392

• •

• J - !

.11

Legolcsóbb magyar népies hírlap.Előfizetési fölhívás

KÉPES ÚJSÁG1866. api il szeptemberi folyamára.

Egész évi folyam ára 2 fi., félévre 1 ft. postán küldve,A „Képes Újság" megjelen minden hónap I-ső és 16-ik napján, 32

nagy nyolezadrét hasábon, számos képptl, közhasznú és mulattató tarta-lommal.— A „Képes Újság" évfolyama októberben kezdődik; akárP e s t e n , akár vidékre, postán küldve npriltől szeptember végfig, félévre

K£3I^ előfizetési ára csak 1 forint o é. *153I! W Teljes szainu példányokká] folyvást szolgálhatunk, és e szerint ez

évfolyam 1. ezninától fogva folyvást előfizetni lehet Q írtjával tfrész évre, miáltal szolgalatot hiszünk tenni mindazoknak, kik az egész évfolyam számaitbír ni kívánjak.

SV Tiz előfizetésre egy ingyenpéldány jár. — Az előfizetési pénzeketbérmentesen kérjük küldeni

A „Képes Újság" kiadó-hivatalához,(Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt.)

Lég-viz (Lnftwasser)mely különösen aranyér-betegségeknél rendes használatra ajánlható; megbecsülhet-len hatást gyakorol továbbá a szokvánvos fófájások, fejkössvény, melíszorongás,emésztési tehetlenség, altesti bajok, búskotnoMág, dugulás, s az epeelkülönitésháborgatása eseteiben.

1 s»ala<zk ára 40 kr.Valódi minőségben kapható: Pesten TftHftK J Ó Z S E F gyógyszeréi urnái,

király-utoza 7-dik sx. a. " 1645 (15—17)

Nagjigmándi szénsavas keserv iz-forrássóés abból készült

PEZSGÖ-POROK(magyar Seidlitz-porok).

A nagy-igmándi szénsavas-keserviz, mely oldó s kiürítő sósrészeinek dusságát, azok hatását mérséklő és emészthetőségét előmoz-ditó szénsav tartalma által koronázza, méltán a leghíresebb s legelterjedtebb külföldikeservizeket helyettesiti, s azok behozatalát hazánkba feleslegessé teszi- — E viznek saz abból készített sónak átalában beismert jótékony hatása, ugy azon elterjedés, melynekazok már eddig örvendenek, ösztönöztek engem, miszerint, ezen gyógyhatású szereknekközönséges használatát minélinkább elősegítsem. — E törekvésemet azáltal hiszem elér-hetni, hogy én a nevezett sóból pezsgő-porokat is készítek, melyek a gyógyforrás alkat-részeit magukban tartalmazzák, és hatásukra nézve a világszerte ismert Seidlitz-porokkalegyenlők.

Egy 25 hárommeszelyes üveget tartalmazó idei töltésű ládaviz, gydgyjavalattalellátva 6 ft. 25 kr. — Egy skatula (12 pár) pezsgő-por használati utasítással 1 ft. 20 kr.— Egy font forrás-só, mely a karlsbadi sot nelkölözhetdvé teszi, %, '/2 és 1 fontosfaszelenczében 2 ft. 50 kr. készpénzfizetés vagy utánvétel mellett.

Ismételadóknak jutányosabb ár szabatik.t^S* Megrendelhetni Hév-Komaromban alulírottnál, továbbá:

Aradon: Habereger G., Vélsz. — Baján:, kerek : Kellner Ede gysz., — IV.-Igmand :Deutsch Móricz, — Bonyhá-don: Kramo-1 Pacb.1 Sándor, — \.-Lakon: Lenhard Jakablini József gysz. — B.-Diószegen: Kovács, gysz..— N.-Szombat: Stanzl Henrik gysz.,József gyógysz., —Bécsben: Rock Gusz-j Na^y-Tapolcsán: De Graeh Ferencz gysz.,táv ásványvizek főraktárában „zum grauen! Nyíregyházán : Barcsay Károly gyógysz.,Igei", Wildpretmarkt Nr. 6, — Csakvár:'— IV.-Varadon : Bakács József, — Po-Lukács Gyula gyógysz.. — Csnzon : Jezo-; zsony : Pisztory Bódog gyógysz., Lábán Ka-vics Sándor gyógysz., — Csornán : Klebeli rolv,— Pécsen: Kisági,és Simon, — Pápán:Nándor,— Debreczen: Geréby és Hannig,! Tscheppen Eduárd, — PESTEN : Jezovics— Eger: Veszelyi János gyógysz., — Esz- Mihály gysz., Sztupa György, Kochmeistertergom: Brenner J., — Einczing!.-r János, Frigyes, VághyLajos,ÉdeskuthyL., TunnerEszéken: Eissner ésSchwarz,— B.-Fflrfd.-j János, Prückler Ignácz, Mórán János, Lu-Ellér Gyula gyss., — Gyöngyös: Pászioryíkovits József, Morgenstern Isidor, CzerippLajos gyógysz., — Gyér: Kautz Ignácz Károly, Gyarmathy G., Ebenfűhrer V., —gyógysz., Lenner Ferencz, Micheller Antal, IVtervárad: Láng Mátyás. — RzeszowPrettenhoffer, — Jolsván: Maleter Albert (Galiczia) : Schaitter J. és társa. — So-gyógysz., — Kassán: Novelly Sándor, —jniorja: Adler József gyógysz., — Szabad-Kecskeméten: Mády J., Papp Mihály, - | kán : Hoffbauer Ign. és 'fia gyógysz.,—Kis-Czell: Miszorv Ferenc gyógysz.. —'. Szikszón: Aichman József gyógysz., —Kis-Várdn: Balkányi Farkas, — Kolozs-i Sarköz-Ujlak: Balázsy György gyógysz.,vártt (Erdély); Wo'lf János gysz., Engel S.-Alja-Ujliely: Teich Zsigmond,'— Sz.-József gyógysz., — Léván : Boleman Ede Fehérvár : Say Hezsó gyógysz., Vimmergyógysz.,— Mezö-Berény: Nárczisz János Adojí gysz., — Szeghalom: Kiss Ferenczgyógyez., — Mooron : Netter Ignácz. GanW gysz., — Szolnok: Horánszkylstv. gyógysz.,Fülöp, A. Háán, —Miskolczon: Dr. Szabó —Szerdahely: Ehrenreiter, — Tabon :Gyula gysz., — Csáthy Szabó István gysz., Krebs Vilmos gyógysz.. — Tatában: Szett— Mohács: Deutsch Sándor, Bodendórfer Antal gyógysz., Nn-titt Ferencz gyógysz..—József,— JHosony = Tróján J o z s e f gysz., _ Temesvár: Babusnik Ágost, — Vacz: Bo-M.-Övár: Sziklay Antal gyógysz.. - N- dondorfer József, Versetz : Blum József, -Banyán: Papp Simon gyógysz., — N.-Becs- Zólyom : Thomka Lajos gyógysz.

,IIecke nast Gusitáv könyvkiadó hivatalában Pesten (egyatem-utcza 4. sz.) megjelent,és kapható:

UJ kiadású szótár, könnyen olvasható nagy betűkkel.

FOGARASIJÁNOSmagyar-német és német-magyar

S Z Ó T Á R Aa legújabb és legjobb kútfők után. 1 7 0 6<2-6>

Ötödik javított és büvitett kiadás.

Első vagy német-magyar rész. (674 lap, nagy 8-rét), fűzve 2 ft.Második vagy magyar-német rész. (550 lap, nagy 8-rét), fűzve Z ft.

A két rész fél bőrbe egybe kötve 5 ft.Jeles nyelvtudósunknak e szótára, azon nagy kelendőség folytán , melyben elis-

mert kitűnő volta miatt ró-zesült, ezúttal ötödik kiadásban kerül a közönség elé. Ekörülményre magában is elég támaszkodnunk, midőn azt a t. közönségnek ajánljuk.

Bartl A. és Veress I. Teljes magyar-latin szótár. Földrajzi nevekkelszaporítva. Második változatlan kiadás. (620 lap, 8-rét), fűzve 4 ft.

Farkas Elek. Latin-magyar szótár, a legújabb és legjobb források nyo-mán szerkesztve. Dictionarium latino-hungaricnm. (511 tömötten nyomott lap,12-rét), fűzve 2 ft.

Ballagi Mór, dr. Uj teljes német és magyar szótár, tekintettel azegyes szavak helyes kiejtésére, rokonságára, valamint azoknak hajlitása, füzete éskülönböző értelmeinek körülírás által meghatározott s.abatos előadására, különösfigyelemmel leven a természettudományokban, az uj törvényhozásban, kereskede-lemben stb. szokásos szak- és műszavakra.

I. Német-magyar rész, második egészen njból átdolgozott kiadás. (864 1 8-r >fűzve 4 ft., vászonba kötve K *.

II Magyar-német rész, második bővített kiadás. (723 1., 8-rét) fűzve 4 ft vá-szonba kötve -•',..

_.. 5 ft.F a r k a s Elek. Legújabb és legtömöttebb m a g y a r n é m e t és n é m e t - m a -

gyar zsebszókönyv. A magyar nyelv ujabb és legújabb alakulását tekintve, leg-újabb kútfők után. Sfereotyp kiadás. Negyedik lenyomat. Két kötet, (388;420 lap), kis 8-rét. Egy-egy kötet fűzve 1 fc.Keményen kötve egy kötetbem 2 ft. 50 kr.Vörös vászonba kötre egy kötetben 3 ft.

Molé. Uj magyar-franczia és franczia-magyar szótár. A legjobb kut-fók szerint szerkesztve. Harmadik tetemesen b&vitett és javított kiadás. Két kötet1865. Ára fűzve 3 ft. 20 kr

I. kötet: Franezia-magyar rész. D'aprés les meilleurs ouvrages publiées jusqu'ace jour et spécielment d'aprés le dictionaire franijais de Molé (420 lap, 8-rét)fűzve 1 ft. 60 kr.

II. kötet: Magyar-franczia rész. Irta Babos Kálmán. (520 lap, 8-rét) fűzve1 ft. 60 kr.

A két rész egybekötve fél bőrbe 4 ft.Minden a kiadó-hivatalnál legalább 2 ft. értékig történt megrendelésbérmentve küldetik meg.

tr

1661 (7—12)Schinidüiaiier Antal,

gyógyszerész a „Megvál tóhoz" Komáromban.

ÜDITO-NEDV(Restitutions-Fluid)

lovak számáraKWIZDA FERENCZ JÁNOSTÓL

Korneuburgban.

Az ausztriai államok összes területeire nézveFerencz József császár Ö Felsége áltaL«i*-| ™pan?rf»T i K r l a t i a l k a I m a z á s á t > s a «>• kir. ausztriai egészségügyi hatóságSíí t t^i? P ö frl,!*1 k l z á r ó l ^ ° f . 5 z a b a d » 1 ° » « ^ "ttatott el . a londoni érfmmel tüntet?V űi l M J í g 9 ^ a , " g 0 1 ^ ' r á l y n é U d v a H i 8 t a l l o i b a n - valamint dr. Knauert, poroszkirály ó felsége összes udvari istállói fó-lóorvos hivatalos gyakorlatában a legjobb ered-menynyel használtatik s különösen jónak bizonyult be idült bajokban, melyek az éeetésés zzinorhuzásnál az erős bedörzsölést ki nem állják, u m. szügy, csipó, kereszt- s váll-bénaság, rojejjantság, ivhúrbiüentyü, csúz, ficzamodás, s a pata, korona- és csülök-csuklómegrándulása sat. eseteiben, s a lovat a legnagyobb megerőltetéssel járó munkában is a

---̂ asb kong kitartóvá teszi s vidámságban "tartja.

Egy palaczk á ra 1 ft. 40 kr.Két palaczknál kevesebb nem küldhető, a pakolásért 30 kr. számittatik.

Valódi minőségben kapható:PESTEN: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király-uteza 7. sz. a.

Továbbá:

p n a S Z t a , F V rznóbányan Göllner F.„ - DebreczenbeaBraunmüller J., - Déva: Lengye J., - Eperjesen Zsembery, _

í . r * « e T ' ' - *.»*tergombaiiBierbrauer J. C . , - Gyöngyösön Koczianovich JGyőrött: LehnerF., - Isperen: Flamm J., _ Kassanf Novelly A., - Kaposvárt

Kohn J., — Késmárkon: Genersich, — Kolozsvárit: Wolf J , — Komáromban • ZietrlerA. és fia, - Ln^oson: Kronetter F., - Marczaliban: Istl özv., - Miskolczon-Spuller J. A . , - NaKy-BecSkereken: Haidegger, - Nagy-Kanlzsan: Fesselhoffer ésRosenfeld, — Nagyszombatban: Smekal és fia, — N.-Varadon: JánkyA.,— Pakson-Flórián J., - Papán: Beermüller W., - Pozsonyban : Schertz F. és Hackenbergertestv., — K^-S>zombatban: Hamaliar A., — Rosnyón: Poós J. J., — Szabadkan-Sztojkovits ü , - Szekszárdon : Hutter A., — Sziszeken: DietriehA., — Szolnokon-Scheftsik, Horánszky Istv.. _ Székesfehérvárit: Kovács P. ésLégmann A —Sopron'ban: Müller es Mezey, - Trencsenben: Weisz L. — Tepllczen: Weisz L — Varasdon : Halter F., - Veróczén: Bész J. K., - Zágrábban: Mihics Gr., - Zala-Eger-szegen. Hulmszky A. 1 6 4 8 ( 9 _ 1 ^ )

Ki»dó-tulajdonos Heckenast Gnsetav. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1866 (egyetem-uteta 4-ik szám alatt).

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, augusztus 19-én 1866

Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok egyfltt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

1 Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jság és Politikai 1'jdonságokat illetőleg, 18tí6. január 1-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egysíeri igtatásnál 10 krba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. — M.-Frankfurtban:Jaeger könyvkereskedése; Bérsben : Oppelik Alajos. — Bélyek-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Ez azon férfiú, a ki a porosz hadseregcsataterveit készité s a ki a hadjárat sike-rére nézve a legfőbb tényező volt.

B. Moltke, porosz táborkari főnök, volta-képen dán származású, de már 40 év ótaszolgál a porosz hadseregben. A Moltke-család eredetileg mecklenburgi nemzetség 8a dán ágat a múlt század első felében Gott-lob Ádám aiapitotta, a ki 22 gyermeket ha-gyott maga után. Ezek között egynéhánykitűnő szerepet játszott Dánia és Schleswig-Holstein történetében. Leghíresebb közülökazon Moltke, kire a franczia forradalom esz-méi annyira hatottak, hogy gróficziméröl lemondott és „citoyenMoltke" (Moltke polgártárs)czimmel neveztette magát. EzSchleswig-Holsteinban a jog ésszabadság legerélyesebb védőiközé tartozotts 1847-ben haltel.

Ennek egyik unokaöcscseazon Moltke tábornok , kirőlmost szólunk. Húsz éves korá-ban mint hadnagy lépett a had-seregbe, s tehetségei és gazdagismeretei miatt csakhamar a tá-borkarnál alkalmazták.

1839-ben, midőn Törökor-szág és Egyiptom között háborútört ki, Moltke a porosz kor-mány megbízásából Mehemed-Ali egyiptomi basa táborábautazott s résztvett a syriai had-járatban, melyről akkor azt hit-ték, hogy egy nagy európaiháborúra fog alkalmul szolgálni.Jelen volt Moltke a jun. 24-kéna törökök s az egyiptomi basaközt történt nisibi csatában,melynek következtében a törökhajóhad átment az egyiptomihoz.E csata tervezését is neki tulaj-donitják.

Berlinbe visszatérve, állan-dóan a táborkarnál maradt sfokonkint emelkedett a legmagasb katonaitisztségekre. Hadtest-parancsnok és altábor-nagy lett, mig a mostani háborúban a had-sereg táborkarának élére állt.

Hadi tanulmányainak'gazdagitásavégetttöbbször tett utazásokat is, s igy az észak-amerikai nagy polgárháború alatt hosszasbideig tartózkodott az Egyesült-Allamokban.

Báró Moltke, porosz tábornok.Az Ausztria és Poroszország közt lefolyt

háborúban a Moltke által tervezett műkö-dések vezették a porosz hadsereget győze-lemre, ő intézte azon mozdulatokat, melyekfolytán a három porosz hadsereg, különbözőpontokról indulva, a kitűzött órában egypontban egyesült.

A porosz hadseregnek Csehországba nyo-mulása, hadtani szakértők átalános vélemé-nye szerint, épen oly merész, mint ügyesterv szerint történt. Mig ugyanis az osztrákhadvezérek, az eddigi stratégiai tapasztala-tok nyomán, Siléziát tekintették az ő, és

BÁRÓ MOLTKE, POROSZ TÁBORNOK.

Szászországot a poroszok legalkalmasabbtámadási vonalának: azalatt a Moltke általfelállított támadási terv egészen más néze-teket juttatott érvényre. A poroszok ezúttalnem Szászországon keresztül intézték főtá-madásukat Csehország felé — mint a ha-gyományos stratégia szerint vártuk volna

s a nagy gonddal erősített theresienstadti

várral Csehország határpontján legkeveseb-bet sem törődtek. Ott hagyták az utszélens szépen elhaladtak mellette. A helyett po-rosz Silézia délnyugoti oldalán, Görlitz ésLiebenau mellett, két hatalmas hadoszlop-ban nyomultak előre Csehország középpont-jába, mialatt jobb szárnyukon egy másikhadtest iparkodott Szászországon keresztülhozzájok csatlakozni. Benedek hadserege,mely Olmütztől Felső-Silézia felé volt fel-állítva, ez által oldalban látta magát veszé-lyeztetve, elannyira, hogy nyakrafőre vas-úton kellett azt előbbre szállítani, hogy

Königgratz táján szemben fo-gadja az ellenséget. Ha a háromporosz hadtestnek sikerül Jicsin(Gitschin) tájékán egyesülni —a minthogy sikerült is — akkoraz osztrák hadseregnek az összesporosz haderővel kellett szembe-szállania, s a csata elvesztése ese-tében az előbbinek kiűzése Cseh-és Morvaországból kikerülhet-lenné lön. Ha pedig a szándékoltegyesülés nem sikerül, azon eset-ben a poroszok számára nyitvamaradt visszavonulási vonaluk,a nélkül, hogy attól féljenek,mikép Benedek serege az üldö-zés közben eléjök nyomulhasson,miután oldalvonalaik a siléziaihegységek által eléggé fedezvevoltak.

Ez volt Moltke terve főbbvonalaiban, mely nagyjában azegyes hadtestek parancsnokaivalközöltetett, kik belátásuk szerints a körülményekhez alkalmazvaoldották meg külön feladataikat.

Moltke csak a königgratzieldöntő csatában jelent meg ahadsereg élén; máskor némi tá-volságra az utócsapattól nyu-godtan ült tábori asztala előtt,mig parancsait a tábori távíró

által oly ügyességgel közölte a tábornokok-kal, hogy egy mozdulat sem hiúsult meg smindig a legalkalmasb időben érkeztek ren-deletei.

