Farkas Jácint Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő ...
Transcript of Farkas Jácint Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő ...
Farkas Jaacutecint
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegban rejlő kiteljesedeacutesi lehetőseacutegek
Betekinteacutes a fogalom jelenteacutesvilaacutegaacuteba
2
Kommunikaacutecioacute eacutes Szocioloacutegia Inteacutezet
Teacutemavezető Karaacutecsony Andraacutes CSc
copy Farkas Jaacutecint 2021
3
Budapesti Corvinus Egyetem
Szocioloacutegia eacutes Kommunikaacutecioacutetudomaacuteny Doktori Iskola
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegban rejlő kiteljesedeacutesi lehetőseacutegek
Betekinteacutes a fogalom jelenteacutesvilaacutegaacuteba
doktori eacutertekezeacutes
Farkas Jaacutecint
Budapest 2021
4
5
Tartalom
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek __________________________________________________ 7
Mottoacutek ____________________________________________________________ 8
Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9
A moacutedszertanroacutel ___________________________________________________ 26
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről _______________________________________ 45
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig __________________________________ 52
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről _________________ 54
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről ___________ 61
A forraacutesvideacutek eredete ________________________________________________________ 65
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba ____________________________ 73
A filoszkoacuteproacutelhellip ____________________________________________________ 81
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban ________________________ 92
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja ________________ 94
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben __________ 96
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig ___________________________________________ 96
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek _______________________________________ 96
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes sziacutenesiacuteteacutesuumlkről ___ 98
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg ___________________________________________________ 100
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve ______________________________________ 102
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel __________________ 103
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega ______________________________________ 104
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba _______________________ 107
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek ________________________________________ 108
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute tulajdonsaacutega ___ 111
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll __ 113
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban _________ 115
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek _____________________ 121
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai 123
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz 123
6
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel ________________ 123
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről ____________ 127
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten ________________ 131
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja ________ 134
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek ___________________________ 138
Irodalomjegyzeacutek __________________________________________________ 143
Magyar nyelvű művek ______________________________________________________ 143
Idegennyelvű irodalom ______________________________________________________ 152
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom _____________________________ 153
Roumlvidiacuteteacutesek _______________________________________________________________ 158
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben ___________________________________ 159
Melleacuteklet _________________________________________________________ 162
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-tzu
Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162
7
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek
Aacutebraacutek
1 Fenner-diagramm
2 Funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
3 Funkcionaacutelisan fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes megvaloacutesulaacutesai
4 Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben
leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
5 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
6 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek
reacuteszekeacutent
7 A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
8 Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
9 A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Keacutep
1 Koumlnyvmalom
8
Mottoacutek
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A tudaacutes legnagyobb ellenseacutege nem a tudatlansaacuteg hanem a tudaacutes illuacutezioacuteja
S Hawking
Hogy a gyerekek nem tudjaacutek mit akarnak abban minden nagy tudomaacutenyuacute taniacutetoacute- eacutes
hopmester egyeteacutert hogy azonban felnőttek is gyermek moacutedra taacutemolyognak ezen a
foumlldoumln eacutes mint azok eacuteppuacutegy nem tudjaacutek honnan joumlnnek eacutes hovaacute mennek hogy eacutepp-
oly keveacutesseacute cselekszenek igaz ceacutelok szerint s eacuteppuacutegy keacutetszersuumllttel eacutes kalaacuteccsal eacutes
nyiacuterfavesszővel kormaacutenyozzaacutek őket azt senkinek sem iacutezlik elhinni pedig uacutegy veacutelem
keacutezzelfoghatoacute igazsaacuteg
Goethe
Az embernek keacutet nagy teacutevedeacutese van
Az egyik hogy valoacutesaacutegnak tartja azt ami nem az
A maacutesik hogy nem tartja valoacutesaacutegnak azt ami az
XIV Dalai Laacutema
hellipminden filozoacutefiai keacuterdezeacutes ott veacutegződik ahonnan ered s ahovaacute visszateacuter
hellipa filozoacutefia leacutenyege szerint sohasem koumlnnyiacuteti meg mindig csak megneheziacuteti dolgo-
kat A megneheziacuteteacutes visszaadja a dolgoknak a leacutetezőknek a suacutelyaacutet (a leacuteteacutet)
Martin Heidegger
hellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni
G Deleuze
Ahelyett hogy uralni akartaacutek volna a leacutetezeacutest India eacutes Kiacutena filozoacutefiaacutei inkaacutebb a leacutettel
valoacute viszonyunk visszhangjai eacutes rezonanciaacutei akartak lenni A nyugati filozoacutefia meg-
tanulhatja tőluumlk hogyan lehet megtalaacutelni a leacutettel valoacute viszonyt azt a kiinduloacute helyze-
tet melyben megszuumlletett hogyan lehet felmeacuterni azokat a lehetőseacutegeket melyektől
azaacuteltal hogy bdquonyugatiakrdquo lettuumlnk elzaacutertuk magunkat eacutes hogyan lehet uacutejra megnyitni
őket
Merleau-Ponty
Nincs felteacuteteles hataacutes
Hataacutes mely felteacutetlen lenne nincsen
Hataacutestalan felteacutetelek nincsenek
De hataacutesosak sem
Naacutegaacuterdzsuna
9
Bevezeteacutes
A doktori eacutertekezeacutes a koumlvetkező ceacutelt tűzi ki a fogyateacutekossaacuteg1 eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes
koumlzismert fogalomtaacutersiacutetaacutesait egy alapvetően toumlbbdimenzioacutes filozoacutefiai haacuteloacuteba szőve
igyekszik kiterjeszteni bdquoa teacuter a leacutet eacutes az idő minden iraacutenyaacutebardquo Mindezt azeacutert tartjuk
elengedhetetlenuumll fontosnak eacutes a taacutersadalmunk szempontjaacuteboacutel koumlzeacutep- eacutes hosszuacutetaacutevon
hasznosnak mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel is kiolvashatoacute lesz ndash a tudomaacutenyos eacutes koumlznapi
diskurzusokban hasznaacutelva a fenti fogalompaacuterhoz eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute eacutertelmezeacutesi
tartomaacutenyokhoz ndash minden eddigi joacuteszaacutendeacutek szakmai toumlrekveacutes elleneacutere ndash az esetek tuacutel-
nyomoacute toumlbbseacutegeacuteben negatiacutev eacutertelmezeacutesi keretet taacutersul (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2010)
A szerző szuumlleteacutese oacuteta mozgaacuteskorlaacutetozott az idegrendszeri elvaacuteltozaacutesok koumlvet-
kezteacuteben olvasaacutesi eacutes iacuteraacutesi neheacutezseacutegekkel is eacuteli a mindennapjait Ennek koumlvetkezteacuteben
archivaacutelva lettek azok a vaacutegatlan elektronikus hang- eacutes keacutepanyagok melyek a megal-
kotaacutes soraacuten a legkuumlloumlnboumlzőbb helyzetekben keacuteszuumlltek amelyeket az eacuterdeklődő olva-
soacutek rendelkezeacuteseacutere tudjuk bocsaacutetani erre iraacutenyuloacute keacutereacutes eseteacuten Meggyőződeacutesuumlnk
hogy mindezek segiacutethetik a szoumlveg megeacuterteacuteseacutet A diszlexia eacutes a diszgraacutefia2 egyik kiacute-
seacuterő jelenseacutege az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten jelentkező rendkiacutevuumlli neheacutezseacutegek
A diszlexia eacutes a diszgraacutefia az olvasaacutesi eacutes az iacuteraacutesi reacuteszkeacutepesseacuteg zavarok latin elneve-
zeacutesei Ezek lehetnek aacutetmenetiek eacutes veacuteglegesek Esetemben a felsőoktataacutesi tanulmaacute-
nyaim soraacuten diagnosztizaacuteltaacutek mindkettőt eacutes a veacuteglegesseacuteguumlket szinteacuten megaacutellapiacutetot-
taacutek
Viszonylag ritkaacuten fordul elő hogy a keacutet reacuteszkeacutepesseacuteg zavara egyuumltt jelentkezik ami
tovaacutebb neheziacuteti az idegennyelvek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak keacutepesseacutegeacutet is A logopeacutedusok eacutes a
teruumlletre specializaacuteloacutedott szakorvosok egyaraacutent kutatjaacutek a pontos idegrendszeri eacutes
1 bdquoValamilyen testi eacutesvagy pszicheacutes funkcioacute struktuacutera műkoumldeacutesbeli akadaacutelyozottsaacutegakorlaacutetozottsaacutega
miatt teveacutekenyseacutegeacuteben cselekveacuteseacuteben taacutersadalmikoumlzoumlsseacutegi reacuteszveacuteteleacuteben akadaacutelyozott
(mozgaacuteskorlaacutetozott laacutetaacutes- hallaacutes- beszeacutedseacuteruumllt eacutertelmileg akadaacutelyozott eacuterzelmi seacuteruumlleacutest mutatoacute
szemeacutely autista szervaacutetuumlltetett) egyeacuten aki az aacutellapotaacutehoz igazodoacute sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeket eszkoumlzoumlket
eljaacuteraacutesokat segiacutetseacuteget igeacutenyelrdquo (Benczuacuter M-neacute) A fogalomhasznaacutelat maacutera neacutemileg megvaacuteltozott
peacuteldaacuteul az eacutertelmi fogyateacutekossaacutegot inkaacutebb mentaacuteliskeacutent emliacutetjuumlk de paradigmavaacuteltaacutes ndash megiacuteteacuteleacutesuumlnk
szerint ndash a szaacutemos pozitiacutev vaacuteltozaacutes elleneacutere azoacuteta sem toumlrteacutent ezen a teruumlleten
Forraacutes
httpwwwjgypkhutamop15etananyag_htmlRekreacio_IIIii22_a_fogyatkossg_fogalmahtml
Megtekintve 20200303) 2 Laacutesd httpjanusttkptehutamoptananyagoktukacs_ink_intdocbookar01s42html (Megtekintve
20200303)
10
mozgaacutesszervi oumlsszefuumlggeacuteseit a kialakult tuumlnetek valamint a lehetseacuteges teraacutepiaacutek moacuted-
jait is Ebben a konkreacutet szituaacutecioacuteban arra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy az
olvasaacutesi neheacutezseacutegek reacuteszben egy autodidakta moacutedszer segiacutetseacutegeacutevel az eacutevek soraacuten
sokat fejlődtek de az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg nem tudott ezzel leacutepeacutest tartani Az emliacutetett olvasaacutesi
keacuteszseacutegek javulaacutesaacutehoz veacutelemeacutenyuumlnk szerint nagyban hozzaacutejaacuterult egy meacuteg BA-s ta-
nulmaacutenyok elejeacuten Porosz Tiborral folytatott beszeacutelgeteacutes pozitiacutev felhajtoacuteereje is En-
nek az volt a leacutenyege hogy a keacutesőbbi mentorom nem mosolyogta meg a keacuterdeacutesemet
miszerint hogyan vaacutelhatok filozoacutefussaacute A vaacutelasz iacutegy hangzott bdquoEgyszerűen sokat kell
olvasnod vagy iacutegy vagy uacutegyhelliprdquo Mindezek nyomaacuten sikeruumllt egy olyan memorizaacutelaacutesi
gyakorlatot elsajaacutetiacutetani ndash kivaacuteltva ezzel a jegyzeteleacutest ndash ami a keacutesőbbiek soraacuten ismer-
teteacutesre keruumllő sajaacutetos hermeneutikai kutataacutes moacutedszertannak nem csak az alapjaacutet keacute-
pezi de veacutelemeacutenyuumlnk szerint lehetőveacute tette azt is hogy az uacutegynevezett hermeneutikai
koumlrt kiterjesszuumlk az aktiacutev szoacutebeliseacutegre
A szoumlvegben gyakran hasznaacuteljuk az egyes gondolatkoumlroumlkre valoacute visszautalaacutest Ez egy-
reacuteszt az olvasaacutesi neheacutezseacuteg kompenzaacutelaacutesaacutera kidolgozott technikaacutenak koumlszoumlnhető em-
leacutekezeacutest segiacutető bdquoeszkoumlzrdquo Maacutesreacuteszről a buddhista hagyomaacutenyban megszokott gyakori
ismeacutetleacutesek hasznaacutelataacutenak mintegy a modernkori kiacuteseacuterlete is
Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet arra hogy a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek elkeacuteszuumllte
egyfajta akadaacutelymentesseacutegi demonstraacutecioacute is hiszen a szoumlvege jegyzetek neacutelkuumll lett
lediktaacutelva Az eluumlteacutesek eacutes a koumlzpontozaacutesi hibaacutek tehaacutet abboacutel adoacutednak hogy sok helyen
utoacutebb kiegeacutesziacutetettuumlk eacutes aacutetstrukturaacuteltuk sajaacutetkeacutezzel a begeacutepelt szoumlveget mint peacuteldaacuteul
itt is A fogalmazaacutes eacutes szoumlvegformaacutezaacutes sajaacutetossaacutegai iacutegy peacuteldaacuteul a hosszuacute mondatok
alkalmazaacutesa eacutes a szoacuteszerinti ideacutezetek megszokottoacutel elteacuterő hasznaacutelataacutenak illetve a be-
kezdeacutesek sajaacutetos igaziacutetaacutesa hasznaacutelata a szoacutebeliseacuteg jelenleacuteteacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet tuumlkrouml-
zik Mindezeknek az egyik alapoka a reacuteszben autodidakta moacutedon elsajaacutetiacutetott szoumlveg-
olvasaacutesi memorizaacutelaacutesi eacutes eacutertelmezeacutesi moacutedszeruumlnk Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute moacutedon
formaacutezott 11-es betűmeacuterettel szedett aacuteltaluk koumlztesnek uacutetelaacutegazaacutes-jelzőnek nevezett
szoumlvegdobozok eacutes az őket koumlrbefutoacute szaggatott vonalak melyek a kapcsoloacutedaacutesi pon-
tokat ill a reacuteszben elkuumlloumlniacutethetőseacuteget egyaraacutent hivatottak jelezni gyakorta elő fognak
fordulni az alaacutebbi oldalakon Az uacutetjelzők tovaacutebbi funkcioacuteval is biacuternak hasonlatosak
a maacuter emliacutetett ciklikusan visszateacuterő ismeacutetleacutesekeacutehez Oly moacutedon ahogyan a szoacutebeli
eszmecsereacutek nyomaacuten kialakuloacute gondolatszoumlveacutesben gyakran laacutetszoacutelag elteacuteruumlnk az ad-
digi bdquofősodortoacutelrdquo de ez aacuteltalaacuteban laacutetens jelleget oumllt tekintve hogy eacuteppen ezek az el-
kanyarodaacutesok segiacutetenek hozzaacute a mondanivaloacute pontosabb eacutes tartalmasabb megfogal-
mazaacutesaacutehoz Tehaacutet uacutegy is mint uacutetjelzők eacutes az el-nem-gondoltak jelentőseacutegeacutere toumlrteacutenő
utalaacutesokkeacutent alkalmazzuk ezt a sajaacutetos bdquoformulaacutetrdquo (Heidegger 2003)
11
bdquoA gondolkodaacutes el-nem-gondoltja [Ungedacht] nem a gondolkodaacutest kiacuteseacuterő
hiaacutenyossaacuteg [hellip] Mineacutel eredetibb egy gondolkodaacutes el-nem-gondoltja annaacutel
gazdagabbaacute vaacutelik Az el-nem-gondolt a legmagasabb rendű adomaacuteny amit nyuacutejtani
keacutepes egy gondolkodaacutes (Heidegger)rdquo (Lengyel 2012 p 239)
Megjegyezzuumlk a fentiek kapcsaacuten hogy a neacutemet filozoacutefus tudomaacutenyos gondolkodaacutest
boumllcseletileg elutasiacutetoacute vagy figyelembe nem vevő szemleacutelete innen is eredhet To-
vaacutebbaacute a bdquomoacutedszertanaacuterardquo jellemző tekinteacutely eacutes fogalmi determinaacutecioacutekra vonatkozoacute
elutasiacutetaacutes ndash mely az alkotoacutei korszaka maacutesodik feleacutere kristaacutelyosodik ki (Feheacuter M 1995)
ndash mintegy ontoloacutegiai anarchizmuskeacutent is eacutertelmezhető3 Ez is inspiraacutelt bennuumlnket
hogy a maacuter joacutelismertnek veacutelt fogalmakat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket merőben uacutej szempontok
szerint analizaacuteljuk eacutes ha szuumlkseacuteges illetve lehetseacuteges gyoumlkeresen uacutej kontextusokba
aacutegyazzuk
Előre is koumlszoumlnjuumlk tehaacutet az ilyen tiacutepusuacute munkaacuteknaacutel megszokott eacutes előiacutert beszeacutedhasz-
naacutelattoacutel elteacuterő megfogalmazaacutesmoacutedokeacutert eacutes stiacutelusjegyekeacutert tanuacutesiacutetott tuumlrelmuumlket eacutes
megeacuterteacutesuumlket Ezek ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg hataacuter-
mezsgyeacutejeacutenek mementoacutei is hiszen elteacuterő eacutertelmezeacutesi iacuteveket hasznaacutelunk az egyes szouml-
vegreacuteszek koumlzoumltti aacutetkoumlteacutesek eacutes hangsuacutelyok iacuteraacutesban toumlrteacutenő jeloumlleacuteseacutere
Ez a sajaacutetos koumlzpontozaacutesi eacutes szoumlvegbeosztaacutesi metoacutedus sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute Talaacutel-
kozunk vele toumlbbek koumlzoumltt a klasszikus tibeti nyelv eseteacuteben ndash ahol ennek a moacutedszer-
nek a gyakorloacutei a Buddha eredendően szoacutebeli taniacutetaacutesaacutenak tovaacutebbadaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben
alakiacutetottaacutek aacutet a tibeti nyelv szerkezeteacutet4 Ebben mondjuk a koumlzpontozaacutes hasznaacutelata
nem a latin aacutebeacuteceacutevel leiacutert nyugati szoumlvegek grammatikai szabaacutelyait koumlveti hanem a
beszeacutelő levegőveacutetele meacutelyseacutegeacutenek a jelzeacuteseacutere szolgaacutel5
Mint laacutethatjuk tehaacutet a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg a mi kultuacuterkoumlruumlnkben egyeacutertelmű-
nek tűnő elvaacutelasztaacutesa a vilaacuteg egy maacutesik taacutejaacuten koumlzel sem ennyire nyilvaacutenvaloacute
Erre a sajaacutetossaacutegra egyik mentor teacutemavezetőm Veacutegh Joacutezsef hiacutevta fel a figyelmemet
anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskolaacuten tartott egyeacuteni tibeti nyelvoacuteraacutek soraacuten Sajnos
magaacutet a nyelvet tanaacuter uacuter maximaacutelis segiacutetőkeacuteszseacutege elleneacutere sem sikeruumllt elsajaacutetiacutetani
de a moumlgoumltte meghuacutezoacutedoacute gondolatisaacutegot talaacuten igen
3 Erről a mereacutesznek tűnő megaacutellapiacutetaacutesroacutel a keacutesőbbiekben egy reacuteszletes tanulmaacutenyt szaacutendeacutekozunk oumlsz-
szeaacutelliacutetani Karaacutecsony Andraacutessal 4 Az iacutegy leacutetre hozott tibeti nyelvet bdquouacutej nyelvrdquo-nek vagy bdquoDharma-nyelvrdquo-nek nevezteacutek Az uacutej nyelv
(Beyer 1992 p 29) 5 A tibeti iacuteraacutesban egy vonaacutessal (t shad) jelzik a levegőveacutetel egyseacutegeacutet A bekezdeacutes vagy mondat veacutegeacuten
kettő ilyen jel szerepel a szoumlvegegyseacuteg lezaacuteraacutesaacutera neacutegy ilyen szolgaacutel (Beyer 1992 pp 61-52)
12
Termeacuteszetesen a disszertaacutecioacuteban a magyar nyelv szabaacutelyait igyekszuumlnk betartani ndash
amennyire tőluumlnk telik Ezeacutert is ndash szinteacuten formabontoacute moacutedon ndash itt is koumlszoumlnetet mon-
dunk Petykoacute Csillaacutenak aki aacuteldozatos munkaacuteval igyekezett a veacutegső vaacuteltozatott nyelv-
helyesseacutegileg helyreigaziacutetani
A meacuteg iacutegy is fellelhető hiaacutenyossaacutegok a szerző fogyateacutekossaacutegainak mementoacutei
Mindezekkel egyuumltt a doktori eacutertekezeacutes bibliograacutefiaacutejaacuteban eacutes magaacuteban a fő szoumlvegben
is megjelennek a szuumlkseacuteges angol nyelvű hivatkozaacutesok Ezzel szorosan oumlsszefuumlggő
moacutedon a soron koumlvetkező moacutedszertani fejezetben bemutataacutesra keruumllő alapvetően her-
meneutikai kutataacutes elsősorban magyar nyelvű koumlnyvek eacutes tanulmaacutenyok nyomaacuten keacute-
szuumllt A majdan toumlbbiacutezben emliacuteteacutesre keruumllő szoacutebeli akadaacutelymentesiacuteteacutesre tett kiacuteseacuterlet
reacutesze hogy a nyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesa eacuterdekeacuteben a teacutemavezetővel eacutes a mentor-
teacutemavezetőkkel folytatott beszeacutelgeteacutesek reacuteszeacutet keacutepezteacutek a szaacutemomra nehezebben eacutert-
hető idegennyelvű irodalomroacutel folytatott diskurzusok sorozatai is6 Ez a megszokottoacutel
talaacuten elteacuterő szoacutebeli diskurzusokon alapuloacute szoros egyuumlttműkoumldeacutes indokolja hogy a
dolgozat toumlbbes szaacutem első szemeacutelyben iacuteroacutedik Utalva ezzel is a szoacutebeliseacuteg kituumlntetett
helyeacutere eacutes akadaacutelymentesseacutegre toumlrekvő szellemiseacutegeacutere
Vagyis az akadaacutelymentesseacuteg eacutertelmezeacutesuumlnk szerint olyan emberi teveacutekenyseacuteg meg-
valoacutesulaacutesa ami leginkaacutebb eszmei eacutes szellemi tulajdonsaacutega lehetőseacutege az embernek
Miacuteg az akadaacutelymentesiacuteteacutes a koumlrnyezetuumlnk bdquotechnikai aacutetalakiacutetaacutesaacutetrdquo jelenti elsősorban
Erre joacute peacutelda a szavak betűkbe foglalaacutesa majd az olvasaacutes elneacutemulaacutesa (Demeter 2002)
Az iacuteraacutes kialakulaacutesa az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet szolgaacutelta majd a toumlmeges sokszo-
rosiacutetaacutes megjeleneacuteseacutevel laacutetszoacutelag akadaacutelymentesiacuteteacutesseacute alakult (McLuhan 2001)
Azonban eacuteppen ezaacuteltal meglaacutetaacutesunk szerint akadaacutelyteremtőveacute is vaacutelt
6 Az idegennyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesban is nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtott Horn Andraacutes weboldala is ami
nem csak a Heidegger Jaspers viszony tovaacutebb aacuternyalaacutesaacuteban volt a segiacutetseacuteguumlnkre hanem az hozzaacutesegiacute-
tett bennuumlnket filozoacutefiai antropoloacutegiai jellegű kutataacutesunk egyik legfontosabb ndash magyarul nem eleacuterhető
ndash forraacutesanyagaacutehoz is Ugyanis Michael Landmann A filozoacutefiai antropoloacutegia alapjai ciacutemű munkaacutejaacutenak
haacuterom koumlzponti fejezete is eleacuterhető az oldal alaacutebbi linkjeacuten keresztuumll httpnemetfilozofiahu
Megtekintve 20200304)
13
Itt tartjuk szuumlkseacutegesnek első iacutezben roumlgziacuteteni hogy a disszertaacutecioacute megalkotaacutesa soraacuten
nem a filozoacutefiatoumlrteacutenet maacutesodlagos műveire eacutes a kivaacuteloacute kolleacutegaacutek eacutertelmezeacutesire taacutemasz-
kodtunk7 Igaz felhasznaacuteltuk a rendkiacutevuumll eacuterteacutekes segiacutetseacuteguumlket a koumlvetkezőkben meg-
fogalmazott diszkurziacutev jellegű moacutedszer szerint Filozoacutefia diskurzust magukkal az ideacute-
zett boumllcselőkkel kiacutevaacutenunk folytatni A veacutelemeacutenyeiket eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesaikat egymaacutessal
eacutes a sajaacutet megaacutellapiacutetaacutesainkkal is paacuterhuzamba aacutelliacutetva vagy azokat uumltkoumlztetve igyek-
szuumlnk bizonyiacutetani felveteacuteseink tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti helyeacutenvaloacutesaacutegaacutet
A dolgozat boumllcseleti beaacutegyazottsaacutega szinteacuten toumlbbiraacutenyuacute mely nemcsak a filo-
zoacutefiatoumlrteacutenet toumlbb korszakaacuteba enged ndash első pillantaacutesra talaacuten eklektikusnak tűnő ndash be-
tekinteacutest hanem az uacutegynevezett keleti eacutes nyugati eacuteletboumllcseleti hagyomaacutenyok talaacuten
keveacutesbe ismert ndash aacuteltalunk bdquofogyateacutekossaacuteg-specifikusnakrdquo ndash nevezett taniacutetaacutesait hiacutevja
elsődlegesen segiacutetseacuteguumll Ezt annak ismereteacuteben eacutes eacuteppen ezeacutert tesszuumlk iacutegy mert a fo-
gyateacutekossaacuteg filozoacutefiai eacutertelmezeacutese eacutes vizsgaacutelata a huszadik szaacutezad koumlzepeacutetől napjain-
kig szinte kizaacuteroacutelagosan a szakboumllcselet teruumlleteire korlaacutetozoacutedik Elsősorban a taacutersa-
dalom8 a jog eacutes a feminista filozoacutefia fogadta be az eacuterintett emberek taacutersadalmi beil-
leszkedeacuteseacutevel kapcsolatos problematikaacutekat vizsgaacuteloacute gondolkodoacutek egyre gyarapodoacute
koumlreacutet Iacutegy peacuteldaacuteul egy maacuteig sokat ideacutezett eacutertekezeacutesben a koumlzoumls emberi igeacutenyekre eacutepuumllő
koumlzpolitika filozoacutefia kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutere hiacutevja fel a figyelmet Scotch R K eacutes K
Schriner mely aacuteltal a speciaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes esetleg feloldhatoacute de a legfontosabb sze-
rintuumlk hogy a taacutersadalmi befogadaacuteshoz vezető moacutedszerek jobban kanalizaacutelhatoacutekkaacute
vaacuteljanak
Mi uacutegy gondoljuk hogy pedaacutelul az eacuteletfilozoacutefia illetve egzisztenciaacutel-filozoacutefia nem
utolsoacute sorban pedig a toumlrteacuteneti Buddha boumllcseleti gondolatvilaacutegaacutenak ebbe az iraacutenyba
7 Itt peacuteldaacuteul a Heidegger eacutes a Wittgenstein keacutepviselt boumllcseleti aacutellaacutespontok oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet az alaacutebb jelzett művek segiacutetseacutegeacutevel
Lee Braver Groundless Grounds (2012) A Study of Wittgenstein and Heidegger MIT Press
Nyiacuteri JC (1992) Heidegger and Wittgenstein In Tradition and Individuality Springer
David Egan (2019) The Pursuit of an Authentic Philosophy Wittgenstein Heidegger and the
Everyday Oxford University Press A műveket nem tuumlntettuumlk fel az irodalomjegyzeacutekben mert a
kutataacutesunkban nem toumlrteacutentek beemeleacutesre
Jaspers eacutes Heidegger viszonyaacutet pedig elsőkeacutezből a keacutet eacuterintett aacuteltal koumllcsoumlnoumlsen megfogalmazott
leiacuteraacutesaik alapjaacuten is megismerhetjuumlk 8 Laacutesd httpsplatostanfordeduentriesdisability Megtekintve 20200303)
A reacutegebbi korok boumllcselői ndash teruumlleti behataacuteroltsaacutegtoacutel fuumlggetlenuumll ndash gyakran foglalkoztak az ember
veacutegesseacutegeacuteből fizikai adottsaacutegaiboacutel stb szaacutermazoacute haacutetraacutenyos helyzeteacutevel Gondoljunk itt peacuteldaacuteul a
saacutenta Epikteacutetoszra a sztoikus gondolkodoacute gyakran tekintett az emberre ma uacutegy mondanaacutenk
fogyateacutekos leacutenykeacutent Mint ahogy a buddhista filozoacutefia de maga az alapiacutetoacute Saacutekjamuni Buddha taniacutetaacutesa
sem neacutelkuumlloumlzi ezt az aspektust
14
toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacutevel egy reacutegi adoacutessaacutegot toumlrleszteacuteseacutebe fogunk amit a boumllcselet
ezidaacuteig felhalmozott a fogyateacutekossaacutegok eseteacuteben
bdquoPolitika ciacutemű műveacuteben pedig egyenesen azt iacuterja hogy ami a gyermekek kiteveacuteseacutet
illeti szuumllesseacutek toumlrveacuteny arroacutel hogy bdquodeformaacuteltrdquo gyermekek ne eacutelhessenek A fogyateacute-
kossaacuteggal eacutelő emberről alkotott veacutelemeacutenye szerint az ilyen leacutenynek baacuter keacutepes az eacutesz-
leleacutesre keacutepes felfogni bizonyos dolgokat azonban nem sajaacutetja az igazi eacutesz a froneacutezis
Maacuterpedig az eudaimonia (a boldogsaacuteg az oumlroumlm) eleacutereacutese csakis a froneacutezis alapjaacuten
lehetseacuteges Ezeacutert a termeacuteszettől fogva rabszolga meacuteg ember de csoumlkkent keacutepesseacutegucirc
ember hasonliacutet a haacuteziaacutellatra Ezeacutert joacute eacutes hasznos ha szolgasorba keruumllrdquo (Koumlnczei
2009 p 9)
A tanulmaacutenykoumltet illetve fogalomtaacuter taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutesra oumlsztoumlnző eacutes an-
nak aspektusaira koncentraacuteloacute mivolta azt gondoljuk nem tette lehetőveacute hogy ezen
szűk keresztmetszeten kiacutevuumll meacutelyebben kifejteacutesre keruumlljenek az iacuteraacutesműben szerepelő
maacutes boumllcselőknek ndash peacuteldaacuteul a fenti ideacutezet szerzője Arisztoteleacutesz gondolatvilaacutega sem
keruumll bővebben goacutercső alaacute ndash az emberi fogyateacutekossaacutegokkal kapcsolatos akaacuter implicite
is megfogalmazott gondolatai Iacutegy ndash mint az előszoacute veacutegeacuten megjegyzik a szerkesztők
ndash ebben a kiadvaacutenyban Michel Foucault sem kapott szoacutecikket sem A francia kortaacuters
filozoacutefus a sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesunkhoz elsősorban a szoacutebeliseacutegnek a tudomaacutenyos eacuteletben
toumlrteacutenő rehabilitaacutecioacutejaacuteroacutel is szoacuteloacute ndash Collegravege de France-ban tartott ndash A diskurzus rendje
ciacutemű szeacutekfoglaloacute beszeacutede okaacuten keruumllt be (Foucault 1998 pp 50-75) Baacuter tudjuk hogy
a testi eacutes mentaacutelis hiaacutetusok teruumlleteacutenek taacutersadalmi elfogadaacutesa eacutes megeacuterteacutese teruumlleteire
is maradandoacute hataacutest gyakorolt9
Uacutegy laacutetjuk hogy Hadas Mikloacutes (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese ciacutemű munkaacutejaacuteval ndash
baacuter egy merőben maacutes perspektiacutevaacutet hasznaacutelva mint Foucault ndash jelentősen hozzaacutejaacuterult
egy nyitottabb eacutes befogadoacutebb taacutersadalmisaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutehoz a megmerevedett sze-
rep sztereotiacutepiaacutek bemutataacutesa eacutes azok lebontaacutesa aacuteltal
9 Laacutesd Foucault (2014)
15
Jogos keacuterdeacuteskeacutent vetődhet fel hogy egy taacutersadalomtudomaacutenyi centrumuacute doktori
iskola hallgatoacutejakeacutent mieacutert is egy alapvetően eacuteletfilozoacutefiai10 antropoloacutegiai eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna11 neveacutevel feacutemjelzett buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiai12 megkoumlzeliacuteteacutesű kutataacutes ered-
meacutenyeacutet kiacutevaacutenja letenni a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg asztalaacutera
Ez a helyzet Umberto Eco (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős ciacutemű koumlnyveacuteben vaacutezolt
szituaacutecioacutera emleacutekeztet bennuumlnket mely egyuacutettal inspiraacuteloacutean is hat raacutenk Ugyanis a
Kant idejeacuteben meacuteg sehovaacute sem besorolhatoacute leacuteny igen nagy fejtoumlreacutest okozott az Auszt-
raacutel Aacutellattani Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak Erről aacuterulkodik az első elnevezeacutese is a bdquofőhősnekrdquo
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola multidiszciplinaacuteris szellemiseacutegű13 Iacutegy
remeacutenyeink szerint ez az eacutertekezeacutes joacutel illeszkedik az iskola alapiacutetoacuteja Horaacutenyi Oumlzseacuteb
gondolatvilaacutegaacutehoz igazodva a mindennapjainkat jelentősen meghataacuterozoacute koumlzoumlsseacuteg-
eacutepiacutető eacutes sok esetben azt erodaacuteloacute kommunikaacutecioacutes bdquoműkoumldeacutesekrdquo lehető legszeacutelesebb
felteacuterkeacutepezeacuteseacutet eacutes megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutek soraacuteba Karl Jaspers neacute-
met eacuteletfilozoacutefus ndash a dolgozatban az egzisztenciaacutelis- eacutes eacuteletboumllcseletet azonos moacutedon
eacutertelmezzuumlk baacuter tudjuk hogy maga Jaspers is elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a keacutet megkoumlze-
liacuteteacutest de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet gondolkodoacute aacuteltal emliacutetett ugraacutest a heacutetkoumlznapi
leacutetezeacutes eacutes az egzisztaacuteloacute szemleacutelődeacutes koumlzoumltt csak abban az esetben tudjuk megtenni ha
annak alapjaacutet az eacuteletfilozoacutefia gyakorlatai megteremtik a mindennapokban ndash filozoacutefiai
oumlneacuteletrajzaacuteban eacutes szinte valamennyi munkaacutejaacuteban a filozoacutefia alap feladataacuteul a kommu-
nikaacutecioacutet nevezi meg
10 Mely maacutera tulajdonkeacuteppen elfelejtődoumltt a nyugat-euroacutepai koumlroumlkben Eacuteszak-Amerikaacuteban pedig
igazaacuteboacutel gyoumlkeret sem tudott ereszteni 11 Naacutegaacuterdzsuna a II szaacutezadi indiai buddhista filozoacutefus a Naacutelanda-i egyetem egykori apaacutetja az
uumlresseacutegfilozoacutefia iskola alapiacutetoacuteja A buddhizmusban a maacutesodik Buddhakeacutent is tisztelik A bdquobuddhista
koumlzeacutepuacutetrdquo filozoacutefiaacutejaacutenak (sz madhjamaka) az első mestere 12 Az uumlresseacutegtan filozoacutefiai iskolaacuteja szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetezhetnek Ezeacutert semmi
sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok ilyen eacutertelemben uumlresseacuteg termeacuteszetűek A dolgok relativitaacutesaacuteval
szemben az eacuterzeacutekszervvel tapasztalhatoacute forma konkreacutetsaacutegaacutet helyezi azeacutert hogy az adott taacutergy mibenleacutete
taacuteruljon fel a folyamatban eacutes ne olvadjon bele egy aacuteltalaacutenos oumlnvaloacute leacutetező fogalmaacuteba (Vouml Whitehead
2001) A taacutergyak eacutes az uumlresseacuteg mindig csak egy-egy konkreacutet eacuteppen tapasztalt taacutergy viszonylataacuteban
vizsgaacutelhatoacute 13 Az időkoumlzben bekoumlvetkezett szervezeti aacutetalakulaacutes soraacuten a Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola
melybe e sorok iacuteroacuteja felveacutetelt nyert a Szocioloacutegia Doktori Iskolaacuteval fuzionaacutelt azonban a Szocioloacutegia
eacutes Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola is a jelzett nyitott szellemiseacuteget keacutepviseli
16
bdquo1 A filozoacutefia helyzete a koumlvetkező nem leacutetezik az Egeacuteszben rejlő egyetlen Igazsaacuteg
hanem sokfeacutele toumlrteacuteneti alakban jelenik meg az igazsaacuteg Ezeacutert nem valoacutesiacutethatoacute meg
hogy uacutegy joumljjoumln leacutetre a minden embert magaacuteban foglaloacute koumlzoumlsseacuteg hogy egy eacutes egyet-
len igazsaacuteg mellett szaacutelljanak siacutekra ez a koumlzoumlsseacuteg csak a kommunikaacutecioacute koumlzegeacuten ke-
resztuumll joumlhet leacutetre A filozoacutefiai logika feladata hogy ezt a meacutediumot tudatosan eacutes a
lehető legjobban a rendelkezeacutesuumlnkre bocsaacutessa s ezen kiacutevuumll raacutemutasson egzisztenciaacute-
lis bizonyossaacutegunk eacutertelmeacutere A filozoacutefiai logika egyreacuteszt felismeri a felteacutetlen kommu-
nikaacutecioacutes szaacutendeacutek megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak felteacuteteleit maacutesreacuteszt felismeri a kommunikaacutecioacute
megszakiacutetaacutesaacutenak formaacuteit ezek eacutertelmeacutet eacutes koumlvetkezmeacutenyeitrdquo (Jaspers 1998 p 95)
Ez oumlnmagaacuteban talaacuten eleacutegseacuteges igazolaacutesa mindazoknak az eacuteszreveacuteteleknek amelyeket
a fenti bekezdeacutesben a keacutepzeacutes kontextusaacuteban megjegyeztem a diszciplinaacuteris beaacutegya-
zottsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Tovaacutebbaacute Gilles Deleuze boumllcseleti programja eacutes ajaacutenlaacutesa is
ide illeszkedik miszerint a jelenkor filozoacutefusainak az egyik feladata uacutej fogalmak meg-
alkotaacutesa eacutes ezzel uacutejabb keacuterdeacutesek felveteacutese (Deleuze 1994) Baacuter toumlbb esetben szembe-
aacutelliacutetjaacutek a Deleuze-i14 gondolkodaacutest Martin Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak idevonatkozoacute
bdquofeladat-megaacutellapiacutetaacutesaacutevalrdquo mely az eredet teruumlleteacutere toumlrteacutenő visszavezeteacutest nevezi
meg a fogalmak eredeti jelenteacuteseacutenek bdquolelőhelyeacuteuumllrdquo (Heidegger 2019) de mi ettől elteacuterő
aacutellaacutespontot alakiacutetottunk ki
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a keacutet aacutellaacutespont ha nem is kiegeacutesziacuteti egymaacutest de
mindenkeacuteppen megfeacuter egymaacutes mellett eacutes iacutegy a poacutelusaik sem ellenteacutetesek Ezzel a kis
iacutezeliacutetővel kiacutevaacutenjuk jelezni a dolgozat sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutet mely a kuumlloumlnboumlző
nemzetiseacutegű boumllcselők pszicholoacutegusok szocioloacutegusok vallaacutesi gondolkodoacutek stb kon-
textusba helyezeacuteseacutet is jelenti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az alapkoncepcioacutek aacutelliacutetaacutesok
meghataacuterozaacutesok ezen jeles szemeacutelyiseacutegek valamelyikeacutetől szaacutermaznak Sok esetben
ők jelentős kuumlloumlnbseacutegekre mutatnak raacute a leacutetezeacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben
Biacutezunk benne hogy kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyos illetve boumllcseleti szceacutenaacutekboacutel szaacuter-
mazoacute megaacutellapiacutetaacutesok eacutes uacutetmutataacutesok az eacutertekezeacutes veacutegeacutere meacutegiscsak koumlzel azonos
iraacutenyba fognak konvergaacutelni Ezt az iraacutenyt pedig az alaacutebbi neacutegy a tovaacutebbiakban beve-
zeteacutesre keruumllő kulcsfogalom jeloumlli ki
14 A dolgozatban a boumllcselők gondolkodoacutek neveinek leiacuteraacutesaacutenaacutel azeacutert vaacutelasztottuk ezt a formaacutet hogy
jelezzuumlk aktiacutev partnerinkkeacutent uacutetmutatoacuteinkkeacutent eacutes bizony vitapartnerkeacutent is tekintuumlnk Raacutejuk Nem pedig
betűkbe zaacutert holtak eacutelettelen mementoacuteikeacutent
17
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis eacuterettseacuteg eacutes eacuteberseacuteg
szimbiotikus eacutes alkalmazkodoacute ember
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes15 mint maacuter emliacuteteacutesre keruumllt a heacutetkoumlz-
napi diskurzusok reacuteszeacutet keacutepezik mind az akadeacutemiai eacuteletben mind pedig a heacutetkoumlznapi
eacuteletuumlnkben A disszertaacutecioacute nem kiacutevaacuten eacuterdemben reflektaacutelni a fogyateacutekossaacutegtudo-
maacuteny16 idevonatkozoacute aacutelliacutetaacutesaira Ezek a fogyateacutekossaacuteg ndash eacutes veacutelemeacutenyuumlnk tovaacutebbaacute ta-
pasztalataink szerint egyaraacutent az akadaacutelymentesiacuteteacutes ndash eseteiben is a taacutersadalmi felelős-
seacuteget nevezik meg egy ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteskeacutent
bdquoA fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny a taacutersadalmak politikaacuteit eacutes gyakorlataacutet vizsgaacutelja hogy job-
ban megeacutertsuumlk a fogyateacutekossaacuteggal kapcsolatos ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi mint testi ndash
tapasztalatokat A fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyt mint diszcipliacutenaacutet azzal a ceacutellal fejlesztetteacutek
ki hogy a kaacuterosodaacutes jelenseacutegeacutet kibogozza a miacutetoszoknak az ideoloacutegiaacuteknak eacutes a stigmaacute-
nak abboacutel a haacuteloacutejaacuteboacutel ami raacuteborul a szociaacutelis interakcioacutekra eacutes a taacutersadalompolitikaacutera
E tudomaacutenyaacuteg megkeacuterdőjelezi azt az eszmeacutet amely uacutegy tekint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő
emberek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi staacutetuszaacutera eacutes a szaacutemukra kijeloumllt szerepekre mintha
azok a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek aacutellapotaacutenak elkeruumllhetetlen koumlvetkezmeacutenyei lenn-
eacutenek A Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 1998rdquo
(Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Tanulmaacutenyok I 2009 a koumltet mottoacuteja)
Tisztaacutebban megfogalmazva azeacutert leacutetezik meacuteg a mai napig is a fogyateacutekossaacuteg mert
a jelenkori taacutersadalmak nem keacutepesek egy teljesen akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacute-
saacutera leacutetrehozaacutesaacutera (Koumlnczei Hernaacutedi 2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny az aacutelliacutetaacutesai-
ban17 ha ki is mondja hogy mindannyian fogyateacutekosok vagyunk azonban ezt kizaacuteroacute-
15 bdquoAz akadaacutelymentesiacuteteacutes azon teveacutekenyseacutegek oumlsszefoglaloacute neve amelyek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők
szaacutemaacutera igyekeznek biztosiacutetani a felteacuteteleket az aacutellapotuk miatt keletkezett haacutetraacutenyaik kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere
Ceacutelja olyan koumlruumllmeacutenyek biztosiacutetaacutesa amelyek lehetőveacute teszik szaacutemukra az oumlsszes teveacutekenyseacuteg
elveacutegzeacuteseacutet amelyben akadaacutelyoztatva lehetnek Az akadaacutelymentesiacuteteacutes formaacutei koumlzeacute tartozik az eacutepiacutetett
koumlrnyezet tudatos kialakiacutetaacutesa vagy aacutetalakiacutetaacutesa a laacutetaacutesseacuteruumllteknek a taacutejeacutekozoacutedaacutes biztosiacutetaacutesa a
hallaacutesseacuteruumlltek segiacuteteacutese valamint az informaacutecioacutes eacutes informatikai taacutejeacutekozottsaacuteg elősegiacuteteacuteserdquo A
vonatkozoacute jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek hivatalos oumlsszefoglalaacutesa Forraacutes httpscuttlyDy6oUFU (Meg-
tekintve 20200303) 16 A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny kifejezeacutest a Hernaacutedi Koumlnczei (2015 p 6) tanulmaacuteny alapjaacuten hasznaacuteljuk 17 Laacutesd Taylor Jim (2014) Foumlldes (2002)
18
lagosan az emberek kuumlloumlnboumlző mentaacutelis fizikaacutelis vagy taacutersadalmi keacutepesseacutegeinek le-
hetőseacutegeinek egymaacuteshoz keacutepest hierarchikus viszonyaacuteban teszi meg (Hernaacutedi 2015)
Peacuteldaacuteul egy hegymaacuteszoacute fizikaacutelis aacutellapota egy aacutetlagos sakkjaacuteteacutekos hasonloacute adottsaacutegai-
hoz keacutepest bdquomagasabb rendűnekrdquo minősuumll mert ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban az egeacutesz-
seacuteg eacuterteacutekmeacuterője az izomtoumlmegek araacutenya eacutes a fizikai kondiacutecioacute bdquotoumlkeacuteletesseacutegerdquo
A fent emliacutetett fizikaacutelis eacutes mentaacutelis keacutepesseacutegek nem csak egymaacuteshoz keacutepest eacuterteacute-
kelődnek fogyateacutekossaacutegnak hanem a vaacutegyott toumlkeacuteletesseacuteg bdquoel-nem-eacuterhetőseacutegirdquo me-
mentoacutejakeacutent hasznaacuteljaacutek a koumlzoumls haacutetraacutenyunkat ahol a fogyateacutekos emberek a paradox
peacuteldaacutek arra hogy az egeacuteszseacutegesek sem keacutepesek eleacuterni a toumlkeacutely aacutellapotaacutet Erről az aacutella-
potroacutel azonban csak annyit sejthetuumlnk hogy az abszoluacutetumok dimenzioacutejaacuteban vanhellip
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny szokaacutesos korszakolaacutesaacutera18 taacutemaszkodva a paradigma-
vaacuteltaacutesokat ndash neacutemi moacutedosiacutetaacutessal ndash az alaacutebbi kronoloacutegia sorrend menteacuten kristaacutelyosiacutetottuk
ki
Bioloacutegiai determinaacutecioacute (50-60-as eacutevek)
A magas szintű orvostudomaacuteny mindenhatoacutesaacutegaacuteba vetett hit elveszteacutese (70-80-
as eacutevek)
A taacutersadalmisaacuteg nem kieleacutegiacutető hozzaacuteaacutellaacutesa (90-es eacutevektől)
A technikai akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenya (2000-es eacutevektől)
Az eacutertekezeacutes jelenteacutesvilaacutega betekinteacutest adoacute eacutes fogalmakat bőviacutető ceacutelja neacutemi me-
reacuteszseacuteget eacutes legalaacutebb ennyi nyitottsaacutegot bdquokoumlvetelrdquo az olvasoacutetoacutel azeacutert hogy az utoacutebbi
eacutevtizedekben kiemelkedő eredmeacutenyeket felmutatoacute fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi kutataacutesok
akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzekeacutent is tudjon szolgaacutelni Eacutertjuumlk ezalatt azt a boumllcseleti szaacuten-
deacutekot hogy bizonyosodjon be a mindannyiunkat eacuterintő egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
voltakeacuteppen kiteljesedeacutest is rejtő mivolta Ez a filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes figyelemmel
van arra az akaacuter explicit akaacuter implicit moacutedon megjelenő dichotoacutemiaacutera amely az
egeacuteszseacuteges versus fogyateacutekos fogalompaacuter mintegy kiacuteseacuterőjelenseacutege A fogyateacutekossaacuteg-
tudomaacuteny mai napig is kuumlzd ezzel a dualista fogalmi szembeaacutelliacutetaacutessal s ennek felol-
daacutesaacutera meggyőződeacutesuumlnk szerint maacuteig sem keacutepes
18 Laacutesd Hernaacutedi (2015)
19
A fogalombőviacuteteacuteshez eacutes tisztaacutezaacuteshoz stb a disszertaacutecioacuteban toumlbbek koumlzoumltt Ludwig
Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacutenak a fogalomalkotaacutesra eacutes a fogalomhasznaacutelatra vonatkozoacute aacutel-
liacutetaacutesait eacutes gyakorlatait is igyekszuumlnk alkalmazni19 (Wittgenstein 1998)
Mindez egyfajta kreatiacutev rombolaacutesnak is tűnhet20 mint ahogy bizonyos szempont-
boacutel annak is szaacutenjuk Azonban hasonlatosan az uumlresseacutegfilozoacutefia ndash keacutesőbbiekben kifej-
tett ndash alapveteacuteseihez amely az eacutenkeacutep illuacutezioacute jellegeacutet bizonyiacutetja e dolgozat is azt ceacutelt
szolgaacutelja hogy hozzaacutejaacuteruljon egy olyan fundamentum jelenbeacuteli feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes ha
szuumlkseacuteges megkonstruaacutelaacutesaacutehoz amely minden ember eacutes eacutelőleacuteny koumlzoumls forraacutesvideacuteke
A dolgozat tehaacutet a koumlvetkező kulcsfogalmak21 be-eacutes felmutataacutesaacuteval illetve a hoz-
zaacutejuk elvezető uacutettal ismerteti meg a tisztelt olvasoacutet eacutes a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteget
szimbiotikus-alkalmazkodoacute-ember
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos eacutes akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis hasiacutetaacutes
emberseacutegfelejteacutes
forraacutesvideacutek
intuitiacutev-uumlresseacutegtermeacuteszetű eacutes uacutejat leacutetrehozoacute gondolkodaacutes
egyesiacutető szemleacutelődeacutes filoszkoacutep filoszkoacutepikus szemleacutelődeacutes metaviduum
kifejtő-diskurzuscentrumuacute hermeneutika
hermeneutikai goumlmb
egzisztenciaacutelis-praxiskommunikaacutecioacute
Ez az uacutet magaacuten viseli annak a sajaacutetos moacutedszertannak a jegyeit melynek menteacuten
az eacutertekezeacutes keacuteszuumllt A jelen doktori teacutezis kutataacutesmoacutedszertanaacutenak az egyik eleme a
19 Bodnaacuter Jaacutenos Kristoacutef A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolatrendszer
terapikus olvasataacutehoz ciacutemet viselő 2012-ből szaacutermazoacute PhD eacutertekezeacutese megerősiacutetetett bennuumlnket abban
hogy az elsősorban nyelvfilozoacutefuskeacutent bdquonyilvaacutentartottrdquo Wittgenstein munkaacutessaacutega eacutertelmezhető akaacuter
teraacutepiakeacutent vagy eacuteletboumllcseletkeacutent is Ebből kiindulva a disszertaacutecioacute egyfajta sajaacutetos hermeneutikai
megkoumlzeliacuteteacutese lehetőveacute teszi a bevont gondolkodoacutek antropoloacutegiai-filozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacutefiai
uumlzeneteinek oumlsszegyűjteacuteseacutet a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll (Bodnaacuter 2012) 20 Heidegger sajaacutet kifejezeacutese (szoacute szerint bdquodestrukcioacuterdquo) a Leacutet eacutes idő ciacutemű műveacuteből ami nem teacutevesztendő
oumlssze a Derrida-feacutele dekonstrukcioacute fogalmaacuteval ami egy fajta vaacutelasz Heidegger gondolataira (Nyiacuterő
2012) 21 Az esszenciaacutelis fogalmak koumlzuumll azok amelyek tartalmi suacutelyuknaacutel fogva direktebb moacutedon is erősiacutetik
az eacutertekezeacutes koumlzponti bdquouumlzeneteacutetrdquo ndash az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeit ndash egy
kuumlloumln fejezetben reacuteszletesebb kifejteacutest is kapnak Tovaacutebbaacute valamennyit folyamatosan hasznaacutelni fogjuk
mindazon helyeken ahol megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint alaacutetaacutemasztjaacutek aacutelliacutetaacutesainkat Illetve demonstraacutelni kiacutevaacutenjuk
veluumlk azt a folyamatot ahogy egyre meacutelyebb reacutetegiek taacuterultak fel kutataacutes valamint a szoumlveg
megszuumlleteacutese soraacuten
20
Hans-Georg Gadamer (2000 2003) neveacutehez leginkaacutebb koumlthető hermeneutikai vizsgaacute-
loacutedaacutes kiterjesztett eacutertelmezeacutese
bdquoAz alaacutebbiakat arra tett kiacuteseacuterletkeacutent tekintseacutek eacuterveacutenyesnek hogy a gondolat goumlroumlg
klasszikusait ez egyszer maacuteskeacutent olvassuk ne a modernseacuteg kritikai foumlleacutenyeacuteből kiin-
dulva amely modernseacuteg uacutegy hiszi hogy egy veacutegtelenuumll kifinomult logika birtokaacuteban
tuacutelhaladta a reacutegieket hanem ama meggyőződeacutes alapjaacuten hogy a bdquofilozoacutefiardquo vaacuteltozat-
lanul esemeacutenyszerűeacuten meguumltkoumlztető tapasztalata maradt az embernek ami őt mint
embert kituumlnteti s hogy ebben nincs előreleacutepeacutes hanem csak reacuteszesuumlleacutes Hogy ez meacuteg
egy olyan civilizaacutecioacutera is eacuterveacutenyes amelyet mikeacutent a mieacutenket a tudomaacuteny alakiacutetott
ki - hihetetlenuumll hangzik eacutes meacutegis szaacutemomra igaznak tetszikrdquo (Gadamer 2000 p 13)
A neacutemet boumllcselő a fenti gondolattal eacutes bdquovizsgaacuteloacutedaacutesi ajaacutenlaacutessalrdquo zaacuterja A filozoacutefia kez-
dete ciacutemű koumlnyveacutet Ezt a Gadamer-i megkoumlzeliacuteteacutest mi valamennyi boumllcseleti szemleacute-
letmoacuted eseteacuteben alkalmazzuk a jelen disszertaacutecioacuteban is
Ez egyuacutettal mintegy akadaacutelymentesiacutető kutataacutesi moacutedszerkeacutent is debuumltaacutel Ennek
leacutenyege hogy a fogalmak eacutes az azokat tartalmazoacute iacuteraacutesművek jelenbe toumlrteacutenő beeme-
leacutese eacutes organizaacutelaacutesa nemcsak a szerző internaacutelt eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyaacutet hasznaacutelja ha-
nem egy jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli kommunikaacutecioacutes helyzetet is alapvetőnek tekint
Tehaacutet a vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten arra is toumlrekszuumlnk hogy a muacuteltra a jelenre eacutes nem utolsoacute-
sorban a jelen toumlrteacuteneacuteseibe folyamataiba uacutegy tudjunk bdquoegyidőbenrdquo betekinteni hogy
hermeneutakeacutent valoacuteban reorganizaacutelhassuk a betoumlmoumlriacutetett informaacutecioacutekat Abboacutel iacutegy
aktiacutev ismeretet (tudaacutest) generaacutelva
Tehaacutet a vizsgaacutelat taacutergyaacutera nem mint algoritmikus adathalmazra tekintuumlnk ha-
nem uacutejra alkotjuk azt a szerző(k) alkotoacute(k) eacutes a beszeacutelgető ill vitapartnerek segiacutetseacute-
geacutevel Hasonloacutean mint manapsaacuteg a haacuteromdimenzioacutes nyomtataacutes a taacutergyakat Iacutegy nem
csak ki eacutes visszatoumlmoumlriacutetjuumlk (uacutejraiacuterjuk) hanem hagyjuk hogy hasson eacutes műkoumldjoumln ez
a reacutegi-uacutej ismeret az itt eacutes mostban Akaacuter teljesen maacutes szerkezetű horizontokat is eacuteletre
hiacutevva
Uacutegy laacutetjuk a szoacutebeli praxis kommunikaacutecioacute tehaacutet nem szimplaacuten mintegy csak
bezaacuterja a hermeneutikai koumlrt hanem goumlmbeacute alakiacutetja alakiacutethatja azt A horizont oumlssze-
olvadaacutes ekkor szuumlkseacutegtelenneacute vaacutelik Mindazonaacuteltal a Gadamer-i keacutetsiacutekkal szemleacutelte-
tett laacutetoacutehataacuter-fuacutezioacute hermeneutikai koumlr hasonlata mint az egyik lehetseacuteges ceacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon joacutel demonstraacutelja a neacutemet boumllcselő toumlrekveacuteseit (Gadamer 1994)
21
A hermeneutikai goumlmb esteacuteben viszont a horizontok koumlzoumltti laacutetszoacutelagos kuumlloumlnbseacutegek
eltűnnek feladoacutednak eacutes a viszonylagossaacuteguk egyeacutertelműveacute vaacutelik 22
Csikoacutes Ella hiaacutenypoacutetloacute koumlnyveacuteben Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klassziku-
sai Hegel eacutes Whitehead a koumlvetkezőt gondolatot ideacutezi Schroumldingertől bdquoEacuterezzuumlk
hogy csak most kezduumlnk eleacuteg megbiacutezhatoacute anyagot oumlsszeszedni ahhoz hogy minden
ismeretuumlnket egyseacuteges egeacutesszeacute olvasszuk maacutesreacuteszt azonban szinte lehetetlenneacute vaacutelt
hogy egyetlen agy toumlbbet legyen keacutepes aacutetfogni belőle mint egy kicsi specializaacuteloacutedott
reacuteszeacutet
A dilemmaacuteboacutel nem laacutetok maacutes kiutat koumlzuumlluumlnk valakinek vaacutellalkozni a kell a teacutenyek
eacutes elmeacuteletek szinteacuteziseacutere noha egyeseket ezek koumlzuumll csak maacutesodkeacutezből eacutes toumlkeacuteletlenuumll
ismer eacutes fennaacutell a kockaacutezat hogy bolondot csinaacutelunk magunkboacutelrdquo (Csikoacutes 2008 p
31)
A szerző uacutegy interpretaacutelja az osztraacutek gondolkodoacute veacutelekedeacutest mint a XX szaacutezad egyik
toumlrekveacuteseacutet mely egy metaelmeacutelet megalkotaacutesaacutet laacutetja szuumlkseacutegszerűnek
A magunk reacuteszeacuteről Schroumldinger mondanivaloacutejaacuteban a hermeneutikai goumlmb bdquoelőkeacutepeacutetrdquo
laacutetjuk kirajzoloacutedni
Tudvaacuten hogy a goumlmb az emberi tudaacutes teljes eacutes aacutellandoacutean (uacutejra)formaacuteloacutedoacute kaacutenonjaacutet is
szimbolizaacutelja Ahol a felsziacutenen kirajzoloacutedoacute ismeret-bdquomintaacutezatokrdquo aacutellandoacute kapcsolat-
ban vannak a goumlmb belső tereacuteben zajloacute vizsgaacuteloacutedaacutesi folyamatokkal Mindezek koumllcsouml-
noumlsen fuumlggenek is egymaacutestoacutel ezaacuteltal a goumlmb szimbolikaacuteja betekinteacutest enged az uumlres-
seacutegszemleacutelet műkoumldeacuteseacutebe is Minthogy a szerző(k) alkotoacute(k) gondolkodoacute(k) eacutes a her-
meneutaacute(k) mint bdquoegymaacutes felteacuteteleirdquo is reacuteszt vesznek a folyamatban A Gadamer-i her-
meneutikailag nyitott eacutes keacutepzet tudat (2003) tehaacutet ebben a toumlbbdimenzioacutes modellben
is elengedhetetlen felteacutetele a sikeres vizsgaacuteloacutedaacutesnak illetve a boumllcseleti a diszciplinaacute-
ris eacutes a kulturaacutelis hataacutermentesseacuteg elfogadaacutesaacutenak Ez utoacutebbi ismeretszerzeacutesi felteacutetelneacutel-
kuumlliseacuteg eacutes mindennemű kutataacutesi-tekinteacutely eacutes moacutedszer kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet elutasiacutetoacute de
minimum zaacuteroacutejelbe tevő megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted okaacuten a hermeneutikai goumlmboumlt Feyerabend-
22 Sajnaacutelatos moacutedon a disszertaacutecioacute terjedelmi keretei nem teszik lehetőveacute a horizont eacutes a Kuhn-i
paradigmaacutera vonatkozoacute reacuteszben azonos meglaacutetaacutesaink bővebb kifejteacuteseacutet valamint peacuteldaacuteul a
hermeneutikai goumlmb eacutes a filoszkoacutep koumlzoumltti szimbiotikus kapcsolat reacuteszletesebb taacutergyalaacutesaacutet sem
Ezen oumlsszefuumlggeacutesről mintegy kedvcsinaacuteloacutekeacutent annyit mondunk hogy veacutelemeacutenyuumlnk szerint a filoszkoacute-
pikus vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a toumlredezettseacutegmentes hermeneutikai szemleacutelet alkalmazhatoacutesaacutegaacutenak egyik alap-
felteacutetele a kutatoacuteiindividuum időleges feladaacutesa az uacuten metaviduum-aacutellapotba toumlrteacutenő beleoldoacutedaacuteseacutert
bdquocsereacutebenrdquo
22
goumlmbkeacutent is aposztrofaacuteljuk Mivel a konstrukcioacute kialakiacutetaacutesaacutehoz a legtoumlbb inspiraacutecioacutet
az emliacutetett kivaacuteloacute boumllcselő A moacutedszer ellen ciacutemű koumlnyveacuteből meriacutetettuumlk (Feyerabend
2002)
Amikor tehaacutet peacuteldaacuteul a dolgozat moacutedszertani fejezeteacuteben reacuteszletesebben kifej-
teacutesre keruumllő hermeneutikai koumlr bezaacuterulaacutesaacutenak lehetseacuteges uacutejszerű moacutedjaacutet ismertetjuumlk
akkor az emliacutetett goumlmb majdani leacutetrejoumltteacutere is gondolunk
Iacutegy a maacuter emliacutetett gyakran alkalmazott ismeacutetleacutesek szinteacuten egy uacutejabb hathatoacutes indokot
kapnak Hiszen veacutelemeacutenyuumlnk szerint az ismeacutetleacutesek a fentebb emliacutetett reorganizaacutecioacutes
gyakorlat mintegy keacutezhezaacutelloacute23 eszkoumlzei is azonban erről a bizonyos goumlmbnek a feluuml-
leteacuteről vagy annak belsejeacuteből raacutejuk tekintve csak laacutetszoacutelagosak az uacutejra előfordulaacutesok
a leiacutert szavak eacutes mondatok szintjeacuten Azonban a funkcioacutejuk hasonloacute mint az eacutelő be-
szeacutedben a hangsuacutely-eltoloacutedaacutesokeacute Ezek aacuteltal az emberek gondolkodaacutesa aacutellandoacute stimu-
lusnak van kiteacuteve hogy a maacuter ismertnek tetsző fogalmakat eacutes szituaacutecioacutekat uacutejra eacutes uacutejra
eacutertelmezve a leacutet folyamatjellegeacutet se vesziacutetseacutek szem elől (Vouml 1 aacutebra Fenner-diag-
ramm)
Ezeacutert keacuterjuumlk a tisztelt olvasoacutekat ha ismeacutetleacutesekre bukkannak a szoumlvegben ndash erre lesz
moacutedjuk bőven ndash olvassaacutek fel hangosan ezeket az ugyanolyannak laacutetszoacuterdquo bekezdeacutese-
ket
A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja az elmuacutelt eacutevek soraacuten feltaacutert ndash a hallgatoacutei
korszakboacutel is szaacutermazoacute ndash turizmustudomaacutenyi kapcsolatot Az emliacutetett fejezetbe integ-
raacutelaacutesra keruumllő tanulmaacutenyok szoumlveghelyein keresztuumll bemutatja annak az aacuteltalunk al-
kotott filozoacutefiai fogalomcsoportnak bdquoevoluacutecioacutejaacutetrdquo is melyről a fentiekben maacuter ejtet-
tuumlnk szoacutet Ezt koumlvetően ndash mint ahogy azt maacuter emliacutetett dolgozatok24 szoumlvegeiben is
koumlvetkezetesen alkalmaztuk ndash az utazoacutei leacutettel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutest az utazaacutes tudo-
maacutenyakeacutent fogjuk emliacuteteni uacutegy is mint a dolgozatban paacuterbeszeacutedeacutebe vont filozoacutefusok
egyik kedvelt metaforaacutejaacutet Ez a leacutetezeacutesben valamilyen moacutedon jelenleacutevő ndash sodroacutedoacute zu-
hanoacute teacutevelygő hajoacutezoacute ndash ember milyenseacutegi hasonlata is
23 Laacutesd Heidegger (2019) 24 Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben (Farkas 2019)
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba
(Farkas Petykoacute 2019)
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai eacutes egzisztenciaacutelfilozoacutefiai
jelenteacutesvilaacutegai (Farkas 2020)
Az felsorolaacutesban szereplő első kettő a jelzett fejezetbe integraacutelt tanulmaacuteny ndash lektoraacutelaacutes utaacuteni de nem
a nyomtataacutesban megjelent szoumlveg ndash toumlbb helyen moacutedosiacutetott illetve aacutetdogozott verzioacuteja A harmadik
pedig befogadaacutes alatt aacutell
23
Buddha maga toumlbbszoumlr is hasznaacutelja taniacutetaacutesaiban az utazaacutes hasonlataacutet vagy metaforaacutejaacutet
A legtoumlbbszoumlr arra utal hogy egy szeacutelesebb perspektiacutevaacuteban laacutetjuk meg a segiacutetseacutegeacutevel
honnan joumlvuumlnk eacutes hovaacute tartunk Ritkaacutebban de fajsuacutelyosabban az akadaacutelyok meghala-
daacutesaacutenak az uacutetjaacutera utal amelyben az a fontos hogy a probleacutema megoldaacutesaacutehoz az ember
uacutetjaacutenak egy aacutellomaacutesakeacutent kezeli azt az akadaacutelyt amelybe beleuumltkoumlzik Ilyenek pl Az
elvonultsaacuteg gyuumlmoumllcsei (Samannyaphala szutta DN 2) Keacutevattaacutenak adott taniacutetaacutes (Keacute-
vatta szutta DN 11) Loacutehiccsaacutenak adott taniacutetaacutes (Lohiccsa szutta DN 12) Az Assza-
puraacuteban folytatott beszeacutelgeteacutes (Mahaacute Asszapura szutta MN 39)
Az utazaacutes kontextusba helyezeacuteseacutevel alaacutetaacutemasztani igyekszuumlnk tehaacutet ndash e disz-
szertaacutecioacute aacuteltal is ndash a vizsgaacuteloacutedaacutesunk sajaacutetos eacuteletfilozoacutefiai eacutes hermeneutikai megkoumlze-
liacuteteacutesmoacutedjaacutenak multidiszciplinaacuteris leacutetjogosultsaacutegaacutet eacutes akadaacutelymentesiacutető jellegeacutet Mind-
emellett fontosnak tartjuk hogy ezek a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok mind a moacutedszertanuk-
ban mind a gyakorlati alkalmazaacutesukban a szoacutebeliseacutegen eacutes a jelenleacuteten alapszanak
Ezek toumlbb esetben kiaacutelltaacutek maacuter a tudomaacutenyossaacuteg eacutes a katedrai aacutetadhatoacutesaacuteg25 proacutebaacuteit
de az igazi megmeacuteretteteacutesuumlk ezen iacuteraacutesmű eacutes a hozzaacutekapcsoloacutedoacute eacutes kiemelt jelentőseacuteg-
gel biacuteroacute szoacutebeli veacutedeacuteseken fog megtoumlrteacutenni
A disszertaacutecioacute tehaacutet minden tekintetben magaacuten viseli azokat a jegyeket melyek
az akadaacutelymentesiacutető ember heacutetkoumlznapjait jellemzik vagyis mind oumlnmaga az ember
mind pedig a leacutetezeacutesben őt koumlruumllvevő taacutersai egyuumlttes teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően
tudjaacutek eacutertelmezni ndash eacutes biacutezunk benne koordinaacutelni ndash a Heidegger-i26 leacutetbe zuhanaacutes sok
esetben traumatikus eacutelmeacutenyeacutet (Heidegger 1988)
Az eacutertekezeacutes tekinthető mindezek alapjaacuten egy szoacutebeli fogalomeredet eacutes foga-
lomalkotaacutes posztmetafizikai jellegű leirataacutenak is Ez a laacutetszoacutelagos ambivalencia koumlny-
nyedeacuten feloldhatoacute ha peacuteldaacuteul az Ong-i szoacutebeliseacuteg-eacutertelmezeacutes keacutet sarokpontjaacutet - a cir-
kularitaacutest eacutes szituacionalitaacutest - tartjuk szem előtt (Ong 2002 2010) E posztmodern
25 A fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekveacutedelmi szervezetei ndash hazai eacutes nemzetkoumlzi szinten ndash egyaraacutent
hangsuacutelyozzaacutek annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kapcsoloacutedoacute fogalmak ismeretek eacutes
szituaacutecioacutek ismeretaacutetadaacutesi folyamataiban (is) elengedhetetlen az eacuterintettek jelenleacutete szerepvaacutellalaacutesa Ezt
a hitelesiacutető szerepet is igyekszem betoumllteni amikor toumlbbszoumlroumlsen is eacuterintett mivoltomban oktatoacutekeacutent
teveacutekenykedem Ez az autentikussaacutegi kisugaacuterzaacutes kell hogy jellemezze az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet
gyakorloacute embert is ahogy erre Jaspers is utal (Jaspers 2008) 26 Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy a vizsgaacuteloacutedaacutesba bevont filozoacutefusok gondolkodoacutek neveinek
fenti iacuteraacutesmoacutedja tudatosan teacuter el a nyelvtanilag helyes formaacutetoacutel Ennek oka hogy mint a diskurzusban
reacutesztvevő beszeacutelgető partnerekre tekintuumlnk raacutejuk
24
jegyeket is magaacuten viselő - eacuteletfilozoacutefiai jellegű eacutertekezeacutes olvasaacutesa eacutes eacutertelmezeacutese so-
raacuten
A fentiek okaacuten sem laacutettuk el a fejezeteket sorszaacutemozaacutessal ezzel is jelezni kiacutevaacutenjuk
hogy nem a tudomaacutenyossaacuteg főaacuteramaacuteban megszokott lineaacuteris feleacutepiacuteteacutes menteacuten haladtuk
a megalkotaacutes soraacuten
Arra toumlrekedtuumlnk hogy a fejezetek oumlnaacutelloacute egyseacutegeacutent eacutes is eacutertelmezhetőek legyenek27
Tovaacutebbaacute akaacuter egy-egy oumlnaacutelloacute reacutesz kihagyaacutesa vagy felcsereacuteleacutese aacuteltal is eacutertelmezhető
legyen a mondanivaloacute
A toumlbb iacutezben emliacutetett relatiacuteve gyakori ismeacutetleacutesek tehaacutet ezen oumlnaacutelloacute eacutertelmezhetőseacutegi
nem hierarchikus megkoumlzeliacuteteacutes esteacuteben is indokoltak Illetőleg ha a lineaacuteris szerkezet-
hez szokott moacutedtoacutel elteacuterően (uacutejra)olvassuk a fejezeteket eacuterzeacutekelhetjuumlk hogy nem tar-
talmaznak a bdquomegszokottnaacutelrdquo toumlbb konkreacutet ismeacutetleacutest eacutes visszautalaacutest
bdquoA gondolkodaacutes egyetlen dolga a leacutetnek ezt a maradandoacute eacutes maradaacutesaacuteban az em-
berre vaacuteroacute eljoumlveteleacutet uacutejra eacutes uacutejra szoacutehoz juttatni Ezeacutert mondjaacutek a leacutenyeges gondol-
kodoacutek mindig ugyanazt Ez azonban nem azonost jelent Persze ezt is csak annak
mondjaacutek aki keacutesz arra hogy veacutegiggondolja őket Azaacuteltal hogy a gondolkodaacutes toumlr-
teacutenetileg emleacutekezve tekintettel van a leacutet kuumlldeteacuteses sorsaacutera maacuter a valamire
rendelő-houmlz koumltoumltte magaacutet mely a sorsnak felel meg Az azonosba valoacute menekveacutes
veszeacutelyte-len A veszeacutely ott van ahol mereacuteszen belebocsaacutetkozunk a viszaacutelyba hogy
ugyanazt mondjuk A keacuteteacutertelműseacuteg eacutes a puszta perlekedeacutes fenyeget
A leacutetet mint az igazsaacuteg kuumlldeteacuteses sorsaacutet eacuterintő s annak megfelelő mondaacutes a
gondol-kodaacutes legelső toumlrveacutenye nem pedig a logika szabaacutelyai melyek csak a leacutet
toumlrveacutenyeacuteből vaacutelhatnak szabaacutellyaacuterdquo (Heidegger 1994 p169)
bdquoA szocioloacutegus teljes meacuterteacutekben filozoacutefiaacutet művel amikor nem pusztaacuten a teacutenyek meg-
aacutellapiacutetaacutesaacutera hanem azok megeacuterteacuteseacutere is toumlrekszik Az eacutertelmezeacutes pillanataacuteban maacuter ő
maga is filozoacutefus Ez pedig azt jelenti hogy a hivataacutesos filozoacutefust nem diszkvalifikaacutel-
hatjuk azeacutert mert uacutejra eacutertelmezi azokat a teacutenyeket melyeket nem sajaacutet maga figyelt
meg ha ezek a teacutenyek neki maacutest eacutes toumlbbet mondanak mint amit a tudoacutes laacutetott ben-
nuumlk Ahogyan Husserl mondta a fizikai dolog eidetikaacuteja nem a fenomenoloacutegiaacuteval
kezdődoumltt hanem Galileivel Ez megfordiacutetva is igaz a filozoacutefiaacutenak joga van Galileit
olvasni eacutes eacutertelmeznirdquo (Merleau-Ponty 2003 p55)
27 Mindezekkel egyuumltt a dolgozat akadaacutelymentesebb kezeleacuteseacutet elősegiacutetendő egyes fejezetek veacutegeacuten
utalunk azoknak a koumlvetkező szakasszal fennaacutelloacute kapcsoloacutedaacutesi pontjaira
25
bdquoPhaidroszt egyeacutebkeacutent joacutemagam is olvastam s nekem uacutegy tűnik hogy pontosan ez
az amit Platoacuten is akart - bdquoeleven szoacutevaacuteltaacutestrdquo ahogyan ő nevezi egy ilyesfajta esz-
mecsere s nem pedig ennek valamifeacutele leegyszerűsiacutetett kivonata hataacuterozza meg a
tu-daacutest hellip
A tudaacutes persze nem magaacuteban a dialoacutegusban rejlik hanem abban a vitaacuteban amiből
is a dialoacutegus kibomlik eacutes amire a vita reacutesztvevője visszaemleacutekszik majd ha a dialoacute-
gust olvassa Eacuten tehaacutet amondoacute vagyok hogy ndash legalaacutebbis ebben a vonatkozaacutesban ndash
Platoacuten nagyon is korszerű (Feyerabend 1999 p 17)
bdquoAz emberi teljesseacutegre vonatkozoacute megismereacutes mindig csaloacutekaacutenak bizonyul eacutes a laacutet-
szat azaacuteltal joumln leacutetre hogy egy szemleacuteletmoacutedot egyetlennek egy moacutedszert univerzaacute-
lis moacutedszernek tekintuumlnk Az elv hogy mindig legyuumlnk biztosak a megismereacutes moacutedjaacute-
ban azaacuteltal hogy a sajaacutetos moacutedszert tudatosiacutetjuk megszabadiacutetja az embert a totaacutelis
tudat teacuteves felteacutetelezeacuteseacutetőlrdquo (Jaspers 1998 p 28)
A fenti ideacutezetekből kirajzoloacutedhat egyfajta sajaacutetos szemleacuteletmoacuted az ismeacutetleacutesek szere-
peacutetől a szoacutebeliseacuteg fontossaacutegaacuten aacutet a sajaacutetos moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesek hasznaacutelataacuteig
Uacutegy gondoljuk a bevezeteacutes oumlnmagaacuteban alkalmas arra hogy az eacutertekezeacutes teacutezisoumlsszefoglaloacutejaacute-
nak szerepeacutet is betoumlltse Uacutegy ahogyan a buddhista filozoacutefia tibeti eacutes szanszkrit nyelvű szoumlve-
geiben ez maacuteig is iacutegy van
26
A moacutedszertanroacutel
A dolgozat egy elmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutes eredmeacutenyekeacutent szuumlletett A kutataacutes moacutedszertana
elsősorban a filozoacutefiai hermeneutika Enneacutel keveacutesbeacute meghataacuterozoacute de koumlzel sem
marginaacutelis moacutedon az ismeretelmeacuteletet illetve az ontoloacutegia gyakorlataacutet is segiacutetseacuteguumll
hiacutevja Mint ahogy a buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiaacutenak a valoacutesaacuteg aacutellandoacutetlan eacutes
szubsztancia neacutelkuumlli termeacuteszeteacutere raacutemutatni igyekvő szemleacuteleteacutet szintuacutegy Ez a mi
neacutezőpontunkboacutel hasonliacutet ahhoz ahogyan A N Whitehead a Folyamat eacutes valoacutesaacuteg
ciacutemű főműveacutenek a teacutemaacutejaacutet kifejti illetve amit a fogalomalkotaacutes termeacuteszeteacuteről mond
bdquoIacutegy a taacutergyalaacutes egyseacutege a seacutema eacutertelem eacutes relevancia szerinti kifejlődeacuteseacuteben eacutes nem
a reacuteszleges teacutemaacutek egymaacutesra koumlvetkező taacutergyalaacutesaacuteban keresendő Az idő a teacuter az eacutesz-
leleacutes eacutes az oksaacuteg elmeacutelete peacuteldaacuteul uacutejra eacutes uacutejra visszateacuter ahogyan a kozmoloacutegia kifej-
lődeacutese előrehalad E teacutemaacutek minden egyes visszateacutereacuteskor uacutej feacutenyt vetnek a seacutemaacutera
vagy valamilyen uacutej megvilaacutegiacutetaacutest nyernek Amennyiben a vaacutellalkozaacutes eleacuteri ceacuteljaacutet
veacuteguumll nem maradhat magyaraacutezatra vaacuteroacute probleacutema a teacuter-időt az ismeretelmeacuteletet vagy
az oksaacutegot illetően A seacutemaacutenak ki kell fejlesztenie mindazokat a generikus fogalmakat
amelyek a dolgok baacutermilyen lehetseacuteges egymaacutessal valoacute oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacutenak a kife-
jezeacuteseacutere adekvaacutetrdquo (Whitehead 2001 p 10)
A kommunikaacutecioacute tudomaacutenyaacutenak eacutes a filozoacutefiaacutenak a viszonyaacuteroacutel koumlnyvtaacuternyi irodalom
aacutell rendelkezeacutesre Ugyaniacutegy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a szakfilozoacutefiaacutek kontextusai is bőseacute-
gesen kifejteacutesre keruumlltek az elmuacutelt haacuterom eacutevtizedben Jelen munka egy olyan sajaacutetos
karakterisztikaacutejuacute megkoumlzeliacuteteacutest eacutes kutataacutesmoacutedszertant igyekszik relevaacutens moacutedon be-
mutatni mely felhasznaacutelja az emliacutetett tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat Azonban
alapvetően egy uacutej tiacutepusuacute kaleidoszkoacutep jellegű28 vizsgaacutelati eacutes tematizaacutelaacutesi moacutedra kon-
centraacutel
Elsősorban a Gadamer-i hermeneutikai koumlr reacuteszbeni kiterjeszteacutese eacutes uacutejragon-
dolaacutesa adja a kutataacutesmoacutedszertan gerinceacutet ahol is az uacutegynevezett horizont oumlsszeolva-
daacutes mint tudati eacutes filozoacutefiai esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges a je-
lenleacuteten alapuloacute szoacutebeli eacutertelmező vita
28 Mentor-teacutemavezetőm Porosz Tibor buddhista filozoacutefustoacutel szaacutermazik az elnevezeacutes mely utal a
megleacutevő ismeretek felhasznaacutelaacutesaacutera de azok uacutej kontextusba helyezeacuteseacutere valamint uacutej kapcsoloacutedaacutesi
pontok leacutetrejoumlveteleacutere egyaraacutent Tovaacutebbaacute a gondolkodaacutes eacutes ezzel szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogalmak
uacutejra eacutertelmezeacuteseacutere az alkotaacutes folyamatjellegeacutere eacutes mindezek uacutejra eacutes uacutejra felfedezeacuteseacutere is utal
27
Gadamer egyreacuteszről tovaacutebbgondolta a heideggeri leacuteteacutertelmezeacutesi modellt iacutegy a
Leacutet eacutes idő ciacutemű opus hermeneutikai tartalmaacutet eacutes uacutetmutataacutesait is Eacutertelmezeacutesi kereteacuteben
kiemelkedő szerepet jaacutetszik az iacuteraacutesművek eacutes a keacutepzőműveacuteszeti alkotaacutesok mondandoacute-
jaacutenak jelen pillanatban toumlrteacutenő bdquoeacuteletre kelteacuteserdquo (Gadamer 1994) Az originaacutelisnak ne-
vezhető hermeneutika pszicholoacutegiai eacutes toumlrteacutenelmi megkoumlzeliacuteteacuteseacutet ndash melynek alapjait
Friedrich Schleiermacher (1768-1834) fektette le ndash kicsereacutelte kivaacuteltotta a szerzővel
alkotoacuteval toumlrteacutenő aktiacutev toumlrteacuteneti diskurzusra
A szoacutebeliseacuteget Gadamer kiemelkedő fontossaacuteguacutenak tartja Igazsaacuteg eacutes moacutedszer29
ciacutemű főműveacuteben de elsősorban nem a jelenleacuteten alapuloacute aktiacutev diskurzusroacutel tesz em-
liacuteteacutest hanem inkaacutebb egyfajta belső kommunikaacutecioacuteroacutel Egyuacutettal fontosnak eacutes szuumlkseacuteg-
nek tekinti a hermeneutikai szituaacutecioacutek szoacutebeli eacutertelmezeacuteseit de ezt a moacutedszert nem
tartja elsődlegesnek Az bdquoolvasoacute tudatrdquo kontextusaacuteban erről iacutegy veacutelekedik
bdquoAz olvasoacute tudat szuumlkseacutegkeacutepp toumlrteacuteneti eacutes a toumlrteacuteneti hagyomaacutennyal szabadon kom-
munikaacuteloacute tudat Ezeacutert nem jogtalan ha a toumlrteacutenelem kezdeteacutet Hegelhez hasonloacutean a
hagyomaacutenyozaacutesra eacutes az bdquoemleacutekezeacutes tartoacutessaacutegaacuterardquo iraacutenyuloacute akarat keletkezeacuteseacutevel
azonosiacutetjuk Ugyanis az iacuteraacutesbeliseacuteg nem puszta veacuteletlen vagy jaacuteruleacutek mely minőseacutegi-
leg semmit sem vaacuteltoztat a szoacutebeli hagyomaacutenyozaacutes folyamataacuten A fennmaradaacutes aka-
raacutesa a tovaacutebb tartaacutes akaraacutesa persze iacuteraacutes neacutelkuumll is fennaacutellhat De csak az iacuteraacutesos ha-
gyomaacuteny szakadhat el az elmuacutelt eacutelet maradvaacutenyainak puszta fennmaradaacutesaacutetoacutel me-
lyeknek leacutete - kiegeacutesziacutetve - leacutetre enged visszakoumlvetkeztetnirdquo (Gadamer 2003 p 433)
Mieacutert fontos a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli vita egy a kettőezer-huacuteszas eacutevekben
iacuteroacutedoacute tudomaacutenyos műben
A boumllcseleti kontextus okaacuten paacuter mondatban szuumlkseacuteges oumlsszefoglalni mi a szoacutebeliseacuteg
helye eacutes szerepe a hermeneutika eacutes a tudomaacutenyossaacuteg kontextusaacuteban 30
29 Gadamer a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten nem tudhatott arroacutel hogy a buddhista hagyomaacuteny
egy ilyen aktiacutev hermeneutikai diskurzust hasznaacutel amelyet ők is bdquobelsőnekrdquo neveznek de a kifejezeacutes
eacuterveacutenyesseacutegeacutet kiterjesztik a vitaacuteban reacutesztvevő eacutes keacutepviselt koumlzoumlsseacuteg tagjaira 30 Szoacutekrateacutesz (illetve gyakorlatilag ndash a Phaidroszban ndash Platoacuten) az iacuteraacutesbeliseacuteg elterjedeacuteseacutet az egeacutesz
emberi kultuacuteraacutera neacutezve rendkiacutevuumll kaacuterosnak tekintette mivel Platoacuten taniacutetoacutemestere uacutegy gondolta hogy az
emberi szoacute eacutes iacutegy a kommunikaacutecioacute jelenti mintegy a kultuacutera fejlődeacuteseacutenek eacutes tovaacutebb eacuteleacuteseacutenek zaacutelogaacutet
(Platoacuten 2005 pp 96-97) Ezen boruacutelaacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesok hermeneutikai eacutes szaktudomaacutenyos
igazsaacutegtartalmaacuten korunkban persze lehet ndash mi toumlbb a veacutelemeacutenyuumlnk szerint szuumlkseacuteges is lenne ndash szakmai
vitaacutekat folytatni ezeket szoacutebeli moacutedon is lebonyoliacutetani
28
Az eacutertekezeacutes speciaacutelis hermeneutikai moacutedszertana eacutes annak keretei nem teszik lehe-
tőveacute ndash eacutes meglaacutetaacutesunk szerint szuumlkseacutegesseacute sem ndash egy oumlnaacutelloacute filozoacutefiatoumlrteacuteneti fejezet
vagy konkreacutet boumllcselők munkaacutessaacutegaacutet reacuteszleteiben taglaloacute fejezet(ek) megiacuteraacutesaacutet
Itt elsősorban Walter Ong (2002 2010) Ropolyi Laacuteszloacute (2014) Nyiacuteri Kristoacutef (1998
2002) eacutes Feheacuter M Istvaacuten (2008) munkaacutessaacutegaacutera taacutemaszkodunk
Tehaacutet a maacutesodik szoacutebeliseacuteg31 zoumlmeacuteben itt meacuteg csak lehetőseacutegkeacutent felvaacutezolt akadaacutely-
mentesiacutető aspektusait is integraacutelni igyekszuumlnk a kulcsfogalmakat bemutatoacute fejezet-
ben32 Ezt az integraacutecioacutet leginkaacutebb uacutegy igyekszuumlnk alkalmazni mint az alkotaacutes folya-
mataacuteban hasznaacutelt uumlgyes eszkoumlzoumlket33
Meglaacutetaacutesunk szerint az aacuteltalunk a fentiekben megfogalmazott szoacutebeliseacutegben rejlő aka-
daacutelymentesseacutegi potenciaacutekat illetve a szoacutebeliseacuteg nem kizaacuteroacutelagos de kiemelkedően
fontos szerepeacutet peacuteldaacuteul a mai kor vizsgaacuteloacutedaacutesaiban eacutes tudomaacutenyos diskurzusaiban
Feyerabend szavaival laacutetjuk a legjobban oumlsszefoglalhatoacutenak
bdquoPlatoacuten azt gondolta hogy az ideaacutek eacutes az eacutelet koumlzoumltti szakadeacutek aacutethidalhatoacute a dialoacute-
gussal - nem egy iacuterott dialoacutegussal ami szaacutemaacutera csupaacuten muacuteltbeli esemeacutenyek felsziacutenes
oumlsszegzeacuteseacutet jelentette hanem egy kuumlloumlnboumlző haacutetteacuterrel rendelkező emberek koumlzoumltt folyoacute
valoacutedi szoacutebeli paacuterbeszeacuteddel Eacuten is uacutegy gondolom hogy egy dialoacutegus az eacutertekezeacutesneacutel
toumlbbet taacuter fel Tud eacuterveket nyuacutejtani Meg tudja mutatni hogy milyen hataacutest gyakorol-
nak az eacutervek a kiacutevuumllaacutelloacutekra vagy a kuumlloumlnboumlző iskolaacutekhoz tartozoacute specialistaacutekra exp-
licitteacute teszi azokat a zavaros befejezeacuteseket amelyekkel egy eacutertekezeacutes vagy egy koumlnyv
veacutegződik eacutes ami a legfontosabb demonstraacutelni tudja az eacutelet legszilaacuterdabbnak veacutelt ele-
meinek kimerikus termeacuteszeteacutet A dolog haacutetraacutenya hogy mindez papiacuteron toumlrteacutenik nem
pedig eacutelő emberek tettei nyomaacuten a szemuumlnk laacutettaacutera Uacutejra csak arra invitaacuteljaacutek tehaacutet az
embert hogy reacuteszt vegyen egyfajta steril teveacutekenyseacutegben maacutes szoacuteval hogy pusztaacuten
gondolkodjon S iacutegy uacutejra elkeruumlljuumlk a gondolatok tapasztalatok eacuterzelmek nagy csa-
taacuteit azokat a csataacutekat amelyek valoacuteban alakiacutetjaacutek az eacuteletuumlnket beleeacutertve a bdquotisztardquo
31 Ropolyi szerint a hazaacutenkban koumlzismerteacute vaacutelt eacutes gyakran hasznaacutelt Ong-i bdquomaacutesodlagos szoacutebeliseacutegrdquo
kifejezeacutes helyett a bdquomaacutesodik szoacutebeliseacutegrdquo jobban illeszkedik a kanadai filozoacutefus gondolatvilaacutegaacutehoz
(Ropolyi 2014) Ezzel egyeteacutertve a keacutesőbbiekben is ekkeacuteppen fogunk erre utalni 32 A napjainkban viharos gyorsasaacuteggal terjeszkedő keacutepi de inkaacutebb audiovizuaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesek
akadaacutelymentesiacutető vagy eacuteppen akadaacutelygeneraacuteloacute szerepeiről ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash csak igen marginaacutelis
moacutedon lesz moacutedunk utalni a szoumlvegben amiben a hely eacutes kompetenciaacuteim hiaacutenya is szerepet jaacutetszik 33 A mahaacutejaacutena buddhizmus aacuteltal hasznaacutelt a buddhai taniacutetaacutest kuumlloumlnboumlző emberek leacutenyek szaacutemaacutera
magyaraacutezoacute tanaacutetadaacutesi formaacutek melyek a befogadoacute bdquoigeacutenyeihezrdquo igazodnak Iacutegy első pillantaacutesra sokszor
ellentmondaacutesba keruumllnek az alaptaniacutetaacutesokkal de mindig kideruumll hogy a hosszabb taacutevuacute ceacutel eleacutereacutese
eacuterdekeacuteben megengedhető tudatos elteacutereacutesről volt szoacute (Tatz 1994)
29
tudaacutest is A goumlroumlgoumlknek meacuteg volt egy olyan inteacutezmeacutenye amely helyt adott e konfron-
taacutecioacuteknak ndash a draacutema Platoacuten elvetette a draacutemaacutet s ezzel maga is hozzaacutejaacuterult a kultuacute-
raacutenkat olyannyira meghataacuterozoacute logomaacutenia eluralkodaacutesaacutehozrdquo (Feyerabend 1999 pp
231- 232)
Deleuze gondolata mely az eacutertekezeacutes egyik mottoacutejaacutevaacute is vaacutelt a filozoacutefia lehet-
seacuteges helyeacutet eacutes feladataacutet olyan eacutertelemben mutatja meg hogy a heideggeri megaacutellapiacute-
taacutesok miszerint a filozoacutefia eleacutert a veacutegstaacutediumaacuteba34 nem aacutelljaacutek meg maradeacutektalanul a
helyuumlket
bdquohellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni hellip A filozoacutefiaacutenak bizonyaacutera mindig
megvoltak a maga rivaacutelisai hellip Ma ilyen az informatika a kommunikaacutecioacute a marke-
ting hellip A filozoacutefia kicsinynek eacutes egyeduumllaacutelloacutenak eacuterzi magaacutet ilyen hatalmakkal szem-
ben aacutem ha halnia kell akkor csakis azeacutert mert halaacutelra neveti magaacutetrdquo (Deleuze
1994 pp 155-156)
A magunk reacuteszeacuteről uacutegy laacutetjuk a francia boumllcselő nem leneacutezi az emliacutetett tudomaacutenyo-
kat mint inkaacutebb a boumllcselet megteacutepaacutezott becsuumlleteacutet szaacutendeacutekozik visszaaacutelliacutetani a maga
sajaacutetosan gondolkodaacutesra oumlsztoumlnző moacutedjaacuten
Olyannyira nem hogy a fő bdquokuumlldeteacuteskeacutentrdquo megjeloumllt fogalomalkotaacutes menteacuten
akaacuter a sokadik viraacutegzaacutesaacutet is megeacutelheti a boumllcselet Meggyőződeacutesuumlnk hogy Heidegger
az alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacuteből szaacutermazoacute munkaacuteiban sem a filozoacutefia teacutenyle-
ges veacutegeacuteről beszeacutel hanem inkaacutebb a szakfilozoacutefiaacutek veacutegaacutellapotaacuteroacutel ndash amelyek azeacutert is
vesziacutetik el leacutetjogosultsaacutegukat ndash mert a szaktudomaacutenyok empirikus eacutes pozitivista főaacutera-
maacutehoz igyekeznek magukat besorolni Iacutegy a filozofaacutelaacutes elvesziacuteti vagy elvesziacutetheti azt
a Jaspersneacutel is megjelenő sajaacutetos tulajdonsaacutegaacutet mely az uacutegynevezett igazsaacutegok sok-
sziacutenűseacutegeacutet helyezi előteacuterbe (Jaspes 1996)
A Heidegger eacutes Husserl 35 koumlzoumltti neacutezetelteacutereacutes egyik uumltkoumlzeacutesi pontja eacuteppen a
tudomaacuteny eacutes a filozoacutefia sajaacutetos viszonyaacutenak elteacuterő eacutertelmezeacutese koumlruumll alakult ki
34 Laacutesd Heidegger (1994 pp 255-277) 35 Mindkeacutet boumllcselő munkaacutessaacutegaacuteban fontos szerepet toumlltoumltt be a szoacutebeliseacuteg
Mint tudjuk Heidegger kiadott műveinek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege az egyetemi előadaacutesainak eacutes beszeacutedeacuteinek
leirata Ez ugyaniacutegy igaz Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű opusaacutera is melyet az egykori hallgatoacutei jegyeztek
fel akiknek volt alkalmuk a mestertől szemeacutelyesen elsajaacutetiacutetani a boumllcsesseacuteg szereteteacutet
30
(Schwendtner 2003 p 56) Husserl mintegy bdquotiszta tudomaacutenyrardquo illetve annak lehető-
seacutegeacutere tekintett a filozoacutefia joumlvője biztosiacuteteacutekakeacutent Heidegger ezzel ellenteacutetben uacutegy
veacutelte hogy a boumllcseletnek mint minden szaktudomaacuteny bdquokiaacuteradaacutesi teruumlleteacutenekrdquo nem
kell az aacuteltalaacutenos igazsaacutegokra eacutes azok bizonyiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel leginkaacutebb az empiacuteriaacutekra taacute-
maszkodoacute szakdiszcipliacutenaacutek soraacuteba tagoloacutednia36 (Heidegger 1994)
Aacutellaacutespontunk szerint a rugalmasabb Heidegger-i megaacutellapiacutetaacutesok menteacuten ha-
ladva egy viszonylagos bdquofegyvermentes oumlvezetrdquo kialakiacutetaacutesa lehet a megoldaacutes melyről
toumlbbek koumlzoumltt Jaspers is gyakran elmeacutelkedett kuumlloumlnoumls tekintettel a felvilaacutegosodaacutest kouml-
vető pozitivizmus teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera37
Mindezekre csupaacuten azeacutert hiacutevtuk fel a figyelmet mert a Gadamer-i hermeneu-
tika maacuter emliacutetett tematikus oumlsszefoglalaacutest adoacute Igazsaacuteg eacutes moacutedszer ciacutemű programadoacute
iacuteraacutesműve maacuter a ciacutemeacuteben is utal erre a sajaacutetos territoriaacutelis jellegű vitaacutera mely a filozoacute-
fia eacutes a szaktudomaacutenyok koumlzoumltt zajlik Vagyis a tudomaacutenyos igazsaacutegokra mint moacuted-
szerekre utal azzal szemben amit az uacutegynevezett tudomaacutenyos igazsaacuteg sugall az az
alkalmazott vizsgaacutelati moacutedszerei aacuteltal veacutel eljutni a valoacutesaacuteg caacutefolhatatlan leiacuteraacutesaacutehoz
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana a hermeneutika mintegy tovaacutebbgondolaacutesan tuacutel kie-
geacuteszuumll a buddhista ismeretelmeacutelet eacutes filozoacutefia oktataacutesi gyakorlataacutenak toumlbb mint keacutetezer
eacutevre visszatekintő eacutelő jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg vitakultuacuteraacutejaacutenak az euroacutepai kul-
tuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő beemeleacuteseacutevel
Fontosnak tarjuk annak a teacutenynek a kiemeleacuteseacutet hogy a toumlrteacuteneti Buddha szoacutebeli taniacute-
taacutesai eacutes elmeacutelyuumlleacutes gyakorlatainak mintegy oumltvoumlzeteacuteből kialakult bdquomegismereacutes gya-
Husserl pedig iacutegy fogalmaz a sajaacutet munkaacutessaacutega idevonatkozoacute termeacuteszeteacuteről bdquoOumln nem tudja hogy 1905-
ben Berlinben Dilthey-el folytatott neacutehaacuteny beszeacutelgeteacutes (s nem Dilthey iacuteraacutesai) jelentett aztaacuten impulzust
szaacutemomra amely a L(ogische) U(ntersuchungen) Husserljeacutet az rsquoIdeenrsquo Husserljeacutehez vezetterdquo (1929 06
27 BW 6 275 o a Dilthey-hataacuteshoz vesd oumlssze meacuteg Kern 1973 XLIV o)
A leveacutelreacuteszlet fordiacutetaacutesa Schwendtner Tibortoacutel szaacutermazik (Schwendtner 2008 p 56) 36 A szaktudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az ebben rejlő veszeacutelyekről pl Nietzsche Vidaacutem tudomaacuteny ciacutemű
munkaacutejaacuteban olvashatunk A neacutemet gondolkodoacute megaacutellapiacutetaacutesai arra vonatkoznak hogy a magaacutet
istenkeacutent definiaacuteloacute ember a tudomaacutenyra uacutegy tekint mint a megistenuumlleacutese bizonyiacuteteacutekaacutera Iacutegy a
preszoacutekratikus filozoacutefusok korszakaacutenak lezaacuterultaacutet tekinti a filozofaacutelaacutes ha nem is veacutegeacutenek de hanyatlaacutesa
kezdeteacutenek mindenkeacuteppen A Szoacutekrateacutesz előtti bdquoigazi filozoacutefusokrdquo meacuteg a leacutetből nyert koumlzvetlen
ismeretek alapjaacuten tetteacutek megaacutellapiacutetaacutesaikat ezt koumlvetően azonban a leacutetről kezdett beszeacutelni az ember
aacutelliacutetja Nietzsche (Nietzsche 2018) 37 Egyre gyorsuloacute vilaacutegunkban ahol a tudomaacutenyok hataacuterai egyre inkaacutebb jelentőseacuteguumlket vesztik
elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesseacute vaacutelt egy olyan koumlzoumls iraacutenyokba mutatoacute platform kommunikaacutecioacutes
mezsgyeacutejeacutenek a kimunkaacutelaacutesa amely relatiacutev letaacutemaszkodaacutesi pontokat generaacutel mindannyiunk szaacutemaacutera
Ez pedig a filozoacutefia eacutes a tudomaacutenyok szoacuteteacuterteacuteseacutevel vaacutelhat valoacutera (Jaspers 1990)
31
korlatardquo (sz pramaacutena) csak reacuteszben feleltethető meg a nyugati filozoacutefia episztemo-
loacutegiaacutejaacutenak Ennek oka leginkaacutebb abban keresendő hogy a buddhista filozoacutefia isme-
retelmeacuteleteacuteben nem vaacutelaszthatoacutek szeacutet a meditaacutecioacutes- eacutes az eacuterzeacutekszervi tapasztalaacutesok
Ezeket kapcsolja oumlssze a buddhista megismereacutes gyakorlata (Veacutegh 2009b)
Ez a szoumlvegelsajaacutetiacutetaacutesi pontosabban fogalmazva bdquo(taniacutetoacute)beszeacutedfelideacutezeacutesi technikardquo
az indiai eacutes buddhista iacuteraacutesbeliseacutegben maacuteig fellelhető Ebben a kultuacuterkoumlrben az iacuteraacutes so-
hasem szakadt el a szoacutebeliseacutegtől hasonlatos tehaacutet a Szoacutekrateacutesz bdquoemleacutekeztetőrdquo funkci-
oacutejaacutehoz amelyet Platoacuten a Phaidrosz dialoacutegusaacuteban emleget (Platoacuten 2005 pp 96-97) s
amely iacutegy nem szuumll feledeacutest Ez a bdquobuddhista dialektikardquo eacuteppen azt a ceacutelt szolgaacutelja
hogy az iacuteraacutes megmaradjon a szoacutebeliseacuteg hataacuteraacuten Abban az eacutertelemben hogy a reacutesztve-
vőktől megkiacutevaacutenja hogy pontosan emleacutekezzenek az elhangzott szoumlvegre Ezeacutert min-
den ilyen filozoacutefiai diskurzus vagy bdquoneacutezeteket uumltkoumlztetőrdquo tapasztalatcsere a beszeacuted
memorizaacutelaacutesaacuteval kezdődoumltt ami keacutesőbb a lejegyzett iacuteraacutesos szoumlveg szoacutebeliveacute teacutetelekeacutent
funkcionaacutelt Az adott ember memorizaacutelaacutesi keacutepesseacutegeacutet meghaladoacute szoumlvegekneacutel jelent
meg a szoumlveg meacutelystruktuacuteraacutejaacutet toumlbb dimenzioacuteban is tuumlkroumlző analitikus tartalomjegy-
zeacutek Ez azzal tudta poacutetolni az egeacutesz szoumlveg memorizaacutelaacutesaacutet hogy egyfajta hipertextteacute
vaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes a kulcsszavak pontos eleacuterhetőseacutegeacutet kapcsolatrendszereacutet
roumlgziacutetette tette hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel szabad navigaacutelaacutesi lehetőseacuteget
biztosiacutetott az iacuterott szoumlvegben Iacutegy nem csoda hogy a tibetiek ilyen teacuteren keacutepzett fele
a kilencvenes eacutevek koumlzepeacuten zoumlkkenőmentesen be tudott leacutepni a digitaacutelis iacuteraacutesbeliseacuteg
koraacuteba mikoumlzben a kolostori oktataacutesban tovaacutebbra is művelik a hagyomaacutenyos elsődle-
ges szoacutebeliseacuteg megőrzeacuteseacutet38
A Gadamer-i hermeneutika tulajdonkeacuteppen reacuteszben illeszkedik a fenti moacutedszer
leacutenyegi elemeacutehez vagyis az elemzőknek ki kell egeacutesziacuteteniuumlk a felsziacutenre hozott infor-
maacutecioacutetoumlredeacutekeket az iacuteraacutesműről műalkotaacutesroacutel alkotott sajaacutet veacutelemeacutenyuumlkkel de eacuteletta-
pasztalataikkal is amik alatt konkreacutet pillanatnyi szituaacutecioacutekat is eacutert Iacutegy teacuteve azokat
eacutelőveacute (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141)
Ebben az eacutertelemben uacutegy laacutetjuk hogy az aktiacutev gondolkodaacutes boumllcselkedeacutes szuumlkseacuteges-
seacutegeacutet hangsuacutelyozza ki Gadamer amivel egyreacuteszről a Heidegger-i ndash aacuteltalunk foga-
lomeredet vizsgaacuteloacutedaacutesnak elnevezett ndash program toumlrekveacuteseire is reflektaacutel Maacutesreacuteszről
38 Bővebben laacutesd az Institute of Buddhist Dialectics angol honlapjaacutet IBD (2020)
32
tuacutelmutat a boumllcselet csak szoumlvegeken keresztuumlli ndash eacutes azoknak az uacutejabb szoumlvegekbe toumlr-
teacutenő roumlgziacuteteacuteseacutenek ndash gyakorlataacuten ami maacuteig is jellemzi a nyugati vilaacuteg boumllcseleteacutet
Heidegger ezzel kapcsolatosan konkreacutetan beszeacutel a szoacutebeliseacuteg eacutes a jelenleacutet kapcsolataacute-
roacutel peacuteldaacuteul a keacutesői korszakaacuteboacutel szaacutermazoacute Leveacutel a humanizmusroacutel c műveacuteben mely-
nek uumlzenete tulajdonkeacuteppen konkreacutetan alaacutetaacutemasztja az eacutertekezeacutesuumlnk boumllcseleti toumlrek-
veacuteseit eacutes annak sajaacutetos moacutedszertanaacutet
bdquoMaacuter reacuteg tuacutelontuacutel reacuteg partra vetett a gondolkodaacutes Nevezhetjuumlk-e bdquoirracionalizmus-
nakrdquo azt a faacuteradozaacutest mely a gondolkodaacutest ismeacutet sajaacutet koumlzegeacutebe kiacutevaacutenja hozni
Persze leveleacutenek ezen keacuterdeacutesfelteveacutesei koumlnnyebben tisztaacutezhatoacuteak lenneacutenek egy koumlzvet-
len beszeacutelgeteacutes soraacuten Iacuteraacutesban a gondolkodaacutes koumlnnyen veszt hajleacutekonysaacutegaacuteboacutel Aacutem
legfőkeacuteppen a taacutergyteruumlletre jellemző toumlbbdimenzioacutessaacutegot neheacutez megtartani A gon-
dolkodaacutes szigoruacutesaacutega ellenteacutetben a tudomaacutenyokkal nem pusztaacuten a fogalmak mester-
seacuteges azaz technikai- teoretikus egzaktsaacutegaacuteban aacutellrdquo (Heidegger 1994 p 119)
A fenti megjegyzeacutesek alapjaacuten nem iacuteraacutesműről beszeacuteluumlnk hanem bdquohibernaacutelt koumlz-
leacutesrőlrdquo amelyet eacuteletre kelt a beszeacutelő de előszoumlr meacuteg biztosan nem eacutert A sajaacutet elkeacutep-
zeleacutese vagy modellje egy hermeneutikai uacutetmutataacutest adoacute hagyomaacuteny keretein beluumll
tudja aacutethidalni az egyes szoumlvegek eseteacuteben 2500 eacuteves nyelvhasznaacutelat eacutesvagy akaacuter
nyelvcsalaacutedbeacuteli kuumlloumlnbseacutegeket (Fenner 1990 pp 1-28 Veacutegh 2009b pp 111-114) (1
aacutebra)
33
1aacutebra Fenner-diagramm
(Veacutegh 2009b)
Az aacutelliacutetaacutesok eacutes ellenveacutelemeacutenyek (kuumlloumlnboumlző neacutezetek) ugyanannak a konkreacutet informaacute-
cioacutecsomagnak a pontos eacutes ellentmondaacutesmentes bdquokitoumlmoumlriacuteteacuteseacutetrdquo szolgaacuteljaacutek Csak egeacute-
szen konkreacutet alapra tekintve lehet a kuumlloumlnboumlző neacutezőpontokat egybevetni egyeztetni
Ha a jeloumllt nem ugyanaz logikailag keacuteptelenseacuteg eacutertelmetlen a paacuterbeszeacuted hiszen a ki-
jelenteacutesek nem ugyanarra vonatkoznak Majd ezeket egy nyilvaacutenos vita soraacuten meg kell
tudni veacutedeni vagy el kell tudni engedni
Rendkiacutevuumll fontos hogy az elengedeacutes eacutes az elfojtaacutes koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget tisztaacuten laacutessuk
tovaacutebbaacute azt a folyamat jelleget amely uacutegy tekint a lezaacutert vitaacutera mint ami a valoacutesaacuteg-
eacuterzeacutekeleacutesek egy adott pillanataacutenak koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutere tett erőfesziacuteteacutes Ezeacutert a kuumlloumln-
boumlző laacutetaacutesmoacutedok ndash sikeres vita eseteacuten ndash kialakuloacute konszenzusa sem egy veacutegleges oumln-
magaacuteban megaacutelloacute teacutenyt vagy teacuteny halmazt roumlgziacutetenek hanem csupaacuten a leacutetezeacutes koumlzoumls
aspektusaacutenak egy uacutejabb aacuternyalataacutet fedi fel a vaacutellalkozoacute szellemű vitapartnerek szaacute-
maacutera Ez az oppoziacutecioacute felteacutetelezi az elengedeacutes vagyis a szubsztanciaacutelis igazsaacutegokban
valoacute hit mellőzeacuteseacutenek keacutepesseacutegeacutet
34
Az elengedeacutes csak akkor lehetseacuteges ha mindent megtettek a hangzoacute szoumlveg
megeacuterteacuteseacutenek az eacuterdekeacuteben39 Ez esetben ez magaacutetoacutel megy hiszen minden egyes kuuml-
loumlnboumlző neacutezet ugyanannak a dolognak az egyik aspektusa De a teacuterbeli keacutep a tudatban
eacuterdekes moacutedon nem az iacutegy kapott mineacutel toumlbb keacutep egymaacutesba illeszteacuteseacutevel joumln leacutetre
hanem mint a teacuterlaacutetaacutes eseteacuteben a keacutet keacutep laacutetoacuteszoumlg kuumlloumlnbseacutegeacuteből a tudatunk megte-
remti a teacuterlaacutetaacutes lehetőseacutegeacutet uacutegy az indiai boumllcseleti vitaacuteban is a valoacutesaacuteg illuacutezioacutementes
laacutetaacutesa a neacutezetek kuumlloumlnbseacutegeacuteből joumln leacutetre egy belső kiegyenliacutetődeacutes folyamataacuteban
A vitaacutenak ebben az olvasatban tehaacutet nincs klasszikus győztese maga a vita megvaloacute-
sulaacutesa eacutes az abboacutel levont koumlzoumls tanulsaacutegok minden reacutesztvevő feacutel szaacutemaacutera ugyanolyan
suacutellyal biacuternak
A disszertaacutecioacutet olvasoacutek eacutes a remeacutenybeli vitapartnerek dolgaacutet tovaacutebb neheziacutetve
a Henri Bergson filozoacutefiaacutejaacutenak magvaacutet jelentő intuitiacutev eacutertelmezeacutes eacutes boumllcseleti moacuted-
szertan ndash vagy ahogy mi sziacutevesebben nevezzuumlk vizsgaacuteloacutedaacutes ndash elemeivel eacutes eszkoumlzei-
vel is dolgozunk dolgoztunk40
Előzetesen megjegyezzuumlk Bergson az intuiacutecioacute filozoacutefiai eacutertelmezeacutese kapcsaacuten az em-
leacutekezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere is felhiacutevja a figyelmet E szerint az emleacutekezeacutes egyreacuteszről az
arra valoacute emleacutekezeacutes keacutepesseacutege hogy az oumlsztoumlnoumlk eacutes a kognitiacutev keacutepesseacutegek hogyan
műkoumldnek egyuumltt Illetve mennyire nem oumlnaacutelloacute adottsaacutegai eacutes keacutepesseacutegei az embernek
Tovaacutebbaacute az emleacutekezeacutes tudatosiacutetaacutesaacuteval szert tehetuumlnk arra a keacutepesseacutegre ami aacuteltal az
oumlsztoumlnoumlk racionalizaacutelhatoacutek a gondolkodaacutes eacutes alkotoacute keacutepesseacuteg pedig oumlsztoumlnoumlsseacute vaacutel-
nak Ezt eacutertjuumlk mi intuiacutecioacute alatt az emleacutekezeacutes keacutepesseacutege az egzisztenciaacutelis hasadaacutes
előtti aacutellapotokra Mindezekről a keacutesőbbiekben reacuteszletesen fogunk beszeacutelni
Bergson ezzel iacutegy ismertet meg bennuumlnket A koumlzvetlen megfigyeleacutes hasztalanul
mutatja hogy eszmeacutelő leacutetuumlnknek alapja emleacutekezeacutes azaz a muacuteltnak belenyuacutelaacutesa a je-
lenbe szoacuteval hateacutekony eacutes megfordiacutethatatlan tartam Az okoskodaacutes hasztalan bizo-
nyiacutetja hogy mineacutel jobban taacutevolodunk a kimetszett taacutergyaktoacutel s a tudomaacuteny eacutes joacutezan
eacutesz szerint elszigetelt rendszerektől annaacutel inkaacutebb oly valoacutesaacuteggal van dolgunk mely
belső hajlamaiban mindenestuumll vaacuteltozik mintha valami muacuteltat gyűjtő emleacutekezet
tenneacute szaacutemaacutera lehetetlenneacute a visszafordulaacutest (Bergson 1930 p 21)
39 Hasonloacutekeacuteppen ahhoz ahogy Pető-moacutedszer eseteacuteben a konduktor jelenleacutete kell ahhoz hogy a leendő
mozdulatok leacutetrehozaacutesaacutehoz a mozgaacutesseacuteruumllt minden tőle telhetőt megtegyen Mert csak ez utaacuten a teljes
elengedeacutes utaacuten feacuter hozzaacute a proacutebaacutelkozaacutesaival leacutetrehozott uacutej keacutepesseacutegeihez (Haacuteri 1997) 40 Ez az intuiacutecioacute az indiai rendszerben a tudat eacuterzeacutekszervi funkcioacutehoz tartozik amelyben maacutesok tudataacutet
is eacuterzeacutekelheti nem csak a sajaacutet belső vilaacutegaacutet laacutethatja mint egy harmadik szemkeacutent Iacutegy ez az a belső
laacutetaacutes intuiacutecioacute amely a neacutezetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten megtalaacutelja az illuacutezioacutek moumlgoumltt a valoacutesaacutegot
uacutegy ahogyan az csakugyan van (Tenzin 2010)
35
Ez a kutataacutesmoacutedszertani elem a filozoacutefusok koumlzoumltt legalaacutebb akkora meguumltkoumlzeacutest kelt
a mai napig mint amekkoraacutet a termeacuteszet-eacutes taacutersadalomtudomaacuteny művelői szaacutemaacutera
Demeter Tamaacutes A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban veacutedelmeacutebe veszi
ezt az eacutertelmezeacutese szerint is igazolhatoacute eacutes hasznos boumllcseleti moacutedszert eacutes keacutepesseacuteget
S mivel egyaacuteltalaacuten nem hivatkozik Bergsonra de annaacutel toumlbbszoumlr az aacuteltalunk szinteacuten a
vizsgaacuteloacutedaacutesi diskurzusainkba bdquomeghiacutevottrdquo Wittgensteinre
bdquoA filozoacutefia kognitiacutev eacuterteacuteke ndash Naacutenayval eacutes a kiacuteseacuterleti filozoacutefusokkal ellenteacutetben ndash neacute-
zetem szerin azon muacutelik tehaacutet hogy milyen fogalmi oumlsszefuumlggeacuteseket tud feltaacuterni mert
mint Wittgenstein (1992 sect 122) mondja bdquoAz aacutettekinthető aacutebraacutezolaacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutevel
joumln leacutetre a megeacuterteacutes amely eacuteppen azt jelenti hogy raquolaacutetjuk az oumlsszefuumlggeacuteseketlaquo Ezeacutert
olyan fontos hogy koumlztes tagokat talaacuteljunk illetve kitalaacuteljunkrdquo Ez a munka ndash azaz a
kuumlloumlnboumlző fogalmisaacutegokon aacutetszűrve laacutetott eacutes ezeacutert toumlredezett vilaacutegunkban kuumlloumlnboumlző-
keacuteppen biacuteraacutelhatoacutek ndash eacutes veacutegső soron kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen vallanak kudarcot Hogy azon-
ban ki melyiket fogadja el olyannak amely a fogalmi feszuumlltseacutegeket veacutedhető moacutedon
kezeli eacutes az oumlsszefuumlggeacuteseket laacutettatoacute moacutedon taacuterja fel ndash nos mindez veacutegső soron intuiacutecioacute
keacuterdeacuteserdquo (Demeter 2012)
Ezzel nem csupaacuten abban erősiacutetett meg bennuumlnket hogy az intuiacutecioacute eseteacuteben relevaacutens
a gondolkodaacutesunk de abban is hogy a fogalom kiterjeszteacuteseacutere tett javaslatunk moacuted-
szertana sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute meacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben sem
Ennek leacutenyege az az emleacutekezeacutes amely a leacutet a teacuter eacutes az idő koumlzeacutep neacutelkuumlli kouml-
zeacuteppontja ahonnan eacutes ahovaacute a kutatoacute elme visszateacuter eacutes az eacuteppen aktuaacutelis vizsgaacuteloacutedaacutes
keacuterdeacuteseire ha eacuteberen figyel vaacutelaszokat kaphat A vizsgaacuteloacute ezeket a vaacutelaszokat az ak-
tualitaacutesba beemeli azokat maacuter mint bdquoempirikusrdquo teacutenyt teacutenyeket kezeli eacutes ezekből
aacutelliacutetja oumlssze a sajaacutet konstrukcioacutejaacutet (Bergson 1910 1987 2012 Deleuze 2010) Azon-
ban ndash eacutes itt joumln a Bergson-i filozoacutefia paradoxona vagy ha uacutegy tetszik archimedesi
pontja ndash ezen aacutelliacutetaacutesok vagy ha uacutegy tetszik teacutenyek a pillanatnyisaacutegban leacuteteznek tehaacutet
egyszerűen nem aacutellhatjaacutek ki a tudomaacutenyossaacuteg megismeacutetelhetőseacutegi klauzulaacutejaacutet41
Mindezek nem eliminaacutelni szaacutendeacutekoznak a filozoacutefiaacuteboacutel kiaacuteradt szakdiszcipliacute-
naacutek valoacuteban bdquovilaacutegrengetőrdquo eredmeacutenyeit csupaacuten raacutevilaacutegiacutetanak az emberi keacutepesseacutegek
41 Karl Popper falszifikaacutelhatoacutesaacutegi teacutetele kiacuteseacuterletkeacutent is tekinthető ennek maacuter-maacuter dogmaacutevaacute merevedett
keacutenyszernek a feloldaacutesaacutera de csak reacuteszsikereket tudott eleacuterni mert a tudomaacutenyfilozoacutefiai mező
toumlmegvonzaacutesa ebben megakadaacutelyozta Laacutesd Popper (1997)
36
veacutegesseacutegeacutere eacutes az ebből koumlvetkező fogalomalkotaacutesi metoacutedusok uumlresseacuteg-termeacute-szeteacutere
Az uumlresseacuteg (sz suacutenjataacute) kifejezeacutes nem arra vonatkozik hogy egy adott jelenseacuteg a re-
lativitaacutesa miatt elveszteneacute az eacuterteacutekeacutet hanem eacuteppen az adott jelenseacuteg pontos helyeacuterteacute-
keacutenek a megaacutellapiacutetaacutesaacutera szolgaacutel (A matematikaacuteban a helyeacuterteacutek-fogalom a zeacuteroacute az in-
diai suacutenja szoacuteboacutel ered)42 A helyeacuterteacutek miatt soha nem lehet negligaacutelni az ottleacutevő konk-
reacutet jelenseacuteget Az uumlresseacuteg ennek az ottleacutetnek a helyeacuterteacutekeacutet adja meg ennek a relativi-
taacutesaacutet fejezi ki hogy az eacuterteacuteke oumlnmagaacuteban nulla de a viszonyiacutetaacutesi pont(ok) fuumlggveacutenyeacute-
ben sokfeacutele eacuterteacuteket felvehet43
Tehaacutet az elkoumlvetkezendő fejezetekben reacuteszletesen kifejtett uacutejszerű gondolatvi-
laacutegok eacutes a remeacutenyeink szerint ezeket tuumlkroumlző fogalmak megalkotaacutesa illetve leacutetrejoumltte
az előbbiekben vaacutezolt heterogeacuten a hataacuterokat eacutes a paradigmaacutekat oumlnmagukban keveacutesbeacute
tisztelő folyamat eredmeacutenyekeacuteppen joumlttek leacutetre Az a fajta multi- illetve esetenkeacutent
transzdiszciplinaritaacutes vagy pluralitaacutes melyet a nemreacutegiben elhunyt Steven Hawking
az emberiseacuteg eacutes vele egyuumltt a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet tuacuteleacuteleacuteseacutenek zaacutelogakeacutent nevezett
meg koumlzponti szerepet toumllt be a disszertaacutecioacute gondolatvilaacutegaacutenak alakulaacutesaacuteban (Haw-
king 2018)
Az eacutertekezeacutes a filozoacutefiai antropoloacutegia egyes megaacutellapiacutetaacutesait is segiacutetseacuteguumll hiacutevja
azzal a megkoumlteacutessel hogy az emberre vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait nem kizaacuteroacutelagosan
ennek a boumllcseleti aacutegnak a vektorai menteacuten helyezi el
Keacutet kulcsfontossaacuteguacute szerző munkaacutessaacutegaacutera kiacutevaacutenjuk felhiacutevni a figyelmet akik
e taacutergykoumlrben maacuteig inspiraacuteljaacutek a gondolkodaacutesunkat ők Polaacutenyi Kaacuteroly eacutes Peter Kro-
potkin Az aacuteltaluk bevezetett reciprocitaacutes eacutes a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg elve a keacutesőbb kifej-
teacutesre keruumllő szimbiotikus-alkalmazkodoacute ember-fogalom bdquomanifesztaacutecioacutejaacutehozrdquo segiacutető
alapveteacutesek
Az ember helye eacutes szerepe a vilaacutegban rendkiacutevuumll fontos kiindulaacutesi pontkeacutent sze-
repel a dolgozatban Eacuteppen ezeacutert le kell szoumlgezni hogy a homo sapiens eredeteacutere vo-
natkozoacute akaacuter vallaacutesi akaacuter tudomaacutenyos vitaacuteban nem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni
A buddhai taniacutetaacutes eacutes filozoacutefia fajsuacutelyos jelenleacutete ezt a toumlrekveacutest nem csorbiacutetja
tudvaacuten hogy a buddhizmus eacutertelmezeacuteseacuteben semmifeacutele teremtő istenseacuteg nincs A Scho-
penhauer aacuteltal megfogalmazottak ekkeacutent is eacutertelmezhetők a buddhizmus az első val-
laacutesokon tuacuteli vallaacutes (Schopenhauer 2007)
42 Laacutesd Sain Maacuterton bdquoNincs kiraacutelyi uacutetrdquo ciacutemű matematika-toumlrteacuteneteacutenek az indiai fejezeteacutet (Sain 1986
pp 351-361) 43 Laacutesd meacuteg Fenner (1990) pp 35-45 Feheacuter (1997) pp xi-xii Garfield (1995) pp 88-96
37
Az emliacutetett buddhai taniacutetaacutes eacutes a koumlzel keacutetezeroumltszaacutez eacutev alatt koumlreacute eacutepuumllt boumllcse-
leti eacutes keacutepzeacutesi rendszerek fennmaradaacutesaacutenak zaacuteloga hagyomaacutenyvonalak leacutetrehozaacutesa eacutes
bdquoeacuteletben tartaacutesardquo Ennek a leacutenyege hogy a mester eacutes taniacutetvaacuteny viszony toumlbb mint oumltven
generaacutecioacuten keresztuumll hitelesen lekoumlvethető 44
A disszertaacutecioacute mind a moacutedszertanaacuteban mind az akadaacutelymentesiacutető jellegeacuteben
jelentősen eacutepiacutet nem csak a buddhista ismeretaacutetadaacutes verbalitaacutesaacutera hanem a nyugati fi-
lozoacutefia vilaacutegaacuteban maacutera talaacuten keveacutesbeacute ismert eacutes elfogadott de meacuteg mindig eacutelő szemeacute-
lyes jelenleacutetet is megkoumlvetelő szoacutebeli beszeacutelgeteacutesekre eacutes vitaacutekra 45 Ez a moacutedszer az
indiai buddhista egyetemek 46 oktataacutesi gyakorlataacuteban a mai napig koumlzponti szerepet
jaacutetszik mindemellett termeacuteszetesen az iacuteraacutesbeliseacuteg kriteacuteriumai is jelen vannak mint
ahogy maacuter az alapiacutetaacutesok idejeacuteben akaacuter ezerkilencszaacutez eacutev taacutevlataacuteban is hasonloacute volt a
keacutepzeacutes tematikaacuteja (IBD 2020)
A keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr hivatkozott XIV Dalai Laacutema (t) gese fokozattal
rendelkező filozoacutefus47 aki nyugati eacutertelemben egy PhD fokozattal rendelkező bdquokutatoacuterdquo
is (Tenzin 1999 Tenzin 2005a) Ezen fokozat megszerzeacuteseacutenek felteacutetele peacuteldaacuteul egy
hosszuacute akaacuter egeacutesz napos ndash nem oacuteraacutekban szaacutemolnak ha egyaacuteltalaacuten szaacutemoljaacutek az időt
ndash nyilvaacutenos szoacutebeli vita ahol a buddhista filozoacutefia legkivaacuteloacutebb szerzetes tudoacutesai eacutes
valamennyi eacuterdeklődő keresztkeacuterdeacuteseket tesz tehet fel a jeloumllt szaacutemaacutera Ha a vita eacutegeacuten
uacutegy iacuteteacutelik meg a bdquoprofesszorokrdquo eacutes nagymesterek hogy sikeresen megfelelt a feltett ndash
sok esetben direkt provokatiacutev keacuterdeacutesekre ndash a buddhista filozoacutefia elismert bdquokutatoacutejaacutevaacuterdquo
avatjaacutek a jeloumlltet
A fentiek nyomaacuten tovaacutebb erősoumldoumltt azon elhataacuterozaacutesunkba vetett bizalmunk
hogy a maacuter jelzett moacutedon az eacuterdeklődő olvasoacutek szaacutemaacutera eleacuterhetőveacute tegyuumlk mindazon
44 Japaacuten egyik legelterjedtebb zen buddhista hagyomaacutenyvonalaacuten a (j) szoacutetoacuteban Buddhaacutetoacutel sorra veszik
a mester eacutes taniacutetvaacuteny laacutencolat tagjait eacutes az 1280-ban meghalt Edzsoacute mesterrel (1198-1280) az 52
generaacutecioacutenaacutel tartottak (Hixon 1995 pp 249-252) 45 Az euroacutepai filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben Szoacutekrateacutesz neveacutet szoktuk leggyakrabban emliacuteteni mint aki a szoacutebeli
taniacutetaacutes megtestesiacutetője de mind a preszoacutekratikusnak nevezett korszak gondolkodoacutei mind pedig a
keacutesőbbi időszak boumllcselői koumlzoumltt toumlbben a verbaacutelis tudaacutesaacutetadaacutes eacutes -formaacutelaacutes mesterei voltak Iacutegy a
sztoikus filozoacutefust Epikteacutetoszt de a Platoacuten-taniacutetvaacuteny Arisztoteleacuteszt is emliacutethetjuumlk akinek a legtoumlbbet
ideacutezett műveacutet a Metafizikaacutet reacuteszben egykori taniacutetvaacutenyai mentetteacutek meg a feledeacutestől a goumlroumlg boumllcs
egyetemi előadaacutesainak leiratai alapjaacuten (Arisztoteleacutesz 1936 pp 7-16 Arisztoteleacutesz 1992 pp xxx-xxxi) 46 Peacuteldaacuteul a Naacutelanda-i egyetem viraacutegkoraacuteban toumlbb 10 000 hallgatoacuteja volt (Mookerji 1989 pp 557-585)
ndash az akkor ismert vilaacuteg tulajdonkeacuteppen minden taacutejaacuteroacutel eacuterkeztek a tanulni vaacutegyoacutek ndash akiket 2000 filozoacutefus
buddhista szerzetes taniacutetott Ennek a szellemi koumlzpontnak volt az apaacutetja az eacutertekezeacutesuumlnk egyik kulcs
figuraacuteja Naacutegaacuterdzsuna47 A XIV Dalai Laacutema gese fokozat megszerzeacuteseacuteről keacuteszuumllt korabeli fekete-feheacuter felveacutetel ndash az alaacutebbi
hivatkozaacutesnaacutel eleacuterhető ndash mely egy nem kevesebb mint tizenheacutet eacuteves egyetemi szinten veacutegződő keacutepzeacutes
zaacuteroacuteakkordja is volt youtube (1958)
38
hang- eacutes keacutepanyagokat melyek az elmuacutelt eacutevekben a dolgozat megalkotaacutesa soraacuten keacute-
szuumlltek Ezek reprezentaacuteljaacutek a filozoacutefiai munkaacutenk velejeacutet adoacute koumlzoumls gondolkodaacutesok
beszeacutelgeteacutesek eacutes szakmai vitaacutek megtermeacutekenyiacutető ndash eacutes nem melleacutekesen akadaacutelymen-
tesseacutegi ndash erejeacutet Eacutes a tudomaacutenyos anyagok megalkotaacutesa soraacuten maacutera talaacuten elfeledni veacutelt
de veacutelemeacutenyuumlnk szerint ennek elleneacutere megkeacuterdőjelezhetetlen szerepeacutet
A Heidegger-i filozoacutefiai program kulcsfontossaacuteguacute pontja48 a fogalmaink hasz-
naacutelata soraacuten az azokra rakoacutedott legtoumlbb esetben őket az eredeti eacutertelmuumlktől elteacuteriacutető
sztereotip reacutetegek eltaacutevoliacutetaacutesa (Feheacuter M 1995) A neacutemet gondolkodoacute alkotoacutei korsza-
kaacutenak maacutesodik feleacuteben keacuteszuumllt egy maacuteig relevaacutens eacutes viszonylagosan sokat ideacutezett mű
melynek magyar ciacuteme Uacutetban a nyelvhez49 Ez egy beszeacutelgeteacutes majdnem szoacute szerinti
leirata melyet Tezuka Tomio nevű japaacuten professzorral folytatott Heidegger eacutes mely-
nek az lett az egyik veacutegkoumlvetkezteteacutese ndash a beszeacutelgeteacutes nyelve egyeacutebkeacutent a neacutemet volt
ndash hogy egy idegen nyelv didaktikus elsajaacutetiacutetaacutesa oumlnmagaacuteban egyfajta sematikus isme-
rethalmazt eredmeacutenyez eacutelőveacute magaacutet a nyelvet a szoacutebeli diskurzusok teszik
Az iacuteraacutesbeliseacuteg eacutes a tudomaacutenyossaacuteg tulajdonkeacuteppen ekvivalens bdquoleacutetezőkrdquo a vi-
laacutegunkban Ong Ropolyi eacutes valamennyi szoacutebeliseacuteggel foglalkozoacute gondolkodoacute ezt el-
ismeri de hozzaacuteteszik hogy az iacuteraacutesba foglalt gondolatok eacutes tudomaacutenyos aacutelliacutetaacutesok
mintegy holt tudaacuteskeacutent toumlltik meg a koumlnyvtaacuterak eacutes manapsaacuteg a vilaacuteghaacuteloacute virtuaacutelis
koumlnyvespolcait50 (Ropolyi 2006) Tehaacutet ha az aacuteltalunk ismert vagy ismerni veacutelt em-
beri toumlrteacutenetiseacuteg időbeliseacutegeacutet egy egyenesen aacutebraacutezoljuk eacutes az egyenest keacutet fontos is-
meretaacutetadaacutesi reacuteszre osztjuk a szoacutebeliseacuteg ennek toumlbb mint keacutetharmadaacutet teszi ki (Ong
2010) Ez a doumlbbenetes dominancia a jelenkor elvaacuteraacutesainak eacutes gyakorlataacutenak ismeret-
eacuteben foumll sem tűnik szaacutemunkra hiszen a tudomaacutenyos művek alkotaacutesa szinte kizaacuteroacutelag
iacuteraacutesban toumlrteacutenik Pedig rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak mindazon adatroumlgziacuteteacutesi technikaacutek me-
lyek segiacutetseacutegeacutevel eleacuterhetőveacute tehetők a tudoacutesok gondolkodoacutek gyakorlati szinten toumlr-
teacutenő kommunikaacutecioacuteja Mindezek nemcsak inspiraacuteloacute hataacutesuacuteak de az eacuterdeklődő szak-
emberek reacuteszeacutere esetenkeacutent toumlbb informaacutecioacuteval szolgaacutelnak szolgaacutelhatnak mint mond-
juk egy Jaspers-koumlnyv elolvasaacutesa
48 Erről a konkreacutet fogalmakat taglaloacute fejezetben reacuteszletesebben is fogunk szoacutet ejteni 49 Az iacuteraacutest magyar nyelvre lefordiacutetoacute Tillmann Joacutezsef Attila az alaacutebbi internetes hivatkozaacuteson eleacuterhető
tanulmaacutenya segiacutetseacuteguumlnkre lehet abban hogy a Heidegger-i eacuteletműben fellelhető bdquojapaacuten eacutes buddhistardquo
hataacutest jobban megeacuterthessuumlk
httpsfiloszofiawordpresscom20170923tillmann-j-a-tul-a-technikai-tajon-heidegger-es-japan
(Megtekintve 20200303) 50 Vouml McLuhan (2001)
39
A felkeacuteszuumlleacutes soraacuten kifejezetten foacutekuszaacuteltunk peacuteldaacuteul a keacutet kiemelkedően fontos a
kutataacutesi diskurzusunkba bevont gondolkodoacute Heidegger eacutes Jaspers interneten eleacuter-
hető audiovizuaacutelisan roumlgziacutetett interjuacuteinak vagy elhangzott beszeacutedeiknek a felkutataacute-
saacutera eacutes az ezekből kinyerhető boumllcseleti tartalom integraacutelaacutesaacutera a sajaacutetos fogalomalko-
taacutesi folyamatba Felhiacutevjuk a figyelmet Vileacutem Flussernek Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az
iacuteraacutesnak ciacutemű munkaacutejaacutera aki ebben arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a reacutegi korok
nagy gondolkodoacutei uacutegy mint peacuteldaacuteul Homeacuterosz Arisztoteleacutesz Goethe talaacuten jobb neacute-
ven is vetteacutek volna ha taniacutetaacutesaikat beszeacutelgeteacuteseiket a ma ismert moacutedok valamelyikeacute-
nek segiacutetseacutegeacutevel roumlgziacutethetik (Flusser 1997)
Mi a magunk reacuteszeacuteről a tapasztalataink alapjaacuten azt tudjuk kijelenteni hogy toumlbb mint
hasznosak ezek a reacutegi felveacutetelek amelyeket moacutedunkban aacutell megneacutezni eacutes meghall-
gatni
A maacuter emliacutetett diszlexia eacutes diszgraacutefia okaacuten az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesi keacutepesseacutege
szaacutemunkra rendkiacutevuumll megterhelő szakorvosilag igazolt moacutedon maacuter-maacuter lehetetlen
ennek elleneacutere az angol nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten majdhogynem teljesen autodidakta
moacutedon kidolgozott moacutedszer sikeresseacutegeacutehez az angolul feliratozott online anyagok
nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtottak
youtube (1950) youtube (1963) youtube (1968) youtube (1969) Ezek a felveacutetelek is
helyet kaptak a teacutezisuumlnk melleacutekleteacuteben a fentebb jelzett moacutedon eacutes okokboacutel
Oumlsszefoglalva a Gadamer-i hermeneutika moacutedszertanaacutet vezeacuterfonalkeacutent hasz-
naacutelva egy olyan szoumlveg- eacutes diskurzus-eacutertelmezeacutesi moacutedszertan menteacuten haladtunk az al-
kotaacutes soraacuten mely magaacuten hordozza a tudomaacutenyossaacuteg elvaacuteraacutesainak megfelelő hazai eacutes
kuumllfoumlldi kitekinteacutest valamint a szaacutendeacutekaink szerint akadaacutelymentesiacutetőnek is szaacutent szoacute-
beliseacuteg bizonyos eacutertelemben vett rehabilitaacutecioacutejaacutenak jegyeit is
Az emliacutetett nyugati kultuacuterkoumlrben az eacuteletfilozoacutefiai bdquoelfeledeacutesrdquo egyik oka veacutelel-
mezhetően az a filozoacutefiai hasadaacutes amely nyugaton meghonosodott ismeretelmeacutelet eacutes
a Heidegger aacuteltal uacutejra bevezetett ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzoumltt huacutezoacutedik (Feheacuter
M1998)
Koraacutebban maacuter beszeacuteltuumlnk a buddhista megismereacutes gyakorlataacuteroacutel is amelyhez a nyelv-
filozoacutefiai megalapozottsaacutega miatt Heidegger koumlzelebb aacutell mint a nyugati episztemo-
loacutegusok Ez Agoacutecs Tamaacutes Buddhista ismeretelmeacutelet ciacutemű jegyzeteacutenek bevezetőjeacuteben
uacutegy jelenik meg mint az ontoloacutegia eacutes episztemoloacutegia egyseacuteges szemleacutelete a buddhiz-
musban vagyis a Buddhaacutet koumlvető gondolkodoacuteknaacutel a leacutetező (sz szat) eacutes a megisme-
rendő (sz dzsnyeacuteja) szinonimaacutek (Agoacutecs 2002 p 14 Dreyfus 1997 pp 48-51)
40
Az eacuteletfilozoacutefia bdquoelfeledeacuteseacutenekrdquo tovaacutebbi oka egy toumlbb eacutevszaacutezados vitaacuteban lel-
hető fel mely maacuteig eacutel a boumllcselettel foglalkozoacutek koumlreacuteben mely eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
hasonlatos a szubjektum eacutes objektum tovaacutebbaacute a fogyateacutekossaacuteg eacutes egeacuteszseacuteg koumlzoumltti
mesterseacuteges differenciaacuteloacutedaacuteshoz A dolgozat mondanivaloacuteja eacutertelmezhető ontoloacutegiai
centrumuacutekeacutent de megjegyzendő hogy az ismeretelmeacutelet a logika eacutes a transzcenden-
taacutelis megkoumlzeliacuteteacuteseknek a buddhista filozoacutefiaacuteban hasznaacutelatos moacutedszertanait is alkal-
mazza Fontosnak tarjuk megjegyezni hogy ezek a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedszerek
nincsenek egymaacutestoacutel eacutelesen elhataacuterolva a buddhista boumllcselet gyakorlataiban51 Meg-
laacutetaacutesunk szerint Jaspers eacutes a keacutesői Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak szintetizaacuteloacute jellege is
ebbe az iraacutenyba mozdul el
Karl Jaspers filozoacutefiai munkaacutessaacutegaacutenak kiemelkedően fontos teruumllete a transzcenden-
ciaacuteval kapcsolatban megfogalmazott eszmefuttataacutesok sorozata Ennek egyetlen ele-
meacutere koncentraacutelunk ez pedig a jelenben időzeacutes tudatossaacutega Jaspers uacutegy gondolja az
ember egzisztaacutelni azaz a leacutetezeacutes teljes spektrumaacutet eacuterzeacutekelni eacutes azzal eggyeacute vaacutelni csak
abban az esetben keacutepes ha a tudataacutet nyitva tartva az adott pillanat minden toumlrteacuteneacuteseacutet
keacutepes eacuterzeacutekszervileg eacutes tudatilag is felfogni elemezni eacutes mindezekből a koumlvetkezte-
teacutesek levonaacutesa aacuteltal egy egyseacutegaacutellapotboacutel szemleacutelni a vilaacutegot (Jaspers 2000)
Ez a gyakorlat nyitja meg az utat a transzcendencia uumlzeneteinek felfogaacutesaacutera eacutes befo-
gadaacutesaacutera ami lehetőveacute teszi az ember szaacutemaacutera a leacutetezeacutes eacutertelmeacutenek eacutes bdquolegbelsőrdquo tar-
talmainak eleacutereacuteseacutet Mindezek nagyon hasonlatosak a Buddhaacutenak a jelen eacuteber tudatos-
saacutegaacutet megtapasztaloacute aacutellapotaacutehoz (Nyanaponika 1994)
Azt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt azonban mindenfeacutelekeacuteppen meg kell emliacuteteni hogy a neacutemet
gondolkodoacute egy nem antropomorf szervező erővel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute lehetőseacutegeacutet
is belelaacutetja az egzisztaacutelaacutes aacuteltala definiaacutelt gyakorlataacuteba Miacuteg a buddhista eacuteberseacuteggya-
korlatok ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy peacuteldaacuteul a tibeti iskolaacutek eseteacuteben bizonyos szimbo-
likus istenseacutegek segiacutetseacutegeacutet elismerik a meditaacutecioacutek kuumlloumlnboumlző formaacuteiban eacutes szintjein ndash
ceacutelja eacuteppen annak eleacutereacutese hogy baacuterminemű kuumllső entitaacutes neacutelkuumll raacuteeacutebredjen az ember
oumlnmaga eacutes a vilaacuteg dolgainak uumlresseacuteg termeacuteszeteacutere
51 Ezzel kapcsolatban laacutesd Peter Fenner eacutes Georges Dreyfus műveit akik első keacutezből szaacutemolnak be az
indo-tibeti kolostoregyetemek mai gyakorlataacuteroacutel (Fenner 1990 Fenner 1995 Dreyfus 1997) szeret-
neacutenk utalni tovaacutebbaacute egy Thubten Jinpa nevű szerzetesre a buddhista-tudomaacutenyos paacuterbeszeacutedek tibeti
tolmaacutecsaacutera aki uacutegy doktoraacutelt nyugaton hogy gyakorlatilag a kolostori filozoacutefia keacutepzeacuteseacutenek anyagaacutet
dolgozta ki a nyugati koumlvetelmeacutenyeknek megfelelően (Jinpa 2006)
41
Tehaacutet a kutataacutes kezdeteacuten nyilvaacutenvaloacutenak laacutetszoacute ellenteacutet a keacutet boumllcseleti vizsgaacute-
loacutedaacutesi moacutedszer ndash az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet ndash koumlzoumltt a Bergson-i fokozatbeacuteli ndash
peacuteldaacuteul az eacuteletstruktuacuteraacutek termeacuteszeteacuteben megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutegteveacutes ndash metoacutedusaacute-
nak a jelen kontextusba beemelt tovaacutebbgondolaacutesaacuteval aacuteteacuterteacutekelődoumltt
A Bergson aacuteltal bevezetett fundamentaacutelisnak laacutetszoacute kuumlloumlnbseacutegteacutetelről van szoacute ndash mely-
ről Deleuze is toumlbb esetben uacutegy beszeacutel mint a Bergson-i filozoacutefia egyik kiemelkedő
jelentőseacutegű bdquofelfedezeacuteseacuterőlrdquo A moacutedszer leacutenyegeacutet a feloldoacutedoacute cukor peacuteldaacutejaacuten szem-
leacuteltethetjuumlk A feloldoacutedoacute cukor uacutegy tűnik magaacuteban a termeacuteszetben ndash a dolgok leacutenyegi
valoacutejaacuteban ndash veacutegbemenő vaacuteltozaacutesokra utal holott csupaacuten a fizikai teacuterben lezajloacute folya-
matok fokozatbeacuteli moacutedosulaacutesaacuteroacutel van szoacute eacutes az eacuterintett anyagok vaacuteltozaacutesaacutet pusztaacuten
kiacutevuumllről szemleacuteljuumlk
bdquoMindig a tartam a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek helye eacutes koumlzege eacutes maga sem maacutes
mint ezek oumlsszesseacutege eacutes sokasaacutega egyeduumll a tartamban talaacutelunk termeacuteszetbeli kuumlloumlnb-
seacutegeket - a teacuter pedig csupaacuten a fokozatbeli kuumlloumlnbseacutegek helye koumlzege eacutes oumlsszesseacutegerdquo
(Deleuze 2010 p 37)
Aacutellaacutespontunk szerint eacuterdemi azaz termeacuteszetbeni vaacuteltozaacutest akkor vagyunk keacutepesek eacuter-
zeacutekelni eacutes esetlegesen kivaacuteltani ha keacutepesseacute vaacutelunk arra hogy ne csak koumlrbejaacuterjuk ndash a
fenti esetben nyelvuumlnkkel eacuterzeacutekeljuumlk ndash vizsgaacutelatunk taacutergyait eacutes eacuteszrevegyuumlk vaacuteltozaacute-
saikat hanem a Bergson aacutelltat javasolt belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutet is elsajaacutetiacutetjuk
bdquoAz eacutertelem a maga alkotta tudomaacuteny reacuteveacuten egyre teljesebben szolgaacuteltatja a fizikai
műkoumldeacutesek titkait az eacuteletről nem hoz nem is akar hozni egyebet mint annak fordiacutetaacute-
saacutet a tehetetlenseacuteg nyelveacuten Koumlrbejaacuterja s kiacutevuumllről vesz roacutela lehetőleg sok foumllveacutetelt
magaacutehoz vonja ahelyett hogy belemeruumllne De az eacuteletnek belsejeacutebe vinne bennuumlnket
az intuiacutecioacute akarom mondani az eacuterdekmentesseacute vaacutelt oumlnmagaacutera eszmeacutelő oumlsztoumln mely
visszafordulhat taacutergya feleacute eacutes taacutegiacutethatja hataacutertalanulrdquo (Bergson 1987 p 163)
Ez a megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterult peacuteldaacuteul az egzisztenciaacutelis fogya-
teacutekossaacuteg-fogalmunk forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő eljutaacuteshoz Olyan boumllcseleti elemzeacutesi le-
hetőseacutegkeacutent tekintetuumlnk raacute eacutes akkeacutent is hasznaacuteljuk Deleuze moacutedszereacutet mint amely
első pillantaacutesra felerősiacuteti ugyan a megszokott dichotoacutem laacutetaacutesmoacutedot de mineacutel inkaacutebb
belemeruumlnk vizsgaacutelatunk taacutergyainak belvilaacutegaacuteba uacutejabb eacutes uacutejabb eacutertelmezeacutesi eacutes szel-
lemi lehetőseacutegek taacuterulnak fel előttuumlnk a leacutetezők egyseacutegtermeacuteszeteacutere raacutevilaacutegiacutetva mely
az aacutellandoacute vaacuteltozaacutes tengelyeacuten mozog
42
Vagyis a laacutetszoacutelag ellenteacutetes termeacuteszetű ontoloacutegia eacutes ismeretelmeacutelet egyaraacutent a leacutetezeacutes
feltaacuteraacutesaacutera iraacutenyuloacute emberi teveacutekenyseacuteg egy-egy formaacuteja melyek nem annyira kuumlloumln-
boumlznek egymaacutestoacutel mint amennyire a nyugati filozoacutefusok koumlzuumll ezt toumlbben hangsuacutelyoz-
taacutek (Pl Kant Husserl eacutes Heidegger)
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana metaforikusan a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatoacute le egy
hegycsuacutecsra toumlbbfeacutelekeacuteppen feljuthatunk az egyik oldalroacutel viszonylag koumlnnyen jaacuter-
hatoacute eacutes kieacutepiacutetett oumlsveacutenyek segiacutetenek nekuumlnk a maacutesik oldalon hoacuteviharokkal lavinaacutekkal
eacutes egyeacuteb termeacuteszet adta neheacutezseacutegekkel kell megkuumlzdenuumlnk a csuacutecs meghoacutediacutetaacutesaacuteeacutert Ez
a hasonlat Patsch Ferenc (2016) hermeneutikai munkaacutejaacuteban is megjelenik annak il-
lusztraacutelaacutesaacutera hogy egy eacutertelmezeacutessel foglalkozoacute boumllcselő szaacutemaacutera ugyanannyira fon-
tosak a reacuteszletek mint maga az egeacutesz aminek a jelenteacutesvilaacutegaacutet igyekszik felderiacuteteni
Azonban tisztaacuteban kell lennie azzal hogy az adott hegy akaacuter naproacutel napra akaacuter eacutev-
szakroacutel eacutevszakra vagy vilaacutegkorszakroacutel vilaacutegkorszakra maacutes-maacutes arcaacutet mutatja szaacutemaacutera
ez azonban nem kell hogy kedveacutet szegje hiszen mint maacuter mondtuk az eacuteletfilozofaacutelaacutes
ceacutelja sem a nagy aacuteltalaacutenos igazsaacuteg vagy igazsaacutegok kimondaacutesa vagy megtalaacutelaacutesa ha-
nem az oda vezető uacutet utak felteacuterkeacutepezeacutese Viszont egyben az egeacuteszet az utakat eacutes a
hegyet csak a csuacutecsra feleacuterve fogja laacutetni Az odavezető utak eacutes kereszteződeacutesek hely-
eacuterteacuteke csak a csuacutecs szempontjaacuteboacutel lesz megaacutellapiacutethatoacute
Mindez egyuacutettal uacutej fogalmak megalkotaacutesaacutet is eredmeacutenyezheti Amelyek egyreacuteszről a
koumlzismertnek veacutelt fogalmak eredeti jelenteacutesvilaacutegaacutenak feltaacuteraacutesi kiacuteseacuterleteacutet jelentik to-
vaacutebbaacute mindezek uacutejrakombinaacutelaacutesaacutet de termeacuteszetesen akaacuter teljesen uacutej meghataacuterozaacutesok
megfogalmazaacutesaacutehoz is elvezethetnek52
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk kutataacutesmoacutedszertanaacutet a filozoacutefiai hermeneutika nyuacutejtja to-
vaacutebbaacute annak alapvetően szoacutebeli centrumuacute jelenleacuteten alapuloacute eacuteppen ezeacutert kommuni-
kaacutecioacutes orientaacutecioacutejuacute eacutes boumllcseleti vitaacuten alapuloacute kiterjeszteacutese melyben az uumlresseacuteg filo-
zoacutefiaacuteja eacutes az egzisztenciaacutelis filozoacutefia szemleacuteletmoacutedja egyaraacutent kulcsszerepet toumllt be
A jelzett vizsgaacuteloacutedaacutesi megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaink nyitottsaacutegaacutet hitelesiacutető eacutes a kizaacuteroacutelagos
megaacutellapiacutetaacutesok leacutetjogosultsaacutegaacutet ndash hozzaacutenk hasonloacutean elutasiacutetoacute ndash attitűdoumlkkel talaacutelko-
zunk az alaacutebbi keacutet meghataacuterozoacute gondolkodoacutetoacutel Maurice Merleau-Pontytoacutel eacutes Werner
Heisenbergtől szaacutermazoacute summaacutezatokban
52 Ropolyi (2016) Technotudmaacuteny eacutes filotudomaacuteny ciacutemű tanulmaacutenya reacuteszletesen elemzi az ilyen tiacutepusuacute
uacutej fogalommegkoumlzeliacuteteacutes eacutes -alkotaacutes boumllcseleti dimenzioacuteit Peacuteldakeacutent emliacutetve Bruno Latour a francia
szaacutermazaacutesuacute tudomaacutenyfilozoacutefus munkaacutessaacutegaacutet
43
Valoacutejaacuteban tehaacutet nem lehet szoacute arroacutel hogy megoldjuk az ember probleacutemaacutejaacutet csak
arroacutel hogy az embert mint probleacutemaacutet iacuterjuk le Innen a felfedezeacutes neacutelkuumlli kutataacutes a
zsaacutekmaacuteny neacutelkuumlli vadaacuteszat gondolata ami nem egy dilettaacutens fogyateacutekossaacutega
hanem az ember leiacuteraacutesaacutenak egyetlen helyes moacutedszere A vilaacuteg nem maacutes mint a
kutataacutes iskolaacuteja (Merleau-Ponty 2003 p159)
bdquoValoacutesziacutenűleg aacuteltalaacutenos igazsaacuteg hogy az emberi gondolkodaacutes ott fejlődik a
leglaacutetvaacute-nyosabban ahol keacutet elteacuterő gondolkodaacutesmoacuted keruumll egymaacutessal kapcsolatba
amelyek-nek gyoumlkerei talaacuten egeacuteszen kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekboacutel erednek eacutes amelyek
kuumlloumlnboumlző időben vagy kuumlloumlnboumlző kulturaacutelis koumlzegben esetleg teljesen elteacuterő
vallaacutesi hagyomaacutenyok koumlzoumltt keletkeztek Enneacutelfogva ha e gondolkodaacutesmoacutedok
talaacutelkoznak azaz ha legalaacutebb annyi koumlzuumlk van egymaacuteshoz hogy egy igazi
koumllcsoumlnhataacutes joumlhet leacutetre koumlzoumlttuumlk akkor remeacutenykedhetuumlnk hogy annak uacutej eacutes
eacuterdeklődeacutesre szaacutemot tartoacute fejlődeacutes lesz az eredmeacutenyerdquo Werner Heisenberg (Cappra
2000 p9)
A Heisenbergtől szaacutermazoacute ideacutezet Fritjof Capra A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a
keleti miszticizmus koumlzoumltti paacuterhuzam feltaacuteraacutesa ciacutemű koumlnyveacutenek mottoacutejakeacutent is szol-
gaacutel Ez mű ndash nem marginaacutelis megjegyzeacutes ndash az egyik forraacutesa lehet az un keleti eacutes
nyugati boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos vilaacuteg paacuterhuzamaiba is belegondoloacutek szaacutemaacutera
Ezen megaacutellapiacutetaacutesok eacutes gyakorlati szempontok alapjaacuten alkottuk meg az egzisztenciaacute-
lis-praxiskommunikaacutecioacute fogalmaacutet mint a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesunk egyik lehetseacuteges
ndash a kommunikaacutecioacutetudomaacutenyaacuteban is ndash hasznosiacutethatoacute eredmeacutenyeacutet
Mint a bevezeteacutes elejeacuten jeleztuumlk a Jaspers-i bdquofilozoacutefia mint a kommunikaacutecioacute egyik
formaacuteljardquo-definiacutecioacute eacutes bdquoprogram-meghataacuterozaacutesrdquo menteacuten laacutetjuk egyfelől integraacutelhatoacute-
nak eacutertekezeacutesuumlnket mondanivaloacutejaacutet a doktori iskolaacutenk egyik meghataacuterozoacute tudomaacute-
nyos paradigmaacutejaacuteba Azonban a fenti boumllcseleti diskurzusmoacuted definiacutecioacutenk egyik for-
raacutesa Communication as Perspectives on Theory tanulmaacutenykoumltetben megjelent
Communication as relationality ciacutemű tanulmaacutenya A szerző Celeste M Condit a
nyugati filozoacutefia kommunikaacutecioacute felfogaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik iga-
zolni azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a kommunikaacutecioacute egyreacuteszről kapcsolatok heterogeacuten haacute-
loacutezatakeacutent is felfoghatoacute maacutesreacuteszről pedig folyamatkeacutent is eacutertelmezhető
Mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted szaacutemunkra toumlbb mint elfogadhatoacute mert a fogyateacutekossaacuteg-
gal eacutes akadaacutelymentesseacuteggel kapcsolatos boumllcseleti fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatunk
oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute mind a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni kapcsolatok alakulaacutesaacuteval mind
44
pedig a leacutet a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet aacuteltalunk vallott folyamat-szemleacuteleteacutevel Aczeacutel Petra
hiacutevta fel a figyelmet erre a lehetseacuteges oumlsszefuumlggeacutesre az aacuteltala tartott kommunikaacutecioacute-
elmeacuteleti kurzus kereteacuteben iacutegy meacutelyiacuteteni tudtuk ezzel a tudaacutestaacuterunkat eacutes a vizsgaacuteloacutedaacute-
sunk interdiszciplinaacuteris beaacutegyazottsaacutegaacutet
Ezen kurzus eredmeacutenye tovaacutebbaacute az alaacutebbi ontoloacutegiai talapzatuacute kommunikaacutecioacute-meg-
hataacuterozaacutesunk is mely arra vonatkozik amit szaacutemunkra jelent ez a bdquoleacutetezeacutesi moacutedrdquo A
leacutetezeacutesben ndash eacuteletben ndash rejlő pontencialitaacutesokat a kommunikaacutecioacute aacuteltal keacutepes megta-
pasztalni az ember Iacutegy keacutepes azokat eacutertelmezni eacutes esetenkeacutent az aktualitaacutesba is be-
emelni
Ezt az első raacuteneacutezeacutesre eklektikusnak tűnő boumllcseleti uacutet- eacutes fogalomkereseacutesi va-
lamint jelenteacutes-bdquotisztiacutetaacutesirdquo ndash eacutes ahol lehetseacuteges kiterjeszteacutesi ndash moacutedszert a tovaacutebbiak-
ban uacutegy is definiaacuteljuk majd mint a kifejteacutes filozoacutefiaacuteja
45
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről
Uacutegy a tudomaacutenyok teruumlleteacuten mint a heacutetkoumlznapokban az ember gondolkodoacute
mivoltaacutet szoktuk leginkaacutebb emlegetni mint olyan sajaacutetos tulajdonsaacutegot mely a boly-
goacutenkon eacutelő valamennyi leacutetformaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlzteti A homo sapiens sapiens azon-
ban nem kizaacuteroacutelag gondolkodoacute leacutenyt jelent mivel ez a koumlzismert latin elnevezeacutes az
embert a termeacuteszetbe mintegy belekoacutestoloacute leacutetezőkeacutent is definiaacutelja
Erről bővebben taacutejeacutekozoacutedhat az olvasoacute az Antropoloacutegia az ember halaacutela utaacuten ciacutemű
koumlnyvben ahol elsősorban implicit moacutedon jelenik meg az ember eacutes a termeacuteszet kouml-
zoumltti viszony azon olvasata miszerint a homo sapiens nem csak gondolkodik a koumlr-
nyezeteacuteről hanem abba mintegy bdquobele is koacutestolrdquo (Kamper Wulf 1998)
A sajaacutet magunk alkotta ndash fentebb maacuter emliacutetett ndash fogalmakat taglaloacute keacutesőbbi fejezet
egyik eleme lesz az uacutegy nevezett szimbiotikus emberkeacutep felvaacutezolaacutesa mely szorosan
oumlsszefuumlgg a gondolkodoacute embernek az imeacutent roumlviden jellemzett toumlbbeacutertelmű jelenteacutes-
vilaacutegaacuteval
Mi ez utoacutebbi uacuteton koumlzeliacutetjuumlk meg az ember fogalmaacutet vagyis egy olyan entitaacutes
eredeteacutet kutatjuk aki amellett hogy keacutepes gondolkodni a gondolkodaacutes aacuteltal keacutepes
peacuteldaacuteul eszkoumlzoumlket is leacutetrehozni koumlrnyezeteacutenek segiacutetseacutegeacutevel illetve annak jelentős aacutet-
alakiacutetaacutesaacuteval sőt az utoacutebbi eacutevtizedekben annak egyenesen annak kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacute-
val53
Az uacutegynevezett bdquobelekoacutestolaacutesrdquo szinte szoacute szerint eacutertendő ebben az esetben ez-
zel kiacutevaacutenjuk jelezni hogy az ember nem a termeacuteszet felett aacutelloacute fuumlggetlen leacutetező nem
kifosztja azt hanem keacuter eacutes kap is bdquomintaacutekatrdquo abboacutel a vilaacutegboacutel melynek ő maga is el-
vaacutelaszthatatlan reacutesze Veacutelemeacutenyuumlk ez a terminus remekuumll koumlrbe iacuterja a Heidegger eacutes a
Jaspers aacuteltal egyaraacutent megfogalmazott sajaacutetos raacutenk jellemző teveacutekenyseacuteget vagyis
azt ahogyan a leacutetezeacuteshez viszonyul vagy viszonyulhat a homo sapiens
53 Petykoacute Csillaacuteval koumlzoumlsen iacutert tanulmaacutenyunk ndash Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba (Farkas Petykoacute 2019) ndash egyik koumlzponti mondanivaloacuteja
az utazaacutestudomaacuteny fenntarthatoacutesaacutegi dimenzioacutejaacutenak eacuteletfilozoacutefiai kontextusba helyezeacutese Itt
megfogalmaztuk hogy a zabolaacutetlan nem tudatos fejleszteacutesi strateacutegiaacutek eacutes azok megvaloacutesulaacutesa sok
esetben kizsaacutekmaacutenyolja nem csak otthonul szolgaacuteloacute bolygoacutenkat hanem bennuumlnket embereket is Ennek
a folyamatnak a veszeacutelyeit csak most kezdjuumlk csak eacuterzeacutekelni
46
Nyiacuteri Tamaacutes ezt ekkeacuteppen fogalmazza meg
bdquoA filozoacutefiai antropoloacutegia alapvető belaacutetaacutesa eacutes szempontja hogy nem adhatoacute soha
veacutegleges vaacutelasz az ember keacuterdeacuteseacutere hellip A termeacuteszet feacutelkeacutesz aacutellapotban bocsaacutetotta
uacutetjaacutera az embert s neki kell befejeznie oumlnmagaacutet
hellip Az ember oumlnmagaacutet teremti (creacuteation de soi par soi) mondja Bergson
(Nyiacuteri 2015 p 9 12)
Akaacuter sodroacutedik akaacuter a jelen pillanatban toumlkeacuteletesen stabil tudattal szemleacutelődik egy
olyan viszonyban bdquoaacutellrdquo a leacutettel hogy oacutehatatlanul reacuteszese is annak vagyis bdquoa mintaveacute-
telrdquo folyamatosan megvaloacutesul
Mindezeket azeacutert volt fontos a fejezet elejeacuten leszoumlgezni mert aacutellaacutespontunk sze-
rint peacuteldaacuteul az Arnold Gehlen aacuteltal megfogalmazott paradigma szerint az ember azeacutert
hozza leacutetre a kultuacuteraacutet eacutes a taacutersadalmat mert mintegy az eacutelővilaacuteg toumlbbi szereplőjeacutehez
keacutepest haacutetraacutenyokkal kuumlzd s ezen haacutetraacutenyok leginkaacutebb a fizikumaacutenak sajaacutetossaacutegaiboacutel
ndash gyengeseacutegeiből ndash adoacutednak (Gehlen 1976) Ehhez kapcsoloacutedoacutean Polaacutenyi Kaacuteroly re-
ciprocitaacutes-elmeacutelete joacutel illeszthető amennyiben az egymaacutesnak toumlrteacutenő segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes
mint sajaacutetosan emberi teveacutekenyseacuteg szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel (Polaacutenyi 2004) Mint ahogy
Kropotkin54 szerint a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg oumlsszeilleszkedik a taacutersadalmisaacuteg mint evoluacute-
cioacutes mozgatoacuterugoacute a sajaacutet nemuumlnkre is jellemző tulajdonsaacuteg (Kropotkin 1908)
Mindezekből koumlvetkezően a leacutet elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepező ember szemleacuteli ala-
kiacutetja napjainkra pedig radikaacutelisan aacutetrendezni veacuteli a szinteacuten maacutera tőle fuumlggetlennek
definiaacutelt leacutetkoumlrnyezetet55
Ez a fejezet reacuteszleteiben nem fogja taacutergyalni a koumlvetkező aacuteltalunk emberi alap-
tulajdonsaacutegkeacutent meghataacuterozott akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget de az elkoumlvetkezendő
bekezdeacutes meacutegis oacutehatatlanul bepillantaacutest enged az akadaacutelymentesiacutető ember egziszten-
ciaacutelis fogalomhalmazaacuteba annak eacuterdekeacuteben hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az akadaacutely-
mentesseacuteg-alkalmazkodaacutes koumlzoumltti boumllcseleti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeltetni tud-
juk
54 Csaacutenyi Vilmos az evoluacutecioacutes rendszerekről szoacuteloacute koumlnyveacuteben mint tudomaacutenyosan alaacutetaacutemasztott
alternatiacutevaacutet emliacuteti az orosz termeacuteszettudoacutes eacutes filozoacutefus fent ideacutezett evoluacutecioacutes gondolatmeneteacutet (Csaacutenyi
1988) 55 A leacutetkoumlrnyezet eacutes a leacutet az eacutertelmezeacutesuumlnk eacutes szoacutehasznaacutelatunk szerint ekvivalens fogalmak csupaacuten az
akadaacutelymentesseacuteg eacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes plasztikusabb eacutes talaacuten eacuterthetőbb szoumlvegkoumlrnyezeteacutenek ceacuteljait
szolgaacutelja
47
A leacutetkoumlrnyezet alakiacutetaacutesa az emberi leacutenyek megkeruumllhetetlen keacutepesseacutege eacutes egy-
ben tuacuteleacuteleacutesi zaacuteloga is (Horvaacuteth 2019) Hogy ez a teveacutekenyseacuteg mikeacutent vaacutelik a keacutesőbbi-
ekben az alkalmazkodaacutesboacutel bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesseacuterdquo ahhoz fel kell vaacutezolnunk egy
olyan emberkeacutepet amely a fent maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbeli integritaacutesaacuten tuacutel rendelke-
zik egy megismereacutesi keacutepesseacutegeacuteből adoacutedoacute oumlnreflexiacutev keacuteppel mely nem maacutes mint a
sajaacutet halandoacutesaacutegaacutenak bdquoidőbe vetettseacutegeacutenekrdquo felismereacutese
Vagy eacuteppen ennek a sajaacutetos leacutetezeacutesbeli aacutellapotnak az elfedeacuteseacutere elfeledeacutesre tett tuda-
tos eacutes tudattalan cselekveacutes mintaacutezatokkal bdquokompenzaacuteljardquo a veacutegesseacuteg eacutes az egymaacutesra-
utaltsaacuteg első pillantaacutesra talaacuten keacutetseacutegbeejtő mivoltaacutet
Heidegger ezt a sajaacutetos emberi reakcioacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint akadaacutelymentes-
siacuteteacutesi keacutenyszert ndash a tehermentesiacuteteacutes fogalmaacuteval jellemzi Az aacuteltala akaacuterkinek (das Man)
nevezett ember pontosan azeacutert vaacutelik jellegtelenneacute mert a jelenvaloacuteleacutetet mintegy kime-
reviacutetve uacutegy alakiacutetja aacutet a koumlrnyezeteacutet a sajaacutet bdquobiztonsaacutegardquo eacuterdekeacuteben hogy baacutermi eacutes
baacuterki eacuteppen ezeacutert oumlnmaga is helyettesiacutethetőveacute vaacutelik Illetőleg a jelenvaloacuteleacutetet a leacutettel
ezaacuteltal teacutevesen azonosiacutetja (Heidegger 2019 Marosaacuten 2004)
Ezekből kiindulva talaacuten nem felelőtlenseacuteg kijelenteni hogy az akadaacutelymente-
siacuteteacutes valoacuteban minőseacutegileg maacutes kategoacuteriaacutet keacutepez az ember a jelevaloacute leacutete eacutes a leacutet viszo-
nyaacuteban mint az alkalmazkodaacutessal szinonim majdan bemutataacutesra keruumllő egzisztenciaacute-
lis akadaacutelymentesseacutegi eszme
Karl Jaspers szinteacuten behatoacuten foglalkozik az ember eacutes a leacutetkoumlrnyezete viszonyai-
val melyek oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a fenti Heidegger-i eacutes Marosaacuten-i megaacutellapiacutetaacutesok-
kal is Jaspers uacutegy fogalmaz az ember vilaacutegban betoumlltoumltt helyeacutevel kapcsolatosan hogy
baacuter gondolkodoacute eacutes reacuteszben előrelaacutetoacute a heacutetkoumlznapokban ezek a keacutepesseacutegek csak reacutesz-
ben domborodnak ki Uacutegyis fogalmazhatunk a mindennapi eacutelet sodraacutesa feladatai stb
koumlvetkezteacuteben mintegy bdquoautomata uumlzemmoacutedbanrdquo eacuteluumlnk csak az aacuteltala hataacuterhelyzetnek
nevezett szituaacutecioacutekban vaacutelik vilaacutegossaacute mindannyiunk szaacutemaacutera az emberi eacutelet koumlrnye-
zetnek valoacute kitettseacutege a muacutelandoacutesaacutega eacutes keacutetseacutegbeesettseacutege
bdquoBizonyosodjunk meg emberi helyzetuumlnkről Mindig szituaacutecioacutekban vagyunk A szitu-
aacutecioacutek vaacuteltoznak alkalmak kiacutenaacutelkoznak Ha elmulasztjuk őket nem teacuternek vissza Ma-
gam is dolgozhatom a szituaacutecioacutek megvaacuteltoztataacutesaacuten De vannak olyan szituaacutecioacutek me-
lyek leacutenyeguumlkben megmaradnak meacuteg akkor is ha pillanatnyi megjeleneacutesuumlk maacutessaacute
lesz eacutes mindent legyőző hatalmuk faacutetylakba burkoloacutezik meg kell halnom szenvednem
48
kell harcolnom kell a veacuteletlennek alaacutevetettje vagyok elkeruumllhetetlenuumll veacutetkezem
Megleacutetuumlnk ezen alapszituaacutecioacuteit nevezzuumlk hataacuterszituaacutecioacutenak A csodaacutelkozaacutes eacutes a keacutetel-
kedeacutes ezeknek a hataacuterhelyzeteknek a felismereacutese (Jaspers 1996 p 20)
A leacutet egyik bdquooumlsszetevőjerdquo tehaacutet az ember aki egy rendkiacutevuumll komplex leacuteny
rendkiacutevuumlli lehetőseacutegekkel de legalaacutebb ennyi fogyateacutekossaacuteggal is biacuter Nietzsche ember
ideaacutelja az emberfeletti ember eacuteppen arra valoacute reflektaacutecioacutekeacutent is eacutertelmezhető hogy ez
a rendkiacutevuumlli oumlsszetettseacuteg eacutes egymaacutesnak laacutetszoacutelag szembe feszuumllő potencialitaacutes-aktua-
litaacutes feszuumlltseacuteg hogyan oldhatoacute fel szaacutemunkra (Nietzsche 2000)
Az Uumlbermensch az euroacutepai filozoacutefiatoumlrteacuteneteacutenek egyik legvitatottabb eacutes ezaacuteltal leg-
toumlbbet elemzett fogalma A magunk reacuteszeacuteről ehhez annyit tenneacutenk hozzaacute hogy eacutertel-
mezhető az oumlnmaga egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval tisztaacuteba keruumllt leacutenykeacutent aki
ezen hiaacutetusai felett uacutegy arat győzelmet hogy a sajaacutet kiteljesedeacuteseacutere fordiacutetja azokat
Tehaacutet a nietzschei bdquonemesrdquo kuumlzdelem azt jelkeacutepezi hogy ez a fogyateacutekossaacuteg aacutellandoacute
kontrollt kiacutevaacuten maacuter csak a megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben is Ez oumlsszeegyeztethető lehet Eck-
hart Mester magyaraacutezataival A bdquoleacutelekben szegeacutenyekrdquo kifejezeacutest a belső leacutelekben sze-
geacutenyseacuteggel a buddhista ragaszkodaacutesmentesseacutegnek megfelelő fogalommal magya-
raacutezza (Beszeacutedek 1988 pp 53-57) eacutes a neacutemet nyelvű beszeacutedeacuteiben kuumlloumln kiteacuter a nemes
emberre (edeln Menschen) aki maacuter a foumlldoumln meacuteltoacute Isten Orszaacutegaacutera (Ekhart 1993 pp
113-123) Tehaacutet Eckhart Jeacutezus-i gondolatkeacutent fogalmazza meg hogyan lesz a foumlldi
vilaacuteg toumlkeacuteletlen lakoacutejaacuteboacutel fogyateacutekossaacutegait lekuumlzdve Isten Orszaacutegaacutenak lakoacuteja
Itt keacutenyszerűen eleacuterkezuumlnk az ember eacuterteacutekeleacuteseacutehez mely rendkiacutevuumlli oacutevatossaacute-
got koumlvetel meg reacuteszuumlnkről A koumlruumlltekinteacutes legfőbb oka nem esősorban valamifeacutele
feacutelelem a lehetseacuteges feacutelreeacuterteacutesekről mint inkaacutebb annak a szaacutendeacuteka hogy minden ol-
vasoacute eacutes eacuterdeklődő szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacuteljon sem negatiacutev sem pozitiacutev eacutertelemben nem
kiacutevaacutenjuk megvaacuteltoztatni a kialakult emberkeacutepeket A maacuter szinteacuten emliacutetett kaleido-
szkoacutep hasonlatot segiacutetseacuteguumll hiacutevva egy olyan uacutejonnan oumlsszeaacutelloacute sziacutenskaacutelaacuteval igyek-
szuumlnk gazdagiacutetani az emberi nemről ez idaacuteig kialakiacutetott jelenteacutesvilaacutegokat biacutezunk
benne hogy ezaacuteltal uacutej lehetőseacutegek nyiacutelhatnak meg akaacuter a tudomaacutenyos akaacuter a heacutetkoumlz-
napi diskurzusokban
A Heidegger-i leacutetfelejteacutes eacutes az annak elfelejteacuteseacuteről iacutert gondolatok eacutes a maacuter em-
liacuteteacutesre keruumllt bdquoLeveacutel a humanizmusroacutelrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban megfogalmazottak elemzeacutese
49
nyomaacuten jutottunk el arra a megaacutellapiacutetaacutesra hogy jelen korunkban kialakult az uacutegyne-
vezett emberseacutegfelejteacutes aacutellapota (Heidegger 2019 1994 p 123) Ez a mi emberkeacutepuumlnk
szempontjaacuteboacutel azt jelenti hogy megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint az embert a toumlbbi leacutetezőtől alap-
vetően megkuumlloumlnboumlztető elemző eacutes alkalmazkodoacute keacutepesseacutegei eseteacuteben jelentős deficit
alakult ki
Itt fontosnak tartjuk megjegyezni ebben a sajaacutetos uacutetelaacutegazaacutesi formaacuteban hogy a felej-
teacutest eacutes az emleacutekezeacutest keacutet nem determinaacutelt eacuteppen ezeacutert nem aacutetjaacuterhatatlan kategoacuteriaacutera
bdquoosztjukrdquo Szimbiotikus eacutes szelektiacutev emleacutekezeacutesre ill egocentraacutelis eacutes termeacuteszetes felej-
teacutesre
Ezek leacutenyege hogy a keacutet-keacutet kategoacuteria koumlzuumll a tiacutepusok maacutesodik tagjai bdquooumlnműkoumldőekrdquo
az elsők viszont megismereacutest eacutes erőfesziacuteteacutest igeacutenyelnek Vagy a megszuumlnteteacutesuumlk
vagy az elsajaacutetiacutetaacutesuk okaacuten Raacuteadaacutesul a felejteacutes eacutes az emleacutekezeacutes ezek aacuteltal semlegesiacutet-
heti vagy felerősiacutetheti egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg vonaacutesait
Mint maacuter utaltunk raacute Bergson az emleacutekezeacutes keacutepesseacutegeacutenek kiteljesedeacuteseacuteben laacutetja az
intuitiacutev gondolkodaacutes elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet Ezt erősiacuteti meg Czeacutetaacuteny (2019) A
transzcendentaacutelis probleacutema - Haacuterom szinteacutezis harca egy konzisztens valoacutesaacutegeacutert ciacutemű
koumlnyveacutenek Bergsonroacutel eacutes Deluzeroacutel iacutert fejezeteiben
Ennek nyomaacuten uacutegy laacutetjuk hogy valamennyi szimbiotikus ndash a kapcsoloacutedaacutesi pontok
teljes haacuteloacutejaacutera valoacute visszaemleacutekezeacutest eacutertjuumlk ezalatt ami minden emberrel eacutes leacutennyel
oumlsszekoumlt bennuumlnket ndash emleacutekuumlnk eleacuterhető csak eacuteppen a felejteacutes pozitiacutev eacutertelemben vett
tehermentesiacutető azaz termeacuteszetes műkoumldeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben nem roppan oumlssze
alatta a tudatunk Ha azonban a maacuter a fentebb emliacuteteacutesre keruumllt Jaspers-i automata
uumlzemmoacutedban műkoumldik az ember vagyis az emleacutekezeacutese (szelektiacuteven) eacutes a felejteacutese
(egocentraacutelisan) egyre taacutevolabb keruumlluumlnk az alkalmazkodoacute embervoltunktoacutel eacutes szim-
biotikus mivoltunk jelenben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutetoacutel Ez a helyzet mivel az
emberseacutegfelejteacutes egyfajta ontoloacutegiai eacutes episztemoloacutegiai amneacuteziakeacutent eacutes vakfoltkeacutent is
eacutertelmezhető a szelektiacutev emleacutekezeacutes eacutes az egocentraacutelis felejteacutes tengelyei menteacuten Nem
aacutell moacutedunkban tovaacutebbmeacutelyiacuteteni az emleacutekezeacutes-felejteacutes struktuacuteraacuteiroacutel szoacuteloacute veacutelekedeacutese-
inket mert az szeacutetfesziacuteteneacute a disszertaacutecioacute kereteit Azonban biacutezunk benne ez a roumlvid
bdquoiacutezeliacutetőrdquo hozzaacutejaacuterul az emberseacutegfelejteacutes tartalmaacutenak tisztaacutebban laacutetaacutesaacutehoz is
Elsősorban a felvilaacutegosodaacutes eacutes az ipari forradalom hataacutesaira kialakult individu-
aacutelis szemleacutelet volt az amely mintegy szeacutetfesziacutetette napjainkra pedig szemmel laacutetha-
50
toacutean atomizaacutelta az emberi leacutetezeacutest meghataacuterozoacute eacutes veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaacuteltalaacuten
lehetőveacute tevő fundamentumokat melyek koumltő anyaga az emberek koumlzoumltti oumlsszetartaacutes
magaacutetoacutel eacutertetődő mivoltaacuteban keresendő (Byung-Chul 2019)
Az ember eacutelettani eacutertelemben nem tud nem ember lenni de meglaacutetaacutesunk
szerint a leacutetezeacutese keacutepes olyan meacuterteacutekben bdquoleegyszerűsoumldnirdquo ami a fent emliacutetett
leacutetfelejteacutesnek egy olyan dimenzioacuteja amiben az ember maacuter elfelejti a Kierkegaard-i
(1986) keacutetseacutegbe-eseacutest is vagy a Jaspers-i hataacuterhelyzet-felismerő keacutepesseacutegeacutet is
(Jaspers 2008) Buddhista terminoloacutegiaacuteval eacutelve pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
(p dukkha) meacuteg nagyvonalakban sem keacutepes eacuterzeacutekelni az ember (Porosz 2012)
Eacuteppen ezeacutert keveacutes kiveacuteteltől eltekintve a leacutetezeacutes eacutes a koumlzte kialakult hasadaacutesra ndash ami
a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnkben Jaspers nyomaacuten hasiacutetaacutest jelent amit maga az ember hoz
leacutetre folyamatosan ndash mint termeacuteszetes aacutellapotra tekint az individuum (Raacutehula 2014
pp 143-148)
A magaacutetoacutel eacutertetődő eacutes az emberi nemre ahogy valamennyi leacutetezeacutesbeli taacutersaacutera
ndash legyenek azok akaacuter a legegyszerűbb egysejtű eacuteletformaacutek vagy akaacuter az eacutelettelen kő-
darabok eacutes homokszemek is ndash jellemző egyedi vonaacutesokra tulajdonsaacutegokra stb az
egyeacuten uacutegy tekint a fent emliacutetett mesterseacuteges elkuumlloumlnuumlleacutese koumlvetkezteacuteben mint
valamifeacutele fogyateacutekossaacutegokra Az individuum maacutera oumlnmagaacutet is feledni laacutetszik
igyekezve megfelelni a technikai civilizaacutecioacutera jellemző termeleacutesi eacutes fogyasztaacutesi
keacutenyszernek amely a kuumllvilaacuteg taacutergyainak eszkoumlzeinek eacutes nem utolsoacute sorban az
egeacuteszseacuteget bdquogaran-taacuteloacute eacutes lehetőveacute tevőrdquo szerek birtoklaacutesaacutenak soha meg nem szűnő
ingerleacuteseacutevel tartja sakkban az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute vaacutelt embert (Fromm
2012)
Uacutegy laacutetjuk tehaacutet hogy az emberi leacutenyek nagy csalaacutedja folyamatosan elfeledi
eacutes elengedi azt a lehetőseacuteget ami jelen tudaacutesunk szerint a foumlldoumln őt egyeduumllikeacutent
jellemzi vagyis a maacutessaacuteg felismereacuteseacuteben eacutes kiaknaacutezaacutesaacuteban rejlő lehetőseacutegeket Abba
a hitbe ringatja magaacutet hogy a termeacuteszet eacutes iacutegy a leacutetezeacutes uraacutevaacute is vaacutelt az elmuacutelt szűk
kettő eacutevszaacutezad soraacuten A Nietzsche aacuteltal megaacutellapiacutetott a sajaacutet maga aacuteltal elkoumlvetett
istengyil-kossaacuteg aacuteldozataacutevaacute vaacutelik (Nietzsche 2003) Ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy
elvesziacuteti a sajaacutet magaacuteban rejlő szellemi keacutepesseacutegek felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegeacutet vagyis
azt hogy a leacutetezeacutes reacuteszesekeacutent oumlnmagaacutet eacutes ezzel a sajaacutet maga aacuteltal alkotott
koumlzoumlsseacutegeket is jobbaacute tegye Iacutegy az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutetől folyamatosan
eltaacutevolodik holott az nem a taacutevoli muacuteltban vagy a meacuteg be sem koumlvetkezett joumlvőben
talaacutelhatoacute hanem eacuteppen a jelen pillanatokban
51
Uacutegy laacutetjuk hogy az a buddhista meditaacutecioacute amellyel Saacutekjamuni Buddha eleacuterte
a megvilaacutegosodaacutest a szatipatthaacutena eacuteppen ennek a tudatos jelenleacutetnek a gyakorlata
Vagyis Buddha azzal eacuterte el a megszabadulaacutest hogy meg tudott maradni az itt eacutes
mostban eacutes nem szűkiacutetette be a tudataacutet nem akadaacutelyozta a tudataacutet az eleacutegedetlenseacuteg
iacutegy akadaacutelytalanul laacutethatta a jelenseacutegek koumlzoumltti okok eacutes felteacutetelek rendszereacutet amelyet
a koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben valoacute keletkezeacuteskeacutent (sz pratiacutetja szamutpaacuteda) iacutert le amit Naacutegaacuter-
dzsuna az uumlresseacuteggel azonosiacutet56 (Garfield 1994)
56 Jaspers egzisztaacuteloacute embere is hasonloacute ahogy mi nevezzuumlk eacuteber tudataacutellapotban eacutes a jelen pillanataacuteban
időzik Ennek a fenntartaacutesaacutehoz aacutellandoacute koncentraacutecioacutera van szuumlkseacuteg a neacutemet boumllcselő szerint (Jaspers
2005)
52
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig
A dolgozat eddigi fejezetei igyekeztek feltaacuterni a bevezeteacutesben felsorolt aacuteltalunk bőviacute-
tett eacutes esetenkeacutent uacutejonnan alkotott fogalmakhoz vezető boumllcseleti utakat tovaacutebbaacute an-
nak sajaacutetos moacutedszertanaacutet ndash a hierarchikus seacutemaacutekat keruumllő ndash jellegeacutet
Ebben a fejezetben a jelzett fogalmak konkreacutetabb kifejteacuteseacutet taacuterjuk az olvasoacute eleacute azzal
a megjegyzeacutessel hogy semmikeacuteppen sem akarjuk a lentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes megkoumlzeliacuteteacuteseket veacuteglegeskeacutent beaacutelliacutetani Csatlakozunk Jaspers bdquoprogramjaacute-
hozrdquo melynek a mondanivaloacuteja eacutes uumlzenete egyszerű a boumllcselet uacutetjaacuten jaacuteroacute ember nem
a kategorikus kijelenteacutes eacutes igazsaacuteg megfogalmazaacutesaacutera kell hogy toumlrekedjen mint in-
kaacutebb a leacutetező eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltt folyvaacutest felmeruumllő keacuterdeacuteseket kutatja ndash s benne oumln-
magaacutet is uacutejra meg uacutejra ndash megfogalmazza az emberi nyelv igencsak korlaacutetozott moacutedjaacuten
(Jaspers 2000)
Martin Heidegger munkaacutessaacutega soraacuten toumlbbszoumlr szisztematikusan megfogal-
mazza azon aacutellaacutespontjaacutet miszerint a modern ember az elmuacutelt eacutevezredek soraacuten egyre
inkaacutebb eltaacutevolodik az aacuteltala eredetinek mondott aacutellapottoacutel Ez nem egy foumlldrajzi helyet
vagy az univerzum valamelyik konkreacutet pontjaacutet jelenti hanem azt az emberi szellem
aacuteltal eleacuterhető aacutellapotot amelyből peacuteldaacuteul a preszoacutekratikus filozoacutefusok szemleacutelteacutek a
leacutetet mint leacutetezőt (Heidegger 1994 2019)
Tehaacutet ekkor meacuteg az ember uacutegy alkotta meg a koumlruumlloumltte leacutevő vilaacutegroacutel a bdquoleiacuteraacutesaacutetrdquo eacutes az
ezt megjeleniacutető magyaraacutezoacute stb fogalmait hogy a leacutetező termeacuteszeteacuteből indult ki ami-
nek oumlnmaga is reacutesze volt Jaspers Bergson Kropotkin Nietzsche eacutes Naacutegaacuterdzsuna
meglaacutetaacutesunk szerint ndash hasonloacutean az előbb emliacutetett neacutemet gondolkodoacutehoz ndash ezt a
bdquomoacutedszertrdquo alkalmazta a sajaacutet boumllcseleti fogalomrendszereacutenek megalkotaacutesa soraacuten
A kutatoacute eacutes alkotoacutemunka soraacuten megeacutertettuumlk ennek az eredet feltaacuteraacutesaacutera iraacute-
nyuloacute filozoacutefiaacutenak jelentőseacutegeacutet eacutes rendkiacutevuumlli erejeacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymen-
tesseacuteg aacutet- eacutes uacutejraeacutertelmezeacuteseacutenek viszonylataacuteban A keacutet aacuteltalaacutenossaacutegban hasznaacutelt foga-
lomra oly sok sztereotip eacutes tudomaacutenyos determinaacutecioacutes reacuteteg rakoacutedott eacutes rakoacutedik folya-
matosan amelyek az eacutertelmezeacutesi eacutes szellemi vizsgaacuteloacutedaacutest meacuteg egyeseacutevel is jelentősen
megneheziacutetik de oumlsszesseacutegeacuteben oumlsszeadoacutedva azutaacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen akadaacutelyozzaacutek
Bergson toumlbbszoumlr emliacutetett intuitiacutev filozoacutefiai moacutedszertana veacutelemeacutenyuumlnk szerint
nem csak azeacutert keveacutesbeacute hasznaacutelatos vizsgaacuteloacutedaacutesi moacuted meacuteg a szakboumllcseleti koumlroumlkben
53
is mert az intuiacutecioacutehoz legalaacutebb annyi feacutelreeacuterteacutes tapad(hat) mint a Jaspers-i transzcen-
denciaacutehoz57 vagy az aacuteltalunk vizsgaacutelt fogyateacutekossaacuteghoz Hanem azeacutert is mert az
eacuteletbe valoacute bele meruumlleacutes eacutertelmezeacutesuumlnk szerint eacuteppen a Heidegger-i eredeti aacutellapotba
toumlrteacutenő uacutejra bejutaacutest jelenti amely empirikusan de meacuteg az ismeretelmeacutelet goacutercsoumlveacute-
vel sem igazolhatoacute vizsgaacutelhatoacute Mint fentebb maacuter utaltunk raacute a buddhista megismereacutes
gyakorlata (a bdquobuddhista episztemoloacutegiardquo) viszont vissza tud vezetni az eredethez mi-
vel a leacutetezőket (sz szat) megismerhetőkkeacutent (sz dzsnyeacuteja) kezeli (Agoacutecs 2002 1-
18) de maacutes eacutertelemben mint a nyugati filozoacutefiai eacutes tudomaacutenyos tradiacutecioacute Ennek az itt
eacutes mostnak ami az eredet a kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel eacutes elgondolhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutel
veacutegig Naacutegaacuterdzsuna a Koumlzeacutepuacutet alapverseiben (Feheacuter 1997 Garfield 1995) eacutes neacutezetuumlnk
szerint erről van szoacute a buddhista pramaacutena iskola koumlzvetlen tapasztalaacutes-fogalmaacuteban is
(Agoacutecs 2002 pp 32-49)
Jaspers gondolatvilaacutegaacutet megismerve arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy az
aacuteltala hataacuterhelyzetnek nevezett szituaacutecioacutek ndash suacutelyos betegseacuteg egy hozzaacutetartozoacute halaacutela
vagy a sajaacutet halandoacutesaacutegunkboacutel fakadoacute keacutetseacutegbeeseacutes stb ndash is tekinthetők az eredettel
valoacute kapcsolatba keruumlleacutesnek illetve ami meacuteg fontosabb ezeket a szituaacutecioacutekat teacutenyle-
gesen meg is eacutelhetjuumlk uacutegy hogy bennuumlk eacutes aacuteltaluk az eredettel kapcsoloacutedunk oumlssze
ismeacutet (Jaspers 1992 1998)
A pszichiaacuteterből magaacutet filozoacutefussaacute keacutepző neacutemet gondolkodoacute maacutesik originaacutelis ndash de az
előzőekkel szorosan oumlsszefuumlggő ndash sajaacutet fogalma a tengelykor amely egy olyan toumlrteacute-
neti perioacutedust oumllel fel amikor Euroacutepaacuteban Szoacutekrateacutesz a Koumlzel-Keleten Zarathusztra a
Taacutevol-Keleten pedig a Buddha Lao-Ce Konfucius leacutepett ki az emberiseacuteg szellemi
sziacutenpadaacutera eacutes onnan adta maacuteig is eacuterveacutenyes szoacutebeli taniacutetaacutesait E korszak utolsoacute kiemel-
kedő alakjakeacutent Jaspers Jeacutezust nevezi meg (Jaspers 2008) Vele zaacuterul le az emberiseacuteg
ez idaacuteig utolsoacutenak tekintett nagy szellemi katarzisaacutenak kora
Itt hiacutevjuk fel a figyelmet Jaspers egyik angol nyelven megjelent koumlnyveacutere Anaximan-
der Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-Tzu Nagarjuna (from Great Philosophers
2) mely a tengelykor nagy gondolkodoacuteinak aacutelliacutet emleacuteket a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll
(Jaspers 1975) Ebben egy kuumlloumln fejezetet szentel az eacutertekezeacutesben kulcsszerepet jaacutetszoacute
57 Az filozoacutefiai intuiacutecioacute eacutes a Jaspers-i transzcendencia kapcsaacuten megjegyezzuumlk hogy az
irodalomjegyzeacutekben megtalaacutelhatoacute ndash egyeacutebkeacutent a dolgozatban toumlbb esetben hivatkozott ndash Deleuze aacuteltal
iacutert A bergsoni filozoacutefia eacutes a Jaspers (2005) aacuteltal jegyezett A transzcendencia rejtjelei ciacutemű munkaacutek
segiacutetseacuteget nyuacutejthatnak az olvasoacutek szaacutemaacutera e keacutet valoacuteban nehezebben megeacuterthető fogalom
jelenteacutesvilaacutegaiban valoacute eligazodaacutesban (Deleuze 2010 Jaspers 2004 2005)
54
Naacutegaacuterdzsuna szemeacutelyeacutenek A koumlnyv ezen reacuteszeacutet Szaboacute Lilla csoporttaacutersam fordiacutetotta
le szaacutemunkra Ez oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget jelentett kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert a kutataacutes ezen idő-
szakaacuteban az angol nyelv ismereteacutenek hiaacutetusai sokkal jelentősebbek voltak esetuumlnk-
ben mint mostansaacuteg Uacutegy laacutetjuk ez momentuma az elmuacutelt eacuteveknek joacutel alaacutetaacutemasztja
azon aacutelliacutetaacutesunkat hogy az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a re-
ciprocitaacutes forraacutesa taacuteplaacutelja A koumlnyvfejezet magyar nyelvű szoumlvegeacutet a fordiacutetoacute hozzaacutejaacute-
rulaacutesaacuteval vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll hozzaacutefeacuterhetőveacute tesszuumlk dolgozat melleacutekletei koumlzoumltt Alaacute-
taacutemasztani szaacutendeacutekozva ezzel is azon meggyőződeacutesuumlnket hogy az akadaacutelymentes
gondolkodaacutes eacutes cselekveacutes a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet vilaacutegainak is szimbiotikus alko-
toacutereacutesze
A tengelykorszak uumlzeneteacutere hasonloacute moacutedon tekintuumlnk mint Naacutegaacuterdzsuna filo-
zoacutefiaacutejaacutenak arra a toumlrekveacuteseacutere hogy felideacutezze eacutes uacutejra hozzaacutefeacuterhetőveacute tegye Buddha ta-
niacutetaacutesainak eredeti mondanivaloacutejaacutet Az aacuteltala alapiacutetott madhjamaka iskola uumlresseacuteg fo-
galma uacutejkeacutent tűnt fel Naacutegaacuterdzsuna koraacuteban de a mester raacutenk maradt ndash versekbe szedett
ndash taniacutetaacutesaiboacutel kideruumll hogy a fogalom jelenteacutes vilaacutegaacutenak eredete Saacutekjamuni Buddha
alaptaniacutetaacutesaiboacutel szaacutermazik58 A legelső tanbeszeacutedben (sz szuacutetra) megnevezett koumlzeacutep-
utat (p maddzshimaacute patipadaacute) fogalmazza meg uacutejra
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a fenti hermeneutikai uacuteton jutottunk el az aacuteltalunk
megalkotott forraacutesvideacutek kifejezeacutes konkretizaacutelaacutesaacuteig de itt meg kell jegyezni hogy a
folyamatban legalaacutebb olyan fontos szerepet jaacutetszott a melleacutekletben megtalaacutelhatoacute digi-
taacutelisan roumlgziacutetett beszeacutelgeteacutesek megtermeacutekenyiacutető miliője mint a forraacuteskeacutent megjeloumllt
iacuteraacutesművek mondanivaloacutejaacutenak feldolgozaacutesa
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről
Mint tudjuk a vilaacuteg lakossaacutegaacutenak koumlzel 6-a olyan maradandoacute laacutetaacutes hallaacutes mentaacutelis
autisztikus mozgaacutesszervi vagy halmozott fogyateacutekossaacutegban szenved amely megaka-
daacutelyozza őket a taacutersadalmisaacutegban valoacute aktiacutev ndash eacutes legtoumlbb esetben oumlnaacutelloacute eacuteletvitelben is
ndash kialakiacutetaacutesaacuteban59
58 Egykori főiskolai tanaacuterom a koumlzelmuacuteltban elhunyt Feheacuter Judit fordiacutetaacutesaacuteban jelent meg az alaacutebbi
koumltet Naacutegaacuterdzsuna - A mahaacutejaacutena buddhizmus mestere ciacutemmel Ez a hiaacutenypoacutetloacute mű a kutataacutes soraacuten
mintegy uacutetjelzőkeacutent szolgaacutelt szaacutemunkra (Feheacuter 1997) 59 Erről reacuteszletesebben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet vilaacutegszinten elősegiacuteteni
szaacutendeacutekozoacute ENSZ egyezmeacuteny szoumlvegeacuteből az alaacutebbi linken taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
55
Arra maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk az eddigiekben hogy az eacuteletfilozoacutefia kontextu-
saacuteban szaacutemunkra egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a fogyateacutekossaacutegnak a heacutetkoumlznapi eacutertelem-
ben hasznaacutelt moacutedjai egyszerűen nem fedik le a leacutet eacutes a leacutetezeacutes rendkiacutevuumll szeacuteles eacutes meacutely
eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait melyek az emberek szaacutemaacutera lehetőseacutegkeacutent rendelkezeacutesre aacutell-
nak A fogyateacutekossaacuteg mint oumlnaacutelloacute fogalom etimoloacutegiailag eacutes nyelveacuteszetileg egy szak-
mai bdquocsemegerdquo lehet a hozzaacuteeacutertőknek Mi a magunk reacuteszeacuteről ezen olvasatok eseteacuteben
nem rendelkezuumlnk megfelelő szakmai felkeacuteszuumlltseacuteggel Ezt azeacutert jegyeztuumlk meg mert
a soron koumlvetkező fogalombőviacuteteacutesi eacutes elmeacutelyiacuteteacutesi kiacuteseacuterlet leiacuteraacutesa nyelveacuteszeti keacuterdeacutese-
ket nem fog eacuterinteni60
Tovaacutebbaacute osztjuk Heidegger alaacutebbi a filozoacutefiaacutera vonatkozoacute bdquofeladatkijeloumllőrdquo aacutellaacutespont-
jaacutet melyben eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedot egymaacutestoacutel
bdquoEmellett a bdquoszubjektumrdquo eacutes az bdquoobjektumrdquo a metafizika teacuteves elnevezeacutesei mely a
nyugati bdquologikardquo eacutes bdquogrammatikardquo formaacutejaacuteban kezdettől fogva kisajaacutetiacutetotta magaacutenak
a nyelv interpretaacutecioacutejaacutet Hogy mi rejtezik ebben a folyamatban azt ma meacuteg csak eacutepp-
hogy sejteni kezdjuumlk A nyelvet kiszabadiacutetani a grammatikaacuteboacutel eacutes utat nyitni neki egy
eredendőbb leacutenyegszerkezet feleacute ez a gondolkodaacutesra eacutes a koumllteacutesre vaacuterrdquo (Heidegger
1994 pp 118)
Tehaacutet abboacutel a keacuterdeacutesből indultunk ki hogy a forraacutesvideacutektől eltaacutevolodott ember
mikeacutent eacutertelmezheti az eddigiekneacutel helyesebben a sajaacutet ontoloacutegiai ismeretelmeacuteleti eacutes
transzcendens dimenzioacutekat is feloumllelő leacutetmegismereacutesi lehetőseacutegeit
A filozoacutefiai diskurzusokat a fenti keacuterdeacutesek tuacutelzaacutes neacutelkuumll kijelenthető eacutevezredek oacuteta
mozgatjaacutek
A magunk reacuteszeacuteről mint maacuter utaltunk raacute egyik kategorikus megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted mellett
vagy ellen sem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni Arra toumlrekszuumlnk hogy egy olyan szinteacutezist
60 Mindezzel egyuumltt ki kell emelnuumlnk hogy Benczes Reacuteka eacutes Koumlvecses Zoltaacuten koumlzoumls koumlnyve (Kognitiacutev
nyelveacuteszet) mely toumlbbek koumlzoumltt a keretezeacutes-elmeacutelet rejtelmeibe igyekezett bevezetni az olvasoacutet rend-
kiacutevuumll nagy segiacutetseacuteguumlnkre volt a keacutepzeacutes soraacuten Kuumlloumlnoumlskeacuteppen ki kell emelnuumlnk a koumlnyv kategorizaacutecioacute-
elmeacuteletekről iacutert fejezeteacutet annak is a prototiacutepusok elmeacuteleti fejtegeteacuteseiben nyuacutejtott ndash a merev fogalmi eacutes
grammatika neacutezeteket elvető aacuteltaluk nyelveacuteszetileg keretezett ndash Wittgenstein-eacutertelmezeacutest Ezek a fej-
tegeteacutesek nagyban hozzaacutejaacuterultak kulcsfogalmaink bdquotisztaacutebbrdquo megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes biacutezunk benne
hogy ezen fogalmak tudomaacutenyos igazolhatoacutesaacutegaacutehoz is (Benczes Koumlvecses 2010) valamint vouml
(Roach Lloyd 1978)
56
vaacutezoljunk foumll ndash ha nem is teljes reacuteszletesseacuteggel ndash ami az euroacutepai eacutes eacuteszak-amerikai
boumllcseletben nem megszokott de a buddhai filozoacutefiaacuteban teljesen elfogadott61
Mindezekből koumlvetkezik hogy az abszoluacutetumok hierarchiaacutek eacutes a dualitaacutesok
menteacuten elrendezett leacutet eacutes leacutetezeacutes leiacuteraacutesok tehaacutet a megalkotott fogalmak eacutertelmezeacutesuumlnk-
ben a legtoumlbb esetben eltaacutevoliacutetanak bennuumlnket a valoacutesaacutegtoacutel Optimistaacutebban megkoumlze-
liacutetve aacutellandoacute eacutes aacutettoumlrhetetlenek tűnő falakat hoznak leacutetre az ember eacutes a valoacutesaacuteg koumlzoumltt
(Heidegger 1988) Ebből koumlvetkezőleg a fogyateacutekossaacuteg kifejezeacutes egzisztenciaacutelfilozoacute-
fiailag a Jaspers neveacutehez fűződő hasiacutetaacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent kialakuloacute aacutellapot leiacuteraacutesa-
keacutent is eacutertelmezhető
Jaspers eacutertelmezeacuteseacuteben a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges szeacutetvaacutelaacutesnak koumlvet-
kezteacuteben az ember hol az egyik hol a maacutesik perspektiacutevaacuteba igyekszik magaacutet belehe-
lyezni Eacutes ez az oumlnmagaacuten elkoumlvetett erőszak tovaacutebb hasiacutetja ezt az egyeacutebkeacutent is kritikus
koumlvetkezmeacutenyeket rejtő sajaacutetosan duaacutelis leacutetaacutellapotot62 (Jaspers 2008)
Itt kell szoacutet ejteni Jaspersnek a fenti igencsak sok kockaacutezatot rejtő leacutetszemleacuteleti aacutellapot
feloldaacutesaacutera tett javaslataacuteroacutel mely nem maacutes mint az aacutetfogoacutenak nevezett aacutellapot Eacutertel-
mezeacutesuumlnk szerint a neacutemet filozoacutefus ennek az eleacutereacutesi- eacutes fenntartaacutesi moacutedjaacutet eacutes szuumlkseacute-
gesseacutegeacutet taglalja szinte valamennyi munkaacutejaacuteban Ennek leacutenyegi elemei a koumlvetkezők
a szubjektum eacutes az objektum koumlzoumltt mintegy hidat szuumlkseacuteges eacutepiacuteteni a leacutetben valoacute el-
igazodaacutes eacutes relatiacutev stabilitaacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben Ez a hiacuted koumlti oumlssze a keacutet perspektiacutevaacutet
eacutes ez az eacutepiacutetmeacuteny a kommunikaacutecioacute elemeiből aacutell oumlssze (Nyiacuteri 2015)
Uacutegy tekintuumlnk tehaacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az egeacuteszseacutegesseacuteg egymaacutessal szembe
aacutelliacutetaacutesaacutera mikeacuteppen a sajaacutet leacutetezeacuteseacutenek aacutellandoacutean vaacuteltozoacute termeacuteszeteacutet elfogadni nem
tudoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember oumlnmeghataacuterozaacutesi keacutenyszereacutere
Előre bocsaacutejtjuk nem caacutefolni igyekszuumlnk a testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
mindezek halmazatakeacutent fennaacutelloacute fogyateacutekossaacutegok leacutetezeacuteseacutet csupaacuten mindezeket az
emberi veacutegesseacutegből szaacutermazoacute tulajdonsaacutegokkeacutent eacutertelmezzuumlk Annyiban osztjuk a fo-
gyateacutekossaacutegtudomaacuteny erre vonatkozoacute aacutellaacutespontjaacutet a taacutersadalmi akadaacutelyozottsaacuteg eseteacute-
ben hogy a felsorolt maradandoacute vagy aacutetmeneti aacutellapotok valoacuteban gaacutetolhatjaacutek az eacuterin-
tett emberek boldogulaacutesaacutet a sajaacutet koumlrnyezetuumlkben
61 A maacuter emliacutetett Thubten Jinpa is elmondja doktori eacutertekezeacuteseacutenek moacutedszertani reacuteszeacuteben hogyan
viszonyul Congkapaacutehoz rendje alapiacutetoacute mestereacutehez valamint hogy Congkapa hogyan kapcsoloacutedik az
indiai buddhista hagyomaacutenyhoz eacutes hogyan lesz iacutegy toumlretlen a laacutencolat (Jinpa 2006 pp 12-26) 62 Vouml Heidegger (2003 pp 26-28)
57
Nem tudjaacutek vagy csak igen neheziacutetett koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt tudjaacutek betoumllteni a taacutersa-
dalmi szerepeiket ezeacutert elneveztuumlk funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegnak a fogyateacutekossaacutegok
bdquoklasszikusrdquo besorolaacutesait
Ferdinaacutend Toumlnnies gondolatvilaacutega a taacutersadalmak szerveződeacuteseacuteről reacuteszben
megerősiacuteti sajaacutet aacutellaacutespontunkat igaz sem explicit sem implicit moacutedon nem emliacuteti az
ember uacutegymond fogyateacutekossaacutegait A neacutemet tudoacutes veacutelemeacutenye szerint az ember a ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor koumlzoumlsseacuteget alkotott azzal eacutes embertaacutersaival Majd fokozato-
san bdquoművilegrdquo leacutetrehozta az egyre bonyolultabbaacute vaacuteloacute mesterseacuteges taacutersadalmi beren-
dezkedeacuteseket (Toumlnnies 1983) Ebből fakadoacutean aztaacuten egyre jobban eltaacutevolodtak egy-
maacutestoacutel a koumlzoumls emberi eacuterdekek eacutes eacuterdekek Iacutegy tulajdonkeacuteppen egyfajta elidegenedeacutesi
formaacutet vaacutezol fel Toumlnnies Azonban a termeacuteszetes aacutellapotboacutel a mesterseacuteges feleacute vezető
utakat ő mint egy evoluacutecioacutes folyamatkeacutent iacuterta le de ez a megaacutellapiacutetaacutesa maacuter jelentősen
elvaacutelik az aacuteltalunk vaacutezolt gondolatvilaacutegtoacutel
Karaacutecsony Andraacutes eacutes Pokol Beacutela (2011) a Paradigmaacutek erőtereacuteben (Roumlgziacutetettseacutegszel-
lemiacutetettseacuteg ndash adaleacutekok a taacutersadalom eacutertelemteli feleacutepiacutetettseacutegeacutehez) ciacutemű koumltetuumlkben
reacuteszletesen elemzik a Toumlnnies-i koumlzoumlsseacutegi modellt eacutes az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutesponton
aacutelloacute Scheler-i mesterseacuteges taacutersadalmisaacuteg paradigmaacutet A magunk reacuteszeacuteről uacutegy gondol-
juk mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutes eredmeacutenyezheti a gyakorlatban a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutet de
az attoacutel valoacute tovaacutebbi elszigetelődeacutest is Amennyiben az ember felismeri oumlnmaga leacutet-
beacuteli fogyateacutekossaacutegaacutenak reacuteszbeni feloldaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal uacutejra jelen-
valoacutevaacute vaacutelik szaacutemaacutera szellem kiaacuteradaacutesi teruumllete Ha azonban tovaacutebbra is a sajaacutet veacuteg-
leteinek eacutes technikai oumlnisteniacuteteacuteseacutenek rabja marad marginaacutelis keacuterdeacutesseacute zsugorodik
hogy a taacutersadalom ami koumlruumll veszi eacutes aacutethatja mikeacuteppen joumltt leacutetre Mert ebben az eset-
ben egyet kell eacutertenuumlnk Nietzscheacutevel miszerint esetenkeacutent az ember van a legna-
gyobb veszeacutellyel oumlnmagaacutera (Nietzsche 2000 2018)
Gehlen eacutertelmezeacuteseacuteben mint maacuter roumlviden utaltunk raacute az ember azeacutert keacutenysze-
ruumllt a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacutera leacutetrehozaacutesaacutera mert a testi adottsaacutegai messze elmarad-
tak a koumlrnyezeteacuteben eacutelő aacutellatokeacutetoacutel illetve a testfeleacutepiacuteteacuteseacuteből adoacutedoacutean nem volt keacutepes
hosszuacutetaacutevon tuacuteleacutelni peacuteldaacuteul az időjaacuteraacutes viszont tagsaacutegaiboacutel adoacutedoacute koumlrnyezeti vaacuteltozaacute-
sokat (Gehlen 1976)
58
Adler ezt mintegy kiegeacutesziacutetve uacutegy laacutetja hogy a taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek
mellett arroacutel szoacutel hogy hogyan műkoumldtek egyuumltt az emberek hogy fogyateacutekossaacutegai-
kat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek (Adler 1998)
Amit Toumlnnies Gehlen eacutes Adler ndash a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint leacutetelmeacuteleti dimenzioacuteboacutel
szemleacutelve legalaacutebbis ndash meacuteg nem mond ki Jaspers tulajdonkeacuteppen megteszi helyettuumlk
a Mi az ember ciacutemű koumlnyveacuteben
bdquoAz ember az aacutellathoz keacutepest akaacuter fogyateacutekos is lehetrdquo (Jaspers 2008 p 163)
Alfred Adler pszicholoacutegiai aspektusboacutel koumlzeliacutetette meg a fogyateacutekossaacuteg mind-
annyiunkra vonatkoztathatoacutesaacutegaacutet Az Eacuteletismeret ciacutemű koumlnyveacuteben egy oumlnaacutelloacute fejezetet
szentel az ember keacutepesseacutegeiből adoacutedoacute korlaacutetozottsaacutegainak bemutataacutesaacutera Hasonloacutean
Gehlen aacutellaacutespontjaacutehoz a szerző uacutegy veacutelekedik hogy az emberi kreativitaacutes eredmeacutenyei
ndash ideeacutertve a nyelvek kialakulaacutesaacutet eacutes hasznaacutelataacutet63 ndash szinte egytől-egyig az emberi leacute-
nyek fogyateacutekossaacutegaiboacutel gyengeseacutegeiből koumlvetkező alkalmazkodaacutesi keacutenyszer ered-
meacutenyei Adler az emliacutetett koumlnyveacutenek ominoacutezus fejezeteacuteben iacutegy beszeacutel erről
bdquoA taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek koumlzoumltt arroacutel szoacutel hogyan műkoumldtek egyuumltt
az emberek hogy fogyateacutekossaacutegaikat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek Min-
denki tudja hogy a nyelv taacutersadalmi viacutevmaacuteny de kevesen vannak tisztaacuteban azzal
hogy az egyes ember gyengeseacutege toumlkeacuteletlenseacutege volt e viacutevmaacuteny szuumllőanyjardquo (Adler
1998 p 23)
Mindhaacuterom gondolkodoacute megerősiacutetett bennuumlnket abban hogy a funkcionaacutelis eacutes
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szuumlkseacutegszerűen szeacutetvaacutelasztandoacute emberi leacutetmoacuted A fi-
lozoacutefiai antropoloacutegia az ember eacutes aacutellatvilaacuteg koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesait ezen neacutezőponton
keresztuumll fogalmazza meg A gondolkodoacute ember a legtoumlbb esetben alul marad a ter-
meacuteszeti koumlrnyezetben megtalaacutelhatoacute leacutetbeacuteli taacutersaival szemben ha a tuacuteleacuteleacuteshez szuumlkseacute-
ges testi eacutes bioloacutegiai adottsaacutegok jelentik az oumlsszehasonliacutetaacutes alapjaacutet (Horvaacuteth 2019)
63 Erről a keacutesőbbiekben meacuteg bővebben fogunk eacutertekezni mert az akadaacutelymentesiacutető emberről alkotott
fogalmunkhoz valoacute eljutaacutes kapcsaacuten ez komoly jelentőseacuteggel biacuter
59
Olvasatunkban az ember egy olyan leacutetező aki a termeacuteszetbe szuumlletve azzal
szimbioacutezisban eacutelve kezdte meg eacutelőhelye eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutet Az eacuteletben mara-
daacutesaacutenak a felteacutetelei eleve adottak voltak a megjeleneacutese pillanataacutetoacutel Ha nem iacutegy lenne
ez a dolgozat sem iacuteroacutedott volna meg
Eacutertelmezeacutesuumlnkben a noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg tagjai ugyanuacutegy mint mi emberek is men-
tesek a toumlkeacuteletesseacuteg de a toumlkeacuteletlenseacuteg aacutellapotaacutetoacutel egyaraacutent A dolgozat keretei nem
teszik lehetőveacute annak reacuteszletes kifejteacuteseacutet hogy a Buddha taniacutetaacutesaacuteban az ember eacutes a
koumlrnyezete koumlzoumltti mesterseacuteges kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem leacutetezik Termeacuteszetesen a nyilvaacuten-
valoacute kuumlloumlnboumlzőseacutegek a taniacutetaacutesban megjelennek de ezek csak azeacutert vannak kiemelve
adott helyeken hogy raacutevilaacutegiacutetsanak az ember egyeduumllaacutelloacute lehetőseacutegeacutere amely meg-
kuumlloumlnboumlzteti őt minden bolygoacutenkon talaacutelhatoacute eacuteletformaacutetoacutel vagyis keacutepesseacute vaacutelhat a
leacutetezeacutes eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutere Ezaacuteltal pedig a szenvedeacutesek koumlrforgaacutesaacuteboacutel valoacute
megszabadulaacutesra
A Toacuteth Tamaacutes kolleacutegaacutemmal koumlzoumlsen iacutert The terminologies of two religious leaders
Rhetoric about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets ciacutemű tanul-
maacutenyunk melyben elemezzuumlk a Dalai Laacutema eacutes Ferenc Paacutepa twitteres kommunikaacuteci-
oacutejaacutet (Toacuteth Farkas 2019) Ebből az is kideruumll hogy a buddhista vezető a leiacutert moacutedon
eacutertelmezi a Buddha taniacutetaacutesaacutet az emberi leacutenyek az aacutellatok a noumlveacutenyek de meacuteg az
eacutelettelen termeacuteszeti keacutepződmeacutenyek koumlzoumltt fennaacutelloacute megbonthatatlan kapcsolatroacutel
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a gondolkodoacute ember meghataacuterozaacutessal paacuterhuzamosan eacutes
azzal egyeneacuterteacutekűen az embert szimbiotikus embernek is nevezhetjuumlk Ez a vele szuuml-
letetten egyseacutegleacuteny potencialitaacutes formaacutejaacuteban hordozta magaacuteban az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteghoz kapcsoloacutedoacute tulajdonsaacutegokat Ekkor meacuteg akadaacutelymentesiacutetőnek sem
volt nevezhető tudvaacuten hogy a termeacuteszettel oumlsszefonoacutedott leacutetezeacutese nem akadaacutelyok ku-
sza haacuteloacutejakeacutent tekintett a koumlrnyezeteacutere hanem mint az eacutelet vele jaacuteroacute tulajdonsaacutegakeacutent
alkalmazkodott hozzaacute
Kropotkin evoluacutecioacutes elmeacutelete raacutemutat ndash igaz az aacutellatvilaacuteg tagjainak megfigye-
leacutesein keresztuumll ndash az egyuumlttműkoumldeacutes mint toumlrzsfejlődeacutesi alapmotiacutevum megkeruumllhetet-
lenseacutegeacutere (Kropotkin 1908)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten a kutataacutes folyamataacuteban az orosz szaacutermazaacutesuacute geograacutefus filozoacutefus
munkaacutessaacutega gyakori teacutemaacuteja volt a szoacutebeli diskurzusoknak Ezek neacutelkuumll az ember he-
lyeacutere eacutes szerepeacutere vonatkozoacute kategorikus megaacutellapiacutetaacutesok nem oumllthettek volna testet
60
Mint ahogy Polaacutenyi Kaacuteroly reciprocitaacutes elmeacutelete is hasonloacute moacutedon keruumllt a vizsgaacuteloacute-
daacutesunk homloktereacutebe
Kropotkin eacutes Polaacutenyi elmeacuteletei keacutez a keacutezben jaacuternak ha a Gadamer-i hermene-
utikai moacutedszer tudaacuteshorizontokra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait vesszuumlk alapul Ez ki-
mondja hogy peacuteldaacuteul egy szoumlveg eacutertelmezeacutese toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesben folyik eacutes ami-
kor a szerző aktuaacutelis mondanivaloacutejaacutet sikeruumll bdquoeacuteletre keltenirdquo az aktuaacutelis jelen pillana-
taacuteban az eacutertelmezeacutesi horizontok oumlsszeolvadaacutesa joumln leacutetre (Gadamer 2003)
Uacutegy gondoljuk ez a horizontoumlsszeolvadaacutes hateacutekonyabban eacuterhető el ha nem
csak a gondolataink szintjeacuten igyekszuumlnk eacuteletre hiacutevni peacuteldaacuteul az iacuteraacutesban megőrzoumltt fi-
lozoacutefiai mondanivaloacutet hanem a tudatunkban megfogalmazoacutedott keacuterdeacuteseket aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes veacutelemeacutenyeket szoacuteban is kifejezzuumlk olyan emberek taacutersasaacutegaacuteban akik az adott
teacutema iraacutent eacuterdeklődnek vagy abban eacuterintettek valamilyen moacutedon64
Visszakanyarodva a Kropotkin eacutes a Polaacutenyi aacuteltal kidolgozott elmeacuteletek egy-
maacutest kiegeacutesziacutető mivoltaacutera laacutetni eacuterdemes hogy mindkeacutet filozoacutefus a maga teruumlleteacuten ndash
pontosan az empirikus vizsgaacutelataik eredmeacutenyei nyomaacuten ndash arra az eacuteletfilozoacutefiailag is
alaacutetaacutemaszthatoacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az ember egyuumlttműkoumldő keacutepesseacutege nem ki-
zaacuteroacutelag a fennmaradaacutesa eacuterdekeacuteben utoacutelag kifejlődoumltt tulajdonsaacutegok egyike hanem leacute-
tezeacuteseacutenek mintegy ontoloacutegiai fundamentuma Ez egeacutesz egyszerűen a keacutet szem keacutet fuumll
keacutet keacutez stb koumlvetkezmeacutenye Ezek egyuumlttműkoumldeacutese neacutelkuumll (bdquonem tudja a jobb keacutez
mit csinaacutel a balrdquo) az ember eacuteletkeacuteptelen lenne (Katona 2014)
A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint az embert
szellemi eacutertelemben is leacutetrehozoacute a vilaacutegunkat meghataacuterozoacute attitűdoumlk oumlsszesseacutege
Mindezek akaacuter reacuteszleges elfeledeacutese alapjaiban vaacuteltoztatja meg korunk individuumait
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a felejteacutes aacutellapot a fentebb emliacutetett Heidegger-i leacutet-
felejteacutes felejteacuteseacutenek egy uacutejabb fokozata vagy aacutellomaacutesa Emberreacute vaacutelni nem egy evoluacute-
cioacutes leacutepcsőfok eleacutereacutese vagy az oda valoacute ugraacutes megvaloacutesiacutetaacutesa enneacutel joacuteval toumlbbről van
szoacute Az emberreacute vaacutelaacutest egy soha le nem zaacuteruloacute folyamatkeacutent eacutertelmezzuumlk amely a
keacutetseacutegtelen szuumlkseacuteges toumlrzsfejlődeacutesi eacutes bioloacutegiai attitűdoumlkoumln kiacutevuumll sok-sok szellemi
erőfesziacuteteacutest is megkiacutevaacuten tőluumlnk
64 A maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett forraacutesvideacutekre valoacute eljutaacutes egyik moacutedjakeacutent tekintuumlnk a hermeneutikai koumlrnek
ebben a bekezdeacutesben vaacutezolt szoacutebeliseacutegre eacutes a jelenleacutetre egyaraacutent komoly hangsuacutelyt helyező gyakorlati
moacutedszertanaacutera
61
A mindannyiunkra egyaraacutent jellemző egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg egyreacuteszről
tehaacutet egy hasiacutetaacutesi folyamat eredmeacutenye ennek egyik manifesztaacutecioacuteja a funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg szembe aacutelliacutetaacutesa egy elkeacutepzelt egeacuteszseacuteges ember ideaacutellal Maacutesreacuteszről az
emberfelejteacutes egyenes koumlvetkezmeacutenye Ennek haacuterom aspektusaacutet emeljuumlk ki Az első a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes elveacutenek eacutes gyakorlataacutenak fokozatos elfelejteacutese A
maacutesodik az emberreacute vaacutelaacutes veacuteglegesseacute vaacutelaacutesaacutenak hite65 A harmadik pedig a buddhista
filozoacutefiaacuteban ismert dukkha eacutelmeacuteny fel nem ismereacutese
Ami roumlviden annyit tesz hogy az ember egyre inkaacutebb keacuteptelen fel- eacutes elismerni a leacute-
tezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
A koumlvetkező fejezetben az akadaacutelymentesiacutető ember fogalmaacutenak kifejteacutese kap-
csaacuten ez utoacutebbi haacutermas tagolaacutes jelenti majd a kiinduloacutepontot
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről
Ezt megelőzően az olvasoacutek eleacute taacutertuk a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az egzisztenci-
aacutelis fogyateacutekossaacuteg koumlzoumltti aacuteltalunk ontoloacutegiainak nevezett kuumlloumlnbseacutegről megfogalma-
zott aacutellaacutespontunkat Ebben a fejezetben a mindennapjainkban akadaacutelymentesiacuteteacutesnek
nevezett elsősorban technikai aacutetalakiacutetaacutesokat felteacutetelező emberi teveacutekenyseacuteg boumllcseleti
olvasatairoacutel fogunk beszeacutelni
Azt maacuter megaacutellapiacutetottuk hogy az emberi leacutenyek sajaacutetos fizikai eacutes tudati fel-
eacutepiacuteteacutesuumlkneacutel fogva keacutenytelenek a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacuteraacuteik megszervezeacuteseacutere mint
ahogy ezt Gehlen eacutes Adler is kifejtetteacutek Mi ezt az aacutellaacutespontot ugyan osztjuk de azt is
hozzaacutetesszuumlk az emberi fogyateacutekossaacutegok aacuteltal mozgatott ilyen tiacutepusuacute teveacutekenyseacutegek
eacuteppen hogy katalizaacutetorai az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegnak S ennek egyik bdquoeredmeacute-
nyerdquo a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegok majdhogynem deacutemonizaacutelaacutesa
Tovaacutebbhaladva a fogalomelemzeacutes eacutes -alkotaacutes eacuteletfilozoacutefiai oumlsveacutenyein magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes akadaacutelyaiba uumltkoumlztuumlnk (Fentebb maacuter utaltunk a
Heidegger-i tehermentesiacuteteacutes bdquokoncepcioacuterdquo kapcsaacuten ennek az ontoloacutegiai jelentőseacutegeacutere)
Maacuter az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kifejteacutese soraacuten is felmeruumllt annak a lehetőseacutege
hogy megvizsgaacuteljuk az akadaacutelymentesiacuteteacutesre keacutenyszeruumlltseacuteg keacuterdeacuteseacutet Napjainkra nyil-
vaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy eacuteppen a technikai fejlődeacutes koumlvetkezteacuteben uacutejabb eacutes uacutejabb akadaacute-
lyokat eacutes gaacutetakat teremtuumlnk magunk koumlreacute (Byung-Chul 2019)
65 Ez szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a koumlvetkező fejezetben reacuteszletesen taacutergyalt akadaacutelymentesiacuteteacutes
toumlbbarcuacutesaacutega Itt csak annyit jegyzuumlnk meg hogy a sokszor emliacutetett emberi gyengeseacuteg okaacuten kialakiacutetott
modern eacuteletforma paradox moacutedon sok esetben mintha eacuteppen a megalkotoacutei ellen kezdene fordulni
62
Az emberi eacuteletre mint szimbiotikus leacutetezeacutesre tekintuumlnk elsősorban ahogyan
erre maacuter toumlbb esetben is utaltunk Ennek az egyik jellegzetesseacutege hogy az ember al-
kalmazkodik a koumlrnyezeteacutehez eacutes ez az idomulaacutes csak annyi vaacuteltoztataacutesi igeacutennyel biacuter
amennyi minden eacuterintett leacutetteacutenyező szaacutemaacutera biztosiacutetja a fennmaradaacutest Eacutertjuumlk ez alatt
peacuteldaacuteul az eacuteletkoumlrnyezet alakiacutetaacutesaacutenak olyan formaacuteit amelyek eseteacuteben a lakoacutekoumlrnyezet
kialakiacutetaacutesa minimaacutelis kaacuterokozaacutessal jaacuter66 (Schumacher 1991)
A vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten a Heidegger-i bdquofogalomtisztiacutetaacutesrdquo nyomdokain jaacuterva
egyre meacutelyebbre aacutestunk az akadaacutelymentesseacuteg eredeti jelenteacutesei utaacuten kutatva
Ezen a felfedező uacutetnak az egyik aacutellomaacutesa volt hogy megismerjuumlk Erich Fromm mun-
kaacutessaacutegaacutet mondanivaloacutejaacutet pedig integraacuteljuk e taacutergykoumlrben
Fromm A szeretet műveacuteszete ciacutemű munkaacutejaacuteban a szeretetről eacutes emoacutecioacutekroacutel olyan oumlsz-
szefuumlggeacutesekben beszeacutel melyek a koumlnyv megjeleneacuteseacutet koumlvetően nagy viacutezhangot vaacutel-
tottak ki a tudomaacutenyos eacutelet koumlreiben ugyanuacutegy mint a laikus olvasoacutekban
Akkeacutent koumlzeliacutet a szeretet vilaacutegunkban valoacute megjeleneacuteshez eacutes a leacutetezeacutesben be-
toumlltoumltt szerepeihez mintha az a racionalitaacutessal toumlkeacuteletes harmoacuteniaacuteban műkoumldve tudnaacute
csak felfedni igazi arcaacutet (Fromm 2012)
Hozzaacute tesszuumlk a Dalai Laacutema is hasonloacutean fogalmaz a taacutersadalmi felelősseacuteguumlnkről
szoacuteloacute vele keacuteszuumllt interjuacutekat oumlsszefoglaloacute koumltetben Szerinte a szeretetneacutel keveacutes logi-
kusabb dolog a vilaacutegon (Tenzin 2005b Goleman 2015)
Az imeacutent emliacutetett gondolatvilaacuteg doumlbbenetes inspiraacuteloacute erővel hatott arra hogy
tisztaacutebban megeacutertsuumlk megeacuteljuumlk eacutes jelen esetben iacuteraacutesban megfogalmazzuk mieacutert is
tartjuk kardinaacutelis jelentőseacutegűnek az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető em-
ber koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket
A keacutet emberi teveacutekenyseacuteg koumlzoumltt laacutetszoacutelag nincs nagy kuumlloumlnbseacuteg Hiszen mindkeacutet eset-
ben az ember azeacutert nyuacutel bele a termeacuteszetes koumlrnyezete adott szerkezeteacutebe hogy bizto-
siacutetsa maga eacutes taacutersai eacuteletben maradaacutesaacutet korunkra pedig ebben egyre inkaacutebb a keacutenyelmi
szempontok vetteacutek aacutet az iraacutenyiacutetoacute szerepet
Azonban mi uacutegy laacutetjuk a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az eacuterzelmekről eacutes az eacuteszszerűseacutegről
felvaacutezolt gondolatmenet alapjaacuten eacutelhető aacutet a legjobban
66 Meggyőződeacutesuumlnk hogy a Schumacher aacuteltal felvaacutezolt bdquobuddhista koumlzgazdasaacutegtan alapteacuteteleirdquo
oumlsszhangba hozhatoacutek a jelenkor ndash az eacutelet minden teruumlleteacutere kiterjedő ndash technoloacutegiai eacutes gazdasaacutegi
fejleszteacuteseivel Azonban ehhez az is szuumlkseacuteges hogy raacuteeacutebredjuumlnk nem minden akadaacutelymentesiacutető
teveacutekenyseacuteguumlnk pozitiacutev veacutegkimenetelű
63
Az hogy mikeacutent definiaacutelunk egy-egy fogalmat eacutes ezeket milyen eacuterteacutekhierar-
chiaacuteba rendezzuumlk sok esetben egy aacutethagyomaacutenyozott szociaacutelpszicholoacutegiai eacutes szocio-
kulturaacutelis keretrendszer kontuacuterjai menteacuten tesszuumlk Ezen muacutelik tovaacutebbaacute az is hogy fel-
ismerjuumlk e leacutetezeacutesuumlk folyamat jelleacutegeacutet eacutes az ebből fakadoacute a fogalmainkra is hataacutest gya-
korloacute flexibilitaacutesi teacutenyezők sokasaacutegaacutet (Kolakowski 2012)
Termeacuteszetesen ennek a fajta automatizaacutelt reakcioacute mechanizmusnak megvannak az elő-
nyei eacutes a heacutetkoumlznapokban sok esetben szuumlkseacuteges is ezen begyakorolt reakcioacuteknak az
alkalmazaacutesa
Esetuumlnkben azonban vilaacutegosan szuumlkseacuteges laacutetni hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutest (is) maacuter-
maacuter a sztereotiacutepiaacutek szintjeacuten hasznaacuteljuk ndash tehaacutet nem eacutertelmezzuumlk ndash az adott teveacutekeny-
seacutegre raacutemutatoacute fogalmat
Fromm hasonloacute moacutedon vilaacutegiacutet raacute a szeretet ndash szerinte eacutes szerintuumlnk is ndash fogyasztaacutesi
cikkeacute toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutera lebutiacutetaacutesaacutera
bdquoAz emberek azt hiszik hogy szeretni egyszerű csak a megfelelő taacutergyat neheacutez meg-
talaacutelni a szeretetuumlnkhoumlz vagy a szeretteteacutesuumlnkhoumlz Ennek a beaacutelliacutetottsaacutegnak kuumlloumlnfeacutele
okai vannak eacutes mindegyik a modern taacutersadalom fejlődeacuteseacuteben gyoumlkerezik Az egyik ok
az a nagy vaacuteltozaacutes amely a huszadik szaacutezadban a szeretet taacutergyaacutenak kivaacutelasztaacutesa
tekinteteacuteben veacutegbement (hellip) A szeretet teveacutekenyseacuteg nem passziacutev eacuterzelem nem bele-
esuumlnk hanem helytaacutellunk benne Legaacuteltalaacutenosabban uacutegy iacuterhatjuk le a szeretet cse-
lekvő jellegeacutet hogy szeretni elsősorban annyi mint adni nem pedig kapni (hellip) Az
aacutecstanonc előszoumlr azt tanulja meg hogyan kell gyalulni a faacutet a kezdő zongorista a
skaacutelaacutekat gyakorolja a zen iacutejaacuteszatban az inaskodaacutes leacutegzőgyakorlatokkal kezdődik Aki
mester akar lenni annak raacute kell szaacutennia az egeacutesz eacuteleteacutet de legalaacutebbis ehhez kell iga-
ziacutetania Az ember szemeacutelye eszkoumlzzeacute vaacutelik a műveacuteszet gyakorlaacutesaacuteban eacutes azoknak a
sajaacutetos funkcioacuteknak az eacuterdekeacuteben kell karbantartani amelyeknek meg kell felelnie A
szeretet műveacuteszeteacutere neacutezve ez azt jelenti hogy aki benne mester akar lenni annak
előszoumlr is gyakorolnia kell a fegyelmet a koncentraacutecioacutet eacutes a tuumlrelmet eacutelete minden
szakaszaacutebanrdquo (Fromm 2008 p 2 14 64)
Fromm pszicholoacutegiai eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutenek kiteljesedeacuteseacutehez elvitathatatlan moacute-
don hozzaacutejaacuterultak a zen-buddhizmussal eacutes annak egyik beavatott kivaacuteloacute boumllcselőjeacutevel
a japaacuten Daisetz Teitaro Suzuki buddhista filozoacutefus professzorral toumlrteacutenő megismerke-
deacutes eacutes a kettejuumlk aacuteltal folytatott szenvedeacutelyes szoacutebeli vitaacutek Fromm maga avat be
64
bennuumlnket ebbe a folyamatba eacutes az idővel kialakuloacute emberileg is elmeacutelyuumllt baraacuteti kap-
csolatuk koumllcsoumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző mivoltaacuteba Peacuteldaacuteul a kettejuumlk aacuteltal iacutert Zen-budd-
hizmus eacutes pszichoanaliacutezis ciacutemű munkaacutejukban (Fromm Suzuki 1995)
A lebutiacutetaacutes erős kijelenteacutes de aacutellaacutespontunk szerint sajnaacutelatos moacutedon helyeacutenvaloacute Arra
szeretneacutenk ezzel raacutemutatni hogy pont az eacuteszszerűseacutege veszik el az emberi leacutetezeacutes
egyik legszebb eacutes legfontosabb kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeacutenek (Byung-Chul 2019)
Hasonloacute moacutedon az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti
elteacutereacutesekhez egy olyan differencia alakult ki amely meggyőződeacutesuumlnk szerint nem ma-
gaacutetoacutel eacutertetődő oumlnmagaacuteban nem leacutetező kuumlloumlnbseacutegek leacutetrejoumltteacutet eredmeacutenyezte
Az alkalmazkodoacute ember ndash hasonloacutean az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteghoz ndash magaacuteban
hordozta az akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget Csakhogy amikor konkreacutetan ndash fogalmaz-
zunk iacutegy ndash felciacutemkeacutezi a teveacutekenyseacutegeit eacutes azokat fuumlggetlen bdquoentitaacuteskeacutentrdquo osztaacutelyozza
egyre eacutes egyre taacutevolabb keruumll a leacutetezeacutestől eacutes a leacutettől (Wittgenstein 1989)
Akadaacutelyok sokasaacutegaacutet laacutetja meg ekkor a termeacuteszetben eacutes a maga legszűkebb
koumlrnyezeteacuteben egyaraacutent
Iacutegy alakul aacutet az eacuterzelem eacutes az eacutertelem logikus szimbioacutezisa67 emoacutecioacutek eacutes racionaacuteleacutek
halmazaivaacute (Fromm 2002) Mint ahogy napjainkra a technikai civilizaacutecioacute minden keacutep-
zeletet feluumllmuacuteloacute viacutevmaacutenyai vagy a taacutersadalmi inteacutezmeacutenyrendszerek egy globaacutelis aka-
daacutelypaacutelyaacutevaacute alakultak aacutet
Kategorikus aacutelliacutetaacutesaink moumlgoumltt azonban eacuteppen a veacutegletesseacutegeket sugalloacute kom-
munikaacutecioacutes eacutes uumlzleti szoacutecsoumlvek mondandoacuteja ellen kiacutevaacutenunk szoacutet emelni Azt aacutelliacutetjuk
hogy az akadaacutelymentesiacutető ember eleacuterheti uacutejra az alkalmazkodoacute ember aacutellapotaacutet mint
ahogy az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember előtt is nyitva aacutell az uacutet hogy uacutejra szim-
biotikus leacutenyeacuteveacute vaacuteljon a leacutetezeacuteseacutenek
Ez pedig mindkeacutet esetben uacutegy eacuterhető el aacutellaacutespontunk szerint ha a maacuter szinteacuten roumlviden
ismertetett forraacutesvideacutek uacutejra eleacuterhetőveacute vaacutelik szaacutemaacutera
A koumlvetkező fejezetben a forraacutesvideacutek-fogalom eredeteacutet ismertetjuumlk
67 Megjegyezzuumlk Fromm (2002) a szimbioacutezis fogalmaacutet eacutes gyakorlataacutet a sajaacutet individualitaacutes eacutertelmezeacute-
seacuteben ndash veluumlnk laacutetszoacutelag ellenteacutetesen ndash negatiacutev eacutertelemben hasznaacutelja mivel uacutegy eacuterteacutekeli hogy az indi-
vidualitaacutesaacutet elnyert modern ember ndash az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben ndash nem tud eacutelni ezen uacutej szabadsaacuteg-
formaacuteval Ezeacutert ndash gondolja Fromm ndash a szimbioacutezis valamilyen formaacuteban bdquoraacutefonoacutedikrdquo bizonyos embe-
rekre eacutes mintegy elsziacutevja tőluumlk az energiaacuteikat
Uacutegy gondoljuk a gondolatmenete helytaacutelloacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szempontjaacuteboacutel is mi vi-
szont ezt mint parazitai műkoumldeacutest definiaacuteljuk a Michel Serres-i (2007) eacutertelmezeacutest alapul veacuteve
65
A forraacutesvideacutek eredete
Biacutezunk benne hogy az eddig leiacutertakboacutel kideruumll az olvasoacutek szaacutemaacutera hogy az elmuacutelt
eacutevek kutatoacute munkaacuteja eacutes az arroacutel folytatott diskurzusok egy olyan boumllcseleti konstruk-
cioacutet eredmeacutenyeztek aminek egyik jellegzetesseacutege a hivatkozott gondolkodoacutek eacutelmeacuteny-
vilaacutegaacutenak eacutes az abboacutel fakadoacute aacutelliacutetaacutesaiknak az uacutejboacuteli eacuteletre hiacutevaacutesi szaacutendeacuteka Tovaacutebbi
ceacutelunk volt hogy bizonyiacutetsuk az eacuteletfilozoacutefia gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutegaacutet egy nem
boumllcseleti centrumuacute tudomaacutenyos koumlzegben
Mindezekhez azonban veacutelemeacutenyuumlnk szerint a legjelentősebb leacutepeacutest a forraacutesvideacuteknek
elnevezett gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes kikristaacutelyosodaacutesa jelenti
A moacutedszertani fejezetben jeleztuumlk az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet koumlzoumltti az
euroacutepai kultuacuterkoumlrben jelentősnek veacutelt kuumlloumlnbseacuteg szaacutemunkra nem ennyire egyeacutertelmű
mivoltaacutet
Peacuteldaacuteul Heidegger eacutes Jaspers munkaacutessaacutegaacutenak nyomaacuten betekinteacutest nyerhet az eacuterdek-
lődő abba a vilaacutegba melyben a leacutetezeacutes eacutes a leacutet duaacutelis szemleacutelete ha reacuteszben is de
feloldaacutesra keruumll mint egy az eredet videacutekeire esetleges visszatalaacutelaacutesunk vagy az aacutet-
fogoacuteban toumlrteacutenő időzeacutesuumlnk aacuteltal Mindkeacutet gondolkodoacute kapcsolatba keruumllt az aacuteltalunk
kutataacutesi vezeacuterfonalkeacutent eacutertelmezett buddhista filozoacutefiaacuteval
Heidegger eacutes a buddhista filozoacutefia kapcsolataacutet az alaacutebb jelzett műveikben alaposan
kielemezteacutek a teruumlletet kutatoacute kolleacutegaacutek az elmuacutelt eacutevek soraacuten A teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll az alaacutebbi munkaacutekra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet ebben a taacutergykoumlrben
Reinhard May Heideggers Hidden Sources East-Asian Influences on his Work
Routledge 1996 Graham Parkes (ed) Heidegger and Asian Thought University of
Havaii Press 1987 David Storey ZEN IN HEIDEGGERrsquoS WAY Journal of East -
West Thought 68
Jaspers eseteacuteben annyit kiacutevaacutenunk megjegyezni hogy ő maga vaacutezolja foumll a
kapcsolataacutet ezzel a gondolatvilaacuteggal peacuteldaacuteul a Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz ciacutemű
koumlnyveacuteben A Maacutesodik Vilaacuteghaacuteboruacutet a filozoacutefus feleseacutegeacutevel egyuumltt Neacutemetorszaacutegban
eacutelte aacutet eacutes a viszontagsaacute-gok mintegy tuacuteleacuteleacutesi moacutedjaacutet toumlbbek koumlzoumltt a nem euroacutepai
filozoacutefusok munkaacuteinak szisztematikus megismereacuteseacuteben talaacutelta meg
68 Storey doktori eacutertekezeacutese az alaacutebbi ciacutemen eacuterhető el
httpswwwcppedu~jetDocumentsJETJet5Storey113-137pdf (Megtekintve 20200303)
66
Paacuter gondolat erejeacuteig visszakanyarodunk Schopenhauer maacuter ideacutezett gondolatvi-
laacutegaacutehoz Ennek interpretaacutecioacuteja soraacuten a buddhizmust egy olyan vallaacuteskeacutent iacutertuk le mely
tuacutel van az eddig ismert vallaacutesokon Ennek az a jelentőseacutege a forraacutesvideacutek fogalmunk ndash
melynek mint maacuter utaltunk raacute az eredete egyreacuteszről a Heidegger-i eredet eacutes a Jaspers-
i aacutetfogoacuteban keresendő ndash eacutertelmezeacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel az hogy raacutevilaacutegiacutet annak foumlld-
rajzi teacuterbeli koordinaacutetaacutekhoz nem koumlthető leacutetezeacutesbeli helyeacutehez eacutes moacutedjaacutehoz mint az a
buddhai taniacutetaacutesboacutel is koumlvetkezik
Peacuteldaacuteul amikor gyakorloacute amikor eleacuteri a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacutet mentesseacute vaacutelik
minden vaacutegytoacutel eacutes az eacutelethez őt hozzaacute laacutencoloacute valamennyi tudati szennyeződeacutestől (Po-
rosz 2012 Buddha eacutes Nibbaacutena ciacutemszavai pp 55-57 145) Ekkor doumlnteacutesi helyzetbe ke-
ruumll a megvilaacutegosodott leacuteny hogy a halaacutelaacutet koumlvetően uacutejra testesuumll-e eacutes tovaacutebb mun-
kaacutelkodik minden leacutetezeacutesbeli taacutersa megvilaacutegosodaacutesa eacuterdekeacuteben vagy beleacutep az uacutegyne-
vezett Nirvaacutenaacuteba (Veacutegh 2009a)
A Buddha halaacutelaacutet koumlvetően az elmuacutelt eacutevszaacutezadok soraacuten kialakuloacute filozoacutefiai iraacutenyzatok
a Nirvaacutena eacutertelmezeacuteseacuteben nagyreacuteszt egyeteacutertettek69 Naacutegaacuterdzsuna boumllcseleteacuteben uacutegy
jelenik meg a bdquomegvilaacutegosodottak otthonardquo mint ami nem vaacutelik el az uacutegynevezett
(sz) Szamszaacuteraacutetoacutel ndash ami nagyon leegyszerűsiacutetve a foumlldi szenvedeacutesekkel teli leacutetforga-
tag sziacutenhelye ndash vagyis a foumlldi vilaacutegtoacutel Ami elvaacutelaszt bennuumlnket a (sz) Nirvaacutenaacutentoacutel
az nem maacutes mint a sajaacutet magunkban gyoumlkerező tudatlansaacutegunk Meacuteg sok elsősorban
negatiacutev definiacutecioacuteja van a Nirvaacutenaacutenak vagyis uacutegy proacutebaacuteljaacutek meghataacuterozni hogy azt
soroljaacutek fel milyen tulajdonsaacutegai nincsenek
Naacutegaacuterdzsuna tehaacutet igyekszik mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutevaacute tenni hogy a
megvilaacutegosodaacutes aacuteltal nem egy uacutej paradicsomi leacutetsiacutekra keruumlluumlnk hanem a heacutetkoumlznapi
valoacutesaacutegot leszuumlnk keacutepesek sziacutenről-sziacutenre laacutetni70
Az egyeacuten felelősseacutege a konkreacutet bdquoveacutegsőrdquo doumlnteacutesek eseteacuteben meghataacuterozoacute erővel biacuter
azonban nagyon fontos a koumlzoumls doumlnteacutes eacutes felelősseacuteg is
69 A magyaraacutezatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre e dolgozat keretei koumlzoumltt nincs moacutedunk reacuteszletesebben kiteacuterni
A teacutema iraacutent eacuterdeklődők az irodalomjegyzeacutekben bőseacutegesen talaacutelnak forraacutesanyagot ezzel kapcsolatosan
is Peacuteldaacuteul Porosz (2019) 70 Naacutegaacuterdzsuna a Draacutegakőfuumlzeacuter 1 fejezeteacutenek 57 verseacuteben ezt mondja Ki azt vallja bdquonincsrdquo rossz
leacutetbe keruumll Ki azt vallja bdquovanrdquo joacute leacutetbe keruumll Aacutem aki nem fuumlgg e kettőtől Mert ismeri a valoacutet
megszabadul (Feheacuter 1997 pp 218-219) valamint vouml Jaspers (1975)
67
Mindezek feacutenyeacuteben talaacuten maacuter jobban eacuterthető annak megaacutellapiacutetaacutesnak az esszenciaacuteja
mely a buddhizmus kapcsaacuten egy olyan vallaacutesra hiacutevja fel a figyelmet amely semmilyen
formaacuteban sem veszi le az ember vaacutellaacuteroacutel a terhet eacutes a felelősseacuteget sem
Amikor Jaspers kapcsaacuten a tengelykor fogalmaacutet roumlviden ismertettuumlk a toumlrteacutene-
lem nagy alakjai koumlzoumltt a Buddhaacutet is megemliacutetettuumlk A neacutemet filozoacutefusnak az egzisz-
taacuteloacute aacutellapotra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai az eacuteberseacuteg a tudatossaacuteg eacutes a koncentraacutecioacute haacuter-
massaacutegaacutenak egyuumlttes megleacuteteacutet hangsuacutelyozzaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a leacutetezeacutes jelen
pillanataacuteban tudjon maradni az ember Ez az aacutellapot doumlbbenetes moacutedon hasonlatos a
buddhista meditaacutecioacutek aacuteltal eleacuterhető tudataacutellapothoz
Jaspers szerint ebben a nyitott eacutes beacutekeacutes bdquoidőzeacutesbenrdquo megnyiacutelnak a transzcendencia
csatornaacutei eacutes az ember keacutepesseacute vaacutelik a leacutetezeacutes legoumlsszetettebb reacutetegeiből szaacutermazoacute in-
formaacutecioacutek felfogaacutesaacutera mi toumlbb az azokkal valoacute aktiacutev kommunikaacutecioacutera is Jaspers sze-
rint mindannyiunk szaacutemaacutera eleacuterhető ez a leacutetezeacutesi moacuted mint ahogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik
a vilaacuteg belső struktuacuteraacuteinak megismereacuteseacutere A heacutetkoumlznapokban hasznaacutelt fogalmaink
eredete is nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik (Jaspers 2005)
Heidegger maacuter szinteacuten roumlviden emliacutetett bdquofogalomtisztiacutetaacutesirdquo programja az ere-
dethez valoacute visszatalaacutelaacutesban csuacutecsosodik ki Eacutertelmezeacuteseacuteben a Szoacutekrateacutesz előtti goumlroumlg
filozoacutefia gondolkodoacutei meacuteg keacutepesek voltak a vilaacutegroacutel olyan ismereteket szerezni me-
lyek magaacuteboacutel a vilaacutegboacutel szaacutermaztak (Heidegger 1994)
Veacutelemeacutenye szerint az ekkor alkotott bdquovilaacutegleiacuteraacutesokrdquo a valoacutesaacutegroacutel szoacuteltak eacutes az euroacutepai
filozoacutefia akkor teacutert le a helyes uacutetroacutel amikor Platoacuten eacutes Arisztoteleacutesz nyomaacuten az ideaacutek
majd a metafizika absztrakt uacutetjait vaacutelasztotta
Tehaacutet az eredet videacuteke Heidegger szaacutemaacutera sem egy konkreacutet idő vagy teacuterbeli koordinaacuteta
valahol a taacutevoli muacuteltban hanem az ember szaacutemaacutera eacuteppen a jelen pillanatban eleacuterhető
boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesra lehetőseacuteget adoacute nem duaacutelis leacutetaacutellapot
A Wittgenstein-i filozoacutefia hasonloacute koumlvetkezteteacutesekre jut melyeket a nyelv
hasznaacutelataacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik bemutatni
Itt tartjuk indokoltnak megemliacuteteni hogy Wittgenstein munkaacutessaacutegaacutenak is fontos reacutesze
a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg Az erről keacuteszuumllt tanulmaacuteny egy olyan hataacutesmechaniz-
musroacutel is beszaacutemol ndash a Ludwig Wittgenstein eacutes Piero Sraffa aacuteltal folytatott beszeacutelge-
68
teacutesekről elmeacutelkedve ndash amelyben a szemeacutelyes jelenleacutet eacutes a szoacutebeliseacuteg megtermeacuteke-
nyiacutető hataacutesait kiemelkedően fontosnak eacutes gyuumlmoumllcsoumlzőnek eacuterteacutekeli a szerző a neacutemet
filozoacutefus eacutes az olasz koumlzgazdaacutesz munkaacutessaacutegaacutera neacutezve (Sinha 2009)
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein alapvetően egy negatiacutev folyamatot ismer fel mely-
nek eredmeacutenyekeacuteppen az ember maacuter nem jaacutetszik a nyelvvel eacutes a leacutetezeacutessel hanem
pusztaacuten analizaacutelni proacutebaacutelja azt roumlgzuumllt metoacutedusai alapjaacuten mintegy akaacuter tudomaacutenyos
kalodaacuteba is zaacuterva azokat eacutes a sajaacutet tudataacutet is Ezt egy matematikus peacuteldaacutejaacuteval illuszt-
raacutelja a neacutemet boumllcselő melyet Szaboacute Imre Laacuteszloacute Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai
a privaacutetnyelvről ciacutemű tanulmaacutenyaacuteboacutel emeluumlnk aacutet a dolgozatunkba
bdquoGondoljuk el a tuumlrelemjaacuteteacutek reacuteszeinek fizikai tulajdonsaacutegait uacutegy hogy ne tudjanak
a keresett helyzetbe jutni De nem azeacutert mert ellenaacutellaacutest eacuterzuumlnk ha ebbe a helyzetbe
akarjuk hozni őket hanem egyszerűen minden maacutessal proacutebaacutelkozunk csak azzal nem
eacutes a darabok veacuteletlen folytaacuten sem jutnak ebbe a helyzetbe Ez a helyzet uacutegyszoacutelvaacuten ki
van zaacuterva a teacuterből Mintha egy raquovakfoltlaquo volna itt mondjuk az agyunkban Eacutes vajon
nem iacutegy van amikor azt hiszem hogy minden lehetseacuteges helyzetet kiproacutebaacuteltam eacutes ezt
az egyet ndash mintegy megbabonaacutezva ndash mindig elneacuteztem Nem mondhatjuk-e az aacutebra
amely neked a megoldaacutest megmutatja vaksaacutegot kuumlszoumlboumll ki vagy hogy megvaacuteltoz-
tatja geometriaacutedat Uacutegyszoacutelvaacuten a teacuter uacutej dimenzioacutejaacutet mutatja (Mintha az ember egy
leacutegynek mutatnaacute meg a kiutat a palackboacutel (BGM 55-56 o)rdquo (Szaboacute 2001 pp 336-
337)
Ezt a hasonlatot mi uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutest veacutegző ember egy idő utaacuten
maacuter eacuteszre sem veszi hogy egy szűk sajaacutet maga aacuteltal alkotott fogalmi labirintusban
teacutevelyeg mert az uacutetvesztő falai bdquoaacutetlaacutetszoacutekrdquo
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein szinteacuten az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutenek uacutejra el-
eacutereacutesi igeacutenyeacuteről beszeacutel amikor tulajdonkeacuteppen egyfajta boumllcseleti kiszabadulaacutest kezde-
meacutenyez a megcsontosodott seacutemaacuteinkboacutel
A buddhai taniacutetaacutes kapcsaacuten maacuter emliacuteteacutesre keruumllt Eckhart Mester alaacutebbi preacutedikaacute-
cioacutejaacutenak reacuteszlete mely uacutegy laacutetjuk ismeacutet csak bizonyiacutetja hogy a forraacutesvideacutek fogal-
munk eszmeacuteje vallaacutesi boumllcseleti időbeli foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti siacutekoktoacutel fuumlggetlenuumll je-
len volt az emberi gondolkodaacutesban
69
bdquoSzent Paacutel mond egy mondatot bdquoAmi vagyok az Isten kegyelme aacuteltal vagyokrdquo Uacutegy
tetszik maacutermost ez az eacuten beszeacutedem itt foumlloumltte aacutell kegyelemnek leacutetnek eacutertelemnek
akaratnak eacutes minden vaacutegynak is ndash akkor Szent Paacutel szava hogyan legyen igaz Erre
azt lehet vaacutelaszolni hogy Szent Paacutel szavai igazak az hogy Isten kegyelme benne le-
gyen szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg
szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg leacute-
nyeggeacute toumlkeacuteletesedett Mikor a kegyelem beveacutegeztetett s műveacutet befejezte akkor Paacutel az
maradt ami volt
Ezeacutert mondjuk annyira szegeacutenynek kell lennie az embernek hogy ő se legyen benne
se legyen helye Istennek ahol műkoumldni tudna Amiacuteg az ember helyet őriz magaacuteban
kuumlloumlnboumlzőseacuteget őriz Ezeacutert keacuterem Istent hogy fosszon meg bdquoIstentőlrdquo mert leacutenyegi
leacutetem Isten foumlloumltt valoacute amennyiben Istent a teremtmeacutenyek kezdeteacutenek tekintjuumlk Isten-
nek oumlnnoumln leacuteteacuteben ugyanis ahol Isten foumlloumltte van leacutetnek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegnek ott eacuten
magam voltam magamat akartam s magamat ismertem foumll hogy ezt az embert meg-
teremtsem S ezeacutert vagyok oumlnmagam forraacutesa leacutetem tekinteteacuteben amely oumlroumlk de nem
keletkezeacutesem tekinteteacuteben amely időbeli s ezeacutert vagyok meg nem szuumlletett eacutes szuumlle-
tetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben nem halhatok meg soha Szuumlletetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben voltam
oumlroumlkkoumln vagyok most eacutes leszek oumlroumlkkoumln-oumlroumlkkeacute Ami szuumlletettseacutegem szerint vagyok
az meg fog halni eacutes semmiveacute fog vaacutelni mivel halandoacute ezeacutert el kell enyeacutesznie az idővel
egyuumltt Az eacuten szuumlleteacutesemben szuumlletett meg minden dolog s eacuten voltam forraacutesa magam-
nak eacutes minden dolognak s ha uacutegy akartam volna akkor nem lenneacutek eacuten sem eacutes nem
lenne semmi maacutes sem ha viszont eacuten nem lenneacutek akkor nem volna Isten sem hogy
Isten bdquoIstenrdquo annak eacuten vagyok a forraacutesa ha eacuten nem lenneacutek akkor Isten nem lenne
bdquoIstenrdquo Tudni ezt nem szuumlkseacuteges
Egy nagy taniacutetoacutemester azt mondja hogy aacutettoumlreacutese nemesebb mint kiaacuteradaacutesa s ez iacutegy
igaz Mikor Istenből kiaacuteradtam akkor minden iacutegy szoacutelt Isten van Ez azonban engem
nem tehet boldoggaacute mert ebben teremtmeacutenykeacutent ismerek magamra
(Eckhart 1988 pp 56-57)
A sort folytathatnaacutenk Nietzsche Kropotkin vagy Polaacutenyi munkaacuteinak elemzeacuteseacutevel me-
lyek tovaacutebb meacutelyiacuteteneacutek azt a boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos ismeretanyagot amelyek aacuteltal
sikeruumllt megalkotnunk a forraacutesvideacutek elnevezeacutesű fogalmat eacutes annak eszmei vilaacutegaacutet
Neacutehaacuteny dologgal szeretneacutenk kiegeacutesziacuteteni az eddigieket annak eacuterdekeacuteben hogy
az esetleges feacutelreeacuterteacutesek mineacutel inkaacutebb elkeruumllhetőek legyenek Toumlbbszoumlr utaltunk raacute
sem teacuterbeli sem időbeli koordinaacutetaacutek megleacuteteacutehez nem koumltjuumlk a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutenek
moacutedjait eacutes lehetőseacutegeit
70
Az egzisztenciaacutel-filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben gyakran felbukkanoacute keacuterdeacutes hogy hol talaacutelhatoacute
az eredet videacuteke Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy sem
nem az emberen beluumll sem pedig azon kiacutevuumll
Heidegger (1988) arra is raacutemutat a műalkotaacutesok szemleacuteleacutese kapcsaacuten hogy szellemi
erőfesziacuteteacuteseket kell tenni az eredet uacutejraeleacutereacuteseacutere Jaspers (2000) erre egzisztenciaacutelis
gyakorlatot is felkiacutenaacutel
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az emliacutetett egzisztenciaacutelis gyakorlat legalaacutebb annyira nehezen
kivitelezhető mint a Heidegger-i pusztaacuten filozoacutefiai eacutes intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutes
Ha azonban Heidegger alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacutere foacutekuszaacutelunk ndash ezt nevezik
fekete erdei remeteseacutegnek is ndash megaacutellapiacutethatjuk hogy ebben az időszakban a gondol-
kodoacute egyre inkaacutebb a gyakorlati szempontok figyelembeveacuteteleacutere is nagy hangsuacutelyt he-
lyezett71
Aacutellaacutespontunk szerint a forraacutesvideacutek fogalma jobban kifejezi azt az egzisztenci-
aacutelis szituaacutecioacutet melyben feltaacuterulnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumls eddig eleacuterhetetlennek laacutetszoacute
reacutegioacutei Ez a leacutethelyzet nem csinaacutel az emberből bdquoszuperleacutenytrdquo hanem egyszerűen egy
olyan laacutetaacutesmoacuted eleacutereacutese eacutes fenntartaacutesa ami aacuteltal peacuteldaacuteul a szimbiotikus eacutelet magaacutetoacutel
eacutertetődőveacute vaacutelik
A forraacutesvideacutek a fentiek eacutertelmeacuteben mindig is eleacuterhető volt szaacutemunkra csupaacuten ahogy
Heidegger fogalmaz a szokaacutesok eacutes a heacutetkoumlznapisaacuteg rabjaivaacute vaacuteltunk72 Roumlviden egy
laacutebjegyzet erejeacuteig maacuter beszeacuteltuumlnk arroacutel hogy Jaspers a heacutetkoumlznapisaacutegboacutel a tisztaacuten eg-
zisztenciaacutelis bdquoleacutetsiacutekrardquo toumlrteacutenő megeacuterkezeacutest egy ugraacutessal tartotta megvaloacutesiacutethatoacutenak
Ebbe az aacutellapotba valoacute bepillantaacutest a hataacuterhelyzet-szituaacutecioacutek megeacuteleacutese aacuteltal baacuterki szaacute-
maacutera eleacuterhetőnek veacuteli a gondolkodoacute (Jaspers 1992 1996 2000)
Ez a metafora nagymeacuterteacutekben taacutemaszkodik Heideggernek az autentikus eacutes a nem au-
tentikus leacutetezeacutesre vonatkozoacute analitikaacutejaacutera (Heidegger 2019) Mi ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk
hogy a heacutetkoumlznapok soraacuten az emberi viselkedeacutesmintaacutek egy joacutel megszokott eacutes bejaacuteratott
sablon szerint műkoumldnek Ezen olvasat szerint tehaacutet a nem autentikus leacutetmoacutedot a leacutet eacutes
a leacutetezeacutes koumlzoumltt hasiacutetaacutest illetve hasadaacutest leacutetrehozoacute előbb emliacutetett eacuteletgyakorlat73 ge-
neraacutelja
71 Az alaacutebbi linken megtekinthető egy roumlvid beszeacutelgeteacutes a neacutemet filozoacutefus fent emliacutetett maacutesodik alkotoacutei
korszakaacuteboacutel melyet egy buddhista szerzetessel folytat Arroacutel folyik a diskurzus hogy a buddhai taniacutetaacutes
filozoacutefiai mondanivaloacutejaacutet mikeacutent eacutertelmezi Heidegger (Youtube 1963) 72 Gondolunk itt peacuteldaacuteul Heidegger sajaacutetos a Platon-i ideaacutekkal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesaira (Heidegger
1994 p 78) 73 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakori teacutemaacuteja volt a teacutemavezetőimmel oktatoacuteimmal eacutes a filozoacutefiai teacutemaacutek iraacutent
eacuterdeklődő beszeacutelgető partnereinkkel folytatott diskurzusoknak az egyre keveacutesbeacute analitikus emberi
71
E keacutet egymaacutest kiegeacutesziacutető ontoloacutegiai termeacuteszetű filozoacutefiai moacutedszer szaacutemunkra akkor
vaacutelt a gondolataink igazi katalizaacutetoraacutevaacute amikor a Bergson-i intuitiacutev boumllcselettel kap-
csolatba keruumlltuumlnk Bergson mint maacuter utaltunk raacute keacutetfeacutele vilaacuteg-megismereacutesi moacutedot
kuumlloumlnboumlzetett meg Az egyik az eacuterzeacutekszerveinkkel műszereinkkel stb vizsgaacutelhatoacute je-
lenseacutegek vilaacutega ezt mi ismeretelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesnek nevezzuumlk A maacutesik egy onto-
loacutegiai jellegű analiacutezis amire akkor keruumll sor ha maacuter megtoumlrteacutent bdquokuumllsőrdquo vizsgaacutelatok
eredmeacutenyeinek logikai jellegű kieacuterteacutekeleacutese (Bergson 1910 1987 2012) Ez az uacutegy
nevezett belemeruumlleacutes aacuteltal tud leacutetrejoumlnni azaacuteltal hogy a vizsgaacuteloacutedoacute tudatilag eggyeacute
vaacutelik a vizsgaacutelata taacutergyaacuteval A legnagyobb tudomaacutenyos eredmeacutenyek mint peacuteldaacuteul
Newton aacuteltal felfedezett gravitaacutecioacutes toumlrveacutenyek vagy Stephen Hawking fekete lyukak
leacutetezeacuteseacutet igazoloacute szaacutemiacutetaacutesai moumlgoumltt egyaraacutent egy Bergson-i belemeruumlleacutes-eacutelmeacuteny aacutell
legalaacutebbis veacutelemeacutenyuumlnk szerint Newton74 sajaacutet elmondaacutesa szerint gyakorta megfi-
gyelte almafaacutei eacuteleteacutet eacutes a lehulloacute gyuumlmoumllcsoumlkkel szinte eggyeacute tudott vaacutelni (Christi-
anson G E 2005 27) Mintegy megeacutelte a gravitaacutecioacute műkoumldeacuteseacutet erre emleacutekeztetett
bennuumlnket az alma eacutes a tudoacutes fejeacutenek talaacutelkozaacutesa
Hawking pedig eacuteppen a suacutelyos mozgaacutesseacuteruumlltseacutegeacutet nevezte meg mint a beleereszkedő
keacutepesseacuteg bdquoleacutetraacutejaacutetrdquo Elmondta hogy a mozgaacuteskeacuteptelenseacutege miatt ki kellett dolgoznia
egy moacutedszert a hosszuacute aacutelmatlanul toumlltoumltt eacutejszakaacutek elviselhetőbbeacute teacuteteleacutere
Kiacuteseacuterleteket tett arra hogy a napkoumlzben elveacutegzett szaacutemiacutetaacutesait a keacutepzelőereje segiacutetseacuteg-
eacutevel magaacuteban az univerzumban ellenőrizze Utazaacutesokat tett tehaacutet az űr meacutelyeacutere az aacutel-
tala oly szeretett fekete lyukak birodalmaacuteba (Hawking 2018)
A fenti keacutet konkreacutet peacutelda talaacuten elegendő arra hogy belaacutessuk a filozoacutefia eacutes a
tudomaacutenyok viszonya koumlzel sem a kibeacutekiacutethetetlen ellenteacutetek sorozataiboacutel aacutell
Uacutegy laacutetjuk a forraacutesvideacutek az emberi szellem kiaacuteradaacutesi dimenzioacuteja ahonnan a tudomaacute-
nyossaacuteg analitikus eacutes aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyszerűseacutegek leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő motivaacutecioacuteja ered
eacutes a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes leacutetezeacutest megvilaacutegiacutetoacute laacutengja pedig taacuteplaacutelja magaacutet75
leacutethozzaacuteaacutellaacutes elemzeacutese A buddhai taniacutetaacutes egyik ceacutelkitűzeacutese az hogy raacuteeacutebressze az embereket arra a
keretekhez roumlgziacutetett eacuteletvitelnek a veszeacutelyeire amelyeket mi egy siacutenen haladoacute jaacutermű igencsak korlaacutetos
lehetőseacutegeivel szoktunk szemleacuteltetni 74 A fizika nagy geacuteniuszaacutenak eacuteletműveacuteről talaacuten kevesen tudjaacutek hogy a fizika eacutes a matematika annak
csak mintegy 30-aacutet tette ki Newton eacuteletideje java reacuteszeacutet az alkiacutemia megismereacuteseacutenek eacutes a vele
kapcsolatos kiacuteseacuterleteinek szentelte Mint oumlneacuteletrajzaacuteboacutel kideruumll az ilyen tiacutepusuacute munkaacutejaacutenak
eredmeacutenyeit is papiacuterra vetette ezeket azonban keacutesőbb megsemmisiacutetette de ezek napjainkra bdquomeacutegisrdquo
megkeruumlltek (Christianson G E 2005 56) 75 Ez a leiacuteraacutes sokakat emleacutekeztethet Descartes fa-hasonlataacutera melyben a tudomaacutenyt a francia filozoacutefus
egy eacutelő faacutehoz hasonliacutetja melynek a gyoumlkerei a metafizika talajaacuteboacutel sziacutevjaacutek foumll az eacuteltető nedveket A
noumlveacuteny toumlrzseacutet a mai eacutertelemben vett termeacuteszettudomaacutenyok miacuteg a koronaacutejaacutet aacutegait eacutes leveleit a
szaktudomaacutenyokat alkotjaacutek (Descartes 1998 p 16) Mi azonban ezt maacuteskeacutepp laacutetjuk kuumlloumlnoumls tekintettel
72
Jaspers a boumllcselet eacutes a tudomaacuteny viszonyaacutet az egyetem eszmeacutejeacuteről iacutert tanul-
maacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepen fogalmazza meg
bdquoA tudomaacuteny hataacuterairoacutel nyert tapasztalat eacutes a hataacuterok termeacuteszeteacutebe valoacute betekinteacutes
utat nyit a gondolkodaacutes egy egeacutesz maacutesfajta eacutertelme előtt Leacutetezik ugyanis az a fajta
gondolkodaacutes is melynek nem konstruktiacutev eleme a keacutenyszeriacutető aacuteltalaacutenos-eacuterveacutenyűseacuteg
hanem olyan tartalmakat nyilvaacuteniacutet ki melyek az eacuteletet hordozzaacutek
Ez a gondolkodaacutes oumlnmagam eacutes a leacutet alapjaacuteba hatol be de nem megismerveacuten hanem
megvilaacutegiacutetvaacuten azt A keacutenyszeriacutető erejű eacutes aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű tudomaacuteny kutatoacute eacutes felfe-
dező a jelenseacutegek tartomaacutenyaacutera korlaacutetozoacutedik A tudomaacuteny ezen eacutertelmeacutevel szemben
leacutetezik a gondolkodoacute belaacutetaacutes egy szeacutelesebb fogalma s ezt a tudomaacuteny ndash amennyiben
nem csereacutelődnek fel egymaacutessal ndash maga is elismerheti mint a gondolkodva megvilaacutegiacute-
tott leacutet tudomaacutenykiegeacutesziacutető s alkalmasint hordozoacute feleacutet Ez a gondolkodaacutes nem tartozik
a tudomaacutenyhoz hanem sajaacutet eredeteacuteből igazolja leacutetezeacuteseacutetrdquo (Jaspers 1990 p 213)
Mint laacutethatjuk a neacutemet gondolkodoacute igyekszik egy egeacuteszseacuteges egyensuacutelyt kialakiacutetani
a tudomaacutenyos moacutedszertanok ndash leginkaacutebb elemző eacutes ebből koumlvetkezőleg empirikus bi-
zonyiacutethatoacutesaacutegra toumlrekvő ndash mivolta eacutes a filozoacutefiaacutenak magaacutera a leacutetre keacuterdező eacutes azt meg-
vilaacutegiacutetani szaacutendeacutekozoacute vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlzoumltt
A mi vizsgaacuteloacutedaacutesunk is hasonloacute toumlrekveacutesek menteacuten halad meacuteg akkor is ha touml-
keacuteletesen tisztaacuteban vagyunk sajaacutet magunk szellemi keacutepesseacutegeinek korlaacutetaival Uacutegy te-
kintuumlnk az elmuacutelt eacutevekre mint egy oacuteriaacutesi lehetőseacutegre aminek egyik gyuumlmoumllcse hogy
a fentiekben emliacutetett geacuteniuszok mintegy beszeacutelgető partnerekeacutent lehetőseacuteget kaptunk
az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő aacutetmeneti beleacutepeacutesre
A soron koumlvetkező fejezet reacuteszletesebben foglalkozik azzal az eacuteletfilozoacutefiai ka-
leidoszkoacuteppal melynek ezersziacutenűseacutege az eddig bemutatott eacutes alkalmazott hermeneu-
tikai kutataacutesboacutel tovaacutebbaacute a sajaacutet leacutetezeacutesi tapasztalatainkboacutel keveredik ki folyamatosan
arra a maacuter oly sokszor emliacutetett toumlrekveacutesuumlnkre hogy a hierarchiaacutekba rendezett vilaacutegkeacutep-modellek mellett
egy spektraacutelis gondolkodaacutesmoacuted is reacutesze legyen a tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepnek
73
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba
Amikor az ember kapcsolatba keruumll a boumllcsesseacuteg szereteteacutevel eacutes mintegy elhiacutevaacutest eacuterez
Atheacuteneacute Istenasszony kedvelt elfoglaltsaacutega iraacutent meacuteg nem tudja eldoumlnteni mit is kezd-
jen ezzel a teljes embert kiacutevaacutenoacute vilaacutegeacutertelmezeacutesi kavalkaacuteddal (Nietzsche 2003)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakran hangzott el az a keacuterdeacutes hogy az aacuteltalunk vizsgaacutelt
kulcsfogalmak koumlreacute szerveződő filozoacutefiai centrumuacute megkoumlzeliacuteteacutes vajon kiaacutellja-e a tu-
domaacutenyossaacuteg proacutebaacutejaacutet
Meggyőződeacutesuumlnk hogy a vaacutelasz egyeacutertelműen igen meacuteg akkor is ha keveacutesbeacute meg-
szokott moacutedon koumlzeliacutetuumlnk a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg teacutemakoumlreacutehez
problematikaacutejaacutehoz Egy koumlzelmuacuteltban lezajlott filozoacutefiai disputa76 alkalmaacuteval Fokasz
Nikosz miutaacuten elolvasta a disszertaacutecioacute teacutemaacuteival kapcsolatos roumlvid oumlsszefoglaloacutenkat a
koumlvetkező tartalmuacute megjegyzeacutessel indiacutetotta a diskurzust Uacutegy gondolja hogy a felve-
teacuteseink toumlbb mint eacuterdekesek de a sajaacutet veacutelemeacutenye szerint ez inkaacutebb szeacutepirodalmi ka-
tegoacuteria mintsem egy tudomaacutenyos gondolkodaacutes bdquoleiratardquo A professzor uacuter veacutelemeacutenyeacutet
arra alapozta elsősorban hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegban valoacute eacuterintettseacutegem eacutes
a szemeacutelyes eacutelmeacutenyvilaacutegom mondanivaloacutejaacutet nem biztos hogy el tudom vaacutelasztani a
tudomaacutenyos munkaacutek objektivitaacutest igeacutenylő laacutetaacutesmoacutedjaacutetoacutel A beszeacutelgeteacutes soraacuten uacutegy
gondoljuk sikeruumllt őt eacuterveinkkel meggyőznuumlnk arroacutel hogy ndash az elismert termeacuteszet- eacutes
taacutersadalomtudomaacutenyban egyaraacutent jaacuteratos kutatoacute tudomaacutenyossaacutegra vonatkozoacute kriteacuteriu-
main tuacutel is ndash leacuteteznek olyan boumllcseleti moacutedszerek amelyek az akadeacutemiai vilaacuteg kutatoacutei
szaacutemaacutera is elfogadhatoacute eredmeacutenyeket produkaacutelnak Haacutelaacutesak vagyunk Fokasz Nikosz-
nak ezekeacutert a joacutel hangsuacutelyozott eacutes egyaacuteltalaacuten nem seacutertő megaacutellapiacutetaacutesaieacutert mert ezek
neacutelkuumll a disszertaacutecioacute eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute vizsgaacuteloacutedaacutes igencsak fogyateacutekosabbra sikeruumllt
volna veacutelemeacutenyuumlnk szerint
Ismeacutet csak Karl Jaspers gondolatvilaacutegaacutera taacutemaszkodunk amikor a szemeacutelyes
eacutelmeacutenyvilaacuteg elvitathatatlan szerepeacutere hiacutevjuk fel a figyelmet az uacutegynevezett objektivi-
taacutes-kriteacuterium leacutetjogosultsaacutega kapcsaacuten
76 A disszertaacutecioacute melleacutekleteacuteben megtalaacutelhatoacute az a felveacutetel is amely erről a rendkiacutevuumll eacuterdekfesziacutető eacutes
inspiraacuteloacute disputaacuteroacutel keacuteszuumllt
74
bdquoEacuteletem minden elhataacuterozaacutesaacutet egy alapvető teacutenyező befolyaacutesolta Gyermekkorom oacuteta
organikus betegseacutegben szenvedtem (houmlrgőtaacutegulatban eacutes maacutesodlagos sziacuteveleacutegtelen-
seacutegben)rdquo hellip bdquoElolvastam R Virchow egyik tanulmaacutenyaacutet amelyben reacuteszletesen le-
iacuterta betegseacutegemet eacutes a vaacuterhatoacute prognoacutezist akik ebben a betegseacutegben szenvednek leg-
keacutesőbb eacuteletuumlk harmincadik eacuteve taacutejaacuten az aacuteltalaacutenos elgennyesedeacutes koumlvetkezteacuteben el-
pusztulnak Megeacutertettem hogy mire iraacutenyul a kezeleacutes Lassankeacutent megtanultam a
moacutedszereket amelyeket reacuteszben eacuten magam talaacuteltam kirdquo hellip bdquoA betegseacutegben megma-
radoacute egeacuteszseacuteg sokkal tudatosabb sokkal boldogiacutetoacutebb lesz szinte azt is mondhatnaacutenk
egeacuteszseacutegesebb lesz a normaacutelis egeacuteszseacutegneacutel Betegseacutegem koumlvetkezmeacutenye volt tovaacutebbaacute
egy belső tartaacutes amely meghataacuterozta munkaacutem moacutedjaacutet Az aacutellandoacute megszakiacutetaacutesok mi-
att koncentraacutelnom kellett az eacuteletet ha eacutertelmesen akartam leeacutelni Arra keacutenyszeruumlltem
hogy lazaacutebban kezeljem a tanulmaacutenyaimat a leacutenyeget ragadjam meg a hirtelen oumltle-
tet eacutes a vaacutezlatossaacuteg gyorsasaacutegaacutetrdquo (Jaspers 1998 p 12 p 13 p 14)
A fentiek kapcsaacuten felhiacutevjuk a figyelmet Jaspers (1986) Van Gogh ciacutemű munkaacutejaacutera
Ebben a szerző oly moacutedon mutatja be a holland festő zseni ndash ma uacutegy nevezzuumlk ndash
mentaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute bdquoleacutetlaacutetaacutesmoacutedrdquo lehetőseacutegeit hogy azok első pillan-
taacutesra hiaacutenyossaacutegoknak tűnnek de ha figyelmesebben elemezzuumlk azokat akkor egyuacutet-
tal kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacutent is megmutatkoznak
Igaz a fenti ideacutezet elsősorban a maacuter emliacutetett hataacuterszituaacutecioacutek eacuteletuumlnkben betoumll-
toumltt funkcioacuteira hiacutevja fel a figyelmet de veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is inspiraacuteljaacutek a kuta-
toacutet hogy gondolja veacutegig sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban eacutes a tudata aacuteltal folyamatosan formaacutelt
szerepeacutet szerepeit illetve mindezek vaacuteltozaacutesait Tovaacutebbaacute a hermeneutikai jellegű ku-
tataacutesok szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumlli fontossaacuteguacute szituaacutecioacutek kulcsfontossaacuteguacute jelentőseacutegeacutet
is kiemeli eacutelesebb megvilaacutegiacutetaacutesba helyezi a neacutemet gondolkodoacute77
Epikteacutetosz neveacutet csupaacuten keacutet roumlvid megjegyzeacutes erejeacuteig emliacutetettuumlk ezidaacuteig Most
uacutegy gondoljuk eljoumltt az ideje hogy ebben a sajaacutetos tematikaacutejuacute fejezetben bővebben
bevonjuk őt is a diskurzusunkba
77 Tulajdonkeacuteppen a Heidegger eacutes Husserl koumlzoumltti fenomenoloacutegiai vitaacutera adott sajaacutetos Jaspers-i vaacutelaszt
is megtalaacuteljuk ebben a gondolatmenetben Mint tudjuk a keacutet geacuteniusz koumlzoumltt abboacutel pattant ki a boumllcseleti
neacutezetelteacutereacutes hogy leacutetrehozhatoacute-e olyan szituaacutecioacute amikor a tudataacutet mintegy zaacuteroacutejelbe tudja tenni a
gondolkodoacute eacutes vizsgaacuteloacutedoacute ember avagy sem Husserl veacutelemeacutenye szerint csak ez a bizonyos
bdquozaacuteroacutejelbeteacutetelrdquo garantaacutelja a vilaacuteg eacutes iacutegy a leacutetezeacutes eacuterteacutekmentes megismereacuteseacutet Heidegger ezzel szemben
uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy eacuteppen ennek az ellenkezőjeacutere van szuumlkseacuteg vagyis a vizsgaacuteloacutedoacute ember
toumlkeacuteletesen nyitott tudataacutellapotaacutera amely aacuteltal a leacutetező neacutezőpontjaacuteboacutel elemzi a leacutetezeacutest Vagyis a leacutetező
eacutes a leacutet nem vaacutelaszthatoacute szeacutet egymaacutestoacutel eacutes ennek bizonyiacutetaacutesaacutera kizaacuteroacutelag a leacutettel uacutejra egyesuumllő emberi
tudat keacutepes (Schwendtner 2011)
75
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az ő munkaacutessaacutega is bizonyiacutetoacute erejű abban az olvasatban
amely a szemeacutelyes leacuteteacutelmeacutenyek tudomaacutenyos alkotaacutesokban betoumlltoumltt szerepeire vonat-
kozoacute fenti aacutelliacutetaacutesainkat alaacutetaacutemasztja A goumlroumlg Sztoa maacutesodik korszakaacutenak egyik leg-
kiemelkedőbb filozoacutefusa rabszolgaacuteboacutel lett szabad boumllcselő a maacuter emliacutetett saacutentasaacutegaacutet
annak koumlszoumlnhette hogy egykori tulajdonosa gyermekkoraacuteban rettenetes moacutedon el-
verte (Epikteacutetosz 2014)
Epikteacutetosz keacutezikoumlnyvecskeacutejeacutenek elejeacuten az alaacutebbi mottoacutet talaacuteljuk
bdquoSzolgaacutenak szuumlleteacutek s nyomoreacuteknak s mint amaz Iros Koldusnak ndash s engem kedvel az
eacutegi seregrdquo (Epikteacutetos 1942)
Filozoacutefiaacutejaacuteban dominaacutens vonaacutes az a klasszikusan eacuteletfilozoacutefiai szemleacutelet eacutes gyakorlat
miszerint az ember eacuteleteacuteben rendkiacutevuumll keveacutes olyan dolog van ami kizaacuteroacutelag a sajaacutet
befolyaacutesa alatt aacutell Peacuteldakeacutent a sajaacutet hozzaacuteaacutellaacutesunkat emliacuteti ndash a vilaacutegban zajloacute eacutes raacutenk
hatoacute dolgokra eacutes toumlrteacuteneacutesekre adott reakcioacuteink vonatkozaacutesaacuteban ndash a goumlroumlg gondolkodoacute
A sajaacutet funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegaacutera uacutegy tekint mint ami raacutemutat azon dolgok eacutes ese-
meacutenyek halmazaacutera amelyekre nem biacuter doumlntő befolyaacutessal Tehaacutet a testi adottsaacutegait el-
fogadni keacutepes emberkeacutent tűnik foumll szaacutemunkra a sztoikus filozoacutefus Mi toumlbb a boumllcse-
lete egyik kuacutetfeje eacuteppen a sokat emlegetett saacutentasaacutega azaz uacutegyis fogalmazhatunk a
fogyateacutekossaacutegaacuteban rejlő lehetőseacutegeket az egzisztenciaacutelis egeacuteszseacutege eacuterdekeacuteben kiak-
naacutezta
Toumlbb olyan taniacutetvaacutenyai aacuteltal lejegyzett beszeacutelgeteacutes maradt raacutenk amelyben eacutep-
pen arra hiacutevja fel az őt hallgatoacutek figyelmeacutet hogy a testi egeacuteszseacuteg megőrzeacutese elkeacutepzel-
hetetlen egy stabil vilaacutegkeacuteppel rendelkező de ezzel egyuumltt rendkiacutevuumll fogeacutekony eacutes eacuteber
tudatstruktuacutera megleacutete neacutelkuumll78
A most koumlvetkező gondolatiacutevnek a felvaacutezolaacutesa előtt fontosnak tarjuk roumlgziacuteteni
hogy a majd megjelenő paacuterhuzamossaacutegok a kuumlloumlnboumlző boumllcseleti iskolaacutek eacutes iraacutenyzatok
tudatossaacutegra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai kapcsaacuten nem valamifeacutele fuacutezioacute iraacutenyaacuteba mutat-
nak Hanem mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mind pedig a forraacutesvideacutek eseteiben
felsejlő lehetseacuteges koumlzoumls szellemi pontokat kiacutevaacutenjaacutek reacuteszben koumlruumllhataacuterolni
78 Ez volt az a pont anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskola felveacutetelijeacuten amelyre hivatkozva megjelent
a jelenlegi dolgozatban is taglalt aacutellaacutespontunk első gondolatszikraacuteja Mely szerint a tudatossaacuteg
keacutepesseacutegeacutenek kifejleszteacutese peacuteldaacuteul a buddhai eacutes a sztoikus filozoacutefiaacuteban elsődleges fontossaacuteguacute s ez
mintegy hidat is keacutepezhet a keacutet eacuteletgyakorlat-centrikus gondolatvilaacuteg koumlzoumltt
76
Nietzsche Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent a goumlroumlg filozoacutefiai gondolkodaacutesban
bekoumlvetkezett toumlreacutesvonalra helyezi el az uacutegynevezett euroacutepai vagy nyugati boumllcselet
negatiacutev eacutertelemben vett archimeacutedeszi pontjaacutet (Nietzsche 2018 Heidegger 2019
Jaspers 1996) Ez pedig nem maacuteshol talaacutelhatoacute mint a maacuter emliacutetett preszoacutekratikus gon-
dolkodoacutek korszakaacutenak a veacutegeacuten
Mindhaacuterom nagy gondolkodoacute filozoacutefiaacutejaacuteban megtalaacuteljuk annak nyomait hogy a veacutele-
meacutenyuumlk szerint mintegy boumllcseleti aranykornak tekinthető korszak azeacutert volt paradi-
csomi aacutellapot az emberiseacuteg eacuteleteacuteben mert az akkor eacutelő gondolkodoacutek meacuteg nem gaba-
lyodtak bele a sajaacutet intellektusuk poacutekja aacuteltal ndash a gondolataik eacutes a fogalmaik szaacutelaiboacutel
ndash szőtt szellemgyilkos haacuteloacutejaacuteba
Az eddigiek alapjaacuten ismeacutet csak biacutezunk benne hogy nyilvaacutenvaloacute az a szaacutendeacute-
kunk miszerint az eddig kontextusba bevont gondolkodoacutek munkaacutessaacutegaacutera uacutegy tekin-
tuumlnk mint egy bőseacuteges tudaacutestaacuterra eacutes festeacutekpalettaacutera Amelyből kiemelhetők eacutes kike-
verhetők azok az elemek eacutes sziacutenek amelyek segiacutetseacutegeacutevel eacutelőveacute tehetők az aacuteltalunk
koumlrvonalazott jelenteacutesvilaacutegok
A filozoacutefiai gondolatoknak ilyen tiacutepusuacute felhasznaacutelaacutesa oumlnkeacutenyesnek tűnhet az olvasoacutek
szaacutemaacutera azonban mi uacutegy gondoljuk hogy a Heidegger-i Jaspers-i Gadamer-i Kro-
potkin-i Bergson-i eacutes nem utolsoacute sorban a Naacutegaacuterdzsuna-i boumllcseleti bdquoprogramokrdquo ezt
a kutatoacutei magatartaacutest toumlbb mint el is vaacuterjaacutek tőluumlnk
Peacuteldaacuteul Naacutegaacuterdzsuna taniacutetaacutesainak mondanivaloacuteja is ebbe az iraacutenyba mutat hiszen mint
tudjuk egeacuteszen a tankerekeacutenek megforgatoacutejaacuteig vezeti vissza sajaacutetos antiszubsztanciaacute-
lis boumllcseleteacutenek gyoumlkereit A Draacutegakőfuumlzeacuter (Feheacuter 1997 pp 190-237 Nāgārjuna
1975 pp 15-111) ciacutemű munkaacutejaacuteban teljesen heacutetkoumlznapi helyzetekre eacutepiacutetve ad tanaacutecso-
kat az akkori uralkodoacutenak de ezt uacutegy teszi hogy mondanivaloacutejaacutenak boumllcseleti eacutele nem
szenved csorbaacutet Tehaacutet a Buddha originaacutelis taniacutetaacutesait gondolja uacutejra az adott taacutersadalmi
gazdasaacutegi eacutes toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesekben Azaz a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
Gadamer-i hermeneutikai filozoacutefiaacutet is megvaloacutesiacutetotta a nagy indiai gondolkodoacute
Uacutegy gondoljuk eleacuterkezett az ideje hogy arra az oumlsszefuumlggeacutesre is felhiacutevjuk a
figyelmet mely a kutataacutes soraacuten uacutegy kristaacutelyosodott ki mint a gondolatvilaacutegunk egyik
meghataacuterozoacute momentuma Ez pedig az emberi tudat szerepe a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacute-
sokban ami a Heidegger Jaspers eacutes Naacutegaacuterdzsuna koumlreacute csoportosiacutetott gondolkodoacuteink-
naacutel szinteacuten kiemelkedő jelentőseacutegű
77
Mi a tudatroacutel eacutes az eacuten-keacutepről is hasonloacutean gondolkodunk mint azt a buddhista filozoacute-
fiaacuteban teszik kisebb-nagyobb elteacutereacutesekkel az ezzel foglalatoskodoacute gondolkodoacutek En-
nek leacutenyege nagyon leegyszerűsiacutetve a koumlvetkező Az emberi tudat nem egy oumlnmagaacute-
ban leacutetező entitaacutes ndash mint erre maacuter leginkaacutebb implicit moacutedon utaltunk az uumlresseacuteg de-
finiaacutelaacutesaacutenaacutel is ndash hanem folyamatosan vaacuteltozik leginkaacutebb a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
tapasztalaacutesok eacutes az erre adott emberi vaacutelaszok fuumlggveacutenyeacuteben79
A Buddha azon az aacutellaacutesponton volt ndash elteacuterően a tengelykor toumlbbi nagy alakjaacutetoacutel eacutes a
hazaacutejaacuteban Indiaacuteban bdquoőshonosrdquo brahmanikus vallaacutes papjaitoacutel is ndash hogy nem leacutetezik
sehol az egeacutesz univerzumban iacutegy magaacuteban az emberben sem egy olyan aacutellandoacutesaacuteg
mely minden egyeacuteb felteacuteteltől fuumlggetlenuumll tudna leacutetezni Aacutetmannak nevezik a hindu
vallaacutesban ezt az bdquoeacutenmagotrdquo mely hituumlk szerint az ember halaacutelaacutet koumlvetően is vaacuteltozatlan
aacutellapotban tovaacutebb vaacutendorol egy uacutej testbe
A Buddha a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacuteba eacuterkezve ndash melyet az aacuteltala kidolgozott eacutes al-
kalmazott meditaacutecioacutes moacutedszer80 aacuteltal tudott eleacuterni ndash megtapasztalta a fentebb emliacutetett
eacutentelenseacuteget81 Ezeacutert is nevezzuumlk a buddhai taniacutetaacutest gyakorlati eacutes boumllcseleti uacutetnak egy-
araacutent
Jaspers eacutes Heidegger egzisztenciaacutelfilozoacutefiai teacuteziseinek roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
alkalmaacuteval jeleztuumlk azt a kuumlloumlnbseacuteget amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint rendkiacutevuumll markaacutens
a kettejuumlk viszonylataacuteban Heidegger baacuter toumlkeacuteletesen laacutetta az absztrakt gondolkodaacutes-
ban eacutes szakfilozofaacutelaacutesban rejlő veszeacutelyeket gyakorlati utat nem jeloumllt ki az őt koumlvető
filozoacutefusok szaacutemaacutera Mindezekkel egyetemben veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet filozoacute-
fust hamisan vaacutedoljaacutek azzal hogy az embert egy olyan leacutenykeacutent vaacutezolja aki akkor tud
a leacutetezeacutese aacuteltal a leacutetről valoacutesaacutegos vagy ahhoz koumlzeli keacutepet alkotni ha oumlnmagaacutera figyel
Heidegger (2019) ugyanis valoacuteban oumlnleacutetnek nevezi A leacutet eacutes időben peacuteldaacuteul az emberi
79 A dolgozat utazaacutessal kapcsolatos koumlvetkező fejezeteacuteben a haacuteloacutezatok kapcsaacuten iacutert ndash befogadaacutes alatt aacutelloacute
ndash A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai -
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz ciacutemű ndash
tanulmaacutenyunk is oumlnaacutelloacute alfejezetkeacutent jelenik meg (Farkas 2020) Ebben megtalaacutelhatoacute egy aacutebra a buddhai
eacutertelemben vett eacuten-keacutepről eacutes itt annak kifejteacuteseacuteről is bővebben olvashatunk80 Ennek paacuteli nyelvű elnevezeacutese a maacuter fentebb hivatkozott szatipatthaacutena A gyakorlat leacutenyege hogy a
meditaacuteloacute egy olyan tudataacutellapotba keruumlljoumln amikor az eacuterzeacutekszervei aacuteltal a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
eacutes a belvilaacuteg reakcioacutei vaacutelaszai stb ndash vagyis a tudat műkoumldeacutese ndash ne vaacutelasztoacutedjanak el egymaacutestoacutel Abban
az eacutertelemben hogy a kuumlloumlnboumlző testeacuterzetek eacutes a veluumlk szorosan oumlsszefuumlggő mentaacutelis toumlrteacuteneacutesek koumlzoumltt
az elme aacuteltal generaacutelt suacutelyponti kuumlloumlnbseacutegek fel tudjanak oldoacutedni Ezaacuteltal fel eacutes eloldoacutedaacutes aacuteltal az
eacutentelenseacuteg aacutellapota egy absztraktnak tűnő szintről a tapasztalatok taacuterhaacutezaacuteba keruumll (Porosz 2012)81 A Buddha a maacutesodik taniacutetoacutebeszeacutedeacutet oumlt nappal az első utaacuten bdquoa nem eacuten ismertetőjegyeirőlrdquo adta ez a
Anattalakkhana szutta (SN 2259)
78
leacutet megvaloacutesulaacutesaacutet de azonnal hozzaacute is teszi hogy ez csak abban az esetben tud eg-
zisztenciaacutelis eacutertelemben teljes eacuterteacutekű lenni ha a leacutetezeacutese soraacuten valamennyi entitaacutessal
oumlsszhangba tud keruumllni a gondolkodoacute leacuteny A neacutemet filozoacutefus szerintuumlnk zseniaacutelis
gondolata mely szerint a leacutetező leacutetezik erre is utal (Heidegger 1994 p 86)
Jaspers mint raacutemutattunk gyakorlati uacutetkeacutent is tekintett az egzisztaacutelaacutes aacutellapotaacutera Egy-
reacuteszről ez tekinthető a Heidegger-i ontoloacutegiai program tovaacutebbgondolaacutesaacutenak illetve
egy sajaacutet boumllcseleti program sarokpontjaacutenak egyaraacutent
Nem szeretneacutenk laacutendzsaacutet toumlrni egyik veacutelemeacuteny mellett sem mindkettőnek laacutetjuk a re-
alitaacutesaacutet eacutes a kontinentaacutelis filozoacutefiaacutera gyakorolt uumldvoumls hataacutesait A disszertaacutecioacute uacutej fogal-
mai megalkotaacutesa eacutes aacutetgondolaacutesa soraacuten az emliacutetett Jaspers-i gyakorlatcentrikus filozo-
faacutelaacutes-fogalom egyreacuteszről meglaacutetaacutesunk szerint joacutel rezonaacutel a buddhai filozoacutefia szinteacuten a
praktikumot is magaacuteba integraacuteloacute szemleacuteleteacutere Maacutesreacuteszről a transzcendencia eacutes az aacutet-
fogoacute meacutelyebb megeacuterteacutese aacuteltal az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes a szimbiotikus leacutetaacutel-
lapot koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget is ennek koumlszoumlnhetően tudtuk kidolgozni
Mint tudjuk a Jaspers-i boumllcseletben kulcsszerepet toumllt be az aacutetfogoacute leacutetaacutellapotaacutet leiacuteroacute
gondolatok halmaza Maacuter szoacutet ejtettuumlnk roacutela hogy a neacutemet gondolkodoacute a szubjektum
eacutes az objektum koumlzoumltt taacutetongoacute reacutest az aacutetfogoacuteval igyekszik aacutethidalni eacutes hozzaacute teszi
hogy ez az oumlsszekoumltő aacutellapot peacuteldaacuteul lehetőseacuteget ad a transzcendencia rejtjeleinek eacuter-
zeacutekeleacuteseacutere illetve megfejteacuteseacutere (Jaspers 2005) Talaacuten ez Jaspers filozoacutefiaacutejaacutenak legne-
hezebben eacuterthető eacutes eacuteppen ezeacutert a legvitatottabb pontjai is Szaacutemunkra ez azeacutert eacuterdekes
eacutes egyben meghataacuterozoacute momentum is mert azt gondoljuk ebben semmi bonyolultsaacuteg
eacutes misztika sincs
A transzcendenciaacutera uacutegy tekintuumlnk mint a forraacutesvideacutek hataacutervideacutekeacutere Maacuter eacuter-
zeacutekelhető laacutethatoacute hallhatoacute tapinthatoacute stb a tuacuteloldal minden rezduumlleacutese de meacuteg nem
leacuteptuumlnk be a lassan-lassan feledeacutesbe meruumllő videacutekre mert a legtoumlbb esetben azt nem
tartjuk maacutesnak a sajaacutet szellemi siacutekunkhoz keacutepest
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez nem pusztaacuten egy filozoacutefiai absztrakcioacute metaforikus leiacuteraacutesa
hanem a leacutetezeacutesnek olyan megtapasztalaacutesa amelyről peacuteldaacuteul Heidegger eacutertekezik a
leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese oumlsszefuumlggeacuteseit elemezveacuten (Feheacuter 1995 Heidegger
2019)
Napjaink boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak tuumlkreacuteben talaacuten nem tűnik irrelevaacutensnak ha azt
aacutelliacutetjuk Jaspers Heidegger eacutes Naacutegaacuterdzsuna egyaraacutent arra is felhiacutevja a figyelmuumlnket
hogy a pusztaacuten intellektuaacutelis eacutes logikai elemzeacutesi eacutes elmeacuteletalkotaacutesi filozofaacutelaacutes legin-
kaacutebb a felejteacutes szolgaacutelataacuteban aacutell
79
Annak eacuterdekeacuteben hogy a fenti igen kategorikus kijelenteacutesuumlnket valoacutedi tarta-
lommal toumlltsuumlk meg Jaspers aacutetfogoacuteval kapcsolatos gondolatvilaacutegaacutera vonatkozoacute okfej-
teacutesuumlnket a koumlvetkezővel javasoljuk kiegeacutesziacuteteni Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az aacutetfogoacute eacutepp-
hogy leszűkiacuteti a neacutemet filozoacutefus mondanivaloacutejaacutet eacutes aacuternyeacutekot vet az egzisztenciaacutelis fi-
lozofaacutelaacutesra Mivel az objektum eacutes a szubjektum kettőseacutegeacutet mint maacuter utaltunk is raacute
adottnak aacutelliacutetja be meacuteg akkor is ha Jaspers ezt a kettőseacuteget oumlnmagaacuteban nem tartja
termeacuteszetesnek eacutes magaacutetoacutel eacutertetődőnek (Jaspers 1996 2008) Uacutegy laacutetjuk a mesterseacute-
gesen elvaacutelasztott leacutetszemleacuteleti moacutednak nem az aacutethidalaacutesaacutera van szuumlkseacuteg hanem azok
fokozatos oumlsszefonaacutesaacutera Talaacuten az egykor paacutelyaacutejaacutet pszichiaacuteterkeacutent kezdő Jaspers sem
venneacute zokon ha a koumlvetkező orvosi peacuteldaacuteval igyekezneacutenk meggyőzni őt aacutellaacutespontunk
helyesseacutegeacuteről Vegyuumlnk egy trauma koumlvetkezteacuteben hataacuterhelyzetben leacutevő laacutebaacuten oacuteriaacutesi
sebbel szenvedő embert Ha segiacutetuumlnk az emberi szervezetnek eacutes kitisztiacutetjuk a sebet
fixaacuteljuk a veacutegtagot eacutes folyamatosan gondoskodunk a beteg ellaacutetaacutesaacuteroacutel biacutezhatunk ab-
ban hogy a seb előbb-utoacutebb minden egyeacuteb segiacutetseacuteg neacutelkuumll oumlsszeforr Azonban a meg-
maradoacute heg illetve a belső roumlgziacuteteacutesek hiaacutenya koumlvetkezteacuteben esetleg haacutetra maradoacute moz-
gaacutesfunkcioacute-kieseacutes koumlvetkezteacuteben a beteg feleacutepuumlleacuteseacutet koumlvetően feacutelig-meddig idegen-
keacutent tekinthet arra a veacutegtagra mely a balesetet koumlvetően az ő egyik legtermeacuteszetesebb
taacutemasza volt
Teacutetelezzuumlnk fel egy hasonloacute szituaacutecioacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy rendelkezeacutesuumlnkre
aacutell a modern baleseti eacuter- eacutes idegsebeacuteszet valamennyi eszkoumlze eacutes az azokat alkalmazni
eacutes felhasznaacutelni keacutepes szakemberek egyaraacutent A beteg a szakszerű ellaacutetaacutest koumlvetően
minimaacutelis eszteacutetikai elvaacuteltozaacuteson tuacutel folytatni tudja addigi eacuteleteacutet
Tehaacutet az aacutetfogoacute mint gyoacutegyulaacutesi folyamat mindkeacutet esetben megnyilvaacutenul azonban a
maacutesodik esetben valoacuteban szinte maradeacutek neacutelkuumll eltűnik a mesterseacuteges szeacutetvaacutelasztaacutes
Megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint a fenti peacuteldaacutek alapjaacuten a Jaspers-i aacutetfogoacute egzisztenciaacutel-filozoacutefiai
eacutertelemben oumlsszefonoacute eacutes reintegraacuteloacute aacutellapotban teljesedik ki
Ez az oumlsszefonoacutedaacutes a buddhai filozoacutefia integraacutens reacutesze mint azt maacuter toumlbbszoumlr
kuumlloumlnboumlző kontextusokba helyezve jeleztuumlk igaz ezt ilyen moacutedon nem mondtuk ki
Ebben a kultuacuterkoumlrben tehaacutet nem vaacutelik szeacutet a filozoacutefiai elmeacutelkedeacutes eacutes a meditaacutecioacutes
szemleacutelődeacutes tapasztalati vilaacutega Sőt mi toumlbb eacuteppen a kettő laacutetszoacutelag egymaacutestoacutel teljesen
kuumlloumlnboumlző vilaacuteg-megismereacutesi moacuted egyseacuteget teremtő mivoltaacutenak a megeacuterteacutese eacutes eleacutereacutese
a ceacutel A disszertaacutecioacute kereteit az aztaacuten veacutegkeacutepp szeacutetfesziacuteteneacute ha a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal
80
bdquokikiacuteseacuterletezettrdquo majd a gyakorlatban is sikeresen alkalmazott szatipatthaacutena eacutes vi-
passzanaacute82 meditaacutecioacutes moacutedszerek reacuteszletesebb boumllcseleti oumlsszefuumlggeacuteseit is kifejteneacutenk
Ezen a helyen csak annyit jegyzuumlnk meg a Buddha keacutet emliacutetett moacutedszereacutevel kapcso-
latban hogy az oumln- eacutes leacutetmegismereacutes oumlsszekapcsolaacutesaacutenak ha tetszik oumlsszefonaacutesaacutenak
eacutes keacutesőbbi egybeforraacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk azokra
82 A sajaacutet tapasztalatainkat is segiacutetseacuteguumll hiacutevva roumlviden azt mondhatjuk hogy a (p) vipasszanaacute az az
elmeacutelyuumlleacutes gyakorlat mely a maacuter emliacutetett (p) szatipatthaacutena eacutelmeacutenyvilaacutegaacutet mintegy elemző moacutedon
rendezi a gyakorloacute tudataacuteban A XIV Dalai Laacutema is rendszerint paacuterban emliacuteti a keacutet meditaacutecioacutes formaacutet
termeacuteszetesen hierarchikus kuumlloumlnbseacutegteacuteteltől mentesen A vallaacutesi vezető a (p) vipasszanaacutet analitikus
meditaacutecioacutekeacutent is aposztrofaacutelja (Youtube (2012a)
81
A filoszkoacuteproacutelhellip
Itt fogjuk ismertetni az aacuteltalunk filoszkoacutepnak83 nevezett egzisztenciaacutel-filozoacutefiai vizs-
gaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzuumlnket mely a Heidegger-i Jaspers-i Bergson-i Naacutegaacuterdzsuma-i eacutes a
Kropotkin-i boumllcselet tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent vaacutelt szaacutemunkra eleacuterhetőveacute
Uacutegy gondoljuk hogy az eacuteletfilozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok eacutes az abboacutel levezethető koumlvetkez-
teteacutesek tudomaacutenyos kutataacutesokkal valoacute oumlsszevethetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseiben az elmuacutelt
hosszuacute időszakban sok-sok akaacuter tudomaacutenyfilozoacutefiai eacutertelmezeacutes is elismeri a maacuter em-
liacutetett Jaspers-i megkoumlzeliacuteteacutes leacutetjogosultsaacutegaacutet vagyis azt hogy a filozoacutefiaacutenak elsősor-
ban a leacutet olyan teruumlleteire van lehetőseacutege bevilaacutegiacutetani melyek ezidaacuteig ismeretlenek
felteacuterkeacutepezetlenek voltak a szaacutemunkra Ezt a keacutesőbbiekben a tudomaacutenyos kutataacutesok
reacuteszleteiben is feltaacuterhatjaacutek (Jaspers 1990)
Mindezek nyomaacuten jutottunk arra az intuitiacutev koumlvetkezteteacutesre hogy az eacuteletfilo-
zoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok pontosabbaacute teacuteteleacutehez szuumlkseacuteg van egy szellemi kutatoacuteeszkoumlz
megalkotaacutesa Hosszas elmeacutelkedeacutes eacutes meacuteg toumlbb szakmai jellegű beszeacutelgeteacutes eredmeacute-
nyekeacuteppen jutottunk el a maacuter emliacutetett filoszkoacutepig
Az ide vezető hermeneutikai diskurzusok egyik kulcsszereplője eacutes beszeacutelgető partnere
Kropotkin volt Az orosz geograacutefus filozoacutefus maacuter eleve nagy hataacutest gyakorolt raacutenk az
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember eacutes a szimbiotikus ember szellemi kereteinek leacutetre-
joumlveteleacuteben hiszen a maacuter emliacutetett alternatiacutevnak nevezett evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutevel toumlbb
mint alaacutetaacutemasztotta gondolataink eacuteletkeacutepesseacutegeacutet a leacutetezők fogyateacutekossaacutegaacutet jellemző
aacutelliacutetaacutesainkkal kapcsolatosan (Kropotkin 1908)
Viszont legalaacutebb ekkora befolyaacutessal biacuter a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg a filoszkoacute-
punk megalkotaacutesaacuteban Tudjuk hogy az orosz hercegi csalaacutedboacutel szaacutermazoacute nagy gon-
dolkodoacute a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegre ndash mint toumlrzsfejlődeacutesi hajtoacuteerőre ndash fiatal katonakeacutent esz-
meacutelt raacute ndash mikoumlzben taacutersaival kietlen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt igyekeztek felteacuterkeacutepezni Szi-
beacuteria jeges taacutejait Az itt szerzett eacutes dokumentaacutelt eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit
illetve felfedezeacuteseit Kropotkin az egyseacuteges toumlrzsfejlődeacutesimoacuted tudomaacutenyos leiacuteraacutesaacutevaacute
formaacutelta
Azonban itt nem aacutellt meg a gondolatainak tovaacutebbszoumlveacuteseacuteben eacutes az empirikusan alaacutetaacute-
masztott zooloacutegiai alapuacute evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutet a boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutebe is beemelte
83 Tudjuk hogy a szoacute eredetileg egy maacutera feledeacutesbe meruumllt a feacutenykeacutepeacuteszet hőskoraacuteban hasznaacutelt feacutem
keretet jelent Mi azonban erre egy sajaacutet magunk aacuteltal alkotott boumllcseleti vizsgaacuteloacute eszkoumlzkeacutent tekintuumlnk
hasonloacute moacutedon mint az emliacutetett kaleidoszkoacutepra Az elnevezeacutes egyreacuteszt a goumlroumlg bdquofiloszboacutelrdquo van mely
a filozoacutefiaacutera utal maacutesreacuteszt a kaleidoszkoacutepra utaloacute bdquoszkoacuteprdquo kifejezeacutesek oumlsszeilleszteacutesekből aacutell
82
Uacutegy gondolta az ember egyreacuteszt toumlbbre hivatott annaacutel mintsem egy taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi mechanizmus oumlntudatlan fogaskereke legyen Maacutesreacuteszt az embert emberreacute
tevő alaptulajdonsaacutegakeacutent a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes eacutes elfogadaacutes ndash ez az aacutellatoknaacutel eacutes a leg-
uacutejabb kutataacutesok szerint a noumlveacutenyekneacutel is megfigyelhető tulajdonsaacuteg ndash magas szintű
tudatossaacutegaacuteban is keresendő (Wohlleben 2018)
A magunk reacuteszeacuteről hozzaacutetesszuumlk hogy ez a roumlvid Kropotkin-interpretaacutecioacutenk
joacutel illeszkedik a hivatkozott A faacutek titkos eacutelete ciacutemű koumlnyv mondanivaloacutejaacutehoz amely-
nek leacutenyege a koumlvetkező A szerző Kopotinkhoz hasonloacutean a sajaacutet megfigyeleacutesei alap-
jaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az erdő faacutei de tulajdonkeacuteppen az egeacutesz noumlveacuteny-
vilaacuteg folyamatosan kommunikaacutel egymaacutessal Meacuteghozzaacute kuumlloumlnboumlző vegyuumlletek kivaacute-
lasztaacutesaacuten keresztuumll melyeknek a maacutesikhoz valoacute eljuttataacutesaacuteban a szelet is igeacutenybe ve-
szik A kommunikaacutecioacutejuk ceacutelja hogy a koumlzoumls eacuteletteruumlket eacuterő veszeacutelyekről taacutejeacutekoztas-
saacutek egymaacutest tovaacutebbaacute a veszeacutelyzoacutenaacutetoacutel taacutevolabb eső taacutersaik felkeacuteszuumlljenek a szuumlkseacuteges
bioloacutegiai vagy fizikai veacutedekezeacutesre (Wohlleben 2018)
Szaacutemunkra a roumlviden oumlsszefoglalt koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg reprezentaacutecioacute toumlbb mint
bizonyiacutetoacute erővel hat a szimbiotikus leacutetezeacutes jelen valoacutesaacutegaacutera Az ember ugyanezen ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor mint a nem is annyira titkos eacuteletet eacutelő faacutek eacutes noumlveacutenyek Attoacutel
hogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt a kognitiacutev keacutepesseacutegeink kiaknaacutezaacutesa aacuteltal a termeacuteszet meacutelyebb
megismereacuteseacutere eacutes aacutetalakiacutetaacutesra ez meacuteg nem kellene hogy azt jelentse valamifeacutele uacutej-
keletű istenseacutegkeacutent a leacutet foumlleacute helyezzuumlk magunkat Nietzsche Zarathusztraacuteja is hasonloacute
veszeacutelyekre hiacutevja fel a figyelmuumlnket (Nietzsche 2000)
Visszakanyarodva tehaacutet a filoszkoacutep megalkotaacutesaacutehoz eacutes az ehhez nyuacutejtott Kro-
potkin-i segiacutetseacuteghez a fentiek alapjaacuten talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az első ilyen
eszkoumlz prototiacutepusaacutet ndash a modernkorban legalaacutebbis ndash az orosz filozoacutefus hasznaacutelta első
iacutezben
Tudva hogy ez a szellemi kutataacutest segiacutető eszkoumlz a benne visszatuumlkroumlződő leacutetezeacutes-
mintaacutezatok analizaacutelaacutesaacutet abban segiacuteti hogy az evidensnek tűnő eacutertelmezeacutesi moacutedokat
egymaacuteson eacutes egymaacutestoacutel is keacutepes egyszerre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln is elfordiacutetani Ezt azonban
nem csak keacutet siacutekban haacuterom vagy akaacuter toumlbb dimenzioacuteban is el tudja veacutegezni
Aacutellaacutespontunk szerint iacutegy jaacuterhatott el Kropotkin herceg amikor a nagyon is gyakorlati
eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll a taacutersadalmi
folyamatokra eacutes a filozoacutefia vilaacutegaacutera egyaraacutent alkalmazhatoacutevaacute formaacutelta (Kropotkin
1908)
83
Termeacuteszetesen kritikakeacutent az uacutej boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzre vonatkozoacutean sok-sok
megaacutellapiacutetaacutes tehető mi ebből egyet emeluumlnk ki eacutes igyekszuumlnk erre adekvaacutet elleneacuterve-
ket felsorakoztatni
A fent hosszabban elemzett Kropotkin-i peacutelda a filoszkoacutep lehetseacuteges alkalmazaacutesaacutera
azeacutert sem kifejezetten joacute peacutelda mondhatjaacutek toumlbben mert egy termeacuteszettudomaacutenyos
megfigyeleacutesből filozoacutefiaivaacute alakiacutetott gondolatfolyam nem igeacutenyel ilyen tiacutepusuacute szel-
lemi eszkoumlzt
Mi uacutegy laacutetjuk igenis pontosan egy ilyen eszkoumlz adja a legnagyobb segiacutetseacuteget eacutes sza-
badsaacutegot a gondolkodoacute szaacutemaacutera ahhoz hogy a Heidegger-i boumllcseletből maacuter joacutel ismert
heacutetkoumlznapi eacutertelmezeacutesi kereteken tuacutel tudjunk tekinteni
Ehhez kapcsoloacutedoacutean megjegyezzuumlk hogy Jaspers boumllcselete ott kezdődik ahol a tu-
domaacuteny hataacuterai huacutezoacutednak A neacutemet gondolkodoacute veacutelemeacutenye szerint a tudomaacutenyossaacuteg
eredmeacutenyei maacuter az ő koraacuteban is elvitathatatlanok voltak de laacutetta azokat a veszeacutelyeket
melyek a tudomaacuteny tuacuteldimenzionaacutelt maacuter-maacuter vallaacutesi szintre emeleacuteseacuteből koumlvetkezhet-
nek (Jaspers 1990 2000)
Jaspers vilaacutegszemleacutelete kapcsaacuten meg kell jegyezzuumlk hogy nem egy vilaacutegban gondol-
kodott hanem a vilaacutegok sokasaacutegaacuteban (Jaspers 2005) A filoszkoacutep ezen olvasatban is
leacutetjogosultsaacutegot nyer hiszen egy olyan szellemi eszkoumlzkeacutent kezeljuumlk eacutes hasznaacuteljuk
amely ezen vilaacutegok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlsszetettebb vizsgaacutelataacutera is lehetőseacuteget te-
remt
Hasonloacutekeacuteppen a szellemi filoszkoacutepot egyuacutettal a Bergson-i intuitiacutev moacutedszer
egyik kiegeacutesziacutető eszkoumlzeacutenek is tarjuk Tovaacutebbaacute ez az eszkoumlz a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacuteg-
tan jobb megeacuterteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterulhat amennyiben tudataacuteban vagyunk hogy a mester
az egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumlsen fuumlggeacutesben leacutevő bdquoleacutetezőkrdquo koumlzoumltti viszonyt csak uacutegy tartotta
megeacuterthetőnek eacutes alkalmazhatoacutenak a mindennapokban ha az azzal foglalatoskodoacute em-
ber egy szellemi bdquoszintugraacutestrdquo is veacutegre tud hajtani az intellektuaacutelis erőfesziacuteteacuteseken tuacutel
Az itt leiacutertak a mi eacutertelmezeacutesuumlnket tuumlkroumlzik mely ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a madhja-
maka filozoacutefia nyugati kultuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő reacuteszbeni integraacutelaacutesaacutet ceacutelozza Tudjuk hogy
a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott taniacutetaacutes eacutes boumllcselet az emliacutetett szellemi
szintugraacutest a meditaacutecioacutes gyakorlatok megvaloacutesiacutetaacutesaacuten keresztuumll tartja eleacuterhetőnek Ezt
semmikeacuteppen sem kiacutevaacutenjuk vitatni pusztaacuten emellett ndash a sajaacutet szociokulturaacutelis koumlze-
guumlnkben jobban eacuterthető ndash egy uacutejabb alternatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesre hiacutevjuk fel a figyelmet
84
Az elkoumlvetkezendő fejezetben mint maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk raacute az elmuacutelt eacutevek
kutataacutesainak egyik gyakorlati szempontboacutel is igen eredmeacutenyes szeleteacutet mutatjuk be
ez pedig az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutese
Az alaacutebbiakban reacuteszletesebben kifejtjuumlk a majdani maacutesodik a turizmustudomaacuteny vi-
laacutegaacuteba is bepillantaacutest adoacute alfejezet egyik meghataacuterozoacute aacutem bdquocsakrdquo implicite taacutergyalt
oumlsszefuumlggeacuteseacutet mely az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes első pillantaacutesra koumlzoumltti fo-
kozatbeacutelinek tűnő de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a folyamat soraacuten termeacuteszetbeniveacute aacutetala-
kuloacute kuumlloumlnbseacutegeacuteről alkotott veacutelemeacutenyuumlnket
Az emliacutetett maacutesodik alfejezet egy nemreacutegiben megjelent tanulmaacutenyunk minimaacutelisan
aacutetdolgozott szoumlvegeacuteből aacutell Ebben roumlviden szoacute esik erről a haacutermas alapvetően isme-
retelmeacuteleti jellegű felveteacutesuumlnkről Mely a Luhmann neveacutevel feacutemjelzett rendszerelmeacute-
let kapcsaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutesuumlnk tereacutebe (Luhmann 2010)
Teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes Luhmann-i gondolatvilaacuteg nemzetkoumlzileg elismert
szaktekinteacutelye egykor alkalma nyiacutelt szemeacutelyes ismeretseacuteget koumltni a kitűnő filozoacutefus-
sal eacutes reacuteszt venni egyetemi előadaacutesain is Ezeacutert első keacutezből tudtunk eacutes tudunk a mai
napig is eacutelő szoacuteban elmeacutelkedni eacutes eszmeacuteket csereacutelni erről a zseniaacutelis gondolatvilaacutegroacutel
Ha ezek a szemeacutelyes diskurzusok nem joumlhetneacutenek leacutetre biacutezvaacutest aacutelliacutethatjuk ez a fent
emliacutetett bdquofolyamataacutebrardquo eacutes a belőle szaacutermazoacute egzisztencia-filozoacutefiai koumlvetkezteteacutesek
nem gazdagiacutetanaacutek dolgozatunk koumlzponti mondanivaloacutejaacutet
Ezt azeacutert itt gondoltuk megtenni mert a kaleidoszkoacutep- eacutes a kifejteacutes-jellegű boumllcseleti
vizsgaacuteloacutedaacuteson alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket bemutatoacute fejezet veacutege ennek termeacuteszetesebb
keretet biztosiacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg haacuterom kulcsfogalom gyoumlkeacuterzeteacuteből taacuteplaacutelko-
zik Az egyik az emberseacutegfelejteacutes a maacutesik a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges
(szeacutet)hasiacutetaacutesa a harmadik pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutese vagy
ennek elbagatellizaacutelaacutesa
E taacutergykoumlrben fontosnak tartjuk hogy visszautaljunk a Deleuze-i (Deleuze 1988 De-
leuze Guattari 2010) haacuteloacutezati szerkezet centrumneacutelkuumlliseacutegeacutenek alkalmazaacutesaacutera az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak megismereacutese eacutes mineacutel pontosabb meg-
fogalmazaacutesa soraacuten veacutegzett boumllcseleti toumlrekveacuteseinkben A haacuterom emliacutetett gyoumlkeacuterzet
85
oumlnaacutelloacutean is eacuteletkeacutepes relevaacutens filozoacutefiai eacuteletdimenzioacute de ha megengedjuumlk hogy egy-
maacutessal szellemi kapcsolatba leacutepjenek esetuumlnkben peacuteldaacuteul egy ilyen tiacutepusuacute emberkeacutep
forraacutesvideacutekeacuteuumll szolgaacutelhatnak
Ezen a helyen csak a legutoacutebbi aspektussal foglalkozunk mivel az első kettő felteacutetel az
ezt megelőző fejezetekben reacuteszletesebben maacuter kifejteacutesre keruumllt
Ugyan maacuter ismertettuumlk egy roumlvid megjegyzeacutes sor erejeacuteig a (p) dukkha fogalmaacutet me-
lyet a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacuteboacutel emeltuumlnk aacutet a kifejteacutes filozoacutefiaacutejaacutenak gondolatvilaacute-
gaacuteba E fogalom illetve sajaacutetos leacutetaacutellapot tartalmaacutet bizony a legtoumlbb esetben feacutelreeacuter-
telmezik a nyugati kultuacuterkoumlrben Aacuteltalaacutenossaacutegban bdquoszenvedeacutesteliseacutegrdquo-nek fordiacutetjaacutek
mi azonban ezt a fogalmat a Porosz84 (2012) aacuteltal hasznaacutelt eacutertelmezeacutes menteacuten tudtuk
integraacutelni jelen kutataacutesunkban Vagyis a leacutetezeacutes eacutelet ki nem eleacutegiacutető volta terminus
szerint mely veacutelemeacutenyuumlnk szerint bizonyos eacutertelemben neutraacutelisabb megkoumlzeliacuteteacutest
tesz lehetőveacute Ugyanis az első taniacutetoacute beszeacuted amit a tankereacutek megforgataacutesaacutenak is ne-
vezuumlnk valoacuteban feltaacuterja a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet uacutegynevezett szenvedeacutesteli mivoltaacutet (Veacutegh
J 2009a) Azonban ez a megfogalmazaacutes bővebb kifejteacutes neacutelkuumll akaacuter a nihilizmus ha-
taacuterszituaacutecioacutejakeacutent is keretezheti a Buddha taniacutetaacutesaacutenak esszenciaacutelis tartalmaacutet
Mi eacuteppen ezeacutert a ki nem eleacutegiacutető volt tartalmisaacutega mellett eacuterveluumlnk annaacutel is
inkaacutebb mert a sajaacutet moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk arra is eacutepuumll hogy konkreacutet eacuteletszitu-
aacutecioacutekhoz tudjuk illeszteni a fogalomvilaacutegunk mondanivaloacutejaacutet Vagyis a szenvedeacutesteli-
seacuteget uacutegy eacutertelmezzuumlk mint ami annak koumlvetkezteacuteben joumln leacutetre ndash ebben az oumlsszefuumlg-
geacutesben ndash hogy olyan elvaacuteraacutesokat eacutes igeacutenyeket taacuteplaacutel az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos
ember a leacutet a leacutetezeacutes az eacutelet eacutes ezaacuteltal a teljes aacuteltala felfogni keacutepes vilaacuteg iraacutent ame-
lyek aacuteltal az ember oumlnmagaacutet generaacuteloacute soha veacuteget nem eacuterő bdquovaacutegyakozaacutes maacutetrixaacutebardquo
zaacuterja oumlnoumln leacutetezeacuteseacutet
A vaacutegyak vilaacutega eacuteppen hogy erősoumldni laacutetszik az ember akadaacutelymentesiacutető mi-
voltaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen napjaink szinte koumlvethetetlenuumll gyors technoloacutegiai eacutes in-
gergazdag mesterseacuteges koumlrnyezete aacuteltal (Fromm Suzuki 1995 Fromm 2002)
Fromm eacuteppen ebben laacutetja a szeretet kiuumlresedeacuteseacutenek okaacutet de ugyanez elmondhatoacute Ko-
lakovszky-nak (1994) a Metafizika Horror ciacutemű koumlnyveacuteben
84 A 2012-ban megjelent A buddhizmus lexikona ciacutemű hiaacutenypoacutetloacute kiadvaacuteny reacuteszletesen foglalkozik a
jelzett fogalom tartalmi kifejteacuteseacutevel A lexikon egyeacutebiraacutent olyan betekinteacutesi lehetőseacuteget teremt a
Buddha taniacutetaacutesa iraacutent ndash akaacuter a legszofisztikaacuteltabb tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutessel biacuteroacute ndash kutatoacutek szaacutemaacutera is
melyre annak megjeleneacutese előtt magyar nyelven nem volt moacuted (Porosz 2012)
86
az emberi szellemi kiuumlresedeacutese kapcsaacuten kifejtett gondolatiroacutel is
Ezek nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy a mindannyiunkra egyre nagyobb
meacuterteacutekben raacutezuhanoacute stimulusok ingerek ndash melyek immaacuter a nap 24 oacuteraacutejaacuteban eacuterik a
tudatunkat a legkoumlboumlzőbb technikai eszkoumlzoumlkkel teli koumlrnyezetuumlnkből ndash egyszerűen
nem teszik lehetőveacute az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes folyamataacutenak a fokozatbeli
majd termeacuteszetbeli veacutegbemeneteleacutet A mennyiseacutegi elv eacuterveacutenyesuumll a minőseacutegi helyett
A soha veacuteget nem eacuterő vaacutegyakozaacutes a kuumllvilaacuteg taacutergyai eszkoumlzei stb iraacutent De ezzel
egyuumltt paradoxmoacuted a vaacuteltozatlansaacuteg hiuacute remeacutenyeacuteben ringatoacutezva ndash laacutetens moacutedon ndash el-
szakadunk a leacutetuumlnket fenntartoacute vaacuteltozaacutestoacutel Tehaacutet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető volta immaacuter
keacutezzelfoghatoacutevaacute vaacutelik
De keacutenyelmes uumlgyet sem vetni e szakadatlan vaacuteltozaacutesra s keacutenyelmes csak akkor esz-
meacutelni raacute mikor maacuter eleacuteg vaskos arra hogy a testnek uacutej magatartaacutest a figyelemnek uacutej
beiraacutenyiacutetaacutest adjon Ebben a pillanatban azt talaacuteljuk hogy most aacutellapotot vaacuteltoztat-
tunk Az igazsaacuteg az hogy szuumlntelenuumll vaacuteltozunk eacutes hogy maga az aacutellapot maacuter vaacutelto-
zaacutes (Bergson 1987 p 8)
Vagy ahogy erről a keacuterdeacutes koumlrről Peter Watzlawickeacutek fogalmaznak a Vaacuteltozaacutes ndash A
probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacutesaacutenak elvei ciacutemű koumlnyvuumlkben
bdquoKavafisz goumlroumlg koumlltő Ithaka c koumlltemeacutenyeacuteben Imaacutedkozz hogy hosszuacute legyen az uacutet -
tanaacutecsolja a tengeri utazoacutenak - hogy utazaacutesod tele legyen kalanddal eacutes tapasztalattal
Mindig Ithakaacutera gondolj a megeacuterkezeacutes a sorsod de ne siesd el az utazaacutest az a
joacute ha eacutevekig tart Leacutegy egeacuteszen oumlreg mire horgonyt vetsz a szigetneacutel Eacutes Kavafisz
ismer egy nem utoacutepista megoldaacutest sosem laacutetott kikoumltőkbe teacutersz be s mindazzal gaz-
dagodva amit az uacutet adott ne vaacuterd Ithakaacutetoacutel hogy gazdaggaacute tegyen Ithakaacutetoacutel kaptad
a gyoumlnyoumlrű utat Ithaka neacutelkuumll nem indultaacutel volna el De Kavafisz boumllcs megbeacutekeacutelő
megoldaacutesa keveseknek adatik meg mert az utoacutepiaacuteba eacuterkezeacutes aacutelma riasztoacute is lehet a
kijoacutezanodaacutestoacutel valoacute feacutelelem miatt vagy mert ahogyan Hamlet mondja bdquoinkaacutebb tűrni
a jelen gonoszt mint ismeretlenek feleacute sietnirdquo (Watzlawick 2008 p 58)
Ugyanitt emliacutetik meg azt hogy a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacutenak egyik esszenciaacutelis meg-
aacutellapiacutetaacutesa mikeacutent manifesztaacuteloacutedott az aacuteltaluk vaacutezolt megoldaacutes leacutepeacuteseiben
87
bdquoA fentebb roumlgziacutetett elvekkel megkoumlzeliacutetve egy probleacutemaacutet egy neacutegyleacutepeacuteses eljaacuteraacutes
megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes alkalmazaacutesaacutehoz jutunk A leacutepeacutesek a koumlvetkezők
1 a probleacutema vilaacutegos megfogalmazaacutesa konkreacutetumok segiacutetseacutegeacutevel
2 az eddigi megoldaacuteskiacuteseacuterletek vizsgaacutelata
3 az eleacuterendő konkreacutet vaacuteltozaacutes vilaacutegos megfogalmazaacutesa
4 egy olyan terv kidolgozaacutesa eacutes eacuteletbe leacutepteteacutese amely leacutetrehozza ezt a vaacuteltozaacutest
Joacuteval azutaacuten hogy ily moacutedon rendszereztuumlk megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket raacutejoumlttuumlnk hogy ndash min-
den előre megfontolt blaszfemikus rosszindulat neacutelkuumll - eltulajdoniacutetottuk a buddhiz-
mus neacutegy nemes igazsaacutegaacutet a szenvedeacutesről a szenvedeacutes eredeteacuteről a szenvedeacutes meg-
szuumlnteteacuteseacuteről valamint a szenvedeacutes megszuumlnteteacuteseacutehez vezető uacutetroacutel szoacuteloacute igazsaacutegokat
Jobban meggondolva ez nem is tuacutel meglepő mert a buddhizmus alaptaniacutetaacutesai leacutenye-
geacuteben gyakorlatiak eacutes egzisztenciaacutelisakrdquo (Watzlawick 2008 p 93)
Az imeacutent leiacutert tendencia a mi veacutelemeacutenyuumlnk szerint is egyfajta szellemi kieacutegeacuteshez il-
letve kiuumlresedeacuteshez vezet85 (Nagarjuna 1975 Kolakowski 1992 Fromm Suzuki
1995 Fromm 2002 Byung-Chul 2019)
Az hogy az ingerből informaacutecioacutet tudjon formaacutelni az ember abboacutel pedig a tudaacutes birto-
kaacuteba jusson le kell lassiacutetania a tudataacuteba eacuterkező ingerzuhatagot Szelektaacutelnia kell az
ingerek koumlzoumltt aszerint hogy mi az amire szellemileg valoacuteban szuumlkseacutege van Ekkor
azok informaacutecioacutevaacute alakulnak aacutet aacutellnak oumlssze Majd a tudat meacutelyebb reacutetegeivel kap-
csolatok sokasaacutega alakulhat ki eacutes olyan oumlsszekoumltteteacutesek joumlhetnek leacutetre ndash s ezek uacutejabb
eacutes uacutejabb oumln- eacutes eacutelet-megismereacutesi moacutedok kidolgozaacutesaacutera inspiraacutelhatnak ndash amelyek el-
vezetnek az ismeretek-tudaacutes forraacutesvideacutekeacutere
Uacutegy laacutetjuk Naacutegaacuterdzsuna Jaspers Bergson eacutes Heidegger is beszeacutel erről persze mind-
egyikuumlk a maga toumlrteacuteneti eacutes szociokulturaacutelis kontextusaacuteban
Mindezen koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera azaacuteltal nyiacutelt lehetőseacuteguumlnk hogy a jelzett
művek eacutes szerzőik gondolatvilaacutegaacuteroacutel az elmuacutelt eacutevek soraacuten sok-sok oacuteraacutenyi beszeacutelgeteacutest
folytattunk teacutemavezetőimmel de a PhD keacutepzeacutes kereteacuteben veacutegzett oktatoacutei tevekeacutenyseacute-
85 Laacutesd meacuteg Hannah Arendt eacutes Karl Jaspers (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes
egyetemes felelősseacuteg ciacutemű koumlteteacutet A koumltet raacuteeső reacuteszeacuteben ndash A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese fejezeteiben mely az
előadaacutesainak a leiratai alapjaacuten iacuteroacutedott ndash Jaspers szinte veacutegig azt sugallja hogy az ember egyeacutenileg eacutes
kollektiacuteve is egyre taacutevolabb fog sodroacutedni a szellem forraacutesvideacutekeacutetől ha nem tanul peacuteldaacuteul a II
Vilaacuteghaacuteboruacuteban betoumlltoumltt aktiacutev vagy passziacutev szerepeiből Illetve nem eacutebred fel a technikai
civilizaacutecioacutejaacutenak laacutezaacutelmaacuteboacutel melynek eacuteppen az a legnagyobb veszeacutelye hogy az ember taacutergyaacutevaacute vaacutelik a
sajaacutet maga kreaacutelta vilaacutegaacutenak
88
guumlnk soraacuten is gyakorta előkeruumllt ez a fajta oumlnmagaacutet generaacuteloacute vaacutegyhajhaacuteszoacute emberi at-
titűd A legtoumlbb esetben ezek nem akaratlagos leacutetezeacutesi reakcioacutek eacutes eacuteppen ezeacutert nem
rendeluumlnk hozzaacutejuk semminemű peacuteldaacuteul moraacutelis eacuterteacutekhierarchiaacutet sem A diaacutekok86 eacutes
a segiacutetseacuteguumlnkre leacutevő kivaacuteloacute oktatoacute eacutes kutatoacute kolleacutegaacutek egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben hoz-
zaacutejaacuterultak a diskurzusokban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel aacuteltal hogy a peacuteldakeacutent emliacutetett haacuterom
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegi csomoacutepont felteacuterkeacutepezhető legyen illetve a mindezekre
eacutepuumllő fogalomhaacuteloacute eacutelettel teljen meg
Iacutegy hasznaacuteltuk a vizsgaacuteloacutedaacutesunk soraacuten az elmuacutelt eacutevekben a szellemi kutatoacuteeszkoumlzuumln-
ket termeacuteszetesen ezek csak bdquoiacutezeliacutetőuumllrdquo szolgaacuteltak arra hogy bemutassuk a filoszkoacutep
műkoumldeacuteseacutet eacutes filozoacutefiai akaacuter tudomaacutenyos hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutera is javaslatot tegyuumlnk
A fejezetet lezaacuteroacute gondolatmenetuumlnk talaacuten a dolgozat egyik legvitatottabb vagy
legkeveacutesbeacute elfogadott reacuteszeacutet fogja keacutepezni Ennek elleneacutere elengedhetetlennek gon-
doljuk a maacuter szinteacuten emliacutetett meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyvilaacuteg tapasztalataiboacutel szaacutermazoacute isme-
retek roumlvid oumlsszefoglalaacutesaacutet Tulajdonkeacuteppen a sokat emlegetett filoszkoacutep bdquofelfedezeacuteseacute-
hezrdquo is nagyban hozzaacutejaacuterultak az emliacutetett eacutelmeacutenyek
Jaspers (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai ciacutemű koumlnyveacuteben javaslatokat
fogalmaz meg arra vonatkozoacutean hogy az egzisztaacutelaacutes tovaacutebbaacute a filozoacutefiai fogalomal-
kotaacutes eacutes a szaacutemaacutera legalaacutebb ennyire fontos boumllcseleti keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa mi-
lyen szellemi gyakorlatok segiacutetseacutegeacutevel vaacutelik eleacuterhetőveacute A transzcendencia kapcsaacuten
maacuter emliacuteteacutest tettuumlnk arroacutel hogy a neacutemet boumllcselő filozoacutefiai programjaacutenak egyik legne-
hezebben eacuterthető eacutes ezaacuteltal kivitelezhető keacuterdeacutese eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a transzcendencia
rejtjeleinek olvasaacutesa eacutes az ezt lehetőveacute tevő egzisztaacuteloacute leacutetaacutellapotba keruumlleacutes eacutes az abban
maradaacutes fenntartaacutesa
Meggyőződeacutesuumlnk hogy Jaspers azaacuteltal vaacutelt korunk egyik legmeghataacuterozoacutebb filozoacutefu-
saacutevaacute hogy az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet egyreacuteszről aacutellandoacute intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutesre
alapozta maacutesreacuteszről egyfajta eacuteletgyakorlat veacutegrehajtaacutesakeacutent eacutertelmezte A tudatossaacuteg
szaacutemaacutera kiemelkedő jelentőseacutegű alapfelteacutetelkeacutent szerepel ebben az eacutertelmi eacutes szellemi
gyakorlatban (Jaspers 2000 2004)
86 Az oktatoacutei gyakorlat soraacuten nagyleacutetszaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg előtt nyiacutelt lehetőseacutegem az uacutej fogalmak
