european-semester thematic-factsheet youth employment hu · Forrás: Eurostat,...
Transcript of european-semester thematic-factsheet youth employment hu · Forrás: Eurostat,...
1. oldal |
1. BEVEZETÉS
A gazdasági növekedés és a jobb élet-
körülmények előmozdítása érdekében működő szakpolitikák alapvető eleme a
fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedésének és ott maradásának segítése. A fiatalok
ilyen aktiválása és fenntartható integrációja szintén fontos szerepet tölt
be az Európa 2020 stratégia
foglalkoztatási célkitűzésének1 elérésében.
A fiatalok iskolából munkába való át-
menetét különleges kihívások terhelik. Az eredmény a viszonylag alacsony
foglalkoztatottsági arány, magas munka-
nélküliség, és azon fiatalok magas aránya, akik nem foglalkoztatottak,
oktatásban és képzésben nem részesülnek (NEET-fiatalok). Az ifjúsági
munkanélküliség aránya érzékenyebben reagál az üzleti ciklusra, mint a felnőtt
munkanélküliség esetében. Mivel korlátozott munkatapasztalattal
rendelkező új belépők, így a fiatalok
kisebb valószínűséggel találnak munkát, gyakran átmeneti és részmunkaidős
szerződéseken keresztül vagy gyakornoki tevékenység keretein belül
foglalkoztatják őket és könnyebben el-bocsáthatók, ha a gazdasági ciklus
gyenge.
Ezenkívül sok tagállamban a fiatal
munkavállalók nagy része szándéka ellenére rendelkezik ideiglenes
1 A 20–64 év közötti lakosság
foglalkoztatási arányának legalább 75%-ra növelése.
szerződésekkel, és ezen esetekben gyakran nehézségekbe ütközik az
állandó munkahelyre való áttérés.
Azonban az ideiglenes munka jellege és a fiatalok számára nyújtott állandó és
stabil munka megtalálásának lehetősége országonként nagymértékben változik. A
fiatalok ideiglenes szerződései magas előfordulásának oka az oktatásban és
képzésben való részvétel vagy próbaidő2 lehet.
Az ifjúsági foglalkoztatás, munka-nélküliség és inaktivitás szintjét nagy-
mértékben befolyásolja a makro-gazdasági helyzet. Ugyanakkor az
iskolából a munkába való átlépés strukturális jellegzetességeiből is
eredhetnek fontos kiváltó okok. Ezek a
strukturális tényezők többek között:
az oktatási és képzési rendszerek elégtelensége;
a fiatalokat különösen érintő munkaerő-piacok szegmentálása, és
az állami foglalkoztatási szolgálatok
alacsony kapacitása arra, hogy személyre szabott szolgáltatásokat
nyújtsanak a fiataloknak, és ezen szolgáltatások korlátozott erőfeszítései a
leginkább veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal való kapcsolattartásban.
A fiatalok munkanélkülisége és inaktivitása magas költségekkel jár, és
célzott politikákat igényel. A munka-
2 IMF személyzeti vitafeljegyzés „Fiatal
munkanélküliség Európa fejlett
gazdaságaiban: Megoldásokat keresve, 2014. december, 9. oldal
EURÓPAI SZEMESZTER – TEMATIKUS TÁJÉKOZTATÓ
IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁS
2. oldal |
nélküliség, különösen a tartós munka-nélküliség a karrier kezdetén hosszú
távú negatív következményekkel járhat,
ilyen például az alacsonyabb jövőbeni jövedelmek és a rosszabb foglalkoztatási
kilátások (az úgynevezett „sebhely-hatás”)3. Ez alacsonyabb
termelékenységi szinthez is vezethet4.
A fiatalok foglalkoztatási kilátásait a nemzedékek közötti méltányosság
összefüggésében is figyelembe kell
venni. A rugalmasság iránt meg-növekedett igény miatt számos atipikus
munkaforma alakult ki, és a szakmai karrierek ma kevésbé stabilnak
bizonyulnak. Bár a nagyobb fokú rugalmasság bizonyos mértékig a
vállalatok és a munkavállalók szükségleteire is reagálhat, társadalmi
kockázatokat is jelent. Magasabb igény
jelenik meg bizonyos típusú munkaerő és készségek iránt, a többi típus rovására,
és nagyobb a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége. Néhány munkavállaló
helyzete egyre bizonytalanabb.
Tekintettel a munka világának változó
körülményeire, a hagyományos munka-erőpiacokra szabott jóléti rendszerek
nem feltétlenül fedezik a védelemre szorulókat. Mindezek a fejlemények
nagyobb hatással lehetnek a fiatalokra, mint a pályafutásuk előrehaladottabb
szakaszában lévőkre vagy a nyug-díjasokra, és hatással lehetnek élet-
projektjeik megvalósítására.
A demográfiai változások következtében
a potenciális munkavállalók számának csökkenése és a függőségi ráta5
emelkedése rámutat a munka-termelékenység növekedésének
fontosságára. Nehezebbé válik arra
hagyatkozni, hogy potenciális növekedési
3 Fondeville N. és Ward T., „A válság
sebhelyhatásai”, kutatási jegyzet 06/2014, szociális helyzet figyelő, Európai Bizottság, 2014. 4 Bell, David N.F. és Blanchflower, David G.,
„A fiatalok és a nagy recesszió”, Oxford Review of Economic Policy, 27(2): 241-267,
2011. 5 A 0-14 év közötti és a 65 évnél idősebb eltartottak száma a teljes 15-64 év közötti lakossághoz viszonyítva.
forrásként több embert adnak hozzá a munkaerőhöz. Középtávon azonban
lényeges különbséget jelenthet a munka-
erőpiacon aktívan résztvevők bővítése. A nagyobb termelékenység elérése
érdekében a szakpolitikáknak az innováció felé kell elmozdulniuk, és az
Unió tudásbázisát a készségek és az oktatás6 révén ki kell terjeszteniük.
A fiatalok foglalkoztatásának elő-
mozdítása és az iskolából a munkába
való átmenet javítása fontos prioritás az Unió napirendjén. Az ifjúsági garancia
keretében tagállamok elkötelezték magukat, annak biztosítására, hogy
valamennyi 25 év alatti fiatal a tanulmányai befejezését vagy munka-
helye elvesztését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állás-
ajánlatot kapjon, illetve további
oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton
vehessen részt7.
Ezt a kötelezettségvállalást megerősítet-ték azzal, hogy a szociális jogok
európai pillére tervezetének 4b8 irány-
elvévé tették. A pillér elvei irányt mutatnak a jobb munka és élet-
körülmények megújult konvergenciája felé9. A (15–24 éves) NEET-fiatalok
(vagyis akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy képzésben)
arányának csökkentése (2016-ban
6 Bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában – éves jelentés 2017. 7 A Tanács 2013. április 22-i ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról. 8 A 4b. irányelv kimondja, hogy a
fiataloknak joga van ahhoz, hogy színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton
vehessen részt munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül (I. fejezet: Az esély-
egyenlőség és a munkaerőpiachoz való
hozzáférés, Európai Bizottság, közlemény a szociális jogok európai pillérének létre-
hozásáról, 2017.). 9 Az Európai Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásá-ról, 2017.
3. oldal |
11,5%) tehát kulcsfontosságú célkitűzés-sé válik az Unióban10.
Az Ifjúsági Garancia az Uniós tag-országok összességének azon
kötelezettségvállalása, miszerint gondoskodnak arról, hogy minden 25
éven aluli fiatal színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban,
tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vehessen
részt munkahelye elvesztését vagy a
formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül. Az Európai
Unióban a kiemelt politikai lendület, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés
és az Európai Szociális Alap jelentős pénzügyi forrásai, valamint az uniós
szintű szilárd ellenőrzési mechanizmusok példátlan kombinációjának köszönhetően
gyorsan végrehajtották ezt az
intézkedést. Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés, mely egy 8,8 milliárd
eurós pénzügyi forrás, közvetlen célzott támogatást nyújt azon NEET-fiatalok
számára, akik a 25% feletti ifjúsági munkanélküliséggel küzdő régiókban
élnek11.
A tájékoztató felépítése a következő:
A 2. szakasz az ifjúsági munka-
nélküliség, a NEET-fiatalok és a teljesítmény egyéb kulcsmutatóit
vizsgálja az Unió országaiban;
A 3. szakasz a rendelkezésre álló bizonyítékokat tárgyalja arra
vonatkozóan, hogy milyen politikák alkalmasak az ifjúsági munkanélküliség
és az inaktivitás kihívásainak hatékony kezelésére, és röviden áttekinti az uniós
szinten elfogadott megközelítést, különös tekintettel az Ifjúsági Garancia
végrehajtására;
A 4. szakasz felvázolja a megfelelő politikai gyakorlatot a kihívásoknak való
megfelelés érdekében, és példákat mutat be az Unió tagállamaiból. Az
10 Eltérő rendelkezés hiányában a jelen
tájékoztatóban szereplő adatok az Unió 28 tagállamára (EU28), a „fiatalok” adatai a 15–
24 éves korosztályra vonatkoznak. 11 Az Európai Bizottság közleménye az Ifjúsági Garancia és a Fiatal Foglalkoztatási Kezdeményezés három évig, 2016.
összes uniós tagállam jelenlegi helyzetének áttekintése szintén elérhető.