Gyors mozdulatai, világoskék szeme ma-gas homloka és szép termete első pillanatrafelismertetik az intelligens és erélyes embert;azonban a mily gyors a cselekvésben, oly,

33-ik szám.

394

i i

ti

eszélyesnek és tartózkodónak mutatkozik abeszédben, fí tulajdonsága és ismeretei az eu-rópai nyelvekben azt a hirnevet szereztékneki a hadseregnél, hogy ö az az ember, aki hét nyelven tud — hallgatni.

Sajátkeziileg és egyedül dolgozta ki min-den részletét ama hadmüveleteknek, melyekEurópát villáragyorsaságuk és a tett intéz-kedések óriási sikere által bámulatra indí-tották, s honfitársai joggal nevezik őt Eu-rópa első hadászának.

4( i •

í. ti

•, f

í

Rege.Egy tündér élt fönn, magasan,Jeges bérez zord kebelén,Egyedül volt a havasban,Eagyogott s fázott szegény!A bérez örök mosolyáraSzive, lelke megfagyott;Vad galamb ha arra jára,Sorsán gyakran zokogott.

Messze földről jött egy ifjú:Bús, halavány arcza volt;Mély lelkének örök-titkaFájdalmával bujdokolt.A teremtés végső napját,Az életet, a halált —Megvet mindent, mit alant lát,S a mit az égben talált.

De a bérez tündér leányaÉrző szívvel megy felé.Néma arcza bánatán, aRokon lelket fölleié.És egy érzés és egy álomÉs egy forró szenvedélyVett erőt a mély homályon . . .Hullámot vert a kedély.

Zeng a vándor iíju ajka:— Hangján rezg mély érzelem, —,.Oh, mért éljünk itt sóhajtva,Oh, jer, légy boldog velem!Lenn a völgyben uj világ van,Illat a zöld ligeten;Kunyhó a hárs árnyékában,Es a szívben — szerelem!

Elhervadsz e vén bérez keblén,Ifjúságod tovaszáll,És szemednek kristálynedvénCsillog a lassú halál.Oh, a földön is van éden,Zeng a patak s a madár;A napsugár fénymezébenNézd, hiv a távol határ.

A kunyhóban meleg tűzhely,Kályhánk körül kis család;Álmod, mely zord ködbe tűnt el,Újra mosolyog reád.Jer, szakítsd szét e bilincset,Pihenj meg e kebelen,Ránk várnak a legszebb kincsek,Az ifjúság 8 szerelem.

Itt csak jégvirág, ha támad,Itt nincs igaz fájdalom!Itt átokká lesz a bánat,Hideggé a sirhalom.Ott, örülünk a jelennekÉs a maitért könnyezünk;Ott áldozunk az Istennek,S kulcsolva lesz két kezünk!"

Szólt a vándor és a hölgyet,Nagy, csudás vágy fogta el;Hívták a mosolygó völgyek,Földerült a bús kebel.>,Bár e bérezek rám szakadnak,Rám zúdul nyugot, kelet —Itt e sziv már nem maradhat— Szólt — ah, én megyek veled!"

__ Zilahy Imre.

isten ujja, és a flagellánusok.(Történelmi visszapillantás.)

Köszönet a gyógyászat tekintélyes elő.haladásának, s az ujabb kor finomult társa-dalmi intézményeinek, hogy korunkban

már nem oly pusztító dühhel uralkodnakazon borzasztó járványbetegségek, melyekaz ó- és középkorban az emberiség valódiostoraként valának tekinthetők. Tagadhat^lan, hogy a cholera, typhus s az emberinem több ilyes ellenei még most is megle-hetősen kiveszik osztályrészüket, de márnem hasonlíthatók többé a járvány-kór ál-tal okozott azon iszonyatos halálozásokhoz,melyek emlékét történetünk évkönyvei fenn-tartották. A középkorban a szoros együtt-lakás, gyapjúszövetek kizárólagos viselete,a keresztes hadjáratok, a mértékletesség tö-kéletes elhanyagolása valának a legfőbbokok, melyek a különféle ragálykórok tá-madását és terjedését elősegítették. A pestisés más ragályok oly gyakoriak valának,hogy sohasem szűntek meg végkép, hanemcsak szelídebb alakban mutatkoztak. — Eu-rópát 1060-tól 1480-ig harminczkétszer, te-hát, minden tizenharmadik évben felkerestea pestis, sőt a XlV-ik században tizennégy-szer, azaz minden hetedik évben. Egy tör-ténetíró azt jegyzi meg, hogy Paris, Köln,Famagosta, Velencze és Anconában a jár-vány oly gyakran kiütött, hogy inkábbazt lehetne állítani, hogy az meg sem szűnt.— Mindezen csapásokat felülmulta azon-ban hevességében s áldozatainak számá-ban a a XlV-dik század közepén uralgottazon ragály, melynek iszonyatos pusztítá-sait s átkos következményeit igyekszünkelőadni.

Megváltónk születése után a XIV-ik szá-zad közepe rendkívül csapásterhes volt azemberiségre nézve. Az anyagi és szellemi sze-rencsétlenségek annyira összehalmozódtaks oly rémületes jelleget öltének fel, hogy azemberek a végítélet mielőbb leendő bekö-vetkeztét biztosan hitték. 1338-tól 1360-igegyik csapás a másikat követte; 1338-ik évkéső nyarán végtelen sáska-csoportok vo-nultak át hazánkon,Lengyelországon ésAusz-trián, még pedig oly tömött seregekben,hogya napot elsötétítették. IV. Károly császár,ki akkor épen Csehországban utazott, ön-életiratában ezt irja: „Napfelköltével egylovag ébresztett fel alvásunkból, ezt kiállt-ván: Kelj fel, uram; az ítélet napja megér-kezett! Az egész világ tele van sáskával. —Lóra ültünk, s hogy végét láthassuk a csa-patnak, lehető gyorsasággal Pulkau felé(Alsó-Ausztriában) vágtattunk. Itt végző-dött a felhő, melynek hossza hét mérföldettett; szélességét megközelítőleg sem tudtukmeghatározni." — A réteket és kerteket ko-paszra tarolták, s csak a szőlőhegyeket kí-mélték meg. Az élet, és takarmány szerencséré már be volt szállitva. Még röpiilé-sük közben is szaporodtak, annyira, hogyszámuk elrémitő gyorsasággal gyarapo-dott.

A krónikások szerint négy szárnyuk s fe-jükön bóbitájuk volt; közellétük kiállhatlanbűzt támasztott. Csak hoszas idő múlva éslassankint takariták fel emberi kezek, ma-darak és időjárás ezen istenostorait. —Négy évvel későbben (1342 ben) a Rajna-vi-dék s Francziaország egy része hirtelen tá-madt árvíz által borittatott el, mely a kü-lönben vizszegény vidékre nézve is romlásthozó vala. Sokan hajlandók voltak ezen jelen-séget az azon évben Ázsiában és Egyiptom-ban nagy mértékben jelentkezett földingá-sokkal összeköttetésbe hozni. — Három év-vel ezután ujolag országos esőzés, áradás séhség támad; Olaszországban a hét hónapigtartó esőzés elrothasztja a vetéseket; a kö-vetkező év rendkívüli drágaságnak, s ez ál-tal nagy halandóságnak tanuja. — 1348-ikévben végre Európában is jelei kezdenektámadni a föld azon benső forrongásának,mely a megelőzött évben Chinában volt

észlelhető. Január 25-én Görög-, Olasz- adéli Németország egy részében földingás

i dúlt; házak és templomok roskadtak össze;Karinthiában 30 községben minden templomsemmivé lett; sok község nyomtalanul el-tűnt, hegyek költöztek el, a vidék egészenmás külsőt nyert. Mintha a föld valami tit-kos vajúdásban lett volna; a világi dolgok-nak nem sokára leendő megszűnése mindin-kább több és elrémüitebb hivöt nyert, melyhit Európa politikai és társadalmi lételébenis nagyon érezhetővé lőn.

Egész nyugot tusában volt. Itália, Fran-cziaország, Anglia és Németország vidékeifegyverzaj és harczi üvöltéstől hangzanak;és maguk a keresztyénség legmagasabbfejei: a pápa és a császár viaskodának leg-engesztelhetlenebbül egymással. Bajor La-jos, a német császár, nem sokkal azelőttátokkal sujtottan szállott sírjába, birodal-mát tökéletes szétbomlandőban hagyvánhátra, mert a szerencsétlen czivódás nem-csak a viszálkodó felekre, de az egész népre

j is kimondhatlan csapásként nehezült. Azonborzasztó büntetés, mely, Jézus szellemeellenére az ártatlant csak ugy éri, mint abűnöst — az interdictum súlya alatt nyögve,egyházi tekintetben Németország pusztatemetőhöz hasonlított. Meg volt szüntetvemindennemű templomi istentisztelet, az ima-házak bezárattak, a harangok némák valá-nak, sehol nem volt megengedve misét vagyhitszónoklatot tartani, valamely szentségetkiszolgáltatni, vagy a halottat egyházi szer-tartással temetni el. Valóban sajnos téve-dés, mely politikai okokból a lelkiismere-tet öli el!

Ezen szellemi és anyagi kínokhoz mégegy iszonyatos szövetséges csatlakozott:— a halál, az ő legrémitőbb alakjában. Egynagyszerű, borzasztó betegség, az úgyneve-zett fekete halál támadta meg pusztítva azemberi nemet. — Tehát őseink szomorúbbidőket is átélhettek, mint a mi komor nap-jaink' — ki ítélhetné meg tökéletesen azonszellemi és anyagi nyomort, melylyel ezencsapások Európa népeit sújtották?

Csudálatos, hogy a történetírók hazánkezen korbeli együttszenvedését nem igenemiitik.

Ezen ragály, 1348-ban őshazájábanEgyiptomban és Szyriában oly hévvel ütöttki, hogy Kairóban naponként 10 —15,000ember halt el benne; Gazában 22,000 em-ber s minden házi állat áldozata lett hathét alatt. Kar a-Kall eb arab történész apestis áldozatait számlálhatlanoknak mondjamint a tenger homokját. — A partokon azélénk kereskedelmi összeköttetés Cyprusszigetbe tette át a ragályt. A mohame-dánok attól tartván, hogy a rabszolgák azáltalános zavart felhasználhatván, fellázad-nának, épen azok lemészárlása felöl tana-kodának, midőn a föld hirtelen megren-dült, a kikötők hajói r, a fellázadt hullámokÍnyelék, s azok, kiket a ragály megkímélt,

a meghasadt föld vagy a megáradt tengeráldozatai lőnek, vagy a leroskadó házakáltal temettettek el; — a földingás után avihar által a tengerbe sodort és ismét aszárazra kimosott számtalan sáskacsoportdöghullája mérgesité el a levegőt. — Vas-tag, nehéz köd vala elterjedve Görögországfelett sokáig.

Keletről Olaszországba tört ezen beteg-ség, hol annyira dúlt, hogy a termés a me-zőn maradt, bemunkáló, learató kezek hiá-nyában. Velencze 100,000 lakosát veszitéel, Florencz alig kevesebbet. Pízában tizegyén közül hét halt el, Síenában négy hóalatt 80,000, Genuában 40,000, Nápolyban60,000, a Szicziliai királyságban átalában530,000. Sok helyen csak a lakosság egy

395

tizedrésze, sőt Trap*niban egyetlenegy semmaradt életben. Itáliából Spanyol- és Fran-eziaországra is kiterjedt ezen csapás, (magá-ban Parisban 800-an haltak meg naponként;)a következő évben Anglia, Németország ésHollandra, terhes földingások és felhőszaka-dások kíséretében; — sőt felső északonNorvégiában, Irlandban egész Grönlandigpusztította a ragály az a nélkül is gyérnépséget. Közép-Európában csakhamar egészhelységek lőnek lakatlanokká, a városokpedig szánandóképen elnéptelenedtek. Ausz-triában, Stájerben és Karinthiában térésvidékek lőnek néptelenekké; Bécsben né-mely napokon 500-on felül, sőt egyen 960-anlettek a pestis áldozataivá, mely a lakosságminden negyedikét elragadta.

Átalában Európa népességének mint-egy) V3-da, sőt más kútfők szerint 2/5-deesett áldozatul.

Ezen betegség rendkívül heves hideg-lázzal kezdődött, mit delírium, merevültségés önkívület követtek; a nyelv és ajak kék,a lehellet kellemetlen szagu vala; sokan mége mellett tüdölob és vérhányás által lépettekmeg; ezután hideg gyuladás következett be,mtly fekete foltokban árulá el magát; (innena „fekete halál" elnevezés). Legtöbb betegmindjárt az első napon elhalt, s csak azokvalának megmenthetők, kiknek bensejébendaganatok képződtek.

Az akkori gyógytudomány, kabaliszti-kus alakzataival s csudahatásu titkos sze-reivel a gyorsan dúló ragálynak nem áll-hatott ellent, sőt betegházak sem gátoltákannak terjedését, miután az első kórház csak1403-ik évben jött létre Velenczének názá-reti Sz. Mária szigetén.

Ennyi végzetes csapás következtébenvégre általános rémület fogta el az a nélkülis egyházi átok alatt nyögő emberiséget,melynek a vallás jótékony vigaszát is nél-külöznie kellé. A pápa indulgencziát igértmindazoknak, kik magukat betegápolásraajánlották fel, s egy hiteles okirat kétség-telenné teszi azt, holy ily minőségben 124ezer 434 francziskánus lett a járvány áldo-zatává ; — valóban fényes sugara volt ez a ke-resztyéni szeretetnek ezen szomorú rokon-szenvtelen korszakban! — Minden erkölcsi éstermészetes kötelék felbomlott; az emberekegy része a kétségtelen halállal szembenvakon rohant a kicsapongások mámorába,hogy az élet hátra levő néhány percze alattaz örömek poharát fenékig kiüríthesse ; má-sok pedig magukba zárkózva szánandó ön-zéssel hunyták be szemeiket embertársaiknyomora előtt; — másfelöl isten ostoránakcsapásai alatt feltámadt nagyon a vallásos-ság, de az is végletekre, s, tisztátalan ele-mekre: gyülölség-, üldözés, őrültségre és ki-csapongásokra oszlott fel.

(Vége kSvetk.)

A porosz hadsereg fővezérei.Alábbi képünkön egy csoportba állitva

mutatjuk be az Ausztria ellen működött s egyrészt Magyarország határszélére is becsapott po-rosz hadsereg 12 kitünőbb hadvezérét (a tábor-kar főnökének, Moltke tábornoknak a lap elejénkülön arczképét közöljük). Hadd álljon itt né-hány sor e férfiak jellemzésére.

1. Frigyes Károly kir. herczeg, lovasságitábornok és az I. hadsereg főparancsnoka.

Poroszország első katonája, a legkiválóbbkatonai jellem, és mint végrehajtó kétségkívül aporosz hadsereg első hadvezére, — a porosz királyunokaöcscse szül. Berlinben 18 28-ban. Katonai pá-lyára neveltetve, már kora ifjúságában rendkí-vüli hadvezéri tehetséget árult el. Tanulmányaitbevégezve, a hadseregbe lépett, és 1848-ban —tehát épen 20 éves korában -- százados lett, ése minőségben részt vett a schleswigi hadjáratban.

A következő évben mint őrnagy a mostani királytáborkerában részt vőn a Baden elleni expeditió-ban és a wiesenthali csatában, hol alkalma voltbátorságát kitüntetni, karján és vállán nehéz se-bet kapott. A 48 —49-iki mozgalmas éveket kö-vető hosszabb békeidőt a herczeg bővebb ismere-tek és tapasztalatok gyűjtésére használta föl. Eczélból 1858-ban beutazta Franczía-, később pe-dig Skótországot. 1861-ben a király a nagy remé-nyű herczeget a 3. hadtest főparancsnokának ne-vezte ki. Mint e hadtest főparancsnoka 1864-benrészt vett a schleswig-holsteini hadjáratban, és ővolt az, a ki a híressé vált missundei gyilkoságyurohammal megnyitotta a háborút. A diippelisánczok ostroma egészenaz ő műve volt. Midőn azősz Wrangel a fővezérségtől visszalépett, Fri-gyes Károly herczeg vette át a Schleswig és Jüt-landban működő összes hadsereg fölötti főpa-rancsnokságot. Az Alsen szigetre való, ép olymerész, mint fényesen kivitt átkelés megalapí-totta hadvezéri hírnevét.

Midőn a j'üen év folytán a viszonyok Ausz-tria és Poroszország között mindinkább bonyo-lódni kezdtek és a háború mindinkább valószí-nűvé lőn, Frigyes Károly herczeg neveztetettki az I. hadsereg főparancsnokának. Hogy e mi-nőségben mit tett és mennyire igazolta a bennehelyezett nagy várakozásokat, azt a legközelebblefolyt napok nagyszerű eseményeiből mindnyá-jan tudjuk.

2. Frigyes Vilmos, porosz koronaherczeg,Szilézia kormányzója és a II. hadsereg főpa-rancsnoka.

Frigyes Vilmos (Miklós Károly) szül. Ber-linben 1831. oktob. 18-án. Mint a jelenlegi poroszkirály legidősb fia, a porosz korona legközelebbiörököse. Ifjú korában, szivjóságáról általánosanismert anyja felügyelete alatt gondos katonai éspolgári nevelésben részesült. Tizenhétéves korá-ban a bonni egyetemet kezdé látogatni. Az ifjúherczeg, ki már a természettől a legnemesebbszívvel és a legvidámabb kedélylyel van meg-áldva, csakhamar elemében kezdé magát polgáripályatársai között érezni, és gondtalanul merültel a német egyetemeken dívó deákos élet gyö-nyöreibe.

Bevégezve egyetemi tanulmányait, mint köz-legény a hadseregbe lépett. Poroszországbanugyanis azon szokás uralkodik, hogy a királyiházból származott herczegek mint közlegényekkezdik meg katonai pályafutásukat; természeteshogy aztán gyorsabban ia léptetik őket elő, mintmás szegény ember gyermekét. Miután FrigyesVilmos egy utazásból, melyet Olaszországba tett,visszatért, saját udvartartást kapott, részt vett afontosabb államügyekben és léptenkint emelke-dett a magasabb katonai rangokra, 1858-ban Vik-tória angol kir. herczegnővel kelt egybe. A sza-badelvű párt a koronaherczegnek e lépését ugytekinté, miut a herczeg alkotmányos gondolkozá-sának zálogát. Állásának fontossága még fokozta-tott, midőn atyja a trónra lépett. Midőn a koronaés a törvényhozó test között a viszály kitört, akoronaherczeg közvetitőleg igyekezett működni.Miután a vitázó feleket közelebb hoznia nem sike-rült, kényszerülve érze magát, Berlint elhagyni.Ezt tudta a szabadelvű párt, melynek kiválóbbegyéneivel gyakran érintkezett. Mindez csak arraszolgált, hogy népszerűségét ugy Poroszország-ban, mint egész Németországban nevelje.