folyamatos ismerteteacuteseacuten tuacutel azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere azaz boumllcseleti kapcsoloacutedaacutesi pontjaik szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutere is Erről reacuteszletesebben a koumlvetkező fejezet idevonatkozoacute alpontjaacuteban reacuteszletesebben is
fogunk beszeacutelni Itt arra hiacutevjuk fel a figyelmet hogy az emliacutetett hallgatoacutesaacuteg nem veacuteletlenuumll lett
diaacuteksaacutegkeacutent aposztrofaacutelva mivel a hallgatoacute kifejezeacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egy passziacutev attitűdoumlt felteacutetelez
A Jaspers (1990) aacuteltal megfogalmazott egyetemi eszmeacutenykeacutep eacutes a maacuter szinteacuten emliacutetett buddhista
keacutepzeacutesi formaacutek egyaraacutent megerősiacutetenek bennuumlnket ezen toumlrekveacutesuumlnk helyeacutenvaloacutesaacutegaacuteban
89
Hasonloacute moacutedon mint a Bergson-i intuitiacutev vizsgaacuteloacutedaacutes eseteacuteben amikor is ndash
meglaacutetaacutesunk szerint ndash meglehetősen a fentiekkel rokoniacutethatoacutean egy olyan egybeolva-
daacutes-eacutelmeacuteny joumln leacutetre a vizsgaacuteloacute eacutes a vizsgaacutelat taacutergya koumlzoumltt mely egyszerűen nem ala-
kulhat ki a jelen pillanatban időzeacutes tudatossaacutega neacutelkuumll (Bergson 1910 1987 Deleuze
2010)
Az elmuacutelt oumlt eacutev soraacuten az eacuteletviteluumlnk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepezi a fentebb
ismertetett szatipatthaacutena eacutes vipasszanaacute meditaacutecioacutes gyakorlat Az ebből meriacutetett isme-
ret- eacutes eacutelmeacutenyanyag bemutataacutesaacutera nincs moacuted maacuter csak azeacutert sem mert meglaacutetaacutesunk
szerint a szociokulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos koumlzeguumlnk szaacutemaacutera idegen Azonban mint peacutel-
daacuteul a fentebb ideacutezett Capra (2000) eacutes Porosz (2018b) kifejezetten fontosnak eacutes alkal-
mazhatoacutenak nevezi a meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyek implikaacutelaacutesaacutet akaacuter a tudomaacutenyosan rele-
vaacutensnak minősiacutetett megaacutellapiacutetaacutesok forraacutesai koumlzeacute is
Keacutet dolgot azonban mindenkeacuteppen roumlgziacuteteni szeretneacutenk azzal a ceacutellal hogy a veacutelemeacute-
nyuumlnk szerint a nyugati vilaacutegban kialakiacutetott bdquouumlvegplafonrardquo felhiacutevjuk a figyelmet
A maacuter emliacutetett Pető moacutedszer tudomaacutesunk szerint meacuteg ezidaacuteig nem kutatott teruumllete a
moacutedszer sajaacutetos raacutevezeteacutesen alapuloacute gyakorlataacutenak a buddhista eacuteberseacuteg-meditaacutecioacutekkal
valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa Erről bővebben mind az alapkeacutepzeacutesben mind pedig a mester-
keacutepzeacutesben iacutert diplomamunkaacuteimban reacuteszletesen eacutertekeztem az akkori vizsgaacuteloacutedaacutesaim-
nak az egyik koumlzponti teacutemaacutejaacuteul ennek a paacuterhuzamnak a koumlrvonalazaacutesaacutet vaacutelasztottam
(Farkas 2014 2017)
A meditatiacutev eacutelmeacutenyek tudat tudomaacuteny eacutes vilaacutegunkat formaacuteloacute maacutera elvitatha-
tatlan szerepeiről a XIV Dalai Laacutema toumlrekveacuteseinek is koumlszoumlnhetően a vilaacuteg vezető
termeacuteszettudoacutesai napjainkban uacutegy beszeacutelnek mint arroacutel az emberi teveacutekenyseacutegről
mely a kutataacutesok perifeacuteriaacutejaacuteroacutel azok centrumaacuteba kell hogy keruumlljoumln Abboacutel a ceacutelboacutel
is hogy az emberi megismereacutes keacutepesseacutegeiről eacutes azok kiterjeszteacuteseacuteről ne csak a boumllcse-
leti esetleg a vallaacutesi ndash eddig szubjektiacutevnak nevezett ndash neacutezőpontjaiboacutel vonjunk le kouml-
vetkezteteacuteseket
Olvasatunkban ez a toumlrekveacutes eacutes termeacuteszettudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutes peacuteldaacuteul annak az
el- eacutes felismereacutese hogy Heidegger Jaspers Bergson eacutes nem utolsoacutesorban a fentebb
emliacutetett buddhista filozoacutefia-eacuteletvezeteacutesi gyakorlatok aacuteltal is szorgalmazott ndash igaz nem
teljesen szintetizaacutelhatoacute ndash bdquoprogramokrdquo ceacuteljai megvaloacutesiacutethatoacutek Vagyis peacuteldaacuteul a szub-
jektum eacutes az objektum koumlzoumltti mesterseacuteges toumlreacutes oumlsszeforrhat eacutes ez akaacuter a tudomaacute-
nyossaacuteg szigoruacute kriteacuteriumai szerint is alaacutetaacutemaszthatoacutevaacute vaacutelik (Fenner 1995)
90
Aacutellaacutespontunk szerint ndash szubjektiacuteve ndash megalapozottnak laacutetjuk mindezen szempontok
alapjaacuten hogy a filoszkoacutep valamint materiaacutelis eszkoumlztaacutersai mint mondjuk meditaacutecioacutes
folyamatok megismereacuteseacutet is segiacutető keacutepalkotoacute technoloacutegiaacutek (MR PET CT stb) joacutel
megfeacuternek egymaacutes mellett illetőleg koumllcsoumlnoumlsen igazoljaacutek a maacutesik leacutetjogosultsaacutegaacutet
A filoszkoacutep előkeacutepe lehet az 1 szaacutemuacute keacutepen laacutethatoacute bdquokoumlnyvmalomrdquo Ez az aacuteltalunk
vizsgaacuteloacutedaacutesi eacutes ismeretszerzeacutesi eszkoumlznek egyaraacutent tekintett szerkezet lehetőveacute teszi
hogy a hermeneuta akaacuter teljes meacuterteacutekben elteacuterő tartalmuacute koumlnyvekkel eacutes azok szerzői-
vel koumlzel egyidőben beszeacutedbe elegyedjen Uacutegy ahogy a kaleidoszkoacutep eacutes a filoszkoacutep
taacutercsaacutei sem egyfeacutele kristaacutelyboacutel bdquocsiszoloacutednak formaacuteloacutednakrdquo a koumlnyvmalmon forga-
tott koumlnyvek sem felteacutetlenuumll vagy hasonloacute tartalmuacuteak stiacutelusuacuteak stb
Oumlsszefoglalva a filoszkoacutep a szellemi kutataacutes keacutezhez aacutelloacute87 eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt A
kaleidoszkoacutephoz keacutepest ndash ami mintegy technikai segeacutedeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelt ese-
tuumlnkben a vizsgaacuteloacutedaacutesunk korai szakaszaacuteban ndash termeacuteszetbeni vaacuteltozaacuteson esett aacutet a
Bergson-i eacutertelmeacuteben is Peacuteldaacuteul egy a mienkeacutehez hasonlatos vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten a her-
meneutikai taacutercsaacutek immaacuter nem igeacutenyelnek ki eacutes behelyezeacutest mintegy oumlnmaguk forog-
nak egymaacuteson eacutes egymaacutesba oumlsszefuumlggeacutesek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegek szaacutemtalan soraacutet taacuterva
fel
A filoszkoacutep a leacutet folyamatjellegeacutebe enged bepillantaacutest a hasznaacuteloacutejaacutenak De uacutegy hogy
nem szuumlkseacuteges meacuteg viszonylagos szubsztanciaacutekkaacute sem mereviacuteteni a folyamat ese-
meacutenyeit A koumlvetkező aacutellapot a filoszkoacutepikus ember ahol az eszkoumlz eacutes a hasznaacuteloacute maacuter
nem kuumlloumlnboumlzik az objektum eacutes a szubjektum hasiacutetott aacutellapota heg neacutelkuumll oumlsszeforr
A filoszkoacutepikus ember a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a koumlvetkező tulajdonsaacutegokkal biacuter
egzisztenciaacutelisan eacuterett
egzisztenciaacutelisan eacuteber88
87 Laacutesd Marosaacuten (2004) 88 Ez a keacutet leacutetviszonyulaacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg lehetseacuteges feloldaacutesa Rokoneacutertelmű a toumlbb
iacutezben emliacutetett szimbiotikus ember fogalmaacuteval A disszertaacutecioacute keretei sajnaacutelatos moacutedon nem teszik
lehetőveacute a keacutet fogalom reacuteszletes kifejteacuteseacutet Biacutezunk benne hogy erre a keacutesőbbiekben meacuteg lehetőseacuteg
nyiacutelik
91
1 keacutep Koumlnyvmalom
In Ramelli Agostino Le diverse et artificiose machine del Capitano Agostino
Ramelli Figure CLXXXVIII (1588)
92
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban
Mint ahogyan a dolgozat ezt megelőző fejezeteiben toumlbbszoumlr emliacutetettuumlk a kutataacutes so-
raacuten alkalmunk nyiacutelt az utazaacutes tudomaacutenyaacuteval toumlrteacutenő oumlsszehangoloacutedaacutesra Eacutertjuumlk ez alatt
annak a lehetőseacutegeacutet hogy a koumlzponti szerepet betoumlltő uacutej gondolati konstrukcioacuteinkat
egy szaktudomaacuteny bdquokeretrendszereacutebenrdquo megmeacuteressuumlk
Az maacuter-maacuter banaacutelis megaacutellapiacutetaacutes hogy a filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben az utazaacutes metaforaacuteja
szinte valamennyi gondolkodoacute repertoaacuterjaacuteban megtalaacutelhatoacute
A Jaspers-i filozoacutefiaacuteban eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ahhoz hogy az ember eljuthas-
son az egzisztaacutelaacutes oumlnkiteljesiacutető aacutellapotaacuteba egy belső eacutes kuumllső utazaacutest magaacuteban foglaloacute
szellemi felfedező uacuteton kell reacuteszt vennie (Jaspers 1992)
Mint ahogy a Heidegger-i ontoloacutegia is megkoumlzeliacutethető egyfajta utazaacutesi transzformaacutecioacute
megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal (Heidegger 1991) Uacutegy laacutetjuk hogy a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbe
zuhanaacutes ndash egy itt nem reacuteszletezett ndash intellektuaacutelis eacutes emocionaacutelis tengelyű emberi cse-
lekedetsorozat eredőjekeacutent megszuumlntethető Vagyis aacutetalakiacutethatoacute egy leacutetezeacutesbeli uta-
zaacutessaacute amikor is a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltti mesterseacuteges hasiacutetaacutes koumlvetkezteacuteben kialakult
szellemi szakadeacutek oumlsszeforr Tulajdonkeacuteppen ekkor leacutepuumlnk a maacuter szinteacuten sokat emle-
getett forraacutesvideacutek elfeledett teruumlleteire
Utaltunk raacute az előzőekben hogy Jaspers a filozoacutefia kezdeteit a mindenkori je-
lenben a tudomaacuteny akkor ismert bdquokuumllsőrdquo hataacuteraira helyezi Ez veacutelemeacutenyuumlnk szerint azt
is jelenti hogy mind a keacutet sajaacutet magaacutet oumlnaacutelloacutenak definiaacuteloacute emberi teveacutekenyseacutegnek fo-
lyamatosan figyelnie kell egymaacutesra Ez a megfigyeleacutesi moacuted azonban nem a maacutesik
gyenge pontjainak felteacuterkeacutepezeacuteseacutere kell hogy iraacutenyuljon mint inkaacutebb arra hogy a sa-
jaacutet perspektiacutevaacutekboacutel szaacutermazoacute eredmeacutenyeit koumllcsoumlnoumlsen a maacutesik rendelkezeacuteseacutere bo-
csaacutessa (Jaspers 1990)
Ezek menteacuten haladva talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az eddig kifejtőnek vagy ka-
leidoszkoacutep moacutedszerűnek nevezett filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesunk meacuteg egy jelzővel kiegeacute-
sziacutethető ez pedig az alkalmazhatoacute boumllcselet
Sokak szaacutemaacutera talaacuten vitathatoacute az alaacutebbi aacutelliacutetaacutesunk a hermeneutikai koumlr aacutelta-
lunk javasolt szemeacutelyes jelenleacutetet igeacutenylő szoacutebeli kommunikaacutecioacutera eacutepuumllő bdquoeacuteletre
hiacutevoacuterdquo kiegeacutesziacuteteacutese akkor nyeri el a neki szaacutent helyet a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesok taacuterhaacute-
zaacuteban ha az itt megfogalmazott aacutelliacutetaacutesok fogalmi pontosiacutetaacutesok teljesen uacutej megkoumlze-
liacuteteacutesek akaacuter a tudomaacutenyos gyakorlat teruumlletein is alkalmazhatoacutekkaacute vaacutelnak
93
Ezen aacutelliacutetaacutesunk tehaacutet meggyőződeacutesuumlnk szerint oumlsszefeacuter valamennyi eddig ideacutezett eacutes
dialoacutegusba bevont filozoacutefus eacutes gondolkodoacute raacutenk hagyomaacutenyozott mondanivaloacutejaacuteval
Mint maacuter azt is toumlbb esetben a lehető legtoumlbb kontextusban igyekeztuumlnk felvaacutezolni
ennek a gyakorlatorientaacutelt boumllcseletnek a megvaloacutesiacutetaacutesa a Buddha aacuteltal megalapozott
filozoacutefia sajaacutetossaacutega a taniacutetaacutesa kezdeteacutetől (Tenzin 1999 Tenzin 2005a Fenner 1995)
Mint maacuter toumlbb iacutezben is utaltunk raacute a tudomaacutenyos eacuteletben napjainkban talaacuten
meacuteg szokatlan hogy a szemeacutelyes eacuteletszituaacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute tapasztalatok ilyen meacutely-
seacutegig bekeruumlljenek egy doktori disszertaacutecioacute mondanivaloacutejaacuteba Maacuter a ciacutemben is jelezni
kiacutevaacutentuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak felfedezeacutese a tudo-
maacutenyossaacuteg szikaacuteran objektiacutev toumlrekveacutesein tuacutelmutat Ezt bővebben kifejtettuumlk az eddigi
fejezetekben itt azeacutert hiacutevjuk fel erre uacutejra a figyelmet mert a soron koumlvetkező alfeje-
zetekben megjelenő ndash a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg aacuteltal maacuter megkritizaacutelt eacutes befogadott ndash
tanulmaacutenyok oacutehatatlanul hordoznak magukban egyfajta szemeacutelyes eacuterintettseacutegből fa-
kadoacute tapasztalati esszenciaacutekat89
Tehaacutet a maacuter szinteacuten emliacutetett soron koumlvetkező alfejezetek az uacutegynevezett tudo-
maacutenyos alkalmazhatoacutesaacutegi proacuteba elemei melyek egyuacutettal a funkcionaacutelis fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő emberekre vonatkozoacute szaacutemszerű adatokkal is szolgaacutelnak mindazok szaacute-
maacutera akik esetleg hiaacutenyoltaacutek az eacuterintettekre vonatkozoacute statisztikai kimutataacutesokat a
disszertaacutecioacuteboacutel Bemutatjaacutek tovaacutebbaacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg az akadaacutelymen-
tesiacutető ember a szimbiotikus ember eacutes az alkalmazkodoacute ember fogalmaink ndash a Kropot-
kin-i eacutertelemben vett ndash egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen segiacutető bdquoevoluacutecioacutes fejlődeacuteseacutetrdquo is Veacuteguumll
de nem utolsoacute sorban peacuteldaacutekat sorakoztatnak fel a toumlbbszoumlr emliacutetett filoszkoacutep gyakor-
lati alkalmazaacutesaacutera is
89 Megjegyezzuumlk hogy a multidimenzionaacutelis eacutes multidiszciplinaacuteris paradigmaacutek a jelen korunkban egyre
nagyobb teret hoacutediacutetanak maguknak szerte a vilaacutegon (Ropolyi 2016) Ehhez kapcsoloacutedoacutean a
fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny azon toumlrekveacuteseacutet eacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutet tartjuk iraacutenyadoacutenak mely szerint a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkről folytatott akaacuter tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes diskurzusok akkor
vaacutelnak hitelesseacute ha maguk az eacuterintettek a sajaacutet tapasztalataik integraacutelaacutesa reacuteveacuten is autentikus tagjaivaacute
vaacutelhatnak a vizsgaacuteloacutedoacutek koumlzoumlsseacutegeacutenek(Szauer 2010)
Ez a rendkiacutevuumll előremutatoacute toumlrekveacutes eacutes egyre inkaacutebb teret nyerő kutataacutesmoacutedszertani elem veacutelemeacutenyuumlnk
szerint toumlbb mint rokoniacutethatoacute peacuteldaacuteul az Epikteacutetoszroacutel iacutert gondolatainkkal mint ahogy a Jaspers-i
egzisztenciaacutel-filozoacutefiai gyakorlat sajaacutet eacutelmeacutenyvilaacutegot megkeruumllhetetlenneacute tevő klauzulaacuteival is
Heidegger hasonloacutean az emliacutetett gondolkodoacutekhoz kiemelkedően fontosnak tartja a szemeacutelyes
leacutetezeacutesből szaacutermazoacute tapasztalatok egybeveteacuteseacutet a toumlbbi taacutersunk hasonloacute eacutelmeacutenyeivel eacutes az abboacutel szuumllető
bdquovilaacutegkonstrukcioacutekkalrdquo
94
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja
Szoacutet kell ejtenuumlnk veacutegezetuumll a kutataacutesi szakasz soraacuten szerzett oktataacutesi tapasztalataink-
roacutel is melyeknek javareacutesze az utazaacutes vilaacutegaacutenak alap- eacutes mesterszintű szakemberkeacutep-
zeacuteseacuteből szaacutermazik Első iacutezben a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk klasszikusnak ne-
vezett megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjairoacutel ejtuumlnk paacuter szoacutet mely szorosan kapcsoloacutedik a fogyateacute-
kossaacutegtudomaacuteny maacuter emliacutetett toumlrekveacuteseacutehez Ezt egyszerűen bdquosemmit roacutelunk neacutelkuuml-
luumlnkrdquo gyakorlatnak nevezzuumlk90
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalomkoumlreacutenek taacutersadalmi beaacutegyazottsaacutegaacutet joacutel jellemzi ndash mint
arroacutel fentebb maacuter bővebben is iacutertunk eacutes ezt alaacutebb is megtesszuumlk uacutejabb fogalmi eacutes leacutet-
kontextusokba helyezve azt ndash hogy a teveacutekenyseacuteget az emberek koumlzel 100-a a fizi-
kai eacuteletkoumlrnyezetuumlnk aacutetalakiacutetaacutesaacuteval illetve annak szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel azonosiacutetja
Ami meacuteg enneacutel is eacuterdekesebb szaacutemunkra hogy a legtoumlbb esetben a mobilitaacutes koumlzle-
kedeacutes tehaacutet a mozgaacutes akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesakeacutent azonosiacutetja azt a taacutersadalom91
Nincs ez maacuteskeacutepp az utazaacutes vilaacutegaacuteban sem igaz erre vonatkozoacute empirikus ku-
tataacutest nem veacutegeztuumlnk az elmuacutelt koumlzel haacuterom eacutev oktatoacutei gyakorlata soraacuten Azonban a
Szauer neveacutehez fűződő tanulmaacuteny megaacutellapiacutetaacutesait visszaigazolva laacutettuk eacutes laacutetjuk a mai
napig is a kuumlloumlnboumlző felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben szerzett tapasztalataink alapjaacuten
Tovaacutebbi fontos elem ha maacuter a klasszikus megkoumlzeliacuteteacutest emliacutetettuumlk hogy a maacuter szinteacuten
egy maacutesik oumlsszefuumlggeacutesben meacutelyebben kifejtett fogyateacutekossaacuteg-eacutertelmezeacutes mennyire
oumlsszeforrt az akadaacutelymentesiacuteteacutes gyakorlataacuteval illetve annak elveivel (Szauer 2010)
Rendkiacutevuumll eacuterdekes funkcionaacutelisan fogyateacutekos oktatoacutekeacutent megfigyelni azt hogy a hall-
gatoacutesaacuteg mennyivel nyitottabban aacutell a fogyateacutekossaacuteg keacuterdeacuteseacutehez ha az manifeszt moacute-
don megjelenik szaacutemaacutera tovaacutebbaacute ha a keacuterdeacuteskoumlroumlkről egy sokkal szeacutelesebb spekt-
rumuacute keacutepet tudunk felvaacutezolni
Tovaacutebbaacute lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt arra hogy az aacuteltalunk alkotott uacutej fogalmak eacutes a
hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute ndash biacutezunk benne hogy nem hasznaacutelunk tuacutelzoacute jelzőt ndash szemleacutelet-
vaacuteltaacutesra lehetőseacuteget adoacute tartalmak bdquoteszteleacuteseacutererdquo mikoumlzben ezeket a fogalmakat eacutes
tartalmakat koumlruumlljaacutertuk kiacutevuumllről szemleacuteltuumlk majd beleacutejuumlk ereszkedtuumlnk92 Azt tudjuk
90 Eacutertelmezeacutesuumlnkben melyben termeacuteszetesen szerepet jaacutetszik az a speciaacutelis eacutelethelyzet melynek
koumlvetkezteacuteben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja mozgaacutesfogyateacutekossaacutega reacuteveacuten jaacuter-kel a heacutetkoumlznapokban Gondolunk itt
a koumlvetkezőkre a semmit roacutelunk neacutelkuumlluumlnk elve az nem kizaacuteroacutelag a doumlnteacuteshozatalok soraacuten kell hogy
eacuterveacutenyesuumlljoumln hanem az eacutelet valamennyi teruumlleteacutere kiterjeszthető Eacuteppen ezeacutert inkaacutebb ezt uacutegy nevezzuumlk
hogy amit csak lehet koumlzoumlsen valoacutesiacutetsuk meg 91 Laacutesd peacuteldaacuteul httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303) 92 Laacutesd Bergson (2012) eacutes Jaspers (1990)
95
biztosan kijelenteni hogy a hallgatoacutek az elveacutegzett peacuteldaacuteul projekttervezeacutesi feladatok
megvaloacutesiacutetaacutesa soraacuten rendkiacutevuumll rugalmasan eacutes nyitottan kezelteacutek a fogalmi spektrum-
bőviacuteteacutesek eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesimoacutedok hozadeacutekait Egy olyan mesterszakos szakdolgozat93
is szuumlletett a Budapesti Gazdasaacutegi Egyetemen melynek koumlzponti mondanivaloacuteja a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacutereacuteseacutenek vizsgaacute-
lataacutera foacutekuszaacutelt Arra is kitekintett peacuteldaacuteul hogy a szolgaacuteltatoacutei weboldalak akadaacutely-
mentesseacutegi taacutejeacutekoztatoacute szintje milyen meacuterteacutekű
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet e roumlvid gondolatsorral csupaacuten illusztraacutelni szerettuumlk volna
azt hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg eacuteletfilozoacutefiai termeacuteszetű megkoumlze-
liacuteteacutese alkalmazhatoacute a felsőoktataacutesi keacutepzeacutesek utazaacutestudomaacutenyi teruumlleteire Uacutegy laacutetjuk
ezen tuacutelmenően egyfajta kommunikaacutecioacutes alkalmazhatoacutesaacutegi proacutebaacuten is aacutetesett a kaleido-
szkoacutep vagy kifejteacutes-boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk Tudjuk hogy meacuteg az utunk elejeacuten jaacute-
runk de az utazaacutes tudomaacutenya mint egy joacutel felkeacuteszuumllt idegenvezető segiacutet bennuumlnket
abban hogy a filozoacutefiai ceacutelkitűzeacuteseinket legalaacutebb reacuteszben alaacute tudjuk taacutemasztani a gya-
korlatban
A soron koumlvetkező haacuterom fejezet a bevezeteacutesben emliacutetett utazaacutestudomaacutenyi
vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten papiacuterra vetett tanulmaacutenyok aacutetdogozott verzioacutein keresztuumll igyek-
szik bemutatni a boumllcseleti jellegű uacutej fogalmak gyakorlatba uumllteteacuteseacutenek evoluacutecioacutejaacutet
Az ismeacutetleacutesek tehaacutet itt meacuteg inkaacutebb előfordulnak Azonban azt is eacuterzeacutekeltetni igyek-
szuumlnk veluumlk hogy valoacutes uacutet- eacutes folyamatjelzők is raacutemutatva a fogalmi haacutetteacuter fokozatos
bővuumlleacuteseacutere is Ezt szolgaacutelja a tanulmaacutenyok időrendi sorrendben toumlrteacutenő szerepelteteacutese
Viszont jelezni kiacutevaacutenjuk ez csak kronoloacutegiai eacutes nem hierarchikus felsorolaacutes
93 Maacuter a Mező Nikoletta aacuteltal keacutesziacutetett diplomadolgozat ciacuteme is uacutegy gondoljuk magaacuteeacutert beszeacutel Az
informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az akadaacutelymentes turizmusban
96
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
Az ember sajaacutetos adottsaacutegainaacutel fogva nem csak passziacutev reacutesztvevője a termeacuteszet eacutes a
koumlzte zajloacute folyamatoknak hanem egyre nagyobb meacuterteacutekben (aacutet)alakiacutetoacuteja is azoknak
(Gehlen 1976) Gondoljunk csak arra hogy őseink egyik legmeghataacuterozoacutebb bdquotalaacutelmaacute-
nyaacutenakrdquo a kereket tartjuk melynek segiacutetseacutegeacutevel előszoumlr a terheik mozgataacutesa vaacutelt egy-
szerűbbeacute majd a domesztikaacutecioacute aacuteltal ndash az aacutellatok erejeacutenek igeacutenybeveacuteteleacutevel kiaknaacutez-
hatoacutevaacute vaacutelaacutesaacuteval ndash a megtett taacutevolsaacutegok is jelentősen noumlvekedtek
Iacutegy a gondolkodoacute ember felismerte sajaacutet biologikumaacuteboacutel eredő korlaacutetait eacutes akadaacutelyo-
zottsaacutegaacutet azokat igyekezett kognitiacutev keacutepesseacutegeinek segiacutetseacutegeacutevel aacutetleacutepni eacutes mentesiacute-
teni Manapsaacuteg ezt a teveacutekenyseacuteget akadaacutelymentesiacuteteacutesnek nevezzuumlk
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig
Az utazaacutes viszont eredendően a leacutetfenntartaacutes eacuterdekeacuteben kifejtett helyvaacuteltoztataacutesi
szuumlkseacutegszerűseacutegből napjainkra leginkaacutebb ndash de koumlzel sem kizaacuteroacutelagosan ndash eacutelmeacuteny-
szerző eacutes -generaacuteloacute teveacutekenyseacuteggeacute vaacutelt Mindez emocionaacutelis attitűdoumlkkel is kiegeacuteszuumll
az utazoacutek kifejezett toumlrekveacutese egy boldogabb a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő aacutellapot leacutetreho-
zaacutesa megeacuteleacutese (Michalkoacute 2010)
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek
A helyvaacuteltoztataacutes uacutej dimenzioacutejaacutenak kialakulaacutesaacuteval a reacutesztvevők szaacutemaacutenak drasztikus
emelkedeacutese prognosztizaacutelhatoacute volt Michalkoacute (2011) szerint eacutes ebből kifolyoacutelag az eacutel-
meacutenyszerzeacutesre vaacutegyoacute szaacutezmillioacutek koumlzoumltt megjelentek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacute-
lyek is
Mint az alaacutebbi aacutebraacuten majd laacutethatjuk a magyarorszaacutegi oumlsszlakossaacuteg koumlzel 5-aacutet teszi
ki a fogyateacutekos emberek taacutersadalmi csoportja A nemzetkoumlzi szakirodalom tovaacutebbaacute a
vonatkozoacute ENSZ eacutes Unioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutesi ajaacutenlaacutesok illetve direktiacutevaacutek a 65 eacutev fe-
lettieket a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkkel egy bdquohalmazbardquo tartozoacutekeacutent jeleniacutetik meg
Elgondolkodtatoacute hogy a kismamaacutek eacutes csecsemőiket gondozoacute nevelő csalaacuted-
tagok vagy az aacutetmenetileg szinteacuten bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesre szoruloacuterdquo ndash betegseacuteg vagy tra-
uma aacuteltal eacuterintetteacute vaacutelt ndash embertaacutersaink csak marginaacutelisan jelennek meg a fenti jogi
97
szabaacutelyozaacutesokban A fogyateacutekossaacuteg előfordulaacutesaacutenak tekinteteacuteben hazaacutenk a vilaacutegaacutetlag-
nak megfelelő saacutevban helyezkedik el (2aacutebra)
2 aacutebra A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
Infoszolg2011 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Piktogram thenounproject
A nemzetkoumlzi statisztikaacutek a vaacuterhatoacute bdquofogyateacutekossaacuteg aacuteltal eacuterintettrdquo utazaacutesok tekinteteacute-
ben a koumlvetkezőket mutatjaacutek (3aacutebra)
3 aacutebra A fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes-megvaloacutesulaacutesai
Infoszolg Enterprise amp Industry Magazine 20142 piktogram thenounproject
98
Tehaacutet mint laacutethatoacute az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa aacuteltal jelentősen noumlvekedni
fog az arra bdquoraacuteszoruloacuterdquo utazoacutek szaacutema euroacutepai viszonylatban Nem nagy mereacuteszseacuteg ki-
jelenteni ez valamennyi fogadoacute orszaacuteg tekinteteacuteben igaz lehet tekintet neacutelkuumll annak
kontinensbeacuteli elhelyezkedeacuteseacutere
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny jelenlegi aacutellaacutespontja szerint a fogyateacutekossaacuteggal
eacutelők laacutethatatlansaacutegaacutenak egyik oka a taacutersadalmi koumlrnyezet akadaacutelyokkal teli volta
(Koumlnczei 2015) A gondolatmenet a koumlvetkezők menteacuten vaacutelik vilaacutegossaacute a szaktudo-
maacuteny aacutelliacutetaacutesa miszerint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek azaacuteltal szenvednek ndash a leg-
toumlbb esetben maradandoacute ndash haacutetraacutenyokat bdquoeacuteprdquo taacutersaikhoz keacutepest hogy a jelenkori taacutersa-
dalmi szerveződeacutesek csak reacuteszben keacutepesek a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutellyel hoz-
zaacutefeacuterhető eacutes biztonsaacutegosan hasznaacutelhatoacute koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera Ezen aacutelliacutetaacutesok hal-
maza csak reacuteszigazsaacutegokat tartalmaz a hiaacutetusok kitoumllteacuteseacutere a fejezet maacutesodik reacuteszeacuteben
teszek kiacuteseacuterletet A turizmus teacuternyereacutese a laacutethatatlansaacutegi faktor ellen is hat mint ahogy
a szociokulturaacutelis koumlrnyezet minden teruumlleteacutere kiterjedő pozitiacutev hataacutesokat is generaacutel
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes
sziacutenesiacuteteacutesuumlkről
A heacutetkoumlznapi kommunikaacutecioacute szintjein aacuteltalaacuteban az emberek ha az akadaacutelymentesiacuteteacutes
szoacuteba keruumll akkor javareacuteszt a mozgaacutesfogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera kialakiacutetott raacutem-
paacutekra asszociaacutelnak az esetek kis szaacutezaleacutekaacuteban a bdquoberregőrdquo gyalogaacutetkelőhelyeket em-
liacutetik (Szauer 2010)
Enneacutel azeacutert joacuteval toumlbbről van szoacute mint ahogy a maacuter ideacutezett Koumlnczei gondolatboacutel is
kiolvashatoacute Egy olyan komplex egyeacuteni eacutes koumlzoumlsseacutegi teveacutekenyseacuteghaacuteloacute rajzoloacutedik ki
melynek csomoacutepontjain kell hogy kikristaacutelyosodjon egy mindannyiunk szaacutemaacutera ndash le-
hetőseacuteg szerint koumlzvetlen eacutes folyamatos kuumllső segiacutetseacuteg neacutelkuumll ndash hasznaacutelhatoacute em-
beri(bb) koumlrnyezet Termeacuteszetesen a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szituaacutecioacutek zavartalan
hasznaacutelataacutenak kialakiacutetaacutesa valoacuteban fontos eleme ennek az oumlsszetett folyamatnak de
koumlzel sem kizaacuteroacutelagos prioritaacutest eacutelvez
Az ENSZ bdquoA fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek jogainak eacutes lehetőseacutegeinek bizto-
siacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute egyezmeacutenyeacutebenrdquo94 toumlrekszik az akadaacutelymentesiacuteteacutes tekinteteacuteben is ho-
lisztikus eacutes nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy transzdiszciplinaacuteris megkoumlzeliacuteteacutesre S hogy a
94 Hazaacutenkban a 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv aacuteltal integraacuteloacutedott a jogrenduumlnkbe
99
gyakorlatban is megvaloacutesulhasson mindez oumlsztoumlkeacutelni kell a ratifikaacuteloacute orszaacutegok doumln-
teacuteshozoacuteit civil aktivistaacuteit tudoacutesait stb ezen a teacuteren
A turizmus tudomaacutenya eacutes valamennyi eacuterintett szakember ezaacuteltal mintegy meg-
hiacutevaacutest kapott abba a koumlrbe melynek koumlzoumlsen vaacutellalt feladata tuacutelmutat a foumlld lakossaacute-
gaacutenak 5-6-aacutet95 kitevő eacuterintett emberek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek esetuumlnkben eacutelmeacutenyszer-
zeacuteseacutenek javiacutetaacutesaacuten eacutes annak lehetőveacute teacuteteleacuten Oumlnmagaacuteban a maacuter emliacutetett 5-6-os po-
pulaacutecioacutes raacuteta is elkeacutepesztő szaacutemot jelent de ha belegondolunk azon egyszerű teacutenybe
hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember aacutellandoacute segiacutetseacutegre szorul
ezt a szaacutemot minimum megduplaacutezhatjuk
Most azonban nyissuk nagyobbra felteacuterkeacutepező tudatunkat Az utazaacutes eacutes utazaacutes-
szervezeacutes vilaacutegaacuteban eacuteppuacutegy mint a mindennapokban egyre toumlbb eacutes toumlbb informaacutecioacute
vesz koumlruumll bennuumlnket mi toumlbb egy eacutelmeacutenyszerző roumlvidke kiraacutendulaacutes megszervezeacutese
lassan elkeacutepzelhetetlen az eacuteletuumlnk reacuteszeacutet keacutepező infokommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk hasz-
naacutelata neacutelkuumll
Maacutera termeacuteszetesseacute vaacutelt peacuteldaacuteul a szaacutellaacutes- vagy eacutetteremfoglalaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa egyet-
len valoacutes emberi kommunikaacutecioacutes aktus veacuteghezvitele neacutelkuumll Tehaacutet az online foglalaacute-
sok eseteacuteben peacuteldaacuteul az algoritmus bdquobeszeacutelrdquo a szolgaacuteltataacutest megrendelővel Ez ameny-
nyire oumlrvendetes ndash hiszen akaacuter akadaacutelymentesiacutetőnek is nevezhető eacutes fejlődeacuteskeacutent defi-
niaacutelhatoacute ndash legalaacutebb annyi akadaacutelyt is teremt Ebből az aspektusboacutel neacutezve kirajzoloacutedik
egy horizontaacutelis eacutes egy vertikaacutelis bdquoesemeacutenyhorizontrdquo-bővuumlleacutese az akadaacutelymentesiacuteteacutes
fogalmaacutenak ami ezaacuteltal vaacutelhat akadaacutelymentesseacuteggeacute
Az utazoacutek szaacutemaacutenak aacuteltalaacutenos eacutes robbanaacutesszerű noumlvekedeacutese az akadaacutelyok gaacute-
tak szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel is egyuumltt jaacuter A heacutetkoumlznapi eacutelet reacuteszeacuteveacute vaacutelnak az utazoacutek
ami akaacuter zavaroacute is lehet gondoljunk peacuteldaacuteul a buliturizmus robbanaacutesszerű elterjedeacute-
seacutere Budapest belvaacuterosaacutenak bizonyos keruumlleteiben Ezt a folyamatot Michalkoacute
(Michalkoacute Raacutetz 2019) magyarul bdquototaacutelis turizmusnakrdquo nevezi tőle aacutetveacuteve a fogalom-
alkotaacutes Ariadneacute fonalaacutet az akadaacutelymentesseacuteg is totaacutelissaacute kell hogy vaacuteljon neacutehaacuteny
eacuteven beluumll a szolgaacuteltatoacutek kiacutenaacutelataacuteban ezaacuteltal a nem akadaacutelymentesseacutegnek kell szuumlk-
seacutegszerűen megjelennie
95 Az alaacutebbi hivatkozaacuteson keresztuumll taacutejeacutekozoacutedhatunk erről reacuteszletesebben illetve arroacutel is
informaacutecioacutekhoz juthatunk hogy mieacutert is bdquocsaloacutekardquo a hazai nagyaraacutenyuacute csoumlkkeneacutes ebben a szegmensben
Forraacutes httpscuttlyky6U6pC (Megtekintve 20200303)
100
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg
Haladjunk tovaacutebb az inkaacutebb a cyberteacuterbe keruumllő bdquoperszonaacutelis utazaacutesszervezeacutesrdquo szuper-
sztraacutedaacuteja menteacuten96 Az magaacutetoacutel eacutertetődő ndash legalaacutebb is anyabolygoacutenk neacutemely reacutegioacutejaacute-
ban ndash hogy az internetes feluumlletek minden fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember szaacutemaacutera fuumlg-
getlenuumll annak milyenseacutegeacutetől eleacuterhetőek koumlnnyen kezelhetőek eacutes eacuterthetőek legyenek
Az infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek
kizaacuteroacutelagos eacuterdekeacuteből eacutes igeacutenyeacuteből fakad Az időskoruacuteak vagy a kisgyermekkel utazoacutek
egyaraacutent kellő biztonsaacuteggal kell tudjanak navigaacutelni ezeken a feluumlleteken Banaacutelisnak
tűnhet a kijelenteacutes miszerint minden ember elvaacuteraacutesa maacutes eacutes maacutes de az koumlnnyen be-
laacutethatoacute hogy sokan vagyunk akik az aacuteltalaacutenossaacutegokon tuacutel valoacuteban maacutes igeacutenyekkel eacutes
ezzel oumlsszefuumlggeacutesben maacutes lehetőseacutegekkel biacuterunk (Kahneman 2013)
A fentiekből maacuter kiolvashatoacute az hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes folyamata koumlzel sem csu-
paacuten technoloacutegiai eacutes materiaacutelis siacutekra korlaacutetozoacutedik Eacuterdemes belegondolni hogy ez a
folyamat a bioloacutegiai sajaacutetossaacutegokon tuacutel kognitiacutev eacutes emocionaacutelis teruumlletekből is ered
Oumlnmagaacuteban a hozzaacutefeacuterhető koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute szaacutendeacutek szaacutermazhat az
emberek iraacutenti empaacutetia eacuterzeacutesvilaacutegaacuteboacutel de ugyaniacutegy egyfajta megteacuteruumllő uumlzleti befekte-
teacutes szikaacuteran logikus gazdasaacutegi aspektusaacuteboacutel is
Mindkeacutet esetben sok-sok ember egyuumlttműkoumldeacuteseacutere van szuumlkseacuteg az elhataacuterozott vaacuteltoz-
tataacutesok aacutetalakiacutetaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera Ez a taacutersadalmi egyuumlttműkoumldeacutesi modell vezet el
bennuumlnket egy sokkal meacutelyebb reacuteteg feltaacuteraacutesaacutehoz az akadaacutelymentesiacutető emberi teveacute-
kenyseacuteg teljesebb megeacuterteacutese feleacute
Akaacuter a koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes akaacuter az uumlzleti befekteteacutesek vilaacutega felől koumlzeliacutetuumlnk koumlz-
ponti teacutemaacutenkhoz megkeruumllhetetlen feltenni a keacuterdeacutest hogy kizaacuteroacutelag a fogyateacutekos
emberek eacutes hozzaacutetartozoacuteik bdquobeluumlgyerdquo-e az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa
Mint ahogy azt Schumacher (1996) is megfogalmazza a fenntarthatoacute taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi fejlődeacutes maacutera elengedhetetlen gondolati haacutettereacutet kell hogy keacutepezze a lehető
legtoumlbb embertaacutersunk szaacutemaacutera eleacuterhető ndash az anyagi javak megszerzeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet
megteremtő munkafolyamaton tuacutelmutatoacute ndash belső eacuterteacuteket is teremtő teveacutekenyseacutegnek eacutes
eacutelmeacutenyszerzeacutesi lehetőseacutegnek is Ebből koumlvetkezik peacuteldaacuteul a munkafolyamatok lehető-
seacuteg szerinti totaacutelis akadaacutelymentesiacuteteacutese melyre remek lehetőseacutegeket nyuacutejt a turizmus
96 Hely hiaacutenyaacuteban erre a bdquoklasszikusrdquo komplex akadaacutelymentesiacuteteacutesi igeacutenyű teruumlletre foacutekuszaacutelunk
101
egyre bővuumllő haacutetorszaacutega Iacutegy maacuteris nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a nyolcvanas kilencve-
nes eacutevek eseacutelyegyenlőseacuteg-koumlzpontuacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet szuumlkseacutegszerűen meg kell ha-
ladnunk egy aacuteltalam szintkiegyenliacutetőnek nevezett teveacutekenyseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal
Ez a skandinaacutev orszaacutegok gyakorlataacuteban maacutera mindennapossaacute vaacutelt a leacutenyege
pedig a koumlvetkező olyan taacutersadalmi szociaacutelis oktataacutesi eacutepiacutetett koumlrnyezeti stb felteacutetel-
rendszert kell leacutetrehozni fenntartani eacutes fejleszteni ahol minden ember maximalizaacutelni
tudja a benne rejlő pontencialitaacutesokat (Adler 1998) Ez nem elsősorban a szaacutemaacutera tett
koumlnnyiacuteteacutesek kedvezmeacutenyek eacutes feacutelretekinteacutesek stb aacuteltal eacuterhető el hanem peacuteldaacuteul az
utazaacutesi felteacutetelek ilyen moacutedon toumlrteacutenő kialakiacutetaacutesaacuteval ami oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi a
mindenki aacuteltal megvaloacutesiacutethatoacute akadaacutelytalan bdquooumlnerősrdquo hasznaacutelatot Tehaacutet maacuter műkouml-
dőkeacutepes ndash igaz nem hibaacutetlan ndash gyakorlati peacutelda is rendelkezeacutesuumlnkre aacutell a totaacutelis aka-
daacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak akadaacutelyokkal teli kitaposandoacute oumlsveacutenyeacuten
Iacutegy biacutezhatunk benne hogy a joumlvő turisztikai szakemberei szaacutemaacutera evidenciaacutevaacute
vaacutelik nem csak a leacutetezeacutes valamennyi dimenzioacutejaacutera kiterjedő ndash maacutera alapvető szuumlkseacuteg-
letteacute vaacutelt ndash eacutelmeacutenyszerzeacutesi utazoacutei igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutenek a megszervezeacutese eacutes bizton-
saacutegos lebonyoliacutetaacutesa hanem teveacutekenyseacuteguumlk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacuteveacute vaacutelik az akadaacutely-
mentesiacutető gondolkodaacutes is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a maacuter emliacutetett totaacutelis turizmus a turisztikai termeacutekek taacuterhaacutezaacutet
ne szakiacutetsa szeacutet szuumlkseacutegesseacute vaacutelik az utazaacutes diszcipliacutenaacutejaacutenak tovaacutebbi spektraacutelis kiter-
jeszteacutese Hasonloacutean a Deleuze-i leacutetszerveződeacutesi modellhez mely nem egy koumlzpontboacutel
szeacutetaacutegazoacute szerveződeacutesi struktuacuterakeacutent hanem inkaacutebb egy szaacutemtalan csomoacutepontboacutel aacutelloacute
haacuteloacutezatkeacutent eacutertelmezi peacuteldaacuteul a taacutersadalmi a tudomaacutenyos eacutes a boumllcseleti folyamatok
szerveződeacuteseacutet (Deleuze 1988)
Ahhoz hogy a fentiekben vaacutezolt turisztikai termeacutekszemleacutelet ne csak uumlres gon-
dolatok sziacutenes halmaza legyen a koumlvetkező reacutesz kiacutevaacuten gondolati taacutempontokat vagy
ha uacutegy tetszik filozoacutefiai akadaacutelymentesiacutető de meacuteg inkaacutebb akadaacutelymentesseacutegi eszmeacute-
ket is magaacuteban foglaloacute tartalmakat nyuacutejtani
102
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve
Mint a fejezet bevezeteacuteseacuteben maacuter emliacuteteacutesre keruumllt az utazaacutes mint napjainkban első-
sorban eacutelmeacutenyszerző teveacutekenyseacuteg gyoumlkerei az ember eacutes az emberiseacuteg kialakulaacutesaacutenak
koraacuteboacutel erednek Ami őseink szaacutemaacutera a tuacuteleacuteleacuteseacutert zajloacute szakadatlan kuumlzdelem eszkoumlze
volt maacutera a szabadidő eltoumllteacuteseacutenek egyik elengedhetetlen eszkoumlzeacuteveacute alakult aacutet
Hasonloacute folyamat jaacutetszoacutedott le az emberek aacuteltal keacutesziacutetett eszkoumlzoumlk eseteacuteben gondol-
junk itt a kereacutek feltalaacutelaacutesaacutenak kardinaacutelis jelentőseacutegeacutere peacuteldaacuteul Ez amellett hogy je-
lentős segiacutetseacuteget nyuacutejtott az eacutelelmiszerek hasznaacutelati taacutergyak stb koumlnnyebb mozgataacute-
saacutera nagyobb teruumlletek bejaacuteraacutesaacutet is lehetőveacute tette a vaacutendorloacute ősoumlk szaacutemaacutera A segiacutetseacute-
get nem kizaacuteroacutelag a technikai eszkoumlzoumlk praktikus hasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteban eacuterthetjuumlk ha-
nem a megalkotaacutesukhoz vezető kognitiacutev fejlődeacutesben is melyek aacuteltal őseink a fejlődeacutes
uacutetjait szaacutemunkra kitapostaacutek Ebből egyszerűen az is koumlvetkezik hogy a homo sapiens
nem csak gondolkodoacute a vilaacutegba eacutes termeacuteszetbe bdquobelekoacutestoloacuterdquo hanem akadaacutelymente-
siacutető leacutenynek is tekinthető
E nagyon roumlvid antropoloacutegiai kitekinteacutes utaacuten forduljunk az eacutelet- eacutes egziszten-
ciaacutelfilozoacutefia eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesvilaacutega feleacute
Az aacuteltalunk emliacutetett eacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező filozoacutefiai
megkoumlzeliacuteteacutesek elsődleges feladata ndash Jaspers nyomdokain haladva ndash nem a vilaacuteg tel-
jesseacutegeacutenek megismereacutese hanem annak felteacuterkeacutepezeacutese hogy a folyamatosan vaacuteltozoacute
leacutet mikeacutent mutatkozik meg a benne eacutes a vele eacutelő ember szaacutemaacutera (Jaspers 2000 2008)
A Jaspers-i gondolat akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak jelmondata is lehetne hiszen raacutemu-
tat annak aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a benne rejlő egyeacuteni eacutes taacutersadalmi potencialitaacutesok ki-
meriacutethetetlen taacuterhaacutezaacutera
Korunkban amikor az utazaacutes maacuter szinte leacutetszuumlkseacutegletteacute vaacutelt azaz egy olyan teveacutekeny-
seacuteggeacute amely akaacuter hatalmas taacutevolsaacutegok aacutetszeleacutese aacuteltal az aacutellandoacute mozgaacutesban leveacutest
szolgaacutelja eacutes demonstraacutelja aacutelliacutethatjuk hogy a toumlmegjelenseacuteg formaacutejaacutet oumllti
Az utazaacutesok doumlntő haacutenyada a statisztikai adatok tanulsaacutega szerint szabadidő eltoumllteacutesi
szaacutendeacutekoltsaacuteguacute Eacuterdemes szakemberkeacutent belegondolnunk abba keacutepesek vagyunk-e az
egyre nagyobb szaacutemban jelenleacutevő turistaacutek szaacutemaacutera valoacuteban eacutelmeacutenyduacutes termeacutekpalettaacutet
oumlsszeaacutelliacutetani Eacutelmeacuteny alatt az eacuteletfilozoacutefusok olyan interakcioacutekat esemeacutenyeket eacutes
eacuteletszituaacutecioacutekat eacutertenek melyek a leacutetezeacutes mindennapos teveacutekenyseacutegeinek koumlreacuteből idő-
legesen keacutepesek kiemelni a benne szereplő embereket eacutes olyan benyomaacutesok kognitiacutev
eacutes emocionaacutelis bdquomegeacuteleacutesekrdquo reacuteszeseiveacute tenni őket melyek aacuteltal a vilaacutegunkroacutel alkotott
103
keacutepuumlk sziacutenesebbeacute bdquomeacutelyebbeacuterdquo vaacutelik Ez a folyamat hasonlatos ahhoz amit Eliade a
vallaacutesos uumlnnepek a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő magasabb szintű aacuteteacuteleacutese kapcsaacuten fejt ki a
szent eacutes a profaacuten eacuteleteacutelmeacuteny tekinteteacuteben (Eliade 2009)
Az ember immaacuteron az akadaacutelymentesiacuteteacutesi keacutepesseacutege reacuteveacuten a Foumlld fizikai tereacute-
ben rendkiacutevuumll roumlvid idő alatt keacutepes nagy taacutevolsaacutegokat megtenni Azonban a reacutegen vaacute-
gyott repuumlleacutesi keacutepesseacuteg mindennapossaacute vaacutelaacutesaacuteval sem keacutepes kieleacutegiacuteteni az ősidők oacuteta
benne munkaacuteloacute kiacutevaacutencsisaacutegaacutet eacutes vaacutegyvilaacutegaacutet Az eacutelmeacutenyek folyamatosan bővuumllő taacuter-
haacuteza mintha eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltana ki a fentebb emliacutetett eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyre
vetiacutetve
Az ember mint akadaacutelymentesiacutető leacuteny ekkeacuteppen is keacutenytelen szembesuumllni azon fo-
gyateacutekossaacutegaacuteval mely a veacutegesseacutegeacuteből eacutes az eacutelet kieleacutegiacutetetlen voltaacuteboacutel egyaraacutent fakad
Ez magyaraacutezhatoacute a totaacutelis turizmus eljoumlveteleacutevel de talaacuten azzal is hogy nem meacutelyiacute-
tettuumlk el kellőkeacuteppen a tudaacutesunkat a belső mozgatoacuterugoacuteink ismerete tekinteteacuteben Eb-
ben nekuumlnk szakembereknek ndash eacuterkezzuumlnk a szaktudomaacutenyok vagy a filozoacutefia teruumlle-
teacuteről ndash megkeruumllhetetlen felelőseacuteguumlnk van tudvaacuten hogy a termeacutekek melyeket kiacutenaacute-
lunk csak reacuteszben tudjaacutek kieleacutegiacuteteni az utazoacutei igeacutenyek teljes palettaacutejaacutet Ebben ismeacutet
csak segiacutetseacuteguumlnkre lehet az eacuteletfilozoacutefusok eacutevezredekre visszanyuacuteloacute tudaacutesa mely
koumlzel sem korlaacutetozoacutedik az oumlreg kontinensuumlnkre eacutes Eacuteszak-Amerikaacutera
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel
Mint maacuter utaltunk raacute az utazoacutek a heacutetkoumlznapjaik bdquotaposoacutemalmaacuteboacutelrdquo fizikailag is kileacutep-
nek egyre nagyobb szaacutemban szaacutemukra teljesen idegen kultuacuteraacutekkal keruumllnek aktiacutev kap-
csolatba Ez első hallaacutesra akaacuter elő is segiacutethetneacute a felvilaacutegosodaacutes egyik alapeszmeacutenyeacutet
a neacutepek beacutekeacutes egymaacutes mellett eacuteleacutese ideaacuteljaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutet
Azonban a heacutetkoumlznapokban ndash eacutertve ez alatt az utazaacutes vilaacutegaacutenak mindennapjait ndash azt is
tapasztaljuk hogy az elkeacutepesztő embertoumlmeg megjeleneacutese a vilaacuteg legkuumlloumlnboumlzőbb taacute-
jain nem csak a maacuter oly sokszor emliacutetett valoacutes eacutelmeacutenyszerzeacutest teszik lehetetlenneacute de
magukat a laacutetnivaloacutekat is olyan eroacutezioacutes nyomaacutesnak teszik ki mely joacutecskaacuten vetekszik
az idő vasfogaacuteval
Immaacuteron tehaacutet nem csak az utazaacutes folyamataacutenak akadaacutelyait kell minden eacuterintett
szaacutemaacutera elhaacuteriacutetani hanem maga a turisztikai teveacutekenyseacuteg kvaacutezi a turizmus teremti
meg a sajaacutet akadaacutelyait Peacuteldaacuteul a repuumllőterek terheltseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacutevel a koumlrnyező
104
teruumlletek infrastruktuacuteraacutejaacutera nehezedő nyomaacutes sok esetben a koumlzoumlsseacutegi koumlzlekedeacutes heacutet-
koumlznapi hasznaacutelataacutet is megneheziacuteti vagy akaacuter ellehetetleniacuteti azt Ezek okaacuten a totaacutelis
akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejabb erős gyakorlati szuumlkseacutegszerűseacuteggel megerősiacutetve keacuter magaacutenak
leacutetjogosultsaacutegot S itt maacuter koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes segiacutetőik mozgaacutesaacutenak
eligazodaacutesaacutenak stb tereacuteben mozgunk
Az akadaacutelyok mint laacutethatoacute folyamatosan uacutejratermelik oumlnmagukat paradox
moacutedon eacuteppen az ember akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek egyik eredmeacutenyekeacuteppen
(Adler 1998) Baacutermennyire is robbanaacutesszerű a turizmus fejlődeacutese vilaacutegszerte az utazaacutes
iraacutenti igeacuteny is egyfajta korlaacutet tekintve hogy a megvaloacutesulaacuteshoz szuumlkseacuteges anyagi erő-
forraacutesok tudati gaacutetak (eacutertve itt az egyre sokasodoacute rizikoacutefaktoroktoacutel terrorizmustoacutel
betegseacutegektől informaacutecioacutehiaacutenytoacutel ndash torzulaacutestoacutel vagy az akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenyaacutetoacutel
valoacute veacutelt vagy reaacutelis feacutelelmek) előteremteacutese vagy lekuumlzdeacutese nem annyira magaacutetoacutel eacuter-
tetődő folyamat
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega
A modernkori eacuteletfilozoacutefia ndash hasonloacutean az indiai Naacutegaacuterdzsuna neveacutevel feacutemjelzett uumlres-
seacutegfilozoacutefiai iskola taniacutetaacutesaihoz mely szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetez-
hetnek ezeacutert semmi sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok uumlresseacutegtermeacuteszetűek ndash a szub-
jektum eacutes az objektum laacutetszoacutelagos kettősseacutegeacutenek feloldaacutesaiban laacutetja egy kiegyensuacute-
lyozott eacuteletet eacutelni tudoacute ember keacutepeacutenek lehetőseacutegeacutet
Fontos laacutetni hogy a Jaspers aacuteltal lebegőnek nevezett tudataacutellapot ami a tapasz-
talatszerzeacutesre eacutes a koumlrnyezetuumlnkkel veacutegzett folyamatos interakcioacutekra utal egyuacutettal tuacutel
is leacutep ezeknek az interakcioacuteknak aacuteltalaacutenosan vagy akaacuter tudomaacutenyosan vizsgaacutelt moacuted-
jain eacutes megaacutellapiacutetaacutesain Mintegy oumlnmaga reacuteszeacuteveacute teacuteve az eacutelmeacutenyeket eacutes tapasztalato-
kat ezekben eacutes ezekkel egyuumltt lebeg minden koumltoumlttseacutegektől mentes felfedezőjekeacutent a
vilaacutegaacutenak (Jaspers 1998 p 50) Ez a szemleacutelet veacutelemeacutenyuumlnk szerint alkalmazhatoacute a
turisztikai termeacutekek tartalmasabbaacute teacuteteleacutenek szempontjaacuteboacutel meacutegpedig az idegenfor-
galmi laacutetvaacutenyossaacutegok tematikus csomagokba rendezeacuteseacutenek szempontjai koumlzoumltt esetle-
gesen megjeleniacutethető bdquokoumlzoumlsseacutegi toumlrteacuteneti esemeacutenyekre emleacutekeztető ndash akaacuter szemeacutelyre
is szabott ndash programelemek kidolgozaacutesa eacutes hangsuacutelyozaacutesa aacuteltal
Gyakran egysiacutekuacutenak mutatjaacutek be az egzisztenciafilozoacutefia ezen bdquoeacuteletmegismerőrdquo fogal-
maacutet melyet csak eacutes kizaacuteroacutelag egy elmeacuten beluumlli utazaacuteskeacutent prezentaacutelnak ami csak ke-
veseknek adatik meg (Jaspers 1998) Holott koumlzel sem erről van szoacute Jaspers Heideg-
ger eacutes Deleuze is a vilaacuteg fizikai tereacuteben toumlrteacutenő folyamatos jelenleacutetet eligazodaacutest eacutes
105
eacuteleteacutelmeacutenyek jelenben toumlrteacutenő megeacuteleacuteseacutet ugyanuacutegy a kiteljesedeacutes eacutes a helyes oumlnrefle-
xioacute leacutetrejoumltteacutenek egyik felteacutetelhalmazakeacutent hataacuterozzaacutek meg
A maacuter emliacutetett szubjektum (utazoacute utazni vaacutegyoacute ember) eacutes az objektum (vilaacuteg
termeacuteszet eacutes az embertaacutersak kulturaacutelis koumlzegei) laacutetszoacutelagos dualitaacutesa belső eacutes kuumllső
feszuumlltseacutegek forraacutesa is a belső vilaacutegunk keacutepei eacutes a kuumllvilaacuteg toumlrteacuteneacutesei ugyanis ritkaacuten
keruumllnek oumlsszhangba Ennek feloldaacutesaacutera tehet kiacuteseacuterletet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa eacutes az
aacuteltala generaacutelt eacutelmeacutenyek sokasaacutega A vilaacutegroacutel alkotott ndash sok esetben maacutesodlagos for-
raacutesokra taacutemaszkodoacute ndash elkeacutepzeleacuteseink a valoacutes tapasztalatok aacuteltal leacuteteacutelmeacutenyekkeacute vaacutelhat-
nak Ez a jaspersi gondolati haacutezakat szelenceacuteket eacutes tokokat (Gehaumluse) mintegy fel-
toumlrő leacuteteacutelmeacutennyel rokoniacutethatoacute mely egy olyan folyamatra mutat raacute ami aacuteltal az em-
beri tudat kettősseacuteg-tapasztalaacutesa ndash leacutetezik az eacuten eacutes a mi eacuten eacutes a vilaacuteg ndash is feloldhatoacute
de legalaacutebbis időlegesen bdquofelfuumlggeszthetőrdquo (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141) Ese-
tuumlnkben ez a turista megvaloacutesuloacute utazaacutesa az oumltlet megszuumlleteacuteseacutetől a hazaeacuterkezeacutesig be-
zaacuteroacutelag
Az utazni vaacutegyoacute ember tehaacutet sokkal inkaacutebb egy oumlnmagaacutet eacutes a vilaacutegot egyaraacutent
megismerni felteacuterkeacutepezni igyekvő leacuteny meacuteg akkor is ha ennek a keacuteszteteacutesnek sok
esetben nincs tudataacuteban Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy akadaacutelymentesiacutető komplex fo-
lyamat nagyon is joacutel megfigyelhető eacutes leiacuterhatoacute reacutesze
Ebben kell hogy segiacutetseacuteget nyuacutejtsanak a turizmus teruumlleteacuten dolgozoacute szakemberek is
Iacutegy hozzaacutejaacuterulva nem csak az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutehez hanem az ember
szenvedeacutesteli ezeacutert ki nem eleacutegiacutető leacutetezeacuteseacutenek okaacuten kialakuloacute ndash mindannyiunkban
benne rejlő ndash hiaacutetusok eacutes akadaacutelyok felismereacuteseacutehez (Farkas 2017) Az aacuteltaluk kiacutenaacutelt
termeacutekek mint gyoacutegyiacuter is hozzaacutejaacuterulhatnak a koumlzoumls fogyateacutekossaacutegaink aacutetmeneti bdquoke-
zeleacuteseacutehezrdquo
A leiacutertak laacutetaacutesmoacutedot szeacutelesiacutető szaacutendeacutekoltsaacutegaacutenak mintegy eszenciaacutejakeacutent aacutell-
jon itt Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacutereacutenek97 kettő versszaka Veacutegh Joacutezsef fordiacutetaacutesaacuteban
(Veacutegh 2009 p 105) Ahol a koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlk jeleniacuteti meg a taacutevolboacutel oumlnmagaacutetoacutel le-
begni laacutetszoacute tűzkarikaacutet melyhez ha koumlzelebb mereacuteszkeduumlnk az eacutejszakaacuteban akkor
doumlbbenuumlnk raacute hogy gyermekek poumlrgetnek egy paraacutezsloacute veacutegű fadarabot (Farkas 2017)
Biacutezom benne iacutegy leszuumlnk az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
97 Az indiai filozoacutefus vilaacutegi buddhista gyakorloacutek szaacutemaacutera iacutert filozoacutefiai tartalmuacute uacutetmutatoacute
versgyűjtemeacutenyeacutenek neve (Feheacuter 1997)
106
nagyon is mindannyiunkra jellemző eacutes leacutenyuumlnkből eredő fogalmaival melyek első pil-
lantaacutesra akaacuter reacutemisztőnek is tűntek
Ez a haacuterom uacutet egymaacutestoacutel fuumlggő ok eacutes okozat
Kezdet koumlzeacutep eacutes veacuteg neacutelkuumll
A koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlkhoumlz hasonloacutean
Poumlrgeti a leacutetforgatag kerekeacutet
Mert az eacutenkeacutep nem aacutellhat oumlssze sem magaacuteboacutel
Sem maacutesboacutel sem mindkettőből
Eacutes a haacuterom időből sem ezeacutert vele egyuumltt
Megszűnik a tett s leacutetesuumlleacutes is (Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacuter 130-37)
107
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba
Az bdquoutazaacutes metaforaacuteja a filozoacutefia vilaacutegaacutenak egyik legkedveltebb hasonlata volt akaacuter
az oacutekori goumlroumlg akaacuter keleti a filozoacutefusok koumlreiben Ez a gondolati iacutev nem szakadt meg
jelen korunkra sem s mint laacutetni fogjuk az egzisztenciaacutelfilozoacutefusok is előszeretettel
hasznaacuteljaacutek az utazaacutes legkuumlloumlnboumlzőbb hasonlatait boumllcseletuumlk bdquovaloacutedisaacutegaacutenakrdquo alaacutetaacute-
masztaacutesa eacuterdekeacuteben Egyreacuteszről tehaacutet az iraacutentuk tanuacutesiacutetott tisztelet maacutesreacuteszről a ceacutel-
keacutent kitűzoumltt fogalmi keret-bőviacuteteacutes jobban eacuterthetőseacutege eacuterdekeacuteben ndash mint arra a beve-
zeteacutesben maacuter utaltunk ndash szinonimakeacutent fogjuk hasznaacutelni az utazaacutes tudomaacutenya kifeje-
zeacutest a maacuter megszokott turizmustudomaacuteny szoacuteoumlsszeteacutetellel
Az eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes a nyugat-euroacutepai maacutera feledeacutesbe meruumllt az
eacuteszak-amerikai gondolatkoumlrben pedig joacuteszerivel nem vaacutelt ismertteacute Karl Jaspers vagy
Martin Heidegger neve sokak szaacutemaacutera ismerősen csenghet mindkettőjuumlk eacuteletműve
meghataacuterozoacute a filozoacutefia XX szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben Az ő munkaacutessaacuteguk nyomaacuten kije-
lenthető hogy a boumllcsesseacuteg szereteteacutenek nagyon is gyakorlati ha tetszik heacutetkoumlznapi
olvasata is a rendelkezeacutesuumlnkre aacutell
Jogosan vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy az utazaacutes-turizmus tudomaacutenyaacutenak szuumlk-
seacutege van-e egy uacutejabb megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedra kuumlloumlnoumls tekintettel annak eacuteletfilozoacutefiai jel-
legeacutere Uacutegy gondoljuk a vaacutelasz egyeacutertelműen igen hiszen az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg fogalmi kereteinek kiemeleacutese a bdquofizikai teacuterbőlrdquo az emliacutetett boumllcseleti
haacutetteacuter ismerete neacutelkuumll nem vagy sokkal nehezebben joumlhetett volna leacutetre
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk keacutet meghataacuterozoacute tengely menteacuten vizsgaacutelja az utazoacutei magatar-
taacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a fenntarthatoacutesaacuteg
keacuterdeacuteskoumlreit Az eacuteletfilozoacutefiai tartalmak kutataacutesmoacutedszertana a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok
hermeneutikai iraacutenyaacutet koumlveti mely a nyugati kultuacuterkoumlrben elsősorban Martin Heideg-
ger eacutes Hans-Georg Gadamer neveacutehez fűződik A feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megje-
gyezzuumlk hogy ez az eacutertelmezeacutesi moacutedszer koumlzel sem a leiacutert szoumlvegek bdquoeacuteletre kelteacuteseacuterőlrdquo
szoacutel csupaacuten hanem az emberi teveacutekenyseacuteg szinte valamennyi volumeneacutere kiterjeszt-
hető Ezt a kutataacutesi formaacutet kiegeacutesziacutetettuumlk meacuteg a Karl Jaspers eacutes a Naacutegaacuterdzsuna neveacutehez
fűződő eacuteletfilozoacutefiai gyakorlatorientaacutelt leacuteteacutertelmezeacutesi moacutedszerek alkalmazaacutesaacuteval
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesodik tengelyeacutet a turizmus teruumlleteacuten veacutegzett elemzeacutesek adtaacutek me-
lyek reacuteveacuten betekinteacutest nyertuumlnk a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutebe az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak vezeacuterfonalaacuten haladva
108
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek
Oumlrvendetes moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes mint koumlrnyezet aacutetalakiacutetaacutesi teveacutekenyseacuteg
egyre ismertebb eacutes elfogadottabb nemcsak Euroacutepaacuteban de a vilaacuteg szinte valamennyi
teruumlleteacuten is Sajnos azonban egyelőre főkeacutent a fogyateacutekossaacuteg kiacuteseacuterőjelenseacutegeacutet eacutertjuumlk a
fogalom alatt (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2002) Ezt nem győzzuumlk eleacutegszer hangsuacutelyozni az
eacutertekezeacutesben eacutes a szoacutebeli diskurzusok alkalmaacuteval
Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacutenak felteacuterkeacutepezeacuteseacuteben koumlzoumlsen gondolkodunk eacutes te-
veacutekenykeduumlnk egyre inkaacutebb raacuteeszmeacuteluumlnk hogy enneacutel sokkal toumlbbről van szoacute Gehlen
(1976) megfogalmazaacutesa szerint az ember hiaacutenyleacuteny s ennek koumlvetkezteacuteben mintegy
raacutekeacutenyszeruumllt hogy leacutetrehozza az emberi kultuacuteraacutet Mint ebből laacutetszik a filozoacutefiai ant-
ropoloacutegia fontos keacuterdeacutesnek tekinti az ember sajaacutetos helyzeteacutet a toumlbbi eacutelőleacutenyhez keacute-
pest oumlnmagaacuteban sebezhető mivoltaacutet Adler (1998) kuumlloumln fejezetet szentel Az eacuteletisme-
ret ciacutemű koumlnyveacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek elfogadaacutesaacuteval kapcsolatos neheacutez-
seacutegeknek de sorai koumlzuumll kiolvashatoacute hogy egyfajta lehetőseacutegkeacutent is tekint a fizikai
mentaacutelis eacuterzeacutekszervi stb seacuteruumlleacutessel eacutelő emberekre Lehetőseacutegkeacutent arra hogy jobban
megismerjuumlk sajaacutet korlaacutetainkat hogy azokat mineacutel inkaacutebb kitaacutegiacutetani legyuumlnk keacutepesek
Eacuterdekes lehet ebben az oumlsszefuumlggeacutesben is a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg roumlvid
felideacutezeacutese ugyanis az orosz geograacutefus eacutes filozoacutefus szibeacuteriai utazaacutesai eacutes hosszuacute ott tar-
toacutezkodaacutesa soraacuten empirikus bizonyiacuteteacutekok szaacutezain keresztuumll igazolta aacutelliacutetaacutesai valoacutesaacuteg-
tartalmaacutet miszerint az evoluacutecioacute nem elsősorban a fajok koumlzoumltti versengeacutesen harcon
keresztuumll teljesedik ki hanem az aacuteltala koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnek nevezett gyakorlaton
keresztuumll (1924) Mint ahogy Polaacutenyi (2004) reciprocitaacutes elmeacutelete is arra keacutesztet ben-
nuumlnket hogy az emberre uacutegy is tekintsuumlnk mint segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre szoriacute-
tott leacutetformaacutera98
Az utazaacutes az ember egyik legősibb teveacutekenyseacutege Őseink meacuteg gyakran keacuteny-
szerből jaacutertaacutek be a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő teruumlleteket amikor is nem elsősorban a megismereacutes
hanem a tuacuteleacuteleacutes keacutenyszere hajtotta őket Sokezer eacutev keacutenyszerű utazoacutei leacuteteacutenek tanulsaacute-
gai beeacutepuumlltek az emberiseacuteg kultuacuteraacutejaacuteba mintegy generaacuteltaacutek eacutes generaacuteljaacutek a korunkban
kicsuacutecsosodoacute technikai civilizaacutecioacutet is Adler eacutes Kropotkin uacutegy eacutertelmezte a fent reacutesz-
letezett egyuumlttműkoumldeacutesi szuumlkseacutegleteket hogy azok neacutelkuumlloumlzhetetlen komponensei nem
98 Eacuterdemes oumlsszevetni a keacutet gondolkodoacute segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre mint evoluacutecioacutes mozgatoacuterugoacutera
vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait Charles Darwin Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes ciacutemű koumlnyveacute-
ben a bdquocsoportszelekcioacuterdquo-roacutel megfogalmazott gondolatainak a tartalmaacuteval (1961)
109
csak a leacutetfenntartaacutesnak de magaacutenak az emberreacute vaacutelaacutesnak is Manapsaacuteg az utazaacutes java-
reacuteszben az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes a boldogsaacutegkereseacutes egyik eszkoumlze (Michalkoacute 2010) Ezt
lehetne akaacuter uacutegy is eacutertelmezni hogy a fentiekben taglalt szuumlkseacutegszerű utazaacutes eacutes egyuumltt-
műkoumldeacutesi almotiacutevum maacutera maacuter csak marginaacutelis szerepet jaacutetszik a vilaacutegot bejaacuteroacute em-
berszaacutezmillioacutek motivaacutecioacutes palettaacutejaacuten
Azt aacutelliacutetjuk hogy a ma leacutetrejoumlvő utazaacutesok indikaacutetoraiban legalaacutebb olyan suacutellyal
van jelen az emberben rejlő egyuumlttműkoumldeacutesi hajlandoacutesaacuteg eacutes szuumlkseacutegszerűseacuteg tovaacutebbaacute
a felfedezeacutes eacutes a kommunikaacutecioacute vaacutegya mint őseinkneacutel Termeacuteszetesen ezek kiegeacuteszuumll-
tek a maacuter emliacutetett eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes boldogsaacutegkereseacutes dimenzioacuteival eacutes ezek eacutertelmez-
hetők egy eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesből eredő leacutetbeacuteli uacutetkereseacutes mindannyiunkban
megleacutevő ha nem is minden esetben tudatosuloacute vaacutegyaacuteval (Jaspers 2008)
Mint laacutethatoacute az akadaacutelymentesiacutető ember (Farkas 2019) fogalma egy olyan ter-
meacuteszetes emberi tulajdonsaacutegot eacutes adottsaacutegot hordoz eacutes jeloumll mely nem a maacuter emliacutetett
bdquoklasszikusrdquo akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg csupaacuten hanem az ember alapvető tulaj-
donsaacutega
Az ember tehaacutet akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek is koumlszoumlnheti jelenlegi
technikai eacutes kulturaacutelis eredmeacutenyeit s mindezeket az egyuumlttműkoumldeacutesi keacutepesseacutege neacutelkuumll
nem eacuterhette volna el Aacutelliacutetaacutesunk szerint az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg eacuter-
telmezeacutesdimenzioacuteinak kiterjeszteacutese kiemelt szerepet kell hogy kapjon a turizmus
fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes eacutesszerűsiacuteteacuteseacutenek elkeruumllhetetlen tovaacutebbgondolaacutesaacutenak a vonat-
kozaacutesaacuteban is
A koumlvetkezőkben neacutezzuumlk meg reacuteszletesebben hogyan kapcsoloacutedik egymaacuteshoz
az eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyvilaacuteg eacutes az utazaacutes tudomaacutenya
Oumlroumlk keacuterdeacutes ndash foumlldrajzi elhelyezkedeacutesuumlnktől eacutes kulturaacutelis beaacutegyazoacutedaacutesunktoacutel
fuumlggetlenuumll ndash mieacutert is vagyunk itt a Foumlldoumln illetve mikeacuteppen toumllthetjuumlk ki a rendelke-
zeacutesuumlnkre aacutelloacute eacuteletidőnket A vallaacutesok filozoacutefiai iskolaacutek majd keacutesőbb a szaktudomaacute-
nyok eacutes szakfilozoacutefiaacutek kart karba oumlltve igyekeznek vaacutelaszokat talaacutelni a feltett keacuterdeacute-
sekre Az aacuteltalunk preferaacutelt egzisztenciaacutelfilozoacutefiai boumllcseleti iraacutenyzat is kiacuteseacuterletet tesz
erre de mint ahogy Bergson (2012 p 68) megfogalmazza a boumllcselő feladata abban
aacutell hogy leginkaacutebb szoacuteban valoacutedi keacuterdeacuteseket eacutes valoacutes kritikaacutet fogalmazzon meg az
ember eacutes nem kizaacuteroacutelag az eacutertelem olvasataacuteboacutel A leacutetezeacutesre vonatkozoacutean eacutes a leacutetezeacutes
konkreacutet bdquooumlsszetevőiberdquo belemeruumllve azokboacutel kiindulva alkosson fogalmakat eacutes elmeacute-
leteket melyek soha nem lehetnek veacuteglegesek eacutes merevek
110
Hermeneutikai kutataacutesmoacutedszertanunk kitűnően illeszthető ehhez a fogalom- eacutes
elmeacuteletalkotaacutesi moacutedhoz melynek sarkalatos pontja esetuumlnkben a vizsgaacutelt emberi uta-
zoacutei teveacutekenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacutese Ez a Gadameri-i (2003) vizsgaacuteloacutedaacutes alapveteacuteseacutet is
szem előtt tartja miszerint az adott vizsgaacuteloacutedaacutes alaacute vont leacutetteveacutekenyseacuteg egy konkreacutet
taacutersadalmi eacutes szociokulturaacutelis kontextus eredmeacutenye vagyis nincsenek merev oumlroumlk
szubsztanciaacutelis igazsaacutegok a vilaacutegunkban Tehaacutet az utazaacutes eacutes annak fenntarthatoacutesaacutega
egy uacutejrafelfedezeacutesi soha meg nem szűnő emberi folyamat ami sajaacutet korunk taacutersa-
dalmi kommunikaacutecioacutes eacutes gazdasaacutegi eacuteletszoumlveteacutebe illeszkedő moacutedon vizsgaacutelandoacute
Az 1920-as eacutevek elejeacuten koumlzepeacuten egyre markaacutensabban megfogalmazoacutedott az
az aacutellaacutespont miszerint az ember eacutes a kultuacuteraacuteja eljutott abba a technikai fejlettseacutegi aacutella-
potba hogy az eredendően termeacuteszeti staacutetusza kulturaacutelis centrumaacutevaacute alakult aacutet ami
annyit jelent hogy immaacuter bdquofelette aacutellrdquo a termeacuteszetnek nem fuumlgg tőle sőt mi toumlbb
annak alakiacutetoacutejaacutevaacute is vaacutelt Uacutegy gondoljuk ez a kisseacute materialistaacutenak hatoacute megaacutellapiacutetaacutes
akaacuter csak a tagadhatatlan kliacutemakatasztroacutefa aacuternyeacutekaacuteban toumlbbszoumlroumlsen is megdőlt eacutes
egyeteacutertuumlnk Jaspers azon gondolataacuteval miszerint az ember szimbiotikus viszonya az
anyabolygoacuteval eacutes taacutegabb eacutertelemben az annak otthont adoacute univerzummal letagadha-
tatlan (Jaspers 1996)
Ezen aacutelliacutetaacutes majdnem toumlkeacuteletesen megegyezik a buddhista filozoacutefia alapvető
taniacutetaacutesaival melyek egeacuteszen a Buddha taniacutetaacutesaiig eacutes az Euroacutepaacuteban egyre inkaacutebb is-
mertteacute vaacuteloacute II szaacutezadi indiai filozoacutefus Naacutegaacuterdzsuna gondolatisaacutegaacuteig is visszavezet-
hetők
A gondolkodoacute ember tehaacutet legalaacutebb annyira fuumlggoumltt a toumlrteacutenetiseacuteg kezdeteacutetől
fogva az őt koumlruumlloumllelő eacutes fenntartoacute termeacuteszettől mint a tuacuteleacuteleacuteseacutet biztosiacutetoacute kiemelkedő
kognitiacutev keacutepesseacutegeitől eacutes a testi adottsaacutegaiboacutel adoacutedoacute egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes egyuumltteacuteleacutesi
leacutetmoacutedjaacutetoacutel A felnőtt ndash nevezzuumlk ez esetben bdquoemberspecifikusrdquo ndash viselkedeacutesnek a fok-
meacuterője lehet peacuteldaacuteul ennek a koumllcsoumlnoumls eacutes feloldhatatlan egymaacutesrautaltsaacutegnak a felis-
mereacutese valamint fenntarthatoacutesaacutegi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa aacutepolaacutesa eacutes gondozaacutesa
Mindezekhez szervesen illeszkedő moacutedon utazoacute leacuteny is az ember aki teveacutekenyseacutege
soraacuten valoacuteban a homo sapiens kifejezeacutes egy keveacutesseacute ismert kontextusa eacutertelmeacuteben be-
lekoacutestoloacute leacutenye is a leacutetezeacutesnek
Kis mereacuteszseacuteggel tovaacutebb szőve a vizsgaacuteloacutedaacutes filozoacutefiai szoumlveteacutet azt is kijelent-
hetjuumlk hogy a gondolkodoacute belekoacutestoloacute eacutes utazoacute tulajdonsaacutegokkal eacutelő ember legalaacutebb
ennyire akadaacutelymentesiacutető leacutetező is Emleacutekezzuumlnk arra hogy a tanulmaacuteny elejeacuten az
utazaacutest az utazoacutei leacutetformaacutet uacutegy is emliacutetettuumlk mint keacutenyszerpaacutelyaacutet őseink szaacutemaacutera Ez
111
oumlnmagaacuteban is igazolja hogy az ember folyamatosan szembesuumllt az eacuteletben maradaacutesa
soraacuten eleacutebe keruumllő akadaacutelyokkal Bizonyos esetekben akadaacutellyaacute vaacutelhatott egy adott
foumlldrajzi teruumllet noumlveacuteny- eacutes vadaacutellomaacutenyaacutenak meggyeacuteruumlleacutese Tehaacutet a helyvaacuteltoztataacutesi
keacutenyszer egyfajta akadaacutelymentesiacuteteacutesi fajfenntartaacutesi moacutednak is tekinthető mint ahogy
a keacutesőbbiekben megalkotott ndash egyik legfontosabb talaacutelmaacuteny a ndash kereacutek is besorolhatoacute
a fenti kategoacuteriaacuteba
Iacutegy az akadaacutelymentesiacutető ember szembesuumllt sajaacutet korlaacutetaival ha uacutegy tetszik fo-
gyateacutekossaacutegaival is Gehlen (1976) ezt uacutegy eacutertelmezte hogy a kultuacutera kialakulaacutesa in-
nen is ered vagyis az ember aacutellatokhoz keacutepesti gyenge fizikaacutelis eacutes bioloacutegiai bdquofegyver-
mentesseacutegerdquo mintegy termeacuteszetes moacutedon leacutetrehozta az egyuumlttműkoumldeacutes alaprajzaacutet
melyből napjainkig is eacutepuumll (ha nem is annyira szeacutepuumll) az emberi kultuacutera
Mindezek eacutertelmeacuteben az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg eacutes a fenntarthatoacute eacutelet-
teacuter kialakiacutetaacutesa eacutes folyamatos adaptaacutelaacutesa az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez egyaacutel-
talaacuten nem a modern technikai bdquovaraacutezslatrdquo vilaacutegaacuteban eacutelő ember talaacutelmaacutenya
Ennyi kitekinteacutes utaacuten nyissunk egy uacutej utat vizsgaacuteloacutedaacutesunkban eacutes jaacuterjuk koumlrbe
ndash amennyire a szűkoumls keretek engedik ndash a jelenkor bdquoutazaacutesi keacutenyszereacutebenrdquo rejlő lehe-
tőseacutegeket melyek remeacutenyeink szerint uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik az utazaacutes a fogyateacute-
kossaacuteg a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes talaacuten nem is annyira joacutel ismert fo-
galmait
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute
tulajdonsaacutega
Mint a koumlvetkezőkben reacuteszletesen kifejtjuumlk ndash az eacuteletfilozoacutefia eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak kontextualizaacutelaacutesa aacuteltal ndash az ember joacute esetben ismereteket eacutes eacutelmeacutenyeket szerez az
utazaacutesai alkalmaacuteval De vajon szembesuumll-e a sajaacutet egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval
eacutes akadaacutelymentesiacutető leacutenyeacutenek ilyen aspektusaival (Farkas 2019)
Ehhez elsőkeacutent szuumlkseacutegesnek laacutetjuk kifejteni mit is jelent az egzisztenciaacutelis
fogyateacutekossaacuteg fogalma illetve mieacutert fontos ezt az utazaacutes kontextusaacuteba belehelyezni
Napjaink hazai eacutes nemzetkoumlzi turisztikai eacutes gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegeacutenek terve-
zeacutese eacutes szabaacutelyozaacutesa kapcsaacuten a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek eacutes segiacutetőik akadaacutelymentes
eacuteletfelteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa kiemelt prioritaacutest eacutelvez Gondoljunk csak arra hogy a
2014-es eacutes a 2016-os eacutevet az UNWTO a segiacutetseacuteggel eacutelők eacuteveacutenek jegyeacuteben eacutelte meg
112
(Michalkoacute 2016)99 Azonban mint maacuter utaltunk raacute eacutes biacutezunk benne a sorainkboacutel is
kiolvashatoacutevaacute vaacutelik a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes eseteacuteben alapvetően
maacutest eacutes maacuteshogy is gondolunk mint peacuteldaacuteul a fogyateacutekossaacuteg tudomaacuteny igen innovatiacutev
fogalomkeacuteszleteacuteből koumlvetkezik
Joggal eacutertelmezik Koumlnczeieacutek uacutegy a modern taacutersadalmak fogyateacutekossaacuteg definiacute-
cioacuteit mintha azok egyfajta szocialitaacutesbeli hiaacutetusok volnaacutenak melyek elsősorban abboacutel
adoacutednak hogy a taacutersadalmi berendezkedeacutesek technikailag eacutes jogilag meacuteg nem eleacuteg
fejlettek ahhoz hogy a funkcionaacutelis eacutes tartoacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek ndash kik a
vilaacuteg lakossaacutegaacutenak mintegy 5-6 -aacutet teszik ki ndash szaacutemaacutera kellően kidolgozott eacutes meg-
valoacutesiacutetott akadaacutelymentes bdquoegyenlő eseacutelyűrdquo koumlrnyezetet hozzanak leacutetre (Kaacutelmaacuten
Koumlnczei 2002)
A fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk roumlviden bemutataacutesra keruumllő kiterjesztett eacutes toumlbb uacutej
dimenzioacuteba is belehelyezett modellje eacutertelmeacuteben az ember ndash ha ezt sokszor le is ta-
gadja ndash keacutenytelen szembesuumllni a fogyateacutekossaacutegaival (testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
halmozott tehaacutet funkcionaacutelis) melyek a toumlbbseacutegeacuteben nyilvaacutenvaloacute akadaacutelyozottsaacutegain
messze tuacutelmutatnak viszont a leacutetezeacutes szereplőjekeacutent egyetlen embertaacutersunk sem men-
tesuumllhet hataacutesaik aloacutel
Egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunk haacuterom fogalom- eacutes tulajdonsaacutegcsoport roumlvid
felvaacutezolaacutesa aacuteltal vaacutelik nyilvaacutenvaloacutevaacute
Az ember tisztaacuteban van foumlldi leacuteteacutenek veacutegesseacutegeacutevel eacuteppen ezeacutert keres aacutellandoacute-
nak tűnő kapaszkodoacutekat egy folyton vaacuteltozoacute eacutes aacutetalakuloacute vilaacutegban Az aacutellandoacute
vaacuteltozaacutest vagy nem ismeri fel vagy azt oumlnmaga elől is eltagadja ezzel sok
egyeacuteb mellett jelentős akadaacutelygeneraacutelaacutest hajt veacutegre
Majdnem ugyanez a helyzet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutes-
eacutevel Ezt a buddhista filozoacutefia a dukkha fogalommal segiacutetseacutegeacutevel mutatja be
melynek leacutenyege hogy a kellő eacuteberseacuteg hiaacutenya eacutes a tudatlansaacuteg fennaacutellaacutesa okaacuten
az ember folyamatosan ragaszkodik olyan aacutellandoacute megfoghatoacute eacutes biztos pon-
tokhoz az eacuteletben melyek aacuteltal csoumlkkenthetőnek veacuteli a belső feszuumlltseacutegeit
Maacuterpedig ilyenek a Buddha taniacutetaacutesaacutenak eacutertelmeacuteben nem leacuteteznek
99 A 2014-es eacutev jelmondata bdquoCommunity buildingrdquo 2016-os eacuteveacute pedig bdquoTourism for Allrdquo ezekkel is
raacutemutatva az eacuterintett emberek hozzaacutefeacutereacutesi szuumlkseacutegleteire valamint azok megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutera
113
A Heidegger aacuteltal bevezetett leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese egy uacutejabb laacutenc-
szemmel bővuumll melyet emberseacutegfelejteacutesnek nevezuumlnk
Tehaacutet ezek a nagyon is emberi tulajdonsaacuteghalmazok nem ndash a fogyateacutekossaacuteg tudo-
maacutenya aacuteltal is definiaacutelt ndash testi mentaacutelis vagy szenzuaacutelis keacutepesseacutegeink eacutes adottsaacutegaink
maacutessaacutegaacutenak szempontjaira helyezik a hangsuacutelyt hanem a mindannyiunkban potenci-
aacutelisan megleacutevő fentebb reacuteszletezett alaptulajdonsaacutegokra Mint ahogy a maacuter szinteacuten
emliacutetett akadaacutelymentesiacuteteacutesi adottsaacutegaink eacutes keacutenyszerűen kialakult ilyen keacutepesseacutegeink
sem a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ma (koumlz)ismert doktriacutenaacuteira kiacutenaacuteltak eacutes kiacutenaacutelnak el-
sődlegesen megoldaacutest eacutes ahogyan ezek az adottsaacutegok eacutes keacutepesseacuteg nem adnak gyoacutegyiacutert
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg tudatot bdquofesziacutetőrdquo mivoltaacutera sem
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll
Az utazaacutes boldogiacutet mondja Michalkoacute (2010) Az utazaacutes boldogiacutethat mondjuk mi Hei-
degger uacutegy definiaacutelja A leacutet eacutes idő ciacutemű főműveacuteben az emberi leacutetezeacutes mivoltaacutet hogy az
ismeretlenseacutegből az ismeretlenseacutegbe tartoacute leacuteny mintegy belezuhan a leacutetezeacutesbe az eb-
ből koumlvetkező sodroacutedaacutes-eacutelmeacutenyt ellensuacutelyozandoacute leacutetrehozza a nyelvet mint a leacutet haacutezaacutet
(Heidegger 2019) Ez a folyamat reacutemisztőnek tűnik maacuter csak azeacutert is mert ekkeacutent is
van megfogalmazva Hogyan tudjuk ezt a koordinaacutelatlan zuhanaacutest eacutes sodroacutedaacutest valoacute-
ban minőseacutegi utazaacutessaacute transzformaacutelni eacutes iacutegy valoacuteban boldogiacutetoacutevaacute tenni az ember bdquoha-
joacutezaacutesaacutetrdquo eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt A leacutet haacuteza Heidegger szerint a nyelv Segiacutet nekuumlnk relatiacutev
biztonsaacutegot teremteni a folyamatos vaacuteltozaacutesok leacutetoacuteceaacutenjaacuten
A leacutet haacuteza kifejezeacutes jelenteacutese a nyelven tuacutel kiterjeszthető arra a szűkebb koumlr-
nyezetre is ahol az ember a mindennapjait meg- eacutes leeacuteli Megtett utazaacutesaink soraacuten
gazdagszik a vilaacuteg- eacutes leacutetismeretuumlnk a kommunikaacutecioacutes keacuteszletuumlnk eacutes ha sok esetben
tudattalanul is a nyelvismeretuumlnk Raacuteadaacutesul nem elhanyagolhatoacute moacutedon szembesuuml-
luumlnk a szociaacutelis staacutetuszunkkal is mely a maacuter emliacutetett fennmaradaacutesi keacutenyszeruumlnkből eacutes
oumlsztoumlnuumlnkből ered
A leacutetuumlnk haacutezaacutenak berendezeacutese eacutes komfortossaacute teacutetele joacute esetben egy eacuteleten aacutet
zajlik Napjainkban akaacuter tekinthetuumlnk uacutegy oumlnmagunkra mint a vilaacuteg pozitiacutev uacutejrafelfe-
dezőire akik az egyik oacuteraacuteban meacuteg Roacutemaacuteban reggeliznek az ebeacutedet viszont maacuter Praacute-
gaacuteban fogyasztjaacutek el a vacsoraacutejukat pedig akaacuter Budapesten a sajaacutet lakaacutesukban keacutesziacute-
tik el Ez oumlnmagaacuteban egy csodaacutelatos lehetőseacuteg de csak lehetőseacuteg az ismeret elmeacutelyiacute-
114
teacutesre ha kialakul az ehhez szuumlkseacuteges motivaacutecioacute Az utazaacutesi teveacutekenyseacutegben a rendel-
kezeacutesuumlnkre aacutelloacute koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szolgaacuteltataacutesok a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
akadaacutelymentesiacutető eszkoumlzoumlk is
Mint tudjuk Jaspers a filozoacutefia alapfeladatakeacutent a kommunikaacutecioacutet nevezte
meg mely toumlbb iraacutenyban zajlik iacutegy oumlnmagunk eacutes a kuumllvilaacuteg szereplői koumlzoumltt valamint
oumlnmagunk belső vilaacutegaacuteval is (Jaspers 2000) A tudatos utazoacutevaacute vaacutelaacutes tehaacutet egy kom-
munikaacutecioacutes dimenzioacutevaacuteltaacuteson keresztuumlk keacutepzelhető el talaacuten a legegyszerűbben Itt
Luhmann (2010) nyomaacuten bevezetjuumlk az irritaacutecioacute az informaacutecioacute eacutes az eacutelmeacuteny haacutermas
eacutertelmezeacuteseacutet mely nem elsősorban hierarchikus viszonyt felteacutetelez hanem azt igyek-
szik prezentaacutelni hogy a vilaacutegunkat egyre sűrűbben aacutetszoumlvő informaacutecioacutesnak nevezett
haacuteloacute elsősorban ingergeneraacuteloacute szerepet toumllt be Ebből a tudatossaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben ala-
kul ki valoacutes informaacutecioacute eacutes ebből az eacutertelmezeacutesi kognitiacutev csomagboacutel generaacuteloacutedhatnak
az eacutelmeacutenyek Abban hogy mikeacutent alakul az inger informaacutecioacutevaacute majd esetleg eacutelmeacuteny-
nyeacute a kommunikaacutecioacutes teveacutekenyseacuteg centraacutelis szerepet jaacutetszik
Azt aacutelliacutetjuk hogy az egyre neacutepszerűbbeacute vaacuteloacute utazaacutesi teveacutekenyseacuteg kellő eacutes nem
tuacutel nagymeacuterteacutekű tudati erőfesziacuteteacutessel arra is lehetőseacuteget kiacutenaacutel hogy a leacutetezeacutesuumlnk meg-
ismereacuteseacutebe eacutes sajaacutet akadaacutelyozottsaacutegunk eacutes segiacutetseacutegre szorultsaacutegunk vilaacutegaacuteba is bete-
kintsuumlnk
Ez az utazoacutei teveacutekenyseacuteg nevezhető hermeneutikai eacutertelmező felfedező tuacuteraacute-
nak is mely egyfajta valoacutesaacuteg visszacsatolaacutest eredmeacutenyezhet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa
soraacuten Hiszen mint a statisztikaacutek alaacutetaacutemasztjaacutek az esetek toumlbbseacutegeacuteben maacutera az online
feluumlletek vizuaacutelisan professzionaacutelis aacutem emberileg igencsak rideg vilaacutegaacuten keresztuumll va-
gyunk keacutenytelenek megszervezni a remeacutenyeink szerint valoacutes eacutelmeacutenyeket nyuacutejtoacute mo-
dernkori kalandozaacutesainkat Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy olyan belemeruumlleacutes a valoacute-
saacuteg szoumlveteacutebe ami aacuteltal valoacuteban keacutepet kaphatunk arroacutel hogy az elkeacutepzelt (leiacutert fotoacutek-
kal eacutes videoacutekkal alaacutetaacutemasztott) csodaacutelatos helysziacuten mennyi de mennyi olyan tulajdon-
saacutegot hordoz melyről meacuteg csak elkeacutepzeleacutesuumlnk sem volt Sok esetben fel sem tűnik
hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesulaacutesa tulajdonkeacuteppen az aacuteltalunk megvaacutesaacuterolt
utazaacutesi toumlrteacuteneacutes oumlsszesseacutegben
Jaspers eacuteletfilozoacutefuskeacutent rendkiacutevuumll fontosnak tartotta az ember kommunikaacute-
cioacutes adottsaacutegainak keacutepesseacutegeinek maximaacutelis megismereacuteseacutet eacutes azok toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutet
(Jaspers 2008) De legalaacutebb ennyire fajsuacutelyosnak tekintette a Bergson-i eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i filozoacutefiaacuteban is kiemelt helyet elfoglaloacute megismereacutesi folyamatot melynek leacute-
nyege hogy a leacutetezeacutes konkreacutet tapasztalati megismereacutese aacuteltal folyamatosan alakiacutetsuk ki
115
eacutes aacutet azt a fogalmi keretrendszert amivel leiacuterjuk a koumlruumlloumlttuumlnk leacutevő vilaacutegot Tehaacutet az
utazaacutes eacutes az utazoacute szimbiotikus moacutedon csereacutel eszmeacutet toumlbbek koumlzoumltt a leacutetezeacutesuumlnk fel-
teacuteteleiről iacutegy az ezersziacutenű emberi kultuacutera uumlresseacuteg termeacuteszetű kuumlloumlnbseacutegeiről eacutes azok-
nak ndash a szuumlkseacuteges felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten ndash a legbelsőnket is eleacuterő iacutegy a szemeacute-
lyiseacuteguumlnket is formaacuteloacute erejeacuteről (Tenzin 2005b) Ez egy oumlsszetett meacutegis koumlnnyen meg-
eacuterthető eacutes megeacutelhető tudatműkoumldeacutesi folyamat Ilyen eacutertelemben beszeacutel erről a XIV
Dalai Laacutema is amikor azt fejtegeti hogy a valoacutesaacuteg oumlnmagaacuteban hordozza a vaacuteltozaacutest
jobban mondva a vaacuteltozaacutes reacutesze eacutes tuumlkre (4aacutebra)
4 aacutebra Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlg-
geacutesben leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A kicsi szeacutep ciacutemű koumlnyvet bdquozoumlldrdquo eacutes buddhista koumlzgazdasaacutegi uacutetmutatoacutekeacutent is
szoktaacutek definiaacutelni Schumacher (2014) mondanivaloacuteja oumlsszecseng a fent emliacutetett tu-
datos gondolkodaacutesi eacuteletszemleacuteleti eacutes eacuteletvezeteacutesi moacutedokkal Ez a koumlnyv gondolati ro-
konsaacutegot mutat tovaacutebbaacute a soron koumlvetkező a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az annak szerves reacute-
szeacutet keacutepező akadaacutelymentesiacuteteacutesi teveacutekenyseacuteg oumlsszefuumlggeacuteseibe bepillantaacutest adoacute tanul-
maacutenyfejezetuumlnk uumlzeneteivel is
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban
Aacutettekintve a vilaacuteggazdasaacuteg globaacutelis jellemzőit biztosan aacutelliacutethatjuk hogy a fejlődeacutes
egyik kulcsteacutenyezője a turizmus ipar noumlvekedeacutese Igazoljaacutek ezt a joacutel ismert statisztikai
adatok a nemzetkoumlzi turistaeacuterkezeacutesek szaacutema 2017-ben 7-kal nőtt ezzel a nemzet-
koumlzi turistaacutek szaacutema meghaladta az 13 milliaacuterd főt A nemzetkoumlzi turizmus 16 billioacute
dollaacuter exportbeveacutetelt generaacutelt a vilaacuteg GDP-jeacutenek 10-aacutet adta valamint a vilaacutegon min-
den 10 munkahelyből egyet a turizmus aacutegazat biztosiacutetott (UNWTO 2018) Impozaacutens
116
szaacutemok Kiegeacutesziacutetve ezeket az adatokat a prognosztizaacutelt noumlvekedeacutesi jellemzőkkel az
aacutegazat gazdasaacutegi eacutertelemben vett jelentőseacutege vitathatatlan
A vilaacuteggazdasaacutegban jaacutetszott szerepe mellett azonban laacutetni eacutes eacutertelmezni kell a
turizmus tovaacutebbi hataacutesait is Ez a hatalmas volumenű aacutegazat rendkiacutevuumlli hataacutest gyakorol
a termeacuteszeti koumlrnyezet aacutellapotaacutera ami kiemelten eacuteszrevehető peacuteldaacuteul azokban a desz-
tinaacutecioacutekban ahol a turizmus toumlmegjelenseacutegkeacutent mutatkozik meg A termeacuteszeti koumlr-
nyezetre gyakorolt kaacuteros hataacutesokat a rombolaacutes meacuterteacutekeacutet az egyes desztinaacutecioacutekban
hosszuacute ideje nyomon koumlvetik a szakemberek Az utazaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel
folyamatosan noumlvekszik a koumlzlekedeacutes volumene a vilaacutegon eacutes a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk
aacuteltal kibocsaacutetott kaacuteros anyagok pedig egyre fokozoacutedoacute terhet jelentenek az oumlkosziszteacute-
maacutera A koumlzlekedeacutes egy igen szaacutemottevő reacuteszeacutet tehaacutet a noumlvekvő turizmus generaacutelja
(Puczkoacute ndash Raacutetz 2003) iacutegy az aacutegazat szerepe jelentős a koumlrnyezeti terheleacutesek noumlveke-
deacuteseacuteben A kedvező termeacuteszeti adottsaacutegok viszont az egyik legfontosabb vonzerőt je-
lentő csoportot keacutepviselik a turizmusban melynek koumlvetkezteacuteben az utazaacutesi ceacutelpontok
kivaacutelasztaacutesakor kiemelkedő szerepuumlk van A termeacuteszeti vonzerők noumlvekvő utasforgal-
mat generaacutelnak eacutes ez noumlvekvő terheleacutest jelent a termeacuteszeti koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel
A kialakuloacute toumlmegjelenseacutegek egyre toumlbbszoumlr vetik fel a korlaacutetok bevezeteacuteseacutenek eacuterveit
a felelős gondolkodaacutes igeacutenyeacutet a termeacuteszeti eacuterteacutekek veacutedelme eacuterdekeacuteben
Van azonban a turizmusnak egy tovaacutebbi nehezebben meacuterhető hataacutesa amit
vizsgaacutelni kell meacutegpedig a taacutersadalomra gyakorolt hataacutes Az utazaacutes a vilaacuteg megisme-
reacutese az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacuteletuumlnk reacuteszeacuteveacute vaacutelt Hozzaacutesegiacutet az eacuteletminőseacuteg javulaacutesaacutehoz
megteremti az egyeacutenek szaacutemaacutera a vaacuteltozatossaacutegot kizoumlkkent a heacutetkoumlznapok munka-
meneteacuteből eacutes ezzel lehetőveacute teszi a szellemi eacutes a fizikai regeneraacuteloacutedaacutest egyaraacutent So-
kak szaacutemaacutera jelent ez vonzoacute alternatiacutevaacutet a szabadidő eltoumllteacuteseacutere Iacutegy tehaacutet ha minden
szuumlkseacuteges felteacutetel teljesuumll (szabad rendelkezeacutesű joumlvedelem szabadidő motivaacutecioacute) uacutetra
keluumlnk A koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese valamint az infokommunikaacute-
cioacutes lehetőseacutegek bővuumlleacutese szinte robbanaacutesszerű vaacuteltozaacutest ideacutezett elő a turizmusban
Egyre toumlbb eacutes toumlbb ember szaacutemaacutera tette eleacuterhetőveacute az utazaacutest mikoumlzben egyre toumlbb eacutes
toumlbb desztinaacutecioacute vaacutelt eleacuterhetőveacute eacutes a desztinaacutecioacutekroacutel a szolgaacuteltataacutesokroacutel a koumlzleke-
deacutesi lehetőseacutegekről egyre toumlbb informaacutecioacute vaacutelt hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes koumlnnyen eleacuterhetőveacute
Az utazoacutek eacutes az utazaacutesok szaacutemaacutenak nagy uumltemű noumlvekedeacutese viszont az urbanizaacutelt te-
rekben is toumlmegjelenseacutegeket eredmeacutenyezett
117
A fenti megfontolaacutesok alapjaacuten a turisztikai aacutegazatot a koumlvetkezőkkel jellemez-
hetjuumlk egyfelől kimagasloacute gazdasaacutegi eredmeacutenyekről kell beszeacutelnuumlnk maacutesfelől a ter-
meacuteszeti koumlrnyezet fokozott eacutes sokszor tuacutelzott igeacutenybeveacuteteleacuteről valamint egyre toumlbb
ceacutelaacutellomaacutes eseteacuteben toumlmegesseacutegről eacutes toumlmegjelenseacutegekről A sok pozitiacutevum mellett
megmutatkozoacute eacutes maacuter felismert negatiacutev hataacutesok kutatoacutekat eacutes kutataacutesokat inspiraacuteltak
munkaacutera Ezeknek a kutataacutesoknak ez egyik fontos eredmeacutenye a fenntarthatoacutesaacuteg foga-
lomkoumlreacutenek eacutertelmezeacutese a turizmus keretein beluumll
A fenntarthatoacute turizmus a fenntarthatoacute fejlődeacutes elveacuten alapszik melynek leacute-
nyege hogy a kitűzoumltt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesi ceacutelokat oumlsszefuumlggeacuteseiben kell vizsgaacutelni
azaz figyelemmel kell lenni a koumlrnyezeti eacutes a szocioloacutegiai hataacutesokra is (Brundtland-
jelenteacutes 1987) Az eacutevek soraacuten a fenntarthatoacute fejlődeacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi-koumlrnyezeti
teacuterben valoacute elhelyezeacuteseacutenek eacutertelmezeacutese is finomodott Koraacutebban a gazdasaacutegi eacutes a taacuter-
sadalmi fejlődeacutest valamint a koumlrnyezetveacutedelmet kuumlloumln szfeacuteraacutekkeacutent kezelteacutek amelyek
koumlzoumls halmazaacuteban jeleniacutethető meg a fenntarthatoacute fejlődeacutes Maacutera azonban az a megkouml-
zeliacuteteacutes vaacutelt elfogadottaacute hogy a termeacuteszeti koumlrnyezet ad otthont a taacutersadalomnak mely-
nek egyik teveacutekenyseacutege a gazdasaacuteg fenntarthatoacute fejleszteacutese kellene hogy legyen (Raf-
fay Marton 2018) Az egyes szfeacuteraacutek tehaacutet inkaacutebb egymaacutesba illeszkednek (5aacutebra)
5 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
Michalkoacute (2003) szerint a turizmus fenntarthatoacutesaacutega kettős a vonzerők meg-
őrzeacuteseacutet uacutegy kell megoldani hogy koumlzben biztosiacutetjuk a turizmus vaacutellalkozaacutesainak sike-
resseacutegeacutet is A fenntarthatoacutesaacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa a turizmusban bonyolult feladat melynek
soraacuten nem elegendő egyszerűen a nemzetkoumlzi szervezetek ajaacutenlaacutesait teljesiacuteteni A fo-
lyamatot tovaacutebb kell vinni fel kell vetni a turizmus valamennyi szereplőjeacutenek tuda-
tossaacutegaacutet eacutes felelősseacutegeacutet is
118
A fenntarthatoacute fejlődeacutes elve egyuacutettal azt is magaacuteban foglalja hogy a rendszer-
oumlsszefuumlggeacutesek koumlvetkezteacuteben a ceacutelok kitűzeacutesekor tiszteletben kell tartani bizonyos
korlaacutetokat eacutes strukturaacutelis bdquoleacutetezeacutesbelirdquo szimbiotikus sajaacutetossaacutegokat is (Fleischer
2014) (6 aacutebra)
6 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai
egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek reacuteszekeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A turizmus fejleszteacutese eacutes a megfelelő korlaacutetok eacuterveacutenyesiacuteteacutese a fenntarthatoacute fej-
lődeacutes eacuterdekeacuteben nehezen oumlsszeegyeztethető koumlvetelmeacutenyek Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet se-
giacuteti az a szemleacuteletmoacuted eacutes magatartaacutesi forma amit a felelősseacutegteljes turizmus fogalom-
koumlre keacutepvisel A felelősseacutegteljes turizmus az egyeacuten eacutes a taacutersadalom felelősseacutegvaacutellalaacute-
saacuten keresztuumll szemleacuteli a fenntarthatoacute fejlődeacutes lehetőseacutegeit (Happ 2014)
A turizmusfejleszteacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz ugyanakkor szemleacuteletvaacuteltaacutesra van
szuumlkseacuteg minden szereplő reacuteszeacuteről a turistaacutek a ceacutelteruumlletek iraacutenyiacutetoacutei valamint a szol-
gaacuteltatoacutek reacuteszeacuteről egyaraacutent A teveacutekenyseacutegek menteacuten minden esetben meg kell jelennie
a tudatossaacutegnak eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutesnak A fogyasztoacutei szokaacutesok megvaacuteltoztataacutesaacuteval
a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eacuterteacutekrendjeacutenek a fenntarthatoacutesaacuteg elveihez valoacute koumlzeliacuteteacute-
seacutevel valamint a szolgaacuteltatoacutek joacutezan oumlnkorlaacutetozaacutesaacuteval meacuteg a toumlmegturizmus is felelős-
seacutegteljesebbeacute tehető (Michalkoacute 2003)
A kutataacutesok reacuteveacuten tehaacutet megfogalmazaacutesra keruumlltek a legfontosabb alapelvek a
turizmus fenntarthatoacute fejlődeacutese eacuterdekeacuteben valamint kiemeleacutesre keruumlltek olyan fogal-
mak amelyek a felteacuteteleit keacutepezik ennek a fejlődeacutesnek Ezek a fogalmak a tudatossaacuteg
eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutes
119
A fenntarthatoacute fejlődeacutes kereteacuteben azonban nem esett meacuteg szoacute egy leacutenyeges
alapelvről a bdquoTurizmus mindenkinekrdquo (Tourism for all) elveacuteről A Turizmus Vilaacuteg-
szervezete (UNWTO) a Turizmus Globaacutelis Etikai Koacutedexeacutenek 7 cikkelyeacuteben megfo-
galmazza a turizmushoz valoacute jog elveacutet eacutes benne az eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak
fontossaacutegaacutet A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera az eseacutelyegyenlőseacuteget az igeacutenybe vehető
szolgaacuteltataacutesok akadaacutelymentesseacutege jelenti
Az akadaacutelymentesseacuteget azonban mi a tanulmaacuteny szerzői ndash ahogy azt a filozoacute-
fiai megkoumlzeliacuteteacutesben maacuter jeleztuumlk ndash a szokaacutesostoacutel elteacuterő moacutedon eacutertelmezzuumlk
A hazai gyakorlatban a megkeacuterdezettek az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalma alatt aacutel-
talaacutenosan a fizikai korlaacutetok csoumlkkenteacuteseacutet illetve megszuumlnteteacuteseacutet eacutertik ndash ahogy azt a
filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben is eacuterzeacutekeltettuumlk ndash jellemzően eacutepiacuteteacuteszeti tervezeacutesi eacutes kivite-
lezeacutesi megoldaacutesokkal Raacuteadaacutesul ezen beluumll is leginkaacutebb a mozgaacuteskorlaacutetozottak koumlzle-
kedeacutesi felteacuteteleinek megteremteacuteseacutere gondolnak pedig nem csak őket eacuterintik nem csak
az ő mozgaacutesukat korlaacutetozzaacutek a megleacutevő akadaacutelyok Ezek az akadaacutelyok ugyanuacutegy kor-
laacutetozzaacutek peacuteldaacuteul az idős emberek a babakocsival koumlzlekedő kisgyermekes anyukaacutek
vagy a csalaacutedok de meacuteg a kismamaacutek mozgaacutesaacutet is
A hivatalos szervezetek termeacuteszetesen pontosabban fogalmaznak bdquoAz aka-
daacutelymentes turizmus a mindenki szaacutemaacutera egyenlő moacutedon eleacuterhető turizmust jelenti
amely fizikai illetve eacutertelmi keacutepesseacutegeiben akadaacutelyozottak szaacutemaacutera is eleacuterhetőveacute eacutes
eacutelvezhetőveacute teszi az eacutep taacutersadalom utazoacuteinak kiacutenaacutelt turisztikai szolgaacuteltataacutesokatrdquo
(MTUuml 2017) Az akadaacutelymentes turizmust turisztikai termeacutekkeacutent eacutertelmezve a ceacutelcso-
portok meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacuter megjeleniacutetik azokat a taacutersadalmi csoportokat akik eacutelet-
helyzetuumlkneacutel vagy eacuteletkoruknaacutel fogva eacuterintettek az akadaacutelymentes szolgaacuteltataacutesok kiacute-
naacutelataacutenak kialakiacutetaacutesaacuteban A hivatalos megfogalmazaacutes baacuter valoacuteban toumlrekszik formaacutelis
leiacuteraacutest adni meacutegis furcsa felhangot kap az bdquoeacutep taacutersadalomrdquo kifejezeacutes miatt Joacutel laacutettatja
azt az elkuumlloumlnuumlleacutest elkuumlloumlniacuteteacutest ami eacuterzeacutekenyen eacuterinti a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes
egyben figyelmen kiacutevuumll hagyja a tovaacutebbi eacuterintetteket Veacutelemeacutenyuumlnk szerint toumlbbek kouml-
zoumltt ezeacutert is fontos lenne az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak aacuteltalunk felvaacutezolt kiterjesz-
teacutese
A Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 maacuter hozzaacutefeacuterhető turizmusroacutel
beszeacutel melynek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a horizontaacutelis ceacutelok koumlzeacute emelteacutek Ceacutel a fizikai eacutes az
infokommunikaacutecioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes (MTUuml 2018)
120
Az utazaacutesban eacutes a turizmusban kulcsfontossaacuteguacute az informaacutecioacutekhoz valoacute hoz-
zaacutefeacutereacutes A vizsgaacutelatok sajnos azt mutatjaacutek hogy a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők nagysaacutegren-
dileg nagyobb időt kell toumlltsenek az utazaacutes megtervezeacuteseacutevel mint a nem fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelők mivel nem aacutell rendelkezeacutesuumlkre megfelelő minőseacutegű eacutes mennyiseacutegű infor-
maacutecioacute a szolgaacuteltataacutesokroacutel Az akadaacutelymentesseacutegről valoacute taacutejeacutekoztataacutes egyeacutertelműen
megnoumlvelneacute az utasok szaacutemaacutet aacutelliacutetja a European Travel Council egy tanulmaacutenya (UN
2016)
Hozzaacutefeacuterhető turizmus teacutemakoumlrben az Euroacutepai Bizottsaacuteg Vaacutellalkozaacutespolitikai
eacutes Ipari Főigazgatoacutesaacutega ezidaacuteig haacuterom tanulmaacutenyt publikaacutelt100 Ezek a tanulmaacutenyok
elemzik az Unioacute hozzaacutefeacuterhető turizmusaacutenak gazdasaacutegi oldalaacutet valamint vizsgaacuteljaacutek a
szegmens utazaacutesi szokaacutesainak alakulaacutesaacutet 2012-ben az Euroacutepai Unioacute koumlzel 50 millioacute
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő lakosa 1696 millioacute egy naposnaacutel hosszabb utazaacutest bonyoliacutetott le
ami jelentős gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenykeacutent eacuterteacutekelhető (Mező 2018) A kutatoacutek szerint az
akadaacutelymentes turizmus megvaloacutesulaacutesaacutenak haacuterom fő akadaacutelya van a fizikai hozzaacutefeacute-
reacutest akadaacutelyozoacute teacutenyezők a szemleacuteletbeli eacutes a hozzaacuteaacutellaacutessal kapcsolatos probleacutemaacutek
valamint az informaacutecioacute hiaacutenya (Eichorn Buchalis 2011)
Mindez azt mutatja hogy nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren reacuteszletesebb elemzeacutesek eacutes pon-
tosabb ismeretek aacutellnak rendelkezeacutesre az akadaacutelymentes turizmussal kapcsolatban
mint a hazai gyakorlatban A filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben leiacutertakhoz hasonloacute gondolat-
menettel azonban meacuteg nem talaacutelkoztunk A fenntarthatoacutesaacuteg olvasataacuteban is uacutegy gon-
doljuk elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges kiterjeszteni ezen alapvető emberi teveacutekenyseacuteg
eacutertelmezeacutesi horizontjaacutet Meggyőződeacutesuumlnk hogy a fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutes az akadaacute-
lyok felteacuterkeacutepezeacutese majd azok elhaacuteriacutetaacutesa elvaacutelaszthatatlan eacutes nem hierarchikus kap-
csolatban illetve viszonyban aacutellnak egymaacutessal
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes olyan moacutedon fuumlgg egymaacutestoacutel mint
a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett szimbiotikus ember eacutes koumlrnyezet koumlzoumltti kapcsolat Akadaacutely-
mentesiacuteteacutesre nem csak a fizikai szuumlkseacutegletek illetve a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg
okaacuten van szuumlkseacuteg101 hanem ndash eacutes ezt legalaacutebb annyira fontosnak tartjuk ndash az emberi
teveacutekenyseacuteg koumlrnyezeti eacutes taacutersadalmi hataacutesainak sok esetben erodaacuteloacute mivolta okaacuten is
100 Skills and training needs to improve accessibility (2014) Economic impact and travel patterns ac-
cessible tourism (2014) Supply of accessible tourism services in Europe (2015) 101 Eacuteppen ezeacutert hazai eacutes a nemzetkoumlzi ide vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes jogszabaacutelyok felemaacutes keacutepet mutatnak
hiszen javareacuteszt a fizikai koumlrnyezet eleacuterhetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek uacutegy mintha ezek
oumlnmagukban megaacutelloacute entitaacutesok volnaacutenak egy modern kori taacutersadalomban
121
Azaz mindenekelőtt fel kell ismernuumlnk azt a paradoxont mely a fenntarthatoacutesaacuteg taacutersa-
dalmi koumlrnyezetre gyakorolt hataacutesaiban rejlik Az innovaacutecioacutek koumlrnyezeti terheleacutest is
jelentenek eacutes adott esetben a laacutetszoacutelagos fejlődeacutes sok olyan eacuteletminőseacutegbeli probleacutemaacutet
generaacutel melyek klasszikus moacutedon nem tekinthetők akadaacutelyoknak pedig haacutet a veacutele-
meacutenyuumlnk szerint azok A tanulmaacuteny keretei a teacutema tovaacutebbi kifejteacuteseacutere nem adnak le-
hetőseacuteget de biacutezunk abban hogy a filozoacutefiai dimenzioacute eacutes a fenntarthatoacutesaacutegroacutel iacutert tu-
rizmus szakmai gondolatok oumlsszesseacutegeacuteben mintegy gondolateacutebresztőkeacutent funkcionaacutel-
nak eacutes tovaacutebbi tanulmaacutenyok szuumllethetnek ebben a taacutergykoumlrben
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek
Az eacuteletfilozoacutefia sajaacutetos kutataacutesi formaacuteja ndash vagyis a leacutetezeacutesuumlnket az aktuaacutelis idő eacutes toumlr-
teacuteneti pillanataacuteban eacutertelmezni szaacutendeacutekozoacute ndash hermeneutika kereteinek e tanulmaacutenyban
megkezdett kiterjeszteacutesi kiacuteseacuterlete tovaacutebbaacute a vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesik centrumaacutet adoacute
fenntarthatoacutesaacutegi elemzeacutes kvalitatiacutev kutataacutesmoacutedszertana egyuumltt uacutegy gondoljuk hogy
kiaacutellja a tudomaacutenyossaacuteg kiraacutelyviacutez proacutebaacutejaacutet
Biacutezunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejszerű eacutertelme-
zeacutesi kereteinek sikeruumll helyet talaacutelniuk a heacutetkoumlznapi eacutes a diszciplinaacuteris diskurzusokban
egyaraacutent
Napjainkra az utazaacutes tudomaacutenya a taacutersadalmi a boumllcseleti a gazdasaacutegi probleacute-
maacutek eacutes lehetőseacutegek felteacuterkeacutepezeacuteseacutenek egyik multidiszciplinaacuteris konvergencia pontjaacutevaacute
vaacutelt Ennek jegyeacuteben iacuteroacutedott ez a sok esetben a konvencionaacutelis hataacuterokat aacutethaacutegoacute tanul-
maacuteny melyben elsősorban nem vaacutelaszokat szaacutendeacutekoztunk megfogalmazni az aktuaacutelis
(leacutet)toumlrteacuteneacutesekre mint inkaacutebb uacutej keacuterdeacutesekkel kiacutevaacutentuk gazdagiacutetani a leacutetezeacutes soha be
nem telő uacuteti koumlnyveacutet
Az utazaacutes tudomaacutenya eleddig csak leginkaacutebb laacutebjegyzetek szintjeacuten tesz emliacute-
teacutest a tudatos belegondoloacute s ezaacuteltal felelősseacutegteljes utazoacutei utaztatoacutei befektetői to-
vaacutebbaacute taacutersadalomszervezeacutesi eacutes iraacutenyiacutetoacutei magatartaacutes elveinek felsorolaacutesaacuteroacutel Azonban
őszinteacuten remeacuteljuumlk a fenti sorainkkal ha szereacuteny meacuterteacutekben is de hozzaacute tudunk jaacuterulni
hogy a főfejezetek szintjeacutere emelkedjenek ezek a jelenleg megjegyzeacutesszaacutemba vett aacutem-
baacuter veacutelemeacutenyuumlnk szerint centraacutelis jelentőseacutegű fogalmak eacutes gyakorlati tennivaloacutek il-
letve azok kifejteacutesei
122
A bemutatott ndash keleti eacutes nyugati ndash boumllcseleti eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesmorzsaacutekboacutel kouml-
vetkezőleg bizakodunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kommunikaacutecioacute tudomaacutenya
tovaacutebbaacute az eacuteletboumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes is helyet talaacutelhat magaacutenak az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak soksziacutenű ernyője alatt
123
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai
A haacuteloacutezatokroacutel valoacute gondolkodaacutes illetőleg a haacuteloacutezatokba szerveződő emberi teveacute-
kenyseacuteg eacutertelmezeacuteseacutenek modernkori tudomaacutenya koumlzel egy idős a turizmus illetve uta-
zaacutes tudomaacutenyaacuteval
A haacuteloacutezatosodaacutesra uacutegy tekintuumlnk mint a leacutetezeacutes alapstruktuacuteraacutejaacutet meghataacuterozoacute ndash igaz
aacutellandoacutean alakuloacute eacutes vaacuteltozoacute ndash szerveződeacutesi modellre hasonlatos moacutedon a fogyateacutekos-
saacutegroacutel eacutes az akadaacutelymentesseacutegről szoacuteloacute eacutertelmezeacutesuumlnkhoumlz (Farkas 2019)
Az akadaacutelymentesiacutető ember alkalmazkodaacutesi keacutepesseacutegeinek hiaacutenyait a haacuteloacutezatokba
szerveződeacutes reacuteszben kitoumlltheti azonban ez sem tudja mentesiacuteteni az embert egziszten-
ciaacutelisan fogyateacutekos mivoltaacutetoacutel (Farkas Petykoacute 2019)
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő
eligazodaacuteshoz
Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute klasszikussaacute vaacutelt Behaacuteloacutezva ciacutemű koumlnyveacuteben reacuteszletesen
elemzi az emberi eacutelet valamennyi teruumlleteacutet aacutetszoumlvő eacutes szinte organikusan fejlődő haacuteloacute-
zatok kialakulaacutesaacutenak eacutes műkoumldeacuteseacutenek struktuacuteraacuteit (Barabaacutesi 2013)
Az emliacutetett iacuteraacutesmű megjeleneacutese oacuteta szaacutemtalan hosszabb eacutes roumlvidebb eacutertekezeacutes jelent
meg a teacutemaacuteban maga a szerző is toumlbb helyen meacutelyiacutetette eacutes tovaacutebb eacutertelmezte a sajaacutet
eacutes kutatoacutecsoportja aacutelliacutetaacutesait eacutes eredmeacutenyeit A tudomaacuteny szinte valamennyi teruumlleteacutere
integraacutelhatoacutenak tartja a haacuteloacutezatosodaacutes paradigmaacuteit de a filozoacutefia kivaacuteltkeacutepp az eacuteletfi-
lozoacutefia vilaacutegaacutera vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesok legfoumlljebb indirekt moacutedon lelhetők foumll a
kapcsoloacutedoacute szakirodalomban eacutes a kutataacutesokban
Jelen fejezetreacuteszben arra teszuumlnk roumlvid kiacuteseacuterletet hogy a haacuteloacutezatok-egyuumlttmű-
koumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai eacutertelmezeacutesi kereteit s azok utazaacutestudomaacutenyi eacutes nem utolsoacute sor-
ban akadaacutelymentesseacutegi kapcsoloacutedaacutesi csomoacutepontjait nagyvonalakban aacutebraacutezoljuk
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel
Az utazaacutes toumlmegjelenseacuteggeacute vaacutelaacutesa napjainkra koumlztudottaacute vaacutelt Mi akik ezzel a jelen-
seacuteggel behatoacutebban foglalkozunk azzal is tisztaacuteban vagyunk hogy ennek mind a taacutersa-
dalmi-gazdasaacutegi mind a technikai felteacutetelek jelentős megvaacuteltozaacutesa az egyik generaacute-
tora102 (Michalkoacute 2016)
102 Erről reacuteszletesebben a megjeloumllt szakirodalomban is taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő a tanulmaacuteny keretei
illetve koumlzponti mondanivaloacuteja nem teszi lehetőveacute de meacuteg szuumlkseacutegesseacute sem ennek bővebb kifejteacuteseacutet
124
Ebben az eszmefuttataacutesban arroacutel a baacuter kutatott de keveacutesbeacute preferaacutelt megkoumlzeliacuteteacutesről
fogunk bővebben szoacutet ejteni mely neacutelkuumll az utazaacutesok nem vaacutelhattak volna gazdasaacutegi
huacutezoacuteaacutegazattaacute eacutes iacutegy maga az utazaacutes tudomaacutenya sem vaacutelhatott volna oumlnaacutelloacute diszcipliacute-
naacutevaacute Az amiről a vizsgaacuteloacutedaacutesunk szoacutel pedig nem maacutes mint a haacuteloacutezatosodaacutes eacutes az
annak egyik fundamentumaacutet adoacute akadaacutelymentesiacuteteacutesi szuumlkseacutegszerűseacuteg eacuteletfilozoacutefiai
analitikaacuteja
Gondoljunk bele hogy napjaink utazoacutei a kipattanoacute utazaacutesi szaacutendeacutektoacutel egeacuteszen
a hazaeacuterkezeacutes pillanataacuteig a bdquofelfedező uacutetjaikatrdquo az internet segiacutetseacutegeacutevel a vilaacuteghaacuteloacuten
keresztuumll szervezik meg
Mi toumlbb az eacutelmeacutenyeik kommunikaacutecioacutes platformja ndash eacutes joacuteszerivel eacuteletteruumlk is ndash az in-
formaacutecioacutes szupersztraacuteda103 lett (Aczeacutel 2016)
Itt nem veacuteletlenuumll fogalmaztunk uacutegy hogy elvaacutelasztottuk az internet eacutes a vilaacuteghaacuteloacute
legtoumlbb esetben oumlsszemosott fogalmait mert mint Barabaacutesi is utal raacute a kettő nem
ugyanaz (Barabaacutesi 2017)
Az internet egy olyan haacuteloacutezat ahol szaacutemiacutetoacutegeacutepek fizikailag vannak oumlsszekoumltve miacuteg a
vilaacuteghaacuteloacute enneacutel sokkal oumlsszetettebb moacutedon egy informaacutecioacute aacuteramlaacutesi eacutes koumlzlekedeacutesi
haacuteloacutezat mely folyamatosan terjeszkedik bővuumll Ezt kiemelten fontosnak tartottuk
megjegyezni mert az alaacutebbi gondolatmenet szempontjaacuteboacutel koumlzponti jelentőseacutegű mon-
danivaloacutet jelez előre
A vilaacuteghaacuteloacute kialakulaacutesa eacutes doumlbbenetes sebesseacutegű eacuteletszoumlvetbe toumlrteacutenő integraacute-
cioacuteja alapjaiban kezdi megvaacuteltoztatni a vilaacutegunkat
Arra is szeretneacutenk raacuteiraacutenyiacutetani az olvasoacute figyelmeacutet hogy a vilaacutegunk kifejezeacutes ez
esetben valoacuteban a gloacutebuszon eacutelő emberi leacutenyek vilaacutegaacutet takarja eacutes nem kiacutevaacuten megje-
leniacuteteni sem Nyugat-koumlzpontuacute sem pedig Euroacutepa centrumuacute vilaacutegkeacutepet Ez ugyanis ndash
egyszerűen fogalmazva ndash hamis keacutepet festene a gloacutebuszunk valoacutes taacutersadalmi gazda-
saacutegi vagy boumllcseleti bdquoerőforraacuteseloszlaacutesaacuteroacutelrdquo E vonatkozaacutesban tovaacutebbi toumlrteacutenelmi
szocioloacutegiai politikai eacutes gazdasaacutegi ismeretanyagot talaacutelunk Boumlroumlcz Joacutezsef (2018)
Az EU eacutes a vilaacuteg Kritikai elemzeacutes ciacutemű koumlnyveacuteben
103 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten rendkiacutevuumll oumlsszetett kutataacutesok folytak ndash melyek a mai napig is tartanak ndash a
tudomaacutenyos eacutelet legkuumlloumlnboumlzőbb teruumlletein iacutegy a kommunikaacutecioacutes kutatoacutek műhelyeiben is arra
vonatkozoacutean hogy az emberek az őket eacutert benyomaacutesok eacutelmeacutenyek stb megeacuteleacuteseacutenek sziacutentereacuteuumll a
koumlzoumlsseacutegi meacutediumok feluumlleteit vaacutelasztjaacutek (Meacuterő 2010)
125
A koumlvetkező alfejezetben taacutergyalt fogyateacutekossaacuteg eacutes akadaacutelymentesseacuteg mint a haacuteloacuteza-
tosodaacutes koumlvetkezteacuteben tapasztalhatoacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyek eacutertelmezeacuteseacutenek
eseteacuteben laacutetni fogjuk a keacutet fogalom taacutergyalaacutesi moacutedjai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek az uacutegy-
nevezett nyugati eacutes a buddhista filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben első pillantaacutesra oumlsszekoumlt-
hetetlennek tűnnek de ez koumlzel sem ennyire egyeacutertelmű
Egyreacuteszről a korlaacutetlansaacuteg illuacutezioacutejaacuteval kecsegteti a digitaacutelis vaacutendorokat maacutes-
reacuteszről egyfajta cyberboumlrtoumlnbe is zaacuterhatja őket (Ropolyi 2006)
Ezen boumlrtoumln falai eacutes raacutecsai azonban nem a kuumllvilaacutegban talaacutelhatoacuteak hanem inkaacutebb a
tudatot eacuterő szuumlntelenuumll ingerek lavinaacuteja aacuteltal ostromlott belvilaacutegban (Farkas Petykoacute
2019)
A haacuteloacutezatok mint tudjuk nem kizaacuteroacutelag ember alkotta bdquoleacutetezőkrdquo maga a bio-
loacutegiai eacutertelemben definiaacutelt eacutelet is haacuteloacutezatok bonyolult szoumlveteacuteben lezajloacute folyamatok
eredmeacutenyekeacutent is leiacuterhatoacute (Barabaacutesi 2013)
A francia filozoacutefus Gilles Deleuze eacuteletműveacutenek egyik jelentős boumllcseleti konvergen-
ciaponthalmaza ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati csomoacutepontja egy olyan gondolkodaacutesi rendszer
leiacuteraacutesa amiben a leacutetezeacutes vagy az aacuteltala ndash ezzel szinonimakeacutent hasznaacutelt eacutelet ndash egy aacutel-
landoacutean vaacuteltozoacute koumlzponti gyoumlkeacuterzet neacutelkuumlli noumlveacutenyre emleacutekeztet ahol az organizmus
leacutetfenntartaacutesaacutenak alapfelteacutetele az izolaacutelhatoacute csomoacutepontok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes
Azonban egyetlen ilyen bdquoidegkoumlzpontrdquo sem toumllt be a toumlbbi taacutersaacutehoz keacutepest koumlzponti
szerepet (Deleuze Guattari 2013)
A Deleuze-i modell abboacutel a szempontboacutel alapvetően a Bergson-i filozoacutefiaacutera
eacutepuumll hogy egyik koumlzponti keacuterdeacutese az hogy az ember vilaacutegot szemleacutelő eacutes aacutetalakiacutetoacute
mivolta ndash azaz a rendszer reacuteszeacutet keacutepező ember lehetseacuteges szerepei ndash mikeacutent eacutertelmez-
hető eacutes az hogyan vaacuteltozik akaacuter pillanatroacutel pillanatra A vilaacutegot alakiacutetoacute eacutes szemleacutelő
emberi teveacutekenyseacuteg vizsgaacutelati moacutedszerei egyben ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint paradox moacute-
don ndash az akarat szabadsaacutegaacutenak hataacuterai is Az emliacutetett paradoxon az emleacutekezeacutesre valoacute
keacutepesseacuteg eacuteletben tartaacutesa vagy uacutejra elsajaacutetiacutetaacutesa aacuteltal oldhatoacute fel Bergson intuitiacutev szem-
leacuteletmoacutedja eacutes gyakorlata az emleacutekezeacutes dimenzioacuteiba toumlrteacutenő belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutenek
az elsajaacutetiacutetaacutesaacuteval is jaacuter (Bergson 2012 p 61)
Ez valoacutedi akarati eacutes cselekveacutesi szabadsaacutegot is ad az embernek mert az emleacutekek felho-
zaacutesa a tudatos szintre uacutetjelzőkeacutent szolgaacutel a jelen alakiacutetaacutesaacutehoz eacutes uacutejrafelfedezeacuteseacutehez
(Deleuze 2010) Tehaacutet a Deleuze-i vilaacutegkeacutep centraacutelis pontokat neacutelkuumlloumlző szerveződeacutesi
126
moacutedja a Bergson-i intuitiacutev moacutedszerhez hasonlatos amely nem koumlti konkreacutet minőseacutegi
szintekhez az eacuteletmegismereacutest
Ehhez a boumllcseleti iacutevhez eacutes bdquomoacutedszertanhozrdquo mintegy termeacuteszetesen illeszke-
dik a Barabaacutesi aacuteltal alapműnek tekintett Karinthy esszeacute gondolatvilaacutega Ebben az iacuteroacute-
gondolkodoacute intuitiacutev moacutedon bizonyiacutetja azt az aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint legfoumlljebb oumlt szemeacute-
lyes kapcsolat szuumlkseacuteges ahhoz hogy az akkor a foumlldoumln eacutelő cirka 15 milliaacuterd ember
baacutermelyike oumlsszekapcsolhatoacute legyen egymaacutessal104 (Barabaacutesi 2013)
A nagy magyar iacuteroacute intuitiacutev intelligenciaacutejaacutenak briliaacutens gondolatai a haacuteloacutezatelmeacutelet aka-
deacutemiai tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacuteval szinte egyidőben empirikus bizonyiacutetaacutest is nyertek
A haacuteloacutezatelmeacutelet jelenlegi paradigmaacuteinak soraacuteban a skaacutelafuumlggetlenseacuteg a meg-
hataacuterozoacute tulajdonsaacuteg Ez azt jelenti hogy a szinteacuten magyar szaacutermazaacutesuacute Reacutenyi Alfreacuted
eacutes Erdős Paacutel matematikus paacuteros neveacutehez fűződő a 60-as eacutevekben megalkotott a veacute-
letlen elveacuten szerveződő haacuteloacutezatok helyeacutebe a skaacutelafuumlggetlenseacuteg mint szerveződeacutesi elv
leacutepett vagyis eszerint kituumlntetett csomoacutepontok koumlreacute szerveződnek a haacuteloacutezatokat alkotoacute
bdquoreacuteszegyseacutegekrdquo105 Peacuteldaacuteul ezek a centrumok az informaacutecioacutek hordozoacutei amelyek mint-
egy gravitaacutecioacutes koumlzpontkeacutent is műkoumldnek
Tehaacutet a veacuteletlenszerűseacuteg alapvető eacutes oumlnmagaacuteban megaacutelloacute szervezeacutesi elvkeacutent ki-
zaacuterhatoacute Ha az előzőekben kifejtett metoacutedust az utazaacutes vilaacutegaacutera vetiacutetjuumlk laacutethatoacutevaacute vaacutelik
peacuteldaacuteul hogy az informaacutecioacutek birtokosai akarva vagy akaratlanul de befolyaacutest gyako-
rolnak mindazon potenciaacutelis keresőkre akik peacuteldaacuteul az eligazodaacutes eacuterdekeacuteben egy szaacute-
mukra idegen orszaacutegban keresik a szaacutemukra megfelelő eacutetkezeacutesi szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute
vaacutellalkozaacutest Ezek akaacuter manifeszt csomoacutepontkeacutent is definiaacutelhatoacutek egy haacuteloacutezati struk-
tuacuteraacuteban Hogy mennyi kapcsoloacutedaacutesi pontot tud generaacutelni mondjuk egy kockaacutes abro-
szos eacutetterem az egy nagyobb haacuteloacutezati struktuacuteraacuteba toumlrteacutenő integraacuteltsaacutegaacutetoacutel fuumlgg első-
sorban
104 A Karinthy aacuteltal bdquovizionaacuteltrdquo haacuteloacutezati modell akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak egyik mottoacutejakeacutent is
felhasznaacutelhatoacute tekintettel arra hogy az emberek kapcsolatteremteacutesi eacutes vilaacutegmegismereacutesi vaacutegya meacuteg
hatvaacutenyozottabb erővel biacuter napjainkban mint az 1920-as eacutevekben 105 A skaacutelafuumlggetlen haacuteloacutezatok műkoumldeacutesi modelljeacutenek ezen megkoumlzeliacuteteacutese termeacuteszetesen szaacutemtalan
kiacutevaacutennivaloacutet hagy maga utaacuten ha egy haacuteloacutezatkutatoacute szakember bdquoszemuumlvegeacutenrdquo keresztuumll olvassuk az erről
szoacuteloacute sorokat Azonban ez a filozoacutefiai centrumuacute vizsgaacuteloacutedaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt szoumlveg nem a
haacuteloacutezattudomaacuteny iraacutent szakmai eacuterdeklődeacutest mutatoacute embereknek keacuteszuumllt elsősorban baacuter hozzaacutetesszuumlk
sziacutevesen veszuumlnk minden olyan kritikai megjegyzeacutest javaslatot mely tovaacutebb meacutelyiacuteti boumllcseleti
kutakodaacutesaink veacuteg neacutelkuumlli haacuteloacutezati teacuterkeacutepeit
127
Ennyit gondoltunk roumlviden megfogalmazni a haacuteloacutezat az utazaacutestudomaacuteny eacutes az
eacuteletfilozoacutefia kapcsoloacutedaacutesi pontjairoacutel A koumlvetkezőkben a bevezeteacutesben is emliacutetett aka-
daacutelymentesiacutető eacutes -generaacuteloacute boumllcseleti olvasat reacuteszleges kifejteacuteseacutere keruumll sor de mindez
az utazaacutes vilaacutegaacutenak multidiszciplinaacuteris keretei koumlzoumltt is eacutertelmezhető marad
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről
Az akadaacutelymentesiacuteteacutest aacuteltalaacuteban az eacuteletuumlnkre pozitiacutev hataacutest gyakorloacute ndash elsősorban a
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekeacuteben kifejtett ndash konkreacutet teveacutekenyseacutegkeacutent szoktuk
meghataacuterozni
A fent emliacutetett fogalomeacutertelmezeacutesi keretek eacutes dimenzioacutek ndash eacuteletboumllcseleti eacutes hermene-
utikai szempontuacute kiterjeszteacutese ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaraacutent eacuterintik a haacuteloacutezatok va-
lamint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a fogyateacutekossaacuteg teruumlleteit
Ez az alaacutebb koumlvetkező első olvasatra talaacuten furcsaacutenak hatoacute hermeneutikai alapuacute
aacutemde eacuteletfilozoacutefia termeacuteszetű elemzeacutes ndash melyet vizsgaacuteloacutedaacutesnak is nevezuumlnk ndash eacutes eacutertel-
mezeacutesi moacuted az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak teruumlleteacutetől idegennek tűnhet de meggyőződeacute-
suumlnk hogy ismeacutetelten bizonyiacutetani tudjuk annak leacutetjogosultsaacutegaacutet
Roumlviden felhiacutevjuk a figyelmet arra a vitaacutera mely a 19 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 20 szaacutezad
elejeacuten csuacutecsosodott ki amikor is a filozoacutefiaacutek uacutegymond szakosodni kezdtek egysze-
rűen kifejezve leacutetre joumlttek a szakboumllcseleti bdquoaacutegakrdquo Ezen folyamat ellen emelte foumll
szavaacutet a Martin Heidegger (1994) eacutes Karl Jaspers (1996) is
A keacutet neacutemet filozoacutefus ndash hasonloacutean az euroacutepai kontinens toumlbb kortaacuters gondolkodoacutejaacute-
hoz akikről hely hiaacutenyaacuteban nem tudunk emliacuteteacutest tenni ndash a boumllcselet guacutezsba koumlteacutese-
keacutent eacutertelmezte peacuteldaacuteul a Husserl neveacutehez fűződő toumlrekveacutest ami a filozoacutefiaacutet szigoruacute
tudomaacutenykeacutent igyekezett meghataacuterozni eacutes elismertetni
A magunk reacuteszeacuteről is a Heidegger-i eacutes Jaspers-i bdquotisztaacuten filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesrdquo
mellett foglalunk aacutellaacutest meacuteg akkor is ha eacuteppen ez aacuteltal igyekszuumlnk bizonyiacutetani hogy
az eacuteletboumllcselet meg tud aacutellni a bdquosajaacutet laacutebaacutenrdquo a tudomaacutenyos vilaacutegban Mindezt uacutegy
tudja megtenni hogy sem a sajaacutet identitaacutesa sem pedig a tudomaacutenyos bdquoobjektivitaacutesrdquo
felteacutetelei nem vaacutelnak fogyateacutekossaacute
Induljunk ki abboacutel a hipoteacutezisből hogy a haacuteloacutezatok szerveződeacuteseacutenek műkoumldeacute-
seacutenek eacutes a leacutetezeacutest aacutetszoumlvő mivoltaacutenak megeacuterteacutese aacuteltal koumlnnyebben el tudunk igazodni
128
a minket koumlruumllvevő vilaacutegban Mi toumlbb teleoloacutegiai jellegű teveacutekenyseacuteguumlnk is ponto-
sabbaacute vaacutelhat legalaacutebbis ilyen olvasata is van a haacuteloacutezatkutatoacute szakemberek munkaacutessaacute-
gaacutenak (Barabaacutesi 2017)
Azt aacutelliacutetjuk ennek nyomaacuten hogy az akadaacutelymentesiacutető ember tulajdonkeacuteppen a kutatoacute-
munkaacutejaacuteval felkutatja a vilaacuteg akadaacutelyozoacute teacutenyezőit rendszereket alkot de generaacutelja is
az unos-untalan felbukkanoacute oumlnmagaacutet gaacutetloacute teacutenyezőket
Gondoljunk bele az utazaacutes vilaacutegaacutenak veacuterkeringeacuteseacutet biztosiacutetoacute ndash a helyvaacuteltozta-
taacutest a gloacutebuszunkon maacutera tulajdonkeacuteppen a bolygoacutefelsziacuten baacutermilyen iraacutenyaacuteba lehetőveacute
tevő ndash leacutegikoumlzlekedeacutes haacuteloacutezatos mivoltaacutenak egyre oumlsszetettebb termeacuteszeteacutebe106
Laacutetva a peacuteldaacuteul a lakoacute gazdasaacutegi politikai koumlruumllmeacutenyekre gyakorolt terheleacutes
doumlbbenetes meacuterteacutekeacutet (Borgar et al 2013) az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesekre jutottunk
(7aacutebra)
7 aacutebra A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
Turizmus online (2019)
Az informaacutecioacutes technoloacutegia eacutes az automatizaacutelaacutes rohamos leacutepteacutekű fejlődeacuteseacutevel nem tart
leacutepeacutest a koumlrnyezettudatossaacuteg eszmeacutejeacutenek fejlődeacutese eacutes annak megvaloacutesiacutetaacutesa
Az eredendően felvaacutezolt a haacuteloacutezati modellek szempontjaacuteboacutel kulcsfontossaacuteguacute bdquogiga
repuumllőterekrdquo exponenciaacutelisan noumlvekvő bdquoszabad gyoumlkeirdquo ndash ezek alatt azokat a kapcso-
loacutedaacutesi pontokat eacutertjuumlk melyeken keresztuumll a kisebb befogadoacute keacutepesseacutegű leacutegikikoumltők
eleacuterhetőveacute vaacutelnak ndash egyuacutettal a haacuteloacutezatok legsebezhetőbb pontjaivaacute is vaacutelnak Gondol-
106 Barabaacutesi koumlnyveiben tanulmaacutenyaiban valamint az ideacutezett internetes hivatkozaacuteson keresztuumll
megtekinthető tudomaacutenyos előadaacutesaacuteban is toumlbbek koumlzoumltt pont a leacutegi koumlzlekedeacutes haacuteloacutezataacutenak elemzeacutese
reacuteveacuten igazolja a skaacutela fuumlggetlen szerveződeacutesi modell tudomaacutenyos relevanciaacutejaacutet (youtube 2016)
129
junk itt peacuteldaacuteul izlandi Eyjafjalla vulkaacuten kitoumlreacuteseacutere 2010-ben amely Euroacutepa nagy reacute-
szeacuten megbeacuteniacutetotta a leacutegi forgalmat felhiacutevva ezzel a figyelmet a centrum leacutegikikoumltők
sebezhetőseacutegeacutere is
A mi eacutertelmezeacutesuumlnkben tehaacutet amennyit akadaacutelytoacutel mentesiacutetenek bennuumlnket ezek a cso-
moacutepontok legalaacutebb annyi akadaacutelyt leacutetre is hoznak a vilaacutegban
Vagyis mint remeacutenyeink szerint a fenti sorokboacutel kiolvashatoacute a statikus foga-
lomhasznaacutelat eacutes vilaacutegot eacutertelmező szemleacutelet elleneacuteben egy folyamat-iraacutenyultsaacuteguacute
megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedot vizsgaacuteloacutedaacutesi koumlzeget javaslunk alkalmazni Ez nem kizaacuteroacutelag a
boumllcselet eacutertelmezeacutesi dimenzioacuteinak sajaacutetos ismertető jegye hanem a leacutetezeacutes valameny-
nyi fizikai eacutes szellemi dimenzioacutejaacutera is kiterjeszthető
A filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi vitaacutek maacuteig nem eldoumlntoumltt keacuterdeacutese hogy peacuteldaacuteul esetuumlnkben
az egzakt matematikai teacutetelekkel bizonyiacutetott haacuteloacutezatosodaacutesi moacutedok leiacuterhatoacutek-e onto-
loacutegiai vagy ismeretelmeacuteleti fogalmakkal A bekezdeacutesben emliacutetett folyamatszemleacutelet
veacutelemeacutenyuumlnk szerint aacutethidaloacute megoldaacuteskeacutent alkalmazhatoacute ha nem is a keacuterdeacutes veacutegle-
ges eldoumlnteacuteseacutere ndash ami egyeacutebkeacutent pontosan a leacutetszemleacuteletet meghataacuterozoacute folyamat
jelleg okaacuten eleve nem lehet relevaacutens elvaacuteraacutes ndash de joacute kiindulaacutesi pontot jelent arra
hogy a keacutet boumllcseleti bdquomoacutedszertanrdquo koumlzoumltt feloldhatatlannak veacutelt ellenteacutetet minimum
semlegesiacutetse Jaspers munkaacutessaacutega akaacuter ilyen moacutedon is eacutertelmezhető tudvaacuten hogy a
neacutemet gondolkodoacute Heidegger hasonloacute toumlrekveacuteseit tovaacutebbgondolva a filozoacutefiai hitet
felvaacutezoloacute munkaacuteiban eacutes az azokat ismertető egyetemi előadaacutesaiban az ismeretelmeacute-
let eacutes az ontoloacutegia bdquooumlsszebeacutekiacuteteacuteseacutererdquo is javaslatokat fogalmaz meg (Jaspers 2004)
A haacuteloacutezatok bdquoeacutelettanaacutenakrdquo kutataacutesa tehaacutet egyreacuteszről ismeretelmeacuteleti munka
maacutesreacuteszről ontoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutes is
Ismeretelmeacuteleti abban az eacutertelemben hogy az utazaacutesok fizikai megvaloacutesulaacutesi moacutedjai-
nak eacuterzeacutekszervekkel lekoumlvethető vaacuteltozaacutesait eacutes ezek technikai fejlődeacutesi iraacutenyait vesz-
szuumlk boumllcseleti goacutercső alaacute Gondolunk itt peacuteldaacuteul a leacutegikoumlzlekedeacutesi folyoacutesoacutek eacutes cso-
moacutepontok digitalizaacutelt feldolgozaacutesaacutenak egyre elterjedtebb moacutedjaira Ezek mind az uta-
zoacutek mind pedig a kutatoacutek szaacutemaacutera uacutej perspektiacutevaacutekat nyitnak
Ontoloacutegiai is viszont abban az eacutertelemben hogy a vizualizaacutelt akaacuter haacuteromdimenzioacutes
modellek eacutertelmezeacutesi analitikaacuteja szemmel nem laacutethatoacute organikus jelleget is takar
A modernkor filozoacutefiai vilaacutegaacuteban elsősorban Bergson neveacutehez fűződik az a
gondolat hogy mindenekelőtt a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacuteban kell elmeruumllnuumlnk eacutes ez jelenti
130
az alapfelteacutetelt ahhoz hogy olyan informaacutecioacutek birtokaacuteba jussunk melyek azutaacuten keacute-
sőbbi alkalmasint empirikus megaacutellapiacutetaacutesaink koumlvetkezteteacuteseink neacutelkuumlloumlzhetetlen
alapfelteacuteteleikeacutent is tudnak szolgaacutelni Vagyis leacutetelmeacuteleti azaz ontoloacutegiai ismeretek
neacutelkuumll a vizsgaacutelat alaacute vont bdquoleacutetreacuteszrdquo taacutergy de meacuteg az absztrakt fogalmak is megismer-
hetetlenek (Bergson 1910 1987 2012) Ez a moacutedszer a maacuter fent emliacutetett filozoacutefiai
intuiacutecioacute egy maacutesik olvasata Mindezek alapjaacuten talaacuten eacuterthetőbbeacute vaacutelik Deleuze azon
aacutelliacutetaacutesa hogy a bergsoni filozoacutefiai intuiacutecioacute mint boumllcseleti moacuted kidolgozottsaacutegaacutet eacutes
hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet tekintve a nyugati filozoacutefia egyik legkieacuterleltebb bdquomoacutedszertanardquo (De-
leuze 2010)
Ropolyi (2016) technotudomaacutenyroacutel eacutes filotudomaacutenyroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban ha-
sonloacute moacutedon jaacuter el mint ahogy mi az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet szembenaacutellaacutesaacutenak
feloldaacutesa eseteacuteben Uacutegy laacutetjuk a haacuteloacutezattudomaacuteny moacutedszertana de leginkaacutebb akaacuter a
heacutetkoumlznapok szintjeacuten is hasznosiacutethatoacute megaacutellapiacutetaacutesai implicite tartalmazzaacutek ezt a sem-
legesiacutető szaacutendeacutekot Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacuteba beleereszkedve azzal joacute esetben azzal
eggyeacute is vaacutelva uacutejra eacutes uacutejra annak felsziacuteneacutere is emelkeduumlnk ezen utazaacutesunk soraacuten ta-
pasztaljuk mind a haacuteloacutezatok leacuteteacutet mind pedig azok uumldvoumls eacutes keveacutesbeacute hasznos konkreacutet
hataacutesait Azaz az akadaacutelymentesiacutető emberi mivoltunk uacutejabb igazolaacutesakeacutent is tekinthe-
tuumlnk a sajaacutet munkaacutenkra eacutes eredmeacutenyeinkre is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a dolgozat filozoacutefiai jellegű jelenteacutesvilaacutegaacutet eacutes aacutelliacutetaacutesait
meacuteg inkaacutebb be tudjuk mutatni eacutes alaacute tudjuk taacutemasztani a koumlvetkező fejezetben a budd-
hista filozoacutefia haacuteloacutezatszemleacuteletű vilaacutegaacuteba kalauzoljuk el az olvasoacutet azzal a szigoruacute
uacutetikoumlnyv bejegyzeacutessel hogy ez a roumlvid bdquoturisztikai eacutelmeacutenyrdquo csak kedvcsinaacuteloacute hiszen
a buddhai taniacutetaacutes nyomaacuten kialakult boumllcselet toumlbb mint 2500 eacutevre tekint vissza Ezeacutert
ha szaacutendeacutekunkban aacutellna sem tudnaacutenk teljes keacutepet ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati kapcsolati
seacutemaacutet felvaacutezolni csupaacuten arra teszuumlnk kiacuteseacuterletet hogy a nyugati centrumuacute gondolko-
daacutesi sztenderdek melleacute ndash hierarchia-mentesen ndash uacutejabb olvasatok hataacuterpontjaira is raacute-
mutatunk
131
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten
Az előzőekben maacuter utaltunk raacute hogy a haacuteloacutezatokba szerveződő eacutes ekkeacutent aacutebraacutezolhatoacute
eacutelet- vilaacutegfelfogaacutes akaacuter toumlbb ezer eacutevvel ezelőttre is visszavezethető az emberiseacuteg toumlr-
teacuteneteacuteben Mint maacuter emliacutetettuumlk a haacuteloacutezatok tudomaacutenya napjainkban egyre meacutelyebben
eacutes meacutelyebben teacuterkeacutepezi fel az egymaacutessal szorosan vagy lazaacutebban egyuumlttműkoumldő leacutetdi-
menzioacuteinkat
E fejezetben egy mereacutesz felfedezőuacutetra kalauzoljuk el az olvasoacutet aki vaacutellalja
annak kockaacutezataacutet hogy belebuacutejik egy olyan utazoacute bakancsaacuteba akitől az utazaacutesszerve-
zők felteacutetlen bizalmat keacuternek de koumltelezettseacuteget vaacutellalnak arra is hogy baacuter fizikai ve-
szeacutelybe nem sodorjaacutek a tudataacutet viszont igencsak megerőltető szellemi kalandtuacuteraacuten ve-
zetik veacutegig
Ezzel toumlbb ceacutelunk is ndash biacutezunk benne ndash teljesuumll vagyis a tudatos utazaacutesszervezeacutesre eacutes
ezaacuteltal az eacutelmeacutenyfeldolgozaacutesra is peacuteldaacutekkal tudunk szolgaacutelni (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019)
A Michalkoacute aacuteltal boldogiacutetoacutenak nevezett utazaacutes eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait tovaacutebb kiacutevaacuten-
juk bőviacuteteni mert mint a kutatoacutetoacutel tudjuk hogy az utazaacutes csak abban az esetben tesz
bennuumlnket boldoggaacute ha aktiacutevan ndash tehaacutet tudatosan ndash teszuumlnk ennek eacuterdekeacuteben
(Michalkoacute 2010a)
Ha felideacutezzuumlk a megelőző fejezetben megtalaacutelhatoacute ndash a leacutegikoumlzlekedeacutesben reacuteszt
vevő utasok szaacutemossaacutegaacutet eacutes hovatartozaacutesaacutet bemutatoacute ndash diagrammot laacutethatjuk hogy az
euroacutepai eacutes az eacuteszak-amerikai utazaacutesok szaacutema meacuteg mindig dominaacutel de peacuteldaacuteul az Aacutezsi-
aacuteban eacutelő embertaacutersaink utazaacutesi kedveacutenek noumlvekedeacutese ezt a tendenciaacutet lassan megfor-
diacutetja Mi nem pusztaacuten szaacutemadatokkeacutent tekintuumlnk a diagrammokat feleacutepiacutető individuu-
mokra hanem igyekszuumlnk minden esetben az embereket laacutetni ezen adatsorok vagy ha
uacutegy tetszik adathaacuteloacutezatok moumlgoumltt
Nem veacuteletlenuumll hasznaacuteltuk az individuumok kifejezeacutest mert utalni szaacutendeacuteko-
zunk az alaacutebbiakban bemutataacutesra keruumllő buddhista taacutersadalmi szemleacuteletre eacutes az ezzel
szorosan oumlsszefuumlggő eacutenkeacutepre A Buddha taniacutetaacutesa minden ellenkező veacutelemeacutennyel
szemben igenis tartalmaz a taacutersadalomra mint termeacuteszetes egyuumltteacuteleacutesi moacutedra vonat-
kozoacute megaacutellapiacutetaacutesokat mi toumlbb konkreacutet taniacutetaacutesokat is A nyugaton megszokottoacutel elteacute-
rően azonban sem nem organicista sem pedig egyfajta szerződeacutesen alapuloacute modellt
nem tart elfogadhatoacutenak Az ember termeacuteszetes eacutes ezaacuteltal a fennmaradaacutesaacutet biztosiacutetoacute
aacutellapotkeacutent tekint az emberek taacutersulaacutesaacutera Peacuteldakeacutent az uacutejszuumlloumltteket emliacuteti a megvilaacute-
gosodott taniacutetoacute vagyis a vilaacutegba megeacuterkező kisgyermek eacuteletben maradaacutesi felteacutetele a
132
termeacuteszetes taacutersadalmisaacuteg Az anya eacutes az őt koumlruumllvevő emberek biztosiacutetjaacutek szaacutemaacutera az
eacuteletben maradaacutes eacutes a fejlődeacutes felteacuteteleit mindenfeacutele megaacutellapodaacutes vagy hierarchikus
megfeleleacutesi keacutenyszer neacutelkuumll (Porosz 2018a)
Ezzel koherens moacutedon oumlsszefuumlgg az ember szemeacutelyiseacutegeacutenek eacutes ezaacuteltal a vilaacuteg-
ban betoumlltoumltt helyeacutenek eacutertelmezeacutese Az euroacutepai kultuacuterkoumlrben a modernkor ndash konkreacutetan
a felvilaacutegosodaacutes ndash szellemi termeacuteke az individuum mely a fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyesuumllni
keacutepes egyeacutent keacutepzeteacutet jelenti a szoumlveguumlnk ezen kontextusaacuteban
A buddhizmus boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutese szerint abszoluacutet fuumlggetlenuumll leacutetező entitaacutesok
egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhetnek iacutegy a mindentől eacutes mindenkitől fuumlggetlen ember fogalma
sem aacutellja meg a helyeacutet Meacuteg az emberi civilizaacutecioacuteboacutel kivonult remete sem keacutepes eacutelet-
ben maradni ha peacuteldaacuteul a testeacutenek energiaigeacutenyeacutet nem tudja fedezni a koumlrnyezeteacuteből
Tehaacutet a haacuteloacutezatfuumlggetlen leacutetezeacutes lehetetlenseacutegeacutenek teacutetele ha nem is ebben a formaacuteban
de kimondaacutesra keruumll e taacutevol-keleti taniacutetaacutesban
A Buddha taniacutetaacutesnak egyik legtoumlbbet vitatott de legalaacutebbis a nyugati kultuacuter-
koumlrben feacutelreeacutertett aacutelliacutetaacutesa az eacutentelenseacuteg vagy az aacutellandoacutetlansaacuteg vilaacutegszemleacutelete Ez a
tapasztalati uacuteton107 megszerzett tudaacutesboacutel fakadoacute leacutetszerkezeti leiacuteraacutes minden az univer-
zumot alkotoacute elemre mikro- eacutes makroszintű megnyilvaacutenulaacutesaacutera egyaraacutent jellemző tu-
lajdonsaacuteg Ez az aacutellandoacutesaacuteg neacutelkuumlli aacutellapot reacutemisztő lehet az aacutellandoacute kapaszkodoacutekat
eacutertelmezeacutesuumlnkben akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzoumlket igeacutenylő eacutes kreaacuteloacute ember szaacutemaacutera
Uacutegy gondoljuk ez csak az egyik lehetseacuteges koumlvetkezteteacutes a sok koumlzuumll meggyőződeacute-
suumlnk hogy eacuteppen a reacutemuumllet ellenkezője is megeacutelhető azaacuteltal ha az aacutellandoacutetlansaacutegra a
leacutet megismereacuteseacutenek egyik eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk
Az alaacutebbi Porosz Tibortoacutel aacutetvett aacutebraacuteval kiacutevaacutenjuk szemleacuteltetni fenti aacutelliacutetaacutesainkat azaz
az emberi tudat laacutetszoacutelagos koumlzpontjaacuteban aacutelloacute uumlresseacuteg termeacuteszeteacutet (Farkas 2017)
(8aacutebra)
107 Gondolunk itt a buddhai gyakorlatkoumlzpontuacute bdquoutazaacutesrardquo melynek koumlzlekedeacutesi eszkoumlzei a meditaacutecioacutes
gyakorlatok szeacuteles skaacutelaacutei Azaz az oumln- eacutes vilaacutegmegismereacutes nem meruumll ki sem a gondolati
absztrakcioacutekban sem pedig a vilaacuteg feltaacuteraacutesaacutenak tudomaacutenyos moacutedszertanaiban Mindezeket nem hagyja
figyelmen kiacutevuumll a buddhista gyakorloacute de a megismereacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek kiemelkedően fontos
eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja a meditaacutecioacutet Ez ebben az eacutertelemben olyan befeleacute fordulaacutesra utal ahol a tudat
lecsendesedeacutese aacuteltal a kuumllvilaacutegroacutel megszerzett ismeretek integraacuteloacutednak a belső vilaacutegba (Nyanaponika
1994)
Megjegyezzuumlk peacuteldaacuteul hogy a kereszteacuteny vallaacutesi gyakorlatban sem ismeretlen a meditaacutecioacute gyakorlati
alkalmazaacutesa az istenseacuteggel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute illetve szellemi egyesuumlleacutes eacuterdekeacuteben (Jaacutelics 2019)
133
8 aacutebra Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
Farkas (2017)
Mint laacutethatjuk az eacuten nem oumlnmagaacuteban a semmiben lebeg hanem a forma eacuterzeacutes
eacuteszleleacutes eacutes keacuteszteteacutes mintegy haacuteloacutezati centrumakeacutent aacutebraacutezolhatoacute eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutes-
ben ndash az eacuten ilyen jellegű aacutebraacutezolaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben ndash az bdquoelemekrdquo koumlzoumltt leacutevő kapcso-
latokat is felvaacutezoltuk Iacutegy egyreacuteszről elmondhatjuk hogy mindegyikuumlk kapcsolatban
aacutell a maacutesikkal de ez az oumlsszekoumltteteacutes-rendszer nem alkot hierarchikus struktuacuteraacutet Maacutes-
reacuteszről a test eacutes a tudat olyan haacuteloacutezatos jellegű oumlsszefonoacutedaacutesaacutet is modellezi amiben
peacuteldaacuteul a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek feldolgozaacutesa eacutes az azokra adott tudati reakcioacutek
mintegy rezgeacutese hatja aacutet a bdquorendszertrdquo Ezen hataacutesok eacutes az azokra adott vaacutelaszok kouml-
vetkezteacuteben alakul ki az eacuten-keacutep de mivel a kuumllvilaacuteg eacutes a belvilaacuteg folyamatos oumlssze-
hangolaacutesa zajlik ezeacutert az eacutent generaacuteloacute oumlsszetevők haacuteloacutezatban betoumlltoumltt szerepe markaacuten-
san szituaacutecioacutefuumlggő108 (Tenzin 1998)
A fent vaacutezolt haacuteloacutezatos szerkezetű eacutes műkoumldeacutesű tudatmodell kiterjeszthető az
utazaacutes tudomaacutenyaacutenak napjainkban egyre inkaacutebb előteacuterbe keruumllő a bdquotudatos utazaacutesszer-
vezeacutes tudatos utazoacutekrdquo koncepcioacutejaacutera (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019) Oly moacutedon hogy a vaacute-
gyott uacuteticeacutel eleacutereacuteseacutehez eacutes az ott tartoacutezkodaacutes soraacuten fokozottan hatoacute uacutej ingerek toumlmegeacute-
nek valoacutes eacutelmeacutennyeacute alakiacutetaacutesaacuteban felhasznaacutelhatoacutevaacute vaacutelik
Ha az utazoacutera az utazaacutes haacuteloacutezati centrumakeacutent tekintuumlnk eacutes oumlsszekoumltjuumlk mind-
azon pontokkal melyek az adott desztinaacutecioacuten toumlrteacutenő tartoacutezkodaacutesa soraacuten vele kapcso-
latba keruumllt eacutelmeacutenyekre mutatnak egy bonyolult haacuteloacutezat seacutemaacuteja vaacutezoloacutedik fel Mind-
ezen kapcsoloacutedaacutesi pontok egyeseacutevel is hatnak az emberre de ami az olvasatunkban
fontosabb ingertengerkeacutent veszik koumlrbe őt
108 Magaacutetoacutel eacutertetődő moacutedon a tudat az eacuten eacutes a test egymaacutest koumllcsoumlnoumlsoumln felteacutetelező leacutetrehozoacute eacutes erodaacuteloacute
műkoumldeacuteseacutenek jelen felvaacutezolaacutesa rendkiacutevuumll elnagyolt Csupaacuten annyit jelzuumlnk e roumlvid oumlsszefoglaloacuteval
hogy a haacuteloacutezatok jelenleacutete eacutes tanulmaacutenyozaacutesa ha nem is a szoacute mai eacutertelmeacuteben de maacuter eacutevezredekkel
ezelőtt foglalkoztatta a gondolkodoacutekat
134
Ahogy a viacutezben meg kell tanulnunk eacuteletben maradni az uacuteszaacutes segiacutetseacutegeacutevel uacutegy ebben
a stimulusokkal teli koumlzegben is el kell tudjunk igazodni Pontosan a folyamatosan
vaacuteltozoacute eacutenuumlnk egeacuteszseacutegeacutenek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben El kell sajaacutetiacutetanunk a haacuteloacutezatboacutel
beeacuterkező bdquoinformaacutecioacutekrdquo osztaacutelyozaacutesi keacutepesseacutegeacutet uacutegy hogy ideacutezőjelek neacutelkuumlli valoacutes
tartalmat adoacute informaacutecioacute legyen belőluumlk (Goleman 2005)
A Michalkoacute aacuteltal felvaacutezolt miliő fogalomvilaacutegaacutehoz is kapcsoloacutedik a leiacutert tuda-
tossaacute vaacutelaacutesi seacutema mert mint tudjuk a miliő-eacutelmeacuteny kialakulaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacute-
rul az utazoacute belső vilaacutegaacutenak aktuaacutelis aacutellapota (Michalkoacute 2010b)
Az utazaacutes vilaacutegaacutenak szakemberei veacutelemeacutenyuumlnk szerint el kell sajaacutetiacutetsaacutek azon
keacutepesseacutegeket is melyek aacuteltal segiacutetseacuteget tudnak nyuacutejtani az utazoacutek egyre nagyobb touml-
megeinek hogy az ember ne csak turistaacutek egyre nagyobb bdquohordaacutejakeacutentrdquo bolyongjon
az egyre szaporodoacute csaacutebiacutetaacutesok gloacutebusznyi pusztaacutejaacuten hanem tudatos utazoacutekeacutent felfe-
dezője legyen a kuumllvilaacutegnak eacutes oumlnmaga belső univerzumaacutenak egyaraacutent
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja
Az előzőekben azzal zaacutertuk sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket hogy a turista eacutes az utazoacute kouml-
zoumltti kuumlloumlnbseacuteget fokozatbelinek109 aacutelliacutetottuk be A tanulmaacuteny jelenlegi zaacuteroacutefejezeteacute-
ben ezt a kuumlloumlnbseacutegteveacutest termeacuteszetbelikeacutent aacutebraacutezoljuk vagyis olyan leacutenyeges fejlő-
deacutesi iacutevet rajzolunk fel ami az emberi szellem vilaacutegaacuteban zajlik le eacutes ezaacuteltal a leacutetezőkkel
eacutes a leacutettel kapcsolatosan az eddigiekneacutel sokkal meacutelyebb kapcsolatok kialakulaacutesaacutehoz
vezet
Az bdquoeacutenrdquo eacutes a bdquomirdquo koumlzoumltt laacutetszoacutelagosan huacutezoacutedoacute ellenteacutetek uacutegy is eacutertelmezhetők
mintha kuumlloumln haacuteloacutezatokkeacutent leacutetezneacutenek eacutes a kapcsoloacutedaacutesi pontok csak az esetlegesseacutegi
bdquotoumlrveacutenyekrdquo menteacuten szerveződneacutenek Uacutegyis fogalmazhatunk hogy az individuum laacutet-
szoacutelagosan aacutellandoacute centruma ndash az eacuten egyik formaacuteja az ego ndash mintha oumlnkeacutenyesen doumln-
teneacute el mikor eacutes milyen formaacuteban eacutepiacutet ki eacuterintkezeacutesi feluumlleteket az őt koumlruumllvevő em-
bertaacutersaival
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a buddhista filozoacutefia egyik legfontosabb taniacutetaacutesa segiacutetseacute-
guumlnkre lehet hogy ezt a markaacutensnak tűnő ellenteacutetet bdquoeacutenrdquo eacutes bdquomirdquo koumlzoumltt feloldjuk Ez
109 A Bergson-i filozoacutefia egyik leacutetelmeacuteleti fogalompaacuterja a fokozatbeli eacutes a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek
hataacuterozott elvaacutelasztaacutesa (Bergson 1910 1987) Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben ezzel azt jelezzuumlk hogy a
laacutetszoacutelag csak fogalmi kategoacuteriaacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteveacutes az utazoacute eacutes a turista koumlzoumltt az eacutelet
szempontjaacuteboacutel minőseacutegi differenciaacutet is takar
135
a taniacutetaacutes pedig a fuumlggő keletkezeacutes vagyis az a szemleacutelet mely igyekszik teljesen eacutert-
hetően bizonyiacutetani hogy mi emberek egy olyan haacuteloacutezat reacuteszesei eacutepiacutetői eacutes nem keveacutes
esetben annak rongaacuteloacutei is vagyunk (Porosz 2018b)
Minden teveacutekenyseacuteguumlnk oumlsszefuumlgg az alaacutebbi aacutebraacuteban feltuumlntetett haacuteloacutezati cso-
moacuteponttal melyek ugyan egy ember leacutetezeacutese oksaacutegi viszonyainak haacuteloacutezati teacuterkeacutepekeacutent
olvashatoacute de aacutelliacutetaacutesunk szerint eacuteppen az oumlsszetettseacutege eacutes a szellemiseacutege mutatja meg
mennyire raacute vagyunk utalva a bennuumlnket koumlruumllvevő valamennyi leacutetezőre
9 aacutebra A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Porosz (2018b)
Mi akik az utazaacutestudomaacuteny vilaacutegaacutenak reacuteszesei vagyunk ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az
iskolapadban uumlluumlnk a katedraacuten aacutellunk vagy eacuteppen adatokat elemző kutatoacutekeacutent teveacute-
kenykeduumlnk ndash felelősseacuteggel tartozunk azokeacutert az emberekeacutert akiknek maacutera leacutetformaacute-
jaacutevaacute vaacutelt az utazaacutes
Tehaacutet mint azt fentebb elmondtuk a tudomaacutenyaacutegunk szakemberkeacutepzeacuteseacutenek
szellemiseacutegeacutet szuumlkseacutegszerűen aacutet kell jaacuternia a tudatos vilaacuteglaacutetaacutes eacutes szakmai szervező-
keacutepesseacuteg igeacutenyeacutenek eacutes keacutepesseacutegeacutenek Mindezek egyik mozgatoacuterugoacuteja veacutelemeacutenyuumlnk
szerint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes folyamatainak ismerete Ezzel
szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogyateacutekossaacuteg perspektiacutevaacuteinak meacutelyebb megeacuterteacutese is szuumlkseacute-
ges
136
A XIV Dalai Laacutema szaacutemos tudomaacutenyos konferencia eacutes bdquokerekasztal-beszeacutel-
geteacutesrdquo kezdemeacutenyezője eacutes reacutesztvevője110 volt az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutegy ahogyan
napjainkban is az
Az elmuacutelt eacutevben az Uacutej Nemzeti Kivaacuteloacutesaacutegi Program oumlsztoumlndiacutejasakeacutent szaacutemos felveacutetelt
megtekintettem eacutes elemeztem ebben a taacutergykoumlrben
Az utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a haacuteloacutezatszer-
veződeacutesi szemleacutelet megjeleneacuteseacutet vizsgaacuteltuk az audiovizuaacutelis anyagokban Az a sokak
szaacutemaacutera talaacuten meglepő eredmeacuteny taacuterult eleacutenk ndash a toumlbb mint huacuteszoacuteraacutenyi felveacutetel feldol-
gozaacutesa aacuteltal ndash hogy a Dalai Laacutema ezeket a fogalmakat explicit moacutedon egyaacuteltalaacuten nem
hasznaacutelja Ennek elleneacutere a mondanivaloacuteja oumlnmagaacuteban akadaacutelymentesiacutető jellegű eacutes a
fogyateacutekossaacutegaink bdquofelsorolaacutesardquo sem marad el csakhogy ezeket a leacutetezeacutest alkotoacute ala-
kiacutetoacute eacutes fenntartoacute szimbiotikus haacuteloacutezat meg nem ismereacuteseacuteből szaacutermaztatja
Az eddig papiacuterra vetett gondolatokat illetve filozoacutefiai jellegű elemzeacuteseket eacutes a
belőluumlk szaacutermazoacute koumlvetkezteteacuteseket gondolateacutebresztőknek szaacutenjuk Alapvető ceacutelunk
volt hogy a haacuteloacutezatosodaacutest eacutes annak kutataacutesaacutet egy olyan eacuteletfilozoacutefiai modellbe aacutegyaz-
zuk amelynek a gyoumlkerei eacutevezredekkel ezelőttre is visszanyuacutelnak
Az utazaacutestudomaacuteny jelentőseacutege maacuter akkor is elvitathatatlan ha csak a turisz-
tika gazdasaacutegi mutatoacuteinak nagysaacutegrendjeacutet vesszuumlk alapul (Raacutetz 1999)
Meggyőződeacutesuumlnk hogy hibaacutet koumlvetnek el azok kutatoacutek eacutes oktatoacutek akik az utazoacutekra
olyan statisztikai adatokkeacutent tekintenek amelyek csupaacuten beveacuteteli forraacutest vagy kiadaacute-
sokat generaacutelnak A haacuteloacutezatok aacuteltalunk javasolt szemleacuteleacuteseacutenek multistrukturaacutelis eacutes eacutelet-
filozoacutefiai foacutekusza eacuteppen azt szaacutendeacutekozik bizonyiacutetani hogy ami az egyik neacutezőpontboacutel
csomoacutepont az egy maacutesik perspektiacutevaacuteboacutel bdquoegyszerűrdquo informaacutecioacutet aacutetadoacute koumlzeg
Amennyiben csak egy roumlgziacutetett tudati helyzetből azaz kiacutevuumllről proacutebaacuteljuk ele-
mezni a leacutet eacutes a leacutetezeacutes sokdimenzioacutes aacutemde aacutellandoacute koumlzeacuteppontoktoacutel mentes haacuteloacutezatait
koumlnnyen az akadaacutelyok uacutetvesztőjekeacutent eacutertelmezhetjuumlk azokat melyeket persze szuumlk-
seacutegszerűen akadaacutelymentesiacutetenuumlnk is kell Viszont ha keacutepesseacute vaacutelunk beleereszkedni
110 A feltuumlntetett az irodalomjegyzeacutekben eleacuterhető internetes hivatkozaacutesokon keresztuumll bepillanthatunk
abba a kuumlloumlnleges miliőbe amelyet a vallaacutesi vezető a meghiacutevott vendeacutegek eacutes a hallgatoacutesaacuteg egyuumltt
teremtettek kvaacutezi haacuteloacutezatokat eacutepiacutetve nem csak a messzi taacutejak tudoacutesai eacutes filozoacutefusai koumlzoumltt hanem a
laacutetszoacutelag szoumlgesen ellenteacutetes neacutezőpontok koumlzoumltt is (youtube 2013a yuotube 2013b youtube 2012a
youtube 2012b youtube 2010)
137
a leacutetezeacutes haacuteloacutezataiba akkor raacuteeacutebreduumlnk arra hogy soha nem is tudtunk eacutes tudunk azo-
kon kiacutevuumll leacutetezni mert egyszerre vagyunk elemei alkotoacutei eacutes szemleacutelői az eacutelet koumlrfor-
gaacutesnak
138
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek
Az aacuteltalunk keacutesziacutetett doktori eacutertekezeacutes igyekszik egy alapvetően boumllcseleti megkoumlze-
liacuteteacutesű konkreacutet fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatokig elvezető vizsgaacuteloacutedaacutes rejtekuacutetjain veacute-
gig kalauzolni annak olvasoacuteit Az idegenvezeteacutest a fent emliacutetett iacuteraacutesi eacutes olvasaacutesi neheacutez-
seacuteg elleneacutere ezt eacuterthetően igyekszik kivitelezni Mindezen erőfesziacuteteacuteseken tuacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon a tudomaacutenyos eacuteletben elvaacutert minőseacutegi mutatoacuteknak is maximaacutelian
megfelelni szaacutendeacutekozik
Ezen ceacutelunk eleacutereacuteseacutehez azonban szuumlkseacutegesnek eacuterezzuumlk hogy mind a melleacutekletben el-
eacuterhető hang eacutes keacutepi anyagokba is hallgasson eacutes neacutezzen bele e sorok olvasoacuteja illetve a
Wittgenstein aacuteltal is preferaacutelt hangos felolvasaacutesi moacutedszert is alkalmazzaacutek legalaacutebb
egy-egy fejezet erejeacuteig
Erről eacutes az olvasaacutes uacutejra hangzoacutevaacute teacuteteleacutenek pozitiacutev eacutes persze a szerző veacutelemeacutenye
szerint negatiacutev hataacutesairoacutel eacuterteacutekes tudaacutesbővuumlleacutesre tehetuumlnk szert Demeter Tamaacutes Az
eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A Modern Filozoacutefia Kezdetei Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Neacutező-
pontboacutel ciacutemű koumlnyve aacuteltal bdquoMindez persze nem jelenti azt hogy akaacuter Kripke akaacuter
Wittgenstein oumlsszefuumlggeacutesbe hozta volna az olvasaacutes toumlrteacuteneti probleacutemaacutejaacutet a privaacutet
nyelv keacuterdeacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel mindoumlssze csak arra utal hogy a probleacutema egyik
meacuterteacutekadoacute interpretaacutetora szerint Wittgenstein szaacutemaacutera az olvasaacutes - azaz a nyelv-
hasznaacutelat egyik toumlbb eacutertelemben valoacuteban relevaacutens moacutedja - ha nem is elvaacutelaszthatat-
lanul de mindenkeacuteppen szorosan oumlsszefonoacutedott egy akkoriban maacuter nyilvaacutenvaloacutean
szokatlanul excentrikus gyakorlattal Elemzeacuteseinek ilyen iraacutenyultsaacutega persze nyilvaacuten
oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal az anakronisztikus vonzoacutedaacutessal hogy Wittgenstein maga is
előszeretettel vette ha hangosan felolvastak neki Vouml Drury (1984) 119 eacutes 126 o
rdquo(Demeter 2003 p 101)
A Demeter aacuteltal jegyzett iacuteraacutesmű recenzioacutejaacuteban olvashatunk egy roumlvid utalaacutest a vizs-
gaacuteloacutedaacutesunk szoacutebeli foacutekuszuacute voltaacutenak az egyik toumlrteacutenetileg feltaacutert analoacutegiaacutejaacuteroacutel
bdquoAhogy Ong eacutes maacutesok raacutemutatnak a szoacutebeliseacutegre meacuteg erősen taacutemaszkodoacute koumlzeacutepkori
filozoacutefiai rendszerektől nem vaacuterhatoacute el peacuteldaacuteul az a rendszeresseacuteg ami az uacutejkori fi-
lozoacutefiaacutet jellemzirdquo (Zempleacuten 2003 p 403)
E korban a tehaacutet boumllcselők (is) ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ndash az iacuteraacutesra mint a szoacutebeliseacuteg
segeacutedeszkoumlzeacutere tekintettek eacutes azt akkeacuteppen is hasznaacuteltaacutek
A vizsgaacuteloacutedaacutesunkat mi magunk kuumlloumlnboumlző elnevezeacutesekkel illettuumlk a fenti fejezetek-
ben Ilyen volt peacuteldaacuteul a kifejtő jelleg hangsuacutelyozaacutesa tovaacutebbaacute a kaleidoszkoacutepszerű
139
boumllcseleti eacutertelmezeacutes de mindezekneacutel talaacuten fontosabb a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli
diskurzusokra eacutepuumllő filozofaacutelaacutesi moacuted
Az Olay Csaba eacutes az Ullman Tamaacutes aacuteltal iacutert A kontinentaacutelis filozoacutefia a XX szaacutezad-
ban ciacutemű koumltetben Heidegger szoacutebeliseacuteg versus iacuteraacutesbeliseacuteg tovaacutebbaacute a mindezekkel
oumlsszefuumlggő szabad fogalomalkotaacutes eacutes boumllcseleti moacuted kapcsaacuten a koumlvetkezők aacutellnak
bdquoA Leacutet eacutes idő megjeleneacuteseacuteben kuumllső okok is koumlzrejaacutetszottak mivel Heidegger előtte
hosszabb időn keresztuumll nem publikaacutelt semmit eacutes erre rendes professzori kinevezeacute-
seacutehez szuumlkseacuteg lett volna Inteacutezmeacutenyes okokon tuacutel veacutelhetően van tartalmi alapja is
Heidegger idegenkedeacuteseacutenek a szoumlvegektől az eleven filozoacutefiai gondolkodaacuteshoz keacute-
pest a koumlzreadott szoumlvegek megmerevednek elvesztetteacutek azt az elevenseacuteget amely-
nek a neacutemet gondolkodoacute egzisztenciaacutelis jelentőseacuteget tulajdoniacutet Meggyőződeacutese sze-
rint a filozoacutefia feladata hogy az eacutelet eacuteleacuteseacutet hozzaacutesegiacutetse valamifeacutele oumlntisztaacutezaacuteshoz
koumlzelről kiacuteseacuterje eacutes ehhez keacutepest maacutesodlagosak a kutataacutesi eredmeacutenyekrdquo (Olay Ul-
lamm 2011 p 112)
A maacuter szinteacuten toumlbb esetben emliacuteteacutesre keruumllt szoacutebeliseacutegben eacutes a szemeacutelyes jelenleacutet-
ben rejlő megtermeacutekenyiacutető boumllcseleti erő Gadamer szaacutemaacutera is kiemelkedő volt hi-
szen mint tudjuk Heidegger taniacutetvaacutenyakeacutent bontogatta szaacuternyait (Olay Ullamm
2011 p 112)
A legfontosabbnak meacutegis azt tartjuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes
az akadaacutelymentesiacutető ember fogalma felsziacutenre keruumllhetett ami aacuteltal lehetőseacuteg nyiacutelik
veacutelemeacutenyuumlnk szerint hogy a taacutersadalmi kommunikaacutecioacute terein a heacutetkoumlznapi eacutertelemben
hasznaacutelt előzőekben emliacutetett keacutet meg- eacutes elnevezeacutes olyan uacutej eacuteletfilozoacutefiai tartalmakkal
egeacuteszuumllhet ki amelyek aacuteltal a heacutetkoumlznapi diskurzusok negatiacutev konnotaacutecioacutei koumlzeacutep- il-
letve hosszuacutetaacutevon valoacuteban eacuterteacutekmentes mezőbe keruumllnek
Ez meggyőződeacutesuumlnk szerint azaacuteltal eacuterhető el leginkaacutebb hogy az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg valamint az akadaacutelymentesseacuteg ndash nem mellesleg a funkcionaacutelis fogyateacute-
kossaacutegok sem ndash valamifeacutele eleacuterendő maxima iraacutenyaacuteba tartoacute termeacuteszetes vagy elrendelt
kiteljesedeacutesifolyamat megtoumlreacutesekeacutent eacutertelmezendők Minthogy a bdquotoumlkeacuteletes emberrdquo
vagy a bdquotoumlkeacuteletes vilaacutegrdquo eszmeacuteinek eleacutereacuteseacutet sem vaacuterhatjuk a bennuumlk rejlő lehetőseacutegek
feltaacuteraacutesa aacutelltal Eacuteppen ezen neacutezetek ellenkezőjeacutet szaacutendeacutekoztunk ndash az eddigi fejezetek-
ben ndash bizonyiacutetani Uacutegy hogy alapvetően hierarchia-mentes eacutes a koumlzoumlsseacuteg boumllcsesseacute-
geacutere foacutekuszaacuteloacute struktuacuteraacutekat igyekeztuumlnk feltaacuterni eacutes bemutatni amik gyoacutegyiacuterkeacutent eacutes vi-
gaszkeacutent egyaraacutent szolgaacutelhatnak mindannyiunk szaacutemaacutera
140
Boumllcseleti diskurzusunk eacutes vizsgaacuteloacutedoacute utazaacutesunk sok kiemelkedő gondolkodoacute
eacutes tudoacutes koumlzreműkoumldeacuteseacutevel valoacutesult meg Ez a felfedezeacutesekkel sokszor vitaacutekkal eacutes
bizony konstruktiacutev rombolaacutessal teli utazaacutes a jelen dolgozat megiacuteraacutesaacuteval biacutezunk benne
hogy eacuteppen hogy uacutej eddig nem ismert dimenzioacutek iraacutenyaacuteba mozdiacutet el bennuumlnket Tehaacutet
nem az toumlrteacutenik hogy befejeződik valami mint inkaacutebb egy uacutej vizsgaacuteloacutedaacutes veszi a kez-
deteacutet Ez fuumlggetlen attoacutel hogy mennyire lesz sikeres az aacuteltalunk javasolt uacutej jelenteacutes-
vilaacutegok eacutes megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok be- eacutes elfogadaacutesa a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről
A kivaacuteloacute magyar filozoacutefus houmllgyről Ancsel Eacutevaacuteroacutel ezidaacuteig meacuteg nem ejtettuumlnk
szoacutet Mondandoacutenk veacutege feleacute koumlzeledve ezt a hiaacutenyt felteacutetlenuumll poacutetolnunk kell mi leg-
alaacutebbis iacutegy gondoljuk Ancsel egy veacutekony aacutemde annaacutel tartalmasabb koumlnyveacutevel kez-
dődoumltt a Naacutegaacuterdzsuna eacutes a Jaspers aacuteltal mintegy kijeloumllt vizsgaacuteloacutedaacutesunk elmeacutelyiacuteteacutese
Ez a munka pedig nem maacutes mint Az aszimmetrikus ember ciacutemet viselő gondolatfuumlzeacuter
Ebben Ancsel Eacuteva azt az egyszerű megaacutellapiacutetaacutesaacutet jaacuterja koumlrbe miszerint az ember oumln-
magaacutenak koumlszoumlnheti hogy nem tudja a sajaacutet maga eacutes a leacutetezeacutese eacutes a leacutet koumlzoumltti viszonyt
szimmetrikussaacute tenni pedig erre minden lehetőseacutege eacutes keacutepesseacutege is adott Csak mint-
egy elfeledte ezen pozitiacutev adottsaacutegait mert mintegy beleszeretett a sajaacutet maga aacuteltal
formaacutelt aacutell oumlnarckeacutepbe (Ancsel 1989)
Ez az Ancsel-i interpretaacutecioacute veacutegig gondolva az elmuacutelt eacutevek kutakodaacutessal toumlltoumltt hosz-
szuacute napjait oacuteriaacutesi inspiraacutecioacutet jelentett mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegkeacutep mind
az akadaacutelymentesiacutető ember vilaacutegaacutenak koumlruumllrajzolaacutesaacuteban
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesa a fenti hataacutesnaacutel sokkal reacutegebbről van jelen a boumll-
cseleti vilaacutegkeacutepuumlnk formavilaacutegaacuteban Munkaacutenk soraacuten a diskurzusba bevonoacutedoacute boumllcse-
lők soraiban egyre toumlbben tűntek foumll olyanok akik szinteacuten kapcsolatba keruumlltek ezzel
a filozoacutefiai eacutes eacuteletvezeteacutesi gondolatvilaacuteggal Azzal egyuumltt uacutegy tűnik hogy ez a helyzet
hogy vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten ezt sehol nem fogalmaztuk meg minimaacutelis felteacutetelkeacutent a
leacutetezeacutesi eacutes az emberi viszonyokroacutel foumlltett keacuterdeacuteseink megvaacutelaszolaacutesaacutera felkeacutert vagy
egyszerűen megtalaacutelt gondolkodoacutekkal szemben Meggyőződeacutesuumlnk hogy az oly sok-
szor előkeruumllő filozoacutefiai intuiacutecioacute ebben a kontextusban is műkoumldeacutesbe leacutepett eacutes a segiacutet-
seacuteguumlnkre volt
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg egzisztenciaacutelfilozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacute-
fiai vizsgaacutelataacutera amennyire tudjuk ilyen aacuteltalunk vaacutelasztott nyilvaacutenvaloacute formaacuteban meacuteg
nem keruumllt sor A Jaspers-i hataacuterhelyzet a Heidegger-i leacutetben sodroacutedaacutes eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i nem-tudaacutes csak egy-egy peacutelda azon markaacutens boumllcselői megaacutellapiacutetaacutesokra me-
141
lyek aacutellaacutespontunk szerint ha kimondva nem is de bdquoa rejtjeleikrdquo megfejteacutese aacuteltal meg-
uumlzenteacutek hogy az egykor szimbiotikus ember aki alkalmazkodott nem csak a koumlrnye-
zeteacutehez eacutes taacutersaihoz de oumlnmagaacutehoz is maacutera egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute eacutes ebből
koumlvetkezően akadaacutelymentesiacutető leacutennyeacute alakult aacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az emberseacutegfelejteacutes koumlzel sem azt jelenti a
szaacutemunkra hogy az alkalmazkodoacute ember negatiacutev tuumlkoumlrkeacutepe csupaacuten elfelejtette a ter-
meacuteszetes viszonyulaacutesi moacutedjaacutet a leacutethez eacutes a leacutetezeacutesbeli taacutersaihoz Mint ahogy az aka-
daacutelymentesiacutető ember sem aacuternyeacuteka az alkalmazkodoacutenak Ebben az esetben is a tudatos-
saacuteg aacutetalakulaacutesaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk Igaz ez a transzformaacutecioacute sem pozitiacutev iraacutenyba tart
Az alkalmazkodoacute ember mint maacuter utaltunk raacute toumlbb formaacuteban is magaacuteban hordozta
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg potenciaacutejaacutet de ezt eacuteppen a szimbiotikus leacutetviszonyu-
laacutesa okaacuten nem emelte aacutet az aktualitaacutesok vilaacutegaacuteba
A fogyateacutekossaacuteg tudomaacutenya eacutertelmezeacutesuumlnk szerint a fentiek feacutenyeacuteben helyes
toumlrekveacuteseket fogalmaz meg a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten elvaacuterhatoacute koumllcsoumlnoumls
taacutersadalmi felelősseacuteg keacuterdeacuteseacuteben Valoacuteban mindannyiunk oumlnaacutelloacute doumlnteacutese de koumlzoumls fe-
lelőseacuteget generaacuteloacute leacutet- eacutes eacuteletviszonya is hogy mikeacuteppen viszonyul viszonyulunk egy
maacutesik embertaacutersunk fizikai szenzuaacutelis mentaacutelis esetleg halmozott funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacutegaacutehoz Azonban ha a koumlztudatba pozitiacutev formaacuteban tudjuk eljuttatni ndash tehaacutet
felhasznaacutelva az egzisztenciaacutelis-praxis kommunikaacutecioacutet a mindennapokban is ndash az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mindannyiunkban megleacutevő teacutenyeacutet talaacuten arra is lehetőseacuteg
nyiacutelik hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ne egy idealizaacutelt uacutegymond egeacuteszseacuteges aacutella-
pot torzoacuteja legyen hanem ugyanolyan lehetőseacuteg a szimbiotikus ember aacutellapotaacutenak uacutejra
megeacuteleacuteseacutere mint baacutermelyik taacutersaacuteeacute a foumlldoumln Iacutegy a minden emberre eacutes leacutenyre jellemző
fogyateacutekossaacutegok ndash azok milyenseacutegeacutetől fuumlggetlenuumll ndash hozzaacutejaacuterulhatnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes
koumlzoumltti hasadaacutes oumlsszeforraacutesaacutehoz azaz valoacutes kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacute vaacutelhatnak
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaiboacutel az is kideruumll szaacutemunkra hogy a bdquotudat csoacutenakja
az emberi testrdquo (Tenzin 2005b) Hogy ez az utazaacutesi eszkoumlz mikeacuteppen uacuteszik vagy eacuteppen
iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll milyen moacutedon sodroacutedik a leacutetezeacutesuumlnk aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vizein az azon
muacutelik leginkaacutebb hogy a test eacutes a tudat szimbioacutezisa az eacuteberseacuteg segiacutetseacutegeacutevel hogyan
tudja iraacutenyiacutetani azt Ezzel keacutepesseacute vaacutelhat elfogadni a mulandoacutesaacutegaacuteban rejlő ndash eacutes ilyen
formaacuteban semmikeacuteppen meg nem ismeacutetelhető vagy el nem nyerhető lehetőseacutegekből
szaacutermazoacute ndash tapasztalatok felhasznaacutelaacutesaacutenak moacutedjait Tehaacutet integraacutelja eliminaacutelja fel
sem fogja vagy oumlnmagaacutetoacutel idegennek tekinti azokat eacutes iacutegy akaacuter oumlntudatlanul is rom-
bolja magaacutet eacutes leacutetezeacutesbeli taacutersait Rajta muacutelik hogy alkalmazkodoacute leacutennyeacute fejleszti-e
142
magaacutet eacutes a jelenben uacutejra eacutes uacutejra felfedezi a szelleme forraacutesvideacutekeacutet vagy akadaacutelyokkal
teli vilaacutegot vizionaacutel melyet ezektől folyton folyvaacutest mentesiacuteteni kell
A disszertaacutecioacutenkat Jaspers kommunikaacutecioacuteroacutel megfogalmazott gondolataival kezdtuumlk
Most hogy a veacutegeacutere eacutertuumlnk ndash legalaacutebb is aacutetmenetileg ndash a mondanivaloacutenknak szinteacuten
a neacutemet filozoacutefus gondolkodoacute segiacutetseacutegeacutevel zaacuterjuk eacutertekezeacutesuumlnket
Jaspers Egyetem eszmeacutelje ciacutemű munkaacutejaacuteban Immanuel Kantot ideacutezve a koumlvetkező
megaacutellapiacutetaacutest teszi az ember egzisztenciaacutelis mivolta megismerhetőseacutegeacutenek a tudomaacute-
nyos pozitivista megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted szaacutemaacutera jelentkező korlaacutetairoacutel bdquoKant szavai ma is
eacuterveacutenyesek rsquoEgeacuteszen bizonyos hogy az organikus leacutenyt eacutes annak belső lehetőseacutegeit a
termeacuteszet puszta mechanikus princiacutepiumai alapjaacuten meacuteg eleacutegseacutegesen megismerni sem
vagyunk keacutepesek meacuteg keveacutesbeacute megmagyaraacutezni meacutegpedig oly bizonyos hogy baacutetran
aacutelliacutethatjuk az ember keacuteptelen akaacuter ilyen becsleacutest is veacutegezni vagy azt remeacutelni hogy
valaha is taacutemadhatna egy Newton aki akaacuter csak egy fűcsomoacute leacutetrejoumltteacutet meg tudnaacute
magyaraacutezni ama termeacuteszettoumlrveacutenyek szerint amelyeket semmifeacutele szaacutendeacutek nem rende-
zett oumlsszersquordquo (Jaspers 1990 p 226)
Ennek nyomaacuten meacuteg inkaacutebb eacuteletszerűveacute vaacutelnak az alaacutebbi a Jaspers-i emberkeacutepet oumlssze-
foglaloacute megaacutellapiacutetaacutesok melyek Nyiacuteri Tamaacutes Antropoloacutegiai vaacutezlatok ciacutemű koumlnyveacuteben
talaacutelhatoacutek bdquoAz emberi leacutet az ember folytonos oumlnmagaacutet teremteacutese hellip Az emberi leacutet
egyetlen helyes megkoumlzeliacuteteacutese az egzisztencia megvilaacutegiacutetaacutesa (Existenzerhellung)
Az egzisztencia kibontakozaacutesaacutet segiacuteti elő a szellemi kommunikaacutecioacuterdquo111 (Nyiacuteri 2015 p
27 p 28)
Osztjuk Karl Jaspers veacutelemeacutenyeacutet miszerint az ember a kommunikaacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel
sem vaacutellhat kiteljesedett leacutennyeacute de raacutelelhet aacuteltala a benne rejlő potencialitaacutesok eacutes ak-
tualizaacuteloacutedaacutesok hataacutertalansaacutegaacutera Tehaacutet nem vagyunk befejezett leacutetezők eacutes ez a be nem
fejezettseacuteg vagy lezaacuteratlansaacuteg eacuteppen a legnagyobb lehetőseacutege a leacutetezeacutesuumlnknek Mint
ahogy a koumlzoumls egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunkra is iacutegy tekintuumlnk
111 Vouml Heidegger (2003 pp 11-48)
143
Irodalomjegyzeacutek
Magyar nyelvű művek
Aczeacutel P (2016) Mindigitaacutelis Az uacutej meacutedia tere In Hanga A (szerk) Kommunikaacute-
cioacutes terek 2016 T3 Kiadoacute DOSZ Budapest-Sepsiszentgyoumlgy pp 12-20
Adler A (1998) Eacuteletismeret Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta S Nyiacuterő Joacutezsef
Agoacutecs T (2002) Buddhista ismeretelmeacutelet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Ancsel Eacuteva (1989) Az aszimmetrikus ember Kossuth Kiadoacute Budapest
Arendt H Jaspers K (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes egyetem-
es felelősseacuteg Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Csejtei Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Arisztoteleacutesz (1936) Metafizika Fordiacutetotta bevezeteacutessel eacutes magyaraacutezatokkal ellaacutetta
Halasy-Nagy Joacutezsef Dunaacutentuacutel Peacutecsi Egyetemi Koumlnyvkiadoacute eacutes Nyomda Peacutecs (Az
Akadeacutemia Filozoacutefiai Koumlnyvtaacutera)
Arisztoteleacutesz (1992) Metaphysica I Logos Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a bevezeteacutest
eacutes a kommentaacutert iacuterta Ferge Gaacutebor
Barabaacutesi A-L (2013) Behaacuteloacutezva - A haacuteloacutezatok uacutej tudomaacutenya Helikon kiadoacute Kft
Budapest
Barabaacutesi A-L (2017) A haacuteloacutezatok tudomaacutenya Libri Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Benczes R Koumlvecses Z (2010) Kognitiacutev nyelveacuteszet Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Bergson H (1910) Bevezeteacutes a metafizikaacuteba Politzer Zsigmond eacutes Fia Koumlnyv-
kereskedeacutes Budapest Fordiacutetotta Fogarasi Beacutela
Bergson H (1987) Teremtő fejlődeacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Dienes Valeacuteria
Bergson H (2012) A gondolkodaacutes eacutes a mozgoacute - Esszeacutek eacutes előadaacutesok LHarmattan
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacutekaacuteny Andraacutes
Bodnaacuter J K (2012) A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolat-
rendszer terapikus olvasataacutehoz PhD eacutertekezeacutes Debreceni Egyetem Humaacuten Tudo-
maacutenyi Doktori iskola Debrecen
Boumlroumlcz J (2018) Az EU eacutes a vilaacuteg - Kritikai elemzeacutes Pesti Kalligram Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor
Brundtland-jelenteacutes (1988) Koumlzoumls joumlvőnk A Koumlrnyezet eacutes Fejleszteacutes Vilaacutegbizottsaacuteg
jelenteacutese Mezőgazdasaacutegi Kiadoacute Budapest
144
Byung - C H (2019) A kieacutegeacutes taacutersadalma Typotex Elektronikus Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Mikloacutedy Doacutera Simon-Szaboacute Aacutegnes
Capra F (2000) A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a keleti miszticizmus koumlzoumltti
paacuterhuzam feltaacuteraacutesa Tercium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Pavlov Anna Dankoacute
Zoltaacuten
Csaacutenyi V (1988) Evoluacutecioacutes rendszerek ndash Az evoluacutecioacute aacuteltalaacutenos elmeacutelete Gondolat
Kiadoacute Budapest
Csikoacutes E (2008) Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klasszikusai Hegel eacutes
Whitehead LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Darwin Ch (1961) Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes Gondolat Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Katona Katalin
Deleuze G Guattari F (2013) Mi a filozoacutefia Műcsarnok Budapest Fordiacutetotta
Farkas Henrik
Deleuze G (1988) Hume eacutes Kant Empirizmus eacutes szubjektivitaacutes Kant kritikai filo-
zoacutefiaacuteja Osiris Budapest Fordiacutetotta Ulmann Tamaacutes
Deleuze G (1994) A filozoacutefiaacuteroacutel (interjuacute ) In Pompeji 4 pp 155-156
Deleuze G (2010) A bergsoni filozoacutefia Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Demeter T (2003) Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja ndash A modern filozoacutefia kezdetei kommuni-
kaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Osiris Kiadoacute-MTA-ELTE Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Kuta-
toacutecsoport Budapest
Descartes R (1998) A filozoacutefia alapelvei Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacute-
kaacuteny Andraacutes
Epikteacutetos (1942) Epikteacutetos keacutezikoumlnyvecskeacuteje vagyis a Stoikus Boumllcs Brevaacuteriuma
Oficcina Budapest Fordiacutetotta Saacuterosi Gyula
Epikteacutetosz (2014) Epikteacutetosz oumlsszes művei Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a
jegyzeteket eacutes az utoacuteszoacutet iacuterta Steiger Korneacutel
Eckhart M (1988) Beszeacutedek Vaacutelogatta fordiacutetotta a jegyzeteket oumlsszeaacutelliacutetotta eacutes az
utoacuteszoacutet iacuterta Adamik Lajos Helikon Kiadoacute Budapest
Eckhart M (1993) Uacutetmutatoacute beszeacutedek T-Twins Kiadoacute Budapest Vaacutelogatta fordiacute-
totta eacutes az előszoacutet iacuterta Baacutenyai Ferenc
Eco U (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta Gaacutel
Judit
Eliade M (2009) A szent eacutes a profaacuten Euroacutepa koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bereacutenyi Gaacutebor
145
Farkas J (2014) Milyen utat kiacutenaacutel az oumlnmagaacutet megtalaacutelni szaacutendeacutekozoacute fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő euroacutepai embernek a buddhai taniacutetaacutes BA szakdolgozat TKBF Budapest
Farkas J (2017) A fogyateacutekossaacuteg mint eseacutely MA Szakdolgozat A Tan Kapuja
Buddhista Főiskola Budapest
Farkas J (2019) Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
In Irimiaacutes A Jaacuteszbereacutenyi M Michalkoacute G (szerk) Innovatiacutev turisztikai termeacutekfej-
leszteacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Farkas J Petykoacute Cs (2019) Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris eacutes boumllcseleti dimenzioacuteiba In Turizmus Bulletin
19(4)13-22
Farkas J (2020) A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes ha-
taacuterpontjai - Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlr-
teacutenő eligazodaacuteshoz Keacutezirat megjeleneacutes előtt
Feheacuter J (1997) Naacutegaacuterdzsuna a mahaacutejaacutena buddhizmus mestere Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1995) Martin Heidegger Egy XX szaacutezadi gondolkodoacute eacuteletuacutetja Goumln-
coumll Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1998) Heidegger eacutes a szkepticizmus Korona Nova Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (2008) Szoacutebeliseacuteg iacuteraacutesbeliseacuteg hermeneutika In Vilaacutegossaacuteg 20086
Feyerabend P (1999) Haacuterom dialoacutegus a tudaacutesroacutel Osiris Kiadoacute-Gond Alapiacutetvaacuteny
Budapest Fordiacutetotta Tarnoacuteczi Gabriella
Feyerabend P (2002) A moacutedszer ellen Atlantisz Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Mes-
terhaacutezi Mikloacutes Mikloacutes Tamaacutes Tarnoacuteczy Gabriella
Fleischer T (2014) A fenntarthatoacutesaacuteg fogalmaacuteroacutel In Koumlzszolgaacutelat eacutes fenntarthatoacute-
saacuteg Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem Budapest pp 9-24
Foucault M (1998) A fantasztikus koumlnyvtaacuter Pallas Stuacutedioacute-Attraktor Kft Budapest
Fordiacutetotta Romhaacutenyi Toumlroumlk Gaacutebor
Foucault M (2014) A rendellenesek - Előadaacutesok a Colleacutege de France-ban
(1974-1975)LHarmattan Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Berkovits Balaacutezs
Fromm E Suzuki D T (1995) Zen-Buddhizmus eacutes pszichoanaliacutezis Helikon Ki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Vaacuterady Szabolcs Gy Horvaacuteth Laacuteszloacute
Fromm E (2002) Menekuumlleacutes a szabadsaacuteg elől Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Biacuteroacute Daacutevid
146
Fromm E (2008) A szeretet műveacuteszete Haacutetteacuter Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Vaacuterady Szabolcs
Flusser V (1997) Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az iacuteraacutesnak Balassi Kiadoacute ndash BAE Tartoacutes-
hullaacutem ndash Intermedia Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila Joacutesvai Liacutedia
Gadamer H-G (1994) A szeacutep aktualitaacutesa T-Twins Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bonyhai Gaacutebor et al
Gadamer H-G (2000) A filozoacutefia kezdete Fordiacutetotta Hegyessy Maacuteria Simon
Attila Gadamer H-G (2003) Igazsaacuteg eacutes moacutedszer Osiris Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bonyhai Gaacutebor
Gehlen A (1976) Az ember Gondolat Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kis J
Goleman D (2005) Romboloacute eacuterzelmek - Hogyan legyuumlnk uacuterraacute rajtuk Beszeacutelgeteacute-
sek Őszentseacutege a Dalai Laacutemaacuteval Trivium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacutetisz Andraacutes
Goleman D (2015) A joacutesaacuteg hatalma A dalai laacutema laacutetomaacutesa az emberiseacutegről Libri
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacuteth Zsuzsanna
Happ Eacute (2014) Fenntarthatoacute turizmus eacutes felelősseacutegvaacutellalaacutes In Gazdasaacuteg eacutes Taacutersa-
dalom Journal on Economy and Society 20141 pp 90-101
Hadas M (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese Helikon Kiadoacute Budapest
Haacuteri M (1997) A konduktiacutev pedagoacutegia toumlrteacutenete Mozgaacutesseacuteruumlltek Pető Andraacutes Ne-
velőkeacutepző eacutes Nevelőinteacutezete Budapest
Heidegger M (1988) A műalkotaacutes eredete Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Bacsoacute Beacutela
Heidegger M (1991) Uacutetban a nyelvhez Egy japaacuten eacutes egy keacuterdező paacuterbeszeacutedeacuteből
Helikon Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila
Heidegger M (1994) Koumlltőien lakozik az emberrdquo T-Twins Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bacsoacute Beacutela Heacutevizi Ottoacute Kocziszky Eacuteva Pongraacutecz Tibor
Heidegger M (2003) Uacutetjelzők Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Abraham
Zoltan Bacsoacute Beacutela Czegleacutedi Andraacutes Kocziszky Eacuteva Korcsog Balaacutezs Pongraacutecz
Tibor Tő-zseacuter Endre Vajda Kaacuteroly Vajda Mihaacutely
Heidegger M (2019) Leacutet eacutes idő Osiris Kiadoacute eacutes Szolgaacuteltatoacute Kft Budapest Fordiacute-
totta Angyalosi Gergely Bacsoacute Beacutela Kardos Andraacutes Orosz Istvaacuten Vajda Mihaacutely
Hernaacutedi I (2015) Probleacutemaacutes testek Nőiseacuteg szexualitaacutes eacutes anyasaacuteg testi fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelőmagyar nők oumlnreprezentaacutecioacuteiban Debreceni Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Irodalomtudomaacutenyi Doktori Iskola Peacutecs
147
Horvaacuteth B (2019) A beteg bolygoacute A fenntarthatatlansaacuteg eacutes a betegseacuteg kultuacutertoumlrteacute-
nete Typotex Budapest
Jaspers K (1986) Van Gogh Helikon Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kardos
Peacuteter
Jaspers K (1990) Egyetem eszmeacuteje In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia I Taacutersadalomtudo-
maacutenyi Koumlr Szeged pp 177-274 Fordiacutetotta Gaacutespaacuter Csaba Laacuteszloacute
Jaspers K (1992) Eacutesz eacutes egzisztencia In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia 2-3 pp 343-430
Fordiacutetotta Boros Istvaacuten
Jaspers K (1996) Bevezeteacutes a filozoacutefiaacuteba Euroacutepa Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Szathmaacutery Lajos
Jaspers K (1998) Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz Kiadoacute Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bendl Juacutelia
Jaspers K (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Szereacutemy Gyoumlrgy
Jaspers K (2004) A filozoacutefiai hit Attraktor Kiadoacute Goumldoumlllő Fordiacutetotta Csejtei
Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Jaspers K (2005) A transzcendencia rejtjelei Kairosz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Fordiacutetotta Szegedi Jaacutenos
Jaspers K (2008) Mi az ember Filozoacutefiai gondolkodaacutes mindenkinek Media
Nova Budapest Fordiacutetotta ifj Kőroumls Laacuteszloacute
Jaacutelics F (2019) Szemleacutelődő lelkigyakorlat Jezsuita Kiadoacute Budapest
Kahneman D (2013) Gyors eacutes lassuacute gondolkodaacutes HVG Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Garai Attila Baacutenyaacutesz Reacuteka
Karaacutecsony A Pokol B (2011) A Paradigmaacutek erőtereacuteben Attraktor Maacuteriabesnyő
Katona F (2014) Az emberi keacutez kultuacutertoumlrteacutenete Medicina Koumlnyvkiadoacute Budapest
Kaacutelmaacuten Z Koumlnczei G (2002) A Taigetosztoacutel az eseacutelyegyenlőseacutegig Osiris Kiadoacute
Budapest
Kamper D Wulf C (1998) Antropoloacutegiai az ember halaacutela utaacuten Joacuteszoumlveg Műhely
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Balogh Istvaacuten
Kierkegaard S (1986) Feacutelelem eacutes reszketeacutes Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Raacutecz Peacuteter
Kolakowski L (1992) Ha nincsen Isten Avagy a vallaacutesroacutel az Istenről az oumlrdoumlg-
ről a bűnről eacutes egyeacuteb nyugtalaniacutetoacute vallaacutesboumllcseleti keacuterdeacutesekről Euroacutepa Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Paacutesztor Peacuteter
148
Kolakowski L (1994) Metafizikai Horror Osiris - Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Orosz Istvaacuten eacutes Tarnoacuteczi Gabriella
Kolakowski L (2012) Mit keacuterdeznek tőluumlnk a nagy filozoacutefusok Typotex Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Paacutelfalvi Lajos
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny teacuterkeacutepei Eoumltvoumls Loraacutend
Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny bdquoteacuterkeacutepeirdquo In Hernaacutedi
Koumlnczei Gy (szerk) A felelet keacuterdeacutesei koumlzoumltt Fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny Magyaror-
szaacutegon Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Főisko-
lai Kar Budapest
Kropotkin A P (1908) A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg mint termeacuteszettoumlrveacuteny Atheneaum
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Madzsar Joacutezsef
Lengyel Zs M (2012) Megeacuterteacutes a hataacuterokon Sematizmus eacutes vilaacutegeacutertelmezeacutes Hei-
degger Kant-interpretaacutecioacutejaacuteban In A maacutesik igazsaacutega Uumlnnepi koumltet Feheacuter M Istvaacuten
tiszteleteacutere pp 239-261
Luhmann N (2010) Oumlkoloacutegiai kommunikaacutecioacute Keacutepes-e felkeacuteszuumllni a modern taacutersa-
dalom az oumlkoloacutegiai veszeacutelyekre Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Brunczel
Balaacutezs
McLuhan M (2001) A Gutenberg-galaxis A tipograacutefiai ember leacutetrejoumltte Trezor
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kristoacute Nagy Istvaacuten
Merleau-Ponty M (2003) A filozoacutefia dicseacuterete eacutes maacutes esszeacutek Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Sajoacute Saacutendor
Meacuterő L (2010) Az eacuterzelmek logikaacuteja Tercium Kiadoacute Kft Budapest
Mező N (2019) Az Informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az aka-
daacutelymentes turizmusban Szakdolgozat BGE KVIK Budapest
Michalkoacute G (2003) A fenntarthatoacute fejlődeacutes oumlkoturisztikai aspektusai Magyarorszaacute-
gon Turizmus Bulletin 7eacutevf 4sz pp13-21
Michalkoacute G Raacutetz T (2019) Turizmus 30 - Taacutempontok a turizmustoumlrteacutenet leg-
uacutejabb koraacutenak megeacuterteacuteseacutehez In Kaacutetay Aacute Michalkoacute G Raacutetz T (szerk) Turiz-
mus 30 Kodolaacutenyi Jaacutenos Egyetem MTA CSFK Foumlldrajztudomaacutenyi Inteacutezet Magyar
Foumlldrajzi Taacutersasaacuteg Oroshaacuteza-Budapest pp 9-14
Michalkoacute G (2010) Boldogiacutetoacute utazaacutes MTA Foumlldrajztudomaacutenyi Kutatoacuteinteacutezet
Budapest
Michalkoacute G (2016) Turizmoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
149
Michalkoacute G (2010b) Turisztikai teacuter desztinaacutecioacute miliő uacuteton a turizmus taacutersadalom-
foumlldrajzi eacutertelmezeacuteseacutenek uacutej dimenzioacutei feleacute In Faacutebiaacuten A (szerk) Paacuterbeszeacuted eacutes
egyuumlttműkoumldeacutes Teruumlletfejleszteacutesi Szabadegyetem 2006-2010 Nyugat-magyaror-
szaacutegi Egyetem Kiadoacute Sopron pp 227-244
Nietzsche F (2018) Vidaacutem tudomaacuteny ndash La gaya scienza Attractor Koumlnyvkiadoacute
Goumldoumlllő Fordiacutetotta Oacutevaacuteri Csaba
Nietzsche F (2000) Iacutegy szoacutelott Zarathustra Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Kurdi Imre
Nietzsche F (2003) Ecce homo Hogyan lesz az ember azzaacute ami Goumlncoumll Kiadoacute
Fordiacutetotta Horvaacuteth Geacuteza
Nyanaponika T (1994) A buddhista meditaacutecioacute sziacuteve - A Satipaṭṭhāna Sutta szoumlvege
eacutes kommentaacuterjai - A Buddha eacuteberseacuteg-uacutetjaacuten alapuloacute szellemi gyakorlatok keacutezikoumlnyve
Orient Press Budapest Fordiacutetoacute Pressing Lajos
Nyiacuteri K Szeacutecsi G Szerk (1998) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A kommunikaacutecioacutes
technoloacutegiaacutek toumlrteacutenete Homeacuterosztoacutel Heideggerig Aacuteron Kiadoacute Budapest
Nyirő M (2012) Filozoacutefia mint de(kon)strukcioacute Heidegger eacutes Derrida LHarmat-
tan Kiadoacute Budapest
Nyiacuteri T (2015) Antropoloacutegiai vaacutezlatok Corvnius Kiadoacute Budapest
Olay Cs Ullmann T (2011) Kontinentaacutelis filozoacutefia a XX Szaacutezadban Lrsquoharmattan
Kiadoacute Budapest
Ong J W (2010) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A szoacute technologizaacutelaacutesa AKI ndash Gondo-
lat Budapest Fordiacutetotta Kozaacutek Daacuteniel
Patsch F (2016) Hermeneutika A filozoacutefia joumlvője eacutes a joumlvő teoloacutegiaacuteja Jezsuita Ki-
adoacute Budapest
Platoacuten (2005) Phaidrosz Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Budapest Koumlvendi Deacutenes fordiacutetaacute-saacutet
aacutetdolgozta a jegyzeteket eacutes a kommentaacuterokat iacuterta Simon Attila
Polaacutenyi K (2004) A nagy aacutetalakulaacutes ndash Korunk gazdasaacutegi eacutes politikai gyoumlkerei
Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest
Popper K (1997) A tudomaacutenyos kutataacutes logikaacuteja Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Petri Gyoumlrgy Szegedi Peacuteter
Porosz T (2012) A buddhizmus lexikona A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Porosz T (2018) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmus-
roacutel Gondolat Kiadoacute Budapest
150
Porosz T (2018a) A buddhizmus taacutersadalomszemleacuteleteacutenek alapvonalai In Porosz
T (szerk) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel
Gondolat Kiadoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 321-358
Porosz T (2018b) A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban In Porosz T
Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel Gondolat Ki-
adoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 11-48
Porosz T (2019) A buddhista filozoacutefia kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a theacuteravaacuteda iraacuteny-
zatban A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Puczkoacute L Raacutetz T (2003) A turizmus hataacutesai Aula Kiadoacute Kft Budapest
Raacutehula V (2014) A Buddha taniacutetaacutesa A Tan Kapuja Budapest Fordiacutetotta Toacuteth
Zsuzsanna
Raacutetz T (1999) A turizmus taacutersadalmi-kulturaacutelis hataacutesai Budapesti Koumlzgazdasaacutegtu-
domaacutenyi Egyetem Budapest
Ropolyi L (2006) Az Internet termeacuteszete Typotex Kiadoacute Budapest
Ropolyi L (2016) Technotudomaacuteny eacutes filotudomaacuteny In Paksi D (szerk) Emer-
gencia eacutes Tudomaacuteny LHarmattan Kiadoacute Budapest pp 163-204
Sain M (1986) Nincs kiraacutelyi uacutet Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kiss Istvaacuten
Schopenhauer A (2007) A vilaacuteg mint akarat eacutes keacutepzet Osiris Budapest
Fordiacutetotta Tandori Dezső Tandori Aacutegnes Tar Ibolya
Schumacher F E (1991) A kicsi szeacutep Koumlzgazdasaacutegi- eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Buda-
pest Fordiacutetotta Perczel Istvaacuten
Schwendtner T (2003) Szabadsaacuteg eacutes fenomenoloacutegia Tanulmaacutenyok Husserlről eacutes
Heideggerről LHarmattan Kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2008) Husserl eacutes Heidegger Egy filozoacutefiai oumlsszecsapaacutes analiacutezise
LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2011) Eljoumlvendő muacutelt - Genealoacutegia Nietzscheacuteneacutel Husserlneacutel eacutes
Heideggerneacutel LHarmattan Kiadoacute Budapest
SN 2259 (2015) Anattalakkhana szutta TKBF jegyzet keacutezirat Oumlaacute Veacutegh Joacutezsef
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Szaboacute I L (2001) Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai a privaacutetnyelvről In Magyar
Filozoacutefiai Szemle XLV 3 pp 361-398
Tenzin G (2005b) Egyetemes felelősseacutegtudat Trajan Koumlnyvműhely Budapest
Fordiacutetotta Szaacutentai Zsolt
151
Tenzin G (2010) Tibeti buddhizmus Kulcs a koumlzeacutepső uacutethoz Noran Libro Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Vaacutencsa Isvaacuten
Toumlnnies Ferdinand (1983) Koumlzoumlsseacuteg eacutes taacutersadalom Gondolat Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor Tataacuter Gyoumlrgy
Veacutegh J (2009a) Leacutetkereacutek ndash Bevezeteacutes a buddhista keacutepi aacutebraacutezolaacutesba Damaru
Kiadoacute Budapest
Veacutegh J (2009b) A pramaacutena buddhista fogalma avagy a buddhista megismereacutes tu-
domaacutenya eacutes gyakorlata In Csoumlrgő Szabados (2009) pp 107-125
Watzlawick P eacutes mtsai (2008) Vaacuteltozaacutes - A probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacute-
saacutenak elvei Animula Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta na
Whitehead A N (2001) Folyamat eacutes valoacutesaacuteg Kozmoloacutegiai eacutertekezeacutes Gifford elő-
adaacutesok az Edingburghi Egyetemen 1927-28 Typotex Kiadoacute Budapest Forditta
Foacuterizs Laacuteszloacute eacutes Karsai Gaacutebor
Wittgenstein L (1989) A bizonyossaacutegroacutel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Neumer Katalin
Wittgenstein L (1998) Filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta
Neumer Katalin
Wohlleben P (2018) A faacutek titkos eacutelete - Mit eacutereznek hogyan kommunikaacutelnak Egy
rejtett vilaacuteg felfedezeacutese Park Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest Fordiacutetotta Balaacutezs Istvaacuten
152
Idegennyelvű irodalom
Aamaasa B Borken-Kleefeld J Petersa GP (2013) The climate impact of travel
behavior A German case study with illustrative mitigation options In Environ-
mental Science amp Policy 33273-282
Beyer Stephan V The Classical Tibetan Language State University of New York
Press Albany 1992
Christianson G E (2005) Oxford University Press New York
DN The Long Discourses of the Buddha A Translation of the Dīgha-NikāyaWis-
dom Publications Boston
Dreyfus G B (1997) Recognizing Reality Dharmakīrtirsquos philosophy and Its Tibe-
tan Interpretations State University of New York Press Albany
Fenner P (1990) The Ontology of the Middle Way Kluwer Academic Publishers
Dordrecht Boston
Fenner P (1995) Reasoning Into Reality A System-Cybernetics Model and Thera-
peutic Interpretation of Buddhist Middle Path Analysis Wisdom Publications Bos-
ton
Garfield J (1994) Dependent Arising and Emptiness of Emptiness Why Did Nagar-
juna start with causation In Philosophy East and West Volume 44 Nr 2 April
1994 pp 219250
Garfield J (1995) The Fundamental Wisdom of the Middle Way Nāgārjunarsquos
Mūlamadhyamakakārikā Translated and Commentary by Jay L Garfield Oxforfd
University Press New York Oxford
Hawking S (2018) Brief Answers to the Big Questions Bantam Books New York
Hixon L (1995) Living Buddha Zen Paul Brunton Philosophical Foundation by
Larson Publicatons Burdett (NY)
Husserl E (1994) Briefwechsel Band VI Philosophenbriefe Edited by Karl Schuh-
mann The Hague Netherlands Kluwer Academic Publishers
Jaspers K (1975) Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides
Plotinus Lao-tzu Nagarjuna v2 Mariner Books New York NY United Kingdom
Jinpa T (2006) Self Reality and Reason In Tibetan Buddhist Philosophy Tsong-
khaparsquos Quest for the Middle Way Routledge Curzon London and New York
153
Kern I (1973) Einleitung des Herausgebers In Edmund Husserl Zur Phaumlnomeno-
logie der Intersubjektivitaumlt Texte aus dem Nachlass Dritter Teil 1929-35 Edited by
Iso Kern The Hague Netherlands Martinus Nijhoff XV-LXX
Mookerji R K (1989) Ancient Indian Education Brahmanical and Buddhist Mo-
tilal Banarsidass New Delhi (1 kiadaacutes London 1947)
MN Majjhima Nikāya The Middle Length Discourses of the Buddha A New
Translation of the Majjhima Nikāya Translated from the Pāli Buddhist Publication
Society Kandy 1995
Nagarjuna (1975) The Precious Garland and the Song of the Mindfulness Harper
and Row Publishers New York Evanston San Francisco London
Ong W (2002) Orality and Literacy The Technologizing of the Word Routledge
London New York
Serres M (2007) The Parasite Univ Of Minnesota Press Minesota
Sinha A (2009)Sraffa and the Later Wittgenstein Contributions to Political Eco-
nomy Vol 28 Issue 1 pp 47ndash69
SN The Connected Discourses of the Buddha A New Translation of the Samyutta
Nikaya Translated by Bhikkhu Bodhi Wisdom Publications Boston
Tatz M (1994) The Skill in Means (Upāyakauśalya) sūtra Translated by Mark
Tatz Motilal Banarsidass Publishers Delhi
Tenzin G(1999) Consciousness at the Crossroads Conversations with the Dalai
Lama on BraIn Science and Buddhism Edited by Zara Houshmand Robert B Li-
vingston and B Alan Wallace Snow Lion Publications Ithaca (NY)
Tenzin G (2005a) The Universen a Single Atom How Science and Spirituality Can
Serve Our World Little Brown London
Toacuteth T Farkas J (2019) The terminologies of two religious leaders Rhetoric
about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets In European Journal
of Science and Theology Vol15 No5 October 2019 pp 159178
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom
2007 XII toumlrveacuteny 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny
a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek jogairoacutel szoacuteloacute egyezmeacuteny eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről Online
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
154
Akadaacutelymentes (2020) Akadaacutelymentesiacuteteacutes honlap Megoldaacutesok akadaacutelymentes ter-
vezeacutes eacutes szaktanaacutecsadaacutes httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303)
Demeter T (2012) A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben In Magyar Tudomaacuteny 173 4
488ndash492 Online kiadaacutes wwwmatudiifhu20120412htm (Megtekintve
20200303)
Eichhor V Buchalis D (2011) Accessibility ndash A Key Objective for the Tourism In-
dustry In Buchalis D Darcy S (Eds) Accessible Tourism Concepts and Issues
Channel View Publications Bristol pp 46-61 httpswwwacade-
miaedu405445Accessible_Tourism_Concepts_and_Issues (Megtekintve
20200303)
European Commission (2014) Accessible Tourism The new frontier of the sector
Enterprise and Industry Magazine httpseceuropaeugrowthcontentaccessible-
tourism-new-frontier-sector-0_hu (Megtekintve 20200303)
FDSD (2019) What is sustainable development Foundation for Democracy and
Sustainable Development fdsdorg (Megtekintve 20200303)
Fenner P (2019) Peter Fenner honlapja httpswwwpeterfennercom (Megte-
kintve 20200303)
Forgoacute S (2011) Meacutediumismeret I
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_26_mediumisme-
ret_i_scorm_0433_az_ongfle_rsbelisgszbelisghtml (Megtekintve 20200303)
Foumlldes P (2002) Az egyeacuteni deficittől a taacutersadalmi felelősseacutegig ndash Beszeacutelgeteacutes Zaacutesz-
kaliczky Peacuteterrel Gyoacutegypedagoacutegia a koumlzoktataacutesban eacutes a taacutersadalomban In Uacutej Pe-
dagoacutegiai Szemle 20024 Online kiadaacutes httpsfolyoiratokohgovhuuj-pedagogiai-
szemleaz-egyeni-deficittol-a-tarsadalmi-felelossegig-beszelgetes-zaszkaliczky
(Megtekintve 20200303)
IBD (2020) Institute of Buddhist Dialectics Dharamsala httpswwwInstitute-
ofbuddhistdialecticsorg (Megtekintve 20200303)
Koumlnczei Gy (2009) Fogyateacutekossaacuteg-tudomaacutenyi fogalomtaacuter Eoumltvoumls Loraacutend Tudo-
maacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest Online kiadaacutes
httpmekoszkhu094000941009410pdf (Megtekintve 20200303)
Marosaacuten B (2004) Variaacutecioacutek az eacutelettoumlrteacutenetre Filozoacutefiai szemle 2004 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpsepaoszkhu001000018600019marosanhtml (Megtekintve
20200608)
155
Michalkoacute G eacutes mtsai (2011) Turisztikai termeacutektervezeacutes eacutes fejleszteacutes Peacutecsi tudo-
maacutenyegyetem (PTE) Megtekintve Online kiadaacutes httposzkdkoszkhusto-
rage00012642dd1turisztikai_term__ktervez__s___s_fejleszt__spdf (Megte-
kintve 20200303)
MTA TK SZI (2013) A Nemzetkoumlzi eacutes hazai fogyateacutekospolitika a 21 szaacutezadban
MTA TK Szocioloacutegiai Inteacutezet Budapest Online kiadaacutes
httpwwwjgypkhutanszektarselmkotetekA20nemzetkozi20es20ha-
zai20fogyatekospolitikapdf (Megtekintve 20200303)
MTUuml (2017) Akadaacutelymentes turizmus httpsmtugovhucikkekakadalymentes-tu-
rizmus (Megtekintve 2020 0303)
MTUuml (2018) Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 httpsmtugovhucik-
kekstrategia (Megtekintve 2020 maacutercius 3)
Nyiacuteri K (2002) Keacutepek mint eszkoumlzoumlk Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacuteban Vilaacutegossaacuteg 43
5ndash21 2002 httpwwwhunfihunyirinyiri_Vil_Wpdf (Megtekintve 2020 maacutercius
3)
Orszaacuteggyűleacutes Hivatala (2017) Akadaacutelymentes turizmus Inofojegyzet
httpswwwparlamenthudocuments101811202209Infojegyzet_2017_81_uta-
zasi_csomagokpdfd75520c8-6f65-4338-8d74-a0e849caa9d0 (Megtekintve
20200303)
Raffay Z ndash Marton G (2018) Fenntarthatoacutesaacuteg a magyar turizmusban ndash hozzaacuteaacutellaacutes
vagy marketingfogaacutes In Joacutezsa L Korcsmaacuteros E Seres Huszaacuterik E (szerk) 2018
A hateacutekony marketing ndash EMOK 2018 Nemzetkoumlzi Tudomaacutenyos Konferencia konfe-
renciakoumltete Selye Jaacutenos Egyetem Komarno
httpsemokhutanulmany-keresoc12a-hatekony-marketingpdf (Megtekintve
20200303)
Roach E Lloyd B B (eacute n) (1978) Cognition and Categorrization
httpwwwtamarabergcomteachIngFall_13papersCognitionampCategorizationpdf
(Megtekintve 20200303)
Ropolyi L (2014) Maacutesodlagos szoacutebeliseacuteg vagy vizualitaacutes (eacute n)
httpswwwresearchgatenetpublication301892031_Masodlagos_szobeli-
seg_vagy_vizualitasdownload (Megtekintve 20200303)
Saacutendor K (2011) Olvasaacuteskutataacutes
156
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_06_olvasaskuta-
tas_scorm_111135_elsdleges_szbelisg_rsbelisg_msodlagos_szbelisghtml (Megte-
kintve 20200303)
Shephard St John Striphas (2012) Communication as Perspectives on Theory
Sage Publications h n Online kiadaacutes httpsksagepubcombookscommunica-
tion-as (Megtekintve 20200303)
Zempleacuten G (2003) - Demeter Tamaacutes Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A modern filozoacutefia
kezdetei kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Recenzioacute In Budapesti Koumlnyvszemle
(BUKSZ) 15 eacutevfolyam 2003 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpwwwepahu000000001500032pdf10szemle03pdf (Megte-
kintve 20200303)
Szauer C eacutes mtsai (2010) Keacutepzeacutes eacutes komplex rehabilitaacutecioacute a fogyateacutekos emberek
taacutersadalmi Integraacutecioacutejaacutenak taacutemogataacutesaacuteeacutert A fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacute-
geacuteeacutert koumlzalapiacutetvaacuteny eacutes dobbantoacute projektje Oktataacuteskutatoacute eacutes fejlesztő Inteacutezet (OFI)
Online kiadaacutes httpsfolyoiratokofihuarticle-categorya-fogyatekos-szemelyek-
eselyegyenlosegeert-kozalapitvany-es-dobbanto-projektje (Megtekintve2019 0303)
UN (2016) Promoting accessible tourism for all wwwunorg (Megtekintve 2019
juacutelius 20
Taylor J (2014) We are disabled Online kiadaacutes Psychology Today
httpswwwpsychologytodaycomIntlblogthe-power-prime201404we-re-all-dis-
abled
(Megtekintve 20200303)
Turizmus online (2019) Szaacutezmilliaacuterdos adoacuteelőnyben a leacutegikoumlzlekedeacutes
httpturizmusOnlinehukozlekedescikkszazmilliardos_adoelonyben_a_legikozle-
kedes (Megtekintve 20200303)
UNWTO (2018) Tourism Highlights 2018 Edition httpwwwe-unwtoorg (Meg-
tekintve 20200303)
Wassermann D (2016) et al Disability Definitions Models Experience
httpsplatostanfordeduentriesdisability (Megtekintve 2020 0303)
157
Youtube online hivatkozaacutesok
youtube (1950) Karl Jaspers on The Encompassing Online
httpswwwyoutubecomwatchv=IuOfaB8bABc (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1958) OTNY The Office of Tibet New York The Religious Investiture of
His Holiness The Dalai Lama of Tibet Online httpswwwyo-
utubecomwatchv=hbnKkuYR3Jk (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1963) Martin Heidegger Interview with a Monk Online
httpswwwyoutubecomwatchv=XcsBtl1SwuY (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1968) Karl Jaspers Interview - A Self-Portrait Online
httpswwwyoutubecomwatchv=0UJ0F6UsOqo (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1969) Martin Heidegger on Being Technology amp The Task of Thinking
Online
httpswwwyoutubecomwatchv=MtATDlUSIxI (Megtekintve 2020 0303)
youtube (2010) Nature of the Mind httpswwwyo-
utubecomwatchv=gO7RQi55asYampt=15s (Megtekintve 20200303)
yuotube (2012a) His Holiness the Dalai Lamas Openig Address at Science Dia-
logue In Japan httpswwwyoutubecomwatchv=0v2YOgRt6ck (Megtekintve
20200303)
youtube (2012b) Human Compassion College of William amp Marys Virgnia USA
httpswwwyoutubecomwatchv=NF6uQ24V9GQ (Megtekintve 20200303)
youtube (2013a) Day 1 AM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=AQuXKRnYQJ0 (Megtekintve 20200303)
youtube (2013b) Day 1 PM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=WZgx-6GOBAs (Megtekintve 20200303)
youtube (2016) Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute Behaacuteloacutezva ndash a haacuteloacutezatok csodaacutelatos vilaacutega
httpswwwyoutubecomwatchv=-tFgkmnANdY (Megtekintve 20200303)
158
Roumlvidiacuteteacutesek
DN Diacutegha nikaacuteja
eacuten eacutevszaacutem neacutelkuumll
j japaacuten
MN Maddzshima nikaacuteja
p paacuteli
SN Szamjutta nikaacuteja
sz szanszkrit
t tibeti
159
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben112
Mindenekelőtt paacuteromnak Anitaacutenak eacutes kislaacutenyaacutenak Noeacuteminek tartozom haacutelaacuteval ami-
eacutert az elmuacutelt eacutevekben segiacutetetteacutek a mindennapjaimat uacutegy megszervezni hogy szaacute-
momra a lehető legtoumlbb idő jusson a vizsgaacuteloacutedaacutesaim veacuteghezviteleacutere Majd most ma-
gaacutenak a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek a megalkotaacutesaacutera Anita faacuteradhatatlanul geacutepelte a
nyakatekert mondataimat Neacutelkuumlle nem keacuteszuumllhetett volna el az eacutertekezeacutes
Mint ahogy teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes professzor uacuter szakmai taacutemoga-
taacutesa atyai kritikaacutei eacutes oacuteriaacutesi tuumlrelme neacutelkuumll sem Tudvaacuten hogy az alapvetően szoacutebeli
felkeacuteszuumlleacutes a megszokottnaacutel sokkalta toumlbb időt eacutes energiaacutejaacutet emeacutesztette fel Őszinteacuten
biacutezom benne a kapcsolat ami kialakult koumlzoumlttuumlnk a veacutedeacuteseket koumlvetően sem fog
megszakadni hiszen eacuteppen csak elkezdtem tanulni Tőle Professzor uacuter taniacutetvaacutenyaacutenak
lenni nagyobb megtisztelteteacutes mint az esetlegesen megszerzett fokozat vagy baacuter-
mely maacutes tudomaacutenyos eredmeacuteny
Mentorteacutemavezetőim Veacutegh Joacutezsef eacutes Porosz Tibor oly reacuteg aacutellnak maacuter mellet-
tem hogy nem is szaacutemolom az eacuteveket Azokat az oacuteraacutekat pedig amelyeket a keacutepzeacutes
vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a teacutezis szoumlvegeacutenek megalkotaacutesa soraacuten nekem aacuteldoztak maacuter baacutetorsaacute-
gom sincs bdquolajstromba vennirdquo Mindketten a Buddha taniacutetaacutesaacutenak nyomaacuten leacutetrejoumltt fi-
lozoacutefiai iskolaacutek meditaacutecioacutek eacutes eacuteletgyakorlatok kivaacuteloacute ismerői elismert szakeacutertői
Emellett a hiaacutetusaimhoz igaziacutetott ismeretelsajaacutetiacutetaacutes eacutes azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere kidolgozott
moacutedszerek bdquocsiszolaacutesaacuteban eacutes kalibraacutelaacutesaacutebanrdquo illetve alkalmazaacutesaacuteban is kulcsszere-
puumlk volt eacutes van
A doktori program első esztendejeacuteben Balikoacute Gyoumlrgy segiacutetett teacutemavezetőkeacutent
a kezdeti leacutepeacutesek megteacuteteleacuteben Uacutegy alakult az eacutelet hogy uacutetjaink szeacutetvaacuteltak azonban
tanaacuter uacuterra haacutelaacutes sziacutevvel gondolok mint Arisztoteleacutesz eacutes Platoacuten eacuteletműveacutenek kivaacuteloacute
ismerőjeacutere is
Hadas Mikloacutes professzor uacuter a doktori iskolaacutenk egykori vezetője azeacutert nem a
mentoraim koumlzoumltt keruumll emliacuteteacutesre mert Ő eacutes feleseacutege Hoyer Maacuteria ndash aki a tanulmaacute-
112 A disszertaacutecioacute tervezeteacutenek biacuteraacuteloacutebizottsaacutega aacuteltal javasolt nyelvi korrektuacuteraacuten a disszertaacutecioacute főszouml-
vege aacutetesett Ez Petykoacute Csilla oumlnzetlen eacutes enigmatikus munkaacuteja Ennek elkeacutesziacuteteacuteseacutert haacutelaacutes koumlszoumlnete-
met fejezem ki feleacute Keacutereacutesemnek megfelelően az aacuteltala elveacutegzet javiacutetaacutesok erre a fejezetre eacutes a fuumlgge-
leacutekben talaacutelhatoacute fordiacutetaacutesra nem terjednek ki
160
nyaim első időszakaacuteban mint konduktor is segiacutetette a munkaacutemat ndash mintegy a szel-
lemi befogadoacuteimmaacute vaacuteltak Hadas Mikloacutes professzor uacuter a boumllcseleti teacutemaacutejuacute megkoumlze-
liacuteteacutesemet felkarolta eacutes taacutemogatta taacutemogatja S ha szuumlkseacutegeacutet eacuterzi a legkemeacutenyebb kri-
tikaacutek aacuteltal is igyekezett eacutes igyekszik tudomaacutenyos eacuteletben valoacute helytaacutellaacutesomhoz hoz-
zaacutejaacuterulni
Boumlroumlcz Joacutezsef professzor uacuter globaacutelis szemleacutelete eacutes doumlbbenetes nyitottsaacutega az
ami a bdquotudomaacutenyosrdquo gaacutetlaacutesaimat veacutegkeacutepp feloldotta Mert a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacutegfi-
lozoacutefiaacutetoacutel a Kropotkin-i koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegen aacutet a Bergson-i intuiacutecioacuteban bdquomegmeriacutet-
kezverdquo a Heidegger-i fogalomeredet vizsgaacuteloacutedaacutes uacutetjait megjaacuterva eljutni a Jaspers-i
filozoacutefiai-kommunikaacutecioacute eacutes egzisztaacuteloacute aacutellapot megeacuterteacuteseacuteig sok-sok akadaacutelyt kellet
felismerni s akaacuter előrehaladaacutesi lehetőseacutegkeacutent is tekinteni raacutejuk
Aczeacutel Petra professzor asszony ebben a megeacuteleacutesi eacutes eacuteppen ezeacutert pozitiacutev folya-
matban nagy segiacutetseacutegemre volt van aki egy beszeacutelgeteacutesuumlnk alkalmaacuteval azt mondta
bdquoJaacutecint az akadaacutelyokra szerintem nem minden esetben kell elhaacuteriacutetandoacute feleadatkeacutent
tekinteni Meg kell neacutezzuumlk mikeacutent lehetnek a segiacutetseacuteguumlnkre adott szituaacutecioacutekbanrdquo
Ebben a szellemben folytak eacutes folynak a szakmai beszeacutelgeteacutesek Hrubos Ildikoacute pro-
fesszor asszonnyal a keacutepzeacutes elejeacutetől kezdődően Toumlbbek koumlzoumltt ezek eredmeacutenyekeacutent
sikeruumllt igazaacuten koherens moacutedon beemelni a dolgozat mondanivaloacutejaacuteba a Polaacutenyi feacutele
reciprocitaacutest
Az oktataacutesi publikaacutecioacutes eacutes kutataacutesi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten Petykoacute Csilla egye-
temi docenssel az elmuacutelt eacutevekben kialakult rendkiacutevuumll termeacutekeny koumlzoumls munkaacutelkodaacutes
ndash melynek eredmeacutenyekeacutent sikeruumllt toumlbbek koumlzoumltt elmeacutelyiacuteteni az utazaacutestudomaacutenyi is-
mereteimet is ndash akadaacutelymentes szellemiseacutegeacuteről a fentiek szintuacutegy elmondhatoacutek
Petykoacute tanaacuternő oktatoacutei gyakorlata eacutes nyitott befogadoacute szemeacutelyiseacutege oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget
eacutes lehetőseacuteget teremtett hogy a katedra eacutes a kutataacutes szaacutemomra ismeretlen vilaacutega aka-
daacutelymentesiacuteteacutes helyett az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacuteljenek egyik forraacutesvideacutekeacuteveacute vaacutel-
jon
A vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten Toacuteth Tamaacutes hallgatoacutetaacutersam eacutes baraacutetom toumlbb mint taacutema-
szom volt nem csak a koumlzoumls angolnyelvű tanulmaacutenyunk elkeacutesziacuteteacuteseacuteben vaacutellalt gigan-
tikus toumlbbletmunkaacuteja hanem emberi eacutes kutatoacutei kvalitaacutesai aacuteltal is
Szaboacute Lilla csoporttaacutersam segiacutetseacutegeacutevel pedig sikeruumllt az akkor meacuteg lekuumlzdhe-
tetlennek laacutetszoacute ndash maacutera kezelhetőbbeacute vaacutelt ndash nyelvi neheacutezseacutegeket aacutethidalni Jaspers
angolul eleacuterhető Naacutegaacuterdzsunaacuteroacutel iacutert szoumlvege kapcsaacuten
161
Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute baraacutetomra uacutegy is tekintek mint nyelvi akadaacutelymentesseacuteg eacutes a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes egyik reprezentaacuteloacutejaacutera Ő szinteacuten veacutegigkiacuteseacutert az utamon
Angol nyelvű publikaacutecioacutek szemelveacutenyek eacutes a dolgozat veacutegső verzioacutejaacutenak benyuacutejtaacutes-
aacutehoz elengedhetetlen teacutezisgyűjtemeacuteny fordiacutetaacutesa is a neveacutehez fűződik Tovaacutebbaacute maacuteig
az egyik angoltanaacuteromkeacutent is teveacutekenykedik
A sort folytathatnaacutem neacutev szerint mindazon oktatoacutekkal eacutes egyetemen dolgozoacute
kolleacutegaacutekkal akik mindent megtettek eacutes tesznek maacuteig is ndash ha esetenkeacutent eacuteppen a buuml-
rokratikus szabaacutelyok labirintusa akadaacutelyozza is Őket a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban ndash hogy a
koumlzoumls munkaacutenk gyuumlmoumllcse beeacuterjen
Nem utolsoacutesorban pedig Eacutedesanyaacutemnak fejezem ki a haacutelaacutemat mert toumlretlenuumll
hitt eacutes hisz bennem eacuteletem első perceacutetől Holott a koraszuumlleacutes okaacuten beaacutelloacute oxigeacutenhiaacute-
nyos aacutellapot koumlvetkezteacuteben kialakult halmozott fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten azt tanaacutecsol-
taacutek Neki anno az orvosok hogy ne fecseacutereljen sok időt a fejleszteacutesemre Mondvaacuten
hogy uacutegysem tudok majd jaacuterni iacuterni eacutes olvasni sem megtanulni
Tehaacutet Oumlnoumlkre Raacutetok mint az akadaacutelymentesseacuteg szellemiseacutegeacutenek megtestesiacute-
tői vagy ha uacutegy tetszik a szimbiotikus-embereszmeacuteny valoacutesaacutegaacutenak bizonyossaacutegai-
keacutent is gondolok a haacutetraleacutevő utam utunk soraacuten
162
Melleacuteklet
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus
Lao-tzu Nagarjuna v2
Naacutegaacuterdzsuna (pp 115-130)
Fordiacutetotta Szaboacute Lilla
Koumlruumllbeluumll az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti első eacutes nyolcadik szaacutezad koumlzoumltt egy olyan filozoacute-
fia nőtte ki magaacutet Indiaacuteban amely logikai operaacutecioacutekra (műveletekre ) eacutepuumll mind a
Hinduk (Nyaya iskola) mind a Mahayana Buddhista szektaacutekfelekezetek koumlzoumltt A
leghiacuteresebb Buddhista gondolkodoacute Nagarjuna volt [innentől N ndash Lilla] (koumlruumllbeluumll
az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti maacutesodik szaacutezadban) Asanga Vasubandhu Dignaga Dhar-
makirti (hetedik szaacutezad) A szakirodalom nem eredeti formaacutejaacuteban jutott el hozzaacutenk
hanem keacutesőbbi munkaacutekban amely a filozoacutefiai buddhizmus alapvető szoumlvege lett kuuml-
loumlnoumlsen Kiacutenaacuteban
E vilaacutegban ahol az eacuteletmoacuted tudatos kifejezeacuteseacutenek moacutedja a dialektikus logika a Shu-
nyavadin a szekta ahova N tartozott vonta le a legradikaacutelisabb koumlvetkezteteacuteseket
azon felteacutetelezeacutesekből amelyek minden Buddhista felekezet szaacutemaacutera koumlzoumlsek Azt
taniacutetottaacutek hogy minden uumlres A dolgoknak csak pillanatnyi fantom leacutetezeacutesuumlk van
aacutellandoacute szubsztancia neacutelkuumll Koumlvetkezeacuteskeacutepp az igaz tudaacutes az Uumlresseacutegben rejlik Ezt
elkuumlloumlnuumlleacutessel sajaacutetiacutetom el vagyis olyan gondolkodaacutessal amely mentes a jelektől eacutes
a jeloumlleacutestől eacutes nem kavarja fel a hajlamossaacuteghajlandoacutesaacuteg vagy ceacutel Ezt a doktriacutenaacutet bdquoa
gyeacutemaacutentcsiszoloacutevaacutegoacute () Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegnekrdquo nevezzuumlk szinteacuten nevezhető a
koumlzeacutepuacutetnak (madhyamika) akoumlzoumltt a keacutet teacutezis koumlzoumltt melyek szerint az eacutelet leacutetezik eacutes
az eacutelet nem leacutetezik az uumlresseacutegnek (shunya vada) nincs leacutetezeacutese sem nemleacutetezeacutese A
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a konfliktustoacutel e valoacute teljes szabadsaacutegban rejlik
Ennek a filozoacutefiaacutenak az elmeacuteleteacutet keacutet koumlnyven ismerhetjuumlk meg a Prajnaparamitaacuteban
eacutes Nagarjunaacuteban Kiacutenairoacutel eacutes tibetiről fordiacutetottaacutek le őket az eredeti szanszkrit szoumlve-
gek elvesztek Ezek mellett a munkaacutek mellett figyelembe kell vennuumlnk egy paacuter reacutesz-
letet a bdquoNegyvenkeacutet fejezet szuacutetraacutejaacuteboacutelrdquo Keveacutes elkeacutepzeleacutesuumlnk van N-roacutel mint sze-
meacutelyről Csupaacuten uacutegy ismerjuumlk őt mint annak az extreacutem lehetőseacutegnek a keacutepviselőjeacutet
hogy a metafizikai eszkoumlzeivel meg lehet haladni a metafizikaacutet
A gondolat műveletei
1 A dharma az alapvető fogalom ebben a gondolkodaacutesban Minden leacutetezeacutes
dharma A dharma egy dolog egy attribuacutetum aacutellapot tartalom eacutes a tartalom
tudatossaacutega szubjektum eacutes objektum rend teremteacutes toumlrveacuteny eacutes doktriacutena
A moumlgoumlttes elkeacutepzeleacutes hogy bdquoa vilaacuteg tartalma nem egy megalapozott rend vagy
forma hanem rendezeacutes eacutes forma-adaacutes folyamata eacutes minden rendnek utat kell toumlrnie
egy maacutesik rendnek minden formaacutenak egy maacutesik formaacutenakrdquo (Oldenberg) Baacuter min-
163
den dharma fuumlggetlen a dharmaacutek listaacutezva vannak koumlruumllbeluumll 75 darab hogy kategoacute-
riarendszert formaacutezzanak A dharmaacutenak olyan sok jelenteacutesi van mint a mi Keleti
(Occidental) bdquoLeacutetezeacutesuumlnknekrdquo A szoacutet nem lehet lefordiacutetani mert a jelenteacutese mindent
feloumllel
2 Ennek a gondolkodaacutesnak a ceacutelja hogy ne bdquokoumltődjuumlnkrdquo a dharmaacutekhoz Azzal
hogy nem fogadom el őket nem eacutertem meg őket hogy elszabadulok tőluumlk
bdquoToumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegrerdquo jutok Koumlvetkezeacuteskeacutepp a Megvilaacutegosult (Bod-
hisattva) bdquo a kineacutezeten eacuterzeacutekeleacutesen fogalmakon formaacutekon tudaton kiacutevuumll aacutellrdquo
(Pr 37) A gyerekek eacutes a koumlzemberek ragaszkodnak a dharmaacutekhoz Baacuter a
dharmaacutek nem valoacutedik keacutepeket formaacutelnak roacuteluk Miutaacuten elkeacutepzelik őket az
emberek ragaszkodnak a neacutevhez eacutes a formaacutehoz Nem uacutegy mint a Megvilaacutego-
sult a tanulaacuteskor egy Bodhisattva nem tanul egyetlen dharmaacutet sem bdquoSzaacutemaacutera
a dharmaacutek maacutes moacutedon vannak jelenrdquo
Az elszakadaacuteshoz egy utolsoacute leacutepeacutes szuumlkseacuteges Felteacutetelezhetem hogy legalaacutebb a dokt-
riacutena leacutetezik hogy ennek az egy dharmaacutenak van leacutetezeacutese hogy a Buddha leacutetezett
hogy a Bohisattvaacutek akiknek a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a birtokukban van leacuteteznek Ők
nem valoacutesaacuteg Nem ez is szinteacuten uumlres bdquoNem laacutetom azt a dharma Bodhisattvaacutet sem a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg nevű dharmaacutetrdquo (35-53) A Boumllcsesseacuteg toumlkeacuteletesseacutegeacutet nem tud-
juk eacuterzeacutekelni nincs jelen mint leacutetező dolog Mert nem beszeacutelhetuumlnk megjeleneacutesről
szemben azzal ami a megjeleneacutesnek a nem-eacuteszleleacutese se nem beszeacutelhetuumlnk tudatroacutel
ahol az eacuterzeacutekeleacutes fogalom eacutes forma nem tudatos Ez egy alapvető eacutes radikaacutelis elkeacutep-
zeleacutes hogy elvaacutelasszam magam minden dologtoacutel eacutes aztaacuten az elvaacutelasztaacutestoacutel hogy ne
ragaszkodjak semmihez
3 Ennek a gondolkodaacutesnak az eszkoumlze a dialektika ahogy azt az indiai logika
kifejlesztette Ez a dialektika oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi szaacutemomra hogy
megeacutertsem eacutes eleacuterjem a teljes elvaacutelasztaacutest Minden fogalmat lebont ezzel alaacute-
aknaacutezza az egy taacutergyra valoacute alkalmazaacutesaacutet Ezek az operaacutecioacutek amelyekben
Nagarjuna kuumlloumlnoumlsen lelemeacutenyes volt egyfajta doktriacutenaacutevaacute nőtteacutek ki magukat
Fejtsuumlnk ki egy paacuterat koumlzuumlluumlk
4
a) Minden megnevezeacutes eacutertelmetlen Amikor beszeacutelek felteacutetelezem hogy a
jelek (nimitta) amiket alkalmazok dolgokat bdquojeloumllnekrdquo Ha peacuteldaacuteul arroacutel
kiacutevaacutenok beszeacutelni hogy valamiveacute vaacutelunk eacutes eltűnuumlnk kuumlloumlnboumlző jeleket
kell kigondolnom De a megnevezeacutes eacutes a kuumlloumlnbseacutegteacutetel hibaacutesak A meg-
nevezeacutes eacutes a dolog amit megnevezuumlnk nem lehet egy eacutes nem lehetnek kuuml-
loumlnboumlzőek Ha egyek lenneacutenek a szoacute eleacutegne amikor azt mondjuk bdquotűzrdquo
Ha kuumlloumlnboumlzőek lenneacutenek nem lehetne megnevezeacutes a megnevezett dolog
neacutelkuumll eacutes fordiacutetva megnevezett dolog neacutelkuumll nem lehetne megnevezeacutes te-
haacutet nem lehetnek kuumlloumlnboumlzőek Tehaacutet a megnevezeacutes eacutes a megnevezett do-
log sem ugynazok sem kuumlloumlnboumlzőek tehaacutet az eacuten diskurzusomban
164
Ezek egyaacuteltalaacuten semmik De ha a megnevezeacutest tuumlkoumlrkeacutepnek nevezzuumlk mint egy
puszta keacutepet akkor az szinteacuten hamis Tehaacutet amit hibaacutes megnevezeacutes alatt gondolunk eacutes
megkuumlloumlnboumlztetuumlnk az igazaacuteboacutel nem leacutetezhet
Mivel a megnevezeacutes eacutes a megnevezett dolog nem lehet egy vagy kuumlloumlnboumlző
a megnevezett dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek ndash mint a joumlveacutes eacutes a meneacutes a valamiveacute vaacute-
laacutes eacutes eltűneacutes ndash szinteacuten tarthatatlanok A jelek szerint eacutelni azt jelenti mint egy illuacutezi-
oacuteban eacutelni messze a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegtől De minden ember a jelek szerint eacutel
amikor a megjeleneacutes birodalmaacuteban eacutel ndash akaacuter ha azt hiszi hogy a bdquomegjeleneacutes egy jelrdquo
vagy hogy a bdquomegjeleneacutes uumlresrdquo amikor aszerint a felteacutetelezeacutes szerint eacutel hogy bdquoeacutelekrdquo
vagy bdquotudatos vagyokrdquo
A nyelv forraacutesai eseteacuteben nem tudjuk megkeruumllni a beszeacutedet jeloumlleacuteseken (jele-
ken) keresztuumll Minden mondat uacutejra behaacuteloacutez abba amiből menekuumllni proacutebaacuteltam
b) Bizonyiacuteteacutek alapjaacuten iacuteteacutelni mindent ami van eacutes ezzel egyidőben ami nincs
Minden aacutelliacutetaacutest bizonyiacutethatunk vagy caacutefolhatunk bizonyiacuteteacutekkal Peacuteldaacuteul az bdquoEltűneacutesrdquo
tarthatatlan mivel a vilaacutegban a dolgokat tűnhetetlennek tűnnek pl a rizs leacutetezik ma
mert mindig leacutetezett Mivel jelen van nincs bdquoeltűneacutesrdquo A bdquovalamiveacute vaacutelaacutesrdquo szinteacuten
tarthatatlan a vilaacutegon minden dolgot bdquoelőaacutelliacutetatlannakrdquo tekintuumlnk Eacutes ehhez hasonloacute
moacutedon a Destrukcioacute nem mivel a rizsnoumlveacuteny a magboacutel ered Mivel a valamiveacute vaacute-
laacutest eacuteszleljuumlk nincs destrukcioacute Vagy fordiacutetva Nincs oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg mert az oumlroumlkoumls
dolgok nem fordulnak elő a vilaacutegban a kihajtaacutesukkor a rizsmagok nem laacutethatoacutek Te-
haacutet az egyik dolgot a maacutesik utaacuten demonstraacutelja a bizonyiacuteteacutek a dolgok nem egyek
nem kuumlloumlnboumlzőek nincs joumlveacutes nincs meneacutes stb
Ez az elkeacutepzeleacutes azon a teacutenyen nyugszik hogy az oumlsszes kategoacuteria megtalaacutelhatoacute va-
lahol a vilaacutegban Ahelyett hogy azt keacuterdezzuumlk egyes kategoacuteriaacutek milyen esetben al-
kalmazhatoacutek eacutes milyen esetben nem a szerző megmutatja hogy bizonyos eacutertelemben
mindig alkalmazhatoacuteak aztaacuten abszoluacutet eacuterveacutenyesseacuteggel [validitaacutessal] ruhaacutezza fel őket
eacutes amikor abszoluacutet validnak tekinti őket koumlnnyen megcaacutefolja őket
c) Hogyan van megcaacutefolva a leacutet eacutes a nemleacutet A leacutetezeacutes van a semmi nincs
Nagarjuna visszautasiacutetja ezt a poziacutecioacutet csakuacutegy mint az aacutelliacutetaacutest hogy
semmi sem leacutetezik A koumlvetkező leacutepeacuteseket teszi mindegyik esetben uacutej teacute-
zist megfogalmazva amit megcaacutefol hogy teret engedjen egy uacutej teacutezisnek
amit szinteacuten megcaacutefol
i A dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek Nem mivel fuumlggetlenuumll leacutetezni azt
jelenti hogy okok eacutes felteacutetelek neacutelkuumll joumln leacutetre valami Minden
dolog okoknak eacutes felteacuteteleknek koumlszoumlnheti a leacutetezeacuteseacutet Koumlvetke-
zeacuteskeacutepp semmi sem leacutetezik fuumlggetlenuumll minden valami maacuteson ke-
resztuumll leacutetezik
ii Ha nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes akkor legalaacutebb maacutessaacuteg van Nem mert
mivel nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes mi lenne a maacutessaacuteg forraacutesa Hiba
egy maacutesik dolog fuumlggetlen leacutetezeacuteseacutet maacutessaacutegnak nevezni Ha nincs
fuumlggetlen leacutetezeacutes nincs maacutessaacuteg
165
iii A fuumlggetlen leacutetezeacutes eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll is biztosan vannak dolgok
Ezlehetetlen Mert milyen leacutetezeacutes lehetseacuteges aneacutelkuumll hogy leacutetezeacutes
mint olyan lenne eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll
Koumlvetkezeacuteskeacutepp csak ott tarthatoacute fent a leacutetezeacutes ahol van leacutetezeacutes mint olyan eacutes kuuml-
loumlnboumlző leacutetezeacutes van
iv Akkor van nemleacutet Egyaacuteltalaacuten nincs Leacutetezeacutes neacutelkuumll nem lehet
nemleacutet Amit az emberek nemleacutetnek hiacutevnak az csak a egy leacutetezeacutes
maacutessaacutega Az oumltlet alapja annak a bemutataacutesa hogy mind a leacutet
mint a nemleacutet egyenlő meacuterteacutekben lehetetlenek
Ha van leacutetezeacutes mint olyan (fuumlggetlen leacutetezeacutes) a nemleacutete nem lenne Soha nem tud
valami ami oumlnmagaacuteban van maacutessaacute vaacutelni Ha igazaacuten leacutetezik valami ami magaacuteban
van akkor a maacutessaacuteg nem lehetseacuteges De ha nincs leacutetezeacutes mint olyan akkor mihez
keacutepest lehet maacutessaacuteg vagy nemleacutet Ebből az koumlvetkezik hogy mind a leacutet mind a
nemleacutet tarthatatlan Tehaacutet a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg koumlvetője nem kell hogy alapjaacutenak
tekintse a leacutetet eacutes a nemleacutetet nem kell felteacuteteleznie hogy a vilaacuteg oumlroumlk sem azt hogy
eltűnhet Azok akik a leacutetet mint olyan eacutes a maacutes-leacutetet leacutetnek eacutes nemleacutetnek tekintik
nem eacutertetteacutek meg Buddha taniacutetaacutesait Amikor a Buddha megcaacutefolja a leacutetet az embe-
rek hibaacutesan arra koumlvetkeztetnek hogy nemleacutetet felteacutetelez Amikor a Buddha megcaacute-
folja a nemleacutetet hibaacutesan joumln a koumlvetkezteteacutes hogy a leacutetet felteacutetelezi Valoacutejaacuteban
mindkettőt megcaacutefolta eacutes mindkeacutet neacutezetet el kell hagyni
d) A caacutefolaacutes technikaacuteja abboacutel aacutell hogy moacutedszeresen bemutatjuk hogy min-
den lehetseacuteges aacutelliacutetaacutest meg lehet eacutes kell caacutefolni bdquoA Sankhyas felteacutetelezi
hogy az ok eacutes okozat egy tehaacutet hogy megcaacutefoljuk ki kell jelenteni hogy
nem egyek A Vaisesikas felteacutetelezik hogy ok eacutes okozat kuumlloumlnboumlzőek te-
haacutet hogy megcaacutefoljuk őket jelentsuumlk ki nem kuumlloumlnboumlznekrdquo
Ezt a moacutedszert egy tipikus formulaacuteba kristaacutelyosodott amely abboacutel aacutellt hogy 4 lehe-
tőseacuteget vettek szaacutemba egyenkeacutent eacutes mindegyiket elutasiacutetottaacutek 1 valami van 2
nincs 3 van is meg nem is 4 nincs is eacutes nem is nincs Tehaacutet egy veacutegső eacuterveacutenyes aacutel-
liacutetaacutes minden lehetőseacutegeacutet kizaacutertaacutek
A koumlvetkezmeacuteny az hogy mindent megfogalmazhatunk negatiacutevan eacutes pozitiacutevan A
Buddha taniacutetott egy dolgot eacutes annak ellenteacuteteacutet is Nem csak az igaz eacutes hamis koumlzti el-
lenteacutet transzcendaacutelt hanem ennek az ellenteacutetnek az ellenteacutete is Veacuteguumll nem lehetseacute-
ges veacuteges aacutelliacutetaacutest tenni A neacutegy aacutelliacutetaacutest megismeacutetlik eacutes elutasiacutetjaacutek mindegyik dharmaacute-
hoz kapcsoloacutedoacutean Peacuteldaacuteul van veacuteg nincs veacuteg van eacutes nincs veacuteg a nem-veacuteg leacutetezik
eacutes nem leacutetezik Vagy a Nirvana utaacuten a Buddha leacutetezik nem leacutetezik leacutetezik is meg
nem is nem-leacutetezik eacutes nem nem-leacutetezik
e) Mit caacutefolunk A műveletet aacutellandoacutean ismeacuteteljuumlk de a tartalom kuumlloumlnboumlzik
ndash a gondolatmoacutedok veacutelemeacutenyek aacutelliacutetaacutesok roumlviden az indiai filozoacutefia ka-
tegoacuteriaacuteit megcaacutefoljaacutek Csak a laacuteng termeacuteszete fuumlgg attoacutel milyen uumlzem-
anyag eacuteg tehaacutet a megcaacutefolaacutes művelete attoacutel fuumlgg mit caacutefolunk Szaacutemos
166
kategoacuteria ezek koumlzuumll ismerős szaacutemunkra maacutesok nem de nem felejthetjuumlk
el hogy a fordiacutetaacutes elhomaacutelyosiacutetja a jellemzően indiai sziacutenezeteacutet azoknak a
fogalmaknak mint leacutet eacutes nemleacutet vaacutelni valamiveacute eacutes eltűnni oksaacuteg idő
anyag oumlnmaga stb
A doktriacutena oumlsszefoglaloacuteja
a) Keacutet igazsaacuteg van a faacutetyolozott vilaacutegi igazsaacuteg eacutes a legmagasabb igazsaacuteg Az
elfedett igazsaacuteg szerint a dharmaacuteknak van okuk A legmagasabb igazsaacuteg sze-
rint ok neacutelkuumllikeacutent foghatoacutek fel De a legmagasabb igazsaacutegot nem szerezhet-
juumlk meg az elfedett neacutelkuumll A Nirvanat nem eacuterhetjuumlk el a legmagasabb igazsaacuteg
neacutelkuumll Tehaacutet a Buddha doktriacutenaacuteja keacutet igazsaacutegtoacutel fuumlgg maacutesszoacuteval az igazat
csak a hamison keresztuumll eacuterhetjuumlk el De ezt az utat csak a megvilaacutegosodaacutes
segiacutetseacutegeacutevel jaacuterhatjuk be amelyet a legmagasabb igazsaacutegtoacutel eacuterhetek el Ennek
a megvilaacutegosodaacutesnak koumlszoumlnhetően megszűnoumlk gondolni is az inherensen
uumlres dharmaacutekra elfogadni a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet miacuteg amikor a dharmaacutekra gondo-
lok is eacutes reacuteszt veszek bennuumlk toumlbbeacute nem ragaszkodom hozzaacutejuk
b) Tehaacutet az egy keacutet igazsaacuteg eacutertelmeacuteben fogan meg De ez a felfogaacutes keacutet szem-
benaacutelloacute neacutezethet vezet minden dolog birtokol eacutes nem birtokol fuumlggetlen leacutetet
Ha a dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek eacutes mint ilyen ok eacutes felteacutetel neacutelkuumll vannak
Nincs ok eacutes nincs okozat nincs cselekveacutes eacutes nincs cselekvő nincs valamiveacute
vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes Ha a dolgokat nemleacutetezőnek tartjuk minden fantazmaacutevaacute vaacutel-
tozik N visszautasiacutetja mindezen neacutezeteket az bdquoUumlresseacutegrdquo javaacutera A dolgok
nem leacuteteznek oumlroumlkkeacute oumlnmagukban de ezzel egy időben semmik A leacutet eacutes a
nemleacutet koumlzoumltt vannak feacuteluacuteton de uumlresek Nincs olyan dharma ami fuumlggetle-
nuumll joumltt leacutetre tehaacutet minden dharma uumlres
N ezt a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak nevezi Szaacutemaacutera ez a legmeacutelyebb
igazsaacuteg kifejezeacutese De a megfogalmazaacutesaacuteban raacute van keacutenyszeriacutetve hogy olyan kifeje-
zeacuteseket hasznaacuteljon amelyek a sajaacutet moacutedszere szempontjaacuteboacutel nem megfelelőek mint
amikor oumlsszefoglalja a doktriacutenaacutet bdquoA valamiveacute vaacutelaacutes eacutes az eltűneacutes neacutelkuumll nem oumlroumlk
de nem roumlvidiacuteteacutes nem egy nem megkuumlloumlnboumlztetett joumlveacutes neacutelkuumll eacutes meneacutes neacutelkuumll aki
tudja a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutest taniacutetani a fejlődeacutes fejlődeacutes lassuacute kihalaacutesaacutet azelőtt
meghajtom a fejemrdquo
A dolgok uumlresseacutegeacutenek bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesaacutebanrdquo valoacute neacutezete megmenti a szen-
vedeacutes meghoacutediacutetaacutesaacutenak valoacutesaacutegaacutet az uacutet valoacutesaacutegaacutet Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes nem
lenne leacutetrejoumlveacutes eacutes megszűneacutes Ami magaacuten keresztuumll leacutetezik nem tud leacutetrejoumlnni eacutes
oumlroumlkkeacute tart Tehaacutet ha van fuumlggetlen leacutetezeacutes semmi tovaacutebbi nem eacuterhető el semmi toumlb-
bet nem lehet tenni mert maacuter minden leacutetezik Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes az eacutelőleacute-
nyek diverzitaacutesmentesek lenneacutenek Nem lenne szenvedeacutes De ha a dolgok uumlresek
van valamiveacute vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes cselekveacutes eacutes vminek az eleacutereacutese Ha megkeacuterdőjelezzuumlk
a dolgok uumlresseacutegeacutet megkeacuterdőjelezzuumlk azok aktualitaacutesaacutet a vilaacutegban A szenvedeacutes pon-
tosan azeacutert valoacutesaacuteg mert nem leacutetezik magaacuteban eacutes nem oumlroumlk
c) Ennek van egy lenyűgoumlző koumlvetkezmeacutenye amelyet tisztaacuten megfogalmaz
167
Ha semmi sincs hitelt eacuterdemlően nem kell-e kikoumlvetkeztetnuumlnk a nemleacuteteacutet a Budd-
haacutenak a doktriacutenaacutenak a tudaacutesnak a gyakorlat rituaacuteleacutejaacutenak a kongregaacutecioacutenak a szer-
zeteseknek a Sage-nek akik megvaloacutesiacutetottaacutek a ceacutelt A vaacutelasz hogy leacuteteznek az uumlres-
seacutegben ami sem leacutet sem pedig nemleacutet Buddha azeacutert leacutetezik mert van uumlresseacuteg Ha a
dolgok nem lenneacutenek uumlresek ha nem lenne valamiveacute vaacutelaacutes eltűneacutes eacutes szenvedeacutes
nem lenne Buddha nem lenne a szenvedeacutesről szoacuteloacute doktriacutenaacuteja a szenvedeacutes tagadaacutesa
eacutes szenvedeacutes tagadaacutesaacutenak uacutetja Ha a szenvedeacutes fuumlggetlenuumll leacutetezne nem lehetne meg-
semmisiacuteteni Ha az uacutet leacutetezne oumlnmagaacuteban nem lenne lehetseacuteges utazni rajta mivel az
oumlroumlkleacutet eleve kizaacuterja a mozgaacutest eacutes a fejlődeacutest Ha felteacutetelezzuumlk a fuumlggetlen leacutetet nincs
semmi maacuter amit eleacuterhetneacutenk Tehaacutet a Buddha az ő taniacutetaacutesa eacutes amit a taniacutetaacutesa eleacutert
mind uumlresseacutegben vannak Csak akkor laacutethatja meg az ember a B doktriacutenaacuteit a Neacutegy
Nemes Igazsaacutegot eacutes haladhatja meg a szenvedeacutest ha uacutegy laacutetja a dharmaacutekat hogy
azok leacutetrejoumltteacutet uumlresseacutegben hataacuterozza meg
Azok akik a B leacutenyegtelenseacuteg doktriacutenaacutejaacutet egy eacutervkeacutent fogjaacutek fel ugyanazon doktriacutena
ellen nem eacutertetteacutek meg Az eacuterveleacutesuumlk nem alkalmazhatoacute ha minden gondolat repre-
zentaacutecioacute eacutes leacutetezeacutes uumlresseacutegben van szemleacutelve Akik elfogadjaacutek az uumlresseacuteget elfogad-
nak mindent a vilaacutegit eacutes a transzcendenst Azoknak akik nem fogadjaacutek el az uumlresseacute-
get semmi sem elfogadhatoacute Azok akik a logikus seacutema 4 neacutezeteacutet megkuumlloumlnboumlztetik
csak elfedett igazsaacutegot laacutetnak Sokfeacutele reprezentaacutecioacute kiacutenozza őket Meacuteg mindig az al-
ternatiacutevhoz ragaszkodnak bdquoHa ez igaz a maacutesik hamisrdquo De azoknak akiknek a Touml-
keacuteletes Boumllcsesseacuteg szeme felnyiacutelt a 4 neacutezet eltűnik
Azoknak a szellemi szemeacutet akik felteacutetelezik h a Buddhaacutet olyan fejlődeacuteseken keresz-
tuumll neacutezik mint leacutet ndash nemleacutet oumlroumlk ndash nem oumlroumlk test ndash leacutelek stb seacutertetteacutek ezek a fejlő-
deacutesek Nem laacutetjaacutek jobban a B-t mint ahogy egy ember aki vaknak szuumlletett laacutetja a
napot De azok akik laacutetjaacutek a felteacuteteles vmiveacute vaacutelaacutest laacutetjaacutek a szenvedeacutest annak leacutetre-
joumltteacutet eacutes a megsemmisuumlleacuteseacutenek moacutedjaacutet vagyis az utat csakuacutegy mint az ember aki
szemekkel van felruhaacutezva a feacuteny miatt laacutethatja a dolgokat
I A doktriacutena jelenteacutese
i Taniacutethatoacutesaacutes Amennyiben univerzaacutelisan eacuterveacutenyeskeacutent reprezentaacuteljuk a
leacutet eacutes nemleacutethez koumltődő aacutelliacutetaacutesok megcaacutefolaacutesaacutenak moacutedszereacutet egy doktriacute-
naacuteval aacutellunk szemben Mint olyan ezt negativizmusnak vagy nihilizmus-
nak nevezzuumlk De ez helytelen Mivel amit ez a doktriacutena keres az eredeti
igazsaacuteg amely oumlnmagaacuteban nem vaacutelhat doktriacutenaacutevaacute Tehaacutet minden műve-
lete paradoxon aacutelliacutetaacutesokban veacutegződnek amelyek kioltjaacutek egymaacutest eacutes va-
lami maacutes feleacute mutatnak A B azt mondja az eacuten doktriacutenaacutem hogy azt a
gondolatot gondoljam amely gondolhatatlan hogy azt a tettet gyakorol-
jam amely nem-cselekveacutes azt a beszeacutedet mondjam amely kifejezhetet-
len eacutes hogy arra a diszcipliacutenaacutera keacutepezzenek amely a diszcipliacutena felett
aacutellrdquo (A 42 Fejezet szuacutetraacuteja 18)
ii
Valoacutejaacuteban a doktriacutenaacutet doktriacutenakeacutent mutattaacutek be mind szoacuteban mind iacuteraacutesban eacutes ezt
tuumlkroumlzteacutek a feladatok eacutes az etikai gyakorlat bdquo Egy Bodhisattva mindenekelőtt meg
168
kell hallania a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacutet magaacuteeacutevaacute tenni azt eacuteszben tartania fel-
mondania tanulmaacutenyoznia terjesztenie demonstraacutelnia magyaraacuteznia eacutes megiacuterniardquo
(Pr 41)
A hallgataacutesnak eacutes tanulaacutesnak ezen folyamata amiacuteg maga az igazsaacuteg fellaacutengol egy
gondolkodaacutesi folyamat amely az egeacutesz embert magaacuteval ragadja A műveletek mint
olyanok nem hagynak semmit a helyuumlkoumln oumlsszekeverik az elmeacutet eacutes elszeacutediacutetik azt
Ennek megfelelően bdquoHa ezeknek a gondolatoknak a meghallaacutesakor nem aggoacute-
dikvaacutelik nyugtalannaacute eacutes nem ijed meg hellip ha egy ilyen doktriacutena jelenleacutetekor nem
suumlllyed bele a rettegeacutesbe ha az elmeacutejeacutenek a gerince nem toumlrik el hellip akkor ezt az em-
bert nem kellene a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg jegyeacuteben taniacutetanirdquo (Pr 35 77)
Ahogy a szoumlvegeket olvassuk laacutetjuk hogy a doktriacutenaacutek gyakorlatboacutel aacutellnak aacutellandoacute
ismeacutetleacutesből eacutes hogy ez az ismeacutetleacutes eacutes variaacutecioacutei egy sajaacutetos hangulatot ad amely azt
jelenti hogy tartsuk a doktriacutena tartalmaacutet Magaacutet a logikai elemet ritkaacuten fejtjuumlk ki tisz-
taacuten eacutes szisztematikusan A dialektika puszta listaacutek alakjaacutet veszi fel Ez talaacuten megfelel
a gondolkodaacutesmoacutednak Mivel ez a negatiacutev logika előkeacutesziacuteti az utat nem egy olyan
pozitiacutev raacutelaacutetaacutesra amelyet logika menteacuten fejtuumlnk ki hanem a neacutemasaacutegra neacutema
csendre amit egy maacutesik forraacutesboacutel toumlltuumlnk meg Itt minden eacuterveleacutes kioltja magaacutet
Ezt illusztraacutelja a szaacutemos anekdota (Hackmann utaacutenhoz kapcsoloacutedva) Bodhidharma
megkeacuterdezte a koumlvetőit mieacutert nem fejezteacutek ki a tapasztalatukat Minden vaacutelasz he-
lyes de mindegyik sorozat koumlzelebb hoz az eredeti igazsaacuteghoz Az első koumlvető azt
mondja hogy az eacutelmeacuteny nem kapcsolhatoacute a beszeacutelt szavakhoz baacuter ha arra instruaacutel-
taacutek oumlsszekapcsolta őket A maacutesodik A tapasztalat olyan mint a paradicsom de azon-
nal eltűnik eacutes nem kifejezhető A harmadik mivel minden leacutetező dolognak csak egy
keacutepzelt leacutetezeacutese van a tapasztalataacutenak tartalmaacutet ha szavakban oumlnteneacute csak puszta
illuacutezioacute eacutes uumlresseacuteg lenne A negyedik ahelyett hogy vaacutelaszolna meacutely tisztelettel a
mester eleacute leacutep eacutes csendben marad Az utolsoacute adta a legigazabb vaacutelaszt eacutes a paacutetriaacuterka
utoacutedja lesz ndash Vagy Bodhidharma Liang Wu Ti csaacuteszaacuterral beszeacutel A csaacuteszaacuter azt
mondja soha nem hagytam abba a templomeacutepiacuteteacutest elrendeltem a szent koumlnyvek
megiacuteraacutesaacutet az uacutej szerzeteseknek engedeacutelyt adtam hogy beleacutepjenek a kolostorokba
Mi az eredmeacutenyem ndash Egyaacuteltalaacuten semmi Ez mind csak aacuternyeacutek amely koumlveti a taacuter-
gyat eacutes valoacutedi leacutetezeacutes neacutelkuumll van ndash A csaacuteszaacuter Akkor mi az igazi eredmeacuteny ndash Ha
uumlresseacuteg eacutes nyugalom vesz koumlruumll eacutes elmeruumlluumlnk a gondolatokban Ezt az eredmeacutenyt
nem lehet vilaacutegi eszkoumlzoumlkkel eleacuterni
A csaacuteszaacuter Melyik a legfontosabb szent doktriacutena ndash Egy vilaacutegban amely teljesen
uumlres semmit sem nevezuumlnk szentnek ndash Csaacuteszaacuter Ki az aki konfrontaacutel engen ndash Nem
tudom
Felmeruumll a keacuterdeacutes ha nem talaacutelom nem eacuteszlelem nem laacutetom a Toumlkeacuteletes
Boumllcsesseacuteget milyen Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteget taniacutethatneacutek Vaacutelasz Gyakorolj olyan
moacutedon hogy a gyakorlaacutesban ne leacutegy buumlszke az illuminaacutecioacute elkeacutepzeleacuteseacutere Ez a gon-
dolat tiszta mert ez valoacutejaacuteban nem-gondolat De mivel a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg ezen
gondolata nemgondolat nemleacutetező A vaacutelasz A nemgondolatban nincs leacutetezeacutes vagy
nemleacutet tehaacutet lehetetlen megkeacuterdezni hogy a gondolat ami nemgondolat leacutetezik-e
(Pr 35)
169
2 A műveletek ceacutelja Ez a gondolkodaacutes megkoumlveteli hogy soha nem szabad ragasz-
kodnunk egy neacutezethez hanem szabadiacutetsuk meg magunkat minden aacutelliacutetaacutestoacutel hogy ne
taacutemaszkodjunk baacutermilyen dharmaacutera sem joacutezan (eacutertelmes) sem keacutezzelfoghatoacute dol-
gokra sem gondolatokra sem reprezentaacutecioacutekra minden magyaraacutezatot meg kell sem-
misiacutetenuumlnk mivel bdquoami meg van magyaraacutezva az nincs pontosan megmagyaraacutezvardquo
(Pr 149) Koumlvetkezeacuteskeacutepp Ne fogadjunk be alternatiacutev gondolkodaacutest szembenaacutelloacutek
koumlzoumltti doumlnteacutest hanem hagyjuk hogy a megkuumlloumlnboumlzteteacutesek eacuterveacutenyteleniacutetseacutek magu-
kat Nincs hataacuter nincs veacutegső megpiheneacutes csak a gondolat bukaacutesaacuten keresztuumll a gon-
dolat transzcendaacuteloacutedaacutesa egy toumlbb-mint-gondolattaacute a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacuteveacute Az
uumlresseacuteg amelyhez a gondolkodaacutes reacuteveacuten eacuteruumlnk a nem-gondolhatoacute veacutegtelen jelenteacuteseacutet
fogja feleacutebreszteni
Tehaacutet a gondolkodaacutes a gondolatok aacutellandoacute megdoumlnteacuteseacuteveacute vaacutelik Mint olyan minden
aacutelliacutetaacutes abszurd Minden aacutelliacutetaacutes tagadja magaacutet De ez az oumlntagadaacutes felizziacutethatja az
igazsaacutegot Az eredeti igazsaacuteg csak uacutegy jelenhet meg ha tagadja magaacutet Tehaacutet az uacutet
egy igazsaacutegon keresztuumll vezet amely gondolaacutesakor nem igaz egy olyan igazsaacuteghoz
amely abban jelenik meg hogy megszűnik gondolatnak lenni Ez az eredeti igazsaacuteg
egy olyan gondolkodaacutes amelyet az aacutetmeneti igazsaacuteg eleacutegeacutese tart fent
De mi a nem-gondolat amelyet a gondolat valoacutesiacutet meg ez a felszabadulaacutes minden
felszabadulaacutest aloacutel A vaacutelasz megeacuterteni azt amit nem lehet megeacuterteni ami oumlnmagaacute-
ban nem megeacutertett mert maacuter nem lehet jelek alapjaacuten megeacuterteni (Pr 38) Amikor el-
eacuterkezett ahhoz a ponthoz a Bodhisattva bdquoszilaacuterdan aacutell a nem-aacutellaacutes eacutertelmeacutebenrdquo (Pr
48) bdquonem fog valahol aacutellni a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a nem-aacutellaacutes moacutedjaacuten fog
aacutellnirdquo
Ennek a doktriacutenaacutenak a taniacutetoacuteja ellentmond magaacutenak akaacutermikor beszeacutel eacutes az ilyen oumln-
ellentmondaacutes egy szaacutendeacutekos moacutedszerreacute vaacutelik Baacutermilyen dharma szempontjaacuteboacutel keacuter-
dezve mindig tud kiutat talaacutelni Mert fuumlggetlen az oumlsszes dharmaacutetoacutel eacutes beszeacutedkor
nem keruumll ellentmondaacutesba a doktriacutenaacuteja esszenciaacutejaacuteval habaacuter ellentmond minden aacutelliacute-
taacutesnak meacuteg a sajaacutet magaacuteeacutenak is Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden hamis aacutelliacutetaacutest igazolunk
mert az aacutelliacutetaacutes mint olyan mindig hamis
Ezt a gondolkodaacutest a koumlvetkezőkeacutepp eacutertelmezhetjuumlk a gondolkodaacuteson keresztuumll az
embert megbeacuteklyoacutezza a gondolat tartalma a dharmaacutek ez az oka annak hogy a leacutete-
zeacutes szenvedeacuteseacutebe esuumlnk Ugyanazon a gondolkodaacuteson keresztuumll de az ellenkező
iraacutenyban a gondolat tartalma feloldoacutedik A gondolat aacuteltal megbeacuteklyoacutezva a gondolat
fegyvereit alkalmazzuk hogy megsemmisiacutetsuumlk a beacuteklyoacuteit eacutes iacutegy behatoljunk a nem-
gondolat szabadsaacutegaacuteba
N arra toumlrekszik hogy a nem-gondolhatoacutet gondolja eacutes hogy kimondja a kimondha-
tatlant Tudja ezt eacutes megproacutebaacutelja nem-mondani amit maacuter kimondott Koumlvetkezeacutes-
keacutepp a gondolat oumlntagadoacute műveleteire teacuter raacute Az egyeacutertelmű logikai hibaacutek a szoumlve-
gekben csak reacuteszben olyan hibaacutek amelyeket ki lehet javiacutetani a toumlbbi logikailag szuumlk-
seacuteges amely annak a kiacuteseacuterletnek az eredmeacutenye hogy megtegyuumlk a lehetetlent
vagyis hogy kifejezzuumlk az abszoluacutet igazsaacutegot
170
N gondolkodaacutesaacuteban egyfelől talaacutelhatunk egy formaacutelis analoacutegiaacutet Platoacuten Parmenideseacute-
nek maacutesodik reacuteszeacutenek dialektikaacutejaacutehoz maacutesfelől a modern szimbolikus logikaacutehoz
(Wittgenstein) A szimbolikus logikaacutet alkalmazhatjuk a hibaacutek szisztematikus kijaviacute-
taacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent amely az indiai szoumlvegekben mint Platoacuten Parmenideacuteszeacutenek
sokkal magasabban fejlett gondolkodaacutesaacuteban annyira zavaroacute a modern nyugatiak szaacute-
maacutera A logikai művelet amelyre az indiai szoumlvegek vannak hataacutessal csak alkalman-
keacutent eacuter el teljes eacuterthetőseacuteget Maacutesfelől az indiai filozoacutefusok csakuacutegy mint Platoacuten fel-
teszik a keacuterdeacutest mi a jelenteacutese ezeknek a teljesen logikai toumlrekveacuteseknek Csak Witt-
gensteinneacutel talaacutelom a gyanuacutejaacutet annak hogy mit jelenthet egy gondolatot vinni tiszta
hibaacutektoacutel mentes gondolatot addig amiacuteg megremeg A ma lehetseacuteges eacuterthetőseacuteg kouml-
zepette de ami puszta eacuterthetőseacutegtisztasaacutegkeacutent uumlres időtoumllteacutes marad amely meacutelyseacuteg
megfigyelhető az indiai szoumlvegekben mivel minden homaacutelyuk az oumlnreflexioacutera sar-
kallhat
3 A logika felhasznaacutelaacutesa az elemző elmeacutenek amely alternatiacutevaacutekban gondolkodik
az olyan fogalmak mint a mozgaacutes idő eacutes az Egy elkeacutepzelhetetlenek A nyugati vilaacuteg-
ban a logikus műveletek utaacuteni kutataacutes amelyekkel ezek a probleacutemaacutek mindig bizo-
nyos felteveacutesek alatt bizonyos meacuterteacutekig elsajaacutetiacutethatoacutek veacuteges tudaacutes hatalmas teruumlle-
teit nyitottaacutek meg amelyeken a veacutegtelen bizonyos alakban vagy bizonyos szemszouml-
gekből a veacuteges gondolkodaacutes eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt
Indiaacuteban a legkopaacuterabb kezdemeacutenyezeacuteseket tetteacutek ezen probleacutemaacutek szaacutembaveacuteteleacutere
Ezek a kezdetek egy teljesen maacutes ceacutelt szolgaacuteltak a specifikus probleacutemaacutek megoldaacutesaacute-
hoz keacutepest (egy ok amely a mostani eacutevszaacutezadok kifinomult logikai raacutelaacutetaacutesboacutel szem-
leacutelve uacutejraeacuteleszthetők olyan eacutertelemeben amit ma nem laacutethatunk előre)
A műveletek amelyek megingatjaacutek az oumlsszes hataacuterozott aacutelliacutetaacutest hogy minden maacutesba
szembenaacutellaacutesba ellentmondaacutesba oszlik tehaacutet minden elhataacuterozaacutes eltűnik eacutes semmi-
lyen szempont nem aacutell szilaacutedrdan veacuteguumll vagy semmihez kell hogy vezessen vagy a
valoacutedi leacutetezeacutes imitaacutecioacutejaacutehaz meacuteg akkor is ha toumlbbeacute nem hiacutevhatjuk leacutetezeacutesnek
Maacuteskeacutent fogalmazva A veacuteg vagy egy jaacuteteacutekos nyugtalansaacutegaggodalom bdquoprobleacutemaacutek-
kalrdquo vagy egy elmeaacutellapot amely ezekben a moacutedszerekben megtalaacutelja a oumlnmagaeacuten
megeacuterteacuteseacutet eacutes aktualizaacutelaacutesaacutet amely a vilaacuteggal szembeni toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg
hozzaacuteaacutellaacutesa az oumlsszes dologtoacutel eacutes a sajaacutet leacutetezeacutesuumlnktől valoacute toumlkeacuteletes elszakadaacutes te-
haacutet toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg magunkkal szemben
Aacutezsiaacuteban ennek a gondolkodaacutesmoacutednak a laacutethatoacute megtestesuumlleacutese lehet egy
gyakorlat aacuteltal megerősiacutetett meditaacutecioacuteval toumlltoumltt monasztikus eacutelet vagy riacutetusok eacutes
kultuszok varaacutezslat eacutes gesztusok formaacutejaacutet veheti fel De a filozoacutefusok dialektikaacuteja
sem az egyiket sem a maacutesikat nem szolgaacutelta A ceacutelja ezeken a megtestesuumlleacuteseken be-
luumll negatiacutevnegaacuteloacute volt minden metafizika visszautasiacutetaacutesa mint egy maacutesik tudaacutesa
objektiacutev leacutetezeacutes magamtoacutel kuumlloumlnvaacutelasztva (mint a hindu rendszerben) eacutes pozitiacutev a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg elsajaacutetiacutetaacutesa amelyet nem-gondolatnak nevezhetuumlnk mert a
gondolaton keresztuumll toumlbb lett mint gondolat
4A metafizika ellen N elutasiacutetja a metafizikai gondolkodaacutest Visszautasiacutetja a vilaacuteg
teremteacuteseacutet akaacuter egy Isten aacuteltal (Isvar) akaacuter purusha aacuteltal idő aacuteltal vagy magaacutetoacutel
171
Szemben aacutell a koumltődeacutessel minden fix fogalmat illetően ndash az attribuacutetumokkaltulajdon-
saacutegokkal leacutetezeacutes mint olyannal atomokkal stb ellenzi a neacutezetet hogy minden meg
fog semmisuumllni eacutes a neacutezetet hogy minden oumlroumlk az oumlnmagaeacuten fogalmaacutet is elutasiacutetja
Az aacuteltal elutasiacutetott metafizika helyeacutebe ez a logikus gondolkodaacutes leacutep Brsquos alapvető
hozzaacuteaacutellaacutesaacutet az ontoloacutegiai keacuterdeacutesek elutasiacutetaacutesaacutet a megvaacuteltaacutes javaacutera eacutes a szuumlkseacuteges
igazsaacutegot ehhez a megvaacuteltaacuteshoz elviszi azok logikus konkluacutezioacutejaacutehoz A koraacutebbi on-
toloacutegiai spekulaacutecioacute tisztaacutezaacutessaacute vaacutelik a gondolat mozgaacutesaitoacutel amelyek kioltjaacutek egy-
maacutest
Az indiai filozoacutefia eacutevszaacutezadokon aacutet dolgozta ki gazdag logikaacutejaacutet De ezt a logikaacutet
koumlzmegvitataacutesra eacutes a vilaacutegi tudomaacutenynak szaacutentaacutek A tibeti szektaacutek meacuteg a keacutesőbbi eacutev-
szaacutezadokban is vilaacutegi diszcipliacutenaacutenak tekintetteacutek a logikaacutet (Stcherbatsky) De itt a lo-
gika az eredeti leacutetezeacutessel valoacute egyesuumlleacutes eszkoumlzeacutenek tűnik nem az ontoloacutegiai tudaacuteson
keresztuumll hanem egy folyamat aacuteltal amely magaacutenak a gondolatnak az oumlngyulladaacutesaacutet
jelenti
Ez a gondolkodaacutes csak megsemmisiacutetheti a metafizikai elkeacutepzeleacuteseket nem tudja elő-
aacutelliacutetani őket Nem talaacutel otthonra sem a vilaacutegban sem a transzcendencia toumlprengő vi-
laacutegaacuteban A metafizikai spekulaacutecioacute kihalt a mitikus gondolkodaacutes jelenteacutes neacutelkuumlli lett
De amiacuteg a vilaacuteg tart a metafizika eacutes a miacutetosz marad ezek az uumlzemanyagok amely-
ket oumlroumlkkeacute uacutejra kell fogyasztani
Stcherbatsky oumlsszehasonliacutetja a buddhista anti-metafizikai filozoacutefiaacutet a Vedanta metafi-
zikus filozoacutefiaacutejaacuteval Mindkettő elutasiacutetja a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutet Habaacuter a buddhista vissza-
utasiacutetja a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutenak a valoacutesaacutegaacutet ezen beluumll marad mert
ezen tuacutel kezdődik a vilaacuteg amely eleacuterhetetlen a raacutelaacutetaacutesunk szaacutemaacutera Maacutesfelől a veda-
nista csak azeacutert utasiacutetja vissza a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutet hogy Brahman
igaz leacutetteacute megalapozza A buddhista azt mondja a tudaacutes nem felosztott csak a meg-
teacutevesztett szemuumlnk prezentaacutelja magaacutet a szubjektum eacutes objektum hasadaacutesa menteacuten
A vedanista azonban azt mondja az egeacutesz vilaacuteg egyszerű szubsztancia amely sosem
szűnik meg a tudat felosztaacutesa objektummaacute eacutes szubjektummaacute puszta illuacutezioacute
5 A Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg aacutellapota A konfliktustoacutel valoacute szabadsaacutegnak nevezik A
gondolkodaacutest amely mindig konfliktusban van tagad minden aacutelliacutetaacutest afeleacute a hely
feleacute iraacutenyiacutetjuk ahol megszűnik minden konfliktus ahol a konfliktusba nem keruumllő
bdquotartoacutezkodikrdquo (Pr 3654) A boumllcsesseacuteg keresőjeacutet ajaacutenljaacutekkiacutenaacuteljaacutek hogy bdquotartoacutekodjon
a konfliktusba nem keruumllőbenrdquo Milyen aacutellapot ez
Uacutegy jellemezhető amikor a munka el van veacutegezve eacutes a feladat be van fejezve a te-
her lehull ez a ceacutel A gondolatok szabadokkaacute vaacutelnak eleacuterjuumlk az iraacutenyiacutetaacutest minden
gondolatunk felett az elvaacutelasztott tudaacutesban amely magaacutet uralja A leacutetezeacutes bilincsei
eltűntek a szennyeződeacutesek lehullanak megszabadulunk a kiacutenzaacutestoacutel (Pr 34)
A szenvedeacutelyen eacutes a jelek becsapaacutesaacuten keresztuumll mindegyik dharma szenvedeacutest hoz
Ha eacuterzeacutekeljuumlk a szenvedeacutes uumlresseacutegeacutet legyőzzuumlk azt Most az ember eleacutert egy olyan
aacutellapotot ahol mind az illuacutezioacutetoacutel mind a gyoumltrelemtől szabad Ebben a toumlkeacuteletes beacute-
keacuteben nem szűnik meg leacutetezni a dharmaacutek uumlresseacutege de engem maacuter nem eacuterintenek
172
meg elvesztetteacutek a szoumlrnyűseacuteguumlket meacuterguumlket erejuumlket Az uumlresseacutegben figyelmes le-
szek arra amelyre a olyan jelek mint a szuumlleteacutes eacutes halaacutel nem alkalmazhatoacutek toumlbbeacute
valami mozdulatlanra amelynek minden joumlveacutes eacutes meneacutes elvesztette az eacutertelmeacutet
Ez a hozzaacuteaacutellaacutes nem az amit aacuteltalaacuteban szkepticizmuskeacutent ismeruumlnk A gondolat mű-
veleteinek amelyek az igaz eacutes hamis antimonjain tuacutel vezetnek vagyis a gondolaton
tuacutel a dogmatizmuson eacutes szkepticizmuson tuacutel is viszik őket Ha ezt negativizmusnak
hiacutevjuk nem laacutetjuk meg hogy itt az igen eacutes a nem is eltűntek Ha nihilizmusnak ne-
vezzuumlk elfelejtjuumlk hogy elvetettuumlk a kuumlloumlnbseacuteget a leacutet eacutes semmiseacuteg koumlzoumltt
Keacutepek illusztraacuteljaacutek hogy a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a bdquoleacutetezeacutestrdquo hogyan tapasztal-
juk mint a vilaacuteg uumlresseacutegeacutet A Bodhisattva szaacutemaacutera minden dolog olyan mint a vissz-
hang nem gondolja őket nem laacutetja őket nem tudja őket (Pr 75) Uacutegy eacutel a vilaacutegban
mint bdquoaz uumlresseacuteg egy szellemvaacuterosbanrdquo (Nag 27) A dolgok illuzoacuterikuscsaloacuteka ter-
meacuteszete a teacutenyt hogy egyek eacutes hogy nem (eacutes hogy a neacutegy neacutezet egyikeacuteben sem fo-
gannak meg pontosan) oumlsszehasonliacutetjuk a varaacutezsloacute megtestesuumlleacuteseivel (amit Indiaacuteban
valoacutedinak tartanak) (Pr 46) a varaacutezsloacute egy uacutetelaacutegazoacutedaacutesnaacutel egy nagy toumlmegnyi em-
bert varaacutezsol elő eacutes aztaacuten uacutejra eltuumlnteti őket csakuacutegy mint a vilaacuteg Senkit sem oumllt
vagy semmisiacutetett meg a varaacutezsloacute tehaacutet aneacutelkuumll hogy megsemmisiacuteteneacute őket a Bod-
hisattva sokfeacutele leacutenyt eltuumlntet
A Bodhisattva tud laacutet eacutes elhisz minden dolgot egy fogalom aacuteltal amelyet sem a do-
log fogalma (dharma) sem a nem-dolog (adharma) nem tartalmaz A helyes hozzaacuteaacutel-
laacutest olyan eacuterneacute el aki teljesen el tudna magyaraacutezni olyan sorokat mint a koumlvetkező
A csillagok a soumlteacutetseacuteg egy feacuteny egy illuacutezioacute harmat egy buboreacutek egy aacutelom egy vil-
laacutemcsapaacutes egy felhőrsquo (Pr 157)
Ha megtartjuk ezt a hozzaacuteaacutellaacutest a vilaacutegi eacuterteacutekeket lebecsuumlljuumlk A Buddhaacutet ideacutezve bdquo
A szememben egy kiraacutely vagy herceg meacuteltoacutesaacutega nem toumlbb mint egy porszem a nap-
ban a szememben az arany kincsek eacutes eacutekszerek nem toumlbbek mint agyag eacutes csereacutepda-
rabok hellip a szemben a kozmosz ezer rendszere nem toumlbb mint a myrobalan [vmi
szilva ] gyuumlmoumlcse hellip a szememben (a Buddhizmus) rituaacutelis taacutergyai nem toumlbbek
mint egy halom eacuterteacutektelen kincs hellip a szememben a Buddhaacutek uacutetja nem toumlbb mint egy
viraacuteg laacutetvaacutenya hellip a szememben a Nirvaacutena nem toumlbb mint feleacutebredni az alvaacutesboacutel nap-
pal vagy eacutejjel hellip a szememben a (kuumlloumlnboumlző iskolaacutek) hibaacuteja eacutes igazsaacutega nem toumlbb
mint a hat saacuterkaacuteny jaacuteteacutekardquo (Hackmann)
Mondhatjuk-e azt hogy az ilyen boumllcsesseacuteg birtokosa nem laacutet maacutest csak a veacutegtelen
kifejezhetetlen semmit Hogy elmeruumllt a differenciaacutelatlan parttalan oacuteceaacutenjaacuteban He-
zitaacutelnunk kell A gondolkodoacute akinek ceacutelja a megvaacuteltaacutes a dharmaacutek beacuteklyoacuteitoacutel a felfo-
gaacutesunkon eacutes iacuteteacuteletuumlnkoumln kiacutevuumll esik bdquoNeheacutez koumlvetni az uacutetjaacutet mint a madarakeacutet a leve-
gőbenrdquo (Dhammapada 92) De az bizonyos hogy az eredeti gondolat megromlaacutesa-
keacutent a hiaacutebavaloacutesaacuteg eacutes jelenteacutektelenseacuteg hamar feltűnnek
6 A romlottsaacutegok [eredetiben perversions nem tudom ez-e a helyes] A vilaacuteghoz eacutes
oumlnmagunkhoz valoacute felsőbbrendű hozzaacuteaacutellaacutes feacutelreeacuterthetőveacute vaacutelik a Toumlkeacuteletes Boumllcses-
seacuteg uumlresseacutegeacuteben
173
Az uralkodoacute bdquouumlresseacutegrdquo nyitott minden beteljesiacuteteacutesre tehaacutet sosincs beteljesiacutetve az eacutelet-
ben eacutes sosincs veacutege Aki ezt a hozzaacuteaacutellaacutest veszi fel taacutevolboacutel szemleacuteli az eacuteletet taacutemo-
gatja a beteljesuumlleacutest de sosem enged neki elfogadja de sosem indiacutetja meg A jelen-
ben mindig azon tuacutel van a megeleacuteguumlleacutesben hataacutertalan eleacutegedetlenseacuteget tapasztal
amelyet csak azon birodalom visszatuumlkroumlződő sugaacuterzaacutesaacuteboacutel tapasztal amellyel szem-
ben minden veacuteges toumlrekveacutes meghiuacutesul Tehaacutet az aacutetmeneti vilaacutegban az ilyen hozzaacuteaacutel-
laacutes baacuter azt a forraacutesban leacutevő csend tartja fenn nyitott vagyis mobil aktiacutev eacuterdeklődő
de minden cselekveacutest egy sztenderd szerint fontolunk meg amely megsemmisiacuteti
azok valoacutejaacutet De ez az uumlresseacuteg megromolhat Ez akkor fordul elő amikor leacutetezeacutes el-
tűnik a semmi csendjeacuteben Aztaacuten a sajaacutet leacutetezeacutesem is oumlsszezsugorodik az idővel mert
minden beteljesuumlleacutest elutasiacutetok egy absztrakt beteljesuumlleacutes eacuterdekeacuteben amely magaacuteba
foglalja a leacutet-nemleacutetet uumlresseacuteget a csendet mint olyan Amikor az elkendőzoumltt igaz-
saacuteg uumlzemanyaga maacuter nincs jelen az eacutegeacutesi folyamat amely a Nirvaacutena veacutegtelen meacutely-
seacutegeacutebe vezet maacuter nem mehet veacutegbe Az uumlzemanyaggal egyuumltt a leacutetezeacutes valoacutesaacutega a
megeacuterteacutes nyelve is eltűnik a koumlvetkezmeacutenye a kommunikaacutelhatatlanba eseacutes
A megromlaacutes ezen lehetőseacutegeacutet nyugati eacutertelemben laacutetjuk Nagarjuna filozoacutefiai szoumlve-
gei a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg romlaacutesaacutet a sajaacutet gondolkodaacutesaacuteval oumlsszhangban iacuterjaacutek le
Mivel minden ami a toumlkeacuteletes boumllcsesseacuteg szempontjaacuteboacutel kimondott feacutelreeacuterteacutesre ad-
hat okot azonnal rosszul hasznaacuteljaacutek Koumlvetkezeacuteskeacutepp ha megszabadiacutetjuk az embere-
ket a generaacutecioacutek folyamaacuten az nem előrehaladaacutes a feacutelreeacuterteacutes vezet inkaacutebb romlaacuteshoz
Oumlsszesseacutegeacuteben a prognoacutezis nem kedvező
bdquo Buddha Nirvaacutenaacuteja utaacuten 500 eacutev utaacuten egy dharmaacuteban amely puszta utaacutenzaacutes miutaacuten
az emberek elmeacuteje fokozatosan unottaacute vaacutelik maacuter nem ismerik fel Buddha eacutertelmeacutet eacutes
csak a szavakhoz eacutes leiacutert karakterekhez ragaszkodnakrdquo (Nag II2) Hogyan toumlrteacutenik
mindez Hallanak eacutes beszeacutelnek az abszoluacutet uumlresseacutegről de nem eacutertik a forraacutesaacutet Olyan
szkeptikus gondolatokat fejeznek ki mint Ha minden uumlres hogyan tudjuk megkuuml-
loumlnboumlztetni a joacute eacutes a rossz koumlvetkezmeacutenyeit Ilyen keacuterdeacuteseket csak vilaacutegi szempont-
boacutel tudnak keacuterdezni mert a vilaacutegi szaacutemaacutera nincs kuumlloumlnbseacuteg a vilaacutegi eacutes abszoluacutet igaz-
saacuteg koumlzoumltt Maacutesszoacuteval amit spekulatiacutev eacutertelemben szaacutendeacutekozott azt ceacutelszerű tudaacutes-
keacutent eacutertelmezik A gondolat taacutergyiasiacutetaacutesaacuteval elvesztik az uumlresseacuteg doktriacutenaacutejaacutenak je-
lenteacuteseacutet mert mivel puszta logikai propoziacutecioacutekhoz ragaszkodnak olyan koumlvetkezte-
teacuteseket vonnak le amelyeknek semmi koumlze az uumlresseacuteghez Nem eacutertik meg hogy ah-
hoz hogy az uumlresseacutegbe beleeacutertseacutek a Buddhaacutet a doktriacutenaacutet a gyuumllekezetet az nem azt
jelenti hogy el kell őket utasiacutetani hanem hogy dharmaacutenak kell őket tekinteni eacutes
mint olyan egy felfuumlggesztett aacutellapotba kell hozni őket Az ilyen felfuumlggesztett aacutella-
pot csak akkor lehetseacuteges ha nem tekintjuumlk a reprezentaacutecioacutekat oumltleteket vagy pro-
poziacutecioacutekat abszoluacutetnak Ekkor koumlvetjuumlk az igaz utat a dharmaacuteban a szenvedeacutes eltű-
neacutese feleacute a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben Tehaacutet ha minden dologra uacutegy tekintuumlnk mintha
abszoluacutet leacutetezeacutes neacutelkuumlli lenne az a vilaacuteg eacutes oumlnmagunk legnagyszerűbb letisztaacutezaacutesa
De elvesztik ezt a feacutenyt azzal hogy a doktriacutena szavaacutehoz ragaszkodnak Ha nem uacutegy
tekintuumlnk a doktriacutenaacutera mint egy jelre indikaacutetorra hanem mint a tudaacutes egy taacutergyaacutera
elvesziacutetjuumlk a gondolatot
Hasznos ha a pontos doktriacutena foglalkoztat de veszeacutelyes is Amikor nem eacutertjuumlk pon-
tosan oumll Mert ha az uumlresseacuteget toumlkeacuteletlenuumll laacutetjuk azokat akik keveacutesbeacute eacutertik nem
csak hibaacutehoz vezeti hanem rombolaacuteshoz csakuacutegy mint a meacuterges kiacutegyoacutekha nem
174
megfelelően vannak kezelve a maacutegia eacutes a varaacutezslat ha nem megfelelően vannak ki-
vitelezve rombolaacuteshoz vezetnek (Nag I 151)
Amit az uumlresseacuteg veacuteguumll a populaacuteris Buddhizmusban jelent azt egy kiacutenai boumllcsesseacutegek
koumlnyve mutatja amelyet a 12 szaacutezadban iacutertak Ő aki eacuterti a testi dolgok uumlresseacutegeacutet
maacuter nem tulajdoniacutet jelentőseacuteget a veacutelemeacutenyeknek visszavonul minden cselekveacutestől
eacutes nyugodtan uumll gondolat neacutelkuumll (Hackmann)
7 A Koumlruumllvevő [Encompassing] eredeti tudata Ennek a fura gondolkodaacutesnak nincs
taacutergya tudaacutesa amelyet okokon eacutes teacutenyeken keresztuumll szerez A felteveacutese nem egy teacute-
zis hanem a Koumlruumllvevő amely figuratiacutev gondolkodaacuteson eacutes metaforaacutekon keresztuumll je-
lenik meg Minden elgondolaacutes elmeruumll egy olyan atmoszfeacuteraacuteban amely neacutelkuumll eltűn-
neacutenek Megvilaacutegiacutetjaacutek a gondolkozoacute felteacutetelezhető hozzaacuteaacutellaacutesaacutet amely neacutelkuumll keacutepte-
len lenne fenntartani ezt a gondolkodaacutest
Az alapvető neacutezetet laacutetszoacutelag logikus gondolkodaacutes uacutetjaacuten szerezzuumlk meg A szaacutendeacutek
hogy megsemmisiacutetsuumlk a logikaacutet a logikaacuteval eacutes iacutegy demonstraacuteljuk hogy a gondolko-
daacutes oumlnmagaacuteban illuacutezioacute hogy bizonyiacutetsuk hogy semmi sem bizonyiacutethatoacute semmi sem
kijelenthető eacutes a semmit szintjeacuten nem jelenthető ki
Mindezzel a logikai szuumlkseacutegeket felfedezzuumlk amelyeknek mint olyan eacuterveacutenyesseacutege
van De nem toumlbbek mint egy racionaacutelis jaacuteteacutek amellyel kapcsolatban meg kell keacuter-
deznuumlnk mieacutert jaacutetszuk
Ennek a gondolkodaacutesnak az aacutezsiai formaacutejaacuteban laacutetjuk a felsziacuteni keacutepet amely feacutelreve-
zet minket az eredethez diszkusszioacute soraacuten baacutermit jelent ki a maacutesik visszautasiacutetjuk
Jelen van a rombolaacutes dicsőseacuteges tudatossaacutega amely ellen semmi sem szaacutellhat
szembe Ugyanazokkal a veacutegtelenuumll ismeacutetlődő truumlkkoumlkkel minden amit mondunk
fenntarthatatlannak bizonyul Ezek moumlgoumltt a jaacuteteacutekos visszaeacuteleacutesek moumlgoumltt van az igaz
jelenteacutes vagyis hogy minden leacutetet eacutes nemleacutetet illető aacutelliacutetaacutest az egymaacutesnak nem el-
lentmondoacuteba kell transzcendaacutelni Minden gondolat oumlnmegsemmisiacuteteacuteseacutenek meg kell
szabadiacutetania minket valami maacutesra Ezt a valami maacutest beteljesiacutetheti a Joacutega magasabb
meditaacutecioacutes technikaacuteiban szerzett tapasztalat De a normaacutelis tudat szaacutemaacutera is eleacuterhető
Ahol az uumlresseacuteg aktualizaacuteloacutedik a dolgok a leacutet eacutes nemleacutet koumlzoumltt loacutegnak aztaacuten valami
olyan feleacute mutatnak amely kifejezhetetlen de teljes bizonyossaacuteggal tapasztaljuk
Ez a Koumlruumllvevő nem koumlruumlliacuterhatoacute mint empirikus pszicholoacutegiai aacutellapot de sejtethető
Schayer megkiacuteseacuterli hogy felvaacutezolja azzal hogy az eacuterzeacutekekre utal amelyekben bizo-
nyos szavakat eredetileg alkalmaztunk bdquoShunyata-trdquo (uumlresseacuteget) a meditaacutecioacutes aacutella-
potban alkalmazzuk (a Pali kaacutenonban) bdquoEacutes most hagyjuk hogy megpillantson egy
uumlres falut eacutes hogy minden haacutez amibe beleacutep elhagyatott kietlen eacutes uumlres eacutes legyen
minden taacutel amihez hozzaacuteeacuter uumlres eacutes tartalom neacutelkuumllirdquo Itt az ember eacutesszerűseacutegeacutet egy
uumlres faluhoz hasonliacutetjuk ez az uumlresseacuteg nem a leacutetezeacutes elutasiacutetaacutesaacutet jeloumlli hanem kouml-
zoumlnyt szellemtelenseacuteget eacuterzeacuteketlenseacuteget bdquoAnimittardquo (bdquopontos olyansaacuteg neacutelkuumllrdquo
bdquojeltelenseacutegrdquo) azt jelenti a Pali kaacutenonban nem ragaszkodni az eacuteszlelt dolgok tulaj-
donsaacutegaihoz nem a leacutetezeacutesuumlk elutasiacutetaacutesaacutet jelenti hanem egyfajta gyakorlati viselke-
deacutes amelyben a szerzetes mint egy figyelmes portaacutes elzaacuterja a hozzaacutefeacutereacutest az eacuterzeacute-
kelhető stimulusok elől amelyek feleacute aacuteramlanak bdquoMayardquo (varaacutezslat) azt jelenti hogy
175
oumlsszehasonliacutetjuk a vilaacutegot egy fantazmaacuteval mint a leacutet oumlnkeacutenyesseacutegeacutenek eacutes hiaacutebavaloacute-
saacutegaacutenak kifejezeacutese eacutes nem mint a valoacutesaacutegaacutenak elutasiacutetaacutesa Itt nem szabad elfelejte-
nuumlnk hogy az indiaiak valoacutesaacutegkeacutent tekintettek a keacutepekre visszhangokra eacutes aacutelmokra
A leacutetezeacutes nincs elutasiacutetva csupaacuten annak valoacutedisaacutega
8 A Buddhista felekezetek aacutettekinteacutese eacutes az oumlsszes doktriacutena veacutegső jelenteacutese
A Shunyavadinaacutek egy felekezet a sok koumlzuumll Ami koumlzoumls mindenkiben hogy a budd-
hista a megvaacuteltaacutesra toumlrekszik a szenvedeacutes ismerete eacutes a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak jelenteacutekte-
lenseacutege Ezen a koumlzoumls alapon a valoacutesaacuteg ismereteacuteről valoacute elmeacutelkedeacutes szaacutemos veacutele-
meacutenyt eredmeacutenyezett
A kuumllvilaacuteg valoacutedi eacutes az eacuteszleleacutesen keresztuumll koumlzvetlen megismerhető (a Sarvastivadi-
naacutek) nem az eacuterzeacutekeleacutesen keresztuumll eacuteszleljuumlk de a leacutetezeacuteseacutere az eacuteszleleacutesen keresztuumll
koumlvetkeztethetuumlnk (a Sautrantikaacutek) csak a tudat bizonyos eacutes ennek a bizonyossaacutegnak
maga a tudat a forraacutesa csak a belső vilaacuteg valoacutes a szubjektum eacutes objektum koumlzoumltti
kuumlloumlnbseacutegnek nincs valoacutes leacutetezeacutese (a Yogacaraacutek) sem a kuumllvilaacuteg sem a belső vilaacuteg
nem ismerhető fel mint valoacutes fuumlggetlen leacutetező nincs kuumlloumlnbseacuteg a szubjektiacutev eacutes ob-
jektiacutev valoacutesaacuteg koumlzoumltt (a Shunyavadinaacutek akik koumlzeacute Nagarjuna tartozott)
Az bdquoepisztemoloacutegiairdquo szempontok ezen seacutemaacutejaacuteban felismerhetjuumlk az idealizmus eacutes
realizmus nyugati seacutemaacutejaacutet a racionalizmust eacutes empiricizmust a pozitivizmust eacutes ni-
hilizmust kuumlloumlnoumlsen utalva a kuumllvilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacuteseacutere De az effeacutele oumlsszeha-
sonliacutetaacutesok csak az indiai gondolkodoacutek aacuteltal befolyaacutesolt filozoacutefiai műveletek racionaacute-
lis melleacutektermeacutekeire vonatkoznak Eacutertelemszerűen az esszenciaacutelis nem fejezhető ki
megfelelően egy alakiacutethatoacute doktriacutena keretein beluumll Ez akkor lenne lehetseacuteges ha a
megvaacuteltaacutes eszkoumlze egy meghataacuterozott tudaacutes lenne De mivel minden tudaacutes a pozitiacute-
van megfogalmazhatoacute tartalmak eacutertelmeacuteben bdquoragaszkodaacutestrdquo jeloumll a megvaacuteltaacutes uacutetjaacutet
inkaacutebb minden tudaacutes oumlsszezuacutezaacutesaacuteban kell keresni a tudaacutes minden lehetőseacutegeacuteben eacutes
minden veacutelemeacutenyben
Minden vilaacutegi valoacutesaacuteg uumlresseacutege a forraacutes pozitiacutev leacutetezőjeacuteveacute vaacutelik ahonnan az ember
beleesett a joumlveacutes-meneacutesbe a gonoszba eacutes a vilaacuteg szenvedeacuteseacutebe eacutes amihez vissza kell
teacuternie Minden gondolkodaacutes eacutes minden leacutet-gondolat reacutesze az eseacutesnekbukaacutesnak Az
igaz gondolkodaacutes ceacutelja a visszateacutereacutes a gondolat kifejteacuteseacuteből a nemgondolkodaacuteshoz
Ami a gondolat kibontakozaacutesaacuten keresztuumll toumlrteacutent visszafordiacutethatoacute jobb gondolat aacuteltal
a gondolat felbomlaacutesaacuteban A veacutegső leacutepeacutes hogy eacuteszleljuumlk minden jel tehaacutet a nyelv
nem-igazsaacutegaacutet Ha megeacutertjuumlk hogy egy szoacute pusztaacuten egy jel igazi jelenteacutes neacutelkuumll a
szoacute eltűnik eacutes ez a megszabadulaacutes A tudat amely szenvedeacutest kreaacutelt az uumlresseacuteg for-
maacutelaacutesaacuten keresztuumll a sok vilaacutegba visszakeruumll a forraacutesaacutehoz
De a vilaacutegban meacuteg mindig marad doktriacutena nyelv az uumldvoumlzuumlleacutes uacutetjaacutenak taniacutetaacutesa a
gondolat ugyanazon gondolat aacuteltali felbomlasztaacutesa amely a gondolat bukaacutesaacutehoz ve-
zetett Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden bepillantaacutes elleneacutere amit a filozoacutefus nyerhetne a sa-
jaacutet gondolkodaacutesaacuteba azzal hogy a gondolkodaacutest oumlnmegsemmisiacuteti nem tudja meg-
aacutellni hogy aacutellaacutest foglaljon ndash hacsak a neacutemasaacuteg szuumlkseacutegesseacutegeacutet komolyan veszi eacutes
minden diskurzus minden hallgataacutes minden kommunikaacutecioacute megszűnik Tehaacutet N aacutel-
laacutespontja a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacuteja az uumlresseacuteg aacutellandoacute formulaacutejaacutevaacute
vaacutelt
176
A bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak eacutertelme az hogy mivel minden egyszerre
leacutetezik eacutes nem leacutetezik minden felteacuteteles Mivel a Bodhisattva tudja ezt ő vaacutelik min-
den gondolat mestereacuteveacute eacutes semelyiknek sem rabszolgaacuteja A veacuteges gondolatok koumlzoumltt
mozog lebeg foumlloumlttuumlk eacutes ebben a felfuumlggesztett aacutellapotba sajaacutet magaacutet is beleveszi eacutes
a sajaacutet leacutetezeacuteseacutet Eacuten magam eacutes a gondolkodaacutesom a felteacutetele minden dolognak eacutes a
fantazmaacutenak amely ennek a vilaacutegnak a leacutetezeacutese A dharmaacutek ezen vilaacutega eacutes oumlnma-
gunk is felteacutetelesek vagyunk A felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes folyamata egy olyan vilaacutegot
hoz leacutetre amelyben otthon gondoljuk magunkat eacutes ezzel egy időben szenveduumlnk a
veacuteg remeacutenye neacutelkuumll De a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes vilaacutegaacuten keresztuumll laacutetunk ideeacutertve
a megfogalmazott doktriacutenaacutet eacutes a megvaacuteltaacutest Az illuacutezioacute csoumlkken eacutes az amiről lehetet-
len beszeacutelni nyitva aacutell előttuumlnk
A doktriacutena a komp amely aacutetvisz bennuumlnket a leacutetezeacutes folyoacutejaacuten Ha eleacutertuumlk a maacutesik
partot a hajoacute felesleges Mivel a doktriacutena a vilaacutegi leacutetezeacutes elkeacutepzelt aacuteramaacutehoz tarto-
zik magunkkal vinni a maacutesik oldalra legalaacutebb olyan butasaacuteg lenne mint a hajoacutet a
vaacutellunkon cipelni ahogy elhagyjuk a partot hogy egy uacutej orszaacutegba leacutepjuumlnk A Sage
elhagyja az aacuteramba amelyik moumlgoumltte fekszik A doktriacutena hasznos arra hogy segiacutetsen
elmenekuumllnuumlnk de semmit nem eacuterhetuumlnk el azzal ha megtartjuk
Toumlrteacutenelmi oumlsszehasonliacutetaacutesok
Mikor gondolatok kuumlloumlnboumlző formaacuteit hasonliacutetjuk oumlssze az analoacutegiaacutek pusztaacuten kihang-
suacutelyozzaacutek a kuumlloumlnbseacutegeket a toumlrteacutenelmi tartalomban
A Dialektika A dialektika a gondolat mozgaacutesa az ellenteacuteten eacutes ellentmondaacuteson
keresztuumll de ez nagyon kuumlloumlnboumlző dolgokat jelenthet az ellentmondaacutesokon
keresztuumll hataacuterokhoz vezethet amelyekneacutel felfedi a szakadeacutekot de a nyiacutelt ho-
rizontot is a hataacuternaacutel talaacutelhatoacute helyzet a ceacutel eacutes az igeacuteny is lesz Ez zaacutert koumlroumlk-
houmlz vezethet amelyekben az ellentmondaacutesok egy szinteacutezisbe transzcendaacutelhat-
nak a gondolat folyamat oumlsszes aacutellomaacutesa egy eacutelő egyseacutegbe van integraacutelva
Elkeacutepzelhetjuumlk eacutes megvaloacutesiacutethatjuk mint valoacutesaacuteg amelyben a tagadaacutes mint
olyan pozitiacutev eredmeacutenyt hoz a tagadaacutes tagadaacutesaacuteval az uacutej automatikusan szuuml-
letik a negatiacutev gondolatboacutel eacutes cselekveacutesből
Ezek koumlzuumll a lehetőseacutegek koumlzuumll semelyik sem leacutetfontossaacuteguacute a buddhista dialektikaacute-
ban Itt a dialektika egy eszkoumlzzeacute vaacutelik amellyel a gondolat foumlleacute emelkeduumlnk a nem-
gondolhatoacuteba amely a gondolkodaacutes aacuteltal megbecsuumllve sem leacutetezeacutes sem semmi ha-
nem mindkettő egyenlő meacuterteacutekben baacuter meacuteg az ilyen kijelenteacutesekben is maradnak a
megeacuterteacutesuumlnkoumln tuacuteli elemek
Neacutemely esetben uacutegy tűnik Nietzsche megkoumlzeliacuteti ezt a moacutedszert Ő is megelőzi
hogy baacutermilyen poziacutecioacuteban megpihenjuumlnk Belehajiacutet minket az ellenteacutetek oumlrveacutenyeacutebe
eacutes neacuteha minden aacutelliacutetaacutest amit tesz annak ellenteacuteteacutevel tagad Ilyen moacutedon egy spirituaacute-
lis helyzetet kreaacutelt a modern vilaacutegban amelyet ő maga hozott leacutetre abban a hitben
hogy a legjobb moacuted arra hogy feluumllkerekedjuumlnk a nihilizmuson az hogy elvigyuumlk a
177
veacutegső koumlvetkezmeacutenyekig De Nietzsche aki aneacutelkuumll hogy szisztematikusan kidol-
gozta volna ezt a dialektikaacutet elkezdte eszkoumlzkeacutent alkalmazni az emberiseacuteg teljes fel-
szabadiacutetaacutesaacutera ezt a felszabadiacutetaacutest uacutegy keacutepzelte el mint egy leacutepeacutest de nem egy elgon-
dolhatatlan maacutessaacutegba hanem inkaacutebb vilaacutegi valoacutesaacutegba annak a teljes eacutes felteacutetel neacutel-
kuumlli birtoklaacutesaacutehoz amelyről azt gondolta hogy lehetőveacute teszi Amikor Nietzsche azt
mondta semmi sem igaz minden megengedhető arra toumlrekedett hogy megnyissa az
emberek elmeacutejeacutet nem egy olyan transzcendenciaacutera amelyet elutasiacutetott hanem a
foumlldre eacutes az ember felemelkedeacuteseacutere az ő sajaacutet foumlldi vilaacutegaacuteban sajaacutet magaacuten keresztuumll
eacutes magaacuten tuacutelndash tuacutel joacuten eacutes gonoszon
Mint a Buddhistaacutek Nietzsche megproacutebaacutelta ledoumlnteni az oumlsszes kategoacuteriaacutet Azt
mondta nincsen egyseacuteg nincs oksaacuteg nincs szubsztancia nincs szubjektum stb
Mindez hasznos fikcioacute talaacuten elengedhetetlen az eacutelethez
Nagarjuna szerint az oumlsszes dolog koumlzuumll semmi sem leacutetezik magaacuteban semelyik gon-
dolat vagy gondolat taacutergya nem igaz minden felteacuteteles Mindketten egyeteacutertenek
hogy nincs leacutetezeacutes minden puszta eacutertelmezeacutes De a gondolat azon formaacutejaacuteban amely
koumlzoumls bennuumlk a negatiacutev műveleteikben nagyon kuumlloumlnboumlző ceacutelokat fogalmaznak meg
Szaacutemunkra soha veacuteget nem eacuterő feladat hogy meghataacuterozzuk ezeknek a ceacuteloknak az
igaz termeacuteszeteacutet Nagarjuna eacutes a buddhistaacutek eseteacuteben a kijelentett ceacutel a Nirvaacutena eacutes az
uumldvoumlzuumlleacutes Nietzsche eseteacuteben ez a hatalomra valoacute toumlrekveacutes eacutes az akarat hogy egy
szuperembert ideacutezzen elő
B A leacutet szerkezete a kategoacuteriaacutek A buddhistaacuteknak van egy uacutegynevezett oksaacutegi
formulaacutejuk (a leacutetezeacutes alapvető kategoacuteriaacuteinak koumlre) A Yogacaraacutek egy bizo-
nyos ősi tudatban beszeacutelnek a meacuteg csiacuteraacutejaacuteban leacutevő tudatban akinek a kitaacuterul-
kozaacutesa magaacuteval hozza a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet Ennek az elkeacutepzeleacutesnek a kifejlődeacutese
megmutatja a termeacuteszeteacutet eacutes az alakjaacutet egy vilaacutegnak amely nem igazaacuteboacutel leacute-
tezik minden megjeleneacutesnek a szerkezete Ezt az indiai felfogaacutest a nyugati
idealizmushoz hasonliacutetjaacutek Eacutes valoacuteban Kant az egeacutesz vilaacutegot megjeleneacutes-
nekfeltűneacutesnek fogja fel amelynek formaacuteit a tudat kategoacuteriaacutei hataacuterozzaacutek
meg mint olyan Minden ismerhető objektumot a szubjektum aacutelliacutet elő nem a
leacutetezeacutese hanem a formaacuteja alapjaacuten Az uacutegynevezett transzcendentaacutelis idealiz-
mus egy szisztematikus seacutemaacutet alkotott erről a valoacutesaacutegroacutel amely a gondolat-
ban bontakozik ki
De az analoacutegia azonnal felfed egy kuumlloumlnbseacuteget Az indiaiak azeacutert hoztaacutek leacutetre ezt a
szerkezetet hogy megfosszaacutek a tudomaacutenyos ismeretet az igazaacutetoacutel mert az aacutelom eacutes
illuacutezioacute Kant kigondolta eacutes kifejlesztette a hasonloacute szerkezeteacutet azeacutert hogy igazolja a
tudomaacutenyos ismeretet a lehetseacuteges tapasztalat hataacuterain beluumll Szaacutemaacutera a vilaacuteg megje-
leneacutes nem illuacutezioacute Az idealistaacutek akik koumlvetteacutek Kantot nem uacutegy fogtaacutek fel ezeket a
kategoriaacutelis szerkezeteket mint amelyeket a megjeleneacutes behataacuterol hanem mint ma-
gaacutet az oumlroumlk igazsaacutegot mint Isten gondolatait Semelyik neacutezet nem koumlthető a budd-
hista gondolkodaacuteshoz A neacutemet idealistaacutek igazoljaacutek a vilaacuteg ismereteacutet eacutes a vilaacuteg cse-
178
lekveacuteseacutet miacuteg a buddhistaacutek ezzel ellenteacutetben a vilaacuteg elhagyaacutesa mellett aacutellnak ki a tu-
domaacutenyos ismeretek megtagadaacutesa mellett amelyre eredmeacutenytelenkeacutent tekintenek
mert alapvetően hamis visszautasiacutetjaacutek a cselekveacutest mint a vilaacuteg formaacutelaacutesaacutet amely
nem csupaacuten hiaacutebavaloacute de a fogsaacuteg egy aacutellapotaacuteban tart minket
C Uumlresseacuteg eacutes nyitottsaacuteg Az uumlresseacuteg megengedi a legnagyobb nyitottsaacutegot a
legnagyobb hajlandoacutesaacutegot hogy elfogadjuk a vilaacuteg dolgait mint egy kiindu-
loacutepontot amelyről egy nagy ugraacutest teszuumlnk A vilaacuteg dolgaival szembeni kouml-
zoumlny minden lehetőseacuteget nyitva hagy Ezeacutert toleraacutens a buddhizmus maacutes vallaacute-
sok eacuteletstiacutelusok vilaacutegneacutezetek iraacutent A buddhista uacutegy eacutel ezekkel mint alacso-
nyabb vilaacutegi igazsaacuteg kifejezeacuteseivel mind egyenlő meacuterteacutekben megfelelő mint
kiinduloacutepont a magasabb dolgok feleacute Ez a korlaacutetlan nyitottsaacuteg vonzza az em-
bereket A buddhizmus megnyerte Aacutezsiaacutet baacuter itt-ott elnyomjaacutek sosem folya-
modott erőszakhoz sosem erőltetett dogmaacutekat senkire A buddhizmusnak
nem volt vallaacutesi haacuteboruacuteja inkviziacutecioacuteja eacutes sosem vett reacuteszt egy szervezett
vallaacutes vilaacutegi politikaacutejaacuteban
A nyugati felfogaacutesnak van egy analoacutegiaacuteja erre a buddhista gondolkodaacutesmoacutedra amely
veacutegtelen nyitott mint uumlresseacuteg Mindkettő hallgat mindkettő tiszteli maacutesok veacutelemeacute-
nyeacutet De ez a kuumlloumlnbseacuteg a buddhista Sage uacutegy meg aacutet a vilaacutegon mint egy kacsa maacuter
nem lesz vizes Transzcendaacutelta a vilaacutegot azaacuteltal hogy eldobta Egy elgondolhatatlan
vilaacutegban keres beteljesuumlleacutest A nyugati embernek azonban az eacutertelem talaacutelja meg a
beteljesuumlleacuteseacutet nem az abszoluacutetban hanem magaacuteban a vilaacuteg toumlrteacutenetiseacutegeacuteben amelyet
a sajaacutet Existenziaacutejaacuteban gyűjt Csak a toumlrteacutenelmi felismereacutesben az azzal eggyeacute vaacutelaacutes-
ban talaacutelja meg a talajaacutet tudja hogy ez a szabadsaacutega forraacutesa eacutes a transzcendenshez
valoacute kapcsolata
D Elkuumlloumlnuumlleacutes Elkuumlloumlnuumlleacutes a vilaacutegtoacutel eacutes magamtoacutel a belső megszabadulaacutes
amelyet azzal eacuterek el hogy mindentől elkuumlloumlniacutetem magam mindentől ami
velem toumlrteacutenik a vilaacutegban eacutes minden eacuten magam csinaacutelok gondolok vagyok
egy forma amely nagyon kuumlloumlnboumlző moacutedokon oumllt testet
A Bhagavad Gita magasztalja a harcost aki koumlzoumlmboumls eacutes tartoacutezkodoacute marad heves
hősiesseacutege elleneacutere aki tudatosan jaacutetssza a jaacuteteacutekot eacutes energetikusan cselekszik mia-
latt minden cselekveacutest hiaacutebavaloacutenak tart Az Epikuroszban az alapvető hozzaacuteaacutellaacutes
vannak szenvedeacutelyeim de nem birtokolnak engem Szent Paacutelnaacutel uacutegy cselekszem eacutes
eacutelek ebben a vilaacutegban mintha nem lenneacutek ott Nietzsche az arisztokratikus leacutelek feacutem-
jelzeacuteseacutenek tekinti az oumlnmagunktoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutest
Az analoacutegia elleneacutere az elkuumlloumlnuumlleacutes formaacutejaacutet illetően a buddhistaacutek eacutes Nagarjuna
alapvető hozzaacuteaacutellaacutesa teljesen maacutes a hangsuacutely a szemeacutelytelenen van ahogy a vilaacuteg
koumlzoumlny taacutergya lesz az eacuten eloltoacutedik Az elkuumlloumlnuumlleacutesnek a forraacutesa nem az eacuten bdquomagam-
banrdquo van hanem egy transzcendens valoacutesaacutegban amely nem magam
179
A vilaacutegtoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutes minden nyugati formaacutejaacuteban az esszenciaacutelist keresik vala-
miben amely jelen van a vilaacutegban egy pontos eacuten uumlres szabadsaacutegaacuteban vagy egy eacuten-
ben amely toumlrteacutenelmi elmeruumlleacutes az oumlnazonosiacutetaacutesban magaacutera veszi a terheacutet annak
hogy sajaacutet magaacutenak adott mindazonaacuteltal veacutegtelenuumll felvilaacutegosiacutetja magaacutet eacutes az elmeacutel-
kedeacutesben eleacuteri az oumln-elkuumlloumlnuumlleacutest
