FÜGGELÉK az...FÜGGELÉK az ADÓ-TB VÁLTOZÁSOK 2021 – A 2021. január 1-étől hatályos...

FÜGGELÉK

az

ADÓ-TB VÁLTOZÁSOK 2021 – A 2021. január 1-étől hatályos adótörvény-változások magyarázata

online különszámhoz

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A 2021-ES ADÓVÁLTOZÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

Áfa, online számlázás, Kata-adózás körében

2 ADÓ-TB változások

FÜGGELÉK: Kérdések és válaszok

2021

AZ ÁFA-TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Áfából történő kilépés

Az áfakörös őstermelő visszaléphet a különleges jogállású kompenzációs körbe? Ha igen akkor milyen módon?

Amennyiben az őstermelő az általános szabályok szerinti adózást választotta, akkor választásától két naptári évig nem térhet el. Az általános szabályok szerinti adózást a naptári év első napjától lehet választani. Ha az őstermelő 2019. január 1-jétől választotta az általános szabályok szerinti adózást, akkor ettől 2020. decem-ber 31-éig nem térhet el. 2021. január 1-jétől visszatérhet a különös adózási szabá-lyok alá (ennek következtében kompenzációs felárra válik jogosulttá), ha ezt 2020. december 31-éig a rendszeresített nyomtatványon (bejelentő-, változásbejelentő lap) a NAV-nál bejelenti. Ha ezt nem teszi meg, akkor ezt követően bármely év első napjától visszatérhet a különös adózási szabályok alá, ha azt az előző év utolsó napjával a NAV-nál bejelenti.

Ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatás igénybevétel

2020. november 14-én megjelent a Magyar Közlöny 247. számában az 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családo-kat segítő intézkedésekről. Cégünk internet szolgáltatással foglalkozik, ezért minket is érint a megjelent rendelet. Ügyfeleink közül vannak, akik éltek a lehetőséggel és bejelentették igényüket ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatás igénybevételére. A kormányrendelet 2. § (3) bekezdése leírja, hogy „2020. december hónapban kibo-csátásra kerülő számlában az 1. § (1) bekezdése szerinti 30 nap időtartamú kedvez-ményt jóváírja”. Ez a gyakorlatban hogyan valósul meg? Kiállítja cégünk az áfás számlát decemberi hónapra az ügyfélnek, majd utána kiállít egy jóváíró számlát (sztornó számlát)? Ebben az esetben nincs áfafizetési kötelezettsége cégünknek? Vagy pedig térítés nélküli átadásnak minősül és vegyes bizonylaton könyveljük a „kiegyen-lítést”? Ebben az esetben befizetjük az áfát? Hogyan lehet ezt a jóváírást helyesen megoldani, a törvényeknek megfelelve?

A 2020. december havi keltezéssel kiállított számlában ezt a tételt kedvezmény-ként (engedményként) kell feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy a számlán feltüntetésre kerül az egyébként fizetendő díj, majd ugyanez az összeg negatív előjellel is feltün-tetésre kerül. Az áfa és más adónemek kezelésével kapcsolatban az alábbi linken

2021


ADÓ-TB változások 3

megtalálható a NAV jogértelmezése https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_koronavirus_jarvany20200512.html

Számlázás

A társaság az éves árbevételét 2021. január végén tudja csak megállapítani, illetve ebből kifolyólag kiszámlázni. Az árbevétel EU-s szolgáltatásnyújtásból származik, illetve 100 százalékban kapcsolt, anyavállalati árbevétel. Az árbevételt a társaság technikailag hogyan tudja kiszámlázni, hiszen a 8 napos számla kibocsátási határidő a teljesítéstől számítva nem tartható. A tényleges teljesítés dátuma 2020. december 31. Lehet-e a számla teljesítés dátuma 2021. január 31., ha a számviteli teljesítés 2020-as és tartalmilag is 2020-as a nyújtott szolgáltatás?

A teljesítés időpontját a törvény vonatkozó rendelkezései (Áfa tv. 55–59. §) alapján kell meghatározni. A leírt esetben meg kell vizsgálni, hogy az Áfa tv. 58. §-ában foglalt ügyletről van-e szó. Az Áfa tv. 58. §-a a teljesítés időpontját ön-kényes határozza meg, azt elszakítja a tényleges teljesítés időpontjától. Az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyleteknél is a számlázási határidőt a teljesítés időpontjától kell számítani. A számlát akkor is kell állítani, ha a számlázási határidő már letelt.

Brexit - webáruház vonatkozásában

Webáruházunk távolsági értékesítést végez többek között angol magánszemélyek ré-szére is. Egyik közvetítőnk, az amazon.com a brexit miatt brit adószámot kér tőlünk az angol adótörvények jövő évi változásaira hivatkozva, ennek hiányában nem fo-gadnak el tőlünk megbízást. Szerintünk ez az értékesítés jövőre exportértékesítés lesz, nem szükséges hozzá brit adószám. Kérdésünk: mivel jár számunkra az angol adó-szám kiváltása? Hogyan számlázandó a termékek Magyarországról történő kiszállí-tása és angliai értékesítése? Hogyan kell eljárnunk angol magánszemélyek felé irányu-ló értékesítés esetén 2021-től?

Belföldi áfaalanyként 2020. december 31-ét követően Nagy-Britannia területére irányuló termékértékesítés termékexport jogcímén élvezhet adómentességet, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Az adómentesség angol magánszemély részé-re történő értékesítésre is vonatkozik a törvényi feltételek fennállása esetén. Amennyiben az értékesítés angol adóregisztráció alatt, ottani feladási hellyel való-sul meg, akkor a terméket ki kell léptetni az EU területéről a vonatkozó vámkeze-lési szabályok figyelembe vételével. Ekkor saját termék mozgatása valósul meg,



2021

amely az Áfa tv. alapján nem értékesítés. Az angol adóregisztrációval végrehajtott értékesítéseknél az angol adózási szabályokat kell figyelembe venni.

Adatszolgáltatás masszőri tevékenység esetén

2021-től a masszőri tevékenységet végzőknél, hogy alakul az adatszolgáltatási tevé-kenység? Eddig havonta minden masszázsról számlát állítattam ki az egyéni vállal-kozóval és jelentettem a számlákat a PTGSZLAH-on minden hót követő hó 15-éig, mivel pénztárgépköteles tevékenységbe tartozik a 9604-es Teáor-ral. 2021-től ez, hogy alakul? Kötelező neki a pénztárgép használat? Vagy az online számlázó kell kiállítani magánszemélyek részére a számlát? Kötelező lesz neki, hogy elektronikusan is tudja-nak nála fizetni? Ez nem vonatkozik a fodrászokra, körmösökre, kozmetikusokra, nekik elég a nyugta. A masszőröknek miért nem tartoznak ezen csoportokba?

Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján 2021-ben is lehet mentesülni a teljes körű számlázással a pénztárgép használatának kötelezettsége alól. Jelen állás szerint megmarad a PTGSZLAH nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége is. 2021. ja-nuár 1-jétől a magánszemélyek részére kiállított számlákra is vonatkozik az online adatszolgáltatás, azzal, hogy a vevő nevét és címét az adatszolgáltatás során nem kell közölni.

2021. január 1-jétől a pénztárgépet üzemeltető vállalkozások kötelesek vevőik részére biztosítani az elektronikus fizetési lehetőségét. A kérdésben leírtak szerint a vállalkozó jelenleg nem használt pénztárgépet. Ha ez a jövőben is marad (a vál-lalkozó mentesül a pénztárgép használatának kötelezettsége alól, mivel minden munkájáról számlát állít ki), akkor ez a kötelezettség 2021-ben nem terheli.

Áfalevonási jog alanyi mentesség választása esetén

Egyéni vállalkozó ügyfelem 2021-től kilép az áfakörből, alanyi mentességet választva. Az utolsó negyedévben (negyedéves áfabevalló) vásárolt egy nagy értékű telefont, aminek az áfáját levonjuk. A jövőben alanyi adómentes lesz, lesz-e áfa visszafizetési kötelezettsége?

A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy a szóban forgó telefon tárgyi eszközként használják és aktiválják 2020-ban. A NAV álláspontja szerint ebben az esetben alkalmazni kell az Áfa tv. 135. §-át, tekintettel arra, hogy az alanyi adómen-tesség áfa levonására nem jogosít. Amennyiben a telefont a naptári év egészében használják a tevékenységhez, akkor az Áfa tv. 135. §-a alapján a levont áfa 1/5-ét

2021



fizetendő adóként kell elszámolni a december hónapra benyújtandó áfa bevallás keretében.

Pénztárgép

Amennyiben valaki cégnévre számlát kér, akkor azt a pénztárgépben is be kell ütni?

A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy a vevő a vásárlással egyidejűleg az ellenértéket maradéktalanul készpénzben, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz-zel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel fizette meg. A pénztárgépbe rögzíteni kell az értékesítési helyen realizált bevételt. Amennyiben a vevő cégnévre szóló számlát kér, akkor a kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében nem javasolt nyugtát kiállítani, hanem a számlázott összeget pénzmozgásként célszerű rögzíteni a pénz-tárgépbe, s ennek megfelelően pénzmozgás bizonylatot kell kiállítani.

