Európai Utánpótlás- nevelési Tanterv€¦ · felületének köszönhetően az edzők angolul,...
Transcript of Európai Utánpótlás- nevelési Tanterv€¦ · felületének köszönhetően az edzők angolul,...
Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv
az
projekt eredménye
Innovatív oktatás és képzés gyermekekre és fiatalokra specializálódott sportszakemberek számára
Sergio Lara-Bercial, Julian North, Andy Abraham, A.J. Rankin-Wright, Marieke Fix, Nicolette Schipper-van
Veldhoven, Declan O’Leary, Sheelagh Quinn, Kris Van der Haegen, Rafael Navarro, Sonia García, Pedro Lara-Bercial, Lolita Dudeniene, Ladislav Petrovic, Judit Balogh and Birute Statkeviciene.
www.icoachkids.eu @iCoachKidsEU
Copyright © 2017 by iCoachKids
1 | O l d a l
Nyilatkozat
Az Európai Bizottság támogatása az anyag elkészítéséhez nem jelenti a tartalom jóváhagyását, az a szerzők véleményét tükrözi. A Bizottság nem vállal felelősséget az abban foglalt információk felhasználásáért.
2 | O l d a l
Tartalomjegyzék
Bevezetés – Mi az iCoachKids? ........................................................................................................................................... 3
Mit nyújt az iCoachKids program? ............................................................................................................................... 3
Az iCoachKids csapata ...................................................................................................................................................... 3
Miért különleges az iCoachKids program? ............................................................................................................... 4
Az iCoachKids program eseményei: ............................................................................................................................ 5
Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv ....................................................................................................................... 6
Célok és alapelvek .............................................................................................................................................................. 6
A Tanterv alapjai ................................................................................................................................................................. 6
A Tanterv felépítése ......................................................................................................................................................... 10
Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv ..................................................................................................................... 11
Az utánpótlásedző szakmai profilja .......................................................................................................................... 11
A Tanterv tanegységei ..................................................................................................................................................... 15
A Tanterv fogalmai ........................................................................................................................................................... 15
A tanegységek tartalma .................................................................................................................................................. 16
1. tanegység: A koncepció és a stratégia kidolgozása ................................................................................... 17
2. tanegység: A környezet kialakítása .................................................................................................................. 19
3. tanegység: Kapcsolatok építése......................................................................................................................... 22
4. tanegység: Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása ................................................. 26
5. tanegység: Döntéshozás, reflexió és tanulás ........................................................................................... 31
A tanegységek összefoglaló táblázata.................................................................................................................. 34
Ismeretanyag és ajánlott tudományágak ................................................................................................................ 35
Záró gondolatok ................................................................................................................................................................ ..... 38
Irodalomjegyzék ................................................................................................................................................................ .... 39
3 | O l d a l
Bevezetés – Mi az iCoachKids?
Európa-szerte minden nap gyermekek és fiatalok milliói sportolnak szervezett keretek között. A velük foglalkozó edzők többsége azonban végzettség nélküli vagy csak alacsony szintű, általános tudást adó végzettséggel rendelkezik, ami nem készíti fel őket arra, hogy miként dolgozzanak az adott korosztállyal.
Az iCoachKids (iCK) egy nemzetközi projekt, melynek célja, hogy támogassa az utánpótlásban dolgozó edzők speciális képzését, hogy az Európai Unióban minden fiatal sportoló megfelelően képzett szakemberek vezetésével, pozitív tapasztalatokkal gazdagodjon.
Ez a sokszempontú projekt a Leeds Becket Egyetem és az International Council for Coaching Excellence (ICCE) sikeres pályázataként jött létre a 2016-os Erasmus+ felhívására a Kulcstevékenység 2 keretében (Innovációs együttműködés és kiváló gyakorlatok megosztása – Stratégiai Együttműködés szakoktatás és képzés céljából). A program 2016 szeptemberében indult és 2019 augusztusáig tart.
Mit nyújt az iCoachKids program?
Az iCK egy tanulócentrikus, közösségalapú, együttműködésre épülő program, mely innovatív tanulási és fejlődési lehetőséget biztosít utánpótlásedzők számára. A program néhány eredménye:
• Interaktív online felület, ahol az edzők megoszthatják tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól – 2017. január
• Ingyenes internetes tanulási lehetőség három újonnan kifejlesztett, nyílt online kurzus formájában (Massive Open Online Courses – MOOCs) – 2018 nyár
• Utánpótlásedzőknek és szülőknek szóló, új, vagy már meglévő források és anyagok gyűjteménye a világ minden pontjáról – 2017. január
• Rendszeres blogok és cikkek nemzetközi szakemberektől – 2017. január • Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv – 2017 ősz • Jelentés hét európai ország utánpótlással foglalkozó munkaerő-helyzetéről – 2017. nyár • Esettanulmányok és példaértékű utánpótlásedző-képzési gyakorlatok gyűjteménye – 2017. ősz
Az iCoachKids csapata
Az iCK program a Leeds Beckett Egyetem vezetésével, nyolc szervezet partnerségével működik, úgymint: a Council for Coaching Excellence, (ICCE), a Sport Ireland, a Magyar Edzők Társasága, a Holland Olimpiai Bizottság (NOC*NSF), a Spanyol Európai Egyetem, a Litván Sport Egyetem és a Királyi Belga Labdarúgó Szövetség.
4 | O l d a l
Miért különleges az iCoachKids program?
Az iCK program jellemzői:
• Non-profit vállalkozás: az iCK program kizárólagos célja az utánpótlásedzők oktatásának fejlesztése az Európai Unióban. Edzőknek edzőktől.
• Utánpótlásedzők és edzőképzők közössége: az iCK igazoltan széleskörű tudással rendelkező egyének és szervezetek által vezetett csoport, amelynek célja, hogy a résztvevők közösen olyan problémákat oldjanak meg, amire egyedül nem lennének képesek.
• Kutatási eredményekre épül: az iCK program által elért eredmények meglévő kutatásokon alapulnak vagy olyan új vizsgálatokon, melyeket a projektben résztvevő partnerek hajtanak végre a projekt időtartama alatt.
• Beilleszthető a formális képzésbe: a nyílt online kurzusok (MOOCs) a tanulmányi követelmények, oktatási részegységek és kreditrendszer alapján kerülnek kidolgozásra, így beilleszthetők lesznek a szakképzésbe és a felsőoktatási intézmények rendszerébe az Európai Unión belül. Ez megkönnyíti az átjárhatóságot, a mobilitást és a foglalkoztatást az utánpótlásedzők számra. Kép: Birute Statkeviciene
• Segítség a szaktudás megszerzéséhez: az internetes kommunikációs technológia és az angol, valamint 5 egyéb – többek között az arab – nyelv segítségével az iCK segíti az edzők munkalehetőséghez jutását és életminőségének javítását.
• Mindenki számára elérhető és hozzáférhető az EU-ban és azon kívül: az iCK program online felületének köszönhetően az edzők angolul, és négy további nyelven (francia, holland, spanyol és arab), rugalmasan érhetik el a képzéseket, ezzel elhárítva a tanulás útjában álló akadályokat.
• Bevándorló közösségek integrálása: az iCK program az angol és az egyéb nyelveken készült anyagoknak köszönhetően segíti a nagyrészt spanyol, francia és arab nyelvű bevándorló közösségek integrációját, emellett pozitívan formálja a közösség életét.
• Fenntarthatóság: az iCK programot a tagok és a szervezetek fejlesztik, így az Erasmus+ finanszírozása után is fenntartható és folytatható lesz. A projekt eredményei az elkövetkező
5 | O l d a l
években is segíteni fogják az edzőket, az edzőképzéseket és az edzőképzésben résztvevő szervezeteket.
Az iCoachKids program eseményei:
Az iCK program három nemzetközi eseménye:
• 2017 ősz – 1. iCK konferencia: Utánpótlásedzők az Európai Unióban – Magyarország • 2018 nyár/ősz – 2. iCK konferencia: Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv – Egyesült Királyság • 2019 tavasz/nyár – iCK záró konferencia – Írország
Kép: Heidi Thomas
6 | O l d a l
Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv
Célok és alapelvek
Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv (a továbbiakban: Tanterv) célja, hogy segítséget nyújtson az utánpótlásedzők képzésében résztvevő intézményeknek. Nagy hangsúlyt fektet az utánpótlásedzők legfontosabb szerepköreire, feladataira és a szükséges kompetenciákra, bemutatva a legfrissebb tudásanyagot és az azt alátámasztó elméleti hátteret.
