1

FELTÁRÓUTAK UTAK TERVEZÉSE

2

Az úttervezés három fő

tervcsoportja

3

• Az úttervezés munkája három, szinte mindig párhuzamosan készítendő, egymással állan-dóan kölcsönhatásban álló tervcsoport elkészítéséből áll:

– keresztmetszeti tervezés (keresztszelvé-nyek),

– helyszínrajzi vonalvezetés tervezése (helyszínrajz),

– magassági vonalvezetés tervezése (hossz-szelvény).

Feltáróutak utak tervezése

4

• Helyszínrajzi ívek burkolatszéleinek helyes kialakítása.

• Az útpálya és a földmű vízelvezetésének, illetve víztelenítésének a helyi adottságokat figyelembevevő jó megoldása.

• Az út térbeli vonalvezetése, a megállási és az előzési látótávolságok ellenőrzése.

• A tervezett út tengelyének az érintett területen történő kitűzése és állandósítása.

Az erdészeti utak tervezését az EUTI szerint kell végezni.

Az úttervezés fő munkarészei

5

• Forgalmi tervezés: a mértékadó forgalom (ÁNF20 vagy Q) ismeretében a tervezési táblázat alapján dönthetünk az útosztályba sorolásról és a forgalmi sávok számáról.

• Geometriai tervezés: a tervezési sebességet és az útkeresztmetszet szélességi méreteit (burkolat-szélesség, padkaszélesség, koronaszélesség) az akadályoztatás függvényében választhatjuk meg.

• Szerkezeti tervezés: a keresztszelvényben az útpályaszerkezet méretezése és tervezése, a szegélykialakítás figyelembevételével.

KERESZTMETSZETI TERVEZÉS

6

• A forgalmi sáv szélessége összetevődik:

– a jármű szélességéből (2,50)

– a jármű kígyózó mozgásából adódó széles-ségtöbbletből (min. 0,15)

– biztonsági sávból (min. 0,10)

• Ez alapján a minimális sávszélesség: 3,00 m. Egyjáratú erdészeti utak burkolatának szélessége: 3,00 vagy 3,50 m. Kétjáratú erdészeti utak forgalmi sávjainak szélessége: 6,00 m.

Forgalmi sávok szélessége

7

Forgalmi sávok szélessége

8

• Kiegészítő sávok: leállósávok , padkák

– Padkaszélesség:

• I.o. utaknál: 0,50 vagy 1,00 m

• II.o. utaknál: 0,75 vagy 1,00 m

• Koronaszélesség:

– I. o. utaknál: K=7,00 vagy 8,00 m

– II. o. utaknál: K=5,00 m

Kiegészítő sávok

9

• Oldalesések

• Padkák, rézsűk, árkok, folyókák

• Pályaszerkezet szélének kiképzése

• Burkolatszélesség

• Műtárgyak

• Űrszelvény

Az útkeresztmetszet részletei

10

• Egyenes útszakaszokon a vízelvezetés érdekében a burkolat felületét keresztirányú egyoldali eséssel, vagy kétoldali eséssel, úgynevezett tetőszelvény kialakítással kell tervezni.

• Erdészeti utaknál a tetőszelvény kialakítás javasolható inkább.

• Járműdinamikai okokból az ívekben a pálya felületét az ív középpontja felé egyoldali dőléssel kell kialakítani, amit a külső pályafél túlemelésével érünk el. A túlemelés értékeit ívekben táblázat tartalmazza.

Oldalesések

11

A túlemelés értékei ívekben

Vízszintes körívsugár, R (m)

Túlemelés, q ()

15 - 50

50 - 100

100 - 200

200 - 300

300 - 500

500 -

6

5

4

3

2

d

12

• A padkák feladata: – a járművezető biztonságérzetének fokozása – a pályaszerkezet megtámasztása – az úttartozékok elhelyezése – kitermelt faanyag időszakos rakodása,

tárolása – felhasználható kitérés céljára is, de ekkor

szélesebb méretet (1,50-2,00 m) válasszunk, és un. erősített (burkolt) padkát építsünk.

Padkák

13

• A padka semmiképpen sem lehet olyan magas, hogy a víz a burkolatról ne tudjon ráfolyni.