Az aacutezsiai gondolkodaacutes neacutezőpontjaacuteboacutel az elkuumlloumlnuumlleacutes ezen formaacutei mindig toumlkeacuteletle-
nek lesznek mert mind megőriznek egy kapcsot a vilaacuteggal Nyugati szemszoumlgből az
aacutezsiai forma mindig uacutegy fog tűnni mintha menekuumlleacutes lenne a vilaacutegboacutel a hozzaacutefeacuterhe-
tetlenbe eacutes a nem kommunikaacutelhatoacuteba
2
Kommunikaacutecioacute eacutes Szocioloacutegia Inteacutezet
Teacutemavezető Karaacutecsony Andraacutes CSc
copy Farkas Jaacutecint 2021
3
Budapesti Corvinus Egyetem
Szocioloacutegia eacutes Kommunikaacutecioacutetudomaacuteny Doktori Iskola
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegban rejlő kiteljesedeacutesi lehetőseacutegek
Betekinteacutes a fogalom jelenteacutesvilaacutegaacuteba
doktori eacutertekezeacutes
Farkas Jaacutecint
Budapest 2021
4
5
Tartalom
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek __________________________________________________ 7
Mottoacutek ____________________________________________________________ 8
Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9
A moacutedszertanroacutel ___________________________________________________ 26
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről _______________________________________ 45
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig __________________________________ 52
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről _________________ 54
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről ___________ 61
A forraacutesvideacutek eredete ________________________________________________________ 65
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba ____________________________ 73
A filoszkoacuteproacutelhellip ____________________________________________________ 81
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban ________________________ 92
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja ________________ 94
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben __________ 96
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig ___________________________________________ 96
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek _______________________________________ 96
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes sziacutenesiacuteteacutesuumlkről ___ 98
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg ___________________________________________________ 100
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve ______________________________________ 102
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel __________________ 103
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega ______________________________________ 104
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba _______________________ 107
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek ________________________________________ 108
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute tulajdonsaacutega ___ 111
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll __ 113
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban _________ 115
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek _____________________ 121
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai 123
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz 123
6
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel ________________ 123
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről ____________ 127
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten ________________ 131
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja ________ 134
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek ___________________________ 138
Irodalomjegyzeacutek __________________________________________________ 143
Magyar nyelvű művek ______________________________________________________ 143
Idegennyelvű irodalom ______________________________________________________ 152
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom _____________________________ 153
Roumlvidiacuteteacutesek _______________________________________________________________ 158
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben ___________________________________ 159
Melleacuteklet _________________________________________________________ 162
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-tzu
Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162
7
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek
Aacutebraacutek
1 Fenner-diagramm
2 Funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
3 Funkcionaacutelisan fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes megvaloacutesulaacutesai
4 Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben
leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
5 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
6 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek
reacuteszekeacutent
7 A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
8 Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
9 A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Keacutep
1 Koumlnyvmalom
8
Mottoacutek
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A tudaacutes legnagyobb ellenseacutege nem a tudatlansaacuteg hanem a tudaacutes illuacutezioacuteja
S Hawking
Hogy a gyerekek nem tudjaacutek mit akarnak abban minden nagy tudomaacutenyuacute taniacutetoacute- eacutes
hopmester egyeteacutert hogy azonban felnőttek is gyermek moacutedra taacutemolyognak ezen a
foumlldoumln eacutes mint azok eacuteppuacutegy nem tudjaacutek honnan joumlnnek eacutes hovaacute mennek hogy eacutepp-
oly keveacutesseacute cselekszenek igaz ceacutelok szerint s eacuteppuacutegy keacutetszersuumllttel eacutes kalaacuteccsal eacutes
nyiacuterfavesszővel kormaacutenyozzaacutek őket azt senkinek sem iacutezlik elhinni pedig uacutegy veacutelem
keacutezzelfoghatoacute igazsaacuteg
Goethe
Az embernek keacutet nagy teacutevedeacutese van
Az egyik hogy valoacutesaacutegnak tartja azt ami nem az
A maacutesik hogy nem tartja valoacutesaacutegnak azt ami az
XIV Dalai Laacutema
hellipminden filozoacutefiai keacuterdezeacutes ott veacutegződik ahonnan ered s ahovaacute visszateacuter
hellipa filozoacutefia leacutenyege szerint sohasem koumlnnyiacuteti meg mindig csak megneheziacuteti dolgo-
kat A megneheziacuteteacutes visszaadja a dolgoknak a leacutetezőknek a suacutelyaacutet (a leacuteteacutet)
Martin Heidegger
hellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni
G Deleuze
Ahelyett hogy uralni akartaacutek volna a leacutetezeacutest India eacutes Kiacutena filozoacutefiaacutei inkaacutebb a leacutettel
valoacute viszonyunk visszhangjai eacutes rezonanciaacutei akartak lenni A nyugati filozoacutefia meg-
tanulhatja tőluumlk hogyan lehet megtalaacutelni a leacutettel valoacute viszonyt azt a kiinduloacute helyze-
tet melyben megszuumlletett hogyan lehet felmeacuterni azokat a lehetőseacutegeket melyektől
azaacuteltal hogy bdquonyugatiakrdquo lettuumlnk elzaacutertuk magunkat eacutes hogyan lehet uacutejra megnyitni
őket
Merleau-Ponty
Nincs felteacuteteles hataacutes
Hataacutes mely felteacutetlen lenne nincsen
Hataacutestalan felteacutetelek nincsenek
De hataacutesosak sem
Naacutegaacuterdzsuna
9
Bevezeteacutes
A doktori eacutertekezeacutes a koumlvetkező ceacutelt tűzi ki a fogyateacutekossaacuteg1 eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes
koumlzismert fogalomtaacutersiacutetaacutesait egy alapvetően toumlbbdimenzioacutes filozoacutefiai haacuteloacuteba szőve
igyekszik kiterjeszteni bdquoa teacuter a leacutet eacutes az idő minden iraacutenyaacutebardquo Mindezt azeacutert tartjuk
elengedhetetlenuumll fontosnak eacutes a taacutersadalmunk szempontjaacuteboacutel koumlzeacutep- eacutes hosszuacutetaacutevon
hasznosnak mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel is kiolvashatoacute lesz ndash a tudomaacutenyos eacutes koumlznapi
diskurzusokban hasznaacutelva a fenti fogalompaacuterhoz eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute eacutertelmezeacutesi
tartomaacutenyokhoz ndash minden eddigi joacuteszaacutendeacutek szakmai toumlrekveacutes elleneacutere ndash az esetek tuacutel-
nyomoacute toumlbbseacutegeacuteben negatiacutev eacutertelmezeacutesi keretet taacutersul (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2010)
A szerző szuumlleteacutese oacuteta mozgaacuteskorlaacutetozott az idegrendszeri elvaacuteltozaacutesok koumlvet-
kezteacuteben olvasaacutesi eacutes iacuteraacutesi neheacutezseacutegekkel is eacuteli a mindennapjait Ennek koumlvetkezteacuteben
archivaacutelva lettek azok a vaacutegatlan elektronikus hang- eacutes keacutepanyagok melyek a megal-
kotaacutes soraacuten a legkuumlloumlnboumlzőbb helyzetekben keacuteszuumlltek amelyeket az eacuterdeklődő olva-
soacutek rendelkezeacuteseacutere tudjuk bocsaacutetani erre iraacutenyuloacute keacutereacutes eseteacuten Meggyőződeacutesuumlnk
hogy mindezek segiacutethetik a szoumlveg megeacuterteacuteseacutet A diszlexia eacutes a diszgraacutefia2 egyik kiacute-
seacuterő jelenseacutege az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten jelentkező rendkiacutevuumlli neheacutezseacutegek
A diszlexia eacutes a diszgraacutefia az olvasaacutesi eacutes az iacuteraacutesi reacuteszkeacutepesseacuteg zavarok latin elneve-
zeacutesei Ezek lehetnek aacutetmenetiek eacutes veacuteglegesek Esetemben a felsőoktataacutesi tanulmaacute-
nyaim soraacuten diagnosztizaacuteltaacutek mindkettőt eacutes a veacuteglegesseacuteguumlket szinteacuten megaacutellapiacutetot-
taacutek
Viszonylag ritkaacuten fordul elő hogy a keacutet reacuteszkeacutepesseacuteg zavara egyuumltt jelentkezik ami
tovaacutebb neheziacuteti az idegennyelvek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak keacutepesseacutegeacutet is A logopeacutedusok eacutes a
teruumlletre specializaacuteloacutedott szakorvosok egyaraacutent kutatjaacutek a pontos idegrendszeri eacutes
1 bdquoValamilyen testi eacutesvagy pszicheacutes funkcioacute struktuacutera műkoumldeacutesbeli akadaacutelyozottsaacutegakorlaacutetozottsaacutega
miatt teveacutekenyseacutegeacuteben cselekveacuteseacuteben taacutersadalmikoumlzoumlsseacutegi reacuteszveacuteteleacuteben akadaacutelyozott
(mozgaacuteskorlaacutetozott laacutetaacutes- hallaacutes- beszeacutedseacuteruumllt eacutertelmileg akadaacutelyozott eacuterzelmi seacuteruumlleacutest mutatoacute
szemeacutely autista szervaacutetuumlltetett) egyeacuten aki az aacutellapotaacutehoz igazodoacute sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeket eszkoumlzoumlket
eljaacuteraacutesokat segiacutetseacuteget igeacutenyelrdquo (Benczuacuter M-neacute) A fogalomhasznaacutelat maacutera neacutemileg megvaacuteltozott
peacuteldaacuteul az eacutertelmi fogyateacutekossaacutegot inkaacutebb mentaacuteliskeacutent emliacutetjuumlk de paradigmavaacuteltaacutes ndash megiacuteteacuteleacutesuumlnk
szerint ndash a szaacutemos pozitiacutev vaacuteltozaacutes elleneacutere azoacuteta sem toumlrteacutent ezen a teruumlleten
Forraacutes
httpwwwjgypkhutamop15etananyag_htmlRekreacio_IIIii22_a_fogyatkossg_fogalmahtml
Megtekintve 20200303) 2 Laacutesd httpjanusttkptehutamoptananyagoktukacs_ink_intdocbookar01s42html (Megtekintve
20200303)
10
mozgaacutesszervi oumlsszefuumlggeacuteseit a kialakult tuumlnetek valamint a lehetseacuteges teraacutepiaacutek moacuted-
jait is Ebben a konkreacutet szituaacutecioacuteban arra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy az
olvasaacutesi neheacutezseacutegek reacuteszben egy autodidakta moacutedszer segiacutetseacutegeacutevel az eacutevek soraacuten
sokat fejlődtek de az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg nem tudott ezzel leacutepeacutest tartani Az emliacutetett olvasaacutesi
keacuteszseacutegek javulaacutesaacutehoz veacutelemeacutenyuumlnk szerint nagyban hozzaacutejaacuterult egy meacuteg BA-s ta-
nulmaacutenyok elejeacuten Porosz Tiborral folytatott beszeacutelgeteacutes pozitiacutev felhajtoacuteereje is En-
nek az volt a leacutenyege hogy a keacutesőbbi mentorom nem mosolyogta meg a keacuterdeacutesemet
miszerint hogyan vaacutelhatok filozoacutefussaacute A vaacutelasz iacutegy hangzott bdquoEgyszerűen sokat kell
olvasnod vagy iacutegy vagy uacutegyhelliprdquo Mindezek nyomaacuten sikeruumllt egy olyan memorizaacutelaacutesi
gyakorlatot elsajaacutetiacutetani ndash kivaacuteltva ezzel a jegyzeteleacutest ndash ami a keacutesőbbiek soraacuten ismer-
teteacutesre keruumllő sajaacutetos hermeneutikai kutataacutes moacutedszertannak nem csak az alapjaacutet keacute-
pezi de veacutelemeacutenyuumlnk szerint lehetőveacute tette azt is hogy az uacutegynevezett hermeneutikai
koumlrt kiterjesszuumlk az aktiacutev szoacutebeliseacutegre
A szoumlvegben gyakran hasznaacuteljuk az egyes gondolatkoumlroumlkre valoacute visszautalaacutest Ez egy-
reacuteszt az olvasaacutesi neheacutezseacuteg kompenzaacutelaacutesaacutera kidolgozott technikaacutenak koumlszoumlnhető em-
leacutekezeacutest segiacutető bdquoeszkoumlzrdquo Maacutesreacuteszről a buddhista hagyomaacutenyban megszokott gyakori
ismeacutetleacutesek hasznaacutelataacutenak mintegy a modernkori kiacuteseacuterlete is
Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet arra hogy a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek elkeacuteszuumllte
egyfajta akadaacutelymentesseacutegi demonstraacutecioacute is hiszen a szoumlvege jegyzetek neacutelkuumll lett
lediktaacutelva Az eluumlteacutesek eacutes a koumlzpontozaacutesi hibaacutek tehaacutet abboacutel adoacutednak hogy sok helyen
utoacutebb kiegeacutesziacutetettuumlk eacutes aacutetstrukturaacuteltuk sajaacutetkeacutezzel a begeacutepelt szoumlveget mint peacuteldaacuteul
itt is A fogalmazaacutes eacutes szoumlvegformaacutezaacutes sajaacutetossaacutegai iacutegy peacuteldaacuteul a hosszuacute mondatok
alkalmazaacutesa eacutes a szoacuteszerinti ideacutezetek megszokottoacutel elteacuterő hasznaacutelataacutenak illetve a be-
kezdeacutesek sajaacutetos igaziacutetaacutesa hasznaacutelata a szoacutebeliseacuteg jelenleacuteteacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet tuumlkrouml-
zik Mindezeknek az egyik alapoka a reacuteszben autodidakta moacutedon elsajaacutetiacutetott szoumlveg-
olvasaacutesi memorizaacutelaacutesi eacutes eacutertelmezeacutesi moacutedszeruumlnk Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute moacutedon
formaacutezott 11-es betűmeacuterettel szedett aacuteltaluk koumlztesnek uacutetelaacutegazaacutes-jelzőnek nevezett
szoumlvegdobozok eacutes az őket koumlrbefutoacute szaggatott vonalak melyek a kapcsoloacutedaacutesi pon-
tokat ill a reacuteszben elkuumlloumlniacutethetőseacuteget egyaraacutent hivatottak jelezni gyakorta elő fognak
fordulni az alaacutebbi oldalakon Az uacutetjelzők tovaacutebbi funkcioacuteval is biacuternak hasonlatosak
a maacuter emliacutetett ciklikusan visszateacuterő ismeacutetleacutesekeacutehez Oly moacutedon ahogyan a szoacutebeli
eszmecsereacutek nyomaacuten kialakuloacute gondolatszoumlveacutesben gyakran laacutetszoacutelag elteacuteruumlnk az ad-
digi bdquofősodortoacutelrdquo de ez aacuteltalaacuteban laacutetens jelleget oumllt tekintve hogy eacuteppen ezek az el-
kanyarodaacutesok segiacutetenek hozzaacute a mondanivaloacute pontosabb eacutes tartalmasabb megfogal-
mazaacutesaacutehoz Tehaacutet uacutegy is mint uacutetjelzők eacutes az el-nem-gondoltak jelentőseacutegeacutere toumlrteacutenő
utalaacutesokkeacutent alkalmazzuk ezt a sajaacutetos bdquoformulaacutetrdquo (Heidegger 2003)
11
bdquoA gondolkodaacutes el-nem-gondoltja [Ungedacht] nem a gondolkodaacutest kiacuteseacuterő
hiaacutenyossaacuteg [hellip] Mineacutel eredetibb egy gondolkodaacutes el-nem-gondoltja annaacutel
gazdagabbaacute vaacutelik Az el-nem-gondolt a legmagasabb rendű adomaacuteny amit nyuacutejtani
keacutepes egy gondolkodaacutes (Heidegger)rdquo (Lengyel 2012 p 239)
Megjegyezzuumlk a fentiek kapcsaacuten hogy a neacutemet filozoacutefus tudomaacutenyos gondolkodaacutest
boumllcseletileg elutasiacutetoacute vagy figyelembe nem vevő szemleacutelete innen is eredhet To-
vaacutebbaacute a bdquomoacutedszertanaacuterardquo jellemző tekinteacutely eacutes fogalmi determinaacutecioacutekra vonatkozoacute
elutasiacutetaacutes ndash mely az alkotoacutei korszaka maacutesodik feleacutere kristaacutelyosodik ki (Feheacuter M 1995)
ndash mintegy ontoloacutegiai anarchizmuskeacutent is eacutertelmezhető3 Ez is inspiraacutelt bennuumlnket
hogy a maacuter joacutelismertnek veacutelt fogalmakat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket merőben uacutej szempontok
szerint analizaacuteljuk eacutes ha szuumlkseacuteges illetve lehetseacuteges gyoumlkeresen uacutej kontextusokba
aacutegyazzuk
Előre is koumlszoumlnjuumlk tehaacutet az ilyen tiacutepusuacute munkaacuteknaacutel megszokott eacutes előiacutert beszeacutedhasz-
naacutelattoacutel elteacuterő megfogalmazaacutesmoacutedokeacutert eacutes stiacutelusjegyekeacutert tanuacutesiacutetott tuumlrelmuumlket eacutes
megeacuterteacutesuumlket Ezek ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg hataacuter-
mezsgyeacutejeacutenek mementoacutei is hiszen elteacuterő eacutertelmezeacutesi iacuteveket hasznaacutelunk az egyes szouml-
vegreacuteszek koumlzoumltti aacutetkoumlteacutesek eacutes hangsuacutelyok iacuteraacutesban toumlrteacutenő jeloumlleacuteseacutere
Ez a sajaacutetos koumlzpontozaacutesi eacutes szoumlvegbeosztaacutesi metoacutedus sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute Talaacutel-
kozunk vele toumlbbek koumlzoumltt a klasszikus tibeti nyelv eseteacuteben ndash ahol ennek a moacutedszer-
nek a gyakorloacutei a Buddha eredendően szoacutebeli taniacutetaacutesaacutenak tovaacutebbadaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben
alakiacutetottaacutek aacutet a tibeti nyelv szerkezeteacutet4 Ebben mondjuk a koumlzpontozaacutes hasznaacutelata
nem a latin aacutebeacuteceacutevel leiacutert nyugati szoumlvegek grammatikai szabaacutelyait koumlveti hanem a
beszeacutelő levegőveacutetele meacutelyseacutegeacutenek a jelzeacuteseacutere szolgaacutel5
Mint laacutethatjuk tehaacutet a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg a mi kultuacuterkoumlruumlnkben egyeacutertelmű-
nek tűnő elvaacutelasztaacutesa a vilaacuteg egy maacutesik taacutejaacuten koumlzel sem ennyire nyilvaacutenvaloacute
Erre a sajaacutetossaacutegra egyik mentor teacutemavezetőm Veacutegh Joacutezsef hiacutevta fel a figyelmemet
anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskolaacuten tartott egyeacuteni tibeti nyelvoacuteraacutek soraacuten Sajnos
magaacutet a nyelvet tanaacuter uacuter maximaacutelis segiacutetőkeacuteszseacutege elleneacutere sem sikeruumllt elsajaacutetiacutetani
de a moumlgoumltte meghuacutezoacutedoacute gondolatisaacutegot talaacuten igen
3 Erről a mereacutesznek tűnő megaacutellapiacutetaacutesroacutel a keacutesőbbiekben egy reacuteszletes tanulmaacutenyt szaacutendeacutekozunk oumlsz-
szeaacutelliacutetani Karaacutecsony Andraacutessal 4 Az iacutegy leacutetre hozott tibeti nyelvet bdquouacutej nyelvrdquo-nek vagy bdquoDharma-nyelvrdquo-nek nevezteacutek Az uacutej nyelv
(Beyer 1992 p 29) 5 A tibeti iacuteraacutesban egy vonaacutessal (t shad) jelzik a levegőveacutetel egyseacutegeacutet A bekezdeacutes vagy mondat veacutegeacuten
kettő ilyen jel szerepel a szoumlvegegyseacuteg lezaacuteraacutesaacutera neacutegy ilyen szolgaacutel (Beyer 1992 pp 61-52)
12
Termeacuteszetesen a disszertaacutecioacuteban a magyar nyelv szabaacutelyait igyekszuumlnk betartani ndash
amennyire tőluumlnk telik Ezeacutert is ndash szinteacuten formabontoacute moacutedon ndash itt is koumlszoumlnetet mon-
dunk Petykoacute Csillaacutenak aki aacuteldozatos munkaacuteval igyekezett a veacutegső vaacuteltozatott nyelv-
helyesseacutegileg helyreigaziacutetani
A meacuteg iacutegy is fellelhető hiaacutenyossaacutegok a szerző fogyateacutekossaacutegainak mementoacutei
Mindezekkel egyuumltt a doktori eacutertekezeacutes bibliograacutefiaacutejaacuteban eacutes magaacuteban a fő szoumlvegben
is megjelennek a szuumlkseacuteges angol nyelvű hivatkozaacutesok Ezzel szorosan oumlsszefuumlggő
moacutedon a soron koumlvetkező moacutedszertani fejezetben bemutataacutesra keruumllő alapvetően her-
meneutikai kutataacutes elsősorban magyar nyelvű koumlnyvek eacutes tanulmaacutenyok nyomaacuten keacute-
szuumllt A majdan toumlbbiacutezben emliacuteteacutesre keruumllő szoacutebeli akadaacutelymentesiacuteteacutesre tett kiacuteseacuterlet
reacutesze hogy a nyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesa eacuterdekeacuteben a teacutemavezetővel eacutes a mentor-
teacutemavezetőkkel folytatott beszeacutelgeteacutesek reacuteszeacutet keacutepezteacutek a szaacutemomra nehezebben eacutert-
hető idegennyelvű irodalomroacutel folytatott diskurzusok sorozatai is6 Ez a megszokottoacutel
talaacuten elteacuterő szoacutebeli diskurzusokon alapuloacute szoros egyuumlttműkoumldeacutes indokolja hogy a
dolgozat toumlbbes szaacutem első szemeacutelyben iacuteroacutedik Utalva ezzel is a szoacutebeliseacuteg kituumlntetett
helyeacutere eacutes akadaacutelymentesseacutegre toumlrekvő szellemiseacutegeacutere
Vagyis az akadaacutelymentesseacuteg eacutertelmezeacutesuumlnk szerint olyan emberi teveacutekenyseacuteg meg-
valoacutesulaacutesa ami leginkaacutebb eszmei eacutes szellemi tulajdonsaacutega lehetőseacutege az embernek
Miacuteg az akadaacutelymentesiacuteteacutes a koumlrnyezetuumlnk bdquotechnikai aacutetalakiacutetaacutesaacutetrdquo jelenti elsősorban
Erre joacute peacutelda a szavak betűkbe foglalaacutesa majd az olvasaacutes elneacutemulaacutesa (Demeter 2002)
Az iacuteraacutes kialakulaacutesa az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet szolgaacutelta majd a toumlmeges sokszo-
rosiacutetaacutes megjeleneacuteseacutevel laacutetszoacutelag akadaacutelymentesiacuteteacutesseacute alakult (McLuhan 2001)
Azonban eacuteppen ezaacuteltal meglaacutetaacutesunk szerint akadaacutelyteremtőveacute is vaacutelt
6 Az idegennyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesban is nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtott Horn Andraacutes weboldala is ami
nem csak a Heidegger Jaspers viszony tovaacutebb aacuternyalaacutesaacuteban volt a segiacutetseacuteguumlnkre hanem az hozzaacutesegiacute-
tett bennuumlnket filozoacutefiai antropoloacutegiai jellegű kutataacutesunk egyik legfontosabb ndash magyarul nem eleacuterhető
ndash forraacutesanyagaacutehoz is Ugyanis Michael Landmann A filozoacutefiai antropoloacutegia alapjai ciacutemű munkaacutejaacutenak
haacuterom koumlzponti fejezete is eleacuterhető az oldal alaacutebbi linkjeacuten keresztuumll httpnemetfilozofiahu
Megtekintve 20200304)
13
Itt tartjuk szuumlkseacutegesnek első iacutezben roumlgziacuteteni hogy a disszertaacutecioacute megalkotaacutesa soraacuten
nem a filozoacutefiatoumlrteacutenet maacutesodlagos műveire eacutes a kivaacuteloacute kolleacutegaacutek eacutertelmezeacutesire taacutemasz-
kodtunk7 Igaz felhasznaacuteltuk a rendkiacutevuumll eacuterteacutekes segiacutetseacuteguumlket a koumlvetkezőkben meg-
fogalmazott diszkurziacutev jellegű moacutedszer szerint Filozoacutefia diskurzust magukkal az ideacute-
zett boumllcselőkkel kiacutevaacutenunk folytatni A veacutelemeacutenyeiket eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesaikat egymaacutessal
eacutes a sajaacutet megaacutellapiacutetaacutesainkkal is paacuterhuzamba aacutelliacutetva vagy azokat uumltkoumlztetve igyek-
szuumlnk bizonyiacutetani felveteacuteseink tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti helyeacutenvaloacutesaacutegaacutet
A dolgozat boumllcseleti beaacutegyazottsaacutega szinteacuten toumlbbiraacutenyuacute mely nemcsak a filo-
zoacutefiatoumlrteacutenet toumlbb korszakaacuteba enged ndash első pillantaacutesra talaacuten eklektikusnak tűnő ndash be-
tekinteacutest hanem az uacutegynevezett keleti eacutes nyugati eacuteletboumllcseleti hagyomaacutenyok talaacuten
keveacutesbe ismert ndash aacuteltalunk bdquofogyateacutekossaacuteg-specifikusnakrdquo ndash nevezett taniacutetaacutesait hiacutevja
elsődlegesen segiacutetseacuteguumll Ezt annak ismereteacuteben eacutes eacuteppen ezeacutert tesszuumlk iacutegy mert a fo-
gyateacutekossaacuteg filozoacutefiai eacutertelmezeacutese eacutes vizsgaacutelata a huszadik szaacutezad koumlzepeacutetől napjain-
kig szinte kizaacuteroacutelagosan a szakboumllcselet teruumlleteire korlaacutetozoacutedik Elsősorban a taacutersa-
dalom8 a jog eacutes a feminista filozoacutefia fogadta be az eacuterintett emberek taacutersadalmi beil-
leszkedeacuteseacutevel kapcsolatos problematikaacutekat vizsgaacuteloacute gondolkodoacutek egyre gyarapodoacute
koumlreacutet Iacutegy peacuteldaacuteul egy maacuteig sokat ideacutezett eacutertekezeacutesben a koumlzoumls emberi igeacutenyekre eacutepuumllő
koumlzpolitika filozoacutefia kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutere hiacutevja fel a figyelmet Scotch R K eacutes K
Schriner mely aacuteltal a speciaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes esetleg feloldhatoacute de a legfontosabb sze-
rintuumlk hogy a taacutersadalmi befogadaacuteshoz vezető moacutedszerek jobban kanalizaacutelhatoacutekkaacute
vaacuteljanak
Mi uacutegy gondoljuk hogy pedaacutelul az eacuteletfilozoacutefia illetve egzisztenciaacutel-filozoacutefia nem
utolsoacute sorban pedig a toumlrteacuteneti Buddha boumllcseleti gondolatvilaacutegaacutenak ebbe az iraacutenyba
7 Itt peacuteldaacuteul a Heidegger eacutes a Wittgenstein keacutepviselt boumllcseleti aacutellaacutespontok oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet az alaacutebb jelzett művek segiacutetseacutegeacutevel
Lee Braver Groundless Grounds (2012) A Study of Wittgenstein and Heidegger MIT Press
Nyiacuteri JC (1992) Heidegger and Wittgenstein In Tradition and Individuality Springer
David Egan (2019) The Pursuit of an Authentic Philosophy Wittgenstein Heidegger and the
Everyday Oxford University Press A műveket nem tuumlntettuumlk fel az irodalomjegyzeacutekben mert a
kutataacutesunkban nem toumlrteacutentek beemeleacutesre
Jaspers eacutes Heidegger viszonyaacutet pedig elsőkeacutezből a keacutet eacuterintett aacuteltal koumllcsoumlnoumlsen megfogalmazott
leiacuteraacutesaik alapjaacuten is megismerhetjuumlk 8 Laacutesd httpsplatostanfordeduentriesdisability Megtekintve 20200303)
A reacutegebbi korok boumllcselői ndash teruumlleti behataacuteroltsaacutegtoacutel fuumlggetlenuumll ndash gyakran foglalkoztak az ember
veacutegesseacutegeacuteből fizikai adottsaacutegaiboacutel stb szaacutermazoacute haacutetraacutenyos helyzeteacutevel Gondoljunk itt peacuteldaacuteul a
saacutenta Epikteacutetoszra a sztoikus gondolkodoacute gyakran tekintett az emberre ma uacutegy mondanaacutenk
fogyateacutekos leacutenykeacutent Mint ahogy a buddhista filozoacutefia de maga az alapiacutetoacute Saacutekjamuni Buddha taniacutetaacutesa
sem neacutelkuumlloumlzi ezt az aspektust
14
toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacutevel egy reacutegi adoacutessaacutegot toumlrleszteacuteseacutebe fogunk amit a boumllcselet
ezidaacuteig felhalmozott a fogyateacutekossaacutegok eseteacuteben
bdquoPolitika ciacutemű műveacuteben pedig egyenesen azt iacuterja hogy ami a gyermekek kiteveacuteseacutet
illeti szuumllesseacutek toumlrveacuteny arroacutel hogy bdquodeformaacuteltrdquo gyermekek ne eacutelhessenek A fogyateacute-
kossaacuteggal eacutelő emberről alkotott veacutelemeacutenye szerint az ilyen leacutenynek baacuter keacutepes az eacutesz-
leleacutesre keacutepes felfogni bizonyos dolgokat azonban nem sajaacutetja az igazi eacutesz a froneacutezis
Maacuterpedig az eudaimonia (a boldogsaacuteg az oumlroumlm) eleacutereacutese csakis a froneacutezis alapjaacuten
lehetseacuteges Ezeacutert a termeacuteszettől fogva rabszolga meacuteg ember de csoumlkkent keacutepesseacutegucirc
ember hasonliacutet a haacuteziaacutellatra Ezeacutert joacute eacutes hasznos ha szolgasorba keruumllrdquo (Koumlnczei
2009 p 9)
A tanulmaacutenykoumltet illetve fogalomtaacuter taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutesra oumlsztoumlnző eacutes an-
nak aspektusaira koncentraacuteloacute mivolta azt gondoljuk nem tette lehetőveacute hogy ezen
szűk keresztmetszeten kiacutevuumll meacutelyebben kifejteacutesre keruumlljenek az iacuteraacutesműben szerepelő
maacutes boumllcselőknek ndash peacuteldaacuteul a fenti ideacutezet szerzője Arisztoteleacutesz gondolatvilaacutega sem
keruumll bővebben goacutercső alaacute ndash az emberi fogyateacutekossaacutegokkal kapcsolatos akaacuter implicite
is megfogalmazott gondolatai Iacutegy ndash mint az előszoacute veacutegeacuten megjegyzik a szerkesztők
ndash ebben a kiadvaacutenyban Michel Foucault sem kapott szoacutecikket sem A francia kortaacuters
filozoacutefus a sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesunkhoz elsősorban a szoacutebeliseacutegnek a tudomaacutenyos eacuteletben
toumlrteacutenő rehabilitaacutecioacutejaacuteroacutel is szoacuteloacute ndash Collegravege de France-ban tartott ndash A diskurzus rendje
ciacutemű szeacutekfoglaloacute beszeacutede okaacuten keruumllt be (Foucault 1998 pp 50-75) Baacuter tudjuk hogy
a testi eacutes mentaacutelis hiaacutetusok teruumlleteacutenek taacutersadalmi elfogadaacutesa eacutes megeacuterteacutese teruumlleteire
is maradandoacute hataacutest gyakorolt9
Uacutegy laacutetjuk hogy Hadas Mikloacutes (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese ciacutemű munkaacutejaacuteval ndash
baacuter egy merőben maacutes perspektiacutevaacutet hasznaacutelva mint Foucault ndash jelentősen hozzaacutejaacuterult
egy nyitottabb eacutes befogadoacutebb taacutersadalmisaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutehoz a megmerevedett sze-
rep sztereotiacutepiaacutek bemutataacutesa eacutes azok lebontaacutesa aacuteltal
9 Laacutesd Foucault (2014)
15
Jogos keacuterdeacuteskeacutent vetődhet fel hogy egy taacutersadalomtudomaacutenyi centrumuacute doktori
iskola hallgatoacutejakeacutent mieacutert is egy alapvetően eacuteletfilozoacutefiai10 antropoloacutegiai eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna11 neveacutevel feacutemjelzett buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiai12 megkoumlzeliacuteteacutesű kutataacutes ered-
meacutenyeacutet kiacutevaacutenja letenni a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg asztalaacutera
Ez a helyzet Umberto Eco (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős ciacutemű koumlnyveacuteben vaacutezolt
szituaacutecioacutera emleacutekeztet bennuumlnket mely egyuacutettal inspiraacuteloacutean is hat raacutenk Ugyanis a
Kant idejeacuteben meacuteg sehovaacute sem besorolhatoacute leacuteny igen nagy fejtoumlreacutest okozott az Auszt-
raacutel Aacutellattani Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak Erről aacuterulkodik az első elnevezeacutese is a bdquofőhősnekrdquo
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola multidiszciplinaacuteris szellemiseacutegű13 Iacutegy
remeacutenyeink szerint ez az eacutertekezeacutes joacutel illeszkedik az iskola alapiacutetoacuteja Horaacutenyi Oumlzseacuteb
gondolatvilaacutegaacutehoz igazodva a mindennapjainkat jelentősen meghataacuterozoacute koumlzoumlsseacuteg-
eacutepiacutető eacutes sok esetben azt erodaacuteloacute kommunikaacutecioacutes bdquoműkoumldeacutesekrdquo lehető legszeacutelesebb
felteacuterkeacutepezeacuteseacutet eacutes megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutek soraacuteba Karl Jaspers neacute-
met eacuteletfilozoacutefus ndash a dolgozatban az egzisztenciaacutelis- eacutes eacuteletboumllcseletet azonos moacutedon
eacutertelmezzuumlk baacuter tudjuk hogy maga Jaspers is elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a keacutet megkoumlze-
liacuteteacutest de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet gondolkodoacute aacuteltal emliacutetett ugraacutest a heacutetkoumlznapi
leacutetezeacutes eacutes az egzisztaacuteloacute szemleacutelődeacutes koumlzoumltt csak abban az esetben tudjuk megtenni ha
annak alapjaacutet az eacuteletfilozoacutefia gyakorlatai megteremtik a mindennapokban ndash filozoacutefiai
oumlneacuteletrajzaacuteban eacutes szinte valamennyi munkaacutejaacuteban a filozoacutefia alap feladataacuteul a kommu-
nikaacutecioacutet nevezi meg
10 Mely maacutera tulajdonkeacuteppen elfelejtődoumltt a nyugat-euroacutepai koumlroumlkben Eacuteszak-Amerikaacuteban pedig
igazaacuteboacutel gyoumlkeret sem tudott ereszteni 11 Naacutegaacuterdzsuna a II szaacutezadi indiai buddhista filozoacutefus a Naacutelanda-i egyetem egykori apaacutetja az
uumlresseacutegfilozoacutefia iskola alapiacutetoacuteja A buddhizmusban a maacutesodik Buddhakeacutent is tisztelik A bdquobuddhista
koumlzeacutepuacutetrdquo filozoacutefiaacutejaacutenak (sz madhjamaka) az első mestere 12 Az uumlresseacutegtan filozoacutefiai iskolaacuteja szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetezhetnek Ezeacutert semmi
sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok ilyen eacutertelemben uumlresseacuteg termeacuteszetűek A dolgok relativitaacutesaacuteval
szemben az eacuterzeacutekszervvel tapasztalhatoacute forma konkreacutetsaacutegaacutet helyezi azeacutert hogy az adott taacutergy mibenleacutete
taacuteruljon fel a folyamatban eacutes ne olvadjon bele egy aacuteltalaacutenos oumlnvaloacute leacutetező fogalmaacuteba (Vouml Whitehead
2001) A taacutergyak eacutes az uumlresseacuteg mindig csak egy-egy konkreacutet eacuteppen tapasztalt taacutergy viszonylataacuteban
vizsgaacutelhatoacute 13 Az időkoumlzben bekoumlvetkezett szervezeti aacutetalakulaacutes soraacuten a Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola
melybe e sorok iacuteroacuteja felveacutetelt nyert a Szocioloacutegia Doktori Iskolaacuteval fuzionaacutelt azonban a Szocioloacutegia
eacutes Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola is a jelzett nyitott szellemiseacuteget keacutepviseli
16
bdquo1 A filozoacutefia helyzete a koumlvetkező nem leacutetezik az Egeacuteszben rejlő egyetlen Igazsaacuteg
hanem sokfeacutele toumlrteacuteneti alakban jelenik meg az igazsaacuteg Ezeacutert nem valoacutesiacutethatoacute meg
hogy uacutegy joumljjoumln leacutetre a minden embert magaacuteban foglaloacute koumlzoumlsseacuteg hogy egy eacutes egyet-
len igazsaacuteg mellett szaacutelljanak siacutekra ez a koumlzoumlsseacuteg csak a kommunikaacutecioacute koumlzegeacuten ke-
resztuumll joumlhet leacutetre A filozoacutefiai logika feladata hogy ezt a meacutediumot tudatosan eacutes a
lehető legjobban a rendelkezeacutesuumlnkre bocsaacutessa s ezen kiacutevuumll raacutemutasson egzisztenciaacute-
lis bizonyossaacutegunk eacutertelmeacutere A filozoacutefiai logika egyreacuteszt felismeri a felteacutetlen kommu-
nikaacutecioacutes szaacutendeacutek megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak felteacuteteleit maacutesreacuteszt felismeri a kommunikaacutecioacute
megszakiacutetaacutesaacutenak formaacuteit ezek eacutertelmeacutet eacutes koumlvetkezmeacutenyeitrdquo (Jaspers 1998 p 95)
Ez oumlnmagaacuteban talaacuten eleacutegseacuteges igazolaacutesa mindazoknak az eacuteszreveacuteteleknek amelyeket
a fenti bekezdeacutesben a keacutepzeacutes kontextusaacuteban megjegyeztem a diszciplinaacuteris beaacutegya-
zottsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Tovaacutebbaacute Gilles Deleuze boumllcseleti programja eacutes ajaacutenlaacutesa is
ide illeszkedik miszerint a jelenkor filozoacutefusainak az egyik feladata uacutej fogalmak meg-
alkotaacutesa eacutes ezzel uacutejabb keacuterdeacutesek felveteacutese (Deleuze 1994) Baacuter toumlbb esetben szembe-
aacutelliacutetjaacutek a Deleuze-i14 gondolkodaacutest Martin Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak idevonatkozoacute
bdquofeladat-megaacutellapiacutetaacutesaacutevalrdquo mely az eredet teruumlleteacutere toumlrteacutenő visszavezeteacutest nevezi
meg a fogalmak eredeti jelenteacuteseacutenek bdquolelőhelyeacuteuumllrdquo (Heidegger 2019) de mi ettől elteacuterő
aacutellaacutespontot alakiacutetottunk ki
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a keacutet aacutellaacutespont ha nem is kiegeacutesziacuteti egymaacutest de
mindenkeacuteppen megfeacuter egymaacutes mellett eacutes iacutegy a poacutelusaik sem ellenteacutetesek Ezzel a kis
iacutezeliacutetővel kiacutevaacutenjuk jelezni a dolgozat sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutet mely a kuumlloumlnboumlző
nemzetiseacutegű boumllcselők pszicholoacutegusok szocioloacutegusok vallaacutesi gondolkodoacutek stb kon-
textusba helyezeacuteseacutet is jelenti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az alapkoncepcioacutek aacutelliacutetaacutesok
meghataacuterozaacutesok ezen jeles szemeacutelyiseacutegek valamelyikeacutetől szaacutermaznak Sok esetben
ők jelentős kuumlloumlnbseacutegekre mutatnak raacute a leacutetezeacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben
Biacutezunk benne hogy kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyos illetve boumllcseleti szceacutenaacutekboacutel szaacuter-
mazoacute megaacutellapiacutetaacutesok eacutes uacutetmutataacutesok az eacutertekezeacutes veacutegeacutere meacutegiscsak koumlzel azonos
iraacutenyba fognak konvergaacutelni Ezt az iraacutenyt pedig az alaacutebbi neacutegy a tovaacutebbiakban beve-
zeteacutesre keruumllő kulcsfogalom jeloumlli ki
14 A dolgozatban a boumllcselők gondolkodoacutek neveinek leiacuteraacutesaacutenaacutel azeacutert vaacutelasztottuk ezt a formaacutet hogy
jelezzuumlk aktiacutev partnerinkkeacutent uacutetmutatoacuteinkkeacutent eacutes bizony vitapartnerkeacutent is tekintuumlnk Raacutejuk Nem pedig
betűkbe zaacutert holtak eacutelettelen mementoacuteikeacutent
17
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis eacuterettseacuteg eacutes eacuteberseacuteg
szimbiotikus eacutes alkalmazkodoacute ember
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes15 mint maacuter emliacuteteacutesre keruumllt a heacutetkoumlz-
napi diskurzusok reacuteszeacutet keacutepezik mind az akadeacutemiai eacuteletben mind pedig a heacutetkoumlznapi
eacuteletuumlnkben A disszertaacutecioacute nem kiacutevaacuten eacuterdemben reflektaacutelni a fogyateacutekossaacutegtudo-
maacuteny16 idevonatkozoacute aacutelliacutetaacutesaira Ezek a fogyateacutekossaacuteg ndash eacutes veacutelemeacutenyuumlnk tovaacutebbaacute ta-
pasztalataink szerint egyaraacutent az akadaacutelymentesiacuteteacutes ndash eseteiben is a taacutersadalmi felelős-
seacuteget nevezik meg egy ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteskeacutent
bdquoA fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny a taacutersadalmak politikaacuteit eacutes gyakorlataacutet vizsgaacutelja hogy job-
ban megeacutertsuumlk a fogyateacutekossaacuteggal kapcsolatos ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi mint testi ndash
tapasztalatokat A fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyt mint diszcipliacutenaacutet azzal a ceacutellal fejlesztetteacutek
ki hogy a kaacuterosodaacutes jelenseacutegeacutet kibogozza a miacutetoszoknak az ideoloacutegiaacuteknak eacutes a stigmaacute-
nak abboacutel a haacuteloacutejaacuteboacutel ami raacuteborul a szociaacutelis interakcioacutekra eacutes a taacutersadalompolitikaacutera
E tudomaacutenyaacuteg megkeacuterdőjelezi azt az eszmeacutet amely uacutegy tekint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő
emberek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi staacutetuszaacutera eacutes a szaacutemukra kijeloumllt szerepekre mintha
azok a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek aacutellapotaacutenak elkeruumllhetetlen koumlvetkezmeacutenyei lenn-
eacutenek A Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 1998rdquo
(Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Tanulmaacutenyok I 2009 a koumltet mottoacuteja)
Tisztaacutebban megfogalmazva azeacutert leacutetezik meacuteg a mai napig is a fogyateacutekossaacuteg mert
a jelenkori taacutersadalmak nem keacutepesek egy teljesen akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacute-
saacutera leacutetrehozaacutesaacutera (Koumlnczei Hernaacutedi 2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny az aacutelliacutetaacutesai-
ban17 ha ki is mondja hogy mindannyian fogyateacutekosok vagyunk azonban ezt kizaacuteroacute-
15 bdquoAz akadaacutelymentesiacuteteacutes azon teveacutekenyseacutegek oumlsszefoglaloacute neve amelyek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők
szaacutemaacutera igyekeznek biztosiacutetani a felteacuteteleket az aacutellapotuk miatt keletkezett haacutetraacutenyaik kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere
Ceacutelja olyan koumlruumllmeacutenyek biztosiacutetaacutesa amelyek lehetőveacute teszik szaacutemukra az oumlsszes teveacutekenyseacuteg
elveacutegzeacuteseacutet amelyben akadaacutelyoztatva lehetnek Az akadaacutelymentesiacuteteacutes formaacutei koumlzeacute tartozik az eacutepiacutetett
koumlrnyezet tudatos kialakiacutetaacutesa vagy aacutetalakiacutetaacutesa a laacutetaacutesseacuteruumllteknek a taacutejeacutekozoacutedaacutes biztosiacutetaacutesa a
hallaacutesseacuteruumlltek segiacuteteacutese valamint az informaacutecioacutes eacutes informatikai taacutejeacutekozottsaacuteg elősegiacuteteacuteserdquo A
vonatkozoacute jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek hivatalos oumlsszefoglalaacutesa Forraacutes httpscuttlyDy6oUFU (Meg-
tekintve 20200303) 16 A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny kifejezeacutest a Hernaacutedi Koumlnczei (2015 p 6) tanulmaacuteny alapjaacuten hasznaacuteljuk 17 Laacutesd Taylor Jim (2014) Foumlldes (2002)
18
lagosan az emberek kuumlloumlnboumlző mentaacutelis fizikaacutelis vagy taacutersadalmi keacutepesseacutegeinek le-
hetőseacutegeinek egymaacuteshoz keacutepest hierarchikus viszonyaacuteban teszi meg (Hernaacutedi 2015)
Peacuteldaacuteul egy hegymaacuteszoacute fizikaacutelis aacutellapota egy aacutetlagos sakkjaacuteteacutekos hasonloacute adottsaacutegai-
hoz keacutepest bdquomagasabb rendűnekrdquo minősuumll mert ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban az egeacutesz-
seacuteg eacuterteacutekmeacuterője az izomtoumlmegek araacutenya eacutes a fizikai kondiacutecioacute bdquotoumlkeacuteletesseacutegerdquo
A fent emliacutetett fizikaacutelis eacutes mentaacutelis keacutepesseacutegek nem csak egymaacuteshoz keacutepest eacuterteacute-
kelődnek fogyateacutekossaacutegnak hanem a vaacutegyott toumlkeacuteletesseacuteg bdquoel-nem-eacuterhetőseacutegirdquo me-
mentoacutejakeacutent hasznaacuteljaacutek a koumlzoumls haacutetraacutenyunkat ahol a fogyateacutekos emberek a paradox
peacuteldaacutek arra hogy az egeacuteszseacutegesek sem keacutepesek eleacuterni a toumlkeacutely aacutellapotaacutet Erről az aacutella-
potroacutel azonban csak annyit sejthetuumlnk hogy az abszoluacutetumok dimenzioacutejaacuteban vanhellip
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny szokaacutesos korszakolaacutesaacutera18 taacutemaszkodva a paradigma-
vaacuteltaacutesokat ndash neacutemi moacutedosiacutetaacutessal ndash az alaacutebbi kronoloacutegia sorrend menteacuten kristaacutelyosiacutetottuk
ki
Bioloacutegiai determinaacutecioacute (50-60-as eacutevek)
A magas szintű orvostudomaacuteny mindenhatoacutesaacutegaacuteba vetett hit elveszteacutese (70-80-
as eacutevek)
A taacutersadalmisaacuteg nem kieleacutegiacutető hozzaacuteaacutellaacutesa (90-es eacutevektől)
A technikai akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenya (2000-es eacutevektől)
Az eacutertekezeacutes jelenteacutesvilaacutega betekinteacutest adoacute eacutes fogalmakat bőviacutető ceacutelja neacutemi me-
reacuteszseacuteget eacutes legalaacutebb ennyi nyitottsaacutegot bdquokoumlvetelrdquo az olvasoacutetoacutel azeacutert hogy az utoacutebbi
eacutevtizedekben kiemelkedő eredmeacutenyeket felmutatoacute fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi kutataacutesok
akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzekeacutent is tudjon szolgaacutelni Eacutertjuumlk ezalatt azt a boumllcseleti szaacuten-
deacutekot hogy bizonyosodjon be a mindannyiunkat eacuterintő egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
voltakeacuteppen kiteljesedeacutest is rejtő mivolta Ez a filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes figyelemmel
van arra az akaacuter explicit akaacuter implicit moacutedon megjelenő dichotoacutemiaacutera amely az
egeacuteszseacuteges versus fogyateacutekos fogalompaacuter mintegy kiacuteseacuterőjelenseacutege A fogyateacutekossaacuteg-
tudomaacuteny mai napig is kuumlzd ezzel a dualista fogalmi szembeaacutelliacutetaacutessal s ennek felol-
daacutesaacutera meggyőződeacutesuumlnk szerint maacuteig sem keacutepes
18 Laacutesd Hernaacutedi (2015)
19
A fogalombőviacuteteacuteshez eacutes tisztaacutezaacuteshoz stb a disszertaacutecioacuteban toumlbbek koumlzoumltt Ludwig
Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacutenak a fogalomalkotaacutesra eacutes a fogalomhasznaacutelatra vonatkozoacute aacutel-
liacutetaacutesait eacutes gyakorlatait is igyekszuumlnk alkalmazni19 (Wittgenstein 1998)
Mindez egyfajta kreatiacutev rombolaacutesnak is tűnhet20 mint ahogy bizonyos szempont-
boacutel annak is szaacutenjuk Azonban hasonlatosan az uumlresseacutegfilozoacutefia ndash keacutesőbbiekben kifej-
tett ndash alapveteacuteseihez amely az eacutenkeacutep illuacutezioacute jellegeacutet bizonyiacutetja e dolgozat is azt ceacutelt
szolgaacutelja hogy hozzaacutejaacuteruljon egy olyan fundamentum jelenbeacuteli feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes ha
szuumlkseacuteges megkonstruaacutelaacutesaacutehoz amely minden ember eacutes eacutelőleacuteny koumlzoumls forraacutesvideacuteke
A dolgozat tehaacutet a koumlvetkező kulcsfogalmak21 be-eacutes felmutataacutesaacuteval illetve a hoz-
zaacutejuk elvezető uacutettal ismerteti meg a tisztelt olvasoacutet eacutes a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteget
szimbiotikus-alkalmazkodoacute-ember
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos eacutes akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis hasiacutetaacutes
emberseacutegfelejteacutes
forraacutesvideacutek
intuitiacutev-uumlresseacutegtermeacuteszetű eacutes uacutejat leacutetrehozoacute gondolkodaacutes
egyesiacutető szemleacutelődeacutes filoszkoacutep filoszkoacutepikus szemleacutelődeacutes metaviduum
kifejtő-diskurzuscentrumuacute hermeneutika
hermeneutikai goumlmb
egzisztenciaacutelis-praxiskommunikaacutecioacute
Ez az uacutet magaacuten viseli annak a sajaacutetos moacutedszertannak a jegyeit melynek menteacuten
az eacutertekezeacutes keacuteszuumllt A jelen doktori teacutezis kutataacutesmoacutedszertanaacutenak az egyik eleme a
19 Bodnaacuter Jaacutenos Kristoacutef A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolatrendszer
terapikus olvasataacutehoz ciacutemet viselő 2012-ből szaacutermazoacute PhD eacutertekezeacutese megerősiacutetetett bennuumlnket abban
hogy az elsősorban nyelvfilozoacutefuskeacutent bdquonyilvaacutentartottrdquo Wittgenstein munkaacutessaacutega eacutertelmezhető akaacuter
teraacutepiakeacutent vagy eacuteletboumllcseletkeacutent is Ebből kiindulva a disszertaacutecioacute egyfajta sajaacutetos hermeneutikai
megkoumlzeliacuteteacutese lehetőveacute teszi a bevont gondolkodoacutek antropoloacutegiai-filozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacutefiai
uumlzeneteinek oumlsszegyűjteacuteseacutet a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll (Bodnaacuter 2012) 20 Heidegger sajaacutet kifejezeacutese (szoacute szerint bdquodestrukcioacuterdquo) a Leacutet eacutes idő ciacutemű műveacuteből ami nem teacutevesztendő
oumlssze a Derrida-feacutele dekonstrukcioacute fogalmaacuteval ami egy fajta vaacutelasz Heidegger gondolataira (Nyiacuterő
2012) 21 Az esszenciaacutelis fogalmak koumlzuumll azok amelyek tartalmi suacutelyuknaacutel fogva direktebb moacutedon is erősiacutetik
az eacutertekezeacutes koumlzponti bdquouumlzeneteacutetrdquo ndash az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeit ndash egy
kuumlloumln fejezetben reacuteszletesebb kifejteacutest is kapnak Tovaacutebbaacute valamennyit folyamatosan hasznaacutelni fogjuk
mindazon helyeken ahol megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint alaacutetaacutemasztjaacutek aacutelliacutetaacutesainkat Illetve demonstraacutelni kiacutevaacutenjuk
veluumlk azt a folyamatot ahogy egyre meacutelyebb reacutetegiek taacuterultak fel kutataacutes valamint a szoumlveg
megszuumlleteacutese soraacuten
20
Hans-Georg Gadamer (2000 2003) neveacutehez leginkaacutebb koumlthető hermeneutikai vizsgaacute-
loacutedaacutes kiterjesztett eacutertelmezeacutese
bdquoAz alaacutebbiakat arra tett kiacuteseacuterletkeacutent tekintseacutek eacuterveacutenyesnek hogy a gondolat goumlroumlg
klasszikusait ez egyszer maacuteskeacutent olvassuk ne a modernseacuteg kritikai foumlleacutenyeacuteből kiin-
dulva amely modernseacuteg uacutegy hiszi hogy egy veacutegtelenuumll kifinomult logika birtokaacuteban
tuacutelhaladta a reacutegieket hanem ama meggyőződeacutes alapjaacuten hogy a bdquofilozoacutefiardquo vaacuteltozat-
lanul esemeacutenyszerűeacuten meguumltkoumlztető tapasztalata maradt az embernek ami őt mint
embert kituumlnteti s hogy ebben nincs előreleacutepeacutes hanem csak reacuteszesuumlleacutes Hogy ez meacuteg
egy olyan civilizaacutecioacutera is eacuterveacutenyes amelyet mikeacutent a mieacutenket a tudomaacuteny alakiacutetott
ki - hihetetlenuumll hangzik eacutes meacutegis szaacutemomra igaznak tetszikrdquo (Gadamer 2000 p 13)
A neacutemet boumllcselő a fenti gondolattal eacutes bdquovizsgaacuteloacutedaacutesi ajaacutenlaacutessalrdquo zaacuterja A filozoacutefia kez-
dete ciacutemű koumlnyveacutet Ezt a Gadamer-i megkoumlzeliacuteteacutest mi valamennyi boumllcseleti szemleacute-
letmoacuted eseteacuteben alkalmazzuk a jelen disszertaacutecioacuteban is
Ez egyuacutettal mintegy akadaacutelymentesiacutető kutataacutesi moacutedszerkeacutent is debuumltaacutel Ennek
leacutenyege hogy a fogalmak eacutes az azokat tartalmazoacute iacuteraacutesművek jelenbe toumlrteacutenő beeme-
leacutese eacutes organizaacutelaacutesa nemcsak a szerző internaacutelt eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyaacutet hasznaacutelja ha-
nem egy jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli kommunikaacutecioacutes helyzetet is alapvetőnek tekint
Tehaacutet a vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten arra is toumlrekszuumlnk hogy a muacuteltra a jelenre eacutes nem utolsoacute-
sorban a jelen toumlrteacuteneacuteseibe folyamataiba uacutegy tudjunk bdquoegyidőbenrdquo betekinteni hogy
hermeneutakeacutent valoacuteban reorganizaacutelhassuk a betoumlmoumlriacutetett informaacutecioacutekat Abboacutel iacutegy
aktiacutev ismeretet (tudaacutest) generaacutelva
Tehaacutet a vizsgaacutelat taacutergyaacutera nem mint algoritmikus adathalmazra tekintuumlnk ha-
nem uacutejra alkotjuk azt a szerző(k) alkotoacute(k) eacutes a beszeacutelgető ill vitapartnerek segiacutetseacute-
geacutevel Hasonloacutean mint manapsaacuteg a haacuteromdimenzioacutes nyomtataacutes a taacutergyakat Iacutegy nem
csak ki eacutes visszatoumlmoumlriacutetjuumlk (uacutejraiacuterjuk) hanem hagyjuk hogy hasson eacutes műkoumldjoumln ez
a reacutegi-uacutej ismeret az itt eacutes mostban Akaacuter teljesen maacutes szerkezetű horizontokat is eacuteletre
hiacutevva
Uacutegy laacutetjuk a szoacutebeli praxis kommunikaacutecioacute tehaacutet nem szimplaacuten mintegy csak
bezaacuterja a hermeneutikai koumlrt hanem goumlmbeacute alakiacutetja alakiacutethatja azt A horizont oumlssze-
olvadaacutes ekkor szuumlkseacutegtelenneacute vaacutelik Mindazonaacuteltal a Gadamer-i keacutetsiacutekkal szemleacutelte-
tett laacutetoacutehataacuter-fuacutezioacute hermeneutikai koumlr hasonlata mint az egyik lehetseacuteges ceacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon joacutel demonstraacutelja a neacutemet boumllcselő toumlrekveacuteseit (Gadamer 1994)
21
A hermeneutikai goumlmb esteacuteben viszont a horizontok koumlzoumltti laacutetszoacutelagos kuumlloumlnbseacutegek
eltűnnek feladoacutednak eacutes a viszonylagossaacuteguk egyeacutertelműveacute vaacutelik 22
Csikoacutes Ella hiaacutenypoacutetloacute koumlnyveacuteben Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klassziku-
sai Hegel eacutes Whitehead a koumlvetkezőt gondolatot ideacutezi Schroumldingertől bdquoEacuterezzuumlk
hogy csak most kezduumlnk eleacuteg megbiacutezhatoacute anyagot oumlsszeszedni ahhoz hogy minden
ismeretuumlnket egyseacuteges egeacutesszeacute olvasszuk maacutesreacuteszt azonban szinte lehetetlenneacute vaacutelt
hogy egyetlen agy toumlbbet legyen keacutepes aacutetfogni belőle mint egy kicsi specializaacuteloacutedott
reacuteszeacutet
A dilemmaacuteboacutel nem laacutetok maacutes kiutat koumlzuumlluumlnk valakinek vaacutellalkozni a kell a teacutenyek
eacutes elmeacuteletek szinteacuteziseacutere noha egyeseket ezek koumlzuumll csak maacutesodkeacutezből eacutes toumlkeacuteletlenuumll
ismer eacutes fennaacutell a kockaacutezat hogy bolondot csinaacutelunk magunkboacutelrdquo (Csikoacutes 2008 p
31)
A szerző uacutegy interpretaacutelja az osztraacutek gondolkodoacute veacutelekedeacutest mint a XX szaacutezad egyik
toumlrekveacuteseacutet mely egy metaelmeacutelet megalkotaacutesaacutet laacutetja szuumlkseacutegszerűnek
A magunk reacuteszeacuteről Schroumldinger mondanivaloacutejaacuteban a hermeneutikai goumlmb bdquoelőkeacutepeacutetrdquo
laacutetjuk kirajzoloacutedni
Tudvaacuten hogy a goumlmb az emberi tudaacutes teljes eacutes aacutellandoacutean (uacutejra)formaacuteloacutedoacute kaacutenonjaacutet is
szimbolizaacutelja Ahol a felsziacutenen kirajzoloacutedoacute ismeret-bdquomintaacutezatokrdquo aacutellandoacute kapcsolat-
ban vannak a goumlmb belső tereacuteben zajloacute vizsgaacuteloacutedaacutesi folyamatokkal Mindezek koumllcsouml-
noumlsen fuumlggenek is egymaacutestoacutel ezaacuteltal a goumlmb szimbolikaacuteja betekinteacutest enged az uumlres-
seacutegszemleacutelet műkoumldeacuteseacutebe is Minthogy a szerző(k) alkotoacute(k) gondolkodoacute(k) eacutes a her-
meneutaacute(k) mint bdquoegymaacutes felteacuteteleirdquo is reacuteszt vesznek a folyamatban A Gadamer-i her-
meneutikailag nyitott eacutes keacutepzet tudat (2003) tehaacutet ebben a toumlbbdimenzioacutes modellben
is elengedhetetlen felteacutetele a sikeres vizsgaacuteloacutedaacutesnak illetve a boumllcseleti a diszciplinaacute-
ris eacutes a kulturaacutelis hataacutermentesseacuteg elfogadaacutesaacutenak Ez utoacutebbi ismeretszerzeacutesi felteacutetelneacutel-
kuumlliseacuteg eacutes mindennemű kutataacutesi-tekinteacutely eacutes moacutedszer kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet elutasiacutetoacute de
minimum zaacuteroacutejelbe tevő megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted okaacuten a hermeneutikai goumlmboumlt Feyerabend-
22 Sajnaacutelatos moacutedon a disszertaacutecioacute terjedelmi keretei nem teszik lehetőveacute a horizont eacutes a Kuhn-i
paradigmaacutera vonatkozoacute reacuteszben azonos meglaacutetaacutesaink bővebb kifejteacuteseacutet valamint peacuteldaacuteul a
hermeneutikai goumlmb eacutes a filoszkoacutep koumlzoumltti szimbiotikus kapcsolat reacuteszletesebb taacutergyalaacutesaacutet sem
Ezen oumlsszefuumlggeacutesről mintegy kedvcsinaacuteloacutekeacutent annyit mondunk hogy veacutelemeacutenyuumlnk szerint a filoszkoacute-
pikus vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a toumlredezettseacutegmentes hermeneutikai szemleacutelet alkalmazhatoacutesaacutegaacutenak egyik alap-
felteacutetele a kutatoacuteiindividuum időleges feladaacutesa az uacuten metaviduum-aacutellapotba toumlrteacutenő beleoldoacutedaacuteseacutert
bdquocsereacutebenrdquo
22
goumlmbkeacutent is aposztrofaacuteljuk Mivel a konstrukcioacute kialakiacutetaacutesaacutehoz a legtoumlbb inspiraacutecioacutet
az emliacutetett kivaacuteloacute boumllcselő A moacutedszer ellen ciacutemű koumlnyveacuteből meriacutetettuumlk (Feyerabend
2002)
Amikor tehaacutet peacuteldaacuteul a dolgozat moacutedszertani fejezeteacuteben reacuteszletesebben kifej-
teacutesre keruumllő hermeneutikai koumlr bezaacuterulaacutesaacutenak lehetseacuteges uacutejszerű moacutedjaacutet ismertetjuumlk
akkor az emliacutetett goumlmb majdani leacutetrejoumltteacutere is gondolunk
Iacutegy a maacuter emliacutetett gyakran alkalmazott ismeacutetleacutesek szinteacuten egy uacutejabb hathatoacutes indokot
kapnak Hiszen veacutelemeacutenyuumlnk szerint az ismeacutetleacutesek a fentebb emliacutetett reorganizaacutecioacutes
gyakorlat mintegy keacutezhezaacutelloacute23 eszkoumlzei is azonban erről a bizonyos goumlmbnek a feluuml-
leteacuteről vagy annak belsejeacuteből raacutejuk tekintve csak laacutetszoacutelagosak az uacutejra előfordulaacutesok
a leiacutert szavak eacutes mondatok szintjeacuten Azonban a funkcioacutejuk hasonloacute mint az eacutelő be-
szeacutedben a hangsuacutely-eltoloacutedaacutesokeacute Ezek aacuteltal az emberek gondolkodaacutesa aacutellandoacute stimu-
lusnak van kiteacuteve hogy a maacuter ismertnek tetsző fogalmakat eacutes szituaacutecioacutekat uacutejra eacutes uacutejra
eacutertelmezve a leacutet folyamatjellegeacutet se vesziacutetseacutek szem elől (Vouml 1 aacutebra Fenner-diag-
ramm)
Ezeacutert keacuterjuumlk a tisztelt olvasoacutekat ha ismeacutetleacutesekre bukkannak a szoumlvegben ndash erre lesz
moacutedjuk bőven ndash olvassaacutek fel hangosan ezeket az ugyanolyannak laacutetszoacuterdquo bekezdeacutese-
ket
A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja az elmuacutelt eacutevek soraacuten feltaacutert ndash a hallgatoacutei
korszakboacutel is szaacutermazoacute ndash turizmustudomaacutenyi kapcsolatot Az emliacutetett fejezetbe integ-
raacutelaacutesra keruumllő tanulmaacutenyok szoumlveghelyein keresztuumll bemutatja annak az aacuteltalunk al-
kotott filozoacutefiai fogalomcsoportnak bdquoevoluacutecioacutejaacutetrdquo is melyről a fentiekben maacuter ejtet-
tuumlnk szoacutet Ezt koumlvetően ndash mint ahogy azt maacuter emliacutetett dolgozatok24 szoumlvegeiben is
koumlvetkezetesen alkalmaztuk ndash az utazoacutei leacutettel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutest az utazaacutes tudo-
maacutenyakeacutent fogjuk emliacuteteni uacutegy is mint a dolgozatban paacuterbeszeacutedeacutebe vont filozoacutefusok
egyik kedvelt metaforaacutejaacutet Ez a leacutetezeacutesben valamilyen moacutedon jelenleacutevő ndash sodroacutedoacute zu-
hanoacute teacutevelygő hajoacutezoacute ndash ember milyenseacutegi hasonlata is
23 Laacutesd Heidegger (2019) 24 Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben (Farkas 2019)
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba
(Farkas Petykoacute 2019)
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai eacutes egzisztenciaacutelfilozoacutefiai
jelenteacutesvilaacutegai (Farkas 2020)
Az felsorolaacutesban szereplő első kettő a jelzett fejezetbe integraacutelt tanulmaacuteny ndash lektoraacutelaacutes utaacuteni de nem
a nyomtataacutesban megjelent szoumlveg ndash toumlbb helyen moacutedosiacutetott illetve aacutetdogozott verzioacuteja A harmadik
pedig befogadaacutes alatt aacutell
23
Buddha maga toumlbbszoumlr is hasznaacutelja taniacutetaacutesaiban az utazaacutes hasonlataacutet vagy metaforaacutejaacutet
A legtoumlbbszoumlr arra utal hogy egy szeacutelesebb perspektiacutevaacuteban laacutetjuk meg a segiacutetseacutegeacutevel
honnan joumlvuumlnk eacutes hovaacute tartunk Ritkaacutebban de fajsuacutelyosabban az akadaacutelyok meghala-
daacutesaacutenak az uacutetjaacutera utal amelyben az a fontos hogy a probleacutema megoldaacutesaacutehoz az ember
uacutetjaacutenak egy aacutellomaacutesakeacutent kezeli azt az akadaacutelyt amelybe beleuumltkoumlzik Ilyenek pl Az
elvonultsaacuteg gyuumlmoumllcsei (Samannyaphala szutta DN 2) Keacutevattaacutenak adott taniacutetaacutes (Keacute-
vatta szutta DN 11) Loacutehiccsaacutenak adott taniacutetaacutes (Lohiccsa szutta DN 12) Az Assza-
puraacuteban folytatott beszeacutelgeteacutes (Mahaacute Asszapura szutta MN 39)
Az utazaacutes kontextusba helyezeacuteseacutevel alaacutetaacutemasztani igyekszuumlnk tehaacutet ndash e disz-
szertaacutecioacute aacuteltal is ndash a vizsgaacuteloacutedaacutesunk sajaacutetos eacuteletfilozoacutefiai eacutes hermeneutikai megkoumlze-
liacuteteacutesmoacutedjaacutenak multidiszciplinaacuteris leacutetjogosultsaacutegaacutet eacutes akadaacutelymentesiacutető jellegeacutet Mind-
emellett fontosnak tartjuk hogy ezek a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok mind a moacutedszertanuk-
ban mind a gyakorlati alkalmazaacutesukban a szoacutebeliseacutegen eacutes a jelenleacuteten alapszanak
Ezek toumlbb esetben kiaacutelltaacutek maacuter a tudomaacutenyossaacuteg eacutes a katedrai aacutetadhatoacutesaacuteg25 proacutebaacuteit
de az igazi megmeacuteretteteacutesuumlk ezen iacuteraacutesmű eacutes a hozzaacutekapcsoloacutedoacute eacutes kiemelt jelentőseacuteg-
gel biacuteroacute szoacutebeli veacutedeacuteseken fog megtoumlrteacutenni
A disszertaacutecioacute tehaacutet minden tekintetben magaacuten viseli azokat a jegyeket melyek
az akadaacutelymentesiacutető ember heacutetkoumlznapjait jellemzik vagyis mind oumlnmaga az ember
mind pedig a leacutetezeacutesben őt koumlruumllvevő taacutersai egyuumlttes teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően
tudjaacutek eacutertelmezni ndash eacutes biacutezunk benne koordinaacutelni ndash a Heidegger-i26 leacutetbe zuhanaacutes sok
esetben traumatikus eacutelmeacutenyeacutet (Heidegger 1988)
Az eacutertekezeacutes tekinthető mindezek alapjaacuten egy szoacutebeli fogalomeredet eacutes foga-
lomalkotaacutes posztmetafizikai jellegű leirataacutenak is Ez a laacutetszoacutelagos ambivalencia koumlny-
nyedeacuten feloldhatoacute ha peacuteldaacuteul az Ong-i szoacutebeliseacuteg-eacutertelmezeacutes keacutet sarokpontjaacutet - a cir-
kularitaacutest eacutes szituacionalitaacutest - tartjuk szem előtt (Ong 2002 2010) E posztmodern
25 A fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekveacutedelmi szervezetei ndash hazai eacutes nemzetkoumlzi szinten ndash egyaraacutent
hangsuacutelyozzaacutek annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kapcsoloacutedoacute fogalmak ismeretek eacutes
szituaacutecioacutek ismeretaacutetadaacutesi folyamataiban (is) elengedhetetlen az eacuterintettek jelenleacutete szerepvaacutellalaacutesa Ezt
a hitelesiacutető szerepet is igyekszem betoumllteni amikor toumlbbszoumlroumlsen is eacuterintett mivoltomban oktatoacutekeacutent
teveacutekenykedem Ez az autentikussaacutegi kisugaacuterzaacutes kell hogy jellemezze az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet
gyakorloacute embert is ahogy erre Jaspers is utal (Jaspers 2008) 26 Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy a vizsgaacuteloacutedaacutesba bevont filozoacutefusok gondolkodoacutek neveinek
fenti iacuteraacutesmoacutedja tudatosan teacuter el a nyelvtanilag helyes formaacutetoacutel Ennek oka hogy mint a diskurzusban
reacutesztvevő beszeacutelgető partnerekre tekintuumlnk raacutejuk
24
jegyeket is magaacuten viselő - eacuteletfilozoacutefiai jellegű eacutertekezeacutes olvasaacutesa eacutes eacutertelmezeacutese so-
raacuten
A fentiek okaacuten sem laacutettuk el a fejezeteket sorszaacutemozaacutessal ezzel is jelezni kiacutevaacutenjuk
hogy nem a tudomaacutenyossaacuteg főaacuteramaacuteban megszokott lineaacuteris feleacutepiacuteteacutes menteacuten haladtuk
a megalkotaacutes soraacuten
Arra toumlrekedtuumlnk hogy a fejezetek oumlnaacutelloacute egyseacutegeacutent eacutes is eacutertelmezhetőek legyenek27
Tovaacutebbaacute akaacuter egy-egy oumlnaacutelloacute reacutesz kihagyaacutesa vagy felcsereacuteleacutese aacuteltal is eacutertelmezhető
legyen a mondanivaloacute
A toumlbb iacutezben emliacutetett relatiacuteve gyakori ismeacutetleacutesek tehaacutet ezen oumlnaacutelloacute eacutertelmezhetőseacutegi
nem hierarchikus megkoumlzeliacuteteacutes esteacuteben is indokoltak Illetőleg ha a lineaacuteris szerkezet-
hez szokott moacutedtoacutel elteacuterően (uacutejra)olvassuk a fejezeteket eacuterzeacutekelhetjuumlk hogy nem tar-
talmaznak a bdquomegszokottnaacutelrdquo toumlbb konkreacutet ismeacutetleacutest eacutes visszautalaacutest
bdquoA gondolkodaacutes egyetlen dolga a leacutetnek ezt a maradandoacute eacutes maradaacutesaacuteban az em-
berre vaacuteroacute eljoumlveteleacutet uacutejra eacutes uacutejra szoacutehoz juttatni Ezeacutert mondjaacutek a leacutenyeges gondol-
kodoacutek mindig ugyanazt Ez azonban nem azonost jelent Persze ezt is csak annak
mondjaacutek aki keacutesz arra hogy veacutegiggondolja őket Azaacuteltal hogy a gondolkodaacutes toumlr-
teacutenetileg emleacutekezve tekintettel van a leacutet kuumlldeteacuteses sorsaacutera maacuter a valamire
rendelő-houmlz koumltoumltte magaacutet mely a sorsnak felel meg Az azonosba valoacute menekveacutes
veszeacutelyte-len A veszeacutely ott van ahol mereacuteszen belebocsaacutetkozunk a viszaacutelyba hogy
ugyanazt mondjuk A keacuteteacutertelműseacuteg eacutes a puszta perlekedeacutes fenyeget
A leacutetet mint az igazsaacuteg kuumlldeteacuteses sorsaacutet eacuterintő s annak megfelelő mondaacutes a
gondol-kodaacutes legelső toumlrveacutenye nem pedig a logika szabaacutelyai melyek csak a leacutet
toumlrveacutenyeacuteből vaacutelhatnak szabaacutellyaacuterdquo (Heidegger 1994 p169)
bdquoA szocioloacutegus teljes meacuterteacutekben filozoacutefiaacutet művel amikor nem pusztaacuten a teacutenyek meg-
aacutellapiacutetaacutesaacutera hanem azok megeacuterteacuteseacutere is toumlrekszik Az eacutertelmezeacutes pillanataacuteban maacuter ő
maga is filozoacutefus Ez pedig azt jelenti hogy a hivataacutesos filozoacutefust nem diszkvalifikaacutel-
hatjuk azeacutert mert uacutejra eacutertelmezi azokat a teacutenyeket melyeket nem sajaacutet maga figyelt
meg ha ezek a teacutenyek neki maacutest eacutes toumlbbet mondanak mint amit a tudoacutes laacutetott ben-
nuumlk Ahogyan Husserl mondta a fizikai dolog eidetikaacuteja nem a fenomenoloacutegiaacuteval
kezdődoumltt hanem Galileivel Ez megfordiacutetva is igaz a filozoacutefiaacutenak joga van Galileit
olvasni eacutes eacutertelmeznirdquo (Merleau-Ponty 2003 p55)
27 Mindezekkel egyuumltt a dolgozat akadaacutelymentesebb kezeleacuteseacutet elősegiacutetendő egyes fejezetek veacutegeacuten
utalunk azoknak a koumlvetkező szakasszal fennaacutelloacute kapcsoloacutedaacutesi pontjaira
25
bdquoPhaidroszt egyeacutebkeacutent joacutemagam is olvastam s nekem uacutegy tűnik hogy pontosan ez
az amit Platoacuten is akart - bdquoeleven szoacutevaacuteltaacutestrdquo ahogyan ő nevezi egy ilyesfajta esz-
mecsere s nem pedig ennek valamifeacutele leegyszerűsiacutetett kivonata hataacuterozza meg a
tu-daacutest hellip
A tudaacutes persze nem magaacuteban a dialoacutegusban rejlik hanem abban a vitaacuteban amiből
is a dialoacutegus kibomlik eacutes amire a vita reacutesztvevője visszaemleacutekszik majd ha a dialoacute-
gust olvassa Eacuten tehaacutet amondoacute vagyok hogy ndash legalaacutebbis ebben a vonatkozaacutesban ndash
Platoacuten nagyon is korszerű (Feyerabend 1999 p 17)
bdquoAz emberi teljesseacutegre vonatkozoacute megismereacutes mindig csaloacutekaacutenak bizonyul eacutes a laacutet-
szat azaacuteltal joumln leacutetre hogy egy szemleacuteletmoacutedot egyetlennek egy moacutedszert univerzaacute-
lis moacutedszernek tekintuumlnk Az elv hogy mindig legyuumlnk biztosak a megismereacutes moacutedjaacute-
ban azaacuteltal hogy a sajaacutetos moacutedszert tudatosiacutetjuk megszabadiacutetja az embert a totaacutelis
tudat teacuteves felteacutetelezeacuteseacutetőlrdquo (Jaspers 1998 p 28)
A fenti ideacutezetekből kirajzoloacutedhat egyfajta sajaacutetos szemleacuteletmoacuted az ismeacutetleacutesek szere-
peacutetől a szoacutebeliseacuteg fontossaacutegaacuten aacutet a sajaacutetos moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesek hasznaacutelataacuteig
Uacutegy gondoljuk a bevezeteacutes oumlnmagaacuteban alkalmas arra hogy az eacutertekezeacutes teacutezisoumlsszefoglaloacutejaacute-
nak szerepeacutet is betoumlltse Uacutegy ahogyan a buddhista filozoacutefia tibeti eacutes szanszkrit nyelvű szoumlve-
geiben ez maacuteig is iacutegy van
26
A moacutedszertanroacutel
A dolgozat egy elmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutes eredmeacutenyekeacutent szuumlletett A kutataacutes moacutedszertana
elsősorban a filozoacutefiai hermeneutika Enneacutel keveacutesbeacute meghataacuterozoacute de koumlzel sem
marginaacutelis moacutedon az ismeretelmeacuteletet illetve az ontoloacutegia gyakorlataacutet is segiacutetseacuteguumll
hiacutevja Mint ahogy a buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiaacutenak a valoacutesaacuteg aacutellandoacutetlan eacutes
szubsztancia neacutelkuumlli termeacuteszeteacutere raacutemutatni igyekvő szemleacuteleteacutet szintuacutegy Ez a mi
neacutezőpontunkboacutel hasonliacutet ahhoz ahogyan A N Whitehead a Folyamat eacutes valoacutesaacuteg
ciacutemű főműveacutenek a teacutemaacutejaacutet kifejti illetve amit a fogalomalkotaacutes termeacuteszeteacuteről mond
bdquoIacutegy a taacutergyalaacutes egyseacutege a seacutema eacutertelem eacutes relevancia szerinti kifejlődeacuteseacuteben eacutes nem
a reacuteszleges teacutemaacutek egymaacutesra koumlvetkező taacutergyalaacutesaacuteban keresendő Az idő a teacuter az eacutesz-
leleacutes eacutes az oksaacuteg elmeacutelete peacuteldaacuteul uacutejra eacutes uacutejra visszateacuter ahogyan a kozmoloacutegia kifej-
lődeacutese előrehalad E teacutemaacutek minden egyes visszateacutereacuteskor uacutej feacutenyt vetnek a seacutemaacutera
vagy valamilyen uacutej megvilaacutegiacutetaacutest nyernek Amennyiben a vaacutellalkozaacutes eleacuteri ceacuteljaacutet
veacuteguumll nem maradhat magyaraacutezatra vaacuteroacute probleacutema a teacuter-időt az ismeretelmeacuteletet vagy
az oksaacutegot illetően A seacutemaacutenak ki kell fejlesztenie mindazokat a generikus fogalmakat
amelyek a dolgok baacutermilyen lehetseacuteges egymaacutessal valoacute oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacutenak a kife-
jezeacuteseacutere adekvaacutetrdquo (Whitehead 2001 p 10)
A kommunikaacutecioacute tudomaacutenyaacutenak eacutes a filozoacutefiaacutenak a viszonyaacuteroacutel koumlnyvtaacuternyi irodalom
aacutell rendelkezeacutesre Ugyaniacutegy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a szakfilozoacutefiaacutek kontextusai is bőseacute-
gesen kifejteacutesre keruumlltek az elmuacutelt haacuterom eacutevtizedben Jelen munka egy olyan sajaacutetos
karakterisztikaacutejuacute megkoumlzeliacuteteacutest eacutes kutataacutesmoacutedszertant igyekszik relevaacutens moacutedon be-
mutatni mely felhasznaacutelja az emliacutetett tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat Azonban
alapvetően egy uacutej tiacutepusuacute kaleidoszkoacutep jellegű28 vizsgaacutelati eacutes tematizaacutelaacutesi moacutedra kon-
centraacutel
Elsősorban a Gadamer-i hermeneutikai koumlr reacuteszbeni kiterjeszteacutese eacutes uacutejragon-
dolaacutesa adja a kutataacutesmoacutedszertan gerinceacutet ahol is az uacutegynevezett horizont oumlsszeolva-
daacutes mint tudati eacutes filozoacutefiai esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges a je-
lenleacuteten alapuloacute szoacutebeli eacutertelmező vita
28 Mentor-teacutemavezetőm Porosz Tibor buddhista filozoacutefustoacutel szaacutermazik az elnevezeacutes mely utal a
megleacutevő ismeretek felhasznaacutelaacutesaacutera de azok uacutej kontextusba helyezeacuteseacutere valamint uacutej kapcsoloacutedaacutesi
pontok leacutetrejoumlveteleacutere egyaraacutent Tovaacutebbaacute a gondolkodaacutes eacutes ezzel szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogalmak
uacutejra eacutertelmezeacuteseacutere az alkotaacutes folyamatjellegeacutere eacutes mindezek uacutejra eacutes uacutejra felfedezeacuteseacutere is utal
27
Gadamer egyreacuteszről tovaacutebbgondolta a heideggeri leacuteteacutertelmezeacutesi modellt iacutegy a
Leacutet eacutes idő ciacutemű opus hermeneutikai tartalmaacutet eacutes uacutetmutataacutesait is Eacutertelmezeacutesi kereteacuteben
kiemelkedő szerepet jaacutetszik az iacuteraacutesművek eacutes a keacutepzőműveacuteszeti alkotaacutesok mondandoacute-
jaacutenak jelen pillanatban toumlrteacutenő bdquoeacuteletre kelteacuteserdquo (Gadamer 1994) Az originaacutelisnak ne-
vezhető hermeneutika pszicholoacutegiai eacutes toumlrteacutenelmi megkoumlzeliacuteteacuteseacutet ndash melynek alapjait
Friedrich Schleiermacher (1768-1834) fektette le ndash kicsereacutelte kivaacuteltotta a szerzővel
alkotoacuteval toumlrteacutenő aktiacutev toumlrteacuteneti diskurzusra
A szoacutebeliseacuteget Gadamer kiemelkedő fontossaacuteguacutenak tartja Igazsaacuteg eacutes moacutedszer29
ciacutemű főműveacuteben de elsősorban nem a jelenleacuteten alapuloacute aktiacutev diskurzusroacutel tesz em-
liacuteteacutest hanem inkaacutebb egyfajta belső kommunikaacutecioacuteroacutel Egyuacutettal fontosnak eacutes szuumlkseacuteg-
nek tekinti a hermeneutikai szituaacutecioacutek szoacutebeli eacutertelmezeacuteseit de ezt a moacutedszert nem
tartja elsődlegesnek Az bdquoolvasoacute tudatrdquo kontextusaacuteban erről iacutegy veacutelekedik
bdquoAz olvasoacute tudat szuumlkseacutegkeacutepp toumlrteacuteneti eacutes a toumlrteacuteneti hagyomaacutennyal szabadon kom-
munikaacuteloacute tudat Ezeacutert nem jogtalan ha a toumlrteacutenelem kezdeteacutet Hegelhez hasonloacutean a
hagyomaacutenyozaacutesra eacutes az bdquoemleacutekezeacutes tartoacutessaacutegaacuterardquo iraacutenyuloacute akarat keletkezeacuteseacutevel
azonosiacutetjuk Ugyanis az iacuteraacutesbeliseacuteg nem puszta veacuteletlen vagy jaacuteruleacutek mely minőseacutegi-
leg semmit sem vaacuteltoztat a szoacutebeli hagyomaacutenyozaacutes folyamataacuten A fennmaradaacutes aka-
raacutesa a tovaacutebb tartaacutes akaraacutesa persze iacuteraacutes neacutelkuumll is fennaacutellhat De csak az iacuteraacutesos ha-
gyomaacuteny szakadhat el az elmuacutelt eacutelet maradvaacutenyainak puszta fennmaradaacutesaacutetoacutel me-
lyeknek leacutete - kiegeacutesziacutetve - leacutetre enged visszakoumlvetkeztetnirdquo (Gadamer 2003 p 433)
Mieacutert fontos a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli vita egy a kettőezer-huacuteszas eacutevekben
iacuteroacutedoacute tudomaacutenyos műben
A boumllcseleti kontextus okaacuten paacuter mondatban szuumlkseacuteges oumlsszefoglalni mi a szoacutebeliseacuteg
helye eacutes szerepe a hermeneutika eacutes a tudomaacutenyossaacuteg kontextusaacuteban 30
29 Gadamer a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten nem tudhatott arroacutel hogy a buddhista hagyomaacuteny
egy ilyen aktiacutev hermeneutikai diskurzust hasznaacutel amelyet ők is bdquobelsőnekrdquo neveznek de a kifejezeacutes
eacuterveacutenyesseacutegeacutet kiterjesztik a vitaacuteban reacutesztvevő eacutes keacutepviselt koumlzoumlsseacuteg tagjaira 30 Szoacutekrateacutesz (illetve gyakorlatilag ndash a Phaidroszban ndash Platoacuten) az iacuteraacutesbeliseacuteg elterjedeacuteseacutet az egeacutesz
emberi kultuacuteraacutera neacutezve rendkiacutevuumll kaacuterosnak tekintette mivel Platoacuten taniacutetoacutemestere uacutegy gondolta hogy az
emberi szoacute eacutes iacutegy a kommunikaacutecioacute jelenti mintegy a kultuacutera fejlődeacuteseacutenek eacutes tovaacutebb eacuteleacuteseacutenek zaacutelogaacutet
(Platoacuten 2005 pp 96-97) Ezen boruacutelaacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesok hermeneutikai eacutes szaktudomaacutenyos
igazsaacutegtartalmaacuten korunkban persze lehet ndash mi toumlbb a veacutelemeacutenyuumlnk szerint szuumlkseacuteges is lenne ndash szakmai
vitaacutekat folytatni ezeket szoacutebeli moacutedon is lebonyoliacutetani
28
Az eacutertekezeacutes speciaacutelis hermeneutikai moacutedszertana eacutes annak keretei nem teszik lehe-
tőveacute ndash eacutes meglaacutetaacutesunk szerint szuumlkseacutegesseacute sem ndash egy oumlnaacutelloacute filozoacutefiatoumlrteacuteneti fejezet
vagy konkreacutet boumllcselők munkaacutessaacutegaacutet reacuteszleteiben taglaloacute fejezet(ek) megiacuteraacutesaacutet
Itt elsősorban Walter Ong (2002 2010) Ropolyi Laacuteszloacute (2014) Nyiacuteri Kristoacutef (1998
2002) eacutes Feheacuter M Istvaacuten (2008) munkaacutessaacutegaacutera taacutemaszkodunk
Tehaacutet a maacutesodik szoacutebeliseacuteg31 zoumlmeacuteben itt meacuteg csak lehetőseacutegkeacutent felvaacutezolt akadaacutely-
mentesiacutető aspektusait is integraacutelni igyekszuumlnk a kulcsfogalmakat bemutatoacute fejezet-
ben32 Ezt az integraacutecioacutet leginkaacutebb uacutegy igyekszuumlnk alkalmazni mint az alkotaacutes folya-
mataacuteban hasznaacutelt uumlgyes eszkoumlzoumlket33
Meglaacutetaacutesunk szerint az aacuteltalunk a fentiekben megfogalmazott szoacutebeliseacutegben rejlő aka-
daacutelymentesseacutegi potenciaacutekat illetve a szoacutebeliseacuteg nem kizaacuteroacutelagos de kiemelkedően
fontos szerepeacutet peacuteldaacuteul a mai kor vizsgaacuteloacutedaacutesaiban eacutes tudomaacutenyos diskurzusaiban
Feyerabend szavaival laacutetjuk a legjobban oumlsszefoglalhatoacutenak
bdquoPlatoacuten azt gondolta hogy az ideaacutek eacutes az eacutelet koumlzoumltti szakadeacutek aacutethidalhatoacute a dialoacute-
gussal - nem egy iacuterott dialoacutegussal ami szaacutemaacutera csupaacuten muacuteltbeli esemeacutenyek felsziacutenes
oumlsszegzeacuteseacutet jelentette hanem egy kuumlloumlnboumlző haacutetteacuterrel rendelkező emberek koumlzoumltt folyoacute
valoacutedi szoacutebeli paacuterbeszeacuteddel Eacuten is uacutegy gondolom hogy egy dialoacutegus az eacutertekezeacutesneacutel
toumlbbet taacuter fel Tud eacuterveket nyuacutejtani Meg tudja mutatni hogy milyen hataacutest gyakorol-
nak az eacutervek a kiacutevuumllaacutelloacutekra vagy a kuumlloumlnboumlző iskolaacutekhoz tartozoacute specialistaacutekra exp-
licitteacute teszi azokat a zavaros befejezeacuteseket amelyekkel egy eacutertekezeacutes vagy egy koumlnyv
veacutegződik eacutes ami a legfontosabb demonstraacutelni tudja az eacutelet legszilaacuterdabbnak veacutelt ele-
meinek kimerikus termeacuteszeteacutet A dolog haacutetraacutenya hogy mindez papiacuteron toumlrteacutenik nem
pedig eacutelő emberek tettei nyomaacuten a szemuumlnk laacutettaacutera Uacutejra csak arra invitaacuteljaacutek tehaacutet az
embert hogy reacuteszt vegyen egyfajta steril teveacutekenyseacutegben maacutes szoacuteval hogy pusztaacuten
gondolkodjon S iacutegy uacutejra elkeruumlljuumlk a gondolatok tapasztalatok eacuterzelmek nagy csa-
taacuteit azokat a csataacutekat amelyek valoacuteban alakiacutetjaacutek az eacuteletuumlnket beleeacutertve a bdquotisztardquo
31 Ropolyi szerint a hazaacutenkban koumlzismerteacute vaacutelt eacutes gyakran hasznaacutelt Ong-i bdquomaacutesodlagos szoacutebeliseacutegrdquo
kifejezeacutes helyett a bdquomaacutesodik szoacutebeliseacutegrdquo jobban illeszkedik a kanadai filozoacutefus gondolatvilaacutegaacutehoz
(Ropolyi 2014) Ezzel egyeteacutertve a keacutesőbbiekben is ekkeacuteppen fogunk erre utalni 32 A napjainkban viharos gyorsasaacuteggal terjeszkedő keacutepi de inkaacutebb audiovizuaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesek
akadaacutelymentesiacutető vagy eacuteppen akadaacutelygeneraacuteloacute szerepeiről ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash csak igen marginaacutelis
moacutedon lesz moacutedunk utalni a szoumlvegben amiben a hely eacutes kompetenciaacuteim hiaacutenya is szerepet jaacutetszik 33 A mahaacutejaacutena buddhizmus aacuteltal hasznaacutelt a buddhai taniacutetaacutest kuumlloumlnboumlző emberek leacutenyek szaacutemaacutera
magyaraacutezoacute tanaacutetadaacutesi formaacutek melyek a befogadoacute bdquoigeacutenyeihezrdquo igazodnak Iacutegy első pillantaacutesra sokszor
ellentmondaacutesba keruumllnek az alaptaniacutetaacutesokkal de mindig kideruumll hogy a hosszabb taacutevuacute ceacutel eleacutereacutese
eacuterdekeacuteben megengedhető tudatos elteacutereacutesről volt szoacute (Tatz 1994)
29
tudaacutest is A goumlroumlgoumlknek meacuteg volt egy olyan inteacutezmeacutenye amely helyt adott e konfron-
taacutecioacuteknak ndash a draacutema Platoacuten elvetette a draacutemaacutet s ezzel maga is hozzaacutejaacuterult a kultuacute-
raacutenkat olyannyira meghataacuterozoacute logomaacutenia eluralkodaacutesaacutehozrdquo (Feyerabend 1999 pp
231- 232)
Deleuze gondolata mely az eacutertekezeacutes egyik mottoacutejaacutevaacute is vaacutelt a filozoacutefia lehet-
seacuteges helyeacutet eacutes feladataacutet olyan eacutertelemben mutatja meg hogy a heideggeri megaacutellapiacute-
taacutesok miszerint a filozoacutefia eleacutert a veacutegstaacutediumaacuteba34 nem aacutelljaacutek meg maradeacutektalanul a
helyuumlket
bdquohellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni hellip A filozoacutefiaacutenak bizonyaacutera mindig
megvoltak a maga rivaacutelisai hellip Ma ilyen az informatika a kommunikaacutecioacute a marke-
ting hellip A filozoacutefia kicsinynek eacutes egyeduumllaacutelloacutenak eacuterzi magaacutet ilyen hatalmakkal szem-
ben aacutem ha halnia kell akkor csakis azeacutert mert halaacutelra neveti magaacutetrdquo (Deleuze
1994 pp 155-156)
A magunk reacuteszeacuteről uacutegy laacutetjuk a francia boumllcselő nem leneacutezi az emliacutetett tudomaacutenyo-
kat mint inkaacutebb a boumllcselet megteacutepaacutezott becsuumlleteacutet szaacutendeacutekozik visszaaacutelliacutetani a maga
sajaacutetosan gondolkodaacutesra oumlsztoumlnző moacutedjaacuten
Olyannyira nem hogy a fő bdquokuumlldeteacuteskeacutentrdquo megjeloumllt fogalomalkotaacutes menteacuten
akaacuter a sokadik viraacutegzaacutesaacutet is megeacutelheti a boumllcselet Meggyőződeacutesuumlnk hogy Heidegger
az alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacuteből szaacutermazoacute munkaacuteiban sem a filozoacutefia teacutenyle-
ges veacutegeacuteről beszeacutel hanem inkaacutebb a szakfilozoacutefiaacutek veacutegaacutellapotaacuteroacutel ndash amelyek azeacutert is
vesziacutetik el leacutetjogosultsaacutegukat ndash mert a szaktudomaacutenyok empirikus eacutes pozitivista főaacutera-
maacutehoz igyekeznek magukat besorolni Iacutegy a filozofaacutelaacutes elvesziacuteti vagy elvesziacutetheti azt
a Jaspersneacutel is megjelenő sajaacutetos tulajdonsaacutegaacutet mely az uacutegynevezett igazsaacutegok sok-
sziacutenűseacutegeacutet helyezi előteacuterbe (Jaspes 1996)
A Heidegger eacutes Husserl 35 koumlzoumltti neacutezetelteacutereacutes egyik uumltkoumlzeacutesi pontja eacuteppen a
tudomaacuteny eacutes a filozoacutefia sajaacutetos viszonyaacutenak elteacuterő eacutertelmezeacutese koumlruumll alakult ki
34 Laacutesd Heidegger (1994 pp 255-277) 35 Mindkeacutet boumllcselő munkaacutessaacutegaacuteban fontos szerepet toumlltoumltt be a szoacutebeliseacuteg
Mint tudjuk Heidegger kiadott műveinek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege az egyetemi előadaacutesainak eacutes beszeacutedeacuteinek
leirata Ez ugyaniacutegy igaz Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű opusaacutera is melyet az egykori hallgatoacutei jegyeztek
fel akiknek volt alkalmuk a mestertől szemeacutelyesen elsajaacutetiacutetani a boumllcsesseacuteg szereteteacutet
30
(Schwendtner 2003 p 56) Husserl mintegy bdquotiszta tudomaacutenyrardquo illetve annak lehető-
seacutegeacutere tekintett a filozoacutefia joumlvője biztosiacuteteacutekakeacutent Heidegger ezzel ellenteacutetben uacutegy
veacutelte hogy a boumllcseletnek mint minden szaktudomaacuteny bdquokiaacuteradaacutesi teruumlleteacutenekrdquo nem
kell az aacuteltalaacutenos igazsaacutegokra eacutes azok bizonyiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel leginkaacutebb az empiacuteriaacutekra taacute-
maszkodoacute szakdiszcipliacutenaacutek soraacuteba tagoloacutednia36 (Heidegger 1994)
Aacutellaacutespontunk szerint a rugalmasabb Heidegger-i megaacutellapiacutetaacutesok menteacuten ha-
ladva egy viszonylagos bdquofegyvermentes oumlvezetrdquo kialakiacutetaacutesa lehet a megoldaacutes melyről
toumlbbek koumlzoumltt Jaspers is gyakran elmeacutelkedett kuumlloumlnoumls tekintettel a felvilaacutegosodaacutest kouml-
vető pozitivizmus teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera37
Mindezekre csupaacuten azeacutert hiacutevtuk fel a figyelmet mert a Gadamer-i hermeneu-
tika maacuter emliacutetett tematikus oumlsszefoglalaacutest adoacute Igazsaacuteg eacutes moacutedszer ciacutemű programadoacute
iacuteraacutesműve maacuter a ciacutemeacuteben is utal erre a sajaacutetos territoriaacutelis jellegű vitaacutera mely a filozoacute-
fia eacutes a szaktudomaacutenyok koumlzoumltt zajlik Vagyis a tudomaacutenyos igazsaacutegokra mint moacuted-
szerekre utal azzal szemben amit az uacutegynevezett tudomaacutenyos igazsaacuteg sugall az az
alkalmazott vizsgaacutelati moacutedszerei aacuteltal veacutel eljutni a valoacutesaacuteg caacutefolhatatlan leiacuteraacutesaacutehoz
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana a hermeneutika mintegy tovaacutebbgondolaacutesan tuacutel kie-
geacuteszuumll a buddhista ismeretelmeacutelet eacutes filozoacutefia oktataacutesi gyakorlataacutenak toumlbb mint keacutetezer
eacutevre visszatekintő eacutelő jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg vitakultuacuteraacutejaacutenak az euroacutepai kul-
tuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő beemeleacuteseacutevel
Fontosnak tarjuk annak a teacutenynek a kiemeleacuteseacutet hogy a toumlrteacuteneti Buddha szoacutebeli taniacute-
taacutesai eacutes elmeacutelyuumlleacutes gyakorlatainak mintegy oumltvoumlzeteacuteből kialakult bdquomegismereacutes gya-
Husserl pedig iacutegy fogalmaz a sajaacutet munkaacutessaacutega idevonatkozoacute termeacuteszeteacuteről bdquoOumln nem tudja hogy 1905-
ben Berlinben Dilthey-el folytatott neacutehaacuteny beszeacutelgeteacutes (s nem Dilthey iacuteraacutesai) jelentett aztaacuten impulzust
szaacutemomra amely a L(ogische) U(ntersuchungen) Husserljeacutet az rsquoIdeenrsquo Husserljeacutehez vezetterdquo (1929 06
27 BW 6 275 o a Dilthey-hataacuteshoz vesd oumlssze meacuteg Kern 1973 XLIV o)
A leveacutelreacuteszlet fordiacutetaacutesa Schwendtner Tibortoacutel szaacutermazik (Schwendtner 2008 p 56) 36 A szaktudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az ebben rejlő veszeacutelyekről pl Nietzsche Vidaacutem tudomaacuteny ciacutemű
munkaacutejaacuteban olvashatunk A neacutemet gondolkodoacute megaacutellapiacutetaacutesai arra vonatkoznak hogy a magaacutet
istenkeacutent definiaacuteloacute ember a tudomaacutenyra uacutegy tekint mint a megistenuumlleacutese bizonyiacuteteacutekaacutera Iacutegy a
preszoacutekratikus filozoacutefusok korszakaacutenak lezaacuterultaacutet tekinti a filozofaacutelaacutes ha nem is veacutegeacutenek de hanyatlaacutesa
kezdeteacutenek mindenkeacuteppen A Szoacutekrateacutesz előtti bdquoigazi filozoacutefusokrdquo meacuteg a leacutetből nyert koumlzvetlen
ismeretek alapjaacuten tetteacutek megaacutellapiacutetaacutesaikat ezt koumlvetően azonban a leacutetről kezdett beszeacutelni az ember
aacutelliacutetja Nietzsche (Nietzsche 2018) 37 Egyre gyorsuloacute vilaacutegunkban ahol a tudomaacutenyok hataacuterai egyre inkaacutebb jelentőseacuteguumlket vesztik
elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesseacute vaacutelt egy olyan koumlzoumls iraacutenyokba mutatoacute platform kommunikaacutecioacutes
mezsgyeacutejeacutenek a kimunkaacutelaacutesa amely relatiacutev letaacutemaszkodaacutesi pontokat generaacutel mindannyiunk szaacutemaacutera
Ez pedig a filozoacutefia eacutes a tudomaacutenyok szoacuteteacuterteacuteseacutevel vaacutelhat valoacutera (Jaspers 1990)
31
korlatardquo (sz pramaacutena) csak reacuteszben feleltethető meg a nyugati filozoacutefia episztemo-
loacutegiaacutejaacutenak Ennek oka leginkaacutebb abban keresendő hogy a buddhista filozoacutefia isme-
retelmeacuteleteacuteben nem vaacutelaszthatoacutek szeacutet a meditaacutecioacutes- eacutes az eacuterzeacutekszervi tapasztalaacutesok
Ezeket kapcsolja oumlssze a buddhista megismereacutes gyakorlata (Veacutegh 2009b)
Ez a szoumlvegelsajaacutetiacutetaacutesi pontosabban fogalmazva bdquo(taniacutetoacute)beszeacutedfelideacutezeacutesi technikardquo
az indiai eacutes buddhista iacuteraacutesbeliseacutegben maacuteig fellelhető Ebben a kultuacuterkoumlrben az iacuteraacutes so-
hasem szakadt el a szoacutebeliseacutegtől hasonlatos tehaacutet a Szoacutekrateacutesz bdquoemleacutekeztetőrdquo funkci-
oacutejaacutehoz amelyet Platoacuten a Phaidrosz dialoacutegusaacuteban emleget (Platoacuten 2005 pp 96-97) s
amely iacutegy nem szuumll feledeacutest Ez a bdquobuddhista dialektikardquo eacuteppen azt a ceacutelt szolgaacutelja
hogy az iacuteraacutes megmaradjon a szoacutebeliseacuteg hataacuteraacuten Abban az eacutertelemben hogy a reacutesztve-
vőktől megkiacutevaacutenja hogy pontosan emleacutekezzenek az elhangzott szoumlvegre Ezeacutert min-
den ilyen filozoacutefiai diskurzus vagy bdquoneacutezeteket uumltkoumlztetőrdquo tapasztalatcsere a beszeacuted
memorizaacutelaacutesaacuteval kezdődoumltt ami keacutesőbb a lejegyzett iacuteraacutesos szoumlveg szoacutebeliveacute teacutetelekeacutent
funkcionaacutelt Az adott ember memorizaacutelaacutesi keacutepesseacutegeacutet meghaladoacute szoumlvegekneacutel jelent
meg a szoumlveg meacutelystruktuacuteraacutejaacutet toumlbb dimenzioacuteban is tuumlkroumlző analitikus tartalomjegy-
zeacutek Ez azzal tudta poacutetolni az egeacutesz szoumlveg memorizaacutelaacutesaacutet hogy egyfajta hipertextteacute
vaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes a kulcsszavak pontos eleacuterhetőseacutegeacutet kapcsolatrendszereacutet
roumlgziacutetette tette hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel szabad navigaacutelaacutesi lehetőseacuteget
biztosiacutetott az iacuterott szoumlvegben Iacutegy nem csoda hogy a tibetiek ilyen teacuteren keacutepzett fele
a kilencvenes eacutevek koumlzepeacuten zoumlkkenőmentesen be tudott leacutepni a digitaacutelis iacuteraacutesbeliseacuteg
koraacuteba mikoumlzben a kolostori oktataacutesban tovaacutebbra is művelik a hagyomaacutenyos elsődle-
ges szoacutebeliseacuteg megőrzeacuteseacutet38
A Gadamer-i hermeneutika tulajdonkeacuteppen reacuteszben illeszkedik a fenti moacutedszer
leacutenyegi elemeacutehez vagyis az elemzőknek ki kell egeacutesziacuteteniuumlk a felsziacutenre hozott infor-
maacutecioacutetoumlredeacutekeket az iacuteraacutesműről műalkotaacutesroacutel alkotott sajaacutet veacutelemeacutenyuumlkkel de eacuteletta-
pasztalataikkal is amik alatt konkreacutet pillanatnyi szituaacutecioacutekat is eacutert Iacutegy teacuteve azokat
eacutelőveacute (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141)
Ebben az eacutertelemben uacutegy laacutetjuk hogy az aktiacutev gondolkodaacutes boumllcselkedeacutes szuumlkseacuteges-
seacutegeacutet hangsuacutelyozza ki Gadamer amivel egyreacuteszről a Heidegger-i ndash aacuteltalunk foga-
lomeredet vizsgaacuteloacutedaacutesnak elnevezett ndash program toumlrekveacuteseire is reflektaacutel Maacutesreacuteszről
38 Bővebben laacutesd az Institute of Buddhist Dialectics angol honlapjaacutet IBD (2020)
32
tuacutelmutat a boumllcselet csak szoumlvegeken keresztuumlli ndash eacutes azoknak az uacutejabb szoumlvegekbe toumlr-
teacutenő roumlgziacuteteacuteseacutenek ndash gyakorlataacuten ami maacuteig is jellemzi a nyugati vilaacuteg boumllcseleteacutet
Heidegger ezzel kapcsolatosan konkreacutetan beszeacutel a szoacutebeliseacuteg eacutes a jelenleacutet kapcsolataacute-
roacutel peacuteldaacuteul a keacutesői korszakaacuteboacutel szaacutermazoacute Leveacutel a humanizmusroacutel c műveacuteben mely-
nek uumlzenete tulajdonkeacuteppen konkreacutetan alaacutetaacutemasztja az eacutertekezeacutesuumlnk boumllcseleti toumlrek-
veacuteseit eacutes annak sajaacutetos moacutedszertanaacutet
bdquoMaacuter reacuteg tuacutelontuacutel reacuteg partra vetett a gondolkodaacutes Nevezhetjuumlk-e bdquoirracionalizmus-
nakrdquo azt a faacuteradozaacutest mely a gondolkodaacutest ismeacutet sajaacutet koumlzegeacutebe kiacutevaacutenja hozni
Persze leveleacutenek ezen keacuterdeacutesfelteveacutesei koumlnnyebben tisztaacutezhatoacuteak lenneacutenek egy koumlzvet-
len beszeacutelgeteacutes soraacuten Iacuteraacutesban a gondolkodaacutes koumlnnyen veszt hajleacutekonysaacutegaacuteboacutel Aacutem
legfőkeacuteppen a taacutergyteruumlletre jellemző toumlbbdimenzioacutessaacutegot neheacutez megtartani A gon-
dolkodaacutes szigoruacutesaacutega ellenteacutetben a tudomaacutenyokkal nem pusztaacuten a fogalmak mester-
seacuteges azaz technikai- teoretikus egzaktsaacutegaacuteban aacutellrdquo (Heidegger 1994 p 119)
A fenti megjegyzeacutesek alapjaacuten nem iacuteraacutesműről beszeacuteluumlnk hanem bdquohibernaacutelt koumlz-
leacutesrőlrdquo amelyet eacuteletre kelt a beszeacutelő de előszoumlr meacuteg biztosan nem eacutert A sajaacutet elkeacutep-
zeleacutese vagy modellje egy hermeneutikai uacutetmutataacutest adoacute hagyomaacuteny keretein beluumll
tudja aacutethidalni az egyes szoumlvegek eseteacuteben 2500 eacuteves nyelvhasznaacutelat eacutesvagy akaacuter
nyelvcsalaacutedbeacuteli kuumlloumlnbseacutegeket (Fenner 1990 pp 1-28 Veacutegh 2009b pp 111-114) (1
aacutebra)
33
1aacutebra Fenner-diagramm
(Veacutegh 2009b)
Az aacutelliacutetaacutesok eacutes ellenveacutelemeacutenyek (kuumlloumlnboumlző neacutezetek) ugyanannak a konkreacutet informaacute-
cioacutecsomagnak a pontos eacutes ellentmondaacutesmentes bdquokitoumlmoumlriacuteteacuteseacutetrdquo szolgaacuteljaacutek Csak egeacute-
szen konkreacutet alapra tekintve lehet a kuumlloumlnboumlző neacutezőpontokat egybevetni egyeztetni
Ha a jeloumllt nem ugyanaz logikailag keacuteptelenseacuteg eacutertelmetlen a paacuterbeszeacuted hiszen a ki-
jelenteacutesek nem ugyanarra vonatkoznak Majd ezeket egy nyilvaacutenos vita soraacuten meg kell
tudni veacutedeni vagy el kell tudni engedni
Rendkiacutevuumll fontos hogy az elengedeacutes eacutes az elfojtaacutes koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget tisztaacuten laacutessuk
tovaacutebbaacute azt a folyamat jelleget amely uacutegy tekint a lezaacutert vitaacutera mint ami a valoacutesaacuteg-
eacuterzeacutekeleacutesek egy adott pillanataacutenak koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutere tett erőfesziacuteteacutes Ezeacutert a kuumlloumln-
boumlző laacutetaacutesmoacutedok ndash sikeres vita eseteacuten ndash kialakuloacute konszenzusa sem egy veacutegleges oumln-
magaacuteban megaacutelloacute teacutenyt vagy teacuteny halmazt roumlgziacutetenek hanem csupaacuten a leacutetezeacutes koumlzoumls
aspektusaacutenak egy uacutejabb aacuternyalataacutet fedi fel a vaacutellalkozoacute szellemű vitapartnerek szaacute-
maacutera Ez az oppoziacutecioacute felteacutetelezi az elengedeacutes vagyis a szubsztanciaacutelis igazsaacutegokban
valoacute hit mellőzeacuteseacutenek keacutepesseacutegeacutet
34
Az elengedeacutes csak akkor lehetseacuteges ha mindent megtettek a hangzoacute szoumlveg
megeacuterteacuteseacutenek az eacuterdekeacuteben39 Ez esetben ez magaacutetoacutel megy hiszen minden egyes kuuml-
loumlnboumlző neacutezet ugyanannak a dolognak az egyik aspektusa De a teacuterbeli keacutep a tudatban
eacuterdekes moacutedon nem az iacutegy kapott mineacutel toumlbb keacutep egymaacutesba illeszteacuteseacutevel joumln leacutetre
hanem mint a teacuterlaacutetaacutes eseteacuteben a keacutet keacutep laacutetoacuteszoumlg kuumlloumlnbseacutegeacuteből a tudatunk megte-
remti a teacuterlaacutetaacutes lehetőseacutegeacutet uacutegy az indiai boumllcseleti vitaacuteban is a valoacutesaacuteg illuacutezioacutementes
laacutetaacutesa a neacutezetek kuumlloumlnbseacutegeacuteből joumln leacutetre egy belső kiegyenliacutetődeacutes folyamataacuteban
A vitaacutenak ebben az olvasatban tehaacutet nincs klasszikus győztese maga a vita megvaloacute-
sulaacutesa eacutes az abboacutel levont koumlzoumls tanulsaacutegok minden reacutesztvevő feacutel szaacutemaacutera ugyanolyan
suacutellyal biacuternak
A disszertaacutecioacutet olvasoacutek eacutes a remeacutenybeli vitapartnerek dolgaacutet tovaacutebb neheziacutetve
a Henri Bergson filozoacutefiaacutejaacutenak magvaacutet jelentő intuitiacutev eacutertelmezeacutes eacutes boumllcseleti moacuted-
szertan ndash vagy ahogy mi sziacutevesebben nevezzuumlk vizsgaacuteloacutedaacutes ndash elemeivel eacutes eszkoumlzei-
vel is dolgozunk dolgoztunk40
Előzetesen megjegyezzuumlk Bergson az intuiacutecioacute filozoacutefiai eacutertelmezeacutese kapcsaacuten az em-
leacutekezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere is felhiacutevja a figyelmet E szerint az emleacutekezeacutes egyreacuteszről az
arra valoacute emleacutekezeacutes keacutepesseacutege hogy az oumlsztoumlnoumlk eacutes a kognitiacutev keacutepesseacutegek hogyan
műkoumldnek egyuumltt Illetve mennyire nem oumlnaacutelloacute adottsaacutegai eacutes keacutepesseacutegei az embernek
Tovaacutebbaacute az emleacutekezeacutes tudatosiacutetaacutesaacuteval szert tehetuumlnk arra a keacutepesseacutegre ami aacuteltal az
oumlsztoumlnoumlk racionalizaacutelhatoacutek a gondolkodaacutes eacutes alkotoacute keacutepesseacuteg pedig oumlsztoumlnoumlsseacute vaacutel-
nak Ezt eacutertjuumlk mi intuiacutecioacute alatt az emleacutekezeacutes keacutepesseacutege az egzisztenciaacutelis hasadaacutes
előtti aacutellapotokra Mindezekről a keacutesőbbiekben reacuteszletesen fogunk beszeacutelni
Bergson ezzel iacutegy ismertet meg bennuumlnket A koumlzvetlen megfigyeleacutes hasztalanul
mutatja hogy eszmeacutelő leacutetuumlnknek alapja emleacutekezeacutes azaz a muacuteltnak belenyuacutelaacutesa a je-
lenbe szoacuteval hateacutekony eacutes megfordiacutethatatlan tartam Az okoskodaacutes hasztalan bizo-
nyiacutetja hogy mineacutel jobban taacutevolodunk a kimetszett taacutergyaktoacutel s a tudomaacuteny eacutes joacutezan
eacutesz szerint elszigetelt rendszerektől annaacutel inkaacutebb oly valoacutesaacuteggal van dolgunk mely
belső hajlamaiban mindenestuumll vaacuteltozik mintha valami muacuteltat gyűjtő emleacutekezet
tenneacute szaacutemaacutera lehetetlenneacute a visszafordulaacutest (Bergson 1930 p 21)
39 Hasonloacutekeacuteppen ahhoz ahogy Pető-moacutedszer eseteacuteben a konduktor jelenleacutete kell ahhoz hogy a leendő
mozdulatok leacutetrehozaacutesaacutehoz a mozgaacutesseacuteruumllt minden tőle telhetőt megtegyen Mert csak ez utaacuten a teljes
elengedeacutes utaacuten feacuter hozzaacute a proacutebaacutelkozaacutesaival leacutetrehozott uacutej keacutepesseacutegeihez (Haacuteri 1997) 40 Ez az intuiacutecioacute az indiai rendszerben a tudat eacuterzeacutekszervi funkcioacutehoz tartozik amelyben maacutesok tudataacutet
is eacuterzeacutekelheti nem csak a sajaacutet belső vilaacutegaacutet laacutethatja mint egy harmadik szemkeacutent Iacutegy ez az a belső
laacutetaacutes intuiacutecioacute amely a neacutezetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten megtalaacutelja az illuacutezioacutek moumlgoumltt a valoacutesaacutegot
uacutegy ahogyan az csakugyan van (Tenzin 2010)
35
Ez a kutataacutesmoacutedszertani elem a filozoacutefusok koumlzoumltt legalaacutebb akkora meguumltkoumlzeacutest kelt
a mai napig mint amekkoraacutet a termeacuteszet-eacutes taacutersadalomtudomaacuteny művelői szaacutemaacutera
Demeter Tamaacutes A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban veacutedelmeacutebe veszi
ezt az eacutertelmezeacutese szerint is igazolhatoacute eacutes hasznos boumllcseleti moacutedszert eacutes keacutepesseacuteget
S mivel egyaacuteltalaacuten nem hivatkozik Bergsonra de annaacutel toumlbbszoumlr az aacuteltalunk szinteacuten a
vizsgaacuteloacutedaacutesi diskurzusainkba bdquomeghiacutevottrdquo Wittgensteinre
bdquoA filozoacutefia kognitiacutev eacuterteacuteke ndash Naacutenayval eacutes a kiacuteseacuterleti filozoacutefusokkal ellenteacutetben ndash neacute-
zetem szerin azon muacutelik tehaacutet hogy milyen fogalmi oumlsszefuumlggeacuteseket tud feltaacuterni mert
mint Wittgenstein (1992 sect 122) mondja bdquoAz aacutettekinthető aacutebraacutezolaacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutevel
joumln leacutetre a megeacuterteacutes amely eacuteppen azt jelenti hogy raquolaacutetjuk az oumlsszefuumlggeacuteseketlaquo Ezeacutert
olyan fontos hogy koumlztes tagokat talaacuteljunk illetve kitalaacuteljunkrdquo Ez a munka ndash azaz a
kuumlloumlnboumlző fogalmisaacutegokon aacutetszűrve laacutetott eacutes ezeacutert toumlredezett vilaacutegunkban kuumlloumlnboumlző-
keacuteppen biacuteraacutelhatoacutek ndash eacutes veacutegső soron kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen vallanak kudarcot Hogy azon-
ban ki melyiket fogadja el olyannak amely a fogalmi feszuumlltseacutegeket veacutedhető moacutedon
kezeli eacutes az oumlsszefuumlggeacuteseket laacutettatoacute moacutedon taacuterja fel ndash nos mindez veacutegső soron intuiacutecioacute
keacuterdeacuteserdquo (Demeter 2012)
Ezzel nem csupaacuten abban erősiacutetett meg bennuumlnket hogy az intuiacutecioacute eseteacuteben relevaacutens
a gondolkodaacutesunk de abban is hogy a fogalom kiterjeszteacuteseacutere tett javaslatunk moacuted-
szertana sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute meacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben sem
Ennek leacutenyege az az emleacutekezeacutes amely a leacutet a teacuter eacutes az idő koumlzeacutep neacutelkuumlli kouml-
zeacuteppontja ahonnan eacutes ahovaacute a kutatoacute elme visszateacuter eacutes az eacuteppen aktuaacutelis vizsgaacuteloacutedaacutes
keacuterdeacuteseire ha eacuteberen figyel vaacutelaszokat kaphat A vizsgaacuteloacute ezeket a vaacutelaszokat az ak-
tualitaacutesba beemeli azokat maacuter mint bdquoempirikusrdquo teacutenyt teacutenyeket kezeli eacutes ezekből
aacutelliacutetja oumlssze a sajaacutet konstrukcioacutejaacutet (Bergson 1910 1987 2012 Deleuze 2010) Azon-
ban ndash eacutes itt joumln a Bergson-i filozoacutefia paradoxona vagy ha uacutegy tetszik archimedesi
pontja ndash ezen aacutelliacutetaacutesok vagy ha uacutegy tetszik teacutenyek a pillanatnyisaacutegban leacuteteznek tehaacutet
egyszerűen nem aacutellhatjaacutek ki a tudomaacutenyossaacuteg megismeacutetelhetőseacutegi klauzulaacutejaacutet41
Mindezek nem eliminaacutelni szaacutendeacutekoznak a filozoacutefiaacuteboacutel kiaacuteradt szakdiszcipliacute-
naacutek valoacuteban bdquovilaacutegrengetőrdquo eredmeacutenyeit csupaacuten raacutevilaacutegiacutetanak az emberi keacutepesseacutegek
41 Karl Popper falszifikaacutelhatoacutesaacutegi teacutetele kiacuteseacuterletkeacutent is tekinthető ennek maacuter-maacuter dogmaacutevaacute merevedett
keacutenyszernek a feloldaacutesaacutera de csak reacuteszsikereket tudott eleacuterni mert a tudomaacutenyfilozoacutefiai mező
toumlmegvonzaacutesa ebben megakadaacutelyozta Laacutesd Popper (1997)
36
veacutegesseacutegeacutere eacutes az ebből koumlvetkező fogalomalkotaacutesi metoacutedusok uumlresseacuteg-termeacute-szeteacutere
Az uumlresseacuteg (sz suacutenjataacute) kifejezeacutes nem arra vonatkozik hogy egy adott jelenseacuteg a re-
lativitaacutesa miatt elveszteneacute az eacuterteacutekeacutet hanem eacuteppen az adott jelenseacuteg pontos helyeacuterteacute-
keacutenek a megaacutellapiacutetaacutesaacutera szolgaacutel (A matematikaacuteban a helyeacuterteacutek-fogalom a zeacuteroacute az in-
diai suacutenja szoacuteboacutel ered)42 A helyeacuterteacutek miatt soha nem lehet negligaacutelni az ottleacutevő konk-
reacutet jelenseacuteget Az uumlresseacuteg ennek az ottleacutetnek a helyeacuterteacutekeacutet adja meg ennek a relativi-
taacutesaacutet fejezi ki hogy az eacuterteacuteke oumlnmagaacuteban nulla de a viszonyiacutetaacutesi pont(ok) fuumlggveacutenyeacute-
ben sokfeacutele eacuterteacuteket felvehet43
Tehaacutet az elkoumlvetkezendő fejezetekben reacuteszletesen kifejtett uacutejszerű gondolatvi-
laacutegok eacutes a remeacutenyeink szerint ezeket tuumlkroumlző fogalmak megalkotaacutesa illetve leacutetrejoumltte
az előbbiekben vaacutezolt heterogeacuten a hataacuterokat eacutes a paradigmaacutekat oumlnmagukban keveacutesbeacute
tisztelő folyamat eredmeacutenyekeacuteppen joumlttek leacutetre Az a fajta multi- illetve esetenkeacutent
transzdiszciplinaritaacutes vagy pluralitaacutes melyet a nemreacutegiben elhunyt Steven Hawking
az emberiseacuteg eacutes vele egyuumltt a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet tuacuteleacuteleacuteseacutenek zaacutelogakeacutent nevezett
meg koumlzponti szerepet toumllt be a disszertaacutecioacute gondolatvilaacutegaacutenak alakulaacutesaacuteban (Haw-
king 2018)
Az eacutertekezeacutes a filozoacutefiai antropoloacutegia egyes megaacutellapiacutetaacutesait is segiacutetseacuteguumll hiacutevja
azzal a megkoumlteacutessel hogy az emberre vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait nem kizaacuteroacutelagosan
ennek a boumllcseleti aacutegnak a vektorai menteacuten helyezi el
Keacutet kulcsfontossaacuteguacute szerző munkaacutessaacutegaacutera kiacutevaacutenjuk felhiacutevni a figyelmet akik
e taacutergykoumlrben maacuteig inspiraacuteljaacutek a gondolkodaacutesunkat ők Polaacutenyi Kaacuteroly eacutes Peter Kro-
potkin Az aacuteltaluk bevezetett reciprocitaacutes eacutes a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg elve a keacutesőbb kifej-
teacutesre keruumllő szimbiotikus-alkalmazkodoacute ember-fogalom bdquomanifesztaacutecioacutejaacutehozrdquo segiacutető
alapveteacutesek
Az ember helye eacutes szerepe a vilaacutegban rendkiacutevuumll fontos kiindulaacutesi pontkeacutent sze-
repel a dolgozatban Eacuteppen ezeacutert le kell szoumlgezni hogy a homo sapiens eredeteacutere vo-
natkozoacute akaacuter vallaacutesi akaacuter tudomaacutenyos vitaacuteban nem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni
A buddhai taniacutetaacutes eacutes filozoacutefia fajsuacutelyos jelenleacutete ezt a toumlrekveacutest nem csorbiacutetja
tudvaacuten hogy a buddhizmus eacutertelmezeacuteseacuteben semmifeacutele teremtő istenseacuteg nincs A Scho-
penhauer aacuteltal megfogalmazottak ekkeacutent is eacutertelmezhetők a buddhizmus az első val-
laacutesokon tuacuteli vallaacutes (Schopenhauer 2007)
42 Laacutesd Sain Maacuterton bdquoNincs kiraacutelyi uacutetrdquo ciacutemű matematika-toumlrteacuteneteacutenek az indiai fejezeteacutet (Sain 1986
pp 351-361) 43 Laacutesd meacuteg Fenner (1990) pp 35-45 Feheacuter (1997) pp xi-xii Garfield (1995) pp 88-96
37
Az emliacutetett buddhai taniacutetaacutes eacutes a koumlzel keacutetezeroumltszaacutez eacutev alatt koumlreacute eacutepuumllt boumllcse-
leti eacutes keacutepzeacutesi rendszerek fennmaradaacutesaacutenak zaacuteloga hagyomaacutenyvonalak leacutetrehozaacutesa eacutes
bdquoeacuteletben tartaacutesardquo Ennek a leacutenyege hogy a mester eacutes taniacutetvaacuteny viszony toumlbb mint oumltven
generaacutecioacuten keresztuumll hitelesen lekoumlvethető 44
A disszertaacutecioacute mind a moacutedszertanaacuteban mind az akadaacutelymentesiacutető jellegeacuteben
jelentősen eacutepiacutet nem csak a buddhista ismeretaacutetadaacutes verbalitaacutesaacutera hanem a nyugati fi-
lozoacutefia vilaacutegaacuteban maacutera talaacuten keveacutesbeacute ismert eacutes elfogadott de meacuteg mindig eacutelő szemeacute-
lyes jelenleacutetet is megkoumlvetelő szoacutebeli beszeacutelgeteacutesekre eacutes vitaacutekra 45 Ez a moacutedszer az
indiai buddhista egyetemek 46 oktataacutesi gyakorlataacuteban a mai napig koumlzponti szerepet
jaacutetszik mindemellett termeacuteszetesen az iacuteraacutesbeliseacuteg kriteacuteriumai is jelen vannak mint
ahogy maacuter az alapiacutetaacutesok idejeacuteben akaacuter ezerkilencszaacutez eacutev taacutevlataacuteban is hasonloacute volt a
keacutepzeacutes tematikaacuteja (IBD 2020)
A keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr hivatkozott XIV Dalai Laacutema (t) gese fokozattal
rendelkező filozoacutefus47 aki nyugati eacutertelemben egy PhD fokozattal rendelkező bdquokutatoacuterdquo
is (Tenzin 1999 Tenzin 2005a) Ezen fokozat megszerzeacuteseacutenek felteacutetele peacuteldaacuteul egy
hosszuacute akaacuter egeacutesz napos ndash nem oacuteraacutekban szaacutemolnak ha egyaacuteltalaacuten szaacutemoljaacutek az időt
ndash nyilvaacutenos szoacutebeli vita ahol a buddhista filozoacutefia legkivaacuteloacutebb szerzetes tudoacutesai eacutes
valamennyi eacuterdeklődő keresztkeacuterdeacuteseket tesz tehet fel a jeloumllt szaacutemaacutera Ha a vita eacutegeacuten
uacutegy iacuteteacutelik meg a bdquoprofesszorokrdquo eacutes nagymesterek hogy sikeresen megfelelt a feltett ndash
sok esetben direkt provokatiacutev keacuterdeacutesekre ndash a buddhista filozoacutefia elismert bdquokutatoacutejaacutevaacuterdquo
avatjaacutek a jeloumlltet
A fentiek nyomaacuten tovaacutebb erősoumldoumltt azon elhataacuterozaacutesunkba vetett bizalmunk
hogy a maacuter jelzett moacutedon az eacuterdeklődő olvasoacutek szaacutemaacutera eleacuterhetőveacute tegyuumlk mindazon
44 Japaacuten egyik legelterjedtebb zen buddhista hagyomaacutenyvonalaacuten a (j) szoacutetoacuteban Buddhaacutetoacutel sorra veszik
a mester eacutes taniacutetvaacuteny laacutencolat tagjait eacutes az 1280-ban meghalt Edzsoacute mesterrel (1198-1280) az 52
generaacutecioacutenaacutel tartottak (Hixon 1995 pp 249-252) 45 Az euroacutepai filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben Szoacutekrateacutesz neveacutet szoktuk leggyakrabban emliacuteteni mint aki a szoacutebeli
taniacutetaacutes megtestesiacutetője de mind a preszoacutekratikusnak nevezett korszak gondolkodoacutei mind pedig a
keacutesőbbi időszak boumllcselői koumlzoumltt toumlbben a verbaacutelis tudaacutesaacutetadaacutes eacutes -formaacutelaacutes mesterei voltak Iacutegy a
sztoikus filozoacutefust Epikteacutetoszt de a Platoacuten-taniacutetvaacuteny Arisztoteleacuteszt is emliacutethetjuumlk akinek a legtoumlbbet
ideacutezett műveacutet a Metafizikaacutet reacuteszben egykori taniacutetvaacutenyai mentetteacutek meg a feledeacutestől a goumlroumlg boumllcs
egyetemi előadaacutesainak leiratai alapjaacuten (Arisztoteleacutesz 1936 pp 7-16 Arisztoteleacutesz 1992 pp xxx-xxxi) 46 Peacuteldaacuteul a Naacutelanda-i egyetem viraacutegkoraacuteban toumlbb 10 000 hallgatoacuteja volt (Mookerji 1989 pp 557-585)
ndash az akkor ismert vilaacuteg tulajdonkeacuteppen minden taacutejaacuteroacutel eacuterkeztek a tanulni vaacutegyoacutek ndash akiket 2000 filozoacutefus
buddhista szerzetes taniacutetott Ennek a szellemi koumlzpontnak volt az apaacutetja az eacutertekezeacutesuumlnk egyik kulcs
figuraacuteja Naacutegaacuterdzsuna47 A XIV Dalai Laacutema gese fokozat megszerzeacuteseacuteről keacuteszuumllt korabeli fekete-feheacuter felveacutetel ndash az alaacutebbi
hivatkozaacutesnaacutel eleacuterhető ndash mely egy nem kevesebb mint tizenheacutet eacuteves egyetemi szinten veacutegződő keacutepzeacutes
zaacuteroacuteakkordja is volt youtube (1958)
38
hang- eacutes keacutepanyagokat melyek az elmuacutelt eacutevekben a dolgozat megalkotaacutesa soraacuten keacute-
szuumlltek Ezek reprezentaacuteljaacutek a filozoacutefiai munkaacutenk velejeacutet adoacute koumlzoumls gondolkodaacutesok
beszeacutelgeteacutesek eacutes szakmai vitaacutek megtermeacutekenyiacutető ndash eacutes nem melleacutekesen akadaacutelymen-
tesseacutegi ndash erejeacutet Eacutes a tudomaacutenyos anyagok megalkotaacutesa soraacuten maacutera talaacuten elfeledni veacutelt
de veacutelemeacutenyuumlnk szerint ennek elleneacutere megkeacuterdőjelezhetetlen szerepeacutet
A Heidegger-i filozoacutefiai program kulcsfontossaacuteguacute pontja48 a fogalmaink hasz-
naacutelata soraacuten az azokra rakoacutedott legtoumlbb esetben őket az eredeti eacutertelmuumlktől elteacuteriacutető
sztereotip reacutetegek eltaacutevoliacutetaacutesa (Feheacuter M 1995) A neacutemet gondolkodoacute alkotoacutei korsza-
kaacutenak maacutesodik feleacuteben keacuteszuumllt egy maacuteig relevaacutens eacutes viszonylagosan sokat ideacutezett mű
melynek magyar ciacuteme Uacutetban a nyelvhez49 Ez egy beszeacutelgeteacutes majdnem szoacute szerinti
leirata melyet Tezuka Tomio nevű japaacuten professzorral folytatott Heidegger eacutes mely-
nek az lett az egyik veacutegkoumlvetkezteteacutese ndash a beszeacutelgeteacutes nyelve egyeacutebkeacutent a neacutemet volt
ndash hogy egy idegen nyelv didaktikus elsajaacutetiacutetaacutesa oumlnmagaacuteban egyfajta sematikus isme-
rethalmazt eredmeacutenyez eacutelőveacute magaacutet a nyelvet a szoacutebeli diskurzusok teszik
Az iacuteraacutesbeliseacuteg eacutes a tudomaacutenyossaacuteg tulajdonkeacuteppen ekvivalens bdquoleacutetezőkrdquo a vi-
laacutegunkban Ong Ropolyi eacutes valamennyi szoacutebeliseacuteggel foglalkozoacute gondolkodoacute ezt el-
ismeri de hozzaacuteteszik hogy az iacuteraacutesba foglalt gondolatok eacutes tudomaacutenyos aacutelliacutetaacutesok
mintegy holt tudaacuteskeacutent toumlltik meg a koumlnyvtaacuterak eacutes manapsaacuteg a vilaacuteghaacuteloacute virtuaacutelis
koumlnyvespolcait50 (Ropolyi 2006) Tehaacutet ha az aacuteltalunk ismert vagy ismerni veacutelt em-
beri toumlrteacutenetiseacuteg időbeliseacutegeacutet egy egyenesen aacutebraacutezoljuk eacutes az egyenest keacutet fontos is-
meretaacutetadaacutesi reacuteszre osztjuk a szoacutebeliseacuteg ennek toumlbb mint keacutetharmadaacutet teszi ki (Ong
2010) Ez a doumlbbenetes dominancia a jelenkor elvaacuteraacutesainak eacutes gyakorlataacutenak ismeret-
eacuteben foumll sem tűnik szaacutemunkra hiszen a tudomaacutenyos művek alkotaacutesa szinte kizaacuteroacutelag
iacuteraacutesban toumlrteacutenik Pedig rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak mindazon adatroumlgziacuteteacutesi technikaacutek me-
lyek segiacutetseacutegeacutevel eleacuterhetőveacute tehetők a tudoacutesok gondolkodoacutek gyakorlati szinten toumlr-
teacutenő kommunikaacutecioacuteja Mindezek nemcsak inspiraacuteloacute hataacutesuacuteak de az eacuterdeklődő szak-
emberek reacuteszeacutere esetenkeacutent toumlbb informaacutecioacuteval szolgaacutelnak szolgaacutelhatnak mint mond-
juk egy Jaspers-koumlnyv elolvasaacutesa
48 Erről a konkreacutet fogalmakat taglaloacute fejezetben reacuteszletesebben is fogunk szoacutet ejteni 49 Az iacuteraacutest magyar nyelvre lefordiacutetoacute Tillmann Joacutezsef Attila az alaacutebbi internetes hivatkozaacuteson eleacuterhető
tanulmaacutenya segiacutetseacuteguumlnkre lehet abban hogy a Heidegger-i eacuteletműben fellelhető bdquojapaacuten eacutes buddhistardquo
hataacutest jobban megeacuterthessuumlk
httpsfiloszofiawordpresscom20170923tillmann-j-a-tul-a-technikai-tajon-heidegger-es-japan
(Megtekintve 20200303) 50 Vouml McLuhan (2001)
39
A felkeacuteszuumlleacutes soraacuten kifejezetten foacutekuszaacuteltunk peacuteldaacuteul a keacutet kiemelkedően fontos a
kutataacutesi diskurzusunkba bevont gondolkodoacute Heidegger eacutes Jaspers interneten eleacuter-
hető audiovizuaacutelisan roumlgziacutetett interjuacuteinak vagy elhangzott beszeacutedeiknek a felkutataacute-
saacutera eacutes az ezekből kinyerhető boumllcseleti tartalom integraacutelaacutesaacutera a sajaacutetos fogalomalko-
taacutesi folyamatba Felhiacutevjuk a figyelmet Vileacutem Flussernek Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az
iacuteraacutesnak ciacutemű munkaacutejaacutera aki ebben arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a reacutegi korok
nagy gondolkodoacutei uacutegy mint peacuteldaacuteul Homeacuterosz Arisztoteleacutesz Goethe talaacuten jobb neacute-
ven is vetteacutek volna ha taniacutetaacutesaikat beszeacutelgeteacuteseiket a ma ismert moacutedok valamelyikeacute-
nek segiacutetseacutegeacutevel roumlgziacutethetik (Flusser 1997)
Mi a magunk reacuteszeacuteről a tapasztalataink alapjaacuten azt tudjuk kijelenteni hogy toumlbb mint
hasznosak ezek a reacutegi felveacutetelek amelyeket moacutedunkban aacutell megneacutezni eacutes meghall-
gatni
A maacuter emliacutetett diszlexia eacutes diszgraacutefia okaacuten az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesi keacutepesseacutege
szaacutemunkra rendkiacutevuumll megterhelő szakorvosilag igazolt moacutedon maacuter-maacuter lehetetlen
ennek elleneacutere az angol nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten majdhogynem teljesen autodidakta
moacutedon kidolgozott moacutedszer sikeresseacutegeacutehez az angolul feliratozott online anyagok
nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtottak
youtube (1950) youtube (1963) youtube (1968) youtube (1969) Ezek a felveacutetelek is
helyet kaptak a teacutezisuumlnk melleacutekleteacuteben a fentebb jelzett moacutedon eacutes okokboacutel
Oumlsszefoglalva a Gadamer-i hermeneutika moacutedszertanaacutet vezeacuterfonalkeacutent hasz-
naacutelva egy olyan szoumlveg- eacutes diskurzus-eacutertelmezeacutesi moacutedszertan menteacuten haladtunk az al-
kotaacutes soraacuten mely magaacuten hordozza a tudomaacutenyossaacuteg elvaacuteraacutesainak megfelelő hazai eacutes
kuumllfoumlldi kitekinteacutest valamint a szaacutendeacutekaink szerint akadaacutelymentesiacutetőnek is szaacutent szoacute-
beliseacuteg bizonyos eacutertelemben vett rehabilitaacutecioacutejaacutenak jegyeit is
Az emliacutetett nyugati kultuacuterkoumlrben az eacuteletfilozoacutefiai bdquoelfeledeacutesrdquo egyik oka veacutelel-
mezhetően az a filozoacutefiai hasadaacutes amely nyugaton meghonosodott ismeretelmeacutelet eacutes
a Heidegger aacuteltal uacutejra bevezetett ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzoumltt huacutezoacutedik (Feheacuter
M1998)
Koraacutebban maacuter beszeacuteltuumlnk a buddhista megismereacutes gyakorlataacuteroacutel is amelyhez a nyelv-
filozoacutefiai megalapozottsaacutega miatt Heidegger koumlzelebb aacutell mint a nyugati episztemo-
loacutegusok Ez Agoacutecs Tamaacutes Buddhista ismeretelmeacutelet ciacutemű jegyzeteacutenek bevezetőjeacuteben
uacutegy jelenik meg mint az ontoloacutegia eacutes episztemoloacutegia egyseacuteges szemleacutelete a buddhiz-
musban vagyis a Buddhaacutet koumlvető gondolkodoacuteknaacutel a leacutetező (sz szat) eacutes a megisme-
rendő (sz dzsnyeacuteja) szinonimaacutek (Agoacutecs 2002 p 14 Dreyfus 1997 pp 48-51)
40
Az eacuteletfilozoacutefia bdquoelfeledeacuteseacutenekrdquo tovaacutebbi oka egy toumlbb eacutevszaacutezados vitaacuteban lel-
hető fel mely maacuteig eacutel a boumllcselettel foglalkozoacutek koumlreacuteben mely eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
hasonlatos a szubjektum eacutes objektum tovaacutebbaacute a fogyateacutekossaacuteg eacutes egeacuteszseacuteg koumlzoumltti
mesterseacuteges differenciaacuteloacutedaacuteshoz A dolgozat mondanivaloacuteja eacutertelmezhető ontoloacutegiai
centrumuacutekeacutent de megjegyzendő hogy az ismeretelmeacutelet a logika eacutes a transzcenden-
taacutelis megkoumlzeliacuteteacuteseknek a buddhista filozoacutefiaacuteban hasznaacutelatos moacutedszertanait is alkal-
mazza Fontosnak tarjuk megjegyezni hogy ezek a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedszerek
nincsenek egymaacutestoacutel eacutelesen elhataacuterolva a buddhista boumllcselet gyakorlataiban51 Meg-
laacutetaacutesunk szerint Jaspers eacutes a keacutesői Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak szintetizaacuteloacute jellege is
ebbe az iraacutenyba mozdul el
Karl Jaspers filozoacutefiai munkaacutessaacutegaacutenak kiemelkedően fontos teruumllete a transzcenden-
ciaacuteval kapcsolatban megfogalmazott eszmefuttataacutesok sorozata Ennek egyetlen ele-
meacutere koncentraacutelunk ez pedig a jelenben időzeacutes tudatossaacutega Jaspers uacutegy gondolja az
ember egzisztaacutelni azaz a leacutetezeacutes teljes spektrumaacutet eacuterzeacutekelni eacutes azzal eggyeacute vaacutelni csak
abban az esetben keacutepes ha a tudataacutet nyitva tartva az adott pillanat minden toumlrteacuteneacuteseacutet
keacutepes eacuterzeacutekszervileg eacutes tudatilag is felfogni elemezni eacutes mindezekből a koumlvetkezte-
teacutesek levonaacutesa aacuteltal egy egyseacutegaacutellapotboacutel szemleacutelni a vilaacutegot (Jaspers 2000)
Ez a gyakorlat nyitja meg az utat a transzcendencia uumlzeneteinek felfogaacutesaacutera eacutes befo-
gadaacutesaacutera ami lehetőveacute teszi az ember szaacutemaacutera a leacutetezeacutes eacutertelmeacutenek eacutes bdquolegbelsőrdquo tar-
talmainak eleacutereacuteseacutet Mindezek nagyon hasonlatosak a Buddhaacutenak a jelen eacuteber tudatos-
saacutegaacutet megtapasztaloacute aacutellapotaacutehoz (Nyanaponika 1994)
Azt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt azonban mindenfeacutelekeacuteppen meg kell emliacuteteni hogy a neacutemet
gondolkodoacute egy nem antropomorf szervező erővel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute lehetőseacutegeacutet
is belelaacutetja az egzisztaacutelaacutes aacuteltala definiaacutelt gyakorlataacuteba Miacuteg a buddhista eacuteberseacuteggya-
korlatok ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy peacuteldaacuteul a tibeti iskolaacutek eseteacuteben bizonyos szimbo-
likus istenseacutegek segiacutetseacutegeacutet elismerik a meditaacutecioacutek kuumlloumlnboumlző formaacuteiban eacutes szintjein ndash
ceacutelja eacuteppen annak eleacutereacutese hogy baacuterminemű kuumllső entitaacutes neacutelkuumll raacuteeacutebredjen az ember
oumlnmaga eacutes a vilaacuteg dolgainak uumlresseacuteg termeacuteszeteacutere
51 Ezzel kapcsolatban laacutesd Peter Fenner eacutes Georges Dreyfus műveit akik első keacutezből szaacutemolnak be az
indo-tibeti kolostoregyetemek mai gyakorlataacuteroacutel (Fenner 1990 Fenner 1995 Dreyfus 1997) szeret-
neacutenk utalni tovaacutebbaacute egy Thubten Jinpa nevű szerzetesre a buddhista-tudomaacutenyos paacuterbeszeacutedek tibeti
tolmaacutecsaacutera aki uacutegy doktoraacutelt nyugaton hogy gyakorlatilag a kolostori filozoacutefia keacutepzeacuteseacutenek anyagaacutet
dolgozta ki a nyugati koumlvetelmeacutenyeknek megfelelően (Jinpa 2006)
41
Tehaacutet a kutataacutes kezdeteacuten nyilvaacutenvaloacutenak laacutetszoacute ellenteacutet a keacutet boumllcseleti vizsgaacute-
loacutedaacutesi moacutedszer ndash az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet ndash koumlzoumltt a Bergson-i fokozatbeacuteli ndash
peacuteldaacuteul az eacuteletstruktuacuteraacutek termeacuteszeteacuteben megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutegteveacutes ndash metoacutedusaacute-
nak a jelen kontextusba beemelt tovaacutebbgondolaacutesaacuteval aacuteteacuterteacutekelődoumltt
A Bergson aacuteltal bevezetett fundamentaacutelisnak laacutetszoacute kuumlloumlnbseacutegteacutetelről van szoacute ndash mely-
ről Deleuze is toumlbb esetben uacutegy beszeacutel mint a Bergson-i filozoacutefia egyik kiemelkedő
jelentőseacutegű bdquofelfedezeacuteseacuterőlrdquo A moacutedszer leacutenyegeacutet a feloldoacutedoacute cukor peacuteldaacutejaacuten szem-
leacuteltethetjuumlk A feloldoacutedoacute cukor uacutegy tűnik magaacuteban a termeacuteszetben ndash a dolgok leacutenyegi
valoacutejaacuteban ndash veacutegbemenő vaacuteltozaacutesokra utal holott csupaacuten a fizikai teacuterben lezajloacute folya-
matok fokozatbeacuteli moacutedosulaacutesaacuteroacutel van szoacute eacutes az eacuterintett anyagok vaacuteltozaacutesaacutet pusztaacuten
kiacutevuumllről szemleacuteljuumlk
bdquoMindig a tartam a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek helye eacutes koumlzege eacutes maga sem maacutes
mint ezek oumlsszesseacutege eacutes sokasaacutega egyeduumll a tartamban talaacutelunk termeacuteszetbeli kuumlloumlnb-
seacutegeket - a teacuter pedig csupaacuten a fokozatbeli kuumlloumlnbseacutegek helye koumlzege eacutes oumlsszesseacutegerdquo
(Deleuze 2010 p 37)
Aacutellaacutespontunk szerint eacuterdemi azaz termeacuteszetbeni vaacuteltozaacutest akkor vagyunk keacutepesek eacuter-
zeacutekelni eacutes esetlegesen kivaacuteltani ha keacutepesseacute vaacutelunk arra hogy ne csak koumlrbejaacuterjuk ndash a
fenti esetben nyelvuumlnkkel eacuterzeacutekeljuumlk ndash vizsgaacutelatunk taacutergyait eacutes eacuteszrevegyuumlk vaacuteltozaacute-
saikat hanem a Bergson aacutelltat javasolt belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutet is elsajaacutetiacutetjuk
bdquoAz eacutertelem a maga alkotta tudomaacuteny reacuteveacuten egyre teljesebben szolgaacuteltatja a fizikai
műkoumldeacutesek titkait az eacuteletről nem hoz nem is akar hozni egyebet mint annak fordiacutetaacute-
saacutet a tehetetlenseacuteg nyelveacuten Koumlrbejaacuterja s kiacutevuumllről vesz roacutela lehetőleg sok foumllveacutetelt
magaacutehoz vonja ahelyett hogy belemeruumllne De az eacuteletnek belsejeacutebe vinne bennuumlnket
az intuiacutecioacute akarom mondani az eacuterdekmentesseacute vaacutelt oumlnmagaacutera eszmeacutelő oumlsztoumln mely
visszafordulhat taacutergya feleacute eacutes taacutegiacutethatja hataacutertalanulrdquo (Bergson 1987 p 163)
Ez a megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterult peacuteldaacuteul az egzisztenciaacutelis fogya-
teacutekossaacuteg-fogalmunk forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő eljutaacuteshoz Olyan boumllcseleti elemzeacutesi le-
hetőseacutegkeacutent tekintetuumlnk raacute eacutes akkeacutent is hasznaacuteljuk Deleuze moacutedszereacutet mint amely
első pillantaacutesra felerősiacuteti ugyan a megszokott dichotoacutem laacutetaacutesmoacutedot de mineacutel inkaacutebb
belemeruumlnk vizsgaacutelatunk taacutergyainak belvilaacutegaacuteba uacutejabb eacutes uacutejabb eacutertelmezeacutesi eacutes szel-
lemi lehetőseacutegek taacuterulnak fel előttuumlnk a leacutetezők egyseacutegtermeacuteszeteacutere raacutevilaacutegiacutetva mely
az aacutellandoacute vaacuteltozaacutes tengelyeacuten mozog
42
Vagyis a laacutetszoacutelag ellenteacutetes termeacuteszetű ontoloacutegia eacutes ismeretelmeacutelet egyaraacutent a leacutetezeacutes
feltaacuteraacutesaacutera iraacutenyuloacute emberi teveacutekenyseacuteg egy-egy formaacuteja melyek nem annyira kuumlloumln-
boumlznek egymaacutestoacutel mint amennyire a nyugati filozoacutefusok koumlzuumll ezt toumlbben hangsuacutelyoz-
taacutek (Pl Kant Husserl eacutes Heidegger)
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana metaforikusan a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatoacute le egy
hegycsuacutecsra toumlbbfeacutelekeacuteppen feljuthatunk az egyik oldalroacutel viszonylag koumlnnyen jaacuter-
hatoacute eacutes kieacutepiacutetett oumlsveacutenyek segiacutetenek nekuumlnk a maacutesik oldalon hoacuteviharokkal lavinaacutekkal
eacutes egyeacuteb termeacuteszet adta neheacutezseacutegekkel kell megkuumlzdenuumlnk a csuacutecs meghoacutediacutetaacutesaacuteeacutert Ez
a hasonlat Patsch Ferenc (2016) hermeneutikai munkaacutejaacuteban is megjelenik annak il-
lusztraacutelaacutesaacutera hogy egy eacutertelmezeacutessel foglalkozoacute boumllcselő szaacutemaacutera ugyanannyira fon-
tosak a reacuteszletek mint maga az egeacutesz aminek a jelenteacutesvilaacutegaacutet igyekszik felderiacuteteni
Azonban tisztaacuteban kell lennie azzal hogy az adott hegy akaacuter naproacutel napra akaacuter eacutev-
szakroacutel eacutevszakra vagy vilaacutegkorszakroacutel vilaacutegkorszakra maacutes-maacutes arcaacutet mutatja szaacutemaacutera
ez azonban nem kell hogy kedveacutet szegje hiszen mint maacuter mondtuk az eacuteletfilozofaacutelaacutes
ceacutelja sem a nagy aacuteltalaacutenos igazsaacuteg vagy igazsaacutegok kimondaacutesa vagy megtalaacutelaacutesa ha-
nem az oda vezető uacutet utak felteacuterkeacutepezeacutese Viszont egyben az egeacuteszet az utakat eacutes a
hegyet csak a csuacutecsra feleacuterve fogja laacutetni Az odavezető utak eacutes kereszteződeacutesek hely-
eacuterteacuteke csak a csuacutecs szempontjaacuteboacutel lesz megaacutellapiacutethatoacute
Mindez egyuacutettal uacutej fogalmak megalkotaacutesaacutet is eredmeacutenyezheti Amelyek egyreacuteszről a
koumlzismertnek veacutelt fogalmak eredeti jelenteacutesvilaacutegaacutenak feltaacuteraacutesi kiacuteseacuterleteacutet jelentik to-
vaacutebbaacute mindezek uacutejrakombinaacutelaacutesaacutet de termeacuteszetesen akaacuter teljesen uacutej meghataacuterozaacutesok
megfogalmazaacutesaacutehoz is elvezethetnek52
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk kutataacutesmoacutedszertanaacutet a filozoacutefiai hermeneutika nyuacutejtja to-
vaacutebbaacute annak alapvetően szoacutebeli centrumuacute jelenleacuteten alapuloacute eacuteppen ezeacutert kommuni-
kaacutecioacutes orientaacutecioacutejuacute eacutes boumllcseleti vitaacuten alapuloacute kiterjeszteacutese melyben az uumlresseacuteg filo-
zoacutefiaacuteja eacutes az egzisztenciaacutelis filozoacutefia szemleacuteletmoacutedja egyaraacutent kulcsszerepet toumllt be
A jelzett vizsgaacuteloacutedaacutesi megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaink nyitottsaacutegaacutet hitelesiacutető eacutes a kizaacuteroacutelagos
megaacutellapiacutetaacutesok leacutetjogosultsaacutegaacutet ndash hozzaacutenk hasonloacutean elutasiacutetoacute ndash attitűdoumlkkel talaacutelko-
zunk az alaacutebbi keacutet meghataacuterozoacute gondolkodoacutetoacutel Maurice Merleau-Pontytoacutel eacutes Werner
Heisenbergtől szaacutermazoacute summaacutezatokban
52 Ropolyi (2016) Technotudmaacuteny eacutes filotudomaacuteny ciacutemű tanulmaacutenya reacuteszletesen elemzi az ilyen tiacutepusuacute
uacutej fogalommegkoumlzeliacuteteacutes eacutes -alkotaacutes boumllcseleti dimenzioacuteit Peacuteldakeacutent emliacutetve Bruno Latour a francia
szaacutermazaacutesuacute tudomaacutenyfilozoacutefus munkaacutessaacutegaacutet
43
Valoacutejaacuteban tehaacutet nem lehet szoacute arroacutel hogy megoldjuk az ember probleacutemaacutejaacutet csak
arroacutel hogy az embert mint probleacutemaacutet iacuterjuk le Innen a felfedezeacutes neacutelkuumlli kutataacutes a
zsaacutekmaacuteny neacutelkuumlli vadaacuteszat gondolata ami nem egy dilettaacutens fogyateacutekossaacutega
hanem az ember leiacuteraacutesaacutenak egyetlen helyes moacutedszere A vilaacuteg nem maacutes mint a
kutataacutes iskolaacuteja (Merleau-Ponty 2003 p159)
bdquoValoacutesziacutenűleg aacuteltalaacutenos igazsaacuteg hogy az emberi gondolkodaacutes ott fejlődik a
leglaacutetvaacute-nyosabban ahol keacutet elteacuterő gondolkodaacutesmoacuted keruumll egymaacutessal kapcsolatba
amelyek-nek gyoumlkerei talaacuten egeacuteszen kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekboacutel erednek eacutes amelyek
kuumlloumlnboumlző időben vagy kuumlloumlnboumlző kulturaacutelis koumlzegben esetleg teljesen elteacuterő
vallaacutesi hagyomaacutenyok koumlzoumltt keletkeztek Enneacutelfogva ha e gondolkodaacutesmoacutedok
talaacutelkoznak azaz ha legalaacutebb annyi koumlzuumlk van egymaacuteshoz hogy egy igazi
koumllcsoumlnhataacutes joumlhet leacutetre koumlzoumlttuumlk akkor remeacutenykedhetuumlnk hogy annak uacutej eacutes
eacuterdeklődeacutesre szaacutemot tartoacute fejlődeacutes lesz az eredmeacutenyerdquo Werner Heisenberg (Cappra
2000 p9)
A Heisenbergtől szaacutermazoacute ideacutezet Fritjof Capra A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a
keleti miszticizmus koumlzoumltti paacuterhuzam feltaacuteraacutesa ciacutemű koumlnyveacutenek mottoacutejakeacutent is szol-
gaacutel Ez mű ndash nem marginaacutelis megjegyzeacutes ndash az egyik forraacutesa lehet az un keleti eacutes
nyugati boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos vilaacuteg paacuterhuzamaiba is belegondoloacutek szaacutemaacutera
Ezen megaacutellapiacutetaacutesok eacutes gyakorlati szempontok alapjaacuten alkottuk meg az egzisztenciaacute-
lis-praxiskommunikaacutecioacute fogalmaacutet mint a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesunk egyik lehetseacuteges
ndash a kommunikaacutecioacutetudomaacutenyaacuteban is ndash hasznosiacutethatoacute eredmeacutenyeacutet
Mint a bevezeteacutes elejeacuten jeleztuumlk a Jaspers-i bdquofilozoacutefia mint a kommunikaacutecioacute egyik
formaacuteljardquo-definiacutecioacute eacutes bdquoprogram-meghataacuterozaacutesrdquo menteacuten laacutetjuk egyfelől integraacutelhatoacute-
nak eacutertekezeacutesuumlnket mondanivaloacutejaacutet a doktori iskolaacutenk egyik meghataacuterozoacute tudomaacute-
nyos paradigmaacutejaacuteba Azonban a fenti boumllcseleti diskurzusmoacuted definiacutecioacutenk egyik for-
raacutesa Communication as Perspectives on Theory tanulmaacutenykoumltetben megjelent
Communication as relationality ciacutemű tanulmaacutenya A szerző Celeste M Condit a
nyugati filozoacutefia kommunikaacutecioacute felfogaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik iga-
zolni azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a kommunikaacutecioacute egyreacuteszről kapcsolatok heterogeacuten haacute-
loacutezatakeacutent is felfoghatoacute maacutesreacuteszről pedig folyamatkeacutent is eacutertelmezhető
Mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted szaacutemunkra toumlbb mint elfogadhatoacute mert a fogyateacutekossaacuteg-
gal eacutes akadaacutelymentesseacuteggel kapcsolatos boumllcseleti fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatunk
oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute mind a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni kapcsolatok alakulaacutesaacuteval mind
44
pedig a leacutet a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet aacuteltalunk vallott folyamat-szemleacuteleteacutevel Aczeacutel Petra
hiacutevta fel a figyelmet erre a lehetseacuteges oumlsszefuumlggeacutesre az aacuteltala tartott kommunikaacutecioacute-
elmeacuteleti kurzus kereteacuteben iacutegy meacutelyiacuteteni tudtuk ezzel a tudaacutestaacuterunkat eacutes a vizsgaacuteloacutedaacute-
sunk interdiszciplinaacuteris beaacutegyazottsaacutegaacutet
Ezen kurzus eredmeacutenye tovaacutebbaacute az alaacutebbi ontoloacutegiai talapzatuacute kommunikaacutecioacute-meg-
hataacuterozaacutesunk is mely arra vonatkozik amit szaacutemunkra jelent ez a bdquoleacutetezeacutesi moacutedrdquo A
leacutetezeacutesben ndash eacuteletben ndash rejlő pontencialitaacutesokat a kommunikaacutecioacute aacuteltal keacutepes megta-
pasztalni az ember Iacutegy keacutepes azokat eacutertelmezni eacutes esetenkeacutent az aktualitaacutesba is be-
emelni
Ezt az első raacuteneacutezeacutesre eklektikusnak tűnő boumllcseleti uacutet- eacutes fogalomkereseacutesi va-
lamint jelenteacutes-bdquotisztiacutetaacutesirdquo ndash eacutes ahol lehetseacuteges kiterjeszteacutesi ndash moacutedszert a tovaacutebbiak-
ban uacutegy is definiaacuteljuk majd mint a kifejteacutes filozoacutefiaacuteja
45
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről
Uacutegy a tudomaacutenyok teruumlleteacuten mint a heacutetkoumlznapokban az ember gondolkodoacute
mivoltaacutet szoktuk leginkaacutebb emlegetni mint olyan sajaacutetos tulajdonsaacutegot mely a boly-
goacutenkon eacutelő valamennyi leacutetformaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlzteti A homo sapiens sapiens azon-
ban nem kizaacuteroacutelag gondolkodoacute leacutenyt jelent mivel ez a koumlzismert latin elnevezeacutes az
embert a termeacuteszetbe mintegy belekoacutestoloacute leacutetezőkeacutent is definiaacutelja
Erről bővebben taacutejeacutekozoacutedhat az olvasoacute az Antropoloacutegia az ember halaacutela utaacuten ciacutemű
koumlnyvben ahol elsősorban implicit moacutedon jelenik meg az ember eacutes a termeacuteszet kouml-
zoumltti viszony azon olvasata miszerint a homo sapiens nem csak gondolkodik a koumlr-
nyezeteacuteről hanem abba mintegy bdquobele is koacutestolrdquo (Kamper Wulf 1998)
A sajaacutet magunk alkotta ndash fentebb maacuter emliacutetett ndash fogalmakat taglaloacute keacutesőbbi fejezet
egyik eleme lesz az uacutegy nevezett szimbiotikus emberkeacutep felvaacutezolaacutesa mely szorosan
oumlsszefuumlgg a gondolkodoacute embernek az imeacutent roumlviden jellemzett toumlbbeacutertelmű jelenteacutes-
vilaacutegaacuteval
Mi ez utoacutebbi uacuteton koumlzeliacutetjuumlk meg az ember fogalmaacutet vagyis egy olyan entitaacutes
eredeteacutet kutatjuk aki amellett hogy keacutepes gondolkodni a gondolkodaacutes aacuteltal keacutepes
peacuteldaacuteul eszkoumlzoumlket is leacutetrehozni koumlrnyezeteacutenek segiacutetseacutegeacutevel illetve annak jelentős aacutet-
alakiacutetaacutesaacuteval sőt az utoacutebbi eacutevtizedekben annak egyenesen annak kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacute-
val53
Az uacutegynevezett bdquobelekoacutestolaacutesrdquo szinte szoacute szerint eacutertendő ebben az esetben ez-
zel kiacutevaacutenjuk jelezni hogy az ember nem a termeacuteszet felett aacutelloacute fuumlggetlen leacutetező nem
kifosztja azt hanem keacuter eacutes kap is bdquomintaacutekatrdquo abboacutel a vilaacutegboacutel melynek ő maga is el-
vaacutelaszthatatlan reacutesze Veacutelemeacutenyuumlk ez a terminus remekuumll koumlrbe iacuterja a Heidegger eacutes a
Jaspers aacuteltal egyaraacutent megfogalmazott sajaacutetos raacutenk jellemző teveacutekenyseacuteget vagyis
azt ahogyan a leacutetezeacuteshez viszonyul vagy viszonyulhat a homo sapiens
53 Petykoacute Csillaacuteval koumlzoumlsen iacutert tanulmaacutenyunk ndash Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba (Farkas Petykoacute 2019) ndash egyik koumlzponti mondanivaloacuteja
az utazaacutestudomaacuteny fenntarthatoacutesaacutegi dimenzioacutejaacutenak eacuteletfilozoacutefiai kontextusba helyezeacutese Itt
megfogalmaztuk hogy a zabolaacutetlan nem tudatos fejleszteacutesi strateacutegiaacutek eacutes azok megvaloacutesulaacutesa sok
esetben kizsaacutekmaacutenyolja nem csak otthonul szolgaacuteloacute bolygoacutenkat hanem bennuumlnket embereket is Ennek
a folyamatnak a veszeacutelyeit csak most kezdjuumlk csak eacuterzeacutekelni
46
Nyiacuteri Tamaacutes ezt ekkeacuteppen fogalmazza meg
bdquoA filozoacutefiai antropoloacutegia alapvető belaacutetaacutesa eacutes szempontja hogy nem adhatoacute soha
veacutegleges vaacutelasz az ember keacuterdeacuteseacutere hellip A termeacuteszet feacutelkeacutesz aacutellapotban bocsaacutetotta
uacutetjaacutera az embert s neki kell befejeznie oumlnmagaacutet
hellip Az ember oumlnmagaacutet teremti (creacuteation de soi par soi) mondja Bergson
(Nyiacuteri 2015 p 9 12)
Akaacuter sodroacutedik akaacuter a jelen pillanatban toumlkeacuteletesen stabil tudattal szemleacutelődik egy
olyan viszonyban bdquoaacutellrdquo a leacutettel hogy oacutehatatlanul reacuteszese is annak vagyis bdquoa mintaveacute-
telrdquo folyamatosan megvaloacutesul
Mindezeket azeacutert volt fontos a fejezet elejeacuten leszoumlgezni mert aacutellaacutespontunk sze-
rint peacuteldaacuteul az Arnold Gehlen aacuteltal megfogalmazott paradigma szerint az ember azeacutert
hozza leacutetre a kultuacuteraacutet eacutes a taacutersadalmat mert mintegy az eacutelővilaacuteg toumlbbi szereplőjeacutehez
keacutepest haacutetraacutenyokkal kuumlzd s ezen haacutetraacutenyok leginkaacutebb a fizikumaacutenak sajaacutetossaacutegaiboacutel
ndash gyengeseacutegeiből ndash adoacutednak (Gehlen 1976) Ehhez kapcsoloacutedoacutean Polaacutenyi Kaacuteroly re-
ciprocitaacutes-elmeacutelete joacutel illeszthető amennyiben az egymaacutesnak toumlrteacutenő segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes
mint sajaacutetosan emberi teveacutekenyseacuteg szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel (Polaacutenyi 2004) Mint ahogy
Kropotkin54 szerint a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg oumlsszeilleszkedik a taacutersadalmisaacuteg mint evoluacute-
cioacutes mozgatoacuterugoacute a sajaacutet nemuumlnkre is jellemző tulajdonsaacuteg (Kropotkin 1908)
Mindezekből koumlvetkezően a leacutet elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepező ember szemleacuteli ala-
kiacutetja napjainkra pedig radikaacutelisan aacutetrendezni veacuteli a szinteacuten maacutera tőle fuumlggetlennek
definiaacutelt leacutetkoumlrnyezetet55
Ez a fejezet reacuteszleteiben nem fogja taacutergyalni a koumlvetkező aacuteltalunk emberi alap-
tulajdonsaacutegkeacutent meghataacuterozott akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget de az elkoumlvetkezendő
bekezdeacutes meacutegis oacutehatatlanul bepillantaacutest enged az akadaacutelymentesiacutető ember egziszten-
ciaacutelis fogalomhalmazaacuteba annak eacuterdekeacuteben hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az akadaacutely-
mentesseacuteg-alkalmazkodaacutes koumlzoumltti boumllcseleti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeltetni tud-
juk
54 Csaacutenyi Vilmos az evoluacutecioacutes rendszerekről szoacuteloacute koumlnyveacuteben mint tudomaacutenyosan alaacutetaacutemasztott
alternatiacutevaacutet emliacuteti az orosz termeacuteszettudoacutes eacutes filozoacutefus fent ideacutezett evoluacutecioacutes gondolatmeneteacutet (Csaacutenyi
1988) 55 A leacutetkoumlrnyezet eacutes a leacutet az eacutertelmezeacutesuumlnk eacutes szoacutehasznaacutelatunk szerint ekvivalens fogalmak csupaacuten az
akadaacutelymentesseacuteg eacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes plasztikusabb eacutes talaacuten eacuterthetőbb szoumlvegkoumlrnyezeteacutenek ceacuteljait
szolgaacutelja
47
A leacutetkoumlrnyezet alakiacutetaacutesa az emberi leacutenyek megkeruumllhetetlen keacutepesseacutege eacutes egy-
ben tuacuteleacuteleacutesi zaacuteloga is (Horvaacuteth 2019) Hogy ez a teveacutekenyseacuteg mikeacutent vaacutelik a keacutesőbbi-
ekben az alkalmazkodaacutesboacutel bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesseacuterdquo ahhoz fel kell vaacutezolnunk egy
olyan emberkeacutepet amely a fent maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbeli integritaacutesaacuten tuacutel rendelke-
zik egy megismereacutesi keacutepesseacutegeacuteből adoacutedoacute oumlnreflexiacutev keacuteppel mely nem maacutes mint a
sajaacutet halandoacutesaacutegaacutenak bdquoidőbe vetettseacutegeacutenekrdquo felismereacutese
Vagy eacuteppen ennek a sajaacutetos leacutetezeacutesbeli aacutellapotnak az elfedeacuteseacutere elfeledeacutesre tett tuda-
tos eacutes tudattalan cselekveacutes mintaacutezatokkal bdquokompenzaacuteljardquo a veacutegesseacuteg eacutes az egymaacutesra-
utaltsaacuteg első pillantaacutesra talaacuten keacutetseacutegbeejtő mivoltaacutet
Heidegger ezt a sajaacutetos emberi reakcioacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint akadaacutelymentes-
siacuteteacutesi keacutenyszert ndash a tehermentesiacuteteacutes fogalmaacuteval jellemzi Az aacuteltala akaacuterkinek (das Man)
nevezett ember pontosan azeacutert vaacutelik jellegtelenneacute mert a jelenvaloacuteleacutetet mintegy kime-
reviacutetve uacutegy alakiacutetja aacutet a koumlrnyezeteacutet a sajaacutet bdquobiztonsaacutegardquo eacuterdekeacuteben hogy baacutermi eacutes
baacuterki eacuteppen ezeacutert oumlnmaga is helyettesiacutethetőveacute vaacutelik Illetőleg a jelenvaloacuteleacutetet a leacutettel
ezaacuteltal teacutevesen azonosiacutetja (Heidegger 2019 Marosaacuten 2004)
Ezekből kiindulva talaacuten nem felelőtlenseacuteg kijelenteni hogy az akadaacutelymente-
siacuteteacutes valoacuteban minőseacutegileg maacutes kategoacuteriaacutet keacutepez az ember a jelevaloacute leacutete eacutes a leacutet viszo-
nyaacuteban mint az alkalmazkodaacutessal szinonim majdan bemutataacutesra keruumllő egzisztenciaacute-
lis akadaacutelymentesseacutegi eszme
Karl Jaspers szinteacuten behatoacuten foglalkozik az ember eacutes a leacutetkoumlrnyezete viszonyai-
val melyek oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a fenti Heidegger-i eacutes Marosaacuten-i megaacutellapiacutetaacutesok-
kal is Jaspers uacutegy fogalmaz az ember vilaacutegban betoumlltoumltt helyeacutevel kapcsolatosan hogy
baacuter gondolkodoacute eacutes reacuteszben előrelaacutetoacute a heacutetkoumlznapokban ezek a keacutepesseacutegek csak reacutesz-
ben domborodnak ki Uacutegyis fogalmazhatunk a mindennapi eacutelet sodraacutesa feladatai stb
koumlvetkezteacuteben mintegy bdquoautomata uumlzemmoacutedbanrdquo eacuteluumlnk csak az aacuteltala hataacuterhelyzetnek
nevezett szituaacutecioacutekban vaacutelik vilaacutegossaacute mindannyiunk szaacutemaacutera az emberi eacutelet koumlrnye-
zetnek valoacute kitettseacutege a muacutelandoacutesaacutega eacutes keacutetseacutegbeesettseacutege
bdquoBizonyosodjunk meg emberi helyzetuumlnkről Mindig szituaacutecioacutekban vagyunk A szitu-
aacutecioacutek vaacuteltoznak alkalmak kiacutenaacutelkoznak Ha elmulasztjuk őket nem teacuternek vissza Ma-
gam is dolgozhatom a szituaacutecioacutek megvaacuteltoztataacutesaacuten De vannak olyan szituaacutecioacutek me-
lyek leacutenyeguumlkben megmaradnak meacuteg akkor is ha pillanatnyi megjeleneacutesuumlk maacutessaacute
lesz eacutes mindent legyőző hatalmuk faacutetylakba burkoloacutezik meg kell halnom szenvednem
48
kell harcolnom kell a veacuteletlennek alaacutevetettje vagyok elkeruumllhetetlenuumll veacutetkezem
Megleacutetuumlnk ezen alapszituaacutecioacuteit nevezzuumlk hataacuterszituaacutecioacutenak A csodaacutelkozaacutes eacutes a keacutetel-
kedeacutes ezeknek a hataacuterhelyzeteknek a felismereacutese (Jaspers 1996 p 20)
A leacutet egyik bdquooumlsszetevőjerdquo tehaacutet az ember aki egy rendkiacutevuumll komplex leacuteny
rendkiacutevuumlli lehetőseacutegekkel de legalaacutebb ennyi fogyateacutekossaacuteggal is biacuter Nietzsche ember
ideaacutelja az emberfeletti ember eacuteppen arra valoacute reflektaacutecioacutekeacutent is eacutertelmezhető hogy ez
a rendkiacutevuumlli oumlsszetettseacuteg eacutes egymaacutesnak laacutetszoacutelag szembe feszuumllő potencialitaacutes-aktua-
litaacutes feszuumlltseacuteg hogyan oldhatoacute fel szaacutemunkra (Nietzsche 2000)
Az Uumlbermensch az euroacutepai filozoacutefiatoumlrteacuteneteacutenek egyik legvitatottabb eacutes ezaacuteltal leg-
toumlbbet elemzett fogalma A magunk reacuteszeacuteről ehhez annyit tenneacutenk hozzaacute hogy eacutertel-
mezhető az oumlnmaga egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval tisztaacuteba keruumllt leacutenykeacutent aki
ezen hiaacutetusai felett uacutegy arat győzelmet hogy a sajaacutet kiteljesedeacuteseacutere fordiacutetja azokat
Tehaacutet a nietzschei bdquonemesrdquo kuumlzdelem azt jelkeacutepezi hogy ez a fogyateacutekossaacuteg aacutellandoacute
kontrollt kiacutevaacuten maacuter csak a megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben is Ez oumlsszeegyeztethető lehet Eck-
hart Mester magyaraacutezataival A bdquoleacutelekben szegeacutenyekrdquo kifejezeacutest a belső leacutelekben sze-
geacutenyseacuteggel a buddhista ragaszkodaacutesmentesseacutegnek megfelelő fogalommal magya-
raacutezza (Beszeacutedek 1988 pp 53-57) eacutes a neacutemet nyelvű beszeacutedeacuteiben kuumlloumln kiteacuter a nemes
emberre (edeln Menschen) aki maacuter a foumlldoumln meacuteltoacute Isten Orszaacutegaacutera (Ekhart 1993 pp
113-123) Tehaacutet Eckhart Jeacutezus-i gondolatkeacutent fogalmazza meg hogyan lesz a foumlldi
vilaacuteg toumlkeacuteletlen lakoacutejaacuteboacutel fogyateacutekossaacutegait lekuumlzdve Isten Orszaacutegaacutenak lakoacuteja
Itt keacutenyszerűen eleacuterkezuumlnk az ember eacuterteacutekeleacuteseacutehez mely rendkiacutevuumlli oacutevatossaacute-
got koumlvetel meg reacuteszuumlnkről A koumlruumlltekinteacutes legfőbb oka nem esősorban valamifeacutele
feacutelelem a lehetseacuteges feacutelreeacuterteacutesekről mint inkaacutebb annak a szaacutendeacuteka hogy minden ol-
vasoacute eacutes eacuterdeklődő szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacuteljon sem negatiacutev sem pozitiacutev eacutertelemben nem
kiacutevaacutenjuk megvaacuteltoztatni a kialakult emberkeacutepeket A maacuter szinteacuten emliacutetett kaleido-
szkoacutep hasonlatot segiacutetseacuteguumll hiacutevva egy olyan uacutejonnan oumlsszeaacutelloacute sziacutenskaacutelaacuteval igyek-
szuumlnk gazdagiacutetani az emberi nemről ez idaacuteig kialakiacutetott jelenteacutesvilaacutegokat biacutezunk
benne hogy ezaacuteltal uacutej lehetőseacutegek nyiacutelhatnak meg akaacuter a tudomaacutenyos akaacuter a heacutetkoumlz-
napi diskurzusokban
A Heidegger-i leacutetfelejteacutes eacutes az annak elfelejteacuteseacuteről iacutert gondolatok eacutes a maacuter em-
liacuteteacutesre keruumllt bdquoLeveacutel a humanizmusroacutelrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban megfogalmazottak elemzeacutese
49
nyomaacuten jutottunk el arra a megaacutellapiacutetaacutesra hogy jelen korunkban kialakult az uacutegyne-
vezett emberseacutegfelejteacutes aacutellapota (Heidegger 2019 1994 p 123) Ez a mi emberkeacutepuumlnk
szempontjaacuteboacutel azt jelenti hogy megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint az embert a toumlbbi leacutetezőtől alap-
vetően megkuumlloumlnboumlztető elemző eacutes alkalmazkodoacute keacutepesseacutegei eseteacuteben jelentős deficit
alakult ki
Itt fontosnak tartjuk megjegyezni ebben a sajaacutetos uacutetelaacutegazaacutesi formaacuteban hogy a felej-
teacutest eacutes az emleacutekezeacutest keacutet nem determinaacutelt eacuteppen ezeacutert nem aacutetjaacuterhatatlan kategoacuteriaacutera
bdquoosztjukrdquo Szimbiotikus eacutes szelektiacutev emleacutekezeacutesre ill egocentraacutelis eacutes termeacuteszetes felej-
teacutesre
Ezek leacutenyege hogy a keacutet-keacutet kategoacuteria koumlzuumll a tiacutepusok maacutesodik tagjai bdquooumlnműkoumldőekrdquo
az elsők viszont megismereacutest eacutes erőfesziacuteteacutest igeacutenyelnek Vagy a megszuumlnteteacutesuumlk
vagy az elsajaacutetiacutetaacutesuk okaacuten Raacuteadaacutesul a felejteacutes eacutes az emleacutekezeacutes ezek aacuteltal semlegesiacutet-
heti vagy felerősiacutetheti egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg vonaacutesait
Mint maacuter utaltunk raacute Bergson az emleacutekezeacutes keacutepesseacutegeacutenek kiteljesedeacuteseacuteben laacutetja az
intuitiacutev gondolkodaacutes elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet Ezt erősiacuteti meg Czeacutetaacuteny (2019) A
transzcendentaacutelis probleacutema - Haacuterom szinteacutezis harca egy konzisztens valoacutesaacutegeacutert ciacutemű
koumlnyveacutenek Bergsonroacutel eacutes Deluzeroacutel iacutert fejezeteiben
Ennek nyomaacuten uacutegy laacutetjuk hogy valamennyi szimbiotikus ndash a kapcsoloacutedaacutesi pontok
teljes haacuteloacutejaacutera valoacute visszaemleacutekezeacutest eacutertjuumlk ezalatt ami minden emberrel eacutes leacutennyel
oumlsszekoumlt bennuumlnket ndash emleacutekuumlnk eleacuterhető csak eacuteppen a felejteacutes pozitiacutev eacutertelemben vett
tehermentesiacutető azaz termeacuteszetes műkoumldeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben nem roppan oumlssze
alatta a tudatunk Ha azonban a maacuter a fentebb emliacuteteacutesre keruumllt Jaspers-i automata
uumlzemmoacutedban műkoumldik az ember vagyis az emleacutekezeacutese (szelektiacuteven) eacutes a felejteacutese
(egocentraacutelisan) egyre taacutevolabb keruumlluumlnk az alkalmazkodoacute embervoltunktoacutel eacutes szim-
biotikus mivoltunk jelenben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutetoacutel Ez a helyzet mivel az
emberseacutegfelejteacutes egyfajta ontoloacutegiai eacutes episztemoloacutegiai amneacuteziakeacutent eacutes vakfoltkeacutent is
eacutertelmezhető a szelektiacutev emleacutekezeacutes eacutes az egocentraacutelis felejteacutes tengelyei menteacuten Nem
aacutell moacutedunkban tovaacutebbmeacutelyiacuteteni az emleacutekezeacutes-felejteacutes struktuacuteraacuteiroacutel szoacuteloacute veacutelekedeacutese-
inket mert az szeacutetfesziacuteteneacute a disszertaacutecioacute kereteit Azonban biacutezunk benne ez a roumlvid
bdquoiacutezeliacutetőrdquo hozzaacutejaacuterul az emberseacutegfelejteacutes tartalmaacutenak tisztaacutebban laacutetaacutesaacutehoz is
Elsősorban a felvilaacutegosodaacutes eacutes az ipari forradalom hataacutesaira kialakult individu-
aacutelis szemleacutelet volt az amely mintegy szeacutetfesziacutetette napjainkra pedig szemmel laacutetha-
50
toacutean atomizaacutelta az emberi leacutetezeacutest meghataacuterozoacute eacutes veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaacuteltalaacuten
lehetőveacute tevő fundamentumokat melyek koumltő anyaga az emberek koumlzoumltti oumlsszetartaacutes
magaacutetoacutel eacutertetődő mivoltaacuteban keresendő (Byung-Chul 2019)
Az ember eacutelettani eacutertelemben nem tud nem ember lenni de meglaacutetaacutesunk
szerint a leacutetezeacutese keacutepes olyan meacuterteacutekben bdquoleegyszerűsoumldnirdquo ami a fent emliacutetett
leacutetfelejteacutesnek egy olyan dimenzioacuteja amiben az ember maacuter elfelejti a Kierkegaard-i
(1986) keacutetseacutegbe-eseacutest is vagy a Jaspers-i hataacuterhelyzet-felismerő keacutepesseacutegeacutet is
(Jaspers 2008) Buddhista terminoloacutegiaacuteval eacutelve pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
(p dukkha) meacuteg nagyvonalakban sem keacutepes eacuterzeacutekelni az ember (Porosz 2012)
Eacuteppen ezeacutert keveacutes kiveacuteteltől eltekintve a leacutetezeacutes eacutes a koumlzte kialakult hasadaacutesra ndash ami
a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnkben Jaspers nyomaacuten hasiacutetaacutest jelent amit maga az ember hoz
leacutetre folyamatosan ndash mint termeacuteszetes aacutellapotra tekint az individuum (Raacutehula 2014
pp 143-148)
A magaacutetoacutel eacutertetődő eacutes az emberi nemre ahogy valamennyi leacutetezeacutesbeli taacutersaacutera
ndash legyenek azok akaacuter a legegyszerűbb egysejtű eacuteletformaacutek vagy akaacuter az eacutelettelen kő-
darabok eacutes homokszemek is ndash jellemző egyedi vonaacutesokra tulajdonsaacutegokra stb az
egyeacuten uacutegy tekint a fent emliacutetett mesterseacuteges elkuumlloumlnuumlleacutese koumlvetkezteacuteben mint
valamifeacutele fogyateacutekossaacutegokra Az individuum maacutera oumlnmagaacutet is feledni laacutetszik
igyekezve megfelelni a technikai civilizaacutecioacutera jellemző termeleacutesi eacutes fogyasztaacutesi
keacutenyszernek amely a kuumllvilaacuteg taacutergyainak eszkoumlzeinek eacutes nem utolsoacute sorban az
egeacuteszseacuteget bdquogaran-taacuteloacute eacutes lehetőveacute tevőrdquo szerek birtoklaacutesaacutenak soha meg nem szűnő
ingerleacuteseacutevel tartja sakkban az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute vaacutelt embert (Fromm
2012)
Uacutegy laacutetjuk tehaacutet hogy az emberi leacutenyek nagy csalaacutedja folyamatosan elfeledi
eacutes elengedi azt a lehetőseacuteget ami jelen tudaacutesunk szerint a foumlldoumln őt egyeduumllikeacutent
jellemzi vagyis a maacutessaacuteg felismereacuteseacuteben eacutes kiaknaacutezaacutesaacuteban rejlő lehetőseacutegeket Abba
a hitbe ringatja magaacutet hogy a termeacuteszet eacutes iacutegy a leacutetezeacutes uraacutevaacute is vaacutelt az elmuacutelt szűk
kettő eacutevszaacutezad soraacuten A Nietzsche aacuteltal megaacutellapiacutetott a sajaacutet maga aacuteltal elkoumlvetett
istengyil-kossaacuteg aacuteldozataacutevaacute vaacutelik (Nietzsche 2003) Ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy
elvesziacuteti a sajaacutet magaacuteban rejlő szellemi keacutepesseacutegek felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegeacutet vagyis
azt hogy a leacutetezeacutes reacuteszesekeacutent oumlnmagaacutet eacutes ezzel a sajaacutet maga aacuteltal alkotott
koumlzoumlsseacutegeket is jobbaacute tegye Iacutegy az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutetől folyamatosan
eltaacutevolodik holott az nem a taacutevoli muacuteltban vagy a meacuteg be sem koumlvetkezett joumlvőben
talaacutelhatoacute hanem eacuteppen a jelen pillanatokban
51
Uacutegy laacutetjuk hogy az a buddhista meditaacutecioacute amellyel Saacutekjamuni Buddha eleacuterte
a megvilaacutegosodaacutest a szatipatthaacutena eacuteppen ennek a tudatos jelenleacutetnek a gyakorlata
Vagyis Buddha azzal eacuterte el a megszabadulaacutest hogy meg tudott maradni az itt eacutes
mostban eacutes nem szűkiacutetette be a tudataacutet nem akadaacutelyozta a tudataacutet az eleacutegedetlenseacuteg
iacutegy akadaacutelytalanul laacutethatta a jelenseacutegek koumlzoumltti okok eacutes felteacutetelek rendszereacutet amelyet
a koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben valoacute keletkezeacuteskeacutent (sz pratiacutetja szamutpaacuteda) iacutert le amit Naacutegaacuter-
dzsuna az uumlresseacuteggel azonosiacutet56 (Garfield 1994)
56 Jaspers egzisztaacuteloacute embere is hasonloacute ahogy mi nevezzuumlk eacuteber tudataacutellapotban eacutes a jelen pillanataacuteban
időzik Ennek a fenntartaacutesaacutehoz aacutellandoacute koncentraacutecioacutera van szuumlkseacuteg a neacutemet boumllcselő szerint (Jaspers
2005)
52
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig
A dolgozat eddigi fejezetei igyekeztek feltaacuterni a bevezeteacutesben felsorolt aacuteltalunk bőviacute-
tett eacutes esetenkeacutent uacutejonnan alkotott fogalmakhoz vezető boumllcseleti utakat tovaacutebbaacute an-
nak sajaacutetos moacutedszertanaacutet ndash a hierarchikus seacutemaacutekat keruumllő ndash jellegeacutet
Ebben a fejezetben a jelzett fogalmak konkreacutetabb kifejteacuteseacutet taacuterjuk az olvasoacute eleacute azzal
a megjegyzeacutessel hogy semmikeacuteppen sem akarjuk a lentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes megkoumlzeliacuteteacuteseket veacuteglegeskeacutent beaacutelliacutetani Csatlakozunk Jaspers bdquoprogramjaacute-
hozrdquo melynek a mondanivaloacuteja eacutes uumlzenete egyszerű a boumllcselet uacutetjaacuten jaacuteroacute ember nem
a kategorikus kijelenteacutes eacutes igazsaacuteg megfogalmazaacutesaacutera kell hogy toumlrekedjen mint in-
kaacutebb a leacutetező eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltt folyvaacutest felmeruumllő keacuterdeacuteseket kutatja ndash s benne oumln-
magaacutet is uacutejra meg uacutejra ndash megfogalmazza az emberi nyelv igencsak korlaacutetozott moacutedjaacuten
(Jaspers 2000)
Martin Heidegger munkaacutessaacutega soraacuten toumlbbszoumlr szisztematikusan megfogal-
mazza azon aacutellaacutespontjaacutet miszerint a modern ember az elmuacutelt eacutevezredek soraacuten egyre
inkaacutebb eltaacutevolodik az aacuteltala eredetinek mondott aacutellapottoacutel Ez nem egy foumlldrajzi helyet
vagy az univerzum valamelyik konkreacutet pontjaacutet jelenti hanem azt az emberi szellem
aacuteltal eleacuterhető aacutellapotot amelyből peacuteldaacuteul a preszoacutekratikus filozoacutefusok szemleacutelteacutek a
leacutetet mint leacutetezőt (Heidegger 1994 2019)
Tehaacutet ekkor meacuteg az ember uacutegy alkotta meg a koumlruumlloumltte leacutevő vilaacutegroacutel a bdquoleiacuteraacutesaacutetrdquo eacutes az
ezt megjeleniacutető magyaraacutezoacute stb fogalmait hogy a leacutetező termeacuteszeteacuteből indult ki ami-
nek oumlnmaga is reacutesze volt Jaspers Bergson Kropotkin Nietzsche eacutes Naacutegaacuterdzsuna
meglaacutetaacutesunk szerint ndash hasonloacutean az előbb emliacutetett neacutemet gondolkodoacutehoz ndash ezt a
bdquomoacutedszertrdquo alkalmazta a sajaacutet boumllcseleti fogalomrendszereacutenek megalkotaacutesa soraacuten
A kutatoacute eacutes alkotoacutemunka soraacuten megeacutertettuumlk ennek az eredet feltaacuteraacutesaacutera iraacute-
nyuloacute filozoacutefiaacutenak jelentőseacutegeacutet eacutes rendkiacutevuumlli erejeacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymen-
tesseacuteg aacutet- eacutes uacutejraeacutertelmezeacuteseacutenek viszonylataacuteban A keacutet aacuteltalaacutenossaacutegban hasznaacutelt foga-
lomra oly sok sztereotip eacutes tudomaacutenyos determinaacutecioacutes reacuteteg rakoacutedott eacutes rakoacutedik folya-
matosan amelyek az eacutertelmezeacutesi eacutes szellemi vizsgaacuteloacutedaacutest meacuteg egyeseacutevel is jelentősen
megneheziacutetik de oumlsszesseacutegeacuteben oumlsszeadoacutedva azutaacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen akadaacutelyozzaacutek
Bergson toumlbbszoumlr emliacutetett intuitiacutev filozoacutefiai moacutedszertana veacutelemeacutenyuumlnk szerint
nem csak azeacutert keveacutesbeacute hasznaacutelatos vizsgaacuteloacutedaacutesi moacuted meacuteg a szakboumllcseleti koumlroumlkben
53
is mert az intuiacutecioacutehoz legalaacutebb annyi feacutelreeacuterteacutes tapad(hat) mint a Jaspers-i transzcen-
denciaacutehoz57 vagy az aacuteltalunk vizsgaacutelt fogyateacutekossaacuteghoz Hanem azeacutert is mert az
eacuteletbe valoacute bele meruumlleacutes eacutertelmezeacutesuumlnk szerint eacuteppen a Heidegger-i eredeti aacutellapotba
toumlrteacutenő uacutejra bejutaacutest jelenti amely empirikusan de meacuteg az ismeretelmeacutelet goacutercsoumlveacute-
vel sem igazolhatoacute vizsgaacutelhatoacute Mint fentebb maacuter utaltunk raacute a buddhista megismereacutes
gyakorlata (a bdquobuddhista episztemoloacutegiardquo) viszont vissza tud vezetni az eredethez mi-
vel a leacutetezőket (sz szat) megismerhetőkkeacutent (sz dzsnyeacuteja) kezeli (Agoacutecs 2002 1-
18) de maacutes eacutertelemben mint a nyugati filozoacutefiai eacutes tudomaacutenyos tradiacutecioacute Ennek az itt
eacutes mostnak ami az eredet a kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel eacutes elgondolhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutel
veacutegig Naacutegaacuterdzsuna a Koumlzeacutepuacutet alapverseiben (Feheacuter 1997 Garfield 1995) eacutes neacutezetuumlnk
szerint erről van szoacute a buddhista pramaacutena iskola koumlzvetlen tapasztalaacutes-fogalmaacuteban is
(Agoacutecs 2002 pp 32-49)
Jaspers gondolatvilaacutegaacutet megismerve arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy az
aacuteltala hataacuterhelyzetnek nevezett szituaacutecioacutek ndash suacutelyos betegseacuteg egy hozzaacutetartozoacute halaacutela
vagy a sajaacutet halandoacutesaacutegunkboacutel fakadoacute keacutetseacutegbeeseacutes stb ndash is tekinthetők az eredettel
valoacute kapcsolatba keruumlleacutesnek illetve ami meacuteg fontosabb ezeket a szituaacutecioacutekat teacutenyle-
gesen meg is eacutelhetjuumlk uacutegy hogy bennuumlk eacutes aacuteltaluk az eredettel kapcsoloacutedunk oumlssze
ismeacutet (Jaspers 1992 1998)
A pszichiaacuteterből magaacutet filozoacutefussaacute keacutepző neacutemet gondolkodoacute maacutesik originaacutelis ndash de az
előzőekkel szorosan oumlsszefuumlggő ndash sajaacutet fogalma a tengelykor amely egy olyan toumlrteacute-
neti perioacutedust oumllel fel amikor Euroacutepaacuteban Szoacutekrateacutesz a Koumlzel-Keleten Zarathusztra a
Taacutevol-Keleten pedig a Buddha Lao-Ce Konfucius leacutepett ki az emberiseacuteg szellemi
sziacutenpadaacutera eacutes onnan adta maacuteig is eacuterveacutenyes szoacutebeli taniacutetaacutesait E korszak utolsoacute kiemel-
kedő alakjakeacutent Jaspers Jeacutezust nevezi meg (Jaspers 2008) Vele zaacuterul le az emberiseacuteg
ez idaacuteig utolsoacutenak tekintett nagy szellemi katarzisaacutenak kora
Itt hiacutevjuk fel a figyelmet Jaspers egyik angol nyelven megjelent koumlnyveacutere Anaximan-
der Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-Tzu Nagarjuna (from Great Philosophers
2) mely a tengelykor nagy gondolkodoacuteinak aacutelliacutet emleacuteket a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll
(Jaspers 1975) Ebben egy kuumlloumln fejezetet szentel az eacutertekezeacutesben kulcsszerepet jaacutetszoacute
57 Az filozoacutefiai intuiacutecioacute eacutes a Jaspers-i transzcendencia kapcsaacuten megjegyezzuumlk hogy az
irodalomjegyzeacutekben megtalaacutelhatoacute ndash egyeacutebkeacutent a dolgozatban toumlbb esetben hivatkozott ndash Deleuze aacuteltal
iacutert A bergsoni filozoacutefia eacutes a Jaspers (2005) aacuteltal jegyezett A transzcendencia rejtjelei ciacutemű munkaacutek
segiacutetseacuteget nyuacutejthatnak az olvasoacutek szaacutemaacutera e keacutet valoacuteban nehezebben megeacuterthető fogalom
jelenteacutesvilaacutegaiban valoacute eligazodaacutesban (Deleuze 2010 Jaspers 2004 2005)
54
Naacutegaacuterdzsuna szemeacutelyeacutenek A koumlnyv ezen reacuteszeacutet Szaboacute Lilla csoporttaacutersam fordiacutetotta
le szaacutemunkra Ez oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget jelentett kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert a kutataacutes ezen idő-
szakaacuteban az angol nyelv ismereteacutenek hiaacutetusai sokkal jelentősebbek voltak esetuumlnk-
ben mint mostansaacuteg Uacutegy laacutetjuk ez momentuma az elmuacutelt eacuteveknek joacutel alaacutetaacutemasztja
azon aacutelliacutetaacutesunkat hogy az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a re-
ciprocitaacutes forraacutesa taacuteplaacutelja A koumlnyvfejezet magyar nyelvű szoumlvegeacutet a fordiacutetoacute hozzaacutejaacute-
rulaacutesaacuteval vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll hozzaacutefeacuterhetőveacute tesszuumlk dolgozat melleacutekletei koumlzoumltt Alaacute-
taacutemasztani szaacutendeacutekozva ezzel is azon meggyőződeacutesuumlnket hogy az akadaacutelymentes
gondolkodaacutes eacutes cselekveacutes a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet vilaacutegainak is szimbiotikus alko-
toacutereacutesze
A tengelykorszak uumlzeneteacutere hasonloacute moacutedon tekintuumlnk mint Naacutegaacuterdzsuna filo-
zoacutefiaacutejaacutenak arra a toumlrekveacuteseacutere hogy felideacutezze eacutes uacutejra hozzaacutefeacuterhetőveacute tegye Buddha ta-
niacutetaacutesainak eredeti mondanivaloacutejaacutet Az aacuteltala alapiacutetott madhjamaka iskola uumlresseacuteg fo-
galma uacutejkeacutent tűnt fel Naacutegaacuterdzsuna koraacuteban de a mester raacutenk maradt ndash versekbe szedett
ndash taniacutetaacutesaiboacutel kideruumll hogy a fogalom jelenteacutes vilaacutegaacutenak eredete Saacutekjamuni Buddha
alaptaniacutetaacutesaiboacutel szaacutermazik58 A legelső tanbeszeacutedben (sz szuacutetra) megnevezett koumlzeacutep-
utat (p maddzshimaacute patipadaacute) fogalmazza meg uacutejra
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a fenti hermeneutikai uacuteton jutottunk el az aacuteltalunk
megalkotott forraacutesvideacutek kifejezeacutes konkretizaacutelaacutesaacuteig de itt meg kell jegyezni hogy a
folyamatban legalaacutebb olyan fontos szerepet jaacutetszott a melleacutekletben megtalaacutelhatoacute digi-
taacutelisan roumlgziacutetett beszeacutelgeteacutesek megtermeacutekenyiacutető miliője mint a forraacuteskeacutent megjeloumllt
iacuteraacutesművek mondanivaloacutejaacutenak feldolgozaacutesa
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről
Mint tudjuk a vilaacuteg lakossaacutegaacutenak koumlzel 6-a olyan maradandoacute laacutetaacutes hallaacutes mentaacutelis
autisztikus mozgaacutesszervi vagy halmozott fogyateacutekossaacutegban szenved amely megaka-
daacutelyozza őket a taacutersadalmisaacutegban valoacute aktiacutev ndash eacutes legtoumlbb esetben oumlnaacutelloacute eacuteletvitelben is
ndash kialakiacutetaacutesaacuteban59
58 Egykori főiskolai tanaacuterom a koumlzelmuacuteltban elhunyt Feheacuter Judit fordiacutetaacutesaacuteban jelent meg az alaacutebbi
koumltet Naacutegaacuterdzsuna - A mahaacutejaacutena buddhizmus mestere ciacutemmel Ez a hiaacutenypoacutetloacute mű a kutataacutes soraacuten
mintegy uacutetjelzőkeacutent szolgaacutelt szaacutemunkra (Feheacuter 1997) 59 Erről reacuteszletesebben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet vilaacutegszinten elősegiacuteteni
szaacutendeacutekozoacute ENSZ egyezmeacuteny szoumlvegeacuteből az alaacutebbi linken taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
55
Arra maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk az eddigiekben hogy az eacuteletfilozoacutefia kontextu-
saacuteban szaacutemunkra egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a fogyateacutekossaacutegnak a heacutetkoumlznapi eacutertelem-
ben hasznaacutelt moacutedjai egyszerűen nem fedik le a leacutet eacutes a leacutetezeacutes rendkiacutevuumll szeacuteles eacutes meacutely
eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait melyek az emberek szaacutemaacutera lehetőseacutegkeacutent rendelkezeacutesre aacutell-
nak A fogyateacutekossaacuteg mint oumlnaacutelloacute fogalom etimoloacutegiailag eacutes nyelveacuteszetileg egy szak-
mai bdquocsemegerdquo lehet a hozzaacuteeacutertőknek Mi a magunk reacuteszeacuteről ezen olvasatok eseteacuteben
nem rendelkezuumlnk megfelelő szakmai felkeacuteszuumlltseacuteggel Ezt azeacutert jegyeztuumlk meg mert
a soron koumlvetkező fogalombőviacuteteacutesi eacutes elmeacutelyiacuteteacutesi kiacuteseacuterlet leiacuteraacutesa nyelveacuteszeti keacuterdeacutese-
ket nem fog eacuterinteni60
Tovaacutebbaacute osztjuk Heidegger alaacutebbi a filozoacutefiaacutera vonatkozoacute bdquofeladatkijeloumllőrdquo aacutellaacutespont-
jaacutet melyben eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedot egymaacutestoacutel
bdquoEmellett a bdquoszubjektumrdquo eacutes az bdquoobjektumrdquo a metafizika teacuteves elnevezeacutesei mely a
nyugati bdquologikardquo eacutes bdquogrammatikardquo formaacutejaacuteban kezdettől fogva kisajaacutetiacutetotta magaacutenak
a nyelv interpretaacutecioacutejaacutet Hogy mi rejtezik ebben a folyamatban azt ma meacuteg csak eacutepp-
hogy sejteni kezdjuumlk A nyelvet kiszabadiacutetani a grammatikaacuteboacutel eacutes utat nyitni neki egy
eredendőbb leacutenyegszerkezet feleacute ez a gondolkodaacutesra eacutes a koumllteacutesre vaacuterrdquo (Heidegger
1994 pp 118)
Tehaacutet abboacutel a keacuterdeacutesből indultunk ki hogy a forraacutesvideacutektől eltaacutevolodott ember
mikeacutent eacutertelmezheti az eddigiekneacutel helyesebben a sajaacutet ontoloacutegiai ismeretelmeacuteleti eacutes
transzcendens dimenzioacutekat is feloumllelő leacutetmegismereacutesi lehetőseacutegeit
A filozoacutefiai diskurzusokat a fenti keacuterdeacutesek tuacutelzaacutes neacutelkuumll kijelenthető eacutevezredek oacuteta
mozgatjaacutek
A magunk reacuteszeacuteről mint maacuter utaltunk raacute egyik kategorikus megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted mellett
vagy ellen sem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni Arra toumlrekszuumlnk hogy egy olyan szinteacutezist
60 Mindezzel egyuumltt ki kell emelnuumlnk hogy Benczes Reacuteka eacutes Koumlvecses Zoltaacuten koumlzoumls koumlnyve (Kognitiacutev
nyelveacuteszet) mely toumlbbek koumlzoumltt a keretezeacutes-elmeacutelet rejtelmeibe igyekezett bevezetni az olvasoacutet rend-
kiacutevuumll nagy segiacutetseacuteguumlnkre volt a keacutepzeacutes soraacuten Kuumlloumlnoumlskeacuteppen ki kell emelnuumlnk a koumlnyv kategorizaacutecioacute-
elmeacuteletekről iacutert fejezeteacutet annak is a prototiacutepusok elmeacuteleti fejtegeteacuteseiben nyuacutejtott ndash a merev fogalmi eacutes
grammatika neacutezeteket elvető aacuteltaluk nyelveacuteszetileg keretezett ndash Wittgenstein-eacutertelmezeacutest Ezek a fej-
tegeteacutesek nagyban hozzaacutejaacuterultak kulcsfogalmaink bdquotisztaacutebbrdquo megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes biacutezunk benne
hogy ezen fogalmak tudomaacutenyos igazolhatoacutesaacutegaacutehoz is (Benczes Koumlvecses 2010) valamint vouml
(Roach Lloyd 1978)
56
vaacutezoljunk foumll ndash ha nem is teljes reacuteszletesseacuteggel ndash ami az euroacutepai eacutes eacuteszak-amerikai
boumllcseletben nem megszokott de a buddhai filozoacutefiaacuteban teljesen elfogadott61
Mindezekből koumlvetkezik hogy az abszoluacutetumok hierarchiaacutek eacutes a dualitaacutesok
menteacuten elrendezett leacutet eacutes leacutetezeacutes leiacuteraacutesok tehaacutet a megalkotott fogalmak eacutertelmezeacutesuumlnk-
ben a legtoumlbb esetben eltaacutevoliacutetanak bennuumlnket a valoacutesaacutegtoacutel Optimistaacutebban megkoumlze-
liacutetve aacutellandoacute eacutes aacutettoumlrhetetlenek tűnő falakat hoznak leacutetre az ember eacutes a valoacutesaacuteg koumlzoumltt
(Heidegger 1988) Ebből koumlvetkezőleg a fogyateacutekossaacuteg kifejezeacutes egzisztenciaacutelfilozoacute-
fiailag a Jaspers neveacutehez fűződő hasiacutetaacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent kialakuloacute aacutellapot leiacuteraacutesa-
keacutent is eacutertelmezhető
Jaspers eacutertelmezeacuteseacuteben a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges szeacutetvaacutelaacutesnak koumlvet-
kezteacuteben az ember hol az egyik hol a maacutesik perspektiacutevaacuteba igyekszik magaacutet belehe-
lyezni Eacutes ez az oumlnmagaacuten elkoumlvetett erőszak tovaacutebb hasiacutetja ezt az egyeacutebkeacutent is kritikus
koumlvetkezmeacutenyeket rejtő sajaacutetosan duaacutelis leacutetaacutellapotot62 (Jaspers 2008)
Itt kell szoacutet ejteni Jaspersnek a fenti igencsak sok kockaacutezatot rejtő leacutetszemleacuteleti aacutellapot
feloldaacutesaacutera tett javaslataacuteroacutel mely nem maacutes mint az aacutetfogoacutenak nevezett aacutellapot Eacutertel-
mezeacutesuumlnk szerint a neacutemet filozoacutefus ennek az eleacutereacutesi- eacutes fenntartaacutesi moacutedjaacutet eacutes szuumlkseacute-
gesseacutegeacutet taglalja szinte valamennyi munkaacutejaacuteban Ennek leacutenyegi elemei a koumlvetkezők
a szubjektum eacutes az objektum koumlzoumltt mintegy hidat szuumlkseacuteges eacutepiacuteteni a leacutetben valoacute el-
igazodaacutes eacutes relatiacutev stabilitaacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben Ez a hiacuted koumlti oumlssze a keacutet perspektiacutevaacutet
eacutes ez az eacutepiacutetmeacuteny a kommunikaacutecioacute elemeiből aacutell oumlssze (Nyiacuteri 2015)
Uacutegy tekintuumlnk tehaacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az egeacuteszseacutegesseacuteg egymaacutessal szembe
aacutelliacutetaacutesaacutera mikeacuteppen a sajaacutet leacutetezeacuteseacutenek aacutellandoacutean vaacuteltozoacute termeacuteszeteacutet elfogadni nem
tudoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember oumlnmeghataacuterozaacutesi keacutenyszereacutere
Előre bocsaacutejtjuk nem caacutefolni igyekszuumlnk a testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
mindezek halmazatakeacutent fennaacutelloacute fogyateacutekossaacutegok leacutetezeacuteseacutet csupaacuten mindezeket az
emberi veacutegesseacutegből szaacutermazoacute tulajdonsaacutegokkeacutent eacutertelmezzuumlk Annyiban osztjuk a fo-
gyateacutekossaacutegtudomaacuteny erre vonatkozoacute aacutellaacutespontjaacutet a taacutersadalmi akadaacutelyozottsaacuteg eseteacute-
ben hogy a felsorolt maradandoacute vagy aacutetmeneti aacutellapotok valoacuteban gaacutetolhatjaacutek az eacuterin-
tett emberek boldogulaacutesaacutet a sajaacutet koumlrnyezetuumlkben
61 A maacuter emliacutetett Thubten Jinpa is elmondja doktori eacutertekezeacuteseacutenek moacutedszertani reacuteszeacuteben hogyan
viszonyul Congkapaacutehoz rendje alapiacutetoacute mestereacutehez valamint hogy Congkapa hogyan kapcsoloacutedik az
indiai buddhista hagyomaacutenyhoz eacutes hogyan lesz iacutegy toumlretlen a laacutencolat (Jinpa 2006 pp 12-26) 62 Vouml Heidegger (2003 pp 26-28)
57
Nem tudjaacutek vagy csak igen neheziacutetett koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt tudjaacutek betoumllteni a taacutersa-
dalmi szerepeiket ezeacutert elneveztuumlk funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegnak a fogyateacutekossaacutegok
bdquoklasszikusrdquo besorolaacutesait
Ferdinaacutend Toumlnnies gondolatvilaacutega a taacutersadalmak szerveződeacuteseacuteről reacuteszben
megerősiacuteti sajaacutet aacutellaacutespontunkat igaz sem explicit sem implicit moacutedon nem emliacuteti az
ember uacutegymond fogyateacutekossaacutegait A neacutemet tudoacutes veacutelemeacutenye szerint az ember a ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor koumlzoumlsseacuteget alkotott azzal eacutes embertaacutersaival Majd fokozato-
san bdquoművilegrdquo leacutetrehozta az egyre bonyolultabbaacute vaacuteloacute mesterseacuteges taacutersadalmi beren-
dezkedeacuteseket (Toumlnnies 1983) Ebből fakadoacutean aztaacuten egyre jobban eltaacutevolodtak egy-
maacutestoacutel a koumlzoumls emberi eacuterdekek eacutes eacuterdekek Iacutegy tulajdonkeacuteppen egyfajta elidegenedeacutesi
formaacutet vaacutezol fel Toumlnnies Azonban a termeacuteszetes aacutellapotboacutel a mesterseacuteges feleacute vezető
utakat ő mint egy evoluacutecioacutes folyamatkeacutent iacuterta le de ez a megaacutellapiacutetaacutesa maacuter jelentősen
elvaacutelik az aacuteltalunk vaacutezolt gondolatvilaacutegtoacutel
Karaacutecsony Andraacutes eacutes Pokol Beacutela (2011) a Paradigmaacutek erőtereacuteben (Roumlgziacutetettseacutegszel-
lemiacutetettseacuteg ndash adaleacutekok a taacutersadalom eacutertelemteli feleacutepiacutetettseacutegeacutehez) ciacutemű koumltetuumlkben
reacuteszletesen elemzik a Toumlnnies-i koumlzoumlsseacutegi modellt eacutes az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutesponton
aacutelloacute Scheler-i mesterseacuteges taacutersadalmisaacuteg paradigmaacutet A magunk reacuteszeacuteről uacutegy gondol-
juk mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutes eredmeacutenyezheti a gyakorlatban a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutet de
az attoacutel valoacute tovaacutebbi elszigetelődeacutest is Amennyiben az ember felismeri oumlnmaga leacutet-
beacuteli fogyateacutekossaacutegaacutenak reacuteszbeni feloldaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal uacutejra jelen-
valoacutevaacute vaacutelik szaacutemaacutera szellem kiaacuteradaacutesi teruumllete Ha azonban tovaacutebbra is a sajaacutet veacuteg-
leteinek eacutes technikai oumlnisteniacuteteacuteseacutenek rabja marad marginaacutelis keacuterdeacutesseacute zsugorodik
hogy a taacutersadalom ami koumlruumll veszi eacutes aacutethatja mikeacuteppen joumltt leacutetre Mert ebben az eset-
ben egyet kell eacutertenuumlnk Nietzscheacutevel miszerint esetenkeacutent az ember van a legna-
gyobb veszeacutellyel oumlnmagaacutera (Nietzsche 2000 2018)
Gehlen eacutertelmezeacuteseacuteben mint maacuter roumlviden utaltunk raacute az ember azeacutert keacutenysze-
ruumllt a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacutera leacutetrehozaacutesaacutera mert a testi adottsaacutegai messze elmarad-
tak a koumlrnyezeteacuteben eacutelő aacutellatokeacutetoacutel illetve a testfeleacutepiacuteteacuteseacuteből adoacutedoacutean nem volt keacutepes
hosszuacutetaacutevon tuacuteleacutelni peacuteldaacuteul az időjaacuteraacutes viszont tagsaacutegaiboacutel adoacutedoacute koumlrnyezeti vaacuteltozaacute-
sokat (Gehlen 1976)
58
Adler ezt mintegy kiegeacutesziacutetve uacutegy laacutetja hogy a taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek
mellett arroacutel szoacutel hogy hogyan műkoumldtek egyuumltt az emberek hogy fogyateacutekossaacutegai-
kat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek (Adler 1998)
Amit Toumlnnies Gehlen eacutes Adler ndash a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint leacutetelmeacuteleti dimenzioacuteboacutel
szemleacutelve legalaacutebbis ndash meacuteg nem mond ki Jaspers tulajdonkeacuteppen megteszi helyettuumlk
a Mi az ember ciacutemű koumlnyveacuteben
bdquoAz ember az aacutellathoz keacutepest akaacuter fogyateacutekos is lehetrdquo (Jaspers 2008 p 163)
Alfred Adler pszicholoacutegiai aspektusboacutel koumlzeliacutetette meg a fogyateacutekossaacuteg mind-
annyiunkra vonatkoztathatoacutesaacutegaacutet Az Eacuteletismeret ciacutemű koumlnyveacuteben egy oumlnaacutelloacute fejezetet
szentel az ember keacutepesseacutegeiből adoacutedoacute korlaacutetozottsaacutegainak bemutataacutesaacutera Hasonloacutean
Gehlen aacutellaacutespontjaacutehoz a szerző uacutegy veacutelekedik hogy az emberi kreativitaacutes eredmeacutenyei
ndash ideeacutertve a nyelvek kialakulaacutesaacutet eacutes hasznaacutelataacutet63 ndash szinte egytől-egyig az emberi leacute-
nyek fogyateacutekossaacutegaiboacutel gyengeseacutegeiből koumlvetkező alkalmazkodaacutesi keacutenyszer ered-
meacutenyei Adler az emliacutetett koumlnyveacutenek ominoacutezus fejezeteacuteben iacutegy beszeacutel erről
bdquoA taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek koumlzoumltt arroacutel szoacutel hogyan műkoumldtek egyuumltt
az emberek hogy fogyateacutekossaacutegaikat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek Min-
denki tudja hogy a nyelv taacutersadalmi viacutevmaacuteny de kevesen vannak tisztaacuteban azzal
hogy az egyes ember gyengeseacutege toumlkeacuteletlenseacutege volt e viacutevmaacuteny szuumllőanyjardquo (Adler
1998 p 23)
Mindhaacuterom gondolkodoacute megerősiacutetett bennuumlnket abban hogy a funkcionaacutelis eacutes
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szuumlkseacutegszerűen szeacutetvaacutelasztandoacute emberi leacutetmoacuted A fi-
lozoacutefiai antropoloacutegia az ember eacutes aacutellatvilaacuteg koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesait ezen neacutezőponton
keresztuumll fogalmazza meg A gondolkodoacute ember a legtoumlbb esetben alul marad a ter-
meacuteszeti koumlrnyezetben megtalaacutelhatoacute leacutetbeacuteli taacutersaival szemben ha a tuacuteleacuteleacuteshez szuumlkseacute-
ges testi eacutes bioloacutegiai adottsaacutegok jelentik az oumlsszehasonliacutetaacutes alapjaacutet (Horvaacuteth 2019)
63 Erről a keacutesőbbiekben meacuteg bővebben fogunk eacutertekezni mert az akadaacutelymentesiacutető emberről alkotott
fogalmunkhoz valoacute eljutaacutes kapcsaacuten ez komoly jelentőseacuteggel biacuter
59
Olvasatunkban az ember egy olyan leacutetező aki a termeacuteszetbe szuumlletve azzal
szimbioacutezisban eacutelve kezdte meg eacutelőhelye eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutet Az eacuteletben mara-
daacutesaacutenak a felteacutetelei eleve adottak voltak a megjeleneacutese pillanataacutetoacutel Ha nem iacutegy lenne
ez a dolgozat sem iacuteroacutedott volna meg
Eacutertelmezeacutesuumlnkben a noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg tagjai ugyanuacutegy mint mi emberek is men-
tesek a toumlkeacuteletesseacuteg de a toumlkeacuteletlenseacuteg aacutellapotaacutetoacutel egyaraacutent A dolgozat keretei nem
teszik lehetőveacute annak reacuteszletes kifejteacuteseacutet hogy a Buddha taniacutetaacutesaacuteban az ember eacutes a
koumlrnyezete koumlzoumltti mesterseacuteges kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem leacutetezik Termeacuteszetesen a nyilvaacuten-
valoacute kuumlloumlnboumlzőseacutegek a taniacutetaacutesban megjelennek de ezek csak azeacutert vannak kiemelve
adott helyeken hogy raacutevilaacutegiacutetsanak az ember egyeduumllaacutelloacute lehetőseacutegeacutere amely meg-
kuumlloumlnboumlzteti őt minden bolygoacutenkon talaacutelhatoacute eacuteletformaacutetoacutel vagyis keacutepesseacute vaacutelhat a
leacutetezeacutes eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutere Ezaacuteltal pedig a szenvedeacutesek koumlrforgaacutesaacuteboacutel valoacute
megszabadulaacutesra
A Toacuteth Tamaacutes kolleacutegaacutemmal koumlzoumlsen iacutert The terminologies of two religious leaders
Rhetoric about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets ciacutemű tanul-
maacutenyunk melyben elemezzuumlk a Dalai Laacutema eacutes Ferenc Paacutepa twitteres kommunikaacuteci-
oacutejaacutet (Toacuteth Farkas 2019) Ebből az is kideruumll hogy a buddhista vezető a leiacutert moacutedon
eacutertelmezi a Buddha taniacutetaacutesaacutet az emberi leacutenyek az aacutellatok a noumlveacutenyek de meacuteg az
eacutelettelen termeacuteszeti keacutepződmeacutenyek koumlzoumltt fennaacutelloacute megbonthatatlan kapcsolatroacutel
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a gondolkodoacute ember meghataacuterozaacutessal paacuterhuzamosan eacutes
azzal egyeneacuterteacutekűen az embert szimbiotikus embernek is nevezhetjuumlk Ez a vele szuuml-
letetten egyseacutegleacuteny potencialitaacutes formaacutejaacuteban hordozta magaacuteban az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteghoz kapcsoloacutedoacute tulajdonsaacutegokat Ekkor meacuteg akadaacutelymentesiacutetőnek sem
volt nevezhető tudvaacuten hogy a termeacuteszettel oumlsszefonoacutedott leacutetezeacutese nem akadaacutelyok ku-
sza haacuteloacutejakeacutent tekintett a koumlrnyezeteacutere hanem mint az eacutelet vele jaacuteroacute tulajdonsaacutegakeacutent
alkalmazkodott hozzaacute
Kropotkin evoluacutecioacutes elmeacutelete raacutemutat ndash igaz az aacutellatvilaacuteg tagjainak megfigye-
leacutesein keresztuumll ndash az egyuumlttműkoumldeacutes mint toumlrzsfejlődeacutesi alapmotiacutevum megkeruumllhetet-
lenseacutegeacutere (Kropotkin 1908)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten a kutataacutes folyamataacuteban az orosz szaacutermazaacutesuacute geograacutefus filozoacutefus
munkaacutessaacutega gyakori teacutemaacuteja volt a szoacutebeli diskurzusoknak Ezek neacutelkuumll az ember he-
lyeacutere eacutes szerepeacutere vonatkozoacute kategorikus megaacutellapiacutetaacutesok nem oumllthettek volna testet
60
Mint ahogy Polaacutenyi Kaacuteroly reciprocitaacutes elmeacutelete is hasonloacute moacutedon keruumllt a vizsgaacuteloacute-
daacutesunk homloktereacutebe
Kropotkin eacutes Polaacutenyi elmeacuteletei keacutez a keacutezben jaacuternak ha a Gadamer-i hermene-
utikai moacutedszer tudaacuteshorizontokra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait vesszuumlk alapul Ez ki-
mondja hogy peacuteldaacuteul egy szoumlveg eacutertelmezeacutese toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesben folyik eacutes ami-
kor a szerző aktuaacutelis mondanivaloacutejaacutet sikeruumll bdquoeacuteletre keltenirdquo az aktuaacutelis jelen pillana-
taacuteban az eacutertelmezeacutesi horizontok oumlsszeolvadaacutesa joumln leacutetre (Gadamer 2003)
Uacutegy gondoljuk ez a horizontoumlsszeolvadaacutes hateacutekonyabban eacuterhető el ha nem
csak a gondolataink szintjeacuten igyekszuumlnk eacuteletre hiacutevni peacuteldaacuteul az iacuteraacutesban megőrzoumltt fi-
lozoacutefiai mondanivaloacutet hanem a tudatunkban megfogalmazoacutedott keacuterdeacuteseket aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes veacutelemeacutenyeket szoacuteban is kifejezzuumlk olyan emberek taacutersasaacutegaacuteban akik az adott
teacutema iraacutent eacuterdeklődnek vagy abban eacuterintettek valamilyen moacutedon64
Visszakanyarodva a Kropotkin eacutes a Polaacutenyi aacuteltal kidolgozott elmeacuteletek egy-
maacutest kiegeacutesziacutető mivoltaacutera laacutetni eacuterdemes hogy mindkeacutet filozoacutefus a maga teruumlleteacuten ndash
pontosan az empirikus vizsgaacutelataik eredmeacutenyei nyomaacuten ndash arra az eacuteletfilozoacutefiailag is
alaacutetaacutemaszthatoacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az ember egyuumlttműkoumldő keacutepesseacutege nem ki-
zaacuteroacutelag a fennmaradaacutesa eacuterdekeacuteben utoacutelag kifejlődoumltt tulajdonsaacutegok egyike hanem leacute-
tezeacuteseacutenek mintegy ontoloacutegiai fundamentuma Ez egeacutesz egyszerűen a keacutet szem keacutet fuumll
keacutet keacutez stb koumlvetkezmeacutenye Ezek egyuumlttműkoumldeacutese neacutelkuumll (bdquonem tudja a jobb keacutez
mit csinaacutel a balrdquo) az ember eacuteletkeacuteptelen lenne (Katona 2014)
A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint az embert
szellemi eacutertelemben is leacutetrehozoacute a vilaacutegunkat meghataacuterozoacute attitűdoumlk oumlsszesseacutege
Mindezek akaacuter reacuteszleges elfeledeacutese alapjaiban vaacuteltoztatja meg korunk individuumait
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a felejteacutes aacutellapot a fentebb emliacutetett Heidegger-i leacutet-
felejteacutes felejteacuteseacutenek egy uacutejabb fokozata vagy aacutellomaacutesa Emberreacute vaacutelni nem egy evoluacute-
cioacutes leacutepcsőfok eleacutereacutese vagy az oda valoacute ugraacutes megvaloacutesiacutetaacutesa enneacutel joacuteval toumlbbről van
szoacute Az emberreacute vaacutelaacutest egy soha le nem zaacuteruloacute folyamatkeacutent eacutertelmezzuumlk amely a
keacutetseacutegtelen szuumlkseacuteges toumlrzsfejlődeacutesi eacutes bioloacutegiai attitűdoumlkoumln kiacutevuumll sok-sok szellemi
erőfesziacuteteacutest is megkiacutevaacuten tőluumlnk
64 A maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett forraacutesvideacutekre valoacute eljutaacutes egyik moacutedjakeacutent tekintuumlnk a hermeneutikai koumlrnek
ebben a bekezdeacutesben vaacutezolt szoacutebeliseacutegre eacutes a jelenleacutetre egyaraacutent komoly hangsuacutelyt helyező gyakorlati
moacutedszertanaacutera
61
A mindannyiunkra egyaraacutent jellemző egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg egyreacuteszről
tehaacutet egy hasiacutetaacutesi folyamat eredmeacutenye ennek egyik manifesztaacutecioacuteja a funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg szembe aacutelliacutetaacutesa egy elkeacutepzelt egeacuteszseacuteges ember ideaacutellal Maacutesreacuteszről az
emberfelejteacutes egyenes koumlvetkezmeacutenye Ennek haacuterom aspektusaacutet emeljuumlk ki Az első a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes elveacutenek eacutes gyakorlataacutenak fokozatos elfelejteacutese A
maacutesodik az emberreacute vaacutelaacutes veacuteglegesseacute vaacutelaacutesaacutenak hite65 A harmadik pedig a buddhista
filozoacutefiaacuteban ismert dukkha eacutelmeacuteny fel nem ismereacutese
Ami roumlviden annyit tesz hogy az ember egyre inkaacutebb keacuteptelen fel- eacutes elismerni a leacute-
tezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
A koumlvetkező fejezetben az akadaacutelymentesiacutető ember fogalmaacutenak kifejteacutese kap-
csaacuten ez utoacutebbi haacutermas tagolaacutes jelenti majd a kiinduloacutepontot
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről
Ezt megelőzően az olvasoacutek eleacute taacutertuk a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az egzisztenci-
aacutelis fogyateacutekossaacuteg koumlzoumltti aacuteltalunk ontoloacutegiainak nevezett kuumlloumlnbseacutegről megfogalma-
zott aacutellaacutespontunkat Ebben a fejezetben a mindennapjainkban akadaacutelymentesiacuteteacutesnek
nevezett elsősorban technikai aacutetalakiacutetaacutesokat felteacutetelező emberi teveacutekenyseacuteg boumllcseleti
olvasatairoacutel fogunk beszeacutelni
Azt maacuter megaacutellapiacutetottuk hogy az emberi leacutenyek sajaacutetos fizikai eacutes tudati fel-
eacutepiacuteteacutesuumlkneacutel fogva keacutenytelenek a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacuteraacuteik megszervezeacuteseacutere mint
ahogy ezt Gehlen eacutes Adler is kifejtetteacutek Mi ezt az aacutellaacutespontot ugyan osztjuk de azt is
hozzaacutetesszuumlk az emberi fogyateacutekossaacutegok aacuteltal mozgatott ilyen tiacutepusuacute teveacutekenyseacutegek
eacuteppen hogy katalizaacutetorai az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegnak S ennek egyik bdquoeredmeacute-
nyerdquo a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegok majdhogynem deacutemonizaacutelaacutesa
Tovaacutebbhaladva a fogalomelemzeacutes eacutes -alkotaacutes eacuteletfilozoacutefiai oumlsveacutenyein magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes akadaacutelyaiba uumltkoumlztuumlnk (Fentebb maacuter utaltunk a
Heidegger-i tehermentesiacuteteacutes bdquokoncepcioacuterdquo kapcsaacuten ennek az ontoloacutegiai jelentőseacutegeacutere)
Maacuter az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kifejteacutese soraacuten is felmeruumllt annak a lehetőseacutege
hogy megvizsgaacuteljuk az akadaacutelymentesiacuteteacutesre keacutenyszeruumlltseacuteg keacuterdeacuteseacutet Napjainkra nyil-
vaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy eacuteppen a technikai fejlődeacutes koumlvetkezteacuteben uacutejabb eacutes uacutejabb akadaacute-
lyokat eacutes gaacutetakat teremtuumlnk magunk koumlreacute (Byung-Chul 2019)
65 Ez szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a koumlvetkező fejezetben reacuteszletesen taacutergyalt akadaacutelymentesiacuteteacutes
toumlbbarcuacutesaacutega Itt csak annyit jegyzuumlnk meg hogy a sokszor emliacutetett emberi gyengeseacuteg okaacuten kialakiacutetott
modern eacuteletforma paradox moacutedon sok esetben mintha eacuteppen a megalkotoacutei ellen kezdene fordulni
62
Az emberi eacuteletre mint szimbiotikus leacutetezeacutesre tekintuumlnk elsősorban ahogyan
erre maacuter toumlbb esetben is utaltunk Ennek az egyik jellegzetesseacutege hogy az ember al-
kalmazkodik a koumlrnyezeteacutehez eacutes ez az idomulaacutes csak annyi vaacuteltoztataacutesi igeacutennyel biacuter
amennyi minden eacuterintett leacutetteacutenyező szaacutemaacutera biztosiacutetja a fennmaradaacutest Eacutertjuumlk ez alatt
peacuteldaacuteul az eacuteletkoumlrnyezet alakiacutetaacutesaacutenak olyan formaacuteit amelyek eseteacuteben a lakoacutekoumlrnyezet
kialakiacutetaacutesa minimaacutelis kaacuterokozaacutessal jaacuter66 (Schumacher 1991)
A vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten a Heidegger-i bdquofogalomtisztiacutetaacutesrdquo nyomdokain jaacuterva
egyre meacutelyebbre aacutestunk az akadaacutelymentesseacuteg eredeti jelenteacutesei utaacuten kutatva
Ezen a felfedező uacutetnak az egyik aacutellomaacutesa volt hogy megismerjuumlk Erich Fromm mun-
kaacutessaacutegaacutet mondanivaloacutejaacutet pedig integraacuteljuk e taacutergykoumlrben
Fromm A szeretet műveacuteszete ciacutemű munkaacutejaacuteban a szeretetről eacutes emoacutecioacutekroacutel olyan oumlsz-
szefuumlggeacutesekben beszeacutel melyek a koumlnyv megjeleneacuteseacutet koumlvetően nagy viacutezhangot vaacutel-
tottak ki a tudomaacutenyos eacutelet koumlreiben ugyanuacutegy mint a laikus olvasoacutekban
Akkeacutent koumlzeliacutet a szeretet vilaacutegunkban valoacute megjeleneacuteshez eacutes a leacutetezeacutesben be-
toumlltoumltt szerepeihez mintha az a racionalitaacutessal toumlkeacuteletes harmoacuteniaacuteban műkoumldve tudnaacute
csak felfedni igazi arcaacutet (Fromm 2012)
Hozzaacute tesszuumlk a Dalai Laacutema is hasonloacutean fogalmaz a taacutersadalmi felelősseacuteguumlnkről
szoacuteloacute vele keacuteszuumllt interjuacutekat oumlsszefoglaloacute koumltetben Szerinte a szeretetneacutel keveacutes logi-
kusabb dolog a vilaacutegon (Tenzin 2005b Goleman 2015)
Az imeacutent emliacutetett gondolatvilaacuteg doumlbbenetes inspiraacuteloacute erővel hatott arra hogy
tisztaacutebban megeacutertsuumlk megeacuteljuumlk eacutes jelen esetben iacuteraacutesban megfogalmazzuk mieacutert is
tartjuk kardinaacutelis jelentőseacutegűnek az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető em-
ber koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket
A keacutet emberi teveacutekenyseacuteg koumlzoumltt laacutetszoacutelag nincs nagy kuumlloumlnbseacuteg Hiszen mindkeacutet eset-
ben az ember azeacutert nyuacutel bele a termeacuteszetes koumlrnyezete adott szerkezeteacutebe hogy bizto-
siacutetsa maga eacutes taacutersai eacuteletben maradaacutesaacutet korunkra pedig ebben egyre inkaacutebb a keacutenyelmi
szempontok vetteacutek aacutet az iraacutenyiacutetoacute szerepet
Azonban mi uacutegy laacutetjuk a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az eacuterzelmekről eacutes az eacuteszszerűseacutegről
felvaacutezolt gondolatmenet alapjaacuten eacutelhető aacutet a legjobban
66 Meggyőződeacutesuumlnk hogy a Schumacher aacuteltal felvaacutezolt bdquobuddhista koumlzgazdasaacutegtan alapteacuteteleirdquo
oumlsszhangba hozhatoacutek a jelenkor ndash az eacutelet minden teruumlleteacutere kiterjedő ndash technoloacutegiai eacutes gazdasaacutegi
fejleszteacuteseivel Azonban ehhez az is szuumlkseacuteges hogy raacuteeacutebredjuumlnk nem minden akadaacutelymentesiacutető
teveacutekenyseacuteguumlnk pozitiacutev veacutegkimenetelű
63
Az hogy mikeacutent definiaacutelunk egy-egy fogalmat eacutes ezeket milyen eacuterteacutekhierar-
chiaacuteba rendezzuumlk sok esetben egy aacutethagyomaacutenyozott szociaacutelpszicholoacutegiai eacutes szocio-
kulturaacutelis keretrendszer kontuacuterjai menteacuten tesszuumlk Ezen muacutelik tovaacutebbaacute az is hogy fel-
ismerjuumlk e leacutetezeacutesuumlk folyamat jelleacutegeacutet eacutes az ebből fakadoacute a fogalmainkra is hataacutest gya-
korloacute flexibilitaacutesi teacutenyezők sokasaacutegaacutet (Kolakowski 2012)
Termeacuteszetesen ennek a fajta automatizaacutelt reakcioacute mechanizmusnak megvannak az elő-
nyei eacutes a heacutetkoumlznapokban sok esetben szuumlkseacuteges is ezen begyakorolt reakcioacuteknak az
alkalmazaacutesa
Esetuumlnkben azonban vilaacutegosan szuumlkseacuteges laacutetni hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutest (is) maacuter-
maacuter a sztereotiacutepiaacutek szintjeacuten hasznaacuteljuk ndash tehaacutet nem eacutertelmezzuumlk ndash az adott teveacutekeny-
seacutegre raacutemutatoacute fogalmat
Fromm hasonloacute moacutedon vilaacutegiacutet raacute a szeretet ndash szerinte eacutes szerintuumlnk is ndash fogyasztaacutesi
cikkeacute toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutera lebutiacutetaacutesaacutera
bdquoAz emberek azt hiszik hogy szeretni egyszerű csak a megfelelő taacutergyat neheacutez meg-
talaacutelni a szeretetuumlnkhoumlz vagy a szeretteteacutesuumlnkhoumlz Ennek a beaacutelliacutetottsaacutegnak kuumlloumlnfeacutele
okai vannak eacutes mindegyik a modern taacutersadalom fejlődeacuteseacuteben gyoumlkerezik Az egyik ok
az a nagy vaacuteltozaacutes amely a huszadik szaacutezadban a szeretet taacutergyaacutenak kivaacutelasztaacutesa
tekinteteacuteben veacutegbement (hellip) A szeretet teveacutekenyseacuteg nem passziacutev eacuterzelem nem bele-
esuumlnk hanem helytaacutellunk benne Legaacuteltalaacutenosabban uacutegy iacuterhatjuk le a szeretet cse-
lekvő jellegeacutet hogy szeretni elsősorban annyi mint adni nem pedig kapni (hellip) Az
aacutecstanonc előszoumlr azt tanulja meg hogyan kell gyalulni a faacutet a kezdő zongorista a
skaacutelaacutekat gyakorolja a zen iacutejaacuteszatban az inaskodaacutes leacutegzőgyakorlatokkal kezdődik Aki
mester akar lenni annak raacute kell szaacutennia az egeacutesz eacuteleteacutet de legalaacutebbis ehhez kell iga-
ziacutetania Az ember szemeacutelye eszkoumlzzeacute vaacutelik a műveacuteszet gyakorlaacutesaacuteban eacutes azoknak a
sajaacutetos funkcioacuteknak az eacuterdekeacuteben kell karbantartani amelyeknek meg kell felelnie A
szeretet műveacuteszeteacutere neacutezve ez azt jelenti hogy aki benne mester akar lenni annak
előszoumlr is gyakorolnia kell a fegyelmet a koncentraacutecioacutet eacutes a tuumlrelmet eacutelete minden
szakaszaacutebanrdquo (Fromm 2008 p 2 14 64)
Fromm pszicholoacutegiai eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutenek kiteljesedeacuteseacutehez elvitathatatlan moacute-
don hozzaacutejaacuterultak a zen-buddhizmussal eacutes annak egyik beavatott kivaacuteloacute boumllcselőjeacutevel
a japaacuten Daisetz Teitaro Suzuki buddhista filozoacutefus professzorral toumlrteacutenő megismerke-
deacutes eacutes a kettejuumlk aacuteltal folytatott szenvedeacutelyes szoacutebeli vitaacutek Fromm maga avat be
64
bennuumlnket ebbe a folyamatba eacutes az idővel kialakuloacute emberileg is elmeacutelyuumllt baraacuteti kap-
csolatuk koumllcsoumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző mivoltaacuteba Peacuteldaacuteul a kettejuumlk aacuteltal iacutert Zen-budd-
hizmus eacutes pszichoanaliacutezis ciacutemű munkaacutejukban (Fromm Suzuki 1995)
A lebutiacutetaacutes erős kijelenteacutes de aacutellaacutespontunk szerint sajnaacutelatos moacutedon helyeacutenvaloacute Arra
szeretneacutenk ezzel raacutemutatni hogy pont az eacuteszszerűseacutege veszik el az emberi leacutetezeacutes
egyik legszebb eacutes legfontosabb kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeacutenek (Byung-Chul 2019)
Hasonloacute moacutedon az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti
elteacutereacutesekhez egy olyan differencia alakult ki amely meggyőződeacutesuumlnk szerint nem ma-
gaacutetoacutel eacutertetődő oumlnmagaacuteban nem leacutetező kuumlloumlnbseacutegek leacutetrejoumltteacutet eredmeacutenyezte
Az alkalmazkodoacute ember ndash hasonloacutean az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteghoz ndash magaacuteban
hordozta az akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget Csakhogy amikor konkreacutetan ndash fogalmaz-
zunk iacutegy ndash felciacutemkeacutezi a teveacutekenyseacutegeit eacutes azokat fuumlggetlen bdquoentitaacuteskeacutentrdquo osztaacutelyozza
egyre eacutes egyre taacutevolabb keruumll a leacutetezeacutestől eacutes a leacutettől (Wittgenstein 1989)
Akadaacutelyok sokasaacutegaacutet laacutetja meg ekkor a termeacuteszetben eacutes a maga legszűkebb
koumlrnyezeteacuteben egyaraacutent
Iacutegy alakul aacutet az eacuterzelem eacutes az eacutertelem logikus szimbioacutezisa67 emoacutecioacutek eacutes racionaacuteleacutek
halmazaivaacute (Fromm 2002) Mint ahogy napjainkra a technikai civilizaacutecioacute minden keacutep-
zeletet feluumllmuacuteloacute viacutevmaacutenyai vagy a taacutersadalmi inteacutezmeacutenyrendszerek egy globaacutelis aka-
daacutelypaacutelyaacutevaacute alakultak aacutet
Kategorikus aacutelliacutetaacutesaink moumlgoumltt azonban eacuteppen a veacutegletesseacutegeket sugalloacute kom-
munikaacutecioacutes eacutes uumlzleti szoacutecsoumlvek mondandoacuteja ellen kiacutevaacutenunk szoacutet emelni Azt aacutelliacutetjuk
hogy az akadaacutelymentesiacutető ember eleacuterheti uacutejra az alkalmazkodoacute ember aacutellapotaacutet mint
ahogy az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember előtt is nyitva aacutell az uacutet hogy uacutejra szim-
biotikus leacutenyeacuteveacute vaacuteljon a leacutetezeacuteseacutenek
Ez pedig mindkeacutet esetben uacutegy eacuterhető el aacutellaacutespontunk szerint ha a maacuter szinteacuten roumlviden
ismertetett forraacutesvideacutek uacutejra eleacuterhetőveacute vaacutelik szaacutemaacutera
A koumlvetkező fejezetben a forraacutesvideacutek-fogalom eredeteacutet ismertetjuumlk
67 Megjegyezzuumlk Fromm (2002) a szimbioacutezis fogalmaacutet eacutes gyakorlataacutet a sajaacutet individualitaacutes eacutertelmezeacute-
seacuteben ndash veluumlnk laacutetszoacutelag ellenteacutetesen ndash negatiacutev eacutertelemben hasznaacutelja mivel uacutegy eacuterteacutekeli hogy az indi-
vidualitaacutesaacutet elnyert modern ember ndash az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben ndash nem tud eacutelni ezen uacutej szabadsaacuteg-
formaacuteval Ezeacutert ndash gondolja Fromm ndash a szimbioacutezis valamilyen formaacuteban bdquoraacutefonoacutedikrdquo bizonyos embe-
rekre eacutes mintegy elsziacutevja tőluumlk az energiaacuteikat
Uacutegy gondoljuk a gondolatmenete helytaacutelloacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szempontjaacuteboacutel is mi vi-
szont ezt mint parazitai műkoumldeacutest definiaacuteljuk a Michel Serres-i (2007) eacutertelmezeacutest alapul veacuteve
65
A forraacutesvideacutek eredete
Biacutezunk benne hogy az eddig leiacutertakboacutel kideruumll az olvasoacutek szaacutemaacutera hogy az elmuacutelt
eacutevek kutatoacute munkaacuteja eacutes az arroacutel folytatott diskurzusok egy olyan boumllcseleti konstruk-
cioacutet eredmeacutenyeztek aminek egyik jellegzetesseacutege a hivatkozott gondolkodoacutek eacutelmeacuteny-
vilaacutegaacutenak eacutes az abboacutel fakadoacute aacutelliacutetaacutesaiknak az uacutejboacuteli eacuteletre hiacutevaacutesi szaacutendeacuteka Tovaacutebbi
ceacutelunk volt hogy bizonyiacutetsuk az eacuteletfilozoacutefia gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutegaacutet egy nem
boumllcseleti centrumuacute tudomaacutenyos koumlzegben
Mindezekhez azonban veacutelemeacutenyuumlnk szerint a legjelentősebb leacutepeacutest a forraacutesvideacuteknek
elnevezett gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes kikristaacutelyosodaacutesa jelenti
A moacutedszertani fejezetben jeleztuumlk az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet koumlzoumltti az
euroacutepai kultuacuterkoumlrben jelentősnek veacutelt kuumlloumlnbseacuteg szaacutemunkra nem ennyire egyeacutertelmű
mivoltaacutet
Peacuteldaacuteul Heidegger eacutes Jaspers munkaacutessaacutegaacutenak nyomaacuten betekinteacutest nyerhet az eacuterdek-
lődő abba a vilaacutegba melyben a leacutetezeacutes eacutes a leacutet duaacutelis szemleacutelete ha reacuteszben is de
feloldaacutesra keruumll mint egy az eredet videacutekeire esetleges visszatalaacutelaacutesunk vagy az aacutet-
fogoacuteban toumlrteacutenő időzeacutesuumlnk aacuteltal Mindkeacutet gondolkodoacute kapcsolatba keruumllt az aacuteltalunk
kutataacutesi vezeacuterfonalkeacutent eacutertelmezett buddhista filozoacutefiaacuteval
Heidegger eacutes a buddhista filozoacutefia kapcsolataacutet az alaacutebb jelzett műveikben alaposan
kielemezteacutek a teruumlletet kutatoacute kolleacutegaacutek az elmuacutelt eacutevek soraacuten A teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll az alaacutebbi munkaacutekra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet ebben a taacutergykoumlrben
Reinhard May Heideggers Hidden Sources East-Asian Influences on his Work
Routledge 1996 Graham Parkes (ed) Heidegger and Asian Thought University of
Havaii Press 1987 David Storey ZEN IN HEIDEGGERrsquoS WAY Journal of East -
West Thought 68
Jaspers eseteacuteben annyit kiacutevaacutenunk megjegyezni hogy ő maga vaacutezolja foumll a
kapcsolataacutet ezzel a gondolatvilaacuteggal peacuteldaacuteul a Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz ciacutemű
koumlnyveacuteben A Maacutesodik Vilaacuteghaacuteboruacutet a filozoacutefus feleseacutegeacutevel egyuumltt Neacutemetorszaacutegban
eacutelte aacutet eacutes a viszontagsaacute-gok mintegy tuacuteleacuteleacutesi moacutedjaacutet toumlbbek koumlzoumltt a nem euroacutepai
filozoacutefusok munkaacuteinak szisztematikus megismereacuteseacuteben talaacutelta meg
68 Storey doktori eacutertekezeacutese az alaacutebbi ciacutemen eacuterhető el
httpswwwcppedu~jetDocumentsJETJet5Storey113-137pdf (Megtekintve 20200303)
66
Paacuter gondolat erejeacuteig visszakanyarodunk Schopenhauer maacuter ideacutezett gondolatvi-
laacutegaacutehoz Ennek interpretaacutecioacuteja soraacuten a buddhizmust egy olyan vallaacuteskeacutent iacutertuk le mely
tuacutel van az eddig ismert vallaacutesokon Ennek az a jelentőseacutege a forraacutesvideacutek fogalmunk ndash
melynek mint maacuter utaltunk raacute az eredete egyreacuteszről a Heidegger-i eredet eacutes a Jaspers-
i aacutetfogoacuteban keresendő ndash eacutertelmezeacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel az hogy raacutevilaacutegiacutet annak foumlld-
rajzi teacuterbeli koordinaacutetaacutekhoz nem koumlthető leacutetezeacutesbeli helyeacutehez eacutes moacutedjaacutehoz mint az a
buddhai taniacutetaacutesboacutel is koumlvetkezik
Peacuteldaacuteul amikor gyakorloacute amikor eleacuteri a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacutet mentesseacute vaacutelik
minden vaacutegytoacutel eacutes az eacutelethez őt hozzaacute laacutencoloacute valamennyi tudati szennyeződeacutestől (Po-
rosz 2012 Buddha eacutes Nibbaacutena ciacutemszavai pp 55-57 145) Ekkor doumlnteacutesi helyzetbe ke-
ruumll a megvilaacutegosodott leacuteny hogy a halaacutelaacutet koumlvetően uacutejra testesuumll-e eacutes tovaacutebb mun-
kaacutelkodik minden leacutetezeacutesbeli taacutersa megvilaacutegosodaacutesa eacuterdekeacuteben vagy beleacutep az uacutegyne-
vezett Nirvaacutenaacuteba (Veacutegh 2009a)
A Buddha halaacutelaacutet koumlvetően az elmuacutelt eacutevszaacutezadok soraacuten kialakuloacute filozoacutefiai iraacutenyzatok
a Nirvaacutena eacutertelmezeacuteseacuteben nagyreacuteszt egyeteacutertettek69 Naacutegaacuterdzsuna boumllcseleteacuteben uacutegy
jelenik meg a bdquomegvilaacutegosodottak otthonardquo mint ami nem vaacutelik el az uacutegynevezett
(sz) Szamszaacuteraacutetoacutel ndash ami nagyon leegyszerűsiacutetve a foumlldi szenvedeacutesekkel teli leacutetforga-
tag sziacutenhelye ndash vagyis a foumlldi vilaacutegtoacutel Ami elvaacutelaszt bennuumlnket a (sz) Nirvaacutenaacutentoacutel
az nem maacutes mint a sajaacutet magunkban gyoumlkerező tudatlansaacutegunk Meacuteg sok elsősorban
negatiacutev definiacutecioacuteja van a Nirvaacutenaacutenak vagyis uacutegy proacutebaacuteljaacutek meghataacuterozni hogy azt
soroljaacutek fel milyen tulajdonsaacutegai nincsenek
Naacutegaacuterdzsuna tehaacutet igyekszik mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutevaacute tenni hogy a
megvilaacutegosodaacutes aacuteltal nem egy uacutej paradicsomi leacutetsiacutekra keruumlluumlnk hanem a heacutetkoumlznapi
valoacutesaacutegot leszuumlnk keacutepesek sziacutenről-sziacutenre laacutetni70
Az egyeacuten felelősseacutege a konkreacutet bdquoveacutegsőrdquo doumlnteacutesek eseteacuteben meghataacuterozoacute erővel biacuter
azonban nagyon fontos a koumlzoumls doumlnteacutes eacutes felelősseacuteg is
69 A magyaraacutezatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre e dolgozat keretei koumlzoumltt nincs moacutedunk reacuteszletesebben kiteacuterni
A teacutema iraacutent eacuterdeklődők az irodalomjegyzeacutekben bőseacutegesen talaacutelnak forraacutesanyagot ezzel kapcsolatosan
is Peacuteldaacuteul Porosz (2019) 70 Naacutegaacuterdzsuna a Draacutegakőfuumlzeacuter 1 fejezeteacutenek 57 verseacuteben ezt mondja Ki azt vallja bdquonincsrdquo rossz
leacutetbe keruumll Ki azt vallja bdquovanrdquo joacute leacutetbe keruumll Aacutem aki nem fuumlgg e kettőtől Mert ismeri a valoacutet
megszabadul (Feheacuter 1997 pp 218-219) valamint vouml Jaspers (1975)
67
Mindezek feacutenyeacuteben talaacuten maacuter jobban eacuterthető annak megaacutellapiacutetaacutesnak az esszenciaacuteja
mely a buddhizmus kapcsaacuten egy olyan vallaacutesra hiacutevja fel a figyelmet amely semmilyen
formaacuteban sem veszi le az ember vaacutellaacuteroacutel a terhet eacutes a felelősseacuteget sem
Amikor Jaspers kapcsaacuten a tengelykor fogalmaacutet roumlviden ismertettuumlk a toumlrteacutene-
lem nagy alakjai koumlzoumltt a Buddhaacutet is megemliacutetettuumlk A neacutemet filozoacutefusnak az egzisz-
taacuteloacute aacutellapotra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai az eacuteberseacuteg a tudatossaacuteg eacutes a koncentraacutecioacute haacuter-
massaacutegaacutenak egyuumlttes megleacuteteacutet hangsuacutelyozzaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a leacutetezeacutes jelen
pillanataacuteban tudjon maradni az ember Ez az aacutellapot doumlbbenetes moacutedon hasonlatos a
buddhista meditaacutecioacutek aacuteltal eleacuterhető tudataacutellapothoz
Jaspers szerint ebben a nyitott eacutes beacutekeacutes bdquoidőzeacutesbenrdquo megnyiacutelnak a transzcendencia
csatornaacutei eacutes az ember keacutepesseacute vaacutelik a leacutetezeacutes legoumlsszetettebb reacutetegeiből szaacutermazoacute in-
formaacutecioacutek felfogaacutesaacutera mi toumlbb az azokkal valoacute aktiacutev kommunikaacutecioacutera is Jaspers sze-
rint mindannyiunk szaacutemaacutera eleacuterhető ez a leacutetezeacutesi moacuted mint ahogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik
a vilaacuteg belső struktuacuteraacuteinak megismereacuteseacutere A heacutetkoumlznapokban hasznaacutelt fogalmaink
eredete is nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik (Jaspers 2005)
Heidegger maacuter szinteacuten roumlviden emliacutetett bdquofogalomtisztiacutetaacutesirdquo programja az ere-
dethez valoacute visszatalaacutelaacutesban csuacutecsosodik ki Eacutertelmezeacuteseacuteben a Szoacutekrateacutesz előtti goumlroumlg
filozoacutefia gondolkodoacutei meacuteg keacutepesek voltak a vilaacutegroacutel olyan ismereteket szerezni me-
lyek magaacuteboacutel a vilaacutegboacutel szaacutermaztak (Heidegger 1994)
Veacutelemeacutenye szerint az ekkor alkotott bdquovilaacutegleiacuteraacutesokrdquo a valoacutesaacutegroacutel szoacuteltak eacutes az euroacutepai
filozoacutefia akkor teacutert le a helyes uacutetroacutel amikor Platoacuten eacutes Arisztoteleacutesz nyomaacuten az ideaacutek
majd a metafizika absztrakt uacutetjait vaacutelasztotta
Tehaacutet az eredet videacuteke Heidegger szaacutemaacutera sem egy konkreacutet idő vagy teacuterbeli koordinaacuteta
valahol a taacutevoli muacuteltban hanem az ember szaacutemaacutera eacuteppen a jelen pillanatban eleacuterhető
boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesra lehetőseacuteget adoacute nem duaacutelis leacutetaacutellapot
A Wittgenstein-i filozoacutefia hasonloacute koumlvetkezteteacutesekre jut melyeket a nyelv
hasznaacutelataacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik bemutatni
Itt tartjuk indokoltnak megemliacuteteni hogy Wittgenstein munkaacutessaacutegaacutenak is fontos reacutesze
a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg Az erről keacuteszuumllt tanulmaacuteny egy olyan hataacutesmechaniz-
musroacutel is beszaacutemol ndash a Ludwig Wittgenstein eacutes Piero Sraffa aacuteltal folytatott beszeacutelge-
68
teacutesekről elmeacutelkedve ndash amelyben a szemeacutelyes jelenleacutet eacutes a szoacutebeliseacuteg megtermeacuteke-
nyiacutető hataacutesait kiemelkedően fontosnak eacutes gyuumlmoumllcsoumlzőnek eacuterteacutekeli a szerző a neacutemet
filozoacutefus eacutes az olasz koumlzgazdaacutesz munkaacutessaacutegaacutera neacutezve (Sinha 2009)
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein alapvetően egy negatiacutev folyamatot ismer fel mely-
nek eredmeacutenyekeacuteppen az ember maacuter nem jaacutetszik a nyelvvel eacutes a leacutetezeacutessel hanem
pusztaacuten analizaacutelni proacutebaacutelja azt roumlgzuumllt metoacutedusai alapjaacuten mintegy akaacuter tudomaacutenyos
kalodaacuteba is zaacuterva azokat eacutes a sajaacutet tudataacutet is Ezt egy matematikus peacuteldaacutejaacuteval illuszt-
raacutelja a neacutemet boumllcselő melyet Szaboacute Imre Laacuteszloacute Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai
a privaacutetnyelvről ciacutemű tanulmaacutenyaacuteboacutel emeluumlnk aacutet a dolgozatunkba
bdquoGondoljuk el a tuumlrelemjaacuteteacutek reacuteszeinek fizikai tulajdonsaacutegait uacutegy hogy ne tudjanak
a keresett helyzetbe jutni De nem azeacutert mert ellenaacutellaacutest eacuterzuumlnk ha ebbe a helyzetbe
akarjuk hozni őket hanem egyszerűen minden maacutessal proacutebaacutelkozunk csak azzal nem
eacutes a darabok veacuteletlen folytaacuten sem jutnak ebbe a helyzetbe Ez a helyzet uacutegyszoacutelvaacuten ki
van zaacuterva a teacuterből Mintha egy raquovakfoltlaquo volna itt mondjuk az agyunkban Eacutes vajon
nem iacutegy van amikor azt hiszem hogy minden lehetseacuteges helyzetet kiproacutebaacuteltam eacutes ezt
az egyet ndash mintegy megbabonaacutezva ndash mindig elneacuteztem Nem mondhatjuk-e az aacutebra
amely neked a megoldaacutest megmutatja vaksaacutegot kuumlszoumlboumll ki vagy hogy megvaacuteltoz-
tatja geometriaacutedat Uacutegyszoacutelvaacuten a teacuter uacutej dimenzioacutejaacutet mutatja (Mintha az ember egy
leacutegynek mutatnaacute meg a kiutat a palackboacutel (BGM 55-56 o)rdquo (Szaboacute 2001 pp 336-
337)
Ezt a hasonlatot mi uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutest veacutegző ember egy idő utaacuten
maacuter eacuteszre sem veszi hogy egy szűk sajaacutet maga aacuteltal alkotott fogalmi labirintusban
teacutevelyeg mert az uacutetvesztő falai bdquoaacutetlaacutetszoacutekrdquo
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein szinteacuten az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutenek uacutejra el-
eacutereacutesi igeacutenyeacuteről beszeacutel amikor tulajdonkeacuteppen egyfajta boumllcseleti kiszabadulaacutest kezde-
meacutenyez a megcsontosodott seacutemaacuteinkboacutel
A buddhai taniacutetaacutes kapcsaacuten maacuter emliacuteteacutesre keruumllt Eckhart Mester alaacutebbi preacutedikaacute-
cioacutejaacutenak reacuteszlete mely uacutegy laacutetjuk ismeacutet csak bizonyiacutetja hogy a forraacutesvideacutek fogal-
munk eszmeacuteje vallaacutesi boumllcseleti időbeli foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti siacutekoktoacutel fuumlggetlenuumll je-
len volt az emberi gondolkodaacutesban
69
bdquoSzent Paacutel mond egy mondatot bdquoAmi vagyok az Isten kegyelme aacuteltal vagyokrdquo Uacutegy
tetszik maacutermost ez az eacuten beszeacutedem itt foumlloumltte aacutell kegyelemnek leacutetnek eacutertelemnek
akaratnak eacutes minden vaacutegynak is ndash akkor Szent Paacutel szava hogyan legyen igaz Erre
azt lehet vaacutelaszolni hogy Szent Paacutel szavai igazak az hogy Isten kegyelme benne le-
gyen szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg
szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg leacute-
nyeggeacute toumlkeacuteletesedett Mikor a kegyelem beveacutegeztetett s műveacutet befejezte akkor Paacutel az
maradt ami volt
Ezeacutert mondjuk annyira szegeacutenynek kell lennie az embernek hogy ő se legyen benne
se legyen helye Istennek ahol műkoumldni tudna Amiacuteg az ember helyet őriz magaacuteban
kuumlloumlnboumlzőseacuteget őriz Ezeacutert keacuterem Istent hogy fosszon meg bdquoIstentőlrdquo mert leacutenyegi
leacutetem Isten foumlloumltt valoacute amennyiben Istent a teremtmeacutenyek kezdeteacutenek tekintjuumlk Isten-
nek oumlnnoumln leacuteteacuteben ugyanis ahol Isten foumlloumltte van leacutetnek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegnek ott eacuten
magam voltam magamat akartam s magamat ismertem foumll hogy ezt az embert meg-
teremtsem S ezeacutert vagyok oumlnmagam forraacutesa leacutetem tekinteteacuteben amely oumlroumlk de nem
keletkezeacutesem tekinteteacuteben amely időbeli s ezeacutert vagyok meg nem szuumlletett eacutes szuumlle-
tetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben nem halhatok meg soha Szuumlletetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben voltam
oumlroumlkkoumln vagyok most eacutes leszek oumlroumlkkoumln-oumlroumlkkeacute Ami szuumlletettseacutegem szerint vagyok
az meg fog halni eacutes semmiveacute fog vaacutelni mivel halandoacute ezeacutert el kell enyeacutesznie az idővel
egyuumltt Az eacuten szuumlleteacutesemben szuumlletett meg minden dolog s eacuten voltam forraacutesa magam-
nak eacutes minden dolognak s ha uacutegy akartam volna akkor nem lenneacutek eacuten sem eacutes nem
lenne semmi maacutes sem ha viszont eacuten nem lenneacutek akkor nem volna Isten sem hogy
Isten bdquoIstenrdquo annak eacuten vagyok a forraacutesa ha eacuten nem lenneacutek akkor Isten nem lenne
bdquoIstenrdquo Tudni ezt nem szuumlkseacuteges
Egy nagy taniacutetoacutemester azt mondja hogy aacutettoumlreacutese nemesebb mint kiaacuteradaacutesa s ez iacutegy
igaz Mikor Istenből kiaacuteradtam akkor minden iacutegy szoacutelt Isten van Ez azonban engem
nem tehet boldoggaacute mert ebben teremtmeacutenykeacutent ismerek magamra
(Eckhart 1988 pp 56-57)
A sort folytathatnaacutenk Nietzsche Kropotkin vagy Polaacutenyi munkaacuteinak elemzeacuteseacutevel me-
lyek tovaacutebb meacutelyiacuteteneacutek azt a boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos ismeretanyagot amelyek aacuteltal
sikeruumllt megalkotnunk a forraacutesvideacutek elnevezeacutesű fogalmat eacutes annak eszmei vilaacutegaacutet
Neacutehaacuteny dologgal szeretneacutenk kiegeacutesziacuteteni az eddigieket annak eacuterdekeacuteben hogy
az esetleges feacutelreeacuterteacutesek mineacutel inkaacutebb elkeruumllhetőek legyenek Toumlbbszoumlr utaltunk raacute
sem teacuterbeli sem időbeli koordinaacutetaacutek megleacuteteacutehez nem koumltjuumlk a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutenek
moacutedjait eacutes lehetőseacutegeit
70
Az egzisztenciaacutel-filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben gyakran felbukkanoacute keacuterdeacutes hogy hol talaacutelhatoacute
az eredet videacuteke Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy sem
nem az emberen beluumll sem pedig azon kiacutevuumll
Heidegger (1988) arra is raacutemutat a műalkotaacutesok szemleacuteleacutese kapcsaacuten hogy szellemi
erőfesziacuteteacuteseket kell tenni az eredet uacutejraeleacutereacuteseacutere Jaspers (2000) erre egzisztenciaacutelis
gyakorlatot is felkiacutenaacutel
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az emliacutetett egzisztenciaacutelis gyakorlat legalaacutebb annyira nehezen
kivitelezhető mint a Heidegger-i pusztaacuten filozoacutefiai eacutes intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutes
Ha azonban Heidegger alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacutere foacutekuszaacutelunk ndash ezt nevezik
fekete erdei remeteseacutegnek is ndash megaacutellapiacutethatjuk hogy ebben az időszakban a gondol-
kodoacute egyre inkaacutebb a gyakorlati szempontok figyelembeveacuteteleacutere is nagy hangsuacutelyt he-
lyezett71
Aacutellaacutespontunk szerint a forraacutesvideacutek fogalma jobban kifejezi azt az egzisztenci-
aacutelis szituaacutecioacutet melyben feltaacuterulnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumls eddig eleacuterhetetlennek laacutetszoacute
reacutegioacutei Ez a leacutethelyzet nem csinaacutel az emberből bdquoszuperleacutenytrdquo hanem egyszerűen egy
olyan laacutetaacutesmoacuted eleacutereacutese eacutes fenntartaacutesa ami aacuteltal peacuteldaacuteul a szimbiotikus eacutelet magaacutetoacutel
eacutertetődőveacute vaacutelik
A forraacutesvideacutek a fentiek eacutertelmeacuteben mindig is eleacuterhető volt szaacutemunkra csupaacuten ahogy
Heidegger fogalmaz a szokaacutesok eacutes a heacutetkoumlznapisaacuteg rabjaivaacute vaacuteltunk72 Roumlviden egy
laacutebjegyzet erejeacuteig maacuter beszeacuteltuumlnk arroacutel hogy Jaspers a heacutetkoumlznapisaacutegboacutel a tisztaacuten eg-
zisztenciaacutelis bdquoleacutetsiacutekrardquo toumlrteacutenő megeacuterkezeacutest egy ugraacutessal tartotta megvaloacutesiacutethatoacutenak
Ebbe az aacutellapotba valoacute bepillantaacutest a hataacuterhelyzet-szituaacutecioacutek megeacuteleacutese aacuteltal baacuterki szaacute-
maacutera eleacuterhetőnek veacuteli a gondolkodoacute (Jaspers 1992 1996 2000)
Ez a metafora nagymeacuterteacutekben taacutemaszkodik Heideggernek az autentikus eacutes a nem au-
tentikus leacutetezeacutesre vonatkozoacute analitikaacutejaacutera (Heidegger 2019) Mi ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk
hogy a heacutetkoumlznapok soraacuten az emberi viselkedeacutesmintaacutek egy joacutel megszokott eacutes bejaacuteratott
sablon szerint műkoumldnek Ezen olvasat szerint tehaacutet a nem autentikus leacutetmoacutedot a leacutet eacutes
a leacutetezeacutes koumlzoumltt hasiacutetaacutest illetve hasadaacutest leacutetrehozoacute előbb emliacutetett eacuteletgyakorlat73 ge-
neraacutelja
71 Az alaacutebbi linken megtekinthető egy roumlvid beszeacutelgeteacutes a neacutemet filozoacutefus fent emliacutetett maacutesodik alkotoacutei
korszakaacuteboacutel melyet egy buddhista szerzetessel folytat Arroacutel folyik a diskurzus hogy a buddhai taniacutetaacutes
filozoacutefiai mondanivaloacutejaacutet mikeacutent eacutertelmezi Heidegger (Youtube 1963) 72 Gondolunk itt peacuteldaacuteul Heidegger sajaacutetos a Platon-i ideaacutekkal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesaira (Heidegger
1994 p 78) 73 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakori teacutemaacuteja volt a teacutemavezetőimmel oktatoacuteimmal eacutes a filozoacutefiai teacutemaacutek iraacutent
eacuterdeklődő beszeacutelgető partnereinkkel folytatott diskurzusoknak az egyre keveacutesbeacute analitikus emberi
71
E keacutet egymaacutest kiegeacutesziacutető ontoloacutegiai termeacuteszetű filozoacutefiai moacutedszer szaacutemunkra akkor
vaacutelt a gondolataink igazi katalizaacutetoraacutevaacute amikor a Bergson-i intuitiacutev boumllcselettel kap-
csolatba keruumlltuumlnk Bergson mint maacuter utaltunk raacute keacutetfeacutele vilaacuteg-megismereacutesi moacutedot
kuumlloumlnboumlzetett meg Az egyik az eacuterzeacutekszerveinkkel műszereinkkel stb vizsgaacutelhatoacute je-
lenseacutegek vilaacutega ezt mi ismeretelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesnek nevezzuumlk A maacutesik egy onto-
loacutegiai jellegű analiacutezis amire akkor keruumll sor ha maacuter megtoumlrteacutent bdquokuumllsőrdquo vizsgaacutelatok
eredmeacutenyeinek logikai jellegű kieacuterteacutekeleacutese (Bergson 1910 1987 2012) Ez az uacutegy
nevezett belemeruumlleacutes aacuteltal tud leacutetrejoumlnni azaacuteltal hogy a vizsgaacuteloacutedoacute tudatilag eggyeacute
vaacutelik a vizsgaacutelata taacutergyaacuteval A legnagyobb tudomaacutenyos eredmeacutenyek mint peacuteldaacuteul
Newton aacuteltal felfedezett gravitaacutecioacutes toumlrveacutenyek vagy Stephen Hawking fekete lyukak
leacutetezeacuteseacutet igazoloacute szaacutemiacutetaacutesai moumlgoumltt egyaraacutent egy Bergson-i belemeruumlleacutes-eacutelmeacuteny aacutell
legalaacutebbis veacutelemeacutenyuumlnk szerint Newton74 sajaacutet elmondaacutesa szerint gyakorta megfi-
gyelte almafaacutei eacuteleteacutet eacutes a lehulloacute gyuumlmoumllcsoumlkkel szinte eggyeacute tudott vaacutelni (Christi-
anson G E 2005 27) Mintegy megeacutelte a gravitaacutecioacute műkoumldeacuteseacutet erre emleacutekeztetett
bennuumlnket az alma eacutes a tudoacutes fejeacutenek talaacutelkozaacutesa
Hawking pedig eacuteppen a suacutelyos mozgaacutesseacuteruumlltseacutegeacutet nevezte meg mint a beleereszkedő
keacutepesseacuteg bdquoleacutetraacutejaacutetrdquo Elmondta hogy a mozgaacuteskeacuteptelenseacutege miatt ki kellett dolgoznia
egy moacutedszert a hosszuacute aacutelmatlanul toumlltoumltt eacutejszakaacutek elviselhetőbbeacute teacuteteleacutere
Kiacuteseacuterleteket tett arra hogy a napkoumlzben elveacutegzett szaacutemiacutetaacutesait a keacutepzelőereje segiacutetseacuteg-
eacutevel magaacuteban az univerzumban ellenőrizze Utazaacutesokat tett tehaacutet az űr meacutelyeacutere az aacutel-
tala oly szeretett fekete lyukak birodalmaacuteba (Hawking 2018)
A fenti keacutet konkreacutet peacutelda talaacuten elegendő arra hogy belaacutessuk a filozoacutefia eacutes a
tudomaacutenyok viszonya koumlzel sem a kibeacutekiacutethetetlen ellenteacutetek sorozataiboacutel aacutell
Uacutegy laacutetjuk a forraacutesvideacutek az emberi szellem kiaacuteradaacutesi dimenzioacuteja ahonnan a tudomaacute-
nyossaacuteg analitikus eacutes aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyszerűseacutegek leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő motivaacutecioacuteja ered
eacutes a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes leacutetezeacutest megvilaacutegiacutetoacute laacutengja pedig taacuteplaacutelja magaacutet75
leacutethozzaacuteaacutellaacutes elemzeacutese A buddhai taniacutetaacutes egyik ceacutelkitűzeacutese az hogy raacuteeacutebressze az embereket arra a
keretekhez roumlgziacutetett eacuteletvitelnek a veszeacutelyeire amelyeket mi egy siacutenen haladoacute jaacutermű igencsak korlaacutetos
lehetőseacutegeivel szoktunk szemleacuteltetni 74 A fizika nagy geacuteniuszaacutenak eacuteletműveacuteről talaacuten kevesen tudjaacutek hogy a fizika eacutes a matematika annak
csak mintegy 30-aacutet tette ki Newton eacuteletideje java reacuteszeacutet az alkiacutemia megismereacuteseacutenek eacutes a vele
kapcsolatos kiacuteseacuterleteinek szentelte Mint oumlneacuteletrajzaacuteboacutel kideruumll az ilyen tiacutepusuacute munkaacutejaacutenak
eredmeacutenyeit is papiacuterra vetette ezeket azonban keacutesőbb megsemmisiacutetette de ezek napjainkra bdquomeacutegisrdquo
megkeruumlltek (Christianson G E 2005 56) 75 Ez a leiacuteraacutes sokakat emleacutekeztethet Descartes fa-hasonlataacutera melyben a tudomaacutenyt a francia filozoacutefus
egy eacutelő faacutehoz hasonliacutetja melynek a gyoumlkerei a metafizika talajaacuteboacutel sziacutevjaacutek foumll az eacuteltető nedveket A
noumlveacuteny toumlrzseacutet a mai eacutertelemben vett termeacuteszettudomaacutenyok miacuteg a koronaacutejaacutet aacutegait eacutes leveleit a
szaktudomaacutenyokat alkotjaacutek (Descartes 1998 p 16) Mi azonban ezt maacuteskeacutepp laacutetjuk kuumlloumlnoumls tekintettel
72
Jaspers a boumllcselet eacutes a tudomaacuteny viszonyaacutet az egyetem eszmeacutejeacuteről iacutert tanul-
maacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepen fogalmazza meg
bdquoA tudomaacuteny hataacuterairoacutel nyert tapasztalat eacutes a hataacuterok termeacuteszeteacutebe valoacute betekinteacutes
utat nyit a gondolkodaacutes egy egeacutesz maacutesfajta eacutertelme előtt Leacutetezik ugyanis az a fajta
gondolkodaacutes is melynek nem konstruktiacutev eleme a keacutenyszeriacutető aacuteltalaacutenos-eacuterveacutenyűseacuteg
hanem olyan tartalmakat nyilvaacuteniacutet ki melyek az eacuteletet hordozzaacutek
Ez a gondolkodaacutes oumlnmagam eacutes a leacutet alapjaacuteba hatol be de nem megismerveacuten hanem
megvilaacutegiacutetvaacuten azt A keacutenyszeriacutető erejű eacutes aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű tudomaacuteny kutatoacute eacutes felfe-
dező a jelenseacutegek tartomaacutenyaacutera korlaacutetozoacutedik A tudomaacuteny ezen eacutertelmeacutevel szemben
leacutetezik a gondolkodoacute belaacutetaacutes egy szeacutelesebb fogalma s ezt a tudomaacuteny ndash amennyiben
nem csereacutelődnek fel egymaacutessal ndash maga is elismerheti mint a gondolkodva megvilaacutegiacute-
tott leacutet tudomaacutenykiegeacutesziacutető s alkalmasint hordozoacute feleacutet Ez a gondolkodaacutes nem tartozik
a tudomaacutenyhoz hanem sajaacutet eredeteacuteből igazolja leacutetezeacuteseacutetrdquo (Jaspers 1990 p 213)
Mint laacutethatjuk a neacutemet gondolkodoacute igyekszik egy egeacuteszseacuteges egyensuacutelyt kialakiacutetani
a tudomaacutenyos moacutedszertanok ndash leginkaacutebb elemző eacutes ebből koumlvetkezőleg empirikus bi-
zonyiacutethatoacutesaacutegra toumlrekvő ndash mivolta eacutes a filozoacutefiaacutenak magaacutera a leacutetre keacuterdező eacutes azt meg-
vilaacutegiacutetani szaacutendeacutekozoacute vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlzoumltt
A mi vizsgaacuteloacutedaacutesunk is hasonloacute toumlrekveacutesek menteacuten halad meacuteg akkor is ha touml-
keacuteletesen tisztaacuteban vagyunk sajaacutet magunk szellemi keacutepesseacutegeinek korlaacutetaival Uacutegy te-
kintuumlnk az elmuacutelt eacutevekre mint egy oacuteriaacutesi lehetőseacutegre aminek egyik gyuumlmoumllcse hogy
a fentiekben emliacutetett geacuteniuszok mintegy beszeacutelgető partnerekeacutent lehetőseacuteget kaptunk
az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő aacutetmeneti beleacutepeacutesre
A soron koumlvetkező fejezet reacuteszletesebben foglalkozik azzal az eacuteletfilozoacutefiai ka-
leidoszkoacuteppal melynek ezersziacutenűseacutege az eddig bemutatott eacutes alkalmazott hermeneu-
tikai kutataacutesboacutel tovaacutebbaacute a sajaacutet leacutetezeacutesi tapasztalatainkboacutel keveredik ki folyamatosan
arra a maacuter oly sokszor emliacutetett toumlrekveacutesuumlnkre hogy a hierarchiaacutekba rendezett vilaacutegkeacutep-modellek mellett
egy spektraacutelis gondolkodaacutesmoacuted is reacutesze legyen a tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepnek
73
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba
Amikor az ember kapcsolatba keruumll a boumllcsesseacuteg szereteteacutevel eacutes mintegy elhiacutevaacutest eacuterez
Atheacuteneacute Istenasszony kedvelt elfoglaltsaacutega iraacutent meacuteg nem tudja eldoumlnteni mit is kezd-
jen ezzel a teljes embert kiacutevaacutenoacute vilaacutegeacutertelmezeacutesi kavalkaacuteddal (Nietzsche 2003)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakran hangzott el az a keacuterdeacutes hogy az aacuteltalunk vizsgaacutelt
kulcsfogalmak koumlreacute szerveződő filozoacutefiai centrumuacute megkoumlzeliacuteteacutes vajon kiaacutellja-e a tu-
domaacutenyossaacuteg proacutebaacutejaacutet
Meggyőződeacutesuumlnk hogy a vaacutelasz egyeacutertelműen igen meacuteg akkor is ha keveacutesbeacute meg-
szokott moacutedon koumlzeliacutetuumlnk a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg teacutemakoumlreacutehez
problematikaacutejaacutehoz Egy koumlzelmuacuteltban lezajlott filozoacutefiai disputa76 alkalmaacuteval Fokasz
Nikosz miutaacuten elolvasta a disszertaacutecioacute teacutemaacuteival kapcsolatos roumlvid oumlsszefoglaloacutenkat a
koumlvetkező tartalmuacute megjegyzeacutessel indiacutetotta a diskurzust Uacutegy gondolja hogy a felve-
teacuteseink toumlbb mint eacuterdekesek de a sajaacutet veacutelemeacutenye szerint ez inkaacutebb szeacutepirodalmi ka-
tegoacuteria mintsem egy tudomaacutenyos gondolkodaacutes bdquoleiratardquo A professzor uacuter veacutelemeacutenyeacutet
arra alapozta elsősorban hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegban valoacute eacuterintettseacutegem eacutes
a szemeacutelyes eacutelmeacutenyvilaacutegom mondanivaloacutejaacutet nem biztos hogy el tudom vaacutelasztani a
tudomaacutenyos munkaacutek objektivitaacutest igeacutenylő laacutetaacutesmoacutedjaacutetoacutel A beszeacutelgeteacutes soraacuten uacutegy
gondoljuk sikeruumllt őt eacuterveinkkel meggyőznuumlnk arroacutel hogy ndash az elismert termeacuteszet- eacutes
taacutersadalomtudomaacutenyban egyaraacutent jaacuteratos kutatoacute tudomaacutenyossaacutegra vonatkozoacute kriteacuteriu-
main tuacutel is ndash leacuteteznek olyan boumllcseleti moacutedszerek amelyek az akadeacutemiai vilaacuteg kutatoacutei
szaacutemaacutera is elfogadhatoacute eredmeacutenyeket produkaacutelnak Haacutelaacutesak vagyunk Fokasz Nikosz-
nak ezekeacutert a joacutel hangsuacutelyozott eacutes egyaacuteltalaacuten nem seacutertő megaacutellapiacutetaacutesaieacutert mert ezek
neacutelkuumll a disszertaacutecioacute eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute vizsgaacuteloacutedaacutes igencsak fogyateacutekosabbra sikeruumllt
volna veacutelemeacutenyuumlnk szerint
Ismeacutet csak Karl Jaspers gondolatvilaacutegaacutera taacutemaszkodunk amikor a szemeacutelyes
eacutelmeacutenyvilaacuteg elvitathatatlan szerepeacutere hiacutevjuk fel a figyelmet az uacutegynevezett objektivi-
taacutes-kriteacuterium leacutetjogosultsaacutega kapcsaacuten
76 A disszertaacutecioacute melleacutekleteacuteben megtalaacutelhatoacute az a felveacutetel is amely erről a rendkiacutevuumll eacuterdekfesziacutető eacutes
inspiraacuteloacute disputaacuteroacutel keacuteszuumllt
74
bdquoEacuteletem minden elhataacuterozaacutesaacutet egy alapvető teacutenyező befolyaacutesolta Gyermekkorom oacuteta
organikus betegseacutegben szenvedtem (houmlrgőtaacutegulatban eacutes maacutesodlagos sziacuteveleacutegtelen-
seacutegben)rdquo hellip bdquoElolvastam R Virchow egyik tanulmaacutenyaacutet amelyben reacuteszletesen le-
iacuterta betegseacutegemet eacutes a vaacuterhatoacute prognoacutezist akik ebben a betegseacutegben szenvednek leg-
keacutesőbb eacuteletuumlk harmincadik eacuteve taacutejaacuten az aacuteltalaacutenos elgennyesedeacutes koumlvetkezteacuteben el-
pusztulnak Megeacutertettem hogy mire iraacutenyul a kezeleacutes Lassankeacutent megtanultam a
moacutedszereket amelyeket reacuteszben eacuten magam talaacuteltam kirdquo hellip bdquoA betegseacutegben megma-
radoacute egeacuteszseacuteg sokkal tudatosabb sokkal boldogiacutetoacutebb lesz szinte azt is mondhatnaacutenk
egeacuteszseacutegesebb lesz a normaacutelis egeacuteszseacutegneacutel Betegseacutegem koumlvetkezmeacutenye volt tovaacutebbaacute
egy belső tartaacutes amely meghataacuterozta munkaacutem moacutedjaacutet Az aacutellandoacute megszakiacutetaacutesok mi-
att koncentraacutelnom kellett az eacuteletet ha eacutertelmesen akartam leeacutelni Arra keacutenyszeruumlltem
hogy lazaacutebban kezeljem a tanulmaacutenyaimat a leacutenyeget ragadjam meg a hirtelen oumltle-
tet eacutes a vaacutezlatossaacuteg gyorsasaacutegaacutetrdquo (Jaspers 1998 p 12 p 13 p 14)
A fentiek kapcsaacuten felhiacutevjuk a figyelmet Jaspers (1986) Van Gogh ciacutemű munkaacutejaacutera
Ebben a szerző oly moacutedon mutatja be a holland festő zseni ndash ma uacutegy nevezzuumlk ndash
mentaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute bdquoleacutetlaacutetaacutesmoacutedrdquo lehetőseacutegeit hogy azok első pillan-
taacutesra hiaacutenyossaacutegoknak tűnnek de ha figyelmesebben elemezzuumlk azokat akkor egyuacutet-
tal kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacutent is megmutatkoznak
Igaz a fenti ideacutezet elsősorban a maacuter emliacutetett hataacuterszituaacutecioacutek eacuteletuumlnkben betoumll-
toumltt funkcioacuteira hiacutevja fel a figyelmet de veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is inspiraacuteljaacutek a kuta-
toacutet hogy gondolja veacutegig sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban eacutes a tudata aacuteltal folyamatosan formaacutelt
szerepeacutet szerepeit illetve mindezek vaacuteltozaacutesait Tovaacutebbaacute a hermeneutikai jellegű ku-
tataacutesok szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumlli fontossaacuteguacute szituaacutecioacutek kulcsfontossaacuteguacute jelentőseacutegeacutet
is kiemeli eacutelesebb megvilaacutegiacutetaacutesba helyezi a neacutemet gondolkodoacute77
Epikteacutetosz neveacutet csupaacuten keacutet roumlvid megjegyzeacutes erejeacuteig emliacutetettuumlk ezidaacuteig Most
uacutegy gondoljuk eljoumltt az ideje hogy ebben a sajaacutetos tematikaacutejuacute fejezetben bővebben
bevonjuk őt is a diskurzusunkba
77 Tulajdonkeacuteppen a Heidegger eacutes Husserl koumlzoumltti fenomenoloacutegiai vitaacutera adott sajaacutetos Jaspers-i vaacutelaszt
is megtalaacuteljuk ebben a gondolatmenetben Mint tudjuk a keacutet geacuteniusz koumlzoumltt abboacutel pattant ki a boumllcseleti
neacutezetelteacutereacutes hogy leacutetrehozhatoacute-e olyan szituaacutecioacute amikor a tudataacutet mintegy zaacuteroacutejelbe tudja tenni a
gondolkodoacute eacutes vizsgaacuteloacutedoacute ember avagy sem Husserl veacutelemeacutenye szerint csak ez a bizonyos
bdquozaacuteroacutejelbeteacutetelrdquo garantaacutelja a vilaacuteg eacutes iacutegy a leacutetezeacutes eacuterteacutekmentes megismereacuteseacutet Heidegger ezzel szemben
uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy eacuteppen ennek az ellenkezőjeacutere van szuumlkseacuteg vagyis a vizsgaacuteloacutedoacute ember
toumlkeacuteletesen nyitott tudataacutellapotaacutera amely aacuteltal a leacutetező neacutezőpontjaacuteboacutel elemzi a leacutetezeacutest Vagyis a leacutetező
eacutes a leacutet nem vaacutelaszthatoacute szeacutet egymaacutestoacutel eacutes ennek bizonyiacutetaacutesaacutera kizaacuteroacutelag a leacutettel uacutejra egyesuumllő emberi
tudat keacutepes (Schwendtner 2011)
75
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az ő munkaacutessaacutega is bizonyiacutetoacute erejű abban az olvasatban
amely a szemeacutelyes leacuteteacutelmeacutenyek tudomaacutenyos alkotaacutesokban betoumlltoumltt szerepeire vonat-
kozoacute fenti aacutelliacutetaacutesainkat alaacutetaacutemasztja A goumlroumlg Sztoa maacutesodik korszakaacutenak egyik leg-
kiemelkedőbb filozoacutefusa rabszolgaacuteboacutel lett szabad boumllcselő a maacuter emliacutetett saacutentasaacutegaacutet
annak koumlszoumlnhette hogy egykori tulajdonosa gyermekkoraacuteban rettenetes moacutedon el-
verte (Epikteacutetosz 2014)
Epikteacutetosz keacutezikoumlnyvecskeacutejeacutenek elejeacuten az alaacutebbi mottoacutet talaacuteljuk
bdquoSzolgaacutenak szuumlleteacutek s nyomoreacuteknak s mint amaz Iros Koldusnak ndash s engem kedvel az
eacutegi seregrdquo (Epikteacutetos 1942)
Filozoacutefiaacutejaacuteban dominaacutens vonaacutes az a klasszikusan eacuteletfilozoacutefiai szemleacutelet eacutes gyakorlat
miszerint az ember eacuteleteacuteben rendkiacutevuumll keveacutes olyan dolog van ami kizaacuteroacutelag a sajaacutet
befolyaacutesa alatt aacutell Peacuteldakeacutent a sajaacutet hozzaacuteaacutellaacutesunkat emliacuteti ndash a vilaacutegban zajloacute eacutes raacutenk
hatoacute dolgokra eacutes toumlrteacuteneacutesekre adott reakcioacuteink vonatkozaacutesaacuteban ndash a goumlroumlg gondolkodoacute
A sajaacutet funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegaacutera uacutegy tekint mint ami raacutemutat azon dolgok eacutes ese-
meacutenyek halmazaacutera amelyekre nem biacuter doumlntő befolyaacutessal Tehaacutet a testi adottsaacutegait el-
fogadni keacutepes emberkeacutent tűnik foumll szaacutemunkra a sztoikus filozoacutefus Mi toumlbb a boumllcse-
lete egyik kuacutetfeje eacuteppen a sokat emlegetett saacutentasaacutega azaz uacutegyis fogalmazhatunk a
fogyateacutekossaacutegaacuteban rejlő lehetőseacutegeket az egzisztenciaacutelis egeacuteszseacutege eacuterdekeacuteben kiak-
naacutezta
Toumlbb olyan taniacutetvaacutenyai aacuteltal lejegyzett beszeacutelgeteacutes maradt raacutenk amelyben eacutep-
pen arra hiacutevja fel az őt hallgatoacutek figyelmeacutet hogy a testi egeacuteszseacuteg megőrzeacutese elkeacutepzel-
hetetlen egy stabil vilaacutegkeacuteppel rendelkező de ezzel egyuumltt rendkiacutevuumll fogeacutekony eacutes eacuteber
tudatstruktuacutera megleacutete neacutelkuumll78
A most koumlvetkező gondolatiacutevnek a felvaacutezolaacutesa előtt fontosnak tarjuk roumlgziacuteteni
hogy a majd megjelenő paacuterhuzamossaacutegok a kuumlloumlnboumlző boumllcseleti iskolaacutek eacutes iraacutenyzatok
tudatossaacutegra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai kapcsaacuten nem valamifeacutele fuacutezioacute iraacutenyaacuteba mutat-
nak Hanem mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mind pedig a forraacutesvideacutek eseteiben
felsejlő lehetseacuteges koumlzoumls szellemi pontokat kiacutevaacutenjaacutek reacuteszben koumlruumllhataacuterolni
78 Ez volt az a pont anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskola felveacutetelijeacuten amelyre hivatkozva megjelent
a jelenlegi dolgozatban is taglalt aacutellaacutespontunk első gondolatszikraacuteja Mely szerint a tudatossaacuteg
keacutepesseacutegeacutenek kifejleszteacutese peacuteldaacuteul a buddhai eacutes a sztoikus filozoacutefiaacuteban elsődleges fontossaacuteguacute s ez
mintegy hidat is keacutepezhet a keacutet eacuteletgyakorlat-centrikus gondolatvilaacuteg koumlzoumltt
76
Nietzsche Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent a goumlroumlg filozoacutefiai gondolkodaacutesban
bekoumlvetkezett toumlreacutesvonalra helyezi el az uacutegynevezett euroacutepai vagy nyugati boumllcselet
negatiacutev eacutertelemben vett archimeacutedeszi pontjaacutet (Nietzsche 2018 Heidegger 2019
Jaspers 1996) Ez pedig nem maacuteshol talaacutelhatoacute mint a maacuter emliacutetett preszoacutekratikus gon-
dolkodoacutek korszakaacutenak a veacutegeacuten
Mindhaacuterom nagy gondolkodoacute filozoacutefiaacutejaacuteban megtalaacuteljuk annak nyomait hogy a veacutele-
meacutenyuumlk szerint mintegy boumllcseleti aranykornak tekinthető korszak azeacutert volt paradi-
csomi aacutellapot az emberiseacuteg eacuteleteacuteben mert az akkor eacutelő gondolkodoacutek meacuteg nem gaba-
lyodtak bele a sajaacutet intellektusuk poacutekja aacuteltal ndash a gondolataik eacutes a fogalmaik szaacutelaiboacutel
ndash szőtt szellemgyilkos haacuteloacutejaacuteba
Az eddigiek alapjaacuten ismeacutet csak biacutezunk benne hogy nyilvaacutenvaloacute az a szaacutendeacute-
kunk miszerint az eddig kontextusba bevont gondolkodoacutek munkaacutessaacutegaacutera uacutegy tekin-
tuumlnk mint egy bőseacuteges tudaacutestaacuterra eacutes festeacutekpalettaacutera Amelyből kiemelhetők eacutes kike-
verhetők azok az elemek eacutes sziacutenek amelyek segiacutetseacutegeacutevel eacutelőveacute tehetők az aacuteltalunk
koumlrvonalazott jelenteacutesvilaacutegok
A filozoacutefiai gondolatoknak ilyen tiacutepusuacute felhasznaacutelaacutesa oumlnkeacutenyesnek tűnhet az olvasoacutek
szaacutemaacutera azonban mi uacutegy gondoljuk hogy a Heidegger-i Jaspers-i Gadamer-i Kro-
potkin-i Bergson-i eacutes nem utolsoacute sorban a Naacutegaacuterdzsuna-i boumllcseleti bdquoprogramokrdquo ezt
a kutatoacutei magatartaacutest toumlbb mint el is vaacuterjaacutek tőluumlnk
Peacuteldaacuteul Naacutegaacuterdzsuna taniacutetaacutesainak mondanivaloacuteja is ebbe az iraacutenyba mutat hiszen mint
tudjuk egeacuteszen a tankerekeacutenek megforgatoacutejaacuteig vezeti vissza sajaacutetos antiszubsztanciaacute-
lis boumllcseleteacutenek gyoumlkereit A Draacutegakőfuumlzeacuter (Feheacuter 1997 pp 190-237 Nāgārjuna
1975 pp 15-111) ciacutemű munkaacutejaacuteban teljesen heacutetkoumlznapi helyzetekre eacutepiacutetve ad tanaacutecso-
kat az akkori uralkodoacutenak de ezt uacutegy teszi hogy mondanivaloacutejaacutenak boumllcseleti eacutele nem
szenved csorbaacutet Tehaacutet a Buddha originaacutelis taniacutetaacutesait gondolja uacutejra az adott taacutersadalmi
gazdasaacutegi eacutes toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesekben Azaz a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
Gadamer-i hermeneutikai filozoacutefiaacutet is megvaloacutesiacutetotta a nagy indiai gondolkodoacute
Uacutegy gondoljuk eleacuterkezett az ideje hogy arra az oumlsszefuumlggeacutesre is felhiacutevjuk a
figyelmet mely a kutataacutes soraacuten uacutegy kristaacutelyosodott ki mint a gondolatvilaacutegunk egyik
meghataacuterozoacute momentuma Ez pedig az emberi tudat szerepe a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacute-
sokban ami a Heidegger Jaspers eacutes Naacutegaacuterdzsuna koumlreacute csoportosiacutetott gondolkodoacuteink-
naacutel szinteacuten kiemelkedő jelentőseacutegű
77
Mi a tudatroacutel eacutes az eacuten-keacutepről is hasonloacutean gondolkodunk mint azt a buddhista filozoacute-
fiaacuteban teszik kisebb-nagyobb elteacutereacutesekkel az ezzel foglalatoskodoacute gondolkodoacutek En-
nek leacutenyege nagyon leegyszerűsiacutetve a koumlvetkező Az emberi tudat nem egy oumlnmagaacute-
ban leacutetező entitaacutes ndash mint erre maacuter leginkaacutebb implicit moacutedon utaltunk az uumlresseacuteg de-
finiaacutelaacutesaacutenaacutel is ndash hanem folyamatosan vaacuteltozik leginkaacutebb a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
tapasztalaacutesok eacutes az erre adott emberi vaacutelaszok fuumlggveacutenyeacuteben79
A Buddha azon az aacutellaacutesponton volt ndash elteacuterően a tengelykor toumlbbi nagy alakjaacutetoacutel eacutes a
hazaacutejaacuteban Indiaacuteban bdquoőshonosrdquo brahmanikus vallaacutes papjaitoacutel is ndash hogy nem leacutetezik
sehol az egeacutesz univerzumban iacutegy magaacuteban az emberben sem egy olyan aacutellandoacutesaacuteg
mely minden egyeacuteb felteacuteteltől fuumlggetlenuumll tudna leacutetezni Aacutetmannak nevezik a hindu
vallaacutesban ezt az bdquoeacutenmagotrdquo mely hituumlk szerint az ember halaacutelaacutet koumlvetően is vaacuteltozatlan
aacutellapotban tovaacutebb vaacutendorol egy uacutej testbe
A Buddha a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacuteba eacuterkezve ndash melyet az aacuteltala kidolgozott eacutes al-
kalmazott meditaacutecioacutes moacutedszer80 aacuteltal tudott eleacuterni ndash megtapasztalta a fentebb emliacutetett
eacutentelenseacuteget81 Ezeacutert is nevezzuumlk a buddhai taniacutetaacutest gyakorlati eacutes boumllcseleti uacutetnak egy-
araacutent
Jaspers eacutes Heidegger egzisztenciaacutelfilozoacutefiai teacuteziseinek roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
alkalmaacuteval jeleztuumlk azt a kuumlloumlnbseacuteget amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint rendkiacutevuumll markaacutens
a kettejuumlk viszonylataacuteban Heidegger baacuter toumlkeacuteletesen laacutetta az absztrakt gondolkodaacutes-
ban eacutes szakfilozofaacutelaacutesban rejlő veszeacutelyeket gyakorlati utat nem jeloumllt ki az őt koumlvető
filozoacutefusok szaacutemaacutera Mindezekkel egyetemben veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet filozoacute-
fust hamisan vaacutedoljaacutek azzal hogy az embert egy olyan leacutenykeacutent vaacutezolja aki akkor tud
a leacutetezeacutese aacuteltal a leacutetről valoacutesaacutegos vagy ahhoz koumlzeli keacutepet alkotni ha oumlnmagaacutera figyel
Heidegger (2019) ugyanis valoacuteban oumlnleacutetnek nevezi A leacutet eacutes időben peacuteldaacuteul az emberi
79 A dolgozat utazaacutessal kapcsolatos koumlvetkező fejezeteacuteben a haacuteloacutezatok kapcsaacuten iacutert ndash befogadaacutes alatt aacutelloacute
ndash A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai -
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz ciacutemű ndash
tanulmaacutenyunk is oumlnaacutelloacute alfejezetkeacutent jelenik meg (Farkas 2020) Ebben megtalaacutelhatoacute egy aacutebra a buddhai
eacutertelemben vett eacuten-keacutepről eacutes itt annak kifejteacuteseacuteről is bővebben olvashatunk80 Ennek paacuteli nyelvű elnevezeacutese a maacuter fentebb hivatkozott szatipatthaacutena A gyakorlat leacutenyege hogy a
meditaacuteloacute egy olyan tudataacutellapotba keruumlljoumln amikor az eacuterzeacutekszervei aacuteltal a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
eacutes a belvilaacuteg reakcioacutei vaacutelaszai stb ndash vagyis a tudat műkoumldeacutese ndash ne vaacutelasztoacutedjanak el egymaacutestoacutel Abban
az eacutertelemben hogy a kuumlloumlnboumlző testeacuterzetek eacutes a veluumlk szorosan oumlsszefuumlggő mentaacutelis toumlrteacuteneacutesek koumlzoumltt
az elme aacuteltal generaacutelt suacutelyponti kuumlloumlnbseacutegek fel tudjanak oldoacutedni Ezaacuteltal fel eacutes eloldoacutedaacutes aacuteltal az
eacutentelenseacuteg aacutellapota egy absztraktnak tűnő szintről a tapasztalatok taacuterhaacutezaacuteba keruumll (Porosz 2012)81 A Buddha a maacutesodik taniacutetoacutebeszeacutedeacutet oumlt nappal az első utaacuten bdquoa nem eacuten ismertetőjegyeirőlrdquo adta ez a
Anattalakkhana szutta (SN 2259)
78
leacutet megvaloacutesulaacutesaacutet de azonnal hozzaacute is teszi hogy ez csak abban az esetben tud eg-
zisztenciaacutelis eacutertelemben teljes eacuterteacutekű lenni ha a leacutetezeacutese soraacuten valamennyi entitaacutessal
oumlsszhangba tud keruumllni a gondolkodoacute leacuteny A neacutemet filozoacutefus szerintuumlnk zseniaacutelis
gondolata mely szerint a leacutetező leacutetezik erre is utal (Heidegger 1994 p 86)
Jaspers mint raacutemutattunk gyakorlati uacutetkeacutent is tekintett az egzisztaacutelaacutes aacutellapotaacutera Egy-
reacuteszről ez tekinthető a Heidegger-i ontoloacutegiai program tovaacutebbgondolaacutesaacutenak illetve
egy sajaacutet boumllcseleti program sarokpontjaacutenak egyaraacutent
Nem szeretneacutenk laacutendzsaacutet toumlrni egyik veacutelemeacuteny mellett sem mindkettőnek laacutetjuk a re-
alitaacutesaacutet eacutes a kontinentaacutelis filozoacutefiaacutera gyakorolt uumldvoumls hataacutesait A disszertaacutecioacute uacutej fogal-
mai megalkotaacutesa eacutes aacutetgondolaacutesa soraacuten az emliacutetett Jaspers-i gyakorlatcentrikus filozo-
faacutelaacutes-fogalom egyreacuteszről meglaacutetaacutesunk szerint joacutel rezonaacutel a buddhai filozoacutefia szinteacuten a
praktikumot is magaacuteba integraacuteloacute szemleacuteleteacutere Maacutesreacuteszről a transzcendencia eacutes az aacutet-
fogoacute meacutelyebb megeacuterteacutese aacuteltal az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes a szimbiotikus leacutetaacutel-
lapot koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget is ennek koumlszoumlnhetően tudtuk kidolgozni
Mint tudjuk a Jaspers-i boumllcseletben kulcsszerepet toumllt be az aacutetfogoacute leacutetaacutellapotaacutet leiacuteroacute
gondolatok halmaza Maacuter szoacutet ejtettuumlnk roacutela hogy a neacutemet gondolkodoacute a szubjektum
eacutes az objektum koumlzoumltt taacutetongoacute reacutest az aacutetfogoacuteval igyekszik aacutethidalni eacutes hozzaacute teszi
hogy ez az oumlsszekoumltő aacutellapot peacuteldaacuteul lehetőseacuteget ad a transzcendencia rejtjeleinek eacuter-
zeacutekeleacuteseacutere illetve megfejteacuteseacutere (Jaspers 2005) Talaacuten ez Jaspers filozoacutefiaacutejaacutenak legne-
hezebben eacuterthető eacutes eacuteppen ezeacutert a legvitatottabb pontjai is Szaacutemunkra ez azeacutert eacuterdekes
eacutes egyben meghataacuterozoacute momentum is mert azt gondoljuk ebben semmi bonyolultsaacuteg
eacutes misztika sincs
A transzcendenciaacutera uacutegy tekintuumlnk mint a forraacutesvideacutek hataacutervideacutekeacutere Maacuter eacuter-
zeacutekelhető laacutethatoacute hallhatoacute tapinthatoacute stb a tuacuteloldal minden rezduumlleacutese de meacuteg nem
leacuteptuumlnk be a lassan-lassan feledeacutesbe meruumllő videacutekre mert a legtoumlbb esetben azt nem
tartjuk maacutesnak a sajaacutet szellemi siacutekunkhoz keacutepest
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez nem pusztaacuten egy filozoacutefiai absztrakcioacute metaforikus leiacuteraacutesa
hanem a leacutetezeacutesnek olyan megtapasztalaacutesa amelyről peacuteldaacuteul Heidegger eacutertekezik a
leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese oumlsszefuumlggeacuteseit elemezveacuten (Feheacuter 1995 Heidegger
2019)
Napjaink boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak tuumlkreacuteben talaacuten nem tűnik irrelevaacutensnak ha azt
aacutelliacutetjuk Jaspers Heidegger eacutes Naacutegaacuterdzsuna egyaraacutent arra is felhiacutevja a figyelmuumlnket
hogy a pusztaacuten intellektuaacutelis eacutes logikai elemzeacutesi eacutes elmeacuteletalkotaacutesi filozofaacutelaacutes legin-
kaacutebb a felejteacutes szolgaacutelataacuteban aacutell
79
Annak eacuterdekeacuteben hogy a fenti igen kategorikus kijelenteacutesuumlnket valoacutedi tarta-
lommal toumlltsuumlk meg Jaspers aacutetfogoacuteval kapcsolatos gondolatvilaacutegaacutera vonatkozoacute okfej-
teacutesuumlnket a koumlvetkezővel javasoljuk kiegeacutesziacuteteni Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az aacutetfogoacute eacutepp-
hogy leszűkiacuteti a neacutemet filozoacutefus mondanivaloacutejaacutet eacutes aacuternyeacutekot vet az egzisztenciaacutelis fi-
lozofaacutelaacutesra Mivel az objektum eacutes a szubjektum kettőseacutegeacutet mint maacuter utaltunk is raacute
adottnak aacutelliacutetja be meacuteg akkor is ha Jaspers ezt a kettőseacuteget oumlnmagaacuteban nem tartja
termeacuteszetesnek eacutes magaacutetoacutel eacutertetődőnek (Jaspers 1996 2008) Uacutegy laacutetjuk a mesterseacute-
gesen elvaacutelasztott leacutetszemleacuteleti moacutednak nem az aacutethidalaacutesaacutera van szuumlkseacuteg hanem azok
fokozatos oumlsszefonaacutesaacutera Talaacuten az egykor paacutelyaacutejaacutet pszichiaacuteterkeacutent kezdő Jaspers sem
venneacute zokon ha a koumlvetkező orvosi peacuteldaacuteval igyekezneacutenk meggyőzni őt aacutellaacutespontunk
helyesseacutegeacuteről Vegyuumlnk egy trauma koumlvetkezteacuteben hataacuterhelyzetben leacutevő laacutebaacuten oacuteriaacutesi
sebbel szenvedő embert Ha segiacutetuumlnk az emberi szervezetnek eacutes kitisztiacutetjuk a sebet
fixaacuteljuk a veacutegtagot eacutes folyamatosan gondoskodunk a beteg ellaacutetaacutesaacuteroacutel biacutezhatunk ab-
ban hogy a seb előbb-utoacutebb minden egyeacuteb segiacutetseacuteg neacutelkuumll oumlsszeforr Azonban a meg-
maradoacute heg illetve a belső roumlgziacuteteacutesek hiaacutenya koumlvetkezteacuteben esetleg haacutetra maradoacute moz-
gaacutesfunkcioacute-kieseacutes koumlvetkezteacuteben a beteg feleacutepuumlleacuteseacutet koumlvetően feacutelig-meddig idegen-
keacutent tekinthet arra a veacutegtagra mely a balesetet koumlvetően az ő egyik legtermeacuteszetesebb
taacutemasza volt
Teacutetelezzuumlnk fel egy hasonloacute szituaacutecioacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy rendelkezeacutesuumlnkre
aacutell a modern baleseti eacuter- eacutes idegsebeacuteszet valamennyi eszkoumlze eacutes az azokat alkalmazni
eacutes felhasznaacutelni keacutepes szakemberek egyaraacutent A beteg a szakszerű ellaacutetaacutest koumlvetően
minimaacutelis eszteacutetikai elvaacuteltozaacuteson tuacutel folytatni tudja addigi eacuteleteacutet
Tehaacutet az aacutetfogoacute mint gyoacutegyulaacutesi folyamat mindkeacutet esetben megnyilvaacutenul azonban a
maacutesodik esetben valoacuteban szinte maradeacutek neacutelkuumll eltűnik a mesterseacuteges szeacutetvaacutelasztaacutes
Megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint a fenti peacuteldaacutek alapjaacuten a Jaspers-i aacutetfogoacute egzisztenciaacutel-filozoacutefiai
eacutertelemben oumlsszefonoacute eacutes reintegraacuteloacute aacutellapotban teljesedik ki
Ez az oumlsszefonoacutedaacutes a buddhai filozoacutefia integraacutens reacutesze mint azt maacuter toumlbbszoumlr
kuumlloumlnboumlző kontextusokba helyezve jeleztuumlk igaz ezt ilyen moacutedon nem mondtuk ki
Ebben a kultuacuterkoumlrben tehaacutet nem vaacutelik szeacutet a filozoacutefiai elmeacutelkedeacutes eacutes a meditaacutecioacutes
szemleacutelődeacutes tapasztalati vilaacutega Sőt mi toumlbb eacuteppen a kettő laacutetszoacutelag egymaacutestoacutel teljesen
kuumlloumlnboumlző vilaacuteg-megismereacutesi moacuted egyseacuteget teremtő mivoltaacutenak a megeacuterteacutese eacutes eleacutereacutese
a ceacutel A disszertaacutecioacute kereteit az aztaacuten veacutegkeacutepp szeacutetfesziacuteteneacute ha a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal
80
bdquokikiacuteseacuterletezettrdquo majd a gyakorlatban is sikeresen alkalmazott szatipatthaacutena eacutes vi-
passzanaacute82 meditaacutecioacutes moacutedszerek reacuteszletesebb boumllcseleti oumlsszefuumlggeacuteseit is kifejteneacutenk
Ezen a helyen csak annyit jegyzuumlnk meg a Buddha keacutet emliacutetett moacutedszereacutevel kapcso-
latban hogy az oumln- eacutes leacutetmegismereacutes oumlsszekapcsolaacutesaacutenak ha tetszik oumlsszefonaacutesaacutenak
eacutes keacutesőbbi egybeforraacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk azokra
82 A sajaacutet tapasztalatainkat is segiacutetseacuteguumll hiacutevva roumlviden azt mondhatjuk hogy a (p) vipasszanaacute az az
elmeacutelyuumlleacutes gyakorlat mely a maacuter emliacutetett (p) szatipatthaacutena eacutelmeacutenyvilaacutegaacutet mintegy elemző moacutedon
rendezi a gyakorloacute tudataacuteban A XIV Dalai Laacutema is rendszerint paacuterban emliacuteti a keacutet meditaacutecioacutes formaacutet
termeacuteszetesen hierarchikus kuumlloumlnbseacutegteacuteteltől mentesen A vallaacutesi vezető a (p) vipasszanaacutet analitikus
meditaacutecioacutekeacutent is aposztrofaacutelja (Youtube (2012a)
81
A filoszkoacuteproacutelhellip
Itt fogjuk ismertetni az aacuteltalunk filoszkoacutepnak83 nevezett egzisztenciaacutel-filozoacutefiai vizs-
gaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzuumlnket mely a Heidegger-i Jaspers-i Bergson-i Naacutegaacuterdzsuma-i eacutes a
Kropotkin-i boumllcselet tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent vaacutelt szaacutemunkra eleacuterhetőveacute
Uacutegy gondoljuk hogy az eacuteletfilozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok eacutes az abboacutel levezethető koumlvetkez-
teteacutesek tudomaacutenyos kutataacutesokkal valoacute oumlsszevethetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseiben az elmuacutelt
hosszuacute időszakban sok-sok akaacuter tudomaacutenyfilozoacutefiai eacutertelmezeacutes is elismeri a maacuter em-
liacutetett Jaspers-i megkoumlzeliacuteteacutes leacutetjogosultsaacutegaacutet vagyis azt hogy a filozoacutefiaacutenak elsősor-
ban a leacutet olyan teruumlleteire van lehetőseacutege bevilaacutegiacutetani melyek ezidaacuteig ismeretlenek
felteacuterkeacutepezetlenek voltak a szaacutemunkra Ezt a keacutesőbbiekben a tudomaacutenyos kutataacutesok
reacuteszleteiben is feltaacuterhatjaacutek (Jaspers 1990)
Mindezek nyomaacuten jutottunk arra az intuitiacutev koumlvetkezteteacutesre hogy az eacuteletfilo-
zoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok pontosabbaacute teacuteteleacutehez szuumlkseacuteg van egy szellemi kutatoacuteeszkoumlz
megalkotaacutesa Hosszas elmeacutelkedeacutes eacutes meacuteg toumlbb szakmai jellegű beszeacutelgeteacutes eredmeacute-
nyekeacuteppen jutottunk el a maacuter emliacutetett filoszkoacutepig
Az ide vezető hermeneutikai diskurzusok egyik kulcsszereplője eacutes beszeacutelgető partnere
Kropotkin volt Az orosz geograacutefus filozoacutefus maacuter eleve nagy hataacutest gyakorolt raacutenk az
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember eacutes a szimbiotikus ember szellemi kereteinek leacutetre-
joumlveteleacuteben hiszen a maacuter emliacutetett alternatiacutevnak nevezett evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutevel toumlbb
mint alaacutetaacutemasztotta gondolataink eacuteletkeacutepesseacutegeacutet a leacutetezők fogyateacutekossaacutegaacutet jellemző
aacutelliacutetaacutesainkkal kapcsolatosan (Kropotkin 1908)
Viszont legalaacutebb ekkora befolyaacutessal biacuter a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg a filoszkoacute-
punk megalkotaacutesaacuteban Tudjuk hogy az orosz hercegi csalaacutedboacutel szaacutermazoacute nagy gon-
dolkodoacute a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegre ndash mint toumlrzsfejlődeacutesi hajtoacuteerőre ndash fiatal katonakeacutent esz-
meacutelt raacute ndash mikoumlzben taacutersaival kietlen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt igyekeztek felteacuterkeacutepezni Szi-
beacuteria jeges taacutejait Az itt szerzett eacutes dokumentaacutelt eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit
illetve felfedezeacuteseit Kropotkin az egyseacuteges toumlrzsfejlődeacutesimoacuted tudomaacutenyos leiacuteraacutesaacutevaacute
formaacutelta
Azonban itt nem aacutellt meg a gondolatainak tovaacutebbszoumlveacuteseacuteben eacutes az empirikusan alaacutetaacute-
masztott zooloacutegiai alapuacute evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutet a boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutebe is beemelte
83 Tudjuk hogy a szoacute eredetileg egy maacutera feledeacutesbe meruumllt a feacutenykeacutepeacuteszet hőskoraacuteban hasznaacutelt feacutem
keretet jelent Mi azonban erre egy sajaacutet magunk aacuteltal alkotott boumllcseleti vizsgaacuteloacute eszkoumlzkeacutent tekintuumlnk
hasonloacute moacutedon mint az emliacutetett kaleidoszkoacutepra Az elnevezeacutes egyreacuteszt a goumlroumlg bdquofiloszboacutelrdquo van mely
a filozoacutefiaacutera utal maacutesreacuteszt a kaleidoszkoacutepra utaloacute bdquoszkoacuteprdquo kifejezeacutesek oumlsszeilleszteacutesekből aacutell
82
Uacutegy gondolta az ember egyreacuteszt toumlbbre hivatott annaacutel mintsem egy taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi mechanizmus oumlntudatlan fogaskereke legyen Maacutesreacuteszt az embert emberreacute
tevő alaptulajdonsaacutegakeacutent a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes eacutes elfogadaacutes ndash ez az aacutellatoknaacutel eacutes a leg-
uacutejabb kutataacutesok szerint a noumlveacutenyekneacutel is megfigyelhető tulajdonsaacuteg ndash magas szintű
tudatossaacutegaacuteban is keresendő (Wohlleben 2018)
A magunk reacuteszeacuteről hozzaacutetesszuumlk hogy ez a roumlvid Kropotkin-interpretaacutecioacutenk
joacutel illeszkedik a hivatkozott A faacutek titkos eacutelete ciacutemű koumlnyv mondanivaloacutejaacutehoz amely-
nek leacutenyege a koumlvetkező A szerző Kopotinkhoz hasonloacutean a sajaacutet megfigyeleacutesei alap-
jaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az erdő faacutei de tulajdonkeacuteppen az egeacutesz noumlveacuteny-
vilaacuteg folyamatosan kommunikaacutel egymaacutessal Meacuteghozzaacute kuumlloumlnboumlző vegyuumlletek kivaacute-
lasztaacutesaacuten keresztuumll melyeknek a maacutesikhoz valoacute eljuttataacutesaacuteban a szelet is igeacutenybe ve-
szik A kommunikaacutecioacutejuk ceacutelja hogy a koumlzoumls eacuteletteruumlket eacuterő veszeacutelyekről taacutejeacutekoztas-
saacutek egymaacutest tovaacutebbaacute a veszeacutelyzoacutenaacutetoacutel taacutevolabb eső taacutersaik felkeacuteszuumlljenek a szuumlkseacuteges
bioloacutegiai vagy fizikai veacutedekezeacutesre (Wohlleben 2018)
Szaacutemunkra a roumlviden oumlsszefoglalt koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg reprezentaacutecioacute toumlbb mint
bizonyiacutetoacute erővel hat a szimbiotikus leacutetezeacutes jelen valoacutesaacutegaacutera Az ember ugyanezen ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor mint a nem is annyira titkos eacuteletet eacutelő faacutek eacutes noumlveacutenyek Attoacutel
hogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt a kognitiacutev keacutepesseacutegeink kiaknaacutezaacutesa aacuteltal a termeacuteszet meacutelyebb
megismereacuteseacutere eacutes aacutetalakiacutetaacutesra ez meacuteg nem kellene hogy azt jelentse valamifeacutele uacutej-
keletű istenseacutegkeacutent a leacutet foumlleacute helyezzuumlk magunkat Nietzsche Zarathusztraacuteja is hasonloacute
veszeacutelyekre hiacutevja fel a figyelmuumlnket (Nietzsche 2000)
Visszakanyarodva tehaacutet a filoszkoacutep megalkotaacutesaacutehoz eacutes az ehhez nyuacutejtott Kro-
potkin-i segiacutetseacuteghez a fentiek alapjaacuten talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az első ilyen
eszkoumlz prototiacutepusaacutet ndash a modernkorban legalaacutebbis ndash az orosz filozoacutefus hasznaacutelta első
iacutezben
Tudva hogy ez a szellemi kutataacutest segiacutető eszkoumlz a benne visszatuumlkroumlződő leacutetezeacutes-
mintaacutezatok analizaacutelaacutesaacutet abban segiacuteti hogy az evidensnek tűnő eacutertelmezeacutesi moacutedokat
egymaacuteson eacutes egymaacutestoacutel is keacutepes egyszerre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln is elfordiacutetani Ezt azonban
nem csak keacutet siacutekban haacuterom vagy akaacuter toumlbb dimenzioacuteban is el tudja veacutegezni
Aacutellaacutespontunk szerint iacutegy jaacuterhatott el Kropotkin herceg amikor a nagyon is gyakorlati
eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll a taacutersadalmi
folyamatokra eacutes a filozoacutefia vilaacutegaacutera egyaraacutent alkalmazhatoacutevaacute formaacutelta (Kropotkin
1908)
83
Termeacuteszetesen kritikakeacutent az uacutej boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzre vonatkozoacutean sok-sok
megaacutellapiacutetaacutes tehető mi ebből egyet emeluumlnk ki eacutes igyekszuumlnk erre adekvaacutet elleneacuterve-
ket felsorakoztatni
A fent hosszabban elemzett Kropotkin-i peacutelda a filoszkoacutep lehetseacuteges alkalmazaacutesaacutera
azeacutert sem kifejezetten joacute peacutelda mondhatjaacutek toumlbben mert egy termeacuteszettudomaacutenyos
megfigyeleacutesből filozoacutefiaivaacute alakiacutetott gondolatfolyam nem igeacutenyel ilyen tiacutepusuacute szel-
lemi eszkoumlzt
Mi uacutegy laacutetjuk igenis pontosan egy ilyen eszkoumlz adja a legnagyobb segiacutetseacuteget eacutes sza-
badsaacutegot a gondolkodoacute szaacutemaacutera ahhoz hogy a Heidegger-i boumllcseletből maacuter joacutel ismert
heacutetkoumlznapi eacutertelmezeacutesi kereteken tuacutel tudjunk tekinteni
Ehhez kapcsoloacutedoacutean megjegyezzuumlk hogy Jaspers boumllcselete ott kezdődik ahol a tu-
domaacuteny hataacuterai huacutezoacutednak A neacutemet gondolkodoacute veacutelemeacutenye szerint a tudomaacutenyossaacuteg
eredmeacutenyei maacuter az ő koraacuteban is elvitathatatlanok voltak de laacutetta azokat a veszeacutelyeket
melyek a tudomaacuteny tuacuteldimenzionaacutelt maacuter-maacuter vallaacutesi szintre emeleacuteseacuteből koumlvetkezhet-
nek (Jaspers 1990 2000)
Jaspers vilaacutegszemleacutelete kapcsaacuten meg kell jegyezzuumlk hogy nem egy vilaacutegban gondol-
kodott hanem a vilaacutegok sokasaacutegaacuteban (Jaspers 2005) A filoszkoacutep ezen olvasatban is
leacutetjogosultsaacutegot nyer hiszen egy olyan szellemi eszkoumlzkeacutent kezeljuumlk eacutes hasznaacuteljuk
amely ezen vilaacutegok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlsszetettebb vizsgaacutelataacutera is lehetőseacuteget te-
remt
Hasonloacutekeacuteppen a szellemi filoszkoacutepot egyuacutettal a Bergson-i intuitiacutev moacutedszer
egyik kiegeacutesziacutető eszkoumlzeacutenek is tarjuk Tovaacutebbaacute ez az eszkoumlz a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacuteg-
tan jobb megeacuterteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterulhat amennyiben tudataacuteban vagyunk hogy a mester
az egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumlsen fuumlggeacutesben leacutevő bdquoleacutetezőkrdquo koumlzoumltti viszonyt csak uacutegy tartotta
megeacuterthetőnek eacutes alkalmazhatoacutenak a mindennapokban ha az azzal foglalatoskodoacute em-
ber egy szellemi bdquoszintugraacutestrdquo is veacutegre tud hajtani az intellektuaacutelis erőfesziacuteteacuteseken tuacutel
Az itt leiacutertak a mi eacutertelmezeacutesuumlnket tuumlkroumlzik mely ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a madhja-
maka filozoacutefia nyugati kultuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő reacuteszbeni integraacutelaacutesaacutet ceacutelozza Tudjuk hogy
a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott taniacutetaacutes eacutes boumllcselet az emliacutetett szellemi
szintugraacutest a meditaacutecioacutes gyakorlatok megvaloacutesiacutetaacutesaacuten keresztuumll tartja eleacuterhetőnek Ezt
semmikeacuteppen sem kiacutevaacutenjuk vitatni pusztaacuten emellett ndash a sajaacutet szociokulturaacutelis koumlze-
guumlnkben jobban eacuterthető ndash egy uacutejabb alternatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesre hiacutevjuk fel a figyelmet
84
Az elkoumlvetkezendő fejezetben mint maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk raacute az elmuacutelt eacutevek
kutataacutesainak egyik gyakorlati szempontboacutel is igen eredmeacutenyes szeleteacutet mutatjuk be
ez pedig az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutese
Az alaacutebbiakban reacuteszletesebben kifejtjuumlk a majdani maacutesodik a turizmustudomaacuteny vi-
laacutegaacuteba is bepillantaacutest adoacute alfejezet egyik meghataacuterozoacute aacutem bdquocsakrdquo implicite taacutergyalt
oumlsszefuumlggeacuteseacutet mely az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes első pillantaacutesra koumlzoumltti fo-
kozatbeacutelinek tűnő de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a folyamat soraacuten termeacuteszetbeniveacute aacutetala-
kuloacute kuumlloumlnbseacutegeacuteről alkotott veacutelemeacutenyuumlnket
Az emliacutetett maacutesodik alfejezet egy nemreacutegiben megjelent tanulmaacutenyunk minimaacutelisan
aacutetdolgozott szoumlvegeacuteből aacutell Ebben roumlviden szoacute esik erről a haacutermas alapvetően isme-
retelmeacuteleti jellegű felveteacutesuumlnkről Mely a Luhmann neveacutevel feacutemjelzett rendszerelmeacute-
let kapcsaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutesuumlnk tereacutebe (Luhmann 2010)
Teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes Luhmann-i gondolatvilaacuteg nemzetkoumlzileg elismert
szaktekinteacutelye egykor alkalma nyiacutelt szemeacutelyes ismeretseacuteget koumltni a kitűnő filozoacutefus-
sal eacutes reacuteszt venni egyetemi előadaacutesain is Ezeacutert első keacutezből tudtunk eacutes tudunk a mai
napig is eacutelő szoacuteban elmeacutelkedni eacutes eszmeacuteket csereacutelni erről a zseniaacutelis gondolatvilaacutegroacutel
Ha ezek a szemeacutelyes diskurzusok nem joumlhetneacutenek leacutetre biacutezvaacutest aacutelliacutethatjuk ez a fent
emliacutetett bdquofolyamataacutebrardquo eacutes a belőle szaacutermazoacute egzisztencia-filozoacutefiai koumlvetkezteteacutesek
nem gazdagiacutetanaacutek dolgozatunk koumlzponti mondanivaloacutejaacutet
Ezt azeacutert itt gondoltuk megtenni mert a kaleidoszkoacutep- eacutes a kifejteacutes-jellegű boumllcseleti
vizsgaacuteloacutedaacuteson alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket bemutatoacute fejezet veacutege ennek termeacuteszetesebb
keretet biztosiacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg haacuterom kulcsfogalom gyoumlkeacuterzeteacuteből taacuteplaacutelko-
zik Az egyik az emberseacutegfelejteacutes a maacutesik a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges
(szeacutet)hasiacutetaacutesa a harmadik pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutese vagy
ennek elbagatellizaacutelaacutesa
E taacutergykoumlrben fontosnak tartjuk hogy visszautaljunk a Deleuze-i (Deleuze 1988 De-
leuze Guattari 2010) haacuteloacutezati szerkezet centrumneacutelkuumlliseacutegeacutenek alkalmazaacutesaacutera az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak megismereacutese eacutes mineacutel pontosabb meg-
fogalmazaacutesa soraacuten veacutegzett boumllcseleti toumlrekveacuteseinkben A haacuterom emliacutetett gyoumlkeacuterzet
85
oumlnaacutelloacutean is eacuteletkeacutepes relevaacutens filozoacutefiai eacuteletdimenzioacute de ha megengedjuumlk hogy egy-
maacutessal szellemi kapcsolatba leacutepjenek esetuumlnkben peacuteldaacuteul egy ilyen tiacutepusuacute emberkeacutep
forraacutesvideacutekeacuteuumll szolgaacutelhatnak
Ezen a helyen csak a legutoacutebbi aspektussal foglalkozunk mivel az első kettő felteacutetel az
ezt megelőző fejezetekben reacuteszletesebben maacuter kifejteacutesre keruumllt
Ugyan maacuter ismertettuumlk egy roumlvid megjegyzeacutes sor erejeacuteig a (p) dukkha fogalmaacutet me-
lyet a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacuteboacutel emeltuumlnk aacutet a kifejteacutes filozoacutefiaacutejaacutenak gondolatvilaacute-
gaacuteba E fogalom illetve sajaacutetos leacutetaacutellapot tartalmaacutet bizony a legtoumlbb esetben feacutelreeacuter-
telmezik a nyugati kultuacuterkoumlrben Aacuteltalaacutenossaacutegban bdquoszenvedeacutesteliseacutegrdquo-nek fordiacutetjaacutek
mi azonban ezt a fogalmat a Porosz84 (2012) aacuteltal hasznaacutelt eacutertelmezeacutes menteacuten tudtuk
integraacutelni jelen kutataacutesunkban Vagyis a leacutetezeacutes eacutelet ki nem eleacutegiacutető volta terminus
szerint mely veacutelemeacutenyuumlnk szerint bizonyos eacutertelemben neutraacutelisabb megkoumlzeliacuteteacutest
tesz lehetőveacute Ugyanis az első taniacutetoacute beszeacuted amit a tankereacutek megforgataacutesaacutenak is ne-
vezuumlnk valoacuteban feltaacuterja a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet uacutegynevezett szenvedeacutesteli mivoltaacutet (Veacutegh
J 2009a) Azonban ez a megfogalmazaacutes bővebb kifejteacutes neacutelkuumll akaacuter a nihilizmus ha-
taacuterszituaacutecioacutejakeacutent is keretezheti a Buddha taniacutetaacutesaacutenak esszenciaacutelis tartalmaacutet
Mi eacuteppen ezeacutert a ki nem eleacutegiacutető volt tartalmisaacutega mellett eacuterveluumlnk annaacutel is
inkaacutebb mert a sajaacutet moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk arra is eacutepuumll hogy konkreacutet eacuteletszitu-
aacutecioacutekhoz tudjuk illeszteni a fogalomvilaacutegunk mondanivaloacutejaacutet Vagyis a szenvedeacutesteli-
seacuteget uacutegy eacutertelmezzuumlk mint ami annak koumlvetkezteacuteben joumln leacutetre ndash ebben az oumlsszefuumlg-
geacutesben ndash hogy olyan elvaacuteraacutesokat eacutes igeacutenyeket taacuteplaacutel az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos
ember a leacutet a leacutetezeacutes az eacutelet eacutes ezaacuteltal a teljes aacuteltala felfogni keacutepes vilaacuteg iraacutent ame-
lyek aacuteltal az ember oumlnmagaacutet generaacuteloacute soha veacuteget nem eacuterő bdquovaacutegyakozaacutes maacutetrixaacutebardquo
zaacuterja oumlnoumln leacutetezeacuteseacutet
A vaacutegyak vilaacutega eacuteppen hogy erősoumldni laacutetszik az ember akadaacutelymentesiacutető mi-
voltaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen napjaink szinte koumlvethetetlenuumll gyors technoloacutegiai eacutes in-
gergazdag mesterseacuteges koumlrnyezete aacuteltal (Fromm Suzuki 1995 Fromm 2002)
Fromm eacuteppen ebben laacutetja a szeretet kiuumlresedeacuteseacutenek okaacutet de ugyanez elmondhatoacute Ko-
lakovszky-nak (1994) a Metafizika Horror ciacutemű koumlnyveacuteben
84 A 2012-ban megjelent A buddhizmus lexikona ciacutemű hiaacutenypoacutetloacute kiadvaacuteny reacuteszletesen foglalkozik a
jelzett fogalom tartalmi kifejteacuteseacutevel A lexikon egyeacutebiraacutent olyan betekinteacutesi lehetőseacuteget teremt a
Buddha taniacutetaacutesa iraacutent ndash akaacuter a legszofisztikaacuteltabb tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutessel biacuteroacute ndash kutatoacutek szaacutemaacutera is
melyre annak megjeleneacutese előtt magyar nyelven nem volt moacuted (Porosz 2012)
86
az emberi szellemi kiuumlresedeacutese kapcsaacuten kifejtett gondolatiroacutel is
Ezek nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy a mindannyiunkra egyre nagyobb
meacuterteacutekben raacutezuhanoacute stimulusok ingerek ndash melyek immaacuter a nap 24 oacuteraacutejaacuteban eacuterik a
tudatunkat a legkoumlboumlzőbb technikai eszkoumlzoumlkkel teli koumlrnyezetuumlnkből ndash egyszerűen
nem teszik lehetőveacute az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes folyamataacutenak a fokozatbeli
majd termeacuteszetbeli veacutegbemeneteleacutet A mennyiseacutegi elv eacuterveacutenyesuumll a minőseacutegi helyett
A soha veacuteget nem eacuterő vaacutegyakozaacutes a kuumllvilaacuteg taacutergyai eszkoumlzei stb iraacutent De ezzel
egyuumltt paradoxmoacuted a vaacuteltozatlansaacuteg hiuacute remeacutenyeacuteben ringatoacutezva ndash laacutetens moacutedon ndash el-
szakadunk a leacutetuumlnket fenntartoacute vaacuteltozaacutestoacutel Tehaacutet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető volta immaacuter
keacutezzelfoghatoacutevaacute vaacutelik
De keacutenyelmes uumlgyet sem vetni e szakadatlan vaacuteltozaacutesra s keacutenyelmes csak akkor esz-
meacutelni raacute mikor maacuter eleacuteg vaskos arra hogy a testnek uacutej magatartaacutest a figyelemnek uacutej
beiraacutenyiacutetaacutest adjon Ebben a pillanatban azt talaacuteljuk hogy most aacutellapotot vaacuteltoztat-
tunk Az igazsaacuteg az hogy szuumlntelenuumll vaacuteltozunk eacutes hogy maga az aacutellapot maacuter vaacutelto-
zaacutes (Bergson 1987 p 8)
Vagy ahogy erről a keacuterdeacutes koumlrről Peter Watzlawickeacutek fogalmaznak a Vaacuteltozaacutes ndash A
probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacutesaacutenak elvei ciacutemű koumlnyvuumlkben
bdquoKavafisz goumlroumlg koumlltő Ithaka c koumlltemeacutenyeacuteben Imaacutedkozz hogy hosszuacute legyen az uacutet -
tanaacutecsolja a tengeri utazoacutenak - hogy utazaacutesod tele legyen kalanddal eacutes tapasztalattal
Mindig Ithakaacutera gondolj a megeacuterkezeacutes a sorsod de ne siesd el az utazaacutest az a
joacute ha eacutevekig tart Leacutegy egeacuteszen oumlreg mire horgonyt vetsz a szigetneacutel Eacutes Kavafisz
ismer egy nem utoacutepista megoldaacutest sosem laacutetott kikoumltőkbe teacutersz be s mindazzal gaz-
dagodva amit az uacutet adott ne vaacuterd Ithakaacutetoacutel hogy gazdaggaacute tegyen Ithakaacutetoacutel kaptad
a gyoumlnyoumlrű utat Ithaka neacutelkuumll nem indultaacutel volna el De Kavafisz boumllcs megbeacutekeacutelő
megoldaacutesa keveseknek adatik meg mert az utoacutepiaacuteba eacuterkezeacutes aacutelma riasztoacute is lehet a
kijoacutezanodaacutestoacutel valoacute feacutelelem miatt vagy mert ahogyan Hamlet mondja bdquoinkaacutebb tűrni
a jelen gonoszt mint ismeretlenek feleacute sietnirdquo (Watzlawick 2008 p 58)
Ugyanitt emliacutetik meg azt hogy a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacutenak egyik esszenciaacutelis meg-
aacutellapiacutetaacutesa mikeacutent manifesztaacuteloacutedott az aacuteltaluk vaacutezolt megoldaacutes leacutepeacuteseiben
87
bdquoA fentebb roumlgziacutetett elvekkel megkoumlzeliacutetve egy probleacutemaacutet egy neacutegyleacutepeacuteses eljaacuteraacutes
megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes alkalmazaacutesaacutehoz jutunk A leacutepeacutesek a koumlvetkezők
1 a probleacutema vilaacutegos megfogalmazaacutesa konkreacutetumok segiacutetseacutegeacutevel
2 az eddigi megoldaacuteskiacuteseacuterletek vizsgaacutelata
3 az eleacuterendő konkreacutet vaacuteltozaacutes vilaacutegos megfogalmazaacutesa
4 egy olyan terv kidolgozaacutesa eacutes eacuteletbe leacutepteteacutese amely leacutetrehozza ezt a vaacuteltozaacutest
Joacuteval azutaacuten hogy ily moacutedon rendszereztuumlk megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket raacutejoumlttuumlnk hogy ndash min-
den előre megfontolt blaszfemikus rosszindulat neacutelkuumll - eltulajdoniacutetottuk a buddhiz-
mus neacutegy nemes igazsaacutegaacutet a szenvedeacutesről a szenvedeacutes eredeteacuteről a szenvedeacutes meg-
szuumlnteteacuteseacuteről valamint a szenvedeacutes megszuumlnteteacuteseacutehez vezető uacutetroacutel szoacuteloacute igazsaacutegokat
Jobban meggondolva ez nem is tuacutel meglepő mert a buddhizmus alaptaniacutetaacutesai leacutenye-
geacuteben gyakorlatiak eacutes egzisztenciaacutelisakrdquo (Watzlawick 2008 p 93)
Az imeacutent leiacutert tendencia a mi veacutelemeacutenyuumlnk szerint is egyfajta szellemi kieacutegeacuteshez il-
letve kiuumlresedeacuteshez vezet85 (Nagarjuna 1975 Kolakowski 1992 Fromm Suzuki
1995 Fromm 2002 Byung-Chul 2019)
Az hogy az ingerből informaacutecioacutet tudjon formaacutelni az ember abboacutel pedig a tudaacutes birto-
kaacuteba jusson le kell lassiacutetania a tudataacuteba eacuterkező ingerzuhatagot Szelektaacutelnia kell az
ingerek koumlzoumltt aszerint hogy mi az amire szellemileg valoacuteban szuumlkseacutege van Ekkor
azok informaacutecioacutevaacute alakulnak aacutet aacutellnak oumlssze Majd a tudat meacutelyebb reacutetegeivel kap-
csolatok sokasaacutega alakulhat ki eacutes olyan oumlsszekoumltteteacutesek joumlhetnek leacutetre ndash s ezek uacutejabb
eacutes uacutejabb oumln- eacutes eacutelet-megismereacutesi moacutedok kidolgozaacutesaacutera inspiraacutelhatnak ndash amelyek el-
vezetnek az ismeretek-tudaacutes forraacutesvideacutekeacutere
Uacutegy laacutetjuk Naacutegaacuterdzsuna Jaspers Bergson eacutes Heidegger is beszeacutel erről persze mind-
egyikuumlk a maga toumlrteacuteneti eacutes szociokulturaacutelis kontextusaacuteban
Mindezen koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera azaacuteltal nyiacutelt lehetőseacuteguumlnk hogy a jelzett
művek eacutes szerzőik gondolatvilaacutegaacuteroacutel az elmuacutelt eacutevek soraacuten sok-sok oacuteraacutenyi beszeacutelgeteacutest
folytattunk teacutemavezetőimmel de a PhD keacutepzeacutes kereteacuteben veacutegzett oktatoacutei tevekeacutenyseacute-
85 Laacutesd meacuteg Hannah Arendt eacutes Karl Jaspers (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes
egyetemes felelősseacuteg ciacutemű koumlteteacutet A koumltet raacuteeső reacuteszeacuteben ndash A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese fejezeteiben mely az
előadaacutesainak a leiratai alapjaacuten iacuteroacutedott ndash Jaspers szinte veacutegig azt sugallja hogy az ember egyeacutenileg eacutes
kollektiacuteve is egyre taacutevolabb fog sodroacutedni a szellem forraacutesvideacutekeacutetől ha nem tanul peacuteldaacuteul a II
Vilaacuteghaacuteboruacuteban betoumlltoumltt aktiacutev vagy passziacutev szerepeiből Illetve nem eacutebred fel a technikai
civilizaacutecioacutejaacutenak laacutezaacutelmaacuteboacutel melynek eacuteppen az a legnagyobb veszeacutelye hogy az ember taacutergyaacutevaacute vaacutelik a
sajaacutet maga kreaacutelta vilaacutegaacutenak
88
guumlnk soraacuten is gyakorta előkeruumllt ez a fajta oumlnmagaacutet generaacuteloacute vaacutegyhajhaacuteszoacute emberi at-
titűd A legtoumlbb esetben ezek nem akaratlagos leacutetezeacutesi reakcioacutek eacutes eacuteppen ezeacutert nem
rendeluumlnk hozzaacutejuk semminemű peacuteldaacuteul moraacutelis eacuterteacutekhierarchiaacutet sem A diaacutekok86 eacutes
a segiacutetseacuteguumlnkre leacutevő kivaacuteloacute oktatoacute eacutes kutatoacute kolleacutegaacutek egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben hoz-
zaacutejaacuterultak a diskurzusokban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel aacuteltal hogy a peacuteldakeacutent emliacutetett haacuterom
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegi csomoacutepont felteacuterkeacutepezhető legyen illetve a mindezekre
eacutepuumllő fogalomhaacuteloacute eacutelettel teljen meg
Iacutegy hasznaacuteltuk a vizsgaacuteloacutedaacutesunk soraacuten az elmuacutelt eacutevekben a szellemi kutatoacuteeszkoumlzuumln-
ket termeacuteszetesen ezek csak bdquoiacutezeliacutetőuumllrdquo szolgaacuteltak arra hogy bemutassuk a filoszkoacutep
műkoumldeacuteseacutet eacutes filozoacutefiai akaacuter tudomaacutenyos hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutera is javaslatot tegyuumlnk
A fejezetet lezaacuteroacute gondolatmenetuumlnk talaacuten a dolgozat egyik legvitatottabb vagy
legkeveacutesbeacute elfogadott reacuteszeacutet fogja keacutepezni Ennek elleneacutere elengedhetetlennek gon-
doljuk a maacuter szinteacuten emliacutetett meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyvilaacuteg tapasztalataiboacutel szaacutermazoacute isme-
retek roumlvid oumlsszefoglalaacutesaacutet Tulajdonkeacuteppen a sokat emlegetett filoszkoacutep bdquofelfedezeacuteseacute-
hezrdquo is nagyban hozzaacutejaacuterultak az emliacutetett eacutelmeacutenyek
Jaspers (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai ciacutemű koumlnyveacuteben javaslatokat
fogalmaz meg arra vonatkozoacutean hogy az egzisztaacutelaacutes tovaacutebbaacute a filozoacutefiai fogalomal-
kotaacutes eacutes a szaacutemaacutera legalaacutebb ennyire fontos boumllcseleti keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa mi-
lyen szellemi gyakorlatok segiacutetseacutegeacutevel vaacutelik eleacuterhetőveacute A transzcendencia kapcsaacuten
maacuter emliacuteteacutest tettuumlnk arroacutel hogy a neacutemet boumllcselő filozoacutefiai programjaacutenak egyik legne-
hezebben eacuterthető eacutes ezaacuteltal kivitelezhető keacuterdeacutese eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a transzcendencia
rejtjeleinek olvasaacutesa eacutes az ezt lehetőveacute tevő egzisztaacuteloacute leacutetaacutellapotba keruumlleacutes eacutes az abban
maradaacutes fenntartaacutesa
Meggyőződeacutesuumlnk hogy Jaspers azaacuteltal vaacutelt korunk egyik legmeghataacuterozoacutebb filozoacutefu-
saacutevaacute hogy az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet egyreacuteszről aacutellandoacute intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutesre
alapozta maacutesreacuteszről egyfajta eacuteletgyakorlat veacutegrehajtaacutesakeacutent eacutertelmezte A tudatossaacuteg
szaacutemaacutera kiemelkedő jelentőseacutegű alapfelteacutetelkeacutent szerepel ebben az eacutertelmi eacutes szellemi
gyakorlatban (Jaspers 2000 2004)
86 Az oktatoacutei gyakorlat soraacuten nagyleacutetszaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg előtt nyiacutelt lehetőseacutegem az uacutej fogalmak
