FESZTIVÁL-VILÁG · FESZTIVÁL-VILÁG NKA kutatások 3. KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KULTURÁLIS...

FESZTIVÁL-VILÁG

NKA kutatások

A sorozatban megjelent

1.

Színházi jelenlét – színházi jövőkép

2.

Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában

HUNYADI ZSUZSA

INKEI PÉTER

SZABÓ JÁNOS ZOLTÁN

FESZTIVÁL-VILÁG

NKA kutatások 3.

KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KULTURÁLIS

OBSZERVATÓRIUM ALAPÍTVÁNY

Budapest, 2006

Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával,

a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány

(a Budapesti Kulturális Obszervatórium)

és a KultúrPont Iroda Kht. gondozásában

Szakmai lektorok

Dr. Koncz Gábor és Dr. Márkus Edina

Kiadványunkat támogatta a

Kiadó

KultúrPont Iroda

1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26.

www.kulturpont.hu

A sorozat kiadója

Nemzeti Kulturális Alapprogram

1062 Budapest, Bajza u. 32.

www.nka.hu

ISBN 963 06 0609 7

ISSN 1787-470X

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó .......................................................................................................................... 9

ELSŐ RÉSZ A FESZTIVÁL-JELENSÉG

A fesztivál-jelenség (Bevezető) ................................................................................. 15

A fesztiválokról általában ............................................................................... 15 A fesztiválok szerepe a kulturális életben ..................................................... 22 A fesztiválok szerepe a gazdaság élénkítésében ........................................... 27 A fesztiválok társadalmi hatása ..................................................................... 34 A fesztiválfinanszírozás módjai külföldön és itthon .................................... 37

A fesztiválipar természetrajza .................................................................................. 45

Periodicitás, helyszínek .................................................................................. 47 A szervezők ...................................................................................................... 49 Küldetések és célok ......................................................................................... 52 Tematikai sokszínűség .................................................................................... 54 Területi megoszlás ........................................................................................... 56 A fesztiválpiac nagysága ................................................................................. 58 A költségek szerkezete .................................................................................... 63 A közönség nagysága ...................................................................................... 63 Bevételek .......................................................................................................... 66 A fesztiválok művészetélénkítő hatása .......................................................... 71 Társadalmi hatás ............................................................................................. 72 A gazdaságélénkítő hatás ............................................................................... 73 A fesztiválok infrastruktúrája ......................................................................... 75 Marketing jellemzők ....................................................................................... 77 Tervek, a jövő .................................................................................................. 78 Összefoglaló: néhány fontos adat .................................................................. 79 Kérdőív ............................................................................................................. 82

6 FESZTIVÁL-VILÁG

Közönségadatok hat fesztiválról .............................................................................. 91 A vizsgálat módszere ...................................................................................... 92 Hatókör, avagy honnan érkeztek a fesztivállátogatók? ................................ 93 A fesztivállátogatók kiadásai .......................................................................... 96 A fesztiválok reklámtevékenysége ................................................................. 98 A fesztivállátogatók elégedettsége ................................................................. 100 Közönségméréssel nyerhető mutatók ........................................................... 102 A vizsgált hat fesztivál pontszámai ................................................................ 104 Kiket, milyen közönséget vonzanak a fesztiválok? ...................................... 105 A közönségmérés néhány módszertani szabálya ......................................... 107

Kilenc fesztivál kapcsolata az önkormányzatokkal ................................................ 109

Az önkormányzatok kultúrafinanszírozása .................................................. 110 A kiválasztott fesztiválok megítélése ............................................................. 115 Fejlesztési program-e a fesztiváltámogatás? ................................................. 117

Kilenc vállalat fesztiváltámogatási gyakorlata ........................................................ 119

MÁSODIK RÉSZ A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA

A fesztiválok állami támogatása (Bevezető) ........................................................... 125

A fesztiváltámogatás elvei, szervezete és céljai ............................................ 125 A fesztiváltámogatás módszertani kérdései .................................................. 138 A fesztiválok értékelése, minősítése és ellenőrzése ..................................... 144

Az NKA fesztiváltámogatási rendszere ................................................................... 149

A pályázatok teljes költségvetése ................................................................... 149 A nyertes pályázatok száma, az elnyert összegek nagysága ........................ 152 A kért és a kapott összegek aránya ................................................................ 157 A támogatás nagyságkategóriái ...................................................................... 160 Nagyobb költségvetésű fesztiválok elemzése ................................................ 163 Milyen fesztiválokat támogatott a Kultúra és turizmus kollégium? ........... 165 Összefoglaló ..................................................................................................... 166

A minősítési rendszer ................................................................................................ 169

A minőségi mutatók ........................................................................................ 169 A statisztikai mutatók ...................................................................................... 184 A fesztiválok besorolása ................................................................................. 195

TARTALOMJEGYZÉK 7

Monitoring és fesztiválok ......................................................................................... 209 A monitoring megjelenése a humán szférában Magyarországon ............... 209 A monitoring fogalma ..................................................................................... 210 Mikor nem érdemes monitoring rendszert kialakítani? .............................. 211 Példák a növekvő komplexitás sorrendjében ................................................ 213 Fesztivál monitoring az NKA-nál .................................................................. 228

Függelék

1. A Nemzeti Kulturális Alap kétmillió forintnál nagyobb támogatásai 2005. második és 2006. első félévében ............................................... 237

2. Az ifjúsági fesztiválok 2006. évi támogatása ............................................ 263 3. A szabadtéri színházak 2006. évi támogatása .......................................... 265 4. Regionális szinten támogatott fesztiválok 2006-ban ............................... 267 5. Állami fesztiváltámogatás 2006-ban........................................................... 275

Szerzők, kiadók .......................................................................................................... 283

ELŐSZÓ

Tudom, hogy mit fogsz mondani, Peter. Azt fogod mondani, hogy a mai fesztiválok kompaktabbak, mint eddig bármikor, hogy a művé-szi produkciók dinamikus terepei, hogy sűrűbbek, mint az egész éven át tartó normál kínálat, és hogy nyitottabbak az új ötletek és témák irányában. Azzal fogsz érvelni, hogy ellenállhatatlan esemény érzetét keltik, létrehozva azt a közeget, aminek segítségével tízezre-ket lehet megfertőzni kultúrával. Továbbá, hogy a kölcsönhatások táptalajai, hogy eltörlik a magas és mély, a népszerű és a klasszikus, az új és a régi művészetek közti különbséget. Összefoglalva, megkí-sérled eladni nekem a fesztivált, mint a 21. század kulturális viagráját.1

A fesztiválok térnyerése világjelenség. Hazánkban is egyre többünk érdeklődé-

sére és pénzére tartanak igényt. Számos intézmény, cég, alapítvány, egyesület, tele-pülés, önkormányzat, társulat és egyén nemcsak a bemutatkozás és megmutatkozás, hanem a kitörés lehetőségének is tekinti az ilyen eseményekben való közreműködést. Úgy véljük, hogy a fesztiválokkal foglalkozó szakembereket, különféle rendű-rangú közreműködőket, kutatókat, diákokat, sőt a fesztivállátogatókat is érdekelheti a szaporodó, burjánzó fesztiválkultúra társadalmi, gazdasági háttere.

Kötetünkben a másfél éve lebonyolított fesztiválkutatás eredményeit foglaljuk össze, kiegészítve a magyarországi fesztiválok támogatásának legfrissebb, 2006. évi adataival. A vizsgálatot a Nemzeti Kulturális Alap testületi tagjai és munkatársai kezdeményezték, ezért ők, a fesztiváltámogatási döntéshozók voltak a kutatási eredmények és javaslatok elsődleges címzettjei. Ez szabta meg közlendőnk alapvető hangvételét, e mellett éltünk egyfelől a népszerű tájékoztatás könnyedebb, másfelől a tudományos szabatosság szárazabb stílusával.

A Nemzeti Kulturális Alap2 irányító testülete, a Bizottság stratégiai célként ösztönzi a különféle kulturális területekre irányuló kutatásokat. A kultúra és turizmus

ideiglenes szakmai kollégium ennek jegyében érezte elérkezettnek az időt, hogy ille-

1 Peter Aspden–Andrew Clark: High brow, low blows. Financial Times. 2004. június 18.

2 Akkor még alapprogram volt, de szívesebben élünk az időközben visszanyert alap kifejezés-

sel.

10 FESZTIVÁL-VILÁG

tékességi területén, a turisztikai jelentőséggel bíró fesztiválok tárgyában 2004 nyarán kutatási megbízást adjon a Kelet-közép-európai Kulturális Obszervatórium Alapít-vány keretében működő Budapesti Kulturális Obszervatóriumnak. A kollégium min-denekelőtt azt várta a kutatástól, hogy tényadatokkal szolgáljon a fesztiválok szerte-ágazó és gyorsan változó területén. Ezen túlmenően a támogatások konkrét kérdése-iben is támaszt remélt a kutatási eredményektől.

A kutatás gerincét a magyarországi fesztiválok körében végzett felmérés al-kotta. A megbízó kérésének megfelelően a kutatássorozat első fázisában néhány fesztiválról előzetes felmérés készült. E néhány fesztivál körében több oldalú in-tenzívebb vizsgálatra nyílt mód. Ugyanakkor a külön vizsgált fesztiválok adatainak a nagyobb felméréshez való illesztése nehézséggel és módszertani bonyodalmakkal járt.

A megbízó javaslatokat várt a következő időszak fesztiváltámogatási pályázata-inak kialakításához. Sajnos már a kutatási beszámoló fogalmazása idején világossá vált, hogy a vizsgálat egyik fő következtetése elvesztette az időszerűségét. Nemzet-közi összefüggésben is figyelemre méltónak véltük a fesztiválok komplex, a turisztikai

szempontokat is magában foglaló támogatási rendszerét, ami egyaránt szolgálja a nemzetgazdaság, a területfejlesztés és a nemzeti kulturális fejlődés érdekeit. Javasol-tuk ezért a kulturális és idegenforgalmi szempontokat és forrásokat összehangoló pályázati rendszer fönntartását és tökéletesítését. Időközben azonban megszűntek azok a feltételek, amik korábban lehetővé tették a kultúra és turizmus pályázati ki-írást, és jelen kötet szerkesztése idején sem látszik valószínűnek az újraindításuk. Másfelől, talán nem függetlenül a kutatás visszhangjától, az NKA 2005 őszén új ideiglenes szakkollégiumot hívott életre, ami több szempontból eltérő célokkal, de a megszűnő kultúra és turizmus kollégium kereteit többszörösen meghaladó forrással írt ki pályázatot a 2006. év kulturális fesztiváljai (és más kiemelt kulturális események) számára.

A kutatás során együttműködés alakult ki a Magyar Fesztivál Szövetséggel, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével és a Folklórfesztiválok Szövetségével. Kon-zultációt folytattunk a felmérés eszközeiről és az ernyőszervezetek által tömörített fesztiválok név és címlistája szolgált a vizsgálat kiinduló adatbázisául. A vizsgálatba bevontuk a Nemzeti Kulturális Alap adatbázisát is. Ezeken túlmenően áttekintettük az NKA működéséhez hasonló, elsősorban humán területen működő jelentősebb hazai és európai uniós alapkezelő szervezetek pályázatértékelési és monitoring rendszerét. A nemzetközi tájékozódás fő forrását a Budapesti Kulturális Obszervatórium kapcso-latrendszere biztosította. Ennek révén megismertük és tanulmányoztuk a fesztiválok európai és tengerentúli pályáztatási rendszereit.

E kötet hármunk közös munkája. A felmérések és a minősítési rendszer gazdá-ja Hunyadi Zsuzsa, az önkormányzati és monitoring témakör felelőse Szabó János Zoltán volt. Hunyadi Zsuzsa, Inkei Péter és Szabó János Zoltán ezúton szeretne köszönetet mondani a kutatásban részt vevő szakértőknek és mindazon segítőknek, akik akár véleményükkel, akár tevékenységükkel támogatták erőfeszítéseinket.

ELŐSZÓ 11

Személy szerint is a következőknek: Arnold István, Bukovinszky Béla, Fábián Eszter, Friss Judit, Harsányi László, Héra Éva, Hollósy Pál, Imely Zoltán, Klen-jánszky Tamás, Kőszegi Rita, Koch Andrea, Máté Péter, Méhes László, Merényi Judit, Mizsei Zsuzsa, Perlik Pál, Puczkó László, Svéd István, Török András, Victor Máté és Zimányi Zsófia. Kiemelt említést érdemel a két szaklektor, Koncz Gábor és Márkus Edina segítsége, valamint a Magyar Fesztivál Szövetség által 2005 májusában, Márta István elnök aláírásával megküldött szakmai vélemény. Külön emlékezünk meg az időközben fiatalon elhunyt Szabó Ildikóról, aki a kultúra és turizmus kollégi-

um társelnöki minőségében a kutatás fő kezdeményezője és inspirálója volt. 2006. július

ELSŐ RÉSZ

A FESZTIVÁL-JELENSÉG

A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ)

Bevezető tanulmányunk fölvázolja a fesztivál-jelenség hátterét és jellemzőit. Fog-lalkozik a fesztiválok meghatározására és tipizálására tett kísérletekkel. Fölvázolja azt a fogalmi rendszert, melynek keretében ismertetjük a fesztivál-jelenséget általában és a kutatásunk keretében föltárt adatok konkrétságában. Ennek során idézi a vizsgálataink számos megállapítását, amelyeket részletesen kötetünk következő fejezetei ismertet-nek.

A FESZTIVÁLOKRÓL ÁLTALÁBAN

Előzmények A néhány napra (hétre) összpontosuló kulturális akciók az emberiség egész

történetét végigkísérik. Kezdetben ezek szinte mind vallási, kultikus természetűek voltak. Jelen volt bennük a komorság és az emelkedettség (pl. passiójátékok), akár-csak a mai kor fesztiváljaiban; ennél azonban tagadhatatlanul többet örököltek ko-runk nagyrendezvényei a régi korok tél- és böjtbúcsúztató vígasságaiból.

A mai értelemben vett első fesztiválok valóban a művészet ünnepei voltak, a kulturális és a társadalmi elit találkozási alkalmai. Eleinte egy-egy műfajra terjedtek ki: a XIX. század végén indult velencei biennálé a képzőművészetre, Salzburg a ko-molyzenére, Bayreuth az operára. A Szegedi Szabadtéri Játékok az európai úttörők közé tartozik.

Hosszú ideig csak a nemzetközi léptékű, nagyszabású művészeti rendezvények és versenyek (mint pl. filmfesztiválok) viselték ezt a nevet. Már a múlt század dere-kán elkezdődött azonban a fogalom fölhígulása. Előtérbe került az idegenforgalom aspektusa. Ez olykor koncepciózusan illeszkedett a művészi célokhoz (Prágai Ta-vasz, Budapesti Tavaszi Fesztivál), máskor szimplán fesztivál néven kezdték illetni az idegenforgalmi szezonban hozzáférhető elegyes kulturális kínálatot. Az emberek személyes mozgásának könnyebbé válásával és a globalizáció kiteljesedésével össz-hangban az elmúlt egy-másfél évtized azután a fesztiválok – az ilyen néven illetett, illetve az ilyen jellegű rendezvények – számának robbanásszerű növekedéséhez veze-


tett. Egyúttal tovább szélesedett a fogalom tartománya. A statisztikai besorolás a kongresszusok és a kereskedelmi vásárok mellett tartja számon a fesztiválokat, és e nevet viselik (bitorolják?) a legprofánabb happeningek és legkisszerűbb búcsúk is.

Meghatározások A fesztiválnak nincs nemzetközileg (vagy hazánkban) elfogadott szabatos

meghatározása. Ugyanakkor, ha valaki valamely komoly szándékkal közelít a hal-mazhoz (például támogatásban akarja részesíteni), akkor törekszik meghatározni annak határait. Így például, jóllehet Új-Zélandon is nyugtázzák, hogy a legkülönfé-lébb eseményekre aggatható a fesztivál kifejezés, a kulturális politika azokat tekinti tényleges fesztiválnak, „amelyek fókuszában a kultúra bemutatása, gazdagítása és a benne való részvétel áll; több műfajt ölel föl; egységes szellemiséget képviselő keret-ben megtervezett, előkészített, meghirdetett és kivitelezett programja van; végül térben és időben megszabott keretben zajlik”. A déli félteke másik országában, Ausztráliában alkalmazott definíció ennél általánosabb, semminemű minőségi krité-riumot nem tartalmaz: „A kulturális fesztivál rendszeres, nyilvános ünnep, amit a közösség tagjai szerveznek és világos és egyértelmű közösségi támogatást élvez.”3

Egy sor egyéb definíció van forgalomban. Véleményünk szerint nem lehet, nem érdemes és nem szükséges egyetlen, általános fesztivál-definíciót adni. Nem áll távol tőlünk az a fölfogás, ami például a nemzeti hovatartozás kapcsán használatos („magyar az, aki magát magyarnak vallja”): fesztivál mindaz, amit a szervezők annak tartanak. A fesztivál meghatározásának a mindenkori célhoz érdemes igazodnia, egyfajta munka-definícóként kell működnie. Ekkor viszont a lehető legtüzetesebben ki kell dolgozni az adott körülményekhez igazodó meghatározást. Ha a fesztiválok pl. pályázati pénzekért szállnak versenybe, tudniuk kell, hogy rendezvényük, prog-ramsorozatuk a kiíró szemében fesztiválnak minősül-e.

Funkciók, jellemzők A modern fesztiválok többféle szerepet töltenek be. Ennek megfelelően vizs-

gálatuk, minősítésük is több szemszögből történhet. Elemzésünkhöz minél tágabb szemszöget kerestünk, amibe belefér a fesztiválok valamennyi lényeges jellemzője.

Melyek ezek a jellemzők? A fesztiválokkal kapcsolatban legáltalánosabban azok kulturális, gazdasági és társadalmi szerepét különböztetik meg. Mi is ezt a föl-sorolást követjük, de emellett más metszetekben is leírhatók a fesztiválok jellemzői.

Az egyik ilyen metszet az ünnepi jelleg. A történeti előzményeket is az jellemez-te, hogy a fesztivál a megszokottól kiragadva, megemeli, ünnepélyessé teszi a benne

3 A Festivals Australia nevű kormányzati alap meghatározása.

A FESZTIVÁL-JELENSÉG (BEVEZETŐ) 17

zajló produkciókat. A fesztivál utáni héten is lesznek koncertek és közönség, de azokra nem árad a fesztivál kivételességet sejtető fénye, társasági, közösségi élménye.

A másik a promóciós, figyelemfölkeltő szerep, ami szintén az események kon-centrált jellegével függ össze, és ami alkalmassá teszi őket jelentősebb kulturális, gazdasági és társadalmi célok hordozására.

Az erőteljes figyelemfölkeltő képesség teszi alkalmassá a fesztiválokat, hogy politikai funkciót is hordozzanak. Az ilyen szerepet (is) betöltő fesztiválok leginkább egy ország, régió vagy település pozícióerősítését, olykor egy-egy eszmerendszer vonzerejét szolgálják. Tág értelemben ilyen alapon fesztiválok a bilaterális kulturális diplomácia kulturális évadjai, és elsődlegesen politikai szándékok bővítették a har-mincas évektől összművészetivé a velencei biennálét vagy hozták létre a moszkvai és berlini filmfesztiválokat.

A fesztiválok nevelő (tanító, képző, segítő) funkciója a művészek tapasztalat-cseréjében, új közönségrétegek megszólításában és a szervezők készségfejlesztésében testesül meg. Tágabb értelemben a fesztiválok nyújtotta találkozási alkalmak a kultú-ra iránt fogékonyságra és nyitottságra ösztönöznek.

Valamennyi fölsorolt jellemvonásban közös, a fesztiválok fő sajátossága, egy-ben törekvése, a megszokottól való eltérés.

A másik közös jegy az összetettség, sokarcúság – a komplexitás. A fesztivál összeköti a kultúrát, szórakozást a kereskedelemmel, a gazdasági haszonnal, miköz-ben társadalmi hozadéka is van (helyi közösség és identitás erősítése, illetve ezen keresztül is a nemzeti összetartozás érzetének növekedése stb.)

A fesztiválok fajtagazdagsága A fesztiválokat vállalt, illetve megfigyelt funkciójuk, tartalmuk és méretük sze-

rint sokféle módon osztályozzák. Szinte minden esetben azzal kell megbirkózni, hogy a tiszta képletnél gyakoribb a határeset, az ide is, oda is besorolható fesztivál.

Felfogásunk szerint két döntő pólus a kultúra és a szórakozás. Az ezeknek megfelelő ideáltípus a művészeti fesztivál egyfelől és a kirakodóvásárral, gasztronómi-ai kínálattal és egyebekkel gazdag vígasság másfelől.

A vígasság szó használata kényszeredettnek tűnhet: ez a terminológiai tanács-talanság jellemzi a nemzetközi irodalmat is. A német kultúra meghatározó jelensége a Volksfest (népünnepély, vígasság), ami a falusi búcsúktól a szüreti mulatságig, illetve a vele párhuzamba állítható sörfesztiválokig terjed: Németországban 14 000 ilyen, olykor évszázadok óta egyazon időpontban tartott eseményt tartanak számon4, amelyek csúcsa a müncheni Oktoberfest. Angolul nincs bevett szópár: festival ez is, az is. Az Ausztrál Fesztivál Nyilvántartásban már tíz évvel ezelőtt 1300 fesztivált je-

4 http://www.dsbev.de/


gyeztek be. Köztük egyaránt vannak művészeti rendezvények, valamint olyan vigal-mak és ünnepsorozatok, amik ezerszámra léteznek a többi kultúrkörben is. Az itáliai városi kultúrának középkorra visszanyúló eleme a parádé és a karnevál, ami korunk fesztiválmániájának egyik szerves előzménye.

A művészeti fesztivál ellenpólusa tehát a német Volksfest fogalmában testesül meg. A vígasság és népünnepély vállalt funkciója a vásári szórakoztatás, mulatás, evés-ivás, árusítás és hasonlók. De sosem kizárólag ez: a vigalmi rendezvénysoroza-tok minden esetben hordoznak közösségépítő, azonosságerősítő, hagyomány-mélyítő, imázsformáló elemeket is. Olyanokat tehát, ami a közművelődés célrend-szerének is sajátja. Ezen az alapon jogos az a szóhasználat is, ami a fesztiváloknak – a művészetihez képest – másik halmazát a közművelődési fesztiválok névvel illeti.

A közművelődési fesztivál bevett terminus. Valójában szűkebb tartományú a népünnepélynél. A határvonalak ezúttal is elmosódnak: némelyik vígasságban a közművelődési tartalom elegendő ahhoz, hogy joggal tekintsük közművelődési fesz-tiválnak, másokban nem.

Többször idézünk majd egy a miénkhez hasonló írországi vizsgálatból5. Szere-pel náluk egy olyan válfaj, amivel a hazai fesztiválok kapcsán nem, vagy csak elvétve találkoztunk. Ez a kategória a „mezőgazdasági” (agricultural). A kanadai irodalom-ban mint agro-fesztiválok bukkannak föl, melyeken a „szedd magad” akciókhoz kapcsolódó fesztiváloktól a virágzásünnepeken, a bor-, a sajtfesztiválokon keresztül a farmlátogatásokig és a vidéki kulturális örökség megismerését szolgáló falujárásig mindent beleértenek6. A KSH 2003. évi adatai szerint a hazai közművelődési intéz-mények kb. 2700 falunapot, népünnepélyt, búcsút szerveztek fesztivál keretében. Egy lelkes gyűjtő7 szerint 110 gasztronómiai fesztivál van, melyekből 68 egynapos, 21 kétnapos, 15 háromnapos, 4 négynapos, és 1 tíznapos.

A kategorizálás értelme A besorolás (tipizálás, kategorizálás) nem lehet öncél, és főképp nem lehet stig-

ma vagy önmagát beteljesítő jóslat. Különösen nem a fesztiválpiac dinamikus közegé-ben. Ugyanakkor éppen a fesztiválok nagy száma és mozgalmas fajtagazdagsága teszi nélkülözhetetlenné a tipizálást. Fölmérésünkbe közel háromszáz rendezvényt vontunk be. Ezek tarkasága nem írható le anélkül, hogy az adatokat fesztiváltípusonként (is) értelmezzük. Amikor a kulturális politika (vagy az államigazgatás más ága: a turisztika, a területfejlesztés stb.) kialakítja a viszonyát a fesztiválokhoz, az szintén csak differen-ciáltan történhet, adott szempontok szerint csoportosítva a rendezvényeket.

5 Irish Festivals, Irish Life, http://www.aoifeonline.com/downloads/Goh_Final_Report.pdf

6 http://www1.agric.gov.ab.ca/$department/deptdocs.nsf/all/agdex1364?opendocument

7 http://www.konyhamester.hu/gasztrotura/naptar.htm


A fesztiválok valamennyi típusának van turisztikai dimenziója. Mindegyik típus tö-rekszik arra, hogy a helyben lakó szokásos közönségen túl „idegenek forgalmát” is gene-rálja. Az egyikben jobban manifesztálódik ez az igény, a másikban kevéssé. Az egyiknek jobban sikerül, a másiknak kevéssé. Ezt azonban akkor tekintjük elsődleges osztályozási szempontnak, ha kifejezetten turisztikai szemszögből tesszük mérlegre a fesztiválokat.

Hányfélék a magyarországi fesztiválok? Felmérésünk során a szervezőket megkértük fesztiváljuk besorolására. Egyút-

tal, mintegy ellenpróbaként, szakértőket is fölkértünk a fesztiválok tipizálására. Ez utóbbiak 35-féle (!) rendezvényt különítettek el (igaz, ezek között volt egyelemű csoport is), de a könnyebb kezelhetőség érdekében elkészült egy tizenhárom soros beosztás is. A legnépesebbnek a komoly zenei és az „egyéb fiesztának” keresztelt kategóriák bizonyultak. Az önbesorolás és a szakértői kategorizálás közötti eltérések is azt erősítik, hogy osztályozni adott célra és adott esetre indokolt, az egyszer s mindenkorra szóló besorolásnak több a kára, mint a haszna.

A fesztiválok sokszínűsége kifejeződik a programok tarkaságában. 2004-ben mint-egy 6000 művészeti produkciót és több száz kiállítást mutattak be, számtalan nem művé-szeti eseménnyel (vásár, sportolási lehetőség, főzés, evés-ivás, táncház, stb.) körítve.

A tömegvonzás mértéke

Mekkora tömegeket érintenek a fesztiválok? Míg a mi vizsgálatunk keretében a

fesztiválok szervezőitől gyűjtöttek adatokat, addig pl. egy 2003. évi országos kulturá-lis állapotfölmérés reprezentatív lakossági felmérés alapján, a lakosság művelődési szokásai felől vizsgálta azt, hogy a fesztiválok és hasonló jellegű rendezvények mi-lyen helyet töltenek be a magyarok életében8. Eszerint kb. 4,5 millió 14–70 éves állampolgár volt az év során valamilyen kisebb-nagyobb rendezvényen vagy fesztivá-lon. A leglátogatottabbnak a helyi rendezvények (városnapok, falunapok, búcsú, különféle főző versenyek stb.) bizonyultak: a 14–70 évesek közel fele (47%) legalább egyszer részt vesz egy év során valamilyen helyi rendezvényen. A művészeti produk-ciókat felvonultató színház-, film-, tánc-, kórus-, könnyűzene- és az össz-művészeti fesztiválok együttes közönsége 1,5 millió ember, a 14–70 éves lakosság 20%-a. Azok között, akik a 12 hónap során legalább egyszer megfordultak valamilyen fesztiválon (vagy hasonló rendezvényen), kb. 60% egyfélén, 20% kétfélén és szintén kb. 20% legalább háromféle fesztiválon volt a vizsgálatba bevont fesztiváltípusok közül.

8 Hunyadi Zsuzsa: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. 2004,

Magyar Művelődési Intézet: Találkozások a kultúrával 2.


A jelenleg tárgyalt, 2004. évet átvilágító fölmérésünk a fesztiválszervezők „be-vallásai” alapján az ország lélekszámának a felét meghaladó közönségnagyságról ad számot. Figyelembe véve az előző bekezdésben leírt ismétlődéseket (azoknak az arányát, akik több fesztiválon is megfordulnak), azt konstatálhatjuk, hogy adataink visszaigazolják, megerősítik az egy évvel korábban észlelt nagyságrendet.

A nemzetközi összehasonlításoknak korlátot szab az a tény, hogy a fesztivál fogalmának a nemzetközi értelmezése, „szabványosítása” munka-definíció szinten is várat magára. Annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy a gazdagabb, konszoli-dáltabb országokban magasabbak a részvételi számok; más szóval, még távol va-gyunk a telítettségtől. A külföldi számok tükrében valószínűsíthetjük, hogy a hazai fesztiválok szerepe a kultúra, a gazdaság és a helyi társadalmak életében tovább nő (néhány metszetben a jelenlegi többszörösére). Németországban a lazán definiált Volksfesteken a lakosság mintegy dupláját kitevő látogatást tartanak számon (azaz egy németre évi két „búcsújárás” esik). Hasonlóan magas a fesztiválok látogatottsága Írországban, ahol a lélekszámnak több mint másfélszeresét, 7,1 millió résztvevőt regisztráltak 2002-ben.

Mikor és hol zajlanak a fesztiválok? Fölmérésünk azt igazolta, hogy a fesztivál-jelenség fölmenő ágban van. Jólle-

het a mohácsi busójárás 1867-re vezeti vissza a múltját, a fesztiválok egyharmada öt, másik harmada tíz évnél fiatalabb: 12% volt a húsz évnél nagyobb múltra visszatekin-tő rendezvények aránya.

A vizsgált rendezvények túlnyomó többsége évente és egyazon időszakban ke-rül megrendezésre. Az időtartamuk változatos képet mutat. A két leggyakoribb típus a háromnapos, illetve a 6–14 napos rendezvénysorozat.

A fesztiválok háromnegyedét egyetlen településen rendezik, ezek túlnyomó ré-sze az illető helység ünnepsorozata. Többségük a fönti jellemzés szerint nyilván közművelődési fesztiválnak minősíthető. Körülbelül minden tizedik fesztivál terjed ki ötnél több településre. A regionális fesztiválok térnyerése viszonylag új jelenség. Időben talán a Zempléni Fesztivál tekinthető a válfaj hazai prototípusának, mára a Művészetek Völgye vált emblematikussá.

Tizenhárom erősség Hogyan summázható a fesztiválok növekvő népszerűsége és vonzereje?

Egy korábbi alkalommal9 tizenhárom pontban gyűjtöttük össze a lehetséges válaszokat.

9 Hunyadi Zsuzsa i.m.


1. A fesztiváloknak sokféleségük ellenére van közös jellemzőjük, és talán ép-pen e közös jellemzővel magyarázható népszerűségük és gyors terjedésük. Minden fesztiválban közös az, hogy nem pusztán a programsorozatok összessége. Az ese-ménysorozatokon, a konkrét programokon kívül, közösségi élményt is ad. Olyan élményt, amit pl. a másoktól elszigetelt otthoni, négy fal közötti kultúrálódás nem tud megadni. A különböző fesztiválok látogatói tudják, hogy a közönség többi tagjá-val a hasonló értékrend vagy a hasonló ízlés, esetleg a hasonló életstílus alapján közösséget vállalhatnak.

2. A fesztivál egyenlősít. Éppen a közös életérzés, a puszta „ottlét” a fesztivál idejére megszünteti a fesztiválon kívüli valós életben különben fennálló társadalmi különbségeket.

3. A fesztiválok egy helyre összegyűjtik az ágazat – legyen az művészeti, vagy más tevékenységet végző – valamilyen szempontból „legjeit”; a legjobb, a legérdeke-sebb, a legújabb, a legeredetibb stb. alkotásokat, termékeket, műsorokat. Aki mind-ezt láthatja, amellett, hogy tájékozott, jól értesült lesz, megkapja a kiváltságosság érzé-sét is.

4. A fesztiválok során más emberek, kultúrák, művészeti ágak megismerése le-hetséges, ami csökkenti az ismeretlennel szembeni gyanakvást, tágítja a látókört, erősíti a toleranciát.

5. A helyi fesztiváloknak több módon is lehet kedvező hatásuk a helyi közös-ségre. Amellett, hogy serkentik a kulturális életet, növelik az identitást, különösen, ha a helybéliek is bevonódnak a fesztivál létrehozásába, ha nem csak szimpla fogyasz-tókként élvezik azt.

6. A helyi fesztiválok a globalizáció egyenlősítő hatása ellen a lokalitás értéke-inek bemutatásával, a lokalitás egyediségével küzdhetnek.

7. A fesztiválokkal az amúgy „kultúrára lusta” emberek is sok élményhez jut-hatnak. Különösen a képzetlenebb rétegek esetében lehet fontos, hogy a fesztiválok „buli” hangulata őket is beszippantja, s ott olyan tudást és élményeket szerezhetnek, melyhez egyébként nem vagy csak ritkán jutnak hozzá. Ez különösen a fiataloknál lehet fontos, itt kóstolhatnak bele a kultúrába, és válhatnak a későbbiek során gyako-ribb fogyasztóivá.

8. A fesztiválok kavalkádja sokszor keveri a komolyabb és a könnyedebb, az értékesebb és a kevésbé értékes műfajokat, amivel a könnyebb műfajok a fajsúlyo-sabb kultúra „szállásadóivá” válhatnak, szendvicsként a könnyű műfajba csomagolva más műfajok is eladhatók. A fesztiváloknak tehát nevelő, ízlésformáló hatása is lehet.

9. A fesztiválok különleges eseménnyé teszik a hétköznapi élet egyes területeit pl. az evést vagy az ivást. Nem (csak) a mindennapok élvezeteit kínálják, hanem borkul-túrát és gasztronómiai kultúrát terjesztenek. Evvel együtt felértékelik az ezen tudás-sal rendelkező „egyszerű” embert. Legitimmé, sőt követendő példává teszik a min-dennapi élet élvezését.

10. A fesztiválok megszervezéséhez és működtetéséhez általában többféle szervezet, többféle intézményi szereplő együttműködése szükséges. Ez erősíti a csa-


patmunkára való készséget, gyengíti az egymással való versengés szükségességének érzését.

11. A fesztiválok egyik fajtája az amatőr művészeti fesztivál. Az ezeken részt-vevők kiélhetik kreativitásukat, módjuk nyílik az önkifejezésre, az önmegvalósításra, s e képességük szélesebb közönség előtt is igazolást nyerhet. Növeli a résztvevők önbecsülését, erőt adhat a tevékenység folytatásához.

12. A művészeti fesztiválokon az előadók számára, különösen, ha nemzetközi fesztiválról van szó, a más művészekkel, produkciókkal való találkozás megterméke-nyítő, a fejlődésüket, továbblépésüket elősegítő, inspiráló erővel hathat.

13. A fesztiválok lehetővé teszik a környezet fejlődését, szerencsés esetben a gazdaság fellendülését is. A környezet megszépül, lerobbant épületek nyernek új funkciót, olykor egész utcák revitalizálása indul meg. Az ott élő lakosság munkaal-kalmat kap, kikerülhet a munkanélküliség depressziójából. A sikeres fesztiválok eredményeként kialakuló jó imázsnak is lehetnek még további járulékos hatásai, odavonzhatnak újabb befektetőket, rendezvényeket, szolgáltatókat, a tudomány, a gazdaság, az oktatás, a kultúra újabb szereplőit.

„Összefoglalóul elmondható, hogy a fesztiválok a közvetlen kulturális élmény és/vagy a szórakozás mellett, nemcsak a közönség, de a résztvevők, a szereplők, a szervezők, és – sikeres rendezvények esetén – a tágabb környezet számára is sokrétű haszonnal szolgálnak.

A fesztiválok jól szimbolizálják a kultúra mai állását. Tükrözik a pezsgést, a színvonalat és a színvonaltalanságot, a kultúra szentségét és deszakralizálódását, a műfajok közti éles határvonalak elmosódását, az együttlétre, a közösségi élményre való igényt. A fesztiválok, még ha csak időlegesen is, de gyarapítják a kultúra által meghódított színterek, az utcák, terek, épületek, erdők, mezők terjedelmét. Mind-ezek miatt a mai Magyarországon, csakúgy, mint Európa más országaiban, a kulturá-lis élet, a kulturális szokások feltérképezésekor, megkerülhetetlen a fesztiválok vizs-gálata.”10

A FESZTIVÁLOK SZEREPE A KULTURÁLIS ÉLETBEN

A múlt ünnepei

Úgy fogalmaztunk, hogy a mai értelemben vett első fesztiválok a művészet ün-

nepei voltak. Kivételes, emelkedett alkalmak. „A fesztiválok valami különlegességet jelentettek. Valamilyen zarándoklatként éltük meg azokat, ahol a kultúrák kevered-tek, és amelyek egzotikumot sugároztak, hiszen kevés volt belőlük, és olyasmit kínál-

10 Hunyadi Zsuzsa i.m. 11. old.


tak, amihez egyébként nem lehetett hozzáférni.” Az idézet a Financial Times írásából való, ahonnan mottónkat is vettük. A lap két művészeti kritikusa közötti vita kitűnő-en sorakoztatja föl a művészeti fesztiválok alakulásával összefüggő valamennyi fon-tosabb kiábrándultságot, kételyt, bizakodást, elfogultságot és elfogadást.

Az alaphang a kiábrándulásé. Korábban a fesztiválok az arisztokráciát jelentet-ték a művészetek birodalmában, ha nem a fejedelmi szintet. Mára olyannyira „de-mokratizálódott” a fesztivál fogalma, hogy a Financial Times idézett cikke nyomán okkal rokoníthatjuk a szupermarket és a plaza világával: „A modern fesztivál elmegy a szélső határig a kultúra iparággá válásában: olyan, mint egy bevásárlóközpont, ahol az a cél, hogy a fizető közönség nagyban vásárolja meg az előállított kultúrát.”

Vajon azt jelenti-e ez, hogy a fesztiválok elvesztették a jelentőségüket a kultu-rális haladás szolgálatában? Egyáltalán nem. Abszolút értelemben ma is akkora szerepet töltenek be a művészi útkeresésben, mint azelőtt, ha nem nagyobbat. Annak idején a fesztivál lényegéhez tartozott a művészi újítás; az aranykor fesztiváligazgatói a művészeti programra és az ez iránt fogékony, vájtfülű elitre összpontosíthattak. Relatív értelemben azonban csökkent a fesztiválok szerepe a művészeti fejlődésben, amennyiben a mai rendezvénysorozatoknak csak kisebb részét jellemzi a művészi útkeresés, és ott is osztoznia kell más elvárásokkal. A fesztivál a kulturális elit ünne-péből a nagyközönség életminőség-javító intézményévé vált, hasonló pályát leírva, mint ami például korábban a főúri parkokkal és műgyűjteményekkel, utóbb az egye-temekkel történt: hajdan a kevesek kiváltsága, ma a tömegek természetes látni- és megélnivalója.

A szükséges plusz Miben nyilvánul meg a fesztiváloknak a mai körülmények között is érvényes,

mással nem pótolható művészeti jelentősége? Kezdjük a mennyiségi oldallal. A művé-szet – mindenekelőtt az előadóművészet – nem nélkülözheti azokat az alkalmakat, amiket a fesztiválok nyújtanak a megnyilvánulásra, a föllépésre. Világunkra – Euró-pának a felénk eső tájain is – egyre jellemzőbb az élménytársadalom igénye és meg-valósulása. Aktív korban is fölértékelődik a szabadidő, emellett tömegesen megnöve-kedett kulturális igényt jelent a viszonylagos jólétben és jó karban levő időskorúak növekvő aránya. Az így megnőtt közönségigény túlnyúlik a hagyományos koncert-termi és színházi kínálaton, ami a fesztiválok elszaporodásának egyik magyarázata.

Csakhogy paradox módon az élménytársadalom jelensége a művészi kínálat mennyiségére is kihat. Itt nem részletezhető mechanizmusok eredményeképpen egyre nő azoknak a száma, akik hivatásból vagy műkedvelésből műveket alkotnak és előad-nak, s a társadalom nyugtázza az ilyen igényüket. Magyarország lélekszáma keveset változott a hatvanas évek óta, de – csak az előadóművészetek terén maradva – talán csak az artisták és az éttermi cigányzenészek száma csökkent; ezzel szemben szimfo-nikus és kamarazenekaraink, kortárs és népi tánccsoportjaink, színtársulataink száma


és a bennük részt vevők összessége lényegesen nagyobb lett. Szemben a korábbi idő-szakkal, amikor a többség játszóhelyhez kötötten, fix alkalmazásban működött, ma sokuk a különféle fesztiválok nélkül jóval ritkábban kerülne közönség elé.

Más szempontból is nélkülözhetetlenek a fesztiválok. A mai európai polgár a napi betevő falatjává vált élményt rengeteg formában fogyasztja. A kínálat nagy része házhoz jön, kábelen, sugározva, világhálón, maroktelefonon és naponta bővülő esz-köztáron. Egyre olcsóbban egyre csábítóbb utazásokon vehet részt. Túlkínálat van a megvehető dolgokból, és mégis hiány van az együttes élményből, olyan helyekből, ahol az emberek kreatív interakciókba léphetnek. A kultúra védekezési mechaniz-musa a vetélytársakkal szemben, hogy a megszokott kereteken kívül, eseménnyé emeli a kínálatot.

A pódiumművészet költséghatékonysága eleve általában kisebb, mint ami a gazdasági ráfordításokat jellemzi. Az élő opera, koncert és színházi előadások ko-moly harcot vívnak az életben maradásért. Vannak kísérletek a hatásfok javítására (pl. kamarazenekart használni nagy zenekar helyett, a koncerteket földrajzilag egy-máshoz közeli helyekre tervezni, ezzel is csökkentve a holt időt és az utazási költsé-geket, épített helyett vetített díszletet használni stb.) de a kór – a „Baumol-Bowen cost disease11” – gyógyíthatatlannak bizonyult. Az előadóművészeket szakterületük ezen eredendő versenyhátránya fokozottan ösztönzi arra, hogy szereplési lehetőségeket keressenek az intézményhez és infrastruktúrához kötött működésen kívül: ez a fesz-tiválok kínálati oldalról ható fontos ösztönzője.

A helyek szelleme A művészetek rászorulnak tehát az alkalmak és fellépti helyek bővítésére. A

fesztiválok ily módon a kulturális infrastruktúra kiterjesztését jelentik. S ebben az összefüggésben a több már mást is jelent, minőségi többletet hoz.

Dragan Klaić szavaival12: „Az előadóművészetek máig többnyire a XVII–XVIII. században kialakult keretek között: színházi és hangversenytermekben jelennek meg. Az elmúlt évtizedekben a fesztiválok révén került sor további művészeti terek újrafo-galmazására, meghódítására és fölavatására. A fesztiválok templomok, kastélyok, erődök és más műemlékek százait fedezték föl és sajátították újra ki, hogy átitassák hagyományos és kortárs művészettel, visszaemelve őket a kollektív emlékezetbe; és

11 Az American Economic Review 1965. évfolyamában megjelent cikk a kultúra-gazdaságtan

klasszikusa: W. J. Baumol–W. G. Bowen: On the Performing Arts: The Anatomy of Their

Economic Problems. Magyar leírása: Koncz Gábor: A művelődésgazdaság szakirodalma,

KSH, 1981.

12 The Future of Festival Formulae, elhangzott egy amszterdami fesztivál-tárgyú szimpóziumon

2002-ben.


ezt tették a város peremével is, a szegénység és posztindusztriális üledék számos lepusztult harci zónájával.” A szokatlan új helyszín ihletően hat alkotóra, előadóra és a közönségre egyaránt.

A művészetek területszerzése földrajzi értelemben is igaz. Városok és helyne-vek tucatjai vésődtek be az emberek tudatába az ott rendezett kulturális események révén. A fesztiválok átrajzolták Európa térképét. Kevesen tudják, hogy hol kell leka-nyarodni Oberhausen vagy Bayreuth felé, vagy merre fekszik Glastonbury (az angol Woodstock, illetve Sziget), de milliók tudnak kulturális szerepükről.

Az alkotás esélye A napi rutintól eltérő helyen és időben (például nyaralás közben) befogadott

mű, természetesen nem garancia a katarzisra, nem feltétlenül ígér maradandóbbat egy kertvendéglői vacsoránál. A rendezvények nagyobbik részétől nem is várható ez el. Viszont a fesztivál intézményének egészétől sokkal inkább, mint ahogy ezt jelen-leg idehaza érzékeljük – szemben például a Nyugat-Európában kitapintható átlagos elvárással.

A rendezvények többsége a közvetítést vállalja föl. Eljuttatják a produkciókat újabb helyekre és közönséghez. Mások (társ-)producerként viselkednek, és új pro-dukciók életre hívásával szolgálják a kulturális pezsgést és fejlődést. Erre a fesztivá-lok több okból kitüntetett módon alkalmasak. Képesek olyan pénzforrások mozgósí-tására, ami túlmutat az állandó intézmények lehetőségein. Szinte mindig új kapcsola-tokat, újszerű fölállásokat kínálnak, ami nyitott világunk fesztiváljain nemzetközi, interkulturális kölcsönhatásokat jelent: ez – a szokatlan helyek említett inspiráló hatásán túl is – művészi erőforrás-többletet képvisel.

A művészet ügyének előmozdítása nem ritkán a fesztiválok elsődleges, direkt céljai közé tartozik, amennyiben programjukba mesterkurzusokat, szakmai műhely-gyakorlatokat és vitákat illesztenek. Sőt: egy sor rendezvény (köztük olyanok is, amelyek a fesztivál nevet hordozzák) gyakorlatilag zártkörű szakmai találkozó, ahol a külső közönségnek csak marginális szerep jut.

Közvetítő szerep A fesztiválok más megnyilvánulási formáknál alkalmasabbak arra, hogy össze-

kapcsolják a különböző szintű (magas és tömeg-) kultúrákat, műfajokat, amiből mind a közönség, mind a kulturális-művészeti élet nyerhet. A művészeti élet azért, mert jó fesztiválszerkesztéssel a műfajok közötti interakciók jöhetnek létre. A kö-zönség pedig azzal nyer, hogy olyat is becsomagolnak neki, amit amúgy nem fo-gyasztana, és azért is, mert az esélyegyenlőtlenség gátjait ezek az alkalmak tudhatják gyengíteni, ha nem is lerombolni.


Bemutatók a fesztiválon Az új produkciók regisztrálása differenciált megközelítést igényel. Hiszen a

bordalfesztiválon először fölhangzó gondűző nóta ősbemutatója és a szegedi Dóm térre megálmodott operabemutató csak a statisztikai strigula szintjén egyazon kate-gória. Felmérésünk szerint 2004-ben 230 magyarországi fesztivál 1675 napjára 664 új produkciót jeleztek: két és fél játszónapra jutott egy „bemutató”. Első ránézésre nem kevés. Különösen nem, ha hisszük, hogy ezek jó része a fesztivál nélkül nem született volna meg, nem került volna közönség elé, és hogy mégis így történt, azzal gazdagabb lett kultúránk.

Kiderült, hogy legalább 29 új színházi bemutatóra is sor került (legalább, mi-vel az összművészeti rendezvények összesen 58 új produkciója között is lehetnek színdarabok). Hivatásosak vagy műkedvelők? Jók vagy zsengék? Ennek ismerete nélkül is nyugtázhatjuk, hogy a fesztiválok jónéhány kőszínház bemutatójának mennyiségével toldották meg a színi kínálatot. A statisztikai felméréstől – különö-sen ilyen léptékben az első nekirugaszkodástól – ennél finomabb képet nem várha-tunk.

Külföldi művészek A vizsgált hazai rendezvénysorozatokon mintegy 25%-ot tett ki a külföldi mű-

vészek aránya. Ebből a szempontból fesztiváljaink remek terepet nyújtottak a meg-termékenyítő hatású művészi kölcsönhatásoknak. Néhány esetben – pl. a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon – a külföldiek voltak több-ségben, és pl. a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál szervezői szerint fele-fele volt a bel- és külföldi fellépők aránya.

Némileg meglepő, hogy a külföldiek aránya megközelítően egyezett a hivatá-sos és az amatőr táborban. Ezt a körülményt a népes műkedvelő népművészeti cso-portok és kórusok meghívásával véljük magyarázni.

A kiadások szerkezetében viszont a várthoz közelebb álló arányt képviselnek a külföldiek. A fesztiválok külföldi művészek, együttesek díjazására, egyéb költségeire közel 300 millió forintot fordítottak, ami majd fele annak, mint amit a másik há-romnegyed résznyi belföldi szereplőre költöttek.

Kulturális értékek a fesztiválokon Talán a legfogasabb feladat a fesztiválok kulturális minőségének a megítélése.

A művészi értékítélet közmondásosan nehéz és gyakran vitatott kérdés. Akkor is, ha egy-egy produkciót kell értékelni, és a sokszínű, tarka programot fölmutató fesztivá-lok esetében még inkább az. Valójában az utólagos értékelő sincs sokkal könnyebb


helyzetben, mint amikor előre kell véleményt alkotni a program és a meghívott mű-vészek ismeretében.

Ugyanakkor a szubjektív és esetleges benyomásoktól elmozdulást jelent a tár-gyilagos értékelés irányába, ha törekszünk a minősítés tárgyának és módszereinek egységesítésére és szabványosítására.

Kulturális értékek a fesztiválszervezők szándékaiban A 2004. évet kutató felmérésünk – a szociológiai felvételek gyakorlatát követve

– kétféle módon közelített a fesztiválszervezők szándékaihoz: nyitott kérdéssel, a válaszadóra bízva a megfogalmazást, illetve a kész panelek közötti választást kínáló zárt kérdéssel.

A kétszáznál több fesztivál szervezői elé tett húsz lehetőségből valamivel több, mint a fele választotta „a művészeti értékek” célját, míg „a külföldi produkciók meg-ismertetését” a fesztiválok fele vállalta föl. Kisebbségben maradt „a szakmai bemu-tatkozási lehetőség”, és csak 6% számára volt vezető cél „a szakmák közötti találko-zás”. A fesztiválok megrendezését vezérlő legfőbb célként a többi funkciót messze meghaladó arányban (40%-ban) „a magas művészeti érték létrehozását” helyezték. Némi fenntartásra ad okot, hogy néhány perccel korábban, a szabadon választott megfogalmazás során valamilyen idegenforgalmi célkitűzés jött elsőre a fesztivál-szervezők többségének a nyelvére, természetesen különböző szavakkal kifejezve.

A FESZTIVÁLOK SZEREPE A GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉBEN

A fesztiválok ára és haszna

A fesztiválok (illetve a velük rokonítható rendezvények) sokba kerülnek, és

csak elvétve szervezik őket közvetlen gazdasági haszon reményében. Túlnyomó többségük „üzemi szinten” veszteséges, és ezért jelentős mértékű, jellemzően köz-pénzi támogatásra szorul. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fesztiválok rendkívül széles skálán járulnak hozzá – közvetve vagy közvetlenül – a gazdaság élénkítéséhez.

A fesztiválok gazdasági szerepe az idegenforgalomra gyakorolt hatásuk révén a legszembetűnőbb. A fesztiválturisták a legtöbbet költő vendégek közé tartoznak. A fesztiválok erősítik a turisztikai célpontok (szörnyű szakszóval: desztinációk) vonze-rejét, a más célból érkező turistáknak pótlólagos programot kínálnak. Alkalmasak az idegenforgalmi évad meghosszabbítására, a szezonalitás kijátszására. A fesztiválok által generált forgalom széles skálán helyezkedik el a közvetlen jegybevételtől a láto-gatók utazási költségéig. Ennek megfelelően tág a kedvezményezettek köre is: a fesztivál gazdáitól a benzin és repülőjegy adóiban érdekelt államkasszáig terjed.


Kiemelt figyelmet érdemel a két végpont (a fesztiválszervező és az állam) kö-zött elhelyezkedő helyi önkormányzat. A településen elköltött pénzbe a vendégek kiadásai mellett beletartoznak a fesztivál előkészítésével és bonyolításával összefüg-gésben helyben kifizetett összegek is. Fontos az az áttételes gazdasági haszon is, ami oly módon éri a települést (leggyakrabban egy-egy várost), hogy nő az ismertsége és vonzereje a turisták, a befektetők, a fejlesztők szemében. Valamilyen szinten minden fesztivál magára vonja a média figyelmét, több eséllyel vonz fontos újságírókat, mint egy sor egyéb természetű politikai, gazdasági vagy társadalmi esemény.

A bevételen lemérhető gazdasági hatások mellett fontos a fesztiválok befolyása a foglalkoztatásra. Igen széles a munkáknak az a skálája, amelyen a fesztiválok állan-dó vagy ideiglenes jellegű foglalkoztatást nyújtanak a szervezőktől és a szerződött művészektől a technikai személyzeten (szállítók, takarítók, büfések, biztonsági em-berek) át a kapcsolódó munkahelyekig, ami a reklámgrafikustól a benzinkutasig terjed.

Mi mennyi? Azzal párhuzamosan, ahogy nőtt a fesztiválok száma és súlya, szaporodtak és

finomodtak a kísérletek a gazdasági hatások mérésére. A viszonylag könnyen átte-kinthető „kiadás” oldallal szemben a „bevétel” számszerűsítése – amint a fenti rövid fölsorolásból kitetszik – sokkal nehezebb. A közvetett hasznot különféle számítási kombinációk révén lehet megbecsülni. A leginkább közkeletű módszerrel egy átlagos vendég költését szorozzák föl a látogatók létszámával. Esetenként tapasztalati szá-mok alapján további szorzóval következtetnek arra, hogy a fesztiválhoz köthető költéshez mekkora járulékos kiadások (a város szempontjából bevételek) társulnak.

A fesztiváloknak olyan tovagyűrűző gazdasági hatásai is vannak, amelyek ön-magukban nem is számszerűsíthetők, értékük csupán a lehetséges behelyettesítők megbecsülésével körvonalazható. Például: ha nem lenne fesztivál, milyen alternatív eszközzel, ráfordítással lehetne elérni, hogy a településen élők készséget szerezzenek a vendégfogadás, kiszolgálás, rendezvényszervezés stb. megannyi területén; kulturál-tabb, toleránsabb munkaerővé váljanak, ami az esztendőnek a fesztiválon kívüli maradék 51 hetén is érvényre juthat? A fesztiválok erősítik a lokálpatriotizmust, aminek szintén van áttételes gazdasági haszna, hiszen kedvezően hat a város külsejé-re, állapotára, vonzerejére, az ezek iránti fogékonyságra a polgári öntevékenységtől a testületek infrastrukturális fejlesztési hajlandóságáig.

Vizsgálatunk során ügyeltünk rá, hogy ne érhessen minket az egyoldalúság vádja. Ezért tekintettel voltunk a szakirodalomban fölbukkanó fönntartásokra, és magunk is körültekintően bántunk a következtetésekkel. Idézzünk néhányat a mód-szertani dilemmák köréből.

Nehéz kiszűrni a fesztiválok helyszínén és idején regisztrált költésből azt, ami a fesztivál nélkül is bekövetkezett volna. Egy banális példán: a büfé bevételében a


helyi közreműködők fogyasztása is benne van, akik az előző és a következő héten is szaporítják a helyi forgalmat. Vagy: a belföldi vendég költésének bizonyos része akkor is érinti a nemzetgazdaságot, ha az illető otthon marad, és ott fogyaszt, vagy éppenséggel a városában megy étterembe. Ezekből a példákból is belátható, hogy a hatásokat lehetetlen tökéletesen kiszámolni, vagy oly körülményes és annyi adatot igényel, ami nincs arányban az így nyert információ értékével. Hazánkban még kevés számítás történt, azok is inkább csak a legnagyobb rendezvények (pl. Forma 1, Bu-dapesti Tavaszi Fesztivál, Művészetek Völgye) körében.

A külföld tapasztalatai Az angolszász országokban az élménytársadalom jegyében óriási keletje van a

fesztiválturizmusnak. Sok kutatást szentelnek a témának, és nyelvi okokból ezek a leginkább hozzáférhetőek.

Talán a legismertebb, legjobban bevezetett európai fesztivál az edinburgh-i, me-lyet az 1940-es évek óta tudatosan fejlesztenek. Ma két fő részből áll, a tradicionális Edinburgh International Festival-ból, illetve a Fringe Festival-ból. Ezeken évente több mint egymillió jegyet értékesítenek (összehasonlításul: az athéni olimpián három-millió jegyet adtak el). A hathetes eseménysorozat által generált közvetlen árbevételt 120 millió fontra becsülik, és 27 ezer embernek ad munkát, így jelentős részét teszi ki a város évi mintegy 1 milliárd fontos turisztikai árbevételének. 2002-ben felmérték az eseményeken részt vevőket: 43% helyi vagy környékbeli, 18% nem odavalósi skót, 21% jön az Egyesült Királyság más részéről és 17% a külföldiek aránya. Az átlagosan eltöl-tött éjszakák száma 8 volt. A fesztiválturizmussal párhuzamosan nőtt a városban a kongresszusi idegenforgalom. A konferenciaturizmussal foglalkozó nemzetközi szerve-zet ma a várost a világ első 15 konferenciavárosa között tartja nyilván13.

Az angol Arts Council 2003-ban fölmérte East Midlands 11 fesztiválját14. A 11 rendezvény teljes, támogatásokat is magában foglaló bevétele kb. 1 millió font volt. Az egy fesztiválra jutó átlagos bevétel valamivel 30 millió forintnak megfelelő angol font volt. A bevétel közel harmada származott az eladott jegyekből, további szűk 10%-ot tett ki az egyéb jellegű közvetlen bevétel. A fesztiválok teljes költsége (érte-lemszerűen) ugyancsak 1 millió font körül volt. A kutatók számítása szerint ennek mintegy 57%-a jelentett többletbevételt a településeknek. (Vagyis, a fesztiválok nélkül ennyi forgalomtól és egyéb bevételtől estek volna el.)

A látogatók költése a számítások szerint hétszeresen haladta meg a fesztivál megrendezésével összefüggő bevételeket és kiadásokat. Ennek a mintegy 7 millió

13 http://www.eif.co.uk/ és http://www.edfringe.com/

14 Festivals and the Creative Region, Arts Council England, East Midlands, 2003, http://www.

artscouncil.org.uk/documents/publications/festivalsandcreativeregion_php3G2xf0.pdf


fontnak a 60%-át minősítették olyannak, amit a fesztivál nélkül nem költöttek volna el. Úgy találták, hogy minél messzebbről jött a vendég, annál többet költött. (A 20 mérföldön túlról jöttek átlagosan 81 fontot költöttek, szemben a helyben és közel lakók 21 fontos átlagával.)

A pénzbeli haszon mindkét formáját átszámították a munkahelyekre is. Esze-rint a fesztivál közvetlen kiadásai vélhetően 29-cel, míg a közvetett kiadások további 210-zel növelték meg a régió teljes éves foglalkoztatási adatát.

Egy másik tanulságos eset a Cheltenham önkormányzat által végeztetett vizsgá-lat, amely a város fesztiváljainak gazdasági hatásait mérte fel15. A kb. 90 ezer lakosú városban évente tizenhárom fesztivált rendeznek, az év minden ötödik napjára jut egy. Kiugró jelentőségű a vadászati fesztivál márciusban 150 ezer résztvevővel, a tavaszi és őszi irodalmi fesztiválok több mint 50 ezer résztvevővel és a nyári zenei fesztivál 18 ezer résztvevővel. A felmérés szerint 370 ezer jegyet adnak el, kb. 200 ezer résztvevőnek. Az évi 79 fesztiválnap alatt összesen 27 millió fontot költenek a résztvevők, ami átlagosan napi 340 ezer fontnak (kb. 120 millió forintnak!) felel meg. Az indukált költéseket is figyelembe véve az összes helyi gazdasági bevételt mintegy 34 millió fontra becsülik. Hatféle költségtényezőt állítottak fel, melyek be-csült arányát zárójelben adjuk meg:

– közvetlen jegyeladás (kb. 24%); – helyi közlekedés, ideértve a parkolást is (6%); – szállásköltség (23%); – élelmezés (23%); – árusítás és szolgáltatás a fesztiválon (20%); – egyéb vásárlás (4%). Minden egyes résztvevő 140 font (közel 50 000 forint) bevételt jelent a helyi

gazdaságnak. A 13 cheltenhami fesztivál gazdasági jelentősége nagy szórást mutat: a vadászati fesztivál a maga három napjával (és egy jelentős lóversennyel) az összes bevétel mintegy felét hozza, vagyis 15 millió fontot, míg a kicsi népművészeti feszti-vál csak kb. 25 ezer fontot. A négy nagy művészeti fesztivál (jazz, irodalom, zene, tudományok) összesen 40 napig tart, mintegy 100 ezer eladott jeggyel és kb. 55 ezer résztvevővel. A vizsgálat szerint a fesztivállátogatók 21%-a töltött el legalább egy éjszakát a városban, és ezek kétharmada fizetett a szállásért, egyharmaduk pedig rokonoknál és barátoknál aludt.

A helyi önkormányzatnak a fesztiválok mintegy 300 ezer font többletkiadást je-lentenek. Ezzel szemben több mint 3 millió fontra teszik a négy nagy művészeti feszti-vál gazdasági eredményét (s erre jön a többi rendezvény közvetlen és becsült haszna).

A kutatási beszámolók sorából idézzünk egyet a déli féltekéről is. Brisbane-ben, Queensland ausztrál állam fővárosában 1998 nyarán 6 művészeti és 23 közmű-

15 http://www.cheltenham.gov.uk/libraries/documents/business/festivalsreport.pdf


velődési fesztivált vizsgáltak meg16. A más szövetségi államból érkezők közel 40%-a ezek valamelyikére érkezett Brisbane-be átlagosan 8 napot töltött, és ezalatt 468 ausztrál dollárt (kb. 75 000 Ft) költött el: ez abban az évben 5 millió dollárt, mintegy 750 millió forintnyi bevételt jelentett a városnak. (Ausztrál sajátosság a külföldiek alacsony száma 7%, valamint, hogy az ausztrál vendégeknél kevesebbet költenek.) Az ausztrál tanulmány – melynek közvetlen témája az, hogy az egyes rendezvények milyen piaci szegmenseket céloznak meg – hozamszámítások nélkül is adottnak veszi, hogy a fesztiválok növekvő gazdasági szerepet játszanak a város életében.

A hazai tapasztalatok A fesztiválvendégek költési adataihoz közönségvizsgálat révén lehet jutni. Ku-

tatásunk keretében hat fesztiválon volt módunk ilyen felmérést végezni. Senkinek sem okoz meglepetést, hogy az ott mért költések nem érik el az edinburgh-i és brisbane-i mértéket; a borkultúrához kapcsolódó két rendezvény azonban nagyobb átlagos forgalmat generál, mint az átlagos East Midland-i fesztiválok!

1. táblázat Egy látogatóra számított átlagos költés (ezer forint)

Budapesti Bor- és Pezsgőfesztivál 36,6 Keszthelyi Táncpanoráma 14,7 Pécsi Napok 11,7 Szolnoki Művészeti Hetek 12,7 Tokaji Ősz 27,6

Nálunk is érvényes az az elv, hogy a messziről jövő vendég többet költ. Külö-

nösen, ha a fesztivál volt az utazás célpontja: Pécsett és Szolnokon az ilyen résztve-vők közel kétszeresét költötték az átlagnak. A magasabb költés nemcsak a máshon-nan érkezők magától értetődő közlekedési és szálláskiadásai miatt áll elő, hanem mert a fesztivál miatt a településre látogatók többet szánnak belépőjegyek vásárlásá-ra, étkezésre és egyéb programra is.

A szolnoki rendezvény helyi érdekűnek bizonyult, amennyiben az ottani költés 93%-a a jegyekben testesül meg, a maradék szűk 7% emlékeztetett idegenforgalmi kiadásra. Tokajban annyit költöttek vásárlásra (palackba zárt szuvenírre?), mint szállásra és étkezésre együtt, míg a budai borfesztivál vendégei átlagban közel 10 000 forintot hagytak a szállodákban.

16 Tanya Lyon: Making Special Events Special. Cyber-Journal of Sport Marketing, http://www.

cjsm.com.


A hazai hozzáállás Vajon mennyire tartják szem előtt a fesztiválszervezők a turizmus szempont-

ját? A vizsgálatunk során megkérdezett szervezők maguktól a leggyakrabban (26%-nál) ezt a célt említették17, de a turizmus szempontja erős második helyezett volt a zárt kérdésre adott válaszban is: 30% választotta, hogy „növelje az idegenforgalmat”. Itt az okoz némi meglepetést, hogy a helyi gazdaság föllendítését, illetve a gazdasági hasznot viszont csak elvétve említik (3, illetve 2%). Ez olyan szégyenlős fölfogást sugall, miszerint az idegenforgalom egyféle szolgáltatás (szolgálat?), amit nem illen-dő egy az egyben a gazdasági haszonnal rokonítani.

Érdekes az egybeesés azzal az interjúsorozattal, amit 15 fesztiválrendező tele-pülés önkormányzati vezetőjével (esetenként a polgármesterrel) folytattunk, a kapol-csi völgy kis falvaitól Szeged városáig. Kilenc szempontból ötfokú skálán kérdeztük a fesztiválok jelentőségét, és körükben is fontosabb a (belföldi) idegenforgalomra tett hatás, mint általában a helyi gazdaságra. (4,2–3,6 arányban, ami kisebb távolság, mint amit a fesztiválszervezőknél tapasztaltunk.) Különös, hogy ebben a körben a külföldi turistákra gyakorolt hatást nem sokra értékelik: 3,6.

Ha egy település fejlesztési tervében szerepelteti valamely fesztivált, az nagy va-lószínűséggel az illető rendezvény gazdasági szerepének az elismerését is jelenti. Felmérésünk során e felől is érdeklődtünk. A fesztiválszervezők egyharmada úgy tudja, hogy rendezvénysorozatuk nagyon fontos pozíciót tölt be a település fejlesztési tervében, és a következő harmad is fontos szerepről tud.

Nehezebb bekerülni a kistérségi és regionális tervekbe: mégis – a fesztivál-gazdák tudomása szerint – a fesztiválok 15%-a ezekben is nagyon fontos helyet kapott.

A munkahelyteremtő fesztivál Láttuk az angol fesztiválvizsgálatoknál, hogy mennyire komolyan veszik a

foglalkoztatás szempontját. Rendelkezésünkre áll egy brit felmérés 75 vezető szi-getországi fesztivál adatairól18, amit összevethetünk a saját felmérésünk eredmé-nyével.

17 Pl. „új turisztikai termék létrehozása Zirc és kistérsége régióban” (Cseszneki Várjátékok),

„Egy kevésbé forgalmas turisztikai időszak fellendítése nem főszezonban” (Csabai Kol-

bász Fesztivál), „turisztikai látványosság, színes forgatag” (Agria Nemzetközi Néptánc-

találkozó).

18 Keith Allen–Phyllida Shaw: Festivals Mean Business II. The Shape of Arts Festivals in the

UK. 2002, A British Arts Festivals Association Report.


2. táblázat A különféle jogcímen foglalkoztatottak száma (fő)

Magyar (2004) Brit (2000/2001 évad) Alkalmazottak 10 280 891 Önkéntesek 11 645 6 442 Együtt 21 925 7 333 Összes személyzet / fesztivál 96 98 Fizetett alkalmazott / fesztivál 45 12 Önkéntes / fesztivál 51 86 Fesztiválok száma 228 75

Szembetűnő az egybeesés az egy fesztiválra jutó közel százfőnyi személyzetet

illetően. Lényeges eltérés van azonban az alkalmazottak struktúrájában. Míg a ma-gyar fesztiválokon a munkaerő kb. fele-fele arányban oszlik meg a fizetett és az ön-kéntes közreműködők között, addig a brit fesztiválok esetében 10–90%-os ez az arány: 12 fizetett és 86 önkéntes munkást foglalkoztat egy átlagos fesztivál. Az an-golszász országokban az önkéntes munkának társadalmi presztízse és megbecsültsé-ge van, míg a mi kultúránkban ingyenmunkának tekintik azt.

A magyar apparátus nagysága valószínűleg részben avval magyarázható, hogy a fesztiválok fele önkormányzati szervezésű, olyan munkatársak dolgoznak rajta, akik más egyéb munkájuk mellett ezt is végzik. A kiadások szerkezetének összeveté-se azt mutatja, hogy a kiadásoknak a magyar fesztiválpiacon 6%-a, míg a briten 16%-a a szervezők, a személyzet díjazása. Még élesebb e téren a különbség, ha ezt összevet-jük avval, hogy ők hozzánk képest egyharmadnyi fizetett emberrel oldják meg a fesztiválokat: egyharmad annyi ember (45/12) kap háromszor annyi (16/6) részese-dést a fesztiválok kiadásaiból. Lehet persze, hogy az adatok torzítanak, pl. azért, mert a magyar kiadások egy része a szürke gazdaságon keresztül kerül kifizetésre; mindenesetre innen is kiderül, hogy a magyar fesztiválszervezők zsebébe arányában is jóval több jutna, ha inkább Angliában szerveznének fesztiválokat.

A fesztiválok és a területi egyenlőtlenségek Vizsgálatunk kitért a fesztiválok térbeli megoszlására is. Az ország szívének

túlsúlya ezen a téren is érvényesül: a rendezvények egynegyedét a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban rendezik meg. Ezen belül ide összpontosul a komolyzenei és a színházi fesztiválok fele. A vizsgált könnyűzenei fesztiválok háromnegyede viszont a két alföldi régióra koncentrálódik. A népművé-szeti és az amatőr rendezvények a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régiókban, valamint Észak-Magyarországon mutatnak valamelyest túlsúlyt.


Ez az egyenlőtlenséget mutató tendencia figyelhető meg az NKA fesztivál-támogatásra fordított pénzeinek megoszlását illetően is. 47% budapesti, illetve Pest megyei – az összes fesztivál bő egynegyedét (28%) kitevő – rendezvényekhez került. A sereghajtó Dél-Dunántúl, az összeg 2%-ával.

A FESZTIVÁLOK TÁRSADALMI HATÁSA Települések sora került be fesztiváljai révén a köztudatba, illetve emelte, erősítet-

te jó hírüket. Bayreuth, Oberhausen és Glastonbury példája mellett említhetjük Porit, amit többnyire dzsesszfesztiváljával asszociálunk; Avignont, amiről színházi találkozója már-már előbb ugrik be, mint a híd és a pápai műemlékek; Velence, Cannes és Karlovy Vary is sokszor kulturális rendezvényük kapcsán kerül elő az emlékezetből; az 1968-as Prágai Tavasz eseményeinek egyenesen a fesztivál kölcsönözte a nevét. A tapasztalat szerint ezek a jelenségek igen nagy mértékben járulnak hozzá a helyi büszkeség, a lo-kálpatrióta kötődés, az összetartozás érzésének erősödéséhez.

A lakóhelyi kötődést erősítő hatás kiváltásához nincs szükség világraszóló si-kerre. Egy falunapsorozatra való készülődés, a megvalósítás öröme ugyanígy alkal-mas arra, hogy az együttműködésre mozgósítson és az együvé tartozás és az önbe-csülés érzését fokozza.

Haszonelvű világunkban nehezen különíthető el a materiális értéknövekedéstől az a szimbolikus „hozzáadott érték”, amivel a fesztiválok a rendező várost gazdagít-ják. Mindaz, hogy javul a település ismertsége, megbecsültsége, imázsa, jó híre, meg-jelenik az üzleti oldalon is mint image, visibility, goodwill, akár mehet is velük a város a tőzsdére.

Fesztivállal a helyi büszkeségért Vizsgálataink szerint a fesztiválok társadalmi szerepe nem szerepel a szervezők

gondolatvilágának előterében. A fesztiválok céljára irányuló nyílt kérdésre adott válaszokban a kötődés, összetartozás, önbecsülés, büszkeség stb. szavak vagy ezek szinonimái elő sem bukkantak. Csekély volt a hagyomány (teremtése, őrzése stb.) említése is. A szervezők 8%-a említette a hagyományteremtés szándékát, 3% a törté-nelmi hagyományok ápolását, 2% szólt az ünnepi hagyományokról, és még az esetek 9%-ában volt a fesztivál célja a hagyományokhoz kapcsolható.

Amikor az általunk fölkínált húsz értékből kellett hármat kiválasztani, akkor inkább a fókuszba kerültek a társadalmi jellegű célok. Negyedik gyakorisággal, a szervezők 24%-a sorolta a népi hagyományokat a fesztivál három fő célja közé (nem tudjuk, persze, hogy mekkora részük gondolt helyi hagyományra), 9% pedig „a ma-gyarok jó hírét” remélte öregbíteni.


Témánkhoz közvetlenebbül kapcsolódnak a következő értékek: – településhez köthető arculat 21%; – közös cselekvést a helybélieknek 9%; – növelje a helybeli lakosok helyi identitását 8%; – a kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése 2%. Több mint elgondolkodtató, hogy az utóbbi szempont töredéknyi választással

az értéksor legaljára szorult. Más történelmi és kulturális környezetben ugyan – az őslakosokra vonatkoztatva – Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon a kisebbségi kultúra ügye kapja a legfőbb hivatalos kiemelést, ami vélhetően visszaköszön az ottani fesztiválszervezők céltételezési rangsorában is. A mi történelmi és kulturális környezetünkben, ha másért nem, a határon túli viszonosság reményében kellene jóval többet gondolni a kisebbségi értékekre.

A helyi társadalom szempontja az ír fesztiválvizsgálat tükrében is jóval erő-sebb, mint nálunk. Ott a művészi kiválóság és a turizmus föllendítésétől csak ár-nyalatnyival marad el a település és a régió ismertségének a növelése, mint feszti-válcél.

A 15 önkormányzati vezetővel folytatott interjúnkban a „nagyon fontos” megíté-léshez közeli, 3,9 pontot kapott a fesztiválok közösségi életre gyakorolt hatása. En-nél is magasabbra tartják a kulturális fesztiváloknak a következő, társadalminak minősíthető tényezőkben játszott szerepét:

– a település általános megítélése 4,5; – a település belföldi ismertsége 4,3; – a település rendezettsége 4,1. Egy dolog a célok kitűzése, és más a megvalósulás. Az utóbbit a helyi lakosság

körében végzett felmérésekkel lehet jól mérni; nekünk sajnos nem állt módunkban még ilyen vizsgálatokat is elvégezni, nem tudtunk adatot gyűjteni arra nézve, hogy egy-egy település lakói mennyire érzik magukénak az ottani fesztivált. A többször idézett East Midland-i vizsgálat során a megkérdezettek 2/3-ának – helybélinek és vendégnek ve-gyesen – vált pozitívabbá a viszonya a fesztiválnak helyt adó településhez.

A fesztiválok településhez kapcsolódását jelzi, hogy a vizsgálatba vont rendez-vények több mint felét önkormányzati intézmények (művelődési ház, ifjúsági köz-pont, színház stb.), illetve maguk az önkormányzati hivatalok szervezik. Amikor a programok összetételét elemeztük, azt találtuk, hogy az amatőr műsorok és verse-nyek közel 80%-át önkormányzati keretek között szervezték. A 80% előbukkan egy másik metszetben is: a fesztiváloknak ekkora hányada kap önkormányzati támoga-tást; ez több, mint ahány rendezvényen pénzt szednek a jegyekért. Ezek az adatok a fesztiválok helyi beágyazottságát bizonyítják.

A helyi kötődés célja túlmutat önmagán. Az East Midland-i kutatási beszá-moló szerint az ottani 11 fesztivál erőssége, hogy helyi kezdeményezésből születtek, ez adja az eredetiségüket, ami jó hatást gyakorol a máshonnan odalátogatókra. A


kanadai falusi fesztiválokról szóló elemzés éppolyan magasra értékeli a helyi sajá-tosságok kidomborodását, mint a fesztiválok témájában leggyakrabban idézett szakkönyv19.

Önkéntesség Az önkéntesek részvétele a fesztiválok működtetésében a foglalkoztatási

szempont mellett egyúttal a helyi környezetbe ágyazódás egyik eszköze és mércéje is. A vizsgált mintegy kétszáz hazai fesztiválon közel 12 ezer önkéntest alkalmaztak. (Adataink sajnos nem teszik lehetővé, hogy az önkéntes munkát egy-egy rendezvény-re vetített munkaórában, napban is kifejezzük.)

Az önkéntességnek sajátos formája, amikor nem az egyén, hanem a munka-adója kínálja föl ellenszolgáltatás nélküli közreműködést. Interjúink megerősítették, hogy az önkormányzatok a legnagyobb segítséget többek között a munkaerő (általá-ban a művelődési házak dolgozói) díjmentes rendelkezésre állításával nyújtják a fesztiváloknak. Ennek ott van különösen jelentős szerepe, ahol nem az önkormány-zat a fesztivál létrehozója, hiszen ez komoly, nem automatikusan létező elkötelezett-séget jelent a fesztivál szervezője és az önkormányzat között. Amennyiben egy műve-lődési intézmény a szervező, szinte lehetetlen megbecsülni a fesztivál támogatásának mértékét, mivel sokszor a művelődési intézményi hálózat teljes apparátusa részt vesz a fesztivál szervezésében.

Szóltunk róla – és az idézett brit adatok is ezt igazolják –, hogy az ellenszolgálta-tás nélküli közreműködés hagyománya nyugaton, jelesül az angolszász világban igen erős. A 11 East Midland-i fesztivál mindegyikében külön-külön átlagosan 375 napi munkának megfelelő, összesen 33 ezer órára becsült öntevékeny segítséget tártak föl a kutatók, és külön rámutattak arra, hogy ebben a lokálpatriotizmus a fő indíték.

Műkedvelők A fesztiválok sikeréhez való önkéntes hozzájárulás másik formája a nem-

hivatásos és ezért többnyire térítés nélkül föllépő művészeké. A fesztiválokon meg-mozgatott műkedvelő föllépők száma hozzávetőlegesen 25–30 ezer volt, egy feszti-válra átlagosan 130 körüli amatőr művész jut. Ez a szám persze nem teljesen igaz, mert tartalmaz halmozódásokat, azt ugyanis lehetetlen kiszűrni, illetve kiszámítani, hogy ez valójában hány amatőrt érint. Annyi mondható, hogy kb. 2530 föllépési alkalmat teremtettek a vizsgált fesztiválok az amatőr művészeknek.

Az amatőrök magas száma annyiban kapcsolódik a helyi kötődéshez, hogy jelentős részben saját közösségük a közönségük. S ha máshol lépnek is föl, a mű-

19 Donald Getz: Festivals, Special Events and Tourism. 1991, Van Nostrand Reinhold.


kedvelő csoportok jellemzően a nevükben hordozzák a település vagy régió nevét és jegyeit.

Az élménytársadalom fogalmába beletartozik annak az igénynek a nyugtázása is, hogy minél több tagjának nyújt művészi önmegvalósítást: nemcsak a kultúra befo-gadása élmény, hanem a létrehozása is. A hagyományos kulturális intézményrend-szer erre korlátozottan alkalmas, ezért az amatőrök megmutatkozási vágya a feszti-válok felé irányul.