A következő tájékoztatók az ifjúsági foglalkoztatás témájához kapcsolódó
kiegészítő információkat tartalmaznak: korai iskolaelhagyás; foglalkoztatás-
védelmi jogszabályok; aktív munkaerő-piaci politikák; a nők munkaerőpiaci
részvétele; a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségek; szegénység és
társadalmi kirekesztés; álláskeresési
járadékok; be nem jelentett munka; a bérek alakulása és a bérmeghatározási
rendszerek; és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
2. SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK: AZ
UNIÓS ORSZÁGOK
TELJESÍTMÉNYÉNEK ÁTTEKINTÉSE
Az iskolából a munkába történő sikeres átmenetre vonatkozó kockázat többféle
formában jelenik meg. Mivel a munka-erőpiacon aktív fiatalok – vagyis a
foglalkoztatottak vagy álláskeresők – a
tagállamokon belül jelentősen eltérnek, e kockázatok elemzéséhez több mutatót
kell használni az érintett lakosság (15–24 év közöttiek) esetében. Szükséges
továbbá az elemzéshez országspecifikus tényezők gondos mérlegelése.
Jelenleg az Unióban körülbelül 3,8 millió a fiatal (15–24 év közötti) munkanélküli-
ek száma (a 2013 januárjában mért 5,7 milliós csúcsérték alatt). Míg ezek a
számok továbbra is magasak, 2013 óta az ifjúsági munkanélküliség éves aránya
4 százalékponttal 18,73%-ra csökkent, a NEET-fiatalok aránya pedig átlagosan 1,5
százalékponttal 11,5%-ra csökkent az
Unióban. Mindkét arány csökkent a leg-több Uniós tagállamban, különösen
azokban, ahol 2013-ban a legmagasabb volt ez az arány (lásd az 1. és a 3. ábrát
és a mellékletben található táblázatokat).
Az ifjúsági munkanélküliség aránya a 15–24 év közötti munkanélküliek
százalékos arányát jelenti a korcsoport összes munkaerejéhez viszonyítva
(amely magában foglalja a foglalkoztatott és a munkanélküli
fiatalokat, de nem a gazdaságilag inaktívakat, azaz azokat a fiatalokat,
4. oldal |
akik nem dolgoznak és nem állnak rendelkezésre vagy keresnek munkát).
Az ifjúsági munkanélküliség aránya az Unióban a 2013-ban mért csaknem
24%-os csúcsértékről 2016-ban 18,7%-ra csökkent, de még mindig 2,8
százalékponttal magasabb, mint 2008-ban (és több mint kétszerese az átlag
munkanélküliségi arány 2016. évi 8,6%-ának). Tizenegy tagállam 20% feletti
ifjúsági munkanélküliséggel szembesült.
Négy esetében ez az arány 30% fölötti volt (Görögország, Spanyolország,
Olaszország és Horvátország). Tíz tag-államban (Németország, Cseh
Köztársaság, Hollandia, Málta, Ausztria,
Dánia, Magyarország, Egyesült Királyság, Észtország és Litvánia) az arány 15%-
nál alacsonyabb volt, ami 2015-re javulást jelent, amikor csak 8 tagállamra
volt ez igaz. Az ifjúsági munkanélküliség diszperziója az euróövezet országaiban
továbbra is magasabb, mint az EU28-ban, a németországi 7,1%-tól a görög-
országi 47,3%-ig (lásd az 1. ábrát).
1. ábra — Ifjúsági munkanélküliség aránya (15–24 év közöttiek) az uniós tagállamokban,
2008, 2015 és 2016
Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés, [une_rt_a]
2014 volt a válság óta az első olyan év, amikor újra emelkedni kezdett az ifjúsági
foglalkoztatási arány (vagyis a foglalkoztatottak aránya a 15–24 év
közötti teljes lakossághoz viszonyítva). 2016-ban az ifjúsági foglalkoztatási
arány tovább nőtt az Unióban, és elérte
a 33,8%-ot, ami magasabb, mint a 2014-es a 32,5%, de még mindig 3,5
százalékponttal alacsonyabb, mint a 2008. évi csúcsérték (37,3%).
0
10
20
30
40
50
60
DE
CZ
NL
MT
AT
DK
HU
UK
EE
LT
SI
BG IE LV PL
EU
28
SE
LU
BE FI
RO
EA19
SK
FR
PT
CY
HR IT ES
EL
2016 2015 2008
5. oldal |
2. ábra — ifjúsági foglalkoztatási arány az Unióban (15–24 év közöttiek)
Négy tagállamban alacsonyabb 20%-nál
az ifjúsági foglalkoztatási arány
(Görögországban 13%, Olaszországban 16,6%, Spanyolországban 18,4% és
Bulgáriában 19,8%). A legjobban teljesítő öt tagállam Hollandia 60,8%-
kal, Dánia 58,2%-kal, Ausztria 51%-kal, és az Egyesült Királyság 50,9%-kal, és
Málta 45,9%-kal volt.
Továbbra is magas a fiatalokat érintő
tartós ifjúsági munkanélküliség (azaz a legalább egy évig tartó munka-
nélküliség, adatokat lásd a mellékletben) aránya. A tartós munkanélküliség aránya
a fiatalok esetében még mindig 1,9 százalékpont, magasabb, mint 2008-ban
(a fiatal munkaerő 5,4%-a 2016-ban),
ami a 2013-as12 8%-os csúcsértékhez képest csökkent. Ahogy korábban
említésre került, a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség a
karrier kezdetén negatív hosszú távú következményekkel járhat („sebhely-
hatás”)13.
Mivel nem minden fiatal aktív a munka-
erőpiacon, az ifjúsági munkanélküliség aránya nem tükrözi az összes fiatal kor-
osztályba tartozó munkanélküli fiatal felnőttek arányát.
12 Lásd Eurostat, munkaerő-felmérés (LFS) statisztika (yth_empl_120). 13 Fondeville N. and Ward T., op. cit.
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
15-24 év közötti lakosságfoglalkoztatási aránya - teljes
%
EU28
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
6. oldal |
Ezzel szemben az ifjúsági munka-nélküliségi arány a munkanélküli
fiatalok százalékos arányát mutatja a
korcsoport egészéhez viszonyítva, azaz nemcsak a gazdaságilag aktívakat, ha-
nem az inaktívakat, ideértve a tanulókat is. Így – a foglalkoztatási aránnyal
ellentétben – a „munkanélküliség aránya a lakosság körében” értéket
mutatja, amelyet nem befolyásol a fiatal munkaerő mérete. 2016-ban az ifjúsági
munkanélküliségi arány az uniós tag-államok körében a csehországi 3,4% és
a spanyolországi 14,7% arány között
alakult, az átlagos uniós 7,7%-kal, ami a 2013-as14 10%-os csúcsérték alá
csökkent. A foglalkoztatottak és álláskeresők
mellett az Unióban a 15–24 év közötti fiatalok jelentős része gazdaságilag
inaktív. Néhány esetben ez az oktatás és képzés folytatásának köszönhető.
Mások azonban egyszerűen kiléptek a munkaerőpiacról, vagy nem is léptek be
az oktatási rendszer elhagyása után.
A fiatalok helyzetének ezen aspektusát az ifjúsági NEET-arány rögzíti, amely
megfelel a 15–24 év közötti, nem foglalkoztatott, oktatásban és
képzésben nem részesülő fiatalok százalékának. Ezért a foglalkoztatott
vagy az oktatásban vagy képzésben részesülő fiatalok definíció szerint nem
képezik részét a NEET-fiatalok csoportjának. A (15-24 év közötti)
fiatalok NEET-aránya a szociális
eredménytábla kiemelt mutatójaként szerepel, ezért központi szerepet játszik
a szociális jogok pillérének15 megvalósí-tásában.
Nagy különbségek vannak a NEET-fiatalokból álló lakosságon16 belül és
nem minden helyzet jelent problémát. Néhány fiatal számára a NEET csak át-
meneti státusz (munkahelyek közötti,
vagy a tanulmányok befejezése utáni, munkahely megtalálását megelőző
időszak).
14 Lásd Eurostat, munkaerő-felmérés (LFS) statisztika (une_rt_a). 15 Európai Bizottság, SZEMÉLYZETI MUNKADOKUMENTUM A dokumentumot kísérő szociális eredménytábla A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról, 2017. 16 Eurofound, „Exploring the diversity of NEETs” (A NEET-fiatalok közötti különbségek feltárása), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2016.
7. oldal |
3. ábra — Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (15–24
év közötti NEET-fiatalok) az Uniós tagállamokban, 2008, 2015 és 2016
Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés, 2016 [edat_lfse_20]
Más esetekben a NEET-státusz a
hátrányos helyzet tünete lehet és a társadalomban való aktív részvételből
való kiszakadást jelezheti.
A NEET-státusz ugyanakkor dinamikus
is: míg az átlag értékek nagyjából ugyanazok maradnak, sok csoporton
belüli személy gyors ütemben cserélődik, mert munkát találnak vagy
továbbtanulnak. Azonban van egy olyan „központi” csoport is, amely nem
változik az idő múlásával, és ők több-szörös akadályokkal is szembesülhetnek
a munkaerőpiacra való belépés során.
Ezen csoport tekintetében a NEET-ként töltött időszak számos negatív
következménnyel járhat, például a gyakoribb esetben felmerülő bizonytalan
és gyenge foglalkoztatási kilátások, vagy a szélsőségesebb eseteket jelentő
szellemi és fizikai egészségügyi problémák17.
2016-ban az összesen 54,6 millió főt számláló 15–24 éves korosztályban 6,3
Ez 11,5%-os NEET arányt jelent (15–24
év közötti NEET-fiatalok aránya), amely meghaladja a 2008-as 10,9%-ot, de a
2012-es 13,2%-os csúcsérték alatt van. 2016-ban a 15–24 év közötti NEET-
fiatalok aránya Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Horvát-
országban, Cipruson és Görögországban
volt a legmagasabb, 15% felett.