folyamatos ismerteteacuteseacuten tuacutel azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere azaz boumllcseleti kapcsoloacutedaacutesi pontjaik szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutere is Erről reacuteszletesebben a koumlvetkező fejezet idevonatkozoacute alpontjaacuteban reacuteszletesebben is
fogunk beszeacutelni Itt arra hiacutevjuk fel a figyelmet hogy az emliacutetett hallgatoacutesaacuteg nem veacuteletlenuumll lett
diaacuteksaacutegkeacutent aposztrofaacutelva mivel a hallgatoacute kifejezeacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egy passziacutev attitűdoumlt felteacutetelez
A Jaspers (1990) aacuteltal megfogalmazott egyetemi eszmeacutenykeacutep eacutes a maacuter szinteacuten emliacutetett buddhista
keacutepzeacutesi formaacutek egyaraacutent megerősiacutetenek bennuumlnket ezen toumlrekveacutesuumlnk helyeacutenvaloacutesaacutegaacuteban
89
Hasonloacute moacutedon mint a Bergson-i intuitiacutev vizsgaacuteloacutedaacutes eseteacuteben amikor is ndash
meglaacutetaacutesunk szerint ndash meglehetősen a fentiekkel rokoniacutethatoacutean egy olyan egybeolva-
daacutes-eacutelmeacuteny joumln leacutetre a vizsgaacuteloacute eacutes a vizsgaacutelat taacutergya koumlzoumltt mely egyszerűen nem ala-
kulhat ki a jelen pillanatban időzeacutes tudatossaacutega neacutelkuumll (Bergson 1910 1987 Deleuze
2010)
Az elmuacutelt oumlt eacutev soraacuten az eacuteletviteluumlnk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepezi a fentebb
ismertetett szatipatthaacutena eacutes vipasszanaacute meditaacutecioacutes gyakorlat Az ebből meriacutetett isme-
ret- eacutes eacutelmeacutenyanyag bemutataacutesaacutera nincs moacuted maacuter csak azeacutert sem mert meglaacutetaacutesunk
szerint a szociokulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos koumlzeguumlnk szaacutemaacutera idegen Azonban mint peacutel-
daacuteul a fentebb ideacutezett Capra (2000) eacutes Porosz (2018b) kifejezetten fontosnak eacutes alkal-
mazhatoacutenak nevezi a meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyek implikaacutelaacutesaacutet akaacuter a tudomaacutenyosan rele-
vaacutensnak minősiacutetett megaacutellapiacutetaacutesok forraacutesai koumlzeacute is
Keacutet dolgot azonban mindenkeacuteppen roumlgziacuteteni szeretneacutenk azzal a ceacutellal hogy a veacutelemeacute-
nyuumlnk szerint a nyugati vilaacutegban kialakiacutetott bdquouumlvegplafonrardquo felhiacutevjuk a figyelmet
A maacuter emliacutetett Pető moacutedszer tudomaacutesunk szerint meacuteg ezidaacuteig nem kutatott teruumllete a
moacutedszer sajaacutetos raacutevezeteacutesen alapuloacute gyakorlataacutenak a buddhista eacuteberseacuteg-meditaacutecioacutekkal
valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa Erről bővebben mind az alapkeacutepzeacutesben mind pedig a mester-
keacutepzeacutesben iacutert diplomamunkaacuteimban reacuteszletesen eacutertekeztem az akkori vizsgaacuteloacutedaacutesaim-
nak az egyik koumlzponti teacutemaacutejaacuteul ennek a paacuterhuzamnak a koumlrvonalazaacutesaacutet vaacutelasztottam
(Farkas 2014 2017)
A meditatiacutev eacutelmeacutenyek tudat tudomaacuteny eacutes vilaacutegunkat formaacuteloacute maacutera elvitatha-
tatlan szerepeiről a XIV Dalai Laacutema toumlrekveacuteseinek is koumlszoumlnhetően a vilaacuteg vezető
termeacuteszettudoacutesai napjainkban uacutegy beszeacutelnek mint arroacutel az emberi teveacutekenyseacutegről
mely a kutataacutesok perifeacuteriaacutejaacuteroacutel azok centrumaacuteba kell hogy keruumlljoumln Abboacutel a ceacutelboacutel
is hogy az emberi megismereacutes keacutepesseacutegeiről eacutes azok kiterjeszteacuteseacuteről ne csak a boumllcse-
leti esetleg a vallaacutesi ndash eddig szubjektiacutevnak nevezett ndash neacutezőpontjaiboacutel vonjunk le kouml-
vetkezteteacuteseket
Olvasatunkban ez a toumlrekveacutes eacutes termeacuteszettudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutes peacuteldaacuteul annak az
el- eacutes felismereacutese hogy Heidegger Jaspers Bergson eacutes nem utolsoacutesorban a fentebb
emliacutetett buddhista filozoacutefia-eacuteletvezeteacutesi gyakorlatok aacuteltal is szorgalmazott ndash igaz nem
teljesen szintetizaacutelhatoacute ndash bdquoprogramokrdquo ceacuteljai megvaloacutesiacutethatoacutek Vagyis peacuteldaacuteul a szub-
jektum eacutes az objektum koumlzoumltti mesterseacuteges toumlreacutes oumlsszeforrhat eacutes ez akaacuter a tudomaacute-
nyossaacuteg szigoruacute kriteacuteriumai szerint is alaacutetaacutemaszthatoacutevaacute vaacutelik (Fenner 1995)
90
Aacutellaacutespontunk szerint ndash szubjektiacuteve ndash megalapozottnak laacutetjuk mindezen szempontok
alapjaacuten hogy a filoszkoacutep valamint materiaacutelis eszkoumlztaacutersai mint mondjuk meditaacutecioacutes
folyamatok megismereacuteseacutet is segiacutető keacutepalkotoacute technoloacutegiaacutek (MR PET CT stb) joacutel
megfeacuternek egymaacutes mellett illetőleg koumllcsoumlnoumlsen igazoljaacutek a maacutesik leacutetjogosultsaacutegaacutet
A filoszkoacutep előkeacutepe lehet az 1 szaacutemuacute keacutepen laacutethatoacute bdquokoumlnyvmalomrdquo Ez az aacuteltalunk
vizsgaacuteloacutedaacutesi eacutes ismeretszerzeacutesi eszkoumlznek egyaraacutent tekintett szerkezet lehetőveacute teszi
hogy a hermeneuta akaacuter teljes meacuterteacutekben elteacuterő tartalmuacute koumlnyvekkel eacutes azok szerzői-
vel koumlzel egyidőben beszeacutedbe elegyedjen Uacutegy ahogy a kaleidoszkoacutep eacutes a filoszkoacutep
taacutercsaacutei sem egyfeacutele kristaacutelyboacutel bdquocsiszoloacutednak formaacuteloacutednakrdquo a koumlnyvmalmon forga-
tott koumlnyvek sem felteacutetlenuumll vagy hasonloacute tartalmuacuteak stiacutelusuacuteak stb
Oumlsszefoglalva a filoszkoacutep a szellemi kutataacutes keacutezhez aacutelloacute87 eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt A
kaleidoszkoacutephoz keacutepest ndash ami mintegy technikai segeacutedeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelt ese-
tuumlnkben a vizsgaacuteloacutedaacutesunk korai szakaszaacuteban ndash termeacuteszetbeni vaacuteltozaacuteson esett aacutet a
Bergson-i eacutertelmeacuteben is Peacuteldaacuteul egy a mienkeacutehez hasonlatos vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten a her-
meneutikai taacutercsaacutek immaacuter nem igeacutenyelnek ki eacutes behelyezeacutest mintegy oumlnmaguk forog-
nak egymaacuteson eacutes egymaacutesba oumlsszefuumlggeacutesek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegek szaacutemtalan soraacutet taacuterva
fel
A filoszkoacutep a leacutet folyamatjellegeacutebe enged bepillantaacutest a hasznaacuteloacutejaacutenak De uacutegy hogy
nem szuumlkseacuteges meacuteg viszonylagos szubsztanciaacutekkaacute sem mereviacuteteni a folyamat ese-
meacutenyeit A koumlvetkező aacutellapot a filoszkoacutepikus ember ahol az eszkoumlz eacutes a hasznaacuteloacute maacuter
nem kuumlloumlnboumlzik az objektum eacutes a szubjektum hasiacutetott aacutellapota heg neacutelkuumll oumlsszeforr
A filoszkoacutepikus ember a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a koumlvetkező tulajdonsaacutegokkal biacuter
egzisztenciaacutelisan eacuterett
egzisztenciaacutelisan eacuteber88
87 Laacutesd Marosaacuten (2004) 88 Ez a keacutet leacutetviszonyulaacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg lehetseacuteges feloldaacutesa Rokoneacutertelmű a toumlbb
iacutezben emliacutetett szimbiotikus ember fogalmaacuteval A disszertaacutecioacute keretei sajnaacutelatos moacutedon nem teszik
lehetőveacute a keacutet fogalom reacuteszletes kifejteacuteseacutet Biacutezunk benne hogy erre a keacutesőbbiekben meacuteg lehetőseacuteg
nyiacutelik
91
1 keacutep Koumlnyvmalom
In Ramelli Agostino Le diverse et artificiose machine del Capitano Agostino
Ramelli Figure CLXXXVIII (1588)
92
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban
Mint ahogyan a dolgozat ezt megelőző fejezeteiben toumlbbszoumlr emliacutetettuumlk a kutataacutes so-
raacuten alkalmunk nyiacutelt az utazaacutes tudomaacutenyaacuteval toumlrteacutenő oumlsszehangoloacutedaacutesra Eacutertjuumlk ez alatt
annak a lehetőseacutegeacutet hogy a koumlzponti szerepet betoumlltő uacutej gondolati konstrukcioacuteinkat
egy szaktudomaacuteny bdquokeretrendszereacutebenrdquo megmeacuteressuumlk
Az maacuter-maacuter banaacutelis megaacutellapiacutetaacutes hogy a filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben az utazaacutes metaforaacuteja
szinte valamennyi gondolkodoacute repertoaacuterjaacuteban megtalaacutelhatoacute
A Jaspers-i filozoacutefiaacuteban eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ahhoz hogy az ember eljuthas-
son az egzisztaacutelaacutes oumlnkiteljesiacutető aacutellapotaacuteba egy belső eacutes kuumllső utazaacutest magaacuteban foglaloacute
szellemi felfedező uacuteton kell reacuteszt vennie (Jaspers 1992)
Mint ahogy a Heidegger-i ontoloacutegia is megkoumlzeliacutethető egyfajta utazaacutesi transzformaacutecioacute
megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal (Heidegger 1991) Uacutegy laacutetjuk hogy a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbe
zuhanaacutes ndash egy itt nem reacuteszletezett ndash intellektuaacutelis eacutes emocionaacutelis tengelyű emberi cse-
lekedetsorozat eredőjekeacutent megszuumlntethető Vagyis aacutetalakiacutethatoacute egy leacutetezeacutesbeli uta-
zaacutessaacute amikor is a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltti mesterseacuteges hasiacutetaacutes koumlvetkezteacuteben kialakult
szellemi szakadeacutek oumlsszeforr Tulajdonkeacuteppen ekkor leacutepuumlnk a maacuter szinteacuten sokat emle-
getett forraacutesvideacutek elfeledett teruumlleteire
Utaltunk raacute az előzőekben hogy Jaspers a filozoacutefia kezdeteit a mindenkori je-
lenben a tudomaacuteny akkor ismert bdquokuumllsőrdquo hataacuteraira helyezi Ez veacutelemeacutenyuumlnk szerint azt
is jelenti hogy mind a keacutet sajaacutet magaacutet oumlnaacutelloacutenak definiaacuteloacute emberi teveacutekenyseacutegnek fo-
lyamatosan figyelnie kell egymaacutesra Ez a megfigyeleacutesi moacuted azonban nem a maacutesik
gyenge pontjainak felteacuterkeacutepezeacuteseacutere kell hogy iraacutenyuljon mint inkaacutebb arra hogy a sa-
jaacutet perspektiacutevaacutekboacutel szaacutermazoacute eredmeacutenyeit koumllcsoumlnoumlsen a maacutesik rendelkezeacuteseacutere bo-
csaacutessa (Jaspers 1990)
Ezek menteacuten haladva talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az eddig kifejtőnek vagy ka-
leidoszkoacutep moacutedszerűnek nevezett filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesunk meacuteg egy jelzővel kiegeacute-
sziacutethető ez pedig az alkalmazhatoacute boumllcselet
Sokak szaacutemaacutera talaacuten vitathatoacute az alaacutebbi aacutelliacutetaacutesunk a hermeneutikai koumlr aacutelta-
lunk javasolt szemeacutelyes jelenleacutetet igeacutenylő szoacutebeli kommunikaacutecioacutera eacutepuumllő bdquoeacuteletre
hiacutevoacuterdquo kiegeacutesziacuteteacutese akkor nyeri el a neki szaacutent helyet a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesok taacuterhaacute-
zaacuteban ha az itt megfogalmazott aacutelliacutetaacutesok fogalmi pontosiacutetaacutesok teljesen uacutej megkoumlze-
liacuteteacutesek akaacuter a tudomaacutenyos gyakorlat teruumlletein is alkalmazhatoacutekkaacute vaacutelnak
93
Ezen aacutelliacutetaacutesunk tehaacutet meggyőződeacutesuumlnk szerint oumlsszefeacuter valamennyi eddig ideacutezett eacutes
dialoacutegusba bevont filozoacutefus eacutes gondolkodoacute raacutenk hagyomaacutenyozott mondanivaloacutejaacuteval
Mint maacuter azt is toumlbb esetben a lehető legtoumlbb kontextusban igyekeztuumlnk felvaacutezolni
ennek a gyakorlatorientaacutelt boumllcseletnek a megvaloacutesiacutetaacutesa a Buddha aacuteltal megalapozott
filozoacutefia sajaacutetossaacutega a taniacutetaacutesa kezdeteacutetől (Tenzin 1999 Tenzin 2005a Fenner 1995)
Mint maacuter toumlbb iacutezben is utaltunk raacute a tudomaacutenyos eacuteletben napjainkban talaacuten
meacuteg szokatlan hogy a szemeacutelyes eacuteletszituaacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute tapasztalatok ilyen meacutely-
seacutegig bekeruumlljenek egy doktori disszertaacutecioacute mondanivaloacutejaacuteba Maacuter a ciacutemben is jelezni
kiacutevaacutentuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak felfedezeacutese a tudo-
maacutenyossaacuteg szikaacuteran objektiacutev toumlrekveacutesein tuacutelmutat Ezt bővebben kifejtettuumlk az eddigi
fejezetekben itt azeacutert hiacutevjuk fel erre uacutejra a figyelmet mert a soron koumlvetkező alfeje-
zetekben megjelenő ndash a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg aacuteltal maacuter megkritizaacutelt eacutes befogadott ndash
tanulmaacutenyok oacutehatatlanul hordoznak magukban egyfajta szemeacutelyes eacuterintettseacutegből fa-
kadoacute tapasztalati esszenciaacutekat89
Tehaacutet a maacuter szinteacuten emliacutetett soron koumlvetkező alfejezetek az uacutegynevezett tudo-
maacutenyos alkalmazhatoacutesaacutegi proacuteba elemei melyek egyuacutettal a funkcionaacutelis fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő emberekre vonatkozoacute szaacutemszerű adatokkal is szolgaacutelnak mindazok szaacute-
maacutera akik esetleg hiaacutenyoltaacutek az eacuterintettekre vonatkozoacute statisztikai kimutataacutesokat a
disszertaacutecioacuteboacutel Bemutatjaacutek tovaacutebbaacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg az akadaacutelymen-
tesiacutető ember a szimbiotikus ember eacutes az alkalmazkodoacute ember fogalmaink ndash a Kropot-
kin-i eacutertelemben vett ndash egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen segiacutető bdquoevoluacutecioacutes fejlődeacuteseacutetrdquo is Veacuteguumll
de nem utolsoacute sorban peacuteldaacutekat sorakoztatnak fel a toumlbbszoumlr emliacutetett filoszkoacutep gyakor-
lati alkalmazaacutesaacutera is
89 Megjegyezzuumlk hogy a multidimenzionaacutelis eacutes multidiszciplinaacuteris paradigmaacutek a jelen korunkban egyre
nagyobb teret hoacutediacutetanak maguknak szerte a vilaacutegon (Ropolyi 2016) Ehhez kapcsoloacutedoacutean a
fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny azon toumlrekveacuteseacutet eacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutet tartjuk iraacutenyadoacutenak mely szerint a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkről folytatott akaacuter tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes diskurzusok akkor
vaacutelnak hitelesseacute ha maguk az eacuterintettek a sajaacutet tapasztalataik integraacutelaacutesa reacuteveacuten is autentikus tagjaivaacute
vaacutelhatnak a vizsgaacuteloacutedoacutek koumlzoumlsseacutegeacutenek(Szauer 2010)
Ez a rendkiacutevuumll előremutatoacute toumlrekveacutes eacutes egyre inkaacutebb teret nyerő kutataacutesmoacutedszertani elem veacutelemeacutenyuumlnk
szerint toumlbb mint rokoniacutethatoacute peacuteldaacuteul az Epikteacutetoszroacutel iacutert gondolatainkkal mint ahogy a Jaspers-i
egzisztenciaacutel-filozoacutefiai gyakorlat sajaacutet eacutelmeacutenyvilaacutegot megkeruumllhetetlenneacute tevő klauzulaacuteival is
Heidegger hasonloacutean az emliacutetett gondolkodoacutekhoz kiemelkedően fontosnak tartja a szemeacutelyes
leacutetezeacutesből szaacutermazoacute tapasztalatok egybeveteacuteseacutet a toumlbbi taacutersunk hasonloacute eacutelmeacutenyeivel eacutes az abboacutel szuumllető
bdquovilaacutegkonstrukcioacutekkalrdquo
94
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja
Szoacutet kell ejtenuumlnk veacutegezetuumll a kutataacutesi szakasz soraacuten szerzett oktataacutesi tapasztalataink-
roacutel is melyeknek javareacutesze az utazaacutes vilaacutegaacutenak alap- eacutes mesterszintű szakemberkeacutep-
zeacuteseacuteből szaacutermazik Első iacutezben a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk klasszikusnak ne-
vezett megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjairoacutel ejtuumlnk paacuter szoacutet mely szorosan kapcsoloacutedik a fogyateacute-
kossaacutegtudomaacuteny maacuter emliacutetett toumlrekveacuteseacutehez Ezt egyszerűen bdquosemmit roacutelunk neacutelkuuml-
luumlnkrdquo gyakorlatnak nevezzuumlk90
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalomkoumlreacutenek taacutersadalmi beaacutegyazottsaacutegaacutet joacutel jellemzi ndash mint
arroacutel fentebb maacuter bővebben is iacutertunk eacutes ezt alaacutebb is megtesszuumlk uacutejabb fogalmi eacutes leacutet-
kontextusokba helyezve azt ndash hogy a teveacutekenyseacuteget az emberek koumlzel 100-a a fizi-
kai eacuteletkoumlrnyezetuumlnk aacutetalakiacutetaacutesaacuteval illetve annak szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel azonosiacutetja
Ami meacuteg enneacutel is eacuterdekesebb szaacutemunkra hogy a legtoumlbb esetben a mobilitaacutes koumlzle-
kedeacutes tehaacutet a mozgaacutes akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesakeacutent azonosiacutetja azt a taacutersadalom91
Nincs ez maacuteskeacutepp az utazaacutes vilaacutegaacuteban sem igaz erre vonatkozoacute empirikus ku-
tataacutest nem veacutegeztuumlnk az elmuacutelt koumlzel haacuterom eacutev oktatoacutei gyakorlata soraacuten Azonban a
Szauer neveacutehez fűződő tanulmaacuteny megaacutellapiacutetaacutesait visszaigazolva laacutettuk eacutes laacutetjuk a mai
napig is a kuumlloumlnboumlző felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben szerzett tapasztalataink alapjaacuten
Tovaacutebbi fontos elem ha maacuter a klasszikus megkoumlzeliacuteteacutest emliacutetettuumlk hogy a maacuter szinteacuten
egy maacutesik oumlsszefuumlggeacutesben meacutelyebben kifejtett fogyateacutekossaacuteg-eacutertelmezeacutes mennyire
oumlsszeforrt az akadaacutelymentesiacuteteacutes gyakorlataacuteval illetve annak elveivel (Szauer 2010)
Rendkiacutevuumll eacuterdekes funkcionaacutelisan fogyateacutekos oktatoacutekeacutent megfigyelni azt hogy a hall-
gatoacutesaacuteg mennyivel nyitottabban aacutell a fogyateacutekossaacuteg keacuterdeacuteseacutehez ha az manifeszt moacute-
don megjelenik szaacutemaacutera tovaacutebbaacute ha a keacuterdeacuteskoumlroumlkről egy sokkal szeacutelesebb spekt-
rumuacute keacutepet tudunk felvaacutezolni
Tovaacutebbaacute lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt arra hogy az aacuteltalunk alkotott uacutej fogalmak eacutes a
hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute ndash biacutezunk benne hogy nem hasznaacutelunk tuacutelzoacute jelzőt ndash szemleacutelet-
vaacuteltaacutesra lehetőseacuteget adoacute tartalmak bdquoteszteleacuteseacutererdquo mikoumlzben ezeket a fogalmakat eacutes
tartalmakat koumlruumlljaacutertuk kiacutevuumllről szemleacuteltuumlk majd beleacutejuumlk ereszkedtuumlnk92 Azt tudjuk
90 Eacutertelmezeacutesuumlnkben melyben termeacuteszetesen szerepet jaacutetszik az a speciaacutelis eacutelethelyzet melynek
koumlvetkezteacuteben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja mozgaacutesfogyateacutekossaacutega reacuteveacuten jaacuter-kel a heacutetkoumlznapokban Gondolunk itt
a koumlvetkezőkre a semmit roacutelunk neacutelkuumlluumlnk elve az nem kizaacuteroacutelag a doumlnteacuteshozatalok soraacuten kell hogy
eacuterveacutenyesuumlljoumln hanem az eacutelet valamennyi teruumlleteacutere kiterjeszthető Eacuteppen ezeacutert inkaacutebb ezt uacutegy nevezzuumlk
hogy amit csak lehet koumlzoumlsen valoacutesiacutetsuk meg 91 Laacutesd peacuteldaacuteul httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303) 92 Laacutesd Bergson (2012) eacutes Jaspers (1990)
95
biztosan kijelenteni hogy a hallgatoacutek az elveacutegzett peacuteldaacuteul projekttervezeacutesi feladatok
megvaloacutesiacutetaacutesa soraacuten rendkiacutevuumll rugalmasan eacutes nyitottan kezelteacutek a fogalmi spektrum-
bőviacuteteacutesek eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesimoacutedok hozadeacutekait Egy olyan mesterszakos szakdolgozat93
is szuumlletett a Budapesti Gazdasaacutegi Egyetemen melynek koumlzponti mondanivaloacuteja a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacutereacuteseacutenek vizsgaacute-
lataacutera foacutekuszaacutelt Arra is kitekintett peacuteldaacuteul hogy a szolgaacuteltatoacutei weboldalak akadaacutely-
mentesseacutegi taacutejeacutekoztatoacute szintje milyen meacuterteacutekű
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet e roumlvid gondolatsorral csupaacuten illusztraacutelni szerettuumlk volna
azt hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg eacuteletfilozoacutefiai termeacuteszetű megkoumlze-
liacuteteacutese alkalmazhatoacute a felsőoktataacutesi keacutepzeacutesek utazaacutestudomaacutenyi teruumlleteire Uacutegy laacutetjuk
ezen tuacutelmenően egyfajta kommunikaacutecioacutes alkalmazhatoacutesaacutegi proacutebaacuten is aacutetesett a kaleido-
szkoacutep vagy kifejteacutes-boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk Tudjuk hogy meacuteg az utunk elejeacuten jaacute-
runk de az utazaacutes tudomaacutenya mint egy joacutel felkeacuteszuumllt idegenvezető segiacutet bennuumlnket
abban hogy a filozoacutefiai ceacutelkitűzeacuteseinket legalaacutebb reacuteszben alaacute tudjuk taacutemasztani a gya-
korlatban
A soron koumlvetkező haacuterom fejezet a bevezeteacutesben emliacutetett utazaacutestudomaacutenyi
vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten papiacuterra vetett tanulmaacutenyok aacutetdogozott verzioacutein keresztuumll igyek-
szik bemutatni a boumllcseleti jellegű uacutej fogalmak gyakorlatba uumllteteacuteseacutenek evoluacutecioacutejaacutet
Az ismeacutetleacutesek tehaacutet itt meacuteg inkaacutebb előfordulnak Azonban azt is eacuterzeacutekeltetni igyek-
szuumlnk veluumlk hogy valoacutes uacutet- eacutes folyamatjelzők is raacutemutatva a fogalmi haacutetteacuter fokozatos
bővuumlleacuteseacutere is Ezt szolgaacutelja a tanulmaacutenyok időrendi sorrendben toumlrteacutenő szerepelteteacutese
Viszont jelezni kiacutevaacutenjuk ez csak kronoloacutegiai eacutes nem hierarchikus felsorolaacutes
93 Maacuter a Mező Nikoletta aacuteltal keacutesziacutetett diplomadolgozat ciacuteme is uacutegy gondoljuk magaacuteeacutert beszeacutel Az
informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az akadaacutelymentes turizmusban
96
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
Az ember sajaacutetos adottsaacutegainaacutel fogva nem csak passziacutev reacutesztvevője a termeacuteszet eacutes a
koumlzte zajloacute folyamatoknak hanem egyre nagyobb meacuterteacutekben (aacutet)alakiacutetoacuteja is azoknak
(Gehlen 1976) Gondoljunk csak arra hogy őseink egyik legmeghataacuterozoacutebb bdquotalaacutelmaacute-
nyaacutenakrdquo a kereket tartjuk melynek segiacutetseacutegeacutevel előszoumlr a terheik mozgataacutesa vaacutelt egy-
szerűbbeacute majd a domesztikaacutecioacute aacuteltal ndash az aacutellatok erejeacutenek igeacutenybeveacuteteleacutevel kiaknaacutez-
hatoacutevaacute vaacutelaacutesaacuteval ndash a megtett taacutevolsaacutegok is jelentősen noumlvekedtek
Iacutegy a gondolkodoacute ember felismerte sajaacutet biologikumaacuteboacutel eredő korlaacutetait eacutes akadaacutelyo-
zottsaacutegaacutet azokat igyekezett kognitiacutev keacutepesseacutegeinek segiacutetseacutegeacutevel aacutetleacutepni eacutes mentesiacute-
teni Manapsaacuteg ezt a teveacutekenyseacuteget akadaacutelymentesiacuteteacutesnek nevezzuumlk
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig
Az utazaacutes viszont eredendően a leacutetfenntartaacutes eacuterdekeacuteben kifejtett helyvaacuteltoztataacutesi
szuumlkseacutegszerűseacutegből napjainkra leginkaacutebb ndash de koumlzel sem kizaacuteroacutelagosan ndash eacutelmeacuteny-
szerző eacutes -generaacuteloacute teveacutekenyseacuteggeacute vaacutelt Mindez emocionaacutelis attitűdoumlkkel is kiegeacuteszuumll
az utazoacutek kifejezett toumlrekveacutese egy boldogabb a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő aacutellapot leacutetreho-
zaacutesa megeacuteleacutese (Michalkoacute 2010)
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek
A helyvaacuteltoztataacutes uacutej dimenzioacutejaacutenak kialakulaacutesaacuteval a reacutesztvevők szaacutemaacutenak drasztikus
emelkedeacutese prognosztizaacutelhatoacute volt Michalkoacute (2011) szerint eacutes ebből kifolyoacutelag az eacutel-
meacutenyszerzeacutesre vaacutegyoacute szaacutezmillioacutek koumlzoumltt megjelentek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacute-
lyek is
Mint az alaacutebbi aacutebraacuten majd laacutethatjuk a magyarorszaacutegi oumlsszlakossaacuteg koumlzel 5-aacutet teszi
ki a fogyateacutekos emberek taacutersadalmi csoportja A nemzetkoumlzi szakirodalom tovaacutebbaacute a
vonatkozoacute ENSZ eacutes Unioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutesi ajaacutenlaacutesok illetve direktiacutevaacutek a 65 eacutev fe-
lettieket a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkkel egy bdquohalmazbardquo tartozoacutekeacutent jeleniacutetik meg
Elgondolkodtatoacute hogy a kismamaacutek eacutes csecsemőiket gondozoacute nevelő csalaacuted-
tagok vagy az aacutetmenetileg szinteacuten bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesre szoruloacuterdquo ndash betegseacuteg vagy tra-
uma aacuteltal eacuterintetteacute vaacutelt ndash embertaacutersaink csak marginaacutelisan jelennek meg a fenti jogi
97
szabaacutelyozaacutesokban A fogyateacutekossaacuteg előfordulaacutesaacutenak tekinteteacuteben hazaacutenk a vilaacutegaacutetlag-
nak megfelelő saacutevban helyezkedik el (2aacutebra)
2 aacutebra A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
Infoszolg2011 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Piktogram thenounproject
A nemzetkoumlzi statisztikaacutek a vaacuterhatoacute bdquofogyateacutekossaacuteg aacuteltal eacuterintettrdquo utazaacutesok tekinteteacute-
ben a koumlvetkezőket mutatjaacutek (3aacutebra)
3 aacutebra A fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes-megvaloacutesulaacutesai
Infoszolg Enterprise amp Industry Magazine 20142 piktogram thenounproject
98
Tehaacutet mint laacutethatoacute az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa aacuteltal jelentősen noumlvekedni
fog az arra bdquoraacuteszoruloacuterdquo utazoacutek szaacutema euroacutepai viszonylatban Nem nagy mereacuteszseacuteg ki-
jelenteni ez valamennyi fogadoacute orszaacuteg tekinteteacuteben igaz lehet tekintet neacutelkuumll annak
kontinensbeacuteli elhelyezkedeacuteseacutere
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny jelenlegi aacutellaacutespontja szerint a fogyateacutekossaacuteggal
eacutelők laacutethatatlansaacutegaacutenak egyik oka a taacutersadalmi koumlrnyezet akadaacutelyokkal teli volta
(Koumlnczei 2015) A gondolatmenet a koumlvetkezők menteacuten vaacutelik vilaacutegossaacute a szaktudo-
maacuteny aacutelliacutetaacutesa miszerint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek azaacuteltal szenvednek ndash a leg-
toumlbb esetben maradandoacute ndash haacutetraacutenyokat bdquoeacuteprdquo taacutersaikhoz keacutepest hogy a jelenkori taacutersa-
dalmi szerveződeacutesek csak reacuteszben keacutepesek a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutellyel hoz-
zaacutefeacuterhető eacutes biztonsaacutegosan hasznaacutelhatoacute koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera Ezen aacutelliacutetaacutesok hal-
maza csak reacuteszigazsaacutegokat tartalmaz a hiaacutetusok kitoumllteacuteseacutere a fejezet maacutesodik reacuteszeacuteben
teszek kiacuteseacuterletet A turizmus teacuternyereacutese a laacutethatatlansaacutegi faktor ellen is hat mint ahogy
a szociokulturaacutelis koumlrnyezet minden teruumlleteacutere kiterjedő pozitiacutev hataacutesokat is generaacutel
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes
sziacutenesiacuteteacutesuumlkről
A heacutetkoumlznapi kommunikaacutecioacute szintjein aacuteltalaacuteban az emberek ha az akadaacutelymentesiacuteteacutes
szoacuteba keruumll akkor javareacuteszt a mozgaacutesfogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera kialakiacutetott raacutem-
paacutekra asszociaacutelnak az esetek kis szaacutezaleacutekaacuteban a bdquoberregőrdquo gyalogaacutetkelőhelyeket em-
liacutetik (Szauer 2010)
Enneacutel azeacutert joacuteval toumlbbről van szoacute mint ahogy a maacuter ideacutezett Koumlnczei gondolatboacutel is
kiolvashatoacute Egy olyan komplex egyeacuteni eacutes koumlzoumlsseacutegi teveacutekenyseacuteghaacuteloacute rajzoloacutedik ki
melynek csomoacutepontjain kell hogy kikristaacutelyosodjon egy mindannyiunk szaacutemaacutera ndash le-
hetőseacuteg szerint koumlzvetlen eacutes folyamatos kuumllső segiacutetseacuteg neacutelkuumll ndash hasznaacutelhatoacute em-
beri(bb) koumlrnyezet Termeacuteszetesen a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szituaacutecioacutek zavartalan
hasznaacutelataacutenak kialakiacutetaacutesa valoacuteban fontos eleme ennek az oumlsszetett folyamatnak de
koumlzel sem kizaacuteroacutelagos prioritaacutest eacutelvez
Az ENSZ bdquoA fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek jogainak eacutes lehetőseacutegeinek bizto-
siacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute egyezmeacutenyeacutebenrdquo94 toumlrekszik az akadaacutelymentesiacuteteacutes tekinteteacuteben is ho-
lisztikus eacutes nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy transzdiszciplinaacuteris megkoumlzeliacuteteacutesre S hogy a
94 Hazaacutenkban a 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv aacuteltal integraacuteloacutedott a jogrenduumlnkbe
99
gyakorlatban is megvaloacutesulhasson mindez oumlsztoumlkeacutelni kell a ratifikaacuteloacute orszaacutegok doumln-
teacuteshozoacuteit civil aktivistaacuteit tudoacutesait stb ezen a teacuteren
A turizmus tudomaacutenya eacutes valamennyi eacuterintett szakember ezaacuteltal mintegy meg-
hiacutevaacutest kapott abba a koumlrbe melynek koumlzoumlsen vaacutellalt feladata tuacutelmutat a foumlld lakossaacute-
gaacutenak 5-6-aacutet95 kitevő eacuterintett emberek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek esetuumlnkben eacutelmeacutenyszer-
zeacuteseacutenek javiacutetaacutesaacuten eacutes annak lehetőveacute teacuteteleacuten Oumlnmagaacuteban a maacuter emliacutetett 5-6-os po-
pulaacutecioacutes raacuteta is elkeacutepesztő szaacutemot jelent de ha belegondolunk azon egyszerű teacutenybe
hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember aacutellandoacute segiacutetseacutegre szorul
ezt a szaacutemot minimum megduplaacutezhatjuk
Most azonban nyissuk nagyobbra felteacuterkeacutepező tudatunkat Az utazaacutes eacutes utazaacutes-
szervezeacutes vilaacutegaacuteban eacuteppuacutegy mint a mindennapokban egyre toumlbb eacutes toumlbb informaacutecioacute
vesz koumlruumll bennuumlnket mi toumlbb egy eacutelmeacutenyszerző roumlvidke kiraacutendulaacutes megszervezeacutese
lassan elkeacutepzelhetetlen az eacuteletuumlnk reacuteszeacutet keacutepező infokommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk hasz-
naacutelata neacutelkuumll
Maacutera termeacuteszetesseacute vaacutelt peacuteldaacuteul a szaacutellaacutes- vagy eacutetteremfoglalaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa egyet-
len valoacutes emberi kommunikaacutecioacutes aktus veacuteghezvitele neacutelkuumll Tehaacutet az online foglalaacute-
sok eseteacuteben peacuteldaacuteul az algoritmus bdquobeszeacutelrdquo a szolgaacuteltataacutest megrendelővel Ez ameny-
nyire oumlrvendetes ndash hiszen akaacuter akadaacutelymentesiacutetőnek is nevezhető eacutes fejlődeacuteskeacutent defi-
niaacutelhatoacute ndash legalaacutebb annyi akadaacutelyt is teremt Ebből az aspektusboacutel neacutezve kirajzoloacutedik
egy horizontaacutelis eacutes egy vertikaacutelis bdquoesemeacutenyhorizontrdquo-bővuumlleacutese az akadaacutelymentesiacuteteacutes
fogalmaacutenak ami ezaacuteltal vaacutelhat akadaacutelymentesseacuteggeacute
Az utazoacutek szaacutemaacutenak aacuteltalaacutenos eacutes robbanaacutesszerű noumlvekedeacutese az akadaacutelyok gaacute-
tak szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel is egyuumltt jaacuter A heacutetkoumlznapi eacutelet reacuteszeacuteveacute vaacutelnak az utazoacutek
ami akaacuter zavaroacute is lehet gondoljunk peacuteldaacuteul a buliturizmus robbanaacutesszerű elterjedeacute-
seacutere Budapest belvaacuterosaacutenak bizonyos keruumlleteiben Ezt a folyamatot Michalkoacute
(Michalkoacute Raacutetz 2019) magyarul bdquototaacutelis turizmusnakrdquo nevezi tőle aacutetveacuteve a fogalom-
alkotaacutes Ariadneacute fonalaacutet az akadaacutelymentesseacuteg is totaacutelissaacute kell hogy vaacuteljon neacutehaacuteny
eacuteven beluumll a szolgaacuteltatoacutek kiacutenaacutelataacuteban ezaacuteltal a nem akadaacutelymentesseacutegnek kell szuumlk-
seacutegszerűen megjelennie
95 Az alaacutebbi hivatkozaacuteson keresztuumll taacutejeacutekozoacutedhatunk erről reacuteszletesebben illetve arroacutel is
informaacutecioacutekhoz juthatunk hogy mieacutert is bdquocsaloacutekardquo a hazai nagyaraacutenyuacute csoumlkkeneacutes ebben a szegmensben
Forraacutes httpscuttlyky6U6pC (Megtekintve 20200303)
100
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg
Haladjunk tovaacutebb az inkaacutebb a cyberteacuterbe keruumllő bdquoperszonaacutelis utazaacutesszervezeacutesrdquo szuper-
sztraacutedaacuteja menteacuten96 Az magaacutetoacutel eacutertetődő ndash legalaacutebb is anyabolygoacutenk neacutemely reacutegioacutejaacute-
ban ndash hogy az internetes feluumlletek minden fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember szaacutemaacutera fuumlg-
getlenuumll annak milyenseacutegeacutetől eleacuterhetőek koumlnnyen kezelhetőek eacutes eacuterthetőek legyenek
Az infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek
kizaacuteroacutelagos eacuterdekeacuteből eacutes igeacutenyeacuteből fakad Az időskoruacuteak vagy a kisgyermekkel utazoacutek
egyaraacutent kellő biztonsaacuteggal kell tudjanak navigaacutelni ezeken a feluumlleteken Banaacutelisnak
tűnhet a kijelenteacutes miszerint minden ember elvaacuteraacutesa maacutes eacutes maacutes de az koumlnnyen be-
laacutethatoacute hogy sokan vagyunk akik az aacuteltalaacutenossaacutegokon tuacutel valoacuteban maacutes igeacutenyekkel eacutes
ezzel oumlsszefuumlggeacutesben maacutes lehetőseacutegekkel biacuterunk (Kahneman 2013)
A fentiekből maacuter kiolvashatoacute az hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes folyamata koumlzel sem csu-
paacuten technoloacutegiai eacutes materiaacutelis siacutekra korlaacutetozoacutedik Eacuterdemes belegondolni hogy ez a
folyamat a bioloacutegiai sajaacutetossaacutegokon tuacutel kognitiacutev eacutes emocionaacutelis teruumlletekből is ered
Oumlnmagaacuteban a hozzaacutefeacuterhető koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute szaacutendeacutek szaacutermazhat az
emberek iraacutenti empaacutetia eacuterzeacutesvilaacutegaacuteboacutel de ugyaniacutegy egyfajta megteacuteruumllő uumlzleti befekte-
teacutes szikaacuteran logikus gazdasaacutegi aspektusaacuteboacutel is
Mindkeacutet esetben sok-sok ember egyuumlttműkoumldeacuteseacutere van szuumlkseacuteg az elhataacuterozott vaacuteltoz-
tataacutesok aacutetalakiacutetaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera Ez a taacutersadalmi egyuumlttműkoumldeacutesi modell vezet el
bennuumlnket egy sokkal meacutelyebb reacuteteg feltaacuteraacutesaacutehoz az akadaacutelymentesiacutető emberi teveacute-
kenyseacuteg teljesebb megeacuterteacutese feleacute
Akaacuter a koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes akaacuter az uumlzleti befekteteacutesek vilaacutega felől koumlzeliacutetuumlnk koumlz-
ponti teacutemaacutenkhoz megkeruumllhetetlen feltenni a keacuterdeacutest hogy kizaacuteroacutelag a fogyateacutekos
emberek eacutes hozzaacutetartozoacuteik bdquobeluumlgyerdquo-e az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa
Mint ahogy azt Schumacher (1996) is megfogalmazza a fenntarthatoacute taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi fejlődeacutes maacutera elengedhetetlen gondolati haacutettereacutet kell hogy keacutepezze a lehető
legtoumlbb embertaacutersunk szaacutemaacutera eleacuterhető ndash az anyagi javak megszerzeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet
megteremtő munkafolyamaton tuacutelmutatoacute ndash belső eacuterteacuteket is teremtő teveacutekenyseacutegnek eacutes
eacutelmeacutenyszerzeacutesi lehetőseacutegnek is Ebből koumlvetkezik peacuteldaacuteul a munkafolyamatok lehető-
seacuteg szerinti totaacutelis akadaacutelymentesiacuteteacutese melyre remek lehetőseacutegeket nyuacutejt a turizmus
96 Hely hiaacutenyaacuteban erre a bdquoklasszikusrdquo komplex akadaacutelymentesiacuteteacutesi igeacutenyű teruumlletre foacutekuszaacutelunk
101
egyre bővuumllő haacutetorszaacutega Iacutegy maacuteris nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a nyolcvanas kilencve-
nes eacutevek eseacutelyegyenlőseacuteg-koumlzpontuacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet szuumlkseacutegszerűen meg kell ha-
ladnunk egy aacuteltalam szintkiegyenliacutetőnek nevezett teveacutekenyseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal
Ez a skandinaacutev orszaacutegok gyakorlataacuteban maacutera mindennapossaacute vaacutelt a leacutenyege
pedig a koumlvetkező olyan taacutersadalmi szociaacutelis oktataacutesi eacutepiacutetett koumlrnyezeti stb felteacutetel-
rendszert kell leacutetrehozni fenntartani eacutes fejleszteni ahol minden ember maximalizaacutelni
tudja a benne rejlő pontencialitaacutesokat (Adler 1998) Ez nem elsősorban a szaacutemaacutera tett
koumlnnyiacuteteacutesek kedvezmeacutenyek eacutes feacutelretekinteacutesek stb aacuteltal eacuterhető el hanem peacuteldaacuteul az
utazaacutesi felteacutetelek ilyen moacutedon toumlrteacutenő kialakiacutetaacutesaacuteval ami oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi a
mindenki aacuteltal megvaloacutesiacutethatoacute akadaacutelytalan bdquooumlnerősrdquo hasznaacutelatot Tehaacutet maacuter műkouml-
dőkeacutepes ndash igaz nem hibaacutetlan ndash gyakorlati peacutelda is rendelkezeacutesuumlnkre aacutell a totaacutelis aka-
daacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak akadaacutelyokkal teli kitaposandoacute oumlsveacutenyeacuten
Iacutegy biacutezhatunk benne hogy a joumlvő turisztikai szakemberei szaacutemaacutera evidenciaacutevaacute
vaacutelik nem csak a leacutetezeacutes valamennyi dimenzioacutejaacutera kiterjedő ndash maacutera alapvető szuumlkseacuteg-
letteacute vaacutelt ndash eacutelmeacutenyszerzeacutesi utazoacutei igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutenek a megszervezeacutese eacutes bizton-
saacutegos lebonyoliacutetaacutesa hanem teveacutekenyseacuteguumlk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacuteveacute vaacutelik az akadaacutely-
mentesiacutető gondolkodaacutes is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a maacuter emliacutetett totaacutelis turizmus a turisztikai termeacutekek taacuterhaacutezaacutet
ne szakiacutetsa szeacutet szuumlkseacutegesseacute vaacutelik az utazaacutes diszcipliacutenaacutejaacutenak tovaacutebbi spektraacutelis kiter-
jeszteacutese Hasonloacutean a Deleuze-i leacutetszerveződeacutesi modellhez mely nem egy koumlzpontboacutel
szeacutetaacutegazoacute szerveződeacutesi struktuacuterakeacutent hanem inkaacutebb egy szaacutemtalan csomoacutepontboacutel aacutelloacute
haacuteloacutezatkeacutent eacutertelmezi peacuteldaacuteul a taacutersadalmi a tudomaacutenyos eacutes a boumllcseleti folyamatok
szerveződeacuteseacutet (Deleuze 1988)
Ahhoz hogy a fentiekben vaacutezolt turisztikai termeacutekszemleacutelet ne csak uumlres gon-
dolatok sziacutenes halmaza legyen a koumlvetkező reacutesz kiacutevaacuten gondolati taacutempontokat vagy
ha uacutegy tetszik filozoacutefiai akadaacutelymentesiacutető de meacuteg inkaacutebb akadaacutelymentesseacutegi eszmeacute-
ket is magaacuteban foglaloacute tartalmakat nyuacutejtani
102
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve
Mint a fejezet bevezeteacuteseacuteben maacuter emliacuteteacutesre keruumllt az utazaacutes mint napjainkban első-
sorban eacutelmeacutenyszerző teveacutekenyseacuteg gyoumlkerei az ember eacutes az emberiseacuteg kialakulaacutesaacutenak
koraacuteboacutel erednek Ami őseink szaacutemaacutera a tuacuteleacuteleacuteseacutert zajloacute szakadatlan kuumlzdelem eszkoumlze
volt maacutera a szabadidő eltoumllteacuteseacutenek egyik elengedhetetlen eszkoumlzeacuteveacute alakult aacutet
Hasonloacute folyamat jaacutetszoacutedott le az emberek aacuteltal keacutesziacutetett eszkoumlzoumlk eseteacuteben gondol-
junk itt a kereacutek feltalaacutelaacutesaacutenak kardinaacutelis jelentőseacutegeacutere peacuteldaacuteul Ez amellett hogy je-
lentős segiacutetseacuteget nyuacutejtott az eacutelelmiszerek hasznaacutelati taacutergyak stb koumlnnyebb mozgataacute-
saacutera nagyobb teruumlletek bejaacuteraacutesaacutet is lehetőveacute tette a vaacutendorloacute ősoumlk szaacutemaacutera A segiacutetseacute-
get nem kizaacuteroacutelag a technikai eszkoumlzoumlk praktikus hasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteban eacuterthetjuumlk ha-
nem a megalkotaacutesukhoz vezető kognitiacutev fejlődeacutesben is melyek aacuteltal őseink a fejlődeacutes
uacutetjait szaacutemunkra kitapostaacutek Ebből egyszerűen az is koumlvetkezik hogy a homo sapiens
nem csak gondolkodoacute a vilaacutegba eacutes termeacuteszetbe bdquobelekoacutestoloacuterdquo hanem akadaacutelymente-
siacutető leacutenynek is tekinthető
E nagyon roumlvid antropoloacutegiai kitekinteacutes utaacuten forduljunk az eacutelet- eacutes egziszten-
ciaacutelfilozoacutefia eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesvilaacutega feleacute
Az aacuteltalunk emliacutetett eacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező filozoacutefiai
megkoumlzeliacuteteacutesek elsődleges feladata ndash Jaspers nyomdokain haladva ndash nem a vilaacuteg tel-
jesseacutegeacutenek megismereacutese hanem annak felteacuterkeacutepezeacutese hogy a folyamatosan vaacuteltozoacute
leacutet mikeacutent mutatkozik meg a benne eacutes a vele eacutelő ember szaacutemaacutera (Jaspers 2000 2008)
A Jaspers-i gondolat akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak jelmondata is lehetne hiszen raacutemu-
tat annak aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a benne rejlő egyeacuteni eacutes taacutersadalmi potencialitaacutesok ki-
meriacutethetetlen taacuterhaacutezaacutera
Korunkban amikor az utazaacutes maacuter szinte leacutetszuumlkseacutegletteacute vaacutelt azaz egy olyan teveacutekeny-
seacuteggeacute amely akaacuter hatalmas taacutevolsaacutegok aacutetszeleacutese aacuteltal az aacutellandoacute mozgaacutesban leveacutest
szolgaacutelja eacutes demonstraacutelja aacutelliacutethatjuk hogy a toumlmegjelenseacuteg formaacutejaacutet oumllti
Az utazaacutesok doumlntő haacutenyada a statisztikai adatok tanulsaacutega szerint szabadidő eltoumllteacutesi
szaacutendeacutekoltsaacuteguacute Eacuterdemes szakemberkeacutent belegondolnunk abba keacutepesek vagyunk-e az
egyre nagyobb szaacutemban jelenleacutevő turistaacutek szaacutemaacutera valoacuteban eacutelmeacutenyduacutes termeacutekpalettaacutet
oumlsszeaacutelliacutetani Eacutelmeacuteny alatt az eacuteletfilozoacutefusok olyan interakcioacutekat esemeacutenyeket eacutes
eacuteletszituaacutecioacutekat eacutertenek melyek a leacutetezeacutes mindennapos teveacutekenyseacutegeinek koumlreacuteből idő-
legesen keacutepesek kiemelni a benne szereplő embereket eacutes olyan benyomaacutesok kognitiacutev
eacutes emocionaacutelis bdquomegeacuteleacutesekrdquo reacuteszeseiveacute tenni őket melyek aacuteltal a vilaacutegunkroacutel alkotott
103
keacutepuumlk sziacutenesebbeacute bdquomeacutelyebbeacuterdquo vaacutelik Ez a folyamat hasonlatos ahhoz amit Eliade a
vallaacutesos uumlnnepek a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő magasabb szintű aacuteteacuteleacutese kapcsaacuten fejt ki a
szent eacutes a profaacuten eacuteleteacutelmeacuteny tekinteteacuteben (Eliade 2009)
Az ember immaacuteron az akadaacutelymentesiacuteteacutesi keacutepesseacutege reacuteveacuten a Foumlld fizikai tereacute-
ben rendkiacutevuumll roumlvid idő alatt keacutepes nagy taacutevolsaacutegokat megtenni Azonban a reacutegen vaacute-
gyott repuumlleacutesi keacutepesseacuteg mindennapossaacute vaacutelaacutesaacuteval sem keacutepes kieleacutegiacuteteni az ősidők oacuteta
benne munkaacuteloacute kiacutevaacutencsisaacutegaacutet eacutes vaacutegyvilaacutegaacutet Az eacutelmeacutenyek folyamatosan bővuumllő taacuter-
haacuteza mintha eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltana ki a fentebb emliacutetett eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyre
vetiacutetve
Az ember mint akadaacutelymentesiacutető leacuteny ekkeacuteppen is keacutenytelen szembesuumllni azon fo-
gyateacutekossaacutegaacuteval mely a veacutegesseacutegeacuteből eacutes az eacutelet kieleacutegiacutetetlen voltaacuteboacutel egyaraacutent fakad
Ez magyaraacutezhatoacute a totaacutelis turizmus eljoumlveteleacutevel de talaacuten azzal is hogy nem meacutelyiacute-
tettuumlk el kellőkeacuteppen a tudaacutesunkat a belső mozgatoacuterugoacuteink ismerete tekinteteacuteben Eb-
ben nekuumlnk szakembereknek ndash eacuterkezzuumlnk a szaktudomaacutenyok vagy a filozoacutefia teruumlle-
teacuteről ndash megkeruumllhetetlen felelőseacuteguumlnk van tudvaacuten hogy a termeacutekek melyeket kiacutenaacute-
lunk csak reacuteszben tudjaacutek kieleacutegiacuteteni az utazoacutei igeacutenyek teljes palettaacutejaacutet Ebben ismeacutet
csak segiacutetseacuteguumlnkre lehet az eacuteletfilozoacutefusok eacutevezredekre visszanyuacuteloacute tudaacutesa mely
koumlzel sem korlaacutetozoacutedik az oumlreg kontinensuumlnkre eacutes Eacuteszak-Amerikaacutera
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel
Mint maacuter utaltunk raacute az utazoacutek a heacutetkoumlznapjaik bdquotaposoacutemalmaacuteboacutelrdquo fizikailag is kileacutep-
nek egyre nagyobb szaacutemban szaacutemukra teljesen idegen kultuacuteraacutekkal keruumllnek aktiacutev kap-
csolatba Ez első hallaacutesra akaacuter elő is segiacutethetneacute a felvilaacutegosodaacutes egyik alapeszmeacutenyeacutet
a neacutepek beacutekeacutes egymaacutes mellett eacuteleacutese ideaacuteljaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutet
Azonban a heacutetkoumlznapokban ndash eacutertve ez alatt az utazaacutes vilaacutegaacutenak mindennapjait ndash azt is
tapasztaljuk hogy az elkeacutepesztő embertoumlmeg megjeleneacutese a vilaacuteg legkuumlloumlnboumlzőbb taacute-
jain nem csak a maacuter oly sokszor emliacutetett valoacutes eacutelmeacutenyszerzeacutest teszik lehetetlenneacute de
magukat a laacutetnivaloacutekat is olyan eroacutezioacutes nyomaacutesnak teszik ki mely joacutecskaacuten vetekszik
az idő vasfogaacuteval
Immaacuteron tehaacutet nem csak az utazaacutes folyamataacutenak akadaacutelyait kell minden eacuterintett
szaacutemaacutera elhaacuteriacutetani hanem maga a turisztikai teveacutekenyseacuteg kvaacutezi a turizmus teremti
meg a sajaacutet akadaacutelyait Peacuteldaacuteul a repuumllőterek terheltseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacutevel a koumlrnyező
104
teruumlletek infrastruktuacuteraacutejaacutera nehezedő nyomaacutes sok esetben a koumlzoumlsseacutegi koumlzlekedeacutes heacutet-
koumlznapi hasznaacutelataacutet is megneheziacuteti vagy akaacuter ellehetetleniacuteti azt Ezek okaacuten a totaacutelis
akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejabb erős gyakorlati szuumlkseacutegszerűseacuteggel megerősiacutetve keacuter magaacutenak
leacutetjogosultsaacutegot S itt maacuter koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes segiacutetőik mozgaacutesaacutenak
eligazodaacutesaacutenak stb tereacuteben mozgunk
Az akadaacutelyok mint laacutethatoacute folyamatosan uacutejratermelik oumlnmagukat paradox
moacutedon eacuteppen az ember akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek egyik eredmeacutenyekeacuteppen
(Adler 1998) Baacutermennyire is robbanaacutesszerű a turizmus fejlődeacutese vilaacutegszerte az utazaacutes
iraacutenti igeacuteny is egyfajta korlaacutet tekintve hogy a megvaloacutesulaacuteshoz szuumlkseacuteges anyagi erő-
forraacutesok tudati gaacutetak (eacutertve itt az egyre sokasodoacute rizikoacutefaktoroktoacutel terrorizmustoacutel
betegseacutegektől informaacutecioacutehiaacutenytoacutel ndash torzulaacutestoacutel vagy az akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenyaacutetoacutel
valoacute veacutelt vagy reaacutelis feacutelelmek) előteremteacutese vagy lekuumlzdeacutese nem annyira magaacutetoacutel eacuter-
tetődő folyamat
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega
A modernkori eacuteletfilozoacutefia ndash hasonloacutean az indiai Naacutegaacuterdzsuna neveacutevel feacutemjelzett uumlres-
seacutegfilozoacutefiai iskola taniacutetaacutesaihoz mely szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetez-
hetnek ezeacutert semmi sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok uumlresseacutegtermeacuteszetűek ndash a szub-
jektum eacutes az objektum laacutetszoacutelagos kettősseacutegeacutenek feloldaacutesaiban laacutetja egy kiegyensuacute-
lyozott eacuteletet eacutelni tudoacute ember keacutepeacutenek lehetőseacutegeacutet
Fontos laacutetni hogy a Jaspers aacuteltal lebegőnek nevezett tudataacutellapot ami a tapasz-
talatszerzeacutesre eacutes a koumlrnyezetuumlnkkel veacutegzett folyamatos interakcioacutekra utal egyuacutettal tuacutel
is leacutep ezeknek az interakcioacuteknak aacuteltalaacutenosan vagy akaacuter tudomaacutenyosan vizsgaacutelt moacuted-
jain eacutes megaacutellapiacutetaacutesain Mintegy oumlnmaga reacuteszeacuteveacute teacuteve az eacutelmeacutenyeket eacutes tapasztalato-
kat ezekben eacutes ezekkel egyuumltt lebeg minden koumltoumlttseacutegektől mentes felfedezőjekeacutent a
vilaacutegaacutenak (Jaspers 1998 p 50) Ez a szemleacutelet veacutelemeacutenyuumlnk szerint alkalmazhatoacute a
turisztikai termeacutekek tartalmasabbaacute teacuteteleacutenek szempontjaacuteboacutel meacutegpedig az idegenfor-
galmi laacutetvaacutenyossaacutegok tematikus csomagokba rendezeacuteseacutenek szempontjai koumlzoumltt esetle-
gesen megjeleniacutethető bdquokoumlzoumlsseacutegi toumlrteacuteneti esemeacutenyekre emleacutekeztető ndash akaacuter szemeacutelyre
is szabott ndash programelemek kidolgozaacutesa eacutes hangsuacutelyozaacutesa aacuteltal
Gyakran egysiacutekuacutenak mutatjaacutek be az egzisztenciafilozoacutefia ezen bdquoeacuteletmegismerőrdquo fogal-
maacutet melyet csak eacutes kizaacuteroacutelag egy elmeacuten beluumlli utazaacuteskeacutent prezentaacutelnak ami csak ke-
veseknek adatik meg (Jaspers 1998) Holott koumlzel sem erről van szoacute Jaspers Heideg-
ger eacutes Deleuze is a vilaacuteg fizikai tereacuteben toumlrteacutenő folyamatos jelenleacutetet eligazodaacutest eacutes
105
eacuteleteacutelmeacutenyek jelenben toumlrteacutenő megeacuteleacuteseacutet ugyanuacutegy a kiteljesedeacutes eacutes a helyes oumlnrefle-
xioacute leacutetrejoumltteacutenek egyik felteacutetelhalmazakeacutent hataacuterozzaacutek meg
A maacuter emliacutetett szubjektum (utazoacute utazni vaacutegyoacute ember) eacutes az objektum (vilaacuteg
termeacuteszet eacutes az embertaacutersak kulturaacutelis koumlzegei) laacutetszoacutelagos dualitaacutesa belső eacutes kuumllső
feszuumlltseacutegek forraacutesa is a belső vilaacutegunk keacutepei eacutes a kuumllvilaacuteg toumlrteacuteneacutesei ugyanis ritkaacuten
keruumllnek oumlsszhangba Ennek feloldaacutesaacutera tehet kiacuteseacuterletet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa eacutes az
aacuteltala generaacutelt eacutelmeacutenyek sokasaacutega A vilaacutegroacutel alkotott ndash sok esetben maacutesodlagos for-
raacutesokra taacutemaszkodoacute ndash elkeacutepzeleacuteseink a valoacutes tapasztalatok aacuteltal leacuteteacutelmeacutenyekkeacute vaacutelhat-
nak Ez a jaspersi gondolati haacutezakat szelenceacuteket eacutes tokokat (Gehaumluse) mintegy fel-
toumlrő leacuteteacutelmeacutennyel rokoniacutethatoacute mely egy olyan folyamatra mutat raacute ami aacuteltal az em-
beri tudat kettősseacuteg-tapasztalaacutesa ndash leacutetezik az eacuten eacutes a mi eacuten eacutes a vilaacuteg ndash is feloldhatoacute
de legalaacutebbis időlegesen bdquofelfuumlggeszthetőrdquo (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141) Ese-
tuumlnkben ez a turista megvaloacutesuloacute utazaacutesa az oumltlet megszuumlleteacuteseacutetől a hazaeacuterkezeacutesig be-
zaacuteroacutelag
Az utazni vaacutegyoacute ember tehaacutet sokkal inkaacutebb egy oumlnmagaacutet eacutes a vilaacutegot egyaraacutent
megismerni felteacuterkeacutepezni igyekvő leacuteny meacuteg akkor is ha ennek a keacuteszteteacutesnek sok
esetben nincs tudataacuteban Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy akadaacutelymentesiacutető komplex fo-
lyamat nagyon is joacutel megfigyelhető eacutes leiacuterhatoacute reacutesze
Ebben kell hogy segiacutetseacuteget nyuacutejtsanak a turizmus teruumlleteacuten dolgozoacute szakemberek is
Iacutegy hozzaacutejaacuterulva nem csak az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutehez hanem az ember
szenvedeacutesteli ezeacutert ki nem eleacutegiacutető leacutetezeacuteseacutenek okaacuten kialakuloacute ndash mindannyiunkban
benne rejlő ndash hiaacutetusok eacutes akadaacutelyok felismereacuteseacutehez (Farkas 2017) Az aacuteltaluk kiacutenaacutelt
termeacutekek mint gyoacutegyiacuter is hozzaacutejaacuterulhatnak a koumlzoumls fogyateacutekossaacutegaink aacutetmeneti bdquoke-
zeleacuteseacutehezrdquo
A leiacutertak laacutetaacutesmoacutedot szeacutelesiacutető szaacutendeacutekoltsaacutegaacutenak mintegy eszenciaacutejakeacutent aacutell-
jon itt Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacutereacutenek97 kettő versszaka Veacutegh Joacutezsef fordiacutetaacutesaacuteban
(Veacutegh 2009 p 105) Ahol a koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlk jeleniacuteti meg a taacutevolboacutel oumlnmagaacutetoacutel le-
begni laacutetszoacute tűzkarikaacutet melyhez ha koumlzelebb mereacuteszkeduumlnk az eacutejszakaacuteban akkor
doumlbbenuumlnk raacute hogy gyermekek poumlrgetnek egy paraacutezsloacute veacutegű fadarabot (Farkas 2017)
Biacutezom benne iacutegy leszuumlnk az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
97 Az indiai filozoacutefus vilaacutegi buddhista gyakorloacutek szaacutemaacutera iacutert filozoacutefiai tartalmuacute uacutetmutatoacute
versgyűjtemeacutenyeacutenek neve (Feheacuter 1997)
106
nagyon is mindannyiunkra jellemző eacutes leacutenyuumlnkből eredő fogalmaival melyek első pil-
lantaacutesra akaacuter reacutemisztőnek is tűntek
Ez a haacuterom uacutet egymaacutestoacutel fuumlggő ok eacutes okozat
Kezdet koumlzeacutep eacutes veacuteg neacutelkuumll
A koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlkhoumlz hasonloacutean
Poumlrgeti a leacutetforgatag kerekeacutet
Mert az eacutenkeacutep nem aacutellhat oumlssze sem magaacuteboacutel
Sem maacutesboacutel sem mindkettőből
Eacutes a haacuterom időből sem ezeacutert vele egyuumltt
Megszűnik a tett s leacutetesuumlleacutes is (Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacuter 130-37)
107
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba
Az bdquoutazaacutes metaforaacuteja a filozoacutefia vilaacutegaacutenak egyik legkedveltebb hasonlata volt akaacuter
az oacutekori goumlroumlg akaacuter keleti a filozoacutefusok koumlreiben Ez a gondolati iacutev nem szakadt meg
jelen korunkra sem s mint laacutetni fogjuk az egzisztenciaacutelfilozoacutefusok is előszeretettel
hasznaacuteljaacutek az utazaacutes legkuumlloumlnboumlzőbb hasonlatait boumllcseletuumlk bdquovaloacutedisaacutegaacutenakrdquo alaacutetaacute-
masztaacutesa eacuterdekeacuteben Egyreacuteszről tehaacutet az iraacutentuk tanuacutesiacutetott tisztelet maacutesreacuteszről a ceacutel-
keacutent kitűzoumltt fogalmi keret-bőviacuteteacutes jobban eacuterthetőseacutege eacuterdekeacuteben ndash mint arra a beve-
zeteacutesben maacuter utaltunk ndash szinonimakeacutent fogjuk hasznaacutelni az utazaacutes tudomaacutenya kifeje-
zeacutest a maacuter megszokott turizmustudomaacuteny szoacuteoumlsszeteacutetellel
Az eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes a nyugat-euroacutepai maacutera feledeacutesbe meruumllt az
eacuteszak-amerikai gondolatkoumlrben pedig joacuteszerivel nem vaacutelt ismertteacute Karl Jaspers vagy
Martin Heidegger neve sokak szaacutemaacutera ismerősen csenghet mindkettőjuumlk eacuteletműve
meghataacuterozoacute a filozoacutefia XX szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben Az ő munkaacutessaacuteguk nyomaacuten kije-
lenthető hogy a boumllcsesseacuteg szereteteacutenek nagyon is gyakorlati ha tetszik heacutetkoumlznapi
olvasata is a rendelkezeacutesuumlnkre aacutell
Jogosan vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy az utazaacutes-turizmus tudomaacutenyaacutenak szuumlk-
seacutege van-e egy uacutejabb megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedra kuumlloumlnoumls tekintettel annak eacuteletfilozoacutefiai jel-
legeacutere Uacutegy gondoljuk a vaacutelasz egyeacutertelműen igen hiszen az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg fogalmi kereteinek kiemeleacutese a bdquofizikai teacuterbőlrdquo az emliacutetett boumllcseleti
haacutetteacuter ismerete neacutelkuumll nem vagy sokkal nehezebben joumlhetett volna leacutetre
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk keacutet meghataacuterozoacute tengely menteacuten vizsgaacutelja az utazoacutei magatar-
taacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a fenntarthatoacutesaacuteg
keacuterdeacuteskoumlreit Az eacuteletfilozoacutefiai tartalmak kutataacutesmoacutedszertana a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok
hermeneutikai iraacutenyaacutet koumlveti mely a nyugati kultuacuterkoumlrben elsősorban Martin Heideg-
ger eacutes Hans-Georg Gadamer neveacutehez fűződik A feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megje-
gyezzuumlk hogy ez az eacutertelmezeacutesi moacutedszer koumlzel sem a leiacutert szoumlvegek bdquoeacuteletre kelteacuteseacuterőlrdquo
szoacutel csupaacuten hanem az emberi teveacutekenyseacuteg szinte valamennyi volumeneacutere kiterjeszt-
hető Ezt a kutataacutesi formaacutet kiegeacutesziacutetettuumlk meacuteg a Karl Jaspers eacutes a Naacutegaacuterdzsuna neveacutehez
fűződő eacuteletfilozoacutefiai gyakorlatorientaacutelt leacuteteacutertelmezeacutesi moacutedszerek alkalmazaacutesaacuteval
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesodik tengelyeacutet a turizmus teruumlleteacuten veacutegzett elemzeacutesek adtaacutek me-
lyek reacuteveacuten betekinteacutest nyertuumlnk a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutebe az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak vezeacuterfonalaacuten haladva
108
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek
Oumlrvendetes moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes mint koumlrnyezet aacutetalakiacutetaacutesi teveacutekenyseacuteg
egyre ismertebb eacutes elfogadottabb nemcsak Euroacutepaacuteban de a vilaacuteg szinte valamennyi
teruumlleteacuten is Sajnos azonban egyelőre főkeacutent a fogyateacutekossaacuteg kiacuteseacuterőjelenseacutegeacutet eacutertjuumlk a
fogalom alatt (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2002) Ezt nem győzzuumlk eleacutegszer hangsuacutelyozni az
eacutertekezeacutesben eacutes a szoacutebeli diskurzusok alkalmaacuteval
Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacutenak felteacuterkeacutepezeacuteseacuteben koumlzoumlsen gondolkodunk eacutes te-
veacutekenykeduumlnk egyre inkaacutebb raacuteeszmeacuteluumlnk hogy enneacutel sokkal toumlbbről van szoacute Gehlen
(1976) megfogalmazaacutesa szerint az ember hiaacutenyleacuteny s ennek koumlvetkezteacuteben mintegy
raacutekeacutenyszeruumllt hogy leacutetrehozza az emberi kultuacuteraacutet Mint ebből laacutetszik a filozoacutefiai ant-
ropoloacutegia fontos keacuterdeacutesnek tekinti az ember sajaacutetos helyzeteacutet a toumlbbi eacutelőleacutenyhez keacute-
pest oumlnmagaacuteban sebezhető mivoltaacutet Adler (1998) kuumlloumln fejezetet szentel Az eacuteletisme-
ret ciacutemű koumlnyveacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek elfogadaacutesaacuteval kapcsolatos neheacutez-
seacutegeknek de sorai koumlzuumll kiolvashatoacute hogy egyfajta lehetőseacutegkeacutent is tekint a fizikai
mentaacutelis eacuterzeacutekszervi stb seacuteruumlleacutessel eacutelő emberekre Lehetőseacutegkeacutent arra hogy jobban
megismerjuumlk sajaacutet korlaacutetainkat hogy azokat mineacutel inkaacutebb kitaacutegiacutetani legyuumlnk keacutepesek
Eacuterdekes lehet ebben az oumlsszefuumlggeacutesben is a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg roumlvid
felideacutezeacutese ugyanis az orosz geograacutefus eacutes filozoacutefus szibeacuteriai utazaacutesai eacutes hosszuacute ott tar-
toacutezkodaacutesa soraacuten empirikus bizonyiacuteteacutekok szaacutezain keresztuumll igazolta aacutelliacutetaacutesai valoacutesaacuteg-
tartalmaacutet miszerint az evoluacutecioacute nem elsősorban a fajok koumlzoumltti versengeacutesen harcon
keresztuumll teljesedik ki hanem az aacuteltala koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnek nevezett gyakorlaton
keresztuumll (1924) Mint ahogy Polaacutenyi (2004) reciprocitaacutes elmeacutelete is arra keacutesztet ben-
nuumlnket hogy az emberre uacutegy is tekintsuumlnk mint segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre szoriacute-
tott leacutetformaacutera98
Az utazaacutes az ember egyik legősibb teveacutekenyseacutege Őseink meacuteg gyakran keacuteny-
szerből jaacutertaacutek be a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő teruumlleteket amikor is nem elsősorban a megismereacutes
hanem a tuacuteleacuteleacutes keacutenyszere hajtotta őket Sokezer eacutev keacutenyszerű utazoacutei leacuteteacutenek tanulsaacute-
gai beeacutepuumlltek az emberiseacuteg kultuacuteraacutejaacuteba mintegy generaacuteltaacutek eacutes generaacuteljaacutek a korunkban
kicsuacutecsosodoacute technikai civilizaacutecioacutet is Adler eacutes Kropotkin uacutegy eacutertelmezte a fent reacutesz-
letezett egyuumlttműkoumldeacutesi szuumlkseacutegleteket hogy azok neacutelkuumlloumlzhetetlen komponensei nem
98 Eacuterdemes oumlsszevetni a keacutet gondolkodoacute segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre mint evoluacutecioacutes mozgatoacuterugoacutera
vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait Charles Darwin Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes ciacutemű koumlnyveacute-
ben a bdquocsoportszelekcioacuterdquo-roacutel megfogalmazott gondolatainak a tartalmaacuteval (1961)
109
csak a leacutetfenntartaacutesnak de magaacutenak az emberreacute vaacutelaacutesnak is Manapsaacuteg az utazaacutes java-
reacuteszben az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes a boldogsaacutegkereseacutes egyik eszkoumlze (Michalkoacute 2010) Ezt
lehetne akaacuter uacutegy is eacutertelmezni hogy a fentiekben taglalt szuumlkseacutegszerű utazaacutes eacutes egyuumltt-
műkoumldeacutesi almotiacutevum maacutera maacuter csak marginaacutelis szerepet jaacutetszik a vilaacutegot bejaacuteroacute em-
berszaacutezmillioacutek motivaacutecioacutes palettaacutejaacuten
Azt aacutelliacutetjuk hogy a ma leacutetrejoumlvő utazaacutesok indikaacutetoraiban legalaacutebb olyan suacutellyal
van jelen az emberben rejlő egyuumlttműkoumldeacutesi hajlandoacutesaacuteg eacutes szuumlkseacutegszerűseacuteg tovaacutebbaacute
a felfedezeacutes eacutes a kommunikaacutecioacute vaacutegya mint őseinkneacutel Termeacuteszetesen ezek kiegeacuteszuumll-
tek a maacuter emliacutetett eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes boldogsaacutegkereseacutes dimenzioacuteival eacutes ezek eacutertelmez-
hetők egy eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesből eredő leacutetbeacuteli uacutetkereseacutes mindannyiunkban
megleacutevő ha nem is minden esetben tudatosuloacute vaacutegyaacuteval (Jaspers 2008)
Mint laacutethatoacute az akadaacutelymentesiacutető ember (Farkas 2019) fogalma egy olyan ter-
meacuteszetes emberi tulajdonsaacutegot eacutes adottsaacutegot hordoz eacutes jeloumll mely nem a maacuter emliacutetett
bdquoklasszikusrdquo akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg csupaacuten hanem az ember alapvető tulaj-
donsaacutega
Az ember tehaacutet akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek is koumlszoumlnheti jelenlegi
technikai eacutes kulturaacutelis eredmeacutenyeit s mindezeket az egyuumlttműkoumldeacutesi keacutepesseacutege neacutelkuumll
nem eacuterhette volna el Aacutelliacutetaacutesunk szerint az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg eacuter-
telmezeacutesdimenzioacuteinak kiterjeszteacutese kiemelt szerepet kell hogy kapjon a turizmus
fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes eacutesszerűsiacuteteacuteseacutenek elkeruumllhetetlen tovaacutebbgondolaacutesaacutenak a vonat-
kozaacutesaacuteban is
A koumlvetkezőkben neacutezzuumlk meg reacuteszletesebben hogyan kapcsoloacutedik egymaacuteshoz
az eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyvilaacuteg eacutes az utazaacutes tudomaacutenya
Oumlroumlk keacuterdeacutes ndash foumlldrajzi elhelyezkedeacutesuumlnktől eacutes kulturaacutelis beaacutegyazoacutedaacutesunktoacutel
fuumlggetlenuumll ndash mieacutert is vagyunk itt a Foumlldoumln illetve mikeacuteppen toumllthetjuumlk ki a rendelke-
zeacutesuumlnkre aacutelloacute eacuteletidőnket A vallaacutesok filozoacutefiai iskolaacutek majd keacutesőbb a szaktudomaacute-
nyok eacutes szakfilozoacutefiaacutek kart karba oumlltve igyekeznek vaacutelaszokat talaacutelni a feltett keacuterdeacute-
sekre Az aacuteltalunk preferaacutelt egzisztenciaacutelfilozoacutefiai boumllcseleti iraacutenyzat is kiacuteseacuterletet tesz
erre de mint ahogy Bergson (2012 p 68) megfogalmazza a boumllcselő feladata abban
aacutell hogy leginkaacutebb szoacuteban valoacutedi keacuterdeacuteseket eacutes valoacutes kritikaacutet fogalmazzon meg az
ember eacutes nem kizaacuteroacutelag az eacutertelem olvasataacuteboacutel A leacutetezeacutesre vonatkozoacutean eacutes a leacutetezeacutes
konkreacutet bdquooumlsszetevőiberdquo belemeruumllve azokboacutel kiindulva alkosson fogalmakat eacutes elmeacute-
leteket melyek soha nem lehetnek veacuteglegesek eacutes merevek
110
Hermeneutikai kutataacutesmoacutedszertanunk kitűnően illeszthető ehhez a fogalom- eacutes
elmeacuteletalkotaacutesi moacutedhoz melynek sarkalatos pontja esetuumlnkben a vizsgaacutelt emberi uta-
zoacutei teveacutekenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacutese Ez a Gadameri-i (2003) vizsgaacuteloacutedaacutes alapveteacuteseacutet is
szem előtt tartja miszerint az adott vizsgaacuteloacutedaacutes alaacute vont leacutetteveacutekenyseacuteg egy konkreacutet
taacutersadalmi eacutes szociokulturaacutelis kontextus eredmeacutenye vagyis nincsenek merev oumlroumlk
szubsztanciaacutelis igazsaacutegok a vilaacutegunkban Tehaacutet az utazaacutes eacutes annak fenntarthatoacutesaacutega
egy uacutejrafelfedezeacutesi soha meg nem szűnő emberi folyamat ami sajaacutet korunk taacutersa-
dalmi kommunikaacutecioacutes eacutes gazdasaacutegi eacuteletszoumlveteacutebe illeszkedő moacutedon vizsgaacutelandoacute
Az 1920-as eacutevek elejeacuten koumlzepeacuten egyre markaacutensabban megfogalmazoacutedott az
az aacutellaacutespont miszerint az ember eacutes a kultuacuteraacuteja eljutott abba a technikai fejlettseacutegi aacutella-
potba hogy az eredendően termeacuteszeti staacutetusza kulturaacutelis centrumaacutevaacute alakult aacutet ami
annyit jelent hogy immaacuter bdquofelette aacutellrdquo a termeacuteszetnek nem fuumlgg tőle sőt mi toumlbb
annak alakiacutetoacutejaacutevaacute is vaacutelt Uacutegy gondoljuk ez a kisseacute materialistaacutenak hatoacute megaacutellapiacutetaacutes
akaacuter csak a tagadhatatlan kliacutemakatasztroacutefa aacuternyeacutekaacuteban toumlbbszoumlroumlsen is megdőlt eacutes
egyeteacutertuumlnk Jaspers azon gondolataacuteval miszerint az ember szimbiotikus viszonya az
anyabolygoacuteval eacutes taacutegabb eacutertelemben az annak otthont adoacute univerzummal letagadha-
tatlan (Jaspers 1996)
Ezen aacutelliacutetaacutes majdnem toumlkeacuteletesen megegyezik a buddhista filozoacutefia alapvető
taniacutetaacutesaival melyek egeacuteszen a Buddha taniacutetaacutesaiig eacutes az Euroacutepaacuteban egyre inkaacutebb is-
mertteacute vaacuteloacute II szaacutezadi indiai filozoacutefus Naacutegaacuterdzsuna gondolatisaacutegaacuteig is visszavezet-
hetők
A gondolkodoacute ember tehaacutet legalaacutebb annyira fuumlggoumltt a toumlrteacutenetiseacuteg kezdeteacutetől
fogva az őt koumlruumlloumllelő eacutes fenntartoacute termeacuteszettől mint a tuacuteleacuteleacuteseacutet biztosiacutetoacute kiemelkedő
kognitiacutev keacutepesseacutegeitől eacutes a testi adottsaacutegaiboacutel adoacutedoacute egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes egyuumltteacuteleacutesi
leacutetmoacutedjaacutetoacutel A felnőtt ndash nevezzuumlk ez esetben bdquoemberspecifikusrdquo ndash viselkedeacutesnek a fok-
meacuterője lehet peacuteldaacuteul ennek a koumllcsoumlnoumls eacutes feloldhatatlan egymaacutesrautaltsaacutegnak a felis-
mereacutese valamint fenntarthatoacutesaacutegi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa aacutepolaacutesa eacutes gondozaacutesa
Mindezekhez szervesen illeszkedő moacutedon utazoacute leacuteny is az ember aki teveacutekenyseacutege
soraacuten valoacuteban a homo sapiens kifejezeacutes egy keveacutesseacute ismert kontextusa eacutertelmeacuteben be-
lekoacutestoloacute leacutenye is a leacutetezeacutesnek
Kis mereacuteszseacuteggel tovaacutebb szőve a vizsgaacuteloacutedaacutes filozoacutefiai szoumlveteacutet azt is kijelent-
hetjuumlk hogy a gondolkodoacute belekoacutestoloacute eacutes utazoacute tulajdonsaacutegokkal eacutelő ember legalaacutebb
ennyire akadaacutelymentesiacutető leacutetező is Emleacutekezzuumlnk arra hogy a tanulmaacuteny elejeacuten az
utazaacutest az utazoacutei leacutetformaacutet uacutegy is emliacutetettuumlk mint keacutenyszerpaacutelyaacutet őseink szaacutemaacutera Ez
111
oumlnmagaacuteban is igazolja hogy az ember folyamatosan szembesuumllt az eacuteletben maradaacutesa
soraacuten eleacutebe keruumllő akadaacutelyokkal Bizonyos esetekben akadaacutellyaacute vaacutelhatott egy adott
foumlldrajzi teruumllet noumlveacuteny- eacutes vadaacutellomaacutenyaacutenak meggyeacuteruumlleacutese Tehaacutet a helyvaacuteltoztataacutesi
keacutenyszer egyfajta akadaacutelymentesiacuteteacutesi fajfenntartaacutesi moacutednak is tekinthető mint ahogy
a keacutesőbbiekben megalkotott ndash egyik legfontosabb talaacutelmaacuteny a ndash kereacutek is besorolhatoacute
a fenti kategoacuteriaacuteba
Iacutegy az akadaacutelymentesiacutető ember szembesuumllt sajaacutet korlaacutetaival ha uacutegy tetszik fo-
gyateacutekossaacutegaival is Gehlen (1976) ezt uacutegy eacutertelmezte hogy a kultuacutera kialakulaacutesa in-
nen is ered vagyis az ember aacutellatokhoz keacutepesti gyenge fizikaacutelis eacutes bioloacutegiai bdquofegyver-
mentesseacutegerdquo mintegy termeacuteszetes moacutedon leacutetrehozta az egyuumlttműkoumldeacutes alaprajzaacutet
melyből napjainkig is eacutepuumll (ha nem is annyira szeacutepuumll) az emberi kultuacutera
Mindezek eacutertelmeacuteben az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg eacutes a fenntarthatoacute eacutelet-
teacuter kialakiacutetaacutesa eacutes folyamatos adaptaacutelaacutesa az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez egyaacutel-
talaacuten nem a modern technikai bdquovaraacutezslatrdquo vilaacutegaacuteban eacutelő ember talaacutelmaacutenya
Ennyi kitekinteacutes utaacuten nyissunk egy uacutej utat vizsgaacuteloacutedaacutesunkban eacutes jaacuterjuk koumlrbe
ndash amennyire a szűkoumls keretek engedik ndash a jelenkor bdquoutazaacutesi keacutenyszereacutebenrdquo rejlő lehe-
tőseacutegeket melyek remeacutenyeink szerint uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik az utazaacutes a fogyateacute-
kossaacuteg a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes talaacuten nem is annyira joacutel ismert fo-
galmait
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute
tulajdonsaacutega
Mint a koumlvetkezőkben reacuteszletesen kifejtjuumlk ndash az eacuteletfilozoacutefia eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak kontextualizaacutelaacutesa aacuteltal ndash az ember joacute esetben ismereteket eacutes eacutelmeacutenyeket szerez az
utazaacutesai alkalmaacuteval De vajon szembesuumll-e a sajaacutet egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval
eacutes akadaacutelymentesiacutető leacutenyeacutenek ilyen aspektusaival (Farkas 2019)
Ehhez elsőkeacutent szuumlkseacutegesnek laacutetjuk kifejteni mit is jelent az egzisztenciaacutelis
fogyateacutekossaacuteg fogalma illetve mieacutert fontos ezt az utazaacutes kontextusaacuteba belehelyezni
Napjaink hazai eacutes nemzetkoumlzi turisztikai eacutes gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegeacutenek terve-
zeacutese eacutes szabaacutelyozaacutesa kapcsaacuten a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek eacutes segiacutetőik akadaacutelymentes
eacuteletfelteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa kiemelt prioritaacutest eacutelvez Gondoljunk csak arra hogy a
2014-es eacutes a 2016-os eacutevet az UNWTO a segiacutetseacuteggel eacutelők eacuteveacutenek jegyeacuteben eacutelte meg
112
(Michalkoacute 2016)99 Azonban mint maacuter utaltunk raacute eacutes biacutezunk benne a sorainkboacutel is
kiolvashatoacutevaacute vaacutelik a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes eseteacuteben alapvetően
maacutest eacutes maacuteshogy is gondolunk mint peacuteldaacuteul a fogyateacutekossaacuteg tudomaacuteny igen innovatiacutev
fogalomkeacuteszleteacuteből koumlvetkezik
Joggal eacutertelmezik Koumlnczeieacutek uacutegy a modern taacutersadalmak fogyateacutekossaacuteg definiacute-
cioacuteit mintha azok egyfajta szocialitaacutesbeli hiaacutetusok volnaacutenak melyek elsősorban abboacutel
adoacutednak hogy a taacutersadalmi berendezkedeacutesek technikailag eacutes jogilag meacuteg nem eleacuteg
fejlettek ahhoz hogy a funkcionaacutelis eacutes tartoacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek ndash kik a
vilaacuteg lakossaacutegaacutenak mintegy 5-6 -aacutet teszik ki ndash szaacutemaacutera kellően kidolgozott eacutes meg-
valoacutesiacutetott akadaacutelymentes bdquoegyenlő eseacutelyűrdquo koumlrnyezetet hozzanak leacutetre (Kaacutelmaacuten
Koumlnczei 2002)
A fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk roumlviden bemutataacutesra keruumllő kiterjesztett eacutes toumlbb uacutej
dimenzioacuteba is belehelyezett modellje eacutertelmeacuteben az ember ndash ha ezt sokszor le is ta-
gadja ndash keacutenytelen szembesuumllni a fogyateacutekossaacutegaival (testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
halmozott tehaacutet funkcionaacutelis) melyek a toumlbbseacutegeacuteben nyilvaacutenvaloacute akadaacutelyozottsaacutegain
messze tuacutelmutatnak viszont a leacutetezeacutes szereplőjekeacutent egyetlen embertaacutersunk sem men-
tesuumllhet hataacutesaik aloacutel
Egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunk haacuterom fogalom- eacutes tulajdonsaacutegcsoport roumlvid
felvaacutezolaacutesa aacuteltal vaacutelik nyilvaacutenvaloacutevaacute
Az ember tisztaacuteban van foumlldi leacuteteacutenek veacutegesseacutegeacutevel eacuteppen ezeacutert keres aacutellandoacute-
nak tűnő kapaszkodoacutekat egy folyton vaacuteltozoacute eacutes aacutetalakuloacute vilaacutegban Az aacutellandoacute
vaacuteltozaacutest vagy nem ismeri fel vagy azt oumlnmaga elől is eltagadja ezzel sok
egyeacuteb mellett jelentős akadaacutelygeneraacutelaacutest hajt veacutegre
Majdnem ugyanez a helyzet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutes-
eacutevel Ezt a buddhista filozoacutefia a dukkha fogalommal segiacutetseacutegeacutevel mutatja be
melynek leacutenyege hogy a kellő eacuteberseacuteg hiaacutenya eacutes a tudatlansaacuteg fennaacutellaacutesa okaacuten
az ember folyamatosan ragaszkodik olyan aacutellandoacute megfoghatoacute eacutes biztos pon-
tokhoz az eacuteletben melyek aacuteltal csoumlkkenthetőnek veacuteli a belső feszuumlltseacutegeit
Maacuterpedig ilyenek a Buddha taniacutetaacutesaacutenak eacutertelmeacuteben nem leacuteteznek
99 A 2014-es eacutev jelmondata bdquoCommunity buildingrdquo 2016-os eacuteveacute pedig bdquoTourism for Allrdquo ezekkel is
raacutemutatva az eacuterintett emberek hozzaacutefeacutereacutesi szuumlkseacutegleteire valamint azok megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutera
113
A Heidegger aacuteltal bevezetett leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese egy uacutejabb laacutenc-
szemmel bővuumll melyet emberseacutegfelejteacutesnek nevezuumlnk
Tehaacutet ezek a nagyon is emberi tulajdonsaacuteghalmazok nem ndash a fogyateacutekossaacuteg tudo-
maacutenya aacuteltal is definiaacutelt ndash testi mentaacutelis vagy szenzuaacutelis keacutepesseacutegeink eacutes adottsaacutegaink
maacutessaacutegaacutenak szempontjaira helyezik a hangsuacutelyt hanem a mindannyiunkban potenci-
aacutelisan megleacutevő fentebb reacuteszletezett alaptulajdonsaacutegokra Mint ahogy a maacuter szinteacuten
emliacutetett akadaacutelymentesiacuteteacutesi adottsaacutegaink eacutes keacutenyszerűen kialakult ilyen keacutepesseacutegeink
sem a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ma (koumlz)ismert doktriacutenaacuteira kiacutenaacuteltak eacutes kiacutenaacutelnak el-
sődlegesen megoldaacutest eacutes ahogyan ezek az adottsaacutegok eacutes keacutepesseacuteg nem adnak gyoacutegyiacutert
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg tudatot bdquofesziacutetőrdquo mivoltaacutera sem
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll
Az utazaacutes boldogiacutet mondja Michalkoacute (2010) Az utazaacutes boldogiacutethat mondjuk mi Hei-
degger uacutegy definiaacutelja A leacutet eacutes idő ciacutemű főműveacuteben az emberi leacutetezeacutes mivoltaacutet hogy az
ismeretlenseacutegből az ismeretlenseacutegbe tartoacute leacuteny mintegy belezuhan a leacutetezeacutesbe az eb-
ből koumlvetkező sodroacutedaacutes-eacutelmeacutenyt ellensuacutelyozandoacute leacutetrehozza a nyelvet mint a leacutet haacutezaacutet
(Heidegger 2019) Ez a folyamat reacutemisztőnek tűnik maacuter csak azeacutert is mert ekkeacutent is
van megfogalmazva Hogyan tudjuk ezt a koordinaacutelatlan zuhanaacutest eacutes sodroacutedaacutest valoacute-
ban minőseacutegi utazaacutessaacute transzformaacutelni eacutes iacutegy valoacuteban boldogiacutetoacutevaacute tenni az ember bdquoha-
joacutezaacutesaacutetrdquo eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt A leacutet haacuteza Heidegger szerint a nyelv Segiacutet nekuumlnk relatiacutev
biztonsaacutegot teremteni a folyamatos vaacuteltozaacutesok leacutetoacuteceaacutenjaacuten
A leacutet haacuteza kifejezeacutes jelenteacutese a nyelven tuacutel kiterjeszthető arra a szűkebb koumlr-
nyezetre is ahol az ember a mindennapjait meg- eacutes leeacuteli Megtett utazaacutesaink soraacuten
gazdagszik a vilaacuteg- eacutes leacutetismeretuumlnk a kommunikaacutecioacutes keacuteszletuumlnk eacutes ha sok esetben
tudattalanul is a nyelvismeretuumlnk Raacuteadaacutesul nem elhanyagolhatoacute moacutedon szembesuuml-
luumlnk a szociaacutelis staacutetuszunkkal is mely a maacuter emliacutetett fennmaradaacutesi keacutenyszeruumlnkből eacutes
oumlsztoumlnuumlnkből ered
A leacutetuumlnk haacutezaacutenak berendezeacutese eacutes komfortossaacute teacutetele joacute esetben egy eacuteleten aacutet
zajlik Napjainkban akaacuter tekinthetuumlnk uacutegy oumlnmagunkra mint a vilaacuteg pozitiacutev uacutejrafelfe-
dezőire akik az egyik oacuteraacuteban meacuteg Roacutemaacuteban reggeliznek az ebeacutedet viszont maacuter Praacute-
gaacuteban fogyasztjaacutek el a vacsoraacutejukat pedig akaacuter Budapesten a sajaacutet lakaacutesukban keacutesziacute-
tik el Ez oumlnmagaacuteban egy csodaacutelatos lehetőseacuteg de csak lehetőseacuteg az ismeret elmeacutelyiacute-
114
teacutesre ha kialakul az ehhez szuumlkseacuteges motivaacutecioacute Az utazaacutesi teveacutekenyseacutegben a rendel-
kezeacutesuumlnkre aacutelloacute koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szolgaacuteltataacutesok a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
akadaacutelymentesiacutető eszkoumlzoumlk is
Mint tudjuk Jaspers a filozoacutefia alapfeladatakeacutent a kommunikaacutecioacutet nevezte
meg mely toumlbb iraacutenyban zajlik iacutegy oumlnmagunk eacutes a kuumllvilaacuteg szereplői koumlzoumltt valamint
oumlnmagunk belső vilaacutegaacuteval is (Jaspers 2000) A tudatos utazoacutevaacute vaacutelaacutes tehaacutet egy kom-
munikaacutecioacutes dimenzioacutevaacuteltaacuteson keresztuumlk keacutepzelhető el talaacuten a legegyszerűbben Itt
Luhmann (2010) nyomaacuten bevezetjuumlk az irritaacutecioacute az informaacutecioacute eacutes az eacutelmeacuteny haacutermas
eacutertelmezeacuteseacutet mely nem elsősorban hierarchikus viszonyt felteacutetelez hanem azt igyek-
szik prezentaacutelni hogy a vilaacutegunkat egyre sűrűbben aacutetszoumlvő informaacutecioacutesnak nevezett
haacuteloacute elsősorban ingergeneraacuteloacute szerepet toumllt be Ebből a tudatossaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben ala-
kul ki valoacutes informaacutecioacute eacutes ebből az eacutertelmezeacutesi kognitiacutev csomagboacutel generaacuteloacutedhatnak
az eacutelmeacutenyek Abban hogy mikeacutent alakul az inger informaacutecioacutevaacute majd esetleg eacutelmeacuteny-
nyeacute a kommunikaacutecioacutes teveacutekenyseacuteg centraacutelis szerepet jaacutetszik
Azt aacutelliacutetjuk hogy az egyre neacutepszerűbbeacute vaacuteloacute utazaacutesi teveacutekenyseacuteg kellő eacutes nem
tuacutel nagymeacuterteacutekű tudati erőfesziacuteteacutessel arra is lehetőseacuteget kiacutenaacutel hogy a leacutetezeacutesuumlnk meg-
ismereacuteseacutebe eacutes sajaacutet akadaacutelyozottsaacutegunk eacutes segiacutetseacutegre szorultsaacutegunk vilaacutegaacuteba is bete-
kintsuumlnk
Ez az utazoacutei teveacutekenyseacuteg nevezhető hermeneutikai eacutertelmező felfedező tuacuteraacute-
nak is mely egyfajta valoacutesaacuteg visszacsatolaacutest eredmeacutenyezhet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa
soraacuten Hiszen mint a statisztikaacutek alaacutetaacutemasztjaacutek az esetek toumlbbseacutegeacuteben maacutera az online
feluumlletek vizuaacutelisan professzionaacutelis aacutem emberileg igencsak rideg vilaacutegaacuten keresztuumll va-
gyunk keacutenytelenek megszervezni a remeacutenyeink szerint valoacutes eacutelmeacutenyeket nyuacutejtoacute mo-
dernkori kalandozaacutesainkat Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy olyan belemeruumlleacutes a valoacute-
saacuteg szoumlveteacutebe ami aacuteltal valoacuteban keacutepet kaphatunk arroacutel hogy az elkeacutepzelt (leiacutert fotoacutek-
kal eacutes videoacutekkal alaacutetaacutemasztott) csodaacutelatos helysziacuten mennyi de mennyi olyan tulajdon-
saacutegot hordoz melyről meacuteg csak elkeacutepzeleacutesuumlnk sem volt Sok esetben fel sem tűnik
hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesulaacutesa tulajdonkeacuteppen az aacuteltalunk megvaacutesaacuterolt
utazaacutesi toumlrteacuteneacutes oumlsszesseacutegben
Jaspers eacuteletfilozoacutefuskeacutent rendkiacutevuumll fontosnak tartotta az ember kommunikaacute-
cioacutes adottsaacutegainak keacutepesseacutegeinek maximaacutelis megismereacuteseacutet eacutes azok toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutet
(Jaspers 2008) De legalaacutebb ennyire fajsuacutelyosnak tekintette a Bergson-i eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i filozoacutefiaacuteban is kiemelt helyet elfoglaloacute megismereacutesi folyamatot melynek leacute-
nyege hogy a leacutetezeacutes konkreacutet tapasztalati megismereacutese aacuteltal folyamatosan alakiacutetsuk ki
115
eacutes aacutet azt a fogalmi keretrendszert amivel leiacuterjuk a koumlruumlloumlttuumlnk leacutevő vilaacutegot Tehaacutet az
utazaacutes eacutes az utazoacute szimbiotikus moacutedon csereacutel eszmeacutet toumlbbek koumlzoumltt a leacutetezeacutesuumlnk fel-
teacuteteleiről iacutegy az ezersziacutenű emberi kultuacutera uumlresseacuteg termeacuteszetű kuumlloumlnbseacutegeiről eacutes azok-
nak ndash a szuumlkseacuteges felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten ndash a legbelsőnket is eleacuterő iacutegy a szemeacute-
lyiseacuteguumlnket is formaacuteloacute erejeacuteről (Tenzin 2005b) Ez egy oumlsszetett meacutegis koumlnnyen meg-
eacuterthető eacutes megeacutelhető tudatműkoumldeacutesi folyamat Ilyen eacutertelemben beszeacutel erről a XIV
Dalai Laacutema is amikor azt fejtegeti hogy a valoacutesaacuteg oumlnmagaacuteban hordozza a vaacuteltozaacutest
jobban mondva a vaacuteltozaacutes reacutesze eacutes tuumlkre (4aacutebra)
4 aacutebra Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlg-
geacutesben leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A kicsi szeacutep ciacutemű koumlnyvet bdquozoumlldrdquo eacutes buddhista koumlzgazdasaacutegi uacutetmutatoacutekeacutent is
szoktaacutek definiaacutelni Schumacher (2014) mondanivaloacuteja oumlsszecseng a fent emliacutetett tu-
datos gondolkodaacutesi eacuteletszemleacuteleti eacutes eacuteletvezeteacutesi moacutedokkal Ez a koumlnyv gondolati ro-
konsaacutegot mutat tovaacutebbaacute a soron koumlvetkező a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az annak szerves reacute-
szeacutet keacutepező akadaacutelymentesiacuteteacutesi teveacutekenyseacuteg oumlsszefuumlggeacuteseibe bepillantaacutest adoacute tanul-
maacutenyfejezetuumlnk uumlzeneteivel is
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban
Aacutettekintve a vilaacuteggazdasaacuteg globaacutelis jellemzőit biztosan aacutelliacutethatjuk hogy a fejlődeacutes
egyik kulcsteacutenyezője a turizmus ipar noumlvekedeacutese Igazoljaacutek ezt a joacutel ismert statisztikai
adatok a nemzetkoumlzi turistaeacuterkezeacutesek szaacutema 2017-ben 7-kal nőtt ezzel a nemzet-
koumlzi turistaacutek szaacutema meghaladta az 13 milliaacuterd főt A nemzetkoumlzi turizmus 16 billioacute
dollaacuter exportbeveacutetelt generaacutelt a vilaacuteg GDP-jeacutenek 10-aacutet adta valamint a vilaacutegon min-
den 10 munkahelyből egyet a turizmus aacutegazat biztosiacutetott (UNWTO 2018) Impozaacutens
116
szaacutemok Kiegeacutesziacutetve ezeket az adatokat a prognosztizaacutelt noumlvekedeacutesi jellemzőkkel az
aacutegazat gazdasaacutegi eacutertelemben vett jelentőseacutege vitathatatlan
A vilaacuteggazdasaacutegban jaacutetszott szerepe mellett azonban laacutetni eacutes eacutertelmezni kell a
turizmus tovaacutebbi hataacutesait is Ez a hatalmas volumenű aacutegazat rendkiacutevuumlli hataacutest gyakorol
a termeacuteszeti koumlrnyezet aacutellapotaacutera ami kiemelten eacuteszrevehető peacuteldaacuteul azokban a desz-
tinaacutecioacutekban ahol a turizmus toumlmegjelenseacutegkeacutent mutatkozik meg A termeacuteszeti koumlr-
nyezetre gyakorolt kaacuteros hataacutesokat a rombolaacutes meacuterteacutekeacutet az egyes desztinaacutecioacutekban
hosszuacute ideje nyomon koumlvetik a szakemberek Az utazaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel
folyamatosan noumlvekszik a koumlzlekedeacutes volumene a vilaacutegon eacutes a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk
aacuteltal kibocsaacutetott kaacuteros anyagok pedig egyre fokozoacutedoacute terhet jelentenek az oumlkosziszteacute-
maacutera A koumlzlekedeacutes egy igen szaacutemottevő reacuteszeacutet tehaacutet a noumlvekvő turizmus generaacutelja
(Puczkoacute ndash Raacutetz 2003) iacutegy az aacutegazat szerepe jelentős a koumlrnyezeti terheleacutesek noumlveke-
deacuteseacuteben A kedvező termeacuteszeti adottsaacutegok viszont az egyik legfontosabb vonzerőt je-
lentő csoportot keacutepviselik a turizmusban melynek koumlvetkezteacuteben az utazaacutesi ceacutelpontok
kivaacutelasztaacutesakor kiemelkedő szerepuumlk van A termeacuteszeti vonzerők noumlvekvő utasforgal-
mat generaacutelnak eacutes ez noumlvekvő terheleacutest jelent a termeacuteszeti koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel
A kialakuloacute toumlmegjelenseacutegek egyre toumlbbszoumlr vetik fel a korlaacutetok bevezeteacuteseacutenek eacuterveit
a felelős gondolkodaacutes igeacutenyeacutet a termeacuteszeti eacuterteacutekek veacutedelme eacuterdekeacuteben
Van azonban a turizmusnak egy tovaacutebbi nehezebben meacuterhető hataacutesa amit
vizsgaacutelni kell meacutegpedig a taacutersadalomra gyakorolt hataacutes Az utazaacutes a vilaacuteg megisme-
reacutese az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacuteletuumlnk reacuteszeacuteveacute vaacutelt Hozzaacutesegiacutet az eacuteletminőseacuteg javulaacutesaacutehoz
megteremti az egyeacutenek szaacutemaacutera a vaacuteltozatossaacutegot kizoumlkkent a heacutetkoumlznapok munka-
meneteacuteből eacutes ezzel lehetőveacute teszi a szellemi eacutes a fizikai regeneraacuteloacutedaacutest egyaraacutent So-
kak szaacutemaacutera jelent ez vonzoacute alternatiacutevaacutet a szabadidő eltoumllteacuteseacutere Iacutegy tehaacutet ha minden
szuumlkseacuteges felteacutetel teljesuumll (szabad rendelkezeacutesű joumlvedelem szabadidő motivaacutecioacute) uacutetra
keluumlnk A koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese valamint az infokommunikaacute-
cioacutes lehetőseacutegek bővuumlleacutese szinte robbanaacutesszerű vaacuteltozaacutest ideacutezett elő a turizmusban
Egyre toumlbb eacutes toumlbb ember szaacutemaacutera tette eleacuterhetőveacute az utazaacutest mikoumlzben egyre toumlbb eacutes
toumlbb desztinaacutecioacute vaacutelt eleacuterhetőveacute eacutes a desztinaacutecioacutekroacutel a szolgaacuteltataacutesokroacutel a koumlzleke-
deacutesi lehetőseacutegekről egyre toumlbb informaacutecioacute vaacutelt hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes koumlnnyen eleacuterhetőveacute
Az utazoacutek eacutes az utazaacutesok szaacutemaacutenak nagy uumltemű noumlvekedeacutese viszont az urbanizaacutelt te-
rekben is toumlmegjelenseacutegeket eredmeacutenyezett
117
A fenti megfontolaacutesok alapjaacuten a turisztikai aacutegazatot a koumlvetkezőkkel jellemez-
hetjuumlk egyfelől kimagasloacute gazdasaacutegi eredmeacutenyekről kell beszeacutelnuumlnk maacutesfelől a ter-
meacuteszeti koumlrnyezet fokozott eacutes sokszor tuacutelzott igeacutenybeveacuteteleacuteről valamint egyre toumlbb
ceacutelaacutellomaacutes eseteacuteben toumlmegesseacutegről eacutes toumlmegjelenseacutegekről A sok pozitiacutevum mellett
megmutatkozoacute eacutes maacuter felismert negatiacutev hataacutesok kutatoacutekat eacutes kutataacutesokat inspiraacuteltak
munkaacutera Ezeknek a kutataacutesoknak ez egyik fontos eredmeacutenye a fenntarthatoacutesaacuteg foga-
lomkoumlreacutenek eacutertelmezeacutese a turizmus keretein beluumll
A fenntarthatoacute turizmus a fenntarthatoacute fejlődeacutes elveacuten alapszik melynek leacute-
nyege hogy a kitűzoumltt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesi ceacutelokat oumlsszefuumlggeacuteseiben kell vizsgaacutelni
azaz figyelemmel kell lenni a koumlrnyezeti eacutes a szocioloacutegiai hataacutesokra is (Brundtland-
jelenteacutes 1987) Az eacutevek soraacuten a fenntarthatoacute fejlődeacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi-koumlrnyezeti
teacuterben valoacute elhelyezeacuteseacutenek eacutertelmezeacutese is finomodott Koraacutebban a gazdasaacutegi eacutes a taacuter-
sadalmi fejlődeacutest valamint a koumlrnyezetveacutedelmet kuumlloumln szfeacuteraacutekkeacutent kezelteacutek amelyek
koumlzoumls halmazaacuteban jeleniacutethető meg a fenntarthatoacute fejlődeacutes Maacutera azonban az a megkouml-
zeliacuteteacutes vaacutelt elfogadottaacute hogy a termeacuteszeti koumlrnyezet ad otthont a taacutersadalomnak mely-
nek egyik teveacutekenyseacutege a gazdasaacuteg fenntarthatoacute fejleszteacutese kellene hogy legyen (Raf-
fay Marton 2018) Az egyes szfeacuteraacutek tehaacutet inkaacutebb egymaacutesba illeszkednek (5aacutebra)
5 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
Michalkoacute (2003) szerint a turizmus fenntarthatoacutesaacutega kettős a vonzerők meg-
őrzeacuteseacutet uacutegy kell megoldani hogy koumlzben biztosiacutetjuk a turizmus vaacutellalkozaacutesainak sike-
resseacutegeacutet is A fenntarthatoacutesaacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa a turizmusban bonyolult feladat melynek
soraacuten nem elegendő egyszerűen a nemzetkoumlzi szervezetek ajaacutenlaacutesait teljesiacuteteni A fo-
lyamatot tovaacutebb kell vinni fel kell vetni a turizmus valamennyi szereplőjeacutenek tuda-
tossaacutegaacutet eacutes felelősseacutegeacutet is
118
A fenntarthatoacute fejlődeacutes elve egyuacutettal azt is magaacuteban foglalja hogy a rendszer-
oumlsszefuumlggeacutesek koumlvetkezteacuteben a ceacutelok kitűzeacutesekor tiszteletben kell tartani bizonyos
korlaacutetokat eacutes strukturaacutelis bdquoleacutetezeacutesbelirdquo szimbiotikus sajaacutetossaacutegokat is (Fleischer
2014) (6 aacutebra)
6 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai
egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek reacuteszekeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A turizmus fejleszteacutese eacutes a megfelelő korlaacutetok eacuterveacutenyesiacuteteacutese a fenntarthatoacute fej-
lődeacutes eacuterdekeacuteben nehezen oumlsszeegyeztethető koumlvetelmeacutenyek Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet se-
giacuteti az a szemleacuteletmoacuted eacutes magatartaacutesi forma amit a felelősseacutegteljes turizmus fogalom-
koumlre keacutepvisel A felelősseacutegteljes turizmus az egyeacuten eacutes a taacutersadalom felelősseacutegvaacutellalaacute-
saacuten keresztuumll szemleacuteli a fenntarthatoacute fejlődeacutes lehetőseacutegeit (Happ 2014)
A turizmusfejleszteacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz ugyanakkor szemleacuteletvaacuteltaacutesra van
szuumlkseacuteg minden szereplő reacuteszeacuteről a turistaacutek a ceacutelteruumlletek iraacutenyiacutetoacutei valamint a szol-
gaacuteltatoacutek reacuteszeacuteről egyaraacutent A teveacutekenyseacutegek menteacuten minden esetben meg kell jelennie
a tudatossaacutegnak eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutesnak A fogyasztoacutei szokaacutesok megvaacuteltoztataacutesaacuteval
a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eacuterteacutekrendjeacutenek a fenntarthatoacutesaacuteg elveihez valoacute koumlzeliacuteteacute-
seacutevel valamint a szolgaacuteltatoacutek joacutezan oumlnkorlaacutetozaacutesaacuteval meacuteg a toumlmegturizmus is felelős-
seacutegteljesebbeacute tehető (Michalkoacute 2003)
A kutataacutesok reacuteveacuten tehaacutet megfogalmazaacutesra keruumlltek a legfontosabb alapelvek a
turizmus fenntarthatoacute fejlődeacutese eacuterdekeacuteben valamint kiemeleacutesre keruumlltek olyan fogal-
mak amelyek a felteacuteteleit keacutepezik ennek a fejlődeacutesnek Ezek a fogalmak a tudatossaacuteg
eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutes
119
A fenntarthatoacute fejlődeacutes kereteacuteben azonban nem esett meacuteg szoacute egy leacutenyeges
alapelvről a bdquoTurizmus mindenkinekrdquo (Tourism for all) elveacuteről A Turizmus Vilaacuteg-
szervezete (UNWTO) a Turizmus Globaacutelis Etikai Koacutedexeacutenek 7 cikkelyeacuteben megfo-
galmazza a turizmushoz valoacute jog elveacutet eacutes benne az eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak
fontossaacutegaacutet A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera az eseacutelyegyenlőseacuteget az igeacutenybe vehető
szolgaacuteltataacutesok akadaacutelymentesseacutege jelenti
Az akadaacutelymentesseacuteget azonban mi a tanulmaacuteny szerzői ndash ahogy azt a filozoacute-
fiai megkoumlzeliacuteteacutesben maacuter jeleztuumlk ndash a szokaacutesostoacutel elteacuterő moacutedon eacutertelmezzuumlk
A hazai gyakorlatban a megkeacuterdezettek az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalma alatt aacutel-
talaacutenosan a fizikai korlaacutetok csoumlkkenteacuteseacutet illetve megszuumlnteteacuteseacutet eacutertik ndash ahogy azt a
filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben is eacuterzeacutekeltettuumlk ndash jellemzően eacutepiacuteteacuteszeti tervezeacutesi eacutes kivite-
lezeacutesi megoldaacutesokkal Raacuteadaacutesul ezen beluumll is leginkaacutebb a mozgaacuteskorlaacutetozottak koumlzle-
kedeacutesi felteacuteteleinek megteremteacuteseacutere gondolnak pedig nem csak őket eacuterintik nem csak
az ő mozgaacutesukat korlaacutetozzaacutek a megleacutevő akadaacutelyok Ezek az akadaacutelyok ugyanuacutegy kor-
laacutetozzaacutek peacuteldaacuteul az idős emberek a babakocsival koumlzlekedő kisgyermekes anyukaacutek
vagy a csalaacutedok de meacuteg a kismamaacutek mozgaacutesaacutet is
A hivatalos szervezetek termeacuteszetesen pontosabban fogalmaznak bdquoAz aka-
daacutelymentes turizmus a mindenki szaacutemaacutera egyenlő moacutedon eleacuterhető turizmust jelenti
amely fizikai illetve eacutertelmi keacutepesseacutegeiben akadaacutelyozottak szaacutemaacutera is eleacuterhetőveacute eacutes
eacutelvezhetőveacute teszi az eacutep taacutersadalom utazoacuteinak kiacutenaacutelt turisztikai szolgaacuteltataacutesokatrdquo
(MTUuml 2017) Az akadaacutelymentes turizmust turisztikai termeacutekkeacutent eacutertelmezve a ceacutelcso-
portok meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacuter megjeleniacutetik azokat a taacutersadalmi csoportokat akik eacutelet-
helyzetuumlkneacutel vagy eacuteletkoruknaacutel fogva eacuterintettek az akadaacutelymentes szolgaacuteltataacutesok kiacute-
naacutelataacutenak kialakiacutetaacutesaacuteban A hivatalos megfogalmazaacutes baacuter valoacuteban toumlrekszik formaacutelis
leiacuteraacutest adni meacutegis furcsa felhangot kap az bdquoeacutep taacutersadalomrdquo kifejezeacutes miatt Joacutel laacutettatja
azt az elkuumlloumlnuumlleacutest elkuumlloumlniacuteteacutest ami eacuterzeacutekenyen eacuterinti a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes
egyben figyelmen kiacutevuumll hagyja a tovaacutebbi eacuterintetteket Veacutelemeacutenyuumlnk szerint toumlbbek kouml-
zoumltt ezeacutert is fontos lenne az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak aacuteltalunk felvaacutezolt kiterjesz-
teacutese
A Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 maacuter hozzaacutefeacuterhető turizmusroacutel
beszeacutel melynek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a horizontaacutelis ceacutelok koumlzeacute emelteacutek Ceacutel a fizikai eacutes az
infokommunikaacutecioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes (MTUuml 2018)
120
Az utazaacutesban eacutes a turizmusban kulcsfontossaacuteguacute az informaacutecioacutekhoz valoacute hoz-
zaacutefeacutereacutes A vizsgaacutelatok sajnos azt mutatjaacutek hogy a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők nagysaacutegren-
dileg nagyobb időt kell toumlltsenek az utazaacutes megtervezeacuteseacutevel mint a nem fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelők mivel nem aacutell rendelkezeacutesuumlkre megfelelő minőseacutegű eacutes mennyiseacutegű infor-
maacutecioacute a szolgaacuteltataacutesokroacutel Az akadaacutelymentesseacutegről valoacute taacutejeacutekoztataacutes egyeacutertelműen
megnoumlvelneacute az utasok szaacutemaacutet aacutelliacutetja a European Travel Council egy tanulmaacutenya (UN
2016)
Hozzaacutefeacuterhető turizmus teacutemakoumlrben az Euroacutepai Bizottsaacuteg Vaacutellalkozaacutespolitikai
eacutes Ipari Főigazgatoacutesaacutega ezidaacuteig haacuterom tanulmaacutenyt publikaacutelt100 Ezek a tanulmaacutenyok
elemzik az Unioacute hozzaacutefeacuterhető turizmusaacutenak gazdasaacutegi oldalaacutet valamint vizsgaacuteljaacutek a
szegmens utazaacutesi szokaacutesainak alakulaacutesaacutet 2012-ben az Euroacutepai Unioacute koumlzel 50 millioacute
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő lakosa 1696 millioacute egy naposnaacutel hosszabb utazaacutest bonyoliacutetott le
ami jelentős gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenykeacutent eacuterteacutekelhető (Mező 2018) A kutatoacutek szerint az
akadaacutelymentes turizmus megvaloacutesulaacutesaacutenak haacuterom fő akadaacutelya van a fizikai hozzaacutefeacute-
reacutest akadaacutelyozoacute teacutenyezők a szemleacuteletbeli eacutes a hozzaacuteaacutellaacutessal kapcsolatos probleacutemaacutek
valamint az informaacutecioacute hiaacutenya (Eichorn Buchalis 2011)
Mindez azt mutatja hogy nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren reacuteszletesebb elemzeacutesek eacutes pon-
tosabb ismeretek aacutellnak rendelkezeacutesre az akadaacutelymentes turizmussal kapcsolatban
mint a hazai gyakorlatban A filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben leiacutertakhoz hasonloacute gondolat-
menettel azonban meacuteg nem talaacutelkoztunk A fenntarthatoacutesaacuteg olvasataacuteban is uacutegy gon-
doljuk elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges kiterjeszteni ezen alapvető emberi teveacutekenyseacuteg
eacutertelmezeacutesi horizontjaacutet Meggyőződeacutesuumlnk hogy a fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutes az akadaacute-
lyok felteacuterkeacutepezeacutese majd azok elhaacuteriacutetaacutesa elvaacutelaszthatatlan eacutes nem hierarchikus kap-
csolatban illetve viszonyban aacutellnak egymaacutessal
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes olyan moacutedon fuumlgg egymaacutestoacutel mint
a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett szimbiotikus ember eacutes koumlrnyezet koumlzoumltti kapcsolat Akadaacutely-
mentesiacuteteacutesre nem csak a fizikai szuumlkseacutegletek illetve a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg
okaacuten van szuumlkseacuteg101 hanem ndash eacutes ezt legalaacutebb annyira fontosnak tartjuk ndash az emberi
teveacutekenyseacuteg koumlrnyezeti eacutes taacutersadalmi hataacutesainak sok esetben erodaacuteloacute mivolta okaacuten is
100 Skills and training needs to improve accessibility (2014) Economic impact and travel patterns ac-
cessible tourism (2014) Supply of accessible tourism services in Europe (2015) 101 Eacuteppen ezeacutert hazai eacutes a nemzetkoumlzi ide vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes jogszabaacutelyok felemaacutes keacutepet mutatnak
hiszen javareacuteszt a fizikai koumlrnyezet eleacuterhetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek uacutegy mintha ezek
oumlnmagukban megaacutelloacute entitaacutesok volnaacutenak egy modern kori taacutersadalomban
121
Azaz mindenekelőtt fel kell ismernuumlnk azt a paradoxont mely a fenntarthatoacutesaacuteg taacutersa-
dalmi koumlrnyezetre gyakorolt hataacutesaiban rejlik Az innovaacutecioacutek koumlrnyezeti terheleacutest is
jelentenek eacutes adott esetben a laacutetszoacutelagos fejlődeacutes sok olyan eacuteletminőseacutegbeli probleacutemaacutet
generaacutel melyek klasszikus moacutedon nem tekinthetők akadaacutelyoknak pedig haacutet a veacutele-
meacutenyuumlnk szerint azok A tanulmaacuteny keretei a teacutema tovaacutebbi kifejteacuteseacutere nem adnak le-
hetőseacuteget de biacutezunk abban hogy a filozoacutefiai dimenzioacute eacutes a fenntarthatoacutesaacutegroacutel iacutert tu-
rizmus szakmai gondolatok oumlsszesseacutegeacuteben mintegy gondolateacutebresztőkeacutent funkcionaacutel-
nak eacutes tovaacutebbi tanulmaacutenyok szuumllethetnek ebben a taacutergykoumlrben
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek
Az eacuteletfilozoacutefia sajaacutetos kutataacutesi formaacuteja ndash vagyis a leacutetezeacutesuumlnket az aktuaacutelis idő eacutes toumlr-
teacuteneti pillanataacuteban eacutertelmezni szaacutendeacutekozoacute ndash hermeneutika kereteinek e tanulmaacutenyban
megkezdett kiterjeszteacutesi kiacuteseacuterlete tovaacutebbaacute a vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesik centrumaacutet adoacute
fenntarthatoacutesaacutegi elemzeacutes kvalitatiacutev kutataacutesmoacutedszertana egyuumltt uacutegy gondoljuk hogy
kiaacutellja a tudomaacutenyossaacuteg kiraacutelyviacutez proacutebaacutejaacutet
Biacutezunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejszerű eacutertelme-
zeacutesi kereteinek sikeruumll helyet talaacutelniuk a heacutetkoumlznapi eacutes a diszciplinaacuteris diskurzusokban
egyaraacutent
Napjainkra az utazaacutes tudomaacutenya a taacutersadalmi a boumllcseleti a gazdasaacutegi probleacute-
maacutek eacutes lehetőseacutegek felteacuterkeacutepezeacuteseacutenek egyik multidiszciplinaacuteris konvergencia pontjaacutevaacute
vaacutelt Ennek jegyeacuteben iacuteroacutedott ez a sok esetben a konvencionaacutelis hataacuterokat aacutethaacutegoacute tanul-
maacuteny melyben elsősorban nem vaacutelaszokat szaacutendeacutekoztunk megfogalmazni az aktuaacutelis
(leacutet)toumlrteacuteneacutesekre mint inkaacutebb uacutej keacuterdeacutesekkel kiacutevaacutentuk gazdagiacutetani a leacutetezeacutes soha be
nem telő uacuteti koumlnyveacutet
Az utazaacutes tudomaacutenya eleddig csak leginkaacutebb laacutebjegyzetek szintjeacuten tesz emliacute-
teacutest a tudatos belegondoloacute s ezaacuteltal felelősseacutegteljes utazoacutei utaztatoacutei befektetői to-
vaacutebbaacute taacutersadalomszervezeacutesi eacutes iraacutenyiacutetoacutei magatartaacutes elveinek felsorolaacutesaacuteroacutel Azonban
őszinteacuten remeacuteljuumlk a fenti sorainkkal ha szereacuteny meacuterteacutekben is de hozzaacute tudunk jaacuterulni
hogy a főfejezetek szintjeacutere emelkedjenek ezek a jelenleg megjegyzeacutesszaacutemba vett aacutem-
baacuter veacutelemeacutenyuumlnk szerint centraacutelis jelentőseacutegű fogalmak eacutes gyakorlati tennivaloacutek il-
letve azok kifejteacutesei
122
A bemutatott ndash keleti eacutes nyugati ndash boumllcseleti eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesmorzsaacutekboacutel kouml-
vetkezőleg bizakodunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kommunikaacutecioacute tudomaacutenya
tovaacutebbaacute az eacuteletboumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes is helyet talaacutelhat magaacutenak az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak soksziacutenű ernyője alatt
123
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai
A haacuteloacutezatokroacutel valoacute gondolkodaacutes illetőleg a haacuteloacutezatokba szerveződő emberi teveacute-
kenyseacuteg eacutertelmezeacuteseacutenek modernkori tudomaacutenya koumlzel egy idős a turizmus illetve uta-
zaacutes tudomaacutenyaacuteval
A haacuteloacutezatosodaacutesra uacutegy tekintuumlnk mint a leacutetezeacutes alapstruktuacuteraacutejaacutet meghataacuterozoacute ndash igaz
aacutellandoacutean alakuloacute eacutes vaacuteltozoacute ndash szerveződeacutesi modellre hasonlatos moacutedon a fogyateacutekos-
saacutegroacutel eacutes az akadaacutelymentesseacutegről szoacuteloacute eacutertelmezeacutesuumlnkhoumlz (Farkas 2019)
Az akadaacutelymentesiacutető ember alkalmazkodaacutesi keacutepesseacutegeinek hiaacutenyait a haacuteloacutezatokba
szerveződeacutes reacuteszben kitoumlltheti azonban ez sem tudja mentesiacuteteni az embert egziszten-
ciaacutelisan fogyateacutekos mivoltaacutetoacutel (Farkas Petykoacute 2019)
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő
eligazodaacuteshoz
Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute klasszikussaacute vaacutelt Behaacuteloacutezva ciacutemű koumlnyveacuteben reacuteszletesen
elemzi az emberi eacutelet valamennyi teruumlleteacutet aacutetszoumlvő eacutes szinte organikusan fejlődő haacuteloacute-
zatok kialakulaacutesaacutenak eacutes műkoumldeacuteseacutenek struktuacuteraacuteit (Barabaacutesi 2013)
Az emliacutetett iacuteraacutesmű megjeleneacutese oacuteta szaacutemtalan hosszabb eacutes roumlvidebb eacutertekezeacutes jelent
meg a teacutemaacuteban maga a szerző is toumlbb helyen meacutelyiacutetette eacutes tovaacutebb eacutertelmezte a sajaacutet
eacutes kutatoacutecsoportja aacutelliacutetaacutesait eacutes eredmeacutenyeit A tudomaacuteny szinte valamennyi teruumlleteacutere
integraacutelhatoacutenak tartja a haacuteloacutezatosodaacutes paradigmaacuteit de a filozoacutefia kivaacuteltkeacutepp az eacuteletfi-
lozoacutefia vilaacutegaacutera vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesok legfoumlljebb indirekt moacutedon lelhetők foumll a
kapcsoloacutedoacute szakirodalomban eacutes a kutataacutesokban
Jelen fejezetreacuteszben arra teszuumlnk roumlvid kiacuteseacuterletet hogy a haacuteloacutezatok-egyuumlttmű-
koumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai eacutertelmezeacutesi kereteit s azok utazaacutestudomaacutenyi eacutes nem utolsoacute sor-
ban akadaacutelymentesseacutegi kapcsoloacutedaacutesi csomoacutepontjait nagyvonalakban aacutebraacutezoljuk
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel
Az utazaacutes toumlmegjelenseacuteggeacute vaacutelaacutesa napjainkra koumlztudottaacute vaacutelt Mi akik ezzel a jelen-
seacuteggel behatoacutebban foglalkozunk azzal is tisztaacuteban vagyunk hogy ennek mind a taacutersa-
dalmi-gazdasaacutegi mind a technikai felteacutetelek jelentős megvaacuteltozaacutesa az egyik generaacute-
tora102 (Michalkoacute 2016)
102 Erről reacuteszletesebben a megjeloumllt szakirodalomban is taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő a tanulmaacuteny keretei
illetve koumlzponti mondanivaloacuteja nem teszi lehetőveacute de meacuteg szuumlkseacutegesseacute sem ennek bővebb kifejteacuteseacutet
124
Ebben az eszmefuttataacutesban arroacutel a baacuter kutatott de keveacutesbeacute preferaacutelt megkoumlzeliacuteteacutesről
fogunk bővebben szoacutet ejteni mely neacutelkuumll az utazaacutesok nem vaacutelhattak volna gazdasaacutegi
huacutezoacuteaacutegazattaacute eacutes iacutegy maga az utazaacutes tudomaacutenya sem vaacutelhatott volna oumlnaacutelloacute diszcipliacute-
naacutevaacute Az amiről a vizsgaacuteloacutedaacutesunk szoacutel pedig nem maacutes mint a haacuteloacutezatosodaacutes eacutes az
annak egyik fundamentumaacutet adoacute akadaacutelymentesiacuteteacutesi szuumlkseacutegszerűseacuteg eacuteletfilozoacutefiai
analitikaacuteja
Gondoljunk bele hogy napjaink utazoacutei a kipattanoacute utazaacutesi szaacutendeacutektoacutel egeacuteszen
a hazaeacuterkezeacutes pillanataacuteig a bdquofelfedező uacutetjaikatrdquo az internet segiacutetseacutegeacutevel a vilaacuteghaacuteloacuten
keresztuumll szervezik meg
Mi toumlbb az eacutelmeacutenyeik kommunikaacutecioacutes platformja ndash eacutes joacuteszerivel eacuteletteruumlk is ndash az in-
formaacutecioacutes szupersztraacuteda103 lett (Aczeacutel 2016)
Itt nem veacuteletlenuumll fogalmaztunk uacutegy hogy elvaacutelasztottuk az internet eacutes a vilaacuteghaacuteloacute
legtoumlbb esetben oumlsszemosott fogalmait mert mint Barabaacutesi is utal raacute a kettő nem
ugyanaz (Barabaacutesi 2017)
Az internet egy olyan haacuteloacutezat ahol szaacutemiacutetoacutegeacutepek fizikailag vannak oumlsszekoumltve miacuteg a
vilaacuteghaacuteloacute enneacutel sokkal oumlsszetettebb moacutedon egy informaacutecioacute aacuteramlaacutesi eacutes koumlzlekedeacutesi
haacuteloacutezat mely folyamatosan terjeszkedik bővuumll Ezt kiemelten fontosnak tartottuk
megjegyezni mert az alaacutebbi gondolatmenet szempontjaacuteboacutel koumlzponti jelentőseacutegű mon-
danivaloacutet jelez előre
A vilaacuteghaacuteloacute kialakulaacutesa eacutes doumlbbenetes sebesseacutegű eacuteletszoumlvetbe toumlrteacutenő integraacute-
cioacuteja alapjaiban kezdi megvaacuteltoztatni a vilaacutegunkat
Arra is szeretneacutenk raacuteiraacutenyiacutetani az olvasoacute figyelmeacutet hogy a vilaacutegunk kifejezeacutes ez
esetben valoacuteban a gloacutebuszon eacutelő emberi leacutenyek vilaacutegaacutet takarja eacutes nem kiacutevaacuten megje-
leniacuteteni sem Nyugat-koumlzpontuacute sem pedig Euroacutepa centrumuacute vilaacutegkeacutepet Ez ugyanis ndash
egyszerűen fogalmazva ndash hamis keacutepet festene a gloacutebuszunk valoacutes taacutersadalmi gazda-
saacutegi vagy boumllcseleti bdquoerőforraacuteseloszlaacutesaacuteroacutelrdquo E vonatkozaacutesban tovaacutebbi toumlrteacutenelmi
szocioloacutegiai politikai eacutes gazdasaacutegi ismeretanyagot talaacutelunk Boumlroumlcz Joacutezsef (2018)
Az EU eacutes a vilaacuteg Kritikai elemzeacutes ciacutemű koumlnyveacuteben
103 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten rendkiacutevuumll oumlsszetett kutataacutesok folytak ndash melyek a mai napig is tartanak ndash a
tudomaacutenyos eacutelet legkuumlloumlnboumlzőbb teruumlletein iacutegy a kommunikaacutecioacutes kutatoacutek műhelyeiben is arra
vonatkozoacutean hogy az emberek az őket eacutert benyomaacutesok eacutelmeacutenyek stb megeacuteleacuteseacutenek sziacutentereacuteuumll a
koumlzoumlsseacutegi meacutediumok feluumlleteit vaacutelasztjaacutek (Meacuterő 2010)
125
A koumlvetkező alfejezetben taacutergyalt fogyateacutekossaacuteg eacutes akadaacutelymentesseacuteg mint a haacuteloacuteza-
tosodaacutes koumlvetkezteacuteben tapasztalhatoacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyek eacutertelmezeacuteseacutenek
eseteacuteben laacutetni fogjuk a keacutet fogalom taacutergyalaacutesi moacutedjai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek az uacutegy-
nevezett nyugati eacutes a buddhista filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben első pillantaacutesra oumlsszekoumlt-
hetetlennek tűnnek de ez koumlzel sem ennyire egyeacutertelmű
Egyreacuteszről a korlaacutetlansaacuteg illuacutezioacutejaacuteval kecsegteti a digitaacutelis vaacutendorokat maacutes-
reacuteszről egyfajta cyberboumlrtoumlnbe is zaacuterhatja őket (Ropolyi 2006)
Ezen boumlrtoumln falai eacutes raacutecsai azonban nem a kuumllvilaacutegban talaacutelhatoacuteak hanem inkaacutebb a
tudatot eacuterő szuumlntelenuumll ingerek lavinaacuteja aacuteltal ostromlott belvilaacutegban (Farkas Petykoacute
2019)
A haacuteloacutezatok mint tudjuk nem kizaacuteroacutelag ember alkotta bdquoleacutetezőkrdquo maga a bio-
loacutegiai eacutertelemben definiaacutelt eacutelet is haacuteloacutezatok bonyolult szoumlveteacuteben lezajloacute folyamatok
eredmeacutenyekeacutent is leiacuterhatoacute (Barabaacutesi 2013)
A francia filozoacutefus Gilles Deleuze eacuteletműveacutenek egyik jelentős boumllcseleti konvergen-
ciaponthalmaza ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati csomoacutepontja egy olyan gondolkodaacutesi rendszer
leiacuteraacutesa amiben a leacutetezeacutes vagy az aacuteltala ndash ezzel szinonimakeacutent hasznaacutelt eacutelet ndash egy aacutel-
landoacutean vaacuteltozoacute koumlzponti gyoumlkeacuterzet neacutelkuumlli noumlveacutenyre emleacutekeztet ahol az organizmus
leacutetfenntartaacutesaacutenak alapfelteacutetele az izolaacutelhatoacute csomoacutepontok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes
Azonban egyetlen ilyen bdquoidegkoumlzpontrdquo sem toumllt be a toumlbbi taacutersaacutehoz keacutepest koumlzponti
szerepet (Deleuze Guattari 2013)
A Deleuze-i modell abboacutel a szempontboacutel alapvetően a Bergson-i filozoacutefiaacutera
eacutepuumll hogy egyik koumlzponti keacuterdeacutese az hogy az ember vilaacutegot szemleacutelő eacutes aacutetalakiacutetoacute
mivolta ndash azaz a rendszer reacuteszeacutet keacutepező ember lehetseacuteges szerepei ndash mikeacutent eacutertelmez-
hető eacutes az hogyan vaacuteltozik akaacuter pillanatroacutel pillanatra A vilaacutegot alakiacutetoacute eacutes szemleacutelő
emberi teveacutekenyseacuteg vizsgaacutelati moacutedszerei egyben ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint paradox moacute-
don ndash az akarat szabadsaacutegaacutenak hataacuterai is Az emliacutetett paradoxon az emleacutekezeacutesre valoacute
keacutepesseacuteg eacuteletben tartaacutesa vagy uacutejra elsajaacutetiacutetaacutesa aacuteltal oldhatoacute fel Bergson intuitiacutev szem-
leacuteletmoacutedja eacutes gyakorlata az emleacutekezeacutes dimenzioacuteiba toumlrteacutenő belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutenek
az elsajaacutetiacutetaacutesaacuteval is jaacuter (Bergson 2012 p 61)
Ez valoacutedi akarati eacutes cselekveacutesi szabadsaacutegot is ad az embernek mert az emleacutekek felho-
zaacutesa a tudatos szintre uacutetjelzőkeacutent szolgaacutel a jelen alakiacutetaacutesaacutehoz eacutes uacutejrafelfedezeacuteseacutehez
(Deleuze 2010) Tehaacutet a Deleuze-i vilaacutegkeacutep centraacutelis pontokat neacutelkuumlloumlző szerveződeacutesi
126
moacutedja a Bergson-i intuitiacutev moacutedszerhez hasonlatos amely nem koumlti konkreacutet minőseacutegi
szintekhez az eacuteletmegismereacutest
Ehhez a boumllcseleti iacutevhez eacutes bdquomoacutedszertanhozrdquo mintegy termeacuteszetesen illeszke-
dik a Barabaacutesi aacuteltal alapműnek tekintett Karinthy esszeacute gondolatvilaacutega Ebben az iacuteroacute-
gondolkodoacute intuitiacutev moacutedon bizonyiacutetja azt az aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint legfoumlljebb oumlt szemeacute-
lyes kapcsolat szuumlkseacuteges ahhoz hogy az akkor a foumlldoumln eacutelő cirka 15 milliaacuterd ember
baacutermelyike oumlsszekapcsolhatoacute legyen egymaacutessal104 (Barabaacutesi 2013)
A nagy magyar iacuteroacute intuitiacutev intelligenciaacutejaacutenak briliaacutens gondolatai a haacuteloacutezatelmeacutelet aka-
deacutemiai tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacuteval szinte egyidőben empirikus bizonyiacutetaacutest is nyertek
A haacuteloacutezatelmeacutelet jelenlegi paradigmaacuteinak soraacuteban a skaacutelafuumlggetlenseacuteg a meg-
hataacuterozoacute tulajdonsaacuteg Ez azt jelenti hogy a szinteacuten magyar szaacutermazaacutesuacute Reacutenyi Alfreacuted
eacutes Erdős Paacutel matematikus paacuteros neveacutehez fűződő a 60-as eacutevekben megalkotott a veacute-
letlen elveacuten szerveződő haacuteloacutezatok helyeacutebe a skaacutelafuumlggetlenseacuteg mint szerveződeacutesi elv
leacutepett vagyis eszerint kituumlntetett csomoacutepontok koumlreacute szerveződnek a haacuteloacutezatokat alkotoacute
bdquoreacuteszegyseacutegekrdquo105 Peacuteldaacuteul ezek a centrumok az informaacutecioacutek hordozoacutei amelyek mint-
egy gravitaacutecioacutes koumlzpontkeacutent is műkoumldnek
Tehaacutet a veacuteletlenszerűseacuteg alapvető eacutes oumlnmagaacuteban megaacutelloacute szervezeacutesi elvkeacutent ki-
zaacuterhatoacute Ha az előzőekben kifejtett metoacutedust az utazaacutes vilaacutegaacutera vetiacutetjuumlk laacutethatoacutevaacute vaacutelik
peacuteldaacuteul hogy az informaacutecioacutek birtokosai akarva vagy akaratlanul de befolyaacutest gyako-
rolnak mindazon potenciaacutelis keresőkre akik peacuteldaacuteul az eligazodaacutes eacuterdekeacuteben egy szaacute-
mukra idegen orszaacutegban keresik a szaacutemukra megfelelő eacutetkezeacutesi szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute
vaacutellalkozaacutest Ezek akaacuter manifeszt csomoacutepontkeacutent is definiaacutelhatoacutek egy haacuteloacutezati struk-
tuacuteraacuteban Hogy mennyi kapcsoloacutedaacutesi pontot tud generaacutelni mondjuk egy kockaacutes abro-
szos eacutetterem az egy nagyobb haacuteloacutezati struktuacuteraacuteba toumlrteacutenő integraacuteltsaacutegaacutetoacutel fuumlgg első-
sorban
104 A Karinthy aacuteltal bdquovizionaacuteltrdquo haacuteloacutezati modell akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak egyik mottoacutejakeacutent is
felhasznaacutelhatoacute tekintettel arra hogy az emberek kapcsolatteremteacutesi eacutes vilaacutegmegismereacutesi vaacutegya meacuteg
hatvaacutenyozottabb erővel biacuter napjainkban mint az 1920-as eacutevekben 105 A skaacutelafuumlggetlen haacuteloacutezatok műkoumldeacutesi modelljeacutenek ezen megkoumlzeliacuteteacutese termeacuteszetesen szaacutemtalan
kiacutevaacutennivaloacutet hagy maga utaacuten ha egy haacuteloacutezatkutatoacute szakember bdquoszemuumlvegeacutenrdquo keresztuumll olvassuk az erről
szoacuteloacute sorokat Azonban ez a filozoacutefiai centrumuacute vizsgaacuteloacutedaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt szoumlveg nem a
haacuteloacutezattudomaacuteny iraacutent szakmai eacuterdeklődeacutest mutatoacute embereknek keacuteszuumllt elsősorban baacuter hozzaacutetesszuumlk
sziacutevesen veszuumlnk minden olyan kritikai megjegyzeacutest javaslatot mely tovaacutebb meacutelyiacuteti boumllcseleti
kutakodaacutesaink veacuteg neacutelkuumlli haacuteloacutezati teacuterkeacutepeit
127
Ennyit gondoltunk roumlviden megfogalmazni a haacuteloacutezat az utazaacutestudomaacuteny eacutes az
eacuteletfilozoacutefia kapcsoloacutedaacutesi pontjairoacutel A koumlvetkezőkben a bevezeteacutesben is emliacutetett aka-
daacutelymentesiacutető eacutes -generaacuteloacute boumllcseleti olvasat reacuteszleges kifejteacuteseacutere keruumll sor de mindez
az utazaacutes vilaacutegaacutenak multidiszciplinaacuteris keretei koumlzoumltt is eacutertelmezhető marad
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről
Az akadaacutelymentesiacuteteacutest aacuteltalaacuteban az eacuteletuumlnkre pozitiacutev hataacutest gyakorloacute ndash elsősorban a
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekeacuteben kifejtett ndash konkreacutet teveacutekenyseacutegkeacutent szoktuk
meghataacuterozni
A fent emliacutetett fogalomeacutertelmezeacutesi keretek eacutes dimenzioacutek ndash eacuteletboumllcseleti eacutes hermene-
utikai szempontuacute kiterjeszteacutese ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaraacutent eacuterintik a haacuteloacutezatok va-
lamint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a fogyateacutekossaacuteg teruumlleteit
Ez az alaacutebb koumlvetkező első olvasatra talaacuten furcsaacutenak hatoacute hermeneutikai alapuacute
aacutemde eacuteletfilozoacutefia termeacuteszetű elemzeacutes ndash melyet vizsgaacuteloacutedaacutesnak is nevezuumlnk ndash eacutes eacutertel-
mezeacutesi moacuted az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak teruumlleteacutetől idegennek tűnhet de meggyőződeacute-
suumlnk hogy ismeacutetelten bizonyiacutetani tudjuk annak leacutetjogosultsaacutegaacutet
Roumlviden felhiacutevjuk a figyelmet arra a vitaacutera mely a 19 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 20 szaacutezad
elejeacuten csuacutecsosodott ki amikor is a filozoacutefiaacutek uacutegymond szakosodni kezdtek egysze-
rűen kifejezve leacutetre joumlttek a szakboumllcseleti bdquoaacutegakrdquo Ezen folyamat ellen emelte foumll
szavaacutet a Martin Heidegger (1994) eacutes Karl Jaspers (1996) is
A keacutet neacutemet filozoacutefus ndash hasonloacutean az euroacutepai kontinens toumlbb kortaacuters gondolkodoacutejaacute-
hoz akikről hely hiaacutenyaacuteban nem tudunk emliacuteteacutest tenni ndash a boumllcselet guacutezsba koumlteacutese-
keacutent eacutertelmezte peacuteldaacuteul a Husserl neveacutehez fűződő toumlrekveacutest ami a filozoacutefiaacutet szigoruacute
tudomaacutenykeacutent igyekezett meghataacuterozni eacutes elismertetni
A magunk reacuteszeacuteről is a Heidegger-i eacutes Jaspers-i bdquotisztaacuten filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesrdquo
mellett foglalunk aacutellaacutest meacuteg akkor is ha eacuteppen ez aacuteltal igyekszuumlnk bizonyiacutetani hogy
az eacuteletboumllcselet meg tud aacutellni a bdquosajaacutet laacutebaacutenrdquo a tudomaacutenyos vilaacutegban Mindezt uacutegy
tudja megtenni hogy sem a sajaacutet identitaacutesa sem pedig a tudomaacutenyos bdquoobjektivitaacutesrdquo
felteacutetelei nem vaacutelnak fogyateacutekossaacute
Induljunk ki abboacutel a hipoteacutezisből hogy a haacuteloacutezatok szerveződeacuteseacutenek műkoumldeacute-
seacutenek eacutes a leacutetezeacutest aacutetszoumlvő mivoltaacutenak megeacuterteacutese aacuteltal koumlnnyebben el tudunk igazodni
128
a minket koumlruumllvevő vilaacutegban Mi toumlbb teleoloacutegiai jellegű teveacutekenyseacuteguumlnk is ponto-
sabbaacute vaacutelhat legalaacutebbis ilyen olvasata is van a haacuteloacutezatkutatoacute szakemberek munkaacutessaacute-
gaacutenak (Barabaacutesi 2017)
Azt aacutelliacutetjuk ennek nyomaacuten hogy az akadaacutelymentesiacutető ember tulajdonkeacuteppen a kutatoacute-
munkaacutejaacuteval felkutatja a vilaacuteg akadaacutelyozoacute teacutenyezőit rendszereket alkot de generaacutelja is
az unos-untalan felbukkanoacute oumlnmagaacutet gaacutetloacute teacutenyezőket
Gondoljunk bele az utazaacutes vilaacutegaacutenak veacuterkeringeacuteseacutet biztosiacutetoacute ndash a helyvaacuteltozta-
taacutest a gloacutebuszunkon maacutera tulajdonkeacuteppen a bolygoacutefelsziacuten baacutermilyen iraacutenyaacuteba lehetőveacute
tevő ndash leacutegikoumlzlekedeacutes haacuteloacutezatos mivoltaacutenak egyre oumlsszetettebb termeacuteszeteacutebe106
Laacutetva a peacuteldaacuteul a lakoacute gazdasaacutegi politikai koumlruumllmeacutenyekre gyakorolt terheleacutes
doumlbbenetes meacuterteacutekeacutet (Borgar et al 2013) az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesekre jutottunk
(7aacutebra)
7 aacutebra A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
Turizmus online (2019)
Az informaacutecioacutes technoloacutegia eacutes az automatizaacutelaacutes rohamos leacutepteacutekű fejlődeacuteseacutevel nem tart
leacutepeacutest a koumlrnyezettudatossaacuteg eszmeacutejeacutenek fejlődeacutese eacutes annak megvaloacutesiacutetaacutesa
Az eredendően felvaacutezolt a haacuteloacutezati modellek szempontjaacuteboacutel kulcsfontossaacuteguacute bdquogiga
repuumllőterekrdquo exponenciaacutelisan noumlvekvő bdquoszabad gyoumlkeirdquo ndash ezek alatt azokat a kapcso-
loacutedaacutesi pontokat eacutertjuumlk melyeken keresztuumll a kisebb befogadoacute keacutepesseacutegű leacutegikikoumltők
eleacuterhetőveacute vaacutelnak ndash egyuacutettal a haacuteloacutezatok legsebezhetőbb pontjaivaacute is vaacutelnak Gondol-
106 Barabaacutesi koumlnyveiben tanulmaacutenyaiban valamint az ideacutezett internetes hivatkozaacuteson keresztuumll
megtekinthető tudomaacutenyos előadaacutesaacuteban is toumlbbek koumlzoumltt pont a leacutegi koumlzlekedeacutes haacuteloacutezataacutenak elemzeacutese
reacuteveacuten igazolja a skaacutela fuumlggetlen szerveződeacutesi modell tudomaacutenyos relevanciaacutejaacutet (youtube 2016)
129
junk itt peacuteldaacuteul izlandi Eyjafjalla vulkaacuten kitoumlreacuteseacutere 2010-ben amely Euroacutepa nagy reacute-
szeacuten megbeacuteniacutetotta a leacutegi forgalmat felhiacutevva ezzel a figyelmet a centrum leacutegikikoumltők
sebezhetőseacutegeacutere is
A mi eacutertelmezeacutesuumlnkben tehaacutet amennyit akadaacutelytoacutel mentesiacutetenek bennuumlnket ezek a cso-
moacutepontok legalaacutebb annyi akadaacutelyt leacutetre is hoznak a vilaacutegban
Vagyis mint remeacutenyeink szerint a fenti sorokboacutel kiolvashatoacute a statikus foga-
lomhasznaacutelat eacutes vilaacutegot eacutertelmező szemleacutelet elleneacuteben egy folyamat-iraacutenyultsaacuteguacute
megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedot vizsgaacuteloacutedaacutesi koumlzeget javaslunk alkalmazni Ez nem kizaacuteroacutelag a
boumllcselet eacutertelmezeacutesi dimenzioacuteinak sajaacutetos ismertető jegye hanem a leacutetezeacutes valameny-
nyi fizikai eacutes szellemi dimenzioacutejaacutera is kiterjeszthető
A filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi vitaacutek maacuteig nem eldoumlntoumltt keacuterdeacutese hogy peacuteldaacuteul esetuumlnkben
az egzakt matematikai teacutetelekkel bizonyiacutetott haacuteloacutezatosodaacutesi moacutedok leiacuterhatoacutek-e onto-
loacutegiai vagy ismeretelmeacuteleti fogalmakkal A bekezdeacutesben emliacutetett folyamatszemleacutelet
veacutelemeacutenyuumlnk szerint aacutethidaloacute megoldaacuteskeacutent alkalmazhatoacute ha nem is a keacuterdeacutes veacutegle-
ges eldoumlnteacuteseacutere ndash ami egyeacutebkeacutent pontosan a leacutetszemleacuteletet meghataacuterozoacute folyamat
jelleg okaacuten eleve nem lehet relevaacutens elvaacuteraacutes ndash de joacute kiindulaacutesi pontot jelent arra
hogy a keacutet boumllcseleti bdquomoacutedszertanrdquo koumlzoumltt feloldhatatlannak veacutelt ellenteacutetet minimum
semlegesiacutetse Jaspers munkaacutessaacutega akaacuter ilyen moacutedon is eacutertelmezhető tudvaacuten hogy a
neacutemet gondolkodoacute Heidegger hasonloacute toumlrekveacuteseit tovaacutebbgondolva a filozoacutefiai hitet
felvaacutezoloacute munkaacuteiban eacutes az azokat ismertető egyetemi előadaacutesaiban az ismeretelmeacute-
let eacutes az ontoloacutegia bdquooumlsszebeacutekiacuteteacuteseacutererdquo is javaslatokat fogalmaz meg (Jaspers 2004)
A haacuteloacutezatok bdquoeacutelettanaacutenakrdquo kutataacutesa tehaacutet egyreacuteszről ismeretelmeacuteleti munka
maacutesreacuteszről ontoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutes is
Ismeretelmeacuteleti abban az eacutertelemben hogy az utazaacutesok fizikai megvaloacutesulaacutesi moacutedjai-
nak eacuterzeacutekszervekkel lekoumlvethető vaacuteltozaacutesait eacutes ezek technikai fejlődeacutesi iraacutenyait vesz-
szuumlk boumllcseleti goacutercső alaacute Gondolunk itt peacuteldaacuteul a leacutegikoumlzlekedeacutesi folyoacutesoacutek eacutes cso-
moacutepontok digitalizaacutelt feldolgozaacutesaacutenak egyre elterjedtebb moacutedjaira Ezek mind az uta-
zoacutek mind pedig a kutatoacutek szaacutemaacutera uacutej perspektiacutevaacutekat nyitnak
Ontoloacutegiai is viszont abban az eacutertelemben hogy a vizualizaacutelt akaacuter haacuteromdimenzioacutes
modellek eacutertelmezeacutesi analitikaacuteja szemmel nem laacutethatoacute organikus jelleget is takar
A modernkor filozoacutefiai vilaacutegaacuteban elsősorban Bergson neveacutehez fűződik az a
gondolat hogy mindenekelőtt a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacuteban kell elmeruumllnuumlnk eacutes ez jelenti
130
az alapfelteacutetelt ahhoz hogy olyan informaacutecioacutek birtokaacuteba jussunk melyek azutaacuten keacute-
sőbbi alkalmasint empirikus megaacutellapiacutetaacutesaink koumlvetkezteteacuteseink neacutelkuumlloumlzhetetlen
alapfelteacuteteleikeacutent is tudnak szolgaacutelni Vagyis leacutetelmeacuteleti azaz ontoloacutegiai ismeretek
neacutelkuumll a vizsgaacutelat alaacute vont bdquoleacutetreacuteszrdquo taacutergy de meacuteg az absztrakt fogalmak is megismer-
hetetlenek (Bergson 1910 1987 2012) Ez a moacutedszer a maacuter fent emliacutetett filozoacutefiai
intuiacutecioacute egy maacutesik olvasata Mindezek alapjaacuten talaacuten eacuterthetőbbeacute vaacutelik Deleuze azon
aacutelliacutetaacutesa hogy a bergsoni filozoacutefiai intuiacutecioacute mint boumllcseleti moacuted kidolgozottsaacutegaacutet eacutes
hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet tekintve a nyugati filozoacutefia egyik legkieacuterleltebb bdquomoacutedszertanardquo (De-
leuze 2010)
Ropolyi (2016) technotudomaacutenyroacutel eacutes filotudomaacutenyroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban ha-
sonloacute moacutedon jaacuter el mint ahogy mi az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet szembenaacutellaacutesaacutenak
feloldaacutesa eseteacuteben Uacutegy laacutetjuk a haacuteloacutezattudomaacuteny moacutedszertana de leginkaacutebb akaacuter a
heacutetkoumlznapok szintjeacuten is hasznosiacutethatoacute megaacutellapiacutetaacutesai implicite tartalmazzaacutek ezt a sem-
legesiacutető szaacutendeacutekot Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacuteba beleereszkedve azzal joacute esetben azzal
eggyeacute is vaacutelva uacutejra eacutes uacutejra annak felsziacuteneacutere is emelkeduumlnk ezen utazaacutesunk soraacuten ta-
pasztaljuk mind a haacuteloacutezatok leacuteteacutet mind pedig azok uumldvoumls eacutes keveacutesbeacute hasznos konkreacutet
hataacutesait Azaz az akadaacutelymentesiacutető emberi mivoltunk uacutejabb igazolaacutesakeacutent is tekinthe-
tuumlnk a sajaacutet munkaacutenkra eacutes eredmeacutenyeinkre is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a dolgozat filozoacutefiai jellegű jelenteacutesvilaacutegaacutet eacutes aacutelliacutetaacutesait
meacuteg inkaacutebb be tudjuk mutatni eacutes alaacute tudjuk taacutemasztani a koumlvetkező fejezetben a budd-
hista filozoacutefia haacuteloacutezatszemleacuteletű vilaacutegaacuteba kalauzoljuk el az olvasoacutet azzal a szigoruacute
uacutetikoumlnyv bejegyzeacutessel hogy ez a roumlvid bdquoturisztikai eacutelmeacutenyrdquo csak kedvcsinaacuteloacute hiszen
a buddhai taniacutetaacutes nyomaacuten kialakult boumllcselet toumlbb mint 2500 eacutevre tekint vissza Ezeacutert
ha szaacutendeacutekunkban aacutellna sem tudnaacutenk teljes keacutepet ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati kapcsolati
seacutemaacutet felvaacutezolni csupaacuten arra teszuumlnk kiacuteseacuterletet hogy a nyugati centrumuacute gondolko-
daacutesi sztenderdek melleacute ndash hierarchia-mentesen ndash uacutejabb olvasatok hataacuterpontjaira is raacute-
mutatunk
131
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten
Az előzőekben maacuter utaltunk raacute hogy a haacuteloacutezatokba szerveződő eacutes ekkeacutent aacutebraacutezolhatoacute
eacutelet- vilaacutegfelfogaacutes akaacuter toumlbb ezer eacutevvel ezelőttre is visszavezethető az emberiseacuteg toumlr-
teacuteneteacuteben Mint maacuter emliacutetettuumlk a haacuteloacutezatok tudomaacutenya napjainkban egyre meacutelyebben
eacutes meacutelyebben teacuterkeacutepezi fel az egymaacutessal szorosan vagy lazaacutebban egyuumlttműkoumldő leacutetdi-
menzioacuteinkat
E fejezetben egy mereacutesz felfedezőuacutetra kalauzoljuk el az olvasoacutet aki vaacutellalja
annak kockaacutezataacutet hogy belebuacutejik egy olyan utazoacute bakancsaacuteba akitől az utazaacutesszerve-
zők felteacutetlen bizalmat keacuternek de koumltelezettseacuteget vaacutellalnak arra is hogy baacuter fizikai ve-
szeacutelybe nem sodorjaacutek a tudataacutet viszont igencsak megerőltető szellemi kalandtuacuteraacuten ve-
zetik veacutegig
Ezzel toumlbb ceacutelunk is ndash biacutezunk benne ndash teljesuumll vagyis a tudatos utazaacutesszervezeacutesre eacutes
ezaacuteltal az eacutelmeacutenyfeldolgozaacutesra is peacuteldaacutekkal tudunk szolgaacutelni (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019)
A Michalkoacute aacuteltal boldogiacutetoacutenak nevezett utazaacutes eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait tovaacutebb kiacutevaacuten-
juk bőviacuteteni mert mint a kutatoacutetoacutel tudjuk hogy az utazaacutes csak abban az esetben tesz
bennuumlnket boldoggaacute ha aktiacutevan ndash tehaacutet tudatosan ndash teszuumlnk ennek eacuterdekeacuteben
(Michalkoacute 2010a)
Ha felideacutezzuumlk a megelőző fejezetben megtalaacutelhatoacute ndash a leacutegikoumlzlekedeacutesben reacuteszt
vevő utasok szaacutemossaacutegaacutet eacutes hovatartozaacutesaacutet bemutatoacute ndash diagrammot laacutethatjuk hogy az
euroacutepai eacutes az eacuteszak-amerikai utazaacutesok szaacutema meacuteg mindig dominaacutel de peacuteldaacuteul az Aacutezsi-
aacuteban eacutelő embertaacutersaink utazaacutesi kedveacutenek noumlvekedeacutese ezt a tendenciaacutet lassan megfor-
diacutetja Mi nem pusztaacuten szaacutemadatokkeacutent tekintuumlnk a diagrammokat feleacutepiacutető individuu-
mokra hanem igyekszuumlnk minden esetben az embereket laacutetni ezen adatsorok vagy ha
uacutegy tetszik adathaacuteloacutezatok moumlgoumltt
Nem veacuteletlenuumll hasznaacuteltuk az individuumok kifejezeacutest mert utalni szaacutendeacuteko-
zunk az alaacutebbiakban bemutataacutesra keruumllő buddhista taacutersadalmi szemleacuteletre eacutes az ezzel
szorosan oumlsszefuumlggő eacutenkeacutepre A Buddha taniacutetaacutesa minden ellenkező veacutelemeacutennyel
szemben igenis tartalmaz a taacutersadalomra mint termeacuteszetes egyuumltteacuteleacutesi moacutedra vonat-
kozoacute megaacutellapiacutetaacutesokat mi toumlbb konkreacutet taniacutetaacutesokat is A nyugaton megszokottoacutel elteacute-
rően azonban sem nem organicista sem pedig egyfajta szerződeacutesen alapuloacute modellt
nem tart elfogadhatoacutenak Az ember termeacuteszetes eacutes ezaacuteltal a fennmaradaacutesaacutet biztosiacutetoacute
aacutellapotkeacutent tekint az emberek taacutersulaacutesaacutera Peacuteldakeacutent az uacutejszuumlloumltteket emliacuteti a megvilaacute-
gosodott taniacutetoacute vagyis a vilaacutegba megeacuterkező kisgyermek eacuteletben maradaacutesi felteacutetele a
132
termeacuteszetes taacutersadalmisaacuteg Az anya eacutes az őt koumlruumllvevő emberek biztosiacutetjaacutek szaacutemaacutera az
eacuteletben maradaacutes eacutes a fejlődeacutes felteacuteteleit mindenfeacutele megaacutellapodaacutes vagy hierarchikus
megfeleleacutesi keacutenyszer neacutelkuumll (Porosz 2018a)
Ezzel koherens moacutedon oumlsszefuumlgg az ember szemeacutelyiseacutegeacutenek eacutes ezaacuteltal a vilaacuteg-
ban betoumlltoumltt helyeacutenek eacutertelmezeacutese Az euroacutepai kultuacuterkoumlrben a modernkor ndash konkreacutetan
a felvilaacutegosodaacutes ndash szellemi termeacuteke az individuum mely a fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyesuumllni
keacutepes egyeacutent keacutepzeteacutet jelenti a szoumlveguumlnk ezen kontextusaacuteban
A buddhizmus boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutese szerint abszoluacutet fuumlggetlenuumll leacutetező entitaacutesok
egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhetnek iacutegy a mindentől eacutes mindenkitől fuumlggetlen ember fogalma
sem aacutellja meg a helyeacutet Meacuteg az emberi civilizaacutecioacuteboacutel kivonult remete sem keacutepes eacutelet-
ben maradni ha peacuteldaacuteul a testeacutenek energiaigeacutenyeacutet nem tudja fedezni a koumlrnyezeteacuteből
Tehaacutet a haacuteloacutezatfuumlggetlen leacutetezeacutes lehetetlenseacutegeacutenek teacutetele ha nem is ebben a formaacuteban
de kimondaacutesra keruumll e taacutevol-keleti taniacutetaacutesban
A Buddha taniacutetaacutesnak egyik legtoumlbbet vitatott de legalaacutebbis a nyugati kultuacuter-
koumlrben feacutelreeacutertett aacutelliacutetaacutesa az eacutentelenseacuteg vagy az aacutellandoacutetlansaacuteg vilaacutegszemleacutelete Ez a
tapasztalati uacuteton107 megszerzett tudaacutesboacutel fakadoacute leacutetszerkezeti leiacuteraacutes minden az univer-
zumot alkotoacute elemre mikro- eacutes makroszintű megnyilvaacutenulaacutesaacutera egyaraacutent jellemző tu-
lajdonsaacuteg Ez az aacutellandoacutesaacuteg neacutelkuumlli aacutellapot reacutemisztő lehet az aacutellandoacute kapaszkodoacutekat
eacutertelmezeacutesuumlnkben akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzoumlket igeacutenylő eacutes kreaacuteloacute ember szaacutemaacutera
Uacutegy gondoljuk ez csak az egyik lehetseacuteges koumlvetkezteteacutes a sok koumlzuumll meggyőződeacute-
suumlnk hogy eacuteppen a reacutemuumllet ellenkezője is megeacutelhető azaacuteltal ha az aacutellandoacutetlansaacutegra a
leacutet megismereacuteseacutenek egyik eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk
Az alaacutebbi Porosz Tibortoacutel aacutetvett aacutebraacuteval kiacutevaacutenjuk szemleacuteltetni fenti aacutelliacutetaacutesainkat azaz
az emberi tudat laacutetszoacutelagos koumlzpontjaacuteban aacutelloacute uumlresseacuteg termeacuteszeteacutet (Farkas 2017)
(8aacutebra)
107 Gondolunk itt a buddhai gyakorlatkoumlzpontuacute bdquoutazaacutesrardquo melynek koumlzlekedeacutesi eszkoumlzei a meditaacutecioacutes
gyakorlatok szeacuteles skaacutelaacutei Azaz az oumln- eacutes vilaacutegmegismereacutes nem meruumll ki sem a gondolati
absztrakcioacutekban sem pedig a vilaacuteg feltaacuteraacutesaacutenak tudomaacutenyos moacutedszertanaiban Mindezeket nem hagyja
figyelmen kiacutevuumll a buddhista gyakorloacute de a megismereacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek kiemelkedően fontos
eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja a meditaacutecioacutet Ez ebben az eacutertelemben olyan befeleacute fordulaacutesra utal ahol a tudat
lecsendesedeacutese aacuteltal a kuumllvilaacutegroacutel megszerzett ismeretek integraacuteloacutednak a belső vilaacutegba (Nyanaponika
1994)
Megjegyezzuumlk peacuteldaacuteul hogy a kereszteacuteny vallaacutesi gyakorlatban sem ismeretlen a meditaacutecioacute gyakorlati
alkalmazaacutesa az istenseacuteggel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute illetve szellemi egyesuumlleacutes eacuterdekeacuteben (Jaacutelics 2019)
133
8 aacutebra Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
Farkas (2017)
Mint laacutethatjuk az eacuten nem oumlnmagaacuteban a semmiben lebeg hanem a forma eacuterzeacutes
eacuteszleleacutes eacutes keacuteszteteacutes mintegy haacuteloacutezati centrumakeacutent aacutebraacutezolhatoacute eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutes-
ben ndash az eacuten ilyen jellegű aacutebraacutezolaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben ndash az bdquoelemekrdquo koumlzoumltt leacutevő kapcso-
latokat is felvaacutezoltuk Iacutegy egyreacuteszről elmondhatjuk hogy mindegyikuumlk kapcsolatban
aacutell a maacutesikkal de ez az oumlsszekoumltteteacutes-rendszer nem alkot hierarchikus struktuacuteraacutet Maacutes-
reacuteszről a test eacutes a tudat olyan haacuteloacutezatos jellegű oumlsszefonoacutedaacutesaacutet is modellezi amiben
peacuteldaacuteul a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek feldolgozaacutesa eacutes az azokra adott tudati reakcioacutek
mintegy rezgeacutese hatja aacutet a bdquorendszertrdquo Ezen hataacutesok eacutes az azokra adott vaacutelaszok kouml-
vetkezteacuteben alakul ki az eacuten-keacutep de mivel a kuumllvilaacuteg eacutes a belvilaacuteg folyamatos oumlssze-
hangolaacutesa zajlik ezeacutert az eacutent generaacuteloacute oumlsszetevők haacuteloacutezatban betoumlltoumltt szerepe markaacuten-
san szituaacutecioacutefuumlggő108 (Tenzin 1998)
A fent vaacutezolt haacuteloacutezatos szerkezetű eacutes műkoumldeacutesű tudatmodell kiterjeszthető az
utazaacutes tudomaacutenyaacutenak napjainkban egyre inkaacutebb előteacuterbe keruumllő a bdquotudatos utazaacutesszer-
vezeacutes tudatos utazoacutekrdquo koncepcioacutejaacutera (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019) Oly moacutedon hogy a vaacute-
gyott uacuteticeacutel eleacutereacuteseacutehez eacutes az ott tartoacutezkodaacutes soraacuten fokozottan hatoacute uacutej ingerek toumlmegeacute-
nek valoacutes eacutelmeacutennyeacute alakiacutetaacutesaacuteban felhasznaacutelhatoacutevaacute vaacutelik
Ha az utazoacutera az utazaacutes haacuteloacutezati centrumakeacutent tekintuumlnk eacutes oumlsszekoumltjuumlk mind-
azon pontokkal melyek az adott desztinaacutecioacuten toumlrteacutenő tartoacutezkodaacutesa soraacuten vele kapcso-
latba keruumllt eacutelmeacutenyekre mutatnak egy bonyolult haacuteloacutezat seacutemaacuteja vaacutezoloacutedik fel Mind-
ezen kapcsoloacutedaacutesi pontok egyeseacutevel is hatnak az emberre de ami az olvasatunkban
fontosabb ingertengerkeacutent veszik koumlrbe őt
108 Magaacutetoacutel eacutertetődő moacutedon a tudat az eacuten eacutes a test egymaacutest koumllcsoumlnoumlsoumln felteacutetelező leacutetrehozoacute eacutes erodaacuteloacute
műkoumldeacuteseacutenek jelen felvaacutezolaacutesa rendkiacutevuumll elnagyolt Csupaacuten annyit jelzuumlnk e roumlvid oumlsszefoglaloacuteval
hogy a haacuteloacutezatok jelenleacutete eacutes tanulmaacutenyozaacutesa ha nem is a szoacute mai eacutertelmeacuteben de maacuter eacutevezredekkel
ezelőtt foglalkoztatta a gondolkodoacutekat
134
Ahogy a viacutezben meg kell tanulnunk eacuteletben maradni az uacuteszaacutes segiacutetseacutegeacutevel uacutegy ebben
a stimulusokkal teli koumlzegben is el kell tudjunk igazodni Pontosan a folyamatosan
vaacuteltozoacute eacutenuumlnk egeacuteszseacutegeacutenek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben El kell sajaacutetiacutetanunk a haacuteloacutezatboacutel
beeacuterkező bdquoinformaacutecioacutekrdquo osztaacutelyozaacutesi keacutepesseacutegeacutet uacutegy hogy ideacutezőjelek neacutelkuumlli valoacutes
tartalmat adoacute informaacutecioacute legyen belőluumlk (Goleman 2005)
A Michalkoacute aacuteltal felvaacutezolt miliő fogalomvilaacutegaacutehoz is kapcsoloacutedik a leiacutert tuda-
tossaacute vaacutelaacutesi seacutema mert mint tudjuk a miliő-eacutelmeacuteny kialakulaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacute-
rul az utazoacute belső vilaacutegaacutenak aktuaacutelis aacutellapota (Michalkoacute 2010b)
Az utazaacutes vilaacutegaacutenak szakemberei veacutelemeacutenyuumlnk szerint el kell sajaacutetiacutetsaacutek azon
keacutepesseacutegeket is melyek aacuteltal segiacutetseacuteget tudnak nyuacutejtani az utazoacutek egyre nagyobb touml-
megeinek hogy az ember ne csak turistaacutek egyre nagyobb bdquohordaacutejakeacutentrdquo bolyongjon
az egyre szaporodoacute csaacutebiacutetaacutesok gloacutebusznyi pusztaacutejaacuten hanem tudatos utazoacutekeacutent felfe-
dezője legyen a kuumllvilaacutegnak eacutes oumlnmaga belső univerzumaacutenak egyaraacutent
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja
Az előzőekben azzal zaacutertuk sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket hogy a turista eacutes az utazoacute kouml-
zoumltti kuumlloumlnbseacuteget fokozatbelinek109 aacutelliacutetottuk be A tanulmaacuteny jelenlegi zaacuteroacutefejezeteacute-
ben ezt a kuumlloumlnbseacutegteveacutest termeacuteszetbelikeacutent aacutebraacutezoljuk vagyis olyan leacutenyeges fejlő-
deacutesi iacutevet rajzolunk fel ami az emberi szellem vilaacutegaacuteban zajlik le eacutes ezaacuteltal a leacutetezőkkel
eacutes a leacutettel kapcsolatosan az eddigiekneacutel sokkal meacutelyebb kapcsolatok kialakulaacutesaacutehoz
vezet
Az bdquoeacutenrdquo eacutes a bdquomirdquo koumlzoumltt laacutetszoacutelagosan huacutezoacutedoacute ellenteacutetek uacutegy is eacutertelmezhetők
mintha kuumlloumln haacuteloacutezatokkeacutent leacutetezneacutenek eacutes a kapcsoloacutedaacutesi pontok csak az esetlegesseacutegi
bdquotoumlrveacutenyekrdquo menteacuten szerveződneacutenek Uacutegyis fogalmazhatunk hogy az individuum laacutet-
szoacutelagosan aacutellandoacute centruma ndash az eacuten egyik formaacuteja az ego ndash mintha oumlnkeacutenyesen doumln-
teneacute el mikor eacutes milyen formaacuteban eacutepiacutet ki eacuterintkezeacutesi feluumlleteket az őt koumlruumllvevő em-
bertaacutersaival
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a buddhista filozoacutefia egyik legfontosabb taniacutetaacutesa segiacutetseacute-
guumlnkre lehet hogy ezt a markaacutensnak tűnő ellenteacutetet bdquoeacutenrdquo eacutes bdquomirdquo koumlzoumltt feloldjuk Ez
109 A Bergson-i filozoacutefia egyik leacutetelmeacuteleti fogalompaacuterja a fokozatbeli eacutes a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek
hataacuterozott elvaacutelasztaacutesa (Bergson 1910 1987) Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben ezzel azt jelezzuumlk hogy a
laacutetszoacutelag csak fogalmi kategoacuteriaacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteveacutes az utazoacute eacutes a turista koumlzoumltt az eacutelet
szempontjaacuteboacutel minőseacutegi differenciaacutet is takar
135
a taniacutetaacutes pedig a fuumlggő keletkezeacutes vagyis az a szemleacutelet mely igyekszik teljesen eacutert-
hetően bizonyiacutetani hogy mi emberek egy olyan haacuteloacutezat reacuteszesei eacutepiacutetői eacutes nem keveacutes
esetben annak rongaacuteloacutei is vagyunk (Porosz 2018b)
Minden teveacutekenyseacuteguumlnk oumlsszefuumlgg az alaacutebbi aacutebraacuteban feltuumlntetett haacuteloacutezati cso-
moacuteponttal melyek ugyan egy ember leacutetezeacutese oksaacutegi viszonyainak haacuteloacutezati teacuterkeacutepekeacutent
olvashatoacute de aacutelliacutetaacutesunk szerint eacuteppen az oumlsszetettseacutege eacutes a szellemiseacutege mutatja meg
mennyire raacute vagyunk utalva a bennuumlnket koumlruumllvevő valamennyi leacutetezőre
9 aacutebra A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Porosz (2018b)
Mi akik az utazaacutestudomaacuteny vilaacutegaacutenak reacuteszesei vagyunk ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az
iskolapadban uumlluumlnk a katedraacuten aacutellunk vagy eacuteppen adatokat elemző kutatoacutekeacutent teveacute-
kenykeduumlnk ndash felelősseacuteggel tartozunk azokeacutert az emberekeacutert akiknek maacutera leacutetformaacute-
jaacutevaacute vaacutelt az utazaacutes
Tehaacutet mint azt fentebb elmondtuk a tudomaacutenyaacutegunk szakemberkeacutepzeacuteseacutenek
szellemiseacutegeacutet szuumlkseacutegszerűen aacutet kell jaacuternia a tudatos vilaacuteglaacutetaacutes eacutes szakmai szervező-
keacutepesseacuteg igeacutenyeacutenek eacutes keacutepesseacutegeacutenek Mindezek egyik mozgatoacuterugoacuteja veacutelemeacutenyuumlnk
szerint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes folyamatainak ismerete Ezzel
szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogyateacutekossaacuteg perspektiacutevaacuteinak meacutelyebb megeacuterteacutese is szuumlkseacute-
ges
136
A XIV Dalai Laacutema szaacutemos tudomaacutenyos konferencia eacutes bdquokerekasztal-beszeacutel-
geteacutesrdquo kezdemeacutenyezője eacutes reacutesztvevője110 volt az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutegy ahogyan
napjainkban is az
Az elmuacutelt eacutevben az Uacutej Nemzeti Kivaacuteloacutesaacutegi Program oumlsztoumlndiacutejasakeacutent szaacutemos felveacutetelt
megtekintettem eacutes elemeztem ebben a taacutergykoumlrben
Az utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a haacuteloacutezatszer-
veződeacutesi szemleacutelet megjeleneacuteseacutet vizsgaacuteltuk az audiovizuaacutelis anyagokban Az a sokak
szaacutemaacutera talaacuten meglepő eredmeacuteny taacuterult eleacutenk ndash a toumlbb mint huacuteszoacuteraacutenyi felveacutetel feldol-
gozaacutesa aacuteltal ndash hogy a Dalai Laacutema ezeket a fogalmakat explicit moacutedon egyaacuteltalaacuten nem
hasznaacutelja Ennek elleneacutere a mondanivaloacuteja oumlnmagaacuteban akadaacutelymentesiacutető jellegű eacutes a
fogyateacutekossaacutegaink bdquofelsorolaacutesardquo sem marad el csakhogy ezeket a leacutetezeacutest alkotoacute ala-
kiacutetoacute eacutes fenntartoacute szimbiotikus haacuteloacutezat meg nem ismereacuteseacuteből szaacutermaztatja
Az eddig papiacuterra vetett gondolatokat illetve filozoacutefiai jellegű elemzeacuteseket eacutes a
belőluumlk szaacutermazoacute koumlvetkezteteacuteseket gondolateacutebresztőknek szaacutenjuk Alapvető ceacutelunk
volt hogy a haacuteloacutezatosodaacutest eacutes annak kutataacutesaacutet egy olyan eacuteletfilozoacutefiai modellbe aacutegyaz-
zuk amelynek a gyoumlkerei eacutevezredekkel ezelőttre is visszanyuacutelnak
Az utazaacutestudomaacuteny jelentőseacutege maacuter akkor is elvitathatatlan ha csak a turisz-
tika gazdasaacutegi mutatoacuteinak nagysaacutegrendjeacutet vesszuumlk alapul (Raacutetz 1999)
Meggyőződeacutesuumlnk hogy hibaacutet koumlvetnek el azok kutatoacutek eacutes oktatoacutek akik az utazoacutekra
olyan statisztikai adatokkeacutent tekintenek amelyek csupaacuten beveacuteteli forraacutest vagy kiadaacute-
sokat generaacutelnak A haacuteloacutezatok aacuteltalunk javasolt szemleacuteleacuteseacutenek multistrukturaacutelis eacutes eacutelet-
filozoacutefiai foacutekusza eacuteppen azt szaacutendeacutekozik bizonyiacutetani hogy ami az egyik neacutezőpontboacutel
csomoacutepont az egy maacutesik perspektiacutevaacuteboacutel bdquoegyszerűrdquo informaacutecioacutet aacutetadoacute koumlzeg
Amennyiben csak egy roumlgziacutetett tudati helyzetből azaz kiacutevuumllről proacutebaacuteljuk ele-
mezni a leacutet eacutes a leacutetezeacutes sokdimenzioacutes aacutemde aacutellandoacute koumlzeacuteppontoktoacutel mentes haacuteloacutezatait
koumlnnyen az akadaacutelyok uacutetvesztőjekeacutent eacutertelmezhetjuumlk azokat melyeket persze szuumlk-
seacutegszerűen akadaacutelymentesiacutetenuumlnk is kell Viszont ha keacutepesseacute vaacutelunk beleereszkedni
110 A feltuumlntetett az irodalomjegyzeacutekben eleacuterhető internetes hivatkozaacutesokon keresztuumll bepillanthatunk
abba a kuumlloumlnleges miliőbe amelyet a vallaacutesi vezető a meghiacutevott vendeacutegek eacutes a hallgatoacutesaacuteg egyuumltt
teremtettek kvaacutezi haacuteloacutezatokat eacutepiacutetve nem csak a messzi taacutejak tudoacutesai eacutes filozoacutefusai koumlzoumltt hanem a
laacutetszoacutelag szoumlgesen ellenteacutetes neacutezőpontok koumlzoumltt is (youtube 2013a yuotube 2013b youtube 2012a
youtube 2012b youtube 2010)
137
a leacutetezeacutes haacuteloacutezataiba akkor raacuteeacutebreduumlnk arra hogy soha nem is tudtunk eacutes tudunk azo-
kon kiacutevuumll leacutetezni mert egyszerre vagyunk elemei alkotoacutei eacutes szemleacutelői az eacutelet koumlrfor-
gaacutesnak
138
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek
Az aacuteltalunk keacutesziacutetett doktori eacutertekezeacutes igyekszik egy alapvetően boumllcseleti megkoumlze-
liacuteteacutesű konkreacutet fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatokig elvezető vizsgaacuteloacutedaacutes rejtekuacutetjain veacute-
gig kalauzolni annak olvasoacuteit Az idegenvezeteacutest a fent emliacutetett iacuteraacutesi eacutes olvasaacutesi neheacutez-
seacuteg elleneacutere ezt eacuterthetően igyekszik kivitelezni Mindezen erőfesziacuteteacuteseken tuacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon a tudomaacutenyos eacuteletben elvaacutert minőseacutegi mutatoacuteknak is maximaacutelian
megfelelni szaacutendeacutekozik
Ezen ceacutelunk eleacutereacuteseacutehez azonban szuumlkseacutegesnek eacuterezzuumlk hogy mind a melleacutekletben el-
eacuterhető hang eacutes keacutepi anyagokba is hallgasson eacutes neacutezzen bele e sorok olvasoacuteja illetve a
Wittgenstein aacuteltal is preferaacutelt hangos felolvasaacutesi moacutedszert is alkalmazzaacutek legalaacutebb
egy-egy fejezet erejeacuteig
Erről eacutes az olvasaacutes uacutejra hangzoacutevaacute teacuteteleacutenek pozitiacutev eacutes persze a szerző veacutelemeacutenye
szerint negatiacutev hataacutesairoacutel eacuterteacutekes tudaacutesbővuumlleacutesre tehetuumlnk szert Demeter Tamaacutes Az
eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A Modern Filozoacutefia Kezdetei Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Neacutező-
pontboacutel ciacutemű koumlnyve aacuteltal bdquoMindez persze nem jelenti azt hogy akaacuter Kripke akaacuter
Wittgenstein oumlsszefuumlggeacutesbe hozta volna az olvasaacutes toumlrteacuteneti probleacutemaacutejaacutet a privaacutet
nyelv keacuterdeacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel mindoumlssze csak arra utal hogy a probleacutema egyik
meacuterteacutekadoacute interpretaacutetora szerint Wittgenstein szaacutemaacutera az olvasaacutes - azaz a nyelv-
hasznaacutelat egyik toumlbb eacutertelemben valoacuteban relevaacutens moacutedja - ha nem is elvaacutelaszthatat-
lanul de mindenkeacuteppen szorosan oumlsszefonoacutedott egy akkoriban maacuter nyilvaacutenvaloacutean
szokatlanul excentrikus gyakorlattal Elemzeacuteseinek ilyen iraacutenyultsaacutega persze nyilvaacuten
oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal az anakronisztikus vonzoacutedaacutessal hogy Wittgenstein maga is
előszeretettel vette ha hangosan felolvastak neki Vouml Drury (1984) 119 eacutes 126 o
rdquo(Demeter 2003 p 101)
A Demeter aacuteltal jegyzett iacuteraacutesmű recenzioacutejaacuteban olvashatunk egy roumlvid utalaacutest a vizs-
gaacuteloacutedaacutesunk szoacutebeli foacutekuszuacute voltaacutenak az egyik toumlrteacutenetileg feltaacutert analoacutegiaacutejaacuteroacutel
bdquoAhogy Ong eacutes maacutesok raacutemutatnak a szoacutebeliseacutegre meacuteg erősen taacutemaszkodoacute koumlzeacutepkori
filozoacutefiai rendszerektől nem vaacuterhatoacute el peacuteldaacuteul az a rendszeresseacuteg ami az uacutejkori fi-
lozoacutefiaacutet jellemzirdquo (Zempleacuten 2003 p 403)
E korban a tehaacutet boumllcselők (is) ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ndash az iacuteraacutesra mint a szoacutebeliseacuteg
segeacutedeszkoumlzeacutere tekintettek eacutes azt akkeacuteppen is hasznaacuteltaacutek
A vizsgaacuteloacutedaacutesunkat mi magunk kuumlloumlnboumlző elnevezeacutesekkel illettuumlk a fenti fejezetek-
ben Ilyen volt peacuteldaacuteul a kifejtő jelleg hangsuacutelyozaacutesa tovaacutebbaacute a kaleidoszkoacutepszerű
139
boumllcseleti eacutertelmezeacutes de mindezekneacutel talaacuten fontosabb a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli
diskurzusokra eacutepuumllő filozofaacutelaacutesi moacuted
Az Olay Csaba eacutes az Ullman Tamaacutes aacuteltal iacutert A kontinentaacutelis filozoacutefia a XX szaacutezad-
ban ciacutemű koumltetben Heidegger szoacutebeliseacuteg versus iacuteraacutesbeliseacuteg tovaacutebbaacute a mindezekkel
oumlsszefuumlggő szabad fogalomalkotaacutes eacutes boumllcseleti moacuted kapcsaacuten a koumlvetkezők aacutellnak
bdquoA Leacutet eacutes idő megjeleneacuteseacuteben kuumllső okok is koumlzrejaacutetszottak mivel Heidegger előtte
hosszabb időn keresztuumll nem publikaacutelt semmit eacutes erre rendes professzori kinevezeacute-
seacutehez szuumlkseacuteg lett volna Inteacutezmeacutenyes okokon tuacutel veacutelhetően van tartalmi alapja is
Heidegger idegenkedeacuteseacutenek a szoumlvegektől az eleven filozoacutefiai gondolkodaacuteshoz keacute-
pest a koumlzreadott szoumlvegek megmerevednek elvesztetteacutek azt az elevenseacuteget amely-
nek a neacutemet gondolkodoacute egzisztenciaacutelis jelentőseacuteget tulajdoniacutet Meggyőződeacutese sze-
rint a filozoacutefia feladata hogy az eacutelet eacuteleacuteseacutet hozzaacutesegiacutetse valamifeacutele oumlntisztaacutezaacuteshoz
koumlzelről kiacuteseacuterje eacutes ehhez keacutepest maacutesodlagosak a kutataacutesi eredmeacutenyekrdquo (Olay Ul-
lamm 2011 p 112)
A maacuter szinteacuten toumlbb esetben emliacuteteacutesre keruumllt szoacutebeliseacutegben eacutes a szemeacutelyes jelenleacutet-
ben rejlő megtermeacutekenyiacutető boumllcseleti erő Gadamer szaacutemaacutera is kiemelkedő volt hi-
szen mint tudjuk Heidegger taniacutetvaacutenyakeacutent bontogatta szaacuternyait (Olay Ullamm
2011 p 112)
A legfontosabbnak meacutegis azt tartjuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes
az akadaacutelymentesiacutető ember fogalma felsziacutenre keruumllhetett ami aacuteltal lehetőseacuteg nyiacutelik
veacutelemeacutenyuumlnk szerint hogy a taacutersadalmi kommunikaacutecioacute terein a heacutetkoumlznapi eacutertelemben
hasznaacutelt előzőekben emliacutetett keacutet meg- eacutes elnevezeacutes olyan uacutej eacuteletfilozoacutefiai tartalmakkal
egeacuteszuumllhet ki amelyek aacuteltal a heacutetkoumlznapi diskurzusok negatiacutev konnotaacutecioacutei koumlzeacutep- il-
letve hosszuacutetaacutevon valoacuteban eacuterteacutekmentes mezőbe keruumllnek
Ez meggyőződeacutesuumlnk szerint azaacuteltal eacuterhető el leginkaacutebb hogy az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg valamint az akadaacutelymentesseacuteg ndash nem mellesleg a funkcionaacutelis fogyateacute-
kossaacutegok sem ndash valamifeacutele eleacuterendő maxima iraacutenyaacuteba tartoacute termeacuteszetes vagy elrendelt
kiteljesedeacutesifolyamat megtoumlreacutesekeacutent eacutertelmezendők Minthogy a bdquotoumlkeacuteletes emberrdquo
vagy a bdquotoumlkeacuteletes vilaacutegrdquo eszmeacuteinek eleacutereacuteseacutet sem vaacuterhatjuk a bennuumlk rejlő lehetőseacutegek
feltaacuteraacutesa aacutelltal Eacuteppen ezen neacutezetek ellenkezőjeacutet szaacutendeacutekoztunk ndash az eddigi fejezetek-
ben ndash bizonyiacutetani Uacutegy hogy alapvetően hierarchia-mentes eacutes a koumlzoumlsseacuteg boumllcsesseacute-
geacutere foacutekuszaacuteloacute struktuacuteraacutekat igyekeztuumlnk feltaacuterni eacutes bemutatni amik gyoacutegyiacuterkeacutent eacutes vi-
gaszkeacutent egyaraacutent szolgaacutelhatnak mindannyiunk szaacutemaacutera
140
Boumllcseleti diskurzusunk eacutes vizsgaacuteloacutedoacute utazaacutesunk sok kiemelkedő gondolkodoacute
eacutes tudoacutes koumlzreműkoumldeacuteseacutevel valoacutesult meg Ez a felfedezeacutesekkel sokszor vitaacutekkal eacutes
bizony konstruktiacutev rombolaacutessal teli utazaacutes a jelen dolgozat megiacuteraacutesaacuteval biacutezunk benne
hogy eacuteppen hogy uacutej eddig nem ismert dimenzioacutek iraacutenyaacuteba mozdiacutet el bennuumlnket Tehaacutet
nem az toumlrteacutenik hogy befejeződik valami mint inkaacutebb egy uacutej vizsgaacuteloacutedaacutes veszi a kez-
deteacutet Ez fuumlggetlen attoacutel hogy mennyire lesz sikeres az aacuteltalunk javasolt uacutej jelenteacutes-
vilaacutegok eacutes megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok be- eacutes elfogadaacutesa a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről
A kivaacuteloacute magyar filozoacutefus houmllgyről Ancsel Eacutevaacuteroacutel ezidaacuteig meacuteg nem ejtettuumlnk
szoacutet Mondandoacutenk veacutege feleacute koumlzeledve ezt a hiaacutenyt felteacutetlenuumll poacutetolnunk kell mi leg-
alaacutebbis iacutegy gondoljuk Ancsel egy veacutekony aacutemde annaacutel tartalmasabb koumlnyveacutevel kez-
dődoumltt a Naacutegaacuterdzsuna eacutes a Jaspers aacuteltal mintegy kijeloumllt vizsgaacuteloacutedaacutesunk elmeacutelyiacuteteacutese
Ez a munka pedig nem maacutes mint Az aszimmetrikus ember ciacutemet viselő gondolatfuumlzeacuter
Ebben Ancsel Eacuteva azt az egyszerű megaacutellapiacutetaacutesaacutet jaacuterja koumlrbe miszerint az ember oumln-
magaacutenak koumlszoumlnheti hogy nem tudja a sajaacutet maga eacutes a leacutetezeacutese eacutes a leacutet koumlzoumltti viszonyt
szimmetrikussaacute tenni pedig erre minden lehetőseacutege eacutes keacutepesseacutege is adott Csak mint-
egy elfeledte ezen pozitiacutev adottsaacutegait mert mintegy beleszeretett a sajaacutet maga aacuteltal
formaacutelt aacutell oumlnarckeacutepbe (Ancsel 1989)
Ez az Ancsel-i interpretaacutecioacute veacutegig gondolva az elmuacutelt eacutevek kutakodaacutessal toumlltoumltt hosz-
szuacute napjait oacuteriaacutesi inspiraacutecioacutet jelentett mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegkeacutep mind
az akadaacutelymentesiacutető ember vilaacutegaacutenak koumlruumllrajzolaacutesaacuteban
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesa a fenti hataacutesnaacutel sokkal reacutegebbről van jelen a boumll-
cseleti vilaacutegkeacutepuumlnk formavilaacutegaacuteban Munkaacutenk soraacuten a diskurzusba bevonoacutedoacute boumllcse-
lők soraiban egyre toumlbben tűntek foumll olyanok akik szinteacuten kapcsolatba keruumlltek ezzel
a filozoacutefiai eacutes eacuteletvezeteacutesi gondolatvilaacuteggal Azzal egyuumltt uacutegy tűnik hogy ez a helyzet
hogy vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten ezt sehol nem fogalmaztuk meg minimaacutelis felteacutetelkeacutent a
leacutetezeacutesi eacutes az emberi viszonyokroacutel foumlltett keacuterdeacuteseink megvaacutelaszolaacutesaacutera felkeacutert vagy
egyszerűen megtalaacutelt gondolkodoacutekkal szemben Meggyőződeacutesuumlnk hogy az oly sok-
szor előkeruumllő filozoacutefiai intuiacutecioacute ebben a kontextusban is műkoumldeacutesbe leacutepett eacutes a segiacutet-
seacuteguumlnkre volt
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg egzisztenciaacutelfilozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacute-
fiai vizsgaacutelataacutera amennyire tudjuk ilyen aacuteltalunk vaacutelasztott nyilvaacutenvaloacute formaacuteban meacuteg
nem keruumllt sor A Jaspers-i hataacuterhelyzet a Heidegger-i leacutetben sodroacutedaacutes eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i nem-tudaacutes csak egy-egy peacutelda azon markaacutens boumllcselői megaacutellapiacutetaacutesokra me-
141
lyek aacutellaacutespontunk szerint ha kimondva nem is de bdquoa rejtjeleikrdquo megfejteacutese aacuteltal meg-
uumlzenteacutek hogy az egykor szimbiotikus ember aki alkalmazkodott nem csak a koumlrnye-
zeteacutehez eacutes taacutersaihoz de oumlnmagaacutehoz is maacutera egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute eacutes ebből
koumlvetkezően akadaacutelymentesiacutető leacutennyeacute alakult aacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az emberseacutegfelejteacutes koumlzel sem azt jelenti a
szaacutemunkra hogy az alkalmazkodoacute ember negatiacutev tuumlkoumlrkeacutepe csupaacuten elfelejtette a ter-
meacuteszetes viszonyulaacutesi moacutedjaacutet a leacutethez eacutes a leacutetezeacutesbeli taacutersaihoz Mint ahogy az aka-
daacutelymentesiacutető ember sem aacuternyeacuteka az alkalmazkodoacutenak Ebben az esetben is a tudatos-
saacuteg aacutetalakulaacutesaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk Igaz ez a transzformaacutecioacute sem pozitiacutev iraacutenyba tart
Az alkalmazkodoacute ember mint maacuter utaltunk raacute toumlbb formaacuteban is magaacuteban hordozta
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg potenciaacutejaacutet de ezt eacuteppen a szimbiotikus leacutetviszonyu-
laacutesa okaacuten nem emelte aacutet az aktualitaacutesok vilaacutegaacuteba
A fogyateacutekossaacuteg tudomaacutenya eacutertelmezeacutesuumlnk szerint a fentiek feacutenyeacuteben helyes
toumlrekveacuteseket fogalmaz meg a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten elvaacuterhatoacute koumllcsoumlnoumls
taacutersadalmi felelősseacuteg keacuterdeacuteseacuteben Valoacuteban mindannyiunk oumlnaacutelloacute doumlnteacutese de koumlzoumls fe-
lelőseacuteget generaacuteloacute leacutet- eacutes eacuteletviszonya is hogy mikeacuteppen viszonyul viszonyulunk egy
maacutesik embertaacutersunk fizikai szenzuaacutelis mentaacutelis esetleg halmozott funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacutegaacutehoz Azonban ha a koumlztudatba pozitiacutev formaacuteban tudjuk eljuttatni ndash tehaacutet
felhasznaacutelva az egzisztenciaacutelis-praxis kommunikaacutecioacutet a mindennapokban is ndash az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mindannyiunkban megleacutevő teacutenyeacutet talaacuten arra is lehetőseacuteg
nyiacutelik hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ne egy idealizaacutelt uacutegymond egeacuteszseacuteges aacutella-
pot torzoacuteja legyen hanem ugyanolyan lehetőseacuteg a szimbiotikus ember aacutellapotaacutenak uacutejra
megeacuteleacuteseacutere mint baacutermelyik taacutersaacuteeacute a foumlldoumln Iacutegy a minden emberre eacutes leacutenyre jellemző
fogyateacutekossaacutegok ndash azok milyenseacutegeacutetől fuumlggetlenuumll ndash hozzaacutejaacuterulhatnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes
koumlzoumltti hasadaacutes oumlsszeforraacutesaacutehoz azaz valoacutes kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacute vaacutelhatnak
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaiboacutel az is kideruumll szaacutemunkra hogy a bdquotudat csoacutenakja
az emberi testrdquo (Tenzin 2005b) Hogy ez az utazaacutesi eszkoumlz mikeacuteppen uacuteszik vagy eacuteppen
iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll milyen moacutedon sodroacutedik a leacutetezeacutesuumlnk aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vizein az azon
muacutelik leginkaacutebb hogy a test eacutes a tudat szimbioacutezisa az eacuteberseacuteg segiacutetseacutegeacutevel hogyan
tudja iraacutenyiacutetani azt Ezzel keacutepesseacute vaacutelhat elfogadni a mulandoacutesaacutegaacuteban rejlő ndash eacutes ilyen
formaacuteban semmikeacuteppen meg nem ismeacutetelhető vagy el nem nyerhető lehetőseacutegekből
szaacutermazoacute ndash tapasztalatok felhasznaacutelaacutesaacutenak moacutedjait Tehaacutet integraacutelja eliminaacutelja fel
sem fogja vagy oumlnmagaacutetoacutel idegennek tekinti azokat eacutes iacutegy akaacuter oumlntudatlanul is rom-
bolja magaacutet eacutes leacutetezeacutesbeli taacutersait Rajta muacutelik hogy alkalmazkodoacute leacutennyeacute fejleszti-e
142
magaacutet eacutes a jelenben uacutejra eacutes uacutejra felfedezi a szelleme forraacutesvideacutekeacutet vagy akadaacutelyokkal
teli vilaacutegot vizionaacutel melyet ezektől folyton folyvaacutest mentesiacuteteni kell
A disszertaacutecioacutenkat Jaspers kommunikaacutecioacuteroacutel megfogalmazott gondolataival kezdtuumlk
Most hogy a veacutegeacutere eacutertuumlnk ndash legalaacutebb is aacutetmenetileg ndash a mondanivaloacutenknak szinteacuten
a neacutemet filozoacutefus gondolkodoacute segiacutetseacutegeacutevel zaacuterjuk eacutertekezeacutesuumlnket
Jaspers Egyetem eszmeacutelje ciacutemű munkaacutejaacuteban Immanuel Kantot ideacutezve a koumlvetkező
megaacutellapiacutetaacutest teszi az ember egzisztenciaacutelis mivolta megismerhetőseacutegeacutenek a tudomaacute-
nyos pozitivista megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted szaacutemaacutera jelentkező korlaacutetairoacutel bdquoKant szavai ma is
eacuterveacutenyesek rsquoEgeacuteszen bizonyos hogy az organikus leacutenyt eacutes annak belső lehetőseacutegeit a
termeacuteszet puszta mechanikus princiacutepiumai alapjaacuten meacuteg eleacutegseacutegesen megismerni sem
vagyunk keacutepesek meacuteg keveacutesbeacute megmagyaraacutezni meacutegpedig oly bizonyos hogy baacutetran
aacutelliacutethatjuk az ember keacuteptelen akaacuter ilyen becsleacutest is veacutegezni vagy azt remeacutelni hogy
valaha is taacutemadhatna egy Newton aki akaacuter csak egy fűcsomoacute leacutetrejoumltteacutet meg tudnaacute
magyaraacutezni ama termeacuteszettoumlrveacutenyek szerint amelyeket semmifeacutele szaacutendeacutek nem rende-
zett oumlsszersquordquo (Jaspers 1990 p 226)
Ennek nyomaacuten meacuteg inkaacutebb eacuteletszerűveacute vaacutelnak az alaacutebbi a Jaspers-i emberkeacutepet oumlssze-
foglaloacute megaacutellapiacutetaacutesok melyek Nyiacuteri Tamaacutes Antropoloacutegiai vaacutezlatok ciacutemű koumlnyveacuteben
talaacutelhatoacutek bdquoAz emberi leacutet az ember folytonos oumlnmagaacutet teremteacutese hellip Az emberi leacutet
egyetlen helyes megkoumlzeliacuteteacutese az egzisztencia megvilaacutegiacutetaacutesa (Existenzerhellung)
Az egzisztencia kibontakozaacutesaacutet segiacuteti elő a szellemi kommunikaacutecioacuterdquo111 (Nyiacuteri 2015 p
27 p 28)
Osztjuk Karl Jaspers veacutelemeacutenyeacutet miszerint az ember a kommunikaacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel
sem vaacutellhat kiteljesedett leacutennyeacute de raacutelelhet aacuteltala a benne rejlő potencialitaacutesok eacutes ak-
tualizaacuteloacutedaacutesok hataacutertalansaacutegaacutera Tehaacutet nem vagyunk befejezett leacutetezők eacutes ez a be nem
fejezettseacuteg vagy lezaacuteratlansaacuteg eacuteppen a legnagyobb lehetőseacutege a leacutetezeacutesuumlnknek Mint
ahogy a koumlzoumls egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunkra is iacutegy tekintuumlnk
111 Vouml Heidegger (2003 pp 11-48)
143
Irodalomjegyzeacutek
Magyar nyelvű művek
Aczeacutel P (2016) Mindigitaacutelis Az uacutej meacutedia tere In Hanga A (szerk) Kommunikaacute-
cioacutes terek 2016 T3 Kiadoacute DOSZ Budapest-Sepsiszentgyoumlgy pp 12-20
Adler A (1998) Eacuteletismeret Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta S Nyiacuterő Joacutezsef
Agoacutecs T (2002) Buddhista ismeretelmeacutelet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Ancsel Eacuteva (1989) Az aszimmetrikus ember Kossuth Kiadoacute Budapest
Arendt H Jaspers K (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes egyetem-
es felelősseacuteg Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Csejtei Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Arisztoteleacutesz (1936) Metafizika Fordiacutetotta bevezeteacutessel eacutes magyaraacutezatokkal ellaacutetta
Halasy-Nagy Joacutezsef Dunaacutentuacutel Peacutecsi Egyetemi Koumlnyvkiadoacute eacutes Nyomda Peacutecs (Az
Akadeacutemia Filozoacutefiai Koumlnyvtaacutera)
Arisztoteleacutesz (1992) Metaphysica I Logos Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a bevezeteacutest
eacutes a kommentaacutert iacuterta Ferge Gaacutebor
Barabaacutesi A-L (2013) Behaacuteloacutezva - A haacuteloacutezatok uacutej tudomaacutenya Helikon kiadoacute Kft
Budapest
Barabaacutesi A-L (2017) A haacuteloacutezatok tudomaacutenya Libri Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Benczes R Koumlvecses Z (2010) Kognitiacutev nyelveacuteszet Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Bergson H (1910) Bevezeteacutes a metafizikaacuteba Politzer Zsigmond eacutes Fia Koumlnyv-
kereskedeacutes Budapest Fordiacutetotta Fogarasi Beacutela
Bergson H (1987) Teremtő fejlődeacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Dienes Valeacuteria
Bergson H (2012) A gondolkodaacutes eacutes a mozgoacute - Esszeacutek eacutes előadaacutesok LHarmattan
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacutekaacuteny Andraacutes
Bodnaacuter J K (2012) A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolat-
rendszer terapikus olvasataacutehoz PhD eacutertekezeacutes Debreceni Egyetem Humaacuten Tudo-
maacutenyi Doktori iskola Debrecen
Boumlroumlcz J (2018) Az EU eacutes a vilaacuteg - Kritikai elemzeacutes Pesti Kalligram Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor
Brundtland-jelenteacutes (1988) Koumlzoumls joumlvőnk A Koumlrnyezet eacutes Fejleszteacutes Vilaacutegbizottsaacuteg
jelenteacutese Mezőgazdasaacutegi Kiadoacute Budapest
144
Byung - C H (2019) A kieacutegeacutes taacutersadalma Typotex Elektronikus Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Mikloacutedy Doacutera Simon-Szaboacute Aacutegnes
Capra F (2000) A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a keleti miszticizmus koumlzoumltti
paacuterhuzam feltaacuteraacutesa Tercium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Pavlov Anna Dankoacute
Zoltaacuten
Csaacutenyi V (1988) Evoluacutecioacutes rendszerek ndash Az evoluacutecioacute aacuteltalaacutenos elmeacutelete Gondolat
Kiadoacute Budapest
Csikoacutes E (2008) Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klasszikusai Hegel eacutes
Whitehead LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Darwin Ch (1961) Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes Gondolat Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Katona Katalin
Deleuze G Guattari F (2013) Mi a filozoacutefia Műcsarnok Budapest Fordiacutetotta
Farkas Henrik
Deleuze G (1988) Hume eacutes Kant Empirizmus eacutes szubjektivitaacutes Kant kritikai filo-
zoacutefiaacuteja Osiris Budapest Fordiacutetotta Ulmann Tamaacutes
Deleuze G (1994) A filozoacutefiaacuteroacutel (interjuacute ) In Pompeji 4 pp 155-156
Deleuze G (2010) A bergsoni filozoacutefia Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Demeter T (2003) Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja ndash A modern filozoacutefia kezdetei kommuni-
kaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Osiris Kiadoacute-MTA-ELTE Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Kuta-
toacutecsoport Budapest
Descartes R (1998) A filozoacutefia alapelvei Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacute-
kaacuteny Andraacutes
Epikteacutetos (1942) Epikteacutetos keacutezikoumlnyvecskeacuteje vagyis a Stoikus Boumllcs Brevaacuteriuma
Oficcina Budapest Fordiacutetotta Saacuterosi Gyula
Epikteacutetosz (2014) Epikteacutetosz oumlsszes művei Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a
jegyzeteket eacutes az utoacuteszoacutet iacuterta Steiger Korneacutel
Eckhart M (1988) Beszeacutedek Vaacutelogatta fordiacutetotta a jegyzeteket oumlsszeaacutelliacutetotta eacutes az
utoacuteszoacutet iacuterta Adamik Lajos Helikon Kiadoacute Budapest
Eckhart M (1993) Uacutetmutatoacute beszeacutedek T-Twins Kiadoacute Budapest Vaacutelogatta fordiacute-
totta eacutes az előszoacutet iacuterta Baacutenyai Ferenc
Eco U (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta Gaacutel
Judit
Eliade M (2009) A szent eacutes a profaacuten Euroacutepa koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bereacutenyi Gaacutebor
145
Farkas J (2014) Milyen utat kiacutenaacutel az oumlnmagaacutet megtalaacutelni szaacutendeacutekozoacute fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő euroacutepai embernek a buddhai taniacutetaacutes BA szakdolgozat TKBF Budapest
Farkas J (2017) A fogyateacutekossaacuteg mint eseacutely MA Szakdolgozat A Tan Kapuja
Buddhista Főiskola Budapest
Farkas J (2019) Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
In Irimiaacutes A Jaacuteszbereacutenyi M Michalkoacute G (szerk) Innovatiacutev turisztikai termeacutekfej-
leszteacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Farkas J Petykoacute Cs (2019) Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris eacutes boumllcseleti dimenzioacuteiba In Turizmus Bulletin
19(4)13-22
Farkas J (2020) A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes ha-
taacuterpontjai - Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlr-
teacutenő eligazodaacuteshoz Keacutezirat megjeleneacutes előtt
Feheacuter J (1997) Naacutegaacuterdzsuna a mahaacutejaacutena buddhizmus mestere Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1995) Martin Heidegger Egy XX szaacutezadi gondolkodoacute eacuteletuacutetja Goumln-
coumll Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1998) Heidegger eacutes a szkepticizmus Korona Nova Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (2008) Szoacutebeliseacuteg iacuteraacutesbeliseacuteg hermeneutika In Vilaacutegossaacuteg 20086
Feyerabend P (1999) Haacuterom dialoacutegus a tudaacutesroacutel Osiris Kiadoacute-Gond Alapiacutetvaacuteny
Budapest Fordiacutetotta Tarnoacuteczi Gabriella
Feyerabend P (2002) A moacutedszer ellen Atlantisz Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Mes-
terhaacutezi Mikloacutes Mikloacutes Tamaacutes Tarnoacuteczy Gabriella
Fleischer T (2014) A fenntarthatoacutesaacuteg fogalmaacuteroacutel In Koumlzszolgaacutelat eacutes fenntarthatoacute-
saacuteg Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem Budapest pp 9-24
Foucault M (1998) A fantasztikus koumlnyvtaacuter Pallas Stuacutedioacute-Attraktor Kft Budapest
Fordiacutetotta Romhaacutenyi Toumlroumlk Gaacutebor
Foucault M (2014) A rendellenesek - Előadaacutesok a Colleacutege de France-ban
(1974-1975)LHarmattan Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Berkovits Balaacutezs
Fromm E Suzuki D T (1995) Zen-Buddhizmus eacutes pszichoanaliacutezis Helikon Ki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Vaacuterady Szabolcs Gy Horvaacuteth Laacuteszloacute
Fromm E (2002) Menekuumlleacutes a szabadsaacuteg elől Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Biacuteroacute Daacutevid
146
Fromm E (2008) A szeretet műveacuteszete Haacutetteacuter Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Vaacuterady Szabolcs
Flusser V (1997) Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az iacuteraacutesnak Balassi Kiadoacute ndash BAE Tartoacutes-
hullaacutem ndash Intermedia Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila Joacutesvai Liacutedia
Gadamer H-G (1994) A szeacutep aktualitaacutesa T-Twins Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bonyhai Gaacutebor et al
Gadamer H-G (2000) A filozoacutefia kezdete Fordiacutetotta Hegyessy Maacuteria Simon
Attila Gadamer H-G (2003) Igazsaacuteg eacutes moacutedszer Osiris Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bonyhai Gaacutebor
Gehlen A (1976) Az ember Gondolat Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kis J
Goleman D (2005) Romboloacute eacuterzelmek - Hogyan legyuumlnk uacuterraacute rajtuk Beszeacutelgeteacute-
sek Őszentseacutege a Dalai Laacutemaacuteval Trivium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacutetisz Andraacutes
Goleman D (2015) A joacutesaacuteg hatalma A dalai laacutema laacutetomaacutesa az emberiseacutegről Libri
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacuteth Zsuzsanna
Happ Eacute (2014) Fenntarthatoacute turizmus eacutes felelősseacutegvaacutellalaacutes In Gazdasaacuteg eacutes Taacutersa-
dalom Journal on Economy and Society 20141 pp 90-101
Hadas M (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese Helikon Kiadoacute Budapest
Haacuteri M (1997) A konduktiacutev pedagoacutegia toumlrteacutenete Mozgaacutesseacuteruumlltek Pető Andraacutes Ne-
velőkeacutepző eacutes Nevelőinteacutezete Budapest
Heidegger M (1988) A műalkotaacutes eredete Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Bacsoacute Beacutela
Heidegger M (1991) Uacutetban a nyelvhez Egy japaacuten eacutes egy keacuterdező paacuterbeszeacutedeacuteből
Helikon Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila
Heidegger M (1994) Koumlltőien lakozik az emberrdquo T-Twins Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bacsoacute Beacutela Heacutevizi Ottoacute Kocziszky Eacuteva Pongraacutecz Tibor
Heidegger M (2003) Uacutetjelzők Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Abraham
Zoltan Bacsoacute Beacutela Czegleacutedi Andraacutes Kocziszky Eacuteva Korcsog Balaacutezs Pongraacutecz
Tibor Tő-zseacuter Endre Vajda Kaacuteroly Vajda Mihaacutely
Heidegger M (2019) Leacutet eacutes idő Osiris Kiadoacute eacutes Szolgaacuteltatoacute Kft Budapest Fordiacute-
totta Angyalosi Gergely Bacsoacute Beacutela Kardos Andraacutes Orosz Istvaacuten Vajda Mihaacutely
Hernaacutedi I (2015) Probleacutemaacutes testek Nőiseacuteg szexualitaacutes eacutes anyasaacuteg testi fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelőmagyar nők oumlnreprezentaacutecioacuteiban Debreceni Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Irodalomtudomaacutenyi Doktori Iskola Peacutecs
147
Horvaacuteth B (2019) A beteg bolygoacute A fenntarthatatlansaacuteg eacutes a betegseacuteg kultuacutertoumlrteacute-
nete Typotex Budapest
Jaspers K (1986) Van Gogh Helikon Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kardos
Peacuteter
Jaspers K (1990) Egyetem eszmeacuteje In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia I Taacutersadalomtudo-
maacutenyi Koumlr Szeged pp 177-274 Fordiacutetotta Gaacutespaacuter Csaba Laacuteszloacute
Jaspers K (1992) Eacutesz eacutes egzisztencia In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia 2-3 pp 343-430
Fordiacutetotta Boros Istvaacuten
Jaspers K (1996) Bevezeteacutes a filozoacutefiaacuteba Euroacutepa Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Szathmaacutery Lajos
Jaspers K (1998) Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz Kiadoacute Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bendl Juacutelia
Jaspers K (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Szereacutemy Gyoumlrgy
Jaspers K (2004) A filozoacutefiai hit Attraktor Kiadoacute Goumldoumlllő Fordiacutetotta Csejtei
Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Jaspers K (2005) A transzcendencia rejtjelei Kairosz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Fordiacutetotta Szegedi Jaacutenos
Jaspers K (2008) Mi az ember Filozoacutefiai gondolkodaacutes mindenkinek Media
Nova Budapest Fordiacutetotta ifj Kőroumls Laacuteszloacute
Jaacutelics F (2019) Szemleacutelődő lelkigyakorlat Jezsuita Kiadoacute Budapest
Kahneman D (2013) Gyors eacutes lassuacute gondolkodaacutes HVG Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Garai Attila Baacutenyaacutesz Reacuteka
Karaacutecsony A Pokol B (2011) A Paradigmaacutek erőtereacuteben Attraktor Maacuteriabesnyő
Katona F (2014) Az emberi keacutez kultuacutertoumlrteacutenete Medicina Koumlnyvkiadoacute Budapest
Kaacutelmaacuten Z Koumlnczei G (2002) A Taigetosztoacutel az eseacutelyegyenlőseacutegig Osiris Kiadoacute
Budapest
Kamper D Wulf C (1998) Antropoloacutegiai az ember halaacutela utaacuten Joacuteszoumlveg Műhely
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Balogh Istvaacuten
Kierkegaard S (1986) Feacutelelem eacutes reszketeacutes Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Raacutecz Peacuteter
Kolakowski L (1992) Ha nincsen Isten Avagy a vallaacutesroacutel az Istenről az oumlrdoumlg-
ről a bűnről eacutes egyeacuteb nyugtalaniacutetoacute vallaacutesboumllcseleti keacuterdeacutesekről Euroacutepa Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Paacutesztor Peacuteter
148
Kolakowski L (1994) Metafizikai Horror Osiris - Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Orosz Istvaacuten eacutes Tarnoacuteczi Gabriella
Kolakowski L (2012) Mit keacuterdeznek tőluumlnk a nagy filozoacutefusok Typotex Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Paacutelfalvi Lajos
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny teacuterkeacutepei Eoumltvoumls Loraacutend
Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny bdquoteacuterkeacutepeirdquo In Hernaacutedi
Koumlnczei Gy (szerk) A felelet keacuterdeacutesei koumlzoumltt Fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny Magyaror-
szaacutegon Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Főisko-
lai Kar Budapest
Kropotkin A P (1908) A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg mint termeacuteszettoumlrveacuteny Atheneaum
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Madzsar Joacutezsef
Lengyel Zs M (2012) Megeacuterteacutes a hataacuterokon Sematizmus eacutes vilaacutegeacutertelmezeacutes Hei-
degger Kant-interpretaacutecioacutejaacuteban In A maacutesik igazsaacutega Uumlnnepi koumltet Feheacuter M Istvaacuten
tiszteleteacutere pp 239-261
Luhmann N (2010) Oumlkoloacutegiai kommunikaacutecioacute Keacutepes-e felkeacuteszuumllni a modern taacutersa-
dalom az oumlkoloacutegiai veszeacutelyekre Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Brunczel
Balaacutezs
McLuhan M (2001) A Gutenberg-galaxis A tipograacutefiai ember leacutetrejoumltte Trezor
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kristoacute Nagy Istvaacuten
Merleau-Ponty M (2003) A filozoacutefia dicseacuterete eacutes maacutes esszeacutek Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Sajoacute Saacutendor
Meacuterő L (2010) Az eacuterzelmek logikaacuteja Tercium Kiadoacute Kft Budapest
Mező N (2019) Az Informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az aka-
daacutelymentes turizmusban Szakdolgozat BGE KVIK Budapest
Michalkoacute G (2003) A fenntarthatoacute fejlődeacutes oumlkoturisztikai aspektusai Magyarorszaacute-
gon Turizmus Bulletin 7eacutevf 4sz pp13-21
Michalkoacute G Raacutetz T (2019) Turizmus 30 - Taacutempontok a turizmustoumlrteacutenet leg-
uacutejabb koraacutenak megeacuterteacuteseacutehez In Kaacutetay Aacute Michalkoacute G Raacutetz T (szerk) Turiz-
mus 30 Kodolaacutenyi Jaacutenos Egyetem MTA CSFK Foumlldrajztudomaacutenyi Inteacutezet Magyar
Foumlldrajzi Taacutersasaacuteg Oroshaacuteza-Budapest pp 9-14
Michalkoacute G (2010) Boldogiacutetoacute utazaacutes MTA Foumlldrajztudomaacutenyi Kutatoacuteinteacutezet
Budapest
Michalkoacute G (2016) Turizmoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
149
Michalkoacute G (2010b) Turisztikai teacuter desztinaacutecioacute miliő uacuteton a turizmus taacutersadalom-
foumlldrajzi eacutertelmezeacuteseacutenek uacutej dimenzioacutei feleacute In Faacutebiaacuten A (szerk) Paacuterbeszeacuted eacutes
egyuumlttműkoumldeacutes Teruumlletfejleszteacutesi Szabadegyetem 2006-2010 Nyugat-magyaror-
szaacutegi Egyetem Kiadoacute Sopron pp 227-244
Nietzsche F (2018) Vidaacutem tudomaacuteny ndash La gaya scienza Attractor Koumlnyvkiadoacute
Goumldoumlllő Fordiacutetotta Oacutevaacuteri Csaba
Nietzsche F (2000) Iacutegy szoacutelott Zarathustra Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Kurdi Imre
Nietzsche F (2003) Ecce homo Hogyan lesz az ember azzaacute ami Goumlncoumll Kiadoacute
Fordiacutetotta Horvaacuteth Geacuteza
Nyanaponika T (1994) A buddhista meditaacutecioacute sziacuteve - A Satipaṭṭhāna Sutta szoumlvege
eacutes kommentaacuterjai - A Buddha eacuteberseacuteg-uacutetjaacuten alapuloacute szellemi gyakorlatok keacutezikoumlnyve
Orient Press Budapest Fordiacutetoacute Pressing Lajos
Nyiacuteri K Szeacutecsi G Szerk (1998) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A kommunikaacutecioacutes
technoloacutegiaacutek toumlrteacutenete Homeacuterosztoacutel Heideggerig Aacuteron Kiadoacute Budapest
Nyirő M (2012) Filozoacutefia mint de(kon)strukcioacute Heidegger eacutes Derrida LHarmat-
tan Kiadoacute Budapest
Nyiacuteri T (2015) Antropoloacutegiai vaacutezlatok Corvnius Kiadoacute Budapest
Olay Cs Ullmann T (2011) Kontinentaacutelis filozoacutefia a XX Szaacutezadban Lrsquoharmattan
Kiadoacute Budapest
Ong J W (2010) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A szoacute technologizaacutelaacutesa AKI ndash Gondo-
lat Budapest Fordiacutetotta Kozaacutek Daacuteniel
Patsch F (2016) Hermeneutika A filozoacutefia joumlvője eacutes a joumlvő teoloacutegiaacuteja Jezsuita Ki-
adoacute Budapest
Platoacuten (2005) Phaidrosz Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Budapest Koumlvendi Deacutenes fordiacutetaacute-saacutet
aacutetdolgozta a jegyzeteket eacutes a kommentaacuterokat iacuterta Simon Attila
Polaacutenyi K (2004) A nagy aacutetalakulaacutes ndash Korunk gazdasaacutegi eacutes politikai gyoumlkerei
Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest
Popper K (1997) A tudomaacutenyos kutataacutes logikaacuteja Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Petri Gyoumlrgy Szegedi Peacuteter
Porosz T (2012) A buddhizmus lexikona A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Porosz T (2018) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmus-
roacutel Gondolat Kiadoacute Budapest
150
Porosz T (2018a) A buddhizmus taacutersadalomszemleacuteleteacutenek alapvonalai In Porosz
T (szerk) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel
Gondolat Kiadoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 321-358
Porosz T (2018b) A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban In Porosz T
Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel Gondolat Ki-
adoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 11-48
Porosz T (2019) A buddhista filozoacutefia kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a theacuteravaacuteda iraacuteny-
zatban A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Puczkoacute L Raacutetz T (2003) A turizmus hataacutesai Aula Kiadoacute Kft Budapest
Raacutehula V (2014) A Buddha taniacutetaacutesa A Tan Kapuja Budapest Fordiacutetotta Toacuteth
Zsuzsanna
Raacutetz T (1999) A turizmus taacutersadalmi-kulturaacutelis hataacutesai Budapesti Koumlzgazdasaacutegtu-
domaacutenyi Egyetem Budapest
Ropolyi L (2006) Az Internet termeacuteszete Typotex Kiadoacute Budapest
Ropolyi L (2016) Technotudomaacuteny eacutes filotudomaacuteny In Paksi D (szerk) Emer-
gencia eacutes Tudomaacuteny LHarmattan Kiadoacute Budapest pp 163-204
Sain M (1986) Nincs kiraacutelyi uacutet Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kiss Istvaacuten
Schopenhauer A (2007) A vilaacuteg mint akarat eacutes keacutepzet Osiris Budapest
Fordiacutetotta Tandori Dezső Tandori Aacutegnes Tar Ibolya
Schumacher F E (1991) A kicsi szeacutep Koumlzgazdasaacutegi- eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Buda-
pest Fordiacutetotta Perczel Istvaacuten
Schwendtner T (2003) Szabadsaacuteg eacutes fenomenoloacutegia Tanulmaacutenyok Husserlről eacutes
Heideggerről LHarmattan Kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2008) Husserl eacutes Heidegger Egy filozoacutefiai oumlsszecsapaacutes analiacutezise
LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2011) Eljoumlvendő muacutelt - Genealoacutegia Nietzscheacuteneacutel Husserlneacutel eacutes
Heideggerneacutel LHarmattan Kiadoacute Budapest
SN 2259 (2015) Anattalakkhana szutta TKBF jegyzet keacutezirat Oumlaacute Veacutegh Joacutezsef
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Szaboacute I L (2001) Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai a privaacutetnyelvről In Magyar
Filozoacutefiai Szemle XLV 3 pp 361-398
Tenzin G (2005b) Egyetemes felelősseacutegtudat Trajan Koumlnyvműhely Budapest
Fordiacutetotta Szaacutentai Zsolt
151
Tenzin G (2010) Tibeti buddhizmus Kulcs a koumlzeacutepső uacutethoz Noran Libro Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Vaacutencsa Isvaacuten
Toumlnnies Ferdinand (1983) Koumlzoumlsseacuteg eacutes taacutersadalom Gondolat Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor Tataacuter Gyoumlrgy
Veacutegh J (2009a) Leacutetkereacutek ndash Bevezeteacutes a buddhista keacutepi aacutebraacutezolaacutesba Damaru
Kiadoacute Budapest
Veacutegh J (2009b) A pramaacutena buddhista fogalma avagy a buddhista megismereacutes tu-
domaacutenya eacutes gyakorlata In Csoumlrgő Szabados (2009) pp 107-125
Watzlawick P eacutes mtsai (2008) Vaacuteltozaacutes - A probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacute-
saacutenak elvei Animula Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta na
Whitehead A N (2001) Folyamat eacutes valoacutesaacuteg Kozmoloacutegiai eacutertekezeacutes Gifford elő-
adaacutesok az Edingburghi Egyetemen 1927-28 Typotex Kiadoacute Budapest Forditta
Foacuterizs Laacuteszloacute eacutes Karsai Gaacutebor
Wittgenstein L (1989) A bizonyossaacutegroacutel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Neumer Katalin
Wittgenstein L (1998) Filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta
Neumer Katalin
Wohlleben P (2018) A faacutek titkos eacutelete - Mit eacutereznek hogyan kommunikaacutelnak Egy
rejtett vilaacuteg felfedezeacutese Park Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest Fordiacutetotta Balaacutezs Istvaacuten
152
Idegennyelvű irodalom
Aamaasa B Borken-Kleefeld J Petersa GP (2013) The climate impact of travel
behavior A German case study with illustrative mitigation options In Environ-
mental Science amp Policy 33273-282
Beyer Stephan V The Classical Tibetan Language State University of New York
Press Albany 1992
Christianson G E (2005) Oxford University Press New York
DN The Long Discourses of the Buddha A Translation of the Dīgha-NikāyaWis-
dom Publications Boston
Dreyfus G B (1997) Recognizing Reality Dharmakīrtirsquos philosophy and Its Tibe-
tan Interpretations State University of New York Press Albany
Fenner P (1990) The Ontology of the Middle Way Kluwer Academic Publishers
Dordrecht Boston
Fenner P (1995) Reasoning Into Reality A System-Cybernetics Model and Thera-
peutic Interpretation of Buddhist Middle Path Analysis Wisdom Publications Bos-
ton
Garfield J (1994) Dependent Arising and Emptiness of Emptiness Why Did Nagar-
juna start with causation In Philosophy East and West Volume 44 Nr 2 April
1994 pp 219250
Garfield J (1995) The Fundamental Wisdom of the Middle Way Nāgārjunarsquos
Mūlamadhyamakakārikā Translated and Commentary by Jay L Garfield Oxforfd
University Press New York Oxford
Hawking S (2018) Brief Answers to the Big Questions Bantam Books New York
Hixon L (1995) Living Buddha Zen Paul Brunton Philosophical Foundation by
Larson Publicatons Burdett (NY)
Husserl E (1994) Briefwechsel Band VI Philosophenbriefe Edited by Karl Schuh-
mann The Hague Netherlands Kluwer Academic Publishers
Jaspers K (1975) Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides
Plotinus Lao-tzu Nagarjuna v2 Mariner Books New York NY United Kingdom
Jinpa T (2006) Self Reality and Reason In Tibetan Buddhist Philosophy Tsong-
khaparsquos Quest for the Middle Way Routledge Curzon London and New York
153
Kern I (1973) Einleitung des Herausgebers In Edmund Husserl Zur Phaumlnomeno-
logie der Intersubjektivitaumlt Texte aus dem Nachlass Dritter Teil 1929-35 Edited by
Iso Kern The Hague Netherlands Martinus Nijhoff XV-LXX
Mookerji R K (1989) Ancient Indian Education Brahmanical and Buddhist Mo-
tilal Banarsidass New Delhi (1 kiadaacutes London 1947)
MN Majjhima Nikāya The Middle Length Discourses of the Buddha A New
Translation of the Majjhima Nikāya Translated from the Pāli Buddhist Publication
Society Kandy 1995
Nagarjuna (1975) The Precious Garland and the Song of the Mindfulness Harper
and Row Publishers New York Evanston San Francisco London
Ong W (2002) Orality and Literacy The Technologizing of the Word Routledge
London New York
Serres M (2007) The Parasite Univ Of Minnesota Press Minesota
Sinha A (2009)Sraffa and the Later Wittgenstein Contributions to Political Eco-
nomy Vol 28 Issue 1 pp 47ndash69
SN The Connected Discourses of the Buddha A New Translation of the Samyutta
Nikaya Translated by Bhikkhu Bodhi Wisdom Publications Boston
Tatz M (1994) The Skill in Means (Upāyakauśalya) sūtra Translated by Mark
Tatz Motilal Banarsidass Publishers Delhi
Tenzin G(1999) Consciousness at the Crossroads Conversations with the Dalai
Lama on BraIn Science and Buddhism Edited by Zara Houshmand Robert B Li-
vingston and B Alan Wallace Snow Lion Publications Ithaca (NY)
Tenzin G (2005a) The Universen a Single Atom How Science and Spirituality Can
Serve Our World Little Brown London
Toacuteth T Farkas J (2019) The terminologies of two religious leaders Rhetoric
about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets In European Journal
of Science and Theology Vol15 No5 October 2019 pp 159178
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom
2007 XII toumlrveacuteny 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny
a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek jogairoacutel szoacuteloacute egyezmeacuteny eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről Online
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
154
Akadaacutelymentes (2020) Akadaacutelymentesiacuteteacutes honlap Megoldaacutesok akadaacutelymentes ter-
vezeacutes eacutes szaktanaacutecsadaacutes httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303)
Demeter T (2012) A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben In Magyar Tudomaacuteny 173 4
488ndash492 Online kiadaacutes wwwmatudiifhu20120412htm (Megtekintve
20200303)
Eichhor V Buchalis D (2011) Accessibility ndash A Key Objective for the Tourism In-
dustry In Buchalis D Darcy S (Eds) Accessible Tourism Concepts and Issues
Channel View Publications Bristol pp 46-61 httpswwwacade-
miaedu405445Accessible_Tourism_Concepts_and_Issues (Megtekintve
20200303)
European Commission (2014) Accessible Tourism The new frontier of the sector
Enterprise and Industry Magazine httpseceuropaeugrowthcontentaccessible-
tourism-new-frontier-sector-0_hu (Megtekintve 20200303)
FDSD (2019) What is sustainable development Foundation for Democracy and
Sustainable Development fdsdorg (Megtekintve 20200303)
Fenner P (2019) Peter Fenner honlapja httpswwwpeterfennercom (Megte-
kintve 20200303)
Forgoacute S (2011) Meacutediumismeret I
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_26_mediumisme-
ret_i_scorm_0433_az_ongfle_rsbelisgszbelisghtml (Megtekintve 20200303)
Foumlldes P (2002) Az egyeacuteni deficittől a taacutersadalmi felelősseacutegig ndash Beszeacutelgeteacutes Zaacutesz-
kaliczky Peacuteterrel Gyoacutegypedagoacutegia a koumlzoktataacutesban eacutes a taacutersadalomban In Uacutej Pe-
dagoacutegiai Szemle 20024 Online kiadaacutes httpsfolyoiratokohgovhuuj-pedagogiai-
szemleaz-egyeni-deficittol-a-tarsadalmi-felelossegig-beszelgetes-zaszkaliczky
(Megtekintve 20200303)
IBD (2020) Institute of Buddhist Dialectics Dharamsala httpswwwInstitute-
ofbuddhistdialecticsorg (Megtekintve 20200303)
Koumlnczei Gy (2009) Fogyateacutekossaacuteg-tudomaacutenyi fogalomtaacuter Eoumltvoumls Loraacutend Tudo-
maacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest Online kiadaacutes
httpmekoszkhu094000941009410pdf (Megtekintve 20200303)
Marosaacuten B (2004) Variaacutecioacutek az eacutelettoumlrteacutenetre Filozoacutefiai szemle 2004 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpsepaoszkhu001000018600019marosanhtml (Megtekintve
20200608)
155
Michalkoacute G eacutes mtsai (2011) Turisztikai termeacutektervezeacutes eacutes fejleszteacutes Peacutecsi tudo-
maacutenyegyetem (PTE) Megtekintve Online kiadaacutes httposzkdkoszkhusto-
rage00012642dd1turisztikai_term__ktervez__s___s_fejleszt__spdf (Megte-
kintve 20200303)
MTA TK SZI (2013) A Nemzetkoumlzi eacutes hazai fogyateacutekospolitika a 21 szaacutezadban
MTA TK Szocioloacutegiai Inteacutezet Budapest Online kiadaacutes
httpwwwjgypkhutanszektarselmkotetekA20nemzetkozi20es20ha-
zai20fogyatekospolitikapdf (Megtekintve 20200303)
MTUuml (2017) Akadaacutelymentes turizmus httpsmtugovhucikkekakadalymentes-tu-
rizmus (Megtekintve 2020 0303)
MTUuml (2018) Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 httpsmtugovhucik-
kekstrategia (Megtekintve 2020 maacutercius 3)
Nyiacuteri K (2002) Keacutepek mint eszkoumlzoumlk Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacuteban Vilaacutegossaacuteg 43
5ndash21 2002 httpwwwhunfihunyirinyiri_Vil_Wpdf (Megtekintve 2020 maacutercius
3)
Orszaacuteggyűleacutes Hivatala (2017) Akadaacutelymentes turizmus Inofojegyzet
httpswwwparlamenthudocuments101811202209Infojegyzet_2017_81_uta-
zasi_csomagokpdfd75520c8-6f65-4338-8d74-a0e849caa9d0 (Megtekintve
20200303)
Raffay Z ndash Marton G (2018) Fenntarthatoacutesaacuteg a magyar turizmusban ndash hozzaacuteaacutellaacutes
vagy marketingfogaacutes In Joacutezsa L Korcsmaacuteros E Seres Huszaacuterik E (szerk) 2018
A hateacutekony marketing ndash EMOK 2018 Nemzetkoumlzi Tudomaacutenyos Konferencia konfe-
renciakoumltete Selye Jaacutenos Egyetem Komarno
httpsemokhutanulmany-keresoc12a-hatekony-marketingpdf (Megtekintve
20200303)
Roach E Lloyd B B (eacute n) (1978) Cognition and Categorrization
httpwwwtamarabergcomteachIngFall_13papersCognitionampCategorizationpdf
(Megtekintve 20200303)
Ropolyi L (2014) Maacutesodlagos szoacutebeliseacuteg vagy vizualitaacutes (eacute n)
httpswwwresearchgatenetpublication301892031_Masodlagos_szobeli-
seg_vagy_vizualitasdownload (Megtekintve 20200303)
Saacutendor K (2011) Olvasaacuteskutataacutes
156
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_06_olvasaskuta-
tas_scorm_111135_elsdleges_szbelisg_rsbelisg_msodlagos_szbelisghtml (Megte-
kintve 20200303)
Shephard St John Striphas (2012) Communication as Perspectives on Theory
Sage Publications h n Online kiadaacutes httpsksagepubcombookscommunica-
tion-as (Megtekintve 20200303)
Zempleacuten G (2003) - Demeter Tamaacutes Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A modern filozoacutefia
kezdetei kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Recenzioacute In Budapesti Koumlnyvszemle
(BUKSZ) 15 eacutevfolyam 2003 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpwwwepahu000000001500032pdf10szemle03pdf (Megte-
kintve 20200303)
Szauer C eacutes mtsai (2010) Keacutepzeacutes eacutes komplex rehabilitaacutecioacute a fogyateacutekos emberek
taacutersadalmi Integraacutecioacutejaacutenak taacutemogataacutesaacuteeacutert A fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacute-
geacuteeacutert koumlzalapiacutetvaacuteny eacutes dobbantoacute projektje Oktataacuteskutatoacute eacutes fejlesztő Inteacutezet (OFI)
Online kiadaacutes httpsfolyoiratokofihuarticle-categorya-fogyatekos-szemelyek-
eselyegyenlosegeert-kozalapitvany-es-dobbanto-projektje (Megtekintve2019 0303)
UN (2016) Promoting accessible tourism for all wwwunorg (Megtekintve 2019
juacutelius 20
Taylor J (2014) We are disabled Online kiadaacutes Psychology Today
httpswwwpsychologytodaycomIntlblogthe-power-prime201404we-re-all-dis-
abled
(Megtekintve 20200303)
Turizmus online (2019) Szaacutezmilliaacuterdos adoacuteelőnyben a leacutegikoumlzlekedeacutes
httpturizmusOnlinehukozlekedescikkszazmilliardos_adoelonyben_a_legikozle-
kedes (Megtekintve 20200303)
UNWTO (2018) Tourism Highlights 2018 Edition httpwwwe-unwtoorg (Meg-
tekintve 20200303)
Wassermann D (2016) et al Disability Definitions Models Experience
httpsplatostanfordeduentriesdisability (Megtekintve 2020 0303)
157
Youtube online hivatkozaacutesok
youtube (1950) Karl Jaspers on The Encompassing Online
httpswwwyoutubecomwatchv=IuOfaB8bABc (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1958) OTNY The Office of Tibet New York The Religious Investiture of
His Holiness The Dalai Lama of Tibet Online httpswwwyo-
utubecomwatchv=hbnKkuYR3Jk (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1963) Martin Heidegger Interview with a Monk Online
httpswwwyoutubecomwatchv=XcsBtl1SwuY (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1968) Karl Jaspers Interview - A Self-Portrait Online
httpswwwyoutubecomwatchv=0UJ0F6UsOqo (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1969) Martin Heidegger on Being Technology amp The Task of Thinking
Online
httpswwwyoutubecomwatchv=MtATDlUSIxI (Megtekintve 2020 0303)
youtube (2010) Nature of the Mind httpswwwyo-
utubecomwatchv=gO7RQi55asYampt=15s (Megtekintve 20200303)
yuotube (2012a) His Holiness the Dalai Lamas Openig Address at Science Dia-
logue In Japan httpswwwyoutubecomwatchv=0v2YOgRt6ck (Megtekintve
20200303)
youtube (2012b) Human Compassion College of William amp Marys Virgnia USA
httpswwwyoutubecomwatchv=NF6uQ24V9GQ (Megtekintve 20200303)
youtube (2013a) Day 1 AM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=AQuXKRnYQJ0 (Megtekintve 20200303)
youtube (2013b) Day 1 PM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=WZgx-6GOBAs (Megtekintve 20200303)
youtube (2016) Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute Behaacuteloacutezva ndash a haacuteloacutezatok csodaacutelatos vilaacutega
httpswwwyoutubecomwatchv=-tFgkmnANdY (Megtekintve 20200303)
158
Roumlvidiacuteteacutesek
DN Diacutegha nikaacuteja
eacuten eacutevszaacutem neacutelkuumll
j japaacuten
MN Maddzshima nikaacuteja
p paacuteli
SN Szamjutta nikaacuteja
sz szanszkrit
t tibeti
159
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben112
Mindenekelőtt paacuteromnak Anitaacutenak eacutes kislaacutenyaacutenak Noeacuteminek tartozom haacutelaacuteval ami-
eacutert az elmuacutelt eacutevekben segiacutetetteacutek a mindennapjaimat uacutegy megszervezni hogy szaacute-
momra a lehető legtoumlbb idő jusson a vizsgaacuteloacutedaacutesaim veacuteghezviteleacutere Majd most ma-
gaacutenak a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek a megalkotaacutesaacutera Anita faacuteradhatatlanul geacutepelte a
nyakatekert mondataimat Neacutelkuumlle nem keacuteszuumllhetett volna el az eacutertekezeacutes
Mint ahogy teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes professzor uacuter szakmai taacutemoga-
taacutesa atyai kritikaacutei eacutes oacuteriaacutesi tuumlrelme neacutelkuumll sem Tudvaacuten hogy az alapvetően szoacutebeli
felkeacuteszuumlleacutes a megszokottnaacutel sokkalta toumlbb időt eacutes energiaacutejaacutet emeacutesztette fel Őszinteacuten
biacutezom benne a kapcsolat ami kialakult koumlzoumlttuumlnk a veacutedeacuteseket koumlvetően sem fog
megszakadni hiszen eacuteppen csak elkezdtem tanulni Tőle Professzor uacuter taniacutetvaacutenyaacutenak
lenni nagyobb megtisztelteteacutes mint az esetlegesen megszerzett fokozat vagy baacuter-
mely maacutes tudomaacutenyos eredmeacuteny
Mentorteacutemavezetőim Veacutegh Joacutezsef eacutes Porosz Tibor oly reacuteg aacutellnak maacuter mellet-
tem hogy nem is szaacutemolom az eacuteveket Azokat az oacuteraacutekat pedig amelyeket a keacutepzeacutes
vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a teacutezis szoumlvegeacutenek megalkotaacutesa soraacuten nekem aacuteldoztak maacuter baacutetorsaacute-
gom sincs bdquolajstromba vennirdquo Mindketten a Buddha taniacutetaacutesaacutenak nyomaacuten leacutetrejoumltt fi-
lozoacutefiai iskolaacutek meditaacutecioacutek eacutes eacuteletgyakorlatok kivaacuteloacute ismerői elismert szakeacutertői
Emellett a hiaacutetusaimhoz igaziacutetott ismeretelsajaacutetiacutetaacutes eacutes azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere kidolgozott
moacutedszerek bdquocsiszolaacutesaacuteban eacutes kalibraacutelaacutesaacutebanrdquo illetve alkalmazaacutesaacuteban is kulcsszere-
puumlk volt eacutes van
A doktori program első esztendejeacuteben Balikoacute Gyoumlrgy segiacutetett teacutemavezetőkeacutent
a kezdeti leacutepeacutesek megteacuteteleacuteben Uacutegy alakult az eacutelet hogy uacutetjaink szeacutetvaacuteltak azonban
tanaacuter uacuterra haacutelaacutes sziacutevvel gondolok mint Arisztoteleacutesz eacutes Platoacuten eacuteletműveacutenek kivaacuteloacute
ismerőjeacutere is
Hadas Mikloacutes professzor uacuter a doktori iskolaacutenk egykori vezetője azeacutert nem a
mentoraim koumlzoumltt keruumll emliacuteteacutesre mert Ő eacutes feleseacutege Hoyer Maacuteria ndash aki a tanulmaacute-
112 A disszertaacutecioacute tervezeteacutenek biacuteraacuteloacutebizottsaacutega aacuteltal javasolt nyelvi korrektuacuteraacuten a disszertaacutecioacute főszouml-
vege aacutetesett Ez Petykoacute Csilla oumlnzetlen eacutes enigmatikus munkaacuteja Ennek elkeacutesziacuteteacuteseacutert haacutelaacutes koumlszoumlnete-
met fejezem ki feleacute Keacutereacutesemnek megfelelően az aacuteltala elveacutegzet javiacutetaacutesok erre a fejezetre eacutes a fuumlgge-
leacutekben talaacutelhatoacute fordiacutetaacutesra nem terjednek ki
160
nyaim első időszakaacuteban mint konduktor is segiacutetette a munkaacutemat ndash mintegy a szel-
lemi befogadoacuteimmaacute vaacuteltak Hadas Mikloacutes professzor uacuter a boumllcseleti teacutemaacutejuacute megkoumlze-
liacuteteacutesemet felkarolta eacutes taacutemogatta taacutemogatja S ha szuumlkseacutegeacutet eacuterzi a legkemeacutenyebb kri-
tikaacutek aacuteltal is igyekezett eacutes igyekszik tudomaacutenyos eacuteletben valoacute helytaacutellaacutesomhoz hoz-
zaacutejaacuterulni
Boumlroumlcz Joacutezsef professzor uacuter globaacutelis szemleacutelete eacutes doumlbbenetes nyitottsaacutega az
ami a bdquotudomaacutenyosrdquo gaacutetlaacutesaimat veacutegkeacutepp feloldotta Mert a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacutegfi-
lozoacutefiaacutetoacutel a Kropotkin-i koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegen aacutet a Bergson-i intuiacutecioacuteban bdquomegmeriacutet-
kezverdquo a Heidegger-i fogalomeredet vizsgaacuteloacutedaacutes uacutetjait megjaacuterva eljutni a Jaspers-i
filozoacutefiai-kommunikaacutecioacute eacutes egzisztaacuteloacute aacutellapot megeacuterteacuteseacuteig sok-sok akadaacutelyt kellet
felismerni s akaacuter előrehaladaacutesi lehetőseacutegkeacutent is tekinteni raacutejuk
Aczeacutel Petra professzor asszony ebben a megeacuteleacutesi eacutes eacuteppen ezeacutert pozitiacutev folya-
matban nagy segiacutetseacutegemre volt van aki egy beszeacutelgeteacutesuumlnk alkalmaacuteval azt mondta
bdquoJaacutecint az akadaacutelyokra szerintem nem minden esetben kell elhaacuteriacutetandoacute feleadatkeacutent
tekinteni Meg kell neacutezzuumlk mikeacutent lehetnek a segiacutetseacuteguumlnkre adott szituaacutecioacutekbanrdquo
Ebben a szellemben folytak eacutes folynak a szakmai beszeacutelgeteacutesek Hrubos Ildikoacute pro-
fesszor asszonnyal a keacutepzeacutes elejeacutetől kezdődően Toumlbbek koumlzoumltt ezek eredmeacutenyekeacutent
sikeruumllt igazaacuten koherens moacutedon beemelni a dolgozat mondanivaloacutejaacuteba a Polaacutenyi feacutele
reciprocitaacutest
Az oktataacutesi publikaacutecioacutes eacutes kutataacutesi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten Petykoacute Csilla egye-
temi docenssel az elmuacutelt eacutevekben kialakult rendkiacutevuumll termeacutekeny koumlzoumls munkaacutelkodaacutes
ndash melynek eredmeacutenyekeacutent sikeruumllt toumlbbek koumlzoumltt elmeacutelyiacuteteni az utazaacutestudomaacutenyi is-
mereteimet is ndash akadaacutelymentes szellemiseacutegeacuteről a fentiek szintuacutegy elmondhatoacutek
Petykoacute tanaacuternő oktatoacutei gyakorlata eacutes nyitott befogadoacute szemeacutelyiseacutege oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget
eacutes lehetőseacuteget teremtett hogy a katedra eacutes a kutataacutes szaacutemomra ismeretlen vilaacutega aka-
daacutelymentesiacuteteacutes helyett az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacuteljenek egyik forraacutesvideacutekeacuteveacute vaacutel-
jon
A vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten Toacuteth Tamaacutes hallgatoacutetaacutersam eacutes baraacutetom toumlbb mint taacutema-
szom volt nem csak a koumlzoumls angolnyelvű tanulmaacutenyunk elkeacutesziacuteteacuteseacuteben vaacutellalt gigan-
tikus toumlbbletmunkaacuteja hanem emberi eacutes kutatoacutei kvalitaacutesai aacuteltal is
Szaboacute Lilla csoporttaacutersam segiacutetseacutegeacutevel pedig sikeruumllt az akkor meacuteg lekuumlzdhe-
tetlennek laacutetszoacute ndash maacutera kezelhetőbbeacute vaacutelt ndash nyelvi neheacutezseacutegeket aacutethidalni Jaspers
angolul eleacuterhető Naacutegaacuterdzsunaacuteroacutel iacutert szoumlvege kapcsaacuten
161
Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute baraacutetomra uacutegy is tekintek mint nyelvi akadaacutelymentesseacuteg eacutes a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes egyik reprezentaacuteloacutejaacutera Ő szinteacuten veacutegigkiacuteseacutert az utamon
Angol nyelvű publikaacutecioacutek szemelveacutenyek eacutes a dolgozat veacutegső verzioacutejaacutenak benyuacutejtaacutes-
aacutehoz elengedhetetlen teacutezisgyűjtemeacuteny fordiacutetaacutesa is a neveacutehez fűződik Tovaacutebbaacute maacuteig
az egyik angoltanaacuteromkeacutent is teveacutekenykedik
A sort folytathatnaacutem neacutev szerint mindazon oktatoacutekkal eacutes egyetemen dolgozoacute
kolleacutegaacutekkal akik mindent megtettek eacutes tesznek maacuteig is ndash ha esetenkeacutent eacuteppen a buuml-
rokratikus szabaacutelyok labirintusa akadaacutelyozza is Őket a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban ndash hogy a
koumlzoumls munkaacutenk gyuumlmoumllcse beeacuterjen
Nem utolsoacutesorban pedig Eacutedesanyaacutemnak fejezem ki a haacutelaacutemat mert toumlretlenuumll
hitt eacutes hisz bennem eacuteletem első perceacutetől Holott a koraszuumlleacutes okaacuten beaacutelloacute oxigeacutenhiaacute-
nyos aacutellapot koumlvetkezteacuteben kialakult halmozott fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten azt tanaacutecsol-
taacutek Neki anno az orvosok hogy ne fecseacutereljen sok időt a fejleszteacutesemre Mondvaacuten
hogy uacutegysem tudok majd jaacuterni iacuterni eacutes olvasni sem megtanulni
Tehaacutet Oumlnoumlkre Raacutetok mint az akadaacutelymentesseacuteg szellemiseacutegeacutenek megtestesiacute-
tői vagy ha uacutegy tetszik a szimbiotikus-embereszmeacuteny valoacutesaacutegaacutenak bizonyossaacutegai-
keacutent is gondolok a haacutetraleacutevő utam utunk soraacuten
162
Melleacuteklet
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus
Lao-tzu Nagarjuna v2
Naacutegaacuterdzsuna (pp 115-130)
Fordiacutetotta Szaboacute Lilla
Koumlruumllbeluumll az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti első eacutes nyolcadik szaacutezad koumlzoumltt egy olyan filozoacute-
fia nőtte ki magaacutet Indiaacuteban amely logikai operaacutecioacutekra (műveletekre ) eacutepuumll mind a
Hinduk (Nyaya iskola) mind a Mahayana Buddhista szektaacutekfelekezetek koumlzoumltt A
leghiacuteresebb Buddhista gondolkodoacute Nagarjuna volt [innentől N ndash Lilla] (koumlruumllbeluumll
az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti maacutesodik szaacutezadban) Asanga Vasubandhu Dignaga Dhar-
makirti (hetedik szaacutezad) A szakirodalom nem eredeti formaacutejaacuteban jutott el hozzaacutenk
hanem keacutesőbbi munkaacutekban amely a filozoacutefiai buddhizmus alapvető szoumlvege lett kuuml-
loumlnoumlsen Kiacutenaacuteban
E vilaacutegban ahol az eacuteletmoacuted tudatos kifejezeacuteseacutenek moacutedja a dialektikus logika a Shu-
nyavadin a szekta ahova N tartozott vonta le a legradikaacutelisabb koumlvetkezteteacuteseket
azon felteacutetelezeacutesekből amelyek minden Buddhista felekezet szaacutemaacutera koumlzoumlsek Azt
taniacutetottaacutek hogy minden uumlres A dolgoknak csak pillanatnyi fantom leacutetezeacutesuumlk van
aacutellandoacute szubsztancia neacutelkuumll Koumlvetkezeacuteskeacutepp az igaz tudaacutes az Uumlresseacutegben rejlik Ezt
elkuumlloumlnuumlleacutessel sajaacutetiacutetom el vagyis olyan gondolkodaacutessal amely mentes a jelektől eacutes
a jeloumlleacutestől eacutes nem kavarja fel a hajlamossaacuteghajlandoacutesaacuteg vagy ceacutel Ezt a doktriacutenaacutet bdquoa
gyeacutemaacutentcsiszoloacutevaacutegoacute () Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegnekrdquo nevezzuumlk szinteacuten nevezhető a
koumlzeacutepuacutetnak (madhyamika) akoumlzoumltt a keacutet teacutezis koumlzoumltt melyek szerint az eacutelet leacutetezik eacutes
az eacutelet nem leacutetezik az uumlresseacutegnek (shunya vada) nincs leacutetezeacutese sem nemleacutetezeacutese A
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a konfliktustoacutel e valoacute teljes szabadsaacutegban rejlik
Ennek a filozoacutefiaacutenak az elmeacuteleteacutet keacutet koumlnyven ismerhetjuumlk meg a Prajnaparamitaacuteban
eacutes Nagarjunaacuteban Kiacutenairoacutel eacutes tibetiről fordiacutetottaacutek le őket az eredeti szanszkrit szoumlve-
gek elvesztek Ezek mellett a munkaacutek mellett figyelembe kell vennuumlnk egy paacuter reacutesz-
letet a bdquoNegyvenkeacutet fejezet szuacutetraacutejaacuteboacutelrdquo Keveacutes elkeacutepzeleacutesuumlnk van N-roacutel mint sze-
meacutelyről Csupaacuten uacutegy ismerjuumlk őt mint annak az extreacutem lehetőseacutegnek a keacutepviselőjeacutet
hogy a metafizikai eszkoumlzeivel meg lehet haladni a metafizikaacutet
A gondolat műveletei
1 A dharma az alapvető fogalom ebben a gondolkodaacutesban Minden leacutetezeacutes
dharma A dharma egy dolog egy attribuacutetum aacutellapot tartalom eacutes a tartalom
tudatossaacutega szubjektum eacutes objektum rend teremteacutes toumlrveacuteny eacutes doktriacutena
A moumlgoumlttes elkeacutepzeleacutes hogy bdquoa vilaacuteg tartalma nem egy megalapozott rend vagy
forma hanem rendezeacutes eacutes forma-adaacutes folyamata eacutes minden rendnek utat kell toumlrnie
egy maacutesik rendnek minden formaacutenak egy maacutesik formaacutenakrdquo (Oldenberg) Baacuter min-
163
den dharma fuumlggetlen a dharmaacutek listaacutezva vannak koumlruumllbeluumll 75 darab hogy kategoacute-
riarendszert formaacutezzanak A dharmaacutenak olyan sok jelenteacutesi van mint a mi Keleti
(Occidental) bdquoLeacutetezeacutesuumlnknekrdquo A szoacutet nem lehet lefordiacutetani mert a jelenteacutese mindent
feloumllel
2 Ennek a gondolkodaacutesnak a ceacutelja hogy ne bdquokoumltődjuumlnkrdquo a dharmaacutekhoz Azzal
hogy nem fogadom el őket nem eacutertem meg őket hogy elszabadulok tőluumlk
bdquoToumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegrerdquo jutok Koumlvetkezeacuteskeacutepp a Megvilaacutegosult (Bod-
hisattva) bdquo a kineacutezeten eacuterzeacutekeleacutesen fogalmakon formaacutekon tudaton kiacutevuumll aacutellrdquo
(Pr 37) A gyerekek eacutes a koumlzemberek ragaszkodnak a dharmaacutekhoz Baacuter a
dharmaacutek nem valoacutedik keacutepeket formaacutelnak roacuteluk Miutaacuten elkeacutepzelik őket az
emberek ragaszkodnak a neacutevhez eacutes a formaacutehoz Nem uacutegy mint a Megvilaacutego-
sult a tanulaacuteskor egy Bodhisattva nem tanul egyetlen dharmaacutet sem bdquoSzaacutemaacutera
a dharmaacutek maacutes moacutedon vannak jelenrdquo
Az elszakadaacuteshoz egy utolsoacute leacutepeacutes szuumlkseacuteges Felteacutetelezhetem hogy legalaacutebb a dokt-
riacutena leacutetezik hogy ennek az egy dharmaacutenak van leacutetezeacutese hogy a Buddha leacutetezett
hogy a Bohisattvaacutek akiknek a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a birtokukban van leacuteteznek Ők
nem valoacutesaacuteg Nem ez is szinteacuten uumlres bdquoNem laacutetom azt a dharma Bodhisattvaacutet sem a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg nevű dharmaacutetrdquo (35-53) A Boumllcsesseacuteg toumlkeacuteletesseacutegeacutet nem tud-
juk eacuterzeacutekelni nincs jelen mint leacutetező dolog Mert nem beszeacutelhetuumlnk megjeleneacutesről
szemben azzal ami a megjeleneacutesnek a nem-eacuteszleleacutese se nem beszeacutelhetuumlnk tudatroacutel
ahol az eacuterzeacutekeleacutes fogalom eacutes forma nem tudatos Ez egy alapvető eacutes radikaacutelis elkeacutep-
zeleacutes hogy elvaacutelasszam magam minden dologtoacutel eacutes aztaacuten az elvaacutelasztaacutestoacutel hogy ne
ragaszkodjak semmihez
3 Ennek a gondolkodaacutesnak az eszkoumlze a dialektika ahogy azt az indiai logika
kifejlesztette Ez a dialektika oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi szaacutemomra hogy
megeacutertsem eacutes eleacuterjem a teljes elvaacutelasztaacutest Minden fogalmat lebont ezzel alaacute-
aknaacutezza az egy taacutergyra valoacute alkalmazaacutesaacutet Ezek az operaacutecioacutek amelyekben
Nagarjuna kuumlloumlnoumlsen lelemeacutenyes volt egyfajta doktriacutenaacutevaacute nőtteacutek ki magukat
Fejtsuumlnk ki egy paacuterat koumlzuumlluumlk
4
a) Minden megnevezeacutes eacutertelmetlen Amikor beszeacutelek felteacutetelezem hogy a
jelek (nimitta) amiket alkalmazok dolgokat bdquojeloumllnekrdquo Ha peacuteldaacuteul arroacutel
kiacutevaacutenok beszeacutelni hogy valamiveacute vaacutelunk eacutes eltűnuumlnk kuumlloumlnboumlző jeleket
kell kigondolnom De a megnevezeacutes eacutes a kuumlloumlnbseacutegteacutetel hibaacutesak A meg-
nevezeacutes eacutes a dolog amit megnevezuumlnk nem lehet egy eacutes nem lehetnek kuuml-
loumlnboumlzőek Ha egyek lenneacutenek a szoacute eleacutegne amikor azt mondjuk bdquotűzrdquo
Ha kuumlloumlnboumlzőek lenneacutenek nem lehetne megnevezeacutes a megnevezett dolog
neacutelkuumll eacutes fordiacutetva megnevezett dolog neacutelkuumll nem lehetne megnevezeacutes te-
haacutet nem lehetnek kuumlloumlnboumlzőek Tehaacutet a megnevezeacutes eacutes a megnevezett do-
log sem ugynazok sem kuumlloumlnboumlzőek tehaacutet az eacuten diskurzusomban
164
Ezek egyaacuteltalaacuten semmik De ha a megnevezeacutest tuumlkoumlrkeacutepnek nevezzuumlk mint egy
puszta keacutepet akkor az szinteacuten hamis Tehaacutet amit hibaacutes megnevezeacutes alatt gondolunk eacutes
megkuumlloumlnboumlztetuumlnk az igazaacuteboacutel nem leacutetezhet
Mivel a megnevezeacutes eacutes a megnevezett dolog nem lehet egy vagy kuumlloumlnboumlző
a megnevezett dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek ndash mint a joumlveacutes eacutes a meneacutes a valamiveacute vaacute-
laacutes eacutes eltűneacutes ndash szinteacuten tarthatatlanok A jelek szerint eacutelni azt jelenti mint egy illuacutezi-
oacuteban eacutelni messze a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegtől De minden ember a jelek szerint eacutel
amikor a megjeleneacutes birodalmaacuteban eacutel ndash akaacuter ha azt hiszi hogy a bdquomegjeleneacutes egy jelrdquo
vagy hogy a bdquomegjeleneacutes uumlresrdquo amikor aszerint a felteacutetelezeacutes szerint eacutel hogy bdquoeacutelekrdquo
vagy bdquotudatos vagyokrdquo
A nyelv forraacutesai eseteacuteben nem tudjuk megkeruumllni a beszeacutedet jeloumlleacuteseken (jele-
ken) keresztuumll Minden mondat uacutejra behaacuteloacutez abba amiből menekuumllni proacutebaacuteltam
b) Bizonyiacuteteacutek alapjaacuten iacuteteacutelni mindent ami van eacutes ezzel egyidőben ami nincs
Minden aacutelliacutetaacutest bizonyiacutethatunk vagy caacutefolhatunk bizonyiacuteteacutekkal Peacuteldaacuteul az bdquoEltűneacutesrdquo
tarthatatlan mivel a vilaacutegban a dolgokat tűnhetetlennek tűnnek pl a rizs leacutetezik ma
mert mindig leacutetezett Mivel jelen van nincs bdquoeltűneacutesrdquo A bdquovalamiveacute vaacutelaacutesrdquo szinteacuten
tarthatatlan a vilaacutegon minden dolgot bdquoelőaacutelliacutetatlannakrdquo tekintuumlnk Eacutes ehhez hasonloacute
moacutedon a Destrukcioacute nem mivel a rizsnoumlveacuteny a magboacutel ered Mivel a valamiveacute vaacute-
laacutest eacuteszleljuumlk nincs destrukcioacute Vagy fordiacutetva Nincs oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg mert az oumlroumlkoumls
dolgok nem fordulnak elő a vilaacutegban a kihajtaacutesukkor a rizsmagok nem laacutethatoacutek Te-
haacutet az egyik dolgot a maacutesik utaacuten demonstraacutelja a bizonyiacuteteacutek a dolgok nem egyek
nem kuumlloumlnboumlzőek nincs joumlveacutes nincs meneacutes stb
Ez az elkeacutepzeleacutes azon a teacutenyen nyugszik hogy az oumlsszes kategoacuteria megtalaacutelhatoacute va-
lahol a vilaacutegban Ahelyett hogy azt keacuterdezzuumlk egyes kategoacuteriaacutek milyen esetben al-
kalmazhatoacutek eacutes milyen esetben nem a szerző megmutatja hogy bizonyos eacutertelemben
mindig alkalmazhatoacuteak aztaacuten abszoluacutet eacuterveacutenyesseacuteggel [validitaacutessal] ruhaacutezza fel őket
eacutes amikor abszoluacutet validnak tekinti őket koumlnnyen megcaacutefolja őket
c) Hogyan van megcaacutefolva a leacutet eacutes a nemleacutet A leacutetezeacutes van a semmi nincs
Nagarjuna visszautasiacutetja ezt a poziacutecioacutet csakuacutegy mint az aacutelliacutetaacutest hogy
semmi sem leacutetezik A koumlvetkező leacutepeacuteseket teszi mindegyik esetben uacutej teacute-
zist megfogalmazva amit megcaacutefol hogy teret engedjen egy uacutej teacutezisnek
amit szinteacuten megcaacutefol
i A dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek Nem mivel fuumlggetlenuumll leacutetezni azt
jelenti hogy okok eacutes felteacutetelek neacutelkuumll joumln leacutetre valami Minden
dolog okoknak eacutes felteacuteteleknek koumlszoumlnheti a leacutetezeacuteseacutet Koumlvetke-
zeacuteskeacutepp semmi sem leacutetezik fuumlggetlenuumll minden valami maacuteson ke-
resztuumll leacutetezik
ii Ha nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes akkor legalaacutebb maacutessaacuteg van Nem mert
mivel nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes mi lenne a maacutessaacuteg forraacutesa Hiba
egy maacutesik dolog fuumlggetlen leacutetezeacuteseacutet maacutessaacutegnak nevezni Ha nincs
fuumlggetlen leacutetezeacutes nincs maacutessaacuteg
165
iii A fuumlggetlen leacutetezeacutes eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll is biztosan vannak dolgok
Ezlehetetlen Mert milyen leacutetezeacutes lehetseacuteges aneacutelkuumll hogy leacutetezeacutes
mint olyan lenne eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll
Koumlvetkezeacuteskeacutepp csak ott tarthatoacute fent a leacutetezeacutes ahol van leacutetezeacutes mint olyan eacutes kuuml-
loumlnboumlző leacutetezeacutes van
iv Akkor van nemleacutet Egyaacuteltalaacuten nincs Leacutetezeacutes neacutelkuumll nem lehet
nemleacutet Amit az emberek nemleacutetnek hiacutevnak az csak a egy leacutetezeacutes
maacutessaacutega Az oumltlet alapja annak a bemutataacutesa hogy mind a leacutet
mint a nemleacutet egyenlő meacuterteacutekben lehetetlenek
Ha van leacutetezeacutes mint olyan (fuumlggetlen leacutetezeacutes) a nemleacutete nem lenne Soha nem tud
valami ami oumlnmagaacuteban van maacutessaacute vaacutelni Ha igazaacuten leacutetezik valami ami magaacuteban
van akkor a maacutessaacuteg nem lehetseacuteges De ha nincs leacutetezeacutes mint olyan akkor mihez
keacutepest lehet maacutessaacuteg vagy nemleacutet Ebből az koumlvetkezik hogy mind a leacutet mind a
nemleacutet tarthatatlan Tehaacutet a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg koumlvetője nem kell hogy alapjaacutenak
tekintse a leacutetet eacutes a nemleacutetet nem kell felteacuteteleznie hogy a vilaacuteg oumlroumlk sem azt hogy
eltűnhet Azok akik a leacutetet mint olyan eacutes a maacutes-leacutetet leacutetnek eacutes nemleacutetnek tekintik
nem eacutertetteacutek meg Buddha taniacutetaacutesait Amikor a Buddha megcaacutefolja a leacutetet az embe-
rek hibaacutesan arra koumlvetkeztetnek hogy nemleacutetet felteacutetelez Amikor a Buddha megcaacute-
folja a nemleacutetet hibaacutesan joumln a koumlvetkezteteacutes hogy a leacutetet felteacutetelezi Valoacutejaacuteban
mindkettőt megcaacutefolta eacutes mindkeacutet neacutezetet el kell hagyni
d) A caacutefolaacutes technikaacuteja abboacutel aacutell hogy moacutedszeresen bemutatjuk hogy min-
den lehetseacuteges aacutelliacutetaacutest meg lehet eacutes kell caacutefolni bdquoA Sankhyas felteacutetelezi
hogy az ok eacutes okozat egy tehaacutet hogy megcaacutefoljuk ki kell jelenteni hogy
nem egyek A Vaisesikas felteacutetelezik hogy ok eacutes okozat kuumlloumlnboumlzőek te-
haacutet hogy megcaacutefoljuk őket jelentsuumlk ki nem kuumlloumlnboumlznekrdquo
Ezt a moacutedszert egy tipikus formulaacuteba kristaacutelyosodott amely abboacutel aacutellt hogy 4 lehe-
tőseacuteget vettek szaacutemba egyenkeacutent eacutes mindegyiket elutasiacutetottaacutek 1 valami van 2
nincs 3 van is meg nem is 4 nincs is eacutes nem is nincs Tehaacutet egy veacutegső eacuterveacutenyes aacutel-
liacutetaacutes minden lehetőseacutegeacutet kizaacutertaacutek
A koumlvetkezmeacuteny az hogy mindent megfogalmazhatunk negatiacutevan eacutes pozitiacutevan A
Buddha taniacutetott egy dolgot eacutes annak ellenteacuteteacutet is Nem csak az igaz eacutes hamis koumlzti el-
lenteacutet transzcendaacutelt hanem ennek az ellenteacutetnek az ellenteacutete is Veacuteguumll nem lehetseacute-
ges veacuteges aacutelliacutetaacutest tenni A neacutegy aacutelliacutetaacutest megismeacutetlik eacutes elutasiacutetjaacutek mindegyik dharmaacute-
hoz kapcsoloacutedoacutean Peacuteldaacuteul van veacuteg nincs veacuteg van eacutes nincs veacuteg a nem-veacuteg leacutetezik
eacutes nem leacutetezik Vagy a Nirvana utaacuten a Buddha leacutetezik nem leacutetezik leacutetezik is meg
nem is nem-leacutetezik eacutes nem nem-leacutetezik
e) Mit caacutefolunk A műveletet aacutellandoacutean ismeacuteteljuumlk de a tartalom kuumlloumlnboumlzik
ndash a gondolatmoacutedok veacutelemeacutenyek aacutelliacutetaacutesok roumlviden az indiai filozoacutefia ka-
tegoacuteriaacuteit megcaacutefoljaacutek Csak a laacuteng termeacuteszete fuumlgg attoacutel milyen uumlzem-
anyag eacuteg tehaacutet a megcaacutefolaacutes művelete attoacutel fuumlgg mit caacutefolunk Szaacutemos
166
kategoacuteria ezek koumlzuumll ismerős szaacutemunkra maacutesok nem de nem felejthetjuumlk
el hogy a fordiacutetaacutes elhomaacutelyosiacutetja a jellemzően indiai sziacutenezeteacutet azoknak a
fogalmaknak mint leacutet eacutes nemleacutet vaacutelni valamiveacute eacutes eltűnni oksaacuteg idő
anyag oumlnmaga stb
A doktriacutena oumlsszefoglaloacuteja
a) Keacutet igazsaacuteg van a faacutetyolozott vilaacutegi igazsaacuteg eacutes a legmagasabb igazsaacuteg Az
elfedett igazsaacuteg szerint a dharmaacuteknak van okuk A legmagasabb igazsaacuteg sze-
rint ok neacutelkuumllikeacutent foghatoacutek fel De a legmagasabb igazsaacutegot nem szerezhet-
juumlk meg az elfedett neacutelkuumll A Nirvanat nem eacuterhetjuumlk el a legmagasabb igazsaacuteg
neacutelkuumll Tehaacutet a Buddha doktriacutenaacuteja keacutet igazsaacutegtoacutel fuumlgg maacutesszoacuteval az igazat
csak a hamison keresztuumll eacuterhetjuumlk el De ezt az utat csak a megvilaacutegosodaacutes
segiacutetseacutegeacutevel jaacuterhatjuk be amelyet a legmagasabb igazsaacutegtoacutel eacuterhetek el Ennek
a megvilaacutegosodaacutesnak koumlszoumlnhetően megszűnoumlk gondolni is az inherensen
uumlres dharmaacutekra elfogadni a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet miacuteg amikor a dharmaacutekra gondo-
lok is eacutes reacuteszt veszek bennuumlk toumlbbeacute nem ragaszkodom hozzaacutejuk
b) Tehaacutet az egy keacutet igazsaacuteg eacutertelmeacuteben fogan meg De ez a felfogaacutes keacutet szem-
benaacutelloacute neacutezethet vezet minden dolog birtokol eacutes nem birtokol fuumlggetlen leacutetet
Ha a dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek eacutes mint ilyen ok eacutes felteacutetel neacutelkuumll vannak
Nincs ok eacutes nincs okozat nincs cselekveacutes eacutes nincs cselekvő nincs valamiveacute
vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes Ha a dolgokat nemleacutetezőnek tartjuk minden fantazmaacutevaacute vaacutel-
tozik N visszautasiacutetja mindezen neacutezeteket az bdquoUumlresseacutegrdquo javaacutera A dolgok
nem leacuteteznek oumlroumlkkeacute oumlnmagukban de ezzel egy időben semmik A leacutet eacutes a
nemleacutet koumlzoumltt vannak feacuteluacuteton de uumlresek Nincs olyan dharma ami fuumlggetle-
nuumll joumltt leacutetre tehaacutet minden dharma uumlres
N ezt a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak nevezi Szaacutemaacutera ez a legmeacutelyebb
igazsaacuteg kifejezeacutese De a megfogalmazaacutesaacuteban raacute van keacutenyszeriacutetve hogy olyan kifeje-
zeacuteseket hasznaacuteljon amelyek a sajaacutet moacutedszere szempontjaacuteboacutel nem megfelelőek mint
amikor oumlsszefoglalja a doktriacutenaacutet bdquoA valamiveacute vaacutelaacutes eacutes az eltűneacutes neacutelkuumll nem oumlroumlk
de nem roumlvidiacuteteacutes nem egy nem megkuumlloumlnboumlztetett joumlveacutes neacutelkuumll eacutes meneacutes neacutelkuumll aki
tudja a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutest taniacutetani a fejlődeacutes fejlődeacutes lassuacute kihalaacutesaacutet azelőtt
meghajtom a fejemrdquo
A dolgok uumlresseacutegeacutenek bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesaacutebanrdquo valoacute neacutezete megmenti a szen-
vedeacutes meghoacutediacutetaacutesaacutenak valoacutesaacutegaacutet az uacutet valoacutesaacutegaacutet Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes nem
lenne leacutetrejoumlveacutes eacutes megszűneacutes Ami magaacuten keresztuumll leacutetezik nem tud leacutetrejoumlnni eacutes
oumlroumlkkeacute tart Tehaacutet ha van fuumlggetlen leacutetezeacutes semmi tovaacutebbi nem eacuterhető el semmi toumlb-
bet nem lehet tenni mert maacuter minden leacutetezik Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes az eacutelőleacute-
nyek diverzitaacutesmentesek lenneacutenek Nem lenne szenvedeacutes De ha a dolgok uumlresek
van valamiveacute vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes cselekveacutes eacutes vminek az eleacutereacutese Ha megkeacuterdőjelezzuumlk
a dolgok uumlresseacutegeacutet megkeacuterdőjelezzuumlk azok aktualitaacutesaacutet a vilaacutegban A szenvedeacutes pon-
tosan azeacutert valoacutesaacuteg mert nem leacutetezik magaacuteban eacutes nem oumlroumlk
c) Ennek van egy lenyűgoumlző koumlvetkezmeacutenye amelyet tisztaacuten megfogalmaz
167
Ha semmi sincs hitelt eacuterdemlően nem kell-e kikoumlvetkeztetnuumlnk a nemleacuteteacutet a Budd-
haacutenak a doktriacutenaacutenak a tudaacutesnak a gyakorlat rituaacuteleacutejaacutenak a kongregaacutecioacutenak a szer-
zeteseknek a Sage-nek akik megvaloacutesiacutetottaacutek a ceacutelt A vaacutelasz hogy leacuteteznek az uumlres-
seacutegben ami sem leacutet sem pedig nemleacutet Buddha azeacutert leacutetezik mert van uumlresseacuteg Ha a
dolgok nem lenneacutenek uumlresek ha nem lenne valamiveacute vaacutelaacutes eltűneacutes eacutes szenvedeacutes
nem lenne Buddha nem lenne a szenvedeacutesről szoacuteloacute doktriacutenaacuteja a szenvedeacutes tagadaacutesa
eacutes szenvedeacutes tagadaacutesaacutenak uacutetja Ha a szenvedeacutes fuumlggetlenuumll leacutetezne nem lehetne meg-
semmisiacuteteni Ha az uacutet leacutetezne oumlnmagaacuteban nem lenne lehetseacuteges utazni rajta mivel az
oumlroumlkleacutet eleve kizaacuterja a mozgaacutest eacutes a fejlődeacutest Ha felteacutetelezzuumlk a fuumlggetlen leacutetet nincs
semmi maacuter amit eleacuterhetneacutenk Tehaacutet a Buddha az ő taniacutetaacutesa eacutes amit a taniacutetaacutesa eleacutert
mind uumlresseacutegben vannak Csak akkor laacutethatja meg az ember a B doktriacutenaacuteit a Neacutegy
Nemes Igazsaacutegot eacutes haladhatja meg a szenvedeacutest ha uacutegy laacutetja a dharmaacutekat hogy
azok leacutetrejoumltteacutet uumlresseacutegben hataacuterozza meg
Azok akik a B leacutenyegtelenseacuteg doktriacutenaacutejaacutet egy eacutervkeacutent fogjaacutek fel ugyanazon doktriacutena
ellen nem eacutertetteacutek meg Az eacuterveleacutesuumlk nem alkalmazhatoacute ha minden gondolat repre-
zentaacutecioacute eacutes leacutetezeacutes uumlresseacutegben van szemleacutelve Akik elfogadjaacutek az uumlresseacuteget elfogad-
nak mindent a vilaacutegit eacutes a transzcendenst Azoknak akik nem fogadjaacutek el az uumlresseacute-
get semmi sem elfogadhatoacute Azok akik a logikus seacutema 4 neacutezeteacutet megkuumlloumlnboumlztetik
csak elfedett igazsaacutegot laacutetnak Sokfeacutele reprezentaacutecioacute kiacutenozza őket Meacuteg mindig az al-
ternatiacutevhoz ragaszkodnak bdquoHa ez igaz a maacutesik hamisrdquo De azoknak akiknek a Touml-
keacuteletes Boumllcsesseacuteg szeme felnyiacutelt a 4 neacutezet eltűnik
Azoknak a szellemi szemeacutet akik felteacutetelezik h a Buddhaacutet olyan fejlődeacuteseken keresz-
tuumll neacutezik mint leacutet ndash nemleacutet oumlroumlk ndash nem oumlroumlk test ndash leacutelek stb seacutertetteacutek ezek a fejlő-
deacutesek Nem laacutetjaacutek jobban a B-t mint ahogy egy ember aki vaknak szuumlletett laacutetja a
napot De azok akik laacutetjaacutek a felteacuteteles vmiveacute vaacutelaacutest laacutetjaacutek a szenvedeacutest annak leacutetre-
joumltteacutet eacutes a megsemmisuumlleacuteseacutenek moacutedjaacutet vagyis az utat csakuacutegy mint az ember aki
szemekkel van felruhaacutezva a feacuteny miatt laacutethatja a dolgokat
I A doktriacutena jelenteacutese
i Taniacutethatoacutesaacutes Amennyiben univerzaacutelisan eacuterveacutenyeskeacutent reprezentaacuteljuk a
leacutet eacutes nemleacutethez koumltődő aacutelliacutetaacutesok megcaacutefolaacutesaacutenak moacutedszereacutet egy doktriacute-
naacuteval aacutellunk szemben Mint olyan ezt negativizmusnak vagy nihilizmus-
nak nevezzuumlk De ez helytelen Mivel amit ez a doktriacutena keres az eredeti
igazsaacuteg amely oumlnmagaacuteban nem vaacutelhat doktriacutenaacutevaacute Tehaacutet minden műve-
lete paradoxon aacutelliacutetaacutesokban veacutegződnek amelyek kioltjaacutek egymaacutest eacutes va-
lami maacutes feleacute mutatnak A B azt mondja az eacuten doktriacutenaacutem hogy azt a
gondolatot gondoljam amely gondolhatatlan hogy azt a tettet gyakorol-
jam amely nem-cselekveacutes azt a beszeacutedet mondjam amely kifejezhetet-
len eacutes hogy arra a diszcipliacutenaacutera keacutepezzenek amely a diszcipliacutena felett
aacutellrdquo (A 42 Fejezet szuacutetraacuteja 18)
ii
Valoacutejaacuteban a doktriacutenaacutet doktriacutenakeacutent mutattaacutek be mind szoacuteban mind iacuteraacutesban eacutes ezt
tuumlkroumlzteacutek a feladatok eacutes az etikai gyakorlat bdquo Egy Bodhisattva mindenekelőtt meg
168
kell hallania a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacutet magaacuteeacutevaacute tenni azt eacuteszben tartania fel-
mondania tanulmaacutenyoznia terjesztenie demonstraacutelnia magyaraacuteznia eacutes megiacuterniardquo
(Pr 41)
A hallgataacutesnak eacutes tanulaacutesnak ezen folyamata amiacuteg maga az igazsaacuteg fellaacutengol egy
gondolkodaacutesi folyamat amely az egeacutesz embert magaacuteval ragadja A műveletek mint
olyanok nem hagynak semmit a helyuumlkoumln oumlsszekeverik az elmeacutet eacutes elszeacutediacutetik azt
Ennek megfelelően bdquoHa ezeknek a gondolatoknak a meghallaacutesakor nem aggoacute-
dikvaacutelik nyugtalannaacute eacutes nem ijed meg hellip ha egy ilyen doktriacutena jelenleacutetekor nem
suumlllyed bele a rettegeacutesbe ha az elmeacutejeacutenek a gerince nem toumlrik el hellip akkor ezt az em-
bert nem kellene a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg jegyeacuteben taniacutetanirdquo (Pr 35 77)
Ahogy a szoumlvegeket olvassuk laacutetjuk hogy a doktriacutenaacutek gyakorlatboacutel aacutellnak aacutellandoacute
ismeacutetleacutesből eacutes hogy ez az ismeacutetleacutes eacutes variaacutecioacutei egy sajaacutetos hangulatot ad amely azt
jelenti hogy tartsuk a doktriacutena tartalmaacutet Magaacutet a logikai elemet ritkaacuten fejtjuumlk ki tisz-
taacuten eacutes szisztematikusan A dialektika puszta listaacutek alakjaacutet veszi fel Ez talaacuten megfelel
a gondolkodaacutesmoacutednak Mivel ez a negatiacutev logika előkeacutesziacuteti az utat nem egy olyan
pozitiacutev raacutelaacutetaacutesra amelyet logika menteacuten fejtuumlnk ki hanem a neacutemasaacutegra neacutema
csendre amit egy maacutesik forraacutesboacutel toumlltuumlnk meg Itt minden eacuterveleacutes kioltja magaacutet
Ezt illusztraacutelja a szaacutemos anekdota (Hackmann utaacutenhoz kapcsoloacutedva) Bodhidharma
megkeacuterdezte a koumlvetőit mieacutert nem fejezteacutek ki a tapasztalatukat Minden vaacutelasz he-
lyes de mindegyik sorozat koumlzelebb hoz az eredeti igazsaacuteghoz Az első koumlvető azt
mondja hogy az eacutelmeacuteny nem kapcsolhatoacute a beszeacutelt szavakhoz baacuter ha arra instruaacutel-
taacutek oumlsszekapcsolta őket A maacutesodik A tapasztalat olyan mint a paradicsom de azon-
nal eltűnik eacutes nem kifejezhető A harmadik mivel minden leacutetező dolognak csak egy
keacutepzelt leacutetezeacutese van a tapasztalataacutenak tartalmaacutet ha szavakban oumlnteneacute csak puszta
illuacutezioacute eacutes uumlresseacuteg lenne A negyedik ahelyett hogy vaacutelaszolna meacutely tisztelettel a
mester eleacute leacutep eacutes csendben marad Az utolsoacute adta a legigazabb vaacutelaszt eacutes a paacutetriaacuterka
utoacutedja lesz ndash Vagy Bodhidharma Liang Wu Ti csaacuteszaacuterral beszeacutel A csaacuteszaacuter azt
mondja soha nem hagytam abba a templomeacutepiacuteteacutest elrendeltem a szent koumlnyvek
megiacuteraacutesaacutet az uacutej szerzeteseknek engedeacutelyt adtam hogy beleacutepjenek a kolostorokba
Mi az eredmeacutenyem ndash Egyaacuteltalaacuten semmi Ez mind csak aacuternyeacutek amely koumlveti a taacuter-
gyat eacutes valoacutedi leacutetezeacutes neacutelkuumll van ndash A csaacuteszaacuter Akkor mi az igazi eredmeacuteny ndash Ha
uumlresseacuteg eacutes nyugalom vesz koumlruumll eacutes elmeruumlluumlnk a gondolatokban Ezt az eredmeacutenyt
nem lehet vilaacutegi eszkoumlzoumlkkel eleacuterni
A csaacuteszaacuter Melyik a legfontosabb szent doktriacutena ndash Egy vilaacutegban amely teljesen
uumlres semmit sem nevezuumlnk szentnek ndash Csaacuteszaacuter Ki az aki konfrontaacutel engen ndash Nem
tudom
Felmeruumll a keacuterdeacutes ha nem talaacutelom nem eacuteszlelem nem laacutetom a Toumlkeacuteletes
Boumllcsesseacuteget milyen Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteget taniacutethatneacutek Vaacutelasz Gyakorolj olyan
moacutedon hogy a gyakorlaacutesban ne leacutegy buumlszke az illuminaacutecioacute elkeacutepzeleacuteseacutere Ez a gon-
dolat tiszta mert ez valoacutejaacuteban nem-gondolat De mivel a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg ezen
gondolata nemgondolat nemleacutetező A vaacutelasz A nemgondolatban nincs leacutetezeacutes vagy
nemleacutet tehaacutet lehetetlen megkeacuterdezni hogy a gondolat ami nemgondolat leacutetezik-e
(Pr 35)
169
2 A műveletek ceacutelja Ez a gondolkodaacutes megkoumlveteli hogy soha nem szabad ragasz-
kodnunk egy neacutezethez hanem szabadiacutetsuk meg magunkat minden aacutelliacutetaacutestoacutel hogy ne
taacutemaszkodjunk baacutermilyen dharmaacutera sem joacutezan (eacutertelmes) sem keacutezzelfoghatoacute dol-
gokra sem gondolatokra sem reprezentaacutecioacutekra minden magyaraacutezatot meg kell sem-
misiacutetenuumlnk mivel bdquoami meg van magyaraacutezva az nincs pontosan megmagyaraacutezvardquo
(Pr 149) Koumlvetkezeacuteskeacutepp Ne fogadjunk be alternatiacutev gondolkodaacutest szembenaacutelloacutek
koumlzoumltti doumlnteacutest hanem hagyjuk hogy a megkuumlloumlnboumlzteteacutesek eacuterveacutenyteleniacutetseacutek magu-
kat Nincs hataacuter nincs veacutegső megpiheneacutes csak a gondolat bukaacutesaacuten keresztuumll a gon-
dolat transzcendaacuteloacutedaacutesa egy toumlbb-mint-gondolattaacute a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacuteveacute Az
uumlresseacuteg amelyhez a gondolkodaacutes reacuteveacuten eacuteruumlnk a nem-gondolhatoacute veacutegtelen jelenteacuteseacutet
fogja feleacutebreszteni
Tehaacutet a gondolkodaacutes a gondolatok aacutellandoacute megdoumlnteacuteseacuteveacute vaacutelik Mint olyan minden
aacutelliacutetaacutes abszurd Minden aacutelliacutetaacutes tagadja magaacutet De ez az oumlntagadaacutes felizziacutethatja az
igazsaacutegot Az eredeti igazsaacuteg csak uacutegy jelenhet meg ha tagadja magaacutet Tehaacutet az uacutet
egy igazsaacutegon keresztuumll vezet amely gondolaacutesakor nem igaz egy olyan igazsaacuteghoz
amely abban jelenik meg hogy megszűnik gondolatnak lenni Ez az eredeti igazsaacuteg
egy olyan gondolkodaacutes amelyet az aacutetmeneti igazsaacuteg eleacutegeacutese tart fent
De mi a nem-gondolat amelyet a gondolat valoacutesiacutet meg ez a felszabadulaacutes minden
felszabadulaacutest aloacutel A vaacutelasz megeacuterteni azt amit nem lehet megeacuterteni ami oumlnmagaacute-
ban nem megeacutertett mert maacuter nem lehet jelek alapjaacuten megeacuterteni (Pr 38) Amikor el-
eacuterkezett ahhoz a ponthoz a Bodhisattva bdquoszilaacuterdan aacutell a nem-aacutellaacutes eacutertelmeacutebenrdquo (Pr
48) bdquonem fog valahol aacutellni a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a nem-aacutellaacutes moacutedjaacuten fog
aacutellnirdquo
Ennek a doktriacutenaacutenak a taniacutetoacuteja ellentmond magaacutenak akaacutermikor beszeacutel eacutes az ilyen oumln-
ellentmondaacutes egy szaacutendeacutekos moacutedszerreacute vaacutelik Baacutermilyen dharma szempontjaacuteboacutel keacuter-
dezve mindig tud kiutat talaacutelni Mert fuumlggetlen az oumlsszes dharmaacutetoacutel eacutes beszeacutedkor
nem keruumll ellentmondaacutesba a doktriacutenaacuteja esszenciaacutejaacuteval habaacuter ellentmond minden aacutelliacute-
taacutesnak meacuteg a sajaacutet magaacuteeacutenak is Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden hamis aacutelliacutetaacutest igazolunk
mert az aacutelliacutetaacutes mint olyan mindig hamis
Ezt a gondolkodaacutest a koumlvetkezőkeacutepp eacutertelmezhetjuumlk a gondolkodaacuteson keresztuumll az
embert megbeacuteklyoacutezza a gondolat tartalma a dharmaacutek ez az oka annak hogy a leacutete-
zeacutes szenvedeacuteseacutebe esuumlnk Ugyanazon a gondolkodaacuteson keresztuumll de az ellenkező
iraacutenyban a gondolat tartalma feloldoacutedik A gondolat aacuteltal megbeacuteklyoacutezva a gondolat
fegyvereit alkalmazzuk hogy megsemmisiacutetsuumlk a beacuteklyoacuteit eacutes iacutegy behatoljunk a nem-
gondolat szabadsaacutegaacuteba
N arra toumlrekszik hogy a nem-gondolhatoacutet gondolja eacutes hogy kimondja a kimondha-
tatlant Tudja ezt eacutes megproacutebaacutelja nem-mondani amit maacuter kimondott Koumlvetkezeacutes-
keacutepp a gondolat oumlntagadoacute műveleteire teacuter raacute Az egyeacutertelmű logikai hibaacutek a szoumlve-
gekben csak reacuteszben olyan hibaacutek amelyeket ki lehet javiacutetani a toumlbbi logikailag szuumlk-
seacuteges amely annak a kiacuteseacuterletnek az eredmeacutenye hogy megtegyuumlk a lehetetlent
vagyis hogy kifejezzuumlk az abszoluacutet igazsaacutegot
170
N gondolkodaacutesaacuteban egyfelől talaacutelhatunk egy formaacutelis analoacutegiaacutet Platoacuten Parmenideseacute-
nek maacutesodik reacuteszeacutenek dialektikaacutejaacutehoz maacutesfelől a modern szimbolikus logikaacutehoz
(Wittgenstein) A szimbolikus logikaacutet alkalmazhatjuk a hibaacutek szisztematikus kijaviacute-
taacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent amely az indiai szoumlvegekben mint Platoacuten Parmenideacuteszeacutenek
sokkal magasabban fejlett gondolkodaacutesaacuteban annyira zavaroacute a modern nyugatiak szaacute-
maacutera A logikai művelet amelyre az indiai szoumlvegek vannak hataacutessal csak alkalman-
keacutent eacuter el teljes eacuterthetőseacuteget Maacutesfelől az indiai filozoacutefusok csakuacutegy mint Platoacuten fel-
teszik a keacuterdeacutest mi a jelenteacutese ezeknek a teljesen logikai toumlrekveacuteseknek Csak Witt-
gensteinneacutel talaacutelom a gyanuacutejaacutet annak hogy mit jelenthet egy gondolatot vinni tiszta
hibaacutektoacutel mentes gondolatot addig amiacuteg megremeg A ma lehetseacuteges eacuterthetőseacuteg kouml-
zepette de ami puszta eacuterthetőseacutegtisztasaacutegkeacutent uumlres időtoumllteacutes marad amely meacutelyseacuteg
megfigyelhető az indiai szoumlvegekben mivel minden homaacutelyuk az oumlnreflexioacutera sar-
kallhat
3 A logika felhasznaacutelaacutesa az elemző elmeacutenek amely alternatiacutevaacutekban gondolkodik
az olyan fogalmak mint a mozgaacutes idő eacutes az Egy elkeacutepzelhetetlenek A nyugati vilaacuteg-
ban a logikus műveletek utaacuteni kutataacutes amelyekkel ezek a probleacutemaacutek mindig bizo-
nyos felteveacutesek alatt bizonyos meacuterteacutekig elsajaacutetiacutethatoacutek veacuteges tudaacutes hatalmas teruumlle-
teit nyitottaacutek meg amelyeken a veacutegtelen bizonyos alakban vagy bizonyos szemszouml-
gekből a veacuteges gondolkodaacutes eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt
Indiaacuteban a legkopaacuterabb kezdemeacutenyezeacuteseket tetteacutek ezen probleacutemaacutek szaacutembaveacuteteleacutere
Ezek a kezdetek egy teljesen maacutes ceacutelt szolgaacuteltak a specifikus probleacutemaacutek megoldaacutesaacute-
hoz keacutepest (egy ok amely a mostani eacutevszaacutezadok kifinomult logikai raacutelaacutetaacutesboacutel szem-
leacutelve uacutejraeacuteleszthetők olyan eacutertelemeben amit ma nem laacutethatunk előre)
A műveletek amelyek megingatjaacutek az oumlsszes hataacuterozott aacutelliacutetaacutest hogy minden maacutesba
szembenaacutellaacutesba ellentmondaacutesba oszlik tehaacutet minden elhataacuterozaacutes eltűnik eacutes semmi-
lyen szempont nem aacutell szilaacutedrdan veacuteguumll vagy semmihez kell hogy vezessen vagy a
valoacutedi leacutetezeacutes imitaacutecioacutejaacutehaz meacuteg akkor is ha toumlbbeacute nem hiacutevhatjuk leacutetezeacutesnek
Maacuteskeacutent fogalmazva A veacuteg vagy egy jaacuteteacutekos nyugtalansaacutegaggodalom bdquoprobleacutemaacutek-
kalrdquo vagy egy elmeaacutellapot amely ezekben a moacutedszerekben megtalaacutelja a oumlnmagaeacuten
megeacuterteacuteseacutet eacutes aktualizaacutelaacutesaacutet amely a vilaacuteggal szembeni toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg
hozzaacuteaacutellaacutesa az oumlsszes dologtoacutel eacutes a sajaacutet leacutetezeacutesuumlnktől valoacute toumlkeacuteletes elszakadaacutes te-
haacutet toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg magunkkal szemben
Aacutezsiaacuteban ennek a gondolkodaacutesmoacutednak a laacutethatoacute megtestesuumlleacutese lehet egy
gyakorlat aacuteltal megerősiacutetett meditaacutecioacuteval toumlltoumltt monasztikus eacutelet vagy riacutetusok eacutes
kultuszok varaacutezslat eacutes gesztusok formaacutejaacutet veheti fel De a filozoacutefusok dialektikaacuteja
sem az egyiket sem a maacutesikat nem szolgaacutelta A ceacutelja ezeken a megtestesuumlleacuteseken be-
luumll negatiacutevnegaacuteloacute volt minden metafizika visszautasiacutetaacutesa mint egy maacutesik tudaacutesa
objektiacutev leacutetezeacutes magamtoacutel kuumlloumlnvaacutelasztva (mint a hindu rendszerben) eacutes pozitiacutev a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg elsajaacutetiacutetaacutesa amelyet nem-gondolatnak nevezhetuumlnk mert a
gondolaton keresztuumll toumlbb lett mint gondolat
4A metafizika ellen N elutasiacutetja a metafizikai gondolkodaacutest Visszautasiacutetja a vilaacuteg
teremteacuteseacutet akaacuter egy Isten aacuteltal (Isvar) akaacuter purusha aacuteltal idő aacuteltal vagy magaacutetoacutel
171
Szemben aacutell a koumltődeacutessel minden fix fogalmat illetően ndash az attribuacutetumokkaltulajdon-
saacutegokkal leacutetezeacutes mint olyannal atomokkal stb ellenzi a neacutezetet hogy minden meg
fog semmisuumllni eacutes a neacutezetet hogy minden oumlroumlk az oumlnmagaeacuten fogalmaacutet is elutasiacutetja
Az aacuteltal elutasiacutetott metafizika helyeacutebe ez a logikus gondolkodaacutes leacutep Brsquos alapvető
hozzaacuteaacutellaacutesaacutet az ontoloacutegiai keacuterdeacutesek elutasiacutetaacutesaacutet a megvaacuteltaacutes javaacutera eacutes a szuumlkseacuteges
igazsaacutegot ehhez a megvaacuteltaacuteshoz elviszi azok logikus konkluacutezioacutejaacutehoz A koraacutebbi on-
toloacutegiai spekulaacutecioacute tisztaacutezaacutessaacute vaacutelik a gondolat mozgaacutesaitoacutel amelyek kioltjaacutek egy-
maacutest
Az indiai filozoacutefia eacutevszaacutezadokon aacutet dolgozta ki gazdag logikaacutejaacutet De ezt a logikaacutet
koumlzmegvitataacutesra eacutes a vilaacutegi tudomaacutenynak szaacutentaacutek A tibeti szektaacutek meacuteg a keacutesőbbi eacutev-
szaacutezadokban is vilaacutegi diszcipliacutenaacutenak tekintetteacutek a logikaacutet (Stcherbatsky) De itt a lo-
gika az eredeti leacutetezeacutessel valoacute egyesuumlleacutes eszkoumlzeacutenek tűnik nem az ontoloacutegiai tudaacuteson
keresztuumll hanem egy folyamat aacuteltal amely magaacutenak a gondolatnak az oumlngyulladaacutesaacutet
jelenti
Ez a gondolkodaacutes csak megsemmisiacutetheti a metafizikai elkeacutepzeleacuteseket nem tudja elő-
aacutelliacutetani őket Nem talaacutel otthonra sem a vilaacutegban sem a transzcendencia toumlprengő vi-
laacutegaacuteban A metafizikai spekulaacutecioacute kihalt a mitikus gondolkodaacutes jelenteacutes neacutelkuumlli lett
De amiacuteg a vilaacuteg tart a metafizika eacutes a miacutetosz marad ezek az uumlzemanyagok amely-
ket oumlroumlkkeacute uacutejra kell fogyasztani
Stcherbatsky oumlsszehasonliacutetja a buddhista anti-metafizikai filozoacutefiaacutet a Vedanta metafi-
zikus filozoacutefiaacutejaacuteval Mindkettő elutasiacutetja a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutet Habaacuter a buddhista vissza-
utasiacutetja a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutenak a valoacutesaacutegaacutet ezen beluumll marad mert
ezen tuacutel kezdődik a vilaacuteg amely eleacuterhetetlen a raacutelaacutetaacutesunk szaacutemaacutera Maacutesfelől a veda-
nista csak azeacutert utasiacutetja vissza a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutet hogy Brahman
igaz leacutetteacute megalapozza A buddhista azt mondja a tudaacutes nem felosztott csak a meg-
teacutevesztett szemuumlnk prezentaacutelja magaacutet a szubjektum eacutes objektum hasadaacutesa menteacuten
A vedanista azonban azt mondja az egeacutesz vilaacuteg egyszerű szubsztancia amely sosem
szűnik meg a tudat felosztaacutesa objektummaacute eacutes szubjektummaacute puszta illuacutezioacute
5 A Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg aacutellapota A konfliktustoacutel valoacute szabadsaacutegnak nevezik A
gondolkodaacutest amely mindig konfliktusban van tagad minden aacutelliacutetaacutest afeleacute a hely
feleacute iraacutenyiacutetjuk ahol megszűnik minden konfliktus ahol a konfliktusba nem keruumllő
bdquotartoacutezkodikrdquo (Pr 3654) A boumllcsesseacuteg keresőjeacutet ajaacutenljaacutekkiacutenaacuteljaacutek hogy bdquotartoacutekodjon
a konfliktusba nem keruumllőbenrdquo Milyen aacutellapot ez
Uacutegy jellemezhető amikor a munka el van veacutegezve eacutes a feladat be van fejezve a te-
her lehull ez a ceacutel A gondolatok szabadokkaacute vaacutelnak eleacuterjuumlk az iraacutenyiacutetaacutest minden
gondolatunk felett az elvaacutelasztott tudaacutesban amely magaacutet uralja A leacutetezeacutes bilincsei
eltűntek a szennyeződeacutesek lehullanak megszabadulunk a kiacutenzaacutestoacutel (Pr 34)
A szenvedeacutelyen eacutes a jelek becsapaacutesaacuten keresztuumll mindegyik dharma szenvedeacutest hoz
Ha eacuterzeacutekeljuumlk a szenvedeacutes uumlresseacutegeacutet legyőzzuumlk azt Most az ember eleacutert egy olyan
aacutellapotot ahol mind az illuacutezioacutetoacutel mind a gyoumltrelemtől szabad Ebben a toumlkeacuteletes beacute-
keacuteben nem szűnik meg leacutetezni a dharmaacutek uumlresseacutege de engem maacuter nem eacuterintenek
172
meg elvesztetteacutek a szoumlrnyűseacuteguumlket meacuterguumlket erejuumlket Az uumlresseacutegben figyelmes le-
szek arra amelyre a olyan jelek mint a szuumlleteacutes eacutes halaacutel nem alkalmazhatoacutek toumlbbeacute
valami mozdulatlanra amelynek minden joumlveacutes eacutes meneacutes elvesztette az eacutertelmeacutet
Ez a hozzaacuteaacutellaacutes nem az amit aacuteltalaacuteban szkepticizmuskeacutent ismeruumlnk A gondolat mű-
veleteinek amelyek az igaz eacutes hamis antimonjain tuacutel vezetnek vagyis a gondolaton
tuacutel a dogmatizmuson eacutes szkepticizmuson tuacutel is viszik őket Ha ezt negativizmusnak
hiacutevjuk nem laacutetjuk meg hogy itt az igen eacutes a nem is eltűntek Ha nihilizmusnak ne-
vezzuumlk elfelejtjuumlk hogy elvetettuumlk a kuumlloumlnbseacuteget a leacutet eacutes semmiseacuteg koumlzoumltt
Keacutepek illusztraacuteljaacutek hogy a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a bdquoleacutetezeacutestrdquo hogyan tapasztal-
juk mint a vilaacuteg uumlresseacutegeacutet A Bodhisattva szaacutemaacutera minden dolog olyan mint a vissz-
hang nem gondolja őket nem laacutetja őket nem tudja őket (Pr 75) Uacutegy eacutel a vilaacutegban
mint bdquoaz uumlresseacuteg egy szellemvaacuterosbanrdquo (Nag 27) A dolgok illuzoacuterikuscsaloacuteka ter-
meacuteszete a teacutenyt hogy egyek eacutes hogy nem (eacutes hogy a neacutegy neacutezet egyikeacuteben sem fo-
gannak meg pontosan) oumlsszehasonliacutetjuk a varaacutezsloacute megtestesuumlleacuteseivel (amit Indiaacuteban
valoacutedinak tartanak) (Pr 46) a varaacutezsloacute egy uacutetelaacutegazoacutedaacutesnaacutel egy nagy toumlmegnyi em-
bert varaacutezsol elő eacutes aztaacuten uacutejra eltuumlnteti őket csakuacutegy mint a vilaacuteg Senkit sem oumllt
vagy semmisiacutetett meg a varaacutezsloacute tehaacutet aneacutelkuumll hogy megsemmisiacuteteneacute őket a Bod-
hisattva sokfeacutele leacutenyt eltuumlntet
A Bodhisattva tud laacutet eacutes elhisz minden dolgot egy fogalom aacuteltal amelyet sem a do-
log fogalma (dharma) sem a nem-dolog (adharma) nem tartalmaz A helyes hozzaacuteaacutel-
laacutest olyan eacuterneacute el aki teljesen el tudna magyaraacutezni olyan sorokat mint a koumlvetkező
A csillagok a soumlteacutetseacuteg egy feacuteny egy illuacutezioacute harmat egy buboreacutek egy aacutelom egy vil-
laacutemcsapaacutes egy felhőrsquo (Pr 157)
Ha megtartjuk ezt a hozzaacuteaacutellaacutest a vilaacutegi eacuterteacutekeket lebecsuumlljuumlk A Buddhaacutet ideacutezve bdquo
A szememben egy kiraacutely vagy herceg meacuteltoacutesaacutega nem toumlbb mint egy porszem a nap-
ban a szememben az arany kincsek eacutes eacutekszerek nem toumlbbek mint agyag eacutes csereacutepda-
rabok hellip a szemben a kozmosz ezer rendszere nem toumlbb mint a myrobalan [vmi
szilva ] gyuumlmoumlcse hellip a szememben (a Buddhizmus) rituaacutelis taacutergyai nem toumlbbek
mint egy halom eacuterteacutektelen kincs hellip a szememben a Buddhaacutek uacutetja nem toumlbb mint egy
viraacuteg laacutetvaacutenya hellip a szememben a Nirvaacutena nem toumlbb mint feleacutebredni az alvaacutesboacutel nap-
pal vagy eacutejjel hellip a szememben a (kuumlloumlnboumlző iskolaacutek) hibaacuteja eacutes igazsaacutega nem toumlbb
mint a hat saacuterkaacuteny jaacuteteacutekardquo (Hackmann)
Mondhatjuk-e azt hogy az ilyen boumllcsesseacuteg birtokosa nem laacutet maacutest csak a veacutegtelen
kifejezhetetlen semmit Hogy elmeruumllt a differenciaacutelatlan parttalan oacuteceaacutenjaacuteban He-
zitaacutelnunk kell A gondolkodoacute akinek ceacutelja a megvaacuteltaacutes a dharmaacutek beacuteklyoacuteitoacutel a felfo-
gaacutesunkon eacutes iacuteteacuteletuumlnkoumln kiacutevuumll esik bdquoNeheacutez koumlvetni az uacutetjaacutet mint a madarakeacutet a leve-
gőbenrdquo (Dhammapada 92) De az bizonyos hogy az eredeti gondolat megromlaacutesa-
keacutent a hiaacutebavaloacutesaacuteg eacutes jelenteacutektelenseacuteg hamar feltűnnek
6 A romlottsaacutegok [eredetiben perversions nem tudom ez-e a helyes] A vilaacuteghoz eacutes
oumlnmagunkhoz valoacute felsőbbrendű hozzaacuteaacutellaacutes feacutelreeacuterthetőveacute vaacutelik a Toumlkeacuteletes Boumllcses-
seacuteg uumlresseacutegeacuteben
173
Az uralkodoacute bdquouumlresseacutegrdquo nyitott minden beteljesiacuteteacutesre tehaacutet sosincs beteljesiacutetve az eacutelet-
ben eacutes sosincs veacutege Aki ezt a hozzaacuteaacutellaacutest veszi fel taacutevolboacutel szemleacuteli az eacuteletet taacutemo-
gatja a beteljesuumlleacutest de sosem enged neki elfogadja de sosem indiacutetja meg A jelen-
ben mindig azon tuacutel van a megeleacuteguumlleacutesben hataacutertalan eleacutegedetlenseacuteget tapasztal
amelyet csak azon birodalom visszatuumlkroumlződő sugaacuterzaacutesaacuteboacutel tapasztal amellyel szem-
ben minden veacuteges toumlrekveacutes meghiuacutesul Tehaacutet az aacutetmeneti vilaacutegban az ilyen hozzaacuteaacutel-
laacutes baacuter azt a forraacutesban leacutevő csend tartja fenn nyitott vagyis mobil aktiacutev eacuterdeklődő
de minden cselekveacutest egy sztenderd szerint fontolunk meg amely megsemmisiacuteti
azok valoacutejaacutet De ez az uumlresseacuteg megromolhat Ez akkor fordul elő amikor leacutetezeacutes el-
tűnik a semmi csendjeacuteben Aztaacuten a sajaacutet leacutetezeacutesem is oumlsszezsugorodik az idővel mert
minden beteljesuumlleacutest elutasiacutetok egy absztrakt beteljesuumlleacutes eacuterdekeacuteben amely magaacuteba
foglalja a leacutet-nemleacutetet uumlresseacuteget a csendet mint olyan Amikor az elkendőzoumltt igaz-
saacuteg uumlzemanyaga maacuter nincs jelen az eacutegeacutesi folyamat amely a Nirvaacutena veacutegtelen meacutely-
seacutegeacutebe vezet maacuter nem mehet veacutegbe Az uumlzemanyaggal egyuumltt a leacutetezeacutes valoacutesaacutega a
megeacuterteacutes nyelve is eltűnik a koumlvetkezmeacutenye a kommunikaacutelhatatlanba eseacutes
A megromlaacutes ezen lehetőseacutegeacutet nyugati eacutertelemben laacutetjuk Nagarjuna filozoacutefiai szoumlve-
gei a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg romlaacutesaacutet a sajaacutet gondolkodaacutesaacuteval oumlsszhangban iacuterjaacutek le
Mivel minden ami a toumlkeacuteletes boumllcsesseacuteg szempontjaacuteboacutel kimondott feacutelreeacuterteacutesre ad-
hat okot azonnal rosszul hasznaacuteljaacutek Koumlvetkezeacuteskeacutepp ha megszabadiacutetjuk az embere-
ket a generaacutecioacutek folyamaacuten az nem előrehaladaacutes a feacutelreeacuterteacutes vezet inkaacutebb romlaacuteshoz
Oumlsszesseacutegeacuteben a prognoacutezis nem kedvező
bdquo Buddha Nirvaacutenaacuteja utaacuten 500 eacutev utaacuten egy dharmaacuteban amely puszta utaacutenzaacutes miutaacuten
az emberek elmeacuteje fokozatosan unottaacute vaacutelik maacuter nem ismerik fel Buddha eacutertelmeacutet eacutes
csak a szavakhoz eacutes leiacutert karakterekhez ragaszkodnakrdquo (Nag II2) Hogyan toumlrteacutenik
mindez Hallanak eacutes beszeacutelnek az abszoluacutet uumlresseacutegről de nem eacutertik a forraacutesaacutet Olyan
szkeptikus gondolatokat fejeznek ki mint Ha minden uumlres hogyan tudjuk megkuuml-
loumlnboumlztetni a joacute eacutes a rossz koumlvetkezmeacutenyeit Ilyen keacuterdeacuteseket csak vilaacutegi szempont-
boacutel tudnak keacuterdezni mert a vilaacutegi szaacutemaacutera nincs kuumlloumlnbseacuteg a vilaacutegi eacutes abszoluacutet igaz-
saacuteg koumlzoumltt Maacutesszoacuteval amit spekulatiacutev eacutertelemben szaacutendeacutekozott azt ceacutelszerű tudaacutes-
keacutent eacutertelmezik A gondolat taacutergyiasiacutetaacutesaacuteval elvesztik az uumlresseacuteg doktriacutenaacutejaacutenak je-
lenteacuteseacutet mert mivel puszta logikai propoziacutecioacutekhoz ragaszkodnak olyan koumlvetkezte-
teacuteseket vonnak le amelyeknek semmi koumlze az uumlresseacuteghez Nem eacutertik meg hogy ah-
hoz hogy az uumlresseacutegbe beleeacutertseacutek a Buddhaacutet a doktriacutenaacutet a gyuumllekezetet az nem azt
jelenti hogy el kell őket utasiacutetani hanem hogy dharmaacutenak kell őket tekinteni eacutes
mint olyan egy felfuumlggesztett aacutellapotba kell hozni őket Az ilyen felfuumlggesztett aacutella-
pot csak akkor lehetseacuteges ha nem tekintjuumlk a reprezentaacutecioacutekat oumltleteket vagy pro-
poziacutecioacutekat abszoluacutetnak Ekkor koumlvetjuumlk az igaz utat a dharmaacuteban a szenvedeacutes eltű-
neacutese feleacute a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben Tehaacutet ha minden dologra uacutegy tekintuumlnk mintha
abszoluacutet leacutetezeacutes neacutelkuumlli lenne az a vilaacuteg eacutes oumlnmagunk legnagyszerűbb letisztaacutezaacutesa
De elvesztik ezt a feacutenyt azzal hogy a doktriacutena szavaacutehoz ragaszkodnak Ha nem uacutegy
tekintuumlnk a doktriacutenaacutera mint egy jelre indikaacutetorra hanem mint a tudaacutes egy taacutergyaacutera
elvesziacutetjuumlk a gondolatot
Hasznos ha a pontos doktriacutena foglalkoztat de veszeacutelyes is Amikor nem eacutertjuumlk pon-
tosan oumll Mert ha az uumlresseacuteget toumlkeacuteletlenuumll laacutetjuk azokat akik keveacutesbeacute eacutertik nem
csak hibaacutehoz vezeti hanem rombolaacuteshoz csakuacutegy mint a meacuterges kiacutegyoacutekha nem
174
megfelelően vannak kezelve a maacutegia eacutes a varaacutezslat ha nem megfelelően vannak ki-
vitelezve rombolaacuteshoz vezetnek (Nag I 151)
Amit az uumlresseacuteg veacuteguumll a populaacuteris Buddhizmusban jelent azt egy kiacutenai boumllcsesseacutegek
koumlnyve mutatja amelyet a 12 szaacutezadban iacutertak Ő aki eacuterti a testi dolgok uumlresseacutegeacutet
maacuter nem tulajdoniacutet jelentőseacuteget a veacutelemeacutenyeknek visszavonul minden cselekveacutestől
eacutes nyugodtan uumll gondolat neacutelkuumll (Hackmann)
7 A Koumlruumllvevő [Encompassing] eredeti tudata Ennek a fura gondolkodaacutesnak nincs
taacutergya tudaacutesa amelyet okokon eacutes teacutenyeken keresztuumll szerez A felteveacutese nem egy teacute-
zis hanem a Koumlruumllvevő amely figuratiacutev gondolkodaacuteson eacutes metaforaacutekon keresztuumll je-
lenik meg Minden elgondolaacutes elmeruumll egy olyan atmoszfeacuteraacuteban amely neacutelkuumll eltűn-
neacutenek Megvilaacutegiacutetjaacutek a gondolkozoacute felteacutetelezhető hozzaacuteaacutellaacutesaacutet amely neacutelkuumll keacutepte-
len lenne fenntartani ezt a gondolkodaacutest
Az alapvető neacutezetet laacutetszoacutelag logikus gondolkodaacutes uacutetjaacuten szerezzuumlk meg A szaacutendeacutek
hogy megsemmisiacutetsuumlk a logikaacutet a logikaacuteval eacutes iacutegy demonstraacuteljuk hogy a gondolko-
daacutes oumlnmagaacuteban illuacutezioacute hogy bizonyiacutetsuk hogy semmi sem bizonyiacutethatoacute semmi sem
kijelenthető eacutes a semmit szintjeacuten nem jelenthető ki
Mindezzel a logikai szuumlkseacutegeket felfedezzuumlk amelyeknek mint olyan eacuterveacutenyesseacutege
van De nem toumlbbek mint egy racionaacutelis jaacuteteacutek amellyel kapcsolatban meg kell keacuter-
deznuumlnk mieacutert jaacutetszuk
Ennek a gondolkodaacutesnak az aacutezsiai formaacutejaacuteban laacutetjuk a felsziacuteni keacutepet amely feacutelreve-
zet minket az eredethez diszkusszioacute soraacuten baacutermit jelent ki a maacutesik visszautasiacutetjuk
Jelen van a rombolaacutes dicsőseacuteges tudatossaacutega amely ellen semmi sem szaacutellhat
szembe Ugyanazokkal a veacutegtelenuumll ismeacutetlődő truumlkkoumlkkel minden amit mondunk
fenntarthatatlannak bizonyul Ezek moumlgoumltt a jaacuteteacutekos visszaeacuteleacutesek moumlgoumltt van az igaz
jelenteacutes vagyis hogy minden leacutetet eacutes nemleacutetet illető aacutelliacutetaacutest az egymaacutesnak nem el-
lentmondoacuteba kell transzcendaacutelni Minden gondolat oumlnmegsemmisiacuteteacuteseacutenek meg kell
szabadiacutetania minket valami maacutesra Ezt a valami maacutest beteljesiacutetheti a Joacutega magasabb
meditaacutecioacutes technikaacuteiban szerzett tapasztalat De a normaacutelis tudat szaacutemaacutera is eleacuterhető
Ahol az uumlresseacuteg aktualizaacuteloacutedik a dolgok a leacutet eacutes nemleacutet koumlzoumltt loacutegnak aztaacuten valami
olyan feleacute mutatnak amely kifejezhetetlen de teljes bizonyossaacuteggal tapasztaljuk
Ez a Koumlruumllvevő nem koumlruumlliacuterhatoacute mint empirikus pszicholoacutegiai aacutellapot de sejtethető
Schayer megkiacuteseacuterli hogy felvaacutezolja azzal hogy az eacuterzeacutekekre utal amelyekben bizo-
nyos szavakat eredetileg alkalmaztunk bdquoShunyata-trdquo (uumlresseacuteget) a meditaacutecioacutes aacutella-
potban alkalmazzuk (a Pali kaacutenonban) bdquoEacutes most hagyjuk hogy megpillantson egy
uumlres falut eacutes hogy minden haacutez amibe beleacutep elhagyatott kietlen eacutes uumlres eacutes legyen
minden taacutel amihez hozzaacuteeacuter uumlres eacutes tartalom neacutelkuumllirdquo Itt az ember eacutesszerűseacutegeacutet egy
uumlres faluhoz hasonliacutetjuk ez az uumlresseacuteg nem a leacutetezeacutes elutasiacutetaacutesaacutet jeloumlli hanem kouml-
zoumlnyt szellemtelenseacuteget eacuterzeacuteketlenseacuteget bdquoAnimittardquo (bdquopontos olyansaacuteg neacutelkuumllrdquo
bdquojeltelenseacutegrdquo) azt jelenti a Pali kaacutenonban nem ragaszkodni az eacuteszlelt dolgok tulaj-
donsaacutegaihoz nem a leacutetezeacutesuumlk elutasiacutetaacutesaacutet jelenti hanem egyfajta gyakorlati viselke-
deacutes amelyben a szerzetes mint egy figyelmes portaacutes elzaacuterja a hozzaacutefeacutereacutest az eacuterzeacute-
kelhető stimulusok elől amelyek feleacute aacuteramlanak bdquoMayardquo (varaacutezslat) azt jelenti hogy
175
oumlsszehasonliacutetjuk a vilaacutegot egy fantazmaacuteval mint a leacutet oumlnkeacutenyesseacutegeacutenek eacutes hiaacutebavaloacute-
saacutegaacutenak kifejezeacutese eacutes nem mint a valoacutesaacutegaacutenak elutasiacutetaacutesa Itt nem szabad elfelejte-
nuumlnk hogy az indiaiak valoacutesaacutegkeacutent tekintettek a keacutepekre visszhangokra eacutes aacutelmokra
A leacutetezeacutes nincs elutasiacutetva csupaacuten annak valoacutedisaacutega
8 A Buddhista felekezetek aacutettekinteacutese eacutes az oumlsszes doktriacutena veacutegső jelenteacutese
A Shunyavadinaacutek egy felekezet a sok koumlzuumll Ami koumlzoumls mindenkiben hogy a budd-
hista a megvaacuteltaacutesra toumlrekszik a szenvedeacutes ismerete eacutes a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak jelenteacutekte-
lenseacutege Ezen a koumlzoumls alapon a valoacutesaacuteg ismereteacuteről valoacute elmeacutelkedeacutes szaacutemos veacutele-
meacutenyt eredmeacutenyezett
A kuumllvilaacuteg valoacutedi eacutes az eacuteszleleacutesen keresztuumll koumlzvetlen megismerhető (a Sarvastivadi-
naacutek) nem az eacuterzeacutekeleacutesen keresztuumll eacuteszleljuumlk de a leacutetezeacuteseacutere az eacuteszleleacutesen keresztuumll
koumlvetkeztethetuumlnk (a Sautrantikaacutek) csak a tudat bizonyos eacutes ennek a bizonyossaacutegnak
maga a tudat a forraacutesa csak a belső vilaacuteg valoacutes a szubjektum eacutes objektum koumlzoumltti
kuumlloumlnbseacutegnek nincs valoacutes leacutetezeacutese (a Yogacaraacutek) sem a kuumllvilaacuteg sem a belső vilaacuteg
nem ismerhető fel mint valoacutes fuumlggetlen leacutetező nincs kuumlloumlnbseacuteg a szubjektiacutev eacutes ob-
jektiacutev valoacutesaacuteg koumlzoumltt (a Shunyavadinaacutek akik koumlzeacute Nagarjuna tartozott)
Az bdquoepisztemoloacutegiairdquo szempontok ezen seacutemaacutejaacuteban felismerhetjuumlk az idealizmus eacutes
realizmus nyugati seacutemaacutejaacutet a racionalizmust eacutes empiricizmust a pozitivizmust eacutes ni-
hilizmust kuumlloumlnoumlsen utalva a kuumllvilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacuteseacutere De az effeacutele oumlsszeha-
sonliacutetaacutesok csak az indiai gondolkodoacutek aacuteltal befolyaacutesolt filozoacutefiai műveletek racionaacute-
lis melleacutektermeacutekeire vonatkoznak Eacutertelemszerűen az esszenciaacutelis nem fejezhető ki
megfelelően egy alakiacutethatoacute doktriacutena keretein beluumll Ez akkor lenne lehetseacuteges ha a
megvaacuteltaacutes eszkoumlze egy meghataacuterozott tudaacutes lenne De mivel minden tudaacutes a pozitiacute-
van megfogalmazhatoacute tartalmak eacutertelmeacuteben bdquoragaszkodaacutestrdquo jeloumll a megvaacuteltaacutes uacutetjaacutet
inkaacutebb minden tudaacutes oumlsszezuacutezaacutesaacuteban kell keresni a tudaacutes minden lehetőseacutegeacuteben eacutes
minden veacutelemeacutenyben
Minden vilaacutegi valoacutesaacuteg uumlresseacutege a forraacutes pozitiacutev leacutetezőjeacuteveacute vaacutelik ahonnan az ember
beleesett a joumlveacutes-meneacutesbe a gonoszba eacutes a vilaacuteg szenvedeacuteseacutebe eacutes amihez vissza kell
teacuternie Minden gondolkodaacutes eacutes minden leacutet-gondolat reacutesze az eseacutesnekbukaacutesnak Az
igaz gondolkodaacutes ceacutelja a visszateacutereacutes a gondolat kifejteacuteseacuteből a nemgondolkodaacuteshoz
Ami a gondolat kibontakozaacutesaacuten keresztuumll toumlrteacutent visszafordiacutethatoacute jobb gondolat aacuteltal
a gondolat felbomlaacutesaacuteban A veacutegső leacutepeacutes hogy eacuteszleljuumlk minden jel tehaacutet a nyelv
nem-igazsaacutegaacutet Ha megeacutertjuumlk hogy egy szoacute pusztaacuten egy jel igazi jelenteacutes neacutelkuumll a
szoacute eltűnik eacutes ez a megszabadulaacutes A tudat amely szenvedeacutest kreaacutelt az uumlresseacuteg for-
maacutelaacutesaacuten keresztuumll a sok vilaacutegba visszakeruumll a forraacutesaacutehoz
De a vilaacutegban meacuteg mindig marad doktriacutena nyelv az uumldvoumlzuumlleacutes uacutetjaacutenak taniacutetaacutesa a
gondolat ugyanazon gondolat aacuteltali felbomlasztaacutesa amely a gondolat bukaacutesaacutehoz ve-
zetett Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden bepillantaacutes elleneacutere amit a filozoacutefus nyerhetne a sa-
jaacutet gondolkodaacutesaacuteba azzal hogy a gondolkodaacutest oumlnmegsemmisiacuteti nem tudja meg-
aacutellni hogy aacutellaacutest foglaljon ndash hacsak a neacutemasaacuteg szuumlkseacutegesseacutegeacutet komolyan veszi eacutes
minden diskurzus minden hallgataacutes minden kommunikaacutecioacute megszűnik Tehaacutet N aacutel-
laacutespontja a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacuteja az uumlresseacuteg aacutellandoacute formulaacutejaacutevaacute
vaacutelt
176
A bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak eacutertelme az hogy mivel minden egyszerre
leacutetezik eacutes nem leacutetezik minden felteacuteteles Mivel a Bodhisattva tudja ezt ő vaacutelik min-
den gondolat mestereacuteveacute eacutes semelyiknek sem rabszolgaacuteja A veacuteges gondolatok koumlzoumltt
mozog lebeg foumlloumlttuumlk eacutes ebben a felfuumlggesztett aacutellapotba sajaacutet magaacutet is beleveszi eacutes
a sajaacutet leacutetezeacuteseacutet Eacuten magam eacutes a gondolkodaacutesom a felteacutetele minden dolognak eacutes a
fantazmaacutenak amely ennek a vilaacutegnak a leacutetezeacutese A dharmaacutek ezen vilaacutega eacutes oumlnma-
gunk is felteacutetelesek vagyunk A felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes folyamata egy olyan vilaacutegot
hoz leacutetre amelyben otthon gondoljuk magunkat eacutes ezzel egy időben szenveduumlnk a
veacuteg remeacutenye neacutelkuumll De a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes vilaacutegaacuten keresztuumll laacutetunk ideeacutertve
a megfogalmazott doktriacutenaacutet eacutes a megvaacuteltaacutest Az illuacutezioacute csoumlkken eacutes az amiről lehetet-
len beszeacutelni nyitva aacutell előttuumlnk
A doktriacutena a komp amely aacutetvisz bennuumlnket a leacutetezeacutes folyoacutejaacuten Ha eleacutertuumlk a maacutesik
partot a hajoacute felesleges Mivel a doktriacutena a vilaacutegi leacutetezeacutes elkeacutepzelt aacuteramaacutehoz tarto-
zik magunkkal vinni a maacutesik oldalra legalaacutebb olyan butasaacuteg lenne mint a hajoacutet a
vaacutellunkon cipelni ahogy elhagyjuk a partot hogy egy uacutej orszaacutegba leacutepjuumlnk A Sage
elhagyja az aacuteramba amelyik moumlgoumltte fekszik A doktriacutena hasznos arra hogy segiacutetsen
elmenekuumllnuumlnk de semmit nem eacuterhetuumlnk el azzal ha megtartjuk
Toumlrteacutenelmi oumlsszehasonliacutetaacutesok
Mikor gondolatok kuumlloumlnboumlző formaacuteit hasonliacutetjuk oumlssze az analoacutegiaacutek pusztaacuten kihang-
suacutelyozzaacutek a kuumlloumlnbseacutegeket a toumlrteacutenelmi tartalomban
A Dialektika A dialektika a gondolat mozgaacutesa az ellenteacuteten eacutes ellentmondaacuteson
keresztuumll de ez nagyon kuumlloumlnboumlző dolgokat jelenthet az ellentmondaacutesokon
keresztuumll hataacuterokhoz vezethet amelyekneacutel felfedi a szakadeacutekot de a nyiacutelt ho-
rizontot is a hataacuternaacutel talaacutelhatoacute helyzet a ceacutel eacutes az igeacuteny is lesz Ez zaacutert koumlroumlk-
houmlz vezethet amelyekben az ellentmondaacutesok egy szinteacutezisbe transzcendaacutelhat-
nak a gondolat folyamat oumlsszes aacutellomaacutesa egy eacutelő egyseacutegbe van integraacutelva
Elkeacutepzelhetjuumlk eacutes megvaloacutesiacutethatjuk mint valoacutesaacuteg amelyben a tagadaacutes mint
olyan pozitiacutev eredmeacutenyt hoz a tagadaacutes tagadaacutesaacuteval az uacutej automatikusan szuuml-
letik a negatiacutev gondolatboacutel eacutes cselekveacutesből
Ezek koumlzuumll a lehetőseacutegek koumlzuumll semelyik sem leacutetfontossaacuteguacute a buddhista dialektikaacute-
ban Itt a dialektika egy eszkoumlzzeacute vaacutelik amellyel a gondolat foumlleacute emelkeduumlnk a nem-
gondolhatoacuteba amely a gondolkodaacutes aacuteltal megbecsuumllve sem leacutetezeacutes sem semmi ha-
nem mindkettő egyenlő meacuterteacutekben baacuter meacuteg az ilyen kijelenteacutesekben is maradnak a
megeacuterteacutesuumlnkoumln tuacuteli elemek
Neacutemely esetben uacutegy tűnik Nietzsche megkoumlzeliacuteti ezt a moacutedszert Ő is megelőzi
hogy baacutermilyen poziacutecioacuteban megpihenjuumlnk Belehajiacutet minket az ellenteacutetek oumlrveacutenyeacutebe
eacutes neacuteha minden aacutelliacutetaacutest amit tesz annak ellenteacuteteacutevel tagad Ilyen moacutedon egy spirituaacute-
lis helyzetet kreaacutelt a modern vilaacutegban amelyet ő maga hozott leacutetre abban a hitben
hogy a legjobb moacuted arra hogy feluumllkerekedjuumlnk a nihilizmuson az hogy elvigyuumlk a
177
veacutegső koumlvetkezmeacutenyekig De Nietzsche aki aneacutelkuumll hogy szisztematikusan kidol-
gozta volna ezt a dialektikaacutet elkezdte eszkoumlzkeacutent alkalmazni az emberiseacuteg teljes fel-
szabadiacutetaacutesaacutera ezt a felszabadiacutetaacutest uacutegy keacutepzelte el mint egy leacutepeacutest de nem egy elgon-
dolhatatlan maacutessaacutegba hanem inkaacutebb vilaacutegi valoacutesaacutegba annak a teljes eacutes felteacutetel neacutel-
kuumlli birtoklaacutesaacutehoz amelyről azt gondolta hogy lehetőveacute teszi Amikor Nietzsche azt
mondta semmi sem igaz minden megengedhető arra toumlrekedett hogy megnyissa az
emberek elmeacutejeacutet nem egy olyan transzcendenciaacutera amelyet elutasiacutetott hanem a
foumlldre eacutes az ember felemelkedeacuteseacutere az ő sajaacutet foumlldi vilaacutegaacuteban sajaacutet magaacuten keresztuumll
eacutes magaacuten tuacutelndash tuacutel joacuten eacutes gonoszon
Mint a Buddhistaacutek Nietzsche megproacutebaacutelta ledoumlnteni az oumlsszes kategoacuteriaacutet Azt
mondta nincsen egyseacuteg nincs oksaacuteg nincs szubsztancia nincs szubjektum stb
Mindez hasznos fikcioacute talaacuten elengedhetetlen az eacutelethez
Nagarjuna szerint az oumlsszes dolog koumlzuumll semmi sem leacutetezik magaacuteban semelyik gon-
dolat vagy gondolat taacutergya nem igaz minden felteacuteteles Mindketten egyeteacutertenek
hogy nincs leacutetezeacutes minden puszta eacutertelmezeacutes De a gondolat azon formaacutejaacuteban amely
koumlzoumls bennuumlk a negatiacutev műveleteikben nagyon kuumlloumlnboumlző ceacutelokat fogalmaznak meg
Szaacutemunkra soha veacuteget nem eacuterő feladat hogy meghataacuterozzuk ezeknek a ceacuteloknak az
igaz termeacuteszeteacutet Nagarjuna eacutes a buddhistaacutek eseteacuteben a kijelentett ceacutel a Nirvaacutena eacutes az
uumldvoumlzuumlleacutes Nietzsche eseteacuteben ez a hatalomra valoacute toumlrekveacutes eacutes az akarat hogy egy
szuperembert ideacutezzen elő
B A leacutet szerkezete a kategoacuteriaacutek A buddhistaacuteknak van egy uacutegynevezett oksaacutegi
formulaacutejuk (a leacutetezeacutes alapvető kategoacuteriaacuteinak koumlre) A Yogacaraacutek egy bizo-
nyos ősi tudatban beszeacutelnek a meacuteg csiacuteraacutejaacuteban leacutevő tudatban akinek a kitaacuterul-
kozaacutesa magaacuteval hozza a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet Ennek az elkeacutepzeleacutesnek a kifejlődeacutese
megmutatja a termeacuteszeteacutet eacutes az alakjaacutet egy vilaacutegnak amely nem igazaacuteboacutel leacute-
tezik minden megjeleneacutesnek a szerkezete Ezt az indiai felfogaacutest a nyugati
idealizmushoz hasonliacutetjaacutek Eacutes valoacuteban Kant az egeacutesz vilaacutegot megjeleneacutes-
nekfeltűneacutesnek fogja fel amelynek formaacuteit a tudat kategoacuteriaacutei hataacuterozzaacutek
meg mint olyan Minden ismerhető objektumot a szubjektum aacutelliacutet elő nem a
leacutetezeacutese hanem a formaacuteja alapjaacuten Az uacutegynevezett transzcendentaacutelis idealiz-
mus egy szisztematikus seacutemaacutet alkotott erről a valoacutesaacutegroacutel amely a gondolat-
ban bontakozik ki
De az analoacutegia azonnal felfed egy kuumlloumlnbseacuteget Az indiaiak azeacutert hoztaacutek leacutetre ezt a
szerkezetet hogy megfosszaacutek a tudomaacutenyos ismeretet az igazaacutetoacutel mert az aacutelom eacutes
illuacutezioacute Kant kigondolta eacutes kifejlesztette a hasonloacute szerkezeteacutet azeacutert hogy igazolja a
tudomaacutenyos ismeretet a lehetseacuteges tapasztalat hataacuterain beluumll Szaacutemaacutera a vilaacuteg megje-
leneacutes nem illuacutezioacute Az idealistaacutek akik koumlvetteacutek Kantot nem uacutegy fogtaacutek fel ezeket a
kategoriaacutelis szerkezeteket mint amelyeket a megjeleneacutes behataacuterol hanem mint ma-
gaacutet az oumlroumlk igazsaacutegot mint Isten gondolatait Semelyik neacutezet nem koumlthető a budd-
hista gondolkodaacuteshoz A neacutemet idealistaacutek igazoljaacutek a vilaacuteg ismereteacutet eacutes a vilaacuteg cse-
178
lekveacuteseacutet miacuteg a buddhistaacutek ezzel ellenteacutetben a vilaacuteg elhagyaacutesa mellett aacutellnak ki a tu-
domaacutenyos ismeretek megtagadaacutesa mellett amelyre eredmeacutenytelenkeacutent tekintenek
mert alapvetően hamis visszautasiacutetjaacutek a cselekveacutest mint a vilaacuteg formaacutelaacutesaacutet amely
nem csupaacuten hiaacutebavaloacute de a fogsaacuteg egy aacutellapotaacuteban tart minket
C Uumlresseacuteg eacutes nyitottsaacuteg Az uumlresseacuteg megengedi a legnagyobb nyitottsaacutegot a
legnagyobb hajlandoacutesaacutegot hogy elfogadjuk a vilaacuteg dolgait mint egy kiindu-
loacutepontot amelyről egy nagy ugraacutest teszuumlnk A vilaacuteg dolgaival szembeni kouml-
zoumlny minden lehetőseacuteget nyitva hagy Ezeacutert toleraacutens a buddhizmus maacutes vallaacute-
sok eacuteletstiacutelusok vilaacutegneacutezetek iraacutent A buddhista uacutegy eacutel ezekkel mint alacso-
nyabb vilaacutegi igazsaacuteg kifejezeacuteseivel mind egyenlő meacuterteacutekben megfelelő mint
kiinduloacutepont a magasabb dolgok feleacute Ez a korlaacutetlan nyitottsaacuteg vonzza az em-
bereket A buddhizmus megnyerte Aacutezsiaacutet baacuter itt-ott elnyomjaacutek sosem folya-
modott erőszakhoz sosem erőltetett dogmaacutekat senkire A buddhizmusnak
nem volt vallaacutesi haacuteboruacuteja inkviziacutecioacuteja eacutes sosem vett reacuteszt egy szervezett
vallaacutes vilaacutegi politikaacutejaacuteban
A nyugati felfogaacutesnak van egy analoacutegiaacuteja erre a buddhista gondolkodaacutesmoacutedra amely
veacutegtelen nyitott mint uumlresseacuteg Mindkettő hallgat mindkettő tiszteli maacutesok veacutelemeacute-
nyeacutet De ez a kuumlloumlnbseacuteg a buddhista Sage uacutegy meg aacutet a vilaacutegon mint egy kacsa maacuter
nem lesz vizes Transzcendaacutelta a vilaacutegot azaacuteltal hogy eldobta Egy elgondolhatatlan
vilaacutegban keres beteljesuumlleacutest A nyugati embernek azonban az eacutertelem talaacutelja meg a
beteljesuumlleacuteseacutet nem az abszoluacutetban hanem magaacuteban a vilaacuteg toumlrteacutenetiseacutegeacuteben amelyet
a sajaacutet Existenziaacutejaacuteban gyűjt Csak a toumlrteacutenelmi felismereacutesben az azzal eggyeacute vaacutelaacutes-
ban talaacutelja meg a talajaacutet tudja hogy ez a szabadsaacutega forraacutesa eacutes a transzcendenshez
valoacute kapcsolata
D Elkuumlloumlnuumlleacutes Elkuumlloumlnuumlleacutes a vilaacutegtoacutel eacutes magamtoacutel a belső megszabadulaacutes
amelyet azzal eacuterek el hogy mindentől elkuumlloumlniacutetem magam mindentől ami
velem toumlrteacutenik a vilaacutegban eacutes minden eacuten magam csinaacutelok gondolok vagyok
egy forma amely nagyon kuumlloumlnboumlző moacutedokon oumllt testet
A Bhagavad Gita magasztalja a harcost aki koumlzoumlmboumls eacutes tartoacutezkodoacute marad heves
hősiesseacutege elleneacutere aki tudatosan jaacutetssza a jaacuteteacutekot eacutes energetikusan cselekszik mia-
latt minden cselekveacutest hiaacutebavaloacutenak tart Az Epikuroszban az alapvető hozzaacuteaacutellaacutes
vannak szenvedeacutelyeim de nem birtokolnak engem Szent Paacutelnaacutel uacutegy cselekszem eacutes
eacutelek ebben a vilaacutegban mintha nem lenneacutek ott Nietzsche az arisztokratikus leacutelek feacutem-
jelzeacuteseacutenek tekinti az oumlnmagunktoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutest
Az analoacutegia elleneacutere az elkuumlloumlnuumlleacutes formaacutejaacutet illetően a buddhistaacutek eacutes Nagarjuna
alapvető hozzaacuteaacutellaacutesa teljesen maacutes a hangsuacutely a szemeacutelytelenen van ahogy a vilaacuteg
koumlzoumlny taacutergya lesz az eacuten eloltoacutedik Az elkuumlloumlnuumlleacutesnek a forraacutesa nem az eacuten bdquomagam-
banrdquo van hanem egy transzcendens valoacutesaacutegban amely nem magam
179
A vilaacutegtoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutes minden nyugati formaacutejaacuteban az esszenciaacutelist keresik vala-
miben amely jelen van a vilaacutegban egy pontos eacuten uumlres szabadsaacutegaacuteban vagy egy eacuten-
ben amely toumlrteacutenelmi elmeruumlleacutes az oumlnazonosiacutetaacutesban magaacutera veszi a terheacutet annak
hogy sajaacutet magaacutenak adott mindazonaacuteltal veacutegtelenuumll felvilaacutegosiacutetja magaacutet eacutes az elmeacutel-
kedeacutesben eleacuteri az oumln-elkuumlloumlnuumlleacutest
Az aacutezsiai gondolkodaacutes neacutezőpontjaacuteboacutel az elkuumlloumlnuumlleacutes ezen formaacutei mindig toumlkeacuteletle-