Az 1864-iki hadjáratlan mint a II. hadtestparancsnoka vett részt. Nem volt neki ugyanmegengedve, hogy személyesen vegyen részt aharczban; de azért a herczeg a téli hadjárat min-den fáradalmaiban osztozott a hadsereggel és ezáltal, valamint sajátságos humora által igen nagynépszerűségre tett szert az egész hadseregben. Aháború bevégezte után Pommerania helytartójóváneveztetett ki. és ez állásban maradt egész a je-len háború kitöréséig.

Midőn a mostani háború kitörni készült,mindaddig, míg az ügy politikai volt, FrigyesVilmos ellenezte a háborút. És itt ismét találko-zott a közvéleménynyel. A mint azonban a háborútisztán katonai dologgá vált, háttérbe szorultakpolitikai aggalmai, és ő mint katona lépett ki aharcztérre. Gyalogsági tábornoknak neveztetve,rá bízatott a II. (sziléziai) hadsereg főyezényleteés egyszersmind Szilézia kormányzása is.

3. Vogel von Falkenstein, a 7. hadtest pa-rancsnoka.

Falkenstein 1813-ban lépett a hadseregbe.A montmiraili csatában mint hadnagy egy zász-lóaljat vezérelt, mert tiszttársai mind elhullottakvolt. 1818-ban az aachenikongresszusalkalmávalaz

ő zászlóalja képezte a diszőrséget. A mozgalmas1848 Berlinben találta és a máj. 18-iki barrikád-harcz alkalmával sebet kapott. Azonban mégugyanazon évben résztvett a schleswigi hadjá-ratban mint Wrangel táborkari segéde. 1864-benszintén e minőségben alkalmaztatott. E hadjáratbevégeztével neki adatott át a 7. hadtest fölöttifőparancsnokság. A jelen hadjárat kezdetévelneki jutott föladatul, Hannovert haladéktalanulmegszállani. Falkenstein pontosan végrehajtá akitűzött föladatát és az ő erélyes üldözésének tu-lajdonítandó leginkább, hogy a hannoveraiak alangensalzai ütközet után kényszerülve voltakkapitulálni.

4. Bonin tábornok, az l-ő hadtest parancs-noka.

Bonin 1819. lépett a hadseregbe és Mecklen-burgi Károly herczegnek hadsegéde lőn. Miutántábornokságig emelkedett, előbb a negyedik, ké-sőbb az első gárdadandár parancsnoka lett. Boninmég eddig nem vett részt egy hadjáratban sem,az 1848-iki badeni expeditiót kivéve.

5. Würtembergi Ágost herczeg, a 9. had-test parancsnoka. Daczára azon ellenséges állás-nak, melyet Würtemberg Poroszország irányá-ban elfoglalt, továbbra is megmaradt poroszszolgálatban. Hadteste (a gárda) főleg a könig-gratzi csatában tüntette ki magát.

6. Schack tábornok, a 4. hadtest parancs-noka. Miután Herwath az ő hadtestével Csehor-szágba nyomult, Schack tábornok lőn Szászországkormányzója.

I . Jllutius tábornok, a 6. hadtest parancs-noka, kitűnő lovassági tábornok. Miután a jelenháborúban jelentékeny részt vett volna, meghaltBrünn közelében cholerában aug. 4-én.

8. Steinmeiz tábornok, az 5. hadtest pa-rancsnoka. Hadnagyi ranggal 1813-ban lépett bea hadseregbe. 1835-ben százados, 1839-ben pedigzászlóaljparancsnok lőn. Az 1848-iki hadjáratbana schieswigi csatában két zászlóaljat vezényelt.Ugyanazon évben Brandenburgba küldetett, hogyaz ott egybegyülve volt nemzetgyűlést szemmeltartsa. 1855-ben a negyedik gárdadandár pa-rancsaoka, később pedig az 5. hadtest parancs-noka lőn. Ez aston hadtest, mely Steinroetz ve-zénylete alatt, magát a jun. 27. — 29-iki háromnapos véres harezokban Nachod, Skalitz ésTrau-tenau-nál oly kiválóan kitüntette. Becses hadi-szolgálatai elismeréséül a porosz királytól köze-lebb, sajátkezüleg irt köszönő levelet kapott.Steinmetz a porosz hadsereg legidősebb tisztjei-nek egyike.

9. Mülbe tábornok, a 10- hadtest parancs-noka keleti Poroszországból való, s jelenleg 65éves. 1818-ban lépett a hadseregbe, 1839-ben szá-zados lett, s 1848-ban mint őrnagy vett részt aschleswigi hadjáratban, a hol vitézül viselvén ma-gát, ezredessé neveztetett ki. 1664-ben a schles-wig-holsteini háborúban egy hadosztályt vezé-nyelt; e hadjárat bevégződése után a magánéletbe vonult vissza. A mint azonban a háborúAusztria és Poroszország közt mind valószinűbb-nek látszott, Műibe volt az elsők egyike, ki szol-gálatait fölajánlá. A király a 10-ik hadtest szer-vezését bízta rá. Műibe e hadtesttel egyideigSzászországot tartá megszállva. A königgratzicsata után, midőn a porosz fősereg Bécs felé ha-ladt, Műibe Csehországba nyomult, s ott csapa-taival Prágát és több más főpontot megszállott.

10. Schmidt tábornok, a 2. hadtest parancs-noka, ki már a schleswig-holsteini háborúban isjelentékeny részt vett.

11. Beyer vezérőrnagy, a 7. hadtest egyikosztályparancsnoka, ki Kurhessent foglalta el ése fejedelemséget erélyesen kormányozta.

12. Herwarth von Bittenfeld tábornok, a8. hadtest parancsnoka. A hadseregbe 1813-banlépett. 1835-ben őrnagy lőn. Azl864-diki schles-wig-holsteini hadjáratban a 7. hadtestet vezé-nyelte, és e minőségben ő vezette az Alsen-szigetre való átkelést. E hadjárat bevégezte utánkapta a 8-ik hadtest-parancsnokságot. Herwarthkitűnő képességű és a legjózanabb eszü tábornok.A jelen hadjáratot ő nyitotta meg az által, hogyhadtestével Szászországba benyomult és azt meg-szállottá. O volt az, ki a porosz hadsereg élénCsehországba nyomult és hadtestével az egyarántvéres és döntő turnaui, münchengratzi és jicsinicsatákat vítta. A königgratzi napon is fontosszerepet játszott és magát többszörösen kitün-tette.

fi

296

Az olasz-tirol csatatérről.Midőn Ausztria és Olaszország között ez

idén a háború kitört, Garibaldi azt tűzte felada-tául, hogy önkénytes csapataival a tiroli hegy-szorosokon tör be, s ha egyéb czélt nem érne isel, legalább az osztrák hadsereg egy részét tartjaitt elfoglalva. Garibaldi csapatai ugyan egyrenyomultak előre, azonban a csatatér természetiakadályainál fogva ez előrenyomulás csak igenlassan, úgyszólván lépésenkint történhetett. Ahegyszorosok alakzata ugy hozza magával, hogyaz itteni utvonalak aránylag csekély haderővelis jó darabig sikeresen védelmezhetők.

A tiroli hegyiutakat a csász. rendes vadász-katonák s a tiroliak önkénytes vadászcsapataivédelmezték, mely alkalommal mindkét részről alegnagyobb hősiesség egyes példái tűntek fel.így például megtörtént, hogy Judikariában Storomellett két század vadász állott ellen 6000 olaszönkénytesnek, mely alkalommal 800 halott és se-besült vére festette pirosra a tiroli bérezek szikla-falait. E harczoknál a lövöldözés többnyire má-sodrendű szerepet játszott s a csapatok a kanyar-gós, szoros utakon gyakran jöttek azon helyzetbe,

397

Garibaldiban, nem igen segítették az ő terveibens mintegy restelték fényes sikereit, sőt némelymagas helyen épen nem jó szemmel látták volnagyőzelmes előhaladását. Ugy látom én — mondjavégül az angol levelező — hogy Garibaldi csapa-tainak kiküldése nem sokkal volt jobb a mészár-székre küldésnél, mert oly haszonvehetetlen régipuskákkal látták el őket, a mikhez képest a tiroliés stájer vadászok lőfegyverei valódi remekművek.

Ügy látszik tehát, hogy itt délen épen azonarány állott elő megfordított viszonyban a kéthadakozó fél között, a minőt északon a poroszokgyútűs puskái idéztek elő.

Kemenesaljai képek.(A vidék rajzát lásd a V. ü. 27-ik szám);

II. A kis-dömölki pajta.A Ság-hegy alján, tőle mintegy % mérföld-

nyire, fekszik Kis- vagy Alsó- vagy Pór-Dömölk,egy 10—12 házból álló igénytelen kis helység,hanem van benn egy pajta, a mely megérdemlifigyelmünket Ez a, most Kis-Czellben létező, dehajdan itt állott, benezés apátságnak temploma

pannonhalmi főapát által dömölki apáttá, nevez-tetett, ki, és magával a nagy-czellihez hasonló ké-pet hozván, ennek számára, hogy annál inkább asz. szűz tiszteletére élhessen, DömölktŐl % mfd-nyire a mezőn (rudi opere) egy kis épületet s amellé saját maga számára egy kis hajlékot (cellámsubterraneam) épitett 1739. *) Erdődi Györgygróf, a szomszéd urodalom birtokosa az egyszerűépület helyébe szebbet és alkalmasabbat építtetett,mely körül lassankint egéaz kis helység, a maiKis-Czell épült. És azóta a régi Dömölk (hol,mint mondják, a török háborúk idejében ország-gyűlés is tartatott, melyből Hunyadi János irt apápának, de nem tudom, mi ügyben) visszalépett,átadta szerepét, hírét, kincseit leányának, ki csak-hamar elhomályositá, feledteté a magát félrevontanyát.

A kis-dömölkí apátság most gazdasági major.A répi épületek közül egyedül a templom falai,ezek is igen megcsonkítva maradtak fenn, felé-nyire leszállittatván, szalmatetővel fedettek be.Az épület szélessége 4, hossza m. e. 15 öl, nyu-goti vége szegleteket, a keleti pedig gömböleget ké-pez, kivül oszlopok által megerősítve. Egy ke-resztfal az egészet két részre osztja, a nagyobb

Az olasz-tirol csétatérről : Császári és tirol vadászok a hegyszorosokon.

"Ogy szuronyt szegezve kellett egymásra rohan-tuok s a győzelmi babérért a személyes bátorságErejével megküzdeniök.

A bekövetkezett fegyvernyugvás most egyilkos harczokat is megszüntette, s az elfogadottföltételek következtében Garibaldi serege isVisszavonult a már elfoglalt tiroli területrőlOlaszország határai mögé.'~«; E gy % hegyi támadás alkalmával Bagolinotaellett a Sucello hegy vidékén történt, hogyGaribaldi csapatja visszaszorittatván, maga azünnepelt fővezér is sebet kapott. Érdekes az, aJ*it a londoni „Times" levelezője irt Garibaldiállapotáról. „Azon seb, — úgymond — melyet atábornok jul. 3-án kapott, csakhamar begyógyult8 Garibaldi ismét képes volt lóra ülni, azonban*égibb sebe (melyet Aspromontenál bokájába ka-P°tt), ismét sok gondot okoz neki. A mi valóbanífem is csoda a nagy fáradalmakban, a roppant*orróságban s kedélye folytonos izgatottsága'kellett. Nem is lehetne csodálni, ha GaribaldiVesztett volna nagy népszerűségéből. Az ő fel-at*ata igen súlyos vala s a rendelkezésére állóeszközök igen csekélyek. Maguk az olasz hadse-reg fővezérei, kik mindig vetélytársukat látták

volt. Falain meglátszanak a régiség és magasabbrendeltetés nyomai, mint a minő czélra most hasz-náltatik.— Ez apátság keletkezési ideje és alapi-tója nem tudatik, csak annyi bizonyos, hogy 1252-ben már állott és Jakab nevű apáttal bírt. 1348-körül hiteles hely volt. Ama Jakab óta 20 apátjaemlittetik, kik közül nevezetesebbek: 1410. Sebes-tyén; Keöntheös János 1617 (abbas in alsó De-melk dicitur;) Vizkeleti János (per principemBethlen constitutus;) Dienesevics György, Him-melreich fő apát által kinevezve.

A zárda kiterjedését mutatták a még a múltszázad közepe táján fennállott falak, melyekazonban lerontatván, uj építkezésekre használ-tattak.

Már a régi időkben bírta az apátság egycsodatevő képét a Boldogságos szűznek, melynektiszteletére évenként számos látogató sereglettössze, mely azonban a török pusztítások idejében,biztosság okáért Csallóközbe, a dienesdi apát-ságba vitetett, a hol most is nagy tiszteletbentartatik. Azonban Koptik Odo stájerországi sz.benedek rendi szerzetes, ki Salzburgban tanár,utóbb Nagy-Mária-Czellben kincstárnok volt,érdemeiért Sajghó Benedek, a kuruczból lett

rész, melyben falfestések nyomai láthatók, pajtául,a kisebbik nyugati rész pedig, mely alatt létezettsírboltból csak nem régiben hányattak ki az otteltemetettek maradványai, burgonya-veremülhasznál tátik.

Külsejének déli oldala legérdekesebb, ittdíszítések, a kis ajtó felett egy kereszt, 8 mint-egy 1% ölnyi magasban boltnak maradványailáthatók, melyeknek hajdan valami a falból kie-melkedő erkélyt, vagy, mint mondják, kis fül-kéket kellett tartaniok, mikben a szerzetesek lak-tak. A hosszú, keskeny, lőrés alakú ablakok, mintszükségtelenek, nagyobb részt be vannak rakva.

III. Kis-Czell.Az egyszerű kis kápolna körül, mit Koptik

Odo épitett, lassankint kis városka épült, mely na-ponkint gyarapodott, kivált miután 1745. nov. 21.Zichy Ferencz győri püspök a szobrot nagy ünnepé-lyességgel, és nagy sokaság jelenlétében felemelteés megkoronázta, mely azután 1750. az előbbi ká-polnából egy uj nagyobbszerü templomba vitetettát, hol máig is nagy tiszteletben tartatik s szá-

*) Schematismu* Venerab. ord. St. Benedicti.

1. Fngve, K

aro>y, k

i, h

erc

zeg. 2. F

rig,e. ViW

, koronaherceg. 3. Vogel von F

alke„

8tcin altb

nagy. 4. Bonh, a

ltb„

ag, 5. w

urte.be^i A

gost

nerc

Zeg. 6. SohacK

, ttat 7. M

utius, tbnk. 8. StoinD1et

Z) alt

bna

gy. 9. Von der M

ulbe ^b

«W

10. Schmidt, altbnagy. 11. Beyer, tbnok. 12. H

erwarth von B

ittenfeld, tbnok. ~

*»n«jy.A

|por»S2 hadsereg

fővezérei.

39S

mos bucsujáró által látogattatik évenkint a kerü-let minden részéből, sőt még a szomszéd Stájer-országból is. i i II •

Növekedvén a bucsujárók száma, azok lelkiszükségeinek kielégítése több egyházi személytigényelt, kiknek, hogy helyet készítsen Odo, aszomszédos gr. Cziráky, Nagy, és a protestánsOstffy család birtokáról elegendő fát kapván aján-dékul, előbb egy nagy faházat emelt, mely azon-ban csakhamar romlásnak indulván, 1760-ban amostani zárdának tette le alapját, s azt az előbbiapátság romjaiból felépítette.

így keletkezett alig 100 évvel ezelőtt Kis-Czell, mezőváros, s hazánk legnevezetesebb bucsu-járó helyeinek egyike. A város igen kicsiny, 8házainak nagy része bolt, vendéglő nagy középü-let, — de mint a vidék központja, sokszor igenélénk, kivált vásárok s más összejövetelek alkal-mával. E tekintetben sokkal elhagyja a szomszé-dos Ság mezővárost, melytől alig % órányirafekszik. Van rendes heti- és 4 országos vá-sárja. Itt a főbirói hivatal, postaállomás, itttartatnak a követválasztások, gazdasági egyletülései, mely múlt éven itt próbaszántást és eke-versenyt is tartott. Télen rendesen tánczvigal-mak tartatnak, nyáron pedig többnyire vándor-színészek látogatják, kik más vidékhez képest,bizonyosan nem panaszszal távoznak a kemenesaljiközönségtől.

IV. HL-Dőmőlk.Ezt az N-t. lehet tetszés szerint nagy-nak,

éa nemes nek is olvasni. Ez utóbbi szokottabb sannyiban helyesebb is, mivel nagy Dömölk bizonykicsike helység, hanem nevezetes, mint régi, nagy,articularis protestáns gyülekezet, mely a templom-épithetési engedélyt megadó 1681-ki 26-ik tör-vényczikekben (articulus ban, azért articularisgyülekezet) első helyen emlittetik. Egymás tő-szomszédságában alig ' s mfdnyi távolságra fek-szik e két, — vallási tekintetben nevezetes hely,Kis-Czell és Dömölk. Azonban ugy látszik, min-denikről elmondhatni: ,,de már fogyatkozott haj-dani hírében". Az a régi vallásos buzgóság, melyőket emelé, lankadni kezd az ujabb időben, devele egyszersmind a vallási türelmetlenség is. Dejól van így! — az uj idő uj szellemet teremt,mely aláássa, megdönti a régit, s annak romjaibólujat épit. A virágnak mindig le kell hullania,hogy helyét gyümölcs foglalja el.

Csudálom, hogy Batizfalvy ur, iskolák szá-mára irt földiratában mellőzé mindkét helyet; ho-lott pedig már a régi Kis-Tükör vármegyés ver-seiben is megemlittetik: „Rohoncz, Sárvár, Dö-mölk, mind esnek e tájban" stb.

Dömölk hajdan a sági gyülekezet filiája volt.Most megfordítva van, miután a vallásos villon-gások idejében, az 1681. soproni országgyűléskövetkeztében 1732 ben a sági templom is sokmás templommal együtt elvétetett a protestán-soktól, kik azután Dömölkön sereglettek össze,gyakran több ezerén, istenitisztelet-tartás végett.Az első lelkész itt 1732. Tót-Sipkovics Istvánvolt, melléje 1733-ban Miskey Ádám hivatottmeg második lelkészül, kiknek azonban csakprédikálniuk volt szabad, a papi funkcziók telje-sítésétől 12 ezüstforint bírság alatt eltiltatván.De később Ostfy Mihály és Vidos Miklós többizbeni kérelmezése folytán ez is megengedtetettnekik.

A messze földről összesereglett hiveknek,szabad ég alatt kellett sokáig vallási gyakorla-taikat tartani, minthogy csak 1738 ban méretettki nekik egy kis térség Dömölkön, az építendőtemplom számára, s ennek is több akadályozásmiatt csak 1743-ban tehették le alapkövét. —Akkor még az egész vidékbeli protestánsok együlekezethez tartoztak; utóbb azonban II . Jó-zsef császár türelmi parancsa következtében(1791.)többhelységtőle elszakadván, külön gyü-lekezeteket alakítottak, s most csak 13 helységtartozik a dömölki anyagyülekezethez.

Emeli Dömölk nevezetességét azon körül-mény is, hogy itt több kerületi gyűlés tartatott,több superintendens avattatott tel s lakott is,mint: Perlaky Gábor 1771., Hrabovxzky Sámuel(1786.) Kis János, a költő főpap is (1786) ittszenteltetett pappá s később (1804) mint lelkészöt évig itt hivataloskodott. Úgyszintén Edvi IllésPál, a magyar akadémia levelező tagja is itt töl-tött mint lelkész 32 évet.