A FESZTIVÁLFINANSZÍROZÁS MÓDJAI KÜLFÖLDÖN ÉS ITTHON

Mennyi pénz fordul meg a magyarországi fesztiválokon?

A vizsgálatunk keretében végzett kétlépcsős felmérés eredményeképpen azt

kaptuk, hogy 2004-ben a látókörünkbe került kulturális rendezvénysorozatok kevés híján 6 milliárd forint költségvetéssel gazdálkodtak. Különféle források alapján azt valószínűsítjük, a magyarországi kulturális fesztiválok teljes költsége meghaladta a 8 milliárd forintot. (Összehasonlításul: ez körülbelül a kétszerese egy átlagos magyar megye összes önkormányzata teljes éves kulturális kiadásának; avagy: megközelíti azt az összeget, amit az összes magyar önkormányzat egy évben múzeumokra for-dít.20) A lista élcsoportját az 50 millió forintot meghaladó büdzséjű fesztiválok alkot-ják (a felmérésünkbe vont minden tizedik rendezvény idetartozik), lásd a 3. táblát.

A sok kerek szám nemcsak az olvasó gyanakvását ébreszti fel. Ezzel kapcso-latban a következőket jegyezzük meg. A nullára végződő számok valóban milliós léptékű kerekítéseket valószínűsítenek. Ennek egyik – talán legfontosabb – magyará-zata, hogy interjú jellegű adatfelvétel keretében nincs mindig mód a letisztult, részle-tes és hitelesített költségvetés bemutatására. Másfelől a személyes lekérdezés során az interjúk többnyire nem a gazdasági vezetővel készültek; ám ha a fesztiválszerve-zők közelítő összeget adtak meg, ez a lényeget nem torzította. Úgy véljük, és a rész-letesebb kérdésekre adott válaszok is azt támasztják alá, hogy a számok ilyen nagy-vonalú kezelése nem torzítja a jelenségek érdemi megítélését. Különösen nem, ha a rendezvények aggregált összességét elemezzük. Föltételezzük azonban, hogy a finan-szírozó partnerek (nem utolsósorban az európai uniós intézmények) igényei egyre inkább arra kényszerítik majd a fesztiválszervezőket, hogy naprakész analitikával adhassanak számot a gazdálkodásukról.

20 Dudás Katalin: Kísérlet a helyi önkormányzatok közművelődési és kulturális kiadásainak meg-

határozására, mérlegbeszámolójuk alapján. in Szín, a Magyar Művelődési Intézet folyó-

irata, 2005/1.


3. táblázat A legnagyobb költségvetésű hazai fesztiválok 2004-ben

Millió Ft 1 Sziget 1450 2 Budapesti Tavaszi Fesztivál 786 3 Szegedi Szabadtéri Játékok 622 4 Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivál 200 5 Művészetek Völgye 150 6 Budapesti Őszi Fesztivál 123 7 Savaria Történelmi Karnevál 103 8 Ferencvárosi Nyári Játékok 72 9 Hegyalja Fesztivál 70

10 Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál 70 11 Mediawave „fényírók fesztiválja” 70 12 Zsidó Nyári Fesztivál 69 13 Zsámbéki Színházi Bázis 65 14 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja 62 15 Zemplén 58 16 Wanted Fesztivál 57 17 Diósgyőri Várfesztivál 56 18 Szatmári Fesztivál 54 19 Szegedi Ifjúsági Napok 53 20 Nemzetközi Harley-Davidson Fesztivál 50 21 Fesztivál a Barokk Egerben 50 22 Budapesti Zenei Hetek 50 23 Soproni Ünnepi Hetek 50 24 Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 50

A 238 fesztivál összesen 5994

Mire költenek? A felmérésünk révén szerzett költségvetési adatokat összehasonlítottuk a legje-

lentősebb brit fesztiválok három évvel korábbról származó számaival, és nagyfokú egyezést tapasztaltunk. Ez kellemes meglepetést okozhat, mert eszerint a mi fesztivál-jaink gazdálkodási filozófiája nem tér el döntően a nagyobb hagyományokkal bíró angol fesztiválkultúrától. A kiadások döntő hányada mindkét helyen a művészeket és produkcióikat illeti.


4. táblázat A kiadások százalékos megoszlása a magyar és a brit fesztiválpiacon

Magyar (2004)

Brit (2000/2001

évad) % % Művészek, együttesek díjazása, illetve egyéb költsé-

gei 47 44

Különböző nem művészeti események költségére 1 – A személyzet, a szervezők díjazása 6 16 Technikai költségek 18 12 Irodaköltségek, működési költségek, járulékos költsé-

gek (jogdíjak, biztosítás, licencek stb.) 9 8

Kiadványok, nyomtatványok, reklám, PR 9 11 Egyéb kiadás 10 8 Összesen 100 100 Adatszolgáltató fesztiválok száma 177 41

Honnan teremtik elő a pénzt a fesztiválokra? A két ütemben megkeresett 238 rendezvényből 211 esetben kaptunk tételes

kimutatást a források összetételéről. A 2004-es esztendő magyar fesztiválkínálatának zömét képviselő 211 rendezvénysorozat teljes költségvetésének 35%-a származott saját forrásból (ez túlnyomórészt árbevételt jelent). Mivel többnyire előadóművésze-tekről van szó, kínálja magát az összehasonlítás a koncertek, színházak és intézmé-nyi keretben létrejött más műsorok jegyárbevételi arányával: úgy véljük, hogy a fesz-tiválok kiállják az összevetést. A második legnagyobb tétel a szponzoroktól befolyt 20%. Rögtön ez után következik az önkormányzatoktól kapott pénz, aminek aránya megegyezik a központi állami támogatással: 18–18%. Az NKA pályázatain elnyert összegek a bevételi oldal szűk 3%-át alkották. Egyéb hazai és külföldi pályázati forrá-sokból elnyert összegek aránya szintén 3%. A civil szervezetek a teljes költségvetés-hez alig kimutathatóan, és a média is mindössze 1%-kal járult hozzá.

A források szerkezetét is összevetettük a brit adatokkal. Ha a három évvel ez-előtti brit adatokat elfogadjuk egyfajta jövőképnek, ami felé a magyar fesztiválrend-szer tart, azt kell látnunk, hogy a helyi, központi és nemzetközi támogatások együt- tes részarányában nem várható jelentős elmozdulás a mostani 40% körüli együttes értéknél (beleértve a nálunk csak nyomokban megjelenő magántámogatást is). Az érem másik oldala viszont az, hogy egyensúlyzavarokat, megtorpanást eredményez, ha a helyi és központi támogatások összesített hányada mélyen a 40% alá zuhan! Akkor, ha a 250 körüli számú legjelentősebb kulturális fesztivál a jelzett forrásokból nem jut évi két–két és fél milliárd forint támogatáshoz.


5. táblázat A források százalékos megoszlása a fesztiválok költségvetésében Magyarországon és az Egyesült Királyságban

Magyar (2004)

Brit (2000/2001 évad)

Saját forrás 34 42 Szponzor 20 14 Média 1 nincs feltüntetve Bankkamat – 1 Önkormányzati támogatás 18 13 Központi állami támogatás 18 0,5 NKA (Arts Council) támogatás 3 6 Regionális kulturális alapok – 7 Nemzeti lottóalap – 1 Alapítványi pályázatok 3 9 EU-támogatás 0,1 0,2 Egyéni pénzadományok 0,3 3 Egyéb forrás 2 – Összesen 100

(211 fesztivál) 100

(75 fesztivál) Szót érdemel még az az eltérés, hogy a brit fesztiválok saját forrásán belül kü-

lön súlyt kap a jegybevételen túli járulékos bevételek kimutatása, ami nálunk – leg-alábbis a nyilvántartásokban – elsikkad. Ezzel szemben meglepő, hogy fesztiváljaink több szponzori támogatást jeleznek, mint a fogalom őshazájának számító Angliában. Ha eltekintünk némi besorolási bizonytalanságtól (esetleg magántámogatások és adományok növelik a mi szponzori számainkat), azt kell belátnunk, hogy nagyság-rendi tartalékokra ezen a vonalon nem számíthatunk.

A brit–magyar összevetés harmóniáját valamelyest csorbítja, hogy a részletes bontást adott fesztiválok körében igen nagy a szóródás a források megoszlását illetően.

A 211 adatközlő magyar fesztiválból 77%-nak volt jegy- vagy egyéb természe-tű bevétele, ami alig kevesebb a Nagy-Britanniában mért 80%-nál. A fesztiválok ezen 77%-ánál, ahol tehát volt saját forrás, ez a tétel átlagosan a teljes költségvetés 37%-át tette ki. (A brit adatokból sajnos az erre vonatkozó arányokat nem tudtuk kiolvasni.)

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy nálunk koncentráltabb a szponzorok tevé-kenysége, kevesebb fesztivált támogatnak ugyan, de egy-egy fesztivált nagyobb össze-gekkel.


6. táblázat A különböző források aránya azok körében, akik rendelkeztek az adott forrással

Azon fesztiválok százalékos aránya, ahol

volt ilyen forrás, 2000/2001

brit fesztiválok körében

Azon fesztiválok százalékos

aránya, ahol volt ilyen forrás, 2004.

évi magyar fesztiválok körében

A forrás aránya a teljes

költségvetésen belül az érintett

magyar fesztiválok körében*

Saját 80 77 37 Egyéb forrás nincs adat 22 26 Szponzor 86 60 25 Média nincs adat 6 9 Önkormányzat 81 78 39 Központi 5 37 27 NKA 80 (Arts Council) 42 21 Egyéb pályázat 60** 28 20 EU nincs adat 2 25 Külföldi nincs adat 5 9 Civil ld. ** lábjegyzet 11 15 Magán 66 12 15

** Ez az oszlop csak a tavaszi felmérés 203 rendezvényére vonatkozik. ** A brit adatokban együtt szerepelnek a pályázatok („grant-making trusts”), nem különí-

tik el a civil pályázatokat. Az 1999/2000-es évad különösen nagy emelkedést mutatott e téren, míg 1998/99-ben még csak a fesztiválok 8%-nak, addig az 1999/2000-es évadban már 44%-ának volt ilyen jellegű alapítványi forrása.

Üzleti támogatók Üzleti támogatókon a reklámszerződés jelleggel nyújtott szponzori támogatást

és a céges adományokat értjük. Jóllehet számszakilag egymást kizáró esetekről van szó, a gyakorlatban összemosódik a kezelésük és a megítélésük. Az érintettek több-sége nem tulajdonít jelentőséget a formának. A kettő: a jótékonykodás és az üzleti promóció olyan módon is összeér, hogy a kulturális szervezet vagy projekt jótéte-ményként éli meg, ha egy cég rajta keresztül reklámozza önmagát.

Külön kategória lenne a magántámogatás, ez a fesztiválok esetében azonban manapság az önkéntes munkában testesül meg. A felmérésünk adatai szerint egyé-ni (magán-) adományokban a fesztiválok 12%-a részesült, s náluk ez az összeg a lebonyolításhoz szükséges pénz 15%-át jelentette. A 12%-nak a 15%-a az 1,8%-ot tesz ki: azt várhatnánk, hogy a magyarországi fesztiválok ráfordításaiban is ezt a


súlyt képviselik a magánadományok. Az összesített adatokban azonban csak 0,6% szerepel. Ebből az következik, hogy a magánszemélyektől jövő támogatásnak fő-képpen a kisebb költségvetésű fesztiválok esetében van szerepe, az országos össze-sítésben azonban háttérbe szorul. Megjelent már Magyarországon is az a szokás, hogy a gazdasági elit nem a cégén keresztül, hanem magánvagyonából (többnyire magánalapítványából) jótékonykodik, a fesztiválok azonban nincsenek a célke-resztben.

Az üzleti és magántámogatás egészével kapcsolatos korlátozó körülmény, hogy a támogatók többsége nem szívesen osztozik másokkal, különösen nem olyanokkal, akik csak kicsit is piaci konkurenciát képviselnek. A főtámogatói szerephez azonban a kisebb rendezvények esetében is többet kell áldozni, mint amit a cégek fesztiváltámogatásra szánnak. Az így kialakult „eladók piaca” ma-gyarázza, hogy egy-egy üzleti főtámogató jóval prominensebb szerepet kap a programfüzetben, mint a ténylegesen többet nyújtó önkormányzat vagy más közhivatal.

Az elmondottak fényében váratlan és meglepő az a vizsgálati adatunk, amely szerint a tavalyi fesztiválok költségvetésében a szponzorok nyújtotta 20% több, mint amit (külön-külön) az önkormányzatok vagy az államigazgatás adott.

A fesztiválok komplexitása lehetővé teszi, hogy egy-egy támogató csak a prog-ram valamely részletéhez járuljon hozzá. Ez valójában így is van, szinte minden produkció (hivatásos, nem-hivatásos egyaránt) mögött támogatók állnak. A támoga-tás gyakran konkrétan a fesztiválon való szereplést szolgálja. Ha azonban – és ez a leggyakoribb eset – a támogatás nem a fesztiválgazda szervezésében és „üzleti köny-vein keresztül” jelenik meg, akkor rejtve marad a fesztiválfinanszírozáson belül. (Ez természeteses érvényes az egyes produkciókon belül rejtőző állami, önkormányzati és egyéb forrásokra is.)

Közpénz Az állami fesztiváltámogatás a kötetünk második részének témája. Itt csak

arra mutatunk rá, hogy mekkora volt a súlya a 2004. évi fesztiválok gazdálkodásá-ban.

Az NKA-tól nyert pénz a teljes összegnek csak 2,7%-át jelentette. Viszont ez a vizsgált fesztiválok 42%-át érintette. Hozzájárulása ebben a körben jelentősnek mondható, mivel átlagosan 21%-kot tett ki a nyertes fesztiválok teljes büdzséjé-ben.

A központi állami, főleg minisztériumi támogatásból a fesztiválok 37%-a része-sült, átlagosan 27%-ot biztosítva a teljes költségvetésből. Egyéb pályázatokon a fesz-tiválok 28%-a nyert, evvel a költségvetésük 20%-át tudták biztosítani. Mivel az össze-sített ráfordításban ennek csak 3% a súlya, nem befolyásolja az általános megítélést, hogy nem tudjuk, ezen belül van-e, és mennyi közpénz.


Önmagában, vagyis a fesztiválok körén belül maradva, nehéz megítélni a rájuk fordított közpénz helyes mértékét. Sokak szemében a fesztiválok nagyobb arányú támogatása elleni érv, hogy itt a dotációhoz nagyobb arányú saját bevétel társul, mint az előadó művészetek számos ágában. Mások viszont éppen a piaci beágyazódást értékelik. A szubvenciók kívánatos nagyságára vonatkozó (közelítő) álláspont kiala-kításához számba kellene venni a kulturális támogatás más területeit is. Összehason-lító elemzéssel kellen föltárni, hogy a kormányzati dotáció milyen (kulturális, gazda-ságélénkítő stb.) célokat milyen hatékonysággal, milyen finanszírozási szerkezetben valósít meg.

A FESZTIVÁLIPAR TERMÉSZETRAJZA

Az utóbbi évtizedben Magyarországon is a változatos kulturális kínálat biztosí-tásának természetes terepe lett a fesztivál. Nálunk is sok vitát provokál e műfaj, nemcsak a definíciója tisztázatlan, de sok esetben létjogosultsága is megkérdőjelező-dik. Nálunk is felmerül a magas kultúra szolgálata és a tömegigények kielégítése közötti kényes egyensúlyozás kérdése, nálunk is belekeveredik a fesztiválok megíté-lésébe a gazdasági hasznosság szempontja, nálunk is kiemelt fontosságú a külföldi vendégek idecsalogatása, miközben az is egyre inkább nyilvánvalóvá és elfogadottá válik, hogy a fesztiválok a helyi közösségek erősítéséhez is hozzájárulhatnak. Mind-ezen kérdéseket és vitákat a közjó kérdése határozza meg, az a megkerülhetetlen probléma, hogy fesztiválok rendezéséhez is az igényekhez képest mindig szűkös mennyiségben rendelkezésre álló állami támogatás szükséges. Szűkösség esetén pedig dönteni, mérlegelni kell, milyen szempontok alapján, ki részesüljön a közpén-zekből.

A kultúra, a szórakozás e sok oldalról vitatott műfaja eddig nem lett feltérké-pezve, nem készült átfogó vizsgálat a fesztiválokról. A következőkben ismertetett vizsgálat célja bemutatni a „fesztiválipar” állását, fontosabb jellemzőit.

A kutatássorozat keretében a megrendelő kérésére külön vizsgálat készült né-hány, számára valamilyen szempontból fontos, kiemelt fesztiválról. Ezek a fesztivá-lok egy vagy több szempontból különösen kilógnak az – amúgy, tudjuk, nem létező – „átlagos” fesztiválok sorából, mivel nagy költségvetésűek és/vagy magas minőséget képviselnek és/vagy nagy a turisztikai vonzerejük és/vagy nagyon régóta léteznek és/ vagy tartalmukat, szerkesztésüket, műfajukat tekintve különösek. E körben a követ-kezők szerepeltek: Sziget Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál, Szegedi Szabadtéri Játékok, Művészetek Völgye, Zempléni Napok. A kuta-tássorozat másik nagy adatfelvétele a többi „átlagos” fesztivál megismerését szolgál-ta. Az elemző azon dilemmába ütközött, hogy ha együtt elemzi a kiemelt fesztiválo-kat az átlagosokkal, akkor bizonyos arányok nagyon torz képet mutatnak a fesztivál-piacról (gondoljunk csak a Szigetre, ami önmagában másfél milliárdos költségvetés-ből gazdálkodik, és vállalkozási formában működik), elhagyásuk esetében viszont az összkép szenved csorbát. Tovább nehezíti az értelmezést, hogy az adatszolgáltatók, legyenek kiemelt vagy átlagos fesztivál szervezői, nem mindig tudtak, akartak vála-szolni a kérdésekre.


Az elemzés során végül azon módszer mellett döntöttünk, hogy ahol lehet, kü-lön jelezzük, hogy milyen eredmények születtek akkor, ha a kiemelt fesztiválokat is bevonjuk az elemzésbe, illetve milyenek, ha elhagyjuk őket. Kérdéses természetesen az is, hogy miért épp azok a fesztiválok kerültek a kiemelt kategóriába, amik, hiszen az „átlagosak” között is vannak pl. nagy költségvetésűek, turisztikai szempontból jelentősek vagy magas minőséget hordozók.

Az „átlagos” fesztiválok feltérképezéséhez 230 fesztiválról sikerült adatokat gyűjteni. Az adatfelvétel során a Magyar Fesztivál Szövetség, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (MFSz), által rendelkezésünkre bocsátott összesen kb. 300 fesztivált tartalmazó listáról dol-goztunk. Az adatszolgáltatók a fesztiválok szervezői voltak, akiket a Szonda Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Intézet kérdezőbiztosi hálózata egy standard kérdő-ívvel keresett fel. A közel 300 fesztiválból 260-ról gondoltuk azt, hogy érdemes felke-resni21, ebből 230 interjú sikeresen el is készült. Ez igen jó aránynak mondható, különösen ahhoz képest, hogy postai vagy internetes megkeresés során milyen kitöl-tési arány szokott előfordulni. Az Association of Irish Festival Events (AOIFE) 2002-ben pl. 462 fesztiváljának postázott ki kérdőíveket, és mindössze 103 válasz érkezett vissza, vagy a British Arts Festivals Association (BAFA) által 2002-ben végzett vizsgálatban 300 fesztiválból 84 küldött vissza kitöltött kérdőíveket.

A mi „face-to-face” kutatásunk során a meghiúsulások leggyakoribb okai a kö-vetkezők voltak: a többszöri időpont-egyeztetés sikertelensége (pl. mert éppen pályá-zatot kellett írni), a szervező külföldön vagy más városban tartózkodott a kérdezés kéthetes periódusa alatt, új szervező került a fesztiválhoz, aki még nem volt eléggé jártas a fesztivál ügyeiben, nem volt fesztivál 2004-ben, és voltak olyanok is néhá-nyan, akik nem akartak interjút adni.

A lekérdezett minta nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen nem ismerjük – és más sem – a fesztiválok teljes körét, számát, műfaját. Nincs egységesen elfogadott feszti-vál definíció sem, ami tovább nehezíti összeszámlálásukat. Azt sem tudjuk, hogy hány olyan fesztivál van, amelyek szervezői nem tagjai egyik fesztiválszövetségnek sem.

A 2003-as év KSH-adatai szerint a közművelődési intézmények kb. 2700 falu-napot, népünnepélyt, búcsút szerveztek fesztivál keretében. Anélkül, hogy pontosan definiálnánk mit jelent a fesztivál, de azért annyi megszorítást téve, hogy az egy-napos búcsúkat, falunapokat, népünnepélyeket nem tekintjük annak, úgy gondoljuk,

21 Főleg egynapos gasztronómiai fesztiválokat zártunk ki a körből, illetve néhány olyat,

amelynek szervezőjéhez túl sok fesztivál tartozott, és eleve sikertelennek ítéltük az egyetlen embertől 5–10 fesztiválról való érdeklődést. Azon eseteket egyébként szabá-lyoztuk is, amikor egy szervezőhöz kettőnél több fesztivál tartozott. Ilyenkor a legna-gyobb költségvetésűek és a művészeti fesztiválok élveztek előnyt. Végső megoldásként egy rövidített kérdőívet is adtunk a kérdezők kezébe, amit kérésünk szerint csak akkor használhattak, ha már két „hosszút” előtte ugyanattól az embertől lekérdeztek. Össze-sen végül 24 fesztiválról készült rövid kérdőív, a többivel a teljes, hosszú verzió.

A FESZTIVÁLIPAR TERMÉSZETRAJZA 47

hogy hozzávetőlegesen 4–600 körüli lehet a legalább kétnapos fesztiválok száma. További kérdés, hogy hány olyan fesztivál van, mely ismétlődő, és nem egy-egy alka-lommal, ad hoc jelleggel rendezik meg. Jelenlegi vizsgálatunkkal párhuzamosan, a MAFESZ-nél elindítottuk egy minél teljesebb fesztivállista összeállítását is. Érdekes-ségként jegyezzük meg, hogy egy lelkes gyűjtő szerint 110 gasztronómiai fesztivál van, melyekből 68 egynapos, 21 kétnapos, 15 háromnapos, 4 négynapos, és 1 tíz- napos.

Az adatok többsége a 2004-es évadra vonatkozik, néhány olyan esetben, amikor nem évente ismétlődő fesztivált kerestünk fel, az utolsó évadra, általában 2003-ra.

Az eredmények bemutatása előtt szükségesnek tartunk két további, általános módszertani megjegyzést tenni. A tanulmányban az ábrákon és a táblázatokban általában „N” betűvel jelöljük a minta nagyságát, azaz azon fesztiválok számát, me-lyen az adott számítások alapultak. A teljes minta nagysága, az „N” 230 volt, de mivel nem minden kérdésre kaptunk értékelhető választ, az „N” változó lehet. A minta nagyságának közlése emellett azért is fontos, mert van, amikor ún. al-mintákkal dolgozunk, amikor különböző szempontok szerint alcsoportokat alakí-tunk ki. (Ilyenek pl. a fesztiválok létszáma, vagy költségvetése, vagy műfaja alapján képzett csoportosítások.) Ezekben az esetekben azért is fontos az „N” közlése, mert láthatjuk, hogy kevesebb vagy nagyobb számú fesztivál alapján tudtuk-e a számításo-kat elvégezni. A kevés esetet tartalmazó csoportok adatai megbízhatatlanabbak, esetlegesebbek, mint a több esetet tartalmazóké.

Statisztikai számítások során szokás megadni a minta hibanagyságát is, mely azt jelzi, hogy mennyire térhetnek el az adatok a „valóságtól”, melyet akkor kap-nánk, ha nem mintából, hanem a teljes sokaság adataiból dolgoznánk. Mivel nem ismerjük a teljes sokaságot, jelen esetben a megrendezett fesztiválok számát, nem számítható ki a statisztikai hiba mértéke sem.

Másik módszertani megjegyzésünk az, hogy az adatok értelmezésénél vegyük figyelembe azt is, hogy sokszor a fesztiválok szervezői is csak becsült adatokkal szolgálhattak (erre tipikus példa a látogatók száma), olykor pedig bizonyára sor került az adatok „szépítésére” is.

PERIODICITÁS, HELYSZÍNEK A fesztiválok élettartama, azaz az egyes rendezvények története, az elemzés,

értékelés egyik fontos tényezője, hiszen egy több évtizedes, bevezetett, saját hagyo-mányokkal, az egyes történeti szakaszok határán szükséges megújulás dokumentált tapasztalataival is rendelkező fesztivál más kihívásokkal szembesül, mint fiatalabb pályatársai. A több évtizedes történet már önmagában is stabilitást jelenthet. Nem egy magyarországi fesztivál már önmagában is kultúrhistóriai értéket képvisel (Sze-gedi Szabadtéri Játékok, Soproni Ünnepi Hetek, hogy csak a legpatinásabb körből említsünk két, nagyon különböző karakterű rendezvényt).


1. ábra Hány éve működik a fesztivál? (N = 230)

0-3 éve

16%

4-5 éve

14%

11-15 éve

19%

16-20 éve

8%

több mint 20

éve

12%

6-10 éve

31%

– A vizsgált fesztiválok között a legrégebbi 1867 óta működik (Busójárás). – A fesztiválok 60%-a 10 évnél fiatalabb, ezen belül fele-fele arányban oszlik

meg az öt évnél régebben, illetve a maximum öt éve működők aránya. – A tíz évnél idősebb fesztiválok aránya 40%, ebből a legrégebbiek, a húsz év-

nél is régebben működők aránya 12%. – Évente kerül megrendezésre a vizsgált fesztiválok 93%-a. – Mindig az év egyazon időszakában kerül megrendezésre a vizsgált fesztivá-

lok 93%-a. – A fesztiválok fele négy napnál rövidebb, fele négy napnál hosszabb ideig tart.

A két leggyakoribb időtartam a 3 nap, illetve a 6–14 nap: a fesztiválok egynegyede 3 napos, másik egynegyede egy-két hétig is eltart.

– A vizsgált fesztiválok hozzávetőlegesen 2700 műsoros napot szerveznek egy év során, ami azt jelenti, hogy az év egy átlagos napján minimum22 hét fesztiválon zajlanak programok.

– Az egynapos fesztiválok kétharmada népművészeti, gasztronómiai vagy ama-tőr művészeti verseny, fesztivál.

– A fesztiválok háromnegyedét (177 fesztivál) egy településen rendezik, kb. 10%-át (28 fesztivál) 2–5 településen, és szintén 10% (24 fesztivál) körü-li az 5-nél több településre kiterjedő fesztiválok aránya.

22 Azért minimum, mert nem mértük meg az összes fesztivált, csak 230-at.


2. ábra Hány napon vannak programjai a fesztiváloknak? (N = 230)

10 11

24

15

26

15

1 nap 2 nap 3 nap 4-5 nap 6-14 nap 15+ nap

A SZERVEZŐK A vizsgált fesztiválok felét önkormányzatok vagy önkormányzati intézmények

(művelődési ház, ifjúsági központ, színház stb.) szervezik. Kft. vagy egyéb vállalko-zás 15%-ban található a szervezők között. Közhasznú társasági formában működik 14%. Az egyesületi formában működő szervezők aránya 10%, alapítványiban pedig 8% működik.

Az önkormányzati szervezési fesztiválok a népművészeti fesztiválok, az ama-tőr művészeti versenyek és a színházi fesztiválok körében a legjellemzőbbek. A vál-lalkozások gasztronómiai és könnyűzenei fesztiválok szervezésében találhatóak a legnagyobb arányban. A zenei, komolyzenei fesztiválok, valamint az irodalmi és filmfesztiválok szervezői körében a legnagyobb a kht.-k, az alapítványok és az egye-sületek aránya.

Azt is megnéztük, hogy milyen arányban találunk a szervezők között profi rendezvényszervező céget, hiszen az jelezheti azt is, hogy mennyire igényes a feszti-vál, mennyit akar, és persze mennyit tud arra külön áldozni, hogy minél magasabb színvonalú rendezvények jöjjenek létre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más szervezeti formában nem valósulhat meg magas színvonalú szervezés.

Mint ahogy a vállalkozások a könnyűzenei fesztiválok és a gasztronómiai fesz-tiválok körében a legelterjedtebbek, a profi szervező cégek aránya is e két műfajnál a legnagyobb. Ennek magyarázata egyrészt a nagyobb profittermelő képesség, más-részt az, hogy ezek általában olyan szabadtéri rendezvények, amelyeknek amellett, hogy sokféle szervezési feladattal járnak, sokféle előírásnak is meg kell felelniük, melyet egy „profi” csapat talán rutinosabban tud elvégezni.


3. ábra A fesztiválok szervezőinek jogi formája (%)

51

10

2

14

15

8

önkormányzati

intézmény

kft. vagy egyéb

vállalkozás

kht.

egyesület

alapítvány

egyéb

4. ábra A szervezők jogi formája típusonként (zárójelben a fesztiválok száma, %)

58

37

45

70

39

65

75

37

36

16

27

18

10

17

8

6

12

18

13

17

10

10

28

27

13

12

18

10

12

27

10

6

6

39

28

3

7

10

összművészeti (38)

(komoly) zene (30)

könnyűzene, jazz (11)

színház, tánc (10)

film, könyv, egyéb (18)

népművészet (51)

amatőr műv. verseny (16)

gasztr., szórakozás (41)

egyéb (11)

önkormányzat(i intézmény) kht.egyesület, alapítvány kft., vállalk.egyéb


5. ábra A fesztiválok szervezői (%)

52

12

7

3

18

8

önkormányzat(i intézmény)

profi rend.szervező cég, több

fesztivál

civil szervezet

saját szervezés (pl. színházé)

erre a fesztiválra szerveződött

jogi személy

egyéb

6. ábra A szervezők típusonként (zárójelben a fesztiválok száma, %)

56

36

50

70

41

66

79

37

50

16

29

37

18

5

7

32

20

13

7

5

10

10

7

23

22

7

11

10

8

18

2

10

10

10

5

12

10

7

20

11

3

összművészeti (38)

(komoly) zene (30)

könnyűzene, jazz (11)

színház, tánc (10)

film, könyv, egyéb (18)

népművészet (51)

amatőr műv. verseny (16)

gasztr., szórakozás (41)

egyéb (11)

önkormányzat(i int.) profi szervező cég

erre szerv. jogi sz. civil szervezet

saját szerv. egyéb


KÜLDETÉS ÉS CÉLOK Kétféle módon szerettük volna kideríteni, hogy milyen filozófiát, koncepciót,

szervezési elvet tulajdonítanak a szervezők fesztiváljaiknak. Egyrészt nyitott kérdéssel azt vizsgáltuk, hogy saját szavaikkal milyen megfogalmazást használnak, mit definiál-nak a fesztiváljaik céljának, illetve a fesztiválok létrejöttének okaként a kérdezettek.

E nyitott kérdésre adott válaszokat tipizálva azt láthatjuk, hogy a szervezők hasonló arányban jelöltek meg kulturális és idegenforgalmi célokat. Társadalmi célként értelmezhetjük a hagyományőrzést, illetve hagyományteremtést, valamint a közművelődési célokat. (Bár e két kategória közti határok eléggé elmosódóak, de azért próbáltunk a hangsúlyok alapján különbséget tenni köztük.) A társadalmi célo-kat a kulturális és turisztikai céloknál valamivel kevesebben említették.

7. táblázat Melyek a fesztivál megrendezésének legfőbb okai és céljai? (Nyitott kérdésre adott válaszok)

Idegenforgalom: 43% Ezen belül: Általában (26%) Nemzetközi kapcsolatok ápolása (7%) Nemzetközi folklór bemutatása (3%) Kulturális, gazdasági élet fellendítése (3%) Régiók közötti együttműködés (2%) Határon túliak vonzása (2%)

Kulturális, művészeti vonatkozás: 43% Ezen belül: Színvonalas művészeti események, magas művészeti érték (14%) Összművészeti (7%) Kulturális élet fellendítése (7%) Új kísérletek bemutatása (5%) Konkrét műfaj bemutatását említi: Komolyzene, színház, tánc (8%) Irodalom, könyv (1%) Film, média (1%) Képzőművészet (1%)

Hagyományőrzés, hagyományteremtés: 36% Ezen belül: Népművészet ápolása (14%) Hagyományteremtés (8%) Ünnepi hangulat, hagyomány (karácsony, húsvét) (2%) Történelmi hagyomány őrzése (3%) Történelmi helyszínek (1%) Egyéb, hagyományőrzéssel kapcsolatos (9%)

Közművelődési: 24% Ezen belül: Amatőr művészek bemutatása (13%) Ifjúsági, gyerekprogramok (5%) Egyéb közművelődési (6%)


A fesztiválok rendezése mögött meghúzódó célokat, a fontosnak tartott érté-keket zárt kérdéssel is vizsgáltuk. E kérdésnél a fesztiválok megrendezését vezérlő legfőbb érték a legtöbb esetben „a magas művészeti érték létrehozása” volt. Mivel a nyitott kérdésnél e megfogalmazás jóval ritkábban került elő, arra gyanakodhatunk, hogy a fesztiválszervezők úgy érzik, az a „helyes”, illetve elvárt válasz és hozzáállás, ha a minőség magasztos elvét vallják. Ez annyiban figyelmeztető a pályáztatók szá-mára, hogy ne okvetlenül „dőljenek” be a pályázatok elbírálásánál a magas művészeti érték bizonygatásának. Megerősítik a pályázók szavait, ha egy független szakemberre bízzák a fesztiválok művészeti értékének elbírálását.

Az idegenforgalmi szempontok említése a második leggyakoribb, a fesztivál-szervezők kb. egyharmada választotta. Ugyanakkor a gazdasági szempontokat csak néhány fesztivál említi, ami arra utal, hogy nem kapcsolják szorosan össze az idegen-forgalmat a gazdasági haszonnal, de az is lehet, hogy a gazdasági haszon reménye, mivel nem hangzik olyan szépen, inkább a „trendibb” idegenforgalmi szempont mögé bújik.

8. táblázat A fesztivál számára melyik a legfontosabb három érték? (a szempontokat az első három legfontosabb helyen említők aránya, N=206)

% Magas művészeti érték 40 Növelje az idegenforgalmat 30 Sokoldalú szórakozást nyújtson 25 A népi hagyományok ápolása 24 Településhez köthető arculat kialakítása 21 Az amatőr tehetségek népszerűsítése 20 Legyen egyedisége 18 Új művészeti értékek létrehozása / bemutatása 17 A magyarok jó hírének növelése 16 Külföldi produkciók megismertetése 14 Turisztikai szezon széthúzása 11 Szakmai bemutatkozási lehetőség 10 Közös cselekvést a helybélieknek 9 Könnyed szórakozást nyújtson 9 Növelje a helybeli lakosok helyi identitását 8 Egy / több szakma számára találkozást biztosítson 6 A helyi épített örökséget népszerűsítse 4 Fellendítse a helyi gazdaságot 3 A kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése 2 Gazdasági haszon elérése 2


Az európai és a fejlett világ sok más országában a multikulturalitás, valamint az elesett csoportok pozitív diszkriminációja jegyében külön figyelmet fordítanak arra, hogy a fesztiválok keretében is jusson e csoportoknak a közpénzből. Nálunk meglehetősen kis arányban jelenik meg e szemléletmód: a nemzetiségi-kisebbségi identitás-tudat erősítését mindössze 2% tartotta fontosnak megemlíteni.

TEMATIKAI SOKSZÍNŰSÉG A népművészeti, az amatőr művészeti és a szórakoztató, gasztronómiai feszti-

válok közel felét adják a fesztiválpiacnak, ezen belül is különösen nagy aránnyal a népművészeti fesztiválok. A fesztiválpiac általunk vizsgált szeletében a hivatásos művészeti ágakat reprezentáló fesztiválok kisebbségben vannak: a zenei, a színházi, az irodalmi fesztiválok összesen a fesztiválok kb. egynegyedét, az összművészeti és a könnyűzenei fesztiválokkal együtt kb. 40%-át teszik ki. A színházművészet, a kortárs táncszínház, valamint a nehezen definiálható köztes, összetett (multi- és interdiszcip-lináris) műfajok – már sokszor tematikájukkal, közvetlenül is – olyan közvetlen társadalmi hatást gyakorolnak, hogy viszonylag szerény mértékű jelenlétük a hazai fesztiváltérképen sajnálatos hiányt jelent.

A fesztiválok mintegy 6000 művészeti programot mutattak be, több száz kiállí-tás kíséretében, és még ezen kívül számtalan nem művészeti eseménnyel (vásár, sportolási lehetőség, főzés, evés-ivás, táncház stb.) gazdagították a fesztiválok a sza-badidő eltöltését.

7. ábra A különböző műfajú fesztiválok aránya (%, N = 230)

22

17

7

7

5

5

4

14

18

népművészet

gasztronómia, szórakozás

összművészeti, általános

(komoly) zene

irodalom, film, egyéb

amatőr művészeti verseny

könnyűzene, jazz

színház, tánc

egyéb


9. táblázat A különböző események száma a kiemelt és „átlagos” fesztiválokon

„Átlagos” fesztiválokon

Kiemelt, nagy fesztiválokon

Összesen

Néptánc, népzenei előadás 1677 124 1801 Könnyűzenei koncert (pop,

rock, világzene, jazz stb.) 1343 742 2085

Komolyzenei program 783 232 1015 Színházi előadás 546 135 681 Kortárs tánc, mozgásszínház 493 67 560 Filmvetítés 362 102 464 Egyéb előadóművészet 809 nincs adat 809 Összesen 4319 1402 5721

Legnagyobb kínálat a könnyűzenei koncertekből, valamint a népzenei, nép-

tánc előadásokból volt, mindkét műfaj mintegy 2000 produkcióval képviseltette magát a vizsgált fesztiválokon. Ezer körüli volt a komolyzenei, 700 körüli a színházi, 600 a táncelőadások száma, és 500 a filmvetítéseké.

Megnéztük azt is, hogy a különböző művészeti és nem művészeti jellegű prog-ramok a konkrét számoktól függetlenül, egyáltalán megjelentek-e a fesztiválokon, függetlenül attól, hogy mi volt a fesztiválok fő profilja.

Ebben a metszetben is a népművészeti programok erős jelenléte látható, a fesztiválok kétharmadában volt több-kevesebb népművészethez kapcsolódó program. Viszonylag sok fesztivál gondol a fiatal korosztályokra is, valamilyen gyermekprog-ram több mint felükben fellelhető volt.

A színházi, a komoly és könnyűzenei programok jelenléte hasonló, a fesztivá-lok 40–45%-a arról számolt be, hogy szerepelt programjában zenei produkció.

A fesztiválok 40%-ban volt valamilyen képző- vagy iparművészeti kiállítás is, és a felében népművészeti vásár.

Az amatőr táncprodukciók, bemutatók (társastánc, mazsorett, akrobatikus rock&roll, hip-hop stb.) a fesztiválokon is népszerűek, már több mint egyharmadá-ban jelen voltak. Az irodalom, a nemzetiségi kultúra megjelenése a fesztiválok mint-egy 30%-ra jellemző, és hasonló arányú a szakmai beszélgetések, konferenciák, workshopok előfordulása is. A sport, a film, az amatőr versmondás és színjátszás a fesztiválok 20–25%-ban kapott helyet.

Az evés-ivás örömeinek is áldoznak a fesztiválok: 40%-uk kínált gasztronómiai és 20%-uk borászati programokat.


8. ábra A fesztiválok hány százalékában voltak jelen a különböző típusú programok? (%)

20

21

21

23

23

25

30

35

40

41

41

41

45

46

46

49

50

57

67

8

28

29

0 10 20 30 40 50 60 70

környezetvédelem

egyéb

tört. hagy., műemlékekhez kötődő

borászati

mozgókép, film, videó

amatőr versmondás, színjátszás

sport, természet

nemzetiségi

szakmai találkozó, konferencia

irodalmi

amatőr művészet, tánc, társastánc

gasztronómia

komolyzenei, opera

képző- és iparművészeti

jazz, világzene

(zenés) színház

amatőr művészet, kórus, hangszer

populáris könnyűzene, pop, rock

népi hagyományőrző, népszokások

népi mesterségek, vásárok

gyermek- és ifjúsági programok

népművészet, néptánc, zene

TERÜLETI MEGOSZLÁS Bár a mintánk sajnos nem reprezentatív, mégis felhívnánk a figyelmet néhány

egyenlőtlenségre, és amennyiben ez más szakemberek véleményével, tapasztalatával összecseng, érdemes rá figyelmet fordítani, és a pályázatok kiírásával olyan irányba terelni a fesztivál életet, mely a területi különbségek csökkentését eredményezheti. A vizsgált fesztiválok közül legtöbbet – a fesztiválok egynegyedét – a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban rendezték meg, a legke-vesebbet, mindössze 7–9%-ot az észak-alföldi (Hajdú-Szabolcs-Szolnok megyék) és a közép-dunántúli régióban (Fejér-Komárom-Veszprém megyék). Budapest (és Pest


megye) túlsúlya tehát a fesztiválok terén is érvényesül. Tovább fokozza az egyenlőt-lenségeket, hogy a művészeti fesztiválok is e régióban sűrűsödnek, mind a komoly-zenei, mind a színházi fesztiválok fele Budapesten, illetve vonzáskörzetében jött létre, de az irodalmi és filmfesztiválok harmada is ide összpontosul.

A könnyűzenei fesztiválok háromnegyede az észak-alföldi és a dél-alföldi (Bács-Békés-Csongrád megyék) régiókra koncentrálódik.

10. táblázat A különböző műfajú fesztiválok régiók közötti megoszlása (%)

1 2 3 4 5 6 7 Összesen Összműv., általános 28 5 26 8 15 8 10 100 Zene, komolyzene 48 0 3 13 16 10 10 100 Könnyűzene, jazz 0 18 0 0 9 27 45 100 Színház, tánc 50 10 10 0 0 10 20 100 Irod., film, egyéb 29 12 18 6 0 18 18 100 Népművészet 14 6 18 22 14 6 22 100 Amatőr műv., verseny 19 6 25 13 25 6 6 100 Gasztr., szórakozás 24 2 17 22 5 7 22 100 Egyéb 9 18 9 0 9 27 27 100

1 = Közép-Magyarország, 2 = Közép-Dunántúl, 3 = Nyugat-Dunántúl, 4 = Dél-Dunántúl, 5 = Észak-Magyarország, 6 = Észak-Alföld, 7 = Dél-Alföld

11. táblázat Az állami forrásokból való részesedés régiók közötti megoszlása

Állami forrásokból* való részesedés aránya

Fesztiválok aránya

% % Közép-Magyarország 47 28 Közép-Dunántúl 7 8 Nyugat-Dunántúl 6 14 Dél-Dunántúl 3 13 Észak-Magyarország 7 12 Észak-Alföld 5 7 Dél-Alföld 25 18 Összesen 100 100

* önkormányzati, központi állami, NKA, egyéb pályázatok


A nem hivatásos művészeti fesztiválok, azaz a népművészeti és az amatőr művé-szeti versenyek, fesztiválok a dél-dunántúli (Baranya-Somogy megyék, Tolnából egy fesztivál sem került a mintába), a nyugat-dunántúli (Győr-Vas-Zala megyék) régiókban, valamint Észak-Magyarországon (Borsod-Heves-Nógrád megyék) mutatnak valame-lyest túlsúlyt.

A területi egyenlőtlenségek még szembeszökőbbek, ha az elosztott állami pén-zek nagysága szempontjából vizsgálódunk: az összes fesztiváltámogatásra fordított pénz közel fele a budapesti illetve Pest megyei – az összes fesztivál alig több mint egynegyedét (28%) kitevő – rendezvényekhez került!

A FESZTIVÁLPIAC NAGYSÁGA A vizsgált és e kérdésre válaszoló fesztiválok összesen mintegy 6 milliárd fo-

rint költségvetésből gazdálkodtak. Ezen összegből azonban önmagában a Sziget másfél milliárdot tesz ki, és ha hozzávesszük még a többi, korábban részletesen elemzett nagy fesztivált – a Budapesti Tavaszi Fesztivált, a Művészetek Völgyét, a Szegedi Szabadtéri Játékokat, a Budapesti Őszi Fesztivált és a Zempléni Napokat –, e 6 milliárdos tételből ezen hat nagy fesztivál együtt összesen 3,3 milliárddal része-sedik, míg az „átlagos” összes többi itt vizsgált fesztivál 2,7 milliárddal.

Ahhoz, hogy megbecsüljük a teljes fesztiválpiac nagyságát, vagyis azt, hogy összesen hány forintból gazdálkodnak, ismernünk kellene a fesztiválok számát, de mint azt már korábban is említettük, ennek egyelőre számos akadálya van. Ha azon-ban elfogadjuk azt a becslést, hogy a fesztiválok száma 4–600 körüli lehet, akkor teljességében egy 8–10 milliárdos piacról lehet szó.

A teljes költségvetésnek 35%-a saját forrásból (a kiemelt, nagy fesztiválok nél-kül 29%), 18%-a önkormányzati (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 21%) forrásból származott. A szponzorok és a központi állami támogatás aránya hasonló, 20% illetve 18% (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 16%, illetve 14%). A különféle hazai és külföldi pályázati forrásokból elnyert összegek aránya 3% (a kiemelt, nagy fesztivá-lok nélkül 7%). Az NKA-tól elnyert forrásokból a költségvetés 3%-a származott (a kiemelt, nagy fesztiválok nélkül 5%). A civil szervezetek és a média a teljes költség-vetéshez 1–2%-kal járult hozzá.

Az EU-pályázatok, illetve más külföldi támogatások jelenléte az egy százalékot sem éri el. Ez a jelenlegi szerény közreműködés úgy is tekinthető, mint a fesztivál-rendező intézmények, szakemberek nemzetközi kapcsolataira, nemzetközi mozgás-terére, „networking” készségeire vonatkozó referencia. (Még prominens művészeti intézmények esetében is feltűnő az a visszaesés, ami a rendszerváltással járó széles nyitás adottságai, lehetőségei ellenére tapasztalható.) Érdemesnek tartjuk meggon-dolni egyfajta, ilyen irányban is ösztönző pályázati rendszer fejlesztését, különösen olyan fesztiválok esetében, melyek földrajzi és történelmi pozíciójuknak köszönhe-tően igen komoly lehetőségekkel rendelkeznek.


9. ábra A pénzforrások teljes költségvetésen belüli %-os aránya (N = 211)

önkormányzat;

18

civil

szervezetek;

0,3

szponzorok;

20,1

egyéb forrás;

2,2

média; 0,9

pályázatok; 3,1

NKA; 2,7

központi; 17,6

magánszemély;

0,6

saját forrás;

34,5

A mintegy 200 fesztiválnak összesen 1012 állandó és 1045 alkalmi szponzora

volt 2004-ben. (Ez a szám természetesen tartalmazhat halmozódást, tehát lehetnek olyan szponzorok, akik több fesztivált is támogattak.)

A 11. ábra azt mutatja be, hogy az összes pénzforrás, ami a fesztiválokhoz ke-rült, hogy oszlik meg a különböző források között. Más logikát követünk akkor, amikor azt számoljuk ki, hogy az egyes igénybe vett források milyen arányát képvise-lik a teljes költségvetésnek azon fesztiválok körében, melyek egyáltalán igénybe vették az egyes forrásokat, hiszen nem minden fesztivál használt minden forrást. Ekkor – a kiemelt, nagy fesztiválokat nem számítva – azt látjuk, hogy

– saját és önkormányzati forrással rendelkeznek a legtöbben (80% körül), és

ezek a teljes költségvetés közel 40%-át teszik ki; – a fesztiválok 60%-a tudhat magáénak szponzort, átlagosan a teljes költség-

vetésük egynegyedét teszi ki a szponzori támogatás, míg a magán-adományokban összesen a fesztiválok 23%-a részesült. Ez az összeg át-lagosan a fesztiválok megrendezéséhez szükséges pénzekhez 10%-ban járult hozzá;

– a központi állami, főleg minisztériumok támogatásából a fesztiválok 35%-a részesült, átlagosan 27%-ot biztosítva a teljes költségvetésből;


– az NKA a vizsgált fesztiválok 41%-át támogatta, átlagosan 20%-kal járultak hozzá a támogatott fesztiválok teljes büdzséjéhez;

– egyéb pályázatokon a fesztiválok 27%-a nyerte el a költségvetésük 20%-át, civil szervezeteknél vagy magánadományozóknál egyaránt a fesztiválok kb. 10–10%-a volt sikeres, evvel büdzséjük 15–15%-át tudták biztosíta-ni;

– sikeres EU-s forráshoz mindössze kettő, más külföldi forráshoz pedig négy fesztivál jutott, ezen pályázók költségvetéséhez 25%-ban járult hozzá az EU.

A fesztiválok 33%-ának teljes költségvetése 3 millió forint alatti volt, ebből

15% 1 milliónál is kevesebb költségvetésből gazdálkodott. Hasonló arányú (35%) a 3–10 millió forint közötti teljes költségvetésű fesztiválok aránya. 10–30 millió fo-rintból a fesztiválok kb. egyötöde, és 30 millió forintnál több pénzből közel 15%-a gazdálkodott 2004-ben.

A vizsgált magyar fesztiválok átlagosan több mint 20 millió forintból jönnek létre. A kft.-k vagy egyéb vállalkozási formában működő fesztiválok 24 millió forint-ból (Szigettel együtt 68 millió), ami háromszorosa egy átlagos önkormányzat által működtetett fesztiválnak. A legnagyobb átlagos költségvetés – 40 millió forint – a kht.-k, egyesületek, alapítványok által szervezett fesztiváloké. A „fesztiváltortából” a legnagyobb szelet is az övéké, legalábbis az itt mért fesztiválok közül összesen hoz-

12. táblázat A különböző források aránya azok körében, akik rendelkeztek az adott forrással

A forrás teljes költségvetésen belüli aránya

A forrásból részesült

fesztiválok aránya

A forrásból részesült

fesztiválok száma % % db

Önkormányzat 39 78 145 Központi 27 35 66 NKA 21 41 76 Egyéb pályázat 20 27 50 Civil 15 11 21 Szponzor 25 59 110 Magán 15 12 23 Média 9 5 10 EU 25 2 3 Külföldi 9 4 8 Saját 37 76 143 Egyéb forrás 26 22 41


závetőlegesen 60% jutott nekik, s mindössze 20% körüli mind az önkormányzatok, mind a vállalkozások szelete. Ebbe a számításba a Sziget fesztivált nem vettük bele, mert az nagyon eltorzította volna az arányokat, a kft.-k piaci részesedését 40%-ra „húzta” volna fel.

A legdrágább fesztiválok az összművészeti, a könnyűzenei és a színházi feszti-válok. (A színházi fesztiválok a Szegedi Szabadtéri Fesztivál nélkül átlagosan 25 millióba kerülnek.)

10. ábra A különböző költségvetésű fesztiválok aránya (%, N = 208)

23 1315 18 12 19

1 millió alatt 1-3 millió 3-5 millió 5-10 millió 10-30 millió 30 millió felett

Legolcsóbbak a népművészetiek, ezek fele hárommillió forintnál is kisebb költségvetésű. Az összművészeti fesztiválok 60%-a tízmilliónál kevesebb összegből gazdálkodik, de egynegyedüknél a teljes költségvetés meghaladja a 30 millió forintot. Felmerül a kérdés, hogy néhány millióból vajon milyen színvonalú összművészeti fesztivál rendezhető?

13. táblázat Átlagos teljes költségvetés a fesztiválok szervezőinek típusa szerint (Sziget nélkül)

Ezer Ft (átlag)

Ezer Ft (összesen)

Arány N (válaszoló

fesztiválok száma) Önkormányzat(i intézmény) 8 461 922 235 21 109 Kft., vállalkozás 24 490 759 200 17 31 Alapítvány, egyesület, kht. 39 892 2 792 424 62 70 Összesen 21 304 4 473 860 100 210


14. táblázat A különböző műfajú fesztiválok átlagos költségvetése (Sziget nélkül)

Ezer Ft (átlag)

N (válaszoló fesztiválok száma)

Összművészeti, általános 41 158 38 Zene, komolyzene 14 083 29 Könnyűzene, jazz 24 936 10 Színház, tánc 75 371 11 Irodalmi, film, egyéb 11 680 14 Népművészet 5 814 47 Amatőr műv., verseny 11 165 15 Gasztr., szórakozás 10 533 32 Egyéb 12 688 9 Átlag összesen 21 304 205

11. ábra A különböző költségvetésű fesztiválok műfajokon belüli aránya (%, N = 203)

53

46

44

28

26

21

21

20

12

33

11

10

21

27

7

10

10

11

11

23

10

14

18

40

31

28

44

23

11

25

7

18

34

15

40

22

18

2

9

14

36

7

7

26

30

11

15

népművészet

gasztronómia, szórakozás

irodalom, film, egyéb

színház, tánc

amatőr művészeti verseny

(komoly) zene

összművészeti, általános

könnyűzene, jazz

egyéb

összesen

3 millió alatt 3-5 millió 5-10 millió 10-30 millió 30 millió felett


A KÖLTSÉGEK SZERKEZETE A teljes költségvetés, mint láttuk, nem egészen 6 milliárd forint volt, a kiadá-

sok pedig 5,2 milliárdot tettek ki. A két szám közötti eltérés abból adódik, hogy a teljes költségvetésről több fesztivál adott információt, mint a kiadásokról.

A kiadásoknak átlagosan mintegy 47%-a megy el a fellépő magyar és külföldi művészekkel kapcsolatos költségekre. A személyzet, a szervezők, a kisegítők díjazása 6%-ot, a technikai költségek 18%-ot tesznek ki. Marketingre, PR- és reklám-tevékenységre átlagosan 9%-ot, járulékos költségekre (biztosítás, jogdíjak, licencek stb.) 3%-ot fordítottak. Az irodaköltségek, a működés mindössze 4%-át teszik ki a teljes költségvetésnek.

A fesztiválokra fordított állami (önkormányzati, központi, pályázati stb.) tá-mogatás a redisztribució egyik formája. A fesztiválok támogatásával az állam művé-szeknek és más személyes közreműködőknek juttat vissza az elosztható állami forrá-sokból, a vizsgált fesztiválok esetében összesen közel 3 milliárd forintot.

15. táblázat Az összes válaszoló fesztivál kiadásainak teljes összege kiadási tételenként, valamint az egyes kiadási tételek összkiadáson belüli aránya (N = 177)

Ezer Ft % Művészek, együttesek díjazására, egyéb költségeire 2 495 153 47,0 A fesztivál személyzet, a szervezők, a kisegítők költségeire,

díjazására 328 666 6,0

Az előadások, az események technikai és szállítási költségeire 936 867 18,0 Járulékos költségekre (biztosítás, jogdíjak, licencek stb.) 157 212 3,0 A különböző nem művészeti események költségére 59 072 1,0 Oktatásra, kurzusokra 22 550 0,4 Általános működési költségekre 219 713 4,0 Reklám, marketing kiadványok, nyomtatványok, PR tevékeny-

ség költségeire 491 135 9,0

Egyéb, az előzőekben nem szereplő költségekre 543 425 10,0 Összes kiadás 5 253 792 100,0

A KÖZÖNSÉG NAGYSÁGA A vizsgált fesztiválok 60%-a tízezer főnél kisebb hatókörű, ezen belül 23% csak

maximum egy-két ezer fős közönséget vonzott. A fesztiválok egynegyede közepes méretű, 10–50 ezer fős közönséggel, és kb. egytizedük tekinthető – legalábbis hazai viszonylatban – nagy fesztiválnak, ezek legalább 50 ezres közönséget tudhatnak magukénak.


A nagy közönséget vonzó fesztiválok a gasztronómiai és egyéb szórakozást nyújtó rendezvények körében találhatóak a legnagyobb (28%) arányban, de az összművészeti (13%) és a könyv-, valamint filmfesztiválok (12%) között is gyakrab-ban fordulnak elő, mint más típusú fesztiválok esetében.

A közepes méretű (20–50 ezer fős) fesztiválok legnagyobb arányban az összművészeti, a könnyűzenei és a népművészeti fesztiválok köréből kerülnek ki, ezeknek a fesztiváloknak 35–45%-a tartozik a közepes kategóriába.

A kis létszámú, a 10 ezer főnél kevesebbet mozgósító fesztiválok pedig a szín-házi, a (komoly)zenei és az amatőr művészeti fesztiválokra, vetélkedőkre a leginkább jellemzők: 70–80%-uk ide sorolható.

16. táblázat A különböző létszám-kategóriájú fesztiválok aránya műfaja és jogállása szerint

Kis fesztiválok Közepes

fesztiválok Nagy

fesztiválok

1–2 2–5 5–10 10–20

20–50

50 felett

Nincs adat

Össze-sen

ezer fő

% % % % % % % % A fesztiválok műfaja

Összművészeti, általános 10 5 28 28 15 13 0 100

Zene, komoly-zene 26 29 23 10 0 6 6 100

Könnyűzene, jazz 36 9 18 9 27 0 (1 db) 0 100

Színház, tánc 30 20 20 10 10 0 10 100 Irodalmi, film 29 12 18 18 6 12 6 100 Népművészet 27 14 20 22 12 4 2 100 Amatőr műv.,

verseny 19 38 25 6 0 6 6 100 Gasztr., szóra-

kozás 21 18 8 8 8 28 10 100 Egyéb 18 18 18 18 9 9 9 100

A szervezők jogi státusa Önkormányzat

(intézmény) 26 20 21 14 12 4 4 100 Kft., vállalkozás 21 9 12 21 6 27 3 100 Alapítvány, egye-

sület, kht. 18 15 21 19 8 13 6 100 Az összes fesz-

tivál 23 17 20 16 9 11 5 100


A vizsgált nem kiemelt, „átlagos” fesztiválok összesen 2,7 milliárd forintból 4,5 millió embernek biztosítottak szórakozást, nyújtottak kulturális élményt. A ki-emelt nagyfesztiválokkal együtt 6 milliárd forintból 5,2 millió embernek. Legna-gyobb közönséget a gasztronómiai fesztiválok vonzottak, a 36 fesztiválon összesen 1,4 millió látogatás történt. Az összművészeti fesztiválok 1,1 millió, a népművészeti fesztiválok 600 ezer látogatást eredményeztek a vizsgált 46, illetve 50 fesztiválon. A könnyűzenei fesztiválok a Szigettel együtt 500 ezer, a nélkül 140 ezer látogatást vonzottak. A színházi fesztiválok közönségnagyságát vizsgálva összesen 124 ezer látogatás történt, aminek közel felét a Szegedi Szabadtéri Játékok biztosították (anélkül 74 ezres a színházi fesztiválokkal elért látogatások száma).

17. táblázat A látogatások száma a különböző típusú fesztiválokon

Ezer fő Fesztiválok száma Gasztr., szórakozás 1369 36 Összműv., általános 1154 46 Népművészet 601 50 Könnyűzene, jazz 512 13 Irodalmi, film, egyéb 476 16 Zene, komolyzene 381 30 Amatőr műv., verseny 174 15 Színház, tánc 124 12 Egyéb 388 10 Összes fesztivál 5179 228

A fesztiválok támogatásáról való döntés során, sok más szempont mellett,

egyik fontos tényező lehet az, hogy az állam olyan eseményeket támogasson, ame-lyek minél nagyobb közönséget vonzanak, azaz egységnyi állami támogatásból minél több ember részesülhessen. Ezért készítettünk egy olyan fajlagos költségszámítást, melynek során az államtól kapott pénzforrások összegét az elért látogatásszámhoz viszonyítottuk.

Az egy látogatóra jutó közpénz átlagosan 2600 forint, azaz ennyibe kerül az ál-lamnak egy ember „fesztiválöröme”. (A kiemelt fesztiválok nélkül 1200 forint ez az összeg.) Fajlagosan a színházi, az összművészeti és a zenei fesztiválok a legdrágáb-bak. Ez természetes is, hiszen e fesztiváloknak a legnagyobbak a rendezési költségei, mivel amellett, hogy a fellépő művészeket meg kell fizetni, igen nagy összeget tehet-nek ki a díszletek és a különböző technikai költségek (világítás, hangerősítés stb.), valamint mindezek utaztatása, szállítása is. Emellett ezeket a fesztiválokat sokszor olyan zárt terekben rendezik meg, amelyek befogadó kapacitása nem tud vetekedni a szabadtéren megrendezhető fesztiválokéval.


18. táblázat Közpénzekre (önkormányzati + központi + NKA + pályázatok) jutó látogatószám

Egy látogatóra jutó közpénz (Ft) a kiemelt fesztiválokkal

együtt

Egy látogatóra jutó közpénz (Ft)

a kiemelt fesztiválok nélkül Zene, komolyzene 2555 2555 Könnyűzene, jazz 1220 2147 Színház, tánc 5408 2036 Irod., film, egyéb 1493 1493 Amatőr műv., verseny 703 703 Összműv., általános 4697 595 Népművészet 570 570 Gasztr., szórakozás 508 508 Egyéb 2432 2432 Összes 2594 1193

A pályázatok elbírálása során érdemes lenne figyelni a fajlagos költségekre, de

csak hasonló produkciók, műfajok összehasonlításakor. Pl. a színházi fesztiválokon belül a fajlagos költségek alapján is sorba állíthatóak a pályázatok, és előnyhöz juthat az, aki a minőség mellett kedvező fajlagos költséggel tud fesztivált létrehozni. Evvel nem azt mondjuk, hogy csak a fajlagosan legolcsóbb fesztiválok nyerjenek, de azt igen, hogy az nem szerencsés, ha olyan pályázó nyer, aki magas költségek mellett csak kis közönséget tud elérni, még akkor sem, ha magas művészeti értéket állít elő. Ha ilyen pályázó mégis nyer, azt mindenképpen indokolni kell, mi volt az a szem-pont, ami a többi fölé helyezte. Véleményünk szerint azt megkövetelheti a „pénzosz-tó”, hogy a magas költségvetésű fesztiválok kiemelt helyen kezeljék, és külön „jutal-mazzák” a közönségnagyság, illetve a szponzorok által nyújtott támogatások és a saját forrás teljes költségvetésen belüli arányának növelését.

BEVÉTELEK A bevételeknek három leggyakrabban előforduló forrása: – a jegybevétel, – a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek, valamint – a helypénzekből, vagy egyéb bérleti díjakból befolyó forintok.


JEGYBEVÉTEL

A vizsgált fesztiválok 42%-ában csak ingyenes programok voltak. A csak belé-

pőkkel látogatható fesztiválok aránya 15%, ingyenes és belépős programokat is a fesztiválok 43%-a biztosított. Összességében tehát a fesztiválok 85%-a szolgált ingye-nes programokkal is, és mintegy 60%-a volt olyan, ahol jeggyel látogatható progra-mok is voltak.

19. táblázat Az ingyenesen és jeggyel látogatható programokat biztosító fesztiválok aránya (N=197) % Csak jeggyel látogatható programok voltak 15 Csak ingyenes programok voltak 42 Ingyenes is és jegyes programok is voltak 43

Minél kisebb egy fesztivál teljes költségvetése, annál inkább valószínű, hogy

csak ingyenes programjai vannak, és fordítva: minél nagyobb, annál inkább valószínű a jeggyel (is) látogatható programok jelenléte.

20. táblázat A fesztiválok teljes költségvetése és az ingyenes, illetve fizetős programok kínálata

1 millió alatt

1–3 millió

3–5 millió

5–10 millió

10–30 millió

30 millió felett

össze-sen

% % % % % % % Csak ingyenes prog-

ramok voltak 64 52 53 36 34 13 41 Csak jegyes progra-

mok voltak 16 9 16 12 20 30 16 Ingyenes és jegyes

programok is voltak 20 39 32 52 46 57 42 Összesen 100 100 100 100 100 100 100

Hasonló összefüggést találunk az állami támogatás nagysága és az ingyenes, il-

letve jegyes programokat kínáló fesztiváltípusok között: a csak ingyenes programo-kat kínáló fesztiválok átlagosan 4,5 millió, a jegyes programokat (is) kínáló fesztivá-lok pedig ennek minimum dupláját, 9 millió forintnyi állami forrást használnak. A nagy különbség abból adódhat, hogy a jegyes programokat is kínáló fesztiválok álta-lában több magasabb művészeti értéket kínálnak, aminek a költségvonzata is na-


gyobb, ezért rá is szorulnak a jegybevételekre, és talán úgy is érzik, hogy jogosan kérhetnek belépődíjat e műsorokra. Vannak e feltételezett szabály alól kivételek is, pl. a Művészetek Völgye, mely gyakorlatilag minden programját ingyen kínálja, mert annak ellenére, hogy elvileg sok olyan produkció van, melynek látogatása jegyhez kötött (vagy jogosan lenne jegyhez köthető), a sok szabadtéri előadás miatt nehezen megoldható jegykontroll hiányában az odalátogatók sokszor inkább a „bliccelést” választják.

Az önkormányzatok 41%-a, a vállalkozások 34%-a, a más formában működte-tett fesztiváloknak pedig 29%-a számolt be jegybevételről.

Egy vállalkozásban működtetett fesztivál átlagosan 13 millió forint jegybevé-telre számíthat, az alapítványok, egyesületek, kht.-k 5,5 millióra, egy önkormányzati működtetésű fesztivál pedig mindössze 2 millió forintra.

21. táblázat A jegybevételek nagysága a fesztivált működtető szervezet jogállása szerint (kiemelt fesztiválok adatai nélkül)

Ezer Ft (átlag)

Ezer Ft összesen


Önkormányzat(i intézmény) 2 147 103 034 48 Kft., vállalkozás 12 812 1 547 12 Alapítvány, egyesület, kht. 5 629 129 461 23 Összesen 4 654 386 245 83

KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGBŐL ÉS VENDÉGLÁTÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

A vizsgált fesztiváloknak 10%-a számolt be kereskedelmi és vendéglátói tevé-

kenységéből származó bevételekről. Kereskedelmi, illetve vendéglátói tevékenységet a vállalkozásokban működtetett fesztiválok folytatnak leginkább, átlagosan másfél millió forintra tesznek szert egy-egy fesztiválon.

22. táblázat Kereskedelmi tevékenységből és vendéglátásból származó bevételek a szervezők típusa szerint (kiemelt fesztiválok adatai nélkül)

Ezer Ft (átlag)

Ezer Ft összesen


Önkormányzat(i intézmény) 1 738 6 950 4 Kft., vállalkozás 1 473 22 100 15 Alapítvány, egyesület, kht. 663 2 650 4 Összesen 1 378 31 700 23


Az önkormányzati működtetésű 117 fesztiválnak mintegy 10%-a, azaz 19 fesz-tivál volt olyan, mely helypénzekből, bérleti díjakból bevételhez jutott. A vállalko-zásban működtetett 35 fesztiválból viszont 14, azaz 40% számolt be ilyen jellegű bevételekről. A más formában működő fesztiváloknál 15% ez az arány. Az önkor-mányzati fesztiválok átlagosan 1 millió forintot, a vállalkozások által működtetett fesztiválok 5 millió, az egyéb formában (egyesült, kht., alapítvány) működtetett fesz-tiválok pedig átlagosan 6 millió forintot tudnak egy fesztivál során helypénzből és bérleti díjakból beszedni.

23. táblázat Helypénzből, bérleti díjakból származó bevétel (kiemelt fesztiválok adatai nélkül)

Ezer Ft (átlag)

Ezer Ft összesen


Önkormányzat(i intézmény) 972 18 474 19 Kft., vállalkozás 4 900 68 600 14 Alapítvány, egyesület, kht. 6 210 74 520 12 Összesen 3 591 161 594 45

Összességében a vállalkozásoknak volt a legtöbb típusú bevétele.

12. ábra A különböző típusú bevételekkel rendelkezők aránya a fesztiválszervezők típusain belül (%) (Mivel többféle bevétel is lehet, a százalékok összege meghaladhatja a 100-at.)

41

34

29

3

43

5

16

40

15

önkormányzat

vállalkozás (kft.,

stb.)

egyéb (egyesület,

alapítv., kht., stb.)

jegybevétel kereskedelmi tev. helypénz, bérleti díjak


Összefoglalóul azt mondhatjuk, hogy a fesztiválszervezők kb. felének volt (vagy vallotta be, hogy volt) valamilyen saját bevételi forrása, összesen mintegy 600 millió forint értékben, amiből 400 milliót a jegyek, 160 milliót a helypénzből, bérleti díjakból befolyó összegek és 30 milliót a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek tettek ki. A 600 millió bevétel a teljes költségvetéshez viszonyítva kb. 20%-os arányt jelent. A kft.-k szervezésében működő fesztiváloknál ennél magasabb, kb. 34% az összbevételek teljes költségvetéshez viszonyított aránya, az önkormányzatok-nál csak 14%, az alapítványi/egyesületi/kht. formákban működő fesztiváloknál kb. 20%. A kiemelt fesztiváloknál a jegybevételek 1,2 milliárd (ennek közel felét a Sziget „termelte”), a helypénzek 70 millió (csak a Sziget) forint bevételt jelentettek. Keres-kedelmi tevékenységből származó bevételről egyik kiemelt fesztivál sem adott szá-mot.

A bevételek összege nem ellenőrizhető. A jegybevételekről azt gondolhatnánk, hogy közelítik a valóságot, ám ha figyelembe vesszük, hogy míg a fesztiválok közel 60%-a számolt be arról, hogy vannak belépőjegyes programjaik, csak egyharmaduk „vallott” be jegyeladásból származó bevételt. Ez az eltérés nem okvetlenül abból származik, hogy a kérdezettek letagadták a jegyeladásból származó bevételt, hanem az esetek egy részében az is lehetséges, hogy a jegybevétel nem a fesztivál szervezőjét illette. Hasonló eset lehetséges a kereskedelmi tevékenységek egy részénél is, amikor alvállalkozók vagy a szervezőktől független vállalkozók végzik a vendéglátást, vagy más kereskedelmi tevékenységet, pl. termékek árusítását. Tény azonban, hogy eleve igen kevés a fesztiválok programjaihoz kapcsolódó termékek (CD-k, DVD-k, köny-vek, a fesztivált reklámozó ajándékok, pl. pólók stb.) száma.

24. táblázat Az egyes bevételi típusok teljes költségvetéshez viszonyított aránya (Pl.: jegybevétel/teljes költségvetés*100, kiemelt fesztiválok adatai nélkül)

Jegy-bevétel

Keresk. tev.

Hely- bérlet

Bevételek összesen

% % % % Önkormányzat(i intézmény) 11 1 2 14 Kft., vállalkozás 21 3 9 34 Alapítvány, egyesület, kht. 12 0 7 19 Összesen 14 1 6 21

Ezek a bevételi tételek nem mindig szerepelnek a teljes költségvetés összegé-

ben, illetve nem világos, hogy mikor igen, mikor nem. A jövőben, amennyiben szük-ség van ezekre az információkra, egyértelműbben kell a kérdéseket megfogalmazni, ahhoz hogy kiderüljön, miből áll a pályázó saját forrása, hogy a jegybevételt és egyéb bevételt beszámította-e a teljes költségvetésbe, vagy – mivel ezek a tételek a fesztivá-


lok megrendezése során, illetve után keletkeznek – mi lesz a sorsuk, elteszik-e a következő év hasonló fesztiváljára, vagy esetleg egy másik projektbe folynak át, vagy nem is kerül hozzájuk stb.

A FESZTIVÁLOK MŰVÉSZETÉLÉNKÍTŐ HATÁSA A fesztiválok művészeti életre gyakorolt hatása több módon nyilvánulhat meg.

Pozitív hatással lehetnek a művészeti életre, mert – áttekintést adhatnak egy-egy művészeti ág aktuális állapotáról, tendenciáiról; – serkenthetik új művészeti produkciók/bemutatók és megrendelhetik új mű-

vek létrehozását; – külföldi művészeti produkciók meghívásával inspirálhatják a hazai művészeti

alkotásokat, párbeszédet hozhatnak létre a külföldi és a hazai művészek között;

– különböző művészeti ágak egyidejű bemutatásával népszerűsíthetik a kevés-bé ismert vagy kedvelt műfajokat, ezáltal „nevelhetik”, a közönséget.

Ezen hatások egy része nem, vagy csak nagyon nehezen és hosszú távon mér-hető. Jelenlegi vizsgálatunkban arra vállalkoztunk, hogy az új produkciók számát összesítsük, valamint bemutassuk, hogy milyen számban és arányban lépnek fel magyar és külföldi előadók a fesztiválokon.

A vizsgált fesztiválokon összesen mintegy 700 új produkció született. Ebben a számban szerepel minden amatőr fesztivál, könnyűzenei fesztivál, népművészeti, film és irodalmi fesztivál, de még a gasztronómiai fesztiválok új(nak vélt) produkciója is.

A színházi és zenei, komolyzenei fesztiválokat és az ezeken bemutatott új pro-dukciókat számba véve 29 új színházi produkciót és 52 új zenei (kortárs zenei, ko-molyzenei, amiből 18 egyházzenei) produkciót tekinthetünk új bemutatóként. Az összművészeti fesztiválok további 58 új bemutatóról számoltak be, de ezekből nem tudjuk kiszűrni, hogy mennyi lehet a valóban ősbemutató. Végül is tehát kb. minden második fesztiválra jut átlagosan egy új színházi vagy komolyzenei/kortárs zenei ősbemutató. A kiemelt fesztiválok további mintegy 100 új bemutatóról adtak számot, melyekből 31 kifejezetten a fesztiválok – közülük összesen 20 a Budapesti Tavaszi Fesztivál, illetve a Budapesti Őszi Fesztivál – megrendelésére készült el.

A magyar és a külföldi (hivatásos és amatőr) művészek aránya átlagosan 75–25%, a hazaiak javára. Nincs számottevő aránybeli különbség a művészeti és az amatőr fesztiválok között a magyar és a külföldi művészek arányában.

A kiemelt fesztiválok közül a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Budapesti Őszi Fesztiválon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon 50–60%-os volt 2004-ben a külföldi művészek aránya.


TÁRSADALMI HATÁS A fesztiválok társadalmi hatása a helyi közösségek életére való, többnyire pozi-

tív hatást jelenti. Ez a hatás leginkább a következő területeken működhet: – erősíti a közösség identitástudatát; – mozgósítja, lelkesíti a helybélieket; – teret ad a közösségi cselekvésre; – az amatőr mozgalmakban való részvételen keresztül az önkifejezés számos

formáját teremti meg, ami növeli az önbizalmat és az önbecsülést; – munkaalkalmat teremt. E tényezőket a helyi lakosság körében végzett vizsgálatokkal lehetne jól mérni,

de nekünk sajnos nem állt módunkban még ilyen vizsgálatokat is elvégezni. Annyit tehettünk, hogy a fesztiválszervezőktől is igyekeztünk olyan adatokat begyűjteni, amelyek a társadalmi hatás legalább egy szeletére rávilágíthatnak.

A fesztiválok helyi beágyazódottságának jó mutatója, hogy mennyire vonja be a helyi civil szervezeteket, egyesületeket, magánembereket, művészeket, művészeti cso-portokat, műhelyeket. Ezek részben megjelennek az önkéntes segítők létszámában, ezért megkérdeztük, hogy vajon hány önkéntes munkást tudtak alkalmazni a fesztivá-lok elő- és utómunkálatainak szervezése, illetve a fesztivál megrendezése során, és azt is, hogy hány amatőr művésznek biztosított a fesztivál fellépési lehetőséget.

A vizsgált fesztiválok összesen 10 ezer önkéntest alkalmaztak, ez egy átlagos fesztiválra vetítve kb. 50 ember.

A megmozgatott amatőr fellépők száma hozzávetőlegesen 25–30 ezer volt, egy fesztiválra átlagosan 130 körüli amatőr művész „jut”. Ez a szám persze nem teljesen igaz, mert tartalmaz halmozódásokat, azt ugyanis lehetetlen kiszűrni, illetve kiszámí-tani, hogy ez valójában hány amatőr művészt érint. Annyi mondható, hogy kb. 25–30 ezer fellépési alkalmat teremtettek a vizsgált fesztiválok az amatőr művészeknek. Arra nézvést nem gyűjtöttünk adatot, hogy az amatőr művészek közül hány helybéli volt.

A fesztivál helyi közösségre gyakorolt vonzerejét mutatja, hogy a közönség mi-lyen arányban kerül ki a helybéli, illetve a szomszédos települések lakosai közül, illetve mennyire nyúlik túl a rendezvény hatóköre a szűkebb környezeten, mennyire jelent vonzerőt messzibb vidékek lakosai számára is. Feltételezhető, hogy minél inkább a helybélieknek szól egy fesztivál, annál inkább a helyi közösség, a helyi identitás erősítésének egyik eszköze.

A fesztiválszervezők egyötöde, egyhatoda úgy gondolja (többsége felmérés nélkül), hogy a közönség több mint 80%-a a helybéliekből kerül ki, azaz, ha elfogad-juk az előbbi érvelést, miszerint minél nagyobb a helyi lakosok aránya a fesztiválon, annál inkább a helyi közösség, a helyi identitás erősödéséről van szó, akkor a feszti-válok 15–20%-a ilyen. (70%-os helybéli arányt fogadva el alsó küszöbnek, egyhar-madra nő az elsődlegesen a helyi közösség erősödését szolgáló fesztiválok aránya.)


25. táblázat Mekkora a fesztivál vonzereje, milyen távolságról vonz látogatókat? Ön szerint a közönség kb. hány százaléka jön ...?*

% A fesztiválnak helyet adó településről 56 Budapestről (ha vidéken van a fesztivál) 6 A kistérségből, a környező településekről 16 A környező megyékből, a régióból 8 Távolabbról, de belföldről 5 A határon túlról (környező országokból) 4 Európa más országaiból 3 Európán kívüli országokból 1 Összesen 100

* A kiemelt fesztiválokról nem áll rendelkezésünkre ilyen adat, de nyilvánvalóan pl. a külföldi látogatók aránya az itt szereplő arányok többszöröse, különösen a Sziget, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében.

Tehát a fesztiválok közönsége átlagosan 57%-ban kerül ki a helyi lakosokból,

16%-ban a környékbéliekből, 6%-ban budapestiekből (amennyiben nem budapesti a fesztivál), 8%-ban a környező megyékből, a régióból, 5%-ban az ország távolabbi részéből, 4%-ban határon túli szomszédos országokból, 3%-ban Európa más országa-iból és 1%-ban Európán kívüli országokból.

A GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ HATÁS Ez a kérdéskör a legvitatottabbak egyike. Egyrészt, mert, mint kutatási jelenté-

sünk más részeiben már tárgyaltuk, nehéz, költséges és sok módszertani problémával terhes a kiszámítása. Másrészt, mert elvi és sok vitát kavaró kérdés, hogy a kulturális szolgáltatások támogatásakor egyáltalán kell-e gazdaságossági szempontokat is figye-lembe venni.