A javulás ellenére a NEET-fiatalokra vonatkozó arányok a válság előtti
szintek felett maradnak ezekben a tag-államokban. 2015-höz képest 2016-ban
csaknem minden tagállamban pozitív
tendenciák figyelhetők meg (lásd a 3. ábrát). Ha lebontjuk a NEET-fiatalokra
vonatkozó arányokat a munkát keresők és az inaktív NEET-fiatalok között, a
15–24 év közötti fiatalok 6,2%-a 2016-ban az Unióban nem aktív NEET volt. Az
inaktív NEET-fiatalokra vonatkozó arány lényegesen eltér az EU tagállamai
körében; három tagállamban (Bulgária,
Olaszország és Románia) meghaladja a
17 Strandh, M., Winefield, A., Nilsson, K. és Hammarström, A. „Munkanélküliség és mentális egészségügyi sebek az élet során”, Eur J Public Health, 24: 440-5., 2014.
0
5
10
15
20
25N
L
LU
DK
SE
DE
CZ
AT
SI
MT
EE
LT
BE FI
PL
PT
UK
HU
LV
EU
…
EA…
FR
SK IE ES
EL
CY
HR
RO
BG IT
2016
2015
2008
8. oldal |
millió fiatalnak sem munkája nem volt, sem pedig oktatásban vagy képzésben
nem részesült (nem foglalkoztatott,
oktatásban és képzésben nem részesülő vagy más néven NEET-fiatalok).
10%-ot (lásd a 4. ábrát).
4. ábra — NEET profil (15–24 évesek), 2016
Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés [edat_lfse_20]
A fiatalok körében az oktatásból mun-kába történő átmeneti szakasz során
megtapasztalt nehézségek tekintetében különböző strukturális kihívásokat kü-
lönböztethetünk meg. Ezek különösen a munkaerőpiaci szegmentációhoz, az
oktatási és képzési rendszerek teljesítményéhez, a minőségi munka-
tapasztalat hozzáférhetőségéhez,
valamint a személyre szabott szolgál-tatások hatékonyságához és az állami
foglalkoztatási szolgálatok által a fiataloknak nyújtott támogatáshoz
kapcsolódnak. Ezeket a kihívásokat alább részletesebben tárgyaljuk.
(1) Strukturális kihívás: munkaerőpiaci szegmentáció
A fiatalok elhelyezkedési képességének
mértéke attól is függ, hogy hogyan épül fel a munkaerőpiac, és milyen
mértékben van jelen foglalkoztatási
jogszabály, a fiatalok számára kialakí-tott aktív munkaerőpiaci politika és a
A szegmentált munkaerőpiacokon a fiatalokat aránytalanul nagy számban
foglalkoztatják határozott idejű- és részmunkaidőben, és egyre
kevesebben végeznek határozatlan idejű munkát. A szegmentált munka-
erőpiacok jellemzően a határozatlan idejű szerződéseket érintő magas
szintű foglalkoztatásvédelem és a
határozott idejű szerződéseket érintő alacsony szintű foglalkoztatásvédelem
eredményeképpen jönnek létre, ami munkaerőpiacon belülieket és kívülieket
hoz létre.
A magas munkaerőpiaci szegmentáció-
jú országokban a fiatalok különösen ki vannak téve a bizonytalan foglalkoz-
tatás kockázatának, melyek jellemzői a minimális munkahelyi képzés, viszony-
lag alacsony bérek, továbbá a gyenge hosszú távú foglalkoztatás és karrier-
lehetőségek. A fiatalabb munkavállalók viszonylag gyakrabban túlképzettek a
munkájukban, mint a többi
0
5
10
15
20
25
IT BG RO HR CY EL ES IE SK FR EU28 LV HU UK PT PL BE FI LT EE MT SI AT CZ DE SE DK LU NL
A 1
5–2
4 é
ves
lako
sság
%-á
ban
Inaktív NEET-fiatalok Munkanélküli NEET-fiatalok
9. oldal |
hatékony munkaerő-mobilitási politika. korcsoport18.
5. ábra — Fiatalok (15–24 év közöttiek) aránya a határozott idejű foglalkoztatásban a
teljes munkaképes korú népességhez képest (20–64 év közöttiek) országonként, 2016
Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés, [lfsi_pt_a]
18 Európai Bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában — éves felülvizsgálat 2017.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Afo
glal
kozt
ato
ttak
szá
zalé
kos
arán
ya
15-24 20-64
10. oldal |
2016-ban a fiatal munkavállalók (15–24 éves korosztály) átlagosan 40,8%-a
rendelkezett határozott idejű
szerződéssel (szemben a 20–64 éves munkavállalók 11,2%-ával), és 32,4%-
uk részmunkaidős foglalkoztatásban állt (szemben a 20–64 éves munkavállalók
18,9%-ával)19.
Számos tagállamban a fiatalok az esetek nagyobb részében kényszerből vállalják
a részmunkaidős szerződéseket, és
gyakran nehéznek találják az áttérést az állandó munkára20. Azonban az egyes
országokban jelentősen eltér egymástól a határozott idejű munka jellege és
hatása arra, hogy a fiatalok találnak-e hosszú távú foglalkoztatási lehetőséget.
Az olyan országokban, mint Német-ország, Hollandia és Ausztria, a fiatalok
határozott idejű munkaszerződései gyakran kapcsolódnak az oktatásban és
képzésben való részvételhez (munka és tanulmányok kombinációja vagy
gyakornoki képzés) vagy próbaidőhöz21. Ezekben az esetekben ezek a
szerződések potenciálisan ugró-
deszkaként szolgálhatnak, és támogatják a sikeres iskolából a munkába történő
átmenetet.
19 Eurostat, Részmunkaidős foglalkoztatás és határozott idejű szerződések – éves adatok
[lfsi_pt_a]. 20 Lásd: Eurostat, EU-SILC, Munkaügyi átmenetek szerződés típusa szerint
(ilc_lvhl32) és munkaerő-felmérés, Az
ideiglenes foglalkoztatás fő oka – Nemek és életkor szerinti eloszlások (%) (lfsa_etgar). 21 IMF személyzeti vitafeljegyzés „Fiatal munkanélküliség Európa fejlett gazdaságaiban: Megoldásokat keresve, 2014. december, 9. oldal.
Azonban nincs egységes bizonyíték a határozott idejű munkák szerepéről. Az
intézményi és gazdasági környezetnek
nagy hatása van rá. A határozott idejű munkák további munkalehetőségeket
teremthetnek és csökkenthetik az ifjúsági munkanélküliséget. Általában a
határozott idejű munkaszerződések a leghatékonyabbak a stabil
foglalkoztatáshoz, ha képzéssel kombinálják azokat. A rendelkezésre álló
bizonyítékok így olyan reformokra szólítanak fel, amelyek csökkentik az
határozott és határozatlan idejű munka-
szerződések közötti különböző foglalkoztatásvédelmi szinteket, és meg-
erősítik a fiatalok22 számára kínált határozott idejű szerződések szakmai
képzési tartalmát.
(2) Strukturális kihívás: az oktatási
és képzési rendszerek teljesítménye
Az alapkészségek23, de hasonlóan a
transzverzális készségek24 alacsony szintje súlyos akadályt jelent a
foglalkoztathatóság terén. Számos tag-
államban továbbra is nagy arányú a matematika, az olvasás és a természet-
tudományos ismeretek terén alacsonyan teljesítők száma.
22 Eichhorst, W. Határozott időre szóló munkaszerződések. IZA A munka világa 2014: 45 doi: 10,15185/izawol.45. 23 Ezek a korunk társadalmában szükséges
készségek, például a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az értő olvasás, az írásbeli készségek és matematika. 24 Ezek olyan készségek, amelyek jellemzően
nem valamely adott munkához, feladathoz, tudományos szakterülethez vagy tudás-
területhez kapcsolódnak, és amelyek sokféle helyzetben és munkakörnyezetben alkalmazhatók (például a szervező-készségek).
11. oldal |
6. ábra — 20-24 év közötti fiatalok aránya, akik nem állnak alkalmazásban, oktatásban és képzésben nem vesznek részt, iskolai végzettségi szint alapján, 2016
Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés [edat_lfse_21] és [lfsa_pgaed]
Azok a fiatalok, akik idő előtt elhagyják
az oktatást és képzést, valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő készségekkel és
képzettséggel25. Ennek köszönhetően valószínűleg komoly és tartós
problémákkal szembesülnek a munka-erőpiacon26.
Az alacsonyabb szintű középiskolai végzettségű fiatalok hordozzák a munka-
nélküliség és az inaktivitás legnagyobb kockázatát. 2016-ban az Unióban a 15–
24 éves korosztály munkanélküliségi aránya átlagosan 18,7% volt, de az
alacsonyan képzetteké 28%. Hasonló-
25 Lásd még az európai szemeszter korai iskolaelhagyókról, valamint a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségekről szóló
tematikus tájékoztatóját. 26 Scarpetta S., A. Sonnet and T. Manfredi, „Emelkedő ifjúsági munkanélküliség a válság
alatt: hogyan lehet megakadályozni a nemzedékre gyakorolt hosszú távú negatív hatásokat?”, OECD szociális, foglalkoztatási és migrációs dokumentumok, 106. sz., 2015.
képpen, az alacsonyan képzett fiatalok
NEET-aránya lényegesen magasabb, mint a legalább felsőbb szintű közép-
iskolai végzettségű fiatalok esetében (lásd a 6. ábrát).
