt az idõ. Lassacskán befagyott avíz. A mackó húzta, húzta a farkát, míg egy-szer csak – reccs! – leszakadt!
Hát ezért viselnek a jegesmedvékolyan kurta farkat!AA LLAAZZAACC MMEEGG AA MMEEDDVVEE
A lazacok, amikor eljön a szaporodásuk ideje, fölúsznak ahegyi patakokba. Hogy leküzdjék az útjukba kerülõ zuhatago-kat, nagyokat szökkennek a levegõbe. Lazac Lacival az tör-tént, hogy a mackó úgy kapta el röptében, mint a legyet.
– Éljen! – ordított Lazac Laci – Megdöntöttem a lazacokmagasugró rekordját! Ezért a díj száz hering meg egy hordótengeri méz! Ha segítesz fölhozni, megfelezzük! Ugorjunk?
– Ugorjunk!A mackó a fogai közé fogta a lazacot, és belecsobbant a víz-
be, de azonnal el is engedte zsákmányát, mert majdnem meg-fulladt. Csak nagy nehezen sikerült fölkapaszkodnia a partra,még éppen idejében, hogy lássa, amint Lazac Laci új magas-ugró világcsúcsot ér el, majd fürgén tovafickándozik a hegyekfelé. A Móra Kiadó 366... SÕT TÖBB ÁLLATMESE címû könyvébõl
Mackó brummog: – Irgum-burgum, bundám rongyos, ez ...
Éhes disznó makkal álmodik.
8
Nem jut vagy nem kell a moslék.Neki bizony úgysem hoznék,egy csöppet sem barátságos,soha nincs nála a lábos.
Csörtet, mint egy éhes mozdony,hogy némi ebédet hozzon,mint a gõzös, sisteregveezer alagútba megy be,
bõsz a kedve, s a két agyarkitúr bármit, ami fanyar,ami fanyar, s ami édes:gombát, gyökeret és férget...
Családját eteti daccal.A sok csíkos vadmalaccalnyomában futkos a tájon...Kerüld el mindig, barátom.
Lászlóffy Aladár
Makkosok, ártéri erdõk, lápokigen elterjedt vadja volt szerte a vi-lágon. Mára veszélybe került, mertszûkül az élettere, és mert évezredek óta kedvenc vadász-zsákmánya az embernek. Egyrészt azért, mert a veszélyesés gyors vadkan elejtése próbára teszik a vadászok ügyes-ségét, bátorságát, másrészt azért, mert húsa ínyencfalat.A vaddisznófej, az áfonyás vaddisznócomb királyi lakomákfénypontja volt.
Makktól hízik, de hosz-szú orrával kitúr gyöke-ret, rovart, csigát, gom-bát is az avar, a föld alól.Csörtetõ hadával nagykárokat okoz a kukori-ca- és a gabonatáblák-ban.
Az ólban röfögõ vagy a füstölõ-ben érlelõdõ malacotok közeli ro-kona, õse a vaddisznó.
Nem nyerne szépségversenyt,de rövid, vékony lábai ellenére fu-tóbajnok. A kocák sok kis csíkos
malacukkal a nyomukban kondá-ban, a morózus, öreg kanok magá-
nyosan bóklásznak. A kannak durvasörtéje, félelmetes agyara van. Ha dühös, fúj-
tat, agyarát csattogtatja, és fel is nyársalja vele ellen-felét.
Az Indiában élõ vaddisznó, bár kisebb termetû azeurópainál, oly harcias, hogy a tigris iskitér elõle.
Kórókon trappolt a vadkan...Korholták: „Trappolj halkabban!”
Fölhorkant: „Feszt futok!Halkabban nem tudok –
Nem pocok vagyok, csak vadkan!”
Kovács András Ferenc
Ki a tettes? A magyar történelem-ben kétszer is gyilkossággal vádoltáka vadkant. Állítólag vadkan ölte meg
1031-ben Szent István kirá-lyunk fiát, Szent Imre herce-get, és 1664-ben Zrínyi Mik-lós költõ-hadvezért. De a ma-gyar nép emlékezete mást tart.Túl sok ellenségük volt... Mú-zeumban õriznek egy osztrákpuskát, alatta a magyarázat:„Ez a vadkan ölte meg ZrínyiMiklóst.”
VADDISZNÓVADDISZNÓ
Kövér disznó halálát sok éhes has várja.
9
Vásárhelyrõl disznó jõ,fazekunkban disznó fõ,hurka, kolbász, májas, véres:illik annak, aki éhes, –
ahogy futnak szagos percek,ütemükre hurka serceg,szánk zsíros mosolytól fényes,ahogy rád gondolunk, édes.
Hé, vendégek, a begyetek!Nehogy mindent megegyetek!
József Attila
Az elejtett vad-disznó csíkos ma-lacait az emberfelnevelte, magá-hoz szelídítette.Így alakult ki9000 év alatt a
mai házisertés. Igénytelen, gyorsan nõ, húsa tápláló, és min-den porcikája hasznosítható.
Öves, fehér vagy fekete, zsír- vagy hússer-tés – a számos sertésfajta közül számunkraa legérdekesebb a göndörszõrû, ellenállómangalica, amelyet már honfoglaló õseink istenyésztettek. Ma világszerte kapkodjákhúsát, szalonnáját, mert kiderült, hogy nemhizlal, és nem okoz érelmeszesedést, mint atöbbi sertésfajta.
A disznóvágáshoz, a disznótorhoz sokvidám szokás kötõdik. Nálatok mi-lyen ez a nap?
