1. Ismertesse a költségbefolyásoás és megítélés lehetőségét a tervezési folyamat során!

2. Ismertesse a különböző tervezési iskolákat! Hansen

Rodenacker

Koller • algoritmizált tervezési rendszer -> a tervezési folyamat nagyszámú tevékenység elemre bontása, majd elemi fizikai hatások összekapcsolása – funkciók megválasztása és kapcsolata – fizikai hatások megválasztása – hatásfelület-párok geometriai kialakítása (száma, helyzete, kapcsolata), hatásmozgás megválasztása • célja: a tervezési folyamat algoritmizálása a számítógépes végrehajtáshoz

Roth

Phal-Beitz

3. Ismertesse a konstrukciós tervezés folyamatát (VDI 2221) és folyamatstruktúráját

folyamatsruktúrája

4. Ismertesse a tervezési folyamat fázismodelljeit! FELADATMEGFOGALMAZÁS

FUNKCIONÁLIS FÁZIS

KIALAKÍTÁSI FÁZIS

5. Hasonlítsa össze a különböző projektmenedzsment fajtákat!(PROJEKTMENEDZSMENT • A projektmenedzsment egy olyan vezetési koncepció mely a projekt kritériumainak megfelelő terveket a célok kitűzésétől kezdve a megvalósítás befejezéséig önállóan, a megfelelő hatáskör és üzemi vagy vállalati hatalom delegálása mellett valósítja meg. Általában négy nagy csoportba sorolhatjuk a tipikus projekteket. • K+F projektek pl. új termék vagy rendszer kifejlesztése és bevezetése stb. • Gyártási projektek pl. egyedi gyártás stb. • Szervezési projektek pl. jelentős üzemátszervezés, fuzionálás vagy felszámolás, stb. • Építési projektek pl. új üzem építése, stb)

Fajtái: Tiszta projektmenedzsment:

Ezt a formát ott találjuk leginkább ahol tipikusan projektekben gondolkodnak mint pl. építő ill. kivitelező vállalatok, szoftverházak, fejlesztő intézetek.

Projektmenedzsment mint törzsegység Ilyen formában valósulnak meg projektek lineáris szervezeti formában működő („hagyományos”) vállalatoknál ahol a különböző projektek eseti jelleggel és nem rendszeresen fordulnak elő.

Mátrix projektmenedzsment Ezt a formát két esetben célszerű alkalmazni. Lineáris szervezeti forma esetén ha a projektek már nem eseti jelleggel, hanem többé - kevésbé rendszeresen kerülnek megvalósításra, vagy ha a vállalat maga is mátrix szervezeti formában működik.

Összehasonlítás:

6. Milyen hálótervezési eljárásokat ismer? Ismertesse részletesen a CPM hálótervezést!Hálóterv: irányított gráf melynek csomópontjaihoz és nyilaihoz más más jelentéstartalmat rendelnek a különböző hálótervezési módszerek fajtái: • determinisztikus (az egyes tevékenységek ideje ismert és meghatározott) ->CPM, MPM hálóterv • sztochasztikus (előre nem ismert a tevékenységek legalább egy részének az időtartama) ->PERT, GERT módszer

CPM hálótervezés:

