Gépjárművek erőátviteli berendezései

Robogók,Nagytestű robogók,kisgépek

Röpsúlyos kuplung variátoros hajtással

A robogó születése azokra az időkre esik, amikor mindenkit megragadott a géppel való utazás lehetősége. 1900 körül már adottak voltak a technikai feltételek egy főleg városi forgalomban használatos, takarékos és viszonylag kényelmes jármű megépítésére, de az első robogószerű szerkezetek zajosak voltak

és gyengék . A kezdeti időben valóban rollerek voltak, motoros rollerek, ahol a motor valamelyik kerék fölé került, a vezető állt, járművét betolással indíthatta. A gázt a kormányról lehetett szabályozni, a motor lánccal hajtotta  a kereket. Némelyiket ellátták segédkerékkel, hogy az indulás és a megállás során csökkenjen a borulásveszély. Később már fotelszerű üléseket és lábdeszkát használtak.

Egy kis történelem…Egy kis történelem…

Az amerikai Ner-a-car(1921) már még inkább robogónak nevezhető, hiszen a hídvázra lemezkarosszéria készült, a hajtás pedig fokozat nélkül, dörzskerékkel volt megoldva. A különleges elsőkerék felfüggesztés már csak ráadás volt.

Az Unibus nevű robogó 1920-ban készült. A készítők kezdettől számítottak a női vásárlókra.

Fontos volt a nyitott váz, hogy szoknyában is illedelmesen ülhessenek. A társadalmi forradalom ilyen szempontból a robogó és a robogógyártók kezére játszott, az új vásárlói réteggel.

A húszas évek elején nagy kereslet alakult ki az olcsó közlekedési eszközök iránt. A nagy áttörés mégis a tengeren túlról jött. A gazdasági válság hatására jelentek meg az USA-ban a kis helyigényű, takarékos modellek, amiket jól tudtak használni a zsúfolt forgalomban. Kétségkívül jobb motorok, fékek, váltók voltak akkoriban, tehát jobban használható és üzembiztosabb járművek voltak, mint elődeik.

Az 1936-ban bemutatott Motor Glide 85ccm-es volt és 3500/min fordulaton 0,75 lóerős.

Ennél fontosabb esemény volt az 1937-ben, a  Salsbury robogóiban megjelent a fokozatmentes ékszíjhajtás, amit a mai napig használnak a robogókban!

Az amerikai robogómánia megihlette az olasz robogótervezőket is, elsőként a FIAT tervezett Olaszországban robogót. Le kell tehát számolni azzal a közhellyel, hogy a második világháború után a Piaggio gyár tulajdonosa kiállt az udvarra azon töprengeni mit is kezdjen a nyakán maradt bombázó-repülő kerekekkel. Így a Piaggio-Vespák gyártása kezdődött, nem  a robogóké.

A fejlődés rohamosan haladt, szinte minden országban gyártottak, terveztek valamilyen robogót.

Hazánkban a Panni nevű robogót 1953-tól gyártották. Kézi indítókarral lehetett berántani, a lámpafej burkolatba sebességjelző került, benzintartálya 5,7 literes volt. Végsebbesége 45-50 km/h volt.

1958-ban kapott nyilvánosságot egy új konstrukció, ami a Tünde nevet kapta, egy 176-ös Danuvia blokkal szerelt, 10 colos kerekű robogó.

A meghajtás elve

A hajtás és a fokozat legjobban egy szorzóváltós kerékpár elvéhez hasonlít.A legkisebb fokozat-ból indulunk…

Majd fokozatosan felváltunk,és végül legnagyobb fokozatban elérjük a végsebességet!

• 1) Görgős variátor feladata az, mint a bicikli váltójának. Azzal a különbséggel, hogy itt nem fokozatonként történik a váltás, hanem fokozatmentesen, az első és a hátsó variátor segítségével.

Alapvetően 3 részből áll:• 1) Görgős variátor• 2)Hátsó variátor• Ékszíj

1

2

• a centrifugális erőt kihasználva,a belsejében lévő röpsúlyok (variátorgörgők), a fordulatszámtól függően kifelé vándorolnak a számukra bemart pályákon, elmozdítva így a variátort kifelé, ami által változik az ékszíjáttétel,azaz a szíj „felmászik”. Egy jól beállított variátornak, mindig a motor legnagyobb teljesítményéhez tartozó fordulatszámon kell váltani (ékszíjáttétel váltás).