Ezt még vaddisznókorában tanulta. A jó szimatú röfimegtalálja, és a gyökerek, az avar alól kitúrja a finom ésritka, ezért méregdrága szarvasgombát.
Makkon hízott Nagy Macának egy elléskor 14 mala-ca is születik. Vajon jut mindeniknek tejecske?
A disznóölés nemcsak fontos munka volt, hanem vi-dám együttlét is. Hajnaltól estig dolgozott a család min-den tagja, a szomszédok, rokonok segítségével. Estéreminden a helyére került a kamrában, a kádakban, a szárítókon. Az egész napos kimerítõ
munka után jöhetett a jól megérdemelt vacsora a frisshúsokból, kolbászból készült sültekkel, a disznó hájábólsütött hájas pogácsával.
Sok faluban járták a disznótoros házakat a kéregetõk,a lesõk is. Szívesen fogadták õket a torozó házban,megkínálták õket egy kis hurkával, kolbásszal, borral,õk meg tréfás versekben követelõztek: Eljöttem én kán-
tálni, kántálni,/ nem kell engem bántani./ Fogtam fülit-
farkát,/ adjanak egy darab hurkát!
Hány nevét
ismered
a disznónak?
Gyûjts disznós
közmondásokat!
11
Farsangi koronaFarsangi korona
A korona 4, egyenként 15x15 cm-es négyzetbõl készül Alapot félbe tûrjük (1), a csúcsokat középre hajtjuk (2-3), meg-fordítjuk és félbehajtjuk (4), kinyitjuk, a csúcs elsõ felét lehajt-juk (5), a hátsót szív alakúra formázzuk (6), a négy elemetösszeillesztjük (7).
1.
2. 3.
4. 5. 6. 7.
Táncos kedvû medveTáncos kedvû medve
Ragassz kartont a túlsóoldalra. Vágd ki a macitestét, lábait. Milton ka-poccsal vagy rajzszeg-gel, dugószelettel erõ-sítsd a hátához, majd
cérnával fûzd össze a lá-bakat a rajz szerint. Hameghúzod a középsõszálat, a medve táncra
perdül.
12
1. Vízkereszt 2. ma-dáreledel 3. Búék 4.újév 5. hóember 6.korcsolya 7. Bort, bú-zát, békességet 8.Szilveszter
JANUÁRIMEGFEJTÉSEK
1
2
3
4
5
6
7
1
2
3
4
5
6
7
TTAALLÁÁLLDD
KKII!!
Mészáros Tiva-dar Rudolf, Borzont:
1. Tíz meg tíz 2. Ki-be járunk rajta 3. Be-cézett medve 4. Virá-got teszünk bele 5.Nem erre 6. Nulla 7.Hatvan perces 8. Tej-termék 9. Csukott 10.Tízszer száz 11. Ra-vasz állat 12. Tanuló13. Romlott szalonna
�
Karabinos Kinga,Marosvásárhely:
1. Tata párja 2. Évapárja 3. Nem új 4. Ku-tya ellensége 5. Aki-nek nem ..., ne vegyemagára 6. Szavazó-cédulát dobnak bele7. Becézett Sára
�
Nagy Ágota,Brassó: ekkor kez-dõdik a farsang.
�
Erdõs Nikolett,Marosvásárhely: ol-vasd sorba a szavakellentéteinek kezdõ-betûjét.
�
Láncz Renáta, Szatmárnémeti: vezesdhelyükre a betûket.�
EGÉSZÍTSD KI AZ ALÁBBI
MONDATOKAT A REJTVÉNYEK
MEGFEJTÉSÉVEL:
A��-TÕL �-IG TART, IDÉN
� HATODIKÁTÓL � ELSEJÉIG.
ILYENKOR �-T RENDEZNEK
MINDENÜTT.
�– Ki ordított akkorát, hogy az
egész világ meghallotta?– Noé bárkájában a szamár.Szõcs Imola Hajnal, Vargyas
�Két hangya találkozik.– Meg sem kérded, hogy
vagyok? – kérdi az egyik.– Tényleg, hogy vagy?– Á, ne is kérdezd.
Gáspár Szilvia, Küküllõkeményfalva
�– Melyik az abszolút keskeny
folyó?– Amelyiknek csak egy partja
van.Sebesi Renáta,
Nyárádköszvényes
�Mobiltelefonos köszönés:– A térerõ legyen veled!
Szántó Lajos, Rugonfalva
�– Mondj egy szót, amiben s
betû van.– Kék.– Hát eben hol van az s?– Attól függ, hogy világos
vagy sötét.Molnár Krisztina, Nagyvárad
�A skót gyerek könyörög:– Apu! Adj nekem 4 fontot.– Mit mondtál, fiam, mennyi
kell? Három? Nesze, itt vankettõ, válassz!
Bodó Kinga, Nyárádszereda
�– Peti, ragozd a menni igét! –
mondja a tanító néni.– Én megyek... te mész...– Egy kicsit gyorsabban!– Én futok, te futsz, õ fut!
Boár Szidónia, Nyárádszereda
�
HAHOTA☺ ☺
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
ROSSZEZ
FÉRFIRÉGI
ÜLHOSSZÚ
K B M S Á Z L A A
..........
..........
..........
..........
..........
..........