A felső középfokú végzettséggel
rendelkezők foglalkoztatási aránya
hosszú távon magasabb, mint a közép-fokú végzettséggel nem rendelkezők
esetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők hasonlóképpen magasabb
foglalkoztatási arányokkal rendelkeznek, mint a felső középfokú végzettségűek. Ez
utóbbi esetben a helyzet uniós tag-államonként jelentős mértékben eltér:
2016-ban a legalább felső középfokú
iskolai végzettséggel rendelkező (20-34 évesek) aránya meghaladta a 85%-ot
Máltán, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Ausztriában, a Cseh
Köztársaságban, Luxemburgban és Magyarországon, míg Cipruson,
Romániában, Spanyolországban, Olasz-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
EU
-28
Ola
szors
zá
g
Ro
má
nia
Gö
rögo
rszá
g
Bu
lgá
ria
Cip
rus
Sp
an
yolo
rszág
Ho
rvá
tors
zág
(¹)
Fra
ncia
ors
zág
Lett
ors
zág
Po
rtug
ália
Íro
rszá
g
Len
gye
lors
zá
g
Szlo
vá
kia
Ma
gya
rors
zág
Be
lgiu
m
Litván
ia (
¹)
Eg
ye
sü
lt K
irá
lyság
Fin
no
rszág
Észto
rszág
Szlo
vé
nia
(¹)
Cseh
Kö
ztá
rsa
sá
g
Au
sztr
ia
Né
me
tors
zág
Svéd
ors
zág
Luxe
mb
urg
(¹)
Dá
nia
Má
lta (
²)
Ho
llan
dia
No
rvé
gia
Svájc
Izla
nd
(³)
Ma
ced
ón
ia V
olt J
ug
oszlá
vK
öztá
rsa
sá
g
Tö
rökors
zá
g
Iskola előtti, általános és alsóbb fokú középiskolai oktatás (ISCED 2011 0-2 szintek)
Magasabb fokú középiskolai, középiskola utáni nem felsőfokú oktatás (ISCED 2011 3 és 4 szintek)
12. oldal |
országban és Görögországban 70% alatt maradt27.
(3) Strukturális kihívás: minőségi munkatapasztalat
hozzáférhetősége
A minőségi szakmai gyakorlatok és
gyakornoki helyek jelentős szerepet játszanak az iskolából munkába történő
zökkenőmentes átmenet támogatásában. Segítenek a fiataloknak gyakorlati
munkatapasztalatot szerezni a rendes munkaviszony megkezdése előtt.
A szakmai gyakorlatokat olyan formális
szakképzési (VET) programként
határozzák meg, melyekben a vállalati képzés (gyakorlati szakmai tapasztalati
időszakok egy munkahelyen) váltakozik az iskolai oktatással (elméleti/gyakorlati
oktatás egy iskolában vagy szakképzési központban). A sikeres befejezés után a
programnak országosan elismert minősítést kell adnia. A munkáltató és a
gyakornok között gyakran szerződéses
jogviszony áll fenn, melynek megfelelően a gyakornok fizetést kap a munkájáért
cserébe28.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakornokok jól foglalkoztathatók.
Könnyebben találnak munkát, hosszabb
ideig foglalkoztatottak, és jobban megfizetik őket, mint azon társaikat,
akik csak az iskolai rendszerű oktatásban vesznek részt. A gyakornoki programok
bizonyítottan jelentősen növelik az iskolából a munkába történő átmenet
sikerének valószínűségét. A legtöbb gyakornoki program esetében a szak-
képzést elvégző és azonnal munkába álló
gyakornokok átlagos aránya körülbelül 60-70%. A program befejezése után 6-
12 hónapon belül a munkát találó gyakornokok aránya még magasabb,
gyakran meghaladja a 80%-ot. A jól
27 Lásd az Eurostat munkaerő-felmérését azon (20-34 év közötti) fiatalok
foglalkoztatási arányáról, akik az elmúlt 3
évben szerezték meg a legmagasabb szintű iskolai végzettséget, és nem vesznek részt
képzettségi szintjüknek megfelelő oktatásban és képzésben, edat_lfse_24. 28 Európai Bizottság, Oktatási és képzési figyelő 2015.
kialakított szakmai képzési modelleket és a munkaalapú tanulást megvalósító
országokban (Dánia, Németország,
Hollandia, Ausztria) a közelmúltban végzett, szakképzésben részt vevők
munkanélküliségi aránya megközelíti a felsőoktatásban végzettekét vagy
hasonló ahhoz29.
Néhány tagállamban azonban nagyon kevés fiatal fér hozzá a minőségi
gyakornoki programokhoz. Több
munkahelyi tanulási lehetőség, különösen a szakmai gyakorlat
bevezetése az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy összekapcsolják a
munkaadók igényeit az európai szakképzési rendszerek által nyújtott
oktatással és képzéssel30.
A szakmai gyakorlat általában a tanulók
vagy a tanulmányaikat közelmúltban be-fejező fiataloknak szóló, határozott idejű
munkahelyi gyakorlatot jelenti. Néhány héttől néhány hónapig terjedő idő-
tartamúak lehetnek. Nem feltétlenül tartozik hozzájuk munkaszerződés, és
általában nem képezik részét a formális
oktatásnak.
A szakmai gyakorlat egyre elterjedtebb a fiatalok tanulmányai alatt vagy után.
Segítheti a fiatalokat a megfelelő tapasztalatok megszerzésében és abban,
hogy meg tudják vetni a lábukat a
munkaerőpiacon. A gyakornoki állásokra vonatkozó Eurobarométer felmérés azt
mutatta, hogy a 18-35 éves korosztály-ban szinte minden második fiatal
rendelkezik legalább egy szakmai gyakorlati tapasztalattal. A tízből hét ex-
gyakornok mondja azt, hogy szakmai gyakorlati tapasztalataik hasznosak
voltak az állandó munkahely meg-
találásában31.
29 Európai Bizottság, Gyakornoki és szakmai
gyakorlati programok az EU 27-ben: A siker fő tényezői - Útmutató szakpolitikusok és szakemberek számára, 2013. 30 Európai Bizottság, Oktatási és képzési
figyelő 2015. 31 A felmérés szerint a válaszadók 46%-a
legalább egy szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az Eurobarométer 378. gyorsjelentése. A szakmai gyakorlat tapasztalata az Unióban, 2013.
13. oldal |
Számos tanulmány megerősítette a gyakornokság hatékonyságát a
gyakornokok foglalkoztatottsági esélyei
javításában32. Ez különösen igaz az aktív munkaerőpiaci politikán (AMPP) belüli
szakmai gyakorlatokra: az AMPP típusú szakmai gyakorlatok résztvevői
könnyebben és rövidebb idő alatt találnak határozatlan idejű munkát, mint
azok, akik nem vettek részt gyakorlaton. Néhány szakmai gyakorlat minőségével
kapcsolatban azonban egyre gyakrabban merülnek fel aggodalmak. A
rendelkezésre álló bizonyítékok meg-
erősítik ezeket az aggályokat, különös tekintettel az elégtelen tanulási
tartalomra és a nem megfelelő munka-körülményekre33.
A nyílt piaci szakmai gyakorlati
lehetőségek sokkal kevésbé
szabályozottak, mint az AMPP típusú gyakornoki munkák. Míg a munka-
körülményeket általában tiszteletben tartják, sok országban előfordulhat a
nem megfelelő tananyag, a felvételi gyakorlat átláthatóságának hiánya, a
túlságosan hosszú időtartam és a szakmai gyakorlatok megfelelő el-
ismerésére vonatkozó előírások hiánya34.
(4) Strukturális kihívás: az állami
foglalkoztatási szolgálatok kapacitása a személyre szabott
szolgáltatások hatékony biztosításának és a fiatalok
támogatásának biztosítása
érdekében
32 Európai Bizottság, Gyakornoki és szakmai gyakorlati programok az EU27-ben: A siker fő tényezői - Útmutató szakpolitikusok és szak-
emberek számára, 2013. 33 Eurofound, Tisztességtelen munka-szerződések: Visszaélések a gyakornoki státusszal (Ausztria, Finnország, Spanyol-
ország és az Egyesült Királyság), 2017. Továbbá Európai Ifjúsági Fórum, A gyakornokok helyzete - felmérés a szakmai
gyakorlat minőségéről Európában, 2011; Az
Eurobarométer 378. gyorsjelentése: A szakmai gyakorlat tapasztalata az Unióban,
2013. 34 Európai Bizottság, személyzeti munka-dokumentum, A minőségi keretrendszer alkalmazása a szakmai gyakorlatoknál, 2016.
A reformintézkedések ellenére több tag-államban nagyon sok állami
foglalkoztatási szolgálatnak (ÁFSZ) még
mindig nincs arra kapacitása, hogy személyre szabott tanácsadást és meg-
felelő támogatást nyújtson a fiatalok számára a sajátos profiljaik alapján35.
A személyre szabott útmutatás
hatékonynak bizonyult a fiatalok számára. Ehhez azonban erőforrások
szükségesek a finanszírozás, a (frontális)
személyzet, a szakértelem és az adminisztratív kapacitás tekintetében.
Miközben a tanácsadás a leginkább „munkára készen állók” esetében a leg-
eredményesebb, az intenzív támogatás a nehezebb csoportok számára is hatékony
lehet, ha személyközpontú megközelítést alkalmaznak. Ez a megközelítés több
összetevőt (tanácsadást, képzést és
különféle elhelyezési szolgáltatásokat)36 ötvöz, és olyan partnerségeket
tartalmaz, amelyek túlmutatnak a hagyományos AMPP-beavatkozásokon
(például a fiatalokkal dolgozó nem kormányzati szervezetekkel való
partnerségek)37.
3. SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK A
POLITIKAI KIHÍVÁSOK KEZELÉSÉRE
Több tagállam esetében a fent leírt ki-hívások kezelése szükségessé teszi a
munkaerőpiaci szabályozások át-
alakítását, valamint képzési, állás-keresési és oktatási rendszereik
reformját. Csak ezáltal remélhetik, hogy gyökeresen javul az iskolából munkába
történő átmenet és a fiatalok foglalkoztathatósága.
35 Európai állami foglalkoztatási szolgálatok hálózata: Jelentés az ifjúsági garancia állami foglalkoztatási szolgálatok általi végre-hajtásáról, 2015 és 2016. 36 A kockázatnak kitett fiatalok munkaerő-piaci integrációjának támogatása, Kölcsönös Tanulási Program, tematikus tanulmány,
amely a magas szintű kölcsönös tanulás
számára készült, Stockholm, 2016. február; Kluve, J., Ifjúsági munkaerőpiaci be-
avatkozások, IZA World of Labour, 2014. 37 Lásd az európai szemeszter állami foglalkoztatási szolgálatokról szóló tematikus tájékoztatóját.
14. oldal |
A politikai eszközöket a nemzedékek közötti méltányosság tekintetében is
elemezni kell. Az évtizedekig tartó élet-
színvonaljavulást követően aggodalmak merülnek fel arra vonatkozóan, hogy a
mai fiatal európaiak a szüleikénél rosszabb életszínvonalra számíthatnak.
Kérdéses azonban, hogy a válság és a gazdaság szerkezeti változásai milyen
hatással lesznek majd a fiatalokra. Ez nagymértékben függ az az elkövetkező
években várható munkaerőpiactól és oktatási teljesítménytől, valamint a
fiatalok foglalkoztathatóságát támogató
politikák hatásától38.
Strukturális kihívás: munkaerőpiaci szegmentáció
A politikai eszközök:
célzott és jól megtervezett bér-támogatások és toborzási támogatások
alkalmazása, amelyek arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy lehetőségeket
teremtsenek a fiatalok számára,
különösen azok számára, akiknek nagyobb nehézségekbe ütközik belépni
a munkaerőpiacra. A támogatott programok feltétele lehet
például a fiatal személy foglalkoztatásban tartása a támogatás
megszűnése után még bizonyos idő-tartamig. A holtteher hatások és a
helyettesítő hatások elkerülése
érdekében az ilyen programokat figyelemmel kell kísérni/
értékelni és kellőképpen célzottá tenni39.
38 Európai Bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában — éves
felülvizsgálat 2017. 39 A holtteherhatás azon munkanélküliek támogatására utal, akik a támogatás nélkül is
találtak volna munkát. A kiszorítási hatás abban az esetben fordul elő, ha a támogatás a munkahely elvesztését okozza a verseny torzulásával. A munkahelyi veszteségek
azokban a vállalkozásokban történnek, amelyek nem kapnak támogatást. A közvetlen helyettesítési hatás akkor fordul
elő, ha a támogatás egy meglévő pozíció
megszűnik, mert azt egy támogatott pozícióra cserélik, például egy idősebb
munkavállalót támogatott fiatalabb munka-vállalók váltanak fel. A támogatás nélkül a támogatásra nem jogosult munkavállaló továbbra is foglalkoztatható volna. Közvetett
a szerződéses megállapodások meg-újítása, különösen a határozatlan és a
határozott idejű szerződések
védelmének és jogainak összehangolása révén. Ez összhangban van a javasolt
szociális jogok európai pillérének 5. alapelvével. Ez az alapelv kimondja,
hogy a munkaviszony jellegétől és idő-tartamától függetlenül a munkavállalók-
nak joguk van tisztességes és egyenlő bánásmódban részesülni a munka-
feltételek, a szociális védelem és a képzésekben való részvétel
tekintetében40;
vállalkozóvá válni kívánó fiatalok támogatása, támogató szolgáltatások
nyújtása az induló vállalkozáshoz és az önfoglalkoztatás jelentette
lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság fokozása;
a munkaerő mobilitásának előmozdítása a fiatalok tájékozottságának növelésével
a különböző területeken, régiókban és
országokban.
Strukturális kihívás: az oktatási és
képzési rendszerek teljesítménye
A politikai eszközök:
az oktatási rendszerekbe való beruházás
biztosítása és a minőségi oktatási eredmények biztosításának javítása41;
a korai iskolaelhagyás átfogó stratégiáinak végrehajtása;
az informális tanulás és a nem formális tanulás elismerése (ideértve az ifjúsági
munkát, a mobilitási tapasztalatokat, az
önkéntességet vagy nyílt oktatási forrásokat);
helyettesítés akkor jelentkezik, ha támogatott munkavállaló tölti be a meglévő álláshelye , amit a támogatás nélkül egy másik jelentkező
töltött volna be. A nem támogatott munka-vállalókat kizárhatják vagy nem veszik fel, előnyben részesítve az olcsóbb, támogatott munkavállalókat. 40 Az Európai Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról, 2017. 41 Az oktatási vagy tanulási eredmények arra
vonatkozó mutatók, hogy mit tud, ért és képes elvégezni a tanuló a tanulási folyamat
teljesítése után. Tágabb értelemben az oktatási-, társadalmi- és élethatásokra utalnak, amelyek a diákok iskolázottságának eredményei.
15. oldal |
a korai iskolaelhagyók és az alacsonyan képzett fiatalok számára útvonalak fel-
kínálása az oktatásba és képzésbe való
visszatéréshez, például második esély programokon keresztül42.
Strukturális kihívás: minőségi munkatapasztalat hozzáférhetősége
A politikai eszközök:
a fiatalok munkatapasztalathoz jutásának támogatása az oktatás alatt, a
munkaerőpiacon releváns készségek el-sajátításának segítése a szakoktatási és
szakképzési rendszerek reformja révén, több és jobb szakmai gyakorlat
biztosítása és az iskolai munkáltatókkal való fokozott együttműködés;
a gyakornoki programok átfogó és
következetes szabályozási keretének létrehozása, amely egyértelműen leírja
valamennyi érintett fél felelősségét, jogait és kötelezettségeit;
kis-, közép- és mikrovállalkozásokat megcélzó gyakornoki programok létre-
hozásához támogatás nyújtása, valamint a költségmegosztási meg-
állapodások ösztönzése a munkáltatók
és a hatóságok között; gyakornoki programok támogatása
figyelemfelkeltés és pályaválasztási tanácsadás révén;
gyakornoki program ajánlatok átlátható-ságának biztosítása és az ilyen
ajánlatokhoz való hozzáférés meg-könnyítése az állami és magán
foglalkoztatási szolgálatok
támogatásával;
42 A felzárkóztató intézkedések számos olyan jellemzővel rendelkezhetnek, mint például az oktatás, az útmutatás, a képzés és a szakmai
tapasztalat kombinációján alapuló valódi munkakörnyezet, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatok, az oktatási, szakoktatási és képzési szolgáltatók és a
szociális partnerek közötti szoros együttműködés, annak biztosítása érdekében, hogy a programok összhangban legyenek a
munkaerőpiaci igényekkel. További
útmutatásért lásd az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentumát, amely a
következő dokumentumot kíséri: Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év, 108. o, 2016.
a gyakornoki képzés minőségbiztosítási rendszerének bevezetése, amely
biztosítja a tanulási eredmények
érvényes, megbízható és tisztességes értékelését, és tanúsított és elismert
képesítést ad; a gyakornoki munka megfelelő
feltételeinek biztosítása (munkaidő, idő-tartam, betegszabadság, rendes
szabadság); megfelelő képzési tananyag biztosítása a
gyakornok számára (gyakornoki meg-állapodás, amely tartalmazza a tanulási
célokat, és kijelöli azt a szupervizort, aki
a kijelölt feladatokon keresztül kíséri, fel-ügyeli és értékeli a gyakornok
munkáját); a szakmai gyakorlat során szerzett
ismeretek, készségek és kompetenciák elismerésének és érvényesítésének elő-
mozdítása, valamint a gyakorlatot biztosító szolgáltatók ösztönzése, hogy
az elért eredményekről végbizonyítványt
állítsanak ki.
Strukturális kihívás: az állami
foglalkoztatási szolgálatok kapacitása a személyre szabott
szolgáltatások hatékony biztosításának és a fiatalok
támogatásának biztosítása érdekében
A politikai eszközök:
teljes hozzáférés biztosítása a fiatalok számára az elérhető szolgáltatásokról és
támogatásokról a foglalkoztatási
szolgálatoknál történő regisztráció érdekében (bevonva ebbe az ifjúsági
szervezeteket, iskolákat, szociális szolgáltatásokat és a nem kormányzati
szervezeteket); a fiatalok támogatásának aktiválása,
továbbfejlesztése és célzottá tétele, ideértve a profilok létrehozását, az
egyéni cselekvési terveket és az olyan
aktiválási intézkedéseket, mint a képzés és a kihelyezett munka;
olyan elkötelezett szakemberek ki-helyezése, akik szolgáltatásokat és
támogatást nyújtanak a fiatal munka-keresők számára és az iskolákkal
együttműködve azonosítják azon iskolát elhagyó fiatalokat, akik még nem
regisztráltak az állami foglalkoztatási
szolgálatnál;
16. oldal |
az eljárások észszerűsítése és a tanács-adás személyre szabásának elősegítése
eseti menedzsment megközelítéssel, a
fiatalok jobb irányítása a regisztrációtól az egyéni cselekvési tervekig és el-
helyezésig (elkerülve a partnerek és a szolgáltatások többszörös bevonását);
az állami foglalkoztatási szolgálat ösztönzése arra, hogy a munkáltatókkal
együtt aktívan részt vegyen a fiatalok foglalkoztatási és képzési lehetőségeinek
azonosításában.