nek lesznek mert mind megőriznek egy kapcsot a vilaacuteggal Nyugati szemszoumlgből az
aacutezsiai forma mindig uacutegy fog tűnni mintha menekuumlleacutes lenne a vilaacutegboacutel a hozzaacutefeacuterhe-
tetlenbe eacutes a nem kommunikaacutelhatoacuteba
3
Budapesti Corvinus Egyetem
Szocioloacutegia eacutes Kommunikaacutecioacutetudomaacuteny Doktori Iskola
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegban rejlő kiteljesedeacutesi lehetőseacutegek
Betekinteacutes a fogalom jelenteacutesvilaacutegaacuteba
doktori eacutertekezeacutes
Farkas Jaacutecint
Budapest 2021
4
5
Tartalom
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek __________________________________________________ 7
Mottoacutek ____________________________________________________________ 8
Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9
A moacutedszertanroacutel ___________________________________________________ 26
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről _______________________________________ 45
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig __________________________________ 52
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről _________________ 54
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről ___________ 61
A forraacutesvideacutek eredete ________________________________________________________ 65
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba ____________________________ 73
A filoszkoacuteproacutelhellip ____________________________________________________ 81
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban ________________________ 92
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja ________________ 94
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben __________ 96
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig ___________________________________________ 96
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek _______________________________________ 96
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes sziacutenesiacuteteacutesuumlkről ___ 98
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg ___________________________________________________ 100
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve ______________________________________ 102
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel __________________ 103
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega ______________________________________ 104
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba _______________________ 107
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek ________________________________________ 108
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute tulajdonsaacutega ___ 111
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll __ 113
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban _________ 115
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek _____________________ 121
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai 123
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz 123
6
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel ________________ 123
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről ____________ 127
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten ________________ 131
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja ________ 134
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek ___________________________ 138
Irodalomjegyzeacutek __________________________________________________ 143
Magyar nyelvű művek ______________________________________________________ 143
Idegennyelvű irodalom ______________________________________________________ 152
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom _____________________________ 153
Roumlvidiacuteteacutesek _______________________________________________________________ 158
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben ___________________________________ 159
Melleacuteklet _________________________________________________________ 162
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-tzu
Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162
7
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek
Aacutebraacutek
1 Fenner-diagramm
2 Funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
3 Funkcionaacutelisan fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes megvaloacutesulaacutesai
4 Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben
leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
5 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
6 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek
reacuteszekeacutent
7 A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
8 Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
9 A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Keacutep
1 Koumlnyvmalom
8
Mottoacutek
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A tudaacutes legnagyobb ellenseacutege nem a tudatlansaacuteg hanem a tudaacutes illuacutezioacuteja
S Hawking
Hogy a gyerekek nem tudjaacutek mit akarnak abban minden nagy tudomaacutenyuacute taniacutetoacute- eacutes
hopmester egyeteacutert hogy azonban felnőttek is gyermek moacutedra taacutemolyognak ezen a
foumlldoumln eacutes mint azok eacuteppuacutegy nem tudjaacutek honnan joumlnnek eacutes hovaacute mennek hogy eacutepp-
oly keveacutesseacute cselekszenek igaz ceacutelok szerint s eacuteppuacutegy keacutetszersuumllttel eacutes kalaacuteccsal eacutes
nyiacuterfavesszővel kormaacutenyozzaacutek őket azt senkinek sem iacutezlik elhinni pedig uacutegy veacutelem
keacutezzelfoghatoacute igazsaacuteg
Goethe
Az embernek keacutet nagy teacutevedeacutese van
Az egyik hogy valoacutesaacutegnak tartja azt ami nem az
A maacutesik hogy nem tartja valoacutesaacutegnak azt ami az
XIV Dalai Laacutema
hellipminden filozoacutefiai keacuterdezeacutes ott veacutegződik ahonnan ered s ahovaacute visszateacuter
hellipa filozoacutefia leacutenyege szerint sohasem koumlnnyiacuteti meg mindig csak megneheziacuteti dolgo-
kat A megneheziacuteteacutes visszaadja a dolgoknak a leacutetezőknek a suacutelyaacutet (a leacuteteacutet)
Martin Heidegger
hellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni
G Deleuze
Ahelyett hogy uralni akartaacutek volna a leacutetezeacutest India eacutes Kiacutena filozoacutefiaacutei inkaacutebb a leacutettel
valoacute viszonyunk visszhangjai eacutes rezonanciaacutei akartak lenni A nyugati filozoacutefia meg-
tanulhatja tőluumlk hogyan lehet megtalaacutelni a leacutettel valoacute viszonyt azt a kiinduloacute helyze-
tet melyben megszuumlletett hogyan lehet felmeacuterni azokat a lehetőseacutegeket melyektől
azaacuteltal hogy bdquonyugatiakrdquo lettuumlnk elzaacutertuk magunkat eacutes hogyan lehet uacutejra megnyitni
őket
Merleau-Ponty
Nincs felteacuteteles hataacutes
Hataacutes mely felteacutetlen lenne nincsen
Hataacutestalan felteacutetelek nincsenek
De hataacutesosak sem
Naacutegaacuterdzsuna
9
Bevezeteacutes
A doktori eacutertekezeacutes a koumlvetkező ceacutelt tűzi ki a fogyateacutekossaacuteg1 eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes
koumlzismert fogalomtaacutersiacutetaacutesait egy alapvetően toumlbbdimenzioacutes filozoacutefiai haacuteloacuteba szőve
igyekszik kiterjeszteni bdquoa teacuter a leacutet eacutes az idő minden iraacutenyaacutebardquo Mindezt azeacutert tartjuk
elengedhetetlenuumll fontosnak eacutes a taacutersadalmunk szempontjaacuteboacutel koumlzeacutep- eacutes hosszuacutetaacutevon
hasznosnak mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel is kiolvashatoacute lesz ndash a tudomaacutenyos eacutes koumlznapi
diskurzusokban hasznaacutelva a fenti fogalompaacuterhoz eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute eacutertelmezeacutesi
tartomaacutenyokhoz ndash minden eddigi joacuteszaacutendeacutek szakmai toumlrekveacutes elleneacutere ndash az esetek tuacutel-
nyomoacute toumlbbseacutegeacuteben negatiacutev eacutertelmezeacutesi keretet taacutersul (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2010)
A szerző szuumlleteacutese oacuteta mozgaacuteskorlaacutetozott az idegrendszeri elvaacuteltozaacutesok koumlvet-
kezteacuteben olvasaacutesi eacutes iacuteraacutesi neheacutezseacutegekkel is eacuteli a mindennapjait Ennek koumlvetkezteacuteben
archivaacutelva lettek azok a vaacutegatlan elektronikus hang- eacutes keacutepanyagok melyek a megal-
kotaacutes soraacuten a legkuumlloumlnboumlzőbb helyzetekben keacuteszuumlltek amelyeket az eacuterdeklődő olva-
soacutek rendelkezeacuteseacutere tudjuk bocsaacutetani erre iraacutenyuloacute keacutereacutes eseteacuten Meggyőződeacutesuumlnk
hogy mindezek segiacutethetik a szoumlveg megeacuterteacuteseacutet A diszlexia eacutes a diszgraacutefia2 egyik kiacute-
seacuterő jelenseacutege az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten jelentkező rendkiacutevuumlli neheacutezseacutegek
A diszlexia eacutes a diszgraacutefia az olvasaacutesi eacutes az iacuteraacutesi reacuteszkeacutepesseacuteg zavarok latin elneve-
zeacutesei Ezek lehetnek aacutetmenetiek eacutes veacuteglegesek Esetemben a felsőoktataacutesi tanulmaacute-
nyaim soraacuten diagnosztizaacuteltaacutek mindkettőt eacutes a veacuteglegesseacuteguumlket szinteacuten megaacutellapiacutetot-
taacutek
Viszonylag ritkaacuten fordul elő hogy a keacutet reacuteszkeacutepesseacuteg zavara egyuumltt jelentkezik ami
tovaacutebb neheziacuteti az idegennyelvek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak keacutepesseacutegeacutet is A logopeacutedusok eacutes a
teruumlletre specializaacuteloacutedott szakorvosok egyaraacutent kutatjaacutek a pontos idegrendszeri eacutes
1 bdquoValamilyen testi eacutesvagy pszicheacutes funkcioacute struktuacutera műkoumldeacutesbeli akadaacutelyozottsaacutegakorlaacutetozottsaacutega
miatt teveacutekenyseacutegeacuteben cselekveacuteseacuteben taacutersadalmikoumlzoumlsseacutegi reacuteszveacuteteleacuteben akadaacutelyozott
(mozgaacuteskorlaacutetozott laacutetaacutes- hallaacutes- beszeacutedseacuteruumllt eacutertelmileg akadaacutelyozott eacuterzelmi seacuteruumlleacutest mutatoacute
szemeacutely autista szervaacutetuumlltetett) egyeacuten aki az aacutellapotaacutehoz igazodoacute sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeket eszkoumlzoumlket
eljaacuteraacutesokat segiacutetseacuteget igeacutenyelrdquo (Benczuacuter M-neacute) A fogalomhasznaacutelat maacutera neacutemileg megvaacuteltozott
peacuteldaacuteul az eacutertelmi fogyateacutekossaacutegot inkaacutebb mentaacuteliskeacutent emliacutetjuumlk de paradigmavaacuteltaacutes ndash megiacuteteacuteleacutesuumlnk
szerint ndash a szaacutemos pozitiacutev vaacuteltozaacutes elleneacutere azoacuteta sem toumlrteacutent ezen a teruumlleten
Forraacutes
httpwwwjgypkhutamop15etananyag_htmlRekreacio_IIIii22_a_fogyatkossg_fogalmahtml
Megtekintve 20200303) 2 Laacutesd httpjanusttkptehutamoptananyagoktukacs_ink_intdocbookar01s42html (Megtekintve
20200303)
10
mozgaacutesszervi oumlsszefuumlggeacuteseit a kialakult tuumlnetek valamint a lehetseacuteges teraacutepiaacutek moacuted-
jait is Ebben a konkreacutet szituaacutecioacuteban arra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy az
olvasaacutesi neheacutezseacutegek reacuteszben egy autodidakta moacutedszer segiacutetseacutegeacutevel az eacutevek soraacuten
sokat fejlődtek de az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg nem tudott ezzel leacutepeacutest tartani Az emliacutetett olvasaacutesi
keacuteszseacutegek javulaacutesaacutehoz veacutelemeacutenyuumlnk szerint nagyban hozzaacutejaacuterult egy meacuteg BA-s ta-
nulmaacutenyok elejeacuten Porosz Tiborral folytatott beszeacutelgeteacutes pozitiacutev felhajtoacuteereje is En-
nek az volt a leacutenyege hogy a keacutesőbbi mentorom nem mosolyogta meg a keacuterdeacutesemet
miszerint hogyan vaacutelhatok filozoacutefussaacute A vaacutelasz iacutegy hangzott bdquoEgyszerűen sokat kell
olvasnod vagy iacutegy vagy uacutegyhelliprdquo Mindezek nyomaacuten sikeruumllt egy olyan memorizaacutelaacutesi
gyakorlatot elsajaacutetiacutetani ndash kivaacuteltva ezzel a jegyzeteleacutest ndash ami a keacutesőbbiek soraacuten ismer-
teteacutesre keruumllő sajaacutetos hermeneutikai kutataacutes moacutedszertannak nem csak az alapjaacutet keacute-
pezi de veacutelemeacutenyuumlnk szerint lehetőveacute tette azt is hogy az uacutegynevezett hermeneutikai
koumlrt kiterjesszuumlk az aktiacutev szoacutebeliseacutegre
A szoumlvegben gyakran hasznaacuteljuk az egyes gondolatkoumlroumlkre valoacute visszautalaacutest Ez egy-
reacuteszt az olvasaacutesi neheacutezseacuteg kompenzaacutelaacutesaacutera kidolgozott technikaacutenak koumlszoumlnhető em-
leacutekezeacutest segiacutető bdquoeszkoumlzrdquo Maacutesreacuteszről a buddhista hagyomaacutenyban megszokott gyakori
ismeacutetleacutesek hasznaacutelataacutenak mintegy a modernkori kiacuteseacuterlete is
Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet arra hogy a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek elkeacuteszuumllte
egyfajta akadaacutelymentesseacutegi demonstraacutecioacute is hiszen a szoumlvege jegyzetek neacutelkuumll lett
lediktaacutelva Az eluumlteacutesek eacutes a koumlzpontozaacutesi hibaacutek tehaacutet abboacutel adoacutednak hogy sok helyen
utoacutebb kiegeacutesziacutetettuumlk eacutes aacutetstrukturaacuteltuk sajaacutetkeacutezzel a begeacutepelt szoumlveget mint peacuteldaacuteul
itt is A fogalmazaacutes eacutes szoumlvegformaacutezaacutes sajaacutetossaacutegai iacutegy peacuteldaacuteul a hosszuacute mondatok
alkalmazaacutesa eacutes a szoacuteszerinti ideacutezetek megszokottoacutel elteacuterő hasznaacutelataacutenak illetve a be-
kezdeacutesek sajaacutetos igaziacutetaacutesa hasznaacutelata a szoacutebeliseacuteg jelenleacuteteacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet tuumlkrouml-
zik Mindezeknek az egyik alapoka a reacuteszben autodidakta moacutedon elsajaacutetiacutetott szoumlveg-
olvasaacutesi memorizaacutelaacutesi eacutes eacutertelmezeacutesi moacutedszeruumlnk Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute moacutedon
formaacutezott 11-es betűmeacuterettel szedett aacuteltaluk koumlztesnek uacutetelaacutegazaacutes-jelzőnek nevezett
szoumlvegdobozok eacutes az őket koumlrbefutoacute szaggatott vonalak melyek a kapcsoloacutedaacutesi pon-
tokat ill a reacuteszben elkuumlloumlniacutethetőseacuteget egyaraacutent hivatottak jelezni gyakorta elő fognak
fordulni az alaacutebbi oldalakon Az uacutetjelzők tovaacutebbi funkcioacuteval is biacuternak hasonlatosak
a maacuter emliacutetett ciklikusan visszateacuterő ismeacutetleacutesekeacutehez Oly moacutedon ahogyan a szoacutebeli
eszmecsereacutek nyomaacuten kialakuloacute gondolatszoumlveacutesben gyakran laacutetszoacutelag elteacuteruumlnk az ad-
digi bdquofősodortoacutelrdquo de ez aacuteltalaacuteban laacutetens jelleget oumllt tekintve hogy eacuteppen ezek az el-
kanyarodaacutesok segiacutetenek hozzaacute a mondanivaloacute pontosabb eacutes tartalmasabb megfogal-
mazaacutesaacutehoz Tehaacutet uacutegy is mint uacutetjelzők eacutes az el-nem-gondoltak jelentőseacutegeacutere toumlrteacutenő
utalaacutesokkeacutent alkalmazzuk ezt a sajaacutetos bdquoformulaacutetrdquo (Heidegger 2003)
11
bdquoA gondolkodaacutes el-nem-gondoltja [Ungedacht] nem a gondolkodaacutest kiacuteseacuterő
hiaacutenyossaacuteg [hellip] Mineacutel eredetibb egy gondolkodaacutes el-nem-gondoltja annaacutel
gazdagabbaacute vaacutelik Az el-nem-gondolt a legmagasabb rendű adomaacuteny amit nyuacutejtani
keacutepes egy gondolkodaacutes (Heidegger)rdquo (Lengyel 2012 p 239)
Megjegyezzuumlk a fentiek kapcsaacuten hogy a neacutemet filozoacutefus tudomaacutenyos gondolkodaacutest
boumllcseletileg elutasiacutetoacute vagy figyelembe nem vevő szemleacutelete innen is eredhet To-
vaacutebbaacute a bdquomoacutedszertanaacuterardquo jellemző tekinteacutely eacutes fogalmi determinaacutecioacutekra vonatkozoacute
elutasiacutetaacutes ndash mely az alkotoacutei korszaka maacutesodik feleacutere kristaacutelyosodik ki (Feheacuter M 1995)
ndash mintegy ontoloacutegiai anarchizmuskeacutent is eacutertelmezhető3 Ez is inspiraacutelt bennuumlnket
hogy a maacuter joacutelismertnek veacutelt fogalmakat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket merőben uacutej szempontok
szerint analizaacuteljuk eacutes ha szuumlkseacuteges illetve lehetseacuteges gyoumlkeresen uacutej kontextusokba
aacutegyazzuk
Előre is koumlszoumlnjuumlk tehaacutet az ilyen tiacutepusuacute munkaacuteknaacutel megszokott eacutes előiacutert beszeacutedhasz-
naacutelattoacutel elteacuterő megfogalmazaacutesmoacutedokeacutert eacutes stiacutelusjegyekeacutert tanuacutesiacutetott tuumlrelmuumlket eacutes
megeacuterteacutesuumlket Ezek ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg hataacuter-
mezsgyeacutejeacutenek mementoacutei is hiszen elteacuterő eacutertelmezeacutesi iacuteveket hasznaacutelunk az egyes szouml-
vegreacuteszek koumlzoumltti aacutetkoumlteacutesek eacutes hangsuacutelyok iacuteraacutesban toumlrteacutenő jeloumlleacuteseacutere
Ez a sajaacutetos koumlzpontozaacutesi eacutes szoumlvegbeosztaacutesi metoacutedus sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute Talaacutel-
kozunk vele toumlbbek koumlzoumltt a klasszikus tibeti nyelv eseteacuteben ndash ahol ennek a moacutedszer-
nek a gyakorloacutei a Buddha eredendően szoacutebeli taniacutetaacutesaacutenak tovaacutebbadaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben
alakiacutetottaacutek aacutet a tibeti nyelv szerkezeteacutet4 Ebben mondjuk a koumlzpontozaacutes hasznaacutelata
nem a latin aacutebeacuteceacutevel leiacutert nyugati szoumlvegek grammatikai szabaacutelyait koumlveti hanem a
beszeacutelő levegőveacutetele meacutelyseacutegeacutenek a jelzeacuteseacutere szolgaacutel5
Mint laacutethatjuk tehaacutet a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg a mi kultuacuterkoumlruumlnkben egyeacutertelmű-
nek tűnő elvaacutelasztaacutesa a vilaacuteg egy maacutesik taacutejaacuten koumlzel sem ennyire nyilvaacutenvaloacute
Erre a sajaacutetossaacutegra egyik mentor teacutemavezetőm Veacutegh Joacutezsef hiacutevta fel a figyelmemet
anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskolaacuten tartott egyeacuteni tibeti nyelvoacuteraacutek soraacuten Sajnos
magaacutet a nyelvet tanaacuter uacuter maximaacutelis segiacutetőkeacuteszseacutege elleneacutere sem sikeruumllt elsajaacutetiacutetani
de a moumlgoumltte meghuacutezoacutedoacute gondolatisaacutegot talaacuten igen
3 Erről a mereacutesznek tűnő megaacutellapiacutetaacutesroacutel a keacutesőbbiekben egy reacuteszletes tanulmaacutenyt szaacutendeacutekozunk oumlsz-
szeaacutelliacutetani Karaacutecsony Andraacutessal 4 Az iacutegy leacutetre hozott tibeti nyelvet bdquouacutej nyelvrdquo-nek vagy bdquoDharma-nyelvrdquo-nek nevezteacutek Az uacutej nyelv
(Beyer 1992 p 29) 5 A tibeti iacuteraacutesban egy vonaacutessal (t shad) jelzik a levegőveacutetel egyseacutegeacutet A bekezdeacutes vagy mondat veacutegeacuten
kettő ilyen jel szerepel a szoumlvegegyseacuteg lezaacuteraacutesaacutera neacutegy ilyen szolgaacutel (Beyer 1992 pp 61-52)
12
Termeacuteszetesen a disszertaacutecioacuteban a magyar nyelv szabaacutelyait igyekszuumlnk betartani ndash
amennyire tőluumlnk telik Ezeacutert is ndash szinteacuten formabontoacute moacutedon ndash itt is koumlszoumlnetet mon-
dunk Petykoacute Csillaacutenak aki aacuteldozatos munkaacuteval igyekezett a veacutegső vaacuteltozatott nyelv-
helyesseacutegileg helyreigaziacutetani
A meacuteg iacutegy is fellelhető hiaacutenyossaacutegok a szerző fogyateacutekossaacutegainak mementoacutei
Mindezekkel egyuumltt a doktori eacutertekezeacutes bibliograacutefiaacutejaacuteban eacutes magaacuteban a fő szoumlvegben
is megjelennek a szuumlkseacuteges angol nyelvű hivatkozaacutesok Ezzel szorosan oumlsszefuumlggő
moacutedon a soron koumlvetkező moacutedszertani fejezetben bemutataacutesra keruumllő alapvetően her-
meneutikai kutataacutes elsősorban magyar nyelvű koumlnyvek eacutes tanulmaacutenyok nyomaacuten keacute-
szuumllt A majdan toumlbbiacutezben emliacuteteacutesre keruumllő szoacutebeli akadaacutelymentesiacuteteacutesre tett kiacuteseacuterlet
reacutesze hogy a nyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesa eacuterdekeacuteben a teacutemavezetővel eacutes a mentor-
teacutemavezetőkkel folytatott beszeacutelgeteacutesek reacuteszeacutet keacutepezteacutek a szaacutemomra nehezebben eacutert-
hető idegennyelvű irodalomroacutel folytatott diskurzusok sorozatai is6 Ez a megszokottoacutel
talaacuten elteacuterő szoacutebeli diskurzusokon alapuloacute szoros egyuumlttműkoumldeacutes indokolja hogy a
dolgozat toumlbbes szaacutem első szemeacutelyben iacuteroacutedik Utalva ezzel is a szoacutebeliseacuteg kituumlntetett
helyeacutere eacutes akadaacutelymentesseacutegre toumlrekvő szellemiseacutegeacutere
Vagyis az akadaacutelymentesseacuteg eacutertelmezeacutesuumlnk szerint olyan emberi teveacutekenyseacuteg meg-
valoacutesulaacutesa ami leginkaacutebb eszmei eacutes szellemi tulajdonsaacutega lehetőseacutege az embernek
Miacuteg az akadaacutelymentesiacuteteacutes a koumlrnyezetuumlnk bdquotechnikai aacutetalakiacutetaacutesaacutetrdquo jelenti elsősorban
Erre joacute peacutelda a szavak betűkbe foglalaacutesa majd az olvasaacutes elneacutemulaacutesa (Demeter 2002)
Az iacuteraacutes kialakulaacutesa az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet szolgaacutelta majd a toumlmeges sokszo-
rosiacutetaacutes megjeleneacuteseacutevel laacutetszoacutelag akadaacutelymentesiacuteteacutesseacute alakult (McLuhan 2001)
Azonban eacuteppen ezaacuteltal meglaacutetaacutesunk szerint akadaacutelyteremtőveacute is vaacutelt
6 Az idegennyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesban is nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtott Horn Andraacutes weboldala is ami
nem csak a Heidegger Jaspers viszony tovaacutebb aacuternyalaacutesaacuteban volt a segiacutetseacuteguumlnkre hanem az hozzaacutesegiacute-
tett bennuumlnket filozoacutefiai antropoloacutegiai jellegű kutataacutesunk egyik legfontosabb ndash magyarul nem eleacuterhető
ndash forraacutesanyagaacutehoz is Ugyanis Michael Landmann A filozoacutefiai antropoloacutegia alapjai ciacutemű munkaacutejaacutenak
haacuterom koumlzponti fejezete is eleacuterhető az oldal alaacutebbi linkjeacuten keresztuumll httpnemetfilozofiahu
Megtekintve 20200304)
13
Itt tartjuk szuumlkseacutegesnek első iacutezben roumlgziacuteteni hogy a disszertaacutecioacute megalkotaacutesa soraacuten
nem a filozoacutefiatoumlrteacutenet maacutesodlagos műveire eacutes a kivaacuteloacute kolleacutegaacutek eacutertelmezeacutesire taacutemasz-
kodtunk7 Igaz felhasznaacuteltuk a rendkiacutevuumll eacuterteacutekes segiacutetseacuteguumlket a koumlvetkezőkben meg-
fogalmazott diszkurziacutev jellegű moacutedszer szerint Filozoacutefia diskurzust magukkal az ideacute-
zett boumllcselőkkel kiacutevaacutenunk folytatni A veacutelemeacutenyeiket eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesaikat egymaacutessal
eacutes a sajaacutet megaacutellapiacutetaacutesainkkal is paacuterhuzamba aacutelliacutetva vagy azokat uumltkoumlztetve igyek-
szuumlnk bizonyiacutetani felveteacuteseink tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti helyeacutenvaloacutesaacutegaacutet
A dolgozat boumllcseleti beaacutegyazottsaacutega szinteacuten toumlbbiraacutenyuacute mely nemcsak a filo-
zoacutefiatoumlrteacutenet toumlbb korszakaacuteba enged ndash első pillantaacutesra talaacuten eklektikusnak tűnő ndash be-
tekinteacutest hanem az uacutegynevezett keleti eacutes nyugati eacuteletboumllcseleti hagyomaacutenyok talaacuten
keveacutesbe ismert ndash aacuteltalunk bdquofogyateacutekossaacuteg-specifikusnakrdquo ndash nevezett taniacutetaacutesait hiacutevja
elsődlegesen segiacutetseacuteguumll Ezt annak ismereteacuteben eacutes eacuteppen ezeacutert tesszuumlk iacutegy mert a fo-
gyateacutekossaacuteg filozoacutefiai eacutertelmezeacutese eacutes vizsgaacutelata a huszadik szaacutezad koumlzepeacutetől napjain-
kig szinte kizaacuteroacutelagosan a szakboumllcselet teruumlleteire korlaacutetozoacutedik Elsősorban a taacutersa-
dalom8 a jog eacutes a feminista filozoacutefia fogadta be az eacuterintett emberek taacutersadalmi beil-
leszkedeacuteseacutevel kapcsolatos problematikaacutekat vizsgaacuteloacute gondolkodoacutek egyre gyarapodoacute
koumlreacutet Iacutegy peacuteldaacuteul egy maacuteig sokat ideacutezett eacutertekezeacutesben a koumlzoumls emberi igeacutenyekre eacutepuumllő
koumlzpolitika filozoacutefia kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutere hiacutevja fel a figyelmet Scotch R K eacutes K
Schriner mely aacuteltal a speciaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes esetleg feloldhatoacute de a legfontosabb sze-
rintuumlk hogy a taacutersadalmi befogadaacuteshoz vezető moacutedszerek jobban kanalizaacutelhatoacutekkaacute
vaacuteljanak
Mi uacutegy gondoljuk hogy pedaacutelul az eacuteletfilozoacutefia illetve egzisztenciaacutel-filozoacutefia nem
utolsoacute sorban pedig a toumlrteacuteneti Buddha boumllcseleti gondolatvilaacutegaacutenak ebbe az iraacutenyba
7 Itt peacuteldaacuteul a Heidegger eacutes a Wittgenstein keacutepviselt boumllcseleti aacutellaacutespontok oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet az alaacutebb jelzett művek segiacutetseacutegeacutevel
Lee Braver Groundless Grounds (2012) A Study of Wittgenstein and Heidegger MIT Press
Nyiacuteri JC (1992) Heidegger and Wittgenstein In Tradition and Individuality Springer
David Egan (2019) The Pursuit of an Authentic Philosophy Wittgenstein Heidegger and the
Everyday Oxford University Press A műveket nem tuumlntettuumlk fel az irodalomjegyzeacutekben mert a
kutataacutesunkban nem toumlrteacutentek beemeleacutesre
Jaspers eacutes Heidegger viszonyaacutet pedig elsőkeacutezből a keacutet eacuterintett aacuteltal koumllcsoumlnoumlsen megfogalmazott
leiacuteraacutesaik alapjaacuten is megismerhetjuumlk 8 Laacutesd httpsplatostanfordeduentriesdisability Megtekintve 20200303)
A reacutegebbi korok boumllcselői ndash teruumlleti behataacuteroltsaacutegtoacutel fuumlggetlenuumll ndash gyakran foglalkoztak az ember
veacutegesseacutegeacuteből fizikai adottsaacutegaiboacutel stb szaacutermazoacute haacutetraacutenyos helyzeteacutevel Gondoljunk itt peacuteldaacuteul a
saacutenta Epikteacutetoszra a sztoikus gondolkodoacute gyakran tekintett az emberre ma uacutegy mondanaacutenk
fogyateacutekos leacutenykeacutent Mint ahogy a buddhista filozoacutefia de maga az alapiacutetoacute Saacutekjamuni Buddha taniacutetaacutesa
sem neacutelkuumlloumlzi ezt az aspektust
14
toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacutevel egy reacutegi adoacutessaacutegot toumlrleszteacuteseacutebe fogunk amit a boumllcselet
ezidaacuteig felhalmozott a fogyateacutekossaacutegok eseteacuteben
bdquoPolitika ciacutemű műveacuteben pedig egyenesen azt iacuterja hogy ami a gyermekek kiteveacuteseacutet
illeti szuumllesseacutek toumlrveacuteny arroacutel hogy bdquodeformaacuteltrdquo gyermekek ne eacutelhessenek A fogyateacute-
kossaacuteggal eacutelő emberről alkotott veacutelemeacutenye szerint az ilyen leacutenynek baacuter keacutepes az eacutesz-
leleacutesre keacutepes felfogni bizonyos dolgokat azonban nem sajaacutetja az igazi eacutesz a froneacutezis
Maacuterpedig az eudaimonia (a boldogsaacuteg az oumlroumlm) eleacutereacutese csakis a froneacutezis alapjaacuten
lehetseacuteges Ezeacutert a termeacuteszettől fogva rabszolga meacuteg ember de csoumlkkent keacutepesseacutegucirc
ember hasonliacutet a haacuteziaacutellatra Ezeacutert joacute eacutes hasznos ha szolgasorba keruumllrdquo (Koumlnczei
2009 p 9)
A tanulmaacutenykoumltet illetve fogalomtaacuter taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutesra oumlsztoumlnző eacutes an-
nak aspektusaira koncentraacuteloacute mivolta azt gondoljuk nem tette lehetőveacute hogy ezen
szűk keresztmetszeten kiacutevuumll meacutelyebben kifejteacutesre keruumlljenek az iacuteraacutesműben szerepelő
maacutes boumllcselőknek ndash peacuteldaacuteul a fenti ideacutezet szerzője Arisztoteleacutesz gondolatvilaacutega sem
keruumll bővebben goacutercső alaacute ndash az emberi fogyateacutekossaacutegokkal kapcsolatos akaacuter implicite
is megfogalmazott gondolatai Iacutegy ndash mint az előszoacute veacutegeacuten megjegyzik a szerkesztők
ndash ebben a kiadvaacutenyban Michel Foucault sem kapott szoacutecikket sem A francia kortaacuters
filozoacutefus a sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesunkhoz elsősorban a szoacutebeliseacutegnek a tudomaacutenyos eacuteletben
toumlrteacutenő rehabilitaacutecioacutejaacuteroacutel is szoacuteloacute ndash Collegravege de France-ban tartott ndash A diskurzus rendje
ciacutemű szeacutekfoglaloacute beszeacutede okaacuten keruumllt be (Foucault 1998 pp 50-75) Baacuter tudjuk hogy
a testi eacutes mentaacutelis hiaacutetusok teruumlleteacutenek taacutersadalmi elfogadaacutesa eacutes megeacuterteacutese teruumlleteire
is maradandoacute hataacutest gyakorolt9
Uacutegy laacutetjuk hogy Hadas Mikloacutes (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese ciacutemű munkaacutejaacuteval ndash
baacuter egy merőben maacutes perspektiacutevaacutet hasznaacutelva mint Foucault ndash jelentősen hozzaacutejaacuterult
egy nyitottabb eacutes befogadoacutebb taacutersadalmisaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutehoz a megmerevedett sze-
rep sztereotiacutepiaacutek bemutataacutesa eacutes azok lebontaacutesa aacuteltal
9 Laacutesd Foucault (2014)
15
Jogos keacuterdeacuteskeacutent vetődhet fel hogy egy taacutersadalomtudomaacutenyi centrumuacute doktori
iskola hallgatoacutejakeacutent mieacutert is egy alapvetően eacuteletfilozoacutefiai10 antropoloacutegiai eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna11 neveacutevel feacutemjelzett buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiai12 megkoumlzeliacuteteacutesű kutataacutes ered-
meacutenyeacutet kiacutevaacutenja letenni a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg asztalaacutera
Ez a helyzet Umberto Eco (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős ciacutemű koumlnyveacuteben vaacutezolt
szituaacutecioacutera emleacutekeztet bennuumlnket mely egyuacutettal inspiraacuteloacutean is hat raacutenk Ugyanis a
Kant idejeacuteben meacuteg sehovaacute sem besorolhatoacute leacuteny igen nagy fejtoumlreacutest okozott az Auszt-
raacutel Aacutellattani Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak Erről aacuterulkodik az első elnevezeacutese is a bdquofőhősnekrdquo
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola multidiszciplinaacuteris szellemiseacutegű13 Iacutegy
remeacutenyeink szerint ez az eacutertekezeacutes joacutel illeszkedik az iskola alapiacutetoacuteja Horaacutenyi Oumlzseacuteb
gondolatvilaacutegaacutehoz igazodva a mindennapjainkat jelentősen meghataacuterozoacute koumlzoumlsseacuteg-
eacutepiacutető eacutes sok esetben azt erodaacuteloacute kommunikaacutecioacutes bdquoműkoumldeacutesekrdquo lehető legszeacutelesebb
felteacuterkeacutepezeacuteseacutet eacutes megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutek soraacuteba Karl Jaspers neacute-
met eacuteletfilozoacutefus ndash a dolgozatban az egzisztenciaacutelis- eacutes eacuteletboumllcseletet azonos moacutedon
eacutertelmezzuumlk baacuter tudjuk hogy maga Jaspers is elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a keacutet megkoumlze-
liacuteteacutest de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet gondolkodoacute aacuteltal emliacutetett ugraacutest a heacutetkoumlznapi
leacutetezeacutes eacutes az egzisztaacuteloacute szemleacutelődeacutes koumlzoumltt csak abban az esetben tudjuk megtenni ha
annak alapjaacutet az eacuteletfilozoacutefia gyakorlatai megteremtik a mindennapokban ndash filozoacutefiai
oumlneacuteletrajzaacuteban eacutes szinte valamennyi munkaacutejaacuteban a filozoacutefia alap feladataacuteul a kommu-
nikaacutecioacutet nevezi meg
10 Mely maacutera tulajdonkeacuteppen elfelejtődoumltt a nyugat-euroacutepai koumlroumlkben Eacuteszak-Amerikaacuteban pedig
igazaacuteboacutel gyoumlkeret sem tudott ereszteni 11 Naacutegaacuterdzsuna a II szaacutezadi indiai buddhista filozoacutefus a Naacutelanda-i egyetem egykori apaacutetja az
uumlresseacutegfilozoacutefia iskola alapiacutetoacuteja A buddhizmusban a maacutesodik Buddhakeacutent is tisztelik A bdquobuddhista
koumlzeacutepuacutetrdquo filozoacutefiaacutejaacutenak (sz madhjamaka) az első mestere 12 Az uumlresseacutegtan filozoacutefiai iskolaacuteja szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetezhetnek Ezeacutert semmi
sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok ilyen eacutertelemben uumlresseacuteg termeacuteszetűek A dolgok relativitaacutesaacuteval
szemben az eacuterzeacutekszervvel tapasztalhatoacute forma konkreacutetsaacutegaacutet helyezi azeacutert hogy az adott taacutergy mibenleacutete
taacuteruljon fel a folyamatban eacutes ne olvadjon bele egy aacuteltalaacutenos oumlnvaloacute leacutetező fogalmaacuteba (Vouml Whitehead
2001) A taacutergyak eacutes az uumlresseacuteg mindig csak egy-egy konkreacutet eacuteppen tapasztalt taacutergy viszonylataacuteban
vizsgaacutelhatoacute 13 Az időkoumlzben bekoumlvetkezett szervezeti aacutetalakulaacutes soraacuten a Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola
melybe e sorok iacuteroacuteja felveacutetelt nyert a Szocioloacutegia Doktori Iskolaacuteval fuzionaacutelt azonban a Szocioloacutegia
eacutes Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola is a jelzett nyitott szellemiseacuteget keacutepviseli
16
bdquo1 A filozoacutefia helyzete a koumlvetkező nem leacutetezik az Egeacuteszben rejlő egyetlen Igazsaacuteg
hanem sokfeacutele toumlrteacuteneti alakban jelenik meg az igazsaacuteg Ezeacutert nem valoacutesiacutethatoacute meg
hogy uacutegy joumljjoumln leacutetre a minden embert magaacuteban foglaloacute koumlzoumlsseacuteg hogy egy eacutes egyet-
len igazsaacuteg mellett szaacutelljanak siacutekra ez a koumlzoumlsseacuteg csak a kommunikaacutecioacute koumlzegeacuten ke-
resztuumll joumlhet leacutetre A filozoacutefiai logika feladata hogy ezt a meacutediumot tudatosan eacutes a
lehető legjobban a rendelkezeacutesuumlnkre bocsaacutessa s ezen kiacutevuumll raacutemutasson egzisztenciaacute-
lis bizonyossaacutegunk eacutertelmeacutere A filozoacutefiai logika egyreacuteszt felismeri a felteacutetlen kommu-
nikaacutecioacutes szaacutendeacutek megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak felteacuteteleit maacutesreacuteszt felismeri a kommunikaacutecioacute
megszakiacutetaacutesaacutenak formaacuteit ezek eacutertelmeacutet eacutes koumlvetkezmeacutenyeitrdquo (Jaspers 1998 p 95)
Ez oumlnmagaacuteban talaacuten eleacutegseacuteges igazolaacutesa mindazoknak az eacuteszreveacuteteleknek amelyeket
a fenti bekezdeacutesben a keacutepzeacutes kontextusaacuteban megjegyeztem a diszciplinaacuteris beaacutegya-
zottsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Tovaacutebbaacute Gilles Deleuze boumllcseleti programja eacutes ajaacutenlaacutesa is
ide illeszkedik miszerint a jelenkor filozoacutefusainak az egyik feladata uacutej fogalmak meg-
alkotaacutesa eacutes ezzel uacutejabb keacuterdeacutesek felveteacutese (Deleuze 1994) Baacuter toumlbb esetben szembe-
aacutelliacutetjaacutek a Deleuze-i14 gondolkodaacutest Martin Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak idevonatkozoacute
bdquofeladat-megaacutellapiacutetaacutesaacutevalrdquo mely az eredet teruumlleteacutere toumlrteacutenő visszavezeteacutest nevezi
meg a fogalmak eredeti jelenteacuteseacutenek bdquolelőhelyeacuteuumllrdquo (Heidegger 2019) de mi ettől elteacuterő
aacutellaacutespontot alakiacutetottunk ki
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a keacutet aacutellaacutespont ha nem is kiegeacutesziacuteti egymaacutest de
mindenkeacuteppen megfeacuter egymaacutes mellett eacutes iacutegy a poacutelusaik sem ellenteacutetesek Ezzel a kis
iacutezeliacutetővel kiacutevaacutenjuk jelezni a dolgozat sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutet mely a kuumlloumlnboumlző
nemzetiseacutegű boumllcselők pszicholoacutegusok szocioloacutegusok vallaacutesi gondolkodoacutek stb kon-
textusba helyezeacuteseacutet is jelenti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az alapkoncepcioacutek aacutelliacutetaacutesok
meghataacuterozaacutesok ezen jeles szemeacutelyiseacutegek valamelyikeacutetől szaacutermaznak Sok esetben
ők jelentős kuumlloumlnbseacutegekre mutatnak raacute a leacutetezeacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben
Biacutezunk benne hogy kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyos illetve boumllcseleti szceacutenaacutekboacutel szaacuter-
mazoacute megaacutellapiacutetaacutesok eacutes uacutetmutataacutesok az eacutertekezeacutes veacutegeacutere meacutegiscsak koumlzel azonos
iraacutenyba fognak konvergaacutelni Ezt az iraacutenyt pedig az alaacutebbi neacutegy a tovaacutebbiakban beve-
zeteacutesre keruumllő kulcsfogalom jeloumlli ki
14 A dolgozatban a boumllcselők gondolkodoacutek neveinek leiacuteraacutesaacutenaacutel azeacutert vaacutelasztottuk ezt a formaacutet hogy
jelezzuumlk aktiacutev partnerinkkeacutent uacutetmutatoacuteinkkeacutent eacutes bizony vitapartnerkeacutent is tekintuumlnk Raacutejuk Nem pedig
betűkbe zaacutert holtak eacutelettelen mementoacuteikeacutent
17
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis eacuterettseacuteg eacutes eacuteberseacuteg
szimbiotikus eacutes alkalmazkodoacute ember
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes15 mint maacuter emliacuteteacutesre keruumllt a heacutetkoumlz-
napi diskurzusok reacuteszeacutet keacutepezik mind az akadeacutemiai eacuteletben mind pedig a heacutetkoumlznapi
eacuteletuumlnkben A disszertaacutecioacute nem kiacutevaacuten eacuterdemben reflektaacutelni a fogyateacutekossaacutegtudo-
maacuteny16 idevonatkozoacute aacutelliacutetaacutesaira Ezek a fogyateacutekossaacuteg ndash eacutes veacutelemeacutenyuumlnk tovaacutebbaacute ta-
pasztalataink szerint egyaraacutent az akadaacutelymentesiacuteteacutes ndash eseteiben is a taacutersadalmi felelős-
seacuteget nevezik meg egy ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteskeacutent
bdquoA fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny a taacutersadalmak politikaacuteit eacutes gyakorlataacutet vizsgaacutelja hogy job-
ban megeacutertsuumlk a fogyateacutekossaacuteggal kapcsolatos ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi mint testi ndash
tapasztalatokat A fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyt mint diszcipliacutenaacutet azzal a ceacutellal fejlesztetteacutek
ki hogy a kaacuterosodaacutes jelenseacutegeacutet kibogozza a miacutetoszoknak az ideoloacutegiaacuteknak eacutes a stigmaacute-
nak abboacutel a haacuteloacutejaacuteboacutel ami raacuteborul a szociaacutelis interakcioacutekra eacutes a taacutersadalompolitikaacutera
E tudomaacutenyaacuteg megkeacuterdőjelezi azt az eszmeacutet amely uacutegy tekint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő
emberek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi staacutetuszaacutera eacutes a szaacutemukra kijeloumllt szerepekre mintha
azok a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek aacutellapotaacutenak elkeruumllhetetlen koumlvetkezmeacutenyei lenn-
eacutenek A Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 1998rdquo
(Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Tanulmaacutenyok I 2009 a koumltet mottoacuteja)
Tisztaacutebban megfogalmazva azeacutert leacutetezik meacuteg a mai napig is a fogyateacutekossaacuteg mert
a jelenkori taacutersadalmak nem keacutepesek egy teljesen akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacute-
saacutera leacutetrehozaacutesaacutera (Koumlnczei Hernaacutedi 2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny az aacutelliacutetaacutesai-
ban17 ha ki is mondja hogy mindannyian fogyateacutekosok vagyunk azonban ezt kizaacuteroacute-
15 bdquoAz akadaacutelymentesiacuteteacutes azon teveacutekenyseacutegek oumlsszefoglaloacute neve amelyek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők
szaacutemaacutera igyekeznek biztosiacutetani a felteacuteteleket az aacutellapotuk miatt keletkezett haacutetraacutenyaik kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere
Ceacutelja olyan koumlruumllmeacutenyek biztosiacutetaacutesa amelyek lehetőveacute teszik szaacutemukra az oumlsszes teveacutekenyseacuteg
elveacutegzeacuteseacutet amelyben akadaacutelyoztatva lehetnek Az akadaacutelymentesiacuteteacutes formaacutei koumlzeacute tartozik az eacutepiacutetett
koumlrnyezet tudatos kialakiacutetaacutesa vagy aacutetalakiacutetaacutesa a laacutetaacutesseacuteruumllteknek a taacutejeacutekozoacutedaacutes biztosiacutetaacutesa a
hallaacutesseacuteruumlltek segiacuteteacutese valamint az informaacutecioacutes eacutes informatikai taacutejeacutekozottsaacuteg elősegiacuteteacuteserdquo A
vonatkozoacute jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek hivatalos oumlsszefoglalaacutesa Forraacutes httpscuttlyDy6oUFU (Meg-
tekintve 20200303) 16 A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny kifejezeacutest a Hernaacutedi Koumlnczei (2015 p 6) tanulmaacuteny alapjaacuten hasznaacuteljuk 17 Laacutesd Taylor Jim (2014) Foumlldes (2002)
18
lagosan az emberek kuumlloumlnboumlző mentaacutelis fizikaacutelis vagy taacutersadalmi keacutepesseacutegeinek le-
hetőseacutegeinek egymaacuteshoz keacutepest hierarchikus viszonyaacuteban teszi meg (Hernaacutedi 2015)
Peacuteldaacuteul egy hegymaacuteszoacute fizikaacutelis aacutellapota egy aacutetlagos sakkjaacuteteacutekos hasonloacute adottsaacutegai-
hoz keacutepest bdquomagasabb rendűnekrdquo minősuumll mert ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban az egeacutesz-
seacuteg eacuterteacutekmeacuterője az izomtoumlmegek araacutenya eacutes a fizikai kondiacutecioacute bdquotoumlkeacuteletesseacutegerdquo
A fent emliacutetett fizikaacutelis eacutes mentaacutelis keacutepesseacutegek nem csak egymaacuteshoz keacutepest eacuterteacute-
kelődnek fogyateacutekossaacutegnak hanem a vaacutegyott toumlkeacuteletesseacuteg bdquoel-nem-eacuterhetőseacutegirdquo me-
mentoacutejakeacutent hasznaacuteljaacutek a koumlzoumls haacutetraacutenyunkat ahol a fogyateacutekos emberek a paradox
peacuteldaacutek arra hogy az egeacuteszseacutegesek sem keacutepesek eleacuterni a toumlkeacutely aacutellapotaacutet Erről az aacutella-
potroacutel azonban csak annyit sejthetuumlnk hogy az abszoluacutetumok dimenzioacutejaacuteban vanhellip
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny szokaacutesos korszakolaacutesaacutera18 taacutemaszkodva a paradigma-
vaacuteltaacutesokat ndash neacutemi moacutedosiacutetaacutessal ndash az alaacutebbi kronoloacutegia sorrend menteacuten kristaacutelyosiacutetottuk
ki
Bioloacutegiai determinaacutecioacute (50-60-as eacutevek)
A magas szintű orvostudomaacuteny mindenhatoacutesaacutegaacuteba vetett hit elveszteacutese (70-80-
as eacutevek)
A taacutersadalmisaacuteg nem kieleacutegiacutető hozzaacuteaacutellaacutesa (90-es eacutevektől)
A technikai akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenya (2000-es eacutevektől)
Az eacutertekezeacutes jelenteacutesvilaacutega betekinteacutest adoacute eacutes fogalmakat bőviacutető ceacutelja neacutemi me-
reacuteszseacuteget eacutes legalaacutebb ennyi nyitottsaacutegot bdquokoumlvetelrdquo az olvasoacutetoacutel azeacutert hogy az utoacutebbi
eacutevtizedekben kiemelkedő eredmeacutenyeket felmutatoacute fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi kutataacutesok
akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzekeacutent is tudjon szolgaacutelni Eacutertjuumlk ezalatt azt a boumllcseleti szaacuten-
deacutekot hogy bizonyosodjon be a mindannyiunkat eacuterintő egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
voltakeacuteppen kiteljesedeacutest is rejtő mivolta Ez a filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes figyelemmel
van arra az akaacuter explicit akaacuter implicit moacutedon megjelenő dichotoacutemiaacutera amely az
egeacuteszseacuteges versus fogyateacutekos fogalompaacuter mintegy kiacuteseacuterőjelenseacutege A fogyateacutekossaacuteg-
tudomaacuteny mai napig is kuumlzd ezzel a dualista fogalmi szembeaacutelliacutetaacutessal s ennek felol-
daacutesaacutera meggyőződeacutesuumlnk szerint maacuteig sem keacutepes
18 Laacutesd Hernaacutedi (2015)
19
A fogalombőviacuteteacuteshez eacutes tisztaacutezaacuteshoz stb a disszertaacutecioacuteban toumlbbek koumlzoumltt Ludwig
Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacutenak a fogalomalkotaacutesra eacutes a fogalomhasznaacutelatra vonatkozoacute aacutel-
liacutetaacutesait eacutes gyakorlatait is igyekszuumlnk alkalmazni19 (Wittgenstein 1998)
Mindez egyfajta kreatiacutev rombolaacutesnak is tűnhet20 mint ahogy bizonyos szempont-
boacutel annak is szaacutenjuk Azonban hasonlatosan az uumlresseacutegfilozoacutefia ndash keacutesőbbiekben kifej-
tett ndash alapveteacuteseihez amely az eacutenkeacutep illuacutezioacute jellegeacutet bizonyiacutetja e dolgozat is azt ceacutelt
szolgaacutelja hogy hozzaacutejaacuteruljon egy olyan fundamentum jelenbeacuteli feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes ha
szuumlkseacuteges megkonstruaacutelaacutesaacutehoz amely minden ember eacutes eacutelőleacuteny koumlzoumls forraacutesvideacuteke
A dolgozat tehaacutet a koumlvetkező kulcsfogalmak21 be-eacutes felmutataacutesaacuteval illetve a hoz-
zaacutejuk elvezető uacutettal ismerteti meg a tisztelt olvasoacutet eacutes a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteget
szimbiotikus-alkalmazkodoacute-ember
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos eacutes akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis hasiacutetaacutes
emberseacutegfelejteacutes
forraacutesvideacutek
intuitiacutev-uumlresseacutegtermeacuteszetű eacutes uacutejat leacutetrehozoacute gondolkodaacutes
egyesiacutető szemleacutelődeacutes filoszkoacutep filoszkoacutepikus szemleacutelődeacutes metaviduum
kifejtő-diskurzuscentrumuacute hermeneutika
hermeneutikai goumlmb
egzisztenciaacutelis-praxiskommunikaacutecioacute
Ez az uacutet magaacuten viseli annak a sajaacutetos moacutedszertannak a jegyeit melynek menteacuten
az eacutertekezeacutes keacuteszuumllt A jelen doktori teacutezis kutataacutesmoacutedszertanaacutenak az egyik eleme a
19 Bodnaacuter Jaacutenos Kristoacutef A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolatrendszer
terapikus olvasataacutehoz ciacutemet viselő 2012-ből szaacutermazoacute PhD eacutertekezeacutese megerősiacutetetett bennuumlnket abban
hogy az elsősorban nyelvfilozoacutefuskeacutent bdquonyilvaacutentartottrdquo Wittgenstein munkaacutessaacutega eacutertelmezhető akaacuter
teraacutepiakeacutent vagy eacuteletboumllcseletkeacutent is Ebből kiindulva a disszertaacutecioacute egyfajta sajaacutetos hermeneutikai
megkoumlzeliacuteteacutese lehetőveacute teszi a bevont gondolkodoacutek antropoloacutegiai-filozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacutefiai
uumlzeneteinek oumlsszegyűjteacuteseacutet a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll (Bodnaacuter 2012) 20 Heidegger sajaacutet kifejezeacutese (szoacute szerint bdquodestrukcioacuterdquo) a Leacutet eacutes idő ciacutemű műveacuteből ami nem teacutevesztendő
oumlssze a Derrida-feacutele dekonstrukcioacute fogalmaacuteval ami egy fajta vaacutelasz Heidegger gondolataira (Nyiacuterő
2012) 21 Az esszenciaacutelis fogalmak koumlzuumll azok amelyek tartalmi suacutelyuknaacutel fogva direktebb moacutedon is erősiacutetik
az eacutertekezeacutes koumlzponti bdquouumlzeneteacutetrdquo ndash az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeit ndash egy
kuumlloumln fejezetben reacuteszletesebb kifejteacutest is kapnak Tovaacutebbaacute valamennyit folyamatosan hasznaacutelni fogjuk
mindazon helyeken ahol megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint alaacutetaacutemasztjaacutek aacutelliacutetaacutesainkat Illetve demonstraacutelni kiacutevaacutenjuk
veluumlk azt a folyamatot ahogy egyre meacutelyebb reacutetegiek taacuterultak fel kutataacutes valamint a szoumlveg
megszuumlleteacutese soraacuten
20
Hans-Georg Gadamer (2000 2003) neveacutehez leginkaacutebb koumlthető hermeneutikai vizsgaacute-
loacutedaacutes kiterjesztett eacutertelmezeacutese
bdquoAz alaacutebbiakat arra tett kiacuteseacuterletkeacutent tekintseacutek eacuterveacutenyesnek hogy a gondolat goumlroumlg
klasszikusait ez egyszer maacuteskeacutent olvassuk ne a modernseacuteg kritikai foumlleacutenyeacuteből kiin-
dulva amely modernseacuteg uacutegy hiszi hogy egy veacutegtelenuumll kifinomult logika birtokaacuteban
tuacutelhaladta a reacutegieket hanem ama meggyőződeacutes alapjaacuten hogy a bdquofilozoacutefiardquo vaacuteltozat-
lanul esemeacutenyszerűeacuten meguumltkoumlztető tapasztalata maradt az embernek ami őt mint
embert kituumlnteti s hogy ebben nincs előreleacutepeacutes hanem csak reacuteszesuumlleacutes Hogy ez meacuteg
egy olyan civilizaacutecioacutera is eacuterveacutenyes amelyet mikeacutent a mieacutenket a tudomaacuteny alakiacutetott
ki - hihetetlenuumll hangzik eacutes meacutegis szaacutemomra igaznak tetszikrdquo (Gadamer 2000 p 13)
A neacutemet boumllcselő a fenti gondolattal eacutes bdquovizsgaacuteloacutedaacutesi ajaacutenlaacutessalrdquo zaacuterja A filozoacutefia kez-
dete ciacutemű koumlnyveacutet Ezt a Gadamer-i megkoumlzeliacuteteacutest mi valamennyi boumllcseleti szemleacute-
letmoacuted eseteacuteben alkalmazzuk a jelen disszertaacutecioacuteban is
Ez egyuacutettal mintegy akadaacutelymentesiacutető kutataacutesi moacutedszerkeacutent is debuumltaacutel Ennek
leacutenyege hogy a fogalmak eacutes az azokat tartalmazoacute iacuteraacutesművek jelenbe toumlrteacutenő beeme-
leacutese eacutes organizaacutelaacutesa nemcsak a szerző internaacutelt eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyaacutet hasznaacutelja ha-
nem egy jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli kommunikaacutecioacutes helyzetet is alapvetőnek tekint
Tehaacutet a vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten arra is toumlrekszuumlnk hogy a muacuteltra a jelenre eacutes nem utolsoacute-
sorban a jelen toumlrteacuteneacuteseibe folyamataiba uacutegy tudjunk bdquoegyidőbenrdquo betekinteni hogy
hermeneutakeacutent valoacuteban reorganizaacutelhassuk a betoumlmoumlriacutetett informaacutecioacutekat Abboacutel iacutegy
aktiacutev ismeretet (tudaacutest) generaacutelva
Tehaacutet a vizsgaacutelat taacutergyaacutera nem mint algoritmikus adathalmazra tekintuumlnk ha-
nem uacutejra alkotjuk azt a szerző(k) alkotoacute(k) eacutes a beszeacutelgető ill vitapartnerek segiacutetseacute-
geacutevel Hasonloacutean mint manapsaacuteg a haacuteromdimenzioacutes nyomtataacutes a taacutergyakat Iacutegy nem
csak ki eacutes visszatoumlmoumlriacutetjuumlk (uacutejraiacuterjuk) hanem hagyjuk hogy hasson eacutes műkoumldjoumln ez
a reacutegi-uacutej ismeret az itt eacutes mostban Akaacuter teljesen maacutes szerkezetű horizontokat is eacuteletre
hiacutevva
Uacutegy laacutetjuk a szoacutebeli praxis kommunikaacutecioacute tehaacutet nem szimplaacuten mintegy csak
bezaacuterja a hermeneutikai koumlrt hanem goumlmbeacute alakiacutetja alakiacutethatja azt A horizont oumlssze-
olvadaacutes ekkor szuumlkseacutegtelenneacute vaacutelik Mindazonaacuteltal a Gadamer-i keacutetsiacutekkal szemleacutelte-
tett laacutetoacutehataacuter-fuacutezioacute hermeneutikai koumlr hasonlata mint az egyik lehetseacuteges ceacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon joacutel demonstraacutelja a neacutemet boumllcselő toumlrekveacuteseit (Gadamer 1994)
21
A hermeneutikai goumlmb esteacuteben viszont a horizontok koumlzoumltti laacutetszoacutelagos kuumlloumlnbseacutegek
eltűnnek feladoacutednak eacutes a viszonylagossaacuteguk egyeacutertelműveacute vaacutelik 22
Csikoacutes Ella hiaacutenypoacutetloacute koumlnyveacuteben Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klassziku-
sai Hegel eacutes Whitehead a koumlvetkezőt gondolatot ideacutezi Schroumldingertől bdquoEacuterezzuumlk
hogy csak most kezduumlnk eleacuteg megbiacutezhatoacute anyagot oumlsszeszedni ahhoz hogy minden
ismeretuumlnket egyseacuteges egeacutesszeacute olvasszuk maacutesreacuteszt azonban szinte lehetetlenneacute vaacutelt
hogy egyetlen agy toumlbbet legyen keacutepes aacutetfogni belőle mint egy kicsi specializaacuteloacutedott
reacuteszeacutet
A dilemmaacuteboacutel nem laacutetok maacutes kiutat koumlzuumlluumlnk valakinek vaacutellalkozni a kell a teacutenyek
eacutes elmeacuteletek szinteacuteziseacutere noha egyeseket ezek koumlzuumll csak maacutesodkeacutezből eacutes toumlkeacuteletlenuumll
ismer eacutes fennaacutell a kockaacutezat hogy bolondot csinaacutelunk magunkboacutelrdquo (Csikoacutes 2008 p
31)
A szerző uacutegy interpretaacutelja az osztraacutek gondolkodoacute veacutelekedeacutest mint a XX szaacutezad egyik
toumlrekveacuteseacutet mely egy metaelmeacutelet megalkotaacutesaacutet laacutetja szuumlkseacutegszerűnek
A magunk reacuteszeacuteről Schroumldinger mondanivaloacutejaacuteban a hermeneutikai goumlmb bdquoelőkeacutepeacutetrdquo
laacutetjuk kirajzoloacutedni
Tudvaacuten hogy a goumlmb az emberi tudaacutes teljes eacutes aacutellandoacutean (uacutejra)formaacuteloacutedoacute kaacutenonjaacutet is
szimbolizaacutelja Ahol a felsziacutenen kirajzoloacutedoacute ismeret-bdquomintaacutezatokrdquo aacutellandoacute kapcsolat-
ban vannak a goumlmb belső tereacuteben zajloacute vizsgaacuteloacutedaacutesi folyamatokkal Mindezek koumllcsouml-
noumlsen fuumlggenek is egymaacutestoacutel ezaacuteltal a goumlmb szimbolikaacuteja betekinteacutest enged az uumlres-
seacutegszemleacutelet műkoumldeacuteseacutebe is Minthogy a szerző(k) alkotoacute(k) gondolkodoacute(k) eacutes a her-
meneutaacute(k) mint bdquoegymaacutes felteacuteteleirdquo is reacuteszt vesznek a folyamatban A Gadamer-i her-
meneutikailag nyitott eacutes keacutepzet tudat (2003) tehaacutet ebben a toumlbbdimenzioacutes modellben
is elengedhetetlen felteacutetele a sikeres vizsgaacuteloacutedaacutesnak illetve a boumllcseleti a diszciplinaacute-
ris eacutes a kulturaacutelis hataacutermentesseacuteg elfogadaacutesaacutenak Ez utoacutebbi ismeretszerzeacutesi felteacutetelneacutel-
kuumlliseacuteg eacutes mindennemű kutataacutesi-tekinteacutely eacutes moacutedszer kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet elutasiacutetoacute de
minimum zaacuteroacutejelbe tevő megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted okaacuten a hermeneutikai goumlmboumlt Feyerabend-
22 Sajnaacutelatos moacutedon a disszertaacutecioacute terjedelmi keretei nem teszik lehetőveacute a horizont eacutes a Kuhn-i
paradigmaacutera vonatkozoacute reacuteszben azonos meglaacutetaacutesaink bővebb kifejteacuteseacutet valamint peacuteldaacuteul a
hermeneutikai goumlmb eacutes a filoszkoacutep koumlzoumltti szimbiotikus kapcsolat reacuteszletesebb taacutergyalaacutesaacutet sem
Ezen oumlsszefuumlggeacutesről mintegy kedvcsinaacuteloacutekeacutent annyit mondunk hogy veacutelemeacutenyuumlnk szerint a filoszkoacute-
pikus vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a toumlredezettseacutegmentes hermeneutikai szemleacutelet alkalmazhatoacutesaacutegaacutenak egyik alap-
felteacutetele a kutatoacuteiindividuum időleges feladaacutesa az uacuten metaviduum-aacutellapotba toumlrteacutenő beleoldoacutedaacuteseacutert
bdquocsereacutebenrdquo
22
goumlmbkeacutent is aposztrofaacuteljuk Mivel a konstrukcioacute kialakiacutetaacutesaacutehoz a legtoumlbb inspiraacutecioacutet
az emliacutetett kivaacuteloacute boumllcselő A moacutedszer ellen ciacutemű koumlnyveacuteből meriacutetettuumlk (Feyerabend
2002)
Amikor tehaacutet peacuteldaacuteul a dolgozat moacutedszertani fejezeteacuteben reacuteszletesebben kifej-
teacutesre keruumllő hermeneutikai koumlr bezaacuterulaacutesaacutenak lehetseacuteges uacutejszerű moacutedjaacutet ismertetjuumlk
akkor az emliacutetett goumlmb majdani leacutetrejoumltteacutere is gondolunk
Iacutegy a maacuter emliacutetett gyakran alkalmazott ismeacutetleacutesek szinteacuten egy uacutejabb hathatoacutes indokot
kapnak Hiszen veacutelemeacutenyuumlnk szerint az ismeacutetleacutesek a fentebb emliacutetett reorganizaacutecioacutes
gyakorlat mintegy keacutezhezaacutelloacute23 eszkoumlzei is azonban erről a bizonyos goumlmbnek a feluuml-
leteacuteről vagy annak belsejeacuteből raacutejuk tekintve csak laacutetszoacutelagosak az uacutejra előfordulaacutesok
a leiacutert szavak eacutes mondatok szintjeacuten Azonban a funkcioacutejuk hasonloacute mint az eacutelő be-
szeacutedben a hangsuacutely-eltoloacutedaacutesokeacute Ezek aacuteltal az emberek gondolkodaacutesa aacutellandoacute stimu-
lusnak van kiteacuteve hogy a maacuter ismertnek tetsző fogalmakat eacutes szituaacutecioacutekat uacutejra eacutes uacutejra
eacutertelmezve a leacutet folyamatjellegeacutet se vesziacutetseacutek szem elől (Vouml 1 aacutebra Fenner-diag-
ramm)
Ezeacutert keacuterjuumlk a tisztelt olvasoacutekat ha ismeacutetleacutesekre bukkannak a szoumlvegben ndash erre lesz
moacutedjuk bőven ndash olvassaacutek fel hangosan ezeket az ugyanolyannak laacutetszoacuterdquo bekezdeacutese-
ket
A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja az elmuacutelt eacutevek soraacuten feltaacutert ndash a hallgatoacutei
korszakboacutel is szaacutermazoacute ndash turizmustudomaacutenyi kapcsolatot Az emliacutetett fejezetbe integ-
raacutelaacutesra keruumllő tanulmaacutenyok szoumlveghelyein keresztuumll bemutatja annak az aacuteltalunk al-
kotott filozoacutefiai fogalomcsoportnak bdquoevoluacutecioacutejaacutetrdquo is melyről a fentiekben maacuter ejtet-
tuumlnk szoacutet Ezt koumlvetően ndash mint ahogy azt maacuter emliacutetett dolgozatok24 szoumlvegeiben is
koumlvetkezetesen alkalmaztuk ndash az utazoacutei leacutettel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutest az utazaacutes tudo-
maacutenyakeacutent fogjuk emliacuteteni uacutegy is mint a dolgozatban paacuterbeszeacutedeacutebe vont filozoacutefusok
egyik kedvelt metaforaacutejaacutet Ez a leacutetezeacutesben valamilyen moacutedon jelenleacutevő ndash sodroacutedoacute zu-
hanoacute teacutevelygő hajoacutezoacute ndash ember milyenseacutegi hasonlata is
23 Laacutesd Heidegger (2019) 24 Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben (Farkas 2019)
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba
(Farkas Petykoacute 2019)
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai eacutes egzisztenciaacutelfilozoacutefiai
jelenteacutesvilaacutegai (Farkas 2020)
Az felsorolaacutesban szereplő első kettő a jelzett fejezetbe integraacutelt tanulmaacuteny ndash lektoraacutelaacutes utaacuteni de nem
a nyomtataacutesban megjelent szoumlveg ndash toumlbb helyen moacutedosiacutetott illetve aacutetdogozott verzioacuteja A harmadik
pedig befogadaacutes alatt aacutell
23
Buddha maga toumlbbszoumlr is hasznaacutelja taniacutetaacutesaiban az utazaacutes hasonlataacutet vagy metaforaacutejaacutet
A legtoumlbbszoumlr arra utal hogy egy szeacutelesebb perspektiacutevaacuteban laacutetjuk meg a segiacutetseacutegeacutevel
honnan joumlvuumlnk eacutes hovaacute tartunk Ritkaacutebban de fajsuacutelyosabban az akadaacutelyok meghala-
daacutesaacutenak az uacutetjaacutera utal amelyben az a fontos hogy a probleacutema megoldaacutesaacutehoz az ember
uacutetjaacutenak egy aacutellomaacutesakeacutent kezeli azt az akadaacutelyt amelybe beleuumltkoumlzik Ilyenek pl Az
elvonultsaacuteg gyuumlmoumllcsei (Samannyaphala szutta DN 2) Keacutevattaacutenak adott taniacutetaacutes (Keacute-
vatta szutta DN 11) Loacutehiccsaacutenak adott taniacutetaacutes (Lohiccsa szutta DN 12) Az Assza-
puraacuteban folytatott beszeacutelgeteacutes (Mahaacute Asszapura szutta MN 39)
Az utazaacutes kontextusba helyezeacuteseacutevel alaacutetaacutemasztani igyekszuumlnk tehaacutet ndash e disz-
szertaacutecioacute aacuteltal is ndash a vizsgaacuteloacutedaacutesunk sajaacutetos eacuteletfilozoacutefiai eacutes hermeneutikai megkoumlze-
liacuteteacutesmoacutedjaacutenak multidiszciplinaacuteris leacutetjogosultsaacutegaacutet eacutes akadaacutelymentesiacutető jellegeacutet Mind-
emellett fontosnak tartjuk hogy ezek a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok mind a moacutedszertanuk-
ban mind a gyakorlati alkalmazaacutesukban a szoacutebeliseacutegen eacutes a jelenleacuteten alapszanak
Ezek toumlbb esetben kiaacutelltaacutek maacuter a tudomaacutenyossaacuteg eacutes a katedrai aacutetadhatoacutesaacuteg25 proacutebaacuteit
de az igazi megmeacuteretteteacutesuumlk ezen iacuteraacutesmű eacutes a hozzaacutekapcsoloacutedoacute eacutes kiemelt jelentőseacuteg-
gel biacuteroacute szoacutebeli veacutedeacuteseken fog megtoumlrteacutenni
A disszertaacutecioacute tehaacutet minden tekintetben magaacuten viseli azokat a jegyeket melyek
az akadaacutelymentesiacutető ember heacutetkoumlznapjait jellemzik vagyis mind oumlnmaga az ember
mind pedig a leacutetezeacutesben őt koumlruumllvevő taacutersai egyuumlttes teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően
tudjaacutek eacutertelmezni ndash eacutes biacutezunk benne koordinaacutelni ndash a Heidegger-i26 leacutetbe zuhanaacutes sok
esetben traumatikus eacutelmeacutenyeacutet (Heidegger 1988)
Az eacutertekezeacutes tekinthető mindezek alapjaacuten egy szoacutebeli fogalomeredet eacutes foga-
lomalkotaacutes posztmetafizikai jellegű leirataacutenak is Ez a laacutetszoacutelagos ambivalencia koumlny-
nyedeacuten feloldhatoacute ha peacuteldaacuteul az Ong-i szoacutebeliseacuteg-eacutertelmezeacutes keacutet sarokpontjaacutet - a cir-
kularitaacutest eacutes szituacionalitaacutest - tartjuk szem előtt (Ong 2002 2010) E posztmodern
25 A fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekveacutedelmi szervezetei ndash hazai eacutes nemzetkoumlzi szinten ndash egyaraacutent
hangsuacutelyozzaacutek annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kapcsoloacutedoacute fogalmak ismeretek eacutes
szituaacutecioacutek ismeretaacutetadaacutesi folyamataiban (is) elengedhetetlen az eacuterintettek jelenleacutete szerepvaacutellalaacutesa Ezt
a hitelesiacutető szerepet is igyekszem betoumllteni amikor toumlbbszoumlroumlsen is eacuterintett mivoltomban oktatoacutekeacutent
teveacutekenykedem Ez az autentikussaacutegi kisugaacuterzaacutes kell hogy jellemezze az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet
gyakorloacute embert is ahogy erre Jaspers is utal (Jaspers 2008) 26 Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy a vizsgaacuteloacutedaacutesba bevont filozoacutefusok gondolkodoacutek neveinek
fenti iacuteraacutesmoacutedja tudatosan teacuter el a nyelvtanilag helyes formaacutetoacutel Ennek oka hogy mint a diskurzusban
reacutesztvevő beszeacutelgető partnerekre tekintuumlnk raacutejuk
24
jegyeket is magaacuten viselő - eacuteletfilozoacutefiai jellegű eacutertekezeacutes olvasaacutesa eacutes eacutertelmezeacutese so-
raacuten
A fentiek okaacuten sem laacutettuk el a fejezeteket sorszaacutemozaacutessal ezzel is jelezni kiacutevaacutenjuk
hogy nem a tudomaacutenyossaacuteg főaacuteramaacuteban megszokott lineaacuteris feleacutepiacuteteacutes menteacuten haladtuk
a megalkotaacutes soraacuten
Arra toumlrekedtuumlnk hogy a fejezetek oumlnaacutelloacute egyseacutegeacutent eacutes is eacutertelmezhetőek legyenek27
Tovaacutebbaacute akaacuter egy-egy oumlnaacutelloacute reacutesz kihagyaacutesa vagy felcsereacuteleacutese aacuteltal is eacutertelmezhető
legyen a mondanivaloacute
A toumlbb iacutezben emliacutetett relatiacuteve gyakori ismeacutetleacutesek tehaacutet ezen oumlnaacutelloacute eacutertelmezhetőseacutegi
nem hierarchikus megkoumlzeliacuteteacutes esteacuteben is indokoltak Illetőleg ha a lineaacuteris szerkezet-
hez szokott moacutedtoacutel elteacuterően (uacutejra)olvassuk a fejezeteket eacuterzeacutekelhetjuumlk hogy nem tar-
talmaznak a bdquomegszokottnaacutelrdquo toumlbb konkreacutet ismeacutetleacutest eacutes visszautalaacutest
bdquoA gondolkodaacutes egyetlen dolga a leacutetnek ezt a maradandoacute eacutes maradaacutesaacuteban az em-
berre vaacuteroacute eljoumlveteleacutet uacutejra eacutes uacutejra szoacutehoz juttatni Ezeacutert mondjaacutek a leacutenyeges gondol-
kodoacutek mindig ugyanazt Ez azonban nem azonost jelent Persze ezt is csak annak
mondjaacutek aki keacutesz arra hogy veacutegiggondolja őket Azaacuteltal hogy a gondolkodaacutes toumlr-
teacutenetileg emleacutekezve tekintettel van a leacutet kuumlldeteacuteses sorsaacutera maacuter a valamire
rendelő-houmlz koumltoumltte magaacutet mely a sorsnak felel meg Az azonosba valoacute menekveacutes
veszeacutelyte-len A veszeacutely ott van ahol mereacuteszen belebocsaacutetkozunk a viszaacutelyba hogy
ugyanazt mondjuk A keacuteteacutertelműseacuteg eacutes a puszta perlekedeacutes fenyeget
A leacutetet mint az igazsaacuteg kuumlldeteacuteses sorsaacutet eacuterintő s annak megfelelő mondaacutes a
gondol-kodaacutes legelső toumlrveacutenye nem pedig a logika szabaacutelyai melyek csak a leacutet
toumlrveacutenyeacuteből vaacutelhatnak szabaacutellyaacuterdquo (Heidegger 1994 p169)
bdquoA szocioloacutegus teljes meacuterteacutekben filozoacutefiaacutet művel amikor nem pusztaacuten a teacutenyek meg-
aacutellapiacutetaacutesaacutera hanem azok megeacuterteacuteseacutere is toumlrekszik Az eacutertelmezeacutes pillanataacuteban maacuter ő
maga is filozoacutefus Ez pedig azt jelenti hogy a hivataacutesos filozoacutefust nem diszkvalifikaacutel-
hatjuk azeacutert mert uacutejra eacutertelmezi azokat a teacutenyeket melyeket nem sajaacutet maga figyelt
meg ha ezek a teacutenyek neki maacutest eacutes toumlbbet mondanak mint amit a tudoacutes laacutetott ben-
nuumlk Ahogyan Husserl mondta a fizikai dolog eidetikaacuteja nem a fenomenoloacutegiaacuteval
kezdődoumltt hanem Galileivel Ez megfordiacutetva is igaz a filozoacutefiaacutenak joga van Galileit
olvasni eacutes eacutertelmeznirdquo (Merleau-Ponty 2003 p55)
27 Mindezekkel egyuumltt a dolgozat akadaacutelymentesebb kezeleacuteseacutet elősegiacutetendő egyes fejezetek veacutegeacuten
utalunk azoknak a koumlvetkező szakasszal fennaacutelloacute kapcsoloacutedaacutesi pontjaira
25
bdquoPhaidroszt egyeacutebkeacutent joacutemagam is olvastam s nekem uacutegy tűnik hogy pontosan ez
az amit Platoacuten is akart - bdquoeleven szoacutevaacuteltaacutestrdquo ahogyan ő nevezi egy ilyesfajta esz-
mecsere s nem pedig ennek valamifeacutele leegyszerűsiacutetett kivonata hataacuterozza meg a
tu-daacutest hellip
A tudaacutes persze nem magaacuteban a dialoacutegusban rejlik hanem abban a vitaacuteban amiből
is a dialoacutegus kibomlik eacutes amire a vita reacutesztvevője visszaemleacutekszik majd ha a dialoacute-
gust olvassa Eacuten tehaacutet amondoacute vagyok hogy ndash legalaacutebbis ebben a vonatkozaacutesban ndash
Platoacuten nagyon is korszerű (Feyerabend 1999 p 17)
bdquoAz emberi teljesseacutegre vonatkozoacute megismereacutes mindig csaloacutekaacutenak bizonyul eacutes a laacutet-
szat azaacuteltal joumln leacutetre hogy egy szemleacuteletmoacutedot egyetlennek egy moacutedszert univerzaacute-
lis moacutedszernek tekintuumlnk Az elv hogy mindig legyuumlnk biztosak a megismereacutes moacutedjaacute-
ban azaacuteltal hogy a sajaacutetos moacutedszert tudatosiacutetjuk megszabadiacutetja az embert a totaacutelis
tudat teacuteves felteacutetelezeacuteseacutetőlrdquo (Jaspers 1998 p 28)
A fenti ideacutezetekből kirajzoloacutedhat egyfajta sajaacutetos szemleacuteletmoacuted az ismeacutetleacutesek szere-
peacutetől a szoacutebeliseacuteg fontossaacutegaacuten aacutet a sajaacutetos moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesek hasznaacutelataacuteig
Uacutegy gondoljuk a bevezeteacutes oumlnmagaacuteban alkalmas arra hogy az eacutertekezeacutes teacutezisoumlsszefoglaloacutejaacute-
nak szerepeacutet is betoumlltse Uacutegy ahogyan a buddhista filozoacutefia tibeti eacutes szanszkrit nyelvű szoumlve-
geiben ez maacuteig is iacutegy van
26
A moacutedszertanroacutel
A dolgozat egy elmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutes eredmeacutenyekeacutent szuumlletett A kutataacutes moacutedszertana
elsősorban a filozoacutefiai hermeneutika Enneacutel keveacutesbeacute meghataacuterozoacute de koumlzel sem
marginaacutelis moacutedon az ismeretelmeacuteletet illetve az ontoloacutegia gyakorlataacutet is segiacutetseacuteguumll
hiacutevja Mint ahogy a buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiaacutenak a valoacutesaacuteg aacutellandoacutetlan eacutes
szubsztancia neacutelkuumlli termeacuteszeteacutere raacutemutatni igyekvő szemleacuteleteacutet szintuacutegy Ez a mi
neacutezőpontunkboacutel hasonliacutet ahhoz ahogyan A N Whitehead a Folyamat eacutes valoacutesaacuteg
ciacutemű főműveacutenek a teacutemaacutejaacutet kifejti illetve amit a fogalomalkotaacutes termeacuteszeteacuteről mond
bdquoIacutegy a taacutergyalaacutes egyseacutege a seacutema eacutertelem eacutes relevancia szerinti kifejlődeacuteseacuteben eacutes nem
a reacuteszleges teacutemaacutek egymaacutesra koumlvetkező taacutergyalaacutesaacuteban keresendő Az idő a teacuter az eacutesz-
leleacutes eacutes az oksaacuteg elmeacutelete peacuteldaacuteul uacutejra eacutes uacutejra visszateacuter ahogyan a kozmoloacutegia kifej-
lődeacutese előrehalad E teacutemaacutek minden egyes visszateacutereacuteskor uacutej feacutenyt vetnek a seacutemaacutera
vagy valamilyen uacutej megvilaacutegiacutetaacutest nyernek Amennyiben a vaacutellalkozaacutes eleacuteri ceacuteljaacutet
veacuteguumll nem maradhat magyaraacutezatra vaacuteroacute probleacutema a teacuter-időt az ismeretelmeacuteletet vagy
az oksaacutegot illetően A seacutemaacutenak ki kell fejlesztenie mindazokat a generikus fogalmakat
amelyek a dolgok baacutermilyen lehetseacuteges egymaacutessal valoacute oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacutenak a kife-
jezeacuteseacutere adekvaacutetrdquo (Whitehead 2001 p 10)
A kommunikaacutecioacute tudomaacutenyaacutenak eacutes a filozoacutefiaacutenak a viszonyaacuteroacutel koumlnyvtaacuternyi irodalom
aacutell rendelkezeacutesre Ugyaniacutegy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a szakfilozoacutefiaacutek kontextusai is bőseacute-
gesen kifejteacutesre keruumlltek az elmuacutelt haacuterom eacutevtizedben Jelen munka egy olyan sajaacutetos
karakterisztikaacutejuacute megkoumlzeliacuteteacutest eacutes kutataacutesmoacutedszertant igyekszik relevaacutens moacutedon be-
mutatni mely felhasznaacutelja az emliacutetett tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat Azonban
alapvetően egy uacutej tiacutepusuacute kaleidoszkoacutep jellegű28 vizsgaacutelati eacutes tematizaacutelaacutesi moacutedra kon-
centraacutel
Elsősorban a Gadamer-i hermeneutikai koumlr reacuteszbeni kiterjeszteacutese eacutes uacutejragon-
dolaacutesa adja a kutataacutesmoacutedszertan gerinceacutet ahol is az uacutegynevezett horizont oumlsszeolva-
daacutes mint tudati eacutes filozoacutefiai esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges a je-
lenleacuteten alapuloacute szoacutebeli eacutertelmező vita
28 Mentor-teacutemavezetőm Porosz Tibor buddhista filozoacutefustoacutel szaacutermazik az elnevezeacutes mely utal a
megleacutevő ismeretek felhasznaacutelaacutesaacutera de azok uacutej kontextusba helyezeacuteseacutere valamint uacutej kapcsoloacutedaacutesi
pontok leacutetrejoumlveteleacutere egyaraacutent Tovaacutebbaacute a gondolkodaacutes eacutes ezzel szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogalmak
uacutejra eacutertelmezeacuteseacutere az alkotaacutes folyamatjellegeacutere eacutes mindezek uacutejra eacutes uacutejra felfedezeacuteseacutere is utal
27
Gadamer egyreacuteszről tovaacutebbgondolta a heideggeri leacuteteacutertelmezeacutesi modellt iacutegy a
Leacutet eacutes idő ciacutemű opus hermeneutikai tartalmaacutet eacutes uacutetmutataacutesait is Eacutertelmezeacutesi kereteacuteben
kiemelkedő szerepet jaacutetszik az iacuteraacutesművek eacutes a keacutepzőműveacuteszeti alkotaacutesok mondandoacute-
jaacutenak jelen pillanatban toumlrteacutenő bdquoeacuteletre kelteacuteserdquo (Gadamer 1994) Az originaacutelisnak ne-
vezhető hermeneutika pszicholoacutegiai eacutes toumlrteacutenelmi megkoumlzeliacuteteacuteseacutet ndash melynek alapjait
Friedrich Schleiermacher (1768-1834) fektette le ndash kicsereacutelte kivaacuteltotta a szerzővel
alkotoacuteval toumlrteacutenő aktiacutev toumlrteacuteneti diskurzusra
A szoacutebeliseacuteget Gadamer kiemelkedő fontossaacuteguacutenak tartja Igazsaacuteg eacutes moacutedszer29
ciacutemű főműveacuteben de elsősorban nem a jelenleacuteten alapuloacute aktiacutev diskurzusroacutel tesz em-
liacuteteacutest hanem inkaacutebb egyfajta belső kommunikaacutecioacuteroacutel Egyuacutettal fontosnak eacutes szuumlkseacuteg-
nek tekinti a hermeneutikai szituaacutecioacutek szoacutebeli eacutertelmezeacuteseit de ezt a moacutedszert nem
tartja elsődlegesnek Az bdquoolvasoacute tudatrdquo kontextusaacuteban erről iacutegy veacutelekedik
bdquoAz olvasoacute tudat szuumlkseacutegkeacutepp toumlrteacuteneti eacutes a toumlrteacuteneti hagyomaacutennyal szabadon kom-
munikaacuteloacute tudat Ezeacutert nem jogtalan ha a toumlrteacutenelem kezdeteacutet Hegelhez hasonloacutean a
hagyomaacutenyozaacutesra eacutes az bdquoemleacutekezeacutes tartoacutessaacutegaacuterardquo iraacutenyuloacute akarat keletkezeacuteseacutevel
azonosiacutetjuk Ugyanis az iacuteraacutesbeliseacuteg nem puszta veacuteletlen vagy jaacuteruleacutek mely minőseacutegi-
leg semmit sem vaacuteltoztat a szoacutebeli hagyomaacutenyozaacutes folyamataacuten A fennmaradaacutes aka-
raacutesa a tovaacutebb tartaacutes akaraacutesa persze iacuteraacutes neacutelkuumll is fennaacutellhat De csak az iacuteraacutesos ha-
gyomaacuteny szakadhat el az elmuacutelt eacutelet maradvaacutenyainak puszta fennmaradaacutesaacutetoacutel me-
lyeknek leacutete - kiegeacutesziacutetve - leacutetre enged visszakoumlvetkeztetnirdquo (Gadamer 2003 p 433)
Mieacutert fontos a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli vita egy a kettőezer-huacuteszas eacutevekben
iacuteroacutedoacute tudomaacutenyos műben
A boumllcseleti kontextus okaacuten paacuter mondatban szuumlkseacuteges oumlsszefoglalni mi a szoacutebeliseacuteg
helye eacutes szerepe a hermeneutika eacutes a tudomaacutenyossaacuteg kontextusaacuteban 30
29 Gadamer a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten nem tudhatott arroacutel hogy a buddhista hagyomaacuteny
egy ilyen aktiacutev hermeneutikai diskurzust hasznaacutel amelyet ők is bdquobelsőnekrdquo neveznek de a kifejezeacutes
eacuterveacutenyesseacutegeacutet kiterjesztik a vitaacuteban reacutesztvevő eacutes keacutepviselt koumlzoumlsseacuteg tagjaira 30 Szoacutekrateacutesz (illetve gyakorlatilag ndash a Phaidroszban ndash Platoacuten) az iacuteraacutesbeliseacuteg elterjedeacuteseacutet az egeacutesz
emberi kultuacuteraacutera neacutezve rendkiacutevuumll kaacuterosnak tekintette mivel Platoacuten taniacutetoacutemestere uacutegy gondolta hogy az
emberi szoacute eacutes iacutegy a kommunikaacutecioacute jelenti mintegy a kultuacutera fejlődeacuteseacutenek eacutes tovaacutebb eacuteleacuteseacutenek zaacutelogaacutet
(Platoacuten 2005 pp 96-97) Ezen boruacutelaacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesok hermeneutikai eacutes szaktudomaacutenyos
igazsaacutegtartalmaacuten korunkban persze lehet ndash mi toumlbb a veacutelemeacutenyuumlnk szerint szuumlkseacuteges is lenne ndash szakmai
vitaacutekat folytatni ezeket szoacutebeli moacutedon is lebonyoliacutetani
28
Az eacutertekezeacutes speciaacutelis hermeneutikai moacutedszertana eacutes annak keretei nem teszik lehe-
tőveacute ndash eacutes meglaacutetaacutesunk szerint szuumlkseacutegesseacute sem ndash egy oumlnaacutelloacute filozoacutefiatoumlrteacuteneti fejezet
vagy konkreacutet boumllcselők munkaacutessaacutegaacutet reacuteszleteiben taglaloacute fejezet(ek) megiacuteraacutesaacutet
Itt elsősorban Walter Ong (2002 2010) Ropolyi Laacuteszloacute (2014) Nyiacuteri Kristoacutef (1998
2002) eacutes Feheacuter M Istvaacuten (2008) munkaacutessaacutegaacutera taacutemaszkodunk
Tehaacutet a maacutesodik szoacutebeliseacuteg31 zoumlmeacuteben itt meacuteg csak lehetőseacutegkeacutent felvaacutezolt akadaacutely-
mentesiacutető aspektusait is integraacutelni igyekszuumlnk a kulcsfogalmakat bemutatoacute fejezet-
ben32 Ezt az integraacutecioacutet leginkaacutebb uacutegy igyekszuumlnk alkalmazni mint az alkotaacutes folya-
mataacuteban hasznaacutelt uumlgyes eszkoumlzoumlket33
Meglaacutetaacutesunk szerint az aacuteltalunk a fentiekben megfogalmazott szoacutebeliseacutegben rejlő aka-
daacutelymentesseacutegi potenciaacutekat illetve a szoacutebeliseacuteg nem kizaacuteroacutelagos de kiemelkedően
fontos szerepeacutet peacuteldaacuteul a mai kor vizsgaacuteloacutedaacutesaiban eacutes tudomaacutenyos diskurzusaiban
Feyerabend szavaival laacutetjuk a legjobban oumlsszefoglalhatoacutenak
bdquoPlatoacuten azt gondolta hogy az ideaacutek eacutes az eacutelet koumlzoumltti szakadeacutek aacutethidalhatoacute a dialoacute-
gussal - nem egy iacuterott dialoacutegussal ami szaacutemaacutera csupaacuten muacuteltbeli esemeacutenyek felsziacutenes
oumlsszegzeacuteseacutet jelentette hanem egy kuumlloumlnboumlző haacutetteacuterrel rendelkező emberek koumlzoumltt folyoacute
valoacutedi szoacutebeli paacuterbeszeacuteddel Eacuten is uacutegy gondolom hogy egy dialoacutegus az eacutertekezeacutesneacutel
toumlbbet taacuter fel Tud eacuterveket nyuacutejtani Meg tudja mutatni hogy milyen hataacutest gyakorol-
nak az eacutervek a kiacutevuumllaacutelloacutekra vagy a kuumlloumlnboumlző iskolaacutekhoz tartozoacute specialistaacutekra exp-
licitteacute teszi azokat a zavaros befejezeacuteseket amelyekkel egy eacutertekezeacutes vagy egy koumlnyv
veacutegződik eacutes ami a legfontosabb demonstraacutelni tudja az eacutelet legszilaacuterdabbnak veacutelt ele-
meinek kimerikus termeacuteszeteacutet A dolog haacutetraacutenya hogy mindez papiacuteron toumlrteacutenik nem
pedig eacutelő emberek tettei nyomaacuten a szemuumlnk laacutettaacutera Uacutejra csak arra invitaacuteljaacutek tehaacutet az
embert hogy reacuteszt vegyen egyfajta steril teveacutekenyseacutegben maacutes szoacuteval hogy pusztaacuten
gondolkodjon S iacutegy uacutejra elkeruumlljuumlk a gondolatok tapasztalatok eacuterzelmek nagy csa-
taacuteit azokat a csataacutekat amelyek valoacuteban alakiacutetjaacutek az eacuteletuumlnket beleeacutertve a bdquotisztardquo
31 Ropolyi szerint a hazaacutenkban koumlzismerteacute vaacutelt eacutes gyakran hasznaacutelt Ong-i bdquomaacutesodlagos szoacutebeliseacutegrdquo
kifejezeacutes helyett a bdquomaacutesodik szoacutebeliseacutegrdquo jobban illeszkedik a kanadai filozoacutefus gondolatvilaacutegaacutehoz
(Ropolyi 2014) Ezzel egyeteacutertve a keacutesőbbiekben is ekkeacuteppen fogunk erre utalni 32 A napjainkban viharos gyorsasaacuteggal terjeszkedő keacutepi de inkaacutebb audiovizuaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesek
akadaacutelymentesiacutető vagy eacuteppen akadaacutelygeneraacuteloacute szerepeiről ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash csak igen marginaacutelis
moacutedon lesz moacutedunk utalni a szoumlvegben amiben a hely eacutes kompetenciaacuteim hiaacutenya is szerepet jaacutetszik 33 A mahaacutejaacutena buddhizmus aacuteltal hasznaacutelt a buddhai taniacutetaacutest kuumlloumlnboumlző emberek leacutenyek szaacutemaacutera
magyaraacutezoacute tanaacutetadaacutesi formaacutek melyek a befogadoacute bdquoigeacutenyeihezrdquo igazodnak Iacutegy első pillantaacutesra sokszor
ellentmondaacutesba keruumllnek az alaptaniacutetaacutesokkal de mindig kideruumll hogy a hosszabb taacutevuacute ceacutel eleacutereacutese
eacuterdekeacuteben megengedhető tudatos elteacutereacutesről volt szoacute (Tatz 1994)
29
tudaacutest is A goumlroumlgoumlknek meacuteg volt egy olyan inteacutezmeacutenye amely helyt adott e konfron-
taacutecioacuteknak ndash a draacutema Platoacuten elvetette a draacutemaacutet s ezzel maga is hozzaacutejaacuterult a kultuacute-
raacutenkat olyannyira meghataacuterozoacute logomaacutenia eluralkodaacutesaacutehozrdquo (Feyerabend 1999 pp
231- 232)
Deleuze gondolata mely az eacutertekezeacutes egyik mottoacutejaacutevaacute is vaacutelt a filozoacutefia lehet-
seacuteges helyeacutet eacutes feladataacutet olyan eacutertelemben mutatja meg hogy a heideggeri megaacutellapiacute-
taacutesok miszerint a filozoacutefia eleacutert a veacutegstaacutediumaacuteba34 nem aacutelljaacutek meg maradeacutektalanul a
helyuumlket
bdquohellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni hellip A filozoacutefiaacutenak bizonyaacutera mindig
megvoltak a maga rivaacutelisai hellip Ma ilyen az informatika a kommunikaacutecioacute a marke-
ting hellip A filozoacutefia kicsinynek eacutes egyeduumllaacutelloacutenak eacuterzi magaacutet ilyen hatalmakkal szem-
ben aacutem ha halnia kell akkor csakis azeacutert mert halaacutelra neveti magaacutetrdquo (Deleuze
1994 pp 155-156)
A magunk reacuteszeacuteről uacutegy laacutetjuk a francia boumllcselő nem leneacutezi az emliacutetett tudomaacutenyo-
kat mint inkaacutebb a boumllcselet megteacutepaacutezott becsuumlleteacutet szaacutendeacutekozik visszaaacutelliacutetani a maga
sajaacutetosan gondolkodaacutesra oumlsztoumlnző moacutedjaacuten
Olyannyira nem hogy a fő bdquokuumlldeteacuteskeacutentrdquo megjeloumllt fogalomalkotaacutes menteacuten
akaacuter a sokadik viraacutegzaacutesaacutet is megeacutelheti a boumllcselet Meggyőződeacutesuumlnk hogy Heidegger
az alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacuteből szaacutermazoacute munkaacuteiban sem a filozoacutefia teacutenyle-
ges veacutegeacuteről beszeacutel hanem inkaacutebb a szakfilozoacutefiaacutek veacutegaacutellapotaacuteroacutel ndash amelyek azeacutert is
vesziacutetik el leacutetjogosultsaacutegukat ndash mert a szaktudomaacutenyok empirikus eacutes pozitivista főaacutera-
maacutehoz igyekeznek magukat besorolni Iacutegy a filozofaacutelaacutes elvesziacuteti vagy elvesziacutetheti azt
a Jaspersneacutel is megjelenő sajaacutetos tulajdonsaacutegaacutet mely az uacutegynevezett igazsaacutegok sok-
sziacutenűseacutegeacutet helyezi előteacuterbe (Jaspes 1996)
A Heidegger eacutes Husserl 35 koumlzoumltti neacutezetelteacutereacutes egyik uumltkoumlzeacutesi pontja eacuteppen a
tudomaacuteny eacutes a filozoacutefia sajaacutetos viszonyaacutenak elteacuterő eacutertelmezeacutese koumlruumll alakult ki
34 Laacutesd Heidegger (1994 pp 255-277) 35 Mindkeacutet boumllcselő munkaacutessaacutegaacuteban fontos szerepet toumlltoumltt be a szoacutebeliseacuteg
Mint tudjuk Heidegger kiadott műveinek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege az egyetemi előadaacutesainak eacutes beszeacutedeacuteinek
leirata Ez ugyaniacutegy igaz Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű opusaacutera is melyet az egykori hallgatoacutei jegyeztek
fel akiknek volt alkalmuk a mestertől szemeacutelyesen elsajaacutetiacutetani a boumllcsesseacuteg szereteteacutet
30
(Schwendtner 2003 p 56) Husserl mintegy bdquotiszta tudomaacutenyrardquo illetve annak lehető-
seacutegeacutere tekintett a filozoacutefia joumlvője biztosiacuteteacutekakeacutent Heidegger ezzel ellenteacutetben uacutegy
veacutelte hogy a boumllcseletnek mint minden szaktudomaacuteny bdquokiaacuteradaacutesi teruumlleteacutenekrdquo nem
kell az aacuteltalaacutenos igazsaacutegokra eacutes azok bizonyiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel leginkaacutebb az empiacuteriaacutekra taacute-
maszkodoacute szakdiszcipliacutenaacutek soraacuteba tagoloacutednia36 (Heidegger 1994)
Aacutellaacutespontunk szerint a rugalmasabb Heidegger-i megaacutellapiacutetaacutesok menteacuten ha-
ladva egy viszonylagos bdquofegyvermentes oumlvezetrdquo kialakiacutetaacutesa lehet a megoldaacutes melyről
toumlbbek koumlzoumltt Jaspers is gyakran elmeacutelkedett kuumlloumlnoumls tekintettel a felvilaacutegosodaacutest kouml-
vető pozitivizmus teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera37
Mindezekre csupaacuten azeacutert hiacutevtuk fel a figyelmet mert a Gadamer-i hermeneu-
tika maacuter emliacutetett tematikus oumlsszefoglalaacutest adoacute Igazsaacuteg eacutes moacutedszer ciacutemű programadoacute
iacuteraacutesműve maacuter a ciacutemeacuteben is utal erre a sajaacutetos territoriaacutelis jellegű vitaacutera mely a filozoacute-
fia eacutes a szaktudomaacutenyok koumlzoumltt zajlik Vagyis a tudomaacutenyos igazsaacutegokra mint moacuted-
szerekre utal azzal szemben amit az uacutegynevezett tudomaacutenyos igazsaacuteg sugall az az
alkalmazott vizsgaacutelati moacutedszerei aacuteltal veacutel eljutni a valoacutesaacuteg caacutefolhatatlan leiacuteraacutesaacutehoz
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana a hermeneutika mintegy tovaacutebbgondolaacutesan tuacutel kie-
geacuteszuumll a buddhista ismeretelmeacutelet eacutes filozoacutefia oktataacutesi gyakorlataacutenak toumlbb mint keacutetezer
eacutevre visszatekintő eacutelő jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg vitakultuacuteraacutejaacutenak az euroacutepai kul-
tuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő beemeleacuteseacutevel
Fontosnak tarjuk annak a teacutenynek a kiemeleacuteseacutet hogy a toumlrteacuteneti Buddha szoacutebeli taniacute-
taacutesai eacutes elmeacutelyuumlleacutes gyakorlatainak mintegy oumltvoumlzeteacuteből kialakult bdquomegismereacutes gya-
Husserl pedig iacutegy fogalmaz a sajaacutet munkaacutessaacutega idevonatkozoacute termeacuteszeteacuteről bdquoOumln nem tudja hogy 1905-
ben Berlinben Dilthey-el folytatott neacutehaacuteny beszeacutelgeteacutes (s nem Dilthey iacuteraacutesai) jelentett aztaacuten impulzust
szaacutemomra amely a L(ogische) U(ntersuchungen) Husserljeacutet az rsquoIdeenrsquo Husserljeacutehez vezetterdquo (1929 06
27 BW 6 275 o a Dilthey-hataacuteshoz vesd oumlssze meacuteg Kern 1973 XLIV o)
A leveacutelreacuteszlet fordiacutetaacutesa Schwendtner Tibortoacutel szaacutermazik (Schwendtner 2008 p 56) 36 A szaktudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az ebben rejlő veszeacutelyekről pl Nietzsche Vidaacutem tudomaacuteny ciacutemű
munkaacutejaacuteban olvashatunk A neacutemet gondolkodoacute megaacutellapiacutetaacutesai arra vonatkoznak hogy a magaacutet
istenkeacutent definiaacuteloacute ember a tudomaacutenyra uacutegy tekint mint a megistenuumlleacutese bizonyiacuteteacutekaacutera Iacutegy a
preszoacutekratikus filozoacutefusok korszakaacutenak lezaacuterultaacutet tekinti a filozofaacutelaacutes ha nem is veacutegeacutenek de hanyatlaacutesa
kezdeteacutenek mindenkeacuteppen A Szoacutekrateacutesz előtti bdquoigazi filozoacutefusokrdquo meacuteg a leacutetből nyert koumlzvetlen
ismeretek alapjaacuten tetteacutek megaacutellapiacutetaacutesaikat ezt koumlvetően azonban a leacutetről kezdett beszeacutelni az ember
aacutelliacutetja Nietzsche (Nietzsche 2018) 37 Egyre gyorsuloacute vilaacutegunkban ahol a tudomaacutenyok hataacuterai egyre inkaacutebb jelentőseacuteguumlket vesztik
elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesseacute vaacutelt egy olyan koumlzoumls iraacutenyokba mutatoacute platform kommunikaacutecioacutes
mezsgyeacutejeacutenek a kimunkaacutelaacutesa amely relatiacutev letaacutemaszkodaacutesi pontokat generaacutel mindannyiunk szaacutemaacutera
Ez pedig a filozoacutefia eacutes a tudomaacutenyok szoacuteteacuterteacuteseacutevel vaacutelhat valoacutera (Jaspers 1990)
31
korlatardquo (sz pramaacutena) csak reacuteszben feleltethető meg a nyugati filozoacutefia episztemo-
loacutegiaacutejaacutenak Ennek oka leginkaacutebb abban keresendő hogy a buddhista filozoacutefia isme-
retelmeacuteleteacuteben nem vaacutelaszthatoacutek szeacutet a meditaacutecioacutes- eacutes az eacuterzeacutekszervi tapasztalaacutesok
Ezeket kapcsolja oumlssze a buddhista megismereacutes gyakorlata (Veacutegh 2009b)
Ez a szoumlvegelsajaacutetiacutetaacutesi pontosabban fogalmazva bdquo(taniacutetoacute)beszeacutedfelideacutezeacutesi technikardquo
az indiai eacutes buddhista iacuteraacutesbeliseacutegben maacuteig fellelhető Ebben a kultuacuterkoumlrben az iacuteraacutes so-
hasem szakadt el a szoacutebeliseacutegtől hasonlatos tehaacutet a Szoacutekrateacutesz bdquoemleacutekeztetőrdquo funkci-
oacutejaacutehoz amelyet Platoacuten a Phaidrosz dialoacutegusaacuteban emleget (Platoacuten 2005 pp 96-97) s
amely iacutegy nem szuumll feledeacutest Ez a bdquobuddhista dialektikardquo eacuteppen azt a ceacutelt szolgaacutelja
hogy az iacuteraacutes megmaradjon a szoacutebeliseacuteg hataacuteraacuten Abban az eacutertelemben hogy a reacutesztve-
vőktől megkiacutevaacutenja hogy pontosan emleacutekezzenek az elhangzott szoumlvegre Ezeacutert min-
den ilyen filozoacutefiai diskurzus vagy bdquoneacutezeteket uumltkoumlztetőrdquo tapasztalatcsere a beszeacuted
memorizaacutelaacutesaacuteval kezdődoumltt ami keacutesőbb a lejegyzett iacuteraacutesos szoumlveg szoacutebeliveacute teacutetelekeacutent
funkcionaacutelt Az adott ember memorizaacutelaacutesi keacutepesseacutegeacutet meghaladoacute szoumlvegekneacutel jelent
meg a szoumlveg meacutelystruktuacuteraacutejaacutet toumlbb dimenzioacuteban is tuumlkroumlző analitikus tartalomjegy-
zeacutek Ez azzal tudta poacutetolni az egeacutesz szoumlveg memorizaacutelaacutesaacutet hogy egyfajta hipertextteacute
vaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes a kulcsszavak pontos eleacuterhetőseacutegeacutet kapcsolatrendszereacutet
roumlgziacutetette tette hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel szabad navigaacutelaacutesi lehetőseacuteget
biztosiacutetott az iacuterott szoumlvegben Iacutegy nem csoda hogy a tibetiek ilyen teacuteren keacutepzett fele
a kilencvenes eacutevek koumlzepeacuten zoumlkkenőmentesen be tudott leacutepni a digitaacutelis iacuteraacutesbeliseacuteg
koraacuteba mikoumlzben a kolostori oktataacutesban tovaacutebbra is művelik a hagyomaacutenyos elsődle-
ges szoacutebeliseacuteg megőrzeacuteseacutet38
A Gadamer-i hermeneutika tulajdonkeacuteppen reacuteszben illeszkedik a fenti moacutedszer
leacutenyegi elemeacutehez vagyis az elemzőknek ki kell egeacutesziacuteteniuumlk a felsziacutenre hozott infor-
maacutecioacutetoumlredeacutekeket az iacuteraacutesműről műalkotaacutesroacutel alkotott sajaacutet veacutelemeacutenyuumlkkel de eacuteletta-
pasztalataikkal is amik alatt konkreacutet pillanatnyi szituaacutecioacutekat is eacutert Iacutegy teacuteve azokat
eacutelőveacute (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141)
Ebben az eacutertelemben uacutegy laacutetjuk hogy az aktiacutev gondolkodaacutes boumllcselkedeacutes szuumlkseacuteges-
seacutegeacutet hangsuacutelyozza ki Gadamer amivel egyreacuteszről a Heidegger-i ndash aacuteltalunk foga-
lomeredet vizsgaacuteloacutedaacutesnak elnevezett ndash program toumlrekveacuteseire is reflektaacutel Maacutesreacuteszről
38 Bővebben laacutesd az Institute of Buddhist Dialectics angol honlapjaacutet IBD (2020)
32
tuacutelmutat a boumllcselet csak szoumlvegeken keresztuumlli ndash eacutes azoknak az uacutejabb szoumlvegekbe toumlr-
teacutenő roumlgziacuteteacuteseacutenek ndash gyakorlataacuten ami maacuteig is jellemzi a nyugati vilaacuteg boumllcseleteacutet
Heidegger ezzel kapcsolatosan konkreacutetan beszeacutel a szoacutebeliseacuteg eacutes a jelenleacutet kapcsolataacute-
roacutel peacuteldaacuteul a keacutesői korszakaacuteboacutel szaacutermazoacute Leveacutel a humanizmusroacutel c műveacuteben mely-
nek uumlzenete tulajdonkeacuteppen konkreacutetan alaacutetaacutemasztja az eacutertekezeacutesuumlnk boumllcseleti toumlrek-
veacuteseit eacutes annak sajaacutetos moacutedszertanaacutet
bdquoMaacuter reacuteg tuacutelontuacutel reacuteg partra vetett a gondolkodaacutes Nevezhetjuumlk-e bdquoirracionalizmus-
nakrdquo azt a faacuteradozaacutest mely a gondolkodaacutest ismeacutet sajaacutet koumlzegeacutebe kiacutevaacutenja hozni
Persze leveleacutenek ezen keacuterdeacutesfelteveacutesei koumlnnyebben tisztaacutezhatoacuteak lenneacutenek egy koumlzvet-
len beszeacutelgeteacutes soraacuten Iacuteraacutesban a gondolkodaacutes koumlnnyen veszt hajleacutekonysaacutegaacuteboacutel Aacutem
legfőkeacuteppen a taacutergyteruumlletre jellemző toumlbbdimenzioacutessaacutegot neheacutez megtartani A gon-
dolkodaacutes szigoruacutesaacutega ellenteacutetben a tudomaacutenyokkal nem pusztaacuten a fogalmak mester-
seacuteges azaz technikai- teoretikus egzaktsaacutegaacuteban aacutellrdquo (Heidegger 1994 p 119)
A fenti megjegyzeacutesek alapjaacuten nem iacuteraacutesműről beszeacuteluumlnk hanem bdquohibernaacutelt koumlz-
leacutesrőlrdquo amelyet eacuteletre kelt a beszeacutelő de előszoumlr meacuteg biztosan nem eacutert A sajaacutet elkeacutep-
zeleacutese vagy modellje egy hermeneutikai uacutetmutataacutest adoacute hagyomaacuteny keretein beluumll
tudja aacutethidalni az egyes szoumlvegek eseteacuteben 2500 eacuteves nyelvhasznaacutelat eacutesvagy akaacuter
nyelvcsalaacutedbeacuteli kuumlloumlnbseacutegeket (Fenner 1990 pp 1-28 Veacutegh 2009b pp 111-114) (1
aacutebra)
33
1aacutebra Fenner-diagramm
(Veacutegh 2009b)
Az aacutelliacutetaacutesok eacutes ellenveacutelemeacutenyek (kuumlloumlnboumlző neacutezetek) ugyanannak a konkreacutet informaacute-
cioacutecsomagnak a pontos eacutes ellentmondaacutesmentes bdquokitoumlmoumlriacuteteacuteseacutetrdquo szolgaacuteljaacutek Csak egeacute-
szen konkreacutet alapra tekintve lehet a kuumlloumlnboumlző neacutezőpontokat egybevetni egyeztetni
Ha a jeloumllt nem ugyanaz logikailag keacuteptelenseacuteg eacutertelmetlen a paacuterbeszeacuted hiszen a ki-
jelenteacutesek nem ugyanarra vonatkoznak Majd ezeket egy nyilvaacutenos vita soraacuten meg kell
tudni veacutedeni vagy el kell tudni engedni
Rendkiacutevuumll fontos hogy az elengedeacutes eacutes az elfojtaacutes koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget tisztaacuten laacutessuk
tovaacutebbaacute azt a folyamat jelleget amely uacutegy tekint a lezaacutert vitaacutera mint ami a valoacutesaacuteg-
eacuterzeacutekeleacutesek egy adott pillanataacutenak koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutere tett erőfesziacuteteacutes Ezeacutert a kuumlloumln-
boumlző laacutetaacutesmoacutedok ndash sikeres vita eseteacuten ndash kialakuloacute konszenzusa sem egy veacutegleges oumln-
magaacuteban megaacutelloacute teacutenyt vagy teacuteny halmazt roumlgziacutetenek hanem csupaacuten a leacutetezeacutes koumlzoumls
aspektusaacutenak egy uacutejabb aacuternyalataacutet fedi fel a vaacutellalkozoacute szellemű vitapartnerek szaacute-
maacutera Ez az oppoziacutecioacute felteacutetelezi az elengedeacutes vagyis a szubsztanciaacutelis igazsaacutegokban
valoacute hit mellőzeacuteseacutenek keacutepesseacutegeacutet
34
Az elengedeacutes csak akkor lehetseacuteges ha mindent megtettek a hangzoacute szoumlveg
megeacuterteacuteseacutenek az eacuterdekeacuteben39 Ez esetben ez magaacutetoacutel megy hiszen minden egyes kuuml-
loumlnboumlző neacutezet ugyanannak a dolognak az egyik aspektusa De a teacuterbeli keacutep a tudatban
eacuterdekes moacutedon nem az iacutegy kapott mineacutel toumlbb keacutep egymaacutesba illeszteacuteseacutevel joumln leacutetre
hanem mint a teacuterlaacutetaacutes eseteacuteben a keacutet keacutep laacutetoacuteszoumlg kuumlloumlnbseacutegeacuteből a tudatunk megte-
remti a teacuterlaacutetaacutes lehetőseacutegeacutet uacutegy az indiai boumllcseleti vitaacuteban is a valoacutesaacuteg illuacutezioacutementes
laacutetaacutesa a neacutezetek kuumlloumlnbseacutegeacuteből joumln leacutetre egy belső kiegyenliacutetődeacutes folyamataacuteban
A vitaacutenak ebben az olvasatban tehaacutet nincs klasszikus győztese maga a vita megvaloacute-
sulaacutesa eacutes az abboacutel levont koumlzoumls tanulsaacutegok minden reacutesztvevő feacutel szaacutemaacutera ugyanolyan
suacutellyal biacuternak
A disszertaacutecioacutet olvasoacutek eacutes a remeacutenybeli vitapartnerek dolgaacutet tovaacutebb neheziacutetve
a Henri Bergson filozoacutefiaacutejaacutenak magvaacutet jelentő intuitiacutev eacutertelmezeacutes eacutes boumllcseleti moacuted-
szertan ndash vagy ahogy mi sziacutevesebben nevezzuumlk vizsgaacuteloacutedaacutes ndash elemeivel eacutes eszkoumlzei-
vel is dolgozunk dolgoztunk40
Előzetesen megjegyezzuumlk Bergson az intuiacutecioacute filozoacutefiai eacutertelmezeacutese kapcsaacuten az em-
leacutekezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere is felhiacutevja a figyelmet E szerint az emleacutekezeacutes egyreacuteszről az
arra valoacute emleacutekezeacutes keacutepesseacutege hogy az oumlsztoumlnoumlk eacutes a kognitiacutev keacutepesseacutegek hogyan
műkoumldnek egyuumltt Illetve mennyire nem oumlnaacutelloacute adottsaacutegai eacutes keacutepesseacutegei az embernek
Tovaacutebbaacute az emleacutekezeacutes tudatosiacutetaacutesaacuteval szert tehetuumlnk arra a keacutepesseacutegre ami aacuteltal az
oumlsztoumlnoumlk racionalizaacutelhatoacutek a gondolkodaacutes eacutes alkotoacute keacutepesseacuteg pedig oumlsztoumlnoumlsseacute vaacutel-
nak Ezt eacutertjuumlk mi intuiacutecioacute alatt az emleacutekezeacutes keacutepesseacutege az egzisztenciaacutelis hasadaacutes
előtti aacutellapotokra Mindezekről a keacutesőbbiekben reacuteszletesen fogunk beszeacutelni
Bergson ezzel iacutegy ismertet meg bennuumlnket A koumlzvetlen megfigyeleacutes hasztalanul
mutatja hogy eszmeacutelő leacutetuumlnknek alapja emleacutekezeacutes azaz a muacuteltnak belenyuacutelaacutesa a je-
lenbe szoacuteval hateacutekony eacutes megfordiacutethatatlan tartam Az okoskodaacutes hasztalan bizo-
nyiacutetja hogy mineacutel jobban taacutevolodunk a kimetszett taacutergyaktoacutel s a tudomaacuteny eacutes joacutezan
eacutesz szerint elszigetelt rendszerektől annaacutel inkaacutebb oly valoacutesaacuteggal van dolgunk mely
belső hajlamaiban mindenestuumll vaacuteltozik mintha valami muacuteltat gyűjtő emleacutekezet
tenneacute szaacutemaacutera lehetetlenneacute a visszafordulaacutest (Bergson 1930 p 21)
39 Hasonloacutekeacuteppen ahhoz ahogy Pető-moacutedszer eseteacuteben a konduktor jelenleacutete kell ahhoz hogy a leendő
mozdulatok leacutetrehozaacutesaacutehoz a mozgaacutesseacuteruumllt minden tőle telhetőt megtegyen Mert csak ez utaacuten a teljes
elengedeacutes utaacuten feacuter hozzaacute a proacutebaacutelkozaacutesaival leacutetrehozott uacutej keacutepesseacutegeihez (Haacuteri 1997) 40 Ez az intuiacutecioacute az indiai rendszerben a tudat eacuterzeacutekszervi funkcioacutehoz tartozik amelyben maacutesok tudataacutet
is eacuterzeacutekelheti nem csak a sajaacutet belső vilaacutegaacutet laacutethatja mint egy harmadik szemkeacutent Iacutegy ez az a belső
laacutetaacutes intuiacutecioacute amely a neacutezetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten megtalaacutelja az illuacutezioacutek moumlgoumltt a valoacutesaacutegot
uacutegy ahogyan az csakugyan van (Tenzin 2010)
35
Ez a kutataacutesmoacutedszertani elem a filozoacutefusok koumlzoumltt legalaacutebb akkora meguumltkoumlzeacutest kelt
a mai napig mint amekkoraacutet a termeacuteszet-eacutes taacutersadalomtudomaacuteny művelői szaacutemaacutera
Demeter Tamaacutes A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban veacutedelmeacutebe veszi
ezt az eacutertelmezeacutese szerint is igazolhatoacute eacutes hasznos boumllcseleti moacutedszert eacutes keacutepesseacuteget
S mivel egyaacuteltalaacuten nem hivatkozik Bergsonra de annaacutel toumlbbszoumlr az aacuteltalunk szinteacuten a
vizsgaacuteloacutedaacutesi diskurzusainkba bdquomeghiacutevottrdquo Wittgensteinre
bdquoA filozoacutefia kognitiacutev eacuterteacuteke ndash Naacutenayval eacutes a kiacuteseacuterleti filozoacutefusokkal ellenteacutetben ndash neacute-
zetem szerin azon muacutelik tehaacutet hogy milyen fogalmi oumlsszefuumlggeacuteseket tud feltaacuterni mert
mint Wittgenstein (1992 sect 122) mondja bdquoAz aacutettekinthető aacutebraacutezolaacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutevel
joumln leacutetre a megeacuterteacutes amely eacuteppen azt jelenti hogy raquolaacutetjuk az oumlsszefuumlggeacuteseketlaquo Ezeacutert
olyan fontos hogy koumlztes tagokat talaacuteljunk illetve kitalaacuteljunkrdquo Ez a munka ndash azaz a
kuumlloumlnboumlző fogalmisaacutegokon aacutetszűrve laacutetott eacutes ezeacutert toumlredezett vilaacutegunkban kuumlloumlnboumlző-
keacuteppen biacuteraacutelhatoacutek ndash eacutes veacutegső soron kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen vallanak kudarcot Hogy azon-
ban ki melyiket fogadja el olyannak amely a fogalmi feszuumlltseacutegeket veacutedhető moacutedon
kezeli eacutes az oumlsszefuumlggeacuteseket laacutettatoacute moacutedon taacuterja fel ndash nos mindez veacutegső soron intuiacutecioacute
keacuterdeacuteserdquo (Demeter 2012)
Ezzel nem csupaacuten abban erősiacutetett meg bennuumlnket hogy az intuiacutecioacute eseteacuteben relevaacutens
a gondolkodaacutesunk de abban is hogy a fogalom kiterjeszteacuteseacutere tett javaslatunk moacuted-
szertana sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute meacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben sem
Ennek leacutenyege az az emleacutekezeacutes amely a leacutet a teacuter eacutes az idő koumlzeacutep neacutelkuumlli kouml-
zeacuteppontja ahonnan eacutes ahovaacute a kutatoacute elme visszateacuter eacutes az eacuteppen aktuaacutelis vizsgaacuteloacutedaacutes
keacuterdeacuteseire ha eacuteberen figyel vaacutelaszokat kaphat A vizsgaacuteloacute ezeket a vaacutelaszokat az ak-
tualitaacutesba beemeli azokat maacuter mint bdquoempirikusrdquo teacutenyt teacutenyeket kezeli eacutes ezekből
aacutelliacutetja oumlssze a sajaacutet konstrukcioacutejaacutet (Bergson 1910 1987 2012 Deleuze 2010) Azon-
ban ndash eacutes itt joumln a Bergson-i filozoacutefia paradoxona vagy ha uacutegy tetszik archimedesi
pontja ndash ezen aacutelliacutetaacutesok vagy ha uacutegy tetszik teacutenyek a pillanatnyisaacutegban leacuteteznek tehaacutet
egyszerűen nem aacutellhatjaacutek ki a tudomaacutenyossaacuteg megismeacutetelhetőseacutegi klauzulaacutejaacutet41
Mindezek nem eliminaacutelni szaacutendeacutekoznak a filozoacutefiaacuteboacutel kiaacuteradt szakdiszcipliacute-
naacutek valoacuteban bdquovilaacutegrengetőrdquo eredmeacutenyeit csupaacuten raacutevilaacutegiacutetanak az emberi keacutepesseacutegek
41 Karl Popper falszifikaacutelhatoacutesaacutegi teacutetele kiacuteseacuterletkeacutent is tekinthető ennek maacuter-maacuter dogmaacutevaacute merevedett
keacutenyszernek a feloldaacutesaacutera de csak reacuteszsikereket tudott eleacuterni mert a tudomaacutenyfilozoacutefiai mező
toumlmegvonzaacutesa ebben megakadaacutelyozta Laacutesd Popper (1997)
36
veacutegesseacutegeacutere eacutes az ebből koumlvetkező fogalomalkotaacutesi metoacutedusok uumlresseacuteg-termeacute-szeteacutere
Az uumlresseacuteg (sz suacutenjataacute) kifejezeacutes nem arra vonatkozik hogy egy adott jelenseacuteg a re-
lativitaacutesa miatt elveszteneacute az eacuterteacutekeacutet hanem eacuteppen az adott jelenseacuteg pontos helyeacuterteacute-
keacutenek a megaacutellapiacutetaacutesaacutera szolgaacutel (A matematikaacuteban a helyeacuterteacutek-fogalom a zeacuteroacute az in-
diai suacutenja szoacuteboacutel ered)42 A helyeacuterteacutek miatt soha nem lehet negligaacutelni az ottleacutevő konk-
reacutet jelenseacuteget Az uumlresseacuteg ennek az ottleacutetnek a helyeacuterteacutekeacutet adja meg ennek a relativi-
taacutesaacutet fejezi ki hogy az eacuterteacuteke oumlnmagaacuteban nulla de a viszonyiacutetaacutesi pont(ok) fuumlggveacutenyeacute-
ben sokfeacutele eacuterteacuteket felvehet43
Tehaacutet az elkoumlvetkezendő fejezetekben reacuteszletesen kifejtett uacutejszerű gondolatvi-
laacutegok eacutes a remeacutenyeink szerint ezeket tuumlkroumlző fogalmak megalkotaacutesa illetve leacutetrejoumltte
az előbbiekben vaacutezolt heterogeacuten a hataacuterokat eacutes a paradigmaacutekat oumlnmagukban keveacutesbeacute
tisztelő folyamat eredmeacutenyekeacuteppen joumlttek leacutetre Az a fajta multi- illetve esetenkeacutent
transzdiszciplinaritaacutes vagy pluralitaacutes melyet a nemreacutegiben elhunyt Steven Hawking
az emberiseacuteg eacutes vele egyuumltt a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet tuacuteleacuteleacuteseacutenek zaacutelogakeacutent nevezett
meg koumlzponti szerepet toumllt be a disszertaacutecioacute gondolatvilaacutegaacutenak alakulaacutesaacuteban (Haw-
king 2018)
Az eacutertekezeacutes a filozoacutefiai antropoloacutegia egyes megaacutellapiacutetaacutesait is segiacutetseacuteguumll hiacutevja
azzal a megkoumlteacutessel hogy az emberre vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait nem kizaacuteroacutelagosan
ennek a boumllcseleti aacutegnak a vektorai menteacuten helyezi el
Keacutet kulcsfontossaacuteguacute szerző munkaacutessaacutegaacutera kiacutevaacutenjuk felhiacutevni a figyelmet akik
e taacutergykoumlrben maacuteig inspiraacuteljaacutek a gondolkodaacutesunkat ők Polaacutenyi Kaacuteroly eacutes Peter Kro-
potkin Az aacuteltaluk bevezetett reciprocitaacutes eacutes a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg elve a keacutesőbb kifej-
teacutesre keruumllő szimbiotikus-alkalmazkodoacute ember-fogalom bdquomanifesztaacutecioacutejaacutehozrdquo segiacutető
alapveteacutesek
Az ember helye eacutes szerepe a vilaacutegban rendkiacutevuumll fontos kiindulaacutesi pontkeacutent sze-
repel a dolgozatban Eacuteppen ezeacutert le kell szoumlgezni hogy a homo sapiens eredeteacutere vo-
natkozoacute akaacuter vallaacutesi akaacuter tudomaacutenyos vitaacuteban nem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni
A buddhai taniacutetaacutes eacutes filozoacutefia fajsuacutelyos jelenleacutete ezt a toumlrekveacutest nem csorbiacutetja
tudvaacuten hogy a buddhizmus eacutertelmezeacuteseacuteben semmifeacutele teremtő istenseacuteg nincs A Scho-
penhauer aacuteltal megfogalmazottak ekkeacutent is eacutertelmezhetők a buddhizmus az első val-
laacutesokon tuacuteli vallaacutes (Schopenhauer 2007)
42 Laacutesd Sain Maacuterton bdquoNincs kiraacutelyi uacutetrdquo ciacutemű matematika-toumlrteacuteneteacutenek az indiai fejezeteacutet (Sain 1986
pp 351-361) 43 Laacutesd meacuteg Fenner (1990) pp 35-45 Feheacuter (1997) pp xi-xii Garfield (1995) pp 88-96
37
Az emliacutetett buddhai taniacutetaacutes eacutes a koumlzel keacutetezeroumltszaacutez eacutev alatt koumlreacute eacutepuumllt boumllcse-
leti eacutes keacutepzeacutesi rendszerek fennmaradaacutesaacutenak zaacuteloga hagyomaacutenyvonalak leacutetrehozaacutesa eacutes
bdquoeacuteletben tartaacutesardquo Ennek a leacutenyege hogy a mester eacutes taniacutetvaacuteny viszony toumlbb mint oumltven
generaacutecioacuten keresztuumll hitelesen lekoumlvethető 44
A disszertaacutecioacute mind a moacutedszertanaacuteban mind az akadaacutelymentesiacutető jellegeacuteben
jelentősen eacutepiacutet nem csak a buddhista ismeretaacutetadaacutes verbalitaacutesaacutera hanem a nyugati fi-
lozoacutefia vilaacutegaacuteban maacutera talaacuten keveacutesbeacute ismert eacutes elfogadott de meacuteg mindig eacutelő szemeacute-
lyes jelenleacutetet is megkoumlvetelő szoacutebeli beszeacutelgeteacutesekre eacutes vitaacutekra 45 Ez a moacutedszer az
indiai buddhista egyetemek 46 oktataacutesi gyakorlataacuteban a mai napig koumlzponti szerepet
jaacutetszik mindemellett termeacuteszetesen az iacuteraacutesbeliseacuteg kriteacuteriumai is jelen vannak mint
ahogy maacuter az alapiacutetaacutesok idejeacuteben akaacuter ezerkilencszaacutez eacutev taacutevlataacuteban is hasonloacute volt a
keacutepzeacutes tematikaacuteja (IBD 2020)
A keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr hivatkozott XIV Dalai Laacutema (t) gese fokozattal
rendelkező filozoacutefus47 aki nyugati eacutertelemben egy PhD fokozattal rendelkező bdquokutatoacuterdquo
is (Tenzin 1999 Tenzin 2005a) Ezen fokozat megszerzeacuteseacutenek felteacutetele peacuteldaacuteul egy
hosszuacute akaacuter egeacutesz napos ndash nem oacuteraacutekban szaacutemolnak ha egyaacuteltalaacuten szaacutemoljaacutek az időt
ndash nyilvaacutenos szoacutebeli vita ahol a buddhista filozoacutefia legkivaacuteloacutebb szerzetes tudoacutesai eacutes
valamennyi eacuterdeklődő keresztkeacuterdeacuteseket tesz tehet fel a jeloumllt szaacutemaacutera Ha a vita eacutegeacuten
uacutegy iacuteteacutelik meg a bdquoprofesszorokrdquo eacutes nagymesterek hogy sikeresen megfelelt a feltett ndash
sok esetben direkt provokatiacutev keacuterdeacutesekre ndash a buddhista filozoacutefia elismert bdquokutatoacutejaacutevaacuterdquo
avatjaacutek a jeloumlltet
A fentiek nyomaacuten tovaacutebb erősoumldoumltt azon elhataacuterozaacutesunkba vetett bizalmunk
hogy a maacuter jelzett moacutedon az eacuterdeklődő olvasoacutek szaacutemaacutera eleacuterhetőveacute tegyuumlk mindazon
44 Japaacuten egyik legelterjedtebb zen buddhista hagyomaacutenyvonalaacuten a (j) szoacutetoacuteban Buddhaacutetoacutel sorra veszik
a mester eacutes taniacutetvaacuteny laacutencolat tagjait eacutes az 1280-ban meghalt Edzsoacute mesterrel (1198-1280) az 52
generaacutecioacutenaacutel tartottak (Hixon 1995 pp 249-252) 45 Az euroacutepai filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben Szoacutekrateacutesz neveacutet szoktuk leggyakrabban emliacuteteni mint aki a szoacutebeli
taniacutetaacutes megtestesiacutetője de mind a preszoacutekratikusnak nevezett korszak gondolkodoacutei mind pedig a
keacutesőbbi időszak boumllcselői koumlzoumltt toumlbben a verbaacutelis tudaacutesaacutetadaacutes eacutes -formaacutelaacutes mesterei voltak Iacutegy a
sztoikus filozoacutefust Epikteacutetoszt de a Platoacuten-taniacutetvaacuteny Arisztoteleacuteszt is emliacutethetjuumlk akinek a legtoumlbbet
ideacutezett műveacutet a Metafizikaacutet reacuteszben egykori taniacutetvaacutenyai mentetteacutek meg a feledeacutestől a goumlroumlg boumllcs
egyetemi előadaacutesainak leiratai alapjaacuten (Arisztoteleacutesz 1936 pp 7-16 Arisztoteleacutesz 1992 pp xxx-xxxi) 46 Peacuteldaacuteul a Naacutelanda-i egyetem viraacutegkoraacuteban toumlbb 10 000 hallgatoacuteja volt (Mookerji 1989 pp 557-585)
ndash az akkor ismert vilaacuteg tulajdonkeacuteppen minden taacutejaacuteroacutel eacuterkeztek a tanulni vaacutegyoacutek ndash akiket 2000 filozoacutefus
buddhista szerzetes taniacutetott Ennek a szellemi koumlzpontnak volt az apaacutetja az eacutertekezeacutesuumlnk egyik kulcs
figuraacuteja Naacutegaacuterdzsuna47 A XIV Dalai Laacutema gese fokozat megszerzeacuteseacuteről keacuteszuumllt korabeli fekete-feheacuter felveacutetel ndash az alaacutebbi
hivatkozaacutesnaacutel eleacuterhető ndash mely egy nem kevesebb mint tizenheacutet eacuteves egyetemi szinten veacutegződő keacutepzeacutes
zaacuteroacuteakkordja is volt youtube (1958)
38
hang- eacutes keacutepanyagokat melyek az elmuacutelt eacutevekben a dolgozat megalkotaacutesa soraacuten keacute-
szuumlltek Ezek reprezentaacuteljaacutek a filozoacutefiai munkaacutenk velejeacutet adoacute koumlzoumls gondolkodaacutesok
beszeacutelgeteacutesek eacutes szakmai vitaacutek megtermeacutekenyiacutető ndash eacutes nem melleacutekesen akadaacutelymen-
tesseacutegi ndash erejeacutet Eacutes a tudomaacutenyos anyagok megalkotaacutesa soraacuten maacutera talaacuten elfeledni veacutelt
de veacutelemeacutenyuumlnk szerint ennek elleneacutere megkeacuterdőjelezhetetlen szerepeacutet
A Heidegger-i filozoacutefiai program kulcsfontossaacuteguacute pontja48 a fogalmaink hasz-
naacutelata soraacuten az azokra rakoacutedott legtoumlbb esetben őket az eredeti eacutertelmuumlktől elteacuteriacutető
sztereotip reacutetegek eltaacutevoliacutetaacutesa (Feheacuter M 1995) A neacutemet gondolkodoacute alkotoacutei korsza-
kaacutenak maacutesodik feleacuteben keacuteszuumllt egy maacuteig relevaacutens eacutes viszonylagosan sokat ideacutezett mű
melynek magyar ciacuteme Uacutetban a nyelvhez49 Ez egy beszeacutelgeteacutes majdnem szoacute szerinti
leirata melyet Tezuka Tomio nevű japaacuten professzorral folytatott Heidegger eacutes mely-
nek az lett az egyik veacutegkoumlvetkezteteacutese ndash a beszeacutelgeteacutes nyelve egyeacutebkeacutent a neacutemet volt
ndash hogy egy idegen nyelv didaktikus elsajaacutetiacutetaacutesa oumlnmagaacuteban egyfajta sematikus isme-
rethalmazt eredmeacutenyez eacutelőveacute magaacutet a nyelvet a szoacutebeli diskurzusok teszik
Az iacuteraacutesbeliseacuteg eacutes a tudomaacutenyossaacuteg tulajdonkeacuteppen ekvivalens bdquoleacutetezőkrdquo a vi-
laacutegunkban Ong Ropolyi eacutes valamennyi szoacutebeliseacuteggel foglalkozoacute gondolkodoacute ezt el-
ismeri de hozzaacuteteszik hogy az iacuteraacutesba foglalt gondolatok eacutes tudomaacutenyos aacutelliacutetaacutesok
mintegy holt tudaacuteskeacutent toumlltik meg a koumlnyvtaacuterak eacutes manapsaacuteg a vilaacuteghaacuteloacute virtuaacutelis
koumlnyvespolcait50 (Ropolyi 2006) Tehaacutet ha az aacuteltalunk ismert vagy ismerni veacutelt em-
beri toumlrteacutenetiseacuteg időbeliseacutegeacutet egy egyenesen aacutebraacutezoljuk eacutes az egyenest keacutet fontos is-
meretaacutetadaacutesi reacuteszre osztjuk a szoacutebeliseacuteg ennek toumlbb mint keacutetharmadaacutet teszi ki (Ong
2010) Ez a doumlbbenetes dominancia a jelenkor elvaacuteraacutesainak eacutes gyakorlataacutenak ismeret-
eacuteben foumll sem tűnik szaacutemunkra hiszen a tudomaacutenyos művek alkotaacutesa szinte kizaacuteroacutelag
iacuteraacutesban toumlrteacutenik Pedig rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak mindazon adatroumlgziacuteteacutesi technikaacutek me-
lyek segiacutetseacutegeacutevel eleacuterhetőveacute tehetők a tudoacutesok gondolkodoacutek gyakorlati szinten toumlr-
teacutenő kommunikaacutecioacuteja Mindezek nemcsak inspiraacuteloacute hataacutesuacuteak de az eacuterdeklődő szak-
emberek reacuteszeacutere esetenkeacutent toumlbb informaacutecioacuteval szolgaacutelnak szolgaacutelhatnak mint mond-
juk egy Jaspers-koumlnyv elolvasaacutesa
48 Erről a konkreacutet fogalmakat taglaloacute fejezetben reacuteszletesebben is fogunk szoacutet ejteni 49 Az iacuteraacutest magyar nyelvre lefordiacutetoacute Tillmann Joacutezsef Attila az alaacutebbi internetes hivatkozaacuteson eleacuterhető
tanulmaacutenya segiacutetseacuteguumlnkre lehet abban hogy a Heidegger-i eacuteletműben fellelhető bdquojapaacuten eacutes buddhistardquo
hataacutest jobban megeacuterthessuumlk
httpsfiloszofiawordpresscom20170923tillmann-j-a-tul-a-technikai-tajon-heidegger-es-japan
(Megtekintve 20200303) 50 Vouml McLuhan (2001)
39
A felkeacuteszuumlleacutes soraacuten kifejezetten foacutekuszaacuteltunk peacuteldaacuteul a keacutet kiemelkedően fontos a
kutataacutesi diskurzusunkba bevont gondolkodoacute Heidegger eacutes Jaspers interneten eleacuter-
hető audiovizuaacutelisan roumlgziacutetett interjuacuteinak vagy elhangzott beszeacutedeiknek a felkutataacute-
saacutera eacutes az ezekből kinyerhető boumllcseleti tartalom integraacutelaacutesaacutera a sajaacutetos fogalomalko-
taacutesi folyamatba Felhiacutevjuk a figyelmet Vileacutem Flussernek Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az
iacuteraacutesnak ciacutemű munkaacutejaacutera aki ebben arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a reacutegi korok
nagy gondolkodoacutei uacutegy mint peacuteldaacuteul Homeacuterosz Arisztoteleacutesz Goethe talaacuten jobb neacute-
ven is vetteacutek volna ha taniacutetaacutesaikat beszeacutelgeteacuteseiket a ma ismert moacutedok valamelyikeacute-
nek segiacutetseacutegeacutevel roumlgziacutethetik (Flusser 1997)
Mi a magunk reacuteszeacuteről a tapasztalataink alapjaacuten azt tudjuk kijelenteni hogy toumlbb mint
hasznosak ezek a reacutegi felveacutetelek amelyeket moacutedunkban aacutell megneacutezni eacutes meghall-
gatni
A maacuter emliacutetett diszlexia eacutes diszgraacutefia okaacuten az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesi keacutepesseacutege
szaacutemunkra rendkiacutevuumll megterhelő szakorvosilag igazolt moacutedon maacuter-maacuter lehetetlen
ennek elleneacutere az angol nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten majdhogynem teljesen autodidakta
moacutedon kidolgozott moacutedszer sikeresseacutegeacutehez az angolul feliratozott online anyagok
nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtottak
youtube (1950) youtube (1963) youtube (1968) youtube (1969) Ezek a felveacutetelek is
helyet kaptak a teacutezisuumlnk melleacutekleteacuteben a fentebb jelzett moacutedon eacutes okokboacutel
Oumlsszefoglalva a Gadamer-i hermeneutika moacutedszertanaacutet vezeacuterfonalkeacutent hasz-
naacutelva egy olyan szoumlveg- eacutes diskurzus-eacutertelmezeacutesi moacutedszertan menteacuten haladtunk az al-
kotaacutes soraacuten mely magaacuten hordozza a tudomaacutenyossaacuteg elvaacuteraacutesainak megfelelő hazai eacutes
kuumllfoumlldi kitekinteacutest valamint a szaacutendeacutekaink szerint akadaacutelymentesiacutetőnek is szaacutent szoacute-
beliseacuteg bizonyos eacutertelemben vett rehabilitaacutecioacutejaacutenak jegyeit is
Az emliacutetett nyugati kultuacuterkoumlrben az eacuteletfilozoacutefiai bdquoelfeledeacutesrdquo egyik oka veacutelel-
mezhetően az a filozoacutefiai hasadaacutes amely nyugaton meghonosodott ismeretelmeacutelet eacutes
a Heidegger aacuteltal uacutejra bevezetett ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzoumltt huacutezoacutedik (Feheacuter
M1998)
Koraacutebban maacuter beszeacuteltuumlnk a buddhista megismereacutes gyakorlataacuteroacutel is amelyhez a nyelv-
filozoacutefiai megalapozottsaacutega miatt Heidegger koumlzelebb aacutell mint a nyugati episztemo-
loacutegusok Ez Agoacutecs Tamaacutes Buddhista ismeretelmeacutelet ciacutemű jegyzeteacutenek bevezetőjeacuteben
uacutegy jelenik meg mint az ontoloacutegia eacutes episztemoloacutegia egyseacuteges szemleacutelete a buddhiz-
musban vagyis a Buddhaacutet koumlvető gondolkodoacuteknaacutel a leacutetező (sz szat) eacutes a megisme-
rendő (sz dzsnyeacuteja) szinonimaacutek (Agoacutecs 2002 p 14 Dreyfus 1997 pp 48-51)
40
Az eacuteletfilozoacutefia bdquoelfeledeacuteseacutenekrdquo tovaacutebbi oka egy toumlbb eacutevszaacutezados vitaacuteban lel-
hető fel mely maacuteig eacutel a boumllcselettel foglalkozoacutek koumlreacuteben mely eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
hasonlatos a szubjektum eacutes objektum tovaacutebbaacute a fogyateacutekossaacuteg eacutes egeacuteszseacuteg koumlzoumltti
mesterseacuteges differenciaacuteloacutedaacuteshoz A dolgozat mondanivaloacuteja eacutertelmezhető ontoloacutegiai
centrumuacutekeacutent de megjegyzendő hogy az ismeretelmeacutelet a logika eacutes a transzcenden-
taacutelis megkoumlzeliacuteteacuteseknek a buddhista filozoacutefiaacuteban hasznaacutelatos moacutedszertanait is alkal-
mazza Fontosnak tarjuk megjegyezni hogy ezek a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedszerek
nincsenek egymaacutestoacutel eacutelesen elhataacuterolva a buddhista boumllcselet gyakorlataiban51 Meg-
laacutetaacutesunk szerint Jaspers eacutes a keacutesői Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak szintetizaacuteloacute jellege is
ebbe az iraacutenyba mozdul el
Karl Jaspers filozoacutefiai munkaacutessaacutegaacutenak kiemelkedően fontos teruumllete a transzcenden-
ciaacuteval kapcsolatban megfogalmazott eszmefuttataacutesok sorozata Ennek egyetlen ele-
meacutere koncentraacutelunk ez pedig a jelenben időzeacutes tudatossaacutega Jaspers uacutegy gondolja az
ember egzisztaacutelni azaz a leacutetezeacutes teljes spektrumaacutet eacuterzeacutekelni eacutes azzal eggyeacute vaacutelni csak
abban az esetben keacutepes ha a tudataacutet nyitva tartva az adott pillanat minden toumlrteacuteneacuteseacutet
keacutepes eacuterzeacutekszervileg eacutes tudatilag is felfogni elemezni eacutes mindezekből a koumlvetkezte-
teacutesek levonaacutesa aacuteltal egy egyseacutegaacutellapotboacutel szemleacutelni a vilaacutegot (Jaspers 2000)
Ez a gyakorlat nyitja meg az utat a transzcendencia uumlzeneteinek felfogaacutesaacutera eacutes befo-
gadaacutesaacutera ami lehetőveacute teszi az ember szaacutemaacutera a leacutetezeacutes eacutertelmeacutenek eacutes bdquolegbelsőrdquo tar-
talmainak eleacutereacuteseacutet Mindezek nagyon hasonlatosak a Buddhaacutenak a jelen eacuteber tudatos-
saacutegaacutet megtapasztaloacute aacutellapotaacutehoz (Nyanaponika 1994)
Azt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt azonban mindenfeacutelekeacuteppen meg kell emliacuteteni hogy a neacutemet
gondolkodoacute egy nem antropomorf szervező erővel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute lehetőseacutegeacutet
is belelaacutetja az egzisztaacutelaacutes aacuteltala definiaacutelt gyakorlataacuteba Miacuteg a buddhista eacuteberseacuteggya-
korlatok ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy peacuteldaacuteul a tibeti iskolaacutek eseteacuteben bizonyos szimbo-
likus istenseacutegek segiacutetseacutegeacutet elismerik a meditaacutecioacutek kuumlloumlnboumlző formaacuteiban eacutes szintjein ndash
ceacutelja eacuteppen annak eleacutereacutese hogy baacuterminemű kuumllső entitaacutes neacutelkuumll raacuteeacutebredjen az ember
oumlnmaga eacutes a vilaacuteg dolgainak uumlresseacuteg termeacuteszeteacutere
51 Ezzel kapcsolatban laacutesd Peter Fenner eacutes Georges Dreyfus műveit akik első keacutezből szaacutemolnak be az
indo-tibeti kolostoregyetemek mai gyakorlataacuteroacutel (Fenner 1990 Fenner 1995 Dreyfus 1997) szeret-
neacutenk utalni tovaacutebbaacute egy Thubten Jinpa nevű szerzetesre a buddhista-tudomaacutenyos paacuterbeszeacutedek tibeti
tolmaacutecsaacutera aki uacutegy doktoraacutelt nyugaton hogy gyakorlatilag a kolostori filozoacutefia keacutepzeacuteseacutenek anyagaacutet
dolgozta ki a nyugati koumlvetelmeacutenyeknek megfelelően (Jinpa 2006)
41
Tehaacutet a kutataacutes kezdeteacuten nyilvaacutenvaloacutenak laacutetszoacute ellenteacutet a keacutet boumllcseleti vizsgaacute-
loacutedaacutesi moacutedszer ndash az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet ndash koumlzoumltt a Bergson-i fokozatbeacuteli ndash
peacuteldaacuteul az eacuteletstruktuacuteraacutek termeacuteszeteacuteben megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutegteveacutes ndash metoacutedusaacute-
nak a jelen kontextusba beemelt tovaacutebbgondolaacutesaacuteval aacuteteacuterteacutekelődoumltt
A Bergson aacuteltal bevezetett fundamentaacutelisnak laacutetszoacute kuumlloumlnbseacutegteacutetelről van szoacute ndash mely-
ről Deleuze is toumlbb esetben uacutegy beszeacutel mint a Bergson-i filozoacutefia egyik kiemelkedő
jelentőseacutegű bdquofelfedezeacuteseacuterőlrdquo A moacutedszer leacutenyegeacutet a feloldoacutedoacute cukor peacuteldaacutejaacuten szem-
leacuteltethetjuumlk A feloldoacutedoacute cukor uacutegy tűnik magaacuteban a termeacuteszetben ndash a dolgok leacutenyegi
valoacutejaacuteban ndash veacutegbemenő vaacuteltozaacutesokra utal holott csupaacuten a fizikai teacuterben lezajloacute folya-
matok fokozatbeacuteli moacutedosulaacutesaacuteroacutel van szoacute eacutes az eacuterintett anyagok vaacuteltozaacutesaacutet pusztaacuten
kiacutevuumllről szemleacuteljuumlk
bdquoMindig a tartam a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek helye eacutes koumlzege eacutes maga sem maacutes
mint ezek oumlsszesseacutege eacutes sokasaacutega egyeduumll a tartamban talaacutelunk termeacuteszetbeli kuumlloumlnb-
seacutegeket - a teacuter pedig csupaacuten a fokozatbeli kuumlloumlnbseacutegek helye koumlzege eacutes oumlsszesseacutegerdquo
(Deleuze 2010 p 37)
Aacutellaacutespontunk szerint eacuterdemi azaz termeacuteszetbeni vaacuteltozaacutest akkor vagyunk keacutepesek eacuter-
zeacutekelni eacutes esetlegesen kivaacuteltani ha keacutepesseacute vaacutelunk arra hogy ne csak koumlrbejaacuterjuk ndash a
fenti esetben nyelvuumlnkkel eacuterzeacutekeljuumlk ndash vizsgaacutelatunk taacutergyait eacutes eacuteszrevegyuumlk vaacuteltozaacute-
saikat hanem a Bergson aacutelltat javasolt belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutet is elsajaacutetiacutetjuk
bdquoAz eacutertelem a maga alkotta tudomaacuteny reacuteveacuten egyre teljesebben szolgaacuteltatja a fizikai
műkoumldeacutesek titkait az eacuteletről nem hoz nem is akar hozni egyebet mint annak fordiacutetaacute-
saacutet a tehetetlenseacuteg nyelveacuten Koumlrbejaacuterja s kiacutevuumllről vesz roacutela lehetőleg sok foumllveacutetelt
magaacutehoz vonja ahelyett hogy belemeruumllne De az eacuteletnek belsejeacutebe vinne bennuumlnket
az intuiacutecioacute akarom mondani az eacuterdekmentesseacute vaacutelt oumlnmagaacutera eszmeacutelő oumlsztoumln mely
visszafordulhat taacutergya feleacute eacutes taacutegiacutethatja hataacutertalanulrdquo (Bergson 1987 p 163)
Ez a megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterult peacuteldaacuteul az egzisztenciaacutelis fogya-
teacutekossaacuteg-fogalmunk forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő eljutaacuteshoz Olyan boumllcseleti elemzeacutesi le-
hetőseacutegkeacutent tekintetuumlnk raacute eacutes akkeacutent is hasznaacuteljuk Deleuze moacutedszereacutet mint amely
első pillantaacutesra felerősiacuteti ugyan a megszokott dichotoacutem laacutetaacutesmoacutedot de mineacutel inkaacutebb
belemeruumlnk vizsgaacutelatunk taacutergyainak belvilaacutegaacuteba uacutejabb eacutes uacutejabb eacutertelmezeacutesi eacutes szel-
lemi lehetőseacutegek taacuterulnak fel előttuumlnk a leacutetezők egyseacutegtermeacuteszeteacutere raacutevilaacutegiacutetva mely
az aacutellandoacute vaacuteltozaacutes tengelyeacuten mozog
42
Vagyis a laacutetszoacutelag ellenteacutetes termeacuteszetű ontoloacutegia eacutes ismeretelmeacutelet egyaraacutent a leacutetezeacutes
feltaacuteraacutesaacutera iraacutenyuloacute emberi teveacutekenyseacuteg egy-egy formaacuteja melyek nem annyira kuumlloumln-
boumlznek egymaacutestoacutel mint amennyire a nyugati filozoacutefusok koumlzuumll ezt toumlbben hangsuacutelyoz-
taacutek (Pl Kant Husserl eacutes Heidegger)
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana metaforikusan a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatoacute le egy
hegycsuacutecsra toumlbbfeacutelekeacuteppen feljuthatunk az egyik oldalroacutel viszonylag koumlnnyen jaacuter-
hatoacute eacutes kieacutepiacutetett oumlsveacutenyek segiacutetenek nekuumlnk a maacutesik oldalon hoacuteviharokkal lavinaacutekkal
eacutes egyeacuteb termeacuteszet adta neheacutezseacutegekkel kell megkuumlzdenuumlnk a csuacutecs meghoacutediacutetaacutesaacuteeacutert Ez
a hasonlat Patsch Ferenc (2016) hermeneutikai munkaacutejaacuteban is megjelenik annak il-
lusztraacutelaacutesaacutera hogy egy eacutertelmezeacutessel foglalkozoacute boumllcselő szaacutemaacutera ugyanannyira fon-
tosak a reacuteszletek mint maga az egeacutesz aminek a jelenteacutesvilaacutegaacutet igyekszik felderiacuteteni
Azonban tisztaacuteban kell lennie azzal hogy az adott hegy akaacuter naproacutel napra akaacuter eacutev-
szakroacutel eacutevszakra vagy vilaacutegkorszakroacutel vilaacutegkorszakra maacutes-maacutes arcaacutet mutatja szaacutemaacutera
ez azonban nem kell hogy kedveacutet szegje hiszen mint maacuter mondtuk az eacuteletfilozofaacutelaacutes
ceacutelja sem a nagy aacuteltalaacutenos igazsaacuteg vagy igazsaacutegok kimondaacutesa vagy megtalaacutelaacutesa ha-
nem az oda vezető uacutet utak felteacuterkeacutepezeacutese Viszont egyben az egeacuteszet az utakat eacutes a
hegyet csak a csuacutecsra feleacuterve fogja laacutetni Az odavezető utak eacutes kereszteződeacutesek hely-
eacuterteacuteke csak a csuacutecs szempontjaacuteboacutel lesz megaacutellapiacutethatoacute
Mindez egyuacutettal uacutej fogalmak megalkotaacutesaacutet is eredmeacutenyezheti Amelyek egyreacuteszről a
koumlzismertnek veacutelt fogalmak eredeti jelenteacutesvilaacutegaacutenak feltaacuteraacutesi kiacuteseacuterleteacutet jelentik to-
vaacutebbaacute mindezek uacutejrakombinaacutelaacutesaacutet de termeacuteszetesen akaacuter teljesen uacutej meghataacuterozaacutesok
megfogalmazaacutesaacutehoz is elvezethetnek52
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk kutataacutesmoacutedszertanaacutet a filozoacutefiai hermeneutika nyuacutejtja to-
vaacutebbaacute annak alapvetően szoacutebeli centrumuacute jelenleacuteten alapuloacute eacuteppen ezeacutert kommuni-
kaacutecioacutes orientaacutecioacutejuacute eacutes boumllcseleti vitaacuten alapuloacute kiterjeszteacutese melyben az uumlresseacuteg filo-
zoacutefiaacuteja eacutes az egzisztenciaacutelis filozoacutefia szemleacuteletmoacutedja egyaraacutent kulcsszerepet toumllt be
A jelzett vizsgaacuteloacutedaacutesi megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaink nyitottsaacutegaacutet hitelesiacutető eacutes a kizaacuteroacutelagos
megaacutellapiacutetaacutesok leacutetjogosultsaacutegaacutet ndash hozzaacutenk hasonloacutean elutasiacutetoacute ndash attitűdoumlkkel talaacutelko-
zunk az alaacutebbi keacutet meghataacuterozoacute gondolkodoacutetoacutel Maurice Merleau-Pontytoacutel eacutes Werner
Heisenbergtől szaacutermazoacute summaacutezatokban
52 Ropolyi (2016) Technotudmaacuteny eacutes filotudomaacuteny ciacutemű tanulmaacutenya reacuteszletesen elemzi az ilyen tiacutepusuacute
uacutej fogalommegkoumlzeliacuteteacutes eacutes -alkotaacutes boumllcseleti dimenzioacuteit Peacuteldakeacutent emliacutetve Bruno Latour a francia
szaacutermazaacutesuacute tudomaacutenyfilozoacutefus munkaacutessaacutegaacutet
43
Valoacutejaacuteban tehaacutet nem lehet szoacute arroacutel hogy megoldjuk az ember probleacutemaacutejaacutet csak
arroacutel hogy az embert mint probleacutemaacutet iacuterjuk le Innen a felfedezeacutes neacutelkuumlli kutataacutes a
zsaacutekmaacuteny neacutelkuumlli vadaacuteszat gondolata ami nem egy dilettaacutens fogyateacutekossaacutega
hanem az ember leiacuteraacutesaacutenak egyetlen helyes moacutedszere A vilaacuteg nem maacutes mint a
kutataacutes iskolaacuteja (Merleau-Ponty 2003 p159)
bdquoValoacutesziacutenűleg aacuteltalaacutenos igazsaacuteg hogy az emberi gondolkodaacutes ott fejlődik a
leglaacutetvaacute-nyosabban ahol keacutet elteacuterő gondolkodaacutesmoacuted keruumll egymaacutessal kapcsolatba
amelyek-nek gyoumlkerei talaacuten egeacuteszen kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekboacutel erednek eacutes amelyek
kuumlloumlnboumlző időben vagy kuumlloumlnboumlző kulturaacutelis koumlzegben esetleg teljesen elteacuterő
vallaacutesi hagyomaacutenyok koumlzoumltt keletkeztek Enneacutelfogva ha e gondolkodaacutesmoacutedok
talaacutelkoznak azaz ha legalaacutebb annyi koumlzuumlk van egymaacuteshoz hogy egy igazi
koumllcsoumlnhataacutes joumlhet leacutetre koumlzoumlttuumlk akkor remeacutenykedhetuumlnk hogy annak uacutej eacutes
eacuterdeklődeacutesre szaacutemot tartoacute fejlődeacutes lesz az eredmeacutenyerdquo Werner Heisenberg (Cappra
2000 p9)
A Heisenbergtől szaacutermazoacute ideacutezet Fritjof Capra A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a
keleti miszticizmus koumlzoumltti paacuterhuzam feltaacuteraacutesa ciacutemű koumlnyveacutenek mottoacutejakeacutent is szol-
gaacutel Ez mű ndash nem marginaacutelis megjegyzeacutes ndash az egyik forraacutesa lehet az un keleti eacutes
nyugati boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos vilaacuteg paacuterhuzamaiba is belegondoloacutek szaacutemaacutera
Ezen megaacutellapiacutetaacutesok eacutes gyakorlati szempontok alapjaacuten alkottuk meg az egzisztenciaacute-
lis-praxiskommunikaacutecioacute fogalmaacutet mint a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesunk egyik lehetseacuteges
ndash a kommunikaacutecioacutetudomaacutenyaacuteban is ndash hasznosiacutethatoacute eredmeacutenyeacutet
Mint a bevezeteacutes elejeacuten jeleztuumlk a Jaspers-i bdquofilozoacutefia mint a kommunikaacutecioacute egyik
formaacuteljardquo-definiacutecioacute eacutes bdquoprogram-meghataacuterozaacutesrdquo menteacuten laacutetjuk egyfelől integraacutelhatoacute-
nak eacutertekezeacutesuumlnket mondanivaloacutejaacutet a doktori iskolaacutenk egyik meghataacuterozoacute tudomaacute-
nyos paradigmaacutejaacuteba Azonban a fenti boumllcseleti diskurzusmoacuted definiacutecioacutenk egyik for-
raacutesa Communication as Perspectives on Theory tanulmaacutenykoumltetben megjelent
Communication as relationality ciacutemű tanulmaacutenya A szerző Celeste M Condit a
nyugati filozoacutefia kommunikaacutecioacute felfogaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik iga-
zolni azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a kommunikaacutecioacute egyreacuteszről kapcsolatok heterogeacuten haacute-
loacutezatakeacutent is felfoghatoacute maacutesreacuteszről pedig folyamatkeacutent is eacutertelmezhető
Mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted szaacutemunkra toumlbb mint elfogadhatoacute mert a fogyateacutekossaacuteg-
gal eacutes akadaacutelymentesseacuteggel kapcsolatos boumllcseleti fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatunk
oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute mind a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni kapcsolatok alakulaacutesaacuteval mind
44
pedig a leacutet a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet aacuteltalunk vallott folyamat-szemleacuteleteacutevel Aczeacutel Petra
hiacutevta fel a figyelmet erre a lehetseacuteges oumlsszefuumlggeacutesre az aacuteltala tartott kommunikaacutecioacute-
elmeacuteleti kurzus kereteacuteben iacutegy meacutelyiacuteteni tudtuk ezzel a tudaacutestaacuterunkat eacutes a vizsgaacuteloacutedaacute-
sunk interdiszciplinaacuteris beaacutegyazottsaacutegaacutet
Ezen kurzus eredmeacutenye tovaacutebbaacute az alaacutebbi ontoloacutegiai talapzatuacute kommunikaacutecioacute-meg-
hataacuterozaacutesunk is mely arra vonatkozik amit szaacutemunkra jelent ez a bdquoleacutetezeacutesi moacutedrdquo A
leacutetezeacutesben ndash eacuteletben ndash rejlő pontencialitaacutesokat a kommunikaacutecioacute aacuteltal keacutepes megta-
pasztalni az ember Iacutegy keacutepes azokat eacutertelmezni eacutes esetenkeacutent az aktualitaacutesba is be-
emelni
Ezt az első raacuteneacutezeacutesre eklektikusnak tűnő boumllcseleti uacutet- eacutes fogalomkereseacutesi va-
lamint jelenteacutes-bdquotisztiacutetaacutesirdquo ndash eacutes ahol lehetseacuteges kiterjeszteacutesi ndash moacutedszert a tovaacutebbiak-
ban uacutegy is definiaacuteljuk majd mint a kifejteacutes filozoacutefiaacuteja
45
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről
Uacutegy a tudomaacutenyok teruumlleteacuten mint a heacutetkoumlznapokban az ember gondolkodoacute
mivoltaacutet szoktuk leginkaacutebb emlegetni mint olyan sajaacutetos tulajdonsaacutegot mely a boly-
goacutenkon eacutelő valamennyi leacutetformaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlzteti A homo sapiens sapiens azon-
ban nem kizaacuteroacutelag gondolkodoacute leacutenyt jelent mivel ez a koumlzismert latin elnevezeacutes az
embert a termeacuteszetbe mintegy belekoacutestoloacute leacutetezőkeacutent is definiaacutelja
Erről bővebben taacutejeacutekozoacutedhat az olvasoacute az Antropoloacutegia az ember halaacutela utaacuten ciacutemű
koumlnyvben ahol elsősorban implicit moacutedon jelenik meg az ember eacutes a termeacuteszet kouml-
zoumltti viszony azon olvasata miszerint a homo sapiens nem csak gondolkodik a koumlr-
nyezeteacuteről hanem abba mintegy bdquobele is koacutestolrdquo (Kamper Wulf 1998)
A sajaacutet magunk alkotta ndash fentebb maacuter emliacutetett ndash fogalmakat taglaloacute keacutesőbbi fejezet
egyik eleme lesz az uacutegy nevezett szimbiotikus emberkeacutep felvaacutezolaacutesa mely szorosan
oumlsszefuumlgg a gondolkodoacute embernek az imeacutent roumlviden jellemzett toumlbbeacutertelmű jelenteacutes-
vilaacutegaacuteval
Mi ez utoacutebbi uacuteton koumlzeliacutetjuumlk meg az ember fogalmaacutet vagyis egy olyan entitaacutes
eredeteacutet kutatjuk aki amellett hogy keacutepes gondolkodni a gondolkodaacutes aacuteltal keacutepes
peacuteldaacuteul eszkoumlzoumlket is leacutetrehozni koumlrnyezeteacutenek segiacutetseacutegeacutevel illetve annak jelentős aacutet-
alakiacutetaacutesaacuteval sőt az utoacutebbi eacutevtizedekben annak egyenesen annak kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacute-
val53
Az uacutegynevezett bdquobelekoacutestolaacutesrdquo szinte szoacute szerint eacutertendő ebben az esetben ez-
zel kiacutevaacutenjuk jelezni hogy az ember nem a termeacuteszet felett aacutelloacute fuumlggetlen leacutetező nem
kifosztja azt hanem keacuter eacutes kap is bdquomintaacutekatrdquo abboacutel a vilaacutegboacutel melynek ő maga is el-
vaacutelaszthatatlan reacutesze Veacutelemeacutenyuumlk ez a terminus remekuumll koumlrbe iacuterja a Heidegger eacutes a
Jaspers aacuteltal egyaraacutent megfogalmazott sajaacutetos raacutenk jellemző teveacutekenyseacuteget vagyis
azt ahogyan a leacutetezeacuteshez viszonyul vagy viszonyulhat a homo sapiens
53 Petykoacute Csillaacuteval koumlzoumlsen iacutert tanulmaacutenyunk ndash Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba (Farkas Petykoacute 2019) ndash egyik koumlzponti mondanivaloacuteja
az utazaacutestudomaacuteny fenntarthatoacutesaacutegi dimenzioacutejaacutenak eacuteletfilozoacutefiai kontextusba helyezeacutese Itt
megfogalmaztuk hogy a zabolaacutetlan nem tudatos fejleszteacutesi strateacutegiaacutek eacutes azok megvaloacutesulaacutesa sok
esetben kizsaacutekmaacutenyolja nem csak otthonul szolgaacuteloacute bolygoacutenkat hanem bennuumlnket embereket is Ennek
a folyamatnak a veszeacutelyeit csak most kezdjuumlk csak eacuterzeacutekelni
46
Nyiacuteri Tamaacutes ezt ekkeacuteppen fogalmazza meg
bdquoA filozoacutefiai antropoloacutegia alapvető belaacutetaacutesa eacutes szempontja hogy nem adhatoacute soha
veacutegleges vaacutelasz az ember keacuterdeacuteseacutere hellip A termeacuteszet feacutelkeacutesz aacutellapotban bocsaacutetotta
uacutetjaacutera az embert s neki kell befejeznie oumlnmagaacutet
hellip Az ember oumlnmagaacutet teremti (creacuteation de soi par soi) mondja Bergson
(Nyiacuteri 2015 p 9 12)
Akaacuter sodroacutedik akaacuter a jelen pillanatban toumlkeacuteletesen stabil tudattal szemleacutelődik egy
olyan viszonyban bdquoaacutellrdquo a leacutettel hogy oacutehatatlanul reacuteszese is annak vagyis bdquoa mintaveacute-
telrdquo folyamatosan megvaloacutesul
Mindezeket azeacutert volt fontos a fejezet elejeacuten leszoumlgezni mert aacutellaacutespontunk sze-
rint peacuteldaacuteul az Arnold Gehlen aacuteltal megfogalmazott paradigma szerint az ember azeacutert
hozza leacutetre a kultuacuteraacutet eacutes a taacutersadalmat mert mintegy az eacutelővilaacuteg toumlbbi szereplőjeacutehez
keacutepest haacutetraacutenyokkal kuumlzd s ezen haacutetraacutenyok leginkaacutebb a fizikumaacutenak sajaacutetossaacutegaiboacutel
ndash gyengeseacutegeiből ndash adoacutednak (Gehlen 1976) Ehhez kapcsoloacutedoacutean Polaacutenyi Kaacuteroly re-
ciprocitaacutes-elmeacutelete joacutel illeszthető amennyiben az egymaacutesnak toumlrteacutenő segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes
mint sajaacutetosan emberi teveacutekenyseacuteg szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel (Polaacutenyi 2004) Mint ahogy
Kropotkin54 szerint a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg oumlsszeilleszkedik a taacutersadalmisaacuteg mint evoluacute-
cioacutes mozgatoacuterugoacute a sajaacutet nemuumlnkre is jellemző tulajdonsaacuteg (Kropotkin 1908)
Mindezekből koumlvetkezően a leacutet elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepező ember szemleacuteli ala-
kiacutetja napjainkra pedig radikaacutelisan aacutetrendezni veacuteli a szinteacuten maacutera tőle fuumlggetlennek
definiaacutelt leacutetkoumlrnyezetet55
Ez a fejezet reacuteszleteiben nem fogja taacutergyalni a koumlvetkező aacuteltalunk emberi alap-
tulajdonsaacutegkeacutent meghataacuterozott akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget de az elkoumlvetkezendő
bekezdeacutes meacutegis oacutehatatlanul bepillantaacutest enged az akadaacutelymentesiacutető ember egziszten-
ciaacutelis fogalomhalmazaacuteba annak eacuterdekeacuteben hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az akadaacutely-
mentesseacuteg-alkalmazkodaacutes koumlzoumltti boumllcseleti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeltetni tud-
juk
54 Csaacutenyi Vilmos az evoluacutecioacutes rendszerekről szoacuteloacute koumlnyveacuteben mint tudomaacutenyosan alaacutetaacutemasztott
alternatiacutevaacutet emliacuteti az orosz termeacuteszettudoacutes eacutes filozoacutefus fent ideacutezett evoluacutecioacutes gondolatmeneteacutet (Csaacutenyi
1988) 55 A leacutetkoumlrnyezet eacutes a leacutet az eacutertelmezeacutesuumlnk eacutes szoacutehasznaacutelatunk szerint ekvivalens fogalmak csupaacuten az
akadaacutelymentesseacuteg eacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes plasztikusabb eacutes talaacuten eacuterthetőbb szoumlvegkoumlrnyezeteacutenek ceacuteljait
szolgaacutelja
47
A leacutetkoumlrnyezet alakiacutetaacutesa az emberi leacutenyek megkeruumllhetetlen keacutepesseacutege eacutes egy-
ben tuacuteleacuteleacutesi zaacuteloga is (Horvaacuteth 2019) Hogy ez a teveacutekenyseacuteg mikeacutent vaacutelik a keacutesőbbi-
ekben az alkalmazkodaacutesboacutel bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesseacuterdquo ahhoz fel kell vaacutezolnunk egy
olyan emberkeacutepet amely a fent maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbeli integritaacutesaacuten tuacutel rendelke-
zik egy megismereacutesi keacutepesseacutegeacuteből adoacutedoacute oumlnreflexiacutev keacuteppel mely nem maacutes mint a
sajaacutet halandoacutesaacutegaacutenak bdquoidőbe vetettseacutegeacutenekrdquo felismereacutese
Vagy eacuteppen ennek a sajaacutetos leacutetezeacutesbeli aacutellapotnak az elfedeacuteseacutere elfeledeacutesre tett tuda-
tos eacutes tudattalan cselekveacutes mintaacutezatokkal bdquokompenzaacuteljardquo a veacutegesseacuteg eacutes az egymaacutesra-
utaltsaacuteg első pillantaacutesra talaacuten keacutetseacutegbeejtő mivoltaacutet
Heidegger ezt a sajaacutetos emberi reakcioacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint akadaacutelymentes-
siacuteteacutesi keacutenyszert ndash a tehermentesiacuteteacutes fogalmaacuteval jellemzi Az aacuteltala akaacuterkinek (das Man)
nevezett ember pontosan azeacutert vaacutelik jellegtelenneacute mert a jelenvaloacuteleacutetet mintegy kime-
reviacutetve uacutegy alakiacutetja aacutet a koumlrnyezeteacutet a sajaacutet bdquobiztonsaacutegardquo eacuterdekeacuteben hogy baacutermi eacutes
baacuterki eacuteppen ezeacutert oumlnmaga is helyettesiacutethetőveacute vaacutelik Illetőleg a jelenvaloacuteleacutetet a leacutettel
ezaacuteltal teacutevesen azonosiacutetja (Heidegger 2019 Marosaacuten 2004)
Ezekből kiindulva talaacuten nem felelőtlenseacuteg kijelenteni hogy az akadaacutelymente-
siacuteteacutes valoacuteban minőseacutegileg maacutes kategoacuteriaacutet keacutepez az ember a jelevaloacute leacutete eacutes a leacutet viszo-
nyaacuteban mint az alkalmazkodaacutessal szinonim majdan bemutataacutesra keruumllő egzisztenciaacute-
lis akadaacutelymentesseacutegi eszme
Karl Jaspers szinteacuten behatoacuten foglalkozik az ember eacutes a leacutetkoumlrnyezete viszonyai-
val melyek oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a fenti Heidegger-i eacutes Marosaacuten-i megaacutellapiacutetaacutesok-
kal is Jaspers uacutegy fogalmaz az ember vilaacutegban betoumlltoumltt helyeacutevel kapcsolatosan hogy
baacuter gondolkodoacute eacutes reacuteszben előrelaacutetoacute a heacutetkoumlznapokban ezek a keacutepesseacutegek csak reacutesz-
ben domborodnak ki Uacutegyis fogalmazhatunk a mindennapi eacutelet sodraacutesa feladatai stb
koumlvetkezteacuteben mintegy bdquoautomata uumlzemmoacutedbanrdquo eacuteluumlnk csak az aacuteltala hataacuterhelyzetnek
nevezett szituaacutecioacutekban vaacutelik vilaacutegossaacute mindannyiunk szaacutemaacutera az emberi eacutelet koumlrnye-
zetnek valoacute kitettseacutege a muacutelandoacutesaacutega eacutes keacutetseacutegbeesettseacutege
bdquoBizonyosodjunk meg emberi helyzetuumlnkről Mindig szituaacutecioacutekban vagyunk A szitu-
aacutecioacutek vaacuteltoznak alkalmak kiacutenaacutelkoznak Ha elmulasztjuk őket nem teacuternek vissza Ma-
gam is dolgozhatom a szituaacutecioacutek megvaacuteltoztataacutesaacuten De vannak olyan szituaacutecioacutek me-
lyek leacutenyeguumlkben megmaradnak meacuteg akkor is ha pillanatnyi megjeleneacutesuumlk maacutessaacute
lesz eacutes mindent legyőző hatalmuk faacutetylakba burkoloacutezik meg kell halnom szenvednem
48
kell harcolnom kell a veacuteletlennek alaacutevetettje vagyok elkeruumllhetetlenuumll veacutetkezem
Megleacutetuumlnk ezen alapszituaacutecioacuteit nevezzuumlk hataacuterszituaacutecioacutenak A csodaacutelkozaacutes eacutes a keacutetel-
kedeacutes ezeknek a hataacuterhelyzeteknek a felismereacutese (Jaspers 1996 p 20)
A leacutet egyik bdquooumlsszetevőjerdquo tehaacutet az ember aki egy rendkiacutevuumll komplex leacuteny
rendkiacutevuumlli lehetőseacutegekkel de legalaacutebb ennyi fogyateacutekossaacuteggal is biacuter Nietzsche ember
ideaacutelja az emberfeletti ember eacuteppen arra valoacute reflektaacutecioacutekeacutent is eacutertelmezhető hogy ez
a rendkiacutevuumlli oumlsszetettseacuteg eacutes egymaacutesnak laacutetszoacutelag szembe feszuumllő potencialitaacutes-aktua-
litaacutes feszuumlltseacuteg hogyan oldhatoacute fel szaacutemunkra (Nietzsche 2000)
Az Uumlbermensch az euroacutepai filozoacutefiatoumlrteacuteneteacutenek egyik legvitatottabb eacutes ezaacuteltal leg-
toumlbbet elemzett fogalma A magunk reacuteszeacuteről ehhez annyit tenneacutenk hozzaacute hogy eacutertel-
mezhető az oumlnmaga egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval tisztaacuteba keruumllt leacutenykeacutent aki
ezen hiaacutetusai felett uacutegy arat győzelmet hogy a sajaacutet kiteljesedeacuteseacutere fordiacutetja azokat
Tehaacutet a nietzschei bdquonemesrdquo kuumlzdelem azt jelkeacutepezi hogy ez a fogyateacutekossaacuteg aacutellandoacute
kontrollt kiacutevaacuten maacuter csak a megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben is Ez oumlsszeegyeztethető lehet Eck-
hart Mester magyaraacutezataival A bdquoleacutelekben szegeacutenyekrdquo kifejezeacutest a belső leacutelekben sze-
geacutenyseacuteggel a buddhista ragaszkodaacutesmentesseacutegnek megfelelő fogalommal magya-
raacutezza (Beszeacutedek 1988 pp 53-57) eacutes a neacutemet nyelvű beszeacutedeacuteiben kuumlloumln kiteacuter a nemes
emberre (edeln Menschen) aki maacuter a foumlldoumln meacuteltoacute Isten Orszaacutegaacutera (Ekhart 1993 pp
113-123) Tehaacutet Eckhart Jeacutezus-i gondolatkeacutent fogalmazza meg hogyan lesz a foumlldi
vilaacuteg toumlkeacuteletlen lakoacutejaacuteboacutel fogyateacutekossaacutegait lekuumlzdve Isten Orszaacutegaacutenak lakoacuteja
Itt keacutenyszerűen eleacuterkezuumlnk az ember eacuterteacutekeleacuteseacutehez mely rendkiacutevuumlli oacutevatossaacute-
got koumlvetel meg reacuteszuumlnkről A koumlruumlltekinteacutes legfőbb oka nem esősorban valamifeacutele
feacutelelem a lehetseacuteges feacutelreeacuterteacutesekről mint inkaacutebb annak a szaacutendeacuteka hogy minden ol-
vasoacute eacutes eacuterdeklődő szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacuteljon sem negatiacutev sem pozitiacutev eacutertelemben nem
kiacutevaacutenjuk megvaacuteltoztatni a kialakult emberkeacutepeket A maacuter szinteacuten emliacutetett kaleido-
szkoacutep hasonlatot segiacutetseacuteguumll hiacutevva egy olyan uacutejonnan oumlsszeaacutelloacute sziacutenskaacutelaacuteval igyek-
szuumlnk gazdagiacutetani az emberi nemről ez idaacuteig kialakiacutetott jelenteacutesvilaacutegokat biacutezunk
benne hogy ezaacuteltal uacutej lehetőseacutegek nyiacutelhatnak meg akaacuter a tudomaacutenyos akaacuter a heacutetkoumlz-
napi diskurzusokban
A Heidegger-i leacutetfelejteacutes eacutes az annak elfelejteacuteseacuteről iacutert gondolatok eacutes a maacuter em-
liacuteteacutesre keruumllt bdquoLeveacutel a humanizmusroacutelrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban megfogalmazottak elemzeacutese
49
nyomaacuten jutottunk el arra a megaacutellapiacutetaacutesra hogy jelen korunkban kialakult az uacutegyne-
vezett emberseacutegfelejteacutes aacutellapota (Heidegger 2019 1994 p 123) Ez a mi emberkeacutepuumlnk
szempontjaacuteboacutel azt jelenti hogy megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint az embert a toumlbbi leacutetezőtől alap-
vetően megkuumlloumlnboumlztető elemző eacutes alkalmazkodoacute keacutepesseacutegei eseteacuteben jelentős deficit
alakult ki
Itt fontosnak tartjuk megjegyezni ebben a sajaacutetos uacutetelaacutegazaacutesi formaacuteban hogy a felej-
teacutest eacutes az emleacutekezeacutest keacutet nem determinaacutelt eacuteppen ezeacutert nem aacutetjaacuterhatatlan kategoacuteriaacutera
bdquoosztjukrdquo Szimbiotikus eacutes szelektiacutev emleacutekezeacutesre ill egocentraacutelis eacutes termeacuteszetes felej-
teacutesre
Ezek leacutenyege hogy a keacutet-keacutet kategoacuteria koumlzuumll a tiacutepusok maacutesodik tagjai bdquooumlnműkoumldőekrdquo
az elsők viszont megismereacutest eacutes erőfesziacuteteacutest igeacutenyelnek Vagy a megszuumlnteteacutesuumlk
vagy az elsajaacutetiacutetaacutesuk okaacuten Raacuteadaacutesul a felejteacutes eacutes az emleacutekezeacutes ezek aacuteltal semlegesiacutet-
heti vagy felerősiacutetheti egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg vonaacutesait
Mint maacuter utaltunk raacute Bergson az emleacutekezeacutes keacutepesseacutegeacutenek kiteljesedeacuteseacuteben laacutetja az
intuitiacutev gondolkodaacutes elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet Ezt erősiacuteti meg Czeacutetaacuteny (2019) A
transzcendentaacutelis probleacutema - Haacuterom szinteacutezis harca egy konzisztens valoacutesaacutegeacutert ciacutemű
koumlnyveacutenek Bergsonroacutel eacutes Deluzeroacutel iacutert fejezeteiben
Ennek nyomaacuten uacutegy laacutetjuk hogy valamennyi szimbiotikus ndash a kapcsoloacutedaacutesi pontok
teljes haacuteloacutejaacutera valoacute visszaemleacutekezeacutest eacutertjuumlk ezalatt ami minden emberrel eacutes leacutennyel
oumlsszekoumlt bennuumlnket ndash emleacutekuumlnk eleacuterhető csak eacuteppen a felejteacutes pozitiacutev eacutertelemben vett
tehermentesiacutető azaz termeacuteszetes műkoumldeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben nem roppan oumlssze
alatta a tudatunk Ha azonban a maacuter a fentebb emliacuteteacutesre keruumllt Jaspers-i automata
uumlzemmoacutedban műkoumldik az ember vagyis az emleacutekezeacutese (szelektiacuteven) eacutes a felejteacutese
(egocentraacutelisan) egyre taacutevolabb keruumlluumlnk az alkalmazkodoacute embervoltunktoacutel eacutes szim-
biotikus mivoltunk jelenben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutetoacutel Ez a helyzet mivel az
emberseacutegfelejteacutes egyfajta ontoloacutegiai eacutes episztemoloacutegiai amneacuteziakeacutent eacutes vakfoltkeacutent is
eacutertelmezhető a szelektiacutev emleacutekezeacutes eacutes az egocentraacutelis felejteacutes tengelyei menteacuten Nem
aacutell moacutedunkban tovaacutebbmeacutelyiacuteteni az emleacutekezeacutes-felejteacutes struktuacuteraacuteiroacutel szoacuteloacute veacutelekedeacutese-
inket mert az szeacutetfesziacuteteneacute a disszertaacutecioacute kereteit Azonban biacutezunk benne ez a roumlvid
bdquoiacutezeliacutetőrdquo hozzaacutejaacuterul az emberseacutegfelejteacutes tartalmaacutenak tisztaacutebban laacutetaacutesaacutehoz is
Elsősorban a felvilaacutegosodaacutes eacutes az ipari forradalom hataacutesaira kialakult individu-
aacutelis szemleacutelet volt az amely mintegy szeacutetfesziacutetette napjainkra pedig szemmel laacutetha-
50
toacutean atomizaacutelta az emberi leacutetezeacutest meghataacuterozoacute eacutes veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaacuteltalaacuten
lehetőveacute tevő fundamentumokat melyek koumltő anyaga az emberek koumlzoumltti oumlsszetartaacutes
magaacutetoacutel eacutertetődő mivoltaacuteban keresendő (Byung-Chul 2019)
Az ember eacutelettani eacutertelemben nem tud nem ember lenni de meglaacutetaacutesunk
szerint a leacutetezeacutese keacutepes olyan meacuterteacutekben bdquoleegyszerűsoumldnirdquo ami a fent emliacutetett
leacutetfelejteacutesnek egy olyan dimenzioacuteja amiben az ember maacuter elfelejti a Kierkegaard-i
(1986) keacutetseacutegbe-eseacutest is vagy a Jaspers-i hataacuterhelyzet-felismerő keacutepesseacutegeacutet is
(Jaspers 2008) Buddhista terminoloacutegiaacuteval eacutelve pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
(p dukkha) meacuteg nagyvonalakban sem keacutepes eacuterzeacutekelni az ember (Porosz 2012)
Eacuteppen ezeacutert keveacutes kiveacuteteltől eltekintve a leacutetezeacutes eacutes a koumlzte kialakult hasadaacutesra ndash ami
a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnkben Jaspers nyomaacuten hasiacutetaacutest jelent amit maga az ember hoz
leacutetre folyamatosan ndash mint termeacuteszetes aacutellapotra tekint az individuum (Raacutehula 2014
pp 143-148)
A magaacutetoacutel eacutertetődő eacutes az emberi nemre ahogy valamennyi leacutetezeacutesbeli taacutersaacutera
ndash legyenek azok akaacuter a legegyszerűbb egysejtű eacuteletformaacutek vagy akaacuter az eacutelettelen kő-
darabok eacutes homokszemek is ndash jellemző egyedi vonaacutesokra tulajdonsaacutegokra stb az
egyeacuten uacutegy tekint a fent emliacutetett mesterseacuteges elkuumlloumlnuumlleacutese koumlvetkezteacuteben mint
valamifeacutele fogyateacutekossaacutegokra Az individuum maacutera oumlnmagaacutet is feledni laacutetszik
igyekezve megfelelni a technikai civilizaacutecioacutera jellemző termeleacutesi eacutes fogyasztaacutesi
keacutenyszernek amely a kuumllvilaacuteg taacutergyainak eszkoumlzeinek eacutes nem utolsoacute sorban az
egeacuteszseacuteget bdquogaran-taacuteloacute eacutes lehetőveacute tevőrdquo szerek birtoklaacutesaacutenak soha meg nem szűnő
ingerleacuteseacutevel tartja sakkban az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute vaacutelt embert (Fromm
2012)
Uacutegy laacutetjuk tehaacutet hogy az emberi leacutenyek nagy csalaacutedja folyamatosan elfeledi
eacutes elengedi azt a lehetőseacuteget ami jelen tudaacutesunk szerint a foumlldoumln őt egyeduumllikeacutent
jellemzi vagyis a maacutessaacuteg felismereacuteseacuteben eacutes kiaknaacutezaacutesaacuteban rejlő lehetőseacutegeket Abba
a hitbe ringatja magaacutet hogy a termeacuteszet eacutes iacutegy a leacutetezeacutes uraacutevaacute is vaacutelt az elmuacutelt szűk
kettő eacutevszaacutezad soraacuten A Nietzsche aacuteltal megaacutellapiacutetott a sajaacutet maga aacuteltal elkoumlvetett
istengyil-kossaacuteg aacuteldozataacutevaacute vaacutelik (Nietzsche 2003) Ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy
elvesziacuteti a sajaacutet magaacuteban rejlő szellemi keacutepesseacutegek felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegeacutet vagyis
azt hogy a leacutetezeacutes reacuteszesekeacutent oumlnmagaacutet eacutes ezzel a sajaacutet maga aacuteltal alkotott
koumlzoumlsseacutegeket is jobbaacute tegye Iacutegy az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutetől folyamatosan
eltaacutevolodik holott az nem a taacutevoli muacuteltban vagy a meacuteg be sem koumlvetkezett joumlvőben
talaacutelhatoacute hanem eacuteppen a jelen pillanatokban
51
Uacutegy laacutetjuk hogy az a buddhista meditaacutecioacute amellyel Saacutekjamuni Buddha eleacuterte
a megvilaacutegosodaacutest a szatipatthaacutena eacuteppen ennek a tudatos jelenleacutetnek a gyakorlata
Vagyis Buddha azzal eacuterte el a megszabadulaacutest hogy meg tudott maradni az itt eacutes
mostban eacutes nem szűkiacutetette be a tudataacutet nem akadaacutelyozta a tudataacutet az eleacutegedetlenseacuteg
iacutegy akadaacutelytalanul laacutethatta a jelenseacutegek koumlzoumltti okok eacutes felteacutetelek rendszereacutet amelyet
a koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben valoacute keletkezeacuteskeacutent (sz pratiacutetja szamutpaacuteda) iacutert le amit Naacutegaacuter-
dzsuna az uumlresseacuteggel azonosiacutet56 (Garfield 1994)
56 Jaspers egzisztaacuteloacute embere is hasonloacute ahogy mi nevezzuumlk eacuteber tudataacutellapotban eacutes a jelen pillanataacuteban
időzik Ennek a fenntartaacutesaacutehoz aacutellandoacute koncentraacutecioacutera van szuumlkseacuteg a neacutemet boumllcselő szerint (Jaspers
2005)
52
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig
A dolgozat eddigi fejezetei igyekeztek feltaacuterni a bevezeteacutesben felsorolt aacuteltalunk bőviacute-
tett eacutes esetenkeacutent uacutejonnan alkotott fogalmakhoz vezető boumllcseleti utakat tovaacutebbaacute an-
nak sajaacutetos moacutedszertanaacutet ndash a hierarchikus seacutemaacutekat keruumllő ndash jellegeacutet
Ebben a fejezetben a jelzett fogalmak konkreacutetabb kifejteacuteseacutet taacuterjuk az olvasoacute eleacute azzal
a megjegyzeacutessel hogy semmikeacuteppen sem akarjuk a lentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes megkoumlzeliacuteteacuteseket veacuteglegeskeacutent beaacutelliacutetani Csatlakozunk Jaspers bdquoprogramjaacute-
hozrdquo melynek a mondanivaloacuteja eacutes uumlzenete egyszerű a boumllcselet uacutetjaacuten jaacuteroacute ember nem
a kategorikus kijelenteacutes eacutes igazsaacuteg megfogalmazaacutesaacutera kell hogy toumlrekedjen mint in-
kaacutebb a leacutetező eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltt folyvaacutest felmeruumllő keacuterdeacuteseket kutatja ndash s benne oumln-
magaacutet is uacutejra meg uacutejra ndash megfogalmazza az emberi nyelv igencsak korlaacutetozott moacutedjaacuten
(Jaspers 2000)
Martin Heidegger munkaacutessaacutega soraacuten toumlbbszoumlr szisztematikusan megfogal-
mazza azon aacutellaacutespontjaacutet miszerint a modern ember az elmuacutelt eacutevezredek soraacuten egyre
inkaacutebb eltaacutevolodik az aacuteltala eredetinek mondott aacutellapottoacutel Ez nem egy foumlldrajzi helyet
vagy az univerzum valamelyik konkreacutet pontjaacutet jelenti hanem azt az emberi szellem
aacuteltal eleacuterhető aacutellapotot amelyből peacuteldaacuteul a preszoacutekratikus filozoacutefusok szemleacutelteacutek a
leacutetet mint leacutetezőt (Heidegger 1994 2019)
Tehaacutet ekkor meacuteg az ember uacutegy alkotta meg a koumlruumlloumltte leacutevő vilaacutegroacutel a bdquoleiacuteraacutesaacutetrdquo eacutes az
ezt megjeleniacutető magyaraacutezoacute stb fogalmait hogy a leacutetező termeacuteszeteacuteből indult ki ami-
nek oumlnmaga is reacutesze volt Jaspers Bergson Kropotkin Nietzsche eacutes Naacutegaacuterdzsuna
meglaacutetaacutesunk szerint ndash hasonloacutean az előbb emliacutetett neacutemet gondolkodoacutehoz ndash ezt a
bdquomoacutedszertrdquo alkalmazta a sajaacutet boumllcseleti fogalomrendszereacutenek megalkotaacutesa soraacuten
A kutatoacute eacutes alkotoacutemunka soraacuten megeacutertettuumlk ennek az eredet feltaacuteraacutesaacutera iraacute-
nyuloacute filozoacutefiaacutenak jelentőseacutegeacutet eacutes rendkiacutevuumlli erejeacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymen-
tesseacuteg aacutet- eacutes uacutejraeacutertelmezeacuteseacutenek viszonylataacuteban A keacutet aacuteltalaacutenossaacutegban hasznaacutelt foga-
lomra oly sok sztereotip eacutes tudomaacutenyos determinaacutecioacutes reacuteteg rakoacutedott eacutes rakoacutedik folya-
matosan amelyek az eacutertelmezeacutesi eacutes szellemi vizsgaacuteloacutedaacutest meacuteg egyeseacutevel is jelentősen
megneheziacutetik de oumlsszesseacutegeacuteben oumlsszeadoacutedva azutaacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen akadaacutelyozzaacutek
Bergson toumlbbszoumlr emliacutetett intuitiacutev filozoacutefiai moacutedszertana veacutelemeacutenyuumlnk szerint
nem csak azeacutert keveacutesbeacute hasznaacutelatos vizsgaacuteloacutedaacutesi moacuted meacuteg a szakboumllcseleti koumlroumlkben
53
is mert az intuiacutecioacutehoz legalaacutebb annyi feacutelreeacuterteacutes tapad(hat) mint a Jaspers-i transzcen-
denciaacutehoz57 vagy az aacuteltalunk vizsgaacutelt fogyateacutekossaacuteghoz Hanem azeacutert is mert az
eacuteletbe valoacute bele meruumlleacutes eacutertelmezeacutesuumlnk szerint eacuteppen a Heidegger-i eredeti aacutellapotba
toumlrteacutenő uacutejra bejutaacutest jelenti amely empirikusan de meacuteg az ismeretelmeacutelet goacutercsoumlveacute-
vel sem igazolhatoacute vizsgaacutelhatoacute Mint fentebb maacuter utaltunk raacute a buddhista megismereacutes
gyakorlata (a bdquobuddhista episztemoloacutegiardquo) viszont vissza tud vezetni az eredethez mi-
vel a leacutetezőket (sz szat) megismerhetőkkeacutent (sz dzsnyeacuteja) kezeli (Agoacutecs 2002 1-
18) de maacutes eacutertelemben mint a nyugati filozoacutefiai eacutes tudomaacutenyos tradiacutecioacute Ennek az itt
eacutes mostnak ami az eredet a kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel eacutes elgondolhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutel
veacutegig Naacutegaacuterdzsuna a Koumlzeacutepuacutet alapverseiben (Feheacuter 1997 Garfield 1995) eacutes neacutezetuumlnk
szerint erről van szoacute a buddhista pramaacutena iskola koumlzvetlen tapasztalaacutes-fogalmaacuteban is
(Agoacutecs 2002 pp 32-49)
Jaspers gondolatvilaacutegaacutet megismerve arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy az
aacuteltala hataacuterhelyzetnek nevezett szituaacutecioacutek ndash suacutelyos betegseacuteg egy hozzaacutetartozoacute halaacutela
vagy a sajaacutet halandoacutesaacutegunkboacutel fakadoacute keacutetseacutegbeeseacutes stb ndash is tekinthetők az eredettel
valoacute kapcsolatba keruumlleacutesnek illetve ami meacuteg fontosabb ezeket a szituaacutecioacutekat teacutenyle-
gesen meg is eacutelhetjuumlk uacutegy hogy bennuumlk eacutes aacuteltaluk az eredettel kapcsoloacutedunk oumlssze
ismeacutet (Jaspers 1992 1998)
A pszichiaacuteterből magaacutet filozoacutefussaacute keacutepző neacutemet gondolkodoacute maacutesik originaacutelis ndash de az
előzőekkel szorosan oumlsszefuumlggő ndash sajaacutet fogalma a tengelykor amely egy olyan toumlrteacute-
neti perioacutedust oumllel fel amikor Euroacutepaacuteban Szoacutekrateacutesz a Koumlzel-Keleten Zarathusztra a
Taacutevol-Keleten pedig a Buddha Lao-Ce Konfucius leacutepett ki az emberiseacuteg szellemi
sziacutenpadaacutera eacutes onnan adta maacuteig is eacuterveacutenyes szoacutebeli taniacutetaacutesait E korszak utolsoacute kiemel-
kedő alakjakeacutent Jaspers Jeacutezust nevezi meg (Jaspers 2008) Vele zaacuterul le az emberiseacuteg
ez idaacuteig utolsoacutenak tekintett nagy szellemi katarzisaacutenak kora
Itt hiacutevjuk fel a figyelmet Jaspers egyik angol nyelven megjelent koumlnyveacutere Anaximan-
der Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-Tzu Nagarjuna (from Great Philosophers
2) mely a tengelykor nagy gondolkodoacuteinak aacutelliacutet emleacuteket a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll
(Jaspers 1975) Ebben egy kuumlloumln fejezetet szentel az eacutertekezeacutesben kulcsszerepet jaacutetszoacute
57 Az filozoacutefiai intuiacutecioacute eacutes a Jaspers-i transzcendencia kapcsaacuten megjegyezzuumlk hogy az
irodalomjegyzeacutekben megtalaacutelhatoacute ndash egyeacutebkeacutent a dolgozatban toumlbb esetben hivatkozott ndash Deleuze aacuteltal
iacutert A bergsoni filozoacutefia eacutes a Jaspers (2005) aacuteltal jegyezett A transzcendencia rejtjelei ciacutemű munkaacutek
segiacutetseacuteget nyuacutejthatnak az olvasoacutek szaacutemaacutera e keacutet valoacuteban nehezebben megeacuterthető fogalom
jelenteacutesvilaacutegaiban valoacute eligazodaacutesban (Deleuze 2010 Jaspers 2004 2005)
54
Naacutegaacuterdzsuna szemeacutelyeacutenek A koumlnyv ezen reacuteszeacutet Szaboacute Lilla csoporttaacutersam fordiacutetotta
le szaacutemunkra Ez oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget jelentett kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert a kutataacutes ezen idő-
szakaacuteban az angol nyelv ismereteacutenek hiaacutetusai sokkal jelentősebbek voltak esetuumlnk-
ben mint mostansaacuteg Uacutegy laacutetjuk ez momentuma az elmuacutelt eacuteveknek joacutel alaacutetaacutemasztja
azon aacutelliacutetaacutesunkat hogy az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a re-
ciprocitaacutes forraacutesa taacuteplaacutelja A koumlnyvfejezet magyar nyelvű szoumlvegeacutet a fordiacutetoacute hozzaacutejaacute-
rulaacutesaacuteval vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll hozzaacutefeacuterhetőveacute tesszuumlk dolgozat melleacutekletei koumlzoumltt Alaacute-
taacutemasztani szaacutendeacutekozva ezzel is azon meggyőződeacutesuumlnket hogy az akadaacutelymentes
gondolkodaacutes eacutes cselekveacutes a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet vilaacutegainak is szimbiotikus alko-
toacutereacutesze
A tengelykorszak uumlzeneteacutere hasonloacute moacutedon tekintuumlnk mint Naacutegaacuterdzsuna filo-
zoacutefiaacutejaacutenak arra a toumlrekveacuteseacutere hogy felideacutezze eacutes uacutejra hozzaacutefeacuterhetőveacute tegye Buddha ta-
niacutetaacutesainak eredeti mondanivaloacutejaacutet Az aacuteltala alapiacutetott madhjamaka iskola uumlresseacuteg fo-
galma uacutejkeacutent tűnt fel Naacutegaacuterdzsuna koraacuteban de a mester raacutenk maradt ndash versekbe szedett
ndash taniacutetaacutesaiboacutel kideruumll hogy a fogalom jelenteacutes vilaacutegaacutenak eredete Saacutekjamuni Buddha
alaptaniacutetaacutesaiboacutel szaacutermazik58 A legelső tanbeszeacutedben (sz szuacutetra) megnevezett koumlzeacutep-
utat (p maddzshimaacute patipadaacute) fogalmazza meg uacutejra
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a fenti hermeneutikai uacuteton jutottunk el az aacuteltalunk
megalkotott forraacutesvideacutek kifejezeacutes konkretizaacutelaacutesaacuteig de itt meg kell jegyezni hogy a
folyamatban legalaacutebb olyan fontos szerepet jaacutetszott a melleacutekletben megtalaacutelhatoacute digi-
taacutelisan roumlgziacutetett beszeacutelgeteacutesek megtermeacutekenyiacutető miliője mint a forraacuteskeacutent megjeloumllt
iacuteraacutesművek mondanivaloacutejaacutenak feldolgozaacutesa
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről
Mint tudjuk a vilaacuteg lakossaacutegaacutenak koumlzel 6-a olyan maradandoacute laacutetaacutes hallaacutes mentaacutelis
autisztikus mozgaacutesszervi vagy halmozott fogyateacutekossaacutegban szenved amely megaka-
daacutelyozza őket a taacutersadalmisaacutegban valoacute aktiacutev ndash eacutes legtoumlbb esetben oumlnaacutelloacute eacuteletvitelben is
ndash kialakiacutetaacutesaacuteban59
58 Egykori főiskolai tanaacuterom a koumlzelmuacuteltban elhunyt Feheacuter Judit fordiacutetaacutesaacuteban jelent meg az alaacutebbi
koumltet Naacutegaacuterdzsuna - A mahaacutejaacutena buddhizmus mestere ciacutemmel Ez a hiaacutenypoacutetloacute mű a kutataacutes soraacuten
mintegy uacutetjelzőkeacutent szolgaacutelt szaacutemunkra (Feheacuter 1997) 59 Erről reacuteszletesebben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet vilaacutegszinten elősegiacuteteni
szaacutendeacutekozoacute ENSZ egyezmeacuteny szoumlvegeacuteből az alaacutebbi linken taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
55
Arra maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk az eddigiekben hogy az eacuteletfilozoacutefia kontextu-
saacuteban szaacutemunkra egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a fogyateacutekossaacutegnak a heacutetkoumlznapi eacutertelem-
ben hasznaacutelt moacutedjai egyszerűen nem fedik le a leacutet eacutes a leacutetezeacutes rendkiacutevuumll szeacuteles eacutes meacutely
eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait melyek az emberek szaacutemaacutera lehetőseacutegkeacutent rendelkezeacutesre aacutell-
nak A fogyateacutekossaacuteg mint oumlnaacutelloacute fogalom etimoloacutegiailag eacutes nyelveacuteszetileg egy szak-
mai bdquocsemegerdquo lehet a hozzaacuteeacutertőknek Mi a magunk reacuteszeacuteről ezen olvasatok eseteacuteben
nem rendelkezuumlnk megfelelő szakmai felkeacuteszuumlltseacuteggel Ezt azeacutert jegyeztuumlk meg mert
a soron koumlvetkező fogalombőviacuteteacutesi eacutes elmeacutelyiacuteteacutesi kiacuteseacuterlet leiacuteraacutesa nyelveacuteszeti keacuterdeacutese-
ket nem fog eacuterinteni60
Tovaacutebbaacute osztjuk Heidegger alaacutebbi a filozoacutefiaacutera vonatkozoacute bdquofeladatkijeloumllőrdquo aacutellaacutespont-
jaacutet melyben eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedot egymaacutestoacutel
bdquoEmellett a bdquoszubjektumrdquo eacutes az bdquoobjektumrdquo a metafizika teacuteves elnevezeacutesei mely a
nyugati bdquologikardquo eacutes bdquogrammatikardquo formaacutejaacuteban kezdettől fogva kisajaacutetiacutetotta magaacutenak
a nyelv interpretaacutecioacutejaacutet Hogy mi rejtezik ebben a folyamatban azt ma meacuteg csak eacutepp-
hogy sejteni kezdjuumlk A nyelvet kiszabadiacutetani a grammatikaacuteboacutel eacutes utat nyitni neki egy
eredendőbb leacutenyegszerkezet feleacute ez a gondolkodaacutesra eacutes a koumllteacutesre vaacuterrdquo (Heidegger
1994 pp 118)
Tehaacutet abboacutel a keacuterdeacutesből indultunk ki hogy a forraacutesvideacutektől eltaacutevolodott ember
mikeacutent eacutertelmezheti az eddigiekneacutel helyesebben a sajaacutet ontoloacutegiai ismeretelmeacuteleti eacutes
transzcendens dimenzioacutekat is feloumllelő leacutetmegismereacutesi lehetőseacutegeit
A filozoacutefiai diskurzusokat a fenti keacuterdeacutesek tuacutelzaacutes neacutelkuumll kijelenthető eacutevezredek oacuteta
mozgatjaacutek
A magunk reacuteszeacuteről mint maacuter utaltunk raacute egyik kategorikus megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted mellett
vagy ellen sem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni Arra toumlrekszuumlnk hogy egy olyan szinteacutezist
60 Mindezzel egyuumltt ki kell emelnuumlnk hogy Benczes Reacuteka eacutes Koumlvecses Zoltaacuten koumlzoumls koumlnyve (Kognitiacutev
nyelveacuteszet) mely toumlbbek koumlzoumltt a keretezeacutes-elmeacutelet rejtelmeibe igyekezett bevezetni az olvasoacutet rend-
kiacutevuumll nagy segiacutetseacuteguumlnkre volt a keacutepzeacutes soraacuten Kuumlloumlnoumlskeacuteppen ki kell emelnuumlnk a koumlnyv kategorizaacutecioacute-
elmeacuteletekről iacutert fejezeteacutet annak is a prototiacutepusok elmeacuteleti fejtegeteacuteseiben nyuacutejtott ndash a merev fogalmi eacutes
grammatika neacutezeteket elvető aacuteltaluk nyelveacuteszetileg keretezett ndash Wittgenstein-eacutertelmezeacutest Ezek a fej-
tegeteacutesek nagyban hozzaacutejaacuterultak kulcsfogalmaink bdquotisztaacutebbrdquo megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes biacutezunk benne
hogy ezen fogalmak tudomaacutenyos igazolhatoacutesaacutegaacutehoz is (Benczes Koumlvecses 2010) valamint vouml
(Roach Lloyd 1978)
56
vaacutezoljunk foumll ndash ha nem is teljes reacuteszletesseacuteggel ndash ami az euroacutepai eacutes eacuteszak-amerikai
boumllcseletben nem megszokott de a buddhai filozoacutefiaacuteban teljesen elfogadott61
Mindezekből koumlvetkezik hogy az abszoluacutetumok hierarchiaacutek eacutes a dualitaacutesok
menteacuten elrendezett leacutet eacutes leacutetezeacutes leiacuteraacutesok tehaacutet a megalkotott fogalmak eacutertelmezeacutesuumlnk-
ben a legtoumlbb esetben eltaacutevoliacutetanak bennuumlnket a valoacutesaacutegtoacutel Optimistaacutebban megkoumlze-
liacutetve aacutellandoacute eacutes aacutettoumlrhetetlenek tűnő falakat hoznak leacutetre az ember eacutes a valoacutesaacuteg koumlzoumltt
(Heidegger 1988) Ebből koumlvetkezőleg a fogyateacutekossaacuteg kifejezeacutes egzisztenciaacutelfilozoacute-
fiailag a Jaspers neveacutehez fűződő hasiacutetaacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent kialakuloacute aacutellapot leiacuteraacutesa-
keacutent is eacutertelmezhető
Jaspers eacutertelmezeacuteseacuteben a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges szeacutetvaacutelaacutesnak koumlvet-
kezteacuteben az ember hol az egyik hol a maacutesik perspektiacutevaacuteba igyekszik magaacutet belehe-
lyezni Eacutes ez az oumlnmagaacuten elkoumlvetett erőszak tovaacutebb hasiacutetja ezt az egyeacutebkeacutent is kritikus
koumlvetkezmeacutenyeket rejtő sajaacutetosan duaacutelis leacutetaacutellapotot62 (Jaspers 2008)
Itt kell szoacutet ejteni Jaspersnek a fenti igencsak sok kockaacutezatot rejtő leacutetszemleacuteleti aacutellapot
feloldaacutesaacutera tett javaslataacuteroacutel mely nem maacutes mint az aacutetfogoacutenak nevezett aacutellapot Eacutertel-
mezeacutesuumlnk szerint a neacutemet filozoacutefus ennek az eleacutereacutesi- eacutes fenntartaacutesi moacutedjaacutet eacutes szuumlkseacute-
gesseacutegeacutet taglalja szinte valamennyi munkaacutejaacuteban Ennek leacutenyegi elemei a koumlvetkezők
a szubjektum eacutes az objektum koumlzoumltt mintegy hidat szuumlkseacuteges eacutepiacuteteni a leacutetben valoacute el-
igazodaacutes eacutes relatiacutev stabilitaacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben Ez a hiacuted koumlti oumlssze a keacutet perspektiacutevaacutet
eacutes ez az eacutepiacutetmeacuteny a kommunikaacutecioacute elemeiből aacutell oumlssze (Nyiacuteri 2015)
Uacutegy tekintuumlnk tehaacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az egeacuteszseacutegesseacuteg egymaacutessal szembe
aacutelliacutetaacutesaacutera mikeacuteppen a sajaacutet leacutetezeacuteseacutenek aacutellandoacutean vaacuteltozoacute termeacuteszeteacutet elfogadni nem
tudoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember oumlnmeghataacuterozaacutesi keacutenyszereacutere
Előre bocsaacutejtjuk nem caacutefolni igyekszuumlnk a testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
mindezek halmazatakeacutent fennaacutelloacute fogyateacutekossaacutegok leacutetezeacuteseacutet csupaacuten mindezeket az
emberi veacutegesseacutegből szaacutermazoacute tulajdonsaacutegokkeacutent eacutertelmezzuumlk Annyiban osztjuk a fo-
gyateacutekossaacutegtudomaacuteny erre vonatkozoacute aacutellaacutespontjaacutet a taacutersadalmi akadaacutelyozottsaacuteg eseteacute-
ben hogy a felsorolt maradandoacute vagy aacutetmeneti aacutellapotok valoacuteban gaacutetolhatjaacutek az eacuterin-
tett emberek boldogulaacutesaacutet a sajaacutet koumlrnyezetuumlkben
61 A maacuter emliacutetett Thubten Jinpa is elmondja doktori eacutertekezeacuteseacutenek moacutedszertani reacuteszeacuteben hogyan
viszonyul Congkapaacutehoz rendje alapiacutetoacute mestereacutehez valamint hogy Congkapa hogyan kapcsoloacutedik az
indiai buddhista hagyomaacutenyhoz eacutes hogyan lesz iacutegy toumlretlen a laacutencolat (Jinpa 2006 pp 12-26) 62 Vouml Heidegger (2003 pp 26-28)
57
Nem tudjaacutek vagy csak igen neheziacutetett koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt tudjaacutek betoumllteni a taacutersa-
dalmi szerepeiket ezeacutert elneveztuumlk funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegnak a fogyateacutekossaacutegok
bdquoklasszikusrdquo besorolaacutesait
Ferdinaacutend Toumlnnies gondolatvilaacutega a taacutersadalmak szerveződeacuteseacuteről reacuteszben
megerősiacuteti sajaacutet aacutellaacutespontunkat igaz sem explicit sem implicit moacutedon nem emliacuteti az
ember uacutegymond fogyateacutekossaacutegait A neacutemet tudoacutes veacutelemeacutenye szerint az ember a ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor koumlzoumlsseacuteget alkotott azzal eacutes embertaacutersaival Majd fokozato-
san bdquoművilegrdquo leacutetrehozta az egyre bonyolultabbaacute vaacuteloacute mesterseacuteges taacutersadalmi beren-
dezkedeacuteseket (Toumlnnies 1983) Ebből fakadoacutean aztaacuten egyre jobban eltaacutevolodtak egy-
maacutestoacutel a koumlzoumls emberi eacuterdekek eacutes eacuterdekek Iacutegy tulajdonkeacuteppen egyfajta elidegenedeacutesi
formaacutet vaacutezol fel Toumlnnies Azonban a termeacuteszetes aacutellapotboacutel a mesterseacuteges feleacute vezető
utakat ő mint egy evoluacutecioacutes folyamatkeacutent iacuterta le de ez a megaacutellapiacutetaacutesa maacuter jelentősen
elvaacutelik az aacuteltalunk vaacutezolt gondolatvilaacutegtoacutel
Karaacutecsony Andraacutes eacutes Pokol Beacutela (2011) a Paradigmaacutek erőtereacuteben (Roumlgziacutetettseacutegszel-
lemiacutetettseacuteg ndash adaleacutekok a taacutersadalom eacutertelemteli feleacutepiacutetettseacutegeacutehez) ciacutemű koumltetuumlkben
reacuteszletesen elemzik a Toumlnnies-i koumlzoumlsseacutegi modellt eacutes az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutesponton
aacutelloacute Scheler-i mesterseacuteges taacutersadalmisaacuteg paradigmaacutet A magunk reacuteszeacuteről uacutegy gondol-
juk mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutes eredmeacutenyezheti a gyakorlatban a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutet de
az attoacutel valoacute tovaacutebbi elszigetelődeacutest is Amennyiben az ember felismeri oumlnmaga leacutet-
beacuteli fogyateacutekossaacutegaacutenak reacuteszbeni feloldaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal uacutejra jelen-
valoacutevaacute vaacutelik szaacutemaacutera szellem kiaacuteradaacutesi teruumllete Ha azonban tovaacutebbra is a sajaacutet veacuteg-
leteinek eacutes technikai oumlnisteniacuteteacuteseacutenek rabja marad marginaacutelis keacuterdeacutesseacute zsugorodik
hogy a taacutersadalom ami koumlruumll veszi eacutes aacutethatja mikeacuteppen joumltt leacutetre Mert ebben az eset-
ben egyet kell eacutertenuumlnk Nietzscheacutevel miszerint esetenkeacutent az ember van a legna-
gyobb veszeacutellyel oumlnmagaacutera (Nietzsche 2000 2018)
Gehlen eacutertelmezeacuteseacuteben mint maacuter roumlviden utaltunk raacute az ember azeacutert keacutenysze-
ruumllt a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacutera leacutetrehozaacutesaacutera mert a testi adottsaacutegai messze elmarad-
tak a koumlrnyezeteacuteben eacutelő aacutellatokeacutetoacutel illetve a testfeleacutepiacuteteacuteseacuteből adoacutedoacutean nem volt keacutepes
hosszuacutetaacutevon tuacuteleacutelni peacuteldaacuteul az időjaacuteraacutes viszont tagsaacutegaiboacutel adoacutedoacute koumlrnyezeti vaacuteltozaacute-
sokat (Gehlen 1976)
58
Adler ezt mintegy kiegeacutesziacutetve uacutegy laacutetja hogy a taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek
mellett arroacutel szoacutel hogy hogyan műkoumldtek egyuumltt az emberek hogy fogyateacutekossaacutegai-
kat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek (Adler 1998)
Amit Toumlnnies Gehlen eacutes Adler ndash a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint leacutetelmeacuteleti dimenzioacuteboacutel
szemleacutelve legalaacutebbis ndash meacuteg nem mond ki Jaspers tulajdonkeacuteppen megteszi helyettuumlk
a Mi az ember ciacutemű koumlnyveacuteben
bdquoAz ember az aacutellathoz keacutepest akaacuter fogyateacutekos is lehetrdquo (Jaspers 2008 p 163)
Alfred Adler pszicholoacutegiai aspektusboacutel koumlzeliacutetette meg a fogyateacutekossaacuteg mind-
annyiunkra vonatkoztathatoacutesaacutegaacutet Az Eacuteletismeret ciacutemű koumlnyveacuteben egy oumlnaacutelloacute fejezetet
szentel az ember keacutepesseacutegeiből adoacutedoacute korlaacutetozottsaacutegainak bemutataacutesaacutera Hasonloacutean
Gehlen aacutellaacutespontjaacutehoz a szerző uacutegy veacutelekedik hogy az emberi kreativitaacutes eredmeacutenyei
ndash ideeacutertve a nyelvek kialakulaacutesaacutet eacutes hasznaacutelataacutet63 ndash szinte egytől-egyig az emberi leacute-
nyek fogyateacutekossaacutegaiboacutel gyengeseacutegeiből koumlvetkező alkalmazkodaacutesi keacutenyszer ered-
meacutenyei Adler az emliacutetett koumlnyveacutenek ominoacutezus fejezeteacuteben iacutegy beszeacutel erről
bdquoA taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek koumlzoumltt arroacutel szoacutel hogyan műkoumldtek egyuumltt
az emberek hogy fogyateacutekossaacutegaikat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek Min-
denki tudja hogy a nyelv taacutersadalmi viacutevmaacuteny de kevesen vannak tisztaacuteban azzal
hogy az egyes ember gyengeseacutege toumlkeacuteletlenseacutege volt e viacutevmaacuteny szuumllőanyjardquo (Adler
1998 p 23)
Mindhaacuterom gondolkodoacute megerősiacutetett bennuumlnket abban hogy a funkcionaacutelis eacutes
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szuumlkseacutegszerűen szeacutetvaacutelasztandoacute emberi leacutetmoacuted A fi-
lozoacutefiai antropoloacutegia az ember eacutes aacutellatvilaacuteg koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesait ezen neacutezőponton
keresztuumll fogalmazza meg A gondolkodoacute ember a legtoumlbb esetben alul marad a ter-
meacuteszeti koumlrnyezetben megtalaacutelhatoacute leacutetbeacuteli taacutersaival szemben ha a tuacuteleacuteleacuteshez szuumlkseacute-
ges testi eacutes bioloacutegiai adottsaacutegok jelentik az oumlsszehasonliacutetaacutes alapjaacutet (Horvaacuteth 2019)
63 Erről a keacutesőbbiekben meacuteg bővebben fogunk eacutertekezni mert az akadaacutelymentesiacutető emberről alkotott
fogalmunkhoz valoacute eljutaacutes kapcsaacuten ez komoly jelentőseacuteggel biacuter
59
Olvasatunkban az ember egy olyan leacutetező aki a termeacuteszetbe szuumlletve azzal
szimbioacutezisban eacutelve kezdte meg eacutelőhelye eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutet Az eacuteletben mara-
daacutesaacutenak a felteacutetelei eleve adottak voltak a megjeleneacutese pillanataacutetoacutel Ha nem iacutegy lenne
ez a dolgozat sem iacuteroacutedott volna meg
Eacutertelmezeacutesuumlnkben a noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg tagjai ugyanuacutegy mint mi emberek is men-
tesek a toumlkeacuteletesseacuteg de a toumlkeacuteletlenseacuteg aacutellapotaacutetoacutel egyaraacutent A dolgozat keretei nem
teszik lehetőveacute annak reacuteszletes kifejteacuteseacutet hogy a Buddha taniacutetaacutesaacuteban az ember eacutes a
koumlrnyezete koumlzoumltti mesterseacuteges kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem leacutetezik Termeacuteszetesen a nyilvaacuten-
valoacute kuumlloumlnboumlzőseacutegek a taniacutetaacutesban megjelennek de ezek csak azeacutert vannak kiemelve
adott helyeken hogy raacutevilaacutegiacutetsanak az ember egyeduumllaacutelloacute lehetőseacutegeacutere amely meg-
kuumlloumlnboumlzteti őt minden bolygoacutenkon talaacutelhatoacute eacuteletformaacutetoacutel vagyis keacutepesseacute vaacutelhat a
leacutetezeacutes eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutere Ezaacuteltal pedig a szenvedeacutesek koumlrforgaacutesaacuteboacutel valoacute
megszabadulaacutesra
A Toacuteth Tamaacutes kolleacutegaacutemmal koumlzoumlsen iacutert The terminologies of two religious leaders
Rhetoric about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets ciacutemű tanul-
maacutenyunk melyben elemezzuumlk a Dalai Laacutema eacutes Ferenc Paacutepa twitteres kommunikaacuteci-
oacutejaacutet (Toacuteth Farkas 2019) Ebből az is kideruumll hogy a buddhista vezető a leiacutert moacutedon
eacutertelmezi a Buddha taniacutetaacutesaacutet az emberi leacutenyek az aacutellatok a noumlveacutenyek de meacuteg az
eacutelettelen termeacuteszeti keacutepződmeacutenyek koumlzoumltt fennaacutelloacute megbonthatatlan kapcsolatroacutel
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a gondolkodoacute ember meghataacuterozaacutessal paacuterhuzamosan eacutes
azzal egyeneacuterteacutekűen az embert szimbiotikus embernek is nevezhetjuumlk Ez a vele szuuml-
letetten egyseacutegleacuteny potencialitaacutes formaacutejaacuteban hordozta magaacuteban az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteghoz kapcsoloacutedoacute tulajdonsaacutegokat Ekkor meacuteg akadaacutelymentesiacutetőnek sem
volt nevezhető tudvaacuten hogy a termeacuteszettel oumlsszefonoacutedott leacutetezeacutese nem akadaacutelyok ku-
sza haacuteloacutejakeacutent tekintett a koumlrnyezeteacutere hanem mint az eacutelet vele jaacuteroacute tulajdonsaacutegakeacutent
alkalmazkodott hozzaacute
Kropotkin evoluacutecioacutes elmeacutelete raacutemutat ndash igaz az aacutellatvilaacuteg tagjainak megfigye-
leacutesein keresztuumll ndash az egyuumlttműkoumldeacutes mint toumlrzsfejlődeacutesi alapmotiacutevum megkeruumllhetet-
lenseacutegeacutere (Kropotkin 1908)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten a kutataacutes folyamataacuteban az orosz szaacutermazaacutesuacute geograacutefus filozoacutefus
munkaacutessaacutega gyakori teacutemaacuteja volt a szoacutebeli diskurzusoknak Ezek neacutelkuumll az ember he-
lyeacutere eacutes szerepeacutere vonatkozoacute kategorikus megaacutellapiacutetaacutesok nem oumllthettek volna testet
60
Mint ahogy Polaacutenyi Kaacuteroly reciprocitaacutes elmeacutelete is hasonloacute moacutedon keruumllt a vizsgaacuteloacute-
daacutesunk homloktereacutebe
Kropotkin eacutes Polaacutenyi elmeacuteletei keacutez a keacutezben jaacuternak ha a Gadamer-i hermene-
utikai moacutedszer tudaacuteshorizontokra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait vesszuumlk alapul Ez ki-
mondja hogy peacuteldaacuteul egy szoumlveg eacutertelmezeacutese toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesben folyik eacutes ami-
kor a szerző aktuaacutelis mondanivaloacutejaacutet sikeruumll bdquoeacuteletre keltenirdquo az aktuaacutelis jelen pillana-
taacuteban az eacutertelmezeacutesi horizontok oumlsszeolvadaacutesa joumln leacutetre (Gadamer 2003)
Uacutegy gondoljuk ez a horizontoumlsszeolvadaacutes hateacutekonyabban eacuterhető el ha nem
csak a gondolataink szintjeacuten igyekszuumlnk eacuteletre hiacutevni peacuteldaacuteul az iacuteraacutesban megőrzoumltt fi-
lozoacutefiai mondanivaloacutet hanem a tudatunkban megfogalmazoacutedott keacuterdeacuteseket aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes veacutelemeacutenyeket szoacuteban is kifejezzuumlk olyan emberek taacutersasaacutegaacuteban akik az adott
teacutema iraacutent eacuterdeklődnek vagy abban eacuterintettek valamilyen moacutedon64
Visszakanyarodva a Kropotkin eacutes a Polaacutenyi aacuteltal kidolgozott elmeacuteletek egy-
maacutest kiegeacutesziacutető mivoltaacutera laacutetni eacuterdemes hogy mindkeacutet filozoacutefus a maga teruumlleteacuten ndash
pontosan az empirikus vizsgaacutelataik eredmeacutenyei nyomaacuten ndash arra az eacuteletfilozoacutefiailag is
alaacutetaacutemaszthatoacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az ember egyuumlttműkoumldő keacutepesseacutege nem ki-
zaacuteroacutelag a fennmaradaacutesa eacuterdekeacuteben utoacutelag kifejlődoumltt tulajdonsaacutegok egyike hanem leacute-
tezeacuteseacutenek mintegy ontoloacutegiai fundamentuma Ez egeacutesz egyszerűen a keacutet szem keacutet fuumll
keacutet keacutez stb koumlvetkezmeacutenye Ezek egyuumlttműkoumldeacutese neacutelkuumll (bdquonem tudja a jobb keacutez
mit csinaacutel a balrdquo) az ember eacuteletkeacuteptelen lenne (Katona 2014)
A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint az embert
szellemi eacutertelemben is leacutetrehozoacute a vilaacutegunkat meghataacuterozoacute attitűdoumlk oumlsszesseacutege
Mindezek akaacuter reacuteszleges elfeledeacutese alapjaiban vaacuteltoztatja meg korunk individuumait
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a felejteacutes aacutellapot a fentebb emliacutetett Heidegger-i leacutet-
felejteacutes felejteacuteseacutenek egy uacutejabb fokozata vagy aacutellomaacutesa Emberreacute vaacutelni nem egy evoluacute-
cioacutes leacutepcsőfok eleacutereacutese vagy az oda valoacute ugraacutes megvaloacutesiacutetaacutesa enneacutel joacuteval toumlbbről van
szoacute Az emberreacute vaacutelaacutest egy soha le nem zaacuteruloacute folyamatkeacutent eacutertelmezzuumlk amely a
keacutetseacutegtelen szuumlkseacuteges toumlrzsfejlődeacutesi eacutes bioloacutegiai attitűdoumlkoumln kiacutevuumll sok-sok szellemi
erőfesziacuteteacutest is megkiacutevaacuten tőluumlnk
64 A maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett forraacutesvideacutekre valoacute eljutaacutes egyik moacutedjakeacutent tekintuumlnk a hermeneutikai koumlrnek
ebben a bekezdeacutesben vaacutezolt szoacutebeliseacutegre eacutes a jelenleacutetre egyaraacutent komoly hangsuacutelyt helyező gyakorlati
moacutedszertanaacutera
61
A mindannyiunkra egyaraacutent jellemző egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg egyreacuteszről
tehaacutet egy hasiacutetaacutesi folyamat eredmeacutenye ennek egyik manifesztaacutecioacuteja a funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg szembe aacutelliacutetaacutesa egy elkeacutepzelt egeacuteszseacuteges ember ideaacutellal Maacutesreacuteszről az
emberfelejteacutes egyenes koumlvetkezmeacutenye Ennek haacuterom aspektusaacutet emeljuumlk ki Az első a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes elveacutenek eacutes gyakorlataacutenak fokozatos elfelejteacutese A
maacutesodik az emberreacute vaacutelaacutes veacuteglegesseacute vaacutelaacutesaacutenak hite65 A harmadik pedig a buddhista
filozoacutefiaacuteban ismert dukkha eacutelmeacuteny fel nem ismereacutese
Ami roumlviden annyit tesz hogy az ember egyre inkaacutebb keacuteptelen fel- eacutes elismerni a leacute-
tezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
A koumlvetkező fejezetben az akadaacutelymentesiacutető ember fogalmaacutenak kifejteacutese kap-
csaacuten ez utoacutebbi haacutermas tagolaacutes jelenti majd a kiinduloacutepontot
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről
Ezt megelőzően az olvasoacutek eleacute taacutertuk a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az egzisztenci-
aacutelis fogyateacutekossaacuteg koumlzoumltti aacuteltalunk ontoloacutegiainak nevezett kuumlloumlnbseacutegről megfogalma-
zott aacutellaacutespontunkat Ebben a fejezetben a mindennapjainkban akadaacutelymentesiacuteteacutesnek
nevezett elsősorban technikai aacutetalakiacutetaacutesokat felteacutetelező emberi teveacutekenyseacuteg boumllcseleti
olvasatairoacutel fogunk beszeacutelni
Azt maacuter megaacutellapiacutetottuk hogy az emberi leacutenyek sajaacutetos fizikai eacutes tudati fel-
eacutepiacuteteacutesuumlkneacutel fogva keacutenytelenek a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacuteraacuteik megszervezeacuteseacutere mint
ahogy ezt Gehlen eacutes Adler is kifejtetteacutek Mi ezt az aacutellaacutespontot ugyan osztjuk de azt is
hozzaacutetesszuumlk az emberi fogyateacutekossaacutegok aacuteltal mozgatott ilyen tiacutepusuacute teveacutekenyseacutegek
eacuteppen hogy katalizaacutetorai az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegnak S ennek egyik bdquoeredmeacute-
nyerdquo a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegok majdhogynem deacutemonizaacutelaacutesa
Tovaacutebbhaladva a fogalomelemzeacutes eacutes -alkotaacutes eacuteletfilozoacutefiai oumlsveacutenyein magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes akadaacutelyaiba uumltkoumlztuumlnk (Fentebb maacuter utaltunk a
Heidegger-i tehermentesiacuteteacutes bdquokoncepcioacuterdquo kapcsaacuten ennek az ontoloacutegiai jelentőseacutegeacutere)
Maacuter az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kifejteacutese soraacuten is felmeruumllt annak a lehetőseacutege
hogy megvizsgaacuteljuk az akadaacutelymentesiacuteteacutesre keacutenyszeruumlltseacuteg keacuterdeacuteseacutet Napjainkra nyil-
vaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy eacuteppen a technikai fejlődeacutes koumlvetkezteacuteben uacutejabb eacutes uacutejabb akadaacute-
lyokat eacutes gaacutetakat teremtuumlnk magunk koumlreacute (Byung-Chul 2019)
65 Ez szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a koumlvetkező fejezetben reacuteszletesen taacutergyalt akadaacutelymentesiacuteteacutes
toumlbbarcuacutesaacutega Itt csak annyit jegyzuumlnk meg hogy a sokszor emliacutetett emberi gyengeseacuteg okaacuten kialakiacutetott
modern eacuteletforma paradox moacutedon sok esetben mintha eacuteppen a megalkotoacutei ellen kezdene fordulni
62
Az emberi eacuteletre mint szimbiotikus leacutetezeacutesre tekintuumlnk elsősorban ahogyan
erre maacuter toumlbb esetben is utaltunk Ennek az egyik jellegzetesseacutege hogy az ember al-
kalmazkodik a koumlrnyezeteacutehez eacutes ez az idomulaacutes csak annyi vaacuteltoztataacutesi igeacutennyel biacuter
amennyi minden eacuterintett leacutetteacutenyező szaacutemaacutera biztosiacutetja a fennmaradaacutest Eacutertjuumlk ez alatt
peacuteldaacuteul az eacuteletkoumlrnyezet alakiacutetaacutesaacutenak olyan formaacuteit amelyek eseteacuteben a lakoacutekoumlrnyezet
kialakiacutetaacutesa minimaacutelis kaacuterokozaacutessal jaacuter66 (Schumacher 1991)
A vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten a Heidegger-i bdquofogalomtisztiacutetaacutesrdquo nyomdokain jaacuterva
egyre meacutelyebbre aacutestunk az akadaacutelymentesseacuteg eredeti jelenteacutesei utaacuten kutatva
Ezen a felfedező uacutetnak az egyik aacutellomaacutesa volt hogy megismerjuumlk Erich Fromm mun-
kaacutessaacutegaacutet mondanivaloacutejaacutet pedig integraacuteljuk e taacutergykoumlrben
Fromm A szeretet műveacuteszete ciacutemű munkaacutejaacuteban a szeretetről eacutes emoacutecioacutekroacutel olyan oumlsz-
szefuumlggeacutesekben beszeacutel melyek a koumlnyv megjeleneacuteseacutet koumlvetően nagy viacutezhangot vaacutel-
tottak ki a tudomaacutenyos eacutelet koumlreiben ugyanuacutegy mint a laikus olvasoacutekban
Akkeacutent koumlzeliacutet a szeretet vilaacutegunkban valoacute megjeleneacuteshez eacutes a leacutetezeacutesben be-
toumlltoumltt szerepeihez mintha az a racionalitaacutessal toumlkeacuteletes harmoacuteniaacuteban műkoumldve tudnaacute
csak felfedni igazi arcaacutet (Fromm 2012)
Hozzaacute tesszuumlk a Dalai Laacutema is hasonloacutean fogalmaz a taacutersadalmi felelősseacuteguumlnkről
szoacuteloacute vele keacuteszuumllt interjuacutekat oumlsszefoglaloacute koumltetben Szerinte a szeretetneacutel keveacutes logi-
kusabb dolog a vilaacutegon (Tenzin 2005b Goleman 2015)
Az imeacutent emliacutetett gondolatvilaacuteg doumlbbenetes inspiraacuteloacute erővel hatott arra hogy
tisztaacutebban megeacutertsuumlk megeacuteljuumlk eacutes jelen esetben iacuteraacutesban megfogalmazzuk mieacutert is
tartjuk kardinaacutelis jelentőseacutegűnek az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető em-
ber koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket
A keacutet emberi teveacutekenyseacuteg koumlzoumltt laacutetszoacutelag nincs nagy kuumlloumlnbseacuteg Hiszen mindkeacutet eset-
ben az ember azeacutert nyuacutel bele a termeacuteszetes koumlrnyezete adott szerkezeteacutebe hogy bizto-
siacutetsa maga eacutes taacutersai eacuteletben maradaacutesaacutet korunkra pedig ebben egyre inkaacutebb a keacutenyelmi
szempontok vetteacutek aacutet az iraacutenyiacutetoacute szerepet
Azonban mi uacutegy laacutetjuk a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az eacuterzelmekről eacutes az eacuteszszerűseacutegről
felvaacutezolt gondolatmenet alapjaacuten eacutelhető aacutet a legjobban
66 Meggyőződeacutesuumlnk hogy a Schumacher aacuteltal felvaacutezolt bdquobuddhista koumlzgazdasaacutegtan alapteacuteteleirdquo
oumlsszhangba hozhatoacutek a jelenkor ndash az eacutelet minden teruumlleteacutere kiterjedő ndash technoloacutegiai eacutes gazdasaacutegi
fejleszteacuteseivel Azonban ehhez az is szuumlkseacuteges hogy raacuteeacutebredjuumlnk nem minden akadaacutelymentesiacutető
teveacutekenyseacuteguumlnk pozitiacutev veacutegkimenetelű
63
Az hogy mikeacutent definiaacutelunk egy-egy fogalmat eacutes ezeket milyen eacuterteacutekhierar-
chiaacuteba rendezzuumlk sok esetben egy aacutethagyomaacutenyozott szociaacutelpszicholoacutegiai eacutes szocio-
kulturaacutelis keretrendszer kontuacuterjai menteacuten tesszuumlk Ezen muacutelik tovaacutebbaacute az is hogy fel-
ismerjuumlk e leacutetezeacutesuumlk folyamat jelleacutegeacutet eacutes az ebből fakadoacute a fogalmainkra is hataacutest gya-
korloacute flexibilitaacutesi teacutenyezők sokasaacutegaacutet (Kolakowski 2012)
Termeacuteszetesen ennek a fajta automatizaacutelt reakcioacute mechanizmusnak megvannak az elő-
nyei eacutes a heacutetkoumlznapokban sok esetben szuumlkseacuteges is ezen begyakorolt reakcioacuteknak az
alkalmazaacutesa
Esetuumlnkben azonban vilaacutegosan szuumlkseacuteges laacutetni hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutest (is) maacuter-
maacuter a sztereotiacutepiaacutek szintjeacuten hasznaacuteljuk ndash tehaacutet nem eacutertelmezzuumlk ndash az adott teveacutekeny-
seacutegre raacutemutatoacute fogalmat
Fromm hasonloacute moacutedon vilaacutegiacutet raacute a szeretet ndash szerinte eacutes szerintuumlnk is ndash fogyasztaacutesi
cikkeacute toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutera lebutiacutetaacutesaacutera
bdquoAz emberek azt hiszik hogy szeretni egyszerű csak a megfelelő taacutergyat neheacutez meg-
talaacutelni a szeretetuumlnkhoumlz vagy a szeretteteacutesuumlnkhoumlz Ennek a beaacutelliacutetottsaacutegnak kuumlloumlnfeacutele
okai vannak eacutes mindegyik a modern taacutersadalom fejlődeacuteseacuteben gyoumlkerezik Az egyik ok
az a nagy vaacuteltozaacutes amely a huszadik szaacutezadban a szeretet taacutergyaacutenak kivaacutelasztaacutesa
tekinteteacuteben veacutegbement (hellip) A szeretet teveacutekenyseacuteg nem passziacutev eacuterzelem nem bele-
esuumlnk hanem helytaacutellunk benne Legaacuteltalaacutenosabban uacutegy iacuterhatjuk le a szeretet cse-
lekvő jellegeacutet hogy szeretni elsősorban annyi mint adni nem pedig kapni (hellip) Az
aacutecstanonc előszoumlr azt tanulja meg hogyan kell gyalulni a faacutet a kezdő zongorista a
skaacutelaacutekat gyakorolja a zen iacutejaacuteszatban az inaskodaacutes leacutegzőgyakorlatokkal kezdődik Aki
mester akar lenni annak raacute kell szaacutennia az egeacutesz eacuteleteacutet de legalaacutebbis ehhez kell iga-
ziacutetania Az ember szemeacutelye eszkoumlzzeacute vaacutelik a műveacuteszet gyakorlaacutesaacuteban eacutes azoknak a
sajaacutetos funkcioacuteknak az eacuterdekeacuteben kell karbantartani amelyeknek meg kell felelnie A
szeretet műveacuteszeteacutere neacutezve ez azt jelenti hogy aki benne mester akar lenni annak
előszoumlr is gyakorolnia kell a fegyelmet a koncentraacutecioacutet eacutes a tuumlrelmet eacutelete minden
szakaszaacutebanrdquo (Fromm 2008 p 2 14 64)
Fromm pszicholoacutegiai eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutenek kiteljesedeacuteseacutehez elvitathatatlan moacute-
don hozzaacutejaacuterultak a zen-buddhizmussal eacutes annak egyik beavatott kivaacuteloacute boumllcselőjeacutevel
a japaacuten Daisetz Teitaro Suzuki buddhista filozoacutefus professzorral toumlrteacutenő megismerke-
deacutes eacutes a kettejuumlk aacuteltal folytatott szenvedeacutelyes szoacutebeli vitaacutek Fromm maga avat be
64
bennuumlnket ebbe a folyamatba eacutes az idővel kialakuloacute emberileg is elmeacutelyuumllt baraacuteti kap-
csolatuk koumllcsoumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző mivoltaacuteba Peacuteldaacuteul a kettejuumlk aacuteltal iacutert Zen-budd-
hizmus eacutes pszichoanaliacutezis ciacutemű munkaacutejukban (Fromm Suzuki 1995)
A lebutiacutetaacutes erős kijelenteacutes de aacutellaacutespontunk szerint sajnaacutelatos moacutedon helyeacutenvaloacute Arra
szeretneacutenk ezzel raacutemutatni hogy pont az eacuteszszerűseacutege veszik el az emberi leacutetezeacutes
egyik legszebb eacutes legfontosabb kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeacutenek (Byung-Chul 2019)
Hasonloacute moacutedon az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti
elteacutereacutesekhez egy olyan differencia alakult ki amely meggyőződeacutesuumlnk szerint nem ma-
gaacutetoacutel eacutertetődő oumlnmagaacuteban nem leacutetező kuumlloumlnbseacutegek leacutetrejoumltteacutet eredmeacutenyezte
Az alkalmazkodoacute ember ndash hasonloacutean az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteghoz ndash magaacuteban
hordozta az akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget Csakhogy amikor konkreacutetan ndash fogalmaz-
zunk iacutegy ndash felciacutemkeacutezi a teveacutekenyseacutegeit eacutes azokat fuumlggetlen bdquoentitaacuteskeacutentrdquo osztaacutelyozza
egyre eacutes egyre taacutevolabb keruumll a leacutetezeacutestől eacutes a leacutettől (Wittgenstein 1989)
Akadaacutelyok sokasaacutegaacutet laacutetja meg ekkor a termeacuteszetben eacutes a maga legszűkebb
koumlrnyezeteacuteben egyaraacutent
Iacutegy alakul aacutet az eacuterzelem eacutes az eacutertelem logikus szimbioacutezisa67 emoacutecioacutek eacutes racionaacuteleacutek
halmazaivaacute (Fromm 2002) Mint ahogy napjainkra a technikai civilizaacutecioacute minden keacutep-
zeletet feluumllmuacuteloacute viacutevmaacutenyai vagy a taacutersadalmi inteacutezmeacutenyrendszerek egy globaacutelis aka-
daacutelypaacutelyaacutevaacute alakultak aacutet
Kategorikus aacutelliacutetaacutesaink moumlgoumltt azonban eacuteppen a veacutegletesseacutegeket sugalloacute kom-
munikaacutecioacutes eacutes uumlzleti szoacutecsoumlvek mondandoacuteja ellen kiacutevaacutenunk szoacutet emelni Azt aacutelliacutetjuk
hogy az akadaacutelymentesiacutető ember eleacuterheti uacutejra az alkalmazkodoacute ember aacutellapotaacutet mint
ahogy az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember előtt is nyitva aacutell az uacutet hogy uacutejra szim-
biotikus leacutenyeacuteveacute vaacuteljon a leacutetezeacuteseacutenek
Ez pedig mindkeacutet esetben uacutegy eacuterhető el aacutellaacutespontunk szerint ha a maacuter szinteacuten roumlviden
ismertetett forraacutesvideacutek uacutejra eleacuterhetőveacute vaacutelik szaacutemaacutera
A koumlvetkező fejezetben a forraacutesvideacutek-fogalom eredeteacutet ismertetjuumlk
67 Megjegyezzuumlk Fromm (2002) a szimbioacutezis fogalmaacutet eacutes gyakorlataacutet a sajaacutet individualitaacutes eacutertelmezeacute-
seacuteben ndash veluumlnk laacutetszoacutelag ellenteacutetesen ndash negatiacutev eacutertelemben hasznaacutelja mivel uacutegy eacuterteacutekeli hogy az indi-
vidualitaacutesaacutet elnyert modern ember ndash az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben ndash nem tud eacutelni ezen uacutej szabadsaacuteg-
formaacuteval Ezeacutert ndash gondolja Fromm ndash a szimbioacutezis valamilyen formaacuteban bdquoraacutefonoacutedikrdquo bizonyos embe-
rekre eacutes mintegy elsziacutevja tőluumlk az energiaacuteikat
Uacutegy gondoljuk a gondolatmenete helytaacutelloacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szempontjaacuteboacutel is mi vi-
szont ezt mint parazitai műkoumldeacutest definiaacuteljuk a Michel Serres-i (2007) eacutertelmezeacutest alapul veacuteve
65
A forraacutesvideacutek eredete
Biacutezunk benne hogy az eddig leiacutertakboacutel kideruumll az olvasoacutek szaacutemaacutera hogy az elmuacutelt
eacutevek kutatoacute munkaacuteja eacutes az arroacutel folytatott diskurzusok egy olyan boumllcseleti konstruk-
cioacutet eredmeacutenyeztek aminek egyik jellegzetesseacutege a hivatkozott gondolkodoacutek eacutelmeacuteny-
vilaacutegaacutenak eacutes az abboacutel fakadoacute aacutelliacutetaacutesaiknak az uacutejboacuteli eacuteletre hiacutevaacutesi szaacutendeacuteka Tovaacutebbi
ceacutelunk volt hogy bizonyiacutetsuk az eacuteletfilozoacutefia gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutegaacutet egy nem
boumllcseleti centrumuacute tudomaacutenyos koumlzegben
Mindezekhez azonban veacutelemeacutenyuumlnk szerint a legjelentősebb leacutepeacutest a forraacutesvideacuteknek
elnevezett gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes kikristaacutelyosodaacutesa jelenti
A moacutedszertani fejezetben jeleztuumlk az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet koumlzoumltti az
euroacutepai kultuacuterkoumlrben jelentősnek veacutelt kuumlloumlnbseacuteg szaacutemunkra nem ennyire egyeacutertelmű
mivoltaacutet
Peacuteldaacuteul Heidegger eacutes Jaspers munkaacutessaacutegaacutenak nyomaacuten betekinteacutest nyerhet az eacuterdek-
lődő abba a vilaacutegba melyben a leacutetezeacutes eacutes a leacutet duaacutelis szemleacutelete ha reacuteszben is de
feloldaacutesra keruumll mint egy az eredet videacutekeire esetleges visszatalaacutelaacutesunk vagy az aacutet-
fogoacuteban toumlrteacutenő időzeacutesuumlnk aacuteltal Mindkeacutet gondolkodoacute kapcsolatba keruumllt az aacuteltalunk
kutataacutesi vezeacuterfonalkeacutent eacutertelmezett buddhista filozoacutefiaacuteval
Heidegger eacutes a buddhista filozoacutefia kapcsolataacutet az alaacutebb jelzett műveikben alaposan
kielemezteacutek a teruumlletet kutatoacute kolleacutegaacutek az elmuacutelt eacutevek soraacuten A teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll az alaacutebbi munkaacutekra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet ebben a taacutergykoumlrben
Reinhard May Heideggers Hidden Sources East-Asian Influences on his Work
Routledge 1996 Graham Parkes (ed) Heidegger and Asian Thought University of
Havaii Press 1987 David Storey ZEN IN HEIDEGGERrsquoS WAY Journal of East -
West Thought 68
Jaspers eseteacuteben annyit kiacutevaacutenunk megjegyezni hogy ő maga vaacutezolja foumll a
kapcsolataacutet ezzel a gondolatvilaacuteggal peacuteldaacuteul a Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz ciacutemű
koumlnyveacuteben A Maacutesodik Vilaacuteghaacuteboruacutet a filozoacutefus feleseacutegeacutevel egyuumltt Neacutemetorszaacutegban
eacutelte aacutet eacutes a viszontagsaacute-gok mintegy tuacuteleacuteleacutesi moacutedjaacutet toumlbbek koumlzoumltt a nem euroacutepai
filozoacutefusok munkaacuteinak szisztematikus megismereacuteseacuteben talaacutelta meg
68 Storey doktori eacutertekezeacutese az alaacutebbi ciacutemen eacuterhető el
httpswwwcppedu~jetDocumentsJETJet5Storey113-137pdf (Megtekintve 20200303)
66
Paacuter gondolat erejeacuteig visszakanyarodunk Schopenhauer maacuter ideacutezett gondolatvi-
laacutegaacutehoz Ennek interpretaacutecioacuteja soraacuten a buddhizmust egy olyan vallaacuteskeacutent iacutertuk le mely
tuacutel van az eddig ismert vallaacutesokon Ennek az a jelentőseacutege a forraacutesvideacutek fogalmunk ndash
melynek mint maacuter utaltunk raacute az eredete egyreacuteszről a Heidegger-i eredet eacutes a Jaspers-
i aacutetfogoacuteban keresendő ndash eacutertelmezeacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel az hogy raacutevilaacutegiacutet annak foumlld-
rajzi teacuterbeli koordinaacutetaacutekhoz nem koumlthető leacutetezeacutesbeli helyeacutehez eacutes moacutedjaacutehoz mint az a
buddhai taniacutetaacutesboacutel is koumlvetkezik
Peacuteldaacuteul amikor gyakorloacute amikor eleacuteri a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacutet mentesseacute vaacutelik
minden vaacutegytoacutel eacutes az eacutelethez őt hozzaacute laacutencoloacute valamennyi tudati szennyeződeacutestől (Po-
rosz 2012 Buddha eacutes Nibbaacutena ciacutemszavai pp 55-57 145) Ekkor doumlnteacutesi helyzetbe ke-
ruumll a megvilaacutegosodott leacuteny hogy a halaacutelaacutet koumlvetően uacutejra testesuumll-e eacutes tovaacutebb mun-
kaacutelkodik minden leacutetezeacutesbeli taacutersa megvilaacutegosodaacutesa eacuterdekeacuteben vagy beleacutep az uacutegyne-
vezett Nirvaacutenaacuteba (Veacutegh 2009a)
A Buddha halaacutelaacutet koumlvetően az elmuacutelt eacutevszaacutezadok soraacuten kialakuloacute filozoacutefiai iraacutenyzatok
a Nirvaacutena eacutertelmezeacuteseacuteben nagyreacuteszt egyeteacutertettek69 Naacutegaacuterdzsuna boumllcseleteacuteben uacutegy
jelenik meg a bdquomegvilaacutegosodottak otthonardquo mint ami nem vaacutelik el az uacutegynevezett
(sz) Szamszaacuteraacutetoacutel ndash ami nagyon leegyszerűsiacutetve a foumlldi szenvedeacutesekkel teli leacutetforga-
tag sziacutenhelye ndash vagyis a foumlldi vilaacutegtoacutel Ami elvaacutelaszt bennuumlnket a (sz) Nirvaacutenaacutentoacutel
az nem maacutes mint a sajaacutet magunkban gyoumlkerező tudatlansaacutegunk Meacuteg sok elsősorban
negatiacutev definiacutecioacuteja van a Nirvaacutenaacutenak vagyis uacutegy proacutebaacuteljaacutek meghataacuterozni hogy azt
soroljaacutek fel milyen tulajdonsaacutegai nincsenek
Naacutegaacuterdzsuna tehaacutet igyekszik mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutevaacute tenni hogy a
megvilaacutegosodaacutes aacuteltal nem egy uacutej paradicsomi leacutetsiacutekra keruumlluumlnk hanem a heacutetkoumlznapi
valoacutesaacutegot leszuumlnk keacutepesek sziacutenről-sziacutenre laacutetni70
Az egyeacuten felelősseacutege a konkreacutet bdquoveacutegsőrdquo doumlnteacutesek eseteacuteben meghataacuterozoacute erővel biacuter
azonban nagyon fontos a koumlzoumls doumlnteacutes eacutes felelősseacuteg is
69 A magyaraacutezatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre e dolgozat keretei koumlzoumltt nincs moacutedunk reacuteszletesebben kiteacuterni
A teacutema iraacutent eacuterdeklődők az irodalomjegyzeacutekben bőseacutegesen talaacutelnak forraacutesanyagot ezzel kapcsolatosan
is Peacuteldaacuteul Porosz (2019) 70 Naacutegaacuterdzsuna a Draacutegakőfuumlzeacuter 1 fejezeteacutenek 57 verseacuteben ezt mondja Ki azt vallja bdquonincsrdquo rossz
leacutetbe keruumll Ki azt vallja bdquovanrdquo joacute leacutetbe keruumll Aacutem aki nem fuumlgg e kettőtől Mert ismeri a valoacutet
megszabadul (Feheacuter 1997 pp 218-219) valamint vouml Jaspers (1975)
67
Mindezek feacutenyeacuteben talaacuten maacuter jobban eacuterthető annak megaacutellapiacutetaacutesnak az esszenciaacuteja
mely a buddhizmus kapcsaacuten egy olyan vallaacutesra hiacutevja fel a figyelmet amely semmilyen
formaacuteban sem veszi le az ember vaacutellaacuteroacutel a terhet eacutes a felelősseacuteget sem
Amikor Jaspers kapcsaacuten a tengelykor fogalmaacutet roumlviden ismertettuumlk a toumlrteacutene-
lem nagy alakjai koumlzoumltt a Buddhaacutet is megemliacutetettuumlk A neacutemet filozoacutefusnak az egzisz-
taacuteloacute aacutellapotra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai az eacuteberseacuteg a tudatossaacuteg eacutes a koncentraacutecioacute haacuter-
massaacutegaacutenak egyuumlttes megleacuteteacutet hangsuacutelyozzaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a leacutetezeacutes jelen
pillanataacuteban tudjon maradni az ember Ez az aacutellapot doumlbbenetes moacutedon hasonlatos a
buddhista meditaacutecioacutek aacuteltal eleacuterhető tudataacutellapothoz
Jaspers szerint ebben a nyitott eacutes beacutekeacutes bdquoidőzeacutesbenrdquo megnyiacutelnak a transzcendencia
csatornaacutei eacutes az ember keacutepesseacute vaacutelik a leacutetezeacutes legoumlsszetettebb reacutetegeiből szaacutermazoacute in-
formaacutecioacutek felfogaacutesaacutera mi toumlbb az azokkal valoacute aktiacutev kommunikaacutecioacutera is Jaspers sze-
rint mindannyiunk szaacutemaacutera eleacuterhető ez a leacutetezeacutesi moacuted mint ahogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik
a vilaacuteg belső struktuacuteraacuteinak megismereacuteseacutere A heacutetkoumlznapokban hasznaacutelt fogalmaink
eredete is nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik (Jaspers 2005)
Heidegger maacuter szinteacuten roumlviden emliacutetett bdquofogalomtisztiacutetaacutesirdquo programja az ere-
dethez valoacute visszatalaacutelaacutesban csuacutecsosodik ki Eacutertelmezeacuteseacuteben a Szoacutekrateacutesz előtti goumlroumlg
filozoacutefia gondolkodoacutei meacuteg keacutepesek voltak a vilaacutegroacutel olyan ismereteket szerezni me-
lyek magaacuteboacutel a vilaacutegboacutel szaacutermaztak (Heidegger 1994)
Veacutelemeacutenye szerint az ekkor alkotott bdquovilaacutegleiacuteraacutesokrdquo a valoacutesaacutegroacutel szoacuteltak eacutes az euroacutepai
filozoacutefia akkor teacutert le a helyes uacutetroacutel amikor Platoacuten eacutes Arisztoteleacutesz nyomaacuten az ideaacutek
majd a metafizika absztrakt uacutetjait vaacutelasztotta
Tehaacutet az eredet videacuteke Heidegger szaacutemaacutera sem egy konkreacutet idő vagy teacuterbeli koordinaacuteta
valahol a taacutevoli muacuteltban hanem az ember szaacutemaacutera eacuteppen a jelen pillanatban eleacuterhető
boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesra lehetőseacuteget adoacute nem duaacutelis leacutetaacutellapot
A Wittgenstein-i filozoacutefia hasonloacute koumlvetkezteteacutesekre jut melyeket a nyelv
hasznaacutelataacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik bemutatni
Itt tartjuk indokoltnak megemliacuteteni hogy Wittgenstein munkaacutessaacutegaacutenak is fontos reacutesze
a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg Az erről keacuteszuumllt tanulmaacuteny egy olyan hataacutesmechaniz-
musroacutel is beszaacutemol ndash a Ludwig Wittgenstein eacutes Piero Sraffa aacuteltal folytatott beszeacutelge-
68
teacutesekről elmeacutelkedve ndash amelyben a szemeacutelyes jelenleacutet eacutes a szoacutebeliseacuteg megtermeacuteke-
nyiacutető hataacutesait kiemelkedően fontosnak eacutes gyuumlmoumllcsoumlzőnek eacuterteacutekeli a szerző a neacutemet
filozoacutefus eacutes az olasz koumlzgazdaacutesz munkaacutessaacutegaacutera neacutezve (Sinha 2009)
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein alapvetően egy negatiacutev folyamatot ismer fel mely-
nek eredmeacutenyekeacuteppen az ember maacuter nem jaacutetszik a nyelvvel eacutes a leacutetezeacutessel hanem
pusztaacuten analizaacutelni proacutebaacutelja azt roumlgzuumllt metoacutedusai alapjaacuten mintegy akaacuter tudomaacutenyos
kalodaacuteba is zaacuterva azokat eacutes a sajaacutet tudataacutet is Ezt egy matematikus peacuteldaacutejaacuteval illuszt-
raacutelja a neacutemet boumllcselő melyet Szaboacute Imre Laacuteszloacute Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai
a privaacutetnyelvről ciacutemű tanulmaacutenyaacuteboacutel emeluumlnk aacutet a dolgozatunkba
bdquoGondoljuk el a tuumlrelemjaacuteteacutek reacuteszeinek fizikai tulajdonsaacutegait uacutegy hogy ne tudjanak
a keresett helyzetbe jutni De nem azeacutert mert ellenaacutellaacutest eacuterzuumlnk ha ebbe a helyzetbe
akarjuk hozni őket hanem egyszerűen minden maacutessal proacutebaacutelkozunk csak azzal nem
eacutes a darabok veacuteletlen folytaacuten sem jutnak ebbe a helyzetbe Ez a helyzet uacutegyszoacutelvaacuten ki
van zaacuterva a teacuterből Mintha egy raquovakfoltlaquo volna itt mondjuk az agyunkban Eacutes vajon
nem iacutegy van amikor azt hiszem hogy minden lehetseacuteges helyzetet kiproacutebaacuteltam eacutes ezt
az egyet ndash mintegy megbabonaacutezva ndash mindig elneacuteztem Nem mondhatjuk-e az aacutebra
amely neked a megoldaacutest megmutatja vaksaacutegot kuumlszoumlboumll ki vagy hogy megvaacuteltoz-
tatja geometriaacutedat Uacutegyszoacutelvaacuten a teacuter uacutej dimenzioacutejaacutet mutatja (Mintha az ember egy
leacutegynek mutatnaacute meg a kiutat a palackboacutel (BGM 55-56 o)rdquo (Szaboacute 2001 pp 336-
337)
Ezt a hasonlatot mi uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutest veacutegző ember egy idő utaacuten
maacuter eacuteszre sem veszi hogy egy szűk sajaacutet maga aacuteltal alkotott fogalmi labirintusban
teacutevelyeg mert az uacutetvesztő falai bdquoaacutetlaacutetszoacutekrdquo
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein szinteacuten az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutenek uacutejra el-
eacutereacutesi igeacutenyeacuteről beszeacutel amikor tulajdonkeacuteppen egyfajta boumllcseleti kiszabadulaacutest kezde-
meacutenyez a megcsontosodott seacutemaacuteinkboacutel
A buddhai taniacutetaacutes kapcsaacuten maacuter emliacuteteacutesre keruumllt Eckhart Mester alaacutebbi preacutedikaacute-
cioacutejaacutenak reacuteszlete mely uacutegy laacutetjuk ismeacutet csak bizonyiacutetja hogy a forraacutesvideacutek fogal-
munk eszmeacuteje vallaacutesi boumllcseleti időbeli foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti siacutekoktoacutel fuumlggetlenuumll je-
len volt az emberi gondolkodaacutesban
69
bdquoSzent Paacutel mond egy mondatot bdquoAmi vagyok az Isten kegyelme aacuteltal vagyokrdquo Uacutegy
tetszik maacutermost ez az eacuten beszeacutedem itt foumlloumltte aacutell kegyelemnek leacutetnek eacutertelemnek
akaratnak eacutes minden vaacutegynak is ndash akkor Szent Paacutel szava hogyan legyen igaz Erre
azt lehet vaacutelaszolni hogy Szent Paacutel szavai igazak az hogy Isten kegyelme benne le-
gyen szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg
szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg leacute-
nyeggeacute toumlkeacuteletesedett Mikor a kegyelem beveacutegeztetett s műveacutet befejezte akkor Paacutel az
maradt ami volt
Ezeacutert mondjuk annyira szegeacutenynek kell lennie az embernek hogy ő se legyen benne
se legyen helye Istennek ahol műkoumldni tudna Amiacuteg az ember helyet őriz magaacuteban
kuumlloumlnboumlzőseacuteget őriz Ezeacutert keacuterem Istent hogy fosszon meg bdquoIstentőlrdquo mert leacutenyegi
leacutetem Isten foumlloumltt valoacute amennyiben Istent a teremtmeacutenyek kezdeteacutenek tekintjuumlk Isten-
nek oumlnnoumln leacuteteacuteben ugyanis ahol Isten foumlloumltte van leacutetnek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegnek ott eacuten
magam voltam magamat akartam s magamat ismertem foumll hogy ezt az embert meg-
teremtsem S ezeacutert vagyok oumlnmagam forraacutesa leacutetem tekinteteacuteben amely oumlroumlk de nem
keletkezeacutesem tekinteteacuteben amely időbeli s ezeacutert vagyok meg nem szuumlletett eacutes szuumlle-
tetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben nem halhatok meg soha Szuumlletetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben voltam
oumlroumlkkoumln vagyok most eacutes leszek oumlroumlkkoumln-oumlroumlkkeacute Ami szuumlletettseacutegem szerint vagyok
az meg fog halni eacutes semmiveacute fog vaacutelni mivel halandoacute ezeacutert el kell enyeacutesznie az idővel
egyuumltt Az eacuten szuumlleteacutesemben szuumlletett meg minden dolog s eacuten voltam forraacutesa magam-
nak eacutes minden dolognak s ha uacutegy akartam volna akkor nem lenneacutek eacuten sem eacutes nem
lenne semmi maacutes sem ha viszont eacuten nem lenneacutek akkor nem volna Isten sem hogy
Isten bdquoIstenrdquo annak eacuten vagyok a forraacutesa ha eacuten nem lenneacutek akkor Isten nem lenne
bdquoIstenrdquo Tudni ezt nem szuumlkseacuteges
Egy nagy taniacutetoacutemester azt mondja hogy aacutettoumlreacutese nemesebb mint kiaacuteradaacutesa s ez iacutegy
igaz Mikor Istenből kiaacuteradtam akkor minden iacutegy szoacutelt Isten van Ez azonban engem
nem tehet boldoggaacute mert ebben teremtmeacutenykeacutent ismerek magamra
(Eckhart 1988 pp 56-57)
A sort folytathatnaacutenk Nietzsche Kropotkin vagy Polaacutenyi munkaacuteinak elemzeacuteseacutevel me-
lyek tovaacutebb meacutelyiacuteteneacutek azt a boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos ismeretanyagot amelyek aacuteltal
sikeruumllt megalkotnunk a forraacutesvideacutek elnevezeacutesű fogalmat eacutes annak eszmei vilaacutegaacutet
Neacutehaacuteny dologgal szeretneacutenk kiegeacutesziacuteteni az eddigieket annak eacuterdekeacuteben hogy
az esetleges feacutelreeacuterteacutesek mineacutel inkaacutebb elkeruumllhetőek legyenek Toumlbbszoumlr utaltunk raacute
sem teacuterbeli sem időbeli koordinaacutetaacutek megleacuteteacutehez nem koumltjuumlk a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutenek
moacutedjait eacutes lehetőseacutegeit
70
Az egzisztenciaacutel-filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben gyakran felbukkanoacute keacuterdeacutes hogy hol talaacutelhatoacute
az eredet videacuteke Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy sem
nem az emberen beluumll sem pedig azon kiacutevuumll
Heidegger (1988) arra is raacutemutat a műalkotaacutesok szemleacuteleacutese kapcsaacuten hogy szellemi
erőfesziacuteteacuteseket kell tenni az eredet uacutejraeleacutereacuteseacutere Jaspers (2000) erre egzisztenciaacutelis
gyakorlatot is felkiacutenaacutel
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az emliacutetett egzisztenciaacutelis gyakorlat legalaacutebb annyira nehezen
kivitelezhető mint a Heidegger-i pusztaacuten filozoacutefiai eacutes intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutes
Ha azonban Heidegger alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacutere foacutekuszaacutelunk ndash ezt nevezik
fekete erdei remeteseacutegnek is ndash megaacutellapiacutethatjuk hogy ebben az időszakban a gondol-
kodoacute egyre inkaacutebb a gyakorlati szempontok figyelembeveacuteteleacutere is nagy hangsuacutelyt he-
lyezett71
Aacutellaacutespontunk szerint a forraacutesvideacutek fogalma jobban kifejezi azt az egzisztenci-
aacutelis szituaacutecioacutet melyben feltaacuterulnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumls eddig eleacuterhetetlennek laacutetszoacute
reacutegioacutei Ez a leacutethelyzet nem csinaacutel az emberből bdquoszuperleacutenytrdquo hanem egyszerűen egy
olyan laacutetaacutesmoacuted eleacutereacutese eacutes fenntartaacutesa ami aacuteltal peacuteldaacuteul a szimbiotikus eacutelet magaacutetoacutel
eacutertetődőveacute vaacutelik
A forraacutesvideacutek a fentiek eacutertelmeacuteben mindig is eleacuterhető volt szaacutemunkra csupaacuten ahogy
Heidegger fogalmaz a szokaacutesok eacutes a heacutetkoumlznapisaacuteg rabjaivaacute vaacuteltunk72 Roumlviden egy
laacutebjegyzet erejeacuteig maacuter beszeacuteltuumlnk arroacutel hogy Jaspers a heacutetkoumlznapisaacutegboacutel a tisztaacuten eg-
zisztenciaacutelis bdquoleacutetsiacutekrardquo toumlrteacutenő megeacuterkezeacutest egy ugraacutessal tartotta megvaloacutesiacutethatoacutenak
Ebbe az aacutellapotba valoacute bepillantaacutest a hataacuterhelyzet-szituaacutecioacutek megeacuteleacutese aacuteltal baacuterki szaacute-
maacutera eleacuterhetőnek veacuteli a gondolkodoacute (Jaspers 1992 1996 2000)
Ez a metafora nagymeacuterteacutekben taacutemaszkodik Heideggernek az autentikus eacutes a nem au-
tentikus leacutetezeacutesre vonatkozoacute analitikaacutejaacutera (Heidegger 2019) Mi ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk
hogy a heacutetkoumlznapok soraacuten az emberi viselkedeacutesmintaacutek egy joacutel megszokott eacutes bejaacuteratott
sablon szerint műkoumldnek Ezen olvasat szerint tehaacutet a nem autentikus leacutetmoacutedot a leacutet eacutes
a leacutetezeacutes koumlzoumltt hasiacutetaacutest illetve hasadaacutest leacutetrehozoacute előbb emliacutetett eacuteletgyakorlat73 ge-
neraacutelja
71 Az alaacutebbi linken megtekinthető egy roumlvid beszeacutelgeteacutes a neacutemet filozoacutefus fent emliacutetett maacutesodik alkotoacutei
korszakaacuteboacutel melyet egy buddhista szerzetessel folytat Arroacutel folyik a diskurzus hogy a buddhai taniacutetaacutes
filozoacutefiai mondanivaloacutejaacutet mikeacutent eacutertelmezi Heidegger (Youtube 1963) 72 Gondolunk itt peacuteldaacuteul Heidegger sajaacutetos a Platon-i ideaacutekkal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesaira (Heidegger
1994 p 78) 73 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakori teacutemaacuteja volt a teacutemavezetőimmel oktatoacuteimmal eacutes a filozoacutefiai teacutemaacutek iraacutent
eacuterdeklődő beszeacutelgető partnereinkkel folytatott diskurzusoknak az egyre keveacutesbeacute analitikus emberi
71
E keacutet egymaacutest kiegeacutesziacutető ontoloacutegiai termeacuteszetű filozoacutefiai moacutedszer szaacutemunkra akkor
vaacutelt a gondolataink igazi katalizaacutetoraacutevaacute amikor a Bergson-i intuitiacutev boumllcselettel kap-
csolatba keruumlltuumlnk Bergson mint maacuter utaltunk raacute keacutetfeacutele vilaacuteg-megismereacutesi moacutedot
kuumlloumlnboumlzetett meg Az egyik az eacuterzeacutekszerveinkkel műszereinkkel stb vizsgaacutelhatoacute je-
lenseacutegek vilaacutega ezt mi ismeretelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesnek nevezzuumlk A maacutesik egy onto-
loacutegiai jellegű analiacutezis amire akkor keruumll sor ha maacuter megtoumlrteacutent bdquokuumllsőrdquo vizsgaacutelatok
eredmeacutenyeinek logikai jellegű kieacuterteacutekeleacutese (Bergson 1910 1987 2012) Ez az uacutegy
nevezett belemeruumlleacutes aacuteltal tud leacutetrejoumlnni azaacuteltal hogy a vizsgaacuteloacutedoacute tudatilag eggyeacute
vaacutelik a vizsgaacutelata taacutergyaacuteval A legnagyobb tudomaacutenyos eredmeacutenyek mint peacuteldaacuteul
Newton aacuteltal felfedezett gravitaacutecioacutes toumlrveacutenyek vagy Stephen Hawking fekete lyukak
leacutetezeacuteseacutet igazoloacute szaacutemiacutetaacutesai moumlgoumltt egyaraacutent egy Bergson-i belemeruumlleacutes-eacutelmeacuteny aacutell
legalaacutebbis veacutelemeacutenyuumlnk szerint Newton74 sajaacutet elmondaacutesa szerint gyakorta megfi-
gyelte almafaacutei eacuteleteacutet eacutes a lehulloacute gyuumlmoumllcsoumlkkel szinte eggyeacute tudott vaacutelni (Christi-
anson G E 2005 27) Mintegy megeacutelte a gravitaacutecioacute műkoumldeacuteseacutet erre emleacutekeztetett
bennuumlnket az alma eacutes a tudoacutes fejeacutenek talaacutelkozaacutesa
Hawking pedig eacuteppen a suacutelyos mozgaacutesseacuteruumlltseacutegeacutet nevezte meg mint a beleereszkedő
keacutepesseacuteg bdquoleacutetraacutejaacutetrdquo Elmondta hogy a mozgaacuteskeacuteptelenseacutege miatt ki kellett dolgoznia
egy moacutedszert a hosszuacute aacutelmatlanul toumlltoumltt eacutejszakaacutek elviselhetőbbeacute teacuteteleacutere
Kiacuteseacuterleteket tett arra hogy a napkoumlzben elveacutegzett szaacutemiacutetaacutesait a keacutepzelőereje segiacutetseacuteg-
eacutevel magaacuteban az univerzumban ellenőrizze Utazaacutesokat tett tehaacutet az űr meacutelyeacutere az aacutel-
tala oly szeretett fekete lyukak birodalmaacuteba (Hawking 2018)
A fenti keacutet konkreacutet peacutelda talaacuten elegendő arra hogy belaacutessuk a filozoacutefia eacutes a
tudomaacutenyok viszonya koumlzel sem a kibeacutekiacutethetetlen ellenteacutetek sorozataiboacutel aacutell
Uacutegy laacutetjuk a forraacutesvideacutek az emberi szellem kiaacuteradaacutesi dimenzioacuteja ahonnan a tudomaacute-
nyossaacuteg analitikus eacutes aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyszerűseacutegek leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő motivaacutecioacuteja ered
eacutes a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes leacutetezeacutest megvilaacutegiacutetoacute laacutengja pedig taacuteplaacutelja magaacutet75
leacutethozzaacuteaacutellaacutes elemzeacutese A buddhai taniacutetaacutes egyik ceacutelkitűzeacutese az hogy raacuteeacutebressze az embereket arra a
keretekhez roumlgziacutetett eacuteletvitelnek a veszeacutelyeire amelyeket mi egy siacutenen haladoacute jaacutermű igencsak korlaacutetos
lehetőseacutegeivel szoktunk szemleacuteltetni 74 A fizika nagy geacuteniuszaacutenak eacuteletműveacuteről talaacuten kevesen tudjaacutek hogy a fizika eacutes a matematika annak
csak mintegy 30-aacutet tette ki Newton eacuteletideje java reacuteszeacutet az alkiacutemia megismereacuteseacutenek eacutes a vele
kapcsolatos kiacuteseacuterleteinek szentelte Mint oumlneacuteletrajzaacuteboacutel kideruumll az ilyen tiacutepusuacute munkaacutejaacutenak
eredmeacutenyeit is papiacuterra vetette ezeket azonban keacutesőbb megsemmisiacutetette de ezek napjainkra bdquomeacutegisrdquo
megkeruumlltek (Christianson G E 2005 56) 75 Ez a leiacuteraacutes sokakat emleacutekeztethet Descartes fa-hasonlataacutera melyben a tudomaacutenyt a francia filozoacutefus
egy eacutelő faacutehoz hasonliacutetja melynek a gyoumlkerei a metafizika talajaacuteboacutel sziacutevjaacutek foumll az eacuteltető nedveket A
noumlveacuteny toumlrzseacutet a mai eacutertelemben vett termeacuteszettudomaacutenyok miacuteg a koronaacutejaacutet aacutegait eacutes leveleit a
szaktudomaacutenyokat alkotjaacutek (Descartes 1998 p 16) Mi azonban ezt maacuteskeacutepp laacutetjuk kuumlloumlnoumls tekintettel
72
Jaspers a boumllcselet eacutes a tudomaacuteny viszonyaacutet az egyetem eszmeacutejeacuteről iacutert tanul-
maacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepen fogalmazza meg
bdquoA tudomaacuteny hataacuterairoacutel nyert tapasztalat eacutes a hataacuterok termeacuteszeteacutebe valoacute betekinteacutes
utat nyit a gondolkodaacutes egy egeacutesz maacutesfajta eacutertelme előtt Leacutetezik ugyanis az a fajta
gondolkodaacutes is melynek nem konstruktiacutev eleme a keacutenyszeriacutető aacuteltalaacutenos-eacuterveacutenyűseacuteg
hanem olyan tartalmakat nyilvaacuteniacutet ki melyek az eacuteletet hordozzaacutek
Ez a gondolkodaacutes oumlnmagam eacutes a leacutet alapjaacuteba hatol be de nem megismerveacuten hanem
megvilaacutegiacutetvaacuten azt A keacutenyszeriacutető erejű eacutes aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű tudomaacuteny kutatoacute eacutes felfe-
dező a jelenseacutegek tartomaacutenyaacutera korlaacutetozoacutedik A tudomaacuteny ezen eacutertelmeacutevel szemben
leacutetezik a gondolkodoacute belaacutetaacutes egy szeacutelesebb fogalma s ezt a tudomaacuteny ndash amennyiben
nem csereacutelődnek fel egymaacutessal ndash maga is elismerheti mint a gondolkodva megvilaacutegiacute-
tott leacutet tudomaacutenykiegeacutesziacutető s alkalmasint hordozoacute feleacutet Ez a gondolkodaacutes nem tartozik
a tudomaacutenyhoz hanem sajaacutet eredeteacuteből igazolja leacutetezeacuteseacutetrdquo (Jaspers 1990 p 213)
Mint laacutethatjuk a neacutemet gondolkodoacute igyekszik egy egeacuteszseacuteges egyensuacutelyt kialakiacutetani
a tudomaacutenyos moacutedszertanok ndash leginkaacutebb elemző eacutes ebből koumlvetkezőleg empirikus bi-
zonyiacutethatoacutesaacutegra toumlrekvő ndash mivolta eacutes a filozoacutefiaacutenak magaacutera a leacutetre keacuterdező eacutes azt meg-
vilaacutegiacutetani szaacutendeacutekozoacute vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlzoumltt
A mi vizsgaacuteloacutedaacutesunk is hasonloacute toumlrekveacutesek menteacuten halad meacuteg akkor is ha touml-
keacuteletesen tisztaacuteban vagyunk sajaacutet magunk szellemi keacutepesseacutegeinek korlaacutetaival Uacutegy te-
kintuumlnk az elmuacutelt eacutevekre mint egy oacuteriaacutesi lehetőseacutegre aminek egyik gyuumlmoumllcse hogy
a fentiekben emliacutetett geacuteniuszok mintegy beszeacutelgető partnerekeacutent lehetőseacuteget kaptunk
az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő aacutetmeneti beleacutepeacutesre
A soron koumlvetkező fejezet reacuteszletesebben foglalkozik azzal az eacuteletfilozoacutefiai ka-
leidoszkoacuteppal melynek ezersziacutenűseacutege az eddig bemutatott eacutes alkalmazott hermeneu-
tikai kutataacutesboacutel tovaacutebbaacute a sajaacutet leacutetezeacutesi tapasztalatainkboacutel keveredik ki folyamatosan
arra a maacuter oly sokszor emliacutetett toumlrekveacutesuumlnkre hogy a hierarchiaacutekba rendezett vilaacutegkeacutep-modellek mellett
egy spektraacutelis gondolkodaacutesmoacuted is reacutesze legyen a tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepnek
73
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba
Amikor az ember kapcsolatba keruumll a boumllcsesseacuteg szereteteacutevel eacutes mintegy elhiacutevaacutest eacuterez
Atheacuteneacute Istenasszony kedvelt elfoglaltsaacutega iraacutent meacuteg nem tudja eldoumlnteni mit is kezd-
jen ezzel a teljes embert kiacutevaacutenoacute vilaacutegeacutertelmezeacutesi kavalkaacuteddal (Nietzsche 2003)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakran hangzott el az a keacuterdeacutes hogy az aacuteltalunk vizsgaacutelt
kulcsfogalmak koumlreacute szerveződő filozoacutefiai centrumuacute megkoumlzeliacuteteacutes vajon kiaacutellja-e a tu-
domaacutenyossaacuteg proacutebaacutejaacutet
Meggyőződeacutesuumlnk hogy a vaacutelasz egyeacutertelműen igen meacuteg akkor is ha keveacutesbeacute meg-
szokott moacutedon koumlzeliacutetuumlnk a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg teacutemakoumlreacutehez
problematikaacutejaacutehoz Egy koumlzelmuacuteltban lezajlott filozoacutefiai disputa76 alkalmaacuteval Fokasz
Nikosz miutaacuten elolvasta a disszertaacutecioacute teacutemaacuteival kapcsolatos roumlvid oumlsszefoglaloacutenkat a
koumlvetkező tartalmuacute megjegyzeacutessel indiacutetotta a diskurzust Uacutegy gondolja hogy a felve-
teacuteseink toumlbb mint eacuterdekesek de a sajaacutet veacutelemeacutenye szerint ez inkaacutebb szeacutepirodalmi ka-
tegoacuteria mintsem egy tudomaacutenyos gondolkodaacutes bdquoleiratardquo A professzor uacuter veacutelemeacutenyeacutet
arra alapozta elsősorban hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegban valoacute eacuterintettseacutegem eacutes
a szemeacutelyes eacutelmeacutenyvilaacutegom mondanivaloacutejaacutet nem biztos hogy el tudom vaacutelasztani a
tudomaacutenyos munkaacutek objektivitaacutest igeacutenylő laacutetaacutesmoacutedjaacutetoacutel A beszeacutelgeteacutes soraacuten uacutegy
gondoljuk sikeruumllt őt eacuterveinkkel meggyőznuumlnk arroacutel hogy ndash az elismert termeacuteszet- eacutes
taacutersadalomtudomaacutenyban egyaraacutent jaacuteratos kutatoacute tudomaacutenyossaacutegra vonatkozoacute kriteacuteriu-
main tuacutel is ndash leacuteteznek olyan boumllcseleti moacutedszerek amelyek az akadeacutemiai vilaacuteg kutatoacutei
szaacutemaacutera is elfogadhatoacute eredmeacutenyeket produkaacutelnak Haacutelaacutesak vagyunk Fokasz Nikosz-
nak ezekeacutert a joacutel hangsuacutelyozott eacutes egyaacuteltalaacuten nem seacutertő megaacutellapiacutetaacutesaieacutert mert ezek
neacutelkuumll a disszertaacutecioacute eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute vizsgaacuteloacutedaacutes igencsak fogyateacutekosabbra sikeruumllt
volna veacutelemeacutenyuumlnk szerint
Ismeacutet csak Karl Jaspers gondolatvilaacutegaacutera taacutemaszkodunk amikor a szemeacutelyes
eacutelmeacutenyvilaacuteg elvitathatatlan szerepeacutere hiacutevjuk fel a figyelmet az uacutegynevezett objektivi-
taacutes-kriteacuterium leacutetjogosultsaacutega kapcsaacuten
76 A disszertaacutecioacute melleacutekleteacuteben megtalaacutelhatoacute az a felveacutetel is amely erről a rendkiacutevuumll eacuterdekfesziacutető eacutes
inspiraacuteloacute disputaacuteroacutel keacuteszuumllt
74
bdquoEacuteletem minden elhataacuterozaacutesaacutet egy alapvető teacutenyező befolyaacutesolta Gyermekkorom oacuteta
organikus betegseacutegben szenvedtem (houmlrgőtaacutegulatban eacutes maacutesodlagos sziacuteveleacutegtelen-
seacutegben)rdquo hellip bdquoElolvastam R Virchow egyik tanulmaacutenyaacutet amelyben reacuteszletesen le-
iacuterta betegseacutegemet eacutes a vaacuterhatoacute prognoacutezist akik ebben a betegseacutegben szenvednek leg-
keacutesőbb eacuteletuumlk harmincadik eacuteve taacutejaacuten az aacuteltalaacutenos elgennyesedeacutes koumlvetkezteacuteben el-
pusztulnak Megeacutertettem hogy mire iraacutenyul a kezeleacutes Lassankeacutent megtanultam a
moacutedszereket amelyeket reacuteszben eacuten magam talaacuteltam kirdquo hellip bdquoA betegseacutegben megma-
radoacute egeacuteszseacuteg sokkal tudatosabb sokkal boldogiacutetoacutebb lesz szinte azt is mondhatnaacutenk
egeacuteszseacutegesebb lesz a normaacutelis egeacuteszseacutegneacutel Betegseacutegem koumlvetkezmeacutenye volt tovaacutebbaacute
egy belső tartaacutes amely meghataacuterozta munkaacutem moacutedjaacutet Az aacutellandoacute megszakiacutetaacutesok mi-
att koncentraacutelnom kellett az eacuteletet ha eacutertelmesen akartam leeacutelni Arra keacutenyszeruumlltem
hogy lazaacutebban kezeljem a tanulmaacutenyaimat a leacutenyeget ragadjam meg a hirtelen oumltle-
tet eacutes a vaacutezlatossaacuteg gyorsasaacutegaacutetrdquo (Jaspers 1998 p 12 p 13 p 14)
A fentiek kapcsaacuten felhiacutevjuk a figyelmet Jaspers (1986) Van Gogh ciacutemű munkaacutejaacutera
Ebben a szerző oly moacutedon mutatja be a holland festő zseni ndash ma uacutegy nevezzuumlk ndash
mentaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute bdquoleacutetlaacutetaacutesmoacutedrdquo lehetőseacutegeit hogy azok első pillan-
taacutesra hiaacutenyossaacutegoknak tűnnek de ha figyelmesebben elemezzuumlk azokat akkor egyuacutet-
tal kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacutent is megmutatkoznak
Igaz a fenti ideacutezet elsősorban a maacuter emliacutetett hataacuterszituaacutecioacutek eacuteletuumlnkben betoumll-
toumltt funkcioacuteira hiacutevja fel a figyelmet de veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is inspiraacuteljaacutek a kuta-
toacutet hogy gondolja veacutegig sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban eacutes a tudata aacuteltal folyamatosan formaacutelt
szerepeacutet szerepeit illetve mindezek vaacuteltozaacutesait Tovaacutebbaacute a hermeneutikai jellegű ku-
tataacutesok szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumlli fontossaacuteguacute szituaacutecioacutek kulcsfontossaacuteguacute jelentőseacutegeacutet
is kiemeli eacutelesebb megvilaacutegiacutetaacutesba helyezi a neacutemet gondolkodoacute77
Epikteacutetosz neveacutet csupaacuten keacutet roumlvid megjegyzeacutes erejeacuteig emliacutetettuumlk ezidaacuteig Most
uacutegy gondoljuk eljoumltt az ideje hogy ebben a sajaacutetos tematikaacutejuacute fejezetben bővebben
bevonjuk őt is a diskurzusunkba
77 Tulajdonkeacuteppen a Heidegger eacutes Husserl koumlzoumltti fenomenoloacutegiai vitaacutera adott sajaacutetos Jaspers-i vaacutelaszt
is megtalaacuteljuk ebben a gondolatmenetben Mint tudjuk a keacutet geacuteniusz koumlzoumltt abboacutel pattant ki a boumllcseleti
neacutezetelteacutereacutes hogy leacutetrehozhatoacute-e olyan szituaacutecioacute amikor a tudataacutet mintegy zaacuteroacutejelbe tudja tenni a
gondolkodoacute eacutes vizsgaacuteloacutedoacute ember avagy sem Husserl veacutelemeacutenye szerint csak ez a bizonyos
bdquozaacuteroacutejelbeteacutetelrdquo garantaacutelja a vilaacuteg eacutes iacutegy a leacutetezeacutes eacuterteacutekmentes megismereacuteseacutet Heidegger ezzel szemben
uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy eacuteppen ennek az ellenkezőjeacutere van szuumlkseacuteg vagyis a vizsgaacuteloacutedoacute ember
toumlkeacuteletesen nyitott tudataacutellapotaacutera amely aacuteltal a leacutetező neacutezőpontjaacuteboacutel elemzi a leacutetezeacutest Vagyis a leacutetező
eacutes a leacutet nem vaacutelaszthatoacute szeacutet egymaacutestoacutel eacutes ennek bizonyiacutetaacutesaacutera kizaacuteroacutelag a leacutettel uacutejra egyesuumllő emberi
tudat keacutepes (Schwendtner 2011)
75
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az ő munkaacutessaacutega is bizonyiacutetoacute erejű abban az olvasatban
amely a szemeacutelyes leacuteteacutelmeacutenyek tudomaacutenyos alkotaacutesokban betoumlltoumltt szerepeire vonat-
kozoacute fenti aacutelliacutetaacutesainkat alaacutetaacutemasztja A goumlroumlg Sztoa maacutesodik korszakaacutenak egyik leg-
kiemelkedőbb filozoacutefusa rabszolgaacuteboacutel lett szabad boumllcselő a maacuter emliacutetett saacutentasaacutegaacutet
annak koumlszoumlnhette hogy egykori tulajdonosa gyermekkoraacuteban rettenetes moacutedon el-
verte (Epikteacutetosz 2014)
Epikteacutetosz keacutezikoumlnyvecskeacutejeacutenek elejeacuten az alaacutebbi mottoacutet talaacuteljuk
bdquoSzolgaacutenak szuumlleteacutek s nyomoreacuteknak s mint amaz Iros Koldusnak ndash s engem kedvel az
eacutegi seregrdquo (Epikteacutetos 1942)
Filozoacutefiaacutejaacuteban dominaacutens vonaacutes az a klasszikusan eacuteletfilozoacutefiai szemleacutelet eacutes gyakorlat
miszerint az ember eacuteleteacuteben rendkiacutevuumll keveacutes olyan dolog van ami kizaacuteroacutelag a sajaacutet
befolyaacutesa alatt aacutell Peacuteldakeacutent a sajaacutet hozzaacuteaacutellaacutesunkat emliacuteti ndash a vilaacutegban zajloacute eacutes raacutenk
hatoacute dolgokra eacutes toumlrteacuteneacutesekre adott reakcioacuteink vonatkozaacutesaacuteban ndash a goumlroumlg gondolkodoacute
A sajaacutet funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegaacutera uacutegy tekint mint ami raacutemutat azon dolgok eacutes ese-
meacutenyek halmazaacutera amelyekre nem biacuter doumlntő befolyaacutessal Tehaacutet a testi adottsaacutegait el-
fogadni keacutepes emberkeacutent tűnik foumll szaacutemunkra a sztoikus filozoacutefus Mi toumlbb a boumllcse-
lete egyik kuacutetfeje eacuteppen a sokat emlegetett saacutentasaacutega azaz uacutegyis fogalmazhatunk a
fogyateacutekossaacutegaacuteban rejlő lehetőseacutegeket az egzisztenciaacutelis egeacuteszseacutege eacuterdekeacuteben kiak-
naacutezta
Toumlbb olyan taniacutetvaacutenyai aacuteltal lejegyzett beszeacutelgeteacutes maradt raacutenk amelyben eacutep-
pen arra hiacutevja fel az őt hallgatoacutek figyelmeacutet hogy a testi egeacuteszseacuteg megőrzeacutese elkeacutepzel-
hetetlen egy stabil vilaacutegkeacuteppel rendelkező de ezzel egyuumltt rendkiacutevuumll fogeacutekony eacutes eacuteber
tudatstruktuacutera megleacutete neacutelkuumll78
A most koumlvetkező gondolatiacutevnek a felvaacutezolaacutesa előtt fontosnak tarjuk roumlgziacuteteni
hogy a majd megjelenő paacuterhuzamossaacutegok a kuumlloumlnboumlző boumllcseleti iskolaacutek eacutes iraacutenyzatok
tudatossaacutegra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai kapcsaacuten nem valamifeacutele fuacutezioacute iraacutenyaacuteba mutat-
nak Hanem mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mind pedig a forraacutesvideacutek eseteiben
felsejlő lehetseacuteges koumlzoumls szellemi pontokat kiacutevaacutenjaacutek reacuteszben koumlruumllhataacuterolni
78 Ez volt az a pont anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskola felveacutetelijeacuten amelyre hivatkozva megjelent
a jelenlegi dolgozatban is taglalt aacutellaacutespontunk első gondolatszikraacuteja Mely szerint a tudatossaacuteg
keacutepesseacutegeacutenek kifejleszteacutese peacuteldaacuteul a buddhai eacutes a sztoikus filozoacutefiaacuteban elsődleges fontossaacuteguacute s ez
mintegy hidat is keacutepezhet a keacutet eacuteletgyakorlat-centrikus gondolatvilaacuteg koumlzoumltt
76
Nietzsche Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent a goumlroumlg filozoacutefiai gondolkodaacutesban
bekoumlvetkezett toumlreacutesvonalra helyezi el az uacutegynevezett euroacutepai vagy nyugati boumllcselet
negatiacutev eacutertelemben vett archimeacutedeszi pontjaacutet (Nietzsche 2018 Heidegger 2019
Jaspers 1996) Ez pedig nem maacuteshol talaacutelhatoacute mint a maacuter emliacutetett preszoacutekratikus gon-
dolkodoacutek korszakaacutenak a veacutegeacuten
Mindhaacuterom nagy gondolkodoacute filozoacutefiaacutejaacuteban megtalaacuteljuk annak nyomait hogy a veacutele-
meacutenyuumlk szerint mintegy boumllcseleti aranykornak tekinthető korszak azeacutert volt paradi-
csomi aacutellapot az emberiseacuteg eacuteleteacuteben mert az akkor eacutelő gondolkodoacutek meacuteg nem gaba-
lyodtak bele a sajaacutet intellektusuk poacutekja aacuteltal ndash a gondolataik eacutes a fogalmaik szaacutelaiboacutel
ndash szőtt szellemgyilkos haacuteloacutejaacuteba
Az eddigiek alapjaacuten ismeacutet csak biacutezunk benne hogy nyilvaacutenvaloacute az a szaacutendeacute-
kunk miszerint az eddig kontextusba bevont gondolkodoacutek munkaacutessaacutegaacutera uacutegy tekin-
tuumlnk mint egy bőseacuteges tudaacutestaacuterra eacutes festeacutekpalettaacutera Amelyből kiemelhetők eacutes kike-
verhetők azok az elemek eacutes sziacutenek amelyek segiacutetseacutegeacutevel eacutelőveacute tehetők az aacuteltalunk
koumlrvonalazott jelenteacutesvilaacutegok
A filozoacutefiai gondolatoknak ilyen tiacutepusuacute felhasznaacutelaacutesa oumlnkeacutenyesnek tűnhet az olvasoacutek
szaacutemaacutera azonban mi uacutegy gondoljuk hogy a Heidegger-i Jaspers-i Gadamer-i Kro-
potkin-i Bergson-i eacutes nem utolsoacute sorban a Naacutegaacuterdzsuna-i boumllcseleti bdquoprogramokrdquo ezt
a kutatoacutei magatartaacutest toumlbb mint el is vaacuterjaacutek tőluumlnk
Peacuteldaacuteul Naacutegaacuterdzsuna taniacutetaacutesainak mondanivaloacuteja is ebbe az iraacutenyba mutat hiszen mint
tudjuk egeacuteszen a tankerekeacutenek megforgatoacutejaacuteig vezeti vissza sajaacutetos antiszubsztanciaacute-
lis boumllcseleteacutenek gyoumlkereit A Draacutegakőfuumlzeacuter (Feheacuter 1997 pp 190-237 Nāgārjuna
1975 pp 15-111) ciacutemű munkaacutejaacuteban teljesen heacutetkoumlznapi helyzetekre eacutepiacutetve ad tanaacutecso-
kat az akkori uralkodoacutenak de ezt uacutegy teszi hogy mondanivaloacutejaacutenak boumllcseleti eacutele nem
szenved csorbaacutet Tehaacutet a Buddha originaacutelis taniacutetaacutesait gondolja uacutejra az adott taacutersadalmi
gazdasaacutegi eacutes toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesekben Azaz a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
Gadamer-i hermeneutikai filozoacutefiaacutet is megvaloacutesiacutetotta a nagy indiai gondolkodoacute
Uacutegy gondoljuk eleacuterkezett az ideje hogy arra az oumlsszefuumlggeacutesre is felhiacutevjuk a
figyelmet mely a kutataacutes soraacuten uacutegy kristaacutelyosodott ki mint a gondolatvilaacutegunk egyik
meghataacuterozoacute momentuma Ez pedig az emberi tudat szerepe a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacute-
sokban ami a Heidegger Jaspers eacutes Naacutegaacuterdzsuna koumlreacute csoportosiacutetott gondolkodoacuteink-
naacutel szinteacuten kiemelkedő jelentőseacutegű
77
Mi a tudatroacutel eacutes az eacuten-keacutepről is hasonloacutean gondolkodunk mint azt a buddhista filozoacute-
fiaacuteban teszik kisebb-nagyobb elteacutereacutesekkel az ezzel foglalatoskodoacute gondolkodoacutek En-
nek leacutenyege nagyon leegyszerűsiacutetve a koumlvetkező Az emberi tudat nem egy oumlnmagaacute-
ban leacutetező entitaacutes ndash mint erre maacuter leginkaacutebb implicit moacutedon utaltunk az uumlresseacuteg de-
finiaacutelaacutesaacutenaacutel is ndash hanem folyamatosan vaacuteltozik leginkaacutebb a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
tapasztalaacutesok eacutes az erre adott emberi vaacutelaszok fuumlggveacutenyeacuteben79
A Buddha azon az aacutellaacutesponton volt ndash elteacuterően a tengelykor toumlbbi nagy alakjaacutetoacutel eacutes a
hazaacutejaacuteban Indiaacuteban bdquoőshonosrdquo brahmanikus vallaacutes papjaitoacutel is ndash hogy nem leacutetezik
sehol az egeacutesz univerzumban iacutegy magaacuteban az emberben sem egy olyan aacutellandoacutesaacuteg
mely minden egyeacuteb felteacuteteltől fuumlggetlenuumll tudna leacutetezni Aacutetmannak nevezik a hindu
vallaacutesban ezt az bdquoeacutenmagotrdquo mely hituumlk szerint az ember halaacutelaacutet koumlvetően is vaacuteltozatlan
aacutellapotban tovaacutebb vaacutendorol egy uacutej testbe
A Buddha a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacuteba eacuterkezve ndash melyet az aacuteltala kidolgozott eacutes al-
kalmazott meditaacutecioacutes moacutedszer80 aacuteltal tudott eleacuterni ndash megtapasztalta a fentebb emliacutetett
eacutentelenseacuteget81 Ezeacutert is nevezzuumlk a buddhai taniacutetaacutest gyakorlati eacutes boumllcseleti uacutetnak egy-
araacutent
Jaspers eacutes Heidegger egzisztenciaacutelfilozoacutefiai teacuteziseinek roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
alkalmaacuteval jeleztuumlk azt a kuumlloumlnbseacuteget amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint rendkiacutevuumll markaacutens
a kettejuumlk viszonylataacuteban Heidegger baacuter toumlkeacuteletesen laacutetta az absztrakt gondolkodaacutes-
ban eacutes szakfilozofaacutelaacutesban rejlő veszeacutelyeket gyakorlati utat nem jeloumllt ki az őt koumlvető
filozoacutefusok szaacutemaacutera Mindezekkel egyetemben veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet filozoacute-
fust hamisan vaacutedoljaacutek azzal hogy az embert egy olyan leacutenykeacutent vaacutezolja aki akkor tud
a leacutetezeacutese aacuteltal a leacutetről valoacutesaacutegos vagy ahhoz koumlzeli keacutepet alkotni ha oumlnmagaacutera figyel
Heidegger (2019) ugyanis valoacuteban oumlnleacutetnek nevezi A leacutet eacutes időben peacuteldaacuteul az emberi
79 A dolgozat utazaacutessal kapcsolatos koumlvetkező fejezeteacuteben a haacuteloacutezatok kapcsaacuten iacutert ndash befogadaacutes alatt aacutelloacute
ndash A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai -
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz ciacutemű ndash
tanulmaacutenyunk is oumlnaacutelloacute alfejezetkeacutent jelenik meg (Farkas 2020) Ebben megtalaacutelhatoacute egy aacutebra a buddhai
eacutertelemben vett eacuten-keacutepről eacutes itt annak kifejteacuteseacuteről is bővebben olvashatunk80 Ennek paacuteli nyelvű elnevezeacutese a maacuter fentebb hivatkozott szatipatthaacutena A gyakorlat leacutenyege hogy a
meditaacuteloacute egy olyan tudataacutellapotba keruumlljoumln amikor az eacuterzeacutekszervei aacuteltal a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
eacutes a belvilaacuteg reakcioacutei vaacutelaszai stb ndash vagyis a tudat műkoumldeacutese ndash ne vaacutelasztoacutedjanak el egymaacutestoacutel Abban
az eacutertelemben hogy a kuumlloumlnboumlző testeacuterzetek eacutes a veluumlk szorosan oumlsszefuumlggő mentaacutelis toumlrteacuteneacutesek koumlzoumltt
az elme aacuteltal generaacutelt suacutelyponti kuumlloumlnbseacutegek fel tudjanak oldoacutedni Ezaacuteltal fel eacutes eloldoacutedaacutes aacuteltal az
eacutentelenseacuteg aacutellapota egy absztraktnak tűnő szintről a tapasztalatok taacuterhaacutezaacuteba keruumll (Porosz 2012)81 A Buddha a maacutesodik taniacutetoacutebeszeacutedeacutet oumlt nappal az első utaacuten bdquoa nem eacuten ismertetőjegyeirőlrdquo adta ez a
Anattalakkhana szutta (SN 2259)
78
leacutet megvaloacutesulaacutesaacutet de azonnal hozzaacute is teszi hogy ez csak abban az esetben tud eg-
zisztenciaacutelis eacutertelemben teljes eacuterteacutekű lenni ha a leacutetezeacutese soraacuten valamennyi entitaacutessal
oumlsszhangba tud keruumllni a gondolkodoacute leacuteny A neacutemet filozoacutefus szerintuumlnk zseniaacutelis
gondolata mely szerint a leacutetező leacutetezik erre is utal (Heidegger 1994 p 86)
Jaspers mint raacutemutattunk gyakorlati uacutetkeacutent is tekintett az egzisztaacutelaacutes aacutellapotaacutera Egy-
reacuteszről ez tekinthető a Heidegger-i ontoloacutegiai program tovaacutebbgondolaacutesaacutenak illetve
egy sajaacutet boumllcseleti program sarokpontjaacutenak egyaraacutent
Nem szeretneacutenk laacutendzsaacutet toumlrni egyik veacutelemeacuteny mellett sem mindkettőnek laacutetjuk a re-
alitaacutesaacutet eacutes a kontinentaacutelis filozoacutefiaacutera gyakorolt uumldvoumls hataacutesait A disszertaacutecioacute uacutej fogal-
mai megalkotaacutesa eacutes aacutetgondolaacutesa soraacuten az emliacutetett Jaspers-i gyakorlatcentrikus filozo-
faacutelaacutes-fogalom egyreacuteszről meglaacutetaacutesunk szerint joacutel rezonaacutel a buddhai filozoacutefia szinteacuten a
praktikumot is magaacuteba integraacuteloacute szemleacuteleteacutere Maacutesreacuteszről a transzcendencia eacutes az aacutet-
fogoacute meacutelyebb megeacuterteacutese aacuteltal az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes a szimbiotikus leacutetaacutel-
lapot koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget is ennek koumlszoumlnhetően tudtuk kidolgozni
Mint tudjuk a Jaspers-i boumllcseletben kulcsszerepet toumllt be az aacutetfogoacute leacutetaacutellapotaacutet leiacuteroacute
gondolatok halmaza Maacuter szoacutet ejtettuumlnk roacutela hogy a neacutemet gondolkodoacute a szubjektum
eacutes az objektum koumlzoumltt taacutetongoacute reacutest az aacutetfogoacuteval igyekszik aacutethidalni eacutes hozzaacute teszi
hogy ez az oumlsszekoumltő aacutellapot peacuteldaacuteul lehetőseacuteget ad a transzcendencia rejtjeleinek eacuter-
zeacutekeleacuteseacutere illetve megfejteacuteseacutere (Jaspers 2005) Talaacuten ez Jaspers filozoacutefiaacutejaacutenak legne-
hezebben eacuterthető eacutes eacuteppen ezeacutert a legvitatottabb pontjai is Szaacutemunkra ez azeacutert eacuterdekes
eacutes egyben meghataacuterozoacute momentum is mert azt gondoljuk ebben semmi bonyolultsaacuteg
eacutes misztika sincs
A transzcendenciaacutera uacutegy tekintuumlnk mint a forraacutesvideacutek hataacutervideacutekeacutere Maacuter eacuter-
zeacutekelhető laacutethatoacute hallhatoacute tapinthatoacute stb a tuacuteloldal minden rezduumlleacutese de meacuteg nem
leacuteptuumlnk be a lassan-lassan feledeacutesbe meruumllő videacutekre mert a legtoumlbb esetben azt nem
tartjuk maacutesnak a sajaacutet szellemi siacutekunkhoz keacutepest
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez nem pusztaacuten egy filozoacutefiai absztrakcioacute metaforikus leiacuteraacutesa
hanem a leacutetezeacutesnek olyan megtapasztalaacutesa amelyről peacuteldaacuteul Heidegger eacutertekezik a
leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese oumlsszefuumlggeacuteseit elemezveacuten (Feheacuter 1995 Heidegger
2019)
Napjaink boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak tuumlkreacuteben talaacuten nem tűnik irrelevaacutensnak ha azt
aacutelliacutetjuk Jaspers Heidegger eacutes Naacutegaacuterdzsuna egyaraacutent arra is felhiacutevja a figyelmuumlnket
hogy a pusztaacuten intellektuaacutelis eacutes logikai elemzeacutesi eacutes elmeacuteletalkotaacutesi filozofaacutelaacutes legin-
kaacutebb a felejteacutes szolgaacutelataacuteban aacutell
79
Annak eacuterdekeacuteben hogy a fenti igen kategorikus kijelenteacutesuumlnket valoacutedi tarta-
lommal toumlltsuumlk meg Jaspers aacutetfogoacuteval kapcsolatos gondolatvilaacutegaacutera vonatkozoacute okfej-
teacutesuumlnket a koumlvetkezővel javasoljuk kiegeacutesziacuteteni Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az aacutetfogoacute eacutepp-
hogy leszűkiacuteti a neacutemet filozoacutefus mondanivaloacutejaacutet eacutes aacuternyeacutekot vet az egzisztenciaacutelis fi-
lozofaacutelaacutesra Mivel az objektum eacutes a szubjektum kettőseacutegeacutet mint maacuter utaltunk is raacute
adottnak aacutelliacutetja be meacuteg akkor is ha Jaspers ezt a kettőseacuteget oumlnmagaacuteban nem tartja
termeacuteszetesnek eacutes magaacutetoacutel eacutertetődőnek (Jaspers 1996 2008) Uacutegy laacutetjuk a mesterseacute-
gesen elvaacutelasztott leacutetszemleacuteleti moacutednak nem az aacutethidalaacutesaacutera van szuumlkseacuteg hanem azok
fokozatos oumlsszefonaacutesaacutera Talaacuten az egykor paacutelyaacutejaacutet pszichiaacuteterkeacutent kezdő Jaspers sem
venneacute zokon ha a koumlvetkező orvosi peacuteldaacuteval igyekezneacutenk meggyőzni őt aacutellaacutespontunk
helyesseacutegeacuteről Vegyuumlnk egy trauma koumlvetkezteacuteben hataacuterhelyzetben leacutevő laacutebaacuten oacuteriaacutesi
sebbel szenvedő embert Ha segiacutetuumlnk az emberi szervezetnek eacutes kitisztiacutetjuk a sebet
fixaacuteljuk a veacutegtagot eacutes folyamatosan gondoskodunk a beteg ellaacutetaacutesaacuteroacutel biacutezhatunk ab-
ban hogy a seb előbb-utoacutebb minden egyeacuteb segiacutetseacuteg neacutelkuumll oumlsszeforr Azonban a meg-
maradoacute heg illetve a belső roumlgziacuteteacutesek hiaacutenya koumlvetkezteacuteben esetleg haacutetra maradoacute moz-
gaacutesfunkcioacute-kieseacutes koumlvetkezteacuteben a beteg feleacutepuumlleacuteseacutet koumlvetően feacutelig-meddig idegen-
keacutent tekinthet arra a veacutegtagra mely a balesetet koumlvetően az ő egyik legtermeacuteszetesebb
taacutemasza volt
Teacutetelezzuumlnk fel egy hasonloacute szituaacutecioacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy rendelkezeacutesuumlnkre
aacutell a modern baleseti eacuter- eacutes idegsebeacuteszet valamennyi eszkoumlze eacutes az azokat alkalmazni
eacutes felhasznaacutelni keacutepes szakemberek egyaraacutent A beteg a szakszerű ellaacutetaacutest koumlvetően
minimaacutelis eszteacutetikai elvaacuteltozaacuteson tuacutel folytatni tudja addigi eacuteleteacutet
Tehaacutet az aacutetfogoacute mint gyoacutegyulaacutesi folyamat mindkeacutet esetben megnyilvaacutenul azonban a
maacutesodik esetben valoacuteban szinte maradeacutek neacutelkuumll eltűnik a mesterseacuteges szeacutetvaacutelasztaacutes
Megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint a fenti peacuteldaacutek alapjaacuten a Jaspers-i aacutetfogoacute egzisztenciaacutel-filozoacutefiai
eacutertelemben oumlsszefonoacute eacutes reintegraacuteloacute aacutellapotban teljesedik ki
Ez az oumlsszefonoacutedaacutes a buddhai filozoacutefia integraacutens reacutesze mint azt maacuter toumlbbszoumlr
kuumlloumlnboumlző kontextusokba helyezve jeleztuumlk igaz ezt ilyen moacutedon nem mondtuk ki
Ebben a kultuacuterkoumlrben tehaacutet nem vaacutelik szeacutet a filozoacutefiai elmeacutelkedeacutes eacutes a meditaacutecioacutes
szemleacutelődeacutes tapasztalati vilaacutega Sőt mi toumlbb eacuteppen a kettő laacutetszoacutelag egymaacutestoacutel teljesen
kuumlloumlnboumlző vilaacuteg-megismereacutesi moacuted egyseacuteget teremtő mivoltaacutenak a megeacuterteacutese eacutes eleacutereacutese
a ceacutel A disszertaacutecioacute kereteit az aztaacuten veacutegkeacutepp szeacutetfesziacuteteneacute ha a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal
80
bdquokikiacuteseacuterletezettrdquo majd a gyakorlatban is sikeresen alkalmazott szatipatthaacutena eacutes vi-
passzanaacute82 meditaacutecioacutes moacutedszerek reacuteszletesebb boumllcseleti oumlsszefuumlggeacuteseit is kifejteneacutenk
Ezen a helyen csak annyit jegyzuumlnk meg a Buddha keacutet emliacutetett moacutedszereacutevel kapcso-
latban hogy az oumln- eacutes leacutetmegismereacutes oumlsszekapcsolaacutesaacutenak ha tetszik oumlsszefonaacutesaacutenak
eacutes keacutesőbbi egybeforraacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk azokra
82 A sajaacutet tapasztalatainkat is segiacutetseacuteguumll hiacutevva roumlviden azt mondhatjuk hogy a (p) vipasszanaacute az az
elmeacutelyuumlleacutes gyakorlat mely a maacuter emliacutetett (p) szatipatthaacutena eacutelmeacutenyvilaacutegaacutet mintegy elemző moacutedon
rendezi a gyakorloacute tudataacuteban A XIV Dalai Laacutema is rendszerint paacuterban emliacuteti a keacutet meditaacutecioacutes formaacutet
termeacuteszetesen hierarchikus kuumlloumlnbseacutegteacuteteltől mentesen A vallaacutesi vezető a (p) vipasszanaacutet analitikus
meditaacutecioacutekeacutent is aposztrofaacutelja (Youtube (2012a)
81
A filoszkoacuteproacutelhellip
Itt fogjuk ismertetni az aacuteltalunk filoszkoacutepnak83 nevezett egzisztenciaacutel-filozoacutefiai vizs-
gaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzuumlnket mely a Heidegger-i Jaspers-i Bergson-i Naacutegaacuterdzsuma-i eacutes a
Kropotkin-i boumllcselet tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent vaacutelt szaacutemunkra eleacuterhetőveacute
Uacutegy gondoljuk hogy az eacuteletfilozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok eacutes az abboacutel levezethető koumlvetkez-
teteacutesek tudomaacutenyos kutataacutesokkal valoacute oumlsszevethetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseiben az elmuacutelt
hosszuacute időszakban sok-sok akaacuter tudomaacutenyfilozoacutefiai eacutertelmezeacutes is elismeri a maacuter em-
liacutetett Jaspers-i megkoumlzeliacuteteacutes leacutetjogosultsaacutegaacutet vagyis azt hogy a filozoacutefiaacutenak elsősor-
ban a leacutet olyan teruumlleteire van lehetőseacutege bevilaacutegiacutetani melyek ezidaacuteig ismeretlenek
felteacuterkeacutepezetlenek voltak a szaacutemunkra Ezt a keacutesőbbiekben a tudomaacutenyos kutataacutesok
reacuteszleteiben is feltaacuterhatjaacutek (Jaspers 1990)
Mindezek nyomaacuten jutottunk arra az intuitiacutev koumlvetkezteteacutesre hogy az eacuteletfilo-
zoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok pontosabbaacute teacuteteleacutehez szuumlkseacuteg van egy szellemi kutatoacuteeszkoumlz
megalkotaacutesa Hosszas elmeacutelkedeacutes eacutes meacuteg toumlbb szakmai jellegű beszeacutelgeteacutes eredmeacute-
nyekeacuteppen jutottunk el a maacuter emliacutetett filoszkoacutepig
Az ide vezető hermeneutikai diskurzusok egyik kulcsszereplője eacutes beszeacutelgető partnere
Kropotkin volt Az orosz geograacutefus filozoacutefus maacuter eleve nagy hataacutest gyakorolt raacutenk az
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember eacutes a szimbiotikus ember szellemi kereteinek leacutetre-
joumlveteleacuteben hiszen a maacuter emliacutetett alternatiacutevnak nevezett evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutevel toumlbb
mint alaacutetaacutemasztotta gondolataink eacuteletkeacutepesseacutegeacutet a leacutetezők fogyateacutekossaacutegaacutet jellemző
aacutelliacutetaacutesainkkal kapcsolatosan (Kropotkin 1908)
Viszont legalaacutebb ekkora befolyaacutessal biacuter a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg a filoszkoacute-
punk megalkotaacutesaacuteban Tudjuk hogy az orosz hercegi csalaacutedboacutel szaacutermazoacute nagy gon-
dolkodoacute a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegre ndash mint toumlrzsfejlődeacutesi hajtoacuteerőre ndash fiatal katonakeacutent esz-
meacutelt raacute ndash mikoumlzben taacutersaival kietlen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt igyekeztek felteacuterkeacutepezni Szi-
beacuteria jeges taacutejait Az itt szerzett eacutes dokumentaacutelt eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit
illetve felfedezeacuteseit Kropotkin az egyseacuteges toumlrzsfejlődeacutesimoacuted tudomaacutenyos leiacuteraacutesaacutevaacute
formaacutelta
Azonban itt nem aacutellt meg a gondolatainak tovaacutebbszoumlveacuteseacuteben eacutes az empirikusan alaacutetaacute-
masztott zooloacutegiai alapuacute evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutet a boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutebe is beemelte
83 Tudjuk hogy a szoacute eredetileg egy maacutera feledeacutesbe meruumllt a feacutenykeacutepeacuteszet hőskoraacuteban hasznaacutelt feacutem
keretet jelent Mi azonban erre egy sajaacutet magunk aacuteltal alkotott boumllcseleti vizsgaacuteloacute eszkoumlzkeacutent tekintuumlnk
hasonloacute moacutedon mint az emliacutetett kaleidoszkoacutepra Az elnevezeacutes egyreacuteszt a goumlroumlg bdquofiloszboacutelrdquo van mely
a filozoacutefiaacutera utal maacutesreacuteszt a kaleidoszkoacutepra utaloacute bdquoszkoacuteprdquo kifejezeacutesek oumlsszeilleszteacutesekből aacutell
82
Uacutegy gondolta az ember egyreacuteszt toumlbbre hivatott annaacutel mintsem egy taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi mechanizmus oumlntudatlan fogaskereke legyen Maacutesreacuteszt az embert emberreacute
tevő alaptulajdonsaacutegakeacutent a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes eacutes elfogadaacutes ndash ez az aacutellatoknaacutel eacutes a leg-
uacutejabb kutataacutesok szerint a noumlveacutenyekneacutel is megfigyelhető tulajdonsaacuteg ndash magas szintű
tudatossaacutegaacuteban is keresendő (Wohlleben 2018)
A magunk reacuteszeacuteről hozzaacutetesszuumlk hogy ez a roumlvid Kropotkin-interpretaacutecioacutenk
joacutel illeszkedik a hivatkozott A faacutek titkos eacutelete ciacutemű koumlnyv mondanivaloacutejaacutehoz amely-
nek leacutenyege a koumlvetkező A szerző Kopotinkhoz hasonloacutean a sajaacutet megfigyeleacutesei alap-
jaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az erdő faacutei de tulajdonkeacuteppen az egeacutesz noumlveacuteny-
vilaacuteg folyamatosan kommunikaacutel egymaacutessal Meacuteghozzaacute kuumlloumlnboumlző vegyuumlletek kivaacute-
lasztaacutesaacuten keresztuumll melyeknek a maacutesikhoz valoacute eljuttataacutesaacuteban a szelet is igeacutenybe ve-
szik A kommunikaacutecioacutejuk ceacutelja hogy a koumlzoumls eacuteletteruumlket eacuterő veszeacutelyekről taacutejeacutekoztas-
saacutek egymaacutest tovaacutebbaacute a veszeacutelyzoacutenaacutetoacutel taacutevolabb eső taacutersaik felkeacuteszuumlljenek a szuumlkseacuteges
bioloacutegiai vagy fizikai veacutedekezeacutesre (Wohlleben 2018)
Szaacutemunkra a roumlviden oumlsszefoglalt koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg reprezentaacutecioacute toumlbb mint
bizonyiacutetoacute erővel hat a szimbiotikus leacutetezeacutes jelen valoacutesaacutegaacutera Az ember ugyanezen ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor mint a nem is annyira titkos eacuteletet eacutelő faacutek eacutes noumlveacutenyek Attoacutel
hogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt a kognitiacutev keacutepesseacutegeink kiaknaacutezaacutesa aacuteltal a termeacuteszet meacutelyebb
megismereacuteseacutere eacutes aacutetalakiacutetaacutesra ez meacuteg nem kellene hogy azt jelentse valamifeacutele uacutej-
keletű istenseacutegkeacutent a leacutet foumlleacute helyezzuumlk magunkat Nietzsche Zarathusztraacuteja is hasonloacute
veszeacutelyekre hiacutevja fel a figyelmuumlnket (Nietzsche 2000)
Visszakanyarodva tehaacutet a filoszkoacutep megalkotaacutesaacutehoz eacutes az ehhez nyuacutejtott Kro-
potkin-i segiacutetseacuteghez a fentiek alapjaacuten talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az első ilyen
eszkoumlz prototiacutepusaacutet ndash a modernkorban legalaacutebbis ndash az orosz filozoacutefus hasznaacutelta első
iacutezben
Tudva hogy ez a szellemi kutataacutest segiacutető eszkoumlz a benne visszatuumlkroumlződő leacutetezeacutes-
mintaacutezatok analizaacutelaacutesaacutet abban segiacuteti hogy az evidensnek tűnő eacutertelmezeacutesi moacutedokat
egymaacuteson eacutes egymaacutestoacutel is keacutepes egyszerre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln is elfordiacutetani Ezt azonban
nem csak keacutet siacutekban haacuterom vagy akaacuter toumlbb dimenzioacuteban is el tudja veacutegezni
Aacutellaacutespontunk szerint iacutegy jaacuterhatott el Kropotkin herceg amikor a nagyon is gyakorlati
eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll a taacutersadalmi
folyamatokra eacutes a filozoacutefia vilaacutegaacutera egyaraacutent alkalmazhatoacutevaacute formaacutelta (Kropotkin
1908)
83
Termeacuteszetesen kritikakeacutent az uacutej boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzre vonatkozoacutean sok-sok
megaacutellapiacutetaacutes tehető mi ebből egyet emeluumlnk ki eacutes igyekszuumlnk erre adekvaacutet elleneacuterve-
ket felsorakoztatni
A fent hosszabban elemzett Kropotkin-i peacutelda a filoszkoacutep lehetseacuteges alkalmazaacutesaacutera
azeacutert sem kifejezetten joacute peacutelda mondhatjaacutek toumlbben mert egy termeacuteszettudomaacutenyos
megfigyeleacutesből filozoacutefiaivaacute alakiacutetott gondolatfolyam nem igeacutenyel ilyen tiacutepusuacute szel-
lemi eszkoumlzt
Mi uacutegy laacutetjuk igenis pontosan egy ilyen eszkoumlz adja a legnagyobb segiacutetseacuteget eacutes sza-
badsaacutegot a gondolkodoacute szaacutemaacutera ahhoz hogy a Heidegger-i boumllcseletből maacuter joacutel ismert
heacutetkoumlznapi eacutertelmezeacutesi kereteken tuacutel tudjunk tekinteni
Ehhez kapcsoloacutedoacutean megjegyezzuumlk hogy Jaspers boumllcselete ott kezdődik ahol a tu-
domaacuteny hataacuterai huacutezoacutednak A neacutemet gondolkodoacute veacutelemeacutenye szerint a tudomaacutenyossaacuteg
eredmeacutenyei maacuter az ő koraacuteban is elvitathatatlanok voltak de laacutetta azokat a veszeacutelyeket
melyek a tudomaacuteny tuacuteldimenzionaacutelt maacuter-maacuter vallaacutesi szintre emeleacuteseacuteből koumlvetkezhet-
nek (Jaspers 1990 2000)
Jaspers vilaacutegszemleacutelete kapcsaacuten meg kell jegyezzuumlk hogy nem egy vilaacutegban gondol-
kodott hanem a vilaacutegok sokasaacutegaacuteban (Jaspers 2005) A filoszkoacutep ezen olvasatban is
leacutetjogosultsaacutegot nyer hiszen egy olyan szellemi eszkoumlzkeacutent kezeljuumlk eacutes hasznaacuteljuk
amely ezen vilaacutegok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlsszetettebb vizsgaacutelataacutera is lehetőseacuteget te-
remt
Hasonloacutekeacuteppen a szellemi filoszkoacutepot egyuacutettal a Bergson-i intuitiacutev moacutedszer
egyik kiegeacutesziacutető eszkoumlzeacutenek is tarjuk Tovaacutebbaacute ez az eszkoumlz a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacuteg-
tan jobb megeacuterteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterulhat amennyiben tudataacuteban vagyunk hogy a mester
az egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumlsen fuumlggeacutesben leacutevő bdquoleacutetezőkrdquo koumlzoumltti viszonyt csak uacutegy tartotta
megeacuterthetőnek eacutes alkalmazhatoacutenak a mindennapokban ha az azzal foglalatoskodoacute em-
ber egy szellemi bdquoszintugraacutestrdquo is veacutegre tud hajtani az intellektuaacutelis erőfesziacuteteacuteseken tuacutel
Az itt leiacutertak a mi eacutertelmezeacutesuumlnket tuumlkroumlzik mely ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a madhja-
maka filozoacutefia nyugati kultuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő reacuteszbeni integraacutelaacutesaacutet ceacutelozza Tudjuk hogy
a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott taniacutetaacutes eacutes boumllcselet az emliacutetett szellemi
szintugraacutest a meditaacutecioacutes gyakorlatok megvaloacutesiacutetaacutesaacuten keresztuumll tartja eleacuterhetőnek Ezt
semmikeacuteppen sem kiacutevaacutenjuk vitatni pusztaacuten emellett ndash a sajaacutet szociokulturaacutelis koumlze-
guumlnkben jobban eacuterthető ndash egy uacutejabb alternatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesre hiacutevjuk fel a figyelmet
84
Az elkoumlvetkezendő fejezetben mint maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk raacute az elmuacutelt eacutevek
kutataacutesainak egyik gyakorlati szempontboacutel is igen eredmeacutenyes szeleteacutet mutatjuk be
ez pedig az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutese
Az alaacutebbiakban reacuteszletesebben kifejtjuumlk a majdani maacutesodik a turizmustudomaacuteny vi-
laacutegaacuteba is bepillantaacutest adoacute alfejezet egyik meghataacuterozoacute aacutem bdquocsakrdquo implicite taacutergyalt
oumlsszefuumlggeacuteseacutet mely az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes első pillantaacutesra koumlzoumltti fo-
kozatbeacutelinek tűnő de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a folyamat soraacuten termeacuteszetbeniveacute aacutetala-
kuloacute kuumlloumlnbseacutegeacuteről alkotott veacutelemeacutenyuumlnket
Az emliacutetett maacutesodik alfejezet egy nemreacutegiben megjelent tanulmaacutenyunk minimaacutelisan
aacutetdolgozott szoumlvegeacuteből aacutell Ebben roumlviden szoacute esik erről a haacutermas alapvetően isme-
retelmeacuteleti jellegű felveteacutesuumlnkről Mely a Luhmann neveacutevel feacutemjelzett rendszerelmeacute-
let kapcsaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutesuumlnk tereacutebe (Luhmann 2010)
Teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes Luhmann-i gondolatvilaacuteg nemzetkoumlzileg elismert
szaktekinteacutelye egykor alkalma nyiacutelt szemeacutelyes ismeretseacuteget koumltni a kitűnő filozoacutefus-
sal eacutes reacuteszt venni egyetemi előadaacutesain is Ezeacutert első keacutezből tudtunk eacutes tudunk a mai
napig is eacutelő szoacuteban elmeacutelkedni eacutes eszmeacuteket csereacutelni erről a zseniaacutelis gondolatvilaacutegroacutel
Ha ezek a szemeacutelyes diskurzusok nem joumlhetneacutenek leacutetre biacutezvaacutest aacutelliacutethatjuk ez a fent
emliacutetett bdquofolyamataacutebrardquo eacutes a belőle szaacutermazoacute egzisztencia-filozoacutefiai koumlvetkezteteacutesek
nem gazdagiacutetanaacutek dolgozatunk koumlzponti mondanivaloacutejaacutet
Ezt azeacutert itt gondoltuk megtenni mert a kaleidoszkoacutep- eacutes a kifejteacutes-jellegű boumllcseleti
vizsgaacuteloacutedaacuteson alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket bemutatoacute fejezet veacutege ennek termeacuteszetesebb
keretet biztosiacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg haacuterom kulcsfogalom gyoumlkeacuterzeteacuteből taacuteplaacutelko-
zik Az egyik az emberseacutegfelejteacutes a maacutesik a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges
(szeacutet)hasiacutetaacutesa a harmadik pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutese vagy
ennek elbagatellizaacutelaacutesa
E taacutergykoumlrben fontosnak tartjuk hogy visszautaljunk a Deleuze-i (Deleuze 1988 De-
leuze Guattari 2010) haacuteloacutezati szerkezet centrumneacutelkuumlliseacutegeacutenek alkalmazaacutesaacutera az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak megismereacutese eacutes mineacutel pontosabb meg-
fogalmazaacutesa soraacuten veacutegzett boumllcseleti toumlrekveacuteseinkben A haacuterom emliacutetett gyoumlkeacuterzet
85
oumlnaacutelloacutean is eacuteletkeacutepes relevaacutens filozoacutefiai eacuteletdimenzioacute de ha megengedjuumlk hogy egy-
maacutessal szellemi kapcsolatba leacutepjenek esetuumlnkben peacuteldaacuteul egy ilyen tiacutepusuacute emberkeacutep
forraacutesvideacutekeacuteuumll szolgaacutelhatnak
Ezen a helyen csak a legutoacutebbi aspektussal foglalkozunk mivel az első kettő felteacutetel az
ezt megelőző fejezetekben reacuteszletesebben maacuter kifejteacutesre keruumllt
Ugyan maacuter ismertettuumlk egy roumlvid megjegyzeacutes sor erejeacuteig a (p) dukkha fogalmaacutet me-
lyet a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacuteboacutel emeltuumlnk aacutet a kifejteacutes filozoacutefiaacutejaacutenak gondolatvilaacute-
gaacuteba E fogalom illetve sajaacutetos leacutetaacutellapot tartalmaacutet bizony a legtoumlbb esetben feacutelreeacuter-
telmezik a nyugati kultuacuterkoumlrben Aacuteltalaacutenossaacutegban bdquoszenvedeacutesteliseacutegrdquo-nek fordiacutetjaacutek
mi azonban ezt a fogalmat a Porosz84 (2012) aacuteltal hasznaacutelt eacutertelmezeacutes menteacuten tudtuk
integraacutelni jelen kutataacutesunkban Vagyis a leacutetezeacutes eacutelet ki nem eleacutegiacutető volta terminus
szerint mely veacutelemeacutenyuumlnk szerint bizonyos eacutertelemben neutraacutelisabb megkoumlzeliacuteteacutest
tesz lehetőveacute Ugyanis az első taniacutetoacute beszeacuted amit a tankereacutek megforgataacutesaacutenak is ne-
vezuumlnk valoacuteban feltaacuterja a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet uacutegynevezett szenvedeacutesteli mivoltaacutet (Veacutegh
J 2009a) Azonban ez a megfogalmazaacutes bővebb kifejteacutes neacutelkuumll akaacuter a nihilizmus ha-
taacuterszituaacutecioacutejakeacutent is keretezheti a Buddha taniacutetaacutesaacutenak esszenciaacutelis tartalmaacutet
Mi eacuteppen ezeacutert a ki nem eleacutegiacutető volt tartalmisaacutega mellett eacuterveluumlnk annaacutel is
inkaacutebb mert a sajaacutet moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk arra is eacutepuumll hogy konkreacutet eacuteletszitu-
aacutecioacutekhoz tudjuk illeszteni a fogalomvilaacutegunk mondanivaloacutejaacutet Vagyis a szenvedeacutesteli-
seacuteget uacutegy eacutertelmezzuumlk mint ami annak koumlvetkezteacuteben joumln leacutetre ndash ebben az oumlsszefuumlg-
geacutesben ndash hogy olyan elvaacuteraacutesokat eacutes igeacutenyeket taacuteplaacutel az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos
ember a leacutet a leacutetezeacutes az eacutelet eacutes ezaacuteltal a teljes aacuteltala felfogni keacutepes vilaacuteg iraacutent ame-
lyek aacuteltal az ember oumlnmagaacutet generaacuteloacute soha veacuteget nem eacuterő bdquovaacutegyakozaacutes maacutetrixaacutebardquo
zaacuterja oumlnoumln leacutetezeacuteseacutet
A vaacutegyak vilaacutega eacuteppen hogy erősoumldni laacutetszik az ember akadaacutelymentesiacutető mi-
voltaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen napjaink szinte koumlvethetetlenuumll gyors technoloacutegiai eacutes in-
gergazdag mesterseacuteges koumlrnyezete aacuteltal (Fromm Suzuki 1995 Fromm 2002)
Fromm eacuteppen ebben laacutetja a szeretet kiuumlresedeacuteseacutenek okaacutet de ugyanez elmondhatoacute Ko-
lakovszky-nak (1994) a Metafizika Horror ciacutemű koumlnyveacuteben
84 A 2012-ban megjelent A buddhizmus lexikona ciacutemű hiaacutenypoacutetloacute kiadvaacuteny reacuteszletesen foglalkozik a
jelzett fogalom tartalmi kifejteacuteseacutevel A lexikon egyeacutebiraacutent olyan betekinteacutesi lehetőseacuteget teremt a
Buddha taniacutetaacutesa iraacutent ndash akaacuter a legszofisztikaacuteltabb tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutessel biacuteroacute ndash kutatoacutek szaacutemaacutera is
melyre annak megjeleneacutese előtt magyar nyelven nem volt moacuted (Porosz 2012)
86
az emberi szellemi kiuumlresedeacutese kapcsaacuten kifejtett gondolatiroacutel is
Ezek nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy a mindannyiunkra egyre nagyobb
meacuterteacutekben raacutezuhanoacute stimulusok ingerek ndash melyek immaacuter a nap 24 oacuteraacutejaacuteban eacuterik a
tudatunkat a legkoumlboumlzőbb technikai eszkoumlzoumlkkel teli koumlrnyezetuumlnkből ndash egyszerűen
nem teszik lehetőveacute az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes folyamataacutenak a fokozatbeli
majd termeacuteszetbeli veacutegbemeneteleacutet A mennyiseacutegi elv eacuterveacutenyesuumll a minőseacutegi helyett
A soha veacuteget nem eacuterő vaacutegyakozaacutes a kuumllvilaacuteg taacutergyai eszkoumlzei stb iraacutent De ezzel
egyuumltt paradoxmoacuted a vaacuteltozatlansaacuteg hiuacute remeacutenyeacuteben ringatoacutezva ndash laacutetens moacutedon ndash el-
szakadunk a leacutetuumlnket fenntartoacute vaacuteltozaacutestoacutel Tehaacutet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető volta immaacuter
keacutezzelfoghatoacutevaacute vaacutelik
De keacutenyelmes uumlgyet sem vetni e szakadatlan vaacuteltozaacutesra s keacutenyelmes csak akkor esz-
meacutelni raacute mikor maacuter eleacuteg vaskos arra hogy a testnek uacutej magatartaacutest a figyelemnek uacutej
beiraacutenyiacutetaacutest adjon Ebben a pillanatban azt talaacuteljuk hogy most aacutellapotot vaacuteltoztat-
tunk Az igazsaacuteg az hogy szuumlntelenuumll vaacuteltozunk eacutes hogy maga az aacutellapot maacuter vaacutelto-
zaacutes (Bergson 1987 p 8)
Vagy ahogy erről a keacuterdeacutes koumlrről Peter Watzlawickeacutek fogalmaznak a Vaacuteltozaacutes ndash A
probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacutesaacutenak elvei ciacutemű koumlnyvuumlkben
bdquoKavafisz goumlroumlg koumlltő Ithaka c koumlltemeacutenyeacuteben Imaacutedkozz hogy hosszuacute legyen az uacutet -
tanaacutecsolja a tengeri utazoacutenak - hogy utazaacutesod tele legyen kalanddal eacutes tapasztalattal
Mindig Ithakaacutera gondolj a megeacuterkezeacutes a sorsod de ne siesd el az utazaacutest az a
joacute ha eacutevekig tart Leacutegy egeacuteszen oumlreg mire horgonyt vetsz a szigetneacutel Eacutes Kavafisz
ismer egy nem utoacutepista megoldaacutest sosem laacutetott kikoumltőkbe teacutersz be s mindazzal gaz-
dagodva amit az uacutet adott ne vaacuterd Ithakaacutetoacutel hogy gazdaggaacute tegyen Ithakaacutetoacutel kaptad
a gyoumlnyoumlrű utat Ithaka neacutelkuumll nem indultaacutel volna el De Kavafisz boumllcs megbeacutekeacutelő
megoldaacutesa keveseknek adatik meg mert az utoacutepiaacuteba eacuterkezeacutes aacutelma riasztoacute is lehet a
kijoacutezanodaacutestoacutel valoacute feacutelelem miatt vagy mert ahogyan Hamlet mondja bdquoinkaacutebb tűrni
a jelen gonoszt mint ismeretlenek feleacute sietnirdquo (Watzlawick 2008 p 58)
Ugyanitt emliacutetik meg azt hogy a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacutenak egyik esszenciaacutelis meg-
aacutellapiacutetaacutesa mikeacutent manifesztaacuteloacutedott az aacuteltaluk vaacutezolt megoldaacutes leacutepeacuteseiben
87
bdquoA fentebb roumlgziacutetett elvekkel megkoumlzeliacutetve egy probleacutemaacutet egy neacutegyleacutepeacuteses eljaacuteraacutes
megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes alkalmazaacutesaacutehoz jutunk A leacutepeacutesek a koumlvetkezők
1 a probleacutema vilaacutegos megfogalmazaacutesa konkreacutetumok segiacutetseacutegeacutevel
2 az eddigi megoldaacuteskiacuteseacuterletek vizsgaacutelata
3 az eleacuterendő konkreacutet vaacuteltozaacutes vilaacutegos megfogalmazaacutesa
4 egy olyan terv kidolgozaacutesa eacutes eacuteletbe leacutepteteacutese amely leacutetrehozza ezt a vaacuteltozaacutest
Joacuteval azutaacuten hogy ily moacutedon rendszereztuumlk megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket raacutejoumlttuumlnk hogy ndash min-
den előre megfontolt blaszfemikus rosszindulat neacutelkuumll - eltulajdoniacutetottuk a buddhiz-
mus neacutegy nemes igazsaacutegaacutet a szenvedeacutesről a szenvedeacutes eredeteacuteről a szenvedeacutes meg-
szuumlnteteacuteseacuteről valamint a szenvedeacutes megszuumlnteteacuteseacutehez vezető uacutetroacutel szoacuteloacute igazsaacutegokat
Jobban meggondolva ez nem is tuacutel meglepő mert a buddhizmus alaptaniacutetaacutesai leacutenye-
geacuteben gyakorlatiak eacutes egzisztenciaacutelisakrdquo (Watzlawick 2008 p 93)
Az imeacutent leiacutert tendencia a mi veacutelemeacutenyuumlnk szerint is egyfajta szellemi kieacutegeacuteshez il-
letve kiuumlresedeacuteshez vezet85 (Nagarjuna 1975 Kolakowski 1992 Fromm Suzuki
1995 Fromm 2002 Byung-Chul 2019)
Az hogy az ingerből informaacutecioacutet tudjon formaacutelni az ember abboacutel pedig a tudaacutes birto-
kaacuteba jusson le kell lassiacutetania a tudataacuteba eacuterkező ingerzuhatagot Szelektaacutelnia kell az
ingerek koumlzoumltt aszerint hogy mi az amire szellemileg valoacuteban szuumlkseacutege van Ekkor
azok informaacutecioacutevaacute alakulnak aacutet aacutellnak oumlssze Majd a tudat meacutelyebb reacutetegeivel kap-
csolatok sokasaacutega alakulhat ki eacutes olyan oumlsszekoumltteteacutesek joumlhetnek leacutetre ndash s ezek uacutejabb
eacutes uacutejabb oumln- eacutes eacutelet-megismereacutesi moacutedok kidolgozaacutesaacutera inspiraacutelhatnak ndash amelyek el-
vezetnek az ismeretek-tudaacutes forraacutesvideacutekeacutere
Uacutegy laacutetjuk Naacutegaacuterdzsuna Jaspers Bergson eacutes Heidegger is beszeacutel erről persze mind-
egyikuumlk a maga toumlrteacuteneti eacutes szociokulturaacutelis kontextusaacuteban
Mindezen koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera azaacuteltal nyiacutelt lehetőseacuteguumlnk hogy a jelzett
művek eacutes szerzőik gondolatvilaacutegaacuteroacutel az elmuacutelt eacutevek soraacuten sok-sok oacuteraacutenyi beszeacutelgeteacutest
folytattunk teacutemavezetőimmel de a PhD keacutepzeacutes kereteacuteben veacutegzett oktatoacutei tevekeacutenyseacute-
85 Laacutesd meacuteg Hannah Arendt eacutes Karl Jaspers (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes
egyetemes felelősseacuteg ciacutemű koumlteteacutet A koumltet raacuteeső reacuteszeacuteben ndash A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese fejezeteiben mely az
előadaacutesainak a leiratai alapjaacuten iacuteroacutedott ndash Jaspers szinte veacutegig azt sugallja hogy az ember egyeacutenileg eacutes
kollektiacuteve is egyre taacutevolabb fog sodroacutedni a szellem forraacutesvideacutekeacutetől ha nem tanul peacuteldaacuteul a II
Vilaacuteghaacuteboruacuteban betoumlltoumltt aktiacutev vagy passziacutev szerepeiből Illetve nem eacutebred fel a technikai
civilizaacutecioacutejaacutenak laacutezaacutelmaacuteboacutel melynek eacuteppen az a legnagyobb veszeacutelye hogy az ember taacutergyaacutevaacute vaacutelik a
sajaacutet maga kreaacutelta vilaacutegaacutenak
88
guumlnk soraacuten is gyakorta előkeruumllt ez a fajta oumlnmagaacutet generaacuteloacute vaacutegyhajhaacuteszoacute emberi at-
titűd A legtoumlbb esetben ezek nem akaratlagos leacutetezeacutesi reakcioacutek eacutes eacuteppen ezeacutert nem
rendeluumlnk hozzaacutejuk semminemű peacuteldaacuteul moraacutelis eacuterteacutekhierarchiaacutet sem A diaacutekok86 eacutes
a segiacutetseacuteguumlnkre leacutevő kivaacuteloacute oktatoacute eacutes kutatoacute kolleacutegaacutek egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben hoz-
zaacutejaacuterultak a diskurzusokban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel aacuteltal hogy a peacuteldakeacutent emliacutetett haacuterom
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegi csomoacutepont felteacuterkeacutepezhető legyen illetve a mindezekre
eacutepuumllő fogalomhaacuteloacute eacutelettel teljen meg
Iacutegy hasznaacuteltuk a vizsgaacuteloacutedaacutesunk soraacuten az elmuacutelt eacutevekben a szellemi kutatoacuteeszkoumlzuumln-
ket termeacuteszetesen ezek csak bdquoiacutezeliacutetőuumllrdquo szolgaacuteltak arra hogy bemutassuk a filoszkoacutep
műkoumldeacuteseacutet eacutes filozoacutefiai akaacuter tudomaacutenyos hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutera is javaslatot tegyuumlnk
A fejezetet lezaacuteroacute gondolatmenetuumlnk talaacuten a dolgozat egyik legvitatottabb vagy
legkeveacutesbeacute elfogadott reacuteszeacutet fogja keacutepezni Ennek elleneacutere elengedhetetlennek gon-
doljuk a maacuter szinteacuten emliacutetett meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyvilaacuteg tapasztalataiboacutel szaacutermazoacute isme-
retek roumlvid oumlsszefoglalaacutesaacutet Tulajdonkeacuteppen a sokat emlegetett filoszkoacutep bdquofelfedezeacuteseacute-
hezrdquo is nagyban hozzaacutejaacuterultak az emliacutetett eacutelmeacutenyek
Jaspers (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai ciacutemű koumlnyveacuteben javaslatokat
fogalmaz meg arra vonatkozoacutean hogy az egzisztaacutelaacutes tovaacutebbaacute a filozoacutefiai fogalomal-
kotaacutes eacutes a szaacutemaacutera legalaacutebb ennyire fontos boumllcseleti keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa mi-
lyen szellemi gyakorlatok segiacutetseacutegeacutevel vaacutelik eleacuterhetőveacute A transzcendencia kapcsaacuten
maacuter emliacuteteacutest tettuumlnk arroacutel hogy a neacutemet boumllcselő filozoacutefiai programjaacutenak egyik legne-
hezebben eacuterthető eacutes ezaacuteltal kivitelezhető keacuterdeacutese eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a transzcendencia
rejtjeleinek olvasaacutesa eacutes az ezt lehetőveacute tevő egzisztaacuteloacute leacutetaacutellapotba keruumlleacutes eacutes az abban
maradaacutes fenntartaacutesa
Meggyőződeacutesuumlnk hogy Jaspers azaacuteltal vaacutelt korunk egyik legmeghataacuterozoacutebb filozoacutefu-
saacutevaacute hogy az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet egyreacuteszről aacutellandoacute intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutesre
alapozta maacutesreacuteszről egyfajta eacuteletgyakorlat veacutegrehajtaacutesakeacutent eacutertelmezte A tudatossaacuteg
szaacutemaacutera kiemelkedő jelentőseacutegű alapfelteacutetelkeacutent szerepel ebben az eacutertelmi eacutes szellemi
gyakorlatban (Jaspers 2000 2004)
86 Az oktatoacutei gyakorlat soraacuten nagyleacutetszaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg előtt nyiacutelt lehetőseacutegem az uacutej fogalmak