• A jó vízelvezetés miatt az oldalesését 5%-ra kell választani. A padka és a burkolat oldalesése között kialakuló törésszög azonban 7%-nál ne legyen nagyobb. A padka oldalesése emiatt megfelelően csökkenthető (1%-ig).

Padkák

14

Padkák

15

• A töltési és bevágási rézsűk hajlásszögét talajmechanikai vizsgálat alapján a földmű állékonyságának figyelembevételével kell kialakítani.

• A különböző talajokra jellemző állékony rézsű hajlását táblázat tartalmazza.

• Első osztályú erdészeti utaknál az esztétikus útkörnyezet és távlati hatás elérése érdekében a laposabb hajlású rézsűk alkalmazása az előnyösebb.

Rézsűk

16

Rézsűk

17

• A burkolat felületéről lefolyó vizet az árkok és folyókák vezetik a csőáteresztőkhöz, vagy a befogadó vízfolyásba. Az árkok lehetnek:

– talpárkok: a töltési rézsű talpánál helyezkedik el, csak indokolt esetben szükséges (pl. töltésmagasság < 0,80 m);

– szegélyárkok: a bevágási oldalon lévő oldalárkok;

– övárkok: a magas bevágási rézsű védelmére készítjük. A terepen lefolyó vizet felfogja, és a szegélyárokba juttatja (surrantó).

Árkok

18

Árkok

19

Övárkok

20

Árkok

21

• A keresztmetszeti kialakítás történhet trapéz, háromszög és csésze szelvénnyel, valamint nehéz hegyvidéki terepen kiemelt szegélyű folyókaként. Az árok rézsűje általában a töltési rézsű hajlásával egyezik meg.

• Nagyobb sebességet megengedő úton a csésze szelvényt célszerű alkalmazni.

• Ha a forgalombiztonsági hátrány kisebb jelentőségű a kisebb helyfoglalás és a szélességhez viszonyított kedvezőbb vízhoza-ma miatt alkalmazhatunk trapéz árkot.

Árkok

22

Árkok

23

A pályaszerkezetszél kiképzése befolyásolja a burkolat tartósságát és az építés költségét. A pályaszerkezet szélén futó keréksor jóval nagyobb igénybevételt okoz, mint a beljebb haladó, mivel a terhelést lényegesen keskenyebb sáv („lemezsáv”) viseli.

Ennek következménye a fokozott pályaszerke-zetszél elhasználódás, az un. „kirojtozódás”, ami ellen úgy védekezhetünk, hogy a pályaszer-kezetszélt megerősítjük, vagy a pályaszerkezetet a forgalmi sáv külső szélén túlnyújtjuk.

Pályaszerkezet szélének kiképzése

24

• Kiemelt és süllyesztett szegély: átkelési szakaszon, illetve I. osztályú utakon.

Pályaszerkezet szélének kiképzése

25

• Lépcsőzetes pályaszerkezetszél: kialakítása építéstechnikai szempontból szükséges, amely egyben fokozza annak teherbírását is.

Pályaszerkezet szélének kiképzése

26

• Függőlegesen lezárt pályaszerkezetszél: a földműbe vágott úttükörbe helyezett pálya-szerkezeteknél alakul ki. Egyjáratú utaknál B=3,50m

Pályaszerkezet szélének kiképzése

27

• Elvékonyított pályaszerkezetszél: a padkát is burkolattal látjuk el, de kisebb vastagságban

Pályaszerkezet szélének kiképzése

28

• A burkolatszélesség alatt a pályaszerkezet felső rétegének szélességét kell érteni, amely nem lehet kisebb, mint a forgalmi sávok szélessége.

• A burkolatszélességet úgy kapjuk, hogy a forgalmi sávok szélességéhez hozzáadjuk a túlnyújtás kétoldali értékét.

B = B’ + túlnyújtás mértéke

A burkolat szélessége

29

• Szakaszosan a keresztszelvény részét képezik

– A földmű állékonyságát biztosító támasztófalak:

• Támfalak

• Bélésfalak

– A keresztirányú vízelvezetést szolgáló

• Áteresztők

• Hidak

Műtárgyak

30

• Az űrszelvényen belül csak kiemelt szegély, vezetőoszlop, korlát, jelzőtáblák oszlopa, közvilágítási oszlop, hidak áttört alátámasz-tása helyezhető el a burkolatszéltől, illetve kiemelt szegélytől 0,75 m, kivételesen 0,50 m távolságon kívül.