Példa: Hídépítés

7. Ismertesse a találmányok innovációs szintjeit!

A találmányok innovációs szintjének öt síkja 1.sík: Nyilvánvaló (standard): (32%-a a szabadalmaknak) Megoldások olyan módszerekkel, melyek ismertek, ezek azonban nem új találmányok 2.sík: Csekély mértékű javítás (improvement): (45%-a a szabadalmaknak) A már meglévő rendszerek kis mértékű javítása, az iparban szokványos, és a gyakorlatban ismert módszerekkel. A kompromisszumok elfogadásával. 3.sík: Nagy mértékű javítás (innovation): (19%-a a szabadalmaknak) A már létező rendszerek egyéb, akár más területekről származó módszerekkel való javítása. A megoldás származhat más saját iparágból, vagy tevékenységi kőrből. Az ellentmondásokat megszünteti, és nem kényszerül kompromisszumokra. 4.sík: Találmány (invention): ( 4%-a a szabadalmaknak) Azok a megoldások, melyekből új generációs rendszerek születnek. Az alapvető funkciókat, egy teljesen új elven teljesíti. A megoldások legtöbbször nem a saját iparágból, technológiából, sokkal inkább tudományos területekről származnak. 5. sík: Felfedezés (Discovery): ( 0.3%-a a szabadalmaknak) A megoldást egy új tudományos felfedezés teszi lehetővé, és magába foglalja a jelenlegi tudományos eredményeket.

8. Ismertesse a TRIZ általános megoldási eljárását és a korlátozott megoldási mezőt!Triz jelentése = Teória , Megoldás, Találékony, Feladat

9. Melyek a hagyományos termék előállítás fontosabb problémái?

1. Szervezési problémák. Ide tartoznak az együttműködési, a vezetési, a motivációs, a minősítési és a továbbképzési problémák, valamint a segédeszközök megszervezése (CAD, katalógusok, stb.). 2. Fejlesztési és konstrukciós folyamat. Ide tartoznak a követelmények tisztázásának problémái, a megoldáskeresés nehézségei valamint a folyamat időbeli és tartalmi irányítása ( határidős problémák ). 3. A termék műszaki, gazdasági problémái. A termék funkciójának, elkészítésének, anyagának, megbízhatóságának, költségeinek problémái tartoznak ide, valamint a környezet kérdése. A manapság fellépő szervezési problémák nagy része a munkamegosztásból ered.

10. Ismertesse az integrált termék előállítás fogalmát és eszközeit!Az integrált termékelőállítás során, ellentétben a hagyományossal, az előállítási folyamatban résztvevő összes részleg szorosan és közvetlenül együttműködik. A közös célkitűzés: a termékelőállítás és a termék minőségének, az előállításához szükséges időnek és a költségeknek a kedvező alakítása. Az optimális termékelőállítási idő érdekében a korábban egymás után végzett tevékenységeket párhuzamosan végzik, különösen a termék-, a gyártás-, és a forgalmazás fejlesztést.

A hagyományos termékelőállítás során szintén együttműködnek az egyes érintett részlegek, különben nem jöhet létre egyetlen termék sem. Az integrált termékelőállítás során azonban tudatosan alkalmazzák a szervezési módszereket a termék és a termékelőállítás jobb hatásfoka érdekében.

Elemei:

DMDE-hurok, amely a másodpercek alatt ösztönösen lezajló gondolkodási folyamatot a Döntés - Művelet - Döntés- Eredmény mozzanatokból álló szabályozókörként adja meg.

A DMDE hurkokból felépülő, többszörös visszacsatolásokat tartalmazó tevékenységciklusok, a probléma megoldási stratégiákkal együtt képezik a folyamattervek alapját.

A projekteket, nagyobb feladatokat fázisokra , munkalépésekre tagoló folyamattervek lehetővé teszik a módszeres, céltudatos problémamegoldást, a folyamat szervezését, irányítását, ellenőrzését, az idő és kapacitás tervezését.

Az egyes részfeladatok megoldását a termékfejlesztés több területén alkalmazható invariáns és speciális módszereit tartalmazó módszerbázis támogatja.

Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszertanának egyik lényeges jellemzője az egyes területek együttműködésének szervezése csoportmunka, megfelelő szervezeti felépítés és hatékony projekt menedzsment formájában.

11. . Mennyiben különbözik az új, az illesztett és a variatív konstrukció tervezésének folyamatterve?