Az egységes európai oktatási irányvonallal összhangban a Tanterv kimenet-alapú, a megszerzendő ismeretek, a tanegységek és a kreditek elvrendszere alapján épül fel. Ez lehetővé teszi a tanterv elfogadását és alkalmazását a szakképzést nyújtó oktatási intézmények és a nemzeti sportszervezetek számára. Hozzájárulhat emellett az intézmények, a sportágak és az országok közötti átjárhatóság megteremtéséhez.
Meg kell jegyezni azonban, hogy a Tanterv nem univerzális eszköz, a különböző társadalmi környezetekben felmerülő igények szerint szükséges testre szabni. Ezért feltétlenül ajánlott, hogy a Tantervet használó egyének és szervezetek időt szánjanak a sportkörnyezet, a sportolók és az edzők igényeinek felmérésére, mielőtt döntenek a felhasználás módjáról.
A Tanterv másik célja, hogy az iCK projekt második és harmadik évében kidolgozásra kerüljön három nyílt online kurzus (MOOC) tananyaga. Ezek a kurzusok azonban nem tudják teljesen lefedni a tantervben meghatározott tananyagrészeket. Ezért az iCK csapata tanulmányozni fogja a Tantervet, a saját tapasztalatok, az utánpótlással foglalkozó munkaerő-helyzetről készült jelentés (Rankin-Wright et al. 2017), és az edzői szervezetekkel, valamint az edzőképzésben dolgozó szakemberekkel történő további konzultációk alapján fogja kidolgozni az online kurzusok tanmenetét.
A Tanterv alapjai
A Tanterv a legfontosabb edzői feladatok köré épül, ahogy azt az Európai Edzői Keretrendszer (European Sport Coaching Framework – ESCF; Lara-Bercial, et al. 2017; 1. ábra) és a Nemzetközi Edzői Keretrendszer (International Sport Coaching Framework – ICCE, ASOIF & LBU, 2013) tárgyalja. Az alábbiakban az utánpótlásedzők legfontosabb feladatait foglaljuk össze.
1. A koncepció és a stratégia kidolgozása. Az edző a résztvevőkkel1 együtt meghatározza az igényeket, a fejlettségi szintet, valamint a szervezeti és környezeti kontextust figyelembe vevő koncepciót és stratégiát. Az edző kidolgozza a stratégia és a koncepció megvalósításához szükséges tervet és meghatározza a szükséges lépéseket. A koncepciót és a stratégiát erősíti az edző értékrendszere, az utánpótlássport szerepéről, valamint a megfelelő módszerekről vallott személyes meggyőződése (edzői filozófia).
2. A környezet kialakítása. Az edző felelős a programban résztvevők közös és egyéni céljainak megvalósulásáért, valamint hogy a program és az intézmény célkitűzései teljesüljenek. Ennek
1 A Tanterv szövegében a “résztvevő” a gyerekeket és a fiatalokat jelenti. A Tanterv főként 12 év alatti gyerekekre összpontosít, habár az abban szereplő ajánlások adaptálhatóak a 18 éves korosztályig bezárólag.
7 | O l d a l
érdekében az edző a környezet optimalizálására törekszik, megteremti a személyi- és létesítmény feltételeket, forrásokat von be, koordinálja az edzők és segítők munkáját.
3. Kapcsolatok építése. Az edző pozitív kapcsolatokat épít a sportolókkal és a programban résztvevőkkel. Ide tartoznak pl. az egyesület, az iskola, a szövetség képviselői. Az edző felelős a szervezet eredményes működtetéséért, ennek érdekében jól működő, megbecsülésen alapuló kapcsolatokat alakít ki azokkal, akiknek felelősséggel tartozik (pl. klubvezető, igazgatósági tagok, stb.)
4. Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása. Az edző a tanítványok fejlődése érdekében pedagógiailag és módszertanilag megalapozott, a sportolóknak megfelelő, stimuláló edzéseket vezet. Kiválasztja a megfelelő versenyeket és irányítja sportolói versenyzését. Az edző további versenyzési lehetőségeket keres, melyek megfelelően segítik az egyén és a csapat fejlődését.
5. Megfigyelés és reflexió. Az edző figyeli a pályán és a pályán kívüli eseményeket és reflektál azokra. Ehhez nélkülözhetetlen a hatékony döntéshozás, melynek képességét valamennyi edzőnek fejlesztenie kell pályafutása minden szakaszában.
6. Értékelés és fejlesztés. Az edző értékeli a program egészét, az egyes edzéseket, versenyeket, keresve az előrelépés lehetőségét. Ezen túl, egyéni értékeléssel és visszajelzésekkel segíti a folyamatos tanulást és a szakmai fejlődést. Ennek a folyamatnak fontos eleme, hogy az edző támogassa a többi edző képzését és fejlődését.
Kép: Birute Statkeviciene Az 1. ábra az edző legfontosabb feladatait mutatja be diagram formájában. Fontos megjegyezni, hogy a feladatok túlmutatnak azon, hogy az edző edzéseket és mérkőzéseket vezet (a piramis piros csúcsa). A hagyományos elképzelés szerint ezt tartották az edző fő feladatának, azonban számos kutatás igazolta, hogy az edzés és a versenyzés csak a jéghegy csúcsát jelenti az edző munkájában. Hatékony edzői munka – különösen az utánpótlássportban – nem valósulhat meg a fontos értékek és elvek, valamint a
8 | O l d a l
környezetet számbavétele nélkül. Emellett ki kell dolgozni az igényekre épülő koncepciót, ki kell alakítani a megfelelő munkakörnyezetet, és legfőképpen, pozitív kapcsolatokat kell építeni a folyamatban résztvevőkkel. Ezután, és kizárólag csak ezután lehet sikeres az edzések vezetése és a versenyeztetés.
1. ábra. Az edző fő feladatai. (Átvéve az Európai Edzői Keretrendszerből, Lara-Bercial et al., 2017, p.27.)
Ahogy az Európai Edzői Keretrendszerben (ESCF) szerepel:
Ezek a fő feladatok mutatják, hogy az edzők általában hogyan érik el céljaikat. A speciális edzői szerepek természetéből adódóan, és a környezettől függően azonban ebben jelentős különbségek mutatkozhatnak. A tapasztalt edzők többnyire sokrétűbben értelmezik a feladataikat, mint azok, akik a pályájuk elején járnak. Tapasztalattól függetlenül, minden edzőnek tisztában kell lennie a feladatok fontosságával és törekednie kell arra, hogy munkája során megvalósítsa azokat.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a világosan megfogalmazott értékek és alapelvek, valamint a sportolók, a csapat, a szervezet és az intézmény céljai alapján felállított koncepció és stratégia meghatározó szerepét (pp. 26-27).
A Tanterv az Európai Edzői Keretrendszerben ajánlott módon határozza meg az edzői szerepeket és a különböző szinteket, melyek segítenek a Tantervet a képzési szintnek megfelelően az edzőképzés tananyagához igazítani. Az Európai Edzői Keretrendszer 6.2-es táblázata a CoachLearn2 programból lett átvéve.
A 2CoachLearn program Erasmus+ társfinanszírozással és a Leeds Beckett Egyetem koordinálásával létrejött projekt, melynek célja az edzők képzésének, mobilitásának és munkavállalásának segítése az Európai Ezői
9 | O l d a l
Végül, a Tantervet az iCoachKids program Utánpótlásedzői Szakirodalom Áttekintése is alátámasztja (Fix et al. 2017; elérhető: www.icoachkids.eu). Ezek az eredmények az iCoachKids Utánpótlásedzői Hitvallásában fogalmazódtak meg.
Keretrendszer kidolgozása által, ami elfogadott referenciapontként szolgálhat az Európai Unióban az edzőképzés fejlesztésében. A CoachLearn program hat szervezet együttműködésével valósul meg, melyek a Leeds Beckett Egyetem, a Council for Coaching Excellence, a Holland Olimpiai Bizottság (NOC*NSF), a Magyar Edzők Társasága, a Német Edzőakadémia és a finn HAAGA-HELIA Egyetem.