Ezen politikai eszközök nagy része az
uniós tagállamok elkötelezettségének köszönhetően született meg, az ifjúsági
garanciaprogramok létrehozatala érdekében, amelyek megkönnyítik a
fiatalok iskolából a munkába történő átmenetét43. E kötelezettségvállalás
alapján (amelyet megerősítenek azáltal,
hogy azt a szociális jogok európai pillérének egyik alapelvévé tették), a
tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 25 év alatti fiatalok44, állásuk elveszíté-
sét, illetve a tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül tovább-
képzésben, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben vegyenek részt,
szakmai gyakorlatot végezzenek vagy
képesítésüknek megfelelő állásajánlatot kapjanak.
4. A SZAKPOLITIKAI HELYZET
ÁTTEKINTÉSE
A tagállamok az elmúlt években fokozták
erőfeszítéseiket a fiatalok munkanélküli-sége és inaktivitása leküzdésére irányuló
valamennyi vonatkozó politikai eszközre. Ez kapcsolódik az ifjúsági garancia
végrehajtásához, amely átfogó és következetes strukturális reformokat
vezet be a fiatalok iskolából a munkába
történő átmenetének megkönnyítésére.
43 A Tanács 2013. április 22-i ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról. 44 Néhány tagállam kiterjesztette az ifjúsági garanciát a 29 éves kor alatti fiatalokra.
Számos különösen jó vagy ígéretes gyakorlatot lehet kiemelni45.
Ifjúsági garancia (Franciaország)
Ez az intézkedés több, a fent említett strukturális kihívással foglalkozik.
A 2013 második felében kísérleti projektként indult és 2017
decemberében lezárult intézkedés célja, hogy segítse a veszélyeztetett 18-25 év
közötti NEET-fiatalokat abban, hogy nagyobb autonómiát szerezzenek, és el-
induljanak a fenntartható integrációhoz és foglalkoztatáshoz vezető úton. A
kedvezményezetteket a francia állami
foglalkoztatási szolgálat („Pôle Emploi” és „Missions locales”), a szociális köz-
pontok, a megelőzési hálózatok, a tan-széki tanács, az oktatási minisztérium és
más szegénység elleni egyesületek kép-viselőiből álló partnerségi testület
választja ki.
Az intézkedés az intenzív tanácsadást és
a szakmai kurzust ötvözi egy rászorult-ságon alapuló havi juttatással. Egy évre
szóló, „kölcsönösen megújítható” (egyszer megújítható) szerződésen
alapul, amely a fiatal személy és a fiatalokat támogató helyi állami
foglalkoztatási szolgálat (Missions
Locales) között jön létre. A szerződést (ideértve a célokat és a képzési
modulokat) a fiatalokkal közösen dolgozzák ki.
Az „út” egy 6-8 hetes kollektív műhely-
munkával kezdődik (alap- vagy
személyes készségek témában). Ezt követően tanácsadóval kísért személyre
szabott támogatási időszak következik, amelynek keretében a fiatal munka-
vállaló több munkatapasztalatot szerez és részt vehet egy tanfolyamon is.
A projekt innovatív abban az értelemben, hogy van egy „első a munka”
megközelítés azért, hogy a fiatal személy több munkatapasztalatot szerezhessen,
45 Európai Bizottság, a Bizottság szolgálati
munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri: Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év, 2016.
17. oldal |
amely képzési lehetőségekkel kiegészít-hető. Emellett jár egy havi rendszeres
juttatás is, amely számos fiatal számára
értékes biztonsági hálót jelent. Fontos sikertényező a helyi munkáltatókkal kia-
lakított, jól teljesítő partnerségek.
Strukturális kihívás: munkaerőpiaci szegmentáció
„Első kihívás” (Szlovénia)
Szlovéniában az „Első kihívás” program több mint 2800 fiatal foglalkoztatását
támogatja. A program három hónapos próbaidőből áll, amely alatt a fiatal meg-
ismerkedhet munkáltatójával, munka-
helyi feladataival és munkahelyével. Ezt követően, ha a munkáltató és a munka-
vállaló kölcsönösen egyetért, az eszköz 1 éves támogatott foglalkoztatást biztosít.
Az önfoglalkoztatás népszerűsítése a
fiatalok körében (Olaszország)
A „SELFIE-foglalkoztatás” elnevezésű
pénzügyi eszközt 2016 márciusában indították el, hogy előmozdítsa a fiatalok
önfoglalkoztatását oly módon, hogy mikrohiteleket (legfeljebb 25 000 EUR)
és kis hiteleket (legfeljebb 50 000 EUR)
biztosítanak számukra. Az eszköz teljes finanszírozási kapacitása mintegy
137 000 000 EUR, és 2020. december 31-ig elérhető.
A „SELFIE-foglalkoztatás” célja olyan
fiatalok támogatása, akik vállalkozást
akarnak létrehozni és önálló vállalkozóvá válni, de jellemzően nem találnának
finanszírozási lehetőségeket a hagyományos csatornákon keresztül. Ha
az üzleti ötletet pozitívan értékelik, akkor a kedvezményezett a nemzeti forgó-
alapon keresztül, a „SELFIE-foglalkoztatás Alap” keretében kaphat
hiteleszközöket. Annak érdekében, hogy
csökkentsék a vállalkozásindítással járó kockázatot, a hitelhez való hozzáférés
feltétele a regionális kereskedelmi kamara által felügyelt képzésben való
részvétel, és támogatási szolgáltatásokat nyújtanak a kölcsönszerződés aláírását
követő első 12 hónapban.
Strukturális kihívás: az oktatási és
képzési rendszerek teljesítménye
Ifjúsági coaching (Ausztria)
Az ifjúsági coaching célja a korai iskola-
elhagyás csökkentése és az iskolából a munka világába történő átmenet meg-
könnyítése azzal, hogy ingyenes, személyre szabott támogatást és út-
mutatást nyújt az oktatással, foglalkoztatással, valamint személyes
vagy szociális jellegű kérdésekben, amelyekkel a fiatalok találkozhatnak.
Az ifjúsági coaching a fiatalok három csoportjával dolgozik: az oktatási rend-
szerből lemorzsolódás kockázatának ki-tett fiatalok, azok a legfeljebb 19 éves
fiatalok, akik már elhagyták az oktatási rendszert (iskolát, gyakornoki képzést);
és a 24 év alatti, speciális nevelési
igényű és/vagy fogyatékkal élő fiatalok. Az ifjúsági coaching szervezése három
lépésben történik, a legerősebb támogatást (esetmenedzsment) a 3.
lépésben kínálja, és legfeljebb egy évig tart.
18. oldal |
Két tényező járult hozzá a program sikeréhez. Az első a rugalmas és átfogó
megközelítés (ennek alapja az ifjúsági
coachok, az iskolák, az állami foglalkoztatási szolgálat, a szociális
munkások, a fiatal környezete és adott esetben a munkaadók és más érdekelt
felek, például az önkormányzatok szoros együttműködése) azt jelenti, hogy a
szolgáltatásnyújtás a személyre koncentráló, és személyre szabható a
halmozottan hátrányos helyzetű ügyfelek támogatására. A második a jó minőség-
ellenőrzési rendszer, amely segíti annak
folyamatos továbbfejlesztését.
Hidak építése az oktatáshoz (Dánia)
Dániában a „Building Bridges to
Education” (Hidak építése az oktatáshoz) program célja, hogy felkészítse a
fiatalokat elméleti tudás, szociális és személyes készségek területén arra,
hogy elkezdjenek és befejezzenek egy szakoktatási programot. A nemzeti
szinten az állami foglalkoztatási szolgálat által irányított projektet az ország 12
megyéjében vezették be, és 44 partner
szakoktató és szakképző intézményt és 52 helyi állami foglalkoztatási szolgálatot
foglal magában. Az iskoláknak célzott finanszírozást nyújtanak a projektben
való részvételük támogatására.
Az áthidaló kurzusok oktatási
környezetben zajlanak egy olyan szak-iskolában, ahol a kedvezményezettek a
többi, rendszeres szakképzésben részt vevő fiatallal együtt tanulnak. Minden
résztvevő meghatározott ütemben halad és jellemzően lehetősége van arra, hogy
részt vegyen különböző kurzusokon, rövid szakmai gyakorlatokon és a szak-
képzés keretén belül kihelyezett próba-
munkákon. Szükség esetén a fiatalok részt vehetnek olvasási és számolási
alapkészségeik fejlesztésen is. Minden fiatal mellé rendelnek továbbá egy
képzési mentort is. A program célja a fiatalok támogatása a szociális segélyről
a szakoktatásba való átmenetben, valamint a „megfelelő” oktatási útvonal
megtalálása. Az áthidaló kurzusok
jellemzően 15 hétig tartanak, bár az idő-tartam a fiatalok igényei szerint
változhat.
Ennek a projektnek az innovatív eleme a szociális segélyről az oktatásra való át-
térés során a fiataloknak nyújtott szoros
(„kézben tartott”) iránymutatás, hidakat építve a két rendszer között. Legfonto-
sabb sikertényezők a foglalkoztatási köz-pontok és az oktatási intézmények
közötti szoros együttműködés, valamint a mentorok célzott képzése.
Strukturális kihívás: minőségi
munkatapasztalat hozzáférhetősége
Átmeneti szakmai gyakorlatok (Belgium)
A 2013 májusában indított átmeneti szakmai gyakorlat program aktív munka-
erőpiaci intézkedés Belgium brüsszeli régiójában. Célcsoportja a fiatal állás-
keresők és az állami foglalkoztatási
szolgálatban regisztrált tanulók, akiknek oktatási szintje nem haladja meg a felső
középfokot.