A NAV álláspontjáról ezen a linken található tájékoztatás: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Egy_ugyletrol_egyfele20200708.html

Teljesítés előtti számlázás

Mi a teendő akkor, ha egy (áfás) kft. januárban (konduktív) tevékenységéhez kapcso-lódóan mozgást fejlesztő kisbútort ad el, de a vevő most akar fizetni decemberben, és ehhez az átutalásos számla kiállítását most kéri. Eddigi gyakorlat az volt, hogy díjbe-kérőt küldenek a vevőnek, majd miután a vevő fizetett, kiállítják az előlegszámlát, később pedig, amikor (az addig gyártás alatt lévő) bútor elkészül és átadják a vevőnek, kiállítják a (az előleg levonása után legtöbb esetben „nullás”) végszámlát. Jelen eset-ben a vevő nem „akar” se díjbekérőt, se előlegszámlát. Mi lenne a megoldás? Kiállíthat előre egy számlát egy értékesítésről, ami még meg sem történt?

Álláspontom szerint meg nem történt értékesítésről nem lehet számlát kiállítani. A megrendelő kérése az Áfa tv. rendelkezései alapján nem teljesíthető.

Számlakiállítás az Egyesült Királyságba a brexitet követően

Cégünk elektronikus termékeket és szolgáltatásokat szerez be az Egyesült Királyságból, illetve értékesít az Egyesült Királyságba. 2021. január 1-jétől az így befogadott és ki-állított számláknak milyen kötelező tartalmi elemeik lesznek? (HÉA-fizetési kötele-zettség, vagy áfára történő vagy vámkezelésre történő utalás stb.)



2021

2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság területe harmadik ország (EU-n kívüli) te-rületének minősül. Az Egyesült Királyság területére irányuló értékesítés az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése alapján adómentességet élvezhet. Az Egyesült Királyságból beszerzett termék után import áfát kell fizetni. Az Egyesült Királyság-beli adóalanytól beszerzett és az áfa-törvény belföldön teljesítettnek minősülő szolgáltatás után a belföldi áfaalany megrende-lő kötelezett lesz továbbiakban is a fizetendő áfa megállapítására. Azonban összesítő nyilatkozatot (A60-as bevallás) nem kell benyújtani, valamint a szolgáltatás igénybevéte-le miatt közösségi adószámot sem kell kérni. Az Egyesült Királyság-beli áfaalany részére kiállított számlának 2020. december 31-ét követően ugyanazokat az adatokat kell tartal-maznia, mint ez idáig (Áfa tv. 169. §), az alábbiak kivételével:

a) nem lehet a vevő közösségi adószámot a számlán feltüntetni (a normál áfa-azonosító feltüntetésének nincs akadálya);

b) a számlán nem kell feltüntetni az eladó közösségi adószámát, elég a normál adószám feltüntetése;

c) az adómentesség jogcíme az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése lehet, s nem az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése.

Az Egyesült Királyság-beli áfaalany által kiállított számlánál a közösségi jog rendelkezései nem lesznek 2021. január 1-jétől irányadóak. A számla kiállításánál kizárólag a belső jog rendelkezéseit kell figyelembe venni.

NAV áfakörből kijelentkezés

A vállalkozás 5 évvel ezelőtt bejelentkezett a bérbeadás áfakörébe. 2020. 12. 31-én – 5 év elteltével – szeretne áfakörön kívül számlázni bérbeadást. Hol kell ezt bejelenteni, mert a változásbejelentőn nem találunk erre vonatkozó rubrikát.

A válasz megadásánál abból indulok ki, hogy cégbejegyzésre kötelezett vállalko-zásról van szó. Az adómentességre való visszatérést a 20T201T nyomtatványon kell bejelenteni. A nyomtatvány „F01”-es lapján, a 6. rovat tetején fel kell tüntetni a változás bekövetkeztésének napját (2021. január 1.) és „Az áfafizetési kötelezettsé-get általános szabályok szerint állapítjuk meg.” szöveg mellett négyzetbe „X” jelet kell elhelyezni a négyzetbe történő bekattintás útján.

Ingatlan áfája

Ingatlan építés áfájával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A cég szeretné 5 szá-zalékos áfával kiállítani a (vég)számlákat. Az alábbi főbb dátumok vannak az épít-kezés során:

2021



1. Építési engedély véglegessé válása: 2019. 04. 25. 2. Használatbavételi engedély véglegessé válása: 2020. 06. 15. 3. Birtokba adás dátuma, a fizetés dátumával egyezik meg: 2020. 11. 02. 4. Illetve a tulajdonjog bejegyzése, kormányhivatali határozat: 2020.11.16. Véleményem szerint a 2021 változások már a teljesítés után vannak. Sajnos az Áfa tv. 327. §-a szintúgy nem lesz jó az esetünkben. Véleményük szerint van bármi módja, amit javasolhatnák az ügyfelemnek?

A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy lakóingatlanról van szó. A leírt esetben az értékesítés nem adózhat 5 százalékkal. Egyrészt az Áfa tv. 327. §-a az értékesítésnél nem irányadó. Másrészt a birtokba adás időpontja 2020. 11. 04-e, így a 2021. január 1-jétől hatályos változások nem alkalmazhatóak. A teljesítés (birtok-ba adás) megvalósult, s ennek alapján kell az ügyletet megítélni. Amennyiben a teljesítés átcsúszott volna 2021-re, a vevő által 2020. december 31-éig fizetett ösz-szeget előlegnek (az előleg lehet a vételár 100 százaléka is) kellene tekinteni, amely 21,26 százalékos áfát foglalt volna magában. A teljesítéskor a teljes ellenértéket meg kellett volna bontani 27 százalékos áfával (2020. december 31-éig kapott előleg) és 5 százalékos áfával (vételárból még fennmaradó összeg) adózó részre.

Közösségen belüli termékértékesítés

Erdészeti és Vadászati Zrt. olasz partnerének értékesít fát. Abban az esetben, ha a decemberben kitermelt fát, az olasz partner nem tudja elszállítani csak januárban, és készül egy tulajdonátruházási szerződés (mely szerint a teljesítés dátuma és a fizetési határidő dátuma megegyezik) valamint ennek alapján egy számla (melyet a partner még decemberben kiegyenlít, de a fát csak januárban viszi ki Magyarországról), eb-ben az esetben is áfamentesen állíthatjuk ki a számlát? Az igazolást, melyben igazol-ja, hogy elhagyta Magyarország területét a termék, majd csak januárban állítja ki és addig az erdészet területén kerül megőrzésre a fa.

A NAV álláspontja szerint az áfa tekintetében a teljesítés a tényleges birtokba adáskor keletkezik, még akkor is, ha a tulajdonjog átruházása megvalósult. Ennek alapján a leírt esetben a számlázási kötelezettség jövő januárban, a tényleges bir-tokba adást követően keletkezik. Az adómentességnek nem akadálya, hogy az el-szállításra januárban kerül sor, de ezt igazolni kell. Továbbá az olasz vevőnek ren-delkeznie kell érvényes közösségi adószámmal és az ügyletet ilyen jogcímen szere-peltetni kell az összesítő nyilatkozatban (A60-as bevallás). Az Áfa tv. 59. § (4) bekezdése és az Áfa tv. 159. § (4) bekezdése alapján az olasz vevőtől decemberben befolyt összegről nem kötelező előlegszámlát kiállítani, de nem is tilos.



2021

Fuvarozással kapcsolatos számlázás

A szamlazz.hu tájékoztatása alapján új áfakódot vezetnek be: EU = EU-n belüli ter-mékértékesítés, EUK = EU-n kívüli termékértékesítés, TEHK (áfa területi hatályán kívüli) = EU-ba vagy 3. országba irányuló értékesítés/szolgáltatásnyújtás, amelynek teljesítési helye nem Magyarország, így nem a magyar áfa vonatkozik rá. Ilyenkor a célországban kell a hozzáadott értékadó-bevallást benyújtani és a hozzáadott érték-adót befizetni. Ezzel kapcsolatos kérdések merültek fel: 1. Értékesítés esetén EU és EU-n kívüli értékesítésként kell számlázni? 2. Szolgáltatásnál, ha magyar cég a fuvar megbízója és 3. országba van a lerakó,

akkor a magyar áfa szerint állítom ki a számlát? 3. Ha EU-s cég a megbízónk és 3. országban van a felrakás, és vagy a lerakás helye,

akkor, hogyan kell számlázni? Meg kell bontani a fuvart (magyar, EU, ill. 3. ország szerint?) Magyar szakaszt és az EU-s szakaszt külön kell venni és a magyar cég megbízónak magyar áfa szerint, az EU-s megbízónak EU belüliként kell feltüntet-ni a számlán az áfát? A harmadik országot Áfa területi hatályán kívüliként kell feltüntetni? Ebben az esetben a számlára rá kell írni, hogy „fordított adózás hatá-lya alá tartozik”?

1. Termék értékesítése esetén akkor irányadó a „szamlazz.hu” által bevezetett kód, ha a teljesítés helye nem belföld. Az értékesítés akkor is az áfa területi hatályán kívüli, ha a teljesítés helye az EU más tagállamának területére esik.