folyamatos ismerteteacuteseacuten tuacutel azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere azaz boumllcseleti kapcsoloacutedaacutesi pontjaik szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutere is Erről reacuteszletesebben a koumlvetkező fejezet idevonatkozoacute alpontjaacuteban reacuteszletesebben is
fogunk beszeacutelni Itt arra hiacutevjuk fel a figyelmet hogy az emliacutetett hallgatoacutesaacuteg nem veacuteletlenuumll lett
diaacuteksaacutegkeacutent aposztrofaacutelva mivel a hallgatoacute kifejezeacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egy passziacutev attitűdoumlt felteacutetelez
A Jaspers (1990) aacuteltal megfogalmazott egyetemi eszmeacutenykeacutep eacutes a maacuter szinteacuten emliacutetett buddhista
keacutepzeacutesi formaacutek egyaraacutent megerősiacutetenek bennuumlnket ezen toumlrekveacutesuumlnk helyeacutenvaloacutesaacutegaacuteban
89
Hasonloacute moacutedon mint a Bergson-i intuitiacutev vizsgaacuteloacutedaacutes eseteacuteben amikor is ndash
meglaacutetaacutesunk szerint ndash meglehetősen a fentiekkel rokoniacutethatoacutean egy olyan egybeolva-
daacutes-eacutelmeacuteny joumln leacutetre a vizsgaacuteloacute eacutes a vizsgaacutelat taacutergya koumlzoumltt mely egyszerűen nem ala-
kulhat ki a jelen pillanatban időzeacutes tudatossaacutega neacutelkuumll (Bergson 1910 1987 Deleuze
2010)
Az elmuacutelt oumlt eacutev soraacuten az eacuteletviteluumlnk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepezi a fentebb
ismertetett szatipatthaacutena eacutes vipasszanaacute meditaacutecioacutes gyakorlat Az ebből meriacutetett isme-
ret- eacutes eacutelmeacutenyanyag bemutataacutesaacutera nincs moacuted maacuter csak azeacutert sem mert meglaacutetaacutesunk
szerint a szociokulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos koumlzeguumlnk szaacutemaacutera idegen Azonban mint peacutel-
daacuteul a fentebb ideacutezett Capra (2000) eacutes Porosz (2018b) kifejezetten fontosnak eacutes alkal-
mazhatoacutenak nevezi a meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyek implikaacutelaacutesaacutet akaacuter a tudomaacutenyosan rele-
vaacutensnak minősiacutetett megaacutellapiacutetaacutesok forraacutesai koumlzeacute is
Keacutet dolgot azonban mindenkeacuteppen roumlgziacuteteni szeretneacutenk azzal a ceacutellal hogy a veacutelemeacute-
nyuumlnk szerint a nyugati vilaacutegban kialakiacutetott bdquouumlvegplafonrardquo felhiacutevjuk a figyelmet
A maacuter emliacutetett Pető moacutedszer tudomaacutesunk szerint meacuteg ezidaacuteig nem kutatott teruumllete a
moacutedszer sajaacutetos raacutevezeteacutesen alapuloacute gyakorlataacutenak a buddhista eacuteberseacuteg-meditaacutecioacutekkal
valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa Erről bővebben mind az alapkeacutepzeacutesben mind pedig a mester-
keacutepzeacutesben iacutert diplomamunkaacuteimban reacuteszletesen eacutertekeztem az akkori vizsgaacuteloacutedaacutesaim-
nak az egyik koumlzponti teacutemaacutejaacuteul ennek a paacuterhuzamnak a koumlrvonalazaacutesaacutet vaacutelasztottam
(Farkas 2014 2017)
A meditatiacutev eacutelmeacutenyek tudat tudomaacuteny eacutes vilaacutegunkat formaacuteloacute maacutera elvitatha-
tatlan szerepeiről a XIV Dalai Laacutema toumlrekveacuteseinek is koumlszoumlnhetően a vilaacuteg vezető
termeacuteszettudoacutesai napjainkban uacutegy beszeacutelnek mint arroacutel az emberi teveacutekenyseacutegről
mely a kutataacutesok perifeacuteriaacutejaacuteroacutel azok centrumaacuteba kell hogy keruumlljoumln Abboacutel a ceacutelboacutel
is hogy az emberi megismereacutes keacutepesseacutegeiről eacutes azok kiterjeszteacuteseacuteről ne csak a boumllcse-
leti esetleg a vallaacutesi ndash eddig szubjektiacutevnak nevezett ndash neacutezőpontjaiboacutel vonjunk le kouml-
vetkezteteacuteseket
Olvasatunkban ez a toumlrekveacutes eacutes termeacuteszettudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutes peacuteldaacuteul annak az
el- eacutes felismereacutese hogy Heidegger Jaspers Bergson eacutes nem utolsoacutesorban a fentebb
emliacutetett buddhista filozoacutefia-eacuteletvezeteacutesi gyakorlatok aacuteltal is szorgalmazott ndash igaz nem
teljesen szintetizaacutelhatoacute ndash bdquoprogramokrdquo ceacuteljai megvaloacutesiacutethatoacutek Vagyis peacuteldaacuteul a szub-
jektum eacutes az objektum koumlzoumltti mesterseacuteges toumlreacutes oumlsszeforrhat eacutes ez akaacuter a tudomaacute-
nyossaacuteg szigoruacute kriteacuteriumai szerint is alaacutetaacutemaszthatoacutevaacute vaacutelik (Fenner 1995)
90
Aacutellaacutespontunk szerint ndash szubjektiacuteve ndash megalapozottnak laacutetjuk mindezen szempontok
alapjaacuten hogy a filoszkoacutep valamint materiaacutelis eszkoumlztaacutersai mint mondjuk meditaacutecioacutes
folyamatok megismereacuteseacutet is segiacutető keacutepalkotoacute technoloacutegiaacutek (MR PET CT stb) joacutel
megfeacuternek egymaacutes mellett illetőleg koumllcsoumlnoumlsen igazoljaacutek a maacutesik leacutetjogosultsaacutegaacutet
A filoszkoacutep előkeacutepe lehet az 1 szaacutemuacute keacutepen laacutethatoacute bdquokoumlnyvmalomrdquo Ez az aacuteltalunk
vizsgaacuteloacutedaacutesi eacutes ismeretszerzeacutesi eszkoumlznek egyaraacutent tekintett szerkezet lehetőveacute teszi
hogy a hermeneuta akaacuter teljes meacuterteacutekben elteacuterő tartalmuacute koumlnyvekkel eacutes azok szerzői-
vel koumlzel egyidőben beszeacutedbe elegyedjen Uacutegy ahogy a kaleidoszkoacutep eacutes a filoszkoacutep
taacutercsaacutei sem egyfeacutele kristaacutelyboacutel bdquocsiszoloacutednak formaacuteloacutednakrdquo a koumlnyvmalmon forga-
tott koumlnyvek sem felteacutetlenuumll vagy hasonloacute tartalmuacuteak stiacutelusuacuteak stb
Oumlsszefoglalva a filoszkoacutep a szellemi kutataacutes keacutezhez aacutelloacute87 eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt A
kaleidoszkoacutephoz keacutepest ndash ami mintegy technikai segeacutedeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelt ese-
tuumlnkben a vizsgaacuteloacutedaacutesunk korai szakaszaacuteban ndash termeacuteszetbeni vaacuteltozaacuteson esett aacutet a
Bergson-i eacutertelmeacuteben is Peacuteldaacuteul egy a mienkeacutehez hasonlatos vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten a her-
meneutikai taacutercsaacutek immaacuter nem igeacutenyelnek ki eacutes behelyezeacutest mintegy oumlnmaguk forog-
nak egymaacuteson eacutes egymaacutesba oumlsszefuumlggeacutesek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegek szaacutemtalan soraacutet taacuterva
fel
A filoszkoacutep a leacutet folyamatjellegeacutebe enged bepillantaacutest a hasznaacuteloacutejaacutenak De uacutegy hogy
nem szuumlkseacuteges meacuteg viszonylagos szubsztanciaacutekkaacute sem mereviacuteteni a folyamat ese-
meacutenyeit A koumlvetkező aacutellapot a filoszkoacutepikus ember ahol az eszkoumlz eacutes a hasznaacuteloacute maacuter
nem kuumlloumlnboumlzik az objektum eacutes a szubjektum hasiacutetott aacutellapota heg neacutelkuumll oumlsszeforr
A filoszkoacutepikus ember a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a koumlvetkező tulajdonsaacutegokkal biacuter
egzisztenciaacutelisan eacuterett
egzisztenciaacutelisan eacuteber88
87 Laacutesd Marosaacuten (2004) 88 Ez a keacutet leacutetviszonyulaacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg lehetseacuteges feloldaacutesa Rokoneacutertelmű a toumlbb
iacutezben emliacutetett szimbiotikus ember fogalmaacuteval A disszertaacutecioacute keretei sajnaacutelatos moacutedon nem teszik
lehetőveacute a keacutet fogalom reacuteszletes kifejteacuteseacutet Biacutezunk benne hogy erre a keacutesőbbiekben meacuteg lehetőseacuteg
nyiacutelik
91
1 keacutep Koumlnyvmalom
In Ramelli Agostino Le diverse et artificiose machine del Capitano Agostino
Ramelli Figure CLXXXVIII (1588)
92
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban
Mint ahogyan a dolgozat ezt megelőző fejezeteiben toumlbbszoumlr emliacutetettuumlk a kutataacutes so-
raacuten alkalmunk nyiacutelt az utazaacutes tudomaacutenyaacuteval toumlrteacutenő oumlsszehangoloacutedaacutesra Eacutertjuumlk ez alatt
annak a lehetőseacutegeacutet hogy a koumlzponti szerepet betoumlltő uacutej gondolati konstrukcioacuteinkat
egy szaktudomaacuteny bdquokeretrendszereacutebenrdquo megmeacuteressuumlk
Az maacuter-maacuter banaacutelis megaacutellapiacutetaacutes hogy a filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben az utazaacutes metaforaacuteja
szinte valamennyi gondolkodoacute repertoaacuterjaacuteban megtalaacutelhatoacute
A Jaspers-i filozoacutefiaacuteban eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ahhoz hogy az ember eljuthas-
son az egzisztaacutelaacutes oumlnkiteljesiacutető aacutellapotaacuteba egy belső eacutes kuumllső utazaacutest magaacuteban foglaloacute
szellemi felfedező uacuteton kell reacuteszt vennie (Jaspers 1992)
Mint ahogy a Heidegger-i ontoloacutegia is megkoumlzeliacutethető egyfajta utazaacutesi transzformaacutecioacute
megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal (Heidegger 1991) Uacutegy laacutetjuk hogy a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbe
zuhanaacutes ndash egy itt nem reacuteszletezett ndash intellektuaacutelis eacutes emocionaacutelis tengelyű emberi cse-
lekedetsorozat eredőjekeacutent megszuumlntethető Vagyis aacutetalakiacutethatoacute egy leacutetezeacutesbeli uta-
zaacutessaacute amikor is a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltti mesterseacuteges hasiacutetaacutes koumlvetkezteacuteben kialakult
szellemi szakadeacutek oumlsszeforr Tulajdonkeacuteppen ekkor leacutepuumlnk a maacuter szinteacuten sokat emle-
getett forraacutesvideacutek elfeledett teruumlleteire
Utaltunk raacute az előzőekben hogy Jaspers a filozoacutefia kezdeteit a mindenkori je-
lenben a tudomaacuteny akkor ismert bdquokuumllsőrdquo hataacuteraira helyezi Ez veacutelemeacutenyuumlnk szerint azt
is jelenti hogy mind a keacutet sajaacutet magaacutet oumlnaacutelloacutenak definiaacuteloacute emberi teveacutekenyseacutegnek fo-
lyamatosan figyelnie kell egymaacutesra Ez a megfigyeleacutesi moacuted azonban nem a maacutesik
gyenge pontjainak felteacuterkeacutepezeacuteseacutere kell hogy iraacutenyuljon mint inkaacutebb arra hogy a sa-
jaacutet perspektiacutevaacutekboacutel szaacutermazoacute eredmeacutenyeit koumllcsoumlnoumlsen a maacutesik rendelkezeacuteseacutere bo-
csaacutessa (Jaspers 1990)
Ezek menteacuten haladva talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az eddig kifejtőnek vagy ka-
leidoszkoacutep moacutedszerűnek nevezett filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesunk meacuteg egy jelzővel kiegeacute-
sziacutethető ez pedig az alkalmazhatoacute boumllcselet
Sokak szaacutemaacutera talaacuten vitathatoacute az alaacutebbi aacutelliacutetaacutesunk a hermeneutikai koumlr aacutelta-
lunk javasolt szemeacutelyes jelenleacutetet igeacutenylő szoacutebeli kommunikaacutecioacutera eacutepuumllő bdquoeacuteletre
hiacutevoacuterdquo kiegeacutesziacuteteacutese akkor nyeri el a neki szaacutent helyet a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesok taacuterhaacute-
zaacuteban ha az itt megfogalmazott aacutelliacutetaacutesok fogalmi pontosiacutetaacutesok teljesen uacutej megkoumlze-
liacuteteacutesek akaacuter a tudomaacutenyos gyakorlat teruumlletein is alkalmazhatoacutekkaacute vaacutelnak
93
Ezen aacutelliacutetaacutesunk tehaacutet meggyőződeacutesuumlnk szerint oumlsszefeacuter valamennyi eddig ideacutezett eacutes
dialoacutegusba bevont filozoacutefus eacutes gondolkodoacute raacutenk hagyomaacutenyozott mondanivaloacutejaacuteval
Mint maacuter azt is toumlbb esetben a lehető legtoumlbb kontextusban igyekeztuumlnk felvaacutezolni
ennek a gyakorlatorientaacutelt boumllcseletnek a megvaloacutesiacutetaacutesa a Buddha aacuteltal megalapozott
filozoacutefia sajaacutetossaacutega a taniacutetaacutesa kezdeteacutetől (Tenzin 1999 Tenzin 2005a Fenner 1995)
Mint maacuter toumlbb iacutezben is utaltunk raacute a tudomaacutenyos eacuteletben napjainkban talaacuten
meacuteg szokatlan hogy a szemeacutelyes eacuteletszituaacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute tapasztalatok ilyen meacutely-
seacutegig bekeruumlljenek egy doktori disszertaacutecioacute mondanivaloacutejaacuteba Maacuter a ciacutemben is jelezni
kiacutevaacutentuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak felfedezeacutese a tudo-
maacutenyossaacuteg szikaacuteran objektiacutev toumlrekveacutesein tuacutelmutat Ezt bővebben kifejtettuumlk az eddigi
fejezetekben itt azeacutert hiacutevjuk fel erre uacutejra a figyelmet mert a soron koumlvetkező alfeje-
zetekben megjelenő ndash a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg aacuteltal maacuter megkritizaacutelt eacutes befogadott ndash
tanulmaacutenyok oacutehatatlanul hordoznak magukban egyfajta szemeacutelyes eacuterintettseacutegből fa-
kadoacute tapasztalati esszenciaacutekat89
Tehaacutet a maacuter szinteacuten emliacutetett soron koumlvetkező alfejezetek az uacutegynevezett tudo-
maacutenyos alkalmazhatoacutesaacutegi proacuteba elemei melyek egyuacutettal a funkcionaacutelis fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő emberekre vonatkozoacute szaacutemszerű adatokkal is szolgaacutelnak mindazok szaacute-
maacutera akik esetleg hiaacutenyoltaacutek az eacuterintettekre vonatkozoacute statisztikai kimutataacutesokat a
disszertaacutecioacuteboacutel Bemutatjaacutek tovaacutebbaacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg az akadaacutelymen-
tesiacutető ember a szimbiotikus ember eacutes az alkalmazkodoacute ember fogalmaink ndash a Kropot-
kin-i eacutertelemben vett ndash egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen segiacutető bdquoevoluacutecioacutes fejlődeacuteseacutetrdquo is Veacuteguumll
de nem utolsoacute sorban peacuteldaacutekat sorakoztatnak fel a toumlbbszoumlr emliacutetett filoszkoacutep gyakor-
lati alkalmazaacutesaacutera is
89 Megjegyezzuumlk hogy a multidimenzionaacutelis eacutes multidiszciplinaacuteris paradigmaacutek a jelen korunkban egyre
nagyobb teret hoacutediacutetanak maguknak szerte a vilaacutegon (Ropolyi 2016) Ehhez kapcsoloacutedoacutean a
fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny azon toumlrekveacuteseacutet eacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutet tartjuk iraacutenyadoacutenak mely szerint a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkről folytatott akaacuter tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes diskurzusok akkor
vaacutelnak hitelesseacute ha maguk az eacuterintettek a sajaacutet tapasztalataik integraacutelaacutesa reacuteveacuten is autentikus tagjaivaacute
vaacutelhatnak a vizsgaacuteloacutedoacutek koumlzoumlsseacutegeacutenek(Szauer 2010)
Ez a rendkiacutevuumll előremutatoacute toumlrekveacutes eacutes egyre inkaacutebb teret nyerő kutataacutesmoacutedszertani elem veacutelemeacutenyuumlnk
szerint toumlbb mint rokoniacutethatoacute peacuteldaacuteul az Epikteacutetoszroacutel iacutert gondolatainkkal mint ahogy a Jaspers-i
egzisztenciaacutel-filozoacutefiai gyakorlat sajaacutet eacutelmeacutenyvilaacutegot megkeruumllhetetlenneacute tevő klauzulaacuteival is
Heidegger hasonloacutean az emliacutetett gondolkodoacutekhoz kiemelkedően fontosnak tartja a szemeacutelyes
leacutetezeacutesből szaacutermazoacute tapasztalatok egybeveteacuteseacutet a toumlbbi taacutersunk hasonloacute eacutelmeacutenyeivel eacutes az abboacutel szuumllető
bdquovilaacutegkonstrukcioacutekkalrdquo
94
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja
Szoacutet kell ejtenuumlnk veacutegezetuumll a kutataacutesi szakasz soraacuten szerzett oktataacutesi tapasztalataink-
roacutel is melyeknek javareacutesze az utazaacutes vilaacutegaacutenak alap- eacutes mesterszintű szakemberkeacutep-
zeacuteseacuteből szaacutermazik Első iacutezben a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk klasszikusnak ne-
vezett megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjairoacutel ejtuumlnk paacuter szoacutet mely szorosan kapcsoloacutedik a fogyateacute-
kossaacutegtudomaacuteny maacuter emliacutetett toumlrekveacuteseacutehez Ezt egyszerűen bdquosemmit roacutelunk neacutelkuuml-
luumlnkrdquo gyakorlatnak nevezzuumlk90
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalomkoumlreacutenek taacutersadalmi beaacutegyazottsaacutegaacutet joacutel jellemzi ndash mint
arroacutel fentebb maacuter bővebben is iacutertunk eacutes ezt alaacutebb is megtesszuumlk uacutejabb fogalmi eacutes leacutet-
kontextusokba helyezve azt ndash hogy a teveacutekenyseacuteget az emberek koumlzel 100-a a fizi-
kai eacuteletkoumlrnyezetuumlnk aacutetalakiacutetaacutesaacuteval illetve annak szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel azonosiacutetja
Ami meacuteg enneacutel is eacuterdekesebb szaacutemunkra hogy a legtoumlbb esetben a mobilitaacutes koumlzle-
kedeacutes tehaacutet a mozgaacutes akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesakeacutent azonosiacutetja azt a taacutersadalom91
Nincs ez maacuteskeacutepp az utazaacutes vilaacutegaacuteban sem igaz erre vonatkozoacute empirikus ku-
tataacutest nem veacutegeztuumlnk az elmuacutelt koumlzel haacuterom eacutev oktatoacutei gyakorlata soraacuten Azonban a
Szauer neveacutehez fűződő tanulmaacuteny megaacutellapiacutetaacutesait visszaigazolva laacutettuk eacutes laacutetjuk a mai
napig is a kuumlloumlnboumlző felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben szerzett tapasztalataink alapjaacuten
Tovaacutebbi fontos elem ha maacuter a klasszikus megkoumlzeliacuteteacutest emliacutetettuumlk hogy a maacuter szinteacuten
egy maacutesik oumlsszefuumlggeacutesben meacutelyebben kifejtett fogyateacutekossaacuteg-eacutertelmezeacutes mennyire
oumlsszeforrt az akadaacutelymentesiacuteteacutes gyakorlataacuteval illetve annak elveivel (Szauer 2010)
Rendkiacutevuumll eacuterdekes funkcionaacutelisan fogyateacutekos oktatoacutekeacutent megfigyelni azt hogy a hall-
gatoacutesaacuteg mennyivel nyitottabban aacutell a fogyateacutekossaacuteg keacuterdeacuteseacutehez ha az manifeszt moacute-
don megjelenik szaacutemaacutera tovaacutebbaacute ha a keacuterdeacuteskoumlroumlkről egy sokkal szeacutelesebb spekt-
rumuacute keacutepet tudunk felvaacutezolni
Tovaacutebbaacute lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt arra hogy az aacuteltalunk alkotott uacutej fogalmak eacutes a
hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute ndash biacutezunk benne hogy nem hasznaacutelunk tuacutelzoacute jelzőt ndash szemleacutelet-
vaacuteltaacutesra lehetőseacuteget adoacute tartalmak bdquoteszteleacuteseacutererdquo mikoumlzben ezeket a fogalmakat eacutes
tartalmakat koumlruumlljaacutertuk kiacutevuumllről szemleacuteltuumlk majd beleacutejuumlk ereszkedtuumlnk92 Azt tudjuk
90 Eacutertelmezeacutesuumlnkben melyben termeacuteszetesen szerepet jaacutetszik az a speciaacutelis eacutelethelyzet melynek
koumlvetkezteacuteben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja mozgaacutesfogyateacutekossaacutega reacuteveacuten jaacuter-kel a heacutetkoumlznapokban Gondolunk itt
a koumlvetkezőkre a semmit roacutelunk neacutelkuumlluumlnk elve az nem kizaacuteroacutelag a doumlnteacuteshozatalok soraacuten kell hogy
eacuterveacutenyesuumlljoumln hanem az eacutelet valamennyi teruumlleteacutere kiterjeszthető Eacuteppen ezeacutert inkaacutebb ezt uacutegy nevezzuumlk
hogy amit csak lehet koumlzoumlsen valoacutesiacutetsuk meg 91 Laacutesd peacuteldaacuteul httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303) 92 Laacutesd Bergson (2012) eacutes Jaspers (1990)
95
biztosan kijelenteni hogy a hallgatoacutek az elveacutegzett peacuteldaacuteul projekttervezeacutesi feladatok
megvaloacutesiacutetaacutesa soraacuten rendkiacutevuumll rugalmasan eacutes nyitottan kezelteacutek a fogalmi spektrum-
bőviacuteteacutesek eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesimoacutedok hozadeacutekait Egy olyan mesterszakos szakdolgozat93
is szuumlletett a Budapesti Gazdasaacutegi Egyetemen melynek koumlzponti mondanivaloacuteja a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacutereacuteseacutenek vizsgaacute-
lataacutera foacutekuszaacutelt Arra is kitekintett peacuteldaacuteul hogy a szolgaacuteltatoacutei weboldalak akadaacutely-
mentesseacutegi taacutejeacutekoztatoacute szintje milyen meacuterteacutekű
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet e roumlvid gondolatsorral csupaacuten illusztraacutelni szerettuumlk volna
azt hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg eacuteletfilozoacutefiai termeacuteszetű megkoumlze-
liacuteteacutese alkalmazhatoacute a felsőoktataacutesi keacutepzeacutesek utazaacutestudomaacutenyi teruumlleteire Uacutegy laacutetjuk
ezen tuacutelmenően egyfajta kommunikaacutecioacutes alkalmazhatoacutesaacutegi proacutebaacuten is aacutetesett a kaleido-
szkoacutep vagy kifejteacutes-boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk Tudjuk hogy meacuteg az utunk elejeacuten jaacute-
runk de az utazaacutes tudomaacutenya mint egy joacutel felkeacuteszuumllt idegenvezető segiacutet bennuumlnket
abban hogy a filozoacutefiai ceacutelkitűzeacuteseinket legalaacutebb reacuteszben alaacute tudjuk taacutemasztani a gya-
korlatban
A soron koumlvetkező haacuterom fejezet a bevezeteacutesben emliacutetett utazaacutestudomaacutenyi
vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten papiacuterra vetett tanulmaacutenyok aacutetdogozott verzioacutein keresztuumll igyek-
szik bemutatni a boumllcseleti jellegű uacutej fogalmak gyakorlatba uumllteteacuteseacutenek evoluacutecioacutejaacutet
Az ismeacutetleacutesek tehaacutet itt meacuteg inkaacutebb előfordulnak Azonban azt is eacuterzeacutekeltetni igyek-
szuumlnk veluumlk hogy valoacutes uacutet- eacutes folyamatjelzők is raacutemutatva a fogalmi haacutetteacuter fokozatos
bővuumlleacuteseacutere is Ezt szolgaacutelja a tanulmaacutenyok időrendi sorrendben toumlrteacutenő szerepelteteacutese
Viszont jelezni kiacutevaacutenjuk ez csak kronoloacutegiai eacutes nem hierarchikus felsorolaacutes
93 Maacuter a Mező Nikoletta aacuteltal keacutesziacutetett diplomadolgozat ciacuteme is uacutegy gondoljuk magaacuteeacutert beszeacutel Az
informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az akadaacutelymentes turizmusban
96
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
Az ember sajaacutetos adottsaacutegainaacutel fogva nem csak passziacutev reacutesztvevője a termeacuteszet eacutes a
koumlzte zajloacute folyamatoknak hanem egyre nagyobb meacuterteacutekben (aacutet)alakiacutetoacuteja is azoknak
(Gehlen 1976) Gondoljunk csak arra hogy őseink egyik legmeghataacuterozoacutebb bdquotalaacutelmaacute-
nyaacutenakrdquo a kereket tartjuk melynek segiacutetseacutegeacutevel előszoumlr a terheik mozgataacutesa vaacutelt egy-
szerűbbeacute majd a domesztikaacutecioacute aacuteltal ndash az aacutellatok erejeacutenek igeacutenybeveacuteteleacutevel kiaknaacutez-
hatoacutevaacute vaacutelaacutesaacuteval ndash a megtett taacutevolsaacutegok is jelentősen noumlvekedtek
Iacutegy a gondolkodoacute ember felismerte sajaacutet biologikumaacuteboacutel eredő korlaacutetait eacutes akadaacutelyo-
zottsaacutegaacutet azokat igyekezett kognitiacutev keacutepesseacutegeinek segiacutetseacutegeacutevel aacutetleacutepni eacutes mentesiacute-
teni Manapsaacuteg ezt a teveacutekenyseacuteget akadaacutelymentesiacuteteacutesnek nevezzuumlk
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig
Az utazaacutes viszont eredendően a leacutetfenntartaacutes eacuterdekeacuteben kifejtett helyvaacuteltoztataacutesi
szuumlkseacutegszerűseacutegből napjainkra leginkaacutebb ndash de koumlzel sem kizaacuteroacutelagosan ndash eacutelmeacuteny-
szerző eacutes -generaacuteloacute teveacutekenyseacuteggeacute vaacutelt Mindez emocionaacutelis attitűdoumlkkel is kiegeacuteszuumll
az utazoacutek kifejezett toumlrekveacutese egy boldogabb a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő aacutellapot leacutetreho-
zaacutesa megeacuteleacutese (Michalkoacute 2010)
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek
A helyvaacuteltoztataacutes uacutej dimenzioacutejaacutenak kialakulaacutesaacuteval a reacutesztvevők szaacutemaacutenak drasztikus
emelkedeacutese prognosztizaacutelhatoacute volt Michalkoacute (2011) szerint eacutes ebből kifolyoacutelag az eacutel-
meacutenyszerzeacutesre vaacutegyoacute szaacutezmillioacutek koumlzoumltt megjelentek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacute-
lyek is
Mint az alaacutebbi aacutebraacuten majd laacutethatjuk a magyarorszaacutegi oumlsszlakossaacuteg koumlzel 5-aacutet teszi
ki a fogyateacutekos emberek taacutersadalmi csoportja A nemzetkoumlzi szakirodalom tovaacutebbaacute a
vonatkozoacute ENSZ eacutes Unioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutesi ajaacutenlaacutesok illetve direktiacutevaacutek a 65 eacutev fe-
lettieket a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkkel egy bdquohalmazbardquo tartozoacutekeacutent jeleniacutetik meg
Elgondolkodtatoacute hogy a kismamaacutek eacutes csecsemőiket gondozoacute nevelő csalaacuted-
tagok vagy az aacutetmenetileg szinteacuten bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesre szoruloacuterdquo ndash betegseacuteg vagy tra-
uma aacuteltal eacuterintetteacute vaacutelt ndash embertaacutersaink csak marginaacutelisan jelennek meg a fenti jogi
97
szabaacutelyozaacutesokban A fogyateacutekossaacuteg előfordulaacutesaacutenak tekinteteacuteben hazaacutenk a vilaacutegaacutetlag-
nak megfelelő saacutevban helyezkedik el (2aacutebra)
2 aacutebra A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
Infoszolg2011 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Piktogram thenounproject
A nemzetkoumlzi statisztikaacutek a vaacuterhatoacute bdquofogyateacutekossaacuteg aacuteltal eacuterintettrdquo utazaacutesok tekinteteacute-
ben a koumlvetkezőket mutatjaacutek (3aacutebra)
3 aacutebra A fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes-megvaloacutesulaacutesai
Infoszolg Enterprise amp Industry Magazine 20142 piktogram thenounproject
98
Tehaacutet mint laacutethatoacute az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa aacuteltal jelentősen noumlvekedni
fog az arra bdquoraacuteszoruloacuterdquo utazoacutek szaacutema euroacutepai viszonylatban Nem nagy mereacuteszseacuteg ki-
jelenteni ez valamennyi fogadoacute orszaacuteg tekinteteacuteben igaz lehet tekintet neacutelkuumll annak
kontinensbeacuteli elhelyezkedeacuteseacutere
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny jelenlegi aacutellaacutespontja szerint a fogyateacutekossaacuteggal
eacutelők laacutethatatlansaacutegaacutenak egyik oka a taacutersadalmi koumlrnyezet akadaacutelyokkal teli volta
(Koumlnczei 2015) A gondolatmenet a koumlvetkezők menteacuten vaacutelik vilaacutegossaacute a szaktudo-
maacuteny aacutelliacutetaacutesa miszerint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek azaacuteltal szenvednek ndash a leg-
toumlbb esetben maradandoacute ndash haacutetraacutenyokat bdquoeacuteprdquo taacutersaikhoz keacutepest hogy a jelenkori taacutersa-
dalmi szerveződeacutesek csak reacuteszben keacutepesek a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutellyel hoz-
zaacutefeacuterhető eacutes biztonsaacutegosan hasznaacutelhatoacute koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera Ezen aacutelliacutetaacutesok hal-
maza csak reacuteszigazsaacutegokat tartalmaz a hiaacutetusok kitoumllteacuteseacutere a fejezet maacutesodik reacuteszeacuteben
teszek kiacuteseacuterletet A turizmus teacuternyereacutese a laacutethatatlansaacutegi faktor ellen is hat mint ahogy
a szociokulturaacutelis koumlrnyezet minden teruumlleteacutere kiterjedő pozitiacutev hataacutesokat is generaacutel
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes
sziacutenesiacuteteacutesuumlkről
A heacutetkoumlznapi kommunikaacutecioacute szintjein aacuteltalaacuteban az emberek ha az akadaacutelymentesiacuteteacutes
szoacuteba keruumll akkor javareacuteszt a mozgaacutesfogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera kialakiacutetott raacutem-
paacutekra asszociaacutelnak az esetek kis szaacutezaleacutekaacuteban a bdquoberregőrdquo gyalogaacutetkelőhelyeket em-
liacutetik (Szauer 2010)
Enneacutel azeacutert joacuteval toumlbbről van szoacute mint ahogy a maacuter ideacutezett Koumlnczei gondolatboacutel is
kiolvashatoacute Egy olyan komplex egyeacuteni eacutes koumlzoumlsseacutegi teveacutekenyseacuteghaacuteloacute rajzoloacutedik ki
melynek csomoacutepontjain kell hogy kikristaacutelyosodjon egy mindannyiunk szaacutemaacutera ndash le-
hetőseacuteg szerint koumlzvetlen eacutes folyamatos kuumllső segiacutetseacuteg neacutelkuumll ndash hasznaacutelhatoacute em-
beri(bb) koumlrnyezet Termeacuteszetesen a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szituaacutecioacutek zavartalan
hasznaacutelataacutenak kialakiacutetaacutesa valoacuteban fontos eleme ennek az oumlsszetett folyamatnak de
koumlzel sem kizaacuteroacutelagos prioritaacutest eacutelvez
Az ENSZ bdquoA fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek jogainak eacutes lehetőseacutegeinek bizto-
siacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute egyezmeacutenyeacutebenrdquo94 toumlrekszik az akadaacutelymentesiacuteteacutes tekinteteacuteben is ho-
lisztikus eacutes nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy transzdiszciplinaacuteris megkoumlzeliacuteteacutesre S hogy a
94 Hazaacutenkban a 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv aacuteltal integraacuteloacutedott a jogrenduumlnkbe
99
gyakorlatban is megvaloacutesulhasson mindez oumlsztoumlkeacutelni kell a ratifikaacuteloacute orszaacutegok doumln-
teacuteshozoacuteit civil aktivistaacuteit tudoacutesait stb ezen a teacuteren
A turizmus tudomaacutenya eacutes valamennyi eacuterintett szakember ezaacuteltal mintegy meg-
hiacutevaacutest kapott abba a koumlrbe melynek koumlzoumlsen vaacutellalt feladata tuacutelmutat a foumlld lakossaacute-
gaacutenak 5-6-aacutet95 kitevő eacuterintett emberek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek esetuumlnkben eacutelmeacutenyszer-
zeacuteseacutenek javiacutetaacutesaacuten eacutes annak lehetőveacute teacuteteleacuten Oumlnmagaacuteban a maacuter emliacutetett 5-6-os po-
pulaacutecioacutes raacuteta is elkeacutepesztő szaacutemot jelent de ha belegondolunk azon egyszerű teacutenybe
hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember aacutellandoacute segiacutetseacutegre szorul
ezt a szaacutemot minimum megduplaacutezhatjuk
Most azonban nyissuk nagyobbra felteacuterkeacutepező tudatunkat Az utazaacutes eacutes utazaacutes-
szervezeacutes vilaacutegaacuteban eacuteppuacutegy mint a mindennapokban egyre toumlbb eacutes toumlbb informaacutecioacute
vesz koumlruumll bennuumlnket mi toumlbb egy eacutelmeacutenyszerző roumlvidke kiraacutendulaacutes megszervezeacutese
lassan elkeacutepzelhetetlen az eacuteletuumlnk reacuteszeacutet keacutepező infokommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk hasz-
naacutelata neacutelkuumll
Maacutera termeacuteszetesseacute vaacutelt peacuteldaacuteul a szaacutellaacutes- vagy eacutetteremfoglalaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa egyet-
len valoacutes emberi kommunikaacutecioacutes aktus veacuteghezvitele neacutelkuumll Tehaacutet az online foglalaacute-
sok eseteacuteben peacuteldaacuteul az algoritmus bdquobeszeacutelrdquo a szolgaacuteltataacutest megrendelővel Ez ameny-
nyire oumlrvendetes ndash hiszen akaacuter akadaacutelymentesiacutetőnek is nevezhető eacutes fejlődeacuteskeacutent defi-
niaacutelhatoacute ndash legalaacutebb annyi akadaacutelyt is teremt Ebből az aspektusboacutel neacutezve kirajzoloacutedik
egy horizontaacutelis eacutes egy vertikaacutelis bdquoesemeacutenyhorizontrdquo-bővuumlleacutese az akadaacutelymentesiacuteteacutes
fogalmaacutenak ami ezaacuteltal vaacutelhat akadaacutelymentesseacuteggeacute
Az utazoacutek szaacutemaacutenak aacuteltalaacutenos eacutes robbanaacutesszerű noumlvekedeacutese az akadaacutelyok gaacute-
tak szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel is egyuumltt jaacuter A heacutetkoumlznapi eacutelet reacuteszeacuteveacute vaacutelnak az utazoacutek
ami akaacuter zavaroacute is lehet gondoljunk peacuteldaacuteul a buliturizmus robbanaacutesszerű elterjedeacute-
seacutere Budapest belvaacuterosaacutenak bizonyos keruumlleteiben Ezt a folyamatot Michalkoacute
(Michalkoacute Raacutetz 2019) magyarul bdquototaacutelis turizmusnakrdquo nevezi tőle aacutetveacuteve a fogalom-
alkotaacutes Ariadneacute fonalaacutet az akadaacutelymentesseacuteg is totaacutelissaacute kell hogy vaacuteljon neacutehaacuteny
eacuteven beluumll a szolgaacuteltatoacutek kiacutenaacutelataacuteban ezaacuteltal a nem akadaacutelymentesseacutegnek kell szuumlk-
seacutegszerűen megjelennie
95 Az alaacutebbi hivatkozaacuteson keresztuumll taacutejeacutekozoacutedhatunk erről reacuteszletesebben illetve arroacutel is
informaacutecioacutekhoz juthatunk hogy mieacutert is bdquocsaloacutekardquo a hazai nagyaraacutenyuacute csoumlkkeneacutes ebben a szegmensben
Forraacutes httpscuttlyky6U6pC (Megtekintve 20200303)
100
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg
Haladjunk tovaacutebb az inkaacutebb a cyberteacuterbe keruumllő bdquoperszonaacutelis utazaacutesszervezeacutesrdquo szuper-
sztraacutedaacuteja menteacuten96 Az magaacutetoacutel eacutertetődő ndash legalaacutebb is anyabolygoacutenk neacutemely reacutegioacutejaacute-
ban ndash hogy az internetes feluumlletek minden fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember szaacutemaacutera fuumlg-
getlenuumll annak milyenseacutegeacutetől eleacuterhetőek koumlnnyen kezelhetőek eacutes eacuterthetőek legyenek
Az infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek
kizaacuteroacutelagos eacuterdekeacuteből eacutes igeacutenyeacuteből fakad Az időskoruacuteak vagy a kisgyermekkel utazoacutek
egyaraacutent kellő biztonsaacuteggal kell tudjanak navigaacutelni ezeken a feluumlleteken Banaacutelisnak
tűnhet a kijelenteacutes miszerint minden ember elvaacuteraacutesa maacutes eacutes maacutes de az koumlnnyen be-
laacutethatoacute hogy sokan vagyunk akik az aacuteltalaacutenossaacutegokon tuacutel valoacuteban maacutes igeacutenyekkel eacutes
ezzel oumlsszefuumlggeacutesben maacutes lehetőseacutegekkel biacuterunk (Kahneman 2013)
A fentiekből maacuter kiolvashatoacute az hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes folyamata koumlzel sem csu-
paacuten technoloacutegiai eacutes materiaacutelis siacutekra korlaacutetozoacutedik Eacuterdemes belegondolni hogy ez a
folyamat a bioloacutegiai sajaacutetossaacutegokon tuacutel kognitiacutev eacutes emocionaacutelis teruumlletekből is ered
Oumlnmagaacuteban a hozzaacutefeacuterhető koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute szaacutendeacutek szaacutermazhat az
emberek iraacutenti empaacutetia eacuterzeacutesvilaacutegaacuteboacutel de ugyaniacutegy egyfajta megteacuteruumllő uumlzleti befekte-
teacutes szikaacuteran logikus gazdasaacutegi aspektusaacuteboacutel is
Mindkeacutet esetben sok-sok ember egyuumlttműkoumldeacuteseacutere van szuumlkseacuteg az elhataacuterozott vaacuteltoz-
tataacutesok aacutetalakiacutetaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera Ez a taacutersadalmi egyuumlttműkoumldeacutesi modell vezet el
bennuumlnket egy sokkal meacutelyebb reacuteteg feltaacuteraacutesaacutehoz az akadaacutelymentesiacutető emberi teveacute-
kenyseacuteg teljesebb megeacuterteacutese feleacute
Akaacuter a koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes akaacuter az uumlzleti befekteteacutesek vilaacutega felől koumlzeliacutetuumlnk koumlz-
ponti teacutemaacutenkhoz megkeruumllhetetlen feltenni a keacuterdeacutest hogy kizaacuteroacutelag a fogyateacutekos
emberek eacutes hozzaacutetartozoacuteik bdquobeluumlgyerdquo-e az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa
Mint ahogy azt Schumacher (1996) is megfogalmazza a fenntarthatoacute taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi fejlődeacutes maacutera elengedhetetlen gondolati haacutettereacutet kell hogy keacutepezze a lehető
legtoumlbb embertaacutersunk szaacutemaacutera eleacuterhető ndash az anyagi javak megszerzeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet
megteremtő munkafolyamaton tuacutelmutatoacute ndash belső eacuterteacuteket is teremtő teveacutekenyseacutegnek eacutes
eacutelmeacutenyszerzeacutesi lehetőseacutegnek is Ebből koumlvetkezik peacuteldaacuteul a munkafolyamatok lehető-
seacuteg szerinti totaacutelis akadaacutelymentesiacuteteacutese melyre remek lehetőseacutegeket nyuacutejt a turizmus
96 Hely hiaacutenyaacuteban erre a bdquoklasszikusrdquo komplex akadaacutelymentesiacuteteacutesi igeacutenyű teruumlletre foacutekuszaacutelunk
101
egyre bővuumllő haacutetorszaacutega Iacutegy maacuteris nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a nyolcvanas kilencve-
nes eacutevek eseacutelyegyenlőseacuteg-koumlzpontuacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet szuumlkseacutegszerűen meg kell ha-
ladnunk egy aacuteltalam szintkiegyenliacutetőnek nevezett teveacutekenyseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal
Ez a skandinaacutev orszaacutegok gyakorlataacuteban maacutera mindennapossaacute vaacutelt a leacutenyege
pedig a koumlvetkező olyan taacutersadalmi szociaacutelis oktataacutesi eacutepiacutetett koumlrnyezeti stb felteacutetel-
rendszert kell leacutetrehozni fenntartani eacutes fejleszteni ahol minden ember maximalizaacutelni
tudja a benne rejlő pontencialitaacutesokat (Adler 1998) Ez nem elsősorban a szaacutemaacutera tett
koumlnnyiacuteteacutesek kedvezmeacutenyek eacutes feacutelretekinteacutesek stb aacuteltal eacuterhető el hanem peacuteldaacuteul az
utazaacutesi felteacutetelek ilyen moacutedon toumlrteacutenő kialakiacutetaacutesaacuteval ami oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi a
mindenki aacuteltal megvaloacutesiacutethatoacute akadaacutelytalan bdquooumlnerősrdquo hasznaacutelatot Tehaacutet maacuter műkouml-
dőkeacutepes ndash igaz nem hibaacutetlan ndash gyakorlati peacutelda is rendelkezeacutesuumlnkre aacutell a totaacutelis aka-
daacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak akadaacutelyokkal teli kitaposandoacute oumlsveacutenyeacuten
Iacutegy biacutezhatunk benne hogy a joumlvő turisztikai szakemberei szaacutemaacutera evidenciaacutevaacute
vaacutelik nem csak a leacutetezeacutes valamennyi dimenzioacutejaacutera kiterjedő ndash maacutera alapvető szuumlkseacuteg-
letteacute vaacutelt ndash eacutelmeacutenyszerzeacutesi utazoacutei igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutenek a megszervezeacutese eacutes bizton-
saacutegos lebonyoliacutetaacutesa hanem teveacutekenyseacuteguumlk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacuteveacute vaacutelik az akadaacutely-
mentesiacutető gondolkodaacutes is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a maacuter emliacutetett totaacutelis turizmus a turisztikai termeacutekek taacuterhaacutezaacutet
ne szakiacutetsa szeacutet szuumlkseacutegesseacute vaacutelik az utazaacutes diszcipliacutenaacutejaacutenak tovaacutebbi spektraacutelis kiter-
jeszteacutese Hasonloacutean a Deleuze-i leacutetszerveződeacutesi modellhez mely nem egy koumlzpontboacutel
szeacutetaacutegazoacute szerveződeacutesi struktuacuterakeacutent hanem inkaacutebb egy szaacutemtalan csomoacutepontboacutel aacutelloacute
haacuteloacutezatkeacutent eacutertelmezi peacuteldaacuteul a taacutersadalmi a tudomaacutenyos eacutes a boumllcseleti folyamatok
szerveződeacuteseacutet (Deleuze 1988)
Ahhoz hogy a fentiekben vaacutezolt turisztikai termeacutekszemleacutelet ne csak uumlres gon-
dolatok sziacutenes halmaza legyen a koumlvetkező reacutesz kiacutevaacuten gondolati taacutempontokat vagy
ha uacutegy tetszik filozoacutefiai akadaacutelymentesiacutető de meacuteg inkaacutebb akadaacutelymentesseacutegi eszmeacute-
ket is magaacuteban foglaloacute tartalmakat nyuacutejtani
102
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve
Mint a fejezet bevezeteacuteseacuteben maacuter emliacuteteacutesre keruumllt az utazaacutes mint napjainkban első-
sorban eacutelmeacutenyszerző teveacutekenyseacuteg gyoumlkerei az ember eacutes az emberiseacuteg kialakulaacutesaacutenak
koraacuteboacutel erednek Ami őseink szaacutemaacutera a tuacuteleacuteleacuteseacutert zajloacute szakadatlan kuumlzdelem eszkoumlze
volt maacutera a szabadidő eltoumllteacuteseacutenek egyik elengedhetetlen eszkoumlzeacuteveacute alakult aacutet
Hasonloacute folyamat jaacutetszoacutedott le az emberek aacuteltal keacutesziacutetett eszkoumlzoumlk eseteacuteben gondol-
junk itt a kereacutek feltalaacutelaacutesaacutenak kardinaacutelis jelentőseacutegeacutere peacuteldaacuteul Ez amellett hogy je-
lentős segiacutetseacuteget nyuacutejtott az eacutelelmiszerek hasznaacutelati taacutergyak stb koumlnnyebb mozgataacute-
saacutera nagyobb teruumlletek bejaacuteraacutesaacutet is lehetőveacute tette a vaacutendorloacute ősoumlk szaacutemaacutera A segiacutetseacute-
get nem kizaacuteroacutelag a technikai eszkoumlzoumlk praktikus hasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteban eacuterthetjuumlk ha-
nem a megalkotaacutesukhoz vezető kognitiacutev fejlődeacutesben is melyek aacuteltal őseink a fejlődeacutes
uacutetjait szaacutemunkra kitapostaacutek Ebből egyszerűen az is koumlvetkezik hogy a homo sapiens
nem csak gondolkodoacute a vilaacutegba eacutes termeacuteszetbe bdquobelekoacutestoloacuterdquo hanem akadaacutelymente-
siacutető leacutenynek is tekinthető
E nagyon roumlvid antropoloacutegiai kitekinteacutes utaacuten forduljunk az eacutelet- eacutes egziszten-
ciaacutelfilozoacutefia eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesvilaacutega feleacute
Az aacuteltalunk emliacutetett eacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező filozoacutefiai
megkoumlzeliacuteteacutesek elsődleges feladata ndash Jaspers nyomdokain haladva ndash nem a vilaacuteg tel-
jesseacutegeacutenek megismereacutese hanem annak felteacuterkeacutepezeacutese hogy a folyamatosan vaacuteltozoacute
leacutet mikeacutent mutatkozik meg a benne eacutes a vele eacutelő ember szaacutemaacutera (Jaspers 2000 2008)
A Jaspers-i gondolat akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak jelmondata is lehetne hiszen raacutemu-
tat annak aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a benne rejlő egyeacuteni eacutes taacutersadalmi potencialitaacutesok ki-
meriacutethetetlen taacuterhaacutezaacutera
Korunkban amikor az utazaacutes maacuter szinte leacutetszuumlkseacutegletteacute vaacutelt azaz egy olyan teveacutekeny-
seacuteggeacute amely akaacuter hatalmas taacutevolsaacutegok aacutetszeleacutese aacuteltal az aacutellandoacute mozgaacutesban leveacutest
szolgaacutelja eacutes demonstraacutelja aacutelliacutethatjuk hogy a toumlmegjelenseacuteg formaacutejaacutet oumllti
Az utazaacutesok doumlntő haacutenyada a statisztikai adatok tanulsaacutega szerint szabadidő eltoumllteacutesi
szaacutendeacutekoltsaacuteguacute Eacuterdemes szakemberkeacutent belegondolnunk abba keacutepesek vagyunk-e az
egyre nagyobb szaacutemban jelenleacutevő turistaacutek szaacutemaacutera valoacuteban eacutelmeacutenyduacutes termeacutekpalettaacutet
oumlsszeaacutelliacutetani Eacutelmeacuteny alatt az eacuteletfilozoacutefusok olyan interakcioacutekat esemeacutenyeket eacutes
eacuteletszituaacutecioacutekat eacutertenek melyek a leacutetezeacutes mindennapos teveacutekenyseacutegeinek koumlreacuteből idő-
legesen keacutepesek kiemelni a benne szereplő embereket eacutes olyan benyomaacutesok kognitiacutev
eacutes emocionaacutelis bdquomegeacuteleacutesekrdquo reacuteszeseiveacute tenni őket melyek aacuteltal a vilaacutegunkroacutel alkotott
103
keacutepuumlk sziacutenesebbeacute bdquomeacutelyebbeacuterdquo vaacutelik Ez a folyamat hasonlatos ahhoz amit Eliade a
vallaacutesos uumlnnepek a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő magasabb szintű aacuteteacuteleacutese kapcsaacuten fejt ki a
szent eacutes a profaacuten eacuteleteacutelmeacuteny tekinteteacuteben (Eliade 2009)
Az ember immaacuteron az akadaacutelymentesiacuteteacutesi keacutepesseacutege reacuteveacuten a Foumlld fizikai tereacute-
ben rendkiacutevuumll roumlvid idő alatt keacutepes nagy taacutevolsaacutegokat megtenni Azonban a reacutegen vaacute-
gyott repuumlleacutesi keacutepesseacuteg mindennapossaacute vaacutelaacutesaacuteval sem keacutepes kieleacutegiacuteteni az ősidők oacuteta
benne munkaacuteloacute kiacutevaacutencsisaacutegaacutet eacutes vaacutegyvilaacutegaacutet Az eacutelmeacutenyek folyamatosan bővuumllő taacuter-
haacuteza mintha eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltana ki a fentebb emliacutetett eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyre
vetiacutetve
Az ember mint akadaacutelymentesiacutető leacuteny ekkeacuteppen is keacutenytelen szembesuumllni azon fo-
gyateacutekossaacutegaacuteval mely a veacutegesseacutegeacuteből eacutes az eacutelet kieleacutegiacutetetlen voltaacuteboacutel egyaraacutent fakad
Ez magyaraacutezhatoacute a totaacutelis turizmus eljoumlveteleacutevel de talaacuten azzal is hogy nem meacutelyiacute-
tettuumlk el kellőkeacuteppen a tudaacutesunkat a belső mozgatoacuterugoacuteink ismerete tekinteteacuteben Eb-
ben nekuumlnk szakembereknek ndash eacuterkezzuumlnk a szaktudomaacutenyok vagy a filozoacutefia teruumlle-
teacuteről ndash megkeruumllhetetlen felelőseacuteguumlnk van tudvaacuten hogy a termeacutekek melyeket kiacutenaacute-
lunk csak reacuteszben tudjaacutek kieleacutegiacuteteni az utazoacutei igeacutenyek teljes palettaacutejaacutet Ebben ismeacutet
csak segiacutetseacuteguumlnkre lehet az eacuteletfilozoacutefusok eacutevezredekre visszanyuacuteloacute tudaacutesa mely
koumlzel sem korlaacutetozoacutedik az oumlreg kontinensuumlnkre eacutes Eacuteszak-Amerikaacutera
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel
Mint maacuter utaltunk raacute az utazoacutek a heacutetkoumlznapjaik bdquotaposoacutemalmaacuteboacutelrdquo fizikailag is kileacutep-
nek egyre nagyobb szaacutemban szaacutemukra teljesen idegen kultuacuteraacutekkal keruumllnek aktiacutev kap-
csolatba Ez első hallaacutesra akaacuter elő is segiacutethetneacute a felvilaacutegosodaacutes egyik alapeszmeacutenyeacutet
a neacutepek beacutekeacutes egymaacutes mellett eacuteleacutese ideaacuteljaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutet
Azonban a heacutetkoumlznapokban ndash eacutertve ez alatt az utazaacutes vilaacutegaacutenak mindennapjait ndash azt is
tapasztaljuk hogy az elkeacutepesztő embertoumlmeg megjeleneacutese a vilaacuteg legkuumlloumlnboumlzőbb taacute-
jain nem csak a maacuter oly sokszor emliacutetett valoacutes eacutelmeacutenyszerzeacutest teszik lehetetlenneacute de
magukat a laacutetnivaloacutekat is olyan eroacutezioacutes nyomaacutesnak teszik ki mely joacutecskaacuten vetekszik
az idő vasfogaacuteval
Immaacuteron tehaacutet nem csak az utazaacutes folyamataacutenak akadaacutelyait kell minden eacuterintett
szaacutemaacutera elhaacuteriacutetani hanem maga a turisztikai teveacutekenyseacuteg kvaacutezi a turizmus teremti
meg a sajaacutet akadaacutelyait Peacuteldaacuteul a repuumllőterek terheltseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacutevel a koumlrnyező
104
teruumlletek infrastruktuacuteraacutejaacutera nehezedő nyomaacutes sok esetben a koumlzoumlsseacutegi koumlzlekedeacutes heacutet-
koumlznapi hasznaacutelataacutet is megneheziacuteti vagy akaacuter ellehetetleniacuteti azt Ezek okaacuten a totaacutelis
akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejabb erős gyakorlati szuumlkseacutegszerűseacuteggel megerősiacutetve keacuter magaacutenak
leacutetjogosultsaacutegot S itt maacuter koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes segiacutetőik mozgaacutesaacutenak
eligazodaacutesaacutenak stb tereacuteben mozgunk
Az akadaacutelyok mint laacutethatoacute folyamatosan uacutejratermelik oumlnmagukat paradox
moacutedon eacuteppen az ember akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek egyik eredmeacutenyekeacuteppen
(Adler 1998) Baacutermennyire is robbanaacutesszerű a turizmus fejlődeacutese vilaacutegszerte az utazaacutes
iraacutenti igeacuteny is egyfajta korlaacutet tekintve hogy a megvaloacutesulaacuteshoz szuumlkseacuteges anyagi erő-
forraacutesok tudati gaacutetak (eacutertve itt az egyre sokasodoacute rizikoacutefaktoroktoacutel terrorizmustoacutel
betegseacutegektől informaacutecioacutehiaacutenytoacutel ndash torzulaacutestoacutel vagy az akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenyaacutetoacutel
valoacute veacutelt vagy reaacutelis feacutelelmek) előteremteacutese vagy lekuumlzdeacutese nem annyira magaacutetoacutel eacuter-
tetődő folyamat
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega
A modernkori eacuteletfilozoacutefia ndash hasonloacutean az indiai Naacutegaacuterdzsuna neveacutevel feacutemjelzett uumlres-
seacutegfilozoacutefiai iskola taniacutetaacutesaihoz mely szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetez-
hetnek ezeacutert semmi sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok uumlresseacutegtermeacuteszetűek ndash a szub-
jektum eacutes az objektum laacutetszoacutelagos kettősseacutegeacutenek feloldaacutesaiban laacutetja egy kiegyensuacute-
lyozott eacuteletet eacutelni tudoacute ember keacutepeacutenek lehetőseacutegeacutet
Fontos laacutetni hogy a Jaspers aacuteltal lebegőnek nevezett tudataacutellapot ami a tapasz-
talatszerzeacutesre eacutes a koumlrnyezetuumlnkkel veacutegzett folyamatos interakcioacutekra utal egyuacutettal tuacutel
is leacutep ezeknek az interakcioacuteknak aacuteltalaacutenosan vagy akaacuter tudomaacutenyosan vizsgaacutelt moacuted-
jain eacutes megaacutellapiacutetaacutesain Mintegy oumlnmaga reacuteszeacuteveacute teacuteve az eacutelmeacutenyeket eacutes tapasztalato-
kat ezekben eacutes ezekkel egyuumltt lebeg minden koumltoumlttseacutegektől mentes felfedezőjekeacutent a
vilaacutegaacutenak (Jaspers 1998 p 50) Ez a szemleacutelet veacutelemeacutenyuumlnk szerint alkalmazhatoacute a
turisztikai termeacutekek tartalmasabbaacute teacuteteleacutenek szempontjaacuteboacutel meacutegpedig az idegenfor-
galmi laacutetvaacutenyossaacutegok tematikus csomagokba rendezeacuteseacutenek szempontjai koumlzoumltt esetle-
gesen megjeleniacutethető bdquokoumlzoumlsseacutegi toumlrteacuteneti esemeacutenyekre emleacutekeztető ndash akaacuter szemeacutelyre
is szabott ndash programelemek kidolgozaacutesa eacutes hangsuacutelyozaacutesa aacuteltal
Gyakran egysiacutekuacutenak mutatjaacutek be az egzisztenciafilozoacutefia ezen bdquoeacuteletmegismerőrdquo fogal-
maacutet melyet csak eacutes kizaacuteroacutelag egy elmeacuten beluumlli utazaacuteskeacutent prezentaacutelnak ami csak ke-
veseknek adatik meg (Jaspers 1998) Holott koumlzel sem erről van szoacute Jaspers Heideg-
ger eacutes Deleuze is a vilaacuteg fizikai tereacuteben toumlrteacutenő folyamatos jelenleacutetet eligazodaacutest eacutes
105
eacuteleteacutelmeacutenyek jelenben toumlrteacutenő megeacuteleacuteseacutet ugyanuacutegy a kiteljesedeacutes eacutes a helyes oumlnrefle-
xioacute leacutetrejoumltteacutenek egyik felteacutetelhalmazakeacutent hataacuterozzaacutek meg
A maacuter emliacutetett szubjektum (utazoacute utazni vaacutegyoacute ember) eacutes az objektum (vilaacuteg
termeacuteszet eacutes az embertaacutersak kulturaacutelis koumlzegei) laacutetszoacutelagos dualitaacutesa belső eacutes kuumllső
feszuumlltseacutegek forraacutesa is a belső vilaacutegunk keacutepei eacutes a kuumllvilaacuteg toumlrteacuteneacutesei ugyanis ritkaacuten
keruumllnek oumlsszhangba Ennek feloldaacutesaacutera tehet kiacuteseacuterletet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa eacutes az
aacuteltala generaacutelt eacutelmeacutenyek sokasaacutega A vilaacutegroacutel alkotott ndash sok esetben maacutesodlagos for-
raacutesokra taacutemaszkodoacute ndash elkeacutepzeleacuteseink a valoacutes tapasztalatok aacuteltal leacuteteacutelmeacutenyekkeacute vaacutelhat-
nak Ez a jaspersi gondolati haacutezakat szelenceacuteket eacutes tokokat (Gehaumluse) mintegy fel-
toumlrő leacuteteacutelmeacutennyel rokoniacutethatoacute mely egy olyan folyamatra mutat raacute ami aacuteltal az em-
beri tudat kettősseacuteg-tapasztalaacutesa ndash leacutetezik az eacuten eacutes a mi eacuten eacutes a vilaacuteg ndash is feloldhatoacute
de legalaacutebbis időlegesen bdquofelfuumlggeszthetőrdquo (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141) Ese-
tuumlnkben ez a turista megvaloacutesuloacute utazaacutesa az oumltlet megszuumlleteacuteseacutetől a hazaeacuterkezeacutesig be-
zaacuteroacutelag
Az utazni vaacutegyoacute ember tehaacutet sokkal inkaacutebb egy oumlnmagaacutet eacutes a vilaacutegot egyaraacutent
megismerni felteacuterkeacutepezni igyekvő leacuteny meacuteg akkor is ha ennek a keacuteszteteacutesnek sok
esetben nincs tudataacuteban Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy akadaacutelymentesiacutető komplex fo-
lyamat nagyon is joacutel megfigyelhető eacutes leiacuterhatoacute reacutesze
Ebben kell hogy segiacutetseacuteget nyuacutejtsanak a turizmus teruumlleteacuten dolgozoacute szakemberek is
Iacutegy hozzaacutejaacuterulva nem csak az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutehez hanem az ember
szenvedeacutesteli ezeacutert ki nem eleacutegiacutető leacutetezeacuteseacutenek okaacuten kialakuloacute ndash mindannyiunkban
benne rejlő ndash hiaacutetusok eacutes akadaacutelyok felismereacuteseacutehez (Farkas 2017) Az aacuteltaluk kiacutenaacutelt
termeacutekek mint gyoacutegyiacuter is hozzaacutejaacuterulhatnak a koumlzoumls fogyateacutekossaacutegaink aacutetmeneti bdquoke-
zeleacuteseacutehezrdquo
A leiacutertak laacutetaacutesmoacutedot szeacutelesiacutető szaacutendeacutekoltsaacutegaacutenak mintegy eszenciaacutejakeacutent aacutell-
jon itt Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacutereacutenek97 kettő versszaka Veacutegh Joacutezsef fordiacutetaacutesaacuteban
(Veacutegh 2009 p 105) Ahol a koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlk jeleniacuteti meg a taacutevolboacutel oumlnmagaacutetoacutel le-
begni laacutetszoacute tűzkarikaacutet melyhez ha koumlzelebb mereacuteszkeduumlnk az eacutejszakaacuteban akkor
doumlbbenuumlnk raacute hogy gyermekek poumlrgetnek egy paraacutezsloacute veacutegű fadarabot (Farkas 2017)
Biacutezom benne iacutegy leszuumlnk az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
97 Az indiai filozoacutefus vilaacutegi buddhista gyakorloacutek szaacutemaacutera iacutert filozoacutefiai tartalmuacute uacutetmutatoacute
versgyűjtemeacutenyeacutenek neve (Feheacuter 1997)
106
nagyon is mindannyiunkra jellemző eacutes leacutenyuumlnkből eredő fogalmaival melyek első pil-
lantaacutesra akaacuter reacutemisztőnek is tűntek
Ez a haacuterom uacutet egymaacutestoacutel fuumlggő ok eacutes okozat
Kezdet koumlzeacutep eacutes veacuteg neacutelkuumll
A koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlkhoumlz hasonloacutean
Poumlrgeti a leacutetforgatag kerekeacutet
Mert az eacutenkeacutep nem aacutellhat oumlssze sem magaacuteboacutel
Sem maacutesboacutel sem mindkettőből
Eacutes a haacuterom időből sem ezeacutert vele egyuumltt
Megszűnik a tett s leacutetesuumlleacutes is (Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacuter 130-37)
107
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba
Az bdquoutazaacutes metaforaacuteja a filozoacutefia vilaacutegaacutenak egyik legkedveltebb hasonlata volt akaacuter
az oacutekori goumlroumlg akaacuter keleti a filozoacutefusok koumlreiben Ez a gondolati iacutev nem szakadt meg
jelen korunkra sem s mint laacutetni fogjuk az egzisztenciaacutelfilozoacutefusok is előszeretettel
hasznaacuteljaacutek az utazaacutes legkuumlloumlnboumlzőbb hasonlatait boumllcseletuumlk bdquovaloacutedisaacutegaacutenakrdquo alaacutetaacute-
masztaacutesa eacuterdekeacuteben Egyreacuteszről tehaacutet az iraacutentuk tanuacutesiacutetott tisztelet maacutesreacuteszről a ceacutel-
keacutent kitűzoumltt fogalmi keret-bőviacuteteacutes jobban eacuterthetőseacutege eacuterdekeacuteben ndash mint arra a beve-
zeteacutesben maacuter utaltunk ndash szinonimakeacutent fogjuk hasznaacutelni az utazaacutes tudomaacutenya kifeje-
zeacutest a maacuter megszokott turizmustudomaacuteny szoacuteoumlsszeteacutetellel
Az eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes a nyugat-euroacutepai maacutera feledeacutesbe meruumllt az
eacuteszak-amerikai gondolatkoumlrben pedig joacuteszerivel nem vaacutelt ismertteacute Karl Jaspers vagy
Martin Heidegger neve sokak szaacutemaacutera ismerősen csenghet mindkettőjuumlk eacuteletműve
meghataacuterozoacute a filozoacutefia XX szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben Az ő munkaacutessaacuteguk nyomaacuten kije-
lenthető hogy a boumllcsesseacuteg szereteteacutenek nagyon is gyakorlati ha tetszik heacutetkoumlznapi
olvasata is a rendelkezeacutesuumlnkre aacutell
Jogosan vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy az utazaacutes-turizmus tudomaacutenyaacutenak szuumlk-
seacutege van-e egy uacutejabb megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedra kuumlloumlnoumls tekintettel annak eacuteletfilozoacutefiai jel-
legeacutere Uacutegy gondoljuk a vaacutelasz egyeacutertelműen igen hiszen az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg fogalmi kereteinek kiemeleacutese a bdquofizikai teacuterbőlrdquo az emliacutetett boumllcseleti
haacutetteacuter ismerete neacutelkuumll nem vagy sokkal nehezebben joumlhetett volna leacutetre
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk keacutet meghataacuterozoacute tengely menteacuten vizsgaacutelja az utazoacutei magatar-
taacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a fenntarthatoacutesaacuteg
keacuterdeacuteskoumlreit Az eacuteletfilozoacutefiai tartalmak kutataacutesmoacutedszertana a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok
hermeneutikai iraacutenyaacutet koumlveti mely a nyugati kultuacuterkoumlrben elsősorban Martin Heideg-
ger eacutes Hans-Georg Gadamer neveacutehez fűződik A feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megje-
gyezzuumlk hogy ez az eacutertelmezeacutesi moacutedszer koumlzel sem a leiacutert szoumlvegek bdquoeacuteletre kelteacuteseacuterőlrdquo
szoacutel csupaacuten hanem az emberi teveacutekenyseacuteg szinte valamennyi volumeneacutere kiterjeszt-
hető Ezt a kutataacutesi formaacutet kiegeacutesziacutetettuumlk meacuteg a Karl Jaspers eacutes a Naacutegaacuterdzsuna neveacutehez
fűződő eacuteletfilozoacutefiai gyakorlatorientaacutelt leacuteteacutertelmezeacutesi moacutedszerek alkalmazaacutesaacuteval
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesodik tengelyeacutet a turizmus teruumlleteacuten veacutegzett elemzeacutesek adtaacutek me-
lyek reacuteveacuten betekinteacutest nyertuumlnk a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutebe az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak vezeacuterfonalaacuten haladva
108
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek
Oumlrvendetes moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes mint koumlrnyezet aacutetalakiacutetaacutesi teveacutekenyseacuteg
egyre ismertebb eacutes elfogadottabb nemcsak Euroacutepaacuteban de a vilaacuteg szinte valamennyi
teruumlleteacuten is Sajnos azonban egyelőre főkeacutent a fogyateacutekossaacuteg kiacuteseacuterőjelenseacutegeacutet eacutertjuumlk a
fogalom alatt (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2002) Ezt nem győzzuumlk eleacutegszer hangsuacutelyozni az
eacutertekezeacutesben eacutes a szoacutebeli diskurzusok alkalmaacuteval
Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacutenak felteacuterkeacutepezeacuteseacuteben koumlzoumlsen gondolkodunk eacutes te-
veacutekenykeduumlnk egyre inkaacutebb raacuteeszmeacuteluumlnk hogy enneacutel sokkal toumlbbről van szoacute Gehlen
(1976) megfogalmazaacutesa szerint az ember hiaacutenyleacuteny s ennek koumlvetkezteacuteben mintegy
raacutekeacutenyszeruumllt hogy leacutetrehozza az emberi kultuacuteraacutet Mint ebből laacutetszik a filozoacutefiai ant-
ropoloacutegia fontos keacuterdeacutesnek tekinti az ember sajaacutetos helyzeteacutet a toumlbbi eacutelőleacutenyhez keacute-
pest oumlnmagaacuteban sebezhető mivoltaacutet Adler (1998) kuumlloumln fejezetet szentel Az eacuteletisme-
ret ciacutemű koumlnyveacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek elfogadaacutesaacuteval kapcsolatos neheacutez-
seacutegeknek de sorai koumlzuumll kiolvashatoacute hogy egyfajta lehetőseacutegkeacutent is tekint a fizikai
mentaacutelis eacuterzeacutekszervi stb seacuteruumlleacutessel eacutelő emberekre Lehetőseacutegkeacutent arra hogy jobban
megismerjuumlk sajaacutet korlaacutetainkat hogy azokat mineacutel inkaacutebb kitaacutegiacutetani legyuumlnk keacutepesek
Eacuterdekes lehet ebben az oumlsszefuumlggeacutesben is a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg roumlvid
felideacutezeacutese ugyanis az orosz geograacutefus eacutes filozoacutefus szibeacuteriai utazaacutesai eacutes hosszuacute ott tar-
toacutezkodaacutesa soraacuten empirikus bizonyiacuteteacutekok szaacutezain keresztuumll igazolta aacutelliacutetaacutesai valoacutesaacuteg-
tartalmaacutet miszerint az evoluacutecioacute nem elsősorban a fajok koumlzoumltti versengeacutesen harcon
keresztuumll teljesedik ki hanem az aacuteltala koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnek nevezett gyakorlaton
keresztuumll (1924) Mint ahogy Polaacutenyi (2004) reciprocitaacutes elmeacutelete is arra keacutesztet ben-
nuumlnket hogy az emberre uacutegy is tekintsuumlnk mint segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre szoriacute-
tott leacutetformaacutera98
Az utazaacutes az ember egyik legősibb teveacutekenyseacutege Őseink meacuteg gyakran keacuteny-
szerből jaacutertaacutek be a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő teruumlleteket amikor is nem elsősorban a megismereacutes
hanem a tuacuteleacuteleacutes keacutenyszere hajtotta őket Sokezer eacutev keacutenyszerű utazoacutei leacuteteacutenek tanulsaacute-
gai beeacutepuumlltek az emberiseacuteg kultuacuteraacutejaacuteba mintegy generaacuteltaacutek eacutes generaacuteljaacutek a korunkban
kicsuacutecsosodoacute technikai civilizaacutecioacutet is Adler eacutes Kropotkin uacutegy eacutertelmezte a fent reacutesz-
letezett egyuumlttműkoumldeacutesi szuumlkseacutegleteket hogy azok neacutelkuumlloumlzhetetlen komponensei nem
98 Eacuterdemes oumlsszevetni a keacutet gondolkodoacute segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre mint evoluacutecioacutes mozgatoacuterugoacutera
vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait Charles Darwin Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes ciacutemű koumlnyveacute-
ben a bdquocsoportszelekcioacuterdquo-roacutel megfogalmazott gondolatainak a tartalmaacuteval (1961)
109
csak a leacutetfenntartaacutesnak de magaacutenak az emberreacute vaacutelaacutesnak is Manapsaacuteg az utazaacutes java-
reacuteszben az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes a boldogsaacutegkereseacutes egyik eszkoumlze (Michalkoacute 2010) Ezt
lehetne akaacuter uacutegy is eacutertelmezni hogy a fentiekben taglalt szuumlkseacutegszerű utazaacutes eacutes egyuumltt-
műkoumldeacutesi almotiacutevum maacutera maacuter csak marginaacutelis szerepet jaacutetszik a vilaacutegot bejaacuteroacute em-
berszaacutezmillioacutek motivaacutecioacutes palettaacutejaacuten
Azt aacutelliacutetjuk hogy a ma leacutetrejoumlvő utazaacutesok indikaacutetoraiban legalaacutebb olyan suacutellyal
van jelen az emberben rejlő egyuumlttműkoumldeacutesi hajlandoacutesaacuteg eacutes szuumlkseacutegszerűseacuteg tovaacutebbaacute
a felfedezeacutes eacutes a kommunikaacutecioacute vaacutegya mint őseinkneacutel Termeacuteszetesen ezek kiegeacuteszuumll-
tek a maacuter emliacutetett eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes boldogsaacutegkereseacutes dimenzioacuteival eacutes ezek eacutertelmez-
hetők egy eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesből eredő leacutetbeacuteli uacutetkereseacutes mindannyiunkban
megleacutevő ha nem is minden esetben tudatosuloacute vaacutegyaacuteval (Jaspers 2008)
Mint laacutethatoacute az akadaacutelymentesiacutető ember (Farkas 2019) fogalma egy olyan ter-
meacuteszetes emberi tulajdonsaacutegot eacutes adottsaacutegot hordoz eacutes jeloumll mely nem a maacuter emliacutetett
bdquoklasszikusrdquo akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg csupaacuten hanem az ember alapvető tulaj-
donsaacutega
Az ember tehaacutet akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek is koumlszoumlnheti jelenlegi
technikai eacutes kulturaacutelis eredmeacutenyeit s mindezeket az egyuumlttműkoumldeacutesi keacutepesseacutege neacutelkuumll
nem eacuterhette volna el Aacutelliacutetaacutesunk szerint az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg eacuter-
telmezeacutesdimenzioacuteinak kiterjeszteacutese kiemelt szerepet kell hogy kapjon a turizmus
fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes eacutesszerűsiacuteteacuteseacutenek elkeruumllhetetlen tovaacutebbgondolaacutesaacutenak a vonat-
kozaacutesaacuteban is
A koumlvetkezőkben neacutezzuumlk meg reacuteszletesebben hogyan kapcsoloacutedik egymaacuteshoz
az eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyvilaacuteg eacutes az utazaacutes tudomaacutenya
Oumlroumlk keacuterdeacutes ndash foumlldrajzi elhelyezkedeacutesuumlnktől eacutes kulturaacutelis beaacutegyazoacutedaacutesunktoacutel
fuumlggetlenuumll ndash mieacutert is vagyunk itt a Foumlldoumln illetve mikeacuteppen toumllthetjuumlk ki a rendelke-
zeacutesuumlnkre aacutelloacute eacuteletidőnket A vallaacutesok filozoacutefiai iskolaacutek majd keacutesőbb a szaktudomaacute-
nyok eacutes szakfilozoacutefiaacutek kart karba oumlltve igyekeznek vaacutelaszokat talaacutelni a feltett keacuterdeacute-
sekre Az aacuteltalunk preferaacutelt egzisztenciaacutelfilozoacutefiai boumllcseleti iraacutenyzat is kiacuteseacuterletet tesz
erre de mint ahogy Bergson (2012 p 68) megfogalmazza a boumllcselő feladata abban
aacutell hogy leginkaacutebb szoacuteban valoacutedi keacuterdeacuteseket eacutes valoacutes kritikaacutet fogalmazzon meg az
ember eacutes nem kizaacuteroacutelag az eacutertelem olvasataacuteboacutel A leacutetezeacutesre vonatkozoacutean eacutes a leacutetezeacutes
konkreacutet bdquooumlsszetevőiberdquo belemeruumllve azokboacutel kiindulva alkosson fogalmakat eacutes elmeacute-
leteket melyek soha nem lehetnek veacuteglegesek eacutes merevek
110
Hermeneutikai kutataacutesmoacutedszertanunk kitűnően illeszthető ehhez a fogalom- eacutes
elmeacuteletalkotaacutesi moacutedhoz melynek sarkalatos pontja esetuumlnkben a vizsgaacutelt emberi uta-
zoacutei teveacutekenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacutese Ez a Gadameri-i (2003) vizsgaacuteloacutedaacutes alapveteacuteseacutet is
szem előtt tartja miszerint az adott vizsgaacuteloacutedaacutes alaacute vont leacutetteveacutekenyseacuteg egy konkreacutet
taacutersadalmi eacutes szociokulturaacutelis kontextus eredmeacutenye vagyis nincsenek merev oumlroumlk
szubsztanciaacutelis igazsaacutegok a vilaacutegunkban Tehaacutet az utazaacutes eacutes annak fenntarthatoacutesaacutega
egy uacutejrafelfedezeacutesi soha meg nem szűnő emberi folyamat ami sajaacutet korunk taacutersa-
dalmi kommunikaacutecioacutes eacutes gazdasaacutegi eacuteletszoumlveteacutebe illeszkedő moacutedon vizsgaacutelandoacute
Az 1920-as eacutevek elejeacuten koumlzepeacuten egyre markaacutensabban megfogalmazoacutedott az
az aacutellaacutespont miszerint az ember eacutes a kultuacuteraacuteja eljutott abba a technikai fejlettseacutegi aacutella-
potba hogy az eredendően termeacuteszeti staacutetusza kulturaacutelis centrumaacutevaacute alakult aacutet ami
annyit jelent hogy immaacuter bdquofelette aacutellrdquo a termeacuteszetnek nem fuumlgg tőle sőt mi toumlbb
annak alakiacutetoacutejaacutevaacute is vaacutelt Uacutegy gondoljuk ez a kisseacute materialistaacutenak hatoacute megaacutellapiacutetaacutes
akaacuter csak a tagadhatatlan kliacutemakatasztroacutefa aacuternyeacutekaacuteban toumlbbszoumlroumlsen is megdőlt eacutes
egyeteacutertuumlnk Jaspers azon gondolataacuteval miszerint az ember szimbiotikus viszonya az
anyabolygoacuteval eacutes taacutegabb eacutertelemben az annak otthont adoacute univerzummal letagadha-
tatlan (Jaspers 1996)
Ezen aacutelliacutetaacutes majdnem toumlkeacuteletesen megegyezik a buddhista filozoacutefia alapvető
taniacutetaacutesaival melyek egeacuteszen a Buddha taniacutetaacutesaiig eacutes az Euroacutepaacuteban egyre inkaacutebb is-
mertteacute vaacuteloacute II szaacutezadi indiai filozoacutefus Naacutegaacuterdzsuna gondolatisaacutegaacuteig is visszavezet-
hetők
A gondolkodoacute ember tehaacutet legalaacutebb annyira fuumlggoumltt a toumlrteacutenetiseacuteg kezdeteacutetől
fogva az őt koumlruumlloumllelő eacutes fenntartoacute termeacuteszettől mint a tuacuteleacuteleacuteseacutet biztosiacutetoacute kiemelkedő
kognitiacutev keacutepesseacutegeitől eacutes a testi adottsaacutegaiboacutel adoacutedoacute egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes egyuumltteacuteleacutesi
leacutetmoacutedjaacutetoacutel A felnőtt ndash nevezzuumlk ez esetben bdquoemberspecifikusrdquo ndash viselkedeacutesnek a fok-
meacuterője lehet peacuteldaacuteul ennek a koumllcsoumlnoumls eacutes feloldhatatlan egymaacutesrautaltsaacutegnak a felis-
mereacutese valamint fenntarthatoacutesaacutegi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa aacutepolaacutesa eacutes gondozaacutesa
Mindezekhez szervesen illeszkedő moacutedon utazoacute leacuteny is az ember aki teveacutekenyseacutege
soraacuten valoacuteban a homo sapiens kifejezeacutes egy keveacutesseacute ismert kontextusa eacutertelmeacuteben be-
lekoacutestoloacute leacutenye is a leacutetezeacutesnek
Kis mereacuteszseacuteggel tovaacutebb szőve a vizsgaacuteloacutedaacutes filozoacutefiai szoumlveteacutet azt is kijelent-
hetjuumlk hogy a gondolkodoacute belekoacutestoloacute eacutes utazoacute tulajdonsaacutegokkal eacutelő ember legalaacutebb
ennyire akadaacutelymentesiacutető leacutetező is Emleacutekezzuumlnk arra hogy a tanulmaacuteny elejeacuten az
utazaacutest az utazoacutei leacutetformaacutet uacutegy is emliacutetettuumlk mint keacutenyszerpaacutelyaacutet őseink szaacutemaacutera Ez
111
oumlnmagaacuteban is igazolja hogy az ember folyamatosan szembesuumllt az eacuteletben maradaacutesa
soraacuten eleacutebe keruumllő akadaacutelyokkal Bizonyos esetekben akadaacutellyaacute vaacutelhatott egy adott
foumlldrajzi teruumllet noumlveacuteny- eacutes vadaacutellomaacutenyaacutenak meggyeacuteruumlleacutese Tehaacutet a helyvaacuteltoztataacutesi
keacutenyszer egyfajta akadaacutelymentesiacuteteacutesi fajfenntartaacutesi moacutednak is tekinthető mint ahogy
a keacutesőbbiekben megalkotott ndash egyik legfontosabb talaacutelmaacuteny a ndash kereacutek is besorolhatoacute
a fenti kategoacuteriaacuteba
Iacutegy az akadaacutelymentesiacutető ember szembesuumllt sajaacutet korlaacutetaival ha uacutegy tetszik fo-
gyateacutekossaacutegaival is Gehlen (1976) ezt uacutegy eacutertelmezte hogy a kultuacutera kialakulaacutesa in-
nen is ered vagyis az ember aacutellatokhoz keacutepesti gyenge fizikaacutelis eacutes bioloacutegiai bdquofegyver-
mentesseacutegerdquo mintegy termeacuteszetes moacutedon leacutetrehozta az egyuumlttműkoumldeacutes alaprajzaacutet
melyből napjainkig is eacutepuumll (ha nem is annyira szeacutepuumll) az emberi kultuacutera
Mindezek eacutertelmeacuteben az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg eacutes a fenntarthatoacute eacutelet-
teacuter kialakiacutetaacutesa eacutes folyamatos adaptaacutelaacutesa az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez egyaacutel-
talaacuten nem a modern technikai bdquovaraacutezslatrdquo vilaacutegaacuteban eacutelő ember talaacutelmaacutenya
Ennyi kitekinteacutes utaacuten nyissunk egy uacutej utat vizsgaacuteloacutedaacutesunkban eacutes jaacuterjuk koumlrbe
ndash amennyire a szűkoumls keretek engedik ndash a jelenkor bdquoutazaacutesi keacutenyszereacutebenrdquo rejlő lehe-
tőseacutegeket melyek remeacutenyeink szerint uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik az utazaacutes a fogyateacute-
kossaacuteg a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes talaacuten nem is annyira joacutel ismert fo-
galmait
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute
tulajdonsaacutega
Mint a koumlvetkezőkben reacuteszletesen kifejtjuumlk ndash az eacuteletfilozoacutefia eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak kontextualizaacutelaacutesa aacuteltal ndash az ember joacute esetben ismereteket eacutes eacutelmeacutenyeket szerez az
utazaacutesai alkalmaacuteval De vajon szembesuumll-e a sajaacutet egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval
eacutes akadaacutelymentesiacutető leacutenyeacutenek ilyen aspektusaival (Farkas 2019)
Ehhez elsőkeacutent szuumlkseacutegesnek laacutetjuk kifejteni mit is jelent az egzisztenciaacutelis
fogyateacutekossaacuteg fogalma illetve mieacutert fontos ezt az utazaacutes kontextusaacuteba belehelyezni
Napjaink hazai eacutes nemzetkoumlzi turisztikai eacutes gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegeacutenek terve-
zeacutese eacutes szabaacutelyozaacutesa kapcsaacuten a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek eacutes segiacutetőik akadaacutelymentes
eacuteletfelteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa kiemelt prioritaacutest eacutelvez Gondoljunk csak arra hogy a
2014-es eacutes a 2016-os eacutevet az UNWTO a segiacutetseacuteggel eacutelők eacuteveacutenek jegyeacuteben eacutelte meg
112
(Michalkoacute 2016)99 Azonban mint maacuter utaltunk raacute eacutes biacutezunk benne a sorainkboacutel is
kiolvashatoacutevaacute vaacutelik a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes eseteacuteben alapvetően
maacutest eacutes maacuteshogy is gondolunk mint peacuteldaacuteul a fogyateacutekossaacuteg tudomaacuteny igen innovatiacutev
fogalomkeacuteszleteacuteből koumlvetkezik
Joggal eacutertelmezik Koumlnczeieacutek uacutegy a modern taacutersadalmak fogyateacutekossaacuteg definiacute-
cioacuteit mintha azok egyfajta szocialitaacutesbeli hiaacutetusok volnaacutenak melyek elsősorban abboacutel
adoacutednak hogy a taacutersadalmi berendezkedeacutesek technikailag eacutes jogilag meacuteg nem eleacuteg
fejlettek ahhoz hogy a funkcionaacutelis eacutes tartoacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek ndash kik a
vilaacuteg lakossaacutegaacutenak mintegy 5-6 -aacutet teszik ki ndash szaacutemaacutera kellően kidolgozott eacutes meg-
valoacutesiacutetott akadaacutelymentes bdquoegyenlő eseacutelyűrdquo koumlrnyezetet hozzanak leacutetre (Kaacutelmaacuten
Koumlnczei 2002)
A fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk roumlviden bemutataacutesra keruumllő kiterjesztett eacutes toumlbb uacutej
dimenzioacuteba is belehelyezett modellje eacutertelmeacuteben az ember ndash ha ezt sokszor le is ta-
gadja ndash keacutenytelen szembesuumllni a fogyateacutekossaacutegaival (testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
halmozott tehaacutet funkcionaacutelis) melyek a toumlbbseacutegeacuteben nyilvaacutenvaloacute akadaacutelyozottsaacutegain
messze tuacutelmutatnak viszont a leacutetezeacutes szereplőjekeacutent egyetlen embertaacutersunk sem men-
tesuumllhet hataacutesaik aloacutel
Egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunk haacuterom fogalom- eacutes tulajdonsaacutegcsoport roumlvid
felvaacutezolaacutesa aacuteltal vaacutelik nyilvaacutenvaloacutevaacute
Az ember tisztaacuteban van foumlldi leacuteteacutenek veacutegesseacutegeacutevel eacuteppen ezeacutert keres aacutellandoacute-
nak tűnő kapaszkodoacutekat egy folyton vaacuteltozoacute eacutes aacutetalakuloacute vilaacutegban Az aacutellandoacute
vaacuteltozaacutest vagy nem ismeri fel vagy azt oumlnmaga elől is eltagadja ezzel sok
egyeacuteb mellett jelentős akadaacutelygeneraacutelaacutest hajt veacutegre
Majdnem ugyanez a helyzet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutes-
eacutevel Ezt a buddhista filozoacutefia a dukkha fogalommal segiacutetseacutegeacutevel mutatja be
melynek leacutenyege hogy a kellő eacuteberseacuteg hiaacutenya eacutes a tudatlansaacuteg fennaacutellaacutesa okaacuten
az ember folyamatosan ragaszkodik olyan aacutellandoacute megfoghatoacute eacutes biztos pon-
tokhoz az eacuteletben melyek aacuteltal csoumlkkenthetőnek veacuteli a belső feszuumlltseacutegeit
Maacuterpedig ilyenek a Buddha taniacutetaacutesaacutenak eacutertelmeacuteben nem leacuteteznek
99 A 2014-es eacutev jelmondata bdquoCommunity buildingrdquo 2016-os eacuteveacute pedig bdquoTourism for Allrdquo ezekkel is
raacutemutatva az eacuterintett emberek hozzaacutefeacutereacutesi szuumlkseacutegleteire valamint azok megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutera
113
A Heidegger aacuteltal bevezetett leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese egy uacutejabb laacutenc-
szemmel bővuumll melyet emberseacutegfelejteacutesnek nevezuumlnk
Tehaacutet ezek a nagyon is emberi tulajdonsaacuteghalmazok nem ndash a fogyateacutekossaacuteg tudo-
maacutenya aacuteltal is definiaacutelt ndash testi mentaacutelis vagy szenzuaacutelis keacutepesseacutegeink eacutes adottsaacutegaink
maacutessaacutegaacutenak szempontjaira helyezik a hangsuacutelyt hanem a mindannyiunkban potenci-
aacutelisan megleacutevő fentebb reacuteszletezett alaptulajdonsaacutegokra Mint ahogy a maacuter szinteacuten
emliacutetett akadaacutelymentesiacuteteacutesi adottsaacutegaink eacutes keacutenyszerűen kialakult ilyen keacutepesseacutegeink
sem a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ma (koumlz)ismert doktriacutenaacuteira kiacutenaacuteltak eacutes kiacutenaacutelnak el-
sődlegesen megoldaacutest eacutes ahogyan ezek az adottsaacutegok eacutes keacutepesseacuteg nem adnak gyoacutegyiacutert
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg tudatot bdquofesziacutetőrdquo mivoltaacutera sem
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll
Az utazaacutes boldogiacutet mondja Michalkoacute (2010) Az utazaacutes boldogiacutethat mondjuk mi Hei-
degger uacutegy definiaacutelja A leacutet eacutes idő ciacutemű főműveacuteben az emberi leacutetezeacutes mivoltaacutet hogy az
ismeretlenseacutegből az ismeretlenseacutegbe tartoacute leacuteny mintegy belezuhan a leacutetezeacutesbe az eb-
ből koumlvetkező sodroacutedaacutes-eacutelmeacutenyt ellensuacutelyozandoacute leacutetrehozza a nyelvet mint a leacutet haacutezaacutet
(Heidegger 2019) Ez a folyamat reacutemisztőnek tűnik maacuter csak azeacutert is mert ekkeacutent is
van megfogalmazva Hogyan tudjuk ezt a koordinaacutelatlan zuhanaacutest eacutes sodroacutedaacutest valoacute-
ban minőseacutegi utazaacutessaacute transzformaacutelni eacutes iacutegy valoacuteban boldogiacutetoacutevaacute tenni az ember bdquoha-
joacutezaacutesaacutetrdquo eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt A leacutet haacuteza Heidegger szerint a nyelv Segiacutet nekuumlnk relatiacutev
biztonsaacutegot teremteni a folyamatos vaacuteltozaacutesok leacutetoacuteceaacutenjaacuten
A leacutet haacuteza kifejezeacutes jelenteacutese a nyelven tuacutel kiterjeszthető arra a szűkebb koumlr-
nyezetre is ahol az ember a mindennapjait meg- eacutes leeacuteli Megtett utazaacutesaink soraacuten
gazdagszik a vilaacuteg- eacutes leacutetismeretuumlnk a kommunikaacutecioacutes keacuteszletuumlnk eacutes ha sok esetben
tudattalanul is a nyelvismeretuumlnk Raacuteadaacutesul nem elhanyagolhatoacute moacutedon szembesuuml-
luumlnk a szociaacutelis staacutetuszunkkal is mely a maacuter emliacutetett fennmaradaacutesi keacutenyszeruumlnkből eacutes
oumlsztoumlnuumlnkből ered
A leacutetuumlnk haacutezaacutenak berendezeacutese eacutes komfortossaacute teacutetele joacute esetben egy eacuteleten aacutet
zajlik Napjainkban akaacuter tekinthetuumlnk uacutegy oumlnmagunkra mint a vilaacuteg pozitiacutev uacutejrafelfe-
dezőire akik az egyik oacuteraacuteban meacuteg Roacutemaacuteban reggeliznek az ebeacutedet viszont maacuter Praacute-
gaacuteban fogyasztjaacutek el a vacsoraacutejukat pedig akaacuter Budapesten a sajaacutet lakaacutesukban keacutesziacute-
tik el Ez oumlnmagaacuteban egy csodaacutelatos lehetőseacuteg de csak lehetőseacuteg az ismeret elmeacutelyiacute-
114
teacutesre ha kialakul az ehhez szuumlkseacuteges motivaacutecioacute Az utazaacutesi teveacutekenyseacutegben a rendel-
kezeacutesuumlnkre aacutelloacute koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szolgaacuteltataacutesok a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
akadaacutelymentesiacutető eszkoumlzoumlk is
Mint tudjuk Jaspers a filozoacutefia alapfeladatakeacutent a kommunikaacutecioacutet nevezte
meg mely toumlbb iraacutenyban zajlik iacutegy oumlnmagunk eacutes a kuumllvilaacuteg szereplői koumlzoumltt valamint
oumlnmagunk belső vilaacutegaacuteval is (Jaspers 2000) A tudatos utazoacutevaacute vaacutelaacutes tehaacutet egy kom-
munikaacutecioacutes dimenzioacutevaacuteltaacuteson keresztuumlk keacutepzelhető el talaacuten a legegyszerűbben Itt
Luhmann (2010) nyomaacuten bevezetjuumlk az irritaacutecioacute az informaacutecioacute eacutes az eacutelmeacuteny haacutermas
eacutertelmezeacuteseacutet mely nem elsősorban hierarchikus viszonyt felteacutetelez hanem azt igyek-
szik prezentaacutelni hogy a vilaacutegunkat egyre sűrűbben aacutetszoumlvő informaacutecioacutesnak nevezett
haacuteloacute elsősorban ingergeneraacuteloacute szerepet toumllt be Ebből a tudatossaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben ala-
kul ki valoacutes informaacutecioacute eacutes ebből az eacutertelmezeacutesi kognitiacutev csomagboacutel generaacuteloacutedhatnak
az eacutelmeacutenyek Abban hogy mikeacutent alakul az inger informaacutecioacutevaacute majd esetleg eacutelmeacuteny-
nyeacute a kommunikaacutecioacutes teveacutekenyseacuteg centraacutelis szerepet jaacutetszik
Azt aacutelliacutetjuk hogy az egyre neacutepszerűbbeacute vaacuteloacute utazaacutesi teveacutekenyseacuteg kellő eacutes nem
tuacutel nagymeacuterteacutekű tudati erőfesziacuteteacutessel arra is lehetőseacuteget kiacutenaacutel hogy a leacutetezeacutesuumlnk meg-
ismereacuteseacutebe eacutes sajaacutet akadaacutelyozottsaacutegunk eacutes segiacutetseacutegre szorultsaacutegunk vilaacutegaacuteba is bete-
kintsuumlnk
Ez az utazoacutei teveacutekenyseacuteg nevezhető hermeneutikai eacutertelmező felfedező tuacuteraacute-
nak is mely egyfajta valoacutesaacuteg visszacsatolaacutest eredmeacutenyezhet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa
soraacuten Hiszen mint a statisztikaacutek alaacutetaacutemasztjaacutek az esetek toumlbbseacutegeacuteben maacutera az online
feluumlletek vizuaacutelisan professzionaacutelis aacutem emberileg igencsak rideg vilaacutegaacuten keresztuumll va-
gyunk keacutenytelenek megszervezni a remeacutenyeink szerint valoacutes eacutelmeacutenyeket nyuacutejtoacute mo-
dernkori kalandozaacutesainkat Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy olyan belemeruumlleacutes a valoacute-
saacuteg szoumlveteacutebe ami aacuteltal valoacuteban keacutepet kaphatunk arroacutel hogy az elkeacutepzelt (leiacutert fotoacutek-
kal eacutes videoacutekkal alaacutetaacutemasztott) csodaacutelatos helysziacuten mennyi de mennyi olyan tulajdon-
saacutegot hordoz melyről meacuteg csak elkeacutepzeleacutesuumlnk sem volt Sok esetben fel sem tűnik
hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesulaacutesa tulajdonkeacuteppen az aacuteltalunk megvaacutesaacuterolt
utazaacutesi toumlrteacuteneacutes oumlsszesseacutegben
Jaspers eacuteletfilozoacutefuskeacutent rendkiacutevuumll fontosnak tartotta az ember kommunikaacute-
cioacutes adottsaacutegainak keacutepesseacutegeinek maximaacutelis megismereacuteseacutet eacutes azok toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutet
(Jaspers 2008) De legalaacutebb ennyire fajsuacutelyosnak tekintette a Bergson-i eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i filozoacutefiaacuteban is kiemelt helyet elfoglaloacute megismereacutesi folyamatot melynek leacute-
nyege hogy a leacutetezeacutes konkreacutet tapasztalati megismereacutese aacuteltal folyamatosan alakiacutetsuk ki
115
eacutes aacutet azt a fogalmi keretrendszert amivel leiacuterjuk a koumlruumlloumlttuumlnk leacutevő vilaacutegot Tehaacutet az
utazaacutes eacutes az utazoacute szimbiotikus moacutedon csereacutel eszmeacutet toumlbbek koumlzoumltt a leacutetezeacutesuumlnk fel-
teacuteteleiről iacutegy az ezersziacutenű emberi kultuacutera uumlresseacuteg termeacuteszetű kuumlloumlnbseacutegeiről eacutes azok-
nak ndash a szuumlkseacuteges felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten ndash a legbelsőnket is eleacuterő iacutegy a szemeacute-
lyiseacuteguumlnket is formaacuteloacute erejeacuteről (Tenzin 2005b) Ez egy oumlsszetett meacutegis koumlnnyen meg-
eacuterthető eacutes megeacutelhető tudatműkoumldeacutesi folyamat Ilyen eacutertelemben beszeacutel erről a XIV
Dalai Laacutema is amikor azt fejtegeti hogy a valoacutesaacuteg oumlnmagaacuteban hordozza a vaacuteltozaacutest
jobban mondva a vaacuteltozaacutes reacutesze eacutes tuumlkre (4aacutebra)
4 aacutebra Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlg-
geacutesben leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A kicsi szeacutep ciacutemű koumlnyvet bdquozoumlldrdquo eacutes buddhista koumlzgazdasaacutegi uacutetmutatoacutekeacutent is
szoktaacutek definiaacutelni Schumacher (2014) mondanivaloacuteja oumlsszecseng a fent emliacutetett tu-
datos gondolkodaacutesi eacuteletszemleacuteleti eacutes eacuteletvezeteacutesi moacutedokkal Ez a koumlnyv gondolati ro-
konsaacutegot mutat tovaacutebbaacute a soron koumlvetkező a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az annak szerves reacute-
szeacutet keacutepező akadaacutelymentesiacuteteacutesi teveacutekenyseacuteg oumlsszefuumlggeacuteseibe bepillantaacutest adoacute tanul-
maacutenyfejezetuumlnk uumlzeneteivel is
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban
Aacutettekintve a vilaacuteggazdasaacuteg globaacutelis jellemzőit biztosan aacutelliacutethatjuk hogy a fejlődeacutes
egyik kulcsteacutenyezője a turizmus ipar noumlvekedeacutese Igazoljaacutek ezt a joacutel ismert statisztikai
adatok a nemzetkoumlzi turistaeacuterkezeacutesek szaacutema 2017-ben 7-kal nőtt ezzel a nemzet-
koumlzi turistaacutek szaacutema meghaladta az 13 milliaacuterd főt A nemzetkoumlzi turizmus 16 billioacute
dollaacuter exportbeveacutetelt generaacutelt a vilaacuteg GDP-jeacutenek 10-aacutet adta valamint a vilaacutegon min-
den 10 munkahelyből egyet a turizmus aacutegazat biztosiacutetott (UNWTO 2018) Impozaacutens
116
szaacutemok Kiegeacutesziacutetve ezeket az adatokat a prognosztizaacutelt noumlvekedeacutesi jellemzőkkel az
aacutegazat gazdasaacutegi eacutertelemben vett jelentőseacutege vitathatatlan
A vilaacuteggazdasaacutegban jaacutetszott szerepe mellett azonban laacutetni eacutes eacutertelmezni kell a
turizmus tovaacutebbi hataacutesait is Ez a hatalmas volumenű aacutegazat rendkiacutevuumlli hataacutest gyakorol
a termeacuteszeti koumlrnyezet aacutellapotaacutera ami kiemelten eacuteszrevehető peacuteldaacuteul azokban a desz-
tinaacutecioacutekban ahol a turizmus toumlmegjelenseacutegkeacutent mutatkozik meg A termeacuteszeti koumlr-
nyezetre gyakorolt kaacuteros hataacutesokat a rombolaacutes meacuterteacutekeacutet az egyes desztinaacutecioacutekban
hosszuacute ideje nyomon koumlvetik a szakemberek Az utazaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel
folyamatosan noumlvekszik a koumlzlekedeacutes volumene a vilaacutegon eacutes a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk
aacuteltal kibocsaacutetott kaacuteros anyagok pedig egyre fokozoacutedoacute terhet jelentenek az oumlkosziszteacute-
maacutera A koumlzlekedeacutes egy igen szaacutemottevő reacuteszeacutet tehaacutet a noumlvekvő turizmus generaacutelja
(Puczkoacute ndash Raacutetz 2003) iacutegy az aacutegazat szerepe jelentős a koumlrnyezeti terheleacutesek noumlveke-
deacuteseacuteben A kedvező termeacuteszeti adottsaacutegok viszont az egyik legfontosabb vonzerőt je-
lentő csoportot keacutepviselik a turizmusban melynek koumlvetkezteacuteben az utazaacutesi ceacutelpontok
kivaacutelasztaacutesakor kiemelkedő szerepuumlk van A termeacuteszeti vonzerők noumlvekvő utasforgal-
mat generaacutelnak eacutes ez noumlvekvő terheleacutest jelent a termeacuteszeti koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel
A kialakuloacute toumlmegjelenseacutegek egyre toumlbbszoumlr vetik fel a korlaacutetok bevezeteacuteseacutenek eacuterveit
a felelős gondolkodaacutes igeacutenyeacutet a termeacuteszeti eacuterteacutekek veacutedelme eacuterdekeacuteben
Van azonban a turizmusnak egy tovaacutebbi nehezebben meacuterhető hataacutesa amit
vizsgaacutelni kell meacutegpedig a taacutersadalomra gyakorolt hataacutes Az utazaacutes a vilaacuteg megisme-
reacutese az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacuteletuumlnk reacuteszeacuteveacute vaacutelt Hozzaacutesegiacutet az eacuteletminőseacuteg javulaacutesaacutehoz
megteremti az egyeacutenek szaacutemaacutera a vaacuteltozatossaacutegot kizoumlkkent a heacutetkoumlznapok munka-
meneteacuteből eacutes ezzel lehetőveacute teszi a szellemi eacutes a fizikai regeneraacuteloacutedaacutest egyaraacutent So-
kak szaacutemaacutera jelent ez vonzoacute alternatiacutevaacutet a szabadidő eltoumllteacuteseacutere Iacutegy tehaacutet ha minden
szuumlkseacuteges felteacutetel teljesuumll (szabad rendelkezeacutesű joumlvedelem szabadidő motivaacutecioacute) uacutetra
keluumlnk A koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese valamint az infokommunikaacute-
cioacutes lehetőseacutegek bővuumlleacutese szinte robbanaacutesszerű vaacuteltozaacutest ideacutezett elő a turizmusban
Egyre toumlbb eacutes toumlbb ember szaacutemaacutera tette eleacuterhetőveacute az utazaacutest mikoumlzben egyre toumlbb eacutes
toumlbb desztinaacutecioacute vaacutelt eleacuterhetőveacute eacutes a desztinaacutecioacutekroacutel a szolgaacuteltataacutesokroacutel a koumlzleke-
deacutesi lehetőseacutegekről egyre toumlbb informaacutecioacute vaacutelt hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes koumlnnyen eleacuterhetőveacute
Az utazoacutek eacutes az utazaacutesok szaacutemaacutenak nagy uumltemű noumlvekedeacutese viszont az urbanizaacutelt te-
rekben is toumlmegjelenseacutegeket eredmeacutenyezett
117
A fenti megfontolaacutesok alapjaacuten a turisztikai aacutegazatot a koumlvetkezőkkel jellemez-
hetjuumlk egyfelől kimagasloacute gazdasaacutegi eredmeacutenyekről kell beszeacutelnuumlnk maacutesfelől a ter-
meacuteszeti koumlrnyezet fokozott eacutes sokszor tuacutelzott igeacutenybeveacuteteleacuteről valamint egyre toumlbb
ceacutelaacutellomaacutes eseteacuteben toumlmegesseacutegről eacutes toumlmegjelenseacutegekről A sok pozitiacutevum mellett
megmutatkozoacute eacutes maacuter felismert negatiacutev hataacutesok kutatoacutekat eacutes kutataacutesokat inspiraacuteltak
munkaacutera Ezeknek a kutataacutesoknak ez egyik fontos eredmeacutenye a fenntarthatoacutesaacuteg foga-
lomkoumlreacutenek eacutertelmezeacutese a turizmus keretein beluumll
A fenntarthatoacute turizmus a fenntarthatoacute fejlődeacutes elveacuten alapszik melynek leacute-
nyege hogy a kitűzoumltt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesi ceacutelokat oumlsszefuumlggeacuteseiben kell vizsgaacutelni
azaz figyelemmel kell lenni a koumlrnyezeti eacutes a szocioloacutegiai hataacutesokra is (Brundtland-
jelenteacutes 1987) Az eacutevek soraacuten a fenntarthatoacute fejlődeacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi-koumlrnyezeti
teacuterben valoacute elhelyezeacuteseacutenek eacutertelmezeacutese is finomodott Koraacutebban a gazdasaacutegi eacutes a taacuter-
sadalmi fejlődeacutest valamint a koumlrnyezetveacutedelmet kuumlloumln szfeacuteraacutekkeacutent kezelteacutek amelyek
koumlzoumls halmazaacuteban jeleniacutethető meg a fenntarthatoacute fejlődeacutes Maacutera azonban az a megkouml-
zeliacuteteacutes vaacutelt elfogadottaacute hogy a termeacuteszeti koumlrnyezet ad otthont a taacutersadalomnak mely-
nek egyik teveacutekenyseacutege a gazdasaacuteg fenntarthatoacute fejleszteacutese kellene hogy legyen (Raf-
fay Marton 2018) Az egyes szfeacuteraacutek tehaacutet inkaacutebb egymaacutesba illeszkednek (5aacutebra)
5 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
Michalkoacute (2003) szerint a turizmus fenntarthatoacutesaacutega kettős a vonzerők meg-
őrzeacuteseacutet uacutegy kell megoldani hogy koumlzben biztosiacutetjuk a turizmus vaacutellalkozaacutesainak sike-
resseacutegeacutet is A fenntarthatoacutesaacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa a turizmusban bonyolult feladat melynek
soraacuten nem elegendő egyszerűen a nemzetkoumlzi szervezetek ajaacutenlaacutesait teljesiacuteteni A fo-
lyamatot tovaacutebb kell vinni fel kell vetni a turizmus valamennyi szereplőjeacutenek tuda-
tossaacutegaacutet eacutes felelősseacutegeacutet is
118
A fenntarthatoacute fejlődeacutes elve egyuacutettal azt is magaacuteban foglalja hogy a rendszer-
oumlsszefuumlggeacutesek koumlvetkezteacuteben a ceacutelok kitűzeacutesekor tiszteletben kell tartani bizonyos
korlaacutetokat eacutes strukturaacutelis bdquoleacutetezeacutesbelirdquo szimbiotikus sajaacutetossaacutegokat is (Fleischer
2014) (6 aacutebra)
6 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai
egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek reacuteszekeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A turizmus fejleszteacutese eacutes a megfelelő korlaacutetok eacuterveacutenyesiacuteteacutese a fenntarthatoacute fej-
lődeacutes eacuterdekeacuteben nehezen oumlsszeegyeztethető koumlvetelmeacutenyek Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet se-
giacuteti az a szemleacuteletmoacuted eacutes magatartaacutesi forma amit a felelősseacutegteljes turizmus fogalom-
koumlre keacutepvisel A felelősseacutegteljes turizmus az egyeacuten eacutes a taacutersadalom felelősseacutegvaacutellalaacute-
saacuten keresztuumll szemleacuteli a fenntarthatoacute fejlődeacutes lehetőseacutegeit (Happ 2014)
A turizmusfejleszteacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz ugyanakkor szemleacuteletvaacuteltaacutesra van
szuumlkseacuteg minden szereplő reacuteszeacuteről a turistaacutek a ceacutelteruumlletek iraacutenyiacutetoacutei valamint a szol-
gaacuteltatoacutek reacuteszeacuteről egyaraacutent A teveacutekenyseacutegek menteacuten minden esetben meg kell jelennie
a tudatossaacutegnak eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutesnak A fogyasztoacutei szokaacutesok megvaacuteltoztataacutesaacuteval
a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eacuterteacutekrendjeacutenek a fenntarthatoacutesaacuteg elveihez valoacute koumlzeliacuteteacute-
seacutevel valamint a szolgaacuteltatoacutek joacutezan oumlnkorlaacutetozaacutesaacuteval meacuteg a toumlmegturizmus is felelős-
seacutegteljesebbeacute tehető (Michalkoacute 2003)
A kutataacutesok reacuteveacuten tehaacutet megfogalmazaacutesra keruumlltek a legfontosabb alapelvek a
turizmus fenntarthatoacute fejlődeacutese eacuterdekeacuteben valamint kiemeleacutesre keruumlltek olyan fogal-
mak amelyek a felteacuteteleit keacutepezik ennek a fejlődeacutesnek Ezek a fogalmak a tudatossaacuteg
eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutes
119
A fenntarthatoacute fejlődeacutes kereteacuteben azonban nem esett meacuteg szoacute egy leacutenyeges
alapelvről a bdquoTurizmus mindenkinekrdquo (Tourism for all) elveacuteről A Turizmus Vilaacuteg-
szervezete (UNWTO) a Turizmus Globaacutelis Etikai Koacutedexeacutenek 7 cikkelyeacuteben megfo-
galmazza a turizmushoz valoacute jog elveacutet eacutes benne az eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak
fontossaacutegaacutet A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera az eseacutelyegyenlőseacuteget az igeacutenybe vehető
szolgaacuteltataacutesok akadaacutelymentesseacutege jelenti
Az akadaacutelymentesseacuteget azonban mi a tanulmaacuteny szerzői ndash ahogy azt a filozoacute-
fiai megkoumlzeliacuteteacutesben maacuter jeleztuumlk ndash a szokaacutesostoacutel elteacuterő moacutedon eacutertelmezzuumlk
A hazai gyakorlatban a megkeacuterdezettek az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalma alatt aacutel-
talaacutenosan a fizikai korlaacutetok csoumlkkenteacuteseacutet illetve megszuumlnteteacuteseacutet eacutertik ndash ahogy azt a
filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben is eacuterzeacutekeltettuumlk ndash jellemzően eacutepiacuteteacuteszeti tervezeacutesi eacutes kivite-
lezeacutesi megoldaacutesokkal Raacuteadaacutesul ezen beluumll is leginkaacutebb a mozgaacuteskorlaacutetozottak koumlzle-
kedeacutesi felteacuteteleinek megteremteacuteseacutere gondolnak pedig nem csak őket eacuterintik nem csak
az ő mozgaacutesukat korlaacutetozzaacutek a megleacutevő akadaacutelyok Ezek az akadaacutelyok ugyanuacutegy kor-
laacutetozzaacutek peacuteldaacuteul az idős emberek a babakocsival koumlzlekedő kisgyermekes anyukaacutek
vagy a csalaacutedok de meacuteg a kismamaacutek mozgaacutesaacutet is
A hivatalos szervezetek termeacuteszetesen pontosabban fogalmaznak bdquoAz aka-
daacutelymentes turizmus a mindenki szaacutemaacutera egyenlő moacutedon eleacuterhető turizmust jelenti
amely fizikai illetve eacutertelmi keacutepesseacutegeiben akadaacutelyozottak szaacutemaacutera is eleacuterhetőveacute eacutes
eacutelvezhetőveacute teszi az eacutep taacutersadalom utazoacuteinak kiacutenaacutelt turisztikai szolgaacuteltataacutesokatrdquo
(MTUuml 2017) Az akadaacutelymentes turizmust turisztikai termeacutekkeacutent eacutertelmezve a ceacutelcso-
portok meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacuter megjeleniacutetik azokat a taacutersadalmi csoportokat akik eacutelet-
helyzetuumlkneacutel vagy eacuteletkoruknaacutel fogva eacuterintettek az akadaacutelymentes szolgaacuteltataacutesok kiacute-
naacutelataacutenak kialakiacutetaacutesaacuteban A hivatalos megfogalmazaacutes baacuter valoacuteban toumlrekszik formaacutelis
leiacuteraacutest adni meacutegis furcsa felhangot kap az bdquoeacutep taacutersadalomrdquo kifejezeacutes miatt Joacutel laacutettatja
azt az elkuumlloumlnuumlleacutest elkuumlloumlniacuteteacutest ami eacuterzeacutekenyen eacuterinti a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes
egyben figyelmen kiacutevuumll hagyja a tovaacutebbi eacuterintetteket Veacutelemeacutenyuumlnk szerint toumlbbek kouml-
zoumltt ezeacutert is fontos lenne az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak aacuteltalunk felvaacutezolt kiterjesz-
teacutese
A Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 maacuter hozzaacutefeacuterhető turizmusroacutel
beszeacutel melynek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a horizontaacutelis ceacutelok koumlzeacute emelteacutek Ceacutel a fizikai eacutes az
infokommunikaacutecioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes (MTUuml 2018)
120
Az utazaacutesban eacutes a turizmusban kulcsfontossaacuteguacute az informaacutecioacutekhoz valoacute hoz-
zaacutefeacutereacutes A vizsgaacutelatok sajnos azt mutatjaacutek hogy a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők nagysaacutegren-
dileg nagyobb időt kell toumlltsenek az utazaacutes megtervezeacuteseacutevel mint a nem fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelők mivel nem aacutell rendelkezeacutesuumlkre megfelelő minőseacutegű eacutes mennyiseacutegű infor-
maacutecioacute a szolgaacuteltataacutesokroacutel Az akadaacutelymentesseacutegről valoacute taacutejeacutekoztataacutes egyeacutertelműen
megnoumlvelneacute az utasok szaacutemaacutet aacutelliacutetja a European Travel Council egy tanulmaacutenya (UN
2016)
Hozzaacutefeacuterhető turizmus teacutemakoumlrben az Euroacutepai Bizottsaacuteg Vaacutellalkozaacutespolitikai
eacutes Ipari Főigazgatoacutesaacutega ezidaacuteig haacuterom tanulmaacutenyt publikaacutelt100 Ezek a tanulmaacutenyok
elemzik az Unioacute hozzaacutefeacuterhető turizmusaacutenak gazdasaacutegi oldalaacutet valamint vizsgaacuteljaacutek a
szegmens utazaacutesi szokaacutesainak alakulaacutesaacutet 2012-ben az Euroacutepai Unioacute koumlzel 50 millioacute
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő lakosa 1696 millioacute egy naposnaacutel hosszabb utazaacutest bonyoliacutetott le
ami jelentős gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenykeacutent eacuterteacutekelhető (Mező 2018) A kutatoacutek szerint az
akadaacutelymentes turizmus megvaloacutesulaacutesaacutenak haacuterom fő akadaacutelya van a fizikai hozzaacutefeacute-
reacutest akadaacutelyozoacute teacutenyezők a szemleacuteletbeli eacutes a hozzaacuteaacutellaacutessal kapcsolatos probleacutemaacutek
valamint az informaacutecioacute hiaacutenya (Eichorn Buchalis 2011)
Mindez azt mutatja hogy nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren reacuteszletesebb elemzeacutesek eacutes pon-
tosabb ismeretek aacutellnak rendelkezeacutesre az akadaacutelymentes turizmussal kapcsolatban
mint a hazai gyakorlatban A filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben leiacutertakhoz hasonloacute gondolat-
menettel azonban meacuteg nem talaacutelkoztunk A fenntarthatoacutesaacuteg olvasataacuteban is uacutegy gon-
doljuk elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges kiterjeszteni ezen alapvető emberi teveacutekenyseacuteg
eacutertelmezeacutesi horizontjaacutet Meggyőződeacutesuumlnk hogy a fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutes az akadaacute-
lyok felteacuterkeacutepezeacutese majd azok elhaacuteriacutetaacutesa elvaacutelaszthatatlan eacutes nem hierarchikus kap-
csolatban illetve viszonyban aacutellnak egymaacutessal
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes olyan moacutedon fuumlgg egymaacutestoacutel mint
a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett szimbiotikus ember eacutes koumlrnyezet koumlzoumltti kapcsolat Akadaacutely-
mentesiacuteteacutesre nem csak a fizikai szuumlkseacutegletek illetve a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg
okaacuten van szuumlkseacuteg101 hanem ndash eacutes ezt legalaacutebb annyira fontosnak tartjuk ndash az emberi
teveacutekenyseacuteg koumlrnyezeti eacutes taacutersadalmi hataacutesainak sok esetben erodaacuteloacute mivolta okaacuten is
100 Skills and training needs to improve accessibility (2014) Economic impact and travel patterns ac-
cessible tourism (2014) Supply of accessible tourism services in Europe (2015) 101 Eacuteppen ezeacutert hazai eacutes a nemzetkoumlzi ide vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes jogszabaacutelyok felemaacutes keacutepet mutatnak
hiszen javareacuteszt a fizikai koumlrnyezet eleacuterhetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek uacutegy mintha ezek
oumlnmagukban megaacutelloacute entitaacutesok volnaacutenak egy modern kori taacutersadalomban
121
Azaz mindenekelőtt fel kell ismernuumlnk azt a paradoxont mely a fenntarthatoacutesaacuteg taacutersa-
dalmi koumlrnyezetre gyakorolt hataacutesaiban rejlik Az innovaacutecioacutek koumlrnyezeti terheleacutest is
jelentenek eacutes adott esetben a laacutetszoacutelagos fejlődeacutes sok olyan eacuteletminőseacutegbeli probleacutemaacutet
generaacutel melyek klasszikus moacutedon nem tekinthetők akadaacutelyoknak pedig haacutet a veacutele-
meacutenyuumlnk szerint azok A tanulmaacuteny keretei a teacutema tovaacutebbi kifejteacuteseacutere nem adnak le-
hetőseacuteget de biacutezunk abban hogy a filozoacutefiai dimenzioacute eacutes a fenntarthatoacutesaacutegroacutel iacutert tu-
rizmus szakmai gondolatok oumlsszesseacutegeacuteben mintegy gondolateacutebresztőkeacutent funkcionaacutel-
nak eacutes tovaacutebbi tanulmaacutenyok szuumllethetnek ebben a taacutergykoumlrben
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek
Az eacuteletfilozoacutefia sajaacutetos kutataacutesi formaacuteja ndash vagyis a leacutetezeacutesuumlnket az aktuaacutelis idő eacutes toumlr-
teacuteneti pillanataacuteban eacutertelmezni szaacutendeacutekozoacute ndash hermeneutika kereteinek e tanulmaacutenyban
megkezdett kiterjeszteacutesi kiacuteseacuterlete tovaacutebbaacute a vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesik centrumaacutet adoacute
fenntarthatoacutesaacutegi elemzeacutes kvalitatiacutev kutataacutesmoacutedszertana egyuumltt uacutegy gondoljuk hogy
kiaacutellja a tudomaacutenyossaacuteg kiraacutelyviacutez proacutebaacutejaacutet
Biacutezunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejszerű eacutertelme-
zeacutesi kereteinek sikeruumll helyet talaacutelniuk a heacutetkoumlznapi eacutes a diszciplinaacuteris diskurzusokban
egyaraacutent
Napjainkra az utazaacutes tudomaacutenya a taacutersadalmi a boumllcseleti a gazdasaacutegi probleacute-
maacutek eacutes lehetőseacutegek felteacuterkeacutepezeacuteseacutenek egyik multidiszciplinaacuteris konvergencia pontjaacutevaacute
vaacutelt Ennek jegyeacuteben iacuteroacutedott ez a sok esetben a konvencionaacutelis hataacuterokat aacutethaacutegoacute tanul-
maacuteny melyben elsősorban nem vaacutelaszokat szaacutendeacutekoztunk megfogalmazni az aktuaacutelis
(leacutet)toumlrteacuteneacutesekre mint inkaacutebb uacutej keacuterdeacutesekkel kiacutevaacutentuk gazdagiacutetani a leacutetezeacutes soha be
nem telő uacuteti koumlnyveacutet
Az utazaacutes tudomaacutenya eleddig csak leginkaacutebb laacutebjegyzetek szintjeacuten tesz emliacute-
teacutest a tudatos belegondoloacute s ezaacuteltal felelősseacutegteljes utazoacutei utaztatoacutei befektetői to-
vaacutebbaacute taacutersadalomszervezeacutesi eacutes iraacutenyiacutetoacutei magatartaacutes elveinek felsorolaacutesaacuteroacutel Azonban
őszinteacuten remeacuteljuumlk a fenti sorainkkal ha szereacuteny meacuterteacutekben is de hozzaacute tudunk jaacuterulni
hogy a főfejezetek szintjeacutere emelkedjenek ezek a jelenleg megjegyzeacutesszaacutemba vett aacutem-
baacuter veacutelemeacutenyuumlnk szerint centraacutelis jelentőseacutegű fogalmak eacutes gyakorlati tennivaloacutek il-
letve azok kifejteacutesei
122
A bemutatott ndash keleti eacutes nyugati ndash boumllcseleti eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesmorzsaacutekboacutel kouml-
vetkezőleg bizakodunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kommunikaacutecioacute tudomaacutenya
tovaacutebbaacute az eacuteletboumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes is helyet talaacutelhat magaacutenak az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak soksziacutenű ernyője alatt
123
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai
A haacuteloacutezatokroacutel valoacute gondolkodaacutes illetőleg a haacuteloacutezatokba szerveződő emberi teveacute-
kenyseacuteg eacutertelmezeacuteseacutenek modernkori tudomaacutenya koumlzel egy idős a turizmus illetve uta-
zaacutes tudomaacutenyaacuteval
A haacuteloacutezatosodaacutesra uacutegy tekintuumlnk mint a leacutetezeacutes alapstruktuacuteraacutejaacutet meghataacuterozoacute ndash igaz
aacutellandoacutean alakuloacute eacutes vaacuteltozoacute ndash szerveződeacutesi modellre hasonlatos moacutedon a fogyateacutekos-
saacutegroacutel eacutes az akadaacutelymentesseacutegről szoacuteloacute eacutertelmezeacutesuumlnkhoumlz (Farkas 2019)
Az akadaacutelymentesiacutető ember alkalmazkodaacutesi keacutepesseacutegeinek hiaacutenyait a haacuteloacutezatokba
szerveződeacutes reacuteszben kitoumlltheti azonban ez sem tudja mentesiacuteteni az embert egziszten-
ciaacutelisan fogyateacutekos mivoltaacutetoacutel (Farkas Petykoacute 2019)
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő
eligazodaacuteshoz
Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute klasszikussaacute vaacutelt Behaacuteloacutezva ciacutemű koumlnyveacuteben reacuteszletesen
elemzi az emberi eacutelet valamennyi teruumlleteacutet aacutetszoumlvő eacutes szinte organikusan fejlődő haacuteloacute-
zatok kialakulaacutesaacutenak eacutes műkoumldeacuteseacutenek struktuacuteraacuteit (Barabaacutesi 2013)
Az emliacutetett iacuteraacutesmű megjeleneacutese oacuteta szaacutemtalan hosszabb eacutes roumlvidebb eacutertekezeacutes jelent
meg a teacutemaacuteban maga a szerző is toumlbb helyen meacutelyiacutetette eacutes tovaacutebb eacutertelmezte a sajaacutet
eacutes kutatoacutecsoportja aacutelliacutetaacutesait eacutes eredmeacutenyeit A tudomaacuteny szinte valamennyi teruumlleteacutere
integraacutelhatoacutenak tartja a haacuteloacutezatosodaacutes paradigmaacuteit de a filozoacutefia kivaacuteltkeacutepp az eacuteletfi-
lozoacutefia vilaacutegaacutera vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesok legfoumlljebb indirekt moacutedon lelhetők foumll a
kapcsoloacutedoacute szakirodalomban eacutes a kutataacutesokban
Jelen fejezetreacuteszben arra teszuumlnk roumlvid kiacuteseacuterletet hogy a haacuteloacutezatok-egyuumlttmű-
koumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai eacutertelmezeacutesi kereteit s azok utazaacutestudomaacutenyi eacutes nem utolsoacute sor-
ban akadaacutelymentesseacutegi kapcsoloacutedaacutesi csomoacutepontjait nagyvonalakban aacutebraacutezoljuk
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel
Az utazaacutes toumlmegjelenseacuteggeacute vaacutelaacutesa napjainkra koumlztudottaacute vaacutelt Mi akik ezzel a jelen-
seacuteggel behatoacutebban foglalkozunk azzal is tisztaacuteban vagyunk hogy ennek mind a taacutersa-
dalmi-gazdasaacutegi mind a technikai felteacutetelek jelentős megvaacuteltozaacutesa az egyik generaacute-
tora102 (Michalkoacute 2016)
102 Erről reacuteszletesebben a megjeloumllt szakirodalomban is taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő a tanulmaacuteny keretei
illetve koumlzponti mondanivaloacuteja nem teszi lehetőveacute de meacuteg szuumlkseacutegesseacute sem ennek bővebb kifejteacuteseacutet
124
Ebben az eszmefuttataacutesban arroacutel a baacuter kutatott de keveacutesbeacute preferaacutelt megkoumlzeliacuteteacutesről
fogunk bővebben szoacutet ejteni mely neacutelkuumll az utazaacutesok nem vaacutelhattak volna gazdasaacutegi
huacutezoacuteaacutegazattaacute eacutes iacutegy maga az utazaacutes tudomaacutenya sem vaacutelhatott volna oumlnaacutelloacute diszcipliacute-
naacutevaacute Az amiről a vizsgaacuteloacutedaacutesunk szoacutel pedig nem maacutes mint a haacuteloacutezatosodaacutes eacutes az
annak egyik fundamentumaacutet adoacute akadaacutelymentesiacuteteacutesi szuumlkseacutegszerűseacuteg eacuteletfilozoacutefiai
analitikaacuteja
Gondoljunk bele hogy napjaink utazoacutei a kipattanoacute utazaacutesi szaacutendeacutektoacutel egeacuteszen
a hazaeacuterkezeacutes pillanataacuteig a bdquofelfedező uacutetjaikatrdquo az internet segiacutetseacutegeacutevel a vilaacuteghaacuteloacuten
keresztuumll szervezik meg
Mi toumlbb az eacutelmeacutenyeik kommunikaacutecioacutes platformja ndash eacutes joacuteszerivel eacuteletteruumlk is ndash az in-
formaacutecioacutes szupersztraacuteda103 lett (Aczeacutel 2016)
Itt nem veacuteletlenuumll fogalmaztunk uacutegy hogy elvaacutelasztottuk az internet eacutes a vilaacuteghaacuteloacute
legtoumlbb esetben oumlsszemosott fogalmait mert mint Barabaacutesi is utal raacute a kettő nem
ugyanaz (Barabaacutesi 2017)
Az internet egy olyan haacuteloacutezat ahol szaacutemiacutetoacutegeacutepek fizikailag vannak oumlsszekoumltve miacuteg a
vilaacuteghaacuteloacute enneacutel sokkal oumlsszetettebb moacutedon egy informaacutecioacute aacuteramlaacutesi eacutes koumlzlekedeacutesi
haacuteloacutezat mely folyamatosan terjeszkedik bővuumll Ezt kiemelten fontosnak tartottuk
megjegyezni mert az alaacutebbi gondolatmenet szempontjaacuteboacutel koumlzponti jelentőseacutegű mon-
danivaloacutet jelez előre
A vilaacuteghaacuteloacute kialakulaacutesa eacutes doumlbbenetes sebesseacutegű eacuteletszoumlvetbe toumlrteacutenő integraacute-
cioacuteja alapjaiban kezdi megvaacuteltoztatni a vilaacutegunkat
Arra is szeretneacutenk raacuteiraacutenyiacutetani az olvasoacute figyelmeacutet hogy a vilaacutegunk kifejezeacutes ez
esetben valoacuteban a gloacutebuszon eacutelő emberi leacutenyek vilaacutegaacutet takarja eacutes nem kiacutevaacuten megje-
leniacuteteni sem Nyugat-koumlzpontuacute sem pedig Euroacutepa centrumuacute vilaacutegkeacutepet Ez ugyanis ndash
egyszerűen fogalmazva ndash hamis keacutepet festene a gloacutebuszunk valoacutes taacutersadalmi gazda-
saacutegi vagy boumllcseleti bdquoerőforraacuteseloszlaacutesaacuteroacutelrdquo E vonatkozaacutesban tovaacutebbi toumlrteacutenelmi
szocioloacutegiai politikai eacutes gazdasaacutegi ismeretanyagot talaacutelunk Boumlroumlcz Joacutezsef (2018)
Az EU eacutes a vilaacuteg Kritikai elemzeacutes ciacutemű koumlnyveacuteben
103 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten rendkiacutevuumll oumlsszetett kutataacutesok folytak ndash melyek a mai napig is tartanak ndash a
tudomaacutenyos eacutelet legkuumlloumlnboumlzőbb teruumlletein iacutegy a kommunikaacutecioacutes kutatoacutek műhelyeiben is arra
vonatkozoacutean hogy az emberek az őket eacutert benyomaacutesok eacutelmeacutenyek stb megeacuteleacuteseacutenek sziacutentereacuteuumll a
koumlzoumlsseacutegi meacutediumok feluumlleteit vaacutelasztjaacutek (Meacuterő 2010)
125
A koumlvetkező alfejezetben taacutergyalt fogyateacutekossaacuteg eacutes akadaacutelymentesseacuteg mint a haacuteloacuteza-
tosodaacutes koumlvetkezteacuteben tapasztalhatoacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyek eacutertelmezeacuteseacutenek
eseteacuteben laacutetni fogjuk a keacutet fogalom taacutergyalaacutesi moacutedjai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek az uacutegy-
nevezett nyugati eacutes a buddhista filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben első pillantaacutesra oumlsszekoumlt-
hetetlennek tűnnek de ez koumlzel sem ennyire egyeacutertelmű
Egyreacuteszről a korlaacutetlansaacuteg illuacutezioacutejaacuteval kecsegteti a digitaacutelis vaacutendorokat maacutes-
reacuteszről egyfajta cyberboumlrtoumlnbe is zaacuterhatja őket (Ropolyi 2006)
Ezen boumlrtoumln falai eacutes raacutecsai azonban nem a kuumllvilaacutegban talaacutelhatoacuteak hanem inkaacutebb a
tudatot eacuterő szuumlntelenuumll ingerek lavinaacuteja aacuteltal ostromlott belvilaacutegban (Farkas Petykoacute
2019)
A haacuteloacutezatok mint tudjuk nem kizaacuteroacutelag ember alkotta bdquoleacutetezőkrdquo maga a bio-
loacutegiai eacutertelemben definiaacutelt eacutelet is haacuteloacutezatok bonyolult szoumlveteacuteben lezajloacute folyamatok
eredmeacutenyekeacutent is leiacuterhatoacute (Barabaacutesi 2013)
A francia filozoacutefus Gilles Deleuze eacuteletműveacutenek egyik jelentős boumllcseleti konvergen-
ciaponthalmaza ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati csomoacutepontja egy olyan gondolkodaacutesi rendszer
leiacuteraacutesa amiben a leacutetezeacutes vagy az aacuteltala ndash ezzel szinonimakeacutent hasznaacutelt eacutelet ndash egy aacutel-
landoacutean vaacuteltozoacute koumlzponti gyoumlkeacuterzet neacutelkuumlli noumlveacutenyre emleacutekeztet ahol az organizmus
leacutetfenntartaacutesaacutenak alapfelteacutetele az izolaacutelhatoacute csomoacutepontok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes
Azonban egyetlen ilyen bdquoidegkoumlzpontrdquo sem toumllt be a toumlbbi taacutersaacutehoz keacutepest koumlzponti
szerepet (Deleuze Guattari 2013)
A Deleuze-i modell abboacutel a szempontboacutel alapvetően a Bergson-i filozoacutefiaacutera
eacutepuumll hogy egyik koumlzponti keacuterdeacutese az hogy az ember vilaacutegot szemleacutelő eacutes aacutetalakiacutetoacute
mivolta ndash azaz a rendszer reacuteszeacutet keacutepező ember lehetseacuteges szerepei ndash mikeacutent eacutertelmez-
hető eacutes az hogyan vaacuteltozik akaacuter pillanatroacutel pillanatra A vilaacutegot alakiacutetoacute eacutes szemleacutelő
emberi teveacutekenyseacuteg vizsgaacutelati moacutedszerei egyben ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint paradox moacute-
don ndash az akarat szabadsaacutegaacutenak hataacuterai is Az emliacutetett paradoxon az emleacutekezeacutesre valoacute
keacutepesseacuteg eacuteletben tartaacutesa vagy uacutejra elsajaacutetiacutetaacutesa aacuteltal oldhatoacute fel Bergson intuitiacutev szem-
leacuteletmoacutedja eacutes gyakorlata az emleacutekezeacutes dimenzioacuteiba toumlrteacutenő belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutenek
az elsajaacutetiacutetaacutesaacuteval is jaacuter (Bergson 2012 p 61)
Ez valoacutedi akarati eacutes cselekveacutesi szabadsaacutegot is ad az embernek mert az emleacutekek felho-
zaacutesa a tudatos szintre uacutetjelzőkeacutent szolgaacutel a jelen alakiacutetaacutesaacutehoz eacutes uacutejrafelfedezeacuteseacutehez
(Deleuze 2010) Tehaacutet a Deleuze-i vilaacutegkeacutep centraacutelis pontokat neacutelkuumlloumlző szerveződeacutesi
126
moacutedja a Bergson-i intuitiacutev moacutedszerhez hasonlatos amely nem koumlti konkreacutet minőseacutegi
szintekhez az eacuteletmegismereacutest
Ehhez a boumllcseleti iacutevhez eacutes bdquomoacutedszertanhozrdquo mintegy termeacuteszetesen illeszke-
dik a Barabaacutesi aacuteltal alapműnek tekintett Karinthy esszeacute gondolatvilaacutega Ebben az iacuteroacute-
gondolkodoacute intuitiacutev moacutedon bizonyiacutetja azt az aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint legfoumlljebb oumlt szemeacute-
lyes kapcsolat szuumlkseacuteges ahhoz hogy az akkor a foumlldoumln eacutelő cirka 15 milliaacuterd ember
baacutermelyike oumlsszekapcsolhatoacute legyen egymaacutessal104 (Barabaacutesi 2013)
A nagy magyar iacuteroacute intuitiacutev intelligenciaacutejaacutenak briliaacutens gondolatai a haacuteloacutezatelmeacutelet aka-
deacutemiai tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacuteval szinte egyidőben empirikus bizonyiacutetaacutest is nyertek
A haacuteloacutezatelmeacutelet jelenlegi paradigmaacuteinak soraacuteban a skaacutelafuumlggetlenseacuteg a meg-
hataacuterozoacute tulajdonsaacuteg Ez azt jelenti hogy a szinteacuten magyar szaacutermazaacutesuacute Reacutenyi Alfreacuted
eacutes Erdős Paacutel matematikus paacuteros neveacutehez fűződő a 60-as eacutevekben megalkotott a veacute-
letlen elveacuten szerveződő haacuteloacutezatok helyeacutebe a skaacutelafuumlggetlenseacuteg mint szerveződeacutesi elv
leacutepett vagyis eszerint kituumlntetett csomoacutepontok koumlreacute szerveződnek a haacuteloacutezatokat alkotoacute
bdquoreacuteszegyseacutegekrdquo105 Peacuteldaacuteul ezek a centrumok az informaacutecioacutek hordozoacutei amelyek mint-
egy gravitaacutecioacutes koumlzpontkeacutent is műkoumldnek
Tehaacutet a veacuteletlenszerűseacuteg alapvető eacutes oumlnmagaacuteban megaacutelloacute szervezeacutesi elvkeacutent ki-
zaacuterhatoacute Ha az előzőekben kifejtett metoacutedust az utazaacutes vilaacutegaacutera vetiacutetjuumlk laacutethatoacutevaacute vaacutelik
peacuteldaacuteul hogy az informaacutecioacutek birtokosai akarva vagy akaratlanul de befolyaacutest gyako-
rolnak mindazon potenciaacutelis keresőkre akik peacuteldaacuteul az eligazodaacutes eacuterdekeacuteben egy szaacute-
mukra idegen orszaacutegban keresik a szaacutemukra megfelelő eacutetkezeacutesi szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute
vaacutellalkozaacutest Ezek akaacuter manifeszt csomoacutepontkeacutent is definiaacutelhatoacutek egy haacuteloacutezati struk-
tuacuteraacuteban Hogy mennyi kapcsoloacutedaacutesi pontot tud generaacutelni mondjuk egy kockaacutes abro-
szos eacutetterem az egy nagyobb haacuteloacutezati struktuacuteraacuteba toumlrteacutenő integraacuteltsaacutegaacutetoacutel fuumlgg első-
sorban
104 A Karinthy aacuteltal bdquovizionaacuteltrdquo haacuteloacutezati modell akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak egyik mottoacutejakeacutent is
felhasznaacutelhatoacute tekintettel arra hogy az emberek kapcsolatteremteacutesi eacutes vilaacutegmegismereacutesi vaacutegya meacuteg
hatvaacutenyozottabb erővel biacuter napjainkban mint az 1920-as eacutevekben 105 A skaacutelafuumlggetlen haacuteloacutezatok műkoumldeacutesi modelljeacutenek ezen megkoumlzeliacuteteacutese termeacuteszetesen szaacutemtalan
kiacutevaacutennivaloacutet hagy maga utaacuten ha egy haacuteloacutezatkutatoacute szakember bdquoszemuumlvegeacutenrdquo keresztuumll olvassuk az erről
szoacuteloacute sorokat Azonban ez a filozoacutefiai centrumuacute vizsgaacuteloacutedaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt szoumlveg nem a
haacuteloacutezattudomaacuteny iraacutent szakmai eacuterdeklődeacutest mutatoacute embereknek keacuteszuumllt elsősorban baacuter hozzaacutetesszuumlk
sziacutevesen veszuumlnk minden olyan kritikai megjegyzeacutest javaslatot mely tovaacutebb meacutelyiacuteti boumllcseleti
kutakodaacutesaink veacuteg neacutelkuumlli haacuteloacutezati teacuterkeacutepeit
127
Ennyit gondoltunk roumlviden megfogalmazni a haacuteloacutezat az utazaacutestudomaacuteny eacutes az
eacuteletfilozoacutefia kapcsoloacutedaacutesi pontjairoacutel A koumlvetkezőkben a bevezeteacutesben is emliacutetett aka-
daacutelymentesiacutető eacutes -generaacuteloacute boumllcseleti olvasat reacuteszleges kifejteacuteseacutere keruumll sor de mindez
az utazaacutes vilaacutegaacutenak multidiszciplinaacuteris keretei koumlzoumltt is eacutertelmezhető marad
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről
Az akadaacutelymentesiacuteteacutest aacuteltalaacuteban az eacuteletuumlnkre pozitiacutev hataacutest gyakorloacute ndash elsősorban a
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekeacuteben kifejtett ndash konkreacutet teveacutekenyseacutegkeacutent szoktuk
meghataacuterozni
A fent emliacutetett fogalomeacutertelmezeacutesi keretek eacutes dimenzioacutek ndash eacuteletboumllcseleti eacutes hermene-
utikai szempontuacute kiterjeszteacutese ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaraacutent eacuterintik a haacuteloacutezatok va-
lamint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a fogyateacutekossaacuteg teruumlleteit
Ez az alaacutebb koumlvetkező első olvasatra talaacuten furcsaacutenak hatoacute hermeneutikai alapuacute
aacutemde eacuteletfilozoacutefia termeacuteszetű elemzeacutes ndash melyet vizsgaacuteloacutedaacutesnak is nevezuumlnk ndash eacutes eacutertel-
mezeacutesi moacuted az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak teruumlleteacutetől idegennek tűnhet de meggyőződeacute-
suumlnk hogy ismeacutetelten bizonyiacutetani tudjuk annak leacutetjogosultsaacutegaacutet
Roumlviden felhiacutevjuk a figyelmet arra a vitaacutera mely a 19 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 20 szaacutezad
elejeacuten csuacutecsosodott ki amikor is a filozoacutefiaacutek uacutegymond szakosodni kezdtek egysze-
rűen kifejezve leacutetre joumlttek a szakboumllcseleti bdquoaacutegakrdquo Ezen folyamat ellen emelte foumll
szavaacutet a Martin Heidegger (1994) eacutes Karl Jaspers (1996) is
A keacutet neacutemet filozoacutefus ndash hasonloacutean az euroacutepai kontinens toumlbb kortaacuters gondolkodoacutejaacute-
hoz akikről hely hiaacutenyaacuteban nem tudunk emliacuteteacutest tenni ndash a boumllcselet guacutezsba koumlteacutese-
keacutent eacutertelmezte peacuteldaacuteul a Husserl neveacutehez fűződő toumlrekveacutest ami a filozoacutefiaacutet szigoruacute
tudomaacutenykeacutent igyekezett meghataacuterozni eacutes elismertetni
A magunk reacuteszeacuteről is a Heidegger-i eacutes Jaspers-i bdquotisztaacuten filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesrdquo
mellett foglalunk aacutellaacutest meacuteg akkor is ha eacuteppen ez aacuteltal igyekszuumlnk bizonyiacutetani hogy
az eacuteletboumllcselet meg tud aacutellni a bdquosajaacutet laacutebaacutenrdquo a tudomaacutenyos vilaacutegban Mindezt uacutegy
tudja megtenni hogy sem a sajaacutet identitaacutesa sem pedig a tudomaacutenyos bdquoobjektivitaacutesrdquo
felteacutetelei nem vaacutelnak fogyateacutekossaacute
Induljunk ki abboacutel a hipoteacutezisből hogy a haacuteloacutezatok szerveződeacuteseacutenek műkoumldeacute-
seacutenek eacutes a leacutetezeacutest aacutetszoumlvő mivoltaacutenak megeacuterteacutese aacuteltal koumlnnyebben el tudunk igazodni
128
a minket koumlruumllvevő vilaacutegban Mi toumlbb teleoloacutegiai jellegű teveacutekenyseacuteguumlnk is ponto-
sabbaacute vaacutelhat legalaacutebbis ilyen olvasata is van a haacuteloacutezatkutatoacute szakemberek munkaacutessaacute-
gaacutenak (Barabaacutesi 2017)
Azt aacutelliacutetjuk ennek nyomaacuten hogy az akadaacutelymentesiacutető ember tulajdonkeacuteppen a kutatoacute-
munkaacutejaacuteval felkutatja a vilaacuteg akadaacutelyozoacute teacutenyezőit rendszereket alkot de generaacutelja is
az unos-untalan felbukkanoacute oumlnmagaacutet gaacutetloacute teacutenyezőket
Gondoljunk bele az utazaacutes vilaacutegaacutenak veacuterkeringeacuteseacutet biztosiacutetoacute ndash a helyvaacuteltozta-
taacutest a gloacutebuszunkon maacutera tulajdonkeacuteppen a bolygoacutefelsziacuten baacutermilyen iraacutenyaacuteba lehetőveacute
tevő ndash leacutegikoumlzlekedeacutes haacuteloacutezatos mivoltaacutenak egyre oumlsszetettebb termeacuteszeteacutebe106
Laacutetva a peacuteldaacuteul a lakoacute gazdasaacutegi politikai koumlruumllmeacutenyekre gyakorolt terheleacutes
doumlbbenetes meacuterteacutekeacutet (Borgar et al 2013) az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesekre jutottunk
(7aacutebra)
7 aacutebra A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
Turizmus online (2019)
Az informaacutecioacutes technoloacutegia eacutes az automatizaacutelaacutes rohamos leacutepteacutekű fejlődeacuteseacutevel nem tart
leacutepeacutest a koumlrnyezettudatossaacuteg eszmeacutejeacutenek fejlődeacutese eacutes annak megvaloacutesiacutetaacutesa
Az eredendően felvaacutezolt a haacuteloacutezati modellek szempontjaacuteboacutel kulcsfontossaacuteguacute bdquogiga
repuumllőterekrdquo exponenciaacutelisan noumlvekvő bdquoszabad gyoumlkeirdquo ndash ezek alatt azokat a kapcso-
loacutedaacutesi pontokat eacutertjuumlk melyeken keresztuumll a kisebb befogadoacute keacutepesseacutegű leacutegikikoumltők
eleacuterhetőveacute vaacutelnak ndash egyuacutettal a haacuteloacutezatok legsebezhetőbb pontjaivaacute is vaacutelnak Gondol-
106 Barabaacutesi koumlnyveiben tanulmaacutenyaiban valamint az ideacutezett internetes hivatkozaacuteson keresztuumll
megtekinthető tudomaacutenyos előadaacutesaacuteban is toumlbbek koumlzoumltt pont a leacutegi koumlzlekedeacutes haacuteloacutezataacutenak elemzeacutese
reacuteveacuten igazolja a skaacutela fuumlggetlen szerveződeacutesi modell tudomaacutenyos relevanciaacutejaacutet (youtube 2016)
129
junk itt peacuteldaacuteul izlandi Eyjafjalla vulkaacuten kitoumlreacuteseacutere 2010-ben amely Euroacutepa nagy reacute-
szeacuten megbeacuteniacutetotta a leacutegi forgalmat felhiacutevva ezzel a figyelmet a centrum leacutegikikoumltők
sebezhetőseacutegeacutere is
A mi eacutertelmezeacutesuumlnkben tehaacutet amennyit akadaacutelytoacutel mentesiacutetenek bennuumlnket ezek a cso-
moacutepontok legalaacutebb annyi akadaacutelyt leacutetre is hoznak a vilaacutegban
Vagyis mint remeacutenyeink szerint a fenti sorokboacutel kiolvashatoacute a statikus foga-
lomhasznaacutelat eacutes vilaacutegot eacutertelmező szemleacutelet elleneacuteben egy folyamat-iraacutenyultsaacuteguacute
megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedot vizsgaacuteloacutedaacutesi koumlzeget javaslunk alkalmazni Ez nem kizaacuteroacutelag a
boumllcselet eacutertelmezeacutesi dimenzioacuteinak sajaacutetos ismertető jegye hanem a leacutetezeacutes valameny-
nyi fizikai eacutes szellemi dimenzioacutejaacutera is kiterjeszthető
A filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi vitaacutek maacuteig nem eldoumlntoumltt keacuterdeacutese hogy peacuteldaacuteul esetuumlnkben
az egzakt matematikai teacutetelekkel bizonyiacutetott haacuteloacutezatosodaacutesi moacutedok leiacuterhatoacutek-e onto-
loacutegiai vagy ismeretelmeacuteleti fogalmakkal A bekezdeacutesben emliacutetett folyamatszemleacutelet
veacutelemeacutenyuumlnk szerint aacutethidaloacute megoldaacuteskeacutent alkalmazhatoacute ha nem is a keacuterdeacutes veacutegle-
ges eldoumlnteacuteseacutere ndash ami egyeacutebkeacutent pontosan a leacutetszemleacuteletet meghataacuterozoacute folyamat
jelleg okaacuten eleve nem lehet relevaacutens elvaacuteraacutes ndash de joacute kiindulaacutesi pontot jelent arra
hogy a keacutet boumllcseleti bdquomoacutedszertanrdquo koumlzoumltt feloldhatatlannak veacutelt ellenteacutetet minimum
semlegesiacutetse Jaspers munkaacutessaacutega akaacuter ilyen moacutedon is eacutertelmezhető tudvaacuten hogy a
neacutemet gondolkodoacute Heidegger hasonloacute toumlrekveacuteseit tovaacutebbgondolva a filozoacutefiai hitet
felvaacutezoloacute munkaacuteiban eacutes az azokat ismertető egyetemi előadaacutesaiban az ismeretelmeacute-
let eacutes az ontoloacutegia bdquooumlsszebeacutekiacuteteacuteseacutererdquo is javaslatokat fogalmaz meg (Jaspers 2004)
A haacuteloacutezatok bdquoeacutelettanaacutenakrdquo kutataacutesa tehaacutet egyreacuteszről ismeretelmeacuteleti munka
maacutesreacuteszről ontoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutes is
Ismeretelmeacuteleti abban az eacutertelemben hogy az utazaacutesok fizikai megvaloacutesulaacutesi moacutedjai-
nak eacuterzeacutekszervekkel lekoumlvethető vaacuteltozaacutesait eacutes ezek technikai fejlődeacutesi iraacutenyait vesz-
szuumlk boumllcseleti goacutercső alaacute Gondolunk itt peacuteldaacuteul a leacutegikoumlzlekedeacutesi folyoacutesoacutek eacutes cso-
moacutepontok digitalizaacutelt feldolgozaacutesaacutenak egyre elterjedtebb moacutedjaira Ezek mind az uta-
zoacutek mind pedig a kutatoacutek szaacutemaacutera uacutej perspektiacutevaacutekat nyitnak
Ontoloacutegiai is viszont abban az eacutertelemben hogy a vizualizaacutelt akaacuter haacuteromdimenzioacutes
modellek eacutertelmezeacutesi analitikaacuteja szemmel nem laacutethatoacute organikus jelleget is takar
A modernkor filozoacutefiai vilaacutegaacuteban elsősorban Bergson neveacutehez fűződik az a
gondolat hogy mindenekelőtt a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacuteban kell elmeruumllnuumlnk eacutes ez jelenti
130
az alapfelteacutetelt ahhoz hogy olyan informaacutecioacutek birtokaacuteba jussunk melyek azutaacuten keacute-
sőbbi alkalmasint empirikus megaacutellapiacutetaacutesaink koumlvetkezteteacuteseink neacutelkuumlloumlzhetetlen
alapfelteacuteteleikeacutent is tudnak szolgaacutelni Vagyis leacutetelmeacuteleti azaz ontoloacutegiai ismeretek
neacutelkuumll a vizsgaacutelat alaacute vont bdquoleacutetreacuteszrdquo taacutergy de meacuteg az absztrakt fogalmak is megismer-
hetetlenek (Bergson 1910 1987 2012) Ez a moacutedszer a maacuter fent emliacutetett filozoacutefiai
intuiacutecioacute egy maacutesik olvasata Mindezek alapjaacuten talaacuten eacuterthetőbbeacute vaacutelik Deleuze azon
aacutelliacutetaacutesa hogy a bergsoni filozoacutefiai intuiacutecioacute mint boumllcseleti moacuted kidolgozottsaacutegaacutet eacutes
hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet tekintve a nyugati filozoacutefia egyik legkieacuterleltebb bdquomoacutedszertanardquo (De-
leuze 2010)
Ropolyi (2016) technotudomaacutenyroacutel eacutes filotudomaacutenyroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban ha-
sonloacute moacutedon jaacuter el mint ahogy mi az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet szembenaacutellaacutesaacutenak
feloldaacutesa eseteacuteben Uacutegy laacutetjuk a haacuteloacutezattudomaacuteny moacutedszertana de leginkaacutebb akaacuter a
heacutetkoumlznapok szintjeacuten is hasznosiacutethatoacute megaacutellapiacutetaacutesai implicite tartalmazzaacutek ezt a sem-
legesiacutető szaacutendeacutekot Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacuteba beleereszkedve azzal joacute esetben azzal
eggyeacute is vaacutelva uacutejra eacutes uacutejra annak felsziacuteneacutere is emelkeduumlnk ezen utazaacutesunk soraacuten ta-
pasztaljuk mind a haacuteloacutezatok leacuteteacutet mind pedig azok uumldvoumls eacutes keveacutesbeacute hasznos konkreacutet
hataacutesait Azaz az akadaacutelymentesiacutető emberi mivoltunk uacutejabb igazolaacutesakeacutent is tekinthe-
tuumlnk a sajaacutet munkaacutenkra eacutes eredmeacutenyeinkre is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a dolgozat filozoacutefiai jellegű jelenteacutesvilaacutegaacutet eacutes aacutelliacutetaacutesait
meacuteg inkaacutebb be tudjuk mutatni eacutes alaacute tudjuk taacutemasztani a koumlvetkező fejezetben a budd-
hista filozoacutefia haacuteloacutezatszemleacuteletű vilaacutegaacuteba kalauzoljuk el az olvasoacutet azzal a szigoruacute
uacutetikoumlnyv bejegyzeacutessel hogy ez a roumlvid bdquoturisztikai eacutelmeacutenyrdquo csak kedvcsinaacuteloacute hiszen
a buddhai taniacutetaacutes nyomaacuten kialakult boumllcselet toumlbb mint 2500 eacutevre tekint vissza Ezeacutert
ha szaacutendeacutekunkban aacutellna sem tudnaacutenk teljes keacutepet ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati kapcsolati
seacutemaacutet felvaacutezolni csupaacuten arra teszuumlnk kiacuteseacuterletet hogy a nyugati centrumuacute gondolko-
daacutesi sztenderdek melleacute ndash hierarchia-mentesen ndash uacutejabb olvasatok hataacuterpontjaira is raacute-
mutatunk
131
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten
Az előzőekben maacuter utaltunk raacute hogy a haacuteloacutezatokba szerveződő eacutes ekkeacutent aacutebraacutezolhatoacute
eacutelet- vilaacutegfelfogaacutes akaacuter toumlbb ezer eacutevvel ezelőttre is visszavezethető az emberiseacuteg toumlr-
teacuteneteacuteben Mint maacuter emliacutetettuumlk a haacuteloacutezatok tudomaacutenya napjainkban egyre meacutelyebben
eacutes meacutelyebben teacuterkeacutepezi fel az egymaacutessal szorosan vagy lazaacutebban egyuumlttműkoumldő leacutetdi-
menzioacuteinkat
E fejezetben egy mereacutesz felfedezőuacutetra kalauzoljuk el az olvasoacutet aki vaacutellalja
annak kockaacutezataacutet hogy belebuacutejik egy olyan utazoacute bakancsaacuteba akitől az utazaacutesszerve-
zők felteacutetlen bizalmat keacuternek de koumltelezettseacuteget vaacutellalnak arra is hogy baacuter fizikai ve-
szeacutelybe nem sodorjaacutek a tudataacutet viszont igencsak megerőltető szellemi kalandtuacuteraacuten ve-
zetik veacutegig
Ezzel toumlbb ceacutelunk is ndash biacutezunk benne ndash teljesuumll vagyis a tudatos utazaacutesszervezeacutesre eacutes
ezaacuteltal az eacutelmeacutenyfeldolgozaacutesra is peacuteldaacutekkal tudunk szolgaacutelni (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019)
A Michalkoacute aacuteltal boldogiacutetoacutenak nevezett utazaacutes eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait tovaacutebb kiacutevaacuten-
juk bőviacuteteni mert mint a kutatoacutetoacutel tudjuk hogy az utazaacutes csak abban az esetben tesz
bennuumlnket boldoggaacute ha aktiacutevan ndash tehaacutet tudatosan ndash teszuumlnk ennek eacuterdekeacuteben
(Michalkoacute 2010a)
Ha felideacutezzuumlk a megelőző fejezetben megtalaacutelhatoacute ndash a leacutegikoumlzlekedeacutesben reacuteszt
vevő utasok szaacutemossaacutegaacutet eacutes hovatartozaacutesaacutet bemutatoacute ndash diagrammot laacutethatjuk hogy az
euroacutepai eacutes az eacuteszak-amerikai utazaacutesok szaacutema meacuteg mindig dominaacutel de peacuteldaacuteul az Aacutezsi-
aacuteban eacutelő embertaacutersaink utazaacutesi kedveacutenek noumlvekedeacutese ezt a tendenciaacutet lassan megfor-
diacutetja Mi nem pusztaacuten szaacutemadatokkeacutent tekintuumlnk a diagrammokat feleacutepiacutető individuu-
mokra hanem igyekszuumlnk minden esetben az embereket laacutetni ezen adatsorok vagy ha
uacutegy tetszik adathaacuteloacutezatok moumlgoumltt
Nem veacuteletlenuumll hasznaacuteltuk az individuumok kifejezeacutest mert utalni szaacutendeacuteko-
zunk az alaacutebbiakban bemutataacutesra keruumllő buddhista taacutersadalmi szemleacuteletre eacutes az ezzel
szorosan oumlsszefuumlggő eacutenkeacutepre A Buddha taniacutetaacutesa minden ellenkező veacutelemeacutennyel
szemben igenis tartalmaz a taacutersadalomra mint termeacuteszetes egyuumltteacuteleacutesi moacutedra vonat-
kozoacute megaacutellapiacutetaacutesokat mi toumlbb konkreacutet taniacutetaacutesokat is A nyugaton megszokottoacutel elteacute-
rően azonban sem nem organicista sem pedig egyfajta szerződeacutesen alapuloacute modellt
nem tart elfogadhatoacutenak Az ember termeacuteszetes eacutes ezaacuteltal a fennmaradaacutesaacutet biztosiacutetoacute
aacutellapotkeacutent tekint az emberek taacutersulaacutesaacutera Peacuteldakeacutent az uacutejszuumlloumltteket emliacuteti a megvilaacute-
gosodott taniacutetoacute vagyis a vilaacutegba megeacuterkező kisgyermek eacuteletben maradaacutesi felteacutetele a
132
termeacuteszetes taacutersadalmisaacuteg Az anya eacutes az őt koumlruumllvevő emberek biztosiacutetjaacutek szaacutemaacutera az
eacuteletben maradaacutes eacutes a fejlődeacutes felteacuteteleit mindenfeacutele megaacutellapodaacutes vagy hierarchikus
megfeleleacutesi keacutenyszer neacutelkuumll (Porosz 2018a)
Ezzel koherens moacutedon oumlsszefuumlgg az ember szemeacutelyiseacutegeacutenek eacutes ezaacuteltal a vilaacuteg-
ban betoumlltoumltt helyeacutenek eacutertelmezeacutese Az euroacutepai kultuacuterkoumlrben a modernkor ndash konkreacutetan
a felvilaacutegosodaacutes ndash szellemi termeacuteke az individuum mely a fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyesuumllni
keacutepes egyeacutent keacutepzeteacutet jelenti a szoumlveguumlnk ezen kontextusaacuteban
A buddhizmus boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutese szerint abszoluacutet fuumlggetlenuumll leacutetező entitaacutesok
egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhetnek iacutegy a mindentől eacutes mindenkitől fuumlggetlen ember fogalma
sem aacutellja meg a helyeacutet Meacuteg az emberi civilizaacutecioacuteboacutel kivonult remete sem keacutepes eacutelet-
ben maradni ha peacuteldaacuteul a testeacutenek energiaigeacutenyeacutet nem tudja fedezni a koumlrnyezeteacuteből
Tehaacutet a haacuteloacutezatfuumlggetlen leacutetezeacutes lehetetlenseacutegeacutenek teacutetele ha nem is ebben a formaacuteban
de kimondaacutesra keruumll e taacutevol-keleti taniacutetaacutesban
A Buddha taniacutetaacutesnak egyik legtoumlbbet vitatott de legalaacutebbis a nyugati kultuacuter-
koumlrben feacutelreeacutertett aacutelliacutetaacutesa az eacutentelenseacuteg vagy az aacutellandoacutetlansaacuteg vilaacutegszemleacutelete Ez a
tapasztalati uacuteton107 megszerzett tudaacutesboacutel fakadoacute leacutetszerkezeti leiacuteraacutes minden az univer-
zumot alkotoacute elemre mikro- eacutes makroszintű megnyilvaacutenulaacutesaacutera egyaraacutent jellemző tu-
lajdonsaacuteg Ez az aacutellandoacutesaacuteg neacutelkuumlli aacutellapot reacutemisztő lehet az aacutellandoacute kapaszkodoacutekat
eacutertelmezeacutesuumlnkben akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzoumlket igeacutenylő eacutes kreaacuteloacute ember szaacutemaacutera
Uacutegy gondoljuk ez csak az egyik lehetseacuteges koumlvetkezteteacutes a sok koumlzuumll meggyőződeacute-
suumlnk hogy eacuteppen a reacutemuumllet ellenkezője is megeacutelhető azaacuteltal ha az aacutellandoacutetlansaacutegra a
leacutet megismereacuteseacutenek egyik eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk
Az alaacutebbi Porosz Tibortoacutel aacutetvett aacutebraacuteval kiacutevaacutenjuk szemleacuteltetni fenti aacutelliacutetaacutesainkat azaz
az emberi tudat laacutetszoacutelagos koumlzpontjaacuteban aacutelloacute uumlresseacuteg termeacuteszeteacutet (Farkas 2017)
(8aacutebra)
107 Gondolunk itt a buddhai gyakorlatkoumlzpontuacute bdquoutazaacutesrardquo melynek koumlzlekedeacutesi eszkoumlzei a meditaacutecioacutes
gyakorlatok szeacuteles skaacutelaacutei Azaz az oumln- eacutes vilaacutegmegismereacutes nem meruumll ki sem a gondolati
absztrakcioacutekban sem pedig a vilaacuteg feltaacuteraacutesaacutenak tudomaacutenyos moacutedszertanaiban Mindezeket nem hagyja
figyelmen kiacutevuumll a buddhista gyakorloacute de a megismereacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek kiemelkedően fontos
eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja a meditaacutecioacutet Ez ebben az eacutertelemben olyan befeleacute fordulaacutesra utal ahol a tudat
lecsendesedeacutese aacuteltal a kuumllvilaacutegroacutel megszerzett ismeretek integraacuteloacutednak a belső vilaacutegba (Nyanaponika
1994)
Megjegyezzuumlk peacuteldaacuteul hogy a kereszteacuteny vallaacutesi gyakorlatban sem ismeretlen a meditaacutecioacute gyakorlati
alkalmazaacutesa az istenseacuteggel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute illetve szellemi egyesuumlleacutes eacuterdekeacuteben (Jaacutelics 2019)
133
8 aacutebra Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
Farkas (2017)
Mint laacutethatjuk az eacuten nem oumlnmagaacuteban a semmiben lebeg hanem a forma eacuterzeacutes
eacuteszleleacutes eacutes keacuteszteteacutes mintegy haacuteloacutezati centrumakeacutent aacutebraacutezolhatoacute eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutes-
ben ndash az eacuten ilyen jellegű aacutebraacutezolaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben ndash az bdquoelemekrdquo koumlzoumltt leacutevő kapcso-
latokat is felvaacutezoltuk Iacutegy egyreacuteszről elmondhatjuk hogy mindegyikuumlk kapcsolatban
aacutell a maacutesikkal de ez az oumlsszekoumltteteacutes-rendszer nem alkot hierarchikus struktuacuteraacutet Maacutes-
reacuteszről a test eacutes a tudat olyan haacuteloacutezatos jellegű oumlsszefonoacutedaacutesaacutet is modellezi amiben
peacuteldaacuteul a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek feldolgozaacutesa eacutes az azokra adott tudati reakcioacutek
mintegy rezgeacutese hatja aacutet a bdquorendszertrdquo Ezen hataacutesok eacutes az azokra adott vaacutelaszok kouml-
vetkezteacuteben alakul ki az eacuten-keacutep de mivel a kuumllvilaacuteg eacutes a belvilaacuteg folyamatos oumlssze-
hangolaacutesa zajlik ezeacutert az eacutent generaacuteloacute oumlsszetevők haacuteloacutezatban betoumlltoumltt szerepe markaacuten-
san szituaacutecioacutefuumlggő108 (Tenzin 1998)
A fent vaacutezolt haacuteloacutezatos szerkezetű eacutes műkoumldeacutesű tudatmodell kiterjeszthető az
utazaacutes tudomaacutenyaacutenak napjainkban egyre inkaacutebb előteacuterbe keruumllő a bdquotudatos utazaacutesszer-
vezeacutes tudatos utazoacutekrdquo koncepcioacutejaacutera (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019) Oly moacutedon hogy a vaacute-
gyott uacuteticeacutel eleacutereacuteseacutehez eacutes az ott tartoacutezkodaacutes soraacuten fokozottan hatoacute uacutej ingerek toumlmegeacute-
nek valoacutes eacutelmeacutennyeacute alakiacutetaacutesaacuteban felhasznaacutelhatoacutevaacute vaacutelik
Ha az utazoacutera az utazaacutes haacuteloacutezati centrumakeacutent tekintuumlnk eacutes oumlsszekoumltjuumlk mind-
azon pontokkal melyek az adott desztinaacutecioacuten toumlrteacutenő tartoacutezkodaacutesa soraacuten vele kapcso-
latba keruumllt eacutelmeacutenyekre mutatnak egy bonyolult haacuteloacutezat seacutemaacuteja vaacutezoloacutedik fel Mind-
ezen kapcsoloacutedaacutesi pontok egyeseacutevel is hatnak az emberre de ami az olvasatunkban
fontosabb ingertengerkeacutent veszik koumlrbe őt
108 Magaacutetoacutel eacutertetődő moacutedon a tudat az eacuten eacutes a test egymaacutest koumllcsoumlnoumlsoumln felteacutetelező leacutetrehozoacute eacutes erodaacuteloacute
műkoumldeacuteseacutenek jelen felvaacutezolaacutesa rendkiacutevuumll elnagyolt Csupaacuten annyit jelzuumlnk e roumlvid oumlsszefoglaloacuteval
hogy a haacuteloacutezatok jelenleacutete eacutes tanulmaacutenyozaacutesa ha nem is a szoacute mai eacutertelmeacuteben de maacuter eacutevezredekkel
ezelőtt foglalkoztatta a gondolkodoacutekat
134
Ahogy a viacutezben meg kell tanulnunk eacuteletben maradni az uacuteszaacutes segiacutetseacutegeacutevel uacutegy ebben
a stimulusokkal teli koumlzegben is el kell tudjunk igazodni Pontosan a folyamatosan
vaacuteltozoacute eacutenuumlnk egeacuteszseacutegeacutenek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben El kell sajaacutetiacutetanunk a haacuteloacutezatboacutel
beeacuterkező bdquoinformaacutecioacutekrdquo osztaacutelyozaacutesi keacutepesseacutegeacutet uacutegy hogy ideacutezőjelek neacutelkuumlli valoacutes
tartalmat adoacute informaacutecioacute legyen belőluumlk (Goleman 2005)
A Michalkoacute aacuteltal felvaacutezolt miliő fogalomvilaacutegaacutehoz is kapcsoloacutedik a leiacutert tuda-
tossaacute vaacutelaacutesi seacutema mert mint tudjuk a miliő-eacutelmeacuteny kialakulaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacute-
rul az utazoacute belső vilaacutegaacutenak aktuaacutelis aacutellapota (Michalkoacute 2010b)
Az utazaacutes vilaacutegaacutenak szakemberei veacutelemeacutenyuumlnk szerint el kell sajaacutetiacutetsaacutek azon
keacutepesseacutegeket is melyek aacuteltal segiacutetseacuteget tudnak nyuacutejtani az utazoacutek egyre nagyobb touml-
megeinek hogy az ember ne csak turistaacutek egyre nagyobb bdquohordaacutejakeacutentrdquo bolyongjon
az egyre szaporodoacute csaacutebiacutetaacutesok gloacutebusznyi pusztaacutejaacuten hanem tudatos utazoacutekeacutent felfe-
dezője legyen a kuumllvilaacutegnak eacutes oumlnmaga belső univerzumaacutenak egyaraacutent
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja
Az előzőekben azzal zaacutertuk sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket hogy a turista eacutes az utazoacute kouml-
zoumltti kuumlloumlnbseacuteget fokozatbelinek109 aacutelliacutetottuk be A tanulmaacuteny jelenlegi zaacuteroacutefejezeteacute-
ben ezt a kuumlloumlnbseacutegteveacutest termeacuteszetbelikeacutent aacutebraacutezoljuk vagyis olyan leacutenyeges fejlő-
deacutesi iacutevet rajzolunk fel ami az emberi szellem vilaacutegaacuteban zajlik le eacutes ezaacuteltal a leacutetezőkkel
eacutes a leacutettel kapcsolatosan az eddigiekneacutel sokkal meacutelyebb kapcsolatok kialakulaacutesaacutehoz
vezet
Az bdquoeacutenrdquo eacutes a bdquomirdquo koumlzoumltt laacutetszoacutelagosan huacutezoacutedoacute ellenteacutetek uacutegy is eacutertelmezhetők
mintha kuumlloumln haacuteloacutezatokkeacutent leacutetezneacutenek eacutes a kapcsoloacutedaacutesi pontok csak az esetlegesseacutegi
bdquotoumlrveacutenyekrdquo menteacuten szerveződneacutenek Uacutegyis fogalmazhatunk hogy az individuum laacutet-
szoacutelagosan aacutellandoacute centruma ndash az eacuten egyik formaacuteja az ego ndash mintha oumlnkeacutenyesen doumln-
teneacute el mikor eacutes milyen formaacuteban eacutepiacutet ki eacuterintkezeacutesi feluumlleteket az őt koumlruumllvevő em-
bertaacutersaival
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a buddhista filozoacutefia egyik legfontosabb taniacutetaacutesa segiacutetseacute-
guumlnkre lehet hogy ezt a markaacutensnak tűnő ellenteacutetet bdquoeacutenrdquo eacutes bdquomirdquo koumlzoumltt feloldjuk Ez
109 A Bergson-i filozoacutefia egyik leacutetelmeacuteleti fogalompaacuterja a fokozatbeli eacutes a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek
hataacuterozott elvaacutelasztaacutesa (Bergson 1910 1987) Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben ezzel azt jelezzuumlk hogy a
laacutetszoacutelag csak fogalmi kategoacuteriaacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteveacutes az utazoacute eacutes a turista koumlzoumltt az eacutelet
szempontjaacuteboacutel minőseacutegi differenciaacutet is takar
135
a taniacutetaacutes pedig a fuumlggő keletkezeacutes vagyis az a szemleacutelet mely igyekszik teljesen eacutert-
hetően bizonyiacutetani hogy mi emberek egy olyan haacuteloacutezat reacuteszesei eacutepiacutetői eacutes nem keveacutes
esetben annak rongaacuteloacutei is vagyunk (Porosz 2018b)
Minden teveacutekenyseacuteguumlnk oumlsszefuumlgg az alaacutebbi aacutebraacuteban feltuumlntetett haacuteloacutezati cso-
moacuteponttal melyek ugyan egy ember leacutetezeacutese oksaacutegi viszonyainak haacuteloacutezati teacuterkeacutepekeacutent
olvashatoacute de aacutelliacutetaacutesunk szerint eacuteppen az oumlsszetettseacutege eacutes a szellemiseacutege mutatja meg
mennyire raacute vagyunk utalva a bennuumlnket koumlruumllvevő valamennyi leacutetezőre
9 aacutebra A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Porosz (2018b)
Mi akik az utazaacutestudomaacuteny vilaacutegaacutenak reacuteszesei vagyunk ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az
iskolapadban uumlluumlnk a katedraacuten aacutellunk vagy eacuteppen adatokat elemző kutatoacutekeacutent teveacute-
kenykeduumlnk ndash felelősseacuteggel tartozunk azokeacutert az emberekeacutert akiknek maacutera leacutetformaacute-
jaacutevaacute vaacutelt az utazaacutes
Tehaacutet mint azt fentebb elmondtuk a tudomaacutenyaacutegunk szakemberkeacutepzeacuteseacutenek
szellemiseacutegeacutet szuumlkseacutegszerűen aacutet kell jaacuternia a tudatos vilaacuteglaacutetaacutes eacutes szakmai szervező-
keacutepesseacuteg igeacutenyeacutenek eacutes keacutepesseacutegeacutenek Mindezek egyik mozgatoacuterugoacuteja veacutelemeacutenyuumlnk
szerint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes folyamatainak ismerete Ezzel
szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogyateacutekossaacuteg perspektiacutevaacuteinak meacutelyebb megeacuterteacutese is szuumlkseacute-
ges
136
A XIV Dalai Laacutema szaacutemos tudomaacutenyos konferencia eacutes bdquokerekasztal-beszeacutel-
geteacutesrdquo kezdemeacutenyezője eacutes reacutesztvevője110 volt az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutegy ahogyan
napjainkban is az
Az elmuacutelt eacutevben az Uacutej Nemzeti Kivaacuteloacutesaacutegi Program oumlsztoumlndiacutejasakeacutent szaacutemos felveacutetelt
megtekintettem eacutes elemeztem ebben a taacutergykoumlrben
Az utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a haacuteloacutezatszer-
veződeacutesi szemleacutelet megjeleneacuteseacutet vizsgaacuteltuk az audiovizuaacutelis anyagokban Az a sokak
szaacutemaacutera talaacuten meglepő eredmeacuteny taacuterult eleacutenk ndash a toumlbb mint huacuteszoacuteraacutenyi felveacutetel feldol-
gozaacutesa aacuteltal ndash hogy a Dalai Laacutema ezeket a fogalmakat explicit moacutedon egyaacuteltalaacuten nem
hasznaacutelja Ennek elleneacutere a mondanivaloacuteja oumlnmagaacuteban akadaacutelymentesiacutető jellegű eacutes a
fogyateacutekossaacutegaink bdquofelsorolaacutesardquo sem marad el csakhogy ezeket a leacutetezeacutest alkotoacute ala-
kiacutetoacute eacutes fenntartoacute szimbiotikus haacuteloacutezat meg nem ismereacuteseacuteből szaacutermaztatja
Az eddig papiacuterra vetett gondolatokat illetve filozoacutefiai jellegű elemzeacuteseket eacutes a
belőluumlk szaacutermazoacute koumlvetkezteteacuteseket gondolateacutebresztőknek szaacutenjuk Alapvető ceacutelunk
volt hogy a haacuteloacutezatosodaacutest eacutes annak kutataacutesaacutet egy olyan eacuteletfilozoacutefiai modellbe aacutegyaz-
zuk amelynek a gyoumlkerei eacutevezredekkel ezelőttre is visszanyuacutelnak
Az utazaacutestudomaacuteny jelentőseacutege maacuter akkor is elvitathatatlan ha csak a turisz-
tika gazdasaacutegi mutatoacuteinak nagysaacutegrendjeacutet vesszuumlk alapul (Raacutetz 1999)
Meggyőződeacutesuumlnk hogy hibaacutet koumlvetnek el azok kutatoacutek eacutes oktatoacutek akik az utazoacutekra
olyan statisztikai adatokkeacutent tekintenek amelyek csupaacuten beveacuteteli forraacutest vagy kiadaacute-
sokat generaacutelnak A haacuteloacutezatok aacuteltalunk javasolt szemleacuteleacuteseacutenek multistrukturaacutelis eacutes eacutelet-
filozoacutefiai foacutekusza eacuteppen azt szaacutendeacutekozik bizonyiacutetani hogy ami az egyik neacutezőpontboacutel
csomoacutepont az egy maacutesik perspektiacutevaacuteboacutel bdquoegyszerűrdquo informaacutecioacutet aacutetadoacute koumlzeg
Amennyiben csak egy roumlgziacutetett tudati helyzetből azaz kiacutevuumllről proacutebaacuteljuk ele-
mezni a leacutet eacutes a leacutetezeacutes sokdimenzioacutes aacutemde aacutellandoacute koumlzeacuteppontoktoacutel mentes haacuteloacutezatait
koumlnnyen az akadaacutelyok uacutetvesztőjekeacutent eacutertelmezhetjuumlk azokat melyeket persze szuumlk-
seacutegszerűen akadaacutelymentesiacutetenuumlnk is kell Viszont ha keacutepesseacute vaacutelunk beleereszkedni
110 A feltuumlntetett az irodalomjegyzeacutekben eleacuterhető internetes hivatkozaacutesokon keresztuumll bepillanthatunk
abba a kuumlloumlnleges miliőbe amelyet a vallaacutesi vezető a meghiacutevott vendeacutegek eacutes a hallgatoacutesaacuteg egyuumltt
teremtettek kvaacutezi haacuteloacutezatokat eacutepiacutetve nem csak a messzi taacutejak tudoacutesai eacutes filozoacutefusai koumlzoumltt hanem a
laacutetszoacutelag szoumlgesen ellenteacutetes neacutezőpontok koumlzoumltt is (youtube 2013a yuotube 2013b youtube 2012a
youtube 2012b youtube 2010)
137
a leacutetezeacutes haacuteloacutezataiba akkor raacuteeacutebreduumlnk arra hogy soha nem is tudtunk eacutes tudunk azo-
kon kiacutevuumll leacutetezni mert egyszerre vagyunk elemei alkotoacutei eacutes szemleacutelői az eacutelet koumlrfor-
gaacutesnak
138
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek
Az aacuteltalunk keacutesziacutetett doktori eacutertekezeacutes igyekszik egy alapvetően boumllcseleti megkoumlze-
liacuteteacutesű konkreacutet fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatokig elvezető vizsgaacuteloacutedaacutes rejtekuacutetjain veacute-
gig kalauzolni annak olvasoacuteit Az idegenvezeteacutest a fent emliacutetett iacuteraacutesi eacutes olvasaacutesi neheacutez-
seacuteg elleneacutere ezt eacuterthetően igyekszik kivitelezni Mindezen erőfesziacuteteacuteseken tuacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon a tudomaacutenyos eacuteletben elvaacutert minőseacutegi mutatoacuteknak is maximaacutelian
megfelelni szaacutendeacutekozik
Ezen ceacutelunk eleacutereacuteseacutehez azonban szuumlkseacutegesnek eacuterezzuumlk hogy mind a melleacutekletben el-
eacuterhető hang eacutes keacutepi anyagokba is hallgasson eacutes neacutezzen bele e sorok olvasoacuteja illetve a
Wittgenstein aacuteltal is preferaacutelt hangos felolvasaacutesi moacutedszert is alkalmazzaacutek legalaacutebb
egy-egy fejezet erejeacuteig
Erről eacutes az olvasaacutes uacutejra hangzoacutevaacute teacuteteleacutenek pozitiacutev eacutes persze a szerző veacutelemeacutenye
szerint negatiacutev hataacutesairoacutel eacuterteacutekes tudaacutesbővuumlleacutesre tehetuumlnk szert Demeter Tamaacutes Az
eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A Modern Filozoacutefia Kezdetei Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Neacutező-
pontboacutel ciacutemű koumlnyve aacuteltal bdquoMindez persze nem jelenti azt hogy akaacuter Kripke akaacuter
Wittgenstein oumlsszefuumlggeacutesbe hozta volna az olvasaacutes toumlrteacuteneti probleacutemaacutejaacutet a privaacutet
nyelv keacuterdeacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel mindoumlssze csak arra utal hogy a probleacutema egyik
meacuterteacutekadoacute interpretaacutetora szerint Wittgenstein szaacutemaacutera az olvasaacutes - azaz a nyelv-
hasznaacutelat egyik toumlbb eacutertelemben valoacuteban relevaacutens moacutedja - ha nem is elvaacutelaszthatat-
lanul de mindenkeacuteppen szorosan oumlsszefonoacutedott egy akkoriban maacuter nyilvaacutenvaloacutean
szokatlanul excentrikus gyakorlattal Elemzeacuteseinek ilyen iraacutenyultsaacutega persze nyilvaacuten
oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal az anakronisztikus vonzoacutedaacutessal hogy Wittgenstein maga is
előszeretettel vette ha hangosan felolvastak neki Vouml Drury (1984) 119 eacutes 126 o
rdquo(Demeter 2003 p 101)
A Demeter aacuteltal jegyzett iacuteraacutesmű recenzioacutejaacuteban olvashatunk egy roumlvid utalaacutest a vizs-
gaacuteloacutedaacutesunk szoacutebeli foacutekuszuacute voltaacutenak az egyik toumlrteacutenetileg feltaacutert analoacutegiaacutejaacuteroacutel
bdquoAhogy Ong eacutes maacutesok raacutemutatnak a szoacutebeliseacutegre meacuteg erősen taacutemaszkodoacute koumlzeacutepkori
filozoacutefiai rendszerektől nem vaacuterhatoacute el peacuteldaacuteul az a rendszeresseacuteg ami az uacutejkori fi-
lozoacutefiaacutet jellemzirdquo (Zempleacuten 2003 p 403)
E korban a tehaacutet boumllcselők (is) ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ndash az iacuteraacutesra mint a szoacutebeliseacuteg
segeacutedeszkoumlzeacutere tekintettek eacutes azt akkeacuteppen is hasznaacuteltaacutek
A vizsgaacuteloacutedaacutesunkat mi magunk kuumlloumlnboumlző elnevezeacutesekkel illettuumlk a fenti fejezetek-
ben Ilyen volt peacuteldaacuteul a kifejtő jelleg hangsuacutelyozaacutesa tovaacutebbaacute a kaleidoszkoacutepszerű
139
boumllcseleti eacutertelmezeacutes de mindezekneacutel talaacuten fontosabb a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli
diskurzusokra eacutepuumllő filozofaacutelaacutesi moacuted
Az Olay Csaba eacutes az Ullman Tamaacutes aacuteltal iacutert A kontinentaacutelis filozoacutefia a XX szaacutezad-
ban ciacutemű koumltetben Heidegger szoacutebeliseacuteg versus iacuteraacutesbeliseacuteg tovaacutebbaacute a mindezekkel
oumlsszefuumlggő szabad fogalomalkotaacutes eacutes boumllcseleti moacuted kapcsaacuten a koumlvetkezők aacutellnak
bdquoA Leacutet eacutes idő megjeleneacuteseacuteben kuumllső okok is koumlzrejaacutetszottak mivel Heidegger előtte
hosszabb időn keresztuumll nem publikaacutelt semmit eacutes erre rendes professzori kinevezeacute-
seacutehez szuumlkseacuteg lett volna Inteacutezmeacutenyes okokon tuacutel veacutelhetően van tartalmi alapja is
Heidegger idegenkedeacuteseacutenek a szoumlvegektől az eleven filozoacutefiai gondolkodaacuteshoz keacute-
pest a koumlzreadott szoumlvegek megmerevednek elvesztetteacutek azt az elevenseacuteget amely-
nek a neacutemet gondolkodoacute egzisztenciaacutelis jelentőseacuteget tulajdoniacutet Meggyőződeacutese sze-
rint a filozoacutefia feladata hogy az eacutelet eacuteleacuteseacutet hozzaacutesegiacutetse valamifeacutele oumlntisztaacutezaacuteshoz
koumlzelről kiacuteseacuterje eacutes ehhez keacutepest maacutesodlagosak a kutataacutesi eredmeacutenyekrdquo (Olay Ul-
lamm 2011 p 112)
A maacuter szinteacuten toumlbb esetben emliacuteteacutesre keruumllt szoacutebeliseacutegben eacutes a szemeacutelyes jelenleacutet-
ben rejlő megtermeacutekenyiacutető boumllcseleti erő Gadamer szaacutemaacutera is kiemelkedő volt hi-
szen mint tudjuk Heidegger taniacutetvaacutenyakeacutent bontogatta szaacuternyait (Olay Ullamm
2011 p 112)
A legfontosabbnak meacutegis azt tartjuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes
az akadaacutelymentesiacutető ember fogalma felsziacutenre keruumllhetett ami aacuteltal lehetőseacuteg nyiacutelik
veacutelemeacutenyuumlnk szerint hogy a taacutersadalmi kommunikaacutecioacute terein a heacutetkoumlznapi eacutertelemben
hasznaacutelt előzőekben emliacutetett keacutet meg- eacutes elnevezeacutes olyan uacutej eacuteletfilozoacutefiai tartalmakkal
egeacuteszuumllhet ki amelyek aacuteltal a heacutetkoumlznapi diskurzusok negatiacutev konnotaacutecioacutei koumlzeacutep- il-
letve hosszuacutetaacutevon valoacuteban eacuterteacutekmentes mezőbe keruumllnek
Ez meggyőződeacutesuumlnk szerint azaacuteltal eacuterhető el leginkaacutebb hogy az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg valamint az akadaacutelymentesseacuteg ndash nem mellesleg a funkcionaacutelis fogyateacute-
kossaacutegok sem ndash valamifeacutele eleacuterendő maxima iraacutenyaacuteba tartoacute termeacuteszetes vagy elrendelt
kiteljesedeacutesifolyamat megtoumlreacutesekeacutent eacutertelmezendők Minthogy a bdquotoumlkeacuteletes emberrdquo
vagy a bdquotoumlkeacuteletes vilaacutegrdquo eszmeacuteinek eleacutereacuteseacutet sem vaacuterhatjuk a bennuumlk rejlő lehetőseacutegek
feltaacuteraacutesa aacutelltal Eacuteppen ezen neacutezetek ellenkezőjeacutet szaacutendeacutekoztunk ndash az eddigi fejezetek-
ben ndash bizonyiacutetani Uacutegy hogy alapvetően hierarchia-mentes eacutes a koumlzoumlsseacuteg boumllcsesseacute-
geacutere foacutekuszaacuteloacute struktuacuteraacutekat igyekeztuumlnk feltaacuterni eacutes bemutatni amik gyoacutegyiacuterkeacutent eacutes vi-
gaszkeacutent egyaraacutent szolgaacutelhatnak mindannyiunk szaacutemaacutera
140
Boumllcseleti diskurzusunk eacutes vizsgaacuteloacutedoacute utazaacutesunk sok kiemelkedő gondolkodoacute
eacutes tudoacutes koumlzreműkoumldeacuteseacutevel valoacutesult meg Ez a felfedezeacutesekkel sokszor vitaacutekkal eacutes
bizony konstruktiacutev rombolaacutessal teli utazaacutes a jelen dolgozat megiacuteraacutesaacuteval biacutezunk benne
hogy eacuteppen hogy uacutej eddig nem ismert dimenzioacutek iraacutenyaacuteba mozdiacutet el bennuumlnket Tehaacutet
nem az toumlrteacutenik hogy befejeződik valami mint inkaacutebb egy uacutej vizsgaacuteloacutedaacutes veszi a kez-
deteacutet Ez fuumlggetlen attoacutel hogy mennyire lesz sikeres az aacuteltalunk javasolt uacutej jelenteacutes-
vilaacutegok eacutes megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok be- eacutes elfogadaacutesa a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről
A kivaacuteloacute magyar filozoacutefus houmllgyről Ancsel Eacutevaacuteroacutel ezidaacuteig meacuteg nem ejtettuumlnk
szoacutet Mondandoacutenk veacutege feleacute koumlzeledve ezt a hiaacutenyt felteacutetlenuumll poacutetolnunk kell mi leg-
alaacutebbis iacutegy gondoljuk Ancsel egy veacutekony aacutemde annaacutel tartalmasabb koumlnyveacutevel kez-
dődoumltt a Naacutegaacuterdzsuna eacutes a Jaspers aacuteltal mintegy kijeloumllt vizsgaacuteloacutedaacutesunk elmeacutelyiacuteteacutese
Ez a munka pedig nem maacutes mint Az aszimmetrikus ember ciacutemet viselő gondolatfuumlzeacuter
Ebben Ancsel Eacuteva azt az egyszerű megaacutellapiacutetaacutesaacutet jaacuterja koumlrbe miszerint az ember oumln-
magaacutenak koumlszoumlnheti hogy nem tudja a sajaacutet maga eacutes a leacutetezeacutese eacutes a leacutet koumlzoumltti viszonyt
szimmetrikussaacute tenni pedig erre minden lehetőseacutege eacutes keacutepesseacutege is adott Csak mint-
egy elfeledte ezen pozitiacutev adottsaacutegait mert mintegy beleszeretett a sajaacutet maga aacuteltal
formaacutelt aacutell oumlnarckeacutepbe (Ancsel 1989)
Ez az Ancsel-i interpretaacutecioacute veacutegig gondolva az elmuacutelt eacutevek kutakodaacutessal toumlltoumltt hosz-
szuacute napjait oacuteriaacutesi inspiraacutecioacutet jelentett mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegkeacutep mind
az akadaacutelymentesiacutető ember vilaacutegaacutenak koumlruumllrajzolaacutesaacuteban
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesa a fenti hataacutesnaacutel sokkal reacutegebbről van jelen a boumll-
cseleti vilaacutegkeacutepuumlnk formavilaacutegaacuteban Munkaacutenk soraacuten a diskurzusba bevonoacutedoacute boumllcse-
lők soraiban egyre toumlbben tűntek foumll olyanok akik szinteacuten kapcsolatba keruumlltek ezzel
a filozoacutefiai eacutes eacuteletvezeteacutesi gondolatvilaacuteggal Azzal egyuumltt uacutegy tűnik hogy ez a helyzet
hogy vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten ezt sehol nem fogalmaztuk meg minimaacutelis felteacutetelkeacutent a
leacutetezeacutesi eacutes az emberi viszonyokroacutel foumlltett keacuterdeacuteseink megvaacutelaszolaacutesaacutera felkeacutert vagy
egyszerűen megtalaacutelt gondolkodoacutekkal szemben Meggyőződeacutesuumlnk hogy az oly sok-
szor előkeruumllő filozoacutefiai intuiacutecioacute ebben a kontextusban is műkoumldeacutesbe leacutepett eacutes a segiacutet-
seacuteguumlnkre volt
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg egzisztenciaacutelfilozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacute-
fiai vizsgaacutelataacutera amennyire tudjuk ilyen aacuteltalunk vaacutelasztott nyilvaacutenvaloacute formaacuteban meacuteg
nem keruumllt sor A Jaspers-i hataacuterhelyzet a Heidegger-i leacutetben sodroacutedaacutes eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i nem-tudaacutes csak egy-egy peacutelda azon markaacutens boumllcselői megaacutellapiacutetaacutesokra me-
141
lyek aacutellaacutespontunk szerint ha kimondva nem is de bdquoa rejtjeleikrdquo megfejteacutese aacuteltal meg-
uumlzenteacutek hogy az egykor szimbiotikus ember aki alkalmazkodott nem csak a koumlrnye-
zeteacutehez eacutes taacutersaihoz de oumlnmagaacutehoz is maacutera egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute eacutes ebből
koumlvetkezően akadaacutelymentesiacutető leacutennyeacute alakult aacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az emberseacutegfelejteacutes koumlzel sem azt jelenti a
szaacutemunkra hogy az alkalmazkodoacute ember negatiacutev tuumlkoumlrkeacutepe csupaacuten elfelejtette a ter-
meacuteszetes viszonyulaacutesi moacutedjaacutet a leacutethez eacutes a leacutetezeacutesbeli taacutersaihoz Mint ahogy az aka-
daacutelymentesiacutető ember sem aacuternyeacuteka az alkalmazkodoacutenak Ebben az esetben is a tudatos-
saacuteg aacutetalakulaacutesaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk Igaz ez a transzformaacutecioacute sem pozitiacutev iraacutenyba tart
Az alkalmazkodoacute ember mint maacuter utaltunk raacute toumlbb formaacuteban is magaacuteban hordozta
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg potenciaacutejaacutet de ezt eacuteppen a szimbiotikus leacutetviszonyu-
laacutesa okaacuten nem emelte aacutet az aktualitaacutesok vilaacutegaacuteba
A fogyateacutekossaacuteg tudomaacutenya eacutertelmezeacutesuumlnk szerint a fentiek feacutenyeacuteben helyes
toumlrekveacuteseket fogalmaz meg a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten elvaacuterhatoacute koumllcsoumlnoumls
taacutersadalmi felelősseacuteg keacuterdeacuteseacuteben Valoacuteban mindannyiunk oumlnaacutelloacute doumlnteacutese de koumlzoumls fe-
lelőseacuteget generaacuteloacute leacutet- eacutes eacuteletviszonya is hogy mikeacuteppen viszonyul viszonyulunk egy
maacutesik embertaacutersunk fizikai szenzuaacutelis mentaacutelis esetleg halmozott funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacutegaacutehoz Azonban ha a koumlztudatba pozitiacutev formaacuteban tudjuk eljuttatni ndash tehaacutet
felhasznaacutelva az egzisztenciaacutelis-praxis kommunikaacutecioacutet a mindennapokban is ndash az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mindannyiunkban megleacutevő teacutenyeacutet talaacuten arra is lehetőseacuteg
nyiacutelik hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ne egy idealizaacutelt uacutegymond egeacuteszseacuteges aacutella-
pot torzoacuteja legyen hanem ugyanolyan lehetőseacuteg a szimbiotikus ember aacutellapotaacutenak uacutejra
megeacuteleacuteseacutere mint baacutermelyik taacutersaacuteeacute a foumlldoumln Iacutegy a minden emberre eacutes leacutenyre jellemző
fogyateacutekossaacutegok ndash azok milyenseacutegeacutetől fuumlggetlenuumll ndash hozzaacutejaacuterulhatnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes
koumlzoumltti hasadaacutes oumlsszeforraacutesaacutehoz azaz valoacutes kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacute vaacutelhatnak
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaiboacutel az is kideruumll szaacutemunkra hogy a bdquotudat csoacutenakja
az emberi testrdquo (Tenzin 2005b) Hogy ez az utazaacutesi eszkoumlz mikeacuteppen uacuteszik vagy eacuteppen
iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll milyen moacutedon sodroacutedik a leacutetezeacutesuumlnk aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vizein az azon
muacutelik leginkaacutebb hogy a test eacutes a tudat szimbioacutezisa az eacuteberseacuteg segiacutetseacutegeacutevel hogyan
tudja iraacutenyiacutetani azt Ezzel keacutepesseacute vaacutelhat elfogadni a mulandoacutesaacutegaacuteban rejlő ndash eacutes ilyen
formaacuteban semmikeacuteppen meg nem ismeacutetelhető vagy el nem nyerhető lehetőseacutegekből
szaacutermazoacute ndash tapasztalatok felhasznaacutelaacutesaacutenak moacutedjait Tehaacutet integraacutelja eliminaacutelja fel
sem fogja vagy oumlnmagaacutetoacutel idegennek tekinti azokat eacutes iacutegy akaacuter oumlntudatlanul is rom-
bolja magaacutet eacutes leacutetezeacutesbeli taacutersait Rajta muacutelik hogy alkalmazkodoacute leacutennyeacute fejleszti-e
142
magaacutet eacutes a jelenben uacutejra eacutes uacutejra felfedezi a szelleme forraacutesvideacutekeacutet vagy akadaacutelyokkal
teli vilaacutegot vizionaacutel melyet ezektől folyton folyvaacutest mentesiacuteteni kell
A disszertaacutecioacutenkat Jaspers kommunikaacutecioacuteroacutel megfogalmazott gondolataival kezdtuumlk
Most hogy a veacutegeacutere eacutertuumlnk ndash legalaacutebb is aacutetmenetileg ndash a mondanivaloacutenknak szinteacuten
a neacutemet filozoacutefus gondolkodoacute segiacutetseacutegeacutevel zaacuterjuk eacutertekezeacutesuumlnket
Jaspers Egyetem eszmeacutelje ciacutemű munkaacutejaacuteban Immanuel Kantot ideacutezve a koumlvetkező
megaacutellapiacutetaacutest teszi az ember egzisztenciaacutelis mivolta megismerhetőseacutegeacutenek a tudomaacute-
nyos pozitivista megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted szaacutemaacutera jelentkező korlaacutetairoacutel bdquoKant szavai ma is
eacuterveacutenyesek rsquoEgeacuteszen bizonyos hogy az organikus leacutenyt eacutes annak belső lehetőseacutegeit a
termeacuteszet puszta mechanikus princiacutepiumai alapjaacuten meacuteg eleacutegseacutegesen megismerni sem
vagyunk keacutepesek meacuteg keveacutesbeacute megmagyaraacutezni meacutegpedig oly bizonyos hogy baacutetran
aacutelliacutethatjuk az ember keacuteptelen akaacuter ilyen becsleacutest is veacutegezni vagy azt remeacutelni hogy
valaha is taacutemadhatna egy Newton aki akaacuter csak egy fűcsomoacute leacutetrejoumltteacutet meg tudnaacute
magyaraacutezni ama termeacuteszettoumlrveacutenyek szerint amelyeket semmifeacutele szaacutendeacutek nem rende-
zett oumlsszersquordquo (Jaspers 1990 p 226)
Ennek nyomaacuten meacuteg inkaacutebb eacuteletszerűveacute vaacutelnak az alaacutebbi a Jaspers-i emberkeacutepet oumlssze-
foglaloacute megaacutellapiacutetaacutesok melyek Nyiacuteri Tamaacutes Antropoloacutegiai vaacutezlatok ciacutemű koumlnyveacuteben
talaacutelhatoacutek bdquoAz emberi leacutet az ember folytonos oumlnmagaacutet teremteacutese hellip Az emberi leacutet
egyetlen helyes megkoumlzeliacuteteacutese az egzisztencia megvilaacutegiacutetaacutesa (Existenzerhellung)
Az egzisztencia kibontakozaacutesaacutet segiacuteti elő a szellemi kommunikaacutecioacuterdquo111 (Nyiacuteri 2015 p
27 p 28)
Osztjuk Karl Jaspers veacutelemeacutenyeacutet miszerint az ember a kommunikaacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel
sem vaacutellhat kiteljesedett leacutennyeacute de raacutelelhet aacuteltala a benne rejlő potencialitaacutesok eacutes ak-
tualizaacuteloacutedaacutesok hataacutertalansaacutegaacutera Tehaacutet nem vagyunk befejezett leacutetezők eacutes ez a be nem
fejezettseacuteg vagy lezaacuteratlansaacuteg eacuteppen a legnagyobb lehetőseacutege a leacutetezeacutesuumlnknek Mint
ahogy a koumlzoumls egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunkra is iacutegy tekintuumlnk
111 Vouml Heidegger (2003 pp 11-48)
143
Irodalomjegyzeacutek
Magyar nyelvű művek
Aczeacutel P (2016) Mindigitaacutelis Az uacutej meacutedia tere In Hanga A (szerk) Kommunikaacute-
cioacutes terek 2016 T3 Kiadoacute DOSZ Budapest-Sepsiszentgyoumlgy pp 12-20
Adler A (1998) Eacuteletismeret Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta S Nyiacuterő Joacutezsef
Agoacutecs T (2002) Buddhista ismeretelmeacutelet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Ancsel Eacuteva (1989) Az aszimmetrikus ember Kossuth Kiadoacute Budapest
Arendt H Jaspers K (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes egyetem-
es felelősseacuteg Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Csejtei Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Arisztoteleacutesz (1936) Metafizika Fordiacutetotta bevezeteacutessel eacutes magyaraacutezatokkal ellaacutetta
Halasy-Nagy Joacutezsef Dunaacutentuacutel Peacutecsi Egyetemi Koumlnyvkiadoacute eacutes Nyomda Peacutecs (Az
Akadeacutemia Filozoacutefiai Koumlnyvtaacutera)
Arisztoteleacutesz (1992) Metaphysica I Logos Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a bevezeteacutest
eacutes a kommentaacutert iacuterta Ferge Gaacutebor
Barabaacutesi A-L (2013) Behaacuteloacutezva - A haacuteloacutezatok uacutej tudomaacutenya Helikon kiadoacute Kft
Budapest
Barabaacutesi A-L (2017) A haacuteloacutezatok tudomaacutenya Libri Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Benczes R Koumlvecses Z (2010) Kognitiacutev nyelveacuteszet Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Bergson H (1910) Bevezeteacutes a metafizikaacuteba Politzer Zsigmond eacutes Fia Koumlnyv-
kereskedeacutes Budapest Fordiacutetotta Fogarasi Beacutela
Bergson H (1987) Teremtő fejlődeacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Dienes Valeacuteria
Bergson H (2012) A gondolkodaacutes eacutes a mozgoacute - Esszeacutek eacutes előadaacutesok LHarmattan
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacutekaacuteny Andraacutes
Bodnaacuter J K (2012) A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolat-
rendszer terapikus olvasataacutehoz PhD eacutertekezeacutes Debreceni Egyetem Humaacuten Tudo-
maacutenyi Doktori iskola Debrecen
Boumlroumlcz J (2018) Az EU eacutes a vilaacuteg - Kritikai elemzeacutes Pesti Kalligram Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor
Brundtland-jelenteacutes (1988) Koumlzoumls joumlvőnk A Koumlrnyezet eacutes Fejleszteacutes Vilaacutegbizottsaacuteg
jelenteacutese Mezőgazdasaacutegi Kiadoacute Budapest
144
Byung - C H (2019) A kieacutegeacutes taacutersadalma Typotex Elektronikus Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Mikloacutedy Doacutera Simon-Szaboacute Aacutegnes
Capra F (2000) A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a keleti miszticizmus koumlzoumltti
paacuterhuzam feltaacuteraacutesa Tercium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Pavlov Anna Dankoacute
Zoltaacuten
Csaacutenyi V (1988) Evoluacutecioacutes rendszerek ndash Az evoluacutecioacute aacuteltalaacutenos elmeacutelete Gondolat
Kiadoacute Budapest
Csikoacutes E (2008) Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klasszikusai Hegel eacutes
Whitehead LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Darwin Ch (1961) Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes Gondolat Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Katona Katalin
Deleuze G Guattari F (2013) Mi a filozoacutefia Műcsarnok Budapest Fordiacutetotta
Farkas Henrik
Deleuze G (1988) Hume eacutes Kant Empirizmus eacutes szubjektivitaacutes Kant kritikai filo-
zoacutefiaacuteja Osiris Budapest Fordiacutetotta Ulmann Tamaacutes
Deleuze G (1994) A filozoacutefiaacuteroacutel (interjuacute ) In Pompeji 4 pp 155-156
Deleuze G (2010) A bergsoni filozoacutefia Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Demeter T (2003) Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja ndash A modern filozoacutefia kezdetei kommuni-
kaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Osiris Kiadoacute-MTA-ELTE Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Kuta-
toacutecsoport Budapest
Descartes R (1998) A filozoacutefia alapelvei Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacute-
kaacuteny Andraacutes
Epikteacutetos (1942) Epikteacutetos keacutezikoumlnyvecskeacuteje vagyis a Stoikus Boumllcs Brevaacuteriuma
Oficcina Budapest Fordiacutetotta Saacuterosi Gyula
Epikteacutetosz (2014) Epikteacutetosz oumlsszes művei Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a
jegyzeteket eacutes az utoacuteszoacutet iacuterta Steiger Korneacutel
Eckhart M (1988) Beszeacutedek Vaacutelogatta fordiacutetotta a jegyzeteket oumlsszeaacutelliacutetotta eacutes az
utoacuteszoacutet iacuterta Adamik Lajos Helikon Kiadoacute Budapest
Eckhart M (1993) Uacutetmutatoacute beszeacutedek T-Twins Kiadoacute Budapest Vaacutelogatta fordiacute-
totta eacutes az előszoacutet iacuterta Baacutenyai Ferenc
Eco U (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta Gaacutel
Judit
Eliade M (2009) A szent eacutes a profaacuten Euroacutepa koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bereacutenyi Gaacutebor
145
Farkas J (2014) Milyen utat kiacutenaacutel az oumlnmagaacutet megtalaacutelni szaacutendeacutekozoacute fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő euroacutepai embernek a buddhai taniacutetaacutes BA szakdolgozat TKBF Budapest
Farkas J (2017) A fogyateacutekossaacuteg mint eseacutely MA Szakdolgozat A Tan Kapuja
Buddhista Főiskola Budapest
Farkas J (2019) Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
In Irimiaacutes A Jaacuteszbereacutenyi M Michalkoacute G (szerk) Innovatiacutev turisztikai termeacutekfej-
leszteacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Farkas J Petykoacute Cs (2019) Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris eacutes boumllcseleti dimenzioacuteiba In Turizmus Bulletin
19(4)13-22
Farkas J (2020) A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes ha-
taacuterpontjai - Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlr-
teacutenő eligazodaacuteshoz Keacutezirat megjeleneacutes előtt
Feheacuter J (1997) Naacutegaacuterdzsuna a mahaacutejaacutena buddhizmus mestere Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1995) Martin Heidegger Egy XX szaacutezadi gondolkodoacute eacuteletuacutetja Goumln-
coumll Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1998) Heidegger eacutes a szkepticizmus Korona Nova Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (2008) Szoacutebeliseacuteg iacuteraacutesbeliseacuteg hermeneutika In Vilaacutegossaacuteg 20086
Feyerabend P (1999) Haacuterom dialoacutegus a tudaacutesroacutel Osiris Kiadoacute-Gond Alapiacutetvaacuteny
Budapest Fordiacutetotta Tarnoacuteczi Gabriella
Feyerabend P (2002) A moacutedszer ellen Atlantisz Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Mes-
terhaacutezi Mikloacutes Mikloacutes Tamaacutes Tarnoacuteczy Gabriella
Fleischer T (2014) A fenntarthatoacutesaacuteg fogalmaacuteroacutel In Koumlzszolgaacutelat eacutes fenntarthatoacute-
saacuteg Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem Budapest pp 9-24
Foucault M (1998) A fantasztikus koumlnyvtaacuter Pallas Stuacutedioacute-Attraktor Kft Budapest
Fordiacutetotta Romhaacutenyi Toumlroumlk Gaacutebor
Foucault M (2014) A rendellenesek - Előadaacutesok a Colleacutege de France-ban
(1974-1975)LHarmattan Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Berkovits Balaacutezs
Fromm E Suzuki D T (1995) Zen-Buddhizmus eacutes pszichoanaliacutezis Helikon Ki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Vaacuterady Szabolcs Gy Horvaacuteth Laacuteszloacute
Fromm E (2002) Menekuumlleacutes a szabadsaacuteg elől Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Biacuteroacute Daacutevid
146
Fromm E (2008) A szeretet műveacuteszete Haacutetteacuter Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Vaacuterady Szabolcs
Flusser V (1997) Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az iacuteraacutesnak Balassi Kiadoacute ndash BAE Tartoacutes-
hullaacutem ndash Intermedia Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila Joacutesvai Liacutedia
Gadamer H-G (1994) A szeacutep aktualitaacutesa T-Twins Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bonyhai Gaacutebor et al
Gadamer H-G (2000) A filozoacutefia kezdete Fordiacutetotta Hegyessy Maacuteria Simon
Attila Gadamer H-G (2003) Igazsaacuteg eacutes moacutedszer Osiris Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bonyhai Gaacutebor
Gehlen A (1976) Az ember Gondolat Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kis J
Goleman D (2005) Romboloacute eacuterzelmek - Hogyan legyuumlnk uacuterraacute rajtuk Beszeacutelgeteacute-
sek Őszentseacutege a Dalai Laacutemaacuteval Trivium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacutetisz Andraacutes
Goleman D (2015) A joacutesaacuteg hatalma A dalai laacutema laacutetomaacutesa az emberiseacutegről Libri
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacuteth Zsuzsanna
Happ Eacute (2014) Fenntarthatoacute turizmus eacutes felelősseacutegvaacutellalaacutes In Gazdasaacuteg eacutes Taacutersa-
dalom Journal on Economy and Society 20141 pp 90-101
Hadas M (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese Helikon Kiadoacute Budapest
Haacuteri M (1997) A konduktiacutev pedagoacutegia toumlrteacutenete Mozgaacutesseacuteruumlltek Pető Andraacutes Ne-
velőkeacutepző eacutes Nevelőinteacutezete Budapest
Heidegger M (1988) A műalkotaacutes eredete Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Bacsoacute Beacutela
Heidegger M (1991) Uacutetban a nyelvhez Egy japaacuten eacutes egy keacuterdező paacuterbeszeacutedeacuteből
Helikon Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila
Heidegger M (1994) Koumlltőien lakozik az emberrdquo T-Twins Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bacsoacute Beacutela Heacutevizi Ottoacute Kocziszky Eacuteva Pongraacutecz Tibor
Heidegger M (2003) Uacutetjelzők Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Abraham
Zoltan Bacsoacute Beacutela Czegleacutedi Andraacutes Kocziszky Eacuteva Korcsog Balaacutezs Pongraacutecz
Tibor Tő-zseacuter Endre Vajda Kaacuteroly Vajda Mihaacutely
Heidegger M (2019) Leacutet eacutes idő Osiris Kiadoacute eacutes Szolgaacuteltatoacute Kft Budapest Fordiacute-
totta Angyalosi Gergely Bacsoacute Beacutela Kardos Andraacutes Orosz Istvaacuten Vajda Mihaacutely
Hernaacutedi I (2015) Probleacutemaacutes testek Nőiseacuteg szexualitaacutes eacutes anyasaacuteg testi fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelőmagyar nők oumlnreprezentaacutecioacuteiban Debreceni Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Irodalomtudomaacutenyi Doktori Iskola Peacutecs
147
Horvaacuteth B (2019) A beteg bolygoacute A fenntarthatatlansaacuteg eacutes a betegseacuteg kultuacutertoumlrteacute-
nete Typotex Budapest
Jaspers K (1986) Van Gogh Helikon Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kardos
Peacuteter
Jaspers K (1990) Egyetem eszmeacuteje In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia I Taacutersadalomtudo-
maacutenyi Koumlr Szeged pp 177-274 Fordiacutetotta Gaacutespaacuter Csaba Laacuteszloacute
Jaspers K (1992) Eacutesz eacutes egzisztencia In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia 2-3 pp 343-430
Fordiacutetotta Boros Istvaacuten
Jaspers K (1996) Bevezeteacutes a filozoacutefiaacuteba Euroacutepa Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Szathmaacutery Lajos
Jaspers K (1998) Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz Kiadoacute Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bendl Juacutelia
Jaspers K (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Szereacutemy Gyoumlrgy
Jaspers K (2004) A filozoacutefiai hit Attraktor Kiadoacute Goumldoumlllő Fordiacutetotta Csejtei
Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Jaspers K (2005) A transzcendencia rejtjelei Kairosz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Fordiacutetotta Szegedi Jaacutenos
Jaspers K (2008) Mi az ember Filozoacutefiai gondolkodaacutes mindenkinek Media
Nova Budapest Fordiacutetotta ifj Kőroumls Laacuteszloacute
Jaacutelics F (2019) Szemleacutelődő lelkigyakorlat Jezsuita Kiadoacute Budapest
Kahneman D (2013) Gyors eacutes lassuacute gondolkodaacutes HVG Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Garai Attila Baacutenyaacutesz Reacuteka
Karaacutecsony A Pokol B (2011) A Paradigmaacutek erőtereacuteben Attraktor Maacuteriabesnyő
Katona F (2014) Az emberi keacutez kultuacutertoumlrteacutenete Medicina Koumlnyvkiadoacute Budapest
Kaacutelmaacuten Z Koumlnczei G (2002) A Taigetosztoacutel az eseacutelyegyenlőseacutegig Osiris Kiadoacute
Budapest
Kamper D Wulf C (1998) Antropoloacutegiai az ember halaacutela utaacuten Joacuteszoumlveg Műhely
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Balogh Istvaacuten
Kierkegaard S (1986) Feacutelelem eacutes reszketeacutes Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Raacutecz Peacuteter
Kolakowski L (1992) Ha nincsen Isten Avagy a vallaacutesroacutel az Istenről az oumlrdoumlg-
ről a bűnről eacutes egyeacuteb nyugtalaniacutetoacute vallaacutesboumllcseleti keacuterdeacutesekről Euroacutepa Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Paacutesztor Peacuteter
148
Kolakowski L (1994) Metafizikai Horror Osiris - Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Orosz Istvaacuten eacutes Tarnoacuteczi Gabriella
Kolakowski L (2012) Mit keacuterdeznek tőluumlnk a nagy filozoacutefusok Typotex Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Paacutelfalvi Lajos
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny teacuterkeacutepei Eoumltvoumls Loraacutend
Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny bdquoteacuterkeacutepeirdquo In Hernaacutedi
Koumlnczei Gy (szerk) A felelet keacuterdeacutesei koumlzoumltt Fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny Magyaror-
szaacutegon Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Főisko-
lai Kar Budapest
Kropotkin A P (1908) A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg mint termeacuteszettoumlrveacuteny Atheneaum
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Madzsar Joacutezsef
Lengyel Zs M (2012) Megeacuterteacutes a hataacuterokon Sematizmus eacutes vilaacutegeacutertelmezeacutes Hei-
degger Kant-interpretaacutecioacutejaacuteban In A maacutesik igazsaacutega Uumlnnepi koumltet Feheacuter M Istvaacuten
tiszteleteacutere pp 239-261
Luhmann N (2010) Oumlkoloacutegiai kommunikaacutecioacute Keacutepes-e felkeacuteszuumllni a modern taacutersa-
dalom az oumlkoloacutegiai veszeacutelyekre Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Brunczel
Balaacutezs
McLuhan M (2001) A Gutenberg-galaxis A tipograacutefiai ember leacutetrejoumltte Trezor
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kristoacute Nagy Istvaacuten
Merleau-Ponty M (2003) A filozoacutefia dicseacuterete eacutes maacutes esszeacutek Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Sajoacute Saacutendor
Meacuterő L (2010) Az eacuterzelmek logikaacuteja Tercium Kiadoacute Kft Budapest
Mező N (2019) Az Informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az aka-
daacutelymentes turizmusban Szakdolgozat BGE KVIK Budapest
Michalkoacute G (2003) A fenntarthatoacute fejlődeacutes oumlkoturisztikai aspektusai Magyarorszaacute-
gon Turizmus Bulletin 7eacutevf 4sz pp13-21
Michalkoacute G Raacutetz T (2019) Turizmus 30 - Taacutempontok a turizmustoumlrteacutenet leg-
uacutejabb koraacutenak megeacuterteacuteseacutehez In Kaacutetay Aacute Michalkoacute G Raacutetz T (szerk) Turiz-
mus 30 Kodolaacutenyi Jaacutenos Egyetem MTA CSFK Foumlldrajztudomaacutenyi Inteacutezet Magyar
Foumlldrajzi Taacutersasaacuteg Oroshaacuteza-Budapest pp 9-14
Michalkoacute G (2010) Boldogiacutetoacute utazaacutes MTA Foumlldrajztudomaacutenyi Kutatoacuteinteacutezet
Budapest
Michalkoacute G (2016) Turizmoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
149
Michalkoacute G (2010b) Turisztikai teacuter desztinaacutecioacute miliő uacuteton a turizmus taacutersadalom-
foumlldrajzi eacutertelmezeacuteseacutenek uacutej dimenzioacutei feleacute In Faacutebiaacuten A (szerk) Paacuterbeszeacuted eacutes
egyuumlttműkoumldeacutes Teruumlletfejleszteacutesi Szabadegyetem 2006-2010 Nyugat-magyaror-
szaacutegi Egyetem Kiadoacute Sopron pp 227-244
Nietzsche F (2018) Vidaacutem tudomaacuteny ndash La gaya scienza Attractor Koumlnyvkiadoacute
Goumldoumlllő Fordiacutetotta Oacutevaacuteri Csaba
Nietzsche F (2000) Iacutegy szoacutelott Zarathustra Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Kurdi Imre
Nietzsche F (2003) Ecce homo Hogyan lesz az ember azzaacute ami Goumlncoumll Kiadoacute
Fordiacutetotta Horvaacuteth Geacuteza
Nyanaponika T (1994) A buddhista meditaacutecioacute sziacuteve - A Satipaṭṭhāna Sutta szoumlvege
eacutes kommentaacuterjai - A Buddha eacuteberseacuteg-uacutetjaacuten alapuloacute szellemi gyakorlatok keacutezikoumlnyve
Orient Press Budapest Fordiacutetoacute Pressing Lajos
Nyiacuteri K Szeacutecsi G Szerk (1998) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A kommunikaacutecioacutes
technoloacutegiaacutek toumlrteacutenete Homeacuterosztoacutel Heideggerig Aacuteron Kiadoacute Budapest
Nyirő M (2012) Filozoacutefia mint de(kon)strukcioacute Heidegger eacutes Derrida LHarmat-
tan Kiadoacute Budapest
Nyiacuteri T (2015) Antropoloacutegiai vaacutezlatok Corvnius Kiadoacute Budapest
Olay Cs Ullmann T (2011) Kontinentaacutelis filozoacutefia a XX Szaacutezadban Lrsquoharmattan
Kiadoacute Budapest
Ong J W (2010) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A szoacute technologizaacutelaacutesa AKI ndash Gondo-
lat Budapest Fordiacutetotta Kozaacutek Daacuteniel
Patsch F (2016) Hermeneutika A filozoacutefia joumlvője eacutes a joumlvő teoloacutegiaacuteja Jezsuita Ki-
adoacute Budapest
Platoacuten (2005) Phaidrosz Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Budapest Koumlvendi Deacutenes fordiacutetaacute-saacutet
aacutetdolgozta a jegyzeteket eacutes a kommentaacuterokat iacuterta Simon Attila
Polaacutenyi K (2004) A nagy aacutetalakulaacutes ndash Korunk gazdasaacutegi eacutes politikai gyoumlkerei
Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest
Popper K (1997) A tudomaacutenyos kutataacutes logikaacuteja Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Petri Gyoumlrgy Szegedi Peacuteter
Porosz T (2012) A buddhizmus lexikona A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Porosz T (2018) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmus-
roacutel Gondolat Kiadoacute Budapest
150
Porosz T (2018a) A buddhizmus taacutersadalomszemleacuteleteacutenek alapvonalai In Porosz
T (szerk) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel
Gondolat Kiadoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 321-358
Porosz T (2018b) A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban In Porosz T
Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel Gondolat Ki-
adoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 11-48
Porosz T (2019) A buddhista filozoacutefia kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a theacuteravaacuteda iraacuteny-
zatban A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Puczkoacute L Raacutetz T (2003) A turizmus hataacutesai Aula Kiadoacute Kft Budapest
Raacutehula V (2014) A Buddha taniacutetaacutesa A Tan Kapuja Budapest Fordiacutetotta Toacuteth
Zsuzsanna
Raacutetz T (1999) A turizmus taacutersadalmi-kulturaacutelis hataacutesai Budapesti Koumlzgazdasaacutegtu-
domaacutenyi Egyetem Budapest
Ropolyi L (2006) Az Internet termeacuteszete Typotex Kiadoacute Budapest
Ropolyi L (2016) Technotudomaacuteny eacutes filotudomaacuteny In Paksi D (szerk) Emer-
gencia eacutes Tudomaacuteny LHarmattan Kiadoacute Budapest pp 163-204
Sain M (1986) Nincs kiraacutelyi uacutet Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kiss Istvaacuten
Schopenhauer A (2007) A vilaacuteg mint akarat eacutes keacutepzet Osiris Budapest
Fordiacutetotta Tandori Dezső Tandori Aacutegnes Tar Ibolya
Schumacher F E (1991) A kicsi szeacutep Koumlzgazdasaacutegi- eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Buda-
pest Fordiacutetotta Perczel Istvaacuten
Schwendtner T (2003) Szabadsaacuteg eacutes fenomenoloacutegia Tanulmaacutenyok Husserlről eacutes
Heideggerről LHarmattan Kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2008) Husserl eacutes Heidegger Egy filozoacutefiai oumlsszecsapaacutes analiacutezise
LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2011) Eljoumlvendő muacutelt - Genealoacutegia Nietzscheacuteneacutel Husserlneacutel eacutes
Heideggerneacutel LHarmattan Kiadoacute Budapest
SN 2259 (2015) Anattalakkhana szutta TKBF jegyzet keacutezirat Oumlaacute Veacutegh Joacutezsef
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Szaboacute I L (2001) Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai a privaacutetnyelvről In Magyar
Filozoacutefiai Szemle XLV 3 pp 361-398
Tenzin G (2005b) Egyetemes felelősseacutegtudat Trajan Koumlnyvműhely Budapest
Fordiacutetotta Szaacutentai Zsolt
151
Tenzin G (2010) Tibeti buddhizmus Kulcs a koumlzeacutepső uacutethoz Noran Libro Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Vaacutencsa Isvaacuten
Toumlnnies Ferdinand (1983) Koumlzoumlsseacuteg eacutes taacutersadalom Gondolat Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor Tataacuter Gyoumlrgy
Veacutegh J (2009a) Leacutetkereacutek ndash Bevezeteacutes a buddhista keacutepi aacutebraacutezolaacutesba Damaru
Kiadoacute Budapest
Veacutegh J (2009b) A pramaacutena buddhista fogalma avagy a buddhista megismereacutes tu-
domaacutenya eacutes gyakorlata In Csoumlrgő Szabados (2009) pp 107-125
Watzlawick P eacutes mtsai (2008) Vaacuteltozaacutes - A probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacute-
saacutenak elvei Animula Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta na
Whitehead A N (2001) Folyamat eacutes valoacutesaacuteg Kozmoloacutegiai eacutertekezeacutes Gifford elő-
adaacutesok az Edingburghi Egyetemen 1927-28 Typotex Kiadoacute Budapest Forditta
Foacuterizs Laacuteszloacute eacutes Karsai Gaacutebor
Wittgenstein L (1989) A bizonyossaacutegroacutel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Neumer Katalin
Wittgenstein L (1998) Filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta
Neumer Katalin
Wohlleben P (2018) A faacutek titkos eacutelete - Mit eacutereznek hogyan kommunikaacutelnak Egy
rejtett vilaacuteg felfedezeacutese Park Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest Fordiacutetotta Balaacutezs Istvaacuten
152
Idegennyelvű irodalom
Aamaasa B Borken-Kleefeld J Petersa GP (2013) The climate impact of travel
behavior A German case study with illustrative mitigation options In Environ-
mental Science amp Policy 33273-282
Beyer Stephan V The Classical Tibetan Language State University of New York
Press Albany 1992
Christianson G E (2005) Oxford University Press New York
DN The Long Discourses of the Buddha A Translation of the Dīgha-NikāyaWis-
dom Publications Boston
Dreyfus G B (1997) Recognizing Reality Dharmakīrtirsquos philosophy and Its Tibe-
tan Interpretations State University of New York Press Albany
Fenner P (1990) The Ontology of the Middle Way Kluwer Academic Publishers
Dordrecht Boston
Fenner P (1995) Reasoning Into Reality A System-Cybernetics Model and Thera-
peutic Interpretation of Buddhist Middle Path Analysis Wisdom Publications Bos-
ton
Garfield J (1994) Dependent Arising and Emptiness of Emptiness Why Did Nagar-
juna start with causation In Philosophy East and West Volume 44 Nr 2 April
1994 pp 219250
Garfield J (1995) The Fundamental Wisdom of the Middle Way Nāgārjunarsquos
Mūlamadhyamakakārikā Translated and Commentary by Jay L Garfield Oxforfd
University Press New York Oxford
Hawking S (2018) Brief Answers to the Big Questions Bantam Books New York
Hixon L (1995) Living Buddha Zen Paul Brunton Philosophical Foundation by
Larson Publicatons Burdett (NY)
Husserl E (1994) Briefwechsel Band VI Philosophenbriefe Edited by Karl Schuh-
mann The Hague Netherlands Kluwer Academic Publishers
Jaspers K (1975) Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides
Plotinus Lao-tzu Nagarjuna v2 Mariner Books New York NY United Kingdom
Jinpa T (2006) Self Reality and Reason In Tibetan Buddhist Philosophy Tsong-
khaparsquos Quest for the Middle Way Routledge Curzon London and New York
153
Kern I (1973) Einleitung des Herausgebers In Edmund Husserl Zur Phaumlnomeno-
logie der Intersubjektivitaumlt Texte aus dem Nachlass Dritter Teil 1929-35 Edited by
Iso Kern The Hague Netherlands Martinus Nijhoff XV-LXX
Mookerji R K (1989) Ancient Indian Education Brahmanical and Buddhist Mo-
tilal Banarsidass New Delhi (1 kiadaacutes London 1947)
MN Majjhima Nikāya The Middle Length Discourses of the Buddha A New
Translation of the Majjhima Nikāya Translated from the Pāli Buddhist Publication
Society Kandy 1995
Nagarjuna (1975) The Precious Garland and the Song of the Mindfulness Harper
and Row Publishers New York Evanston San Francisco London
Ong W (2002) Orality and Literacy The Technologizing of the Word Routledge
London New York
Serres M (2007) The Parasite Univ Of Minnesota Press Minesota
Sinha A (2009)Sraffa and the Later Wittgenstein Contributions to Political Eco-
nomy Vol 28 Issue 1 pp 47ndash69
SN The Connected Discourses of the Buddha A New Translation of the Samyutta
Nikaya Translated by Bhikkhu Bodhi Wisdom Publications Boston
Tatz M (1994) The Skill in Means (Upāyakauśalya) sūtra Translated by Mark
Tatz Motilal Banarsidass Publishers Delhi
Tenzin G(1999) Consciousness at the Crossroads Conversations with the Dalai
Lama on BraIn Science and Buddhism Edited by Zara Houshmand Robert B Li-
vingston and B Alan Wallace Snow Lion Publications Ithaca (NY)
Tenzin G (2005a) The Universen a Single Atom How Science and Spirituality Can
Serve Our World Little Brown London
Toacuteth T Farkas J (2019) The terminologies of two religious leaders Rhetoric
about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets In European Journal
of Science and Theology Vol15 No5 October 2019 pp 159178
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom
2007 XII toumlrveacuteny 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny
a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek jogairoacutel szoacuteloacute egyezmeacuteny eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről Online
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
154
Akadaacutelymentes (2020) Akadaacutelymentesiacuteteacutes honlap Megoldaacutesok akadaacutelymentes ter-
vezeacutes eacutes szaktanaacutecsadaacutes httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303)
Demeter T (2012) A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben In Magyar Tudomaacuteny 173 4
488ndash492 Online kiadaacutes wwwmatudiifhu20120412htm (Megtekintve
20200303)
Eichhor V Buchalis D (2011) Accessibility ndash A Key Objective for the Tourism In-
dustry In Buchalis D Darcy S (Eds) Accessible Tourism Concepts and Issues
Channel View Publications Bristol pp 46-61 httpswwwacade-
miaedu405445Accessible_Tourism_Concepts_and_Issues (Megtekintve
20200303)
European Commission (2014) Accessible Tourism The new frontier of the sector
Enterprise and Industry Magazine httpseceuropaeugrowthcontentaccessible-
tourism-new-frontier-sector-0_hu (Megtekintve 20200303)
FDSD (2019) What is sustainable development Foundation for Democracy and
Sustainable Development fdsdorg (Megtekintve 20200303)
Fenner P (2019) Peter Fenner honlapja httpswwwpeterfennercom (Megte-
kintve 20200303)
Forgoacute S (2011) Meacutediumismeret I
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_26_mediumisme-
ret_i_scorm_0433_az_ongfle_rsbelisgszbelisghtml (Megtekintve 20200303)
Foumlldes P (2002) Az egyeacuteni deficittől a taacutersadalmi felelősseacutegig ndash Beszeacutelgeteacutes Zaacutesz-
kaliczky Peacuteterrel Gyoacutegypedagoacutegia a koumlzoktataacutesban eacutes a taacutersadalomban In Uacutej Pe-
dagoacutegiai Szemle 20024 Online kiadaacutes httpsfolyoiratokohgovhuuj-pedagogiai-
szemleaz-egyeni-deficittol-a-tarsadalmi-felelossegig-beszelgetes-zaszkaliczky
(Megtekintve 20200303)
IBD (2020) Institute of Buddhist Dialectics Dharamsala httpswwwInstitute-
ofbuddhistdialecticsorg (Megtekintve 20200303)
Koumlnczei Gy (2009) Fogyateacutekossaacuteg-tudomaacutenyi fogalomtaacuter Eoumltvoumls Loraacutend Tudo-
maacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest Online kiadaacutes
httpmekoszkhu094000941009410pdf (Megtekintve 20200303)
Marosaacuten B (2004) Variaacutecioacutek az eacutelettoumlrteacutenetre Filozoacutefiai szemle 2004 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpsepaoszkhu001000018600019marosanhtml (Megtekintve
20200608)
155
Michalkoacute G eacutes mtsai (2011) Turisztikai termeacutektervezeacutes eacutes fejleszteacutes Peacutecsi tudo-
maacutenyegyetem (PTE) Megtekintve Online kiadaacutes httposzkdkoszkhusto-
rage00012642dd1turisztikai_term__ktervez__s___s_fejleszt__spdf (Megte-
kintve 20200303)
MTA TK SZI (2013) A Nemzetkoumlzi eacutes hazai fogyateacutekospolitika a 21 szaacutezadban
MTA TK Szocioloacutegiai Inteacutezet Budapest Online kiadaacutes
httpwwwjgypkhutanszektarselmkotetekA20nemzetkozi20es20ha-
zai20fogyatekospolitikapdf (Megtekintve 20200303)
MTUuml (2017) Akadaacutelymentes turizmus httpsmtugovhucikkekakadalymentes-tu-
rizmus (Megtekintve 2020 0303)
MTUuml (2018) Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 httpsmtugovhucik-
kekstrategia (Megtekintve 2020 maacutercius 3)
Nyiacuteri K (2002) Keacutepek mint eszkoumlzoumlk Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacuteban Vilaacutegossaacuteg 43
5ndash21 2002 httpwwwhunfihunyirinyiri_Vil_Wpdf (Megtekintve 2020 maacutercius
3)
Orszaacuteggyűleacutes Hivatala (2017) Akadaacutelymentes turizmus Inofojegyzet
httpswwwparlamenthudocuments101811202209Infojegyzet_2017_81_uta-
zasi_csomagokpdfd75520c8-6f65-4338-8d74-a0e849caa9d0 (Megtekintve
20200303)
Raffay Z ndash Marton G (2018) Fenntarthatoacutesaacuteg a magyar turizmusban ndash hozzaacuteaacutellaacutes
vagy marketingfogaacutes In Joacutezsa L Korcsmaacuteros E Seres Huszaacuterik E (szerk) 2018
A hateacutekony marketing ndash EMOK 2018 Nemzetkoumlzi Tudomaacutenyos Konferencia konfe-
renciakoumltete Selye Jaacutenos Egyetem Komarno
httpsemokhutanulmany-keresoc12a-hatekony-marketingpdf (Megtekintve
20200303)
Roach E Lloyd B B (eacute n) (1978) Cognition and Categorrization
httpwwwtamarabergcomteachIngFall_13papersCognitionampCategorizationpdf
(Megtekintve 20200303)
Ropolyi L (2014) Maacutesodlagos szoacutebeliseacuteg vagy vizualitaacutes (eacute n)
httpswwwresearchgatenetpublication301892031_Masodlagos_szobeli-
seg_vagy_vizualitasdownload (Megtekintve 20200303)
Saacutendor K (2011) Olvasaacuteskutataacutes
156
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_06_olvasaskuta-
tas_scorm_111135_elsdleges_szbelisg_rsbelisg_msodlagos_szbelisghtml (Megte-
kintve 20200303)
Shephard St John Striphas (2012) Communication as Perspectives on Theory
Sage Publications h n Online kiadaacutes httpsksagepubcombookscommunica-
tion-as (Megtekintve 20200303)
Zempleacuten G (2003) - Demeter Tamaacutes Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A modern filozoacutefia
kezdetei kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Recenzioacute In Budapesti Koumlnyvszemle
(BUKSZ) 15 eacutevfolyam 2003 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpwwwepahu000000001500032pdf10szemle03pdf (Megte-
kintve 20200303)
Szauer C eacutes mtsai (2010) Keacutepzeacutes eacutes komplex rehabilitaacutecioacute a fogyateacutekos emberek
taacutersadalmi Integraacutecioacutejaacutenak taacutemogataacutesaacuteeacutert A fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacute-
geacuteeacutert koumlzalapiacutetvaacuteny eacutes dobbantoacute projektje Oktataacuteskutatoacute eacutes fejlesztő Inteacutezet (OFI)
Online kiadaacutes httpsfolyoiratokofihuarticle-categorya-fogyatekos-szemelyek-
eselyegyenlosegeert-kozalapitvany-es-dobbanto-projektje (Megtekintve2019 0303)
UN (2016) Promoting accessible tourism for all wwwunorg (Megtekintve 2019
juacutelius 20
Taylor J (2014) We are disabled Online kiadaacutes Psychology Today
httpswwwpsychologytodaycomIntlblogthe-power-prime201404we-re-all-dis-
abled
(Megtekintve 20200303)
Turizmus online (2019) Szaacutezmilliaacuterdos adoacuteelőnyben a leacutegikoumlzlekedeacutes
httpturizmusOnlinehukozlekedescikkszazmilliardos_adoelonyben_a_legikozle-
kedes (Megtekintve 20200303)
UNWTO (2018) Tourism Highlights 2018 Edition httpwwwe-unwtoorg (Meg-
tekintve 20200303)
Wassermann D (2016) et al Disability Definitions Models Experience
httpsplatostanfordeduentriesdisability (Megtekintve 2020 0303)
157
Youtube online hivatkozaacutesok
youtube (1950) Karl Jaspers on The Encompassing Online
httpswwwyoutubecomwatchv=IuOfaB8bABc (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1958) OTNY The Office of Tibet New York The Religious Investiture of
His Holiness The Dalai Lama of Tibet Online httpswwwyo-
utubecomwatchv=hbnKkuYR3Jk (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1963) Martin Heidegger Interview with a Monk Online
httpswwwyoutubecomwatchv=XcsBtl1SwuY (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1968) Karl Jaspers Interview - A Self-Portrait Online
httpswwwyoutubecomwatchv=0UJ0F6UsOqo (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1969) Martin Heidegger on Being Technology amp The Task of Thinking
Online
httpswwwyoutubecomwatchv=MtATDlUSIxI (Megtekintve 2020 0303)
youtube (2010) Nature of the Mind httpswwwyo-
utubecomwatchv=gO7RQi55asYampt=15s (Megtekintve 20200303)
yuotube (2012a) His Holiness the Dalai Lamas Openig Address at Science Dia-
logue In Japan httpswwwyoutubecomwatchv=0v2YOgRt6ck (Megtekintve
20200303)
youtube (2012b) Human Compassion College of William amp Marys Virgnia USA
httpswwwyoutubecomwatchv=NF6uQ24V9GQ (Megtekintve 20200303)
youtube (2013a) Day 1 AM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=AQuXKRnYQJ0 (Megtekintve 20200303)
youtube (2013b) Day 1 PM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=WZgx-6GOBAs (Megtekintve 20200303)
youtube (2016) Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute Behaacuteloacutezva ndash a haacuteloacutezatok csodaacutelatos vilaacutega
httpswwwyoutubecomwatchv=-tFgkmnANdY (Megtekintve 20200303)
158
Roumlvidiacuteteacutesek
DN Diacutegha nikaacuteja
eacuten eacutevszaacutem neacutelkuumll
j japaacuten
MN Maddzshima nikaacuteja
p paacuteli
SN Szamjutta nikaacuteja
sz szanszkrit
t tibeti
159
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben112
Mindenekelőtt paacuteromnak Anitaacutenak eacutes kislaacutenyaacutenak Noeacuteminek tartozom haacutelaacuteval ami-
eacutert az elmuacutelt eacutevekben segiacutetetteacutek a mindennapjaimat uacutegy megszervezni hogy szaacute-
momra a lehető legtoumlbb idő jusson a vizsgaacuteloacutedaacutesaim veacuteghezviteleacutere Majd most ma-
gaacutenak a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek a megalkotaacutesaacutera Anita faacuteradhatatlanul geacutepelte a
nyakatekert mondataimat Neacutelkuumlle nem keacuteszuumllhetett volna el az eacutertekezeacutes
Mint ahogy teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes professzor uacuter szakmai taacutemoga-
taacutesa atyai kritikaacutei eacutes oacuteriaacutesi tuumlrelme neacutelkuumll sem Tudvaacuten hogy az alapvetően szoacutebeli
felkeacuteszuumlleacutes a megszokottnaacutel sokkalta toumlbb időt eacutes energiaacutejaacutet emeacutesztette fel Őszinteacuten
biacutezom benne a kapcsolat ami kialakult koumlzoumlttuumlnk a veacutedeacuteseket koumlvetően sem fog
megszakadni hiszen eacuteppen csak elkezdtem tanulni Tőle Professzor uacuter taniacutetvaacutenyaacutenak
lenni nagyobb megtisztelteteacutes mint az esetlegesen megszerzett fokozat vagy baacuter-
mely maacutes tudomaacutenyos eredmeacuteny
Mentorteacutemavezetőim Veacutegh Joacutezsef eacutes Porosz Tibor oly reacuteg aacutellnak maacuter mellet-
tem hogy nem is szaacutemolom az eacuteveket Azokat az oacuteraacutekat pedig amelyeket a keacutepzeacutes
vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a teacutezis szoumlvegeacutenek megalkotaacutesa soraacuten nekem aacuteldoztak maacuter baacutetorsaacute-
gom sincs bdquolajstromba vennirdquo Mindketten a Buddha taniacutetaacutesaacutenak nyomaacuten leacutetrejoumltt fi-
lozoacutefiai iskolaacutek meditaacutecioacutek eacutes eacuteletgyakorlatok kivaacuteloacute ismerői elismert szakeacutertői
Emellett a hiaacutetusaimhoz igaziacutetott ismeretelsajaacutetiacutetaacutes eacutes azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere kidolgozott
moacutedszerek bdquocsiszolaacutesaacuteban eacutes kalibraacutelaacutesaacutebanrdquo illetve alkalmazaacutesaacuteban is kulcsszere-
puumlk volt eacutes van
A doktori program első esztendejeacuteben Balikoacute Gyoumlrgy segiacutetett teacutemavezetőkeacutent
a kezdeti leacutepeacutesek megteacuteteleacuteben Uacutegy alakult az eacutelet hogy uacutetjaink szeacutetvaacuteltak azonban
tanaacuter uacuterra haacutelaacutes sziacutevvel gondolok mint Arisztoteleacutesz eacutes Platoacuten eacuteletműveacutenek kivaacuteloacute
ismerőjeacutere is
Hadas Mikloacutes professzor uacuter a doktori iskolaacutenk egykori vezetője azeacutert nem a
mentoraim koumlzoumltt keruumll emliacuteteacutesre mert Ő eacutes feleseacutege Hoyer Maacuteria ndash aki a tanulmaacute-
112 A disszertaacutecioacute tervezeteacutenek biacuteraacuteloacutebizottsaacutega aacuteltal javasolt nyelvi korrektuacuteraacuten a disszertaacutecioacute főszouml-
vege aacutetesett Ez Petykoacute Csilla oumlnzetlen eacutes enigmatikus munkaacuteja Ennek elkeacutesziacuteteacuteseacutert haacutelaacutes koumlszoumlnete-
met fejezem ki feleacute Keacutereacutesemnek megfelelően az aacuteltala elveacutegzet javiacutetaacutesok erre a fejezetre eacutes a fuumlgge-
leacutekben talaacutelhatoacute fordiacutetaacutesra nem terjednek ki
160
nyaim első időszakaacuteban mint konduktor is segiacutetette a munkaacutemat ndash mintegy a szel-
lemi befogadoacuteimmaacute vaacuteltak Hadas Mikloacutes professzor uacuter a boumllcseleti teacutemaacutejuacute megkoumlze-
liacuteteacutesemet felkarolta eacutes taacutemogatta taacutemogatja S ha szuumlkseacutegeacutet eacuterzi a legkemeacutenyebb kri-
tikaacutek aacuteltal is igyekezett eacutes igyekszik tudomaacutenyos eacuteletben valoacute helytaacutellaacutesomhoz hoz-
zaacutejaacuterulni
Boumlroumlcz Joacutezsef professzor uacuter globaacutelis szemleacutelete eacutes doumlbbenetes nyitottsaacutega az
ami a bdquotudomaacutenyosrdquo gaacutetlaacutesaimat veacutegkeacutepp feloldotta Mert a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacutegfi-
lozoacutefiaacutetoacutel a Kropotkin-i koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegen aacutet a Bergson-i intuiacutecioacuteban bdquomegmeriacutet-
kezverdquo a Heidegger-i fogalomeredet vizsgaacuteloacutedaacutes uacutetjait megjaacuterva eljutni a Jaspers-i
filozoacutefiai-kommunikaacutecioacute eacutes egzisztaacuteloacute aacutellapot megeacuterteacuteseacuteig sok-sok akadaacutelyt kellet
felismerni s akaacuter előrehaladaacutesi lehetőseacutegkeacutent is tekinteni raacutejuk
Aczeacutel Petra professzor asszony ebben a megeacuteleacutesi eacutes eacuteppen ezeacutert pozitiacutev folya-
matban nagy segiacutetseacutegemre volt van aki egy beszeacutelgeteacutesuumlnk alkalmaacuteval azt mondta
bdquoJaacutecint az akadaacutelyokra szerintem nem minden esetben kell elhaacuteriacutetandoacute feleadatkeacutent
tekinteni Meg kell neacutezzuumlk mikeacutent lehetnek a segiacutetseacuteguumlnkre adott szituaacutecioacutekbanrdquo
Ebben a szellemben folytak eacutes folynak a szakmai beszeacutelgeteacutesek Hrubos Ildikoacute pro-
fesszor asszonnyal a keacutepzeacutes elejeacutetől kezdődően Toumlbbek koumlzoumltt ezek eredmeacutenyekeacutent
sikeruumllt igazaacuten koherens moacutedon beemelni a dolgozat mondanivaloacutejaacuteba a Polaacutenyi feacutele
reciprocitaacutest
Az oktataacutesi publikaacutecioacutes eacutes kutataacutesi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten Petykoacute Csilla egye-
temi docenssel az elmuacutelt eacutevekben kialakult rendkiacutevuumll termeacutekeny koumlzoumls munkaacutelkodaacutes
ndash melynek eredmeacutenyekeacutent sikeruumllt toumlbbek koumlzoumltt elmeacutelyiacuteteni az utazaacutestudomaacutenyi is-
mereteimet is ndash akadaacutelymentes szellemiseacutegeacuteről a fentiek szintuacutegy elmondhatoacutek
Petykoacute tanaacuternő oktatoacutei gyakorlata eacutes nyitott befogadoacute szemeacutelyiseacutege oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget
eacutes lehetőseacuteget teremtett hogy a katedra eacutes a kutataacutes szaacutemomra ismeretlen vilaacutega aka-
daacutelymentesiacuteteacutes helyett az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacuteljenek egyik forraacutesvideacutekeacuteveacute vaacutel-
jon
A vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten Toacuteth Tamaacutes hallgatoacutetaacutersam eacutes baraacutetom toumlbb mint taacutema-
szom volt nem csak a koumlzoumls angolnyelvű tanulmaacutenyunk elkeacutesziacuteteacuteseacuteben vaacutellalt gigan-
tikus toumlbbletmunkaacuteja hanem emberi eacutes kutatoacutei kvalitaacutesai aacuteltal is
Szaboacute Lilla csoporttaacutersam segiacutetseacutegeacutevel pedig sikeruumllt az akkor meacuteg lekuumlzdhe-
tetlennek laacutetszoacute ndash maacutera kezelhetőbbeacute vaacutelt ndash nyelvi neheacutezseacutegeket aacutethidalni Jaspers
angolul eleacuterhető Naacutegaacuterdzsunaacuteroacutel iacutert szoumlvege kapcsaacuten
161
Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute baraacutetomra uacutegy is tekintek mint nyelvi akadaacutelymentesseacuteg eacutes a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes egyik reprezentaacuteloacutejaacutera Ő szinteacuten veacutegigkiacuteseacutert az utamon
Angol nyelvű publikaacutecioacutek szemelveacutenyek eacutes a dolgozat veacutegső verzioacutejaacutenak benyuacutejtaacutes-
aacutehoz elengedhetetlen teacutezisgyűjtemeacuteny fordiacutetaacutesa is a neveacutehez fűződik Tovaacutebbaacute maacuteig
az egyik angoltanaacuteromkeacutent is teveacutekenykedik
A sort folytathatnaacutem neacutev szerint mindazon oktatoacutekkal eacutes egyetemen dolgozoacute
kolleacutegaacutekkal akik mindent megtettek eacutes tesznek maacuteig is ndash ha esetenkeacutent eacuteppen a buuml-
rokratikus szabaacutelyok labirintusa akadaacutelyozza is Őket a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban ndash hogy a
koumlzoumls munkaacutenk gyuumlmoumllcse beeacuterjen
Nem utolsoacutesorban pedig Eacutedesanyaacutemnak fejezem ki a haacutelaacutemat mert toumlretlenuumll
hitt eacutes hisz bennem eacuteletem első perceacutetől Holott a koraszuumlleacutes okaacuten beaacutelloacute oxigeacutenhiaacute-
nyos aacutellapot koumlvetkezteacuteben kialakult halmozott fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten azt tanaacutecsol-
taacutek Neki anno az orvosok hogy ne fecseacutereljen sok időt a fejleszteacutesemre Mondvaacuten
hogy uacutegysem tudok majd jaacuterni iacuterni eacutes olvasni sem megtanulni
Tehaacutet Oumlnoumlkre Raacutetok mint az akadaacutelymentesseacuteg szellemiseacutegeacutenek megtestesiacute-
tői vagy ha uacutegy tetszik a szimbiotikus-embereszmeacuteny valoacutesaacutegaacutenak bizonyossaacutegai-
keacutent is gondolok a haacutetraleacutevő utam utunk soraacuten
162
Melleacuteklet
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus
Lao-tzu Nagarjuna v2
Naacutegaacuterdzsuna (pp 115-130)
Fordiacutetotta Szaboacute Lilla
Koumlruumllbeluumll az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti első eacutes nyolcadik szaacutezad koumlzoumltt egy olyan filozoacute-
fia nőtte ki magaacutet Indiaacuteban amely logikai operaacutecioacutekra (műveletekre ) eacutepuumll mind a
Hinduk (Nyaya iskola) mind a Mahayana Buddhista szektaacutekfelekezetek koumlzoumltt A
leghiacuteresebb Buddhista gondolkodoacute Nagarjuna volt [innentől N ndash Lilla] (koumlruumllbeluumll
az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti maacutesodik szaacutezadban) Asanga Vasubandhu Dignaga Dhar-
makirti (hetedik szaacutezad) A szakirodalom nem eredeti formaacutejaacuteban jutott el hozzaacutenk
hanem keacutesőbbi munkaacutekban amely a filozoacutefiai buddhizmus alapvető szoumlvege lett kuuml-
loumlnoumlsen Kiacutenaacuteban
E vilaacutegban ahol az eacuteletmoacuted tudatos kifejezeacuteseacutenek moacutedja a dialektikus logika a Shu-
nyavadin a szekta ahova N tartozott vonta le a legradikaacutelisabb koumlvetkezteteacuteseket
azon felteacutetelezeacutesekből amelyek minden Buddhista felekezet szaacutemaacutera koumlzoumlsek Azt
taniacutetottaacutek hogy minden uumlres A dolgoknak csak pillanatnyi fantom leacutetezeacutesuumlk van
aacutellandoacute szubsztancia neacutelkuumll Koumlvetkezeacuteskeacutepp az igaz tudaacutes az Uumlresseacutegben rejlik Ezt
elkuumlloumlnuumlleacutessel sajaacutetiacutetom el vagyis olyan gondolkodaacutessal amely mentes a jelektől eacutes
a jeloumlleacutestől eacutes nem kavarja fel a hajlamossaacuteghajlandoacutesaacuteg vagy ceacutel Ezt a doktriacutenaacutet bdquoa
gyeacutemaacutentcsiszoloacutevaacutegoacute () Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegnekrdquo nevezzuumlk szinteacuten nevezhető a
koumlzeacutepuacutetnak (madhyamika) akoumlzoumltt a keacutet teacutezis koumlzoumltt melyek szerint az eacutelet leacutetezik eacutes
az eacutelet nem leacutetezik az uumlresseacutegnek (shunya vada) nincs leacutetezeacutese sem nemleacutetezeacutese A
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a konfliktustoacutel e valoacute teljes szabadsaacutegban rejlik
Ennek a filozoacutefiaacutenak az elmeacuteleteacutet keacutet koumlnyven ismerhetjuumlk meg a Prajnaparamitaacuteban
eacutes Nagarjunaacuteban Kiacutenairoacutel eacutes tibetiről fordiacutetottaacutek le őket az eredeti szanszkrit szoumlve-
gek elvesztek Ezek mellett a munkaacutek mellett figyelembe kell vennuumlnk egy paacuter reacutesz-
letet a bdquoNegyvenkeacutet fejezet szuacutetraacutejaacuteboacutelrdquo Keveacutes elkeacutepzeleacutesuumlnk van N-roacutel mint sze-
meacutelyről Csupaacuten uacutegy ismerjuumlk őt mint annak az extreacutem lehetőseacutegnek a keacutepviselőjeacutet
hogy a metafizikai eszkoumlzeivel meg lehet haladni a metafizikaacutet
A gondolat műveletei
1 A dharma az alapvető fogalom ebben a gondolkodaacutesban Minden leacutetezeacutes
dharma A dharma egy dolog egy attribuacutetum aacutellapot tartalom eacutes a tartalom
tudatossaacutega szubjektum eacutes objektum rend teremteacutes toumlrveacuteny eacutes doktriacutena
A moumlgoumlttes elkeacutepzeleacutes hogy bdquoa vilaacuteg tartalma nem egy megalapozott rend vagy
forma hanem rendezeacutes eacutes forma-adaacutes folyamata eacutes minden rendnek utat kell toumlrnie
egy maacutesik rendnek minden formaacutenak egy maacutesik formaacutenakrdquo (Oldenberg) Baacuter min-
163
den dharma fuumlggetlen a dharmaacutek listaacutezva vannak koumlruumllbeluumll 75 darab hogy kategoacute-
riarendszert formaacutezzanak A dharmaacutenak olyan sok jelenteacutesi van mint a mi Keleti
(Occidental) bdquoLeacutetezeacutesuumlnknekrdquo A szoacutet nem lehet lefordiacutetani mert a jelenteacutese mindent
feloumllel
2 Ennek a gondolkodaacutesnak a ceacutelja hogy ne bdquokoumltődjuumlnkrdquo a dharmaacutekhoz Azzal
hogy nem fogadom el őket nem eacutertem meg őket hogy elszabadulok tőluumlk
bdquoToumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegrerdquo jutok Koumlvetkezeacuteskeacutepp a Megvilaacutegosult (Bod-
hisattva) bdquo a kineacutezeten eacuterzeacutekeleacutesen fogalmakon formaacutekon tudaton kiacutevuumll aacutellrdquo
(Pr 37) A gyerekek eacutes a koumlzemberek ragaszkodnak a dharmaacutekhoz Baacuter a
dharmaacutek nem valoacutedik keacutepeket formaacutelnak roacuteluk Miutaacuten elkeacutepzelik őket az
emberek ragaszkodnak a neacutevhez eacutes a formaacutehoz Nem uacutegy mint a Megvilaacutego-
sult a tanulaacuteskor egy Bodhisattva nem tanul egyetlen dharmaacutet sem bdquoSzaacutemaacutera
a dharmaacutek maacutes moacutedon vannak jelenrdquo
Az elszakadaacuteshoz egy utolsoacute leacutepeacutes szuumlkseacuteges Felteacutetelezhetem hogy legalaacutebb a dokt-
riacutena leacutetezik hogy ennek az egy dharmaacutenak van leacutetezeacutese hogy a Buddha leacutetezett
hogy a Bohisattvaacutek akiknek a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a birtokukban van leacuteteznek Ők
nem valoacutesaacuteg Nem ez is szinteacuten uumlres bdquoNem laacutetom azt a dharma Bodhisattvaacutet sem a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg nevű dharmaacutetrdquo (35-53) A Boumllcsesseacuteg toumlkeacuteletesseacutegeacutet nem tud-
juk eacuterzeacutekelni nincs jelen mint leacutetező dolog Mert nem beszeacutelhetuumlnk megjeleneacutesről
szemben azzal ami a megjeleneacutesnek a nem-eacuteszleleacutese se nem beszeacutelhetuumlnk tudatroacutel
ahol az eacuterzeacutekeleacutes fogalom eacutes forma nem tudatos Ez egy alapvető eacutes radikaacutelis elkeacutep-
zeleacutes hogy elvaacutelasszam magam minden dologtoacutel eacutes aztaacuten az elvaacutelasztaacutestoacutel hogy ne
ragaszkodjak semmihez
3 Ennek a gondolkodaacutesnak az eszkoumlze a dialektika ahogy azt az indiai logika
kifejlesztette Ez a dialektika oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi szaacutemomra hogy
megeacutertsem eacutes eleacuterjem a teljes elvaacutelasztaacutest Minden fogalmat lebont ezzel alaacute-
aknaacutezza az egy taacutergyra valoacute alkalmazaacutesaacutet Ezek az operaacutecioacutek amelyekben
Nagarjuna kuumlloumlnoumlsen lelemeacutenyes volt egyfajta doktriacutenaacutevaacute nőtteacutek ki magukat
Fejtsuumlnk ki egy paacuterat koumlzuumlluumlk
4
a) Minden megnevezeacutes eacutertelmetlen Amikor beszeacutelek felteacutetelezem hogy a
jelek (nimitta) amiket alkalmazok dolgokat bdquojeloumllnekrdquo Ha peacuteldaacuteul arroacutel
kiacutevaacutenok beszeacutelni hogy valamiveacute vaacutelunk eacutes eltűnuumlnk kuumlloumlnboumlző jeleket
kell kigondolnom De a megnevezeacutes eacutes a kuumlloumlnbseacutegteacutetel hibaacutesak A meg-
nevezeacutes eacutes a dolog amit megnevezuumlnk nem lehet egy eacutes nem lehetnek kuuml-
loumlnboumlzőek Ha egyek lenneacutenek a szoacute eleacutegne amikor azt mondjuk bdquotűzrdquo
Ha kuumlloumlnboumlzőek lenneacutenek nem lehetne megnevezeacutes a megnevezett dolog
neacutelkuumll eacutes fordiacutetva megnevezett dolog neacutelkuumll nem lehetne megnevezeacutes te-
haacutet nem lehetnek kuumlloumlnboumlzőek Tehaacutet a megnevezeacutes eacutes a megnevezett do-
log sem ugynazok sem kuumlloumlnboumlzőek tehaacutet az eacuten diskurzusomban
164
Ezek egyaacuteltalaacuten semmik De ha a megnevezeacutest tuumlkoumlrkeacutepnek nevezzuumlk mint egy
puszta keacutepet akkor az szinteacuten hamis Tehaacutet amit hibaacutes megnevezeacutes alatt gondolunk eacutes
megkuumlloumlnboumlztetuumlnk az igazaacuteboacutel nem leacutetezhet
Mivel a megnevezeacutes eacutes a megnevezett dolog nem lehet egy vagy kuumlloumlnboumlző
a megnevezett dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek ndash mint a joumlveacutes eacutes a meneacutes a valamiveacute vaacute-
laacutes eacutes eltűneacutes ndash szinteacuten tarthatatlanok A jelek szerint eacutelni azt jelenti mint egy illuacutezi-
oacuteban eacutelni messze a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegtől De minden ember a jelek szerint eacutel
amikor a megjeleneacutes birodalmaacuteban eacutel ndash akaacuter ha azt hiszi hogy a bdquomegjeleneacutes egy jelrdquo
vagy hogy a bdquomegjeleneacutes uumlresrdquo amikor aszerint a felteacutetelezeacutes szerint eacutel hogy bdquoeacutelekrdquo
vagy bdquotudatos vagyokrdquo
A nyelv forraacutesai eseteacuteben nem tudjuk megkeruumllni a beszeacutedet jeloumlleacuteseken (jele-
ken) keresztuumll Minden mondat uacutejra behaacuteloacutez abba amiből menekuumllni proacutebaacuteltam
b) Bizonyiacuteteacutek alapjaacuten iacuteteacutelni mindent ami van eacutes ezzel egyidőben ami nincs
Minden aacutelliacutetaacutest bizonyiacutethatunk vagy caacutefolhatunk bizonyiacuteteacutekkal Peacuteldaacuteul az bdquoEltűneacutesrdquo
tarthatatlan mivel a vilaacutegban a dolgokat tűnhetetlennek tűnnek pl a rizs leacutetezik ma
mert mindig leacutetezett Mivel jelen van nincs bdquoeltűneacutesrdquo A bdquovalamiveacute vaacutelaacutesrdquo szinteacuten
tarthatatlan a vilaacutegon minden dolgot bdquoelőaacutelliacutetatlannakrdquo tekintuumlnk Eacutes ehhez hasonloacute
moacutedon a Destrukcioacute nem mivel a rizsnoumlveacuteny a magboacutel ered Mivel a valamiveacute vaacute-
laacutest eacuteszleljuumlk nincs destrukcioacute Vagy fordiacutetva Nincs oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg mert az oumlroumlkoumls
dolgok nem fordulnak elő a vilaacutegban a kihajtaacutesukkor a rizsmagok nem laacutethatoacutek Te-
haacutet az egyik dolgot a maacutesik utaacuten demonstraacutelja a bizonyiacuteteacutek a dolgok nem egyek
nem kuumlloumlnboumlzőek nincs joumlveacutes nincs meneacutes stb
Ez az elkeacutepzeleacutes azon a teacutenyen nyugszik hogy az oumlsszes kategoacuteria megtalaacutelhatoacute va-
lahol a vilaacutegban Ahelyett hogy azt keacuterdezzuumlk egyes kategoacuteriaacutek milyen esetben al-
kalmazhatoacutek eacutes milyen esetben nem a szerző megmutatja hogy bizonyos eacutertelemben
mindig alkalmazhatoacuteak aztaacuten abszoluacutet eacuterveacutenyesseacuteggel [validitaacutessal] ruhaacutezza fel őket
eacutes amikor abszoluacutet validnak tekinti őket koumlnnyen megcaacutefolja őket
c) Hogyan van megcaacutefolva a leacutet eacutes a nemleacutet A leacutetezeacutes van a semmi nincs
Nagarjuna visszautasiacutetja ezt a poziacutecioacutet csakuacutegy mint az aacutelliacutetaacutest hogy
semmi sem leacutetezik A koumlvetkező leacutepeacuteseket teszi mindegyik esetben uacutej teacute-
zist megfogalmazva amit megcaacutefol hogy teret engedjen egy uacutej teacutezisnek
amit szinteacuten megcaacutefol
i A dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek Nem mivel fuumlggetlenuumll leacutetezni azt
jelenti hogy okok eacutes felteacutetelek neacutelkuumll joumln leacutetre valami Minden
dolog okoknak eacutes felteacuteteleknek koumlszoumlnheti a leacutetezeacuteseacutet Koumlvetke-
zeacuteskeacutepp semmi sem leacutetezik fuumlggetlenuumll minden valami maacuteson ke-
resztuumll leacutetezik
ii Ha nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes akkor legalaacutebb maacutessaacuteg van Nem mert
mivel nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes mi lenne a maacutessaacuteg forraacutesa Hiba
egy maacutesik dolog fuumlggetlen leacutetezeacuteseacutet maacutessaacutegnak nevezni Ha nincs
fuumlggetlen leacutetezeacutes nincs maacutessaacuteg
165
iii A fuumlggetlen leacutetezeacutes eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll is biztosan vannak dolgok
Ezlehetetlen Mert milyen leacutetezeacutes lehetseacuteges aneacutelkuumll hogy leacutetezeacutes
mint olyan lenne eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll
Koumlvetkezeacuteskeacutepp csak ott tarthatoacute fent a leacutetezeacutes ahol van leacutetezeacutes mint olyan eacutes kuuml-
loumlnboumlző leacutetezeacutes van
iv Akkor van nemleacutet Egyaacuteltalaacuten nincs Leacutetezeacutes neacutelkuumll nem lehet
nemleacutet Amit az emberek nemleacutetnek hiacutevnak az csak a egy leacutetezeacutes
maacutessaacutega Az oumltlet alapja annak a bemutataacutesa hogy mind a leacutet
mint a nemleacutet egyenlő meacuterteacutekben lehetetlenek
Ha van leacutetezeacutes mint olyan (fuumlggetlen leacutetezeacutes) a nemleacutete nem lenne Soha nem tud
valami ami oumlnmagaacuteban van maacutessaacute vaacutelni Ha igazaacuten leacutetezik valami ami magaacuteban
van akkor a maacutessaacuteg nem lehetseacuteges De ha nincs leacutetezeacutes mint olyan akkor mihez
keacutepest lehet maacutessaacuteg vagy nemleacutet Ebből az koumlvetkezik hogy mind a leacutet mind a
nemleacutet tarthatatlan Tehaacutet a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg koumlvetője nem kell hogy alapjaacutenak
tekintse a leacutetet eacutes a nemleacutetet nem kell felteacuteteleznie hogy a vilaacuteg oumlroumlk sem azt hogy
eltűnhet Azok akik a leacutetet mint olyan eacutes a maacutes-leacutetet leacutetnek eacutes nemleacutetnek tekintik
nem eacutertetteacutek meg Buddha taniacutetaacutesait Amikor a Buddha megcaacutefolja a leacutetet az embe-
rek hibaacutesan arra koumlvetkeztetnek hogy nemleacutetet felteacutetelez Amikor a Buddha megcaacute-
folja a nemleacutetet hibaacutesan joumln a koumlvetkezteteacutes hogy a leacutetet felteacutetelezi Valoacutejaacuteban
mindkettőt megcaacutefolta eacutes mindkeacutet neacutezetet el kell hagyni
d) A caacutefolaacutes technikaacuteja abboacutel aacutell hogy moacutedszeresen bemutatjuk hogy min-
den lehetseacuteges aacutelliacutetaacutest meg lehet eacutes kell caacutefolni bdquoA Sankhyas felteacutetelezi
hogy az ok eacutes okozat egy tehaacutet hogy megcaacutefoljuk ki kell jelenteni hogy
nem egyek A Vaisesikas felteacutetelezik hogy ok eacutes okozat kuumlloumlnboumlzőek te-
haacutet hogy megcaacutefoljuk őket jelentsuumlk ki nem kuumlloumlnboumlznekrdquo
Ezt a moacutedszert egy tipikus formulaacuteba kristaacutelyosodott amely abboacutel aacutellt hogy 4 lehe-
tőseacuteget vettek szaacutemba egyenkeacutent eacutes mindegyiket elutasiacutetottaacutek 1 valami van 2
nincs 3 van is meg nem is 4 nincs is eacutes nem is nincs Tehaacutet egy veacutegső eacuterveacutenyes aacutel-
liacutetaacutes minden lehetőseacutegeacutet kizaacutertaacutek
A koumlvetkezmeacuteny az hogy mindent megfogalmazhatunk negatiacutevan eacutes pozitiacutevan A
Buddha taniacutetott egy dolgot eacutes annak ellenteacuteteacutet is Nem csak az igaz eacutes hamis koumlzti el-
lenteacutet transzcendaacutelt hanem ennek az ellenteacutetnek az ellenteacutete is Veacuteguumll nem lehetseacute-
ges veacuteges aacutelliacutetaacutest tenni A neacutegy aacutelliacutetaacutest megismeacutetlik eacutes elutasiacutetjaacutek mindegyik dharmaacute-
hoz kapcsoloacutedoacutean Peacuteldaacuteul van veacuteg nincs veacuteg van eacutes nincs veacuteg a nem-veacuteg leacutetezik
eacutes nem leacutetezik Vagy a Nirvana utaacuten a Buddha leacutetezik nem leacutetezik leacutetezik is meg
nem is nem-leacutetezik eacutes nem nem-leacutetezik
e) Mit caacutefolunk A műveletet aacutellandoacutean ismeacuteteljuumlk de a tartalom kuumlloumlnboumlzik
ndash a gondolatmoacutedok veacutelemeacutenyek aacutelliacutetaacutesok roumlviden az indiai filozoacutefia ka-
tegoacuteriaacuteit megcaacutefoljaacutek Csak a laacuteng termeacuteszete fuumlgg attoacutel milyen uumlzem-
anyag eacuteg tehaacutet a megcaacutefolaacutes művelete attoacutel fuumlgg mit caacutefolunk Szaacutemos
166
kategoacuteria ezek koumlzuumll ismerős szaacutemunkra maacutesok nem de nem felejthetjuumlk
el hogy a fordiacutetaacutes elhomaacutelyosiacutetja a jellemzően indiai sziacutenezeteacutet azoknak a
fogalmaknak mint leacutet eacutes nemleacutet vaacutelni valamiveacute eacutes eltűnni oksaacuteg idő
anyag oumlnmaga stb
A doktriacutena oumlsszefoglaloacuteja
a) Keacutet igazsaacuteg van a faacutetyolozott vilaacutegi igazsaacuteg eacutes a legmagasabb igazsaacuteg Az
elfedett igazsaacuteg szerint a dharmaacuteknak van okuk A legmagasabb igazsaacuteg sze-
rint ok neacutelkuumllikeacutent foghatoacutek fel De a legmagasabb igazsaacutegot nem szerezhet-
juumlk meg az elfedett neacutelkuumll A Nirvanat nem eacuterhetjuumlk el a legmagasabb igazsaacuteg
neacutelkuumll Tehaacutet a Buddha doktriacutenaacuteja keacutet igazsaacutegtoacutel fuumlgg maacutesszoacuteval az igazat
csak a hamison keresztuumll eacuterhetjuumlk el De ezt az utat csak a megvilaacutegosodaacutes
segiacutetseacutegeacutevel jaacuterhatjuk be amelyet a legmagasabb igazsaacutegtoacutel eacuterhetek el Ennek
a megvilaacutegosodaacutesnak koumlszoumlnhetően megszűnoumlk gondolni is az inherensen
uumlres dharmaacutekra elfogadni a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet miacuteg amikor a dharmaacutekra gondo-
lok is eacutes reacuteszt veszek bennuumlk toumlbbeacute nem ragaszkodom hozzaacutejuk
b) Tehaacutet az egy keacutet igazsaacuteg eacutertelmeacuteben fogan meg De ez a felfogaacutes keacutet szem-
benaacutelloacute neacutezethet vezet minden dolog birtokol eacutes nem birtokol fuumlggetlen leacutetet
Ha a dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek eacutes mint ilyen ok eacutes felteacutetel neacutelkuumll vannak
Nincs ok eacutes nincs okozat nincs cselekveacutes eacutes nincs cselekvő nincs valamiveacute
vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes Ha a dolgokat nemleacutetezőnek tartjuk minden fantazmaacutevaacute vaacutel-
tozik N visszautasiacutetja mindezen neacutezeteket az bdquoUumlresseacutegrdquo javaacutera A dolgok
nem leacuteteznek oumlroumlkkeacute oumlnmagukban de ezzel egy időben semmik A leacutet eacutes a
nemleacutet koumlzoumltt vannak feacuteluacuteton de uumlresek Nincs olyan dharma ami fuumlggetle-
nuumll joumltt leacutetre tehaacutet minden dharma uumlres
N ezt a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak nevezi Szaacutemaacutera ez a legmeacutelyebb
igazsaacuteg kifejezeacutese De a megfogalmazaacutesaacuteban raacute van keacutenyszeriacutetve hogy olyan kifeje-
zeacuteseket hasznaacuteljon amelyek a sajaacutet moacutedszere szempontjaacuteboacutel nem megfelelőek mint
amikor oumlsszefoglalja a doktriacutenaacutet bdquoA valamiveacute vaacutelaacutes eacutes az eltűneacutes neacutelkuumll nem oumlroumlk
de nem roumlvidiacuteteacutes nem egy nem megkuumlloumlnboumlztetett joumlveacutes neacutelkuumll eacutes meneacutes neacutelkuumll aki
tudja a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutest taniacutetani a fejlődeacutes fejlődeacutes lassuacute kihalaacutesaacutet azelőtt
meghajtom a fejemrdquo
A dolgok uumlresseacutegeacutenek bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesaacutebanrdquo valoacute neacutezete megmenti a szen-
vedeacutes meghoacutediacutetaacutesaacutenak valoacutesaacutegaacutet az uacutet valoacutesaacutegaacutet Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes nem
lenne leacutetrejoumlveacutes eacutes megszűneacutes Ami magaacuten keresztuumll leacutetezik nem tud leacutetrejoumlnni eacutes
oumlroumlkkeacute tart Tehaacutet ha van fuumlggetlen leacutetezeacutes semmi tovaacutebbi nem eacuterhető el semmi toumlb-
bet nem lehet tenni mert maacuter minden leacutetezik Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes az eacutelőleacute-
nyek diverzitaacutesmentesek lenneacutenek Nem lenne szenvedeacutes De ha a dolgok uumlresek
van valamiveacute vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes cselekveacutes eacutes vminek az eleacutereacutese Ha megkeacuterdőjelezzuumlk
a dolgok uumlresseacutegeacutet megkeacuterdőjelezzuumlk azok aktualitaacutesaacutet a vilaacutegban A szenvedeacutes pon-
tosan azeacutert valoacutesaacuteg mert nem leacutetezik magaacuteban eacutes nem oumlroumlk
c) Ennek van egy lenyűgoumlző koumlvetkezmeacutenye amelyet tisztaacuten megfogalmaz
167
Ha semmi sincs hitelt eacuterdemlően nem kell-e kikoumlvetkeztetnuumlnk a nemleacuteteacutet a Budd-
haacutenak a doktriacutenaacutenak a tudaacutesnak a gyakorlat rituaacuteleacutejaacutenak a kongregaacutecioacutenak a szer-
zeteseknek a Sage-nek akik megvaloacutesiacutetottaacutek a ceacutelt A vaacutelasz hogy leacuteteznek az uumlres-
seacutegben ami sem leacutet sem pedig nemleacutet Buddha azeacutert leacutetezik mert van uumlresseacuteg Ha a
dolgok nem lenneacutenek uumlresek ha nem lenne valamiveacute vaacutelaacutes eltűneacutes eacutes szenvedeacutes
nem lenne Buddha nem lenne a szenvedeacutesről szoacuteloacute doktriacutenaacuteja a szenvedeacutes tagadaacutesa
eacutes szenvedeacutes tagadaacutesaacutenak uacutetja Ha a szenvedeacutes fuumlggetlenuumll leacutetezne nem lehetne meg-
semmisiacuteteni Ha az uacutet leacutetezne oumlnmagaacuteban nem lenne lehetseacuteges utazni rajta mivel az
oumlroumlkleacutet eleve kizaacuterja a mozgaacutest eacutes a fejlődeacutest Ha felteacutetelezzuumlk a fuumlggetlen leacutetet nincs
semmi maacuter amit eleacuterhetneacutenk Tehaacutet a Buddha az ő taniacutetaacutesa eacutes amit a taniacutetaacutesa eleacutert
mind uumlresseacutegben vannak Csak akkor laacutethatja meg az ember a B doktriacutenaacuteit a Neacutegy
Nemes Igazsaacutegot eacutes haladhatja meg a szenvedeacutest ha uacutegy laacutetja a dharmaacutekat hogy
azok leacutetrejoumltteacutet uumlresseacutegben hataacuterozza meg
Azok akik a B leacutenyegtelenseacuteg doktriacutenaacutejaacutet egy eacutervkeacutent fogjaacutek fel ugyanazon doktriacutena
ellen nem eacutertetteacutek meg Az eacuterveleacutesuumlk nem alkalmazhatoacute ha minden gondolat repre-
zentaacutecioacute eacutes leacutetezeacutes uumlresseacutegben van szemleacutelve Akik elfogadjaacutek az uumlresseacuteget elfogad-
nak mindent a vilaacutegit eacutes a transzcendenst Azoknak akik nem fogadjaacutek el az uumlresseacute-
get semmi sem elfogadhatoacute Azok akik a logikus seacutema 4 neacutezeteacutet megkuumlloumlnboumlztetik
csak elfedett igazsaacutegot laacutetnak Sokfeacutele reprezentaacutecioacute kiacutenozza őket Meacuteg mindig az al-
ternatiacutevhoz ragaszkodnak bdquoHa ez igaz a maacutesik hamisrdquo De azoknak akiknek a Touml-
keacuteletes Boumllcsesseacuteg szeme felnyiacutelt a 4 neacutezet eltűnik
Azoknak a szellemi szemeacutet akik felteacutetelezik h a Buddhaacutet olyan fejlődeacuteseken keresz-
tuumll neacutezik mint leacutet ndash nemleacutet oumlroumlk ndash nem oumlroumlk test ndash leacutelek stb seacutertetteacutek ezek a fejlő-
deacutesek Nem laacutetjaacutek jobban a B-t mint ahogy egy ember aki vaknak szuumlletett laacutetja a
napot De azok akik laacutetjaacutek a felteacuteteles vmiveacute vaacutelaacutest laacutetjaacutek a szenvedeacutest annak leacutetre-
joumltteacutet eacutes a megsemmisuumlleacuteseacutenek moacutedjaacutet vagyis az utat csakuacutegy mint az ember aki
szemekkel van felruhaacutezva a feacuteny miatt laacutethatja a dolgokat
I A doktriacutena jelenteacutese
i Taniacutethatoacutesaacutes Amennyiben univerzaacutelisan eacuterveacutenyeskeacutent reprezentaacuteljuk a
leacutet eacutes nemleacutethez koumltődő aacutelliacutetaacutesok megcaacutefolaacutesaacutenak moacutedszereacutet egy doktriacute-
naacuteval aacutellunk szemben Mint olyan ezt negativizmusnak vagy nihilizmus-
nak nevezzuumlk De ez helytelen Mivel amit ez a doktriacutena keres az eredeti
igazsaacuteg amely oumlnmagaacuteban nem vaacutelhat doktriacutenaacutevaacute Tehaacutet minden műve-
lete paradoxon aacutelliacutetaacutesokban veacutegződnek amelyek kioltjaacutek egymaacutest eacutes va-
lami maacutes feleacute mutatnak A B azt mondja az eacuten doktriacutenaacutem hogy azt a
gondolatot gondoljam amely gondolhatatlan hogy azt a tettet gyakorol-
jam amely nem-cselekveacutes azt a beszeacutedet mondjam amely kifejezhetet-
len eacutes hogy arra a diszcipliacutenaacutera keacutepezzenek amely a diszcipliacutena felett
aacutellrdquo (A 42 Fejezet szuacutetraacuteja 18)
ii
Valoacutejaacuteban a doktriacutenaacutet doktriacutenakeacutent mutattaacutek be mind szoacuteban mind iacuteraacutesban eacutes ezt
tuumlkroumlzteacutek a feladatok eacutes az etikai gyakorlat bdquo Egy Bodhisattva mindenekelőtt meg
168
kell hallania a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacutet magaacuteeacutevaacute tenni azt eacuteszben tartania fel-
mondania tanulmaacutenyoznia terjesztenie demonstraacutelnia magyaraacuteznia eacutes megiacuterniardquo
(Pr 41)
A hallgataacutesnak eacutes tanulaacutesnak ezen folyamata amiacuteg maga az igazsaacuteg fellaacutengol egy
gondolkodaacutesi folyamat amely az egeacutesz embert magaacuteval ragadja A műveletek mint
olyanok nem hagynak semmit a helyuumlkoumln oumlsszekeverik az elmeacutet eacutes elszeacutediacutetik azt
Ennek megfelelően bdquoHa ezeknek a gondolatoknak a meghallaacutesakor nem aggoacute-
dikvaacutelik nyugtalannaacute eacutes nem ijed meg hellip ha egy ilyen doktriacutena jelenleacutetekor nem
suumlllyed bele a rettegeacutesbe ha az elmeacutejeacutenek a gerince nem toumlrik el hellip akkor ezt az em-
bert nem kellene a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg jegyeacuteben taniacutetanirdquo (Pr 35 77)
Ahogy a szoumlvegeket olvassuk laacutetjuk hogy a doktriacutenaacutek gyakorlatboacutel aacutellnak aacutellandoacute
ismeacutetleacutesből eacutes hogy ez az ismeacutetleacutes eacutes variaacutecioacutei egy sajaacutetos hangulatot ad amely azt
jelenti hogy tartsuk a doktriacutena tartalmaacutet Magaacutet a logikai elemet ritkaacuten fejtjuumlk ki tisz-
taacuten eacutes szisztematikusan A dialektika puszta listaacutek alakjaacutet veszi fel Ez talaacuten megfelel
a gondolkodaacutesmoacutednak Mivel ez a negatiacutev logika előkeacutesziacuteti az utat nem egy olyan
pozitiacutev raacutelaacutetaacutesra amelyet logika menteacuten fejtuumlnk ki hanem a neacutemasaacutegra neacutema
csendre amit egy maacutesik forraacutesboacutel toumlltuumlnk meg Itt minden eacuterveleacutes kioltja magaacutet
Ezt illusztraacutelja a szaacutemos anekdota (Hackmann utaacutenhoz kapcsoloacutedva) Bodhidharma
megkeacuterdezte a koumlvetőit mieacutert nem fejezteacutek ki a tapasztalatukat Minden vaacutelasz he-
lyes de mindegyik sorozat koumlzelebb hoz az eredeti igazsaacuteghoz Az első koumlvető azt
mondja hogy az eacutelmeacuteny nem kapcsolhatoacute a beszeacutelt szavakhoz baacuter ha arra instruaacutel-
taacutek oumlsszekapcsolta őket A maacutesodik A tapasztalat olyan mint a paradicsom de azon-
nal eltűnik eacutes nem kifejezhető A harmadik mivel minden leacutetező dolognak csak egy
keacutepzelt leacutetezeacutese van a tapasztalataacutenak tartalmaacutet ha szavakban oumlnteneacute csak puszta
illuacutezioacute eacutes uumlresseacuteg lenne A negyedik ahelyett hogy vaacutelaszolna meacutely tisztelettel a
mester eleacute leacutep eacutes csendben marad Az utolsoacute adta a legigazabb vaacutelaszt eacutes a paacutetriaacuterka
utoacutedja lesz ndash Vagy Bodhidharma Liang Wu Ti csaacuteszaacuterral beszeacutel A csaacuteszaacuter azt
mondja soha nem hagytam abba a templomeacutepiacuteteacutest elrendeltem a szent koumlnyvek
megiacuteraacutesaacutet az uacutej szerzeteseknek engedeacutelyt adtam hogy beleacutepjenek a kolostorokba
Mi az eredmeacutenyem ndash Egyaacuteltalaacuten semmi Ez mind csak aacuternyeacutek amely koumlveti a taacuter-
gyat eacutes valoacutedi leacutetezeacutes neacutelkuumll van ndash A csaacuteszaacuter Akkor mi az igazi eredmeacuteny ndash Ha
uumlresseacuteg eacutes nyugalom vesz koumlruumll eacutes elmeruumlluumlnk a gondolatokban Ezt az eredmeacutenyt
nem lehet vilaacutegi eszkoumlzoumlkkel eleacuterni
A csaacuteszaacuter Melyik a legfontosabb szent doktriacutena ndash Egy vilaacutegban amely teljesen
uumlres semmit sem nevezuumlnk szentnek ndash Csaacuteszaacuter Ki az aki konfrontaacutel engen ndash Nem
tudom
Felmeruumll a keacuterdeacutes ha nem talaacutelom nem eacuteszlelem nem laacutetom a Toumlkeacuteletes
Boumllcsesseacuteget milyen Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteget taniacutethatneacutek Vaacutelasz Gyakorolj olyan
moacutedon hogy a gyakorlaacutesban ne leacutegy buumlszke az illuminaacutecioacute elkeacutepzeleacuteseacutere Ez a gon-
dolat tiszta mert ez valoacutejaacuteban nem-gondolat De mivel a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg ezen
gondolata nemgondolat nemleacutetező A vaacutelasz A nemgondolatban nincs leacutetezeacutes vagy
nemleacutet tehaacutet lehetetlen megkeacuterdezni hogy a gondolat ami nemgondolat leacutetezik-e
(Pr 35)
169
2 A műveletek ceacutelja Ez a gondolkodaacutes megkoumlveteli hogy soha nem szabad ragasz-
kodnunk egy neacutezethez hanem szabadiacutetsuk meg magunkat minden aacutelliacutetaacutestoacutel hogy ne
taacutemaszkodjunk baacutermilyen dharmaacutera sem joacutezan (eacutertelmes) sem keacutezzelfoghatoacute dol-
gokra sem gondolatokra sem reprezentaacutecioacutekra minden magyaraacutezatot meg kell sem-
misiacutetenuumlnk mivel bdquoami meg van magyaraacutezva az nincs pontosan megmagyaraacutezvardquo
(Pr 149) Koumlvetkezeacuteskeacutepp Ne fogadjunk be alternatiacutev gondolkodaacutest szembenaacutelloacutek
koumlzoumltti doumlnteacutest hanem hagyjuk hogy a megkuumlloumlnboumlzteteacutesek eacuterveacutenyteleniacutetseacutek magu-
kat Nincs hataacuter nincs veacutegső megpiheneacutes csak a gondolat bukaacutesaacuten keresztuumll a gon-
dolat transzcendaacuteloacutedaacutesa egy toumlbb-mint-gondolattaacute a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacuteveacute Az
uumlresseacuteg amelyhez a gondolkodaacutes reacuteveacuten eacuteruumlnk a nem-gondolhatoacute veacutegtelen jelenteacuteseacutet
fogja feleacutebreszteni
Tehaacutet a gondolkodaacutes a gondolatok aacutellandoacute megdoumlnteacuteseacuteveacute vaacutelik Mint olyan minden
aacutelliacutetaacutes abszurd Minden aacutelliacutetaacutes tagadja magaacutet De ez az oumlntagadaacutes felizziacutethatja az
igazsaacutegot Az eredeti igazsaacuteg csak uacutegy jelenhet meg ha tagadja magaacutet Tehaacutet az uacutet
egy igazsaacutegon keresztuumll vezet amely gondolaacutesakor nem igaz egy olyan igazsaacuteghoz
amely abban jelenik meg hogy megszűnik gondolatnak lenni Ez az eredeti igazsaacuteg
egy olyan gondolkodaacutes amelyet az aacutetmeneti igazsaacuteg eleacutegeacutese tart fent
De mi a nem-gondolat amelyet a gondolat valoacutesiacutet meg ez a felszabadulaacutes minden
felszabadulaacutest aloacutel A vaacutelasz megeacuterteni azt amit nem lehet megeacuterteni ami oumlnmagaacute-
ban nem megeacutertett mert maacuter nem lehet jelek alapjaacuten megeacuterteni (Pr 38) Amikor el-
eacuterkezett ahhoz a ponthoz a Bodhisattva bdquoszilaacuterdan aacutell a nem-aacutellaacutes eacutertelmeacutebenrdquo (Pr
48) bdquonem fog valahol aacutellni a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a nem-aacutellaacutes moacutedjaacuten fog
aacutellnirdquo
Ennek a doktriacutenaacutenak a taniacutetoacuteja ellentmond magaacutenak akaacutermikor beszeacutel eacutes az ilyen oumln-
ellentmondaacutes egy szaacutendeacutekos moacutedszerreacute vaacutelik Baacutermilyen dharma szempontjaacuteboacutel keacuter-
dezve mindig tud kiutat talaacutelni Mert fuumlggetlen az oumlsszes dharmaacutetoacutel eacutes beszeacutedkor
nem keruumll ellentmondaacutesba a doktriacutenaacuteja esszenciaacutejaacuteval habaacuter ellentmond minden aacutelliacute-
taacutesnak meacuteg a sajaacutet magaacuteeacutenak is Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden hamis aacutelliacutetaacutest igazolunk
mert az aacutelliacutetaacutes mint olyan mindig hamis
Ezt a gondolkodaacutest a koumlvetkezőkeacutepp eacutertelmezhetjuumlk a gondolkodaacuteson keresztuumll az
embert megbeacuteklyoacutezza a gondolat tartalma a dharmaacutek ez az oka annak hogy a leacutete-
zeacutes szenvedeacuteseacutebe esuumlnk Ugyanazon a gondolkodaacuteson keresztuumll de az ellenkező
iraacutenyban a gondolat tartalma feloldoacutedik A gondolat aacuteltal megbeacuteklyoacutezva a gondolat
fegyvereit alkalmazzuk hogy megsemmisiacutetsuumlk a beacuteklyoacuteit eacutes iacutegy behatoljunk a nem-
gondolat szabadsaacutegaacuteba
N arra toumlrekszik hogy a nem-gondolhatoacutet gondolja eacutes hogy kimondja a kimondha-
tatlant Tudja ezt eacutes megproacutebaacutelja nem-mondani amit maacuter kimondott Koumlvetkezeacutes-
keacutepp a gondolat oumlntagadoacute műveleteire teacuter raacute Az egyeacutertelmű logikai hibaacutek a szoumlve-
gekben csak reacuteszben olyan hibaacutek amelyeket ki lehet javiacutetani a toumlbbi logikailag szuumlk-
seacuteges amely annak a kiacuteseacuterletnek az eredmeacutenye hogy megtegyuumlk a lehetetlent
vagyis hogy kifejezzuumlk az abszoluacutet igazsaacutegot
170
N gondolkodaacutesaacuteban egyfelől talaacutelhatunk egy formaacutelis analoacutegiaacutet Platoacuten Parmenideseacute-
nek maacutesodik reacuteszeacutenek dialektikaacutejaacutehoz maacutesfelől a modern szimbolikus logikaacutehoz
(Wittgenstein) A szimbolikus logikaacutet alkalmazhatjuk a hibaacutek szisztematikus kijaviacute-
taacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent amely az indiai szoumlvegekben mint Platoacuten Parmenideacuteszeacutenek
sokkal magasabban fejlett gondolkodaacutesaacuteban annyira zavaroacute a modern nyugatiak szaacute-
maacutera A logikai művelet amelyre az indiai szoumlvegek vannak hataacutessal csak alkalman-
keacutent eacuter el teljes eacuterthetőseacuteget Maacutesfelől az indiai filozoacutefusok csakuacutegy mint Platoacuten fel-
teszik a keacuterdeacutest mi a jelenteacutese ezeknek a teljesen logikai toumlrekveacuteseknek Csak Witt-
gensteinneacutel talaacutelom a gyanuacutejaacutet annak hogy mit jelenthet egy gondolatot vinni tiszta
hibaacutektoacutel mentes gondolatot addig amiacuteg megremeg A ma lehetseacuteges eacuterthetőseacuteg kouml-
zepette de ami puszta eacuterthetőseacutegtisztasaacutegkeacutent uumlres időtoumllteacutes marad amely meacutelyseacuteg
megfigyelhető az indiai szoumlvegekben mivel minden homaacutelyuk az oumlnreflexioacutera sar-
kallhat
3 A logika felhasznaacutelaacutesa az elemző elmeacutenek amely alternatiacutevaacutekban gondolkodik
az olyan fogalmak mint a mozgaacutes idő eacutes az Egy elkeacutepzelhetetlenek A nyugati vilaacuteg-
ban a logikus műveletek utaacuteni kutataacutes amelyekkel ezek a probleacutemaacutek mindig bizo-
nyos felteveacutesek alatt bizonyos meacuterteacutekig elsajaacutetiacutethatoacutek veacuteges tudaacutes hatalmas teruumlle-
teit nyitottaacutek meg amelyeken a veacutegtelen bizonyos alakban vagy bizonyos szemszouml-
gekből a veacuteges gondolkodaacutes eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt
Indiaacuteban a legkopaacuterabb kezdemeacutenyezeacuteseket tetteacutek ezen probleacutemaacutek szaacutembaveacuteteleacutere
Ezek a kezdetek egy teljesen maacutes ceacutelt szolgaacuteltak a specifikus probleacutemaacutek megoldaacutesaacute-
hoz keacutepest (egy ok amely a mostani eacutevszaacutezadok kifinomult logikai raacutelaacutetaacutesboacutel szem-
leacutelve uacutejraeacuteleszthetők olyan eacutertelemeben amit ma nem laacutethatunk előre)
A műveletek amelyek megingatjaacutek az oumlsszes hataacuterozott aacutelliacutetaacutest hogy minden maacutesba
szembenaacutellaacutesba ellentmondaacutesba oszlik tehaacutet minden elhataacuterozaacutes eltűnik eacutes semmi-
lyen szempont nem aacutell szilaacutedrdan veacuteguumll vagy semmihez kell hogy vezessen vagy a
valoacutedi leacutetezeacutes imitaacutecioacutejaacutehaz meacuteg akkor is ha toumlbbeacute nem hiacutevhatjuk leacutetezeacutesnek
Maacuteskeacutent fogalmazva A veacuteg vagy egy jaacuteteacutekos nyugtalansaacutegaggodalom bdquoprobleacutemaacutek-
kalrdquo vagy egy elmeaacutellapot amely ezekben a moacutedszerekben megtalaacutelja a oumlnmagaeacuten
megeacuterteacuteseacutet eacutes aktualizaacutelaacutesaacutet amely a vilaacuteggal szembeni toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg
hozzaacuteaacutellaacutesa az oumlsszes dologtoacutel eacutes a sajaacutet leacutetezeacutesuumlnktől valoacute toumlkeacuteletes elszakadaacutes te-
haacutet toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg magunkkal szemben
Aacutezsiaacuteban ennek a gondolkodaacutesmoacutednak a laacutethatoacute megtestesuumlleacutese lehet egy
gyakorlat aacuteltal megerősiacutetett meditaacutecioacuteval toumlltoumltt monasztikus eacutelet vagy riacutetusok eacutes
kultuszok varaacutezslat eacutes gesztusok formaacutejaacutet veheti fel De a filozoacutefusok dialektikaacuteja
sem az egyiket sem a maacutesikat nem szolgaacutelta A ceacutelja ezeken a megtestesuumlleacuteseken be-
luumll negatiacutevnegaacuteloacute volt minden metafizika visszautasiacutetaacutesa mint egy maacutesik tudaacutesa
objektiacutev leacutetezeacutes magamtoacutel kuumlloumlnvaacutelasztva (mint a hindu rendszerben) eacutes pozitiacutev a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg elsajaacutetiacutetaacutesa amelyet nem-gondolatnak nevezhetuumlnk mert a
gondolaton keresztuumll toumlbb lett mint gondolat
4A metafizika ellen N elutasiacutetja a metafizikai gondolkodaacutest Visszautasiacutetja a vilaacuteg
teremteacuteseacutet akaacuter egy Isten aacuteltal (Isvar) akaacuter purusha aacuteltal idő aacuteltal vagy magaacutetoacutel
171
Szemben aacutell a koumltődeacutessel minden fix fogalmat illetően ndash az attribuacutetumokkaltulajdon-
saacutegokkal leacutetezeacutes mint olyannal atomokkal stb ellenzi a neacutezetet hogy minden meg
fog semmisuumllni eacutes a neacutezetet hogy minden oumlroumlk az oumlnmagaeacuten fogalmaacutet is elutasiacutetja
Az aacuteltal elutasiacutetott metafizika helyeacutebe ez a logikus gondolkodaacutes leacutep Brsquos alapvető
hozzaacuteaacutellaacutesaacutet az ontoloacutegiai keacuterdeacutesek elutasiacutetaacutesaacutet a megvaacuteltaacutes javaacutera eacutes a szuumlkseacuteges
igazsaacutegot ehhez a megvaacuteltaacuteshoz elviszi azok logikus konkluacutezioacutejaacutehoz A koraacutebbi on-
toloacutegiai spekulaacutecioacute tisztaacutezaacutessaacute vaacutelik a gondolat mozgaacutesaitoacutel amelyek kioltjaacutek egy-
maacutest
Az indiai filozoacutefia eacutevszaacutezadokon aacutet dolgozta ki gazdag logikaacutejaacutet De ezt a logikaacutet
koumlzmegvitataacutesra eacutes a vilaacutegi tudomaacutenynak szaacutentaacutek A tibeti szektaacutek meacuteg a keacutesőbbi eacutev-
szaacutezadokban is vilaacutegi diszcipliacutenaacutenak tekintetteacutek a logikaacutet (Stcherbatsky) De itt a lo-
gika az eredeti leacutetezeacutessel valoacute egyesuumlleacutes eszkoumlzeacutenek tűnik nem az ontoloacutegiai tudaacuteson
keresztuumll hanem egy folyamat aacuteltal amely magaacutenak a gondolatnak az oumlngyulladaacutesaacutet
jelenti
Ez a gondolkodaacutes csak megsemmisiacutetheti a metafizikai elkeacutepzeleacuteseket nem tudja elő-
aacutelliacutetani őket Nem talaacutel otthonra sem a vilaacutegban sem a transzcendencia toumlprengő vi-
laacutegaacuteban A metafizikai spekulaacutecioacute kihalt a mitikus gondolkodaacutes jelenteacutes neacutelkuumlli lett
De amiacuteg a vilaacuteg tart a metafizika eacutes a miacutetosz marad ezek az uumlzemanyagok amely-
ket oumlroumlkkeacute uacutejra kell fogyasztani
Stcherbatsky oumlsszehasonliacutetja a buddhista anti-metafizikai filozoacutefiaacutet a Vedanta metafi-
zikus filozoacutefiaacutejaacuteval Mindkettő elutasiacutetja a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutet Habaacuter a buddhista vissza-
utasiacutetja a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutenak a valoacutesaacutegaacutet ezen beluumll marad mert
ezen tuacutel kezdődik a vilaacuteg amely eleacuterhetetlen a raacutelaacutetaacutesunk szaacutemaacutera Maacutesfelől a veda-
nista csak azeacutert utasiacutetja vissza a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutet hogy Brahman
igaz leacutetteacute megalapozza A buddhista azt mondja a tudaacutes nem felosztott csak a meg-
teacutevesztett szemuumlnk prezentaacutelja magaacutet a szubjektum eacutes objektum hasadaacutesa menteacuten
A vedanista azonban azt mondja az egeacutesz vilaacuteg egyszerű szubsztancia amely sosem
szűnik meg a tudat felosztaacutesa objektummaacute eacutes szubjektummaacute puszta illuacutezioacute
5 A Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg aacutellapota A konfliktustoacutel valoacute szabadsaacutegnak nevezik A
gondolkodaacutest amely mindig konfliktusban van tagad minden aacutelliacutetaacutest afeleacute a hely
feleacute iraacutenyiacutetjuk ahol megszűnik minden konfliktus ahol a konfliktusba nem keruumllő
bdquotartoacutezkodikrdquo (Pr 3654) A boumllcsesseacuteg keresőjeacutet ajaacutenljaacutekkiacutenaacuteljaacutek hogy bdquotartoacutekodjon
a konfliktusba nem keruumllőbenrdquo Milyen aacutellapot ez
Uacutegy jellemezhető amikor a munka el van veacutegezve eacutes a feladat be van fejezve a te-
her lehull ez a ceacutel A gondolatok szabadokkaacute vaacutelnak eleacuterjuumlk az iraacutenyiacutetaacutest minden
gondolatunk felett az elvaacutelasztott tudaacutesban amely magaacutet uralja A leacutetezeacutes bilincsei
eltűntek a szennyeződeacutesek lehullanak megszabadulunk a kiacutenzaacutestoacutel (Pr 34)
A szenvedeacutelyen eacutes a jelek becsapaacutesaacuten keresztuumll mindegyik dharma szenvedeacutest hoz
Ha eacuterzeacutekeljuumlk a szenvedeacutes uumlresseacutegeacutet legyőzzuumlk azt Most az ember eleacutert egy olyan
aacutellapotot ahol mind az illuacutezioacutetoacutel mind a gyoumltrelemtől szabad Ebben a toumlkeacuteletes beacute-
keacuteben nem szűnik meg leacutetezni a dharmaacutek uumlresseacutege de engem maacuter nem eacuterintenek
172
meg elvesztetteacutek a szoumlrnyűseacuteguumlket meacuterguumlket erejuumlket Az uumlresseacutegben figyelmes le-
szek arra amelyre a olyan jelek mint a szuumlleteacutes eacutes halaacutel nem alkalmazhatoacutek toumlbbeacute
valami mozdulatlanra amelynek minden joumlveacutes eacutes meneacutes elvesztette az eacutertelmeacutet
Ez a hozzaacuteaacutellaacutes nem az amit aacuteltalaacuteban szkepticizmuskeacutent ismeruumlnk A gondolat mű-
veleteinek amelyek az igaz eacutes hamis antimonjain tuacutel vezetnek vagyis a gondolaton
tuacutel a dogmatizmuson eacutes szkepticizmuson tuacutel is viszik őket Ha ezt negativizmusnak
hiacutevjuk nem laacutetjuk meg hogy itt az igen eacutes a nem is eltűntek Ha nihilizmusnak ne-
vezzuumlk elfelejtjuumlk hogy elvetettuumlk a kuumlloumlnbseacuteget a leacutet eacutes semmiseacuteg koumlzoumltt
Keacutepek illusztraacuteljaacutek hogy a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a bdquoleacutetezeacutestrdquo hogyan tapasztal-
juk mint a vilaacuteg uumlresseacutegeacutet A Bodhisattva szaacutemaacutera minden dolog olyan mint a vissz-
hang nem gondolja őket nem laacutetja őket nem tudja őket (Pr 75) Uacutegy eacutel a vilaacutegban
mint bdquoaz uumlresseacuteg egy szellemvaacuterosbanrdquo (Nag 27) A dolgok illuzoacuterikuscsaloacuteka ter-
meacuteszete a teacutenyt hogy egyek eacutes hogy nem (eacutes hogy a neacutegy neacutezet egyikeacuteben sem fo-
gannak meg pontosan) oumlsszehasonliacutetjuk a varaacutezsloacute megtestesuumlleacuteseivel (amit Indiaacuteban
valoacutedinak tartanak) (Pr 46) a varaacutezsloacute egy uacutetelaacutegazoacutedaacutesnaacutel egy nagy toumlmegnyi em-
bert varaacutezsol elő eacutes aztaacuten uacutejra eltuumlnteti őket csakuacutegy mint a vilaacuteg Senkit sem oumllt
vagy semmisiacutetett meg a varaacutezsloacute tehaacutet aneacutelkuumll hogy megsemmisiacuteteneacute őket a Bod-
hisattva sokfeacutele leacutenyt eltuumlntet
A Bodhisattva tud laacutet eacutes elhisz minden dolgot egy fogalom aacuteltal amelyet sem a do-
log fogalma (dharma) sem a nem-dolog (adharma) nem tartalmaz A helyes hozzaacuteaacutel-
laacutest olyan eacuterneacute el aki teljesen el tudna magyaraacutezni olyan sorokat mint a koumlvetkező
A csillagok a soumlteacutetseacuteg egy feacuteny egy illuacutezioacute harmat egy buboreacutek egy aacutelom egy vil-
laacutemcsapaacutes egy felhőrsquo (Pr 157)
Ha megtartjuk ezt a hozzaacuteaacutellaacutest a vilaacutegi eacuterteacutekeket lebecsuumlljuumlk A Buddhaacutet ideacutezve bdquo
A szememben egy kiraacutely vagy herceg meacuteltoacutesaacutega nem toumlbb mint egy porszem a nap-
ban a szememben az arany kincsek eacutes eacutekszerek nem toumlbbek mint agyag eacutes csereacutepda-
rabok hellip a szemben a kozmosz ezer rendszere nem toumlbb mint a myrobalan [vmi
szilva ] gyuumlmoumlcse hellip a szememben (a Buddhizmus) rituaacutelis taacutergyai nem toumlbbek
mint egy halom eacuterteacutektelen kincs hellip a szememben a Buddhaacutek uacutetja nem toumlbb mint egy
viraacuteg laacutetvaacutenya hellip a szememben a Nirvaacutena nem toumlbb mint feleacutebredni az alvaacutesboacutel nap-
pal vagy eacutejjel hellip a szememben a (kuumlloumlnboumlző iskolaacutek) hibaacuteja eacutes igazsaacutega nem toumlbb
mint a hat saacuterkaacuteny jaacuteteacutekardquo (Hackmann)
Mondhatjuk-e azt hogy az ilyen boumllcsesseacuteg birtokosa nem laacutet maacutest csak a veacutegtelen
kifejezhetetlen semmit Hogy elmeruumllt a differenciaacutelatlan parttalan oacuteceaacutenjaacuteban He-
zitaacutelnunk kell A gondolkodoacute akinek ceacutelja a megvaacuteltaacutes a dharmaacutek beacuteklyoacuteitoacutel a felfo-
gaacutesunkon eacutes iacuteteacuteletuumlnkoumln kiacutevuumll esik bdquoNeheacutez koumlvetni az uacutetjaacutet mint a madarakeacutet a leve-
gőbenrdquo (Dhammapada 92) De az bizonyos hogy az eredeti gondolat megromlaacutesa-
keacutent a hiaacutebavaloacutesaacuteg eacutes jelenteacutektelenseacuteg hamar feltűnnek
6 A romlottsaacutegok [eredetiben perversions nem tudom ez-e a helyes] A vilaacuteghoz eacutes
oumlnmagunkhoz valoacute felsőbbrendű hozzaacuteaacutellaacutes feacutelreeacuterthetőveacute vaacutelik a Toumlkeacuteletes Boumllcses-
seacuteg uumlresseacutegeacuteben
173
Az uralkodoacute bdquouumlresseacutegrdquo nyitott minden beteljesiacuteteacutesre tehaacutet sosincs beteljesiacutetve az eacutelet-
ben eacutes sosincs veacutege Aki ezt a hozzaacuteaacutellaacutest veszi fel taacutevolboacutel szemleacuteli az eacuteletet taacutemo-
gatja a beteljesuumlleacutest de sosem enged neki elfogadja de sosem indiacutetja meg A jelen-
ben mindig azon tuacutel van a megeleacuteguumlleacutesben hataacutertalan eleacutegedetlenseacuteget tapasztal
amelyet csak azon birodalom visszatuumlkroumlződő sugaacuterzaacutesaacuteboacutel tapasztal amellyel szem-
ben minden veacuteges toumlrekveacutes meghiuacutesul Tehaacutet az aacutetmeneti vilaacutegban az ilyen hozzaacuteaacutel-
laacutes baacuter azt a forraacutesban leacutevő csend tartja fenn nyitott vagyis mobil aktiacutev eacuterdeklődő
de minden cselekveacutest egy sztenderd szerint fontolunk meg amely megsemmisiacuteti
azok valoacutejaacutet De ez az uumlresseacuteg megromolhat Ez akkor fordul elő amikor leacutetezeacutes el-
tűnik a semmi csendjeacuteben Aztaacuten a sajaacutet leacutetezeacutesem is oumlsszezsugorodik az idővel mert
minden beteljesuumlleacutest elutasiacutetok egy absztrakt beteljesuumlleacutes eacuterdekeacuteben amely magaacuteba
foglalja a leacutet-nemleacutetet uumlresseacuteget a csendet mint olyan Amikor az elkendőzoumltt igaz-
saacuteg uumlzemanyaga maacuter nincs jelen az eacutegeacutesi folyamat amely a Nirvaacutena veacutegtelen meacutely-
seacutegeacutebe vezet maacuter nem mehet veacutegbe Az uumlzemanyaggal egyuumltt a leacutetezeacutes valoacutesaacutega a
megeacuterteacutes nyelve is eltűnik a koumlvetkezmeacutenye a kommunikaacutelhatatlanba eseacutes
A megromlaacutes ezen lehetőseacutegeacutet nyugati eacutertelemben laacutetjuk Nagarjuna filozoacutefiai szoumlve-
gei a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg romlaacutesaacutet a sajaacutet gondolkodaacutesaacuteval oumlsszhangban iacuterjaacutek le
Mivel minden ami a toumlkeacuteletes boumllcsesseacuteg szempontjaacuteboacutel kimondott feacutelreeacuterteacutesre ad-
hat okot azonnal rosszul hasznaacuteljaacutek Koumlvetkezeacuteskeacutepp ha megszabadiacutetjuk az embere-
ket a generaacutecioacutek folyamaacuten az nem előrehaladaacutes a feacutelreeacuterteacutes vezet inkaacutebb romlaacuteshoz
Oumlsszesseacutegeacuteben a prognoacutezis nem kedvező
bdquo Buddha Nirvaacutenaacuteja utaacuten 500 eacutev utaacuten egy dharmaacuteban amely puszta utaacutenzaacutes miutaacuten
az emberek elmeacuteje fokozatosan unottaacute vaacutelik maacuter nem ismerik fel Buddha eacutertelmeacutet eacutes
csak a szavakhoz eacutes leiacutert karakterekhez ragaszkodnakrdquo (Nag II2) Hogyan toumlrteacutenik
mindez Hallanak eacutes beszeacutelnek az abszoluacutet uumlresseacutegről de nem eacutertik a forraacutesaacutet Olyan
szkeptikus gondolatokat fejeznek ki mint Ha minden uumlres hogyan tudjuk megkuuml-
loumlnboumlztetni a joacute eacutes a rossz koumlvetkezmeacutenyeit Ilyen keacuterdeacuteseket csak vilaacutegi szempont-
boacutel tudnak keacuterdezni mert a vilaacutegi szaacutemaacutera nincs kuumlloumlnbseacuteg a vilaacutegi eacutes abszoluacutet igaz-
saacuteg koumlzoumltt Maacutesszoacuteval amit spekulatiacutev eacutertelemben szaacutendeacutekozott azt ceacutelszerű tudaacutes-
keacutent eacutertelmezik A gondolat taacutergyiasiacutetaacutesaacuteval elvesztik az uumlresseacuteg doktriacutenaacutejaacutenak je-
lenteacuteseacutet mert mivel puszta logikai propoziacutecioacutekhoz ragaszkodnak olyan koumlvetkezte-
teacuteseket vonnak le amelyeknek semmi koumlze az uumlresseacuteghez Nem eacutertik meg hogy ah-
hoz hogy az uumlresseacutegbe beleeacutertseacutek a Buddhaacutet a doktriacutenaacutet a gyuumllekezetet az nem azt
jelenti hogy el kell őket utasiacutetani hanem hogy dharmaacutenak kell őket tekinteni eacutes
mint olyan egy felfuumlggesztett aacutellapotba kell hozni őket Az ilyen felfuumlggesztett aacutella-
pot csak akkor lehetseacuteges ha nem tekintjuumlk a reprezentaacutecioacutekat oumltleteket vagy pro-
poziacutecioacutekat abszoluacutetnak Ekkor koumlvetjuumlk az igaz utat a dharmaacuteban a szenvedeacutes eltű-
neacutese feleacute a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben Tehaacutet ha minden dologra uacutegy tekintuumlnk mintha
abszoluacutet leacutetezeacutes neacutelkuumlli lenne az a vilaacuteg eacutes oumlnmagunk legnagyszerűbb letisztaacutezaacutesa
De elvesztik ezt a feacutenyt azzal hogy a doktriacutena szavaacutehoz ragaszkodnak Ha nem uacutegy
tekintuumlnk a doktriacutenaacutera mint egy jelre indikaacutetorra hanem mint a tudaacutes egy taacutergyaacutera
elvesziacutetjuumlk a gondolatot
Hasznos ha a pontos doktriacutena foglalkoztat de veszeacutelyes is Amikor nem eacutertjuumlk pon-
tosan oumll Mert ha az uumlresseacuteget toumlkeacuteletlenuumll laacutetjuk azokat akik keveacutesbeacute eacutertik nem
csak hibaacutehoz vezeti hanem rombolaacuteshoz csakuacutegy mint a meacuterges kiacutegyoacutekha nem
174
megfelelően vannak kezelve a maacutegia eacutes a varaacutezslat ha nem megfelelően vannak ki-
vitelezve rombolaacuteshoz vezetnek (Nag I 151)
Amit az uumlresseacuteg veacuteguumll a populaacuteris Buddhizmusban jelent azt egy kiacutenai boumllcsesseacutegek
koumlnyve mutatja amelyet a 12 szaacutezadban iacutertak Ő aki eacuterti a testi dolgok uumlresseacutegeacutet
maacuter nem tulajdoniacutet jelentőseacuteget a veacutelemeacutenyeknek visszavonul minden cselekveacutestől
eacutes nyugodtan uumll gondolat neacutelkuumll (Hackmann)
7 A Koumlruumllvevő [Encompassing] eredeti tudata Ennek a fura gondolkodaacutesnak nincs
taacutergya tudaacutesa amelyet okokon eacutes teacutenyeken keresztuumll szerez A felteveacutese nem egy teacute-
zis hanem a Koumlruumllvevő amely figuratiacutev gondolkodaacuteson eacutes metaforaacutekon keresztuumll je-
lenik meg Minden elgondolaacutes elmeruumll egy olyan atmoszfeacuteraacuteban amely neacutelkuumll eltűn-
neacutenek Megvilaacutegiacutetjaacutek a gondolkozoacute felteacutetelezhető hozzaacuteaacutellaacutesaacutet amely neacutelkuumll keacutepte-
len lenne fenntartani ezt a gondolkodaacutest
Az alapvető neacutezetet laacutetszoacutelag logikus gondolkodaacutes uacutetjaacuten szerezzuumlk meg A szaacutendeacutek
hogy megsemmisiacutetsuumlk a logikaacutet a logikaacuteval eacutes iacutegy demonstraacuteljuk hogy a gondolko-
daacutes oumlnmagaacuteban illuacutezioacute hogy bizonyiacutetsuk hogy semmi sem bizonyiacutethatoacute semmi sem
kijelenthető eacutes a semmit szintjeacuten nem jelenthető ki
Mindezzel a logikai szuumlkseacutegeket felfedezzuumlk amelyeknek mint olyan eacuterveacutenyesseacutege
van De nem toumlbbek mint egy racionaacutelis jaacuteteacutek amellyel kapcsolatban meg kell keacuter-
deznuumlnk mieacutert jaacutetszuk
Ennek a gondolkodaacutesnak az aacutezsiai formaacutejaacuteban laacutetjuk a felsziacuteni keacutepet amely feacutelreve-
zet minket az eredethez diszkusszioacute soraacuten baacutermit jelent ki a maacutesik visszautasiacutetjuk
Jelen van a rombolaacutes dicsőseacuteges tudatossaacutega amely ellen semmi sem szaacutellhat
szembe Ugyanazokkal a veacutegtelenuumll ismeacutetlődő truumlkkoumlkkel minden amit mondunk
fenntarthatatlannak bizonyul Ezek moumlgoumltt a jaacuteteacutekos visszaeacuteleacutesek moumlgoumltt van az igaz
jelenteacutes vagyis hogy minden leacutetet eacutes nemleacutetet illető aacutelliacutetaacutest az egymaacutesnak nem el-
lentmondoacuteba kell transzcendaacutelni Minden gondolat oumlnmegsemmisiacuteteacuteseacutenek meg kell
szabadiacutetania minket valami maacutesra Ezt a valami maacutest beteljesiacutetheti a Joacutega magasabb
meditaacutecioacutes technikaacuteiban szerzett tapasztalat De a normaacutelis tudat szaacutemaacutera is eleacuterhető
Ahol az uumlresseacuteg aktualizaacuteloacutedik a dolgok a leacutet eacutes nemleacutet koumlzoumltt loacutegnak aztaacuten valami
olyan feleacute mutatnak amely kifejezhetetlen de teljes bizonyossaacuteggal tapasztaljuk
Ez a Koumlruumllvevő nem koumlruumlliacuterhatoacute mint empirikus pszicholoacutegiai aacutellapot de sejtethető
Schayer megkiacuteseacuterli hogy felvaacutezolja azzal hogy az eacuterzeacutekekre utal amelyekben bizo-
nyos szavakat eredetileg alkalmaztunk bdquoShunyata-trdquo (uumlresseacuteget) a meditaacutecioacutes aacutella-
potban alkalmazzuk (a Pali kaacutenonban) bdquoEacutes most hagyjuk hogy megpillantson egy
uumlres falut eacutes hogy minden haacutez amibe beleacutep elhagyatott kietlen eacutes uumlres eacutes legyen
minden taacutel amihez hozzaacuteeacuter uumlres eacutes tartalom neacutelkuumllirdquo Itt az ember eacutesszerűseacutegeacutet egy
uumlres faluhoz hasonliacutetjuk ez az uumlresseacuteg nem a leacutetezeacutes elutasiacutetaacutesaacutet jeloumlli hanem kouml-
zoumlnyt szellemtelenseacuteget eacuterzeacuteketlenseacuteget bdquoAnimittardquo (bdquopontos olyansaacuteg neacutelkuumllrdquo
bdquojeltelenseacutegrdquo) azt jelenti a Pali kaacutenonban nem ragaszkodni az eacuteszlelt dolgok tulaj-
donsaacutegaihoz nem a leacutetezeacutesuumlk elutasiacutetaacutesaacutet jelenti hanem egyfajta gyakorlati viselke-
deacutes amelyben a szerzetes mint egy figyelmes portaacutes elzaacuterja a hozzaacutefeacutereacutest az eacuterzeacute-
kelhető stimulusok elől amelyek feleacute aacuteramlanak bdquoMayardquo (varaacutezslat) azt jelenti hogy
175
oumlsszehasonliacutetjuk a vilaacutegot egy fantazmaacuteval mint a leacutet oumlnkeacutenyesseacutegeacutenek eacutes hiaacutebavaloacute-
saacutegaacutenak kifejezeacutese eacutes nem mint a valoacutesaacutegaacutenak elutasiacutetaacutesa Itt nem szabad elfelejte-
nuumlnk hogy az indiaiak valoacutesaacutegkeacutent tekintettek a keacutepekre visszhangokra eacutes aacutelmokra
A leacutetezeacutes nincs elutasiacutetva csupaacuten annak valoacutedisaacutega
8 A Buddhista felekezetek aacutettekinteacutese eacutes az oumlsszes doktriacutena veacutegső jelenteacutese
A Shunyavadinaacutek egy felekezet a sok koumlzuumll Ami koumlzoumls mindenkiben hogy a budd-
hista a megvaacuteltaacutesra toumlrekszik a szenvedeacutes ismerete eacutes a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak jelenteacutekte-
lenseacutege Ezen a koumlzoumls alapon a valoacutesaacuteg ismereteacuteről valoacute elmeacutelkedeacutes szaacutemos veacutele-
meacutenyt eredmeacutenyezett
A kuumllvilaacuteg valoacutedi eacutes az eacuteszleleacutesen keresztuumll koumlzvetlen megismerhető (a Sarvastivadi-
naacutek) nem az eacuterzeacutekeleacutesen keresztuumll eacuteszleljuumlk de a leacutetezeacuteseacutere az eacuteszleleacutesen keresztuumll
koumlvetkeztethetuumlnk (a Sautrantikaacutek) csak a tudat bizonyos eacutes ennek a bizonyossaacutegnak
maga a tudat a forraacutesa csak a belső vilaacuteg valoacutes a szubjektum eacutes objektum koumlzoumltti
kuumlloumlnbseacutegnek nincs valoacutes leacutetezeacutese (a Yogacaraacutek) sem a kuumllvilaacuteg sem a belső vilaacuteg
nem ismerhető fel mint valoacutes fuumlggetlen leacutetező nincs kuumlloumlnbseacuteg a szubjektiacutev eacutes ob-
jektiacutev valoacutesaacuteg koumlzoumltt (a Shunyavadinaacutek akik koumlzeacute Nagarjuna tartozott)
Az bdquoepisztemoloacutegiairdquo szempontok ezen seacutemaacutejaacuteban felismerhetjuumlk az idealizmus eacutes
realizmus nyugati seacutemaacutejaacutet a racionalizmust eacutes empiricizmust a pozitivizmust eacutes ni-
hilizmust kuumlloumlnoumlsen utalva a kuumllvilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacuteseacutere De az effeacutele oumlsszeha-
sonliacutetaacutesok csak az indiai gondolkodoacutek aacuteltal befolyaacutesolt filozoacutefiai műveletek racionaacute-
lis melleacutektermeacutekeire vonatkoznak Eacutertelemszerűen az esszenciaacutelis nem fejezhető ki
megfelelően egy alakiacutethatoacute doktriacutena keretein beluumll Ez akkor lenne lehetseacuteges ha a
megvaacuteltaacutes eszkoumlze egy meghataacuterozott tudaacutes lenne De mivel minden tudaacutes a pozitiacute-
van megfogalmazhatoacute tartalmak eacutertelmeacuteben bdquoragaszkodaacutestrdquo jeloumll a megvaacuteltaacutes uacutetjaacutet
inkaacutebb minden tudaacutes oumlsszezuacutezaacutesaacuteban kell keresni a tudaacutes minden lehetőseacutegeacuteben eacutes
minden veacutelemeacutenyben
Minden vilaacutegi valoacutesaacuteg uumlresseacutege a forraacutes pozitiacutev leacutetezőjeacuteveacute vaacutelik ahonnan az ember
beleesett a joumlveacutes-meneacutesbe a gonoszba eacutes a vilaacuteg szenvedeacuteseacutebe eacutes amihez vissza kell
teacuternie Minden gondolkodaacutes eacutes minden leacutet-gondolat reacutesze az eseacutesnekbukaacutesnak Az
igaz gondolkodaacutes ceacutelja a visszateacutereacutes a gondolat kifejteacuteseacuteből a nemgondolkodaacuteshoz
Ami a gondolat kibontakozaacutesaacuten keresztuumll toumlrteacutent visszafordiacutethatoacute jobb gondolat aacuteltal
a gondolat felbomlaacutesaacuteban A veacutegső leacutepeacutes hogy eacuteszleljuumlk minden jel tehaacutet a nyelv
nem-igazsaacutegaacutet Ha megeacutertjuumlk hogy egy szoacute pusztaacuten egy jel igazi jelenteacutes neacutelkuumll a
szoacute eltűnik eacutes ez a megszabadulaacutes A tudat amely szenvedeacutest kreaacutelt az uumlresseacuteg for-
maacutelaacutesaacuten keresztuumll a sok vilaacutegba visszakeruumll a forraacutesaacutehoz
De a vilaacutegban meacuteg mindig marad doktriacutena nyelv az uumldvoumlzuumlleacutes uacutetjaacutenak taniacutetaacutesa a
gondolat ugyanazon gondolat aacuteltali felbomlasztaacutesa amely a gondolat bukaacutesaacutehoz ve-
zetett Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden bepillantaacutes elleneacutere amit a filozoacutefus nyerhetne a sa-
jaacutet gondolkodaacutesaacuteba azzal hogy a gondolkodaacutest oumlnmegsemmisiacuteti nem tudja meg-
aacutellni hogy aacutellaacutest foglaljon ndash hacsak a neacutemasaacuteg szuumlkseacutegesseacutegeacutet komolyan veszi eacutes
minden diskurzus minden hallgataacutes minden kommunikaacutecioacute megszűnik Tehaacutet N aacutel-
laacutespontja a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacuteja az uumlresseacuteg aacutellandoacute formulaacutejaacutevaacute
vaacutelt
176
A bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak eacutertelme az hogy mivel minden egyszerre
leacutetezik eacutes nem leacutetezik minden felteacuteteles Mivel a Bodhisattva tudja ezt ő vaacutelik min-
den gondolat mestereacuteveacute eacutes semelyiknek sem rabszolgaacuteja A veacuteges gondolatok koumlzoumltt
mozog lebeg foumlloumlttuumlk eacutes ebben a felfuumlggesztett aacutellapotba sajaacutet magaacutet is beleveszi eacutes
a sajaacutet leacutetezeacuteseacutet Eacuten magam eacutes a gondolkodaacutesom a felteacutetele minden dolognak eacutes a
fantazmaacutenak amely ennek a vilaacutegnak a leacutetezeacutese A dharmaacutek ezen vilaacutega eacutes oumlnma-
gunk is felteacutetelesek vagyunk A felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes folyamata egy olyan vilaacutegot
hoz leacutetre amelyben otthon gondoljuk magunkat eacutes ezzel egy időben szenveduumlnk a
veacuteg remeacutenye neacutelkuumll De a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes vilaacutegaacuten keresztuumll laacutetunk ideeacutertve
a megfogalmazott doktriacutenaacutet eacutes a megvaacuteltaacutest Az illuacutezioacute csoumlkken eacutes az amiről lehetet-
len beszeacutelni nyitva aacutell előttuumlnk
A doktriacutena a komp amely aacutetvisz bennuumlnket a leacutetezeacutes folyoacutejaacuten Ha eleacutertuumlk a maacutesik
partot a hajoacute felesleges Mivel a doktriacutena a vilaacutegi leacutetezeacutes elkeacutepzelt aacuteramaacutehoz tarto-
zik magunkkal vinni a maacutesik oldalra legalaacutebb olyan butasaacuteg lenne mint a hajoacutet a
vaacutellunkon cipelni ahogy elhagyjuk a partot hogy egy uacutej orszaacutegba leacutepjuumlnk A Sage
elhagyja az aacuteramba amelyik moumlgoumltte fekszik A doktriacutena hasznos arra hogy segiacutetsen
elmenekuumllnuumlnk de semmit nem eacuterhetuumlnk el azzal ha megtartjuk
Toumlrteacutenelmi oumlsszehasonliacutetaacutesok
Mikor gondolatok kuumlloumlnboumlző formaacuteit hasonliacutetjuk oumlssze az analoacutegiaacutek pusztaacuten kihang-
suacutelyozzaacutek a kuumlloumlnbseacutegeket a toumlrteacutenelmi tartalomban
A Dialektika A dialektika a gondolat mozgaacutesa az ellenteacuteten eacutes ellentmondaacuteson
keresztuumll de ez nagyon kuumlloumlnboumlző dolgokat jelenthet az ellentmondaacutesokon
keresztuumll hataacuterokhoz vezethet amelyekneacutel felfedi a szakadeacutekot de a nyiacutelt ho-
rizontot is a hataacuternaacutel talaacutelhatoacute helyzet a ceacutel eacutes az igeacuteny is lesz Ez zaacutert koumlroumlk-
houmlz vezethet amelyekben az ellentmondaacutesok egy szinteacutezisbe transzcendaacutelhat-
nak a gondolat folyamat oumlsszes aacutellomaacutesa egy eacutelő egyseacutegbe van integraacutelva
Elkeacutepzelhetjuumlk eacutes megvaloacutesiacutethatjuk mint valoacutesaacuteg amelyben a tagadaacutes mint
olyan pozitiacutev eredmeacutenyt hoz a tagadaacutes tagadaacutesaacuteval az uacutej automatikusan szuuml-
letik a negatiacutev gondolatboacutel eacutes cselekveacutesből
Ezek koumlzuumll a lehetőseacutegek koumlzuumll semelyik sem leacutetfontossaacuteguacute a buddhista dialektikaacute-
ban Itt a dialektika egy eszkoumlzzeacute vaacutelik amellyel a gondolat foumlleacute emelkeduumlnk a nem-
gondolhatoacuteba amely a gondolkodaacutes aacuteltal megbecsuumllve sem leacutetezeacutes sem semmi ha-
nem mindkettő egyenlő meacuterteacutekben baacuter meacuteg az ilyen kijelenteacutesekben is maradnak a
megeacuterteacutesuumlnkoumln tuacuteli elemek
Neacutemely esetben uacutegy tűnik Nietzsche megkoumlzeliacuteti ezt a moacutedszert Ő is megelőzi
hogy baacutermilyen poziacutecioacuteban megpihenjuumlnk Belehajiacutet minket az ellenteacutetek oumlrveacutenyeacutebe
eacutes neacuteha minden aacutelliacutetaacutest amit tesz annak ellenteacuteteacutevel tagad Ilyen moacutedon egy spirituaacute-
lis helyzetet kreaacutelt a modern vilaacutegban amelyet ő maga hozott leacutetre abban a hitben
hogy a legjobb moacuted arra hogy feluumllkerekedjuumlnk a nihilizmuson az hogy elvigyuumlk a
177
veacutegső koumlvetkezmeacutenyekig De Nietzsche aki aneacutelkuumll hogy szisztematikusan kidol-
gozta volna ezt a dialektikaacutet elkezdte eszkoumlzkeacutent alkalmazni az emberiseacuteg teljes fel-
szabadiacutetaacutesaacutera ezt a felszabadiacutetaacutest uacutegy keacutepzelte el mint egy leacutepeacutest de nem egy elgon-
dolhatatlan maacutessaacutegba hanem inkaacutebb vilaacutegi valoacutesaacutegba annak a teljes eacutes felteacutetel neacutel-
kuumlli birtoklaacutesaacutehoz amelyről azt gondolta hogy lehetőveacute teszi Amikor Nietzsche azt
mondta semmi sem igaz minden megengedhető arra toumlrekedett hogy megnyissa az
emberek elmeacutejeacutet nem egy olyan transzcendenciaacutera amelyet elutasiacutetott hanem a
foumlldre eacutes az ember felemelkedeacuteseacutere az ő sajaacutet foumlldi vilaacutegaacuteban sajaacutet magaacuten keresztuumll
eacutes magaacuten tuacutelndash tuacutel joacuten eacutes gonoszon
Mint a Buddhistaacutek Nietzsche megproacutebaacutelta ledoumlnteni az oumlsszes kategoacuteriaacutet Azt
mondta nincsen egyseacuteg nincs oksaacuteg nincs szubsztancia nincs szubjektum stb
Mindez hasznos fikcioacute talaacuten elengedhetetlen az eacutelethez
Nagarjuna szerint az oumlsszes dolog koumlzuumll semmi sem leacutetezik magaacuteban semelyik gon-
dolat vagy gondolat taacutergya nem igaz minden felteacuteteles Mindketten egyeteacutertenek
hogy nincs leacutetezeacutes minden puszta eacutertelmezeacutes De a gondolat azon formaacutejaacuteban amely
koumlzoumls bennuumlk a negatiacutev műveleteikben nagyon kuumlloumlnboumlző ceacutelokat fogalmaznak meg
Szaacutemunkra soha veacuteget nem eacuterő feladat hogy meghataacuterozzuk ezeknek a ceacuteloknak az
igaz termeacuteszeteacutet Nagarjuna eacutes a buddhistaacutek eseteacuteben a kijelentett ceacutel a Nirvaacutena eacutes az
uumldvoumlzuumlleacutes Nietzsche eseteacuteben ez a hatalomra valoacute toumlrekveacutes eacutes az akarat hogy egy
szuperembert ideacutezzen elő
B A leacutet szerkezete a kategoacuteriaacutek A buddhistaacuteknak van egy uacutegynevezett oksaacutegi
formulaacutejuk (a leacutetezeacutes alapvető kategoacuteriaacuteinak koumlre) A Yogacaraacutek egy bizo-
nyos ősi tudatban beszeacutelnek a meacuteg csiacuteraacutejaacuteban leacutevő tudatban akinek a kitaacuterul-
kozaacutesa magaacuteval hozza a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet Ennek az elkeacutepzeleacutesnek a kifejlődeacutese
megmutatja a termeacuteszeteacutet eacutes az alakjaacutet egy vilaacutegnak amely nem igazaacuteboacutel leacute-
tezik minden megjeleneacutesnek a szerkezete Ezt az indiai felfogaacutest a nyugati
idealizmushoz hasonliacutetjaacutek Eacutes valoacuteban Kant az egeacutesz vilaacutegot megjeleneacutes-
nekfeltűneacutesnek fogja fel amelynek formaacuteit a tudat kategoacuteriaacutei hataacuterozzaacutek
meg mint olyan Minden ismerhető objektumot a szubjektum aacutelliacutet elő nem a
leacutetezeacutese hanem a formaacuteja alapjaacuten Az uacutegynevezett transzcendentaacutelis idealiz-
mus egy szisztematikus seacutemaacutet alkotott erről a valoacutesaacutegroacutel amely a gondolat-
ban bontakozik ki
De az analoacutegia azonnal felfed egy kuumlloumlnbseacuteget Az indiaiak azeacutert hoztaacutek leacutetre ezt a
szerkezetet hogy megfosszaacutek a tudomaacutenyos ismeretet az igazaacutetoacutel mert az aacutelom eacutes
illuacutezioacute Kant kigondolta eacutes kifejlesztette a hasonloacute szerkezeteacutet azeacutert hogy igazolja a
tudomaacutenyos ismeretet a lehetseacuteges tapasztalat hataacuterain beluumll Szaacutemaacutera a vilaacuteg megje-
leneacutes nem illuacutezioacute Az idealistaacutek akik koumlvetteacutek Kantot nem uacutegy fogtaacutek fel ezeket a
kategoriaacutelis szerkezeteket mint amelyeket a megjeleneacutes behataacuterol hanem mint ma-
gaacutet az oumlroumlk igazsaacutegot mint Isten gondolatait Semelyik neacutezet nem koumlthető a budd-
hista gondolkodaacuteshoz A neacutemet idealistaacutek igazoljaacutek a vilaacuteg ismereteacutet eacutes a vilaacuteg cse-
178
lekveacuteseacutet miacuteg a buddhistaacutek ezzel ellenteacutetben a vilaacuteg elhagyaacutesa mellett aacutellnak ki a tu-
domaacutenyos ismeretek megtagadaacutesa mellett amelyre eredmeacutenytelenkeacutent tekintenek
mert alapvetően hamis visszautasiacutetjaacutek a cselekveacutest mint a vilaacuteg formaacutelaacutesaacutet amely
nem csupaacuten hiaacutebavaloacute de a fogsaacuteg egy aacutellapotaacuteban tart minket
C Uumlresseacuteg eacutes nyitottsaacuteg Az uumlresseacuteg megengedi a legnagyobb nyitottsaacutegot a
legnagyobb hajlandoacutesaacutegot hogy elfogadjuk a vilaacuteg dolgait mint egy kiindu-
loacutepontot amelyről egy nagy ugraacutest teszuumlnk A vilaacuteg dolgaival szembeni kouml-
zoumlny minden lehetőseacuteget nyitva hagy Ezeacutert toleraacutens a buddhizmus maacutes vallaacute-
sok eacuteletstiacutelusok vilaacutegneacutezetek iraacutent A buddhista uacutegy eacutel ezekkel mint alacso-
nyabb vilaacutegi igazsaacuteg kifejezeacuteseivel mind egyenlő meacuterteacutekben megfelelő mint
kiinduloacutepont a magasabb dolgok feleacute Ez a korlaacutetlan nyitottsaacuteg vonzza az em-
bereket A buddhizmus megnyerte Aacutezsiaacutet baacuter itt-ott elnyomjaacutek sosem folya-
modott erőszakhoz sosem erőltetett dogmaacutekat senkire A buddhizmusnak
nem volt vallaacutesi haacuteboruacuteja inkviziacutecioacuteja eacutes sosem vett reacuteszt egy szervezett
vallaacutes vilaacutegi politikaacutejaacuteban
A nyugati felfogaacutesnak van egy analoacutegiaacuteja erre a buddhista gondolkodaacutesmoacutedra amely
veacutegtelen nyitott mint uumlresseacuteg Mindkettő hallgat mindkettő tiszteli maacutesok veacutelemeacute-
nyeacutet De ez a kuumlloumlnbseacuteg a buddhista Sage uacutegy meg aacutet a vilaacutegon mint egy kacsa maacuter
nem lesz vizes Transzcendaacutelta a vilaacutegot azaacuteltal hogy eldobta Egy elgondolhatatlan
vilaacutegban keres beteljesuumlleacutest A nyugati embernek azonban az eacutertelem talaacutelja meg a
beteljesuumlleacuteseacutet nem az abszoluacutetban hanem magaacuteban a vilaacuteg toumlrteacutenetiseacutegeacuteben amelyet
a sajaacutet Existenziaacutejaacuteban gyűjt Csak a toumlrteacutenelmi felismereacutesben az azzal eggyeacute vaacutelaacutes-
ban talaacutelja meg a talajaacutet tudja hogy ez a szabadsaacutega forraacutesa eacutes a transzcendenshez
valoacute kapcsolata
D Elkuumlloumlnuumlleacutes Elkuumlloumlnuumlleacutes a vilaacutegtoacutel eacutes magamtoacutel a belső megszabadulaacutes
amelyet azzal eacuterek el hogy mindentől elkuumlloumlniacutetem magam mindentől ami
velem toumlrteacutenik a vilaacutegban eacutes minden eacuten magam csinaacutelok gondolok vagyok
egy forma amely nagyon kuumlloumlnboumlző moacutedokon oumllt testet
A Bhagavad Gita magasztalja a harcost aki koumlzoumlmboumls eacutes tartoacutezkodoacute marad heves
hősiesseacutege elleneacutere aki tudatosan jaacutetssza a jaacuteteacutekot eacutes energetikusan cselekszik mia-
latt minden cselekveacutest hiaacutebavaloacutenak tart Az Epikuroszban az alapvető hozzaacuteaacutellaacutes
vannak szenvedeacutelyeim de nem birtokolnak engem Szent Paacutelnaacutel uacutegy cselekszem eacutes
eacutelek ebben a vilaacutegban mintha nem lenneacutek ott Nietzsche az arisztokratikus leacutelek feacutem-
jelzeacuteseacutenek tekinti az oumlnmagunktoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutest
Az analoacutegia elleneacutere az elkuumlloumlnuumlleacutes formaacutejaacutet illetően a buddhistaacutek eacutes Nagarjuna
alapvető hozzaacuteaacutellaacutesa teljesen maacutes a hangsuacutely a szemeacutelytelenen van ahogy a vilaacuteg
koumlzoumlny taacutergya lesz az eacuten eloltoacutedik Az elkuumlloumlnuumlleacutesnek a forraacutesa nem az eacuten bdquomagam-
banrdquo van hanem egy transzcendens valoacutesaacutegban amely nem magam
179
A vilaacutegtoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutes minden nyugati formaacutejaacuteban az esszenciaacutelist keresik vala-
miben amely jelen van a vilaacutegban egy pontos eacuten uumlres szabadsaacutegaacuteban vagy egy eacuten-
ben amely toumlrteacutenelmi elmeruumlleacutes az oumlnazonosiacutetaacutesban magaacutera veszi a terheacutet annak
hogy sajaacutet magaacutenak adott mindazonaacuteltal veacutegtelenuumll felvilaacutegosiacutetja magaacutet eacutes az elmeacutel-
kedeacutesben eleacuteri az oumln-elkuumlloumlnuumlleacutest
Az aacutezsiai gondolkodaacutes neacutezőpontjaacuteboacutel az elkuumlloumlnuumlleacutes ezen formaacutei mindig toumlkeacuteletle-
nek lesznek mert mind megőriznek egy kapcsot a vilaacuteggal Nyugati szemszoumlgből az