A résztvevők 3-6 hónapra csatlakozhat-nak egy céghez, hogy megszerezzék az
első szakmai tapasztalatot, és a munka
során fejlesszék képességeiket. Az intéz-kedés különös figyelmet fordít a részt-
vevők számára nyújtott tanácsadásra és a nyomon követésre.
Modern gyakornoki program (Egyesült
Királyság)
A Modern gyakornoki program keretében
Skócia célja, hogy a gyakornokok számát a 2013-2014 közötti 25 000-ről 2020-ra
30 000-re emelje. Hasonlóan, készség-fejlesztési terveket és regionális
készségértékeléseket alkalmaznak annak
biztosítására, hogy a szakmai gyakorlatok szorosan kapcsolódjanak a
gazdasági növekedés és a munka-lehetőségek területeihez. Különös hang-
súly fektetnek a TTMM-tantárgyak (természettudomány, technológia,
műszaki tudományok és matematika) szakmai képzésének megteremtésére.
Strukturális kihívás: az állami
foglalkoztatási szolgálat kapacitása a személyre szabott szolgáltatások
hatékony biztosításának és a fiatalok támogatásának biztosítása
érdekében
19. oldal |
Élethosszig tartó karrier-tanácsadási központok, CISOK (Horvátország)
Horvátországban 11 élethosszig tartó karrier-tanácsadási központ (CISOK)
található, amely ingyenes élethosszig tartó pályaválasztási tanácsadást biztosít
minden polgár számára, de kiemelten a fiataloknak, ideértve az inaktív NEET-
fiatalokat, akik nem regisztráltak az állami foglalkoztatási szolgálatnál. 2020-
ra összesen 22 központ létrehozását
tervezik.
A beavatkozás ötvözi az internetes portál (www.cisok.hu) segítségével nyújtott
web alapú szolgáltatásokat (önértékelési kérdőívek, álláskeresési portál) és a
személyes találkozókat, ideértve a
karriermenedzsment képességekről szóló egyéni/csoportos tanácsadást és az
álláskeresési technikákról tartott workshopokat.
A központok sikeresek voltak, számos
innovatív gyakorlatnak köszönhetően. A
szolgáltatások finanszírozása és biztosítása széles körű partnerségi
modellen alapul, amely bevonja a munkába az önkormányzatokat,
kamarákat, nem kormányzati szervezeteket, ifjúsági szervezeteket,
munkaadókat, szociális partnereket és iskolákat. A CISOK-ok hasonlóképen
rugalmas szolgáltatásnyújtási modellre
épülnek, amelyben a szolgáltatásokat a helyi körülményekhez igazítják, ideértve
a munkaerőpiaci igényeket és a partner-szervezeteket.
Emellett az éves munkatervek és a rend-
szeres ellenőrzési jelentések pozitív
visszacsatolási hurkot biztosítanak a szállítási és szolgáltatás tervezési
tevékenységekhez. A tanácsadói támogatás az egyéni felhasználók
profiljára szabott differenciált szolgáltatási modellen alapul. Végül, a
CISOK irodák kihelyezése az állami foglalkoztatási szolgálat épületeiből segít
elkerülni egyes felhasználók negatív elő-
ítéleteit az állami foglalkoztatási szolgálattal kapcsolatban.
Egyablakos tanácsadó központ
fiataloknak (Finnország)
2015-ben Finnország elindította régióiban az egyablakos tanácsadó köz-
pontokat fiatalok részére. A központok
könnyen hozzáférhető tanácsadói szolgáltatásokat nyújtanak minden 30 év
alatti fiatalnak, ideértve a személyes tanácsadást és iránymutatást, élet-
vezetési támogatást, a karriertervezési, szociális készségekre vonatkozó,
valamint oktatási és foglalkoztatási támogatást.
A cél a fiatalok számára nyújtott szolgáltatások megerősítése és
egyszerűsítése, valamint a tevékenységek megkettőzésének meg-
szüntetése. Az intézkedés innovatív gyakorlata és hosszú távú célja egy
integrált pályaválasztási tanácsadási modell kidolgozása, személyes találkozók
és többcsatornás online szolgáltatások
párhuzamos alkalmazásával. A tanács-adó központ szakemberei a fogadó
szervezet munkatársaiként dolgoznak, de a központ közös épületeiben
működnek. Az azonos fizikai tér meg-osztásán túl a partnerszervezetek közös
védjegy alatt, hálózatként léteznek, többek között egy közös digitális
platformon belül is.
A központ olyan funkcionális
szolgáltatásokhoz fér hozzá, amelyek segítik a fiatalok szükségleteinek
azonosítását és a mindennapi élethez való képességük megerősítését. Az egy-
ablakos tanácsadó központ mindaddig
támogatja a fiatalokat, amíg számukra megfelelő, hosszú távon megoldást
találnak. Ilyen megoldás lehet például, ha a fiatal személy hozzáférést kap a
szövetkezeti hálózaton belüli szolgáltatásokhoz, illetve ha
tanulmányokat vagy új munkát kezd el.
A kezdeményezésben központi szerepet
játszanak a partnerségek. A központ széles körű együttműködési hálózatában
számos kormányzati hatóság vesz részt, például az állami foglalkoztatási szolgálat
szakértői, önkormányzati szociális és egészségügyi szolgálatok, önkormányzati
ifjúsági szolgálatok, a társadalom-
biztosítási hivatal, az oktatási intézmények és műhelyek. Emellett
számos nem kormányzati szervezet és csoport részt vesz az önkéntes
20. oldal |
munkában vagy egyéb ifjúsági tevékenységben. Az egyablakos
tanácsadó központ továbbá a fiatalok és
a vállalkozók vagy üzleti szervezetek közötti kapcsolatként is működik. Maguk
a fiatalok is aktív szerepet játszanak a központok tervezésében és
értékelésében, és részt vesznek a napi tevékenységekben.
A hozzáférhetőség érdekében a köz-
pontok a fiatalok számára könnyen el-
érhető helyeken találhatók, például bevásárlóközpontokban. A központok
ezen túlmenően nem csak a legsebezhe-tőbb fiatalokat támogatják. Ezáltal
kívánják elkerülni a célcsoporton belüli megbélyegzésüket.
Ifjúsági mediátorok (Bulgária)
Az „Ifjúsági mediátor” intézkedést 2015-ben indították el azon NEET-fiatalok
azonosítása, elérése és aktiválása érdekében, akik nem regisztráltak az
állami foglalkoztatási szolgálatnál. A
felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli fiatalok „ifjúsági mediátor”
képzésen vesznek részt és Bulgária teljes területén dolgoznak az ön-
kormányzatoknál.
Az ifjúsági mediátorok közvetítőként
vesznek részt az inaktív fiatalok és az állami intézmények között, melyek
szociális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak.
Feladataik közé tartozik: a nem regisztrált NEET-fiatalok azonosítása és
elérése, egyéni szükségleteik meg-határozása, foglalkoztatásról, oktatási és
képzési lehetőségekről történő
tájékoztatása, és a megfelelő szolgáltatások felé irányítása.
Általánosabban, az ifjúsági mediátorok
együttműködnek a helyi partnerekkel, hogy támogassák a NEET-fiataloknak
szóló szolgáltatások további
integrációját. Például együttműködnek a helyi nem kormányzati szervezetekkel az
információs tevékenységek támogatásában, az állami foglalkoztatási
szolgálatok munkaközvetítőivel a betöltetlen álláshelyek cseréjével és a
munkaadókkal való együttműködésben,
valamint az iskolákkal, hogy segítsék a NEET-fiatalokat az oktatási rendszerbe
való visszailleszkedésben.
Többféle képességgel rendelkező csoportok a speciális szükségletű fiatalok
támogatására (Svédország)
Svédországban az UngKOMP projekt
célja az állami foglalkoztatási szolgálat hatékonyságának javítása, és az ön-
kormányzatokkal való jobb együtt-működés kialakítása a fiatal munka-
nélküliek támogatásában. Ezt úgy valósítja meg, hogy olyan többféle
képességgel rendelkező csoportokat hoz
létre, amelyek az állami foglalkoztatási szolgálat és az önkormányzatok
alkalmazottaiból állnak.
Az intézkedést 2015-2018 között 20 településen valósítják meg; minden
többféle képességgel rendelkező csapat
12–17 állami foglalkoztatási szolgálati és 2 önkormányzati alkalmazottból áll,
továbbá tagjai még egy foglalkoztatási tanácsadó, egy pszichológus, egy
szociális tanácsadó, egy oktatási tanács-adó és egy szociális munkás. Az
intézkedés 5 000 olyan fiatalt támogat, akik hosszú ideje munkanélküliek vagy
tartós munkanélküliség kockázatának
vannak kitéve, kiemelten a speciális szükségletű fiatalokat.
Az intézkedést a fiatalok szempontjainak
megfelelően tervezték. Ahelyett, hogy a fiatalnak a közszolgáltatások összetett
hálózatán keresztül kelljen eligazodnia,
átfogó megközelítést biztosít úgy, hogy az egyént helyezi a középpontba. Ez a
megközelítés különösen fontos a speciális szükségletű fiatalok számára,
akik csekély motivációval rendelkeznek a hatóságokkal való együttműködés
tekintetében. A részvétel önkéntes, és a találkozók egy társalgó-hangulatú
környezetben zajlanak, hogy kötetlenebb
közeget biztosítsanak a fiatalok számára.
Dátum: 2017. 09. 28.