2. Fuvarozás esetén a teljesítés helyének az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján a megrendelő gazdasági letelepedésének helyét (ahol a fuvarozás igénybevételével legközvetlenebbül érintett székhelye, telephelye van) kell tekinteni. Belföldi céges megrendelő esetén a teljesítés helye belföld, így a magyar áfatörvény ren-delkezései irányadóak.

3. EU-s cég esetén is a teljesítés helyét az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni. A megtett útszakasz a teljesítés helye szempontjából nem rele-váns. A leírtak alapján a teljesítés helye a megrendelő cég gazdasági letelepedése szerinti tagállamban van. Nem kell megbontani a fuvardíjat útszakaszra, mivel az áfa szempontjából a teljes teljesítés más tagállam területére esik (feltételezve, hogy az EU-s cég nem rendelkezik belföldön sem székhellyel, sem telephellyel). A fuvarozónak a számlát a magyar áfatörvény rendelkezései szerint kell kiállíta-ni, ha a teljesítés helye szerinti tagállamban nem rendelkezik sem székhellyel, sem telephellyel, valamint ebben a tagállamban a megrendelő köteles az áfa fi-zetésére. Utóbbi miatt a számlára rá kell vezetni a „fordított adózás” kifejezést. A számlán javasolt jelölni azt is, hogy a teljesítés helye nem belföld a „Az Áfa területi hatálya alá nem tartozik”, vagy más ilyen értelmű szövegezés feltünteté-sével.

2021



Lakás áfája

Hány százalékos áfakulccsal kell számlázni a 2020-ban részletre értékesített lakást, ha 2020-ban kötötték a szerződést, de 2021-ben is fizetik a részletet?

Ha a vevő a birtokba adást követően több részletben fizeti meg a fennmaradó vételárat, akkor az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítés valósul meg. Ameny-nyiben az Áfa tv. szerinti teljesítés (ingatlan birtokba adása) megvalósult, akkor a teljes vételárról ki kell állítani a számlát. Az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesí-tésnél az Áfa tv. 58. § (4) bekezdés szerint nem alkalmazhatóak az Áfa tv. 58. §-ában foglalt szabályok. Az említett szabályok következtében az egyes vételár-részletek külön nem számlázhatóak. Ha a teljesítés megvalósult 2020. december 31-éig, akkor az áfa mértéke 27 százalék, kivéve, ha az Áfa tv. 327. §-a alapján alkalmazha-tó az 5 százalékos áfakulcs.

Vevők részére kiállított számla

Különös figyelemmel a 2021. évi szabályokra, tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy a vevők részére kiállított számlán szerepeljen a vevő belföldi és EU adószáma is – abban az esetben, ha az alkalmazott áfakulcsból illetve a kötelező szöveges részből (az áfa fizetésére a vevő kötelezett – VAT reverse charge) egyértelműen kiderül, hogy a part-ner belföldi vagy EU adószáma érintett-e? Természetesen a NAV online számla rendszerbe csak az ügylet vonatkozó adószáma kerül lejelentésre.

A számlán feltüntethető a vevő közösségi (EU) adószáma, akkor is, ha erre egyébként nem lenne szükség.

2021-ben értékesített lakás

Ügyfelem 2019–2020-ban épített és használatbavételi engedélyt kapott lakásait csak 2021-ben fogja értékesíteni. Ezekre az ingatlanokra is az 5 százalékos áfa fog vonat-kozni?

Amennyiben a teljesítés (birtokba adás) 2020. december 31-ét követő időpontra esik, valamint az értékesítés az Áfa tv. 3. sz. melléklet I. rész 50., vagy 51. pontjában foglalt feltételeknek megfelel, akkor az áfa mértéke 5 százalék. Azonban a vevő által 2020. december 31-éig fizetett előleg (az eladó az előleget realizálta 2020. december 31-éig) 27 százalékos áfával adózik. Ekkor a teljesítés időpontját (feltételezve, hogy



2021

2020. december 31-ét követő időpontra esik) követően kiállított számlában a vétel-árat meg kell bontani 27 százalékos (előleg összegével egyező), valamint 5 százalé-kos áfával adózó vételárrészre.

Termékértékesítés

Megbízónkkal kötött szerződésünk szerint értékesítünk részére egy olyan lakást, amely most épül, és mi vagyunk a generálkivitelezők. Tehát gyakorlatilag egy szolgál-tatást nyújtunk, amit az áfatörvény termékértékesítésként kezel. Megállapodásunk szerint bizonyos időszakonként a készültségi foknak megfelelő részszámlákat bocsá-tunk ki. A kivitelezés 2020-ban indult, 27 százalék áfatartalmú részszámlák kibocsá-tásával. 2021-től alkalmazható a kedvezményes (5 százalék) áfakulcs a kivitelezésre. Kell e korrigálni a 2020-ban kiadott számlák áfakulcsait, vagy vegyes áfakulcsokkal történik az értékesítés, esetleg a 2020-ban megkötött szerződés miatt végig 27 száza-lékkal kell számlázni?

A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy a megbízók magánszemélyek, valamint feléjük az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés teljesítése va-lósul meg. A szerződés megkötésének időpontja az áfa mértéke szempontjából nem releváns. A kérdésben leírtak alapján a felek részteljesítésekben állapodtak meg. Amennyiben a részteljesítés időpontja 2020. december 31-ét követő napra esik, valamint a lakóingatlan az Áfa tv. 2021. január 1-jétől hatályos 3. sz. melléklet I. rész 51. pontjában foglalt feltételeknek megfelel, akkor a részteljesítés ellenértéke 5 százalékos áfakulccsal adózik. 2020. január 1-jétől 2020. december 31-éig terjedő időszakban megvalósult részteljesítések ellenértéke 27 százalékos áfával adózik, ha az Áfa tv. 327. §-a nem irányadó.

A lakóingatlan fogalmát az Áfa tv. 259. § 12. pontja definiálja. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlanrész (pl. műhely, üzlet, garázs, gazdasági épület) kivitelezé-se nem adózhat 5 százalékos áfakulccsal, s erre korábban sem volt lehetőség.

Online adatszolgáltatás áfamentes bérleti díjról

Adószámos magánszemély (9. számjegye 1-es) ingatlan bérleti díjáról állít ki számlát kft. felé. Jelenleg még nincs adatszolgáltatás a NAV felé. 2021. január 1-jétől kell-e adatot szolgáltatnia az adószámos magánszemélynek ebben az esetben a NAV felé a kft. részére kiállított számláról?

A NAV jelenlegi jogértelmezése szerint az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján áfamentes bérleti díjról kiállított számla az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)

2021



pontja alapján számviteli bizonylatnak tekinthető, feltéve azt elkülönítik a számvi-teli bizonylatnak nem tekinthető számláktól (azaz olyan számláktól, amelyek nem az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt ügyletről állítottak ki). Számvi-teli bizonylatra az online adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. Ameny-nyiben a magánszemély kizárólag áfamentes bérbeadást végez, akkor nincs szük-ség elkülönítésre. Ha a NAV ezt a jogértelmezést 2021-ben is fenntartja, akkor nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.

Építkezés

Amennyiben magánszemély az építtető, generálkivitelező, tehát 1 (kft.) végzi a ház, lakóépület építését fűtés, szerkezetkész állapotig. Tehát alapozást, falazást, tetőt, fű-tési rendszert, ablakokat, külső nyílászárókat, vakolt falakat, szigetelést, külső festést. A benti festést és a benti burkolást, tehát a kulcsrakész állapotra hozatalt viszont már más fogja végezni. Milyen feltételeknek szükséges megfelelni a szerződés tekintetében is, hogy 5 százaléknak minősüljön az építkezés áfája 2021.01.01-jétől? A számla tel-jesítés dátumának, keltének és a pénzügyi rendezésnek is 2021.01.01 utáninak szük-séges lennie? Van olyan, aminek feltétlen szerepelnie kell a számlán és/vagy a szerző-désben, hogy 5százalék-nak minősüljön? Pl. generál szó? 2020. évben került aláírásra a szerződés. 2020. évben került fizetésre előleg az építkezéssel kapcsolatban, ez még 27 százalékos volt. Ez az előleg a végszámlában kerül beszámításra, viszont az Áfa tv. 59. § értelmében ez a rész 27százalék-os is marad annak ellenére, hogy az utolsó részteljesítés áfamértéke már 5 százalék lesz. Jól gondolom?