10 | O l d a l
A Tanterv felépítése
A Tanterv felvázolja azokat a funkcionális feladatokat, melyek az utánpótlásedző munkájához szükségesek és irányt mutat az egyéb megszerzendő tudást illetően. A dokumentumtervezetet megosztottuk az európai utánpótlásedzők széles körével és az első iCoachKids konferencián, 2017 novemberében Budapesten mutattuk be. Ez lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy véleményüket és javaslataikat megosszák, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Tanterv hitelesen értelmezze az utánpótlásedzők különböző feladatait.
A konzultációs időszak után megszületett a Tanterv végleges változata. Ez tartalmazza a nélkülözhetetlen tudásanyagot, a készségeket és kompetenciákat, melyek szükségesek a különböző szintű szakmai munkához, ahogy azt az Európai Képesítési Keretrendszer (EKK) az Élethosszig Tartó Tanuláshoz (European Qualifications Framework for Lifelong Learning – European Commission, 2008) megfogalmazza. Ahhoz is útmutatást nyújt, hogy a tanterv hogyan osztható fel tanulási követelményekre, tanegységekre és a tanulás milyen formában történjen, hogy az a diákok képzését és fejlődését maximálisan elősegítse.
11 | O l d a l
Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv
A Tanterv bemutatja az utánpótlásedző szakmai profilját az Európai Edzői Keretrendszer 6.3. táblázatának módosított változatával (Lara-Bercial et al. 2017, 54-58.).
Az utánpótlásedző szakmai profilja
Az utánpótlás-edző
elsődleges
feladatai3
Feladathoz kapcsolódó kompetenciák4
Az utánpótlásedző képes:
Kezdő Képzett Kompetens Tapasztalt
Segédedző Edző Szakedző/ Vezető edző
Mester/ Vezető edző
1. szint 2. szint 3. szint 4-5. szint
A koncepció és a stratégia kidolgozása
• Átlátni a teljes folyamatot és az
edzéseket szinkronba hozni a helyi, a
területi és az országos
szabályozással, valamint a célokkal.
• Kidolgozni a programnak megfelelő
koncepciót, ami megfelelő a
sportolóknak és figyelembe veszi az
intézmény céljait.
• Kidolgozni a megfelelő stratégiát, ami
támogatja a koncepciót.
• Átgondolt döntéseket hozni a közép-
és hosszú távú edzés- és
mérkőzésprogram alapján az
intézmény és a résztvevők5
igényeinek figyelembevételével a
tervezéssel, a megvalósítással, az
ellenőrzéssel és az értékeléssel
kapcsolatban.
• Kiválasztani és toborozni a
résztvevőket és a személyzetet.
3 A feladatok ellátásához a szaktudás, a készségek és a szakmai kompetencia együttes alkalmazásának képességére van szükség. Minden egyes összetevő függ az adott környezettől és a speciális igényektől. 4 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint). 5 A “résztvevők” a sportoló gyerekeket jelentik a sportolás szintjétől függetlenül.
12 | O l d a l
Környezet kialakítása
• Értékelni és újragondolni a meglévő
elveket és értékeket a megfelelő
sportkörnyezet kialakítása érdekében.
• Felismerni és kiválasztani a
programnak és a résztvevőknek
megfelelő személyi és tárgyi
erőforrásokat.
• Minden, a résztvevők és a segítők
biztonságát védő észszerű intézkedést
meghozni.
Kapcsolatok építése
• Irányítani és befolyásolni a
legfontosabb érintettek (pl. szülők,
menedzserek stb.) szemléletét,
hozzáállását és támogatását az
elképzelések közérthető
bemutatásával.
• Etikus, eredményes, elfogadó és
empatikus kapcsolatokat kiépíteni és
fenntartani a résztvevőkkel, a
munkatársakkal és más érintettekkel.
• Értékelni a résztvevők fizikai, mentális
és kulturális különbségeit és az
edzéseket ezeknek megfelelően
alakítani.
• Ragaszkodni a felállított magatartási
normákhoz és a jogszabályi
előírásokhoz.
• Arra ösztönözni a
résztvevőket/sportolókat,
munkatársakat és más érintetteket,
hogy tegyenek meg mindent céljaik
eléréséért és a program
sikerességéért.
Edzések vezetése, versenyek
előkészítése
• Felmérni a sportolók és/vagy a csapat
igényeit, hogy a résztvevők igényeinek
és képességeinek megfelelő, a
tágabban értelmezett környezet,
tanterv, irányelvek és célok
figyelembevételével tervezze és
vezesse a közösségre szabott
13 | O l d a l
és irányítása programot.
• Kiválasztani, megtervezni és
alkalmazni a megfelelő pedagógiai,
gyakorlati és kommunikációs
módszereket, melyek segítik a
résztvevők rövid- közép- és hosszú
távú tanulását.
• Elemezni egy sokoldalú képzésre6
vagy a választott sportágra irányuló
gyakorlatot és meghatározni a
gyakorlati alkalmazás lehetőségeit.
• Meghatározni a sokoldalú képzés vagy
a sportági képzés fő elemeit a
résztvevők fejlődési szakaszaiban.
• Kidolgozni, értelmezni és alkalmazni a
megfelelő tananyagot a sokoldalú
vagy a sportági képzéshez a
résztvevők szükségleteivel és az
elfogadott irányelvekkel összhangban.
• Rendszeresen edzéseket tartani a
közép- és hosszú távú program edzés-
és mérkőzésterve szerint változatos, a
résztvevőknek megfelelő oktatási
módszereket alkalmazva.
• Megfelelően értékelni a kockázatokat,
hogy munkája biztonságos és etikus
legyen a résztvevők számára.
• Megteremteni a megfelelő versenyzési
lehetőségeket és menedzselni a
versenyeket a résztvevők folyamatos fejlődése érdekében.
6 A sokoldalú képzés olyan edzésre utal, melyben – főleg a gyerekek esetében – a hangsúly az általános pszichomotoros képességek fejlesztésén van. Ilyen gyakorlatok sportági edzéseken is szerepelhetnek (pl. sokoldalú fejlesztés tenisz keretében), de lehetnek önálló foglalkozások is.
14 | O l d a l
• Kidolgozni a megfelelő
versenyeztetési stratégiát hogy a
résztvevők, sportolók és/vagy csapat
képzése a lehető legsikeresebb
legyen.
• Mindig szakmaiságot és megfelelő
hozzáállást mutatni a szakma, a
résztvevők és a többi érintett felé.
Megfigyelés és reflexió
• Mélyrehatóan elemezni a szakma
gyakorlatát, hogy meg tudja ítélni a
megteremtett sportkörnyezet
hatékonyságát.
• Mélyrehatóan elemezni a
résztvevők/csapat teljesítményét, hogy a fejlődés érdekében a hibajavítás
azonnal megtörténjen.
• Mélyrehatóan elemezni a programot,
hogy meg tudja ítélni a megteremtett
környezet hatékonyságát.
• Döntéseket hozni a sporttevékenység
alatt és után, hogy a célok elérésének
esélyét megnövelje.
Értékelés és fejlesztés
• Edzőként és tanulóként reflektálni a
szakma elméletére és gyakorlatára,
bizonyítva az alapos elemzés
képességét és törekedve a folyamatos
szakmai önképzés elvének
betartására.
• Felismerni az önképzés
szükségességét és a folyamatos
fejlődés érdekében különböző, az
önképzést segítő stratégiákat
alkalmazni.
• A kutatási eredmények segítségével,
megfelelő vizsgálati módszereket
alkalmazva objektíven és kritikusan
feltárni és megoldani a problémákat.
15 | O l d a l
• Kidolgozni a saját edzői filozófiát és
stílust annak tudatában, hogy azt a
megszerzett tudás és tapasztalat
alapján tovább szükséges fejleszteni.
1. táblázat – Az utánpótlásedző szakmai profilja (az Európai Edzői Keretrendszer 6.3. táblázatának módosított változata, Lara-Bercial et al. 2017)
A Tanterv tanegységei
A Tanterv alkalmazásának megkönnyítésére az iCoachKids szakértői öt tanegységet fejlesztettek, melyek lefedik az utánpótlásedző teljes szakmai profilját. Az európai oktatási alapelveknek megfelelően ezek az egységek a megszerzendő ismeretek, a kreditek és a kompetenciák köré épülnek. Az egységeket ugyanakkor rugalmas referenciapontokként kell kezelni, melyeket minden esetben az adott környezethez kell igazítani. Az utánpótlásedzőket képzőknek a környezeti tényezőket figyelembe véve kell igényeikhez, céljaikhoz és lehetőségeikhez alakítaniuk a tanegységeket.