aacutezsiai forma mindig uacutegy fog tűnni mintha menekuumlleacutes lenne a vilaacutegboacutel a hozzaacutefeacuterhe-
tetlenbe eacutes a nem kommunikaacutelhatoacuteba
4
5
Tartalom
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek __________________________________________________ 7
Mottoacutek ____________________________________________________________ 8
Bevezeteacutes __________________________________________________________ 9
A moacutedszertanroacutel ___________________________________________________ 26
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről _______________________________________ 45
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig __________________________________ 52
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről _________________ 54
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről ___________ 61
A forraacutesvideacutek eredete ________________________________________________________ 65
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba ____________________________ 73
A filoszkoacuteproacutelhellip ____________________________________________________ 81
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban ________________________ 92
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja ________________ 94
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben __________ 96
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig ___________________________________________ 96
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek _______________________________________ 96
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes sziacutenesiacuteteacutesuumlkről ___ 98
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg ___________________________________________________ 100
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve ______________________________________ 102
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel __________________ 103
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega ______________________________________ 104
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba _______________________ 107
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek ________________________________________ 108
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute tulajdonsaacutega ___ 111
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll __ 113
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban _________ 115
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek _____________________ 121
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai 123
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz 123
6
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel ________________ 123
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről ____________ 127
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten ________________ 131
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja ________ 134
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek ___________________________ 138
Irodalomjegyzeacutek __________________________________________________ 143
Magyar nyelvű művek ______________________________________________________ 143
Idegennyelvű irodalom ______________________________________________________ 152
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom _____________________________ 153
Roumlvidiacuteteacutesek _______________________________________________________________ 158
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben ___________________________________ 159
Melleacuteklet _________________________________________________________ 162
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-tzu
Nagarjuna v2_____________________________________________________________ 162
7
Aacutebra eacutes keacutepjegyzeacutek
Aacutebraacutek
1 Fenner-diagramm
2 Funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
3 Funkcionaacutelisan fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes megvaloacutesulaacutesai
4 Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben
leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
5 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
6 A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek
reacuteszekeacutent
7 A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
8 Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
9 A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Keacutep
1 Koumlnyvmalom
8
Mottoacutek
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A tudaacutes legnagyobb ellenseacutege nem a tudatlansaacuteg hanem a tudaacutes illuacutezioacuteja
S Hawking
Hogy a gyerekek nem tudjaacutek mit akarnak abban minden nagy tudomaacutenyuacute taniacutetoacute- eacutes
hopmester egyeteacutert hogy azonban felnőttek is gyermek moacutedra taacutemolyognak ezen a
foumlldoumln eacutes mint azok eacuteppuacutegy nem tudjaacutek honnan joumlnnek eacutes hovaacute mennek hogy eacutepp-
oly keveacutesseacute cselekszenek igaz ceacutelok szerint s eacuteppuacutegy keacutetszersuumllttel eacutes kalaacuteccsal eacutes
nyiacuterfavesszővel kormaacutenyozzaacutek őket azt senkinek sem iacutezlik elhinni pedig uacutegy veacutelem
keacutezzelfoghatoacute igazsaacuteg
Goethe
Az embernek keacutet nagy teacutevedeacutese van
Az egyik hogy valoacutesaacutegnak tartja azt ami nem az
A maacutesik hogy nem tartja valoacutesaacutegnak azt ami az
XIV Dalai Laacutema
hellipminden filozoacutefiai keacuterdezeacutes ott veacutegződik ahonnan ered s ahovaacute visszateacuter
hellipa filozoacutefia leacutenyege szerint sohasem koumlnnyiacuteti meg mindig csak megneheziacuteti dolgo-
kat A megneheziacuteteacutes visszaadja a dolgoknak a leacutetezőknek a suacutelyaacutet (a leacuteteacutet)
Martin Heidegger
hellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni
G Deleuze
Ahelyett hogy uralni akartaacutek volna a leacutetezeacutest India eacutes Kiacutena filozoacutefiaacutei inkaacutebb a leacutettel
valoacute viszonyunk visszhangjai eacutes rezonanciaacutei akartak lenni A nyugati filozoacutefia meg-
tanulhatja tőluumlk hogyan lehet megtalaacutelni a leacutettel valoacute viszonyt azt a kiinduloacute helyze-
tet melyben megszuumlletett hogyan lehet felmeacuterni azokat a lehetőseacutegeket melyektől
azaacuteltal hogy bdquonyugatiakrdquo lettuumlnk elzaacutertuk magunkat eacutes hogyan lehet uacutejra megnyitni
őket
Merleau-Ponty
Nincs felteacuteteles hataacutes
Hataacutes mely felteacutetlen lenne nincsen
Hataacutestalan felteacutetelek nincsenek
De hataacutesosak sem
Naacutegaacuterdzsuna
9
Bevezeteacutes
A doktori eacutertekezeacutes a koumlvetkező ceacutelt tűzi ki a fogyateacutekossaacuteg1 eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes
koumlzismert fogalomtaacutersiacutetaacutesait egy alapvetően toumlbbdimenzioacutes filozoacutefiai haacuteloacuteba szőve
igyekszik kiterjeszteni bdquoa teacuter a leacutet eacutes az idő minden iraacutenyaacutebardquo Mindezt azeacutert tartjuk
elengedhetetlenuumll fontosnak eacutes a taacutersadalmunk szempontjaacuteboacutel koumlzeacutep- eacutes hosszuacutetaacutevon
hasznosnak mert ndash mint az alaacutebbiakboacutel is kiolvashatoacute lesz ndash a tudomaacutenyos eacutes koumlznapi
diskurzusokban hasznaacutelva a fenti fogalompaacuterhoz eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute eacutertelmezeacutesi
tartomaacutenyokhoz ndash minden eddigi joacuteszaacutendeacutek szakmai toumlrekveacutes elleneacutere ndash az esetek tuacutel-
nyomoacute toumlbbseacutegeacuteben negatiacutev eacutertelmezeacutesi keretet taacutersul (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2010)
A szerző szuumlleteacutese oacuteta mozgaacuteskorlaacutetozott az idegrendszeri elvaacuteltozaacutesok koumlvet-
kezteacuteben olvasaacutesi eacutes iacuteraacutesi neheacutezseacutegekkel is eacuteli a mindennapjait Ennek koumlvetkezteacuteben
archivaacutelva lettek azok a vaacutegatlan elektronikus hang- eacutes keacutepanyagok melyek a megal-
kotaacutes soraacuten a legkuumlloumlnboumlzőbb helyzetekben keacuteszuumlltek amelyeket az eacuterdeklődő olva-
soacutek rendelkezeacuteseacutere tudjuk bocsaacutetani erre iraacutenyuloacute keacutereacutes eseteacuten Meggyőződeacutesuumlnk
hogy mindezek segiacutethetik a szoumlveg megeacuterteacuteseacutet A diszlexia eacutes a diszgraacutefia2 egyik kiacute-
seacuterő jelenseacutege az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten jelentkező rendkiacutevuumlli neheacutezseacutegek
A diszlexia eacutes a diszgraacutefia az olvasaacutesi eacutes az iacuteraacutesi reacuteszkeacutepesseacuteg zavarok latin elneve-
zeacutesei Ezek lehetnek aacutetmenetiek eacutes veacuteglegesek Esetemben a felsőoktataacutesi tanulmaacute-
nyaim soraacuten diagnosztizaacuteltaacutek mindkettőt eacutes a veacuteglegesseacuteguumlket szinteacuten megaacutellapiacutetot-
taacutek
Viszonylag ritkaacuten fordul elő hogy a keacutet reacuteszkeacutepesseacuteg zavara egyuumltt jelentkezik ami
tovaacutebb neheziacuteti az idegennyelvek elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak keacutepesseacutegeacutet is A logopeacutedusok eacutes a
teruumlletre specializaacuteloacutedott szakorvosok egyaraacutent kutatjaacutek a pontos idegrendszeri eacutes
1 bdquoValamilyen testi eacutesvagy pszicheacutes funkcioacute struktuacutera műkoumldeacutesbeli akadaacutelyozottsaacutegakorlaacutetozottsaacutega
miatt teveacutekenyseacutegeacuteben cselekveacuteseacuteben taacutersadalmikoumlzoumlsseacutegi reacuteszveacuteteleacuteben akadaacutelyozott
(mozgaacuteskorlaacutetozott laacutetaacutes- hallaacutes- beszeacutedseacuteruumllt eacutertelmileg akadaacutelyozott eacuterzelmi seacuteruumlleacutest mutatoacute
szemeacutely autista szervaacutetuumlltetett) egyeacuten aki az aacutellapotaacutehoz igazodoacute sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeket eszkoumlzoumlket
eljaacuteraacutesokat segiacutetseacuteget igeacutenyelrdquo (Benczuacuter M-neacute) A fogalomhasznaacutelat maacutera neacutemileg megvaacuteltozott
peacuteldaacuteul az eacutertelmi fogyateacutekossaacutegot inkaacutebb mentaacuteliskeacutent emliacutetjuumlk de paradigmavaacuteltaacutes ndash megiacuteteacuteleacutesuumlnk
szerint ndash a szaacutemos pozitiacutev vaacuteltozaacutes elleneacutere azoacuteta sem toumlrteacutent ezen a teruumlleten
Forraacutes
httpwwwjgypkhutamop15etananyag_htmlRekreacio_IIIii22_a_fogyatkossg_fogalmahtml
Megtekintve 20200303) 2 Laacutesd httpjanusttkptehutamoptananyagoktukacs_ink_intdocbookar01s42html (Megtekintve
20200303)
10
mozgaacutesszervi oumlsszefuumlggeacuteseit a kialakult tuumlnetek valamint a lehetseacuteges teraacutepiaacutek moacuted-
jait is Ebben a konkreacutet szituaacutecioacuteban arra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy az
olvasaacutesi neheacutezseacutegek reacuteszben egy autodidakta moacutedszer segiacutetseacutegeacutevel az eacutevek soraacuten
sokat fejlődtek de az iacuteraacuteskeacuteszseacuteg nem tudott ezzel leacutepeacutest tartani Az emliacutetett olvasaacutesi
keacuteszseacutegek javulaacutesaacutehoz veacutelemeacutenyuumlnk szerint nagyban hozzaacutejaacuterult egy meacuteg BA-s ta-
nulmaacutenyok elejeacuten Porosz Tiborral folytatott beszeacutelgeteacutes pozitiacutev felhajtoacuteereje is En-
nek az volt a leacutenyege hogy a keacutesőbbi mentorom nem mosolyogta meg a keacuterdeacutesemet
miszerint hogyan vaacutelhatok filozoacutefussaacute A vaacutelasz iacutegy hangzott bdquoEgyszerűen sokat kell
olvasnod vagy iacutegy vagy uacutegyhelliprdquo Mindezek nyomaacuten sikeruumllt egy olyan memorizaacutelaacutesi
gyakorlatot elsajaacutetiacutetani ndash kivaacuteltva ezzel a jegyzeteleacutest ndash ami a keacutesőbbiek soraacuten ismer-
teteacutesre keruumllő sajaacutetos hermeneutikai kutataacutes moacutedszertannak nem csak az alapjaacutet keacute-
pezi de veacutelemeacutenyuumlnk szerint lehetőveacute tette azt is hogy az uacutegynevezett hermeneutikai
koumlrt kiterjesszuumlk az aktiacutev szoacutebeliseacutegre
A szoumlvegben gyakran hasznaacuteljuk az egyes gondolatkoumlroumlkre valoacute visszautalaacutest Ez egy-
reacuteszt az olvasaacutesi neheacutezseacuteg kompenzaacutelaacutesaacutera kidolgozott technikaacutenak koumlszoumlnhető em-
leacutekezeacutest segiacutető bdquoeszkoumlzrdquo Maacutesreacuteszről a buddhista hagyomaacutenyban megszokott gyakori
ismeacutetleacutesek hasznaacutelataacutenak mintegy a modernkori kiacuteseacuterlete is
Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet arra hogy a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek elkeacuteszuumllte
egyfajta akadaacutelymentesseacutegi demonstraacutecioacute is hiszen a szoumlvege jegyzetek neacutelkuumll lett
lediktaacutelva Az eluumlteacutesek eacutes a koumlzpontozaacutesi hibaacutek tehaacutet abboacutel adoacutednak hogy sok helyen
utoacutebb kiegeacutesziacutetettuumlk eacutes aacutetstrukturaacuteltuk sajaacutetkeacutezzel a begeacutepelt szoumlveget mint peacuteldaacuteul
itt is A fogalmazaacutes eacutes szoumlvegformaacutezaacutes sajaacutetossaacutegai iacutegy peacuteldaacuteul a hosszuacute mondatok
alkalmazaacutesa eacutes a szoacuteszerinti ideacutezetek megszokottoacutel elteacuterő hasznaacutelataacutenak illetve a be-
kezdeacutesek sajaacutetos igaziacutetaacutesa hasznaacutelata a szoacutebeliseacuteg jelenleacuteteacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet tuumlkrouml-
zik Mindezeknek az egyik alapoka a reacuteszben autodidakta moacutedon elsajaacutetiacutetott szoumlveg-
olvasaacutesi memorizaacutelaacutesi eacutes eacutertelmezeacutesi moacutedszeruumlnk Az ilyen eacutes ehhez hasonloacute moacutedon
formaacutezott 11-es betűmeacuterettel szedett aacuteltaluk koumlztesnek uacutetelaacutegazaacutes-jelzőnek nevezett
szoumlvegdobozok eacutes az őket koumlrbefutoacute szaggatott vonalak melyek a kapcsoloacutedaacutesi pon-
tokat ill a reacuteszben elkuumlloumlniacutethetőseacuteget egyaraacutent hivatottak jelezni gyakorta elő fognak
fordulni az alaacutebbi oldalakon Az uacutetjelzők tovaacutebbi funkcioacuteval is biacuternak hasonlatosak
a maacuter emliacutetett ciklikusan visszateacuterő ismeacutetleacutesekeacutehez Oly moacutedon ahogyan a szoacutebeli
eszmecsereacutek nyomaacuten kialakuloacute gondolatszoumlveacutesben gyakran laacutetszoacutelag elteacuteruumlnk az ad-
digi bdquofősodortoacutelrdquo de ez aacuteltalaacuteban laacutetens jelleget oumllt tekintve hogy eacuteppen ezek az el-
kanyarodaacutesok segiacutetenek hozzaacute a mondanivaloacute pontosabb eacutes tartalmasabb megfogal-
mazaacutesaacutehoz Tehaacutet uacutegy is mint uacutetjelzők eacutes az el-nem-gondoltak jelentőseacutegeacutere toumlrteacutenő
utalaacutesokkeacutent alkalmazzuk ezt a sajaacutetos bdquoformulaacutetrdquo (Heidegger 2003)
11
bdquoA gondolkodaacutes el-nem-gondoltja [Ungedacht] nem a gondolkodaacutest kiacuteseacuterő
hiaacutenyossaacuteg [hellip] Mineacutel eredetibb egy gondolkodaacutes el-nem-gondoltja annaacutel
gazdagabbaacute vaacutelik Az el-nem-gondolt a legmagasabb rendű adomaacuteny amit nyuacutejtani
keacutepes egy gondolkodaacutes (Heidegger)rdquo (Lengyel 2012 p 239)
Megjegyezzuumlk a fentiek kapcsaacuten hogy a neacutemet filozoacutefus tudomaacutenyos gondolkodaacutest
boumllcseletileg elutasiacutetoacute vagy figyelembe nem vevő szemleacutelete innen is eredhet To-
vaacutebbaacute a bdquomoacutedszertanaacuterardquo jellemző tekinteacutely eacutes fogalmi determinaacutecioacutekra vonatkozoacute
elutasiacutetaacutes ndash mely az alkotoacutei korszaka maacutesodik feleacutere kristaacutelyosodik ki (Feheacuter M 1995)
ndash mintegy ontoloacutegiai anarchizmuskeacutent is eacutertelmezhető3 Ez is inspiraacutelt bennuumlnket
hogy a maacuter joacutelismertnek veacutelt fogalmakat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket merőben uacutej szempontok
szerint analizaacuteljuk eacutes ha szuumlkseacuteges illetve lehetseacuteges gyoumlkeresen uacutej kontextusokba
aacutegyazzuk
Előre is koumlszoumlnjuumlk tehaacutet az ilyen tiacutepusuacute munkaacuteknaacutel megszokott eacutes előiacutert beszeacutedhasz-
naacutelattoacutel elteacuterő megfogalmazaacutesmoacutedokeacutert eacutes stiacutelusjegyekeacutert tanuacutesiacutetott tuumlrelmuumlket eacutes
megeacuterteacutesuumlket Ezek ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg hataacuter-
mezsgyeacutejeacutenek mementoacutei is hiszen elteacuterő eacutertelmezeacutesi iacuteveket hasznaacutelunk az egyes szouml-
vegreacuteszek koumlzoumltti aacutetkoumlteacutesek eacutes hangsuacutelyok iacuteraacutesban toumlrteacutenő jeloumlleacuteseacutere
Ez a sajaacutetos koumlzpontozaacutesi eacutes szoumlvegbeosztaacutesi metoacutedus sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute Talaacutel-
kozunk vele toumlbbek koumlzoumltt a klasszikus tibeti nyelv eseteacuteben ndash ahol ennek a moacutedszer-
nek a gyakorloacutei a Buddha eredendően szoacutebeli taniacutetaacutesaacutenak tovaacutebbadaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben
alakiacutetottaacutek aacutet a tibeti nyelv szerkezeteacutet4 Ebben mondjuk a koumlzpontozaacutes hasznaacutelata
nem a latin aacutebeacuteceacutevel leiacutert nyugati szoumlvegek grammatikai szabaacutelyait koumlveti hanem a
beszeacutelő levegőveacutetele meacutelyseacutegeacutenek a jelzeacuteseacutere szolgaacutel5
Mint laacutethatjuk tehaacutet a szoacutebeliseacuteg eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg a mi kultuacuterkoumlruumlnkben egyeacutertelmű-
nek tűnő elvaacutelasztaacutesa a vilaacuteg egy maacutesik taacutejaacuten koumlzel sem ennyire nyilvaacutenvaloacute
Erre a sajaacutetossaacutegra egyik mentor teacutemavezetőm Veacutegh Joacutezsef hiacutevta fel a figyelmemet
anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskolaacuten tartott egyeacuteni tibeti nyelvoacuteraacutek soraacuten Sajnos
magaacutet a nyelvet tanaacuter uacuter maximaacutelis segiacutetőkeacuteszseacutege elleneacutere sem sikeruumllt elsajaacutetiacutetani
de a moumlgoumltte meghuacutezoacutedoacute gondolatisaacutegot talaacuten igen
3 Erről a mereacutesznek tűnő megaacutellapiacutetaacutesroacutel a keacutesőbbiekben egy reacuteszletes tanulmaacutenyt szaacutendeacutekozunk oumlsz-
szeaacutelliacutetani Karaacutecsony Andraacutessal 4 Az iacutegy leacutetre hozott tibeti nyelvet bdquouacutej nyelvrdquo-nek vagy bdquoDharma-nyelvrdquo-nek nevezteacutek Az uacutej nyelv
(Beyer 1992 p 29) 5 A tibeti iacuteraacutesban egy vonaacutessal (t shad) jelzik a levegőveacutetel egyseacutegeacutet A bekezdeacutes vagy mondat veacutegeacuten
kettő ilyen jel szerepel a szoumlvegegyseacuteg lezaacuteraacutesaacutera neacutegy ilyen szolgaacutel (Beyer 1992 pp 61-52)
12
Termeacuteszetesen a disszertaacutecioacuteban a magyar nyelv szabaacutelyait igyekszuumlnk betartani ndash
amennyire tőluumlnk telik Ezeacutert is ndash szinteacuten formabontoacute moacutedon ndash itt is koumlszoumlnetet mon-
dunk Petykoacute Csillaacutenak aki aacuteldozatos munkaacuteval igyekezett a veacutegső vaacuteltozatott nyelv-
helyesseacutegileg helyreigaziacutetani
A meacuteg iacutegy is fellelhető hiaacutenyossaacutegok a szerző fogyateacutekossaacutegainak mementoacutei
Mindezekkel egyuumltt a doktori eacutertekezeacutes bibliograacutefiaacutejaacuteban eacutes magaacuteban a fő szoumlvegben
is megjelennek a szuumlkseacuteges angol nyelvű hivatkozaacutesok Ezzel szorosan oumlsszefuumlggő
moacutedon a soron koumlvetkező moacutedszertani fejezetben bemutataacutesra keruumllő alapvetően her-
meneutikai kutataacutes elsősorban magyar nyelvű koumlnyvek eacutes tanulmaacutenyok nyomaacuten keacute-
szuumllt A majdan toumlbbiacutezben emliacuteteacutesre keruumllő szoacutebeli akadaacutelymentesiacuteteacutesre tett kiacuteseacuterlet
reacutesze hogy a nyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesa eacuterdekeacuteben a teacutemavezetővel eacutes a mentor-
teacutemavezetőkkel folytatott beszeacutelgeteacutesek reacuteszeacutet keacutepezteacutek a szaacutemomra nehezebben eacutert-
hető idegennyelvű irodalomroacutel folytatott diskurzusok sorozatai is6 Ez a megszokottoacutel
talaacuten elteacuterő szoacutebeli diskurzusokon alapuloacute szoros egyuumlttműkoumldeacutes indokolja hogy a
dolgozat toumlbbes szaacutem első szemeacutelyben iacuteroacutedik Utalva ezzel is a szoacutebeliseacuteg kituumlntetett
helyeacutere eacutes akadaacutelymentesseacutegre toumlrekvő szellemiseacutegeacutere
Vagyis az akadaacutelymentesseacuteg eacutertelmezeacutesuumlnk szerint olyan emberi teveacutekenyseacuteg meg-
valoacutesulaacutesa ami leginkaacutebb eszmei eacutes szellemi tulajdonsaacutega lehetőseacutege az embernek
Miacuteg az akadaacutelymentesiacuteteacutes a koumlrnyezetuumlnk bdquotechnikai aacutetalakiacutetaacutesaacutetrdquo jelenti elsősorban
Erre joacute peacutelda a szavak betűkbe foglalaacutesa majd az olvasaacutes elneacutemulaacutesa (Demeter 2002)
Az iacuteraacutes kialakulaacutesa az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet szolgaacutelta majd a toumlmeges sokszo-
rosiacutetaacutes megjeleneacuteseacutevel laacutetszoacutelag akadaacutelymentesiacuteteacutesseacute alakult (McLuhan 2001)
Azonban eacuteppen ezaacuteltal meglaacutetaacutesunk szerint akadaacutelyteremtőveacute is vaacutelt
6 Az idegennyelvi neheacutezseacutegek aacutethidalaacutesban is nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtott Horn Andraacutes weboldala is ami
nem csak a Heidegger Jaspers viszony tovaacutebb aacuternyalaacutesaacuteban volt a segiacutetseacuteguumlnkre hanem az hozzaacutesegiacute-
tett bennuumlnket filozoacutefiai antropoloacutegiai jellegű kutataacutesunk egyik legfontosabb ndash magyarul nem eleacuterhető
ndash forraacutesanyagaacutehoz is Ugyanis Michael Landmann A filozoacutefiai antropoloacutegia alapjai ciacutemű munkaacutejaacutenak
haacuterom koumlzponti fejezete is eleacuterhető az oldal alaacutebbi linkjeacuten keresztuumll httpnemetfilozofiahu
Megtekintve 20200304)
13
Itt tartjuk szuumlkseacutegesnek első iacutezben roumlgziacuteteni hogy a disszertaacutecioacute megalkotaacutesa soraacuten
nem a filozoacutefiatoumlrteacutenet maacutesodlagos műveire eacutes a kivaacuteloacute kolleacutegaacutek eacutertelmezeacutesire taacutemasz-
kodtunk7 Igaz felhasznaacuteltuk a rendkiacutevuumll eacuterteacutekes segiacutetseacuteguumlket a koumlvetkezőkben meg-
fogalmazott diszkurziacutev jellegű moacutedszer szerint Filozoacutefia diskurzust magukkal az ideacute-
zett boumllcselőkkel kiacutevaacutenunk folytatni A veacutelemeacutenyeiket eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesaikat egymaacutessal
eacutes a sajaacutet megaacutellapiacutetaacutesainkkal is paacuterhuzamba aacutelliacutetva vagy azokat uumltkoumlztetve igyek-
szuumlnk bizonyiacutetani felveteacuteseink tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti helyeacutenvaloacutesaacutegaacutet
A dolgozat boumllcseleti beaacutegyazottsaacutega szinteacuten toumlbbiraacutenyuacute mely nemcsak a filo-
zoacutefiatoumlrteacutenet toumlbb korszakaacuteba enged ndash első pillantaacutesra talaacuten eklektikusnak tűnő ndash be-
tekinteacutest hanem az uacutegynevezett keleti eacutes nyugati eacuteletboumllcseleti hagyomaacutenyok talaacuten
keveacutesbe ismert ndash aacuteltalunk bdquofogyateacutekossaacuteg-specifikusnakrdquo ndash nevezett taniacutetaacutesait hiacutevja
elsődlegesen segiacutetseacuteguumll Ezt annak ismereteacuteben eacutes eacuteppen ezeacutert tesszuumlk iacutegy mert a fo-
gyateacutekossaacuteg filozoacutefiai eacutertelmezeacutese eacutes vizsgaacutelata a huszadik szaacutezad koumlzepeacutetől napjain-
kig szinte kizaacuteroacutelagosan a szakboumllcselet teruumlleteire korlaacutetozoacutedik Elsősorban a taacutersa-
dalom8 a jog eacutes a feminista filozoacutefia fogadta be az eacuterintett emberek taacutersadalmi beil-
leszkedeacuteseacutevel kapcsolatos problematikaacutekat vizsgaacuteloacute gondolkodoacutek egyre gyarapodoacute
koumlreacutet Iacutegy peacuteldaacuteul egy maacuteig sokat ideacutezett eacutertekezeacutesben a koumlzoumls emberi igeacutenyekre eacutepuumllő
koumlzpolitika filozoacutefia kialakiacutetaacutesaacutenak igeacutenyeacutere hiacutevja fel a figyelmet Scotch R K eacutes K
Schriner mely aacuteltal a speciaacutelis megkoumlzeliacuteteacutes esetleg feloldhatoacute de a legfontosabb sze-
rintuumlk hogy a taacutersadalmi befogadaacuteshoz vezető moacutedszerek jobban kanalizaacutelhatoacutekkaacute
vaacuteljanak
Mi uacutegy gondoljuk hogy pedaacutelul az eacuteletfilozoacutefia illetve egzisztenciaacutel-filozoacutefia nem
utolsoacute sorban pedig a toumlrteacuteneti Buddha boumllcseleti gondolatvilaacutegaacutenak ebbe az iraacutenyba
7 Itt peacuteldaacuteul a Heidegger eacutes a Wittgenstein keacutepviselt boumllcseleti aacutellaacutespontok oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera
szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet az alaacutebb jelzett művek segiacutetseacutegeacutevel
Lee Braver Groundless Grounds (2012) A Study of Wittgenstein and Heidegger MIT Press
Nyiacuteri JC (1992) Heidegger and Wittgenstein In Tradition and Individuality Springer
David Egan (2019) The Pursuit of an Authentic Philosophy Wittgenstein Heidegger and the
Everyday Oxford University Press A műveket nem tuumlntettuumlk fel az irodalomjegyzeacutekben mert a
kutataacutesunkban nem toumlrteacutentek beemeleacutesre
Jaspers eacutes Heidegger viszonyaacutet pedig elsőkeacutezből a keacutet eacuterintett aacuteltal koumllcsoumlnoumlsen megfogalmazott
leiacuteraacutesaik alapjaacuten is megismerhetjuumlk 8 Laacutesd httpsplatostanfordeduentriesdisability Megtekintve 20200303)
A reacutegebbi korok boumllcselői ndash teruumlleti behataacuteroltsaacutegtoacutel fuumlggetlenuumll ndash gyakran foglalkoztak az ember
veacutegesseacutegeacuteből fizikai adottsaacutegaiboacutel stb szaacutermazoacute haacutetraacutenyos helyzeteacutevel Gondoljunk itt peacuteldaacuteul a
saacutenta Epikteacutetoszra a sztoikus gondolkodoacute gyakran tekintett az emberre ma uacutegy mondanaacutenk
fogyateacutekos leacutenykeacutent Mint ahogy a buddhista filozoacutefia de maga az alapiacutetoacute Saacutekjamuni Buddha taniacutetaacutesa
sem neacutelkuumlloumlzi ezt az aspektust
14
toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacutevel egy reacutegi adoacutessaacutegot toumlrleszteacuteseacutebe fogunk amit a boumllcselet
ezidaacuteig felhalmozott a fogyateacutekossaacutegok eseteacuteben
bdquoPolitika ciacutemű műveacuteben pedig egyenesen azt iacuterja hogy ami a gyermekek kiteveacuteseacutet
illeti szuumllesseacutek toumlrveacuteny arroacutel hogy bdquodeformaacuteltrdquo gyermekek ne eacutelhessenek A fogyateacute-
kossaacuteggal eacutelő emberről alkotott veacutelemeacutenye szerint az ilyen leacutenynek baacuter keacutepes az eacutesz-
leleacutesre keacutepes felfogni bizonyos dolgokat azonban nem sajaacutetja az igazi eacutesz a froneacutezis
Maacuterpedig az eudaimonia (a boldogsaacuteg az oumlroumlm) eleacutereacutese csakis a froneacutezis alapjaacuten
lehetseacuteges Ezeacutert a termeacuteszettől fogva rabszolga meacuteg ember de csoumlkkent keacutepesseacutegucirc
ember hasonliacutet a haacuteziaacutellatra Ezeacutert joacute eacutes hasznos ha szolgasorba keruumllrdquo (Koumlnczei
2009 p 9)
A tanulmaacutenykoumltet illetve fogalomtaacuter taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutesra oumlsztoumlnző eacutes an-
nak aspektusaira koncentraacuteloacute mivolta azt gondoljuk nem tette lehetőveacute hogy ezen
szűk keresztmetszeten kiacutevuumll meacutelyebben kifejteacutesre keruumlljenek az iacuteraacutesműben szerepelő
maacutes boumllcselőknek ndash peacuteldaacuteul a fenti ideacutezet szerzője Arisztoteleacutesz gondolatvilaacutega sem
keruumll bővebben goacutercső alaacute ndash az emberi fogyateacutekossaacutegokkal kapcsolatos akaacuter implicite
is megfogalmazott gondolatai Iacutegy ndash mint az előszoacute veacutegeacuten megjegyzik a szerkesztők
ndash ebben a kiadvaacutenyban Michel Foucault sem kapott szoacutecikket sem A francia kortaacuters
filozoacutefus a sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesunkhoz elsősorban a szoacutebeliseacutegnek a tudomaacutenyos eacuteletben
toumlrteacutenő rehabilitaacutecioacutejaacuteroacutel is szoacuteloacute ndash Collegravege de France-ban tartott ndash A diskurzus rendje
ciacutemű szeacutekfoglaloacute beszeacutede okaacuten keruumllt be (Foucault 1998 pp 50-75) Baacuter tudjuk hogy
a testi eacutes mentaacutelis hiaacutetusok teruumlleteacutenek taacutersadalmi elfogadaacutesa eacutes megeacuterteacutese teruumlleteire
is maradandoacute hataacutest gyakorolt9
Uacutegy laacutetjuk hogy Hadas Mikloacutes (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese ciacutemű munkaacutejaacuteval ndash
baacuter egy merőben maacutes perspektiacutevaacutet hasznaacutelva mint Foucault ndash jelentősen hozzaacutejaacuterult
egy nyitottabb eacutes befogadoacutebb taacutersadalmisaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutehoz a megmerevedett sze-
rep sztereotiacutepiaacutek bemutataacutesa eacutes azok lebontaacutesa aacuteltal
9 Laacutesd Foucault (2014)
15
Jogos keacuterdeacuteskeacutent vetődhet fel hogy egy taacutersadalomtudomaacutenyi centrumuacute doktori
iskola hallgatoacutejakeacutent mieacutert is egy alapvetően eacuteletfilozoacutefiai10 antropoloacutegiai eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna11 neveacutevel feacutemjelzett buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiai12 megkoumlzeliacuteteacutesű kutataacutes ered-
meacutenyeacutet kiacutevaacutenja letenni a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg asztalaacutera
Ez a helyzet Umberto Eco (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős ciacutemű koumlnyveacuteben vaacutezolt
szituaacutecioacutera emleacutekeztet bennuumlnket mely egyuacutettal inspiraacuteloacutean is hat raacutenk Ugyanis a
Kant idejeacuteben meacuteg sehovaacute sem besorolhatoacute leacuteny igen nagy fejtoumlreacutest okozott az Auszt-
raacutel Aacutellattani Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak Erről aacuterulkodik az első elnevezeacutese is a bdquofőhősnekrdquo
Ornithorhynchus paradoxus vagyis bdquoMadaacutercsőrű paradoxonrdquo
A Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola multidiszciplinaacuteris szellemiseacutegű13 Iacutegy
remeacutenyeink szerint ez az eacutertekezeacutes joacutel illeszkedik az iskola alapiacutetoacuteja Horaacutenyi Oumlzseacuteb
gondolatvilaacutegaacutehoz igazodva a mindennapjainkat jelentősen meghataacuterozoacute koumlzoumlsseacuteg-
eacutepiacutető eacutes sok esetben azt erodaacuteloacute kommunikaacutecioacutes bdquoműkoumldeacutesekrdquo lehető legszeacutelesebb
felteacuterkeacutepezeacuteseacutet eacutes megeacuterteacuteseacutet szolgaacuteloacute tudomaacutenyos munkaacutek soraacuteba Karl Jaspers neacute-
met eacuteletfilozoacutefus ndash a dolgozatban az egzisztenciaacutelis- eacutes eacuteletboumllcseletet azonos moacutedon
eacutertelmezzuumlk baacuter tudjuk hogy maga Jaspers is elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a keacutet megkoumlze-
liacuteteacutest de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet gondolkodoacute aacuteltal emliacutetett ugraacutest a heacutetkoumlznapi
leacutetezeacutes eacutes az egzisztaacuteloacute szemleacutelődeacutes koumlzoumltt csak abban az esetben tudjuk megtenni ha
annak alapjaacutet az eacuteletfilozoacutefia gyakorlatai megteremtik a mindennapokban ndash filozoacutefiai
oumlneacuteletrajzaacuteban eacutes szinte valamennyi munkaacutejaacuteban a filozoacutefia alap feladataacuteul a kommu-
nikaacutecioacutet nevezi meg
10 Mely maacutera tulajdonkeacuteppen elfelejtődoumltt a nyugat-euroacutepai koumlroumlkben Eacuteszak-Amerikaacuteban pedig
igazaacuteboacutel gyoumlkeret sem tudott ereszteni 11 Naacutegaacuterdzsuna a II szaacutezadi indiai buddhista filozoacutefus a Naacutelanda-i egyetem egykori apaacutetja az
uumlresseacutegfilozoacutefia iskola alapiacutetoacuteja A buddhizmusban a maacutesodik Buddhakeacutent is tisztelik A bdquobuddhista
koumlzeacutepuacutetrdquo filozoacutefiaacutejaacutenak (sz madhjamaka) az első mestere 12 Az uumlresseacutegtan filozoacutefiai iskolaacuteja szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetezhetnek Ezeacutert semmi
sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok ilyen eacutertelemben uumlresseacuteg termeacuteszetűek A dolgok relativitaacutesaacuteval
szemben az eacuterzeacutekszervvel tapasztalhatoacute forma konkreacutetsaacutegaacutet helyezi azeacutert hogy az adott taacutergy mibenleacutete
taacuteruljon fel a folyamatban eacutes ne olvadjon bele egy aacuteltalaacutenos oumlnvaloacute leacutetező fogalmaacuteba (Vouml Whitehead
2001) A taacutergyak eacutes az uumlresseacuteg mindig csak egy-egy konkreacutet eacuteppen tapasztalt taacutergy viszonylataacuteban
vizsgaacutelhatoacute 13 Az időkoumlzben bekoumlvetkezett szervezeti aacutetalakulaacutes soraacuten a Taacutersadalmi Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola
melybe e sorok iacuteroacuteja felveacutetelt nyert a Szocioloacutegia Doktori Iskolaacuteval fuzionaacutelt azonban a Szocioloacutegia
eacutes Kommunikaacutecioacute Doktori Iskola is a jelzett nyitott szellemiseacuteget keacutepviseli
16
bdquo1 A filozoacutefia helyzete a koumlvetkező nem leacutetezik az Egeacuteszben rejlő egyetlen Igazsaacuteg
hanem sokfeacutele toumlrteacuteneti alakban jelenik meg az igazsaacuteg Ezeacutert nem valoacutesiacutethatoacute meg
hogy uacutegy joumljjoumln leacutetre a minden embert magaacuteban foglaloacute koumlzoumlsseacuteg hogy egy eacutes egyet-
len igazsaacuteg mellett szaacutelljanak siacutekra ez a koumlzoumlsseacuteg csak a kommunikaacutecioacute koumlzegeacuten ke-
resztuumll joumlhet leacutetre A filozoacutefiai logika feladata hogy ezt a meacutediumot tudatosan eacutes a
lehető legjobban a rendelkezeacutesuumlnkre bocsaacutessa s ezen kiacutevuumll raacutemutasson egzisztenciaacute-
lis bizonyossaacutegunk eacutertelmeacutere A filozoacutefiai logika egyreacuteszt felismeri a felteacutetlen kommu-
nikaacutecioacutes szaacutendeacutek megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak felteacuteteleit maacutesreacuteszt felismeri a kommunikaacutecioacute
megszakiacutetaacutesaacutenak formaacuteit ezek eacutertelmeacutet eacutes koumlvetkezmeacutenyeitrdquo (Jaspers 1998 p 95)
Ez oumlnmagaacuteban talaacuten eleacutegseacuteges igazolaacutesa mindazoknak az eacuteszreveacuteteleknek amelyeket
a fenti bekezdeacutesben a keacutepzeacutes kontextusaacuteban megjegyeztem a diszciplinaacuteris beaacutegya-
zottsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Tovaacutebbaacute Gilles Deleuze boumllcseleti programja eacutes ajaacutenlaacutesa is
ide illeszkedik miszerint a jelenkor filozoacutefusainak az egyik feladata uacutej fogalmak meg-
alkotaacutesa eacutes ezzel uacutejabb keacuterdeacutesek felveteacutese (Deleuze 1994) Baacuter toumlbb esetben szembe-
aacutelliacutetjaacutek a Deleuze-i14 gondolkodaacutest Martin Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak idevonatkozoacute
bdquofeladat-megaacutellapiacutetaacutesaacutevalrdquo mely az eredet teruumlleteacutere toumlrteacutenő visszavezeteacutest nevezi
meg a fogalmak eredeti jelenteacuteseacutenek bdquolelőhelyeacuteuumllrdquo (Heidegger 2019) de mi ettől elteacuterő
aacutellaacutespontot alakiacutetottunk ki
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a keacutet aacutellaacutespont ha nem is kiegeacutesziacuteti egymaacutest de
mindenkeacuteppen megfeacuter egymaacutes mellett eacutes iacutegy a poacutelusaik sem ellenteacutetesek Ezzel a kis
iacutezeliacutetővel kiacutevaacutenjuk jelezni a dolgozat sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutet mely a kuumlloumlnboumlző
nemzetiseacutegű boumllcselők pszicholoacutegusok szocioloacutegusok vallaacutesi gondolkodoacutek stb kon-
textusba helyezeacuteseacutet is jelenti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az alapkoncepcioacutek aacutelliacutetaacutesok
meghataacuterozaacutesok ezen jeles szemeacutelyiseacutegek valamelyikeacutetől szaacutermaznak Sok esetben
ők jelentős kuumlloumlnbseacutegekre mutatnak raacute a leacutetezeacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben
Biacutezunk benne hogy kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyos illetve boumllcseleti szceacutenaacutekboacutel szaacuter-
mazoacute megaacutellapiacutetaacutesok eacutes uacutetmutataacutesok az eacutertekezeacutes veacutegeacutere meacutegiscsak koumlzel azonos
iraacutenyba fognak konvergaacutelni Ezt az iraacutenyt pedig az alaacutebbi neacutegy a tovaacutebbiakban beve-
zeteacutesre keruumllő kulcsfogalom jeloumlli ki
14 A dolgozatban a boumllcselők gondolkodoacutek neveinek leiacuteraacutesaacutenaacutel azeacutert vaacutelasztottuk ezt a formaacutet hogy
jelezzuumlk aktiacutev partnerinkkeacutent uacutetmutatoacuteinkkeacutent eacutes bizony vitapartnerkeacutent is tekintuumlnk Raacutejuk Nem pedig
betűkbe zaacutert holtak eacutelettelen mementoacuteikeacutent
17
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis eacuterettseacuteg eacutes eacuteberseacuteg
szimbiotikus eacutes alkalmazkodoacute ember
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes15 mint maacuter emliacuteteacutesre keruumllt a heacutetkoumlz-
napi diskurzusok reacuteszeacutet keacutepezik mind az akadeacutemiai eacuteletben mind pedig a heacutetkoumlznapi
eacuteletuumlnkben A disszertaacutecioacute nem kiacutevaacuten eacuterdemben reflektaacutelni a fogyateacutekossaacutegtudo-
maacuteny16 idevonatkozoacute aacutelliacutetaacutesaira Ezek a fogyateacutekossaacuteg ndash eacutes veacutelemeacutenyuumlnk tovaacutebbaacute ta-
pasztalataink szerint egyaraacutent az akadaacutelymentesiacuteteacutes ndash eseteiben is a taacutersadalmi felelős-
seacuteget nevezik meg egy ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteskeacutent
bdquoA fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny a taacutersadalmak politikaacuteit eacutes gyakorlataacutet vizsgaacutelja hogy job-
ban megeacutertsuumlk a fogyateacutekossaacuteggal kapcsolatos ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi mint testi ndash
tapasztalatokat A fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyt mint diszcipliacutenaacutet azzal a ceacutellal fejlesztetteacutek
ki hogy a kaacuterosodaacutes jelenseacutegeacutet kibogozza a miacutetoszoknak az ideoloacutegiaacuteknak eacutes a stigmaacute-
nak abboacutel a haacuteloacutejaacuteboacutel ami raacuteborul a szociaacutelis interakcioacutekra eacutes a taacutersadalompolitikaacutera
E tudomaacutenyaacuteg megkeacuterdőjelezi azt az eszmeacutet amely uacutegy tekint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő
emberek gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi staacutetuszaacutera eacutes a szaacutemukra kijeloumllt szerepekre mintha
azok a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek aacutellapotaacutenak elkeruumllhetetlen koumlvetkezmeacutenyei lenn-
eacutenek A Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 1998rdquo
(Fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi Tanulmaacutenyok I 2009 a koumltet mottoacuteja)
Tisztaacutebban megfogalmazva azeacutert leacutetezik meacuteg a mai napig is a fogyateacutekossaacuteg mert
a jelenkori taacutersadalmak nem keacutepesek egy teljesen akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacute-
saacutera leacutetrehozaacutesaacutera (Koumlnczei Hernaacutedi 2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny az aacutelliacutetaacutesai-
ban17 ha ki is mondja hogy mindannyian fogyateacutekosok vagyunk azonban ezt kizaacuteroacute-
15 bdquoAz akadaacutelymentesiacuteteacutes azon teveacutekenyseacutegek oumlsszefoglaloacute neve amelyek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők
szaacutemaacutera igyekeznek biztosiacutetani a felteacuteteleket az aacutellapotuk miatt keletkezett haacutetraacutenyaik kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere
Ceacutelja olyan koumlruumllmeacutenyek biztosiacutetaacutesa amelyek lehetőveacute teszik szaacutemukra az oumlsszes teveacutekenyseacuteg
elveacutegzeacuteseacutet amelyben akadaacutelyoztatva lehetnek Az akadaacutelymentesiacuteteacutes formaacutei koumlzeacute tartozik az eacutepiacutetett
koumlrnyezet tudatos kialakiacutetaacutesa vagy aacutetalakiacutetaacutesa a laacutetaacutesseacuteruumllteknek a taacutejeacutekozoacutedaacutes biztosiacutetaacutesa a
hallaacutesseacuteruumlltek segiacuteteacutese valamint az informaacutecioacutes eacutes informatikai taacutejeacutekozottsaacuteg elősegiacuteteacuteserdquo A
vonatkozoacute jogszabaacutelyi rendelkezeacutesek hivatalos oumlsszefoglalaacutesa Forraacutes httpscuttlyDy6oUFU (Meg-
tekintve 20200303) 16 A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny kifejezeacutest a Hernaacutedi Koumlnczei (2015 p 6) tanulmaacuteny alapjaacuten hasznaacuteljuk 17 Laacutesd Taylor Jim (2014) Foumlldes (2002)
18
lagosan az emberek kuumlloumlnboumlző mentaacutelis fizikaacutelis vagy taacutersadalmi keacutepesseacutegeinek le-
hetőseacutegeinek egymaacuteshoz keacutepest hierarchikus viszonyaacuteban teszi meg (Hernaacutedi 2015)
Peacuteldaacuteul egy hegymaacuteszoacute fizikaacutelis aacutellapota egy aacutetlagos sakkjaacuteteacutekos hasonloacute adottsaacutegai-
hoz keacutepest bdquomagasabb rendűnekrdquo minősuumll mert ebben az oumlsszehasonliacutetaacutesban az egeacutesz-
seacuteg eacuterteacutekmeacuterője az izomtoumlmegek araacutenya eacutes a fizikai kondiacutecioacute bdquotoumlkeacuteletesseacutegerdquo
A fent emliacutetett fizikaacutelis eacutes mentaacutelis keacutepesseacutegek nem csak egymaacuteshoz keacutepest eacuterteacute-
kelődnek fogyateacutekossaacutegnak hanem a vaacutegyott toumlkeacuteletesseacuteg bdquoel-nem-eacuterhetőseacutegirdquo me-
mentoacutejakeacutent hasznaacuteljaacutek a koumlzoumls haacutetraacutenyunkat ahol a fogyateacutekos emberek a paradox
peacuteldaacutek arra hogy az egeacuteszseacutegesek sem keacutepesek eleacuterni a toumlkeacutely aacutellapotaacutet Erről az aacutella-
potroacutel azonban csak annyit sejthetuumlnk hogy az abszoluacutetumok dimenzioacutejaacuteban vanhellip
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny szokaacutesos korszakolaacutesaacutera18 taacutemaszkodva a paradigma-
vaacuteltaacutesokat ndash neacutemi moacutedosiacutetaacutessal ndash az alaacutebbi kronoloacutegia sorrend menteacuten kristaacutelyosiacutetottuk
ki
Bioloacutegiai determinaacutecioacute (50-60-as eacutevek)
A magas szintű orvostudomaacuteny mindenhatoacutesaacutegaacuteba vetett hit elveszteacutese (70-80-
as eacutevek)
A taacutersadalmisaacuteg nem kieleacutegiacutető hozzaacuteaacutellaacutesa (90-es eacutevektől)
A technikai akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenya (2000-es eacutevektől)
Az eacutertekezeacutes jelenteacutesvilaacutega betekinteacutest adoacute eacutes fogalmakat bőviacutető ceacutelja neacutemi me-
reacuteszseacuteget eacutes legalaacutebb ennyi nyitottsaacutegot bdquokoumlvetelrdquo az olvasoacutetoacutel azeacutert hogy az utoacutebbi
eacutevtizedekben kiemelkedő eredmeacutenyeket felmutatoacute fogyateacutekossaacutegtudomaacutenyi kutataacutesok
akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzekeacutent is tudjon szolgaacutelni Eacutertjuumlk ezalatt azt a boumllcseleti szaacuten-
deacutekot hogy bizonyosodjon be a mindannyiunkat eacuterintő egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
voltakeacuteppen kiteljesedeacutest is rejtő mivolta Ez a filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes figyelemmel
van arra az akaacuter explicit akaacuter implicit moacutedon megjelenő dichotoacutemiaacutera amely az
egeacuteszseacuteges versus fogyateacutekos fogalompaacuter mintegy kiacuteseacuterőjelenseacutege A fogyateacutekossaacuteg-
tudomaacuteny mai napig is kuumlzd ezzel a dualista fogalmi szembeaacutelliacutetaacutessal s ennek felol-
daacutesaacutera meggyőződeacutesuumlnk szerint maacuteig sem keacutepes
18 Laacutesd Hernaacutedi (2015)
19
A fogalombőviacuteteacuteshez eacutes tisztaacutezaacuteshoz stb a disszertaacutecioacuteban toumlbbek koumlzoumltt Ludwig
Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacutenak a fogalomalkotaacutesra eacutes a fogalomhasznaacutelatra vonatkozoacute aacutel-
liacutetaacutesait eacutes gyakorlatait is igyekszuumlnk alkalmazni19 (Wittgenstein 1998)
Mindez egyfajta kreatiacutev rombolaacutesnak is tűnhet20 mint ahogy bizonyos szempont-
boacutel annak is szaacutenjuk Azonban hasonlatosan az uumlresseacutegfilozoacutefia ndash keacutesőbbiekben kifej-
tett ndash alapveteacuteseihez amely az eacutenkeacutep illuacutezioacute jellegeacutet bizonyiacutetja e dolgozat is azt ceacutelt
szolgaacutelja hogy hozzaacutejaacuteruljon egy olyan fundamentum jelenbeacuteli feltaacuteraacutesaacutehoz eacutes ha
szuumlkseacuteges megkonstruaacutelaacutesaacutehoz amely minden ember eacutes eacutelőleacuteny koumlzoumls forraacutesvideacuteke
A dolgozat tehaacutet a koumlvetkező kulcsfogalmak21 be-eacutes felmutataacutesaacuteval illetve a hoz-
zaacutejuk elvezető uacutettal ismerteti meg a tisztelt olvasoacutet eacutes a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteget
szimbiotikus-alkalmazkodoacute-ember
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos eacutes akadaacutelymentesiacutető ember
egzisztenciaacutelis hasiacutetaacutes
emberseacutegfelejteacutes
forraacutesvideacutek
intuitiacutev-uumlresseacutegtermeacuteszetű eacutes uacutejat leacutetrehozoacute gondolkodaacutes
egyesiacutető szemleacutelődeacutes filoszkoacutep filoszkoacutepikus szemleacutelődeacutes metaviduum
kifejtő-diskurzuscentrumuacute hermeneutika
hermeneutikai goumlmb
egzisztenciaacutelis-praxiskommunikaacutecioacute
Ez az uacutet magaacuten viseli annak a sajaacutetos moacutedszertannak a jegyeit melynek menteacuten
az eacutertekezeacutes keacuteszuumllt A jelen doktori teacutezis kutataacutesmoacutedszertanaacutenak az egyik eleme a
19 Bodnaacuter Jaacutenos Kristoacutef A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolatrendszer
terapikus olvasataacutehoz ciacutemet viselő 2012-ből szaacutermazoacute PhD eacutertekezeacutese megerősiacutetetett bennuumlnket abban
hogy az elsősorban nyelvfilozoacutefuskeacutent bdquonyilvaacutentartottrdquo Wittgenstein munkaacutessaacutega eacutertelmezhető akaacuter
teraacutepiakeacutent vagy eacuteletboumllcseletkeacutent is Ebből kiindulva a disszertaacutecioacute egyfajta sajaacutetos hermeneutikai
megkoumlzeliacuteteacutese lehetőveacute teszi a bevont gondolkodoacutek antropoloacutegiai-filozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacutefiai
uumlzeneteinek oumlsszegyűjteacuteseacutet a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll (Bodnaacuter 2012) 20 Heidegger sajaacutet kifejezeacutese (szoacute szerint bdquodestrukcioacuterdquo) a Leacutet eacutes idő ciacutemű műveacuteből ami nem teacutevesztendő
oumlssze a Derrida-feacutele dekonstrukcioacute fogalmaacuteval ami egy fajta vaacutelasz Heidegger gondolataira (Nyiacuterő
2012) 21 Az esszenciaacutelis fogalmak koumlzuumll azok amelyek tartalmi suacutelyuknaacutel fogva direktebb moacutedon is erősiacutetik
az eacutertekezeacutes koumlzponti bdquouumlzeneteacutetrdquo ndash az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeit ndash egy
kuumlloumln fejezetben reacuteszletesebb kifejteacutest is kapnak Tovaacutebbaacute valamennyit folyamatosan hasznaacutelni fogjuk
mindazon helyeken ahol megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint alaacutetaacutemasztjaacutek aacutelliacutetaacutesainkat Illetve demonstraacutelni kiacutevaacutenjuk
veluumlk azt a folyamatot ahogy egyre meacutelyebb reacutetegiek taacuterultak fel kutataacutes valamint a szoumlveg
megszuumlleteacutese soraacuten
20
Hans-Georg Gadamer (2000 2003) neveacutehez leginkaacutebb koumlthető hermeneutikai vizsgaacute-
loacutedaacutes kiterjesztett eacutertelmezeacutese
bdquoAz alaacutebbiakat arra tett kiacuteseacuterletkeacutent tekintseacutek eacuterveacutenyesnek hogy a gondolat goumlroumlg
klasszikusait ez egyszer maacuteskeacutent olvassuk ne a modernseacuteg kritikai foumlleacutenyeacuteből kiin-
dulva amely modernseacuteg uacutegy hiszi hogy egy veacutegtelenuumll kifinomult logika birtokaacuteban
tuacutelhaladta a reacutegieket hanem ama meggyőződeacutes alapjaacuten hogy a bdquofilozoacutefiardquo vaacuteltozat-
lanul esemeacutenyszerűeacuten meguumltkoumlztető tapasztalata maradt az embernek ami őt mint
embert kituumlnteti s hogy ebben nincs előreleacutepeacutes hanem csak reacuteszesuumlleacutes Hogy ez meacuteg
egy olyan civilizaacutecioacutera is eacuterveacutenyes amelyet mikeacutent a mieacutenket a tudomaacuteny alakiacutetott
ki - hihetetlenuumll hangzik eacutes meacutegis szaacutemomra igaznak tetszikrdquo (Gadamer 2000 p 13)
A neacutemet boumllcselő a fenti gondolattal eacutes bdquovizsgaacuteloacutedaacutesi ajaacutenlaacutessalrdquo zaacuterja A filozoacutefia kez-
dete ciacutemű koumlnyveacutet Ezt a Gadamer-i megkoumlzeliacuteteacutest mi valamennyi boumllcseleti szemleacute-
letmoacuted eseteacuteben alkalmazzuk a jelen disszertaacutecioacuteban is
Ez egyuacutettal mintegy akadaacutelymentesiacutető kutataacutesi moacutedszerkeacutent is debuumltaacutel Ennek
leacutenyege hogy a fogalmak eacutes az azokat tartalmazoacute iacuteraacutesművek jelenbe toumlrteacutenő beeme-
leacutese eacutes organizaacutelaacutesa nemcsak a szerző internaacutelt eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyaacutet hasznaacutelja ha-
nem egy jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli kommunikaacutecioacutes helyzetet is alapvetőnek tekint
Tehaacutet a vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten arra is toumlrekszuumlnk hogy a muacuteltra a jelenre eacutes nem utolsoacute-
sorban a jelen toumlrteacuteneacuteseibe folyamataiba uacutegy tudjunk bdquoegyidőbenrdquo betekinteni hogy
hermeneutakeacutent valoacuteban reorganizaacutelhassuk a betoumlmoumlriacutetett informaacutecioacutekat Abboacutel iacutegy
aktiacutev ismeretet (tudaacutest) generaacutelva
Tehaacutet a vizsgaacutelat taacutergyaacutera nem mint algoritmikus adathalmazra tekintuumlnk ha-
nem uacutejra alkotjuk azt a szerző(k) alkotoacute(k) eacutes a beszeacutelgető ill vitapartnerek segiacutetseacute-
geacutevel Hasonloacutean mint manapsaacuteg a haacuteromdimenzioacutes nyomtataacutes a taacutergyakat Iacutegy nem
csak ki eacutes visszatoumlmoumlriacutetjuumlk (uacutejraiacuterjuk) hanem hagyjuk hogy hasson eacutes műkoumldjoumln ez
a reacutegi-uacutej ismeret az itt eacutes mostban Akaacuter teljesen maacutes szerkezetű horizontokat is eacuteletre
hiacutevva
Uacutegy laacutetjuk a szoacutebeli praxis kommunikaacutecioacute tehaacutet nem szimplaacuten mintegy csak
bezaacuterja a hermeneutikai koumlrt hanem goumlmbeacute alakiacutetja alakiacutethatja azt A horizont oumlssze-
olvadaacutes ekkor szuumlkseacutegtelenneacute vaacutelik Mindazonaacuteltal a Gadamer-i keacutetsiacutekkal szemleacutelte-
tett laacutetoacutehataacuter-fuacutezioacute hermeneutikai koumlr hasonlata mint az egyik lehetseacuteges ceacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon joacutel demonstraacutelja a neacutemet boumllcselő toumlrekveacuteseit (Gadamer 1994)
21
A hermeneutikai goumlmb esteacuteben viszont a horizontok koumlzoumltti laacutetszoacutelagos kuumlloumlnbseacutegek
eltűnnek feladoacutednak eacutes a viszonylagossaacuteguk egyeacutertelműveacute vaacutelik 22
Csikoacutes Ella hiaacutenypoacutetloacute koumlnyveacuteben Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klassziku-
sai Hegel eacutes Whitehead a koumlvetkezőt gondolatot ideacutezi Schroumldingertől bdquoEacuterezzuumlk
hogy csak most kezduumlnk eleacuteg megbiacutezhatoacute anyagot oumlsszeszedni ahhoz hogy minden
ismeretuumlnket egyseacuteges egeacutesszeacute olvasszuk maacutesreacuteszt azonban szinte lehetetlenneacute vaacutelt
hogy egyetlen agy toumlbbet legyen keacutepes aacutetfogni belőle mint egy kicsi specializaacuteloacutedott
reacuteszeacutet
A dilemmaacuteboacutel nem laacutetok maacutes kiutat koumlzuumlluumlnk valakinek vaacutellalkozni a kell a teacutenyek
eacutes elmeacuteletek szinteacuteziseacutere noha egyeseket ezek koumlzuumll csak maacutesodkeacutezből eacutes toumlkeacuteletlenuumll
ismer eacutes fennaacutell a kockaacutezat hogy bolondot csinaacutelunk magunkboacutelrdquo (Csikoacutes 2008 p
31)
A szerző uacutegy interpretaacutelja az osztraacutek gondolkodoacute veacutelekedeacutest mint a XX szaacutezad egyik
toumlrekveacuteseacutet mely egy metaelmeacutelet megalkotaacutesaacutet laacutetja szuumlkseacutegszerűnek
A magunk reacuteszeacuteről Schroumldinger mondanivaloacutejaacuteban a hermeneutikai goumlmb bdquoelőkeacutepeacutetrdquo
laacutetjuk kirajzoloacutedni
Tudvaacuten hogy a goumlmb az emberi tudaacutes teljes eacutes aacutellandoacutean (uacutejra)formaacuteloacutedoacute kaacutenonjaacutet is
szimbolizaacutelja Ahol a felsziacutenen kirajzoloacutedoacute ismeret-bdquomintaacutezatokrdquo aacutellandoacute kapcsolat-
ban vannak a goumlmb belső tereacuteben zajloacute vizsgaacuteloacutedaacutesi folyamatokkal Mindezek koumllcsouml-
noumlsen fuumlggenek is egymaacutestoacutel ezaacuteltal a goumlmb szimbolikaacuteja betekinteacutest enged az uumlres-
seacutegszemleacutelet műkoumldeacuteseacutebe is Minthogy a szerző(k) alkotoacute(k) gondolkodoacute(k) eacutes a her-
meneutaacute(k) mint bdquoegymaacutes felteacuteteleirdquo is reacuteszt vesznek a folyamatban A Gadamer-i her-
meneutikailag nyitott eacutes keacutepzet tudat (2003) tehaacutet ebben a toumlbbdimenzioacutes modellben
is elengedhetetlen felteacutetele a sikeres vizsgaacuteloacutedaacutesnak illetve a boumllcseleti a diszciplinaacute-
ris eacutes a kulturaacutelis hataacutermentesseacuteg elfogadaacutesaacutenak Ez utoacutebbi ismeretszerzeacutesi felteacutetelneacutel-
kuumlliseacuteg eacutes mindennemű kutataacutesi-tekinteacutely eacutes moacutedszer kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet elutasiacutetoacute de
minimum zaacuteroacutejelbe tevő megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted okaacuten a hermeneutikai goumlmboumlt Feyerabend-
22 Sajnaacutelatos moacutedon a disszertaacutecioacute terjedelmi keretei nem teszik lehetőveacute a horizont eacutes a Kuhn-i
paradigmaacutera vonatkozoacute reacuteszben azonos meglaacutetaacutesaink bővebb kifejteacuteseacutet valamint peacuteldaacuteul a
hermeneutikai goumlmb eacutes a filoszkoacutep koumlzoumltti szimbiotikus kapcsolat reacuteszletesebb taacutergyalaacutesaacutet sem
Ezen oumlsszefuumlggeacutesről mintegy kedvcsinaacuteloacutekeacutent annyit mondunk hogy veacutelemeacutenyuumlnk szerint a filoszkoacute-
pikus vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a toumlredezettseacutegmentes hermeneutikai szemleacutelet alkalmazhatoacutesaacutegaacutenak egyik alap-
felteacutetele a kutatoacuteiindividuum időleges feladaacutesa az uacuten metaviduum-aacutellapotba toumlrteacutenő beleoldoacutedaacuteseacutert
bdquocsereacutebenrdquo
22
goumlmbkeacutent is aposztrofaacuteljuk Mivel a konstrukcioacute kialakiacutetaacutesaacutehoz a legtoumlbb inspiraacutecioacutet
az emliacutetett kivaacuteloacute boumllcselő A moacutedszer ellen ciacutemű koumlnyveacuteből meriacutetettuumlk (Feyerabend
2002)
Amikor tehaacutet peacuteldaacuteul a dolgozat moacutedszertani fejezeteacuteben reacuteszletesebben kifej-
teacutesre keruumllő hermeneutikai koumlr bezaacuterulaacutesaacutenak lehetseacuteges uacutejszerű moacutedjaacutet ismertetjuumlk
akkor az emliacutetett goumlmb majdani leacutetrejoumltteacutere is gondolunk
Iacutegy a maacuter emliacutetett gyakran alkalmazott ismeacutetleacutesek szinteacuten egy uacutejabb hathatoacutes indokot
kapnak Hiszen veacutelemeacutenyuumlnk szerint az ismeacutetleacutesek a fentebb emliacutetett reorganizaacutecioacutes
gyakorlat mintegy keacutezhezaacutelloacute23 eszkoumlzei is azonban erről a bizonyos goumlmbnek a feluuml-
leteacuteről vagy annak belsejeacuteből raacutejuk tekintve csak laacutetszoacutelagosak az uacutejra előfordulaacutesok
a leiacutert szavak eacutes mondatok szintjeacuten Azonban a funkcioacutejuk hasonloacute mint az eacutelő be-
szeacutedben a hangsuacutely-eltoloacutedaacutesokeacute Ezek aacuteltal az emberek gondolkodaacutesa aacutellandoacute stimu-
lusnak van kiteacuteve hogy a maacuter ismertnek tetsző fogalmakat eacutes szituaacutecioacutekat uacutejra eacutes uacutejra
eacutertelmezve a leacutet folyamatjellegeacutet se vesziacutetseacutek szem elől (Vouml 1 aacutebra Fenner-diag-
ramm)
Ezeacutert keacuterjuumlk a tisztelt olvasoacutekat ha ismeacutetleacutesekre bukkannak a szoumlvegben ndash erre lesz
moacutedjuk bőven ndash olvassaacutek fel hangosan ezeket az ugyanolyannak laacutetszoacuterdquo bekezdeacutese-
ket
A dolgozat kuumlloumln fejezetben taacutergyalja az elmuacutelt eacutevek soraacuten feltaacutert ndash a hallgatoacutei
korszakboacutel is szaacutermazoacute ndash turizmustudomaacutenyi kapcsolatot Az emliacutetett fejezetbe integ-
raacutelaacutesra keruumllő tanulmaacutenyok szoumlveghelyein keresztuumll bemutatja annak az aacuteltalunk al-
kotott filozoacutefiai fogalomcsoportnak bdquoevoluacutecioacutejaacutetrdquo is melyről a fentiekben maacuter ejtet-
tuumlnk szoacutet Ezt koumlvetően ndash mint ahogy azt maacuter emliacutetett dolgozatok24 szoumlvegeiben is
koumlvetkezetesen alkalmaztuk ndash az utazoacutei leacutettel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutest az utazaacutes tudo-
maacutenyakeacutent fogjuk emliacuteteni uacutegy is mint a dolgozatban paacuterbeszeacutedeacutebe vont filozoacutefusok
egyik kedvelt metaforaacutejaacutet Ez a leacutetezeacutesben valamilyen moacutedon jelenleacutevő ndash sodroacutedoacute zu-
hanoacute teacutevelygő hajoacutezoacute ndash ember milyenseacutegi hasonlata is
23 Laacutesd Heidegger (2019) 24 Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben (Farkas 2019)
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba
(Farkas Petykoacute 2019)
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai eacutes egzisztenciaacutelfilozoacutefiai
jelenteacutesvilaacutegai (Farkas 2020)
Az felsorolaacutesban szereplő első kettő a jelzett fejezetbe integraacutelt tanulmaacuteny ndash lektoraacutelaacutes utaacuteni de nem
a nyomtataacutesban megjelent szoumlveg ndash toumlbb helyen moacutedosiacutetott illetve aacutetdogozott verzioacuteja A harmadik
pedig befogadaacutes alatt aacutell
23
Buddha maga toumlbbszoumlr is hasznaacutelja taniacutetaacutesaiban az utazaacutes hasonlataacutet vagy metaforaacutejaacutet
A legtoumlbbszoumlr arra utal hogy egy szeacutelesebb perspektiacutevaacuteban laacutetjuk meg a segiacutetseacutegeacutevel
honnan joumlvuumlnk eacutes hovaacute tartunk Ritkaacutebban de fajsuacutelyosabban az akadaacutelyok meghala-
daacutesaacutenak az uacutetjaacutera utal amelyben az a fontos hogy a probleacutema megoldaacutesaacutehoz az ember
uacutetjaacutenak egy aacutellomaacutesakeacutent kezeli azt az akadaacutelyt amelybe beleuumltkoumlzik Ilyenek pl Az
elvonultsaacuteg gyuumlmoumllcsei (Samannyaphala szutta DN 2) Keacutevattaacutenak adott taniacutetaacutes (Keacute-
vatta szutta DN 11) Loacutehiccsaacutenak adott taniacutetaacutes (Lohiccsa szutta DN 12) Az Assza-
puraacuteban folytatott beszeacutelgeteacutes (Mahaacute Asszapura szutta MN 39)
Az utazaacutes kontextusba helyezeacuteseacutevel alaacutetaacutemasztani igyekszuumlnk tehaacutet ndash e disz-
szertaacutecioacute aacuteltal is ndash a vizsgaacuteloacutedaacutesunk sajaacutetos eacuteletfilozoacutefiai eacutes hermeneutikai megkoumlze-
liacuteteacutesmoacutedjaacutenak multidiszciplinaacuteris leacutetjogosultsaacutegaacutet eacutes akadaacutelymentesiacutető jellegeacutet Mind-
emellett fontosnak tartjuk hogy ezek a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok mind a moacutedszertanuk-
ban mind a gyakorlati alkalmazaacutesukban a szoacutebeliseacutegen eacutes a jelenleacuteten alapszanak
Ezek toumlbb esetben kiaacutelltaacutek maacuter a tudomaacutenyossaacuteg eacutes a katedrai aacutetadhatoacutesaacuteg25 proacutebaacuteit
de az igazi megmeacuteretteteacutesuumlk ezen iacuteraacutesmű eacutes a hozzaacutekapcsoloacutedoacute eacutes kiemelt jelentőseacuteg-
gel biacuteroacute szoacutebeli veacutedeacuteseken fog megtoumlrteacutenni
A disszertaacutecioacute tehaacutet minden tekintetben magaacuten viseli azokat a jegyeket melyek
az akadaacutelymentesiacutető ember heacutetkoumlznapjait jellemzik vagyis mind oumlnmaga az ember
mind pedig a leacutetezeacutesben őt koumlruumllvevő taacutersai egyuumlttes teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően
tudjaacutek eacutertelmezni ndash eacutes biacutezunk benne koordinaacutelni ndash a Heidegger-i26 leacutetbe zuhanaacutes sok
esetben traumatikus eacutelmeacutenyeacutet (Heidegger 1988)
Az eacutertekezeacutes tekinthető mindezek alapjaacuten egy szoacutebeli fogalomeredet eacutes foga-
lomalkotaacutes posztmetafizikai jellegű leirataacutenak is Ez a laacutetszoacutelagos ambivalencia koumlny-
nyedeacuten feloldhatoacute ha peacuteldaacuteul az Ong-i szoacutebeliseacuteg-eacutertelmezeacutes keacutet sarokpontjaacutet - a cir-
kularitaacutest eacutes szituacionalitaacutest - tartjuk szem előtt (Ong 2002 2010) E posztmodern
25 A fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekveacutedelmi szervezetei ndash hazai eacutes nemzetkoumlzi szinten ndash egyaraacutent
hangsuacutelyozzaacutek annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kapcsoloacutedoacute fogalmak ismeretek eacutes
szituaacutecioacutek ismeretaacutetadaacutesi folyamataiban (is) elengedhetetlen az eacuterintettek jelenleacutete szerepvaacutellalaacutesa Ezt
a hitelesiacutető szerepet is igyekszem betoumllteni amikor toumlbbszoumlroumlsen is eacuterintett mivoltomban oktatoacutekeacutent
teveacutekenykedem Ez az autentikussaacutegi kisugaacuterzaacutes kell hogy jellemezze az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet
gyakorloacute embert is ahogy erre Jaspers is utal (Jaspers 2008) 26 Itt szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet hogy a vizsgaacuteloacutedaacutesba bevont filozoacutefusok gondolkodoacutek neveinek
fenti iacuteraacutesmoacutedja tudatosan teacuter el a nyelvtanilag helyes formaacutetoacutel Ennek oka hogy mint a diskurzusban
reacutesztvevő beszeacutelgető partnerekre tekintuumlnk raacutejuk
24
jegyeket is magaacuten viselő - eacuteletfilozoacutefiai jellegű eacutertekezeacutes olvasaacutesa eacutes eacutertelmezeacutese so-
raacuten
A fentiek okaacuten sem laacutettuk el a fejezeteket sorszaacutemozaacutessal ezzel is jelezni kiacutevaacutenjuk
hogy nem a tudomaacutenyossaacuteg főaacuteramaacuteban megszokott lineaacuteris feleacutepiacuteteacutes menteacuten haladtuk
a megalkotaacutes soraacuten
Arra toumlrekedtuumlnk hogy a fejezetek oumlnaacutelloacute egyseacutegeacutent eacutes is eacutertelmezhetőek legyenek27
Tovaacutebbaacute akaacuter egy-egy oumlnaacutelloacute reacutesz kihagyaacutesa vagy felcsereacuteleacutese aacuteltal is eacutertelmezhető
legyen a mondanivaloacute
A toumlbb iacutezben emliacutetett relatiacuteve gyakori ismeacutetleacutesek tehaacutet ezen oumlnaacutelloacute eacutertelmezhetőseacutegi
nem hierarchikus megkoumlzeliacuteteacutes esteacuteben is indokoltak Illetőleg ha a lineaacuteris szerkezet-
hez szokott moacutedtoacutel elteacuterően (uacutejra)olvassuk a fejezeteket eacuterzeacutekelhetjuumlk hogy nem tar-
talmaznak a bdquomegszokottnaacutelrdquo toumlbb konkreacutet ismeacutetleacutest eacutes visszautalaacutest
bdquoA gondolkodaacutes egyetlen dolga a leacutetnek ezt a maradandoacute eacutes maradaacutesaacuteban az em-
berre vaacuteroacute eljoumlveteleacutet uacutejra eacutes uacutejra szoacutehoz juttatni Ezeacutert mondjaacutek a leacutenyeges gondol-
kodoacutek mindig ugyanazt Ez azonban nem azonost jelent Persze ezt is csak annak
mondjaacutek aki keacutesz arra hogy veacutegiggondolja őket Azaacuteltal hogy a gondolkodaacutes toumlr-
teacutenetileg emleacutekezve tekintettel van a leacutet kuumlldeteacuteses sorsaacutera maacuter a valamire
rendelő-houmlz koumltoumltte magaacutet mely a sorsnak felel meg Az azonosba valoacute menekveacutes
veszeacutelyte-len A veszeacutely ott van ahol mereacuteszen belebocsaacutetkozunk a viszaacutelyba hogy
ugyanazt mondjuk A keacuteteacutertelműseacuteg eacutes a puszta perlekedeacutes fenyeget
A leacutetet mint az igazsaacuteg kuumlldeteacuteses sorsaacutet eacuterintő s annak megfelelő mondaacutes a
gondol-kodaacutes legelső toumlrveacutenye nem pedig a logika szabaacutelyai melyek csak a leacutet
toumlrveacutenyeacuteből vaacutelhatnak szabaacutellyaacuterdquo (Heidegger 1994 p169)
bdquoA szocioloacutegus teljes meacuterteacutekben filozoacutefiaacutet művel amikor nem pusztaacuten a teacutenyek meg-
aacutellapiacutetaacutesaacutera hanem azok megeacuterteacuteseacutere is toumlrekszik Az eacutertelmezeacutes pillanataacuteban maacuter ő
maga is filozoacutefus Ez pedig azt jelenti hogy a hivataacutesos filozoacutefust nem diszkvalifikaacutel-
hatjuk azeacutert mert uacutejra eacutertelmezi azokat a teacutenyeket melyeket nem sajaacutet maga figyelt
meg ha ezek a teacutenyek neki maacutest eacutes toumlbbet mondanak mint amit a tudoacutes laacutetott ben-
nuumlk Ahogyan Husserl mondta a fizikai dolog eidetikaacuteja nem a fenomenoloacutegiaacuteval
kezdődoumltt hanem Galileivel Ez megfordiacutetva is igaz a filozoacutefiaacutenak joga van Galileit
olvasni eacutes eacutertelmeznirdquo (Merleau-Ponty 2003 p55)
27 Mindezekkel egyuumltt a dolgozat akadaacutelymentesebb kezeleacuteseacutet elősegiacutetendő egyes fejezetek veacutegeacuten
utalunk azoknak a koumlvetkező szakasszal fennaacutelloacute kapcsoloacutedaacutesi pontjaira
25
bdquoPhaidroszt egyeacutebkeacutent joacutemagam is olvastam s nekem uacutegy tűnik hogy pontosan ez
az amit Platoacuten is akart - bdquoeleven szoacutevaacuteltaacutestrdquo ahogyan ő nevezi egy ilyesfajta esz-
mecsere s nem pedig ennek valamifeacutele leegyszerűsiacutetett kivonata hataacuterozza meg a
tu-daacutest hellip
A tudaacutes persze nem magaacuteban a dialoacutegusban rejlik hanem abban a vitaacuteban amiből
is a dialoacutegus kibomlik eacutes amire a vita reacutesztvevője visszaemleacutekszik majd ha a dialoacute-
gust olvassa Eacuten tehaacutet amondoacute vagyok hogy ndash legalaacutebbis ebben a vonatkozaacutesban ndash
Platoacuten nagyon is korszerű (Feyerabend 1999 p 17)
bdquoAz emberi teljesseacutegre vonatkozoacute megismereacutes mindig csaloacutekaacutenak bizonyul eacutes a laacutet-
szat azaacuteltal joumln leacutetre hogy egy szemleacuteletmoacutedot egyetlennek egy moacutedszert univerzaacute-
lis moacutedszernek tekintuumlnk Az elv hogy mindig legyuumlnk biztosak a megismereacutes moacutedjaacute-
ban azaacuteltal hogy a sajaacutetos moacutedszert tudatosiacutetjuk megszabadiacutetja az embert a totaacutelis
tudat teacuteves felteacutetelezeacuteseacutetőlrdquo (Jaspers 1998 p 28)
A fenti ideacutezetekből kirajzoloacutedhat egyfajta sajaacutetos szemleacuteletmoacuted az ismeacutetleacutesek szere-
peacutetől a szoacutebeliseacuteg fontossaacutegaacuten aacutet a sajaacutetos moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesek hasznaacutelataacuteig
Uacutegy gondoljuk a bevezeteacutes oumlnmagaacuteban alkalmas arra hogy az eacutertekezeacutes teacutezisoumlsszefoglaloacutejaacute-
nak szerepeacutet is betoumlltse Uacutegy ahogyan a buddhista filozoacutefia tibeti eacutes szanszkrit nyelvű szoumlve-
geiben ez maacuteig is iacutegy van
26
A moacutedszertanroacutel
A dolgozat egy elmeacuteleti vizsgaacuteloacutedaacutes eredmeacutenyekeacutent szuumlletett A kutataacutes moacutedszertana
elsősorban a filozoacutefiai hermeneutika Enneacutel keveacutesbeacute meghataacuterozoacute de koumlzel sem
marginaacutelis moacutedon az ismeretelmeacuteletet illetve az ontoloacutegia gyakorlataacutet is segiacutetseacuteguumll
hiacutevja Mint ahogy a buddhista uumlresseacutegfilozoacutefiaacutenak a valoacutesaacuteg aacutellandoacutetlan eacutes
szubsztancia neacutelkuumlli termeacuteszeteacutere raacutemutatni igyekvő szemleacuteleteacutet szintuacutegy Ez a mi
neacutezőpontunkboacutel hasonliacutet ahhoz ahogyan A N Whitehead a Folyamat eacutes valoacutesaacuteg
ciacutemű főműveacutenek a teacutemaacutejaacutet kifejti illetve amit a fogalomalkotaacutes termeacuteszeteacuteről mond
bdquoIacutegy a taacutergyalaacutes egyseacutege a seacutema eacutertelem eacutes relevancia szerinti kifejlődeacuteseacuteben eacutes nem
a reacuteszleges teacutemaacutek egymaacutesra koumlvetkező taacutergyalaacutesaacuteban keresendő Az idő a teacuter az eacutesz-
leleacutes eacutes az oksaacuteg elmeacutelete peacuteldaacuteul uacutejra eacutes uacutejra visszateacuter ahogyan a kozmoloacutegia kifej-
lődeacutese előrehalad E teacutemaacutek minden egyes visszateacutereacuteskor uacutej feacutenyt vetnek a seacutemaacutera
vagy valamilyen uacutej megvilaacutegiacutetaacutest nyernek Amennyiben a vaacutellalkozaacutes eleacuteri ceacuteljaacutet
veacuteguumll nem maradhat magyaraacutezatra vaacuteroacute probleacutema a teacuter-időt az ismeretelmeacuteletet vagy
az oksaacutegot illetően A seacutemaacutenak ki kell fejlesztenie mindazokat a generikus fogalmakat
amelyek a dolgok baacutermilyen lehetseacuteges egymaacutessal valoacute oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacutenak a kife-
jezeacuteseacutere adekvaacutetrdquo (Whitehead 2001 p 10)
A kommunikaacutecioacute tudomaacutenyaacutenak eacutes a filozoacutefiaacutenak a viszonyaacuteroacutel koumlnyvtaacuternyi irodalom
aacutell rendelkezeacutesre Ugyaniacutegy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a szakfilozoacutefiaacutek kontextusai is bőseacute-
gesen kifejteacutesre keruumlltek az elmuacutelt haacuterom eacutevtizedben Jelen munka egy olyan sajaacutetos
karakterisztikaacutejuacute megkoumlzeliacuteteacutest eacutes kutataacutesmoacutedszertant igyekszik relevaacutens moacutedon be-
mutatni mely felhasznaacutelja az emliacutetett tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat Azonban
alapvetően egy uacutej tiacutepusuacute kaleidoszkoacutep jellegű28 vizsgaacutelati eacutes tematizaacutelaacutesi moacutedra kon-
centraacutel
Elsősorban a Gadamer-i hermeneutikai koumlr reacuteszbeni kiterjeszteacutese eacutes uacutejragon-
dolaacutesa adja a kutataacutesmoacutedszertan gerinceacutet ahol is az uacutegynevezett horizont oumlsszeolva-
daacutes mint tudati eacutes filozoacutefiai esemeacuteny leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges a je-
lenleacuteten alapuloacute szoacutebeli eacutertelmező vita
28 Mentor-teacutemavezetőm Porosz Tibor buddhista filozoacutefustoacutel szaacutermazik az elnevezeacutes mely utal a
megleacutevő ismeretek felhasznaacutelaacutesaacutera de azok uacutej kontextusba helyezeacuteseacutere valamint uacutej kapcsoloacutedaacutesi
pontok leacutetrejoumlveteleacutere egyaraacutent Tovaacutebbaacute a gondolkodaacutes eacutes ezzel szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogalmak
uacutejra eacutertelmezeacuteseacutere az alkotaacutes folyamatjellegeacutere eacutes mindezek uacutejra eacutes uacutejra felfedezeacuteseacutere is utal
27
Gadamer egyreacuteszről tovaacutebbgondolta a heideggeri leacuteteacutertelmezeacutesi modellt iacutegy a
Leacutet eacutes idő ciacutemű opus hermeneutikai tartalmaacutet eacutes uacutetmutataacutesait is Eacutertelmezeacutesi kereteacuteben
kiemelkedő szerepet jaacutetszik az iacuteraacutesművek eacutes a keacutepzőműveacuteszeti alkotaacutesok mondandoacute-
jaacutenak jelen pillanatban toumlrteacutenő bdquoeacuteletre kelteacuteserdquo (Gadamer 1994) Az originaacutelisnak ne-
vezhető hermeneutika pszicholoacutegiai eacutes toumlrteacutenelmi megkoumlzeliacuteteacuteseacutet ndash melynek alapjait
Friedrich Schleiermacher (1768-1834) fektette le ndash kicsereacutelte kivaacuteltotta a szerzővel
alkotoacuteval toumlrteacutenő aktiacutev toumlrteacuteneti diskurzusra
A szoacutebeliseacuteget Gadamer kiemelkedő fontossaacuteguacutenak tartja Igazsaacuteg eacutes moacutedszer29
ciacutemű főműveacuteben de elsősorban nem a jelenleacuteten alapuloacute aktiacutev diskurzusroacutel tesz em-
liacuteteacutest hanem inkaacutebb egyfajta belső kommunikaacutecioacuteroacutel Egyuacutettal fontosnak eacutes szuumlkseacuteg-
nek tekinti a hermeneutikai szituaacutecioacutek szoacutebeli eacutertelmezeacuteseit de ezt a moacutedszert nem
tartja elsődlegesnek Az bdquoolvasoacute tudatrdquo kontextusaacuteban erről iacutegy veacutelekedik
bdquoAz olvasoacute tudat szuumlkseacutegkeacutepp toumlrteacuteneti eacutes a toumlrteacuteneti hagyomaacutennyal szabadon kom-
munikaacuteloacute tudat Ezeacutert nem jogtalan ha a toumlrteacutenelem kezdeteacutet Hegelhez hasonloacutean a
hagyomaacutenyozaacutesra eacutes az bdquoemleacutekezeacutes tartoacutessaacutegaacuterardquo iraacutenyuloacute akarat keletkezeacuteseacutevel
azonosiacutetjuk Ugyanis az iacuteraacutesbeliseacuteg nem puszta veacuteletlen vagy jaacuteruleacutek mely minőseacutegi-
leg semmit sem vaacuteltoztat a szoacutebeli hagyomaacutenyozaacutes folyamataacuten A fennmaradaacutes aka-
raacutesa a tovaacutebb tartaacutes akaraacutesa persze iacuteraacutes neacutelkuumll is fennaacutellhat De csak az iacuteraacutesos ha-
gyomaacuteny szakadhat el az elmuacutelt eacutelet maradvaacutenyainak puszta fennmaradaacutesaacutetoacutel me-
lyeknek leacutete - kiegeacutesziacutetve - leacutetre enged visszakoumlvetkeztetnirdquo (Gadamer 2003 p 433)
Mieacutert fontos a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli vita egy a kettőezer-huacuteszas eacutevekben
iacuteroacutedoacute tudomaacutenyos műben
A boumllcseleti kontextus okaacuten paacuter mondatban szuumlkseacuteges oumlsszefoglalni mi a szoacutebeliseacuteg
helye eacutes szerepe a hermeneutika eacutes a tudomaacutenyossaacuteg kontextusaacuteban 30
29 Gadamer a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesok alapjaacuten nem tudhatott arroacutel hogy a buddhista hagyomaacuteny
egy ilyen aktiacutev hermeneutikai diskurzust hasznaacutel amelyet ők is bdquobelsőnekrdquo neveznek de a kifejezeacutes
eacuterveacutenyesseacutegeacutet kiterjesztik a vitaacuteban reacutesztvevő eacutes keacutepviselt koumlzoumlsseacuteg tagjaira 30 Szoacutekrateacutesz (illetve gyakorlatilag ndash a Phaidroszban ndash Platoacuten) az iacuteraacutesbeliseacuteg elterjedeacuteseacutet az egeacutesz
emberi kultuacuteraacutera neacutezve rendkiacutevuumll kaacuterosnak tekintette mivel Platoacuten taniacutetoacutemestere uacutegy gondolta hogy az
emberi szoacute eacutes iacutegy a kommunikaacutecioacute jelenti mintegy a kultuacutera fejlődeacuteseacutenek eacutes tovaacutebb eacuteleacuteseacutenek zaacutelogaacutet
(Platoacuten 2005 pp 96-97) Ezen boruacutelaacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesok hermeneutikai eacutes szaktudomaacutenyos
igazsaacutegtartalmaacuten korunkban persze lehet ndash mi toumlbb a veacutelemeacutenyuumlnk szerint szuumlkseacuteges is lenne ndash szakmai
vitaacutekat folytatni ezeket szoacutebeli moacutedon is lebonyoliacutetani
28
Az eacutertekezeacutes speciaacutelis hermeneutikai moacutedszertana eacutes annak keretei nem teszik lehe-
tőveacute ndash eacutes meglaacutetaacutesunk szerint szuumlkseacutegesseacute sem ndash egy oumlnaacutelloacute filozoacutefiatoumlrteacuteneti fejezet
vagy konkreacutet boumllcselők munkaacutessaacutegaacutet reacuteszleteiben taglaloacute fejezet(ek) megiacuteraacutesaacutet
Itt elsősorban Walter Ong (2002 2010) Ropolyi Laacuteszloacute (2014) Nyiacuteri Kristoacutef (1998
2002) eacutes Feheacuter M Istvaacuten (2008) munkaacutessaacutegaacutera taacutemaszkodunk
Tehaacutet a maacutesodik szoacutebeliseacuteg31 zoumlmeacuteben itt meacuteg csak lehetőseacutegkeacutent felvaacutezolt akadaacutely-
mentesiacutető aspektusait is integraacutelni igyekszuumlnk a kulcsfogalmakat bemutatoacute fejezet-
ben32 Ezt az integraacutecioacutet leginkaacutebb uacutegy igyekszuumlnk alkalmazni mint az alkotaacutes folya-
mataacuteban hasznaacutelt uumlgyes eszkoumlzoumlket33
Meglaacutetaacutesunk szerint az aacuteltalunk a fentiekben megfogalmazott szoacutebeliseacutegben rejlő aka-
daacutelymentesseacutegi potenciaacutekat illetve a szoacutebeliseacuteg nem kizaacuteroacutelagos de kiemelkedően
fontos szerepeacutet peacuteldaacuteul a mai kor vizsgaacuteloacutedaacutesaiban eacutes tudomaacutenyos diskurzusaiban
Feyerabend szavaival laacutetjuk a legjobban oumlsszefoglalhatoacutenak
bdquoPlatoacuten azt gondolta hogy az ideaacutek eacutes az eacutelet koumlzoumltti szakadeacutek aacutethidalhatoacute a dialoacute-
gussal - nem egy iacuterott dialoacutegussal ami szaacutemaacutera csupaacuten muacuteltbeli esemeacutenyek felsziacutenes
oumlsszegzeacuteseacutet jelentette hanem egy kuumlloumlnboumlző haacutetteacuterrel rendelkező emberek koumlzoumltt folyoacute
valoacutedi szoacutebeli paacuterbeszeacuteddel Eacuten is uacutegy gondolom hogy egy dialoacutegus az eacutertekezeacutesneacutel
toumlbbet taacuter fel Tud eacuterveket nyuacutejtani Meg tudja mutatni hogy milyen hataacutest gyakorol-
nak az eacutervek a kiacutevuumllaacutelloacutekra vagy a kuumlloumlnboumlző iskolaacutekhoz tartozoacute specialistaacutekra exp-
licitteacute teszi azokat a zavaros befejezeacuteseket amelyekkel egy eacutertekezeacutes vagy egy koumlnyv
veacutegződik eacutes ami a legfontosabb demonstraacutelni tudja az eacutelet legszilaacuterdabbnak veacutelt ele-
meinek kimerikus termeacuteszeteacutet A dolog haacutetraacutenya hogy mindez papiacuteron toumlrteacutenik nem
pedig eacutelő emberek tettei nyomaacuten a szemuumlnk laacutettaacutera Uacutejra csak arra invitaacuteljaacutek tehaacutet az
embert hogy reacuteszt vegyen egyfajta steril teveacutekenyseacutegben maacutes szoacuteval hogy pusztaacuten
gondolkodjon S iacutegy uacutejra elkeruumlljuumlk a gondolatok tapasztalatok eacuterzelmek nagy csa-
taacuteit azokat a csataacutekat amelyek valoacuteban alakiacutetjaacutek az eacuteletuumlnket beleeacutertve a bdquotisztardquo
31 Ropolyi szerint a hazaacutenkban koumlzismerteacute vaacutelt eacutes gyakran hasznaacutelt Ong-i bdquomaacutesodlagos szoacutebeliseacutegrdquo
kifejezeacutes helyett a bdquomaacutesodik szoacutebeliseacutegrdquo jobban illeszkedik a kanadai filozoacutefus gondolatvilaacutegaacutehoz
(Ropolyi 2014) Ezzel egyeteacutertve a keacutesőbbiekben is ekkeacuteppen fogunk erre utalni 32 A napjainkban viharos gyorsasaacuteggal terjeszkedő keacutepi de inkaacutebb audiovizuaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesek
akadaacutelymentesiacutető vagy eacuteppen akadaacutelygeneraacuteloacute szerepeiről ndash sajnaacutelatos moacutedon ndash csak igen marginaacutelis
moacutedon lesz moacutedunk utalni a szoumlvegben amiben a hely eacutes kompetenciaacuteim hiaacutenya is szerepet jaacutetszik 33 A mahaacutejaacutena buddhizmus aacuteltal hasznaacutelt a buddhai taniacutetaacutest kuumlloumlnboumlző emberek leacutenyek szaacutemaacutera
magyaraacutezoacute tanaacutetadaacutesi formaacutek melyek a befogadoacute bdquoigeacutenyeihezrdquo igazodnak Iacutegy első pillantaacutesra sokszor
ellentmondaacutesba keruumllnek az alaptaniacutetaacutesokkal de mindig kideruumll hogy a hosszabb taacutevuacute ceacutel eleacutereacutese
eacuterdekeacuteben megengedhető tudatos elteacutereacutesről volt szoacute (Tatz 1994)
29
tudaacutest is A goumlroumlgoumlknek meacuteg volt egy olyan inteacutezmeacutenye amely helyt adott e konfron-
taacutecioacuteknak ndash a draacutema Platoacuten elvetette a draacutemaacutet s ezzel maga is hozzaacutejaacuterult a kultuacute-
raacutenkat olyannyira meghataacuterozoacute logomaacutenia eluralkodaacutesaacutehozrdquo (Feyerabend 1999 pp
231- 232)
Deleuze gondolata mely az eacutertekezeacutes egyik mottoacutejaacutevaacute is vaacutelt a filozoacutefia lehet-
seacuteges helyeacutet eacutes feladataacutet olyan eacutertelemben mutatja meg hogy a heideggeri megaacutellapiacute-
taacutesok miszerint a filozoacutefia eleacutert a veacutegstaacutediumaacuteba34 nem aacutelljaacutek meg maradeacutektalanul a
helyuumlket
bdquohellip a filozoacutefia halaacutela sosem foglalkoztatott hellip A filozoacutefiaacutenak van egy feladata ami
mindig időszerű marad fogalmakat fejleszteni hellip A filozoacutefiaacutenak bizonyaacutera mindig
megvoltak a maga rivaacutelisai hellip Ma ilyen az informatika a kommunikaacutecioacute a marke-
ting hellip A filozoacutefia kicsinynek eacutes egyeduumllaacutelloacutenak eacuterzi magaacutet ilyen hatalmakkal szem-
ben aacutem ha halnia kell akkor csakis azeacutert mert halaacutelra neveti magaacutetrdquo (Deleuze
1994 pp 155-156)
A magunk reacuteszeacuteről uacutegy laacutetjuk a francia boumllcselő nem leneacutezi az emliacutetett tudomaacutenyo-
kat mint inkaacutebb a boumllcselet megteacutepaacutezott becsuumlleteacutet szaacutendeacutekozik visszaaacutelliacutetani a maga
sajaacutetosan gondolkodaacutesra oumlsztoumlnző moacutedjaacuten
Olyannyira nem hogy a fő bdquokuumlldeteacuteskeacutentrdquo megjeloumllt fogalomalkotaacutes menteacuten
akaacuter a sokadik viraacutegzaacutesaacutet is megeacutelheti a boumllcselet Meggyőződeacutesuumlnk hogy Heidegger
az alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacuteből szaacutermazoacute munkaacuteiban sem a filozoacutefia teacutenyle-
ges veacutegeacuteről beszeacutel hanem inkaacutebb a szakfilozoacutefiaacutek veacutegaacutellapotaacuteroacutel ndash amelyek azeacutert is
vesziacutetik el leacutetjogosultsaacutegukat ndash mert a szaktudomaacutenyok empirikus eacutes pozitivista főaacutera-
maacutehoz igyekeznek magukat besorolni Iacutegy a filozofaacutelaacutes elvesziacuteti vagy elvesziacutetheti azt
a Jaspersneacutel is megjelenő sajaacutetos tulajdonsaacutegaacutet mely az uacutegynevezett igazsaacutegok sok-
sziacutenűseacutegeacutet helyezi előteacuterbe (Jaspes 1996)
A Heidegger eacutes Husserl 35 koumlzoumltti neacutezetelteacutereacutes egyik uumltkoumlzeacutesi pontja eacuteppen a
tudomaacuteny eacutes a filozoacutefia sajaacutetos viszonyaacutenak elteacuterő eacutertelmezeacutese koumlruumll alakult ki
34 Laacutesd Heidegger (1994 pp 255-277) 35 Mindkeacutet boumllcselő munkaacutessaacutegaacuteban fontos szerepet toumlltoumltt be a szoacutebeliseacuteg
Mint tudjuk Heidegger kiadott műveinek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege az egyetemi előadaacutesainak eacutes beszeacutedeacuteinek
leirata Ez ugyaniacutegy igaz Arisztoteleacutesz Metafizika ciacutemű opusaacutera is melyet az egykori hallgatoacutei jegyeztek
fel akiknek volt alkalmuk a mestertől szemeacutelyesen elsajaacutetiacutetani a boumllcsesseacuteg szereteteacutet
30
(Schwendtner 2003 p 56) Husserl mintegy bdquotiszta tudomaacutenyrardquo illetve annak lehető-
seacutegeacutere tekintett a filozoacutefia joumlvője biztosiacuteteacutekakeacutent Heidegger ezzel ellenteacutetben uacutegy
veacutelte hogy a boumllcseletnek mint minden szaktudomaacuteny bdquokiaacuteradaacutesi teruumlleteacutenekrdquo nem
kell az aacuteltalaacutenos igazsaacutegokra eacutes azok bizonyiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel leginkaacutebb az empiacuteriaacutekra taacute-
maszkodoacute szakdiszcipliacutenaacutek soraacuteba tagoloacutednia36 (Heidegger 1994)
Aacutellaacutespontunk szerint a rugalmasabb Heidegger-i megaacutellapiacutetaacutesok menteacuten ha-
ladva egy viszonylagos bdquofegyvermentes oumlvezetrdquo kialakiacutetaacutesa lehet a megoldaacutes melyről
toumlbbek koumlzoumltt Jaspers is gyakran elmeacutelkedett kuumlloumlnoumls tekintettel a felvilaacutegosodaacutest kouml-
vető pozitivizmus teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera37
Mindezekre csupaacuten azeacutert hiacutevtuk fel a figyelmet mert a Gadamer-i hermeneu-
tika maacuter emliacutetett tematikus oumlsszefoglalaacutest adoacute Igazsaacuteg eacutes moacutedszer ciacutemű programadoacute
iacuteraacutesműve maacuter a ciacutemeacuteben is utal erre a sajaacutetos territoriaacutelis jellegű vitaacutera mely a filozoacute-
fia eacutes a szaktudomaacutenyok koumlzoumltt zajlik Vagyis a tudomaacutenyos igazsaacutegokra mint moacuted-
szerekre utal azzal szemben amit az uacutegynevezett tudomaacutenyos igazsaacuteg sugall az az
alkalmazott vizsgaacutelati moacutedszerei aacuteltal veacutel eljutni a valoacutesaacuteg caacutefolhatatlan leiacuteraacutesaacutehoz
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana a hermeneutika mintegy tovaacutebbgondolaacutesan tuacutel kie-
geacuteszuumll a buddhista ismeretelmeacutelet eacutes filozoacutefia oktataacutesi gyakorlataacutenak toumlbb mint keacutetezer
eacutevre visszatekintő eacutelő jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg vitakultuacuteraacutejaacutenak az euroacutepai kul-
tuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő beemeleacuteseacutevel
Fontosnak tarjuk annak a teacutenynek a kiemeleacuteseacutet hogy a toumlrteacuteneti Buddha szoacutebeli taniacute-
taacutesai eacutes elmeacutelyuumlleacutes gyakorlatainak mintegy oumltvoumlzeteacuteből kialakult bdquomegismereacutes gya-
Husserl pedig iacutegy fogalmaz a sajaacutet munkaacutessaacutega idevonatkozoacute termeacuteszeteacuteről bdquoOumln nem tudja hogy 1905-
ben Berlinben Dilthey-el folytatott neacutehaacuteny beszeacutelgeteacutes (s nem Dilthey iacuteraacutesai) jelentett aztaacuten impulzust
szaacutemomra amely a L(ogische) U(ntersuchungen) Husserljeacutet az rsquoIdeenrsquo Husserljeacutehez vezetterdquo (1929 06
27 BW 6 275 o a Dilthey-hataacuteshoz vesd oumlssze meacuteg Kern 1973 XLIV o)
A leveacutelreacuteszlet fordiacutetaacutesa Schwendtner Tibortoacutel szaacutermazik (Schwendtner 2008 p 56) 36 A szaktudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel eacutes az ebben rejlő veszeacutelyekről pl Nietzsche Vidaacutem tudomaacuteny ciacutemű
munkaacutejaacuteban olvashatunk A neacutemet gondolkodoacute megaacutellapiacutetaacutesai arra vonatkoznak hogy a magaacutet
istenkeacutent definiaacuteloacute ember a tudomaacutenyra uacutegy tekint mint a megistenuumlleacutese bizonyiacuteteacutekaacutera Iacutegy a
preszoacutekratikus filozoacutefusok korszakaacutenak lezaacuterultaacutet tekinti a filozofaacutelaacutes ha nem is veacutegeacutenek de hanyatlaacutesa
kezdeteacutenek mindenkeacuteppen A Szoacutekrateacutesz előtti bdquoigazi filozoacutefusokrdquo meacuteg a leacutetből nyert koumlzvetlen
ismeretek alapjaacuten tetteacutek megaacutellapiacutetaacutesaikat ezt koumlvetően azonban a leacutetről kezdett beszeacutelni az ember
aacutelliacutetja Nietzsche (Nietzsche 2018) 37 Egyre gyorsuloacute vilaacutegunkban ahol a tudomaacutenyok hataacuterai egyre inkaacutebb jelentőseacuteguumlket vesztik
elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesseacute vaacutelt egy olyan koumlzoumls iraacutenyokba mutatoacute platform kommunikaacutecioacutes
mezsgyeacutejeacutenek a kimunkaacutelaacutesa amely relatiacutev letaacutemaszkodaacutesi pontokat generaacutel mindannyiunk szaacutemaacutera
Ez pedig a filozoacutefia eacutes a tudomaacutenyok szoacuteteacuterteacuteseacutevel vaacutelhat valoacutera (Jaspers 1990)
31
korlatardquo (sz pramaacutena) csak reacuteszben feleltethető meg a nyugati filozoacutefia episztemo-
loacutegiaacutejaacutenak Ennek oka leginkaacutebb abban keresendő hogy a buddhista filozoacutefia isme-
retelmeacuteleteacuteben nem vaacutelaszthatoacutek szeacutet a meditaacutecioacutes- eacutes az eacuterzeacutekszervi tapasztalaacutesok
Ezeket kapcsolja oumlssze a buddhista megismereacutes gyakorlata (Veacutegh 2009b)
Ez a szoumlvegelsajaacutetiacutetaacutesi pontosabban fogalmazva bdquo(taniacutetoacute)beszeacutedfelideacutezeacutesi technikardquo
az indiai eacutes buddhista iacuteraacutesbeliseacutegben maacuteig fellelhető Ebben a kultuacuterkoumlrben az iacuteraacutes so-
hasem szakadt el a szoacutebeliseacutegtől hasonlatos tehaacutet a Szoacutekrateacutesz bdquoemleacutekeztetőrdquo funkci-
oacutejaacutehoz amelyet Platoacuten a Phaidrosz dialoacutegusaacuteban emleget (Platoacuten 2005 pp 96-97) s
amely iacutegy nem szuumll feledeacutest Ez a bdquobuddhista dialektikardquo eacuteppen azt a ceacutelt szolgaacutelja
hogy az iacuteraacutes megmaradjon a szoacutebeliseacuteg hataacuteraacuten Abban az eacutertelemben hogy a reacutesztve-
vőktől megkiacutevaacutenja hogy pontosan emleacutekezzenek az elhangzott szoumlvegre Ezeacutert min-
den ilyen filozoacutefiai diskurzus vagy bdquoneacutezeteket uumltkoumlztetőrdquo tapasztalatcsere a beszeacuted
memorizaacutelaacutesaacuteval kezdődoumltt ami keacutesőbb a lejegyzett iacuteraacutesos szoumlveg szoacutebeliveacute teacutetelekeacutent
funkcionaacutelt Az adott ember memorizaacutelaacutesi keacutepesseacutegeacutet meghaladoacute szoumlvegekneacutel jelent
meg a szoumlveg meacutelystruktuacuteraacutejaacutet toumlbb dimenzioacuteban is tuumlkroumlző analitikus tartalomjegy-
zeacutek Ez azzal tudta poacutetolni az egeacutesz szoumlveg memorizaacutelaacutesaacutet hogy egyfajta hipertextteacute
vaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes a kulcsszavak pontos eleacuterhetőseacutegeacutet kapcsolatrendszereacutet
roumlgziacutetette tette hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel szabad navigaacutelaacutesi lehetőseacuteget
biztosiacutetott az iacuterott szoumlvegben Iacutegy nem csoda hogy a tibetiek ilyen teacuteren keacutepzett fele
a kilencvenes eacutevek koumlzepeacuten zoumlkkenőmentesen be tudott leacutepni a digitaacutelis iacuteraacutesbeliseacuteg
koraacuteba mikoumlzben a kolostori oktataacutesban tovaacutebbra is művelik a hagyomaacutenyos elsődle-
ges szoacutebeliseacuteg megőrzeacuteseacutet38
A Gadamer-i hermeneutika tulajdonkeacuteppen reacuteszben illeszkedik a fenti moacutedszer
leacutenyegi elemeacutehez vagyis az elemzőknek ki kell egeacutesziacuteteniuumlk a felsziacutenre hozott infor-
maacutecioacutetoumlredeacutekeket az iacuteraacutesműről műalkotaacutesroacutel alkotott sajaacutet veacutelemeacutenyuumlkkel de eacuteletta-
pasztalataikkal is amik alatt konkreacutet pillanatnyi szituaacutecioacutekat is eacutert Iacutegy teacuteve azokat
eacutelőveacute (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141)
Ebben az eacutertelemben uacutegy laacutetjuk hogy az aktiacutev gondolkodaacutes boumllcselkedeacutes szuumlkseacuteges-
seacutegeacutet hangsuacutelyozza ki Gadamer amivel egyreacuteszről a Heidegger-i ndash aacuteltalunk foga-
lomeredet vizsgaacuteloacutedaacutesnak elnevezett ndash program toumlrekveacuteseire is reflektaacutel Maacutesreacuteszről
38 Bővebben laacutesd az Institute of Buddhist Dialectics angol honlapjaacutet IBD (2020)
32
tuacutelmutat a boumllcselet csak szoumlvegeken keresztuumlli ndash eacutes azoknak az uacutejabb szoumlvegekbe toumlr-
teacutenő roumlgziacuteteacuteseacutenek ndash gyakorlataacuten ami maacuteig is jellemzi a nyugati vilaacuteg boumllcseleteacutet
Heidegger ezzel kapcsolatosan konkreacutetan beszeacutel a szoacutebeliseacuteg eacutes a jelenleacutet kapcsolataacute-
roacutel peacuteldaacuteul a keacutesői korszakaacuteboacutel szaacutermazoacute Leveacutel a humanizmusroacutel c műveacuteben mely-
nek uumlzenete tulajdonkeacuteppen konkreacutetan alaacutetaacutemasztja az eacutertekezeacutesuumlnk boumllcseleti toumlrek-
veacuteseit eacutes annak sajaacutetos moacutedszertanaacutet
bdquoMaacuter reacuteg tuacutelontuacutel reacuteg partra vetett a gondolkodaacutes Nevezhetjuumlk-e bdquoirracionalizmus-
nakrdquo azt a faacuteradozaacutest mely a gondolkodaacutest ismeacutet sajaacutet koumlzegeacutebe kiacutevaacutenja hozni
Persze leveleacutenek ezen keacuterdeacutesfelteveacutesei koumlnnyebben tisztaacutezhatoacuteak lenneacutenek egy koumlzvet-
len beszeacutelgeteacutes soraacuten Iacuteraacutesban a gondolkodaacutes koumlnnyen veszt hajleacutekonysaacutegaacuteboacutel Aacutem
legfőkeacuteppen a taacutergyteruumlletre jellemző toumlbbdimenzioacutessaacutegot neheacutez megtartani A gon-
dolkodaacutes szigoruacutesaacutega ellenteacutetben a tudomaacutenyokkal nem pusztaacuten a fogalmak mester-
seacuteges azaz technikai- teoretikus egzaktsaacutegaacuteban aacutellrdquo (Heidegger 1994 p 119)
A fenti megjegyzeacutesek alapjaacuten nem iacuteraacutesműről beszeacuteluumlnk hanem bdquohibernaacutelt koumlz-
leacutesrőlrdquo amelyet eacuteletre kelt a beszeacutelő de előszoumlr meacuteg biztosan nem eacutert A sajaacutet elkeacutep-
zeleacutese vagy modellje egy hermeneutikai uacutetmutataacutest adoacute hagyomaacuteny keretein beluumll
tudja aacutethidalni az egyes szoumlvegek eseteacuteben 2500 eacuteves nyelvhasznaacutelat eacutesvagy akaacuter
nyelvcsalaacutedbeacuteli kuumlloumlnbseacutegeket (Fenner 1990 pp 1-28 Veacutegh 2009b pp 111-114) (1
aacutebra)
33
1aacutebra Fenner-diagramm
(Veacutegh 2009b)
Az aacutelliacutetaacutesok eacutes ellenveacutelemeacutenyek (kuumlloumlnboumlző neacutezetek) ugyanannak a konkreacutet informaacute-
cioacutecsomagnak a pontos eacutes ellentmondaacutesmentes bdquokitoumlmoumlriacuteteacuteseacutetrdquo szolgaacuteljaacutek Csak egeacute-
szen konkreacutet alapra tekintve lehet a kuumlloumlnboumlző neacutezőpontokat egybevetni egyeztetni
Ha a jeloumllt nem ugyanaz logikailag keacuteptelenseacuteg eacutertelmetlen a paacuterbeszeacuted hiszen a ki-
jelenteacutesek nem ugyanarra vonatkoznak Majd ezeket egy nyilvaacutenos vita soraacuten meg kell
tudni veacutedeni vagy el kell tudni engedni
Rendkiacutevuumll fontos hogy az elengedeacutes eacutes az elfojtaacutes koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget tisztaacuten laacutessuk
tovaacutebbaacute azt a folyamat jelleget amely uacutegy tekint a lezaacutert vitaacutera mint ami a valoacutesaacuteg-
eacuterzeacutekeleacutesek egy adott pillanataacutenak koumlzoumls eacuterteacutekeleacuteseacutere tett erőfesziacuteteacutes Ezeacutert a kuumlloumln-
boumlző laacutetaacutesmoacutedok ndash sikeres vita eseteacuten ndash kialakuloacute konszenzusa sem egy veacutegleges oumln-
magaacuteban megaacutelloacute teacutenyt vagy teacuteny halmazt roumlgziacutetenek hanem csupaacuten a leacutetezeacutes koumlzoumls
aspektusaacutenak egy uacutejabb aacuternyalataacutet fedi fel a vaacutellalkozoacute szellemű vitapartnerek szaacute-
maacutera Ez az oppoziacutecioacute felteacutetelezi az elengedeacutes vagyis a szubsztanciaacutelis igazsaacutegokban
valoacute hit mellőzeacuteseacutenek keacutepesseacutegeacutet
34
Az elengedeacutes csak akkor lehetseacuteges ha mindent megtettek a hangzoacute szoumlveg
megeacuterteacuteseacutenek az eacuterdekeacuteben39 Ez esetben ez magaacutetoacutel megy hiszen minden egyes kuuml-
loumlnboumlző neacutezet ugyanannak a dolognak az egyik aspektusa De a teacuterbeli keacutep a tudatban
eacuterdekes moacutedon nem az iacutegy kapott mineacutel toumlbb keacutep egymaacutesba illeszteacuteseacutevel joumln leacutetre
hanem mint a teacuterlaacutetaacutes eseteacuteben a keacutet keacutep laacutetoacuteszoumlg kuumlloumlnbseacutegeacuteből a tudatunk megte-
remti a teacuterlaacutetaacutes lehetőseacutegeacutet uacutegy az indiai boumllcseleti vitaacuteban is a valoacutesaacuteg illuacutezioacutementes
laacutetaacutesa a neacutezetek kuumlloumlnbseacutegeacuteből joumln leacutetre egy belső kiegyenliacutetődeacutes folyamataacuteban
A vitaacutenak ebben az olvasatban tehaacutet nincs klasszikus győztese maga a vita megvaloacute-
sulaacutesa eacutes az abboacutel levont koumlzoumls tanulsaacutegok minden reacutesztvevő feacutel szaacutemaacutera ugyanolyan
suacutellyal biacuternak
A disszertaacutecioacutet olvasoacutek eacutes a remeacutenybeli vitapartnerek dolgaacutet tovaacutebb neheziacutetve
a Henri Bergson filozoacutefiaacutejaacutenak magvaacutet jelentő intuitiacutev eacutertelmezeacutes eacutes boumllcseleti moacuted-
szertan ndash vagy ahogy mi sziacutevesebben nevezzuumlk vizsgaacuteloacutedaacutes ndash elemeivel eacutes eszkoumlzei-
vel is dolgozunk dolgoztunk40
Előzetesen megjegyezzuumlk Bergson az intuiacutecioacute filozoacutefiai eacutertelmezeacutese kapcsaacuten az em-
leacutekezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere is felhiacutevja a figyelmet E szerint az emleacutekezeacutes egyreacuteszről az
arra valoacute emleacutekezeacutes keacutepesseacutege hogy az oumlsztoumlnoumlk eacutes a kognitiacutev keacutepesseacutegek hogyan
műkoumldnek egyuumltt Illetve mennyire nem oumlnaacutelloacute adottsaacutegai eacutes keacutepesseacutegei az embernek
Tovaacutebbaacute az emleacutekezeacutes tudatosiacutetaacutesaacuteval szert tehetuumlnk arra a keacutepesseacutegre ami aacuteltal az
oumlsztoumlnoumlk racionalizaacutelhatoacutek a gondolkodaacutes eacutes alkotoacute keacutepesseacuteg pedig oumlsztoumlnoumlsseacute vaacutel-
nak Ezt eacutertjuumlk mi intuiacutecioacute alatt az emleacutekezeacutes keacutepesseacutege az egzisztenciaacutelis hasadaacutes
előtti aacutellapotokra Mindezekről a keacutesőbbiekben reacuteszletesen fogunk beszeacutelni
Bergson ezzel iacutegy ismertet meg bennuumlnket A koumlzvetlen megfigyeleacutes hasztalanul
mutatja hogy eszmeacutelő leacutetuumlnknek alapja emleacutekezeacutes azaz a muacuteltnak belenyuacutelaacutesa a je-
lenbe szoacuteval hateacutekony eacutes megfordiacutethatatlan tartam Az okoskodaacutes hasztalan bizo-
nyiacutetja hogy mineacutel jobban taacutevolodunk a kimetszett taacutergyaktoacutel s a tudomaacuteny eacutes joacutezan
eacutesz szerint elszigetelt rendszerektől annaacutel inkaacutebb oly valoacutesaacuteggal van dolgunk mely
belső hajlamaiban mindenestuumll vaacuteltozik mintha valami muacuteltat gyűjtő emleacutekezet
tenneacute szaacutemaacutera lehetetlenneacute a visszafordulaacutest (Bergson 1930 p 21)
39 Hasonloacutekeacuteppen ahhoz ahogy Pető-moacutedszer eseteacuteben a konduktor jelenleacutete kell ahhoz hogy a leendő
mozdulatok leacutetrehozaacutesaacutehoz a mozgaacutesseacuteruumllt minden tőle telhetőt megtegyen Mert csak ez utaacuten a teljes
elengedeacutes utaacuten feacuter hozzaacute a proacutebaacutelkozaacutesaival leacutetrehozott uacutej keacutepesseacutegeihez (Haacuteri 1997) 40 Ez az intuiacutecioacute az indiai rendszerben a tudat eacuterzeacutekszervi funkcioacutehoz tartozik amelyben maacutesok tudataacutet
is eacuterzeacutekelheti nem csak a sajaacutet belső vilaacutegaacutet laacutethatja mint egy harmadik szemkeacutent Iacutegy ez az a belső
laacutetaacutes intuiacutecioacute amely a neacutezetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten megtalaacutelja az illuacutezioacutek moumlgoumltt a valoacutesaacutegot
uacutegy ahogyan az csakugyan van (Tenzin 2010)
35
Ez a kutataacutesmoacutedszertani elem a filozoacutefusok koumlzoumltt legalaacutebb akkora meguumltkoumlzeacutest kelt
a mai napig mint amekkoraacutet a termeacuteszet-eacutes taacutersadalomtudomaacuteny művelői szaacutemaacutera
Demeter Tamaacutes A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban veacutedelmeacutebe veszi
ezt az eacutertelmezeacutese szerint is igazolhatoacute eacutes hasznos boumllcseleti moacutedszert eacutes keacutepesseacuteget
S mivel egyaacuteltalaacuten nem hivatkozik Bergsonra de annaacutel toumlbbszoumlr az aacuteltalunk szinteacuten a
vizsgaacuteloacutedaacutesi diskurzusainkba bdquomeghiacutevottrdquo Wittgensteinre
bdquoA filozoacutefia kognitiacutev eacuterteacuteke ndash Naacutenayval eacutes a kiacuteseacuterleti filozoacutefusokkal ellenteacutetben ndash neacute-
zetem szerin azon muacutelik tehaacutet hogy milyen fogalmi oumlsszefuumlggeacuteseket tud feltaacuterni mert
mint Wittgenstein (1992 sect 122) mondja bdquoAz aacutettekinthető aacutebraacutezolaacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutevel
joumln leacutetre a megeacuterteacutes amely eacuteppen azt jelenti hogy raquolaacutetjuk az oumlsszefuumlggeacuteseketlaquo Ezeacutert
olyan fontos hogy koumlztes tagokat talaacuteljunk illetve kitalaacuteljunkrdquo Ez a munka ndash azaz a
kuumlloumlnboumlző fogalmisaacutegokon aacutetszűrve laacutetott eacutes ezeacutert toumlredezett vilaacutegunkban kuumlloumlnboumlző-
keacuteppen biacuteraacutelhatoacutek ndash eacutes veacutegső soron kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen vallanak kudarcot Hogy azon-
ban ki melyiket fogadja el olyannak amely a fogalmi feszuumlltseacutegeket veacutedhető moacutedon
kezeli eacutes az oumlsszefuumlggeacuteseket laacutettatoacute moacutedon taacuterja fel ndash nos mindez veacutegső soron intuiacutecioacute
keacuterdeacuteserdquo (Demeter 2012)
Ezzel nem csupaacuten abban erősiacutetett meg bennuumlnket hogy az intuiacutecioacute eseteacuteben relevaacutens
a gondolkodaacutesunk de abban is hogy a fogalom kiterjeszteacuteseacutere tett javaslatunk moacuted-
szertana sem peacutelda neacutelkuumll aacutelloacute meacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben sem
Ennek leacutenyege az az emleacutekezeacutes amely a leacutet a teacuter eacutes az idő koumlzeacutep neacutelkuumlli kouml-
zeacuteppontja ahonnan eacutes ahovaacute a kutatoacute elme visszateacuter eacutes az eacuteppen aktuaacutelis vizsgaacuteloacutedaacutes
keacuterdeacuteseire ha eacuteberen figyel vaacutelaszokat kaphat A vizsgaacuteloacute ezeket a vaacutelaszokat az ak-
tualitaacutesba beemeli azokat maacuter mint bdquoempirikusrdquo teacutenyt teacutenyeket kezeli eacutes ezekből
aacutelliacutetja oumlssze a sajaacutet konstrukcioacutejaacutet (Bergson 1910 1987 2012 Deleuze 2010) Azon-
ban ndash eacutes itt joumln a Bergson-i filozoacutefia paradoxona vagy ha uacutegy tetszik archimedesi
pontja ndash ezen aacutelliacutetaacutesok vagy ha uacutegy tetszik teacutenyek a pillanatnyisaacutegban leacuteteznek tehaacutet
egyszerűen nem aacutellhatjaacutek ki a tudomaacutenyossaacuteg megismeacutetelhetőseacutegi klauzulaacutejaacutet41
Mindezek nem eliminaacutelni szaacutendeacutekoznak a filozoacutefiaacuteboacutel kiaacuteradt szakdiszcipliacute-
naacutek valoacuteban bdquovilaacutegrengetőrdquo eredmeacutenyeit csupaacuten raacutevilaacutegiacutetanak az emberi keacutepesseacutegek
41 Karl Popper falszifikaacutelhatoacutesaacutegi teacutetele kiacuteseacuterletkeacutent is tekinthető ennek maacuter-maacuter dogmaacutevaacute merevedett
keacutenyszernek a feloldaacutesaacutera de csak reacuteszsikereket tudott eleacuterni mert a tudomaacutenyfilozoacutefiai mező
toumlmegvonzaacutesa ebben megakadaacutelyozta Laacutesd Popper (1997)
36
veacutegesseacutegeacutere eacutes az ebből koumlvetkező fogalomalkotaacutesi metoacutedusok uumlresseacuteg-termeacute-szeteacutere
Az uumlresseacuteg (sz suacutenjataacute) kifejezeacutes nem arra vonatkozik hogy egy adott jelenseacuteg a re-
lativitaacutesa miatt elveszteneacute az eacuterteacutekeacutet hanem eacuteppen az adott jelenseacuteg pontos helyeacuterteacute-
keacutenek a megaacutellapiacutetaacutesaacutera szolgaacutel (A matematikaacuteban a helyeacuterteacutek-fogalom a zeacuteroacute az in-
diai suacutenja szoacuteboacutel ered)42 A helyeacuterteacutek miatt soha nem lehet negligaacutelni az ottleacutevő konk-
reacutet jelenseacuteget Az uumlresseacuteg ennek az ottleacutetnek a helyeacuterteacutekeacutet adja meg ennek a relativi-
taacutesaacutet fejezi ki hogy az eacuterteacuteke oumlnmagaacuteban nulla de a viszonyiacutetaacutesi pont(ok) fuumlggveacutenyeacute-
ben sokfeacutele eacuterteacuteket felvehet43
Tehaacutet az elkoumlvetkezendő fejezetekben reacuteszletesen kifejtett uacutejszerű gondolatvi-
laacutegok eacutes a remeacutenyeink szerint ezeket tuumlkroumlző fogalmak megalkotaacutesa illetve leacutetrejoumltte
az előbbiekben vaacutezolt heterogeacuten a hataacuterokat eacutes a paradigmaacutekat oumlnmagukban keveacutesbeacute
tisztelő folyamat eredmeacutenyekeacuteppen joumlttek leacutetre Az a fajta multi- illetve esetenkeacutent
transzdiszciplinaritaacutes vagy pluralitaacutes melyet a nemreacutegiben elhunyt Steven Hawking
az emberiseacuteg eacutes vele egyuumltt a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet tuacuteleacuteleacuteseacutenek zaacutelogakeacutent nevezett
meg koumlzponti szerepet toumllt be a disszertaacutecioacute gondolatvilaacutegaacutenak alakulaacutesaacuteban (Haw-
king 2018)
Az eacutertekezeacutes a filozoacutefiai antropoloacutegia egyes megaacutellapiacutetaacutesait is segiacutetseacuteguumll hiacutevja
azzal a megkoumlteacutessel hogy az emberre vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait nem kizaacuteroacutelagosan
ennek a boumllcseleti aacutegnak a vektorai menteacuten helyezi el
Keacutet kulcsfontossaacuteguacute szerző munkaacutessaacutegaacutera kiacutevaacutenjuk felhiacutevni a figyelmet akik
e taacutergykoumlrben maacuteig inspiraacuteljaacutek a gondolkodaacutesunkat ők Polaacutenyi Kaacuteroly eacutes Peter Kro-
potkin Az aacuteltaluk bevezetett reciprocitaacutes eacutes a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg elve a keacutesőbb kifej-
teacutesre keruumllő szimbiotikus-alkalmazkodoacute ember-fogalom bdquomanifesztaacutecioacutejaacutehozrdquo segiacutető
alapveteacutesek
Az ember helye eacutes szerepe a vilaacutegban rendkiacutevuumll fontos kiindulaacutesi pontkeacutent sze-
repel a dolgozatban Eacuteppen ezeacutert le kell szoumlgezni hogy a homo sapiens eredeteacutere vo-
natkozoacute akaacuter vallaacutesi akaacuter tudomaacutenyos vitaacuteban nem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni
A buddhai taniacutetaacutes eacutes filozoacutefia fajsuacutelyos jelenleacutete ezt a toumlrekveacutest nem csorbiacutetja
tudvaacuten hogy a buddhizmus eacutertelmezeacuteseacuteben semmifeacutele teremtő istenseacuteg nincs A Scho-
penhauer aacuteltal megfogalmazottak ekkeacutent is eacutertelmezhetők a buddhizmus az első val-
laacutesokon tuacuteli vallaacutes (Schopenhauer 2007)
42 Laacutesd Sain Maacuterton bdquoNincs kiraacutelyi uacutetrdquo ciacutemű matematika-toumlrteacuteneteacutenek az indiai fejezeteacutet (Sain 1986
pp 351-361) 43 Laacutesd meacuteg Fenner (1990) pp 35-45 Feheacuter (1997) pp xi-xii Garfield (1995) pp 88-96
37
Az emliacutetett buddhai taniacutetaacutes eacutes a koumlzel keacutetezeroumltszaacutez eacutev alatt koumlreacute eacutepuumllt boumllcse-
leti eacutes keacutepzeacutesi rendszerek fennmaradaacutesaacutenak zaacuteloga hagyomaacutenyvonalak leacutetrehozaacutesa eacutes
bdquoeacuteletben tartaacutesardquo Ennek a leacutenyege hogy a mester eacutes taniacutetvaacuteny viszony toumlbb mint oumltven
generaacutecioacuten keresztuumll hitelesen lekoumlvethető 44
A disszertaacutecioacute mind a moacutedszertanaacuteban mind az akadaacutelymentesiacutető jellegeacuteben
jelentősen eacutepiacutet nem csak a buddhista ismeretaacutetadaacutes verbalitaacutesaacutera hanem a nyugati fi-
lozoacutefia vilaacutegaacuteban maacutera talaacuten keveacutesbeacute ismert eacutes elfogadott de meacuteg mindig eacutelő szemeacute-
lyes jelenleacutetet is megkoumlvetelő szoacutebeli beszeacutelgeteacutesekre eacutes vitaacutekra 45 Ez a moacutedszer az
indiai buddhista egyetemek 46 oktataacutesi gyakorlataacuteban a mai napig koumlzponti szerepet
jaacutetszik mindemellett termeacuteszetesen az iacuteraacutesbeliseacuteg kriteacuteriumai is jelen vannak mint
ahogy maacuter az alapiacutetaacutesok idejeacuteben akaacuter ezerkilencszaacutez eacutev taacutevlataacuteban is hasonloacute volt a
keacutepzeacutes tematikaacuteja (IBD 2020)
A keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr hivatkozott XIV Dalai Laacutema (t) gese fokozattal
rendelkező filozoacutefus47 aki nyugati eacutertelemben egy PhD fokozattal rendelkező bdquokutatoacuterdquo
is (Tenzin 1999 Tenzin 2005a) Ezen fokozat megszerzeacuteseacutenek felteacutetele peacuteldaacuteul egy
hosszuacute akaacuter egeacutesz napos ndash nem oacuteraacutekban szaacutemolnak ha egyaacuteltalaacuten szaacutemoljaacutek az időt
ndash nyilvaacutenos szoacutebeli vita ahol a buddhista filozoacutefia legkivaacuteloacutebb szerzetes tudoacutesai eacutes
valamennyi eacuterdeklődő keresztkeacuterdeacuteseket tesz tehet fel a jeloumllt szaacutemaacutera Ha a vita eacutegeacuten
uacutegy iacuteteacutelik meg a bdquoprofesszorokrdquo eacutes nagymesterek hogy sikeresen megfelelt a feltett ndash
sok esetben direkt provokatiacutev keacuterdeacutesekre ndash a buddhista filozoacutefia elismert bdquokutatoacutejaacutevaacuterdquo
avatjaacutek a jeloumlltet
A fentiek nyomaacuten tovaacutebb erősoumldoumltt azon elhataacuterozaacutesunkba vetett bizalmunk
hogy a maacuter jelzett moacutedon az eacuterdeklődő olvasoacutek szaacutemaacutera eleacuterhetőveacute tegyuumlk mindazon
44 Japaacuten egyik legelterjedtebb zen buddhista hagyomaacutenyvonalaacuten a (j) szoacutetoacuteban Buddhaacutetoacutel sorra veszik
a mester eacutes taniacutetvaacuteny laacutencolat tagjait eacutes az 1280-ban meghalt Edzsoacute mesterrel (1198-1280) az 52
generaacutecioacutenaacutel tartottak (Hixon 1995 pp 249-252) 45 Az euroacutepai filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben Szoacutekrateacutesz neveacutet szoktuk leggyakrabban emliacuteteni mint aki a szoacutebeli
taniacutetaacutes megtestesiacutetője de mind a preszoacutekratikusnak nevezett korszak gondolkodoacutei mind pedig a
keacutesőbbi időszak boumllcselői koumlzoumltt toumlbben a verbaacutelis tudaacutesaacutetadaacutes eacutes -formaacutelaacutes mesterei voltak Iacutegy a
sztoikus filozoacutefust Epikteacutetoszt de a Platoacuten-taniacutetvaacuteny Arisztoteleacuteszt is emliacutethetjuumlk akinek a legtoumlbbet
ideacutezett műveacutet a Metafizikaacutet reacuteszben egykori taniacutetvaacutenyai mentetteacutek meg a feledeacutestől a goumlroumlg boumllcs
egyetemi előadaacutesainak leiratai alapjaacuten (Arisztoteleacutesz 1936 pp 7-16 Arisztoteleacutesz 1992 pp xxx-xxxi) 46 Peacuteldaacuteul a Naacutelanda-i egyetem viraacutegkoraacuteban toumlbb 10 000 hallgatoacuteja volt (Mookerji 1989 pp 557-585)
ndash az akkor ismert vilaacuteg tulajdonkeacuteppen minden taacutejaacuteroacutel eacuterkeztek a tanulni vaacutegyoacutek ndash akiket 2000 filozoacutefus
buddhista szerzetes taniacutetott Ennek a szellemi koumlzpontnak volt az apaacutetja az eacutertekezeacutesuumlnk egyik kulcs
figuraacuteja Naacutegaacuterdzsuna47 A XIV Dalai Laacutema gese fokozat megszerzeacuteseacuteről keacuteszuumllt korabeli fekete-feheacuter felveacutetel ndash az alaacutebbi
hivatkozaacutesnaacutel eleacuterhető ndash mely egy nem kevesebb mint tizenheacutet eacuteves egyetemi szinten veacutegződő keacutepzeacutes
zaacuteroacuteakkordja is volt youtube (1958)
38
hang- eacutes keacutepanyagokat melyek az elmuacutelt eacutevekben a dolgozat megalkotaacutesa soraacuten keacute-
szuumlltek Ezek reprezentaacuteljaacutek a filozoacutefiai munkaacutenk velejeacutet adoacute koumlzoumls gondolkodaacutesok
beszeacutelgeteacutesek eacutes szakmai vitaacutek megtermeacutekenyiacutető ndash eacutes nem melleacutekesen akadaacutelymen-
tesseacutegi ndash erejeacutet Eacutes a tudomaacutenyos anyagok megalkotaacutesa soraacuten maacutera talaacuten elfeledni veacutelt
de veacutelemeacutenyuumlnk szerint ennek elleneacutere megkeacuterdőjelezhetetlen szerepeacutet
A Heidegger-i filozoacutefiai program kulcsfontossaacuteguacute pontja48 a fogalmaink hasz-
naacutelata soraacuten az azokra rakoacutedott legtoumlbb esetben őket az eredeti eacutertelmuumlktől elteacuteriacutető
sztereotip reacutetegek eltaacutevoliacutetaacutesa (Feheacuter M 1995) A neacutemet gondolkodoacute alkotoacutei korsza-
kaacutenak maacutesodik feleacuteben keacuteszuumllt egy maacuteig relevaacutens eacutes viszonylagosan sokat ideacutezett mű
melynek magyar ciacuteme Uacutetban a nyelvhez49 Ez egy beszeacutelgeteacutes majdnem szoacute szerinti
leirata melyet Tezuka Tomio nevű japaacuten professzorral folytatott Heidegger eacutes mely-
nek az lett az egyik veacutegkoumlvetkezteteacutese ndash a beszeacutelgeteacutes nyelve egyeacutebkeacutent a neacutemet volt
ndash hogy egy idegen nyelv didaktikus elsajaacutetiacutetaacutesa oumlnmagaacuteban egyfajta sematikus isme-
rethalmazt eredmeacutenyez eacutelőveacute magaacutet a nyelvet a szoacutebeli diskurzusok teszik
Az iacuteraacutesbeliseacuteg eacutes a tudomaacutenyossaacuteg tulajdonkeacuteppen ekvivalens bdquoleacutetezőkrdquo a vi-
laacutegunkban Ong Ropolyi eacutes valamennyi szoacutebeliseacuteggel foglalkozoacute gondolkodoacute ezt el-
ismeri de hozzaacuteteszik hogy az iacuteraacutesba foglalt gondolatok eacutes tudomaacutenyos aacutelliacutetaacutesok
mintegy holt tudaacuteskeacutent toumlltik meg a koumlnyvtaacuterak eacutes manapsaacuteg a vilaacuteghaacuteloacute virtuaacutelis
koumlnyvespolcait50 (Ropolyi 2006) Tehaacutet ha az aacuteltalunk ismert vagy ismerni veacutelt em-
beri toumlrteacutenetiseacuteg időbeliseacutegeacutet egy egyenesen aacutebraacutezoljuk eacutes az egyenest keacutet fontos is-
meretaacutetadaacutesi reacuteszre osztjuk a szoacutebeliseacuteg ennek toumlbb mint keacutetharmadaacutet teszi ki (Ong
2010) Ez a doumlbbenetes dominancia a jelenkor elvaacuteraacutesainak eacutes gyakorlataacutenak ismeret-
eacuteben foumll sem tűnik szaacutemunkra hiszen a tudomaacutenyos művek alkotaacutesa szinte kizaacuteroacutelag
iacuteraacutesban toumlrteacutenik Pedig rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak mindazon adatroumlgziacuteteacutesi technikaacutek me-
lyek segiacutetseacutegeacutevel eleacuterhetőveacute tehetők a tudoacutesok gondolkodoacutek gyakorlati szinten toumlr-
teacutenő kommunikaacutecioacuteja Mindezek nemcsak inspiraacuteloacute hataacutesuacuteak de az eacuterdeklődő szak-
emberek reacuteszeacutere esetenkeacutent toumlbb informaacutecioacuteval szolgaacutelnak szolgaacutelhatnak mint mond-
juk egy Jaspers-koumlnyv elolvasaacutesa
48 Erről a konkreacutet fogalmakat taglaloacute fejezetben reacuteszletesebben is fogunk szoacutet ejteni 49 Az iacuteraacutest magyar nyelvre lefordiacutetoacute Tillmann Joacutezsef Attila az alaacutebbi internetes hivatkozaacuteson eleacuterhető
tanulmaacutenya segiacutetseacuteguumlnkre lehet abban hogy a Heidegger-i eacuteletműben fellelhető bdquojapaacuten eacutes buddhistardquo
hataacutest jobban megeacuterthessuumlk
httpsfiloszofiawordpresscom20170923tillmann-j-a-tul-a-technikai-tajon-heidegger-es-japan
(Megtekintve 20200303) 50 Vouml McLuhan (2001)
39
A felkeacuteszuumlleacutes soraacuten kifejezetten foacutekuszaacuteltunk peacuteldaacuteul a keacutet kiemelkedően fontos a
kutataacutesi diskurzusunkba bevont gondolkodoacute Heidegger eacutes Jaspers interneten eleacuter-
hető audiovizuaacutelisan roumlgziacutetett interjuacuteinak vagy elhangzott beszeacutedeiknek a felkutataacute-
saacutera eacutes az ezekből kinyerhető boumllcseleti tartalom integraacutelaacutesaacutera a sajaacutetos fogalomalko-
taacutesi folyamatba Felhiacutevjuk a figyelmet Vileacutem Flussernek Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az
iacuteraacutesnak ciacutemű munkaacutejaacutera aki ebben arra is felhiacutevja a figyelmet hogy a reacutegi korok
nagy gondolkodoacutei uacutegy mint peacuteldaacuteul Homeacuterosz Arisztoteleacutesz Goethe talaacuten jobb neacute-
ven is vetteacutek volna ha taniacutetaacutesaikat beszeacutelgeteacuteseiket a ma ismert moacutedok valamelyikeacute-
nek segiacutetseacutegeacutevel roumlgziacutethetik (Flusser 1997)
Mi a magunk reacuteszeacuteről a tapasztalataink alapjaacuten azt tudjuk kijelenteni hogy toumlbb mint
hasznosak ezek a reacutegi felveacutetelek amelyeket moacutedunkban aacutell megneacutezni eacutes meghall-
gatni
A maacuter emliacutetett diszlexia eacutes diszgraacutefia okaacuten az idegen nyelvek elsajaacutetiacutetaacutesi keacutepesseacutege
szaacutemunkra rendkiacutevuumll megterhelő szakorvosilag igazolt moacutedon maacuter-maacuter lehetetlen
ennek elleneacutere az angol nyelv elsajaacutetiacutetaacutesa soraacuten majdhogynem teljesen autodidakta
moacutedon kidolgozott moacutedszer sikeresseacutegeacutehez az angolul feliratozott online anyagok
nagy segiacutetseacuteget nyuacutejtottak
youtube (1950) youtube (1963) youtube (1968) youtube (1969) Ezek a felveacutetelek is
helyet kaptak a teacutezisuumlnk melleacutekleteacuteben a fentebb jelzett moacutedon eacutes okokboacutel
Oumlsszefoglalva a Gadamer-i hermeneutika moacutedszertanaacutet vezeacuterfonalkeacutent hasz-
naacutelva egy olyan szoumlveg- eacutes diskurzus-eacutertelmezeacutesi moacutedszertan menteacuten haladtunk az al-
kotaacutes soraacuten mely magaacuten hordozza a tudomaacutenyossaacuteg elvaacuteraacutesainak megfelelő hazai eacutes
kuumllfoumlldi kitekinteacutest valamint a szaacutendeacutekaink szerint akadaacutelymentesiacutetőnek is szaacutent szoacute-
beliseacuteg bizonyos eacutertelemben vett rehabilitaacutecioacutejaacutenak jegyeit is
Az emliacutetett nyugati kultuacuterkoumlrben az eacuteletfilozoacutefiai bdquoelfeledeacutesrdquo egyik oka veacutelel-
mezhetően az a filozoacutefiai hasadaacutes amely nyugaton meghonosodott ismeretelmeacutelet eacutes
a Heidegger aacuteltal uacutejra bevezetett ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes koumlzoumltt huacutezoacutedik (Feheacuter
M1998)
Koraacutebban maacuter beszeacuteltuumlnk a buddhista megismereacutes gyakorlataacuteroacutel is amelyhez a nyelv-
filozoacutefiai megalapozottsaacutega miatt Heidegger koumlzelebb aacutell mint a nyugati episztemo-
loacutegusok Ez Agoacutecs Tamaacutes Buddhista ismeretelmeacutelet ciacutemű jegyzeteacutenek bevezetőjeacuteben
uacutegy jelenik meg mint az ontoloacutegia eacutes episztemoloacutegia egyseacuteges szemleacutelete a buddhiz-
musban vagyis a Buddhaacutet koumlvető gondolkodoacuteknaacutel a leacutetező (sz szat) eacutes a megisme-
rendő (sz dzsnyeacuteja) szinonimaacutek (Agoacutecs 2002 p 14 Dreyfus 1997 pp 48-51)
40
Az eacuteletfilozoacutefia bdquoelfeledeacuteseacutenekrdquo tovaacutebbi oka egy toumlbb eacutevszaacutezados vitaacuteban lel-
hető fel mely maacuteig eacutel a boumllcselettel foglalkozoacutek koumlreacuteben mely eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
hasonlatos a szubjektum eacutes objektum tovaacutebbaacute a fogyateacutekossaacuteg eacutes egeacuteszseacuteg koumlzoumltti
mesterseacuteges differenciaacuteloacutedaacuteshoz A dolgozat mondanivaloacuteja eacutertelmezhető ontoloacutegiai
centrumuacutekeacutent de megjegyzendő hogy az ismeretelmeacutelet a logika eacutes a transzcenden-
taacutelis megkoumlzeliacuteteacuteseknek a buddhista filozoacutefiaacuteban hasznaacutelatos moacutedszertanait is alkal-
mazza Fontosnak tarjuk megjegyezni hogy ezek a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedszerek
nincsenek egymaacutestoacutel eacutelesen elhataacuterolva a buddhista boumllcselet gyakorlataiban51 Meg-
laacutetaacutesunk szerint Jaspers eacutes a keacutesői Heidegger munkaacutessaacutegaacutenak szintetizaacuteloacute jellege is
ebbe az iraacutenyba mozdul el
Karl Jaspers filozoacutefiai munkaacutessaacutegaacutenak kiemelkedően fontos teruumllete a transzcenden-
ciaacuteval kapcsolatban megfogalmazott eszmefuttataacutesok sorozata Ennek egyetlen ele-
meacutere koncentraacutelunk ez pedig a jelenben időzeacutes tudatossaacutega Jaspers uacutegy gondolja az
ember egzisztaacutelni azaz a leacutetezeacutes teljes spektrumaacutet eacuterzeacutekelni eacutes azzal eggyeacute vaacutelni csak
abban az esetben keacutepes ha a tudataacutet nyitva tartva az adott pillanat minden toumlrteacuteneacuteseacutet
keacutepes eacuterzeacutekszervileg eacutes tudatilag is felfogni elemezni eacutes mindezekből a koumlvetkezte-
teacutesek levonaacutesa aacuteltal egy egyseacutegaacutellapotboacutel szemleacutelni a vilaacutegot (Jaspers 2000)
Ez a gyakorlat nyitja meg az utat a transzcendencia uumlzeneteinek felfogaacutesaacutera eacutes befo-
gadaacutesaacutera ami lehetőveacute teszi az ember szaacutemaacutera a leacutetezeacutes eacutertelmeacutenek eacutes bdquolegbelsőrdquo tar-
talmainak eleacutereacuteseacutet Mindezek nagyon hasonlatosak a Buddhaacutenak a jelen eacuteber tudatos-
saacutegaacutet megtapasztaloacute aacutellapotaacutehoz (Nyanaponika 1994)
Azt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt azonban mindenfeacutelekeacuteppen meg kell emliacuteteni hogy a neacutemet
gondolkodoacute egy nem antropomorf szervező erővel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute lehetőseacutegeacutet
is belelaacutetja az egzisztaacutelaacutes aacuteltala definiaacutelt gyakorlataacuteba Miacuteg a buddhista eacuteberseacuteggya-
korlatok ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy peacuteldaacuteul a tibeti iskolaacutek eseteacuteben bizonyos szimbo-
likus istenseacutegek segiacutetseacutegeacutet elismerik a meditaacutecioacutek kuumlloumlnboumlző formaacuteiban eacutes szintjein ndash
ceacutelja eacuteppen annak eleacutereacutese hogy baacuterminemű kuumllső entitaacutes neacutelkuumll raacuteeacutebredjen az ember
oumlnmaga eacutes a vilaacuteg dolgainak uumlresseacuteg termeacuteszeteacutere
51 Ezzel kapcsolatban laacutesd Peter Fenner eacutes Georges Dreyfus műveit akik első keacutezből szaacutemolnak be az
indo-tibeti kolostoregyetemek mai gyakorlataacuteroacutel (Fenner 1990 Fenner 1995 Dreyfus 1997) szeret-
neacutenk utalni tovaacutebbaacute egy Thubten Jinpa nevű szerzetesre a buddhista-tudomaacutenyos paacuterbeszeacutedek tibeti
tolmaacutecsaacutera aki uacutegy doktoraacutelt nyugaton hogy gyakorlatilag a kolostori filozoacutefia keacutepzeacuteseacutenek anyagaacutet
dolgozta ki a nyugati koumlvetelmeacutenyeknek megfelelően (Jinpa 2006)
41
Tehaacutet a kutataacutes kezdeteacuten nyilvaacutenvaloacutenak laacutetszoacute ellenteacutet a keacutet boumllcseleti vizsgaacute-
loacutedaacutesi moacutedszer ndash az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet ndash koumlzoumltt a Bergson-i fokozatbeacuteli ndash
peacuteldaacuteul az eacuteletstruktuacuteraacutek termeacuteszeteacuteben megnyilvaacutenuloacute kuumlloumlnbseacutegteveacutes ndash metoacutedusaacute-
nak a jelen kontextusba beemelt tovaacutebbgondolaacutesaacuteval aacuteteacuterteacutekelődoumltt
A Bergson aacuteltal bevezetett fundamentaacutelisnak laacutetszoacute kuumlloumlnbseacutegteacutetelről van szoacute ndash mely-
ről Deleuze is toumlbb esetben uacutegy beszeacutel mint a Bergson-i filozoacutefia egyik kiemelkedő
jelentőseacutegű bdquofelfedezeacuteseacuterőlrdquo A moacutedszer leacutenyegeacutet a feloldoacutedoacute cukor peacuteldaacutejaacuten szem-
leacuteltethetjuumlk A feloldoacutedoacute cukor uacutegy tűnik magaacuteban a termeacuteszetben ndash a dolgok leacutenyegi
valoacutejaacuteban ndash veacutegbemenő vaacuteltozaacutesokra utal holott csupaacuten a fizikai teacuterben lezajloacute folya-
matok fokozatbeacuteli moacutedosulaacutesaacuteroacutel van szoacute eacutes az eacuterintett anyagok vaacuteltozaacutesaacutet pusztaacuten
kiacutevuumllről szemleacuteljuumlk
bdquoMindig a tartam a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek helye eacutes koumlzege eacutes maga sem maacutes
mint ezek oumlsszesseacutege eacutes sokasaacutega egyeduumll a tartamban talaacutelunk termeacuteszetbeli kuumlloumlnb-
seacutegeket - a teacuter pedig csupaacuten a fokozatbeli kuumlloumlnbseacutegek helye koumlzege eacutes oumlsszesseacutegerdquo
(Deleuze 2010 p 37)
Aacutellaacutespontunk szerint eacuterdemi azaz termeacuteszetbeni vaacuteltozaacutest akkor vagyunk keacutepesek eacuter-
zeacutekelni eacutes esetlegesen kivaacuteltani ha keacutepesseacute vaacutelunk arra hogy ne csak koumlrbejaacuterjuk ndash a
fenti esetben nyelvuumlnkkel eacuterzeacutekeljuumlk ndash vizsgaacutelatunk taacutergyait eacutes eacuteszrevegyuumlk vaacuteltozaacute-
saikat hanem a Bergson aacutelltat javasolt belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutet is elsajaacutetiacutetjuk
bdquoAz eacutertelem a maga alkotta tudomaacuteny reacuteveacuten egyre teljesebben szolgaacuteltatja a fizikai
műkoumldeacutesek titkait az eacuteletről nem hoz nem is akar hozni egyebet mint annak fordiacutetaacute-
saacutet a tehetetlenseacuteg nyelveacuten Koumlrbejaacuterja s kiacutevuumllről vesz roacutela lehetőleg sok foumllveacutetelt
magaacutehoz vonja ahelyett hogy belemeruumllne De az eacuteletnek belsejeacutebe vinne bennuumlnket
az intuiacutecioacute akarom mondani az eacuterdekmentesseacute vaacutelt oumlnmagaacutera eszmeacutelő oumlsztoumln mely
visszafordulhat taacutergya feleacute eacutes taacutegiacutethatja hataacutertalanulrdquo (Bergson 1987 p 163)
Ez a megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterult peacuteldaacuteul az egzisztenciaacutelis fogya-
teacutekossaacuteg-fogalmunk forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő eljutaacuteshoz Olyan boumllcseleti elemzeacutesi le-
hetőseacutegkeacutent tekintetuumlnk raacute eacutes akkeacutent is hasznaacuteljuk Deleuze moacutedszereacutet mint amely
első pillantaacutesra felerősiacuteti ugyan a megszokott dichotoacutem laacutetaacutesmoacutedot de mineacutel inkaacutebb
belemeruumlnk vizsgaacutelatunk taacutergyainak belvilaacutegaacuteba uacutejabb eacutes uacutejabb eacutertelmezeacutesi eacutes szel-
lemi lehetőseacutegek taacuterulnak fel előttuumlnk a leacutetezők egyseacutegtermeacuteszeteacutere raacutevilaacutegiacutetva mely
az aacutellandoacute vaacuteltozaacutes tengelyeacuten mozog
42
Vagyis a laacutetszoacutelag ellenteacutetes termeacuteszetű ontoloacutegia eacutes ismeretelmeacutelet egyaraacutent a leacutetezeacutes
feltaacuteraacutesaacutera iraacutenyuloacute emberi teveacutekenyseacuteg egy-egy formaacuteja melyek nem annyira kuumlloumln-
boumlznek egymaacutestoacutel mint amennyire a nyugati filozoacutefusok koumlzuumll ezt toumlbben hangsuacutelyoz-
taacutek (Pl Kant Husserl eacutes Heidegger)
Az eacutertekezeacutes moacutedszertana metaforikusan a koumlvetkezőkeacuteppen iacuterhatoacute le egy
hegycsuacutecsra toumlbbfeacutelekeacuteppen feljuthatunk az egyik oldalroacutel viszonylag koumlnnyen jaacuter-
hatoacute eacutes kieacutepiacutetett oumlsveacutenyek segiacutetenek nekuumlnk a maacutesik oldalon hoacuteviharokkal lavinaacutekkal
eacutes egyeacuteb termeacuteszet adta neheacutezseacutegekkel kell megkuumlzdenuumlnk a csuacutecs meghoacutediacutetaacutesaacuteeacutert Ez
a hasonlat Patsch Ferenc (2016) hermeneutikai munkaacutejaacuteban is megjelenik annak il-
lusztraacutelaacutesaacutera hogy egy eacutertelmezeacutessel foglalkozoacute boumllcselő szaacutemaacutera ugyanannyira fon-
tosak a reacuteszletek mint maga az egeacutesz aminek a jelenteacutesvilaacutegaacutet igyekszik felderiacuteteni
Azonban tisztaacuteban kell lennie azzal hogy az adott hegy akaacuter naproacutel napra akaacuter eacutev-
szakroacutel eacutevszakra vagy vilaacutegkorszakroacutel vilaacutegkorszakra maacutes-maacutes arcaacutet mutatja szaacutemaacutera
ez azonban nem kell hogy kedveacutet szegje hiszen mint maacuter mondtuk az eacuteletfilozofaacutelaacutes
ceacutelja sem a nagy aacuteltalaacutenos igazsaacuteg vagy igazsaacutegok kimondaacutesa vagy megtalaacutelaacutesa ha-
nem az oda vezető uacutet utak felteacuterkeacutepezeacutese Viszont egyben az egeacuteszet az utakat eacutes a
hegyet csak a csuacutecsra feleacuterve fogja laacutetni Az odavezető utak eacutes kereszteződeacutesek hely-
eacuterteacuteke csak a csuacutecs szempontjaacuteboacutel lesz megaacutellapiacutethatoacute
Mindez egyuacutettal uacutej fogalmak megalkotaacutesaacutet is eredmeacutenyezheti Amelyek egyreacuteszről a
koumlzismertnek veacutelt fogalmak eredeti jelenteacutesvilaacutegaacutenak feltaacuteraacutesi kiacuteseacuterleteacutet jelentik to-
vaacutebbaacute mindezek uacutejrakombinaacutelaacutesaacutet de termeacuteszetesen akaacuter teljesen uacutej meghataacuterozaacutesok
megfogalmazaacutesaacutehoz is elvezethetnek52
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk kutataacutesmoacutedszertanaacutet a filozoacutefiai hermeneutika nyuacutejtja to-
vaacutebbaacute annak alapvetően szoacutebeli centrumuacute jelenleacuteten alapuloacute eacuteppen ezeacutert kommuni-
kaacutecioacutes orientaacutecioacutejuacute eacutes boumllcseleti vitaacuten alapuloacute kiterjeszteacutese melyben az uumlresseacuteg filo-
zoacutefiaacuteja eacutes az egzisztenciaacutelis filozoacutefia szemleacuteletmoacutedja egyaraacutent kulcsszerepet toumllt be
A jelzett vizsgaacuteloacutedaacutesi megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaink nyitottsaacutegaacutet hitelesiacutető eacutes a kizaacuteroacutelagos
megaacutellapiacutetaacutesok leacutetjogosultsaacutegaacutet ndash hozzaacutenk hasonloacutean elutasiacutetoacute ndash attitűdoumlkkel talaacutelko-
zunk az alaacutebbi keacutet meghataacuterozoacute gondolkodoacutetoacutel Maurice Merleau-Pontytoacutel eacutes Werner
Heisenbergtől szaacutermazoacute summaacutezatokban
52 Ropolyi (2016) Technotudmaacuteny eacutes filotudomaacuteny ciacutemű tanulmaacutenya reacuteszletesen elemzi az ilyen tiacutepusuacute
uacutej fogalommegkoumlzeliacuteteacutes eacutes -alkotaacutes boumllcseleti dimenzioacuteit Peacuteldakeacutent emliacutetve Bruno Latour a francia
szaacutermazaacutesuacute tudomaacutenyfilozoacutefus munkaacutessaacutegaacutet
43
Valoacutejaacuteban tehaacutet nem lehet szoacute arroacutel hogy megoldjuk az ember probleacutemaacutejaacutet csak
arroacutel hogy az embert mint probleacutemaacutet iacuterjuk le Innen a felfedezeacutes neacutelkuumlli kutataacutes a
zsaacutekmaacuteny neacutelkuumlli vadaacuteszat gondolata ami nem egy dilettaacutens fogyateacutekossaacutega
hanem az ember leiacuteraacutesaacutenak egyetlen helyes moacutedszere A vilaacuteg nem maacutes mint a
kutataacutes iskolaacuteja (Merleau-Ponty 2003 p159)
bdquoValoacutesziacutenűleg aacuteltalaacutenos igazsaacuteg hogy az emberi gondolkodaacutes ott fejlődik a
leglaacutetvaacute-nyosabban ahol keacutet elteacuterő gondolkodaacutesmoacuted keruumll egymaacutessal kapcsolatba
amelyek-nek gyoumlkerei talaacuten egeacuteszen kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekboacutel erednek eacutes amelyek
kuumlloumlnboumlző időben vagy kuumlloumlnboumlző kulturaacutelis koumlzegben esetleg teljesen elteacuterő
vallaacutesi hagyomaacutenyok koumlzoumltt keletkeztek Enneacutelfogva ha e gondolkodaacutesmoacutedok
talaacutelkoznak azaz ha legalaacutebb annyi koumlzuumlk van egymaacuteshoz hogy egy igazi
koumllcsoumlnhataacutes joumlhet leacutetre koumlzoumlttuumlk akkor remeacutenykedhetuumlnk hogy annak uacutej eacutes
eacuterdeklődeacutesre szaacutemot tartoacute fejlődeacutes lesz az eredmeacutenyerdquo Werner Heisenberg (Cappra
2000 p9)
A Heisenbergtől szaacutermazoacute ideacutezet Fritjof Capra A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a
keleti miszticizmus koumlzoumltti paacuterhuzam feltaacuteraacutesa ciacutemű koumlnyveacutenek mottoacutejakeacutent is szol-
gaacutel Ez mű ndash nem marginaacutelis megjegyzeacutes ndash az egyik forraacutesa lehet az un keleti eacutes
nyugati boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos vilaacuteg paacuterhuzamaiba is belegondoloacutek szaacutemaacutera
Ezen megaacutellapiacutetaacutesok eacutes gyakorlati szempontok alapjaacuten alkottuk meg az egzisztenciaacute-
lis-praxiskommunikaacutecioacute fogalmaacutet mint a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesunk egyik lehetseacuteges
ndash a kommunikaacutecioacutetudomaacutenyaacuteban is ndash hasznosiacutethatoacute eredmeacutenyeacutet
Mint a bevezeteacutes elejeacuten jeleztuumlk a Jaspers-i bdquofilozoacutefia mint a kommunikaacutecioacute egyik
formaacuteljardquo-definiacutecioacute eacutes bdquoprogram-meghataacuterozaacutesrdquo menteacuten laacutetjuk egyfelől integraacutelhatoacute-
nak eacutertekezeacutesuumlnket mondanivaloacutejaacutet a doktori iskolaacutenk egyik meghataacuterozoacute tudomaacute-
nyos paradigmaacutejaacuteba Azonban a fenti boumllcseleti diskurzusmoacuted definiacutecioacutenk egyik for-
raacutesa Communication as Perspectives on Theory tanulmaacutenykoumltetben megjelent
Communication as relationality ciacutemű tanulmaacutenya A szerző Celeste M Condit a
nyugati filozoacutefia kommunikaacutecioacute felfogaacutesaacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik iga-
zolni azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a kommunikaacutecioacute egyreacuteszről kapcsolatok heterogeacuten haacute-
loacutezatakeacutent is felfoghatoacute maacutesreacuteszről pedig folyamatkeacutent is eacutertelmezhető
Mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted szaacutemunkra toumlbb mint elfogadhatoacute mert a fogyateacutekossaacuteg-
gal eacutes akadaacutelymentesseacuteggel kapcsolatos boumllcseleti fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatunk
oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute mind a taacutersadalmi eacutes egyeacuteni kapcsolatok alakulaacutesaacuteval mind
44
pedig a leacutet a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet aacuteltalunk vallott folyamat-szemleacuteleteacutevel Aczeacutel Petra
hiacutevta fel a figyelmet erre a lehetseacuteges oumlsszefuumlggeacutesre az aacuteltala tartott kommunikaacutecioacute-
elmeacuteleti kurzus kereteacuteben iacutegy meacutelyiacuteteni tudtuk ezzel a tudaacutestaacuterunkat eacutes a vizsgaacuteloacutedaacute-
sunk interdiszciplinaacuteris beaacutegyazottsaacutegaacutet
Ezen kurzus eredmeacutenye tovaacutebbaacute az alaacutebbi ontoloacutegiai talapzatuacute kommunikaacutecioacute-meg-
hataacuterozaacutesunk is mely arra vonatkozik amit szaacutemunkra jelent ez a bdquoleacutetezeacutesi moacutedrdquo A
leacutetezeacutesben ndash eacuteletben ndash rejlő pontencialitaacutesokat a kommunikaacutecioacute aacuteltal keacutepes megta-
pasztalni az ember Iacutegy keacutepes azokat eacutertelmezni eacutes esetenkeacutent az aktualitaacutesba is be-
emelni
Ezt az első raacuteneacutezeacutesre eklektikusnak tűnő boumllcseleti uacutet- eacutes fogalomkereseacutesi va-
lamint jelenteacutes-bdquotisztiacutetaacutesirdquo ndash eacutes ahol lehetseacuteges kiterjeszteacutesi ndash moacutedszert a tovaacutebbiak-
ban uacutegy is definiaacuteljuk majd mint a kifejteacutes filozoacutefiaacuteja
45
Az egzisztenciaacutelis emberkeacutepről
Uacutegy a tudomaacutenyok teruumlleteacuten mint a heacutetkoumlznapokban az ember gondolkodoacute
mivoltaacutet szoktuk leginkaacutebb emlegetni mint olyan sajaacutetos tulajdonsaacutegot mely a boly-
goacutenkon eacutelő valamennyi leacutetformaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlzteti A homo sapiens sapiens azon-
ban nem kizaacuteroacutelag gondolkodoacute leacutenyt jelent mivel ez a koumlzismert latin elnevezeacutes az
embert a termeacuteszetbe mintegy belekoacutestoloacute leacutetezőkeacutent is definiaacutelja
Erről bővebben taacutejeacutekozoacutedhat az olvasoacute az Antropoloacutegia az ember halaacutela utaacuten ciacutemű
koumlnyvben ahol elsősorban implicit moacutedon jelenik meg az ember eacutes a termeacuteszet kouml-
zoumltti viszony azon olvasata miszerint a homo sapiens nem csak gondolkodik a koumlr-
nyezeteacuteről hanem abba mintegy bdquobele is koacutestolrdquo (Kamper Wulf 1998)
A sajaacutet magunk alkotta ndash fentebb maacuter emliacutetett ndash fogalmakat taglaloacute keacutesőbbi fejezet
egyik eleme lesz az uacutegy nevezett szimbiotikus emberkeacutep felvaacutezolaacutesa mely szorosan
oumlsszefuumlgg a gondolkodoacute embernek az imeacutent roumlviden jellemzett toumlbbeacutertelmű jelenteacutes-
vilaacutegaacuteval
Mi ez utoacutebbi uacuteton koumlzeliacutetjuumlk meg az ember fogalmaacutet vagyis egy olyan entitaacutes
eredeteacutet kutatjuk aki amellett hogy keacutepes gondolkodni a gondolkodaacutes aacuteltal keacutepes
peacuteldaacuteul eszkoumlzoumlket is leacutetrehozni koumlrnyezeteacutenek segiacutetseacutegeacutevel illetve annak jelentős aacutet-
alakiacutetaacutesaacuteval sőt az utoacutebbi eacutevtizedekben annak egyenesen annak kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacute-
val53
Az uacutegynevezett bdquobelekoacutestolaacutesrdquo szinte szoacute szerint eacutertendő ebben az esetben ez-
zel kiacutevaacutenjuk jelezni hogy az ember nem a termeacuteszet felett aacutelloacute fuumlggetlen leacutetező nem
kifosztja azt hanem keacuter eacutes kap is bdquomintaacutekatrdquo abboacutel a vilaacutegboacutel melynek ő maga is el-
vaacutelaszthatatlan reacutesze Veacutelemeacutenyuumlk ez a terminus remekuumll koumlrbe iacuterja a Heidegger eacutes a
Jaspers aacuteltal egyaraacutent megfogalmazott sajaacutetos raacutenk jellemző teveacutekenyseacuteget vagyis
azt ahogyan a leacutetezeacuteshez viszonyul vagy viszonyulhat a homo sapiens
53 Petykoacute Csillaacuteval koumlzoumlsen iacutert tanulmaacutenyunk ndash Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris dimenzioacuteiba (Farkas Petykoacute 2019) ndash egyik koumlzponti mondanivaloacuteja
az utazaacutestudomaacuteny fenntarthatoacutesaacutegi dimenzioacutejaacutenak eacuteletfilozoacutefiai kontextusba helyezeacutese Itt
megfogalmaztuk hogy a zabolaacutetlan nem tudatos fejleszteacutesi strateacutegiaacutek eacutes azok megvaloacutesulaacutesa sok
esetben kizsaacutekmaacutenyolja nem csak otthonul szolgaacuteloacute bolygoacutenkat hanem bennuumlnket embereket is Ennek
a folyamatnak a veszeacutelyeit csak most kezdjuumlk csak eacuterzeacutekelni
46
Nyiacuteri Tamaacutes ezt ekkeacuteppen fogalmazza meg
bdquoA filozoacutefiai antropoloacutegia alapvető belaacutetaacutesa eacutes szempontja hogy nem adhatoacute soha
veacutegleges vaacutelasz az ember keacuterdeacuteseacutere hellip A termeacuteszet feacutelkeacutesz aacutellapotban bocsaacutetotta
uacutetjaacutera az embert s neki kell befejeznie oumlnmagaacutet
hellip Az ember oumlnmagaacutet teremti (creacuteation de soi par soi) mondja Bergson
(Nyiacuteri 2015 p 9 12)
Akaacuter sodroacutedik akaacuter a jelen pillanatban toumlkeacuteletesen stabil tudattal szemleacutelődik egy
olyan viszonyban bdquoaacutellrdquo a leacutettel hogy oacutehatatlanul reacuteszese is annak vagyis bdquoa mintaveacute-
telrdquo folyamatosan megvaloacutesul
Mindezeket azeacutert volt fontos a fejezet elejeacuten leszoumlgezni mert aacutellaacutespontunk sze-
rint peacuteldaacuteul az Arnold Gehlen aacuteltal megfogalmazott paradigma szerint az ember azeacutert
hozza leacutetre a kultuacuteraacutet eacutes a taacutersadalmat mert mintegy az eacutelővilaacuteg toumlbbi szereplőjeacutehez
keacutepest haacutetraacutenyokkal kuumlzd s ezen haacutetraacutenyok leginkaacutebb a fizikumaacutenak sajaacutetossaacutegaiboacutel
ndash gyengeseacutegeiből ndash adoacutednak (Gehlen 1976) Ehhez kapcsoloacutedoacutean Polaacutenyi Kaacuteroly re-
ciprocitaacutes-elmeacutelete joacutel illeszthető amennyiben az egymaacutesnak toumlrteacutenő segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes
mint sajaacutetosan emberi teveacutekenyseacuteg szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel (Polaacutenyi 2004) Mint ahogy
Kropotkin54 szerint a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg oumlsszeilleszkedik a taacutersadalmisaacuteg mint evoluacute-
cioacutes mozgatoacuterugoacute a sajaacutet nemuumlnkre is jellemző tulajdonsaacuteg (Kropotkin 1908)
Mindezekből koumlvetkezően a leacutet elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepező ember szemleacuteli ala-
kiacutetja napjainkra pedig radikaacutelisan aacutetrendezni veacuteli a szinteacuten maacutera tőle fuumlggetlennek
definiaacutelt leacutetkoumlrnyezetet55
Ez a fejezet reacuteszleteiben nem fogja taacutergyalni a koumlvetkező aacuteltalunk emberi alap-
tulajdonsaacutegkeacutent meghataacuterozott akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget de az elkoumlvetkezendő
bekezdeacutes meacutegis oacutehatatlanul bepillantaacutest enged az akadaacutelymentesiacutető ember egziszten-
ciaacutelis fogalomhalmazaacuteba annak eacuterdekeacuteben hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az akadaacutely-
mentesseacuteg-alkalmazkodaacutes koumlzoumltti boumllcseleti kuumlloumlnbseacuteget meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeltetni tud-
juk
54 Csaacutenyi Vilmos az evoluacutecioacutes rendszerekről szoacuteloacute koumlnyveacuteben mint tudomaacutenyosan alaacutetaacutemasztott
alternatiacutevaacutet emliacuteti az orosz termeacuteszettudoacutes eacutes filozoacutefus fent ideacutezett evoluacutecioacutes gondolatmeneteacutet (Csaacutenyi
1988) 55 A leacutetkoumlrnyezet eacutes a leacutet az eacutertelmezeacutesuumlnk eacutes szoacutehasznaacutelatunk szerint ekvivalens fogalmak csupaacuten az
akadaacutelymentesseacuteg eacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes plasztikusabb eacutes talaacuten eacuterthetőbb szoumlvegkoumlrnyezeteacutenek ceacuteljait
szolgaacutelja
47
A leacutetkoumlrnyezet alakiacutetaacutesa az emberi leacutenyek megkeruumllhetetlen keacutepesseacutege eacutes egy-
ben tuacuteleacuteleacutesi zaacuteloga is (Horvaacuteth 2019) Hogy ez a teveacutekenyseacuteg mikeacutent vaacutelik a keacutesőbbi-
ekben az alkalmazkodaacutesboacutel bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesseacuterdquo ahhoz fel kell vaacutezolnunk egy
olyan emberkeacutepet amely a fent maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbeli integritaacutesaacuten tuacutel rendelke-
zik egy megismereacutesi keacutepesseacutegeacuteből adoacutedoacute oumlnreflexiacutev keacuteppel mely nem maacutes mint a
sajaacutet halandoacutesaacutegaacutenak bdquoidőbe vetettseacutegeacutenekrdquo felismereacutese
Vagy eacuteppen ennek a sajaacutetos leacutetezeacutesbeli aacutellapotnak az elfedeacuteseacutere elfeledeacutesre tett tuda-
tos eacutes tudattalan cselekveacutes mintaacutezatokkal bdquokompenzaacuteljardquo a veacutegesseacuteg eacutes az egymaacutesra-
utaltsaacuteg első pillantaacutesra talaacuten keacutetseacutegbeejtő mivoltaacutet
Heidegger ezt a sajaacutetos emberi reakcioacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint akadaacutelymentes-
siacuteteacutesi keacutenyszert ndash a tehermentesiacuteteacutes fogalmaacuteval jellemzi Az aacuteltala akaacuterkinek (das Man)
nevezett ember pontosan azeacutert vaacutelik jellegtelenneacute mert a jelenvaloacuteleacutetet mintegy kime-
reviacutetve uacutegy alakiacutetja aacutet a koumlrnyezeteacutet a sajaacutet bdquobiztonsaacutegardquo eacuterdekeacuteben hogy baacutermi eacutes
baacuterki eacuteppen ezeacutert oumlnmaga is helyettesiacutethetőveacute vaacutelik Illetőleg a jelenvaloacuteleacutetet a leacutettel
ezaacuteltal teacutevesen azonosiacutetja (Heidegger 2019 Marosaacuten 2004)
Ezekből kiindulva talaacuten nem felelőtlenseacuteg kijelenteni hogy az akadaacutelymente-
siacuteteacutes valoacuteban minőseacutegileg maacutes kategoacuteriaacutet keacutepez az ember a jelevaloacute leacutete eacutes a leacutet viszo-
nyaacuteban mint az alkalmazkodaacutessal szinonim majdan bemutataacutesra keruumllő egzisztenciaacute-
lis akadaacutelymentesseacutegi eszme
Karl Jaspers szinteacuten behatoacuten foglalkozik az ember eacutes a leacutetkoumlrnyezete viszonyai-
val melyek oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a fenti Heidegger-i eacutes Marosaacuten-i megaacutellapiacutetaacutesok-
kal is Jaspers uacutegy fogalmaz az ember vilaacutegban betoumlltoumltt helyeacutevel kapcsolatosan hogy
baacuter gondolkodoacute eacutes reacuteszben előrelaacutetoacute a heacutetkoumlznapokban ezek a keacutepesseacutegek csak reacutesz-
ben domborodnak ki Uacutegyis fogalmazhatunk a mindennapi eacutelet sodraacutesa feladatai stb
koumlvetkezteacuteben mintegy bdquoautomata uumlzemmoacutedbanrdquo eacuteluumlnk csak az aacuteltala hataacuterhelyzetnek
nevezett szituaacutecioacutekban vaacutelik vilaacutegossaacute mindannyiunk szaacutemaacutera az emberi eacutelet koumlrnye-
zetnek valoacute kitettseacutege a muacutelandoacutesaacutega eacutes keacutetseacutegbeesettseacutege
bdquoBizonyosodjunk meg emberi helyzetuumlnkről Mindig szituaacutecioacutekban vagyunk A szitu-
aacutecioacutek vaacuteltoznak alkalmak kiacutenaacutelkoznak Ha elmulasztjuk őket nem teacuternek vissza Ma-
gam is dolgozhatom a szituaacutecioacutek megvaacuteltoztataacutesaacuten De vannak olyan szituaacutecioacutek me-
lyek leacutenyeguumlkben megmaradnak meacuteg akkor is ha pillanatnyi megjeleneacutesuumlk maacutessaacute
lesz eacutes mindent legyőző hatalmuk faacutetylakba burkoloacutezik meg kell halnom szenvednem
48
kell harcolnom kell a veacuteletlennek alaacutevetettje vagyok elkeruumllhetetlenuumll veacutetkezem
Megleacutetuumlnk ezen alapszituaacutecioacuteit nevezzuumlk hataacuterszituaacutecioacutenak A csodaacutelkozaacutes eacutes a keacutetel-
kedeacutes ezeknek a hataacuterhelyzeteknek a felismereacutese (Jaspers 1996 p 20)
A leacutet egyik bdquooumlsszetevőjerdquo tehaacutet az ember aki egy rendkiacutevuumll komplex leacuteny
rendkiacutevuumlli lehetőseacutegekkel de legalaacutebb ennyi fogyateacutekossaacuteggal is biacuter Nietzsche ember
ideaacutelja az emberfeletti ember eacuteppen arra valoacute reflektaacutecioacutekeacutent is eacutertelmezhető hogy ez
a rendkiacutevuumlli oumlsszetettseacuteg eacutes egymaacutesnak laacutetszoacutelag szembe feszuumllő potencialitaacutes-aktua-
litaacutes feszuumlltseacuteg hogyan oldhatoacute fel szaacutemunkra (Nietzsche 2000)
Az Uumlbermensch az euroacutepai filozoacutefiatoumlrteacuteneteacutenek egyik legvitatottabb eacutes ezaacuteltal leg-
toumlbbet elemzett fogalma A magunk reacuteszeacuteről ehhez annyit tenneacutenk hozzaacute hogy eacutertel-
mezhető az oumlnmaga egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval tisztaacuteba keruumllt leacutenykeacutent aki
ezen hiaacutetusai felett uacutegy arat győzelmet hogy a sajaacutet kiteljesedeacuteseacutere fordiacutetja azokat
Tehaacutet a nietzschei bdquonemesrdquo kuumlzdelem azt jelkeacutepezi hogy ez a fogyateacutekossaacuteg aacutellandoacute
kontrollt kiacutevaacuten maacuter csak a megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben is Ez oumlsszeegyeztethető lehet Eck-
hart Mester magyaraacutezataival A bdquoleacutelekben szegeacutenyekrdquo kifejezeacutest a belső leacutelekben sze-
geacutenyseacuteggel a buddhista ragaszkodaacutesmentesseacutegnek megfelelő fogalommal magya-
raacutezza (Beszeacutedek 1988 pp 53-57) eacutes a neacutemet nyelvű beszeacutedeacuteiben kuumlloumln kiteacuter a nemes
emberre (edeln Menschen) aki maacuter a foumlldoumln meacuteltoacute Isten Orszaacutegaacutera (Ekhart 1993 pp
113-123) Tehaacutet Eckhart Jeacutezus-i gondolatkeacutent fogalmazza meg hogyan lesz a foumlldi
vilaacuteg toumlkeacuteletlen lakoacutejaacuteboacutel fogyateacutekossaacutegait lekuumlzdve Isten Orszaacutegaacutenak lakoacuteja
Itt keacutenyszerűen eleacuterkezuumlnk az ember eacuterteacutekeleacuteseacutehez mely rendkiacutevuumlli oacutevatossaacute-
got koumlvetel meg reacuteszuumlnkről A koumlruumlltekinteacutes legfőbb oka nem esősorban valamifeacutele
feacutelelem a lehetseacuteges feacutelreeacuterteacutesekről mint inkaacutebb annak a szaacutendeacuteka hogy minden ol-
vasoacute eacutes eacuterdeklődő szaacutemaacutera vilaacutegossaacute vaacuteljon sem negatiacutev sem pozitiacutev eacutertelemben nem
kiacutevaacutenjuk megvaacuteltoztatni a kialakult emberkeacutepeket A maacuter szinteacuten emliacutetett kaleido-
szkoacutep hasonlatot segiacutetseacuteguumll hiacutevva egy olyan uacutejonnan oumlsszeaacutelloacute sziacutenskaacutelaacuteval igyek-
szuumlnk gazdagiacutetani az emberi nemről ez idaacuteig kialakiacutetott jelenteacutesvilaacutegokat biacutezunk
benne hogy ezaacuteltal uacutej lehetőseacutegek nyiacutelhatnak meg akaacuter a tudomaacutenyos akaacuter a heacutetkoumlz-
napi diskurzusokban
A Heidegger-i leacutetfelejteacutes eacutes az annak elfelejteacuteseacuteről iacutert gondolatok eacutes a maacuter em-
liacuteteacutesre keruumllt bdquoLeveacutel a humanizmusroacutelrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban megfogalmazottak elemzeacutese
49
nyomaacuten jutottunk el arra a megaacutellapiacutetaacutesra hogy jelen korunkban kialakult az uacutegyne-
vezett emberseacutegfelejteacutes aacutellapota (Heidegger 2019 1994 p 123) Ez a mi emberkeacutepuumlnk
szempontjaacuteboacutel azt jelenti hogy megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint az embert a toumlbbi leacutetezőtől alap-
vetően megkuumlloumlnboumlztető elemző eacutes alkalmazkodoacute keacutepesseacutegei eseteacuteben jelentős deficit
alakult ki
Itt fontosnak tartjuk megjegyezni ebben a sajaacutetos uacutetelaacutegazaacutesi formaacuteban hogy a felej-
teacutest eacutes az emleacutekezeacutest keacutet nem determinaacutelt eacuteppen ezeacutert nem aacutetjaacuterhatatlan kategoacuteriaacutera
bdquoosztjukrdquo Szimbiotikus eacutes szelektiacutev emleacutekezeacutesre ill egocentraacutelis eacutes termeacuteszetes felej-
teacutesre
Ezek leacutenyege hogy a keacutet-keacutet kategoacuteria koumlzuumll a tiacutepusok maacutesodik tagjai bdquooumlnműkoumldőekrdquo
az elsők viszont megismereacutest eacutes erőfesziacuteteacutest igeacutenyelnek Vagy a megszuumlnteteacutesuumlk
vagy az elsajaacutetiacutetaacutesuk okaacuten Raacuteadaacutesul a felejteacutes eacutes az emleacutekezeacutes ezek aacuteltal semlegesiacutet-
heti vagy felerősiacutetheti egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg vonaacutesait
Mint maacuter utaltunk raacute Bergson az emleacutekezeacutes keacutepesseacutegeacutenek kiteljesedeacuteseacuteben laacutetja az
intuitiacutev gondolkodaacutes elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet Ezt erősiacuteti meg Czeacutetaacuteny (2019) A
transzcendentaacutelis probleacutema - Haacuterom szinteacutezis harca egy konzisztens valoacutesaacutegeacutert ciacutemű
koumlnyveacutenek Bergsonroacutel eacutes Deluzeroacutel iacutert fejezeteiben
Ennek nyomaacuten uacutegy laacutetjuk hogy valamennyi szimbiotikus ndash a kapcsoloacutedaacutesi pontok
teljes haacuteloacutejaacutera valoacute visszaemleacutekezeacutest eacutertjuumlk ezalatt ami minden emberrel eacutes leacutennyel
oumlsszekoumlt bennuumlnket ndash emleacutekuumlnk eleacuterhető csak eacuteppen a felejteacutes pozitiacutev eacutertelemben vett
tehermentesiacutető azaz termeacuteszetes műkoumldeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben nem roppan oumlssze
alatta a tudatunk Ha azonban a maacuter a fentebb emliacuteteacutesre keruumllt Jaspers-i automata
uumlzemmoacutedban műkoumldik az ember vagyis az emleacutekezeacutese (szelektiacuteven) eacutes a felejteacutese
(egocentraacutelisan) egyre taacutevolabb keruumlluumlnk az alkalmazkodoacute embervoltunktoacutel eacutes szim-
biotikus mivoltunk jelenben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutetoacutel Ez a helyzet mivel az
emberseacutegfelejteacutes egyfajta ontoloacutegiai eacutes episztemoloacutegiai amneacuteziakeacutent eacutes vakfoltkeacutent is
eacutertelmezhető a szelektiacutev emleacutekezeacutes eacutes az egocentraacutelis felejteacutes tengelyei menteacuten Nem
aacutell moacutedunkban tovaacutebbmeacutelyiacuteteni az emleacutekezeacutes-felejteacutes struktuacuteraacuteiroacutel szoacuteloacute veacutelekedeacutese-
inket mert az szeacutetfesziacuteteneacute a disszertaacutecioacute kereteit Azonban biacutezunk benne ez a roumlvid
bdquoiacutezeliacutetőrdquo hozzaacutejaacuterul az emberseacutegfelejteacutes tartalmaacutenak tisztaacutebban laacutetaacutesaacutehoz is
Elsősorban a felvilaacutegosodaacutes eacutes az ipari forradalom hataacutesaira kialakult individu-
aacutelis szemleacutelet volt az amely mintegy szeacutetfesziacutetette napjainkra pedig szemmel laacutetha-
50
toacutean atomizaacutelta az emberi leacutetezeacutest meghataacuterozoacute eacutes veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaacuteltalaacuten
lehetőveacute tevő fundamentumokat melyek koumltő anyaga az emberek koumlzoumltti oumlsszetartaacutes
magaacutetoacutel eacutertetődő mivoltaacuteban keresendő (Byung-Chul 2019)
Az ember eacutelettani eacutertelemben nem tud nem ember lenni de meglaacutetaacutesunk
szerint a leacutetezeacutese keacutepes olyan meacuterteacutekben bdquoleegyszerűsoumldnirdquo ami a fent emliacutetett
leacutetfelejteacutesnek egy olyan dimenzioacuteja amiben az ember maacuter elfelejti a Kierkegaard-i
(1986) keacutetseacutegbe-eseacutest is vagy a Jaspers-i hataacuterhelyzet-felismerő keacutepesseacutegeacutet is
(Jaspers 2008) Buddhista terminoloacutegiaacuteval eacutelve pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
(p dukkha) meacuteg nagyvonalakban sem keacutepes eacuterzeacutekelni az ember (Porosz 2012)
Eacuteppen ezeacutert keveacutes kiveacuteteltől eltekintve a leacutetezeacutes eacutes a koumlzte kialakult hasadaacutesra ndash ami
a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnkben Jaspers nyomaacuten hasiacutetaacutest jelent amit maga az ember hoz
leacutetre folyamatosan ndash mint termeacuteszetes aacutellapotra tekint az individuum (Raacutehula 2014
pp 143-148)
A magaacutetoacutel eacutertetődő eacutes az emberi nemre ahogy valamennyi leacutetezeacutesbeli taacutersaacutera
ndash legyenek azok akaacuter a legegyszerűbb egysejtű eacuteletformaacutek vagy akaacuter az eacutelettelen kő-
darabok eacutes homokszemek is ndash jellemző egyedi vonaacutesokra tulajdonsaacutegokra stb az
egyeacuten uacutegy tekint a fent emliacutetett mesterseacuteges elkuumlloumlnuumlleacutese koumlvetkezteacuteben mint
valamifeacutele fogyateacutekossaacutegokra Az individuum maacutera oumlnmagaacutet is feledni laacutetszik
igyekezve megfelelni a technikai civilizaacutecioacutera jellemző termeleacutesi eacutes fogyasztaacutesi
keacutenyszernek amely a kuumllvilaacuteg taacutergyainak eszkoumlzeinek eacutes nem utolsoacute sorban az
egeacuteszseacuteget bdquogaran-taacuteloacute eacutes lehetőveacute tevőrdquo szerek birtoklaacutesaacutenak soha meg nem szűnő
ingerleacuteseacutevel tartja sakkban az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute vaacutelt embert (Fromm
2012)
Uacutegy laacutetjuk tehaacutet hogy az emberi leacutenyek nagy csalaacutedja folyamatosan elfeledi
eacutes elengedi azt a lehetőseacuteget ami jelen tudaacutesunk szerint a foumlldoumln őt egyeduumllikeacutent
jellemzi vagyis a maacutessaacuteg felismereacuteseacuteben eacutes kiaknaacutezaacutesaacuteban rejlő lehetőseacutegeket Abba
a hitbe ringatja magaacutet hogy a termeacuteszet eacutes iacutegy a leacutetezeacutes uraacutevaacute is vaacutelt az elmuacutelt szűk
kettő eacutevszaacutezad soraacuten A Nietzsche aacuteltal megaacutellapiacutetott a sajaacutet maga aacuteltal elkoumlvetett
istengyil-kossaacuteg aacuteldozataacutevaacute vaacutelik (Nietzsche 2003) Ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy
elvesziacuteti a sajaacutet magaacuteban rejlő szellemi keacutepesseacutegek felhasznaacutelaacutesi lehetőseacutegeacutet vagyis
azt hogy a leacutetezeacutes reacuteszesekeacutent oumlnmagaacutet eacutes ezzel a sajaacutet maga aacuteltal alkotott
koumlzoumlsseacutegeket is jobbaacute tegye Iacutegy az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutetől folyamatosan
eltaacutevolodik holott az nem a taacutevoli muacuteltban vagy a meacuteg be sem koumlvetkezett joumlvőben
talaacutelhatoacute hanem eacuteppen a jelen pillanatokban
51
Uacutegy laacutetjuk hogy az a buddhista meditaacutecioacute amellyel Saacutekjamuni Buddha eleacuterte
a megvilaacutegosodaacutest a szatipatthaacutena eacuteppen ennek a tudatos jelenleacutetnek a gyakorlata
Vagyis Buddha azzal eacuterte el a megszabadulaacutest hogy meg tudott maradni az itt eacutes
mostban eacutes nem szűkiacutetette be a tudataacutet nem akadaacutelyozta a tudataacutet az eleacutegedetlenseacuteg
iacutegy akadaacutelytalanul laacutethatta a jelenseacutegek koumlzoumltti okok eacutes felteacutetelek rendszereacutet amelyet
a koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutesben valoacute keletkezeacuteskeacutent (sz pratiacutetja szamutpaacuteda) iacutert le amit Naacutegaacuter-
dzsuna az uumlresseacuteggel azonosiacutet56 (Garfield 1994)
56 Jaspers egzisztaacuteloacute embere is hasonloacute ahogy mi nevezzuumlk eacuteber tudataacutellapotban eacutes a jelen pillanataacuteban
időzik Ennek a fenntartaacutesaacutehoz aacutellandoacute koncentraacutecioacutera van szuumlkseacuteg a neacutemet boumllcselő szerint (Jaspers
2005)
52
A forraacutesvideacutek szimbiotikus embereacutetől az akadaacutelyai rabjaacutevaacute vaacuteloacute
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberig
A dolgozat eddigi fejezetei igyekeztek feltaacuterni a bevezeteacutesben felsorolt aacuteltalunk bőviacute-
tett eacutes esetenkeacutent uacutejonnan alkotott fogalmakhoz vezető boumllcseleti utakat tovaacutebbaacute an-
nak sajaacutetos moacutedszertanaacutet ndash a hierarchikus seacutemaacutekat keruumllő ndash jellegeacutet
Ebben a fejezetben a jelzett fogalmak konkreacutetabb kifejteacuteseacutet taacuterjuk az olvasoacute eleacute azzal
a megjegyzeacutessel hogy semmikeacuteppen sem akarjuk a lentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes megkoumlzeliacuteteacuteseket veacuteglegeskeacutent beaacutelliacutetani Csatlakozunk Jaspers bdquoprogramjaacute-
hozrdquo melynek a mondanivaloacuteja eacutes uumlzenete egyszerű a boumllcselet uacutetjaacuten jaacuteroacute ember nem
a kategorikus kijelenteacutes eacutes igazsaacuteg megfogalmazaacutesaacutera kell hogy toumlrekedjen mint in-
kaacutebb a leacutetező eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltt folyvaacutest felmeruumllő keacuterdeacuteseket kutatja ndash s benne oumln-
magaacutet is uacutejra meg uacutejra ndash megfogalmazza az emberi nyelv igencsak korlaacutetozott moacutedjaacuten
(Jaspers 2000)
Martin Heidegger munkaacutessaacutega soraacuten toumlbbszoumlr szisztematikusan megfogal-
mazza azon aacutellaacutespontjaacutet miszerint a modern ember az elmuacutelt eacutevezredek soraacuten egyre
inkaacutebb eltaacutevolodik az aacuteltala eredetinek mondott aacutellapottoacutel Ez nem egy foumlldrajzi helyet
vagy az univerzum valamelyik konkreacutet pontjaacutet jelenti hanem azt az emberi szellem
aacuteltal eleacuterhető aacutellapotot amelyből peacuteldaacuteul a preszoacutekratikus filozoacutefusok szemleacutelteacutek a
leacutetet mint leacutetezőt (Heidegger 1994 2019)
Tehaacutet ekkor meacuteg az ember uacutegy alkotta meg a koumlruumlloumltte leacutevő vilaacutegroacutel a bdquoleiacuteraacutesaacutetrdquo eacutes az
ezt megjeleniacutető magyaraacutezoacute stb fogalmait hogy a leacutetező termeacuteszeteacuteből indult ki ami-
nek oumlnmaga is reacutesze volt Jaspers Bergson Kropotkin Nietzsche eacutes Naacutegaacuterdzsuna
meglaacutetaacutesunk szerint ndash hasonloacutean az előbb emliacutetett neacutemet gondolkodoacutehoz ndash ezt a
bdquomoacutedszertrdquo alkalmazta a sajaacutet boumllcseleti fogalomrendszereacutenek megalkotaacutesa soraacuten
A kutatoacute eacutes alkotoacutemunka soraacuten megeacutertettuumlk ennek az eredet feltaacuteraacutesaacutera iraacute-
nyuloacute filozoacutefiaacutenak jelentőseacutegeacutet eacutes rendkiacutevuumlli erejeacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymen-
tesseacuteg aacutet- eacutes uacutejraeacutertelmezeacuteseacutenek viszonylataacuteban A keacutet aacuteltalaacutenossaacutegban hasznaacutelt foga-
lomra oly sok sztereotip eacutes tudomaacutenyos determinaacutecioacutes reacuteteg rakoacutedott eacutes rakoacutedik folya-
matosan amelyek az eacutertelmezeacutesi eacutes szellemi vizsgaacuteloacutedaacutest meacuteg egyeseacutevel is jelentősen
megneheziacutetik de oumlsszesseacutegeacuteben oumlsszeadoacutedva azutaacuten kuumlloumlnoumlskeacuteppen akadaacutelyozzaacutek
Bergson toumlbbszoumlr emliacutetett intuitiacutev filozoacutefiai moacutedszertana veacutelemeacutenyuumlnk szerint
nem csak azeacutert keveacutesbeacute hasznaacutelatos vizsgaacuteloacutedaacutesi moacuted meacuteg a szakboumllcseleti koumlroumlkben
53
is mert az intuiacutecioacutehoz legalaacutebb annyi feacutelreeacuterteacutes tapad(hat) mint a Jaspers-i transzcen-
denciaacutehoz57 vagy az aacuteltalunk vizsgaacutelt fogyateacutekossaacuteghoz Hanem azeacutert is mert az
eacuteletbe valoacute bele meruumlleacutes eacutertelmezeacutesuumlnk szerint eacuteppen a Heidegger-i eredeti aacutellapotba
toumlrteacutenő uacutejra bejutaacutest jelenti amely empirikusan de meacuteg az ismeretelmeacutelet goacutercsoumlveacute-
vel sem igazolhatoacute vizsgaacutelhatoacute Mint fentebb maacuter utaltunk raacute a buddhista megismereacutes
gyakorlata (a bdquobuddhista episztemoloacutegiardquo) viszont vissza tud vezetni az eredethez mi-
vel a leacutetezőket (sz szat) megismerhetőkkeacutent (sz dzsnyeacuteja) kezeli (Agoacutecs 2002 1-
18) de maacutes eacutertelemben mint a nyugati filozoacutefiai eacutes tudomaacutenyos tradiacutecioacute Ennek az itt
eacutes mostnak ami az eredet a kimondhatatlansaacutegaacuteroacutel eacutes elgondolhatatlansaacutegaacuteroacutel beszeacutel
veacutegig Naacutegaacuterdzsuna a Koumlzeacutepuacutet alapverseiben (Feheacuter 1997 Garfield 1995) eacutes neacutezetuumlnk
szerint erről van szoacute a buddhista pramaacutena iskola koumlzvetlen tapasztalaacutes-fogalmaacuteban is
(Agoacutecs 2002 pp 32-49)
Jaspers gondolatvilaacutegaacutet megismerve arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy az
aacuteltala hataacuterhelyzetnek nevezett szituaacutecioacutek ndash suacutelyos betegseacuteg egy hozzaacutetartozoacute halaacutela
vagy a sajaacutet halandoacutesaacutegunkboacutel fakadoacute keacutetseacutegbeeseacutes stb ndash is tekinthetők az eredettel
valoacute kapcsolatba keruumlleacutesnek illetve ami meacuteg fontosabb ezeket a szituaacutecioacutekat teacutenyle-
gesen meg is eacutelhetjuumlk uacutegy hogy bennuumlk eacutes aacuteltaluk az eredettel kapcsoloacutedunk oumlssze
ismeacutet (Jaspers 1992 1998)
A pszichiaacuteterből magaacutet filozoacutefussaacute keacutepző neacutemet gondolkodoacute maacutesik originaacutelis ndash de az
előzőekkel szorosan oumlsszefuumlggő ndash sajaacutet fogalma a tengelykor amely egy olyan toumlrteacute-
neti perioacutedust oumllel fel amikor Euroacutepaacuteban Szoacutekrateacutesz a Koumlzel-Keleten Zarathusztra a
Taacutevol-Keleten pedig a Buddha Lao-Ce Konfucius leacutepett ki az emberiseacuteg szellemi
sziacutenpadaacutera eacutes onnan adta maacuteig is eacuterveacutenyes szoacutebeli taniacutetaacutesait E korszak utolsoacute kiemel-
kedő alakjakeacutent Jaspers Jeacutezust nevezi meg (Jaspers 2008) Vele zaacuterul le az emberiseacuteg
ez idaacuteig utolsoacutenak tekintett nagy szellemi katarzisaacutenak kora
Itt hiacutevjuk fel a figyelmet Jaspers egyik angol nyelven megjelent koumlnyveacutere Anaximan-
der Heraclitus Parmenides Plotinus Lao-Tzu Nagarjuna (from Great Philosophers
2) mely a tengelykor nagy gondolkodoacuteinak aacutelliacutet emleacuteket a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll
(Jaspers 1975) Ebben egy kuumlloumln fejezetet szentel az eacutertekezeacutesben kulcsszerepet jaacutetszoacute
57 Az filozoacutefiai intuiacutecioacute eacutes a Jaspers-i transzcendencia kapcsaacuten megjegyezzuumlk hogy az
irodalomjegyzeacutekben megtalaacutelhatoacute ndash egyeacutebkeacutent a dolgozatban toumlbb esetben hivatkozott ndash Deleuze aacuteltal
iacutert A bergsoni filozoacutefia eacutes a Jaspers (2005) aacuteltal jegyezett A transzcendencia rejtjelei ciacutemű munkaacutek
segiacutetseacuteget nyuacutejthatnak az olvasoacutek szaacutemaacutera e keacutet valoacuteban nehezebben megeacuterthető fogalom
jelenteacutesvilaacutegaiban valoacute eligazodaacutesban (Deleuze 2010 Jaspers 2004 2005)
54
Naacutegaacuterdzsuna szemeacutelyeacutenek A koumlnyv ezen reacuteszeacutet Szaboacute Lilla csoporttaacutersam fordiacutetotta
le szaacutemunkra Ez oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget jelentett kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert a kutataacutes ezen idő-
szakaacuteban az angol nyelv ismereteacutenek hiaacutetusai sokkal jelentősebbek voltak esetuumlnk-
ben mint mostansaacuteg Uacutegy laacutetjuk ez momentuma az elmuacutelt eacuteveknek joacutel alaacutetaacutemasztja
azon aacutelliacutetaacutesunkat hogy az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacutejeacutet a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a re-
ciprocitaacutes forraacutesa taacuteplaacutelja A koumlnyvfejezet magyar nyelvű szoumlvegeacutet a fordiacutetoacute hozzaacutejaacute-
rulaacutesaacuteval vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll hozzaacutefeacuterhetőveacute tesszuumlk dolgozat melleacutekletei koumlzoumltt Alaacute-
taacutemasztani szaacutendeacutekozva ezzel is azon meggyőződeacutesuumlnket hogy az akadaacutelymentes
gondolkodaacutes eacutes cselekveacutes a tudomaacuteny eacutes a boumllcselet vilaacutegainak is szimbiotikus alko-
toacutereacutesze
A tengelykorszak uumlzeneteacutere hasonloacute moacutedon tekintuumlnk mint Naacutegaacuterdzsuna filo-
zoacutefiaacutejaacutenak arra a toumlrekveacuteseacutere hogy felideacutezze eacutes uacutejra hozzaacutefeacuterhetőveacute tegye Buddha ta-
niacutetaacutesainak eredeti mondanivaloacutejaacutet Az aacuteltala alapiacutetott madhjamaka iskola uumlresseacuteg fo-
galma uacutejkeacutent tűnt fel Naacutegaacuterdzsuna koraacuteban de a mester raacutenk maradt ndash versekbe szedett
ndash taniacutetaacutesaiboacutel kideruumll hogy a fogalom jelenteacutes vilaacutegaacutenak eredete Saacutekjamuni Buddha
alaptaniacutetaacutesaiboacutel szaacutermazik58 A legelső tanbeszeacutedben (sz szuacutetra) megnevezett koumlzeacutep-
utat (p maddzshimaacute patipadaacute) fogalmazza meg uacutejra
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a fenti hermeneutikai uacuteton jutottunk el az aacuteltalunk
megalkotott forraacutesvideacutek kifejezeacutes konkretizaacutelaacutesaacuteig de itt meg kell jegyezni hogy a
folyamatban legalaacutebb olyan fontos szerepet jaacutetszott a melleacutekletben megtalaacutelhatoacute digi-
taacutelisan roumlgziacutetett beszeacutelgeteacutesek megtermeacutekenyiacutető miliője mint a forraacuteskeacutent megjeloumllt
iacuteraacutesművek mondanivaloacutejaacutenak feldolgozaacutesa
A leacutetezeacutestől oumlnmagaacutet elvaacutelasztoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos emberről
Mint tudjuk a vilaacuteg lakossaacutegaacutenak koumlzel 6-a olyan maradandoacute laacutetaacutes hallaacutes mentaacutelis
autisztikus mozgaacutesszervi vagy halmozott fogyateacutekossaacutegban szenved amely megaka-
daacutelyozza őket a taacutersadalmisaacutegban valoacute aktiacutev ndash eacutes legtoumlbb esetben oumlnaacutelloacute eacuteletvitelben is
ndash kialakiacutetaacutesaacuteban59
58 Egykori főiskolai tanaacuterom a koumlzelmuacuteltban elhunyt Feheacuter Judit fordiacutetaacutesaacuteban jelent meg az alaacutebbi
koumltet Naacutegaacuterdzsuna - A mahaacutejaacutena buddhizmus mestere ciacutemmel Ez a hiaacutenypoacutetloacute mű a kutataacutes soraacuten
mintegy uacutetjelzőkeacutent szolgaacutelt szaacutemunkra (Feheacuter 1997) 59 Erről reacuteszletesebben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek taacutersadalmi integraacutecioacutejaacutet vilaacutegszinten elősegiacuteteni
szaacutendeacutekozoacute ENSZ egyezmeacuteny szoumlvegeacuteből az alaacutebbi linken taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
55
Arra maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk az eddigiekben hogy az eacuteletfilozoacutefia kontextu-
saacuteban szaacutemunkra egyeacutertelműveacute vaacutelt hogy a fogyateacutekossaacutegnak a heacutetkoumlznapi eacutertelem-
ben hasznaacutelt moacutedjai egyszerűen nem fedik le a leacutet eacutes a leacutetezeacutes rendkiacutevuumll szeacuteles eacutes meacutely
eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait melyek az emberek szaacutemaacutera lehetőseacutegkeacutent rendelkezeacutesre aacutell-
nak A fogyateacutekossaacuteg mint oumlnaacutelloacute fogalom etimoloacutegiailag eacutes nyelveacuteszetileg egy szak-
mai bdquocsemegerdquo lehet a hozzaacuteeacutertőknek Mi a magunk reacuteszeacuteről ezen olvasatok eseteacuteben
nem rendelkezuumlnk megfelelő szakmai felkeacuteszuumlltseacuteggel Ezt azeacutert jegyeztuumlk meg mert
a soron koumlvetkező fogalombőviacuteteacutesi eacutes elmeacutelyiacuteteacutesi kiacuteseacuterlet leiacuteraacutesa nyelveacuteszeti keacuterdeacutese-
ket nem fog eacuterinteni60
Tovaacutebbaacute osztjuk Heidegger alaacutebbi a filozoacutefiaacutera vonatkozoacute bdquofeladatkijeloumllőrdquo aacutellaacutespont-
jaacutet melyben eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet vizsgaacuteloacutedaacutesi moacutedot egymaacutestoacutel
bdquoEmellett a bdquoszubjektumrdquo eacutes az bdquoobjektumrdquo a metafizika teacuteves elnevezeacutesei mely a
nyugati bdquologikardquo eacutes bdquogrammatikardquo formaacutejaacuteban kezdettől fogva kisajaacutetiacutetotta magaacutenak
a nyelv interpretaacutecioacutejaacutet Hogy mi rejtezik ebben a folyamatban azt ma meacuteg csak eacutepp-
hogy sejteni kezdjuumlk A nyelvet kiszabadiacutetani a grammatikaacuteboacutel eacutes utat nyitni neki egy
eredendőbb leacutenyegszerkezet feleacute ez a gondolkodaacutesra eacutes a koumllteacutesre vaacuterrdquo (Heidegger
1994 pp 118)
Tehaacutet abboacutel a keacuterdeacutesből indultunk ki hogy a forraacutesvideacutektől eltaacutevolodott ember
mikeacutent eacutertelmezheti az eddigiekneacutel helyesebben a sajaacutet ontoloacutegiai ismeretelmeacuteleti eacutes
transzcendens dimenzioacutekat is feloumllelő leacutetmegismereacutesi lehetőseacutegeit
A filozoacutefiai diskurzusokat a fenti keacuterdeacutesek tuacutelzaacutes neacutelkuumll kijelenthető eacutevezredek oacuteta
mozgatjaacutek
A magunk reacuteszeacuteről mint maacuter utaltunk raacute egyik kategorikus megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted mellett
vagy ellen sem kiacutevaacutenunk aacutellaacutest foglalni Arra toumlrekszuumlnk hogy egy olyan szinteacutezist
60 Mindezzel egyuumltt ki kell emelnuumlnk hogy Benczes Reacuteka eacutes Koumlvecses Zoltaacuten koumlzoumls koumlnyve (Kognitiacutev
nyelveacuteszet) mely toumlbbek koumlzoumltt a keretezeacutes-elmeacutelet rejtelmeibe igyekezett bevezetni az olvasoacutet rend-
kiacutevuumll nagy segiacutetseacuteguumlnkre volt a keacutepzeacutes soraacuten Kuumlloumlnoumlskeacuteppen ki kell emelnuumlnk a koumlnyv kategorizaacutecioacute-
elmeacuteletekről iacutert fejezeteacutet annak is a prototiacutepusok elmeacuteleti fejtegeteacuteseiben nyuacutejtott ndash a merev fogalmi eacutes
grammatika neacutezeteket elvető aacuteltaluk nyelveacuteszetileg keretezett ndash Wittgenstein-eacutertelmezeacutest Ezek a fej-
tegeteacutesek nagyban hozzaacutejaacuterultak kulcsfogalmaink bdquotisztaacutebbrdquo megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes biacutezunk benne
hogy ezen fogalmak tudomaacutenyos igazolhatoacutesaacutegaacutehoz is (Benczes Koumlvecses 2010) valamint vouml
(Roach Lloyd 1978)
56
vaacutezoljunk foumll ndash ha nem is teljes reacuteszletesseacuteggel ndash ami az euroacutepai eacutes eacuteszak-amerikai
boumllcseletben nem megszokott de a buddhai filozoacutefiaacuteban teljesen elfogadott61
Mindezekből koumlvetkezik hogy az abszoluacutetumok hierarchiaacutek eacutes a dualitaacutesok
menteacuten elrendezett leacutet eacutes leacutetezeacutes leiacuteraacutesok tehaacutet a megalkotott fogalmak eacutertelmezeacutesuumlnk-
ben a legtoumlbb esetben eltaacutevoliacutetanak bennuumlnket a valoacutesaacutegtoacutel Optimistaacutebban megkoumlze-
liacutetve aacutellandoacute eacutes aacutettoumlrhetetlenek tűnő falakat hoznak leacutetre az ember eacutes a valoacutesaacuteg koumlzoumltt
(Heidegger 1988) Ebből koumlvetkezőleg a fogyateacutekossaacuteg kifejezeacutes egzisztenciaacutelfilozoacute-
fiailag a Jaspers neveacutehez fűződő hasiacutetaacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent kialakuloacute aacutellapot leiacuteraacutesa-
keacutent is eacutertelmezhető
Jaspers eacutertelmezeacuteseacuteben a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges szeacutetvaacutelaacutesnak koumlvet-
kezteacuteben az ember hol az egyik hol a maacutesik perspektiacutevaacuteba igyekszik magaacutet belehe-
lyezni Eacutes ez az oumlnmagaacuten elkoumlvetett erőszak tovaacutebb hasiacutetja ezt az egyeacutebkeacutent is kritikus
koumlvetkezmeacutenyeket rejtő sajaacutetosan duaacutelis leacutetaacutellapotot62 (Jaspers 2008)
Itt kell szoacutet ejteni Jaspersnek a fenti igencsak sok kockaacutezatot rejtő leacutetszemleacuteleti aacutellapot
feloldaacutesaacutera tett javaslataacuteroacutel mely nem maacutes mint az aacutetfogoacutenak nevezett aacutellapot Eacutertel-
mezeacutesuumlnk szerint a neacutemet filozoacutefus ennek az eleacutereacutesi- eacutes fenntartaacutesi moacutedjaacutet eacutes szuumlkseacute-
gesseacutegeacutet taglalja szinte valamennyi munkaacutejaacuteban Ennek leacutenyegi elemei a koumlvetkezők
a szubjektum eacutes az objektum koumlzoumltt mintegy hidat szuumlkseacuteges eacutepiacuteteni a leacutetben valoacute el-
igazodaacutes eacutes relatiacutev stabilitaacutes eleacutereacutese eacuterdekeacuteben Ez a hiacuted koumlti oumlssze a keacutet perspektiacutevaacutet
eacutes ez az eacutepiacutetmeacuteny a kommunikaacutecioacute elemeiből aacutell oumlssze (Nyiacuteri 2015)
Uacutegy tekintuumlnk tehaacutet a fogyateacutekossaacuteg eacutes az egeacuteszseacutegesseacuteg egymaacutessal szembe
aacutelliacutetaacutesaacutera mikeacuteppen a sajaacutet leacutetezeacuteseacutenek aacutellandoacutean vaacuteltozoacute termeacuteszeteacutet elfogadni nem
tudoacute egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember oumlnmeghataacuterozaacutesi keacutenyszereacutere
Előre bocsaacutejtjuk nem caacutefolni igyekszuumlnk a testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
mindezek halmazatakeacutent fennaacutelloacute fogyateacutekossaacutegok leacutetezeacuteseacutet csupaacuten mindezeket az
emberi veacutegesseacutegből szaacutermazoacute tulajdonsaacutegokkeacutent eacutertelmezzuumlk Annyiban osztjuk a fo-
gyateacutekossaacutegtudomaacuteny erre vonatkozoacute aacutellaacutespontjaacutet a taacutersadalmi akadaacutelyozottsaacuteg eseteacute-
ben hogy a felsorolt maradandoacute vagy aacutetmeneti aacutellapotok valoacuteban gaacutetolhatjaacutek az eacuterin-
tett emberek boldogulaacutesaacutet a sajaacutet koumlrnyezetuumlkben
61 A maacuter emliacutetett Thubten Jinpa is elmondja doktori eacutertekezeacuteseacutenek moacutedszertani reacuteszeacuteben hogyan
viszonyul Congkapaacutehoz rendje alapiacutetoacute mestereacutehez valamint hogy Congkapa hogyan kapcsoloacutedik az
indiai buddhista hagyomaacutenyhoz eacutes hogyan lesz iacutegy toumlretlen a laacutencolat (Jinpa 2006 pp 12-26) 62 Vouml Heidegger (2003 pp 26-28)
57
Nem tudjaacutek vagy csak igen neheziacutetett koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt tudjaacutek betoumllteni a taacutersa-
dalmi szerepeiket ezeacutert elneveztuumlk funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegnak a fogyateacutekossaacutegok
bdquoklasszikusrdquo besorolaacutesait
Ferdinaacutend Toumlnnies gondolatvilaacutega a taacutersadalmak szerveződeacuteseacuteről reacuteszben
megerősiacuteti sajaacutet aacutellaacutespontunkat igaz sem explicit sem implicit moacutedon nem emliacuteti az
ember uacutegymond fogyateacutekossaacutegait A neacutemet tudoacutes veacutelemeacutenye szerint az ember a ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor koumlzoumlsseacuteget alkotott azzal eacutes embertaacutersaival Majd fokozato-
san bdquoművilegrdquo leacutetrehozta az egyre bonyolultabbaacute vaacuteloacute mesterseacuteges taacutersadalmi beren-
dezkedeacuteseket (Toumlnnies 1983) Ebből fakadoacutean aztaacuten egyre jobban eltaacutevolodtak egy-
maacutestoacutel a koumlzoumls emberi eacuterdekek eacutes eacuterdekek Iacutegy tulajdonkeacuteppen egyfajta elidegenedeacutesi
formaacutet vaacutezol fel Toumlnnies Azonban a termeacuteszetes aacutellapotboacutel a mesterseacuteges feleacute vezető
utakat ő mint egy evoluacutecioacutes folyamatkeacutent iacuterta le de ez a megaacutellapiacutetaacutesa maacuter jelentősen
elvaacutelik az aacuteltalunk vaacutezolt gondolatvilaacutegtoacutel
Karaacutecsony Andraacutes eacutes Pokol Beacutela (2011) a Paradigmaacutek erőtereacuteben (Roumlgziacutetettseacutegszel-
lemiacutetettseacuteg ndash adaleacutekok a taacutersadalom eacutertelemteli feleacutepiacutetettseacutegeacutehez) ciacutemű koumltetuumlkben
reacuteszletesen elemzik a Toumlnnies-i koumlzoumlsseacutegi modellt eacutes az ezzel ellenteacutetes aacutellaacutesponton
aacutelloacute Scheler-i mesterseacuteges taacutersadalmisaacuteg paradigmaacutet A magunk reacuteszeacuteről uacutegy gondol-
juk mindkeacutet megkoumlzeliacuteteacutes eredmeacutenyezheti a gyakorlatban a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutet de
az attoacutel valoacute tovaacutebbi elszigetelődeacutest is Amennyiben az ember felismeri oumlnmaga leacutet-
beacuteli fogyateacutekossaacutegaacutenak reacuteszbeni feloldaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal uacutejra jelen-
valoacutevaacute vaacutelik szaacutemaacutera szellem kiaacuteradaacutesi teruumllete Ha azonban tovaacutebbra is a sajaacutet veacuteg-
leteinek eacutes technikai oumlnisteniacuteteacuteseacutenek rabja marad marginaacutelis keacuterdeacutesseacute zsugorodik
hogy a taacutersadalom ami koumlruumll veszi eacutes aacutethatja mikeacuteppen joumltt leacutetre Mert ebben az eset-
ben egyet kell eacutertenuumlnk Nietzscheacutevel miszerint esetenkeacutent az ember van a legna-
gyobb veszeacutellyel oumlnmagaacutera (Nietzsche 2000 2018)
Gehlen eacutertelmezeacuteseacuteben mint maacuter roumlviden utaltunk raacute az ember azeacutert keacutenysze-
ruumllt a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacutera leacutetrehozaacutesaacutera mert a testi adottsaacutegai messze elmarad-
tak a koumlrnyezeteacuteben eacutelő aacutellatokeacutetoacutel illetve a testfeleacutepiacuteteacuteseacuteből adoacutedoacutean nem volt keacutepes
hosszuacutetaacutevon tuacuteleacutelni peacuteldaacuteul az időjaacuteraacutes viszont tagsaacutegaiboacutel adoacutedoacute koumlrnyezeti vaacuteltozaacute-
sokat (Gehlen 1976)
58
Adler ezt mintegy kiegeacutesziacutetve uacutegy laacutetja hogy a taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek
mellett arroacutel szoacutel hogy hogyan műkoumldtek egyuumltt az emberek hogy fogyateacutekossaacutegai-
kat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek (Adler 1998)
Amit Toumlnnies Gehlen eacutes Adler ndash a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint leacutetelmeacuteleti dimenzioacuteboacutel
szemleacutelve legalaacutebbis ndash meacuteg nem mond ki Jaspers tulajdonkeacuteppen megteszi helyettuumlk
a Mi az ember ciacutemű koumlnyveacuteben
bdquoAz ember az aacutellathoz keacutepest akaacuter fogyateacutekos is lehetrdquo (Jaspers 2008 p 163)
Alfred Adler pszicholoacutegiai aspektusboacutel koumlzeliacutetette meg a fogyateacutekossaacuteg mind-
annyiunkra vonatkoztathatoacutesaacutegaacutet Az Eacuteletismeret ciacutemű koumlnyveacuteben egy oumlnaacutelloacute fejezetet
szentel az ember keacutepesseacutegeiből adoacutedoacute korlaacutetozottsaacutegainak bemutataacutesaacutera Hasonloacutean
Gehlen aacutellaacutespontjaacutehoz a szerző uacutegy veacutelekedik hogy az emberi kreativitaacutes eredmeacutenyei
ndash ideeacutertve a nyelvek kialakulaacutesaacutet eacutes hasznaacutelataacutet63 ndash szinte egytől-egyig az emberi leacute-
nyek fogyateacutekossaacutegaiboacutel gyengeseacutegeiből koumlvetkező alkalmazkodaacutesi keacutenyszer ered-
meacutenyei Adler az emliacutetett koumlnyveacutenek ominoacutezus fejezeteacuteben iacutegy beszeacutel erről
bdquoA taacutersadalmi haladaacutes toumlrteacutenete egyebek koumlzoumltt arroacutel szoacutel hogyan műkoumldtek egyuumltt
az emberek hogy fogyateacutekossaacutegaikat bizonyos keacutepesseacutegek hiaacutenyaacutet lekuumlzdjeacutek Min-
denki tudja hogy a nyelv taacutersadalmi viacutevmaacuteny de kevesen vannak tisztaacuteban azzal
hogy az egyes ember gyengeseacutege toumlkeacuteletlenseacutege volt e viacutevmaacuteny szuumllőanyjardquo (Adler
1998 p 23)
Mindhaacuterom gondolkodoacute megerősiacutetett bennuumlnket abban hogy a funkcionaacutelis eacutes
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szuumlkseacutegszerűen szeacutetvaacutelasztandoacute emberi leacutetmoacuted A fi-
lozoacutefiai antropoloacutegia az ember eacutes aacutellatvilaacuteg koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesait ezen neacutezőponton
keresztuumll fogalmazza meg A gondolkodoacute ember a legtoumlbb esetben alul marad a ter-
meacuteszeti koumlrnyezetben megtalaacutelhatoacute leacutetbeacuteli taacutersaival szemben ha a tuacuteleacuteleacuteshez szuumlkseacute-
ges testi eacutes bioloacutegiai adottsaacutegok jelentik az oumlsszehasonliacutetaacutes alapjaacutet (Horvaacuteth 2019)
63 Erről a keacutesőbbiekben meacuteg bővebben fogunk eacutertekezni mert az akadaacutelymentesiacutető emberről alkotott
fogalmunkhoz valoacute eljutaacutes kapcsaacuten ez komoly jelentőseacuteggel biacuter
59
Olvasatunkban az ember egy olyan leacutetező aki a termeacuteszetbe szuumlletve azzal
szimbioacutezisban eacutelve kezdte meg eacutelőhelye eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutet Az eacuteletben mara-
daacutesaacutenak a felteacutetelei eleve adottak voltak a megjeleneacutese pillanataacutetoacutel Ha nem iacutegy lenne
ez a dolgozat sem iacuteroacutedott volna meg
Eacutertelmezeacutesuumlnkben a noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg tagjai ugyanuacutegy mint mi emberek is men-
tesek a toumlkeacuteletesseacuteg de a toumlkeacuteletlenseacuteg aacutellapotaacutetoacutel egyaraacutent A dolgozat keretei nem
teszik lehetőveacute annak reacuteszletes kifejteacuteseacutet hogy a Buddha taniacutetaacutesaacuteban az ember eacutes a
koumlrnyezete koumlzoumltti mesterseacuteges kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem leacutetezik Termeacuteszetesen a nyilvaacuten-
valoacute kuumlloumlnboumlzőseacutegek a taniacutetaacutesban megjelennek de ezek csak azeacutert vannak kiemelve
adott helyeken hogy raacutevilaacutegiacutetsanak az ember egyeduumllaacutelloacute lehetőseacutegeacutere amely meg-
kuumlloumlnboumlzteti őt minden bolygoacutenkon talaacutelhatoacute eacuteletformaacutetoacutel vagyis keacutepesseacute vaacutelhat a
leacutetezeacutes eacutes oumlnmaga megismereacuteseacutere Ezaacuteltal pedig a szenvedeacutesek koumlrforgaacutesaacuteboacutel valoacute
megszabadulaacutesra
A Toacuteth Tamaacutes kolleacutegaacutemmal koumlzoumlsen iacutert The terminologies of two religious leaders
Rhetoric about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets ciacutemű tanul-
maacutenyunk melyben elemezzuumlk a Dalai Laacutema eacutes Ferenc Paacutepa twitteres kommunikaacuteci-
oacutejaacutet (Toacuteth Farkas 2019) Ebből az is kideruumll hogy a buddhista vezető a leiacutert moacutedon
eacutertelmezi a Buddha taniacutetaacutesaacutet az emberi leacutenyek az aacutellatok a noumlveacutenyek de meacuteg az
eacutelettelen termeacuteszeti keacutepződmeacutenyek koumlzoumltt fennaacutelloacute megbonthatatlan kapcsolatroacutel
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a gondolkodoacute ember meghataacuterozaacutessal paacuterhuzamosan eacutes
azzal egyeneacuterteacutekűen az embert szimbiotikus embernek is nevezhetjuumlk Ez a vele szuuml-
letetten egyseacutegleacuteny potencialitaacutes formaacutejaacuteban hordozta magaacuteban az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteghoz kapcsoloacutedoacute tulajdonsaacutegokat Ekkor meacuteg akadaacutelymentesiacutetőnek sem
volt nevezhető tudvaacuten hogy a termeacuteszettel oumlsszefonoacutedott leacutetezeacutese nem akadaacutelyok ku-
sza haacuteloacutejakeacutent tekintett a koumlrnyezeteacutere hanem mint az eacutelet vele jaacuteroacute tulajdonsaacutegakeacutent
alkalmazkodott hozzaacute
Kropotkin evoluacutecioacutes elmeacutelete raacutemutat ndash igaz az aacutellatvilaacuteg tagjainak megfigye-
leacutesein keresztuumll ndash az egyuumlttműkoumldeacutes mint toumlrzsfejlődeacutesi alapmotiacutevum megkeruumllhetet-
lenseacutegeacutere (Kropotkin 1908)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten a kutataacutes folyamataacuteban az orosz szaacutermazaacutesuacute geograacutefus filozoacutefus
munkaacutessaacutega gyakori teacutemaacuteja volt a szoacutebeli diskurzusoknak Ezek neacutelkuumll az ember he-
lyeacutere eacutes szerepeacutere vonatkozoacute kategorikus megaacutellapiacutetaacutesok nem oumllthettek volna testet
60
Mint ahogy Polaacutenyi Kaacuteroly reciprocitaacutes elmeacutelete is hasonloacute moacutedon keruumllt a vizsgaacuteloacute-
daacutesunk homloktereacutebe
Kropotkin eacutes Polaacutenyi elmeacuteletei keacutez a keacutezben jaacuternak ha a Gadamer-i hermene-
utikai moacutedszer tudaacuteshorizontokra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait vesszuumlk alapul Ez ki-
mondja hogy peacuteldaacuteul egy szoumlveg eacutertelmezeacutese toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesben folyik eacutes ami-
kor a szerző aktuaacutelis mondanivaloacutejaacutet sikeruumll bdquoeacuteletre keltenirdquo az aktuaacutelis jelen pillana-
taacuteban az eacutertelmezeacutesi horizontok oumlsszeolvadaacutesa joumln leacutetre (Gadamer 2003)
Uacutegy gondoljuk ez a horizontoumlsszeolvadaacutes hateacutekonyabban eacuterhető el ha nem
csak a gondolataink szintjeacuten igyekszuumlnk eacuteletre hiacutevni peacuteldaacuteul az iacuteraacutesban megőrzoumltt fi-
lozoacutefiai mondanivaloacutet hanem a tudatunkban megfogalmazoacutedott keacuterdeacuteseket aacutelliacutetaacuteso-
kat eacutes veacutelemeacutenyeket szoacuteban is kifejezzuumlk olyan emberek taacutersasaacutegaacuteban akik az adott
teacutema iraacutent eacuterdeklődnek vagy abban eacuterintettek valamilyen moacutedon64
Visszakanyarodva a Kropotkin eacutes a Polaacutenyi aacuteltal kidolgozott elmeacuteletek egy-
maacutest kiegeacutesziacutető mivoltaacutera laacutetni eacuterdemes hogy mindkeacutet filozoacutefus a maga teruumlleteacuten ndash
pontosan az empirikus vizsgaacutelataik eredmeacutenyei nyomaacuten ndash arra az eacuteletfilozoacutefiailag is
alaacutetaacutemaszthatoacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az ember egyuumlttműkoumldő keacutepesseacutege nem ki-
zaacuteroacutelag a fennmaradaacutesa eacuterdekeacuteben utoacutelag kifejlődoumltt tulajdonsaacutegok egyike hanem leacute-
tezeacuteseacutenek mintegy ontoloacutegiai fundamentuma Ez egeacutesz egyszerűen a keacutet szem keacutet fuumll
keacutet keacutez stb koumlvetkezmeacutenye Ezek egyuumlttműkoumldeacutese neacutelkuumll (bdquonem tudja a jobb keacutez
mit csinaacutel a balrdquo) az ember eacuteletkeacuteptelen lenne (Katona 2014)
A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes tehaacutet veacutelemeacutenyuumlnk szerint az embert
szellemi eacutertelemben is leacutetrehozoacute a vilaacutegunkat meghataacuterozoacute attitűdoumlk oumlsszesseacutege
Mindezek akaacuter reacuteszleges elfeledeacutese alapjaiban vaacuteltoztatja meg korunk individuumait
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez a felejteacutes aacutellapot a fentebb emliacutetett Heidegger-i leacutet-
felejteacutes felejteacuteseacutenek egy uacutejabb fokozata vagy aacutellomaacutesa Emberreacute vaacutelni nem egy evoluacute-
cioacutes leacutepcsőfok eleacutereacutese vagy az oda valoacute ugraacutes megvaloacutesiacutetaacutesa enneacutel joacuteval toumlbbről van
szoacute Az emberreacute vaacutelaacutest egy soha le nem zaacuteruloacute folyamatkeacutent eacutertelmezzuumlk amely a
keacutetseacutegtelen szuumlkseacuteges toumlrzsfejlődeacutesi eacutes bioloacutegiai attitűdoumlkoumln kiacutevuumll sok-sok szellemi
erőfesziacuteteacutest is megkiacutevaacuten tőluumlnk
64 A maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett forraacutesvideacutekre valoacute eljutaacutes egyik moacutedjakeacutent tekintuumlnk a hermeneutikai koumlrnek
ebben a bekezdeacutesben vaacutezolt szoacutebeliseacutegre eacutes a jelenleacutetre egyaraacutent komoly hangsuacutelyt helyező gyakorlati
moacutedszertanaacutera
61
A mindannyiunkra egyaraacutent jellemző egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg egyreacuteszről
tehaacutet egy hasiacutetaacutesi folyamat eredmeacutenye ennek egyik manifesztaacutecioacuteja a funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg szembe aacutelliacutetaacutesa egy elkeacutepzelt egeacuteszseacuteges ember ideaacutellal Maacutesreacuteszről az
emberfelejteacutes egyenes koumlvetkezmeacutenye Ennek haacuterom aspektusaacutet emeljuumlk ki Az első a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg eacutes a reciprocitaacutes elveacutenek eacutes gyakorlataacutenak fokozatos elfelejteacutese A
maacutesodik az emberreacute vaacutelaacutes veacuteglegesseacute vaacutelaacutesaacutenak hite65 A harmadik pedig a buddhista
filozoacutefiaacuteban ismert dukkha eacutelmeacuteny fel nem ismereacutese
Ami roumlviden annyit tesz hogy az ember egyre inkaacutebb keacuteptelen fel- eacutes elismerni a leacute-
tezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutet
A koumlvetkező fejezetben az akadaacutelymentesiacutető ember fogalmaacutenak kifejteacutese kap-
csaacuten ez utoacutebbi haacutermas tagolaacutes jelenti majd a kiinduloacutepontot
Az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekről
Ezt megelőzően az olvasoacutek eleacute taacutertuk a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az egzisztenci-
aacutelis fogyateacutekossaacuteg koumlzoumltti aacuteltalunk ontoloacutegiainak nevezett kuumlloumlnbseacutegről megfogalma-
zott aacutellaacutespontunkat Ebben a fejezetben a mindennapjainkban akadaacutelymentesiacuteteacutesnek
nevezett elsősorban technikai aacutetalakiacutetaacutesokat felteacutetelező emberi teveacutekenyseacuteg boumllcseleti
olvasatairoacutel fogunk beszeacutelni
Azt maacuter megaacutellapiacutetottuk hogy az emberi leacutenyek sajaacutetos fizikai eacutes tudati fel-
eacutepiacuteteacutesuumlkneacutel fogva keacutenytelenek a taacutersadalmisaacuteg eacutes a kultuacuteraacuteik megszervezeacuteseacutere mint
ahogy ezt Gehlen eacutes Adler is kifejtetteacutek Mi ezt az aacutellaacutespontot ugyan osztjuk de azt is
hozzaacutetesszuumlk az emberi fogyateacutekossaacutegok aacuteltal mozgatott ilyen tiacutepusuacute teveacutekenyseacutegek
eacuteppen hogy katalizaacutetorai az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegnak S ennek egyik bdquoeredmeacute-
nyerdquo a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegok majdhogynem deacutemonizaacutelaacutesa
Tovaacutebbhaladva a fogalomelemzeacutes eacutes -alkotaacutes eacuteletfilozoacutefiai oumlsveacutenyein magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes akadaacutelyaiba uumltkoumlztuumlnk (Fentebb maacuter utaltunk a
Heidegger-i tehermentesiacuteteacutes bdquokoncepcioacuterdquo kapcsaacuten ennek az ontoloacutegiai jelentőseacutegeacutere)
Maacuter az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg kifejteacutese soraacuten is felmeruumllt annak a lehetőseacutege
hogy megvizsgaacuteljuk az akadaacutelymentesiacuteteacutesre keacutenyszeruumlltseacuteg keacuterdeacuteseacutet Napjainkra nyil-
vaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy eacuteppen a technikai fejlődeacutes koumlvetkezteacuteben uacutejabb eacutes uacutejabb akadaacute-
lyokat eacutes gaacutetakat teremtuumlnk magunk koumlreacute (Byung-Chul 2019)
65 Ez szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a koumlvetkező fejezetben reacuteszletesen taacutergyalt akadaacutelymentesiacuteteacutes
toumlbbarcuacutesaacutega Itt csak annyit jegyzuumlnk meg hogy a sokszor emliacutetett emberi gyengeseacuteg okaacuten kialakiacutetott
modern eacuteletforma paradox moacutedon sok esetben mintha eacuteppen a megalkotoacutei ellen kezdene fordulni
62
Az emberi eacuteletre mint szimbiotikus leacutetezeacutesre tekintuumlnk elsősorban ahogyan
erre maacuter toumlbb esetben is utaltunk Ennek az egyik jellegzetesseacutege hogy az ember al-
kalmazkodik a koumlrnyezeteacutehez eacutes ez az idomulaacutes csak annyi vaacuteltoztataacutesi igeacutennyel biacuter
amennyi minden eacuterintett leacutetteacutenyező szaacutemaacutera biztosiacutetja a fennmaradaacutest Eacutertjuumlk ez alatt
peacuteldaacuteul az eacuteletkoumlrnyezet alakiacutetaacutesaacutenak olyan formaacuteit amelyek eseteacuteben a lakoacutekoumlrnyezet
kialakiacutetaacutesa minimaacutelis kaacuterokozaacutessal jaacuter66 (Schumacher 1991)
A vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten a Heidegger-i bdquofogalomtisztiacutetaacutesrdquo nyomdokain jaacuterva
egyre meacutelyebbre aacutestunk az akadaacutelymentesseacuteg eredeti jelenteacutesei utaacuten kutatva
Ezen a felfedező uacutetnak az egyik aacutellomaacutesa volt hogy megismerjuumlk Erich Fromm mun-
kaacutessaacutegaacutet mondanivaloacutejaacutet pedig integraacuteljuk e taacutergykoumlrben
Fromm A szeretet műveacuteszete ciacutemű munkaacutejaacuteban a szeretetről eacutes emoacutecioacutekroacutel olyan oumlsz-
szefuumlggeacutesekben beszeacutel melyek a koumlnyv megjeleneacuteseacutet koumlvetően nagy viacutezhangot vaacutel-
tottak ki a tudomaacutenyos eacutelet koumlreiben ugyanuacutegy mint a laikus olvasoacutekban
Akkeacutent koumlzeliacutet a szeretet vilaacutegunkban valoacute megjeleneacuteshez eacutes a leacutetezeacutesben be-
toumlltoumltt szerepeihez mintha az a racionalitaacutessal toumlkeacuteletes harmoacuteniaacuteban műkoumldve tudnaacute
csak felfedni igazi arcaacutet (Fromm 2012)
Hozzaacute tesszuumlk a Dalai Laacutema is hasonloacutean fogalmaz a taacutersadalmi felelősseacuteguumlnkről
szoacuteloacute vele keacuteszuumllt interjuacutekat oumlsszefoglaloacute koumltetben Szerinte a szeretetneacutel keveacutes logi-
kusabb dolog a vilaacutegon (Tenzin 2005b Goleman 2015)
Az imeacutent emliacutetett gondolatvilaacuteg doumlbbenetes inspiraacuteloacute erővel hatott arra hogy
tisztaacutebban megeacutertsuumlk megeacuteljuumlk eacutes jelen esetben iacuteraacutesban megfogalmazzuk mieacutert is
tartjuk kardinaacutelis jelentőseacutegűnek az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető em-
ber koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegeket
A keacutet emberi teveacutekenyseacuteg koumlzoumltt laacutetszoacutelag nincs nagy kuumlloumlnbseacuteg Hiszen mindkeacutet eset-
ben az ember azeacutert nyuacutel bele a termeacuteszetes koumlrnyezete adott szerkezeteacutebe hogy bizto-
siacutetsa maga eacutes taacutersai eacuteletben maradaacutesaacutet korunkra pedig ebben egyre inkaacutebb a keacutenyelmi
szempontok vetteacutek aacutet az iraacutenyiacutetoacute szerepet
Azonban mi uacutegy laacutetjuk a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg az eacuterzelmekről eacutes az eacuteszszerűseacutegről
felvaacutezolt gondolatmenet alapjaacuten eacutelhető aacutet a legjobban
66 Meggyőződeacutesuumlnk hogy a Schumacher aacuteltal felvaacutezolt bdquobuddhista koumlzgazdasaacutegtan alapteacuteteleirdquo
oumlsszhangba hozhatoacutek a jelenkor ndash az eacutelet minden teruumlleteacutere kiterjedő ndash technoloacutegiai eacutes gazdasaacutegi
fejleszteacuteseivel Azonban ehhez az is szuumlkseacuteges hogy raacuteeacutebredjuumlnk nem minden akadaacutelymentesiacutető
teveacutekenyseacuteguumlnk pozitiacutev veacutegkimenetelű
63
Az hogy mikeacutent definiaacutelunk egy-egy fogalmat eacutes ezeket milyen eacuterteacutekhierar-
chiaacuteba rendezzuumlk sok esetben egy aacutethagyomaacutenyozott szociaacutelpszicholoacutegiai eacutes szocio-
kulturaacutelis keretrendszer kontuacuterjai menteacuten tesszuumlk Ezen muacutelik tovaacutebbaacute az is hogy fel-
ismerjuumlk e leacutetezeacutesuumlk folyamat jelleacutegeacutet eacutes az ebből fakadoacute a fogalmainkra is hataacutest gya-
korloacute flexibilitaacutesi teacutenyezők sokasaacutegaacutet (Kolakowski 2012)
Termeacuteszetesen ennek a fajta automatizaacutelt reakcioacute mechanizmusnak megvannak az elő-
nyei eacutes a heacutetkoumlznapokban sok esetben szuumlkseacuteges is ezen begyakorolt reakcioacuteknak az
alkalmazaacutesa
Esetuumlnkben azonban vilaacutegosan szuumlkseacuteges laacutetni hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutest (is) maacuter-
maacuter a sztereotiacutepiaacutek szintjeacuten hasznaacuteljuk ndash tehaacutet nem eacutertelmezzuumlk ndash az adott teveacutekeny-
seacutegre raacutemutatoacute fogalmat
Fromm hasonloacute moacutedon vilaacutegiacutet raacute a szeretet ndash szerinte eacutes szerintuumlnk is ndash fogyasztaacutesi
cikkeacute toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutera lebutiacutetaacutesaacutera
bdquoAz emberek azt hiszik hogy szeretni egyszerű csak a megfelelő taacutergyat neheacutez meg-
talaacutelni a szeretetuumlnkhoumlz vagy a szeretteteacutesuumlnkhoumlz Ennek a beaacutelliacutetottsaacutegnak kuumlloumlnfeacutele
okai vannak eacutes mindegyik a modern taacutersadalom fejlődeacuteseacuteben gyoumlkerezik Az egyik ok
az a nagy vaacuteltozaacutes amely a huszadik szaacutezadban a szeretet taacutergyaacutenak kivaacutelasztaacutesa
tekinteteacuteben veacutegbement (hellip) A szeretet teveacutekenyseacuteg nem passziacutev eacuterzelem nem bele-
esuumlnk hanem helytaacutellunk benne Legaacuteltalaacutenosabban uacutegy iacuterhatjuk le a szeretet cse-
lekvő jellegeacutet hogy szeretni elsősorban annyi mint adni nem pedig kapni (hellip) Az
aacutecstanonc előszoumlr azt tanulja meg hogyan kell gyalulni a faacutet a kezdő zongorista a
skaacutelaacutekat gyakorolja a zen iacutejaacuteszatban az inaskodaacutes leacutegzőgyakorlatokkal kezdődik Aki
mester akar lenni annak raacute kell szaacutennia az egeacutesz eacuteleteacutet de legalaacutebbis ehhez kell iga-
ziacutetania Az ember szemeacutelye eszkoumlzzeacute vaacutelik a műveacuteszet gyakorlaacutesaacuteban eacutes azoknak a
sajaacutetos funkcioacuteknak az eacuterdekeacuteben kell karbantartani amelyeknek meg kell felelnie A
szeretet műveacuteszeteacutere neacutezve ez azt jelenti hogy aki benne mester akar lenni annak
előszoumlr is gyakorolnia kell a fegyelmet a koncentraacutecioacutet eacutes a tuumlrelmet eacutelete minden
szakaszaacutebanrdquo (Fromm 2008 p 2 14 64)
Fromm pszicholoacutegiai eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutenek kiteljesedeacuteseacutehez elvitathatatlan moacute-
don hozzaacutejaacuterultak a zen-buddhizmussal eacutes annak egyik beavatott kivaacuteloacute boumllcselőjeacutevel
a japaacuten Daisetz Teitaro Suzuki buddhista filozoacutefus professzorral toumlrteacutenő megismerke-
deacutes eacutes a kettejuumlk aacuteltal folytatott szenvedeacutelyes szoacutebeli vitaacutek Fromm maga avat be
64
bennuumlnket ebbe a folyamatba eacutes az idővel kialakuloacute emberileg is elmeacutelyuumllt baraacuteti kap-
csolatuk koumllcsoumlnoumlsen gyuumlmoumllcsoumlző mivoltaacuteba Peacuteldaacuteul a kettejuumlk aacuteltal iacutert Zen-budd-
hizmus eacutes pszichoanaliacutezis ciacutemű munkaacutejukban (Fromm Suzuki 1995)
A lebutiacutetaacutes erős kijelenteacutes de aacutellaacutespontunk szerint sajnaacutelatos moacutedon helyeacutenvaloacute Arra
szeretneacutenk ezzel raacutemutatni hogy pont az eacuteszszerűseacutege veszik el az emberi leacutetezeacutes
egyik legszebb eacutes legfontosabb kiteljesedeacutesi lehetőseacutegeacutenek (Byung-Chul 2019)
Hasonloacute moacutedon az alkalmazkodoacute ember eacutes az akadaacutelymentesiacutető ember koumlzoumltti
elteacutereacutesekhez egy olyan differencia alakult ki amely meggyőződeacutesuumlnk szerint nem ma-
gaacutetoacutel eacutertetődő oumlnmagaacuteban nem leacutetező kuumlloumlnbseacutegek leacutetrejoumltteacutet eredmeacutenyezte
Az alkalmazkodoacute ember ndash hasonloacutean az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteghoz ndash magaacuteban
hordozta az akadaacutelymentesiacutető keacutepesseacuteget Csakhogy amikor konkreacutetan ndash fogalmaz-
zunk iacutegy ndash felciacutemkeacutezi a teveacutekenyseacutegeit eacutes azokat fuumlggetlen bdquoentitaacuteskeacutentrdquo osztaacutelyozza
egyre eacutes egyre taacutevolabb keruumll a leacutetezeacutestől eacutes a leacutettől (Wittgenstein 1989)
Akadaacutelyok sokasaacutegaacutet laacutetja meg ekkor a termeacuteszetben eacutes a maga legszűkebb
koumlrnyezeteacuteben egyaraacutent
Iacutegy alakul aacutet az eacuterzelem eacutes az eacutertelem logikus szimbioacutezisa67 emoacutecioacutek eacutes racionaacuteleacutek
halmazaivaacute (Fromm 2002) Mint ahogy napjainkra a technikai civilizaacutecioacute minden keacutep-
zeletet feluumllmuacuteloacute viacutevmaacutenyai vagy a taacutersadalmi inteacutezmeacutenyrendszerek egy globaacutelis aka-
daacutelypaacutelyaacutevaacute alakultak aacutet
Kategorikus aacutelliacutetaacutesaink moumlgoumltt azonban eacuteppen a veacutegletesseacutegeket sugalloacute kom-
munikaacutecioacutes eacutes uumlzleti szoacutecsoumlvek mondandoacuteja ellen kiacutevaacutenunk szoacutet emelni Azt aacutelliacutetjuk
hogy az akadaacutelymentesiacutető ember eleacuterheti uacutejra az alkalmazkodoacute ember aacutellapotaacutet mint
ahogy az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember előtt is nyitva aacutell az uacutet hogy uacutejra szim-
biotikus leacutenyeacuteveacute vaacuteljon a leacutetezeacuteseacutenek
Ez pedig mindkeacutet esetben uacutegy eacuterhető el aacutellaacutespontunk szerint ha a maacuter szinteacuten roumlviden
ismertetett forraacutesvideacutek uacutejra eleacuterhetőveacute vaacutelik szaacutemaacutera
A koumlvetkező fejezetben a forraacutesvideacutek-fogalom eredeteacutet ismertetjuumlk
67 Megjegyezzuumlk Fromm (2002) a szimbioacutezis fogalmaacutet eacutes gyakorlataacutet a sajaacutet individualitaacutes eacutertelmezeacute-
seacuteben ndash veluumlnk laacutetszoacutelag ellenteacutetesen ndash negatiacutev eacutertelemben hasznaacutelja mivel uacutegy eacuterteacutekeli hogy az indi-
vidualitaacutesaacutet elnyert modern ember ndash az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben ndash nem tud eacutelni ezen uacutej szabadsaacuteg-
formaacuteval Ezeacutert ndash gondolja Fromm ndash a szimbioacutezis valamilyen formaacuteban bdquoraacutefonoacutedikrdquo bizonyos embe-
rekre eacutes mintegy elsziacutevja tőluumlk az energiaacuteikat
Uacutegy gondoljuk a gondolatmenete helytaacutelloacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg szempontjaacuteboacutel is mi vi-
szont ezt mint parazitai műkoumldeacutest definiaacuteljuk a Michel Serres-i (2007) eacutertelmezeacutest alapul veacuteve
65
A forraacutesvideacutek eredete
Biacutezunk benne hogy az eddig leiacutertakboacutel kideruumll az olvasoacutek szaacutemaacutera hogy az elmuacutelt
eacutevek kutatoacute munkaacuteja eacutes az arroacutel folytatott diskurzusok egy olyan boumllcseleti konstruk-
cioacutet eredmeacutenyeztek aminek egyik jellegzetesseacutege a hivatkozott gondolkodoacutek eacutelmeacuteny-
vilaacutegaacutenak eacutes az abboacutel fakadoacute aacutelliacutetaacutesaiknak az uacutejboacuteli eacuteletre hiacutevaacutesi szaacutendeacuteka Tovaacutebbi
ceacutelunk volt hogy bizonyiacutetsuk az eacuteletfilozoacutefia gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutegaacutet egy nem
boumllcseleti centrumuacute tudomaacutenyos koumlzegben
Mindezekhez azonban veacutelemeacutenyuumlnk szerint a legjelentősebb leacutepeacutest a forraacutesvideacuteknek
elnevezett gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes kikristaacutelyosodaacutesa jelenti
A moacutedszertani fejezetben jeleztuumlk az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet koumlzoumltti az
euroacutepai kultuacuterkoumlrben jelentősnek veacutelt kuumlloumlnbseacuteg szaacutemunkra nem ennyire egyeacutertelmű
mivoltaacutet
Peacuteldaacuteul Heidegger eacutes Jaspers munkaacutessaacutegaacutenak nyomaacuten betekinteacutest nyerhet az eacuterdek-
lődő abba a vilaacutegba melyben a leacutetezeacutes eacutes a leacutet duaacutelis szemleacutelete ha reacuteszben is de
feloldaacutesra keruumll mint egy az eredet videacutekeire esetleges visszatalaacutelaacutesunk vagy az aacutet-
fogoacuteban toumlrteacutenő időzeacutesuumlnk aacuteltal Mindkeacutet gondolkodoacute kapcsolatba keruumllt az aacuteltalunk
kutataacutesi vezeacuterfonalkeacutent eacutertelmezett buddhista filozoacutefiaacuteval
Heidegger eacutes a buddhista filozoacutefia kapcsolataacutet az alaacutebb jelzett műveikben alaposan
kielemezteacutek a teruumlletet kutatoacute kolleacutegaacutek az elmuacutelt eacutevek soraacuten A teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll az alaacutebbi munkaacutekra szeretneacutenk felhiacutevni a figyelmet ebben a taacutergykoumlrben
Reinhard May Heideggers Hidden Sources East-Asian Influences on his Work
Routledge 1996 Graham Parkes (ed) Heidegger and Asian Thought University of
Havaii Press 1987 David Storey ZEN IN HEIDEGGERrsquoS WAY Journal of East -
West Thought 68
Jaspers eseteacuteben annyit kiacutevaacutenunk megjegyezni hogy ő maga vaacutezolja foumll a
kapcsolataacutet ezzel a gondolatvilaacuteggal peacuteldaacuteul a Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz ciacutemű
koumlnyveacuteben A Maacutesodik Vilaacuteghaacuteboruacutet a filozoacutefus feleseacutegeacutevel egyuumltt Neacutemetorszaacutegban
eacutelte aacutet eacutes a viszontagsaacute-gok mintegy tuacuteleacuteleacutesi moacutedjaacutet toumlbbek koumlzoumltt a nem euroacutepai
filozoacutefusok munkaacuteinak szisztematikus megismereacuteseacuteben talaacutelta meg
68 Storey doktori eacutertekezeacutese az alaacutebbi ciacutemen eacuterhető el
httpswwwcppedu~jetDocumentsJETJet5Storey113-137pdf (Megtekintve 20200303)
66
Paacuter gondolat erejeacuteig visszakanyarodunk Schopenhauer maacuter ideacutezett gondolatvi-
laacutegaacutehoz Ennek interpretaacutecioacuteja soraacuten a buddhizmust egy olyan vallaacuteskeacutent iacutertuk le mely
tuacutel van az eddig ismert vallaacutesokon Ennek az a jelentőseacutege a forraacutesvideacutek fogalmunk ndash
melynek mint maacuter utaltunk raacute az eredete egyreacuteszről a Heidegger-i eredet eacutes a Jaspers-
i aacutetfogoacuteban keresendő ndash eacutertelmezeacuteseacutenek szempontjaacuteboacutel az hogy raacutevilaacutegiacutet annak foumlld-
rajzi teacuterbeli koordinaacutetaacutekhoz nem koumlthető leacutetezeacutesbeli helyeacutehez eacutes moacutedjaacutehoz mint az a
buddhai taniacutetaacutesboacutel is koumlvetkezik
Peacuteldaacuteul amikor gyakorloacute amikor eleacuteri a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacutet mentesseacute vaacutelik
minden vaacutegytoacutel eacutes az eacutelethez őt hozzaacute laacutencoloacute valamennyi tudati szennyeződeacutestől (Po-
rosz 2012 Buddha eacutes Nibbaacutena ciacutemszavai pp 55-57 145) Ekkor doumlnteacutesi helyzetbe ke-
ruumll a megvilaacutegosodott leacuteny hogy a halaacutelaacutet koumlvetően uacutejra testesuumll-e eacutes tovaacutebb mun-
kaacutelkodik minden leacutetezeacutesbeli taacutersa megvilaacutegosodaacutesa eacuterdekeacuteben vagy beleacutep az uacutegyne-
vezett Nirvaacutenaacuteba (Veacutegh 2009a)
A Buddha halaacutelaacutet koumlvetően az elmuacutelt eacutevszaacutezadok soraacuten kialakuloacute filozoacutefiai iraacutenyzatok
a Nirvaacutena eacutertelmezeacuteseacuteben nagyreacuteszt egyeteacutertettek69 Naacutegaacuterdzsuna boumllcseleteacuteben uacutegy
jelenik meg a bdquomegvilaacutegosodottak otthonardquo mint ami nem vaacutelik el az uacutegynevezett
(sz) Szamszaacuteraacutetoacutel ndash ami nagyon leegyszerűsiacutetve a foumlldi szenvedeacutesekkel teli leacutetforga-
tag sziacutenhelye ndash vagyis a foumlldi vilaacutegtoacutel Ami elvaacutelaszt bennuumlnket a (sz) Nirvaacutenaacutentoacutel
az nem maacutes mint a sajaacutet magunkban gyoumlkerező tudatlansaacutegunk Meacuteg sok elsősorban
negatiacutev definiacutecioacuteja van a Nirvaacutenaacutenak vagyis uacutegy proacutebaacuteljaacutek meghataacuterozni hogy azt
soroljaacutek fel milyen tulajdonsaacutegai nincsenek
Naacutegaacuterdzsuna tehaacutet igyekszik mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutevaacute tenni hogy a
megvilaacutegosodaacutes aacuteltal nem egy uacutej paradicsomi leacutetsiacutekra keruumlluumlnk hanem a heacutetkoumlznapi
valoacutesaacutegot leszuumlnk keacutepesek sziacutenről-sziacutenre laacutetni70
Az egyeacuten felelősseacutege a konkreacutet bdquoveacutegsőrdquo doumlnteacutesek eseteacuteben meghataacuterozoacute erővel biacuter
azonban nagyon fontos a koumlzoumls doumlnteacutes eacutes felelősseacuteg is
69 A magyaraacutezatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre e dolgozat keretei koumlzoumltt nincs moacutedunk reacuteszletesebben kiteacuterni
A teacutema iraacutent eacuterdeklődők az irodalomjegyzeacutekben bőseacutegesen talaacutelnak forraacutesanyagot ezzel kapcsolatosan
is Peacuteldaacuteul Porosz (2019) 70 Naacutegaacuterdzsuna a Draacutegakőfuumlzeacuter 1 fejezeteacutenek 57 verseacuteben ezt mondja Ki azt vallja bdquonincsrdquo rossz
leacutetbe keruumll Ki azt vallja bdquovanrdquo joacute leacutetbe keruumll Aacutem aki nem fuumlgg e kettőtől Mert ismeri a valoacutet
megszabadul (Feheacuter 1997 pp 218-219) valamint vouml Jaspers (1975)
67
Mindezek feacutenyeacuteben talaacuten maacuter jobban eacuterthető annak megaacutellapiacutetaacutesnak az esszenciaacuteja
mely a buddhizmus kapcsaacuten egy olyan vallaacutesra hiacutevja fel a figyelmet amely semmilyen
formaacuteban sem veszi le az ember vaacutellaacuteroacutel a terhet eacutes a felelősseacuteget sem
Amikor Jaspers kapcsaacuten a tengelykor fogalmaacutet roumlviden ismertettuumlk a toumlrteacutene-
lem nagy alakjai koumlzoumltt a Buddhaacutet is megemliacutetettuumlk A neacutemet filozoacutefusnak az egzisz-
taacuteloacute aacutellapotra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai az eacuteberseacuteg a tudatossaacuteg eacutes a koncentraacutecioacute haacuter-
massaacutegaacutenak egyuumlttes megleacuteteacutet hangsuacutelyozzaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy a leacutetezeacutes jelen
pillanataacuteban tudjon maradni az ember Ez az aacutellapot doumlbbenetes moacutedon hasonlatos a
buddhista meditaacutecioacutek aacuteltal eleacuterhető tudataacutellapothoz
Jaspers szerint ebben a nyitott eacutes beacutekeacutes bdquoidőzeacutesbenrdquo megnyiacutelnak a transzcendencia
csatornaacutei eacutes az ember keacutepesseacute vaacutelik a leacutetezeacutes legoumlsszetettebb reacutetegeiből szaacutermazoacute in-
formaacutecioacutek felfogaacutesaacutera mi toumlbb az azokkal valoacute aktiacutev kommunikaacutecioacutera is Jaspers sze-
rint mindannyiunk szaacutemaacutera eleacuterhető ez a leacutetezeacutesi moacuted mint ahogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik
a vilaacuteg belső struktuacuteraacuteinak megismereacuteseacutere A heacutetkoumlznapokban hasznaacutelt fogalmaink
eredete is nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik (Jaspers 2005)
Heidegger maacuter szinteacuten roumlviden emliacutetett bdquofogalomtisztiacutetaacutesirdquo programja az ere-
dethez valoacute visszatalaacutelaacutesban csuacutecsosodik ki Eacutertelmezeacuteseacuteben a Szoacutekrateacutesz előtti goumlroumlg
filozoacutefia gondolkodoacutei meacuteg keacutepesek voltak a vilaacutegroacutel olyan ismereteket szerezni me-
lyek magaacuteboacutel a vilaacutegboacutel szaacutermaztak (Heidegger 1994)
Veacutelemeacutenye szerint az ekkor alkotott bdquovilaacutegleiacuteraacutesokrdquo a valoacutesaacutegroacutel szoacuteltak eacutes az euroacutepai
filozoacutefia akkor teacutert le a helyes uacutetroacutel amikor Platoacuten eacutes Arisztoteleacutesz nyomaacuten az ideaacutek
majd a metafizika absztrakt uacutetjait vaacutelasztotta
Tehaacutet az eredet videacuteke Heidegger szaacutemaacutera sem egy konkreacutet idő vagy teacuterbeli koordinaacuteta
valahol a taacutevoli muacuteltban hanem az ember szaacutemaacutera eacuteppen a jelen pillanatban eleacuterhető
boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesra lehetőseacuteget adoacute nem duaacutelis leacutetaacutellapot
A Wittgenstein-i filozoacutefia hasonloacute koumlvetkezteteacutesekre jut melyeket a nyelv
hasznaacutelataacutenak vaacuteltozaacutesain keresztuumll igyekszik bemutatni
Itt tartjuk indokoltnak megemliacuteteni hogy Wittgenstein munkaacutessaacutegaacutenak is fontos reacutesze
a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeliseacuteg Az erről keacuteszuumllt tanulmaacuteny egy olyan hataacutesmechaniz-
musroacutel is beszaacutemol ndash a Ludwig Wittgenstein eacutes Piero Sraffa aacuteltal folytatott beszeacutelge-
68
teacutesekről elmeacutelkedve ndash amelyben a szemeacutelyes jelenleacutet eacutes a szoacutebeliseacuteg megtermeacuteke-
nyiacutető hataacutesait kiemelkedően fontosnak eacutes gyuumlmoumllcsoumlzőnek eacuterteacutekeli a szerző a neacutemet
filozoacutefus eacutes az olasz koumlzgazdaacutesz munkaacutessaacutegaacutera neacutezve (Sinha 2009)
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein alapvetően egy negatiacutev folyamatot ismer fel mely-
nek eredmeacutenyekeacuteppen az ember maacuter nem jaacutetszik a nyelvvel eacutes a leacutetezeacutessel hanem
pusztaacuten analizaacutelni proacutebaacutelja azt roumlgzuumllt metoacutedusai alapjaacuten mintegy akaacuter tudomaacutenyos
kalodaacuteba is zaacuterva azokat eacutes a sajaacutet tudataacutet is Ezt egy matematikus peacuteldaacutejaacuteval illuszt-
raacutelja a neacutemet boumllcselő melyet Szaboacute Imre Laacuteszloacute Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai
a privaacutetnyelvről ciacutemű tanulmaacutenyaacuteboacutel emeluumlnk aacutet a dolgozatunkba
bdquoGondoljuk el a tuumlrelemjaacuteteacutek reacuteszeinek fizikai tulajdonsaacutegait uacutegy hogy ne tudjanak
a keresett helyzetbe jutni De nem azeacutert mert ellenaacutellaacutest eacuterzuumlnk ha ebbe a helyzetbe
akarjuk hozni őket hanem egyszerűen minden maacutessal proacutebaacutelkozunk csak azzal nem
eacutes a darabok veacuteletlen folytaacuten sem jutnak ebbe a helyzetbe Ez a helyzet uacutegyszoacutelvaacuten ki
van zaacuterva a teacuterből Mintha egy raquovakfoltlaquo volna itt mondjuk az agyunkban Eacutes vajon
nem iacutegy van amikor azt hiszem hogy minden lehetseacuteges helyzetet kiproacutebaacuteltam eacutes ezt
az egyet ndash mintegy megbabonaacutezva ndash mindig elneacuteztem Nem mondhatjuk-e az aacutebra
amely neked a megoldaacutest megmutatja vaksaacutegot kuumlszoumlboumll ki vagy hogy megvaacuteltoz-
tatja geometriaacutedat Uacutegyszoacutelvaacuten a teacuter uacutej dimenzioacutejaacutet mutatja (Mintha az ember egy
leacutegynek mutatnaacute meg a kiutat a palackboacutel (BGM 55-56 o)rdquo (Szaboacute 2001 pp 336-
337)
Ezt a hasonlatot mi uacutegy eacutertelmezzuumlk hogy a vizsgaacuteloacutedaacutest veacutegző ember egy idő utaacuten
maacuter eacuteszre sem veszi hogy egy szűk sajaacutet maga aacuteltal alkotott fogalmi labirintusban
teacutevelyeg mert az uacutetvesztő falai bdquoaacutetlaacutetszoacutekrdquo
Aacutellaacutespontunk szerint Wittgenstein szinteacuten az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutenek uacutejra el-
eacutereacutesi igeacutenyeacuteről beszeacutel amikor tulajdonkeacuteppen egyfajta boumllcseleti kiszabadulaacutest kezde-
meacutenyez a megcsontosodott seacutemaacuteinkboacutel
A buddhai taniacutetaacutes kapcsaacuten maacuter emliacuteteacutesre keruumllt Eckhart Mester alaacutebbi preacutedikaacute-
cioacutejaacutenak reacuteszlete mely uacutegy laacutetjuk ismeacutet csak bizonyiacutetja hogy a forraacutesvideacutek fogal-
munk eszmeacuteje vallaacutesi boumllcseleti időbeli foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti siacutekoktoacutel fuumlggetlenuumll je-
len volt az emberi gondolkodaacutesban
69
bdquoSzent Paacutel mond egy mondatot bdquoAmi vagyok az Isten kegyelme aacuteltal vagyokrdquo Uacutegy
tetszik maacutermost ez az eacuten beszeacutedem itt foumlloumltte aacutell kegyelemnek leacutetnek eacutertelemnek
akaratnak eacutes minden vaacutegynak is ndash akkor Szent Paacutel szava hogyan legyen igaz Erre
azt lehet vaacutelaszolni hogy Szent Paacutel szavai igazak az hogy Isten kegyelme benne le-
gyen szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg
szuumlkseacuteg volt mert Isten kegyelmeacutenek hataacutesa volt benne az hogy az esetlegesseacuteg leacute-
nyeggeacute toumlkeacuteletesedett Mikor a kegyelem beveacutegeztetett s műveacutet befejezte akkor Paacutel az
maradt ami volt
Ezeacutert mondjuk annyira szegeacutenynek kell lennie az embernek hogy ő se legyen benne
se legyen helye Istennek ahol műkoumldni tudna Amiacuteg az ember helyet őriz magaacuteban
kuumlloumlnboumlzőseacuteget őriz Ezeacutert keacuterem Istent hogy fosszon meg bdquoIstentőlrdquo mert leacutenyegi
leacutetem Isten foumlloumltt valoacute amennyiben Istent a teremtmeacutenyek kezdeteacutenek tekintjuumlk Isten-
nek oumlnnoumln leacuteteacuteben ugyanis ahol Isten foumlloumltte van leacutetnek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegnek ott eacuten
magam voltam magamat akartam s magamat ismertem foumll hogy ezt az embert meg-
teremtsem S ezeacutert vagyok oumlnmagam forraacutesa leacutetem tekinteteacuteben amely oumlroumlk de nem
keletkezeacutesem tekinteteacuteben amely időbeli s ezeacutert vagyok meg nem szuumlletett eacutes szuumlle-
tetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben nem halhatok meg soha Szuumlletetlenseacutegem meacuterteacutekeacuteben voltam
oumlroumlkkoumln vagyok most eacutes leszek oumlroumlkkoumln-oumlroumlkkeacute Ami szuumlletettseacutegem szerint vagyok
az meg fog halni eacutes semmiveacute fog vaacutelni mivel halandoacute ezeacutert el kell enyeacutesznie az idővel
egyuumltt Az eacuten szuumlleteacutesemben szuumlletett meg minden dolog s eacuten voltam forraacutesa magam-
nak eacutes minden dolognak s ha uacutegy akartam volna akkor nem lenneacutek eacuten sem eacutes nem
lenne semmi maacutes sem ha viszont eacuten nem lenneacutek akkor nem volna Isten sem hogy
Isten bdquoIstenrdquo annak eacuten vagyok a forraacutesa ha eacuten nem lenneacutek akkor Isten nem lenne
bdquoIstenrdquo Tudni ezt nem szuumlkseacuteges
Egy nagy taniacutetoacutemester azt mondja hogy aacutettoumlreacutese nemesebb mint kiaacuteradaacutesa s ez iacutegy
igaz Mikor Istenből kiaacuteradtam akkor minden iacutegy szoacutelt Isten van Ez azonban engem
nem tehet boldoggaacute mert ebben teremtmeacutenykeacutent ismerek magamra
(Eckhart 1988 pp 56-57)
A sort folytathatnaacutenk Nietzsche Kropotkin vagy Polaacutenyi munkaacuteinak elemzeacuteseacutevel me-
lyek tovaacutebb meacutelyiacuteteneacutek azt a boumllcseleti eacutes tudomaacutenyos ismeretanyagot amelyek aacuteltal
sikeruumllt megalkotnunk a forraacutesvideacutek elnevezeacutesű fogalmat eacutes annak eszmei vilaacutegaacutet
Neacutehaacuteny dologgal szeretneacutenk kiegeacutesziacuteteni az eddigieket annak eacuterdekeacuteben hogy
az esetleges feacutelreeacuterteacutesek mineacutel inkaacutebb elkeruumllhetőek legyenek Toumlbbszoumlr utaltunk raacute
sem teacuterbeli sem időbeli koordinaacutetaacutek megleacuteteacutehez nem koumltjuumlk a forraacutesvideacutek eleacutereacuteseacutenek
moacutedjait eacutes lehetőseacutegeit
70
Az egzisztenciaacutel-filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben gyakran felbukkanoacute keacuterdeacutes hogy hol talaacutelhatoacute
az eredet videacuteke Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy sem
nem az emberen beluumll sem pedig azon kiacutevuumll
Heidegger (1988) arra is raacutemutat a műalkotaacutesok szemleacuteleacutese kapcsaacuten hogy szellemi
erőfesziacuteteacuteseket kell tenni az eredet uacutejraeleacutereacuteseacutere Jaspers (2000) erre egzisztenciaacutelis
gyakorlatot is felkiacutenaacutel
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az emliacutetett egzisztenciaacutelis gyakorlat legalaacutebb annyira nehezen
kivitelezhető mint a Heidegger-i pusztaacuten filozoacutefiai eacutes intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutes
Ha azonban Heidegger alkotoacutei korszakaacutenak maacutesodik feleacutere foacutekuszaacutelunk ndash ezt nevezik
fekete erdei remeteseacutegnek is ndash megaacutellapiacutethatjuk hogy ebben az időszakban a gondol-
kodoacute egyre inkaacutebb a gyakorlati szempontok figyelembeveacuteteleacutere is nagy hangsuacutelyt he-
lyezett71
Aacutellaacutespontunk szerint a forraacutesvideacutek fogalma jobban kifejezi azt az egzisztenci-
aacutelis szituaacutecioacutet melyben feltaacuterulnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumls eddig eleacuterhetetlennek laacutetszoacute
reacutegioacutei Ez a leacutethelyzet nem csinaacutel az emberből bdquoszuperleacutenytrdquo hanem egyszerűen egy
olyan laacutetaacutesmoacuted eleacutereacutese eacutes fenntartaacutesa ami aacuteltal peacuteldaacuteul a szimbiotikus eacutelet magaacutetoacutel
eacutertetődőveacute vaacutelik
A forraacutesvideacutek a fentiek eacutertelmeacuteben mindig is eleacuterhető volt szaacutemunkra csupaacuten ahogy
Heidegger fogalmaz a szokaacutesok eacutes a heacutetkoumlznapisaacuteg rabjaivaacute vaacuteltunk72 Roumlviden egy
laacutebjegyzet erejeacuteig maacuter beszeacuteltuumlnk arroacutel hogy Jaspers a heacutetkoumlznapisaacutegboacutel a tisztaacuten eg-
zisztenciaacutelis bdquoleacutetsiacutekrardquo toumlrteacutenő megeacuterkezeacutest egy ugraacutessal tartotta megvaloacutesiacutethatoacutenak
Ebbe az aacutellapotba valoacute bepillantaacutest a hataacuterhelyzet-szituaacutecioacutek megeacuteleacutese aacuteltal baacuterki szaacute-
maacutera eleacuterhetőnek veacuteli a gondolkodoacute (Jaspers 1992 1996 2000)
Ez a metafora nagymeacuterteacutekben taacutemaszkodik Heideggernek az autentikus eacutes a nem au-
tentikus leacutetezeacutesre vonatkozoacute analitikaacutejaacutera (Heidegger 2019) Mi ezt uacutegy eacutertelmezzuumlk
hogy a heacutetkoumlznapok soraacuten az emberi viselkedeacutesmintaacutek egy joacutel megszokott eacutes bejaacuteratott
sablon szerint műkoumldnek Ezen olvasat szerint tehaacutet a nem autentikus leacutetmoacutedot a leacutet eacutes
a leacutetezeacutes koumlzoumltt hasiacutetaacutest illetve hasadaacutest leacutetrehozoacute előbb emliacutetett eacuteletgyakorlat73 ge-
neraacutelja
71 Az alaacutebbi linken megtekinthető egy roumlvid beszeacutelgeteacutes a neacutemet filozoacutefus fent emliacutetett maacutesodik alkotoacutei
korszakaacuteboacutel melyet egy buddhista szerzetessel folytat Arroacutel folyik a diskurzus hogy a buddhai taniacutetaacutes
filozoacutefiai mondanivaloacutejaacutet mikeacutent eacutertelmezi Heidegger (Youtube 1963) 72 Gondolunk itt peacuteldaacuteul Heidegger sajaacutetos a Platon-i ideaacutekkal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesaira (Heidegger
1994 p 78) 73 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakori teacutemaacuteja volt a teacutemavezetőimmel oktatoacuteimmal eacutes a filozoacutefiai teacutemaacutek iraacutent
eacuterdeklődő beszeacutelgető partnereinkkel folytatott diskurzusoknak az egyre keveacutesbeacute analitikus emberi
71
E keacutet egymaacutest kiegeacutesziacutető ontoloacutegiai termeacuteszetű filozoacutefiai moacutedszer szaacutemunkra akkor
vaacutelt a gondolataink igazi katalizaacutetoraacutevaacute amikor a Bergson-i intuitiacutev boumllcselettel kap-
csolatba keruumlltuumlnk Bergson mint maacuter utaltunk raacute keacutetfeacutele vilaacuteg-megismereacutesi moacutedot
kuumlloumlnboumlzetett meg Az egyik az eacuterzeacutekszerveinkkel műszereinkkel stb vizsgaacutelhatoacute je-
lenseacutegek vilaacutega ezt mi ismeretelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesnek nevezzuumlk A maacutesik egy onto-
loacutegiai jellegű analiacutezis amire akkor keruumll sor ha maacuter megtoumlrteacutent bdquokuumllsőrdquo vizsgaacutelatok
eredmeacutenyeinek logikai jellegű kieacuterteacutekeleacutese (Bergson 1910 1987 2012) Ez az uacutegy
nevezett belemeruumlleacutes aacuteltal tud leacutetrejoumlnni azaacuteltal hogy a vizsgaacuteloacutedoacute tudatilag eggyeacute
vaacutelik a vizsgaacutelata taacutergyaacuteval A legnagyobb tudomaacutenyos eredmeacutenyek mint peacuteldaacuteul
Newton aacuteltal felfedezett gravitaacutecioacutes toumlrveacutenyek vagy Stephen Hawking fekete lyukak
leacutetezeacuteseacutet igazoloacute szaacutemiacutetaacutesai moumlgoumltt egyaraacutent egy Bergson-i belemeruumlleacutes-eacutelmeacuteny aacutell
legalaacutebbis veacutelemeacutenyuumlnk szerint Newton74 sajaacutet elmondaacutesa szerint gyakorta megfi-
gyelte almafaacutei eacuteleteacutet eacutes a lehulloacute gyuumlmoumllcsoumlkkel szinte eggyeacute tudott vaacutelni (Christi-
anson G E 2005 27) Mintegy megeacutelte a gravitaacutecioacute műkoumldeacuteseacutet erre emleacutekeztetett
bennuumlnket az alma eacutes a tudoacutes fejeacutenek talaacutelkozaacutesa
Hawking pedig eacuteppen a suacutelyos mozgaacutesseacuteruumlltseacutegeacutet nevezte meg mint a beleereszkedő
keacutepesseacuteg bdquoleacutetraacutejaacutetrdquo Elmondta hogy a mozgaacuteskeacuteptelenseacutege miatt ki kellett dolgoznia
egy moacutedszert a hosszuacute aacutelmatlanul toumlltoumltt eacutejszakaacutek elviselhetőbbeacute teacuteteleacutere
Kiacuteseacuterleteket tett arra hogy a napkoumlzben elveacutegzett szaacutemiacutetaacutesait a keacutepzelőereje segiacutetseacuteg-
eacutevel magaacuteban az univerzumban ellenőrizze Utazaacutesokat tett tehaacutet az űr meacutelyeacutere az aacutel-
tala oly szeretett fekete lyukak birodalmaacuteba (Hawking 2018)
A fenti keacutet konkreacutet peacutelda talaacuten elegendő arra hogy belaacutessuk a filozoacutefia eacutes a
tudomaacutenyok viszonya koumlzel sem a kibeacutekiacutethetetlen ellenteacutetek sorozataiboacutel aacutell
Uacutegy laacutetjuk a forraacutesvideacutek az emberi szellem kiaacuteradaacutesi dimenzioacuteja ahonnan a tudomaacute-
nyossaacuteg analitikus eacutes aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyszerűseacutegek leiacuteraacutesaacutera toumlrekvő motivaacutecioacuteja ered
eacutes a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes leacutetezeacutest megvilaacutegiacutetoacute laacutengja pedig taacuteplaacutelja magaacutet75
leacutethozzaacuteaacutellaacutes elemzeacutese A buddhai taniacutetaacutes egyik ceacutelkitűzeacutese az hogy raacuteeacutebressze az embereket arra a
keretekhez roumlgziacutetett eacuteletvitelnek a veszeacutelyeire amelyeket mi egy siacutenen haladoacute jaacutermű igencsak korlaacutetos
lehetőseacutegeivel szoktunk szemleacuteltetni 74 A fizika nagy geacuteniuszaacutenak eacuteletműveacuteről talaacuten kevesen tudjaacutek hogy a fizika eacutes a matematika annak
csak mintegy 30-aacutet tette ki Newton eacuteletideje java reacuteszeacutet az alkiacutemia megismereacuteseacutenek eacutes a vele
kapcsolatos kiacuteseacuterleteinek szentelte Mint oumlneacuteletrajzaacuteboacutel kideruumll az ilyen tiacutepusuacute munkaacutejaacutenak
eredmeacutenyeit is papiacuterra vetette ezeket azonban keacutesőbb megsemmisiacutetette de ezek napjainkra bdquomeacutegisrdquo
megkeruumlltek (Christianson G E 2005 56) 75 Ez a leiacuteraacutes sokakat emleacutekeztethet Descartes fa-hasonlataacutera melyben a tudomaacutenyt a francia filozoacutefus
egy eacutelő faacutehoz hasonliacutetja melynek a gyoumlkerei a metafizika talajaacuteboacutel sziacutevjaacutek foumll az eacuteltető nedveket A
noumlveacuteny toumlrzseacutet a mai eacutertelemben vett termeacuteszettudomaacutenyok miacuteg a koronaacutejaacutet aacutegait eacutes leveleit a
szaktudomaacutenyokat alkotjaacutek (Descartes 1998 p 16) Mi azonban ezt maacuteskeacutepp laacutetjuk kuumlloumlnoumls tekintettel
72
Jaspers a boumllcselet eacutes a tudomaacuteny viszonyaacutet az egyetem eszmeacutejeacuteről iacutert tanul-
maacutenyaacuteban a koumlvetkezőkeacutepen fogalmazza meg
bdquoA tudomaacuteny hataacuterairoacutel nyert tapasztalat eacutes a hataacuterok termeacuteszeteacutebe valoacute betekinteacutes
utat nyit a gondolkodaacutes egy egeacutesz maacutesfajta eacutertelme előtt Leacutetezik ugyanis az a fajta
gondolkodaacutes is melynek nem konstruktiacutev eleme a keacutenyszeriacutető aacuteltalaacutenos-eacuterveacutenyűseacuteg
hanem olyan tartalmakat nyilvaacuteniacutet ki melyek az eacuteletet hordozzaacutek
Ez a gondolkodaacutes oumlnmagam eacutes a leacutet alapjaacuteba hatol be de nem megismerveacuten hanem
megvilaacutegiacutetvaacuten azt A keacutenyszeriacutető erejű eacutes aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű tudomaacuteny kutatoacute eacutes felfe-
dező a jelenseacutegek tartomaacutenyaacutera korlaacutetozoacutedik A tudomaacuteny ezen eacutertelmeacutevel szemben
leacutetezik a gondolkodoacute belaacutetaacutes egy szeacutelesebb fogalma s ezt a tudomaacuteny ndash amennyiben
nem csereacutelődnek fel egymaacutessal ndash maga is elismerheti mint a gondolkodva megvilaacutegiacute-
tott leacutet tudomaacutenykiegeacutesziacutető s alkalmasint hordozoacute feleacutet Ez a gondolkodaacutes nem tartozik
a tudomaacutenyhoz hanem sajaacutet eredeteacuteből igazolja leacutetezeacuteseacutetrdquo (Jaspers 1990 p 213)
Mint laacutethatjuk a neacutemet gondolkodoacute igyekszik egy egeacuteszseacuteges egyensuacutelyt kialakiacutetani
a tudomaacutenyos moacutedszertanok ndash leginkaacutebb elemző eacutes ebből koumlvetkezőleg empirikus bi-
zonyiacutethatoacutesaacutegra toumlrekvő ndash mivolta eacutes a filozoacutefiaacutenak magaacutera a leacutetre keacuterdező eacutes azt meg-
vilaacutegiacutetani szaacutendeacutekozoacute vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlzoumltt
A mi vizsgaacuteloacutedaacutesunk is hasonloacute toumlrekveacutesek menteacuten halad meacuteg akkor is ha touml-
keacuteletesen tisztaacuteban vagyunk sajaacutet magunk szellemi keacutepesseacutegeinek korlaacutetaival Uacutegy te-
kintuumlnk az elmuacutelt eacutevekre mint egy oacuteriaacutesi lehetőseacutegre aminek egyik gyuumlmoumllcse hogy
a fentiekben emliacutetett geacuteniuszok mintegy beszeacutelgető partnerekeacutent lehetőseacuteget kaptunk
az emberi szellem forraacutesvideacutekeacutere toumlrteacutenő aacutetmeneti beleacutepeacutesre
A soron koumlvetkező fejezet reacuteszletesebben foglalkozik azzal az eacuteletfilozoacutefiai ka-
leidoszkoacuteppal melynek ezersziacutenűseacutege az eddig bemutatott eacutes alkalmazott hermeneu-
tikai kutataacutesboacutel tovaacutebbaacute a sajaacutet leacutetezeacutesi tapasztalatainkboacutel keveredik ki folyamatosan
arra a maacuter oly sokszor emliacutetett toumlrekveacutesuumlnkre hogy a hierarchiaacutekba rendezett vilaacutegkeacutep-modellek mellett
egy spektraacutelis gondolkodaacutesmoacuted is reacutesze legyen a tudomaacutenyos eacutes boumllcseleti vilaacutegkeacutepnek
73
Bepillantaacutes az eacuteletfilozoacutefia tapasztalati kaleidoszkoacutepjaacuteba
Amikor az ember kapcsolatba keruumll a boumllcsesseacuteg szereteteacutevel eacutes mintegy elhiacutevaacutest eacuterez
Atheacuteneacute Istenasszony kedvelt elfoglaltsaacutega iraacutent meacuteg nem tudja eldoumlnteni mit is kezd-
jen ezzel a teljes embert kiacutevaacutenoacute vilaacutegeacutertelmezeacutesi kavalkaacuteddal (Nietzsche 2003)
Az elmuacutelt eacutevek soraacuten gyakran hangzott el az a keacuterdeacutes hogy az aacuteltalunk vizsgaacutelt
kulcsfogalmak koumlreacute szerveződő filozoacutefiai centrumuacute megkoumlzeliacuteteacutes vajon kiaacutellja-e a tu-
domaacutenyossaacuteg proacutebaacutejaacutet
Meggyőződeacutesuumlnk hogy a vaacutelasz egyeacutertelműen igen meacuteg akkor is ha keveacutesbeacute meg-
szokott moacutedon koumlzeliacutetuumlnk a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg teacutemakoumlreacutehez
problematikaacutejaacutehoz Egy koumlzelmuacuteltban lezajlott filozoacutefiai disputa76 alkalmaacuteval Fokasz
Nikosz miutaacuten elolvasta a disszertaacutecioacute teacutemaacuteival kapcsolatos roumlvid oumlsszefoglaloacutenkat a
koumlvetkező tartalmuacute megjegyzeacutessel indiacutetotta a diskurzust Uacutegy gondolja hogy a felve-
teacuteseink toumlbb mint eacuterdekesek de a sajaacutet veacutelemeacutenye szerint ez inkaacutebb szeacutepirodalmi ka-
tegoacuteria mintsem egy tudomaacutenyos gondolkodaacutes bdquoleiratardquo A professzor uacuter veacutelemeacutenyeacutet
arra alapozta elsősorban hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegban valoacute eacuterintettseacutegem eacutes
a szemeacutelyes eacutelmeacutenyvilaacutegom mondanivaloacutejaacutet nem biztos hogy el tudom vaacutelasztani a
tudomaacutenyos munkaacutek objektivitaacutest igeacutenylő laacutetaacutesmoacutedjaacutetoacutel A beszeacutelgeteacutes soraacuten uacutegy
gondoljuk sikeruumllt őt eacuterveinkkel meggyőznuumlnk arroacutel hogy ndash az elismert termeacuteszet- eacutes
taacutersadalomtudomaacutenyban egyaraacutent jaacuteratos kutatoacute tudomaacutenyossaacutegra vonatkozoacute kriteacuteriu-
main tuacutel is ndash leacuteteznek olyan boumllcseleti moacutedszerek amelyek az akadeacutemiai vilaacuteg kutatoacutei
szaacutemaacutera is elfogadhatoacute eredmeacutenyeket produkaacutelnak Haacutelaacutesak vagyunk Fokasz Nikosz-
nak ezekeacutert a joacutel hangsuacutelyozott eacutes egyaacuteltalaacuten nem seacutertő megaacutellapiacutetaacutesaieacutert mert ezek
neacutelkuumll a disszertaacutecioacute eacutes a moumlgoumltte aacutelloacute vizsgaacuteloacutedaacutes igencsak fogyateacutekosabbra sikeruumllt
volna veacutelemeacutenyuumlnk szerint
Ismeacutet csak Karl Jaspers gondolatvilaacutegaacutera taacutemaszkodunk amikor a szemeacutelyes
eacutelmeacutenyvilaacuteg elvitathatatlan szerepeacutere hiacutevjuk fel a figyelmet az uacutegynevezett objektivi-
taacutes-kriteacuterium leacutetjogosultsaacutega kapcsaacuten
76 A disszertaacutecioacute melleacutekleteacuteben megtalaacutelhatoacute az a felveacutetel is amely erről a rendkiacutevuumll eacuterdekfesziacutető eacutes
inspiraacuteloacute disputaacuteroacutel keacuteszuumllt
74
bdquoEacuteletem minden elhataacuterozaacutesaacutet egy alapvető teacutenyező befolyaacutesolta Gyermekkorom oacuteta
organikus betegseacutegben szenvedtem (houmlrgőtaacutegulatban eacutes maacutesodlagos sziacuteveleacutegtelen-
seacutegben)rdquo hellip bdquoElolvastam R Virchow egyik tanulmaacutenyaacutet amelyben reacuteszletesen le-
iacuterta betegseacutegemet eacutes a vaacuterhatoacute prognoacutezist akik ebben a betegseacutegben szenvednek leg-
keacutesőbb eacuteletuumlk harmincadik eacuteve taacutejaacuten az aacuteltalaacutenos elgennyesedeacutes koumlvetkezteacuteben el-
pusztulnak Megeacutertettem hogy mire iraacutenyul a kezeleacutes Lassankeacutent megtanultam a
moacutedszereket amelyeket reacuteszben eacuten magam talaacuteltam kirdquo hellip bdquoA betegseacutegben megma-
radoacute egeacuteszseacuteg sokkal tudatosabb sokkal boldogiacutetoacutebb lesz szinte azt is mondhatnaacutenk
egeacuteszseacutegesebb lesz a normaacutelis egeacuteszseacutegneacutel Betegseacutegem koumlvetkezmeacutenye volt tovaacutebbaacute
egy belső tartaacutes amely meghataacuterozta munkaacutem moacutedjaacutet Az aacutellandoacute megszakiacutetaacutesok mi-
att koncentraacutelnom kellett az eacuteletet ha eacutertelmesen akartam leeacutelni Arra keacutenyszeruumlltem
hogy lazaacutebban kezeljem a tanulmaacutenyaimat a leacutenyeget ragadjam meg a hirtelen oumltle-
tet eacutes a vaacutezlatossaacuteg gyorsasaacutegaacutetrdquo (Jaspers 1998 p 12 p 13 p 14)
A fentiek kapcsaacuten felhiacutevjuk a figyelmet Jaspers (1986) Van Gogh ciacutemű munkaacutejaacutera
Ebben a szerző oly moacutedon mutatja be a holland festő zseni ndash ma uacutegy nevezzuumlk ndash
mentaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteboacutel adoacutedoacute bdquoleacutetlaacutetaacutesmoacutedrdquo lehetőseacutegeit hogy azok első pillan-
taacutesra hiaacutenyossaacutegoknak tűnnek de ha figyelmesebben elemezzuumlk azokat akkor egyuacutet-
tal kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacutent is megmutatkoznak
Igaz a fenti ideacutezet elsősorban a maacuter emliacutetett hataacuterszituaacutecioacutek eacuteletuumlnkben betoumll-
toumltt funkcioacuteira hiacutevja fel a figyelmet de veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is inspiraacuteljaacutek a kuta-
toacutet hogy gondolja veacutegig sajaacutet vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteban eacutes a tudata aacuteltal folyamatosan formaacutelt
szerepeacutet szerepeit illetve mindezek vaacuteltozaacutesait Tovaacutebbaacute a hermeneutikai jellegű ku-
tataacutesok szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumlli fontossaacuteguacute szituaacutecioacutek kulcsfontossaacuteguacute jelentőseacutegeacutet
is kiemeli eacutelesebb megvilaacutegiacutetaacutesba helyezi a neacutemet gondolkodoacute77
Epikteacutetosz neveacutet csupaacuten keacutet roumlvid megjegyzeacutes erejeacuteig emliacutetettuumlk ezidaacuteig Most
uacutegy gondoljuk eljoumltt az ideje hogy ebben a sajaacutetos tematikaacutejuacute fejezetben bővebben
bevonjuk őt is a diskurzusunkba
77 Tulajdonkeacuteppen a Heidegger eacutes Husserl koumlzoumltti fenomenoloacutegiai vitaacutera adott sajaacutetos Jaspers-i vaacutelaszt
is megtalaacuteljuk ebben a gondolatmenetben Mint tudjuk a keacutet geacuteniusz koumlzoumltt abboacutel pattant ki a boumllcseleti
neacutezetelteacutereacutes hogy leacutetrehozhatoacute-e olyan szituaacutecioacute amikor a tudataacutet mintegy zaacuteroacutejelbe tudja tenni a
gondolkodoacute eacutes vizsgaacuteloacutedoacute ember avagy sem Husserl veacutelemeacutenye szerint csak ez a bizonyos
bdquozaacuteroacutejelbeteacutetelrdquo garantaacutelja a vilaacuteg eacutes iacutegy a leacutetezeacutes eacuterteacutekmentes megismereacuteseacutet Heidegger ezzel szemben
uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy eacuteppen ennek az ellenkezőjeacutere van szuumlkseacuteg vagyis a vizsgaacuteloacutedoacute ember
toumlkeacuteletesen nyitott tudataacutellapotaacutera amely aacuteltal a leacutetező neacutezőpontjaacuteboacutel elemzi a leacutetezeacutest Vagyis a leacutetező
eacutes a leacutet nem vaacutelaszthatoacute szeacutet egymaacutestoacutel eacutes ennek bizonyiacutetaacutesaacutera kizaacuteroacutelag a leacutettel uacutejra egyesuumllő emberi
tudat keacutepes (Schwendtner 2011)
75
Meggyőződeacutesuumlnk hogy az ő munkaacutessaacutega is bizonyiacutetoacute erejű abban az olvasatban
amely a szemeacutelyes leacuteteacutelmeacutenyek tudomaacutenyos alkotaacutesokban betoumlltoumltt szerepeire vonat-
kozoacute fenti aacutelliacutetaacutesainkat alaacutetaacutemasztja A goumlroumlg Sztoa maacutesodik korszakaacutenak egyik leg-
kiemelkedőbb filozoacutefusa rabszolgaacuteboacutel lett szabad boumllcselő a maacuter emliacutetett saacutentasaacutegaacutet
annak koumlszoumlnhette hogy egykori tulajdonosa gyermekkoraacuteban rettenetes moacutedon el-
verte (Epikteacutetosz 2014)
Epikteacutetosz keacutezikoumlnyvecskeacutejeacutenek elejeacuten az alaacutebbi mottoacutet talaacuteljuk
bdquoSzolgaacutenak szuumlleteacutek s nyomoreacuteknak s mint amaz Iros Koldusnak ndash s engem kedvel az
eacutegi seregrdquo (Epikteacutetos 1942)
Filozoacutefiaacutejaacuteban dominaacutens vonaacutes az a klasszikusan eacuteletfilozoacutefiai szemleacutelet eacutes gyakorlat
miszerint az ember eacuteleteacuteben rendkiacutevuumll keveacutes olyan dolog van ami kizaacuteroacutelag a sajaacutet
befolyaacutesa alatt aacutell Peacuteldakeacutent a sajaacutet hozzaacuteaacutellaacutesunkat emliacuteti ndash a vilaacutegban zajloacute eacutes raacutenk
hatoacute dolgokra eacutes toumlrteacuteneacutesekre adott reakcioacuteink vonatkozaacutesaacuteban ndash a goumlroumlg gondolkodoacute
A sajaacutet funkcionaacutelis fogyateacutekossaacutegaacutera uacutegy tekint mint ami raacutemutat azon dolgok eacutes ese-
meacutenyek halmazaacutera amelyekre nem biacuter doumlntő befolyaacutessal Tehaacutet a testi adottsaacutegait el-
fogadni keacutepes emberkeacutent tűnik foumll szaacutemunkra a sztoikus filozoacutefus Mi toumlbb a boumllcse-
lete egyik kuacutetfeje eacuteppen a sokat emlegetett saacutentasaacutega azaz uacutegyis fogalmazhatunk a
fogyateacutekossaacutegaacuteban rejlő lehetőseacutegeket az egzisztenciaacutelis egeacuteszseacutege eacuterdekeacuteben kiak-
naacutezta
Toumlbb olyan taniacutetvaacutenyai aacuteltal lejegyzett beszeacutelgeteacutes maradt raacutenk amelyben eacutep-
pen arra hiacutevja fel az őt hallgatoacutek figyelmeacutet hogy a testi egeacuteszseacuteg megőrzeacutese elkeacutepzel-
hetetlen egy stabil vilaacutegkeacuteppel rendelkező de ezzel egyuumltt rendkiacutevuumll fogeacutekony eacutes eacuteber
tudatstruktuacutera megleacutete neacutelkuumll78
A most koumlvetkező gondolatiacutevnek a felvaacutezolaacutesa előtt fontosnak tarjuk roumlgziacuteteni
hogy a majd megjelenő paacuterhuzamossaacutegok a kuumlloumlnboumlző boumllcseleti iskolaacutek eacutes iraacutenyzatok
tudatossaacutegra vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai kapcsaacuten nem valamifeacutele fuacutezioacute iraacutenyaacuteba mutat-
nak Hanem mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mind pedig a forraacutesvideacutek eseteiben
felsejlő lehetseacuteges koumlzoumls szellemi pontokat kiacutevaacutenjaacutek reacuteszben koumlruumllhataacuterolni
78 Ez volt az a pont anno a Tan Kapuja Buddhista Főiskola felveacutetelijeacuten amelyre hivatkozva megjelent
a jelenlegi dolgozatban is taglalt aacutellaacutespontunk első gondolatszikraacuteja Mely szerint a tudatossaacuteg
keacutepesseacutegeacutenek kifejleszteacutese peacuteldaacuteul a buddhai eacutes a sztoikus filozoacutefiaacuteban elsődleges fontossaacuteguacute s ez
mintegy hidat is keacutepezhet a keacutet eacuteletgyakorlat-centrikus gondolatvilaacuteg koumlzoumltt
76
Nietzsche Heidegger eacutes Jaspers egyaraacutent a goumlroumlg filozoacutefiai gondolkodaacutesban
bekoumlvetkezett toumlreacutesvonalra helyezi el az uacutegynevezett euroacutepai vagy nyugati boumllcselet
negatiacutev eacutertelemben vett archimeacutedeszi pontjaacutet (Nietzsche 2018 Heidegger 2019
Jaspers 1996) Ez pedig nem maacuteshol talaacutelhatoacute mint a maacuter emliacutetett preszoacutekratikus gon-
dolkodoacutek korszakaacutenak a veacutegeacuten
Mindhaacuterom nagy gondolkodoacute filozoacutefiaacutejaacuteban megtalaacuteljuk annak nyomait hogy a veacutele-
meacutenyuumlk szerint mintegy boumllcseleti aranykornak tekinthető korszak azeacutert volt paradi-
csomi aacutellapot az emberiseacuteg eacuteleteacuteben mert az akkor eacutelő gondolkodoacutek meacuteg nem gaba-
lyodtak bele a sajaacutet intellektusuk poacutekja aacuteltal ndash a gondolataik eacutes a fogalmaik szaacutelaiboacutel
ndash szőtt szellemgyilkos haacuteloacutejaacuteba
Az eddigiek alapjaacuten ismeacutet csak biacutezunk benne hogy nyilvaacutenvaloacute az a szaacutendeacute-
kunk miszerint az eddig kontextusba bevont gondolkodoacutek munkaacutessaacutegaacutera uacutegy tekin-
tuumlnk mint egy bőseacuteges tudaacutestaacuterra eacutes festeacutekpalettaacutera Amelyből kiemelhetők eacutes kike-
verhetők azok az elemek eacutes sziacutenek amelyek segiacutetseacutegeacutevel eacutelőveacute tehetők az aacuteltalunk
koumlrvonalazott jelenteacutesvilaacutegok
A filozoacutefiai gondolatoknak ilyen tiacutepusuacute felhasznaacutelaacutesa oumlnkeacutenyesnek tűnhet az olvasoacutek
szaacutemaacutera azonban mi uacutegy gondoljuk hogy a Heidegger-i Jaspers-i Gadamer-i Kro-
potkin-i Bergson-i eacutes nem utolsoacute sorban a Naacutegaacuterdzsuna-i boumllcseleti bdquoprogramokrdquo ezt
a kutatoacutei magatartaacutest toumlbb mint el is vaacuterjaacutek tőluumlnk
Peacuteldaacuteul Naacutegaacuterdzsuna taniacutetaacutesainak mondanivaloacuteja is ebbe az iraacutenyba mutat hiszen mint
tudjuk egeacuteszen a tankerekeacutenek megforgatoacutejaacuteig vezeti vissza sajaacutetos antiszubsztanciaacute-
lis boumllcseleteacutenek gyoumlkereit A Draacutegakőfuumlzeacuter (Feheacuter 1997 pp 190-237 Nāgārjuna
1975 pp 15-111) ciacutemű munkaacutejaacuteban teljesen heacutetkoumlznapi helyzetekre eacutepiacutetve ad tanaacutecso-
kat az akkori uralkodoacutenak de ezt uacutegy teszi hogy mondanivaloacutejaacutenak boumllcseleti eacutele nem
szenved csorbaacutet Tehaacutet a Buddha originaacutelis taniacutetaacutesait gondolja uacutejra az adott taacutersadalmi
gazdasaacutegi eacutes toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesekben Azaz a sajaacutet eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
Gadamer-i hermeneutikai filozoacutefiaacutet is megvaloacutesiacutetotta a nagy indiai gondolkodoacute
Uacutegy gondoljuk eleacuterkezett az ideje hogy arra az oumlsszefuumlggeacutesre is felhiacutevjuk a
figyelmet mely a kutataacutes soraacuten uacutegy kristaacutelyosodott ki mint a gondolatvilaacutegunk egyik
meghataacuterozoacute momentuma Ez pedig az emberi tudat szerepe a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacute-
sokban ami a Heidegger Jaspers eacutes Naacutegaacuterdzsuna koumlreacute csoportosiacutetott gondolkodoacuteink-
naacutel szinteacuten kiemelkedő jelentőseacutegű
77
Mi a tudatroacutel eacutes az eacuten-keacutepről is hasonloacutean gondolkodunk mint azt a buddhista filozoacute-
fiaacuteban teszik kisebb-nagyobb elteacutereacutesekkel az ezzel foglalatoskodoacute gondolkodoacutek En-
nek leacutenyege nagyon leegyszerűsiacutetve a koumlvetkező Az emberi tudat nem egy oumlnmagaacute-
ban leacutetező entitaacutes ndash mint erre maacuter leginkaacutebb implicit moacutedon utaltunk az uumlresseacuteg de-
finiaacutelaacutesaacutenaacutel is ndash hanem folyamatosan vaacuteltozik leginkaacutebb a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
tapasztalaacutesok eacutes az erre adott emberi vaacutelaszok fuumlggveacutenyeacuteben79
A Buddha azon az aacutellaacutesponton volt ndash elteacuterően a tengelykor toumlbbi nagy alakjaacutetoacutel eacutes a
hazaacutejaacuteban Indiaacuteban bdquoőshonosrdquo brahmanikus vallaacutes papjaitoacutel is ndash hogy nem leacutetezik
sehol az egeacutesz univerzumban iacutegy magaacuteban az emberben sem egy olyan aacutellandoacutesaacuteg
mely minden egyeacuteb felteacuteteltől fuumlggetlenuumll tudna leacutetezni Aacutetmannak nevezik a hindu
vallaacutesban ezt az bdquoeacutenmagotrdquo mely hituumlk szerint az ember halaacutelaacutet koumlvetően is vaacuteltozatlan
aacutellapotban tovaacutebb vaacutendorol egy uacutej testbe
A Buddha a megvilaacutegosodaacutes aacutellapotaacuteba eacuterkezve ndash melyet az aacuteltala kidolgozott eacutes al-
kalmazott meditaacutecioacutes moacutedszer80 aacuteltal tudott eleacuterni ndash megtapasztalta a fentebb emliacutetett
eacutentelenseacuteget81 Ezeacutert is nevezzuumlk a buddhai taniacutetaacutest gyakorlati eacutes boumllcseleti uacutetnak egy-
araacutent
Jaspers eacutes Heidegger egzisztenciaacutelfilozoacutefiai teacuteziseinek roumlvid oumlsszehasonliacutetaacutesa
alkalmaacuteval jeleztuumlk azt a kuumlloumlnbseacuteget amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint rendkiacutevuumll markaacutens
a kettejuumlk viszonylataacuteban Heidegger baacuter toumlkeacuteletesen laacutetta az absztrakt gondolkodaacutes-
ban eacutes szakfilozofaacutelaacutesban rejlő veszeacutelyeket gyakorlati utat nem jeloumllt ki az őt koumlvető
filozoacutefusok szaacutemaacutera Mindezekkel egyetemben veacutelemeacutenyuumlnk szerint a neacutemet filozoacute-
fust hamisan vaacutedoljaacutek azzal hogy az embert egy olyan leacutenykeacutent vaacutezolja aki akkor tud
a leacutetezeacutese aacuteltal a leacutetről valoacutesaacutegos vagy ahhoz koumlzeli keacutepet alkotni ha oumlnmagaacutera figyel
Heidegger (2019) ugyanis valoacuteban oumlnleacutetnek nevezi A leacutet eacutes időben peacuteldaacuteul az emberi
79 A dolgozat utazaacutessal kapcsolatos koumlvetkező fejezeteacuteben a haacuteloacutezatok kapcsaacuten iacutert ndash befogadaacutes alatt aacutelloacute
ndash A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai -
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő eligazodaacuteshoz ciacutemű ndash
tanulmaacutenyunk is oumlnaacutelloacute alfejezetkeacutent jelenik meg (Farkas 2020) Ebben megtalaacutelhatoacute egy aacutebra a buddhai
eacutertelemben vett eacuten-keacutepről eacutes itt annak kifejteacuteseacuteről is bővebben olvashatunk80 Ennek paacuteli nyelvű elnevezeacutese a maacuter fentebb hivatkozott szatipatthaacutena A gyakorlat leacutenyege hogy a
meditaacuteloacute egy olyan tudataacutellapotba keruumlljoumln amikor az eacuterzeacutekszervei aacuteltal a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek
eacutes a belvilaacuteg reakcioacutei vaacutelaszai stb ndash vagyis a tudat műkoumldeacutese ndash ne vaacutelasztoacutedjanak el egymaacutestoacutel Abban
az eacutertelemben hogy a kuumlloumlnboumlző testeacuterzetek eacutes a veluumlk szorosan oumlsszefuumlggő mentaacutelis toumlrteacuteneacutesek koumlzoumltt
az elme aacuteltal generaacutelt suacutelyponti kuumlloumlnbseacutegek fel tudjanak oldoacutedni Ezaacuteltal fel eacutes eloldoacutedaacutes aacuteltal az
eacutentelenseacuteg aacutellapota egy absztraktnak tűnő szintről a tapasztalatok taacuterhaacutezaacuteba keruumll (Porosz 2012)81 A Buddha a maacutesodik taniacutetoacutebeszeacutedeacutet oumlt nappal az első utaacuten bdquoa nem eacuten ismertetőjegyeirőlrdquo adta ez a
Anattalakkhana szutta (SN 2259)
78
leacutet megvaloacutesulaacutesaacutet de azonnal hozzaacute is teszi hogy ez csak abban az esetben tud eg-
zisztenciaacutelis eacutertelemben teljes eacuterteacutekű lenni ha a leacutetezeacutese soraacuten valamennyi entitaacutessal
oumlsszhangba tud keruumllni a gondolkodoacute leacuteny A neacutemet filozoacutefus szerintuumlnk zseniaacutelis
gondolata mely szerint a leacutetező leacutetezik erre is utal (Heidegger 1994 p 86)
Jaspers mint raacutemutattunk gyakorlati uacutetkeacutent is tekintett az egzisztaacutelaacutes aacutellapotaacutera Egy-
reacuteszről ez tekinthető a Heidegger-i ontoloacutegiai program tovaacutebbgondolaacutesaacutenak illetve
egy sajaacutet boumllcseleti program sarokpontjaacutenak egyaraacutent
Nem szeretneacutenk laacutendzsaacutet toumlrni egyik veacutelemeacuteny mellett sem mindkettőnek laacutetjuk a re-
alitaacutesaacutet eacutes a kontinentaacutelis filozoacutefiaacutera gyakorolt uumldvoumls hataacutesait A disszertaacutecioacute uacutej fogal-
mai megalkotaacutesa eacutes aacutetgondolaacutesa soraacuten az emliacutetett Jaspers-i gyakorlatcentrikus filozo-
faacutelaacutes-fogalom egyreacuteszről meglaacutetaacutesunk szerint joacutel rezonaacutel a buddhai filozoacutefia szinteacuten a
praktikumot is magaacuteba integraacuteloacute szemleacuteleteacutere Maacutesreacuteszről a transzcendencia eacutes az aacutet-
fogoacute meacutelyebb megeacuterteacutese aacuteltal az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes a szimbiotikus leacutetaacutel-
lapot koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget is ennek koumlszoumlnhetően tudtuk kidolgozni
Mint tudjuk a Jaspers-i boumllcseletben kulcsszerepet toumllt be az aacutetfogoacute leacutetaacutellapotaacutet leiacuteroacute
gondolatok halmaza Maacuter szoacutet ejtettuumlnk roacutela hogy a neacutemet gondolkodoacute a szubjektum
eacutes az objektum koumlzoumltt taacutetongoacute reacutest az aacutetfogoacuteval igyekszik aacutethidalni eacutes hozzaacute teszi
hogy ez az oumlsszekoumltő aacutellapot peacuteldaacuteul lehetőseacuteget ad a transzcendencia rejtjeleinek eacuter-
zeacutekeleacuteseacutere illetve megfejteacuteseacutere (Jaspers 2005) Talaacuten ez Jaspers filozoacutefiaacutejaacutenak legne-
hezebben eacuterthető eacutes eacuteppen ezeacutert a legvitatottabb pontjai is Szaacutemunkra ez azeacutert eacuterdekes
eacutes egyben meghataacuterozoacute momentum is mert azt gondoljuk ebben semmi bonyolultsaacuteg
eacutes misztika sincs
A transzcendenciaacutera uacutegy tekintuumlnk mint a forraacutesvideacutek hataacutervideacutekeacutere Maacuter eacuter-
zeacutekelhető laacutethatoacute hallhatoacute tapinthatoacute stb a tuacuteloldal minden rezduumlleacutese de meacuteg nem
leacuteptuumlnk be a lassan-lassan feledeacutesbe meruumllő videacutekre mert a legtoumlbb esetben azt nem
tartjuk maacutesnak a sajaacutet szellemi siacutekunkhoz keacutepest
Meggyőződeacutesuumlnk hogy ez nem pusztaacuten egy filozoacutefiai absztrakcioacute metaforikus leiacuteraacutesa
hanem a leacutetezeacutesnek olyan megtapasztalaacutesa amelyről peacuteldaacuteul Heidegger eacutertekezik a
leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese oumlsszefuumlggeacuteseit elemezveacuten (Feheacuter 1995 Heidegger
2019)
Napjaink boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesainak tuumlkreacuteben talaacuten nem tűnik irrelevaacutensnak ha azt
aacutelliacutetjuk Jaspers Heidegger eacutes Naacutegaacuterdzsuna egyaraacutent arra is felhiacutevja a figyelmuumlnket
hogy a pusztaacuten intellektuaacutelis eacutes logikai elemzeacutesi eacutes elmeacuteletalkotaacutesi filozofaacutelaacutes legin-
kaacutebb a felejteacutes szolgaacutelataacuteban aacutell
79
Annak eacuterdekeacuteben hogy a fenti igen kategorikus kijelenteacutesuumlnket valoacutedi tarta-
lommal toumlltsuumlk meg Jaspers aacutetfogoacuteval kapcsolatos gondolatvilaacutegaacutera vonatkozoacute okfej-
teacutesuumlnket a koumlvetkezővel javasoljuk kiegeacutesziacuteteni Veacutelemeacutenyuumlnk szerint az aacutetfogoacute eacutepp-
hogy leszűkiacuteti a neacutemet filozoacutefus mondanivaloacutejaacutet eacutes aacuternyeacutekot vet az egzisztenciaacutelis fi-
lozofaacutelaacutesra Mivel az objektum eacutes a szubjektum kettőseacutegeacutet mint maacuter utaltunk is raacute
adottnak aacutelliacutetja be meacuteg akkor is ha Jaspers ezt a kettőseacuteget oumlnmagaacuteban nem tartja
termeacuteszetesnek eacutes magaacutetoacutel eacutertetődőnek (Jaspers 1996 2008) Uacutegy laacutetjuk a mesterseacute-
gesen elvaacutelasztott leacutetszemleacuteleti moacutednak nem az aacutethidalaacutesaacutera van szuumlkseacuteg hanem azok
fokozatos oumlsszefonaacutesaacutera Talaacuten az egykor paacutelyaacutejaacutet pszichiaacuteterkeacutent kezdő Jaspers sem
venneacute zokon ha a koumlvetkező orvosi peacuteldaacuteval igyekezneacutenk meggyőzni őt aacutellaacutespontunk
helyesseacutegeacuteről Vegyuumlnk egy trauma koumlvetkezteacuteben hataacuterhelyzetben leacutevő laacutebaacuten oacuteriaacutesi
sebbel szenvedő embert Ha segiacutetuumlnk az emberi szervezetnek eacutes kitisztiacutetjuk a sebet
fixaacuteljuk a veacutegtagot eacutes folyamatosan gondoskodunk a beteg ellaacutetaacutesaacuteroacutel biacutezhatunk ab-
ban hogy a seb előbb-utoacutebb minden egyeacuteb segiacutetseacuteg neacutelkuumll oumlsszeforr Azonban a meg-
maradoacute heg illetve a belső roumlgziacuteteacutesek hiaacutenya koumlvetkezteacuteben esetleg haacutetra maradoacute moz-
gaacutesfunkcioacute-kieseacutes koumlvetkezteacuteben a beteg feleacutepuumlleacuteseacutet koumlvetően feacutelig-meddig idegen-
keacutent tekinthet arra a veacutegtagra mely a balesetet koumlvetően az ő egyik legtermeacuteszetesebb
taacutemasza volt
Teacutetelezzuumlnk fel egy hasonloacute szituaacutecioacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy rendelkezeacutesuumlnkre
aacutell a modern baleseti eacuter- eacutes idegsebeacuteszet valamennyi eszkoumlze eacutes az azokat alkalmazni
eacutes felhasznaacutelni keacutepes szakemberek egyaraacutent A beteg a szakszerű ellaacutetaacutest koumlvetően
minimaacutelis eszteacutetikai elvaacuteltozaacuteson tuacutel folytatni tudja addigi eacuteleteacutet
Tehaacutet az aacutetfogoacute mint gyoacutegyulaacutesi folyamat mindkeacutet esetben megnyilvaacutenul azonban a
maacutesodik esetben valoacuteban szinte maradeacutek neacutelkuumll eltűnik a mesterseacuteges szeacutetvaacutelasztaacutes
Megiacuteteacuteleacutesuumlnk szerint a fenti peacuteldaacutek alapjaacuten a Jaspers-i aacutetfogoacute egzisztenciaacutel-filozoacutefiai
eacutertelemben oumlsszefonoacute eacutes reintegraacuteloacute aacutellapotban teljesedik ki
Ez az oumlsszefonoacutedaacutes a buddhai filozoacutefia integraacutens reacutesze mint azt maacuter toumlbbszoumlr
kuumlloumlnboumlző kontextusokba helyezve jeleztuumlk igaz ezt ilyen moacutedon nem mondtuk ki
Ebben a kultuacuterkoumlrben tehaacutet nem vaacutelik szeacutet a filozoacutefiai elmeacutelkedeacutes eacutes a meditaacutecioacutes
szemleacutelődeacutes tapasztalati vilaacutega Sőt mi toumlbb eacuteppen a kettő laacutetszoacutelag egymaacutestoacutel teljesen
kuumlloumlnboumlző vilaacuteg-megismereacutesi moacuted egyseacuteget teremtő mivoltaacutenak a megeacuterteacutese eacutes eleacutereacutese
a ceacutel A disszertaacutecioacute kereteit az aztaacuten veacutegkeacutepp szeacutetfesziacuteteneacute ha a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal
80
bdquokikiacuteseacuterletezettrdquo majd a gyakorlatban is sikeresen alkalmazott szatipatthaacutena eacutes vi-
passzanaacute82 meditaacutecioacutes moacutedszerek reacuteszletesebb boumllcseleti oumlsszefuumlggeacuteseit is kifejteneacutenk
Ezen a helyen csak annyit jegyzuumlnk meg a Buddha keacutet emliacutetett moacutedszereacutevel kapcso-
latban hogy az oumln- eacutes leacutetmegismereacutes oumlsszekapcsolaacutesaacutenak ha tetszik oumlsszefonaacutesaacutenak
eacutes keacutesőbbi egybeforraacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk azokra
82 A sajaacutet tapasztalatainkat is segiacutetseacuteguumll hiacutevva roumlviden azt mondhatjuk hogy a (p) vipasszanaacute az az
elmeacutelyuumlleacutes gyakorlat mely a maacuter emliacutetett (p) szatipatthaacutena eacutelmeacutenyvilaacutegaacutet mintegy elemző moacutedon
rendezi a gyakorloacute tudataacuteban A XIV Dalai Laacutema is rendszerint paacuterban emliacuteti a keacutet meditaacutecioacutes formaacutet
termeacuteszetesen hierarchikus kuumlloumlnbseacutegteacuteteltől mentesen A vallaacutesi vezető a (p) vipasszanaacutet analitikus
meditaacutecioacutekeacutent is aposztrofaacutelja (Youtube (2012a)
81
A filoszkoacuteproacutelhellip
Itt fogjuk ismertetni az aacuteltalunk filoszkoacutepnak83 nevezett egzisztenciaacutel-filozoacutefiai vizs-
gaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzuumlnket mely a Heidegger-i Jaspers-i Bergson-i Naacutegaacuterdzsuma-i eacutes a
Kropotkin-i boumllcselet tanulmaacutenyozaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent vaacutelt szaacutemunkra eleacuterhetőveacute
Uacutegy gondoljuk hogy az eacuteletfilozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok eacutes az abboacutel levezethető koumlvetkez-
teteacutesek tudomaacutenyos kutataacutesokkal valoacute oumlsszevethetőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseiben az elmuacutelt
hosszuacute időszakban sok-sok akaacuter tudomaacutenyfilozoacutefiai eacutertelmezeacutes is elismeri a maacuter em-
liacutetett Jaspers-i megkoumlzeliacuteteacutes leacutetjogosultsaacutegaacutet vagyis azt hogy a filozoacutefiaacutenak elsősor-
ban a leacutet olyan teruumlleteire van lehetőseacutege bevilaacutegiacutetani melyek ezidaacuteig ismeretlenek
felteacuterkeacutepezetlenek voltak a szaacutemunkra Ezt a keacutesőbbiekben a tudomaacutenyos kutataacutesok
reacuteszleteiben is feltaacuterhatjaacutek (Jaspers 1990)
Mindezek nyomaacuten jutottunk arra az intuitiacutev koumlvetkezteteacutesre hogy az eacuteletfilo-
zoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok pontosabbaacute teacuteteleacutehez szuumlkseacuteg van egy szellemi kutatoacuteeszkoumlz
megalkotaacutesa Hosszas elmeacutelkedeacutes eacutes meacuteg toumlbb szakmai jellegű beszeacutelgeteacutes eredmeacute-
nyekeacuteppen jutottunk el a maacuter emliacutetett filoszkoacutepig
Az ide vezető hermeneutikai diskurzusok egyik kulcsszereplője eacutes beszeacutelgető partnere
Kropotkin volt Az orosz geograacutefus filozoacutefus maacuter eleve nagy hataacutest gyakorolt raacutenk az
egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos ember eacutes a szimbiotikus ember szellemi kereteinek leacutetre-
joumlveteleacuteben hiszen a maacuter emliacutetett alternatiacutevnak nevezett evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutevel toumlbb
mint alaacutetaacutemasztotta gondolataink eacuteletkeacutepesseacutegeacutet a leacutetezők fogyateacutekossaacutegaacutet jellemző
aacutelliacutetaacutesainkkal kapcsolatosan (Kropotkin 1908)
Viszont legalaacutebb ekkora befolyaacutessal biacuter a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg a filoszkoacute-
punk megalkotaacutesaacuteban Tudjuk hogy az orosz hercegi csalaacutedboacutel szaacutermazoacute nagy gon-
dolkodoacute a koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegre ndash mint toumlrzsfejlődeacutesi hajtoacuteerőre ndash fiatal katonakeacutent esz-
meacutelt raacute ndash mikoumlzben taacutersaival kietlen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt igyekeztek felteacuterkeacutepezni Szi-
beacuteria jeges taacutejait Az itt szerzett eacutes dokumentaacutelt eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit
illetve felfedezeacuteseit Kropotkin az egyseacuteges toumlrzsfejlődeacutesimoacuted tudomaacutenyos leiacuteraacutesaacutevaacute
formaacutelta
Azonban itt nem aacutellt meg a gondolatainak tovaacutebbszoumlveacuteseacuteben eacutes az empirikusan alaacutetaacute-
masztott zooloacutegiai alapuacute evoluacutecioacutes elmeacuteleteacutet a boumllcseleti vilaacutegkeacutepeacutebe is beemelte
83 Tudjuk hogy a szoacute eredetileg egy maacutera feledeacutesbe meruumllt a feacutenykeacutepeacuteszet hőskoraacuteban hasznaacutelt feacutem
keretet jelent Mi azonban erre egy sajaacutet magunk aacuteltal alkotott boumllcseleti vizsgaacuteloacute eszkoumlzkeacutent tekintuumlnk
hasonloacute moacutedon mint az emliacutetett kaleidoszkoacutepra Az elnevezeacutes egyreacuteszt a goumlroumlg bdquofiloszboacutelrdquo van mely
a filozoacutefiaacutera utal maacutesreacuteszt a kaleidoszkoacutepra utaloacute bdquoszkoacuteprdquo kifejezeacutesek oumlsszeilleszteacutesekből aacutell
82
Uacutegy gondolta az ember egyreacuteszt toumlbbre hivatott annaacutel mintsem egy taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi mechanizmus oumlntudatlan fogaskereke legyen Maacutesreacuteszt az embert emberreacute
tevő alaptulajdonsaacutegakeacutent a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes eacutes elfogadaacutes ndash ez az aacutellatoknaacutel eacutes a leg-
uacutejabb kutataacutesok szerint a noumlveacutenyekneacutel is megfigyelhető tulajdonsaacuteg ndash magas szintű
tudatossaacutegaacuteban is keresendő (Wohlleben 2018)
A magunk reacuteszeacuteről hozzaacutetesszuumlk hogy ez a roumlvid Kropotkin-interpretaacutecioacutenk
joacutel illeszkedik a hivatkozott A faacutek titkos eacutelete ciacutemű koumlnyv mondanivaloacutejaacutehoz amely-
nek leacutenyege a koumlvetkező A szerző Kopotinkhoz hasonloacutean a sajaacutet megfigyeleacutesei alap-
jaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy az erdő faacutei de tulajdonkeacuteppen az egeacutesz noumlveacuteny-
vilaacuteg folyamatosan kommunikaacutel egymaacutessal Meacuteghozzaacute kuumlloumlnboumlző vegyuumlletek kivaacute-
lasztaacutesaacuten keresztuumll melyeknek a maacutesikhoz valoacute eljuttataacutesaacuteban a szelet is igeacutenybe ve-
szik A kommunikaacutecioacutejuk ceacutelja hogy a koumlzoumls eacuteletteruumlket eacuterő veszeacutelyekről taacutejeacutekoztas-
saacutek egymaacutest tovaacutebbaacute a veszeacutelyzoacutenaacutetoacutel taacutevolabb eső taacutersaik felkeacuteszuumlljenek a szuumlkseacuteges
bioloacutegiai vagy fizikai veacutedekezeacutesre (Wohlleben 2018)
Szaacutemunkra a roumlviden oumlsszefoglalt koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg reprezentaacutecioacute toumlbb mint
bizonyiacutetoacute erővel hat a szimbiotikus leacutetezeacutes jelen valoacutesaacutegaacutera Az ember ugyanezen ter-
meacuteszet reacutesze volt egykor mint a nem is annyira titkos eacuteletet eacutelő faacutek eacutes noumlveacutenyek Attoacutel
hogy lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt a kognitiacutev keacutepesseacutegeink kiaknaacutezaacutesa aacuteltal a termeacuteszet meacutelyebb
megismereacuteseacutere eacutes aacutetalakiacutetaacutesra ez meacuteg nem kellene hogy azt jelentse valamifeacutele uacutej-
keletű istenseacutegkeacutent a leacutet foumlleacute helyezzuumlk magunkat Nietzsche Zarathusztraacuteja is hasonloacute
veszeacutelyekre hiacutevja fel a figyelmuumlnket (Nietzsche 2000)
Visszakanyarodva tehaacutet a filoszkoacutep megalkotaacutesaacutehoz eacutes az ehhez nyuacutejtott Kro-
potkin-i segiacutetseacuteghez a fentiek alapjaacuten talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az első ilyen
eszkoumlz prototiacutepusaacutet ndash a modernkorban legalaacutebbis ndash az orosz filozoacutefus hasznaacutelta első
iacutezben
Tudva hogy ez a szellemi kutataacutest segiacutető eszkoumlz a benne visszatuumlkroumlződő leacutetezeacutes-
mintaacutezatok analizaacutelaacutesaacutet abban segiacuteti hogy az evidensnek tűnő eacutertelmezeacutesi moacutedokat
egymaacuteson eacutes egymaacutestoacutel is keacutepes egyszerre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln is elfordiacutetani Ezt azonban
nem csak keacutet siacutekban haacuterom vagy akaacuter toumlbb dimenzioacuteban is el tudja veacutegezni
Aacutellaacutespontunk szerint iacutegy jaacuterhatott el Kropotkin herceg amikor a nagyon is gyakorlati
eacutelővilaacutegra vonatkozoacute megfigyeleacuteseit minden kuumlloumlnoumlsebb neheacutezseacuteg neacutelkuumll a taacutersadalmi
folyamatokra eacutes a filozoacutefia vilaacutegaacutera egyaraacutent alkalmazhatoacutevaacute formaacutelta (Kropotkin
1908)
83
Termeacuteszetesen kritikakeacutent az uacutej boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesi eszkoumlzre vonatkozoacutean sok-sok
megaacutellapiacutetaacutes tehető mi ebből egyet emeluumlnk ki eacutes igyekszuumlnk erre adekvaacutet elleneacuterve-
ket felsorakoztatni
A fent hosszabban elemzett Kropotkin-i peacutelda a filoszkoacutep lehetseacuteges alkalmazaacutesaacutera
azeacutert sem kifejezetten joacute peacutelda mondhatjaacutek toumlbben mert egy termeacuteszettudomaacutenyos
megfigyeleacutesből filozoacutefiaivaacute alakiacutetott gondolatfolyam nem igeacutenyel ilyen tiacutepusuacute szel-
lemi eszkoumlzt
Mi uacutegy laacutetjuk igenis pontosan egy ilyen eszkoumlz adja a legnagyobb segiacutetseacuteget eacutes sza-
badsaacutegot a gondolkodoacute szaacutemaacutera ahhoz hogy a Heidegger-i boumllcseletből maacuter joacutel ismert
heacutetkoumlznapi eacutertelmezeacutesi kereteken tuacutel tudjunk tekinteni
Ehhez kapcsoloacutedoacutean megjegyezzuumlk hogy Jaspers boumllcselete ott kezdődik ahol a tu-
domaacuteny hataacuterai huacutezoacutednak A neacutemet gondolkodoacute veacutelemeacutenye szerint a tudomaacutenyossaacuteg
eredmeacutenyei maacuter az ő koraacuteban is elvitathatatlanok voltak de laacutetta azokat a veszeacutelyeket
melyek a tudomaacuteny tuacuteldimenzionaacutelt maacuter-maacuter vallaacutesi szintre emeleacuteseacuteből koumlvetkezhet-
nek (Jaspers 1990 2000)
Jaspers vilaacutegszemleacutelete kapcsaacuten meg kell jegyezzuumlk hogy nem egy vilaacutegban gondol-
kodott hanem a vilaacutegok sokasaacutegaacuteban (Jaspers 2005) A filoszkoacutep ezen olvasatban is
leacutetjogosultsaacutegot nyer hiszen egy olyan szellemi eszkoumlzkeacutent kezeljuumlk eacutes hasznaacuteljuk
amely ezen vilaacutegok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek oumlsszetettebb vizsgaacutelataacutera is lehetőseacuteget te-
remt
Hasonloacutekeacuteppen a szellemi filoszkoacutepot egyuacutettal a Bergson-i intuitiacutev moacutedszer
egyik kiegeacutesziacutető eszkoumlzeacutenek is tarjuk Tovaacutebbaacute ez az eszkoumlz a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacuteg-
tan jobb megeacuterteacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterulhat amennyiben tudataacuteban vagyunk hogy a mester
az egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumlsen fuumlggeacutesben leacutevő bdquoleacutetezőkrdquo koumlzoumltti viszonyt csak uacutegy tartotta
megeacuterthetőnek eacutes alkalmazhatoacutenak a mindennapokban ha az azzal foglalatoskodoacute em-
ber egy szellemi bdquoszintugraacutestrdquo is veacutegre tud hajtani az intellektuaacutelis erőfesziacuteteacuteseken tuacutel
Az itt leiacutertak a mi eacutertelmezeacutesuumlnket tuumlkroumlzik mely ebben az oumlsszefuumlggeacutesben a madhja-
maka filozoacutefia nyugati kultuacuterkoumlrbe toumlrteacutenő reacuteszbeni integraacutelaacutesaacutet ceacutelozza Tudjuk hogy
a toumlrteacuteneti Buddha aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott taniacutetaacutes eacutes boumllcselet az emliacutetett szellemi
szintugraacutest a meditaacutecioacutes gyakorlatok megvaloacutesiacutetaacutesaacuten keresztuumll tartja eleacuterhetőnek Ezt
semmikeacuteppen sem kiacutevaacutenjuk vitatni pusztaacuten emellett ndash a sajaacutet szociokulturaacutelis koumlze-
guumlnkben jobban eacuterthető ndash egy uacutejabb alternatiacutev megkoumlzeliacuteteacutesre hiacutevjuk fel a figyelmet
84
Az elkoumlvetkezendő fejezetben mint maacuter toumlbbszoumlr is utaltunk raacute az elmuacutelt eacutevek
kutataacutesainak egyik gyakorlati szempontboacutel is igen eredmeacutenyes szeleteacutet mutatjuk be
ez pedig az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutese
Az alaacutebbiakban reacuteszletesebben kifejtjuumlk a majdani maacutesodik a turizmustudomaacuteny vi-
laacutegaacuteba is bepillantaacutest adoacute alfejezet egyik meghataacuterozoacute aacutem bdquocsakrdquo implicite taacutergyalt
oumlsszefuumlggeacuteseacutet mely az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes első pillantaacutesra koumlzoumltti fo-
kozatbeacutelinek tűnő de veacutelemeacutenyuumlnk szerint a folyamat soraacuten termeacuteszetbeniveacute aacutetala-
kuloacute kuumlloumlnbseacutegeacuteről alkotott veacutelemeacutenyuumlnket
Az emliacutetett maacutesodik alfejezet egy nemreacutegiben megjelent tanulmaacutenyunk minimaacutelisan
aacutetdolgozott szoumlvegeacuteből aacutell Ebben roumlviden szoacute esik erről a haacutermas alapvetően isme-
retelmeacuteleti jellegű felveteacutesuumlnkről Mely a Luhmann neveacutevel feacutemjelzett rendszerelmeacute-
let kapcsaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutesuumlnk tereacutebe (Luhmann 2010)
Teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes Luhmann-i gondolatvilaacuteg nemzetkoumlzileg elismert
szaktekinteacutelye egykor alkalma nyiacutelt szemeacutelyes ismeretseacuteget koumltni a kitűnő filozoacutefus-
sal eacutes reacuteszt venni egyetemi előadaacutesain is Ezeacutert első keacutezből tudtunk eacutes tudunk a mai
napig is eacutelő szoacuteban elmeacutelkedni eacutes eszmeacuteket csereacutelni erről a zseniaacutelis gondolatvilaacutegroacutel
Ha ezek a szemeacutelyes diskurzusok nem joumlhetneacutenek leacutetre biacutezvaacutest aacutelliacutethatjuk ez a fent
emliacutetett bdquofolyamataacutebrardquo eacutes a belőle szaacutermazoacute egzisztencia-filozoacutefiai koumlvetkezteteacutesek
nem gazdagiacutetanaacutek dolgozatunk koumlzponti mondanivaloacutejaacutet
Ezt azeacutert itt gondoltuk megtenni mert a kaleidoszkoacutep- eacutes a kifejteacutes-jellegű boumllcseleti
vizsgaacuteloacutedaacuteson alapuloacute megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket bemutatoacute fejezet veacutege ennek termeacuteszetesebb
keretet biztosiacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg haacuterom kulcsfogalom gyoumlkeacuterzeteacuteből taacuteplaacutelko-
zik Az egyik az emberseacutegfelejteacutes a maacutesik a szubjektum eacutes az objektum mesterseacuteges
(szeacutet)hasiacutetaacutesa a harmadik pedig az eacutelet ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutese vagy
ennek elbagatellizaacutelaacutesa
E taacutergykoumlrben fontosnak tartjuk hogy visszautaljunk a Deleuze-i (Deleuze 1988 De-
leuze Guattari 2010) haacuteloacutezati szerkezet centrumneacutelkuumlliseacutegeacutenek alkalmazaacutesaacutera az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak megismereacutese eacutes mineacutel pontosabb meg-
fogalmazaacutesa soraacuten veacutegzett boumllcseleti toumlrekveacuteseinkben A haacuterom emliacutetett gyoumlkeacuterzet
85
oumlnaacutelloacutean is eacuteletkeacutepes relevaacutens filozoacutefiai eacuteletdimenzioacute de ha megengedjuumlk hogy egy-
maacutessal szellemi kapcsolatba leacutepjenek esetuumlnkben peacuteldaacuteul egy ilyen tiacutepusuacute emberkeacutep
forraacutesvideacutekeacuteuumll szolgaacutelhatnak
Ezen a helyen csak a legutoacutebbi aspektussal foglalkozunk mivel az első kettő felteacutetel az
ezt megelőző fejezetekben reacuteszletesebben maacuter kifejteacutesre keruumllt
Ugyan maacuter ismertettuumlk egy roumlvid megjegyzeacutes sor erejeacuteig a (p) dukkha fogalmaacutet me-
lyet a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacuteboacutel emeltuumlnk aacutet a kifejteacutes filozoacutefiaacutejaacutenak gondolatvilaacute-
gaacuteba E fogalom illetve sajaacutetos leacutetaacutellapot tartalmaacutet bizony a legtoumlbb esetben feacutelreeacuter-
telmezik a nyugati kultuacuterkoumlrben Aacuteltalaacutenossaacutegban bdquoszenvedeacutesteliseacutegrdquo-nek fordiacutetjaacutek
mi azonban ezt a fogalmat a Porosz84 (2012) aacuteltal hasznaacutelt eacutertelmezeacutes menteacuten tudtuk
integraacutelni jelen kutataacutesunkban Vagyis a leacutetezeacutes eacutelet ki nem eleacutegiacutető volta terminus
szerint mely veacutelemeacutenyuumlnk szerint bizonyos eacutertelemben neutraacutelisabb megkoumlzeliacuteteacutest
tesz lehetőveacute Ugyanis az első taniacutetoacute beszeacuted amit a tankereacutek megforgataacutesaacutenak is ne-
vezuumlnk valoacuteban feltaacuterja a leacutetezeacutes eacutes az eacutelet uacutegynevezett szenvedeacutesteli mivoltaacutet (Veacutegh
J 2009a) Azonban ez a megfogalmazaacutes bővebb kifejteacutes neacutelkuumll akaacuter a nihilizmus ha-
taacuterszituaacutecioacutejakeacutent is keretezheti a Buddha taniacutetaacutesaacutenak esszenciaacutelis tartalmaacutet
Mi eacuteppen ezeacutert a ki nem eleacutegiacutető volt tartalmisaacutega mellett eacuterveluumlnk annaacutel is
inkaacutebb mert a sajaacutet moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk arra is eacutepuumll hogy konkreacutet eacuteletszitu-
aacutecioacutekhoz tudjuk illeszteni a fogalomvilaacutegunk mondanivaloacutejaacutet Vagyis a szenvedeacutesteli-
seacuteget uacutegy eacutertelmezzuumlk mint ami annak koumlvetkezteacuteben joumln leacutetre ndash ebben az oumlsszefuumlg-
geacutesben ndash hogy olyan elvaacuteraacutesokat eacutes igeacutenyeket taacuteplaacutel az egzisztenciaacutelisan fogyateacutekos
ember a leacutet a leacutetezeacutes az eacutelet eacutes ezaacuteltal a teljes aacuteltala felfogni keacutepes vilaacuteg iraacutent ame-
lyek aacuteltal az ember oumlnmagaacutet generaacuteloacute soha veacuteget nem eacuterő bdquovaacutegyakozaacutes maacutetrixaacutebardquo
zaacuterja oumlnoumln leacutetezeacuteseacutet
A vaacutegyak vilaacutega eacuteppen hogy erősoumldni laacutetszik az ember akadaacutelymentesiacutető mi-
voltaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen napjaink szinte koumlvethetetlenuumll gyors technoloacutegiai eacutes in-
gergazdag mesterseacuteges koumlrnyezete aacuteltal (Fromm Suzuki 1995 Fromm 2002)
Fromm eacuteppen ebben laacutetja a szeretet kiuumlresedeacuteseacutenek okaacutet de ugyanez elmondhatoacute Ko-
lakovszky-nak (1994) a Metafizika Horror ciacutemű koumlnyveacuteben
84 A 2012-ban megjelent A buddhizmus lexikona ciacutemű hiaacutenypoacutetloacute kiadvaacuteny reacuteszletesen foglalkozik a
jelzett fogalom tartalmi kifejteacuteseacutevel A lexikon egyeacutebiraacutent olyan betekinteacutesi lehetőseacuteget teremt a
Buddha taniacutetaacutesa iraacutent ndash akaacuter a legszofisztikaacuteltabb tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutessel biacuteroacute ndash kutatoacutek szaacutemaacutera is
melyre annak megjeleneacutese előtt magyar nyelven nem volt moacuted (Porosz 2012)
86
az emberi szellemi kiuumlresedeacutese kapcsaacuten kifejtett gondolatiroacutel is
Ezek nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jutottunk hogy a mindannyiunkra egyre nagyobb
meacuterteacutekben raacutezuhanoacute stimulusok ingerek ndash melyek immaacuter a nap 24 oacuteraacutejaacuteban eacuterik a
tudatunkat a legkoumlboumlzőbb technikai eszkoumlzoumlkkel teli koumlrnyezetuumlnkből ndash egyszerűen
nem teszik lehetőveacute az inger informaacutecioacute ismeret - tudaacutes folyamataacutenak a fokozatbeli
majd termeacuteszetbeli veacutegbemeneteleacutet A mennyiseacutegi elv eacuterveacutenyesuumll a minőseacutegi helyett
A soha veacuteget nem eacuterő vaacutegyakozaacutes a kuumllvilaacuteg taacutergyai eszkoumlzei stb iraacutent De ezzel
egyuumltt paradoxmoacuted a vaacuteltozatlansaacuteg hiuacute remeacutenyeacuteben ringatoacutezva ndash laacutetens moacutedon ndash el-
szakadunk a leacutetuumlnket fenntartoacute vaacuteltozaacutestoacutel Tehaacutet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető volta immaacuter
keacutezzelfoghatoacutevaacute vaacutelik
De keacutenyelmes uumlgyet sem vetni e szakadatlan vaacuteltozaacutesra s keacutenyelmes csak akkor esz-
meacutelni raacute mikor maacuter eleacuteg vaskos arra hogy a testnek uacutej magatartaacutest a figyelemnek uacutej
beiraacutenyiacutetaacutest adjon Ebben a pillanatban azt talaacuteljuk hogy most aacutellapotot vaacuteltoztat-
tunk Az igazsaacuteg az hogy szuumlntelenuumll vaacuteltozunk eacutes hogy maga az aacutellapot maacuter vaacutelto-
zaacutes (Bergson 1987 p 8)
Vagy ahogy erről a keacuterdeacutes koumlrről Peter Watzlawickeacutek fogalmaznak a Vaacuteltozaacutes ndash A
probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacutesaacutenak elvei ciacutemű koumlnyvuumlkben
bdquoKavafisz goumlroumlg koumlltő Ithaka c koumlltemeacutenyeacuteben Imaacutedkozz hogy hosszuacute legyen az uacutet -
tanaacutecsolja a tengeri utazoacutenak - hogy utazaacutesod tele legyen kalanddal eacutes tapasztalattal
Mindig Ithakaacutera gondolj a megeacuterkezeacutes a sorsod de ne siesd el az utazaacutest az a
joacute ha eacutevekig tart Leacutegy egeacuteszen oumlreg mire horgonyt vetsz a szigetneacutel Eacutes Kavafisz
ismer egy nem utoacutepista megoldaacutest sosem laacutetott kikoumltőkbe teacutersz be s mindazzal gaz-
dagodva amit az uacutet adott ne vaacuterd Ithakaacutetoacutel hogy gazdaggaacute tegyen Ithakaacutetoacutel kaptad
a gyoumlnyoumlrű utat Ithaka neacutelkuumll nem indultaacutel volna el De Kavafisz boumllcs megbeacutekeacutelő
megoldaacutesa keveseknek adatik meg mert az utoacutepiaacuteba eacuterkezeacutes aacutelma riasztoacute is lehet a
kijoacutezanodaacutestoacutel valoacute feacutelelem miatt vagy mert ahogyan Hamlet mondja bdquoinkaacutebb tűrni
a jelen gonoszt mint ismeretlenek feleacute sietnirdquo (Watzlawick 2008 p 58)
Ugyanitt emliacutetik meg azt hogy a toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaacutenak egyik esszenciaacutelis meg-
aacutellapiacutetaacutesa mikeacutent manifesztaacuteloacutedott az aacuteltaluk vaacutezolt megoldaacutes leacutepeacuteseiben
87
bdquoA fentebb roumlgziacutetett elvekkel megkoumlzeliacutetve egy probleacutemaacutet egy neacutegyleacutepeacuteses eljaacuteraacutes
megfogalmazaacutesaacutehoz eacutes alkalmazaacutesaacutehoz jutunk A leacutepeacutesek a koumlvetkezők
1 a probleacutema vilaacutegos megfogalmazaacutesa konkreacutetumok segiacutetseacutegeacutevel
2 az eddigi megoldaacuteskiacuteseacuterletek vizsgaacutelata
3 az eleacuterendő konkreacutet vaacuteltozaacutes vilaacutegos megfogalmazaacutesa
4 egy olyan terv kidolgozaacutesa eacutes eacuteletbe leacutepteteacutese amely leacutetrehozza ezt a vaacuteltozaacutest
Joacuteval azutaacuten hogy ily moacutedon rendszereztuumlk megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket raacutejoumlttuumlnk hogy ndash min-
den előre megfontolt blaszfemikus rosszindulat neacutelkuumll - eltulajdoniacutetottuk a buddhiz-
mus neacutegy nemes igazsaacutegaacutet a szenvedeacutesről a szenvedeacutes eredeteacuteről a szenvedeacutes meg-
szuumlnteteacuteseacuteről valamint a szenvedeacutes megszuumlnteteacuteseacutehez vezető uacutetroacutel szoacuteloacute igazsaacutegokat
Jobban meggondolva ez nem is tuacutel meglepő mert a buddhizmus alaptaniacutetaacutesai leacutenye-
geacuteben gyakorlatiak eacutes egzisztenciaacutelisakrdquo (Watzlawick 2008 p 93)
Az imeacutent leiacutert tendencia a mi veacutelemeacutenyuumlnk szerint is egyfajta szellemi kieacutegeacuteshez il-
letve kiuumlresedeacuteshez vezet85 (Nagarjuna 1975 Kolakowski 1992 Fromm Suzuki
1995 Fromm 2002 Byung-Chul 2019)
Az hogy az ingerből informaacutecioacutet tudjon formaacutelni az ember abboacutel pedig a tudaacutes birto-
kaacuteba jusson le kell lassiacutetania a tudataacuteba eacuterkező ingerzuhatagot Szelektaacutelnia kell az
ingerek koumlzoumltt aszerint hogy mi az amire szellemileg valoacuteban szuumlkseacutege van Ekkor
azok informaacutecioacutevaacute alakulnak aacutet aacutellnak oumlssze Majd a tudat meacutelyebb reacutetegeivel kap-
csolatok sokasaacutega alakulhat ki eacutes olyan oumlsszekoumltteteacutesek joumlhetnek leacutetre ndash s ezek uacutejabb
eacutes uacutejabb oumln- eacutes eacutelet-megismereacutesi moacutedok kidolgozaacutesaacutera inspiraacutelhatnak ndash amelyek el-
vezetnek az ismeretek-tudaacutes forraacutesvideacutekeacutere
Uacutegy laacutetjuk Naacutegaacuterdzsuna Jaspers Bergson eacutes Heidegger is beszeacutel erről persze mind-
egyikuumlk a maga toumlrteacuteneti eacutes szociokulturaacutelis kontextusaacuteban
Mindezen koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera azaacuteltal nyiacutelt lehetőseacuteguumlnk hogy a jelzett
művek eacutes szerzőik gondolatvilaacutegaacuteroacutel az elmuacutelt eacutevek soraacuten sok-sok oacuteraacutenyi beszeacutelgeteacutest
folytattunk teacutemavezetőimmel de a PhD keacutepzeacutes kereteacuteben veacutegzett oktatoacutei tevekeacutenyseacute-
85 Laacutesd meacuteg Hannah Arendt eacutes Karl Jaspers (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes
egyetemes felelősseacuteg ciacutemű koumlteteacutet A koumltet raacuteeső reacuteszeacuteben ndash A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese fejezeteiben mely az
előadaacutesainak a leiratai alapjaacuten iacuteroacutedott ndash Jaspers szinte veacutegig azt sugallja hogy az ember egyeacutenileg eacutes
kollektiacuteve is egyre taacutevolabb fog sodroacutedni a szellem forraacutesvideacutekeacutetől ha nem tanul peacuteldaacuteul a II
Vilaacuteghaacuteboruacuteban betoumlltoumltt aktiacutev vagy passziacutev szerepeiből Illetve nem eacutebred fel a technikai
civilizaacutecioacutejaacutenak laacutezaacutelmaacuteboacutel melynek eacuteppen az a legnagyobb veszeacutelye hogy az ember taacutergyaacutevaacute vaacutelik a
sajaacutet maga kreaacutelta vilaacutegaacutenak
88
guumlnk soraacuten is gyakorta előkeruumllt ez a fajta oumlnmagaacutet generaacuteloacute vaacutegyhajhaacuteszoacute emberi at-
titűd A legtoumlbb esetben ezek nem akaratlagos leacutetezeacutesi reakcioacutek eacutes eacuteppen ezeacutert nem
rendeluumlnk hozzaacutejuk semminemű peacuteldaacuteul moraacutelis eacuterteacutekhierarchiaacutet sem A diaacutekok86 eacutes
a segiacutetseacuteguumlnkre leacutevő kivaacuteloacute oktatoacute eacutes kutatoacute kolleacutegaacutek egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben hoz-
zaacutejaacuterultak a diskurzusokban valoacute aktiacutev reacuteszveacutetel aacuteltal hogy a peacuteldakeacutent emliacutetett haacuterom
egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegi csomoacutepont felteacuterkeacutepezhető legyen illetve a mindezekre
eacutepuumllő fogalomhaacuteloacute eacutelettel teljen meg
Iacutegy hasznaacuteltuk a vizsgaacuteloacutedaacutesunk soraacuten az elmuacutelt eacutevekben a szellemi kutatoacuteeszkoumlzuumln-
ket termeacuteszetesen ezek csak bdquoiacutezeliacutetőuumllrdquo szolgaacuteltak arra hogy bemutassuk a filoszkoacutep
műkoumldeacuteseacutet eacutes filozoacutefiai akaacuter tudomaacutenyos hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutera is javaslatot tegyuumlnk
A fejezetet lezaacuteroacute gondolatmenetuumlnk talaacuten a dolgozat egyik legvitatottabb vagy
legkeveacutesbeacute elfogadott reacuteszeacutet fogja keacutepezni Ennek elleneacutere elengedhetetlennek gon-
doljuk a maacuter szinteacuten emliacutetett meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyvilaacuteg tapasztalataiboacutel szaacutermazoacute isme-
retek roumlvid oumlsszefoglalaacutesaacutet Tulajdonkeacuteppen a sokat emlegetett filoszkoacutep bdquofelfedezeacuteseacute-
hezrdquo is nagyban hozzaacutejaacuterultak az emliacutetett eacutelmeacutenyek
Jaspers (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai ciacutemű koumlnyveacuteben javaslatokat
fogalmaz meg arra vonatkozoacutean hogy az egzisztaacutelaacutes tovaacutebbaacute a filozoacutefiai fogalomal-
kotaacutes eacutes a szaacutemaacutera legalaacutebb ennyire fontos boumllcseleti keacuterdeacutesek megfogalmazaacutesa mi-
lyen szellemi gyakorlatok segiacutetseacutegeacutevel vaacutelik eleacuterhetőveacute A transzcendencia kapcsaacuten
maacuter emliacuteteacutest tettuumlnk arroacutel hogy a neacutemet boumllcselő filozoacutefiai programjaacutenak egyik legne-
hezebben eacuterthető eacutes ezaacuteltal kivitelezhető keacuterdeacutese eacutes megvaloacutesiacutetaacutesa a transzcendencia
rejtjeleinek olvasaacutesa eacutes az ezt lehetőveacute tevő egzisztaacuteloacute leacutetaacutellapotba keruumlleacutes eacutes az abban
maradaacutes fenntartaacutesa
Meggyőződeacutesuumlnk hogy Jaspers azaacuteltal vaacutelt korunk egyik legmeghataacuterozoacutebb filozoacutefu-
saacutevaacute hogy az egzisztenciaacutelis filozoacutefiaacutet egyreacuteszről aacutellandoacute intellektuaacutelis erőfesziacuteteacutesre
alapozta maacutesreacuteszről egyfajta eacuteletgyakorlat veacutegrehajtaacutesakeacutent eacutertelmezte A tudatossaacuteg
szaacutemaacutera kiemelkedő jelentőseacutegű alapfelteacutetelkeacutent szerepel ebben az eacutertelmi eacutes szellemi
gyakorlatban (Jaspers 2000 2004)
86 Az oktatoacutei gyakorlat soraacuten nagyleacutetszaacutemuacute hallgatoacutesaacuteg előtt nyiacutelt lehetőseacutegem az uacutej fogalmak
folyamatos ismerteteacuteseacuten tuacutel azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere azaz boumllcseleti kapcsoloacutedaacutesi pontjaik szaacutemaacutenak
noumlveleacuteseacutere is Erről reacuteszletesebben a koumlvetkező fejezet idevonatkozoacute alpontjaacuteban reacuteszletesebben is
fogunk beszeacutelni Itt arra hiacutevjuk fel a figyelmet hogy az emliacutetett hallgatoacutesaacuteg nem veacuteletlenuumll lett
diaacuteksaacutegkeacutent aposztrofaacutelva mivel a hallgatoacute kifejezeacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egy passziacutev attitűdoumlt felteacutetelez
A Jaspers (1990) aacuteltal megfogalmazott egyetemi eszmeacutenykeacutep eacutes a maacuter szinteacuten emliacutetett buddhista
keacutepzeacutesi formaacutek egyaraacutent megerősiacutetenek bennuumlnket ezen toumlrekveacutesuumlnk helyeacutenvaloacutesaacutegaacuteban