Kusz
tos
Dáv
id r
ajza
,M
arosv
ásár
hel
y
Baki Tibor Sán-dor, Marosszent-györgy:
1. Városnál kisebbtelepülés 2. Kerekgyümölcs 3. ..., retek,mogyoró 4. BecézettSámuel 5. Apa párja6. Kicsi ellentéte 7.Ruhára varrt „záró-eszköz”
�
13
A DECEMBERI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: A karácsony akkor
szép,/ Hogyha fehér hóba lép. Könyvjutalmat nyertek: Szabó Márta,Vámosgálfalva; Jakab-Péter Izabella, Négyfalu; Csog Rita, Barót;Deák Erzsébet, Kökényesd; Szabó Csongor, Kolozsvár.
VÍZSZINTES1. A megfejtés5. Tizenkét hónapi8. Nem ép10. Orbán Dénes
névjegye11. Pirkadni kezd!12. Óriási (TITÁNI)14. Citrom közepe!16. Pakol, rendez18. Undorodó20. Legkisebb hó-
mennyiség22. Romániai
autók jelzése24. ALAKOS26. Alá28. D!29. Szándék31. 60 percFÜGGÕLEGES1. Hócipõ páratlan
betûi2. Száját tátja,
mert álmos3. Rohanni kezd!4. Áraszt6. Hegedû tartozé-
ka7. Boldog jelenet
(IDILL)9. A nagy edény13. A szerelem
istene (ÁMOR)15. Öltözék17. Fogyó19. TEKA21. Középen feléri!23. Növényi erede-
tû fõzõanyag25. Szabad párat-
lan írásjegyei27. Becézett Etelka30. Árpa közepe!
1 2 3 4
M É5 6 7
8 9 10
11 12 13
14 15 16
A17 18 19
L20 21
LY22 23
24 25 26 27
28 29 30
31
A N
�
RREEJJTTVVÉÉNNYY--
PPÁÁLLYYÁÁZZAATTJanuár 6-iki ünnepünknek van egy másik, kevésbé
ismert neve, melyet Vajnár Ilona tanító nénirejtvényébõl tudhatsz meg. Én már tudom a
megfejtést, de ha szeretnél részt venni a pályáza-ton, küldd el nekem a szerkesztõség címére.
aa RReejjttvvéénnyykkiirráállyy
1 2 3 4 5 6 7 8Király Boglárka, Gyer-gyócsomafalva:
1. Szelíd ellentéte 2.Egyik szülõ 3. Csüng 4. 1!5. Kukac 6. Taszít 7. Fo-hász 8. Tagadószó
O
R
A
M
O
A
R
O
C
R
N
M
I
N
I
E
I
I
Nagy Dóra,Seps iszent -györgy: egé-szítsd nevekkéa betûsorokat.
�NNYYEERRTTEESSEEKK
FEBRUÁR 14. , MAGYARUL NAPJA,
NYUGATON A SZERELMESEK ÜNNEPE.
MiklósKrisztinarajza,Gyergyóalfalu
– Anyu,hadd alud-jak még
egyhónapot!
14
Az én testvéremet Berna-dettnek hívják. Sok idõs nénirosszul ejti ezt a „komplikált”nevet. A tanulás egy kicsit ne-hezen megy neki, de majdmegszokja.
Vadas Henrietta, Szilágypanit
Van egy testvérem, Olyan, mint egy majom,Nagyon szeretMászkálni a falon.
Bányai Andrea, Kolozsvár
A testvérem, Emese 4 éves.Sokat játszunk együtt. Megta-nítottam tízig számolni. Szeretengem utánozni.
Csíki Ottó, Csíkszereda
A testvérem neve Zoltán.Egy éves, szeret játszani ve-lem. Amikor iskolába me-gyek, megpuszil.Gordán Réka, Szatmárnémeti
Van egy 17 éves testvérem.Sokszor nem fogadok szót ne-ki, de azért nagyon szeretem.Kicsit irigy vagyok rá, mert õmár nagy, én pedig kicsi. So-kat segít nekem a tanulásban.
A veszekedések ellenéreszeretjük egymást.Man Gabriella, Simonyifalva
A testvérem szép, jó kislány,néha kicsit mérges rám.De én megbocsátok neki,mert jobb együtt játszani.Most együtt játszunkvígan, szépen,s megígértük, nemveszekszünk ezen a héten.Koncz Kriszta, SzatmárnémetiMolnár-Fekete Vivien,
Marosvásárhely
Decemberi „lila” kérdéseinkre ezeket a válaszokat vártuk: rágógumit; torreádor; Móricz Zsig-mond; kos, berbécs, birka, juh, bárány; esztena, karám, akol, állás; Balaton. A kecske és a három gidócímû mese tanulsága: fogadj szót édesanyádnak. Nyertesek: a székelykeresztúri Petõfi SándorIskola IV. C; a nagybányai Petre Dulfu III. C; a sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola III. Bosztálya. Gratulálunk!
TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA
Mi késik, nem múlik.2004 decemberében meg-
ígértük, hogy az egyik bé-lyeggyûjtõ osztály belépõt nyer a
Kolozsvári Magyar Színház A kék csodatorta cí-mû zenés mesejátékára. Nos, nem egy, hanemnégy iskolából, Magyardécsébõl, Türé-bõl, Egeresrõl és Magyarfenesrõlhívhattuk meg hûséges olvasóin-kat a varázslatos, vidám elõ-adásra. Köszönjük!