A Tanterv fogalmai
A Tantervben az alábbi fogalmakat használjuk:
Tanulmányi követelmények
A tanulmányi követelmények az ellenőrizhetően megszerezett tudást, szakértelmet és gyakorlatot jelentik, melyek elvárhatóak attól, aki bizonyos képesítést szerzett, vagy részt vett a képzési programban. Mint ilyen, hangsúlyozza az oktatás, a tanulás és az értékelés közötti kapcsolatot.
Tanegység
A tanegységek összefüggő ismereteket tartalmaznak, melyeket a hozzájuk tartozó kreditmennyiséggel lehet értékelni és elismerni.
Kredit
Egy kredit általában 25-30 óra hallgatói munkának felel meg. Ennek megfelelően, az tanegységek és a képzés a képzésnek megfelelő tanegységek tanulmányi követelményeinek teljesítéséhez szükséges kreditszámmal mérhető.
Tanulás időtartama
A tanórák száma arra az időtartamra utal, melyet a diákok tanulási feladatokkal töltenek. A tanórák számát feloszthatjuk kontakt (tanár által vezetett) és nem kontakt (önálló tanulás) órákra, valamint gyakorlatra (gyakorlattal eltöltött idő, pl. edzősködés).
16 | O l d a l
Feladatorientált kompetencia
A feladatorientált kompetencia a tanulmányi követelmények gyakorlati elemeit foglalja magába, vagyis amit a hallgatónak a gyakorlatban tudnia kell a tanulmányi követelmények teljesítéséhez.
A tanegységek tartalma
Minden tanegység tartalmazza:
• A tanegység címét • A tanegység célját • A tanegység kreditértékét a különböző edzői szinteken • A tanulmányi követelményeket • A feladatorientált kompetenciákat/értékelési szempontokat a tudásszint, a gyakorlati munka és
az Európai Képesítési Keretrendszer (European Qualifications Framework – EQF) alapján.
Kép: Sport Ireland Coaching
17 | O l d a l
1. tanegység: A koncepció és a stratégia kidolgozása
A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e a sportolókkal és a csapatokkal közösen kialakítani a sportolók fejlettségének és
igényeinek, valamint a szervezeti és környezeti sajátosságoknak megfelelő koncepciót és a stratégiát.
Tanegység kreditértéke:
● Segédedző: 1 (25/30 óra)
● Edző: 2 (50-60 óra)
● Szakedző/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
● Mester/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
Tanulmányi követelmények
A tanegység teljesítésével a hallgató
megtanulja:
Feladatorientált kompetenciák /Értékelési
szempontok7
A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz:
Kezdő Képzett Kompetens Tapasztalt
Segédedző Edző Szakedző/
Vezetőedző
Mester/
Vezető edző
EKK 2-3. szint EKK 4. szint EKK 5-6.
szint
EKK 7-8.
szint
1. Tudatosítani az edzői filozófia
megfogalmazásának fontosságát és
felismerni, hogy miként tudja azt
felhasználni és értékelni.
1.1. Megmagyarázni az utánpótlásedzői filozófia
megfogalmazásának és megértésének fontosságát.
1.2. Megfogalmazni és kritikusan gondolkodni az
utánpótlássportról vallott értékeiről és elveiről.
2. Értelmezni a sporttevékenység tágabb
környezetét és összehangolni a gyakorlatot a helyi, regionális és
nemzeti szabályozással és a célokkal.
2.1. Meghatározni a tágabb környezetet, melyben a
sporttevékenység folyik.
2.2. Megfogalmazni, hogy a program milyen mértékben
illeszkedik a helyi, regionális, és nemzeti szabályrendszerbe.
2.3. Megfogalmazni, hogy a program milyen mértékben
illeszkedik a nemzeti és a nemzetközi szövetség
szabályzatába.
7 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint).
18 | O l d a l
2.4. Meghatározni a program különböző résztvevőit,
szerepüket és feladataikat.
3. Kialakítani a programnak megfelelő
koncepciót, ami megfelel a
résztvevőknek és az intézmény
céljainak.
3.1. Kidolgozni a program egyértelmű koncepcióját, ami
világosan kifejezi az elképzeléseket és a célokat.
3.2. Kifejteni, hogy a koncepció hogyan felel meg az
igényeknek, szükségleteknek és a résztvevők fejlettségi
szintjének.
3.3. Megfogalmazni, hogy a koncepció hogyan felel meg az
intézmény szabályzatának és céljainak.
4. Kidolgozni a megfelelő stratégiát, ami
támogatja a koncepció megvalósulását.
4.1. Meghatározni és követni az alapelveket és a
stratégiafejlesztés lépéseit.
4.2. Kidolgozni a megfelelő stratégiát, ami támogatja a
koncepció megvalósulását.
4.3. Értelmezni, hogy a stratégia különböző elemei hogyan
járulnak hozzá a speciális célokhoz és a koncepció
általános céljaihoz.
5. Átgondolt döntéseket hozni a közép- és
hosszú távú edzés- és
mérkőzésprogram alapján az intézmény
és a résztvevők8 szükségleteinek
figyelembevételével a tervezéssel, a
megvalósítással, az ellenőrzéssel és az
értékeléssel kapcsolatban.
5.1. Elkészíteni az edzések és a versenyek közép- és hosszú
távú terveit, melyek biztosítják a stratégia és a koncepció megvalósulását.
5.2. Meghatározni, hogy a terv különböző elemei hogyan
járulnak hozzá a stratégia specifikus, és a koncepció
általános céljaihoz.
5.3. Meghatározni, hogy a terv különböző fázisai hogyan
kapcsolódnak egymáshoz és járulnak hozzá a stratégia
specifikus, és a koncepció általános céljaihoz.
5.4. Meghatározni, hogy a terv hogyan alkalmazkodik a
résztvevők közös és egyéni igényeihez.
5.5. Meghatározni, hogy a terv hogyan alkalmazkodik az
intézmény igényeihez és szabályzatához.
5.6. Meghatározni a rövid-, közép- és hosszú távú célokat,
melyek lehetővé teszik a terv hatékony alkalmazását és
8 A “résztvevők” a sportoló gyerekeket jelentik a sportolás szintjétől függetlenül.
19 | O l d a l
ellenőrzését.
2. tanegység: A környezet kialakítása
A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e optimalizálni a környezetet, amiben a program működik a személyi és tárgyi
feltételek, a források, a gyakorlati munka megszervezésével és maximalizálásával, valamint az edzők és a segítők irányításával.
Tanegység kreditértéke:
● Segédedző: 1 (25/30 óra)
● Edző: 2 (50-60 óra)
● Szakedző/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
● Mester/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
Tanulmányi követelmények
A tanegység teljesítésével a hallgató
megtanulja:
Feladatorientált kompetenciák/Értékelési
szempontok 9
A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz:
Kezdő Képzett Kompetens Tapasztalt
Segédedző Edző Szakedző /
Vezetőedző
Mester/
Vezető edző
EKK 2-3. szint EKK 4. szint EKK 5-6.
szint
EKK 7-8.
szint
1. Kiválasztani és toborozni a
résztvevőket.
1.1. Tervet készíteni a résztvevők kiválasztására és
toborzására.
1.2. Értelmezni a kiválasztás és a toborzás fő elemeit, melyek
biztosítják a potenciális résztvevők megtalálását és
bevonását.
1.3. Megfelelő reklámanyagot készíteni és kommunikációs
csatornát létesíteni a sikeres kiválasztás és toborzás
érdekében.
1.4. Meghatározni, hogy a kiválasztás és a toborzás hogyan
9 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint).
20 | O l d a l
felel meg a fiatalok etikai és biztonsági kérdéseinek.
1.5. Biztosítani, hogy a tehetségkutató és fejlesztő
programokban a kiválasztás és a toborzás megfeleljen az
egyedfejlődés elveinek.
2. Azonosítani, értékelni és újragondolni a
meglévő elveket és értékeket a
megfelelő sportkörnyezet kialakítása
érdekében.
2.1. Értelmezni, mit jelent a “kultúra” a sportprogramban.
2.2. Azonosítani a különböző típusú kultúrákat és azok
jellegzetes összetevőit, jellemzőit és hatásait.
2.3. Azonosítani a program (kultúra) meglévő elveit, értékekeit
és elképzeléseit.