12. Ismertesse a QFD lényegét!

Alapelv: a vevők igényeinek és elvárásainak megfelelően kell a terméket tervezni -> a marketing szakemberek, konstruktőrök, gyártástechnológusok együttműködése Hogyan fejlesszünk terméket? A marketing megmondja „mit”, a tervező mérnök pedig „hogyan”. Az együttműködés a Minőség házán keresztül valósul meg

A QFD várható eredményei: • Pontosabb követelményjegyzék a vevői igények figyelembe vételével • Kritikus termékfunkciók azonosítása (vevőorientált funkcióstruktúra) • Kritikus műszaki funkciók definiálása és a kritikus részegységek azonosítása • Költség- és fejlesztési célok meghatározása a vevői igények, valamint a versenyhelyzet elemzése alapján

13. Ismertesse az értékelemzés célját és folyamatát!Alapgondolata: Érték = Költség /Funkció

Funkción a termék vagy részei rendeltetésszerű feladatát, működését értjük, még a funkcióköltség a funkció teljesítéséhez szükséges munkaráfordítások pénzben kifejezett értéke. Az értékelemzés tárgya egyaránt lehet anyagi és szellemi érték, pl. lehet gyártmány, gyártási mód, szolgáltatás stb. Ezzel a módszerrel elérhető a kérdéses anyagi, vagy szellemi termék versenyképességének javítása, önköltségének csökkentése, a termék minőségének javítása, a termelékenység növelése.

14. . Melyek a költségszámítás céljai és alapkérdései?

A költségszámítás célja: • Az üzemi folyamatok gazdaságosságának folyamatos vizsgálata felmerült költségek, és az előállított teljesítmény összehasonlítása • A várható költségek meghatározása segít az ajánlati ár kialakításában (Előkalkuláció) • A tényleges felmerült költségek meghatározása is (utókalkuláció)

A költségszámítás alapkérdései: • Milyen költségek merültek fel? Költségfajták, Pl. Anyag-, bérköltség (Költség regisztrálás) • Hol keletkeztek költségek? Költséghelyek, pl: Forgácsoló műhely, Értékesítés (Költségelosztás) • Mire költöttünk? Költségviselők, pl. hajtómű, emelő (Költségelszámolás).

15. A vállalat összes költségei milyen nézőpontok szerint oszthatóak fel?

16. Definiálja a közvetlen és közvetett költség fogalmát és mondjon példákat ezekre!

Közvetlen költség: Azok a költségek, amelyek egy konkrét objektumhoz rendelhető, vagy egy konkrét alkalmazás során elszámolható. Ezen legfontosabbak objektumok a költségviselők. Ezek alapján különíthetőek el az anyagköltségek (alapanyag, kész alkatrészek, csomagolási költségek) és gyártási bérköltségek Közvetetett költség: Azok a költségek,melyek nem számolhatóak el egy konkrét objektum terhére. Ilyenek például az általános fizetések, segéderők, segéd- és üzemanyagok költségei, amortizáció, kamatok

17. Mi a pótlékoló kalkuláció és a folyamatköltség számítás lényege?

Pótlékoló kalkuláció: A közvetett költségeket a közvetlen költségekből számítják, pótlékoló tényező figyelembe vételével Közvetett költség pótlék tényező: SKS = xx % EK

18. Ismertesse az (állandó) fix és változó költségek definícióját, ábrázolja diagramban ezeket a költségeket a darabszám függvényében és definiálja a fedezeti pontot!

Állandó költségek: Ezeknek a költségeknek mértéke független egy jól definiálható költségbefolyásoló tényezőtől. Változó költségek: Ezeknek a költségeknek mértéke függ egy jól definiálható költségbefolyásoló tényezőtől.

19. Ismertesse a vállalat költségcsökkentési lehetőségeit!

20. Ismertesse az előállítási költség legfontosabb befolyásoló tényezőit!a.) követelmények, b.) koncepció, működési elv c.) méret d.) darabszám.