V. A nép jelleme. — MaSnsi.Tovább is mehetnénk, mert, bar nem neveze-

tes események színhelye, de azért érdekes emlé-kekben nem szegény Kemenesalja. Ott van Hetyén,

Berzsenyi születéshelye, Sömjénben ugyanannakegykori lakhelye, most mindenik cselédház. Akis-somlyai hegyen még teljes épségben KunossEndre költő pinczéje, hol legtöbb verseit irta;Dukában Takács Judit költőnő lakhelyénekromjai: Ostffy-Asszonyfán az Ostffyak egykorivárának — a helye, a sitke.i ereszkedőnél pedigegy török mecset stb. Ezek ismertetését azonbanmáskorra halasztva, most

„Megállók még egyszer s rátok visszanézek,Ti kikellő halmok, gyönyörű vidékek,Vegyétek bús könyemet." (Berzsenyi.)

De mielőtt elbúcsúznánk, legyen szabad mégegyszer visszapillantani nem a kékellő halmokra,hanem azok lakosaira.

Kemenesalján, melynek népe tisztán s kiváló-lag magyar, az uri rend, az értelmiség erősenképviselve van, s így van mivelt társaság, vanszellemi élet, vagy legalább lehetne, van föld azeszmék megtermésére, a mi bizonyosan nagy be-folyással volt arra, hogy e vidéken több jelesférfiú támadt. Ekkora terület, a nagy városokatkivéve, seholsem dicsekedhetik annyi jelessel,mint Kemenesalja, mely két költőt, egy költőnőtadott a hazának, és szintén egy költőnek és egyirónak szolgált lakhelyül. A régi magyar jellegtán sehol sem maradt fenn épebben, mint itt, —noha sok helyen árnyoldalaival együtt, — de anélkül, hogy az ujabb szellem útjában gátlólagállana vagy tétlen merengéssé vált volna. Hon-fias buzgóság, barátság, vendégszeretet fő jellem-vonásai a lakosságnak. 1848-ban. midőn mára vidéket mindenfelől császári katonaság körité,Kis-Czellben, mely akkor kis-Debrecaennek ne-veztetett, még folyvást tartattak megyegyülések.Itt csináltatta Frankovszky, — ugyhiszem, amúlt lengyel háborúban szerepelt hős, — faágyúit.

Sehol az idegen is magát jobban nem érez-heti, mint e vidéken, melynek férfiai a legbuz-gó'ob honfiak közé tartoznak, ifjai a legbarátsá-gosabbak, leányai a legjobb tanczosnők. Aztánmég az az angol utazó is, ha nem is mindenütt,de legtöbb helyen feltalálhatná azt, a minekhiánya annyira feltűnt neki a magyar házaknál,— a könyvtárt. Csakhogy mi magyarok átalábannem szoktuk az ilyet szem előtt tartani (kivéve ahol fitogtataeul hever egy párdiszkötésü olvasat-lan könyv az asztalon), inkább elrejtjük, minthaszégyenlenők, hogy van; — nem tudom aztán, ezaz elrejtés igen nagyra-, vagy igen kevésre-becsülésnek-e a jele?

Nem válhatok meg e vidéktől a nélkül, hogyannak „ékes boglár"-ját meg ne említsem. Magasiegyszerű szerény kis helység, alig 2,000 lakossal,de minden szép, népszerű eszmének jó termőfölde.Mind a helység mind a gyülekezet dolgaibanrend és pontosság uralkodik, a mi pedig vajmiritkaság nálunk! Á közügyek iránti érdekeltség,nem hiszem, hogy faluhelyen még valahol olymértékben kifejlődve volna, mint itt. Innét vanaztán, hogy a mi sok városban sem történik, ittaz is létesül. Az utak jó karban tartására, a görbeutczák egyenesitésére is jut idő, és költség; afiatalság énekkart és gyümölcstenyésztő egyletetalakított, hol a gyakorlaton kívül e szakba vágókönyveket olvasnak. Az itteni evang. gyülekezet-nek van két iskolája a nagyobb és kisebb tanulókszámára, s egy alakulandó kisdedóvodára is márszép tőkével bir. A nyári időszakot kivéve, van ahelységnek olvasó-egylete, honnan a kártya kilévén küszöbölve, annak helyét a sakk foglaljael, s vajmi gyönyörűség azt látni, hogy a köz-gazdák is, különösen az ifjak, munkájokat vé-gezve, korcsma helyett az olvasó-egyletbe gyüi-nek, a boros kancsó helyett újság, vagy sakktáblamellé ülnek, mit nagy kedvvel és ügyességgeljátszanak. Adná Isten, hogy e szellem minélnagyobb mértékben terjedne el nemesítőleg né-pünk között. Tandor M.

Kisdedóvodai krónika.Ezen ínséges és háborús időben is még

folyvást szaporodnak és javulnak az óvodák ha-zánkban.

özv. Satzgerné asszonyság, bécsi lakos, ateljes virágzásban levő egyetlen bécsi czukor-finomitó gyár tulajdonosa és somogymegyei bir-tokos — miként már a lapokban rövideo, a Vas.Újság 22 dik számában pedig bővebben is leírvaközöltük — f. é. május 13-án nyitá meg ünnepé-lyesen az általa még eddig példátlan bőkezűséggelállított óvodát Bálványoson, mely hazánkban ezévben az első s melyről még pótlólag meg kell

emlitenünk, hogy azt a i agyMkü alapitó 60 kis^dedre rendezte be, ellátván ezeket a nevelés tel-jesebb sikere végett az intézetben jó ebéddelDaponkint, melynek fejében csak a vagyonosabbszülőktől fogad el évenkint egy mérő búzát; azétkezés tőlünk vett útmutatás szerint történik; amunka- és játék-asztalok oly deszkázattal borit-tatnak be, melyen jobbról balról minden kisdedülésének megfelelőleg völgyelet van a csészeszámára, mely abba illesztetvén, ide-oda nemcsusztathatik,az ülhelyet állandóul meghatározza;ennek aljához előkötő van erősítve, mely a külsőszélére vont körszalagnál fogva az étkező kisdednyakába akasztatik. — Az étek kiosztása és asorba állított kisdedek rövid imája után követke-zik a leülés, meg a kanál-osztás, ügyelve arra,hogy legcsekélyebb helytelenség se fejlődhessékki; — az ebédet mosdás és hálaima követi. Azorrtisztázás eszközeinek, a zsebkendőknek, a ezü-lők részéről követelését azzal indította meg azalapitó, hogy minden kisdednek egy ujat ajándé-kozott, e 60 db. zsebkendőhöz járulván az alapitóderék szobaleánya is 12-vel, sőt az intézetvezetőjeis épen ennyivel. — A himlő beoltást is feltételültüze ki a bölcseja gondolkozó asszonyság, tapasz-talván, hogy a nép mostanig sem barátkozott megvele. Neumann orv. td. ottani rendes orvos urnákintézeti orvossá nevezése mellett 100 ft. tisztelet-dijt biztosítván, ez nem késett minden héten hu-szankint beoltani az óvodába fölvett kisdedeket,miután az alapitó asszonyság mindeniknek egy-egy kis czukorsüveget osztott ki, hogy pedig aszülők arra is rábirathassanak, hogy mindkétnemű gyermekeik haját minden 6-dik vasárnap,miként az óvoda követeli, egészen levágassák, eztelőször Giergl Emilia k. a., az óvoda vezetőjeszemélyesen teljesité a gyermekeken oly megnyerőelőzmény mellett, hogy minden gyermek nyakáraegy-egy rőfnyi szalagcsokrot ígért, és ezzel alenyirás után föl is díszítette őket. A kisdedekf űrödnek is heten kint egy az udvar kertben bu-gyogó forrásból készített csinos fürdőben, melymellett egy másik forrást Pöschl Ferencz ur, a kiaz alapitó birtokát bérben bírja, megfuratott, ésbelőle állandó ugró kutat alakított; — ugyancsakPöschl ur 2 fiatal sertést adott és kötelezett adniévenkint saját jó szántából az óvoda élelmezésé-hez, oly czélból is, hogy a különben kárba ve-szendő minden hulladék tanulságosan értékesít-tessék. Végül, a mi fődolog, ezen páratlan intézetfönmaradását, egy másiknak pedig az ugyanébirtokhoz tartozó szomszéd Kereki helység kebe-lében mielőbb leendő fölállitását a birtokosnő egyezelőtt 5 héttel készített végrendeletében akkéntbiztositá, miszerint a 3000 ft. haszonbér, mely akereki birtoktól jár, 14 évig fordittassék a bálvá-nyosi óvoda költségeire, tőkésítendő fölöslegébőlpedig mihelyt lehet, állittassék és tartassék fennKerekin is egy hasonló' óvoda. Ezen intézetekvégállandósitásának dicsőségét Keresztély nevűegyetlen, most 10 éves, igen jó indulatu fiárabízta a nagylelkű nő.

Egy második óvoda f. é. június 2- án nyíltmeg az ezt rég szomjazó Zenta város községénekkebelében, megérdemli, hogy ennek alakulásáról istegyünk egy-két szót. — 1863-ik decz. 9-én Be-nedek Elek apát és zentavárosi pleb. ur, ő ngaegy a maga részéről 300 fttal megkezdett aláirásiivet köröztetett egy Zentán állítandó óvoda javárasaját asztalánál ült kedves vendégei közt, a kikbőlkésőbb ideiglenes bizottmányt alakított, melynekGyőrffy Iván ur — az e részben is nagy tevé-kenységű derék tanférfiu — választatott jegyző-jévé. — A résztvevők gyűjtése szép eredménytmutatott már, midőn 1865. aug. 24-én ő nga meg-látogatá a pesti képezdét, melynek tanítványaiközül a fölismert zentai körülményekhez képestBodolszky Katalin, most mar okleveles alapnevelőajáltatott a létre hozandó óvoda vezérletéhez.

Lovászy Mihály városi főbiró úr a vár. köz-gyűlés megbízásából f. é. jul. 4-én Zenta városlakosságához egy nyomtatott felhívást intézett,melyben a kisded óvás intézményét kellőleg meg-ismerteti, és azon nagylelkű adakozók mellett, akik ezer ftot meghaladó adományaik ígéretévelaz ügy pártolásához járultak, kiemeli a városföntisztelt köz*zeretetü plébánosát, Benedek Elekapát urat, ki az üdvös eszme inditványba hozásánakelső kezdeményezője volt s ki 500 ft. készpénzadományon kivül mr, intézetnek tetemes pénzbekerülő, külső és belső teljes felszereltetését is sa-ját költségén létesitni kegyeskedett, megígérvénegyszersmind, hogy a szent czélu intézetet atyaipártolásával és tettleges segélyzésével gyámolitni,jövőben is feladatául tekintendi. — Éhez járultmég a v. képviselői testület, megajánlván éven-

399

kint az intézetvezető évi fizetéséhez 100, lakbé-réhez szintén 100 ftot s az óvodahelyiségnekszükségletéhez megkivántató fűtő anyagot."

Hogy az ilykép életbeléptetett intézmény aszaporodó szükség kívánalmainak megfelelüessen;felhivatik a városi lakosság a már meglevő alapgyarapításához járulásra. — Ugy hiszszük, a tisz-telt lakosság e lelkes felhívásnak engedve a szentczélu ügyet melegen felkarolandja s intézetét,melynek szükségességét rég érzi, saját jól felfo-gott igaz érdekében pénzbeli adakozásával ilynemű intézeteink első sorába emelendi.

De javulás tekintetében is nevezetes adatunkvan Pozsonyból, hol a természetvizsgálók XI-iknagygyűlésének társadalmi szakosztálya által tettintézet-látogatás alkalmával a helybeli óvodákatfentartó nőegylet pártfogónője, b. Jeszenáknészül. gr. Forgáoh Alojzia ő mga és több nőegy-leti tag jelenlétében az óvodák egyrészről primi-tív, más részről elfajult állapotban találtatván, afönntisztelt nőegylet lelkes pártfogónője és tagjaiazok egyikének felújítását elhatározák és a pestiképezde egyik díszét, Jókay Irma kisaszonyt,mint kitűnő sikerrel képzett alapnevelőt, és azujabb mód és rendszer bevitelére alkalmast vá-laszták meg óvodájok vezetéséhez, a ki e hó 1-énfoglalta el állomását.

Szabadka sz. kir. város tanácsa hasonlag ja-vítási czélból fogja közelebbi alkalommal egyikóvodájában a megürült vezetői állomást betölteni.

Közli Bapos József.

E g y v e l e g .— (Az Oczeán alatti távíró sodrony.) Va-

lentia (Irland) és Queenstown (É.-Amerika) köztaz Oczeán szélessége csak 1640 angol mérföld(1 ang. m. 840 öl), de 6 —7 ezer lábnyi mélységekvannak, melyek „elnyelik a drótot", pedig a dróttöbb egymástól elszigetelt s guttaperchával be-Vont sodrony, melynek ang. mérföldenkinti súlyaközel egy tonna (20 vám-mázsa). Az Oozeán alatti

táviró sodrony hosszának tehát 2,500 ang. mer-földnyinek s ugyanennyi tonnányinak kell lenni;legalább ennyi volt az első, melyet 8 év előttfenékre eresztgettek, de mely csakhamar haszon-vehetlen lett. Egy ily távíró sodrony fenékreeresztése tehát nagy, költséges és veszélyesmunka, kivált a tengeralatti folyamok s mélysé-gek fölött, hol a drót gyorsan sülyed s kivált hafenn a tenger nyugtalan, könnyen elcsavarodik,megszakad, mint történt egy ízben a másikkal;de a tenger néma lakosai sem igen kímélik ezt, sha egy öreg czethalnak kedve volna, farkát bele-akasztani, bizonyosan elszakítaná, a czápa elha-raphatná, a füré9zhal elfürészelhetné stb. Szóval,tömérdek bajjal jár ezen munka, bár aztán szépdolog megkérdezni: „mit csináltok a túlsó par-ton?" s a kormány m. e. 200 ezer ftot fizet éven-kint ilyen drótos társulatnak az ő sürgönyeiért.— Az első sodrony, mint említettük, szerencsét-lenül járván, a második sodrony leeresztése jul.27-én szerencsésen bevégeztetett, s most ismétmondhatja az angol: „küldjétek nekem egy szikrátAmerikából!" — a szikra átjön az Oczeán fene-kén s az angol szivarra gyújt vele. Csakhogy ezkissé drága szikra; most minden szó ára egy fontsterling s 20 szónál kevesebbet el sem fogadnak;5 perez alatt m. e. 50 betűt küldenek át. Ez ter-mészetesen lassabban megy, mint gondoltuk,mert egy állomás is van a középen, de mégis olygyorsasággal és oly csodálatos módon, hogy Ko-lumbus Kristóf idejében könnyen megégettékvolna az embert, ha ily emberi cselekvényeklehetőségét komolyan állítani merte volna. — k. l.

(k. g.) — (Hány embert képes a föld táp-lálni.) Égi testünkön a szárazföld 3,059,675,mig a tenger 6,222,385 D mérföldet teszen. Ha aszárazföld egészben termő föld volna, akkor min-den négyszöglábra egy lat lisztet számítva, azévenkinti termés 5,218,340,347,013 mázsát tenneki. Ez óriási összeg — fejenkint 700 fontot véve —74,547,749,573 embernek felelne meg évenkint.Ha a tenger minden négyszögláb területére 7 latcsigát, halat, tengeri növényeket veszünk föl,melyekből fejenkint 500 fontot számítunk egy

évre, akkor egy D mfld tenger 170,551,494 latot,s az egész tenger 10,512,388,387,800 mázsa táplá-lékot szolgáltat 700,825,892,520 ember számára.A szárazföld és tenger tehát 2,937,257,469,810embert képes táplálni. Habár itt a művelhetlenterületek (köves föld, puszták stb.) miatt számí-tásunk nem középértéket mutat föl, azonban aföld termékenyebb részletei sokkal gazdagabbaratást adnak, mint a minőt mi számitásunkalapjául fölvettünk, azonkívül a déli tartomá-nyokban éve ikint kétszer is aratnak. A tengertápértéke szintén nagyobbnak van fölvéve. De hafölteszszük is, hogy az utóbb emiitett létszám,melyet a föld táplálni képes, százszor nagyobb-nak van véve, mint valóban van, mégis az emii-tett termék 29,000 millió embernek nyújthatnatáplálékot, holott az összes emberiség létszámaez idő szerint csak ezer millióra becsültetik. Aföld túlnépesedéséről tehát szó sem lehet, bár aztgyakran emlegetni halljuk is. A világegyetemtörvényei bizonyára ugy vannak alkotva, hogy aföld sohasem hozhat létre több embert, mint amennyit táplálni képes, s habár egyes országok,mint p. o. China, a túlnépesedés miatt néha éh-szükség által lepetnek is meg, mégis e körülménynem a föld területi elégtelenségének, hanem másmozzanatoknak rovandó föl.

(k. g.) — (A lég-árulók.) Chinában az alako-sok levegőt szoktak árulni az útra készülő hajó-soknak. Az alakosok rendesen ketten vannakegyütt. Egyik szent könyvet tart baljában, időn-kint valamit olvasva belőle. Fején lapos fövegethord, mig testét ezer redőzetü öltöny folyja kö-rül. A másik két halkosár között ül s teste felsőrészét mez nem borítja. Jobb kezével egy tömlőmellső végét tartja, mely bal válláról lelóg, éslevegőt tartalmaz. E tömlőből aztán a légárus azadott pénzösszegnek megfelelőleg több vagy ke-vesebb levegőt bocsát. Balkezében pedig egynagy fa-kalapácsot tart, melylyel néhányszor aföldre üt , hogy a szelek ura magas várábólleereszkedjék. Szerintök a szélkirály férfi-alakbanegy nagy madáron ül s széles kalapot, bő köpenytviselve, a légben tovarepdes.

Irodalom és művészet.— (A „Háboru-könyv") második füzete

ís elhagyja néhány nap alatt a sajtót. E gondosanszerkesztett folyóirat a bevégzettnek látszó had-járat daczára sem fogja elveszteni érdekét, merta lefolyt nagy események részletei még sokáigbő adathalmazzal szolgálhatnak, s nem egyhamarmerithetők ki. Sőt a háború befejezése után mégátalánosabb érdekű dolgozatokat nyújthat. Alkal-munk lévén megtekinteni a nemsokára megjele-nendő kettős füzet tartalmát, a czikkek változa-tos rendében a többek közt következőket talál-tuk: „Párhuzam az osztrák és porosz hadszerke-zet között," Oelics Rikhardtól, ki több ideig kül-földön tartózkodván, a porosz hadszerkezetetszemélyes észleletekből ismeri; ,,A Duna völgyehadtani szempontból," Asbóth Lajostól; „Azosztrák és olasz hajóhad," Szász Károlytól; „Azolasz hadsereg/' egy volt tüzértiszttől; ,,A poroszlandwehrekről," Vadnai Károlytól; „Poroszor-szág hadserege," Deák Farkastól; „Utazás a há-ború alatt" és „Elbeszélések a tábori életből,"Zilahy Imrétől; „Pozsony közelmúltjából," ,,Aporosz puskák szervezete," ,,A morva térség,"„Az időjárás befolyása a hadviselésre," „Velenczeleirása," „A mai hadviselés" stb. stb. Továbbá aközelmúlt nagy csaták részletesés hiteles leírásai.Végre a szemközt álló hatalmasságok katonai éspolitikai nevezetesebb férfiainak élet- és jellem-rajza. Mellékletül a szereplő hires férfiak arczké-pei, néhány vár rajza, továbbá tábori életképekés csatatéri jelenetek jőnek.

