Felhasznált irodalom
-
Upload
sierra-dorsey -
Category
Documents
-
view
42 -
download
0
description
Transcript of Felhasznált irodalom
1
Felhasznált irodalom
Chikán A. – Demeter K. (szerk.): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Aula Kiadó, 2003.
Ajánlott irodalom, válogatott fejezetek a következő művekből:
Demeter Krisztina: Termelés és logisztika. Az elvi alapoktól a napi gyakorlatig. Aula Kiadó, 1999.
Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika – menedzsment. Kossuth Kiadó, 2003.
Koltai Tamás: A termelésmenedzsment alapjai I. Műegyetemi Kiadó, 2001.
2
Az értékteremtő folyamatok (ÉF)Az értékteremtő folyamatok (ÉF)tartalmatartalma
Az értékteremtő folyamat (ÉF) erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó, az igénybe vevő számára értéket állítsunk elő.
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje (ÉFM) ennek a folyamatnak az irányítása.
Az értékteremtő folyamat (ÉF) szükségletek kielégítése az üzleti életben és a társadalomban.
2
3
Hatékonyság - GazdaságosságHatékonyság - Gazdaságosság
A hatékonyság annak mértéke, hogy mennyiben elégítjük ki a fogyasztók, igényeit, – mennyiben járulunk hozzá a vállalat
nyereségességéhez,– az állampolgárok megelégedettségéhez
output oldali és – kívülről meghatározódó
A gazdaságosság annak értéke, hogy egységnyi termék (jószág/szolgáltatás) előállításához mennyi erőforrást használunk fel
input oldali és belülről meghatározódó
3
4
A tantárgy bemutatása
érték
piac – kereslet - stratégia
tervezés – erőforrások - termelés
értékteremtő folyamatok (beszerzés –készletezés – ütemezés – értékesítés)
teljesítmény
5
A vállalat üzleti tevékenység hatékonyságának megközelítése
– mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését?
– mennyiben járul hozzá a vállalat nyereségességéhez?
• Értékteremtő folyamat: erőforrás beszerzése, kezelése, felhasználása azért, hogy a fogyasztók számára értéket állítson elő a vállalat.– Alapkérdések (a vállalat küldetése):
mely fogyasztók (KINEK) milyen igényeit (MIT) milyen módon (HOGYAN)
6
Az értékteremtő folyamatok és a vállalat küldetése
Vállalati
képességek
Vállalati
képességek
Fogyasztói
igények
Fogyasztói
igények
Értékteremtő folyamatok
Mit? Hogyan? Kinek?
Az értékteremtő folyamatok az erőforrások beszerzése, kezelése erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket
állítsunk előállítsunk elő
7
Az értékteremtő folyamat összetevői Fogyasztói igény: melyet a gazdaság
szereplői nem saját szervezetükön belül végzett munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Tehát ami iránt kereslet jelenik meg a piacon.
Képes és hajlandó fizetni a termékért A fogyasztó számára tehát egy termék annyiban jelent
értéket (annak arányában hajlandó fizetni), amennyiben az az igényeit kielégíti.
Fogyasztói érték: szubjektív vélemény, mennyire felel meg a termék a fogyasztó várakozásainak. Tulajdonságai: fogyasztó specifikus, változó, folyamatos
ellenőrzés alatt áll, befolyásolja a jövendő vásárlásokat.
Ennek függvényében az érték:
8
fogyasztó-specifikus, azaz ugyanazt a terméket az egyes fogyasztók eltérő módon értékelhetik,
változó, hiszen ugyanaz a fogyasztó különböző időpontokban eltérő várakozásokkal élhet,
folyamatos ellenőrzés alatt áll, mivel a fogyasztók sokasága állandóan összeveti azt várakozásaival,
befolyásolja a termék jelenlegi és jövőbeli keresletét
9
Fogyasztói érték tényezői:
• használati érték,
• hely érték,
• idő érték,
• tulajdon érték.
Értékteremtő folyamatok tényezői:
• termelés,
• szolgáltatás,
• logisztika.
Hatékonyság: kielégítő-e amit a vállalat tesz? mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését és
mennyiben járul hozzá a vállalati nyereségességhez
Gazdaságosság: kielégítő-e ahogyan a vállalat teszi?
Létrehozása: Létrehozása: termelés/szolgáltatás – logisztika – termelés/szolgáltatás – logisztika –
fogyasztó „útvonalonfogyasztó „útvonalon””
Egy termék „értéke” több tényezőből tevődik össze
10
A használati érték a termék azon tulajdonságaiból áll össze, amelyek igény-kielégítésre alkalmassá teszik. (Egy cipő ilyen tulajdonsága például a vízállósága, súlya, mérete, színe, formája stb.)
