Gazdaságpolitika, közpénzügyek

Hogyan mozog a pénz a modern gazdaságokban?

VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK

ÁLLAM

PÉNZÜGYI RENDSZER(BANKOK, TŐZSDE, STB)

megtakarításokhitelfelvétel

finanszírozási források

bérfizetés

vásárlásadók

hitelfelvétel

adók

A PÉNZ KÖRFORGÁSA során

• Háztartások: jövedelme > kiadásai nettó megtakarítók

• Vállalkozások: jövedelme később realizálódik, mint kiadásai nettó hitelfelvevő

• Állam: mindkettő lehet

• Pénzügyi rendszer: - kölcsönözhető pénzek közvetítője- feladata: elősegítse a pénz áramlását a megtakarítóktól,

oda ahol többletigény jelentkezik

A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai:

• A magánszféra egyedül nem tudja biztosítani a gazdaság zökkenőmentes működését.

• A piaci verseny korlátozása, a monopóliumok működése jóléti veszteséget okoz. Az állam az antitröszt politika és a regulációs politika keretében hozott intézkedésekkel próbálja megelőzni illetve elkerülni ezeket a veszteségeket.

• Az külső hatások következtében a gazdasági szereplők hatékonyság- és haszonveszteséget szenvednek el. Az állam jogalkotással, adóztatással és támogatásokkal segíti elő az környezetvédelem erősítését

• A piac működése gyakran igazságtalan és méltánytalan jövedelmi és vagyoni különbséget idéz elő a gazdasági szereplők között.

• A magánszféra és a piac nem képes biztosítani minden nemzetgazdasági ág fejlődését. A közjavak és közszolgáltatások (honvédelem, oktatási rendszer, egészségügyi ellátás, infrastrukturális ágazatok: utak, hidak, repülőterek) létrehozása és fenntartása óriási tőkebefektetést igényel. Ezek nélkül egy modern gazdaság nem működőképes. A tőke közvetlen megtérülésére ugyanakkor nem, vagy csak nagyon hosszú idő múltán lehet számítani. Az állam szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy a szükséges források rendelkezésre álljanak. A magántőke nem szívesen vállalkozik olyan területeken, ahol túlságosan nagyok az üzleti kockázatok, és bizonytalanok a profitkilátások.

• A modern gazdaságok működését is időről időre súlyos problémák zavarják: infláció, munkanélküliség, stagnáló vagy csökkenő termelés stb. A piaci mechanizmus nem képes ezeket a negatív jelenségeket megoldani. Itt is az állam beavatkozására van szükség.

A modern állam gazdasági feladatai:

• Stabilizációs,• Elosztási,• Allokációs feladatok

• A stabilizációs feladatok• a) Lényege: A stabilizációs feladatkör azt jelenti, hogy az állam,

illetve képviseletében a kormány biztosítja a gazdaság működőképességét

• b) Területei:• A gazdálkodáshoz szükséges intézményi és jogi feltételek

megteremtése• A tulajdon védelmét biztosító törvények• A rendőrség és a hadsereg fenntartása, amelyek a munkához

szükséges biztonságot nyújtják• A gazdasági ellenőrzés biztosítása• A gazdaságirányító tevékenységek• Antiinflációs politika• Foglalkoztatás politika• Beruházás-ösztönzés stb

Az állam elosztási funkciója• Lényege: Az állam a nemzetgazdasági

jövedelem jelentős hányadát elvonja a gazdasági szereplőktől, és a gazdasági- valamint társadalompolitikai céljai megvalósítására használja fel.• Területei:

• A hadsereg, a rendőrség, és az államapparátus finanszírozása

• Támogatások, segélyek nyújtásával mérsékli a szociális egyenlőtlenségeket

• Az állam allokációs feladatai• Lényege: Az állam beavatkozik a termelési tényezők

elosztásába, és erőforrásokat áramoltat azokba az ágazatokba, amelyek fejlesztésére a magántőke nem vállalkozik

• Területei:

• Az infrastruktúrális ágazatok fenntartása és fejlesztése

• Környezetvédelmi beruházások• Egészségügyi intézmények fenntartása, fejlesztései,

beruházásai• Oktatási célú beruházások, fejlesztések• Tudománypolitikai célú beruházások, fejlesztések• kulturális intézmények (színházak, múzeumok stb.)

fenntartása, fejlesztése, beruházásai

• Az állam gazdasági feladatai megoldásának eszközei:

• Költségvetési politika: Azon gazdaságirányító és –befolyásoló intézkedések összessége, amelyeket az állam a költségvetés bevételei és kiadásai révén valósít meg

• Monetáris politika: A jegybank a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolja a makrogazdasági folyamatokat.