A szerződés megkötésének (aláírásának), az ellenérték megfizetésének (kivéve, ha az Áfa tv. alapján előlegnek minősül) időpontja az áfa mértékét nem befolyásol-ja. A generálkivitelező az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést teljesít, ha azt a kötelezettséget vállalta, hogy szerkezetkész állapotban kivitelezett ingatlant ad át az építtető megbízójának. 5 százalékos áfakulcs csak olyan ügyletre vonatkoz-hat, amely az Áfa tv. értelmében termékértékesítésnek minősül. A szerződésből annak kell egyértelműen kiderülnie, hogy az ügylet az Áfa tv. 10. § d) pontja sze-rinti termékértékesítésnek minősül. Minden ügyletet valós tartalma alapján kell minősíteni, a szerződés elnevezése, az abban foglalt címszavak önmagukban nem relevánsak. Az építtető által 2020. december 31-ig megfizetett és az építtető által ezen időpontig realizált (az átvétel, banki jóváírás 2020. december 31-ig megtörté-nik) előleg 21,26 százalék áfát foglal magában, kivéve, ha az Áfa tv. 327. §-a alapján az 5 százalékos áfamérték alkalmazható. Az előleget olyan adómérték terheli, mint-ha a generálkivitelező az előleg realizálásának időpontjában teljesített volna. Az előleg beszámítását tartalmazó, a teljesítést (részteljesítést) követően kiállított



2021

számlában az adóalapot szét kell bontani, ha az adóalap egy része 5százalék-os, másik része 27 százalékos (2020. december 31-ig kapott előleg, ha az Áfa tv. 327. §-a nem alkalmazható) áfamértékkel adózik. Amennyiben a teljesítés (részteljesítés) napja 2020. december 31-ét követő időpont és az ingatlan megfelel az Áfa tv. 3. sz. melléklet I. rész 51. pontjában (2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés) foglalt méretbeli követelményeknek is, akkor a részteljesítés, teljesítés ellenértékét 5 százalék áfa terheli.

AZ ONLINE-SZÁMLÁZÁS VÁLTOZÁSAIVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Pénztárgép

Amennyiben egy kft. pénztárgépre kötelezett, de pénztárgép helyett online számlázó programot használ, kötelezett-e 2021. január 1-jétől biztosítani a bankkártyás fize-tést? (Teáor 4520 Autómosó).

Ez a kötelezettség azokra vonatkoznak, akik pénztárgépet használnak. Egyéb-ként nem a bankkártyás fizetés, hanem az elektronikus fizetés lehetőségét kell biztosítani azoknak a vállalkozásoknak, akik (amely) pénztárgépet üzemeltetnek.

Onlineszámla 3.0 türelmi idő

A 3.0-ás verzió bevezetésére kitűzött 2021. március 31-ei türelmi idő végéig csak a formátumra vagy magára a számla adatszolgáltatásra is él? Mert semmit sem érünk azzal, ha maradhat a 2.0 verzió március végéig, ha minden pl. magánszemélynek kiállított számlát kézzel kell lejelenteni. Márpedig a 2.0 nem alkalmas a kiterjesztett számlakör lejelentésére. Erre vonatkozó konkrét információt nem hallottam egyik előadáson sem. Tudnak ebben segíteni?

A NAV honlapján ezzel kapcsolatban tájékoztatás nem található. Álláspontom szerint a mentesítés arra fog vonatkozni, hogy a vállalkozást a NAV nem szankci-onálja, ha az adatszolgáltatást 2021. március 31-éig még a jelenleg hatályos szabá-lyok szerint teljesíti.

2021



Számlák kötelező adatszolgáltatása a magánszemély vevők esetében

Mivel 2021. január 1-jétől a kibocsátott számlák kötelező adatszolgáltatása a magán-személy vevőkre is kiterjed, milyen azonosító adatokat kell feltüntetni a számlán, magánszemély vásárló esetén?

Magánszemély vevő személyére vonatkozó adatot (név, cím, vagy más adat) az adatszolgáltatásban nem kell közölni. Ettől eltekintve az Áfa tv. 10. sz. mellékleté-ben említett adatokat kell közölni. Számlázó program használata esetén a program-nak „tudnia kell” a küldendő adatok körét. Kézi számla manuális rögzítésénél a NAV Online Számla rendszer az elektronikus felületen bekéri a küldendő adatokat.

Online adatszolgáltatás áfamentes bérleti díjról

Adószámos magánszemély (9. számjegye 1-es) ingatlan bérleti díjáról állít ki számlát kft. felé. Jelenleg még nincs adatszolgáltatás a NAV felé. 2021. január 1-jétől kell-e adatot szolgáltatnia az adószámos magánszemélynek ebben az esetben a NAV felé a kft. részére kiállított számláról?

A NAV jelenlegi jogértelmezése szerint az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján áfamentes bérleti díjról kiállított számla az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján számviteli bizonylatnak tekinthető, feltéve azt elkülönítik a számvi-teli bizonylatnak nem tekinthető számláktól (azaz olyan számláktól, amelyek nem az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt ügyletről állítottak ki). Számvi-teli bizonylatra az online adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. Ameny-nyiben a magánszemély kizárólag áfamentes bérbeadást végez, akkor nincs szük-ség elkülönítésre. Ha a NAV ezt a jogértelmezést 2021-ben is fenntartja, akkor nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.

Nyugtaadás magánszemélynek webshopból?

Könyvelőként tevékenykedem, és többször megnéztem a NAV számla és nyugtaadás-ról szóló információs füzetét. Egy ismerősöm használt könyveket árul internetes webshopján keresztül, és elvétve olcsó műanyag tokokat is. Alanyi adómentes, katás. Tevékenységi köre webshop, internetes kereskedelem. Havonta mondjuk, 50 000 Ft-os



2021

forgalma van és a futárdíj nagyobb, mint az eladott áru értéke. Havonta 1-1 céges megrendelője akad, akiknek kiállított papír számlát a NAV online számlarendszerébe utólag rögzíti. A kérdésem az lenne, hogy magánszemély megrendelőinek tehet-e papírnyugtát a feladandó futárküldeménybe? Korábban mindig számlát mellékelt, mert nem ismerjük a nyugtaadás megengedő feltételeit. Használhatna az ismerősöm online számlázóprogramot, de a legegyszerűbb megoldást keresem neki, mert ő nem kimondottan a digitális korszak embere és amúgy is kis értékekről van szó.

Álláspontom szerint „szigorú” jogértelmezés szerint csak megtörtént fizetésről lehet nyugtát a vásárlással egyidejűleg kiállítani (feltéve, hogy nincs számlázási kötelezettség). Ettől függetlenül a NAV-tól érdemes esetleg állásfoglalást kérni, mivel a bizonylatolási szabályokat a NAV egyre „liberálisabban” értelmezi.

Kézi számla

Számlázóprogramot használó társaság fordított áfás számlát szeretne kiállítani, de a számlázó program nem tudja ezt a funkciót. Kiállíthatja a kézi számlatömbbe a számlát, majd pedig feltölti a NAV online számlaadatszolgáltatási rendszerbe?

Nincs akadálya kézi számlatömb használatának. A kézi számla adatait rögzíteni kell a NAV Online Számla rendszerébe.

A KATA-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAIVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Kilépés az áfakörből (katás egyéni vállalkozó)

Katás egyéni vállalkozó január 1-jével kilép az áfakörből. Ha január elején állítja ki a decemberi munkára vonatkozó számláját, az még áfás vagy alanyi mentes? Mivel a katás pénzforgalmi szemléletű és a számla értéke január közepén kerül utalásra, akkor, ha áfásan számláz, kell neki áfabevallást beadni?

Az áfa szempontjából a teljesítés időpontjának van jelentősége, amelyet az Áfa tv. vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni. Amennyiben a teljesítés időpontja december hónapra esik, akkor az alanyi adómentesség irányadó, feltéve, hogy az ügylet ellenértékével az alanyi adómentesség értékhatára nem kerül átlé-

2021



pésre. Az alanyi adómentesség időszakában teljesített ügyletekre bevallási kötele-zettség nem vonatkozik. Az áfa szempontjából nem releváns, hogy a számlázott ellenértéket 2020-ban kell elszámolni bevételként.

NAV regisztráció

Mikor kell a szüneteltetett kata vállalkozónak a szüneteltetés alatt a számlázási on-line regisztrációt megtennie? A szüneteltetés alatt, vagy a szüneteltetést megszünteté-sét követően, kell a számlázási online regisztráció? Például, ha jelenleg szünetelteti a vállalkozását és nem regisztrálta magát a számlázási online rendszerében. 2021. májusban mégis úgy dönt, hogy folytatja a vállalkozását. Elegendő, hogy az első számla kibocsájtása előtt regisztrál a NAV online rendszerében?

Az online regisztrációt legkésőbb az első adatszolgáltatással érintett számla ki-állítását megelőzően kell elvégezni.

Áttérés katáról áfás szja-s vállalkozóvá

Katás, alanyi mentes kisboltos egyéni vállalkozó 2021. január 1-jével áfás szja-s egyé-ni vállalkozó szeretne lenni. Mi a helyzet a december 31-én meglevő árukészletével, melyet 2021. január 1-je után fog értékesíteni? Hova számít bevételnek (A 2020-as katába vagy a 2021 áfás szja alá)? Ha 2021. évi áfás bevételnek számít, akkor a be-szerzés áfája levonható-e 2021-ben a 2020-ban beszerzett árukra? Ha 2020-ra számít, akkor hogyan lehet értékesíteni 2021-ben?

A Kata tv. 25. § (8) bekezdés a) pontja alapján a katás időszakban beszerzett árukészlet (feltéve, hogy a beszerzési érték kiegyenlítésre került) az szja-ra való áttéréskor nem számolható el szja-ban költségként. Alanyi adómentesség idősza-kában végzett beszerzésekkel kapcsolatban (az Áfa tv. szerinti teljesítés az alanyi adómentesség időszakára esett) áfát sem ebben az időszakba, sem utólag nem lehet levonni. 2020-ban beszerzett árukészlet 2021-ben értékesíthető. 2021-ben értéke-sített árukészletből származó bevételt szja-ban kell bevételként elszámolni.