Vidám farsangot kívánunkmindenkinek, levelezõ olva-sóinknak külön is: a sepsi-szentgyörgyi Váradi József Isko-la III. B; a szentegyházai TamásiÁron Iskola IV. A és B; a kovásznai OrbánBalázs Iskola III. B; a marosvásárhelyi 17-es Isko-la IV. D; a szászrégeni A. Maior Gimnázium III. ésIV. B; a zilahi I. Maniu Iskola IV. B, a V. Goldiº Is-kola IV. C; a brassói 8-as Iskola III. B, az Áprily La-jos Fõgimnázium III. B; a nagybányai P. Dulfu III.és IV. C; az aradi 10-es Iskola IV. C; a csernátoni3-as Iskola II-IV.; a nagyváradi Dacia Iskola IV. D;a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály III. ésIV. B; a gyimesközéploki Majláth Gusztáv KárolyIskola IV.; a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum IV.
A osztálya; a felsõboldogfalvi I-IV.; a tekerõpata-ki II.; a köröstárkányi IV.; az imecsfalvi III. B; azabolai III. és IV. B; a barátosi IV.; a beresztelki II-III-IV.; a völcsöki II-IV.; a zsibói IV. B osztály;Csog Lehel és Csenge, Erdõfüle; Kisded Réka,Nagyvárad; Sinkó Péter, Sárvásár; Kiss Anett,Értarcsa; Bokor Albert, Székelyhíd; SzegediKároly, Nagykároly; Tomp Larisa, Creiþariu Máté,
Olthévíz; Cseh Szabina, Szász Szilárd,Körtvélyfája; Láng Edina és Laura,
Csanálos; Ruzsa Enikõ, Málnás-fürdõ; Széri Anita, Sarmaság;Lázár Edina és Andrea, Ká-szonaltíz; Vass Krisztina, Gör-gényüvegcsûr; Timár Tímea,
Kedves Gréta, Csíkszentdomo-kos; Szabó Ágota, Völcsök;
Csergõ Rebeka, Gyergyószárhegy;Molnár Henrietta, Désháza; Kiss Júlia,
Gógán; Bényi Balázs, Küküllõdombó; MártonNoémi, Molnár Andrea, Brassó; Csejdi Helga,Vármezõ; Szántó Kincsõ, Margitta; GergelyKrisztina, Csíkszentimre; Orbán Ágota, Szilágy-zovány; Markó Botond, Nagybánya; LukácsAttila, Csernáton; István Zsuzsánna, Zilah;Kelemen Kriszta, Parajd; Mali Levente, Lõrinc ésImi, Vámfalu; Kató Kinga, Szinérváralja; BartaRenáta, Szászrégen; Szekeres Dóra, Nagyernye;Bartha Zenkõ, Barátos.
LEVELEZÕ
FIGYELJ!JEGYEZD MEG!
Új telefonszámunk: 0264-418001
Új e-mail címünk: [email protected]
16
Ilyen nincs több Erdélyben,ahol az udvar az utcára, azutca az udvarba épült. – Már-ciusi Itt születtem rovatunk-ban a kézdivásárhelyi gyere-kek büszkén mutatják be hí-res-neves városukat.
Itt születtem
Magyarkirályfalva a Kis-Küküllõ völgyének alsó szakaszánfekszik, Dicsõszentmártontól 10 kilométer távolságra. Közigaz-gatásilag Ádámos községhez tartozik. Szomszédai Sövényfalva,Küküllõvár, Küküllõdombó, Herepe, Magyarózd.
1332-ben már a templommal és földdel rendelkezõ, önálló plé-bániák sorába tartozott. A pápai tizedelõk Villa-Regis névvel je-gyezték fel. Nevébõl is kitetszik, hogy királyi birtok volt.
Királyfalva többségében magyarlakta település, ahol száza-dok óta együtt élnek a magya-rokkal románok, cigányok és ke-vés számban zsidók is. Az embe-rek egymás nyelvét sok esetbenismerték és beszélték. Az össz-lélekszám 1200, az utóbbi évti-zedben rohamosan apad. A fele-kezeti megoszlás a következõ:710 magyar református, 320román ortodox (magába foglaljaaz ortodox egyházhoz tartozó ci-
gányokat is), 85 pünkösdista és 56 Jehova-tanú. A falu lakosai földmûveléssel, szõlõtermesztéssel foglalkoznak.
A dimbes-dombos, sárga agyagos határ nehéz munkára kénysze-ríti a földjéhez ragaszkodó faluközösséget.
György Horváth László, a falu egykori református lelkésze, akijelenleg Magyarországon él, Királyfalvi Nagyhegy alatt címmelmegjelentette a falu történetét.
A református templom
Az iskola udvarán
Királyfalvi Nagyhegy alattFolyik a szerelem patak.Aki abból vizet iszik,Babájától elbúcsúzik.Én is abból vizet ittam,A babámtól elbúcsúztam.Úgy elbúcsúztam szegénytõl,Mint õsszel fa levelétõl.
Ez a kopjafa a falu 670éves múltjára emlékeztet.
17
Összeállították Csíki Katalin tanítónéni és növendékei.
Az egyik legvidámabb ünnep a szüret, melyhez hozzátarto-zik a friss kalács illata, a must, az óbor, a hegedû és ének-hang, valamint a birkapörkölt.