A variomatik beállítása nagyrészt a helyes görgök megválasztásából áll. úgy kell beállítani a variátort, hogy a motor maximális teljesítményen kezdje el az áttétel váltását. Csak így érjük el a lehető legjobb gyorsulást. Ennél egy dolgot szem előtt kell tartani, méghozzá azt, hogy csak egy bizonyos súlyú görgőszett van ami jól is működik, nem 2 vagy 3, az ideális beállításhoz.

Ha a görgők túl nehezek, vagy túl könnyűek (itt már fél gramm is számit) akkor a motor teljesítményét nem optimálisan használjuk ki. Nehezebb görgök gyorsabban hamarabb mozdulnak el ezáltal hamarabb váltanak, és hamarabb érnek el egy hosszú áttételt, a könnyebb görgök lassabb mozgás által rövidebb áttételt érünk el. (az áttétel itt az ékszíj áttételére vonatkozik)

Egy túl könnyű görgőkkel ellátott variátort a motor maximális teljesítményhez tartozó fordulatszám felett dolgozik, a gyorsulás romlik. Képzeljétek el, hogy mindig az első, legkönnyebb sebességben mennétek biciklivel, agyon tekeritek magatokat viszont távolságot nem igazán tesztek meg!

Túl nehéz görgőzésnél a motor sosem éri el a maximális teljesítményhez tartozó fordulatszámot, folyamatosan váltja a fordulatokat és lassan felküzdi magát. Itt is jó példa a biciklis. ( túl nehéz sebességgel hegynek felfelé).

• 2)Hátsó variátor 4 részből tevődik össze:

• 1)Szíjtárcsa• 2)Rugó• 3)Kuplung• 4)Kuplungharang

• Alapjáraton a rugók visszatartják a pofák kinyitódását, növekvő motorfordulatszámnál elindulnak a kuplungpofák a centrifugális erőnek köszönhetően, mindaddig, amíg fel nem fekszenek a kuplungharang belsején, és így megteremtik a kapcsolatot a főtengely és a hátsókerék között.

1

2

3

4

• A kuplungpofák tömege meghatározó szerepet játszik a kapcsolási fordulatszám-tartományban, minél nehezebbek, annál alacsonyabb a kapcsolási fordulatszám. Másrészt a kuplungrugók erőssége, és előfeszítettsége játszik még nagy szerepet, minél erősebb rugót szerelünk be, annál nagyobb lesz a kapcsolási fordulatszám, amit az előfeszítés változtatásával még feljebb vagy lejjebb tudunk vinni.

• A kontraszt vagy nyomórugó a megfelelő nyomást gyakorolja az ékszíjra (hátsó varióra), így megakadályozza hogy ékszíjcsúszás lépjen fel.

Egy állítható versenykuplung, alapjában nem növeli a teljesítményt, de az a feladata hogy a motor erejét optimálisan használjuk ki, ezzel a robogó gyorsulását javítva .

• A meghajtás a Görgős variátoron keresztül a hátsó variátorra jut. Itt növekvő fordulat-számnál kinyitnak a röpsúlyos pofák, és a kuplungharangon keresztül a bordázott tengelyen meghajtja a hátsó kereket.

• Fontos alkatrész a hajtásban maga a szíj is. Az elkopott, elhasználódott ékszíj teljesítményvesztéshez vezet. Ha ránézésre épnek is tűnik, lehet, hogy már nem megfelelő. Legkönnyebben egy tolómérővel lehet ellenőrizni, ha több mint 10-15%-os a kopás, a gyári szíj szélességéhez képest, akkor csere javasolt. A tartósságuk miatt, jobban használhatók a kevlár erősítésű szíjak. 8000 km után cserélendők!

Összegzés

• Előny:• Könnyű használat• Megbízható• Gondozást nem

igényel• Gazdaságos

motorüzemeltetés

• Hátrány• 20-30 kW-hoz

alkalmazható• Érzékeny a szíjtárcsa

kopásra,akad a szíj• 4000 km-ként

görgőcsere• 8000km-ként

szíjcsere

Irodalom:

• http://www.egumotors.hu/robogo-kisokos/robogo-tortenelem.html

• http://www.scootermagazin.hu

• http://images.google.hu

• Zinner György: Gépjárművek erőátviteli berendezései

Klincsok Péter CYM94P 2009.10.28.