Helyes számla kiállítása (kata)

Egy informatikai szolgáltatást nyújtó cég 2020-ban katás adózási módot választott, 2021-től azonban kilép a kata köréből. A számláit a folyamatos teljesítés szabályai



2021

szerint állítja ki. A decemberben ledolgozott napokról a számlát 2021. januárban fogja 2021. februári teljesítéssel és februári fizetési határidővel kiállítani. Ezt még a 2020. évi kata bevételhez kell hozzászámítani, tekintettel arra, hogy a kiszámlázott időszak a kata-alanyiság időszakára esik? Vagy ezt már a jövő évre kell bevételként elszámolni, mert a számla kiállítása a kata-alanyiság lezárását követően történik meg?

A Kata tv. 2. § 12. pontja szerint bevétel az az összeg, amelyet az adóalany az ál-tala kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg. A leírtak alapján a számla kiállítására nem katásként kerül sor, így a december havi napokra vonatkozóan kiállított számlát áfa nélküli összegét e sza-bály alapján nem kell katás bevételként figyelembe venni. Amennyiben a cég 2021. január 1-jétől kettős könyvvitelt vezet, akkor az összemérés számviteli elve alapján a 2020. december hónapra vonatkozó számla nem számolandó el bevételként. A szóban forgó esetben a NAV-tól javasolt állásfoglalás beszerzését, mivel elvileg nem képzelhető el, hogy sem katásként, sem kettős könyvvitelt vezető vállalkozás-ként nem veendő figyelembe bevételként a 2020. december havi időszakra vonat-kozó teljesítés.

Kata 2021.

A Kata 2021 változásai: A kapcsolt vállalkozások esetén alkalmazott 0 forinttól kez-dődő 40%-os adó elkerülhető-e a következő módon: Egy román vállalkozás melynek a tulajdonosa pl. az anyósom (vagy szükség esetén más) az ügyvezetést. Én végezném katás vállalkozásban (3 M Ft alatt) de szerződnék katás közvetlen hozzátartozókkal (pl. gyerek, feleség) szintén 3 M Ft alatt?

Véleményünk szerint a kapcsolt vállalkozási forma nem létezik egyéni vállalko-zó és egy társas vállalkozás között.

Első lépésként azt kell pontosítanunk, hogy ha két vállalkozás kapcsolt vállalko-zás, attól még lehet bármelyiküknek bármilyen tevékenysége, ez nem kizáró ok. Ha a kapcsolt vállalkozások között gyakorlatilag nincs üzleti kapcsolat, akkor nem történik semmi sem, mindkét vállalkozás folytathatja a megszokott módon a be-vételszerző tevékenységét.

A Tao törvény értelmében a kapcsolt vállalkozási forma akkor jön létre, ameny-nyiben megvalósul a többségi befolyásolás, vagy az ügyvezetés egyezősége létezik, vagy az üzleti és pénzügyi politikára tekintettel a döntő befolyásgyakorlás megva-lósul. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor az új Ptk. rendelkezéseire is, ezen belül a Ptk. 3:21. § szerinti rendelkezésre. Ennek értelmében egy egyéni vállalkozó, illet-

2021



ve adószámos magánszemély és egy kft. közötti kapcsolt vállalkozási forma nem értelmezhető, azaz a kapcsolt vállalkozási jogviszony nem állhat fenn. Megjegyzen-dő, hogy a kata szerinti jogviszony hatálya alatt álló egyéni vállalkozó nem is áll a Tao. törvény hatálya alatt. Ebből adódóan az egyéni vállalkozó és a kérdés szerint vállalkozás, mint két vállalkozás jogviszony nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a Tao-törvény 4. § 23. pont f) alpontja értelmében.

A kapcsolt vállalkozásokat illetően valóban létezik törvényi rendelkezés, ez pe-dig megítélésünk szerint a társas vállalkozásokat érinti, így pl. a bt.-t, ahol a kap-csolt vállalkozási jogviszony valóban fennállhat. Megjegyzendő, hogy egyetlen törvényhely sem rögzíti, hogy egy társas vállalkozás és egy egyéni vállalkozás kö-zött kapcsolt vállalkozási forma jönne létre, tehát sem az Art., sem a Ptk., sem az Szja tv., sem pedig a Tao tv. Ez utóbbi tételesen is felsorolja, hogy mely vállalkozá-sok között jöhet létre kapcsolt vállalkozási jogviszony, de a felsorolásban nincs benne az egyéni vállalkozás.

Az adózó fogalmát a Tao tv. 4. § 2. pontja határozza meg, visszahivatkozással a Tao tv. 2. § (2)–(4), valamint (6) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személyre, a Tao tv. 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével.

„A törvényi szabályozásból következik, hogy az adózás előtti eredmény csak a felsorolt

2. § (1) A társasági adó alanya a (2)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott sze-mély.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közüla) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott

ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társa-ságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,

b) a szövetkezet,c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi

személyek vállalata, a leányvállalat,d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegy-

zői iroda, az erdőbirtokossági társulat,e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),f) a vízitársulat,g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szerve-

zetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruhá-zott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövet-kezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a di-ákotthon,



2021

i) az európai területi társulás,j) az egyéni cég,k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),l) a vagyonkezelő alapítvány.(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének

helye belföld.(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi

illetőségű, haa) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzlet-

vezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a to-vábbiakban: külföldi vállalkozó);

b)–c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).

(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés

alapján kezelt vagyon.”A törvényi felsorolásból melyet beidéztünk, egyértelműen megállapítható, hogy

az egyéni vállalkozó nincs a felsoroltak között, ebből következően a Tao tv. oldalá-ról is bizonyított tény, hogy az egyéni vállalkozó nem alanya a kapcsolt vállalkozás-nak. Ezen túlmenően az Szja tv., a Kata., valamint a korábbi Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót kapcsolt vállalkozásra vonatkozó adatbejelentési-köte-lezettség nem terheli (így esetünkben sem). Így a legutóbb felsorolt három adótör-vény is kizárja a kapcsolt vállalkozás lehetőségét az egyéni vállalkozást illetően. Továbbá az egyéni vállalkozó nem is áll a Tao tv. hatálya alatt. Ebből adódóan az egyéni vállalkozó és a kérdés szerint vállalkozás, mint két vállalkozás jogviszony nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja értelmében.

A Kata 8. § (6a) bek. a következőket rögzíti:,,Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amely-

lyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét”.

A cél valóban az, hogy az adóelkerülést megakadályozzák, megítélésünk szerint jogosan, mivel a kata adónem létrehozásának célja nem az adóelkerülés, hanem a tényleges kisadózók megsegítése volt.

Megítélésünk szerint az egyéni vállalkozókat érintő „kapcsolt vállalkozói” jog-viszonynak nem létezik törvényi jogalapja, a jogértelmezés viszont csak jogszabály alátámasztásával működhet. Elképzelhető viszont, hogy a jelenlegi joghézagot a

2021



törvényalkotó is kiegyenesíti és az egyéni vállalkozásokat is bevonja a kapcsolt vállalkozások közé.

Ezt megalapozhatja az, hogy időközben viszont megjelent egy NAV állásfoglalás is, amely az egyéni vállalkozói jogviszony és a társas vállalkozói jogviszonyban le-vőket lehetséges módon kapcsolt vállalkozásoknak minősíti. A törvényi alátámasz-tás nélküli állásfoglalás a többségi befolyásolásra hivatkozik. A többségi befolyáso-lás valóban alapja lehet a kapcsolt vállalkozás meghatározásának, de megítélésünk szerint (itt eltér a véleményünk a NAV-tól) csak a Tao törvényben felsorolt vállal-kozásokra vonatkozik, mert különben nem lenne értelme a Tao törvény hivatko-zott jogszabályhelyének. Esetünkben a papírforma szerinti többségi befolyásolás fennáll attól függetlenül, hogy az egyéni vállalkozói jogviszony külföldi céghez kapcsolódik. Ettől kezdődően viszont az adózó feladata eldönteni, hogy melyik álláspontot fogadja el.

Mindent egybevetve az a véleményünk, hogy egy egyéni vállalkozó ne kössön szerződést a magánszemélyként saját vagy családtagjai tulajdonát képező kft.-vel, mert szinte biztos, hogy ezt az adóhatóság színlelt szerződésnek minősíti (amely-ben nagy valószínűséggel igaza is lehet) annak nemkívánatos adójogi következmé-nyeivel. Az esetleges adóhiányra épülő meg nem fizetett adót, adóbírságot, kése-delmi pótlékot és mulasztási bírságot pedig ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen kell fizetni, ha az adóhatóság erre vonatkozóan megállapí-tást tesz. Ez pedig összességében messze meghaladja a 40%-os, „kapcsolt vállalko-zásként” felmerülő plusz adóterhet. Az adóhatóság álláspontja ebben az esetben érthető, mivel a kata adónemet a kisadózók megsegítésére találták ki és nem pedig adóelkerülés céljára.