A puttonnyal szekérbe hordott és kádba töltött szõlõt egymécsfával megmécselik (összetörik). Használják a szõlõmor-zsolót is. Este a gazdák lekötözik a nagy kádak tetejét, és el-indulnak a hegyen lefele haza. A mustot vederrel mérik. Avedrek számát a mécselõfára róják fel, késõbb a pince geren-dájára. Sok királyfalvi pince mestergerendáján jól látszik avonalrendszer, mellyel valaha a mustot mérték. A hordó szá-jára liút (cserefából készül, abronccsal összefogva) vagy töl-csért tesznek, és ezzel töltik fel a hordókat.A hordó szájára almát helyeznek. A király-falvi református egyház termelte elõször akirályleányka szõlõt, a mai Papi Szõlõneknevezett Nagy Hangáson. Ennek a szõlõneka mûvelését vette át az egyháztól a falu,majd az egész Kis-Küküllõ vidéke.
Az egyik legvidámabbünnep a szüret.
Kicsitáncosnagytóltanul.Így éltovább a hagyo-mány.
Bar, bar, bar,de jó ez a sárga bar,asszany is iszik belüle,fére áll a kantya tüle,bar, bar, bar,de jó ez a sárga bar!
Hagyományok nélkül nincs jövõjenemzetünknek. A tanító egyik legfon-tosabb feladata gyûjteni, behordaniés megõrizni azt, ami pusztulásbanvan. Büszkék vagyunk arra, hogy iga-zi értékeink vannak: van történel-münk, vallásunk, gyönyörû természetitájunk, van lélek bennünk. Felelõsekvagyunk mindezért. Feladatunk a cse-lekvés és cselekedtetés. Ha ezt telje-sítjük, akkor eredményes a munkánk.
Másik jellegzetes hagyomány az „aranycsitkózás”. Újév hajnalán a keresztszülõk „aranycsit-kónak” öltözve ajándékozzák meg a gyerekeket. „Vettünk egy nagy fejszét, s a fokát ügyesen be-kötöttük rongyokkal. Kétfelõl két nagy fület tettünk tollseprûbõl. A bõre egy nagy ágyterítõ, ab-rosz vagy lepedõ. Azt rákötöttük, s felvettük a fejünkre. Úgy nézett ki az illetõ, mint egy maszku-ra, magánál hordva egy csengettyût.” A gyerekek várják, de félnek is tõle. Az aranycsitkó nemmutatkozik meg, csak a kezét látják, amikor megnyitja az ajtót, és bedobja az ajándékot.
18
– Tudod-e, hogy a Napsu-gár a szüleink gyermekkorá-ban is megjelent? – szegeztea kérdést Katinak Gazsi. –Édesanyám kedvence voltbenne Veress Zoltán medve-meséje: Ott, ahol az égbenyú-
ló gránitszikla meredek,/ Boldogan
élt barlangjában Irgum-Burgum
Benedek.
– Állj! – lépett be az ajtón Sokat-tud. – Attól függ, hogy mekkoravolt az a bizonyos barlang.
– Fontos az? – ámult Gazsi.– Hát persze! A medve ugyanis
„biokályhával” tüzel: saját testme-legével fûti ki „lakását”. Nagy, hu-zatos barlang helyett télire szikla-üregekbe húzódik. Ennél is job-ban kedveli a szél által kidöntöttfákat. A kidõlt fa gyökerei alattugyanis üreg keletkezik. A gyöke-rek közeit száraz fûvel tömi ki, így„tetõvel ellátott”, meleg kuckó jönlétre.
– Ahol aztán kényelmesen elal-hat tavaszig – toldotta meg Gazsi.
– A nõstény medve inkább csakszunyókál. Januárban hozza világ-ra kicsinyeit, amelyek kezdetbennem sokkal nagyobbak, mint egynagy juhászkutya kölykei. A bo-csok jól befészkelik magukat amama bundájába, ahol a tejforrásis rendelkezésükre áll.
– Közben az anyjuk a talpábólszopogatja a zsírt, amit a téli szû-kös napokra felhalmozott – tettehozzá Gazsi.
– Nagy tévedés! – csóválta a fejétSokattud. – A medve talponjáróemlõs. Meztelen talpának bõre atéli álom idején cserélõdik. Ved-léskor a lehámló bõr viszket, eztnyalogatja, nem a zsírt.
– Úgy tudom – szólt közbe Kati–, hogy a medve mindenevõ. A nö-vényi táplálék mellett a húst semveti meg.
– Így igaz! – bólogatott So-kattud. – Van azonban olyantávoli rokona is, amelyik tel-jesen „vegetáriánus”. Példá-ul a Kína Szecsuán tartomá-nyában élõ nagypanda –fûzte hozzá. A bumfordi, fe-
kete „szemüveges” panda csak abambusz hajtásaival táplálkozik,ezért mancsán hat ujja van.
– Hat ujja? – csodálkoztak agyermekek.
– Bizony! A csukló csontjai kö-zül az egyik ujjszerûen megnyúlt,s a többi ujjal szembefordítható,mint a mi hüvelykujjunk. Ezérttudja a panda „kezével” megfog-ni, és ügyesen lehántani a bam-busz hajtásait.
– Úgy tudom, van egy rokonais, a kispanda vagy macska-medve – mondta Kati.
– Jól tudod! Ez egyike a legtar-kább emlõsöknek. Bundája fe-hér-rozsdavörös-fekete. Kerek fe-je rövid, háromszögletû fülével,tömpe orrával inkább macská-hoz, mint medvéhez hasonlít. AHimalája déli lejtõin él, és papu-csot visel.
– Papucsot? – ámult Kati és Ga-zsi.
– Talpát szõr borítja, így nyu-godtan sétálhat a nedves, csú-szós ágakon, nem kell attól tarta-nia, hogy leesik.