A gazdaságpolitika finanszírozása

• A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak a költségvetési kiadásokra, ilyenkor államadósság nem keletkezik.

• Költségvetési deficit esetén az állam kiadásai meghaladják az adóbevételek értékét, ezért az állam hitelfelvételre kényszerül és államadósság keletkezik

A költségvetési deficit finanszírozásának módjai:

• Hitelfelvétel a jegybanktól• Értékpapírok (államkölcsön kötvények)

kibocsátása a tőkepiacon

• A költségvetési deficit jegybanki hitelből törtnő finanszírozásának jellemzői

• Előnyei:• Technikailag viszonylag egyszerű lebonyolítás• Viszonylag olcsó finanszírozási megoldás• Hátránya: Megnöveli a forgalomban lévő

pénzmennyiséget, emiatt az infláció felgyorsulását idézheti elő.

• A költségvetési hiány tőkepiaci finanszírozásának jellemzői• Előnyei:• A magán megtakarításokat vonja be a költségvetési hiány

finanszírozásába• Nem növeli meg a forgalomban lévő pénzmennyiséget, ezért

az inflációs veszély kisebb• b) Hátrányai:• • Drága finanszírozási forrás, mert az állampapírok

versenyeznek a tőkepiacon a magán vállalatok kötvényeivel és emiatt magas kamatot kell fizetni, egyébként a befektetők a megtakarításaikat nem állampapírok vásárlásába fektetnék.

• • A magas kamatok miatt csökken a beruházási kereslet. Ezt a deficitfinanszírozás kiszorító hatásának nevezzük.

• A gazdaságpolitika irányai• Expanzív gazdaságpolitika: A makrogazdasági

keresletet, kínálatot, a gazdasági növekedést ösztönző gazdaságpolitika

• Restriktív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot korlátozó gazdaságpolitika

• Az expanzív gazdaságpolitika területei• Expanzív költségvetési politika• Expanzív monetáris politika

• Az expanzív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei

• A makrogazdasági árupiacon túlkínálat van• A vállalati szektor korszerű, de a kereslethiány

miatt, kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik. Esetleg eladatlan árukészletek halmozódtak fel a vállalatoknál

• Nagyfokú illetve növekvő munkanélküliség jellemzi a makrogazdaságot

• Hatásmechanizmusa:– A kormányzati vásárlások növelése megnöveli az

árupiaci keresletet, valamint a vállalati szektor bevételeit és az egyensúlyi jövedelmet

– Az adóterhek csökkentése és a támogatások növelése megnöveli a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre álló jövedelem növekedése a fogyasztási kereslet növekedését idézi elő. A fogyasztási kereslet növekedése pedig a makrokereslet és az egyensúlyi jövedelem növekedéséhez vezet

– Az adóterhek csökkenése közvetlenül és közvetve is csökkenti a vállatok költségeit. A vállalati költségek csökkenése ösztönzi a makrokínálat növekedését

• Alkalmazásának korlátai, veszélyei: • Nagyon fontos, hogy a makrokereslet és a

makrokínálat növekedése egymással összhangban történjen, mert ha nem, akkor

• A költségvetési expanzió hatására megnövekedhet a költségvetési hiány és ez az államadósság növekedését, valamint az infláció gyorsulását idézheti elő.

• A költségvetési expanzió miatt megnövekvő belföldi kereslet az import növekedését idézi elő. Az import növekedése pedig külkereskedelmi mérleg deficitet okozhat. A deficites külkereskedelmi mérleg az ország külföld felé történő eladósodásához vezethet.

• Az expanzív monetáris politika jellemzői– Lényege:

• A forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével ösztönzi a makrogazdasági keresletet és kínálatot.– Eszközei:

• A kötelező tartalékráta csökkentése• A refinanszírozási kamatláb csökkentése• Arany, deviza, értékpapír jegybanki vásárlása

– Hatásmechanizmusa: • Megnövekszik a nominális pénzkínálat Megnövekszik a

reálpénzkínálat Csökken a kamatláb Emelkedik a beruházási kereslet Növekedik a makrogazdasági kereslet és az egyensúlyi jövedelem– Korlátai, veszélyei:

• Kevésbé tervezhető és kevésbé kiszámítható, mint a költségvetési politika hatása, mert az alacsony kamatláb mellett sem biztos, hogy a vállalkozások növelik a beruházásokat. Ha pesszimisták a profitvárakozásaik nem vesznek fel a bankoktól beruházási hiteleket