A hely érték azt fejezi ki, hogy a termék a fogyasztó számára térben elérhető, azaz ott van, ahol az igénykielégítés megvalósítható. (Egy új-zélandi boltban lévő cipő a magyar lakosság túlnyomó többsége számára nem jelent értéket)
Az idő érték azt fejezi ki, hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény jelentkezik.
A tulajdon érték (ownership-value), amely abból következik, hogy a termék tulajdonosának rendelkezési joga van a termék felett
11
Termelés a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra a célra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre.
Szolgáltatás erőforrás felhasználása a fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre.
Logisztikai biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termék a– Megfelelő helyen – időpontban – mennyiségben –
minőségben - választékban álljon rendelésre. termelés és szolgáltatás: a használati érték logisztika: a hely és az időérték realizálására irányul termelő és fogyasztó nincs közvetlen kapcsolatban
12
A termelés, a szolgáltatás és a logisztika A termelés, a szolgáltatás és a logisztika összekapcsolódásaösszekapcsolódása
A termelés nincs közvetlen kapcsolatban a fogyasztóval, a másik két funkció mintegy közvetít (a logisztika például a termék helyszínre juttatásával, a szolgáltatás pedig a használati utasítás átadásával.
13
Termelés Szolgáltatás
Logisztika
Fogyasztó
A termelés, a szolgáltatás és a logisztika A termelés, a szolgáltatás és a logisztika összekapcsolódásaösszekapcsolódása
13
14
SzolgáltatásSzolgáltatás Elemzési célokra a következő osztályozás a
legjobb:– elosztó szolgáltatások (szállítás, raktározás,
távközlés, nagy- és kiskereskedelem);– termelői szolgáltatások (pénzügyi, biztosítási,
ingatlan, mérnöki, számviteli, jogi, stb.);– társadalmi szolgáltatások (egészségügyi, oktatási,
jóléti és vallási, postai, szakértői, szociális, stb.);– személyi szolgáltatások (háztartási, vendéglátási,
javító, tisztító, fodrászat és kozmetika, szórakoztatás, üdülés, stb.).
14
1515
Szolgáltatások sajátosságaiSzolgáltatások sajátosságaiSzolgáltatás sajátosságaSzolgáltatás sajátossága MarketingproblémákMarketingproblémák
HeterogenitásHeterogenitás Nehéz standardizálni, minőséget ellenőrizniNehéz standardizálni, minőséget ellenőrizni
A nem fizikai jellegA nem fizikai jelleg Nem tárolhatók.Nem tárolhatók.
IIntangibilityntangibilitySzabadalommal kevésbé védhető.Szabadalommal kevésbé védhető.
Nehezen lehet bemutatni.Nehezen lehet bemutatni.
Nehezebb az árakat megállapítaniNehezebb az árakat megállapítani
RomlékonyságRomlékonyság PPerishabilityerishability
A szolgáltatást nem lehet készletezniA szolgáltatást nem lehet készletezni
Az elválaszthatatlanságAz elválaszthatatlanság Tömegtermelésük nehezen megvalósíthatóTömegtermelésük nehezen megvalósítható
IInseparabilitynseparability A fogyasztó részt vesz termelésükben, A fogyasztó részt vesz termelésükben,
16
Termelés Termelés (Termelési iparágak)(Termelési iparágak)
A termelésen belül is többféle termelési ágat szoktunk megkülönböztetni. A csoportosítás alapja leggyakrabban a termelés legfontosabb inputjának és outputjának jellege – lényegében az, hogy mit mire konvertál a vállalat (általában ezen alapulnak a statisztikai nyilvántartások is).
A főbb csoportok:• a kitermelőipar (bányászat, kőfejtés, kőolaj kitermelés, stb.);• a feldolgozóipar (amelynek fő inputjai jellegzetesesen a
kitermelőipartól származnak);• a mezőgazdaság (hozzákapcsolódóan az erdőgazdaság, a
hal- és vadgazdálkodás stb.);• az élelmiszer (amelynek inputja többnyire mezőgazdasági
termék);• az építőipari termelés (amely elsősorban abban különbözik
az előbb felsorolt tevékenységektől és termelő ágazatoktól, hogy nem helyhez kötött, ezért egyes osztályozások nem is a termelés, hanem a szolgáltatás kategóriájába sorolják).