TÁNYÉRTALPÚ
ÉS ROKONSÁGA
Milyen közmondáso-kat tudtok a medvérõl?Decemberi megfejtés: A brémai
muzsikusok, a Grimm testvérek
meséje.
Nyertesek: Horváth Hortenzia,Nagyvárad; a marosludasi IoanVlãduþiu Iskola III. F osztálya; azerdõfülei IV. osztály.
KISKÓPÉ
BITAY ÉVA
Vörös macskamedve
Óriás panda
Havonta3 díjat
sorsolunk ki!
A koalamackó
és a mosómedve csaknévrokon.
19
Nálatok hogy zajlik a disznóvágás, a disznótor? Raj-
zolj le bármit, ami ehhez az eseményhez kapcsolódik, és
ami számodra a legizgalmasabb: a disznóperzseléstõl a
füstre akasztott kolbászerdõig. Ha még soha nem vettél
részt disznóvágáson, egy kedves malacrajzot is szívesen
fogadok. MMaasszzaatt MMûûvvéésszz
Vágjátok ki,és ragasszá-tok nevetek
mellé agyûjtõlapra. FFEEBBRRUUÁÁRR
11
Havonta3 díjat
sorsolunk ki!
2. Ragasszatok -val, -vel ragota fõnevekhez, a felszólító mód -jjelét az igékhez:
tol, toll, szív, oszt, osztály,olvas, olvad, vad.
3. Rendezzétek úgy a szilánkokat, hogy olvasható legyen a köz-mondás.
Decemberi megfejtések: 1. szamárkodik, csa-
csiskodik, kutyagol, marháskodik, malackodik,
kacsázik, majomkodik, kakaskodik, kígyózik, laj-
hárkodik, pipiskedik, disznólkodik, páváskodik,
tehénkedik. 2. Minden gyerek várja a Kará-
csonyt. Az idén nem írok levelet az angyalká-
nak, hagyom, hogy õ döntsön. Az osztályban
betlehemest tanultunk. 3. vas; a kakukktojás a
vasorrú, az egyetlen összetett és 3 szótagú szó.
Könyvjutalmat nyertek: az érsemjéni III.; azaranyosegerbegyi IV.; a szilágylompérti III.osztály. Gratulálunk!
Havonta3 díjat
sorsolunk ki!
1. Mást jelent hosszan, máströviden. Foglaljátok mondatok-ba a szavakat; figyeljetek a rövidés hosszú mássalhangzókhelyes ejtésére, írására.
épen, éppen, tör, tõr, karok, karók, karról, kelõ,
kellõ, csikós, csíkos
Szólj,szám!
Karl May: WinnetouA vadnyugat félelmetes he-
lyein barlangok vannak. Azok-ban sok arany, gyémánt ésdrágakõ. A sápadtarcúak ara-nyat akarnak.
Akiket Winnetou gyûlöl, annaka skalpját leszedi, és az övéreteszi. Mindenki szereti, de olya-nok is vannak, akik nem. Akiszereti a vadnyugatot, az elol-vashatja. Rengeteg bandita éskaland várja az olvasót.Cseke Norbert, Szentegyháza
Veress Renáta,Nyárádszentanna:
A fellegekbe vágyó parasztfiú
KönyKönyvmolyvmoly
AA ddeecceemmbbeerrii pályázat díjazottjai:
TTeekkeerreess BBaarrbbaarraa ZZssaanneetttt, Parajd (1);
MMéérraaii IIssttvváánn, Érmihályfalva (2);
KKoozzmmaa VViioollaa NNooéémmii, Zabola (3)..
ELEGET. AVATKOZIK,
SEMMINEKSEMTESZAKI
SOKBA
KKaarrááccssoonnyy CCssoonnggoorr,,
GGyyiimmeessffeellssõõllookk
33
22
20
A MEDVÉK
EREDETEVotják népmese
Egy faluban élt egyszer egy öregember ésegy öregasszony. Nem volt nekik gyerekük.Csak tengõdtek nagy nyomorúságosan, mégtüzelõjük sem volt, hogy begyújthassanak.
Így szólt egyszer az öregasszony:– Eredj az erdõbe, apó, gyújtósért.Az öregember fogta a baltát, és elment az er-
dõbe. Megpillantott egy szép nyírfát. Éppen leakart csapni, amikor a nyírfa meghajolt, és em-beri hangon szólt:
– Szánj meg engem, apó, ne vágj ki! Amireszükséged van, mindened meglesz.
Megijedt az öregember, még a baltát is kiej-tette a kezébõl, de a nyírfát nem bántotta, ha-nem megmondta neki, hogy egy kis gyújtóstszeretne hazavinni.
– Amit kérsz, meglesz – mondta a nyírfa.Az öreg hazafelé vette az útját. Amikor haza-
ért, nagyon elcsodálkozott, milyen sok gyújtósvan a házban. Az öregasszony ahelyett, hogyörült volna, így korholta:
– Miért csak gyújtóst kértél, amikor tüze-lõnk sincs?
És visszaküldte az öregembert az erdõbe.Az öreg fogta a baltát, ismét nekivágott a
sûrûnek. Meghajolt a nyírfa elõtt, és elmondtakérését.
– Menj haza, öreg, amit kérsz, megkapod –szólt a nyírfa.
Az öregember hazament. Hát az udvara televan fölfûrészelt fával. Az öregasszony újbólcsak elégedetlenkedett:
– Miért csak tüzelõt kértél? Hiszen lisztünksincs, hogy kenyeret süssek. Eredj, öreg, kérjlisztet! – Azzal megragadta a vízhordó rudat,és kikergette szerencsétlen öreget.