Katás vállalkozás büntetőadója

Katás egyéni vállalkozó havi 350 000 Ft-ért dolgozik. 2020. decemberében leszámláz 1 200 000 Ft előleget, amely így 2020. évi bevétel lesz. Ezen előleget 2021. évben havi 100 000 Ft-tal számít be, így a havi kifizetett összeg csak 250.000 Ft lesz, így elkerüli a büntető adót 2021. évben. Jelen eljárás nem ütközik ugye a rendeltetés szerinti joggyakorlás fogalmába?

A kata szerint adózó bevétele a pénzügyi bevételhez, annak pénzügyi rendezé-séhez igazodik. A kérdéshez igazodóan a 2020-as bevétel nem függ össze a 2021-es bevétellel, tehát a 3 millió forintos értékhatár csak a 2021 adóév szerinti bevételhez irányadó.



2021

Kata választása (Bt.)

Egyéni vállalkozó véletlenül – rossz menüpontot választva – szüneteltetés helyett megszüntette katás egyéni vállalkozását 2020. november 30-ai dátummal. 2021. ja-nuártól szeretné újra indítani a vállalkozást, nyilván a katát 2022. január 1-jéig nem választhatja. Ha bt.-t alapít, és mint beltag katás adózási módot választja egy szemé-lyesen nem közreműködő kültaggal az Ön szerint elfogadható?

Igen, elfogadható a kérdés szerinti bt. alapítása, cégjogi értelemben nincs aka-dálya. Figyelemmel kell lenni viszont arra, hogy a bt. egy társas vállalkozás, és eb-ben nem lehetséges a vállalkozás szüneteltetése, mint egyéni vállalkozóként, tehát a járulékfizetési kötelezettség állandóan fennáll.

Jogviszony

Egy magánszemélynek van egy katás egyéni vállalkozása, amiben 50 000 Ft katát fizet az idén. Emellett van egy bt., ahol ő a kültag és melyben ő végzi a tevékenységet az idén szintén katásként. A beltag tevékenységet nem végez, és a beltagnak van egy vállalatnál főállású munkaviszonya. A bt. 2020. december végével kilépne a katából, és 2021-től a társasági adótörvény szerint folytatná a tevékenységét. Azt szeretném megkérdezni, hogy megteheti-e a kültag, hogy az egyéni vállalkozásban főállású katás marad és a bt.-ben pedig munkaviszonyosként napi 2 órában dolgozna. Vagy pedig kötelező lenne a bt.-ben a 8 órás munkaviszonyra bejelenteni és az egyéni vállalkozás pedig csak a 25 000 Ft kata fizetésével működhet?

Lehetséges a napi 2 órás foglalkoztatói jogviszony, azaz a munkaviszony. Itt egyedül arra kell figyelni, hogy munkaszerződést kell kötni, amelyben a mun-kabérhez igazodóan célszerű lenne a járulékfizetés szabályát is rögzíteni. Ennek lényege az, hogy amennyiben a havi kifizetés nem érné el a mindenkori minimál-bér (esetünkben a 2021-ben érvényes minimálbér) 30%-át, akkor a járulékfizetést a minimálbér 30%-a szerinti összegre vonatkozóan kell teljesíteni.

KATA (egyéni vállalkozó – bt. kérdés)

Tehát, ha valakinek van egy katás egyéni vállalkozása és bt.-ben kültag, ahol a beltag katás csak, az ott nem probléma, nem fogja megszüntetni az adóhatóság a 2021. ja-nuár. 1. utáni változások után?

2021



2021. január 1-jétől egy magánszemélynek csak egy kisadózói jogviszonya lehet. Amennyiben 2021. január 1-jén egy magánszemélynek több kisadózói jogviszonya lenne, akkor csak a legkorábban bejelentett jogviszonya szerepelhet a NAV nyil-vántartásában. A többi kisadózói jogviszonyát a NAV törli a nyilvántartásból. Ese-tünkben a magánszemélyeket vizsgálják, tehát a KATA szerint adózó Bt.-ben a kültag nem minősül KATA szerinti adózónak, így a jelenlegi jogszabályi értelme-zés szerint a Bt. és az egyéni vállalkozói jogviszony a jelenlegi formájában fennma-radhat.

KATA 40

Van egy főállású kata-alany egyéni vállalkozó, aki egy bt.-ben, kültagként „másodál-lású” kata-alany. A bt.-ben a beltag az ügyvezető (szintén katás). Maradhat-e így minden 2021. január 1-jétől, vagy a kültagnak meg kell szüntetnie a kata-alanyisá-gát? Ha más jogviszonyt kell létesítenie a bt.-vel, az lehet-e megbízásos jogviszony, vagy csak a munkaviszony jöhet szóba?

2021. január 1-jétől egy magánszemélynek csak egy kisadózói jogviszonya lehet. Amennyiben 2021. január 1-jén egy magánszemélynek több kisadózói jogviszonya lenne, akkor csak a legkorábban bejelentett jogviszonya szerepelhet a NAV nyil-vántartásában. A többi kisadózói jogviszonyát a NAV törli a nyilvántartásból. Ezt követően lehetséges a megbízásos jogviszony a vonatkozó járulékfizetési kötele-zettségekkel.

Kata 2021

A jövő évi kata szabályok értelmében lehetséges e, hogy egy másodállású katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tag és ügyvezető (ez a főállása) beszámlázzon abba a kft.-be amiben ügyvezető. Beszámlázni nem „ügyvezetést” számlázna, hanem mint alvál-lalkozója a kft.-nek. Lehetséges ez? Ha igen akkor vonatkozik rá a három milliós határ (40% adó) vagy nem mivel másodállású? Valamint ugyan ez a kérdés, hogy egy sima másodállású katásra is vonatkozik-e a cégenkénti három milliós határ vagy nem?

Kiindulási pont az, hogy az ügyvezetést nem lehet számlázni. De lehet pl. egy társas vállalkozásban magánszemélyt is felvenni ügyvezetőnek, de csak munkavi-szonyban a rá vonatkozó járulékok megfizetésével.



2021

Véleményünk szerint a kapcsolt vállalkozási forma nem létezik egyéni vállalko-zó és egy társas vállalkozás között.

Első lépésként azt kell pontosítanunk, hogy ha két vállalkozás kapcsolt vállalko-zás, attól még lehet bármelyiküknek bármilyen tevékenysége, ez nem kizáró ok. Ha a kapcsolt vállalkozások között gyakorlatilag nincs üzleti kapcsolat, akkor nem történik semmi sem, mindkét vállalkozás folytathatja a megszokott módon a be-vételszerző tevékenységét.

A Tao tv. értelmében a kapcsolt vállalkozási forma akkor jön létre, amennyiben megvalósul a többségi befolyásolás, vagy az ügyvezetés egyezősége létezik, vagy az üzleti és pénzügyi politikára tekintettel a döntő befolyásgyakorlás megvalósul. Fi-gyelemmel kell lenni ugyanakkor az új Ptk. rendelkezéseire is, ezen belül a Ptk. 3:21. § szerinti rendelkezésre. Ennek értelmében egy egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély és egy kft. közötti kapcsolt vállalkozási forma nem ér-telmezhető, azaz a kapcsolt vállalkozási jogviszony nem állhat fenn. Megjegyzendő, hogy a kata szerinti jogviszony hatálya alatt álló egyéni vállalkozó nem is áll a Tao tv. hatálya alatt. Ebből adódóan az egyéni vállalkozó és a kérdés szerint vállalkozás, mint két vállalkozás jogviszony nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja értelmében.

A kapcsolt vállalkozásokat illetően valóban létezik törvényi rendelkezés, ez pe-dig megítélésünk szerint a társas vállalkozásokat érinti, így pl. a bt.-t, ahol a kap-csolt vállalkozási jogviszony valóban fennállhat. Megjegyzendő, hogy egyetlen törvényhely sem rögzíti, hogy egy társas vállalkozás és egy egyéni vállalkozás kö-zött kapcsolt vállalkozási forma jönne létre, tehát sem az Art., sem a Ptk., sem az Szja tv., sem pedig a Tao tv. Ez utóbbi tételesen is felsorolja, hogy mely vállalkozá-sok között jöhet létre kapcsolt vállalkozási jogviszony, de a felsorolásban nincs benne az egyéni vállalkozás. Az adózó fogalmát a Tao tv. 4. § 2. pontja határozza meg, visszahivatkozással a Tao tv. 2. § (2)–(4), valamint (6) bekezdésében megne-vezett belföldi és külföldi személyre, a Tao tv. 2. § (5) bekezdésében meghatározot-tak kivételével.

„A törvényi szabályozásból következik, hogy az adózás előtti eredmény csak a felsorolt

2. § (1) A társasági adó alanya a (2)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott sze-mély.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közüla) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott

ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társa-ságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,

b) a szövetkezet,

2021



c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegy-zői iroda, az erdőbirtokossági társulat,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),f) a vízitársulat,g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szerve-

zetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruhá-zott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövet-kezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár

h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a di-ákotthon,

i) az európai területi társulás,j) az egyéni cég,k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),l) a vagyonkezelő alapítvány.(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének

helye belföld.(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi

illetőségű, haa) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzlet-

vezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);

b)–c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegeníté-se vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal ren-delkező társaság tagja).