— (Uj naptár, gazdák számára.) HeckenastGusztáv nyomdájában e napokban fog sajtó alólkikerülni: „A magyar gazda tárcza-naptára"czimü gazdasági naptár 1867-ik évre; szerkesztőjeKégly Sándor. — Ezen naptár, mint már czime ismutatja, tárcza-alakban, kemény kötéssel lesz,ugy, hogy zsebben könnyen lehessen hordani. Azáltalunk eddig látott ivekből ítélve, főkép gaz-dákra nézve igen sok tanulságost és szükségestfog tartalmazni, melyek közöl már egyelőre isnéhányat megemlíthetünk, nevezetesen: az összesgazdászati teendő mind a 12 hónapra, logikairendben igen tapintatosan és röviden elő van so-rolva; továbbá a trágya- és vetőmag-szükséglet-ü l , a trágya kezeléséről, a takarmányozásról, az

T A R H A Z.adagolt helyes kiszámításáról, azok vegyi alkat-részeiről, széna értékéről; az üzekedési és ellesiidőről, a házi állatok betegségeinek fölismeréseés gyógyításáról, az állatok és gépek naponkintimunkaképességéről, a gazd. építkezésről, cséplőés nyomtatórész kiszámításáról stb. stb., nagyonjó útmutatásokat és pontos számításokat tartal-maz. Ezenfölül folyó napi jegyzetek számáraelegendő tiszta lappal lesz ellátva. Addig is tehát,mig sajtó alól kikerül és bővebben Ismertethet-nők, sietünk olvasóink, különösein pedig a gazda-urakat ezen naptárra figyelmeztetni.

— (István bácsi naptára 1867-re) szokottcsinos, képes külső vei, és változatosan-tanulságos,s gyakorlatilag-hasznos tartalommal Majer Istvánesztergomi jkanonok által szerkesztve ismertpontossággal f. é. augusztus közepére meg fogjenni. Ajánlatára elég legyen felidéznünk, hogyIstván bácsi naptárát a közönség részvéte már12-dik évfolyamra méltatja. A naptár ára a régi,50 kr. o. é. A gyűjtőknek minden tiz példányraegy ingyen példányt és díjmentes" kézbesítéstajánl Heckenast G. kiadóhivatala; azoknak pedig,kik példányaikat tőle veszik át, minden tiz pél-dányra két igyen példánynyal szívesen kedves-kedik. Az aláírásokat előbb, s az előfizetési pénztaugusztusi vásár előtt kézhez juttatni kérjük.

— (Uj költői tehetség.) Heckenast Gusztávelőfizetést hirdet egy uj vers-gyűjteményre ezenczim alatt: „Bimbók és csalanyok", irta RáczMihály. — B mű ajánlatául a kiadó a követ-kező figyelmet gerjesztő szavakat mondja: „Azutóbbi évek a magyar lyra virágaira nézve meglehetős meddők voltak. Az itt jelentett k'U'emé-nyek kiadójának annál inkább örömére szolgál,egy eddig csak szűkebb körökben ismert oly ifjúköltőt vezethetni be az irodalomba, kinek dalaiüde. önálló s eredeti tehetséget tanúsítanak, s ajövőre nézve a legszebb reményekre jogos tanak.Ajánljuk ennélfogva e költemények megjelentétnem csak a költő személyes barátainak, hanem anagy közönségnek is, melyet e vers gyűjteménymegjelenésére ezennel figyelmeztetni akarunk. Akönyv szeptemberhóban jelenik meg. — Előfize-tési ára 8) kr.; — tíz példányra egy ingyenpél-dány jár." Az előfizetési pénz Heckenast G.könyvkiadó hivatalához intézendő.

— (A szint képezdében) Egressyt Tóth Jó-zsef helyettesíti. Sokan azon óhajtást fejezik ki,hogy a kiirt pályázat eredményeképen TóthJózsef állandóan maradjon meg e tanszéken. Miazon véleményben vagyunk, hogy oly jeles gya-korlati színészeinket, mint Tóth József, nem kel-lene más alkalmazásokkal a színpadtól elvonni.Hogy eddig is ugy volt, elég hiba volt. íme ottvan az elméletileg, irodalmilag jelesül képzett,nagy érdemü Szigligeti — jobb kezekre alig biz-hatnók színi képezdénk növendékeit! — Remél-jük, hogy a pályázattól vissza nem vonul, de hatenné, az intézet kötelessége, mindenek előtt őreá gondolni.

— (Szokoly Viktortól) egy érdekes munkafog nem sokára megjelenni, s ez „Mészáros Lázárvolt hadügyminiszter önéletirata és emlékiratai."Kiadója Ráth Mór. s az első két füzet rövid időnmeg fog jelenni.

— (Uj regény). Oldal József mint szerző éakiadó aláírást hirdett ily czimü regényre. „A kö-nyelműség utóhatásai". A mü havi fizetekben fogmegjelenni. Az egyes füzet ára postai utánvétel-lel 60 kr. Az első tüzet okt. 15-én fog megjelenni.Aláírásokat elfogad sept. 15 ig Deutsch testvéreknyomdája Pesten.

— (Elkésett könyv) Zomborból JablonkayGéza úr nyilatkozatot tesz közzé, hogy a „Len-gyel forradalom után" czimü regénye, melynskmég júniusban kellett volna megjelenni, nyomdaipontatlanság miatt késett el. Az előfizetőket türe-lemre, a gyűjtőket pedig arra kéri, hogy az előfi-zetők neveit vele bérmentetlen levélben tudatniszíveskedjenek.

— (Szerkesztői értesítés). A Kassán megje-lent „Felvidék" szerkesztője s kiadója, Bánó-czy Ferencz előfizetőihez intézett értesítésben tu-datja, hogy lapja jul. 14-dikén megintést kapott,mely azzal van indokolva, hogy a „Felvidék"-ben„elfajult politikai vitatások" julentek meg. Ezenkivül a biztosítékot illetőleg akadályok forogvánfenn, kénytelen volt lapját egyelőre felfüggesz-teni, de az, ha nem előbb, okt. elején bizonyáraismét m°g fog indulni. Azon előfizetők, kik a lapfolytatólagos megindulását bevárni nem hajlan-dók, előfizetési dijaik aránylagos részletével bár-mikor rendelkezhetnek.

S E "

400 401

r r •

! > •

!;i .

í í -iH

Egyház és iskola.— (Iskolai értesítés.) Az 1866. év folytán

kétszáz epztendős fenállását megünnepelni ké-BZÜIŐ eperjesi kollégiumban, illetőleg ennek gym-•aziumi, theologiai és jogi tanfolyamaiban a be-iratás f. év sept. 1-ső napján, a tanítás és előadáspedig eept. 4 én veendi kezdetét. Itteni magán-házaknál igen jutányosán (12 — 15 ft ért is) nyer-hetni ugyan minden ellátást: mindamellett a kol-légium részéről is van gondoskodva kevésbbévagyonos vagy épen vagyontalan p Igárainakmég jutányosabb ellátása iránt; névszerint a táp-intézetben leves, hus és két adag kenyérből állóebéd szolgáltatik 15 forintért egész tanévre; akonviktusban pedig leves, hus és majd főzelék,majd tészta, majd sült húsból álló ebéd, továbbávagy tésztából vagy sült hasból álló vacsora sdélben mint este kenyér adatik havonkint 8 ftért,mely öszvegnek — már az első öt hónap utánimérséklése várható a piaczi viszonyok javultával.A konviktusi helyiség csak meghatározott számúteritékkel rendelkezvén, az igazgatónál sept. 1-sőigÍrásban jelentkezőkre lesz mindenek előtt tekin-tet. Hazslinszky Frigyes, igazgató.

— (A nyíregyházi tanitóképezdében) a kö-vetkező 1866/7-ki tanévre való beiratások ideje

• ezeptember első hetére tüzetett ki. A szegényebbsorsú ifjak ingyenszállással s élelmeztetéssel láttat-nak el, különben a tápdij egész évre 10 ft., mely-nek fele félévenkint előre lefizetendő. Tandíj nemfizettetik. Kik az intézetbe felvétetni kivannak,kell hogy legalább a 4 alsó gymn. osztályt bsvé-gezték s a zene elemeiben magokat gyakoroltáklegyen. Kik szabad óráikban a helybeli egyháználmint segédtanitók alkalmazhatók , egy évre 40forinttal dijaztatnak s a tápda jótéteményében in-gyen részesittetnek.

Ipar, gazdaság, kereskedés.— (Kölcsönpénz, ínséges vidékek számára). A

magyar földhitelintézet igazgatósága e napokbana következő, figyelemre méltó felhívást bocsá-totta közre: „A budai takarékpénztár a f. évimájusi fagyok 8 rá következett aszály okozta károkés inség enyhitéséhez részéről is járulni kívánván,felhívta a Magyar Fölhitelintézetet, hogy a fagyés aszály által sújtott földbirtokosok minéielőbbigyámolitására 150,000 frtig terjedő kölcsönöketengedélyezzen, még pedig 50,000 forintot 5 éves,50,00-et 10 éves jövedék-jegyekben, 50,000 fo-rintot pedig záloglevelekben. Ez értékpapíro-kat a fenttisztelt takarékpénztár fogja azonnalmegvenni, és pedig az 5 éves jövedékjegyeketnévszerinti értékben, a 10 éveseket, a czélfigyelembe vételével, kölcsönösen megállapí-tandó méltányos árfolyamban s a záloglevele-ket a napi árfolyam szerint. A magyar föld-hitelintézet teljes készséggel felajánlotta, szabá-lyai értelmében e kölcsönök engedélyezéséreközvetítését. Az intézet ugyan jelenleg azonkedvező helyzetben van, hogy bármely, kellőlegfölszerelt folyamodványt azonnal tárgyalhat éstárgyal: az ínséges vidékről érkező kérvények-nek mindazáltal a budai takarékpénztár általmegajánlott összeg erejéig, a rendes kérvényekelőtt, illetőleg mellett, ha lehet, még gyorsabb,soronkivüli elintézést biztosit. Szükség azonban,hogy az illető folyamodó a) vagy a budai taka-rékpénztár elnökségének és igazgatóságának, b)vagy a vidéki inségi bizottságok elnökeinek, c)vagy végre, a Magyar Földhitelintézet vidékibizottsága elnökeinek a kérvényre vezetett hát-iratával igazolja, hogy valósággal Ínséges vidék-ről való s az idei fagy és aszály által rendkívülimértékben sujtatott. Megjegyeztetik végre, hogyegyes folyamodó 10,000 forintnál nagyobb össze-get a budai takarékpénztár által 150,000 frtnyialapból nem nyerhet. Kelt Pesten, a Magyar Földhitelintézet 1866. augusztus 11-én tartott igaz-gatósági üléséből. — Lónyay Menyhért elnök.Csengery Antal titoknok.

— (A marhavész ügyében). Az ország többirészeiben ismét mutatkozó marhavész nagyobbelterjedésének meggátlása végett a m. kir. hely-tartótanács elrendelte, hogy a szarvasmarháknakakár élelmezési, akár pedig gazdászati vagy ke-reskedelmi czélból egyik hatósági területből amásikba, vagy távolabb eső helyekre való elszál-lítása, a vész tartama alatt rendesen kiállítotthatósági egészségi igazolvány mellett csupánvaspályákon, ott pedig, hol ilyenek nem léteznek,a hatóság által kijelölt és annak folytonos fel-ügyelete alatt álló rendes hajóutakon eszközöl-hető. — A marhavész mdr Pesten is jelentkezett,

minek folytán a váiosi hatoeág a kellő óvatosságirendszabályokat életbe léptette. Azon szarvas-marhák, melyek nem pesti fogyasztásra vannakszánva, Pesten és a lánczhidon keresztül nemmehetnek , hanem vagy a Csepelszigetnél vagypedig a lánczhidtársulat által készen tartott de-reglyéken szállíttatnak át a Dunán. A pestifogyasztásra szánt marhák pedig a vonalon kívülmegvizsgáltatnak. A marha igazolványok ismétéletbeléptetnek. A pesti majorosoknak meg vantiltva, hogy teheneiket a legelőre hajtsák.

— (Sok szalma, kevés alja) Egy helybelilap beszéli, hogy Izsákon (Pestmegyében) olyföldbirtokost ismer, a kinek 43,000 kereszt szal-mája termett, s hogy e temérdek szalmában egyet-lenegy szem gabona sem volt. Hihetlennek látszótény; de a májusi fagyok pusztításai helyenkintcsakugyan ily rémitőek.

— (A Balaton lecsapolása miatt) fölmerültpanaszok megvizsgálására b. Fiáth Ferencz vesz-prémi főispán, mint biztos, küldetett ki. Megte-kintve több szakértővel a Sión fölállított zsilipet,a panaszokat alaposoknak találta. A zsilipet tehátjövőre másként fogják kezelni. Van egy mérnökiterv, mely szerint a víz magasságát két lábnyivallehetne emelni. A szép „magyar tenger" nagyonmegérdemli a szorgos figyelmet; a parti birtoko-sok érdeke, s a lakosság, mely most posványok-kal van körülvéve, sürgetőleg szólal föl "a gyorsvégrehajtásért.

Közintézetek, egyletek.— (Pályázat Egressy Gábor tanszékére.) Gr.

Ráday Gedeon szinbizottmányi alelnök kihirdet-teté a szini tanodái üres tanszék pályázatát. Etanárnak 12 órája van hetenkint, s fizetése 500 ft.

— (Fölhívás.) Szatmár városának szini bi-zottmánya fölhívja azon színigazgatókat, kiknekjól rendezett társulatuk van, s a november l-jénkezdődő téli idényre a szatmári színházat meg-nyerni óhajtják, hogy folyamodványaikat a tagoknévsorával együtt szept. 15-ig a szatmári polgár-mesteri hivatalhoz nyújtsák be.

(A magyar erdészeti egylet) aug. 12-én tar-tott választmányi ülésében a központi igazgató-ság elhatározta hogy az egyletnek Losonczra ki-hirdetett és f. é. szept. 2-től 8-ig megtartatniszándékolt nagygyűlése, a politikai viszonyoktekintetéből, egyelőre elnapoltatik; a később leendőmegtartásról vagy végleges elhalasztásáról azon-ban a t. egyleti tagok és az erdészet barátai amaga idejében tudósittatni fognak.

Mi újság?— (Császárné O Felsége.) csak kedden, azaz

f.'hó 21-kén tér vissza Budára. Ennélfogva azonremény, hogy O Felsége a Szent-István ünnepbenrészt veend,nem valósul.

— (Nagylelkűség). B. Sina Simon, midőnközelebb magyarországi birtokait meglátogatá,ercsi és érdi uradalmaiban levő földbérlőinek bér-tartozásaikjelentékeny részét elengedvén, s ez évrea fizetéstől őket fölmentvén, tartozásaik kamat-nélküli kifizetésére kedvező haráridőket tűzött ki.Továbbá az érdi iskola kijavítására 300 ftot, egyszegény tüzkárosult nőnek 25 ftot s az uradalmakközségeiben állítandó önkényteseknek fejenként10 ftot adományozott.

— (Kitüntetés.) A szegedi kaszinó elhatá-rozta, hogy pesti papirkereskedő Posner K. La-jos ur, ki a Deák-albumot minden várakozásonfölül oly díszesen kiállitá, a kaszinó tiszteletbelitagjai sorába fölvétessék.

— (Állatkerti mulató.) A városligeti szépállatkertet az első héten mindjárt kedvenczévéfogadta a pesti közönség s most már némi biztos-sággal mondhatni, hogy ez lett a különféle nép-osztályoknak egyik legkeresettebb mulatóhelye.Térés és díszes vendéglőjében minden hétfőn,szerdán és pénteken zeneestélyt tartanak. A bevé-tel eddigelé igen jó volt. Még a múlt esős vasárna-pon is 88 ft. gyűlt be, az azelőtti napokban pedighol 130, hol 140 ft. Mindenki nagy elismerésselnyilatkozik Koch épitész, Strohhoffer ács, és Petzkertész urak itt látható Ízléses és jeles műveiről.Az állatkert — mely reggeli 8-tól esti 8-ig állnyitva — nemsokára több érdekes állatpéldány-nyal gyarapodik. Útban van már: két feketebivaly Bezerédynétől, 2 fehér bivaly Trauschen-fels Emiltől, nyolcz medve Máramarosból, 2 irám-szarvas, 1 mandril, vad pulykák, pisztrángok,lazaczok. Az arany-halakat — Forgó István pestiüvegkereskedő ajándokát — e napokban bocsát-ják medenczéjükbe, jövő tavaszszal pedig minta-

tehenészetet is rendeznek be. — A bejáró közön-ségnek már is megvannak a maga kedvenczei,leginkább a majomházban és a medve-rostélynál,hol „Kristófot" (igy hívják a fiatal medvét)ugyancsak etetik zsemlyékkel. Egy kaczérkodómajomnak pedig már e nevet adta a nép szava:„Der schöne Mayer." — Egyúttal megemlítjükitt, hogy az állatkerti igazgatóság nagy örömmelfogad el beküldött állatpéldányokat. Kivált da-ruk, szárcsák, túzokok, gémek, baglyok kívána-tosak nagyobb mennyiségben. Ha kelleténél többgyűl is össze, nem baj; mert ezekért azután kül-földről cserébe kaphatunk ottani állatpéldányo-kat. Egy pár fehér dámvad, egy pár közönségesfáczán s egy pár fehér páva szintén az óhajtandóksorába tartoznak.— A múlt szerdai ünnepen rop-pant számú látogatók gyűltek össze az állatkert-ben. Ez volt a megnyitás óta az első kellemes nap.E napon közel 6000 ember jelent meg itt s apénztár bevétele 1200 ftnál többre ment. A láto-gatók között ott volt többi közt b. Sina Simon ftnmlga is, ki Xántus János intézeti elnök kalauzo-lása mellett nagy érdekkel vizsgálta a szép tele-pet s Ígéretet tett, hogy az eddigi diszes építmé-nyek sorát egy ujabbal ő is szaporítani fogja. Anagylelkű ajánlat hire a legnagyobb méltánylatratalált azonnal a látogatók tömegében s óhajtvavárjuk annak valósulását.