Az ismét ment az erdõbe, meghajolt a faelõtt, és így könyörgött:
– Szépséges nyírfám, feleségem újra elkül-dött hozzád lisztért. Segíts nekem még egy-szer, ha tudsz!
– Menj haza, öreg, meglesz, amit kérsz – fe-lelte a nyírfa.
Az öregember otthon bement a magtárba.Hát mindegyik rekesz tele van liszttel.
Az öregasszony szidalmazni kezdte:– Te vén fajankó, miért csak lisztet kértél?
Eredj, kérj egy láda aranyat! – Azzal odasújtotta vízhordó rúddal.
Mit tehetett szegény öreg? Fejét lehorgaszt-va újra kiment az erdõbe. Amikor a nyírfáhozért, meghajolt elõtte, és úgy kérlelte:
– Szépséges nyírfa, a feleségem megint hoz-zád küldött, egy láda aranyért.
– Eredj, öreg, amit kérsz, meglesz – mondta
SZÉKELY GÉZA rajzai
21
BENEDEK ELEK
MACKÓ ÚRMEG
ORDAS KOMA
Mackó úr meg Ordas koma elindult enni-valót keresni. Egyszerre csak édes illatcsapta meg Mackó uram orrát. Törni kezd-te a fejét, hogyan férjen baj nélkül a mézhez.
“Hohó! – gondolta magában. – Itt van azén derék Ordas barátom. Épp elég buta ah-hoz, hogy kikapartassam vele a tüzes gesz-tenyét, akarom mondani, az édes mézet.”
– No, koma, akarsz-e belenézni a tündé-rek kútjába?
– Hát az micsoda? – morogta a koma.– Látszik, hogy nem jártál annyi híres-
neves iskolába, mint én. Hát tudd meg,hogy aki a tündérek kútjába belenéz, azt lát-ja benne, ami szemének-szívének legkedve-sebb.
– Például egy gyönge húsú, idei bárányt!– kiáltotta felvillanó szemmel a koma.
– Azt, azt! – hagyta helyben Mackó uram.– De hát mit ér, ha csak látom azt a bá-
rányt? – morogta a farkas.– Ha kimondod a varázsigét: burgutarga-
fargakargas, egyszeribe kiugrik a kútból abárány. Ki bizony!
– Hol van az a kút?– Ennek a fának az odvába kell bedugni
a fejedet, a fa tövében van elrejtve a kút.Megláthatod, ha van merszed.
– Nem félek én semmitõl a világon.Hogy is van az a varázsige?
Azzal bedugta a fejét a fa odvába. Hej,uram istenem, ezernyi méh bolydult felegyszerre, nekiestek, ahol érték, száz ful-lánk fúródott belé. Kikapta a fejét, nekiira-modott, egyre azt üvöltötte futás közben:“Burgutargafargakargas!” A méhraj utána,egyetlenegy sem maradt az odúban.
Mackó uram nyugodtan odalépegetett afához, s azt morogta magában:
– Rargavargaszmergedverge!Azzal kiszedte a “tündérek kútjából” az
édes, illatos lépes mézet, és mind egy csep-pig megette.
újra a nyírfa.Az öregember hazatért. Látja ám: a felesége
aranyérmekkel játszik. Megbeszélték, hogy apincébe rejtik az aranyat.
Éldegéltek tovább, de az arany nem hagyottnekik nyugtot se éjjel, se nappal. Csupa aggo-dalom volt az életük, hogy valaki elveszi tõlük.
Megint csak szólt az öregasszony:– Eredj, öreg, a nyírfához, kérj tõle valamit,
valami olyat, amitõl megrémülnek az embe-rek, ha meglátnak bennünket!
Elment hát az öreg ismét a csodálatos nyír-fához, meghajolt elõtte, úgy kérlelte:
– Szépséges nyírfa, tedd, hogy féljenek tõ-lünk az emberek, és ne bántsák az aranyunkat.
– Eredj haza, öreg, amit kérsz, meglesz.Nemcsak az emberek, hanem a fenevadak isfélnek majd tõletek! – mondta a nyírfa.
Hazatért az öregember, kinyitotta az ajtót...az öregasszony nekitámadt. Dulakodni kezd-tek, elestek, föltápászkodtak, amíg döbbentennem látták, hogy mind a ketten medvévé vál-toztak. Rémületükben felüvöltöttek, és elbúj-tak egy barlang mélyére.
Ez a medvék eredete.
SZIL
ÁG
YI
TOSA
KA
TALI
Nra
jza
22
Irkafirka
Koc
sis
Bog
lárk
a, K
oloz
svár
Szép a Tél,De szebb a Tavasz,A Nyár, az Õsz még gazdagabb.Örüljünk hát minden jónak,Amit a évszakok hoznak.
Pál Tímea, Hosszúmezõ
Nagyon szép a téli táj,ábrándozik a madár.Ábrándozik a tavaszról,s a meleg napsugárról.
Dicui-Tövisi Adrienn, Mezõfele
Nyílik már a hóvirág,Búcsúzik a téli táj.De még mindent hó borít,A napsugár dolgozik,Olvassza már a havat,Keltegeti a tavaszt.De a tavasz lustálkodik,Vár még márciusig.
Sebesi Renáta, Nyárádköszvényes
Medve apó kibújik,Meglátja az árnyékát,Megijed, és szendereg Tovább.