Követelmények • A tervezés megfelelően korai részvétele a megbízási tárgyalásokon integrálóan hat, megfelelően fel tud készülni a leendő megbízásra, növeli a motivációt és csökkentheti az átfutási időt. • A konstrukció részvételével kiküszöbölhetők gyakran “szükségtelen”, kikényszerített követelmények vagy különleges óhajok, pl. nem szabványos csatlakozások, különleges próbaüzemek. • A drága egyedi konstrukció helyett gyakran alkalmazható a standardizálás, felhasználhatóak meglévő sorozatok, modulok. • A tervezés gyakran képes a vevői igények különösebb többletköltség nélküli kielégítésére. Ezen túlmenően több ismeretet szerezhet a vevők valódi problémáiról. A termékkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a költségcél, amelyet a többi követelménnyel együtt a tervezés korai szakaszában a piacnak megfelelően kell megállapítani.

Méret • A kisebb méretű munkadaraboknak általában kisebb az előállítási költsége, egyrészt a kisebb anyagköltség miatt, másrészt a megmunkálás és a felületkezelés költsége is általában csökken a munkadarab méretével.Darabszám A sorozatban gyártott termékek egy darabra eső költsége kisebb mint az egyedi gyártás esetén, melynek okai elsősorban a következők: – Az egyszeri költségek (pl. a felszerszámozás, a forma- és szerszámköltség) több darabra oszlanak meg. – Az ismétlődő tevékenység egyre gyorsabban megy (betanulási effektus). – Termelékenyebb gyártási eljárások alkalmazása. – Optimált konstrukció (funkció, szilárdság és gyártás tekintetében) – Árengedmény nagyobb mennyiség beszerzése esetén. – Kevesebb selejt.

21. Ismertesse a DFA elemzés lehetőségeit és főbb lépéseit!A DFA- elemzés támogatja: • meglévő gyártmánytervek értékelése a szerelhetőség, versenyképesség szempontjai alapján, • a kézi, automatikus vagy robotos szerelés alkalmazhatóságának vizsgálata adott termékekre, • az elemzett gyártmánytervek struktúrájának elemzése, egyszerűsítése, • a szükséges minimális alkatrész-szám meghatározása a termék funkcióihoz, • szerelhetőség hatékonysági mutatójának meghatározása, • a szerelés várható költségeinek meghatározása ill. tervezési stádiumban való becslése, • alternatív szerelés-szervezési formák közötti választás, • a konkurens termékekkel való összehasonlítás, • konstrukciós jellemzők rangsorolása, értékelése, • a konstrukcióval kapcsolatos színvonal jellemzők számszerűsítése, • a lehetséges hibák, hibaokok vizsgálata, • gyártmányfejlesztési feladatok meghatározása, • célszerű fejlesztési irányok, trendek feltárása.

Kézi szereléstervezés [Design for Manual Assembly - DF(M)A] • konstrukciós jellemzők kiértékelése, • a szerelés nehézségeit jelentő problémák vizsgálata, • struktúra egyszerűsítés lehetőségeinek feltárása, • szerelési időszükséglet és költség meghatározása, • hatékonysági mutatók számítása, • a várható minimális alkatrész-szám meghatározása, • a konstrukciós fejlesztési feladatok tervezése a hozzájuk tartozó hatékonyságjavulás meghatározásával. Automatikus szerelés, tervezés [Design for Automatic Assembly - DF(A)A] • gyártmányok konstrukciós felülvizsgálata az automatikus szereléshez, Robotos szerelés [Design for Robotic Assembly - DF(R)A] • konstrukciók felülvizsgálata a robottal történő szereléshez,

22. . Mit jelent a szerelési hatékonyság és milyen feltételeket kell figyelembe venni a minimális alkatrész szám meghatározásánál?