Jelen vizsgálatsorozat keretében kétféle módon próbáltuk megmérni a fesztivá-lok gazdasági hatását. Egyrészt készítettünk hat fesztivál esetében közönségvizsgálatot (ennek eredményét is tartalmazza ez a kötet), melyekben érdeklődtünk a fesztiválok vonzásköre, a magyar és külföldi közönség különböző költései, kiadásai stb. iránt, másrészt a fesztiválszervezők számára készített és itt elemzett kérdőívbe is beépítet-tünk néhány e területre vonatkozó kérdést. Volt olyan kérdés, amit el kellett hagynunk a kérdőív végleges verziójából. Ezek a kérdések arra irányultak, hogy a fesztivál során közreműködő szolgáltatók, vállalkozók honnan jöttek, hány százalékuk helyi, illetve hány százalékuk jött az ország más régióiból. Ezzel az információval közvetve azt


tudtuk volna mérni, hogy a fesztivál közvetett bevételei mennyire gazdagítják a helyi gazdaságot, vajon az elköltött forintok helyben maradnak-e? A próbakérdezés során azonban kiderült, hogy ezek az információk ily módon, utólagosan nem gyűjthetőek be, a fesztiválszervezők jó része nem tudta vagy nem akarta megadni ezeket az adato-kat. Abban az esetben lehetne megbízható(bb)an szert tenni az ilyen jellegű informá-ciókra, ha a fesztivál ideje alatt, a fesztiválon éppen jelen lévő szolgáltatásokat nyújtók körében történne az adatfelvétel. Ugyanez vonatkozik a művészek és egyéb résztvevők (rendfenntartók, takarítók stb.) költéseire is.

Mindezen problémák és nehézségek áthidalására azt javasoljuk, hogy ha a gazdasági hatás valóban fontos szempont, akkor Magyarországon is készüljenek olyan modell hatásvizsgálatok, melyek a fesztiválok főbb típusaira adnak multipliká-torokat, amelyek aztán újabb, bonyolultabb mérések nélkül használhatóak az adott típusú fesztiválokra. (Egy East Midlandban éppen most készülő York és Yorkshire környéki hatásmérésben 1,19 illetve 1,59 a multiplikátor.) A kiemelt, nagy költségve-tésű fesztiválok esetében viszont szükségesnek tartanánk az egyedi, komplex gazda-sági hatás vizsgálatok 2–3 évente ismétlődő elkészíttetését.

Jelenlegi vizsgálatunk gazdasági hatással kapcsolatos információja, hogy hány embert foglalkoztattak pénzért, hány ideiglenes vagy állandó munkahelyet teremtettek. (Az önkéntesek számáról a társadalmi hatás fejezetben már szóltunk.) A teljes költ-ségvetés 6%-a, azaz 120 millió forint körüli összeg került a fesztiválok szervező és kisegítő személyzetéhez. E számok alapján egy teljes vagy részmunkaidőben, vagy alkalmi munkásként fizetett szervezőre, közreműködőre 13 ezer forint jut. (A kiemelt fesztiválok ide vonatkozó adatai ebben a számításban nem szerepelnek, mert az alkal-mazottak számára vonatkozó mutatók között, feltételezésünk szerint, nem vették mindazokat számba, akiket alvállalkozókon keresztül foglalkoztattak. Különösen a Sziget esetében torzak az adatok, nem hihetjük el, hogy összesen 54 állandó és rész-munkaidős, valamint a fesztivál idején alkalmazott különböző kisegítő működteti a fesztivált, de a Budapesti Tavaszi Fesztiválra eső 12 fő sem valószínű. A BTF esetében valószínűleg magát a kht.-t működtető munkatársakat nem számították a foglalkozta-tottak közé. Így az egy alkalmazottra jutó költségek aránya nagyon torz képet mutat-na.)

A gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatás része az is, hogy hány művész jut munkához a fesztivál programjai során, pontosabban hány megrendelés születik, hiszen egy művész több fesztiválon is felléphet. A vizsgált fesztiválok kb. ugyanannyi hivatásos művészt foglalkoztattak, mint ahány amatőrt, azaz 25 ezer körüli felkérés született. Mint már korábban bemutattuk, a fesztiválok teljes költségvetésének közel fele vándorolt a művészekhez, aminek egy része kiadásaik fedezetét, másik része díjazásukat szolgálta. Azt nem tudjuk, hogy milyen az arány e két költségnem között, mint ahogy azt sem, hogy a külföldi vendégszereplők honoráriumuk hány százalékát költötték el hazánkban.


26. táblázat A különböző jogcímeken foglalkoztatottak száma a fesztiválokon (kiemelt fesztiválok adatai nélkül*)

Fő Állandó alkalmazott, teljes munkaidőben 2 470 Állandó alkalmazott, részmunkaidőben 307 Teljes munkaidőben a fesztivál idejére alkalmazott 2 260 Részmunkaidőben a fesztivál idejére alkalmazott 2 348 Alkalmi személyzet 1 864 Alkalmazottak összesen 9 249 Önkéntesek összesen 10 911 Alkalmazottak+önkéntesek összesen 20 160 Fesztiválok száma 220 Összes személyzet/fesztivál 92 Fizetett alkalmazottak/fesztivál 42 Önkéntesek/fesztivál 50

* Nagyságrendileg annyi azért megmondható, hogy mintegy ezer-ezer fővel nő meg mind a fizetett, mind az önkéntesként alkalmazottak száma. Összesen tehát 22 ezer fő körüli, ha a kiemelt fesztiválokkal is számolunk.

A FESZTIVÁLOK INFRASTRUKTÚRÁJA Egy fesztivált nemcsak a programjainak, hanem a kapcsolódó szolgáltatá-

soknak a színvonala is minősít. Vizsgálatunkban azt mértük, hogy biztosít-e ele-gendő szálláshelyet a település a hosszabb időre odalátogató vendégek számára, van-e elegendő vendéglátóhely, parkolási lehetőség és elegendő-e az illemhelyek száma?

A legtöbb fesztiválszervező a parkolóhelyek számát kevesli; evvel a problémá-val a fesztiválszervezők közel fele küzd. Nem sokkal jobb a helyzet az illemhelyek és a szálláshelyek mennyiségével sem, ezek a fesztiválok 35–40%-ban nem elegendők. A vendéglátóhelyek mennyisége okoz a legkevesebb esetben problémát, erre a szerve-zők 15%-a panaszkodott. E problémák egy része persze nem a fesztiválszervezők hatáskörébe tartozik, a javulást részben az önkormányzatokkal, részben a helyi gaz-daság szereplőivel közösen kellene orvosolni.

Vajon mennyire számítanak a települések a fesztiválok kultúra- és gazdaság-élénkítő hatására? Mennyire tekintik fontosnak a fesztiválokat, milyen szerepet tu-lajdonítanak nekik településfejlesztési terveikben?


13. ábra Van-e elegendő…? (%)

85

66

63

56

15

34

37

44

vendéglátóhely

szálláshely

illemhely

parkolóhely

van nincs

27. táblázat Mennyire fontos szerepe van a fesztiválnak a különböző szintű településfejlesztési tervekben?

A település A kistérség A régió

településfejlesztési tervében (%) Kiemelkedően fontos 33 17 15 Fontos 32 28 25 Nem szerepel benne 32 49 54 Nem tudja 3 5 6 Összesen 100 100 100

A fesztiválszervezők egyharmada gondolja úgy, hogy a települések fejlesztési terveiben nagyon fontos szerep jut fesztiváljának. A magasabb, a kistérségi és regio-nális szintek csak 15–17%-ról feltételezik, vagy tudják, hogy a fesztiváloknak kiemel-kedő szerepet tulajdonítanak.

Feltételezhető lenne, hogy legalább a sok látogatót vonzó nagyrendezvé-nyek nagyobb szerepet kapnak a fejlesztési tervekben. Az adatok azonban azt mutatják, hogy még a 20 ezer fő feletti közönséget vonzó fesztiváloknak is csak kb. 40%-a szerepel kiemelkedő fontossággal a települések fejlesztési terveiben, a kistérségek, illetve régiók terveibe pedig csak 20%-uk került be kiemelkedő fon-


tos tényezőként23. Ezen adatok arra utalnak, hogy a fesztiválszervezőknek is érdeke lenne számokkal, kutatásokkal bizonyítani társadalmi és gazdasági hatá-sukat.

MARKETING JELLEMZŐK Sokszor maguk a fesztiválok sem készítenek fejlesztési terveket. A fesztiválok

50%-a számolt be arról, hogy van írott stratégiai terve, ugyanennyi azok aránya, akik marketing tervvel is rendelkeznek. Leírt üzleti tervvel 44%, szervezeti működési sza-bályzattal és alapító okirattal is 20–20% rendelkezik. Sokan vannak, akik csak a pályá-zatokhoz fogalmazzák meg ezeket a terveket, így összesen 80–80% körüli a stratégiai, illetve marketing tervvel, és 65% körüli az üzleti tervvel rendelkezők aránya.

A stratégia gondolkodás bizonyítéka az is, ha ismerik a közönségüket, annak ösz-szetételét és a fesztivállal való elégedettségét, elvárásait, véleményét. A vizsgált fesztivá-lok 40%-a készített az elmúlt 4–5 évben ilyen jellegű felmérést. A felméréseknek persze komoly költségvonzata van, amennyiben nem maguk a szervezők, hanem valamilyen független, külső cég végzi azokat. Ilyenről a megkérdezettek mindössze 20%-a számolt be. Ha a nagyobb költségvetésű fesztiválokat vizsgáljuk, akkor a vizsgálatot készítők aránya 60–70%-ra nő, de a profi külsős cégek közönségvizsgálatba bevont aránya alig. A vizsgált 206 fesztivál közül (ez a kérdés a rövid kérdőívben nem szerepelt, ezért itt nem 231 az összes megkérdezett száma) 2000 óta, azaz 4 év alatt, összesen 16-an végeztettek szakértő céggel közönségvizsgálatot! Ez a tény mind a fesztiválszervezők, mind a pályáztatók érdekeinek figyelmen kívül hagyásáról tesz tanúbizonyságot.

A stratégiai és marketing szemléletű gondolkodást tükrözi, ha van honlapja a fesztiválnak. Összesen 38% tudott ilyenről beszámolni. A valós arány ennél biztos kevesebb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy hány olyan fesztivál van, melynek kü-lön, önálló honlapja van, és nem az önkormányzat vagy a település honlapján van megemlítve. A honlapoknak valamivel több mint fele (az összes fesztivál honlapjá-nak 20%-a) kétnyelvű.

A fesztiválok reklámtevékenysége, nyilván nem függetlenül pénzügyi lehetősé-geiktől, igen változatos. Érthető módon a helyi médiát veszik a legtöbben igénybe, 85–95% számolt be arról, hogy a helyi nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelen-tetett reklámot. Hasonló arányú a szórólapok használata is.

Országos hatókörű médiát a fesztiválok 55–65%-a vett igénybe. Legkevesebben – a megkérdezettek 25%-a – óriásplakátot használtak. Utazási irodákkal 40% állt

23 Ezen arányok valóságközeliségét nehéz megítélni, mert nem tudjuk, hogy a szervezők

inkább panaszkodtak, és emiatt a valóságosnál kisebb arányt „saccoltak”, vagy fontos-ságukat bizonyítandó inkább nagyobbat, és azt sem lehet tudni, hogy a tervek mikor ké-szültek, mennyire frissek.


kapcsolatban. A fesztiválszervezők 17%-a számolt be külföldi utazási irodá(k)ban való megjelenésről.

Összességében a fesztiválszervezőknek csak 30%-a elégedett teljes mértékben a fesztivál reklám- és marketing tevékenységével, és valamivel többen, 36% a közön-ségszervezési tevékenységgel.

28. táblázat Milyen csatornákat használtak a fesztivál népszerűsítésére, reklámjára?

% Helyi írott sajtót 97 Szórólapokat 96 Helyi televíziót 85 Helyi rádiót 84 Internetet (saját és egyéb) 82 Országos napilapokat, magazinokat 65 Országos rádió csatorná(ka)t 63 Országos tévécsatorná(ka)t 54 Partner utazási irodákat 42 Óriásplakátokat 25 Egyéb 39

29. táblázat Osztályozza le, hogy mennyire elégedett a fesztivál ...? (%)

Közönségszervezési Marketing, reklám-

tevékenységével?

5 (teljes mértékben elégedett) 36 29 4 44 39 3 19 29 2 0,5 3 1 (egyáltalán nem elégedett) 0,5 0 Összesen 100 100 Átlag (1–5 osztályzatok) 4,14 3,96

TERVEK, A JÖVŐ A következő adatok szintén arra utalnak, hogy maguk a fesztiválszervezők is

érzik a marketing szemlélet hiányát, mert legtöbben (43%) arról számoltak be, hogy marketing tevékenységüket szeretnék a jövőben fejleszteni. Sokuk (23%) törekszik nagyobb pénzügyi stabilitás elérésére, de ennek eszközéről nem számoltak be, illetve kifejezetten a bevételek növelését mindössze 9% tervezi.


A programok kínálatát szeretné bővíteni a fesztiválok több mint egyharmada. A fesztiválok színvonalának emelését többféle módon is tervezik, volt, aki csak általános-ságban fogalmazott a színvonal emeléséről (18%), de a nagyobb nemzetközi sztárok meghívása (11%), a nemzetközi kapcsolatok ápolása (20%), a technikai színvonal javítása (9%), és az infrastruktúra fejlesztésére, több helyszín bevonására (16%) vonat-kozó tervek mindegyike is a fesztiválok színvonala emelésének vágyát tükrözi.

30. táblázat Milyen tervei vannak, mit szeretne fejleszteni a fesztivállal kapcsolatban? (nyitott kérdésre adott válaszelemek aránya a szervezők típusán belül)

Önkor-mányzat

Kft., vállalk.

Egyesület, alapítvány, kht., egyéb

Összesen

% % % % Marketing tevékenység fejlesztése 42 32 49 43 Több programot 34 21 46 36 Pénzügyi helyzetet stabilizálni 20 26 26 23 Nemzetközi kapcsolatokat 16 24 23 20 Színvonal emelését 20 9 20 18 Infrastruktúra fejlesztése, több

helyszín 16 18 16 16 Nagyobb nemzetközi sztárok

meghívása 14 3 10 11 Közösségi célok 7 3 17 10 Bevételek növelése 11 12 6 9 Technikai fejlesztés 12 6 6 9 Egyéb tartalmi tényező 8 12 7 8 Egyéb külső tényező 6 6 1 4 Módszereit 4 3 4 4 Több napon tartson 4 0 1 2 Nincs ilyen 3 3 0 2 Egyéb 25 44 17 25 Válaszoló fesztiválok száma (db) 102 34 69 205

ÖSSZEFOGLALÓ: NÉHÁNY FONTOS ADAT

– A fesztiválok 60%-a 10 évnél fiatalabb, 40%-a pedig 10 évnél régebb óta mű-ködik, ebből 12% a 20 évnél is régebben működők aránya.

– Évente rendezik meg a vizsgált fesztiválok 93%-át. – Mindig az év egyazon időszakában rendezik meg a vizsgált fesztiválok 93%-át.


– A fesztiválok fele 4 napnál rövidebb, fele 4 napnál hosszabb ideig tart. A két leggyakoribb időtartam a 3 nap, illetve a 6–14 nap: a fesztiválok egyne-gyede 3 napos, másik egynegyede egy-két hétig is eltart.

– A vizsgált fesztiválok hozzávetőlegesen 2700 műsoros napot szerveznek egy év során, ami azt jelenti, hogy az év egy átlagos napján minimum hét fesztiválon zajlanak programok.

– A fesztiválok háromnegyedét egy településen rendezik, kb. 10%-át 2–5 tele-pülésen, és szintén 10% körüli az 5-nél több településre kiterjedő feszti-válok aránya.

– A vizsgált fesztiválok felét önkormányzatok vagy önkormányzati intézmé-nyek szervezik. Kft. vagy egyéb vállalkozás 15%-ban található a szerve-zők között. Közhasznú társasági formában működik 14%, egyesületi formában 10%, alapítványiban pedig 8%.

– A fesztiválok mintegy 6000 művészeti programot mutattak be, több száz ki-állítás és számtalan nem művészeti esemény (vásár, sportolási lehetőség, főzés, evés-ivás, táncház stb.) kíséretében.

– Átlagosan minden második fesztiválra jut egy új színházi vagy komolyze-nei/kortárszenei ősbemutató.

– Legnagyobb programkínálat a könnyűzenei koncertekből, valamint a népze-ne-néptánc előadásokból volt, mindkét műfaj mintegy 2000 produkció-val képviseltette magát. Ezer körüli volt a komolyzenei, 700 körüli a színházi, 600 a tánc előadások száma, és 500 a filmvetítéseké.

– A művészeti fesztiválok, mind a komolyzenei, mind a színházi fesztiválok fe-le Budapesten, illetve vonzáskörzetében jött létre, de az irodalmi és film-fesztiválok harmada is ide összpontosul.

– Az összes fesztiváltámogatásra fordított pénz közel fele a budapesti, illetve Pest megyei – az összes fesztivál alig több mint egynegyedét (28%) kite-vő – rendezvényekhez került.

– A vizsgált és e kérdésre válaszoló fesztiválok összesen mintegy 6 milliárd fo-rint költségvetésből gazdálkodtak. A teljes fesztiválpiac becsült nagysága 8–10 milliárd forint körüli.

– A teljes költségvetésnek 35%-a saját forrásból, 18%-a önkormányzati forrás-ból származott. A szponzorok és a központi állami támogatás aránya hasonló, 20%, illetve 18%. A különféle hazai és külföldi pályázati forrá-sokból elnyert összegek aránya 3%, az NKA-tól elnyert forrásoké szintén 3%. A civil szervezetek és a média a teljes költségvetéshez 1–2%-kal já-rult hozzá.

– A fesztiváloknak összesen több mint 2000 állandó és alkalmi szponzora volt.

– A fesztiválok 33%-ának teljes költségvetése 3 millió forint alatti, 35%-ának 3–10 millió forint közötti, 20%-ának 10–30 millió forint közötti, és 15%-ának 30 millió forintnál nagyobb volt.


– A legdrágább fesztiválok az összművészeti, a könnyűzenei és a színházi fesz-tiválok, a legolcsóbbak a népművészetiek voltak.

– A vizsgált fesztiválok 60%-a tízezer főnél kisebb hatókörű, ezen belül 23% csak maximum egy-két ezer fő közönséget vonzott. A fesztiválok egyne-gyede közepes méretű, 10–50 ezer fős közönséggel, és kb. egytizedük te-kinthető – legalábbis hazai viszonylatban – nagy fesztiválnak, ezek leg-alább 50 ezres közönséget tudhatnak magukénak.

– Az egy látogatóra jutó közpénz átlagosan 2600 forint, azaz ennyibe kerül az államnak egy ember „fesztiválöröme”.

– A fesztiválszervezők kb. felének volt (vagy vallotta be, hogy volt) valamilyen saját bevételi forrása, összesen mintegy 600 millió forint értékben, ami-ből 400 milliót a jegyek, 160 milliót a helypénzből, bérleti díjakból befo-lyó összegek és 30 milliót a kereskedelmi tevékenységből származó bevé-telek tettek ki.

– A vizsgált fesztiválokon összesen mintegy 700 új produkció született. – A magyar és a külföldi (hivatásos és amatőr) művészek aránya átlagosan 75–

25%, a hazaiak javára. – A vizsgált fesztiválok összesen 10 ezer önkéntest alkalmaztak, ez egy átlagos

fesztiválra vetítve kb. 50 embert jelent. – A megmozgatott amatőr fellépők száma hozzávetőlegesen 25–30 ezer volt,

egy fesztiválra átlagosan 130 körüli amatőr művész „jut”. – A fesztiválok közönsége átlagosan 57%-ban kerül ki a helyi lakosokból, 16%-

ban a környékbéliekből, 6%-ban budapestiekből (amennyiben nem bu-dapesti a fesztivál), 8%-ban a környező megyékből, a régióból, 5%-ban az ország távolabbi részéből, 4%-ban határon túli szomszédos országokból, 3%-ban Európa más országaiból és 1%-ban Európán kívüli országokból.

– A fesztiválszervezőknek csak 30%-a elégedett teljes mértékben a fesztivál rek-lám- és marketing tevékenységével, és valamivel többen, 36% a közön-ségszervezési tevékenységgel.

– A fesztiválszervezők tervei között a marketing tevékenység fejlesztése, a programkínálat bővítése, a színvonal emelése, valamint a pénzügyi hely-zetük stabilizálása kapta a legnagyobb hangsúlyt.


KÉRDŐÍV

A FESZTIVÁLSZERVEZŐKKEL

FOLYTATOTT INTERJÚK

ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KÉRDŐÍV FORMAILAG EGYSZERŰSÍTETT VÁLTOZATA

1. A kérdőívben szereplő összes kérdés a .............................. fesztiválra / ren-

dezvénysorozatra vonatkozik. 2. Mely évben rendezték meg először a fesztivált / eseményt / rendezvényso-

rozatot? 3. Hányadik az idei fesztivál? 4. Milyen rendszerességgel rendezik a fesztivált? 5. Mindig:

– az év egyazon időszakában rendezik vagy – változó, hogy mikor kerül megrendezésre? – egyéb, éspedig: ..............................

6. Kérem, néhány szóban foglalja össze, hogy melyek a megrendezésének leg-főbb okai és céljai. Kérem, hogy sorrendben sorolja fel ezeket!

7. Kérem, mondja meg, hogy milyen jellegű programok, események voltak a fesztiválon a kártyalapon olvashatók közül?

– komolyzenei, opera – populáris könnyűzene, pop, rock stb. – jazz, világzene, etno, alternatív – színház, zenés színház – tánc, klasszikus és modern – irodalmi – mozgókép, film, videó, stb. – képző- és iparművészeti – népművészeti, néptánc, népzene – népi hagyományőrző, népszokások, hagyományok – népi mesterségek, kézműves vásár, kiállítás – amatőr művészet, kórus, hangszer – amatőr művészet, tánc, társastánc – amatőr művészet, versmondás, színjátszás – történelmi hagyomány, műemlékekhez kötődő – gyermek- és ifjúsági programok – nemzetiségi – borászati – gasztronómia – sport, természet


– környezetvédelem – szakmai találkozó, konferencia, workshop, oktatás – egyéb, az előzőekbe be nem sorolható, éspedig: ..............................

8. Mi a fesztivál fő profilja? 9. Hány művészeti kiállítás (képzőművészeti, népművészeti, fotó, iparművé-

szeti stb.) volt a fesztivál ideje alatt? 10. Felsorolok Önnek néhány művészeti ágat. Kérem, mondja meg mindegyik-

ről, hogy a fesztivál ideje alatt összesen hány előadás volt az adott művészeti ágban. Ha például egy színdarabot 2 napon is előadtak, akkor kérjük, ezt kettőnek számolja. Tehát hány ...

– komolyzenei program (komolyzenei koncert, opera előadás, énekest, előadóest stb.) volt?

– könnyűzenei koncert (pop, rock, világzene, jazz stb.) volt? – színházi előadás volt? – néptánc, népzenei előadás volt? – kortárs tánc, mozgás színház volt? – egyéb előadóművészet, éspedig: .............................. – filmvetítés volt? – összesen?

11. Hány olyan művészeti, színházi, zenei, tánc produkció volt a fesztiválon, amelyet itt mutattak be először?

12. Ki a fesztivál szervezője? – erre a fesztiválra szerveződött jogi személy, csak ezzel a fesztivállal

foglalkozik, – professzionális rendezvényszervező cég, ami több fesztivállal foglalko-

zik, – önkormányzat, művelődési ház vagy más önkormányzati intézmény, – civil szervezet vagy – saját szervezés (színházé, más fenntartású kulturális intézményé)? – egyéb, éspedig: ..............................

13. Milyen jogi formában működik jelenleg a fesztivál szervezése? – kht., – egyesület, – alapítvány, – kft. vagy egyéb formájú vállalkozás vagy – önkormányzati intézmény? – egyéb, éspedig: ..............................

14. Hány napig tart a fesztivál? 15. És ebből hány napon vannak programok? 16. Hány településen van a fesztiválnak programja? Kérem, csak azokra a te-

lepülésekre gondoljon, melyeken ennek a fesztiválnak a költségvetéséből valósulnak meg a programok.


17. Kérem, a kártyalapról válassza ki, hogy a fesztivál számára melyik a leg-fontosabb érték! És melyik a második legfontosabb? És a harmadik? Ha valami más értékre gondol, kérem azt is mondja meg!

– magas művészeti értéket közvetítsen – új művészeti értékek létrehozása/bemutatása – alkalmat teremteni külföldi produkciók megismertetésére – a magyarok jó hírnevét növelje nemzetközileg – a népi hagyományok ápolása, népművészet népszerűsítése, életben tar-

tása – könnyed szórakozást nyújtson – sokoldalú, többféle szórakozást nyújtson – legyen egyedisége, egyénisége, saját stílusa – egy/több szakma számára biztosítson találkozási, fejlődési lehetőséget – valamely szakma képviselői számára bemutatkozási lehetőséget bizto-

sítani – az amatőr tehetségek, művészetek népszerűsítse, támogatása – a helyi épített örökséget (vár, múzeum, kastély, rom stb.) népszerűsítse – létrehozzon, kialakítson valamilyen, csak a településhez köthető egye-

di arculatot – növelje a település, a környék idegenforgalmát – közös cselekvést biztosítson a helybélieknek, a helyi összefogást erő-

sítse – a kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése – növelje a helybeli lakosok helyi identitását – fellendítse a helyi gazdaságot, a helyi vállalkozókat, munkahelyet te-

remtsen – a turisztikai szezon időbeli széthúzása – gazdasági haszon elérése – egyéb, éspedig: ..............................

1. az első legfontosabb sorszáma: 2. a második legfontosabb sorszáma: 3. a harmadik legfontosabb sorszáma:

18. Hogy tudja, a fesztiválnak mennyire fontos szerepe van a település telepü-lésfejlesztési tervében? Kiemelkedően fontos, fontos vagy nem szerepel a település-fejlesztési tervben? És a ...

– település településfejlesztési tervében? – kistérség településfejlesztési tervében? – régió településfejlesztési tervében?

19. Van-e a fesztiválnak írott stratégiai terve? Van, külön nincs, csak pályáza-tokban fogalmazzák meg vagy nincs ilyen? És van-e ...

– írott stratégiai terve? – írott marketing terve?


– írott üzleti terve? – alapító okirata? – szervezeti és működési szabályzata?

20. Kik számára rendezik elsősorban a fesztivált, kik alkotják a fesztivál elsőd-leges célcsoportját?

21. Mekkora a fesztivál vonzereje, milyen távolságról vonz látogatókat? Ön szerint a közönség kb. hány százaléka jön a kártyalapon szereplő helyekről?

– ha budapesti fesztivál: innen Budapestről – ha vidéken van a fesztivál: innen a fesztivál településéről/települései-

ről – ha vidéken van a fesztivál: Budapestről – a kistérségből, közelről a környékről – a környező megyékből, a régióból – távolabbról, de belföldről – a határon túlról (környező országokból) – Európa más országaiból – Európán kívüli országokból

22. Összesen mekkora, hány fő az egyidejű befogadóképessége a fesztivál ese-ményeinek helyt adó beltéri helyszíneknek? És a kültéri helyszíneknek?

– beltéri helyszínek befogadóképessége összesen: – kültéri helyszínek befogadóképessége összesen:

23. A helyszínek befogadóképességéhez mérten hány %-os volt a fesztivál ese-ményeinek átlagos látogatottsága 2004-ben?

24. Összesen hány látogatója volt a 2004-es fesztiválnak? Kérem, vegye szám-ba mind az ingyenesen, mind a belépővel érkező látogatókat.

25. Hány olyan programja volt a fesztiválnak, amely ingyenes volt, tehát nem kellett rá jegyet váltani?

26. Ezeknek az ingyenes programoknak becslése szerint összesen hány látoga-tója volt?

27. Hány olyan programja volt a fesztiválnak, amelyet csak jeggyel vagy bérlet-tel lehetett látogatni?

28. Ezeknek a csak belépővel látogatható programoknak összesen hány látoga-tója volt?

29. a. Az összes eladott jegy közül kb. hány százalék volt: – teljes árú? – szakmai/kedvezményes? – ingyenes/tisztelet?

28. b. És a bérletek közül? 30. Mit gondol, van-e elegendő szálláshely a településen/a kistérségben a fesz-

tivál idején idelátogatóknak? 31. Mit gondol van-e elég vendéglátóhely (étterem, bolt, kocsma stb.) a feszti-

vál idején idelátogatóknak?


32. Mit gondol, van-e elegendő parkolóhely a települése(ke)n a fesztivál idején idelátogatóknak?

33. Mit gondol van-e elég WC a fesztivál idején idelátogatóknak? 34. Készült-e 2000 óta felmérés a fesztivál közönségéről? 35. Ezt a fesztivál:

– maga készítette vagy – külső céget bízott meg vele?

36. Mennyi volt idén a fesztivál teljes költségvetése? Kérjük, hogy a teljes, pon-tos összeget írja le, például 1 625 400 Ft!

37. És ebből mennyi a(z): – önkormányzati (helyi, megyei, fővárosi) pénzbeli támogatás (pályázati

önrész ide számít)? – központi állami/minisztériumi pénzbeli támogatás? – Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert összeg? – egyéb pályázatokon elnyert összeg? – civil szervezetektől kapott pénzbeli támogatás? – szponzorok által nyújtott pénzbeli támogatás? – magánszemélyektől kapott pénzbeli támogatás? – médiától kapott pénzbeli támogatás? – EU-s pályázaton elnyert összeg? – más külföldi források? – saját forrás összesen? – egyéb pénzbeli támogatás, éspedig: .............................. – összesen = a fesztivál teljes költségvetése (= 36. kérdés összegével)?

38. Kérem, most vegyük sorra, hogy a saját forrás milyen tételekből adódott össze! Mennyi volt a saját forrásból a jegybevétel összege? És a(z) ...

– jegybevétel – kereskedelmi tevékenységből (cd, könyvek, ajándékok stb.), vendéglá-

tásból származó bevételek? – helypénzből, bérleti díjakból származó bevételek? – önrész? – egyéb saját forrás, éspedig: ..............................

39. a. És kapott-e a fesztivál természetbeni támogatást a következő helyek- ről:

28. b. És mennyire volt fontos ez a természetbeni támogatás: kiemelkedően fontos volt / nagyon fontos volt / közepesen volt fontos vagy nem volt jelentős?

– önkormányzattól (helyi, megyei, fővárosi)? – civil szervezetektől? – szponzoroktól? – magán személyektől? – médiától? – egyéb helyről, éspedig: ..............................


40. Mely minisztérium(ok)tól, költségvetési intézménytől kapta a támogatást? – NKÖM (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) – GYISM (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium) – IM (Igazságügyi Minisztérium) – MEH (Miniszterelnöki Hivatal) – FVFM (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) – KVVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) – GM (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) – egyéb, éspedig: ..............................

41. Hány állandó szponzora van a fesztiválnak? 42. Hány alkalmi szponzora volt 2004-ben a fesztiválnak? 43. Az állandó és alkalmi szponzorok között összesen hány helyi cég/intéz-

mény/személy van? És az állandó és alkalmi szponzorok között összesen hány ... – helyi cég / intézmény / személy van – regionális cég / intézmény van? – országos cég / intézmény van? – multinacionális cég/intézmény van?

44. Most a fesztivállal kapcsolatos költségekről, kiadásokról szeretném kér-dezni. Mennyit fordítottak a fesztivál teljes költségvetéséből a magyar művészek együttesek díjazására, illetve egyéb költségeire? Kérem, hogy egy tételt csak egyszer szerepeltessen! És mennyit fordítottak ...

– magyar művészek, együttesek díjazására, illetve egyéb költségeire – külföldi művészek, együttesek díjazására, illetve egyéb költségeire? – a fesztivál személyzet, a szervezők, a kisegítők (rendfenntartók, park-

őrök, takarítók, jegyszedők stb.) költségeire, díjazására? – az előadások, az események technikai (terem/épület bérlet, eszközök,

felszerelések stb.), szállítási költségeire? – járulékos költségekre (biztosítás, jogdíjak, licencek stb.)? – a különböző nem művészeti események, oktatás, konferenciák, work-

shopok költségére? – oktatásra, kurzusokra? – általános működési költségekre (pénzügyi, iroda stb.)? – reklám, marketing kiadványok, nyomtatványok, PR-tevékenység költ-

ségeire? – egyéb, az előzőekben nem szereplő költségekre?

45. Mennyi volt a belépőjegy legalacsonyabb ára a fizetős eseményekre? És mennyi volt a legmagasabb?

– legalacsonyabb: – legmagasabb:

46. Összesen hány magyar művész lépett fel a fesztiválon? És hány ... – magyar – külföldi?


47. A fellépő művészek hány százaléka profi? És hány százaléka amatőr? – profi – amatőr

48. A fellépő művészeken kívül hány embert (szervezők, őrző-védők, takarítók, jegyszedők, orvos és egyéb személyzet) foglalkoztatott a fesztivál a fesztivál előkészí-tése, időtartama és utómunkálatai során állandó alkalmazottként, teljes munkaidő-ben? És hány főt ...

– állandó alkalmazottként teljes munkaidőben – állandó alkalmazottként részmunkaidőben – csak a fesztivál ideje alatt teljes munkaidőben – csak a fesztivál ideje alatt részmunkaidőben – alkalmi munkásként – önkéntes munkásként

49. Ki a felelős a kommunikációért, promócióért (pl. reklámok, PR-cikkek) a következők közül:

– profi „külsős” cég? – főállású, csak evvel foglalkozó ember? – más teendők mellett evvel is foglalkozó ember? – egyéb megoldás, éspedig: ..............................

50. A belépődíjas programokra hol, hogy lehet jegyhez jutni, ki a jegyértékesí-tő a következők közül:

– saját jegypénztár, a rendezvény helyszínén – más jegyiroda, irodák – utazási irodák – közönségszervezők – interneten keresztül – egyéb megoldás, éspedig…

51. Van-e a fesztiválnak saját, önálló honlapja? 52. Mi a honlap címe? 53. Milyen nyelvű ez a honlap:

– csak magyar vagy – idegen nyelvű is?

54. Milyen csatornákat használtak a fesztivál népszerűsítésére, reklámjára a következők közül:

– országos tévécsatorna(k) – országos rádió csatorna(k) – országos napilapok, magazinok – helyi írott sajtó – helyi rádió – helyi televízió – szórólapok – óriásplakátok


– Internet (saját és egyéb) – partner utazási irodák – egyéb, éspedig: ..............................

55. Hány olyan külföldi utazási iroda van, amelyik ajánlja a fesztivált vagy egyes programjait? És hány hazai utazási iroda van, amelyik ajánlja a fesztivált vagy egyes programjait?

– külföldi iroda: – hazai iroda:

56. Kérem, 1-től 5-ig osztályozza, hogy mennyire elégedett a fesztivál közön-ségszervezési tevékenységével eredményességi szempontból, azaz abból a szempont-ból, hogy mekkora volt az érdeklődés, mennyire tudták megtölteni a nézőteret, elad-ni a programokat? Az 5-ös azt jelenti, hogy teljes mértékben elégedett, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem elégedett. És mennyire elégedett marketing, reklám szem-pontból?

– közönségszervezési tevékenységgel: – marketing, reklám:

57. Mi a fesztivál legnagyobb pénzügyi nehézsége? 58. Mi volt a fesztivál legnagyobb szervezési nehézsége? 59. A fesztivál adott időtartamán kívül szerveznek-e programokat a fesztivál

égisze alatt, azaz: év közben benne tud-e élni a fesztivál a köztudatban? 60. Milyen programokat szerveznek? 61. Milyen terveik vannak, mit akarnak a jövőben fejleszteni a fesztivállal kap-

csolatban? Kérem, a három legfontosabbat említse, sorrendben! – legfontosabb: – második legfontosabb: – harmadik legfontosabb:

62. Miben látják/látnák a fesztivál tartós fennmaradásának alapját? 63. Önnek mi a fesztivál szervezésében a beosztása, fő feladata? 64. És végül arra kérem, hogy ha voltak a 2003-as, 2004-es évben ennek a fesz-

tiválnak programfüzetei, akkor lehetőleg mindegyikből adjon nekünk! 65. Ha kérdése van a kutatással kapcsolatban, hívja: X-t az Y telefonszámon. 66. (A kérdezőbiztoshoz:) Értékeld, hogy tapasztalatod szerint a kérdezett

pénzügyi és egyéb nyilvántartása: – nagyon jó, rendezett volt – nem volt teljesen rendezett, de azért megbízhatóan tudott válaszolni – hanyag volt, a válaszai nem nagyon megbízhatóak – egyéb, éspedig: .........

KÖZÖNSÉGADATOK HAT FESZTIVÁLRÓL

A fesztiválok közönségének felmérése piaci, reklám és turisztikai szempontból

egyaránt adhat fontos információkat a fesztiválokkal kapcsolatban. A piaci jellegű információk megmutatják, hogy mi a látogatók véleménye, milyen az elégedettségük, mik az igényeik, mi az, amit hiányoltak stb. a fesztivállal kapcsolatban. A reklám és marketing munka visszajelzése, hogy honnan értesültek és honnan érkeztek a látoga-tók, valamint az is, hogy milyen a közönség összetétele, hogy vajon a megcélzott közönség látogatta-e a rendezvényeket. A közönségmérés megkerülhetetlen a turisz-tikai hatás vizsgálatához is, hiszen csak a közönség adhat választ arra, hogy milyen, a fesztiválhoz kapcsolódó, illetve attól független kiadásaik voltak.

Az utóbbi évtizedben egyre több olyan hatástanulmány készült (egyelőre in-kább csak külföldön), mely általában a kultúra gazdaságélénkítő szerepét próbálja kimutatni, avval a nem titkolt szándékkal, hogy a pénzosztóknak bebizonyítsa, a kultúrába fektetett pénz nemcsak a lelkeket gazdagítja, hanem a gazdaságot is.

Amikor a fesztiválok gazdasági hatását szeretnénk mérni, háromféle hatást kell számba venni:

1. a közvetlen hatást: a közönség kiadásait; 2. a közvetett hatást: a fesztivál által alkalmazott szervezők, kisegítők, közre-

működők, művészek, szolgáltatók kiadásait; 3. a tovagyűrűző hatást: a fesztivál során működő szolgáltatók más cégek felé

történő kiadásait. Komplex hatástanulmányok a gazdasági mellett más, pl. a természeti környe-

zetre gyakorolt hatást is bevonják számításaikba. Természetesen ezen adatokat nem lehet és nem is érdemes minden fesztivál

esetében előállítani, beszerezni, részben emiatt olyan szorzókat szoktak használni, melyeket gazdasági modellek segítségével, akár régiónként vagy kistérségenként változóan számítanak ki, s amiket aztán az egyes konkrét eseményekre alkalmaznak. Ezek a szorzók eseménytípusonként is változhatnak, hiszen másfajta költéseket generálhat – csak a fesztiváloknál maradva is – egy színházi fesztivál, mint egy gaszt-ronómiai; egy szabadtéri, mint egy zárt színtereken zajló; egy, a családokat megcél-zó, mint egy elsősorban a fiatalokhoz szóló fesztivál.


A nagy, turisztikai szempontból különösen fontos fesztiválokról, nagyrendez-vényekről nálunk is készültek már hatástanulmányok. Mi, jelen kutatássorozat kere-tében arra vállalkoztunk, hogy hat fesztivál esetében

– a fesztiválok hatóköre, és – a közönség elégedettsége mellett – a gazdasági hatások közül a közvetlen (utazási kiadások, szállásköltség, ven-

déglátóhelyeken történt fogyasztás kiadásai, vásárlások, egyéb progra-mok kiadásai) hatást mérjük meg.

Mérésünk során – éppen a fesztiváltípusonként várhatóan eltérő hatás miatt –

különböző típusú fesztiválok közönségét szondáztuk. A vizsgált fesztiválok között szerepel két gasztronómiai, az egyiket vidéken, a másikat a fővárosban rendezték meg (Tokaji Ősz, XIII. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál), két színházi, melyből egyik a Szolnoki Művészeti Hetek, másik a Keszthelyi Táncpanoráma volt, egy összművészeti, a Pécsi Napok, és egy kortárs művészeti, a Budapesti Őszi Fesztivál. Választásunkat a kényszer is motiválta: csak olyan fesztiválokkal tudtunk dolgozni, melyek a kutatás terepmunkájának idején, 2004 őszén zajlottak.

E hat fesztivál vizsgálatának egyik célja az volt, hogy olyan mutatókat dolgoz-zunk és próbáljunk ki, amelyek egységesen alkalmazhatóak a hazai fesztiválok kö-zönségmérései során és alkalmasak összehasonlító értékelésre. Ezen belül különösen azt kerestük, hogy milyen indikátorok alkalmazhatóak a turisztikai hatások mérésére olyan esetekben, ahol nincs mód (és szükség) komplex hatásvizsgálatra.

A VIZSGÁLAT MÓDSZERE A turisztikai hatás becslésekor alapvető kérdés a közönség nagyságának, ezen

belül a turisták számának ismerete. A közönség nagyságát általában nem lehet pon-tosan megmondani, mert a legtöbb fesztiválon ingyenes programok is vannak, ebből adódóan olyan látogatók is, akik csak az ingyenes programokon vesznek részt. Az ő összeszámlálásuk általában nehezen kivitelezhető, sokszor még nagyságrendjük sem becsülhető jól. A csak belépővel látogatható fesztiváloknál a kiadott (ingyen, ked-vezményesen, teljes áron) jegyek száma képezi a becslés alapját, azonban általában ezek is csak a fesztiválrendezők jelentései alapján ismerhetők meg.

A közönség turizmus szempontú összetételénél azt érdemes megbecsülni, hogy milyen arányban alkotják helyi/környékbeli lakosok, távolabbi régiókból érkezők, valamint külföldi turisták.

Vizsgálatunkban a közönség ilyen szempontú összetételét két lépcsőben, idő-ben párhuzamosan vizsgáltuk: egyrészt a fesztiválra érkezők köréből egy-kétezer, kisebb fesztiválok esetében több száz embertől megkérdeztük, hogy magyarok vagy külföldről (és melyik országból) érkeztek-e. Ennek a gyors és hatékony, mindössze egy „strigula lapot” igénylő módszernek az eredményéből becsültük meg a magyarok

KÖZÖNSÉGADATOK HAT FESZTIVÁLRÓL 93

és a külföldiek arányát. A másik módszerrel kérdőívek kitöltésére került sor mind a magyar, mind a külföldi résztvevők körében. Arra törekedtünk, hogy valóságos ará-nyuktól függetlenül, minél több külföldi látogatót kérdezzünk meg, annak érdekében, hogy ha arányában ugyan kevés külföldi látogató volt is, elegendő számú külföldi látogatótól származó adatunk legyen az elemzéshez. A kérdőívek elemzésénél e számlálás eredményeként kapott magyar-külföldi látogató arányt vetítettük az adat-bázisra, evvel biztosítva a magyarok és a külföldiek megfelelő arányát.

A 31. táblázat a kétféle kérdezésminta elemszámra vonatkozó eredményét mu-tatja be.

31. táblázat A minta nagysága (fő)

Magyar kérdőívek

száma (minta

nagysága)

Külföldi kérdőívek

száma (minta

nagysága)

Kérdőívek száma

összesen (minta

nagysága)

Gyors- kérdezés,

strigula lapokkal

fő fő fő fő XIII. Nemzetközi Bor- és

Pezsgőfesztivál 285 109 394 2100 Tokaji Ősz 152 149 301 1280 Keszthelyi Táncpanoráma 285 30 315 903 Szolnoki Művészeti Hetek 200 0 200 454 Budapesti Őszi Fesztivál 261 25 286 408 Pécsi Napok 409 220 629 2139

A további adatok ismertetése során egyes fesztiválok nevét rövidítve közöljük.

HATÓKÖR, AVAGY HONNAN ÉRKEZTEK A FESZTIVÁLLÁTOGATÓK?

A külföldi látogatók aránya a Budapesten rendezett Nemzetközi Bor- és Pezsgő-

fesztiválon (Borfesztivál) a legmagasabb, majd minden harmadik vendég külföldi volt. A Tokaji Ősz, a Keszthelyi Táncpanoráma és a Budapesti Őszi Fesztivál (BŐF) láto-gatói között minden ötödik, a Pécsi Napokon pedig minden tizedik volt külföldi. Szol-nokon csak néhány külföldi látogatót találtunk.

A külföldiek aránya mellett az is érdekes, hogy a hazai látogatókra milyen vonzáskörben fejti ki hatását a fesztivál, milyen a helybéliek, illetve a távolabbról érkezők aránya.


A magyar vendégek közül a Szolnoki Művészeti Hetek, a Budapesti Őszi Fesz-tivál és a Pécsi Napok vonzanak legkevésbé a településen kívülről látogatókat. Ezen eseményeken a látogatók kétharmada-háromnegyede helybéli. A vizsgált hat fesztivá-lon átlagosan 50% körüli a helybéliek aránya, mely arány nem esik messze a több mint 200 fesztiválszervezővel készített, és az ő becsléseiken alapuló vizsgálat ered-ményétől: átlagosan 57%-ra becsülték a fesztiválok közönségében a helyi látogatók arányát.

32. táblázat Honnan jöttek a látogatók? (%)

Bor-

fesztivál Tokaj

Keszthelyi Tánc-

panoráma

Szolnoki M. H.

BŐF Pécsi Napok

% % % % % % A fesztivált rendező tele-

pülésről 49 5 42 75 67 69 A környék településeiről 9 9 15 14 6 7 Más vidéki városból 12 33 16 12 3 7 Más községből 2 8 3 0 1 2 Budapestről (49) 22 5 0 (67) 4 Külföldről 28 21 19 0 (4 fő) 22 11 Összesen 100 100 100 100 100

Finomabb, és a turisztikai hatás becsléséhez pontosabb információkat kapunk,

ha azt is megnézzük, hogy milyen távolságról, hány kilométerről érkeztek a hazai látogatók.

33. táblázat Milyen távolról érkeztek a nem helybéli magyarok?

Bor-

fesztivál (N=96)

Tokaj (N=183)

Keszthelyi Tánc-

panoráma (N=109)

Szolnoki M. H.

(N=52)

BŐF (N=24)

Pécsi Napok

(N=113)

% % % % % % Max. 20 km 18 13 34 31 26 23 21–50 km 30 12 30 63 37 27 51–100 km 17 34 8 4 19 8 > 100 km 33 41 27 2 19 42 Átlagos távolság (km) 96 130 72 33 58 115


Legnagyobb vonzásköre a Tokaji Ősznek és a Pécsi Napok rendezvénysorozat-nak volt, ide átlagosan 120–130 kilométeres körzetből utaztak a látogatók. Legkisebb hatóköre a Szolnoki Művészeti Heteknek, valamint a Budapesti Őszi Fesztiválnak volt, összefüggésben azzal, hogy e két rendezvénysorozatot elsősorban a helybéliek látogat-ják. Bár a Pécsi Napokon is magas, 70% körüli a helybéliek aránya, a nem helybéliek távolabbról érkeznek, mint a BŐF és a Szolnoki Művészeti Hetek látogatói.

A rendezvények valóságosan generált turistaforgalmát az mutatja a legegy-értelműbben24, hogy hányan vannak a látogatók között olyanok, akik kifejezetten a fesztivál miatt érkeztek a településre. E tekintetben a vizsgált fesztiválok közül a Tokaji Ősznek a legerősebb a vonzása, legalábbis e fesztivál közönségében találjuk a legtöbb olyan látogatót (54%), akit kifejezetten a fesztivál csalt a településre. Ebben a „versenyben” a BŐF és a Pécsi Napok lemaradnak (9–10%), de a Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál sem „teljesít” túl jól (18%). A Keszthelyi Táncpanoráma látogatói között 30%, aki kifejezetten a program miatt érkezett a városba, a Szolnoki Művésze-ti Hetek esetében pedig a látogatók egynegyedéről mondható ez el.

A Tokaji Ősz új látogatókat vonz, a budapesti Borfesztivál, a BŐF és a Pécsi Napok esetében inkább arról van szó, hogy a már amúgy is ott lévő turisták felkere-sik az éppen zajló rendezvényeket.

A fesztiválokon a kifejezetten a fesztivál miatt érkező külföldiek aránya a nem helyi látogatókon belül a Tokaji Őszön 40% volt, a BŐF és a Pécsi Napok rendezvé-nyein 20% feletti.

34. táblázat Azok aránya, akik kifejezetten a fesztivál miatt érkeztek a fesztivál településére

A nem a településen lakók körében

a magyarok

között a külföldiek

között összesen

A látogatók körében

összesen

% % % %

Borfesztivál 62 17 36 18

Tokaji Ősz 63 41 58 54

Keszthelyi Táncpanoráma 74 3 51 30

Szolnoki M. H. 98 – 98 25

BŐF 41 22 30 9

Pécsi Napok 36 23 31 10

24 E kérdés megválaszolása sem egyszerű azonban, mert a probléma ennél összetettebb, és

felveti a tyúk-tojás elsődlegességének dilemmáját is. Valójában azt a kérdést is meg kel-

lene válaszolni, hogy a nagyvárosok turisztikai vonzását mennyire befolyásolja a turis-

ták képzetében a város vélt vagy valós pezsgő (kulturális) életéről alkotott kép, melynek

része a fesztiválkínálat is.


A FESZTIVÁLLÁTOGATÓK KIADÁSAI A látogatók összetételétől nagyban függ, hogy mennyit költenek egy fesztivá-

lon. Általában ahol nagyobb a kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya a közön-ségben, ott várhatóan a költések is magasabbak, hiszen végletes esetben, ha más nem is, de az utazási költség egy olyan kiadási tétel, ami a helyben lakókat nem, vagy csak elhanyagolható mértékben érinti.

35. táblázat A fesztiválokra látogatók átlagos költései

Az összes látogatóra számított

átlag

A fesztivál miatt érkezőkre

számított átlag

A nem a fesztivál miatt érkezőkre számított átlag

(Ft) (Ft) (Ft)

Borfesztivál 36 572 37 978 36 263 Tokaji Ősz 27 574 30 634 24 025 Keszthelyi Táncpanoráma 14 746 08 457 17 419 Szolnoki M. H. 12 686 18 014 10 909 Pécsi Napok 11 727 19 949 10 867

A Keszthelyi Táncpanorámát kivéve, mindegyik fesztiválon a kifejezetten a

fesztivál miatt érkezők költései kisebb-nagyobb mértékben meghaladták mind az összes látogató, mind a nem a fesztivál miatt érkezők költéseit. A Keszthelyi Tánc-panoráma közönségénél talán azért van ez fordítva, mert az olyan eseménysorozat, amelynek egyik célcsoportja a már amúgy is a helyben vagy a környéken tartózkodó gyógyfürdőző turisták (mivel szeptember elején zajlik, a balatoni üdülőkre már nem számíthat). A többi vendég, aki – ugyan a fesztivál miatt megy Keszthelyre – csak egy estére látogat a városba, a színházjegyen kívül sem szállásra, sem étkezésre, sem más programra nem költ jelentős összegeket.

A Pécsi Napok és a Szolnoki Művészeti Hetek közönségében közel kétszer annyit költöttek a fesztivál miatti látogatók, mint a többiek. A Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál vendégei között nem volt jelentős különbség e tekintetben, míg a Tokaji Ősz esetében 6000 forint a két csoport átlagos költése között a különbség a fesztivál miatt érkezők javára. A magasabb költés nemcsak a máshonnan érkezők magától értetődően magasabb közlekedésre és szállásra fordított kiadásai miatt van, hanem mert a fesztivál miatt a településre látogatók többet költenek jegyvásárlásra, étkezésre és egyéb programokra is.


36. táblázat Mekkora összeget költött Ön...* (átlagos költések az összes látogató körében)

Bor-

fesztivál Tokaj

Keszthelyi Tánc-

panoráma

Szolnoki M. H.

Pécsi Napok

(N=394) (N=295) (N=315) (N=200) (N=629) Ft Ft Ft Ft Ft

Jegyekre, belépőkre, a fesztiválhoz kapcsolódó programokra 5 395 8 908 6 347 11 723 4 506

Szállásra 9 573 3 452 2 217 400 1 686 Étkezésre 7 509 4 777 2 636 50 1 844 Közlekedésre 3 548 515 1 718 428 1 056 Vásárlásokra 7 232 8 069 806 0 1 675 Fesztiválon kívüli más

programokra 3 315 1 854 1 022 85 960 Összesen 36 572 27 574 14 746 12 686 11 727 Ebből addicionális** költés

összesen 31 177 18 666 8 399 963 7 221 Addicionális költés jegy-

árakhoz viszonyított aránya 5,8 2,1 1,3 0,1 1,6

** A BŐF látogatóinak kiadásaira vonatkozó adatait az adatok megbízhatatlansága (nagy arányú válaszmegtagadás és az adatok szélsőséges volta) miatt nem közöljük.

** Minden olyan kiadás, ami nem a fesztivál rendezvényein való részvételhez kötődik: szállás, étkezés, közlekedés, vásárlás, más programok.

37. táblázat Addicionális költések összege és aránya a fesztivál miatt érkezők körében (átlag költés)

Bor-

fesztivál Tokaj

Keszthelyi Tánc-

panoráma

Szolnoki M. H.

Pécsi Napok

(N=71) (N=161) (94 fő) (N=50) (N=60) Ft Ft Ft Ft Ft

Jegyekre, belépőkre, prog-ramokra 7 094 9 686 5 399 14 214 4 872

Addicionális költés össze-sen 30 884 20 758 3 058 3 800 15 077

Addicionális szorzó* 4,4 2,1 0,6 0,3 3,1 * Az addicionális költés jegyárakhoz viszonyított aránya.


Legtöbbet (30–35 ezer forintot) a borfesztiválok résztvevői költenek, kétszer-háromszor annyit, mint a művészeti fesztiválok közönsége (10–15 ezer forintot).

A Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál generálta a legnagyobb arányú költeke-zést, a Keszthelyi Táncpanoráma és a Szolnoki Művészeti Hetek pedig a legkisebbet. A szorzók tehát meglehetősen nagy változatosságot mutatnak.25

Az elemzéseket érdemes lenne még abból a szempontból is elvégezni, hogy a ki-fejezetten a fesztiválra érkezők közül a magyar, illetve külföldi vendégek költései hogy alakultak. Azonban a költségnemeket ekkora mintákon nem sikerült elég megbízható-an megmérni ahhoz, hogy elmondhassuk, mennyi volt kifejezetten a fesztivál által generált, csak ahhoz köthető kiadások nagysága. Hiába törekedtünk arra, hogy minél több külföldit kérdezzünk meg, a megbízható elemzéshez kevés olyat találtunk közöt-tük, akik a fesztivál miatt érkeztek a településekre. Valószínűleg ez az oka annak, hogy meglehetősen szélsőséges eredményeket kaptunk a fesztiválhoz köthető költéseikre vonatkozóan, hiszen elég volt egy nagyon sokat vagy nagyon keveset költő kérdezett ahhoz, hogy felfelé vagy lefelé elhúzza az átlagot. Az értékelést az is nehezíti, hogy sokszor nem tudták, vagy nem akarták megadni a különböző kiadásokra vonatkozó adatokat, ami tovább csökkentette az amúgy is alacsony mintaelemszámot.

Összefoglalóul csak megismételhetjük a költések és ezen keresztül a turisztikai hatás mérésének és azok értelmezésének bizonytalan voltát.

A FESZTIVÁLOK REKLÁMTEVÉKENYSÉGE A kutatási beszámolónk más pontjain már esett szó különböző vonatkozásban

a fesztiválok reklámtevékenységének fontosságáról. Vizsgáltuk a reklámtevékenység-re fordított kiadások arányát és azt is, hogy mennyire elégedettek a fesztiválszerve-zők a közönségszervezéssel, és a marketing tevékenységgel. Kiderült az is, hogy a fesztiválok jövőre vonatkozó terveiben sok fesztiválrendező állítja a középpontba a reklám- és marketing tevékenység fejlesztését. Az itt vizsgált hat fesztivál esetében a reklámcsatornák „eredményességét”26 tudtuk megvizsgálni, amikor arról érdeklőd-tünk, hogy az odalátogatók honnan értesültek az eseményről.

25 Az addicionális szorzó nagy szóródását mutatja az is, hogy a nyári színházak nézői – Ge-

deon József a Szabadtéri Színházak Szövetségének ügyvezetője szerint – a jegyek árá-

nak nyolc-tízszeresét költik el az adott városban. („Egyedül nem megy”, Népszabadság,

2005. március 10. sz.) Arra vonatkozóan nincs információnk, hogy ez az adat milyen

számításokon alapul, mennyire hasonlítható össze az itt mértekkel. Ezért is lenne fon-

tos egységes mércével mérni a különböző fesztiválokon.

26 A reklámtevékenység valódi hatása avval lenne mérhető, ha a fesztivál ismertségét azok

között is megvizsgálnánk, akik célcsoportjai ugyan a fesztiválnak, pl. helyi és környék-

beli lakosok, de nem látogatták meg a fesztivált. Ez azonban jóval nagyobb mintát és

jóval nagyobb kutatási költséget igénylő feladat.


Minden fesztivál esetében a személyes ismerősök, barátok ajánlása a leghaté-konyabb reklámcsatorna. Kivétel ez alól a Tokaji Ősz, ahol az internet vonzotta a legtöbb látogatót, talán azért, mert még friss, ismeretlen rendezvény.

A hagyományos reklámhordozók közül legtöbb esetben a programfüzetek és az írott sajtó volt a leginkább hatékony.

A Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál jelent meg a legintenzívebben mind a médiában, mind a turisztikai szempontból fontos utazási irodákban. Az új média, az internet is e fesztivál közönségéhez ért el a legnagyobb arányban. (A Tokaji Ősznél a 21% „egyéb helyről” zömében azokat a látogatókat takarja, akik vállalati szervezett út tagjaként – pl. Pannon GSM – érkeztek a fesztiválra.)

A Szolnoki Művészeti Hetek és a Pécsi Napok közönségében a legmagasabb, 40% a visszatérő vendégek aránya, ők zömében a város lakói.

38. táblázat Honnan értesült a fesztiválról?

Bor- fesztivál

Tokaj Keszthelyi

Tánc- panoráma

Szolnoki M. H.

BŐF Pécsi Napok

(N=394) (N=295) (N=315) (N=200) (N=282) (N=629)

% % % % % % Programfüzet 18 13 23 25 26 25 Utazási iroda prog-

ramkínálata 10 4 6 2 2 2

Plakát 18 8 26 12 14 12 Szórólap 13 2 13 8 10 8 Sajtó 28 4 9 28 17 28 Rádió 21 13 4 9 5 9 Televízió 25 2 1 8 3 8 Személyes ismerős,

barát 31 18 36 43 27 43

Internet 13 30 3 5 16 5 Rendszeresen vissza-

térő vendég 22 4 10 39 14 39

Egyéb helyről 6 21 8 6 7 6 Összesen* 205 119 139 185 141 185

* A válaszolók több forrást is megjelölhettek, ezért a százalékok összege meghaladhat-

ja a 100-at, ami egyben azt is mutatja, hogy minél nagyobb az „összesen” érték (aminek amúgy nincs könnyen értelmezhető tartalma), annál több helyről és nagyobb arányban értesül-tek a látogatók a fesztiválról, azaz annál intenzívebb lehetett a reklámozás.


A FESZTIVÁLLÁTOGATÓK ELÉGEDETTSÉGE A fesztiválok sikerességének egyik mutatója az, hogy mennyire elégedettek a

látogatók. Az elégedettség több szempontból értelmezhető; a programokkal való elégedettség mellett az is minősít egy rendezvényt, hogy milyen ügyesen volt meg-szervezve és hogy milyen színvonalúak voltak a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Azon túl, hogy ezek önmagukban is fontos mutatók, a fesztiválok jövőjét és fenn-tarthatóságát is befolyásolhatják, nem beszélve arról, hogy a rendezvénynek helyet adó településről alkotott véleményre is hatással vannak.

39. táblázat Mennyire elégedettek a programokkal, a szervezéssel, a szolgáltatásokkal, illetve összességében a fesztiválokkal?

Progra-mokkal

Szerve-zéssel

Szolgálta-tások

Összessé-gében

1–5 osztályzatok átlagos pontszámai Borfesztivál 4,44 4,64 n.a. 4,62 Tokaji Ősz 3,90 3,22 3,77 3,73 Keszthelyi Táncpanoráma 4,79 n.a.* n.a.* n.a.* Szolnoki M. H. 4,83 4,73 4,66 4,79 BŐF 4,26 4,18 n.a. n.a. Pécsi Napok 4,16 4,25 4,05 4,29 Teljesen elégedettek (5-ös osztályzatot adók) aránya Borfesztivál 59 71 n.a. 68 Tokaji Ősz 28 11 19 18 Keszthelyi Táncpanoráma 77 n.a.* n.a.* n.a.* Szolnoki M. H. 81 74 68 79 BŐF 42 41 n.a. 42 Pécsi Napok 41 41 38 42

* E fesztivál esetében nem volt értelme a szervezésre és az infrastruktúrára vonatkozó kérdéseket feltenni, hiszen más eseményeket nem tartalmazó, csak egy helyszínen előadott táncprodukciók sorozata jelentette a fesztivált.

Programját tekintve a két előadóművészeti fesztivál volt a legsikeresebb, a mo-

dern és néptánc produkciókat nyújtó Keszthelyi Táncpanoráma és a Román Sándor társulat táncprodukcióján kívül túlnyomórészt komolyzenei esteket kínáló Szolnoki Művészeti Hetek. Ez utóbbi fesztivál kapta az összértékelésben is a legjobb megíté-lést, a résztvevők 80%-a teljesen elégedett volt vele.

A vizsgált hat fesztivál közül a Szolnoki Művészeti Hetek mellett a Nemzetkö-zi Bor- és Pezsgőfesztivál a legjobban szervezett. A látogatók háromnegyede teljes


mértékben elégedett e fesztivál szervezésével, s 60% a programokkal is. A hasonló műfajú Tokaji Ősszel a látogatók semmilyen vonatkozásban nem voltak elégedettek, sem a programokkal, sem a szervezéssel, sem az infrastruktúrával. Összességében is csak nem egészen minden ötödik látogató értékelte a legmagasabb osztályzattal ezt a fesztivált, míg a budapesti borfesztivált közel 70%.

A BŐF és a Pécsi Napok látogatóinak csak 40%-a volt a programokkal és a szervezéssel teljesen elégedett.

40. táblázat Visszajönne-e jövőre a fesztiválra?

Bor-

fesztivál Tokaj

Keszthelyi Tánc-

panoráma

Szolnoki M. H.

BŐF Pécsi Napok

Biztosan ellátogat 44 25 54 76 49 75 Nagyon valószínű 38 49 34 21 39 20 Nem valószínű 12 18 8 1 12 2 Biztosan nem 3 4 2 1 1 1 Egyéb válasz 3 3 2 1 2

A fesztiválokkal való elégedettség mértékét nem mindig jól tükrözi azok ará-

nya, akik úgy gondolják, hogy jövőre is visszajönnének a fesztiválra. Vannak olyan fesztiválok, melyekkel kevésbé elégedettek az emberek, és mégis nagy arányban „ígérik”, hogy jövőre visszatérnek. A Pécsi Napokkal a látogatók 60%-a kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen, mégis háromnegyedük azt állította, hogy jövőre biztosan ismét ellátogat erre az eseményre. Ugyanekkora a „biztos” látogatók aránya a Szolnoki Művészeti Hetek közönségében, pedig ők sokkal elégedettebbek voltak a programokkal, mint a Pécsi Napok látogatói. Igaz, a szolnoki programok egy-egy komolyzenei vagy színházi estet nyújtottak, talán nehéz is összehasonlítani a más jellegű Pécsi Napok műsoraival, ahol a vigadalom, a különböző népek táncházi bemutatói, vásárok alkották a többnapos programok gerincét.

Az „ígéreteket” természetesen nem kell elhinni, ne gondoljuk, hogy pl. az idei Szolnoki Művészeti Hetek vagy a Pécsi Napok látogatóinak háromnegyedével jövőre tényleg fogunk találkozni, de az valószínű, hogy e két eseményre nagyobb arányban fognak a látogatók visszatérni, mint a másik négyre. A Tokaji Ősz rendezvényeivel voltak a látogatók a legkevésbé elégedettek, a biztos visszatérők aránya is itt a legki-sebb.


KÖZÖNSÉGMÉRÉSSEL NYERHETŐ MUTATÓK Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a közönségvizsgálatok révén nyerhető

mutatókról van szó, amelyek a közönség véleményének megismerése mellett, első-sorban a fesztiválok turisztikai sikerét vagy korlátait fejezik ki. Egy komplex feszti-válértékelési rendszernek ez csak az egyik összetevője. Ahol ennek a mérésére a szervezők vagy a támogatók igényt tartanak, és van mód közönségmérésre, ott a következő mutatók alkalmazását javasoljuk. A konkrét pontértékeket a hat fesztivá-lon szerzett tapasztalatok alapján alakítottuk ki. Arra törekedtünk, hogy a magyaror-szági fesztiválok körében jellemző átlagértékekhez jussunk, amelyek érvényesek művészeti, gasztronómiai stb. rendezvényekre egyaránt. Természetesen, ha van rá mód, akkor hasonló műfajú fesztiválokat vessünk össze egymással.

Vonzáskör 1.

41. táblázat Külföldi látogatók aránya (1–5 pontok)

A külföldiek aránya Pontszám 0% 0 1–5% 1 6–10% 2 11–15% 3 16–20% 4 20% felett 5

Vonzáskör 2.

42. táblázat Belföldi látogatók aránya (1–5 pontok)

A településen, illetve annak kb. 20 km-es vonzáskörében lakók aránya

Pontszám

80% feletti 1 60–80% 2 40–60% 3 20–40% 4 20%-nál kevesebb 5


Turisztika 1.

43. táblázat Kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya

A fesztivál miatt érkezők aránya Pontszám 10% alatt 1 10–20% 2 20–30% 3 30–50% 4 50% felett 5

Turisztika 2.

44. táblázat Költések, addicionális szorzó nagysága (nem a fesztiválhoz kötődő kiadások/fesztiválhoz kötődőek)

Az addicionális szorzó Pontszám 1 alatt 0 1–1,5 1 1,6–2 2 2–3 3 3–5 4 5 felett 5

Látogatói elégedettség 1. (1–5 osztályzatok alapján)

45. táblázat Programkínálat Maximális elégedettség (az 5 pontot adók aránya)

Az 5 pontot adók aránya Pontszám 40% alatt 1 40–60% 2 60–70% 3 70–80% 4 80% felett 5


46. táblázat Szervezés, szolgáltatások (tájékoztatás, hostessek, jegyvásárlási lehetőségek stb.) Maximális elégedettség (az 5 pontot adók aránya)


47. táblázat Infrastruktúra (fény- és hangtechnikai színvonal, parkolók, ruhatár, tisztaság, WC, egészségügyi ellátás stb.) Maximális elégedettség (az 5 pontot adók aránya)


A VIZSGÁLT HAT FESZTIVÁL PONTSZÁMAI Összességében a legsikeresebb fesztivál a Borfesztivál volt, annak ellenére,

hogy a kísérőprogramjaival nem voltak elégedettek a látogatók, más szempontok alapján jól teljesített. Egy ilyen fesztiválnál, amennyiben egyáltalán foglalkozik vele az NKA vagy a NKÖM, az javasolható, hogy javítsa programjai színvonalát, hiszen az összes többi szempontból jól teljesítő fesztivál.

A Keszthelyi Táncpanoráma „hátránya”, hogy nem vonz elég költést és nincs elég széles körben kommunikálva. Művészeti szempontból azonban megfelelő és meglehetősen sok külföldi vendéget is vonz.

A Tokaji Ősz, a Szolnoki Művészeti Hetek, valamint a BŐF hasonló összesí-tett pontszámú, de míg a Tokaji Ősz inkább turisztikai, a BŐF turisztikai és kommu-nikációs szempontból teljesít jól, addig a Szolnoki Művészeti Hetek a közönség elégedettsége miatt hozott hasonló pontszámokat.

A Pécsi Napok mind vonzerejében, mind a fesztivállal való elégedettségben a legkevesebbet hozta.


48. táblázat

Hatókör, vonzerő, turisztika Elégedettség

kü

lfö

ldie

k a

rá-

nya

he

lyie

k a

rán

ya

fesztivá

l m

iatt

é

rke

ző

k a

rá-

nya

ad

dic

ion

ális

szo

rzó

pro

gra

mo

kka

l

sze

rve

zé

sse

l

infr

astr

uktu

-rá

va

l

Kommu- nikáció

Össze- sen

Borfesztivál 5 3 2 5 2 4 n.a.* (4)

5 30

Tokaji Ősz 5 5 5 3 1 1 1 2 23 Keszthelyi Tánc-

panoráma 4 3 3 1 4

n.a.* (4)

n.a.* (4)

2 25

Szolnoki M. H. 0 1 3 2 5 4 3 4 22

BŐF 5 2 1 n.a. (3) 2 2 n.a.* (2)

3 22

Pécsi Napok 3 2 1 2 2 2 1 4 17

* n.a.: nincs adat. Az összesített pontszámokhoz, amiatt, hogy a hiányzó adatok követ-keztében ne szenvedjenek hátrányt e fesztiválok, ugyanazt az elégedettségi pontszámot rendeltük, mint amit a más vonatkozású elégedettségre kaptak. Pl. a BŐF-nél hiányzott az infrastruktúrával való elégedettség értékelése, de megkapta azt a két pontot, amit a szerve-zéssel kapcsolatban adtak neki. Ezeket a pontszámokat szerepeltetjük a zárójelben.

KIKET, MILYEN KÖZÖNSÉGET VONZANAK A FESZTIVÁLOK?

Végül, mivel nem tekintjük közvetlenül az értékelési rendszer részének a kö-

zönség összetételét, inkább csak érdekességként, illetve a továbbgondolás szándéká-val közöljük a hat fesztivál közönségének néhány jellemzőjét. Az ugyanis minősítheti az egyes fesztiválokat, hogy tényleg azokat érte-e el, akiket megcélzott, de egyelőre erre vonatkozóan nem tudunk pontozási módszert javasolni. Inkább csak jó tükör-nek tekintjük, a fesztiválrendezők figyelmét hívhatja fel arra, ha esetleg más csopor-tokat ért el, mint akiket szándékozott.

A „mulatós” (bor, néptánc, vásár) fesztiválokon (Borfesztivál, Tokaji Ősz, Pé-csi Napok) a férfiak, a művészeti (színházi és tánc) fesztiválokon (Keszthelyi Pano-ráma, Szolnoki Művészeti Hetek) a nők vannak jelen nagyobb arányban.

A két művészeti fesztiválnak a legidősebb a közönsége. Míg a lakosság 30–40%-ának van alapfokú végzettsége, addig mindegyik itt

mért fesztivál közönségében elenyésző a képzetlenek aránya, a túlnyomó többség közép- vagy felsőfokú végzettségű.


Míg a népességben 10% körüli a diplomások aránya, addig e fesztiválok kö-zönségében 40–70%! A BŐF és a Szolnoki Művészeti Hetek közönségének kéthar-mada, a borfesztiválokénak és a Táncpanorámának kb. fele, a Pécsi Napok közönsé-gének pedig egyharmada diplomás.

Milyen különbségek vannak a magyar és a külföldi vendégek között? Pécsi Napok – a külföldiek között több a felsőfokú végzettségű, mint a magyarok között

(k: 46%, m: 34%) – a külföldiek átlagéletkora magasabb, mint a magyaroké (k: 38 év, m: 34 év)

Budapesti Őszi Fesztivál – a külföldiek átlagéletkora magasabb, mint a magyaroké (k: 39 év, m: 34 év) – a külföldiek között több a felsőfokú végzettségű, mint a magyarok között

(k: 86%, m: 67%)

Bor- és Pezsgőfesztivál – a külföldiek körében nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya (k: 55%,

m: 42%)

49. táblázat A fesztiválok közönségének összetétele

Bor-

fesztivál Tokaji

Keszthelyi Tánc-

panoráma

Szolnoki M. H.

BŐF Pécsi Napok

(N=394) (N=295) (N=315) (N=200) (N=282) (N=629) % % % % % %

Nem Férfi 58 59 39 32 46 61 Nő 42 41 61 68 54 39

Életkor 35 év alatti 41 48 24 26 60 61 36–50 éves 28 36 26 33 25 21 50 év feletti 31 16 50 42 15 18 Átlagéletkor 41 év 38 év 48 év 44 év 35 év 34 év

Iskolai végzettség Alapfokú 4 3 6 6 2 4 Középfokú 40 38 39 21 21 43 Felsőfokú 46 51 55 64 70 35 Még tanul 11 7 0 10 7 17 Összesen 100 100 100 100 100 100


Tokaji Ősz – sem életkorban, sem iskolai végzettségben nincs különbség a magyar és a

külföldi látogatók összetétele között Keszthelyi Táncpanoráma – magyarok között több a felsőfokú végzettségű (m: 58% k: 38%), – külföldiek között több a középfokú végzettségű (m: 35% k: 58%). – a külföldiek átlagéletkora magasabb: 59 év, a magyaroké 46 év. A Szolnoki Művészeti Heteken nem volt elemezhető számú külföldi közönség.

A KÖZÖNSÉGMÉRÉS NÉHÁNY MÓDSZERTANI SZABÁLYA

Előzetes megjegyzés: a közönség nagysága minden olyan rendezvény esetében,

amikor ingyenes és/vagy szabadtéri programok is vannak benne, nehezen, egyáltalán nem, vagy csak nagyon sok pénzért mérhető. A fizetős, a jegyes előadásoknál az eladott jegyek száma elfogadható indikátorként. (Más kérdés, hogy ellenőrizzük, hogy a valóságot vallották-e be?)

A közönség összetételének és egyéb jellemzőinek mérésénél az alábbi szabá-lyokat kell betartani:

Tilos önkitöltős kérdőíveket használni, mert ezek nagyon nagy torzítást ered-

ményezhetnek, különösen a többnapos fesztiválok esetében. Ugyanis ekkor jóval nagyobb az esély arra, hogy

– felülreprezentáltak lesznek a fesztiválokon huzamosabb ideig tartózkodók,

ami azt eredményezi, hogy a valóságosnál jóval nagyobb költéseket ka-punk (szállásra, étkezésre stb.);

– nagyobb lesz az elégedettség, hiszen aki sok időt tölt ott, az nyilván a feszti-vál leglelkesebb hívei közül való;

– feltehetően életkori torzítást is eredményez, a fiatalok nagyobb hajlandósá-got mutatnak a kérdőívek kitöltése iránt, ez is „jó buli”, valamint;

– női túlsúlyt kapunk a mintában, mivel ők általában együttműködőbbek, segítő-készebbek, mint a férfiak. Vagy éppen nem, mert nem szeretnek előtérbe nyomulni, és úgy gondolják, hogy az ő véleményük nem annyira fontos, mint egy férfié. Tehát a nemek aránya nem biztos, hogy valós módon kép-viselt.

Az előző pontból következik, hogy kérdezőbiztosok segítségével kell a felmé-

rést elkészíteni. A kérdezőbiztosok ne legyenek a fesztivál szervezőinek ismerősei, rokonai stb., hanem a vizsgálatot végző cég vagy vállalkozás gondoskodjon a kérde-


zőkről is. Bár profi cég számára nyilvánvaló, de biztosítani kell a megkérdezettek véletlen kiválasztását is. (Lehetőleg a kérdezők életkora is változatos legyen, mert pl. a fiatalok inkább a fiatalokat szeretik megszólítani, az idősebbek talán inkább az idősebbeket, még ha elő is van írva, hogy minden x-edik látogatót kell leszólítani. Az elutasítás, a válasz megtagadás esélyét csökkenti vagy egyenlőbb eloszlását eredmé-nyezheti, ha különböző korúak, neműek a kérdezők.)

Nemzetközi eseményeknél többnyelvű kérdőívekről és több nyelven beszélő kérdezőkről kell gondoskodni.

A különböző programokból lehetőleg minél többnek a közönségét meg kell mérni. Ha túl sok van, akkor mintát kell venni a programokból (helyszín, műfaj, időpont stb. alapján). Könnyen belátható, hogy egy rendezvénysorozat különböző típusú programjai különböző célcsoportnak szólnak. A zenei rendezvényeken pl. nagyobb eséllyel vannak jelen külföldiek, mint egy színházi előadáson, tehát nem helyes ha a belföldi-külföldi arányt csak, vagy zömében a zenei programokon mérjük, és ezt a feltehetően kedvező arányt vetítjük rá az egész fesztivál közönségére. Amennyiben többnapos rendezvénysorozatról van szó, lehetőleg minden nap, vagy minden második nap, vagy az időt jól reprezentáló számú napokon kell mérni, a programhoz igazodva, különböző napszakokban.

A minta minimum 300–500 fős legyen, de a minta nagysága természetesen függ a programok számától, a fesztivál hosszától, illetve az egyes programok közön-ségnagyságától is.

KILENC FESZTIVÁL KAPCSOLATA AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL

A kutatási tervnek megfelelően néhány nagyobb fesztivált részletes elemzés alá vontunk. A fesztiválszervezőkkel felvett interjúk mellett kísérletet tettünk arra is, hogy a fesztiválok szempontjából területileg illetékes önkormányzat képviselőjének véleményét megismerjük. Általában a polgármesterek, akadályoztatásuk esetén meg-bízottjuk (leggyakrabban a művelődési iroda vezetője vagy a kulturális bizottság elnöke) válaszoltak a kérdéseinkre. A legtöbb esetben kedvező fogadtatásban része-sültek munkatársaink, az a néhány település, ahol nehezebb volt időpontot egyeztet-ni, inkább a nagyobb városok közül került ki, ami betudható a kulturális vezetők elfoglaltságának.

Tizenhárom fesztivált választottunk ki a részletes vizsgálatra. Ezek közül azonban nem minden esetben volt meghatározható, hogy melyik önkormányzat területén működnek, ezért nem releváns ez az információ (lásd. Pl. Budapesti Tava-szi Fesztivál). Az is előfordult azonban, hogy egy fesztivál több önkormányzat terü-letén is működik. Ilyen a Művészetek Völgye, ahol mind a hat önkormányzat vezető-jével készítettünk interjút, és ilyen a Zempléni Napok is, ahol két főbb településen vettünk fel önkormányzati interjút. Összesen 14 Budapesten kívüli települési ön-kormányzat és egy budapesti kerületi önkormányzat szakterületi vezetőjével készítet-tünk interjút. A kutatásba bevont fesztiválok és a megkérdezett önkormányzatok listája a következő:

Balatonfüredi Művészeti Fesztivál: Balatonfüred Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál: Budapest I. ker. önkormányzat Keszthelyi Táncpanoráma: Keszthely Művészetek Völgye: Kapolcs, Öcs, Pula, Monostorapáti,

Vigándpetend, Taliándörögd Pécsi Napok: Pécs Szegedi Szabadtéri Játékok: Szeged Szolnoki Művészeti Hetek: Szolnok Tihanyi Nyári Játékok: Tihany Zempléni Művészeti Napok: Tokaj, Sárospatak Tokaj alpolgármesterével a Tokaji Őszről és a Zempléni Művészeti Napokról

is vettünk fel kérdőívet, azonban ezek közül az utóbbi aránytalanul bővebb informá-


cióval szolgált, ezért a Tokaji Ősz önkormányzati vonatkozását elhagyjuk. A 31 kérdést tartalmazó, személyes interjú formájában felvett kérdőív kérdései három csoportba sorolhatók:

– Vizsgáltuk az önkormányzat kultúratámogató finanszírozási szerepét, ezen belül pedig a kiválasztott fesztivál támogatásának jelentőségét és a fesz-tiválból közvetlenül származó önkormányzati bevételeket is.