• Fák koronája, jelzőtáblák széle 0,25 m távolságban tűrhető meg.

• Az űrszelvény magassága 4,50 m.

Űrszelvény

31

Űrszelvény

32

• Az úttartozékok a gyepesített padkán, vagy az útkoronán kívül elhelyezett forgalombizton-sági és forgalomszabályozási berendezések.

– kilométer és hektométer táblák, illetve oszlopok,

– vezetőoszlopok,

– vezetőkorlátok,

– jelzőtáblák és útbaigazító táblák,

– útelzáró sorompók,

– beton határkő,

– útburkolati jelek.

Úttartozékok

33

• A pálya beosztását, szelvényezését jelzik. Az úton való eligazodást szolgálják.

• A szelvényezési táblák a padkára kerülnek úgy, hogy belső élük a vezetőoszlopok vonalába esik.

• I. o. utaknál szabványos kilométer és hektométer oszlopokat vagy táblákat egyaránt tervezhetünk.

• II. o. utaknál a hektométer jelzők, el is maradhatnak.

Kilométer és hektométer táblák

illetve oszlopok

34

• A vezetőoszlopok elősegítik az optikai vezetést.

• A műanyag vezetőoszlop a nekifutó gépkocsi ütő hatására könnyen eltörik, így a gépjárműben kis sérülést okoz.

• I. o. utaknál, ha azok közforgalmat is lebonyolítanak, szükséges vezetőoszlopokat, elhelyezni. A bevágási oldalon elhagyhatók.

• II. o. utaknál elhagyhatók.

• Csőáteresztők be – és kiömlő nyílásához mindig szükséges 2 – 2 db-ot helyezni.

• A vezetőoszlop a forgalmi sáv szélétől legalább 0,50m távolságra legyen.

Vezetőoszlopok

35

• Az acélszalag korlátok szerepe: – fokozott optikai vezetés biztosítása, – figyelem felhívása az út veszélyes szakaszaira, – a kis szögben nekifutó jármű megóvása a

koronáról való lefutástól. • A tervezés feltételei:

– Magas töltéseken; – Kis sugarú körívek külső oldalán; – Vízfelület, vízfolyás mellett vezető

útszakasznál; – Űrszelvénybe benyúló akadályok mellett; – Jegesedés és hirtelen széllökés miatt különösen

veszélyes szakaszokon.

Útkorlátok

36

Útkorlátok

37

Útkorlátok

38

• A KRESZ előírásának megfelelő jelzőtáblák a biztonságos közlekedést segítik elő.

• Szükségesek:

– I. o. utakon,

– közúti csatlakozásokban.

• Közforgalommal nem rendelkező erdészeti utaknál elegendő, csak a veszélyes helyekre elhelyezni.

• Nagyobb úthálózatnál előnyös az útbaigazító (pl. útirányjelző) táblák elhelyezése.

Jelzőtáblák és útbaigazító táblák

39

• Közforgalmat is lebonyolító erdészeti utaknál és a csatlakozásoknál szükségesek:

– Szaggatott felezővonal;

– Folytonos záróvonal;

– Terelő és záróvonal egymás mellett;

– Közúti csatlakozásoknál:

• stop vonal,

• forgalomtól elzárt terület.

Útburkolati jelek

40

• A határkövet akkor alkalmazzuk, ha az út létesítéshez idegen tulajdonú területet sajátítottunk ki. A rézsűk határvonalán kívül helyezzük el.

• Útelzáró sorompót az idegen forgalom kizárására, vagy kedvezőtlen időjárás esetén az út kímélése miatt alkalmazunk. A sorompót ajánlatos fehér – piros csíkozású festéssel és fényvisszaverő prizmával felszerelni.

Beton határkő

Útelzáró sorompó

41

Feltáróutak gyakoribb

keresztszelvényei

42

Feltáróutak gyakoribb

keresztszelvényei

43

Feltáróutak gyakoribb

keresztszelvényei