23. . Ismertesse a DFE módszer lényegét! Mire szolgál a MET pont?Környezetszempontú tervezés (Design for Environment ) • Termékrecycling – Újrafelhasználás (generál) – Tovább felhasználás (felniből tábla talp) • Anyagrecycling – Újrahasznosítás (beolvasztás) – Tovább hasznosítás (gumi bedarálása burkolóanyagnak)

Recycling helyes tervezés módszerei• Anyagszabály – A terméket lehetőség szerint minél kevesebb típusú anyagból kell kialakítani • Anyagkombinációs szabály – A párosított anyagok nem minden esetben választhatók szét. Ilyen esetekben a kettő kölcsönös szennyező hatását minimalizálni kell (korrózióvédő bevonattal ellátott acélszerkezet, adott bevonat leolvasztása).

• Kompozit vagy elkülönítési anyagszabály – Kerülni kell a csak fizikai vagy kémiai úton elkülöníthető anyagok együttes alkalmazását (rozsdamentes acél polimer bevonatú acélok helyett) • Metallurgiai szabályok – Az alapanyag összetétele során csökkenteni kell az idegen, nem szükséges ötvözök tartalmát, pl.:króm, ón, ólom, réz, • Korróziós szabály – Kerülni kell az olyan konstrukciós kialakításokat, ahol a korrózió veszélye fokozottan jelentkezik, pl.: zsákfuratok, csavarkötések védelme, hengerelt anyagok esetén érdemes a legfelső réteget meghagyni korrózióvédő tulajdonságai miatt. A korrózióvédelemnél azonban minden esetben szem előtt kell tartani az anyagkombinációs szabályt. • Tribológiai szabály – Csökkenteni kell a kopás mértékét, kerülni kell a „könnyen” kopó anyagok és alkatrészek alkalmazását, illetve biztosítani kell azok könnyű cserélhetőségét. • Szerelési és csereszabály – Minden terméket úgy kell kialakítani, hogy azt a lehető legegyszerűbb módon lehessen darabjaira szedni (roncsolásmentes, csapágyak beépítése, pattanó kötések). Lehetőség szerint karbantartásmentes konstrukciókat kell létrehozni (automatikus szíj feszítés).• Elektromos egységek szabálya – Az elektromos egységeket úgy kell beépíteni, hogy azok könnyen elérhetőek és cserélhetőek legyenek, de darabszámukat minimalizálni kell. (az egyik legkárosabb anyag-összetételű konstrukció az áramköri lap: ón, ólom, réz, gyanta, üvegszál, stb..) • Jelölési és szabványosítási szabály – A termékekben alkalmazott alkatrészek szabványosítása miatt egyszerűbb azok felismerése és cseréje mind geometria, mind anyagtípus szempontjából. Olcsóbb és egyszerűbb a nagymennyiségben alkalmazott szabványos elemek gyártása. – Az anyagokat anyagtípusoknak megfelelően jól látható helyen jelölni kell. Ez megkönnyíti a szétválogatást és az újrahasznosítást. • Gyártási folyamatra vonatkozó szabályok – Olyan eljárást kell választani, ahol kevés melléktermék keletkezik, illetve azok különválasztása könnyen megoldható, pl.: mágneses módszerrel vagy sűrűség szerinti szétválasztással.

24. Ismertesse az FMEA elemzés célját és folyamatát!Az FMEA (hibamód és hatás-) elemzés lényege • A meghibásodási módok és hatások elemzése (FMEA) és a hibafa-elemzés a termékek megbízhatóságának vizsgálatára szolgáló módszer, amely már a tervezés korai fázisában segítséget nyújthat a meghibásodás lehetséges okainak és hatásainak a felderítéséhez

• Az FMEA (Failure Mode and Effect Analysis) révén minden alkatrész esetében választ adhatunk két kérdésre: • Milyen módon hibásodhat meg az alkatrész, és • Mi történik, ha az alkatrész meghibásodik?

