Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
-
Upload
csalad-leta -
Category
Documents
-
view
214 -
download
0
Transcript of Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 1/10
49
NYELVTANULÁS ES NYELVTANITÁS.
Brassai nyelvészeti m ű k ö d é s é n e k egyik oldala szorosan aziskolai nyelvtanulás és nyelvtanitás kérdéseivel foglalkozik. Mikortanár lett, az iskola a szellemi konservatizmus, hogy ne mondjam:megmerevedés képét mutatta. Ki kellett z a b a d i t a n i az iskolát egyholt nyelv halálos ö l e l é s é b ő l . Meg kellett gyözni a közvéleménytróla, lJlilyen é s s z e r ű t l e n dolgot mivel az iskola, mikor elhanyagolja
az anyai nyelvet egy holt nyelv kedvéért, s mikor egész tanulmányi
rendjét s minden munkáját arra a lehetetlen célra teszi fel, hogya napról napra b ő v ü l ő tudományos ismeretek elhanyagolásával
csupán egy oly nyelvet sajátíttasson el, melynek a müveltség meg
szerzésében szép mult ja van ugyan, de j ö v ő j e annál kétségesebb.
Az iskolának nemcsak a célja a latin nyelv elsajátitása; hanem a
célhoz v e z e t ő eszköz is a latín. Senki nagyobb készültséggel nemfogott a képtelen állapot megváltoztatásához és megjavitásához,
mint Brassai. Már 1837-ben, tehát tanárrá választása idejében cikk
sorozatot ir a Nyelvtallulásról. ! Ebben a cikksorozatban egészen
m e g l e p ő e n új gondolatokkal találkozunk, olyanokkal, amilyeneket
az akkori irodalomban hiába kéresünk s amelyek még 'a mai ha
ladottabb nyelvtudomány korában is figyelemreméltók. Abból indul
ki, hogy sokan vannak, akik azt ohajtanák, hogy csak egy nyelvvolna a világon. Az eszperántó vagy más világnyelv gondolata-
úgy látszik - már akkor élt a lelkekben. A nyelvek ,különfélesé
gét úgy magyarázza, mint sokkal k é s ő b b e n utána Brugmann ésLeskien. Ez a különféleség "nem némi elszigetelt, történetes tevet(tény), hanem a testi és szellemi természet sok más, e l s ő tekintetremind fel nem vehetö jelenségeivel egy közös törvény láthatatlanlánca által összefügg." A nyelv a legszorosabb viszonyban áll azember é l e t m ű v e z e t é v e l . Ennek kifejlésére pedig a föld, a klima ésmás természeti körülmények a leghatósabb befolyással vannak.
Ezen határozzák meg a népek "temperamentumát s ezzel a népekcharakterét. " Ezek ellen csak bizonyos pontig küzdhet a szellemierö. A nemzeti charakter viszont hatván a nyelvre, világos, hogy"abban eredetileg és némileg örökösen kütönbözésnek kell lenni."A grönlamji szükségképen más nyelvet teremtett, mint az örökös
I Nemzeti Társalkodó.
-
•
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 2/10
50 ,•
nyárban é l ő arab s ez ismét mást, mint a Theokritos pásztoraLAki tehát egy nyelvet ohajt, az azt kivánja, amit az a botanikus,ki azt szeretné, hogy körUlte egy mértföldnyire, söt mindenütt az·
egész szárazon az 'alpok és a fagyos zona örökös havaitól tápláltszegény kötör (saxifraga) és az olasz nap tiszta fényétöl ragyogószinekkel emaillirozoftamaryllisek.azizlandi ' moh és az egyenlitönéli függös sugarak által cukorra f ő z ö t t ananász, a Libánusnakcedrusa és a k ő s z i k l á n a k izsópja mlnd együt! teremjenek: azazaki következményt akarna ok "élkül. " ,
Most áttér a nyelvtanulás kötelességének és hasznának, azazzal járó szellem i g y ö n y ö r ű s é g n e k fejtegetésére. Ezek a 'gondola
tok nekünk nem újak, de annak a kornak bizony újak és ' meglep ő e k voltak. Kis nemzet fiainak nagy nemzetek nyelvét megtanulnis ez úton magasabb m ű v e l t s é g r e szert tenni, "önhaszon általparancsolt kötelesség." Mert a nyelvtanulás e l k e r ű l h e t e l l e n eszköz"az észtehetségek kifejtésére, "még pedig azért, amiért Goetheminden grammatikát megutált : mivel "kivételek vannak benne",
mert törvényei nem általános é r v é n y ű e k , mint a mathematikáé s
így "a mathematika feszes igazságairól átmenetet képeznek az életre".Alkalmazásukban több a szabadság, de "épen ezért nagyobb óvakodást és mintegy több szellemet kivánnak'"
•
Szükséges a nyelvtanulás azért is, hogy "izlésünket míveljükés többoldalositsuk". A klasszikus nyelvek mellett és ellen valóharc a külföldön már akkor m e g k e z d ő d ö t t . Az ellenzöknek arra amegjegyzésére, hogy a régi nyelvek tanulása közben "visszás esz
méket" kap a tanuló, azt feleli, hogya 18. száz év egész franciairodalOlát is lehetne "minden erkölcsiség alattomos és nyilvánosfelforgatása" vádjával illetni. S ő t a bibliában is találni helyeket,"melyek a józan erkölcsiség általános fogataival is ellenkezni látszanak". Ezért tiltsuk el a francia nyelv tanulását s a biblia olvasását?
És végül a szellemi g y ö n y ö r ű s é g e k r ő l beszél, melyek a nyelvtanulássai s z e r e z h e t ő k . Milyen elragadtatással szól e gyönyörökröl!
A tudás vágy szakadatlan sarkalásai s ennek ismételt kielégítéseolyan g y ö n y ö r ű s é g g e l jár, mint a Montblankra igyekezönek mindenelért "csúp", mely egy Ujabb s magasabbra és szebbre ad kilátást.A tanulásban is minden nehézség áthágása ismételt kellemesérzéssel jutalmaz. S ettöl az értelmi g y ö n y ö r ű s é g t ö l fosztaná megaz emberiséget az, aki egy nyelvet akarna. "Egy ú j n e m ű " Pandoraszelencéje, melyböl a tudás egyszerre az egész emberiségre kiter-
,,
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 3/10
,•
51
jedvén, ezerszerte gyászosb ajándék I ~ n n e , mint ama hajdani ésegyszerre bédugná az értelmi gyönyörök forrásait. És érdekes, hogyBrassai értékesebbnek tartja egy nemzet szellemi életének olvasás,tehát irodalma, mint utazás útján való megismerését. Ha választanilehetne a t t ő közül, tétovázás nélkül az e l s ő t választaná.
Brassai szót ejt a nyelvek u. n. forma-gazdagságáról is s olyani d ő b e n mikor az egész nyelvész-világ az e l l e n k e z ő t hirdette, ki- ,mondja, hogy ez a gazdagság tulajdonképen szegénységet és fejletlenséget jelent. Mert a nyelv f e j l ő d é s e a formák e g y s z e r ű s é g e irányában halad. A bámulandó grammatikai alkotású szanszkrit16 ejtésével s ki tudja hány számjával s i d ő j e i v e l stb. nem alkal
masabb a legkényesebb filozófiai tárgyak kifejtésére, ' mint a nagy.e g y s z e r ü s é g ű , alig hajtogatható angol nyelv és a görOgnek aszók alkotá árai nagy k ö n n y ű s é g e nem mesterséges szerkezetén,hanem ' szavai s szótörzsökei e r ő l t e t l e n Osszerakásán alapul. Ez agazdagság tehát csak látszatos tOkély" . A nyt;lvek "forma-gazdagságára" k é s ő b b is ismételten kitér hasonló felfogással s ugyanígyfoglalkozik a gOrOg nyelv ama kiváló jelességével, hogy Osszetett
szókat könnyen alkot és a magyar nyelvnek arra való majdnemteljes alkalmatlanságával.De a nyelvek különféleségének hátránya is van. Egyik az,
hogyanépek érintkezésének "legóriásabb gátja". És itt termé-• •
szetesen adódik annak a fejtegetése, hogy mi a kötelessége etekintetben a kisebb nemzeteknek s iskoláknak. Az ész fejlesztésére legalkalmasabb eszköz a mathematika és a grammatika.
Utóbbi "csakHem alkalmasabb" a már érintett tulajdonságánálfogva. E tárgyaknál a tanuló "félúton e l ő n k b e " j ő , holott a természeti és erkölcsi tudományok tételeinek felfogására még nem érett.De nálunk az a képtelenség történik, hogy "nem tudott nyelvetegyszerre szintoly ismeretlen szabályokkal ·tanítanak". Józan neve- .lési elveknek m e g f e l e l ő e n e l ő b b az anyai nyelvet kellene tanítanis az így elsajátított szabályoknak könnyü lesz alárendelni egymásodik idegen nyelv adatait.
. Brassai '}em ~ I f o g u l t a klasszikus nyelvekkel szemben. Az
anyai és az európa, modern nyelvek helyes tanításától éppen azokat az e l ő n y ö k e t várja az elme mivelésére, az ész fejtésére, melyekel a humánisták a klasszikusoktól várnak és nyernek. '
l A m6dszer és némi alkahnazásai lll. r. 26. lap.
•
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 4/10
•
52
Brassai iskolai reformja hozta magával a nyelvtanitás mód-•
szerével való tilzetes foglalkozását. Iskolai reformja az anyai nyel-
vet juttatta ugyan jogaihoz, de inditó erejét és bizonyitó érveit a
nyelvtanitásnak abban a korban használt ferde és természetellenes
módszeréböl vette. Az a nehány nyelvtan (Okszeríi Vezér, Ingyentanító francia nyelvrnester, latin hajlagatás), mely a tantervreform
ideges és nyugtalan l e v e g ő j ű korszakában és azután születeit, nem
olyan kézi könyv, amilyenek a középiskolai törvény után százával
teremtek, hanem a nyelvnek alkatába és szellemébe Röntgen-suga
rakkal mélyen belátó szellem termékei, melyekhez hasonlót Sem
akkor, sem k é s ő b b , sem nálunk, Sem a külföldön nem találunk.
Nyelvtanai· minden ízükben, minden tételükben a saját maga lábán,saját maga által talált úton járó eredeti szellem alkotásai, melyek
meglepnek a megszokottól e l t é r ő rendjükkel, ujságukkal és bámu
latra' ragadnak új tanításaikkal. Sokszor mosolygásra is indítanak
tanitót és tanulót kézen v e z e t ő , b ő b e s z é d ű útmutatásai kkal. De•
állandóan lekötnek -a módszer és a g o n d o l a t f ű z é s soha nem hibázó
következetességével. Eredetiségét maga is minden alkalommal hang
~ ú l y o z z a s csak szánakozni tud olyan állításon, hogy a "jelenkori
tan irodalomban nincs eredeti m ű " . (Módszer. lll. 36 1.) Igenis,
hangsúlyozza, "igényt tart az eredetiségre" nemcsak a módszerre
vonatkozó fejtegetéseiben, hanem nyelvtanaiban is. J872-ben kiadott
kis füzetében figyelmezteti il tanárt, hogy "némi szokatlanságokat,
hogy ne mondjam: ujságokat" fog találni benne s gúnyosan teszi
hozzá: ha ezeket n é m e t b ő l fordította volna, térdet fejet hajtana
e l ő t t e a nyelvészek tábora, de minthogy szerencsétlenségünkre
magyar találmányok, engedélyt kell kunyorálni maguknak a.z életre.
Brassai a nyelvtanítás reformját l845-ben megjelent O k s z e r ű Vezér-ével kezdette. Az i d ő és e r ő m e g t a k a r i t á s elve vezette arra,
hogy a nyelvtanitás módszerével foglalkozzék. A régi iskola egész
idejét és erejét a latin tanítására fordította. De jött az új kor a
megtanulni való ismeretek egész tengerével s erré nem volt elég
i d ő . Gondolkozni kellett tehát új, é s z s z e r ű módszeren, mellyel rövi
debb i d ő alatl lehetne nyelve'ket tanulni, hogy i d ő maradjon areális ismeretek megszerzésére is. "Kissé szokatlan módszerét -
mondja az O k s z e r ű yezérröl - nem szeszély vagy eredetiségen
kapkodás teremtette, hanem maga a természet sugalta és 25 évi
tanulmányozás és tapasztalás diktálta azt." K é s ő b b l862-ben francianyelvtanáért vív elkeseredett harcot a meg nem értés miatt. A mód-
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 5/10
•
,
53
s z e r r ő l szóló elsö értekezésében ' mondja: "a nyelvtanitás a módszer tökélyeinek legteljesebb képviselöje". A módszerröl értekezik
ugyan; de a nyelvtanitás siralmas állapota indit a irásra s ezt akarja
szüntelen agitációjával és figyelmeztetéseivel tökéletesiteni. Ez fek
szik a szivén, mert "minden oktatások ő s a n y j a : a nyelv, amelyminden korok és nemzetKégek iskoláinak soha ki nem mondotl
f ő t á r g y a volt" . Erre a kérdésre k é s ő b b is visszatér. 1882-ben
német nyelven a külföld elé viszi nyelvtanitási reformját,' nemcsak
azért, mert e r ő s e n meg volt g y ő z ő d v e elvei helyességéröl, hanem
azért is, mert ezekben az években a külföldön egy olyan mozgalom
keletkezett, amely az ö tanitásait, melyek nálunk a pusztában el
hangzó szavak maradtak, meglepö. módon igazolták. A nyelvtanitáskülföldön is a régen kitaposott úton folyt s ugyanolyan sikertelen
ségbe veszett. Németországban 1881-ben W. ViHor indit a meg
a reform-mozgalmat.3 Az a m e g g y ő z ö d é s adta a kezébe a tollat,
hogyanyelvtanitás hamis úton jár. Idézi Brassai asztalosinasra
vonatkozó hasonlatát s állit a, mint Brassai is, hogyanyelvtanitás
még nem haladott túl Donatuson. Szókat tanítunk könyv nélkül,
pedig a nyelv nem szókból, hanem mondatokból áll. Amint BrassaiSayce-al egyidöben már 20 év . óta hirdeti. Szók és szabályok
könyv nélkül tanitása "nyelvi b ű n t é n y " , melyet a pedagógia és
lélektan fóruma teljesen el kell hogy itéljen. A tanuló 6 vagy épen
9 évig -törte a latin és görög nyelv héját s aztán elhagyja az iskolát
anélkül, hogy magját megitielte volna. Végül derengeni kezd. Hang
zik a jelszó: halál a szabályokra, a tanitás súlypontja essék az
olvasmányokra! .A közvélemény felfigyelt az új hangokra. A reformátcsapott- Francia- és Angolországba. A nyelvtanítás módszerének
ujítására társaságok alakultak. Franciaországban Oouin egy új
nyelvtanitási módszer alapelveit fejtette ki.' Ez a könyv adott
alkalmat Brassainak, hogy az gondolatait a külfölddel ismertesse.
Bántotta öt, hogy Gouin eszméi általános feltünést keltenek s az
l A m ó d s z e r r ő l . I. r. Mit tanítsunk? 1867.Módszer és némi alkalmazásai. II. UI. értekezés 1869. Értekezések a
bölcsészeli tudományok kÖréböl. 1. Kt.
2 Die Reform des Sprachunterrichts in Europa. Összehasonlító Iro-dalomtörténeti Lapok.
a Der Sprachunterricht muss umkehren. 2. kiadás. Heilbronn 1886. _
4 Exposé d'une nouvelle méthode linguistique . L'art d'enseigner et
d'etudies Jes langues, Paris 1880.
•
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 6/10
-
54
Ö eszméi nyelvtanaiba el vannak temetve. Kritikai szemlét tarta nyelvtanitás eddig használt módszerei felett. Donatusnál kezdis Oouinnal végzi. Donatus módszere a következökben foglalhatóössze: a beszéd mondatokból áll, a mondat szavakból, a szavak
betakböl. A nyelvnek legegyszerUbb elemei tehát a betük. A tanitást a betükön kell kezdeni. Megszámolják ő k e t , csoportositják,felosztják különbözö osztályokba, rendreveszik hangtani sajátságaikatés változásai ka\. Ezután jönnek' a szavak számos fö- és alosztályaikkal. A szóképzés után a mondattan s végül a prosodiaés metrika. Jól átgondolt és pontosan keresztülhajtott rendszere egyolyan nyelv elemei nek, melyet - már ismerünk, mondja Brassai,csak egy baja van: mint tanító módszer teljesen elhibázott ése l v e t e n d ő . Miért? Donátus úgy jár el, mint az az asztalos-mester,aki inasát megtanít ja a feldolgozandó fafajtákra, szerszámokra,anyagokra elméletileg anélkül, hogy az inas maga egyetlen vágástis tett volna a késsel, gyaluval, lyukat fu rt volna a furóval, szóvalanélkül, hogyamegtanult szerszámok használatát csak meg is
kísérelte volna. Ilyen eljárással - kérdi Brassai - tett-e az inas,
csak egyetlen lépést is az asztalos mesterség megtanulásában ?Hogy e módszerrel sokan megtanulták a klasszikus nyelveket?Megengedi, hogy tanulták, de nem tanulták meg; s a kiváló nyelvérzékfiek nem e rródszer segélyével, hanem - ellenére tanultákmeg. Minden felszabadult suszterlegény el tud késziteni rendese negy lábbelit. De hány érettségiz& tud nyolc évi tanulás után egyklasszikus s z e r z ő t ad aperturam lefordítani, nem is szólva arról,hogy egy korrekt görög vagy latin fogalmazván,yt tudjon imi?
Bizony "szemfényvesztés" ez, mely már másfélezer év óta tárt!•
Uj ösvényen jár Meidinger (1783), ki a francia f ő n e v e k e t mégragozza ugyan, de - s ebpen áll ujitása - a szabályokat németb ő i fordítandó mondatokon gyakorolja. Kühner ezt a módszertalkalmazta a klasszikus nyelvekre. Egy másik ujitás volt az interlinearis forditás, melynek Brassai elismeri azt az e l ő n y é t , hogyfeleslegessé teszi (?) a gyötrelmes szótanulást és betekintést enged
a nyelv mondattani szerkezetébe, de kiemeli azt a hátrányát, hogylehetetlenné teszi az elmélet és gyakorlat összekapcsolásá\. Jacotothires módszerében semmi kifogásolni valót nem talál, de keresztülvitelének a tanító képessége í állnak útjába. Olyan Szellemí élénkséget, az egész és részei gyors áttekintését, kombináló készséget,beszédbeli k ö n n y ű s é g e t és biztonságot követel, hogy tanítókban
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 7/10
•
,
55
ritkán található együtt. 1acotot halála után iskolája em"iatt hanyat-10ft alá. Hasonló szellemben birálja a nvelvtanítás módszerét a m6d
s z e r r ő l szóló értekezés lll. r. 8. lapján, hol a Toussaint-Langen
scheidt-féle mód , zert egyenesen humbúgnak nevezi. Ezután Oouinmódszerét elemzi s elveit k ö v e t k e z ő l e g foglalja össze:I. A nyelvtanit6 okuljon a gyermek nyelvtanulását i l l e t ő meg
. figyelésekböl s ezektöl vezettesse magát.
2. A szóalakok ne önmagukb61, hanem amondatból tanit
tassanak.3. A mondatok tartalmazzanak konkrét gondolatokat, biztos
és könnyen felkelthetö képzeteket. •
4. A mondat f ő r é s z e az ige s az összes többi mondatrészeket reá kell vonatkoztatni.
5. Az ige által kifejezett cselekvényeknek i d ő j e l l e g é t is gondos
figyelemben kell részesíteni.
6. A szerkezet az alapul vett mondatokból természetesen és
fesztelenül folyik. .
•7. A fül a legfontosabb, leghatásosabb és minden más eszköz
e l ő t t hasz nálandó k ö z v e t í t ő szerve anyelvtanításnak.Mindezek az elvek Brassai szerint is megdönthetetlenek. De
"valójában. mi is új ebben a dolologban ?" Most összefoglalja saját
elveit, melyek "nem ad hoc találtattak ki, hanem már régen alkal
mazást nyertek két nyelvtanában ". Ezek:
l. Nyelvet és annak grammatikáját tanítani két teljesen különb ö z ő dol og.
2. A helyes nyelvtanítás nyelvlényeket nyujt s indukció útjána tanulókkal az ismerlek analogiájára szerkeszteti a mondatokat.
3. Minden nyelvben az igazi é l ő egyének a mondatok. Ezért
4. a sz6- és mondatalakok sohasem izolálva mutatandók be ,
hanem mindíg telje s mondatokban.
5. Minden sz6- vagy mondatformának e!einte egy-egy mondatg y ű j t e m é n y t (gyakorlat) kell szánni, k é s ő b b több r o k o n ~ a k dolgozható fel.
6. A gyakorlatok teljes so rozata a nyelv összes formáit kimeriti.7. Az alakok sorrendj ébe n a lényegesek és e g y s z e r ű b b e k
m e g e l ő z i k a kevésbbé lényegeseket és összetettebbeket.8. Az ige legegyszerübb és legfüggetlenebb alakjával kell kezdeni.
9. A mondat tagjainak sorrendjét az i g é ~ e z való szorosabb,
vagy lazább kapcsolat határozza meg.
•
•
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 8/10
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 9/10
57
róham közepette helyes, Íla eszünkbe vesszük, amire ö figyelmeztet,
hogya memorizált szövegen való kérdezés értéktelen, ha rendszer
telenül s anlicipálva kérdezünk.
Philipp Kálmán szégyennel-és szomorúan állapitja meg, hogy
a nyelvmethódisták "külföldön approbált eszmék, igazságok ismertetésére és terjesztésére nem egyszer egész életet fordítanak, de a
magunkéról nem tudunk, vagy ami még rosszabb, nem is akarunk
tudni." A nyelvtanitási reform-mozgalom "tulajdonképen !llagyar
elme d i c s ő s é g e , " mert Brassai foglalkozott "amily mélyen, olyan
m e g g y ő z ő e n " a reform széleskörü megindítása e l ő t t a nyelvtanitás
reformjával. Még legsújtóbb ránk nézve, hogyakülföldön tudtak
róla. u Brassai eszméi a magyar módszertan történetében mindenkorra e l s ő r a n g ú helyet fognak elfoglalni. "Kis nemzetbeli nagyok
tr.agikus sorsa érte Brassait, kinek prioritását a nyelvtanítási reform
megínditó munkájában fenn kell tartanunk." Tanai annyira mélyek,
annyira alapvetök, hogy még ma is megállják helyüket s ma is
sokat tanulhatunk b e l ő l ü k . Ma mindenki ismeri a direkt módszert.
Franciaország 1902-ben k ö t e l e z ő v é tette az új nyevtanítási mpd
szert iskoláiban. Azóta nálunk is alkalmazást nyert direkt módszer,
mé/hade maternelle név alatt. De nál unk még ma is kevesen tud
ják, hogy Brassai 40-50 évvel m e g e l ő z ő hirdette azokat az
elveket, melyeket ez az új tanítási módszer alkalmaz. Brassait
minden eddigi nyelvtanoktól e l t é r ő eredeti nyelvtanai szerkesztés ére
az a lényeges nyelvtudományi felfogása vezette, hogyanyelvbeli
egyén nem a szó, hanem a mondat. Ez az a tétel, melyet még
Hunfalvyval szemben is vitatnia kellett. Az eddigi grammati .,ák nem
nyelvtanok, hanem be/ü/anak voltak. Ezek pedig csak már tudott
nyelv elemzésére m e g f e l e l ő eszközök. A mondat egyéniségét, füg
ge tlenségét elvitatni nem lehet. A mondat teljes é r l e l m ű egész. A
szó mindig csak tagja a mondatnak, csak abban nyeri helyes ér
telmét. A nyelvtanirók még' a szintaxisban sem tudtak eddig a
mondat grammatikai fogalmára emelkedni s ez az oka, hogy csak
száalakokat adnak, még pedig nem "egyszer egyet", hanem gar
madával úgy, hogy "strucgyomor és m a r h a b e n d ő kellene i1yes táp- .lálék megemésztésére'<I Brassai ritka példáját nyujtja nyelvtanaiban
annak, hogy nyelvtudományi nézeteit és tételeit milyen következe
tesen és kivételt nem i s m e r ő módon alkalmazza a gyakorlatban.
•
l A m ó d s z e r r ő l . II. 19-24. I.
8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58
http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 10/10
•
58
E tekintetben egyedül áll a magyar nyelvészet történetében. Ösohasem anticipál, soha az "egyszer-egyet" módszertani elvét megnem sérti, ö soha nem-igazságot nem tanit. Hányszor hibáznak anyelvtanirók ez ellen az elv ellen: tanítsunk igazságot és semmit
se tanítsunk, ami nem igazság. Pedig ilyen nem igazságo k számalegio. Jlyen pl. az u. n. "hangoztató mód sze r, melynek már a neveis hazugság. Ilyen "ingyen valótlanság" az a tanítás, hogy az l ,
m, n, r betük azért folyékonyak (Iiquidae), mert más betükhözkönnyen simulnak. Ilyen a latinnak az a conventionalis kimondása,melyben az acce ntusról való tant átviszik a quantitasra. Ilyen az,hogy a második declinatióra tartozó f ő n e v e k us, er, ir, ur , umv é g z d é s ű e k ,
hol a törzsö köt és ragot nem különböztetik meg.Holott az igazság az, hogy némely er v é g ű törzsökök nem kapnak rago t a nominativusban. Olyan ez, mintha a természetrajz ehelyett: a majmok részint farkasok, rész int farkatlanok, igy fejeznéki magát: a majmok részint farkban, részint farban végzödnek ." I
És emlékezetes, hogy Brassait tulajdonképpen a nyelvtanitásterén tapasztalt sok visszásság és ferdeség vitte módszertani értekezései megirásá ra. Ezek szerezték meg számára az elsö magyar
• methodologus nevét és d i c s ő s é g é t , aminek Felméri teljes joggalnevez te.
•
•
•
•I A m ó d s z e r JI. 34 -41. ö.
-