— (Józan ész!) A „Magyar Világ"-ban amúlt héten ezt olvassuk: „Az állatkert választmá-nya elhatározta, hogy a napi lapok és a „Vasár-napi Újság" szabad belépti jegyet kapjanak. Mi-ért csak a "V. U." s nem egyszersmind a ,Ma-gyarország és a nagy világ", nem különben aHazánk és a külföld"? józan észszel alig lehetfelfogni." — Mi ezen „józan ész"-nek csak aztválaszoljuk, hogy a „Vasárnapi Újság" ama „sza-badjegyről" semmit sem tud, s valahányszor azállatkertbe megy, vagy megfizeti a belépti dijat,vagy mint részvényes élvezi a szabad bemene-tet. Most pedig legfölebb azon csodálkozik, mi-kép lehet ama szabadjegyért „józan észszel" ésarczpirulás nélkül oly nyilvános utczai koldulástvéghezvinni, mint a minőt a fentebbi idézetbenolvashattunk. *)

— (Azon meteorkövekröl), melyek jun. 9-énhullottak le Ungmegye felvidékén, s melyekrőlannak idejében e lapokban is szó volt, most a„P. Hirnök" bővebb tudósítást közöl. Ungvárilevelezője többi között ezeket irja: A tünemény,melyet a szomszéd megyékben is észleltek, Ung-megye felvidékén N. Bereznától nem messze esőKnyahina nevű falu határában érte a földet ugy,hogy az ottani kocsmáros háza mellett is esett leegy több fontnyi kő. A Ricko ügyvéd ur általUngvárra hozott mintegy 17 fontos példány atünemény valóságáról mindenkit meggyőzött;azonban daczára annak, hogy szemtanuk állításaszerint valóságos mennykő-eső volt, melyből itt ia,ott is forogtak már kézen egyes darabok, nálunksenki sem mozdult, mígnem a tárnok ő excjátóljött a megyéhez abbeli meghagyás, hogy mindentalálható és megkapható darabot gyűjtsenek Ösz-sze és küldjék fel. Azonban a megye kiküldöttétmegelőzte a helybeli főgymnázium terményrajzitanára Duma György ur. Saját költségén ment aszinhelyre 8 egy-két napi fáradságát mondhatnifényes eredmény koszoruzta. Sikerült ugyanisneki a nagybereznai kamarai erdész Pokornyi ursegédkezése mellett részint a már megtalált, ré-szint a vezetésök alatt keresett példányokból 27darab kisebb-nagyobb mennykövet birtokába ke-ritenie. Ha egypár nappal késik, a kincs Eggerrégiségtárába kerül, ahonnan bizonyosan drágáb-ban juthatott volna valami a hazai intézeteknek.Egger ur ugyanis szintén nem sajnálta a fáradsá- .got Knyahináig, de már elkésett. Duma tanár uralkalmasint egészen az akadémia rendelkezése aláfogja bocsátani a lebköveket, az akadémia pedigmás hazai és világintézetekkel fogja megosztani.A mi a 27 darabból álló gyűjteményt illeti, meg-jegyzendő, hogy nagyobbrészt önálló egészet ké-peznek, némely darabot már a megtalálók törtekketté, hihető, azon reményben, hogy egy kis aranyvagy gyémánt, vagy más efféle töltelékre akadnakbennök. Felületök koromfekete, fénylő zománcz-czal van bevonva, mely azonban jmár most némilegrozsdaszinbe megy át. Töretlapjaikon többféleérez csillámlik; de nagyobbára kőanyag. A legna-gyobb 7 font, egy kisebb 4 font is igy leebb 8—10 latig. Az egésznek súlya 27 font. Másik 27font a fent nevezett erdész ur birtokában van,vagy volt 4—5 darabban.

a) Valóban kevesebb cynismussal tárgyalhatnék né-mely urak a nyilvánosság előtt magánügyeiket. Szerk.

Melléklet a Vasárnapi Újság 33-dik számához 1866.— (A pest-újpesti közúti vaspályáról) azt ir-

ják, hogy aug. 1- és 12-ike között 60,000 személyezállittatott rajta. Nem tudjuk, mennyiben igaz ezadat; annyi bizonyos, hogy még mindig sok a panasza kocsik tulnépessége miatt. A hol 30 — 40 emberszámára van hely, oda 60—70 is felkapaszkodik.

— (Pesti magyarság.) Itt közöljük hitelesmásolatát egy szállást hirdető ezédulának Pestről.Egyik ház kapuján ez olvasható: „Három utza isölő konyha speis padlás fakómra most Jakabróvagy Sz Mihál napro beurzulkodni Palkón." —Ez neveztetik házmesteri orthographiának.

— (Ajánlkozás). Egy a nevelői téren jártas,jóbánásmódu fiatal ember egy vagy két növendékmellé, az elemi osztályoktól a 8-ik gymnaziumiosztályig, nevelőül ajánlkozik. Egyúttal a zongo-rázásban és nyelvekben is adhat oktatást. Alkal-mazást leginkább a fővárosban óhajtana, de a vi-dékre is vállalkozik. A levelek KunszentmártonbaE. A. betűk alatt czimzendők.

— (Halálozás). Idősb Müller János, a zircziszerzet uradalmainak 38 éven át főmérnöke ésszámvevője, azelőtt 4 évig a keszthelyi Georgi-konban tanár s a Nádorcsatorna egyik mérnökeBeszédes oldala mellett, jul. 26-án 71 éves korá-ban szélhüdés következtében meghalt. A boldo-gultat ismerőseinek s barátainak tisztelete kisértesírjába. Béke hamvaira!

— Adomák a háborúból. (Egy szavatartóhuszár.) A Pozsony melletti lamacsi — másképblumenaui — csatában négy magyar huszár 13porosz huszárt támadott meg. Az utóbbiak közülamazok kilenczet már lekaszaboltak, midőn azellenség túlnyomó erővel rajok tört. Három hu-szárszerencsésen tovább állott, de a negyediknekkilőtték alóla a lovát, ugy hogy porosz fogságbaesett. Midőn a foglyokat jul. 23-án egy tótfalun keresztülvitték, itt a mi huszárunk igenszíves magyar házi gazdára talált, a kinek el isbeszélte elfogatása történetét, s hozzá tette :„Ezek a burkusok azt hiszik, hogy már az övékvagyok. Uram, egy pár nap múlva bekopogtatokaz ablakán." Nem sokára tovább indult a csapat JSz. György felé. Egy hétnél több múlt el. Aug.4-én éjfélutáni 2 órakor valaki kopogtat az emii-tett házi gazda ablakán: „Uram, itt vagyok!" Ami huszárunk volt, a ki a morva határszélről, alegszorosabb őrizet daczára a poroszoktól megtudott szökni. Minthogy pedig a huszár nem sze-ret gyalog járni, előbb egy porosz tiszt istállójá-ból kölcsön vett egy jó paripát, a mit magávalhozott s a békekötés után majd visszaküldia gazdájának; de csak ugy, ha lehet.

— (Ki kezdte a háborút?) Egy lap beszéli :Midőn közelebb a porosz király Görliczre érke-zett, neki, valamint a koronaherczegnek több fia-tal hölgy borostyánkoszorut nyújtott áf. Midőnugyanily koszorúval Bismark gróf is megkinál-tatnék, ő igy szólt: „Kisasszony, én nem érdem-lek ily megtiszteltetést. Én nem vagyok katona,és a győzelmekben semmi részem." A fiatal hölgye válaszra egy perezre kiesett a szövegből, decsakhamar eegitett magán, s igy felelt: „Deazért excellentiád mégis a háború kezdője volt!"Bismark erre nevetve elfogadta a koszorút.

— (Egy haldokló katona végakarata s ennekpontos teljesítése). Egy szászországi kis városba(Glauchau) egy ottani leányzóhoz minap követ-kező tartalmú levél érkezett egy porosz közkato-nától: „Tisztelt kisasszony! Midőn kedden jul.3-án ama véres csatát küzdöttük, melyben a szászcsapatokat is legyőztük, egy szász közembertláttam egy ház udvarán feküdni. Egy golyó ke-resztülment a fején. Még élt s engem magáhozntve, táskájára mutatott; bele nyúltam, s egy

tárczát találtam ott s ebben az ide zárt ezé-dulát. Kívánságát teljesitem, midőn ezennel halá-lát önnek tudtára adom. Vitézül halt meg a csa-tatéren. A katona neve Hasé Hermann volt, segyéb holmije közt egy órája s 1 fi. papirospénzeis volt. Ámbár ezt mint hadi zsákmányt jogsze-rűen magamnak tarthatnám, ezt tenni még semakarom; de ezen holmit el sem küldhetem önnek,mert a tábori posta csomagokat el nem fogad.Magam is meg vagyok sebesülve s igen való-színű , hogy valamely szászországi kórházbaszállitnak. Ha sorson ön városába visz, fel fogomönt kerestetni,hogy a holmit átadhassam; ha nem,akkor meg fogja mindezt a háború után kapnihazámból. Tisztelettel Korsch J. porosz gyalog-közvitéz." — A tárczában talált, fentemiitettezédulára pedig ez volt irva: „A ki e tárczát ha-lálom után megtalálja, tegye meg azon szívessé-get és irja meg elestemet Salzbrenner Annának,a ki Glauchauban, Uhlig mesternél az indóházutczában lakik."

— (Szegény szerkesztő') Poroszországban, haa szükség ugy kívánja, minden osztályú ember-nek, ha bizonyos korosztályba esik, fegyvert kellragadnia s a hadseregbe lépnie. A jelen hadjáratelején történt, hogy egy berlini hírlap felelősszerkesztője szintén kezébe vette a gyutűs puskáts katona lett a porosz hadseregben. Tisztessége-sen megállotta helyét s egyik csatában megsebe-sülvén, haza hozták. Most ápolás alatt van, deegyszersmind azon szép kilátása is, hogy mihelytfelgyógyul, le kell neki ülnie azt a két hónapifogságot, a melyre valami sajtóvétség miatt aporosz sajtótörvény szigorúsága még a hadjáratelőtt elitélte.

— (Magyar sebesültek külföldön) Lipcsébőlegy ott férjesült magyar nő levelet irt a napok-ban egy pozsonyi barátnéjának,a melyből kitűnik,hogy hazánkfiai ott az idegen földön is a legme-legebb részvéttel ápoltatnak. A levél idevonat-kozó része igy szól: „Én mindjárt föladatommátettem: a magyarokat és a tótokat fölkeresni.S . . . tanár legelső nap egy magyarhoz szólított,a kinek összelőtt karját akarta besinelni. Milyboldog volt a szegény, midőn anyanyelvén szóltamhozzá! Ezután eljártam minden ágyhoz, gondos-kodtam ruháikról, mert bornyujokat a legtöbbeneldobálták; azután magyar leveleket írtam min-denféle megyékbe, később magyar könyveket isszereztem számukra. A német irodalom erősenvolt képviselve, több mint ezer kötet pár napalatt együtt volt, a lapokat éa képea folyóiratokatbe nem számítva. Volt itt egy kassai, több pestiés pozsonyi. E magánkórházból több száz felgyó-gyulva távozott már. Hölgytársaim az orvosok ésbizottsági urak részéről sok köszönetnyilvánításmellett elbocsáttattak ,,én még maradni kérettem,hogy továbbra is legyen valaki a magyarok mel-lett stb."

Nemzeti színház.

Szerkesztői mondanivaló.8379. N. Szombat. Sz. M. Más nap azonnal külön

levélben válaszoltunk.8380. Eperjes. R. M. A levél mérsékelt hangja igen

j<5 hatással volt reánk. A mi ré^i nézetűnk s meggyőződé-sünk ama czikk közlése által legkevésbé sem változott.Ott leszünk mindig, a hol egy elnyomott, nép jogainakkivivásáről lesz szó De a társadalmi ferdeség, félszegségés sértő nevetségesség mindenkor a gúny és satyra tárgyamarad, minden osztályban. Itt nincs kivétel és szabada-lom. Ez alól magunkat sem vesz?zük ki. Van itt is egyneme a türelmetlenségnek, melyet kimélnünk nem lehet.Reméljük, hogy ön higgadt észjárása az itt érintettnézeteket teljesen osztja velünk.

8381. Ermihályfalva. Sz. A. Azonnal tudósítjukönt, ha kutatásaink ozélhoz vezetnek. Erra azonban nagykilátásaink nincsenek. A halott, sebesült és elfogott kato-nák közzétett kimutatásai oly hiányosak s a mellett a ma-gyar nevek annyira ki vannak vetköztetve formájokból,hogy a legnagyobb ritkaságok közé tartozik egy egykeresett név megtalálása. ígérjük, hogy mindent elköve-tünk, a mit csak lehet, az aggódok megnyugtatására.

8382. Kierőszakolt komoly szavak. Azon lapbavalók, a hol a támadás történt. Különben a szerzővelegyetértünk, csakhogy más lapban meginditott polémiákraterünk nincs.

8383. Zs. Gyarmat. H. G-y. A ezikket jelen alakjábaukiadni nem lehet.

8384. T. Dada. B. Az ujabban küldött két mű leg-szerényebb várakozásunkat sem elégíthette ki. Kénytele-nek vagyunk félretenni s jobb időkben megmagyarázni, amit most el nem mondhatunk.

8385. Miklósf'alva. G. M. Megjött s adni fogjuk an-nak idejében.

8386. Déés. P. F. Köszönettel vettük. Az előbbi rajzmár kész s maholnap következni fog.

8387. Nem használható müvek : Szinhely Lengyel-ország. — Az ember teremtése. — Egressy Gábor fölött.— Egressy Gábor temetésén. — Elmenjek-e vagy ittmaradjak?

SAKKJATÉK.346-dik sz. f. — Márki I s t v á n t ó l

(Sarkadon).

Péntek, aug. 10. „Richelieu." Tört. dráma5 felv. Irta Bulwer, ford. Tóth József.

Szombat, aug. 11. Ellinger vendégjátékául:„Ördög Róbert." Opera 5 felv. Meyerbeer-tö\.

Vasárnap, aug. 12. „Peleskei nótárius."Eredeti bohózat 3 felv. Irta Gaál József.

Hétfő, aug. 13. „Haramják." Dráma 3 felv.Schillertől, ford. Toldy Ferencz.

Kedd, aug. 14. „Dinorah." Vig opera 3 felv.Meyerbeer-től.

Szerda, aug. 15. „Az ördög naplója." Fran-czia vaudeville 3 felv. írták Arago és Vermon.Fordította Egressy B.

Csütörtök, aug. 16. „XI. Lajos" Tragédia 5felvonás. Irta Delavigne K. ford. B. A.

a b c d e f g hVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 341-dik számú feladvány megfejtése.(Homolya Kálmántól, Sárospatakon.)

Világos. Sötét.1. Vb7—g6 c5—c42. Hg3—e2 d3- e2:3. Vg6-blf Fc6—b54. Vb 1—boámat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp Jó-zsef. — Harasztiban: Gr. Festetics Benno. — Mitkolczon:Czenthe József. — Pozsonyban: Csery Gábor. — Átányon:Farkas Bertalan. — Vizesréthin: Terray Pál. Sebre-czenben: Z. I. és Z. L. — Peaten: Rakovszky-Vagyon Judit.

Hónapi- éshetinap

192 02122232425

VasárHétfőKeddSzerd.Csőt.Pént.Szomb,

Katholikus és

HProtestáns

naptár

AugusztusG 13 SzebaldIstván királyBernát, FidelinTimotheusBeniczi FülöpBertalanLajos király

G 12 TeklaIstván kir.BernátJenőZachariásBertalanLajos király

Hold változásai. ©

E T 1 - N A P T Á R.Görög - orosz

naptár

Auguszt. (<5)789

10111213

B 18 Domet.EmiliánMátyásLőrincz vért.MátéPhotiusMaxim.

Holdtölte vasamat

Izraelitáknaptára

Elul Ros.8 Nikolája9

10111213 Ráhel14 49. Sab.

> 26-kán, 4 óra

N a

hossza

f.

14614714814915015115150

p-

1186420

58

1 *6.

5555555

Pél

: P -028bV89

perczkor

nyűg.

6

VVVV666

p.

5420

í>85654

hossza

f.

247259271284296309323

regg«l.

p-

45445316565410

H o l dkél

6.

2234b56

p-

3564t>31124922

nynj.

0.

11p.

86regg.01234

1910

77

13

TARTALOM.Báró Moltke, porosz tábornok (arczkép). — Rege. —

Isten ujja, és a flagellánusok. — A porosz hadsereg főve-zérei (képpel). — Az olasz-tirol csatatérről (képpel). —Kemenesaljái képek. — Kisdedóvodai krónika. — Egy-veleg. — Tárház: Irodalom és művészet. — Egyház ésiskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek,egyletek. — Mi njság? — Nemzeti színház. — Szer-kesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza 1. sz.)

402

HIRDETÉSEK.» I

HEGKENAST GUSZTÁVgőz-gyorssajtó-

KÖNYVNYOMDA-INTÉZETEPesten, egyetcio-utcza 4-ik sz. a.,

elvállal

mindennemű könyvnyomdái munkálatokat a távol vidékről, sazokat a leggyorsabban s legjutányosb árakért teljesiti.

I

A mindennapi szükség czikkei,ruha- és hajkefék, mindennemű fésűk, fogkefék, szappanok, házi és felczipök, varró-és gombostűk, kapcsok, síivacsok, zsebbeli és tollkések, iró- és rajzoló-szerek,

sétabotok stb.Illatszerek. Dohány zószerek. Kői ékszerek,

(üyerinek-jittékttk.._ c

a o ts

•S-SNP

;*•» •* -3 | g Ü

'Pl £ CBars ?cS v £ - *

05 « •>

•3 >>

N

3 jlfl .5| | | 1 ÓD

Kertész és Eisert(ezelőtt Kertész Tódor)

ajánlják '

a t. cz. közönség figyelmébe

norimbergi és diszmü-áru-kereskedésöket

Pesten,Dorottya-utcza 2-dik szám,

bank-épület, a „Magyar király"-hozczimzett szállodával szemközt.

1747 (2- 3)

I1

S3:©s

g :o >S -ua> N N ~N :o t, >*

N K •*>

§3 &«

•«*3

Of».IOJ Síi Z S t ? | « » | ' Z S ?

uapuira p [ H ^ q q i is p ;!>qiqnqsou5[3} 'zjjq.iSuo.C2 'u jspjuo '[oq?j '[oqi

Rózsaszinií-piros-ásványolaj(Petroleum).

Mely nem gyúlékony, és kellemetes tisztaságánál fogva ajánlatos.— A fehéröblönyöknél szép piros színt kölcsönöz és egyszersmind disziti a lámpát. A betöltésnéleleven szine miatt feltűnően mutatja a mennyiséget, és nem könnyen történhetik ezenolajnak a lámpa betöltésnél tulöntése.

Fontja ezen olajnak 25 kr. o. é.; üvegestül 33 kr. Az üres üvegért 8 kr. viisza-adatik, vagy ugyanolyan üreggel becseréltetik.

Azonkívül fehér petróleum kapható, fontja: 2íkr.o.é., mázsánkint olcsóbb árbanRaktár: Józseftér 14. szám alatt, a Vogel örököseféle ház-

ban, az I-ső udvarban, jobbra.A nagybani eladást eszközöli VftFÍEíl LiOJOS,

1740 (2—2) társulati ügynök, mint gyári bizományos.