– Felmértük, hogy hogyan vélekednek az adott fesztivál (objektív és szubjek-tív) megítéléséről.

– Végül pedig elemeztük azt is, hogy az önkormányzat milyen mértékben te-kinti a fesztiválok támogatását fejlesztési programja részeként.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK KULTÚRAFINANSZÍROZÁSA

Abból a feltevésből indulunk ki, hogy komoly fesztivált pénzbeli vagy termé-szetbeli önkormányzati támogatás nélkül nem lehet megrendezni. Az interjúk során kiderült, hogy ez minden bizonnyal így is van, hiszen az önkormányzati vezetők véleménye szerint a legfontosabb fesztiválokat még a szegényebb településeken is támogatják, amit pedig nem támogatnak, általában nem is tartanak fontosnak.

A támogatott fesztiválok számát az 50. táblázat mutatja, kezdve a legtöbb fesz-tivált támogató önkormányzattal. Pécs itt nem szerepel, mivel sok esetben egy feszti-válnak többféle szinten nyújtanak támogatást („fesztivál a fesztiválban”), így nem volt lehetséges azonosítani a támogatott fesztiválok pontos számát. Becslésünk sze-rint azonban Pécs valószínűleg 10–20 közötti fesztivált támogat.

A táblázat alapján azt állapíthatjuk meg, hogy Szeged, Balatonfüred, Keszthely és Pécs nevezhető fesztiválvárosnak abban az értelemben, hogy a támogatott feszti-válok száma és eloszlása relatíve folyamatos kínálatot tesz lehetővé. A középme-zőnyben található Budapest I. kerülete, Tihany, Tokaj, Taliándörögd és Sárospatak, míg a többi esetben a fesztiválok megjelenése inkább esetinek nevezhető.

További kérdéseinkben vizsgáltuk a kijelölt fesztivál támogatásának jelentősé-gét az önkormányzati költségvetésben. Ehhez első megközelítésben a kulturális kiadások helyzetét vettük figyelembe, majd azt, hogy a kulturális kiadásokon belül a fesztivál támogatása mennyire hangsúlyos. A települések kulturális kiadásai tartal-mazzák a közművelődési intézmények és közgyűjtemények működtetési költségét, a kulturális célú beruházásokat és támogatásokat. A kulturális kiadások aránya a költ-ségvetésen belül a nagyobb településeken magasabb, ez alól is van azonban kivétel: Tihany 4,4%-kal verekedte be magát a kultúrapártoló önkormányzatok – Szeged, Pécs, Sárospatak – csoportjába. Ezzel szemben Szolnok, Keszthely és a budapesti I. kerület elmaradt várakozásainktól, melyet a település méretéből és lakosságszámából következtethető régióközponti szerepkör (területi feladatok) alapján feltételezhet-

KILENC FESZTIVÁL KAPCSOLATA AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL 111

tünk. Az 1000 fő alatti településeken a legalacsonyabb a kulturális kiadások aránya, itt jellemzően a magánszféra támogatását igényli egy-egy falunap, május elseje, au-gusztus 20-a megszervezése is.

50. táblázat Hány kulturális fesztivált támogatott 2004-ben az önkormányzat? Szeged 20 Balatonfüred 12 Keszthely 6 Budapest I. kerület 5 Tihany 5 Tokaj 4 Sárospatak 4 Taliándörögd 4 Szolnok 3 Kapolcs 3 Monostorapáti 2 Öcs 1 Pula 1 Vigándpetend 1

14. ábra Az önkormányzati kulturális kiadások az éves költségvetés %-ában

6,9%

4,7%

4,6%

4,4%

3,6%

3,3%

3,1%

3,1%

2,5%

2,3%

1,7%

1,6%

1,5%

1,5%

0,1%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

Szege

dPéc

s

Sáros

patak

Tiha

ny

Balato

nfür

ed

Taliá

ndör

ögd

Keszt

hely

Toka

jPula

Szoln

ok

I. ke

rület

Kapolc

sÖcs

Mon

osto

rapá

ti

Vigánd

pete

nd


A fesztiválok esetében az derült ki, hogy az önkormányzat támogatása csak részben pénzbeli, a másik, jellemzően nagyobbik részt a természetbeli szolgáltatások jelentik. Az önkormányzatok a legnagyobb segítséget elsősorban helyszínek, épüle-tek díjmentes biztosításával, energiaforrások és munkaerő (általában művelődési ház dolgozók) díjmentes rendelkezésre állásával nyújtják a fesztiváloknak. Szakmai szempontból ennek ott van különösen fontos szerepe, ahol nem az önkormányzat a fesztivál létrehozásának kezdeményezője, hiszen ez komoly, nem automatikusan létező elkötelezettséget jelent a fesztivál szervezője és az önkormányzat között. Amennyiben egy művelődési intézmény a szervező, mint például Balatonfüreden, ott szinte lehetetlen megbecsülni a fesztivál támogatását, mivel a teljes művelődési in-tézményi hálózat apparátusa részt vesz a fesztivál szervezésében.

15. ábra A kiválasztott fesztivál támogatásának mértéke az önkormányzat kulturális célú költségvetésében (%)

8,1%

4,5%0,6% 0,5%

1,1%0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

9%

Szeged Balatonfüred Szolnok Sárospatak Pécs A fesztiválok közvetlen pénzbeli támogatását öt önkormányzat vállalta fel (17.

ábra). A támogatás kulturális kiadáshoz viszonyított aránya oly mértékben változó, hogy nehéz lenne belőle komoly következtetésre jutni. Amennyiben azonban össze-vetjük az általunk kijelölt fesztiválnak nyújtott támogatást a fesztivál fontosságának megítélésével, elmondható, hogy a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál kivételével kiemelkedően fontosnak tartották a fesztivált a település életében. Ebből arra követ-keztethetünk, hogy a támogatás megítélésének szinte előfeltétele a döntéshozók és az adminisztráció meggyőzése, de önmagában ez még nem garantálja a nagymértékű támogatást. Ami Balatonfüredet illeti, mivel az önkormányzat maga volt a Balaton-füredi Művészeti Fesztivál kezdeményezője, ezért inkább a további fejleszthetőségre utal a csak „fontos” és nem „nagyon fontos” minősítés.

Megjegyzendő az is, hogy egyedül a Szegedi Szabadtéri Játékok működött már a rendszerváltást megelőzően, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál, a Pécsi Napok, a Szolnoki Művészeti Hetek és a Zempléni Művészeti Napok esetében pár éves ha-


gyománnyal bírnak csupán a fesztiválok. Talán ennek és a nemzetközi hírnévnek, valamint a nagyobb befogadó képességnek köszönhetó a kiemelkedő (8%-os) támo-gatás.

Az önkormányzati ráfordítások mellett vizsgáltuk az önkormányzat fesztivál-ból származó bevételeit is. Az általunk vizsgált fesztiválokból származó, közvetlenül kimutatható önkormányzati bevétel tartalma megközelítésünk és az interjúkon ta-pasztaltak szerint a jegyértékesítésből, a helyfoglalásból és az ideiglenes iparűzési adó-

ból származó bevétel.

16. ábra A fesztiválból származó közvetlen önkormányzati bevétel a települési önkormányzati költségvetés főösszege %-ában

1,8%1,1%

0,29%3,5%

8,1%

4%

0,05%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

9%

Balatonfüred

Szeged

Monostorapáti

Öcs

Taliándörögd

Kapolcs

Vigándpetend

El kell ismernünk, hogy ezek részletes meghatározása sok esetben csak korlá-

tozott mértékben sikerült, mivel sok településen nem szedtek ideiglenes idegenfor-galmi vagy iparűzési adót, az éves összes adóból pedig nem megállapítható a feszti-vál által hozott bevétel. Az is előfordult, hogy például Pécs esetében a helyfoglalási díjat tulajdonképpen támogatásként adták át a Pécsi Napok szervezőinek a város-gazdálkodási vállalkozáson keresztül, de nem pénzben, hanem szolgáltatásban. Megközelítésünkben igyekeztünk kerülni a becsléseket, ferdítéseket, és a fent emlí-tett problémák ellenére hét településen azonosítottunk közvetlen önkormányzati bevételeket a vizsgált fesztiválokhoz kapcsolódóan.

A fesztiválból származó közvetlen bevétel a kisebb településeken gazdasági húzóerőt jelent. Vigándpetenden az éves bevétel 8%-át is meghaladhatja (összegsze-rűen 3 millió forint a fesztiválból származó bevétel), vele együtt Kapolcs közel 5 millió forinttal, és Taliándörögd 4 millió forintot meghaladó bevétellel éri el a dobo-


gós helyezéseket. Ezzel szemben a nagyobb városok bevétele Balatonfüred (1,5 millió) és Szeged (163 millió) a költségvetés összes bevételében elenyésző jelentősé-gű tételek, nominálisan azonban jelentősek. A települési költségvetés főösszegéhez való viszonyítás után nézzük, mit mutat a bevételek kulturális kiadásokkal való ösz-szevetése.

17. ábra A fesztiválból származó közvetlen önkormányzati bevétel a települési önkormányzati kulturális költségvetésének %-ában (csak azok az önkormányzatok szerepelnek itt, melyeknek van kimutatható közvetlen bevétele)

4,1%

1,4%

74,1%

103,5%

245%

120%

0%

50%

100%

150%

200%

250%

300%

Balatonfüred

Szeged

Monostorapáti

Taliándörögd

Öcs

Kapolcs

A kisebb településeken a tárgyalt fesztiválból származó közvetlen önkormány-zati bevétel a település kulturális kiadásait megközelítő, de akár meghaladó mértékű is lehet. A Művészetek Völgyének otthont adó önkormányzatok közül négy (Öcs, Taliándörögd, Kapolcs, Vigándpetend) többet kap vissza a fesztiválból, mint az éves települési kulturális költségvetés. Vigándpetend azért nem szerepel a 19. ábrán, mert nem fért volna bele a ábrába, mivel a kulturális költségvetés közel 1000%-ára tesznek szert a fesztiválból. Vigándpetend esetében ez az arány azért ennyire torz, mert a falunak nincsen intézményfinanszírozási terhe, hanem csak projektekre fordítanak forrást (falunap stb.).

A fesztiválból származó bevételek felhasználása két alapvető módozatot mutat. Egyrészt kedvelt módja e bevétel felhasználásnak a település infrastrukturális (nem kizárólag kulturális) fejlesztése, de előszeretettel használják fel a beruházások pályá-zati önrészeként is ezt a bevételt. Ez azért fontos, mert az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések (pl. a Művészetek Völgyének otthont adók) önrész híján, sok pályázaton nem indulhatnának e bevétel nélkül. Fontos, hogy a településeken megje-


lenő, potenciálisan ideiglenes iparűzési adót befizető alkalmi árusok – ahol előfor-dultak ilyenek – döntő többségükben helyi vagy régióban élő vállalkozók voltak. Ezzel szemben az önkormányzati intézmények által szervezett két fesztivál (Szegedi Szabadtéri Játékok és a Balatonfüredi Művészeti Fesztivál) bevételéből (ami gyakor-latilag jegyárbevétel) a szervezés költségeit fedezik.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy kimutatható, egyes esetekben jelen-tős gazdasági hozadéka van az önkormányzatok számára a tárgyalt fesztiválok mű-ködésének.

A KIVÁLASZTOTT FESZTIVÁLOK MEGÍTÉLÉSE

Egyik kérdésünkben arra kértük az önkormányzati vezetőket, hogy az adott fesztivál településre gyakorolt hatását értékeljék. A különböző szempontokat 1 és 5 között kellett osztályozni az alábbiak szerint:

– nagyon javított (5) – kicsit javított (4) – változatlan (3) – kissé romlott (2) – jelentősen romlott (1) Egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a települések kulturális életére és

megítélésére, ismertségére vannak a legnagyobb hatással a rendezvények, a fesztivá-loknak köszönhető e mellett a belföldi idegenforgalomban és a település rendezett-ségében elért pozitív változás is. Bár a közösségi életet is elősegítik a fesztiválok, összességében inkább a kulturális életre és a település azonosítására (identitás, is-mertség, megítélés) gyakorolt pozitív hatást ismerik el leginkább. A válaszok alapján a tárgyalt fesztiválok a legkisebb eredményt a települések külföldi idegenforgalmá-ban és gazdasági életében érték el. A gazdasági életre gyakorolt hatás értékelésekor megfigyelhető volt, hogy a Művészetek Völgyének otthont adó települések vezetői is inkább 3-ast vagy 4-est adtak, pedig az éves költségvetésük 3,5–8 százaléka, összeg-szerűen 3–5 millió forint is a fesztiválból származik. Más szempontok szerint is azt állíthatjuk, hogy a gazdasági eredményesség megítélésében a települések bizonytala-nok, nem jutottak el a fesztiválok gazdasági pozitívumainak felismeréséig és a lehe-tőségek kiaknázásáig – még az egészen nyilvánvaló esetekben sem.

A helyi vezetők válaszai alapján kirajzolódik, hogy alapvetően pozitív hatáso-kat társítanak a fesztiválokkal, negatív (2-es vagy 1-es) válaszokat nem adtak egyetlen esetben sem. Ezt támasztja alá az is, hogy a fesztiválok fontosságát vizsgáló másik kérdésünkre (1–5 skála között; 5: kiemelkedő, meghatározó, 4: nagyon fontos, 3: közepesen fontos, 2: kicsit fontos, 1: nem fontos) az alábbi válaszokat kaptuk.


18. ábra Milyen hatással van a fesztivál a településre az alábbi szempontok szerint?

4,5 4,3 4,2 4,0 3,9 3,94,7

3,63,6

0

1

2

3

4

5

kultu

rális

élet

meg

ítélés

belfö

ldi ism

ertség

e

belfö

ldi ide

genf

orga

lma

külfö

ldi ism

ertség

e

közö

sség

i élet

rend

ezet

tség

gazd

aság

i élet

külfö

ldi ide

genf

orga

lma

51. táblázat Mennyire fontos az adott fesztivál a település életében? Kapolcs 5 Monostorapáti 5 Pécs 5 Sárospatak 5 Szeged 5 Szolnok 5 Tokaj 5 Vigándpetend 5 Balatonfüred 4 Keszthely 4 Öcs 4 Pula 4 Taliándörögd 4 I. kerület 3 Tihany 3 Átlag 4,4


FEJLESZTÉSI PROGRAM-E A FESZTIVÁLTÁMOGATÁS?

Az előbbiek szerint az önkormányzati vezetők 4,4-es átlaggal a fontos és a ki-

emelkedően fontos között helyezték el a vizsgálatunkba vont fesztiválokat. E pozitív hozzáállás ellenére a jellemzően az 1990-es évek elején-közepén elfogadott kistérségi, regionális fejlesztési tervekben meglehetősen ritkán említik név szerint a fesztiválo-kat, jó esetben a turizmuson belül tesznek utalást a kulturális fesztiválokra általában, mint turisztikai attrakciókra. Ami ennél konkrétabb, az a helyi dokumentumokban lelhető fel, itt is a fejlesztési, rendezési tervekben.

Ennek megfelelően vizsgáltuk a fejlesztési és rendezési tervek tartalmát, e do-kumentumok azonban a legritkább esetben tartalmaznak szöveges leírást. Vizsgáltuk azt is, hogy mennyire veszik figyelembe a fesztiválok igényeit, ha név szerint nem is említik a fesztiválokat e dokumentumok. A településrendezési, illetőleg településfej-lesztési terv a Művészetek Völgyének otthont adó településeken, valamint Tihany-ban, Balatonfüreden és Szegeden alapvetően épít a fesztiválok igényeire. Itt eleve olyan köztereket alakítanak ki, amelyek alkalmasak a fesztiválok lebonyolítására, esetleg színpadokat is építenek a következő években. De még e településeken is szöveges értékelés nélkül, csak táblázatos formában készül el a településrendezési és fejlesztési terv, időrendben felsorolva a felújítandó és megépítendő épületeket és az építkezés tervezett időpontját. A szabadtéri fesztiválok általában véve mostoha inf-rastrukturális feltételeit felismerik az önkormányzatok, ennek ellenére a fejlesztési tervekben a fesztiválokkal kapcsolatos turisztikai célkitűzések javarészt ismeretlenek maradnak. A jellemzően zárt térben rendezett fesztiválok – Balatonfüred, Keszthely – sokkal jobb infrastruktúrával rendelkeznek, köszönhetően az önkormányzatok által üzemeltetett épületek állagának és felszereltségének.

A helyi vezetők a legtöbb esetben nem értelmezik koncepciózus fejlesztési program keretében a fesztiválokat, noha általában elismerik azok alapvetően pozitív eredményeit, leszámítva a gazdasági életre és a külföldi idegenforgalomra gyakorolt hatást. Az önkormányzatok a fesztiválok identitásteremtő, -támogató funkcióját a már meglevő nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok ápolására használják leginkább. Új nemzetközi kapcsolatok ritkán indulnak el a fesztivál hatására, de a fesztiválok sok esetben generáltak más, kultúrán kívüli ötleteket is, elsősorban településfejlesz-tési beruházásokat, épületfunkciók átalakítását.

Azt az előzetes feltevésünket, hogy a fejlesztési terv és a rendezési terv érdemi információkat ad a helyi turizmussal és ezen belül a konkrét fesztiválokkal kapcsola-tos elképzelésekről, alapvetően cáfolta a kutatás. Ez azonban megítélésünk szerint nem abból fakad, hogy nem fontosak a fesztiválok az önkormányzatoknak, mert a válaszokból kiderült, hogy igenis fontosak, hanem inkább más okokat tudunk azono-sítani a kutatásunk eredményeképpen. Az egyik az, hogy az önkormányzatok nem készítettek, vagy ha készítettek is, nem aktualizálják, nem töltik fel megfelelő tarta-


lommal a fejlesztési terveiket. A másik az, hogy az önkormányzat és a fesztivál szer-vezője közötti kapcsolattartás ritkán mondható érdeminek. Ez alól csak az önkor-mányzati szervezésű fesztiválok kivételek alanyi jogon, míg a Művészetek Völgye éppen az önkormányzatokkal kialakított intenzív kapcsolatnak köszönhetően érte – el egyedüliként a vizsgált fesztiválok közül – a közös területfejlesztési programokban való gondolkozást. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Művészetek Völgyére mint beruházási igényt generáló fesztiválra utalnak a legtöbb pályázatukban az ön-kormányzatok, még a kultúrától távoli pályázatokban is, legyen szó akár szennyvíz-csatorna építésről, akár útfelújításról.

Összegezve: bár a fesztiválok kulturális és társadalmi eredményeit gyakor-latilag mindenki, (szervezők, lakosság, önkormányzat) elismeri, a gazdasági hatások felismerése és részben kimutathatósága még előttünk álló feladatok. Határozottan úgy tűnik, hogy a kulturális turizmusról sok szó esik, de kevés cselekvés történik ennek alkalmazására, pláne fejlesztési programban való értel-mezésére. Pedig a fesztiválok közvetlen gazdasági eredményei kecsegtetőek – ott, ahol erre hangsúlyt fektetnek.

Fontos adalék, hogy a helyi lakosok többségének van véleménye a fesztiválok-ról. Az önkormányzatok által elkészíttetett felmérések szerint mérsékelt reakciókat csak a turisták tömegeinek a megjelenése okoz, leginkább Balatonfüreden, ahol a közömbösek vannak többségben a vizsgált fesztivállal kapcsolatban és általában is. Itt is inkább elfogadják az alkalmankénti tömeget mint a turizmus velejáróját. Az önkormányzatok által megrendelt véleménykutatások alapján döntően negatív meg-ítélés nem mutatható ki egyik fesztiválról sem.

KILENC VÁLLALAT

FESZTIVÁLTÁMOGATÁSI GYAKORLATA

A kulturális szponzorálás kérdéseit mind a Budapesti Kulturális Obszervatóri-um mint szervezet, mind a kutatócsoport tagjai egyedileg többször tették vizsgálat tárgyává, külön a fesztiválok kapcsán is27. A témát a mostani vizsgálatsorozat kap-csán csak érintettük. Szándékunkban áll később bővebben foglalkozni a fesztiválok szponzorálása és magántámogatása kérdéseivel.

Összesen 10 fesztivált vontunk be részletes elemzésbe: ezen itt gyakorlatilag azt értjük, hogy a megtervezett kutatási eszközeinket e körben próbáltuk ki először annak érdekében, hogy a közel háromszáz fesztivál vizsgálatát kipróbált eszközökkel kezdjük meg. A fesztiválszervezőkkel felvett próbainterjúk mellett kísérletet tettünk arra is, hogy a fesztiválok közönségének véleményét, a fesztivál szponzorainak moti-vációját és a fesztivál szempontjából területileg illetékes önkormányzat képviselőjé-nek véleményét is megismerjük. Most a szponzorok képviselőivel felvett interjúk tapasztalatait foglaljuk össze. Általában a marketing igazgató, akadályoztatásuk esetén megbízottjuk (leggyakrabban a marketing vagy PR-menedzser) válaszolt a kérdéseinkre. Néhány esetben kedvező fogadtatásban részesültek munkatársaink, és heteken belül sikerült időpontot egyeztetni, azonban néhány alkalommal teljes eluta-sításban volt része a kérdezőinknek. Az a néhány szponzor, ahol nehezebb volt időpontot egyeztetni, inkább a nagyobb támogatók közül került ki, ami betudható a vezetők elfoglaltságának és az üzleti titkok érzékenyebb kezelésének is.

Ténylegesen kilenc jelentős szponzorral sikerült interjút felvennünk. A szemé-lyes interjú formájában felvett kérdőív kérdései nyolc csoportba sorolhatók:

– A vállalati szponzorációs stratégia és támogatáspolitika sajátosságai – Támogatási/szponzorálási döntési folyamatok sajátosságai – A kultúra támogatása és szponzorálása általában a vállalat gyakorlatában

27 Inkei Péter: A kulturális szponzoráció kialakulása és helyzete a világban és Magyarorszá-

gon, In: Jelentés a kultúra magántámogatásáról, Summa Artium 2004; Hunyadi Zsuzsa:

Fesztiválok a célkeresztben – Miért érdemes művészeti fesztiválokat szponzorálni? A

hazai művészeti fesztiválok minőségéről, közönségéről és marketing értékéről, valamint

a gyakorló szponzorok véleményéről, In: Jelentés a kultúra magántámogatásáról,

Summa Artium 2005.


– A támogatások indítéka, haszna – A szponzorálások indítéka, haszna – Gazdasági, jogi, társadalmi helyzet értékelése a vállalat szempontjából – A támogatás relatív súlya a fesztiválok esetében (tűzoltás vagy kizárólagos-

ság) – Hogyan látják a nemzetközi gyakorlatot és ehhez képest a hazai gyakorlatot Ebből a listából látszik, hogy a szponzorálás és a támogatás sajátosságait alap-

vetően külön kérdésekkel igyekeztünk felmérni. A megkérdezett marketing vezetők válaszai alapján azonban az látszik körvonalazódni, hogy az adományozást és a szponzorálást csupán néhány helyen választják tudatosan külön. A kultúratámogatás azonban kivétel nélkül a szponzorálás kategóriájába esik, amit a marketing keretből, költségként fizetnek ki, de kommunikációs célokra gyakorta a támogatás kifejezést használják. Csupán elvétve lehet a klasszikus mecenatúrával találkozni. Az egyik cég munkatársa szerint a mecenatúra a mai üzleti világban kiveszőben van, ők e helyett a Corporate Citizenship fogalmát használják, ami azt jelenti, hogy jótékony célú, nem reklámcélú támogatásról van szó vállalati szempontok szerint. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy nincs indoka a vállalati kultúrafinanszírozást és az adományozást külön tárgyalnunk. A továbbiakban, bár használjuk a támogatás és a szponzorálás kifejezést (hiszen az interjúalanyok is ezt teszik), fontos leszögezni, hogy elméleti szempontból csak szponzorálásról beszélhetnénk.

Általában elmondható, hogy jelentősen eltér a valamilyen konkrét fogyasztási cikket, terméket értékesítő és a szolgáltató cégek támogatói politikája. Az előbbire jellemző, hogy a támogatást kifejezetten termék-marketing és értékesítés növelő célokra használja, míg a szolgáltatóknál az imázsalakítás áll az első helyen. Fontos szempont még a regionalitás is, hiszen több cég esetében jellemző, hogy egyes régi-ókban szolgáltatnak, vagy országos hálózatukat erősítik, így kifejezetten egy-egy régiót céloznak meg kommunikációjukkal.

A kultúratámogatáson belül jellemzően főtámogatói státusra törekszik min-denki, ezért olyan kategóriákban gondolkoznak, amelyekben ezt megengedhetik maguknak. A legnagyobbak egész fesztiválok főtámogatói lehetnek, viszont egy szinttel lejjebb már inkább távol marad a cég a fesztiváltól, ha a főtámogatói cím túl sokba kerül. Hozzá kell tenni, hogy a fesztiválok főtámogatói az összes költséget egyetlen esetben sem fedezik, mindig szükség van egyéb forrásokra is. A fogyasztási terméket értékesítő cégnél viszont bevett gyakorlat, hogy akár maga a cég szervez kisebb fesztivált abban a régióban, ahol éppen a pozícióját erősíteni, vagy védeni érzi szükségesnek, ez esetben a teljes költséget vállalják. Az általunk vizsgált fesztiválok egyike sem volt ilyen.

Nem minden esetben találunk közvetlen kapcsolatot a cég tevékenysége és a szponzorált esemény profilja között. Erre legjellemzőbb az energiaszolgáltatás libe-ralizációja miatt monopolhelyzetét vesztő hagyományos, régi szolgáltató, aki a kor-társ kultúra támogatásával megújulását, fiatalosságát szeretné hangsúlyozni.

KILENC VÁLLALAT FESZTIVÁLTÁMOGATÁSI GYAKORLATA 121

Nagy eltérés tapasztalható a támogatói döntések meghozásában. Ez úgy hatá-rozható meg, hogy minél inkább üzleti célokat szeretne szolgálni a cég támogatásai-val, annál inkább helyezi a döntéshozást az erre a célra specializált – általában a marketing osztályon belül levő – szakmai osztály hatáskörébe. A két szélsőség egyik véglete a marketing osztályon belüli kicsiny rendezvényes csoport döntési joggal rendelkező vezetője, illetve az első számú vezető kizárólagos igénye a támogatói döntések meghozására. A döntési folyamat az előbbiekből következően értelemsze-rűen eltérő. A nagyobb számú megkérdezettek válaszai talán abba az irányba mutat-nak, hogy a legjellemzőbb döntési folyamat a marketing vagy PR-osztályon belüli csoport javaslattétele a marketing igazgató számára, akinek a döntését a felső veze-tésnek kell jóváhagynia. A büdzsét minden esetben a felső vezetés hagyja jóvá, ezen belül van aztán a marketing vezetőnek kisebb-nagyobb hatásköre támogatói döntése-ket hozni.

A büdzsét és a stratégiát – ahol van – általában ősszel határozzák meg a kö-vetkező évre vonatkozóan. Ez változó, helyenként már konkrét ügyeket is tartalmaz, máshol műfajokat, megint máshol szinte csak a pénzügyi keretet, és valamilyen általános irányelvet. Jellemző, hogy egy-egy „bevált” eseményt, szervezetet több éven át támogat a szponzor. Néhány esetben hagynak némi kerettartalékot az év hátralevő részére, de arra is láthatunk példát, hogy negyedévi vagy havi döntéshozatalokkal költik el a keretet, a beérkező kérések támogatására.

A vállalati kultúratámogatás a rendszerváltást követően, a piacgazdaság kiala-kulásával párhuzamosan jelent meg, és a gazdasági helyzet stabilizációjával nyert teret. Így több helyen az 1990-es évek elejére, de egyes egykori állami cégeknél még ezelőtti időszakra teszik a vállalat kultúratámogatásának történetét. Eltérő válaszo-kat kaptunk arra nézve, hogy miért is kezdtek kultúratámogatásba, és miért éppen az adott rendezvényeket szponzorálják. Jellemző volt a hagyományokra való hivatko-zás, illetve általában a legelső kulturális támogatásnál a cég első számú vezetője és a támogatott produkciót képviselő művész közti korábbi ismeretség, vagy a cég vezető-jének személyes vonzódása valamely művészeti ághoz. A külföldi tulajdonossal ren-delkező hazai cégeknél bizonyos mértékig meghatározó az anyavállalat kultúratámo-gató szerepvállalása külföldön, de a konkrét döntésekre ez nincs befolyásoló hatás-sal. Fontos meghatározó tényezőnek tűnik egy cég ügyfélkörének jelentősebb válto-zása: pl. kisszámú vállalati ügyféllel rendelkező bank nyit a lakosság felé. Vagy fon-tos lehet a korábban monopolhelyzetben levő vállalat versenyhelyzetbe kerülése. De példát találhatunk arra is, hogy egy új székhely megnyitása milyen jelentős hatást gyakorolhat a szponzori stratégiára.

A támogatott kulturális eseményeket előszeretettel használják reprezentációra a szponzorok. A cégvezetők többnyire megjelennek a rendezvényeken, és jellemző, hogy meghívják legfontosabb üzleti partnereiket. Néhány helyen már belső PR-re, és az alkalmazottak lojalitásának erősítésére is használják a támogatott rendezvényeket. Ezeknél a cégeknél a döntések meghozásakor azt is tekintetbe veszik, hogy olyasmit támogassanak, amire maguk és a munkatársak is szívesen elmennek.


A fesztiválok támogatása mellett elsősorban a nagy látogatottságuk szól, és a koncentrált megjelenés lehetősége adott helyen és időben. Ebből fakadóan egyes cégeknél a kulturális szponzorálás 100%-a fesztiváltámogatás, de jellemzően ez az arány 50% fölött van. Ellene szól az, hogy a cégek szeretnek egyedül, főtámogató-ként megjelenni, és egy nagyobb fesztivál esetében ez bizony nagyon költséges. Né-hányan ezért inkább távol maradnak.

A döntési folyamathoz hasonló eltérések tapasztalhatók abban is, hogy a szponzorálási döntések mögött célszerűségi vagy érzelmi tényezők húzódnak meg. A legtöbb esetben valahol a kettő között, is-is alapon születnek a döntések. Ez a feszti-válokra is jellemző.

A szponzorálás hasznát egyes cégek különböző metódusok szerint mérik (pél-dául a szponzorált esemény kapcsán megszerzett média-megjelenés értékét kiszámol-ják piaci áron), míg mások szerint nem lehet mérni, számszerűsíteni az így megszer-zett hasznot.

A szponzorok elvárása egyébként egy üzleti viszonyhoz hasonlítható, ami a megállapodások korrekt betartásában nyilvánul meg. Találkozunk azonban a külföldi konferenciákon is magát továbbképző vezetővel, aki már a kreatív lehetőségeket keresi, hogyan tudná cége ügyfeleit, munkatársait bevonni a támogatott projektekbe.

Eltérő módon ítélték meg a gazdasági-jogi környezet jelentőségét, néhányan nem tartották fontos szempontnak, valószínűleg azért, mert elenyésző az adójóváírás mértéke. Azonban ha az értékes ügyek szponzorálását is honorálná az adórendszer valamilyen módon, azt örömmel vennék, többen úgy nyilatkoztak, hogy akkor többet adnának. Valamennyi megkérdezett rendkívül károsnak és a szponzorációt hátrálta-tónak érzi a köztelevízióra és rádióra vonatkozó médiatörvény azon részét, amely gyakorlatilag nem teszi lehetővé kulturális műsorok szponzorálását, illetve a keres-kedelmi média (írott és elektronikus) negatív hozzáállását, a támogatók tudatos és következetes kiszerkesztését a támogatott eseményről szóló tudósításokból. Egyesek szerint ezen a téren nem beszélhetünk EU-konformitásról, soha nem tudják, hogy legújabb projektjük miatt büntetésre számíthatnak-e az ORTT-től, vagy nem.

Valamennyi szponzor gondosan megvizsgálja, hogy kik az adott esemény társ-támogatói, és ha akár csak érintőleges konkurenciát is talál köztük, eláll a támogatás-tól. Ugyanakkor az, ha egymást szerencsésen kiegészítő üzletágak nagyságban hoz-závetőleg hasonlító képviselői vannak a támogatók között, húzóerőt gyakorolhat. Az állami támogatások nem fontosak a számukra, de a regionális programokat támogató cégek számára fontos, hogy a helyi önkormányzat is a projekt mögött álljon.

Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy nem jellemző, hogy a külföldi irány-vonalaknak jelentőséget tulajdonítanának, nem is nagyon figyelik ezeket, kivéve azokban az esetekben, ahol a külföldi tulajdonosnál nagy szerepe van a kultúratámo-gatásnak.

MÁSODIK RÉSZ

A FESZTIVÁLOK

ÁLLAMI TÁMOGATÁSA

A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA (BEVEZETŐ)

A FESZTIVÁLTÁMOGATÁS ELVEI, SZERVEZETE ÉS CÉLJAI

A magyarországi támogatási rendszer

A 2004. évi magyarországi kulturális fesztiválok szervezői rendezvényük tá-

mogatása reményében több helyre folyamodhattak: – Az NKA kultúra és turizmus kollégiuma – Az NKA miniszteri kerete – Az NKA egyes szakkollégiumai – A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) – Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

(ICSSZEM) – A regionális fejlesztési tanácsok – A Nemzeti Fejlesztési terv regionális fejlesztés operatív programja (ROP) Az átfogó fesztiváltámogatáson kívül a fesztiválok programján szereplő egyes

produkciók külön is fordulhattak támogatásért, pl. az NKA szakkollégiumaihoz. Egyes körzetekben külön pályázatokon is indulhattak, ezek közül a Balatoni Fejlesz-tési Tanács említendő. Felmérésünk során találkoztunk más alapítványi támogatások említésével is.

Önmagában a fenti felsorolás összeillő elemekből álló, stratégiai szemléletről árulkodó logikus rendszert sugall. Ez sajnos nem így van. Ugyanis nincs két egymást követő év, amikor a támogatások rendszere egyezik, legalább fő vonalaiban (nem is szólva az összegéről). A kötetünk szerkesztése idején induló államreform azonban eleve fölülír minden korábbi gyakorlatot.

Honnan, mennyit, mire? Vizsgálatunk fókuszában az NKA fesztiváltámogatási gyakorlata állt. A többi

kormányzati forrást csak olyan mértékig volt célunk és módunk föltérképezni, hogy képet alkossunk arról a háttérről és kontextusról, amibe az NKA támogatásai illesz-kednek.

Korábban az idegenforgalom stratégiai fejlesztéséért felelős kormányzati szer-vek támogatták a legnagyobb összegekkel a fesztiválokat. Vizsgálatunk idejére azon-ban ez a forrás fokozatosan elapadt, illetve regionális szintre terelődött.


A GKM-hez kapcsolódó Magyar Turizmus Rt. 2001-ig hirdetett meg rendez-vénypályázatot, azt követően, a Széchenyi Terv bevezetésével a GKM teljes körűen átvette tőle a pályáztatási feladatokat. Ebben a keretben 2003-ban lett utoljára pályá-zat meghirdetve, ekkor a 2003. és 2004. évben megvalósuló turisztikai hatással bíró fesztiválok pályázhattak az összesen közel 700 millió forintos keretre. Ebből 72 fesz-tivál megrendezését támogatták, nagyobb arányban a 2003-ban megvalósulókét, míg a 2004-ben megvalósuló fesztiválokra mintegy 250 millió forintot fordítottak.

Az esetlegességet kívánta kiküszöbölni és a stratégiai tervezhetőséget célozta a 2004. szeptemberben kiírt GKM-NKÖM közös, úgynevezett regisztrációs pályázat. A kiírók az előrelátás és tervezés minimális biztonságát kívánták megteremteni a kultu-rális turizmus legfontosabb fesztiváljai számára, többféle szempont figyelembevéte-lével, a szakmai nyilvánosság bevonásával. A szándék messzemenően dicséretes és előremutató, nagy kár, hogy a törekvés nem ért célt. Ugyanakkor a kiírás és az elbí-rálás megismert dokumentumai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a folyamatot is jellemezte a célok nem egyértelmű meghatározása, ami a hazai pályáz-tatás legnagyobb hiányossága.

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv, közelebbről a regionális fejlesztés operatív prog-ram (ROP) keretében Turisztikai vonzerők fejlesztése címen írtak ki pályázatot 2004-ben. Áttételesen fesztiválok is részesedhetnének e fejlesztési és beruházási forrásokból: azonban a nyertes nyolc projekt egyikénél sem találtunk erre utaló nyomot.

A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unióhoz kapcsolódik. Elvileg az EU köz-vetlenül is támogathat fesztivált, kulturális célprogramja, a Kultúra 2000 keretében. A program logikája kizárja azonban, hogy forrásait bármelyik tagállam a saját támogatási stratégiájába illessze. A lebonyolítás jellegéből következik az is, hogy csak hosszas és közvetett utánajárással deríthető ki, hogy pl. bármely magyar fesztivál akár csak rész-programjával is kapcsolódott-e egy, a Kultúra 2000 kiíráson nyertes projekthez.

Fesztiváltámogatás és az NKA Az NKA fesztiváltámogatási gyakorlatának a föltérképezése több módon tör-

ténhet. A vizsgálatunk keretében az alap adatbázisát átfésültük abból a szempontból, hogy hány nyertes pályázat volt az ún. nagyrendezvény, illetve egyéb rendezvény kate-góriában. 2004-ben az NKA egészében (beleértve a miniszteri keretet és az ideiglenes kollégiumokat) a két kategóriában összesen 1233 nyertes pályázat volt. Közöttük 1,8 milliárd forint került kiosztásra, amiből egy pályázatra szűk másfél millió forintos átlag jut – ami kevesebb a regionális pályázatokon két évvel később megvalósuló szűk 1,6 millió forintos átlagnál. Az 1233 pályázat közül kb. 300–350 esemény so-rolható a lazábban vagy szigorúbban értelmezett fesztiválok, rendezvénysorozatok, programsorozatok közé. A besorolás bizonytalansága miatt az NKA nagy- és egyéb rendezvényeinek elemzése, és ezen belül a fesztiváltámogatás gyakorlata kevés kö-vetkeztetésre adott módot.

A FESZTIVÁLOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA (BEVEZETŐ) 127

A nagy- és egyéb rendezvények éppúgy, mint a kétmilliónál többet elnyerő pro-jektek támogatói közt jelen volt az NKA valamennyi (16) állandó szakmai kollégiu-ma, a miniszter döntési hatókörébe tartozó keret, valamint az ideiglenes kollégiu-mok. Témánk szempontjából az utóbbiak közül kettő érdemel különös figyelmet.

Az első a kifejezetten a fesztiválok támogatására létrejött kultúra és turizmus kollégium, amelyet az NKA közösen finanszírozott és működtetett a turisztikai kor-mányzattal. Ténykedésének utolsó évében, 2004-ben 79 rendezvény között 200 mil-lió forintot osztott szét. Az átlagosan elnyert összeg 2,5 millió forint volt.

A második a 2005 őszétől működő, kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiuma, amely 103 kulturális eseményt l,2 milliárd forinttal támogatott. Az 1. függelékben dőlt betűvel szedtük az ettől a kollégiumtól elnyert összegeket. A 103 eseményből 74 minősíthető fesztiválnak: nekik 931, átlagosan 12,6 millió forint jutott.

Valamennyi lista élén a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak (BTF) nyújtott támo-gatás szerepel, ami a miniszteri keret néhány hasonló tételével együtt lényegében a minisztérium dotációs politikáját testesíti meg. A kulturális alapok elvéhez csak formálisan illeszkedő, bújtatott hivatali támogatási keretről beszélhetünk, hiszen nem meghirdetett pályázatra a kiírás elveihez igazodó pályaművek, hanem támoga-tásért való folyamodványok dotálásáról van szó. Mindenesetre az NKA nyilvánossá-gi és elszámoltatási gyakorlata üdvösen hat a minisztérium hivatali szobáiban születő döntésekre. Mivel a későbbiekben kifejtendő elvek – kiszámíthatóság, folytonosság, differenciálás és lépcsőzetesség – a miniszteri kereten belül nem érvényesülnek, az onnan való kifizetésekkel a továbbiakban nem foglalkozunk.

Mintegy mementó gyanánt soroljuk föl, amit a kultúra és turizmus szakkollégi-um érdeméül tudtunk be:

– A kulturális nagyrendezvények biztonsága és erősödése – művészeti céljaik

megvalósítása is – remélhető attól, ha a kormányzati támogatás feltételei között szerepelnek a turisztikai szakszerűség szempontjai.

– Ennek a fordítottja is igaz. Az idegenforgalom javát is szolgálja, ha támoga-tási céljait összehangolja a kulturális fejlesztés igényeivel és sajátosságai-val.

– S nem utolsósorban a közösen kiírt pályázat többletforrást jelent az NKA kereteihez képest.

Kormányzati pénzek 2006-ban Kötetünk szerkesztése idején 2006 tavaszát írjuk. Kötelességünknek tartottuk,

hogy begyűjtsük a kormányzati fesztiváltámogatás kurrens adatait is. Az NKA egyértelműen a fesztiválok fő kormányzati támogatójává lépett elő.

Ennek a súlya akkor ítélhető meg, ha összevetjük a kulturális finanszírozás más (ténylegesen összehasonlítható) adataival. Kiadványunk céljára letöltöttük és nagy-


ság szerint rendeztük a 2005. július – 2006. június közötti adatokat (1. függelék). A jobb áttekintés és a kezelhetőség végett csak azokat a pályázatokat vettük figyelem-be, ahol az elnyert támogatás elérte a 2 millió forintot. A 12 hónap során 574 ilyen nyertes projekt volt: az összes elnyert támogatás 4,7 milliárd forintra rúgott. Vasta-gon szedtük azokat, amiket fesztiválnak tekinthetünk: 112 ilyen pályázatot találtunk, (köztük van az a korábban említett 74, amit az ideiglenes kollégium támogatott). Az NKA-tól a fesztiválok átlagosan 13 millió, mindösszesen közel másfél milliárd forint támogatásban részesültek.

Kötetünk megjelenésekor a furcsa nevű ICSSZEM csak történelem. 2006 ele-jén azonban meghirdették és elbírálták az ifjúsági fesztiválok pályázatát. 29 rendez-vény között 126 millió forintot osztottak ki (átlag 4,3 millió). Ezen kívül támogatás-ban részesült négy határon túli ifjúsági fesztivál is – ld. a 2. függeléket.

Az intézményesült önkormányzati szabadtéri színházak központi támogatási kerete 2006-ban 300 millió forint volt.27 A 3. függelék tanúsítja, hogy javarészt feszti-váltámogatásnak minősül.

A regionális fejlesztés terén időközben jelentős decentralizáció valósult meg. 2006-ban hét régióban írtak ki és bíráltak el olyan pályázatokat, amiken fesztiválok is indulhattak. A 4. függelékben közreadjuk a támogatott fesztiválok listáját, kiegészítve a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottsága által kiosztott juttatások-kal. Ezeket a hét regionális fejlesztési tanács, illetve Budapest honlapjáról töltöttük le28. Több mint kétszáz pályázatra, többségben helyi érvényű rendezvényekre átlago-san bő 1,6 millió forintos támogatást, összesen mintegy 360 millió forintot osztottak el. A legnagyobb – a tiszadobi zongorafesztiválnak nyújtott – támogatás sem érte el a 10 millió forintot.

Kormányzati források együtt Az 5. függelékben elkészítettük a három jelentős kormányzati forrásból 2006-

ban legalább 2 millió forinttal támogatott rendezvények listáját. Egyúttal összevon-tuk az egyazon fesztiválnak több pályázat révén adott támogatási összegeket. Az összevonás eredményeképpen az élbolyba került a kisvárdai és a pécsi színházi talál-kozó (a POSZT) összesen 66 millió forinttal, valamint a 19. legtámogatottabb ma-gyarországi fesztiválnak bizonyult a IV. Tisza-tavi Fesztivál. Forrásaink szerint 174 fesztivál (illetve általunk ilyennek minősített rendezvény) kapott legalább 2 millió

27 http://nkomftp.hungary.com/palyazatok/szinh_szter_nemz_eredmeny.xls

28 A terület- és régiófejlesztési célelőirányzatokra épülő adatgyűjtést Mizsei Zsuzsanna taná-

csai alapján végeztük el. A teljes támogatási listákról azokat válogattuk ki, amelyeket az

elnevezésük alapján fesztiválnak véltünk. Nem vettük be a (szinte) kizárólag sportjelle-

gű rendezvények, pl. a triatlon, fogathajtó, díjugrató versenyek részére juttatott támoga-

tásokat, ezzel szemben szerepelnek a gasztronómiai fesztiválok.


forint kormányzati támogatást. A teljes összeg több mint kétmilliárd forint; egy ren-dezvényre átlag 11,8 millió forint jut.

Csábító, hogy ezeket a számokat azonmód rávetítsük a fesztiválok forrás-szerkezetének arra a sémájára, amit a fesztiválpiaci felmérésünk eredményezett. Ez megtévesztő eredményre vezetne. Mindenekelőtt azért, mert 2004-ben másképp határoztuk meg a felmérésünkbe vont fesztiválokat, mint ahogy a 2006-ban támoga-tott rendezvények köre formálódott. Például 2004-ben nem alkalmaztuk a kormány-zati támogatás 2 millió forintos küszöbét, viszont akkor a látókörünkben volt egy sor olyan fesztivál, amit csak önkormányzati forrásból támogattak. Ennél is fontosabb körülmény, hogy a kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiuma létre-jöttével az NKA döntő súlyt kapott a fesztiváltámogatásban, ami alapvetően átren-dezte a kormányzati támogatás szerkezetét.

Kulturális és turisztikai fesztiváltámogatás a nagyvilágban A vizsgálat keretében megkerestük a kulturális alapok és hasonló szerepkörű

nemzeti szervezetek nemzetközi hálózatát, az IFACCÁ-t29. A szervezet elektronikus hírlevelében közzétette a fesztiválok állami támogatására vonatkozó tíz kérdésünket, aminek révén a közpénzből intézményesítetten történő pályázati kultúratámogatás-nak elsősorban az angolszász gyakorlatára nézve kaptunk gazdag információt. Ezen – és a nyomtatásban és digitálisan elérhető dokumentumok földolgozásán – túl él-tünk a kínálkozó lehetőséggel, és részt vettünk a Les Rencontres szervezetnek a be-számoló írásakor tartott, tárgyunkhoz kapcsolódó szakmai tanácskozásán30.

Láttuk, hogy a nemzetközi gyakorlatban mennyire előtérben van a fesztiválok gazdasági szerepének sokrétű elemzése és nyomatékos hangsúlyozása. Ebből követ-kezően joggal számíthattunk arra, hogy a kultúratámogató ügynökségek is kiemelten szerepeltetik céljaik és kritériumaik között a fesztiválok idegenforgalmi, munkahely-teremtő és adóalap-növelő funkcióit. Kerestük továbbá a kormányok turisztikai for-rásaival közös pályázatokat.

Több irányú tájékozódásunk azonban váratlan eredményre vezetett. A kulturáli-san fejlett országokban a művészeti és közművelődési fesztiválok (a két csoport olykor csak szövegelemzéssel különböztethető meg) támogatására jelentős közpénzalapok és átgondolt, többszintű mechanizmusok állnak rendelkezésre. Ezek azonban szinte kizárólag a kulturális szempontokra ügyelnek, mindenekfelett a művészi újszerűségre és sokszínűségre, különös hangsúllyal a kisebbségi kultúrákra. A nemzeti kulturális

29 International Federation of Arts Councils and Culture Agencies, Sydney. Körkérdésünk

lelőhelye: http://www.ifacca.org/ifacca2/en/organisation/page09_BrowseDart.asp?

whichpage=2&pagesize=20

30 Fesztiválok és a városok identitása, Ljubljana, 2004. február 24–27.


alapok, arts councilok pályázatait vizsgálva alig leltük nyomát annak, hogy az elbírálás során explicit módon tekintettel lennének a turisztikai szempontokra.

Azokban az országokban, ahol az idegenforgalom hagyományosan erős ágazat, je-lentős összegeket fordítanak a turisztikai rendezvények dotálására. Ebben az összefüg-gésben Spanyolországot szokás említeni, ezért tájékozódtunk az ottani gyakorlatról is. Valóban évi rendszerességgel írnak ki pályázatot a fesztiválok és hasonló rendezvények számára; ezek túlnyomó többsége tartományi szintű. Azonban csupán egy olyan kiírást találtunk31, ahol a kulturális és turisztikai célkitűzések nagyjából egyensúlyban voltak.

Olybá tűnik, hogy a turisztikai és a kulturális célokat egyensúlyban érvényesítő, a forrásokat egyesítő közös fesztiváltámogatási pályázat olyan közigazgatási hungarikum (volt), mint az „egy százalék” törvény vagy az „eva”32. Ahogy az utóbbiak nemzetkö-zi figyelmet váltottak ki, és követőkre találnak, mi is élénk érdeklődést érzékeltünk, amikor körkérdésünk vonatkozó pontjára visszakérdeztek: valóban közös kulturális-turisztikai pályázatokról van-e szó.

Azt tapasztalhattuk tehát, hogy a fesztiválok meghatározó és növekvő jelentő-ségét mindenütt fölismerik. Ennek megfelelően olykor hatalmas kormányzati össze-gekkel támogatják őket. A fesztiválok gazdasági, idegenforgalmi és társadalmi hatá-sával mind a nyilatkozatok, mind az empirikus adatok szintjén tisztában vannak; sőt – mint láthattuk – ez többnyire jobban is tudatosodik, mint minálunk. Kitapintható, hogy a kultúrán túli hatások hangsúlyozásával a támogatás fokozását célozzák. Mivel magyarázható, hogy a kiírások és elbírálások során a kulturális kritériumokhoz más-hol nem kapcsolódnak turisztikai célok?

Két okra gondolhatunk. Az egyik, hogy nálunk gazdagabb, konszolidáltabb társadalmakról lévén szó, megengedhetik maguknak, hogy a fesztiválokat elsősorban az élet minőségét javító intézményeknek – tehát kulturális jelenségnek – tekintsék, amelyek gazdasági haszna pótlólagos „ajándék”. A másik, hogy Kolombusz tojásáról van szó, egy kézenfekvő felismerés – a kulturális és turisztikai források és kritériu-mok összekapcsolása – Magyarországon született meg.

Sem kutatási megbízásunk keretei, sem előzetes tapasztalat- és kapcsolatrend-szerünk, sem a rendelkezésre álló idő nem adtak lehetőséget annak föltárására, hogy a kulturális nagyrendezvények külföldön is pályáznak-e az elsődlegesen gazdasági és/vagy regionális, ezen belül turisztikai fejlesztést szolgáló kormányzati források-hoz. Vagyis, hogy a kulturális alapok kiírásainál hiányzó turisztikai kritériumok megjelennek-e más csatornáknál, amiken keresztül közpénz jut a fesztiválokhoz.

31 Murcia tartomány turisztikai hivatalának a pályázata helyi önkormányzatoknak fesztiválok

és egyéb idegenforgalmi-kulturális események támogatására: http://www.carm.es/

neweb2/servlet/integra.servlets.ControlPublico?IDCONTENIDO=880&IDTIPO=240

&NOMBRECANAL=Turismo&RASTRO=c176$m2522,2386

32 Amint francia találmány a beruházások kötelező kulturális hányada, szlovák sajátosság az

egykulcsos egyenadó és brit sikertörténet a lottóalap kulturális célú megcsapolása stb.


Példák néhány helyről A legjobban dokumentált kulturális alapok (Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-

Zéland, Kanada) angolszász országokban vannak. Olyanokban, ahol a kultúra gaz-dasági vonatkozásait hagyományosan tárgyilagosan, magától értetődő módon keze-lik, nyoma sincs annak a szemérmes misztifikálásának, ahogy a művészetekre a kontinensen, s különösen Európa keleti felén tekintenek. Ez a tárgyszerű hozzáállás érzékelhető az ügykezelés számos részletében. A támogatás céljaiban és kritériumai-ban azonban mindent maga alá rendel a művészetek gazdagításának önmagáért való célja. Ehhez csak egy, úgymond kultúrán kívüli cél mérhető: a különféle módon értelmezett kisebbségi kultúrák szinte minden mértéken felüli támogatása.

A kulturális célok dominanciája abban is tetten érhető, hogy egy sor kultúra-támogató ügynökség – például az angol Arts Council – nem ír ki külön pályázatot fesztiváloknak; magyarán, figyelmen kívül hagyja a fesztiválok azon sajátosságait, hogy azok művészeti funkciójuk mellett fontos gazdasági és társadalmi szerepet is betöltenek.

Anglia33 Művészeti Tanácsa (ACE) valamennyi „Arts Council” ősének és proto-típusának tekinthető. Többek között a magyar NKA létrehozásakor is minta és hi-vatkozási alap volt. Döntő különbség azonban, hogy az ACE gyakorolja a kormány-zati kultúratámogatás olyan részeit is, ami máshol (nálunk is) minisztériumi hatás-körben maradt. Ennek megfelelően a projekttámogatást meghaladó mértékben köl-tenek intézménytámogatásra, sőt (a lottóalappal közösen) beruházásra. Az intéz-ménytámogatás keretében szubvencionálják a nagyobb fesztiválszervezeteket (pél-dául a jelentős rangra szert tett LIFT-et: London International Festival of Theatre). A nagy koncerttermek és befogadó színházak támogatása közvetve érinti az ott ren-dezett fesztiválokat is. A legtöbb fesztivál azonban programjához adott projekttámo-gatás keretében részesül az ACE forrásaiból.

Skócia Művészeti Tanácsa (a Scottish Arts Council) szintén ötvözi magában a kormányzati kultúratámogatás forrásait. Az edinburgh-i nemzetközi fesztivált 2004-ben 1,1 millió fonttal (kb. 385 millió forinttal) támogatták.

Néhány más országban ezzel szemben differenciált, többcsatornás, célzott fesztiváltámogatás valósul meg a kultúratámogatás keretei között.

Ausztráliában az Australia Council felel meg az NKA-nak. Évi közel 150 millió ausztrál dollárral gazdálkodik (kb. 22 milliárd forint), 144 főállású dolgozója van és évi 5000 kérelmet bírál el, ebből kb. 1900 kap pénzt (átlagosan 12 millió forint jut egy nyertes pályázatra). Az igénylők száma folyamatosan nő, de ezzel nem tart lé-pést a kiosztható pénz összege. Ebből következően többen jutnak kevesebb pénzhez,

33 Nem figyelmetlenségből beszélünk Angliáról Nagy-Britannia helyett. Az Egyesült Király-

ságban saját Művészeti Tanácsa van a skótoknak, a velszieknek és egy sor további enti-

tásnak.


amit az alap irányítói aggodalommal nyugtáznak. Az egyes szakmai kuratóriumok az NKA-hoz hasonlóan műfaji kereteiken belül támogatják a fesztiválokat. Új szervezeti fejlemény, hogy 2005 elejétől két új kollégium alakult: az egyik az új médiák művé-szetét, a másik a közművelődést (community cultural development) támogatja.

Számunkra azonban a leginkább figyelemre méltó az ún. Major Festivals Initiative (MFI). Ez valójában a kormány évi másfél millió ausztrál dolláros (kb. 240 millió forint) célelőirányzata, amit az Australia Council kezel. Tartalmi kérdésekben azonban az Ausztrál Nemzetközi Művészeti Fesztiválok Szövetsége illetékes. Az MFI projekteket, közelebbről új művészeti produkciókat támogat. A pályázatot legalább két (vagy több) fesztiválnak kell jegyeznie, vállalva, hogy az elnyert támoga-tással létrehozott produkciót valamennyi pályázó programjába illeszti. Az MFI-prog-ram elsődleges célja a kultúra előmozdítása: valamennyi egyéb cél (a fesztiválok anyagi biztonsága, vonzereje stb.) csak közvetetten jelentkezik.

Új-Zélandon a kulturális alap (Creative New Zealand) honlapja nyugtázza, hogy a fesztivál szó sokféle rendezvényt takar. Saját céljaira azonban követ egy meg-határozást (ezt idéztük korábban). Ennek nincs túlzott adminisztratív jelentősége, de hozzásegít pl. ahhoz, hogy kimutassák a következőt: 2000 és 2004 között a Creative New Zealand támogatásainak átlag 13%-a jutott fesztiválokra.

Támogatás egy-egy programra vagy a fesztivál egészére kérhető. A szakfeszti-váloknak (irodalmi, zenei, tánc stb.) az illetékes kollégiumhoz kell fordulniuk. A több műfajú (összművészeti, az ő szavukkal „integrált programú”) fesztiválok kérése-it külön testület bírálja el. Két előzetes feltétel: legalább két sikeres múltbeli lebonyo-lítás és az alap által kijelölt tisztviselővel való személyes konzultáció. Tartalmi kívá-nalom: újszerű helyeken és összefüggésekben, a műfaji határokat feszegető, izgalmat keltő műveket mutasson be, amelyekkel szélesebb közönség érhető el.

Kanadában szintén Művészeti Tanács (Canada Council for the Arts) felel a kormányzati támogatásért. Tőlük a zenei kollégium igen átgondolt fesztiváltámoga-tási elveit és gyakorlatát ismertük meg. Tartalmi kívánalmuk rímel az iménti új-zélandi értékekre: a fesztiválok keretében is azokat a művészeket díjazza, akik művé-szi vízióról és kockázatvállalásról tanúskodnak.

A három tengerentúli kulturális alap fesztiváltámogatásában közös vonások vannak. Láttuk, hogy náluk magától értetődik és ténylegesen dollármilliókban teste-sül meg a fesztiválok gazdasági jelentősége. Az ő körülményeik között ezek az ala-pok megengedhetik maguknak, hogy a művészi célokra összpontosítsanak, illetve azon belül is az útkeresésre, a közönség próbára tételére biztassanak. Tovább menve: valamennyien nemzeti művészetpolitikát követnek, kizárólag saját polgáraikat támo-gatják. Példájuk alapos megismerése döntő fontosságú számunkra. Hazai támogatási elveink kialakításának azonban saját körülményeink elemzésére kell épülnie.


A fesztiválok állami támogatásának indokai A külföldi példák is azt igazolják, hogy a fesztiválok állami támogatása termé-

szetes gyakorlat. Mégse magától értetődik, hogy pontosan miért az? A válasz ország-ról-országra, és azon belül is kormányzati kurzusról-kurzusra változik. De egy adott helyen és időben is többféle indíték viszi rá a kormányzati szereplőket arra, hogy támogatást nyújtsanak a fesztiváloknak. A célok és indokok attól függenek, hogy az egyes források gazdáit milyen érdekek vezérlik. A támogatások mögött meghúzódó szempontok, preferenciák eltérőek lehetnek attól függően, hogy pl. a kultúra vagy a turizmus járul hozzá a fesztiválok, rendezvénysorozatok finanszírozásához. A turiz-mus fő szempontja feltehetően a látogatók számának maximalizálása lehet, míg a kulturális tárca esetében a kulturális értékek megőrzése, megújítása lehet az elsődle-ges stratégiai cél.

52. táblázat

A támogatók szempontjai

Kormányzati források Egyéb források

Szempontok

kulturá

lis

turisztikai

terü

let-

fejle

szté

si

önkor-

mányzati

szponzori

száma XX XXX XX X XXX Látogatók

összetétele XX X – X XX

új alkotások, értékek XXX X XX – X

nemzetközi vonatkozások XX XX – X X

Művészeti

kulturális

értékek művészfoglalkoztatás XX – – X –

Gazdaságélénkítés – XX XXX XX –

Területi kiegyenlítés XX XX XXX – –

Közösség helyi kötődés erősítése XX X X XXX X A kormányzati célok vélhető különbözéseit szemléltetendő, az 52. táblázatban

az egyes forrásgazdák feltételezett céljait gyűjtöttük össze, és ezek stratégiájukban (szerintünk) elfoglalt súlyát jelöltük. (Minél fontosabb, annál több X jelet adtunk. A „–” jel sem abszolút hiányt vagy ellenérdekeltséget jelent, hanem többnyire „pozitív kö-zömbösséget”.)

Örökzöld igény a párhuzamosságok és az elaprózódás megelőzése, az egységes („egyablakos”, „egycsatornás”) kormányzati támogatás megteremtése. A törekvés többféle eredményre vezethet:

a) Sikerül összehangolni a forrásgazdák céljait (pl. úgy, hogy a turisztika is

elfogadja támogatásának alapvető szempontjaként a művészeti értékek létrehozását,


vagy úgy, hogy a kulturális tárca is elfogadja a látogatók számának kiemelt fontos-ságát) és létrehozni egy kormányzati közmegegyezést, aminek alapján meghatároz-ható egy közös (pl. kultúra és turizmus) kezelésű keret.

b) Belátjuk, hogy a kulturális és turisztikai célok (és esetleg továbbiak) oly mértékben szétágazók, hogy föladjuk az egységes támogatás célját. Attól is ilyen belátásra juthatunk, ha a meglévő források egybevonását (regionális fejlesztési alapok, NKA stb.) nem látjuk reálisnak. Ezekben az esetekben is küzdeni érdemes a párhuzamos pályáztatás tartalmi és módszertani összehangolásáért.

A nemzetközi és hazai trendek számbavétele alapján bizonyosra vesszük, hogy

a fesztiválok szerepe a belátható jövőben tovább nő. Ebből következően tovább erősö-dik a kulturális rendezvények súlya a művészetek fejlődésében, a közösségek életé-ben és nem utolsósorban abban, hogy a magyarországi turizmus visszanyerje, illetve növelje versenyképességét. Ahhoz, hogy fesztiváljaink mindezt a szerepet jobban tudják betölteni, a kormányzati támogatás több síkon lehet a segítségükre. A sine qua non kiinduló feltétel kétségtelenül az, hogy legyenek támogatási források és minél bővebbek: de nem csak erről van szó. A koncepciózus, kiszámíthatóan következetes és szakszerű pályáztatás – beleértve az ellenőrzést – nagyban hozzájárulhat a professzi-onálisabb rendezvénykínálathoz.

Kiszámíthatóság A legfontosabb feltétel a kiszámíthatóság lenne. Nálunk egyelőre ebből van a

legnagyobb hiány. A regisztrációs pályázat hamvába holt, 2005-től elmaradt a kultú-ra és turizmus kiírása, és – a turisztikai stratégia keretében, vagy attól függetlenül – a gazdasági tárca táján sem születnek kiírások kulturális nagyrendezvények számára. Jelen kiadvány szerkesztésének idején bizonytalan a kiemelt kulturális események ideiglenes kollégiumának a sorsa.

Kiszámíthatóságon azt a bizonyosságot értjük, hogy a fesztiválszervezőknek ne kelljen találgatniuk, vajon a következő évben (vagy kettőben) lesz-e rájuk szabott pályázati kiírás.

Differenciálás I. A támogatás szempontjából négy szintet javasolunk megkülönböztetni. I. A kiemelt fesztiválok körébe azokat javasoljuk, amelyeket a kormányzat a leg-

fontosabbaknak tart a legfőbb preferenciák (pl. művészeti érték, gazdasági súly, országimázs stb.) alapján. Ma lényegében egyetlen fesztivál részesül ilyen jellegű kormányzati kiemelésben, a Budapesti Tavaszi Fesztivál.


A kiemelt fesztiválok körének kialakításában és kezelésében reális az egységes, egycsatornás kormányzati megoldás, vagyis a párhuzamos pályázás és alkuk kiküszö- bölése.

Az e körbe tartozó rendezvények számára az lenne a legfontosabb hozadék, hogy

– e kiemelt státust legalább három (de inkább négy) évre megkapják. – A konkrét támogatás összege és szempontjai többlépcsős tervtárgyalás során

alakulna. A következő évre vonatkozóan értelemszerűen pontos összeg-gel, a későbbiekre nézve irányszámokkal.

A tervtárgyalás során a kormányzatnak részletekbe menően kell tisztáznia sa-

ját céljait. Például „új értékek” kapcsán új ősbemutatókra, új földolgozásokra, új helyszínekre, új (esetleg külföldi) előadókra helyezi-e a fő hangsúlyt. Avagy a „láto-gatók száma” kapcsán a célturizmusra, a más célokhoz (pl gyógyturizmushoz) kap-csolódó vendégekre, a holtidőben érkezőkre összpontosít-e. Ilyen konkrét célok mentén lehet ösztönző vagy kötelező feltételeket kialakítani a fesztiválokra vonatko-zóan. Ezáltal a kormányzat a puszta támogató pozíciójából a felelős partner szere-pébe lép elő, anélkül, hogy sértené a szervezők művészi autonómiáját vagy tulajdo-nosi érdekeit.

A tervtárgyalás a támogatottnak is alkalmat ad arra, hogy ajánlatokkal, javasla-tokkal és igényekkel éljen, ami a pályáztatás szokásos kereteibe nem fér bele.

A már bizonyított, bejáratott kiemelt fesztiválok köre mentesüljön attól, hogy évről évre elvben a nulláról indulva pályázzon közpénzért. Ez a kiemelés egyúttal szorosabb együttműködést, stratégiai befolyást is feltételez a közhatalom részéről. Ami semmiképpen nem jelenti a program fölötti rendelkezés átvételét – ezt igazolja a BTF példája, ahol immár egy évtizede ilyen rezsimben történik a támogatás, anél-kül, hogy a kulturális tartalom államigazgatási úton formálódna. A rendszer távolról sem hibátlan, a kelleténél több benne a bizonytalanság. Bizonyosságot jelent viszont, hogy a BTF támogatása nem a pályázati űrlap kitöltésén és a zsűri állásfoglalásán múlik, hanem hosszabb távú, stratégiai jellegű megállapodásokon. Amikor hasonló mértékű bizonyosságot és tárgyalásos jellegű támogatási alkut javasolunk további néhány fesztivál részére, nem vonjuk kétségbe a Budapesti Tavaszi Fesztivál primá-tusát, amit nemcsak a múltja, hanem az évről évre megtapasztalt professzionalizmu-sa alapján vívott ki: rendre ott találjuk a nemzetközi szakma által mérvadónak tartott európai fesztiválok élcsoportjában34.

Az évenkénti pályázástól mentesített kiemelt fesztiválok körét nem javasoljuk újabb nyílt pályázattal kialakítani. Kézenfekvő mintául kínálkozik az Európa Kultu-rális Fővárosa vetélkedésének eldöntésére annak idején kiküldött eseti bizottság pél-

34 http://www.lokalefestiviteiten.nl/


dája. Egy ilyen alkalmi bizottság kiküldésével indulhat a folyamat. Az idézett példát (kulturális főváros) követné az is, hogy nem lenne előre megszabva, hogy hány fesz-tivál kerüljön ebbe a körbe. A kiemelt fesztiválok számát illetően a kormány teherbí-ró képességét tartjuk a fő támpontnak. Hány rendezvény kiemelt és összehangolt támogatására van a kormányzatnak szakmai és pénzügyi kapacitása? A válasz vala-hol 5 és 20 között képzelhető el.

Ebben a rendszerben egymás mellett kell léteznie a kiszámíthatóságnak és a rugalmasságnak. A kiemelés nem tarthat örökké. Bármely fél arra a következésre juthat, hogy a kivételes jellegű együttműködés feltételei vagy előnyei alábbhagytak, és így adott fesztivál kikerülhet a körből. Mások viszont bekerülhetnek. Feltétlenül ügyelni kell a transzparenciára, arra, hogy a támogatás feltétele és tartalma elegendő nyilvánosságot és indoklást kapjon.

Differenciálás II. Korábbi évek tapasztalatai alapján további mintegy 50–100 olyan fesztivál ke-

rülhet abba a körbe, amit a kormányzat fontosnak tart, de több évre előre garantált anyagi forrást, illetve testre szabott támogatási programot nem tud biztosítani hozzá-juk. E körben a kulturális minőség, turisztikai vonzerő és más teljesítmények alapján évről évre kell újra és újra versenybe szállni a forrásokért.

Elképzelhető, hogy e körben is összehangolt kulturális, turisztikai és terület-fejlesztési pályázati rendszer létezhet, de erre kevés esélyt látunk. De a többcsa-tornás pályáztatások esetén is értelme és lehetősége van a kiírások összehangolá-sának35.

A fesztiváloknak a második köre eredendően nyitott, vagyis a pályázatok eredményhirdetése kapcsán alakul ki, hogy adott évben mely fesztiválok kerülnek a központilag támogatott további fontos fesztiválok közé. A forrásgazda (akár egy van, akár több) ezen módosíthat, és részben vagy egészben zárt körűvé teheti a pályázást, a fesztiválok egy részét vagy mindegyikét előzetesen híva meg.

A sikeres pályázat legfontosabb feltétele az elegendően világos és pontos ki-írás. Vagyis ebben a körben van a legnagyobb jelentősége annak, hogy a forrásgazda pontosan tisztázza saját céljait, és azokat minél egyértelműbb pályázati kiírásba tudja foglalni.

A célok konkrét meghatározásának egyik eszköze, ha számszerűsítik az elbírá-lásnál érvényesítendő pontszámokat. Pl:

35 Az I–II. kör kialakításánál fölhasználható a hamvába holt, ún. regisztrációs pályázat mód-

szertana és az összegyűlt konkrét ismeretek egy része. Tényleges jogfolytonosság azon-

ban kizárt.


Művészeti szempont összesen 0–55 pont

Ezen belül: Új produkciók 0–10 pont Előadások száma 0–15 pont Kortárs művészet serkentése 0–20 pont Nemzetközi vonatkozás 0–10 pont

Közönség szempont összesen 0–35 pont

Ezen belül: A várható közönség nagysága 0–20 pont A várható közönség összetétele (pl. hátrányos helyzetűek) 0–10 pont Reklám, PR, marketing tevékenység 0–5 pont

Költségvetés megalapozottsága 0–10 pont

Maximálisan elérhető: 100 pont

Az elaprózódást kivédendő, a kiírásban célszerű megszabni az elnyerhető ösz-

szeg minimumát. (Például az elosztható teljes keretének adott százalékánál, illetve konkrét összegnél nem kaphat kevesebbet egy pályázó sem.)

A célok differenciált érvényesítését szolgálhatja a kétlépcsős elbírálás is. Az el-ső lépcsőben egységes szempontok alapján kiosztásra kerül a keret nagyobbik része. A fennmaradó részt a forrásgazda konkrét részcél alapján osztja el a pályázók kö-zött. Az újabb döntést végezheti az eredeti összetételű testület (kollégium), de rábíz-hatja részben vagy egészben új ítészekre is.

Például: az általános elbírálás során a keret 80%-ából támogatást nyer 50 pá-lyázó. A pályázati keret fennmaradó 20%-át azután elosztják az 50 pályázó egy része között (ugyanazon pályázat keretében, ugyanazon pályaművek alapján), egy kiemelt szempont alapján. Ilyen szempont lehet bármilyen kulturális, turisztikai vagy egyéb célkitűzés. Lennének fesztiválok, amelyek csak az első körben megítélt alaptámoga-tást kapják, míg mások részesülnek a kiegészítő keretből is.

A következetesen megvalósított kétlépcsős rendszer világossá teheti, hogy az elnyert támogatás összegének nagyságában mi játszott szerepet. Nem feltétlenül szükséges ugyanakkor a különféle jogcímekből összeálló támogatást elszámolási és beszámolási szempontból elkülöníteni.

Diffferenciálás III.

Ha az I. és II. körbe a fesztiválok felső értékeit soroljuk (20 + 100 rendez-vényt), akkor is további százakra tehető az érdemleges kulturális és turisztikai igény-nyel létrejövő fesztiválok száma. Ezeknek a rendezvényeknek a támogatási lehetősé-


ge és szükségessége jellemzően a régiók szintjén ítélhető meg. Ugyanakkor vétek lenne egyszer s mindenkorra helyi érdekűnek minősíteni és kezelni őket – ezért is óvunk a kategorizálásra, besorolásra való törekvésektől.

Ha egészükben nem is, egy-egy produkció erejéig sok helyi fesztivál fog része-sülni a központi forrásokból is. Például az NKA valamelyik szakkollégiumától. Lo-gikus egyébként, hogy minél szűkebb lesz a fesztiválok I–II. szintű kiemelése, annál fokozottabb teher nehezedik a szakkollégiumokra. Ha pedig egyáltalán nem sikerül központi fesztivál-pályázatot kiírni, akkor a teljes teher a kollégiumokra (és a minisz-teri keretre) hárul.

Közismerten nehéz a közművelődési szakkollégium helyzete, amelynek a legna-gyobb számú és legvegyesebb összetételű pályázattal kell megbirkóznia. Meggyőző-désünk, hogy a helyi érdekű közművelődési fesztiválok támogatási igénye az elkövet-kező években folyamatosan nőni fog. Ha a kulturális kormányzat stratégiai céljai között szerepel a kiegyenlítés célja, akkor egy ilyen cél megvalósításának kitüntetett eszköze lehet közművelődési fesztiválok központi (és alsóbb szintű) forrásokból történő támogatása. Ugyanakkor rendkívül problematikusnak tartjuk azt a pályázati dömpinget, ami a közművelődési szakkollégiumra zúdul. Az elsődlegesen helyi érvé-nyű fesztiválok támogatását nem lehet az ország egyetlen pontjáról futószalagon megítélni.

Differenciálás IV. Ebbe a körbe jellemzően de nem kizárólag a települési önkormányzatok hatás-

körében szervezett rendezvények tartoznak. Valójában minden falunap és búcsú bele-érthető ebbe a szintbe. Ideális esetben minden településnek áldoznia kell arra, hogy falunapját, búcsúját kulturális és turisztikai eseménnyé emelje – legalábbis olyan mér-tékben, hogy annak részvevői (többségben a helybéli lakosok) így éljék meg ezeket. Arra kell törekedni, hogy évről évre több település, illetve kistérség jusson abba a hely-zetbe, hogy saját kebelén belül teremtse elő ezeknek a kisfesztiváloknak a feltételeit. Ami nem csak pénzkérdés. A helyben keletkező és maradó közpénz mértékének növe-kedése mellett helyi büszkeség, öntevékenység és áldozatkészség dolga is.

Aránytévesztésnek tartjuk, hogy egy-másfél milliós költségű helyi rendezvé-nyekhez a hét tervezési régió szintjén kelljen apparátusok és támogatási rendszerek mozgatásával hozzájárulni (ahogy ezt a 4. függelékben látjuk).

A FESZTIVÁLTÁMOGATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A külföldi minták beható tanulmányozásának talán legfontosabb tanulsága,

hogy igen sok figyelmet fordítanak a célok szabatos, egyúttal közérthető megfogal-mazására. Ez az itthoni pályázatokról ritkán mondható el. (Igazság szerint a külföldi


minták elemzése során is találkozhatunk olyasmivel, ami jottányival sem jobb – szakszerűbb, célszerűbb – a hazai gyakorlatnál.) A hazai kiírók azonban gyakrabban szegik meg azt az íratlan szabályt, hogy csak olyasmit szabad elvárni, ami mindenki számára egyértelmű, ami reálisan teljesíthető, és aminek az értékelése és ellenőrzése is megoldható.

Pályáztatási alapelvek

Nem kívánunk olyan színben föltűnni, mint akinek a zsebében a bölcsek köve.

A minták tanulmányozása, az érintettekkel való konzultációk és ezek összegzése alapján olyan elvekre hívjuk föl a figyelmet, amelyek többsége szinte magától értető-dő. Jól tudjuk azonban, hogy nem mindig sikerül betartani őket, és hogy nem árt az elveket időnként fölidézni és sorra venni.

Néhány olyan alapszabály, amelyek bevezetése és betartása nélkül semmilyen pályáztatási rendszer nem fog szakszerűen és átláthatóan működni.

– A kiírások során pontosabban, egyértelműen és közérthetőbben kell megha-

tározni a pályázat célját, és magát a pályázati kiírást. Legyen a pályázó számára minél egyértelműbb, hogy vajon tudja-e, akarja-e teljesíteni a megfogalmazott elvárásokat. Ha jó a kiírás, ez az első szűrő, csak olya-nok fognak jelentkezni, akik megfelelnek a kritériumoknak. Továbbá az elbírálás is annál könnyebb lesz, minél pontosabb a kiírás.

– De csak akkor, ha komolyan veszi maga a kiíró is, és van bátorsága kizárni a pályázatokból mindazokat, akik nem felelnek meg a világosan leírt felté-teleknek.

– Csak olyan szempontok szerepeljenek a kiírásban, amelyek megvalósulását, teljesítését a kiíró ellenőrizni tudja, és ezt meg is teszi, ha nem is teljes körűen, de szúrópróbaszerűen. A nem teljesítésnek legyen következmé-nye és szankciója.

– A kiírás és az elbírálás folyamatának minél áttekinthetőbb és teljesebb nyil-vánossága nagyon sok problémának veszi elejét.

Célmegjelölés Az egész támogatási gyakorlat hatásfokát növeli az, ha egyértelmű, mik a kiíró

preferenciái, milyen eredményeket remél a megvalósítandó pályázatoktól. – Szerencsés, ha a kiíró megfogalmazza, hogy a közvetlen célokon túlmenően

mik a stratégiai céljai; beleillik-e a szóban forgó kiírás egy átfogó folya-matba, vagy eseti, alkalmi célokat követ.


– A fesztiváltámogatás keretében milyen mértékben követi az NKA alapfunk-ciójának megfelelően a kultúrafejlesztést (pontosabban a művészetek ter-jesztési-fejlesztési feltételeinek gazdagítását), és mely mértékig vállalja föl a fesztiválok egyéb hatásának, szerepének az erősítését. Helyt ad-e azon rendezvények támogatásának is, melyek elsősorban nem a művé-szeti értékük, hanem inkább közösségi, társadalmi hatásuk miatt fonto-sak.

– Mit tekint fesztiválnak, illetve milyen típusú fesztiválokat akar támogatni? A meghatározás kérdését továbbra is pragmatikusan kezeljük. Általános érvényű definíció helyett a célhoz igazodóan kell megfogalmazni a ked-vezményezettek körét – akár kiírásonként külön-külön.

– Valójában az ilyen meghatározásban a kizáró elemek uralkodnak: ki az, aki ne pályázzon, mert vagy eleve adminisztratív okok miatt nem jogosult, vagy igen korlátozottak az esélyei. Néhány külföldi alaphoz nem pályáz-hat a versenyszférában működő társaság – mi a termékre és a kulturális értékre helyeznénk a hangsúlyt, és támogatjuk az NKA szektorsemleges gyakorlatát (alkalmanként jogos szűkítéssel, mint amikor a közművelő-dési fesztiválkiírás kizárta a hivatásos produkciókat); mint láttuk, több helyen külföldiek pályázatát nem fogadják el –, nálunk ez uniós irányel-vet sértene.

– A kérdés fordítottja is áll, a kiíró megjelölheti, milyen kérelmeket nem sze-retne kizárni. Visszatérő kérdés a határon túli (magyar) fesztiválok kér-dése, valamint a nemzetközi fesztiválokon való magyar részvételek tá-mogatása. (Az utóbbit nagyobb részt szakkollégiumi ügynek tekinthet-jük.)

– A fesztivál egészét, részét (programelemét) vagy aspektusát támogatja? (Ami adott esetben lehet is-is.)

– Van-e olyan preferált kulturális tevékenység, aminek a virágzását akarja előse-gíteni, fenntartani? Ösztönzi-e pl. nemzetközi irányzatok, művészek na-gyobb bevonását, megismertetését az itthoni közönséggel; nemzetközi művészek és magyar művészek együttműködését; új, kreatív műfajok, produkciók megszületését; amatőr művészeti tevékenységek terjesztését, a népesség minél szélesebb körének bevonását stb.?

– Van-e speciális célcsoportja? Például a valamilyen társadalmi szempontból hátrányos helyzetűek (nyelvi, etnikai kisebbség, szegényebbek, idősek stb.), vagy az elmaradt települések, régiók lakói, a gyerekes családok, vagy esetleg a külföldiek, vagy a művészetet leginkább értő, pártoló ki-váltságosak stb.?

– Akarja-e, és mely területeken támogatni a fesztiválok, nagyrendezvények szervezőit, a rendezvények színvonalának, működési feltételeinek javítá-sában? Ösztönzi-e a jobb marketing tevékenységet itthon és/vagy kül-földön; a technikai felszerelések, eszközök javítását?


– Ahol csak lehet, a kiíró próbálja meg konkrét indikátorral kifejezni a szándékát. Adja meg, hogy melyik viszonyszámra kíváncsi, melyeken fogja lemérni a teljesülést, illetve fejlődést. Ez lehet az egy jegyre jutó támogatás összege, a településen kívüli látogatók aránya, a gyerekműsorok részaránya stb.

– Adott témakörön belül a pályázónak is sugallhatja, hogy ő is jelöljön meg egy vagy több indikátort, amit a saját fesztiválja esetében fontosnak tart. Ez arra készteti a pályázót, hogy maga is állítson maga elé mérhető célt, ami kifejezi, hogy a fesztivállal valahonnan valahova tart.

A kiírás időzítése Az időzítés kardinális kérdés. Tételezzünk föl egy januári kiírást, az egyszerű-

ség kedvéért hó végi határidővel és márciusi eredményhirdetéssel (ebbe belefér az általunk javasolt két lépcső is). Ez kedvezőbb a nyári fesztiválok számára, mert janu-árban már szinte kész műsort, fellépők listáját, az alvállalkozókkal egyeztetett költ-ségtervet stb. tudnak benyújtani. Nekik is gond ugyanakkor, hogy az NKA-pályázat épp átfedésben volna az önkormányzatok költségvetéséről döntő közgyűlésekkel, így mindkét irányban csak a másiknak címzett kérésről tudnak számot adni, a megítélt támogatásról még nem.

Mindenki másnak viszont rossz a januári időpont. A tavaszi fesztiváloknak ké-ső, ha márciusban értesülnek a döntésről, az őszi-téliek pedig ilyen korán csak foghí-jas és sok szempontból fiktív tervekkel tudnak jelentkezni.

Ezek a gondok hatványozottan jelentkeznek az európai uniós pályázatoknál, ahol a pályázat összeállítása is időigényesebb, a benyújtott tervtől való eltérésre többnyire korlátozottabbak a lehetőségek, ráadásul az elbírálás és az utalás is sokkal lassabb, mint idehaza. Ezért szokták azt ajánlani, hogy célszerűbb egyéves előretar-tással pályázni. Csakhogy fesztiváljaink gazdálkodásában az uniós forrásoknak vár-hatóan csak sokára lesz számottevő szerepe, a hazai kiírások pedig fél-három-negyedéves előretartással operálnak. A GKM-NKÖM regisztrációs pályázat fő célja ennek az orvoslása volt (lett volna) a kiemelt fesztiválok körére. Ezt javasoljuk ma-gunk is, amikor egy szűkebb kör részére kívánunk két-hároméves tárgyalásos támo-gatási stratégiát elfogadtatni.

A derékhad számára szándékaink szerint folytonossá tett fesztivál- (illetve ki-emelt kulturális eseményeknek szóló) pályázatoknál is komoly megfontolásra java-soljuk, hogy

– számos hasonló külföldi példa nyomán évi két kiírás legyen; – az NKA-nak az államháztartáson belüli viszonylagos függetlenségével élve

lehessen 12–18 hónappal előre pályáztatni. Míg egy sor egyéb kérdésben több következetességet és szigort szorgalmazunk,

rugalmasságot és türelmet javasolunk abban a tekintetben, hogy a fesztivál tényleges


megkezdéséig lehessen megismételt vagy kiegészítő pályázatot benyújtani, még akkor is, ha előzőleg részben vagy egészben elutasításban részesültek.

Ha a fesztiváltámogatás folyamatossága megvalósul, és létrejön egy többéves adatbázis és monitoring rendszer, akkor kezelhetővé válik egy olyan gyakorlat is, amikor egy pályázat egy fesztiválnak több „kiadásához” (idénre, jövőre stb.) kér alap- vagy kiegészítő támogatást.

Az összegekre vonatkozó előzetes információ A pályázati folyamat szakszerűségét és korrekt voltát nagyban segíti, ha a pá-

lyázók minél több előzetes tájékoztatást kapnak a kiíró szándékairól. Jelentős lépés lesz ebben az irányban, ha a kiírás két lépcsőt, és ezen belül is prioritásokhoz kötött kereteket tételez – amint ezt javasoltuk. A kifizethető legkisebb összeg meghatározá-sa is fontos támpont. De konkrét javaslatunktól eltekintve is, a pályázat komolyságát emeli, ha a kiíró közzéteszi előzetes szándékát a támogatási összegekre nézve, akkor is, ha ez tájékoztató, és nem kötelező hatályú.

A pályázótól elvárt információ Közhely, hogy nem a sok információ az ideális, hanem a megfelelő mennyisé-

gű. A támogatási rendszerek korosodásával együtt növekszik a bekért információ mennyisége, jóllehet ezzel nem mindig tart lépést akár az elbíráláshoz, akár az el-számoltatáshoz érdemben földolgozott és hasznosított információ mennyisége.

Első irányelvnek ezért azt állítanánk a pályázatok kiírói elé, hogy azt mérjék föl, mi az a legkisebb mennyiségű információ, ami alapján érdemi döntés hozható. Ha tehermentesítik a pályázatírót az „épp hogy” vagy „talán” fontos dolgok kidolgo-zása alól, akkor joggal várhatják el a lényeges kérdések alapos megválaszolását. (Az egyik ausztrál fesztiválpályázati kiírás azzal a mondattal késztet összpontosításra, hogy amennyiben a pályázat 11 oldalnál hosszabb és 11 pontnál kisebb betűvel van írva, akkor értékelés nélkül visszaküldik.)

Megszívlelendő például, hogy amikor a pályázat a fesztivál egy-egy kisebb rész-letére (programjára, aspektusára, időszakára stb.) irányul, akkor ne kelljen a teljes költségvetést részletesen kidolgozni és benyújtani.

Értékelés, pontozás, összehasonlítás Az NKA több mint tízéves fennállása alatt fokozatosan finomodtak, tökéle-

tesedtek az értékelésnél alkalmazott eljárások. Ugyanakkor a többször tíz éves külföldi alapok tanulmányozása arról tanúskodik, hogy a dolog természetéből


adódóan véglegesen kielégítő megoldás sohasem remélhető. Fölvetéseink nem is ezt célozzák, hanem rámutatnak néhány olyan pontra, ahol több tere van a további fejlődésnek.

Az NKA köreiben senki nem kérdőjelezi meg a többéves kollégiumi tagság rendszerét. Ellenkezőleg, általános a vélekedés, hogy ez a stratégiai hozzáállás bizto-sítéka. Mint mondják, az új tagok első hónapjai a betanulással telnek. A külföldi alapoknál pedig az a többségi vélemény és gyakorlat, hogy a tartós kurátorság elké-nyelmesít és elvtelen kompromisszumokra csábít. Ezért általában minden elbírálásra más összetételű testületet hoznak létre. A felkért döntnökök tudják, hogy egyedi alkalmuk van a helyes választásra, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy felüle-tesek legyenek (most nagyon elfoglalt voltam, de a következő kiírásra több időt szen-telek). Az egyszeri bírálók azt is kockáztatják, hogy többé nem kérik fel őket. Le-csökken a „ma nekem, holnap neked” típusú alku esélye. (Nem korrupcióra vagy nepotizmusra célzunk, hanem a másik kurátor értékválasztása iránti engedékenység-re, ami a sok havi együttműködés után csak fokozódik.) Mivel a fesztiváltámogatás az NKA eddigi gyakorlatában ideiglenes szakkollégiumban történik, ezért itt eleve adott a lehetőség a rotációra, ami nem zárja ki néhány tag továbbszolgálását.

Visszatérő kérdés a külső szakértő bevonása. A dolognak nem a „külső” vagy a „szakértő” a lényege, hiszen a kollégiumi tagok is szakemberek, és kötelességük az elfogulatlanság. A lényeg az a munka, amit a pályázatok módszeres összevetése jelent. Saját késztetésből a kollégiumi tagok nem elhanyagolható része is ilyen mó-don készül az értékelésre. A felkért szakértőnél annyiban más a helyzet, hogy ez a munka az önkéntes esetlegességgel szemben szerződéses kötelesség; az értékelés szempontjai pontosan előírhatók; és elvárható, hogy az értékelést írásban készítse el és adja közre. E nélkül nincs biztosíték az ellen, hogy a döntéshozók többsége rög-tönöz, „blattol”.

A fesztivál eredendő sokarcúsága próbára teszi a fesztiválpályázatok értékelésé-ben részt vevőket is. Ezzel szemben a döntés lényege – még az általunk szorgalma-zott többlépcsős módszer esetén is – többnyire egyetlen szám, a megszavazott támo-gatás forintösszege (tudjuk, a zéró is a számrendszer része). Ebben az egy számban kell megtestesülnie több dologról alkotott értékítéletnek:

a) A kulturális célok teljesülése elsősorban a tervezett, illetve a korábbi prog-

ramok alapján. Ennek a szabványosítására, egy kulturális minősítési eljárásra teszünk magunk is kísérletet a kötetben.

b) A fesztivál turisztikai rangjának, a szolgáltatások minőségének a megítélésé-re többféle forrásból merít az értékelés. A pályázati dokumentációban tételesen számon kérhető a környezet kulturáltsága, a parkolóhelyek száma, a garantált idegen nyelvi szolgáltatások fölsorolása stb. A másik forrás mindezek in situ érzékszervi megtapasztalása, ami a monitoring lényege. Ha a monitoring rendszerként valósul meg, akkor információval szolgál a korábbi gyakorlatból (beleértve az esetleges hatástanulmányokat). Végül, ebben (s más vonatkozásban is) számolni lehet a szak-


ma szervezett önszabályozásával és testületi önbesorolásával, ami becsatolható az értékeléshez.

c) Mennyire érzik magukénak a helybéliek a rendezvényt? A fesztivál közössé-gi, helyi beágyazottságának az értékelése különösen érzékeny terület, aminek az em-pirikus mérése bonyolult és drága. (Nem véletlen, hogy mi sem vontuk be ezt a szempontot a minősítési kísérletünkbe.)

d) Átfogó minősítési terep a marketing munka értékelése. Különösen a turiz-mus érdekében, de kulturális és közösségerősítő szempontból is perdöntő, hogy a fesztivált hogyan népszerűsítik, hogy jut el az információ minél több emberhez, mennyire sikerül vonzóvá tenni a fesztivált.

e) A fentiektől részben független megítélést igényel az arculat kérdése: a tájé-koztatás, programfüzet, világhálós megjelenés kultúrája stb.

A több szempontot ötvöző értékelés kérdését itt a pályázatok elbírálása kap-

csán boncoltuk. Lényegében ugyanez a logika érvényesül akkor, amikor a megvaló-sult fesztiválok értékelése, a fölhasznált támogatás hasznosulásának a megítélése van napirenden.

A FESZTIVÁLOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE

Emberi gyarlóság, hogy figyelmünk és energiánk hajlamos a tervekre, a jövőre

összpontosulni, és kevesebb erő jut a múlt értékelésére, ami a legtöbbször csak for-málisan teljesül, ha el nem marad. Az érettség jele, ha nem így van.

Az utólagos ellenőrzés és értékelés természetes módon oszlik kétfelé: szakmai és számszaki oldalra. Így tagolódik az NKA által működtetett utólagos beszámoltatá-si rendszer is. A rendszer komolyságát jelzi, ha a szakmai (művészi, turisztikai stb.) oldal is megérti, követni tudja a számszaki szempontokat, és osztja az értük vállalt felelősséget. Aminek a sikere kettőn áll, attól is függ, hogy a számszaki szempontok elegendően igazodnak-e, igazíthatók-e a szakmai törekvésekhez. Ennek részleteit illetően nem vagyunk illetékesek. Mindenesetre megismételjük azt a megállapítást, miszerint nem az a siker, ha bőséggel jutunk (esetünkben számszaki) információhoz, hanem ha sikerül meghatározni azt az optimumot, ami érdemben földolgozható és hasznosítható (igazodva természetesen a kötelező külső előírásokhoz).

Maradva a szakmai ellenőrzés terén, annak valamennyi fontos kérdését érin-tettük a támogatási kérelmek elbírálásáról szólva, hiszen logikai értelemben a kettő ugyanaz: az egyik a priori, a másik a posteriori értékelés. A monitoring elv, és an-nak megvalósuló gyakorlata pedig kifejezetten összekapcsolja a megelőző, közben-ső és utólagos elemeket.


Egy komplex minősítési rendszer kísérlete A fesztiválok valamennyi lényeges vonatkozására kitérő módszeres, egybehan-

golt és adatbankba történő gyűjtése esetén beszélhetünk tényleges minősítési rend-szerről. Megvalósulása és előírásszerű működése esetén egy ilyen rendszertől remél-hető, hogy az értékelések megalapozottabbak lesznek és csökken a fesztiválpiac valamennyi résztvevőjét, és különösen a kormányzati támogatásban érintetteket (pályázót, értékelőt, támogatót stb.) ma jellemző bizonytalanság. Csökken, de meg nem szűnik. Ha megszűnne a bizonytalanság, akkor az azt jelentené, hogy a fesztivá-lok elvesztik a fő jellemzőjüket, a hihetetlen változékonyságot, egyediséget, fajtagaz-dagságot és úttörő hajlamot.

Minősítési kísérletünkkel olyan eszközt kerestünk, mely túlmutat a közpénzből finanszírozott támogatások értékelésén. Arra törekedtünk, hogy a statisztikai adat-gyűjtés és a minőségi értékelés révén szerzett információtömeget földolgozhatóvá tegyük egységes és szemléletes összehasonlítás, adott esetben rangsorba rendezés, kategóriákba sorolás céljaira. Szempontok, kritériumok sorát fogalmaztuk meg, példákat adva a minőségi elemek számszerűsítésére, illetve különféle szempontokkal történő társítására. Ezek során olyan területekre is kitértünk, amelyekhez a mostani kérdőíves vizsgálatunk nem nyújtott adatokat. Abban bízunk, hogy a módszert és a rendszert szakmai fórumok (műhelyek) keretében tartott elemző viták folyamatában lehet érlelni és fejleszteni, hiszen a minősítési rendszer lényege elsősorban az, hogy a fesztiválokról tükröt mutasson a nagyközönségnek és a szakembereknek. A kialakult minősítés hasznos információt jelenthet fesztiválszervezőknek, turisztikai és marke-ting szakembereknek, a tágabb közönségnek és adott esetben a támogatási pályáza-tok kiíróinak is.

A monitoring értelmezése és értelme A támogatási rendszerek egy nagyságrendet és (vagy) egy minőségi, érettségi

szintet elérve kitermelik a folyamatot végigkövető információgyűjtés rendszerét, aminek az eredménye visszacsatolható a folyamat későbbi fázisaiban (jellemzően a következő évi pályázatkor). A jelenség és a módszer összefoglaló neve a monitoring. Néhány hazai rokonterület példáját elemezve végeztük el a monitoring értelmezését és kerestük értelmét a fesztiválok területén. A fesztiválok komplexitása és fontossága, a rájuk fordított közpénz nagysága indokolja, és az NKA-ban fölgyűlt tapasztalat lehető-vé teszi, hogy a fesztiváltámogatás ellenőrzési rendszere magasabb osztályba lépjen.

Az, hogy a monitoring milyen körben és milyen igénnyel valósul meg, részben pénzkérdés. A kultúra és turizmus pályázat legutóbbi nagyságrendjén (ahol 200 mil-lió forinton osztozott 79 fesztivál) már megvalósítható a monitoring elemi rendsze-re; a többlet ráfordítás 2% lett volna. Itt is érvényesül az átalányelv, mely szerint minél nagyobb rendszer követő értékelését építjük ki, annál kisebb a fajlagos költség.


Így is történt: kötetünk szerkesztése idején folyik az NKA által 2006-ban támogatott fesztiválok monitoring értékelése, amire a kiemelt kulturális események ideiglenes kollégiuma támogatási keretének 0,5%-át fordítja.

A turisztikai hatásvizsgálat értelmezése és értelme A 2004. évi kultúra és turizmus kiírás elemzése során a turisztikai hatásvizsgá-

lat kérdését különösen vitathatónak találtuk. A kiírás nem adott elegendő támpontot ahhoz, hogy a megszülető vizsgálatok alapján összehasonlítható legyen a különböző rendezvények, fesztiválok turisztikai hatása. Nem csoda, hogy az NKA dokumentá-ciójában nem bukkantunk a leírást megközelítően fedő teljesítésre, és nem találkoz-tunk a mulasztás egyértelmű szankciójával. Hatástanulmány címén általános elbeszé-léseket olvashatunk a fesztiválok, rendezvények múltjáról, azt, hogy milyen sok neves művész lépett már fel az elmúlt esztendők során, s hogy ez mennyire fontos a városnak, milyen sokan látogatják a rendezvényt stb. Ez a „sok” sincs konkrét számmal kifejezve, de ha szerepel is konkrét közönségnagyság, nem derül ki az adat forrása, megbízhatósága.

Valójában nincs szakmai konszenzus arra vonatkozóan, hogy melyek a turisz-tikai hatástanulmány kötelező minimális kellékei. (A beszámolónkban érintett kül-földi hatáselemzések között is több az eltérés, mint az azonosság.) Valamirevaló hatásvizsgálathoz közönségmérésre van szükség, ami, ha szakemberek végzik, nem olcsó dolog. Ehhez társul a marketingvizsgálat, a költségelemzések, az adatok beil-lesztése a multiplikációs hatásokat kifejező képletekbe – mindez baráti áron sem tud 1 millió forintnál kevesebbe kerülni. (Márpedig a kultúra és turizmus pályázaton nyertes fesztiválok 20%-ának a teljes költségvetése 5–10 millió forint közötti volt.) A teljes körű hatásvizsgálat a szorosan értelmezett turisztikai hatások elemzésén túl magában foglalja a környezeti, területfejlesztési, fenntarthatósági stb. hatások vizsgá-latát is.

Amellett érvelünk tehát, hogy csak a nagyobb (50–70 millió forintot meghala-dó költségvetésű) rendezvénysorozatok esetében indokolt hatásvizsgálatot előírni. Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb rendezvényeknél, vagy ahol a turisztikai cél csak másodlagos, ne szorgalmazzuk az idegenforgalmi hatások ellenőrzését. Ha a pályá-zat kiírója megbízható (valamely mértékig ellenőrizhető), egymással összehasonlít-ható, és túlzott tehertételt nem jelentő megoldásra törekszik, gondos mérlegeléssel (szakértő bevonásával) válasszon ki egy vagy két indikátort. Ilyen lehet például a településen kívülről érkező látogatók száma. Az indikátor lehet fix (a pályázatban vállalt, illetve a szerződésben visszaigazolt szám), illetve dinamikus (a korábbi, pl. előző évi megrendezéshez képest remélt és ígért elmozdulás mértéke).

Az eddigi gyakorlatban a fesztiválok általában maguk folytattak hatásvizsgála-tot. Az önellenőrzésnél valójában szerencsésebb, ha a fesztivál külső hatáselemzőt von be. Ennek is több formája lehet.


– A leggyakoribb, amikor a fesztivál szervezői bíznak meg külső céget. Ez tör-ténhet általános céllal, vagy a pályázati kiírás követelményének teljesíté-se végett.

– Adódhat magától is hatásvizsgálat, hiszen regionális és idegenforgalmi szer-vezetek rendre nyomon követik a turizmus mutatóinak alakulását. Ha ilyen vizsgálódások valamely fesztivál hatását rögzítik, akkor ez alkalma-sint a támogatások mérlegelésénél is figyelembe vehető adalék, jóllehet eseti, mással nem vagy csak korlátozottan összehasonlítható adatokról van szó.

– Igazán megbízható összehasonlítható adatokat akkor remélhetünk, ha azo-kat egységes módszertan szerint, lehetőleg egyazon szervezet gyűjti – er-re szolgált mintául egy szűk körben a felmérésünk keretében végzett kö-zönségvizsgálat. Ideális megoldás az lenne, ha a rendezvények turisztikai hatásvizsgálata a jövőben központi szervezésben történne. Kiinduló tám-pontul szolgálhatnak a szűk körű felmérésünk turisztikai vonatkozású kérdései, amihez további szempontok adhatók. Maga a felmérés kérde-zőbiztosok igénybevételével, a fesztiválgazdák terhelése nélkül, a moni-toring rendszerhez igazodva folyhatna.

AZ NKA FESZTIVÁLTÁMOGATÁSI

GYAKORLATA 2004-BEN

Vizsgálatunk egyik metszete az NKA fesztiváltámogatási gyakorlatának elemzése. A vizsgált évben, 2004-ben az NKA alapvetően kétféle módon támogatja a fesztiválokat:

– folyamatosan az egyes szakkollégiumokban; – kifejezetten a fesztiválok támogatására létrehozott ideiglenes kollégiumban,

ami 2004-ben a kultúra és turizmus néven illeszkedett a zömében állandó kollégiumok közé.

Az elemzés nagyrészt az NKA-tól megkapott azon pályázatok adatain alapul,

melyek között a jelenlegi rendszerben a fesztiválok, nagyrendezvények és program-sorozatok szerepelnek. Az NKA kódjai alapján a nagyrendezvények (7-es kód) és az egyéb rendezvények (8-as kód) tartoznak ide. Nem ismételjük folyamatosan, de ami-kor a következő oldalakon pályázatokról beszélünk, csak a nagyrendezvények és az egyéb rendezvények kódjai alatt szereplő, összesen 1233 pályázatról lesz szó, és nem az NKA összes, 2004. év során nyertes pályázatáról.

A 2004-ben nagy- és egyéb rendezvényekre megítélt támogatás összege 1 814 906 000 forint volt, mely 16 kollégiumban, összesen 1233 nyertes pályázat kö-zött került szétosztásra. Vajon a fesztiválok milyen arányban képviseltetik magukat e körben?

A PÁLYÁZATOK TELJES KÖLTSÉGVETÉSE Nem találkoztunk pontos meghatározással arra nézvést, hogy mi tekinthető

nagy-, illetve egyéb rendezvénynek. A gyakorlatban a pályázó határozza meg a for-manyomtatványon, hogy nagyrendezvény vagy egyéb rendezvény kategóriában jelöli meg pályázatát. Ezen a szakkollégium változtathat a pályázó egyetértésével. A külső szemlélő számára furcsa, hogy a vizsgált körbe sorolt nyertes pályázatok egyharma-dának a teljes költségvetése 1 millió forint alatti összeg volt, és további 48%-uké 1–10 millió forint közötti. A támogatott 1233 pályázat közül 16%, összesen 199 volt olyan, melynek a teljes költségvetése 10 millió forintnál nagyobb összegű volt (ezen belül 77 olyan, melynek 30 milliónál is nagyobb).


19. ábra A pályázók teljes költségvetése (N = 1233)

215 228

591

122

122441

123

10

1718

48

0

100

200

300

400

500

600

700

0-0,5 0,5 - 1 1.-10 10.-30 30-50 50-100 100-

0

10

20

30

40

50

60

db.

%

db %

MFt

Legnagyobb költségvetésből a kultúra és turizmus és a színházi kollégiumhoz

tartozó pályázók gazdálkodtak. A legtöbb kis rendezvényt a nemzeti és etnikai ki-

sebbségi ideiglenes kollégium támogatta (ez a kollégium azóta megszűnt). Az 1233 nagy- és egyéb rendezvény közül összesen 315 esemény nevében sze-

repelt a „fesztivál” szó. Ha még ehhez a rendezvénysorozat és programsorozat sza-vakat is hozzávesszük, további 50–60 esemény kerül e kategóriába, de ezek egy része a fesztivál szó legtágabb értelmezése alapján sem sorolható a fesztiválok közé (pl.: Összefogás a könyvtárakért – Összefogás a használókért című programsorozat meg-rendezése). Tehát a jelenlegi rendszerben az 1233 nagyrendezvénynek és egyéb rendezvénynek besorolt kategória 25–30%-a, kb. 300–350 esemény sorolható a la-zábban vagy szigorúbban értelmezett fesztiválok, rendezvénysorozatok, programso-rozatok közé. Az 1233 esemény között a fesztiválok mellett szakmai konferenciák, workshopok, alkotótáborok, műhelyek, valamilyen eseményhez kapcsolódó egyszeri bemutatók, kiállítások, nemzetközi eseményeken, kiállításokon való részvétel támo-gatása, mesterségek találkozói, vásárai stb. találhatóak még.

AZ NKA FESZTIVÁLTÁMOGATÁSI GYAKORLATA 2004-BEN 151

20. ábra A különböző nagyságú teljes költségvetések száma a kollégiumokban (db)

79

22

21

17

16

12

10

10

9

7

58

17

15

15

7

38

7

32

8

14

53

64

27

29

138

21

103

30

19

17

35

16

14

5

50

11, 0, 0, 0

4, 0, 0

5, 8

2, 0

1, 1, 0

11, 1

1, 1

0, 1

0 50 100 150 200 250

kisebbségi

miniszteri (4féle)

holokauszt

képzőművészet

levéltár

közművelődés

könyvtár

népművészeti

mozgókép

építőművészet

szépirodalmi

fotóművészet

tánc

zene

kultúra és turizmus

műemléki és régészeti

színházi

-0,5 MFt 0,5-1 MFt 1-10 MFt

10-50 MFt 50-100 MFt 100 MFt-

0, 0, 5, 7, 1, 1

db.


53. táblázat Azon sikeres pályázatok száma a kollégiumokban, melyekben szerepel a fesztivál szó

(db) Közművelődési 78 Népművészeti 66 Kultúra és turizmus 56 Zenei 44 Kisebbségi 35 Miniszteri 28 Mozgókép 18 Tánc 7 Színházi 6 Fotóművészeti 1 Holokauszt 1 Képzőművészeti 1 Könyvtári 1 Szépirodalmi 1 Építőművészeti 0 Levéltári 0 Műemléki és régészeti 0

A NYERTES PÁLYÁZATOK SZÁMA, AZ ELNYERT ÖSSZEGEK NAGYSÁGA

A nyertes pályázatok száma és átlagos összege a kollégiumokban

Legtöbb pályázatra a közművelődési, a kisebbségi, valamint a népművészeti kol-

légium adott pénzt. Ezek a kollégiumok egyenként hozzávetőleg 200 pályázatot, összesen 561 pályázatot támogattak. Ugyanakkor vannak olyan kollégiumok, melyek csak 10–50 közöttit, a kollégiumok közötti „munkamegosztás”, legalábbis az elbírá-landó pályázatok mennyisége alapján a nagyrendezvények és egyéb rendezvények terén tehát meglehetősen egyenlőtlen.

A legnagyobb összegű támogatások a 7-es 8-as kódon belül a miniszteri keretből kerültek ki, és a kiosztott pénzek felét ezek teszik ki. A legaktívabb fesztiválos (ideigle-nes) kollégium, érthetően a 11%-kal bíró kultúra és turizmus kollégium. A kollégiumok további sorrendje a következő: közművelődési 8%, népművészeti 7,7%, zenei 3,2%, moz-

gókép 2,6%, kisebbségi 2,3%, színházi 2,2%. Vagyis amíg a miniszteri keretre 52%, addig a fesztiválokban legaktívabb hét kollégiumra összesen 37% jutott, a többi kilenc kollé-gium pedig a fesztiválok támogatásából összesen mintegy 10%-kal részesült.


54. táblázat Az 1233 nagyrendezvényre és egyéb rendezvényre kapott támogatás megoszlása kollégiumonként (a nyertes pályázatok száma alapján rendezve)

Nyertes pályázatok

száma (N=1233)

Kiosztott összeg

(ezer Ft)

Megoszlása (%)

kollégiumként (db)

Megoszlása (%)

kollégiumként (Ft)

Közművelődési 206 145 575 16,7 8,0 Kisebbségi 194 41 676 15,7 2,3 Népművészeti 161 139 014 13,1 7,7 Miniszteri 151 943 696 12,2 52,0 Kultúra és turizmus 79 200 000 6,4 11,0 Holokauszt (ideiglenes) 63 23 820 5,1 1,3 Képzőművészeti 61 12 120 4,9 0,7 Zenei 54 57 800 4,4 3,2 Mozgókép 53 46 348 4,3 2,6 Építőművészeti 42 30 157 3,4 1,7 Könyvtári 38 32 301 3,1 1,8 Levéltári 34 30 160 2,8 1,7 Szépirodalmi 34 20 980 2,8 1,2 Tánc 26 29 350 2,1 1,6 Színházi 14 39 200 1,1 2,2 Műemléki és régészeti 13 18 259 1,1 1,0 Fotóművészeti 10 4 450 0,8 0,2 Összesen 1233 1 814 906 100 100

A kollégiumok közül a színházi, bár kevés számút (14-et), de átlagosan a leg-

nagyobb összegűt, 2,8 millió forintos támogatásokat osztott szét. Hasonló nagyság-rendű volt a kultúra és turizmus kollégium pályázatainak átlagos összege, 2,5 millió forint került átlagosan a 79 sikeres pályázóhoz. A legkisebb átlagos összeget a ki-

sebbségi kollégium, a képzőművészeti és a fotóművészeti kollégium osztotta ki. Az 56. táblázat alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a „nagy” rendez-

vény valóban nagyobb, mint az „egyéb”. Némi különbség nem annyira a támogatott rendezvény méretében, inkább az elnyert támogatás nagyságában mutatkozott meg. A támogatott rendezvények többsége mindkét kategóriában 1–10 millió forint között volt, de az „egyéb” rendezvények között kiosztott támogatás legnagyobb része (40%-a) nem érte el a 200 000 forintot.


55. táblázat A nagyrendezvényekre és egyéb rendezvényre kapott támogatások átlagos összege (kollégiumi átlagok, ezer Ft)

Ft (ezer) Nyertes pályázatok száma

Miniszteri 6250 151

Színházi 2800 14

Kultúra és turizmus 2532 79

Műemléki és régészeti 1405 13

Tánc 1129 26

Zenei 1070 54

Levéltári 887 34

Mozgókép 874 53

Népművészeti 863 161

Könyvtári 850 38

Építőművészeti 718 42

Közművelődési 707 206

Szépirodalmi 617 34

Fotóművészeti 445 10

Holokauszt 378 63

Kisebbségi 215 194

Képzőművészeti 199 61

Átlag 1472 1233

Területi különbségek a nyertes pályázatok száma és átlagos összege alapján; Budapest-vidék

A „tűzhöz közel ülő” 468 budapesti pályázóból 98 a miniszteri keretből nyert,

és a keretből részesülők kétharmadát tették ki. A kollégiumokat vizsgálva a képző-

művészeti, az építőművészeti, a fotó és a tánc kollégiumokban mind számában, mind arányában a budapestiek vannak jelentős többségben. A budapestiek túlsúlya e terü-leteken többféle dologból adódhat:

– jobb érdekérvényesítő képesség, jobb kapcsolatok a kollégiumi tagokkal; – több információ, nagyobb tájékozottság a pályázatokról, ezért több (sikeres

és sikertelen) pályázó; – jobb pályázatírói gyakorlat/képesség/készség; – a budapestiek eleve nagyobb aránya e művészeti (képző, építész, tánc, fotó)

területeken.


56. táblázat A teljes költségvetés és a kapott támogatások nagysága az „egyéb rendezvények” és a „nagyrendezvények” kategóriákban

Egyéb rendezvény Nagyrendezvény Összesen db % db % db %

a teljes költségvetés összege 500 ezer Ft alatt 130 28 85 11 215 17 500 e.–1 mill. 101 22 127 17 228 18 1–10 mill. 190 41 401 52 591 48 10–30 mill. 29 6 93 12 122 10 30–50 mill. 9 2 32 4 41 3 50–100 mill. 5 1 19 2 24 2 100 mill. felett 4 1 8 1 12 1

a kapott támogatás összege 200 ezer Ft alatt 188 40 200 26 388 31 200 e.–500 e. 127 27 279 36 406 33 500 e.–1 mill. 61 13 113 15 174 14 1–2 mill. 48 10 84 11 132 11 2–3 mill. 10 2 42 5 52 4 3 mill. felett 34 7 47 6 81 7 Összesen 468 100 765 100 1233 100

21. ábra A budapesti igénylő szervezetek aránya kollégiumonként (%)

90

74

70

69

65

60

53

50

46

44

43

39

37

33

19

19

14

38

��

��

��

��

��

�� !��"��!��!

��!��

��

��


A sikeres vidéki pályázók a nemzeti és etnikai, a közművelődési, a népművészeti, a könyvtári és a levéltári kollégiumokban voltak 2004-ben túlsúlyban (az ideiglenes holokauszt kollégiumban is). Ezen területek valóságban is inkább a vidéki lakosság számára fontosak. A budapesti és a vidéki sikeres pályázók aránya a szépirodalmi, a színházi és a műemléki és régészeti kollégiumok nyertes pályázatai között a leginkább kiegyenlítettek.

57. táblázat A sikeres budapesti és vidéki pályázók száma és aránya a kollégiumokban

Budapesti

(db) Vidéki (db)

Összes pályázó

(db)

A budapesti pályázók aránya

(%) Miniszteri 98 53 151 65 Képzőművészeti 45 16 61 74 Építőművészeti 38 4 42 90 Kisebbségi 36 158 194 19 Mozgókép 32 21 53 60 Népművészeti 31 130 161 19 Közművelődési 29 177 206 14 Kultúra és turizmus 29 50 79 37 Zenei 23 31 54 43 Holokauszt 21 42 63 33 Szépirodalmi 18 16 34 53 Tánc 18 8 26 69 Levéltári 15 19 34 44 Könyvtári 15 23 38 39 Színházi 7 7 14 50 Fotóművészeti 7 3 10 70 Műemlék és régészeti 6 7 13 46 Összesen 468 765 1233 38

Az odaítélt pénzösszegek átlagos nagysága a kérelmező gazdálkodási formája szerint

Az NKA a nagy- és egyéb rendezvények körében a nonprofit szervezeteknek adta a legnagyobb összegű átlagos támogatást (közel 2 millió forint), a legkevesebbet (kb. 770 ezer forint) pedig a helyi önkormányzatoknak.


22. ábra A kapott támogatás átlaga (eFt) a szervező szervezeti formája szerint

1185

773

1991

16821472

0

500

1000

1500

2000

központi

költségvetési

szerv

helyi

önkormányzat,

és intézménye

nonprofit vállallkozó összes

A KÉRT ÉS A KAPOTT ÖSSZEGEK ARÁNYA

„Sok pályázónak kisebb összeget vagy kevesebb pályázónak nagyobb összeget

adni?” – ez a pénzosztók örök dilemmája, nemcsak nálunk, hanem a világ más or-szágaiban is

Egy az NKA számára korábban készített vizsgálat36 szerint a pályázók annak hívei, hogy inkább kevesebben kapjanak nagyobb összeget.

A kollégiumok közti különbségek A kollégiumok közül a műemléki és régészeti, a levéltári és a könyvtári azok,

melyeknél leginkább megvalósulnak a pályázók igényei. Ezen kollégiumokban szinte a teljes igényelt összeget megkapják a nyertesek.

36 Kutatási jelentés a pályázati rendszer meglévő sajátosságainak felméréséről, készült a

Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatóságának megbízásából, 2003. május, Fakultás

Bt.


23. ábra Hány százalékát kapta meg a kért támogatásnak? (kollégiumi átlagok)

100

98

95

85

64

57

52

51

50

47

46

45

41

38

34

34

33

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

A fotóművészeti, a mozgókép, a népművészeti, a színházi, a kisebbségi, valamint a közművelődési kollégiumoknál jelentkező pályázók átlagosan arra számíthatnak, hogy az igényelt összeg felét fogják megkapni. Legrosszabb helyzetben a szépirodalmi, a képzőművészeti, a zenei, valamint a kultúra és turizmus kollégiumokhoz pályázók vannak, ők az igényelt összegnek egyharmadára számíthatnak.


Területi különbségek: Budapest-vidék

A budapesti pályázók valamivel kedvezőbb elbírálásban részesülnek, mint a vidékiek; ők átlagosan a kért összeg 60%-át, a vidékiek pedig 52%-át kapják meg.

Kollégiumonként vizsgálva az látható, hogy a közművelődési kollégiumban szü-letnek a legnagyobb különbségek a budapestiek és a vidékiek között a megítélt ösz-szegek igényelthez viszonyított arányában, a budapestiek ugyanis a kért összeg jóval nagyobb arányát (67%-át) kapják meg, mint a vidéki pályázók (43%-át). Igaz, ők sokkal kevesebben vannak (29), mint a vidéki nyertes pályázók (177). (Nem volt módunk utánajárni, hogy vajon a sikertelen pályázók milyen arányban kerülnek ki a budapestiek és a vidékiek közül.) Hasonló a tendencia a fotóművészeti kollégiumban is, avval a különbséggel, hogy ott mindössze 3 vidéki és 7 budapesti pályázó volt. A budapestiek pályázatai szintén kedvezőbb elbírálásban részesülnek, azaz a kért ösz-szeg nagyobb arányát kapják meg a vidéki pályázókhoz képest a színházi, a zenei, a levéltári, az építőművészeti kollégiumokban. A vidéki pályázók a tánc, a kultúra és turizmus, a mozgókép, a holokauszt, valamint a kisebbségi kollégiumokban kerültek kedvezőbb elbírálás alá ebből a szempontból, vagyis kaptak a kérthez viszonyítva nagyobb arányú összeget, mint a budapestiek.

24. ábra A kért támogatás hány százalékát kapták meg?

60%52% 55%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

budapestiek nem budapestiek összesen


A TÁMOGATÁS NAGYSÁGKATEGÓRIÁI A vizsgált körben az NKA-tól elnyert támogatások egyharmada maximum 200

ezer forint, másik egyharmada 200–500 ezer forint közötti összeg volt. Összességé-ben tehát az 1233 pályázatból 794 db, az összes pályázat 64%-a, 500 ezer forint alatti volt.

A pályázók közül 174-en (14%) 500 ezer–1 millió forint közötti összeget nyer-tek, és összesen 265 (22%) olyan pályázat volt, ahol 1 millió forintnál többet nyertek a pályázók.: ebből 132 pályázó 1–2 millió forintot, 52 pályázó 2–3 millió forintot, 81 pályázó pedig legalább 3 millió forintot kapott.

A kis összegeket elnyert pályázók zömében eleve is kis összegre pályáztak: A legfeljebb 200 ezer forintot elnyert pályázók

93%-a 1 millió forint alatti összeget kért, 7%-a 1–3 milliót.

58. táblázat A kapott támogatások kérthez viszonyított aránya a budapesti és a nem budapesti pályázók körében az egyes kollégiumokban (zárójelben a nyertes pályázók száma szerepel)

A kapott támogatás kérthez viszonyított aránya

budapesti

pályázóknál nem budapesti

pályázóknál kollégiumi

átlag % % %

Miniszteri 100 (98) 100 (53) 100 (151) Színházi 58 (7) 42 (7) 50 (14) Kultúra és turizmus 30 (29) 36 (50) 33 (79) Műemléki és régészeti 100 (6) 96 (7) 98 (13) Tánc 38 (18) 46 (8) 40 (26) Zenei 36 (23) 30 (31) 33 (54) Levéltári 99 (15) 91 (19) 95 (34) Mozgókép 45 (32) 63 (21) 52 (53) Népművészeti 52 (31) 50 (130) 50 (161) Könyvtári 84 (15) 86 (23) 85 (38) Építőművészeti 65 (38) 53 (4) 64 (42) Közművelődési 67 (29) 43 (177) 46 (206) Szépirodalmi 38 (18) 38 (16) 38 (34) Fotóművészeti 62 (7) 45 (3) 57 (10) Holokauszt 31 (21) 51 (42) 44 (63) Kisebbségi 42 (36) 48 (158) 47 (194) Képzőművészeti 35 (45) 31 (16) 33 (61) Átlag 60 (468) 52 (765) 55 (1233)


A 200–500 ezer forint közötti összeget elnyert pályázók 50%-a 700 ezer forint alatti összeget kért, további 20%-a 700 ezer–1 millió közöttit, további 20% 1–2 millió közöttit és 10% 2–4 millió közöttit, 5 esetben pedig 4–5 milliót.

25. ábra A különböző nagyságú NKA-támogatások száma és aránya (N = 1233)

388

132

5281

174

40614

11

4

7

31 33

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

0-0,2 0,2-0,5 0,5-1 1.-2 2.-3 3-

MFt

db.

0

5

10

15

20

25

30

35

%

db.

%

Az odaítélt pénzösszegek nagyságkategóriái kollégiumonként

A kisebbségi, a közművelődési, és a népművészeti kollégiumok osztják ki a kis-

összegű, a 200 ezer forint alatti és a 200–500 ezer forint közötti támogatások több-ségét. A nagyösszegű támogatások zömét a miniszteri keret és a kultúra és turizmus kollégium adja.

A 28. ábra összefoglalóan mutatja a teljes költségvetés, az igényelt és a kapott támogatások átlagos nagyságát kollégiumonként. A kultúra és turizmus kollégiumhoz, a színházi kollégiumhoz és a négyféle miniszteri kerethez pályázók költségvetése volt a legmagasabb, ettől nyilván nem függetlenül az igényelt és az elnyert összegek átlagos nagysága is e kollégiumokban a legmagasabb, mégha az igényelt összegeknek – a miniszteri keretet nem számolva – a más kollégiumokban igénylőkhöz képest kisebb részét is kapták meg.


26. ábra A különböző nagyságú NKA-támogatások száma a kollégiumokban (db)

151

46

28

23

47

33

12

11

18

5

5

34

86

88

42

13

20

27

19

8

20

39

29

20

9

6

7

15

5

26

22

26

39

17

10

1, 0, 0, 0

30

5, 5, 4

3, 3, 1, 1

3, 0, 2

3, 1, 4

11, 2, 3

2, 7, 0, 0

0, 1, 0

5

4, 5

13

kisebbségi

közművelődési

népművészeti

miniszteri (4féle)

képzőművészeti

holokauszt

mozgókép

építőművészeti

szépirodalmi

zenei

levéltári

tánc

könyvtári

fotóművészeti

műemléki és régészeti

színházi

kultúra és turizmus

0-0,2 MFt 0,2-0,5 MFt 0,5-1 MFt

1-2 MFt 2-3 MFt 3 MFt-

0, 1, 4, 2, 3, 4

0, 3, 5, 2, 1, 2

3, 4, 3, 0, 0, 0

3, 11, 10, 13, 1, 0

3, 1, 3

3, 13, 6, 2, 1, 1

db.


27. ábra A kért, a kapott támogatások és a teljes költségvetés összege (eFt) (kollégiumi átlagok)

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

�� !

��

��"��

��

�� teljes költségvetés

�� kért összeg

kapott

NAGYOBB KÖLTSÉGVETÉSŰ FESZTIVÁLOK ELEMZÉSE Külön elemeztük a szerintünk valóban nagyrendezvényeket, mindazokat, me-

lyek legalább 10 millió forintnyi teljes költségvetésből valósultak meg. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy ezek valójában csak az 1–2 millió forintos rendezvé-nyekhez képest tekinthetők nagyrendezvénynek.

2004-ben 199 tízmillió forintot meghaladó teljes költségvetésű fesztivál/rendez-vény volt, melyek közül 62 a kultúra és turizmus kollégiumra, 48 a miniszteri keretekre és 89 a többi kollégiumra jutott. A sem a miniszteri keretekből, sem a kultúra és turiz-

mus kollégium által kezelt 89 pályázatból 69-nek a nevében szerepelt a „fesztivál” szó; a többi nevében lényegében evvel rokonértelmű szavak kifejezések szerepeltek: „prog-ramsorozat”, „rendezvénysorozat”, „ünnepek”, „találkozó”, „napok”, „hetek”.


59. táblázat A 10 millió Ft feletti teljes költségvetéssel rendelkező pályázatok száma a kollégiumokban db Kultúra és turizmus 62 Miniszteri 48 Zenei 22 Közművelődési 18 Népművészeti 16 Színházi 9 Tánc 9 Mozgókép 6 Kisebbségi 4 Építőművészeti 2 Szépirodalmi 2 Fotóművészeti 1 Levéltári – Holokauszt – Képzőművészeti – Könyvtári – Műemléki és régészeti – összesen 199

A miniszteri keretekre pályázók a kért összeget 100%-ban megkapták (855 mil-

lió forint), míg ez a másik két kategóriában 26, illetve 46% volt. A miniszteri keretre pályázók átlagos költségvetése jóval nagyobb volt, mint a kollégiumokban pályázóké, átlagosan 78 millió, illetve 33 millió forint. A kollégiumok összesen 151 sikeres pá-lyázata 431 millió forintos támogatásban részesült, míg a miniszteri keretekhez for-dult 48 pályázat 855 millió forintot nyert el. Vagyis a miniszteri keretekre jelentkező pályázatok átlagosan 17,8 millió forint támogatásban részesültek, szemben a kollégi-umok által megítélt, átlagosan kevesebb mint 3 millió forintban. Figyelemre méltó továbbá az a tény, hogy a szakosodott kollégium, a kultúra és turizmus által megítélt támogatás mértéke a kérthez képest alig haladta meg a többi kollégium által megítélt támogatás mértékének felét (26, illetve 46%).

Mindezekből milyen következtetések vonhatók le? Látható, hogy a jelentős fesztiválok/nagyrendezvények szervezői, ha „biztosra”

akarnak menni, akkor támogatásért a miniszterhez (illetve a miniszteri keretekhez) fordulnak, hiszen ott biztosra mehetnek pályázatukkal, arról nem is beszélve, hogy jóval nagyobb, közel hatszoros összegre számíthatnak, holott átlagos teljes költség-vetésük csak 2,3-szorosa a kollégiumokhoz támogatásért fordult rendezvényekének. Valójában ezek nem is tekinthetők pályázatnak, hiszen nem kiírt pályázatra reagál-nak, hanem kérelemmel fordulnak a miniszterhez.


60. táblázat A 10 millió Ft feletti költségvetésű rendezvények NKA-támogatottsága (N=199)

Teljes

költség- vetés

Átlagos költség- vetés

Kért támo- gatás

Kapott támo- gatás

Kapott átlagos támo- gatás

Kapott/ kért

Kapott/ költség- vetés

millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft % % Kultúra és turizmus (62 pályázat) 2 243 36 683 178 2,9 26 8 Miniszteri keretek (48 pályázat) 3 742 78 855 855 17,8 100 23 Egyéb kollégiumok (89 pályázat) 2 773 31 551 253 2,8 46 9

b) Bár fesztiválokról/nagyrendezvényekről van szó, a 199 sikeres pályázónak

csak egyharmada, 62 pályázott a kultúra és turizmus kollégiumhoz. Nem tudhatjuk, hogy a távolmaradásnak (részben) oka-e, hogy a rendezvénygazdák úgy ítélték meg, hogy fesztiváljuknak nincs turisztikai hatása.

c) Nemcsak a kultúra és turizmus kollégium pályázói, hanem a vizsgált 1233 sikeres pályázó 80%-a sem nyilatkozott egyéb közpénz elnyeréséről. Márpedig a fesztiválok elbírálásának átláthatósága érdekében elengedhetetlen volna az egyéb NKA-s és más központi/állami pályázatokon elnyert pénzekről tájékozódni.

MILYEN FESZTIVÁLOKAT TÁMOGATOTT A KULTÚRA ÉS TURIZMUS KOLLÉGIUM?

A 61. táblázat azt mutatja, hogy a kultúra és turizmus nyertes pályázatai, mi-

lyen típusúak voltak. Az NKA-nak leadott programfüzetek híján a 79 nyertes pályá-zatból azt az összesen 65 pályázatot próbáltuk besorolni, melyek programját valami-lyen honlapon megtaláltuk. A legtöbb fesztivál zenei és összművészeti37 jellegű volt.

37 A művészeti fesztiváloknak két ideáltípusa lehet: az egy művészeti ágazatot reprezentáló

fesztivál, valamint az összművészeti, ahol több művészeti ág egyensúlyban képviselteti

magát. A legtöbb fesztivál valahol a kettő között helyezkedik el, s leginkább a „vegyes”

kifejezés illik rájuk. E vegyes kategórián belül sokszor megállapítható egyetlen domi-

náns, „húzó” műfaj, s a többi esemény a kínálatbővítés, a fesztiválélmény fokozását

szolgálja. A műfajilag leginkább „vegyes” fesztiválokat tekintettük összművészetinek.


61. táblázat A kultúra és turizmus kollégium támogatásával megvalósult fesztiválok típusai

Fesztiválok száma Összművészeti, vegyes 12 Zenei 21 Színházi 8 Tánc 1 Népi hagyományőrző 4 Történelmi hagyomány 4 Történelmi helyszín 6 Gasztronómia, bor 7 Szakmai 1 Egyéb 1 Összesen 65

Azt is megnéztük, hogy a vizsgált 65 nyertes pályázó milyen programokat va-lósított meg. Ismét azt látjuk, hogy a komoly zene vezet, és a színházi műfajok is erősen jelen voltak a fesztiválokon. Lemaradnak e két műfaj mögött a „lightosabb” tömegműfajok, a folklór és a könnyűzene, de a szintén tömeges érdeklődésre számot tartó film is. A kollégium döntései alapján tehát legnagyobb arányban a legkeveseb-beket érdeklő komolyzenei programok valósultak meg, de azt nem tudni, hogy ez tudatos értékválasztás, vagy a kurátorok egyéni ízlése által befolyásolt döntések eredményeként alakult-e így. Erről akkor lehetne még teljesebb képet adni, ha ismer-nénk az elutasított pályázatok paramétereit is.

ÖSSZEFOGLALÓ

Általában a kollégiumok nagyrendezvényeiről – A „nagyrendezvények” és „egyéb rendezvények” alá besorolt események zömét

valójában jogosabban illethetnénk a „kisrendezvény” névvel, hiszen a vizs-gált 1233 pályázat 85%-a 10 millió forint alatti teljes költségvetésből valósult meg.

– Az 1233 nagy- és egyéb rendezvények nyertes pályázatai körében hozzávetőlegesen 30% a fesztivál.

– A kollégiumok közötti „munkamegosztás”, legalábbis az elbírálandó pályázatok mennyisége alapján, a nagyrendezvények és egyéb rendezvények terén megle-hetősen egyenlőtlen.


62. táblázat A különböző műfajok előfordulása a kultúra és turizmus fesztiváljaiban

Hány fesztiválban fordult elő

Komolyzene, opera összesen 39

ebből: klasszikus, régi zene, komolyzene 32

opera, balett 4

orgona 1

kórus 2

Színház, zenés színház összesen 34

ebből: színház 14

musical 1

operett 7

tánc (néptánc „érzés szerint” kiszűrve) 12

Kiállítás 11

Könnyűzene összesen 18

ebből: könnyűzene 5

jazz 8

világzene 5

Hagyományőrzés összesen 20

ebből: népzene, néptánc, folklór, népművészet 16

hadijáték, várjáték 4

Gasztronómia, bor összesen 13

ebből: gasztronómia 7

bor 6

Egyéb

filmvetítés 3

sport 5

vásár 9 – Az NKA-tól elnyert támogatások egyharmada maximum 200 ezer forint, másik

egyharmada 200–500 ezer forint közötti összeg volt. Összességében tehát az 1233 pályázatból 794 db, az összes pályázat 64%-a, 500 ezer forint alatti volt. (A kisebbségi, a közművelődési és a népművészeti kollégiumok osztják ki a kis-összegű, a 200 ezer forint alatti és a 200–500 ezer forint közötti támogatások többségét.) Nyilván ezen kollégiumokban is sok vita folyik arról, hogy vajon nem lenne-e szerencsésebb ugyan kevesebb pályázatot, de nagyobb összegek-kel támogatni.


– A közművelődési kollégiumban születnek a legnagyobb különbségek a budapestiek és a vidékiek között a megítélt összegek kérthez viszonyított arányában, vagyis a 29 budapesti pályázó átlagosan a kért összeg 67%-át kapta meg, míg a 177 vidéki pályázó csak a 43%-át.

– A nagyrendezvények és egyéb rendezvények kategóriában a pénzek 50%-a a négyfé-le miniszteri keret valamelyikéből került kiosztásra. A pénzek 50%-át a pályá-zatok 12%-a, 151 pályázat kapta!

A 10 millió forint feletti teljes költségvetésű rendezvények

– A jelentős fesztiválok/nagyrendezvények szervezői, ha „biztosra” akarnak menni, akkor támogatásért a miniszterhez (illetve a miniszteri keretekhez) fordulnak. E keretből jóval nagyobb, közel hatszoros összegre számíthatnak, ahhoz képest, mint ha a kollégiumokhoz fordultak volna, holott átlagos teljes költségvetésük csak 2,3-szorosa a kollégiumokhoz támogatásért fordult rendezvényekének.

– A 10 millió forint feletti teljes költségvetésű pályázók közül 30% pályázott a kultú-

ra és turizmus kollégiumhoz. Vajon valóban a turisztikai szempont döntötte-e el, hogy e speciális szakkollégiumhoz vagy más kollégiumokhoz, netán a mi-

niszteri kerethez kerültek-e a pályázatok?

A kultúra és turizmus kollégium

– A kultúra és turizmus kollégium nyertes pályázatait a fesztiválok teljes költségvetése alapján vizsgálva 17 db 10 millió forint alatti, 50 db 10–50 millió forint közötti és 11 db 50–100 millió közötti, egy pedig 100 millió forint feletti volt.

– A 79 nyertes pályázat közül 10 db 500 ezer–1 millió forint közötti, 30 db 1–2 millió forint közötti, 26 db 2–3 millió forint közötti és 13 db 3 millió forint fe-letti támogatást kapott az NKA-tól. A kultúra és turizmus kollégiumhoz pályá-zók átlagosan az eredetileg igényelt támogatásuk egyharmadát kapták meg. A többi kollégium általában ennél nagyobb arányban tudta kielégíteni a pályázók igényeit, igaz, ezek általában kisebb összegekről is szóltak.

– A kultúra és turizmus kollégiumhoz sikeresen pályázók 37%-a (29 fesztivál) buda-pesti, 63%-a (50 fesztivál) vidéki pályázó volt.

A MINŐSÍTÉSI RENDSZER

A vizsgálat szervezői kísérletet tettek egy olyan minősítési rendszer kialakítá-sára, amely tekintettel van a fesztiválok sokféleségére, és a lehető legkonkrétabb szakmai értékelésre ad módot. Olyan rendszert hoztunk létre, ami – véleményünk szerint – alapjául szolgál egy szakmai vitának, és az abból megszülető konszenzusos minősítési eljárásnak. A minősítési rendszer arra keresi a választ, hogy milyen telje-sítményt nyújt egy fesztivál a maga területén és szintjén.

A kísérlet azt is eredményezheti, hogy az állami és nonprofit szférában műkö-dő pályáztató szervek a pályázati kiírások szempontjainak kidolgozásához figyelem-be vehetik a minősítési rendszerben szereplő indexeket.

A minősítés során zömében a fesztiválok 2004. évre vonatkozó adataival dolgoz-tunk, emiatt hangsúlyozni szeretnénk, hogy egy adott, pillanatnyi állapotot minősítet-tünk. A fesztiválok egy részénél, különösen a régóta működő, a piacra már jól bevezetett, „érett” fesztiváloknál az értékelés kevesebb esetlegességet tartalmazhat, mint a frissen alakult újabb fesztiváloknál, melyek egy része még keresi a helyét, profilját, még kóstol-gatja a közönségét, még tanulja a földrajzi, társadalmi és gazdasági környezetét. A minő-sítési rendszerrel kapcsolatban fontosnak tartjuk ismét hangsúlyozni, hogy első lépésről, kísérletről van szó, mely a fesztiválipar különböző szereplőinek, a szakmának, a pályázta-tó szerveknek, a mecénásoknak a véleményével gazdagodva, vitákban érlelve tud majd módosulni, továbbfejlődni. Egy ilyen rendszernek akkor van értelme, ha a lehető legtöbb fesztivál mutatóit tartalmazó adatbázist hoz létre, amit 2–3 évenként frissítünk.

A minősítési rendszer bemutatása két nagyobb részben történik. Az első rész-ben a fesztiválok tartalma, programjai alapján készített minőségi mutatókat mutatjuk be, míg a második részben a fesztiválokat jellemző statisztikai mutatókat írjuk le. Azokra a mutatókra összpontosítunk, amelyek a jelentős apparátust igénylő közön-ségmérés nélkül megismerhetők.

A MINŐSÉGI MUTATÓK A 2004-es adatfelvétel során arra kérték a kérdezőbiztosok a fesztiválszerve-

zőket, hogy a 2003-ban és a 2004-ben rendezett fesztiváljaik programfüzetét bo-csássák rendelkezésünkre. Ezen kérésünknek a fesztiválok nem egészen 80%-a tett


eleget, közülük kevesen voltak, akik mindkét évre tudtak programfüzettel szolgál-ni.

A programfüzetekre azért volt szükség, hogy szakértőink38 minősítsék az egyes fesztiválokat a programjaik koncepciója, színvonala, szerkezete és a kiadott prog-ramfüzetek minősége alapján.

A részletes programfüzetek tanulmányozása lehetővé teszi a fesztiválok dra-maturgiai igényességének, szakértelmének, tapasztalatának minősítését. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy bár óvatosan kell bánni az általánosításokkal, a szakértői véle-mények szerint sok esetben feltűnő a dramaturgiai munka hiánya vagy gyengesége, ami még a nagy tapasztalatokkal és stabil kapacitással rendelkező fesztiváloknál is felmerül olykor. Ennek lehet kényelmesség is az oka, hiszen sok idő megtakarítható avval, ha – különösen a sztárok esetében – az előadóművészekre bízzák az egyes koncertek/előadások programjának szerkesztését, nem beszélve a konfliktus-elkerü-lés valószínűsíthető és érthető, de nem elfogadható alapállásáról. Sajnos, legalább ennyire valószínű a szaktudás, repertoár-ismeret, erre irányuló tanulmányok vagy szisztematikusan, reflektáltan tárolt tapasztalatok hiánya. (Örvendetes kivételt kép-viselnek pl. a Filharmónia Kht. fesztiváljai, vagy a Hungarofest Soproni Régi zenei Napok c. rendezvénye, a Strém koncertiroda fesztiváljai.)

Egy fesztivál tehát többszintű dramaturgiával rendelkezik: a nagy szerkezet arányai, műfajok/művészeti ágak bemutatásának arányai, az egyes programsoroza-tok, egyes helyszínek tematikus vagy más jellegű koherenciája, az egyes sorozatokat szűkebb vagy tágabb sávon egymáshoz kapcsoló „keresztöltései”, és végül, de messze nem utolsósorban, az „aprómunka”, az egyes programok önálló, belső dramaturgiá-ja. E megfontolások alapján a fesztiválokat a következő szempontok alapján pontoz-tuk:

A minőségi mutatók és pontozás bemutatása

TARTALMI ELEMEK (T)

T/1. szempont. A fesztivál koncepciója: a rendezvény egészét több éven át meg-

határozó tartalom-üzenet-vízió, a különböző évek programjai hogy kapcsolódnak egy-máshoz, az ötletek, a helyszínek és a fesztivál műfajának, profiljának viszonya, meny-nyire van helyén, karakteres, egyedi vagy sablonos rendezvényről van-e szó.

38 Klenjánszky Tamás, az Európai Fesztiválszövetség tanácsadója, az Eötvös Péter Művészeti

Alapítvány kuratóriumának elnöke és Victor Máté zeneszerző, a Magyar Rádió szer-

kesztője, az Artisjus szakbizottságának tagja.

A MINŐSÍTÉSI RENDSZER 171

Pontszámok 1–5-ig: 5 = kiváló (ötletes, egyedi, minőségi) 4 = jó (minőséget képvisel, hiteles, de nem feltétlenül kiemelkedő az ötleteiben) 3 = közepes (elfogadható, nem nélkülözi a szakszerűséget, de eléggé sablo-

nos, rutinszerű program) 2 = sablonokat követ, de vannak gyenge pontok, egészében csak egy prog-

ram-halmaz, komolyabb összefüggések, keretek nélkül 1 = csak rátették a fesztivál címkét, valójában nem tekinthető annak

T/2. szempont. A programok, a tartalom, a szerkesztés minősége: az adott év

programja összességében mennyire koherens, és milyen az egyes rendezvények programjainak szerkesztői minősége, mennyire találékonyak, bátrak az egyes pro-dukciók.

Pontszámok 1–5-ig: 5 = kiváló (a program koherens, illetve koherens részekből épül, az egyes pro-

dukciók, programjai is találékonyak, esetenként bátrak: új értékekért kockáztat is)

4 = jó, de elsősorban jó részek, részletek halmaza, nincs igazi koherenciája 3 = sablonos egyedi programok 2 = esetleges halmaz a piacon összevásárolt produkciókkal 1 = gyenge szórakoztatás (a klasszikus műfajokban is)

T/3 szempont. A fesztivál előadóművészeti színvonala: a felkért előadók szak-

mai rangja, illetve a pályakezdő nemzedékek számára biztosított lehetőségek minő-sége (ami azt jelenti, hogy nem a „mélyvízbe dobják” a pályakezdőket, ezáltal pusz-tán a közönség ítéletére bízva sikerüket, hanem gondos válogatás eredményeként választják ki őket). Ebben a metszetben a művészeten kívüli (bulvár, celebrity) esz-közökkel sztárrá avanzsált előadókat felsorakoztató rendezvények alacsonyabb pontszámot kapnak.

Pontszámok 1–5-ig: 5 = kiváló, neves előadók 4 = jó, az előadói gárda elfogadható 3 = részben jelentéktelen előadók 2 = gyenge 1 = rossz


KOMMUNIKÁCIÓS ELEMEK (K)

A kiadványok két szempont, a lényegi információ és a forma szerint kerültek

minősítésre, mivel mindkettő egyaránt fontos eleme a fesztiválműködésnek. Talál-tunk példát a rendezvény színvonalához méltatlanul „szerény” és gyengén szer-kesztett kiadványra, és ennek ellenkezőjére is, amikor igen drága, külsőleg vonzó kiadvánnyal meglehetősen középszerű vagy nagyon vegyes programot népszerűsí-tenek.

Szerettünk volna bevonni az értékelésbe egy harmadik szempontot is, neveze-tesen a nyelvit, de mivel esetleges volt, hogy a begyűjtött kiadványok azért egynyel-vűek-e, mert nem is készült másik, idegen nyelvű kiadvány, vagy azért, mert készült ugyan külön idegen nyelvű kiadvány, de azt nem kaptuk meg, ezért ezt a szempontot végül nem vettük figyelembe. Fontos azonban felhívni arra a figyelmet, hogy – nem-csak nemzetközi rendezvények, hanem a kulturális turizmus lehetséges célpontjainak tekinthető hazai, helyi vagy regionális rendezvények esetében – egyre szükségesebb követelmény a nyelvi és szakmai lektorálással elkészített idegen nyelvű bemutatko-zás.

K/1. szempont. A kiadványok információi:

Pontszámok 1–5-ig: 5 = mélyen és szélesen informál, pl. az előadókról, helyszínekről etc. 4 = korrekt, de szűkreszabott 3 = közepes, nem „hívogat” 2 = gyenge, üres, semmitmondó 1 = minősíthetetlen

K/2 szempont. A kiadványok kivitelezése:

Pontszámok 1–5-ig: 5 = minőséget képvisel, ötletesen 4 = korrekt, de indokolatlanul „szerény” 3 = közepes, formája (grafikai minősége) jellegtelen, közhelyes 2 = alig elfogadható 1 = egyszerűen elfogadhatatlan


PERSPEKTÍVA (P) Ez az értékelő szempont azt jelzi, hogy milyen perspektívát javasolnak a szakér-

tők az egyes fesztiváloknak. Evvel arra szeretnénk inspirálni a mecénásokat, hogy egy olyan differenciáltan orientáló pályáztatási és értékelési rendszert alakítsanak ki, mely-ben egy adott fesztivál perspektíváját – földrajzi, kultúrhistóriai tényekre, valamint az illető fesztivál programjaiban felfedezhető, de még esetleges vagy nem eléggé domi-náns értékekre alapozva – szakmai feltételekhez, fejlesztési irányokhoz kötve támogas-sák. Az egész pályáztatási rendszer akkor működne ideálisan, ha középtávon minden pályázónak esélye van előbbre rukkolni, de a legjobb kategóriába soroltak mentesülnek az évenkénti pályázás bizonytalanító gyakorlata alól, és ugyan folyamatos évenkénti ellenőrzés mellett, de középtávra (legalább 2–4 évre) kapják besorolásukat.

Pontszámok 1–5-ig: 5 = feltétel nélkül fejlesztésre, támogatásra érdemes 4 = fejlesztésre érdemes, de konkrét feltételekkel 3 = helyén van, elfogadható, de csak a rendező/szerkesztő intézmény és he-

lyi, közvetlen partnerei erőfeszítésével léphet a fejlesztendő kategóriába 2 = térben vagy a közreműködők, illetve a közönségcsoportok körét tekintve

igen korlátozott hatókörű rendezvény, 1 = objektíve nem hiányozna, ha megszűnne

A minőségi mutatók továbbfejlesztésének lehetőségei

A minőségi mutatók ismertetett rendszere elsősorban a művészeti fesztiválok

értékelésére alkalmazható, de azért eligazít a nem művészeti fesztiválok körében is, hiszen egyrészt azokon is megjelennek művészeti produkciók, másrészt az értékelés-nél, pl. egy gasztronómiai fesztivál is kaphatott magas pontszámot, ha ötletes volt a koncepciója. E fesztiválok értékeléséhez étel-, ital- és hangulatmintát sajnos nem tudtunk a kérdezőkkel hozatni, pedig a róluk alkotott összkép nyilván akkor vált volna teljesebbé.

Az értékelési rendszerbe a későbbiek során érdemes lenne még a következő szempontokat is bevonni:

– internetes megjelenés, a honlapok minősítése: rendelkezik-e saját honlappal,

vagy a rendező intézmény, mecénás honlapján tájékoztat; milyen a „lin-kek” szervezettsége, milyen a közölt tartalom, a szerkesztés igényessége, mennyire közöl friss információkat, idegen nyelvek használata, grafikai megjelenés;


– a rendezvények országos és nemzetközi szakmai kapcsolatai, különös tekin-tettel a hazai, regionális, európai és világszervezetekben vállalt közremű-ködésre. E szempontot az indokolja, hogy a kapcsolatrendszernek fon-tos direkt és indirekt hatása van a minőségi munkára (metodika, tájéko-zottság a kulturális piac trendjeit, szereplői illetően, valamint a különbö-ző, gazdaságossági szempontból is fontos kooperációs, koprodukciós tervek és eredmények stb.);

– a fesztiválok médiakapcsolatai39, a nyilvánosan elérhető értékelő beszámo-lók, művészeti kritikák elemzése. E szempont azért fontos, mert a mé-dia nem elhanyagolható szerepet játszik nemcsak a fesztiválok imi-dzsének alakításában, hanem mert remek eszköze a fesztivált rendező települések, térségek közfigyelembe állításának is, ami a települések hosszabb távú fejlődését, sokszor egyáltalán a „térképre” kerülését is szolgálja.

A fesztiválok tartalmi („T” mutató) értékelése profil és műfaj szerinti bontásban

A minősítési rendszer kialakításakor az volt a célunk, hogy egy minden feszti-

válra alkalmazható szempontrendszert dolgozzunk ki. Annak érdekében, hogy a minősítési kísérlet során egyik műfaj se kerüljön hátrányos megítélés alá, felmértük a hazai fesztiválok műfaji jellemzőit. Ez alapján kísérletet tettünk egyfajta műfajskála kialakítására és a fesztiválok műfajonkénti minősítésére. A műfajonkénti vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy általában, műfajtól függetlenül is le-hetséges minősíteni a fesztiválokat de a műfajonkénti bontás hasznára válik az álta-lános minősítési rendszernek. A pontozás feldolgozását tehát elvégeztük műfajon-kénti bontásban is, illetve műfajokra tekintet nélkül is.

A korábbiakban szó esett már arról, hogy milyen nehéz a fesztiválok műfaját, profilját meghatározni, különösen azokban a nem ritkán előforduló esetekben, ami-kor egy-egy fesztivál kínálata vegyes, több műfajra is kiterjed. Megkértük ugyan a fesztiválszervezőket, hogy mondják el, milyen műfajú a fesztiváljuk, de a válaszok olykor nem értelmezhetőek, és némely esetben ellent is mondottak magának a prog-ramkínálatnak. A tanulmányban szereplő táblázatok, elemzések során kényszerből ez alapján dolgoztunk, de éppen mivel az elemzés során kiderült, hogy olykor meg-

39 Ide kívánkozó megjegyzés, hogy egyes lapok, és közülük a PestiEst mutációi érthető mó-

don magasan kiemelkednek, komoly partnerként vannak jelen a fesztiválok kommuni-

kációs gyakorlatában. Nem egy esetben a PestiEst „helyi” változata tölti be a program-

füzet szerepét. Ez gazdaságos és hatékony megoldás, hiszen a szükséges szerkesztői

igényesség biztosítva van, anélkül, hogy a rendező szervnek kellene szakértő csapatot

integrálnia vagy alkalmilag szerződtetnie.


bízhatatlanok a besorolásaik, szakértőink ebből a szempontból is feldolgozták a fesztiválokról rendelkezésünkre álló információkat.

63. táblázat A fesztiválok műfaji megoszlása a szakérői besorolások alapján (db, %)

db % Hivatásos művészeti fesztiválok Összművészeti teljes (5 vagy több műfajjal) 19 8,9 Összművészeti részleges (3–4 féle műfajjal) 21 9,8 Komolyzene 22 10,3 Könnyűzene: pop-rock, jazz, világzene 13 6,1 Klasszikus és modern balett, táncszínház, mozgásszínház 1 0,5 Színház 6 2,8 Zenés színház, opera, operett 1 0,5 Irodalom, költészet (könyvfesztiválok) 3 1,4 Film, fikció, animáció, dokumentum 0 0 Multimédia 0 0 Egyéb hivatásos művészeti 1 0,5 Hivatásos művészeti fesztiválok összesen 87 40,7

Amatőr művészeti fesztiválok 0,0 Folk, összművészeti 8 3,7 Népzene 5 2,3 Néptánc 14 6,5 Kézműves 1 0,5 Általános kórus 2 0,9 Kórus, kamara 1 0,5 Kórus, ifjúsági 1 0,5 Hangszer, szóló 0 0 Hangszer, kamara 0 0 Hangszer, együttes 3 1,4 Társastánc, mazsorett, hip-hop, akrobatikus rock&roll stb. 5 2,3 Amatőr színjátszás 4 1,9 Amatőr versmondás 1 0,5 Egyéb amatőr (főleg ifjúsági és gyerek) 6 2,8 Amatőr művészeti fesztiválok összesen 51 23,8

Fieszta, szórakozás, promóció 0 Gasztronómia 12 5,6 Bor 8 3,7 Sör 4 1,9 Vallás, népszokás, (karácsony, húsvét, pünkösd stb.) 5 2,3 Profán (Busójárás, virág stb.) 15 7,0 Műemlék, történelmi, várjáték, haditorna 4 1,9 Természet, turizmus 2 0,9 Márka pl. VW, Harley Davidson 2 0,9 Sport 3 1,4 Egyéb fieszta 21 9,8 Fieszta összesen 76 35,5

Besorolt* fesztiválok összesen 214 100

* Volt több fesztivál, melyről nem állt rendelkezésre elegendő adat a besoroláshoz.


A szakértők összesen 35 kategóriába igyekeztek besorolni a fesztiválokat, me-lyek 3 fő csoportba sorolhatók: a hivatásos művészeti fesztiválok, az amatőr művé-szeti fesztiválok, az ünnepi (fieszta), szórakozási, promóciós célú fesztiválok. A fesztiválok ily módon kialakított típusainak előfordulási gyakoriságát mutatja a 63. táblázat.

Mivel 35 kategória a következőkben bemutatott elemzésekhez nehezen kezel-hető, a feldolgozás során kialakítottunk egy szűkebb, összesen 13 kategóriás műfaji besorolási rendszert. E szűkített rendszer azonban nem teszi szükségtelenné a bő-vebbet, két ok miatt sem. Egyrészt minél részletesebben ismerjük a különböző feszti-válok tevékenységét, annál megalapozottabban tudunk dönteni az egymáshoz közel-álló, és ezért egy kategóriába összevonható „altípusokról”, másrészt a részletes tipo-lógia jobban rá tud mutatni az esetleges hiányokra, azon műfajokra, melyek terjedése örvendetes és támogatandó, kiemelt figyelmet érdemlő lenne, illetve azokra is, me-lyek már feltehetően megfelelő helyet, teret nyertek.

Az összevonásnál arra törekedtünk, hogy kellően részletes, de még elegendő számú eset kerüljön egy-egy kategóriába (lásd 64. táblázat).

64. táblázat A fesztiválok egyszerűsített műfaji megoszlása

% Hivatásos művészeti

összművészeti teljes (4-nél több műfaj hasonló arányban) összművészeti részleges (3–4 műfaj hasonló arányban) komolyzene pop-rock, jazz, világzene színház, zenés színház, opera, operett, klasszikus és modern balett,

táncszínház, mozgásszínház, cirkusz, báb egyéb hivatásos művészet (film, média, irodalom, könyv, egyéb)

41 10 10 10 05

05 01

Amatőr Folk összművészeti, népzene, néptánc, kézműves amatőr előadó művészet (kórus, hangszer, színház, vers, modern és

társas tánc) ifjúsági, gyermek (nem könnyűzene!) egyéb amatőr művészet

24 13

06 05 01

Fieszta gasztronómia, bor, sör ünnepek, hagyományok, népszokások (vallási, profán, történelmi) sport, természet, környezet egyéb fieszta, szórakozás

35 11 11 02 11


65. táblázat A fesztiválok minőségi mutatóinak műfajonkénti átlagai (1–5 pontok átlagai) N= az értékelt fesztiválok száma

T. tartalom K. kommuniká-

ció

Fesztivál típus T

/1

ko

nce

pció

T/2

sze

r-

ke

szté

s

T/3

elő

ad

ás

K/1

info

rmá

ció

K/2

kiv

ite

lezé

s

P. per-

spek- tíva

Hivatásos művészet összművészeti, teljes 4,63 4,47 4,32 4,68 4,68 4,26 N 19 19 19 19 19 19 összművészeti, részl. 4,19 4,00 4,10 4,05 4,20 3,52 N 21 20 20 20 20 21 komolyzenei 4,74 4,59 4,53 4,65 4,65 4,16 N 19 17 17 17 17 19 könnyűzenei 4,36 4,40 4,70 4,56 4,33 3,73 N 11 10 10 9 9 11 színházi 4,71 4,71 4,57 4,86 4,86 4,43 N 7 7 7 7 7 7 egyéb hivatásos művészet 5 5 5 4,33 4 4,33 N 3 3 3 3 3 3

Amatőr művészet népművészeti 4,29 4,37 4,26 3,84 3,53 3,29 N 21 19 19 19 19 21 amatőr előadóműv. 4,18 4,35 4,56 3,81 3,75 3,59 N 17 17 16 16 16 17 gyerek, ifj. 4,5 4,75 4,67 4,5 4,25 3,75 N 4 4 3 4 4 4

Ünnep gasztr. bor, sör 3,86 3,62 3,62 3,69 3,69 2,43 N 14 13 13 13 13 14 ünnep (vallási, profán, tört.) 4,32 4 3,81 3,86 3,76 3,48 N 22 21 21 21 21 21 sport, természet 4,4 4,2 3,6 4,6 4,4 3,6 N 5 5 5 5 5 5 egyéb fieszta 3,79 3,31 3,08 3,77 3,69 2,79 N 14 13 13 13 13 14 Összes fesztivál 4,32 4,20 4,14 4,16 4,08 3,57 N (értékelt fesztiválok szá-

ma összesen) 177 168 166 166 166 176


A következőkben a minősítéseket már e kategóriarendszer segítségével mutat-juk be. Az összefoglaló táblában a különböző műfajok könnyebb összehasonlítható-sága kedvéért együtt szerepeltetjük mind a hat minősítési kritérium műfajonkénti átlagpontszámait, majd a hat minősítési kritérium egyenkénti elemzése kedvéért külön-külön is bemutatjuk a különböző műfajú fesztiválok teljesítéseit. A konkrét, egyes fesztiválok eredményeinek ismertetésére mindezek után kerül majd sor.

Az összefoglaló táblából látható hogy: – a fesztiválok programjai átlagosan alacsonyabb színvonalúak, mint a reklám-

anyagaik; – általában igaz a fesztiválokra, hogy ahol magasabb színvonalú a fesztivál

maga, ott a fesztivál kommunikációja, a programfüzetek külső megjele-nése és a tartalma is magas színvonalú, illetve fordítva, ha a fesztivál programjai igénytelenebbek ez általában megjelenik a kommunikáció igénytelenségében is;

– ezen általános összefüggés alól vannak kivételek. A népművészeti fesztiválok és a hagyományőrző, „ünnepi” fesztiválok között fordul elő leggyakrab-ban, hogy jó koncepcióval, jó programszerkesztéssel megvalósuló feszti-válok gyenge minőségű promóciós anyaggal működnek.

Érdemes arra is egy pillantást vetni, hogy a fesztiváltípusok és az egyes kérdé-

sekre adott pontszámok között van-e valamilyen összefüggés. Ezt úgy tudhatjuk meg, ha egyenként sorra vesszük a szakértők által az egyes minőségi mutatókra adott pontszámokat és a fesztiváltípusok rangsorát e szerint állapítjuk meg. Nézzük tehát meg, mely fesztiváltípusok, milyen mutatókon szerepeltek a legjobban a pontszámok alapján.

A koncepció és a szerkesztés (T/1 és T/2 szempontok) alapján legjobb fesztivá-

lok: – Egyéb hivatásos művészeti fesztiválok – Komolyzenei fesztiválok – Színházi fesztiválok – Összművészeti, teljes fesztiválok – Gyerek- és ifjúsági fesztiválok A legkevésbé jó fesztiválok (T/1 és T/2 szempontok alapján) – Összművészeti, részleges fesztiválok – Amatőr előadóművészeti fesztiválok – Gasztronómiai, bor- és sörfesztiválok – Egyéb fieszták


66. táblázat A fesztiválok koncepciója (T/1 mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig

Műfajonkénti átlagpontok Egyéb hivatásos művészeti 5,00 Komolyzenei 4,74 Színházi 4,71 Összművészeti, teljes 4,63 Gyerek, ifj. 4,50 Sport, természet 4,40 Könnyűzenei 4,36 Ünnepek (vallási, profán, történelmi) 4,32 Népművészeti 4,29 Összművészeti, részleges 4,19 Amatőr előadóműv. 4,18 Gasztr. bor, sör 3,86 Egyéb fieszta 3,79 Összes fesztivál átlaga 4,32

67. táblázat A fesztiválok szerkesztése (T/2 mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a legkevésbé jó fesztiváltípusokig

Műfajonkénti átlagpontok Egyéb hivatásos művészeti 5,00 Gyerek, ifj. 4,75 Színházi 4,71 Komolyzenei 4,59 Összművészeti, teljes 4,47 Könnyűzenei 4,40 Népművészeti 4,37 Amatőr előadóműv. 4,35 Sport, természet 4,20 Összművészeti, részleges 4,00 Ünnepek (vallási, profán, történelmi) 4,00 Gasztr. bor, sör 3,62 Egyéb fieszta 3,31 Összes fesztivál átlaga 4,20


Ha az előadók színvonalát is figyelembe vesszük, akkor a komolyzene hátrébb szorul, veszít vezető pozíciójából, ami azt jelenti, hogy a komolyzenei fesztiválok között sok olyan van, mely jó koncepcióval, jó programszerkezet mellett, de nem annyira kiemelkedő előadókkal valósul meg.

Fordított a helyzet a könnyűzenei fesztiválokkal, ahol az előadók magasabb pontszámokat kaptak, mint a fesztivál koncepciója, tartalmi elemei. Ez arra utal, hogy a bevételt biztosító húzónevek kiválasztásán felül nem fektetnek szellemi mun-kát a fesztivál koncepciójának kialakításába.

Érdemes külön felhívni a figyelmet a gyermek- és ifjúsági programokat szerve-ző fesztiválokra, melyeknek mind a tartalma, mind a megvalósítása jó színvonalú.

Érdekes, hogy míg a valódi összművészeti fesztiválok (ahol – szinte – minden művészeti ág jelen van, és arányosan képviselteti magát) minden tartalmi (koncep-ció, szerkesztés, előadók) elemre viszonylag magas, de legalábbis átlag feletti pont-számot kaptak, addig a részleges összművészeti (ahol 3, max. 4 művészeti ág van jelen) fesztiválok mind a koncepcióra, mind a szerkesztésmódra, mind az előadók színvonalára alacsonyabb, és az átlagnál is alacsonyabb pontszámokat kaptak.

68. táblázat A fesztiválok előadásmódja, előadói (T/3 mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig Műfajonkénti átlagpontok Egyéb hivatásos művészeti 5,00 Könnyűzenei 4,70 Gyerek, ifj. 4,67 Színházi 4,57 Amatőr előadóműv, 4,56 Komolyzenei 4,53 Összművészeti, teljes 4,32 Népművészeti 4,26 Összművészeti, részleges 4,10 Ünnepek (vallási, profán, történelmi) 3,81 Gasztr. bor, sör 3,62 Sport, természet 3,60 Egyéb fieszta 3,08 Összes fesztivál átlaga 4,14

Az elsősorban a szórakoztatást, vígasságot célul tűző, és mint már korábban

láthattuk, a ráfordítás és látogatószám viszonyában fajlagosan költséghatékonyabb fesztiválok érthetően gyengébben szerepelnek a tartalmi szempontok alapján. (Nem mintha nem lehetne egy gasztronómiai vagy borfesztiválon színvonalas programokat


szolgáltatni. Mint ahogy teszi ezt pl. a Tokaji Borok Fesztiválja, szervező: Magyar Borok Háza). A különböző ünnepeket és a történelmi hagyományokat ápoló feszti-váloknak általában inkább az ötlete, a koncepciója jó, a kivitelezésük már kevéssé sikeres.

A fesztiválok kommunikációjának értékelése („K” mutató) A fesztiválok reklámanyagai mind a kommunikációs tartalom, mind a megje-

lenési formája szempontjából a színházi, az összművészeti (teljes) és a komolyzenei fesztiválok esetében a legkiemelkedőbbek. Jól szerepeltek még a könnyűzenei, a sport, gyermek és ifjúsági, valamint az összművészeti (részleges) fesztiválok. Ezzel szemben az ünnepi jellegű fesztiváloknak, valamint az amatőr fesztiváloknak igen komoly feladataik vannak még e területen.

A műsorfüzetek kivitelezése alapján sok egyezést találunk a sorrendben, hi-szen itt is a színházi fesztiválok vezetnek, és az első hat sorrendje ugyanaz. Nem meglepő, hogy az ünnepi jellegű fesztiválok, valamint az amatőr fesztiválok találha-tók a sor végén, azonban a népművészeti fesztiválok sereghajtó teljesítménye több mint feltűnő.

69. táblázat A fesztiválok műsorfüzetének információi („K/1” mutató) alapján a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig

Műfajonkénti átlagpontok Színházi 4,86 Összművészeti, teljes 4,68 Komolyzenei 4,65 Sport, természet 4,60 Könnyűzenei 4,56 Gyerek, ifj. 4,50 Egyéb hivatásos művészeti 4,33 Összművészeti, részleges 4,05 Ünnepek (vallási, profán, történelmi) 3,86 Népművészeti 3,84 Amatőr előadóműv. 3,81 Egyéb fieszta 3,77 Gasztr. bor, sör 3,69 Összes fesztivál átlaga 4,13


70. táblázat A fesztiválok műsorfüzetének megjelenési formája (kivitelezése) alapján („K/2” mutató) a sorrend a legjobbtól a fejlesztendő fesztiváltípusokig

Műfajonkénti átlagpontok Színházi 4,86 Összművészeti, teljes 4,68 Komolyzenei 4,65 Sport, természet 4,4 Könnyűzenei 4,33 Gyerek, ifj. 4,25 Összművészeti, részleges 4,20 Egyéb hivatásos művészeti 4,00 Ünnepek (vallási, profán, történelmi) 3,76 Amatőr előadóműv. 3,75 Egyéb fieszta 3,69 Gasztr. bor, sör 3,69 Népművészeti 3,53 Összes fesztivál átlaga 4,06

71. táblázat A fesztiváltípusok sorrendje a fesztiválok perspektíva („P” mutató) pontszámai alapján Műfajonkénti átlagpontok Színházi 4,43 Egyéb hivatásos művészeti 4,33 Összművészeti, teljes 4,26 Komolyzenei 4,16 Gyerek, ifj. 3,75 Könnyűzenei 3,73 Sport, természet 3,60 Amatőr ea. műv. 3,59 Összművészeti, részleges 3,52 Ünnepek (vallási, profán, történelmi) 3,48 Népművészeti 3,29 Egyéb fieszta 2,79 Gasztr. bor, sör 2,43 Összes fesztivál átlaga 3,57


A fesztiválok perspektívája („P” mutató) A fesztiválokat perspektívájuk alapján vizsgálva, a színházi, az egyéb hivatásos

művészeti, valamint a teljességre törekvő összművészeti fesztiválok a legígéreteseb-bek. A legtöbb fejlődést, fejlesztést a népművészeti, a fieszta és a gasztronómiai fesztiválok igényelnék.

A fesztiválok összesített minősítése A T, K és P mutatók egyenkénti eredményeinek áttekintése után a kutatócso-

port az összevont mutatók alapján megvizsgálta a fesztiváltípusonkénti összesített eredményeket. A fesztiválokat a tartalmuk és a kommunikációjuk minősége, vala-mint a perspektíva szempontjából együttesen vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a leg-

jobb és legkiegyensúlyozottabb eredményt a színházi, az egyéb hivatásos művészeti, a komolyzenei, valamint a gyerek és ifjúsági fesztiválok nyújtották. Csekély lemaradás-sal megközelítették ezt az eredményt az összművészeti (teljes) fesztiválok is. Ide kívánkozik a megjegyzés, hogy a mutatók alapján nem lehet azt állítani, hogy az amatőr kategóriába tartozó fesztiválok ne lehetnének minőségi elemeikben kiválóak, hiszen a gyermek és ifjúsági fesztiválok ebben a körben szerepeltek.

72. táblázat A fesztiválok minőségi mutatóinak összesített pontszáma (maximum: 6 x 5 = 30, minimum 6 x 1 = 6) alapján a sorrend a legjobbtól a legkevésbé jó fesztiváltípusokig

Műfajonkénti átlagpontok

(6–30 között)

Minősített fesztiválok száma (db)

Színházi 28,14 7 Egyéb hivatásos művészeti 27,67 3 Komolyzenei 27,35 17 Gyerek, ifj. 27,33 3 Összművészeti, teljes 27,05 19 Könnyűzenei 26,38 8 Sport, természet 24,80 5 Amatőr előadóműv. 24,07 15 Összművészeti, részleges 24,05 20 Népművészeti 23,42 19 Ünnepek (vallási, profán, történelmi) 23,19 21 Gasztr. bor, sör 20,85 13 Egyéb fieszta 20,31 13 Összes fesztivál 24,45 (átlag) N=163


A középmezőnyt jelentik a könnyűzenei, a sport/természeti, az amatőr előadó-művészeti és az összművészeti (részleges) fesztiválok. Ezek esetében hullámzó mi-nőségi elemekről győződhettünk meg, de megjegyzendő, hogy itt is csak hivatásos és amatőr művészeti fesztiválokat találunk.

Az előzőekkel szemben fejlesztésre szorulók a népművészeti, az ünnepekhez kötődő, a gasztronómiai, bor-, sör-, és az ünnep (fieszta) jellegű fesztiválok. Megál-lapítható, hogy a fieszta jellegű fesztiválok messze lemaradnak az amatőr és a hivatá-sos művészeti fesztiválok mögött. Meglepő azonban, hogy a népművészeti fesztivá-lok a hátsó harmadban szerepeltek az összesítésben, és szinte minden mutató eseté-ben is. Ez arra utal, hogy ezek a fesztiválok vagy alulfinanszírozottak, és a működés-hez szükséges forrásaik nem teszik lehetővé a minőségi munkát, vagy – ami kevésbé valószínű – nem fordítanak kellő figyelmet a minőségi elemekre.

A STATISZTIKAI MUTATÓK A fesztiválipar jellegzetességeit leíró fejezetben sokféle szempontból elemez-

tük a fesztiválokat a kérdőívekre adott válaszok alapján. Felmértük, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek a minőségi mutatók mellett részét képezhetik a minősí-tési rendszernek. Megkülönböztetve a minősítési szempontoktól, ezeket statiszti-kai mutatóknak nevezzük, és megadjuk a hozzájuk tartozó javasolt kategóriákat, valamint a kategóriákhoz tartozó pontértékeket is. Előrebocsátjuk, hogy a pontér-tékek – egyébként csakúgy, mint a minőségi mutatóknál – változtathatók, a skálák széthúzhatók, ami azt jelenti, hogy ha valamely szempontot különösen fontosnak tartunk, nagyobb pontszám adásával, súlyuk növelhető. Minden egyes mutató kategóriáit a vizsgált fesztiválok adatai alapján alakítottuk ki, melynek során arra törekedtünk, hogy az egyes kategóriák alsó és felső határai igazodjanak az előfor-dulási gyakoriságokhoz, vagyis ne legyen olyan kategória, amelybe várhatóan túl kevés vagy túl sok fesztivál esik. Evvel azt biztosítottuk, hogy ne egy elméletileg elvárt „teljesítést” pontozzunk, hanem a valóságosan létező fesztiválok jellemzői adják az értékelés kiinduló pontját.

Mint a fesztiválok elemzésénél láthattuk, nem állt rendelkezésünkre minden fesztivál esetében minden adat, ezért – a minőségi mutatókhoz hasonlóan, ahol csak azokat a fesztiválokat tudtuk pontozni, akiktől kaptunk programfüzeteket – a statisz-tikai mutatóknál sem tudtuk az összes vizsgált fesztivált értékelni. Ezért a statisztikai mutatókat és a minőségi mutatókat egyaránt tartalmazó összesített pontszámokat a vizsgált fesztiváloknak csak valamivel több mint felére tudtuk előállítani. Az összesí-tett pontszámok alapján kialakuló végső „fesztiválsorrendből”, és ennek megfelelően esetleg pl. az első 10 fesztiválból, ezért mindazon fesztiválok kiestek, amelyek hiá-nyos adatszolgáltatók voltak (igaz ugyan, hogy az 5 sereghajtó közül is.). A jövőben, amennyiben ez a minősítési rendszer (vagy ennek módosított verziója) bevezetésre kerül, nyilván a fesztiválok is felismerik az adatszolgáltatás fontosságát, és legalábbis


azon fesztiválok, melyek minősíttetni szeretnék magukat, pontosabb adatokkal szol-gálnak majd. Különösen, ha – mint javasoljuk – az NKA vagy bármely támogató ezt a támogatás feltételeként határozza meg.

A statisztikai mutatók ismertetése A statisztikai mutatók arra keresik a választ, hogy a fesztivál hol, kinek, meny-

nyiért mekkora kínálatot nyújt. Az elemzés alapvető része a különböző statisztikai adatok egymásra vetítése, pl. fejenkénti költség, programok vagy látogatók napi száma stb. Korábban már elemeztük a fesztiválokat az egy fesztivállátogatóra jutó költségek és támogatás szerint (ez kedvelt mutató a pályázatok elbírálásakor is). A fajlagos költségmutatók használatát különösen a nem művészeti fesztiváloknál tart-juk fontosnak, ahol nem a művészeti minőség, hanem a közösségi együttlét, a szóra-kozás az elsődleges cél. Láttuk, hogy a minőségi mutatók a háttérbe helyezik a gaszt-ronómiai, a különböző népi, történelmi, vallási hagyományokat, szokásokat feleleve-nítő ünnepeket és a fieszta típusú fesztiválokat, melyek a fajlagos költség mutatók esetében tudnak javítani eredményükön.

Pályáztatók figyelmébe: Ha egy pályázatkiíró célja, hogy minél több embert érjenek el a fesztiválok, akkor ezt az ún. fajlagos költségmutatót (teljes költségvetés/teljes létszám) ajánljuk nagyobb súllyal figyelembe venni. Ponto-zási rendszerben gondolkodva, a pontokat ahhoz lehet igazítani, hogy minél alacsonyabb az egy főre jutó teljes költségvetés, annál „hatékonyabb” a fesz-tivál, pl. a fajlagosan legolcsóbb fesztivál kapja a legmagasabb, és a legdrá-gább a legalacsonyabb pontszámot. Hogy mennyi a pontszámok konkrét ér-téke és a legalacsonyabb és a legmagasabb pontok közötti távolság mértéke, az attól függ, hogy a teljes pontrendszerben mekkora súlyt szán a döntéshozó e tényezőnek. De használható a fajlagos mutató nemcsak önállóan, hanem „segédmutatóként” elsősorban a művészeti fesztiválok esetében. Ekkor a ha-sonló minőségű, ámde kedvezőbb fajlagos költségmutatójú fesztiválok sze-rezhetnek a pontversenyben plusz pontokat. Evvel implicit módon azt is jutal-mazzuk, illetve serkentjük, hogy minél nagyobb látogatószám mellett valósul-jon meg egy-egy rendezvény.

A statisztikai mutatók kialakításakor a látogatók számára és a költségvetésre

vonatkozólag előzetes számításokat végeztünk. Ebből kiderült, hogy a látogatók száma az adataink alapján csak kivételes esetben éri el a 50 000 főt, ezen felüli láto-gatói szám már nemzetközi hírű nagyfesztivált takar. 10 000 és 50 000 fő közötti látogatói számmal már több rangos fesztivál rendelkezik, 2000-nél kevesebb látoga-tót azonban leginkább csak a falunapok, kisebb helyi érdekeltségű események von-


zanak. Ugyanígy, a hazai és külföldi látogatók aránya is meghatározott egy kategó-riarendszert, hiszen a 30% jelentette a legtöbb fesztivál esetében a maximumot a külföldi látogatók arányára nézve. Ennek ellenpontja, ha csak helyi látogatókra szá-mít egy fesztivál.

A költségvetésre vonatkozó számításaink szerint jól elkülöníthetőek a fesztivá-lok az egy főre jutó költségvetés alapján is. A fajlagos költségmutató alapján vizsgált fesztiválok körében összességében 29% a „leghatékonyabb” és 13% a legkevésbé „hatékony” fesztiválok aránya.

73. táblázat Egy főre jutó teljes költségvetés

Fesztiválok

száma (db) aránya (%) 500 Ft alatt 66 29 501–1000 Ft 51 22 1001–3000 Ft 50 22 3000 forintnál több 30 13 Nincs adat 34 15 Összesen 230 100

74. táblázat Egy programnap bekerülési költsége

Fesztiválok

száma (db) aránya (%) 300 e Ft alatt 30 13 301e–1millió Ft 57 25 1–2,5 millió Ft 64 28 2,5 millió Ft-nál több 51 22 Nincs adat 29 13 Összesen 230 100

Fajlagos költségek számíthatók a létrehozott programokra is. E mutató segít-

ségével azon fesztiválokat jutalmazhatjuk, melyek adott közpénzből fajlagosan több programnapot valósítanak meg. Amikor tehát az is célja a kiírásnak, hogy minél több napra biztosítson a fesztivál szórakozást, akkor az egy programnap fajlagos költség-mutatóját (teljes költségvetés/programot biztosító napok száma) is érdemes valami-lyen súllyal figyelembe venni. Minél alacsonyabb az egy programnapra eső teljes költségvetés, annál „hatékonyabb” a fesztivál. A vizsgált 230 „átlagos” fesztiválnál egy fesztiválnap a fesztiválok mintegy 40%-ánál egymillió forintnál kevesebből jön ki,


egynegyedénél pedig minimum 2,5 millió forint szükséges egy programnap létreho-zásához.

A legjobb az lenne, ha minél több fesztivál lenne olyan, amely magas minő-ség mellett sok embernek, fajlagosan olcsón létrehozott programnapokat tudna biztosítani (pláne olyan régiókban, ahol relatíve kevesebb a kulturálódási lehető-ség), hiszen ekkor „hasznosul” legjobban a közpénz. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy általában a művészeti fesztiválok jóval nagyobb költséget igé-nyelnek, mint a nem művészetiek, és nem túl merész feltételezés, hogy a drágább programnapokkal rendelkező fesztiválok minőségileg általában jobbak. A támoga-tások odaítélésénél, azokat érdemes kiszűrni, melyek „nem érik meg a pénzüket”, pl. drágák és rosszak.

A rendszerben a következő statisztikai mutatókat alakítottuk ki.

Vonzáskör: összesen 13 pont

1. A közönség nagysága

A látogatók száma Pontszám 2 ezer fő alatt 1 2–5 ezer fő 2 5–10 ezer fő 3 10–50 ezer fő 4 50 ezer felett 5

2. A külföldi látogatók aránya

A külföldiek aránya Pontszám 1–5% 1 6–10% 2 11–15% 3 16–20% 4 20% felett 5

3. A helyi látogatók aránya

A településen, illetve annak kb. 20 km-es vonzáskörében

lakók aránya Pontszám

80% feletti 1 60–80% 2 60% alatti 3


Reklámtevékenység: összesen 9 pont

4. Reklámtevékenység intenzitása (reklámcsatornák: szórólapok, hirdetőtáblák/ oszlopok, helyi rádió, tévé, sajtó, óriásplakát, utazási iroda, internet, egyéb ötlet)

Használt reklámcsatornák száma Pontszám 1–4 1 5–7 2 8–9 3 tíznél több 4

5. A reklámra fordított összköltség aránya

A reklámra fordított összköltség teljes költségvetésen belüli aránya

Pontszám

1–5% 1 5–8% 2 8–12% 3 12–15% 4 15 % felett 5

Programok száma: összesen 5 pont

6. A művészeti programok száma

Művészeti programok száma Pontszám 1–10 1 11–20 2 21–40 3 41–60 4 60 felett 5

Az államra való támaszkodás mértéke, szándéka: összesen 10 pont

7. Saját forrás aránya a teljes költségvetésben

Saját forrás aránya Pontszám 1–15% 1 15–25% 2 25–35% 3 35–50% 4 50% felett 5


8. A szponzorok száma

Állandó és alkalmi szponzorok száma Pontszám 1–3 1 4–6 2 7–10 3 11–20 4 20-nál több 5

Aktivizálás, a fesztivál előkészítése, működtetése és utómunkálatai során foglalkoztatottak száma: összesen 10 pont 9. Önkéntesek

Önkéntesek száma Pontszám 1–10 1 11–20 2 21–30 3 31–50 4 50 főnél több 5

10. Teljes vagy részmunkaidőben, alkalmi jogviszonyban foglalkoztatottak száma (az állandó alkalmazottak nélkül)

Alkalmi jogviszonyban foglalkoztatottak száma

Pontszám

1–10 1 11–20 2 21–30 3 31–50 4 50 főnél több 5

Még kidolgozandó: A fellépő hivatásos és amatőr művészek száma Érettség, a fesztivál múltja: összesen 4 pont 11. A fesztivál életkora

A fesztivál életkora Pontszám 1–5 év 1 6–10 év 2 11–15 év 3 15 évnél több 4


A statisztikai mutatók bővítési lehetőségei A felsoroltakon kívül vannak még olyan szempontok, amelyeket javasolunk

bevonni a minősítési rendszerbe, de ezeket egyelőre nem állt módunkban alkalmaz-ni, mert olyanok, melyekhez egyrészt közönségvizsgálat szükséges, másrészt beszél-getések a helyi önkormányzatok képviselőivel (amit hat fesztivál, illetve 14 önkor-mányzat esetében volt módunk lefolytatni). Jelen kutatássorozat folyamán azonban mind az előbbit, mind az utóbbit csak néhány fesztivál esetében tudtuk elvégezni, igaz, éppen a célból, hogy meghatározzuk, mely szempontokat lenne szerencsés bevonni az értékelési rendszerbe. Ezek a következők:

Régiós szempont

1. A fesztivál hátrányos helyzetű településen/régióban van-e?

A fesztivál helyszíne Pontszám Sem a régió, sem a település nem hátrányos helyzetű 1 A régió nem, de a település hátrányos helyzetű 2 A régió és a település is hátrányos helyzetű 3

Beágyazottság

2. Együttműködés az önkormányzattal

A kapcsolat jellege Pontszám A szervezőnek nincs kapcsolata az önkormányzattal 1 A szervező önkormányzat 2 A szervező önkormányzati intézmény 3 A szervezőnek van kapcsolata az önkormányzattal, de nem

szerződéses 4 A szervezőnek szerződéses kapcsolata van az önkormányzattal 5

3. Település fejlesztési/rendezési/beruházási tervhez való kapcsolódási pont

Település fejlesztési/rendezési/beruházási tervhez való kapcsolódási pont

Pontszám

Nincs kapcsolat 1 A fesztivál haszonélvezője a fejlesztéseknek, de nem az ő érde-

kében történnek a fejlesztések 2 Kifejezetten a fesztivál érdekében történnek fejlesztések 3


4. Partneri együttműködések

Milyen partneri együttműködéseket alakítottak ki? Pontszám Csak a saját elképzeléseikre építenek 1 Alvállalkozókkal dolgoztatnak 2 Partnerséget alakítottak ki helyi szervezetekkel 3 Partnerséget alakítottak ki helyi és legalább egy más régió beli

hazai szervezetekkel 4 Partnerséget alakítottak ki hazai és nemzetközi szervezetekkel 5

A menedzsment

5. A menedzsment értékelése

A menedzsment korábbi tapasztalatainak és döntési eljárásainak értékelése

Pontszám

Nem foglalkoztak eddig fesztiválszervezéssel, de vannak szer-vezési tapasztalataik 1

Már szerveztek fesztivált, de a megvalósításba sok probléma csúszott 2

Már szerveztek legalább egy jól sikerült fesztivált, és van elkép-zelésük a fejlesztésre 3

Nagy tapasztalattal bír a menedzsment, de bizonytalan döntési eljárások tapasztalhatók 4

Nagy tapasztalattal bír a menedzsment, és a döntési eljárások stabilak 5

Turisztikai hatás

6. Kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya

A fesztivál miatt érkezők aránya Pontszám 10% alatt 1 10–20% 2 20–30% 3 30–50% 4 50% felett 5


7. Addicionális költés, az addicionális szorzó nagysága (=nem a fesztiválhoz kötődő kiadások/fesztiválhoz kötődő kiadások)

Addicionális szorzó Pontszám 1 alatt 0 1–1,5 között 1 1,6–2 között 2 2–3 között 3 3–5 között 4 5 felett 5

Látogatói elégedettség 8. Elégedettség a programkínálattal Maximális elégedettség, az 5-ös osztályzatot adók aránya Pontszám

40% alatt 1 40–60% 2 60–70% 3 70–80% 4 80% felett 5

9. Elégedettség a szervezéssel, szolgáltatásokkal (tájékoztatás, jegyvásárlási lehetőségek, hostessek stb.)

Maximális elégedettség, az 5 pontot adók aránya Pontszám 40% alatt 1 40–60% 2 60–70% 3 70–80% 4 80% felett 5

10. Elégedettség az infrastruktúrával (fény- és hangtechnika, parkolók, ruhatár, tisztaság, WC, egészségügy stb.)

Maximális elégedettség, az 5 pontot adók aránya Pontszám 40% alatt 1 40–60% 2 60–70% 3 70–80% 4 80% felett 5


És végül, van olyan mutató is, melyet egyáltalán nem tudtunk tesztelni, de mégis fontos szempontot tartalmaz, bevonása ajánlott az értékelési rendszerbe:

Pénzügyi megalapozottság

11. A fesztivál pénzügyi-üzleti megalapozottsága, költséghatékonysága

A költségvetés megalapozottsága, költséghatékonysága Pontszám A költségvetés nem átlátható, nem részletezett és indokolatlan tételek

is szerepelnek 1 A költségvetés részben átlátható és részletezett, de indokolatlan téte-

lek is szerepelnek 2 Világos és részletes költségvetés, indokolt költségek 3

A 75. táblában a könnyebb átláthatóság kedvéért – immár az egyes kategóriák

és a hozzájuk tartozó ponthatárok részletes ismertetése nélkül – összefoglalva mutat-juk be, hogy milyen különböző mutatókat javasolunk mérésre. A táblában azt is jelezzük, hogy a kutatócsoport mely mutatókat használt a megmért fesztiválok ösz-szesített minősítéséhez, és hogy a mutatókhoz milyen adatok, vizsgálatok voltak szükségesek.

Pályáztatók figyelmébe: a vonzáskörre, a turisztikai hatásra, valamint a látogatói elégedettségre vonatkozó adatokat javaslatunk szerint 10 millió fo-rint feletti teljes költségvetés esetén egy független szakértő (piackutató) cég felmérésével kell utólag bizonyítani, de ha rendelkezésre áll egy, két évnél nem régebbi ilyen adat, az is elfogadható. A 10 milliónál kisebb költségvetésű fesztiválok esetében elfogadható a fesztiválszervezők becslése, „bevallása” is. A minősítési rendszerben a látogatói elégedettség mérését ezen összeg-határ alatt nem tartjuk feltétlenül szükségesnek.


75. táblázat A minősítéshez szükséges minőségi és statisztikai mutatók összefoglaló táblája

Használtuk az összesített mutatóban?

Az adatok forrása

MINŐSÉGI MUTATÓK A tartalom minősége, ezen belül: A fesztivál koncepciója A tartalom, a szerkesztés minősége Előadóművészeti színvonal Perspektíva

igen programfüzetek, szóró-lapok

A kommunikáció minősége, ezen belül: A kiadványok tartalma A kiadványok kivitelezése

igen programfüzetek, szóró-lapok

Látogatói elégedettség, ezen belül: Elégedettség a programkínálattal Elégedettség a szervezéssel, szolgáltatásokkal* Elégedettség az infrastruktúrával*

nem kérdőíves lekérdezés (piackutató cég)

STATISZTIKAI MUTATÓK Programok száma, ezen belül: A művészeti programok száma igen Összes műv. és nem műv. program száma nem

fesztiválszervezők

Vonzáskör, ezen belül: A közönség nagysága fesztiválszervezők A külföldi látogatók aránya A helyi látogatók aránya

igen piackutató cég

Reklámtevékenység, ezen belül: Reklámtevékenység intenzitása igen A reklámra fordított összköltség aránya nem


Turisztikai hatás, ezen belül: Kifejezetten a fesztivál miatt érkezők aránya Az addicionális szorzó nagysága

nem piackutató cég

Az államra való támaszkodás, ezen belül: Saját forrás aránya a teljes költségvetésben A szponzorok száma

igen fesztiválszervezők

Aktivizálás, ezen belül: Önkéntesek igen Alkalmi jogviszonyban foglalkoztatottak száma igen A fellépő hivatásos és amatőr művészek száma nem


Érettség, ezen belül: Hányadik fesztivál igen fesztiválszervezők A menedzsment értékelése nem fesztiválszervezők +

minősítő csoport Hátrányos helyzetű településen/régióban van-e? nem Beágyazottság, ezen belül: Együttműködés az önkormányzattal Fejlesztési tervhez való kapcsolódási pont Partneri együttműködések

nem

fesztiválszervezők + önkormányzat + minősítő csoport

Pénzügyi megalapozottság nem minősítő csoport * A látogatók elégedettségén kívül/mellett a „helyszínelő” minősítő csoport is megvizs-

gálja és értékeli ezeket a szempontokat.


A FESZTIVÁLOK BESOROLÁSA A sok szempontú értékelés és osztályozás eredményeképpen jelentős számú

minőségi és statisztikai mutató jött létre. Ezek kombinációja és összesítése alapján a fesztiválok számos módon rangsorolhatók.

A minősítési kísérlet céljaira azt a csoportosítást követtük, amit egy sor rokon terü-leten alkalmaznak (többek között hasonló tagolást követett a Magyar Művészeti Fesztivá-

lok Szövetsége is). A fesztiválokat az összesített pontszám alapján A, B és C kategóriába, ezen belül alcsoportokba soroltuk. A ponthatárok éppúgy a kiíró szándékaihoz igazod-hatnak, ahogy az összesített minősítési mutató szerkezete is. (Ha például a kiíró nagyobb fontosságot tulajdonít a fesztiválok jegybevételének, saját forrásnak, vagyis szponzori támogatások elnyerésének, akkor az államra való támaszkodás mértékét, szándékát tük-röző mutatón belül kétszeres pontszámot ad a saját forrás mértékét jelölő adatnak.) A kategória- és csoporthatárok megvonása, a pontozás arányai mind a kísérlet részei, és éppúgy szakmai megítélés alá esnek, mint minősítési kísérletünk többi eleme.

76. táblázat A besorolási kategóriák

Minősítés Pontszám Szöveges magyarázat A/1 63–65 Kiváló minősítésű, kimelkedő színvona-

lú rendezvény A/2 56–62 Kiváló minősítésű rendezvény

A kategória

A/3 50–55 Kiváló minősítésű rendezvény, „A” be-sorolást veszélyeztető elemekkel

B/1 45–49 Jó minősítésű rendezvény, eséllyel „A” besorolás elérésére B

kategória B/2 40–44 Jó minősítésű rendezvény, „B” besoro-lást veszélyeztető elemekkel

C kategória

39 pont vagy az alatt Egyenetlen minőségű, fejlesztést igény-lő rendezvény

Az alábbiakban bemutatjuk a fesztiválok besorolását a bemutatott kategóriák-

ba. A minősítési pontszámot fejezi ki a fesztiválok sorrendje az egyes kategórián belül is. Ezúttal is emlékeztetünk arra, hogy a besorolás a fesztiválok egyetlen, a 2004. évi kiadása alapján és kísérleti jelleggel történt.

Összesen 132 fesztiválról állt rendelkezésre minden adat ahhoz, hogy a minő-sítési kísérletbe bevonható legyen. Első ránézésre talán meglepetést okoz, hogy az összesített pontszámok alapján pl. a Csabai Kolbászfesztivál igen előkelő helyezést ért el. Evvel kapcsolatban arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a holland fesztiválérté-kelő rendszerben, ahol a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2005-ben 25. helyre került, a második helyezett ugyancsak egy gasztronómiai rendezvény volt: a híres sörfesztivál,


az Oktoberfest. Nyilvánvaló, hogy amikor a művészeti minőség és a statisztikai jel-lemzők alapján egyszerre történik az értékelés, akkor előfordulnak ilyen sorrendek. Ezért hangsúlyozzuk a saját célokat a minősítések kapcsán.

A/1 kategória:

Budapesti Tavaszi Fesztivál; Budapest Budapesti Őszi Fesztivál; Budapest Mediawave „Fényírók Fesztiválja” Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál; Győr Sziget Fesztivál; Budapest Művészetek Völgye Fesztivál; Kapolcs

A/2 kategória: Békés-Tardosi Zenei Napok; Békéscsaba Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivál; Budapest Csabai Kolbászfesztivál; Békéscsaba Diósgyőri Várfesztivál; Miskolc Fesztergom Ifjúsági Fesztivál; Esztergom Hegyalja Fesztivál; Szarvas Savaria Történelmi Karnevál; Szombathely Suliexpo 2005; Nyíregyháza Summerfest; Ráckeve Szatmári Fesztivál; Penyige Szegedi Szabadtéri Fesztivál; Szeged Szenkeparti Nagyvásár; Penyige Szilvanap; Szarvas Zempléni Művészeti Napok; Sárospatak 19. Zene Határok Nélkül – nemzetközi muzsikus tábor, verseny és fesztivál;

Balassagyarmat Zsidó Nyári Fesztivál; Budapest Veszprémi Játékok Nemzetközi Gyermekművészeti Fesztivál; Veszprém Veszprémi Nyári Fesztivál; Veszprém

A/3 kategória: Gömör-tornai Fesztivál; Jósvafő Wanted Fesztivál; Szarvas Soproni Ünnepi Hetek; Sopron Szentendrei Nyár; Szentendre 10. Királyi Napok; Székesfehérvár Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja; Kisvárda Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál; Komló Tokaji Borok Fesztiválja; Budapest VI. Nemzetközi Cirkuszfesztivál; Budapest Matyóföldi Folklórfesztivál; Mezőkövesd Eurofolk Fesztivál; Marcali Busójárás; Mohács Táncfesztivál a tánc világnapja tiszteletére; Budapest


Martonvásári Beethoven Fesztivál; Budapest 15. Európai Bordal Fesztivál; Pécs Budapesti Búcsú; Budapest 5. Borsodi Művészeti Fesztivál; Kazincbarcika Országos Ifjúsági Néptáncfesztivál; Pápa Tarjáni Tavasz; Salgótarján Summerfest Nemzetközi Folkfesztivál; Tököl Hétrétország; Őriszentpéter XIII. Aranykagyló Nemzetközi Folklórfesztivál; Siófok Budapesti Zenei Hetek; Budapest Győri Nyár – Nemzetközi Kulturális Fesztivál; Győr Hollókői Húsvéti Fesztivál; Hollókő Győri Tavaszi Fesztivál; Győr Szeptember Feszt; Budapest 15. Pápai Nemzetközi Játékfesztivál; Pápa 12. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál; Budapest Matyó Húsvét; Mezőkövesd Kisbitó- és töltikés találkozó; Penyige 13. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál; Nyírbátor Nyírségi Ősz; Nyíregyháza

B/1 kategória: 20. Plus Budapest Nemzetközi Maraton® és Futófesztivál; Budapest Bányász fúvószenekarok és művészeti együttesek országos találkozója;

Kazincbarcika Csalánleves Fesztivál; Békéscsaba Liszt Ferenc Nemzetközi Zenei Ifjúsági Találkozó; Békéscsaba Szegedi Tavaszi Fesztivál; Szeged 7. Szolnoki Gulyásfesztivál – Nemzetközi Hagyományőrző És Gulyásfőző

Fesztivál; Szolnok Vivace Nemzetközi Kórus Fesztivál; Veszprém Tisza-party; Vásárosnamény Budapesti Régi Zene Fórum; Budapest XVI. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó; Eger Cseszneki Nyár; Csesznek Fesztivál a Barokk Egerben; Eger Borfesztivál; Szeged 27. Hegyháti Napok Összművészeti Fesztivál; Vasvár Gizella Napok; Veszprém 4. Nemzetközi és Regionális Színjátszó Fesztivál; Vasvár Virágzás Napjai; Őriszentpéter Matyó Pünkösd; Mezőkövesd 31. Nemzetközi Formációs Táncfesztiál; Miskolc Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny; Budapest Egerszeg Fesztivál; Zalaegerszeg Ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Találkozó; Kazincbarcika


B/2 kategória: Európa Budapesten; Budapest 17. Libresse Női Futónap és Mozgásfesztivál; Budapest 10. Sajóvölgyi Folklórfesztivál; Kazincbarcika Pünkösdi Fesztivál; Hévíz Kecskeméti Nyári Fesztivál I–II.; Kecskemét Ferencvárosi Nyári Játékok; Budapest Győri Téli Fesztivál; Győr Tavaszi Művészeti Fesztivál – Nagykanizsa; Nagykanizsa Soproni Régizenei Napok; Sopron Ludas Fesztivál; Békéscsaba Tavaszi Fesztivál; Békéscsaba Ünnepi Könyvhét; Budapest Mini Fesztivál; Budapest Tavaszi Fesztivál; Szombathely Alba Régia Jazz Fesztivál; Székesfehérvár Pécsi Nemzetközi Zenei Fesztivál; Pécs Luca Napi Varázslatok; Pécs Miskolci Nyári Fesztivál; Miskolc Pünkösdi Vigadalom; Szeged 39. Nyírbátori Zenei Napok; Nyírbátor 15. Országos Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fesztivál; Szeged Karácsonyi Vásár és Fesztivál; Szeged Kőrös Napok; Szarvas Lélektől lélekig – Nemzetközi Irodalmi Gyermekfesztivál; Siklós

C kategória: Főtéri Játékok; Nagykőrös Nagyerdei Ősz Művészeti Napok; Debrecen Ezoterikus Fesztivál; Hévíz Hévízi Majális – Hévíz Város Napja; Hévíz Borfesztivál; Hévíz Kodály Fesztivál; Kecskemét Kecskeméti Népzenei Találkozó; Kecskemét Európa Fesztivál; Budapest 2. Tapolcafürdői – esték; Miskolc Csabai Farsang; Békéscsaba Pápa, a somlói bor városa – borfesztivál; Pápa Pápai Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivál; Pápa 10. Scherzo – Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja; Pápa Bakonyalji Vigasságok; Győr 7. Rhythm and Blues Fesztivál és Motoros Találkozó; Nyírbátor Tavaszi Napok Szentendrén; Szentendre Advent Szentendrén; Szentendre Őszi Fesztivál; Marcali 7. Siklósi Tenkes Folklórfesztivál; Siklós


Édesvíz Fesztivál Velencei-tó; Budapest Bartók Fesztivál; Győr Nepomuki Szent János Ünnepe; Mohács Nemzetközi Néptáncfesztivál; Mohács Mohácsi Kaiser Sörfesztivál; Mohács Pünkösdi Kórusfesztivál; Mohács Tündérrózsa Fesztivál; Hévíz Tavaszköszöntő Fesztivál; Hévíz Udvarszínház; Kecskemét 6. Zene és Fényfesztivál; Miskolc Békés Megyei Mikulás Fesztivál; Békéscsaba Kereplő Fesztivál; Nagykáta 8. Tököli Borok Fesztiválja; Tököl Aranybulla Művészeti Napok; Székesfehérvár Csongrád Megyei Moderntánc Csoportok Fesztiválja Találkozója; Szeged Vince Napi Vígasságok; Siklós

77. táblázat A vizsgálatban részt vevő fesztiválok listája (* azokat a fesztiválokat jelöli, melyektől nem kaptunk programfüzetet)

Szervező neve Település Fesztivál neve Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve Summerfest Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve Országos Nemzetiségi

Fesztiválok Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve Őszi Ászok Fesztivál Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve János Vitéz Napok Aggteleki Nemzeti Park Jósvafő Gömör-tornai Fesztivál Alba Regia Táncegyesület Székesfehérvár 10. Királyi Napok Merlin Nemzetközi Színház Bp. V. ker. Európa Budapesten Anonymus Kft.* Kaposvár Boglári Szüreti Fesztivál Anonymus Kft.* Kaposvár Anonymus Fesztivál Soro-

zat Anonymus Kft.* Kaposvár Sztárok a manézsban Arany János Művelődési Köz-

pont Nagykőrös Főtéri Játékok

Bajai Népünnepély Szervező Iroda József Attila Művelődési Központ*

Baja Bajai Népünnepély

Bajai Népünnepély Szervező Iroda József Attila Művelődési Központ*

Baja Bajai Művészeti napok

Bál-na produkció Kft.* Bp. XIII. ker. Nemzetközi VW Bogár Találkozó


Szervező neve Település Fesztivál neve Bál-na produkció Kft. Bp. XIII. ker. Édesvíz Fesztivál Velen-

cei-tó Bárka Kht.* Bp. VIII. ker. Bárka Kikötő a Ráday

utcában Bárka Kht. Bp. VIII. ker. Művészetek Völgye Fesz-

tivál (részleges) Bárka Kht. Bp. VIII. ker. Magyar Stúdiószínházi

Műhelyek Fesztiválja Bartók Béla Művelődési Központ Győr Nemzetközi Néptánc Fesz-

tivál Bartók Béla Művelődési Központ Győr Bartók Fesztivál Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Nepomuki Szent János

Ünnepe Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Nemzetközi

Néptáncfesztivál Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Busójárás Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Mohácsi Kaiser Sörfeszti-

vál Bartók Béla Művelődési Központ Mohács Pünkösdi Kórusfesztivál Bartók Béla Művelődési Köz-

pont* Nagykáta Kátai Tánctalálkozó

BM Duna Művészegyüttes* Budapest IX. Nemzetközi Duna Kar-nevál

Broadway Produkciós Iroda* Miskolc Mozdul az Avas Fesztivál Broadway Produkciós Iroda* Miskolc Miskolc Arca Fesztivál Broadway Produkciós Iroda* Miskolc Ősz az Avason Feszti-

vál BSI Futó Kft. Bp. XIII. ker. 17. Libresse Női Futónap

és Mozgásfesztivál BSI Futó Kft. Bp. XIII. ker. 20. Plus Budapest Nem-

zetközi Maraton® és Futófesztivál

Budai Sándor Művelődési Ház és Petőfi Emlékkönyvtár*

Sándorfalva Falunap


Sándorfalva 8. Hagyományőrző Napok


Sándorfalva Nemzetközi Falujáró Nép-tánc Fesztivál

Budapesti Énekes Iskola Bp. VIII. ker. Magyarok Nagyasszonya Egyházzenei Fesztivál

Budapesti Fesztiválközpont Kht. Bp. V. ker. Budapesti Búcsú Cigány Szociális és Művelődési

Módszertani Bázis* Pécs Nemzetközi Romafesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Cigány Szociális és Művelődési

Módszertani Bázis* Pécs Pécsi Napok Roma Napja

Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis*

Pécs Művészeti és Gasztronó-miai Hetek Roma Napja

Congress Rendezvényszervező Kft.

Bp. II. ker. Nemzetközi Harley-Davidson Fesztivál

Csabai Rendezvényiroda Bt. Békéscsaba Csabai Kolbászfesztivál Családi Intézet Győr Barokk Esküvő Történelmi

Ünnepi Játékok Családi Intézet Győr Barokk Nosztalgiák Művé-

szeti Fesztivál Cseszneki Programiroda Csesznek Cseszneki Nyár Debreceni Egyetem Konzervató-

riuma Debrecen Nagyerdei Ősz Művészeti

Napok Debreceni Egyetem Konzervató-

riuma* Debrecen Ifjú Zenészek Nyári Aka-

démiája Delta Fest Kft. Szarvas Hegyalja Fesztivál Delta Fest Kft. Szarvas Wanted Fesztivál Diósgyőri Ady Endre Kulturális

És Szabadidő Központ Miskolc Diósgyőri Várfesztivál

Eger Idegenforgalmi és Kulturá-lis Iroda

Eger Fesztivál a Barokk Eger-ben

Egressy Béni Művelődési Köz-pont*

Kazincbarcika Sörfesztivál

Egressy Béni Művelődési Köz-pont

Kazincbarcika 5. Borsodi Művészeti Fesztivál


Kazincbarcika Ifj. Horváth István nemzet-közi színjátszó találko-zó


Kazincbarcika 10. Sajóvölgyi Folklórfesz-tivál


Kazincbarcika Bányász Fúvószenekarok és Művészeti Együtte-sek Országos Találko-zója

Egységes Művelődési Intézmény Hévíz Pünkösdi Fesztivál Egységes Művelődési Intézmény Hévíz Ezoterikus Fesztivál Egységes Művelődési Intézmény Hévíz Tündérrózsa Fesztivál Egységes Művelődési Intézmény Hévíz Hévízi Majális-Hévíz Város

Napja Egységes Művelődési Intéz-

mény* Hévíz Nemzeti Néptánc Fesztivál

Egységes Művelődési Intézmény Hévíz Borfesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Egységes Művelődési Intézmény Hévíz Tavaszköszöntő Fesztivál Együd Árpád Általános Művelő-

dési Központ* Kaposvár Kaposvári Tavaszi Feszti-

vál Erdei Ferenc Művelődési Köz-

pont Kecskemét Kecskeméti Tavaszi Fesz-

tivál Erdei Ferenc Művelődési Köz-

pont Kecskemét Kecskeméti Nyári Fesztivál

I–II. Erdei Ferenc Művelődési Köz-

pont Kecskemét Udvarszínház

Erdei Ferenc Művelődési Köz-pont

Kecskemét Kodály Fesztivál

Erdei Ferenc Művelődési Köz-pont

Kecskemét Kecskeméti Népzenei Találkozó

Erzsébet Vígadó* Bóly Majsi Ínyenc Fesztivál Erzsébet Vígadó* Bóly Szüreti Csirkepaprikás

Főzőfesztivál Erzsébet Vígadó* Bóly Fehérborok – Fehérpe-

csenyék Fesztiválja Esze Tamás Művelődési Köz-

pont Vásárosnamény Tisza-Party

Ferencvárosi Nyári Játékok Kht. Bp. IX. ker. Ferencvárosi Nyári Játé-kok

Fesztivál Esztergom Alapítvány Esztergom Fesztergom Ifjúsági Fesz-tivál

Filharmónia Budapest Kht. Bp. VI. ker. Korunk Zenéje Filharmónia Budapest Kht. Bp. VI. ker. Budapesti Régi Zene Fó-

rum Filharmónia Budapest Kht. Bp. VI. ker. Budapesti Zenei Hetek Flesch Károly Kulturális Központ Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvári Nyári

Fesztivál-Sommerfest Főnix Kht. Debrecen Virágkarnevál Főnix Kht. Debrecen Borkarnevál Főnix Kht. Debrecen Debreceni Tavaszi Feszti-

vál Főnix Kht. Debrecen Őszi Fesztivál Főnix Kht. Debrecen Cívis Korzó Főnix Kht. Debrecen Nemzetközi Katonazenei

Fesztivál Főnix Kht. Debrecen Bartók Béla Nemzetközi

Kórusverseny Főnix Kht. Debrecen Jazz Napok Gönczi Ferenc Általános Műve-

lődési Központ Zalaegerszeg Egerszeg Fesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Győri Fesztivál és Rendezvény-

szervező Iroda Győr Győri Téli Fesztivál

Győri Fesztivál és Rendezvény-szervező Iroda

Győr Győri Tavaszi Fesztivál

Győri Fesztivál és Rendezvény-szervező Iroda

Győr Győri Nyár – Nemzetközi Kulturális Fesztivál

Győri Vásár Kft.* Győr 7. Győri Téli Fesztivál Gyulai Várszínház Gyula Gyulai Várszínház Össz-

művészeti Fesztivál Gyulai Várszínház* Gyula Ezen belül – Diákszínját-

szó Fesztivál Gyulai Várszínház* Gyula Ezen belül – 14. Jazz

fesztivál Gyulai Várszínház* Gyula Ezen belül – Dixieland

Fesztivál Hajdú You Do Ifjúsági Klub* Hajdúböszörmény Kotta Fesztivál Hevesi Sándor Művelődési Köz-

pont Nagykanizsa Tavaszi Művészeti Feszti-

vál – Nagykanizsa Hollókőért Közalapítvány Hollókő Hollókői Húsvéti Feszti-

vál Hollókőért Közalapítvány Hollókő Nógrádi Folklór Fesztivál

(hollókői állomás) Hotelinfo Kft. Bp. V. ker. Szeptember Feszt Hungarofest Kht. Bp. VII. ker. Budapesti Nemzetközi

Zenei Verseny Hungarofest Kht. Bp. VII. ker. Európa Fesztivál Hungarofest Kht. Bp. VII. ker. Szombathelyi Bartók Sze-

minárium és Fesztivál Hungarofest Kht. Bp. VII. ker. Soproni Régizenei Napok Hungarofest-Égtájak Iroda* Bp. VII. ker. Égtájak – Határon Túli

Magyar Művészeti Fesztivál

Hungarofest-Égtájak Iroda* Bp. VII. ker. Égtájak Fesztiválsorozat Ifjúsági és Szabadidő Ház Miskolc 2. Tapolcafürdői – esték Ifjúsági és Szabadidő Ház Miskolc 6. Zene és Fényfesztivál Ifjúsági és Szabadidő Ház* Miskolc 20. Diósgyőri Várjátékok Ifjúsági és Szabadidő Ház Miskolc 31. Nemzetközi Formációs

Táncfesztiál Ifjúsági és Szabadidő Ház* Miskolc 21. Nemzetközi Dixieland

Fesztivál Ifjúsági Ház és Általános Tár-

saskör Békéscsaba Csabai Farsang

Ifjúsági Ház Békéscsaba Ludas Fesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Ifjúsági Ház Békéscsaba Békés Megyei Mikulás

Fesztivál Ifjúsági Ház Békéscsaba Tavaszi Fesztivál Ifjúsági Ház Békéscsaba Csalánleves Fesztivál Ifjúsági Ház Békéscsaba Liszt Ferenc Nemzetközi

Zenei Ifjúsági Találkozó Jókai Mór Művelődési Központ Pápa Pápa, A Somlói Bor Vá-

rosa – Borfesztivál Jókai Mór Művelődési Központ Pápa Pápai Országos Ifjúsági

Mazsorett Fesztivál Jókai Mór Művelődési Központ Pápa Országos Ifjúsági

Néptáncfesztivál Jókai Mór Művelődési Központ Pápa 15. Pápai Nemzetközi

Játékfesztivál Jókai Mór Művelődési Központ Pápa 10. Scherzo – Zenés Ifjú-

sági Színpadok Orszá-gos Fesztiválja

József Attila Művelődési Központ Salgótarján Tarjáni Tavasz Kispesti Munkásotthon Művelő-

dési Ház* Bp. XIX. ker. Kinder Tojás Fesztivál

Kispesti Munkásotthon Művelő-dési Ház*

Bp. XIX. ker. Budapesti Amatőr Modern-tánc Fesztivál

Kisvárdai Várszínház És Művé-szetek Háza

Kisvárda Határon Túli Magyar Szín-házak Fesztiválja

Kodály Zoltán Nemzetközi Gyer-mekkórus Fesztivál Alapít-vány

Komló Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Feszti-vál

Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Kecskemét Nemzetközi Kodály Feszti-vál és Szeminárium – Kecskemét

Kossuth Művelődési Központ* Cegléd Kossuth Toborzó Kossuth Művelődési Központ* Cegléd Czigle Fesztivál Magyar Borok Háza Bp. I. ker. Tokaji Borok Fesztiválja Magyar Cirkusz és Varieté Kht. Bp. VI. ker. VI. Nemzetközi Cirkusz-

fesztivál Magyar Könyvkiadók és Könyv-

terjesztők Egyesülése Budapest 12. Budapesti Nemzetközi

Könyvfesztivál Magyar Könyvkiadók és Könyv-

terjesztők Egyesülése Budapest Ünnepi Könyvhét

Magyar Táncművészek Szövet-sége

Bp. I. ker. Táncfesztivál a Tánc Vi-lágnapja Tiszteletére

Magyar Zeneművészeti Társa-ság

Bp. XI. ker. Mini Fesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Matyó Népművészeti Egyesület Mezőkövesd Matyóföldi Foklórfesztivál Matyó Népművészeti Egyesület Mezőkövesd Matyó Húsvét Matyó Népművészeti Egyesület Mezőkövesd Matyó Pünkösd Mediawave Nemzetközi Vizuális

Művészeti Alapítvány Győr Mediawave „Fényírók

Fesztiválja” Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál

Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány

Győr Bakonyalji Vigasságok

Megyei Művelődési Központ Eger XVI. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó

Művelődési Központ Nagykáta Kereplő Fesztivál Művelődési Központ Tököl Summerfest Nemzetközi

Folkfesztivál Művelődési Központ Tököl 8. Tököli Borok Fesztiválja Művészetek Háza Szombathely Tavaszi Fesztivál Művészetek Háza Szombathely Szentivánéji Vigasságok Művészetek Háza* Szombathely Szent Márton Hét Nemzeti Filharmonikus Zenekar,

Énekkar és Kottatár Bp. V. ker. Martonvásári Beethoven

Fesztivál Nemzeti Lovas Marketing Társa-

ság* Budapest 7. Budapesti Lovas Juniá-

lis Ó-park 2001 Kft.* Szeged Szegedi Sörfesztivál Ó-park 2001 Kft.* Szeged Szegedi Nemzetközi Grill

Fesztivál Öreghegyi és Felsővárosi Kö-

zösségi Ház Székesfehérvár Aranybulla Művészeti

Napok Öreghegyi és Felsővárosi Kö-

zösségi Ház Székesfehérvár Alba Régia Jazz Fesztivál

Őri Alapítvány Őriszentpéter Virágzás Napjai Őri Alapítvány Őriszentpéter Hétrétország Pannon Filharmonikusok – Pécs Pécs Pécsi Nemzetközi Zenei

Fesztivál Pálma Reklám Stúdió Szeged Szegedi Tavaszi Fesztivál Pécsi Kulturális Központ Pécs Luca Napi Varázslatok Pécsi Kulturális Központ* Pécs 15. Pécsi Nemzetközi Folk

Napok Pécsi Kulturális Központ* Pécs Tavaszi Fesztivál Pécsi Kulturális Központ* Pécs Pécsi Művészeti és Gaszt-

ronómiai Hetek Pécsi Kulturális Központ Pécs 15. Európai Bordal Feszti-

vál Pentaton Kft.* Bp. V. ker. Liszt Fesztivál Penyigéért Kulturális Egyesület Penyige Szatmári Fesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Penyigéért Kulturális Egyesület Penyige Kisbitó- és Töltikés Talál-

kozó Penyigéért Kulturális Egyesület Penyige Szenkeparti nagyvásár Pesti Est Kft. (Est Média)* Bp. III. ker. Súgó Csiga Gála Pesti Est Kft. (Est Média)* Bp. III. ker. Est Invázió Pesti Est Kft. (Est Média) Bp. III. ker. Zenei Színpadok Nagy

Fesztiválokon (Sziget Fesztivál, Volt Feszti-vál, Szegedi Ifjúsági Napok)

Petőfi Sándor Művelődési Köz-pont*

Gödöllő Gödöllői Tavaszi Napok

Polgármesteri Hivatal Siófok XIII. Aranykagyló Nemzet-közi Folklórfesztivál

Polgármesteri Hivatal, Közműve-lődési Osztály

Miskolc Miskolci Nyári Fesztivál

Pro Kultúra Kht. Sopron Soproni Ünnepi Hetek Régi Jó Hagyományőrző Egye-

sület* Nagykanizsa Város Napja – Századfor-

dulós Hangulatú Vásár Régi Jó Hagyományőrző Egye-

sület* Nagykanizsa Gólyalábas Világjátékok

Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola

Balassagyarmat 19. Zene Határok Nélkül – Nemzetközi Muzsikus Tábor, Verseny és Fesztivál

Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola*

Balassagyarmat Rondínó – Kortárs Zenei Fesztivál

Savaria Történelmi Karnevál Közalapítvány

Szombathely Savaria Történelmi Karne-vál

Sótartó Kft. Szeged Pünkösdi Vigadalom Sótartó Kft.* Szeged Nemzetközi Tiszai Hal-

fesztivál Sótartó Kft.* Szeged Karácsonyi Szentölt Ha-

lászlé Vásár Suliexpo 2000 kiemelkedően

Közhasznú Alapítvány Nyíregyháza Suliexpo 2005.

Sutoris Kft.* Bp. XII. ker. Ház Napja Szárnyas Sárkány egyéni cég Nyírbátor 7. Rythm and Blues Fesz-

tivál és Motoros Talál-kozó

Szárnyas Sárkány egyéni cég Nyírbátor 13. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utca-színházi Fesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Szárnyas Sárkány egyéni cég Nyírbátor 39. Nyírbátori Zenei Napok Százszorszép Gyermekház Szeged 15. Országos Gyermek és

Ifjúsági Néptánc Feszti-vál

Százszorszép Gyermekház Szeged Csongrád Megyei Modern-tánc Csoportok Feszti-válja Találkozója

Szegedi Ifjúsági Ház Kht.* Szeged Szegedi Ifjúsági Napok Szegedi Ifjúsági Ház Kht. Szeged V. Nemzetközi Ifjúsági

Média Találkozó Szegedi Városkép Kft. Szeged Borfesztivál Szegedi Városkép Kft. Szeged Karácsonyi Vásár és Fesz-

tivál Szent István Király Zenei Alapít-

vány* Bp. XIV. ker. Tihanyi Ünnepi Játékok

Szentendre Művelődési és Mű-vészeti Intézményei

Szentendre Tavaszi Napok Szentend-rén


Szentendre Szentendrei Nyár


Szentendre Advent Szentendrén

Szolnoki Gulyásfesztivál Egye-sület

Szolnok 7. Szolnoki Gulyásfesztivál – Nemzetközi Hagyományörző és Gu-lyásfőző Fesztivál

Szőregi Rózsa Alapítvány* Szeged Szőregi Rózsafesztivál Váci Mihály Városi Művelődési

Központ és Gyermekcentrum Nyíregyháza Nyírségi Ősz

Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum

Nyíregyháza Művészeti Hetek

Vajda Péter Művelődési Központ Szarvas Nemzetközi Pásztortalál-kozó és Dudafesztivál

Vajda Péter Művelődési Központ Szarvas Szilvanap Vajda Péter Művelődési Köz-

pont* Szarvas Szarvas Város Napja

Vajda Péter Művelődési Központ Szarvas Kőrös Napok Városi Kulturális Központ Marcali Eurofolk Fesztivál Városi Kulturális Központ Marcali Tavaszi Fesztivál Városi Kulturális Központ Marcali Őszi Fesztivál Művelődési Ház Vasvár 4. Nemzetközi és Regioná-

lis Színjátszó Fesztivál Művelődési Ház Vasvár 27. Hegyháti Napok Össz-

művészeti Fesztivál


Szervező neve Település Fesztivál neve Művelődési Ház* Vasvár 20. Rétesfesztivál Művelődési Ház* Vasvár Vass Lajos Népdalfesztivál Művelődési Ház* Vasvár 8. Vasvári Nemzetközi

Népdalos Fesztivál Művelődési Központ Békéscsaba Békés-Tardosi Zenei Na-

pok Művelődési Központ Veszprém Veszprémi Játékok Nem-

zetközi Gyermekművé-szeti Fesztivál

Művelődési Központ Veszprém Gizella Napok Művelődési Központ Veszprém Veszprémi Nyári Fesztivál Művelődési Központ Veszprém Vivace Nemzetközi Kórus

Fesztivál Várszínház Kht. Siklós 7. Siklósi Tenkes Folklór-

fesztivál Várszínház Kht. Siklós Vince Napi Vígasságok Várszínház Kht.* Siklós Siklósi Bor Ünnepe - Szent

György Napi Borver-seny

Várszínház Kht. Siklós Lélektől Lélekig - Nemzet-közi Irodalmi Gyermek-fesztivál

Vas Megye Önkormányzati Hiva-tala

Szombathely Pannon Ősz

Vip-Arts Management Bp. VI. ker. Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivál

X-Produkció Bt. Bp. XI. ker. Dombos Fest Zsámbéki Színházi Bázis Zsámbék Zsámbéki Színházi Bázis Zsidó Idegenforgalmi és Kulturá-

lis Központ Bp. VII. ker. Zsidó Nyári Fesztivál

Pesti Est Kft. (Est Média)* Bp. III. ker. (0199/2) Zenei Színpadok Nagy Fesztiválokon (volt fesztivál)

Egységes Művelődési Intéz-mény*

Hévíz (0066/2) Hévíz Város Napja

MONITORING ÉS FESZTIVÁLOK

A MONITORING MEGJELENÉSE A HUMÁN SZFÉRÁBAN MAGYARORSZÁGON

Az alapítványok, pályázati alapok monitoring gyakorlatának kialakulása az

1990–1995 közötti időszakig nyúlik vissza Magyarországon. Nem csupán a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), de az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA; ma Or-szágos Foglalkoztatási Közalapítvány) és az Autonómia Alapítvány (ez az előző kettővel ellentétben magánalapítvány) is ebben az időszakban alakult – számos más alappal együtt. A pályáztatás módszerére való áttérés a rendszerváltozás után új kihívásokat jelentett a jellemzően a közigazgatásból az alapok, alapítványok vezetői székébe került szakemberek számára. Ebben az időszakban – tapasztalat híján – semmi sem volt magától értetődő számukra, ami értelemszerűen a külföldi példák tanulmányozása felé vezetett.

A hazai alapok általában elfogadták azt a nemzetközileg követett irány- elvet, hogy adott alap éves összegének maximum 10%-át fordítják a pályáztatás adminisztrációjára, beleértve a monitoring rendszer kialakítását és működtetését is. A gyakorlatban ehhez képest 4–8% közötti adminisztrációs költségek alakultak ki.

Az első, Magyarországon alkalmazott szakmai monitoring módszertant az 1989–90-től működő PHARE (Poland Hungary Assistance for Reconstructing the Economy) programban alkalmazták, mely mintaként szolgált az Autonómia Alapít-vány és az OFA monitoring rendszerének kidolgozásághoz is. Az OFA továbbfej-lesztette ezt a monitoring rendszert, ezért a PHARE módszerére az OFA gyakorla-tának tárgyalásakor térünk majd ki.

Az első széles körben ismert hazai modell azonban az Autonómia Alapítvány nevéhez fűződik, ahol főállású monitorokkal próbálkoztak. Sajnos ez azonban részben csalódást keltett, mivel kiderült, hogy a monitoring tipikusan olyan tevé-kenység, ami megfelelően magas szakmai színvonalon nem végezhető főállásban, azaz a monitoring szakértők csoportjának nem célszerű a munkaszervezet része-ként működni.

Olyan tanulság ez, ami az OFA monitoring rendszerének kialakításakor már figyelembe vettek, és tanulságként szolgálhat az Nemzeti Kulturális Alap számára is. A monitorok megbízási formája azóta a független szakértők megbízási formájával azonos, és kívánatos, hogy az is maradjon. A függetlenség értelmezése a jelentések szakmai színvonalának megtartásán túlmenően a korrupció elleni küzdelemben is


alapvető. A kérdés fontosságát mutatja a Transparency International által végzett „Strukturális Alapok átlátható felhasználása Magyarországon” című kutatás40 is, melyben külön vizsgálták a monitorok függetlenségének kérdését.

A MONITORING FOGALMA A monitoring fogalma alatt nem egyszerű pénzügyi ellenőrzést értünk, hanem

a szakmai teljesítmény mérését, azt, hogy milyen szempontok alapján lehet biztosí-tani a pályázati projekt biztonságos megvalósítását és ezáltal a pályázati cél elérését. Ez összecseng azzal, amit a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet meghatároz a monitoring fogalmaként: (a monitoring) „a megva-lósítási folyamat és az eredmények folyamatos figyelése a támogatási projektekkel összefüggésben”41. Már itt fontos azonban megjegyeznünk, hogy a döntési mecha-nizmus nem független a monitoring rendszertől, sőt a monitoring rendszer szem-pontjai már a döntés előkészítésében is szerepet kaphatnak. A döntési mechanizmus és a monitoring rendszer kívánatos kapcsolatát mutatja be a 124/2003 (VIII. 15) sz. kormányrendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások fel-használásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról. A rendelet mintegy visszacsatolásként a döntéshozási rendszerbe integrálja a monitor-ing rendszert, és az alábbi különbséget teszi a monitoring és a monitoring rendszer között: 1.§ (3). Bekezdés:

„a) monitoring: a források, az eredmények és a teljesítmények mindenre kiterjedő

és rendszeres vizsgálata, amely a központi költségvetésből, nemzetközi segélyből vagy támogatásból, illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették;

b) monitoring rendszer: e rendelet alkalmazásában a monitoring tevékenység foly-tatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek és eszközök, valamint az ezek mű-ködtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;”

A rendelet részletesebb ismertetéséről itt eltekintünk, hiszen az a Strukturá-

lis Alapok és más európai uniós források felhasználásának monitoring tevékenysé-gének szabályozásáról szól, számunkra pedig az NKA részére javasolt monitoring

40 Alexa Noémi: Strukturális Alapok átlátható felhasználása Magyarországon, Transparency

International, Berlin, 2006, letölthető változat: www.nfh.hu 41 Tóth Ádám Ferenc: Pályázati projektek menedzselése és monitoringja, European Conformity

Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet, 2004, letölthető változat: http://www. visz.hu/letolt/gyorkonf_palyazatlebonyolit.pdf

MONITORING ÉS FESZTIVÁLOK 211

rendszer kidolgozása a cél, ami alapvetően más feltételrendszer mentén valósul meg. Elég azt megjegyeznünk, hogy a monitoring rendszer elválaszthatatlan a döntéshozási folyamattól, hiszen a monitoring éppen a döntéshozóknak ad vissza-jelzést arról, hogy a teljesült-e a pályázati cél? A monitoring rendszer bevezetése értelemszerűen az NKA esetében is hatással volna a döntési mechanizmusra. An-nak érdekében tehát, hogy már működő hazai monitoring mintákat mutassunk be, a hazai alapkezelés döntési mechanizmusának részletesebb ismertetése is szüksé-ges.

Jegyezzük meg, hogy a monitoring fentebb bemutatott, széles körben elterjedt értelmezése szerint beszélhetünk belső és külső monitoringról is. A belső monitoring az a tevékenység, amellyel a pályázati projektet végrehajtó szervezet ellenőrzi és igazolja a vállalt szakmai feladatok teljesítését – jó esetben – szoros összefüggésben a minőségfejlesztési, minőségirányítási folyamattal. A külső monitoring az a tevé-kenység, amellyel egy adott projektet megvalósító szervezet munkájának folyamatát és eredményeit egy monitor szakértő a támogató szervezet (alap) megbízásából figyeli meg, megadott szempontok szerint. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a monitoring nem tévesztendő össze a minőségbiztosítással, a controlinggal, és a pénzügyi ellenőrzéssel. Munkánkban a továbbiakban a külső monitoring működésé-nek elemzését végezzük el egyszerűbb és komplexebb példák segítségével.

Összefoglalás:

Monitoringon a szakmai teljesítmény megfigyelését értjük, olyan szem-pontok alapján, melyek biztosítják a pályázati projekt biztonságos megvalósí-tását és ezáltal a pályázati cél elérését.

A monitoring rendszer a monitoring tevékenység folytatásában érintett szervezetek és eszközök, valamint az ezek működtetése érdekében fogana-tosított intézkedések összessége

Külső/belső monitoring: A belső monitoring a pályázati projektet megva-lósító szervezet belső információgyűjtése a projekt eredményeinek elérése érdekében, a külső monitoring ugyanebből a célból egy független szakértő megbízását jelenti, általában a pályáztató alap felkérésére.

MIKOR NEM ÉRDEMES MONITORING RENDSZERT KIALAKÍTANI?

Mielőtt belefognánk a példák elemzésébe, fontos tisztázni, hogy mikor nem

érdemes belefogni a monitoring rendszer kiépítésébe. A kérdésre a válasz egyfelől egyszerű. Nem sérthetjük meg azt az elvet, hogy az éves adminisztrációs költségek (a monitoring rendszer bevezetésével együtt) nem lehetnek magasabbak, mint az alap éves költségvetésének körülbelül 10%-a. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a moni-


toring rendszert nem működtető alap gyakorlatban általában 4–8%-os működési költsége maximum kb. 5–10%-ra emelkedhet monitoring rendszer kiépítésével. Ha egy adott alap az éves költségvetésének már most több mint 9–10%-át fordítja mű-ködésre, csak azután érdemes monitoring rendszert kiépíteni, ha előbb jelentősen csökkentik a működési költségeket. Fontos azonban tisztába lenni azzal, hogy bár a monitoring rendszer kiépítése és működtetése pénzügyi forrásokat igényel, egy alap működtetésében ennek 1–2% alatti tételnek célszerű lennie.

A válasz másfelől már bonyolultabb. A működési költség százalékos aránya ugyanis függ az éves költségvetés nagyságától és az átlagos pályázati támogatás összegétől is. Minél nagyobb az éves költségvetés, annál kisebb a működési költség százalékos aránya egy megfelelően működő adminisztráció esetében. Minél kisebb azonban a pályázati támogatás átlagos összege, annál nagyobb adminisztrációs költségek jelentkeznek az egy pályázatra jutó fix költségek miatt. Milyen gyakorlati jelentősége van e két fordított arányosságnak? Az adminisztrációs költségek minden határon túl való növelése nem lehetséges, ezért ha az egyes pályázati támogatások összege rendkívül alacsony, a monitoring rendszer mozgástere is kicsi. Minél na-gyobb azonban egy alap költségvetése, annál nagyobb szükség van a folyamatok megfelelő követésére (monitorozásra) az átláthatóság és a célok teljesülésének vizsgálata miatt is. Egy több milliárdos költségvetésű alapnál, mely tízmillókat tud fordítani egy-egy projekt támogatására, a szakmai okok egyre kevésbé szoríthatók sarokba a gazdasági megfontolásokkal, hiszen a monitoring rendszer működtetése egyre gazdaságosabb.

Mi következik mindebből? Elsősorban az, hogy a monitoring rendszer kiépítését nem lehet pusztán gazdasági szempontok mentén ellenezni. Az adminisztráció ugyanis, ha nem követi a támogatott pályázati cél megvalósulását, nem végzi el fel-adatát teljes körűen. Az NKA esetében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2005. évi vizsgálódása42 két lényeges fejlesztendő területre mutatott rá: a pályázati felhívások kritériumának pontosabb meghatározására és az elnyert támogatások megvalósításá-nak alaposabb követésére. Mindkét terület összefüggésben van a monitoring rend-szerrel.

Minden esetben szükséges tehát valamilyen monitoring rendszert kiépíteni. Létezik azonban olyan eset, amikor a monitoring rendszer mozgástere gazdasági okokból olyan szűk (pl. rendkívül alacsony összegű támogatások), hogy külső szakértők megbízása nem lehetséges. Ilyen esetben a pályázókat lehet terhelni az értékelés szempontjainak előzetes kidolgozásával: határozzák meg ők, milyen objektív, számszerűsíthető szempontok mentén értékelhető a teljesítményük. Ily módon gyakorlatilag belső monitoring eszközt működtetnek, és a beszámolóból ezt kérheti számon az alap. Ebbe az irányban tett tétova lépés volt az NKA részé-

42 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alapprogramra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőr-

zéséről, Állami Számvevőszék, 2005. október, www.asz.44


ről a kultúra és turizmus ideiglenes szakmai kollégium 2004-évi kiírása és az abban megkövetelt „hatástanulmány”. A pályázók által elkészített hatástanulmányok azonban oly mértékben elmaradtak a várakozástól, hogy értékelésük gyakorlatilag nem lehetséges.

Összefoglalás:

A monitoring rendszer kiépítésének és működtetésének természetesen vannak költségei, de ésszerű tervezéssel ezek a költségek alacsonyan tartha-tók. Pusztán pénzügyi szempontból nem célszerű a monitoringot elhagyni, mivel ez jelenti a visszacsatolást a pályázati célok megvalósulásáról. Monitor-ing híján a közpénzből adott támogatás nem nevezhető átláthatónak.

PÉLDÁK A NÖVEKVŐ KOMPLEXITÁS SORRENDJÉBEN

A fesztiválok támogatása több csatornán keresztül történt Magyarországon a

2000-es években. A négy legnagyobb forrás a Gazdasági és Közlekedési Minisztéri-um (GKM, akár a Széchenyi Terv SZT-TU-6 felhívás keretében, akár egyéb formá-ban), a Magyar Turizmus Rt. marketing programjai, a regionális területfejlesztési tanácsok forrásai, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális fejlesztés operatív programja (ROP) keretében meghirdetett felhívások.

Ezek utóéletéhez hozzátartozik, hogy az Magyar Turizmus Rt. 2001 óta nem hirdet meg rendezvénypályázatokat, mivel a GKM a pályáztatási feladatokat a Szé-chenyi Terv bevezetésével teljes körűen átvette a Magyar Turizmus Rt.-től. A GKM 2003-ban hirdetett meg utoljára pályázatot, ekkor a 2003. és 2004. évben megvalósu-ló turisztikai hatással bíró fesztiválok pályázhattak az összesen közel 700 millió forintos keretre. A területfejlesztési tanácsok azonban folyamatosan prioritásként kezelik a fesztiváltámogatást. A rendezvénytámogatások mind a Széchenyi Terv, mind ez utóbbi esetekben egyaránt nélkülözték a külső monitoring rendszert. A belső monitoring rendszer kiépítése is meglehetősen kontrollálatlan maradt, mivel a pályázóktól beszámolás gyanánt utólagosan elvárt hatástanulmány, annak tartalmai meghatározásának hiányában szabad fogalmazássá silányulhatott.

A ROP esetében pedig megjegyzendő, hogy az 1.1-es pályázati ablakban 8 nyertes pályázó infrastrukturális beruházásokat valósít meg, az 1.2 pályázati ablakot pedig felfüggesztették. A monitoring a nyertes pályázók esetében értelemszerűen a műszaki tartalom és műszaki megvalósítás ellenőrzését jelenti, hiszen rendezvények-ről nincsen szó. Ily módon tehát – teljes mértékben releváns hazai tapasztalatok híján – olyan monitoring gyakorlatok tanulmányozása felé irányult a figyelmünk, amelyek legalább közös határterülettel bírnak a tágabb értelemben vett kulturális


szférával: humánerőforrás-fejlesztés, oktatás. A példák részben hazai fejlesztések (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány), részben európai uniós (Európai Szociális Alap, Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága) módszertan hazai adaptálá-sának bemutatását jelentik.

Összefoglalás:

A fesztiváltámogatások visszacsatolása céljából eddig sem a kulturális, sem pedig a turizmus szférájában nem alakult ki értelmezhető külső monitor-ing rendszer. Ami hazai tapasztalatként vizsgálható, az egyéb humán terüle-ten kialakult monitoring gyakorlat: az OFA és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv nyomán jétrejött humán erőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) rele-váns alapkezelői.

A) példa: Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OMAI)

Az OMAI felsőoktatási, közoktatási és szakképzési célú pályázatokat hirdet

meg. Hazai forrású pályázatai elsősorban ösztöndíj és tankönyv támogatási célúak, míg az európai uniós forrásból kiírt pályázati ablakai (értsd: felhívásai) a Nemzeti Fejlesztési Terv humán erőforrás fejlesztési operatív programja 2.1, 3.1, 3.2, 3.3 és 4.1-es intézkedéséhez kapcsolódnak. A felsőoktatásban elsősorban a Bolognai Fo-lyamathoz kapcsolódó kihívásoknak, elsősorban a kialakítandó Európai Felsőoktatá-si Térségnek való megfelelést szeretnék elősegíteni. A közoktatásban a munkaerőpi-accal szoros kapcsolatban álló technikumi szintű képzés kialakításának támogatása a fő cél. A szakképzés tekintetében a piacon megjelenő konkrét munkaerő-képzési igény kielégítésére lehet pályázni. A pályázók elsősorban oktatási és képző intézmé-nyek, egy-egy projekt költségvetése 10–337 millió Ft-ig terjedhet, általában 60–130 millió Ft közötti egy pályázat támogatási igénye.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Az EU-forrás ún. pályázati ablakait az Irányító Hatóság (IH) határozza meg a

Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban: az Irányító Hatóság szerepkörével az Oktatási Minisztérium (OM) lett felruházva. Az OM által a pályázatok lebonyolítá-sára létrehozott (elvileg) független szerv az OMAI, melynek feladata a pályázatok operatív kiírása, a döntéshozás és a pályázati monitoring rendszer kialakítása és működésének megszervezése.


A DÖNTÉSI MECHANIZMUS

Az OMAI minden pályázati kiíráshoz (pályázati ablakhoz) eseti Értékelő Bi-

zottságot (ÉB) állít fel, melynek tagjait az Irányító Hatóság és az érdekképvisele-ti/civil szervezetek képviselői, valamint pályázati úton jelentkezett szakemberek, ún. előértékelők és értékelők alkotják (akiket az OMAI pályáztatással választ ki). Az IH képviselői, a civil képviselők és a pályázati úton kiválasztott értékelők szavazati joggal vesznek részt az ÉB ülésen, és döntenek a pályázatok támogatásáról vagy elutasításáról, míg a két – szintén pályázati úton kiválasztott – előértékelő a felmerü-lő kérdésekre válaszol, kiegészítve az értékelésükben leírtakat, de nem szavaz. Az ÉB létszáma általában 5–7 fő.

A pályázati úton kiválasztott előértékelők megadott szempontrendszer szerint írásban értékelik (pontozzák) a pályázatokat, a pontszámok és a szöveges értékelés alapján az OMAI pályázati ablakának programvezetője (az adminisztráció képviselője) előterjesztést készít az ÉB-nek. A döntéshozás alapja az előértékelők írásbeli értékelé-se; az adott pályázat előértékelésére fölkért 2 előértékelő részt vesz az ÉB ülésen, és szóban válaszolnak az ÉB-tagok kérdéseire. Az ÉB-tagok, akik a döntést hozzák, álta-lában nem olvassák el a pályázatokat, de vitás esetekben erre is sor kerülhet.

Az írásos értékeléshez a kiválasztott előértékelők egy EU-mintából átvett ér-tékelőlapon 5 fő szempont és 15–20 alszempont szerint pontozzák a beérkezett pályázatokat. Az öt fő szempont a következő:

1. A pályázati programhoz és annak célkitűzéseihez való kapcsolódás (35 pont)

Alszempontok: helyi adottságok, fejlesztési szükségletek, stratégiai cél-csoportok, megvalósíthatóság részletes és reális bemutatása. A pontszám 35 pont, amiből 10 pont a horizontális szempontoknak (romák, nők, fogyatéko-sok, valamint a környezetvédelem) való megfelelés alapján adható.

2. Módszertan / minőségi elemek (25 pont) Alszempontok: együttműködő partnerek elkötelezettsége és világos

szerepe; értékelési szempontok, indikátorok meghatározása a pályázó által (!); világos cselekvési terv bemutatása.

3. A projekt eredményeinek fenntarthatóság (15 pont) Alszempontok: mekkora hatással lesz a projekt a célcsoportra, helyi kö-

zösségre, szakmára. 4. Tervezett költségvetés és költséghatékonyság (15 pont) Alszempontok: Mennyire világos és részletes a költségvetés, mennyire

szükségesek és reálisak a költségek?


5. Erőforrások a projekt lebonyolításához, ez irányú tapasztalat (10 pont)

Alszempontok: Mekkora tapasztalattal rendelkezik a szervezet és az együttműködő partnerek (!) a projekt megvalósításához? Szakmai kompeten-cia, humán erőforrás rendelkezésre áll-e?

(Összesen: 100 pont)

MONITORING A nyertes pályázókkal az OMAI szerződést köt. A pályázati projektek előre-

haladását külön pályázati úton kiválasztott monitoring szakértőkkel (megbízási, vállalkozási szerződéses jogviszony – nem munkaviszony!) végezteti az OMAI. A monitorozás negyedévente történik (2006 után félévente), személyes látogatás keretében, módszertanát jelenleg alakítják ki a pályázati ablak sajátosságainak megfelelően. Az eddigi tapasztalatok szerint a monitor munkája a projekt negyed-éves beszámolóinak értékelése és évi 1–2 személyes látogatás kezdeményezése. A személyes látogatást a monitor az OMAI képviselőjével együtt bonyolítja le, prob-lémás esetben az Kincstár és az Irányító Hatóság bevonásával. Az adott látogatás szempontjait a monitor határozza meg a negyedéves beszámoló kérdéses pontjai mentén.

A MONITORING RENDSZER DOKUMENTUMAI – negyedéves szakmai részbeszámolók: Projekt Előrehaladási Jelentés, PEJ (a

pályázók készítik); – programzáró beszámoló (a pályázók készítik); – negyedéves monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik a PEJ

alapján); – helyszíni látogatást kérő lap (monitoring szakértők készítik, megjelöltve a lá-

togatás során tárgyalandó kérdéseket, a monitorozás szempontjait); – helyszíni látogatás jegyzőkönye (az OMAI képviselője készíti a helyszíni lá-

togatásról, és a pályázó/kedvezményezett, valamint az OMAI képviselője és a moni-tor írja alá);

– programzáró monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik a Záróje-lentés alapján).


Összegzés

Az OMAI arra lehet jó példa, hogy a pályáztatás döntési mechanizmusa nem csupán a beérkezett pályázatokról való döntéshozást jelenti, hanem egy gondos előértékelést is alkalmaz. Az előértékelés azonban nem jelent előze-tes döntést!

Amennyiben az előértékelők jelentősen eltérő pontszámot adnak egy pályázatnak, az Értékelő Bizottság kezdeményezheti a támogatást kérő pá-lyázó helyszíni meglátogatását. Erre azonban ritkán kerül sor, a két előértéke-lő és a bizottsági tagok közötti vita általában eredményre vezet. Az Értékelő Bizottsági tagok, bár nem olvassák el a pályázatot előre, a bizottság ülésén beleolvashatnak az éppen tárgyalt pályázatba. Általában azonban megalapo-zott döntés hozható már az előértékelők véleménye alapján is.

B) példa: Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA)

Az ESZA Kht. 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szoci-

ális és Családügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium kezdeményezé-sére. 2002. júniusa után az ESZA Kht. tulajdonosa 76%-ban a Foglalkoztatáspoliti-kai és Munkaügyi Minisztérium, 24%-ban pedig az Oktatási Minisztérium. Alapítá-sának célja egy olyan intézményi struktúra létrehozása volt, amely egyrészről képes ellátni az ESZA típusú PHARE-programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, másrészről fontos szereplőként működik közre az Európai Szociális Alap fogadására történő nemzeti felkészülésben.

Az Európai Szociális Alap a strukturális alapok rendszerébe tartozik, pénzügyi tekintetben a 2006-ig terjedő teljes strukturális alapok költségvetésnek mintegy 30%-át teszi ki. Ez az alap hivatott szolgálni a humán erőforrás fejlesztését, és a foglal-koztatási problémák kezelését. Az ESZA keretében összesen 138 millió euró (kb. 34,5 milliárd forint) forrásból megvalósuló programokat az alábbi négy prioritást élvező kérdéskörben hajtják végre:

– aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása; – a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segí-

tésével; – az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javí-

tása; – az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.


Az ESZA európai uniós forrásból kiírt pályázati ablakai a HEFOP 1.3, 2.3, 3.4, és 3.5-ös intézkedéséhez tartoznak. A pályázók elsősorban nonprofit szerveze-tek, társadalmi szervezetek, egyházak, önkormányzatok, egy-egy projekt költségveté-se általában 10–100 millió Ft-ig terjed, tipikusan 50 millió Ft nagyságrendű egy projekt támogatása.

Az ESZA Kht. mint közreműködő szervezet részt vesz a programjavaslatok előkészítésében, felelős a pályázatok megjelentetéséért, a beérkezett pályázatok értékelésének koordinációjáért, a nyertes pályázókkal történő szerződéskötésért, valamint a programok pénzügyi és szakmai monitorozásáért. A monitoring mellett feladata a projektek pénzügyi ellenőrzésének biztosítása, valamint a programok értékelésének megszervezése. Az ESZA típusú programok közös jellemzője, hogy egy-két kivétellel valamennyien ’grant’ típusú szerződésekkel humánerőforrás-fejlesztési projekteket támogatnak.

KIÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Az alap kiírásait és forrásait (pályázati ablakait) az Irányító Hatóság hatá-

rozza meg a Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban: ez a Foglalkoztatáspoliti-kai és Munkaügyi Minisztérium (FMM). Az FMM által a pályázatok lebonyolítá-sára megbízott független szerv az ESZA Kht., melynek feladata a pályázatok operatív kiírása, a döntéshozás megszervezése és a pályázatok követésének meg-szervezése.

A DÖNTÉSI MECHANIZMUS Az ESZA minden pályázati kiíráshoz (pályázati ablakhoz) eseti Értékelő Bi-

zottságot állít fel, melynek tagjait az Irányító Hatóság és az érdekképviseleti szervek képviselői, valamint pályázati úton jelentkezett szakemberek, ún. értékelők és előér-tékelők (akiket az ESZA Kht. pályázati úton választ ki) alkotják. A pályázati úton kiválasztott értékelők az ÉB egyéb tagjaival együtt szavazati joggal vesznek részt az ÉB-ülésen, és döntenek a pályázatok támogatásáról vagy elutasításáról. Az ÉB lét-száma általában 5–7 fő.

A szintén pályázati úton kiválasztott előértékelők megadott szempontrendszer szerint írásban értékelik (pontozzák) a pályázatokat, a pontszámok és a szöveges értékelés alapján az ESZA Kht. pályázati ablakának programvezetője (az adminiszt-ráció képviselője) előterjesztést készít az ÉB-nek. Az ÉB-ülésen részt vesz az adott pályázatot értékelő 2 előértékelő, és szóban válaszolnak az ÉB-tagok kérdéseire. Az ÉB-tagok, akik a döntést hozzák, tehát általában nem olvassák el a pályázatokat, csak vitás esetekben.


A döntéshozás alapja az előértékelők írásbeli értékelése. A beérkezett pá-lyázatokat a kiválasztott előértékelők egy EU-mintából átvett értékelőlapon 5 fő-szempont és 15–20 alszempont szerint pontozzák. Az öt főszempont a követke-ző:

1. A pályázati programhoz és annak célkitűzéseihez való kapcsolódás (35 pont)

Alszempontok: helyi adottságok, fejlesztési szükségletek, stratégiai cél-csoportok, megvalósíthatóság részletes és reális bemutatása. Összesen 35 pont, amiből 5 pont a horizontális szempontoknak (romák, nők, fogyatékosok valamint a környezetvédelem) való megfelelés alapján adható.

2. Módszertan / minőségi elemek (25 pont) Alszempontok: együttműködő partnerek elkötelezettsége és világos

szerepe; értékelési szempontok, indikátorok meghatározása a pályázó által (!); világos cselekvési terv bemutatása.

3. A projekt eredményeinek fenntarthatósága (15 pont) Alszempontok: mekkora hatással lesz a projekt a célcsoportra, helyi kö-

zösségre.

4. Tervezett költségvetés és költséghatékonyság (15 pont) Alszempontok: Mennyire világos és részletes a költségvetés, mennyire

szükségesek és reálisak a költségek?

5. Erőforrások a projekt lebonyolításához, ez irányú tapasztalat (10 pont)

Alszempontok: Mekkora tapasztalattal rendelkezik a szervezet és az együttműködő partnerek (!) a projekt megvalósításához? Szakmai kompeten-cia, humán erőforrás rendelkezésre áll-e?

Összesen: 100 pont

MONITORING

A nyertes pályázókkal az ESZA szerződést köt. A pályázatok előrehaladását

az ESZA monitorai végzik, akiket pályázaton választanak ki, és külsős (megbízá- si, vállalkozási szerződéses jogviszony – nem munkaviszony!) megbízással vonnak be. A pályázóknak negyedéves beszámolási kötelezettsége van, és a monitorok negyedévente készítik el a személyes látogatás alapján született monitori jelentése-ket.


A negyedéves szakmai beszámolók és a monitori jelentések összegzését az ESZA pályázati úton kiválasztott, és vállalkozói vagy megbízásos jogviszonyban bevont vezető monitorokra bízza (pályázati ablakonként 1), akiknek feladatuk még a monitorozás módszertanának kidolgozása és a monitorok munkájának az összehan-golása is.

A programok zárásakor a pályázó és a monitor is záró beszámolót készít, me-lyet a vezető monitor összegez. Ennek elfogadásától függ a pályázati támogatás utol-só részletének átutalása.

Összegzés:

Az ESZA egyrészt arra lehet jó példa, hogy a pályáztatás döntési me-chanizmusa nem csupán a beérkezett pályázatokról való döntéshozást és ügykezelést jelenti, hanem egy gondos előértékelést is alkalmaz, hasonlóan, mint az OMAI. Az ott elmondottakat nem ismételve szögezzük le, hogy az előértékelés nem jelent előzetes döntést, de megalapozott döntés hozható az előértékelők javaslata alapján – kímélve a döntést hozó bizottság idejét, de felhasználva szakmai kompetenciáját.

Másrészt azonban az ESZA monitoring rendszere annyival kifinomul-tabb az OMAI rendszerénél, hogy a monitoring szakértők munkáját egy pályá-zati úton kiválasztott vezető monitor irányítja, beleértve a szakmai monitoring szempontjainak kidolgozását is.

A MONITORING DOKUMENTUMAI

– negyedéves szakmai részbeszámolók (a pályázók készítik); – programzáró beszámoló (a pályázók készítik); – programindító monitori beszámoló (monitoring szakértők készítik); – programindító vezető monitori összegzés (vezető monitor készíti); – negyedéves monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik); – negyedéves vezető monitori összegzés (vezető monitor készíti); – programzáró monitori beszámolók (monitoring szakértők készítik); – programzáró értékelés (vezető monitor készíti).

C) példa: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)

Az OFA 1992-ben jött létre, alapítói a Munkaügyi Minisztérium, a Művelő-

dési és Közoktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. Jelenleg a Szociális és Családügyi Minisztériumnak és hét szakmai érdekképviseletnek van képviselője


a Kuratóriumban. A Pénzügyminisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a Felügyelő Bizottságba delegál képviselőket. Az OFA majd tizenkét éves működése alatt közel 450 ezer ember munkaerő-piaci helyzetén javított, évente megközelítőleg 600–1100 pályázatot fogadott be, és átlagosan 2–300 pályázatot támogatott, megalakulása óta 26,4 milliárd forint támogatást nyúj-tott.

Az OFA elsősorban újraelosztója a rábízott közpénzeknek, de a foglalkozta-táspolitika aktív eszközeinek bővítését szolgáló innováció, munkaerő-piaci folyama-tokat indukáló és menedzselő, valamint közvetlen állami feladatokat ellátó szerepe is jelentős.

AZ OFA FŐ CÉLJAI

– a hátrányos helyzetű térségek és rétegek körében új típusú aktív foglalkozta-

táspolitikai eszközök kísérleti bevezetése, alkalmazása; – a munkaerőpiac fő áramlatán kívül eső, ún. második munkaerőpiac kiépíté-

sében való aktív közreműködés; – a foglalkoztatáspolitika helyi szereplői közötti partnerség (önkormányzatok,

civil, gazdálkodó, munkaügyi szervezetek) és együttműködés megerősí-tése;

– a komplex támogatási, szolgáltatási rendszerek és hálózatok kiépítésének elősegítése;

– a programfinanszírozásban a források összehangolása, a társfinanszírozási szempontok következetes alkalmazása.

Az OFA közvetlenül hozzájárul a munkaügyi stratégia alakulását befolyásolni

hivatott munkaügyi tárgyú kutatások finanszírozásához és koordinálásához, e mellett ellátja az állami tulajdonosi jogok gyakorlását a rábízott célszervezeteknél. Egyidejű-leg törekszik e speciális munkáltatói körnél a megváltozott munkaképességű munka-vállalók foglalkoztatásának biztonsága és a gazdálkodási, jövedelmezőségi szem-pontok következetes érvényesítésére.

KIÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Az OFA kapcsolatrendszere, együttműködői köre a Munkaerő-piaci Alap Irá-

nyító Testülete mellett a minisztériumok, a munkaügyi központok, a társfinanszírozó nemzetközi és hazai szervezetek széles körére terjed ki. Az OFA Kuratóriuma a programvezetők szakmai előkészítése alapján évente terjeszti támogatási programok-ra vonatkozó javaslatait a Munkaerő-piaci Alap Tanácsa (MAT) elé, ahol vagy elfo-gadják a javaslatokat, vagy más, új célokat határoznak meg. A MAT döntéseinek


végrehajtása az Alapítvány feladata. Az átlagos támogatási összeg 6 millió forint volt 2003-ban, a kutatási és egyéb szakértői projektek nélkül ez projektenként átlagosan 13 millió forintot jelent.

A DÖNTÉSI MECHANIZMUS A MAT döntése alapján a Kuratórium által elfogadott pályázati felhívások

szövegét hirdeti meg az Alapítványi Iroda. A kiírásokra beérkezett pályázatokat az adott program vezetője (az adminisztráció képviselője) ellenőrzi formailag. A formai ellenőrzésen megfelelt pályázatokat 3 külső szakember kapja meg, akiket pályázati úton választanak ki, és a szakértői, illetve monitori adatbázisba kerülve éves keret-megállapodásokat kötnek velük.

A pályázatokat kettő szakértő és egy monitor értékeli. A két szakértő a pályá-zati dossziét értékeli megadott szempontsor alapján. A döntés-előkészítésben részt vevő monitor a pályázatot összeveti a pályázó szervezet helyszíni látogatásán szer-zett tapasztalataival. Ehhez egy előre kidolgozott módszertant alkalmaz. A program-vezető a két szakértő és a monitor javaslata alapján alakítja ki a támogatásra javasolt pályázatok csoportját, melyről a Kuratórium dönt. Ahhoz, hogy a Kuratórium támo-gasson egy pályázatot, a két szakértő és a monitor véleményének ajánlatos egybe-hangzónak lenni. Egy „nem” javaslat alapján csak rendkívüli esetekben támogat a Kuratórium egy pályázatot.

A döntéshozás alapja tehát az értékelő szakértők és a monitor írásbeli értéke-lése. A beérkezett pályázatokat a kiválasztott előértékelők egy támogatási progra-monként változó értékelőlapon szövegesen értékelik, és egyes, legbonyolultabb ese-tekben (Roma program, 2002/2003) 22 szempont szerint pontozzák. A pontozás fő szempontcsoportjai a következők:

Partnerség, kapcsolatrendszer, helyismeret, helyi adottságokra építés: 18 pont

Külső források a projektben: 6 pont A pályázó korábbi tapasztalatai, rendelkezésre álló tudás: 24 pont A pályázó korábbi eredményei: 12 pont Döntési eljárások a projektben: 6 pont Munkaképesség megőrzés, csapatépítés: 6 pont A projekt eredményességének realitása, hozzájárulása a pályázati

célokhoz: 24 pont Pénzügyi, üzleti megalapozottság, költséghatékonyság: 18 pont A projekt szakmai minőségi színvonala, fejleszthetősége: 18 pont Összesen: 132 pont


Az OFA az egyes pályázati kiírásokra beérkező pályázatokra nem hoz létre kü-lön-külön bizottságokat, hanem minden programról a Kuratórium dönt a program-vezető előterjesztése alapján. Egy kuratóriumi ülésen általában 4–8 pályázati prog-ramra beérkezett pályázatokról születik döntés.

MONITORING A nyertes pályázókkal az OFA szerződést köt. A pályázatok előrehaladását az

OFA monitorai követik, ugyanazok, akik a döntés előkészítésében is részt vettek, de az adott programot döntés-előkészítési céllal vizsgáló monitor általában nem mehet ugyanahhoz a programhoz folyamatkövető monitorozni.

A monitorozás módszertana 1996 óta folyamatosan fejlődik. Eredetileg az Au-tonómia Alapítvány, valamint a PHARE-programban alkalmazott filozófia továbbfej-lesztésére épült az OFA monitoring módszertana, majd később az egyes támogatási programok a monitori konzultációk tapasztalatai alapján továbbfejlesztették a mód-szertant.

A pályázóknak általában 2–6 havonta szakaszzáró beszámolási kötelezettsége van, és a monitorok is ezekhez igazítva készítik el a személyes látogatás alapján született folyamatkövető monitori beszámolót. A szakaszzáró beszámolók és a fo-lyamatkövető monitori beszámolók összegzését az OFA egyes esetekben pályázati úton kiválasztott, és vállalkozói vagy megbízásos jogviszonyban bevont Értékelő Csoportra bízza, akiknek azonban nem feladatuk a monitorok munkájának az ösz-szehangolása (ez a programvezető feladata), de a monitorok szakmai munkáját befolyásolhatják.

A programok zárásakor a pályázó záró beszámolót készít, melynek elfogadásá-tól függ a pályázati támogatás utolsó részletének átutalása. A szakmai értékelők a pályázó beszámolója és a monitor záró monitori beszámolója alapján alakítják ki összegző értékelésüket az adott pályázati programban megvalósult összes projektről.

Összegzés

Az OFA több szempontból is jó példa lehet, hiszen egyrészt rendkívül komplex a monitoring rendszere, másrészt a döntési mechanizmus közvetlen kapcsolatban van a monitoring rendszerrel már a döntés-előkészítés folyama-tában is.

A pályáztatás döntési mechanizmusa nem csupán a beérkezett pályá-zatokról való döntéshozást és ügykezelést jelenti, hanem egy háromszűrős döntés-előkészítést alkalmaz, (programvezető, szakértő, monitor). A döntés-előkészítés itt sem jelent előzetes döntést, de megalapozott döntés hozható a programvezető által összegzett javaslatok alapján – kímélve a döntést hozó Kuratórium idejét, de felhasználva szakmai kompetenciáját.


A MONITORING DOKUMENTUMAI

Az OFA monitoring rendszere az egyik legkifinomultabbnak nevezhető a ha-

zai monitoring módszertanok között, melyben a folyamatkövető monitoring a követ-kező dokumentumokat használja:

– negyedéves szakmai részbeszámolók (a pályázók készítik); – programzáró beszámoló (a pályázók készítik); – negyedéves monitori látogatási tervek, és a látogatás után elkészült beszámo-

lók (monitorok készítik); – negyedéves Értékelő Csoport összegzés (Értékelő Csoport készíti, pl. a KID-

program esetében alkalmazták először, 2000–2005 között); – programzáró monitori látogatási tervek, és a látogatás után elkészült beszá-

molók (monitorok készítik); – programzáró értékelés (Értékelő Csoport készíti).

D) Összegzés: Monitoring példák összevetése

Az előbbiekben felsorolt döntési mechanizmusok és monitoring folyamatok le-

írásai után rendszerezzük és összegezzük a tapasztalatainkat. Elsőként vegyük szem-ügyre a monitoring rendszer megjelenését a döntés-előkészítés folyamatában. A dön-tést előkészítő szakértők/előértékelők és a döntést előkészítő monitorok kidolgozott szempontsor alapján alkotnak véleményt a beérkezett pályázatokról (a programvezető előzetes formai szűrése után). Ezt követően a döntéshozásban is részt vehetnek szava-zati joggal külső szakértők, tanácskozási joggal előértékelők az alábbi séma szerint.

1. séma A döntés-előkészítés

Szakértők/

előértékelők száma

Döntés-előkészítő monitori látogatás

Egyedi kuratórium külső értékelőkkel (előértékelőkkel)

Állandó kuratórium külső szakértők

nélkül OMAI 2 –* X – ESZA 2 –* X – OFA 2 1 – X

* Kérdéses esetekben opcionálisan lehetséges.

A monitoring és döntéshozás lehetséges kapcsolatának áttekintése után vizs-

gáljuk meg azt is, hogy a monitoring és a projekt végrehajtásának értékelése között


milyen kapcsolat lehetséges a példák alapján. Fontos azonban, hogy tisztába legyük e három funkció – a döntés-előkészítés, a monitoring, valamint a projekt végrehajtá-sának értékelése – tényleges jelentőségével.

Az előértékelés feladata elsősorban egy pályázat megfelelőségének értékelése. Itt a mérce a pályázati felhívás és az útmutató, az írásbeli értékelés eszköze pedig egy előre kidolgozott szöveges indoklást és pontozást is tartalmazó értékelő lap. Az OFA esetében a két szakértő mellett egy monitor is részt vesz a döntés-előkészítésben, amire a pályázati dosszié alapján megfogalmazott látogatási tervvel készül fel. A személyesen látogatás során a pályázóknak választ kell adniuk a monitor kérdéseire, amit az monitori beszámolóban összegez.

A monitoring feladata azonban elsősorban a projekt végrehajtásának a követé-se, ehhez a pályázat szakmai terve és időbeli ütemezése, valamint a támogatási szer-ződés jelenti a mércét, a monitorozás eszköze pedig a monitori látogatási terv és a monitori beszámoló. A monitor tehát minden esetben előbb felkészül a látogatásra a pályázati dosszié és a pályázó beszámolói alapján, majd a helyszínen teszi fel kérdé-seit a projekt menedzsmentnek. A monitori beszámoló egyrészt válasz ad a látogatá-si tervben felvetett kérdésekre, másrészt rögzíti a monitor szubjektív benyomásait is (pl. civil mentalitás, attitűd, kialakított partnerség minősége). A záró monitori be-számoló is ennek megfelelően készül, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az eredményekről ajánlatos minden információt összegyűjteni, és kisebb a szubjektív elemek jelentősége.

A projekt végrehajtásának értékelése az értékelők, esetleg a vezető monitorok feladata. Ebben az esetben a feladat a projektet végrehajtók beszámolói és a monito-rok beszámolói alapján begyűjtött információk rendszerezése és tartalmai elemzése annak érdekében, hogy a támogatási program egészének (minden egyes támogatott projekt) eredményeiről alkothasson képet a pályáztató szerv.

Alább a példákban bemutatott monitoring és értékelési rendszer együttműkö-dése követhető nyomon a nyertes pályázóval való szerződéskötést követő állapottól a végrehajtott projekt utólagos értékeléséig.

2. séma Monitoring és értékelés

Ki dolgozza ki a monitoring módszertanát

Folyamatkövető monitoring

gyakorisága

Záró monitoring

Kinek a feladata az összegző záró

értékelés OMAI Vezető monitor ¼ évente* Van Vezető monitor ESZA Vezető monitor ¼ évente* Van Vezető monitor

OFA Külső szakértő/

Értékelő Csoport 2–6 havonta Van Értékelő csoport

* 2006 után nyertes pályázók esetében már csak ½ évente.


A monitoring rendszerek összevetése az előbbi két séma alapján a pályáztató szervek (OMAI, ESZA, OFA) kialakult gyakorlatát külön-külön mutatta be. A dön-tés-előkészítés, a monitoring és a projekt végrehajtásának értékelése egy folyamat-mátrixon is ábrázolható, a példák alapján lehetséges legrészletesebb monitoring folyamatot feltételezve!

3. séma A döntés-előkészítés, a monitoring és az értékelés folyamatmátrixa

Feladatok/ Felelősök

Pályáztató Pályázó Szakértő, értékelő

Monitor Vezető monitor

Értékelő

Pályázati felhívás X Pályázat beadása X Értékelési szem-

pontok kidolgo-zása X X X

Pályázatértékelés X X X Szerződéskötés X X Monitoring szem-

pontok kidolgo-zása X X X X

Szakmai rész-beszámoló X

Monitori látogatás X X Szakmai beszá-

moló X Beszámolók és a

monitoring érté-kelése X X

Ez a folyamatmátrix mérvadó lehet a Nemzeti Kulturális Alap pályázati moni-

toring rendszerének kidolgozásához is. Ezen túlmenően azzal is célszerű tisztába lennünk, hogy a monitoring folyamat során milyen eszközöket, dokumentumokat használnak a pályáztatók, a pályázók és a külső szakértők.

A monitoring folyamat során egyrészt dokumentumok (szempontok, értékelő lapok, pontrendszer, monitoring-sémák) kidolgozása történik meg, másrészt e do-kumentumok tartalommal való feltöltése, pl. a monitori beszámoló elkészítése, pá-lyázatértékelés. Egy monitoring rendszer kidolgozandó dokumentumainak legbő-vebb listája a példák alapján a következő:


DÖNTÉS ELŐTT – ELŐÉRTÉKELÉS

– pályázati felhívás – pályázati útmutató – értékelő lap (szempontsor, pontozó lap) szakértők, előértékelők részére – döntés-előkészítő monitori látogatási terv monitorok részére – döntés-előkészítő monitori beszámoló / monitori értékelő lap monitorok ré-

szére

DÖNTÉS UTÁN, A PROJEKTVÉGREHAJTÁS KÖZBEN – FOLYAMATKÖVETÉS

– szakaszzáró szakmai beszámoló a pályázók részére – folyamatkövető monitori látogatási terv monitorok részére – folyamatkövető monitori beszámoló / monitori értékelő lap monitorok ré-

szére – értékelői jelentés szakértők, vezető monitorok részére

PROJEKTVÉGREHAJTÁS UTÁN – ZÁRÓ ÉRTÉKELÉS

– záró beszámoló pályázók részére – záró monitori látogatási terv monitorok részére – záró monitori beszámoló / monitori értékelő lap monitorok részére – záró értékelői jelentés értékelők részére – összesített programértékelői zárójelentés értékelők, vezető monitorok ré-

szére E listából is látszik, hogy a monitoring szempontok folyamatos fejlesztése fel-

tétele a projektek konzekvens szakmai értékelésének. Egy-egy projekt végrehajtásá-nak értékelése alapvetően a pályázó által elkészített szakmai rész/záró beszámoló és a monitori beszámolók alapján történik az értékelők, illetve vezető monitorok által. A 3. séma természetesen a lehető legbővebb, amivel a funkcionális elemek szétvá-lasztásának érzékletes illusztrálása a célunk, nevezetesen az előértékelés, a monitor-ing és a projekt végrehajtásának értékelése funkcióké. A gyakorlatban előfordulhat azonban, hogy e három funkció összefonódik, vagy ugyanazok a személyek végzik, vagy nem válik ketté az értékelés a monitoringtól. Például a monitori jelentéseket nem értékelők összesítik, hanem vezető monitor, az is előfordul, hogy esetleg nem kérnek monitori látogatást a döntés előkészítéséhez. Ez mind mérlegelés kérdése.


FESZTIVÁL-MONITORING AZ NKA-NÁL

A) A kultúra és turizmus ideiglenes szakkollégium

Az előzőekben bemutatott minták alapján átgondoltuk, hogy mily módon ala-

kítható ki az NKA fesztiváltámogatási monitoring rendszere. Az NKA kultúra és turizmus ideiglenes szakkollégium legutóbbi pályázatából indulunk ki. 2004-ben ebben a szakkollégiumban 200 millió forint elosztásáról döntöttek, 79 nyertes pályá-zó lett kedvezményezett. Az átlagos támogatás 2,5 millió forint körüli, ami monitor-ing szempontból rendkívül alacsony támogatási összegnek számít. A minden részlet-re kiterjedő monitoringot tehát drága lenne erre a programra alkalmazni. Tekintsük át a folyamatot; sorrendben a javasolt lépések. Mielőtt az olvasóban az a kép alakul ki, hogy a mostaninál sokkal bonyolultabb eljárásra gondolunk, megnyugtatjuk, hogy a 11 lépés szinte mindegyikére ma is sor kerül, legfeljebb szakmailag nem ilyen át-gondolt formában.

1. A pályázati felhívás meghatározása alapvetően a szakkollégium feladata,

amit a kollégiumi titkár segít (ez az, amit máshol programvezetőnek neveznek). A fesztiválok sajátosságainak megfelelően a célok között kulturális, turisztikai és egyéb (társadalmi) természetűek lehetnek, amelyek súlyát és konkrét tartalmát a szakkollé-gium határozza meg. A monitorozás értelmét és hatékonyságát fokozza, ha a felhívás rögzíti a pályázótól elvárt teljesítés főbb mérhető szempontjait. Ezt a feladatot célszerű külső szakértőre bízni, amit a szakkollégium megvitat és végül – az általa legjobbnak vélt formában – elfogad.

2. A pályázatok értékelési szempontjainak és értékelési dokumentumainak ki-dolgozása tipikusan külső szakértői feladat. Ezzel részben vagy egészben megbízható a kiírás megfogalmazásában részt vett szakértő is.

3. A pályázat meghirdetése, a pályázatok befogadása és a formai megfelelés vizsgálata az adminisztráció, jelesül a programvezető feladata.

4. A pályázatok döntés-előkészítés céljából való értékelése a következő feladat. Ezt nem végezhetik maguk a döntéshozók, hiszen ez esetben nem lenne döntés-előkészítés. A döntés-előkészítés céljából történő értékelés jellemzően külső szakér-tői feladat.

5. A döntés-előkészítés után következhet a döntéshozás, ami a kuratórium, pél-dánkban a szakkollégium feladata.

6. A szerződéskötés az adminisztráció, esetünkben a programvezető feladata. Meggondolandó a szakértő bevonása a szerződés szakmai teljesítésének szerződésbe építéséhez.

7. A monitoring szempontok kidolgozása szakértői feladat. 8. Az NKA fesztiváltámogatási gyakorlatában azonban a pályázóknak nem

kell részbeszámolót készíteniük, így a monitor csak a felhívásra, a támogatási szerző-


désre és az annak mellékletét képező pályázatra tud támaszkodni. Meggondolandó egy részbeszámoló kérése a pályázótól a fesztivál megrendezése előtt egy hónappal. Elkészítése a pályázó feladata. A részbeszámoló szempontjait a monitoring szem-pontok részeként kell kialakítani.

9. A helyszíni látogatás kidolgozott szempontjai szerint a monitor egy alka-lommal meglátogatja az adott fesztivált, és beszámolót készít, amit elküld a prog-ramvezetőnek és egy esetleges vezető monitornak, aki szintén külső szakértő.

10. A fesztiválszervező beszámolója. A monitori látogatást nehezíti, hogy a fesztiválok ideje alatt a szervezési teendők miatt a projekt végrehajtóitól nem lehet érdemben információt gyűjteni. A fesztivál végrehajtása után van leginkább értelme a pályázónak értékelni saját munkáját, teljesítményét. A beszámoló elkészítéséhez olyan szempontokat kell kapnia, ami eligazítja, hogy a monitoring milyen kiegészítő szöveges értékelést és számszerű adatokat igényel az NKA beszámoltatási rendsze-réhez képest. Ahol a kiírás utólagos turisztikai hatástanulmányt ír elő (pl. egy támo-gatási összeghatár fölött), ott ennek is illeszkednie kell a monitoring rendszerhez.

11. A vezető monitor a monitori beszámolók és a pályázók beszámolói alapján elkészítheti a támogatási program értékelését. Az utólagos értékelés egy évente meg-rendezendő esemény esetében egyúttal referenciaként is szolgál, amit a következő év(ek) pályázatainál figyelembe lehet venni.

A FELHASZNÁLT SZOLGÁLTATÁSOK A 11 PONT ALAPJÁN

KÉT TÍPUSÚ SZAKÉRTŐI TUDÁST IGÉNYELNEK

– Az egyik a monitor, aki meglátogatja az adott fesztivált. A monitorozások-

hoz 80 nyertes pályázó esetén 20 monitorra van szükség, így egy moni-tornak négy fesztivált kellene meglátogatnia. A monitorokat pályázati úton kellene a vezető monitor segítségével kiválasztani. A művészeti, közművelődési, gazdálkodási és turisztikai szempontok együttes kezelé-sére különösen alkalmas a művelődésszervező szakmai kör. A monitoro-zás költségkerete – egynapos látogatásokat és esetenként 35 000 Ft, költ-ségeket és megbízási díjat magában foglaló összeget feltételezve – mint-egy 2,6 millió Ft költséget jelentene évente. (Mivel az NKA nem igé-nyelheti vissza az áfát, bruttó összegekkel számolunk.)

– A másik a vezető monitor, aki a monitoring rendszer működtetését koordi-nálja, összesíti a monitori beszámolók adatait és értékeli a támogatási programot. A feladatkörbe beleértendő a kiírási, értékelési és monitoring szempontok kidolgozása, illetve az abban való közreműködés, a monito-rok egynapos felkészítő képzése, a programvezető tanácsokkal való ellá-tása és a kuratórium felé tett végső összegző javaslatok megfogalmazása. A vezető monitor esetében 1,6 millió Ft/év költségkerettel számolunk.


Előnyök:

+ a támogatási keretre minimális, 2% többletköltséget rakó monitoring rendszer

+ a monitori jelentéseket fel lehet használni a következő évi pályázat ér-tékeléséhez

+ költségkímélés céljából a vezető monitor és a programértékelő egy-azon személy

Hátrányok:

– a döntés-előkészítés nem kellően megalapozott, nincsenek pályázat-értékelők

– túlzott felelősség a programvezetőn Opció:

~ a döntés-előkészítésbe lehetséges szakértőket bevonni. Költségkeret tekintetében célszerű pályázatonként egy órát és 6000 Ft költséget számolni. Évi 200, formailag megfelelt pályázó esetében a szakértői értékelés 1,2 millió forintba kerül. Pályázatonként két értékelőt számolva 25–30 értékelőre van szükség.

~ lehetséges egy részbeszámoló kérése a pályázótól a fesztivál meg-rendezése előtt egy hónappal.

4. séma A kultúra és turizmus kollégium fesztiváltámogatása számára javasolt monitoring rendszer folyamata

Feladatok/ Résztvevők,

felelősök

Pályáztató

Pályázó

Szakértő*

Monitor

Vezető monitor/ értékelő

Pályázati felhívás X X Értékelési szempontok

kidolgozása X X Pályázat beadása X Pályázatértékelés X X* Szerződéskötés X X Szakmai részbeszámoló X* Monitoring szempontok

kidolgozása X X X Monitori látogatás X X Szakmai beszámoló X Beszámolók és a moni-

toring értékelése X

* opció


Ez a javaslat leginkább a monitoring rendszer megtervezésére példa, hiszen a kollégium időközben megszűnt. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a kulturális és turisztikai értékeket is felvonulató események számára a megjelölt költ-ségvetés mellett ez a monitoring rendszer továbbra is javasoltható.

B) A kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiuma

A következőkben a kiemelt kulturális események ideiglenes szakmai kollégiu-ma által 2005 őszén majd 2006 februárjában ismételten meghirdetett pályázatok kísérleti monitoring rendszerének bemutatására kerül sor. A pályázati felhívás meg-hívásos pályázati formában azokat a fesztiválokat, eseményeket célozta meg, ame-lyek évek óta rendszeresen támogatást kaptak valamelyik szakkollégiumtól, a minisz-tériumtól vagy a miniszteri keretből. A támogatási keret meghaladta az 1,2 milliárd forintot, így az előző pontban ismertetett összegeknél jóval nagyobb forrásra lehetett pályázni, és jóval nagyobb volt az átlagos támogatás összege is. Ebben a körben az éves támogatás fesztiválonként 1,8–62 millió forint között volt.

1. A kollégium a felhívást akképpen fogalmazta meg, hogy a pályázóknak a pá-

lyázati adatlap mellett egy külön ehhez a felhíváshoz kodolgozott adatlapot is ki kellett tölteniük. Ebben nyolc szempontot jelölt meg a kollégium, melyek a pályáza-tok értékelésének alapvető szempontjai is voltak. Ezek sorrenben a következők vol-tak43:

“1. Az esemény kulturális jelentősége 2. Társadalmi hatás 3. Gazdasági szerep 4. A rendezvényszervezés színvonala 5. Az esemény (rendezvény) marketing szempontjai 6. Az esemény (rendezvény) gazdálkodása 7. Az esemény (rendezvény) költségvetése 8. Az esemény (rendezvény) sajtó-, tömegkommunikációs és reklám megjelenései” 2. A meghívandó pályázók körét az NKA minden szakkollégiumának javaslata

és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma javaslatai alapján a kollégium állítot-ta össze.

3. A beérkezett pályázatok értékeléséhez két értékelőt kért fel a kollégium, akik az 1. pontban megfogalmazott szempontok alapján tettek javaslatot az egyes projektek támogatására, csökkentett összegű támogatására vagy elutasítására.

4. A támogatási döntést a kollégium hozta meg, egyes esetekben sor került a pályázat átdolgozásra való visszaadására is.

43 Idézet a pályázati felhívás betétlapjából.


5. A szerződéskötésre a kollégiumi titkár munkája eredményeképpen került sor az NKA és a pályázók között.

6. A monitoring rendszer kidolgozására és a monitorok megbízására a kollégium pályázati felhívást tett közzé, melyet a dr. Váry Annamária által vezetett Psynergia Kft. nyert el. A támogatási keret kevesebb mint 0,5%-át kitevő költségkerettel került sor a monitoring rendszer kialakítására, a monitorok képzésére és megbízására.

7. A vezető monitorok kidolgozták a monitoring szempontokat és a monitor-ing alapvető dokumentumait.

8. A monitorok felkészítése két szakmai napon történt: az első alkalommal a használandó dokumentumokat és szempontokat mutatták be, a második alkalommal az első monitorozások utáni tapasztalatokat beszélték meg.

9. A pályázókat külön szakmai napon készítették fel, ennek során a monitor-ing rendszer és pályázóktól elvárt dokumentumok bemutatására került sor.

10. A monitori látogatások 2006. májusa óta folynak, és előreláthatólag de-cember 31-ig minden ebben az időszakban megvalósult esemény monitori látogatá-sára sor kerül.

11. A vezető monitorok 2007. január 31-ig készítik el az éves monitoring jelentést.

AZ EBBEN A RENDSZERBEN ALKALMAZOTT DOKUMENTUMOK A KÖVETKEZŐK

– Beszámoló az előkészítésről (a pályázók készítik el 15 nappal az esemény

kezdete előtt) – Monitoring szempontok – Monitori látogatási terv (a monitorok készítik el a látogatás előtt legkésőbb 3

nappal) – Monitori beszámoló (a monitorok készítik el a látogatás után előtt legkésőbb

8 nappal) – Vezető monitori beszámoló (a vezető monitor készíti el a monitori jelenté-

sek alapján)

Egy adott esemény monitorozásának folyamata 1. A monitor megkapja az adott esemény – pályázatát és elérhetőségét; – beszámolóját az előkészítésről (amennyiben a monitor a látogatásig nem

kapja meg az adott projekt által kitöltött beszámolót az előkészítésről, annak kérdéseit is a monitornak kell lekérdeznie);

– a megbízólevelet.


2. A monitor a kézhez kapott anyagok és egyéni tájékozódás (web) alapján felkészül a látogatásra:

– a monitoring szempontok alapján kitölti és elküldi a látogatási tervet a veze-

tő monitornak és a vezető monitoring szakértőnek; – felveszi a kapcsolatot az esemény szervezőjével és bejelentkezik a helyszíni

látogatásra. 3. A vezető monitor jóváhagyja a látogatási tervet; 4. A monitor elvégzi a helyszíni látogatást; 5. A monitor elkészíti a beszámolót és elküldi a vezető monitornak és a vezető

monitoring szakértőnek; 6. A vezető monitor jóváhagyja a monitori beszámolót.

Monitoring szempontok a kiemelt kulturális események megvalósításának monitorozásához

A monitoroknak a következő szempontok alapján kell a monitori látogatás előtt a

felmerült kérdéseiket megfogalmazni a Monitori jelentés 3. pont első oszlopában. A 3. pont második oszlopát a pályázat és a látogatás során szerzett információk alapján kell összefoglalni.

AZ ESEMÉNY HELYI ÉS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA

– Miben más az idei esemény az előző évihez képest (a pályázathoz csatolt

négyoldalas értékelő összefoglaló alapján), tartalmi és mennyiségi eltéré-sek?

– Milyen arányban vannak helyi látogatók az eseményen? (becsült %) – Milyen előző és milyen következő kulturális esemény volt/lesz az adott terü-

leten? Pl. „előző hétvégén a Lubi zenei fesztivál volt, a jövő hétvégén pedig a Papadu Képzőművészeti Biennálé lesz itt Lábadonyban”.

KULTURÁLIS JELENTŐSÉG

– Az esemény (rendezvény) a tervezetthez képest milyen kulturális értékek közvetítését szolgálja (konkrét művészeti ág, forma, stílus megnevezé-se)? Pl. „kortárs színházi fesztivált terveztek, de végül a programok 60%-a koncert volt, az előadások pedig inkább hakniműsorok voltak”;

– Hányféle kulturális ágnak, műfajnak és stílusnak ad teret? – Milyen újszerű elemeket tartalmaz a program? – Melyek az esemény programjának hagyományos elemei?


– Miben van kiemelkedő jelentősége a hasonló eseményekhez viszonyítva? – Milyen nemzetközi (európai, tengerentúli stb.) vonatkozásokkal, együttmű-

ködésekkel rendelkezik? – Milyen programot terveztek közönségnevelő szándékkal, és ezzel milyen kö-

zönségrétegeket értek el? – Hozzájárul-e egy-egy szakterület minőségi fejlődéséhez, megújulásához,

eredményeinek megismertetéséhez?

TÁRSADALMI HATÁS – Milyen önkormányzatokkal/más partnerekkel/civil szervezetekkel működik

együtt, és milyen módon? – Megjelenik-e az eseményen a helyi identitástudat, és miben testesül meg? – Hátrányos helyzetű településen valósul meg a program? Miben hátrányos a

település? – Hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnak-e, kedvezményes belépőket

adnak-e, fellépési (megjelenési – akár árusként is) lehetőséget biztosíta-nak-e számukra? Pl. roma kosárfonók;

– Mely rétegekkel kapcsolatban valósít meg tudatos társadalmi stratégiai célki-tűzéseket?

GAZDASÁGI-TURISZTIKAI HATÁS – Kinek milyen természetű és mekkora becsült járulékos forgalmat, gazdasági

hasznot generál? – Turisztikai célú együttműködéseket kötöttek-e? (utazási irodák, szállodák)

Szerepel-e valamilyen turisztikai ajánlatcsomagban az esemény? – Felhasználtak-e EU-forrást a megvalósításhoz? – Milyen beruházások, fejlesztések megvalósulását segíti elő? – Van-e mérhető hatása a foglalkoztatottságra, és ez miben testesül meg? – Milyen konkrét segítséget ad az esemény az elmaradt körzetek felzárkóztatá-

sához?

A RENDEZVÉNYSZERVEZÉS SZÍNVONALA – A szervezőkről kialakult benyomás: segítőkészség, -képesség, megjelenés, vi-

selkedés alapján? – Milyen kiegészítő szolgáltatásokat (szakmai és vendéglátóipari is!) biztosí-

tottak a szervezők a közönség kiszolgálására? (kapacitáshiány mutatko-zott, vagy az igényeknek megfelelő volt a kiszolgálás, pl. büfé, WC, busz-kirándulás, szervezett városnézés, biciklitároló/kölcsönző stb.)


– Milyen biztonsági és egészségügyi ellátást tervezett az eseményre? Hány fő látja el e feladatokat?

– Milyen módon tervezték meg a látogatók útvonalát? Vendégek ki/be járása, vándorlása egyik helyszínről a másikra;

– Milyen tevékenységet terveztek a környezetterhelés kivédésére, és milyen módon gyűjtik a hulladékot.

AZ ESEMÉNY (RENDEZVÉNY) MARKETING SZEMPONTJAI

– Hogyan csoportosították a programokat, és hogyan választották ki azok

helyszíneit? – Mi jellemzi az árszerkezetet, milyen megfontolások alapján határozták meg

az árakat, és miért? Konkrétan milyen jegy mennyibe kerül? – Szakmai vagy nagyközönség a célcsoport? Terveztek-e programot célzottan a

18–35 éves korcsoporton kívül valakinek? – Volt-e igény- és elégedettségfelmérés az esemény előtt /közben? – Igazodik-e a produkció a célcsoport igényeihez? – Milyen információk segítik a látogató eligazodását? Ezek minősége, elérhe-

tősége, használhatósága? Az alapján feltalálta-e magát a monitor? (útba-igazítás)

– Milyen színvonalú promóciós tevékenységet végzett, és hol, milyen formá-ban? Konkrét megjelenés és példányszámadatok?

AZ ESEMÉNY (RENDEZVÉNY) GAZDÁLKODÁSA

– Az esemény (rendezvény) a tervezetthez képest milyen gazdasági-pénzügyi

feltételek mellett valósult meg? – Árbevétel (jegy és kereskedelmi bevételek, szponzori és egyéb támogatás)

realitása a tervezetthez képest? (Itt elő kell venni a pályázatot, és meg-mutatni a költségvetést, hogy abban van-e változás.)

– A kiadások szerkezetében van-e hangsúlyeltolódás? – Hogyan törekszik gazdálkodásának ésszerűségére, hatékonyságára?

SZUBJEKTÍV SZEMPONTOK

Kérjük, itt írja le a látogatás során szerzett szubjektív benyomásait, a helyszíni

bejárás és beszélgetések körülményeit, az események hangulatáról szerzett benyomá-sait és egyéb észrevételeit.

1. FÜGGELÉK

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP KÉTMILLIÓ FORINTNÁL NAGYOBB TÁMOGATÁSAI

2005. MÁSODIK ÉS 2006. ELSŐ FÉLÉVÉBEN

(Vastagon szedve: fesztiválok. Dőlt betűvel: a kiemelt kulturális

események ideiglenes kollégiuma által támogatott események)

Pályázó szervezet A projekt neve Elnyert

támogatás (millió forint)

Budapesti Fesztivál Köz-pont Kht

A Budapesti Tavaszi Fesztivál 2006. évi lebonyolítására

180,0

Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht.

A digitális irodalmi akadémia című program 2006. évi folytatására

135,0

NKÖM – Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igaz-gatósága

A németországi magyar kulturális évad lebo-nyolítására

120,0


A németországi magyar kulturális évad lebo-nyolításának kiegészítő támogatására

120,0

Hungarofest Kht. A Luxemburgi Zsigmond-kiállítás befejező szakaszának lebonyolítására

120,0

Miskolci Operafesztivál Kht.

Bartók+… a Miskolci Nemzetközi Opera-fesztivál 2006. évi lebonyolítására

100,0

Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány

2006. évi programjaik 95,0

Budapesti Fesztiválköz-pont Kht.

A 2006. évi jubileumi Budapesti Őszi Fesz-tivál

62,0

Szegedi Szabadtéri Játé-kok Kht.

Szegedi Szabadtéri Játékok 2006. évi programsorozatának

58,0

Magyar Nemzeti Galéria Matisse és a magyar vadak munkacímű kiállítás

50,0

Szépművészeti Múzeum El Greco, Velázquez, Goya – öt évszázad spanyol festészetének remekművei című kiállítás

50,0

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Katona József produkciós és drámaírói pá-lyázat lebonyolítására

50,0

Kapolcsi Kulturális és Ter-mészetvédelmi Egylet

Művészetek Völgye 2006. évi programjai-nak

47,0

Budapesti Fesztiválzenekar A 2006. évi nemzetközi turnéik lebonyolításá-ra

40,0

Petőfi Irodalmi Múzeum József Attila-hagyaték megvételére 40,0 Magyar Természettudomá-

nyi Múzeum A múmiák titokzatos világa című idõszaki

kiállítás 40,0

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

2006. évi programjaikra 38,0

Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumok éjszakája 2006. évi rendezvényei 37,0




Műcsarnok A 10. Velencei építészeti biennálén történő részvételre

36,0

Nemzeti Táncszínház Kht. V. Magyar Táncfesztivál Győrben 35,0 Informatikai és Könyvtári

Szövetség Összefogás a könyvtárakért, összefogás az

olvasókért címû rendezvénysorozat 35,0

Móricz Zsigmond Színház Vidor Fesztivál 2006. 34,2 Magyar Illusztrátorok Társa-

sága A bolognai nemzetközi gyermek- és illusztrá-

ciós könyvvásáron magyar díszvendég megjelenésére

34,0

T. T. Filmműhely Filmgyártó Kft.

Maár Gyula: Töredék című játékfilm előkészí-tésére és gyártására

30,0

Iparművészeti Múzeum Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházy-ak kincstárából című kiállítás

30,0

T. T. Filmműhely Tarr Béla: Londoni férfi című filmjének 30,0 UMZE – és más kortárs

zenei együttesek 2006. évi programjaikra 30,0

Danubia Szimfonikus Zene-kar


Magyar Bábművészek Szö-vetsége

Többlettámogatás a vidéki önkormányzati bábszínházak művészeti munkájához

30,0

Mindentudás Egyetem Kht. Programjuk 2006. évi folytatására 30,0 Pécsi Filmünnep Kht. A 2006. évi Pécsi Nemzetközi Filmünnep

lebonyolítására 25,0

Titanic Filmalapítvány A Titanic Filmfesztivál lebonyolítására 25,0 Cameofilm Kft. A hatodik koporsó című nagyjátékfilm utó-

munkálataira 25,0

Cameofilm Kft. A hatodik koporsó című nagyjátékfilm 25,0 Design Központ Nyítókiállítás lebonyolítására 25,0 Interkultur Hungária Kht. Zempléni Fesztivál 2006. évi programjai-

nak 24,0

Népművészeti Egyesületek Szövetsége

Mesterségek ünnepe – az Élő Népművé-szet Fóruma rendezvényeinek

24,0

Táncház Egyesület XXV. Országos Táncháztatálkozó és Kira-kodóvásár

24,0

V.I.P. Arts Management Kft.

A XV. BudaFest Nyári Zenei Fesztivál lebonyolítására

23,0

Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kht.

A Pécsi Országos Színházi Találkozó 23,0

Nemzetközi Vizuális Mûvészeti Alapítvány

Mediawave 2006 fesztivál 20,0

Budapesti Music Center A Kurtág 80 című ötnapos fesztivál lebo-nyolítására

20,0

Művészetek Palotája Kft. A Művészetek Palotája 2006. év őszi, az NKA által támogatott hangversenyciklusainak

20,0

Országos Széchényi Könyv-tár

A nemzeti ereklye című kiállítássorozat meg-szervezésére és

20,0


A Pécsi Országos Színházi Találkozó 2006. évi lebonyolítására

20,0

Magyar Könyv Alapítvány A 2006. évi programok támogatására 20,0 Homo Humanus Kft. A Memento Park projekt 2006. emlékév-

program 20,0

1. FÜGGELÉK 239



Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítvány


Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar


Kulturális Alapítvány A Textilművészetért

2. Textilművészeti Triennálé (2006) a szom-bathelyi képtárban

18,6

Főnix Rendezvényszerve-ző Kht.

Bartók Béla XXII. Nemzetközi Kórusver-seny és Folklórfesztivál

18,0

Várszínház és Művészetek Háza

A határon túli magyar színházak XVIII. fesztiváljának Kisvárdán

18,0

Gárdonyi Géza Színház Agria nyári játékok 2006 17,0 Magyar Drámapedagógiai

Társaság A XV. Országos Weöres Sándor Gyermek-

színjátszó Találkozó 17,0

Magyar Élőzene Művészeti Kht.

A zenekar tevékenységéhez szükséges szakmai színvonal biztosítására

17,0

Bárka Színház Színházi utópiák – közép- és kelet-európai színházi műhelyek találkozójának

16,8

Szabadtéri Néprajzi Múze-um

Múzeumok mindenkinek – múzeumok őszi fesztiválja

16,7

Könyvtárellátó Kht. Határon túli folyóiratok és magyarországi gyermeklapok 2006. évi számainak meg-vásárlására és eljuttatására könyvtárakba

16,4

Nemzeti Táncszínház Kht. Táncfórum No. 6. – táncfesztivál a tánc világnapja alkalmából

16,0

Gyulai Várszínház Gyulai Várszínház Összművészeti Feszti-vál 43. évadának

16,0

Kecskeméti Animációs Film Kft.

A 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és az 5. nemzetközi animációs játékfilm fesztivál előkészítésére

16,0

Pécsi Filmünnep Kht. Pécsi Nemzetközi Filmünnep – filmfeszti-vál és verseny, 2006

15,6

Magyar Fotográfusok Háza Kht.

Egyéni és csoportos kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus kiadására

15,5

Zsámbéki-medence Ide-genforgalmi Egyesület

A Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis Összművészeti Fesztivál

15,4

Magyar Fotóművészek Szövetsége

A Fotóhónap 2006 fesztivál 15,0

Maszk Magyarországi Alter-natív Színházi Központ

A Theater International – szabad színházak nemzetközi találkozója

15,0


Pécsi Országos Színházi Találkozó 2006. évi lebonyolítására

15,0

Hungaroton Kft. A Hungaroton hanglemezeinek megjelenteté-sére

15,0

Magyar Könyv Alapítvány A 2006. évi programok kiegészítő támogatá-sára

15,0

NKÖM – Külhoni Magyar Kulturális Intézetek Igaz-gatósága

A németországi magyar kulturális évad lebo-nyolításának kiegészítő támogatására

15,0

Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht.

A digitális irodalmi akadémia című program 2006. évi kiegészítő támogatására

15,0




Weiner-Szász Kamarazene-kar


St. Plusz Kft. A Rivalda 2006 című kulturális adássorozat 15,0 Filharmónia Budapest és

Felső-dunántúl Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesz-

tivál 14,0

Magyarok Öröksége Ala-pítvány

A Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár

14,0

Veszprémi Ünnepi Játékok Kft.

2006. évi Veszprémi Ünnepi Játékok 13,8

Magyarországi James Joyce Társaság

Joyce-i Uniók XX. Nemzetközi James Joyce Szimpózium

13,5

Hungarofest Kht. Vendégségben Budapesten – határon túli magyar színházi estek

13,4

Szentendre Művelődési és Művészeti Intézményei

Szentendrei nyár 2006. – fesztivál 13,0

Duna Művészeti Társaság A XI. Duna Karnevál nemzetközi kulturális találkozó

13,0

Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumok majálisa 2006 kulturális fesztivál 13,0 Gamási Római Katolikus

Plébánia Karádi római katolikus templom helyreállítá-

sának II. ütemére 13,0

Melody Kft. Bródy János 60. születésnapja alkalmából a Madách Színházban rendezendő gálák lebonyolítására

13,0

Liszt Ferenc Zeneművé-szeti Egyetem

2006. évi Kodály Művészeti Fesztivál 12,0


Fiatal, NKÖM ösztöndíjas művészek külföldi magyar intézeti bemutatkozás-sorozatára

12,0

Budapest Galéria Budapest I. ker. Szentháromság téri Szenthá-romság oszlop restaurálására (II–III. ütem)

12,0

Bencolor Kft. A jazz születésétől napjainkig című koncert-sorozat záró koncertjének lebonyolítására 2006. májusában

12,0

NKÖM „Weöres Sándor” bábprodukciós-pályázat lebonyolítására

12,0

Színház- és Filmművészeti Egyetem

Vizsgafilmek és diplomafilmek elkészítésének támogatására

12,0

Gyermek- és Ifjúsági Szín-házak Nemzetközi Szö-vetségének Magyar Központja

A III. Kaposvári gyermek- és ifjúsági szín-házak biennáléjának

10,4

BMC Budapest Music Center

IV. Budapest Jazz Fesztival 10,0

Határokon túli magyarsá-gért alapítvány

XV. határon túli magyarok összművészeti fesztiválja

10,0

Veszprémi ünnepi játékok kft.

A 2006. évi Veszprémi Ünnepi Játékok lebonyolítására

10,0

Cine-mis Moziüzemi Szol-gáltató Kht.

3. Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztivál 10,0

Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl

Budapesti Nemzetközi Verseny – Liszt-Bartók zongoraverseny

10,0

1. FÜGGELÉK 241



Magyar Kórusok és Zene-karok Szövetsége – Kóta

A Kodály Zoltán IV. magyar kórusverseny 10,0

BMC Budapest Music Center Részvételre a Midem Nemzetközi Zenei Szakkiállításon és Vásáron Cannesban (Bartók-Kurtág pavilon)

10,0

BMC Budapest Music Center A BMC Records 2006. évi klasszikus és kortárszenei cd-kiadványainak támogatá-sára

10,0

Magyar Nemzeti Filmarchí-vum

A magyar nemzeti filmkincs megmentésére és felújítására

10,0

Magyar Nemzeti Múzeum Dzsingisz kán és örökösei című kiállítás magyarországi bemutatásának előkészí-tésére

10,0

Hatvan-belvárosi római katolikus egyházközség

Hatvan-belvárosi római katolikus templom tetőszerkezetének helyreállítására

10,0

Piarista rendház A piarista templom felvizesedett falainak utólagos szigetelésére

10,0

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Vis maior helyzet miatt végveszélybe került műemlékek, régészeti lelőhelyek meg-mentésére

10,0

I'M Film Kulturális Szolgálta-tó kft.

Bibó körút / a civil című játékfilm gyártásának befejezésére

10,0

NKÖM A művészeti díjak átadásához 10,0 Montage Video Kkt. A premier című hazai és határokon túli szín-

házi élet eseményeit bemutató magazin-műsor támogatására

10,0

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsé-ge

Az út című országos kiállítás a Műcsarnok összes termében, valamint a kapcsolódó kiadvány megjelentetésére

10,0

Ernst Múzeum Kht. Deim Pál képzőművész életmű-kiállításának és a kiállítás katalógusának megjelenteté-sére

10,0

Xellum Kft. A látogatóbarát múzeumok tudományos megalapozására

10,0

Filmsziget Művészeti Kft Koltai Róbert: Világszám című filmje bemuta-tásának és népszerűsítésének erdélyi kör-útjára, illetve romániái forgalmazásának támogatására

10,0

Szárnyas Sárkány egyéni cég

A 40. Nyírbátori Zenei Napok 9,8

Magyar Haydn Társaság IX. Haydn Eszterházán Fesztival a fertődi Esterházy-kastélyban

9,6


Régi Zenei Napok, Sopron című rendez-vénysorozat megvalósítására

9,5

Magyar Filmunió Kft. A 37. Magyar Filmszemle lebonyolítására 9,0 Filharmónia Budapest és

Felső-Dunántúl Budapesti Zenei Hetek 2006. – zenei fesz-

tivál 9,0

Martin György Néptánc-szövetség

Újévköszöntő – néptáncantológiák című rendezvény

9,0

Szárnyas Sárkány egyéni cég

A Szárnyas Sárkány Hete XIV. nemzetközi utcaszínházi fesztivál

9,0




V.I.P. Arts Management Kft.

Budafest – XV. jubileumi nyári opera- és balettfesztivál

9,0


Budapesti Régi Zene Fórum 2006. évi nemzetközi historikus zenei fesztivál

8,8

Hungarofest Kht. Vendégségben Budapesten – határon túli magyar színházi estek a 2005/2006-os évad őszi idényében

8,5

Családi Intézet Barokk Nosztalgiák művészeti fesztivál 8,0 Folklór kulturális közala-

pítvány XXV. Nemzetközi táncház és zenésztábor,

XVI. Csángó Fesztivál, kisebbségek folklór fesztiválja

8,0

Savaria Történelmi Karne-vál

A 2006. évi Savaria Történelmi Karnevál Szombathelyen

8,0


A 2006. évi Pécsi Országos Színházi talál-kozó

8,0

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü-lése

Részvételre az 58. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron (magyar nemzeti megjele-nés)

8,0

Szépírók Társasága A könyv utóélete címmel hazai rendezvények 8,0 Római Katolikus Egyházköz-

ség, Somogyvár Római katolikus templom felújítására 8,0

Római Katolikus Egyházköz-ség, Zebegény

A zebegényi római katolikus templom tetőfel-újítására

8,0

Római Katolikus Plébánia, Berettyóújfalu

Furta-i római katolikus templom vonórudas megerősítésére, teljes külső helyreállítására

8,0

Téti Evangélikus Egyház-község

Téti evangélikus templom felújítására 8,0

Ujhelyi Gábor A háromfai volt Festetics vadászkastély szerkezeti megerősítésére, állagmegóvá-sára, födém és tető cseréjére

8,0

Magyar Tudományos Aka-démia Könyvtára

Az MTA könyvtára folyóirat állományának bõvítésére a nemzetközi kiadványcsere keretében

8,0

Norien Film Kft. Budakeszi srácok című játékfilm gyártására 8,0 Kecskeméti Animációs Film

Kft. Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére című

animációs film gyártásának befejezésére 8,0

Ars Hungarica Alapítvány A Cukor Sugár Galaxy című animációs gyer-mekfilm gyártására

8,0

Kecskeméti animációs film-gyártó és forgalmazó kft.

A vonaton ringatózva című animációs gyer-mekfilm előkészítésére

8,0

Kecskeméti Animációs Film Kft.

Magyar népmesék 3 x 7 perces animációs sorozata A nyúlpásztor, Hogyan telt el gyermekkorom és A víz tündére című epi-zódok gyártására

8,0

ROPROD Rózsa produkció A Magyar elsők sorozat további filmjeinek 2006. évi támogatására

8,0

Magyar Illusztrátorok Társa-sága

A Magyar Illusztrátorok Társaságának kiállí-tásra a Bolognai Nemzetközi Gyermek-könyvvásár magyar nemzeti standján

7,6

Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház

Kőszegi Várszínház 25. jubileumi évadá-nak

7,5

1. FÜGGELÉK 243



Magyar Országos Levéltár Konferencia a Magyar Országos Levéltár alapításának 250. évfordulója alkalmából

7,5

Titanic Filmjelenlét Alapít-vány

13. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál 7,2

Dunapart Művészeti Társa-ság

Magyar festészet napja 7,2


XV. Országos Békéscsabai Tervezőgrafikai Biennálé

7,2

Maciva – Magyar Cirkusz és Varieté Kht.

VI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztival 7,0

Óbudai Társaskör Óbudai nyár 2006. évi rendezvényeinek megvalósítására

7,0

Magyar Jazz Művészeti Kht. Europa Jazzhíd – örömzene – Budapest Jam 7,0 Magyar Könyvkiadók és

Könyvterjesztők Egyesü-lése

A 2006. évi XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

7,0


A 2006. évi 77. Ünnepi Könyvhét 7,0

Berekböszörményi Reformá-tus Egyházközség

Berekböszörményi református templom tető-szerkezetének felújítására

7,0

RF Produkciószervező és Marketing Kft.

1956 vagy a nap utcai fiúk című film gyártá-sának befejezésére

7,0

Emberi Jogi Film Alapítvány A Média és a demokratikus kultúra oktatási projekt

7,0

Tudományos Ismeretterjesz-tő Társulat

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényso-rozat lebonyolítására

7,0

Magyar Művelődési Intézet A XIX. Országos Képző- és Iparművészeti Tárlat – Amator Artium

7,0

Design Terminál Kht. A magyar design a világpiacon – megnyitó kiállítás az Erzsébet téri új design központ épületében

7,0

Thália Színház Kht. Vidéki színházak találkozójának 6,8 Magyar Országos Levéltár Mikrofilmezéshez szükséges gépek alkatré-

szeire és nyersanyagok, vegyszerek be-szerzésére

6,8

Alternatív és Független Színházak Szövetsége

A XII. Alternatív Színházi Szemle Szegeden 6,6

Magyar Országos Levéltár Savmentes dobozokra, pufferolt kartonpapír védőborítóra, légállapot mérőre, levegő-tisztító berendezésre

6,5

Magyar Országos Levéltár Hidraulikus könyvprés, digitális fényképező-gép, szabályozható hőmérsékletű restau-ráló eszköz, műszerek és nyersanyagok beszerzésére

6,5

Iparművészeti Múzeum Egy 2006. évi ideiglenes kiállítás megrende-zésének támogatására

6,5

Trafó Kortárs Művészetek Háza Kht.

Temps d'images című nemzetközi feszti-válsorozat a kultúra 2000 keretprogra-mon belül

6,3




Pécsi Tudományegyetem Frontiers of the Roman Empire – római limes, mint kulturális út létrehozására a Kultúra 2000 keretprogramon belül

6,3


A Making New Waves fesztivál 6,2

Kentaur Színházi Alapít-vány

A 2006. évi XVIII. Magyar stúdiószínházi műhelyek fesztiválja

6,0

Pécsi Kulturális Központ Örökség fesztivál – pécsi napok 6,0 Rózsa Records Kft A X. Újkori tabán fesztivál lebonyolítására 6,0 Vox Pannonica Alapítvány Magyarok nagyasszonya 8. egyházzenei

fesztivál 6,0

Cine-mis Kht. 2. Fiatal filmesek elnevezésű nemzetközi fesztivál

6,0

Nemzetközi Vizuális Művé-szeti Alapítvány

Mediawave nemzetközi film és zenei fesz-tivál 2006 előkészítésére

6,0

Pécsi Filmünnep Kht. Pécsi Nemzetközi Filmünnep, a fiatal film ünnepe, filmfesztivál és verseny

6,0

Magyar Filmunió Kft. Magyar filmszakmai részvételre a 2006. évi cannes-i nemzetközi filmfesztiválon

6,0

Psynergia Kft. Kiemelkedő jelentőségű kulturális esemé-nyek, rendezvények monitoring rendsze-rének kialakítására és gyakorlati alkalma-zására

6,0

Kaposvár-Toponár Római Katolikus Plébánia

Kaposvár-toponári plébánia épület helyreállí-tására

6,0

Községi Önkormányzat, Alsónána

Alsónánai római katolikus templom helyreállí-tására

6,0

Pohl Péter Borjádi vízimalom felújítására 6,0 Polgármesteri Hivatal, Rezi Rezi-várrom állagmegóvási munkáinak II.

ütemére 6,0

Polgármesteri Hivatal, Viseg-rád

Visegrád, középkori eredetű iskolaépület barokk fedélszék és homlokzat felújítására

6,0

Fővárosi Szabó Ervin Könyv-tár

Elektronikus szolgáltatások és internet tanfo-lyam lebonyolítására a fővárosi Szabó Er-vin Könyvtár központi könyvtáraiban és tagkönyvtáraiban

6,0

Borbálafilm Kft. A csendkút című játékfilm gyártásának befe-jezésére

6,0

Médiaháló Kft. A Vándormozi produkcióinak támogatására 6,0 Megyei Jogú Városok Szö-

vetsége A kulturális alapú gazdaságfejlesztési koordi-

náció elnevezésű program kutatási rész-munkáira

6,0

Budapesti Könyvszemle Alapítvány

A BUKSZ-Budapesti Könyvszemle című társadalomtudományi folyóirat megjelente-tésére és terjesztésére

5,8

Főnix Rendezvényszerve-ző Kht.

35. Debreceni Jazznapok 5,6

Pannon Várszínház Kht. A IX. Tánc Fesztiválja országos és nem-zetközi kortárs összművészeti találkozó Veszprémben

5,6

Budapesti Zsidó Hitközség IX. Zsidó Nyári Fesztivál 5,5

1. FÜGGELÉK 245



Gyermek- és Ifjúsági Szín-házak Nemzetközi Szö-vetségének Magyar Központja

A III. Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Szín-házak Biennáléjának

5,5

Budapest Főváros Levéltára Restauráláshoz és mikrofilmezéshez szüksé-ges nyersanyagok beszerzésére

5,5

Magyar Írószövetség A Magyar Írószövetség irodalmi rendezvénye-inek lebonyolítására

5,1

Győri Fesztivál és Rendez-vényszervező Iroda

41. Győri Nyár-Nemzetközi Kulturális Fesztivál

5,0

Kecskeméti Önkormányzat Kecskeméti Tavaszi Fesztivál 5,0 Alternatív és független

színházak szövetsége Szegedi Alternatív Színházi Szemle 2006. 5,0

Várszínház és művészetek háza

A határon túli magyar színházak XVIII. fesztiváljának Kisvárdán

5,0

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesü-lése

Az 57. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár magyar nemzeti standja felállítására és programjai lebonyolítására

5,0

Martin György Néptáncszövetség

Náptáncosok országos bemutató színpada rendezvénysorozat

5,0


A 78. Ünnepi Könyvhét és a 6. Gyermek-könyvnapok megszervezésére

5,0

Tisza Mozi Kft. 2005-ös Nemzetközi Tudományos Filmszem-le és kapcsolódó rendezvényei lebonyolí-tására

5,0


A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 5,0


Az út 1956–2006 című kiállítás a műcsarnok-ban

5,0

Római Katolikus Egyházköz-ség, Csesztve

A csesztvei római katolikus templom felújítá-sára

5,0

Tisza Mozi Kft. Nemzetközi képzőművészeti filmszemle és kapcsolódó rendevényeinek megszerve-zésére és lebonyolítására

5,0

Magyar Országos Levéltár Maradandó értékű magániratok vásárlására 5,0 Iparművészeti Múzeum Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházy-

ak kincstárából az Iparművészeti Múzeum 2006. évi kiállításának közönségkatalógu-sa

5,0

Budapest Art Stúdió Alapít-vány

Dunaszekcső Magtár felújítására 5,0

Gyöngyös Város Polgármes-teri Hivatal

Gyöngyös, Kálvária együttes kaputorony helyreállítására

5,0

Polgármesteri Hivatal, Fábiánháza

Fábiánháza, Petőfi u. 23. szám alatti műem-lék lakóház (gazdagparaszti porta) helyre-állítására

5,0

Polgármesteri Hivatal, Kis-kunhalas

Sáfrik szélmalom teljes helyreállítására 5,0




Református Egyházközség, Botpalád

Botpaládi református templom felújítási mun-káira

5,0

Református Egyházközség, Bugyi

Bugyi református templom torony és tető helyreállítására

5,0

Református Egyházközség, Vaja

Református templom torony ácsszerkezet és fedés rekonstrukciójára, toronyhomlokzat részbeni helyreállítására

5,0

Bercsényi Építész Szakkol-légiumért Alapítvány

Easa006 Budapest címmel építészhallgatói találkozó szervezésére köz: hely témában

5,0

Film-art Művészeti és Keres-kedelmi Kft.

Mansfeld című játékfilm gyártásának befeje-zésére

5,0

Flashback Filmgyártó Kft. A szabadság, szerelem című játékfilm gyártá-sának befejezésére

5,0

Magyar Képek Egyesület A sínjárók című játékfilm befejezésére 5,0 Kodály Zoltán Ének-Zenei

Iskola Az Aurin leánykar részvétele a Kínában

megrendezendő IV. Kórusolimpián 5,0

Magyar Tudományos Aka-démia Filozófiai Kutatóin-tézete

A politikai teológia című projekt 5,0

Magyar Zenei Exportiroda A berlini Popkomm zenei szakvásáron való bemutatkozás (koncertek és a hazai zenei kultúrát népszerűsítő programok)

5,0

Stúdió K Alapítvány 2006. és 2007. évi gyermekszínházi előadá-sok lebonyolítására

5,0


2006. évi programjaik 5,0

Modern Art Orchestra 2006. évi programjaikra 5,0 Budapesti Vonósok Kamara-

zenekar 2006. évi programjaikra 5,0

Magyar Virtuózok Kamara-zenekar


Hócipő Kft. A Hócipő című szatirikus kétheti lap további számainak megjelentetésére

5,0

Magyar Nemzeti Filmarchí-vum

A Színház és Filmművészeti Egyetem Filmfő-tanszak vizsgafilmjeinek értékmentő digi-talizálására

5,0

Miskolci Nemzeti Színház Részvételre a bogotai X. ibero-amerikai színházi fesztiválon (útiköltség-támogatás)

5,0

Ernst Múzeum Kht. Kisebbségben a kisebbségről munkacímű kiállítás

5,0

Cinema-film Kft. Tarka képzelet – Gulácsy álmai című gyere-keknek készülõ animációs film gyártási elõkészítésére és gyártására

5,0

Pécsi Tudományegyetem A bölcsészettudományi kar kommunikáció- és médiatudományi tanszéke tudományos kutatási programja lebonyolítására: a fo-tóművészeti mező vizsgálata Magyaror-szágon

5,0

Hajdú-Bihar Megyei Önkor-mányzat

A Déri Múzeumban megrendezendő Mun-kácsy a nagyvilágban című kiállítás lebo-nyolítására

5,0

1. FÜGGELÉK 247



Művészetek Háza Kht. XIII. Országos Gyermekbábos Fesztivál 4,8 Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal A Kulturális Örökség Napjai 4,6

BMC Budapest Kft. A BMC Records 2006. évi jazz zenei cd-kiadványainak támogatására

4,5

Mu Színház Egyesület Táncprodukció folyamatos bemutatására a Mu színházban

4,5

Pro Tradicione Et Evolucione Alapítvány

A lipótmezei kápolna restaurálására 4,5

Római Katolikus Plébánia, Cegléd

Szent Kereszt Felmagasztalása templom életveszély elhárító és műemlék állag-megóvó felújítására

4,5

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény

Róth Miksa műhelyépületének szerkezeti és tetőfelújítási munkáira, nyílászárók javítá-sára

4,5

Magyar Művelõdési Intézet Az intézet által rendezendő szakmai progra-mokra: nemzetiségi gála, fotó-, versmon-dó, verseny, betlehemes találkozó

4,5

Új Mandátum Bt. A Kultúra és Közösség című közművelődési folyóirat 4 lapszámának támogatására

4,5

Palánta Gyermek- és Ifjúsági Misszió

Az országjáró bábmisszió 2006. évi program-jainak támogatására

4,5

Színfolt Film A Dob + Basszus című televíziós sorozat támogatásra

4,5

Iparművészeti Múzeum Az idő sodrában című, a múzeum gyűjte-ménytörténetét bemutató állandó kiállítás

4,5

Egressy Béni Művelődési Központ

XVIII. Ifj. Horváth István Nemzetközi Szín-játszó Fesztivál

4,4

Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt fórum 2006. 4,4 Kolibri Színház Glitterbild (hangmadár) – Művészet a legki-

sebbekért című projekt a kultúra 2000 ke-retprogramon belül

4,3

Örökség Gyermek Népmű-vészeti Egyesület

Országos Gyermek Néptánc Fesztivál 4,2

Országos Diákszínjátszó Egyesület

XVII. Országos Diákszínjátszó Találkozó 4,2

Print K.M.H. Kft. Kocsis Ágnes: Friss levegő című filmje utó-munka költségeire

4,2

Fekete Doboz Alapítvány Az alapítvány archiv felvételeinek digitalizálá-sára

4,1

Képző- és Iparművészeti Lektorátus

„Móricz” irodalmi és „Babits” műfordítói prog-ramok lebonyolítására

4,1

Gárdonyi Géza Színház III. Nemzetközi Monodráma Fesztivál 4,0 Budapesti Vonósok Ala-

pítványa Budapesti Vonósok – XII. Fertődi Haydn

Fesztivál 4,0


Pünkösdi Sokadalom – rendezvénysorozat 4,0

Őri Alapítvány Hétrétország – a szerek és porták feszti-válja

4,0

Muharay Elemér Népmű-vészeti Szövetség

Országos Hagyományőrző Találkozó Pé-csett

4,0




Magyar Zeneművészeti Társaság

19. Mini-fesztivál kortárs magyar zene-szerzők műveiből

4,0

Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány

A 2006. évi középiskolás Helikoni Ünnepsé-gek

4,0

Vass Lajos Népzenei Szö-vetség

VI. Vass Lajos Népzenei Verseny 4,0

Jelenkor Kiadó Kft. Könyvkiadói program 4,0 Kalligram Könyv- és Lapki-

adó Kft. Kiadói program 4,0

Szépművészeti Múzeum Van Gogh kiállításához kapcsolódó katalógus megjelentetésére

4,0

Budapest-belvárosi Szent Mihály Templomigazga-tóság

A belvárosi Szent Mihály templom szentély déli oldalfalának és pilléreinek befejező restaurálására

4,0

Községi Önkormányzat, Csókakő

Csókakő, várkápolna védőtető építésére és felsővárba vezető lépcső kialakítására

4,0

Községi Önkormányzat, Dencsháza

Dencsházai református templom tornyának felújítására

4,0

Milotai Református Egyház-község

A milotai református templom felújítására 4,0

Polgármesteri Hivatal, Mád Mádi rabbiház helyreállításának II. ütemére 4,0 Szebényi Lászlóné Süttő-bikolpusztai Reviczky-kastély kápolná-

jának homlokzat rekonstrukcójára 4,0

Szekszárdi Római Katolikus Egyházközség

Szekszárdi Remete Kápolna felújítására 4,0

Zalaszántó Község Önkor-mányzata

Zalaszántó Tátika-várrom déli, nyugati külső várfalak konzerválására, helyreállítására

4,0

Budapesti Történeti Múzeum Aquincum polgárváros, északkeleti régió: átriumos hosszúház-lakótraktus hitelesítő feltárására és műemléki helyreállítására

4,0

Heves Megyei Múzeumi Szervezet

Az egri várban található korai püspöki dézs-mapince és a felette lévő provizori palota maradványainak régészeti kutatására

4,0

Teleki László Alapítvány A gyulafehérvári székesegyház és püspöki palota régészeti kutatása (2000–2002) című tanulmánykötet kiadására

4,0

Színház Alapítvány és Szer-kesztőség

A Színház című folyóirat korábbi évfolyamai-nak digitálizálására

4,0

Ciróka Bábszínház A magyarországi bábszínházak VIII. találko-zója

4,0

Jávorszky Béla Szilárd Jávorszky Béla Szilárd rocktörténeti oktatási tankönyvsorozata további köteteinek elké-szítésére (alkotói támogatás)

4,0

Polgármesteri Hivatal Keszt-hely

A ífő téren elhelyezendő Festetics György emlékére állítandó új szobor megalkotásá-ra

4,0

Román Sándor Tánctársula-ta Kft.