• Az infláció felgyorsulását és pénz vásárlóértékének a csökkenését okozhatja

• A restriktív gazdaságpolitika területei– Restriktív költségvetési politika– Restriktív monetáris politika

• A restriktív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei

• Túlfűtött gazdasági növekedés, árupiaci túlkereslet• Keresleti infláció• Pénzügyi egyensúlyi zavarok (Pl. növekvő költségvetési

hiány, növekvő nemzetközi fizetési mérleg hiány, adósságválság)

• A restriktív költségvetési politika jellemzői• Eszközei:

– A kormányzati kiadások csökkentése: A kormányzati vásárlások csökkentése, a transzferek (támogatások) csökkentése

– Az adókulcsok, adóterhek növelése• Hatásmechanizmusa:• A kormányzati vásárlások csökkenése a makrogazdasági

árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökkenéséhez vezet.

• A transzferek csökkenése, az adóterhek növelése csökkenti a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre állójövedelem csökkenése a makrogazdasági fogyasztási kereslet csökkenését idézi elő. Ha a fogyasztási kereslet csökken, akkor a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem is csökken

• Korlátai, veszélyei:• Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése• Növekvő munkanélküliség• Növekvő szegénység• Szociális konfliktusok

• A restriktív monetáris politika jellemzői– Lényege:

• A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével korlátozza a makrogazdasági keresletet és kínálatot– Eszközei:

• A kötelező tartalékráta növelése• A refinanszírozási kamatláb növelése• Arany, deviza, értékpapírok jegybanki eladása• Hatásmechanizmusa: A nominális pénzkínálat csökken

A reálpénzkínálat csökken A kamatláb emelkedik A beruházási kereslet csökken A makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökken

• Korlátai, veszélyei:• Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése• Növekvő munkanélküliség• Növekvő szegénység• Szociális konfliktusok

Gazdaságpolitika elemei területi alapon

• iparpolitika: iparral kapcsolatos célok, eszközök

• agrárpolitika: mezőgazdasággal kapcsolatos célok,

• energiapolitika: energiaellátással kapcsolatos célok,

• közlekedéspolitika: közlekedéssel kapcsolatos célok

• versenypolitika: versenyszabályozással kapcsolatos

• ……• pénzügypolitika: pénzügyi rendszer működésével

kapcsolatos koncepciók, eszközök

Pénzügypolitika

Monetáris politika

Felelőse: MNB

Fiskális politika

Felelőse: kormány

pénz-politika

hitel-politika

deviza-politika

költség-vetési politika

adó-politika

Pénzügypolitika feladata :biztosítsa az árú- és pénzpiacok közötti, és piacokon belüli, globális és strukturális egyensúlyt

Monetáris politika feladata:- pénz- és hitelkereslet ill. kínálat alakítása a pénzmennyiség, és a pénzügyi piacok

(kamat, árfolyam) szabályozásán keresztül- a fizetési mérleg egyensúlyának, valuta- stabilitásnak a biztosítása- a gazdasági folyamatok közvetett befolyásolása.

pénz- és hitel-politika

deviza-politika

Költségvetési politika feladata:- az államháztartás bevételeinek, kiadásainak, ill.

egyenlegének meghatározása a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében.

- az adók, a kormányzati beruházások és a jövedelmi transzferek változtatásával közvetlenül hat az összkeresletre vagy az összkinálatra

- a gazdasági folyamatok közvetlen befolyásolása.

Közpénzügyek

- olyan pénzkapcsolatokkal foglalkozik, amely során a megtermelt javak, jövedelmek egy részét központosítják, majd újra elosztják a közszükségletek kielégítésére. Pénzkapcsolatok szereplői: állam, háztartások, vállalatok

- az állam azon gazdasági funkcióival foglalkozik, amelyek hatást gyakorolnak az államháztartás bevételeinek és kiadásainak

alakulására

Közszükségletek, közjavak

Közszükséglet: közjavakkal kapcsolatos szükséglet

Közjavak: olyan javakat és szolgáltatások, - amelyek fogyasztásából nem lehet senkit kizárni (vagy nagyon költséges),- amelyek fogyasztásakor az egyik fogyasztó nem csökkenti a másik lehetőségeit, vagyis nincs rivalizálás Például: tiszta levegő, jó panoráma, közbiztonság,

Ezért a piac (versenyszféra) nem képes előállítani, vagy csak veszteséggel tudná termelni.