(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés

alapján kezelt vagyon.”A törvényi felsorolásból melyet beidéztünk, egyértelműen megállapítható, hogy

az egyéni vállalkozó nincs a felsoroltak között, ebből következően a Tao tv. oldalá-ról is bizonyított tény, hogy az egyéni vállalkozó nem alanya a kapcsolt vállalkozás-nak. Ezen túlmenően az Szja tv., a Katv., valamint a korábbi Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót kapcsolt vállalkozásra vonatkozó adatbejelentési-köte-lezettség nem terheli (így esetünkben sem). Így a legutóbb felsorolt három adótör-vény is kizárja a kapcsolt vállalkozás lehetőségét az egyéni vállalkozást illetően. Továbbá az egyéni vállalkozó nem is áll a Tao tv. hatálya alatt. Ebből adódóan az egyéni vállalkozó és a kérdés szerint vállalkozás, mint két vállalkozás jogviszony nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja értelmében.

A Kata 8. § (6a) bek. a következőket rögzíti:



2021

„(6a) Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét”.

A cél valóban az, hogy az adóelkerülést megakadályozzák, megítélésünk szerint jogosan, mivel a kata adónem létrehozásának célja nem az adóelkerülés, hanem a tényleges kisadózók megsegítése volt.

Megítélésünk szerint az egyéni vállalkozókat érintő „kapcsolt vállalkozói” jog-viszonynak nem létezik törvényi jogalapja, a jogértelmezés viszont csak jogszabály alátámasztásával működhet. Elképzelhető viszont, hogy a jelenlegi joghézagot a törvényalkotó is kiegyenesíti és az egyéni vállalkozásokat is bevonja a kapcsolt vállalkozások közé.

Ezt megalapozhatja az, hogy időközben viszont megjelent egy NAV állásfoglalás is, amely az egyéni vállalkozói jogviszony és a társas vállalkozói jogviszonyban le-vőket lehetséges módon kapcsolt vállalkozásoknak minősíti. A törvényi alátámasz-tás nélküli állásfoglalás a többségi befolyásolásra hivatkozik. A többségi befolyáso-lás valóban alapja lehet a kapcsolt vállalkozás meghatározásának, de megítélésünk szerint (itt eltér a véleményünk a NAV-tól) csak a Tao. törvényben felsorolt vállal-kozásokra vonatkozik, mert különben nem lenne értelme a Tao törvény hivatko-zott jogszabályhelyének. Ettől kezdődően az adózó feladata eldönteni, hogy melyik álláspontot fogadja el.

Mindent egybevetve az a véleményünk, hogy egy egyéni vállalkozó ne kössön szerződést a magánszemélyként saját vagy családtagjai tulajdonát képező Kft.-vel, mert szinte biztos, hogy ezt az adóhatóság színlelt szerződésnek minősíti (amely-ben nagy valószínűséggel igaza is lehet) annak nemkívánatos adójogi következmé-nyeivel. Az esetleges adóhiányra épülő meg nem fizetett adót, adóbírságot, kése-delmi pótlékot és mulasztási bírságot pedig ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen kell fizetni, ha az adóhatóság erre vonatkozóan megállapí-tást tesz. Ez pedig összességében messze meghaladja a 40%-os, „kapcsolt vállalko-zásként” felmerülő plusz adóterhet. Az adóhatóság álláspontja ebben az esetben érthető, mivel a kata adónemet a kisadózók megsegítésére találták ki és nem pedig adóelkerülés céljára. Továbbá a 3 millió forintos határ egy nem kiforrott jogértel-mezési vita lehet, de végeredményt illetően itt is fennállhat a 40%-os adóteher.

Kata (40% adó – a kapcsoltság eldöntése)

A Kata tv. módosítása kapcsán a kapcsoltság kérdése nagyon fontos lett, ennek eldön-tésében szeretnék konkrét segítséget kapni.

2021



A variáció) Adott egy Bt., melyben Zsuzsanna 33%, élettársa László 33%, János (csa-ládi ismerős) 33%.os tulajdonosok. Ez a Bt. szeretne számlát befogadni Péter (kisadó-zó) egyéni vállalkozástól, amelyben munkaviszonyban van foglalkoztatva Zsuzsanna lánya. Ilyen esetben fennáll a kapcsoltság, vagy a veje beszámlázhat az anyósék fenti tulajdonosi szerkezetű Bt.-jébe és a 40%-os adót nem kell megfizetni ez esetben?B variáció) Szintén a fenti Bt. (Zsuzsanna 33%, élettársa László 33%, János (családi ismerős) 33%) szeretne számlát befogadni egy kisadózó XY Bt.-től. Ebben beltag Zsuzsanna veje, Péter (85%, mint kisadózó tag) és Zsuzsanna lánya, Anita (15%) a kültag munkaviszonyban. Itt fennáll-e a kapcsoltság?

• Zsuzsanna és Anita 33% + 15% = 48% nem éri el az 50%-ot, ellenben nem tudom Anita és a férje Péter része nem adódik-e össze és akkor már meghaladja megen-gedett tulajdoni részesedést?

• Zsuzsanna és élettársa, László együtt 66%-a és az XY Bt.-ben Anita 15%-a (Zsu-zsanna lánya) összeadódik az élettársi viszony miatt?

Válaszukat előre is köszönöm. Kérem ne csupán a jogszabályi hivatkozást szívesked-jenek részemre megküldeni, hanem konkrétan, hogy a vej, és élettárs kapcsolatok esetén fenn áll-e a kapcsoltság és összeadódnak-e a részesedések a 40%-os adó tükré-ben?

A többségi befolyásolásban a családtagok tulajdonrésze összeadandók. A Tao tv. 4. § 23. pont a)–c) bekezdései rögzítik a közvetlen, illetve a közvetett többségi be-folyásón alapuló kapcsolt vállalkozási viszony fennállására vonatkozó rendelkezé-seket. Irányadó továbbá a Ptk.

A Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amely-nek révén természetes vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személy-ben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó be-folyással, ha annak tagja vagy részvényese,

• jogosult-e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a

• jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel, azonos tartalommal szavaz-nak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek a Ptk. 8:2. (2) bekezdés értelmében.

Az ügyvezetés egyezősége esetében pedig a Tao tv. 4. § 23. pontja értelmében 2015. január 1-jei hatállyal kiegészült egy új f) alpont szerinti tényállással. Ennek értelmében 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.



2021

A jogi személy ügyvezetésének fogalmát pedig a Ptk.3:21. § tartalmazza. A hivatko-zott jogszabályhely (1) bekezdése szerint „a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult”. A leírtakhoz igazodóan a NAV felé bejelentési kötelezettség létezik.

A Tao törvény szerinti kapcsolt vállalkozás – többek között – akkor áll fenn, ha a felek között a Ptk. szerinti többségi befolyás van. Ennek meghatározásakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani a Ptk. 8:2. § (5) bekezdése alapján.

Közeli hozzátartozónak pedig a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a ne-velőszülő és a testvér minősül a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében. Tehát a vej és az élettárs nem számít bele a többségi befolyásolásba.

1. (A variáció) Adott egy Bt. Zsuzsanna 33%, élettársa László 33%, János (családi ismerős) 33%. Ez a Bt szeretne számlát befogadni Péter (kisadózó) egyéni vállalkozástól, amiben munkaviszonyban van foglalkoztatva Zsuzsanna lánya. Ilyen esetben fennáll kapcsoltság, vagy a veje beszámlázhat az anyósék fenti tulajdonosi szerkezetű Bt.-jébe.

Nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, mert Péter egy negyedik személy (vej). Zsuzsanna lánya pedig nem tulajdonos Zsuzsanna Bt.-jében.

2. (B variáció) Bt. Zsuzsanna 33%, élettársa László 33%, János (családi ismerős) 33%. Ez a Bt szeretne számlát befogadni egy kisadózó XY Bt.-től. Ebben beltag Péter 85% kisadózó tag (Zsuzsanna veje) és Zsuzsanna lánya Anita (15%) a kültag munkaviszony-ban. Itt fennáll-e a kapcsoltság a Kata 40%-os adó miatt? Zsuzsanna és Anita (33% + 15% = 48%) nem éri el az 50%-ot, ellenben nem tudom Anita és a férje Péteré nem adódik-e össze és akkor már meghaladja megengedett tulajdoni részesedést?

Ha jól értelmezzük, akkor Péter a kérdés szerint Anita férje. Itt összeadódnak a tulajdonviszonyok, amely 100%-ot jelent, ebben a Bt.-ben. De a másik Bt.-ben a rokoni szál csak Zsuzsanna a 33%-al, tehát nincs többségi befolyásolás. Anita és Zsuzsanna üzletrésze nem adódik össze, ezt külön-külön cégenként kell vizsgálni. Tehát ebben az esetben sincs többségi befolyásolás. László és János van abban a helyzetben, hogy döntésük alapján ne fogadjanak be számlát, ezt Zsuzsanna nem tudja felülírni a döntésével, mivel nem rendelkezik többségi tulajdonnal.

Kata (3 millió Ft/év bevételi határ)

A 24/2005. GKM rendelet 3. §-a szerint képzési engedély adható elméleti, elméleti és gyakorlati, valamint gyakorlati oktatásra. Az autósiskolák 2020. szeptember 1-től

2021



bejelentkeztek a felnőttképzési rendszerbe. A gyakorlati oktatók, mivel nincs képzési engedélyük, alkalmazottként vagy alvállalkozóként oktathatnak a képzési engedéllyel rendelkező autósiskoláknál. A felnőttképzésre jelentkező tanuló szerződést köt az a autósiskolával. A levezetett órákat vezetési kartonon (amit a KAV az autósiskolára szignál) kell dokumentálni, ez a teljesítési igazolása az elszámolásoknak miden, téren. A fent leírtakat figyelembe véve szabályos-e az, ha az autósiskola kiegészíti a tanuló-val kötött szerződést együttműködési megállapodással vagy további szerződéssel a gyakorlati oktatóval arra vonatkozóan, hogy a tanuló az iskolának, az elmélet tandí-jat, a gyakorlati oktatónak pedig a vezetési órákat fizeti. A képzési engedéllyel rendel-kező autósiskola a tanulónak az elméleti oktatási díját számlázza, a képzési engedély nélküli gyakorlati oktató pedig a vezetési órák díjait. Ezzel a megoldással a gyakorla-ti kata adózó után nincs 40%os adó. Az autósiskola árbevételében nem fog szerepelni a gyakorlati oktatás bevétel, a költségei között nem lesz alvállalkozói díj Az Áfa tv. 15. §-a lehetősége ad-e a fenti szerződésre? Megfelel a számviteli törvénynek? A Ptk. ad-e lehetőséget rá? Amennyiben nem szabályszerű, milyen szankció érheti a vállal-kozásokat a NAV részéről?

Engem jobban a gyakorlati oktatást végző szemszögéből érdekel. Ügyfelem főállás melletti katás egyéni vállalkozó. Egy egyéni vállalkozóként működtetett autósiskolának számláz. Csak gyakorlati képzést végez. Mivel egy vállalkozónak számláz egész évben, ezért a katában 2021. januártól bevezetésre kerülő 3 millió Ft/év határt hamar át fogja lépni. A számláját befogadó vállalkozó nyilván nem akar + 40% adót kifizetni. A gyakorlati képzést végző nem akar szja hatálya alatt adózni, hiszen nincs költség, amit el tudna számolni, így az ő adóterhe nőne óriási mérték-ben. Hogyan lehet szabályosan megoldani, hogy a kizárólag gyakorlati képzést folytató oktató nem az autósiskolának számláz, hanem mindig a vezetni tanuló-nak? Így sok vevője van, személyenként soha nem lépné át a 3 millió Ft-os határt.

Amennyiben az autósiskola a jogosítvány megszerzését illetően nem kötelezett a gyakorlati oktatás elvégzésére, akkor a kérdésben levezetett konstrukció minden további nélkül működik. Az autósiskola és a gyakorlati oktatók tevékenysége elkü-lönülnek attól függetlenül, hogy a jogosítvány megszerzésének mindkét oktatás előfeltétele. A hivatkozott Áfa tv. 15. § értelmében nem minősül közvetített szol-gáltatásnak sem az autósiskola, sem pedig a gyakorlati oktató tevékenysége. Mind-két esetben az oktatások igénybe vevője a tanuló, akinek igazolnia kell az oktatások sikeres elvégzését. Így adójogi értelemben maradhat a gyakorlati oktató a kata adónemben, aki valamennyi tanuló részére számlát ad az elvégzett gyakorlati ok-tatásról. Ptk.-t érintően viszont megítélésünk szerint szükséges lenne egy együtt-működési megállapodás (kiszámlázás nélkül) az autósiskola és a gyakorlati oktató között, a felek kötelezettségvállalásainak teljes kirészletezésével.



2021

Kata 2021. év

Van egy mezőgazdasági vállalkozó, aki katás. Gabona termesztéssel foglalkozik. A megtermelt gabonáját (búza, repce, napraforgó) évente 2-3 cégnek értékesíti (ma-lom, gabonakereskedő). A számlái egyenként biztosan meghaladják a 3 millió Ft-ot. Az ő számlái után is meg kell fizetni jövőre a 3 millió felett, a 40%-os adót?

A jelenlegi törvényi alkalmazás alapján meg kell fizetni a 40%-os adóterhet, feltéve, ha az értékesítés (3 millió forint felett) ugyanazon cégnek történne. Ez annyit jelent, hogy a kérdés szerint 2-3 cégről van szó, ezért adott esetben, ha a 9 milliós árbevétel megoszlik 3 cég között 3 millió forintonként, akkor nem lesz 40% adóteher.

Kriptovaluta (kata)

Egy katázó egyéni vállalkozó egyik külföldi partnere a szolgáltatás ellentételeként kriptovalutában fizetne. Hogyan történik ennek az adózása? A témában megjelent írások alapján azt olvastam ki, hogy nem magában a vállalkozásában fog keletkezni jövedelem, hanem akkor, amikor értékesíti a kriptovalutát és az abból származó ár-folyamnyereség (ha lesz) az adóalap. Jól gondolom, hogy így akkor a kata évi 12 millió Ft-os, illetve a 2021. évtől figyelendő 3 millió Ft-os értékhatárt sem tölti az ügylet?

Kiindulási pont az, hogy Magyarországon még nincs kellő törvényi szabályozás a kriptovalutákkal kapcsolatban, de az biztos, hogy a kriptovaluták nem tekinthe-tőek értékpapírnak. Feltehetően a kriptovaluta bányászata nem történt meg (ami-nek jövedelme egyébként önálló tevékenységből származó jövedelem lenne) ezért a kriptovaluta-kereskedés egyéb jövedelemként lesz adóköteles. A nyereség kimu-tatása a ténylegesen elért eredmény meghatározásával lehetséges a törvényes fize-tőeszközre történő átváltás során. Az adókötelezettség során 15% szja és 15,5% szocho terheli az adózót. Viszont költségelszámolás nem történhet, ez annyit jelent, hogy az adóalap csak 85% lesz (mivel a magánszemély fizeti saját maga után a szochót). A magánszemélynek ebben az esetben negyedévente (a negyedévet kö-vető hónap 12.-éig) előlegfizetési kötelezettsége keletkezik, de bevallás elkészítése nélkül. Ez annyit jelent, hogy az egyéb bevétel is az összevont adóalapba tartozik, de a tényleges adóbevalláskor (20Szja) a befizetett előlegek kompenzálják az éves szintű adókötelezettséget.

A kata szerinti adózás csak akkor lehetséges, ha az adózó a tevékenységére vo-natkozóan számláz a megrendelőjének/megbízójának. Esetünkben nincs kiszám-

2021



lázás, ezért a kriptovalutát illető jövedelem a válaszban leírtakhoz igazodóan lesz adóköteles, nem pedig kata szerinti jogviszonyban. Ezért esetünkben a 3 milliós értékhatárnak sincs jelentősége.

Katás egyéni vállalkozó magánszemélyként bérbeadás

Katás egyéni vállalkozó fodrász, magánszemélyként bérbeadást végez: Tulajdonos bérbeadó csak egy fodrásszal volt hajlandó szerződni, így a közösen fizetett bérleti díjat kénytelen a többi fodrász felé külön-külön számlázni, és mint magánszemélyek-nek. Jól gondolom-e, hogy mivel egyéni vállalkozó - csak nyugtaadásra kötelezett - számlázni köteles a továbbszámlázott bérleti díjakat? Másik lényeges kérdés, hogy 2021. január 1-jétől minden kiállított számlát jelenteni kell a NAV felé, erre az esetre is vonatkozik? Bérbeadást csupán azért végzi magánszemélyként, hogy továbbra is katás egyéni vállalkozó lehessen.

Kiindulási pont az, hogy a katás egyéni vállalkozó nem adhat bérbe ingatlant, mivel azt a Kata tv. kifejezetten tiltja. Annak viszont nincs akadálya, hogy magán-személyként, tehát elválva a kata szerinti jogviszonytól, a magánszemély bérbe adja az ingatlanát, annak szabályai szerint. A kérdésből nem derül ki pontosan, hogy a magánszemély számláz, mint adószámos magánszemély számlaadási kötelezett-séggel vagy az egyéni vállalkozó, amely számlázás az esetében nem lehetséges. Ha a magánszemély nem adószámos magánszemély (ez feltételezhető) akkor számlát nem adhat, mivel nem számlaképes, de a bérleti díj kifizetéséről kiállíthat számvi-teli bizonylatot (áfa nélkül), amelyet a bérbevevő vállalkozás beállíthat bérleti díj-ként, mint költségként a könyvvezetésébe.

FÜGGELÉK az...FÜGGELÉK az ADÓ-TB VÁLTOZÁSOK 2021 – A 2021. január 1-étől hatályos...

Documents

Transcript of FÜGGELÉK az...FÜGGELÉK az ADÓ-TB VÁLTOZÁSOK 2021 – A 2021. január 1-étől hatályos...