2.4. Értékelni a program meglévő elveit, értékekeit és
elképzeléseit a meglévő tudás, személyes elvek és
értékek, valamint az intézményi szabályozás tükrében.
2.5. Felismerni, hogy milyen környezet jött létre a programban.
2.6. Ha szükséges, újragondolni a meglévő környezetet, hogy
egy új, testhezállóbb jöhessen létre.
3. A program és a résztvevők igényeinek
megfelelően meghatározni az emberi és
tárgyi erőforrásokat.
3.1. Meghatározni a program és a résztvevők igényeinek
kielégítéséhez szükséges emberi és tárgyi erőforrásokat.
3.2. Megtenni a megfelelő lépéseket, hogy a források
megszerzése etikus legyen.
3.3. A meglévő tudás alapján igazolni a tárgyi források
kiválasztását.
4. Alkalmazni a biztonságos sportolás
elveit a résztvevők és a segítők
érdekében.
4.1. Tudatosítani a meglévő helyi, regionális és/vagy nemzeti
biztonsági előírásokat.
4.2. A klub számára saját biztonsági előírásokat és
szabályokat kidolgozni.
4.3. Eredményesen kommunikálni a résztvevők felé az
előírásokat és a szabályokat.
4.4. Ellenőrizni és betartatni az előírásokat és a szabályokat a
klub keretein belül.
4.5. Tudatosítani az egészségügyi kockázatok értékelésére
vonatkozó helyi, regionális és/vagy nemzeti szabályozást.
4.6. Kidolgozni a klub számára az egészségügyi kockázatok
értékelési rendszerét.
21 | O l d a l
4.7. Hatékonyan kommunikálni az egészségügyi kockázatokat
a program résztvevői felé.
4.8. Ellenőrizni és betartatni a klub biztonsági előírásait.
Kép: Sport Ireland Coaching
22 | O l d a l
3. tanegység: Kapcsolatok építése
A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e pozitív és eredményes kapcsolatokat építeni a sportolókkal és a program más résztvevőivel:
edzőkkel, segítőkkel, az iskola, a szövetség képviselőivel és más személyekkel.
Tanegység kreditértéke:
● Segédedző: 1 (25/30 óra)
● Edző: 2 (50-60 óra)
● Szakedző/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
● Mester/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
Tanulmányi követelmények A tanegység teljesítésével a hallgató
megtanulja:
Feladatorientált kompetenciák/Értékelési szempontok10
A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz:
Kezdő Képzett Kompetens Tapasztalt
Segédedző Edző Szakedző / Vezetőedző
Mester / Vezetőedző
EKK 2-3. szint EKK 4. szint EKK 5-6.
szint
EKK 7-8.
szint
1. Etikus, elfogadó és empatikus
kapcsolatokat kialakítani a
versenyzőkkel, segítőkkel és más
résztvevőkkel.
1.1. Értelmezni az etikus, elfogadó és empatikus kapcsolatok
megteremtésének és fenntartásának fontosságát a
sportkörnyezetben.
1.2. Jellemezni azokat a tényezőket, melyek elősegítik vagy
gátolják az etikus, elfogadó és empatikus kapcsolatok
kialakítását és fenntartását.
1.3. Megteremteni és fenntartani az etikus, elfogadó és
empatikus kapcsolatokat a versenyzőkkel, segítőkkel és
más résztvevőkkel.
1.4. Kritikusan értékelni a sportkörnyezetben előforduló
10 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint).
23 | O l d a l
különféle kapcsolatok természetét és eredményességét.
1.5. Tervet kidolgozni a sportkörnyezetben meglévő
kapcsolatok fenntartására vagy fejlesztésére.
2. Elfogadni a résztvevők fizikai, mentális
és kulturális sokféleségét és az
edzéseket ennek megfelelően alakítani.
2.1. Jellemezni, mit jelent a résztvevők fizikai, mentális és
kulturális sokfélesége.
2.2. Értelmezni a résztvevő közötti különbségeket a tervezés
és kivitelezés szempontjából.
2.3. Jellemezni azokat a stratégiákat, melyek biztosítják, hogy
az edzések, programok és versenyek figyelembe veszik
és tiszteletben tartják a résztvevők közti különbségeket.
2.4. Úgy tervezni az edzéseket, programokat és versenyeket,
hogy azok figyelembe vegyék a résztvevők közti
különbségeket és biztosítsák a különböző igények
kielégítését.
2.5. Kritikusan értékelni az aktuális gyakorlatot a résztvevők
különbözősége és a tervezett lépéseket illetően a
résztvevők kirekesztése vagy az igazságtalan bánásmód
veszélyének minimalizálása érdekében.
3. Az elképzelések közérthető
bemutatásával irányítani és befolyásolni
az érintettek (szülők, technikai vezetők
stb.) hozzáállását, szemléletét és
támogatását.
3.1. Értelmezni az edző programban betöltött központi, vezető
és irányító szerepét.
3.2. Kifejteni, hogy a program mely területein és miért van az
edző vezető szerepben.
3.3. Jellemezni a különböző vezetői szerepeket, valamint
irányítási modelleket és szemléleteket.
3.4. Kritikusan értékelni sportban előforduló vezetői
szerepeket, irányítási modelleket és szemléleteket.
3.5. Kritikusan értékelni a saját vezetői stílust, hogy az
mennyiben felel meg a programban résztvevő
sportolóknak és más érintetteknek.
3.6. Kifejteni a vezetői kommunikáció szerepét.
3.7. Jellemezni az edzői munkában alkalmazható
kommunikációs elméleteket.
24 | O l d a l
3.8. Kritikusan értékelni álláspontját az egyének és a csoport
felé történő kommunikációt illetően.
3.9. Kritikusan értékelni és tudatosan fejleszteni
kommunikációs készségeit.
4. A viselkedési normák felállításának és a
jogi előírások betartásának
szükségességét a sportkörnyezetben.
4.1. Meghatározni azokat a viselkedési normákat és jogi
előírásokat, melyek helyi, regionális és/vagy nemzeti
szinten befolyásolják az edző munkáját.
4.2. Kifejteni a normákhoz való ragaszkodás jelentőségét,
valamint azok be nem tartásának következményeit.
4.3. Megvizsgálni, hogy a viselkedési normákat és a jogi
előírásokat egyéni és szervezeti szinten ellenőrzik és
betartják-e.
4.4. Kritikusan értékelni, hogy a viselkedési normákban és a
jogi előírásokban van-e bármilyen kibúvó lehetőség vagy
hiányosság.
5. A versenyzőket/sportolókat, segítőket
és más résztvevőket arra ösztönözni,
hogy tegyenek meg mindent céljaik
eléréséért és a program sikerességéért.
5.1. Definiálni az edző szerepét, mint motivátor és szakember,
aki ösztönzi a versenyzőket/sportolókat, segítőket és más
résztvevőket arra, hogy tegyenek meg mindent céljaik
eléréséért és a program sikerességéért.
5.2. Azonosítani a legfőbb akadályokat, melyek gátolhatják a
versenyzőket/sportolókat, segítőket és más résztvevőket
céljaik elérésében, és a program sikeressé tételében.
5.3. Meghatározni a képzés főbb módszereit, melyek segítik a
sportolókat, segítőket és más résztvevőket saját céljaik
elérésében, valamint hozzájárulnak a program
sikerességéhez.
5.4. Kritikusan értékelni a sportolók, segítők és más
résztvevők képzéséről vallott elveket és szemléletet.
5.5. Segíteni a sportolókat, segítőket és más résztvevőket,
hogy eredményesebbek legyenek céljaik elérésében és
nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a program
sikerességéhez.
5.6. Mérési/értékelési rendszert készíteni a sportolók, segítők
25 | O l d a l
és más résztvevők teljesítményének minősítésére, hogy
nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni saját céljaik
eléréséhez, valamint a program sikerességéhez.
Kép: Heidi Thomas
26 | O l d a l
4. tanegység: Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása
A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e megfelelő, stimuláló edzéseket vezetni a tanulást és fejlődést hatékonyan segítő pedagógiai
módszerek alkalmazásával, valamint felkészíteni a sportolókat a számukra megfelelő versenyekre és irányítani a versenyzésüket.
A tanegység kreditértéke:
• Segédedző: 1 (25/30 óra)
● Edző: 3 (75-90 óra)
● Szakedző/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
● Mester/Vezetőedző: 6 (150-180 óra)
Tanulmányi követelmények A tanegység teljesítésével a hallgató
megtanulja:
Feladatorientált kompetenciák/Értékelési szempontok11
A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz:
Kezdő Képzett Kompetens Tapasztalt
Segédedző Edző Szakedző / Vezetőedző
Mester/ Vezetőedző
EKK 2-3. szint EKK 4. szint EKK 5-6.
szint
EKK 7-8.
szint
1. Felmérni a sportolók és/vagy a csapat
igényeit, hogy a résztvevők
szükségleteinek és képességeinek
megfelelő, a tágabban értelmezett
környezet, tanterv, irányelvek és célok
figyelembevételével tervezze és
vezesse a közösségre szabott
1.1. Megindokolni a sportolók és a csapatok igényeinek átfogó
felmérésére irányuló vizsgálat jelentőségét.
1.2. Meghatározni az emberi fejlődési fő alapelveit, melyek
hatással lehetnek az igényfelmérés folyamatára.
1.3. Meghatározni a résztvevők és sportolók fejlődésének fő
alapelveit, melyek hatással lehetnek az igényfelmérés
folyamatára.
11 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint).
27 | O l d a l
programot.
1.4. Meghatározni a csapat fejlődésének fő alapelveit egy
adott sportágon belül, melyek hatással lehetnek az
igényfelmérés folyamatára.
1.5. Meghatározni az igényfelmérés folyamatát és módszerét.
1.6. Felismerni, hogy a környezet, a tanterv, a szabályzatok és
célok hogyan lehetnek hatással a versenyzők, a sportolók
vagy a csapat képzési tervére.
1.7. Felmérni az egyének és/vagy csapat igényeit, hogy olyan
testreszabott edzésprogramot állítson össze, amelyik
figyelembe veszi a résztvevők igényeit és képességeit a
széleskörűen értelmezett programok, a tanterv, a
szabályozás és a célok keretein belül.
1.8. Kritikusan értékelni a saját képességét, hogy
igényfelmérést végezzen a résztvevők, a sportolók és a
csapatok körében.
2. Kiválasztani, megtervezni és alkalmazni
a megfelelő pedagógiai, gyakorlati és
kommunikációs módszereket, melyek
segítik a résztvevők rövid- közép- és
hosszú távú tanulását.
2.1. Megindokolni a versenyzők rövid-, közép- és hosszú távú
tanulását segítő pedagógiai, gyakorlati és kommunikációs
módszerek megválasztásának jelentőségét.
2.2. Jellemezni a különböző pedagógiai módszereket és
megjelenésüket a képzés gyakorlatában.
2.3. Jellemezni a különböző gyakorlati módszereket és
megjelenésüket a képzés gyakorlatában
2.4. Jellemezni a különböző kommunikációs módszereket és
megjelenésüket a képzés gyakorlatában.
2.5. Megindokolni a pedagógiai, gyakorlati és kommunikációs
módszerek megválasztását, melyek a résztvevők, a
sportolók és a csapat fejlődési szakaszainak megfelelően
segítik a képzést.
2.6. Alkalmazni a választott pedagógiai, gyakorlati és
kommunikációs módszereket, melyek a résztvevők, a
sportolók és a csapat fejlődési szakaszainak megfelelően
segítik a képzést.
2.7. A tanulás érdekében kritikusan értékelni az alkalmazott
28 | O l d a l
pedagógiai, gyakorlati és kommunikációs módszereket.
3. Elemezni egy sokoldalú képzésre12 vagy a választott sportágra irányuló
gyakorlatot és meghatározni az
alkalmazás lehetőségeit.
3.1. Megindokolni egy sokoldalú képzésre, vagy a választott
sportágra irányuló gyakorlat elemzésének jelentőségét.
3.2. Meghatározni a sokoldalú képességfejlesztő vagy
sportági gyakorlatot alátámasztó elveket és elméleteket.
3.3. Áttekinteni a gyakorlati alkalmazás vizsgálatának
jelentőségét az edzői munkában.
3.4. Elemezni egy alapelemeket tartalmazó, sokoldalú
képzésre vagy a választott sportágra irányuló gyakorlatot.
3.5. Kritikusan értékelni egy sokoldalú képzésre vagy a
választott sportágra irányuló gyakorlatot elemzésének
képességét.
4. Meghatározni a sokoldalú képzés vagy a sportági képzés fő elemeit a
résztvevők fejlődési szakaszaiban.
4.1. Kifejteni a sokoldalú képzés vagy a sportági képzés fő
elemei azonosításának jelentőségét a résztvevők fejlődési
szakaszaiban.
4.2. Azonosítani azokat az elveket és elméleteket, melyek
alátámasztják a sokoldalú képzés vagy a sportági képzés
gyakorlatainak a fejlettségi szint alapján végzett
vizsgálatát.
4.3. Áttekinteni a fejlődési szakaszokra épülő edzői munka
elemzésének gyakorlatát.
4.4. A fejlődési szakaszokra épülő sokoldalú képzés vagy a
sportági képzés fő elemeit vizsgáló elemzést lefolytatni.
4.5. Kritikusan értékelni a sokoldalú képzésre vagy a
választott sportágra irányuló, fejlődési szakaszokra épülő
elemzés képességét.
5. Kidolgozni, értelmezni és alkalmazni a
megfelelő tananyagot a sokoldalú vagy
a sportági képzéshez a résztvevők
5.1. Kifejteni, hogy mit jelent a tanterv az oktatásban és
hogyan jelenik az meg az edzői gyakorlatban.
5.2. Felhasználni az oktatás elméleteit, hogy alátámassza a
12 A sokoldalú képzés olyan edzésre utal, melyben – főleg a gyerekek esetében – a hangsúly az általános pszichomotoros képességek fejlesztésén van. Ilyen gyakorlatok sportági edzéseken is szerepelhetnek (pl. sokoldalú fejlesztés tenisz keretében), de lehetnek önálló foglalkozások is.
29 | O l d a l
szükségleteivel és az elfogadott
irányelvekkel összhangban.
gyakorlati tananyag kidolgozásának fontosságát.
5.3. Értelmezni és kritikusan szemlélni a sokoldalú vagy
sportági képzés meglévő tanterveit.
5.4. Megfelelő tantervet kidolgozni a sokoldalú vagy sportági
képzésre és megindokolni a felépítés, az elemek és a
folyamat kiválasztását.
5.5. Kifejteni, hogy a tanterv hogyan alkalmazható a
versenyzők, a sportolók és a csapat különböző fejlődési
szintjein.
5.6. Kritikusan értékelni a tanterv megtervezésének,
értelmezésének és alkalmazásának képességét.
6. Rendszeresen edzéseket tartani a
közép- és hosszú távú program edzés-
és mérkőzésterve szerint változatos, a
résztvevőknek megfelelő oktatási
módszereket alkalmazva.
6.1. Értelmezni a legfontosabb pedagógiai és módszertani
alapelveket, melyek segítik a minőségi edzések
vezetését.
6.2. Bemutatni a legfontosabb pedagógiai és módszertani
alapelvek alkalmazását a gyakorlati munkában.
6.3. Kritikusan értékelni a legfontosabb pedagógiai és
módszertani alapelvek alkalmazását a gyakorlati
munkában.
6.4. Megtervezni összefüggő edzések sorozatát és értelmezni,
hogy azok hogyan illeszkednek a közép- és hosszú távú
program tervébe.
6.5. Kritikusan értékelni az összefüggő edzéssorozatok
tervezésének és vezetésének képességét, és értelmezni,
hogy azok hogyan illeszkednek a közép- és hosszú távú
program tervébe.
7. Megteremteni a megfelelő versenyzési
lehetőségeket és menedzselni a
versenyeket a résztvevők folyamatos
fejlődése érdekében.
7.1. Értelmezni a megfelelő versenyzés szerepét a résztvevők,
sportolók és csapatok fejlődésében.
7.2. Ismertetni a korosztálynak és a fejlettségi szintnek
megfelelő versenyeztetési formákat, melyek segítik a
résztvevők folyamatos fejlődését.
7.3. Azonosítani és kritikusan értékelni a megfelelő és nem
megfelelő versenyeztetési lehetőségeket.
30 | O l d a l
7.4. Kiválasztani és elindulni egy versenyen, ami megfelel az
adott résztvevők vagy sportolók fejlődési szükségleteinek.
7.5. Megszervezni és lebonyolítani egy versenyt, ami megfelel
az adott résztvevők vagy sportolók fejlődési
szükségleteinek.
8. Kidolgozni a megfelelő versenyeztetési
stratégiát hogy a résztvevők, sportolók
és/vagy csapat képzése a lehető
legsikeresebb legyen.
8.1. Definiálni a versenyeztetési stratégiát.
8.2. Felvázolni a fejlődés alapelveit és a versenyeztetési
stratégia alkalmazását, ami maximalizálja a tanulás és a
siker esélyét.
8.3. Meghatározni azokat a problémás területeket, melyek a
versenyzés stratégiájának kialakításában felmerülhetnek.
8.4. Kritikusan értékelni a különböző életkorokra és fejlődési
szintekre vonatkozó versenyzési stratégiák
alkalmasságát.
8.5. Kifejteni, hogy hogyan alkalmazza a versenyeztetési
stratégiát napokkal, hetekkel vagy hónapokkal a versenyt
megelőzően.
8.6. Kritikusan értékelni a megfelelő versenyeztetési stratégia
kidolgozásának képességét, hogy a képzés a lehető
legsikeresebb legyen.
9. Mindig szakmaiságot és megfelelő
hozzáállást mutatni a szakma, a
résztvevők és a többi érintett felé.
9.1. Azonosítani a legfontosabb alapelveket, melyek a
szakmaiságot közvetítik az edzői gyakorlatban.
9.2. Bemutatni a szakmaiság legfontosabb alapelveinek
alkalmazását a gyakorlatban.
9.3. Kritikusan értékelni a következetesen fenntartott szakmai
hozzáállás képességét a gyakorlatban.
31 | O l d a l
5. tanegység: Döntéshozás, reflexió és tanulás
A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e döntéseket hozni egy dinamikusan változó környezetben, értékelni a döntések eredményét
és a kapott információkat felhasználni a további szakmai, inter- és intraperszonális fejlődése érdekében.
Tanegység kreditértéke:
● Segédedző: 1 (25/30 tanulási időtartam vagy óra)
● Edző: 2 (50-60 óra)
● Szakedző/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)
● Mester/Vezetőedző: 6 (150-180 óra)
Tanulmányi követelmények A tanegység teljesítésével a hallgató
megtanulja:
Feladatorientált kompetenciák/Értékelési szempontok 13
A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz:
Kezdő Képzett Kompetens Tapasztalt
Segédedző Edző Szakedző / Vezetőedző
Mester/ Vezetőedző
EKK 2-3. szint EKK 4. szint EKK 5-6.
szint
EKK 7-8.
szint
1. Értékelni a saját, a résztvevők,
sportolók és a csapat teljesítményét
annak érdekében, hogy a folyamatos
fejlődést biztosított legyen.
1.1. Megindokolni az önértékelés és a teljesítményelemzés
fontosságát annak érdekében, hogy az edző, a sportoló, a
résztvevők és a csapat fejlődése folyamatos legyen és a
bennük rejlő lehetőségek realizálódjanak.
1.2. Elméletekkel alátámasztani az értékelés és az elemzés
hasznosságát.
1.3. Ismertetni és követni az értékelés és az elemzés lépéseit.
1.4. Különböző emberi és tárgyi erőforrásokat felhasználni az
önértékeléshez.
1.5. Felismerni a folyamatos fejlődés szükségességét az edzői
13 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint).
32 | O l d a l
munkában.
1.6. Felismerni saját tanulási szükségleteit és folyamatos
fejlődése érdekében alkalmazni az önképzési stratégiákat
és lehetőségeket.
2. Döntéseket hozni a sporttevékenység
alatt és után, hogy megnövelje a rövid-,
közép- és hosszú távú célok elérésének
esélyét.
2.1. Bemutatni a különböző döntéshozási modelleket.
2.2. Azonosítani és jellemezni a különböző döntéshozási
folyamatokat a gyakorlati munka különböző feladataiban
és szakaszaiban.
2.3. Felismerni és megfelelően kezelni azokat a tényezőket,
melyek befolyásolják az azonnali döntéshozást.
2.4. Az azonnali döntéshozás megkönnyítése érdekében
emberi és tárgyi erőforrásokat felhasználni.
2.5. Felismerni és megfelelően kezelni azokat a tényezőket,
melyek befolyásolják az utólagos döntéshozást.
2.6. Az utólagos döntéshozás megkönnyítése érdekében
emberi és tárgyi erőforrásokat felhasználni.
2.7. A kutatási eredmények segítségével, megfelelő vizsgálati
módszereket alkalmazva objektíven és kritikusan feltárni
és megoldani a problémákat.
3. Mélyrehatóan elemezni a szakma
gyakorlatát, hogy meg tudja ítélni a
megteremtett sportkörnyezet
hatékonyságát.
3.1. Kifejteni a szakmai gyakorlat elemzésének fontosságát a
megteremtett sportkörnyezet hatékonyságának
megítélésében.
3.2. Meghatározni a különféle teljesítményértékelő
módszereket.
3.3. Kiválasztani az igényeknek és a szintnek megfelelő
teljesítményértékelő módszert.
3.4. Mélyrehatóan elemezni a szakma gyakorlatát.
3.5. Értékelni a teljesítményt az elérendő célok és a kötelező
előírások alapján.
3.6. A szakmai gyakorlat elemzése alapján a teljesítmény
növelésére irányuló tervet készíteni.
33 | O l d a l
4. Mélyrehatóan elemezni a
résztvevők/csapat teljesítményét, hogy
a fejlődés érdekében rögtön tudja
javítani a hibákat.
4.1. Kifejteni a sportoló/csapat teljesítményére vonatkozó
alapos elemzés fontosságát, hogy a fejlődés érdekében
rögtön tudja javítani a hibákat.
4.2. Meghatározni a különféle teljesítményértékelő
módszereket.
4.3. Kiválasztani az igényeknek és a szintnek megfelelő
teljesítményértékelő módszert.
4.4. Elvégezni egy mélyreható, a résztvevők/csapat
teljesítményére vonatkozó vizsgálatot.
4.5. Értékelni a teljesítményt az elérendő célok és a kötelező
előírások alapján.
4.6. A teljesítmény növelése érdekében rögtön javítani a
hibákat.
5. Mélyrehatóan elemezni a programot,
hogy meg tudja ítélni a megteremtett
környezet hatékonyságát.
5.1. Felismerni a programeredmények mélyreható
vizsgálatának fontosságát, hogy meg tudja ítélni a
megteremtett környezet hatékonyságát.
5.2. Meghatározni a különféle teljesítményértékelő
módszereket.
5.3. Kiválasztani az igényeknek és a szintnek megfelelő
teljesítményértékelő módszert.
5.4. Elvégezni egy mélyreható, a program eredményességére
vonatkozó vizsgálatot.
5.5. A teljesítménynövelés érdekében változtatni a programon.
34 | O l d a l
A tanegységek összefoglaló táblázata
Tanegység Kreditérték Kezdő/ Segédedző/ EKK 2-3. szint
Képzett/ Edző/ EKK 4. szint
Kompetens Szakedző/Vezetőedző / EKK 5-6. szint
Tapasztalt Mester/Vezetőedző / EKK 7-8. szint
1. fejezet – A koncepció és a stratégia kidolgozása
Kreditérték 1 2 4 4 Tanulás időtartama (óra):
- kontakt órák - egyéni tanulás - gyakorlat (óra)
25/30 10/12.5 10/12.5 5
50/60 20/25 20/25 10
100-120 40-50 40-50 20
100-120 40-50 40-50 20
2. fejezet – A környezet kialakítása
Kreditérték 1 2 4 4 Tanulás időtartama (óra):
- kontakt órák - egyéni tanulás - gyakorlat (óra)
25/30 10/12.5 10/12.5 5
50/60 20/25 20/25 10
100-120 40-50 40-50 20
100-120 40-50 40-50 20
3. fejezet –Kapcsolatok építése
Kreditérték 1 2 4 4 Tanulás időtartama (óra):
- kontakt órák - egyéni tanulás - gyakorlat (óra)
25/30 10/12.5 10/12.5 5
50/60 20/25 20/25 10
100-120 40-50 40-50 20
100-120 40-50 40-50 20
4. fejezet – Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása
Kreditérték 1 3 4 6 Tanulás időtartama (óra):
- kontakt órák - egyéni tanulás - gyakorlat (óra)
25/30 10/12.5 10/12.5 5
75-90 30/37.5 30/37.5 15
100-120 40-50 40-50 20
150-180 60-75 60-75 30
5. fejezet – Döntéshozás, reflexió és tanulás14
Kreditérték 1 2 4 6 Tanulás időtartama (óra):
- kontakt órák - egyéni tanulás - gyakorlat (óra)
25/30 10/12.5 10/12.5 5
50/60 20/25 20/25 10
100-120 40-50 40-50 20
150-180 60-75 60-75 30
Összesen 5 kredit 125/150 óra
11 kredit 275/330 óra
20 kredit 500/600 óra
24 kredit 600/720 óra
14 Ahol lehetséges, az 5. tanegységet be kell építeni a többi tanegységbe és nem önállóan tárgyalni.
35 | O l d a l
Ismeretanyag és ajánlott tudományágak
A 2. táblázat az ICEE „Nemzetközi Normák a Sportedző Alapképzésben” 4. táblázata alapján készült (Lara-Bercial et al. 2016); meghatározza az utánpótlásedző-képzés alapismereteit és felvázol számos kacsolódó elméleti területet.
Erős
line
áris
kap
csol
at k
öti a
kom
pete
nciá
kat a
tudá
shoz
és
a ké
szsé
gekh
ez, m
inda
mel
lett
nyilv
ánva
ló a
köl
csön
hatá
s az
öss
zes
terü
let k
özöt
t is.
Az alapismeretek tárgyköre (Côté &
Gilbert, 2009; ISCF, 2013 )
Kapcsolódó szakterületek
Átfogó elméleti területek
Ajánlott tudományágak/elméletek
Szakmai ismeretek
A képzés folyamatának és gyakorlatának értelmezése
A tervezés elméletei
Az összegzés/reflexió elméletei
Konstruktív összehangolás Integráló/összefoglaló gondolkodás Kritikus gondolkodás Reflektív gyakorlat Periodizáció
A cselekvés elméletei Természetes döntéshozatal Reflexió a gyakorlatban
Az edzői gyakorlat elméletei Döntéshozatal a gyakorlatban Irányítás a gyakorlatban Edzői hatékonyság
A versenyzés elméletei Versenyzés a tanulásért Versenyzés a beilleszkedésért Versenyzés a győzelemért (teljesítmény)
A környezeti tényezők értelmezése
Szabályozáselméletek Irányelvek meghatározása, kivitelezése és értékelése (pl. a sport hatása a fizikai és szellemi egészségre)
A politika elméletei Mikro- és makropolitika Társadalomelméletek
A stratégia elméletei Piac-/termékelemzés elméletei Stratégiafejlesztési elméletek
Sportadminisztráció Költségvetés tervezése Programtervezés Emberi erőforrások Céges kapcsolatok
A technika elméletei Biomechanika Mozgásvezérlés Mozgástanulás
A stratégia és a taktika elméletei Kognitív pszichológia Döntéshozatal Sportfilozófia Teljesítményelemzés
36 | O l d a l
A sport és a sporttanterv értelmezése
Pszichológiai elméletek Teljesítménypszichológia Sportpszichológia
Élettani elméletek Teljesítményélettan Kondicionálás Mozgásvizsgálat Sporttáplálkozás Sportsérülések
Mozgáselméletek
Mozgásvezérlés Mozgásfejlődés Funkcionális mozgás
A résztvevők értelmezése
Biológiai elméletek Anatómia Fejlődésélettan Edzésélettan
Pszichológiai elméletek
Érzelmi intelligencia Fejlődéspszichológia Kognitív pszichológia Szociálpszichológia Sportpszichológia Teljesítménypszichológia Motivációs elméletek
Szociológiai elméletek Kulturális pszichológia Szociálpszichológia Csoportdinamika Csoportelmélet Szocializációs elméletek
A fejlesztés és a tehetséggondozás integratív modelljei
A fejlődés bio-pszicho-szociális modelljei
Intraperszonális ismeretek
Önismeret
Az önszabályozás elméletei
Értékek és elvek elméletei
Az egyén fejlődésének elméletei
Az edzői munka elméletei
Kutatás és tudásfejlesztés
Fejlődéspszichológia Reflektív gyakorlat Metakogníció – önálló tanulás Ismeretelmélet Mentális képességek Önszabályozás Kutatási módszerek Az edzői munka szociológiai és/vagy pszichológia értelmezése Pozitív fejlesztés
Tanuláselméletek
Kognitív tanuláselmélet Szociális tanuláselmélet Szociológiai tanuláselmélet Experimentális tanuláselmélet
37 | O l d a l
Interperszonális ismeretek
Az emberi kapcsolatok és a pedagógia értelmezése
Az önálló tanulás elméletei Transzformációs tanuláselmélet
Készségek elsajátításának/mozgástanulás elméletei
Korlátozás elmélete Az információfeldolgozás elmélete
Tudásmenedzsment elméletek
Vezetési elméletek Transzformációs vezetés Kapcsolatorientált vezetés Támogató vezetés Meggyőzőerő
Kommunikációs elméletek Kommunikációs modellek és stratégiák Erőszakmentes kommunikáció Konfliktuskezelési modellek
Kultúraelméletek
A beilleszkedés, kirekesztés, hatalom, stb. társadalmi, történelmi és pszichológiai elméletei Kultúramenedzsment Kulturális kompetencia
Etikaelméletek Értéketika Haszonelvűség Kötelességelmélet Gondoskodásetika Erkölcstan és az erkölcsi fejlődés elméletei
2. Táblázat – Ismeretanyag és ajánlott tudományágak (átdolgozva az ICDS-ből, Lara-Bercial et al., 2016)
38 | O l d a l
Záró gondolatok
A Tanterv az utánpótlásedzők számára teremti meg a megfelelő formális és informális képzés lehetőségét az Európai Unióban. Célja, hogy közös, mégis rugalmas referenciapontként szolgáljon azok számára, akik magasan képzett sportszakemberek oktatására törekednek hazájukban. Azonban minden környezet különböző, ezért körültekintően kell felhasználni és adaptálni a tantervet, hogy az az edzők és a sportolók igényeinek megfeleljen.
Sok sikert kívánunk az utánpótlásedzők támogatásához nyújtott erőfeszítésekhez.
A Tantervvel kapcsolatos bármilyen kérdés esetén, keressen bennünket a következő elérhetőségen: [email protected]
Az iCoachKids Csapata
Kép: Leeds Beckett University
39 | O l d a l
Irodalomjegyzék
Côté, J. and Gilbert, W. (2009) An integrative definition of coaching effectiveness and expertise. International Journal of Sports Science and Coaching, 4(3): 307–323
European Commission Education and Culture Directorate General (2008). The European Qualifications Framework for Lifelong Learning. Luxembourg: European Communities
Fix, M., Schipper-van Veldhoven, N., Lara-Bercial, S., North, J., Rankin-Wright, A.J., Piggott, D., O’Leary, D., Quinn, S., Van der Haegen, K., Dupuis, M., Navarro, R., García, S., Lara, P., Dudeniene, L., Statkeviciene, B., Petrovic, L., & Balogh, J.(2017). iCoachKids Coaching Children Literature Review: An output of project iCoachKids. Leeds: Leeds Beckett University
Gilbert, W. & Côté, J. (2013) Defining coaching effectiveness: a focus on coaches’ knowledge. In P. Potrac, W. Gilbert & J. Denison, (Ed) Handbook of Sports Coaching. London: Routledge
Lara-Bercial, S., Jiménez, A., Abraham, A., Bales, J., Colmaire, P., Curado, J., Dieffenbach, K., Ito, M. & Rynne, S. (2016). The International Sport Coaching Bachelor Degree Standards of the International Council for Coaching Excellence. International Sport Coaching Journal, 3(3), 344-348.
Lara-Bercial, S., North, J., Petrovic, L., Minkhorst, J., Oltmanns, K., & Hämäläinen, K. (2017). The European Sport Coaching Framework. Champaign, IL: Human Kinetics.
Rankin-Wright, A.J., North, J., Lara-Bercial, S. et al. (2017). Audit of the Children's Coaching Workforce in Seven European countries: an output of Project iCoachKids. Leeds: Leeds Beckett University
Copyright © 2017 by iCoachKids