14 nap alatt pénz!

Az országos, enged, ügynökség(Pesten. DeákFerencz-ntcza 6. sz. a. „a fehér hajó"

hoz czimzett házban)jelenleg ugy egyes földbirtokosok, valamint községek részére is — legrövidebbidő alatt és igen csekély diJB2ám;tá8 mellett pénzkölcsönöket eszközöl.

A ki tehst ily kölcsönt íVlvenni kivan, az gyorsan használja fel a jelenalkalmat, és küldje be okmányait mielébb (I. telekkönyvi kivonat, II . Catastra-lis kivonat, III . adókönyve másolatát, az utóbbiakat is hiteles al >.kban) a fentnevezett ügynökséghez. 1749 (2—4)

fflég soha nem történt végeladásoly szokatlan olcsó áron, mely a t. cz. közönségnek oly rendkívüli előnyt nyúj-tana, mint most a jelen Pesti vásár tartama alatt, • régi német színháztéren

1-8Ő sas. a . báró Siua-féle házban.

hol egy c s ő d t ö m e g b ő l átvett

rumburgi és hollandi vásznakrumburgi asztalteritékek, törülköző-kendők, kanavásznak, 2000 tuczat vászon- ésbatiz-zsebkendő, 22,000 db. a legszebb rumburgi vászon női- és férfiingek, melyekkitűnő minőségük és olcsóságuk végett híresek.

n£^ Az érték fele árán <=sma vásznak valódisága és teljes rőfmérték jótállása mellett eladatni fognak.

3NF" A vásznak ára: "̂ tptf '1 vég 35 rőfös csínozatlan kreaszvászon, becsár 18 ft., most csak 9 ft. 50 kr.

1 vég 30 rófös kézi fonatvászon, becsár 18 ft., most csak 9 ft. 50 kr.1 vég 30 rőfös kitűnő kreaszvászon, becsár 20 ft., most csak 10 ft. 50 kr.

1 vég 30 rőfös legjobbféle rumburgi vászon, becsár 25 fc, most csak 18 ft.1 vég 80 rőfös kitűnő rumburgi vászon férfiingekre, becsár 30—40 ft , most csak

15 -20 ft.1 vég 30 röfds kanavászon áia moit esak 8 fc. 50 kr.

1 lepedő varrás nélkül 8 rőf hosszú, 2 rőf széles, valódi rumburgi vászonból, áramost esik 3 ft.

1 vég 38 rófös hollandi ezérna-vászon, becsár 28 ft, most csak 14 ft.1 vég 88 rőfös rumburgi ezérnavászon, becsár 30—36 ft., most csak 15 — 18 ft.

1 vég 48 rőfös valódi hollandi vászon, becsár 36 ft, most csak 18 ft.1 vég 50 rőfös valódi irlandi vászon, becsár 44—50 ft, most csak 22—25 ft

1 vég 50 rőfös különös jó és finom vászon, legalkalmasb férfi-ingekre, beesár 60—80 ft., most csak 30-40 ft.

1 vég 50 - 54 rőfös rumburgi vászon, legnehezebb kézifonat, ára most csak 20,24, 28, 32, 36, 40, 50 ftig a legfinomabbak.

A z- e!>k< mlok á r a :1 tuczat középnagyságú fehér vászon zsebkendő 2 ft. 60 kr. —8 ft. 50 krig.

1 tuczat nagy rumburgi vászon zsebkendő 4, 5, 6 - 7 ftig a legfinomabbak.1 tuczat igen finom franczia batiz zsebkendő 4, 5,6, 7—8 ftig a legfinomabbak.

1 tuczat fehér damasz kávéskendő, ára most csak 2 ft. 50 kr.—3 ftig.1 rumburgi damasz asztalteriték 6 személyre, ára most csak 4, 5, 6. 7—8 ftig a

legfinomabbak1 rumburgi damass asztalteriték 12 személyre, ára most csak 9, 10, 12, 14—16 ftig

a legfinomabbak.1 tuczat damasz törülköző- vagy asztalkendő ára most c^ak 5, 6, 7—8 főig a leg-

finomabbak.1 tuezat jóféle konyhakeadő ára 2 ft. 50 kr

ÜST Ferii- tte női-ingek ára:A legszebb szines férfiingek darabszámra, 2 ft —2 ft. 50 kr. a legfinomabbak.

Szines franczia batiz-ingek, a legszebbek s legfinomabbak ára most «sak 3 ft.Férfiingek, legjobb szabásuak, a legkitűnőbb rumburgi vagy hollandi vászonból,

darabja 2, 3, 4—5 forintig a legfinomabbakFérfigatyák igen tartós vászonból, félmagyar 1 ft. 50 kr., magyaros 1 ft. 80 kr.

1 db. férfigatya ára a legnehezebbféle rumburgi vászonból, most esak 2 ft.Női-ingek, rumburgi vagy hollandi vászonból, simák 1 ft. 60 kr., hurokvarrattal

2 ft., hímzettek 3 ft. 5> kr, 4 - 5 ftig a legfinomabbak.Legszebb női corsettek, 2 ft. 50 kr., 3, 4, 5 ftig a legfinomabbak.

A legszebb gyapjú ágyteritők darabja most csak 5 ft.Valódi franczia cachenir asztalteritők legszebb szinvegyület nyomattal, ára most

csak 5, 6, 7—8 ftig a legfinomabbak.Valódi franczia cachemir ágyteritők, a legszebb szinvegyület nyomattal 1 db. ára

most csak 7,8, 9—10 ftig a legfinomabbak.Vidéki megrendelések, a pénzösszeg beküldése vagy postai utánvét mellett,

a leglelkiismeretesben teljesittetnek.A levelek ekép czimzendók: 1701 (3—6)

MI2TII S., a régi német színháztéren 1. sz.. a. Pesten.

Kereskedelmi tanintézetembenaz uj tanfolyam október 1-én veszi kezdetét,mi ezennel köztudomásra juttatik.

HAMPEL ANTAL,1753(1-4) az intézet főnöke.

A valódiság jótállása mellett!Dr. BÉR1NGUIER LIPÓT

illatos gyógy sz. korona-szesze,vagy. A kölni TÍZ Quintessentiája.

Dr. Bérinsrnier cs. k. szabadalmazott korona-szeszében a legfinomabb, röppenő aether-szesz a növényvilág alkatrészeineklegválogatottabb és legdrágább, jószagu, élénkitö és erősítő részeivel oly móion van egybekötve, feogy ezen SZCÜZ a mindkétneaiü személyek és a leggyakorlottabb ismerő által minden más e fajta készítménynek eleibe fog helyeztetni — nemcsak mintigen kellemes s z a g o s és m o s d ó v i z , hanem úgyis, mint az é l e t - s z e l l e m é b r e s z t é s é r e és az i d e g e k e r ő s í t é s é r e

szolgáló dicső segélyszer.Dr. Béringuier cs. k. sz. illatos gyógyszeres korona-szesze kizárólag eredeti üvegekben 1 ft. 2 5 kr.

Dr. SUN de BOUTEMARDBORCHARDT ORVOSTUDOR1886-diki

tavaszinövények-

ből.

illatos

növényszappana.Egy eredetibepecsételtcsomagnakára 42 kr.

csomagocska50 kr.

illatos

fog-pásziájaDr. Borchardt cs. kir. szab. növényszappana kitűnő szer *f e l s m e r t legczélszerűbb, megtisztított és telj sen

bör e r ő . i t é s é r e és é p s é g b e n tartására; elvitázhatlanul1 alkalmas anyagokból egybeállitott készítmény a fo-a legjobb a köiött, a mi ezen szakmában előállittathatik, ugy azi g a *és foghus t u j t í ű s é p e n t a r í á s á r a , a:okat

-• - - •• ^ májfoltok, napég.?tés. fakadékok, i sokkal^ gyorsabban és biztosabban tisztítja mindenannyira alkalmatlan szeplő, raájfoltok, napigpattanások . bőrbajok stb., valamint szép és finom bőrnek élet

erős előállítására és élénkítésére; ajánlható továbbá

mindennemű fürdőknél, sikeres eredménynyel.

eddig ismert és használt szernél, a nélkül, hogy afogak zománczát a legkevésbbé is megsértené, és mi-dón erősitőleg és jótékonyan hat, egyúttal az egéíí szájuregnekigen jótékony friseséget kölcsönöz.

1691 (3 -15)

« 3 1« 3

3-M j a

g -O

5 fi

5;5c o •

6

! •he a <°

JS *S •

•1,3 sSS " Q?

növényi rudas haj-kenőcse. balzsamos olajbogyó-szappana.A haj növésére igen jótékonyan hat, miután ezt hajléko-

nyán tartja, s a kiszáradástól megóvja, annak növekedettfényt és rugalmasságot kölcsönöz, s egyszersmind a fejtetőjuapi mosdászer més: a ie,«szilárdítására is alkalmas. Ára 50 kr. ímekek számára is a le^jobw

Ezen, alegu.abb vegytani tapasztalatok szerint készült t»al-! _ . ^zsamos oíajboityó-ssiiappaii mint «nyh<; és egyúttal hatályos i * £"

n^édtibb bori hölgyek és gver-ujánlandó. Ára 35 kr.

á 85 kr.

Egy előrehaladott, gondos és tudományos ismaretnek szerencsés eredményei a szabadalmazott

' Dr. Hartung-feie hajnövesztő-szerekmagukat működésükben kölcsönösen kiegészitendők : igen ajánlatos a

CHINAHÉJ-OLAJA, a haj fenntartására és szépitésére.NÖVÉí\TY-HAJKENÖCSE,a hajnövés ajraébre»téstfre és erősítésére;az előbbi emeli a haj ruganyosságát és színét, mig az utóbbi a haj korai kihullását és annak alhulánAr.

«c o

akadályozza a mennyiban a fejbőrnek uj, jótékony hatású anyagot kölcsönöz, és a haj tövét a legeróteljesebb módon táplálja.4S £ fi

" £

NÖVÉNYI GYÖKHAJOLAJA! XÖVÉOTl H4JFESTÓ-SZEhossgabb használatra elégséges üvegben 1 ft. o. i.

Minden ártalmas melíék keveréktől menten, o«íí ISS W "a

-C M

(tokban kefécskével és csészével 5 frt. o. é.)Minden szakértó és az összes fogyasztók által

legalkalmasabb növényi alkatrészekből és oiaj-tar-jmint a cz é l n a k t e l j e s e n m e g f e l e l ő és átalá- ,,,.talom anyagokból egybeállitva,dúsan ellátva szén !b&n á r t a l m a t ) , an szer isme ;tetett elü haj és sza-1*5/'anyaggal, minek rendkívüli befolyását az ujabb i káli, valamint a szemöldöknek bármely tetsző árnya- ©síajbuváríatok oly világosai bebizonyították, — Dr.'latban festésére, a nélkül, hogy a bőrt bemoeskoínáBéringnier cs. k. szab. növénygyök-olaja az e'és szagot hagyna maga után; használása igen k ö n y -

nemú leg jobb készítményeknek h-isoneredstüleg mellé tehe íónyü és az ezen fejtó-szer á'.tal előállított hajszinezet i g e nés bizonyára mind)n toillettenek különös díszére fog szolgálni, t e r m é s z e t e s .

A feantebb elismert, hasznos vol tuk és szi lárdságuk által annyira k e d v e l t e k k é vált c z i k k e k — a v a l ó d i n i i i iöségér í i j ó t á l l á smel le t t — valamint az alább nevezett v á r o s o k e g y e d ü l i h e l y b e l i l e t é t e m é n y e s e i n é l , ú g y m i n t :

Török József Jezovitz M. §eholtz J. Kiss C. Sztupa G.

r • "i

•C UM M M ja«3 (3S 3

1

PESTEN:BUDÁN:

gysztár a ,,sz.l élekhez"királr-utcza 7. sz.

gysztár a „Magyar ki-rályhoz

P.

városi gysztár: gysztár a „kígyóhoz" ; gysztár a szénatéren.

A.Kubin:Tsinger.

Almás: Koby Beck.Arad : Tedeschi J.Baja: Klenancz és Baboes.Bártfa VVaniek és társa.Bcszterczebanya: Pusch-

man R. é»Göllner F. gysz.B. Gyarmat: Moldoványi S.B. Csaba: Láczay A. J.Besztcrczie: KelpFr.,Diet-

rich és Fleiseher.Bonyhád: Straicher B.Brezuóbánya: Göllner S.

F. és fia.Böszörmény: Lányi M.Bazin: Streicher Gy.

Udvarigyógyszertár. gyWeré«,

valamint a következő bizományos uraknál Magyar- s Erdélyországbanroler és Sohle- Eszék : Horning ,J. gysz. Kolozsvár: WolfJ. gysz. Kagy-Abony : Lukács A. Rimaszombat Kratschmar.

Kger:Pí!Ier J.ésTschöglJ. és Engel J. gysz.Esztergom: Bierbrauer C Kaproncza: VV̂ erli M.gyszFehértemplom: Poppovits Körmöcz : Kitt r J•V* A. 1f 1 1 T\ MZnn C 4 TI

gyógyszerész.Snhöberl E-

Facset: Hirsohl D.Gyöngyös: Koczianovieh J.Georgcnberif: Hensch Ed.Gölnicz : Boldogh E.Ciyör: Szailer Gyula.Gy. - Szt. - Miklós : Fröh-

'lich E.Gyula: Oerley I<tv. gysz.Halas : Hirschler D.Hatzfeld: Schnur J. Y.Högyész: Rausz W- és fiai.Homonna: Pupinszky J-

Brassó: Stenner F.' és J e . |H.M. Vásárhely ; Braun J.kelius F. gysz jllolitsch : Műhiba 'jer R.

Csáktornya: Kárász A. gyógyszerész.Csongrád: Tari L. Heves: Bliu J .Cnákvár;Lukács Gyul.gysz. Ií?ló : Tirscher G gys*.Csanád : Telbisz J ! Jászberény: Leitner K.j sakóva; Wojaovits D. B . | J o , s v a . p o r u b s z i jy s.J cbreczeuCzanakJ.gysz., Károlyvár: Slavn cz N

Rothschnek K., Geréoi és Benich J.és

[.-Miklós:Károlyl'fcliérvár: Mather-

ny E.. Rusz JKőszep : Bründl J. gysz.Kézdivásarhely : Fejér L.Kabin: Weber F.Lippa : Csordán A.Liptó-Szt.-Miklós : Kri-

vosz JliOsoncz : Bódv 3. E. és

Geduly A. gyáx.Lőcse: Kubatschka G.Lubio : Glatz ,T.l.iiíjos : Schi 'szler A.Léva : Boleman E. gysz-Makó : Ocsov^zky S.Magyar-Óvar : Cxeh S.Marczali: Istl A. özr.Marosvásárhely : Foga-

rassy J.Mohács: Philipp F.Miskolcz: Böszörményi J.

ffysz. és Spu'.ler J. A.Moér: Ebnpr J.Miihlbach :Weíszörtel G.A.

Nyírbátor: L;gányi E.Nag;y-Varad: Huzella M.

és Janky A.Nagy-Kanizsa : AVelisch

M. V. és Kosanfeld A.Nafíykikinda : Manojlo-

witz P.N*sy-Szebeii: Zöhrer J. F.Nyíregyháza : Ji«ich és

Pavlovitz.

Sassin: Müke A.Spicesvar: Miszelbacher J.

B és fiai.Selmccz: Dimák.J.C.Sziszek : Velussig G. és tá-s.Szombathely: Tempel F.

gysz.. Pillich F.Székesfehérvár : Deutsoh

A., Légmán A. és BraunJ. gysz.

Nagy-Becskcrck : Pyrra J. Szamosujvár : PlacsintórNagyszombat: Kesiély J.. G. és fia gysz.Nyitra : dr. Láng E. g.víiz-:gZi Egersze^: Izsó F.Nádudvar: Lippe S. ! Szentes : EisdorferG. gvsz.Nagy-Kalló : Mandí S. , S z i ,(hmar : Weisz J. 'Nagy-Enyed: Horváth F. S z a b a , i k a . yAT^AS j ésSi-

mony JSzekszárd : Biassay

gyógyszerészSzeged : Kovács M.

yOravicza: Scbnabel Gy.0-Zólyom:Koritsánsxky.IO-Orsova : Böhme K.

Bakats M. Froehaszkagvszerész; kereskedése,

a kapcsolt részekben :PaclihoferL. és Mezey A.

Kozsnyó: Feymann A. gyógyszerész.Rózsahegy:.lureczkygysi. Szolnok: Braun J. és Ho-

: Bogdánovits J. ránszky lstv. gysz.Popovits J. : g S zt..CyftrKy: VitílyosB.

Sz. Váraliya: Gerber E.Tawiad: Szoagott J.Temesvár: Quir'my A. gysz.

PecherJ. E. gysz., JahnsrK. gysz és KuUn M.

Thoriln : Welits GTolna: Ilofoauer M.Trénerén : Kulka Izid.Topolya: Sárkány L gtsz.Tata: Merkl A könyvk'.l".j-\>rbasz: Singer H.Unshvar: Liszkay J.Ij-Beene: Welischajun.Ijvidék: Sehreiber Férd.Verseez: Fnchs J.Vajrnjhely

Paks: Flórián J.Pancsova: Huber J.Pápa: BermüUer J.Petervárad : Nagy J.

Baiersdorf L.M Vükovar: Stanits T.

Verftf z e : Doins L. és BészJ K. gysz.

Vnrasd : Tauschek S. A. é*Ilaltc.r A. gvsz.

: Bosnyák A. ._. írD. Földvár: NádheraP |Kaposvár: Kohn Jak ™,.,„„„ c l l : w eiszor.c „ „ . .-„ , ,, , -*,.••--Dálya: Weisz testv. iKcsinark : Generíich A. M u „ k a c s : Haupt J. L. és recs : Adler A. es Zách K . : S z e r e d a . G o z s y A

Deés: Krémer S i g>^- es Fa.kiss J. gysz. Horowitz S. P n " n " W l W m ""*« h I C p s ' - - " ' -Erzsébetvaros:SchmidtA. Kecskemét: Markoviig G. Mitrovitz: Miio Sabb.Érsekújvár: Latzko F.

és fia.Eperjes: Zsembery lg. és

Pap J. S.

Komárom: Bellom A.Kalocsa: Behr L B.Ki^ti.jizállas : Nagy S.Kisbér: Stern E.

:Malaczka:RöhrichJ.gysz- Putnok: Fekete F. gyszMediaseh : Breckner K., Pozsega: Kusevie Sp.

' Vándory és Bracdsch. -Pásztó: Büchler W.Nagy-Baiiy* : Haracsek J. Petrinia: Turopolcic J.

^gysz..Kovács Alo. gysz., Fischeré.s Schopper.

Sz. Udvarhely: Kauntz J . Veszprém : Guthard fi»i-A gysz. Vaez : Kodendorfer Gyala.

„ m . , . , p . | — . e d a : Gozsy A. 5talatiuiíi:MegayGA.gyíz-Pozsony: Wemstabl C. e 8 | S z - K « . r c s z f n r - : jjinder M Xfnta: Wuit.to.tr.