Minden ház elõttEgy hóember,Tele a domboldalGyerekkel.
Brânduº Bianca, Nagyvárad
Itt van már, itt van már,Eljött február,Februárban lesz a bál,Sokan várják már!
Czibere Szindi, Szatmárnémeti
Eljött a farsang ideje,örül a gyerekek serege.Mindenki azon gondolkozik,farsang napján mibe öltözik.
Egyik kiskutya akar lenni,másik tésztát akar enni.Van, aki Hófehérke akar lenni,s úgy akar a bálba menni.Szász Hajnalka Tímea, Brassó
Bál, bál, maszkabál,Itt van, itt a karnevál.Fiúk, lányok mókásak,Körbe-körbe forognak.
Péter Tímea, Felsõboldogfalva
A farsang vízke-reszttõl hamvazó-szerdáig tart. Far-sangkor álarcosbáltrendeznek. Az idéna fiútestvéremmelfelöltöztünk Piros-kának és a farkas-nak. Öltönyben vol-tam farkasfejet áb-
rázoló álarccal. A testvérem piros ruhács-kában, pirospöttyös fejkendõben volt,melyre két masnis hajfonat volt kötve. Ke-zében kosár, benne kis üveg „tea-bor” éskifli, nagymama-szõtte terítõvel letakar-va. Ez volt egyik legsikeresebb jelme-zünk, második díjat nyertünk.
Kandó Adrián, Zeteváralja
Kósa Andrea,Gyergyószentmiklós
Molnár Csaba, Balavásár
Pora Andrea Anita, Szentegyháza
Szövérfi Beáta Réka,Backamadaras
Nagy Tünde, Torda
Pet
hõ A
nna-
Már
ia,
Nag
ybán
ya
Baláji Arabella,Szatmárnémeti
�
23
Irkafirka
NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ.Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax:0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: [email protected] A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk:Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült akolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,5 lej
Címlap: Péter Andrea, Etéd; Karda István, Kedves Róbert és Szilveszter, Csíkszentdomokos.
Készülnek a jelmezek,Gyertek, gyertek, gyerekek!Táncoljatok, vigadjatok,Itt az idõ, mulassatok!Jön a boszi, boszorkány,Gyere elõ, királylány!
Bajkó Brigitta, Csíkszentdomokos
Ma végre királynõ lehetek,Gyönyörû ruhámban
tündökölhetek.Birodalmam a hatalmas tél,Tõlem erdõ, mezõ hófehér.Ugye mindenki rájött:Egy hókirálynõ jött.
Kecskés Katalin, Csíkmenaság
A farsangi bálon természetgyógyász voltam,elsõ díjat nyertem. Részlet a szövegembõl:
A zsája fogfájást, a kömény hasfájást, a fokhagy-ma hetvenhét betegséget gyógyít. A citromfû ét-vágycsináló, amit nem ajánlok szegény nyugdíja-soknak, mert az is egy nagy betegség, ha az emberéhes, és nincs mit ennie. Akin ezek sem segítenek,az fõzzön zászpát, a levét igya meg, és nem leszszüksége semmire, csak a koporsóra.
Dolente Loredana, Székelyvarság
Németi Nándor, Torda
Az idei farsangon óriásbébi voltam. Az ötletet háromhónapos kishúgomtól, Jázmintól kaptam. Szükségeskellékek: pelenka, nyálazó, nyakba akasztott cumi, ba-basapka, cumisüvegben tej.
Duca Antónia Mónika, Mezõmadaras
Az indián jelmezt könnyû elõ-állítani: néhány rojtot kell varrnia ruhára, és színes tollakat ra-gasztani egy fejpántra.
Pap Anita írása és rajza, Homoródalmás
Már egy héttel a bál elõtt Édesanyámmalazon törjük a fejünket, hogy minek öltözzekfel. Három éves koromtól mindig voltam va-lami: szõlõgerezd, székely kislány, CsizmásKandúr, kémény fészekkel a tetején, doktorúr, cowboy. Nagyon jól telt az idei bál, sokattáncoltunk az osztálytársaimmal. Már na-
gyon várom a jö-võ évi bált.
Sánduj Róbert, Zeteváralja
Ördögfinak szült az anyám,pokol mélyén házam, tanyám,onnan jöttem kecskeháton,a rossz gyermek jó barátom,csúfolkodó, önzõ gyermek,aki testvért, pajtást ver meg,tõlem kapja ajándékát:két zsák bolhát, ötszáz békát.
Lacz Bernadett, Csíkszentgyörgy
Szabó Rita, Balánbánya
Siklódi Abigél, Balavásár
Horváth Renáta,Torda
Ez itten a bûvös tálca,A kezemben varázspálca.Ha ráütök a tojásra,Kettéreped egy csapásra!
Nézzetek csak mind ide:Mókus ül benn, nem csibe!Hókusz-pókusz, biribókusz:Elfutott a kicsi mókus.Sánduly Annabella, Zeteváralja
Selyem-, arany-, ezüst-, krepp- vagy virágcsomagolópapír, karton, olló és ragasztó kell ezekhez a meseszépjelmezekhez. Az arcokat festék (vigyázz, ne legyen mér-gezõ) vagy papírmasé maszk takarja.
All a bal!, ,
All a bal!, ,
Rajzok: Cseke Norbert, Szentegyháza; Mészáros Róbert, Szekér Réka, László Norbert, Zsibó; Sánduj Róbert, Zeteváralja; Fényképek a Magyar könyvklub Játék a papírral címû könyvébõl.