Az Experidance társulat Steel című produk-ciójának folyamatos továbbjátszására, va-lamint jelmezek, diszletek felújítására

4,0

Talentum Kulturális Alapít-vány

A Rajkó zenekar hang- és képi anyagának adathordozókra történő rögzítésére

4,0

1. FÜGGELÉK 249



Balassi Bálint Megyei Könyv-tár

Állománybővítésére 4,0

Katona József Megyei Könyvtár

Álománybővítésére 4,0

Berzsenyi Dániel Könyvtár Állománybővítésére 4,0 Békés Megye Képviselő-

Testülete Megyei Könyv-tára

Békés megye kistelepülési könyvtárainak állománybővítésére

4,0

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár


Csorba Győző Megyei Könyvtár

Állománybővítésre Baranya megye kistelepü-lési könyvtáraiban

4,0

Eötvös Károly Megyei Könyvtár

Állománybővítésre 4,0

II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár

22 kistelepülés könyvtári állománybővítésére 4,0

Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár

A Verseghy Ferenc Könyvtár által működtetett ellátórendszer állományának bővítésére

4,0

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár

A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár ellátó-rendszerébe tartozó tagkönyvtárak állo-mányának bõvitésére

4,0

Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár


Méliusz Juhász Péter Me-gyei Könyvtár


Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár


Pest Megyei Könyvtár Állománybővítésre a Pest megyei könyvtár ellátórendszeréhez társult kistelepülések könyvtárai számára

4,0

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár


Illyés Gyula Megyei Könyvtár Kistelepülési könyvtárak (kszr tagkönyvtárak) állománygyarapítására

4,0

Önkormányzati Levéltárak Tanácsa

Az eddig megjelent vármegyei nemesi köz-gyűlési (törvénykezési) jegyzőkönyvek alapján készült regeszta-kötetek adatbá-zisba történő konvertálásának előkészíté-sére

4,0

Magyar Levéltárosok Egye-sülete

A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2006. évi vándorgyűlésének

3,8

Miskolci Galéria A XXIII. Miskolci Grafikai Biennále és kapcso-lódó katalógus megjelentetésére

3,8


Az On Mobility című nemzetközi kiállítás-soro-zat a Kultúra 2000 keretprogramon belül

3,8

A38 Kulturális Kht. Jazz Odüsszeia – utazó zene munkacímű projekt a Kultúra 2000 keretprogramon be-lül

3,7

A38 Kulturális Kht. Mobil stúdiók – nomád platform: utazó kiállí-tás modulok és képzõmûvészeti műhelyek a Kultúra 2000 keretprogramon belül

3,7





Crash Test Dummy című programsorozat a kultúra 2000 keretprogramon belül

3,6

Magyar Meroé Alapítvány A magyar Merowe-gát régészeti projekt ér-tékmentő expedíció támogatására

3,6

Budapesti Történeti Múzeum Kortárs alkotások megvásárlására 3,6 Ház A Réten Kulturális

Egyesület A 13. Országos Diák- és Ifjúsági Film- és

Videószemle 3,5

Közalapítvány A Várszín-házi Nyári Játékok Tá-mogatására

Az Esztergomi Várszínház 2006. évi ren-dezvényeinek

3,5

Pro Kultúra Sopron Kht. A 49. Soproni Ünnepi Hetek 3,5 Állami Műemlékhelyreállítási

és Restaurálási Központ Európai restaurátorok történeti adattára létre-

hozására a kultúra 2000 keretprogramon belül

3,5

Debreceni Csokonai Színház Nagyszínpadi ősbemutatójára 3,5 Katona József Színház Nagyszínpadi ősbemutatójára 3,5 Nyíregyházi Móricz Zsig-

mond Színház Nagyszínpadi ősbemutatójára 3,5

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Kul-turális Kht.

A budafoki Dohnányi Zenekar 2006/2007-es felnőtt bérletsorozatainak

3,5


A filharmónia vendégei című rangos együtte-sek, világhírű szólisták meghívására

3,5

Balassi Kiadó Kft. Kiadói program 3,5 Magvető Kft. Kiadói program 3,5 Hagyományok Háza A magyar állami népi együttes amerikai turné-

jának 3,5

Budapesti Műszaki és Gaz-daságtudományi Egye-tem

Közép 60 – hatvan éves a középülettervezési tanszék címmel kiállítás rendezésére és kiállítási katalógus kiadására

3,5

Magyar Építőművészek Szövetsége

Emering identities – east címmel frissen csatlakozott eu-országok építészetének bemutatására Budapesten

3,5

Semmelweis Egyetem Levéltári raktári állványzat beszerzésére és összeállítására

3,5

Budapesti Történeti Múzeum A Giergl-Györgyi család történetét bemutató kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus megjelentetésére

3,5

Magyar Nemzeti Múzeum Az Év múzeuma 2005 című rendezvény 3,5 Móra Ferenc Múzeum A szegedi középkori vártemplom 2006. évi

feltárására 3,5

Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága

Ulcisia castra római kori katonai tábor nyugati kapujának, falának régészeti feltárására, a polgári település elhelyezkedésének rész-leges tisztázására

3,5

Magyar Fotográfiai Alapít-vány

A magyar fotográfiai múzeum kiállítási prog-ramjainak

3,5

Baki Péter A Fényképészet munkacímû fotótechnikai szakkönyv megjelentetésére

3,5

Bartók Béla Férfikar A Kínában megrendezésre kerülő IV. Kórus-olimpián való részvételre

3,5

1. FÜGGELÉK 251



Csodaceruza Szerkesztősé-ge

A Csodaceruza című gyermekirodalmi műve-ket megjelentető folyóirat támogatására

3,5

Romédia Alapítvány A Historia romani – Roma történelem 6 ré-szes oktató-filmsorozat sokszorosításának támogatására

3,5

Frenák Pál Társulat A 2005/2006-os színházi évadban két új darab bemutatására a Trafóban és Ludwig Múzeumban

3,5

Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége – Mahasz

Fonogram-magyar zenei díj, díjkiosztó gála 3,4

Bárka Színház nagyszínpadi bemutatójára 3,3 Szabadkai Népszínház nagyszínpadi bemutatójára 3,3 Magyar Építészetért Alapít-

vány Az építészet hónapja – 2006 címmel orszá-

gos építészeti fesztivál 3,3

Arsvitae Fiatal Tehetségeket Bemutató Egyesület

Vers-Műsor – televíziós, irodalmi, versmondó oktató műsorsorozat

3,2

NKÖM – külföldi magyar kulturális intézetek igaz-gatósága

A Római Magyar Akadémia programjainak támogatására a bolognai könyvvásáron

3,2

Tárki – Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés

A 10 és 18 év közötti korosztály olvasási és könyvvásárlási szokásai című kutatási programra

3,2

Győr megyei jogú város önkormányzata

Radnai Béla gyűjteményt bemutató képző-művészeti album kiadására

3,1

Filharmónia Budapest és Felsõ-Dunántúl

2006. évi Korunk Zenéje Kortárs Zenei Fesztivál

3,0

Budapesti Fesztiválköz-pont Kht.

A Budapesti Őszi Fesztivál nemzetközi színházi programjainak

3,0

Pannonhalmi Főapátság A pannonhalmi Művészeti Arcustemporum Fesztivál lebonyolítására

3,0

A Jövõ Művészetéért Alapít-vány

Hangversenyek, hangversenysorozatok szervezésére a 2006/2007-es évadban

3,0

Budapesti Filharmóniai Társaság

Belföldi hangversenyélet támogatására 3,0

József Attila Kör Irodalmi Egyesület

JAK műfordító tábor a magyar irodalmi külföl-di fordítói számára

3,0


A József Attila Kör 2006. évi irodalmi táborá-nak

3,0

Írók Alapítványa Kiadói program 3,0 Kortárs Kft. Könyvkiadói program 3,0 Osiris Kft. Kiadói program 3,0 Tiszatáj Alapítvány Könyvkiadói program 3,0 Magyar Építőművészek

Szövetsége Fiatalok feketén-fehéren címmel kétlépcsős,

országos építészeti pályázat és kiállítás 3,0

Upper Studio Kft. 3. Moziünnep 3,0 Kőszeg Pék u. 7. társasház Kőszeg, Pék u. 7. sz. társasház felújítására 3,0 Nagyalásony-dabrony-ne-

messzalóki Társult Evan-gélikus Egyházközség

A dabronyi evangélikus templom részleges felújítására

3,0

Római Katolikus Egyházköz-ség, Bátaszék

Bátaszéki Nagyboldogasszony római katoli-kus templom orgonájának felújítására

3,0




Szent Miklós Templomigaz-gatóság

Szent Miklós templom veszélyelhárítási mun-kálataira (feltárás-előkészítő munkálatok, teherhordó szerkezet megerősítése, szi-getelés)

3,0

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Kiállítás a Denkmal 2006 szakkiállításon és vásáron Lipcsében

3,0

Fővárosi Szabó Ervin Könyv-tár

Könyvtári rendezvények lebonyolítására a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtáraiban és tagkönyvtáraiban

3,0

Markovics Ferenc Jubileumi, kétnyelvű enciklopédia megjelente-tésére

3,0

Magyar Kultúra Alapítvány Régiók találkozása című rendezvénysorozatra 3,0 Bartakovics Béla Művelődési

Központ Közművelődési programok tájoltatása Heves

megye hátrányos helyzetű településein 3,0

Megyei Művelődési és Ifjú-sági Központ

Közművelődési programok tájoltatására Vas megyében

3,0

Ma-ra Magyar Rajzfilm Produkciós Iroda Kft.

A Töredékek-1956 című animációs rövidfilm befejezésére

3,0

Ex Symposion Alapítvány Az Ex Symposion folyóirat 2006. évi 4 lap-számának megjelentetésére

3,0

Digipost Kft A roma reprezentáció a médiában című konferencia

3,0

Tatabányai Szimfonikus Zenekar Egyesület

A zenekar művészi programjainak 3,0

Trafó Kortárs Művészetek Háza

Művészeti projektek, rövid művek bemutatá-sára a Mu színházban

3,0

Baktay Anna Réka Párizsi Magyar Filmhét – #2 lebonyolítására 3,0 Cinema-film Kft. A 37. Magyar Filmszemle kommunikációjára,

promóciójára, filmes sajtófogadására 3,0

Marczibányi téri Művelődési Központ

A Gyermekszínházak Háza programsorozat idei lebonyolítására

3,0


JAK műfordító tábor a magyar irodalom kül-földi fordítói számára

3,0

Budapest Film Kulturális Szolgáltató Kft.

15. Európa Filmhét 3,0

Ciróka Bábszínház A Magyarországi Bábszínházak 8. találkozója című szakmai rendezvény

3,0

Szépírók Társasága A könyv utóélete program hazai rendezvé-nyeinek

3,0

Eurofilm-Studio Kft. A Budaiak című játékfilm-forgatókönyv to-vábbfejlesztésére és a film előkészítésére

3,0

Extreme Film Kft. Az 5716 című filmforgatókönyv továbbfejlesz-tésére és a film előkészítésére

3,0

Film-Art Kft. A Szerecseny Pisti című filmforgatókönyv továbbfejlesztésére és a film előkészítésé-re

3,0

Proton Cinema kft. Rácz Erzsébet: Für Elise című filmforgató-könyv továbbfejlesztésére és a film előké-szítésére

3,0

Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága

Benczúr Emese és Megyik János alkotásai-nak megvásárlására

3,0

1. FÜGGELÉK 253



Unio film műsorkészítő és filmgyártó kft.

Spiró György: Koccanás című drámája alap-ján készülő filmvígjáték-forgatókönyv to-vábbfejlesztésére és a film előkészítésére

3,0

Unio Film Kft. Bartis Attila: Nyugalom című könyve alapján készülő játékfilm-forgatókönyv továbbfej-lesztésére és a film előkészítésére

3,0

Krétakör Alapítvány Tasnádi István: Phaidra, Schimmelpfennig: Előtte-utána és Ibsen:Peer Gynt című elő-adások bemutatására

3,0

Mágus Kft. A magyar zeneszerzők című sorozat (4 x 2 füzet) kiadására

3,0

Erdei Grünwald Mihály Alkotói támogatás erdei Grünwald Mihály részé-re a Mózes című forgatókönyv megírására

3,0

B+É Multimédia Bt. A 100 tagú Budapest Cigányzenekarról ké-szült filmalkotás utómunkálataira, valamint promotálására

3,0

Martin György Néptánc-szövetség

Kortárs Néptánc Fesztivál 2,9


Az On Difference: Focus Eastern Europe című nemzetközi projekt a Kultúra 2000 keretprogramon belül

2,9

Lafferton és Társa Bt. Új könyvpiac című folyóirat 2006. évi 8 szá-mának megjelentetésére

2,9

Színházi Dramaturgok Céhe 2006. évi nyílt fórum 2,8 Tom-Tom Hangstúdió Kft. A könnyűzenei és kortárs magyar jazz művé-

szek lemez megjelentetésére hazai és kül-földi terjesztésére

2,8

Győri Balett Halmet című kétfelvonásos balett bemutatá-sára Marie Brolin tani koreográfiájával

2,8

Kortárs Balettért Alapítvány Az Ütközések munkacímű produkció bemuta-tására

2,8

Magyar Állami Operaház Elfújta a szél Pártay Lilla Kossuth-díjas, kiváló-, érdemes művész 3 felvonásos ba-lettje

2,8

Magyar Országos Levéltár Nemzetközi találkozókon, konferenciákon való részvételre

2,8

Magyar Nemzeti Múzeum Erődítés- és temetőrészletek feltárására Zalavár-várszigeten (9–17. század)

2,8

Magyar Belsőépítész Egye-sület

A modern magyar belsőépítészet adattára című kiadvány 1. részének (1945–1965) előkészítő munkálataira

2,8

Magyar Újságírók Országos Szövetsége

Sajtófotó kiállítás 2006 2,7

Jakobi Koncert Kft. A zongora elnevezésű hangversenysorozat 5 hangversenyének a Zeneakadémia nagy-termében

2,7

Magyar Illusztrátorok Társa-sága

A 2005-ös bolgnai gyermek- és illusztrációs könyvvásáron való magyar részvétel költ-ségeihez

2,7

Örökség Gyermek Népmű-vészeti Egyesület

Kárpát Medencei Néptánc Fesztivál 2,6




Anyám Fekete Rózsa Köz-hasznú Alapítvány

Anyám fekete rózsa magyar nyelvű nemzet-közi vers- és prózamondó találkozó

2,6

Budapesti Corvinus Egyetem Gördülőállványos raktári rendszer beszerzé-sére

2,6

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Liszt Ferenc Zeneakadémia alma mater koncertek

2,6

Erzsébet téri Kulturális Központ és Park

A Gödör klub júniusi négynapos fesztivál-jának lebonyolítására

2,5

Magyar Operatőrök Társa-sága H.S.C.

Aranyszem – Fesztivál – 2005 2,5

Bárka Színház Kht. A közép- és kelet európai színházi műhe-lyek találkozójának a bárka színház- ban

2,5

Debreceni Csokonai Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5 Radnóti Miklós Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5 Új Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5 Veszprémi Petőfi Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5 Újvidéki Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5 Gyergyószentmiklósi Figura

Stúdió Színház kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5

Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5

Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

kamaraszínpadi ősbemutatójára 2,5

Danubia Egyesület A Danubia Szimfonikus Zenekar őszi koncert-turnéja Mozart-műsorral a vidéki városok-ban Rost Andrea művésznővel

2,5


Ifjúsági hangversenyek Budapesten 2,5


Győri két zenekari és egy oratórium zenekari bérlet

2,5

Moziüzemeltető Kulturális Alapítvány

Filmművészeti Nyári Egyetem 2,5

Kővágóörs-Révfülöp-Kapolcs (Sion) Evangéli-kus Egyházközség

Taliándörögdi evangélikus templom vizesedő falainak szárítására, régi, tűz és életve-szélyessé váló villanyvezeték rendszeré-nek átépítésére

2,5

Telin Telekommunikációs Kft.

Szegedi építészek és más területen élő alko-tók szegedi vonatkozású munkáinak be-mutatására

2,5

Terc Kft. Kozma Lajos és az új ház című könyv kiadá-sára

2,5

Vince Kiadó Kft. Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultú-ra magyarországon című munkájának megjelentetésére

2,5

Bartakovics Béla Művelődési Központ

Szakmai rendezvények a Bartakovics Béla Mûvelõdési Központban

2,5

Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Köz-pont

Jersze, emlékezzünk című közművelődési programok tájoltatására Baranya közmű-velődési szempontból hátrányos helyzetű településein

2,5

1. FÜGGELÉK 255



Bács-kiskun Megyei Önkor-mányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete

Pályázat közművelődési programok tájoltatá-sára

2,5

Békés Megyei Művelődési Központ

Közművelõdési programok tájoltatására Békés megyében

2,5

Pest Megyei Közművelődési Intézet

Közművelõdési programok tájoltatása: me-gyeházi ajándék címmel

2,5

Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht.

Szüreti felvonulás és a bornépek dalai c. dalverseny gálájának lebonyolítására

2,5

Nemzetközi Tánc- és Kultúra Alapítvány

A Táncművészet című lap 2006. évi 6 lap-számának megjelentetésére

2,5

Magyar Rádió Zrt. Hangversenyciklus 2006. Hommage a Bartók címmel

2,5

Partizán Music Kft. A Budapesti Kongresszusi Központban meg-rendezésre kerülő Bálint-napi musical- gála

2,5

Katapult Film Kft Európai forgatókönyvírói kurzus lebonyolítá-sára

2,5

Thália Színház A 2006. évi tavaszi produkciók bemutatására, valamint a Madách Imréről szóló előadás utaztatására

2,5

Szolnoki Szimfonikus Zene-kar Alapítvány

A zenekar önálló weboldalának készítésére és hangszer vásárlására

2,5

Magyar Iparművészeti Egye-tem

A Magyar Iparművészeti Egyetem Textil Tan-székének 2006 évi kiállítására Athénban

2,5

Fórum Film Alapítvány Prizma V. Nemzetközi Ökumenikus Filmtalál-kozó lebonyolítására

2,5

Katona József Színház Az Ivanov című elõadás bemutatására Bogo-tában

2,5

Cinemart Kft. Markovits Ferenc: a Titkok légijárata című dokumentumfilm elkészítésére

2,5

Ikon Stúdió Kft. Leader-pályázat című dokumentumfilm előké-szítésére

2,5

Ma-Ra Magyar Rajzfilm Kft. Az Animare necesse est című dokumentum-film elkészítésére

2,5

Meteor-Film Bt. A Terror tere címû dokumentumfilm elkészí-tésére

2,5

Munkart Bt. A Moszkva téri galeri szétverése 1964–68 között című dokumentumfilm előkészítésé-re és gyártására

2,5

Partnersfilm Kft. Kovács Kristóf: Malaccal teljes című doku-mentumfilm előkészítésére és gyártására

2,5

Real-Stúdió Kft. A ne átkozd a sötétséget, gyújtsál világot című dokumentumfilm előkészítésére és gyártására

2,5

Szemtől Szembe '99 Alapít-vány

Filmes workshop 2,5

Katona József Színház A Médeia és az Ivanov című produkciók bemutatására az Ute XIV. fesztiválján Rómában

2,5




Corvineum Alapítvány Harag György emléknapok (II. kiadás) a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

2,5

Csiky Gergely Színház Pintér Béla és társulata kaposvári vendégjá-tékaira

2,5

Művészetek Háza Színházi előadások fogadására 2,5 Színház- és Filmművészeti

Egyetem A Színház és Filmművészeti Egyetem új

színházi produkcióinak bemutatására a 2005/2006-os tanévben az Ódry színpa-don és a padláson

2,5

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Magyarország katonai története 1918–48 című állandó kiállítás zárásához

2,5

Tilos Kulturális Alapítvány A Radio.territories program a Kultúra 2000 keretprogramon belül

2,5

Alapfy Grafikai Kft. Vámos Magda: Félévszázad divatja Magyar-országon című kiadvány megjelentetésére

2,4

Dóm Bt. Könyves extra című lap 2006. évi 11 számá-nak kiadására

2,4

Janus 62 Bt. Kortárs magyar építészek portréfilm-soroza-tára XII. Kőműves címmel a Duna televízi-óban

2,4

Thália Színház Kht. A vidéki színházak találkozójának 2006. évi

2,3

Örkény színház kamaraszínpadi bemutatójára 2,3 Showhivatal produkció Kft. A Modern Art Orchestra koncertsorozata

kortárs magyar szerzők jazz-nagyzenekarra írott darabjaiból

2,3

Magyar Levéltárosok Egye-sülete

A Magyar Levéltárosok Egyesülete tagjainak részvételére nemzetközi és külföldi szak-mai fórumokon

2,3

Fõvárosi Szabó Ervin Könyv-tár

A Nagy Könyv program 100-as listájáról kiválasztott könyvek beszerzésére a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárnak és a fõváros iskolai könyvtárainak

2,3

NKÖM A múzeumi és a múzeumpedagógiai nívó-díjak, valamint a közművelődési nagyren-dezvények díjainak átadásához

2,3


A How to do things... in the middle of (no)where? című nemzetközi projektre a Kultúra 2000 keretprogramon belül

2,3

Pintér Béla és Társulata A Moral Insanity címû elõadás ősbemutatójá-ra

2,3


Dv8 Physical Theatre (anglia): Just for show című előadásának bemutatására a trafó-ban

2,3

Bozsik Yvette Alapítvány Playground munkacímen és produkció létre-hozására a Katona József Színházban

2,2

Erős Táncért Alapítvány A Fortedanse – Horváth Csaba új társulatá-nak bemutatójára kamarazene munka-címmel

2,2

Sárospataki Református Kollégium

Nyersanyagok, elszívó fülke beszerelésére, vegyszerek vásárlására

2,2

1. FÜGGELÉK 257



Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága

Geofizikai kutatások elvégzésére Mursella római municipium területén

2,2


A párizsi magyar intézetben rendezendő illuziók – textilfalak – falfestmények című kiállításra

2,2

Hagyományok Háza VIII. Országos Népi Mesterségek Mûvészete pályázat és kiállítás

2,1

Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány

Jazz Hungaricum megjelentetésére 2,1

Csongrád Megyei Közműve-lődési Tanácsadó Köz-pont

VIII. Közművelõdési Nyári Egyetem (művelő-dés – műveltség)

2,1

Eötvös Loránd Tudomány-egyetem

Európai váradatbank létrehozására középkori várak a Rajna–Duna vidékén, mint Európa központi tájának védelmére érdemes kul-turális örökség címmel

2,1

Színház- és Filmművészeti Egyetem

Az egyetem fesztiválszerepléseire és külföldi programjára a 2006. február 1. és augusz-tus 31. közötti időszakban

2,1

Vajda Lajos Stúdió Kultu-rális Egyesület

A VIII. performance és nehézzenei fesztivál lebonyolítására

2,0

Kaláka Zenei Művészeti Alapítvány

27. Kaláka Folkfesztivál 2,0

Millenáris Programiroda A Jazz-jump fesztivál és workshop 2,0 Jurisics-vár Művelődési

Központ és Várszín- ház

Országos Amatőr Kamarazenei Fesztivál 2,0

Pécsi Kulturális Központ VIII. Pécsi Tavaszi Fesztivál 2,0 Maszk Magyarországi

Alternatív Színházi Központ

A Thealter International – szabad színhá-zak XVI. Nemzetközi találkozója című fesztivál Szegeden

2,0

Alba Regia Táncegyesület XI. Nemzetközi Népművészeti Fesztivál és Szakmai Konferencia

2,0

Békés Megyei Népművé-szeti Egyesület

VII. Körös-völgyi Sokadalom háromnapos regionális fesztivál

2,0

Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ

Minden magyarok című XII. Nemzetközi Néptáncfesztivál

2,0

Kossuth Lajos Művelődési Központ, Sátoraljaúj-hely

XVIII. Zemplén Nemzetközi Néptánc-fesztivál

2,0

Kaláka Alapítvány A XXVI. Kaláka Folkfesztivál megrendezé-sének utólagos támogatására

2,0

Danubia Egyesület A Danubia szimfonikus zenekar bérletsoroza-ta a 2006/2007-es szezonban

2,0


Filharmónia-Raiffeisen bérlet Szombathelyen 2,0


Külföldi vendégművészek meghívására a budafoki Dohnányi zenekar 2006/07. éva-di koncertjeire

2,0

Bükk Kultúrájáért Művészeti Alapítvány

Nyári zeneakadémia Bélapátfalván 2,0





Jurij Szimonov mesterkurzusa 2006 nyarán Budapesten

2,0

Magyar Jazz Szövetség VI. Budapesti Big Band találkozó 2,0 Magyar Rádió Zrt. Emerton-díjátadó gálakoncert 2006 2,0 Magyar Írószövetség A Magyar Írószövetség nemzetközi rendez-

vényeinek lebonyolítására 2,0

Magyar Írószövetség A Magyar Írószövetség vidéki ünnepi könyvheti rendezvényeinek lebonyolításá-ra

2,0

Szépírók Társasága A könyv utóélete címmel határontúli rendez-vények

2,0

Pécsi Nemzeti Színház A Bonnie & Clyde című produkció létrehozá-sára

2,0

Mu Színház Egyesület Külföldi társulatok és szólisták fogadására a 2006–2007-es évadban

2,0

BM Duna Palota és Kiadó Határon túli magyar táncegyüttesek (Három-szék, Őrkő, Gyimesközéplok) vendégsze-replésére a XI. Duna Karnevál nemzetközi kulturális találkozón

2,0

Magyar Építész Kamara Építész évkönyv megjelentetésére 2,0 Magyar Grafikusművészek

Szövetsége Sokszorosított grafikák készítésére az orszá-

gos grafikai műhelyben – Vác 2,0

Magyar Könyvtárosok Egye-sülete

Az MKE XXXVIII. vándorgyűlésének, határon-túli és EU-s országokból meghívott könyv-tárosok részvételével

2,0

Canticum Kft. Karl Heinz Wörner: A zene története című könyvének magyar nyelvű kiadására

2,0

Fõvárosi Szabó Ervin Könyv-tár

Perczel Anna: A régi pesti zsidónegyed című könyv megjelentetésére a város arcai so-rozatban

2,0

História Alapítvány Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várka-tonasága (16–17. század) című kötet ki-adására

2,0

Katordór-Csimota Könyvki-adó Kft.

Marianne Poncelet: A csodafa című könyv és cd megjelentetésére

2,0

Néprajzi Múzeum Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen. A Kováts Napfényműterem száz éve című kötet megjelentetésére

2,0

Kiss József Könyvkiadó Kft. A Könyvhét című folyóirat 2006. évi 12 szá-mának megjelentetésére

2,0

Mazsola Film Bt. III. Film.dok (magyar–román dokumentumfilm fesztivál)

2,0

Budapest Fõváros Levéltára Budapest régi térképei III–IV. című DVD forráskiadvány előkészítésére

2,0

Nógrád Megyei Levéltár Megtorlások a 20. századi Magyarországon című konferencia

2,0

Tipp-cult Kft. A dokk.hu irodalmi portál korszerűsítésére és továbbfejlesztésére

2,0

Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága

Gorsium-az Augustus templomtól DK-re található szoba falfestményeinek restaurá-lására

2,0

1. FÜGGELÉK 259



Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága

Központi textilraktár kialakítására (III. ütem) 2,0

Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága

Szőnyi István: Esti vonat című festményének megvásárlására a Szőnyi István Múzeum számára

2,0

Petőfi Irodalmi Múzeum műtárgyvásárlásra 2,0 Baranya Megyei Múzeumok

Igazgatósága A pécsi Victor Vasarely Múzeum gyűjteménye

ismertetésére: a teljes gyűjteményi kataló-gus megjelentetésére a művész születése centenáriumi évében

2,0

Ernst Múzeum Kht. Miklós Gusztáv és Csáky József képzőművé-szekről szóló kiállítás és hozzá kapcsoló-dó kiadvány megjelentetésére

2,0

Iparművészeti Múzeum A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múze-um kínai festészeti kiállításának és kísérő kiadványainak megjelentetésére

2,0

Magyar Nemzeti Múzeum Szent Erzsébet tisztelete a Kárpát-medencé-ben című kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus

2,0

Ficze Lászlóné Népi műemlék vályogház helyreállítására 2,0 Hajdúsámsoni Református

Egyházközség Hajdúsámsoni református templom tető és

ereszcsatornák felújítására 2,0

Hetesi Református Egyház-község

Hetesi református templom állagmegóvó felújítására

2,0

Kőszeg, Chernel u. 3. tár-sasház

Kőszeg, Chernel u.3. sz. lakóépület utcai homlokzatának felújítására

2,0

Mária Magdolna Római Katolikus Egyházközség

Sződi római katolikus plébánia épületének homlokzati helyreállítására

2,0

Polgármesteri Hivatal, Haj-dúböszörmény

Hajdúböszörmény, Polgári utca 92–100. alatti műemlék együttes helyreállítására

2,0

Települési Önkormányzat, Gyepükaján

Gyepükaján, nagykeszi templomrom állag-megóvására

2,0

Vanyola Község Önkor-mányzata

Vajda Péter emlékház-tájház felújítására 2,0

Bács-Kiskun Megyei Önkor-mányzat Múzeumi Szer-vezete

A középkori Sármégy falu templomának és temetőjének feltárására

2,0

Terc Kft. Déry Attila: Budapest építészeti topográfia 4., VIII. kerület című könyv kiadására

2,0

Katona József Megyei Könyvtár

Az MKE 38. vándorgyűlése elõkészítésére és 2,0

Fotografus.hu Alapítvány Dunaújvárosi Fotográfiai Biennálé létrehozá-sára

2,0

Új Mandátum Bt. Szilágyi Sándor: Formaújító törekvések a magyar fotóművészetben, 1965–1990 cí-mű fotóalbum kiadására

2,0

Terc Kft. Id. Janáky István című könyv kiadására 2,0 Nyugat-Magyarországi

Egyetem Háromdimenziós nyomtató beszerzésére 2,0

Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ

Baranyai Mediterrán Ősz 2006. 2,0




Jász-Nagykun-Szolnok Me-gyei Művelődési, Tovább-képzési és Sport Intézet

Művészeti programok tájoltatása Jász-Nagykun-Szolnok megyében

2,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közmûvelõdési Intézet

Közművelődési programok tájoltatására 20 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települé-sen

2,0

Veszprém Megyei Közműve-lődési Intézet

Faluról falura – barangolás a művészetekben című tájműsorok tájoltatására Veszprém megye kistelepülésein

2,0

Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság

A XIV. Szent Erzsébet ünnep 2,0

Csíky-MED Bt. A német évad kapcsán szobor- és képanyag bemutatására Berlinben, illetve más né-met tartományi fővárosokban

2,0

Krstic Milorad Krstic Milorad festőművész ljubljanai életmű-kiállításának

2,0

Parlando Hangoskönyvkiadó Kft.

Az alábbi hangoskönyvek megjelentetésére: Thomas Mann: Halál Velencében, Márai Sándor: Füveskönyv, Lázár Ervin: mesék felnőtteknek, Dickens, Charles: Karácso-nyi Ének, Baricco, Alessandro: Selyem

2,0

Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma

Ünnepségsorozat lebonyolítására az iskola fennállásának 475. évfordulóján

2,0

Such, Földvári & Partners Kft Kommunikációs előadássorozat 2,0 Helio-Biblos Kht. Az Egy szerelem három éjszakája című

zenés játék klezmerváltozatának bemuta-tására

2,0

Korona Kiadó Csapody Miklós: A díszmadár és az Erdélyi féniks című köteteinek megjelentetésére

2,0

SzimplaFilm A Nyócker! című film nemzetközi forgalmazá-sára és az új Gauder-film előkészítésére

2,0

Az Élet Menete Alapítvány Az I. ENSZ holokauszt-emléknapi megemlé-kezés lebonyolítására

2,0

Anyahajó Kulturális Egyesü-let

A Merlin Színházban megrendezendő Tűsa-rok-estek lebonyolítására

2,0

L'art pour l'art Társulat A társulat erdélyi turnéjának lebonyolítására 2,0 Ungár Anikó A Bűvész Színház vidéki előadássorozatának 2,0 Stádium Alapítvány Sorsod művészete 2. – Gérecz Attila versei

és Utóélete című antológia nyomdai elő-készítésére és nyomdaköltségre

2,0

Vízügyi Múzeum Térképek a félhold árnyékából című térképka-talógus megjelentetésére dvd-n

2,0

Magyar Virtuózok Kamara-zenekar

A kamaraegyüttes koncertsorozatának támo-gatására

2,0

Szépírók Társasága Az elmúlt 30 év magyar irodalmának újraér-telmezésére (10 kritikus 10 kötet) és az ehhez kapcsolódó szimpózium megszer-vezésére

2,0


A 2006. évi V. Gyermekkönyvnapok 2,0

1. FÜGGELÉK 261



Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

XI. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé 2,0

Magyar Kórusok és Zene-karok Szövetsége – Kóta

A Kóta 2006. első félévi nagyrendezvényei 2,0

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete

Kéz-mû a múzeumban című professzionális iparművészek seregszemléjére az ipar-művészeti múzeumban

2,0


2005. évi Felsőoktatási Tankönyv-, Szak-könyvkiállítás és Konferencia

2,0

Katapult Kft. III. Madzag filmnapok 2,0 Magyar Filmunió Kft. Fókuszban a magyar film című rendezvényen

történõ filmes részvételre 2,0


Nemzetközi konferencia a népi kézművesség támogatási modelljeiről

2,0

Magyar Írószövetség 2006. I. félévi irodalmi rendezvények lebonyo-lítására

2,0

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete

A hódmezővásárhelyi kerámia művésztelep programjainak Magyarországon és kül-földön

2,0

Krétakör Alapítvány A Fekete ország és a Siráj című előadások bemutatására Kanadában a Carrefour International de Théatre de Québec Fesz-tiválon

2,0

Honvéd Együttes Technikai eszközök beszerzésére 2,0 Magyar Képzőművészek és

Iparművészek Szövetsé-ge

Design – Made in Hungary című vándorkiállí-tás tallini és rigai bemutatására

2,0

Nógrád Megyei Levéltár Salgótarjáni felekezeti anyakönyvek (1745–1870) adatbázis-segédletének kialakításá-ra

2,0

Marczibányi téri Művelődési Központ

Gyermekszínházak háza című programsoro-zat folytatására a Marczibányi téri műve-lődési központban

2,0

Fejér Megyei Művelődési Központ

A Fejér megyei művelődési központ nemzet-közi, országos és regionális népművészeti programjainak

2,0

Magyar Építőművészek Szövetsége

A www.magyarepitomuveszet.hu (www.m-e-m.hu) internetes portál megjelentetésé-re,fejlesztésére

2,0

Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar kortárs képzőművészeti alkotások megvásárlására

2,0

Képző- és Iparművészeti Lektorátus

A Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíj ötven éve című kötet megjelentetésre

2,0

Holmi A Holmi című folyóirat megjelentetésére 2,0 Arc Művészeti Szolgáltató

Kft. Az Európa Kulturális Fővárosa 90 db city-light

posterből álló kiállításának lebonyolítására 2,0

Fekete Doboz Alapítvány A Mozgóképes történelem című film beta-kópiájának elkészítésére és annak sok-szorosítására

2,0

2. FÜGGELÉK

AZ IFJÚSÁGI FESZTIVÁLOK 2006. ÉVI TÁMOGATÁSA

Pályázó szervezet A fesztivál neve Elnyert


IntaktLead 2006 szervező Kft

EFOTT: Egyetemisták és Főiskolások Orszá-gos Turisztika Találkozója 2006

18,0

Veszprémi Fesztiváliroda Kft.

VII. Veszprémi Utcazene Fesztivál 14,5

Szegedi Ifjúsági Ház Kht. Szegedi Ifjúsági Napok 14,0 Kapolcsi Kulturális és Ter-

mészetvédelmi Egylet Ifjúsági és gyerekprogramok a Művészetek

Völgye 2006 fesztiválon 7,5

Delta Fest Kft. Hegyalja Fesztivál 2006 7,0 Zed Fesztiválszervező Kft WAN2 Fesztivál Mezőtúr 2006 7,0 Magyar Úttörők Szövetsége Esélyt a jövőnek! 5,5 Debreceni Campus Kht. V. Vekeri-tó Fesztivál 5,0 Rózsa Records Kft. Tabán Fesztivál 2006 5,0 Állami Gondoskodásban Élő

és Veszélyeztett Fiatalok Támogatásáért Alapít-vány

Ágota X. Fesztivál 4,5

Cimbora Alapítvány az egészséges és kulturált gyermekekért

Országos Cimbora Fesztivál 3,5

Magyarok Öröksége Alapít-vány

Summerfest Ifjúsági Folklórfesztivál 3,0

SIEN Nemzetközi Diákcse-réért Alapítvány

INherit to INnovate 10. Jubileumi Pécsi Nem-zetközi Kultúrhét

3,0

Aranyeső Alapítvány az Egészséges Emberért

Szent Rita Családi Fesztivál 2,5

Auduo Kft Rockabilly - Rock & Roll Fesztivál 2,5 Gyulaffy László - Csobánc

Váráért Alapítvány Gyulaffy Napok Csobáncért 2,5

Új Fejezet Orosházáért Egyesület

Ifjúság és az Európai Unió Diákszeminárium 2,5

Lehetőséget Mindenkinek Alapítvány

Tiszatavi Hétvége 2,0

Metszés.hu Baráti Társaság Egyesület

Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok 11. találkozója

2,0

Sportpalánta Központ Sport-egyesület

Játszótér fesztiválsorozat 2,0

Amatőr Zenészek Egyesülete IV. Váci Amatőr Zenekari Fesztivál 1,9




MI-HO Protokoll Kft Lufikarnevál 1,5 Georgikon Hallgatói Egyesü-

let Ferasztikus Diáknapok 2006 1,5

Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület

KOMP Fesztivál - EGÉSZségedre! 1,5

Suliexpo 2000 Alapítvány Suliexpo IX. Nemzetközi Gyermek- és ifjúsági találkozó

1,5

TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház

Fogyatékkal élő fiatalok III. művészeti feszti-válja

1,5

Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete

VI. Diák-médiafesztivál 1,0

Egyszervolt a Magyar Gyer-mekkultúráért Alapítvány

Egyszervolt Budán fesztivál 2006 1,0

Magyarbánhegyesi Ifjúsági Egyesület

Együtt az élhetőbb településért 1,0

Magyarországi ifjúsági fesztiválokra: 125,9 Magyar Ifjúsági Értekezlet Félsziget Fesztivál 2006 7,5 Magyar Ifjúsági Közösség Őszi Pozsonyi Ifjúsági Fesztivál 2,0 Dombos Polgárok Egyesüle-

te Dombos Fest 2006 2,0

Lendvai Ifjak Egyesülete Life Fesztivál 1,1 Határon túli ifjúsági fesztiválokra: 12,6 Megítélt támogatás összesen: 138,5

3. FÜGGELÉK

A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK 2006. ÉVI TÁMOGATÁSA

Szabadtéri színház Elnyert támogatás (millió forint)

Gyulai Várszínház 49 Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza 49 Szegedi Szabadtéri Játékok 42 Szabad Tér Színház, Budapest 32 Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis 29 Esztergomi Várszínház 22 Szentendrei Teátrum 19 Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Kőszeg 12 Zalai Nyári Színházak 12 Pécsi Szabadtéri Játékok 12 Pannon Várszínház, Veszprém 11 Ferencvárosi Nyári Játékok 4 Keszthelyi Nyári Játékok 4 Pro Kultúra Sopron – Soproni Ünnepi Hetek 2 Fülep Lajos Városi Művelődési Központ (Pécsvárad) 1

Forrás: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi

CLIII. törvény 7. számú mellékletének c.) pontja

4. FÜGGELÉK

REGIONÁLIS SZINTEN TÁMOGATOTT

FESZTIVÁLOK 2006-BAN


támogatás (ezer forint)

Zongora Ünnepe Keleten Alapítvány

Tiszadobi Zongorafesztivál megvalósítása 9 875

BTH – Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.

Nyár a Lánchídon 7 000

Szabad Tér Színház Kht. Budapesti Nyári Fesztivál 5 000 Budafok-Tétény Önkormány-

zata XVII. Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál 5 000

Budapesti Agrárkamara Köztestület

Tavaszi Bor Fesztivál 5 000

Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Mecsek-nádasd

Várszínházak hava a Zengőalján 5 000

Érmellék Kistérségi Innováci-ós Kht.

Bocskai Napok az Érmelléken Kulturális és Hadörténeti Fesztivál

5 000

Pro Visegrád Kht. XXI. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 4 000 Medgyesegyháza Önkor-

mányzat Dinnyefesztivál 2006. 4 000

Apaj Önkormányzata Kiskunsági pásztor és Lovasnapok megrendezé-se

4 000

Békéscsaba MJV Önkor-mányzat

Csabai Kolbászfesztivál marketing terve 3 996

SA-ZO Sport és Szabadidő Egyesület

Az Aranynyereg történelmi és gasztronómiai fesztivál megrendezése Zsákán

3 798

Csongrádi Idegenfogalmi Kft. XVI. Körös-Toroki Napok 3 382 Kis-Bihar Idegenforgalmi és

Turisztikai Egyesület Bihari Morzsóka Fesztivál 3 000

Mezőtúr Önkormányzata ArTÚR Művészeti Napok az Észak-Alföldi Régió Fejlődéséért

3 000

Sillye Gábor Művelődési Központ

A XIII. Hajdúhét megrendezése 3 000

Hortobágyi Természetvédel-mi és Génmegőrző Kht.

Pásztorok Ünnepe Hortobágy 2006 3 000

Kisköre Önkormányzata XX. Kiskörei Triatlon Fesztivál, a Tisza-tavi régió országos vonzerővel bíró sport és turisztikai rendezvénye

3 000

Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

Tisza-tavi települések randevúja 3 000




Polgári Kistérség Többcélú Társulása

„Polgár térségi kulturális napok” rendezvény támogatása

3 000

Sarud Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál Sarudon 2006. augusztus 5.

3 000

Tiszanána Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál az Álomparton 3 000 Kisköre Önkormányzata 2006. évi kiskörei Tisza-tavi Fesztivál 3 000 Tiszafüred Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál 3 000 V.I.P. Arts Management Kft. Budafest Nyári Zenei Fesztivál – Belvárosi Nyári

Szimfonikus konc. 3 000

V.I.P. Arts Management Kft. Budafest Nyári Zenei Fesztivál – Budavári Nyár-esti előadások

3 000

Ferencvárosi Önkormányzat Kulturális Örökség Napok 3 000 Karcag Önkormányzata VIII. Birkafőző Verseny 2 999 Tiszabábolna Önkormányza-

ta IV. Tisza-tavi Fesztivál Tiszabábolnán 2006.

július 15. 2 998

Tiszacsege Önkormányzata Csege Napok 2006. „Tisza-virágzástól a Délibá-big”

2 994

Kunhegyes Önkormányzata Konok Kunok Kavalkádja 2006. 2 970 Tiszaroff Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál megrendezése 2 970 Tiszacsege Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál nyári rendezvénysorozat 2 970 Sárrétudvari Önkormányzat Hagyományőrző Napok a Sárréten 2 910 Tiszaújváros Önkormányzata II. Tiszaújvárosi Juniális 2 860 Abádszalók Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál - Abádszalók 2 800 Püspökladány Önkormányza-

ta Püspökladányi Sárréti Napok rendezvény meg-

valósítása 2 720

Somogy Megye Önkormány-zata

A VIII. Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozat marketingkampánya

2 500

Kisköre Cigány Önkormány-zata

III. Országos Roma Kulturális Napok Kiskörén 2 353

Pátria 2004. Kht. V. Tisza-tavi Folkfesztivál 2 240 Berettyóújfalui Hagyomány-

őrző Önkéntes Tűzoltó és Sportegyesület

III. Bihari Nemzetközi Kocsifecskendő Verseny és Tűzoltó Fesztivál

2 200

Jász-Nagykun-Szolnok Me-gyei Népművelők Egyesü-lete

A natúr szépség és a modern nő - III. Tisza-tavi életmódfesztivál

2 200

Hortobágy Önkormányzata Hortobágyi Hídivásár 2 198 Tiszaújváros Önkormányzata IV. Tisza-tavi Fesztivál 2 151 DUÓ Kft. „A borok régiója a régió borai” rendezvény 2 000 Jászapátiak Baráti Egyesüle-

te Települési összefogással megvalósuló turisztikai

rendezvények szervezése 2 000

Kazár Önkormányzata XVI. Kazári Búcsú 2 000 Vállalkozók Klubja Turisztikai vonzerőt növelő „Lőrinc napi” hagyo-

mányőrző rendezvények 2 000

Tokaj Önkormányzata Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok - 2006 2 000 Városi Művelődési Központ

és Könyvtár Encs VI. Abaúji Művészeti Fesztivál 2 000

Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Inté- zet

XI. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál 2 000

4. FÜGGELÉK 269



József Attila Művelődési és Konferencia Központ

22. Nemzetközi Dixieland Fesztivál [Salgótarján] 2 000

Sátoraljaújhely Önkormány-zata

Zempléni Fesztivál rendezvényeinek szervezése Sátoraljaújhelyen

2 000

Egressy Béni Művelődési Központ

VI. Borsodi Művészeti Fesztivál 2 000

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

VI. Gömör-Tornai Fesztivál megrendezése 2 000

Muzsikál az Erdő Alapítvány Muzsikál az erdő mátrai művészeti napok 2 000 Egressy Béni Művelődési

Központ XI.Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál 2 000

Parád Önkormányzata XXI. Palócnapok 2006. Parád 2 000 Bogács Önkormányzata Bogács országos érdeklődést kiváltó rendezvé-

nyei 2 000

Bánk Önkormányzata Bánki Nyár 2006 2 000 Verpelét Önkormányzat Verpelét a bor és a nóta faluja 2 000 Sirok Önkormányzata X. Siroki Várnapok 2 000 Bátonyterenye Önkormány-

zata „Értékeink őrzése közös feladat, megőrzésük

közös büszkeség.” 2 000

Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvány

Mátyás Király Reneszánsz Hétvége Mezőköves-den

2 000

Füzérért Alapítvány IV. Füzéri Vár Napok 2 000 Sárazsadány Önkormányzat Sárazsadányi Zempléni Fesztivál 2 000 Bokor Önkormányzata IV. Bokori Traktormajális 2 000 Terény Önkormányzata Terényi Nemzetiségi Nap és Terényi Színházi

Napok 2006 2 000

Bükk Kultúrájáért Művészeti Alapítvány

V. Bükki Művészeti Napok - Nyári Zeneakadémia 2 000

Kapolcsi Kulturális és Termé-szetvédelmi Egylet

A Művészetek Völgye kistérségének marketing-eszközei

2 000

Tiszadorogma Önkormányza-ta

Vesszős napok 2006 2 000

Tiszakeszi Önkormányzata I. Keszi Napok 2 000 Tiszafüred Önkormányzata Nemzetközi Gasztronómiai és Sportfesztivál 2 000 Óbudai Társaskör Óbudai Nyár 2 000 Musica Hermina Alapítvány Zenei Fesztivál a Vajdahunyadvárban 2 000 Visualpower Kft. Budapesti Tér-Film-Zene Fesztivál 2 000 Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumok Majálisa 2 000 Borfalu Kht. Borfalu 2006 2 000 Tiszabábolna Önkormányza-

ta Viszlát Nyár - 2006. augusztus 26. Szevasz Nyár

programsorozat Tiszabábolnai állomása 1 999

Villány-Siklósi Borút Egyesület XI. Európai Bordalfesztivál 1 998 Dédestapolcsány Önkor-

mányzata 158. Dédesi nemzetiségi fesztivál 1 995

Kozárd Önkormányzata „Almavirág Fesztivál” és „Magyar Ízek-Magyar Színek” turista csalogató programsorozat Kozárdon

1 995

Szerencs Önkormányzata Eurorégiós Kulturális Találkozó 1 988 Kossuth Lajos Művelődési

Központ IV. Vadételfőző verseny 1 925




Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság

XIV. Szent Erzsébet Ünnep 1 920

Kétpó Önkormányzata Alföldi Betyárételek - főzőfesztiválja 1 915 Déryné Művelődési Központ XI. Jászberényi Nyár - Vigadalmi Napok

(2006.július 27.-augusztus 13.) gazdasági, kulturális és sport rendezvénysorozat

1 900

Egri Szőlészeti Borászati Kht. X. Egri Bikavér Ünnepe Szt. Donát Napján 2006 1 900 Tarcal Önkormányzata Tokaj-hegyaljai Borverseny megrendezése 1 900 Kisnána Önkormányzat Kisnánai rendezvénysorozat 1 851 Tállya Önkormányzata Tokaj-hegyaljai Vigasságok - Szüreti Nap Európa

mértani középpontján 1 836

Edelény Hegyközség Császta Szőlőhegyi Búcsú 1 756 Tolcsva Önkormányzat III. Tolcsvai Borfesztivál 1 620 Harkány Önkormányzata IV. Harkányi Big band és Jazz fesztivál 1 552 Vizsoly Önkormányzata Vizsolyi Nyári Esték 1 548 Szentistván Önkormányzata Három napos matyó lakodalom - egy napon

Szentistvánon 1 543

„Királyi Szakácsok Nyomdo-kán” Hagyományőrző Egyesület

XIV. Nemzetközi Királyi Szakácsverseny 1 500

Balaton M. & K. Amatőr Művészeti Egyesület

16 Nemzetek fesztiválja - XIII. Nemzetközi Balatonkeresztúri Fúvózenekari Találkozó Balaton Nyár ’06 Balatonmáriafürdő Fesztivál. 2006 július 27-30.

1 500

Tamási Önkormányzata Tamási Nyár 2006 1 500 A Művelődés Háza XI. Sárospataki Dixieland és Blues Fesztivál 1 500 Roxer Produkció Kft. Az Etyek-Budai térség turisztikai fejlesztése, a

IV. Etyek Pincefesztivál 1 500

Abádszalók Önkormányzata Pünkösdi király választás - Lovasnap 2006. Abádszalók

1 500

Táncház Egyesület XXVI. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodó-vásár

1 500

Liget Köztársaság Egyesület VI. Pannon Bországgyűlés 1 500 Tiszafüred Önkormányzata I. Nemzetközi Tiszafüredi Folkfesztivál 1 490 Bonyhád Önkormányzata „Bonyhádi Nyár” rendezvénysorozat 1 400 Fonyód Önkormányzata Vizek és ízek fesztiválja 1 400 Fiatalok Képzését Szervező,

Polgári Nevelését Támo-gató Egyesület

2. Torzsás Napok 1 400

Pendzsom Néptánc Egyesü-let

Pendzsom Folk Fesztivál (XIII. Nemzetközi Gyermeknéptánc-fesztivál)

1 400

Tiszasüly Önkormányzata Tiszasülyi Fesztivál 2006 1 400 Alsótold Önkormányzat X. TOLDI NAP - JUBILEUMI RENDEZVÉNY 1 379 Hollóháza Önkormányzata III. Porcelán Nap Hollóháza községben 1 364 Boldogkőváralja Önkormány-

zata VI. Boldogkői Várjátékok 1 363

„Simontornyai Színházi Napok” Közalapítvány

Simontornyai Színházi Nyár és Fesztivál prog-ramsorozat támogatása

1 300

Kács Önkormányzat Bor és gasztronómiai rendezvények Kácson és Tibolddarócon

1 290

4. FÜGGELÉK 271



Jánoshida Önkormányzat Hármaskerületek Hagyományőrző Aratónapok Jánoshidán

1 210

Komló Önkormányzata Komló Város 750 éves jubileumi rendezvénye 1 200 Mohács Önkormányzata „Téltemető, tavaszköszöntő Busójárás Moh-

ácson” 1 200

Sellye Önkormányzata X. Dinnyefesztivál, Agráripari szakkiállítás és Város Napja

1 200

Szentlőrinci Önkormányzata Borbarátok éjszakája 1 200 Villány Önkormányzata Bacchus napok Villányban 1 200 Szécsény Műemlékeiért és

Idegenforgalmáért Alapít-vány

Zenés nyár Szécsényben 1 160

Sárpilisi „Gerlice madár” Egyesület

2006-os Sárközi Lakodalom 1 100

Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesülete

IV. hajdúszoboszlói Bioétel-, és Borfesztivál 1 100

Mátraballa Önkormányzat Burgonyanap Mátraballa 2006 1 063 Kazári Faluszépítő és Ha-

gyományőrző Egyesület IV. Hagyományőrző Hétvége 2006 1 050

Szent László Vitézei Egyesü-let

Ünnepi Várjátékok Hollókőn 1 027

Pusztaszer Önkormányzata Csizmazia György Országos Természetfilm-Fesztivál, Pusztaszer

1 020

Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl Kht.

Budapesti Régi Zene Fórum 1 000

Kalocsa Önkormányzata Kalocsai Paprika Napok Megrendezése 1 000 Csongrád Önkormányzata 27. Csongrádi Napok, Kenyér- és Borünnep

rendezvény támogatása 1 000

Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás

Sokszínű busójárás a sokszínű kistérségben 1 000

Nagybajom Önkormányzata „Egy csokorban négy somogyi település 2006.évi rendezvénye”

1 000

Pécsi Horvát Színház Pécsi Szabadtéri Játékok marketing-beruházása 1 000 Tojás Kézműves Nemzetközi

Művészeti Egyesület IV. Balatoni Nemzetközi tojásfesztivál rendez-

vényt elősegítő marketing eszközök létreho-zása

1 000

Babócsa Önkormányzata Nárcisznap 2006 1 000 Balatonföldvár Önkormány-

zata I. Balatonföldvári Térzene Fesztivál 1 000

Bátáért Egyesület A 2006-os Keszeg-fesztivál megrendezése 1 000 Bicsérd Önkormányzata Bicsérd-Zók VI. burgonyafesztivál 1 000 Kőröshegyi Önkormányzata Kőröshegyi Hagyományőrző Napok 1 000 Lézer Kft. XIV. Nemzetközi Gasztro-Blues Fesztivál Paks 1 000 Őrtilos Önkormányzata Horvát-Magyar Barátság Napja 1 000 Paksi Közművelődési Kht Paksi Fesztiválok 2006 1 000 Tamási Fúvós Egylet 2006. Évi Jubileumi Fúvós Fesztivál 1 000 A Magyar Juhászat Jövőjéért

Alapítvány IV. Juhászati Bemutató és Kiállítás 1 000

Jászdózsa Önkormányzata Dósai Kulturális Napok rendezése 1 000 Nagykereki Önkormányzata Nagykereki Bocskai Várfesztivál megrendezése 1 000




Tokaj Önkormányzata Zempléni Fesztivál tokaji rendezvényeinek meg-valósítása

1 000

Szilvásvárad Idegenforgalmi Egyesület

VI. Pisztráng- és Borfesztivál 1 000

Sümegprága Önkormányzat XIII. Fazekas találkozó 1 000 Zirc Önkormányzata VIII. Bakonyi betyárnapok 1 000 Bakonybél Önkormányzat Turisztikai vonzerővel bíró nemzetközi sportese-

mény megrendezése Bakonybél községben 1 000

Aba Önkormányzata XV. Aba napok összművészeti fesztivál 1 000 Tápiószentmárton Önkor-

mányzat II. Nemzetközi Hurkatöltő Fesztivál megrendezé-

se Tápiószentmártonban 1 000

Mandel Produkciós Kft. 13. WOMUFE (World Music Fesztivál) 1 000 Aranytíz Művelődési Központ Belvárosi Nyári Fesztivál 1 000 Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumok éjszakája 1 000 Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal Kulturális Örökség Napok 1 000

Magyar Pálinka Marketing Kht.

I. Budapesti Pálinka Fesztivál 1 000

Magyar Szőlő-és Borkultúra Kht.

Szüret Budapesten 1 000

Aldebrő Önkormányzata Debrői hárslevelű szüreti napok 2006 973 Újszilvás Önkormányzata Magyar ágyas pálinka és komlófesztivál megren-

dezése 910

Tiszafüred Önkormányzata Szevasz Nyár 900 Kemence Önkormányzata „Kemence község 850 éves!” 834 Paksi Közművelődési Kht. Paksi Fesztiválok 2006. marketing 827 Zöldgömb Sport Klub A Zöldgömb Sport Klub sport- és kulturális ren-

dezvényei 805

Bikal Önkormányzata 2 napos Bikal-fesztivál lebonyolítása 800 Lengyeltóti Önkormányzata Lengyeltóti Diófesztivál 800 Sásdi Többcélú Kistérségi

Társulás Hegyhát Fesztivál 800

Tanac Kulturális Egyesület Drávamenti Horvát Hagyományőrző Napok 800 Vajszló Önkormányzata Vajszlói Napok 2006 800 Telkibánya Önkormányzata Aranygombos Napok 796 Salgótarján Szlovák Kisebb-

ségi Önkormányzat Tarjáni Nemzetiségi és Folknapok 780

Ezerszínű Baranya Kht. „Szomszédolás” program 745 Kaptár Egyesület- Magyar-

lukafa XXII. Vendel-napi Búcsú Regionális Népművé-

szeti fesztivál 738

Alsómocsolád Önkormányza-ta

Alsómocsolád Község Turisztikai vonzerejét növelő rendezvények 2006. Évben

700

Hosszúhetényi Falusi Turiz-mus és Vendégvárók Egyesülete

IV. Falusi Turizmus Utcafesztivál és Országos Konferencia

700

Vásárosdombó és Térsége területfejlesztési Önkor-mányzati Társulás

A „Hat torony fesztivál” megrendezése 700

Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete

„Tájak, Ízek, Kulturák” - a Nógrád megyei falusi vendéglátók III. fesztiválja

640

4. FÜGGELÉK 273



Szent Márton Baráti Kör Egyesület

Szent Márton napi vigadalom Kemenesszent-mártonban

610

Molnári Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat

Mazanica Napok 606

Nagyszakácsi Önkormányzat Somogy, Tolna, Baranya megyék önkormányza-tainak II. turisztikai találkozója

600

Palotabozsok Önkormányza-ta

Palotabozsoki Nyári Fesztivál 600

Tanac Kulturális Egyesület Kásádi Nemzetközi Horvát Fesztivál 600 Körösszakáli Nemzetiségi és

Hagyományőrző Egyesü-let

V. Körösszakáli Tábor - Fesztivál 600

Cece Önkormányzata III. Mezőföldi találkozó 2006. Cece 600 „Két-Hegyhát” Egyesület Hegyháti programok 600 Balassagyarmat Önkormány-

zata XI. Szent Anna napi palócbúcsú

megszerevezése 581

Rém Önkormányzata Nemzetközi Rémi Kakasfesztivál 2006. 500 Gadány Önkormányzata „Gadányi nyár 2006” 500 Gyugy Önkormányzata „Megyünk Gyugyra Búcsúra” 500 Mesztegnyő Önkormányzata „"Mesztegnyő nyár 2006” 500 Vörs Önkormányzata Országos veterán tűzoltóautók találkozója, tűzol-

tók tárcsán sütő fesztiválja 500

Bükkszék Önkormányzata Bükkszék-Salvus Napok - idegenforgalmi ren-dezvény 2006

492

Túrkevéért Alapítvány HOVATE 2006 490 Hajdúböszörményi Fiatal

Művészek Egyesülete VI. Hajdúböszörményi Jazz-Blues Jamboree

országos zenei fesztivál megrendezése 453

Fonyódi Múzeumi és Helytör-téneti Egyesület

Turisztikai vonzerővel bíró rendezvények 420

Német Nemzetiségi Egyesü-let Gyönk

Gyönki Pünkösdi Fesztivál 2006 400

Óbánya Önkormányzata A „Tüzeskerék” gurul tovább 400 Szőlősgyörök- Somogyért

Egyesület IV. Györöki Juniális 400

Bükkszék Idegenforgalmáért Egyesület

Polgármesterek Bográcsfőző Versenye Bükkszék

400

ARS-IN-KOM Művészeti és Kommunikációs Kft.

A XIV. Szolnoki Zenei Fesztivál marketing anya-gainak (plakát, műsorfüzet, szórólap) elkészí-tése

375

Miklósi Önkormányzata Asztali örömök Somogyban Szárnyasok verse-nye

360

Tatai Esterházy Énekegyesü-let

7. Tatai Barokk Fesztiválhoz kapcsolódó kiad-ványok elkészítése

300

Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-, és Kör-nyezetfejlesztési Köz-hasznú Társaság

A III. Őrségi Tökfesztivál lebonyolítása 300

Sopronnémeti Önkormányzata Kis települések regionális találkozója 300 Téti Ifjúsági Fúvószenekar

Egyesület VI. Nemzetközi és Regionális Zenei-

Fúvószenekari Fesztivál 300




Pannonhalmi Pándzsa Klub Lokálpatrióta Egyesület

Pannonhalmi Generációk Találkozása III. Regio-nális Kulturális és Művészeti Fesztivál 2007

300

Zala Szőlő- és Borkultúrájáért Egyesület

Zalai Borverseny és Borkonferencia 300

Magyarszombatfa Önkor-mányzata

Fazekasok napjai Magyarszombatfán 300

Tótszerdahely Önkormányza-ta

Rétesfesztivál Tótszerdahelyen 300

Bormarketing Műhely Kht. Európai Női Borbíráló Verseny 300 Muramenti Nemzetiségi

Területfejlesztési Társulás „Együtt a Murára!” 300

Faluház Baráti Kör Győrvár A győrvári csata 300. évfordulójára rendezett IV. Kuruc Fesztivál

300

Maróc Önkormányzata Dél-Zalai Pünkösd 300

5. FÜGGELÉK

ÁLLAMI FESZTIVÁLTÁMOGATÁS 2006-BAN

# A fesztivál neve Pályázat Elnyert


1 Budapesti Tavaszi Fesztivál NKA miniszteri 180,0

NKA kiemelt események koll. 58,0 2 Szegedi Szabadtéri Játékok szabadtéri színházak 42,0

100,0

3 Miskolci Nemzetközi Operafeszti-vál

NKA miniszteri 100,0

szabadtéri színházak 49,0 NKA kiemelt események koll. 18,0

4 A határon túli magyar színházak XVIII. fesztiválja Kisvárdán

NKA szakmai kollégium 5,0

72,0

NKA kiemelt események koll. 23,0 NKA miniszteri 20,0 NKA miniszteri 15,0

5 Pécsi Országos Színházi Találko-zó


66,0

NKA kiemelt események koll. 62,0 6 Budapesti Őszi Fesztivál NKA szakmai kollégium 3,0

65,0

szabadtéri színházak 49,0 7 Gyulai Várszínház Össz-művészeti Fesztivál NKA kiemelt események koll. 16,0

65,0

NKA kiemelt események koll. 47,0 ICSSZEM 7,5

8 Művészetek Völgye

regionális támogatás 2,0

56,5

NKA miniszteri 25,0 NKA kiemelt események koll. 15,6

9 Pécsi nemzetközi filmünnep


46,6

szabadtéri színházak 29,0 10 Zsámbéki színházi és művészeti bázis összművészeti fesztivál NKA kiemelt események koll. 15,4

44,4

NKA miniszteri 23,0 NKA kiemelt események koll. 9,0 regionális támogatás 3,0

11 Budafest Nyári Zenei Fesztivál


38,0

szabadtéri színházak 32,0 12 Budapesti Nyári Fesztivál regionális támogatás 5,0

37,0

13 V. Magyar Táncfesztivál Győrben NKA kiemelt események koll. 35,0

14 Vidor FEsztivál NKA kiemelt események koll. 34,2

NKA miniszteri 25,0 15 Titanic FILmfesztivál NKA kiemelt események koll. 7,2

32,2

szabadtéri színházak 19,0 16 Szentendrei Nyár NKA kiemelt események koll. 13,0

32,0




NKA kiemelt események koll. 24,0 regionális támogatás 2,0 regionális támogatás 2,0

17 Zempléni Fesztivál


29,0

NKA kiemelt események koll. 20,0 18 Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál NKA szakmai kollégium 6,0

26,0

regionális támogatás 3,0 regionális támogatás 3,0 regionális támogatás 3,0 regionális támogatás 3,0 regionális támogatás 3,0 regionális támogatás 3,0 regionális támogatás 3,0 regionális támogatás 2,8

19 IV. Tisza-tavi Fesztivál


25,9

szabadtéri színházak 22,0 20 Esztergomi Várszínház NKA kiemelt események koll. 3,5

25,5

21 Mesterségek Ünnepe NKA kiemelt események koll. 24,0

22 XXV. Országos Táncháztatálkozó és Kirakodóvásár

NKA kiemelt események koll. 24,0

NKA kiemelt események koll. 13,8 23 Veszprémi Ünnepi Játékok NKA miniszteri 10,0

23,8

24 Kurtág 80 című ötnapos fesztivál NKA kiemelt események koll. 20,0

szabadtéri színházak 12,0 25 Kőszegi Várszínház NKA kiemelt események koll. 7,5

19,5

NKA kiemelt események koll. 16,8 26 Színházi Utópiák – Közép- És Kelet-Európai Színházi Műhe-lyek Találkozója

NKA szakmai kollégium 2,5 19,3

27 Bartók Béla XXII. Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfeszti-vál


28 EFOTT: Egyetemisták és Főisko-lások Országos Turisztika Ta-lálkozója

ICSSZEM 18,0

29 Agria Nyári Játékok NKA kiemelt események koll. 17,0

NKA kiemelt események koll. 15,0 30 A Thealter International – Szabad Színházak Nemzetközi Talál-kozója

NKA szakmai kollégium 2,0 17,0

NKA kiemelt események koll. 14,0 31 Summerfest Nemzetközi Folklór-fesztivál és Népművészeti Vá-sár

ICSSZEM 3,0 17,0

32 Múzeumok Mindenkinek – Múze-umok Őszi Fesztiválja


NKA szakmai kollégium 10,0 33 Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztivál NKA szakmai kollégium 6,0

16,0

34 Táncfórum no. 6. – Táncfesztivál a Tánc Világnapján


35 A 8. Kecskeméti Animációs Film-fesztivál


5. FÜGGELÉK 277



NKA kiemelt események koll. 10,4 36 A III. Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléja NKA szakmai kollégium 5,5

15,9

37 A Fotóhónap 2006 Fesztivál NKA kiemelt események koll. 15,0

38 VII. Veszprémi Utcazene Feszti-vál

ICSSZEM 14,5

39 Szegedi Ifjúsági Napok ICSSZEM 14,0

40 Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál


41 Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek


42 A XI. Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Találkozó


43 Kodály Művészeti Fesztivál NKA kiemelt események koll. 12,0

NKA kiemelt események koll. 6,6 44 Szegedi Alternatív Színházi Szemle NKA szakmai kollégium 5,0

11,6

NKA miniszteri 6,0 45 Tabán Fesztivál ICSSZEM 5,0

11,0

46 IV. Budapest Jazz Fesztival NKA kiemelt események koll. 10,0

47 XV. Határon Túli Magyarok Össz-művészeti Fesztiválja


48 Tiszadobi Zongorafesztivál regionális támogatás 9,9

49 40. Nyírbátori Zenei Napok NKA kiemelt események koll. 9,8

50 IX. Haydn Eszterházán Fesztival NKA kiemelt események koll. 9,6

51 Régi Zenei Napok, Sopron NKA kiemelt események koll. 9,5

NKA kiemelt események koll. 6,8 52 Vidéki Színházak Találkozója NKA szakmai kollégium 2,3

9,1

53 37. Magyar Filmszemle NKA kiemelt események koll. 9,0

54 Budapesti Zenei Hetek NKA kiemelt események koll. 9,0

55 Újévköszöntő – Néptánc-antológiák


56 Szárnyas Sárkány Hete Nemzet-közi Utcaszínházi Fesztivál


NKA kiemelt események koll. 7,0 57 Óbudai Nyár regionális támogatás 2,0

9,0

58 Budapesti Régi Zene Fórum NKA kiemelt események koll. 8,8

59 Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek


60 Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál


61 XXV. Nemzetközi Táncház és Zenésztábor, XVI. Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiválja


62 A 2006. évi Savaria Történelmi Karnevál


63 VI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztival


64 Nyár a Lánchídon regionális támogatás 7,0




65 Hegyalja Fesztivál 2006 ICSSZEM 7,0

66 Wan2 Fesztivál Mezőtúr 2006 ICSSZEM 7,0

67 Temps d'images (Trafó) NKA szakmai kollégium 6,3

68 Making New Waves (Trafó) NKA kiemelt események koll. 6,2

69 Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválja


70 Örökség Fesztivál-Pécsi Napok NKA kiemelt események koll. 6,0

71 Magyarok Nagyasszonya 8. Egyházzenei Fesztivál


72 35. Debreceni Jazznapok NKA kiemelt események koll. 5,6

73 A Tánc Fesztiválja (Veszprém) NKA szakmai kollégium 5,6

szabadtéri színházak 2,0 74 A 49. Soproni Ünnepi Hetek NKA kiemelt események koll. 3,5

5,5

75 IX. Zsidó Nyári Fesztivál NKA kiemelt események koll. 5,5

76 Esélyt a Jövőnek! ICSSZEM 5,5

77 V. Vekeri-tó fesztivál ICSSZEM 5,0

78 A 41. Győri Nyár-Nemzetközi Kulturális Fesztivál


79 Kecskeméti Tavaszi Fesztivál NKA kiemelt események koll. 5,0

80 XVII. Budafoki Pezsgő- és Bor-fesztivál


81 Tavaszi Bor Fesztivál regionális támogatás 5,0

82 Várszínházak Hava a Zengőalján regionális támogatás 5,0

83 Bocskai Napok az Érmelléken, Kulturális és Hadörténeti Fesztivál


84 XIII. Országos Gyermekbábos Fesztivál


85 Ágota X. Fesztivál ICSSZEM 4,5

86 XVIII. Ifj. Horváth István Nemzet-közi Színjátszó Fesztivál


87 Országos Gyermek Néptánc Fesztivál


NKA miniszteri 2,0 88 Kaláka Folkfesztivál NKA szakmai kollégium 2,0

4,0

89 III. Nemzetközi Monodráma Fesztivál


90 Budapesti Vonósok – XII. Fertődi Haydn Fesztivál


91 Pünkösdi Sokadalom – Rendez-vénysorozat


92 Hétrétország – a Szerek és Por-ták Fesztiválja


93 Országos Hagyományőrző Talál-kozó


94 19. Mini-fesztivál kortárs magyar zeneszerzõk műveiből


95 XXI. Visegrádi Nemzetközi Palo-tajátékok


96 Dinnyefesztivál 2006 regionális támogatás 4,0

5. FÜGGELÉK 279



97 Kiskunsági Pásztor és Lovas-napok


98 Csabai Kolbászfesztivál marke-ting terve


99 Ferencvárosi Nyári Játékok szabadtéri színházak 4,0

100 Keszthelyi Nyári Játékok szabadtéri színházak 4,0

101 Aranynyereg Történelmi és Gasztronómiai Fesztivál


102 A 13. Országos DIÁk- és Ifjúsági Film- és Videószemle


103 Országos Cimbora Fesztivál ICSSZEM 3,5

104 XVI. Körös-toroki Napok regionális támogatás 3,4

105 Korunk Zenéje Kortárs Zenei Fesztivál


106 Pannonhalmi Művészeti Arcustemporum Fesztivál

NKA miniszteri 3,0

107 Bihari Morzsóka Fesztivál regionális támogatás 3,0

108 Artúr Művészeti Napok regionális támogatás 3,0

109 A XIII. Hajdúhét regionális támogatás 3,0

110 Pásztorok Ünnepe Hortobágy 2006


111 XX. Kiskörei Triatlon Fesztivál regionális támogatás 3,0

112 Tisza-tavi Települések Randevúja regionális támogatás 3,0

113 Polgár térségi kulturális napok regionális támogatás 3,0

114 Kulturális Örökség Napok regionális támogatás 3,0

115 VIII. Birkafőző Verseny regionális támogatás 3,0

116 Csege Napok 2006. Tisza-virágzástól a Délibábig


117 Konok Kunok Kavalkádja 2006 regionális támogatás 3,0

118 Inherit to Innovate 10. Jubileumi pécsi nemzetközi kultúrhét

ICSSZEM 3,0

119 Kortárs Néptánc Fesztivál NKA kiemelt események koll. 2,9

120 Hagyományőrző Napok a Sárré-ten


121 II. Tiszaújvárosi Juniális regionális támogatás 2,9

122 Püspökladányi Sárréti Napok regionális támogatás 2,7

123 Kárpát Medencei Néptánc Feszti-vál


124 Gödör Klub Júniusi Fesztiválja NKA miniszteri 2,5

125 Aranyszem – fesztivál NKA szakmai kollégium 2,5

126 Különleges Asztali Örömök So-mogyban


127 Szent Rita Családi Fesztivál ICSSZEM 2,5

128 Rockabilly – Rock & Roll Fesztivál ICSSZEM 2,5

129 Gyulaffy Napok Csobáncért ICSSZEM 2,5

130 Ifjúság és az Európai Unió Diák-szeminárium

ICSSZEM 2,5

131 III. Országos Roma Kulturális Napok Kiskörén





132 V. Tisza-tavi FOLKFesztivál regionális támogatás 2,2

133 III. Bihari Nemzetközi Kocsi-fecskendő Verseny és Tűzoltó Fesztivál


134 A natúr szépség és a modern nő – III. Tisza-tavi Életmódfesztivál


135 Hortobágyi Hídivásár regionális támogatás 2,2

136 Viii. Performance és Nehézzenei Fesztivál

NKA miniszteri 2,0

137 A Jazz-Jump Fesztivál és Workshop


138 Országos Amatõr Kamarazenei Fesztivál


139 VIII. Pécsi Tavaszi Fesztivál NKA szakmai kollégium 2,0

140 XI. Nemzetközi Népművészeti Fesztivál és Szakmai Konfe-rencia Megvalósítására


141 VII. Körös-völgyi Sokadalom Háromnapos Regionális Fesz-tivál


142 Minden Magyarok XII. Nemzetkö-zi Néptáncfesztivál


143 XVIII. Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál


144 „A borok régiója a régió borai” regionális támogatás 2,0

145 Települési összefogással megva-lósuló turisztikai rendezvények


146 XVI. Kazári Búcsú regionális támogatás 2,0

147 Lőrinc napi hagyományőrző rendezvények


148 Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok regionális támogatás 2,0

149 VI. Abaúji Művészeti Fesztivál regionális támogatás 2,0

150 XI. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál


151 22. Nemzetközi Dixieland Feszti-vál [Salgótarján]


152 Vi. Borsodi Művészeti Fesztivál regionális támogatás 2,0

153 VI. Gömör-tornai Fesztivál regionális támogatás 2,0

154 Muzsikál az erdő Mátrai Művé-szeti Napok


155 XI. Sajóvölgyi Nemzetközi Folk-lórfesztivál


156 XXI. Palócnapok 2006. Parád regionális támogatás 2,0

157 Bogács országos érdeklődést kiváltó rendezvényei


158 Bánki Nyár 2006 regionális támogatás 2,0

159 Verpelét a Bor és a Nóta Faluja regionális támogatás 2,0

160 X. Siroki Várnapok regionális támogatás 2,0

161 Mátyás Király Reneszánsz Hét-vége Mezőkövesden


5. FÜGGELÉK 281



162 IV. Füzéri Vár Napok regionális támogatás 2,0

163 IV. Bokori Traktormajális regionális támogatás 2,0

164 Terényi Nemzetiségi Nap és Terényi Színházi Napok


165 V. Bükki Művészeti Napok – Nyári Zeneakadémia


166 Vesszős Napok regionális támogatás 2,0

167 I. Keszi Napok regionális támogatás 2,0

168 Nemzetközi Gasztronómiai és Sportfesztivál


169 Zenei Fesztivál a Vajdahunyad-várban


170 Budapesti Tér-Film-Zene Feszti-vál


171 Borfalu 2006 regionális támogatás 2,0

172 Tiszatavi Hétvége ICSSZEM 2,0

173 Vendégségben Budapesten – határon túli magyar fiatalok 11. találkozója

ICSSZEM 2,0

174 Játszótér Fesztiválsorozat ICSSZEM 2,0

SZERZŐK, KIADÓK

HUNYADI ZSUZSA szociológus, a Magyar Művelődési Intézet tudományos

munkatársa. Korábbi munkásságából kiemelkedik a 2003. évi országos kulturális

állapotfelmérés, mely az ő szervezésében folyt le, és amelynek eredményeit a „Talál-

kozások a kultúrával” sorozatcím alatt, összesen hat kötetben jelentette meg az Inté-

zet.

INKEI PÉTER a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója. A közelmúlt-

ban számos hazai és nemzetközi kulturális programban vett részt, kutatói, szervezői,

tanácsadói vagy tisztségviselői minőségben. 1996–1998 között kulturális államtitkár

volt. A Közép-európai Egyetemi Kiadó ügyvezetője.

SZABÓ JÁNOS ZOLTÁN a Budapesti Kulturális Obszervatórium irodavezetője és

tudományos munkatársa. Az elmúlt években több európai és hazai kutatási prog-

ramban vett részt, valamint kulturális fejlesztési projektek szervezését fogta össze.

Az idén Leicesterben, Birminghamben és Bécsben adott elő szakmai tanácskozáson.

A Budapesti Kulturális Obszervatórium (www.budobs.org) egy UNESCO-

kezdeményezéshez kapcsolódva alakult meg 1999-ben. Vizsgálati területe Kelet-

Közép-Európa kulturális viszonyai, finanszírozása, irányítása. Számos nemzetközi

program mellett az Obszervatórium fogta össze Budapest 2010-es kulturális fővárosi

pályázatát és szervezője volt a Befogadó Európa? című nemzetközi konferencia

2005. novemberében. Jelenleg közreműködik az Európai Fesztiválkutatási Program-

ban (EFRP).

A KultúrPont Iroda (www.kulturpont.hu) a magyarországi kulturális intézmé-

nyek szakmai tanácsadó szervezete. Az iroda számos kulturális tájékoztató kiadványt

jelentetett meg, rendszeresen indít a kulturális szféra dolgozóinak szervezett tovább-

képzéseket, illetve közreműködött nemzetközi kulturális konferenciák szervezésé-

ben. A KultúrPont Iroda munkatársai többéves tapasztalattal rendelkeznek a nem-

zetközi kulturális pályázatok, a pályázati tanácsadás terén.

NKA kutatások 3.

Kiadja

a KultúrPont Iroda

és a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány

Felelős kiadó: Zongor Attila

Borítóterv: Neményi Zsolt

Nyomdai előkészítés: Vetula Visual Bt.

Felelős vezető: Liener Katalin

Nyomtatás és kötészeti munka: Akadémiai Nyomda Kft., Martonvásár

Felelős vezető: Reisenleitner Lajos

Megjelent 24,85 (A/5) ív terjedelemben

FESZTIVÁL-VILÁG · FESZTIVÁL-VILÁG NKA kutatások 3. KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KULTURÁLIS...

Documents

Transcript of FESZTIVÁL-VILÁG · FESZTIVÁL-VILÁG NKA kutatások 3. KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KULTURÁLIS...