Henriéi t. gysz. Szasz-He«en: AVachner T. Zonibor: Popits J. és Fal-Sikló* : Holmik F. gy. cione Gyula.Szigeth: Tyrnauer G. Zágráb: Mihic G. gysi. ésSzobosztó: Túry J. Hegedűs Gyula.Sopron : Eder F. gysz., SSim«ny: Joannovicz A. D.

404

PIRNITZER TESTVEREKpénzváltó- és bizomány-üzlete Pesten, Dorottya-utcza 10-ik szám alatt,

foglalkozik:1. Mindennemű állam- és iparpapirok, sorsjegyek, földtehermentesitési és elsőbbségi

mindegyikének részletfizetési levelek kézbesittetnek, melyen az illető 10 sorsjegy föl-jegyezve vau, s a tagtársak mindegyike tizedrészre mind a 10 sorsjegyre játszik Azutolsó részlet lefizetése alkalmával a részvevők mindegyikének egy eredeti sorsjegy szol-kötvények, záloglevelek, arany- a ezüstpénznemek, bankjegyek és devisek bevásár- ....„, OJ _,_„_,

• lásával s eladásával. gáltatik ki. Ezen társasjátékok azon elónynyel kinálkoznak, hogy hosszabb idő alatt3. Magyar bank- és iparpapirok bevásárlásával s eladásával. ! 1 0 különremü sorsjegyre játszik, s végül az utolsó csekély részlet-összeg lefizetése által8. Mindennemű értékpapirokrai kölcsönadással 3 az előlegezett összeg ragy egyszerre, I egj* eredeti sorsjegy birtokába jut. Ajeler.re nézve ajánljuk következő társasági biztositó

vaev részletenkint fizethető vissza. | leveleinket:10 Credit-sorsjegyre 7 ft. 25 krval 20 havi részletfizetéssel10 „ „ 9 ft. 75 „ % évi10 1861. 100 frtos sorsjegyre 5 ft. havonkinti10 1864. 50 „ ., 2 ft. 50 kr. hav.10 1864.100 „ „ 7 ft. 25 kr. '/« évi10 1864. 50 „ „ 3ft. 65 kr. „

Itten 10 személy játszik 10 sorsjegyre, 8 mindegyik személy a tizedrészre, s mind-egyik részvevőnek az utolsó részlet befizetése alkalmával, egy eredeti sorsjegy fogkiszolgáltti

vagy4. Utalványok s hitellevelek kibocsátásával, Európa bármely váltópiaczára, tetszés

szerinti látra.8. Lejárt szelve'nyek és kötelezvények beváltásával s kihúzott sorsjegyek leszámíto-

lásával.6. Kisorsolható mindennemű értékpapírok megvizsgálásával.7. Működéi körünkbe vágó minden megbízások elvállalásával s azok elintézésével,

a pesti, t éoíi s kül börzék számára,

a legméltányosb (öltételek alatt.Ajánljuk továbbá értékpapiraink bevásárlását

részletfizetések mellett,mint azok legkönnyebb beszerezhetési módját. — Az összegek, valamint a fizetési határ-idók egészen a vevók tetszése szerint osztatnak fel, kisorsolható értékpapíroknál, az elsőrészlet befizetésével a netaláni nyeremény már a vevőnek azonnal s egyedüli birto-kába esik.

Kamatozó papírok azonban azon előnyt nyújtják, hogy a szelvények a vevő birto-kába mennek át, s igy a beszedendő kamatok csaknem azon összeg-többletet, melyekkelaz értékpapírok a napi árfolyam szerint magaebban vásároltattak meg, egyensúlyozzák.

Hogy a t. ez. közönségnek bárminetnü sorsjegyek beszerezhetése megkönnyittet-hessék, s hogy mindenkinek alkalom nyujtathasso-k, csekély havi részlet-fizetéssel sajátválasztása szerint egyidejűleg legalább is 5 d ".rab különnemil sorsjegynek birtokábajuthatni, alább következő összeállításokat rendeztünk :

A'/t ft. havonkint: 1 Windischgratz-,Waldstein-, Como-, Keglevich-, Rudolf-sorsjegy.8 „ „ 1 Salm-, Genoia-, Windischgratz-, Keglevich-, Rudolf-sorsjegy.1 „ „ 1 1864-ki 50 ftos, Pálffy-,Genois-,Windischgratz-,Keglevich-sorsj.8 „ „ 1 4% trieszti 50 ftos, Como-, Pálffy-,Waldstein-, Rudolf-sorsjegy.8% „ ., 1 1839. 50 ftos, Salm-, Pálffy-,Windischgratz-,Keglevich-sorsjegy.9 „ „ Eszterházy-, Clary-, Waldstein-, Keglevich-, Rudolf-sorsjegy.9 „ „ 1 4% gózhajózási, budai,Waldstein-, WindischgrStz-, Rudolf-sorsj.

10 „ „ 1 1864-ki 100ftos,Pálfíy-,Waldstein-,WindischgrStz-,Keglevich-sj.H'/i „ „ 4 trieszti 100 ftos, Salm-, Genois-. Waldstein-, Rudolf-sorsjegy.IS „ „ 1 hitel, 1864-iki 50 ftos, Salm-,Waldstein-, Keglevich-sorsjegy.14 „ „ 1 1860-iki 100 ftos, 1864-ki 100 ftos, Sálra-, Genois-, Rudolf-sorsj.10 „ „ 1 hitel, 1860-ki 100 ftos, 1864-iki 50 ftos, Salm-, Rudolf-sorsjegy.18 „ „ 1 4% 1854-i 260 ftos, 1864-i 50 ftos, Clari-,Waldstein-,Keglevich-s.*í „ „ 1 hitel, 1860-iki 100 ftos, 1864-iki 100 ftos, 1839-iki 50 ftos sorsj.t 4 „ „ 1 1839-iki egész, Salm-, Waldstein-, Keglevich-, Rudolf-sorsjegy.SO „ „ 6% 1860-iki 500 ftos, 1864-iki 50 ftoa, Genois-, Clary-, Rudolf-sj.

Különösen előnyösek az általunk rendezett

társasjátékok 10 részesre,melynél a részvevők mindegyike vagy 20 hó alatt havonkinti, vagy 20 hó alatt '/« éven-kinti részletben egyenlő öszletet fizet. Az első részlet lefizetése alkalmával a részvevők

A.B.C.D.E.F.

kiszolgáltatni.G. 50 Rudolf-sorsjegyre 3 ft. 60 krval 20 havi részletfizetéssel.

Itten 10 személy játszik 50 Rudolf-sorsjegyre s mindegyik személy a tizedrészre,' 8 az utolsó részlet befizetésekor mindegyik részvevőnek 5 sorsjegy fog kézbesittetni.

Továbbá az oly kedvelt társulatijátékok:H. 4 ft. 25 krval % évi részletfizetéssel.

I. 3 ft. 50 „ 20 havi részletfizetésselItten 20 személy játszik s mindegyik személy a, huszadrészre, a befizetések

tartalma alatt

40 házasban évenkintminden Ausztriában kibocsátott sorsjegyre egy bádeni s egy svéd sorsjegy hozzáadásávals az értékpapírok folyó kamatait a befizetés napjától kezdve már élvezendik. A sors-jegyek végül vagy el fognak adatni, s a bejött összeg egyenlő részben felosztatik vagykívánatra természetben szolgáltatnak ki.

Különös figyelmet érdemel a legújabban rendezett K. betű társasjáték 20 sze-mélyre 10 ftjával — 20 évnegyedenkinti részletfizetéssel 41 sorsjegyre, s mindegyik sze-mély a nyeremény huszadrészére, és pedig: 1 1860-iki 500 ftos egész sorsjegy, 21864-iki egész, 1 1854. 260 ftos egész, 1 1839. 250 ftos egész, 2 Credit, l triesti egész,1 triesti fél, 1 gőzhajózási, 1 Eszterházy, 3 Salm, 3 Pálffy, 3 Clary, 3 Genois, 3 budai,3 Windischgratz, 3 Waldstein, 3 Keglevich, 3 Rudolf, 8 Como-sorsjegy.

Egyenkint mindenki s bármely tetszésszerinti társulatba beléphet, anélkül, hogyaz egyik részvevő a másikkai valamit törődnék.

E helyt felemiitjük még, hogy mi kivánati-a mindennemű sorsjegyösszeállitásokattetszésszerinti határidőre részletfizetés mellett eladunk, melyeket mi különösen azoknakkik maguk közt sorsjegytársulatokat alakitni akarnak, ajánlunk. '

P6F" Mas penzvalté-házak által — részletfizetési flzleteket illetőleg -hirdetett kombinaliok, általunk is eszközöltetnek, s az erre vonatkozó kérd«>zéskédésre gyors kivitel biztosittatik.

ÍGÉRVÉNYEKmindennemű sorsjegyekre és minden sorshúzásra, nálunk legjutányosb áron kaphatók.Az 1864-ik évi deczember l-jén történt 1864-iki sorsjegyek kisorsolásánál a 808-iksorozat huzatott ki 1—50 számmal, s Ígérvényekre általunk adatott ki — 2000 1000400 stb. nyereménynyel.

C J 3 " Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek és azok postaiutánvét mellett is eszközöltetnek.

C3°" Bizományosoknak, részletfizetési leveleink s ígérvényeink eladásánál a lehetőlegnagyobb kedvezmény biztosittatik. 967 (45—52)

Részletes sorshnzási tervek, valamint részletfizetési program mok ingyért szolgáltatnak ki.

Haszonbérlet.Méltóságos Sándor Móricz grófbajnai

uradalmának sári-sápi gazdászatában, Esz-tergom közelében, két malom hét őrlő esz-közzel ellátva — mely malmok a vizet egytóból nyerik, a melyben a vizek legnagyobbhidegben sem fagynak el — augusztushó21-kén délelőtti 10 órakor kezdve nyilvánosárverés utján fog a feUőbbség helyben-hagyásának fentartása mellett két évrebérbe adatni. Vállalkozók felhivatnak a fentidézett napon 200 forint bánatpénzzel éabizonyítványokkal, melyekből a vállalatravaló képességük kiderülend, ellátva meg-jelenni. 1742 (3-3)

Jószágigazgatóság

Régi pénzeketéi mindennemű régiséget, drágakövet,gyöngyöt, Bzineskövet, aranyat, ezüs-töt, ásványokat vesz és cserél a legmagasb

áron. 1732(3-4)Régiségek és természetiek

irodája,Pesten, Dorottya-utcza a Lloyd épü-

letben, 14. BZ. a.,hol egy nagy választékú raktár mindenneműrégiségek, régi pénzek, gombok, övekés mentekötókból a legolcsóbb áron, úgy-szintén egy nagy raktár ásványok, i e p .kék, bogarak, madarborök, tojások.8 szemüvegek is találhatók.

MOSSMER JÓZSEFmmbnrgi vászonraktára

„A MENYASSZONYHOZ"uri- és zsibárus-uteza, szegletén, báró Orczy-féle ház-

ban 10. sz. a.,ajánlja

igen jól rendezett árutárát, ngymint : rnmburgi, hollandi, creas, sziléziaiés fonalvásznak, %, '/t, ' % széles ágylepedöknek való vásznak; 30 rófösasztalneműik, 6, 12, 18 és 24 személyre való asztalteritékek, törfilközóken-dők. asztalabroszok különféle nagyságban, asztalkendők, kavéskendók, fehérés szines vászonzsebkendók, angol és franczia batizkendök, fehér és tarkavászon csinvat-ágynemfiek, butorcsinvatok, nankingok , szines perkálok,gazdasági ruhaszövetek, szines ingkelmék, asztal- és ágyteritök, ugyszintemindenféle fehér szövetek, fehér perkál, batiz, clair. moul, nyári piké, ma-dapolan, angol shirding, piké- és zsinóros parkét, piké-szoknyák és takaró-zok különféle nagyságban; ezeken kivül angol gyapjubársonyok, láma vatmoll,orlean- és lflster-szövetek ruháknak való jutányos gyapjaszövetek, szinesalsó-szoknyák, amerikai bőrök, viaszos vásznakat és több itt meg nem neve-

zett árucikkeket

JK3T" legjutányosabbra szabott áron. *15ÖJA vásznak valódiságaért jótállás biztosittatik.

Vidéki megrendelések, az előadás szerint, pontosan és jól telje-sittetnek. 1748 (1—3)

Titkos 1686(11-12)

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint magán gyakorlat foly-tán több ezer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a nél-kfil, hogy a beteg hivatásában vagyéletmódjában gátoltatnék, gyöke-resen, biztosan és gyorsan gyógyít

Med. dr. Helfer VilmosPest, király-uteza 27. sz. Medetz-házban, 1-ső emelet, délelőtt 7—9-ig,

délután 1 — 4 óráig.W Díjazott levelekre azonnal

válaszoltatik, s kívánatra a gyógy-szerek is megkflldetnek.

Haszonbéri hirdetés.A Nagy- Kunságkarczagi határában a vas-

úti állomáshoz egy óra járásnyi távolságrakét táblában levő jó minőségű 200 kata-sztráris hold szántóföld folyó év szeptem-berig 29-dik napjától kezdve három egymásután következő évre gazdasági épületekkelmindakét tábla földnél s a városban levőelegendő kényelmes lakás , udvar és házi-kertteljutányos árért szabadkézből haszon-bérbe adandó. A feltételek a birtoktulaj-donos, Csörey Benedek urnái Karczagonmegtudható, a szántóföldek után még legelőis külön van. 1752 (1—2)

Kiadó-tulajdonos Ileckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1866 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, augusztus 26-án 1866.

Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csapán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csnpan Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

_ _ ' Hirdetési dijak, a Vasárnapi l ' jság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10krba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altimában : Haasrnstcin és Voglrr. M.-Frankfurtban:Jaeger könyvkereskedése; Bécsben: Oppelik Alajos. — Bélyek-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Z á d o r G y ö r g y .(1799—1866.)

Mult vasárnap, aug. 19-én temettük elPesten Zádor Györgyöt, a hétszemélyestábla biráját, kitünö magyar jogtudóst, atudom. Akadémia s a Kisfaludy-társaságtagját.

Zádor (előbbi nevén: Stettner) Györgyszületett 1799. július 3-kán Dukán, Vas-megye kemenesalji járásában. Nyolcz éveskorában Kőszegre vitték németül tanulni;1809. novembere óta pedig a pápai reformkollégiumban, s 1817-ben a győri kir. jog-akadémián végzé tanulását.

Az ügyvédi vizsgát Pesten1821-ben tette le, s ezután né-hány évet az irodalom s a fran-czia és olasz nyelv tanulmányo-zására forditott. Egy ideigügyész volt Bohus János vilá-gosi uradalmában, mig Ib26 bana fővárosba tette át lakását. Ittleginkább pörös ügyekkel fog- v

lalkozott, de ideje nagy részétmár ekkor a hazai irodalomnakszentelte, a miből több előkelőháznál oktatásokat is adott.

Egyik bajnoka lett ö a Vö-rösmarty, Bajza és Toldy által1830 táján fel tűnt élénk irodalmimozgalomnak. Fenyéry Gyulaálnév alatt igen sok szépiro-dalmi dolgozata, értekezése ésbírálata jelent meg a „Tudomá-nyos Gyűjtemény "-ben, ,,Tudo-mánytár"-ban, „Kritikai Lapok"-ban, a kassai „Minervá"-ban,„Aurorá"-ban, „Athenaeum"banés társlapjában, a „Figyelmezö"-ben. Egyik legszorgalmasabbmunkatársa volt a „KözhasznúEsmeretek Tárá"-nak. Vörös-martyval együtt forditotta az„Ezer egy éjszaka" czimü arabrege-gyüjteményt. Kresznericsterjedelmes magyar szótáráttöbb irótársával egyesülve, őadta ki; résztvett Toldy „Handbuch derungarischen Poesie" czimü jeles gyűjtemé-nyének szerkesztésében, valamint 1831-benelhunyt barátjok, Kisfaludy Károly mindenmunkáinak kiadásában és emléke létrehozá-sában. A Kisfaludy-társaságnak egyik ala-pitó tagja volt, a magy. akadémiának pedig

fennállása óta levelező, pár év múlva egyiklegbuzgóbb rendes tagja. Mint ilyen,1835-ben köszöntött be székfoglaló érteke-zéssel a törvénytudományi osztályban.

Irodalmi munkásságának nevezetes ré-szét jogi dolgozatok képezték, s a többekközt még 1832-ben adott ki egy váltójogtantmagyarul.

1832 ben a pápai ref. főiskolában újon-nan fölállított JQg- és államtudományi tan-székre hivták meg, s a következő évekbentöbb megye és a dunántúli superintendentia

ZÁDOR GYÖRGY.

közbirája lett. Az irodalomnak ott semszűnt meg hü é3 szorgalmas munkása lenni.

1848 oan a pesti váltó-feltörvényszékelőadó ülnöke lett. 1852 ben a soproni ke-rületi fötörvényszék, s 1855 ben a bécsilegfőbb és semmitő törvényszék tanácso-sává neveztetett. Az ausztriai polgári és

büntető törvénykönyv magyarra fordításá-ban nagy része volt, s az uj műszavak leg-többnyire tőle származtak.

1861-ben az újra visszaállított hétsze-mélyes táblához tétetett át, melynek egyiklegjelesebb bírája volt. Az igazságos ésképzett biró kiváló tulajdonságai egyesül-tek benne. Zádor egyszersmind a legkitű-nőbb magyar jogtudósok közé tartozott.

Az utóbbi években fontos tisztviselőiteendői és éveinek növekedő száma elvontákaz irodalom teréről; de gyakorlati foglalko-

zásai közepett is folyvást nagyérdekeltséget tanúsított a hazaiirodalom és tudomány iránt snagybecsü gyűjteményeket ha-gyott hátra.

Álljon itt még néhány sorZádor irodalmi működésénekközelebb jellemzésére. Zádor iro-dalmi működésének súlypontjaaz „Aurórakör" korára esik.Az ifjú1, alig huszonnegyévesVörösmartynak ő volt legjobbbarátja s első lelkesültebb bá-mulója. Semmi sem vet többvilágot Vörösmarty ifjú korára,mint Zádorhoz irt levelei. Zádor

\ \ maga is eleinte verseket irt, de- , hamar felhagyott velők s a

nyelvtudománynyal és széptan-nal foglalkozott legszívesebbenegész addig, mig a jogi pályanyelte el egész munkásságát.

A „Tudományos Gyűjte-mény "-be irt bírálatai leginkábbVörösmartynak az Aurórábanmegjelent müveivel foglalkoz-nak. A nyelvtudományban aRévai nyelvtana melletti küz-delem, a szépirodalomban azAuróra-kör irányának, különö-sen Vörösmarty költészeténekvédelme, magyarázata, mélta-tása jellemzik Zádor munkássá-

gát. Vörösmartyhoz ragaszkodása egész éle-tén átvonul. Vörösmarty a még be nemvégzett „Zalán Futásáéból néhány töredé-ket olvasván föl neki, Örökre magáhozbilincselte. Zádor volt a feltűnendő költő!nagyságnak első hirdetője. O vezette elhozzá a fiatal Deák Ferenczet, ő tudósitotta f

34-ik szám.