HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Gettósodás és következmények az

aprófalvak világában

Virág TündeMTA RKK TKO

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A szocializmus öröksége

Körzetesítés – fejlesztések, intézmények, a tsz-kel a munkahelyek elvonása az aprófalvakból – szelektív migráció

A cigánytelepek felszámolása során kedvezményes kölcsön lehetősége az aprófalvakban

Aprófalvak társadalma kétfelé mozog lakónépesség erőteljes csökkenése – elöregedett

aprófalu fiatal, több gyermekes cigány népesség költözik a

faluba – gettósodó aprófalu

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Lakóhelyi szegregáció jellemző mintái a rendszerváltás előtt

Külterületi lakott hely, cigánytelep „hagyományos” cigánytelep a falun belül CS-házas telep a falun belül vagy a falu

határában Szegregált utcák, falurészek

Ezekben az esetekben a települési (munkahelyi, oktatási) térben jelen vannak más társadalmi csoportok képviselői is – mintaadó réteg jelenléte

gettósodott aprófalu

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Gazdasági, társadalmi változások a rendszerváltás után

Gazdasági szerkezetváltás, munkahelyek számának

drasztikus csökkenése – regionális egyenlőtlenségek

felerősödése. A munka eltűnése. Település nagyság és a településeken élők státusza

között egyes vidékeken erős összefüggés, azaz:

alacsony társadalmi státuszú népesség koncentrációja az

aprófalvakban, amely népességen belül a cigányok erősen

felülreprezentáltak

Lakóhelyi szegregáció erősödése, gettósodó települések

térséggé szerveződése, amelyek tartós munkanélküliség,

szegénységgel, alacsony iskolázottsággal, a cigány népesség

magas arányával jellemezhetőek.

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A települési lejtő legalján

A települések alsó decilise, ahol:

az aktív korú népesség foglalkoztatottsága a legalacsonyabb

ÉSa fiatal korú népesség aránya a legmagasabb

ÉS

az alacsony iskolai végzettségűek aránya a legmagasabb

A települések alsó decilise

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A települések társadalma a lejtő legalján

Országos átlag

Településrendszer alsó decilisébe tartozó települések szélső

értékei

Eltérés az

országos

átlagtól

Alacsony iskolai végzettségűek aránya

46,29 96,37 58,84 27%

Fiatalok aránya 16,6 46,72 21,77 31%

Foglalkoztatottak aránya

57,47 5,91 39,83 31%

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A települések alsó decilise

A települések alsó decilisébe tartozó települések foglalkoztatottsági, demográfiai, iskolázottsági jellemzői legalább 30%-ban eltérnek az országos átlagtól.

Az 1990-es népszámlálás szerint csak 11 településnek volt ennyire szélsőséges a mutatója.

Az alsó decilisbe tartozó települések mindegyike gettósodónak tekinthető

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása megyénként

megye Települések száma

Településeken élő népesség száma

Aránya

Baranya 59 17989 5,1%

Békés 3 1889 0,5%

Borsod-Abaúj-Zemplén

92 99510 28,4%

Hajdú-Bihar 16 57215 16,4%

Heves 6 7079 2,0%

Jász-Nagykun-Szolnok

4 10816 3,1%

Nógrád 5 4653 1,3%

Pest 1 444 0,1%

Somogy 25 11080 3,2%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

83 136305 39,0%

Tolna 4 2524 0,7%

Veszprém 2 280 0,1%

Végösszeg 300 349784 100,0%

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása településnagyság

szerint

megye Települések

száma

Városi rangú

0-999 1000-4999

5000-

Baranya 59 58 1 0

Békés 3 3 0

Borsod-Abaúj-Zemplén 92 2 54 38

Hajdú-Bihar 16 4 3 9 4

Heves 6 2 4

Jász-Nagykun-Szolnok 4 1 2 1

Nógrád 4 3 1

Pest 1 1 0

Somogy 25 24 1

Szabolcs-Szatmár-Bereg

83 6 34 47 2

Tolna 4 3 1

Veszprém 2 2 0

Végösszeg 300 12 187 106 7

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Gettósodás az ezredfordulón

A gettósodott települések összefüggő területet alkotnak – gettósodó térségek kialakulása

Bár a gettósodott települések nagyobb része továbbra is kistelepülés, de a gettósodás településmérettől független jelenség lett, már nemcsak nagyobb településeket, hanem kisebb városokat is érint.

A Dunántúlon a gettósodás nem lép ki a kistelepülési méretből, az ország észak-keleti megyéiben érinti a nagyobb településeket, városokat.

Következmények: a kirekesztés társadalmi ára

.

„Mi csak a feszültségeket tudjuk csökkenteni és elkerülni a konfliktusokat.”

(munkaügyi kirendeltség vezetője)

A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli

Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése.

Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól).

Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda.

Alacsony iskolai végzettség – szegénység, kirekesztettség újratermelődése.

„Itt le lehet élni egy életet úgy, hogy valaki megszületik, felnő, leéli az életét és meghal anélkül, hogy elhagyná a települést”

A többségi társadalom mintái eltűntek a települések életéből

A személyes, gazdasági és intézményes kapcsolatok megszűntek a többségi társadalommal

Településre érkező források elosztása helyben, a helyi érdekeknek megfelelően történik

Függőségi rendszerek a településen belül

a gettó kialakította a saját szabályait, amelyek lényegesen eltérnek a többségi társadalom által követettektől

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies