Franke Wolfram - Biokert - Az Ngy Gy t Vegyeskert
-
Upload
rezso-novinszky -
Category
Documents
-
view
313 -
download
32
Transcript of Franke Wolfram - Biokert - Az Ngy Gy t Vegyeskert
A mú e redeti címe: Mischkulturen BLV Ve rlagsgesellschaft mbH, München, 1993 Fordítolta: dr. Alfö ldy- Boruss Istvánné
© Hungarian translation dr. Alföldy-Boruss Istvánné, 2005
Képek: Franke 13, 18, 28,36,37 Nickig 2/3, 35 alul Rede le it 2 jobbra, 3, 19 a lul , 21, 40, 42 , 44, 54,74 Re inharci 21, 4/5, 6/7, 11, 16, 17, 20, 22, 25, 2~ 31, 34, 3~ 4~ 53, 5~ 58, 63, 64, 66, 70, 71' 73, 80, 82, 85, 87, 92, 94 Rucksz io 26, 69, 79 Sammer 8/9, 1 O, 1 2, 19 fe lül , 35 jobbra, 45 jobbra, 47, 91 Skogstad 30, 32, 33, 45 balra Stehl ing 39 Stei n 27, 43, 46, 61, 76, 97
ISBN 978-963-286-228-6 ISSN 141 9-4937
Mezógazda Kiadó - az 1 795-ben alapított Magya r Könyvkiadók és Könyvte rjesztők
Egyesülésének tagja -11 65 Budapest, Koronafürt u. 44. Fe le lős kiadó: dr. Le lkes Lajos Fe le lős szerkesztó: Wenszky Ágnes Múszaki vezető: Gerlóci Judit Múszaki szerkesztó : Be rkes Tamás A borító Környei Anikó sorozalterve alapján készült Borítófotó: Re inha rci Megje lent: 6,25 (N5) ív terjeele lemben
MGK 71 1 3046/09
6
12
24
Bevezetés Miérl épp vegyeskultúra? . . . . . 6 Természel s minták . 8
Előfeltételek Egy pezsgő talajélet . . . .. . . . .. 12 Vetésforgó . . ... . .. 16 A talaj ' let táplálása ......... 18 Szomszédhatások .. 20
Vegyeskultúrás rendszerek VegyeskultC1ra a parasztkertb n . .. 24 V gyeskultC1rák növényágyakban .. . 26 Sorokban művelt vegyeskultC1ra Gertrud Franek szerint ........... 28
30 Tervezés és kivitelezés A tervezés (majdnem mind n) . 30 Vetés, ült tés, átültetés .. ... . . .. 32 V gyesku ltCira domb-és magaságyon . .. . 34 Kráter- és lép formájú zöldségágyak ...... 36 VegyeskultCira üveg alatt . .... o •• 38
42 1 Különleges vegyeskultúrák Tarka keverék egynyári virágokkal . 42
TARTALOM
l Gyógy- és fűsze rnövények, mint jó szomszédok . 44 ~ g~ü~~.l cs fé l é k es k1sero1k . .. . .... 46
48 1 Növényvédelem j ó szomsz ' dság -egészséges nö ények . . . . .... 48
54 Vegyeskultúrák minden hónapra j anuártó l márciusig . 54
Fő vetemény: fehér káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta ... ... 55 Fő vetemény:
, sá rgarépa .... . o • 56 Apr ilis
Fő vet mény: brokkoli .... . . . . 59 Fő vetemény: korai v. Cljburgonya .. ... . 60 Fő vetemény: karaláb ......... 62 Fő vet mény: díszbab v. tűzbab . 63
M ájus Fő vetemény: uborka ......... 65 Fő vet mény: bimbósk l ..... o .-66 Fő vetemény: paradicsom . . . . . . 68 Fő vetemény: étkez ' i tökf ' lék .. 70
87
Fő vetemény: cékla ........... 74 Fő vetemény: bokorbab .. . .... 7 5
J Cin i us Fő v temény: póré . . . o •• •• •• • 77 Fő vetemény: lev l s kel . . . ... . 78 Fő vetemény: gumós éd skömény . . ... 80
jCiliustól szeptemberig 82 Fő vetemény: kínaik l .. . . . . . . 83 Fő növény: szamóca ........ 84
Októbertő l januárig . 85 Vegyesku ltCira hó alá vetéssei .... 86
Vegyeskultúrák az egész évre Ezek a zöldségágyak sose ürü lnek ki . ... 87
Fő növény: C1jburgonya és káposzta ..... . 88 Fő vetemény: mangold és ndívia o •• • ••• 90 Fő vetemény: káposztafélék .... 92 Fő v temény: sá rgarépa, kara láb, sa láta, feketegyökér 94 Fő vetemény: bimbós kel és póréhagyma ... 96
Fő vetemény: csemegekukorica .. 7"1 98 Névmutató Fő vetemény: karaláb . . .. . .... 72 Fő vetemény: jégsa láta . . . .... . 73
5
BEVEZETÉS
Miért épp vegyeskultúra? A bennfentes biokertészek közt már közhelynek szárnít azt rnondani , hogy a vegyes kultúrás kert számára a természet kínálja a rnintát. Ez a kijelentés is csak korlátozottan érvényes, hiszen a kertjeinkben tenneit zöldségfélék nagyobb részét különbözó földrészekról hordtuk össze. Ennek dacára a természetes növénytá rsulások bizonyos a lapvető rnin tákat kínál nak, melyekhez az ernber a kertben is igazodni tud . A nagyobb fák és cserjék védik a ki sebb növényeket a széltól és a kiszáradástól, árnyékot nyújtanak és télen ősz i lombjukka l takarják azokat. Gyakorta a gyorsan növekvő, de rövid élettartamú egynyá riak készítik e lő a terepet a hosszú élettartamCJ növények további fejlódéséhez. Gondoljunk azonban a számos szimbiózisra is, hisz ezek nélkül egyes növényfajok l ' tezni sem képesek. Az erdő fáinak talajlakó gornbákra van szükségük a zavartalan é letműködéshez éppen úgy, mint a gombáknak a fákra, és ehhez hason lón szárnos orchideafajra is érvényes. Mindez jelzi, hogy egyes növényfajok anyagcseretermékei mennyire fontosak lehetnek más fajok tCiléléséhez; a szornszéd növényt életben tudják tartani , elősegítve növekedését, serkentve a gyümölcse ik érését és arornájuk gazdagodását, ugyanakkor a mindenkori szornszédtól távoltartják a betegségeket és a ká rtevőket A rész letekról azonban még rnindig igazán csak keveset tu-
6
dunk, de szabaduljunk meg az iskolában tanult, könnyedén lépjünk egy más, új elméi ti és gyakorlati Citra. Mindehhez n rn egy"elvont, hanern egy nagyon is kritikus és reá lis szemlélet- és gondolkodásmód, és még nagy
kísérlelezó kedv is szükséges. Reméljük olvasó inkban rnindez megvan, és sok örömük lesz a kertjükb n. A v gy sku llúrás p ' ldák összeállítása során lyan tapasztalaLokra, szabá lyokra, táblázatokra Lámaszkodunk, melyeket a korábbi kertészg n rációk észleltek és jegy zlek le. Aki ezekel a v gyeskultúrás zabályokat b -
tartja, de kritiku an szemléli , vá ltakozó ik r ket könyvelhet el. Egysz r a sik r gy ' rtelmű és C1gy tűnik , hogy nem lehet nem észrev nni, d kérdés, ez csupán sak két növényfaj kombinációjára lenne visszavezetil tő? Más esetben ta lán pontosan az a kártevő jel n ik meg, melyet a vegyeskultCiráva l akartunk elhá-
BEVEZETÉS
rítani - ilyen esetben a két faj szomszédsága lenne értelmetlen, vagy a lapve tően hibás? A legtöbb esetben ta lán egyá ltalán nem mutatkozik feltűnő siker, s lmerengünk: nem lenne egyszerűbb lemondani a vegyesk u ltC1ráról? A növénykombinációk hatását vizsgá lni és tudományosan bizonyítan i biztosan nem könnyű.
Mivel a biológiai kertészkedés nem azt jelenti, hogy csak egyetlen növekedést segítő tényezőre támaszkodunk és ettől csodákat vá runk, hanem minden eljárást és körülményt figyelemb veszünk, ami a növények gész tenyész időszakba n a jó fej l ődéshez hozzájárul. A vegyesku ltC1ra csupán csak egy alkotóe leme a biokertészkedésnek, d egyá ltalán nem a l ábecsülendő faktor, ami persze minden kertben, minden ta lajon és minden klíma mell tt különböző hatást képes kivá ltani. O lvasóim ebben a könyvben az eddig érvényes és elterjedt vegyesku ltúrás szabályokat is megismerhetik, hiszen végül is mindig és mindenütt az eddigi tapaszta latokra építünk. Ugyanakkor a könyv kerete in belül szerelném önöket arra ösztönözn i, hogy ezeket a szabályokat kertjükben is vizsgálják fe lül, és találják meg saját körü lménye ik közt azt a fejlődést-, növekedést befo lyáso ló tényezőt, amin mCi lt, hogy ez vagy az a kombináció nem hozta azt a hatást, amit a vegyesku ltCira szabálya áll ít fe lő l e. Eh hez fognak önök ebben a könyvben egy kis ösztönzést ta lálni.
Káposztafélék, körömvirág és fűszernövények - egy színes és ellenállóképes keverék
7
BEVEZETÉS
Természetes minták A természetben a növények és állatok társulása i a mindenkori környezethez igazodnak, és úgy összehangolód nak, hogy egymást kölcsönösen védik, ser-k ntik és kiegészítik . A mi vetésforgóinkhoz és vegyesku ltúrás megoldása inkhoz a következő természetes j lenségek szolgá ltatják a példát:
1. A talaj e lőkészítése növényekkel Ha bizonyos vadnövények egy meghatározott te rmőhe l yet nagy tömegben, kellönösen hosszan és maka sui ellepnek, ezá lta l legtöbbször kiegyen lítik a talaj va lamely hibáját. Aho l a fö ld kü lönös n erősen tömörödött, majdnem mindig rós gyöké rzetű vadnövények
telepszenek meg. Ezért fordu l e lő zeken a helyeken olyan gyakran a lándzsás 's a szé les l velű CJtifű. Ha egy ta lajban nitrogéntú ltengés van, ott gazdagon burjánzik a csa lán. Ez jelzi, hogy ott a talaj nitrogéntartalma kü lönösen maga , és az ilyen j e lzőnövény addig n m is tűnik el, amíg a nitrogénfö lösleget ie n 111 ' píti. Rendszerint éveket, évtizedeket vesz igénybe, amíg a talaj egy egészséges egyensCilyi állapotot ér l, s ezek azok az iclőtartamok, melyeket az mber, mint k rtész nem szeret kivárni. Eh -ly tt magunk vetünk el növényeket, melyek a vadnövények ezen fontos szerep ' t átveszik. Erre a célra olyan fajokat vá lasz-
8
tunk ki, melyek egyaránt jótékony hatássa l annak a talajra és az őke t köv tő növényi kul túrákra. Ilyenek l hetnek azok a.n6vények, 111 lyek a talajt gazelagon elágazó vagy mélyre hatoló gyökérzetükkel alaposan fellazítják, vagy a tápanyagfelesleget leépítik, ugyanakkor a makacs gyomokat kiszorítják, miközben a talajt b árny ' kol va azt nedvesen és porhanyósan tartják.
2. El őfu tá rok Léteznek növények a terrnészetben, melyek bizonyos éliovas szerepet játszanak, e l őszö r jelennek meg a terül ten, ezz l a következő n mzedékek számára lehelóvé teszik a 111 gtelepedésüket. Ezt a természetes mintát is alka lmazhatjuk a kert hasznára. A pillangósok - pl. a borsó, bab, lóhere stb. - szimbióz isban élnek a gyök reiken található apró gümőkb n tenyésző nitrogéngyűjtő baktériumokkal, melyek összegyűjtik és megköLik a ta l a j l evegő nitrogénjét, amit a következő növényi ku ltúrák hasznosítanak. A vegyeskultúrában egyiel ej ű l eg és gyütt termelhetünk nitrogén
gyűjtő zöldségeket más zöldfél ' kkel, mint p ' ldául a Jóbabot vagy borsót uberkáva l vagy babot paradicsommal.
A be rki szellőrózsa tavassza l nyíli k a fá k tövé be n, a fá k viszont nyá ro n ál lombjukka l á rn yékoljá k a talajt
Az igen tápanyagigényes, talajzsa rol ' káposzta, paraelicsom vagy uborka a szomszécl nö ény által gyűjtött nitragént építi b a sa ját sz rvezetéb .
3. A gyengébb védelme A lomb levelű erdő peremén, mély n az alj n·· vényz tb n ezerféle virág rejtőzik. Az l őző
évi lombtakaró alól a sze ll őró
zsa fehér vagy a sa látaboglárka sá rga virága i bújnak e lő . A fá k óvják ők t a szé l tő l és a hidegtő l , és a fényt csa k télen és lavassza l engedik keresztül. Később jótékony árny ' kuk megóvja a lalajt a kiszáradástól, őssze l azután lombpaplannal takarják be a lábuknál megbC1jó lágy szá rli növénykékel. A zöldségesben hasonló védelmet biztosíthatunk a nagynö-
BEVEZETÉS
vésű szegélynövényekkeL Ha fák és cse rj ék nem kínálnak természeles szélvédelmet, magunk is gondoskodhatunk a megfe l e l ő mikrokl ímáról; például egy sor naprafmgóval, csemegekukori cáva l, cs icsókáva l vagy ideiglenesen táma zlékra fultalotl babbal. Ezen é lő falak közölt a lala j nem szárad ki l(ilzotlan, a szé l sem flijj c el azonnal az alacsonyabb zölcls ' gfél' k által termelt
széndioxidol , hanem fe lveh ető marad a haszonnövények számára.
4. A ta lajtakaró Az erdő és a mező talaja sosem csupasz, takaratlan. Az e rd őben a fö ld felszín ét lega lább egy vaslag réteg lomb vagy fenyőtű fedi , míg a mezei vegetáció rendszerint olyan Lírű, hogy egyetlen f Itacska csupasz fö ld
9
se kandikál ki alóla. Ehhez hasonlóan a kertb n s maradjon takaratlanul a ta laj felszíne! Ha idősza kosa n egy-egy ágy vagy egy-egy or műve letl en vagy üres maradna, ott a talajt
A napraforgó méheket csalogat és a szé ltől véd i a szomszédos zöldségféléket
10
BEVEZETÉS
egy mulcsréteggel kell védeni . Ezen kívül számos, gyorsan növő zöld égfaj kínálja a l e he tőséget, hogy a köztes tereket kitöltve a felszínt takarjuk velük, és akár ' lel mk ' nt is hasznosítsuk azokat. Így például a hónapos re tk et· majd mind n köztes terül ·[re elveth tjük, ele a tépősaláta és a paraj is ideá lis hézagki tö ltő .
5. Kölcsönös növekedésserkentés
Az rdő a zámos gombafaj nélkü l él tk ' p tel n l n ne, és ez fordítva is igaz: az erdő fái nélkü l n lll nőnének a g mbák sem. Ily n e rős lehet az egyik n öv ' ny b folyása a másikra. N ' hány p ' lda a kertbő l : a spenótgyökerek által ki vá lasztott anyagok, az úgynevezett szaponinak minden szomszédos növény fejlődését serkentik. A kapor jótékonyan hat má magvak sírázására, míg a vegyeskultúrában alkalmazott m ' ly n ' s kélyen gyökerező növény k egymás számára köl-
önös n e l ők ' szítik a talaj minclen r ' tegét.
6. Kártevők és kórokozók nélkül A természetes növénytársulásokban is létezik lisztharmat-és l v' Iletű- fe rtőzés, de ott csak sohas lll ölt veszélyes méreteket ritkán, pl: extr ' m időj á rás stb. es l ' n. A másik növ' ny megfe rtőződésének veszé lye a természetes társulásokban csekélyebb, mert gy adott faj sosem jelenik meg
nagyobb töm gben, és a szomsz ' dos n öv ' nyeket nem pontosan ugyanazok a ká rtevők és kórok zók fe rtőzik . Ezen túl létezn k olyan növények, melyek föld feletti ' föld alatti része ik kipárolgásáva l néhány levéltetLífajt, pajorokat és egyes beteg éget is távoltartanak. A büdösk 'sa körömvirág pélclául a fonálférg ket űzik el a talajból, s ezért a veszélyezte-
A büdöske és a körömvirág e l űzik
a ta lajbó l a fon a lférgeket, és így védik a szamócát
tett vagy már fe rtőzött ta lajok esetében kitűnő e lőv Leménynek, ugyanakkor a veszélyeztetett zöldségku ltürákban jó szomszéclnövénynek számítanak. A zöldségfé lék szá mos kombi nációját ismerjük, amelyek bizonyos vá ladékukkal, vagy ki -
BEVEZETÉS
párolgó szaganyaga ikkal a betegségeket és a ká rtevők megjelenését mege lőz ik , vagy azt elvise lhető keretek közt tartj ák. ·' • Klassz ikus példa erre a hagyma - sá rgarépa vagy akár a káposzta, zeller és a paraelicsom ilyen j e ll egű köl sönhatása is.
7. Jó aroma Immár néhány tudományos kísé rlet is bizonyította, hogy lehetséges a növények közti
" kommunikáció". A növények közti " megértés" vegyi reakciókkal történik, tehát illóolajok és egyéb il latanyagok útján. Miért ne lehetne a kommunikáció olyan módon is lehetséges, hogy egy növény illatanyagait egy más ikra átkerül , am ivel az utóbbi aromája javul? Példaként a kömény szomszéclságában növekvő burgonya esetében említik, ahol az utóbb i gumói ízletesebbek lesznek. Egysze rűen próbáljuk ki!
ELŐFELTÉTELEK
Egy pezsgő talajélet Az anya föld, melyben a mi növényink élnek, ásványi ésszerves alkotó részekból épül fel és nagyszámú é l ő l ényt: baktériumokat, ta lajlakó gombákal, rova rokat és nem utolsó sorban gilisz tákal tartalmaz. Az ás ányi alkotóelem az alsó rétegek kózete ibő l alakLill ki olymódon, hogy a sz ik laa lapok fe lülete az évezredek fol yamán szétmállik és agyaggá, vá lyoggá, iszappá, homokká alaku l. A sze1ves anyagat az elhalt állali tetemek és növényi részek; a fák és cserjék ősz i lombja stb. képez i. Ezeket a növényi maradványokat a rova rok, má apró állatok, talajgombák és a bakt ' riumok felaprózzák, humusszá alakítják,
A gombvirág humuszban gazdag ta lajt je lez (balra). A keserű csillagfürt nitrogéngyűjtő (jobbra).
12
ami részben a giliszták táplál ' ka lesz, s azt mikroszkopikus nagyságü sz ilárd szemcsékké vagy ?gyaglapocskákká kötik össz . lgy' a gi liszták l evegőt, viz t és tápanyagokat tartalmazó ta lajmorzsákat alakítanak ki. A termőta l aj ásványi anyagokból, humuszból ·s épp ezekből az agyag-humusz k • pzódményekből áll össze. Gyakorta már a növényzet is jelzi a talaj minóségél: sok ka rógyökerű növény jelenléte például tömörödön földre, a burjánzó tyú khúr és a gombvirág ezz l szemben a laza, humuszban gazdag talajra utal. Vegyen kezébe egy kis földet. Ha gyúrható, formázható, szürkésfehér vagy barnás színű, akkor egy agyagos-vá lyagos lalajunk van, ellenb n ha az ujjaink közt szétmorzsolódik és átpereg, színe sá rgásbarna, úgy homokos talajjal van dolgunk.
A jó televényta laj vá lyog- és humu zlartalma magas, barnásfeketeszínű, és a kézben morzsa lékossá álik. Az agyagos és vá lyogtalajokat homokkal lazíthatjuk, és fordítva: a homokos talajba agyagot vagy vá lyogot kell kev rnünk . A tőzegta l ajok m i nős · g ét javíthatjuk, ha az e lőzőkhöz hasonlóa n vá lyogot, agyagot vagy kőpo r formájában ásványi anyagokat, továbbá meszet keverünk hozzájuk. A célszerűen megválasztott zöld trágyavetemények szintén a ta laj lazítását és a humuszbevitelt szolgá lják . A nagyon kötölt talajba e rős, d(Js gyöké rzetű keresztesvirágüakat, például mustárt, repcét, olajretket kell vetnünk. A homokos talajokba pi llangós zöldtrágya-növények kerülj enek, mert ezek gyökérbaktériumaik álta l nem sak nitragént gyűj ten k, hanem nagy zöldtömegük miatt a humuszképződést is e lős gíLik. Ez k közé tartoznak egy b k mellett a borsó, va lamennyi babféle és a cs illagfürt.
A duplasoros á óvillával a tömörödött lalajt is fel tudjuk laz ítani anélkül, hogy megforgatnánk
A talaj állapoláról további felvilágosílásl nyújt a pH- ' rt ' k. Ez a ta laj szabad hidrogén ion· mennyiségét mutalja, a mitől
nagyban függ, hogy a növény m nnyi lápanyagal képes f J. venni. A pH-értékeL egy indikátor egítségével magunk is Le zteini tudjuk. A 3-tól 6-ig lerj el ő, alacsony értékek savanyú, míg 7-nél magasabb ért ' kek l ú go kémhatásli talajt j l nl nek. legtöbb növény szá mára icl eá lisak az enyh ' n savanyútól a semlegesig l rj ed N; 5,5 - 7 pH· értéket mulaló Lalajok. A savanyú lalajt algamész hozzáadásáva l javíthatjuk, egy lúgos talaj javításá ra a v tésforg' hoz és a növények Lápanyagszükségleléhez igazodó, rendsz res komposztadagolás a legk dv zőbb megolclás. Az istállótrágya tél n át mulc · rétegként kinn maradhal az olya n ágyak felszín n, melyeket tavassza l nagy tá pa nyag i gényű zöldségfél ' kkel akarunk b ültetni . Lege lőszö r azonban tanácsos egy szaksz rű Lalajvizsgá lalol kérni. Ehhez v gyünk talajmintát, és külcljük l egy, a bioterm lés f lléleleinek megfel e lően műköclő labora ló r~umba . Ezek nemcsak a talaj humuszés tápanyagtartalmára vonatkozó, részletes vizsgá lali r elményeket ismertetik, d Leljes körű tanáccsa l Jálnak l arra nézve, hogy talajunkat mily n term ' szeles eszközökk l Lucijuk kedvező állapotba hozni . Egy laza, vá lyogos, humuszgazdag talaj a
ELŐFELTÉTElEK
vegyesku ltúra működés ' nek legfontosa bb e lőf ltétel . Kedvezőt l en Lalajsz rk zet eseLén az l ső években többnyir nem kerülh Ljük el az ásást. A talaj álforga lása azonban csak abban az eselben tanácsos, ha
gyepes, vagy gyomos felületet akarunk b forga tn i. Ez a földbe kerCilL növénytakaró gazdagítja szerves anyagokka l e l őször a La lajt. M ás a helyzel , ha te lje en csupasz a lala j, de ha a fe l ső szel-
13
vény láthatóan jó termőfö l dr 'teg, jobban tesszük, ha a hantot csak kiemelj ük az ásóval, de n m fordítjuk meg, hanem a nyitott barázdába hagyjuk viszszahul l ~ ni úgy, hogy a rög szétessen. Igy nem állítjuk fejre a fe l ső talajréteget, s annak természetes szerkezete a benne l évő é lő l é nye kke l együtt megmarad eredeti állapotában, sőt emellett a talajt alaposan fel is lazítj uk.
Zöldtrágyázás
Zöldtrágya-
ELŐFELTÉTELEK
Egy másik megoldás a ta laj lazítására anélkül, hogy azt megforga tnánk: Az ásóvillát rövid térközökben szürjuk a földbe, majd e rősen mozgassuk ideoda. Ha a kert talaja annyira kötötl, hogy a mély talajmunkákra hosszabb időn keresztül szüks ' g volna, ajánlható az ügynev zett dupla ásóvilla, amit bioviliának is neveznek. Munkaszélessége 50 cm, két e rős kereszttartó va-
sával a talaj könnyen megmunkálható. A kötött talajt ne forgas uk többé, ha már az agyarkapával könnyen fellazítható, a felületét p dig mindig tartsuk takarva. Minél inkább sikerül a talajt egész éven át művelni anélkül, hogy az kilügozódna, annál aktívabb lesz a talajélet, s annál sikeresebben egészítik ki egymást a kedvező hatásCi vegyeskultCJrás növényi partn rek.
növények vagy Vetés ideje Talaj állapota Talajjavítás célja Indoklás, észrevételek -keverékek
Lóbab márciustól tápanyagszegény, tápanyag- és hu- nitrogéngyújtó, zöldségféle, májusig egyébként laza, száraz, muszbevi tel, víz- mély gyökérrendszer,
kerti talaj megtartó k ' pesség gyorsan lebomló, humusszá javítása alakuló zöldtömeg.
Lehetóleg jóval a talajzsaroló zöldségnövények telepítése előtt vessük
Sárga mustár márciustól közepesen kötött vagy talajlazítás, intenzív, keresztes virágú, káposzta szeptemberig nehéz, alkalikus talaj egyoldalú e16tt ne vessük, dúsan
múvelés után elágazó gyökérzete a talajt egyens(Jiyter mtés morzsalékossá teszi
lucerna márciustól építkezés miatt mélyreható a lucerna gyökérzete mélyre augusztusig tömörödött agyagos talajlazító hatás hatol, nitrogéngyújtó
ta laj
Burgonya áprili tól el iszaposodott, talaj lazítás, a burgonya lazítja a talajt, májusig túltrágyázott, tápanyagleépítés, árnyékolja azt, serkenti
elgyomosodott gyomok a talajéletet és leépíti visszaszorítása a tápanyag-feleslegeket
Els6 kultúraként ajánlott egy egykor intenzíven múvelt földterületen újólag
i kialakított kertben
14
ELŐFELTÉTELEK
Zöldtrágya-növények vagy Vetés ideje Talaj állapota Talajjavítás cé lja Indoklás, észrevételek -keverékek
Sarkantyú ka ápri listó l eliszaposodott, tú ltrá- talajlazítás, táp- a kapaszkodó fajta gyorsan májusig gyázott anyag- leépítés takarja és beárnyékolja a ta-
lajt, elnyomja a gyomokat
Sárga cs illagfürt áprilistó l hornokostól vá lyogosig a víz- és tápanyag- nitrogéngyűjtő erős
kék cs illagfürt májusig enyhén savanyú, megtartó képesség gyökérzettel, leginkább tápanyagban szegény javítása, savanyú talajokra
nitrogénrn n nyiség növelése
Büdöske áprilistó l fonálférgek a talajban fonálférgek e l űzése a gyökereik által kiválasztott és körömvirág májusig anyag elűz i a fonálférgeket
Facélia vagy áprilistó l könnyű-középkötött gyomok kiszorítása az erős gyökérzetű növények napraforgó júniusig ta laj makacs visszaszorítják a az agresszív
gyomokkal (tarack, gyökerű gyomokat, podagra, szulák, ezen felül szép viráguk pitypang) fertőzve jó rnéhlege lő
Olajretek ápri listól építkezés miatt tömö- rné lyrétegű talajlazí- keresztes virágú erős karó-szeptemberig rödött ta laj tás gyökérrel, más növényekkel
együtt elvethető
Fehér somkóró áprilistól nehéz, tömörödött alapos lazítás nitrogéngyűjtő és mélyen szepternberig talaj, semleges pH mélyebb gyökerező, gazdag
rétegekben is zöldtömegéből sok humusz képződik , az egereket riasztja
Alexandriai vagy májustól közepesen kötött talaj, a fe lső talajréteg nitrogéngyűjtő,
perzsa here jú liusig enyhén savastól kissé alapos lazítása gazdagon elágazó gyökérzet, lúgosig és át levegőztetése méhlegelő
Bíborhere rnájustól vályogos, kissé savas jobb átlevegőzés a nitrogéngyűjtő, télálló, szeptemberig talaj, enyhén savastól tápanyagok jó rnéhlegelő
a semlegesig fe lvételének megkönnyítésére
Őszi augu ztustól meszes, középnehéz talaj lazítás, keresztes virágú, káposztarepce szeptemberig talaj talajtakarás káposztafélék előtt
ne vessük, télálló,
l jó talajtakaró
15
Vetésforgó M inden zö ldségnövény tápanyagigénye kü lö nböző mértékű, és az egyik kLdtCl ra betakarítása után még korántsem használódott fel rn inden tápanyag. Egy jól összehangolt vetésforgó szinte egy műrem k, l ' nye g pe d ig, hogy a te rrnőföld tápanyagtartalékait alaposa n felhasználj uk, s ezá ltal trágyát takarítsunk meg, ugyanakkor elkerülj ük a talaj és ezze l ? zöldségfélék tültrágyázását. Igy nemcsak pénztárcánkat, de eg' szs 'g ü n ket és környezetClll ket is megkíméljük. Tápanyagig' ny ük szempontjából a zöldségf ' l ' k t magas tá pa nyagigényű, közepes tápa nyag igényű és mérsékelt vagy kis tápanyagigényú csoportokba sorolj uk 's ezek a vetésforgó z rinl vá ltják egymást ugyan
abban a zöldségágyban. Nagy tá panyagigényű vagy Lalajzsa roló va lamennyi káposztafél , a paradicsom, a bu rgonya, az uborka, a póré, a tök, a cukkini és a zeller. Közepes tá panyagigényű minden sa láta- és a hagymaféle, valamint a gyök ' rzö ldség k, min l a sárgarépa, a feketegyök ' r, a retek, a hónapos retek. Ezeket a zöldségfélékel a nagyon tápanyagigényesek után, a veté -forgó második szakaszában, ki egészítő vagy fejtrágyázás n ' Ikü l, csupán a szokásos kornposztadagolást követően telepítjük és termelj ük. A rnérsékelt vagy kis tápanyagi gényű zöldségfélék megelég-sz n k a talaj Lápanyag-maradékaiva l. Ide tartoznak a
16
A paradicsom a vetés forgóban kivételt képez: mindig ugyanazon a helyen fejl ődi k
a legjobban
hüvelyesek, rninl például a borsó 'sa bab. Ezek n i trogéngyűjtő gyök ' rbaktériumokkal szirnbiózisban élve megkötik a l v gó nitrag' n jét, s így a követk z ő ku ltCl ra számára ismét tápanyagokban bővelkedő humuszt biztosítanak. A gyógy- és fúszernöv ' ny k tápanyagszükséglete i ala ony, sőt a tú l tápdüs talajban illat- és aromaanyaga ik javá t el is veszítik . Végül ebb a soporlba tartoznak rnég az gy
, s k ' tnyá ri dísznövények is. A t l jes vetésforgóciklus vég ' n a növényágy talaját tápanyagokkal látju k el, és az Cl j ciklust ismét a nagyon tápanyagig' ny z .. l ds' gfélékkel kezdj ük. A velésforgót - hogy a tápanyagtartalékokat jól ki tudjuk használni -ajánlatos e lőszö r e-
kél y n gy" ker sed ő kultC1 ráva l indítani, majd ezután m ' lyen gyökeresedő haszonnövény köv tkezz n. Így az alsó talajréteg kben tárolódó tápanyagokat is felhasználjuk, és ezek sem jutnak a talajvízbe. Az itt vázolt vetésforgóséma alól kivét It jelent a paradicsom. Biokertészek tapasztalatai azllllutatják, hogy az lllinci ig ugyanazon a helyen f j l ődik a legjobban. Váltanunk akkor ajánlatos, ha a paradicsarnol a paradicsonwész, vagy haon ló betegség ferláz i rneg.
A vel ' forgónak egyéb indokai is vannak: A kárt vők ésa kórokozók lllinci ig csak egészen meghatározott növényfajokat (vagy csak bizonyos n öv' nyesaládba lartózó kultlirákal) v sz'lyeztelnek.
Drasztikus példa erre a káposztafélék gyökérgolyvá ja. menynyiben egyazon helyen egymás után kápo ztaf ' léket termelünk, fenná ll a veszély, hogy az egyszer felbukkanó káposzta-gyökérgo lyva, melyn k spórái a talajban hosszC1 id ig életképesek maradnak, a jövőben minclen káposztáva l rokon zöldségfélére fertőzésveszé l yt jelentenek. Ugyanakkor a kórokozó egyetlen más, ezután l rmelt és káposztáva l nem rokon zöldségfélét sem fe rtőz meg. A kü lönfé le lápanyagigény szerint összeá llítoll v tésforg ' m llelt a növénycsaládok i lámpontol kíná lhatnak egy éssze rű vetésforgó kialakításához. A káposzta a kereszt svirágúak saládjába ta1tozik, tehát sos k rüljön az azonos családba tartozó zöldtrágyanövények után, minl a repce, mustár vagy olaj retek.
ElŐFElTÉTElEK
Ha elég helyünk van, a termésforgót kettő-négy évv l is m ghosszabbíthatju k: a n gyecl ik évb n a kis tápanyagig ' nyú kultCJrák után egy zöldtrágya-vetemény következhet, hogy a talaj pihenhessen. Nem kell azonban f ltétlen kivá rnu nk, míg gy zöldségágy teljesen kiü rül, hanem már az ' pp cs per elő sa látasarok közé vessünk sá rga répát, vagy madársa látát a még be nem takarítoll egyéb ku ltúrák köz ' . Egy tipikus hézagpótló a kora lavasztól nyá rig mincl ig vethető hónapos r l k. A termőfe l ü l et ily n gyakorlat ias és éssze rű kihaszná lása igazá n összhangban van a vegy ku llúráva l, ahol a kezelők számára is vezérfonalnak tekin thető a vetésforgó alapelve: a nagy, közepes és kis tápanyagigényú haszonnövé-ny k egymást követő rendje.
~~ Nem minclen zöld-:Z::C ségfélét lehet egyértelműen a nagy, közepes ' s kis tápanyagigényú csoportokba sorolni. Ez leginkább a talajtól függ. Próbáljuk ki , hogy a burgonyát mindenképp az e lső szakaszban kell-e term lnünk, vagy a közepes tápanyagigényú k közl újabb trágyázás nélkül is megfe le lően fejlődik-e? Salátát és hónapos retket jó talajon néha még a harmadik szakaszban is termelhetünk.
A mangold közepes tá panyagi gényű (balra), a borsó a ki s tápanyag i gényű zöldségek közé sorolható (lenn).
17
ELŐFELTÉTELEK
A talajélet táplálása Minden növényn k szüksége van bizonyos, egészen meghatározott össze téte l ű tápanyagra, hogy élni és fejlődni tud j n. Ugyanakkor megkülönbözteth -tünk a l a pvető tápanyagokat, melyekból a növények nagy mennyiséget igényelnek, és nyomelemeket, melyeket a növény csak csekély mértékben vesz fel, mégis " nyomokban" is rendkívül hatékonyak. Minclen tápanyag egész n meghatározott feladatot töll be a növényben. Így például a nitrogén a s jlnövekecl ésb n fontos, a foszfor a virág- és terméskötód ' l és fejlód 'sl serkenti , a kálium a sejtfalakat e rősíti és tesz i ellenállóbbá, a magnéz ium a klorofi llképzésért fe l e l ő . Hogy a növény minclez kel megkapja, a tápanyagokat helyesen kell a talajba adagolnunk. A mi zöldségágya inkban nem l het hiánytalanul betartani a tápanyagok természetes körforgását, mert hiszen a felületet folyamatosan igénybe vesszük, hogy új zöldségféléket termeljük rajta. Ezért kell komposztol készílenünk, aho l minden kerti és konyhai hullaelékat gyüjtünk és hum ifikálóclni, korhadn i hagyunk, hogy majd a kivont tápanyagok ismét visszakerüljenek a talajba. Ha a vetésforgóhoz igazodva rendszeresen terítünk komposztot a zöldségágyakra, akkor sok tápanyagat visszaju ttatunk a fö ldbe, amil a z ö l ds' gek betakarítása során onnan kivontunk. Sót, még többet is: A jó komposzt tele van apró ' lólények-
18
kel, melyek a ta lajban is fo lylalják tevékenységüket, s ezzel hozzájárulnak az egyre jobb minóségű termőta l ajré teg kialakulásahoz. A műtrágyá k setében az oldott tápanyagok sak rövid id -ig állnak rendeik zésére, s amil a gyökerek már nem képesek felvenni , lesz ivá rag az altalajba, és onnan a talajvízbe kerül.
A biokerlész ezz l szemben minclig serkent ni igyekszik a Lalajéiel aklivilásál. Ezért elsósorban nem a n öv' nye kel, hanem a talaj mikroszkopikus é l őlény il táplálja, mely k később
A komposzt -amit a talaj fe l ső rétegébe munkálunk - hozzájár ul a pezsgő ta lajé let hez
Csalánból és fekete nadá l y tőből tápanyagban gazdag trágyalevet tudunk készíteni
feltárják a tápanyagoka t a növények számára. Így nem sak a m ' ly bb talajr ' tegek ásványianyag- tartalékait tudjuk hozzá f' rhetővé tenni, ele l ősegítjük a tápanyag- ionok cseréjét és serk ntjük a talajélet t. A szerves trágyák a legmegfe-l lőbbek, mert a tápanyaga ikat lassan, a növény szükségleteihez igaz clva aci ják le. R ndszerint szükség van rájuk, hogy a ta laj nitrog ' nmennyis 'gé t fo lyamatos szervestrágya-aclagolássa l szinten tartsuk. A foszf r, a káli um é a mész többnyire állandó mennyiségben vannak a talajban, s így csak időnk ' nt kell pótolnunk. A megvásárolható sz rv s trágyák közt szá m s, főként nitragént tartalmazó termék van, min t a ri inuskorpa, va lami nt az állati er d tű termék k, mint a za ruforgá s vagy a szaru- és vérli szt zervestrágyázás eselén a táp
anyagok akkor állnak a növény rendelkezésére, ha az igényli . A növények csak akkor ve zn k fe l tápanyagokat, ha a talaj nedvességta rta lma é hőfoka, va lamint a napfény intenzi tása ezt lehelóvé teszik. A talajéletnek ily n összehangolt működése és a r neleik zésre álló tápanyagoknak a n öv' nyek növekedésére irányuló kölcsön hatása egyértelműen bizto ítja, hogy a fitoneidok - a növényi gyöke-
ELŐFELTÉTELEK
rek által kivá lasztolt hatóanyagok - a legk dv zőbb n termel őel j nek, és két faj jó szomszédsága esetén hatékonnyá vá ljanak. M agunk is ké zíthetünk kímélet s hatású trágyafélét: növényi trágyaleveket csa lánból és f kete nadá l ytőbő l.
tW!It Daraboljunk fe l :1:11: mintegy l kg-nyi friss zöld növényt egy műanyag- vagy kőedénybe, és töltsünk rá l O liter eső- vagy állott, vezetékes vizet. Az edény le hetőleg napos helyen álljon. A keverék néhány nap után erjecini kezd . Amint teljesen kierjedt, a trágyalevet l : l O-es hígításban öntözhetjük a növények gyökerei hez. Hogy a szagot kissé lekössük, adagoljunk a keverékhez ném i kőport.
A csa lán nagy mennyiségű nitragént tarta lmaz: a nadá l ytő ezen felül sok káli umot. Legkedvezőbb, ha a k ' t növényt együttesen rj sz tjük trágyalévé. Miután a zöldségfélék megnőttek - kü lönösen a levélzöldségek esetében - a trágya levezést többé ne alkalmazzuk, így elkerülj ük a túl magas nitrátkoncentrációt. Az istállótrágya a komposztnak egy tápanyagokban nagyon gazdag kiegészítőj . Alapszabály, hogy fr iss istállótrágyát sos használj uk a z " ldséges műve lés során. Vagy komposztált-, rett istállótrágyát szerezzünk be vagy a fri ss t már magunk komposztálj uk.
19
ELŐFELTÉTELEK
Szomszéd hatások A vegy sku ltúrás kertben a növények közti term észetes kölcsönhatásokra építünk. Ugya nakkor a zölds 'g-, fűszer-, gyógy- és dísznövényfajokat saját elvá rása ink és szükségleteink szerin t vá logatjuk össze. Nehezíti a dolgunkat, hogy a nálunk l étező zö ldségf ' lék nagy része a legvá ltozatosabb klímájCr, távoli országokból származik. Ezért megtörténhet, hogy két, általunk egymás mellé telepített fa j kedvezőt l e nnek mutatkozik; az egyik egyed a másiktól tápanyagokat rabol el, azon elburjánzik, és gyökérnedve ivel, vagy illóolajáva l növekedésében gátolja a szomszédját. A vegyesku ltúra csak egyetlen része a biokertészkedésnek, ami csak minden más alapszabá llya l összehangolva működik. Az eddig ismertté vá lt kedvező szomszédságok hosszú 'vek tapaszta latai n alapulnak, melyekre minden biokertész építeni tud. Azért persze senki se hagyatkozzon csupán az utánzásra, hanem saját vegyeskultCrráját vesse egybe kertjének mindenkori állapotáva l, a klímáva l és az éves időj á rási viszonyokkaL A si ker egyik e lőfe l tétele a jól egymáshoz igazított és tervezett vetésforgó. Csak így lehet alaposan kihasználn i a tápanyagta rtal ' koka t anélkül , hogy a ta lajréteget egyoldaiCr an kizsa rolnánk. Így a talajCrntság sem lép fel, mert a növények nemcsak kivonnak, de vissza is juttatnak anyagokat a termőföldbe. Abban a föld ben, ahol mindig, ismételten
20
ugyanazt a növényfajt termelj ük tCr lzott mennyiségben feldersui nak az általuk kiválasztott anyagok. Az utánuk következő, azoROS. fa j ú (vagy ve lük rokon) növények számára ezek az anyagok már mérgező hatásCrak. Fordítva hatnak azonban a gyökerek által kivá lasztott 's fitoncidoknak nevezett anyagok, melyek serkentő l g hatnak a talajra és az utánuk következő zöldségfél ékre. Ugyanakkor ismét más zöldségfajok gyökérvá ladékai gátolni tudják a helyükre kerü lő növényeket (lásd táblázat) . Ebben az esetben a helytelenül megválasztott utóveteményen könynyen elhatalmasodnak az e l őzőt fe rtőző kártevők és kórokozók. Ha e l őszö r akarunk vegyeskultCrrát te lepíteni , legjobb, ha kivá lasztunk egy e rősen tápanyagigényes-vagyis ta lajzsaroló -, egy közepesen- és egy gyengén tá panyagigényes zöldségfélét, melyeket egymást követően tervezünk be a zöldségágyakba . Ezek mellé vá lasszuk ki az azonos csoportból a mindenkor kedvezőnek számító vegyeskultCrrás társat, szomszédot. Terítsünk az e l ső, vagyis e rősen tápanyagigényes növényágy fe lületére ' rett istá llótrágyát, vagy készen vásá rolható szerves trágyát, a másod ikat takarjuk félig érett, korhadt komposztta l, míg a harmaclik területre egyá ltalán ne kerüljön tápanyag. A vegyeskultCr rás partnereket az itt következő, kül önböző okok-
ra és cé lokra tekintettel lehet egymás mellé és után tervezni és te lepít ni :
Kölcsönös növekedésserken lés: A lóbab, a bokorbab és a borsó a gyökerein sz imbiózisban é lő baktériumok nitragént gyűjtenek, amit a szomszédos zsaroló, vagy nagy tápanyagigényű növények haszno ítanak. A kapor növeli más magvak, pé ldáu l a sá rga r ' pa és az uborka csíraképességéL A spenót gyökerei sza poninokat vá lasztanak ki, s ezek serkentik a szomszédos növények fejlődését A borsó és a sá rgarépa kölcsönösen segítik e lő a másik növeked 'sét.
Klasszikusok a vegyes kultúrában: hagyma és sárgarépa (fenn), va lamint az univerzális partner, a kapor (jobbra).
Növényvédelem: A hagyma és a sárgarépa kölcsönösen riasztják gymás ká rtevőit; a hagyma- és sá rga répalegyet. fo khagyma távol tartja a gombá redetű kórokozókat a sa látától, szamó ától, sá rga répától, paraeli somtól, feketegyöké rtől , uborkától és a gyümölcsfáktóL Az ősz i ba rackfa tá n y· rjába ültet ll torma megvédi a fá t a levélfodrosság beteg égétől. paradicsom és a zel ler óvják a ká posztát a levél-
ELŐFELTÉTELEK
~~ Gyakorta e lőfordul, ~ hogy egy-egy zöldségfélének több kedvező, ~lőnyös szomszédja akad. Igy a káposzta mellé jóltársíthatjuk a ze llert, a paradicsomot, az endíviát, a fejes salátát, a pórét és más fa jokal. A sárga répa szomszédságába a vörös- és a póréhagyma mellett ajánlhaták a bor ó, saláta vagy a hónapos retek. Egyetlen zöldségfaj mellett több vegyeskultúrás ~1egoldást is próbáljunk ki ! Igy megtapasztaljuk, hogy a mi körülményeink között melyik növénytársítás fejlődik a l egkedvezőbben .
telv ktő l , viszont a káposzta védi a ze lle rt a ze lle rrozsdátóL A bo rs i kafű vagy csombor elriasztja a babról a fekete babtetveket A körömvirág és a büdöske távol tartják a fonálférgeket a burgonyától és a szamócától.
Íz- és aromaanyagok: A kömény és a borsmenta javítják a burgonya ízét.
Megporzás: A burgonya közé ültetett bazsali kom méheket és más beporzó rovarokat csa logat a közelbe, és hozzájárul az uborka gazdag terméskötődéséhez is. A fúsz rke rtrő l tudj uk, hogy az aroma és ezzel az illóolajok egy tápd ús talajban nem képesek olya n in tenzíven terme lődni , mint egy soványa bb esetében. Ugyan z • rvényes a fitoneidok kölcsönhatásá ra nézve egy nehéz vagy egyoldalúan trágyázott talaj esetében.
21
ELŐFELTÉTELEK
Kedvező hatások zöldség- gyógy-, és fűszernövények esetében a vegyeskultúrában
Haszonövény
Bazsalikom
Bors ikafű vagy csombor
Kapor
Sarkantyú ka
Turbolya
Kömény
Fokhagyma
Káposzta (karalábé)
Szomszédnövény
uborka
általános
bab
uborka, káposzta, sárga r · pa, cékla
gyümölcsfák, brokkoli
sa láta
burgonya
bogyós cserj • k, szamóca, uborka, sárgarépa, gyümölcsfák, sa láta, feketegyökér, paradicsom
zeller, paraelicsom
l evendula rózsa
Torma
Sárgarépa
Póréhagyma
22
ősz iba rackfa burgonya
vörös- és póréhagyma
szamóca sárgarépa
A hatás lényege
odacsalogatja az uborkavirágokat megporzó rovarokat, mege lőz i a lisztharmatf rt őzést, ria ztja a legyeket
elriasztja a fekete babtetút
fokozza a szornszédnövény ellenálló képességét, javítja majd va larnennyi rnellévetett mag csfrázó képességét
magához vonzza a levéltetve ket, • s ezzel távoltartja a szomszécl növényektő l
elriasztja a hangyákal és a levéltetvek t és mege lőz i a lisztharmatot
e lősegíti az ízgazclag gumók fejlőd · sél
óvja a szornszéd növényt a gornbá bet gségektő l és távoltartja az egereket, jó szomszédnövénye minden kerti növénynek, kivétel a b b, a borsó és a káposzta
megel ~z i a zellerrozsdát és a paradicsomvészt
elűzi a hagymamolyt és a hagymalegy l
megelőzi a szürk penészt, riasztja a répa legyet
Melyik ká rtevőnek lenne esélye elhatalmasodni ebben a vá ltozatos virágtömegben?
Egy egyenl te en nedves és felmelegedett termőfö ld esetében biztosan jobb a hatás, mint egy csontszáraz vagy épp víz tő l pangó, hideg talajban. Kr itikusan is vizsgá lják felül a már általánosa n ismert és hagyományos v gy sku ltC1rás szabályokat!
A gyakorlott vegyeskultCira-kertészek Cljabban már nem pontosan egy vetésforgóhoz igazadnak, hanem aját használatra kia lakítanak egy fo lyamatos szisztémát, rendszert, amelyn k alapján a z .. lelségfajok egy zö ld ségágyon belül nem sa k egész soronként, hanem a sorokon belül növé ny rő l - növényre is váltakoznak. A talajzsa roló, nagy tápanyagigényű zöldségféléket szerintük egyedileg kell trágyázni, ami azt jelenti, hogy indításként a palánta ül tetésekor a lyukba szerves trágyát tesznek, majd később a csa lánl ves öntözéss l egy ki egészítő fejtrágyázást alkalmaznak.
ElŐFElTÉTElEK
Haszonövény
Lóbab
Körömvirág
Saláta
Zeller
Paraj
Büdöske
Paradicsom
Fehér üröm
Hagyma
Szomszédnövény
uborka, burgonya, káposzta, zeller, paradicsom
burgonya, paradicsom
káposzta, hónapos retek, retek
káposztafélék
minden zöldségféle
burgonya, parad icsom
káposztafélék
ribiszke
sárgarépa
A hatás lényege
nitrogéngyűjtó, s ez e lőnyös a szomszéd számára is
e l űz i a fonálférgeket
távoltartja a földibolhákat a szomszédnövénytől
távoltartja a káposztalepkét
Gyökérkivonata i, a szaponinak rninden szornszédnövényre növekedésserkentő hatásúak
e l űz i a fonálférgeket
távoltartja a káposzta lepkét
megelőzi a levélrozsdát
távoltartj a a répalegy t
Kedvezőtlen hatású szomszédnövények
Zöldségfaj
Bab
Borsó
Uborka
Burgonya
Káposztafélék
l Fejes saláta
Póréhagyma
Cékla
Zeller
Paradicsom
l Cukkini
Hagyrnafélék
Kedvezőtlen szomsz ' ela i
borsó, édeskömény, sárgarépa, hagymafélék, fokhagyma, pór ' hagyma
bab, burgonya, hagymaf lék, fokhagyma, póréhagyma, paradicsom
hónapos retek, retek, paradicsom
borsó, uborka, tök, zeller, paraeli som
szamóca, hagymafélék, fokhagyma, mustár
petrezselyem, ze ller
bab, borsó, p~kla
burgonya, póréhagyma, paradicsom, csemegekukorica
burgonya, sa láta, semegekukorica
borsó, uborka, burgonya, cékla, csemegekukorica, édeskömény
paraci i csom
bab, borsó, káposzta, karalábé, hónapos retek, retek, s ár a p g
23
VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK
Vegyesk u It ú ra a parasztkertekben A régi idők parasztkertj eit az asszonyok művelté k , ak ik a kert mellett ellátták a háztartást, az állatokat az istállóban, és ezek mellett legtöbbnyire egy nagy csapat gyereket is fe lneveltek. Kertj lik számára nem maracll tCil sok idejlik, de a csa lád táplálása miatl ez is nélklilözh tel len feladat volt. Ezért hát a parasztkerteket mindenek e lőtt célszerűen kellett kialakítani ; így alapformájuk minclig geometrikus, és nagyon jól áttekinthe tők. A tipikus parasztkertet a középen egy rondellába futó, egyenes utak jellemzik. Ám ezeken a mértani formákon beiLll a növényz t annál vá ltozatosabb! A kis felliletet l e hető leg miné l több növénnyel hasznosították. Zöldségfélék, fűsze r- és gyógynövények, va lamint a vázába és a temetőbe szánt virágok tarka színekben burjánzoltak b nnlik. Ennek a keveréknek már kezdett -1 fogva meg vo ltak az e lőnyei: a talajt nem zsa rolták ki egyoldaiC!an, így a ká rtevők nek és kórokozóknak sem volt esé-
Virágzó parasztkert mintaszerű vegyeskultúrával és egészséges zöldségekkel
24
lye az elhatalmasodásra. A zöldségek közé Li l tetett virágok rova rokat csa logattak s ezek egy-
részt a termést hozó zöldségfajok beporzásához járultak hozzá, másrészt- mint néhány bogár és hárlyásszá rnyC! - még a levéltetveket is sakkban tarlollák. Az évtizedek fo lya mán generációró l g nerációra hagyományozták a fa jokkal é fajtákka l kap so latos tapasztalatokat,
VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK
melyek épp az aci olt helyen, olya n klíma mellell, és azon az aclolllalajon vá ltak be legin kább. Csa k a l g rósebb növényekel szaporílollák és isméleilen ezekel termellék. A gazel aasszonyok a növényszomszéclságokra vonatkozó ta pasztalatokal össz gyűjtö lték és lovábbadták.
A pa1·asztke rt tehát egy nagyon é l ete rős n öv' nylársulás, melyben a bevá ll zö ldségfaj k és -fa jlák mellell helye t laláltak a honos vad n öv' nyek számára is. ily nek például szá mos egyéb mellelt a vadrózsa vagy a gili sz laö l ő va rádic . Ezekben a ke rtekben, ahol a helyet min-
d ig jól kihasználták, a gyom sem ütötte f l a fejét. A parasztkert egy egészséges 's könnyen karbantartható kert voll, és még ma is az; hiszen iclőli e n ül szép stílusa miatt a mai napig fennmaradt, maclern sorháza inkhoz ugyanúgy ill ik, mint a régi, favázas sze rkezetű parasztházak elé. Aki el akarja kezeleni a biokertészkedést, és az e lső tapasztalatokal szeretné b gyűj te ni a vegyeskul tC1ráva l kapcso latban, annak nagyon ajánlható ez az egysze rű kerttípust. Válasszunk gysz rű kombinációkat, mint a hagyma és sá rgarépa, bokorbab és bo rs i ka fű, káposzta és zeller, parael icsom és p trezselyem, sa láta 's hónapos ret k, uborka és kapor, szamóca és fokhagyma. Az ágyakat körönwirág és büdöske szegélyezze, míg a növényágyak végét egy-egy éve lő fúsz r- vagy gyógynövény díszítse; minl a zsálya, levendula, orbá ncfű, nadá lytő, üröm és még néhány egyéb. Ezekre az l ső kísérletekre építve i dőve l további tapasztalatokat tudunk gyűj ten i , sa vegyesku ltúrás kert C1jabb és újabb növényekkel gazdagodhat.
Nézzenek körül vi-& déki i merőseikné l , és érdek lőd jenek az ottani gyüm?lcs- és zöldségfajták felől. Igy sokszor szerl tehetünk a kereskedelemben már sehol sem kapható régi zöldségfajok ' s -fajták magvai ra. Szaporítsuk és tartsuk fenn ezeket a rég bevált zöldségféléket a saját kertünkben is!
25
VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK
Vegyesk u ltú rák növényágyakban Mint azt a parasztkertek is igazolják, a mérlani növényágyformák nem jel ntenek egyide j űleg egyhangúságat vagy épp monoku ltúrát. A négyszög l etű ágyak, és a sorokba ültetett zöldségfélék á ttek i nthe tővé teszik a rendsz rt, ami épp egy kezdő számára nagy segítséget jelenthet, hiszen így sikerül leg-
26
jobban a vetésforgót és a helyes so(: és tőtávo lságot betartani. A termőterü l et kijelölése során e l őször is a Lápanyagigény szeri nt osszuk nagyon, közepesen és kevésbé tápanyagigényes csoportokra a termelni kívánt zöldségféléket, és ezután minden csoport egy-egy kü lön zöldségágyba kerü ljön. Ha több
mint három zöldségágyat szerelnénk kialakítani , C1gy a harmaclik után kezdjük ismét a nagyon Lápanyagig' nyes fajokkaL Ezután minden zöldségágy számára vá lasszunk ki gy fő kultúrát; egy olyan zöldségfélét, ami nagy helyet foglal és ezt a helyet hosszú ideig ig' nybe veszi. Ez lehel a tápanyagigényesek közl például a káposzta, az uborka és a para licsom, a közepes tá pa nyag i gé nyűek esetében sá rgar ' pa vagy a fej s sa láta, a legkevé bé tápanyagéhesek pedig a borsó és a bab. Így a vegyesku ltúra összes szabálya szerin t jól kombinálhatók egymássa l nagyon és közepesen tápanyagigényesek, a közepesen- és kevésbé tápanyagigényesek is, de kombinálni lehet a fokozottan tápanyagigényeseket akár a kis tá pa nyag i gényűe kke l is. Mégi a kezdő számára gyakorta egyszer űbb az, ha egy növényágyon be lül az azonos tá pa nyagi gé nyű vegy skultúrás partnerekel kombináljuk, mint egy saját rendszert felépíteni , és egy magunk vá lasztotta vel ' sforgómintát betartani. Társítsuk tehát a káposztát p ' Ida ze rűen a zellerhez, a sá rgarépát a hagymáva l, bokorbabot csomborral ( bo rsika fű) . Ugyanakkor egy sovány homoktalajon ajánlato a közepes és alacsony tápanyagig' nyű zöldségféléket egy csoportba összevonni. A Lalajzsaroló, közepes és alacsony tá pa nyag i gényű zöldsé-
Káposzta fejes sa látával, a szegélyeken hónapos retek és turbolya: egy egészséges keverék, mellyel a zöldségágyak felületét jól ki tudjuk használni
VEGYESKUlTÚRÁS RENDSZEREK
gek szerinti f losztás sémáját és szabály zerű vegye kultúrákba te lepít ' süket nem lehet minclen alkalommal sz igorúan betartani. A lassan fe jlődő ku ltCu·ák esetében az ideiglen s n ür , köztes terü l teket egy gyorsan növő, harmadik zöld fé lével hasznosíthatjuk. Így a hónapos retek, mint egy hézagpótló minclen esetben ajánlható más közepes- ' s kis tápanyagig ' nyű növény között. A paraj is jó szomszécl növénye minden más zölclségfajnak, de ne vessük fri ssen trágyázotttalajba, mert a levelekb n g ' szs ' gt l n ül f IciClsuihat a nitráttartalom. Akinek kis terül l áll r nel lkezésre és mégis a zöld égfajok és -fajták l heló legnagyobb vá-
lasztékát szer tné t rmelni , akár a sorokon belül is telepíthet kül ö n böző zö ld égféléket. A legjobb, ha, l őneve l t palántákat ültetünk! Igy egyetlen ágyon belül a kellő helyett három, négy, de akár öt különfé l zöldségfajt is l rmelhetünk. Például ülteth tünk paradicsolllOt úgy, hogy a szomszéclos sorban mindig gy kápo zta és egy zeller vá ltakoznak, vagy egy sor sá rgarépát, ahol a szomszécl sorban fejes sa láta és póré váltják egymást. A kis tápanyagig ' nyű borsó vagy bab maga ni tragént gyűjt és így tápanyagga l látja el a szomsz ' dos sorba vá ltva ki palántázott, közepes tápanyagigényű sa látát és céklát.
Borsó, mangold, póré és vöröskáposzta üdén nőnek egymás mellelt, és beárnyékolják a növényágy talaját
~~ Szórjunk a vegyes== kultúrás növények közé egye ével vagy soronként i smétlődően különböző
gyógy-, fűszer- és dí znövénymagvakat, és figyeljük meg, hogy melyik virító és illatozó szomszéd a leg l őnyösebb hatá ú a mindenkori zöldségfélékrel
27
VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK
Vegyeskultúrák sorokban
Gertrud Franek szerint
Az állandóa n azonos és áttekinthe tő rendszer a sorosan műve l t vegyesku ltúrában is nagyon fontos. A nagy tapasztalalLl k 1t ész, Gertrud Franek által kifejlesztett és több évtized folyamán kipróbált és ll e nőrzött módszer lényege, hogy a klaszsz ikus növényágyak e l tűnne k a ke rtbő l. f\ kü lönbözó zöldségféléket vá ltakozó, utak nélküli sorokban termeli . A vetésforgónak és a vegyeskultúrának ezen ügyes komb inációja egyid ejűleg van tekintettel a következő, egymástól nagyon kü lönbözó szempontokra: a zöldségku ltú ra idő i génye a vetéstól a szedésig, a mindenkori zöldségféle magassága és helyigénye, va lamint a kedvező szomszédságok. Mindezeknek megfelelóen Gertrud Franek a zöldségféléket különbözó: A, B, C-vel j lz tt csoportokba sorolta. Az A csoportba Gertrud Franek azokat a zöldségfajokat osztotta, melyek egy rövid e lőve teményes idősza k után az egész ve g tációs peri ódus alatt ig ' nybe veszik a termőfe l ül etet, és ezen kívül tényleg e rős növekedésűek.
A csoport Paradicsom, karós bab, uborka, téli káposztafélék, lóbab, burgonya és a cukkini.
Ezen zöldségfélék szá mára Gertrud Franek 2 m-nyi sortávo lságot irányoz e lő . Az A sorok
28
két oldalán 1 m távo lságba kerti l ~z 1- 1 so rnyi, B csoportba tartozó zö ldségféle.
B csoport Póréhagyma, vöröshagyma, feketegyökér, karfiol, zeller, bokorbab, korai káposzta, cékla, borsó és pasztinák.
Ezek a zöldségfélék a termóh -lyet a vegetá iós p ri ódusnak vagy csak az e l ső, vagy csupán a második felében veszik igénybe. Ezeken a sorokon évente lega lább két betakarítás lehetséges. Az A sor és a B sor közé 50 cm távolságban ' kelódnek a C sorok.
C csoport Sárgarépa, sa látafélék, endívia, karalábé és édeskömény.
Ezek vegetációs idősza ka viszonylag rövid , így ezeket a sorokat gyakran évente három alkalommal is bevethetjük. A parajnak egy egészen kü lönleges j e l e n tősége van ebben a rendszerben. A spenót mind n szomszédos zö ldségfaj ra j · hatássa l va n, gyökerei pedig növekedést se rkentő szaponi nokat vá lasztanak ki , kitölti és így gyommentesen tartj a az épp üresen maradó sorokat. Ezek miall a gyakorl atban e l őször az egész területen 50 cmnyi sortávolságban spenótot kell vetnünk . Az így kialakított sp nótsorok köz' vetjC1k-ültel -
jük a többi zö ldségfélét. A betakarítás után a kinn maradó leve lek b takarják a fö ld felszínét, ' s a talajban maradó gyökerekkel egyült ' rtékes humuszt, és zzel a gilisz ták számára is táplálékot zolgá ltatnak. Egy iel e j ű l eg a l tennell spenótsarok járófelületként is szo lgá lnak, melyel akkor ha ználhatu k, ha a többi zö lcl ségf ' lét akarjuk ápolni. Ez a módszer csak akkor működik, ha a zöldségcsoportok egyszer már ki alakított beosztását kínos pontosságga l b tartjuk. Ezen túl a spenótvetés id őpo ntj á t egyéb ku ltúrák vetésé el és további ápolásáva l úgy ke ll összehangolni , hogy a spe-
VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK
nótsorok zöldj ' t L' nyleg s n is a rnegf l l ő id őbe n takaríthas-uk be, hogy azután járh assunk
rajtuk. Az ljárás további l őny , - az ágyakban tö rténő term léssei zemben -, hogy az egy nként
30 ern szél sségú utakat az egyes ágyak közl rnegtakaríljuk, tehát így a Leljes Lalajf lület sokkal jobban haszn ul. Ezen Lúlrnen ~ n a talaj takarva van azokon a h lyeken, rnelyeket a hagyomány s, zö ldségágyas múvelésnél ü tk ' nl veszünk ig ' nybe, s így az időj á rás viszontagságainak sincs kitéve, ami szinlén nagyon kedvező halás al va n a szornszédos növényekre.
~~ Egy kics i kertben a ::1:11: soros múvelé L egyetl n zöldségágyon is megvalósfthatjuk. Ehhez a zölds 'gsorokat ne hosszában, hanern széltében alakítsuk ki. Egyetlen zöldségágy esetében néhány sornyi parajt elhagyhatunk, bár így elmaradnak a leszedett spenót után f nnmaradó járóösvények. Ebben az esetben különös n ügyeljünk arra, hogy a szomszédos o rokba kedv ző halású szomszédnövények kerüljenek.
Összehangolva ülte tett zöldségfélék, melyek sok, ille tve kevés helyet igénye lnek vagy melyek gyorsan, ille tve lassan nőnek (balra) . A spenótot (lenn) a köztes te rüle tekre veti k
29
TERVEZÉS ÉS KIVITElEZÉS
A tervezés
(majdnem) minden
A zöldségfajok felosztása növ -kedésük és vegetációs időta rtamuk szerint jó iránymutatást adnak a növényágyakban múvelt vegyesku ltC1rák tervezéséhez is. Ezután még csak az következik, hogy a G rtrud Franek által az A csoportba (lásd 28 . oldal) összefoglalt e rős növekedésú, hosszü kultürájü zöldségfélék közül kikeresslik a nekünk megfe l e lő nagyon, közepesen és mérsékelten tápanyagigénye-
30
sek et,- amelyek majd alap- vagy fé l<u ltC1raként szolgá lnak. A nagyon tápanyagigényesek közé tartoznak az A csoportból az uborka, a fejeskáposzta, paradicsom, a cukkini és a csemegekukorica. Közepesen tápanyagigényesek az A csoportban a karalábé, a leveles kel és a mangold, míg végül mérsékelt n tápanyagigényes a karósbab, mint pi llangós. Ezek mellé a már kiválasztott fő kultC1rák mellé keres-
sük ki a megfele lő partnert, szomsz ' d n öv ' nye ket, am lyek az e lőzőkhöz hasonlóan talajzsarolók, közep sen ' mérsékelten tápanyagig' nyesek legyenek. A növényágyas rendszerben itt a B soportba tartozó zöldségfélék köv tk zz n k, p ' ldául a tápanyagigényesek, mint a póréés a zeller, közepesen "étkesek" a fokhagyma, a hagyma, a sárgarépa, a c ' kla, a feketegyökér, míg végül a kevésbé tápanyagigényesek c oportjában pillangósok; mint a borsó és a bokorbab jöhetnek szóba.
A szegélyként vetett bokorbab védi a be l ső sorokban a céklát, a borsikafüvet és a cikórát
C csoportba rövid ten y· szidej ű zöldségfél • k tartoznak. Itt nagyon tápanyagig · ny s n in s, köze p n tápanyagig · nyesek a sa láta, a hónapos retek és a r -tek, va larnint a paraj, amit köztesk · nt rnincl n ü r s h ly r elve thetünk hasonlóan ertruci Franek soros rnűve l éséhez. Míg rövid tenyészid jű, kis tápanyagigényű p ' lelául a kerti zsázsa. Termész Lesen ennél a vegye -ku ltCr rás rn űv lés n · l is tekinteltel kell lenni a h !yes szomszéclfajokra, fi gyelembe véve a kölcsönös f jl őcl és-serk ntés, a növényv • clelern , az aromajavítás és a beporzás sz rnpontjait. M inclezeken tCr! az ember szeretné a k rtet l h tő l eg egész éven át kihasználni. Ezért helyes, ha a fő kultCrrák 's partnereik vetésének, ill tve palántaültetésének időpontj á hoz igazodó
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
Tápanyag-A csoport
igény
Magas fej s káposzta uborka paradicsom cukkini csemegekukorica
Közep s karalábé fodros kel mangold (cikória)
Alacsony karós bab
Virágok közé ültetelt karalábé és saláta - leginkább a kicsi kertekbe ajánlható
e l ővetern · nyeket választunk. Ez k gyakran már az előző évb n a sorköz teljes szélességében elvetell zölcltrágyanövények, rnelyek egész télen át a helyükön maradva, mint mulcsrét g takarják a talajt. De vá-laszthatunk a csoportból né-hány korai zöldségfélét is, arn nnyiben azok még a fő kultCrra kiültetéséig, tehát legkésőbb május közepéig betakaríthaták. M ásod- vagy utávete-m • nykénl legnagyobbrészt a
csop rtba tartozó sa látafélék és a spenót kínálkoznak, rne lyek ezután helyben át is telelnek. A táblázatban néhány példát találunk a vetésforgó és a v gyeskultCrra tervezéséhez.
B csoport C csoport
póréhagyma -zeller
sárgarépa sa láta hagyma hónapos retek fokhagyma retek cékla spenót feketegyökér májusi répa . (~deskömény) vagy tarlórépa
borsó borsmustár = bokorbab borsmustár··
kerti z ázsa téli porcsin = kubai spenót···
l
• Májusi répa és a tarlórépa neve Stielmus ha elő·, ill. utóvet ményként termelt zöldség levelé t és .1 levélnyele t n1int para jt fogyasztj.lk.
·• Ruc~1 = [ruca ~lti va borsmustár = vadon is elófordtll , ritkán termesztet!, medi t rrán eredetú növény. l eveleiból finom, fúszeres s..1 láta ké5Zül.
... Téli portul~kska kubai spenót a porcsinfélék CSJ. Iádjáb~l t~1rt ozó Claytonia perfolia t<l ritkán ter-m~tik , elv<1dul. Levele 5aláta féle.
31
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
Vetés, ültetés, átültetés A zöldségfélék term eszt ' sén ek szokásos módszere a közv ti n, helybe vetés . Ugyanakkor gyakran e lőfordul , hogy egy zö lds ' gfé l éből több fajtát szerelnénk kipróbáln i, p ' ldául a paradicsom ese té b n. Ilyen kor legjobb, ha a palántákat gy kertész től sz r zzük be. Ha az ernber saját maga szerel ne káposztát, paradicsomo!, uborkát, cukkinil vagy egyéb zöldségfélét v tn i, majd pa lántáról továbbneve lni szükséges lesz egy hajtatóágy vagy egy üvegház. Term ' szetes n rnegy ez az ablakpárkányon is. Az üvegháza l és a hajtatóágyat nem ke ll fel-
32
tétlenül rn terségesen fűt ni. Egy kis rn l gtrágyatalpon n' mi ügyeskedéssei már február vége felé káposztát és salátát vethetünk. A hidegre érzékeny növényeket, minl a paradicsom, az uborka, a cukkini és mások fűl tlen h lyre még üveg alatt sem szabad elvetni márciu vége vagy április eleje e l őtt. Az üvegházban vagy az ablakpárkányon történő magvet ' sh z szükségünk van ti szta cs r p kre, lapos v tőtá l akra, műanyag-, vagy faládákra. A vetéshez homokkal k v rt, teljesen ér ll, marad ' ktalanul humifikálódoll, finomra rostált kornpo ztfö ld és homok kev rékét használhatjuk.
A fölelet az edényekben simítsuk le, a magvakat vékony rétegben ve sük l, majd az e l őbbi fö lclke e rékből szitáljunk rá egy vékony takarót, s v ' gü l gy finom zuhannya l öntözzük be. Legjobb, ha a z enge vel' st üveglappal vagy egy átlátszó műanyag fóliáva l fed jük, míg a magvak kikeln k. Ezután szecl jük le az üveget vagy fóliál, és arnint a palántákon a harmaclik lev' lk f jl ődni kezd, tűzde ljü k ki. A parad icsomnöv' nyk ' k t legjobb, ha azonnal tápdús fö ldb , ki cs repekbe ültetjük, ahol helyü k lesz fe jl őd ni , és erő gyök ' rlabdát tudnak k ' pezni . A káposztát, uborkát ' s ukkinit többnyir l őnyösebb, ha közvetlenül a szabadba v tjük. Ott a n öv' ny k k zel ttő l fogva meg clződ nek és sokkal ellenállóbbak l sz n k, minl n ' m ly, üv g alatt l őneve l t palánta. Ugyanakkor a káposztál és a salátát a hajtatóágyba is elveth tjük. Ha a magvak kikeltek, szedjük le a melegágyi ablakokat, így elzzük le a palántákat. Később, amikor mintegy 1 O cm magasra nőtt k, óvatosa n emeljük ki ők t és ült ssük a megfel e l ő a zölclségágyakba, a számukra e l őre megtervezell és e lőkészítell sarokba. A többi zöld ' gf ' lét inkább helyb n vessük el ott, ahol majd b takarítjuk k 'sőbb. A talaj ekkor már mindenképp elég
A bokorbabot fészkekbe vagy mint itt, sorokba is elvethetjük
Egy kis faládában e lőneve lt káposztamagoncok (fenn); a palántákat gyökérlabdával együtt ültess lik (középen); a földet e rősen nyomjuk a gyökerekhez (lenn).
meleg, és rinoman morzsa lékos szerkezetű legyen! A vetés e l őtt a f Iületet porhanyósítsuk meg egy g reblyéve l vagy kultivátOITal. Ezután sekély barázdákba vessünk. zabá ly szerint a magvakat nem szabad több mint 0,5- 1 cm vastag fö ldréteggel fedni. Csak a borsót (és babot) nyomjuk 3- 5 cm mélyen a talajba. Ezt követően a magvetést kíméletesen, és körü ltek intően és alaposan öntözzük be egy rózsáva l fe lszerelt ö ntözőkanná ny i vízzel. Ha estef lé vetünk, inkább következő reggel öntözzünk! A alálát, káposztát, karalábot és zel l rt az átü ltetés során soha ne nyomjuk túl mélyen a földbe. jobb, ha a palánták eleinte egy kicsit lankadni hagyjuk, hamarosan ismét ki fognak egyenesedni! Ezze l szemben a paradicsomol tudatosan va lamivel mélyebbre és rézsütosa n ültessük be, anynyira, hogy a gyökérnyak egészen a l ga lsó levél árig földdel legyen taka1va . Ott a szárr 'sz n végig járulékos gyökerek jelennek meg, ezért az ilyen növények gyorsabban és rőte lj esebben fej l ődne k. A fiatal palántákat rózsa nélkü li ön tözőkannáva l , egy nként locsoljuk be, hogy a gyökereik alaposan beiszapolódjanak.
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
33
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
Vegyeskultúra domb-/ /
es magas agyon Dombágyat úgy készítünk, hogy a fö ldet 1 ,8 m szé lességben, tetsző l eges hosszCiságban és egy ásónyom mélységben kiem ljük. A gödör alját lazítsuk fel, majd erre a hosszú dombsávban r ' tegezzünk különböző kerti hulladékokat, például: a gyümölcsfákról és díszcserj ékrő l levágott nyesedéket, gyeptéglákat zöld részükkel lefelé, lombot a kiemeit fö lddel eike-v rv , f ' lérett komposztot és végül ' rett kom posztot. Az egész dom b a köze pé n 111 i n tegy 60 cm magas legyen, és oldalai f lé ne ereszked jen t Cd m re-d ek szögben. Az így, rétegenként emelt dombágy jóva l nagyobb ültetési
34
f Iületet jelent, amit a k dv -zőob szögű fénybeesésn k köszönh etően kissé sűrűbb n is b l h t telepíteni , mint a közönséges zöldségágyakaL A halom belsejében a hulladékok lassan korhadnak, és be lőlük a mintegy hat év során fo lya matosan szabadu lnak fel a tápanyagok. Ezzel a módszen·el mindenek e lőtt a sovány talajokon jutunk - lega lább részben -gy humuszban gazdag te rmő
ta lajréteghez. Ugyanakkor a dombágynak hátránya i is vannak: a szük éges alapanyagok csak egy igen nagy és régi k rtben állnak rendelkezésre. Azért a lomb helyett használhatunk zöldséghulladé-
ko t, a fél ' rett komposzt h lyett p dig istállótrágyát. A dombágy f Iülete a napsugarak közvetlenebb hatása és a z' l miall könnyen kiszá rad, a r lhalmozotl hulladékok pedig víze l vezető dr ' nként működ-n k. A dombágy tápanyaggazdagsága nemcsak e l őnyt j l nt, d az l ső évben hibásan választott zöldségfélék esetéb n a nitrátok f ldúsulásához is vez lh t. FelLétlen be kel l tartanunk egy olyan velésforgót, amelynél az el ő évben talajzsa roló, nagyon tápanyagigényes zöldségf ' lék lenyésznek. A magaságy felépítése és szélessége azonos a dombágyéva l, csak az egészet deszkákból-, gerendákból, téglákból , betonlapokból vagy hason lókból építelt fal övezi. A magaságy kerele 40 cm-től 70 cm. magasságú lehet. Egy ilyen felületen nagyon kényelme en lehet dolgozni , 's n m zá raci ki olyan gyorsan, minl egy dombágy. Gyakran lt:d' rtékeljük egy domb- vagy magaságy talajának tápanyaggazdagságát, ami gyorsabban leépü l, minl azl gondolnánk. Ez azonban mindenek e lőtt a b épít tt anyagoktól függ. Ha nagyon sok komposzlfö ld t vagy ' pp istállótrágyát r ' L g ztünk bele, a tápanyagtartalom soká ig magas szinten marad, d ha a szerves hulladékok hiánya miatt ta lán nagyon j l ntős részarányú, lápanyag-
kban nem tCil gazdag kerti föld l használtunk, akkor a zöld-
Egy példaértékLT és jól kihasznál! dombágy
ségágy talaját már a hannacl ik vagy negyedik évben C1jra fri ss Lápanyagokkal kell llátni. A nagyon tápdús talajú domb- vagy magaságyat az e lső évben kü lönösen robusztus növekeclésű, nagy tápanyagig ' nyű z ·· lclségfélékkel kell hasznosítanunk, mint a tök, a burgonya, a paradicsom, az uborka vagy a cukkini . C ak a következő évben létesítslink ben ne egy tápanyagigényes vegyesku ltC1rát. A dombágy koronáján jó hely kíná lkozik a paraelicsom és uborka számára, ahol az öntözővíz megtartása érd ekében kész ítslink egy, a g rincen végigfu tó barázclát. A sorok körCd vá ltakozva nőhe t a káposzta, a zeller és a póré. Fő ku ltúraként ajánlhaták még a cukk ini és más tápanyagigényes zöldségfélék, mint szom-
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
széclok, hiszen a középső ku ltCIra mindkét o ldalán még három sornyi helylink van. Ahol tCd nagy tápanyagtartalommal nem számolunk, a normál zöldségágyakhoz hasonlóan egy nagyon tápanyagigényes zöldség vegyesku ltúráva l kezdjünk, am it ezután a közep s, majd a kis tá pigé nyű vegyesku ltC1rák követnek. A negyedik évben a k 1t észek szívesen telepítenek szamócát a dombágyba, ami azután tovább i két éven át hasznosítja a még fennmaradt tá pa nyagta rta lé koka t.
A rétegenként berakott szerves anyagokból (jobbra) épített magas ágyban kitűnően fejlődnek a zöldségfélék (lenn)
35
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
Kráter és lépsejt formájú zöldségágyak Évekkel eze lőtt a siegeni tanárember, Ulrich Kowa lewski olvasott egy fejezetet M arie-Luise Kreuter: Biokert című a l a pmű
vében a kali forniai Langhamról, aki gyakran alkalmazta az ún. körkertészkedést (Circle-
A lépsejt a lakú magas ágy szélére ülte tett dughagyma védi a sárgarépát és a salátát a gyors ki száradástól
36
ga rdening) . Ennél a megoldásnár a zöldségágyak k rekek, és beosztásuk az óra lapjára emlékeztet. Langham meggyőződése, hogy a körformával energiákal csapolunk meg, melyek azután a növények hasznára vá lnak. A siegerlandi tanárt ezek a králer formájú ágyak a sz inlén kráterekben tö rtén ő lanzarori szó lóműv l 'sre emlékeztette. Így támadt az ötlet, hogy a kráter formát felhasználva kivédje a rid eg, nedves és h ideg si eg rlandi klímát. A zö ldségágya k ki -
alakítása nagyon egysze rű . Az ember kitűz egy 1 ,8 m átmé rőjű körformál, talaját fe llazítja, majd a fölelel b Iülrő l kifelé húzza úgy, hogy a közepén egy tölcsér formájú m ' lyeclés, a peremén ellenben egy kis töltés keletkezzen. A tölcsér középsó, legmélyebb pontja és a töltés koronája közli szintkü lönbség csupán 30 cm. A lalajt komposzttal clúsítjuk, majd a közep ' b az útépítéshez használl baza ltkövekból egy kört alakítunk ki. A fészkek e lőnye egyrészt, hogy nappal felvesz ik és tárolják, éjj l p dig leadják a na pf ' ny m legél másrészt, hogy a növény k t a kör alakú ágyakon b Iül járva is ápolni tudjuk. Ezután a kör külső per m ' l olyan robusztus zölcl ségfélékke l,
például káposztáva l, sa látafélékkel, retekkel, hónapos retekkel, feke te gyökérrel stb . ültetjük be, melyek nem kívánnak tCd sok meleg t. Belülre a melegigényes növényekel telepítjük, például parael i somot, uborkát, babot és cukkinil. Egyebekben a vegyesku ltC1ra szokványos szabá lya i érv· nyesek. Én maga m is kís • rleteztem kráterágyakkal. A be l ső, kissé mélyebben f kvő terek n a betárolt hő hatása va lóban figyelemre méltó. Fontos, hogy az ágyakat ne tú l sűrűn ültesslik be, különben az
gyik növény eltakarja a másikat és a napf ny sem tud behatolni. Kerlem ben kif jlesztellem
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
Ulrich Kowa lewskí krátermegoldásának és a magaságynak egy saját kombinációját, amit én lépsejtes zöldségágynak vagy lépágynak nevezek. A név egy kényszerhelyzet eredménye: mive l deszkából nehézkes kör alakú keretet építeni , én a hatszöget vá lasztottam, s az így kialakított zö ldségágyakat nevez:- · tem el " lépágynak" . · Belsejükben rétegenként található a nyesedék, gyeptéglák, kerti hul ladékok, durva és fi nom komposzt, felületüket pedig krá te rsze rűen alakítottam ki. Az én sejtágya im ban a melegés vízigényes növényeket szinlén belülr telepílem, a robusztus és inkább száraz ta lajt
l épsejtes növényágya k a szerző sorházas kertjében
kedve lők pedig kívülre, a növényágy peremére kerü lnek. Emellett öt ágyon betartom a fokozottan, mérsékelten és kevésbé tápanyagigényes csoportok egymás utáni vá ltá át is, ezek palántaszükségletét egy teljes melegágyban term elem. A lépágyak és a módszer lehetővé tesz ik számomra, hogy kis területen intenzíven és sikeresen termeljek zöldséget a vetésforgó é a vegyesku ltúra szabálya inak megfe l e l őe n.
37
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
Vegyeskultúra üveg alatt
A hajtatóágyakat 'sa kis üvegházakat nem kell mind ig fúteni . Csupán az üveg védelm is hozzájáru l, hogy néhány zöldégf ' le jobban fejlódjön és
elóbb termést hozzon, mint a szabad területeken. Ezenkívül az emb r tavassza l a zöldség -ket minél korábban, őssze l pedig minél hosszabb ideig akarja szedni és ' lv zni. Végül is zl a l e hetőséget kínálják a hajtatóágyak és az üv gházak: tavassza l a palántákat lónevelni és őszszel a termést a korai fagyoktól megóvni .
38
Egy fútetl n üvegházat vagy egy hajtató ágyat már néhány deszkából, g r nelából is egész kön.ny n f l l het építeni. Egykét kiszolgá lt ablak, egy e rő fólia már takarásnak zámít. A keresk cl lemben kaphaták a kivá ló hósz igetelésú, könnyú, úgynevezell bordázott, dupla akrilüv g lapokkal f cletl, ki smé retű és könnyú üvegházak, rnelyek még az ibolyán tüli sugarakat is jól átengedik. A tél végén létrágyáva l berakott rnelegágyakban az ablakok alatt egy párás, rneleg rnikroklíma
alakul ki, mely ideá lis a palántaneve léshez. Mincl a kis üvegházban, mint a m legágyban termé z tes rneleghatást érhetünk el, ha bennük l ' trágyából gy rn l gtalpal készítünk.
A vet ' sforgó tervezése o rá n ide a nyá ri ici őszakra nagyon tápanyagig ' nyes, talajzsaroló
Fólia és fá tyo lfólia alatt a zöldségek rninden szabadföldi zöldségágyban egy-két héttel e lőbb szedé érettek
növényeket ajánlat s tervezni , mivel az istál lótrágyában l évő tápanyagokat így hasznosíthatjuk a legk clvez6bben. M iután kezeletben az istá llótrágya a melegágy mélyén nagyobb hámennyi éget t rm IL, lassú lebomlási fo lyamaton megy keresztü l, mia latt tápanyagai fe lszabadulnak. Ennek megfe l e l ően ajánlható nyári ku ltúrák az uborka, cukk ini és minclen más kabakos zöldségféle. Ezeket egy ki sit korábban vethetjük, hiszen a melegágya t taka rni leh t. Ilyen mel gtalpat az üvegházi növényágyban is kia lakíthatunk. Aki a korhadó lótrágya mel gét kedönösen jó l aka rja kihaszná lni , az üvegházban a zö ldségágyat a melegágy-
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
hoz hasonlóa n alakítsa ki , s a trágyata lp megépítését követően t~ ka rj a azt melegágyablakokkal. Igy a len n terme l őelő meleget a melegágyi ablakka l tudju k benntartan i, míg a ház üvege az üvegházhatás miatt hácsapclaként műköcl i k. A dupla takarás alatt a cukkinit, az uborkát és a paradicsomct három-négy hétte l e lőbb nevelni kezdhetjük.- -A hajtatóágyak é az üvegházak mindenek e l őtt a pa lántanevelést szolgá lják, a kész növénykéket később a szabadba fogunk kiü ltetni. Itt a növényágyak l egfe l ső rétege finom kerti fö ld legyen, amit keverjünk nagyobb adag komposzttaL Ennek a finom szerkezetű ta lajrétegnek még nincs akkora táp-
A trágyával belakart hajtatóágyban már februártól lehelóvé válik a zöldségtermesztés
anyagtarta léka, ami számos zöldségféle számára megfe l e lő lenne, ezért idejében vessünk bele nagyon korai és rövid tenyészidejű zö ldségeket, mert ezeket már leszedjük, mire mélyebben, a létrágya belsejében annak tápanyagai fe lszabadulnak.
39
A hajtató-vagy melegágyban
A hajtatóágyakba a melegtalpat minclen szabályszerint február közepe táján pakolj ák be, és az időj á rástó l függőn 7-"14 nappal később lehet az e l ső zöldségeket elvetni . Ez k e l sősorba n azok a fajok, amiket később palántaként fogunk kiü lt tn i: káposzta, karalábé, sa látafélék. A káposzta és a karalábé a l gkevésbé kényesek, így már február végén, március elején vethetjük . M árciusban azután az időj árástól függően következnek a fejes és a té pő sa láta. Aki egészen biztosra akar menni , az a hajtatóház Livegél fagyveszély setén éjszakára gyékénytakaróva l takarja, ami benntartj a a meleget és a ke lő magoncokat megóvja a fagytól. Coneloljunk rá, hogy hagyjuk szabaclon a helyet olyan vetemények és palánták számára, melyeknek még aze lőtt kell a h ly, mi l őtt az l őszö r elvetett zö ldségféléket leszednénk vagy kiü ltetnénk. Természetesen a melegágyba már kész palántákat is ültethetnünk, hogy terméslik még korábban szedhe tő legyen. ilyenkor tehát január végén vetni kell, s a szükséges 20-24 oc mellett a melegágyban vagy az ablakpárkányon is e lőnevelhetjük a kis növényeket. Fontos il yen esetben, hogy a sterili zá lt, finomra sz itált, tápanyagszegény ta lajt savanyú homokka l keverjük. Gyakori , hogy a fi ata l magoncok az ablakpárkányon nagyon gyorsan fe lnyurgu lnak. Ezért
40
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
iclejéb n vigyük a vetőtá l aka t h űvös, világos helyre, majd ültessük ki azokat, amint azt a komoly tavasz i fagyveszély mCiltáva l a kü l ső hőmérsé klet lehetővé teszi. A zöldségfélékkel hasznosítolt hajtat-óágyban a sorok t rvezésé riel minclig be l ülrő l kif lé kell haladnunk. A középső sorba azt a zöldséget vessük vagy ültessük, amit e lőszö r akarunk palántaként kiszeclni , il letve amit e l sőké nt szedünk le, mert ezután ez a hely szabaddá válik az uborka, a cukkini és egyéb tökfélék szá mára. Ezek t a zöldségfél ' ket helybe is elv lhetjük, ele cse répben e lőneve l t palántáikat is kiü llethetjük. Ebbe a középső sorba paradicsomol is neve lhetünk, ameddig a növények nem ütköznek az üvegte tőnek, agy csak később, amikor az ablakokat már le tudjuk szedni. M ár most gonelolnunk kell az ősz re és a télre; tervezzünk be egy sor fejes sa látá, amil azután télen a szabadban is ki nn maradó fodros kápo zta és bimbós kel fognak követn i. Augusztustól szeptemberig a hajtatóágyban l e hetől eg minclent le kell szüretelni , hogy még madársa látát és téli retket vethessünk, ill tve endívia- vagy raclicchiópalántál ült thessünk. A cukkini addig többnyire különben is leérik, a kisebb tök fé léket és az uborkát p dig a nyár folyamán kössük egy támaszhoz úgy, hogy minclkét oldalán maradjon hely az utávetemények 's az újon nan ültetett palánlák számára. M ég a későbbe n vetett madársa láta is jól hasznosu l a hajtatóágyban, amit l őszö r majd csak következő tavassza l tudunk szedni.
TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS
Akinek egyébként több melegágya van, a következő évb n a másodikba rakj a be a melegtalpal , s az e lőbbit hasznosítsa olyan hagyományos, közepesen tápanyagigényes zölclségekkel, minl a korai sá rga r ' pa és a r -Lek, vagy a legk rábbi sa látafélék és a paraj. T' l l őll az utá n szinlén spenót vagy borsmustár és téli porcsin következzen. A harmacl ik tavaszra még minclig elég Lápanyag marad a káposzta- és sa lálapalánták, va lamint az egynyá ri vi rágok számára.
Az üvegházban
z üvegházban is n velhetünk palántáka t a szabadfö leli zöldséges számára, hiszen r ndszerinl két növényágy áll r nclelkezésre, s így az egyikben ott i készíthetünk m l gtalpal. Az e l ső
tavaszon az e l ső ágyat a sa láta és a káposzta hajlatásá ra használjuk, míg a másikat a sá rga r 'pa, hagyma és hónapos retek foglalja. Miután az l ső ku ltúrákal betaka ríloltuk, sorra kerü l-n k az üvegházban tipikus, hajtatoll üvegház i zöldségfélék, minl a kígyóuborka, görögeli nynye, paclliz án vagy a paprika. Ez n zöldségfélék kivá lasztása során egy vagy k ' t faj mell tt kell döntenünk, m lyek egy- .-
~~ Ha az uborka és a :1:11: paraelicsom az üvegház védelme nélkül , már a szabadban i jól fejl ődik, úgy az üvegházban rendelkezésünkr áll a hely igényesebb, védelmet igény lő zöldségfél ' k számára.
mást páraigényük szempontjából is elvis lik. Az uborkát és a dinnyél támaszlékokra kötözölt zsinórokra kötözve vezessük fel. Miclkettő n m sak k ll ő talajnedvességet, l elég magas páratartalmal is kívá n. A paraelicsom ezze l szemb n l e he tő leg hűvös-n elv s lábat és szá razmeleg fej t; l hát az alacsony páralarlalmal kedveli. Túl magas páratartalom m lletl tömegesen ellepi a rozsela és pusztítja a paraeli sonwész. Az utóbbi érvényes a pacll izsánra és a paprikára is. A paradicsomnak nem kell feltétlenü l az üvegházban helyet szorítani ; ha az esős vidékeken egy üveglapokbó l vagy átl átszó fáJiábó l készített te tőve l védjük a csapadéktó l, ugyanakkor talaját elég nedvesen tartjuk, épp olya n jó l fejlődik a zabadban is. Egy kis takarássa l a növények az e l ső fagyok ellen is jó l védhe tők , 's k 'ső ősz i g teremnek.
Az üvegházban nemcsak a mindennapi (közönséges) zöldségfélék cseperednek gyorsan; a melegkedve lő fajok is gazdagon teremnek
41
KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK
Tarka keverék egynyári virágokkal A tarkán nyíló nyári virágok már csupán a jelenlétükkel is színesítik a kertben a fajok gazdag vá ltozatosságát. Számos rovart oclacsa logatnak, s így hozzájáru lnak a bio l ' giai egyensúly fennmaracl ásához. M indenek e lőtt az e lsőszámú levé ltetúpusztító, a katicabogár és lárvá i kedve lik a gazdag flórát. Ugyanakkor a vad- és méze lő méheket is csábítja a vá ltozatos virágkava lkácl , s hozzájáru lnak a gyümölcsfák és terméshozó zölcls 'gfélék megtermékenyítéséhez. Lehe tő leg sz impla virágú fajokat és fajtákat vá lasszunk, mert ezek a legtöbb rovar számára könnyebben megköze l íthetőek. Ugyanakkor a háztartásban is használunk csokrokba, vázába szánt virágokat, őt ritkábban egyeseket, mint a körömvirágot akár gyógynövényként is termeljük. A büdöske és a körömvirág a vetésforgóban és a vegyeskul túrában is fontos feladatot töltenek be: a talajlakó fonálfé rgeket távo ltartják, és ezért jó szomszédai többek közt a bu rgonyának és a szamócának. A körönw irágot és a borzaskatát (Nigella damascena) a csigák megvetik, ezért a zö ldséges köré szeg ' lyként ültetve egy kis akadályt jelentenek ezekkel a ká rtevőkke l zemben. A napraforgó leginkább vécl ősávként alkalmazható, ahol me legkedve lő szomszécl ait a
42
zé l től és a zivata r súlyos cs ppjeire) ! védi. A biokertben sok nyá ri virág új ra lveti magát, csak hagynunk kell a következő évben ezeket a magoncokat megnőni és virítani. A tapasztalatok az rmrtatják hogy az egynyá riak mindig ott fejlőn ek legjobban, ahol magvaik áttelelnek, s ahol maguknak
~~ Egyny<1riak, :=:: melyeket a sigák nem keclvelnek: kaliforniai dí zmák (Esch cholzia) borzaskata (Nigella) kamilla (Matricaria) sa rkantyúka (rropaeolum) búzavirág (Centaurea) kasvirág (Co mea) rezeela (Re eda) körömvirág (Calendu/a) ta tárvirág (lberi ) pipacs (Papaer) sóvirág (Limonium) ternye (Alysswn)
KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK
"k resték" a hely l. Mi is szelektálhatu nk, ha sak a l ege rőtelje ebb és leggazdagabban virító növény krő l gyLijtünk magokat, s a következő ' vb n z -ket vetjük l.
A borzaskata számos rovart vonz (lenn). A körömvirág távoltartja a fonálférgeket (jobbra)
KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK
Gyágy-és fűszernövények, mint jó szom~~édok A gyógy- és fűsze rnövények egyetl en kertbő l sem hiányozhatnak, s ha helyesen vá lasztjuk meg őke t, kedvező hatássa l vannak a szomszédos növényekre is. A borsikafüv L vagy csombort babos ételek főzéséné l , vagy eltevésénél ha ználjuk. Kinn a zö ldségesben pedig elriasztja a fekete babtetűt a bokorbabról ugyanúgy, mint a futóról vagy a lóbabról. A borágát németül uborkalapunak is nevez ik. Leveleinek íze hasonló az uborkáéhoz, és virága iva l együtt az uborkasa lárába is használhatjuk. Az uborka kitűnően fejlődik a mellette, kék virága i pedig méheket csa logatnak a köze lébe, s ezek az uborka virága it is megtermékenyítik. A legtöbb zöldségfaj víz- és tápanyagigénye jel ntősen meghaladja a szornszéclos fűsze rfé l é ké t , mert rninden gyógy- és fűszernövé ny tápanyag-ig' nye csekély. TápciCis talajban korántsem termelnek annyi illatanyagot, il lóolajokat, pedig ezek intenzitásától nagyban függ a vegyesku ltC1ra hatékonysága .
Az egynyá ri fűsze rfé l é k közül a kapor gond nélkül be i ll eszthe tő a vegyeskultCirába: majdnem va larnennyi zöldségnövény környez t ' b n e lőnyös hatás C1. Kü lönösen se rkenti a árgarépa
44
és az uborka magva k gyors csírázását, ha néhány szem kapormagot hintünk melléjük a barázdába.
A kömény és a kori ander a burgonya orok közé vetve kitűnő . Elég nagy sortávolságot hagyjuk, hogy a burgonyabakrot kényelmesen lehessen fe ltöltögetni.
A borágó, ha egyszer a kertbe kerül , a követk ző években gyorsan terj ed, minclenütt elveti magá t. supán ezeket a magoncokal kell az uborka közé ültetnünk. De óvakodjunk a lisz tharrnattól: ha a borágál is megfe rtőz i , a fűszernövényt szigorCian el kell távo lítanunk!
A bazsalikom is jó szomszédja az uborkának. Nem vethetjük egyszerűen az uborkasarok közé, hanem cserepekben e l ő kell nevelnünk, különben fennáll a veszély, hogy az uborka később elnyomja. Ezért inkább ott ajánlható, ahol az uborkát felfuttatva egy lámrendszerhez kötözzük. A bazsa likom méheket vonz, és így l ő egíli az uborka beporzását.
A petrezselyem és a parael icsom szomszéclsága már egy nehezebb dolog, hiszen az utóbbi kimondottan tápanyag-
Kaprot mindenhova szórhatunk, itt pl. a feketegyökér és az u bor ka barázdájába
igényes, míg a petrezse lyem talaja nem tartalmazhat tú l sok tápanyagol. Enn ' l a szomszécl ságnál a l gjobb, ha a paradi csomsort elkü lönítve látjuk el tápanyag kkal (trágyázzuk, tápolele tozzuk) úgy, hogy a petrezse ly m sak a sáv szélén profitál be lő l e.
Éve lő gyógy- és fűszernövényeket csak a zöldség s kert zé lére telepíthetünk. Igazán
KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK
vá ltozatos, vegyes kerlel alakíthalunk ki , ha az olyan fű zernövényekel, mint a melélóhagymát, varjC1hájat és a lurbolyál a zölds 'gkerl szé l ér egy sorba telepítjük, míg zsá lyál , l vendulát és rozmaringol egyenként ülleljük a zöldségágya k végébe. A levenelulából vagy izsópból kialakítolt kis sövény is nagyon é1-clekes, és sz' p l h l. A különö n nagy, burjánzó évelók, minl a f hér üröm, tárkony, lestyán és a tárkonyüröm ne a zö ldségesbe kerü ljenek, hanem alakítsunk ki szá mukra sajá l helyet a f űszerke rtecskében vagy a kert szélén.
A bors i ka fű v. csombor távo ltartj a a babtól a babtetűt (balra lenn). A fűszernövények szomszédságában nyi lvánvalóan jól é rzi magát ez a gyönyörűen fejlődő 'Lollo rosso' salá tafajta
45
KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK
A gyümölcsfélék és kísérőik A zöld égfélékkel ellentétben a gyümöl sle rmő fák és bokrok évekig, sől évtizedekig tennőhelyükön maradnak.
sak a szamóca (eper) foglalja legfeljebb három évig a földel, de jó l rvezéssel a vetésforgóba és a vegyeskultürás rendszerbe is b vonhatjuk. A korai borsó, m ly gyökérbaktériumainak köszönh lő n nitrogéngyújtó is, egy ·ssz rú e lőve temé ny a szamóca számára. Ahol a ta laj m ·g mindig nagyon agyagos, szerkez le n m elég laza, ajánlatos mustárl vetni , ami gyökereivel morzsa lékossá teszi a fö ldet. Ha es ll g a fonalférgek is elszaporodtak a talajban, e lőszö r büdöskét vagy körönwirágol vessünk b l , amennyiben pedig gombás betegségek veszé lyezleln • k a sza rnócal rrnést a hagyma ·sa póréhagyma mege l őzi a károkat. A spenót min-d n sz rnponlból kedvezőe n készíti e lő a fö ldterületet. Ezeken tül a szamóca telepítése e lőtt ültethetünk még korai burgonyát (nehéz talajok esetén), sa látát vagy karalábot is. A szamócá t minden szabály sz rint augusztusban kell telepít ni. Mivel a fiatal palánták egy
A sarkantyúka betaka rja a fa tányé rját, s a levélte tveket magához csalogatja a gyümölcsfáró l
46
kis v· d Ime l kíván nak, s fő l eg n ín szabad kiszá radniuk, a szornszédos sorokba a telepítés eláll vessünk egy - a célnak m gfel lő- vegyeskultC1rás partnert; például bokorbabot (ha-
sak e lőveteménykén t n m borsót választottunk), endíviát vagy ké ei káp sztafél'kel. Ideális szomszédok m ·g a póré · s a fokhagyma; mindig kélnöv ' ny köz· kerülj n k a szamócasorba. A szamóca lárskultC1rái k""zl - minl a vetésforgókban egy'bkén l is - vá ltakozzanak a nagy, köz pes és csekély tápan agigényú zöld égek. Rendszerint az n ban a szam • a m llé inkább köz pes és kis láp igényú
KÜlÖNlEGES VEGYESKUlTÚRÁK
Fokhagyma, póré, főző- vagy metélőhagyma óvják a szamócál a gombás betegségeklől
zöldségszomszédokat vá lasztunk. A szamóca mellé a káposztafélék közül a téliekel , mint a bimbóskelt vagy a focli·o kelt ültessük, további közepes tápa nyag igényű szomszédnövényei még a sa látafélék, a retek, a hónapos retek, valamin t a borágó.
A rebarbara szigorCJ an véve egy éve lő zöldségféle. Min t talajzsarolót - mely a humuszban gazdag, nedves ta lajt kedveli -vagy hozzá hasonló, tápanyagigényes zöldségfélékkel k ll tárítanunk, mint például a ká-
poszta; vagy a számára még jó szomszédnövénynek szá mító, nitrogéngyűj tő bokorbab 's borsó, eseti g olya n talaj takarók, mint a sa látafélék és a paraj.
Bogyósgyü mölcsű cserjék A bogyósokat, minl a málna, fekele szeder, köszméte és a ri biszke legtöbbször a kert sz' l ' re telepítjük . A fekete szedret és a máinál támrendszerh z kell rögz ítenünk.
A málna kedve li a napos helyet és a humuszban gazdag talajt. A telepítése e lőtt vetett pil langósok jó indu lást adnak számára ugyanC1gy, mint a későbbiekben a bokorbabbal kialakított vegyeskultCJra. Azonban a tCJ I
sok nitregént rosszul túri , ezért a sorok közti vegyeskultC1rában a hüve lyeseket körömvirágga l vá ltogassuk.
A fekete szeder számára, mive l ez egy nagyon e rős növekedésű és igénytelen kCJszócserje, nincs speciális vegyeskultCJrás ajánlatunk. Itt is érvényes azonban, hogy a talajt mindig takarnunk kell, és földj ' be adagoljunk kom posztot.
A ribiszkebokrokat időnké nt megtámadja a ribi szkerozsda két vá ltoza ta. Itt segít a fehér ü r öm zomszéd ága. A fekete ribi szke jól érzi magát a_ meggyfák szomszéclságában. Altalában a köszmétét és mindkét ribiszkefajt (fekete ' s piros) te lepítsük csonthéjas gyümölcs fákkal vá ~· · takozva Ci gy, hogy az utóbbtak n árnyékolják és ne vegyék el a tápanyagokat a bogyósoktóL A bogyós le rmésű cse rjék, kü lönösen pedig a ribi szke esetében fontos a talaj takarása, amire ki tűnő n megfelel a sa rkantyC1ka. A bogyósokra ugyanakkor még a fokhagyma és a gili sz taö lő va rádics i jótékony hatás CJ ak.
Gyümölcsfák A gyümölcs fáktól évtizedeken keresztül elvá rjuk, hogy évrő l évre nagy termésse l ajándékozzanak meg bennünket. Ezért már az ülte tőgödö rben is gazelagon el kell látnunk humussza l, istálló- vagy más szerves trágyáva l. Fontos a fa tányé rj ának gondos ápolása, ami a tö rzstő l a koronacsurgóig terj ed, s ami hozzáve tő leg a gyökerek kiterjedésének felel meg. A tányér betelepítésére mincl -nek l őtt legjobban a fűsze rfélék, gyógy- és dísznövények felelnek meg: a körömvirág, mint gyógynövény általánosan jó hatássa l va n a talajra, s a facé liához hasonlóan méheket és más rova rokat vonz a fákh oz, l ősegítve ezze l a beporzást. A facé lia mindezen túl fellazítja a b isza polódásra (sza lonnásodásra), kérgeseclésr hajlamos talajt. A sa rkantyúka elfojtja a tarackot és magához csa lja a tetveket, melyek kü lönben a gyümölcsfák leveleire telepednének. A fokhagyma mege lőz i a gombás betegségeket, és a packokat is távol tartja. Az ősziba rack alá telepített torma kordában ta rtja a tafrinás levélfoclrosságot, míg a cseresznyefa alatt a moníliát. A zölds 'gfélék közül a fák alatt, azok tányé rj ában termelhetjük a parajt, C1jzé landi spenótot, téli - és nyá ri portulácskát. Az ö regebb fák alatt a félárnyékban jó l érzik magukat az o lya n fűsze rfé l é k , mint a borsmenta és a szagos müge.
47
NÖVÉNYVÉDELEM
jó szomszédság -egészséges növények A természetes növénytá rsulásokban az egymást e rősítő, kölcsönö n védő és se rkentő n öv 'nyek társulása az úgynevezett kárt vók számára lehetet! n n ' t sz i, hogy mértéktelenül !szaporodjanak, és mindent elpusztf tó töm ggé vá ljanak. Ep p n z ért a biokertész c' lj a is az, hogy egészséges és e rős növ' nyek gazdag keverékét hozza létre. A sok, különféle virágos növ ' ny szá mtalan rovart csa logat a kertbe, am lyek segítenek a b porzásban, sót némelyek (pl. a kat icabogár és a zengólegy k !árvá i) levéltetvekkel táplálkoznak. Sok rovar a madarak és a kété ltűek tápláléka, és ez k ismét csak akkor marad nak nálun k, ha a kertünkben ilyen kínálatot találnak. Ez· rt hát a növényv ' d l em cé lja egyá ltalán nem l het az é lő l é nyek kiirtása ! A növényeknek e rősne k és el-l náll ' nak kell lenni. Egy ügyesen összehangolt vetésforgóban a zöldségnövény az ugyanazt a helyet hasznosító e lődjé tő l sokat profitál: a mege lőző kultCrra által gyűjtölt és hátrahagyott anyagok rá nézve kedvező hatásCrak, és rnive l a jól megválasztolt e lőz tes kultúr·a tápanyagigénye is más volt, hiánytünet któl sem szenved. Az l ővetemény esel leges kórokozó i és kártevói nem fertózik, m rt az új kultúra nem tápnövény az e lőbbiekn ek. A jól f l ' pítetl vegyeskultúrában va lamily n formában mind n
48
növény hasznára vá lik a szomz-édjának : Szé ltő l , fagytól vagy
a tikkasztó naptól megvédi , illala - tulajdonképp illóolajai -távoltartják azokat a rovarokat, mely k egy' b körü lm'nyek közl szívesen telepszenek m g rajtuk, ezen túl gyökerei által szomszédjáva l olyan anyagokat
serél ki , melyek minden Lek inl tben s rk n tik a növeked ' -b n, 's zze l egyben ell nállók ' p s bbé is tesz ik a kárt vőkke l és kórokozókkal szemben. Ugya nakkor azonban a biok rt sem feltétlen ül az a hely, ahol az ilyen kö lcsönhatások maguktól és mind n esetben gond n ' lkül működnek.
Gyakran e l őfordul , hogy a jótékony kölcsönhatások e lőszö r csak több év múltán jelentkezn k. Azonban a biokertész k 'p s hozzájáru lni , hogy ezek évról- 'vre é rzéke lhetőbbé tehelők
l gyen k azá ltal, hogy ó a vetésforgó és a vegyeskultúra szabályai t betartja, a talajt kímélel sen ápolja és rmrnkálja, komposztgazdálkodást fo lytat, és a maga érdekében hasznos állatoknak kínál táplál'kol és m nedékeL A biokertben az illata nyagok és más növényi hatóanyagok k dvezó befol yását az ilyen j e ll egű kivonatok növényvédelmi c' ICr alkalmazása során hasznosítjuk. Ez a gya korlatban azt jelenti , h gy a vad- · s term sz l ll-,
gyógy-, fűszer- vagy egyes zöld-
NÖVÉNYVÉDHEM
~~ Kombináljuk lehe:1:11: tő leg valamennyi, a zöldségfélék ellenálló képességének növelésére, valamint a ká rtevők és kórokozók kímé lő hárítására alkalmas eljárást. A vegyeskultúrát mindeneke lőtt a veszélyeztetett, kényesebb fajok-fajták esetében kell nagyon sokoldalúan és éltudatosan összeáll ítani .
s 'gnövényekből vízzel hatóanyagokat oldunk ki , melyeket a kertben f !használunk. Néhány alapr eptet találunk a következő táblázatokban. Természetesen szó sincs itt gyilkos kemikáliákról, amiket a v gyipar kínál. Ezek e rős ítő és riasztó hatású anyagok, melyek a biokert ' sz ked és m i n den egyéb e lőírásáva l együttesen a leghatékonyabbak.
A kertünkben é lő kalicabogarak é lá rváik ellenőrzésük alatt ta rtják a levélte tvekel
49
NÖVÉNYVÉDELEM
Kártevó1< és hárításuk
Kártevő
l evéltetvek
Meztelen cs igák
Vakondok
Mocskos pajorok
Földibolhák
Drótférgek
Lótücsök
50
Kárképek
szívogatások a leveleken és aszárakon
fiata l vagy idősebb növények lerágása
rágásnyomok a gyökereken
összerágcsált gumók, levelek az epren, káposztán, sárgarépán, hagymán
kicsipkézik a káposztafélék, retek és hónapos retek lombját
rágások a burgonyán, sárgarépán, gyökérzöldségeken
rágásnyomok a gyökereken és szárakon
Lehetséges okok
szárazság, legyengült növények
a természetes ellenségek visszaszorulása, nedves növénytársulás, vegyeskultúra hiánya, kevésbé ellenálló növények
a természetes ellenségek visszaszorulása
nem ismert
száraz, kötött, tömörödött talaj
frissen feltört mez6, tömörödött, nedves talaj
a száraz talaj el6segíti
Védekezés
leszedni, vízsugárral leverni , hideg vizes csa lánoldat vagy erj esztett csalán lé
Naponta szedjük össze; a veszélyeztetett helyeket csigakerítéssel vegyük körbe; a veszélyeztetett növények köré szórjunk kőport vagy fúrészport; csak reggelente öntözzünk; helyezzünk ki sörcsapdákat
ültessünk császárkoronát, fokhagymát és kutyatejet, bodza- és tujaágakat dugjunk a járatokba, végszükségben állítsunk csapdát
a károsadott növényekről
szedjük le a pajorokat; vegyesku ltúra paradicsommal, ze llerrel és büdöskével
a ta lajt lazítsuk meg, öntözzük, mu lcsozzuk; kőporral és faszénporra l hintsük be
a ta lajt lazítsuk fel és folyamatosan dúsítsuk humusszal; csa liként felezett burgonyákat rakjunk a földbe; a drótférgeket rendszeresen gyújtsük össze
befőttes üvegeket ássunk a földbe a ta lajszintig, naponta ellenőrizzük
NÖVÉNYVÉDELEM
Gyógynövénykivonatok, mint növényi roborálószerek
Hatás A lap recept Keverék Felhasználás
Levéltetvek ellen csalán-hidegvíz kivonat: 1 kg friss, vagy legkésőbb 24 óra mú ltán a fri ss vagy szárított zöld 200 g szárított csalánt leszúrjük és hígítás nélkü l, növényt 12- 24 órán át 1 O l vízzel felöntünk fedett időben a fertőzött
hagyjuk hideg vízben ázni . levelekre-hajtásokra Nem szabad beindu lni az permetezzük erjedési folyamatnak.
Levéltetvek erjedő csa lán lé: 1 kg friss vagy 1 :50 arányban vízzel hígítjuk, és atkák ellen az e lőzők sze ri n ti 200 g szárított levél és a fertőzött növényekre
arányban felöntjük, 10 l vízhez permetezzük de 4- S napra egy napos helyre állítj uk; az erjedés alatt használjuk; töményebb, mint a hideg vizes kivonat.
Vakondűző szer bodzalé (lásd csa lánlé) 1 kg friss bodzalevél 1 O l hígítás nélkül a vakond e rősen szaglik vízhez járataiba öntjük. A lé szaga
elűz i a rágcsálókat
Lisztharmat fokhagyma-tea : 7 5 g fokhagyma a gomba ellen hígítás nélkül, és atkák ellen a gerezdeket aprítsuk 1 l vízhez atkák ellen 1 :7 arányban
össze és forrásban levő felhígítva a növényekre vízzel forrázzuk le, és a ta lajra permetezzük mintegy 5 órán át hagyjuk állni
Nitrogéntrágya csa lánlé: 1 kg friss, vagy palánták beöntözéséhez gyors hatású keverjük be a hideg vizes 200 g szárított és levéltrágyaként 1 :20,
Iéhez hasonlóan, de egy csalánlevél egyébként 1:1 O arányban vízze l napo helyen hagyjuk 10 l vízhez hígítsuk teljesen kierjedni
l
Káliumtrágya fekete nadá lytő- lé 1 kg friss levél esetleg keverhetjük kész növényerősítő (lásd csa lánlé) 10 l vízhez csalánlével, vagy mindjárt
/ együttesen erjesszük, 1:10 higításban locsoljuk a gyökere környékére
Kovasavtartalm ú, mezei zsurló-lé: 1 kg friss vagy csak a mezei zsurlóban van e rősít i a sejtfa lat a 24 órán át hagyjuk ázni, 1 50 g száraz zöldrészt kovasav. A higított levet levelekben és szárak- majd 20 percig kis lángon 1 O l vízzel felöntünk, tavasztól nyár végéig ban, ezért gombás főzzük, végül hígítjuk hígítás 1 :5 arányban reggelenként napos időben megbetegedések permetezzük a növényekre megelőzésére
l és a ta lajra
használjuk
51
NÖVÉNYVÉDHEM
Hasznos állatok a kertben
Hasznos állat
Fátyolkák
Futóbogarak
Kalicabogarak
Fülbemászó
Fürkészdarazsak
Zengőlegyek
Énekes madarak: cinkék, vörösbegy, rozsdafarkú, fecske, pirók, lengelice, poszáta, ökörszem, rigó, harkály
52
Táplálék
lárváik a bármely fajhoz tartozó levéltetvekkel táplálkoznak
a különböző fajok drótférgekkel, fonálférg kkel, hernyókkal, mindenféle rovarral és apró meztelen csigákkal táplálkoznak
a bogár és annak antracit színú lárvája levéltetvek egész tömegét pusztítja
levéltetvek, de akár gyümölcsök és virágok is
tojásaikat rovarlárvákba rakják, többek között a káposztalepke és az almamaly hernyójába. Az azokból kike lő lárvák a gazdahernyóból táplálkoznak, és így elpusztítják
tojása ikat a levéltetúkolóniákba rakják. Az azokból kike lő lárvák tömeg ' vel eszik a levéltetveket
a fi ókákat az énekes madarak tetvekkel, hernyókkal, apró csigákkal táplálják. Őssze l és fő leg télen a teiléléshez legtöbbjüknek szüksége van a segítségünkre: magvakkal, almával stb. tápláljuk őket
Élőhely
tojásaik, lárváik és bábjaik a fák, - főként gyümölcsfák -levelein és hajtása in ta lálhatók. Ezért legyünk óvatosak a p rmetezéssel, még a nem mérgező anyagokkal is! A száraz lomb és egy speciális, sza lmával tömött kis láda téli menedékként szolgál.
farakás, lombtakaró és kőrakás
a változato növ ' nyvi lág és a kímélet hozzájárulnak, hogy a katicabogár vendég marad a kertben. Téli búvóhelyként szükség van lombtakaróra, fa- vagy kőra kásra
nyáron át meghonosíthatjuk szalmával tömött, lefordított virágcserépben, amit a fa törzsére akasztunk. A gyümölcsökben okozott kára el nyésző, ha a l evé l tetűkíná la t nagy. Ha megtelepedett, a cs repeket távolítsuk el. Téli búvóhelye: földb li r sek a lombtakaró alatt .
a sarkantyú ka és a körömvirág és még sok más fészkes és ernyősvirágzatú növény vonzza a zengő legyeket
fajoktól és fészkelési szokásoktól függően helyezzünk ki fészekodút, tüskés ágcsomót, deszkát az eresz alá, készítsünk mélyedéseket a fa lba, ültessünk tápláló magokat és gyümölcsök t termő fákat és cserj'ket
Hasznos állat
KétéltLíek: minclcnekelótt ~ gyepi béka és ~ barna varangy, e l őforcluln~ k még a sárga hasú unkák, szalarnand ra, m5s varangy-és békafa jok
H lil l ők:
gyíkok é> a törékeny kuszma
Em lősö k : denevér
Sündisznó
Va kond
Cickány
Menyét
NÖVÉNYVÉDELEM
Táplálék
rovarok és csigák, va lamint ezek tojásai
rovarok és tojásaik, csigák
jsza kai pi llangók, szlinyogok és rovarok
egerek (fészekben), rovarok és azok tojásai, csigák
Élőhe l y
fajonként más és más: sekély vagy mély, vegetációszegény vagy dllsan benőtttócsá k és kerti tavak. Az átteleléshez száraz falak, kőrakások , rőzse és lombkupacok
kőkupacok és szárazon rakott falak napon és árnyékban
padlások (régi épOleteken és templomtornyok), odvasodott fá k (nyese tt fúzfák). készen vásárolható speciális denevérháza lY (ládák)
csa litok, rőzseh a lom , átjáró a kert kerítése alatt
rovarlárvák és bábok, giliszták földterület, ahol áshat
bokros csal itok, lomb- és rőzseha lom
hordalékhalom beépítell járatokkal
53
Januártól /
marc1us1g
Természetesen januárban még lehetetlen a szabadban bármi t is elvetni, nem is szólva egy vegyeskul túra telepítéséról, beindításáról. Azonban már január vége - február eleje fe lé néhány zöldségfélét fűtött üvegházba, de szükséghelyzetben az ablakpárkányon elhelyezett edényekbe is elvethetünk. Ezek közé tartoznak mindenek e lőtt a korai káposztafélék. Időj á rástó l függóen február végétő l a melegágyba vethetjük a káposztát, karalábot és salátát, valamint a szabadban földbe kerülhetnek a lóbab és a spenót magva i, de már március közepétól- végétól elkezdhetjük kialakítani az e l ső vegyeskultúrákat. Minél e lőbb, annál jobb, fe ltéve, hogy a napi időjá rás lehetóvé teszi és már a talaj is kellóképp átmelegedett.
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: fehér káposzta, vörös káposzta, kel káposzta
O l január Február
Vegyeskultúra káposztával
Vetés Ültetés Szedés Utávetemény
Fehér káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta január végétől április végétől júliustól endívia palánta
kiültetése, (üveg alatt) (fátyolfólia alatt)
Zeller februártól (üveg alatt)
lóbab február közepétől (közvetlenül)
április végétől
A talaj előkészítése A vetés e l őtt munkáljun k komposztot, érett istállótrágyát vagy szaru lisztet a zöldségágyba.
Hatás uk A lóbab a talajt nitrogénnel dúsítja . A káposzta hat a zellerrozsda ellen.
szeptember/ l október
május/június
kb. 40 cm t6távra
paradicsom palánta kiültetése 80 cm tőtávolságra
Ötletek a vegyeskultúra kialakítására Egy soron belül váltakozva ültessünk káposztát és ze lle rt.
Ajánlatok a következő évre Lóbab a káposzta l end ívia után; Korai retek l hónapos retek és fejes sa láta az e lőző évi paradicsomsorokba
20 ~~-~- ~L.-Ió_b_ab ____ _c_ _ _:_ _ _. '---------"'""'---<="--'
40
60
80
100 ·::·.:·,., .·s: : .. ' · ·· ·:·:·,, · ·,. lóbab
120
cm
55
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: Vegyeskultúra sárgarépával - ll. példa
"" "" sargarepa
A talaj e ló'készítése Az érett komposztot l e hető l eg már a vetést mege lőző őssze l hord ju k a terü letre és terítsük ki . Ne használju nk nitrogén tartalmú vagy fr iss istállótrágyát A talajt alaposan laz ítsuk fel.
Hatás Kölcsönös védelem a sá rgarépaés a hagymalégy ellen.
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A sá rgarépamagot kapor- és hónapos retek magvakkal vegyítsük. A kapor serkenti a sá rgarépamagok kelését, ugyanakkor a hónapos retek gyorsan e lőbújik és jelö li a sorokat. A hónapos retket ko rábban szedjü k és ez megkönnyíti a sá rgarépa "egyelését" .
Vetés
Sárgarépa március közepét61
·Bó.rsó március közepét 61
Ü ltetés
A hagyma napos, l evegős helyet, és szá raz talajt igényel, ezze l szemben a sá rgarépa inkább nedveset; ezért a hagymát inkább a zö ldségágy külső szélére telepítsük.
Ajánlat a következő évre Borsó, kapor, hónapos retek
Vegyeskultúra sárgarépával - l. példa
Vetés
Sárgarépa március közepét61
Ültetés
Hagyma ( dughagymáról vagy vetve)
Szedés
jCJiiusszeptember
március március augusztus-e lejétől közepét61 szeptember
l
56
Utávetemény
vessünk madár· vagy galambbegysalátát jtlliustól- augusztus végéig a szabaddá váló orokba, vagy enelíviát június-júliu ban, és a palántákat 30-40 cm-es tőtávra
ültessük szél
Szedés
l jCJiiusszeptemb r
1 j(miusaugusztus
Talajmunkák
Utávetemény
endívia, madárvagy galambbegysaláta
leveles· vagy bimbós kel vetés bimbós kel: márciu április; leveles kel: április/május; ültetés bimbós kel: június végéig leveles kel: jCJiius v· géig lőtávolság: kb. 40 cm
A v gyeskultúrában a talajt c ak lazítsuk meg ( l e hető l eg ne forgassuk), ebben az esetben a borsó által össz gyűjtött nitrogénnek köszö n h e tően a tápanyagokat komposzttal sem kell pótolnunk.
Hatás A borsó gyökerei lazítják a talajt, s a vellik együtt é lő baktériumok megkötik a lev gó nitrogénjét A sá rgarépa gyökérnedve i se rkentik a borsó növek d ' ét.
Ötlete k a vegyeskultúra kia lakításához A borsó, va lamint a sá rgarépa magva iva l együtt vessünk kaprot. Minden borsó és sá rgarépasor közé egy-egy sorba hónapos retek magját szórjun k ki .
Ajánlat a következő évre A káposzta után fej s sa láta köetkezzék.
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra sárgarépával - lll. példa
A talaj előkészítése Az l. p ' lelához hason lóan
Hatás A rnélyen ' s sek ' lyen gyöke rező zölclségek váltakoznak. jó talajtakarás a sá rgarépa- és feketegyökérsarok közötl.
Vetés
Sárgarépa március végétől
Tépősa l áta
márciu közepétő l
Ü ILelés
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A feketegyökeret az ágy közepére telepítsük, rnert ez legtovább helyben marad, és az egymást vá ltó szornszéclok rn iatt körülötte ismételten fellazítjuk a talajt. A sá rgarépát és a tépősa-
Szedés
l júliusszeptember
novemberig
júniustól
Ulóvelemény
spenót vetés : júli ustól szeptember végéig az egész sorközbe hintsük
nincs; a talajt mulcsozzuk
sp nót; az eg· sz sorközbe hintsük
látát követő spenót dús gyökérzete rniatt laza marad a talaj a feketegyökér körül.
Ajánlat a következő évre Bokor- vagy karósbab májustól
Január Február Aprilis Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
o
20
40
100
120
C lll
· ..... ...,.·:, ·.·; ':·· .·: · · .... ,.:,· .. ,., ·,:· .. .-: sárgarépa
1' :· ~ •• :: -:. :'• • •• • ... ~· • •• • • • • ·.: • •• .• • : ~
~
57
/
Aprilis
Ebben a hónapban vár ránk a tavaszi munkák dandárja. A he- -lyi klímától és i d őjá rástó l függóen március végén, ápri lis elején kezdhetünk szabadfö ldbe vetni, de egyes magokkal várjunk május elejéig! Itt is érvényes az alapszabály: ami lyen korán csak lehet, de csak akkor, ha az időjárás engedi, és a talaj kellóképp felmelegedett. Szükséghelyzetben hívjuk segítségül a fátyolfó liát, hogy hidegbetörések esetén megvédjük a zsenge növénykéket
VEGYESKULTÚRÁK MINOEN HÓNAPRA
Fő vetemény: brokkoli
Vegyeskultúra brokkolival
o l Március Január Február
20
40
60
80
100
120
cm
Vetés
Brokkoli február/március üveg alá, április szabadba
Ültetés
április végejúnius eleje
Halványító zeller február/március
1 május/június
üveg alá
A talaj előkészítése Lehető leg még az e lőző év őszén komposztot, érett istá llótrágyát vagy szarulisztet keverjünk a talajba.
Hatása A zeller védi a brokkolit a káposzta l epkétő l és a fö ldi bolhától, míg a káposzta véd a zellerrozsda ellen.
Április Május
brokkoli
halványító zeller
Szedés
júniusszeptember
augusztusJ november
Utávetemény
galambbegy-vagy madársaláta vetése a teljes sorközben szeptember végéig
' mulcsozzunk
Ötletek a telepítéshez Az olyan fűszernövények, mint a koriander, a borsmenta és a sa rkantyú ka javítják valamennyi káposztaféle aramáját
Ajánlatok a következő évre Korai fejes és tépősa l áta-fajták
59
Fő vetemény: korai vagy újburgonya
A ta l aj e lőkészítés Le he tő l eg még az e lőző ősz folya mán munkálj unk a talajba komposztot, érett szerves trágyát vagy sza ruforgácsot
Hatás A lóbab biztosítja a burgonya nitrogénszükségletét.
Ötletek a vegyeskultúra kialakítására A vegyeskLdtlira mindenek e lőtt tápanyagszegény talajon ajánlott. Mivel a burgonyagumók a nitrogénben tli l gazdag talajban kön nyen rothadnak, jó minősé
gű fö ldek eselén ne használjunk szerves trágyát vagy sza ru lisztet.
Ajánlatok a következő évre Borsó, sa látafélék vagy hónapos retek
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra korai burgonya számára- ll. példa
Vetés Ültelés
Újburgonya március végétól ápri lis el j · n ládákban hajtas uk elő
Büdöske és körömvirág sorokba, tetsz · s zerint vagy az egész sorközbe
A talaj eló1<észítése Mint az l. példánál
Hatás A kö römvirág véd a fonál férgektó l.
Ötletek a vegyeskultúra kialakítására Ezekn ' l a köztes kultlirákn ál gondo ljun k arra, hogy később a
Szedés
júniu közepejúlius
a virágok július- augusztusi vágása erk nti az új bimbók megj l nését
Utávetemény
bimbóskel, ha a burgonyát június végéig le zedtük; veté április/május, ültetés
köröm irág egészen tél elejéig dísz lik; a büdö k ' t végül mulc takaróként használjuk fel
burgonyát tö ltögetni kell , ezért tartsuk be a 80 cm-es távalságat a burgonyasarok közt. Csigaveszély setén le kell mondanunk a bü löskéró l!
Ajánlatok a következő évre Sá rga répa, hagyma és feketegyökér.
Vegyeskultúra korai burgonya számára - l. példa
Vetés Ültetés
Korai burgonya március végétól április eleje ládában csíráztassuk e lő
Lóbab február köze pé től ugyanabba a sorba, mint a burgonya
60
Szedés
június közepejúlius
május/június
Utávetemény
fod ro kel , vetés április/május; ültetés jCmius/júliu , 50 cm tőtávra enelíviával vagy madár-, illetve galambbegysalátával mint köztessei váltakozva
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
január Február ,1\,ircius Aprilis június Augusztus Szeptember Október 1 ovember l December
o Május július
. • .!!: • B ~. · · .· .
20 " ,, . ., ... ., ~: : ·.·": : - ·."·.' ·· ': - ·; •:':1 burgony~ r-b-im-b-ós_k_e_l ____ _ _ ~ -.. •. · ·" .. ,... ·., _ .. . •
40
60 ::_-: ·.-.- '·,-.:: · : ·-:: ·;· :<: ' :· : ·.~·lr---c:-'---.. --k-ö-r-öm-v-ir-ág---~,~~MI~,!I!~ ..._._)
80
100
120
C lll
40 cm
~,---•, .. ,,._ ... ~ ..... ·· .. * ...... , .. ,.".,,, ,. , ... ,., ... ", .,",, .. ,., '""""H .... _b_i"_,_b_ós_k_e_, ------c,.----~-'. -"':"m.-'-__:..;i-""---'.:.:.:.:..,'--' --------- ------' l 25 ern
1
50 cm
A ta laj előkészítése Mint az l. példában
Ha tás A fúszerek javítják a burgonya aromáját
Ajá nlat a következő évre A mentasorok közé ültessünk fejes káposztát; a terü letet tartsuk szabaclon és lássuk el tápanyagokkaL
Vegyeskultúra korai burgonya számára - lll. példa
Vetés
Újburgonya már i us v gét61 ládában hajtassuk e16
Ültetés
ápri lis eleje
Kömény, koriander április
/.
Szedés
l
június közepe július
július/ augusztus
Borsmenta (a kömény, ko riander alte rnatívája) április legjobb
vi rágzás e lőtt
Utávelemény
ci kóriasaláta 30- 40cm távolságra
té li re tek, vetés: július/augusztus, t6táv 2 Scm, télen hagyjuk a helyén
61
Fő vetemény: karalábé
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyesku ltúra karalábéval
Vetés Ültetés Szedés Utávetemény
Karalábé január- március l március végétő l- ~ május üveg alatt , április végéig vége- július eleje
(korai faj ták)
tépósaláta, vetés július közepe a karalábésorokba; bokorbab, vetés július közepéig Féjes saláta
január- március március- május május- június a saláta helyére, szedés után mint téli mulcstakarót hagyjuk a föld felszínén
üveg alatt
Hónapos retek márci us- április szabadba
A talaj e lőkészítése
Komposztot munkáljun k a fö ldbe.
Hatás A fejes sa láta védi a karalábot és a hónapos retket a fö ldibolháktól.
l május-június
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához Ültessünk váltakozva fe jes sa látát és karalábot ugyanabba a sorba, és vessünk hónapos retket ezek közé a sorok közé.
Ajánlat a következő évre Mángold és sá rgarépa.
Január Február Március Április
o
20 karalábé
40
60 fejes saláta
80
100 hónapos retek
120 15 cm 35 cm
cm
62
VEGYES KULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: díszbab, tűzbab
Vegyeskultúra díszbabbal
Vetés Ü ltetés
Dfszbab április eleje- ,-május vége
Borsikafli vagy csombor április vége-május
Cukkini május közepét61 -június közepéig
A talaj eló"készítése Komposzt; a cukkin it pótló lag csa lánléve l trágya levezzük.
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához E l ővetemény: karalábé és korai salátafé lék. M ár tavassza l áll ítsuk fel a tá-
O l jan_uá_r -+--Fe_b_rua_·r-+-_M_O<io ~ ;,,;;, Május Június
20
40
60
80
100
120
cm
Szedés Utóvetemény
l július végét61 szeptember
mulcsréteg 1 végéig a bab levágott részeiból
július/augusztus
júliustól mulcsozzuk szeptember a talajt végéig
rnasztékot a bab számára és hagyjunk elég helyet a karók körü l a magok vetéséhez. Az elóveternényt vessük el arn ilyen korán csak lehet.
Ajánlat a következő évre Káposzta vagy más, magas tápanyagigényú zöldségféle.
... ··.
63
Május
A zordabb időj á rás CI országokban a kerti fő zezon a késői fagyvesz ' ly miatt csak májusban kezdődik. Különben szá mos zöldségfT t nálunk sem vethelünk el a fagyosszentek, vagyis május közepe e lőtt, mivel érzékenyek a még esetlegesen fellépő kés i fagyokra.
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: uborka
A talaj eló1<észítése Lehelő l eg már az e lőző ő z fo lyamán munkáljunk a növényágy fö ldj ' b kom posztot, istállótrágyát vagy sza ru lisztet.
Hatás Az uborkasorba vetett kev ' s kapormag serk nli az uborka csíraképességél és hozzájáru l ellenálló kép s ' gének növeléséhez. A bazsa likom méheket vonz az ub rka bep rzásához, és óvja azt a lisz tharmaltól.
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához Hagyjuk az uborka hajlása it a Lámrendszerr fe lfuln i, és a bazsa likomot C1gy telepítsük, hogy
Vegyeskultúra uborkával
Ve lés Ü ILelés Szedés Utávelemény
Uborka április vége (üveg alatt); május közepe- vég (szabadban)
május vége l jú lius közepe-l (elónevelt augusztus
palánta esetén)
Kapor az uborkával egy időben
Bazsalikom március/április ablak alá
a növények az uborka alját el Luci ják lepni . A vetést mege l őzőe n a fö ldbe süllyesztetl , leheLől eg nagy agyagcser p k meg-
a leveleket folyamatosan, a virágzatokat az uborkával együtt, július/ augusztusban
ültessünk radicchiót az uborkasorokba; vetése magágyba május- június fo lya mán, és vessünk galambbegysalát.ít, júliustól augusztus végéig
könnyítik a kiadós, cl kíméletes öntözést. Az uborka sekélyen gyökerezik, ezért sohase kapáljuk, csak mulcsozzuk.
j.1nuár Február M,írcius Ápril is Júl ius l Auguszlus o
20 bazsalikom
40
60
80
100
120
cm
65
Fő vetemény: bimbós kel vagy kelbimbó A talaj előkészítése Ennél a vegyesku ltúránál a bokorbab nitrogénnel látja el a bimbóskelt, s ezért nekü nk az ü l te tőgödörke csak komposztot kell adagolnunk. Savas kémhatás esetén az ilyenkor adagolt algamész mege lőző hatású a káposzta gyökérgo lyvája ellen; de sose adjunk tú l sok nitrogént, ellenben munkálj unk a talajba fahamut! (magas káliumta rtalma hozzájárul a kemény levélrózsák kifejlődéséhez) .
Hatás A bab védelmet nyújt a lisztes ká posz ta- l evé l tetű ellen.
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A bimbós kelt o lyan korá n vessük és ültessük, ami lyen korán csak lehetséges, hogy zö ldségfé-
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra bimbóskellel - ll. példa
Vetés Ültetés
Sárgarépa március végétól
/
Feketegyökér március
,_ elejétól
Tépősaláta
március köze pé tól
le az ősz beá lltáig elég ' rett, e rős rozettákat képezzen. E lőve teménykén t ajánlható : a bimbós kel e lőtt lábabot vessünk, míg a májusi retek a bokorbabot e lőzze meg!
A következő évre ajánlott zöldségfélék Sárgarépa és hagyma.
Szedés Utávelemény
július- l spenót vetés:
l szeptember júliustól
l szeptember végéig az egész sorközbe hintsük ·
novemberig
1
nincs a talajt mulcsozzuk
l júniustól spenótot az egész sorközbe hintsük
A talaj előkészítése M int az l. p ' ldánál
Kölcsönhatás A talaj késő ősz i g fedett; álta lában jó a kölcsönhatás.
Ötletek a vegyeskultúra kialakítására Ü lt ss ünk bimbós kelt ' s endíviát, rnindkét esetben 30 011 tőtávra az egyes sorokon belül. A céklát 25- 30 cm-es sortávra ves ük, és fokozatosan
gy lj ük ki 20 m tőtávo l ágra.
Vegyeskultúra bimbós kellel - l. példa
Vetés
Bimbós kel április végemájus közepe
Bokorbab május közepétóljúlius elejéig
66
Ü ltetés
május végejúlius közepe
Szedés
l
szeptember végemárcius eleje
Utávetemény
l július közepétól- l az endívia vagy l október elejéig a bab zöld részeit
vágjuk le és 1 mulcstakaróként
; hagyjuk a felszínen
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
A talaj e lőkészítése A paraeli somol növényenként kLilön fejtrágyázzuk istálló- vagy egyéb sz rves trágyáva l, ugyanígy a zellert is. A bimbós kel talaját fedjük gazelagon komposzttaL
Hatás Az egyéb káposztafélékhez hasonlóan a zeller a bimbós kelt is védi a káposztalepke hernyóitól, a káposzta pedig szomszédját a zellerrozsdátóL A paradicsom távoltartja a káposztalegyet és a fö lelibo i hát.
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A paraelicsom termése i egészen késő ősz ig érhetnek, ha a növényt egy fátyo lfó liával védjük az e lső fagyoktóL
Vegyeskultúra bimbóskellel - lll. példa
Vetés
Paradicsom március-áprili üveg alatt
Bimbós kel árrilis vége-
l május közepe, magágyba
Zeller r bruár- március üv g alatt
Ültetés
l május közepejCmius közepe
l május vég •
1
július közepe
május- június
Szedés
júliustól októberig
szeptember végemárcius eleje
szept mberoktóber
Utávelemény
1 a ta lajt takarjuk a paradicsom zöld
l részeivel
a zeller után felszabaduló helyekre endíviapalántát ültessünk
!
67
Fő vetemény: paradicsom
A talaj eló1<észítése Lehető leg már az e lőző őszön munkálju nk a ta lajba érett istállótrágyát, durva komposzto t é za ruforgá sot, a fe lszín t takar-
juk a parad icsom levágott fö ld fe l tti rész ivel.
Hatás A spárga véd i a paradicsomat a tőh rvaclásátó l, és szélvédelmet ad; a parael icsom védi szomsz- d ját a spárgarozsdátóL Az új-zélandi -spenót takarja a talajt a paradicsom alatt.
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A paradicsom e lőtt e l őv teményként ajánlatos egy pil langós zöldtrágyázás. Akár lóbab is
VEGYES KULTÚRÁK MIND EN HÓNAPRA
Vegyeskultúra paradicsommal - ll. példa
Vetés Ültetés
Paradic om február vége- l r~áju köze p március vége v ege (üveg alatt)
Pétrezselyem március 1-
l Retek március-augusztus fajtának megf l e lően
l h tséges; ele az május köz -p -n még gyakran nem szed ' -' retl. A borsó nem kedv z ő szomszécl , ezért nem ajánlható. M ivel a zöldspárga egy ho szli, éve lő ku ltúra, ami 6-8 évig is foglalja a zöldségágyat, a talajtaka ró szomszéclok term' ke nye n és nedvesen ta rtj ák a ta lajt. A paradicsomsort Crgy tervez-
Szedés
l JCrlius któb r l mulcs a paradicsom zöld része i ből
l májustól folyamatosan
l t l n ál kint marad
mulcstakarókénl hagyjuk a felszín n
zük, hogy az a spárga sz ' lár-ny ' k s o ldalára kerü ljön ' s szomsz ' d ját az uralkodó széljárástó l megvécl je. M ivel a paradicsom minclig ugyanazon a hely n fejlócli k sz' p n, ezt a zomszédságot ismételten alkal
mazhatj uk, míg a spárgaü lt lvény el nem öregszik, ' s ' gleg meg nem szü ntetjük.
Vegyeskultúra paradicsommal- l. példa
Vetés Ültelés Szedés Utóvetemény
Paradic om február vége- l n;ájus közepe- l jú lius-október l mulcs március vége v ege l a paradicsom {üveg alatt) l zöld része iből
Zöldspárga lehetséges, azon- március- április május vége- vessünk retket ban hosszabb a június a 3. évtől (2 5 cm sortávra), palántanevelési ha a zöldspárga idő leterrnett
Ú j-zélandi-spenót március-április május-június jún ius vége- mulcstakarók ' nt (üveg alatt) szeptember vége hagyjuk
a r lszínen
68
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
A talaj előkésztése A p trezselyem és a retek nem bírja a fri ssen trágyázott fö ldet. Ezért már őssze l munká ljuk a talajba az istállótrágyát és a szaruforgácsot, de ha ezt elmulasztottuk, akkor mindkettőt célzatosan csak a paradicsom kiültetése e lőtt ké zített lyukakba szórjuk.
zatos öntözést és trágya levezést, és megakadályozzék, hogy a paradicsom sekély futó gyökereit kimossa az öntözővíz . E l őve temény : az e lőző évben vet lt madár- vagy ga lambbegysa láta és a téli porcs inka.
A talaj e ló"'készítése Mint az l. é a ll. példában
Hatás A parad icsom megvéd i a zellert és a káposztát a fö ldibolhák és a káposztalepkék ká rtéte l étőL
Ötletek a kia lakításhoz Mint az l. és a ll. példában.
Hatás A petrezse lyem javítja a para
dicsom aramáját és fedi a ta lajt; a retek ka rógyökerei lazítják a mélyebb talajrétegeket, é a paradicsomot megvédik a földi bolháktó l.
Vegyeskultúra paradicsommal - lll. példa
Ötletek a vegyesku ltú ra kia lakításához A pa radicsompa l á ntá ka t l e he tőleg n;élyre és kissé ferdén ü !tessü k. Igy még a gyökérnyakon és a szá ron is járulékos gyökereket képez. A paradicsomtövek mel-1' a földbe sül lyesztett agyagcserepek lehelóvé teszik a cél-
o
20
40
60
80
100
120
cm
Vetés Ültetés
Paradicsom február végétő l- május közepe-március végéig vége (üveg alatt}
Káposzta január- február március- május (üveg alatt)
Zeller
február- március l május-jCmius (ablak alatt}
Szedés
l július-október
május-július
szeptemberoktóber
Utávetemény
mulcsozás a paradicsom zöld részeivel
ültessünk endíviát 40 cm-es sortávra, vagy téli relket 25 cm sortávra
mulcsozás
69
Fő vetemény: étkezési tökfélék
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra cukkinivel, patisszonnal vagy egyéb tökfélékkel
Vetés Ültetés
Étkezési tökfélék
A talaj előkészítése
A talajba munkáljunk a komposztol, az istállótrágyát vagy a szaruforgácsot, rn ert a Lök tápanyagigényes.
Hatás A karósbab véd i a rnelegkedvel ő tököt a szé ltő l és ellátja nitrogénn l.
Szedés Utávelemény
l július-október l rnu lcsrét g
júliusszeplernber
rnul réteg a bab talaj fel tti részeiből
A vegyeskultúra kialakítása A ukkinit vagy egyéb tökféléket a bab övény déli oldalára vessük. A cukkini terméseket
gész fiatal n, z engén szedjük. Elővetem ' nyek: sa látafélék, hónapo r l k és korai retekfajták.
Ajánlatok a következő évre Hagyma és sá rga r ' pa.
január Február \árcius Április M,íjus ]Ílnius
o -+
20
40
60
80
80 cm
cm
70
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: csemegekukorica
A talaj előkészítése Készítsünk e lő a semegekukorica számára egy komposzttal vagy szerves trágyáva l dúsított ta lajú, l e hető l eg észak-dél irányú vetőba rázdá t. A bokorbabot vessük mellé a trágyázatlan talaj ba.
január
o
20
40
60
80
100
120
cm
Vegyeskultúra csemegekukoricával
Vetés Ü ltetés
Csemegekukorica május közepe- ~j(mius vége
Bokorbab május közepejúlius közepe
Hatás A bab ni trogént termel , és árnyékolja a talaj felszínt
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A kukori cára karós babot futtatni nem tCJI ajánlatos, mert a bab levelei elvesz ik a fényt a kukoricátó l.
Szedés
l július végeszeptember vége
' július közepeszeptember vége
U tévetemény
a teljes sorközbe vetett galambbegysa láta, téli porcsin vagy spenót
Ajánlat a következő évre A kuko ricá t borsó, a bokorbabot sá rgarépa kövesse .
Október November December
30 cm •'
71
Fő vetemény: karalábé
A talaj előkészítése A földbe munkáljunk komposztot A nagy tápanyagigényú zeller esetében az ültető lyukba
egyenként adagoljunk egy kis szaruforgácsot vagy félérett komposz tot.
Hatás A fejes sa láta m góvja a karalábél a fö ldibolháktól, a zeller távoltartja a káposztalepkéL
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra karalábéval
Vetés
Karalábé április közepe
jlinius eleje (köze pes • s·kései faj ták)
Zeller február/március
üveg alatt
Fejes saláta
Ültetés
l május- jlinius
május- jlinius
l
nyári fajlák: április- jCJiius
március-jü lius
1
vége
közepe (egymást követ6en)
Ötletek vegyeskultúra ki alakításához Folya matosan vessünk karalábél és salátát, hogy ezt a vegy skultúrát az egymást köv tő szedésekkel fo lytatn i tudjuk . E l őve temény : esetleg még az e lőző év rő l áttelelt fodros- vagy bimbós kel.
Szedés
l július-sz pl mber
augu ztus-1 szeptember
Utávelemény
a szed után ültessünk endíviát
(30-40 cm t6távolságra) vagy vessünk maclár
vagy galambbegysalátát a leljes sorközbe elszórva
j tmius-október augusztus végéig madár- vagy
l galambb gysa láta
Ajánlat a következő évre Borsó, saláta f ' lék, h ' napo retek.
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus zeptember Október November December
endívia
60
80
100
120
cm
72
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: jégsaláta
Vegyeskultúra jégsalátával
Vetés Ültetés Szedés
Jégsaláta
Utávetemény
o
20
40
60
80
100
120
cm
ápri li közepejúnius közepe
Hónapos retek korai fajták: március/április
május közepeszeptember eleje
A talaj eló1<észítése Munkáljunk a fö ldbe komposztot
Hatás A sa láta védi a sárgarépát és a hónapos retket a földibolháktó l.
A vegyeskultúra kialakítása Vessünk hónapos retket a sá rgarépáva l azonos sorba, hogy je-
jún iu közepeoktóber vége
június közepeoktóber vége
május-j(mius
l korai szedés esetén június közepéig kései
1 sárgarépát vessünk
ha június közepéig leszedjük, vessünk helyébe kései borsót
lezze a sor helyét. A turbolya a sa látát még az e lőzőkön túl a lisztharmattól, a l evé ltetvektő l és a hangyáktól is védi. Ha ugyanakkor néhány szem kaprot is elvetünk, a kaporral e l ősegítjük a sá rgarépa csírázását.
Ajánlat a következő évre Korai fejeskáposzta-félék.
_ Ja_n_uá_r ---'--Fe_br_uá_r -+--Má_rc_i'_'s --t----+----+----+--Jú_liu_s _,__A'_'gusz~mber l Oklóbe,r_ -t---.;.._,---1
.".,-,..,.,-,-,.,__,.,.,.,..,_"...,.,..,.,__,..,.~."-.-,,..".,.."..,..d,....,..,.---Tlrn;t.~,,--sá;-r-ga-r....,é-p-a------'---.<c,
hónapos retek
borsó
hónapos re tek sárgarépa
73
Fő vetemény: cékla
A talaj eló1<észítése Komposztot munkáljunk a földbe.
Hatás A bokorbab takarja a talaj felszínt és nitragént termel.
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra céklával
Vetés
Cékla áp rilis vég -július köz pe
Bokorbab május köz pe július közepe
Ültelés
A vegyeskultúra kialakítása A kelés 'sa folyamatos növekedés után a c' klasorl egyeini kell. Ha n m vetettük tül úrún, már korán sz dhetjük az e lső fi alal gumókal, s ezzel nagyobb h ly jut a l ljes kifejlőd ' shez.
Szedés
j@us v ' g november köz pe
Utávelemény
ha a céklát augusztus közep ' ig kiszedtük, a telj s sorszélességbe essünk
téli porcsinkát
július közepe- ha a babot okt b r közepe augu ztus
köz péig leszedtük, vessünk utána téli retket, majd egyeljük ki 25 cm-re
Ajánlat a következő évre Bokorbab 's borsikafú (csombor).
Június Jülius Augusztus Szeptember 0'tóber NO\ ember December Január Február Március Április l Wjus
2: ,~~W!~~'~.__c_ék_l_a __ ~-·=· =: . .". .. "" ... "" . . ""'"'-"· "".::""· ..... · ~_.._te-' l_i _P_or_t_ul_á_cs_k_a __ ~Hf:"" .... ", ..... ..." . .,"". ;"".'·o.::····'"'=· . ._.· E''·o:..·J
-10 ;o;~-m:~~~~-~~·i.__b_o_ko_rb_a_4....;· :""'. : .~!i::...:·· ·~":;.-,~~·_, .__re_te_k __ -=--1 --'m ..... · ... ~"""'·''""", .. ~""., .. .:..:;···-""·,~:::...''·c:::. .... ~; .. .
... ~~.~~~ cékla ~ téli portulács ka .~
, :: ~,~~~boko•Ör--re-1-ek-------'!! 60
120 ~··~="''*~.__c_ék_l_a __ ~-..:·::...···;;.:,·.~·""··.:.;"~'""·· ~· · léli P"''"""'' rit: ~ cm
l
74
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: bokorbab
Vegyeskultúra bokorbabbal
Vetés
Bokorbab május közepejúlius köz pe
Ültetés
Borsikafű (csombor) május közepe-július közepe
A talaj e lőkészítése Alaposan lazítsuk m g, adago ljunk bele tápanyag zegény humuszt. Homokos talaj esetén munkáljunk bele kompo ztot.
Hatása A bo rs ikafű )riasztja a babtetűt.
A vegyeskultúra kialakítása bokorbab jó szomszédnövé
nye i az e lőzón tú l az uborka, a
Január Február 1\lárcius Apri lis
o
20 ··.:'-" "'::: '·. ,·., ·;. ·.·::•:'.'
-10
60 7:='·.::;· . . ·.·. borsi ka fű v. csom bo/
80
100
120 20 cm 30 cm
cm
Szedés
július-október • közepe
Utávetemény
l ha a bab augusztus köze p ' ig leterem, l veles kelt ültessünk;
július-október közepe
t6táv 50 cm
mulcsréteg
parad icsom, a káposzta, a cékla, a sa látafé lék és a ze ller. E l őve temény : kora i sá rgarépa és sa látafélék, ha a babot j únius végé tő l vetjük.
Ajánlatok a következő évre Korai sá rgarépa és sa látafélék, ha utávetem ' nyn ek a leveles kelt vá lasztjuk.
leveles kel
leveles kel
75
Június
Ebben a hónapban váltják egymás e l őször a már szedhe tő zöldségfélék és az őket köve tő, a vetésforgó második szakaszában az C1j zöldségfélék. A hűvösebb vid k ken a vetésforgó első , májusban vetett kultúrái fejlődnek tovább. Mindeneke lőtt azonban most van itt az id je, hogy a kése i zöldségfajták következzenek, amelyek egész késő ősz i g fejl ődne k, és még a tél folyamán is fri ss zöldségféléket ígérnek.
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: póréhagyma
Vegyeskultúra póréval
Elővelemény Vetés Ülte tés Szedés
A borsót (korai fajtákat) márciustól közv tlenül zabadföldbe
vessük;
Póréhagyma ápri listólmájus végéig (vet6ágyba)
május vége június vége
l október- feb ruár
l
A talaj előkészítése Sok komposztot ha ználj unk, de legyünk óvatosak az istá llótrágyáva l!
Hatás Kölcsönöse n védik egymá t a sá rgaré palégy és a hagymalégy e llen.
A vegyeskultúra telepítése Készítsünk a póré számára a zöldségágy közepén gy kis ba-
sortávolság 40 cm, t6távolság 5 cm
Kései sárgarépa március végejúnius vége
rázdát, és itt keverjünk a ta lajba sok é re tt kom po ztot és egy nagyo n kevéssze rves trágyát, majd ültessük be le az a pró póré pa lántákat a levélpálhákig. A sá rga ré pát ne m sza bad jün ius köz p e lőtt e lvetni , hogy még inkább e lke rüljük a sá rga ré palégy fe rtőzésé t . A kése i sá rgarépa s té b n is ajánlatos a magokat n ' hány szem ka po r- és hóna pos re tek magga l keverve e lv tni .
szeptember közepenovember közepe
Ajánlat a következő évre Fe jes sa láta és hónapos re tek, vagy egyéb re lekfajtá k.
·táj us Június )ülius )anu5r Február Mareius J .Íprilis Augusztus fSzeptemberj Október o
20 sárgarépa
40
·: : ;< .. ~·- ·' , .. ,._•.·.:·.:•1\.---bor_só ---..:..::· ·j~j~,: .... :::.J . ."--JL-=====pó_r-é ===·:c.:.='tHt~·,·: ····~·, .:, . :..:..:....:.:., : ' · ' ·=.....:.'·' •• 1
60 Scm 25 cm
80 ,_r;,, .. ,, •. ;;_,<.<..·.l:?. :1~borsó ~Í~: .~j]'------:r---'-----_pór-é -----., -"--~t=.tf~.:..tl 100 l l
_ _j ~ <!·~. /~~~ 120 ;<'~" ' ~-·~lLr_ej_e_s_a_l_á_ta..:.·..:..~~::..: .. .:::·· ::!:!i.:· ~.:~'.f:·-::: .. ~·;..~:·e~ft,.__ ____ s_ár_g_a_ré_p_a __ .-- --'B:.::.:.:.:.·'""" .. ..::·: ·"2·-:.:._.___:::..C=J.:;::..:.. JX"".-.""''"-'-.. ·I C lll 20 cm 3 cm
77
Fő vetemény: leveles kel
A ta laj e ló'Készítése A fő ku ltúra ültetése e lőtt munkáljunk a talajba fé lérett komposzto l és szaru forgácsot
Hatása A parad icsom és a ze ller kö lcsönösen megóvják a leve les kelt a káposzta lepkék és a fö ldibo lhák kátéte l é tő l ; ugyanakkor a káposztafé le védi a ze llert a ze llerr·ozsclátó l.
Ötle tek a vegyes kultúra kia la kításához A parad icsomol május köze p '-tő l kezelve a l hető legkorábban ültesslik ki , é egy iel e j űleg ke-rü lj ön ebbe a so rba a paradi-csomok ~özé egy-egy zellerpa-lánta i . Igy már kezd ettő l fogva Vegyeskultúra leveles kellel - l. példa élvezhetjük, és hasznunkra vá lthatjuk a paraeli csom és zeller kölcsönösen kedvező szomszéclhatását. Amint a leveles kel pa lántái elég nagyok, ültesslik azokat a paradicsomágy két külső szé lére. (lásd ábra a 79. ojdal alján) ü sszel a hidegek beköszönte után takarjuk a káposzták tövét a már letermett paraelicsomtövek lombjávaL
Ajánla t a következő évre Kora i borsó, sa láta, kara láb ' .
78
E l ővelemé ny
Lóbab, február közepétől vessük közvetlen ül a zöldségágyba
Korai hónapos ret k 's retek-félék márciustól sortáv 25 cm, tőtáv 3-4 111
Vetés
Leveles kel ápri listól- júniu el j ' ig (hajtató-ágyba vagy palántaágybal
Paradicsom március-ápri lis üveg alatt
Zeller február- már ius üveg alatt
Ü ltetés Szedés
június v g október elej augusztus lej február vége
~ május közepe- jú lius közepe , jCmius el je október vége
áprili - május szepternb r-október
20
40
60
Vegyeskultúra leveles kellel - ll. példa
E l őve lemény Vetés
Leveles kel áprilist ' l- június
Újburgonya, elejéig (vet6ágyba)
már iusban csíráztassuk elő, Cikória
ápril isba ültes ük; jünius
sortáv: S0- 80 cm tőtáv : 25 cm Cékla
ápri lis vége-jú lius közepe
A talaj elól<észítése M inl az l. példa s téb n
Hatás A cikó riasaláta távol tartja a földibolhákat, növekedésse r kentő hatása fo lytán minden szomszédnövényre kedvező hatásC1.
július
leveles kel
Ü ILelés Szedés
jCmius vége- október eleje-augusztus eleje február vég
egyeljük október eleje-30-40 cm-re február
egyeljük jülius közep -20- 30 cm-re október közepe
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A leve les kelt középre telepítsük, és ü ltetése so rán a palántalyukakba adagoljunk némi szerves trágyát.
:: ~-1-ób_a_b-----.. -,;~~~-e-ve-l e_s_l k_e_I ___ 'OU. cm
79
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Fő vetemény: gumós édeskömény Vegyeskultúra gumós édesköménnyel - l. példa
Előve temény Vetés
Édeskömény június közepe-
Korai burgonya július eleje március-április sortáv 50-80 cm, Kései borsó lóbab áprilistól az
édesköménnyel-
l jC111ius közepe
A talaj e lól<észítése Komposztot munkáljunk a ta lajba.
Hatás Serkenti a növ k dést, a borsó nitrogéngyújtő.
A vegyeskultúra kialakítása Vessünk édesköményt az alacsony borsósorok közé, hogy
Ü l t~ lés Szedés
október eleje-november közepe
augusztus-szeptember
ezek meg ' vják a zsenge főve l -ményt a szé ltő l és a kiszá radástó l, ' s mégi lég fényt hagyjanak k dv ző fejl ődése számára. Az uto lsó szedés után a borsót ne nyújük ki , csak vágjuk le, és használjuk mulcstakarók ' nt.
Ajánlat a következő évre Sárgarépa, dughagyma, alátafélék.
l
Január Február Március o
;Íprilis Június Júl ius Május ilugusztus Szcptcmberl Október
20
40
60
80
100
120 35 cm Scm
cm
80
o
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra gumós édesköménnyel- ll. példa
Elővetemény Vetés Ültetés
Gumós édeskömény június közepe-július eleje
Radicchio
Korai burgonya lásd: l. p ' lda Bor ó már iustól vetve május- június l egyeljük
A talaj e lőkészítése K mpo ztot munkáljunk a talajba.
Hatás Általában jó kölcsönhatás, a talaj felszíne a tél beá ll táig takarásban van.
Ötletek a vegyesku ltúra kialakításához A zölds gágyakat novembe rtő l takarjuk gy fátyolfóliáva l.
20- 30 cm-re
Szedés
l október l Jenovemb r közepe
október- március
január február Március IÍprilis Július Augusztus Szeptember Október November December
:\:· .. :' <·<. :··:·,."·:·: ':'· burgonya 20 L---------~~~~L---------------~~~~~~~
cm 35 cm 5 cm
81
júliustól szeptemberig
Miközb n a kert még te ljes pompájában virít, a még vetésre vagy kiültetésr váró zöldségfélék szá ma egyre csekélyebb lesz. N ' hány, az elmúlt hónapban vetett és ültetett faj esetében, mint például a leve les kel, cikóriasa láta és a bokorbab a már megkezdett vetést és ültetést júliusban is folytathatjuk. Ezeken felül csupán a kínai kel az a zöldségféle, amit még ugyan sak júliusban elvethetünk, végül pedig a spenót, a téli porcsin és a madár- vagy ga lambbegysa láta magvainak l egkésőbb szeptember közepé ig kell a földbe kerülni.
VEGYESKULTÚRÁK MINOEN HÓNAPRA
Fő vetemény: kínai kel
A talaj előkész ítése Munkáljunk a talajba nagyobb rnennyiségú, félér tt komposztoL
Hatás Riasztja a fö ldibolhákat, a talajt hosszú id ig takarja.
Vegyeskultúra kínai kellel
E l őve temény Vetés
Borsó, március közep t61 szabadföldbe 30 rn sortávolság, 5 ern t6távolság
Kínai kel jú lius közep vége
Kései fejessaláta
Ültetés Szedés
októberdecern b r közepe
május végi ültetésnél :
ápri lis eleje- május közepe- július vége július közepe augusztus eleje október közepe
a hónapos relket vagy korai relket már iustól vessük,
Cikóriasaláta (a fe jes káposzta alternatívájaként) május-június július- augusztus zepternber
t6táv 5 ern
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A már leterrnett borsó szárát vágjuk le. A helyére ke rülő kínai kel vetéséhez a leterrnett borsó után, közvetlenül a földben maradó gyökérnyakak rnel-
közepe közepe-novernber, a fajtának megfelel6en
lett húzzunk ve tőba rázdá l és a talajt dú ítsuk komposzttaL
Ajánlat a következő évre Tépősa l á ta, cékla.
O '"""' ' ~ " ""' ' ' "'"m t 20 !';"':':: .<\ · ' . ! · ::<~ ·· :., ·· 7·1 ... ;_e_te_k--:----""""-'"""'~~~.._ _____ ___,=~~::g=.::..:;~
40 .: ·.:· .... . · ·=···. ··.: .· ... . ·.
'100 kései fejes sa l át~:-:
'120
cm
83
Fő növény: " szamoca
(földieper)
A talaj eló'készítése Munkálj unk a földbe komposztot, érett, prizmában tárolt istállótrágyát és kőpo rt.
Hatás A fokhagyma hatásos a gombás betegségek ellen, az endívia általában jó szomszédnövénye a szamócának és fedi a talajt.
Ötletek a vegyeskultúra telepítéséhez A szamócasarjakat a l e he tő legkorábban telepítsük, általában az augusztus a l egkedvezőbb. A későbbiekben már nem tCil tápanyagigényes szamócának, mint éve l ő, erdei ti sz tásokról származó növénynek
Január Február
o
20
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
Vegyeskultúra szamócával
humuszgazdag ta lajt kell biztosítanunk, ezért ind ító- vagy starttrágyaként keverjünk a földjébe komposztot és istállótrágyát A gyökeresedés után minden eperpalántát öntözzünk be csa lánból erj esztett trágya léveL Helyet és időt takarítunk meg, ha a fokhagymag rezeleket az epersa rj akkal egy iel ej űl eg és velük azonos sorba telepítjük-, il-
Szedés
l május-július (fajtától függ6en)
l szeptember közepe november eleje
j ú l i us-augusztus
l tve dugjuk el. A szamóca sorköze ibe enel ív iát palántázhatun k, 's madár- vagy ga lambbegysa látát vethetünk . Mindkettő kitűnően takarja, és ez n felül m 'g hosszan a télbe nyúlóan n elvesen tartja a talajt.
Ajánlat a következő évre Póréhagyma az szamócasorok köz ' .
60 :··:: :·.· ·::: ·: :: : ·: ·.: ·:: · ....... : . : '• ': .... ·.·.· ·.· ,' : ....... :·:.:
80
100
120
cm
84
Októbertől /
Januang Ebben a viszonylag hosszú időszakban az e lőző oldalon ismert tett földieper ku ltú rán kívü l csak egyes, messzemenően té lálló zöldségfélék maradnak a ter-m sz l ' sben, melyek a ta laj t egészen a következő tavaszig takarják. Ilyenek a paraj, a ga lambbegysaláta, és forrásfű 1 (Montia perfoliaLa), borsmuslár2 (Eruca sativa). A tartós, kemény fagyok esetén aján latos a fátyo lfó liás taka rásuk. Augusztus közepéig még téli retket is veth tünk, de szeptember közepétől már a ga lambbegysalátát vagy téli porcsint3 = kubai spenót sincs érleime elszórni , mert a fagyokig nem képesek kel lőképp megerősöd ni . Amenynyiben zek az átte le lő salátafélék, vagy más zöldségnövények sem fedik a ta lajfelszínt, a csupasz földet még utoljára alaposan lazítsuk fel gy agyarkapáva l, majd f djük be egy mulcsréteggel. Ezután a zöldségágyak kitűnően átv ' szelik a telet. Tavasszal a már jócskán korhadt mulcsréteget gereblyézzük le, s így a ta laj csodá latosan laza és morzsa lékos marad .
1 Forrásfú = Monlia perfoliata. A nevével ell ntélben a porcsinfélék csa ládjába tartozik. Őshonos, Lermesztésbe nem fogott növény.
2 Borsmustár = Eruca sa liva. Kereszles virágC .. Level nek kissé földi magyoróra emlékezlet6 íze miall C•jabban ismét termelik. Olaszországban ruccola néven gyakran kapható is.
3Téli porcsin = Claytonia perfo/iata porcsinfélék csa ládja nálunk is elvadult, adventiv növény.
Hó alá vetés A zöldségágyakat a következő évre már a szokásosnál korábban, méghozzá december- januárban is e l őkészíthetjük és bevethetjük. Ez az úgynevezett hó alá vetés vagy fagyvetés, am it Gertrud Franck: "Öngyógyító kiskert" cím ű könyve alapján ajánlunk. Az eljárás hó alá vetés néven nálunk is régóta ismert, gyakran alkalmazzák petrezse lyem, sóska, mák termesztésénéL A fagyvetés vagy hó alá vetés fő l eg az agyagos, tömörödött, ügynevezett perctalajok esetében e lőnyös és ajánlatos. Tavassza l az ilyen föld ekre hosszC1 ideig nem lehet rámenni , s így a vetéssei értékes napokat, néha heteket is vá rni kell. Ezért jobb megolclás, ha decemberben vagy januárban kivá rju k a megfe l e lő pil lanatot, amikor a talaj száraz és kevéssé fagyos. A hó alá vetéshez már e lőző őssze l ke ll az e lőkészü l eteke t elvégeznünk. A zö ldségágy talajába, miután már minclent betakaríto ttunk, ele még az ősz folyamán mégegyszer munkáljunk komposztot, és lazítsuk meg, hogy finoman morzsa lékos szerkezetű legyen. Ezután aprított növényi szerves anyagga l (lomb, e lőző zöldséghulladék stb. ) takarjuk be, mígnem decemberben néhány ve rőfényes, száraz és enyhén fagyos nap következik. Ekkor az ágyakat gereblyézzü k simára, készítsünk vetóbarázclákat, s ezekbe a megszakott móclon vessük el a magvakat. A hó alá vetésre olyan zöldségfélék alkalmasak, melyeknél
86
VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA
maguk a növények is elvise lnek egy kis hideget, magva ik pedig nedvesség- és fagytűrók . Ezek a decemberben elvetett magok nem csíráznak ki, hanem tavasz ig pihennek, viszont korábban kezdenek duzzad ni és már akkor kikelnek, amikor egyébként a !<ert ragadós fö ldjére még rálépni sem tudnánk. Ezzel a módszerrel a néhány, erre alka lmas zöldségfaj esetében akár háromhetes e lőnyt is nyerhetü nk. A hó alá vetéshez alkalmazható zöldségfélék: feketegyökér, petrezse lyem, korai káposzta, karalábé és hagyma. Minclig a legkoraibb fajtát vá lasszuk, ami ezekból a zöldségféléból egyá ltalán létez ik.
Vegyes ku It ú ra hó alá vetéssei A hó alá vetés móclszerével együtt alka lmazható klasszikus vegyesk u It ú r ás megoldások:
Korai káposzta, póréhagyma és petrezselyem A káposztafélék, a póré, va lamint a petrezselyem olya n szomszéclok, melyek egymás fejlődését kölcsönösen e lőnyösen befolyásolják. A pórét és a káposztát később egyelnünk ke ll ; az il yenkor ki emelt palántákat egy másik ágyba ültethetjük el, míg megfe l e lő lőtávo l ságba n kikelt, fiatal növénykéket helyben hagyjuk. A zö ldségágyban maradó pórét később a pálhalevelek aljáig fel kell töltögetni , hogy a hagymaszárak ki halványocl janak.
Sárgarépa, hagyma és feketegyökér A klasszikus vegyeskultC1ra olyan állapotban marad, min t ahogya n azt elvetettük. Az egyes sorokat csupán egyelnünk kell. A hagymafajták közül alka lmas a 'Stuttgarti óriás ', melynek apró hagymácskáit más helyen dughagymaként is fe l tudjuk használni . A sárgarépa és a hagyma kölcsönösen távoltartják egymástól a sárgarépa-, illetve a hagymalegyeket; A feketegyökér Clgysz intén óv a sá rgarépalégy kártételétóL
Karalábé és saláta Két régóta ismert, és kölcsönösen kedvező hatásCI partner, ahol a fe jes sa láta védi a karalábél a földibol hák kártételétóL Később ezeket a hó alá, vegyeskultúrába vetett sorokat is csupán egyeini kell olyan tótávolságra, amely mellett a növények m gfeleló teret kapnak a legkedvezőbb fej l ődéshez.
A "m i n d igtermő" zöldségágyások Egy kis kertészügyeséggel, a zö ldségfajok és növénypartnereik helyes megválogatásával a zöldséges ágyakat egész éven át fo lya matosa n használhatjuk és hasznosíthatjuk. Az ötletesen tervezett és jól összehangolt vegyeskultúrák által az egymástsz inte megszakítás nélkü l követő, különböz6 zöldségfajok a talajra is kedvező hatást gyakorolnak. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a biokertész ne mulassza el, hogy az egyes, új te l e pítésű kultúrák e l őtt ismételten és rnind ig egy érett komposztréteget terítsen a fö ldfelszínre. Mive l a ta laj fe lületét fo lytonosan takarjuk, a zö ldséges fö ldje is jó víztartó és laza szerkezetű marad, rnentes l sz a kórokozóktól és ká rtevőktől , sőt a ta lajúntság tünetei sem lépnek fel benne. Néhány zöldségfaj hosszabb
- időtartamon át foglalja a termőhelyet Igényeikhez úgy alka lrnazkod hatunk, ha ezeket a zöldségf ' léket a tervezés során fő ku ltúraként iktatjuk be, mi közben l ő- és utóveteményeiket, va lamint vegyesku ltúrás szomszéd növényeiket is rájuk tekintettel tervezzük és társítjuk.
Fő növény: újburgonya és káposzta
Jelmagyarázat
t=} üvegház
0 .... '1iiiii' sz
ol= sz
-,r- kiütetés
Január o
20
40
60
80
100
120
cm
88
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
A talaj e lőkészítése M ég ősz folyamán munkáljunk a talajba istállótrágyát vagy komposztot
Hatások • A lóbab nitrogé ngyűjtő, és
táv0ltartja a káposzta-l evélte-• tút. • A káposzta általában kedvező
hatásli szomszédnövény és jól felhasználja a tápanyagtartalékokat
• A kömény, a koriander és a borsmenta javítják az aromát.
• A torma elhárítj a a burgonyabogarakat.
• A büdöske és a körömvirág a talajlakó fonálférgeket űzik el.
• A sa rkantylika a cs igák elleni véd Imet sz o igá !ja.
Ötletek a vegyeskultúra ki alakításához M ár február végén, március elején készítsük e lő a burgonyasorokat, ezután néhány szem lóbabot ültessünk egy-egy kis
fészekbe olyan Lávolágra, hogy a már fejlett pillangósok közé majd március utolsó dekádjában kiü l tetendő burgonyának megfel l ő nagyságli hely jusson. A káposzta és a bu rgonya közl elég nagy sortávol (40-SOcm) kell hagynunk, hogy később fel tudjuk töltög tni . A többi társnöv · nyt cé l sze rűen , de t tszés szerint vá laszthatjuk ki. A koriandert és a köményt köz l sk · nt ve sük, míg cs igaveszé ly setén büdöske h lyett körömvirágmagot hin tsünk a sorok közé. A burgonyaágyat kívülrő l torma, borsmenta és arkantylika k retezze. A leveles k l · sa radicchió alá és me ll é egy · bk · nl rnég spenótot vethetünk.
Október November December
VEGYESKUlTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
Vegyeskultúra januártól januárig- újburgonyával
Június 1 Július Augusztus l Szeptember Október November l December
Újburgonya
Káposzta
Kömény, koriander
Borsmenta
Torma
Körömvirág, büdöske
l l l ~ .. ~ ... l ll--~ l l Sarkantyú ka
leveles kel (= utóvet mény) a bu rgonyasorokba júniustól
89
Fő vetemény: mangold és endívia
90
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
é ·"'-
>l · ' CLl . ~ ·,...: .. fi(
é > .:a. '~
> g
> g_ 1 '~
<"i ..5 -&
o
endivía
'~} · · ·· 40 cm
mangold mangold .
. . : .. ~ ·. •'
sárgarépa
borsó
káposzta ' kápo zta
· ] 40 cm .' Js cm · ~ , ,, ~ o.. l
té li téli téli portulács ka portu lács ka portulácska
l
t f ! < o o
f 10 cm
~ ! . .. 1,.'·.· .. .. .... ' .. o
20 .J O 60 80 100
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
A talaj e lőkészítése Munkáljunk a lalajba komposztot
Hatások • Kedvező szomszédhalás a
mangold és az endívia, va lamint a mango ld és a sá rga répa közt.
• A káposzta és a z ll r kölcsönösen védik gymást a káposzla l epkétő l 'sa ze llerrozsdátóL
• A borsó nitragént gyűjt és la-zítja a ta lajt.
Ötletek a vegyeskultúra ki alakításához Júliusban a zöldségágy középső sorába ültessünk endíviapalántát, kü l ső széleire pedig mangolelot vessünk. A mangold ugyan áttelel, de a minőségét jobban megőrzi, ha egy réteg lombbal vagy fátyo lfóliáva l takarjuk. D cemberben (hó alá
vetés) vagy kora márciusban vessük el a sá rga répát az end ívia helyé re. Május végére a mangolelot és a sárga répát is b takarítjuk. ezután a sze rvestrágyázást után a mangolelot fejes káposzta kövesse ze lle rrel vá ltakozva, míg a sá rga répa után borsót vessünk. Augusztus vége-szeptember e l ej é tő l az ágyat teljes szélességben té li porc inna! (kubai spenótnak is hívják) vessük be!
Vegyeskultúra januártól januárig- mangolddal és endíviával
Endívia
l l bJ -l _TI_ b r I J B l l l l l l l l l l l Mangold
11111 w lllll l ~~ l l. llllill Sárgarépa ndívia után
Fejes káposzta mangold után
11111 111111111 w lb bill l Zeller mangold után
l l l l l l l l l l l 1#:1 l Ed l l .t l 1.1 Borsó sá rgarépa után
1111111111111111 Il lJ: lll Téli portulácska minden után
klll.ll l llll l llllllll ~114: 91
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
Fő vetemény: különböző káposztafélék A talaj eló'készítése Őssze l munkálj unk a tala jba zerves trágyát vagy komposz
toL
Hatások • A spenót a gyökerei által kivá
lasztott szaponinak miatt kedvezőe n hat a talajra.
• A zeller elriasztj a a káposztalepkét.
• A káposzta véd a zellerrozsdátóL
• A póré védi a káposztát a káposz ta-bago l y l e pkéktől .
• A sa láta távoltartja a földiboihákaL
• A borsó nitragént gyLij t, és kedvező mikroklímát biztosít.
• A kami lla, a kömény és a koriander javítj ák a szomsz ' d növény aromáját.
A vegyeskLJitúra kialakítása Ültesslink egy sorba váltakozva káposztát, ze l le rt 's sa láta féléket.
A májusban l szedell sa láta után egy-egy pórépa lántát dugjunk a fö ldb . A borsót a zöldségágy közepén futó támr ndszer 111 ll ' vesslik el! A gyógy- és fLiszernövények a zöldségágy szél ' n kapnak helye t.
0 Január l Február . Má~ Ápnhs MáJUS
20 "=' •:. •: ·:·.,..·' " ·'!"'··- .. •: ··"·,. ~Lk_o_r_ia_n_d_er __ ___",c:::::---"'~:-=--:~~~~
spenót 40
60 spenót
80
100 spenót
'120
C lll
92
..._._.__.,
~~------fjr2_s_c_n, ________ _ borsó bimbós kel
.... . -------' 5 cm
20 cm
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE ---------,
Vegyeskultúra januártól januárig- káposztafélékkel
január Febru.lr Március Április Máju június július Augusztus l Szeptember Október 'ovember j Oecember
,,.,, '1ó'"fö, T'iC':i 1 , 1 1 1 1 1
• .,.j ,,r .. J 1... 1, 1 1 1 1 1 1 1 Zeller
le l , d ~ l l l L l l 1._. l , ;"T' l 1° ···1 ~ l l L J R l Saláta
jó l l li l ~~ l l l l l l l Borsó
l g .... j. l l l~ l l l l l l ( ~ .. ,, .. T,ÖT p ... ,l 1 L. ,M 1 1 1 1 ~ Kamilla
l l jv ... j _ ~-- L -~Pif ./· 1 j -~~, l ~ ~~ Bimbós kel (a borsósorokban)
~ l l l 51 .. 1 IT l l b ~~ l l '· Endívia, cikória (f jes káposzta és póré után)
l l l l ~01 .. l l ~ ~ l i l l l ~. 93
Fő vetemény: ~ ~ sargarepa,
karalábé, saláta, feketegyökér E l ővetemények: uborka,. tök, cukkini (e l őző éven).
A talaj előkészítése Komposzt- és mulcsréteg.
Hatások • A feketegyökér és a sa láta
távolta rtják a sárgarépa- legyet. • A fe jes sa láta védi a karalábot
a fö ldi bolháktól. • A bab nitrogéngyújtő. • A csombor v. borsikafú óvja a
babot a fekete babtetútóL • Általában kedvező szomszéd
hatás van a bokorbab és a cékl a közt.
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
Január Február 1árcius Ápril is Május o
20 fejes saláta
40 sárgarépa
60 fe ketegyökér
80 sárgarépa
100
karalábé 120
cm
94
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
Ötletek a vegyes kultúra kialakításához Megéri kipróbálni a hó alá vetést, és már d c mb rben kijuttatni a magvakat, d ha ezt elmulasztottuk, a vetést márci-
usban is kezdhetjük. Vessünk az ágy köze p ' be feketegyökeret, és párhuzamosan kísérje ezt két sor sá rgarépa. Az egyik oldalon a zölds 'gá gy gyik szélére vessünk kara lábot, míg a másikra
fe j s alátáL Később egyeljük a karalábot és fejes salátát oly módon, hogy a karalábé közé sa látapa lántát ültetünk, és fordítva; hogy a két kultlira kedvező szomszédhatása érvényesüljön.
Vegyeskultúra januártól januárig- sárgarépával, karalábéval, salátával és feketegyökérrel
December január Február Március l Április Május június Július Augusztus Szept. Október ovember 1 December
s[[ J ___ j,o .. j... l 8 l l Karalábé
l l
Saláta
~l l ~~~ ~ ,~, l l l l Bokorbab
Csombor v. borsikafű
l l l l lvJ l J-. lkJ Cékla
Galambbegysaláta
~ 1 1 ,, 1 1 . l 1 s ...... , 1 ~~ 1
95
•
•
•
VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE
A sá rgarépa ' sa hagyma kölcsönösen védik egymást a hagyma- ' s árgar palégytől.
bab a talajba gyűjti a levegő nitrog ' nj't, árnyékolja a fö ldfelszínt, s így nedv sen 's lazán tartja azl. A leveles k l ( !használja az e lőzőleg a helyén dísz lő bokorbab nitrogénj ' L.
Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A pór ' és a bimbós kel egyaránt m ' rsék l ten nagy tápa nyagigényű. Ezeket ültethetjük a borsó után. Válasszunk egy hiclegtűrő póréfa jtát. A klassz ikus vegyeskultürában a hagyma é a sá rgarépa közt a bimbós kel hely' t a hagyma nyeri el. A sá rgarépa duplán védett: az
e lőtt l évő póré és a szomszéclos hagyma által. A kiszedett hagyma helyére jú liusban raclicchiót palántázzunk. A sá rgarépát a bokorbab követi , ami e l őkész íti a talajt az augusztusban kiültet ndő lev les k l számára. A leveles kel és a ra-eli chió együttesen t lelnek át.
Vegyeskultúra januártól januárig - bimbós kellel és póréval
Júniu>'július A l Sz 0 l l D J F l M Á M l J l J A z l 0 l N l D l J l F l M l Á l M
Bimbós kel
~- J-1 - 1- I= Lt:blll · ll ll lll l llll Pór é
~- J -1 - 1 - 1-b ~blllt 11111111 ~1111 ,,,g,.ép· rTTT"II 1 1 ~l- lll 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hagyma
l l l l l l l 1~1-b b I~ l l l l l l l l l l Radicchió (hagyma után)
l l l l l l l l l l l l ~ l ... [ ~ lll* l l l l ·····b·brrrr lllliliiHl-lili i .11 11 l eveles kel (bokorbab után)
l l l l l l l l J l l l IXIJ d -1~ 1 l 1 ~ 1 l 97
Névmutató agyarkapa 14, 85 alacsony tápanyag-igényű növények 16,
26, 30, 37, 47 algamész 13, 66 almamaly 52 apró szulák 15 artemisia 25 ásóvilla 14 atkák 51
bab 8, 12, 16, 21, 26, 37, 44, 94, 97 babtetű 21, 44, 75, 94 bagolylepkék 92, 96 bazsalikom 21 f, 44,65 bimbóskel 40, 47, 60, 66, 72, 93, 96 bodza 50 bodzalé 51 bogyósgyümölcsű cserjék 22, 47 bokorbab 20, 25, 28, 30, 44, 46, 57, 62,
66, 71, 74, 82, 84. 94, 97 borágó 44, 4 7 borsikafű 21, 25, 6, 74, 95 borsmenta 21, 47, 59, 61, 88 borsmustár 31, 41 borsó 8, 12, 16, 20, 22, f 261, 30, 46, 6,
6~ 71, 7~ 8~ 83, 91, 97 brokkoli 22, 59 burgonya 11, 14, 16, 21, 28, 35, 42, 50,
60, 88 burgonyabogár 22, 88 búza v i rág 4 2 büdöske 11, 15, 23, 25, 42, 46, 50, 60, 88
cékla 22, 27, 30, 66, 74, 79, 83, 94 cickány 53 cikória 31, 79, 93 cikóriasaláta 61, 82 cukkini 15, 28, 30, 37, 39, 63, 70, 94,
csalán 8, 23, 50, csalán lé 51, 63, 84 császárkorona 50 csemegekukorica 9, 23, 30 cseresznyefák 47 csicsóka 9 csigák 42, 50, 53, 88 csigakerítés 50 csillagfürt 12
dinnye 41 díszbab 63
98
NÉVMUTATÓ
dombágy 34 drótférgek 50, 52 dughagyma 56, 80 dupla ásóvilla 14
édeskömény 23, 28, 31,80 egerek 22, 53 egynyári v i rág ok 41 endívia 28, 40, 46, 55, 60, 66, 69, 72,
84, 90, 93
facélia 15 fahamu 66 faszén O fátyolfólia 67, 81, 91 fátyolka 42, 52 fehér üröm 23, 45 fejes káposzta 5, 9, 30, 61, 72 fejes saláta 23, 26, 40, 55, 59, 62, 72, 77,
86, 94 fekete babtetű 21 , 44, 7 5, 94 fekete nadálytő 19, 25 fekete szeder 4 7 feketegyökér 16, 22, 28, 30, 37, 57, 60,
86, 94 feketekömény 42 fészek 52 fokhagyma 21, 25, 30, 46, 50, 84 fonálférgek 11, 15, 21, 23, 42, 46,52 foszfor 18 fő tápanyagok 18 földibolhák 23, 50, 59, 67, 69, 73, 79,
83, 86, 92, 94 földieper (szamóca) 21, 25, 42, 46, 50, 84 földigiliszták 12, 28 fülbemászó 52 fürkészdarazsak 52 fűszernövények 16, 25,44
gombásbetegség 21, 46, 84 gombvirág 12 gumóskömény 23, 80
gyom 8,15 gyümölcsfák 21, 46, gyümölcsfák tányérja 21, 47
hagymafélék 11, 16, 21, 25, 28, 30, 41, 50, 56, 60, 70, 85, 97
hagymalégy 22, 56, 97 hagymamoly 2, 77
hajtatóágy 32, 371 halványító zeller 59 hangyák 22, 73 hernyák 52 hidegvizes kivonat 50 f homokos talaj 26, hónapos retek 10, 23, 25, 27, 31, 37, 41,
47, 50, 5, 60, 62, 70, 72, 77, 83 humusz 12, 16, 28, 47, 75, 84
istenia (Artemisia abrotanum) 25 izsóp 45
jégsaláta 73, 86, 91, 95,
káli18,51,66 kaliforniai díszmák 42 kaliforniai mák 14 kálium 19 kamilla 92, 93 kapor 1 O, 20, 22, 44, 56, 65, 77 káposzta 8, 14, 17, 21, 25, 30, 32, 35,
40, 46, 47, 50, 59, 60, 63, 67, 69, 72, 75, 7~ 82, 8~ 8~ 91,97
káposzta gyökérgolyva 16 káposztalégy 6 7 káposztalepke 23, 52, 59, 67, 91 káposztatetű 66, 68 karalábé 22, 28, 30, 40 46, 63, 72, 78,
86, 94 karfiol 28 karós bab 4, 9, 28, 30,57, 70 katicabogár 42, 52 kék csillagfürt 15 kelkáposzta 55, 93 kerek repkény 47 kerti zsázsa 31 kétéltűek 48, 53 kígyóuborka 41 kínai kel 82 komposzt 13, 19, 32, 36, 55, 59, 62, 5, 70,
77, 81' 83, 861, 90, 92, 94, 96 korai káposzta 28, 86 koriander 44, 59, 61, 88, 92, kömény 11, 21, 4, 61, 88,92 kőpor 50, 84 kórkertészkedés 36 körömvirág 11, 15, 21, 23, 25, 42, 45,
60, 88 köszméte 7 közepes tápanyagigényűek 16, 26, 30,
37,40,47 kráterágy 36 kultivátor 33 kutyatej 50
lé 50 lépágy 36 lestyán 45 levéltetvek 21 f, 47, 50, 73 levendula 22, 25, 45 lisztharmat 22, 44, 51, 65, 73 lóbab 8, 14, 20, 23, 28, 44, 55, 60, 66,
68, 78, 88 lóhere 8 lomb 52, 53 lótrágya 38 lótücsök 50 lucerna 14
magaságy 34, 3 7 magnézium 18 májusi répa 31 málna 47 mangold 30, 62, 90 méhek 44 méhlegelő 15 melegtalp 41 mész 19 metélőhagyma 45 mezei saláta 1 O, 40, 56, 59, 71, 83, 8, 9 mezei zsurló 51 mézelő méhek 4 2 meztelen csigák 50, 52 mocskos pajor 50 monília 47 mulcs 13, 59, 68, 74, 8, 94 mustár 12, 17, 23, 46
nadálytőlé 51 napraforgó 9, 15, nitrát 27, 34 nitrogén 8, 12, 14, 16, 18, 23, 27, 46,
51' 55, 60, 66, 71' 80, 88, 91' 94, 97 nitrogéngyűjtő baktériumok 8, 12, 16, 20,
46, 56 nitrogéngyűjtők 14, 47 növényház 32, 38, 41 növényvédelem 21, 48
nyári portulácska 47 nyomelemek 18
olajretek 12, 15, 17 orbáncfű 25
őszibarack fa 21, 47
padlizsán 41 páfrány 47
pajorok 53 paprika 41
NÉVMUTATÓ
paradicsom 8, 16, 21, 25, 35, 37, 40, 44, 50, 67, 75, 78
paradicsom tőhervadásos betegsége 68 paraj 10, 23, 27, 31, 41, 46, 1, 82, 85,
88, 92 parasztkert 2 4 pasztinák 28 perzsahere 15 petrezselyem 23, 25, 44, 68, 86 pH-érték 12, 66 pillangósok 8, 12, 30, 68 pillangóvirág 42 pitypang 15 podagra 15 póréhagyma 15, 22, 27, 30, 35, 46, 77,
84, 86, 92, 96
radicchió 40, 65, 81, 88, 97 rebarbara 47 répalégy 21, 56 77, 86, 94, 97 repce 12 retek 23, 31, 37, 41, 47, 50, 55, 68, 77,
83 rezeda 42, ribiszke 23, 47 rozmaring 4 5 rózsa 22 rozsda 23
saláta 16, 21, 25, 27, 31, 37, 40, 46, 60, 63, 7~ 72, 75, 7~ 81, 8~ 92
salátauborka 85 sárga csillagfürt 15 sárga mustár 14 sárgarépa 11, 16, 20, 25, 30, 41, 44, 50,
56, 60, 62, 70, 73, 75, 77, 80, 86, 90, 94, 97
sarkantyúka 15, 22, 42, 47, 59, 88 somkóró 15 soros művelés 28, 31 spárga 68 spárgarozsda 68 spárgatök 70 sündisznó 53
szagos müge 47 szamóca 21, 25, 42, 46, 50, 84 szaponinak 10, 20, 23, 28, 92 szaruforgács 19, 55, 59, 65, 70, 78, szerves trágya 19, 32, 47, 55, 59, 65, 67,
71' 77, 79, 84, 91' 96 szervetlen trágyák 18
szimbiózis 7, 12, 16, 20 szürkepenész 22
tafri n ás betegség 21, 4 7 takácsatkák 51 talaj 12, 15,18 talajnedvesség 41 talajvizsgálat 13 tápanyag-igényes növények 8, 13, 1, 26,
30, 35, 37, 47, 63, 72, 97 tápanyagok 8, 13, 15, 18, 34, 41, 88,96 tápanyag-szükséglet 44 tarack 15, 47 tárkony45 tarlórépa 31 téli káposzta 28, 47 téli porcsin 41, 47, 74 85, 82, 91 téli repce 1 téli retek 40, 61, 85 tépősaláta 40, 57 59, 62, 83 ternye 42 tojásgyümölcs 41 torma 22, 47, 88 tök 16, 23, 35, 39, 94 trágyalé, növényi 19 turbolya 21, 45, 73
tyúkhúr 12
uborka 8, 16, 20, 22, 25, 28, 30, 35, 37, 39, 44, 65, 75, 94
újburgonya 46, 60, 79, 88 új-zélandi-spenót 47, 68
üröm 45
vad növények 8 vadméhek 42 vakond 47, 51, 53 vanília 42 varjúháj 45 vérliszt 19 vetés 32 f vetésforgó 13, 17, 28, 34, ,42, 47 vörös here 15 vörös káposzta 55, 93
zeller 16, 21, 25, 30, 35, 50, 55 67, 72, 75, 78, 91
zengőlegyek 5 2 zöldspárga 23, 68 zöldtrágyázás 12, 17, 47
zsálya 25, 45,
A kötet minden kerttulajdonos számóra egyaránt érthető, gyakorlatias és áttekinthető. T émója a vegyeskultúrós kertművelés rendszere, ami központi alkotóeleme a környezet iránt elkötelezett biokertészkedésnek. A könyvből megismerjük a természetben uralkodó összefüggéseket és az ezeket felhasználó, alapvető művelési módszereket. Ezen kívül minden felmerülő munkafolyamathoz útmutatást, és minden évszakra vegyeskultúrós terveket kapunk.
ISBN 978·963-286-228-6
lll 9 789632 862286