16
17
A fogyasztói értékelés tényezői
Személyes tulajdonságok Jövedelem, képzettség, társadalmi helyzet Versenytársak akciói Gazdaság jellemzői Informáltság Választást befolyásolják: vállalati
képességek is
18
Vállalati képességek
Hatékonyság - fogyasztói igénykielégítés szintje- vállalat nyereségességének segítése- output oldali, kívülről meghatározódó- kielégítő-e amit a vállalat tesz- mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését
és mennyiben járul hozzá a vállalati nyereségességhez
Gazdaságosság- mennyi erőforrást használunk fel egységnyi termék
előállításához- input oldali, belülről meghatározódó
19
Stratégiai rendszerben gondolkodva
20 20
Értékteremtő folyamatokÉrtékteremtő folyamatok
Pénzen vehető:
- munkaerő
- termelőberendezések
- anyag
- információ
Termelés
Értékesítés
Szolgáltatás
Erőforrás gazdálkodás
(Transzformáció) Vállalat Vevő
Anyagi és információs folyamatok
21 21
22 22
23 23
ÉTF - az értékláncbanÉTF - az értékláncban
A vállalt célja, hogy olyan terméket állítson elő ami kielégíti a fogyasztók igényeit, azaz értéket jelent számára.
Porter szerint a vállalt „értékteremtő” tevékenységei következtében alakul ki a termék végleges formája.
A modell öt alapvető és négy kiegészítő tevékenységekből áll.
A kiegészítő tevékenységek szükségesek mindegyik alaptevékenységhez.
24
Az értékteremtő folyamatok a tevékenységek olyan rendszere, amely valamely inputot a fogyasztók ill. az állampolgárok számára értékes outputtá alakítja át. Elemei:
– Művelet– Szállítás– Tárolás– Várakozás– Irányítás (ellenőrzés és befolyásolás)
24
25
Az értékteremtő folyamatok definíciónk szerint a vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálását valósítják meg.
A vállalat a szállítóktól átveszi a tevékenységek végzéséhez szükséges anyagokat, alkatrészeket, energiahordozókat stb. és ezek a technológiának megfelelő pontokon belépnek és előre haladnak a termelési folyamatban.
A folyamat végeredménye lehet késztermék, amelyet a logisztikai rendszer juttat el a vevőhöz, vagy egy szolgáltatás, amelyet a vevő számára közvetlenül „kommunikálunk”.
A tevékenységek lebonyolításában az anyagi folyamatokat egy információs folyamatcsoport kíséri (kétirányú áramlás) .
a vevőtől a szállító felé (tehát visszafelé) halad anyagi folyamatok előrehaladásával azonos, azokat követi, felölelvén a
lezajlott és folyamatban levő tevékenységek jellemzőit,
25
2626
ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER)ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER)
ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK: – Alapanyagok (erőforrások) beszerzése –befelé
irányuló logisztika-,– anyagok végtermékké konvertálása
(műveletek),– végtermék kiszállítása (külső logisztika),– piaci műveletek (marketing és értékesítés),– ezek szervize (szervizellátás)azaz a
szolgáltatási tevékenységek.
2727
ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER)ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER) TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEK:
– ellátás - beszerzés,– technológiai (műszaki) fejlesztés,– emberi erőforrások menedzselése,– vállalati infrastruktúra (vezetés, tervezés, pénzügy,
számvitel, jogi ügyek)
CÉG SIKERESSÉGÉNEK EGYÜTTES FELTÉTELE:– az egyes osztályok milyen jól látják el
tevékenységüket, és – az egyes osztályok tevékenységei milyen jól
koordináltak.
2828
Értéklánc-modellÉrtéklánc-modell
Porter, M. (1985): Competitive Advantage. Free Press, N.Y. p.37. In:Rekettye Gábor (1987): Értékteremtés a marketingben. KJK, Budapest, 16.o.
2929
Az értéklánc Az értéklánc
A cégek alapvető feladata az értéklánc egyes tényezőinek teljesítmény/ktg. elemzése és színvonaluk növelése.
A versenytársak nyomon követése is szükséges, hogy versenyelőnye legyen.
A vállalat tehát sikerorientált! Végeredményben tehát a vevő értéket keres
egy termékben. Az érték fogalma. Funkció/költség….(Ár
előadásban is).
30
A termelési és logisztikai stratégia tartalma és tényezői
A termelési és logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer struktúrájának kialakítása, szabályainak meghatározása, cél az öszvállalati érdek elérése.
A belső és külső hatások adják meg a keretet a termelés és logisztika mozgásterének.
A termelési és logisztikai stratégia legfontosabb döntési területei (ábra)
31