• Az eljárás célja az összes lehetséges hibának, azok hatásainak, okainak és ellenőrzéseiknek feltárása és súlyozása. • Javaslatok készítése a hibák megszüntetésére , a hiba gyakoriságának, vagy a következmény súlyosságának csökkentésére, vagy az ellenőrzés hatékonyságának a javítására. • Rendszeresen ellenőrzi a javaslatok megvalósítását és folyamatosan új javaslatokat készít a mindenkori legsúlyosabb hibaláncolat megkeresésére és megszüntetésére

Folyamata:• Keressük meg a kritikus alkatrészt/műveletet. Bízzuk meg a konstruktőrt, technológust és termelésirányítót az elem módosításával, elhagyásával, vagy helyettesítésével, annak érdekében, hogy a minőségi problémák megszűnjenek • Vizsgáljuk meg a többi - nem kritikus - elemnél a jellemző hibákat. Itt először az okok megszüntetésével majd az ellenőrzés hatékonyságának javításával próbáljuk a hibaláncokat megszüntetni. • Végül nézzünk meg és szüntessünk meg minden olyan láncolatot, amelynek az RPN száma nagyobb mint 120.

25. Ismertesse a hibafa elemzés módszerét!A hibafa elemzés módszere • A hibafa egy logikai diagram, ami egy rendszeren belül kimutatja egy lehetséges kritikus esemény és az azt elképzelhetően kiváltó okok között a kölcsönös kapcsolatot.

• Az okok lehetnek: környezeti feltételek, humán forrásból származó hibák, természetes események (azok, amelyek a rendszer életében várhatóan bekövetkeznek) és speciális elemek meghibásodásai, hibái.

Lépései: Modellépítés Rendszerelemzés A fő-események meghatározása Az alkotóelemek meghibásodási lehetőségeinek meghatározása A hibafa elkészítése A hibafa minőségi kiértékelése A hibafa mennyiségi kiértékelése

26. Definiálja a „gyártmánysorozat” fogalmát!Gyártmánysorozaton olyan műszaki alkotásokat (gépeket, szerkezeti egységeket, vagy alkatrészeket kell érteni, amelyek • ugyanazt a funkciót, • ugyanolyan megoldással, • több méretlépcsőben, • a lehetőség szerint azonos gyártási eljárással készítve széles alkalmazási területen teljesítik.

Sorozattervezésnél a hasonlósági törvényeket kell, a szabványos számokat és számsorokat pedig célszerű alkalmazni.

27. Ismertesse a szabványos számsor képzésének lépéseit!

28. Milyen információk szükségesek a méretlépcsők megválasztásához?

29. Ismertesse a sorozattervezés lépéseit!– alapterv készítése – fizikai összefüggések (kitevők) meghatározása; az eredmények ábrázolása – típuslépcsőzések és alkalmazási tartományok kijelölése az adatlapokon – elméletileg meghatározott sorozat illesztése a kötelező érvényű szabványokhoz, vagy technológiai előírásokhoz, az eltérések feltüntetése – a sorozat ellenőrzése a szerkezeti egységek vagy a mérettartomány szélén lévő tagoknál a kritikus részek méretarányos kidolgozásával – a tervdokumentáció javítása, tökéletesítése

30. Ismertesse az építőszekrény-rendszerek fogalmát és rendszertanukat!Építőszekrény-rendszer olyan gépek, szerkezeti egységek, és egyedi alkatrészek készlete, amelyek • gyakran eltérő megoldású építőelemként kombinálva • eltérő összfunkciót teljesítenek. Az építőelemekkel szemben általában követelmény, hogy lehetőleg azonos technológiával készüljenek. Az építőszekrény-rendszerek építőelemekből épülnek fel, amelyek oldható, vagy nem oldható kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Több méretnagyságban is készülhet ezért egyben gyártmánysorozat is lehet.

Rendszertanuk:

31. Ismertesse az építőszekrény-rendszerek előnyeit és korlátait a gyártó és a felhasználó szempontjából!