89
Hasonloacute moacutedon mint a Bergson-i intuitiacutev vizsgaacuteloacutedaacutes eseteacuteben amikor is ndash
meglaacutetaacutesunk szerint ndash meglehetősen a fentiekkel rokoniacutethatoacutean egy olyan egybeolva-
daacutes-eacutelmeacuteny joumln leacutetre a vizsgaacuteloacute eacutes a vizsgaacutelat taacutergya koumlzoumltt mely egyszerűen nem ala-
kulhat ki a jelen pillanatban időzeacutes tudatossaacutega neacutelkuumll (Bergson 1910 1987 Deleuze
2010)
Az elmuacutelt oumlt eacutev soraacuten az eacuteletviteluumlnk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacutet keacutepezi a fentebb
ismertetett szatipatthaacutena eacutes vipasszanaacute meditaacutecioacutes gyakorlat Az ebből meriacutetett isme-
ret- eacutes eacutelmeacutenyanyag bemutataacutesaacutera nincs moacuted maacuter csak azeacutert sem mert meglaacutetaacutesunk
szerint a szociokulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos koumlzeguumlnk szaacutemaacutera idegen Azonban mint peacutel-
daacuteul a fentebb ideacutezett Capra (2000) eacutes Porosz (2018b) kifejezetten fontosnak eacutes alkal-
mazhatoacutenak nevezi a meditaacutecioacutes eacutelmeacutenyek implikaacutelaacutesaacutet akaacuter a tudomaacutenyosan rele-
vaacutensnak minősiacutetett megaacutellapiacutetaacutesok forraacutesai koumlzeacute is
Keacutet dolgot azonban mindenkeacuteppen roumlgziacuteteni szeretneacutenk azzal a ceacutellal hogy a veacutelemeacute-
nyuumlnk szerint a nyugati vilaacutegban kialakiacutetott bdquouumlvegplafonrardquo felhiacutevjuk a figyelmet
A maacuter emliacutetett Pető moacutedszer tudomaacutesunk szerint meacuteg ezidaacuteig nem kutatott teruumllete a
moacutedszer sajaacutetos raacutevezeteacutesen alapuloacute gyakorlataacutenak a buddhista eacuteberseacuteg-meditaacutecioacutekkal
valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa Erről bővebben mind az alapkeacutepzeacutesben mind pedig a mester-
keacutepzeacutesben iacutert diplomamunkaacuteimban reacuteszletesen eacutertekeztem az akkori vizsgaacuteloacutedaacutesaim-
nak az egyik koumlzponti teacutemaacutejaacuteul ennek a paacuterhuzamnak a koumlrvonalazaacutesaacutet vaacutelasztottam
(Farkas 2014 2017)
A meditatiacutev eacutelmeacutenyek tudat tudomaacuteny eacutes vilaacutegunkat formaacuteloacute maacutera elvitatha-
tatlan szerepeiről a XIV Dalai Laacutema toumlrekveacuteseinek is koumlszoumlnhetően a vilaacuteg vezető
termeacuteszettudoacutesai napjainkban uacutegy beszeacutelnek mint arroacutel az emberi teveacutekenyseacutegről
mely a kutataacutesok perifeacuteriaacutejaacuteroacutel azok centrumaacuteba kell hogy keruumlljoumln Abboacutel a ceacutelboacutel
is hogy az emberi megismereacutes keacutepesseacutegeiről eacutes azok kiterjeszteacuteseacuteről ne csak a boumllcse-
leti esetleg a vallaacutesi ndash eddig szubjektiacutevnak nevezett ndash neacutezőpontjaiboacutel vonjunk le kouml-
vetkezteteacuteseket
Olvasatunkban ez a toumlrekveacutes eacutes termeacuteszettudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutes peacuteldaacuteul annak az
el- eacutes felismereacutese hogy Heidegger Jaspers Bergson eacutes nem utolsoacutesorban a fentebb
emliacutetett buddhista filozoacutefia-eacuteletvezeteacutesi gyakorlatok aacuteltal is szorgalmazott ndash igaz nem
teljesen szintetizaacutelhatoacute ndash bdquoprogramokrdquo ceacuteljai megvaloacutesiacutethatoacutek Vagyis peacuteldaacuteul a szub-
jektum eacutes az objektum koumlzoumltti mesterseacuteges toumlreacutes oumlsszeforrhat eacutes ez akaacuter a tudomaacute-
nyossaacuteg szigoruacute kriteacuteriumai szerint is alaacutetaacutemaszthatoacutevaacute vaacutelik (Fenner 1995)
90
Aacutellaacutespontunk szerint ndash szubjektiacuteve ndash megalapozottnak laacutetjuk mindezen szempontok
alapjaacuten hogy a filoszkoacutep valamint materiaacutelis eszkoumlztaacutersai mint mondjuk meditaacutecioacutes
folyamatok megismereacuteseacutet is segiacutető keacutepalkotoacute technoloacutegiaacutek (MR PET CT stb) joacutel
megfeacuternek egymaacutes mellett illetőleg koumllcsoumlnoumlsen igazoljaacutek a maacutesik leacutetjogosultsaacutegaacutet
A filoszkoacutep előkeacutepe lehet az 1 szaacutemuacute keacutepen laacutethatoacute bdquokoumlnyvmalomrdquo Ez az aacuteltalunk
vizsgaacuteloacutedaacutesi eacutes ismeretszerzeacutesi eszkoumlznek egyaraacutent tekintett szerkezet lehetőveacute teszi
hogy a hermeneuta akaacuter teljes meacuterteacutekben elteacuterő tartalmuacute koumlnyvekkel eacutes azok szerzői-
vel koumlzel egyidőben beszeacutedbe elegyedjen Uacutegy ahogy a kaleidoszkoacutep eacutes a filoszkoacutep
taacutercsaacutei sem egyfeacutele kristaacutelyboacutel bdquocsiszoloacutednak formaacuteloacutednakrdquo a koumlnyvmalmon forga-
tott koumlnyvek sem felteacutetlenuumll vagy hasonloacute tartalmuacuteak stiacutelusuacuteak stb
Oumlsszefoglalva a filoszkoacutep a szellemi kutataacutes keacutezhez aacutelloacute87 eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt A
kaleidoszkoacutephoz keacutepest ndash ami mintegy technikai segeacutedeszkoumlzkeacutent funkcionaacutelt ese-
tuumlnkben a vizsgaacuteloacutedaacutesunk korai szakaszaacuteban ndash termeacuteszetbeni vaacuteltozaacuteson esett aacutet a
Bergson-i eacutertelmeacuteben is Peacuteldaacuteul egy a mienkeacutehez hasonlatos vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten a her-
meneutikai taacutercsaacutek immaacuter nem igeacutenyelnek ki eacutes behelyezeacutest mintegy oumlnmaguk forog-
nak egymaacuteson eacutes egymaacutesba oumlsszefuumlggeacutesek eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegek szaacutemtalan soraacutet taacuterva
fel
A filoszkoacutep a leacutet folyamatjellegeacutebe enged bepillantaacutest a hasznaacuteloacutejaacutenak De uacutegy hogy
nem szuumlkseacuteges meacuteg viszonylagos szubsztanciaacutekkaacute sem mereviacuteteni a folyamat ese-
meacutenyeit A koumlvetkező aacutellapot a filoszkoacutepikus ember ahol az eszkoumlz eacutes a hasznaacuteloacute maacuter
nem kuumlloumlnboumlzik az objektum eacutes a szubjektum hasiacutetott aacutellapota heg neacutelkuumll oumlsszeforr
A filoszkoacutepikus ember a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a koumlvetkező tulajdonsaacutegokkal biacuter
egzisztenciaacutelisan eacuterett
egzisztenciaacutelisan eacuteber88
87 Laacutesd Marosaacuten (2004) 88 Ez a keacutet leacutetviszonyulaacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg lehetseacuteges feloldaacutesa Rokoneacutertelmű a toumlbb
iacutezben emliacutetett szimbiotikus ember fogalmaacuteval A disszertaacutecioacute keretei sajnaacutelatos moacutedon nem teszik
lehetőveacute a keacutet fogalom reacuteszletes kifejteacuteseacutet Biacutezunk benne hogy erre a keacutesőbbiekben meacuteg lehetőseacuteg
nyiacutelik
91
1 keacutep Koumlnyvmalom
In Ramelli Agostino Le diverse et artificiose machine del Capitano Agostino
Ramelli Figure CLXXXVIII (1588)
92
Filoszkoacutepos vizsgaacuteloacutedaacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacuteban
Mint ahogyan a dolgozat ezt megelőző fejezeteiben toumlbbszoumlr emliacutetettuumlk a kutataacutes so-
raacuten alkalmunk nyiacutelt az utazaacutes tudomaacutenyaacuteval toumlrteacutenő oumlsszehangoloacutedaacutesra Eacutertjuumlk ez alatt
annak a lehetőseacutegeacutet hogy a koumlzponti szerepet betoumlltő uacutej gondolati konstrukcioacuteinkat
egy szaktudomaacuteny bdquokeretrendszereacutebenrdquo megmeacuteressuumlk
Az maacuter-maacuter banaacutelis megaacutellapiacutetaacutes hogy a filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben az utazaacutes metaforaacuteja
szinte valamennyi gondolkodoacute repertoaacuterjaacuteban megtalaacutelhatoacute
A Jaspers-i filozoacutefiaacuteban eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ahhoz hogy az ember eljuthas-
son az egzisztaacutelaacutes oumlnkiteljesiacutető aacutellapotaacuteba egy belső eacutes kuumllső utazaacutest magaacuteban foglaloacute
szellemi felfedező uacuteton kell reacuteszt vennie (Jaspers 1992)
Mint ahogy a Heidegger-i ontoloacutegia is megkoumlzeliacutethető egyfajta utazaacutesi transzformaacutecioacute
megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal (Heidegger 1991) Uacutegy laacutetjuk hogy a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett leacutetbe
zuhanaacutes ndash egy itt nem reacuteszletezett ndash intellektuaacutelis eacutes emocionaacutelis tengelyű emberi cse-
lekedetsorozat eredőjekeacutent megszuumlntethető Vagyis aacutetalakiacutethatoacute egy leacutetezeacutesbeli uta-
zaacutessaacute amikor is a leacutet eacutes a leacutetezeacutes koumlzoumltti mesterseacuteges hasiacutetaacutes koumlvetkezteacuteben kialakult
szellemi szakadeacutek oumlsszeforr Tulajdonkeacuteppen ekkor leacutepuumlnk a maacuter szinteacuten sokat emle-
getett forraacutesvideacutek elfeledett teruumlleteire
Utaltunk raacute az előzőekben hogy Jaspers a filozoacutefia kezdeteit a mindenkori je-
lenben a tudomaacuteny akkor ismert bdquokuumllsőrdquo hataacuteraira helyezi Ez veacutelemeacutenyuumlnk szerint azt
is jelenti hogy mind a keacutet sajaacutet magaacutet oumlnaacutelloacutenak definiaacuteloacute emberi teveacutekenyseacutegnek fo-
lyamatosan figyelnie kell egymaacutesra Ez a megfigyeleacutesi moacuted azonban nem a maacutesik
gyenge pontjainak felteacuterkeacutepezeacuteseacutere kell hogy iraacutenyuljon mint inkaacutebb arra hogy a sa-
jaacutet perspektiacutevaacutekboacutel szaacutermazoacute eredmeacutenyeit koumllcsoumlnoumlsen a maacutesik rendelkezeacuteseacutere bo-
csaacutessa (Jaspers 1990)
Ezek menteacuten haladva talaacuten nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy az eddig kifejtőnek vagy ka-
leidoszkoacutep moacutedszerűnek nevezett filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesunk meacuteg egy jelzővel kiegeacute-
sziacutethető ez pedig az alkalmazhatoacute boumllcselet
Sokak szaacutemaacutera talaacuten vitathatoacute az alaacutebbi aacutelliacutetaacutesunk a hermeneutikai koumlr aacutelta-
lunk javasolt szemeacutelyes jelenleacutetet igeacutenylő szoacutebeli kommunikaacutecioacutera eacutepuumllő bdquoeacuteletre
hiacutevoacuterdquo kiegeacutesziacuteteacutese akkor nyeri el a neki szaacutent helyet a boumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutesok taacuterhaacute-
zaacuteban ha az itt megfogalmazott aacutelliacutetaacutesok fogalmi pontosiacutetaacutesok teljesen uacutej megkoumlze-
liacuteteacutesek akaacuter a tudomaacutenyos gyakorlat teruumlletein is alkalmazhatoacutekkaacute vaacutelnak
93
Ezen aacutelliacutetaacutesunk tehaacutet meggyőződeacutesuumlnk szerint oumlsszefeacuter valamennyi eddig ideacutezett eacutes
dialoacutegusba bevont filozoacutefus eacutes gondolkodoacute raacutenk hagyomaacutenyozott mondanivaloacutejaacuteval
Mint maacuter azt is toumlbb esetben a lehető legtoumlbb kontextusban igyekeztuumlnk felvaacutezolni
ennek a gyakorlatorientaacutelt boumllcseletnek a megvaloacutesiacutetaacutesa a Buddha aacuteltal megalapozott
filozoacutefia sajaacutetossaacutega a taniacutetaacutesa kezdeteacutetől (Tenzin 1999 Tenzin 2005a Fenner 1995)
Mint maacuter toumlbb iacutezben is utaltunk raacute a tudomaacutenyos eacuteletben napjainkban talaacuten
meacuteg szokatlan hogy a szemeacutelyes eacuteletszituaacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute tapasztalatok ilyen meacutely-
seacutegig bekeruumlljenek egy doktori disszertaacutecioacute mondanivaloacutejaacuteba Maacuter a ciacutemben is jelezni
kiacutevaacutentuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg jelenteacutesvilaacutegainak felfedezeacutese a tudo-
maacutenyossaacuteg szikaacuteran objektiacutev toumlrekveacutesein tuacutelmutat Ezt bővebben kifejtettuumlk az eddigi
fejezetekben itt azeacutert hiacutevjuk fel erre uacutejra a figyelmet mert a soron koumlvetkező alfeje-
zetekben megjelenő ndash a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg aacuteltal maacuter megkritizaacutelt eacutes befogadott ndash
tanulmaacutenyok oacutehatatlanul hordoznak magukban egyfajta szemeacutelyes eacuterintettseacutegből fa-
kadoacute tapasztalati esszenciaacutekat89
Tehaacutet a maacuter szinteacuten emliacutetett soron koumlvetkező alfejezetek az uacutegynevezett tudo-
maacutenyos alkalmazhatoacutesaacutegi proacuteba elemei melyek egyuacutettal a funkcionaacutelis fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő emberekre vonatkozoacute szaacutemszerű adatokkal is szolgaacutelnak mindazok szaacute-
maacutera akik esetleg hiaacutenyoltaacutek az eacuterintettekre vonatkozoacute statisztikai kimutataacutesokat a
disszertaacutecioacuteboacutel Bemutatjaacutek tovaacutebbaacute az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg az akadaacutelymen-
tesiacutető ember a szimbiotikus ember eacutes az alkalmazkodoacute ember fogalmaink ndash a Kropot-
kin-i eacutertelemben vett ndash egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen segiacutető bdquoevoluacutecioacutes fejlődeacuteseacutetrdquo is Veacuteguumll
de nem utolsoacute sorban peacuteldaacutekat sorakoztatnak fel a toumlbbszoumlr emliacutetett filoszkoacutep gyakor-
lati alkalmazaacutesaacutera is
89 Megjegyezzuumlk hogy a multidimenzionaacutelis eacutes multidiszciplinaacuteris paradigmaacutek a jelen korunkban egyre
nagyobb teret hoacutediacutetanak maguknak szerte a vilaacutegon (Ropolyi 2016) Ehhez kapcsoloacutedoacutean a
fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny azon toumlrekveacuteseacutet eacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutet tartjuk iraacutenyadoacutenak mely szerint a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkről folytatott akaacuter tudomaacutenyos kutataacutesok eacutes diskurzusok akkor
vaacutelnak hitelesseacute ha maguk az eacuterintettek a sajaacutet tapasztalataik integraacutelaacutesa reacuteveacuten is autentikus tagjaivaacute
vaacutelhatnak a vizsgaacuteloacutedoacutek koumlzoumlsseacutegeacutenek(Szauer 2010)
Ez a rendkiacutevuumll előremutatoacute toumlrekveacutes eacutes egyre inkaacutebb teret nyerő kutataacutesmoacutedszertani elem veacutelemeacutenyuumlnk
szerint toumlbb mint rokoniacutethatoacute peacuteldaacuteul az Epikteacutetoszroacutel iacutert gondolatainkkal mint ahogy a Jaspers-i
egzisztenciaacutel-filozoacutefiai gyakorlat sajaacutet eacutelmeacutenyvilaacutegot megkeruumllhetetlenneacute tevő klauzulaacuteival is
Heidegger hasonloacutean az emliacutetett gondolkodoacutekhoz kiemelkedően fontosnak tartja a szemeacutelyes
leacutetezeacutesből szaacutermazoacute tapasztalatok egybeveteacuteseacutet a toumlbbi taacutersunk hasonloacute eacutelmeacutenyeivel eacutes az abboacutel szuumllető
bdquovilaacutegkonstrukcioacutekkalrdquo
94
A katedra mint a fogalmi kiterjeszteacuteseink Bergson-i eacutes Jaspers-i proacutebaacuteja
Szoacutet kell ejtenuumlnk veacutegezetuumll a kutataacutesi szakasz soraacuten szerzett oktataacutesi tapasztalataink-
roacutel is melyeknek javareacutesze az utazaacutes vilaacutegaacutenak alap- eacutes mesterszintű szakemberkeacutep-
zeacuteseacuteből szaacutermazik Első iacutezben a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk klasszikusnak ne-
vezett megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjairoacutel ejtuumlnk paacuter szoacutet mely szorosan kapcsoloacutedik a fogyateacute-
kossaacutegtudomaacuteny maacuter emliacutetett toumlrekveacuteseacutehez Ezt egyszerűen bdquosemmit roacutelunk neacutelkuuml-
luumlnkrdquo gyakorlatnak nevezzuumlk90
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalomkoumlreacutenek taacutersadalmi beaacutegyazottsaacutegaacutet joacutel jellemzi ndash mint
arroacutel fentebb maacuter bővebben is iacutertunk eacutes ezt alaacutebb is megtesszuumlk uacutejabb fogalmi eacutes leacutet-
kontextusokba helyezve azt ndash hogy a teveacutekenyseacuteget az emberek koumlzel 100-a a fizi-
kai eacuteletkoumlrnyezetuumlnk aacutetalakiacutetaacutesaacuteval illetve annak szuumlkseacutegszerűseacutegeacutevel azonosiacutetja
Ami meacuteg enneacutel is eacuterdekesebb szaacutemunkra hogy a legtoumlbb esetben a mobilitaacutes koumlzle-
kedeacutes tehaacutet a mozgaacutes akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesakeacutent azonosiacutetja azt a taacutersadalom91
Nincs ez maacuteskeacutepp az utazaacutes vilaacutegaacuteban sem igaz erre vonatkozoacute empirikus ku-
tataacutest nem veacutegeztuumlnk az elmuacutelt koumlzel haacuterom eacutev oktatoacutei gyakorlata soraacuten Azonban a
Szauer neveacutehez fűződő tanulmaacuteny megaacutellapiacutetaacutesait visszaigazolva laacutettuk eacutes laacutetjuk a mai
napig is a kuumlloumlnboumlző felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben szerzett tapasztalataink alapjaacuten
Tovaacutebbi fontos elem ha maacuter a klasszikus megkoumlzeliacuteteacutest emliacutetettuumlk hogy a maacuter szinteacuten
egy maacutesik oumlsszefuumlggeacutesben meacutelyebben kifejtett fogyateacutekossaacuteg-eacutertelmezeacutes mennyire
oumlsszeforrt az akadaacutelymentesiacuteteacutes gyakorlataacuteval illetve annak elveivel (Szauer 2010)
Rendkiacutevuumll eacuterdekes funkcionaacutelisan fogyateacutekos oktatoacutekeacutent megfigyelni azt hogy a hall-
gatoacutesaacuteg mennyivel nyitottabban aacutell a fogyateacutekossaacuteg keacuterdeacuteseacutehez ha az manifeszt moacute-
don megjelenik szaacutemaacutera tovaacutebbaacute ha a keacuterdeacuteskoumlroumlkről egy sokkal szeacutelesebb spekt-
rumuacute keacutepet tudunk felvaacutezolni
Tovaacutebbaacute lehetőseacuteguumlnk nyiacutelt arra hogy az aacuteltalunk alkotott uacutej fogalmak eacutes a
hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute ndash biacutezunk benne hogy nem hasznaacutelunk tuacutelzoacute jelzőt ndash szemleacutelet-
vaacuteltaacutesra lehetőseacuteget adoacute tartalmak bdquoteszteleacuteseacutererdquo mikoumlzben ezeket a fogalmakat eacutes
tartalmakat koumlruumlljaacutertuk kiacutevuumllről szemleacuteltuumlk majd beleacutejuumlk ereszkedtuumlnk92 Azt tudjuk
90 Eacutertelmezeacutesuumlnkben melyben termeacuteszetesen szerepet jaacutetszik az a speciaacutelis eacutelethelyzet melynek
koumlvetkezteacuteben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja mozgaacutesfogyateacutekossaacutega reacuteveacuten jaacuter-kel a heacutetkoumlznapokban Gondolunk itt
a koumlvetkezőkre a semmit roacutelunk neacutelkuumlluumlnk elve az nem kizaacuteroacutelag a doumlnteacuteshozatalok soraacuten kell hogy
eacuterveacutenyesuumlljoumln hanem az eacutelet valamennyi teruumlleteacutere kiterjeszthető Eacuteppen ezeacutert inkaacutebb ezt uacutegy nevezzuumlk
hogy amit csak lehet koumlzoumlsen valoacutesiacutetsuk meg 91 Laacutesd peacuteldaacuteul httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303) 92 Laacutesd Bergson (2012) eacutes Jaspers (1990)
95
biztosan kijelenteni hogy a hallgatoacutek az elveacutegzett peacuteldaacuteul projekttervezeacutesi feladatok
megvaloacutesiacutetaacutesa soraacuten rendkiacutevuumll rugalmasan eacutes nyitottan kezelteacutek a fogalmi spektrum-
bőviacuteteacutesek eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesimoacutedok hozadeacutekait Egy olyan mesterszakos szakdolgozat93
is szuumlletett a Budapesti Gazdasaacutegi Egyetemen melynek koumlzponti mondanivaloacuteja a
funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacutereacuteseacutenek vizsgaacute-
lataacutera foacutekuszaacutelt Arra is kitekintett peacuteldaacuteul hogy a szolgaacuteltatoacutei weboldalak akadaacutely-
mentesseacutegi taacutejeacutekoztatoacute szintje milyen meacuterteacutekű
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet e roumlvid gondolatsorral csupaacuten illusztraacutelni szerettuumlk volna
azt hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg eacuteletfilozoacutefiai termeacuteszetű megkoumlze-
liacuteteacutese alkalmazhatoacute a felsőoktataacutesi keacutepzeacutesek utazaacutestudomaacutenyi teruumlleteire Uacutegy laacutetjuk
ezen tuacutelmenően egyfajta kommunikaacutecioacutes alkalmazhatoacutesaacutegi proacutebaacuten is aacutetesett a kaleido-
szkoacutep vagy kifejteacutes-boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutesuumlnk Tudjuk hogy meacuteg az utunk elejeacuten jaacute-
runk de az utazaacutes tudomaacutenya mint egy joacutel felkeacuteszuumllt idegenvezető segiacutet bennuumlnket
abban hogy a filozoacutefiai ceacutelkitűzeacuteseinket legalaacutebb reacuteszben alaacute tudjuk taacutemasztani a gya-
korlatban
A soron koumlvetkező haacuterom fejezet a bevezeteacutesben emliacutetett utazaacutestudomaacutenyi
vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten papiacuterra vetett tanulmaacutenyok aacutetdogozott verzioacutein keresztuumll igyek-
szik bemutatni a boumllcseleti jellegű uacutej fogalmak gyakorlatba uumllteteacuteseacutenek evoluacutecioacutejaacutet
Az ismeacutetleacutesek tehaacutet itt meacuteg inkaacutebb előfordulnak Azonban azt is eacuterzeacutekeltetni igyek-
szuumlnk veluumlk hogy valoacutes uacutet- eacutes folyamatjelzők is raacutemutatva a fogalmi haacutetteacuter fokozatos
bővuumlleacuteseacutere is Ezt szolgaacutelja a tanulmaacutenyok időrendi sorrendben toumlrteacutenő szerepelteteacutese
Viszont jelezni kiacutevaacutenjuk ez csak kronoloacutegiai eacutes nem hierarchikus felsorolaacutes
93 Maacuter a Mező Nikoletta aacuteltal keacutesziacutetett diplomadolgozat ciacuteme is uacutegy gondoljuk magaacuteeacutert beszeacutel Az
informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az akadaacutelymentes turizmusban
96
Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
Az ember sajaacutetos adottsaacutegainaacutel fogva nem csak passziacutev reacutesztvevője a termeacuteszet eacutes a
koumlzte zajloacute folyamatoknak hanem egyre nagyobb meacuterteacutekben (aacutet)alakiacutetoacuteja is azoknak
(Gehlen 1976) Gondoljunk csak arra hogy őseink egyik legmeghataacuterozoacutebb bdquotalaacutelmaacute-
nyaacutenakrdquo a kereket tartjuk melynek segiacutetseacutegeacutevel előszoumlr a terheik mozgataacutesa vaacutelt egy-
szerűbbeacute majd a domesztikaacutecioacute aacuteltal ndash az aacutellatok erejeacutenek igeacutenybeveacuteteleacutevel kiaknaacutez-
hatoacutevaacute vaacutelaacutesaacuteval ndash a megtett taacutevolsaacutegok is jelentősen noumlvekedtek
Iacutegy a gondolkodoacute ember felismerte sajaacutet biologikumaacuteboacutel eredő korlaacutetait eacutes akadaacutelyo-
zottsaacutegaacutet azokat igyekezett kognitiacutev keacutepesseacutegeinek segiacutetseacutegeacutevel aacutetleacutepni eacutes mentesiacute-
teni Manapsaacuteg ezt a teveacutekenyseacuteget akadaacutelymentesiacuteteacutesnek nevezzuumlk
A gyűjtoumlgeteacutestől az eacutelmeacutenyvadaacuteszatig
Az utazaacutes viszont eredendően a leacutetfenntartaacutes eacuterdekeacuteben kifejtett helyvaacuteltoztataacutesi
szuumlkseacutegszerűseacutegből napjainkra leginkaacutebb ndash de koumlzel sem kizaacuteroacutelagosan ndash eacutelmeacuteny-
szerző eacutes -generaacuteloacute teveacutekenyseacuteggeacute vaacutelt Mindez emocionaacutelis attitűdoumlkkel is kiegeacuteszuumll
az utazoacutek kifejezett toumlrekveacutese egy boldogabb a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő aacutellapot leacutetreho-
zaacutesa megeacuteleacutese (Michalkoacute 2010)
Megjelennek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek
A helyvaacuteltoztataacutes uacutej dimenzioacutejaacutenak kialakulaacutesaacuteval a reacutesztvevők szaacutemaacutenak drasztikus
emelkedeacutese prognosztizaacutelhatoacute volt Michalkoacute (2011) szerint eacutes ebből kifolyoacutelag az eacutel-
meacutenyszerzeacutesre vaacutegyoacute szaacutezmillioacutek koumlzoumltt megjelentek a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacute-
lyek is
Mint az alaacutebbi aacutebraacuten majd laacutethatjuk a magyarorszaacutegi oumlsszlakossaacuteg koumlzel 5-aacutet teszi
ki a fogyateacutekos emberek taacutersadalmi csoportja A nemzetkoumlzi szakirodalom tovaacutebbaacute a
vonatkozoacute ENSZ eacutes Unioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutesi ajaacutenlaacutesok illetve direktiacutevaacutek a 65 eacutev fe-
lettieket a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőkkel egy bdquohalmazbardquo tartozoacutekeacutent jeleniacutetik meg
Elgondolkodtatoacute hogy a kismamaacutek eacutes csecsemőiket gondozoacute nevelő csalaacuted-
tagok vagy az aacutetmenetileg szinteacuten bdquoakadaacutelymentesiacuteteacutesre szoruloacuterdquo ndash betegseacuteg vagy tra-
uma aacuteltal eacuterintetteacute vaacutelt ndash embertaacutersaink csak marginaacutelisan jelennek meg a fenti jogi
97
szabaacutelyozaacutesokban A fogyateacutekossaacuteg előfordulaacutesaacutenak tekinteteacuteben hazaacutenk a vilaacutegaacutetlag-
nak megfelelő saacutevban helyezkedik el (2aacutebra)
2 aacutebra A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes 65 eacutev felettiek Magyarorszaacutegon
Infoszolg2011 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Piktogram thenounproject
A nemzetkoumlzi statisztikaacutek a vaacuterhatoacute bdquofogyateacutekossaacuteg aacuteltal eacuterintettrdquo utazaacutesok tekinteteacute-
ben a koumlvetkezőket mutatjaacutek (3aacutebra)
3 aacutebra A fogyateacutekos emberek prognosztizaacutelt utazaacutes-megvaloacutesulaacutesai
Infoszolg Enterprise amp Industry Magazine 20142 piktogram thenounproject
98
Tehaacutet mint laacutethatoacute az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa aacuteltal jelentősen noumlvekedni
fog az arra bdquoraacuteszoruloacuterdquo utazoacutek szaacutema euroacutepai viszonylatban Nem nagy mereacuteszseacuteg ki-
jelenteni ez valamennyi fogadoacute orszaacuteg tekinteteacuteben igaz lehet tekintet neacutelkuumll annak
kontinensbeacuteli elhelyezkedeacuteseacutere
A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny jelenlegi aacutellaacutespontja szerint a fogyateacutekossaacuteggal
eacutelők laacutethatatlansaacutegaacutenak egyik oka a taacutersadalmi koumlrnyezet akadaacutelyokkal teli volta
(Koumlnczei 2015) A gondolatmenet a koumlvetkezők menteacuten vaacutelik vilaacutegossaacute a szaktudo-
maacuteny aacutelliacutetaacutesa miszerint a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek azaacuteltal szenvednek ndash a leg-
toumlbb esetben maradandoacute ndash haacutetraacutenyokat bdquoeacuteprdquo taacutersaikhoz keacutepest hogy a jelenkori taacutersa-
dalmi szerveződeacutesek csak reacuteszben keacutepesek a mindenki szaacutemaacutera egyenlő eseacutellyel hoz-
zaacutefeacuterhető eacutes biztonsaacutegosan hasznaacutelhatoacute koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera Ezen aacutelliacutetaacutesok hal-
maza csak reacuteszigazsaacutegokat tartalmaz a hiaacutetusok kitoumllteacuteseacutere a fejezet maacutesodik reacuteszeacuteben
teszek kiacuteseacuterletet A turizmus teacuternyereacutese a laacutethatatlansaacutegi faktor ellen is hat mint ahogy
a szociokulturaacutelis koumlrnyezet minden teruumlleteacutere kiterjedő pozitiacutev hataacutesokat is generaacutel
A szakmai eacutes a koumlzbeszeacuted szintjeacuten eacutertett akadaacutelymentesiacuteteacutesi keretekről eacutes
sziacutenesiacuteteacutesuumlkről
A heacutetkoumlznapi kommunikaacutecioacute szintjein aacuteltalaacuteban az emberek ha az akadaacutelymentesiacuteteacutes
szoacuteba keruumll akkor javareacuteszt a mozgaacutesfogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera kialakiacutetott raacutem-
paacutekra asszociaacutelnak az esetek kis szaacutezaleacutekaacuteban a bdquoberregőrdquo gyalogaacutetkelőhelyeket em-
liacutetik (Szauer 2010)
Enneacutel azeacutert joacuteval toumlbbről van szoacute mint ahogy a maacuter ideacutezett Koumlnczei gondolatboacutel is
kiolvashatoacute Egy olyan komplex egyeacuteni eacutes koumlzoumlsseacutegi teveacutekenyseacuteghaacuteloacute rajzoloacutedik ki
melynek csomoacutepontjain kell hogy kikristaacutelyosodjon egy mindannyiunk szaacutemaacutera ndash le-
hetőseacuteg szerint koumlzvetlen eacutes folyamatos kuumllső segiacutetseacuteg neacutelkuumll ndash hasznaacutelhatoacute em-
beri(bb) koumlrnyezet Termeacuteszetesen a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szituaacutecioacutek zavartalan
hasznaacutelataacutenak kialakiacutetaacutesa valoacuteban fontos eleme ennek az oumlsszetett folyamatnak de
koumlzel sem kizaacuteroacutelagos prioritaacutest eacutelvez
Az ENSZ bdquoA fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek jogainak eacutes lehetőseacutegeinek bizto-
siacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute egyezmeacutenyeacutebenrdquo94 toumlrekszik az akadaacutelymentesiacuteteacutes tekinteteacuteben is ho-
lisztikus eacutes nem tuacutelzaacutes kijelenteni hogy transzdiszciplinaacuteris megkoumlzeliacuteteacutesre S hogy a
94 Hazaacutenkban a 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv aacuteltal integraacuteloacutedott a jogrenduumlnkbe
99
gyakorlatban is megvaloacutesulhasson mindez oumlsztoumlkeacutelni kell a ratifikaacuteloacute orszaacutegok doumln-
teacuteshozoacuteit civil aktivistaacuteit tudoacutesait stb ezen a teacuteren
A turizmus tudomaacutenya eacutes valamennyi eacuterintett szakember ezaacuteltal mintegy meg-
hiacutevaacutest kapott abba a koumlrbe melynek koumlzoumlsen vaacutellalt feladata tuacutelmutat a foumlld lakossaacute-
gaacutenak 5-6-aacutet95 kitevő eacuterintett emberek eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek esetuumlnkben eacutelmeacutenyszer-
zeacuteseacutenek javiacutetaacutesaacuten eacutes annak lehetőveacute teacuteteleacuten Oumlnmagaacuteban a maacuter emliacutetett 5-6-os po-
pulaacutecioacutes raacuteta is elkeacutepesztő szaacutemot jelent de ha belegondolunk azon egyszerű teacutenybe
hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember aacutellandoacute segiacutetseacutegre szorul
ezt a szaacutemot minimum megduplaacutezhatjuk
Most azonban nyissuk nagyobbra felteacuterkeacutepező tudatunkat Az utazaacutes eacutes utazaacutes-
szervezeacutes vilaacutegaacuteban eacuteppuacutegy mint a mindennapokban egyre toumlbb eacutes toumlbb informaacutecioacute
vesz koumlruumll bennuumlnket mi toumlbb egy eacutelmeacutenyszerző roumlvidke kiraacutendulaacutes megszervezeacutese
lassan elkeacutepzelhetetlen az eacuteletuumlnk reacuteszeacutet keacutepező infokommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk hasz-
naacutelata neacutelkuumll
Maacutera termeacuteszetesseacute vaacutelt peacuteldaacuteul a szaacutellaacutes- vagy eacutetteremfoglalaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa egyet-
len valoacutes emberi kommunikaacutecioacutes aktus veacuteghezvitele neacutelkuumll Tehaacutet az online foglalaacute-
sok eseteacuteben peacuteldaacuteul az algoritmus bdquobeszeacutelrdquo a szolgaacuteltataacutest megrendelővel Ez ameny-
nyire oumlrvendetes ndash hiszen akaacuter akadaacutelymentesiacutetőnek is nevezhető eacutes fejlődeacuteskeacutent defi-
niaacutelhatoacute ndash legalaacutebb annyi akadaacutelyt is teremt Ebből az aspektusboacutel neacutezve kirajzoloacutedik
egy horizontaacutelis eacutes egy vertikaacutelis bdquoesemeacutenyhorizontrdquo-bővuumlleacutese az akadaacutelymentesiacuteteacutes
fogalmaacutenak ami ezaacuteltal vaacutelhat akadaacutelymentesseacuteggeacute
Az utazoacutek szaacutemaacutenak aacuteltalaacutenos eacutes robbanaacutesszerű noumlvekedeacutese az akadaacutelyok gaacute-
tak szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel is egyuumltt jaacuter A heacutetkoumlznapi eacutelet reacuteszeacuteveacute vaacutelnak az utazoacutek
ami akaacuter zavaroacute is lehet gondoljunk peacuteldaacuteul a buliturizmus robbanaacutesszerű elterjedeacute-
seacutere Budapest belvaacuterosaacutenak bizonyos keruumlleteiben Ezt a folyamatot Michalkoacute
(Michalkoacute Raacutetz 2019) magyarul bdquototaacutelis turizmusnakrdquo nevezi tőle aacutetveacuteve a fogalom-
alkotaacutes Ariadneacute fonalaacutet az akadaacutelymentesseacuteg is totaacutelissaacute kell hogy vaacuteljon neacutehaacuteny
eacuteven beluumll a szolgaacuteltatoacutek kiacutenaacutelataacuteban ezaacuteltal a nem akadaacutelymentesseacutegnek kell szuumlk-
seacutegszerűen megjelennie
95 Az alaacutebbi hivatkozaacuteson keresztuumll taacutejeacutekozoacutedhatunk erről reacuteszletesebben illetve arroacutel is
informaacutecioacutekhoz juthatunk hogy mieacutert is bdquocsaloacutekardquo a hazai nagyaraacutenyuacute csoumlkkeneacutes ebben a szegmensben
Forraacutes httpscuttlyky6U6pC (Megtekintve 20200303)
100
A totaacutelis akadaacutelymentesseacuteg
Haladjunk tovaacutebb az inkaacutebb a cyberteacuterbe keruumllő bdquoperszonaacutelis utazaacutesszervezeacutesrdquo szuper-
sztraacutedaacuteja menteacuten96 Az magaacutetoacutel eacutertetődő ndash legalaacutebb is anyabolygoacutenk neacutemely reacutegioacutejaacute-
ban ndash hogy az internetes feluumlletek minden fogyateacutekossaacuteggal eacutelő ember szaacutemaacutera fuumlg-
getlenuumll annak milyenseacutegeacutetől eleacuterhetőek koumlnnyen kezelhetőek eacutes eacuterthetőek legyenek
Az infokommunikaacutecioacutes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek
kizaacuteroacutelagos eacuterdekeacuteből eacutes igeacutenyeacuteből fakad Az időskoruacuteak vagy a kisgyermekkel utazoacutek
egyaraacutent kellő biztonsaacuteggal kell tudjanak navigaacutelni ezeken a feluumlleteken Banaacutelisnak
tűnhet a kijelenteacutes miszerint minden ember elvaacuteraacutesa maacutes eacutes maacutes de az koumlnnyen be-
laacutethatoacute hogy sokan vagyunk akik az aacuteltalaacutenossaacutegokon tuacutel valoacuteban maacutes igeacutenyekkel eacutes
ezzel oumlsszefuumlggeacutesben maacutes lehetőseacutegekkel biacuterunk (Kahneman 2013)
A fentiekből maacuter kiolvashatoacute az hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes folyamata koumlzel sem csu-
paacuten technoloacutegiai eacutes materiaacutelis siacutekra korlaacutetozoacutedik Eacuterdemes belegondolni hogy ez a
folyamat a bioloacutegiai sajaacutetossaacutegokon tuacutel kognitiacutev eacutes emocionaacutelis teruumlletekből is ered
Oumlnmagaacuteban a hozzaacutefeacuterhető koumlrnyezet kialakiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute szaacutendeacutek szaacutermazhat az
emberek iraacutenti empaacutetia eacuterzeacutesvilaacutegaacuteboacutel de ugyaniacutegy egyfajta megteacuteruumllő uumlzleti befekte-
teacutes szikaacuteran logikus gazdasaacutegi aspektusaacuteboacutel is
Mindkeacutet esetben sok-sok ember egyuumlttműkoumldeacuteseacutere van szuumlkseacuteg az elhataacuterozott vaacuteltoz-
tataacutesok aacutetalakiacutetaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutera Ez a taacutersadalmi egyuumlttműkoumldeacutesi modell vezet el
bennuumlnket egy sokkal meacutelyebb reacuteteg feltaacuteraacutesaacutehoz az akadaacutelymentesiacutető emberi teveacute-
kenyseacuteg teljesebb megeacuterteacutese feleacute
Akaacuter a koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes akaacuter az uumlzleti befekteteacutesek vilaacutega felől koumlzeliacutetuumlnk koumlz-
ponti teacutemaacutenkhoz megkeruumllhetetlen feltenni a keacuterdeacutest hogy kizaacuteroacutelag a fogyateacutekos
emberek eacutes hozzaacutetartozoacuteik bdquobeluumlgyerdquo-e az akadaacutelymentes koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa
Mint ahogy azt Schumacher (1996) is megfogalmazza a fenntarthatoacute taacutersadalmi eacutes
gazdasaacutegi fejlődeacutes maacutera elengedhetetlen gondolati haacutettereacutet kell hogy keacutepezze a lehető
legtoumlbb embertaacutersunk szaacutemaacutera eleacuterhető ndash az anyagi javak megszerzeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet
megteremtő munkafolyamaton tuacutelmutatoacute ndash belső eacuterteacuteket is teremtő teveacutekenyseacutegnek eacutes
eacutelmeacutenyszerzeacutesi lehetőseacutegnek is Ebből koumlvetkezik peacuteldaacuteul a munkafolyamatok lehető-
seacuteg szerinti totaacutelis akadaacutelymentesiacuteteacutese melyre remek lehetőseacutegeket nyuacutejt a turizmus
96 Hely hiaacutenyaacuteban erre a bdquoklasszikusrdquo komplex akadaacutelymentesiacuteteacutesi igeacutenyű teruumlletre foacutekuszaacutelunk
101
egyre bővuumllő haacutetorszaacutega Iacutegy maacuteris nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a nyolcvanas kilencve-
nes eacutevek eseacutelyegyenlőseacuteg-koumlzpontuacute gondolkodaacutesmoacutedjaacutet szuumlkseacutegszerűen meg kell ha-
ladnunk egy aacuteltalam szintkiegyenliacutetőnek nevezett teveacutekenyseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa aacuteltal
Ez a skandinaacutev orszaacutegok gyakorlataacuteban maacutera mindennapossaacute vaacutelt a leacutenyege
pedig a koumlvetkező olyan taacutersadalmi szociaacutelis oktataacutesi eacutepiacutetett koumlrnyezeti stb felteacutetel-
rendszert kell leacutetrehozni fenntartani eacutes fejleszteni ahol minden ember maximalizaacutelni
tudja a benne rejlő pontencialitaacutesokat (Adler 1998) Ez nem elsősorban a szaacutemaacutera tett
koumlnnyiacuteteacutesek kedvezmeacutenyek eacutes feacutelretekinteacutesek stb aacuteltal eacuterhető el hanem peacuteldaacuteul az
utazaacutesi felteacutetelek ilyen moacutedon toumlrteacutenő kialakiacutetaacutesaacuteval ami oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi a
mindenki aacuteltal megvaloacutesiacutethatoacute akadaacutelytalan bdquooumlnerősrdquo hasznaacutelatot Tehaacutet maacuter műkouml-
dőkeacutepes ndash igaz nem hibaacutetlan ndash gyakorlati peacutelda is rendelkezeacutesuumlnkre aacutell a totaacutelis aka-
daacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak akadaacutelyokkal teli kitaposandoacute oumlsveacutenyeacuten
Iacutegy biacutezhatunk benne hogy a joumlvő turisztikai szakemberei szaacutemaacutera evidenciaacutevaacute
vaacutelik nem csak a leacutetezeacutes valamennyi dimenzioacutejaacutera kiterjedő ndash maacutera alapvető szuumlkseacuteg-
letteacute vaacutelt ndash eacutelmeacutenyszerzeacutesi utazoacutei igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutenek a megszervezeacutese eacutes bizton-
saacutegos lebonyoliacutetaacutesa hanem teveacutekenyseacuteguumlk elvaacutelaszthatatlan reacuteszeacuteveacute vaacutelik az akadaacutely-
mentesiacutető gondolkodaacutes is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a maacuter emliacutetett totaacutelis turizmus a turisztikai termeacutekek taacuterhaacutezaacutet
ne szakiacutetsa szeacutet szuumlkseacutegesseacute vaacutelik az utazaacutes diszcipliacutenaacutejaacutenak tovaacutebbi spektraacutelis kiter-
jeszteacutese Hasonloacutean a Deleuze-i leacutetszerveződeacutesi modellhez mely nem egy koumlzpontboacutel
szeacutetaacutegazoacute szerveződeacutesi struktuacuterakeacutent hanem inkaacutebb egy szaacutemtalan csomoacutepontboacutel aacutelloacute
haacuteloacutezatkeacutent eacutertelmezi peacuteldaacuteul a taacutersadalmi a tudomaacutenyos eacutes a boumllcseleti folyamatok
szerveződeacuteseacutet (Deleuze 1988)
Ahhoz hogy a fentiekben vaacutezolt turisztikai termeacutekszemleacutelet ne csak uumlres gon-
dolatok sziacutenes halmaza legyen a koumlvetkező reacutesz kiacutevaacuten gondolati taacutempontokat vagy
ha uacutegy tetszik filozoacutefiai akadaacutelymentesiacutető de meacuteg inkaacutebb akadaacutelymentesseacutegi eszmeacute-
ket is magaacuteban foglaloacute tartalmakat nyuacutejtani
102
Az eacuteletfilozoacutefia mint az ismeretek goacutercsoumlve
Mint a fejezet bevezeteacuteseacuteben maacuter emliacuteteacutesre keruumllt az utazaacutes mint napjainkban első-
sorban eacutelmeacutenyszerző teveacutekenyseacuteg gyoumlkerei az ember eacutes az emberiseacuteg kialakulaacutesaacutenak
koraacuteboacutel erednek Ami őseink szaacutemaacutera a tuacuteleacuteleacuteseacutert zajloacute szakadatlan kuumlzdelem eszkoumlze
volt maacutera a szabadidő eltoumllteacuteseacutenek egyik elengedhetetlen eszkoumlzeacuteveacute alakult aacutet
Hasonloacute folyamat jaacutetszoacutedott le az emberek aacuteltal keacutesziacutetett eszkoumlzoumlk eseteacuteben gondol-
junk itt a kereacutek feltalaacutelaacutesaacutenak kardinaacutelis jelentőseacutegeacutere peacuteldaacuteul Ez amellett hogy je-
lentős segiacutetseacuteget nyuacutejtott az eacutelelmiszerek hasznaacutelati taacutergyak stb koumlnnyebb mozgataacute-
saacutera nagyobb teruumlletek bejaacuteraacutesaacutet is lehetőveacute tette a vaacutendorloacute ősoumlk szaacutemaacutera A segiacutetseacute-
get nem kizaacuteroacutelag a technikai eszkoumlzoumlk praktikus hasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteban eacuterthetjuumlk ha-
nem a megalkotaacutesukhoz vezető kognitiacutev fejlődeacutesben is melyek aacuteltal őseink a fejlődeacutes
uacutetjait szaacutemunkra kitapostaacutek Ebből egyszerűen az is koumlvetkezik hogy a homo sapiens
nem csak gondolkodoacute a vilaacutegba eacutes termeacuteszetbe bdquobelekoacutestoloacuterdquo hanem akadaacutelymente-
siacutető leacutenynek is tekinthető
E nagyon roumlvid antropoloacutegiai kitekinteacutes utaacuten forduljunk az eacutelet- eacutes egziszten-
ciaacutelfilozoacutefia eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesvilaacutega feleacute
Az aacuteltalunk emliacutetett eacutes eacutertelmezeacutesuumlnkben egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen felteacutetelező filozoacutefiai
megkoumlzeliacuteteacutesek elsődleges feladata ndash Jaspers nyomdokain haladva ndash nem a vilaacuteg tel-
jesseacutegeacutenek megismereacutese hanem annak felteacuterkeacutepezeacutese hogy a folyamatosan vaacuteltozoacute
leacutet mikeacutent mutatkozik meg a benne eacutes a vele eacutelő ember szaacutemaacutera (Jaspers 2000 2008)
A Jaspers-i gondolat akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak jelmondata is lehetne hiszen raacutemu-
tat annak aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutera eacutes a benne rejlő egyeacuteni eacutes taacutersadalmi potencialitaacutesok ki-
meriacutethetetlen taacuterhaacutezaacutera
Korunkban amikor az utazaacutes maacuter szinte leacutetszuumlkseacutegletteacute vaacutelt azaz egy olyan teveacutekeny-
seacuteggeacute amely akaacuter hatalmas taacutevolsaacutegok aacutetszeleacutese aacuteltal az aacutellandoacute mozgaacutesban leveacutest
szolgaacutelja eacutes demonstraacutelja aacutelliacutethatjuk hogy a toumlmegjelenseacuteg formaacutejaacutet oumllti
Az utazaacutesok doumlntő haacutenyada a statisztikai adatok tanulsaacutega szerint szabadidő eltoumllteacutesi
szaacutendeacutekoltsaacuteguacute Eacuterdemes szakemberkeacutent belegondolnunk abba keacutepesek vagyunk-e az
egyre nagyobb szaacutemban jelenleacutevő turistaacutek szaacutemaacutera valoacuteban eacutelmeacutenyduacutes termeacutekpalettaacutet
oumlsszeaacutelliacutetani Eacutelmeacuteny alatt az eacuteletfilozoacutefusok olyan interakcioacutekat esemeacutenyeket eacutes
eacuteletszituaacutecioacutekat eacutertenek melyek a leacutetezeacutes mindennapos teveacutekenyseacutegeinek koumlreacuteből idő-
legesen keacutepesek kiemelni a benne szereplő embereket eacutes olyan benyomaacutesok kognitiacutev
eacutes emocionaacutelis bdquomegeacuteleacutesekrdquo reacuteszeseiveacute tenni őket melyek aacuteltal a vilaacutegunkroacutel alkotott
103
keacutepuumlk sziacutenesebbeacute bdquomeacutelyebbeacuterdquo vaacutelik Ez a folyamat hasonlatos ahhoz amit Eliade a
vallaacutesos uumlnnepek a heacutetkoumlznapitoacutel elteacuterő magasabb szintű aacuteteacuteleacutese kapcsaacuten fejt ki a
szent eacutes a profaacuten eacuteleteacutelmeacuteny tekinteteacuteben (Eliade 2009)
Az ember immaacuteron az akadaacutelymentesiacuteteacutesi keacutepesseacutege reacuteveacuten a Foumlld fizikai tereacute-
ben rendkiacutevuumll roumlvid idő alatt keacutepes nagy taacutevolsaacutegokat megtenni Azonban a reacutegen vaacute-
gyott repuumlleacutesi keacutepesseacuteg mindennapossaacute vaacutelaacutesaacuteval sem keacutepes kieleacutegiacuteteni az ősidők oacuteta
benne munkaacuteloacute kiacutevaacutencsisaacutegaacutet eacutes vaacutegyvilaacutegaacutet Az eacutelmeacutenyek folyamatosan bővuumllő taacuter-
haacuteza mintha eacuteppen ellenkező hataacutest vaacuteltana ki a fentebb emliacutetett eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyre
vetiacutetve
Az ember mint akadaacutelymentesiacutető leacuteny ekkeacuteppen is keacutenytelen szembesuumllni azon fo-
gyateacutekossaacutegaacuteval mely a veacutegesseacutegeacuteből eacutes az eacutelet kieleacutegiacutetetlen voltaacuteboacutel egyaraacutent fakad
Ez magyaraacutezhatoacute a totaacutelis turizmus eljoumlveteleacutevel de talaacuten azzal is hogy nem meacutelyiacute-
tettuumlk el kellőkeacuteppen a tudaacutesunkat a belső mozgatoacuterugoacuteink ismerete tekinteteacuteben Eb-
ben nekuumlnk szakembereknek ndash eacuterkezzuumlnk a szaktudomaacutenyok vagy a filozoacutefia teruumlle-
teacuteről ndash megkeruumllhetetlen felelőseacuteguumlnk van tudvaacuten hogy a termeacutekek melyeket kiacutenaacute-
lunk csak reacuteszben tudjaacutek kieleacutegiacuteteni az utazoacutei igeacutenyek teljes palettaacutejaacutet Ebben ismeacutet
csak segiacutetseacuteguumlnkre lehet az eacuteletfilozoacutefusok eacutevezredekre visszanyuacuteloacute tudaacutesa mely
koumlzel sem korlaacutetozoacutedik az oumlreg kontinensuumlnkre eacutes Eacuteszak-Amerikaacutera
Lehetseacuteges kiuacutet az elidegenedő eltaacutergyiasuloacute eacutelmeacutenyek infernoacutejaacuteboacutel
Mint maacuter utaltunk raacute az utazoacutek a heacutetkoumlznapjaik bdquotaposoacutemalmaacuteboacutelrdquo fizikailag is kileacutep-
nek egyre nagyobb szaacutemban szaacutemukra teljesen idegen kultuacuteraacutekkal keruumllnek aktiacutev kap-
csolatba Ez első hallaacutesra akaacuter elő is segiacutethetneacute a felvilaacutegosodaacutes egyik alapeszmeacutenyeacutet
a neacutepek beacutekeacutes egymaacutes mellett eacuteleacutese ideaacuteljaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutet
Azonban a heacutetkoumlznapokban ndash eacutertve ez alatt az utazaacutes vilaacutegaacutenak mindennapjait ndash azt is
tapasztaljuk hogy az elkeacutepesztő embertoumlmeg megjeleneacutese a vilaacuteg legkuumlloumlnboumlzőbb taacute-
jain nem csak a maacuter oly sokszor emliacutetett valoacutes eacutelmeacutenyszerzeacutest teszik lehetetlenneacute de
magukat a laacutetnivaloacutekat is olyan eroacutezioacutes nyomaacutesnak teszik ki mely joacutecskaacuten vetekszik
az idő vasfogaacuteval
Immaacuteron tehaacutet nem csak az utazaacutes folyamataacutenak akadaacutelyait kell minden eacuterintett
szaacutemaacutera elhaacuteriacutetani hanem maga a turisztikai teveacutekenyseacuteg kvaacutezi a turizmus teremti
meg a sajaacutet akadaacutelyait Peacuteldaacuteul a repuumllőterek terheltseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacutevel a koumlrnyező
104
teruumlletek infrastruktuacuteraacutejaacutera nehezedő nyomaacutes sok esetben a koumlzoumlsseacutegi koumlzlekedeacutes heacutet-
koumlznapi hasznaacutelataacutet is megneheziacuteti vagy akaacuter ellehetetleniacuteti azt Ezek okaacuten a totaacutelis
akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejabb erős gyakorlati szuumlkseacutegszerűseacuteggel megerősiacutetve keacuter magaacutenak
leacutetjogosultsaacutegot S itt maacuter koumlzel sem a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők eacutes segiacutetőik mozgaacutesaacutenak
eligazodaacutesaacutenak stb tereacuteben mozgunk
Az akadaacutelyok mint laacutethatoacute folyamatosan uacutejratermelik oumlnmagukat paradox
moacutedon eacuteppen az ember akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek egyik eredmeacutenyekeacuteppen
(Adler 1998) Baacutermennyire is robbanaacutesszerű a turizmus fejlődeacutese vilaacutegszerte az utazaacutes
iraacutenti igeacuteny is egyfajta korlaacutet tekintve hogy a megvaloacutesulaacuteshoz szuumlkseacuteges anyagi erő-
forraacutesok tudati gaacutetak (eacutertve itt az egyre sokasodoacute rizikoacutefaktoroktoacutel terrorizmustoacutel
betegseacutegektől informaacutecioacutehiaacutenytoacutel ndash torzulaacutestoacutel vagy az akadaacutelymentesiacuteteacutes hiaacutenyaacutetoacutel
valoacute veacutelt vagy reaacutelis feacutelelmek) előteremteacutese vagy lekuumlzdeacutese nem annyira magaacutetoacutel eacuter-
tetődő folyamat
Az uumlresseacuteg teljesseacuteget nyuacutejtoacute eacutelmeacutenyvilaacutega
A modernkori eacuteletfilozoacutefia ndash hasonloacutean az indiai Naacutegaacuterdzsuna neveacutevel feacutemjelzett uumlres-
seacutegfilozoacutefiai iskola taniacutetaacutesaihoz mely szerint a dolgok csak egymaacutest felteacutetelezve leacutetez-
hetnek ezeacutert semmi sem aacutell meg oumlnmagaacuteban a dolgok uumlresseacutegtermeacuteszetűek ndash a szub-
jektum eacutes az objektum laacutetszoacutelagos kettősseacutegeacutenek feloldaacutesaiban laacutetja egy kiegyensuacute-
lyozott eacuteletet eacutelni tudoacute ember keacutepeacutenek lehetőseacutegeacutet
Fontos laacutetni hogy a Jaspers aacuteltal lebegőnek nevezett tudataacutellapot ami a tapasz-
talatszerzeacutesre eacutes a koumlrnyezetuumlnkkel veacutegzett folyamatos interakcioacutekra utal egyuacutettal tuacutel
is leacutep ezeknek az interakcioacuteknak aacuteltalaacutenosan vagy akaacuter tudomaacutenyosan vizsgaacutelt moacuted-
jain eacutes megaacutellapiacutetaacutesain Mintegy oumlnmaga reacuteszeacuteveacute teacuteve az eacutelmeacutenyeket eacutes tapasztalato-
kat ezekben eacutes ezekkel egyuumltt lebeg minden koumltoumlttseacutegektől mentes felfedezőjekeacutent a
vilaacutegaacutenak (Jaspers 1998 p 50) Ez a szemleacutelet veacutelemeacutenyuumlnk szerint alkalmazhatoacute a
turisztikai termeacutekek tartalmasabbaacute teacuteteleacutenek szempontjaacuteboacutel meacutegpedig az idegenfor-
galmi laacutetvaacutenyossaacutegok tematikus csomagokba rendezeacuteseacutenek szempontjai koumlzoumltt esetle-
gesen megjeleniacutethető bdquokoumlzoumlsseacutegi toumlrteacuteneti esemeacutenyekre emleacutekeztető ndash akaacuter szemeacutelyre
is szabott ndash programelemek kidolgozaacutesa eacutes hangsuacutelyozaacutesa aacuteltal
Gyakran egysiacutekuacutenak mutatjaacutek be az egzisztenciafilozoacutefia ezen bdquoeacuteletmegismerőrdquo fogal-
maacutet melyet csak eacutes kizaacuteroacutelag egy elmeacuten beluumlli utazaacuteskeacutent prezentaacutelnak ami csak ke-
veseknek adatik meg (Jaspers 1998) Holott koumlzel sem erről van szoacute Jaspers Heideg-
ger eacutes Deleuze is a vilaacuteg fizikai tereacuteben toumlrteacutenő folyamatos jelenleacutetet eligazodaacutest eacutes
105
eacuteleteacutelmeacutenyek jelenben toumlrteacutenő megeacuteleacuteseacutet ugyanuacutegy a kiteljesedeacutes eacutes a helyes oumlnrefle-
xioacute leacutetrejoumltteacutenek egyik felteacutetelhalmazakeacutent hataacuterozzaacutek meg
A maacuter emliacutetett szubjektum (utazoacute utazni vaacutegyoacute ember) eacutes az objektum (vilaacuteg
termeacuteszet eacutes az embertaacutersak kulturaacutelis koumlzegei) laacutetszoacutelagos dualitaacutesa belső eacutes kuumllső
feszuumlltseacutegek forraacutesa is a belső vilaacutegunk keacutepei eacutes a kuumllvilaacuteg toumlrteacuteneacutesei ugyanis ritkaacuten
keruumllnek oumlsszhangba Ennek feloldaacutesaacutera tehet kiacuteseacuterletet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa eacutes az
aacuteltala generaacutelt eacutelmeacutenyek sokasaacutega A vilaacutegroacutel alkotott ndash sok esetben maacutesodlagos for-
raacutesokra taacutemaszkodoacute ndash elkeacutepzeleacuteseink a valoacutes tapasztalatok aacuteltal leacuteteacutelmeacutenyekkeacute vaacutelhat-
nak Ez a jaspersi gondolati haacutezakat szelenceacuteket eacutes tokokat (Gehaumluse) mintegy fel-
toumlrő leacuteteacutelmeacutennyel rokoniacutethatoacute mely egy olyan folyamatra mutat raacute ami aacuteltal az em-
beri tudat kettősseacuteg-tapasztalaacutesa ndash leacutetezik az eacuten eacutes a mi eacuten eacutes a vilaacuteg ndash is feloldhatoacute
de legalaacutebbis időlegesen bdquofelfuumlggeszthetőrdquo (Olay-Ullmann 2011 pp 129-141) Ese-
tuumlnkben ez a turista megvaloacutesuloacute utazaacutesa az oumltlet megszuumlleteacuteseacutetől a hazaeacuterkezeacutesig be-
zaacuteroacutelag
Az utazni vaacutegyoacute ember tehaacutet sokkal inkaacutebb egy oumlnmagaacutet eacutes a vilaacutegot egyaraacutent
megismerni felteacuterkeacutepezni igyekvő leacuteny meacuteg akkor is ha ennek a keacuteszteteacutesnek sok
esetben nincs tudataacuteban Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy akadaacutelymentesiacutető komplex fo-
lyamat nagyon is joacutel megfigyelhető eacutes leiacuterhatoacute reacutesze
Ebben kell hogy segiacutetseacuteget nyuacutejtsanak a turizmus teruumlleteacuten dolgozoacute szakemberek is
Iacutegy hozzaacutejaacuterulva nem csak az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutehez hanem az ember
szenvedeacutesteli ezeacutert ki nem eleacutegiacutető leacutetezeacuteseacutenek okaacuten kialakuloacute ndash mindannyiunkban
benne rejlő ndash hiaacutetusok eacutes akadaacutelyok felismereacuteseacutehez (Farkas 2017) Az aacuteltaluk kiacutenaacutelt
termeacutekek mint gyoacutegyiacuter is hozzaacutejaacuterulhatnak a koumlzoumls fogyateacutekossaacutegaink aacutetmeneti bdquoke-
zeleacuteseacutehezrdquo
A leiacutertak laacutetaacutesmoacutedot szeacutelesiacutető szaacutendeacutekoltsaacutegaacutenak mintegy eszenciaacutejakeacutent aacutell-
jon itt Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacutereacutenek97 kettő versszaka Veacutegh Joacutezsef fordiacutetaacutesaacuteban
(Veacutegh 2009 p 105) Ahol a koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlk jeleniacuteti meg a taacutevolboacutel oumlnmagaacutetoacutel le-
begni laacutetszoacute tűzkarikaacutet melyhez ha koumlzelebb mereacuteszkeduumlnk az eacutejszakaacuteban akkor
doumlbbenuumlnk raacute hogy gyermekek poumlrgetnek egy paraacutezsloacute veacutegű fadarabot (Farkas 2017)
Biacutezom benne iacutegy leszuumlnk az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg
97 Az indiai filozoacutefus vilaacutegi buddhista gyakorloacutek szaacutemaacutera iacutert filozoacutefiai tartalmuacute uacutetmutatoacute
versgyűjtemeacutenyeacutenek neve (Feheacuter 1997)
106
nagyon is mindannyiunkra jellemző eacutes leacutenyuumlnkből eredő fogalmaival melyek első pil-
lantaacutesra akaacuter reacutemisztőnek is tűntek
Ez a haacuterom uacutet egymaacutestoacutel fuumlggő ok eacutes okozat
Kezdet koumlzeacutep eacutes veacuteg neacutelkuumll
A koumlrbecsoacutevaacutelt uumlszoumlkhoumlz hasonloacutean
Poumlrgeti a leacutetforgatag kerekeacutet
Mert az eacutenkeacutep nem aacutellhat oumlssze sem magaacuteboacutel
Sem maacutesboacutel sem mindkettőből
Eacutes a haacuterom időből sem ezeacutert vele egyuumltt
Megszűnik a tett s leacutetesuumlleacutes is (Naacutegaacuterdzsuna Draacutegakőfuumlzeacuter 130-37)
107
Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a fentarthatoacutesaacuteg
multidiszciplinaacuteris illetve boumllcseleti dimenzioacuteiba
Az bdquoutazaacutes metaforaacuteja a filozoacutefia vilaacutegaacutenak egyik legkedveltebb hasonlata volt akaacuter
az oacutekori goumlroumlg akaacuter keleti a filozoacutefusok koumlreiben Ez a gondolati iacutev nem szakadt meg
jelen korunkra sem s mint laacutetni fogjuk az egzisztenciaacutelfilozoacutefusok is előszeretettel
hasznaacuteljaacutek az utazaacutes legkuumlloumlnboumlzőbb hasonlatait boumllcseletuumlk bdquovaloacutedisaacutegaacutenakrdquo alaacutetaacute-
masztaacutesa eacuterdekeacuteben Egyreacuteszről tehaacutet az iraacutentuk tanuacutesiacutetott tisztelet maacutesreacuteszről a ceacutel-
keacutent kitűzoumltt fogalmi keret-bőviacuteteacutes jobban eacuterthetőseacutege eacuterdekeacuteben ndash mint arra a beve-
zeteacutesben maacuter utaltunk ndash szinonimakeacutent fogjuk hasznaacutelni az utazaacutes tudomaacutenya kifeje-
zeacutest a maacuter megszokott turizmustudomaacuteny szoacuteoumlsszeteacutetellel
Az eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes a nyugat-euroacutepai maacutera feledeacutesbe meruumllt az
eacuteszak-amerikai gondolatkoumlrben pedig joacuteszerivel nem vaacutelt ismertteacute Karl Jaspers vagy
Martin Heidegger neve sokak szaacutemaacutera ismerősen csenghet mindkettőjuumlk eacuteletműve
meghataacuterozoacute a filozoacutefia XX szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben Az ő munkaacutessaacuteguk nyomaacuten kije-
lenthető hogy a boumllcsesseacuteg szereteteacutenek nagyon is gyakorlati ha tetszik heacutetkoumlznapi
olvasata is a rendelkezeacutesuumlnkre aacutell
Jogosan vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy az utazaacutes-turizmus tudomaacutenyaacutenak szuumlk-
seacutege van-e egy uacutejabb megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedra kuumlloumlnoumls tekintettel annak eacuteletfilozoacutefiai jel-
legeacutere Uacutegy gondoljuk a vaacutelasz egyeacutertelműen igen hiszen az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg fogalmi kereteinek kiemeleacutese a bdquofizikai teacuterbőlrdquo az emliacutetett boumllcseleti
haacutetteacuter ismerete neacutelkuumll nem vagy sokkal nehezebben joumlhetett volna leacutetre
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk keacutet meghataacuterozoacute tengely menteacuten vizsgaacutelja az utazoacutei magatar-
taacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a fenntarthatoacutesaacuteg
keacuterdeacuteskoumlreit Az eacuteletfilozoacutefiai tartalmak kutataacutesmoacutedszertana a filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok
hermeneutikai iraacutenyaacutet koumlveti mely a nyugati kultuacuterkoumlrben elsősorban Martin Heideg-
ger eacutes Hans-Georg Gadamer neveacutehez fűződik A feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megje-
gyezzuumlk hogy ez az eacutertelmezeacutesi moacutedszer koumlzel sem a leiacutert szoumlvegek bdquoeacuteletre kelteacuteseacuterőlrdquo
szoacutel csupaacuten hanem az emberi teveacutekenyseacuteg szinte valamennyi volumeneacutere kiterjeszt-
hető Ezt a kutataacutesi formaacutet kiegeacutesziacutetettuumlk meacuteg a Karl Jaspers eacutes a Naacutegaacuterdzsuna neveacutehez
fűződő eacuteletfilozoacutefiai gyakorlatorientaacutelt leacuteteacutertelmezeacutesi moacutedszerek alkalmazaacutesaacuteval
Vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesodik tengelyeacutet a turizmus teruumlleteacuten veacutegzett elemzeacutesek adtaacutek me-
lyek reacuteveacuten betekinteacutest nyertuumlnk a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak
eacutertelmezeacuteseacutebe az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak vezeacuterfonalaacuten haladva
108
Eacuteletfilozoacutefia szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutesek
Oumlrvendetes moacutedon az akadaacutelymentesiacuteteacutes mint koumlrnyezet aacutetalakiacutetaacutesi teveacutekenyseacuteg
egyre ismertebb eacutes elfogadottabb nemcsak Euroacutepaacuteban de a vilaacuteg szinte valamennyi
teruumlleteacuten is Sajnos azonban egyelőre főkeacutent a fogyateacutekossaacuteg kiacuteseacuterőjelenseacutegeacutet eacutertjuumlk a
fogalom alatt (Kaacutelmaacuten Koumlnczei 2002) Ezt nem győzzuumlk eleacutegszer hangsuacutelyozni az
eacutertekezeacutesben eacutes a szoacutebeli diskurzusok alkalmaacuteval
Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacutenak felteacuterkeacutepezeacuteseacuteben koumlzoumlsen gondolkodunk eacutes te-
veacutekenykeduumlnk egyre inkaacutebb raacuteeszmeacuteluumlnk hogy enneacutel sokkal toumlbbről van szoacute Gehlen
(1976) megfogalmazaacutesa szerint az ember hiaacutenyleacuteny s ennek koumlvetkezteacuteben mintegy
raacutekeacutenyszeruumllt hogy leacutetrehozza az emberi kultuacuteraacutet Mint ebből laacutetszik a filozoacutefiai ant-
ropoloacutegia fontos keacuterdeacutesnek tekinti az ember sajaacutetos helyzeteacutet a toumlbbi eacutelőleacutenyhez keacute-
pest oumlnmagaacuteban sebezhető mivoltaacutet Adler (1998) kuumlloumln fejezetet szentel Az eacuteletisme-
ret ciacutemű koumlnyveacuteben a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek elfogadaacutesaacuteval kapcsolatos neheacutez-
seacutegeknek de sorai koumlzuumll kiolvashatoacute hogy egyfajta lehetőseacutegkeacutent is tekint a fizikai
mentaacutelis eacuterzeacutekszervi stb seacuteruumlleacutessel eacutelő emberekre Lehetőseacutegkeacutent arra hogy jobban
megismerjuumlk sajaacutet korlaacutetainkat hogy azokat mineacutel inkaacutebb kitaacutegiacutetani legyuumlnk keacutepesek
Eacuterdekes lehet ebben az oumlsszefuumlggeacutesben is a Kropotkin-i gondolatvilaacuteg roumlvid
felideacutezeacutese ugyanis az orosz geograacutefus eacutes filozoacutefus szibeacuteriai utazaacutesai eacutes hosszuacute ott tar-
toacutezkodaacutesa soraacuten empirikus bizonyiacuteteacutekok szaacutezain keresztuumll igazolta aacutelliacutetaacutesai valoacutesaacuteg-
tartalmaacutet miszerint az evoluacutecioacute nem elsősorban a fajok koumlzoumltti versengeacutesen harcon
keresztuumll teljesedik ki hanem az aacuteltala koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnek nevezett gyakorlaton
keresztuumll (1924) Mint ahogy Polaacutenyi (2004) reciprocitaacutes elmeacutelete is arra keacutesztet ben-
nuumlnket hogy az emberre uacutegy is tekintsuumlnk mint segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre szoriacute-
tott leacutetformaacutera98
Az utazaacutes az ember egyik legősibb teveacutekenyseacutege Őseink meacuteg gyakran keacuteny-
szerből jaacutertaacutek be a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő teruumlleteket amikor is nem elsősorban a megismereacutes
hanem a tuacuteleacuteleacutes keacutenyszere hajtotta őket Sokezer eacutev keacutenyszerű utazoacutei leacuteteacutenek tanulsaacute-
gai beeacutepuumlltek az emberiseacuteg kultuacuteraacutejaacuteba mintegy generaacuteltaacutek eacutes generaacuteljaacutek a korunkban
kicsuacutecsosodoacute technikai civilizaacutecioacutet is Adler eacutes Kropotkin uacutegy eacutertelmezte a fent reacutesz-
letezett egyuumlttműkoumldeacutesi szuumlkseacutegleteket hogy azok neacutelkuumlloumlzhetetlen komponensei nem
98 Eacuterdemes oumlsszevetni a keacutet gondolkodoacute segiacutetseacutegre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre mint evoluacutecioacutes mozgatoacuterugoacutera
vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesait Charles Darwin Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes ciacutemű koumlnyveacute-
ben a bdquocsoportszelekcioacuterdquo-roacutel megfogalmazott gondolatainak a tartalmaacuteval (1961)
109
csak a leacutetfenntartaacutesnak de magaacutenak az emberreacute vaacutelaacutesnak is Manapsaacuteg az utazaacutes java-
reacuteszben az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes a boldogsaacutegkereseacutes egyik eszkoumlze (Michalkoacute 2010) Ezt
lehetne akaacuter uacutegy is eacutertelmezni hogy a fentiekben taglalt szuumlkseacutegszerű utazaacutes eacutes egyuumltt-
műkoumldeacutesi almotiacutevum maacutera maacuter csak marginaacutelis szerepet jaacutetszik a vilaacutegot bejaacuteroacute em-
berszaacutezmillioacutek motivaacutecioacutes palettaacutejaacuten
Azt aacutelliacutetjuk hogy a ma leacutetrejoumlvő utazaacutesok indikaacutetoraiban legalaacutebb olyan suacutellyal
van jelen az emberben rejlő egyuumlttműkoumldeacutesi hajlandoacutesaacuteg eacutes szuumlkseacutegszerűseacuteg tovaacutebbaacute
a felfedezeacutes eacutes a kommunikaacutecioacute vaacutegya mint őseinkneacutel Termeacuteszetesen ezek kiegeacuteszuumll-
tek a maacuter emliacutetett eacutelmeacutenyszerzeacutes eacutes boldogsaacutegkereseacutes dimenzioacuteival eacutes ezek eacutertelmez-
hetők egy eacuteletfilozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesből eredő leacutetbeacuteli uacutetkereseacutes mindannyiunkban
megleacutevő ha nem is minden esetben tudatosuloacute vaacutegyaacuteval (Jaspers 2008)
Mint laacutethatoacute az akadaacutelymentesiacutető ember (Farkas 2019) fogalma egy olyan ter-
meacuteszetes emberi tulajdonsaacutegot eacutes adottsaacutegot hordoz eacutes jeloumll mely nem a maacuter emliacutetett
bdquoklasszikusrdquo akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg csupaacuten hanem az ember alapvető tulaj-
donsaacutega
Az ember tehaacutet akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacutegeacutenek is koumlszoumlnheti jelenlegi
technikai eacutes kulturaacutelis eredmeacutenyeit s mindezeket az egyuumlttműkoumldeacutesi keacutepesseacutege neacutelkuumll
nem eacuterhette volna el Aacutelliacutetaacutesunk szerint az akadaacutelymentesiacuteteacutes eacutes a fenntarthatoacutesaacuteg eacuter-
telmezeacutesdimenzioacuteinak kiterjeszteacutese kiemelt szerepet kell hogy kapjon a turizmus
fenntarthatoacutesaacutegaacutenak eacutes eacutesszerűsiacuteteacuteseacutenek elkeruumllhetetlen tovaacutebbgondolaacutesaacutenak a vonat-
kozaacutesaacuteban is
A koumlvetkezőkben neacutezzuumlk meg reacuteszletesebben hogyan kapcsoloacutedik egymaacuteshoz
az eacuteletfilozoacutefiai eacutelmeacutenyvilaacuteg eacutes az utazaacutes tudomaacutenya
Oumlroumlk keacuterdeacutes ndash foumlldrajzi elhelyezkedeacutesuumlnktől eacutes kulturaacutelis beaacutegyazoacutedaacutesunktoacutel
fuumlggetlenuumll ndash mieacutert is vagyunk itt a Foumlldoumln illetve mikeacuteppen toumllthetjuumlk ki a rendelke-
zeacutesuumlnkre aacutelloacute eacuteletidőnket A vallaacutesok filozoacutefiai iskolaacutek majd keacutesőbb a szaktudomaacute-
nyok eacutes szakfilozoacutefiaacutek kart karba oumlltve igyekeznek vaacutelaszokat talaacutelni a feltett keacuterdeacute-
sekre Az aacuteltalunk preferaacutelt egzisztenciaacutelfilozoacutefiai boumllcseleti iraacutenyzat is kiacuteseacuterletet tesz
erre de mint ahogy Bergson (2012 p 68) megfogalmazza a boumllcselő feladata abban
aacutell hogy leginkaacutebb szoacuteban valoacutedi keacuterdeacuteseket eacutes valoacutes kritikaacutet fogalmazzon meg az
ember eacutes nem kizaacuteroacutelag az eacutertelem olvasataacuteboacutel A leacutetezeacutesre vonatkozoacutean eacutes a leacutetezeacutes
konkreacutet bdquooumlsszetevőiberdquo belemeruumllve azokboacutel kiindulva alkosson fogalmakat eacutes elmeacute-
leteket melyek soha nem lehetnek veacuteglegesek eacutes merevek
110
Hermeneutikai kutataacutesmoacutedszertanunk kitűnően illeszthető ehhez a fogalom- eacutes
elmeacuteletalkotaacutesi moacutedhoz melynek sarkalatos pontja esetuumlnkben a vizsgaacutelt emberi uta-
zoacutei teveacutekenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacutese Ez a Gadameri-i (2003) vizsgaacuteloacutedaacutes alapveteacuteseacutet is
szem előtt tartja miszerint az adott vizsgaacuteloacutedaacutes alaacute vont leacutetteveacutekenyseacuteg egy konkreacutet
taacutersadalmi eacutes szociokulturaacutelis kontextus eredmeacutenye vagyis nincsenek merev oumlroumlk
szubsztanciaacutelis igazsaacutegok a vilaacutegunkban Tehaacutet az utazaacutes eacutes annak fenntarthatoacutesaacutega
egy uacutejrafelfedezeacutesi soha meg nem szűnő emberi folyamat ami sajaacutet korunk taacutersa-
dalmi kommunikaacutecioacutes eacutes gazdasaacutegi eacuteletszoumlveteacutebe illeszkedő moacutedon vizsgaacutelandoacute
Az 1920-as eacutevek elejeacuten koumlzepeacuten egyre markaacutensabban megfogalmazoacutedott az
az aacutellaacutespont miszerint az ember eacutes a kultuacuteraacuteja eljutott abba a technikai fejlettseacutegi aacutella-
potba hogy az eredendően termeacuteszeti staacutetusza kulturaacutelis centrumaacutevaacute alakult aacutet ami
annyit jelent hogy immaacuter bdquofelette aacutellrdquo a termeacuteszetnek nem fuumlgg tőle sőt mi toumlbb
annak alakiacutetoacutejaacutevaacute is vaacutelt Uacutegy gondoljuk ez a kisseacute materialistaacutenak hatoacute megaacutellapiacutetaacutes
akaacuter csak a tagadhatatlan kliacutemakatasztroacutefa aacuternyeacutekaacuteban toumlbbszoumlroumlsen is megdőlt eacutes
egyeteacutertuumlnk Jaspers azon gondolataacuteval miszerint az ember szimbiotikus viszonya az
anyabolygoacuteval eacutes taacutegabb eacutertelemben az annak otthont adoacute univerzummal letagadha-
tatlan (Jaspers 1996)
Ezen aacutelliacutetaacutes majdnem toumlkeacuteletesen megegyezik a buddhista filozoacutefia alapvető
taniacutetaacutesaival melyek egeacuteszen a Buddha taniacutetaacutesaiig eacutes az Euroacutepaacuteban egyre inkaacutebb is-
mertteacute vaacuteloacute II szaacutezadi indiai filozoacutefus Naacutegaacuterdzsuna gondolatisaacutegaacuteig is visszavezet-
hetők
A gondolkodoacute ember tehaacutet legalaacutebb annyira fuumlggoumltt a toumlrteacutenetiseacuteg kezdeteacutetől
fogva az őt koumlruumlloumllelő eacutes fenntartoacute termeacuteszettől mint a tuacuteleacuteleacuteseacutet biztosiacutetoacute kiemelkedő
kognitiacutev keacutepesseacutegeitől eacutes a testi adottsaacutegaiboacutel adoacutedoacute egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes egyuumltteacuteleacutesi
leacutetmoacutedjaacutetoacutel A felnőtt ndash nevezzuumlk ez esetben bdquoemberspecifikusrdquo ndash viselkedeacutesnek a fok-
meacuterője lehet peacuteldaacuteul ennek a koumllcsoumlnoumls eacutes feloldhatatlan egymaacutesrautaltsaacutegnak a felis-
mereacutese valamint fenntarthatoacutesaacutegi felteacuteteleinek kialakiacutetaacutesa aacutepolaacutesa eacutes gondozaacutesa
Mindezekhez szervesen illeszkedő moacutedon utazoacute leacuteny is az ember aki teveacutekenyseacutege
soraacuten valoacuteban a homo sapiens kifejezeacutes egy keveacutesseacute ismert kontextusa eacutertelmeacuteben be-
lekoacutestoloacute leacutenye is a leacutetezeacutesnek
Kis mereacuteszseacuteggel tovaacutebb szőve a vizsgaacuteloacutedaacutes filozoacutefiai szoumlveteacutet azt is kijelent-
hetjuumlk hogy a gondolkodoacute belekoacutestoloacute eacutes utazoacute tulajdonsaacutegokkal eacutelő ember legalaacutebb
ennyire akadaacutelymentesiacutető leacutetező is Emleacutekezzuumlnk arra hogy a tanulmaacuteny elejeacuten az
utazaacutest az utazoacutei leacutetformaacutet uacutegy is emliacutetettuumlk mint keacutenyszerpaacutelyaacutet őseink szaacutemaacutera Ez
111
oumlnmagaacuteban is igazolja hogy az ember folyamatosan szembesuumllt az eacuteletben maradaacutesa
soraacuten eleacutebe keruumllő akadaacutelyokkal Bizonyos esetekben akadaacutellyaacute vaacutelhatott egy adott
foumlldrajzi teruumllet noumlveacuteny- eacutes vadaacutellomaacutenyaacutenak meggyeacuteruumlleacutese Tehaacutet a helyvaacuteltoztataacutesi
keacutenyszer egyfajta akadaacutelymentesiacuteteacutesi fajfenntartaacutesi moacutednak is tekinthető mint ahogy
a keacutesőbbiekben megalkotott ndash egyik legfontosabb talaacutelmaacuteny a ndash kereacutek is besorolhatoacute
a fenti kategoacuteriaacuteba
Iacutegy az akadaacutelymentesiacutető ember szembesuumllt sajaacutet korlaacutetaival ha uacutegy tetszik fo-
gyateacutekossaacutegaival is Gehlen (1976) ezt uacutegy eacutertelmezte hogy a kultuacutera kialakulaacutesa in-
nen is ered vagyis az ember aacutellatokhoz keacutepesti gyenge fizikaacutelis eacutes bioloacutegiai bdquofegyver-
mentesseacutegerdquo mintegy termeacuteszetes moacutedon leacutetrehozta az egyuumlttműkoumldeacutes alaprajzaacutet
melyből napjainkig is eacutepuumll (ha nem is annyira szeacutepuumll) az emberi kultuacutera
Mindezek eacutertelmeacuteben az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg eacutes a fenntarthatoacute eacutelet-
teacuter kialakiacutetaacutesa eacutes folyamatos adaptaacutelaacutesa az aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez egyaacutel-
talaacuten nem a modern technikai bdquovaraacutezslatrdquo vilaacutegaacuteban eacutelő ember talaacutelmaacutenya
Ennyi kitekinteacutes utaacuten nyissunk egy uacutej utat vizsgaacuteloacutedaacutesunkban eacutes jaacuterjuk koumlrbe
ndash amennyire a szűkoumls keretek engedik ndash a jelenkor bdquoutazaacutesi keacutenyszereacutebenrdquo rejlő lehe-
tőseacutegeket melyek remeacutenyeink szerint uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik az utazaacutes a fogyateacute-
kossaacuteg a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes talaacuten nem is annyira joacutel ismert fo-
galmait
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mint az utazoacute ember egyik meghataacuterozoacute
tulajdonsaacutega
Mint a koumlvetkezőkben reacuteszletesen kifejtjuumlk ndash az eacuteletfilozoacutefia eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak kontextualizaacutelaacutesa aacuteltal ndash az ember joacute esetben ismereteket eacutes eacutelmeacutenyeket szerez az
utazaacutesai alkalmaacuteval De vajon szembesuumll-e a sajaacutet egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegaacuteval
eacutes akadaacutelymentesiacutető leacutenyeacutenek ilyen aspektusaival (Farkas 2019)
Ehhez elsőkeacutent szuumlkseacutegesnek laacutetjuk kifejteni mit is jelent az egzisztenciaacutelis
fogyateacutekossaacuteg fogalma illetve mieacutert fontos ezt az utazaacutes kontextusaacuteba belehelyezni
Napjaink hazai eacutes nemzetkoumlzi turisztikai eacutes gazdasaacutegi teveacutekenyseacutegeacutenek terve-
zeacutese eacutes szabaacutelyozaacutesa kapcsaacuten a fogyateacutekossaacuteggal eacutelő utazoacutek eacutes segiacutetőik akadaacutelymentes
eacuteletfelteacuteteleinek biztosiacutetaacutesa kiemelt prioritaacutest eacutelvez Gondoljunk csak arra hogy a
2014-es eacutes a 2016-os eacutevet az UNWTO a segiacutetseacuteggel eacutelők eacuteveacutenek jegyeacuteben eacutelte meg
112
(Michalkoacute 2016)99 Azonban mint maacuter utaltunk raacute eacutes biacutezunk benne a sorainkboacutel is
kiolvashatoacutevaacute vaacutelik a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes eseteacuteben alapvetően
maacutest eacutes maacuteshogy is gondolunk mint peacuteldaacuteul a fogyateacutekossaacuteg tudomaacuteny igen innovatiacutev
fogalomkeacuteszleteacuteből koumlvetkezik
Joggal eacutertelmezik Koumlnczeieacutek uacutegy a modern taacutersadalmak fogyateacutekossaacuteg definiacute-
cioacuteit mintha azok egyfajta szocialitaacutesbeli hiaacutetusok volnaacutenak melyek elsősorban abboacutel
adoacutednak hogy a taacutersadalmi berendezkedeacutesek technikailag eacutes jogilag meacuteg nem eleacuteg
fejlettek ahhoz hogy a funkcionaacutelis eacutes tartoacutes fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek ndash kik a
vilaacuteg lakossaacutegaacutenak mintegy 5-6 -aacutet teszik ki ndash szaacutemaacutera kellően kidolgozott eacutes meg-
valoacutesiacutetott akadaacutelymentes bdquoegyenlő eseacutelyűrdquo koumlrnyezetet hozzanak leacutetre (Kaacutelmaacuten
Koumlnczei 2002)
A fogyateacutekossaacuteg aacuteltalunk roumlviden bemutataacutesra keruumllő kiterjesztett eacutes toumlbb uacutej
dimenzioacuteba is belehelyezett modellje eacutertelmeacuteben az ember ndash ha ezt sokszor le is ta-
gadja ndash keacutenytelen szembesuumllni a fogyateacutekossaacutegaival (testi eacuterzeacutekszervi mentaacutelis vagy
halmozott tehaacutet funkcionaacutelis) melyek a toumlbbseacutegeacuteben nyilvaacutenvaloacute akadaacutelyozottsaacutegain
messze tuacutelmutatnak viszont a leacutetezeacutes szereplőjekeacutent egyetlen embertaacutersunk sem men-
tesuumllhet hataacutesaik aloacutel
Egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunk haacuterom fogalom- eacutes tulajdonsaacutegcsoport roumlvid
felvaacutezolaacutesa aacuteltal vaacutelik nyilvaacutenvaloacutevaacute
Az ember tisztaacuteban van foumlldi leacuteteacutenek veacutegesseacutegeacutevel eacuteppen ezeacutert keres aacutellandoacute-
nak tűnő kapaszkodoacutekat egy folyton vaacuteltozoacute eacutes aacutetalakuloacute vilaacutegban Az aacutellandoacute
vaacuteltozaacutest vagy nem ismeri fel vagy azt oumlnmaga elől is eltagadja ezzel sok
egyeacuteb mellett jelentős akadaacutelygeneraacutelaacutest hajt veacutegre
Majdnem ugyanez a helyzet a leacutetezeacutes ki nem eleacutegiacutető voltaacutenak fel nem ismereacutes-
eacutevel Ezt a buddhista filozoacutefia a dukkha fogalommal segiacutetseacutegeacutevel mutatja be
melynek leacutenyege hogy a kellő eacuteberseacuteg hiaacutenya eacutes a tudatlansaacuteg fennaacutellaacutesa okaacuten
az ember folyamatosan ragaszkodik olyan aacutellandoacute megfoghatoacute eacutes biztos pon-
tokhoz az eacuteletben melyek aacuteltal csoumlkkenthetőnek veacuteli a belső feszuumlltseacutegeit
Maacuterpedig ilyenek a Buddha taniacutetaacutesaacutenak eacutertelmeacuteben nem leacuteteznek
99 A 2014-es eacutev jelmondata bdquoCommunity buildingrdquo 2016-os eacuteveacute pedig bdquoTourism for Allrdquo ezekkel is
raacutemutatva az eacuterintett emberek hozzaacutefeacutereacutesi szuumlkseacutegleteire valamint azok megvaloacutesiacutethatoacutesaacutegaacutera
113
A Heidegger aacuteltal bevezetett leacutetfelejteacutes eacutes annak az elfelejteacutese egy uacutejabb laacutenc-
szemmel bővuumll melyet emberseacutegfelejteacutesnek nevezuumlnk
Tehaacutet ezek a nagyon is emberi tulajdonsaacuteghalmazok nem ndash a fogyateacutekossaacuteg tudo-
maacutenya aacuteltal is definiaacutelt ndash testi mentaacutelis vagy szenzuaacutelis keacutepesseacutegeink eacutes adottsaacutegaink
maacutessaacutegaacutenak szempontjaira helyezik a hangsuacutelyt hanem a mindannyiunkban potenci-
aacutelisan megleacutevő fentebb reacuteszletezett alaptulajdonsaacutegokra Mint ahogy a maacuter szinteacuten
emliacutetett akadaacutelymentesiacuteteacutesi adottsaacutegaink eacutes keacutenyszerűen kialakult ilyen keacutepesseacutegeink
sem a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ma (koumlz)ismert doktriacutenaacuteira kiacutenaacuteltak eacutes kiacutenaacutelnak el-
sődlegesen megoldaacutest eacutes ahogyan ezek az adottsaacutegok eacutes keacutepesseacuteg nem adnak gyoacutegyiacutert
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg tudatot bdquofesziacutetőrdquo mivoltaacutera sem
Az eacuteletboumllcselet eacutes az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak koumlzoumls dimenzioacuteiroacutel a teljesseacuteg igeacutenye
neacutelkuumll
Az utazaacutes boldogiacutet mondja Michalkoacute (2010) Az utazaacutes boldogiacutethat mondjuk mi Hei-
degger uacutegy definiaacutelja A leacutet eacutes idő ciacutemű főműveacuteben az emberi leacutetezeacutes mivoltaacutet hogy az
ismeretlenseacutegből az ismeretlenseacutegbe tartoacute leacuteny mintegy belezuhan a leacutetezeacutesbe az eb-
ből koumlvetkező sodroacutedaacutes-eacutelmeacutenyt ellensuacutelyozandoacute leacutetrehozza a nyelvet mint a leacutet haacutezaacutet
(Heidegger 2019) Ez a folyamat reacutemisztőnek tűnik maacuter csak azeacutert is mert ekkeacutent is
van megfogalmazva Hogyan tudjuk ezt a koordinaacutelatlan zuhanaacutest eacutes sodroacutedaacutest valoacute-
ban minőseacutegi utazaacutessaacute transzformaacutelni eacutes iacutegy valoacuteban boldogiacutetoacutevaacute tenni az ember bdquoha-
joacutezaacutesaacutetrdquo eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt A leacutet haacuteza Heidegger szerint a nyelv Segiacutet nekuumlnk relatiacutev
biztonsaacutegot teremteni a folyamatos vaacuteltozaacutesok leacutetoacuteceaacutenjaacuten
A leacutet haacuteza kifejezeacutes jelenteacutese a nyelven tuacutel kiterjeszthető arra a szűkebb koumlr-
nyezetre is ahol az ember a mindennapjait meg- eacutes leeacuteli Megtett utazaacutesaink soraacuten
gazdagszik a vilaacuteg- eacutes leacutetismeretuumlnk a kommunikaacutecioacutes keacuteszletuumlnk eacutes ha sok esetben
tudattalanul is a nyelvismeretuumlnk Raacuteadaacutesul nem elhanyagolhatoacute moacutedon szembesuuml-
luumlnk a szociaacutelis staacutetuszunkkal is mely a maacuter emliacutetett fennmaradaacutesi keacutenyszeruumlnkből eacutes
oumlsztoumlnuumlnkből ered
A leacutetuumlnk haacutezaacutenak berendezeacutese eacutes komfortossaacute teacutetele joacute esetben egy eacuteleten aacutet
zajlik Napjainkban akaacuter tekinthetuumlnk uacutegy oumlnmagunkra mint a vilaacuteg pozitiacutev uacutejrafelfe-
dezőire akik az egyik oacuteraacuteban meacuteg Roacutemaacuteban reggeliznek az ebeacutedet viszont maacuter Praacute-
gaacuteban fogyasztjaacutek el a vacsoraacutejukat pedig akaacuter Budapesten a sajaacutet lakaacutesukban keacutesziacute-
tik el Ez oumlnmagaacuteban egy csodaacutelatos lehetőseacuteg de csak lehetőseacuteg az ismeret elmeacutelyiacute-
114
teacutesre ha kialakul az ehhez szuumlkseacuteges motivaacutecioacute Az utazaacutesi teveacutekenyseacutegben a rendel-
kezeacutesuumlnkre aacutelloacute koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk eacutes szolgaacuteltataacutesok a mi eacutertelmezeacutesuumlnk szerint
akadaacutelymentesiacutető eszkoumlzoumlk is
Mint tudjuk Jaspers a filozoacutefia alapfeladatakeacutent a kommunikaacutecioacutet nevezte
meg mely toumlbb iraacutenyban zajlik iacutegy oumlnmagunk eacutes a kuumllvilaacuteg szereplői koumlzoumltt valamint
oumlnmagunk belső vilaacutegaacuteval is (Jaspers 2000) A tudatos utazoacutevaacute vaacutelaacutes tehaacutet egy kom-
munikaacutecioacutes dimenzioacutevaacuteltaacuteson keresztuumlk keacutepzelhető el talaacuten a legegyszerűbben Itt
Luhmann (2010) nyomaacuten bevezetjuumlk az irritaacutecioacute az informaacutecioacute eacutes az eacutelmeacuteny haacutermas
eacutertelmezeacuteseacutet mely nem elsősorban hierarchikus viszonyt felteacutetelez hanem azt igyek-
szik prezentaacutelni hogy a vilaacutegunkat egyre sűrűbben aacutetszoumlvő informaacutecioacutesnak nevezett
haacuteloacute elsősorban ingergeneraacuteloacute szerepet toumllt be Ebből a tudatossaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben ala-
kul ki valoacutes informaacutecioacute eacutes ebből az eacutertelmezeacutesi kognitiacutev csomagboacutel generaacuteloacutedhatnak
az eacutelmeacutenyek Abban hogy mikeacutent alakul az inger informaacutecioacutevaacute majd esetleg eacutelmeacuteny-
nyeacute a kommunikaacutecioacutes teveacutekenyseacuteg centraacutelis szerepet jaacutetszik
Azt aacutelliacutetjuk hogy az egyre neacutepszerűbbeacute vaacuteloacute utazaacutesi teveacutekenyseacuteg kellő eacutes nem
tuacutel nagymeacuterteacutekű tudati erőfesziacuteteacutessel arra is lehetőseacuteget kiacutenaacutel hogy a leacutetezeacutesuumlnk meg-
ismereacuteseacutebe eacutes sajaacutet akadaacutelyozottsaacutegunk eacutes segiacutetseacutegre szorultsaacutegunk vilaacutegaacuteba is bete-
kintsuumlnk
Ez az utazoacutei teveacutekenyseacuteg nevezhető hermeneutikai eacutertelmező felfedező tuacuteraacute-
nak is mely egyfajta valoacutesaacuteg visszacsatolaacutest eredmeacutenyezhet az utazaacutes megvaloacutesulaacutesa
soraacuten Hiszen mint a statisztikaacutek alaacutetaacutemasztjaacutek az esetek toumlbbseacutegeacuteben maacutera az online
feluumlletek vizuaacutelisan professzionaacutelis aacutem emberileg igencsak rideg vilaacutegaacuten keresztuumll va-
gyunk keacutenytelenek megszervezni a remeacutenyeink szerint valoacutes eacutelmeacutenyeket nyuacutejtoacute mo-
dernkori kalandozaacutesainkat Mindezek megvaloacutesulaacutesa egy olyan belemeruumlleacutes a valoacute-
saacuteg szoumlveteacutebe ami aacuteltal valoacuteban keacutepet kaphatunk arroacutel hogy az elkeacutepzelt (leiacutert fotoacutek-
kal eacutes videoacutekkal alaacutetaacutemasztott) csodaacutelatos helysziacuten mennyi de mennyi olyan tulajdon-
saacutegot hordoz melyről meacuteg csak elkeacutepzeleacutesuumlnk sem volt Sok esetben fel sem tűnik
hogy az akadaacutelymentesiacuteteacutes megvaloacutesulaacutesa tulajdonkeacuteppen az aacuteltalunk megvaacutesaacuterolt
utazaacutesi toumlrteacuteneacutes oumlsszesseacutegben
Jaspers eacuteletfilozoacutefuskeacutent rendkiacutevuumll fontosnak tartotta az ember kommunikaacute-
cioacutes adottsaacutegainak keacutepesseacutegeinek maximaacutelis megismereacuteseacutet eacutes azok toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutet
(Jaspers 2008) De legalaacutebb ennyire fajsuacutelyosnak tekintette a Bergson-i eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i filozoacutefiaacuteban is kiemelt helyet elfoglaloacute megismereacutesi folyamatot melynek leacute-
nyege hogy a leacutetezeacutes konkreacutet tapasztalati megismereacutese aacuteltal folyamatosan alakiacutetsuk ki
115
eacutes aacutet azt a fogalmi keretrendszert amivel leiacuterjuk a koumlruumlloumlttuumlnk leacutevő vilaacutegot Tehaacutet az
utazaacutes eacutes az utazoacute szimbiotikus moacutedon csereacutel eszmeacutet toumlbbek koumlzoumltt a leacutetezeacutesuumlnk fel-
teacuteteleiről iacutegy az ezersziacutenű emberi kultuacutera uumlresseacuteg termeacuteszetű kuumlloumlnbseacutegeiről eacutes azok-
nak ndash a szuumlkseacuteges felteacutetelek fennaacutellaacutesa eseteacuten ndash a legbelsőnket is eleacuterő iacutegy a szemeacute-
lyiseacuteguumlnket is formaacuteloacute erejeacuteről (Tenzin 2005b) Ez egy oumlsszetett meacutegis koumlnnyen meg-
eacuterthető eacutes megeacutelhető tudatműkoumldeacutesi folyamat Ilyen eacutertelemben beszeacutel erről a XIV
Dalai Laacutema is amikor azt fejtegeti hogy a valoacutesaacuteg oumlnmagaacuteban hordozza a vaacuteltozaacutest
jobban mondva a vaacuteltozaacutes reacutesze eacutes tuumlkre (4aacutebra)
4 aacutebra Az eacuteletfilozoacutefia leacuteteacutertelmezeacutesi dimenzioacutei egymaacutestoacutel koumllcsoumlnoumls fuumlg-
geacutesben leacutevő szfeacuteraacutekkeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A kicsi szeacutep ciacutemű koumlnyvet bdquozoumlldrdquo eacutes buddhista koumlzgazdasaacutegi uacutetmutatoacutekeacutent is
szoktaacutek definiaacutelni Schumacher (2014) mondanivaloacuteja oumlsszecseng a fent emliacutetett tu-
datos gondolkodaacutesi eacuteletszemleacuteleti eacutes eacuteletvezeteacutesi moacutedokkal Ez a koumlnyv gondolati ro-
konsaacutegot mutat tovaacutebbaacute a soron koumlvetkező a fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az annak szerves reacute-
szeacutet keacutepező akadaacutelymentesiacuteteacutesi teveacutekenyseacuteg oumlsszefuumlggeacuteseibe bepillantaacutest adoacute tanul-
maacutenyfejezetuumlnk uumlzeneteivel is
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg kapcsoloacutedaacutesi teruumlletei a turizmusban
Aacutettekintve a vilaacuteggazdasaacuteg globaacutelis jellemzőit biztosan aacutelliacutethatjuk hogy a fejlődeacutes
egyik kulcsteacutenyezője a turizmus ipar noumlvekedeacutese Igazoljaacutek ezt a joacutel ismert statisztikai
adatok a nemzetkoumlzi turistaeacuterkezeacutesek szaacutema 2017-ben 7-kal nőtt ezzel a nemzet-
koumlzi turistaacutek szaacutema meghaladta az 13 milliaacuterd főt A nemzetkoumlzi turizmus 16 billioacute
dollaacuter exportbeveacutetelt generaacutelt a vilaacuteg GDP-jeacutenek 10-aacutet adta valamint a vilaacutegon min-
den 10 munkahelyből egyet a turizmus aacutegazat biztosiacutetott (UNWTO 2018) Impozaacutens
116
szaacutemok Kiegeacutesziacutetve ezeket az adatokat a prognosztizaacutelt noumlvekedeacutesi jellemzőkkel az
aacutegazat gazdasaacutegi eacutertelemben vett jelentőseacutege vitathatatlan
A vilaacuteggazdasaacutegban jaacutetszott szerepe mellett azonban laacutetni eacutes eacutertelmezni kell a
turizmus tovaacutebbi hataacutesait is Ez a hatalmas volumenű aacutegazat rendkiacutevuumlli hataacutest gyakorol
a termeacuteszeti koumlrnyezet aacutellapotaacutera ami kiemelten eacuteszrevehető peacuteldaacuteul azokban a desz-
tinaacutecioacutekban ahol a turizmus toumlmegjelenseacutegkeacutent mutatkozik meg A termeacuteszeti koumlr-
nyezetre gyakorolt kaacuteros hataacutesokat a rombolaacutes meacuterteacutekeacutet az egyes desztinaacutecioacutekban
hosszuacute ideje nyomon koumlvetik a szakemberek Az utazaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel
folyamatosan noumlvekszik a koumlzlekedeacutes volumene a vilaacutegon eacutes a koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk
aacuteltal kibocsaacutetott kaacuteros anyagok pedig egyre fokozoacutedoacute terhet jelentenek az oumlkosziszteacute-
maacutera A koumlzlekedeacutes egy igen szaacutemottevő reacuteszeacutet tehaacutet a noumlvekvő turizmus generaacutelja
(Puczkoacute ndash Raacutetz 2003) iacutegy az aacutegazat szerepe jelentős a koumlrnyezeti terheleacutesek noumlveke-
deacuteseacuteben A kedvező termeacuteszeti adottsaacutegok viszont az egyik legfontosabb vonzerőt je-
lentő csoportot keacutepviselik a turizmusban melynek koumlvetkezteacuteben az utazaacutesi ceacutelpontok
kivaacutelasztaacutesakor kiemelkedő szerepuumlk van A termeacuteszeti vonzerők noumlvekvő utasforgal-
mat generaacutelnak eacutes ez noumlvekvő terheleacutest jelent a termeacuteszeti koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel
A kialakuloacute toumlmegjelenseacutegek egyre toumlbbszoumlr vetik fel a korlaacutetok bevezeteacuteseacutenek eacuterveit
a felelős gondolkodaacutes igeacutenyeacutet a termeacuteszeti eacuterteacutekek veacutedelme eacuterdekeacuteben
Van azonban a turizmusnak egy tovaacutebbi nehezebben meacuterhető hataacutesa amit
vizsgaacutelni kell meacutegpedig a taacutersadalomra gyakorolt hataacutes Az utazaacutes a vilaacuteg megisme-
reacutese az eacutelmeacutenyszerzeacutes eacuteletuumlnk reacuteszeacuteveacute vaacutelt Hozzaacutesegiacutet az eacuteletminőseacuteg javulaacutesaacutehoz
megteremti az egyeacutenek szaacutemaacutera a vaacuteltozatossaacutegot kizoumlkkent a heacutetkoumlznapok munka-
meneteacuteből eacutes ezzel lehetőveacute teszi a szellemi eacutes a fizikai regeneraacuteloacutedaacutest egyaraacutent So-
kak szaacutemaacutera jelent ez vonzoacute alternatiacutevaacutet a szabadidő eltoumllteacuteseacutere Iacutegy tehaacutet ha minden
szuumlkseacuteges felteacutetel teljesuumll (szabad rendelkezeacutesű joumlvedelem szabadidő motivaacutecioacute) uacutetra
keluumlnk A koumlzlekedeacutesi eszkoumlzoumlk fejlődeacutese eacutes elterjedeacutese valamint az infokommunikaacute-
cioacutes lehetőseacutegek bővuumlleacutese szinte robbanaacutesszerű vaacuteltozaacutest ideacutezett elő a turizmusban
Egyre toumlbb eacutes toumlbb ember szaacutemaacutera tette eleacuterhetőveacute az utazaacutest mikoumlzben egyre toumlbb eacutes
toumlbb desztinaacutecioacute vaacutelt eleacuterhetőveacute eacutes a desztinaacutecioacutekroacutel a szolgaacuteltataacutesokroacutel a koumlzleke-
deacutesi lehetőseacutegekről egyre toumlbb informaacutecioacute vaacutelt hozzaacutefeacuterhetőveacute eacutes koumlnnyen eleacuterhetőveacute
Az utazoacutek eacutes az utazaacutesok szaacutemaacutenak nagy uumltemű noumlvekedeacutese viszont az urbanizaacutelt te-
rekben is toumlmegjelenseacutegeket eredmeacutenyezett
117
A fenti megfontolaacutesok alapjaacuten a turisztikai aacutegazatot a koumlvetkezőkkel jellemez-
hetjuumlk egyfelől kimagasloacute gazdasaacutegi eredmeacutenyekről kell beszeacutelnuumlnk maacutesfelől a ter-
meacuteszeti koumlrnyezet fokozott eacutes sokszor tuacutelzott igeacutenybeveacuteteleacuteről valamint egyre toumlbb
ceacutelaacutellomaacutes eseteacuteben toumlmegesseacutegről eacutes toumlmegjelenseacutegekről A sok pozitiacutevum mellett
megmutatkozoacute eacutes maacuter felismert negatiacutev hataacutesok kutatoacutekat eacutes kutataacutesokat inspiraacuteltak
munkaacutera Ezeknek a kutataacutesoknak ez egyik fontos eredmeacutenye a fenntarthatoacutesaacuteg foga-
lomkoumlreacutenek eacutertelmezeacutese a turizmus keretein beluumll
A fenntarthatoacute turizmus a fenntarthatoacute fejlődeacutes elveacuten alapszik melynek leacute-
nyege hogy a kitűzoumltt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesi ceacutelokat oumlsszefuumlggeacuteseiben kell vizsgaacutelni
azaz figyelemmel kell lenni a koumlrnyezeti eacutes a szocioloacutegiai hataacutesokra is (Brundtland-
jelenteacutes 1987) Az eacutevek soraacuten a fenntarthatoacute fejlődeacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi-koumlrnyezeti
teacuterben valoacute elhelyezeacuteseacutenek eacutertelmezeacutese is finomodott Koraacutebban a gazdasaacutegi eacutes a taacuter-
sadalmi fejlődeacutest valamint a koumlrnyezetveacutedelmet kuumlloumln szfeacuteraacutekkeacutent kezelteacutek amelyek
koumlzoumls halmazaacuteban jeleniacutethető meg a fenntarthatoacute fejlődeacutes Maacutera azonban az a megkouml-
zeliacuteteacutes vaacutelt elfogadottaacute hogy a termeacuteszeti koumlrnyezet ad otthont a taacutersadalomnak mely-
nek egyik teveacutekenyseacutege a gazdasaacuteg fenntarthatoacute fejleszteacutese kellene hogy legyen (Raf-
fay Marton 2018) Az egyes szfeacuteraacutek tehaacutet inkaacutebb egymaacutesba illeszkednek (5aacutebra)
5 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai kuumlloumlnaacutelloacute szfeacuteraacutek koumlzoumls hal-
mazakeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
Michalkoacute (2003) szerint a turizmus fenntarthatoacutesaacutega kettős a vonzerők meg-
őrzeacuteseacutet uacutegy kell megoldani hogy koumlzben biztosiacutetjuk a turizmus vaacutellalkozaacutesainak sike-
resseacutegeacutet is A fenntarthatoacutesaacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa a turizmusban bonyolult feladat melynek
soraacuten nem elegendő egyszerűen a nemzetkoumlzi szervezetek ajaacutenlaacutesait teljesiacuteteni A fo-
lyamatot tovaacutebb kell vinni fel kell vetni a turizmus valamennyi szereplőjeacutenek tuda-
tossaacutegaacutet eacutes felelősseacutegeacutet is
118
A fenntarthatoacute fejlődeacutes elve egyuacutettal azt is magaacuteban foglalja hogy a rendszer-
oumlsszefuumlggeacutesek koumlvetkezteacuteben a ceacutelok kitűzeacutesekor tiszteletben kell tartani bizonyos
korlaacutetokat eacutes strukturaacutelis bdquoleacutetezeacutesbelirdquo szimbiotikus sajaacutetossaacutegokat is (Fleischer
2014) (6 aacutebra)
6 aacutebra A fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutertelmezeacutesi aspektusai
egymaacutesba illeszkedő szfeacuteraacutek reacuteszekeacutent
Farkas - Petykoacute (2019)
A turizmus fejleszteacutese eacutes a megfelelő korlaacutetok eacuterveacutenyesiacuteteacutese a fenntarthatoacute fej-
lődeacutes eacuterdekeacuteben nehezen oumlsszeegyeztethető koumlvetelmeacutenyek Ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet se-
giacuteti az a szemleacuteletmoacuted eacutes magatartaacutesi forma amit a felelősseacutegteljes turizmus fogalom-
koumlre keacutepvisel A felelősseacutegteljes turizmus az egyeacuten eacutes a taacutersadalom felelősseacutegvaacutellalaacute-
saacuten keresztuumll szemleacuteli a fenntarthatoacute fejlődeacutes lehetőseacutegeit (Happ 2014)
A turizmusfejleszteacutes fenntarthatoacutesaacutegaacutehoz ugyanakkor szemleacuteletvaacuteltaacutesra van
szuumlkseacuteg minden szereplő reacuteszeacuteről a turistaacutek a ceacutelteruumlletek iraacutenyiacutetoacutei valamint a szol-
gaacuteltatoacutek reacuteszeacuteről egyaraacutent A teveacutekenyseacutegek menteacuten minden esetben meg kell jelennie
a tudatossaacutegnak eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutesnak A fogyasztoacutei szokaacutesok megvaacuteltoztataacutesaacuteval
a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eacuterteacutekrendjeacutenek a fenntarthatoacutesaacuteg elveihez valoacute koumlzeliacuteteacute-
seacutevel valamint a szolgaacuteltatoacutek joacutezan oumlnkorlaacutetozaacutesaacuteval meacuteg a toumlmegturizmus is felelős-
seacutegteljesebbeacute tehető (Michalkoacute 2003)
A kutataacutesok reacuteveacuten tehaacutet megfogalmazaacutesra keruumlltek a legfontosabb alapelvek a
turizmus fenntarthatoacute fejlődeacutese eacuterdekeacuteben valamint kiemeleacutesre keruumlltek olyan fogal-
mak amelyek a felteacuteteleit keacutepezik ennek a fejlődeacutesnek Ezek a fogalmak a tudatossaacuteg
eacutes a felelősseacutegvaacutellalaacutes
119
A fenntarthatoacute fejlődeacutes kereteacuteben azonban nem esett meacuteg szoacute egy leacutenyeges
alapelvről a bdquoTurizmus mindenkinekrdquo (Tourism for all) elveacuteről A Turizmus Vilaacuteg-
szervezete (UNWTO) a Turizmus Globaacutelis Etikai Koacutedexeacutenek 7 cikkelyeacuteben megfo-
galmazza a turizmushoz valoacute jog elveacutet eacutes benne az eseacutelyegyenlőseacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak
fontossaacutegaacutet A fogyateacutekossaacuteggal eacutelők szaacutemaacutera az eseacutelyegyenlőseacuteget az igeacutenybe vehető
szolgaacuteltataacutesok akadaacutelymentesseacutege jelenti
Az akadaacutelymentesseacuteget azonban mi a tanulmaacuteny szerzői ndash ahogy azt a filozoacute-
fiai megkoumlzeliacuteteacutesben maacuter jeleztuumlk ndash a szokaacutesostoacutel elteacuterő moacutedon eacutertelmezzuumlk
A hazai gyakorlatban a megkeacuterdezettek az akadaacutelymentesiacuteteacutes fogalma alatt aacutel-
talaacutenosan a fizikai korlaacutetok csoumlkkenteacuteseacutet illetve megszuumlnteteacuteseacutet eacutertik ndash ahogy azt a
filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben is eacuterzeacutekeltettuumlk ndash jellemzően eacutepiacuteteacuteszeti tervezeacutesi eacutes kivite-
lezeacutesi megoldaacutesokkal Raacuteadaacutesul ezen beluumll is leginkaacutebb a mozgaacuteskorlaacutetozottak koumlzle-
kedeacutesi felteacuteteleinek megteremteacuteseacutere gondolnak pedig nem csak őket eacuterintik nem csak
az ő mozgaacutesukat korlaacutetozzaacutek a megleacutevő akadaacutelyok Ezek az akadaacutelyok ugyanuacutegy kor-
laacutetozzaacutek peacuteldaacuteul az idős emberek a babakocsival koumlzlekedő kisgyermekes anyukaacutek
vagy a csalaacutedok de meacuteg a kismamaacutek mozgaacutesaacutet is
A hivatalos szervezetek termeacuteszetesen pontosabban fogalmaznak bdquoAz aka-
daacutelymentes turizmus a mindenki szaacutemaacutera egyenlő moacutedon eleacuterhető turizmust jelenti
amely fizikai illetve eacutertelmi keacutepesseacutegeiben akadaacutelyozottak szaacutemaacutera is eleacuterhetőveacute eacutes
eacutelvezhetőveacute teszi az eacutep taacutersadalom utazoacuteinak kiacutenaacutelt turisztikai szolgaacuteltataacutesokatrdquo
(MTUuml 2017) Az akadaacutelymentes turizmust turisztikai termeacutekkeacutent eacutertelmezve a ceacutelcso-
portok meghataacuterozaacutesaacutenaacutel maacuter megjeleniacutetik azokat a taacutersadalmi csoportokat akik eacutelet-
helyzetuumlkneacutel vagy eacuteletkoruknaacutel fogva eacuterintettek az akadaacutelymentes szolgaacuteltataacutesok kiacute-
naacutelataacutenak kialakiacutetaacutesaacuteban A hivatalos megfogalmazaacutes baacuter valoacuteban toumlrekszik formaacutelis
leiacuteraacutest adni meacutegis furcsa felhangot kap az bdquoeacutep taacutersadalomrdquo kifejezeacutes miatt Joacutel laacutettatja
azt az elkuumlloumlnuumlleacutest elkuumlloumlniacuteteacutest ami eacuterzeacutekenyen eacuterinti a fogyateacutekossaacuteggal eacutelőket eacutes
egyben figyelmen kiacutevuumll hagyja a tovaacutebbi eacuterintetteket Veacutelemeacutenyuumlnk szerint toumlbbek kouml-
zoumltt ezeacutert is fontos lenne az akadaacutelymentesseacuteg fogalmaacutenak aacuteltalunk felvaacutezolt kiterjesz-
teacutese
A Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 maacuter hozzaacutefeacuterhető turizmusroacutel
beszeacutel melynek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a horizontaacutelis ceacutelok koumlzeacute emelteacutek Ceacutel a fizikai eacutes az
infokommunikaacutecioacutes akadaacutelymentesiacuteteacutes (MTUuml 2018)
120
Az utazaacutesban eacutes a turizmusban kulcsfontossaacuteguacute az informaacutecioacutekhoz valoacute hoz-
zaacutefeacutereacutes A vizsgaacutelatok sajnos azt mutatjaacutek hogy a fogyateacutekossaacuteggal eacutelők nagysaacutegren-
dileg nagyobb időt kell toumlltsenek az utazaacutes megtervezeacuteseacutevel mint a nem fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelők mivel nem aacutell rendelkezeacutesuumlkre megfelelő minőseacutegű eacutes mennyiseacutegű infor-
maacutecioacute a szolgaacuteltataacutesokroacutel Az akadaacutelymentesseacutegről valoacute taacutejeacutekoztataacutes egyeacutertelműen
megnoumlvelneacute az utasok szaacutemaacutet aacutelliacutetja a European Travel Council egy tanulmaacutenya (UN
2016)
Hozzaacutefeacuterhető turizmus teacutemakoumlrben az Euroacutepai Bizottsaacuteg Vaacutellalkozaacutespolitikai
eacutes Ipari Főigazgatoacutesaacutega ezidaacuteig haacuterom tanulmaacutenyt publikaacutelt100 Ezek a tanulmaacutenyok
elemzik az Unioacute hozzaacutefeacuterhető turizmusaacutenak gazdasaacutegi oldalaacutet valamint vizsgaacuteljaacutek a
szegmens utazaacutesi szokaacutesainak alakulaacutesaacutet 2012-ben az Euroacutepai Unioacute koumlzel 50 millioacute
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő lakosa 1696 millioacute egy naposnaacutel hosszabb utazaacutest bonyoliacutetott le
ami jelentős gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenykeacutent eacuterteacutekelhető (Mező 2018) A kutatoacutek szerint az
akadaacutelymentes turizmus megvaloacutesulaacutesaacutenak haacuterom fő akadaacutelya van a fizikai hozzaacutefeacute-
reacutest akadaacutelyozoacute teacutenyezők a szemleacuteletbeli eacutes a hozzaacuteaacutellaacutessal kapcsolatos probleacutemaacutek
valamint az informaacutecioacute hiaacutenya (Eichorn Buchalis 2011)
Mindez azt mutatja hogy nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren reacuteszletesebb elemzeacutesek eacutes pon-
tosabb ismeretek aacutellnak rendelkezeacutesre az akadaacutelymentes turizmussal kapcsolatban
mint a hazai gyakorlatban A filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben leiacutertakhoz hasonloacute gondolat-
menettel azonban meacuteg nem talaacutelkoztunk A fenntarthatoacutesaacuteg olvasataacuteban is uacutegy gon-
doljuk elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges kiterjeszteni ezen alapvető emberi teveacutekenyseacuteg
eacutertelmezeacutesi horizontjaacutet Meggyőződeacutesuumlnk hogy a fenntarthatoacute fejlődeacutes eacutes az akadaacute-
lyok felteacuterkeacutepezeacutese majd azok elhaacuteriacutetaacutesa elvaacutelaszthatatlan eacutes nem hierarchikus kap-
csolatban illetve viszonyban aacutellnak egymaacutessal
A fenntarthatoacutesaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes olyan moacutedon fuumlgg egymaacutestoacutel mint
a maacuter toumlbbszoumlr emliacutetett szimbiotikus ember eacutes koumlrnyezet koumlzoumltti kapcsolat Akadaacutely-
mentesiacuteteacutesre nem csak a fizikai szuumlkseacutegletek illetve a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg
okaacuten van szuumlkseacuteg101 hanem ndash eacutes ezt legalaacutebb annyira fontosnak tartjuk ndash az emberi
teveacutekenyseacuteg koumlrnyezeti eacutes taacutersadalmi hataacutesainak sok esetben erodaacuteloacute mivolta okaacuten is
100 Skills and training needs to improve accessibility (2014) Economic impact and travel patterns ac-
cessible tourism (2014) Supply of accessible tourism services in Europe (2015) 101 Eacuteppen ezeacutert hazai eacutes a nemzetkoumlzi ide vonatkozoacute ajaacutenlaacutesok eacutes jogszabaacutelyok felemaacutes keacutepet mutatnak
hiszen javareacuteszt a fizikai koumlrnyezet eleacuterhetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet hangsuacutelyozzaacutek uacutegy mintha ezek
oumlnmagukban megaacutelloacute entitaacutesok volnaacutenak egy modern kori taacutersadalomban
121
Azaz mindenekelőtt fel kell ismernuumlnk azt a paradoxont mely a fenntarthatoacutesaacuteg taacutersa-
dalmi koumlrnyezetre gyakorolt hataacutesaiban rejlik Az innovaacutecioacutek koumlrnyezeti terheleacutest is
jelentenek eacutes adott esetben a laacutetszoacutelagos fejlődeacutes sok olyan eacuteletminőseacutegbeli probleacutemaacutet
generaacutel melyek klasszikus moacutedon nem tekinthetők akadaacutelyoknak pedig haacutet a veacutele-
meacutenyuumlnk szerint azok A tanulmaacuteny keretei a teacutema tovaacutebbi kifejteacuteseacutere nem adnak le-
hetőseacuteget de biacutezunk abban hogy a filozoacutefiai dimenzioacute eacutes a fenntarthatoacutesaacutegroacutel iacutert tu-
rizmus szakmai gondolatok oumlsszesseacutegeacuteben mintegy gondolateacutebresztőkeacutent funkcionaacutel-
nak eacutes tovaacutebbi tanulmaacutenyok szuumllethetnek ebben a taacutergykoumlrben
Boumllcseleti utazaacutestudomaacutenyi eacutes fenntarthatoacutesaacutegi koumlvetkezteteacutesek
Az eacuteletfilozoacutefia sajaacutetos kutataacutesi formaacuteja ndash vagyis a leacutetezeacutesuumlnket az aktuaacutelis idő eacutes toumlr-
teacuteneti pillanataacuteban eacutertelmezni szaacutendeacutekozoacute ndash hermeneutika kereteinek e tanulmaacutenyban
megkezdett kiterjeszteacutesi kiacuteseacuterlete tovaacutebbaacute a vizsgaacuteloacutedaacutesunk maacutesik centrumaacutet adoacute
fenntarthatoacutesaacutegi elemzeacutes kvalitatiacutev kutataacutesmoacutedszertana egyuumltt uacutegy gondoljuk hogy
kiaacutellja a tudomaacutenyossaacuteg kiraacutelyviacutez proacutebaacutejaacutet
Biacutezunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesiacuteteacutes uacutejszerű eacutertelme-
zeacutesi kereteinek sikeruumll helyet talaacutelniuk a heacutetkoumlznapi eacutes a diszciplinaacuteris diskurzusokban
egyaraacutent
Napjainkra az utazaacutes tudomaacutenya a taacutersadalmi a boumllcseleti a gazdasaacutegi probleacute-
maacutek eacutes lehetőseacutegek felteacuterkeacutepezeacuteseacutenek egyik multidiszciplinaacuteris konvergencia pontjaacutevaacute
vaacutelt Ennek jegyeacuteben iacuteroacutedott ez a sok esetben a konvencionaacutelis hataacuterokat aacutethaacutegoacute tanul-
maacuteny melyben elsősorban nem vaacutelaszokat szaacutendeacutekoztunk megfogalmazni az aktuaacutelis
(leacutet)toumlrteacuteneacutesekre mint inkaacutebb uacutej keacuterdeacutesekkel kiacutevaacutentuk gazdagiacutetani a leacutetezeacutes soha be
nem telő uacuteti koumlnyveacutet
Az utazaacutes tudomaacutenya eleddig csak leginkaacutebb laacutebjegyzetek szintjeacuten tesz emliacute-
teacutest a tudatos belegondoloacute s ezaacuteltal felelősseacutegteljes utazoacutei utaztatoacutei befektetői to-
vaacutebbaacute taacutersadalomszervezeacutesi eacutes iraacutenyiacutetoacutei magatartaacutes elveinek felsorolaacutesaacuteroacutel Azonban
őszinteacuten remeacuteljuumlk a fenti sorainkkal ha szereacuteny meacuterteacutekben is de hozzaacute tudunk jaacuterulni
hogy a főfejezetek szintjeacutere emelkedjenek ezek a jelenleg megjegyzeacutesszaacutemba vett aacutem-
baacuter veacutelemeacutenyuumlnk szerint centraacutelis jelentőseacutegű fogalmak eacutes gyakorlati tennivaloacutek il-
letve azok kifejteacutesei
122
A bemutatott ndash keleti eacutes nyugati ndash boumllcseleti eacutelmeacuteny- eacutes tudaacutesmorzsaacutekboacutel kouml-
vetkezőleg bizakodunk abban hogy a fogyateacutekossaacuteg eacutes a kommunikaacutecioacute tudomaacutenya
tovaacutebbaacute az eacuteletboumllcseleti vizsgaacuteloacutedaacutes is helyet talaacutelhat magaacutenak az utazaacutes tudomaacutenyaacute-
nak soksziacutenű ernyője alatt
123
A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes hataacuterpontjai
A haacuteloacutezatokroacutel valoacute gondolkodaacutes illetőleg a haacuteloacutezatokba szerveződő emberi teveacute-
kenyseacuteg eacutertelmezeacuteseacutenek modernkori tudomaacutenya koumlzel egy idős a turizmus illetve uta-
zaacutes tudomaacutenyaacuteval
A haacuteloacutezatosodaacutesra uacutegy tekintuumlnk mint a leacutetezeacutes alapstruktuacuteraacutejaacutet meghataacuterozoacute ndash igaz
aacutellandoacutean alakuloacute eacutes vaacuteltozoacute ndash szerveződeacutesi modellre hasonlatos moacutedon a fogyateacutekos-
saacutegroacutel eacutes az akadaacutelymentesseacutegről szoacuteloacute eacutertelmezeacutesuumlnkhoumlz (Farkas 2019)
Az akadaacutelymentesiacutető ember alkalmazkodaacutesi keacutepesseacutegeinek hiaacutenyait a haacuteloacutezatokba
szerveződeacutes reacuteszben kitoumlltheti azonban ez sem tudja mentesiacuteteni az embert egziszten-
ciaacutelisan fogyateacutekos mivoltaacutetoacutel (Farkas Petykoacute 2019)
Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlrteacutenő
eligazodaacuteshoz
Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute klasszikussaacute vaacutelt Behaacuteloacutezva ciacutemű koumlnyveacuteben reacuteszletesen
elemzi az emberi eacutelet valamennyi teruumlleteacutet aacutetszoumlvő eacutes szinte organikusan fejlődő haacuteloacute-
zatok kialakulaacutesaacutenak eacutes műkoumldeacuteseacutenek struktuacuteraacuteit (Barabaacutesi 2013)
Az emliacutetett iacuteraacutesmű megjeleneacutese oacuteta szaacutemtalan hosszabb eacutes roumlvidebb eacutertekezeacutes jelent
meg a teacutemaacuteban maga a szerző is toumlbb helyen meacutelyiacutetette eacutes tovaacutebb eacutertelmezte a sajaacutet
eacutes kutatoacutecsoportja aacutelliacutetaacutesait eacutes eredmeacutenyeit A tudomaacuteny szinte valamennyi teruumlleteacutere
integraacutelhatoacutenak tartja a haacuteloacutezatosodaacutes paradigmaacuteit de a filozoacutefia kivaacuteltkeacutepp az eacuteletfi-
lozoacutefia vilaacutegaacutera vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesok legfoumlljebb indirekt moacutedon lelhetők foumll a
kapcsoloacutedoacute szakirodalomban eacutes a kutataacutesokban
Jelen fejezetreacuteszben arra teszuumlnk roumlvid kiacuteseacuterletet hogy a haacuteloacutezatok-egyuumlttmű-
koumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai eacutertelmezeacutesi kereteit s azok utazaacutestudomaacutenyi eacutes nem utolsoacute sor-
ban akadaacutelymentesseacutegi kapcsoloacutedaacutesi csomoacutepontjait nagyvonalakban aacutebraacutezoljuk
A haacuteloacutezatok eacuteletvilaacutegot leiacuteroacute felteacuterkeacutepező eacutes megvaacuteltoztatoacute mivoltaacuteroacutel
Az utazaacutes toumlmegjelenseacuteggeacute vaacutelaacutesa napjainkra koumlztudottaacute vaacutelt Mi akik ezzel a jelen-
seacuteggel behatoacutebban foglalkozunk azzal is tisztaacuteban vagyunk hogy ennek mind a taacutersa-
dalmi-gazdasaacutegi mind a technikai felteacutetelek jelentős megvaacuteltozaacutesa az egyik generaacute-
tora102 (Michalkoacute 2016)
102 Erről reacuteszletesebben a megjeloumllt szakirodalomban is taacutejeacutekozoacutedhat az eacuterdeklődő a tanulmaacuteny keretei
illetve koumlzponti mondanivaloacuteja nem teszi lehetőveacute de meacuteg szuumlkseacutegesseacute sem ennek bővebb kifejteacuteseacutet
124
Ebben az eszmefuttataacutesban arroacutel a baacuter kutatott de keveacutesbeacute preferaacutelt megkoumlzeliacuteteacutesről
fogunk bővebben szoacutet ejteni mely neacutelkuumll az utazaacutesok nem vaacutelhattak volna gazdasaacutegi
huacutezoacuteaacutegazattaacute eacutes iacutegy maga az utazaacutes tudomaacutenya sem vaacutelhatott volna oumlnaacutelloacute diszcipliacute-
naacutevaacute Az amiről a vizsgaacuteloacutedaacutesunk szoacutel pedig nem maacutes mint a haacuteloacutezatosodaacutes eacutes az
annak egyik fundamentumaacutet adoacute akadaacutelymentesiacuteteacutesi szuumlkseacutegszerűseacuteg eacuteletfilozoacutefiai
analitikaacuteja
Gondoljunk bele hogy napjaink utazoacutei a kipattanoacute utazaacutesi szaacutendeacutektoacutel egeacuteszen
a hazaeacuterkezeacutes pillanataacuteig a bdquofelfedező uacutetjaikatrdquo az internet segiacutetseacutegeacutevel a vilaacuteghaacuteloacuten
keresztuumll szervezik meg
Mi toumlbb az eacutelmeacutenyeik kommunikaacutecioacutes platformja ndash eacutes joacuteszerivel eacuteletteruumlk is ndash az in-
formaacutecioacutes szupersztraacuteda103 lett (Aczeacutel 2016)
Itt nem veacuteletlenuumll fogalmaztunk uacutegy hogy elvaacutelasztottuk az internet eacutes a vilaacuteghaacuteloacute
legtoumlbb esetben oumlsszemosott fogalmait mert mint Barabaacutesi is utal raacute a kettő nem
ugyanaz (Barabaacutesi 2017)
Az internet egy olyan haacuteloacutezat ahol szaacutemiacutetoacutegeacutepek fizikailag vannak oumlsszekoumltve miacuteg a
vilaacuteghaacuteloacute enneacutel sokkal oumlsszetettebb moacutedon egy informaacutecioacute aacuteramlaacutesi eacutes koumlzlekedeacutesi
haacuteloacutezat mely folyamatosan terjeszkedik bővuumll Ezt kiemelten fontosnak tartottuk
megjegyezni mert az alaacutebbi gondolatmenet szempontjaacuteboacutel koumlzponti jelentőseacutegű mon-
danivaloacutet jelez előre
A vilaacuteghaacuteloacute kialakulaacutesa eacutes doumlbbenetes sebesseacutegű eacuteletszoumlvetbe toumlrteacutenő integraacute-
cioacuteja alapjaiban kezdi megvaacuteltoztatni a vilaacutegunkat
Arra is szeretneacutenk raacuteiraacutenyiacutetani az olvasoacute figyelmeacutet hogy a vilaacutegunk kifejezeacutes ez
esetben valoacuteban a gloacutebuszon eacutelő emberi leacutenyek vilaacutegaacutet takarja eacutes nem kiacutevaacuten megje-
leniacuteteni sem Nyugat-koumlzpontuacute sem pedig Euroacutepa centrumuacute vilaacutegkeacutepet Ez ugyanis ndash
egyszerűen fogalmazva ndash hamis keacutepet festene a gloacutebuszunk valoacutes taacutersadalmi gazda-
saacutegi vagy boumllcseleti bdquoerőforraacuteseloszlaacutesaacuteroacutelrdquo E vonatkozaacutesban tovaacutebbi toumlrteacutenelmi
szocioloacutegiai politikai eacutes gazdasaacutegi ismeretanyagot talaacutelunk Boumlroumlcz Joacutezsef (2018)
Az EU eacutes a vilaacuteg Kritikai elemzeacutes ciacutemű koumlnyveacuteben
103 Az elmuacutelt eacutevek soraacuten rendkiacutevuumll oumlsszetett kutataacutesok folytak ndash melyek a mai napig is tartanak ndash a
tudomaacutenyos eacutelet legkuumlloumlnboumlzőbb teruumlletein iacutegy a kommunikaacutecioacutes kutatoacutek műhelyeiben is arra
vonatkozoacutean hogy az emberek az őket eacutert benyomaacutesok eacutelmeacutenyek stb megeacuteleacuteseacutenek sziacutentereacuteuumll a
koumlzoumlsseacutegi meacutediumok feluumlleteit vaacutelasztjaacutek (Meacuterő 2010)
125
A koumlvetkező alfejezetben taacutergyalt fogyateacutekossaacuteg eacutes akadaacutelymentesseacuteg mint a haacuteloacuteza-
tosodaacutes koumlvetkezteacuteben tapasztalhatoacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyek eacutertelmezeacuteseacutenek
eseteacuteben laacutetni fogjuk a keacutet fogalom taacutergyalaacutesi moacutedjai koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek az uacutegy-
nevezett nyugati eacutes a buddhista filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesben első pillantaacutesra oumlsszekoumlt-
hetetlennek tűnnek de ez koumlzel sem ennyire egyeacutertelmű
Egyreacuteszről a korlaacutetlansaacuteg illuacutezioacutejaacuteval kecsegteti a digitaacutelis vaacutendorokat maacutes-
reacuteszről egyfajta cyberboumlrtoumlnbe is zaacuterhatja őket (Ropolyi 2006)
Ezen boumlrtoumln falai eacutes raacutecsai azonban nem a kuumllvilaacutegban talaacutelhatoacuteak hanem inkaacutebb a
tudatot eacuterő szuumlntelenuumll ingerek lavinaacuteja aacuteltal ostromlott belvilaacutegban (Farkas Petykoacute
2019)
A haacuteloacutezatok mint tudjuk nem kizaacuteroacutelag ember alkotta bdquoleacutetezőkrdquo maga a bio-
loacutegiai eacutertelemben definiaacutelt eacutelet is haacuteloacutezatok bonyolult szoumlveteacuteben lezajloacute folyamatok
eredmeacutenyekeacutent is leiacuterhatoacute (Barabaacutesi 2013)
A francia filozoacutefus Gilles Deleuze eacuteletműveacutenek egyik jelentős boumllcseleti konvergen-
ciaponthalmaza ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati csomoacutepontja egy olyan gondolkodaacutesi rendszer
leiacuteraacutesa amiben a leacutetezeacutes vagy az aacuteltala ndash ezzel szinonimakeacutent hasznaacutelt eacutelet ndash egy aacutel-
landoacutean vaacuteltozoacute koumlzponti gyoumlkeacuterzet neacutelkuumlli noumlveacutenyre emleacutekeztet ahol az organizmus
leacutetfenntartaacutesaacutenak alapfelteacutetele az izolaacutelhatoacute csomoacutepontok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes
Azonban egyetlen ilyen bdquoidegkoumlzpontrdquo sem toumllt be a toumlbbi taacutersaacutehoz keacutepest koumlzponti
szerepet (Deleuze Guattari 2013)
A Deleuze-i modell abboacutel a szempontboacutel alapvetően a Bergson-i filozoacutefiaacutera
eacutepuumll hogy egyik koumlzponti keacuterdeacutese az hogy az ember vilaacutegot szemleacutelő eacutes aacutetalakiacutetoacute
mivolta ndash azaz a rendszer reacuteszeacutet keacutepező ember lehetseacuteges szerepei ndash mikeacutent eacutertelmez-
hető eacutes az hogyan vaacuteltozik akaacuter pillanatroacutel pillanatra A vilaacutegot alakiacutetoacute eacutes szemleacutelő
emberi teveacutekenyseacuteg vizsgaacutelati moacutedszerei egyben ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint paradox moacute-
don ndash az akarat szabadsaacutegaacutenak hataacuterai is Az emliacutetett paradoxon az emleacutekezeacutesre valoacute
keacutepesseacuteg eacuteletben tartaacutesa vagy uacutejra elsajaacutetiacutetaacutesa aacuteltal oldhatoacute fel Bergson intuitiacutev szem-
leacuteletmoacutedja eacutes gyakorlata az emleacutekezeacutes dimenzioacuteiba toumlrteacutenő belemeruumlleacutes keacutepesseacutegeacutenek
az elsajaacutetiacutetaacutesaacuteval is jaacuter (Bergson 2012 p 61)
Ez valoacutedi akarati eacutes cselekveacutesi szabadsaacutegot is ad az embernek mert az emleacutekek felho-
zaacutesa a tudatos szintre uacutetjelzőkeacutent szolgaacutel a jelen alakiacutetaacutesaacutehoz eacutes uacutejrafelfedezeacuteseacutehez
(Deleuze 2010) Tehaacutet a Deleuze-i vilaacutegkeacutep centraacutelis pontokat neacutelkuumlloumlző szerveződeacutesi
126
moacutedja a Bergson-i intuitiacutev moacutedszerhez hasonlatos amely nem koumlti konkreacutet minőseacutegi
szintekhez az eacuteletmegismereacutest
Ehhez a boumllcseleti iacutevhez eacutes bdquomoacutedszertanhozrdquo mintegy termeacuteszetesen illeszke-
dik a Barabaacutesi aacuteltal alapműnek tekintett Karinthy esszeacute gondolatvilaacutega Ebben az iacuteroacute-
gondolkodoacute intuitiacutev moacutedon bizonyiacutetja azt az aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint legfoumlljebb oumlt szemeacute-
lyes kapcsolat szuumlkseacuteges ahhoz hogy az akkor a foumlldoumln eacutelő cirka 15 milliaacuterd ember
baacutermelyike oumlsszekapcsolhatoacute legyen egymaacutessal104 (Barabaacutesi 2013)
A nagy magyar iacuteroacute intuitiacutev intelligenciaacutejaacutenak briliaacutens gondolatai a haacuteloacutezatelmeacutelet aka-
deacutemiai tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacuteval szinte egyidőben empirikus bizonyiacutetaacutest is nyertek
A haacuteloacutezatelmeacutelet jelenlegi paradigmaacuteinak soraacuteban a skaacutelafuumlggetlenseacuteg a meg-
hataacuterozoacute tulajdonsaacuteg Ez azt jelenti hogy a szinteacuten magyar szaacutermazaacutesuacute Reacutenyi Alfreacuted
eacutes Erdős Paacutel matematikus paacuteros neveacutehez fűződő a 60-as eacutevekben megalkotott a veacute-
letlen elveacuten szerveződő haacuteloacutezatok helyeacutebe a skaacutelafuumlggetlenseacuteg mint szerveződeacutesi elv
leacutepett vagyis eszerint kituumlntetett csomoacutepontok koumlreacute szerveződnek a haacuteloacutezatokat alkotoacute
bdquoreacuteszegyseacutegekrdquo105 Peacuteldaacuteul ezek a centrumok az informaacutecioacutek hordozoacutei amelyek mint-
egy gravitaacutecioacutes koumlzpontkeacutent is műkoumldnek
Tehaacutet a veacuteletlenszerűseacuteg alapvető eacutes oumlnmagaacuteban megaacutelloacute szervezeacutesi elvkeacutent ki-
zaacuterhatoacute Ha az előzőekben kifejtett metoacutedust az utazaacutes vilaacutegaacutera vetiacutetjuumlk laacutethatoacutevaacute vaacutelik
peacuteldaacuteul hogy az informaacutecioacutek birtokosai akarva vagy akaratlanul de befolyaacutest gyako-
rolnak mindazon potenciaacutelis keresőkre akik peacuteldaacuteul az eligazodaacutes eacuterdekeacuteben egy szaacute-
mukra idegen orszaacutegban keresik a szaacutemukra megfelelő eacutetkezeacutesi szolgaacuteltataacutest nyuacutejtoacute
vaacutellalkozaacutest Ezek akaacuter manifeszt csomoacutepontkeacutent is definiaacutelhatoacutek egy haacuteloacutezati struk-
tuacuteraacuteban Hogy mennyi kapcsoloacutedaacutesi pontot tud generaacutelni mondjuk egy kockaacutes abro-
szos eacutetterem az egy nagyobb haacuteloacutezati struktuacuteraacuteba toumlrteacutenő integraacuteltsaacutegaacutetoacutel fuumlgg első-
sorban
104 A Karinthy aacuteltal bdquovizionaacuteltrdquo haacuteloacutezati modell akaacuter az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak egyik mottoacutejakeacutent is
felhasznaacutelhatoacute tekintettel arra hogy az emberek kapcsolatteremteacutesi eacutes vilaacutegmegismereacutesi vaacutegya meacuteg
hatvaacutenyozottabb erővel biacuter napjainkban mint az 1920-as eacutevekben 105 A skaacutelafuumlggetlen haacuteloacutezatok műkoumldeacutesi modelljeacutenek ezen megkoumlzeliacuteteacutese termeacuteszetesen szaacutemtalan
kiacutevaacutennivaloacutet hagy maga utaacuten ha egy haacuteloacutezatkutatoacute szakember bdquoszemuumlvegeacutenrdquo keresztuumll olvassuk az erről
szoacuteloacute sorokat Azonban ez a filozoacutefiai centrumuacute vizsgaacuteloacutedaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt szoumlveg nem a
haacuteloacutezattudomaacuteny iraacutent szakmai eacuterdeklődeacutest mutatoacute embereknek keacuteszuumllt elsősorban baacuter hozzaacutetesszuumlk
sziacutevesen veszuumlnk minden olyan kritikai megjegyzeacutest javaslatot mely tovaacutebb meacutelyiacuteti boumllcseleti
kutakodaacutesaink veacuteg neacutelkuumlli haacuteloacutezati teacuterkeacutepeit
127
Ennyit gondoltunk roumlviden megfogalmazni a haacuteloacutezat az utazaacutestudomaacuteny eacutes az
eacuteletfilozoacutefia kapcsoloacutedaacutesi pontjairoacutel A koumlvetkezőkben a bevezeteacutesben is emliacutetett aka-
daacutelymentesiacutető eacutes -generaacuteloacute boumllcseleti olvasat reacuteszleges kifejteacuteseacutere keruumll sor de mindez
az utazaacutes vilaacutegaacutenak multidiszciplinaacuteris keretei koumlzoumltt is eacutertelmezhető marad
Az akadaacutelymentesiacutető teveacutekenyseacuteg akadaacutelygeneraacuteloacute mivoltaacutenak veszeacutelyeiről
Az akadaacutelymentesiacuteteacutest aacuteltalaacuteban az eacuteletuumlnkre pozitiacutev hataacutest gyakorloacute ndash elsősorban a
fogyateacutekossaacuteggal eacutelő emberek eacuterdekeacuteben kifejtett ndash konkreacutet teveacutekenyseacutegkeacutent szoktuk
meghataacuterozni
A fent emliacutetett fogalomeacutertelmezeacutesi keretek eacutes dimenzioacutek ndash eacuteletboumllcseleti eacutes hermene-
utikai szempontuacute kiterjeszteacutese ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyaraacutent eacuterintik a haacuteloacutezatok va-
lamint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes a fogyateacutekossaacuteg teruumlleteit
Ez az alaacutebb koumlvetkező első olvasatra talaacuten furcsaacutenak hatoacute hermeneutikai alapuacute
aacutemde eacuteletfilozoacutefia termeacuteszetű elemzeacutes ndash melyet vizsgaacuteloacutedaacutesnak is nevezuumlnk ndash eacutes eacutertel-
mezeacutesi moacuted az utazaacutes tudomaacutenyaacutenak teruumlleteacutetől idegennek tűnhet de meggyőződeacute-
suumlnk hogy ismeacutetelten bizonyiacutetani tudjuk annak leacutetjogosultsaacutegaacutet
Roumlviden felhiacutevjuk a figyelmet arra a vitaacutera mely a 19 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 20 szaacutezad
elejeacuten csuacutecsosodott ki amikor is a filozoacutefiaacutek uacutegymond szakosodni kezdtek egysze-
rűen kifejezve leacutetre joumlttek a szakboumllcseleti bdquoaacutegakrdquo Ezen folyamat ellen emelte foumll
szavaacutet a Martin Heidegger (1994) eacutes Karl Jaspers (1996) is
A keacutet neacutemet filozoacutefus ndash hasonloacutean az euroacutepai kontinens toumlbb kortaacuters gondolkodoacutejaacute-
hoz akikről hely hiaacutenyaacuteban nem tudunk emliacuteteacutest tenni ndash a boumllcselet guacutezsba koumlteacutese-
keacutent eacutertelmezte peacuteldaacuteul a Husserl neveacutehez fűződő toumlrekveacutest ami a filozoacutefiaacutet szigoruacute
tudomaacutenykeacutent igyekezett meghataacuterozni eacutes elismertetni
A magunk reacuteszeacuteről is a Heidegger-i eacutes Jaspers-i bdquotisztaacuten filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutesrdquo
mellett foglalunk aacutellaacutest meacuteg akkor is ha eacuteppen ez aacuteltal igyekszuumlnk bizonyiacutetani hogy
az eacuteletboumllcselet meg tud aacutellni a bdquosajaacutet laacutebaacutenrdquo a tudomaacutenyos vilaacutegban Mindezt uacutegy
tudja megtenni hogy sem a sajaacutet identitaacutesa sem pedig a tudomaacutenyos bdquoobjektivitaacutesrdquo
felteacutetelei nem vaacutelnak fogyateacutekossaacute
Induljunk ki abboacutel a hipoteacutezisből hogy a haacuteloacutezatok szerveződeacuteseacutenek műkoumldeacute-
seacutenek eacutes a leacutetezeacutest aacutetszoumlvő mivoltaacutenak megeacuterteacutese aacuteltal koumlnnyebben el tudunk igazodni
128
a minket koumlruumllvevő vilaacutegban Mi toumlbb teleoloacutegiai jellegű teveacutekenyseacuteguumlnk is ponto-
sabbaacute vaacutelhat legalaacutebbis ilyen olvasata is van a haacuteloacutezatkutatoacute szakemberek munkaacutessaacute-
gaacutenak (Barabaacutesi 2017)
Azt aacutelliacutetjuk ennek nyomaacuten hogy az akadaacutelymentesiacutető ember tulajdonkeacuteppen a kutatoacute-
munkaacutejaacuteval felkutatja a vilaacuteg akadaacutelyozoacute teacutenyezőit rendszereket alkot de generaacutelja is
az unos-untalan felbukkanoacute oumlnmagaacutet gaacutetloacute teacutenyezőket
Gondoljunk bele az utazaacutes vilaacutegaacutenak veacuterkeringeacuteseacutet biztosiacutetoacute ndash a helyvaacuteltozta-
taacutest a gloacutebuszunkon maacutera tulajdonkeacuteppen a bolygoacutefelsziacuten baacutermilyen iraacutenyaacuteba lehetőveacute
tevő ndash leacutegikoumlzlekedeacutes haacuteloacutezatos mivoltaacutenak egyre oumlsszetettebb termeacuteszeteacutebe106
Laacutetva a peacuteldaacuteul a lakoacute gazdasaacutegi politikai koumlruumllmeacutenyekre gyakorolt terheleacutes
doumlbbenetes meacuterteacutekeacutet (Borgar et al 2013) az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesekre jutottunk
(7aacutebra)
7 aacutebra A leacutegiutasok szaacutema reacutegioacutenkeacutent millioacute fő
Turizmus online (2019)
Az informaacutecioacutes technoloacutegia eacutes az automatizaacutelaacutes rohamos leacutepteacutekű fejlődeacuteseacutevel nem tart
leacutepeacutest a koumlrnyezettudatossaacuteg eszmeacutejeacutenek fejlődeacutese eacutes annak megvaloacutesiacutetaacutesa
Az eredendően felvaacutezolt a haacuteloacutezati modellek szempontjaacuteboacutel kulcsfontossaacuteguacute bdquogiga
repuumllőterekrdquo exponenciaacutelisan noumlvekvő bdquoszabad gyoumlkeirdquo ndash ezek alatt azokat a kapcso-
loacutedaacutesi pontokat eacutertjuumlk melyeken keresztuumll a kisebb befogadoacute keacutepesseacutegű leacutegikikoumltők
eleacuterhetőveacute vaacutelnak ndash egyuacutettal a haacuteloacutezatok legsebezhetőbb pontjaivaacute is vaacutelnak Gondol-
106 Barabaacutesi koumlnyveiben tanulmaacutenyaiban valamint az ideacutezett internetes hivatkozaacuteson keresztuumll
megtekinthető tudomaacutenyos előadaacutesaacuteban is toumlbbek koumlzoumltt pont a leacutegi koumlzlekedeacutes haacuteloacutezataacutenak elemzeacutese
reacuteveacuten igazolja a skaacutela fuumlggetlen szerveződeacutesi modell tudomaacutenyos relevanciaacutejaacutet (youtube 2016)
129
junk itt peacuteldaacuteul izlandi Eyjafjalla vulkaacuten kitoumlreacuteseacutere 2010-ben amely Euroacutepa nagy reacute-
szeacuten megbeacuteniacutetotta a leacutegi forgalmat felhiacutevva ezzel a figyelmet a centrum leacutegikikoumltők
sebezhetőseacutegeacutere is
A mi eacutertelmezeacutesuumlnkben tehaacutet amennyit akadaacutelytoacutel mentesiacutetenek bennuumlnket ezek a cso-
moacutepontok legalaacutebb annyi akadaacutelyt leacutetre is hoznak a vilaacutegban
Vagyis mint remeacutenyeink szerint a fenti sorokboacutel kiolvashatoacute a statikus foga-
lomhasznaacutelat eacutes vilaacutegot eacutertelmező szemleacutelet elleneacuteben egy folyamat-iraacutenyultsaacuteguacute
megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedot vizsgaacuteloacutedaacutesi koumlzeget javaslunk alkalmazni Ez nem kizaacuteroacutelag a
boumllcselet eacutertelmezeacutesi dimenzioacuteinak sajaacutetos ismertető jegye hanem a leacutetezeacutes valameny-
nyi fizikai eacutes szellemi dimenzioacutejaacutera is kiterjeszthető
A filozoacutefiai eacutertelmezeacutesi vitaacutek maacuteig nem eldoumlntoumltt keacuterdeacutese hogy peacuteldaacuteul esetuumlnkben
az egzakt matematikai teacutetelekkel bizonyiacutetott haacuteloacutezatosodaacutesi moacutedok leiacuterhatoacutek-e onto-
loacutegiai vagy ismeretelmeacuteleti fogalmakkal A bekezdeacutesben emliacutetett folyamatszemleacutelet
veacutelemeacutenyuumlnk szerint aacutethidaloacute megoldaacuteskeacutent alkalmazhatoacute ha nem is a keacuterdeacutes veacutegle-
ges eldoumlnteacuteseacutere ndash ami egyeacutebkeacutent pontosan a leacutetszemleacuteletet meghataacuterozoacute folyamat
jelleg okaacuten eleve nem lehet relevaacutens elvaacuteraacutes ndash de joacute kiindulaacutesi pontot jelent arra
hogy a keacutet boumllcseleti bdquomoacutedszertanrdquo koumlzoumltt feloldhatatlannak veacutelt ellenteacutetet minimum
semlegesiacutetse Jaspers munkaacutessaacutega akaacuter ilyen moacutedon is eacutertelmezhető tudvaacuten hogy a
neacutemet gondolkodoacute Heidegger hasonloacute toumlrekveacuteseit tovaacutebbgondolva a filozoacutefiai hitet
felvaacutezoloacute munkaacuteiban eacutes az azokat ismertető egyetemi előadaacutesaiban az ismeretelmeacute-
let eacutes az ontoloacutegia bdquooumlsszebeacutekiacuteteacuteseacutererdquo is javaslatokat fogalmaz meg (Jaspers 2004)
A haacuteloacutezatok bdquoeacutelettanaacutenakrdquo kutataacutesa tehaacutet egyreacuteszről ismeretelmeacuteleti munka
maacutesreacuteszről ontoloacutegiai vizsgaacuteloacutedaacutes is
Ismeretelmeacuteleti abban az eacutertelemben hogy az utazaacutesok fizikai megvaloacutesulaacutesi moacutedjai-
nak eacuterzeacutekszervekkel lekoumlvethető vaacuteltozaacutesait eacutes ezek technikai fejlődeacutesi iraacutenyait vesz-
szuumlk boumllcseleti goacutercső alaacute Gondolunk itt peacuteldaacuteul a leacutegikoumlzlekedeacutesi folyoacutesoacutek eacutes cso-
moacutepontok digitalizaacutelt feldolgozaacutesaacutenak egyre elterjedtebb moacutedjaira Ezek mind az uta-
zoacutek mind pedig a kutatoacutek szaacutemaacutera uacutej perspektiacutevaacutekat nyitnak
Ontoloacutegiai is viszont abban az eacutertelemben hogy a vizualizaacutelt akaacuter haacuteromdimenzioacutes
modellek eacutertelmezeacutesi analitikaacuteja szemmel nem laacutethatoacute organikus jelleget is takar
A modernkor filozoacutefiai vilaacutegaacuteban elsősorban Bergson neveacutehez fűződik az a
gondolat hogy mindenekelőtt a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacuteban kell elmeruumllnuumlnk eacutes ez jelenti
130
az alapfelteacutetelt ahhoz hogy olyan informaacutecioacutek birtokaacuteba jussunk melyek azutaacuten keacute-
sőbbi alkalmasint empirikus megaacutellapiacutetaacutesaink koumlvetkezteteacuteseink neacutelkuumlloumlzhetetlen
alapfelteacuteteleikeacutent is tudnak szolgaacutelni Vagyis leacutetelmeacuteleti azaz ontoloacutegiai ismeretek
neacutelkuumll a vizsgaacutelat alaacute vont bdquoleacutetreacuteszrdquo taacutergy de meacuteg az absztrakt fogalmak is megismer-
hetetlenek (Bergson 1910 1987 2012) Ez a moacutedszer a maacuter fent emliacutetett filozoacutefiai
intuiacutecioacute egy maacutesik olvasata Mindezek alapjaacuten talaacuten eacuterthetőbbeacute vaacutelik Deleuze azon
aacutelliacutetaacutesa hogy a bergsoni filozoacutefiai intuiacutecioacute mint boumllcseleti moacuted kidolgozottsaacutegaacutet eacutes
hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet tekintve a nyugati filozoacutefia egyik legkieacuterleltebb bdquomoacutedszertanardquo (De-
leuze 2010)
Ropolyi (2016) technotudomaacutenyroacutel eacutes filotudomaacutenyroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban ha-
sonloacute moacutedon jaacuter el mint ahogy mi az ontoloacutegia eacutes az ismeretelmeacutelet szembenaacutellaacutesaacutenak
feloldaacutesa eseteacuteben Uacutegy laacutetjuk a haacuteloacutezattudomaacuteny moacutedszertana de leginkaacutebb akaacuter a
heacutetkoumlznapok szintjeacuten is hasznosiacutethatoacute megaacutellapiacutetaacutesai implicite tartalmazzaacutek ezt a sem-
legesiacutető szaacutendeacutekot Mi akik az utazaacutes vilaacutegaacuteba beleereszkedve azzal joacute esetben azzal
eggyeacute is vaacutelva uacutejra eacutes uacutejra annak felsziacuteneacutere is emelkeduumlnk ezen utazaacutesunk soraacuten ta-
pasztaljuk mind a haacuteloacutezatok leacuteteacutet mind pedig azok uumldvoumls eacutes keveacutesbeacute hasznos konkreacutet
hataacutesait Azaz az akadaacutelymentesiacutető emberi mivoltunk uacutejabb igazolaacutesakeacutent is tekinthe-
tuumlnk a sajaacutet munkaacutenkra eacutes eredmeacutenyeinkre is
Annak eacuterdekeacuteben hogy a dolgozat filozoacutefiai jellegű jelenteacutesvilaacutegaacutet eacutes aacutelliacutetaacutesait
meacuteg inkaacutebb be tudjuk mutatni eacutes alaacute tudjuk taacutemasztani a koumlvetkező fejezetben a budd-
hista filozoacutefia haacuteloacutezatszemleacuteletű vilaacutegaacuteba kalauzoljuk el az olvasoacutet azzal a szigoruacute
uacutetikoumlnyv bejegyzeacutessel hogy ez a roumlvid bdquoturisztikai eacutelmeacutenyrdquo csak kedvcsinaacuteloacute hiszen
a buddhai taniacutetaacutes nyomaacuten kialakult boumllcselet toumlbb mint 2500 eacutevre tekint vissza Ezeacutert
ha szaacutendeacutekunkban aacutellna sem tudnaacutenk teljes keacutepet ha uacutegy tetszik haacuteloacutezati kapcsolati
seacutemaacutet felvaacutezolni csupaacuten arra teszuumlnk kiacuteseacuterletet hogy a nyugati centrumuacute gondolko-
daacutesi sztenderdek melleacute ndash hierarchia-mentesen ndash uacutejabb olvasatok hataacuterpontjaira is raacute-
mutatunk
131
Az eacuten a mi eacutes a szemeacutelyiseacuteg koumlrbeutazaacutesa a Buddha taniacutetaacutesai nyomaacuten
Az előzőekben maacuter utaltunk raacute hogy a haacuteloacutezatokba szerveződő eacutes ekkeacutent aacutebraacutezolhatoacute
eacutelet- vilaacutegfelfogaacutes akaacuter toumlbb ezer eacutevvel ezelőttre is visszavezethető az emberiseacuteg toumlr-
teacuteneteacuteben Mint maacuter emliacutetettuumlk a haacuteloacutezatok tudomaacutenya napjainkban egyre meacutelyebben
eacutes meacutelyebben teacuterkeacutepezi fel az egymaacutessal szorosan vagy lazaacutebban egyuumlttműkoumldő leacutetdi-
menzioacuteinkat
E fejezetben egy mereacutesz felfedezőuacutetra kalauzoljuk el az olvasoacutet aki vaacutellalja
annak kockaacutezataacutet hogy belebuacutejik egy olyan utazoacute bakancsaacuteba akitől az utazaacutesszerve-
zők felteacutetlen bizalmat keacuternek de koumltelezettseacuteget vaacutellalnak arra is hogy baacuter fizikai ve-
szeacutelybe nem sodorjaacutek a tudataacutet viszont igencsak megerőltető szellemi kalandtuacuteraacuten ve-
zetik veacutegig
Ezzel toumlbb ceacutelunk is ndash biacutezunk benne ndash teljesuumll vagyis a tudatos utazaacutesszervezeacutesre eacutes
ezaacuteltal az eacutelmeacutenyfeldolgozaacutesra is peacuteldaacutekkal tudunk szolgaacutelni (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019)
A Michalkoacute aacuteltal boldogiacutetoacutenak nevezett utazaacutes eacutertelmezeacutesi tartomaacutenyait tovaacutebb kiacutevaacuten-
juk bőviacuteteni mert mint a kutatoacutetoacutel tudjuk hogy az utazaacutes csak abban az esetben tesz
bennuumlnket boldoggaacute ha aktiacutevan ndash tehaacutet tudatosan ndash teszuumlnk ennek eacuterdekeacuteben
(Michalkoacute 2010a)
Ha felideacutezzuumlk a megelőző fejezetben megtalaacutelhatoacute ndash a leacutegikoumlzlekedeacutesben reacuteszt
vevő utasok szaacutemossaacutegaacutet eacutes hovatartozaacutesaacutet bemutatoacute ndash diagrammot laacutethatjuk hogy az
euroacutepai eacutes az eacuteszak-amerikai utazaacutesok szaacutema meacuteg mindig dominaacutel de peacuteldaacuteul az Aacutezsi-
aacuteban eacutelő embertaacutersaink utazaacutesi kedveacutenek noumlvekedeacutese ezt a tendenciaacutet lassan megfor-
diacutetja Mi nem pusztaacuten szaacutemadatokkeacutent tekintuumlnk a diagrammokat feleacutepiacutető individuu-
mokra hanem igyekszuumlnk minden esetben az embereket laacutetni ezen adatsorok vagy ha
uacutegy tetszik adathaacuteloacutezatok moumlgoumltt
Nem veacuteletlenuumll hasznaacuteltuk az individuumok kifejezeacutest mert utalni szaacutendeacuteko-
zunk az alaacutebbiakban bemutataacutesra keruumllő buddhista taacutersadalmi szemleacuteletre eacutes az ezzel
szorosan oumlsszefuumlggő eacutenkeacutepre A Buddha taniacutetaacutesa minden ellenkező veacutelemeacutennyel
szemben igenis tartalmaz a taacutersadalomra mint termeacuteszetes egyuumltteacuteleacutesi moacutedra vonat-
kozoacute megaacutellapiacutetaacutesokat mi toumlbb konkreacutet taniacutetaacutesokat is A nyugaton megszokottoacutel elteacute-
rően azonban sem nem organicista sem pedig egyfajta szerződeacutesen alapuloacute modellt
nem tart elfogadhatoacutenak Az ember termeacuteszetes eacutes ezaacuteltal a fennmaradaacutesaacutet biztosiacutetoacute
aacutellapotkeacutent tekint az emberek taacutersulaacutesaacutera Peacuteldakeacutent az uacutejszuumlloumltteket emliacuteti a megvilaacute-
gosodott taniacutetoacute vagyis a vilaacutegba megeacuterkező kisgyermek eacuteletben maradaacutesi felteacutetele a
132
termeacuteszetes taacutersadalmisaacuteg Az anya eacutes az őt koumlruumllvevő emberek biztosiacutetjaacutek szaacutemaacutera az
eacuteletben maradaacutes eacutes a fejlődeacutes felteacuteteleit mindenfeacutele megaacutellapodaacutes vagy hierarchikus
megfeleleacutesi keacutenyszer neacutelkuumll (Porosz 2018a)
Ezzel koherens moacutedon oumlsszefuumlgg az ember szemeacutelyiseacutegeacutenek eacutes ezaacuteltal a vilaacuteg-
ban betoumlltoumltt helyeacutenek eacutertelmezeacutese Az euroacutepai kultuacuterkoumlrben a modernkor ndash konkreacutetan
a felvilaacutegosodaacutes ndash szellemi termeacuteke az individuum mely a fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyesuumllni
keacutepes egyeacutent keacutepzeteacutet jelenti a szoumlveguumlnk ezen kontextusaacuteban
A buddhizmus boumllcseleti megkoumlzeliacuteteacutese szerint abszoluacutet fuumlggetlenuumll leacutetező entitaacutesok
egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhetnek iacutegy a mindentől eacutes mindenkitől fuumlggetlen ember fogalma
sem aacutellja meg a helyeacutet Meacuteg az emberi civilizaacutecioacuteboacutel kivonult remete sem keacutepes eacutelet-
ben maradni ha peacuteldaacuteul a testeacutenek energiaigeacutenyeacutet nem tudja fedezni a koumlrnyezeteacuteből
Tehaacutet a haacuteloacutezatfuumlggetlen leacutetezeacutes lehetetlenseacutegeacutenek teacutetele ha nem is ebben a formaacuteban
de kimondaacutesra keruumll e taacutevol-keleti taniacutetaacutesban
A Buddha taniacutetaacutesnak egyik legtoumlbbet vitatott de legalaacutebbis a nyugati kultuacuter-
koumlrben feacutelreeacutertett aacutelliacutetaacutesa az eacutentelenseacuteg vagy az aacutellandoacutetlansaacuteg vilaacutegszemleacutelete Ez a
tapasztalati uacuteton107 megszerzett tudaacutesboacutel fakadoacute leacutetszerkezeti leiacuteraacutes minden az univer-
zumot alkotoacute elemre mikro- eacutes makroszintű megnyilvaacutenulaacutesaacutera egyaraacutent jellemző tu-
lajdonsaacuteg Ez az aacutellandoacutesaacuteg neacutelkuumlli aacutellapot reacutemisztő lehet az aacutellandoacute kapaszkodoacutekat
eacutertelmezeacutesuumlnkben akadaacutelymentesiacuteteacutesi eszkoumlzoumlket igeacutenylő eacutes kreaacuteloacute ember szaacutemaacutera
Uacutegy gondoljuk ez csak az egyik lehetseacuteges koumlvetkezteteacutes a sok koumlzuumll meggyőződeacute-
suumlnk hogy eacuteppen a reacutemuumllet ellenkezője is megeacutelhető azaacuteltal ha az aacutellandoacutetlansaacutegra a
leacutet megismereacuteseacutenek egyik eszkoumlzekeacutent tekintuumlnk
Az alaacutebbi Porosz Tibortoacutel aacutetvett aacutebraacuteval kiacutevaacutenjuk szemleacuteltetni fenti aacutelliacutetaacutesainkat azaz
az emberi tudat laacutetszoacutelagos koumlzpontjaacuteban aacutelloacute uumlresseacuteg termeacuteszeteacutet (Farkas 2017)
(8aacutebra)
107 Gondolunk itt a buddhai gyakorlatkoumlzpontuacute bdquoutazaacutesrardquo melynek koumlzlekedeacutesi eszkoumlzei a meditaacutecioacutes
gyakorlatok szeacuteles skaacutelaacutei Azaz az oumln- eacutes vilaacutegmegismereacutes nem meruumll ki sem a gondolati
absztrakcioacutekban sem pedig a vilaacuteg feltaacuteraacutesaacutenak tudomaacutenyos moacutedszertanaiban Mindezeket nem hagyja
figyelmen kiacutevuumll a buddhista gyakorloacute de a megismereacutes elmeacutelyiacuteteacuteseacutenek kiemelkedően fontos
eszkoumlzekeacutent hasznaacutelja a meditaacutecioacutet Ez ebben az eacutertelemben olyan befeleacute fordulaacutesra utal ahol a tudat
lecsendesedeacutese aacuteltal a kuumllvilaacutegroacutel megszerzett ismeretek integraacuteloacutednak a belső vilaacutegba (Nyanaponika
1994)
Megjegyezzuumlk peacuteldaacuteul hogy a kereszteacuteny vallaacutesi gyakorlatban sem ismeretlen a meditaacutecioacute gyakorlati
alkalmazaacutesa az istenseacuteggel toumlrteacutenő kommunikaacutecioacute illetve szellemi egyesuumlleacutes eacuterdekeacuteben (Jaacutelics 2019)
133
8 aacutebra Az eacuten haacuteloacutezatos struktuacuteraacuteja
Farkas (2017)
Mint laacutethatjuk az eacuten nem oumlnmagaacuteban a semmiben lebeg hanem a forma eacuterzeacutes
eacuteszleleacutes eacutes keacuteszteteacutes mintegy haacuteloacutezati centrumakeacutent aacutebraacutezolhatoacute eacutes ezzel oumlsszefuumlggeacutes-
ben ndash az eacuten ilyen jellegű aacutebraacutezolaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben ndash az bdquoelemekrdquo koumlzoumltt leacutevő kapcso-
latokat is felvaacutezoltuk Iacutegy egyreacuteszről elmondhatjuk hogy mindegyikuumlk kapcsolatban
aacutell a maacutesikkal de ez az oumlsszekoumltteteacutes-rendszer nem alkot hierarchikus struktuacuteraacutet Maacutes-
reacuteszről a test eacutes a tudat olyan haacuteloacutezatos jellegű oumlsszefonoacutedaacutesaacutet is modellezi amiben
peacuteldaacuteul a kuumllvilaacutegboacutel eacuterkező ingerek feldolgozaacutesa eacutes az azokra adott tudati reakcioacutek
mintegy rezgeacutese hatja aacutet a bdquorendszertrdquo Ezen hataacutesok eacutes az azokra adott vaacutelaszok kouml-
vetkezteacuteben alakul ki az eacuten-keacutep de mivel a kuumllvilaacuteg eacutes a belvilaacuteg folyamatos oumlssze-
hangolaacutesa zajlik ezeacutert az eacutent generaacuteloacute oumlsszetevők haacuteloacutezatban betoumlltoumltt szerepe markaacuten-
san szituaacutecioacutefuumlggő108 (Tenzin 1998)
A fent vaacutezolt haacuteloacutezatos szerkezetű eacutes műkoumldeacutesű tudatmodell kiterjeszthető az
utazaacutes tudomaacutenyaacutenak napjainkban egyre inkaacutebb előteacuterbe keruumllő a bdquotudatos utazaacutesszer-
vezeacutes tudatos utazoacutekrdquo koncepcioacutejaacutera (Michalkoacute ndash Raacutetz 2019) Oly moacutedon hogy a vaacute-
gyott uacuteticeacutel eleacutereacuteseacutehez eacutes az ott tartoacutezkodaacutes soraacuten fokozottan hatoacute uacutej ingerek toumlmegeacute-
nek valoacutes eacutelmeacutennyeacute alakiacutetaacutesaacuteban felhasznaacutelhatoacutevaacute vaacutelik
Ha az utazoacutera az utazaacutes haacuteloacutezati centrumakeacutent tekintuumlnk eacutes oumlsszekoumltjuumlk mind-
azon pontokkal melyek az adott desztinaacutecioacuten toumlrteacutenő tartoacutezkodaacutesa soraacuten vele kapcso-
latba keruumllt eacutelmeacutenyekre mutatnak egy bonyolult haacuteloacutezat seacutemaacuteja vaacutezoloacutedik fel Mind-
ezen kapcsoloacutedaacutesi pontok egyeseacutevel is hatnak az emberre de ami az olvasatunkban
fontosabb ingertengerkeacutent veszik koumlrbe őt
108 Magaacutetoacutel eacutertetődő moacutedon a tudat az eacuten eacutes a test egymaacutest koumllcsoumlnoumlsoumln felteacutetelező leacutetrehozoacute eacutes erodaacuteloacute
műkoumldeacuteseacutenek jelen felvaacutezolaacutesa rendkiacutevuumll elnagyolt Csupaacuten annyit jelzuumlnk e roumlvid oumlsszefoglaloacuteval
hogy a haacuteloacutezatok jelenleacutete eacutes tanulmaacutenyozaacutesa ha nem is a szoacute mai eacutertelmeacuteben de maacuter eacutevezredekkel
ezelőtt foglalkoztatta a gondolkodoacutekat
134
Ahogy a viacutezben meg kell tanulnunk eacuteletben maradni az uacuteszaacutes segiacutetseacutegeacutevel uacutegy ebben
a stimulusokkal teli koumlzegben is el kell tudjunk igazodni Pontosan a folyamatosan
vaacuteltozoacute eacutenuumlnk egeacuteszseacutegeacutenek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben El kell sajaacutetiacutetanunk a haacuteloacutezatboacutel
beeacuterkező bdquoinformaacutecioacutekrdquo osztaacutelyozaacutesi keacutepesseacutegeacutet uacutegy hogy ideacutezőjelek neacutelkuumlli valoacutes
tartalmat adoacute informaacutecioacute legyen belőluumlk (Goleman 2005)
A Michalkoacute aacuteltal felvaacutezolt miliő fogalomvilaacutegaacutehoz is kapcsoloacutedik a leiacutert tuda-
tossaacute vaacutelaacutesi seacutema mert mint tudjuk a miliő-eacutelmeacuteny kialakulaacutesaacutehoz nagyban hozzaacutejaacute-
rul az utazoacute belső vilaacutegaacutenak aktuaacutelis aacutellapota (Michalkoacute 2010b)
Az utazaacutes vilaacutegaacutenak szakemberei veacutelemeacutenyuumlnk szerint el kell sajaacutetiacutetsaacutek azon
keacutepesseacutegeket is melyek aacuteltal segiacutetseacuteget tudnak nyuacutejtani az utazoacutek egyre nagyobb touml-
megeinek hogy az ember ne csak turistaacutek egyre nagyobb bdquohordaacutejakeacutentrdquo bolyongjon
az egyre szaporodoacute csaacutebiacutetaacutesok gloacutebusznyi pusztaacutejaacuten hanem tudatos utazoacutekeacutent felfe-
dezője legyen a kuumllvilaacutegnak eacutes oumlnmaga belső univerzumaacutenak egyaraacutent
Az ismeret aacutetadaacutesa vagyis a keacutepzeacutes mint a haacuteloacutezatok feleacutepuumlleacuteseacutenek egyik origoacuteja
Az előzőekben azzal zaacutertuk sajaacutetos megkoumlzeliacuteteacutesuumlnket hogy a turista eacutes az utazoacute kouml-
zoumltti kuumlloumlnbseacuteget fokozatbelinek109 aacutelliacutetottuk be A tanulmaacuteny jelenlegi zaacuteroacutefejezeteacute-
ben ezt a kuumlloumlnbseacutegteveacutest termeacuteszetbelikeacutent aacutebraacutezoljuk vagyis olyan leacutenyeges fejlő-
deacutesi iacutevet rajzolunk fel ami az emberi szellem vilaacutegaacuteban zajlik le eacutes ezaacuteltal a leacutetezőkkel
eacutes a leacutettel kapcsolatosan az eddigiekneacutel sokkal meacutelyebb kapcsolatok kialakulaacutesaacutehoz
vezet
Az bdquoeacutenrdquo eacutes a bdquomirdquo koumlzoumltt laacutetszoacutelagosan huacutezoacutedoacute ellenteacutetek uacutegy is eacutertelmezhetők
mintha kuumlloumln haacuteloacutezatokkeacutent leacutetezneacutenek eacutes a kapcsoloacutedaacutesi pontok csak az esetlegesseacutegi
bdquotoumlrveacutenyekrdquo menteacuten szerveződneacutenek Uacutegyis fogalmazhatunk hogy az individuum laacutet-
szoacutelagosan aacutellandoacute centruma ndash az eacuten egyik formaacuteja az ego ndash mintha oumlnkeacutenyesen doumln-
teneacute el mikor eacutes milyen formaacuteban eacutepiacutet ki eacuterintkezeacutesi feluumlleteket az őt koumlruumllvevő em-
bertaacutersaival
Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a buddhista filozoacutefia egyik legfontosabb taniacutetaacutesa segiacutetseacute-
guumlnkre lehet hogy ezt a markaacutensnak tűnő ellenteacutetet bdquoeacutenrdquo eacutes bdquomirdquo koumlzoumltt feloldjuk Ez
109 A Bergson-i filozoacutefia egyik leacutetelmeacuteleti fogalompaacuterja a fokozatbeli eacutes a termeacuteszetbeli kuumlloumlnbseacutegek
hataacuterozott elvaacutelasztaacutesa (Bergson 1910 1987) Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben ezzel azt jelezzuumlk hogy a
laacutetszoacutelag csak fogalmi kategoacuteriaacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteveacutes az utazoacute eacutes a turista koumlzoumltt az eacutelet
szempontjaacuteboacutel minőseacutegi differenciaacutet is takar
135
a taniacutetaacutes pedig a fuumlggő keletkezeacutes vagyis az a szemleacutelet mely igyekszik teljesen eacutert-
hetően bizonyiacutetani hogy mi emberek egy olyan haacuteloacutezat reacuteszesei eacutepiacutetői eacutes nem keveacutes
esetben annak rongaacuteloacutei is vagyunk (Porosz 2018b)
Minden teveacutekenyseacuteguumlnk oumlsszefuumlgg az alaacutebbi aacutebraacuteban feltuumlntetett haacuteloacutezati cso-
moacuteponttal melyek ugyan egy ember leacutetezeacutese oksaacutegi viszonyainak haacuteloacutezati teacuterkeacutepekeacutent
olvashatoacute de aacutelliacutetaacutesunk szerint eacuteppen az oumlsszetettseacutege eacutes a szellemiseacutege mutatja meg
mennyire raacute vagyunk utalva a bennuumlnket koumlruumllvevő valamennyi leacutetezőre
9 aacutebra A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban
Porosz (2018b)
Mi akik az utazaacutestudomaacuteny vilaacutegaacutenak reacuteszesei vagyunk ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az
iskolapadban uumlluumlnk a katedraacuten aacutellunk vagy eacuteppen adatokat elemző kutatoacutekeacutent teveacute-
kenykeduumlnk ndash felelősseacuteggel tartozunk azokeacutert az emberekeacutert akiknek maacutera leacutetformaacute-
jaacutevaacute vaacutelt az utazaacutes
Tehaacutet mint azt fentebb elmondtuk a tudomaacutenyaacutegunk szakemberkeacutepzeacuteseacutenek
szellemiseacutegeacutet szuumlkseacutegszerűen aacutet kell jaacuternia a tudatos vilaacuteglaacutetaacutes eacutes szakmai szervező-
keacutepesseacuteg igeacutenyeacutenek eacutes keacutepesseacutegeacutenek Mindezek egyik mozgatoacuterugoacuteja veacutelemeacutenyuumlnk
szerint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes folyamatainak ismerete Ezzel
szoros oumlsszefuumlggeacutesben a fogyateacutekossaacuteg perspektiacutevaacuteinak meacutelyebb megeacuterteacutese is szuumlkseacute-
ges
136
A XIV Dalai Laacutema szaacutemos tudomaacutenyos konferencia eacutes bdquokerekasztal-beszeacutel-
geteacutesrdquo kezdemeacutenyezője eacutes reacutesztvevője110 volt az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutegy ahogyan
napjainkban is az
Az elmuacutelt eacutevben az Uacutej Nemzeti Kivaacuteloacutesaacutegi Program oumlsztoumlndiacutejasakeacutent szaacutemos felveacutetelt
megtekintettem eacutes elemeztem ebben a taacutergykoumlrben
Az utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes nem utolsoacute sorban a haacuteloacutezatszer-
veződeacutesi szemleacutelet megjeleneacuteseacutet vizsgaacuteltuk az audiovizuaacutelis anyagokban Az a sokak
szaacutemaacutera talaacuten meglepő eredmeacuteny taacuterult eleacutenk ndash a toumlbb mint huacuteszoacuteraacutenyi felveacutetel feldol-
gozaacutesa aacuteltal ndash hogy a Dalai Laacutema ezeket a fogalmakat explicit moacutedon egyaacuteltalaacuten nem
hasznaacutelja Ennek elleneacutere a mondanivaloacuteja oumlnmagaacuteban akadaacutelymentesiacutető jellegű eacutes a
fogyateacutekossaacutegaink bdquofelsorolaacutesardquo sem marad el csakhogy ezeket a leacutetezeacutest alkotoacute ala-
kiacutetoacute eacutes fenntartoacute szimbiotikus haacuteloacutezat meg nem ismereacuteseacuteből szaacutermaztatja
Az eddig papiacuterra vetett gondolatokat illetve filozoacutefiai jellegű elemzeacuteseket eacutes a
belőluumlk szaacutermazoacute koumlvetkezteteacuteseket gondolateacutebresztőknek szaacutenjuk Alapvető ceacutelunk
volt hogy a haacuteloacutezatosodaacutest eacutes annak kutataacutesaacutet egy olyan eacuteletfilozoacutefiai modellbe aacutegyaz-
zuk amelynek a gyoumlkerei eacutevezredekkel ezelőttre is visszanyuacutelnak
Az utazaacutestudomaacuteny jelentőseacutege maacuter akkor is elvitathatatlan ha csak a turisz-
tika gazdasaacutegi mutatoacuteinak nagysaacutegrendjeacutet vesszuumlk alapul (Raacutetz 1999)
Meggyőződeacutesuumlnk hogy hibaacutet koumlvetnek el azok kutatoacutek eacutes oktatoacutek akik az utazoacutekra
olyan statisztikai adatokkeacutent tekintenek amelyek csupaacuten beveacuteteli forraacutest vagy kiadaacute-
sokat generaacutelnak A haacuteloacutezatok aacuteltalunk javasolt szemleacuteleacuteseacutenek multistrukturaacutelis eacutes eacutelet-
filozoacutefiai foacutekusza eacuteppen azt szaacutendeacutekozik bizonyiacutetani hogy ami az egyik neacutezőpontboacutel
csomoacutepont az egy maacutesik perspektiacutevaacuteboacutel bdquoegyszerűrdquo informaacutecioacutet aacutetadoacute koumlzeg
Amennyiben csak egy roumlgziacutetett tudati helyzetből azaz kiacutevuumllről proacutebaacuteljuk ele-
mezni a leacutet eacutes a leacutetezeacutes sokdimenzioacutes aacutemde aacutellandoacute koumlzeacuteppontoktoacutel mentes haacuteloacutezatait
koumlnnyen az akadaacutelyok uacutetvesztőjekeacutent eacutertelmezhetjuumlk azokat melyeket persze szuumlk-
seacutegszerűen akadaacutelymentesiacutetenuumlnk is kell Viszont ha keacutepesseacute vaacutelunk beleereszkedni
110 A feltuumlntetett az irodalomjegyzeacutekben eleacuterhető internetes hivatkozaacutesokon keresztuumll bepillanthatunk
abba a kuumlloumlnleges miliőbe amelyet a vallaacutesi vezető a meghiacutevott vendeacutegek eacutes a hallgatoacutesaacuteg egyuumltt
teremtettek kvaacutezi haacuteloacutezatokat eacutepiacutetve nem csak a messzi taacutejak tudoacutesai eacutes filozoacutefusai koumlzoumltt hanem a
laacutetszoacutelag szoumlgesen ellenteacutetes neacutezőpontok koumlzoumltt is (youtube 2013a yuotube 2013b youtube 2012a
youtube 2012b youtube 2010)
137
a leacutetezeacutes haacuteloacutezataiba akkor raacuteeacutebreduumlnk arra hogy soha nem is tudtunk eacutes tudunk azo-
kon kiacutevuumll leacutetezni mert egyszerre vagyunk elemei alkotoacutei eacutes szemleacutelői az eacutelet koumlrfor-
gaacutesnak
138
Biacutezunk benne hogy fel is hangzoacute konkluacutezioacutek
Az aacuteltalunk keacutesziacutetett doktori eacutertekezeacutes igyekszik egy alapvetően boumllcseleti megkoumlze-
liacuteteacutesű konkreacutet fogalom-kiterjeszteacutesi javaslatokig elvezető vizsgaacuteloacutedaacutes rejtekuacutetjain veacute-
gig kalauzolni annak olvasoacuteit Az idegenvezeteacutest a fent emliacutetett iacuteraacutesi eacutes olvasaacutesi neheacutez-
seacuteg elleneacutere ezt eacuterthetően igyekszik kivitelezni Mindezen erőfesziacuteteacuteseken tuacutel magaacutetoacutel
eacutertetődő moacutedon a tudomaacutenyos eacuteletben elvaacutert minőseacutegi mutatoacuteknak is maximaacutelian
megfelelni szaacutendeacutekozik
Ezen ceacutelunk eleacutereacuteseacutehez azonban szuumlkseacutegesnek eacuterezzuumlk hogy mind a melleacutekletben el-
eacuterhető hang eacutes keacutepi anyagokba is hallgasson eacutes neacutezzen bele e sorok olvasoacuteja illetve a
Wittgenstein aacuteltal is preferaacutelt hangos felolvasaacutesi moacutedszert is alkalmazzaacutek legalaacutebb
egy-egy fejezet erejeacuteig
Erről eacutes az olvasaacutes uacutejra hangzoacutevaacute teacuteteleacutenek pozitiacutev eacutes persze a szerző veacutelemeacutenye
szerint negatiacutev hataacutesairoacutel eacuterteacutekes tudaacutesbővuumlleacutesre tehetuumlnk szert Demeter Tamaacutes Az
eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A Modern Filozoacutefia Kezdetei Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Neacutező-
pontboacutel ciacutemű koumlnyve aacuteltal bdquoMindez persze nem jelenti azt hogy akaacuter Kripke akaacuter
Wittgenstein oumlsszefuumlggeacutesbe hozta volna az olvasaacutes toumlrteacuteneti probleacutemaacutejaacutet a privaacutet
nyelv keacuterdeacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel mindoumlssze csak arra utal hogy a probleacutema egyik
meacuterteacutekadoacute interpretaacutetora szerint Wittgenstein szaacutemaacutera az olvasaacutes - azaz a nyelv-
hasznaacutelat egyik toumlbb eacutertelemben valoacuteban relevaacutens moacutedja - ha nem is elvaacutelaszthatat-
lanul de mindenkeacuteppen szorosan oumlsszefonoacutedott egy akkoriban maacuter nyilvaacutenvaloacutean
szokatlanul excentrikus gyakorlattal Elemzeacuteseinek ilyen iraacutenyultsaacutega persze nyilvaacuten
oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal az anakronisztikus vonzoacutedaacutessal hogy Wittgenstein maga is
előszeretettel vette ha hangosan felolvastak neki Vouml Drury (1984) 119 eacutes 126 o
rdquo(Demeter 2003 p 101)
A Demeter aacuteltal jegyzett iacuteraacutesmű recenzioacutejaacuteban olvashatunk egy roumlvid utalaacutest a vizs-
gaacuteloacutedaacutesunk szoacutebeli foacutekuszuacute voltaacutenak az egyik toumlrteacutenetileg feltaacutert analoacutegiaacutejaacuteroacutel
bdquoAhogy Ong eacutes maacutesok raacutemutatnak a szoacutebeliseacutegre meacuteg erősen taacutemaszkodoacute koumlzeacutepkori
filozoacutefiai rendszerektől nem vaacuterhatoacute el peacuteldaacuteul az a rendszeresseacuteg ami az uacutejkori fi-
lozoacutefiaacutet jellemzirdquo (Zempleacuten 2003 p 403)
E korban a tehaacutet boumllcselők (is) ndash eacutertelmezeacutesuumlnk szerint ndash az iacuteraacutesra mint a szoacutebeliseacuteg
segeacutedeszkoumlzeacutere tekintettek eacutes azt akkeacuteppen is hasznaacuteltaacutek
A vizsgaacuteloacutedaacutesunkat mi magunk kuumlloumlnboumlző elnevezeacutesekkel illettuumlk a fenti fejezetek-
ben Ilyen volt peacuteldaacuteul a kifejtő jelleg hangsuacutelyozaacutesa tovaacutebbaacute a kaleidoszkoacutepszerű
139
boumllcseleti eacutertelmezeacutes de mindezekneacutel talaacuten fontosabb a jelenleacuteten alapuloacute szoacutebeli
diskurzusokra eacutepuumllő filozofaacutelaacutesi moacuted
Az Olay Csaba eacutes az Ullman Tamaacutes aacuteltal iacutert A kontinentaacutelis filozoacutefia a XX szaacutezad-
ban ciacutemű koumltetben Heidegger szoacutebeliseacuteg versus iacuteraacutesbeliseacuteg tovaacutebbaacute a mindezekkel
oumlsszefuumlggő szabad fogalomalkotaacutes eacutes boumllcseleti moacuted kapcsaacuten a koumlvetkezők aacutellnak
bdquoA Leacutet eacutes idő megjeleneacuteseacuteben kuumllső okok is koumlzrejaacutetszottak mivel Heidegger előtte
hosszabb időn keresztuumll nem publikaacutelt semmit eacutes erre rendes professzori kinevezeacute-
seacutehez szuumlkseacuteg lett volna Inteacutezmeacutenyes okokon tuacutel veacutelhetően van tartalmi alapja is
Heidegger idegenkedeacuteseacutenek a szoumlvegektől az eleven filozoacutefiai gondolkodaacuteshoz keacute-
pest a koumlzreadott szoumlvegek megmerevednek elvesztetteacutek azt az elevenseacuteget amely-
nek a neacutemet gondolkodoacute egzisztenciaacutelis jelentőseacuteget tulajdoniacutet Meggyőződeacutese sze-
rint a filozoacutefia feladata hogy az eacutelet eacuteleacuteseacutet hozzaacutesegiacutetse valamifeacutele oumlntisztaacutezaacuteshoz
koumlzelről kiacuteseacuterje eacutes ehhez keacutepest maacutesodlagosak a kutataacutesi eredmeacutenyekrdquo (Olay Ul-
lamm 2011 p 112)
A maacuter szinteacuten toumlbb esetben emliacuteteacutesre keruumllt szoacutebeliseacutegben eacutes a szemeacutelyes jelenleacutet-
ben rejlő megtermeacutekenyiacutető boumllcseleti erő Gadamer szaacutemaacutera is kiemelkedő volt hi-
szen mint tudjuk Heidegger taniacutetvaacutenyakeacutent bontogatta szaacuternyait (Olay Ullamm
2011 p 112)
A legfontosabbnak meacutegis azt tartjuk hogy az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes
az akadaacutelymentesiacutető ember fogalma felsziacutenre keruumllhetett ami aacuteltal lehetőseacuteg nyiacutelik
veacutelemeacutenyuumlnk szerint hogy a taacutersadalmi kommunikaacutecioacute terein a heacutetkoumlznapi eacutertelemben
hasznaacutelt előzőekben emliacutetett keacutet meg- eacutes elnevezeacutes olyan uacutej eacuteletfilozoacutefiai tartalmakkal
egeacuteszuumllhet ki amelyek aacuteltal a heacutetkoumlznapi diskurzusok negatiacutev konnotaacutecioacutei koumlzeacutep- il-
letve hosszuacutetaacutevon valoacuteban eacuterteacutekmentes mezőbe keruumllnek
Ez meggyőződeacutesuumlnk szerint azaacuteltal eacuterhető el leginkaacutebb hogy az egzisztenciaacutelis fo-
gyateacutekossaacuteg valamint az akadaacutelymentesseacuteg ndash nem mellesleg a funkcionaacutelis fogyateacute-
kossaacutegok sem ndash valamifeacutele eleacuterendő maxima iraacutenyaacuteba tartoacute termeacuteszetes vagy elrendelt
kiteljesedeacutesifolyamat megtoumlreacutesekeacutent eacutertelmezendők Minthogy a bdquotoumlkeacuteletes emberrdquo
vagy a bdquotoumlkeacuteletes vilaacutegrdquo eszmeacuteinek eleacutereacuteseacutet sem vaacuterhatjuk a bennuumlk rejlő lehetőseacutegek
feltaacuteraacutesa aacutelltal Eacuteppen ezen neacutezetek ellenkezőjeacutet szaacutendeacutekoztunk ndash az eddigi fejezetek-
ben ndash bizonyiacutetani Uacutegy hogy alapvetően hierarchia-mentes eacutes a koumlzoumlsseacuteg boumllcsesseacute-
geacutere foacutekuszaacuteloacute struktuacuteraacutekat igyekeztuumlnk feltaacuterni eacutes bemutatni amik gyoacutegyiacuterkeacutent eacutes vi-
gaszkeacutent egyaraacutent szolgaacutelhatnak mindannyiunk szaacutemaacutera
140
Boumllcseleti diskurzusunk eacutes vizsgaacuteloacutedoacute utazaacutesunk sok kiemelkedő gondolkodoacute
eacutes tudoacutes koumlzreműkoumldeacuteseacutevel valoacutesult meg Ez a felfedezeacutesekkel sokszor vitaacutekkal eacutes
bizony konstruktiacutev rombolaacutessal teli utazaacutes a jelen dolgozat megiacuteraacutesaacuteval biacutezunk benne
hogy eacuteppen hogy uacutej eddig nem ismert dimenzioacutek iraacutenyaacuteba mozdiacutet el bennuumlnket Tehaacutet
nem az toumlrteacutenik hogy befejeződik valami mint inkaacutebb egy uacutej vizsgaacuteloacutedaacutes veszi a kez-
deteacutet Ez fuumlggetlen attoacutel hogy mennyire lesz sikeres az aacuteltalunk javasolt uacutej jelenteacutes-
vilaacutegok eacutes megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok be- eacutes elfogadaacutesa a tudomaacutenyos koumlzoumlsseacuteg reacuteszeacuteről
A kivaacuteloacute magyar filozoacutefus houmllgyről Ancsel Eacutevaacuteroacutel ezidaacuteig meacuteg nem ejtettuumlnk
szoacutet Mondandoacutenk veacutege feleacute koumlzeledve ezt a hiaacutenyt felteacutetlenuumll poacutetolnunk kell mi leg-
alaacutebbis iacutegy gondoljuk Ancsel egy veacutekony aacutemde annaacutel tartalmasabb koumlnyveacutevel kez-
dődoumltt a Naacutegaacuterdzsuna eacutes a Jaspers aacuteltal mintegy kijeloumllt vizsgaacuteloacutedaacutesunk elmeacutelyiacuteteacutese
Ez a munka pedig nem maacutes mint Az aszimmetrikus ember ciacutemet viselő gondolatfuumlzeacuter
Ebben Ancsel Eacuteva azt az egyszerű megaacutellapiacutetaacutesaacutet jaacuterja koumlrbe miszerint az ember oumln-
magaacutenak koumlszoumlnheti hogy nem tudja a sajaacutet maga eacutes a leacutetezeacutese eacutes a leacutet koumlzoumltti viszonyt
szimmetrikussaacute tenni pedig erre minden lehetőseacutege eacutes keacutepesseacutege is adott Csak mint-
egy elfeledte ezen pozitiacutev adottsaacutegait mert mintegy beleszeretett a sajaacutet maga aacuteltal
formaacutelt aacutell oumlnarckeacutepbe (Ancsel 1989)
Ez az Ancsel-i interpretaacutecioacute veacutegig gondolva az elmuacutelt eacutevek kutakodaacutessal toumlltoumltt hosz-
szuacute napjait oacuteriaacutesi inspiraacutecioacutet jelentett mind az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegkeacutep mind
az akadaacutelymentesiacutető ember vilaacutegaacutenak koumlruumllrajzolaacutesaacuteban
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesa a fenti hataacutesnaacutel sokkal reacutegebbről van jelen a boumll-
cseleti vilaacutegkeacutepuumlnk formavilaacutegaacuteban Munkaacutenk soraacuten a diskurzusba bevonoacutedoacute boumllcse-
lők soraiban egyre toumlbben tűntek foumll olyanok akik szinteacuten kapcsolatba keruumlltek ezzel
a filozoacutefiai eacutes eacuteletvezeteacutesi gondolatvilaacuteggal Azzal egyuumltt uacutegy tűnik hogy ez a helyzet
hogy vizsgaacuteloacutedaacutesaink soraacuten ezt sehol nem fogalmaztuk meg minimaacutelis felteacutetelkeacutent a
leacutetezeacutesi eacutes az emberi viszonyokroacutel foumlltett keacuterdeacuteseink megvaacutelaszolaacutesaacutera felkeacutert vagy
egyszerűen megtalaacutelt gondolkodoacutekkal szemben Meggyőződeacutesuumlnk hogy az oly sok-
szor előkeruumllő filozoacutefiai intuiacutecioacute ebben a kontextusban is műkoumldeacutesbe leacutepett eacutes a segiacutet-
seacuteguumlnkre volt
A fogyateacutekossaacuteg eacutes az akadaacutelymentesseacuteg egzisztenciaacutelfilozoacutefiai eacutes eacuteletfilozoacute-
fiai vizsgaacutelataacutera amennyire tudjuk ilyen aacuteltalunk vaacutelasztott nyilvaacutenvaloacute formaacuteban meacuteg
nem keruumllt sor A Jaspers-i hataacuterhelyzet a Heidegger-i leacutetben sodroacutedaacutes eacutes a Naacutegaacuter-
dzsuna-i nem-tudaacutes csak egy-egy peacutelda azon markaacutens boumllcselői megaacutellapiacutetaacutesokra me-
141
lyek aacutellaacutespontunk szerint ha kimondva nem is de bdquoa rejtjeleikrdquo megfejteacutese aacuteltal meg-
uumlzenteacutek hogy az egykor szimbiotikus ember aki alkalmazkodott nem csak a koumlrnye-
zeteacutehez eacutes taacutersaihoz de oumlnmagaacutehoz is maacutera egzisztenciaacutelisan fogyateacutekossaacute eacutes ebből
koumlvetkezően akadaacutelymentesiacutető leacutennyeacute alakult aacutet
Az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg eacutes az emberseacutegfelejteacutes koumlzel sem azt jelenti a
szaacutemunkra hogy az alkalmazkodoacute ember negatiacutev tuumlkoumlrkeacutepe csupaacuten elfelejtette a ter-
meacuteszetes viszonyulaacutesi moacutedjaacutet a leacutethez eacutes a leacutetezeacutesbeli taacutersaihoz Mint ahogy az aka-
daacutelymentesiacutető ember sem aacuternyeacuteka az alkalmazkodoacutenak Ebben az esetben is a tudatos-
saacuteg aacutetalakulaacutesaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk Igaz ez a transzformaacutecioacute sem pozitiacutev iraacutenyba tart
Az alkalmazkodoacute ember mint maacuter utaltunk raacute toumlbb formaacuteban is magaacuteban hordozta
az egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg potenciaacutejaacutet de ezt eacuteppen a szimbiotikus leacutetviszonyu-
laacutesa okaacuten nem emelte aacutet az aktualitaacutesok vilaacutegaacuteba
A fogyateacutekossaacuteg tudomaacutenya eacutertelmezeacutesuumlnk szerint a fentiek feacutenyeacuteben helyes
toumlrekveacuteseket fogalmaz meg a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten elvaacuterhatoacute koumllcsoumlnoumls
taacutersadalmi felelősseacuteg keacuterdeacuteseacuteben Valoacuteban mindannyiunk oumlnaacutelloacute doumlnteacutese de koumlzoumls fe-
lelőseacuteget generaacuteloacute leacutet- eacutes eacuteletviszonya is hogy mikeacuteppen viszonyul viszonyulunk egy
maacutesik embertaacutersunk fizikai szenzuaacutelis mentaacutelis esetleg halmozott funkcionaacutelis fo-
gyateacutekossaacutegaacutehoz Azonban ha a koumlztudatba pozitiacutev formaacuteban tudjuk eljuttatni ndash tehaacutet
felhasznaacutelva az egzisztenciaacutelis-praxis kommunikaacutecioacutet a mindennapokban is ndash az eg-
zisztenciaacutelis fogyateacutekossaacuteg mindannyiunkban megleacutevő teacutenyeacutet talaacuten arra is lehetőseacuteg
nyiacutelik hogy a funkcionaacutelis fogyateacutekossaacuteg ne egy idealizaacutelt uacutegymond egeacuteszseacuteges aacutella-
pot torzoacuteja legyen hanem ugyanolyan lehetőseacuteg a szimbiotikus ember aacutellapotaacutenak uacutejra
megeacuteleacuteseacutere mint baacutermelyik taacutersaacuteeacute a foumlldoumln Iacutegy a minden emberre eacutes leacutenyre jellemző
fogyateacutekossaacutegok ndash azok milyenseacutegeacutetől fuumlggetlenuumll ndash hozzaacutejaacuterulhatnak a leacutet eacutes a leacutetezeacutes
koumlzoumltti hasadaacutes oumlsszeforraacutesaacutehoz azaz valoacutes kiteljesedeacutesi lehetőseacutegekkeacute vaacutelhatnak
A toumlrteacuteneti Buddha taniacutetaacutesaiboacutel az is kideruumll szaacutemunkra hogy a bdquotudat csoacutenakja
az emberi testrdquo (Tenzin 2005b) Hogy ez az utazaacutesi eszkoumlz mikeacuteppen uacuteszik vagy eacuteppen
iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll milyen moacutedon sodroacutedik a leacutetezeacutesuumlnk aacutellandoacutean vaacuteltozoacute vizein az azon
muacutelik leginkaacutebb hogy a test eacutes a tudat szimbioacutezisa az eacuteberseacuteg segiacutetseacutegeacutevel hogyan
tudja iraacutenyiacutetani azt Ezzel keacutepesseacute vaacutelhat elfogadni a mulandoacutesaacutegaacuteban rejlő ndash eacutes ilyen
formaacuteban semmikeacuteppen meg nem ismeacutetelhető vagy el nem nyerhető lehetőseacutegekből
szaacutermazoacute ndash tapasztalatok felhasznaacutelaacutesaacutenak moacutedjait Tehaacutet integraacutelja eliminaacutelja fel
sem fogja vagy oumlnmagaacutetoacutel idegennek tekinti azokat eacutes iacutegy akaacuter oumlntudatlanul is rom-
bolja magaacutet eacutes leacutetezeacutesbeli taacutersait Rajta muacutelik hogy alkalmazkodoacute leacutennyeacute fejleszti-e
142
magaacutet eacutes a jelenben uacutejra eacutes uacutejra felfedezi a szelleme forraacutesvideacutekeacutet vagy akadaacutelyokkal
teli vilaacutegot vizionaacutel melyet ezektől folyton folyvaacutest mentesiacuteteni kell
A disszertaacutecioacutenkat Jaspers kommunikaacutecioacuteroacutel megfogalmazott gondolataival kezdtuumlk
Most hogy a veacutegeacutere eacutertuumlnk ndash legalaacutebb is aacutetmenetileg ndash a mondanivaloacutenknak szinteacuten
a neacutemet filozoacutefus gondolkodoacute segiacutetseacutegeacutevel zaacuterjuk eacutertekezeacutesuumlnket
Jaspers Egyetem eszmeacutelje ciacutemű munkaacutejaacuteban Immanuel Kantot ideacutezve a koumlvetkező
megaacutellapiacutetaacutest teszi az ember egzisztenciaacutelis mivolta megismerhetőseacutegeacutenek a tudomaacute-
nyos pozitivista megkoumlzeliacuteteacutesmoacuted szaacutemaacutera jelentkező korlaacutetairoacutel bdquoKant szavai ma is
eacuterveacutenyesek rsquoEgeacuteszen bizonyos hogy az organikus leacutenyt eacutes annak belső lehetőseacutegeit a
termeacuteszet puszta mechanikus princiacutepiumai alapjaacuten meacuteg eleacutegseacutegesen megismerni sem
vagyunk keacutepesek meacuteg keveacutesbeacute megmagyaraacutezni meacutegpedig oly bizonyos hogy baacutetran
aacutelliacutethatjuk az ember keacuteptelen akaacuter ilyen becsleacutest is veacutegezni vagy azt remeacutelni hogy
valaha is taacutemadhatna egy Newton aki akaacuter csak egy fűcsomoacute leacutetrejoumltteacutet meg tudnaacute
magyaraacutezni ama termeacuteszettoumlrveacutenyek szerint amelyeket semmifeacutele szaacutendeacutek nem rende-
zett oumlsszersquordquo (Jaspers 1990 p 226)
Ennek nyomaacuten meacuteg inkaacutebb eacuteletszerűveacute vaacutelnak az alaacutebbi a Jaspers-i emberkeacutepet oumlssze-
foglaloacute megaacutellapiacutetaacutesok melyek Nyiacuteri Tamaacutes Antropoloacutegiai vaacutezlatok ciacutemű koumlnyveacuteben
talaacutelhatoacutek bdquoAz emberi leacutet az ember folytonos oumlnmagaacutet teremteacutese hellip Az emberi leacutet
egyetlen helyes megkoumlzeliacuteteacutese az egzisztencia megvilaacutegiacutetaacutesa (Existenzerhellung)
Az egzisztencia kibontakozaacutesaacutet segiacuteti elő a szellemi kommunikaacutecioacuterdquo111 (Nyiacuteri 2015 p
27 p 28)
Osztjuk Karl Jaspers veacutelemeacutenyeacutet miszerint az ember a kommunikaacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel
sem vaacutellhat kiteljesedett leacutennyeacute de raacutelelhet aacuteltala a benne rejlő potencialitaacutesok eacutes ak-
tualizaacuteloacutedaacutesok hataacutertalansaacutegaacutera Tehaacutet nem vagyunk befejezett leacutetezők eacutes ez a be nem
fejezettseacuteg vagy lezaacuteratlansaacuteg eacuteppen a legnagyobb lehetőseacutege a leacutetezeacutesuumlnknek Mint
ahogy a koumlzoumls egzisztenciaacutelis fogyateacutekossaacutegunkra is iacutegy tekintuumlnk
111 Vouml Heidegger (2003 pp 11-48)
143
Irodalomjegyzeacutek
Magyar nyelvű művek
Aczeacutel P (2016) Mindigitaacutelis Az uacutej meacutedia tere In Hanga A (szerk) Kommunikaacute-
cioacutes terek 2016 T3 Kiadoacute DOSZ Budapest-Sepsiszentgyoumlgy pp 12-20
Adler A (1998) Eacuteletismeret Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta S Nyiacuterő Joacutezsef
Agoacutecs T (2002) Buddhista ismeretelmeacutelet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Ancsel Eacuteva (1989) Az aszimmetrikus ember Kossuth Kiadoacute Budapest
Arendt H Jaspers K (2015) A bűnoumlsseacuteg keacuterdeacutese - Szervezett bűnoumlsseacuteg eacutes egyetem-
es felelősseacuteg Kossuth Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Csejtei Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Arisztoteleacutesz (1936) Metafizika Fordiacutetotta bevezeteacutessel eacutes magyaraacutezatokkal ellaacutetta
Halasy-Nagy Joacutezsef Dunaacutentuacutel Peacutecsi Egyetemi Koumlnyvkiadoacute eacutes Nyomda Peacutecs (Az
Akadeacutemia Filozoacutefiai Koumlnyvtaacutera)
Arisztoteleacutesz (1992) Metaphysica I Logos Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a bevezeteacutest
eacutes a kommentaacutert iacuterta Ferge Gaacutebor
Barabaacutesi A-L (2013) Behaacuteloacutezva - A haacuteloacutezatok uacutej tudomaacutenya Helikon kiadoacute Kft
Budapest
Barabaacutesi A-L (2017) A haacuteloacutezatok tudomaacutenya Libri Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Benczes R Koumlvecses Z (2010) Kognitiacutev nyelveacuteszet Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Bergson H (1910) Bevezeteacutes a metafizikaacuteba Politzer Zsigmond eacutes Fia Koumlnyv-
kereskedeacutes Budapest Fordiacutetotta Fogarasi Beacutela
Bergson H (1987) Teremtő fejlődeacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Dienes Valeacuteria
Bergson H (2012) A gondolkodaacutes eacutes a mozgoacute - Esszeacutek eacutes előadaacutesok LHarmattan
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacutekaacuteny Andraacutes
Bodnaacuter J K (2012) A hallgataacutes radikalitaacutesa ndash koumlzeliacuteteacutesek a wittgeinsteini gondolat-
rendszer terapikus olvasataacutehoz PhD eacutertekezeacutes Debreceni Egyetem Humaacuten Tudo-
maacutenyi Doktori iskola Debrecen
Boumlroumlcz J (2018) Az EU eacutes a vilaacuteg - Kritikai elemzeacutes Pesti Kalligram Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor
Brundtland-jelenteacutes (1988) Koumlzoumls joumlvőnk A Koumlrnyezet eacutes Fejleszteacutes Vilaacutegbizottsaacuteg
jelenteacutese Mezőgazdasaacutegi Kiadoacute Budapest
144
Byung - C H (2019) A kieacutegeacutes taacutersadalma Typotex Elektronikus Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Mikloacutedy Doacutera Simon-Szaboacute Aacutegnes
Capra F (2000) A fizika Taoacuteja - A modern fizika eacutes a keleti miszticizmus koumlzoumltti
paacuterhuzam feltaacuteraacutesa Tercium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Pavlov Anna Dankoacute
Zoltaacuten
Csaacutenyi V (1988) Evoluacutecioacutes rendszerek ndash Az evoluacutecioacute aacuteltalaacutenos elmeacutelete Gondolat
Kiadoacute Budapest
Csikoacutes E (2008) Eacutelő gondolkodaacutes - A folyamatfilozoacutefia klasszikusai Hegel eacutes
Whitehead LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Darwin Ch (1961) Az ember szaacutermazaacutesa eacutes a nemi kivaacutelasztaacutes Gondolat Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Katona Katalin
Deleuze G Guattari F (2013) Mi a filozoacutefia Műcsarnok Budapest Fordiacutetotta
Farkas Henrik
Deleuze G (1988) Hume eacutes Kant Empirizmus eacutes szubjektivitaacutes Kant kritikai filo-
zoacutefiaacuteja Osiris Budapest Fordiacutetotta Ulmann Tamaacutes
Deleuze G (1994) A filozoacutefiaacuteroacutel (interjuacute ) In Pompeji 4 pp 155-156
Deleuze G (2010) A bergsoni filozoacutefia Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Demeter T (2003) Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja ndash A modern filozoacutefia kezdetei kommuni-
kaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Osiris Kiadoacute-MTA-ELTE Kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti Kuta-
toacutecsoport Budapest
Descartes R (1998) A filozoacutefia alapelvei Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Deacute-
kaacuteny Andraacutes
Epikteacutetos (1942) Epikteacutetos keacutezikoumlnyvecskeacuteje vagyis a Stoikus Boumllcs Brevaacuteriuma
Oficcina Budapest Fordiacutetotta Saacuterosi Gyula
Epikteacutetosz (2014) Epikteacutetosz oumlsszes művei Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta a
jegyzeteket eacutes az utoacuteszoacutet iacuterta Steiger Korneacutel
Eckhart M (1988) Beszeacutedek Vaacutelogatta fordiacutetotta a jegyzeteket oumlsszeaacutelliacutetotta eacutes az
utoacuteszoacutet iacuterta Adamik Lajos Helikon Kiadoacute Budapest
Eckhart M (1993) Uacutetmutatoacute beszeacutedek T-Twins Kiadoacute Budapest Vaacutelogatta fordiacute-
totta eacutes az előszoacutet iacuterta Baacutenyai Ferenc
Eco U (1999) Kant eacutes a kacsacsőrű emlős Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta Gaacutel
Judit
Eliade M (2009) A szent eacutes a profaacuten Euroacutepa koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bereacutenyi Gaacutebor
145
Farkas J (2014) Milyen utat kiacutenaacutel az oumlnmagaacutet megtalaacutelni szaacutendeacutekozoacute fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelő euroacutepai embernek a buddhai taniacutetaacutes BA szakdolgozat TKBF Budapest
Farkas J (2017) A fogyateacutekossaacuteg mint eseacutely MA Szakdolgozat A Tan Kapuja
Buddhista Főiskola Budapest
Farkas J (2019) Az akadaacutelymentesiacuteteacutes primaacutetusa a turisztikai termeacutekfejleszteacutesben
In Irimiaacutes A Jaacuteszbereacutenyi M Michalkoacute G (szerk) Innovatiacutev turisztikai termeacutekfej-
leszteacutes Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Farkas J Petykoacute Cs (2019) Utazaacutes az akadaacutelymentesseacuteg a fogyateacutekossaacuteg eacutes a
fenntarthatoacutesaacuteg multidiszciplinaacuteris eacutes boumllcseleti dimenzioacuteiba In Turizmus Bulletin
19(4)13-22
Farkas J (2020) A haacuteloacutezatok mint az akadaacutelymentesseacuteg eacutes az akadaacutelygeneraacutelaacutes ha-
taacuterpontjai - Roumlvid uacutetikalauz az egyuumlttműkoumldeacutesek eacuteletfilozoacutefiai jelenteacutesvilaacutegaiban toumlr-
teacutenő eligazodaacuteshoz Keacutezirat megjeleneacutes előtt
Feheacuter J (1997) Naacutegaacuterdzsuna a mahaacutejaacutena buddhizmus mestere Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1995) Martin Heidegger Egy XX szaacutezadi gondolkodoacute eacuteletuacutetja Goumln-
coumll Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (1998) Heidegger eacutes a szkepticizmus Korona Nova Kiadoacute Budapest
Feheacuter M I (2008) Szoacutebeliseacuteg iacuteraacutesbeliseacuteg hermeneutika In Vilaacutegossaacuteg 20086
Feyerabend P (1999) Haacuterom dialoacutegus a tudaacutesroacutel Osiris Kiadoacute-Gond Alapiacutetvaacuteny
Budapest Fordiacutetotta Tarnoacuteczi Gabriella
Feyerabend P (2002) A moacutedszer ellen Atlantisz Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Mes-
terhaacutezi Mikloacutes Mikloacutes Tamaacutes Tarnoacuteczy Gabriella
Fleischer T (2014) A fenntarthatoacutesaacuteg fogalmaacuteroacutel In Koumlzszolgaacutelat eacutes fenntarthatoacute-
saacuteg Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem Budapest pp 9-24
Foucault M (1998) A fantasztikus koumlnyvtaacuter Pallas Stuacutedioacute-Attraktor Kft Budapest
Fordiacutetotta Romhaacutenyi Toumlroumlk Gaacutebor
Foucault M (2014) A rendellenesek - Előadaacutesok a Colleacutege de France-ban
(1974-1975)LHarmattan Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Berkovits Balaacutezs
Fromm E Suzuki D T (1995) Zen-Buddhizmus eacutes pszichoanaliacutezis Helikon Ki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Vaacuterady Szabolcs Gy Horvaacuteth Laacuteszloacute
Fromm E (2002) Menekuumlleacutes a szabadsaacuteg elől Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Biacuteroacute Daacutevid
146
Fromm E (2008) A szeretet műveacuteszete Haacutetteacuter Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Vaacuterady Szabolcs
Flusser V (1997) Az iacuteraacutes Van-e joumlvője az iacuteraacutesnak Balassi Kiadoacute ndash BAE Tartoacutes-
hullaacutem ndash Intermedia Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila Joacutesvai Liacutedia
Gadamer H-G (1994) A szeacutep aktualitaacutesa T-Twins Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bonyhai Gaacutebor et al
Gadamer H-G (2000) A filozoacutefia kezdete Fordiacutetotta Hegyessy Maacuteria Simon
Attila Gadamer H-G (2003) Igazsaacuteg eacutes moacutedszer Osiris Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bonyhai Gaacutebor
Gehlen A (1976) Az ember Gondolat Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kis J
Goleman D (2005) Romboloacute eacuterzelmek - Hogyan legyuumlnk uacuterraacute rajtuk Beszeacutelgeteacute-
sek Őszentseacutege a Dalai Laacutemaacuteval Trivium Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacutetisz Andraacutes
Goleman D (2015) A joacutesaacuteg hatalma A dalai laacutema laacutetomaacutesa az emberiseacutegről Libri
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Toacuteth Zsuzsanna
Happ Eacute (2014) Fenntarthatoacute turizmus eacutes felelősseacutegvaacutellalaacutes In Gazdasaacuteg eacutes Taacutersa-
dalom Journal on Economy and Society 20141 pp 90-101
Hadas M (2003) A modern feacuterfi szuumlleteacutese Helikon Kiadoacute Budapest
Haacuteri M (1997) A konduktiacutev pedagoacutegia toumlrteacutenete Mozgaacutesseacuteruumlltek Pető Andraacutes Ne-
velőkeacutepző eacutes Nevelőinteacutezete Budapest
Heidegger M (1988) A műalkotaacutes eredete Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Bacsoacute Beacutela
Heidegger M (1991) Uacutetban a nyelvhez Egy japaacuten eacutes egy keacuterdező paacuterbeszeacutedeacuteből
Helikon Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Tillmann Joacutezsef Attila
Heidegger M (1994) Koumlltőien lakozik az emberrdquo T-Twins Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bacsoacute Beacutela Heacutevizi Ottoacute Kocziszky Eacuteva Pongraacutecz Tibor
Heidegger M (2003) Uacutetjelzők Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Abraham
Zoltan Bacsoacute Beacutela Czegleacutedi Andraacutes Kocziszky Eacuteva Korcsog Balaacutezs Pongraacutecz
Tibor Tő-zseacuter Endre Vajda Kaacuteroly Vajda Mihaacutely
Heidegger M (2019) Leacutet eacutes idő Osiris Kiadoacute eacutes Szolgaacuteltatoacute Kft Budapest Fordiacute-
totta Angyalosi Gergely Bacsoacute Beacutela Kardos Andraacutes Orosz Istvaacuten Vajda Mihaacutely
Hernaacutedi I (2015) Probleacutemaacutes testek Nőiseacuteg szexualitaacutes eacutes anyasaacuteg testi fogyateacutekos-
saacuteggal eacutelőmagyar nők oumlnreprezentaacutecioacuteiban Debreceni Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Irodalomtudomaacutenyi Doktori Iskola Peacutecs
147
Horvaacuteth B (2019) A beteg bolygoacute A fenntarthatatlansaacuteg eacutes a betegseacuteg kultuacutertoumlrteacute-
nete Typotex Budapest
Jaspers K (1986) Van Gogh Helikon Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kardos
Peacuteter
Jaspers K (1990) Egyetem eszmeacuteje In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia I Taacutersadalomtudo-
maacutenyi Koumlr Szeged pp 177-274 Fordiacutetotta Gaacutespaacuter Csaba Laacuteszloacute
Jaspers K (1992) Eacutesz eacutes egzisztencia In Eacutesz Eacutelet Egzisztencia 2-3 pp 343-430
Fordiacutetotta Boros Istvaacuten
Jaspers K (1996) Bevezeteacutes a filozoacutefiaacuteba Euroacutepa Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Szathmaacutery Lajos
Jaspers K (1998) Filozoacutefiai oumlneacuteletrajz Kiadoacute Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Bendl Juacutelia
Jaspers K (2000) A filozoacutefiai gondolkodaacutes alapgyakorlatai Farkas Lőrinc Imre
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Szereacutemy Gyoumlrgy
Jaspers K (2004) A filozoacutefiai hit Attraktor Kiadoacute Goumldoumlllő Fordiacutetotta Csejtei
Dezső Juhaacutesz Anikoacute
Jaspers K (2005) A transzcendencia rejtjelei Kairosz Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest
Fordiacutetotta Szegedi Jaacutenos
Jaspers K (2008) Mi az ember Filozoacutefiai gondolkodaacutes mindenkinek Media
Nova Budapest Fordiacutetotta ifj Kőroumls Laacuteszloacute
Jaacutelics F (2019) Szemleacutelődő lelkigyakorlat Jezsuita Kiadoacute Budapest
Kahneman D (2013) Gyors eacutes lassuacute gondolkodaacutes HVG Kiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Garai Attila Baacutenyaacutesz Reacuteka
Karaacutecsony A Pokol B (2011) A Paradigmaacutek erőtereacuteben Attraktor Maacuteriabesnyő
Katona F (2014) Az emberi keacutez kultuacutertoumlrteacutenete Medicina Koumlnyvkiadoacute Budapest
Kaacutelmaacuten Z Koumlnczei G (2002) A Taigetosztoacutel az eseacutelyegyenlőseacutegig Osiris Kiadoacute
Budapest
Kamper D Wulf C (1998) Antropoloacutegiai az ember halaacutela utaacuten Joacuteszoumlveg Műhely
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Balogh Istvaacuten
Kierkegaard S (1986) Feacutelelem eacutes reszketeacutes Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Raacutecz Peacuteter
Kolakowski L (1992) Ha nincsen Isten Avagy a vallaacutesroacutel az Istenről az oumlrdoumlg-
ről a bűnről eacutes egyeacuteb nyugtalaniacutetoacute vallaacutesboumllcseleti keacuterdeacutesekről Euroacutepa Koumlnyvki-
adoacute Budapest Fordiacutetotta Paacutesztor Peacuteter
148
Kolakowski L (1994) Metafizikai Horror Osiris - Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Orosz Istvaacuten eacutes Tarnoacuteczi Gabriella
Kolakowski L (2012) Mit keacuterdeznek tőluumlnk a nagy filozoacutefusok Typotex Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Paacutelfalvi Lajos
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny teacuterkeacutepei Eoumltvoumls Loraacutend
Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest
Koumlnczei Gy Hernaacutedi I (2015) A fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny bdquoteacuterkeacutepeirdquo In Hernaacutedi
Koumlnczei Gy (szerk) A felelet keacuterdeacutesei koumlzoumltt Fogyateacutekossaacutegtudomaacuteny Magyaror-
szaacutegon Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Főisko-
lai Kar Budapest
Kropotkin A P (1908) A koumllcsoumlnoumls segiacutetseacuteg mint termeacuteszettoumlrveacuteny Atheneaum
Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacutetotta Madzsar Joacutezsef
Lengyel Zs M (2012) Megeacuterteacutes a hataacuterokon Sematizmus eacutes vilaacutegeacutertelmezeacutes Hei-
degger Kant-interpretaacutecioacutejaacuteban In A maacutesik igazsaacutega Uumlnnepi koumltet Feheacuter M Istvaacuten
tiszteleteacutere pp 239-261
Luhmann N (2010) Oumlkoloacutegiai kommunikaacutecioacute Keacutepes-e felkeacuteszuumllni a modern taacutersa-
dalom az oumlkoloacutegiai veszeacutelyekre Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Brunczel
Balaacutezs
McLuhan M (2001) A Gutenberg-galaxis A tipograacutefiai ember leacutetrejoumltte Trezor
Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kristoacute Nagy Istvaacuten
Merleau-Ponty M (2003) A filozoacutefia dicseacuterete eacutes maacutes esszeacutek Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Sajoacute Saacutendor
Meacuterő L (2010) Az eacuterzelmek logikaacuteja Tercium Kiadoacute Kft Budapest
Mező N (2019) Az Informaacutecioacutek hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek centraacutelis jelentőseacutege az aka-
daacutelymentes turizmusban Szakdolgozat BGE KVIK Budapest
Michalkoacute G (2003) A fenntarthatoacute fejlődeacutes oumlkoturisztikai aspektusai Magyarorszaacute-
gon Turizmus Bulletin 7eacutevf 4sz pp13-21
Michalkoacute G Raacutetz T (2019) Turizmus 30 - Taacutempontok a turizmustoumlrteacutenet leg-
uacutejabb koraacutenak megeacuterteacuteseacutehez In Kaacutetay Aacute Michalkoacute G Raacutetz T (szerk) Turiz-
mus 30 Kodolaacutenyi Jaacutenos Egyetem MTA CSFK Foumlldrajztudomaacutenyi Inteacutezet Magyar
Foumlldrajzi Taacutersasaacuteg Oroshaacuteza-Budapest pp 9-14
Michalkoacute G (2010) Boldogiacutetoacute utazaacutes MTA Foumlldrajztudomaacutenyi Kutatoacuteinteacutezet
Budapest
Michalkoacute G (2016) Turizmoloacutegia Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
149
Michalkoacute G (2010b) Turisztikai teacuter desztinaacutecioacute miliő uacuteton a turizmus taacutersadalom-
foumlldrajzi eacutertelmezeacuteseacutenek uacutej dimenzioacutei feleacute In Faacutebiaacuten A (szerk) Paacuterbeszeacuted eacutes
egyuumlttműkoumldeacutes Teruumlletfejleszteacutesi Szabadegyetem 2006-2010 Nyugat-magyaror-
szaacutegi Egyetem Kiadoacute Sopron pp 227-244
Nietzsche F (2018) Vidaacutem tudomaacuteny ndash La gaya scienza Attractor Koumlnyvkiadoacute
Goumldoumlllő Fordiacutetotta Oacutevaacuteri Csaba
Nietzsche F (2000) Iacutegy szoacutelott Zarathustra Osiris Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta
Kurdi Imre
Nietzsche F (2003) Ecce homo Hogyan lesz az ember azzaacute ami Goumlncoumll Kiadoacute
Fordiacutetotta Horvaacuteth Geacuteza
Nyanaponika T (1994) A buddhista meditaacutecioacute sziacuteve - A Satipaṭṭhāna Sutta szoumlvege
eacutes kommentaacuterjai - A Buddha eacuteberseacuteg-uacutetjaacuten alapuloacute szellemi gyakorlatok keacutezikoumlnyve
Orient Press Budapest Fordiacutetoacute Pressing Lajos
Nyiacuteri K Szeacutecsi G Szerk (1998) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A kommunikaacutecioacutes
technoloacutegiaacutek toumlrteacutenete Homeacuterosztoacutel Heideggerig Aacuteron Kiadoacute Budapest
Nyirő M (2012) Filozoacutefia mint de(kon)strukcioacute Heidegger eacutes Derrida LHarmat-
tan Kiadoacute Budapest
Nyiacuteri T (2015) Antropoloacutegiai vaacutezlatok Corvnius Kiadoacute Budapest
Olay Cs Ullmann T (2011) Kontinentaacutelis filozoacutefia a XX Szaacutezadban Lrsquoharmattan
Kiadoacute Budapest
Ong J W (2010) Szoacutebeliseacuteg eacutes iacuteraacutesbeliseacuteg A szoacute technologizaacutelaacutesa AKI ndash Gondo-
lat Budapest Fordiacutetotta Kozaacutek Daacuteniel
Patsch F (2016) Hermeneutika A filozoacutefia joumlvője eacutes a joumlvő teoloacutegiaacuteja Jezsuita Ki-
adoacute Budapest
Platoacuten (2005) Phaidrosz Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Budapest Koumlvendi Deacutenes fordiacutetaacute-saacutet
aacutetdolgozta a jegyzeteket eacutes a kommentaacuterokat iacuterta Simon Attila
Polaacutenyi K (2004) A nagy aacutetalakulaacutes ndash Korunk gazdasaacutegi eacutes politikai gyoumlkerei
Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest
Popper K (1997) A tudomaacutenyos kutataacutes logikaacuteja Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Petri Gyoumlrgy Szegedi Peacuteter
Porosz T (2012) A buddhizmus lexikona A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Budapest
Porosz T (2018) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmus-
roacutel Gondolat Kiadoacute Budapest
150
Porosz T (2018a) A buddhizmus taacutersadalomszemleacuteleteacutenek alapvonalai In Porosz
T (szerk) Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel
Gondolat Kiadoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 321-358
Porosz T (2018b) A leacutelek a tudat eacutes a szemeacutely a buddhizmusban In Porosz T
Szubjektiacutev tudomaacuteny ndash objektiacutev tudaacutes Tanulmaacutenyok a buddhizmusroacutel Gondolat Ki-
adoacute A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest pp 11-48
Porosz T (2019) A buddhista filozoacutefia kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese a theacuteravaacuteda iraacuteny-
zatban A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Puczkoacute L Raacutetz T (2003) A turizmus hataacutesai Aula Kiadoacute Kft Budapest
Raacutehula V (2014) A Buddha taniacutetaacutesa A Tan Kapuja Budapest Fordiacutetotta Toacuteth
Zsuzsanna
Raacutetz T (1999) A turizmus taacutersadalmi-kulturaacutelis hataacutesai Budapesti Koumlzgazdasaacutegtu-
domaacutenyi Egyetem Budapest
Ropolyi L (2006) Az Internet termeacuteszete Typotex Kiadoacute Budapest
Ropolyi L (2016) Technotudomaacuteny eacutes filotudomaacuteny In Paksi D (szerk) Emer-
gencia eacutes Tudomaacuteny LHarmattan Kiadoacute Budapest pp 163-204
Sain M (1986) Nincs kiraacutelyi uacutet Gondolat Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta Kiss Istvaacuten
Schopenhauer A (2007) A vilaacuteg mint akarat eacutes keacutepzet Osiris Budapest
Fordiacutetotta Tandori Dezső Tandori Aacutegnes Tar Ibolya
Schumacher F E (1991) A kicsi szeacutep Koumlzgazdasaacutegi- eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Buda-
pest Fordiacutetotta Perczel Istvaacuten
Schwendtner T (2003) Szabadsaacuteg eacutes fenomenoloacutegia Tanulmaacutenyok Husserlről eacutes
Heideggerről LHarmattan Kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2008) Husserl eacutes Heidegger Egy filozoacutefiai oumlsszecsapaacutes analiacutezise
LrsquoHarmattan kiadoacute Budapest
Schwendtner T (2011) Eljoumlvendő muacutelt - Genealoacutegia Nietzscheacuteneacutel Husserlneacutel eacutes
Heideggerneacutel LHarmattan Kiadoacute Budapest
SN 2259 (2015) Anattalakkhana szutta TKBF jegyzet keacutezirat Oumlaacute Veacutegh Joacutezsef
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapest
Szaboacute I L (2001) Wittgenstein filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesai a privaacutetnyelvről In Magyar
Filozoacutefiai Szemle XLV 3 pp 361-398
Tenzin G (2005b) Egyetemes felelősseacutegtudat Trajan Koumlnyvműhely Budapest
Fordiacutetotta Szaacutentai Zsolt
151
Tenzin G (2010) Tibeti buddhizmus Kulcs a koumlzeacutepső uacutethoz Noran Libro Kiadoacute
Budapest Fordiacutetotta Vaacutencsa Isvaacuten
Toumlnnies Ferdinand (1983) Koumlzoumlsseacuteg eacutes taacutersadalom Gondolat Kiadoacute Budapest
Fordiacutetotta Bereacutenyi Gaacutebor Tataacuter Gyoumlrgy
Veacutegh J (2009a) Leacutetkereacutek ndash Bevezeteacutes a buddhista keacutepi aacutebraacutezolaacutesba Damaru
Kiadoacute Budapest
Veacutegh J (2009b) A pramaacutena buddhista fogalma avagy a buddhista megismereacutes tu-
domaacutenya eacutes gyakorlata In Csoumlrgő Szabados (2009) pp 107-125
Watzlawick P eacutes mtsai (2008) Vaacuteltozaacutes - A probleacutemaacutek keletkezeacuteseacutenek eacutes megoldaacute-
saacutenak elvei Animula Kiadoacute Budapest Fordiacutetotta na
Whitehead A N (2001) Folyamat eacutes valoacutesaacuteg Kozmoloacutegiai eacutertekezeacutes Gifford elő-
adaacutesok az Edingburghi Egyetemen 1927-28 Typotex Kiadoacute Budapest Forditta
Foacuterizs Laacuteszloacute eacutes Karsai Gaacutebor
Wittgenstein L (1989) A bizonyossaacutegroacutel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest Fordiacute-
totta Neumer Katalin
Wittgenstein L (1998) Filozoacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok Atlantisz Koumlnyvkiadoacute Fordiacutetotta
Neumer Katalin
Wohlleben P (2018) A faacutek titkos eacutelete - Mit eacutereznek hogyan kommunikaacutelnak Egy
rejtett vilaacuteg felfedezeacutese Park Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest Fordiacutetotta Balaacutezs Istvaacuten
152
Idegennyelvű irodalom
Aamaasa B Borken-Kleefeld J Petersa GP (2013) The climate impact of travel
behavior A German case study with illustrative mitigation options In Environ-
mental Science amp Policy 33273-282
Beyer Stephan V The Classical Tibetan Language State University of New York
Press Albany 1992
Christianson G E (2005) Oxford University Press New York
DN The Long Discourses of the Buddha A Translation of the Dīgha-NikāyaWis-
dom Publications Boston
Dreyfus G B (1997) Recognizing Reality Dharmakīrtirsquos philosophy and Its Tibe-
tan Interpretations State University of New York Press Albany
Fenner P (1990) The Ontology of the Middle Way Kluwer Academic Publishers
Dordrecht Boston
Fenner P (1995) Reasoning Into Reality A System-Cybernetics Model and Thera-
peutic Interpretation of Buddhist Middle Path Analysis Wisdom Publications Bos-
ton
Garfield J (1994) Dependent Arising and Emptiness of Emptiness Why Did Nagar-
juna start with causation In Philosophy East and West Volume 44 Nr 2 April
1994 pp 219250
Garfield J (1995) The Fundamental Wisdom of the Middle Way Nāgārjunarsquos
Mūlamadhyamakakārikā Translated and Commentary by Jay L Garfield Oxforfd
University Press New York Oxford
Hawking S (2018) Brief Answers to the Big Questions Bantam Books New York
Hixon L (1995) Living Buddha Zen Paul Brunton Philosophical Foundation by
Larson Publicatons Burdett (NY)
Husserl E (1994) Briefwechsel Band VI Philosophenbriefe Edited by Karl Schuh-
mann The Hague Netherlands Kluwer Academic Publishers
Jaspers K (1975) Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides
Plotinus Lao-tzu Nagarjuna v2 Mariner Books New York NY United Kingdom
Jinpa T (2006) Self Reality and Reason In Tibetan Buddhist Philosophy Tsong-
khaparsquos Quest for the Middle Way Routledge Curzon London and New York
153
Kern I (1973) Einleitung des Herausgebers In Edmund Husserl Zur Phaumlnomeno-
logie der Intersubjektivitaumlt Texte aus dem Nachlass Dritter Teil 1929-35 Edited by
Iso Kern The Hague Netherlands Martinus Nijhoff XV-LXX
Mookerji R K (1989) Ancient Indian Education Brahmanical and Buddhist Mo-
tilal Banarsidass New Delhi (1 kiadaacutes London 1947)
MN Majjhima Nikāya The Middle Length Discourses of the Buddha A New
Translation of the Majjhima Nikāya Translated from the Pāli Buddhist Publication
Society Kandy 1995
Nagarjuna (1975) The Precious Garland and the Song of the Mindfulness Harper
and Row Publishers New York Evanston San Francisco London
Ong W (2002) Orality and Literacy The Technologizing of the Word Routledge
London New York
Serres M (2007) The Parasite Univ Of Minnesota Press Minesota
Sinha A (2009)Sraffa and the Later Wittgenstein Contributions to Political Eco-
nomy Vol 28 Issue 1 pp 47ndash69
SN The Connected Discourses of the Buddha A New Translation of the Samyutta
Nikaya Translated by Bhikkhu Bodhi Wisdom Publications Boston
Tatz M (1994) The Skill in Means (Upāyakauśalya) sūtra Translated by Mark
Tatz Motilal Banarsidass Publishers Delhi
Tenzin G(1999) Consciousness at the Crossroads Conversations with the Dalai
Lama on BraIn Science and Buddhism Edited by Zara Houshmand Robert B Li-
vingston and B Alan Wallace Snow Lion Publications Ithaca (NY)
Tenzin G (2005a) The Universen a Single Atom How Science and Spirituality Can
Serve Our World Little Brown London
Toacuteth T Farkas J (2019) The terminologies of two religious leaders Rhetoric
about communities in Pope Francis and Dalai Lamas tweets In European Journal
of Science and Theology Vol15 No5 October 2019 pp 159178
Interneten eleacuterhető idegen eacutes magyar nyelvű irodalom
2007 XII toumlrveacuteny 2007 eacutevi XCII toumlrveacuteny
a Fogyateacutekossaacuteggal eacutelő szemeacutelyek jogairoacutel szoacuteloacute egyezmeacuteny eacutes az ahhoz kapcsoloacutedoacute
Fakultatiacutev Jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről Online
httpsnetjogtarhujogszabalydocid=a0700092tv (Megtekintve 20200303)
154
Akadaacutelymentes (2020) Akadaacutelymentesiacuteteacutes honlap Megoldaacutesok akadaacutelymentes ter-
vezeacutes eacutes szaktanaacutecsadaacutes httpakadalymentescom (Megtekintve 20200303)
Demeter T (2012) A fogalmi intuiacutecioacute veacutedelmeacuteben In Magyar Tudomaacuteny 173 4
488ndash492 Online kiadaacutes wwwmatudiifhu20120412htm (Megtekintve
20200303)
Eichhor V Buchalis D (2011) Accessibility ndash A Key Objective for the Tourism In-
dustry In Buchalis D Darcy S (Eds) Accessible Tourism Concepts and Issues
Channel View Publications Bristol pp 46-61 httpswwwacade-
miaedu405445Accessible_Tourism_Concepts_and_Issues (Megtekintve
20200303)
European Commission (2014) Accessible Tourism The new frontier of the sector
Enterprise and Industry Magazine httpseceuropaeugrowthcontentaccessible-
tourism-new-frontier-sector-0_hu (Megtekintve 20200303)
FDSD (2019) What is sustainable development Foundation for Democracy and
Sustainable Development fdsdorg (Megtekintve 20200303)
Fenner P (2019) Peter Fenner honlapja httpswwwpeterfennercom (Megte-
kintve 20200303)
Forgoacute S (2011) Meacutediumismeret I
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_26_mediumisme-
ret_i_scorm_0433_az_ongfle_rsbelisgszbelisghtml (Megtekintve 20200303)
Foumlldes P (2002) Az egyeacuteni deficittől a taacutersadalmi felelősseacutegig ndash Beszeacutelgeteacutes Zaacutesz-
kaliczky Peacuteterrel Gyoacutegypedagoacutegia a koumlzoktataacutesban eacutes a taacutersadalomban In Uacutej Pe-
dagoacutegiai Szemle 20024 Online kiadaacutes httpsfolyoiratokohgovhuuj-pedagogiai-
szemleaz-egyeni-deficittol-a-tarsadalmi-felelossegig-beszelgetes-zaszkaliczky
(Megtekintve 20200303)
IBD (2020) Institute of Buddhist Dialectics Dharamsala httpswwwInstitute-
ofbuddhistdialecticsorg (Megtekintve 20200303)
Koumlnczei Gy (2009) Fogyateacutekossaacuteg-tudomaacutenyi fogalomtaacuter Eoumltvoumls Loraacutend Tudo-
maacutenyegyetem Baacuterczi Gusztaacutev Gyoacutegypedagoacutegiai Kar Budapest Online kiadaacutes
httpmekoszkhu094000941009410pdf (Megtekintve 20200303)
Marosaacuten B (2004) Variaacutecioacutek az eacutelettoumlrteacutenetre Filozoacutefiai szemle 2004 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpsepaoszkhu001000018600019marosanhtml (Megtekintve
20200608)
155
Michalkoacute G eacutes mtsai (2011) Turisztikai termeacutektervezeacutes eacutes fejleszteacutes Peacutecsi tudo-
maacutenyegyetem (PTE) Megtekintve Online kiadaacutes httposzkdkoszkhusto-
rage00012642dd1turisztikai_term__ktervez__s___s_fejleszt__spdf (Megte-
kintve 20200303)
MTA TK SZI (2013) A Nemzetkoumlzi eacutes hazai fogyateacutekospolitika a 21 szaacutezadban
MTA TK Szocioloacutegiai Inteacutezet Budapest Online kiadaacutes
httpwwwjgypkhutanszektarselmkotetekA20nemzetkozi20es20ha-
zai20fogyatekospolitikapdf (Megtekintve 20200303)
MTUuml (2017) Akadaacutelymentes turizmus httpsmtugovhucikkekakadalymentes-tu-
rizmus (Megtekintve 2020 0303)
MTUuml (2018) Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2030 httpsmtugovhucik-
kekstrategia (Megtekintve 2020 maacutercius 3)
Nyiacuteri K (2002) Keacutepek mint eszkoumlzoumlk Wittgenstein filozoacutefiaacutejaacuteban Vilaacutegossaacuteg 43
5ndash21 2002 httpwwwhunfihunyirinyiri_Vil_Wpdf (Megtekintve 2020 maacutercius
3)
Orszaacuteggyűleacutes Hivatala (2017) Akadaacutelymentes turizmus Inofojegyzet
httpswwwparlamenthudocuments101811202209Infojegyzet_2017_81_uta-
zasi_csomagokpdfd75520c8-6f65-4338-8d74-a0e849caa9d0 (Megtekintve
20200303)
Raffay Z ndash Marton G (2018) Fenntarthatoacutesaacuteg a magyar turizmusban ndash hozzaacuteaacutellaacutes
vagy marketingfogaacutes In Joacutezsa L Korcsmaacuteros E Seres Huszaacuterik E (szerk) 2018
A hateacutekony marketing ndash EMOK 2018 Nemzetkoumlzi Tudomaacutenyos Konferencia konfe-
renciakoumltete Selye Jaacutenos Egyetem Komarno
httpsemokhutanulmany-keresoc12a-hatekony-marketingpdf (Megtekintve
20200303)
Roach E Lloyd B B (eacute n) (1978) Cognition and Categorrization
httpwwwtamarabergcomteachIngFall_13papersCognitionampCategorizationpdf
(Megtekintve 20200303)
Ropolyi L (2014) Maacutesodlagos szoacutebeliseacuteg vagy vizualitaacutes (eacute n)
httpswwwresearchgatenetpublication301892031_Masodlagos_szobeli-
seg_vagy_vizualitasdownload (Megtekintve 20200303)
Saacutendor K (2011) Olvasaacuteskutataacutes
156
httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4250005_06_olvasaskuta-
tas_scorm_111135_elsdleges_szbelisg_rsbelisg_msodlagos_szbelisghtml (Megte-
kintve 20200303)
Shephard St John Striphas (2012) Communication as Perspectives on Theory
Sage Publications h n Online kiadaacutes httpsksagepubcombookscommunica-
tion-as (Megtekintve 20200303)
Zempleacuten G (2003) - Demeter Tamaacutes Az eszmeacutek tipograacutefiaacuteja - A modern filozoacutefia
kezdetei kommunikaacutecioacuteelmeacuteleti neacutezőpontboacutel Recenzioacute In Budapesti Koumlnyvszemle
(BUKSZ) 15 eacutevfolyam 2003 4 szaacutem
Online kiadaacutes httpwwwepahu000000001500032pdf10szemle03pdf (Megte-
kintve 20200303)
Szauer C eacutes mtsai (2010) Keacutepzeacutes eacutes komplex rehabilitaacutecioacute a fogyateacutekos emberek
taacutersadalmi Integraacutecioacutejaacutenak taacutemogataacutesaacuteeacutert A fogyateacutekos szemeacutelyek eseacutelyegyenlőseacute-
geacuteeacutert koumlzalapiacutetvaacuteny eacutes dobbantoacute projektje Oktataacuteskutatoacute eacutes fejlesztő Inteacutezet (OFI)
Online kiadaacutes httpsfolyoiratokofihuarticle-categorya-fogyatekos-szemelyek-
eselyegyenlosegeert-kozalapitvany-es-dobbanto-projektje (Megtekintve2019 0303)
UN (2016) Promoting accessible tourism for all wwwunorg (Megtekintve 2019
juacutelius 20
Taylor J (2014) We are disabled Online kiadaacutes Psychology Today
httpswwwpsychologytodaycomIntlblogthe-power-prime201404we-re-all-dis-
abled
(Megtekintve 20200303)
Turizmus online (2019) Szaacutezmilliaacuterdos adoacuteelőnyben a leacutegikoumlzlekedeacutes
httpturizmusOnlinehukozlekedescikkszazmilliardos_adoelonyben_a_legikozle-
kedes (Megtekintve 20200303)
UNWTO (2018) Tourism Highlights 2018 Edition httpwwwe-unwtoorg (Meg-
tekintve 20200303)
Wassermann D (2016) et al Disability Definitions Models Experience
httpsplatostanfordeduentriesdisability (Megtekintve 2020 0303)
157
Youtube online hivatkozaacutesok
youtube (1950) Karl Jaspers on The Encompassing Online
httpswwwyoutubecomwatchv=IuOfaB8bABc (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1958) OTNY The Office of Tibet New York The Religious Investiture of
His Holiness The Dalai Lama of Tibet Online httpswwwyo-
utubecomwatchv=hbnKkuYR3Jk (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1963) Martin Heidegger Interview with a Monk Online
httpswwwyoutubecomwatchv=XcsBtl1SwuY (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1968) Karl Jaspers Interview - A Self-Portrait Online
httpswwwyoutubecomwatchv=0UJ0F6UsOqo (Megtekintve 2020 0303)
youtube (1969) Martin Heidegger on Being Technology amp The Task of Thinking
Online
httpswwwyoutubecomwatchv=MtATDlUSIxI (Megtekintve 2020 0303)
youtube (2010) Nature of the Mind httpswwwyo-
utubecomwatchv=gO7RQi55asYampt=15s (Megtekintve 20200303)
yuotube (2012a) His Holiness the Dalai Lamas Openig Address at Science Dia-
logue In Japan httpswwwyoutubecomwatchv=0v2YOgRt6ck (Megtekintve
20200303)
youtube (2012b) Human Compassion College of William amp Marys Virgnia USA
httpswwwyoutubecomwatchv=NF6uQ24V9GQ (Megtekintve 20200303)
youtube (2013a) Day 1 AM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=AQuXKRnYQJ0 (Megtekintve 20200303)
youtube (2013b) Day 1 PM - Mind amp LIfe XXVII - Craving Desire and Addiction
httpswwwyoutubecomwatchv=WZgx-6GOBAs (Megtekintve 20200303)
youtube (2016) Barabaacutesi Albert-Laacuteszloacute Behaacuteloacutezva ndash a haacuteloacutezatok csodaacutelatos vilaacutega
httpswwwyoutubecomwatchv=-tFgkmnANdY (Megtekintve 20200303)
158
Roumlvidiacuteteacutesek
DN Diacutegha nikaacuteja
eacuten eacutevszaacutem neacutelkuumll
j japaacuten
MN Maddzshima nikaacuteja
p paacuteli
SN Szamjutta nikaacuteja
sz szanszkrit
t tibeti
159
Rendhagyoacutean akadaacutelymentesseacutegi szellemiseacutegű koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes eacutes veacutegszoacute
immaacuter egyesszaacutem első szemeacutelyben112
Mindenekelőtt paacuteromnak Anitaacutenak eacutes kislaacutenyaacutenak Noeacuteminek tartozom haacutelaacuteval ami-
eacutert az elmuacutelt eacutevekben segiacutetetteacutek a mindennapjaimat uacutegy megszervezni hogy szaacute-
momra a lehető legtoumlbb idő jusson a vizsgaacuteloacutedaacutesaim veacuteghezviteleacutere Majd most ma-
gaacutenak a disszertaacutecioacute szoumlvegeacutenek a megalkotaacutesaacutera Anita faacuteradhatatlanul geacutepelte a
nyakatekert mondataimat Neacutelkuumlle nem keacuteszuumllhetett volna el az eacutertekezeacutes
Mint ahogy teacutemavezetőm Karaacutecsony Andraacutes professzor uacuter szakmai taacutemoga-
taacutesa atyai kritikaacutei eacutes oacuteriaacutesi tuumlrelme neacutelkuumll sem Tudvaacuten hogy az alapvetően szoacutebeli
felkeacuteszuumlleacutes a megszokottnaacutel sokkalta toumlbb időt eacutes energiaacutejaacutet emeacutesztette fel Őszinteacuten
biacutezom benne a kapcsolat ami kialakult koumlzoumlttuumlnk a veacutedeacuteseket koumlvetően sem fog
megszakadni hiszen eacuteppen csak elkezdtem tanulni Tőle Professzor uacuter taniacutetvaacutenyaacutenak
lenni nagyobb megtisztelteteacutes mint az esetlegesen megszerzett fokozat vagy baacuter-
mely maacutes tudomaacutenyos eredmeacuteny
Mentorteacutemavezetőim Veacutegh Joacutezsef eacutes Porosz Tibor oly reacuteg aacutellnak maacuter mellet-
tem hogy nem is szaacutemolom az eacuteveket Azokat az oacuteraacutekat pedig amelyeket a keacutepzeacutes
vizsgaacuteloacutedaacutes eacutes a teacutezis szoumlvegeacutenek megalkotaacutesa soraacuten nekem aacuteldoztak maacuter baacutetorsaacute-
gom sincs bdquolajstromba vennirdquo Mindketten a Buddha taniacutetaacutesaacutenak nyomaacuten leacutetrejoumltt fi-
lozoacutefiai iskolaacutek meditaacutecioacutek eacutes eacuteletgyakorlatok kivaacuteloacute ismerői elismert szakeacutertői
Emellett a hiaacutetusaimhoz igaziacutetott ismeretelsajaacutetiacutetaacutes eacutes azok elmeacutelyiacuteteacuteseacutere kidolgozott
moacutedszerek bdquocsiszolaacutesaacuteban eacutes kalibraacutelaacutesaacutebanrdquo illetve alkalmazaacutesaacuteban is kulcsszere-
puumlk volt eacutes van
A doktori program első esztendejeacuteben Balikoacute Gyoumlrgy segiacutetett teacutemavezetőkeacutent
a kezdeti leacutepeacutesek megteacuteteleacuteben Uacutegy alakult az eacutelet hogy uacutetjaink szeacutetvaacuteltak azonban
tanaacuter uacuterra haacutelaacutes sziacutevvel gondolok mint Arisztoteleacutesz eacutes Platoacuten eacuteletműveacutenek kivaacuteloacute
ismerőjeacutere is
Hadas Mikloacutes professzor uacuter a doktori iskolaacutenk egykori vezetője azeacutert nem a
mentoraim koumlzoumltt keruumll emliacuteteacutesre mert Ő eacutes feleseacutege Hoyer Maacuteria ndash aki a tanulmaacute-
112 A disszertaacutecioacute tervezeteacutenek biacuteraacuteloacutebizottsaacutega aacuteltal javasolt nyelvi korrektuacuteraacuten a disszertaacutecioacute főszouml-
vege aacutetesett Ez Petykoacute Csilla oumlnzetlen eacutes enigmatikus munkaacuteja Ennek elkeacutesziacuteteacuteseacutert haacutelaacutes koumlszoumlnete-
met fejezem ki feleacute Keacutereacutesemnek megfelelően az aacuteltala elveacutegzet javiacutetaacutesok erre a fejezetre eacutes a fuumlgge-
leacutekben talaacutelhatoacute fordiacutetaacutesra nem terjednek ki
160
nyaim első időszakaacuteban mint konduktor is segiacutetette a munkaacutemat ndash mintegy a szel-
lemi befogadoacuteimmaacute vaacuteltak Hadas Mikloacutes professzor uacuter a boumllcseleti teacutemaacutejuacute megkoumlze-
liacuteteacutesemet felkarolta eacutes taacutemogatta taacutemogatja S ha szuumlkseacutegeacutet eacuterzi a legkemeacutenyebb kri-
tikaacutek aacuteltal is igyekezett eacutes igyekszik tudomaacutenyos eacuteletben valoacute helytaacutellaacutesomhoz hoz-
zaacutejaacuterulni
Boumlroumlcz Joacutezsef professzor uacuter globaacutelis szemleacutelete eacutes doumlbbenetes nyitottsaacutega az
ami a bdquotudomaacutenyosrdquo gaacutetlaacutesaimat veacutegkeacutepp feloldotta Mert a Naacutegaacuterdzsuna-i uumlresseacutegfi-
lozoacutefiaacutetoacutel a Kropotkin-i koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegen aacutet a Bergson-i intuiacutecioacuteban bdquomegmeriacutet-
kezverdquo a Heidegger-i fogalomeredet vizsgaacuteloacutedaacutes uacutetjait megjaacuterva eljutni a Jaspers-i
filozoacutefiai-kommunikaacutecioacute eacutes egzisztaacuteloacute aacutellapot megeacuterteacuteseacuteig sok-sok akadaacutelyt kellet
felismerni s akaacuter előrehaladaacutesi lehetőseacutegkeacutent is tekinteni raacutejuk
Aczeacutel Petra professzor asszony ebben a megeacuteleacutesi eacutes eacuteppen ezeacutert pozitiacutev folya-
matban nagy segiacutetseacutegemre volt van aki egy beszeacutelgeteacutesuumlnk alkalmaacuteval azt mondta
bdquoJaacutecint az akadaacutelyokra szerintem nem minden esetben kell elhaacuteriacutetandoacute feleadatkeacutent
tekinteni Meg kell neacutezzuumlk mikeacutent lehetnek a segiacutetseacuteguumlnkre adott szituaacutecioacutekbanrdquo
Ebben a szellemben folytak eacutes folynak a szakmai beszeacutelgeteacutesek Hrubos Ildikoacute pro-
fesszor asszonnyal a keacutepzeacutes elejeacutetől kezdődően Toumlbbek koumlzoumltt ezek eredmeacutenyekeacutent
sikeruumllt igazaacuten koherens moacutedon beemelni a dolgozat mondanivaloacutejaacuteba a Polaacutenyi feacutele
reciprocitaacutest
Az oktataacutesi publikaacutecioacutes eacutes kutataacutesi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten Petykoacute Csilla egye-
temi docenssel az elmuacutelt eacutevekben kialakult rendkiacutevuumll termeacutekeny koumlzoumls munkaacutelkodaacutes
ndash melynek eredmeacutenyekeacutent sikeruumllt toumlbbek koumlzoumltt elmeacutelyiacuteteni az utazaacutestudomaacutenyi is-
mereteimet is ndash akadaacutelymentes szellemiseacutegeacuteről a fentiek szintuacutegy elmondhatoacutek
Petykoacute tanaacuternő oktatoacutei gyakorlata eacutes nyitott befogadoacute szemeacutelyiseacutege oacuteriaacutesi segiacutetseacuteget
eacutes lehetőseacuteget teremtett hogy a katedra eacutes a kutataacutes szaacutemomra ismeretlen vilaacutega aka-
daacutelymentesiacuteteacutes helyett az akadaacutelymentesseacuteg eszmeacuteljenek egyik forraacutesvideacutekeacuteveacute vaacutel-
jon
A vizsgaacuteloacutedaacutes soraacuten Toacuteth Tamaacutes hallgatoacutetaacutersam eacutes baraacutetom toumlbb mint taacutema-
szom volt nem csak a koumlzoumls angolnyelvű tanulmaacutenyunk elkeacutesziacuteteacuteseacuteben vaacutellalt gigan-
tikus toumlbbletmunkaacuteja hanem emberi eacutes kutatoacutei kvalitaacutesai aacuteltal is
Szaboacute Lilla csoporttaacutersam segiacutetseacutegeacutevel pedig sikeruumllt az akkor meacuteg lekuumlzdhe-
tetlennek laacutetszoacute ndash maacutera kezelhetőbbeacute vaacutelt ndash nyelvi neheacutezseacutegeket aacutethidalni Jaspers
angolul eleacuterhető Naacutegaacuterdzsunaacuteroacutel iacutert szoumlvege kapcsaacuten
161
Kaacutelmaacuten Laacuteszloacute baraacutetomra uacutegy is tekintek mint nyelvi akadaacutelymentesseacuteg eacutes a
koumllcsoumlnoumls segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes egyik reprezentaacuteloacutejaacutera Ő szinteacuten veacutegigkiacuteseacutert az utamon
Angol nyelvű publikaacutecioacutek szemelveacutenyek eacutes a dolgozat veacutegső verzioacutejaacutenak benyuacutejtaacutes-
aacutehoz elengedhetetlen teacutezisgyűjtemeacuteny fordiacutetaacutesa is a neveacutehez fűződik Tovaacutebbaacute maacuteig
az egyik angoltanaacuteromkeacutent is teveacutekenykedik
A sort folytathatnaacutem neacutev szerint mindazon oktatoacutekkal eacutes egyetemen dolgozoacute
kolleacutegaacutekkal akik mindent megtettek eacutes tesznek maacuteig is ndash ha esetenkeacutent eacuteppen a buuml-
rokratikus szabaacutelyok labirintusa akadaacutelyozza is Őket a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban ndash hogy a
koumlzoumls munkaacutenk gyuumlmoumllcse beeacuterjen
Nem utolsoacutesorban pedig Eacutedesanyaacutemnak fejezem ki a haacutelaacutemat mert toumlretlenuumll
hitt eacutes hisz bennem eacuteletem első perceacutetől Holott a koraszuumlleacutes okaacuten beaacutelloacute oxigeacutenhiaacute-
nyos aacutellapot koumlvetkezteacuteben kialakult halmozott fogyateacutekossaacuteg kapcsaacuten azt tanaacutecsol-
taacutek Neki anno az orvosok hogy ne fecseacutereljen sok időt a fejleszteacutesemre Mondvaacuten
hogy uacutegysem tudok majd jaacuterni iacuterni eacutes olvasni sem megtanulni
Tehaacutet Oumlnoumlkre Raacutetok mint az akadaacutelymentesseacuteg szellemiseacutegeacutenek megtestesiacute-
tői vagy ha uacutegy tetszik a szimbiotikus-embereszmeacuteny valoacutesaacutegaacutenak bizonyossaacutegai-
keacutent is gondolok a haacutetraleacutevő utam utunk soraacuten
162
Melleacuteklet
Karl Jaspers Great Philosophers Anaximander Heraclitus Parmenides Plotinus
Lao-tzu Nagarjuna v2
Naacutegaacuterdzsuna (pp 115-130)
Fordiacutetotta Szaboacute Lilla
Koumlruumllbeluumll az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti első eacutes nyolcadik szaacutezad koumlzoumltt egy olyan filozoacute-
fia nőtte ki magaacutet Indiaacuteban amely logikai operaacutecioacutekra (műveletekre ) eacutepuumll mind a
Hinduk (Nyaya iskola) mind a Mahayana Buddhista szektaacutekfelekezetek koumlzoumltt A
leghiacuteresebb Buddhista gondolkodoacute Nagarjuna volt [innentől N ndash Lilla] (koumlruumllbeluumll
az időszaacutemiacutetaacutesunk előtti maacutesodik szaacutezadban) Asanga Vasubandhu Dignaga Dhar-
makirti (hetedik szaacutezad) A szakirodalom nem eredeti formaacutejaacuteban jutott el hozzaacutenk
hanem keacutesőbbi munkaacutekban amely a filozoacutefiai buddhizmus alapvető szoumlvege lett kuuml-
loumlnoumlsen Kiacutenaacuteban
E vilaacutegban ahol az eacuteletmoacuted tudatos kifejezeacuteseacutenek moacutedja a dialektikus logika a Shu-
nyavadin a szekta ahova N tartozott vonta le a legradikaacutelisabb koumlvetkezteteacuteseket
azon felteacutetelezeacutesekből amelyek minden Buddhista felekezet szaacutemaacutera koumlzoumlsek Azt
taniacutetottaacutek hogy minden uumlres A dolgoknak csak pillanatnyi fantom leacutetezeacutesuumlk van
aacutellandoacute szubsztancia neacutelkuumll Koumlvetkezeacuteskeacutepp az igaz tudaacutes az Uumlresseacutegben rejlik Ezt
elkuumlloumlnuumlleacutessel sajaacutetiacutetom el vagyis olyan gondolkodaacutessal amely mentes a jelektől eacutes
a jeloumlleacutestől eacutes nem kavarja fel a hajlamossaacuteghajlandoacutesaacuteg vagy ceacutel Ezt a doktriacutenaacutet bdquoa
gyeacutemaacutentcsiszoloacutevaacutegoacute () Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegnekrdquo nevezzuumlk szinteacuten nevezhető a
koumlzeacutepuacutetnak (madhyamika) akoumlzoumltt a keacutet teacutezis koumlzoumltt melyek szerint az eacutelet leacutetezik eacutes
az eacutelet nem leacutetezik az uumlresseacutegnek (shunya vada) nincs leacutetezeacutese sem nemleacutetezeacutese A
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a konfliktustoacutel e valoacute teljes szabadsaacutegban rejlik
Ennek a filozoacutefiaacutenak az elmeacuteleteacutet keacutet koumlnyven ismerhetjuumlk meg a Prajnaparamitaacuteban
eacutes Nagarjunaacuteban Kiacutenairoacutel eacutes tibetiről fordiacutetottaacutek le őket az eredeti szanszkrit szoumlve-
gek elvesztek Ezek mellett a munkaacutek mellett figyelembe kell vennuumlnk egy paacuter reacutesz-
letet a bdquoNegyvenkeacutet fejezet szuacutetraacutejaacuteboacutelrdquo Keveacutes elkeacutepzeleacutesuumlnk van N-roacutel mint sze-
meacutelyről Csupaacuten uacutegy ismerjuumlk őt mint annak az extreacutem lehetőseacutegnek a keacutepviselőjeacutet
hogy a metafizikai eszkoumlzeivel meg lehet haladni a metafizikaacutet
A gondolat műveletei
1 A dharma az alapvető fogalom ebben a gondolkodaacutesban Minden leacutetezeacutes
dharma A dharma egy dolog egy attribuacutetum aacutellapot tartalom eacutes a tartalom
tudatossaacutega szubjektum eacutes objektum rend teremteacutes toumlrveacuteny eacutes doktriacutena
A moumlgoumlttes elkeacutepzeleacutes hogy bdquoa vilaacuteg tartalma nem egy megalapozott rend vagy
forma hanem rendezeacutes eacutes forma-adaacutes folyamata eacutes minden rendnek utat kell toumlrnie
egy maacutesik rendnek minden formaacutenak egy maacutesik formaacutenakrdquo (Oldenberg) Baacuter min-
163
den dharma fuumlggetlen a dharmaacutek listaacutezva vannak koumlruumllbeluumll 75 darab hogy kategoacute-
riarendszert formaacutezzanak A dharmaacutenak olyan sok jelenteacutesi van mint a mi Keleti
(Occidental) bdquoLeacutetezeacutesuumlnknekrdquo A szoacutet nem lehet lefordiacutetani mert a jelenteacutese mindent
feloumllel
2 Ennek a gondolkodaacutesnak a ceacutelja hogy ne bdquokoumltődjuumlnkrdquo a dharmaacutekhoz Azzal
hogy nem fogadom el őket nem eacutertem meg őket hogy elszabadulok tőluumlk
bdquoToumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegrerdquo jutok Koumlvetkezeacuteskeacutepp a Megvilaacutegosult (Bod-
hisattva) bdquo a kineacutezeten eacuterzeacutekeleacutesen fogalmakon formaacutekon tudaton kiacutevuumll aacutellrdquo
(Pr 37) A gyerekek eacutes a koumlzemberek ragaszkodnak a dharmaacutekhoz Baacuter a
dharmaacutek nem valoacutedik keacutepeket formaacutelnak roacuteluk Miutaacuten elkeacutepzelik őket az
emberek ragaszkodnak a neacutevhez eacutes a formaacutehoz Nem uacutegy mint a Megvilaacutego-
sult a tanulaacuteskor egy Bodhisattva nem tanul egyetlen dharmaacutet sem bdquoSzaacutemaacutera
a dharmaacutek maacutes moacutedon vannak jelenrdquo
Az elszakadaacuteshoz egy utolsoacute leacutepeacutes szuumlkseacuteges Felteacutetelezhetem hogy legalaacutebb a dokt-
riacutena leacutetezik hogy ennek az egy dharmaacutenak van leacutetezeacutese hogy a Buddha leacutetezett
hogy a Bohisattvaacutek akiknek a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg a birtokukban van leacuteteznek Ők
nem valoacutesaacuteg Nem ez is szinteacuten uumlres bdquoNem laacutetom azt a dharma Bodhisattvaacutet sem a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg nevű dharmaacutetrdquo (35-53) A Boumllcsesseacuteg toumlkeacuteletesseacutegeacutet nem tud-
juk eacuterzeacutekelni nincs jelen mint leacutetező dolog Mert nem beszeacutelhetuumlnk megjeleneacutesről
szemben azzal ami a megjeleneacutesnek a nem-eacuteszleleacutese se nem beszeacutelhetuumlnk tudatroacutel
ahol az eacuterzeacutekeleacutes fogalom eacutes forma nem tudatos Ez egy alapvető eacutes radikaacutelis elkeacutep-
zeleacutes hogy elvaacutelasszam magam minden dologtoacutel eacutes aztaacuten az elvaacutelasztaacutestoacutel hogy ne
ragaszkodjak semmihez
3 Ennek a gondolkodaacutesnak az eszkoumlze a dialektika ahogy azt az indiai logika
kifejlesztette Ez a dialektika oumlnmagaacuteban lehetőveacute teszi szaacutemomra hogy
megeacutertsem eacutes eleacuterjem a teljes elvaacutelasztaacutest Minden fogalmat lebont ezzel alaacute-
aknaacutezza az egy taacutergyra valoacute alkalmazaacutesaacutet Ezek az operaacutecioacutek amelyekben
Nagarjuna kuumlloumlnoumlsen lelemeacutenyes volt egyfajta doktriacutenaacutevaacute nőtteacutek ki magukat
Fejtsuumlnk ki egy paacuterat koumlzuumlluumlk
4
a) Minden megnevezeacutes eacutertelmetlen Amikor beszeacutelek felteacutetelezem hogy a
jelek (nimitta) amiket alkalmazok dolgokat bdquojeloumllnekrdquo Ha peacuteldaacuteul arroacutel
kiacutevaacutenok beszeacutelni hogy valamiveacute vaacutelunk eacutes eltűnuumlnk kuumlloumlnboumlző jeleket
kell kigondolnom De a megnevezeacutes eacutes a kuumlloumlnbseacutegteacutetel hibaacutesak A meg-
nevezeacutes eacutes a dolog amit megnevezuumlnk nem lehet egy eacutes nem lehetnek kuuml-
loumlnboumlzőek Ha egyek lenneacutenek a szoacute eleacutegne amikor azt mondjuk bdquotűzrdquo
Ha kuumlloumlnboumlzőek lenneacutenek nem lehetne megnevezeacutes a megnevezett dolog
neacutelkuumll eacutes fordiacutetva megnevezett dolog neacutelkuumll nem lehetne megnevezeacutes te-
haacutet nem lehetnek kuumlloumlnboumlzőek Tehaacutet a megnevezeacutes eacutes a megnevezett do-
log sem ugynazok sem kuumlloumlnboumlzőek tehaacutet az eacuten diskurzusomban
164
Ezek egyaacuteltalaacuten semmik De ha a megnevezeacutest tuumlkoumlrkeacutepnek nevezzuumlk mint egy
puszta keacutepet akkor az szinteacuten hamis Tehaacutet amit hibaacutes megnevezeacutes alatt gondolunk eacutes
megkuumlloumlnboumlztetuumlnk az igazaacuteboacutel nem leacutetezhet
Mivel a megnevezeacutes eacutes a megnevezett dolog nem lehet egy vagy kuumlloumlnboumlző
a megnevezett dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek ndash mint a joumlveacutes eacutes a meneacutes a valamiveacute vaacute-
laacutes eacutes eltűneacutes ndash szinteacuten tarthatatlanok A jelek szerint eacutelni azt jelenti mint egy illuacutezi-
oacuteban eacutelni messze a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegtől De minden ember a jelek szerint eacutel
amikor a megjeleneacutes birodalmaacuteban eacutel ndash akaacuter ha azt hiszi hogy a bdquomegjeleneacutes egy jelrdquo
vagy hogy a bdquomegjeleneacutes uumlresrdquo amikor aszerint a felteacutetelezeacutes szerint eacutel hogy bdquoeacutelekrdquo
vagy bdquotudatos vagyokrdquo
A nyelv forraacutesai eseteacuteben nem tudjuk megkeruumllni a beszeacutedet jeloumlleacuteseken (jele-
ken) keresztuumll Minden mondat uacutejra behaacuteloacutez abba amiből menekuumllni proacutebaacuteltam
b) Bizonyiacuteteacutek alapjaacuten iacuteteacutelni mindent ami van eacutes ezzel egyidőben ami nincs
Minden aacutelliacutetaacutest bizonyiacutethatunk vagy caacutefolhatunk bizonyiacuteteacutekkal Peacuteldaacuteul az bdquoEltűneacutesrdquo
tarthatatlan mivel a vilaacutegban a dolgokat tűnhetetlennek tűnnek pl a rizs leacutetezik ma
mert mindig leacutetezett Mivel jelen van nincs bdquoeltűneacutesrdquo A bdquovalamiveacute vaacutelaacutesrdquo szinteacuten
tarthatatlan a vilaacutegon minden dolgot bdquoelőaacutelliacutetatlannakrdquo tekintuumlnk Eacutes ehhez hasonloacute
moacutedon a Destrukcioacute nem mivel a rizsnoumlveacuteny a magboacutel ered Mivel a valamiveacute vaacute-
laacutest eacuteszleljuumlk nincs destrukcioacute Vagy fordiacutetva Nincs oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg mert az oumlroumlkoumls
dolgok nem fordulnak elő a vilaacutegban a kihajtaacutesukkor a rizsmagok nem laacutethatoacutek Te-
haacutet az egyik dolgot a maacutesik utaacuten demonstraacutelja a bizonyiacuteteacutek a dolgok nem egyek
nem kuumlloumlnboumlzőek nincs joumlveacutes nincs meneacutes stb
Ez az elkeacutepzeleacutes azon a teacutenyen nyugszik hogy az oumlsszes kategoacuteria megtalaacutelhatoacute va-
lahol a vilaacutegban Ahelyett hogy azt keacuterdezzuumlk egyes kategoacuteriaacutek milyen esetben al-
kalmazhatoacutek eacutes milyen esetben nem a szerző megmutatja hogy bizonyos eacutertelemben
mindig alkalmazhatoacuteak aztaacuten abszoluacutet eacuterveacutenyesseacuteggel [validitaacutessal] ruhaacutezza fel őket
eacutes amikor abszoluacutet validnak tekinti őket koumlnnyen megcaacutefolja őket
c) Hogyan van megcaacutefolva a leacutet eacutes a nemleacutet A leacutetezeacutes van a semmi nincs
Nagarjuna visszautasiacutetja ezt a poziacutecioacutet csakuacutegy mint az aacutelliacutetaacutest hogy
semmi sem leacutetezik A koumlvetkező leacutepeacuteseket teszi mindegyik esetben uacutej teacute-
zist megfogalmazva amit megcaacutefol hogy teret engedjen egy uacutej teacutezisnek
amit szinteacuten megcaacutefol
i A dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek Nem mivel fuumlggetlenuumll leacutetezni azt
jelenti hogy okok eacutes felteacutetelek neacutelkuumll joumln leacutetre valami Minden
dolog okoknak eacutes felteacuteteleknek koumlszoumlnheti a leacutetezeacuteseacutet Koumlvetke-
zeacuteskeacutepp semmi sem leacutetezik fuumlggetlenuumll minden valami maacuteson ke-
resztuumll leacutetezik
ii Ha nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes akkor legalaacutebb maacutessaacuteg van Nem mert
mivel nincs fuumlggetlen leacutetezeacutes mi lenne a maacutessaacuteg forraacutesa Hiba
egy maacutesik dolog fuumlggetlen leacutetezeacuteseacutet maacutessaacutegnak nevezni Ha nincs
fuumlggetlen leacutetezeacutes nincs maacutessaacuteg
165
iii A fuumlggetlen leacutetezeacutes eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll is biztosan vannak dolgok
Ezlehetetlen Mert milyen leacutetezeacutes lehetseacuteges aneacutelkuumll hogy leacutetezeacutes
mint olyan lenne eacutes maacutessaacuteg neacutelkuumll
Koumlvetkezeacuteskeacutepp csak ott tarthatoacute fent a leacutetezeacutes ahol van leacutetezeacutes mint olyan eacutes kuuml-
loumlnboumlző leacutetezeacutes van
iv Akkor van nemleacutet Egyaacuteltalaacuten nincs Leacutetezeacutes neacutelkuumll nem lehet
nemleacutet Amit az emberek nemleacutetnek hiacutevnak az csak a egy leacutetezeacutes
maacutessaacutega Az oumltlet alapja annak a bemutataacutesa hogy mind a leacutet
mint a nemleacutet egyenlő meacuterteacutekben lehetetlenek
Ha van leacutetezeacutes mint olyan (fuumlggetlen leacutetezeacutes) a nemleacutete nem lenne Soha nem tud
valami ami oumlnmagaacuteban van maacutessaacute vaacutelni Ha igazaacuten leacutetezik valami ami magaacuteban
van akkor a maacutessaacuteg nem lehetseacuteges De ha nincs leacutetezeacutes mint olyan akkor mihez
keacutepest lehet maacutessaacuteg vagy nemleacutet Ebből az koumlvetkezik hogy mind a leacutet mind a
nemleacutet tarthatatlan Tehaacutet a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg koumlvetője nem kell hogy alapjaacutenak
tekintse a leacutetet eacutes a nemleacutetet nem kell felteacuteteleznie hogy a vilaacuteg oumlroumlk sem azt hogy
eltűnhet Azok akik a leacutetet mint olyan eacutes a maacutes-leacutetet leacutetnek eacutes nemleacutetnek tekintik
nem eacutertetteacutek meg Buddha taniacutetaacutesait Amikor a Buddha megcaacutefolja a leacutetet az embe-
rek hibaacutesan arra koumlvetkeztetnek hogy nemleacutetet felteacutetelez Amikor a Buddha megcaacute-
folja a nemleacutetet hibaacutesan joumln a koumlvetkezteteacutes hogy a leacutetet felteacutetelezi Valoacutejaacuteban
mindkettőt megcaacutefolta eacutes mindkeacutet neacutezetet el kell hagyni
d) A caacutefolaacutes technikaacuteja abboacutel aacutell hogy moacutedszeresen bemutatjuk hogy min-
den lehetseacuteges aacutelliacutetaacutest meg lehet eacutes kell caacutefolni bdquoA Sankhyas felteacutetelezi
hogy az ok eacutes okozat egy tehaacutet hogy megcaacutefoljuk ki kell jelenteni hogy
nem egyek A Vaisesikas felteacutetelezik hogy ok eacutes okozat kuumlloumlnboumlzőek te-
haacutet hogy megcaacutefoljuk őket jelentsuumlk ki nem kuumlloumlnboumlznekrdquo
Ezt a moacutedszert egy tipikus formulaacuteba kristaacutelyosodott amely abboacutel aacutellt hogy 4 lehe-
tőseacuteget vettek szaacutemba egyenkeacutent eacutes mindegyiket elutasiacutetottaacutek 1 valami van 2
nincs 3 van is meg nem is 4 nincs is eacutes nem is nincs Tehaacutet egy veacutegső eacuterveacutenyes aacutel-
liacutetaacutes minden lehetőseacutegeacutet kizaacutertaacutek
A koumlvetkezmeacuteny az hogy mindent megfogalmazhatunk negatiacutevan eacutes pozitiacutevan A
Buddha taniacutetott egy dolgot eacutes annak ellenteacuteteacutet is Nem csak az igaz eacutes hamis koumlzti el-
lenteacutet transzcendaacutelt hanem ennek az ellenteacutetnek az ellenteacutete is Veacuteguumll nem lehetseacute-
ges veacuteges aacutelliacutetaacutest tenni A neacutegy aacutelliacutetaacutest megismeacutetlik eacutes elutasiacutetjaacutek mindegyik dharmaacute-
hoz kapcsoloacutedoacutean Peacuteldaacuteul van veacuteg nincs veacuteg van eacutes nincs veacuteg a nem-veacuteg leacutetezik
eacutes nem leacutetezik Vagy a Nirvana utaacuten a Buddha leacutetezik nem leacutetezik leacutetezik is meg
nem is nem-leacutetezik eacutes nem nem-leacutetezik
e) Mit caacutefolunk A műveletet aacutellandoacutean ismeacuteteljuumlk de a tartalom kuumlloumlnboumlzik
ndash a gondolatmoacutedok veacutelemeacutenyek aacutelliacutetaacutesok roumlviden az indiai filozoacutefia ka-
tegoacuteriaacuteit megcaacutefoljaacutek Csak a laacuteng termeacuteszete fuumlgg attoacutel milyen uumlzem-
anyag eacuteg tehaacutet a megcaacutefolaacutes művelete attoacutel fuumlgg mit caacutefolunk Szaacutemos
166
kategoacuteria ezek koumlzuumll ismerős szaacutemunkra maacutesok nem de nem felejthetjuumlk
el hogy a fordiacutetaacutes elhomaacutelyosiacutetja a jellemzően indiai sziacutenezeteacutet azoknak a
fogalmaknak mint leacutet eacutes nemleacutet vaacutelni valamiveacute eacutes eltűnni oksaacuteg idő
anyag oumlnmaga stb
A doktriacutena oumlsszefoglaloacuteja
a) Keacutet igazsaacuteg van a faacutetyolozott vilaacutegi igazsaacuteg eacutes a legmagasabb igazsaacuteg Az
elfedett igazsaacuteg szerint a dharmaacuteknak van okuk A legmagasabb igazsaacuteg sze-
rint ok neacutelkuumllikeacutent foghatoacutek fel De a legmagasabb igazsaacutegot nem szerezhet-
juumlk meg az elfedett neacutelkuumll A Nirvanat nem eacuterhetjuumlk el a legmagasabb igazsaacuteg
neacutelkuumll Tehaacutet a Buddha doktriacutenaacuteja keacutet igazsaacutegtoacutel fuumlgg maacutesszoacuteval az igazat
csak a hamison keresztuumll eacuterhetjuumlk el De ezt az utat csak a megvilaacutegosodaacutes
segiacutetseacutegeacutevel jaacuterhatjuk be amelyet a legmagasabb igazsaacutegtoacutel eacuterhetek el Ennek
a megvilaacutegosodaacutesnak koumlszoumlnhetően megszűnoumlk gondolni is az inherensen
uumlres dharmaacutekra elfogadni a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet miacuteg amikor a dharmaacutekra gondo-
lok is eacutes reacuteszt veszek bennuumlk toumlbbeacute nem ragaszkodom hozzaacutejuk
b) Tehaacutet az egy keacutet igazsaacuteg eacutertelmeacuteben fogan meg De ez a felfogaacutes keacutet szem-
benaacutelloacute neacutezethet vezet minden dolog birtokol eacutes nem birtokol fuumlggetlen leacutetet
Ha a dolgok fuumlggetlenuumll leacuteteznek eacutes mint ilyen ok eacutes felteacutetel neacutelkuumll vannak
Nincs ok eacutes nincs okozat nincs cselekveacutes eacutes nincs cselekvő nincs valamiveacute
vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes Ha a dolgokat nemleacutetezőnek tartjuk minden fantazmaacutevaacute vaacutel-
tozik N visszautasiacutetja mindezen neacutezeteket az bdquoUumlresseacutegrdquo javaacutera A dolgok
nem leacuteteznek oumlroumlkkeacute oumlnmagukban de ezzel egy időben semmik A leacutet eacutes a
nemleacutet koumlzoumltt vannak feacuteluacuteton de uumlresek Nincs olyan dharma ami fuumlggetle-
nuumll joumltt leacutetre tehaacutet minden dharma uumlres
N ezt a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak nevezi Szaacutemaacutera ez a legmeacutelyebb
igazsaacuteg kifejezeacutese De a megfogalmazaacutesaacuteban raacute van keacutenyszeriacutetve hogy olyan kifeje-
zeacuteseket hasznaacuteljon amelyek a sajaacutet moacutedszere szempontjaacuteboacutel nem megfelelőek mint
amikor oumlsszefoglalja a doktriacutenaacutet bdquoA valamiveacute vaacutelaacutes eacutes az eltűneacutes neacutelkuumll nem oumlroumlk
de nem roumlvidiacuteteacutes nem egy nem megkuumlloumlnboumlztetett joumlveacutes neacutelkuumll eacutes meneacutes neacutelkuumll aki
tudja a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutest taniacutetani a fejlődeacutes fejlődeacutes lassuacute kihalaacutesaacutet azelőtt
meghajtom a fejemrdquo
A dolgok uumlresseacutegeacutenek bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesaacutebanrdquo valoacute neacutezete megmenti a szen-
vedeacutes meghoacutediacutetaacutesaacutenak valoacutesaacutegaacutet az uacutet valoacutesaacutegaacutet Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes nem
lenne leacutetrejoumlveacutes eacutes megszűneacutes Ami magaacuten keresztuumll leacutetezik nem tud leacutetrejoumlnni eacutes
oumlroumlkkeacute tart Tehaacutet ha van fuumlggetlen leacutetezeacutes semmi tovaacutebbi nem eacuterhető el semmi toumlb-
bet nem lehet tenni mert maacuter minden leacutetezik Ha lenne fuumlggetlen leacutetezeacutes az eacutelőleacute-
nyek diverzitaacutesmentesek lenneacutenek Nem lenne szenvedeacutes De ha a dolgok uumlresek
van valamiveacute vaacutelaacutes eacutes eltűneacutes cselekveacutes eacutes vminek az eleacutereacutese Ha megkeacuterdőjelezzuumlk
a dolgok uumlresseacutegeacutet megkeacuterdőjelezzuumlk azok aktualitaacutesaacutet a vilaacutegban A szenvedeacutes pon-
tosan azeacutert valoacutesaacuteg mert nem leacutetezik magaacuteban eacutes nem oumlroumlk
c) Ennek van egy lenyűgoumlző koumlvetkezmeacutenye amelyet tisztaacuten megfogalmaz
167
Ha semmi sincs hitelt eacuterdemlően nem kell-e kikoumlvetkeztetnuumlnk a nemleacuteteacutet a Budd-
haacutenak a doktriacutenaacutenak a tudaacutesnak a gyakorlat rituaacuteleacutejaacutenak a kongregaacutecioacutenak a szer-
zeteseknek a Sage-nek akik megvaloacutesiacutetottaacutek a ceacutelt A vaacutelasz hogy leacuteteznek az uumlres-
seacutegben ami sem leacutet sem pedig nemleacutet Buddha azeacutert leacutetezik mert van uumlresseacuteg Ha a
dolgok nem lenneacutenek uumlresek ha nem lenne valamiveacute vaacutelaacutes eltűneacutes eacutes szenvedeacutes
nem lenne Buddha nem lenne a szenvedeacutesről szoacuteloacute doktriacutenaacuteja a szenvedeacutes tagadaacutesa
eacutes szenvedeacutes tagadaacutesaacutenak uacutetja Ha a szenvedeacutes fuumlggetlenuumll leacutetezne nem lehetne meg-
semmisiacuteteni Ha az uacutet leacutetezne oumlnmagaacuteban nem lenne lehetseacuteges utazni rajta mivel az
oumlroumlkleacutet eleve kizaacuterja a mozgaacutest eacutes a fejlődeacutest Ha felteacutetelezzuumlk a fuumlggetlen leacutetet nincs
semmi maacuter amit eleacuterhetneacutenk Tehaacutet a Buddha az ő taniacutetaacutesa eacutes amit a taniacutetaacutesa eleacutert
mind uumlresseacutegben vannak Csak akkor laacutethatja meg az ember a B doktriacutenaacuteit a Neacutegy
Nemes Igazsaacutegot eacutes haladhatja meg a szenvedeacutest ha uacutegy laacutetja a dharmaacutekat hogy
azok leacutetrejoumltteacutet uumlresseacutegben hataacuterozza meg
Azok akik a B leacutenyegtelenseacuteg doktriacutenaacutejaacutet egy eacutervkeacutent fogjaacutek fel ugyanazon doktriacutena
ellen nem eacutertetteacutek meg Az eacuterveleacutesuumlk nem alkalmazhatoacute ha minden gondolat repre-
zentaacutecioacute eacutes leacutetezeacutes uumlresseacutegben van szemleacutelve Akik elfogadjaacutek az uumlresseacuteget elfogad-
nak mindent a vilaacutegit eacutes a transzcendenst Azoknak akik nem fogadjaacutek el az uumlresseacute-
get semmi sem elfogadhatoacute Azok akik a logikus seacutema 4 neacutezeteacutet megkuumlloumlnboumlztetik
csak elfedett igazsaacutegot laacutetnak Sokfeacutele reprezentaacutecioacute kiacutenozza őket Meacuteg mindig az al-
ternatiacutevhoz ragaszkodnak bdquoHa ez igaz a maacutesik hamisrdquo De azoknak akiknek a Touml-
keacuteletes Boumllcsesseacuteg szeme felnyiacutelt a 4 neacutezet eltűnik
Azoknak a szellemi szemeacutet akik felteacutetelezik h a Buddhaacutet olyan fejlődeacuteseken keresz-
tuumll neacutezik mint leacutet ndash nemleacutet oumlroumlk ndash nem oumlroumlk test ndash leacutelek stb seacutertetteacutek ezek a fejlő-
deacutesek Nem laacutetjaacutek jobban a B-t mint ahogy egy ember aki vaknak szuumlletett laacutetja a
napot De azok akik laacutetjaacutek a felteacuteteles vmiveacute vaacutelaacutest laacutetjaacutek a szenvedeacutest annak leacutetre-
joumltteacutet eacutes a megsemmisuumlleacuteseacutenek moacutedjaacutet vagyis az utat csakuacutegy mint az ember aki
szemekkel van felruhaacutezva a feacuteny miatt laacutethatja a dolgokat
I A doktriacutena jelenteacutese
i Taniacutethatoacutesaacutes Amennyiben univerzaacutelisan eacuterveacutenyeskeacutent reprezentaacuteljuk a
leacutet eacutes nemleacutethez koumltődő aacutelliacutetaacutesok megcaacutefolaacutesaacutenak moacutedszereacutet egy doktriacute-
naacuteval aacutellunk szemben Mint olyan ezt negativizmusnak vagy nihilizmus-
nak nevezzuumlk De ez helytelen Mivel amit ez a doktriacutena keres az eredeti
igazsaacuteg amely oumlnmagaacuteban nem vaacutelhat doktriacutenaacutevaacute Tehaacutet minden műve-
lete paradoxon aacutelliacutetaacutesokban veacutegződnek amelyek kioltjaacutek egymaacutest eacutes va-
lami maacutes feleacute mutatnak A B azt mondja az eacuten doktriacutenaacutem hogy azt a
gondolatot gondoljam amely gondolhatatlan hogy azt a tettet gyakorol-
jam amely nem-cselekveacutes azt a beszeacutedet mondjam amely kifejezhetet-
len eacutes hogy arra a diszcipliacutenaacutera keacutepezzenek amely a diszcipliacutena felett
aacutellrdquo (A 42 Fejezet szuacutetraacuteja 18)
ii
Valoacutejaacuteban a doktriacutenaacutet doktriacutenakeacutent mutattaacutek be mind szoacuteban mind iacuteraacutesban eacutes ezt
tuumlkroumlzteacutek a feladatok eacutes az etikai gyakorlat bdquo Egy Bodhisattva mindenekelőtt meg
168
kell hallania a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacutet magaacuteeacutevaacute tenni azt eacuteszben tartania fel-
mondania tanulmaacutenyoznia terjesztenie demonstraacutelnia magyaraacuteznia eacutes megiacuterniardquo
(Pr 41)
A hallgataacutesnak eacutes tanulaacutesnak ezen folyamata amiacuteg maga az igazsaacuteg fellaacutengol egy
gondolkodaacutesi folyamat amely az egeacutesz embert magaacuteval ragadja A műveletek mint
olyanok nem hagynak semmit a helyuumlkoumln oumlsszekeverik az elmeacutet eacutes elszeacutediacutetik azt
Ennek megfelelően bdquoHa ezeknek a gondolatoknak a meghallaacutesakor nem aggoacute-
dikvaacutelik nyugtalannaacute eacutes nem ijed meg hellip ha egy ilyen doktriacutena jelenleacutetekor nem
suumlllyed bele a rettegeacutesbe ha az elmeacutejeacutenek a gerince nem toumlrik el hellip akkor ezt az em-
bert nem kellene a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg jegyeacuteben taniacutetanirdquo (Pr 35 77)
Ahogy a szoumlvegeket olvassuk laacutetjuk hogy a doktriacutenaacutek gyakorlatboacutel aacutellnak aacutellandoacute
ismeacutetleacutesből eacutes hogy ez az ismeacutetleacutes eacutes variaacutecioacutei egy sajaacutetos hangulatot ad amely azt
jelenti hogy tartsuk a doktriacutena tartalmaacutet Magaacutet a logikai elemet ritkaacuten fejtjuumlk ki tisz-
taacuten eacutes szisztematikusan A dialektika puszta listaacutek alakjaacutet veszi fel Ez talaacuten megfelel
a gondolkodaacutesmoacutednak Mivel ez a negatiacutev logika előkeacutesziacuteti az utat nem egy olyan
pozitiacutev raacutelaacutetaacutesra amelyet logika menteacuten fejtuumlnk ki hanem a neacutemasaacutegra neacutema
csendre amit egy maacutesik forraacutesboacutel toumlltuumlnk meg Itt minden eacuterveleacutes kioltja magaacutet
Ezt illusztraacutelja a szaacutemos anekdota (Hackmann utaacutenhoz kapcsoloacutedva) Bodhidharma
megkeacuterdezte a koumlvetőit mieacutert nem fejezteacutek ki a tapasztalatukat Minden vaacutelasz he-
lyes de mindegyik sorozat koumlzelebb hoz az eredeti igazsaacuteghoz Az első koumlvető azt
mondja hogy az eacutelmeacuteny nem kapcsolhatoacute a beszeacutelt szavakhoz baacuter ha arra instruaacutel-
taacutek oumlsszekapcsolta őket A maacutesodik A tapasztalat olyan mint a paradicsom de azon-
nal eltűnik eacutes nem kifejezhető A harmadik mivel minden leacutetező dolognak csak egy
keacutepzelt leacutetezeacutese van a tapasztalataacutenak tartalmaacutet ha szavakban oumlnteneacute csak puszta
illuacutezioacute eacutes uumlresseacuteg lenne A negyedik ahelyett hogy vaacutelaszolna meacutely tisztelettel a
mester eleacute leacutep eacutes csendben marad Az utolsoacute adta a legigazabb vaacutelaszt eacutes a paacutetriaacuterka
utoacutedja lesz ndash Vagy Bodhidharma Liang Wu Ti csaacuteszaacuterral beszeacutel A csaacuteszaacuter azt
mondja soha nem hagytam abba a templomeacutepiacuteteacutest elrendeltem a szent koumlnyvek
megiacuteraacutesaacutet az uacutej szerzeteseknek engedeacutelyt adtam hogy beleacutepjenek a kolostorokba
Mi az eredmeacutenyem ndash Egyaacuteltalaacuten semmi Ez mind csak aacuternyeacutek amely koumlveti a taacuter-
gyat eacutes valoacutedi leacutetezeacutes neacutelkuumll van ndash A csaacuteszaacuter Akkor mi az igazi eredmeacuteny ndash Ha
uumlresseacuteg eacutes nyugalom vesz koumlruumll eacutes elmeruumlluumlnk a gondolatokban Ezt az eredmeacutenyt
nem lehet vilaacutegi eszkoumlzoumlkkel eleacuterni
A csaacuteszaacuter Melyik a legfontosabb szent doktriacutena ndash Egy vilaacutegban amely teljesen
uumlres semmit sem nevezuumlnk szentnek ndash Csaacuteszaacuter Ki az aki konfrontaacutel engen ndash Nem
tudom
Felmeruumll a keacuterdeacutes ha nem talaacutelom nem eacuteszlelem nem laacutetom a Toumlkeacuteletes
Boumllcsesseacuteget milyen Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteget taniacutethatneacutek Vaacutelasz Gyakorolj olyan
moacutedon hogy a gyakorlaacutesban ne leacutegy buumlszke az illuminaacutecioacute elkeacutepzeleacuteseacutere Ez a gon-
dolat tiszta mert ez valoacutejaacuteban nem-gondolat De mivel a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg ezen
gondolata nemgondolat nemleacutetező A vaacutelasz A nemgondolatban nincs leacutetezeacutes vagy
nemleacutet tehaacutet lehetetlen megkeacuterdezni hogy a gondolat ami nemgondolat leacutetezik-e
(Pr 35)
169
2 A műveletek ceacutelja Ez a gondolkodaacutes megkoumlveteli hogy soha nem szabad ragasz-
kodnunk egy neacutezethez hanem szabadiacutetsuk meg magunkat minden aacutelliacutetaacutestoacutel hogy ne
taacutemaszkodjunk baacutermilyen dharmaacutera sem joacutezan (eacutertelmes) sem keacutezzelfoghatoacute dol-
gokra sem gondolatokra sem reprezentaacutecioacutekra minden magyaraacutezatot meg kell sem-
misiacutetenuumlnk mivel bdquoami meg van magyaraacutezva az nincs pontosan megmagyaraacutezvardquo
(Pr 149) Koumlvetkezeacuteskeacutepp Ne fogadjunk be alternatiacutev gondolkodaacutest szembenaacutelloacutek
koumlzoumltti doumlnteacutest hanem hagyjuk hogy a megkuumlloumlnboumlzteteacutesek eacuterveacutenyteleniacutetseacutek magu-
kat Nincs hataacuter nincs veacutegső megpiheneacutes csak a gondolat bukaacutesaacuten keresztuumll a gon-
dolat transzcendaacuteloacutedaacutesa egy toumlbb-mint-gondolattaacute a Boumllcsesseacuteg Toumlkeacuteletesseacutegeacuteveacute Az
uumlresseacuteg amelyhez a gondolkodaacutes reacuteveacuten eacuteruumlnk a nem-gondolhatoacute veacutegtelen jelenteacuteseacutet
fogja feleacutebreszteni
Tehaacutet a gondolkodaacutes a gondolatok aacutellandoacute megdoumlnteacuteseacuteveacute vaacutelik Mint olyan minden
aacutelliacutetaacutes abszurd Minden aacutelliacutetaacutes tagadja magaacutet De ez az oumlntagadaacutes felizziacutethatja az
igazsaacutegot Az eredeti igazsaacuteg csak uacutegy jelenhet meg ha tagadja magaacutet Tehaacutet az uacutet
egy igazsaacutegon keresztuumll vezet amely gondolaacutesakor nem igaz egy olyan igazsaacuteghoz
amely abban jelenik meg hogy megszűnik gondolatnak lenni Ez az eredeti igazsaacuteg
egy olyan gondolkodaacutes amelyet az aacutetmeneti igazsaacuteg eleacutegeacutese tart fent
De mi a nem-gondolat amelyet a gondolat valoacutesiacutet meg ez a felszabadulaacutes minden
felszabadulaacutest aloacutel A vaacutelasz megeacuterteni azt amit nem lehet megeacuterteni ami oumlnmagaacute-
ban nem megeacutertett mert maacuter nem lehet jelek alapjaacuten megeacuterteni (Pr 38) Amikor el-
eacuterkezett ahhoz a ponthoz a Bodhisattva bdquoszilaacuterdan aacutell a nem-aacutellaacutes eacutertelmeacutebenrdquo (Pr
48) bdquonem fog valahol aacutellni a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a nem-aacutellaacutes moacutedjaacuten fog
aacutellnirdquo
Ennek a doktriacutenaacutenak a taniacutetoacuteja ellentmond magaacutenak akaacutermikor beszeacutel eacutes az ilyen oumln-
ellentmondaacutes egy szaacutendeacutekos moacutedszerreacute vaacutelik Baacutermilyen dharma szempontjaacuteboacutel keacuter-
dezve mindig tud kiutat talaacutelni Mert fuumlggetlen az oumlsszes dharmaacutetoacutel eacutes beszeacutedkor
nem keruumll ellentmondaacutesba a doktriacutenaacuteja esszenciaacutejaacuteval habaacuter ellentmond minden aacutelliacute-
taacutesnak meacuteg a sajaacutet magaacuteeacutenak is Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden hamis aacutelliacutetaacutest igazolunk
mert az aacutelliacutetaacutes mint olyan mindig hamis
Ezt a gondolkodaacutest a koumlvetkezőkeacutepp eacutertelmezhetjuumlk a gondolkodaacuteson keresztuumll az
embert megbeacuteklyoacutezza a gondolat tartalma a dharmaacutek ez az oka annak hogy a leacutete-
zeacutes szenvedeacuteseacutebe esuumlnk Ugyanazon a gondolkodaacuteson keresztuumll de az ellenkező
iraacutenyban a gondolat tartalma feloldoacutedik A gondolat aacuteltal megbeacuteklyoacutezva a gondolat
fegyvereit alkalmazzuk hogy megsemmisiacutetsuumlk a beacuteklyoacuteit eacutes iacutegy behatoljunk a nem-
gondolat szabadsaacutegaacuteba
N arra toumlrekszik hogy a nem-gondolhatoacutet gondolja eacutes hogy kimondja a kimondha-
tatlant Tudja ezt eacutes megproacutebaacutelja nem-mondani amit maacuter kimondott Koumlvetkezeacutes-
keacutepp a gondolat oumlntagadoacute műveleteire teacuter raacute Az egyeacutertelmű logikai hibaacutek a szoumlve-
gekben csak reacuteszben olyan hibaacutek amelyeket ki lehet javiacutetani a toumlbbi logikailag szuumlk-
seacuteges amely annak a kiacuteseacuterletnek az eredmeacutenye hogy megtegyuumlk a lehetetlent
vagyis hogy kifejezzuumlk az abszoluacutet igazsaacutegot
170
N gondolkodaacutesaacuteban egyfelől talaacutelhatunk egy formaacutelis analoacutegiaacutet Platoacuten Parmenideseacute-
nek maacutesodik reacuteszeacutenek dialektikaacutejaacutehoz maacutesfelől a modern szimbolikus logikaacutehoz
(Wittgenstein) A szimbolikus logikaacutet alkalmazhatjuk a hibaacutek szisztematikus kijaviacute-
taacutesaacutenak eszkoumlzekeacutent amely az indiai szoumlvegekben mint Platoacuten Parmenideacuteszeacutenek
sokkal magasabban fejlett gondolkodaacutesaacuteban annyira zavaroacute a modern nyugatiak szaacute-
maacutera A logikai művelet amelyre az indiai szoumlvegek vannak hataacutessal csak alkalman-
keacutent eacuter el teljes eacuterthetőseacuteget Maacutesfelől az indiai filozoacutefusok csakuacutegy mint Platoacuten fel-
teszik a keacuterdeacutest mi a jelenteacutese ezeknek a teljesen logikai toumlrekveacuteseknek Csak Witt-
gensteinneacutel talaacutelom a gyanuacutejaacutet annak hogy mit jelenthet egy gondolatot vinni tiszta
hibaacutektoacutel mentes gondolatot addig amiacuteg megremeg A ma lehetseacuteges eacuterthetőseacuteg kouml-
zepette de ami puszta eacuterthetőseacutegtisztasaacutegkeacutent uumlres időtoumllteacutes marad amely meacutelyseacuteg
megfigyelhető az indiai szoumlvegekben mivel minden homaacutelyuk az oumlnreflexioacutera sar-
kallhat
3 A logika felhasznaacutelaacutesa az elemző elmeacutenek amely alternatiacutevaacutekban gondolkodik
az olyan fogalmak mint a mozgaacutes idő eacutes az Egy elkeacutepzelhetetlenek A nyugati vilaacuteg-
ban a logikus műveletek utaacuteni kutataacutes amelyekkel ezek a probleacutemaacutek mindig bizo-
nyos felteveacutesek alatt bizonyos meacuterteacutekig elsajaacutetiacutethatoacutek veacuteges tudaacutes hatalmas teruumlle-
teit nyitottaacutek meg amelyeken a veacutegtelen bizonyos alakban vagy bizonyos szemszouml-
gekből a veacuteges gondolkodaacutes eszkoumlzeacuteveacute vaacutelt
Indiaacuteban a legkopaacuterabb kezdemeacutenyezeacuteseket tetteacutek ezen probleacutemaacutek szaacutembaveacuteteleacutere
Ezek a kezdetek egy teljesen maacutes ceacutelt szolgaacuteltak a specifikus probleacutemaacutek megoldaacutesaacute-
hoz keacutepest (egy ok amely a mostani eacutevszaacutezadok kifinomult logikai raacutelaacutetaacutesboacutel szem-
leacutelve uacutejraeacuteleszthetők olyan eacutertelemeben amit ma nem laacutethatunk előre)
A műveletek amelyek megingatjaacutek az oumlsszes hataacuterozott aacutelliacutetaacutest hogy minden maacutesba
szembenaacutellaacutesba ellentmondaacutesba oszlik tehaacutet minden elhataacuterozaacutes eltűnik eacutes semmi-
lyen szempont nem aacutell szilaacutedrdan veacuteguumll vagy semmihez kell hogy vezessen vagy a
valoacutedi leacutetezeacutes imitaacutecioacutejaacutehaz meacuteg akkor is ha toumlbbeacute nem hiacutevhatjuk leacutetezeacutesnek
Maacuteskeacutent fogalmazva A veacuteg vagy egy jaacuteteacutekos nyugtalansaacutegaggodalom bdquoprobleacutemaacutek-
kalrdquo vagy egy elmeaacutellapot amely ezekben a moacutedszerekben megtalaacutelja a oumlnmagaeacuten
megeacuterteacuteseacutet eacutes aktualizaacutelaacutesaacutet amely a vilaacuteggal szembeni toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg
hozzaacuteaacutellaacutesa az oumlsszes dologtoacutel eacutes a sajaacutet leacutetezeacutesuumlnktől valoacute toumlkeacuteletes elszakadaacutes te-
haacutet toumlkeacuteletes felsőbbrendűseacuteg magunkkal szemben
Aacutezsiaacuteban ennek a gondolkodaacutesmoacutednak a laacutethatoacute megtestesuumlleacutese lehet egy
gyakorlat aacuteltal megerősiacutetett meditaacutecioacuteval toumlltoumltt monasztikus eacutelet vagy riacutetusok eacutes
kultuszok varaacutezslat eacutes gesztusok formaacutejaacutet veheti fel De a filozoacutefusok dialektikaacuteja
sem az egyiket sem a maacutesikat nem szolgaacutelta A ceacutelja ezeken a megtestesuumlleacuteseken be-
luumll negatiacutevnegaacuteloacute volt minden metafizika visszautasiacutetaacutesa mint egy maacutesik tudaacutesa
objektiacutev leacutetezeacutes magamtoacutel kuumlloumlnvaacutelasztva (mint a hindu rendszerben) eacutes pozitiacutev a
Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg elsajaacutetiacutetaacutesa amelyet nem-gondolatnak nevezhetuumlnk mert a
gondolaton keresztuumll toumlbb lett mint gondolat
4A metafizika ellen N elutasiacutetja a metafizikai gondolkodaacutest Visszautasiacutetja a vilaacuteg
teremteacuteseacutet akaacuter egy Isten aacuteltal (Isvar) akaacuter purusha aacuteltal idő aacuteltal vagy magaacutetoacutel
171
Szemben aacutell a koumltődeacutessel minden fix fogalmat illetően ndash az attribuacutetumokkaltulajdon-
saacutegokkal leacutetezeacutes mint olyannal atomokkal stb ellenzi a neacutezetet hogy minden meg
fog semmisuumllni eacutes a neacutezetet hogy minden oumlroumlk az oumlnmagaeacuten fogalmaacutet is elutasiacutetja
Az aacuteltal elutasiacutetott metafizika helyeacutebe ez a logikus gondolkodaacutes leacutep Brsquos alapvető
hozzaacuteaacutellaacutesaacutet az ontoloacutegiai keacuterdeacutesek elutasiacutetaacutesaacutet a megvaacuteltaacutes javaacutera eacutes a szuumlkseacuteges
igazsaacutegot ehhez a megvaacuteltaacuteshoz elviszi azok logikus konkluacutezioacutejaacutehoz A koraacutebbi on-
toloacutegiai spekulaacutecioacute tisztaacutezaacutessaacute vaacutelik a gondolat mozgaacutesaitoacutel amelyek kioltjaacutek egy-
maacutest
Az indiai filozoacutefia eacutevszaacutezadokon aacutet dolgozta ki gazdag logikaacutejaacutet De ezt a logikaacutet
koumlzmegvitataacutesra eacutes a vilaacutegi tudomaacutenynak szaacutentaacutek A tibeti szektaacutek meacuteg a keacutesőbbi eacutev-
szaacutezadokban is vilaacutegi diszcipliacutenaacutenak tekintetteacutek a logikaacutet (Stcherbatsky) De itt a lo-
gika az eredeti leacutetezeacutessel valoacute egyesuumlleacutes eszkoumlzeacutenek tűnik nem az ontoloacutegiai tudaacuteson
keresztuumll hanem egy folyamat aacuteltal amely magaacutenak a gondolatnak az oumlngyulladaacutesaacutet
jelenti
Ez a gondolkodaacutes csak megsemmisiacutetheti a metafizikai elkeacutepzeleacuteseket nem tudja elő-
aacutelliacutetani őket Nem talaacutel otthonra sem a vilaacutegban sem a transzcendencia toumlprengő vi-
laacutegaacuteban A metafizikai spekulaacutecioacute kihalt a mitikus gondolkodaacutes jelenteacutes neacutelkuumlli lett
De amiacuteg a vilaacuteg tart a metafizika eacutes a miacutetosz marad ezek az uumlzemanyagok amely-
ket oumlroumlkkeacute uacutejra kell fogyasztani
Stcherbatsky oumlsszehasonliacutetja a buddhista anti-metafizikai filozoacutefiaacutet a Vedanta metafi-
zikus filozoacutefiaacutejaacuteval Mindkettő elutasiacutetja a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutet Habaacuter a buddhista vissza-
utasiacutetja a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutenak a valoacutesaacutegaacutet ezen beluumll marad mert
ezen tuacutel kezdődik a vilaacuteg amely eleacuterhetetlen a raacutelaacutetaacutesunk szaacutemaacutera Maacutesfelől a veda-
nista csak azeacutert utasiacutetja vissza a megjeleneacuteskineacutezetfeltűneacutes vilaacutegaacutet hogy Brahman
igaz leacutetteacute megalapozza A buddhista azt mondja a tudaacutes nem felosztott csak a meg-
teacutevesztett szemuumlnk prezentaacutelja magaacutet a szubjektum eacutes objektum hasadaacutesa menteacuten
A vedanista azonban azt mondja az egeacutesz vilaacuteg egyszerű szubsztancia amely sosem
szűnik meg a tudat felosztaacutesa objektummaacute eacutes szubjektummaacute puszta illuacutezioacute
5 A Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg aacutellapota A konfliktustoacutel valoacute szabadsaacutegnak nevezik A
gondolkodaacutest amely mindig konfliktusban van tagad minden aacutelliacutetaacutest afeleacute a hely
feleacute iraacutenyiacutetjuk ahol megszűnik minden konfliktus ahol a konfliktusba nem keruumllő
bdquotartoacutezkodikrdquo (Pr 3654) A boumllcsesseacuteg keresőjeacutet ajaacutenljaacutekkiacutenaacuteljaacutek hogy bdquotartoacutekodjon
a konfliktusba nem keruumllőbenrdquo Milyen aacutellapot ez
Uacutegy jellemezhető amikor a munka el van veacutegezve eacutes a feladat be van fejezve a te-
her lehull ez a ceacutel A gondolatok szabadokkaacute vaacutelnak eleacuterjuumlk az iraacutenyiacutetaacutest minden
gondolatunk felett az elvaacutelasztott tudaacutesban amely magaacutet uralja A leacutetezeacutes bilincsei
eltűntek a szennyeződeacutesek lehullanak megszabadulunk a kiacutenzaacutestoacutel (Pr 34)
A szenvedeacutelyen eacutes a jelek becsapaacutesaacuten keresztuumll mindegyik dharma szenvedeacutest hoz
Ha eacuterzeacutekeljuumlk a szenvedeacutes uumlresseacutegeacutet legyőzzuumlk azt Most az ember eleacutert egy olyan
aacutellapotot ahol mind az illuacutezioacutetoacutel mind a gyoumltrelemtől szabad Ebben a toumlkeacuteletes beacute-
keacuteben nem szűnik meg leacutetezni a dharmaacutek uumlresseacutege de engem maacuter nem eacuterintenek
172
meg elvesztetteacutek a szoumlrnyűseacuteguumlket meacuterguumlket erejuumlket Az uumlresseacutegben figyelmes le-
szek arra amelyre a olyan jelek mint a szuumlleteacutes eacutes halaacutel nem alkalmazhatoacutek toumlbbeacute
valami mozdulatlanra amelynek minden joumlveacutes eacutes meneacutes elvesztette az eacutertelmeacutet
Ez a hozzaacuteaacutellaacutes nem az amit aacuteltalaacuteban szkepticizmuskeacutent ismeruumlnk A gondolat mű-
veleteinek amelyek az igaz eacutes hamis antimonjain tuacutel vezetnek vagyis a gondolaton
tuacutel a dogmatizmuson eacutes szkepticizmuson tuacutel is viszik őket Ha ezt negativizmusnak
hiacutevjuk nem laacutetjuk meg hogy itt az igen eacutes a nem is eltűntek Ha nihilizmusnak ne-
vezzuumlk elfelejtjuumlk hogy elvetettuumlk a kuumlloumlnbseacuteget a leacutet eacutes semmiseacuteg koumlzoumltt
Keacutepek illusztraacuteljaacutek hogy a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben a bdquoleacutetezeacutestrdquo hogyan tapasztal-
juk mint a vilaacuteg uumlresseacutegeacutet A Bodhisattva szaacutemaacutera minden dolog olyan mint a vissz-
hang nem gondolja őket nem laacutetja őket nem tudja őket (Pr 75) Uacutegy eacutel a vilaacutegban
mint bdquoaz uumlresseacuteg egy szellemvaacuterosbanrdquo (Nag 27) A dolgok illuzoacuterikuscsaloacuteka ter-
meacuteszete a teacutenyt hogy egyek eacutes hogy nem (eacutes hogy a neacutegy neacutezet egyikeacuteben sem fo-
gannak meg pontosan) oumlsszehasonliacutetjuk a varaacutezsloacute megtestesuumlleacuteseivel (amit Indiaacuteban
valoacutedinak tartanak) (Pr 46) a varaacutezsloacute egy uacutetelaacutegazoacutedaacutesnaacutel egy nagy toumlmegnyi em-
bert varaacutezsol elő eacutes aztaacuten uacutejra eltuumlnteti őket csakuacutegy mint a vilaacuteg Senkit sem oumllt
vagy semmisiacutetett meg a varaacutezsloacute tehaacutet aneacutelkuumll hogy megsemmisiacuteteneacute őket a Bod-
hisattva sokfeacutele leacutenyt eltuumlntet
A Bodhisattva tud laacutet eacutes elhisz minden dolgot egy fogalom aacuteltal amelyet sem a do-
log fogalma (dharma) sem a nem-dolog (adharma) nem tartalmaz A helyes hozzaacuteaacutel-
laacutest olyan eacuterneacute el aki teljesen el tudna magyaraacutezni olyan sorokat mint a koumlvetkező
A csillagok a soumlteacutetseacuteg egy feacuteny egy illuacutezioacute harmat egy buboreacutek egy aacutelom egy vil-
laacutemcsapaacutes egy felhőrsquo (Pr 157)
Ha megtartjuk ezt a hozzaacuteaacutellaacutest a vilaacutegi eacuterteacutekeket lebecsuumlljuumlk A Buddhaacutet ideacutezve bdquo
A szememben egy kiraacutely vagy herceg meacuteltoacutesaacutega nem toumlbb mint egy porszem a nap-
ban a szememben az arany kincsek eacutes eacutekszerek nem toumlbbek mint agyag eacutes csereacutepda-
rabok hellip a szemben a kozmosz ezer rendszere nem toumlbb mint a myrobalan [vmi
szilva ] gyuumlmoumlcse hellip a szememben (a Buddhizmus) rituaacutelis taacutergyai nem toumlbbek
mint egy halom eacuterteacutektelen kincs hellip a szememben a Buddhaacutek uacutetja nem toumlbb mint egy
viraacuteg laacutetvaacutenya hellip a szememben a Nirvaacutena nem toumlbb mint feleacutebredni az alvaacutesboacutel nap-
pal vagy eacutejjel hellip a szememben a (kuumlloumlnboumlző iskolaacutek) hibaacuteja eacutes igazsaacutega nem toumlbb
mint a hat saacuterkaacuteny jaacuteteacutekardquo (Hackmann)
Mondhatjuk-e azt hogy az ilyen boumllcsesseacuteg birtokosa nem laacutet maacutest csak a veacutegtelen
kifejezhetetlen semmit Hogy elmeruumllt a differenciaacutelatlan parttalan oacuteceaacutenjaacuteban He-
zitaacutelnunk kell A gondolkodoacute akinek ceacutelja a megvaacuteltaacutes a dharmaacutek beacuteklyoacuteitoacutel a felfo-
gaacutesunkon eacutes iacuteteacuteletuumlnkoumln kiacutevuumll esik bdquoNeheacutez koumlvetni az uacutetjaacutet mint a madarakeacutet a leve-
gőbenrdquo (Dhammapada 92) De az bizonyos hogy az eredeti gondolat megromlaacutesa-
keacutent a hiaacutebavaloacutesaacuteg eacutes jelenteacutektelenseacuteg hamar feltűnnek
6 A romlottsaacutegok [eredetiben perversions nem tudom ez-e a helyes] A vilaacuteghoz eacutes
oumlnmagunkhoz valoacute felsőbbrendű hozzaacuteaacutellaacutes feacutelreeacuterthetőveacute vaacutelik a Toumlkeacuteletes Boumllcses-
seacuteg uumlresseacutegeacuteben
173
Az uralkodoacute bdquouumlresseacutegrdquo nyitott minden beteljesiacuteteacutesre tehaacutet sosincs beteljesiacutetve az eacutelet-
ben eacutes sosincs veacutege Aki ezt a hozzaacuteaacutellaacutest veszi fel taacutevolboacutel szemleacuteli az eacuteletet taacutemo-
gatja a beteljesuumlleacutest de sosem enged neki elfogadja de sosem indiacutetja meg A jelen-
ben mindig azon tuacutel van a megeleacuteguumlleacutesben hataacutertalan eleacutegedetlenseacuteget tapasztal
amelyet csak azon birodalom visszatuumlkroumlződő sugaacuterzaacutesaacuteboacutel tapasztal amellyel szem-
ben minden veacuteges toumlrekveacutes meghiuacutesul Tehaacutet az aacutetmeneti vilaacutegban az ilyen hozzaacuteaacutel-
laacutes baacuter azt a forraacutesban leacutevő csend tartja fenn nyitott vagyis mobil aktiacutev eacuterdeklődő
de minden cselekveacutest egy sztenderd szerint fontolunk meg amely megsemmisiacuteti
azok valoacutejaacutet De ez az uumlresseacuteg megromolhat Ez akkor fordul elő amikor leacutetezeacutes el-
tűnik a semmi csendjeacuteben Aztaacuten a sajaacutet leacutetezeacutesem is oumlsszezsugorodik az idővel mert
minden beteljesuumlleacutest elutasiacutetok egy absztrakt beteljesuumlleacutes eacuterdekeacuteben amely magaacuteba
foglalja a leacutet-nemleacutetet uumlresseacuteget a csendet mint olyan Amikor az elkendőzoumltt igaz-
saacuteg uumlzemanyaga maacuter nincs jelen az eacutegeacutesi folyamat amely a Nirvaacutena veacutegtelen meacutely-
seacutegeacutebe vezet maacuter nem mehet veacutegbe Az uumlzemanyaggal egyuumltt a leacutetezeacutes valoacutesaacutega a
megeacuterteacutes nyelve is eltűnik a koumlvetkezmeacutenye a kommunikaacutelhatatlanba eseacutes
A megromlaacutes ezen lehetőseacutegeacutet nyugati eacutertelemben laacutetjuk Nagarjuna filozoacutefiai szoumlve-
gei a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacuteg romlaacutesaacutet a sajaacutet gondolkodaacutesaacuteval oumlsszhangban iacuterjaacutek le
Mivel minden ami a toumlkeacuteletes boumllcsesseacuteg szempontjaacuteboacutel kimondott feacutelreeacuterteacutesre ad-
hat okot azonnal rosszul hasznaacuteljaacutek Koumlvetkezeacuteskeacutepp ha megszabadiacutetjuk az embere-
ket a generaacutecioacutek folyamaacuten az nem előrehaladaacutes a feacutelreeacuterteacutes vezet inkaacutebb romlaacuteshoz
Oumlsszesseacutegeacuteben a prognoacutezis nem kedvező
bdquo Buddha Nirvaacutenaacuteja utaacuten 500 eacutev utaacuten egy dharmaacuteban amely puszta utaacutenzaacutes miutaacuten
az emberek elmeacuteje fokozatosan unottaacute vaacutelik maacuter nem ismerik fel Buddha eacutertelmeacutet eacutes
csak a szavakhoz eacutes leiacutert karakterekhez ragaszkodnakrdquo (Nag II2) Hogyan toumlrteacutenik
mindez Hallanak eacutes beszeacutelnek az abszoluacutet uumlresseacutegről de nem eacutertik a forraacutesaacutet Olyan
szkeptikus gondolatokat fejeznek ki mint Ha minden uumlres hogyan tudjuk megkuuml-
loumlnboumlztetni a joacute eacutes a rossz koumlvetkezmeacutenyeit Ilyen keacuterdeacuteseket csak vilaacutegi szempont-
boacutel tudnak keacuterdezni mert a vilaacutegi szaacutemaacutera nincs kuumlloumlnbseacuteg a vilaacutegi eacutes abszoluacutet igaz-
saacuteg koumlzoumltt Maacutesszoacuteval amit spekulatiacutev eacutertelemben szaacutendeacutekozott azt ceacutelszerű tudaacutes-
keacutent eacutertelmezik A gondolat taacutergyiasiacutetaacutesaacuteval elvesztik az uumlresseacuteg doktriacutenaacutejaacutenak je-
lenteacuteseacutet mert mivel puszta logikai propoziacutecioacutekhoz ragaszkodnak olyan koumlvetkezte-
teacuteseket vonnak le amelyeknek semmi koumlze az uumlresseacuteghez Nem eacutertik meg hogy ah-
hoz hogy az uumlresseacutegbe beleeacutertseacutek a Buddhaacutet a doktriacutenaacutet a gyuumllekezetet az nem azt
jelenti hogy el kell őket utasiacutetani hanem hogy dharmaacutenak kell őket tekinteni eacutes
mint olyan egy felfuumlggesztett aacutellapotba kell hozni őket Az ilyen felfuumlggesztett aacutella-
pot csak akkor lehetseacuteges ha nem tekintjuumlk a reprezentaacutecioacutekat oumltleteket vagy pro-
poziacutecioacutekat abszoluacutetnak Ekkor koumlvetjuumlk az igaz utat a dharmaacuteban a szenvedeacutes eltű-
neacutese feleacute a Toumlkeacuteletes Boumllcsesseacutegben Tehaacutet ha minden dologra uacutegy tekintuumlnk mintha
abszoluacutet leacutetezeacutes neacutelkuumlli lenne az a vilaacuteg eacutes oumlnmagunk legnagyszerűbb letisztaacutezaacutesa
De elvesztik ezt a feacutenyt azzal hogy a doktriacutena szavaacutehoz ragaszkodnak Ha nem uacutegy
tekintuumlnk a doktriacutenaacutera mint egy jelre indikaacutetorra hanem mint a tudaacutes egy taacutergyaacutera
elvesziacutetjuumlk a gondolatot
Hasznos ha a pontos doktriacutena foglalkoztat de veszeacutelyes is Amikor nem eacutertjuumlk pon-
tosan oumll Mert ha az uumlresseacuteget toumlkeacuteletlenuumll laacutetjuk azokat akik keveacutesbeacute eacutertik nem
csak hibaacutehoz vezeti hanem rombolaacuteshoz csakuacutegy mint a meacuterges kiacutegyoacutekha nem
174
megfelelően vannak kezelve a maacutegia eacutes a varaacutezslat ha nem megfelelően vannak ki-
vitelezve rombolaacuteshoz vezetnek (Nag I 151)
Amit az uumlresseacuteg veacuteguumll a populaacuteris Buddhizmusban jelent azt egy kiacutenai boumllcsesseacutegek
koumlnyve mutatja amelyet a 12 szaacutezadban iacutertak Ő aki eacuterti a testi dolgok uumlresseacutegeacutet
maacuter nem tulajdoniacutet jelentőseacuteget a veacutelemeacutenyeknek visszavonul minden cselekveacutestől
eacutes nyugodtan uumll gondolat neacutelkuumll (Hackmann)
7 A Koumlruumllvevő [Encompassing] eredeti tudata Ennek a fura gondolkodaacutesnak nincs
taacutergya tudaacutesa amelyet okokon eacutes teacutenyeken keresztuumll szerez A felteveacutese nem egy teacute-
zis hanem a Koumlruumllvevő amely figuratiacutev gondolkodaacuteson eacutes metaforaacutekon keresztuumll je-
lenik meg Minden elgondolaacutes elmeruumll egy olyan atmoszfeacuteraacuteban amely neacutelkuumll eltűn-
neacutenek Megvilaacutegiacutetjaacutek a gondolkozoacute felteacutetelezhető hozzaacuteaacutellaacutesaacutet amely neacutelkuumll keacutepte-
len lenne fenntartani ezt a gondolkodaacutest
Az alapvető neacutezetet laacutetszoacutelag logikus gondolkodaacutes uacutetjaacuten szerezzuumlk meg A szaacutendeacutek
hogy megsemmisiacutetsuumlk a logikaacutet a logikaacuteval eacutes iacutegy demonstraacuteljuk hogy a gondolko-
daacutes oumlnmagaacuteban illuacutezioacute hogy bizonyiacutetsuk hogy semmi sem bizonyiacutethatoacute semmi sem
kijelenthető eacutes a semmit szintjeacuten nem jelenthető ki
Mindezzel a logikai szuumlkseacutegeket felfedezzuumlk amelyeknek mint olyan eacuterveacutenyesseacutege
van De nem toumlbbek mint egy racionaacutelis jaacuteteacutek amellyel kapcsolatban meg kell keacuter-
deznuumlnk mieacutert jaacutetszuk
Ennek a gondolkodaacutesnak az aacutezsiai formaacutejaacuteban laacutetjuk a felsziacuteni keacutepet amely feacutelreve-
zet minket az eredethez diszkusszioacute soraacuten baacutermit jelent ki a maacutesik visszautasiacutetjuk
Jelen van a rombolaacutes dicsőseacuteges tudatossaacutega amely ellen semmi sem szaacutellhat
szembe Ugyanazokkal a veacutegtelenuumll ismeacutetlődő truumlkkoumlkkel minden amit mondunk
fenntarthatatlannak bizonyul Ezek moumlgoumltt a jaacuteteacutekos visszaeacuteleacutesek moumlgoumltt van az igaz
jelenteacutes vagyis hogy minden leacutetet eacutes nemleacutetet illető aacutelliacutetaacutest az egymaacutesnak nem el-
lentmondoacuteba kell transzcendaacutelni Minden gondolat oumlnmegsemmisiacuteteacuteseacutenek meg kell
szabadiacutetania minket valami maacutesra Ezt a valami maacutest beteljesiacutetheti a Joacutega magasabb
meditaacutecioacutes technikaacuteiban szerzett tapasztalat De a normaacutelis tudat szaacutemaacutera is eleacuterhető
Ahol az uumlresseacuteg aktualizaacuteloacutedik a dolgok a leacutet eacutes nemleacutet koumlzoumltt loacutegnak aztaacuten valami
olyan feleacute mutatnak amely kifejezhetetlen de teljes bizonyossaacuteggal tapasztaljuk
Ez a Koumlruumllvevő nem koumlruumlliacuterhatoacute mint empirikus pszicholoacutegiai aacutellapot de sejtethető
Schayer megkiacuteseacuterli hogy felvaacutezolja azzal hogy az eacuterzeacutekekre utal amelyekben bizo-
nyos szavakat eredetileg alkalmaztunk bdquoShunyata-trdquo (uumlresseacuteget) a meditaacutecioacutes aacutella-
potban alkalmazzuk (a Pali kaacutenonban) bdquoEacutes most hagyjuk hogy megpillantson egy
uumlres falut eacutes hogy minden haacutez amibe beleacutep elhagyatott kietlen eacutes uumlres eacutes legyen
minden taacutel amihez hozzaacuteeacuter uumlres eacutes tartalom neacutelkuumllirdquo Itt az ember eacutesszerűseacutegeacutet egy
uumlres faluhoz hasonliacutetjuk ez az uumlresseacuteg nem a leacutetezeacutes elutasiacutetaacutesaacutet jeloumlli hanem kouml-
zoumlnyt szellemtelenseacuteget eacuterzeacuteketlenseacuteget bdquoAnimittardquo (bdquopontos olyansaacuteg neacutelkuumllrdquo
bdquojeltelenseacutegrdquo) azt jelenti a Pali kaacutenonban nem ragaszkodni az eacuteszlelt dolgok tulaj-
donsaacutegaihoz nem a leacutetezeacutesuumlk elutasiacutetaacutesaacutet jelenti hanem egyfajta gyakorlati viselke-
deacutes amelyben a szerzetes mint egy figyelmes portaacutes elzaacuterja a hozzaacutefeacutereacutest az eacuterzeacute-
kelhető stimulusok elől amelyek feleacute aacuteramlanak bdquoMayardquo (varaacutezslat) azt jelenti hogy
175
oumlsszehasonliacutetjuk a vilaacutegot egy fantazmaacuteval mint a leacutet oumlnkeacutenyesseacutegeacutenek eacutes hiaacutebavaloacute-
saacutegaacutenak kifejezeacutese eacutes nem mint a valoacutesaacutegaacutenak elutasiacutetaacutesa Itt nem szabad elfelejte-
nuumlnk hogy az indiaiak valoacutesaacutegkeacutent tekintettek a keacutepekre visszhangokra eacutes aacutelmokra
A leacutetezeacutes nincs elutasiacutetva csupaacuten annak valoacutedisaacutega
8 A Buddhista felekezetek aacutettekinteacutese eacutes az oumlsszes doktriacutena veacutegső jelenteacutese
A Shunyavadinaacutek egy felekezet a sok koumlzuumll Ami koumlzoumls mindenkiben hogy a budd-
hista a megvaacuteltaacutesra toumlrekszik a szenvedeacutes ismerete eacutes a vilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak jelenteacutekte-
lenseacutege Ezen a koumlzoumls alapon a valoacutesaacuteg ismereteacuteről valoacute elmeacutelkedeacutes szaacutemos veacutele-
meacutenyt eredmeacutenyezett
A kuumllvilaacuteg valoacutedi eacutes az eacuteszleleacutesen keresztuumll koumlzvetlen megismerhető (a Sarvastivadi-
naacutek) nem az eacuterzeacutekeleacutesen keresztuumll eacuteszleljuumlk de a leacutetezeacuteseacutere az eacuteszleleacutesen keresztuumll
koumlvetkeztethetuumlnk (a Sautrantikaacutek) csak a tudat bizonyos eacutes ennek a bizonyossaacutegnak
maga a tudat a forraacutesa csak a belső vilaacuteg valoacutes a szubjektum eacutes objektum koumlzoumltti
kuumlloumlnbseacutegnek nincs valoacutes leacutetezeacutese (a Yogacaraacutek) sem a kuumllvilaacuteg sem a belső vilaacuteg
nem ismerhető fel mint valoacutes fuumlggetlen leacutetező nincs kuumlloumlnbseacuteg a szubjektiacutev eacutes ob-
jektiacutev valoacutesaacuteg koumlzoumltt (a Shunyavadinaacutek akik koumlzeacute Nagarjuna tartozott)
Az bdquoepisztemoloacutegiairdquo szempontok ezen seacutemaacutejaacuteban felismerhetjuumlk az idealizmus eacutes
realizmus nyugati seacutemaacutejaacutet a racionalizmust eacutes empiricizmust a pozitivizmust eacutes ni-
hilizmust kuumlloumlnoumlsen utalva a kuumllvilaacuteg valoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacuteseacutere De az effeacutele oumlsszeha-
sonliacutetaacutesok csak az indiai gondolkodoacutek aacuteltal befolyaacutesolt filozoacutefiai műveletek racionaacute-
lis melleacutektermeacutekeire vonatkoznak Eacutertelemszerűen az esszenciaacutelis nem fejezhető ki
megfelelően egy alakiacutethatoacute doktriacutena keretein beluumll Ez akkor lenne lehetseacuteges ha a
megvaacuteltaacutes eszkoumlze egy meghataacuterozott tudaacutes lenne De mivel minden tudaacutes a pozitiacute-
van megfogalmazhatoacute tartalmak eacutertelmeacuteben bdquoragaszkodaacutestrdquo jeloumll a megvaacuteltaacutes uacutetjaacutet
inkaacutebb minden tudaacutes oumlsszezuacutezaacutesaacuteban kell keresni a tudaacutes minden lehetőseacutegeacuteben eacutes
minden veacutelemeacutenyben
Minden vilaacutegi valoacutesaacuteg uumlresseacutege a forraacutes pozitiacutev leacutetezőjeacuteveacute vaacutelik ahonnan az ember
beleesett a joumlveacutes-meneacutesbe a gonoszba eacutes a vilaacuteg szenvedeacuteseacutebe eacutes amihez vissza kell
teacuternie Minden gondolkodaacutes eacutes minden leacutet-gondolat reacutesze az eseacutesnekbukaacutesnak Az
igaz gondolkodaacutes ceacutelja a visszateacutereacutes a gondolat kifejteacuteseacuteből a nemgondolkodaacuteshoz
Ami a gondolat kibontakozaacutesaacuten keresztuumll toumlrteacutent visszafordiacutethatoacute jobb gondolat aacuteltal
a gondolat felbomlaacutesaacuteban A veacutegső leacutepeacutes hogy eacuteszleljuumlk minden jel tehaacutet a nyelv
nem-igazsaacutegaacutet Ha megeacutertjuumlk hogy egy szoacute pusztaacuten egy jel igazi jelenteacutes neacutelkuumll a
szoacute eltűnik eacutes ez a megszabadulaacutes A tudat amely szenvedeacutest kreaacutelt az uumlresseacuteg for-
maacutelaacutesaacuten keresztuumll a sok vilaacutegba visszakeruumll a forraacutesaacutehoz
De a vilaacutegban meacuteg mindig marad doktriacutena nyelv az uumldvoumlzuumlleacutes uacutetjaacutenak taniacutetaacutesa a
gondolat ugyanazon gondolat aacuteltali felbomlasztaacutesa amely a gondolat bukaacutesaacutehoz ve-
zetett Koumlvetkezeacuteskeacutepp minden bepillantaacutes elleneacutere amit a filozoacutefus nyerhetne a sa-
jaacutet gondolkodaacutesaacuteba azzal hogy a gondolkodaacutest oumlnmegsemmisiacuteti nem tudja meg-
aacutellni hogy aacutellaacutest foglaljon ndash hacsak a neacutemasaacuteg szuumlkseacutegesseacutegeacutet komolyan veszi eacutes
minden diskurzus minden hallgataacutes minden kommunikaacutecioacute megszűnik Tehaacutet N aacutel-
laacutespontja a bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacuteja az uumlresseacuteg aacutellandoacute formulaacutejaacutevaacute
vaacutelt
176
A bdquofelteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutesrdquo doktriacutenaacutejaacutenak eacutertelme az hogy mivel minden egyszerre
leacutetezik eacutes nem leacutetezik minden felteacuteteles Mivel a Bodhisattva tudja ezt ő vaacutelik min-
den gondolat mestereacuteveacute eacutes semelyiknek sem rabszolgaacuteja A veacuteges gondolatok koumlzoumltt
mozog lebeg foumlloumlttuumlk eacutes ebben a felfuumlggesztett aacutellapotba sajaacutet magaacutet is beleveszi eacutes
a sajaacutet leacutetezeacuteseacutet Eacuten magam eacutes a gondolkodaacutesom a felteacutetele minden dolognak eacutes a
fantazmaacutenak amely ennek a vilaacutegnak a leacutetezeacutese A dharmaacutek ezen vilaacutega eacutes oumlnma-
gunk is felteacutetelesek vagyunk A felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes folyamata egy olyan vilaacutegot
hoz leacutetre amelyben otthon gondoljuk magunkat eacutes ezzel egy időben szenveduumlnk a
veacuteg remeacutenye neacutelkuumll De a felteacuteteles valamiveacute vaacutelaacutes vilaacutegaacuten keresztuumll laacutetunk ideeacutertve
a megfogalmazott doktriacutenaacutet eacutes a megvaacuteltaacutest Az illuacutezioacute csoumlkken eacutes az amiről lehetet-
len beszeacutelni nyitva aacutell előttuumlnk
A doktriacutena a komp amely aacutetvisz bennuumlnket a leacutetezeacutes folyoacutejaacuten Ha eleacutertuumlk a maacutesik
partot a hajoacute felesleges Mivel a doktriacutena a vilaacutegi leacutetezeacutes elkeacutepzelt aacuteramaacutehoz tarto-
zik magunkkal vinni a maacutesik oldalra legalaacutebb olyan butasaacuteg lenne mint a hajoacutet a
vaacutellunkon cipelni ahogy elhagyjuk a partot hogy egy uacutej orszaacutegba leacutepjuumlnk A Sage
elhagyja az aacuteramba amelyik moumlgoumltte fekszik A doktriacutena hasznos arra hogy segiacutetsen
elmenekuumllnuumlnk de semmit nem eacuterhetuumlnk el azzal ha megtartjuk
Toumlrteacutenelmi oumlsszehasonliacutetaacutesok
Mikor gondolatok kuumlloumlnboumlző formaacuteit hasonliacutetjuk oumlssze az analoacutegiaacutek pusztaacuten kihang-
suacutelyozzaacutek a kuumlloumlnbseacutegeket a toumlrteacutenelmi tartalomban
A Dialektika A dialektika a gondolat mozgaacutesa az ellenteacuteten eacutes ellentmondaacuteson
keresztuumll de ez nagyon kuumlloumlnboumlző dolgokat jelenthet az ellentmondaacutesokon
keresztuumll hataacuterokhoz vezethet amelyekneacutel felfedi a szakadeacutekot de a nyiacutelt ho-
rizontot is a hataacuternaacutel talaacutelhatoacute helyzet a ceacutel eacutes az igeacuteny is lesz Ez zaacutert koumlroumlk-
houmlz vezethet amelyekben az ellentmondaacutesok egy szinteacutezisbe transzcendaacutelhat-
nak a gondolat folyamat oumlsszes aacutellomaacutesa egy eacutelő egyseacutegbe van integraacutelva
Elkeacutepzelhetjuumlk eacutes megvaloacutesiacutethatjuk mint valoacutesaacuteg amelyben a tagadaacutes mint
olyan pozitiacutev eredmeacutenyt hoz a tagadaacutes tagadaacutesaacuteval az uacutej automatikusan szuuml-
letik a negatiacutev gondolatboacutel eacutes cselekveacutesből
Ezek koumlzuumll a lehetőseacutegek koumlzuumll semelyik sem leacutetfontossaacuteguacute a buddhista dialektikaacute-
ban Itt a dialektika egy eszkoumlzzeacute vaacutelik amellyel a gondolat foumlleacute emelkeduumlnk a nem-
gondolhatoacuteba amely a gondolkodaacutes aacuteltal megbecsuumllve sem leacutetezeacutes sem semmi ha-
nem mindkettő egyenlő meacuterteacutekben baacuter meacuteg az ilyen kijelenteacutesekben is maradnak a
megeacuterteacutesuumlnkoumln tuacuteli elemek
Neacutemely esetben uacutegy tűnik Nietzsche megkoumlzeliacuteti ezt a moacutedszert Ő is megelőzi
hogy baacutermilyen poziacutecioacuteban megpihenjuumlnk Belehajiacutet minket az ellenteacutetek oumlrveacutenyeacutebe
eacutes neacuteha minden aacutelliacutetaacutest amit tesz annak ellenteacuteteacutevel tagad Ilyen moacutedon egy spirituaacute-
lis helyzetet kreaacutelt a modern vilaacutegban amelyet ő maga hozott leacutetre abban a hitben
hogy a legjobb moacuted arra hogy feluumllkerekedjuumlnk a nihilizmuson az hogy elvigyuumlk a
177
veacutegső koumlvetkezmeacutenyekig De Nietzsche aki aneacutelkuumll hogy szisztematikusan kidol-
gozta volna ezt a dialektikaacutet elkezdte eszkoumlzkeacutent alkalmazni az emberiseacuteg teljes fel-
szabadiacutetaacutesaacutera ezt a felszabadiacutetaacutest uacutegy keacutepzelte el mint egy leacutepeacutest de nem egy elgon-
dolhatatlan maacutessaacutegba hanem inkaacutebb vilaacutegi valoacutesaacutegba annak a teljes eacutes felteacutetel neacutel-
kuumlli birtoklaacutesaacutehoz amelyről azt gondolta hogy lehetőveacute teszi Amikor Nietzsche azt
mondta semmi sem igaz minden megengedhető arra toumlrekedett hogy megnyissa az
emberek elmeacutejeacutet nem egy olyan transzcendenciaacutera amelyet elutasiacutetott hanem a
foumlldre eacutes az ember felemelkedeacuteseacutere az ő sajaacutet foumlldi vilaacutegaacuteban sajaacutet magaacuten keresztuumll
eacutes magaacuten tuacutelndash tuacutel joacuten eacutes gonoszon
Mint a Buddhistaacutek Nietzsche megproacutebaacutelta ledoumlnteni az oumlsszes kategoacuteriaacutet Azt
mondta nincsen egyseacuteg nincs oksaacuteg nincs szubsztancia nincs szubjektum stb
Mindez hasznos fikcioacute talaacuten elengedhetetlen az eacutelethez
Nagarjuna szerint az oumlsszes dolog koumlzuumll semmi sem leacutetezik magaacuteban semelyik gon-
dolat vagy gondolat taacutergya nem igaz minden felteacuteteles Mindketten egyeteacutertenek
hogy nincs leacutetezeacutes minden puszta eacutertelmezeacutes De a gondolat azon formaacutejaacuteban amely
koumlzoumls bennuumlk a negatiacutev műveleteikben nagyon kuumlloumlnboumlző ceacutelokat fogalmaznak meg
Szaacutemunkra soha veacuteget nem eacuterő feladat hogy meghataacuterozzuk ezeknek a ceacuteloknak az
igaz termeacuteszeteacutet Nagarjuna eacutes a buddhistaacutek eseteacuteben a kijelentett ceacutel a Nirvaacutena eacutes az
uumldvoumlzuumlleacutes Nietzsche eseteacuteben ez a hatalomra valoacute toumlrekveacutes eacutes az akarat hogy egy
szuperembert ideacutezzen elő
B A leacutet szerkezete a kategoacuteriaacutek A buddhistaacuteknak van egy uacutegynevezett oksaacutegi
formulaacutejuk (a leacutetezeacutes alapvető kategoacuteriaacuteinak koumlre) A Yogacaraacutek egy bizo-
nyos ősi tudatban beszeacutelnek a meacuteg csiacuteraacutejaacuteban leacutevő tudatban akinek a kitaacuterul-
kozaacutesa magaacuteval hozza a vilaacuteg illuacutezioacutejaacutet Ennek az elkeacutepzeleacutesnek a kifejlődeacutese
megmutatja a termeacuteszeteacutet eacutes az alakjaacutet egy vilaacutegnak amely nem igazaacuteboacutel leacute-
tezik minden megjeleneacutesnek a szerkezete Ezt az indiai felfogaacutest a nyugati
idealizmushoz hasonliacutetjaacutek Eacutes valoacuteban Kant az egeacutesz vilaacutegot megjeleneacutes-
nekfeltűneacutesnek fogja fel amelynek formaacuteit a tudat kategoacuteriaacutei hataacuterozzaacutek
meg mint olyan Minden ismerhető objektumot a szubjektum aacutelliacutet elő nem a
leacutetezeacutese hanem a formaacuteja alapjaacuten Az uacutegynevezett transzcendentaacutelis idealiz-
mus egy szisztematikus seacutemaacutet alkotott erről a valoacutesaacutegroacutel amely a gondolat-
ban bontakozik ki
De az analoacutegia azonnal felfed egy kuumlloumlnbseacuteget Az indiaiak azeacutert hoztaacutek leacutetre ezt a
szerkezetet hogy megfosszaacutek a tudomaacutenyos ismeretet az igazaacutetoacutel mert az aacutelom eacutes
illuacutezioacute Kant kigondolta eacutes kifejlesztette a hasonloacute szerkezeteacutet azeacutert hogy igazolja a
tudomaacutenyos ismeretet a lehetseacuteges tapasztalat hataacuterain beluumll Szaacutemaacutera a vilaacuteg megje-
leneacutes nem illuacutezioacute Az idealistaacutek akik koumlvetteacutek Kantot nem uacutegy fogtaacutek fel ezeket a
kategoriaacutelis szerkezeteket mint amelyeket a megjeleneacutes behataacuterol hanem mint ma-
gaacutet az oumlroumlk igazsaacutegot mint Isten gondolatait Semelyik neacutezet nem koumlthető a budd-
hista gondolkodaacuteshoz A neacutemet idealistaacutek igazoljaacutek a vilaacuteg ismereteacutet eacutes a vilaacuteg cse-
178
lekveacuteseacutet miacuteg a buddhistaacutek ezzel ellenteacutetben a vilaacuteg elhagyaacutesa mellett aacutellnak ki a tu-
domaacutenyos ismeretek megtagadaacutesa mellett amelyre eredmeacutenytelenkeacutent tekintenek
mert alapvetően hamis visszautasiacutetjaacutek a cselekveacutest mint a vilaacuteg formaacutelaacutesaacutet amely
nem csupaacuten hiaacutebavaloacute de a fogsaacuteg egy aacutellapotaacuteban tart minket
C Uumlresseacuteg eacutes nyitottsaacuteg Az uumlresseacuteg megengedi a legnagyobb nyitottsaacutegot a
legnagyobb hajlandoacutesaacutegot hogy elfogadjuk a vilaacuteg dolgait mint egy kiindu-
loacutepontot amelyről egy nagy ugraacutest teszuumlnk A vilaacuteg dolgaival szembeni kouml-
zoumlny minden lehetőseacuteget nyitva hagy Ezeacutert toleraacutens a buddhizmus maacutes vallaacute-
sok eacuteletstiacutelusok vilaacutegneacutezetek iraacutent A buddhista uacutegy eacutel ezekkel mint alacso-
nyabb vilaacutegi igazsaacuteg kifejezeacuteseivel mind egyenlő meacuterteacutekben megfelelő mint
kiinduloacutepont a magasabb dolgok feleacute Ez a korlaacutetlan nyitottsaacuteg vonzza az em-
bereket A buddhizmus megnyerte Aacutezsiaacutet baacuter itt-ott elnyomjaacutek sosem folya-
modott erőszakhoz sosem erőltetett dogmaacutekat senkire A buddhizmusnak
nem volt vallaacutesi haacuteboruacuteja inkviziacutecioacuteja eacutes sosem vett reacuteszt egy szervezett
vallaacutes vilaacutegi politikaacutejaacuteban
A nyugati felfogaacutesnak van egy analoacutegiaacuteja erre a buddhista gondolkodaacutesmoacutedra amely
veacutegtelen nyitott mint uumlresseacuteg Mindkettő hallgat mindkettő tiszteli maacutesok veacutelemeacute-
nyeacutet De ez a kuumlloumlnbseacuteg a buddhista Sage uacutegy meg aacutet a vilaacutegon mint egy kacsa maacuter
nem lesz vizes Transzcendaacutelta a vilaacutegot azaacuteltal hogy eldobta Egy elgondolhatatlan
vilaacutegban keres beteljesuumlleacutest A nyugati embernek azonban az eacutertelem talaacutelja meg a
beteljesuumlleacuteseacutet nem az abszoluacutetban hanem magaacuteban a vilaacuteg toumlrteacutenetiseacutegeacuteben amelyet
a sajaacutet Existenziaacutejaacuteban gyűjt Csak a toumlrteacutenelmi felismereacutesben az azzal eggyeacute vaacutelaacutes-
ban talaacutelja meg a talajaacutet tudja hogy ez a szabadsaacutega forraacutesa eacutes a transzcendenshez
valoacute kapcsolata
D Elkuumlloumlnuumlleacutes Elkuumlloumlnuumlleacutes a vilaacutegtoacutel eacutes magamtoacutel a belső megszabadulaacutes
amelyet azzal eacuterek el hogy mindentől elkuumlloumlniacutetem magam mindentől ami
velem toumlrteacutenik a vilaacutegban eacutes minden eacuten magam csinaacutelok gondolok vagyok
egy forma amely nagyon kuumlloumlnboumlző moacutedokon oumllt testet
A Bhagavad Gita magasztalja a harcost aki koumlzoumlmboumls eacutes tartoacutezkodoacute marad heves
hősiesseacutege elleneacutere aki tudatosan jaacutetssza a jaacuteteacutekot eacutes energetikusan cselekszik mia-
latt minden cselekveacutest hiaacutebavaloacutenak tart Az Epikuroszban az alapvető hozzaacuteaacutellaacutes
vannak szenvedeacutelyeim de nem birtokolnak engem Szent Paacutelnaacutel uacutegy cselekszem eacutes
eacutelek ebben a vilaacutegban mintha nem lenneacutek ott Nietzsche az arisztokratikus leacutelek feacutem-
jelzeacuteseacutenek tekinti az oumlnmagunktoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutest
Az analoacutegia elleneacutere az elkuumlloumlnuumlleacutes formaacutejaacutet illetően a buddhistaacutek eacutes Nagarjuna
alapvető hozzaacuteaacutellaacutesa teljesen maacutes a hangsuacutely a szemeacutelytelenen van ahogy a vilaacuteg
koumlzoumlny taacutergya lesz az eacuten eloltoacutedik Az elkuumlloumlnuumlleacutesnek a forraacutesa nem az eacuten bdquomagam-
banrdquo van hanem egy transzcendens valoacutesaacutegban amely nem magam
179
A vilaacutegtoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacutes minden nyugati formaacutejaacuteban az esszenciaacutelist keresik vala-
miben amely jelen van a vilaacutegban egy pontos eacuten uumlres szabadsaacutegaacuteban vagy egy eacuten-
ben amely toumlrteacutenelmi elmeruumlleacutes az oumlnazonosiacutetaacutesban magaacutera veszi a terheacutet annak
hogy sajaacutet magaacutenak adott mindazonaacuteltal veacutegtelenuumll felvilaacutegosiacutetja magaacutet eacutes az elmeacutel-
kedeacutesben eleacuteri az oumln-elkuumlloumlnuumlleacutest
Az aacutezsiai gondolkodaacutes neacutezőpontjaacuteboacutel az elkuumlloumlnuumlleacutes ezen formaacutei mindig toumlkeacuteletle-
nek lesznek mert mind megőriznek egy kapcsot a vilaacuteggal Nyugati szemszoumlgből az
aacutezsiai forma mindig uacutegy fog tűnni mintha menekuumlleacutes lenne a vilaacutegboacutel a hozzaacutefeacuterhe-
tetlenbe eacutes a nem kommunikaacutelhatoacuteba