21. oldal |
5. HIVATKOZÁSOK
Bell, David N.F. és Blanchflower, David G., „A fiatalok és a nagy recesszió”, Oxford Review of
Economic Policy, 27(2): 241-267. o., 2011.
Cedefop, A 2020 felé vezető úton: szakoktatási és szakképzési politikákra vonatkozó adatok: országos statisztikai áttekintés, 45.sz. Cedefop kutatási dokumentum, az Európai Unió
Kiadóhivatala, Luxemburg, 2015.
http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/5545
Az Európai Unió Tanácsának 2014. március 10-i ajánlása a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszeréről
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32014H0327(01)
Az Európai Unió Tanácsának 2013. április 22-i ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:120:0001:0006:EN:PDF
Eichhorst, W. Határozott időre szóló munkaszerződések. IZA World of Labour 2014.: 45 doi:
10,15185/izawol.45
Az Eurobarométer 378. gyorsjelentése. A szakmai gyakorlat tapasztalata az Unióban, 2013
http://data.europa.eu/euodp/en/data/dataset/S1091_378
Eurofound, „Exploring the diversity of NEETs” (A NEET-fiatalok közötti különbségek feltárása), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2016.
http://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2016/labour-market-social-
policies/exploring-the-diversity-of-neets
Eurofound, A munkaerőpiacra belépő fiatalok munkakörülményei, 2013. http://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_files/docs/ewco/tn1306013s/tn13060
13s.pdf
Eurofound, Tisztességtelen munkaszerződések: Visszaélések a gyakornoki státusszal
(Ausztria, Finnország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 2017.
Európai Bizottság, Gyakornoki és szakmai gyakorlati programok az EU27-ben: A siker fő tényezői - Útmutató szakpolitikusok és szakemberek számára, 2013.
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/repository/education/policy/vocational-
policy/doc/alliance/apprentice-trainee-success-factors_en.pdf
Az Európai Bizottság bizottsági szolgálati munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az
Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről – az első három év
http://eur-lex.europa.eu/legal-
content/EN/TXT/?qid=1475848244336&uri=CELEX:52016SC0323
Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az
ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről – az első három év http://eur-lex.europa.eu/legal-
content/EN/TXT/?qid=1475848174477&uri=CELEX:52016DC0646
Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=COM:2017:0250:FIN
22. oldal |
Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szociális jogok európai pillérének
létrehozásáról http://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/TXT/?qid=1494929282379&uri=CELEX:52017SC0200
Európai bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában — éves felülvizsgálat 2017
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8030
Európai Bizottság, Oktatás és Képzés — Figyelő 2015
http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/repository/education/library/publications/monitor15_en.pdf
Európai állami foglalkoztatási szolgálatok hálózata: Jelentés az ifjúsági garancia állami
foglalkoztatási szolgálatok általi végrehajtásáról
- 2015.: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=14322&langId=en - 2016.: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=14322&langId=en
Európai Ifjúsági Fórum, A gyakornokok helyzete - felmérés a szakmai gyakorlat minőségéről
Európában, 2011.
Fondeville N. és Ward T., „A válság sebhelyhatásai”, kutatási jegyzet 06/2014, szociális
helyzet figyelő, Európai Bizottság, 2014. http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=13626&langId=en
IMF személyzeti vitafeljegyzés „Fiatal munkanélküliség Európa fejlett gazdaságaiban:
Megoldásokat keresve, 2014. december
Kluve, J., Ifjúsági munkaerőpiaci beavatkozások, IZA World of Labour, 2014.
Scarpetta S., A. Sonnet and T. Manfredi, „Emelkedő ifjúsági munkanélküliség a válság alatt:
hogyan lehet megakadályozni a nemzedékre gyakorolt hosszú távú negatív hatásokat?”,
OECD szociális, foglalkoztatási és migrációs dokumentumok, 106. sz., 2015.
Strandh, M., Winefield, A., Nilsson, K. és Hammarström, A. „Munkanélküliség és mentális egészségügyi sebek az élet során”, Eur J Public Health, 24: 440-5, 2014.
23. oldal |
6. HASZNOS HIVATKOZÁSOK:
Caliendo M., Schmidl R., Ijfúsági munkanélküliség és aktív munkaerőpiaci politikák
Európában, 2015. november, IZA DP 9488 sz.
Carcillo, S., Fernández, R. and Königs, S., „NEET-fiatalok a válságot követően: Kihívások és szakpolitikák”, OECD szociális, foglalkoztatási és migrációs dokumentumok, 164. sz., OECD
kiadó, Párizs, 2015.
Eurofound, „NEET-fiatalok, akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy
képzésben, jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszok” az Európai Unió kiadója, Luxemburg, 2012.
https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1254en.pdf
Eurofound, A fiatalok mozgásának feltérképezése Európában, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2014.
http://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1392en_0.pdf
Európai Bizottság a fiatalok foglalkoztatása honlapja
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1036&langId=hu
Európai Bizottság az ifjúsági garancia honlapja Az ifjúsági garancia - országról országra
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1161&langId=hu
Az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának honlapja
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1100&langId=hu
ILO, Ijfúsági foglalkoztatás weboldala http://www.ilo.org/global/topics/youth-employment/lang--en/index.htm
IMF munkadokumentum: Ifjúsági munkanélküliség a fejlett Európában: Okun törvénye és azon túl, 2015.
OECD, OECD ifjúsági munka weboldala
http://www.oecd.org/youth.htm
OECD, „Az OECD kilátások a készségek területén 2015.: Ifjúság, készségek és
foglalkoztathatóság” http://www.oecd.org/edu/oecd-skills-outlook-2015-9789264234178-en.htm
OECD (2016) „A NEET-kihívás: mit tehetünk a munkanélküli és képzésben nem részt vevő
fiatalokért?”
24. oldal |
MELLÉKLET
1. táblázat — NEET-fiatalok aránya a 25 év alatti lakosság körében a tagállamokban, 2007 - 2016, 25 éves lakosság %-a
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
EU 28 15,9 15,9 20,3 21,4 21,7 23,3 23,7 22,2 20,3 18,7
Belgium 18,8 18,0 21,9 22,4 18,7 19,8 23,7 23,2 22,1 20,1
Bulgária 14,1 11,9 15,1 21,9 25,0 28,1 28,4 23,8 21,6 17,2
Cseh Köztársaság 10,7 9,9 16,6 18,3 18,1 19,5 18,9 15,9 12,6 10,5
Dánia 7,5 8,0 11,8 13,9 14,2 14,1 13,0 12,6 10,8 12,0
Németország 11,8 10,4 11,1 9,8 8,5 8,0 7,8 7,7 7,2 7,1
Észtország 10,1 12,0 27,4 32,9 22,4 20,9 18,7 15,0 13,1 13,4
Írország 9,1 13,3 24,0 27,6 29,1 30,4 26,8 23,9 20,9 17,2
Görögország 22,7 21,9 25,7 33,0 44,7 55,3 58,3 52,4 49,8 47,3
Spanyolország 18,1 24,5 37,7 41,5 46,2 52,9 55,5 53,2 48,3 44,4
Franciaország 19,5 19,0 23,6 23,3 22,7 24,4 24,9 24,2 24,7 24,6
Horvátország 25,4 23,6 25,4 32,3 36,6 42,2 49,9 44,9 42,3 31,5
Olaszország 20,4 21,2 25,3 27,9 29,2 35,3 40,0 42,7 40,3 37,8
Ciprus 10,2 9,0 13,8 16,6 22,4 27,7 38,9 36,0 32,8 29,1
Lettország 10,6 13,6 33,3 36,2 31,0 28,5 23,2 19,6 16,3 17,3
Litvánia 8,4 13,3 29,6 35,7 32,6 26,7 21,9 19,3 16,3 14,5
Luxemburg 15,6 17,3 16,5 15,8 16,4 18,0 16,9 22,3 16,6 19,1
Magyarország 18,1 19,5 26,4 26,4 26,0 28,2 26,6 20,4 17,3 12,9
Málta 13,5 11,7 14,5 13,2 13,3 14,1 13,0 11,7 11,8 11,0
Hollandia 9,4 8,6 10,2 11,1 10,0 11,7 13,2 12,7 11,3 10,8
Ausztria 9,4 8,5 10,7 9,5 8,9 9,4 9,7 10,3 10,6 11,2
Lengyelország 21,6 17,2 20,6 23,7 25,8 26,5 27,3 23,9 20,8 17,7
Portugália 21,4 21,6 25,3 28,2 30,2 38,0 38,1 34,7 32,0 28,2
Románia 19,3 17,6 20,0 22,1 23,9 22,6 23,7 24,0 21,7 20,6
Szlovénia 10,1 10,4 13,6 14,7 15,7 20,6 21,6 20,2 16,3 15,2
Szlovákia 20,6 19,3 27,6 33,9 33,7 34,0 33,7 29,7 26,5 22,2
Finnország 16,5 16,5 21,5 21,4 20,1 19,0 19,9 20,5 22,4 20,1
Svédország 19,2 20,2 25,0 24,8 22,8 23,7 23,6 22,9 20,4 18,9
Egyesült Királyság 14,3 15,0 19,1 19,9 21,3 21,2 20,7 17,0 14,6 13,0
Forrás: Eurostat, Munkanélküliség aránya nem és életkor szerint — éves átlag,% [une_rt_a]
25. oldal |
2 táblázat — NEET-fiatalok aránya a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, 15–24 éves lakosság %-a
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
EU 28 11,0 10,9 12,4 12,8 12,9 13,2 13,0 12,5 12,0 11,5
Belgium 11,2 10,1 11,1 10,9 11,8 12,3 12,7 12,0 12,2 9,9
Bulgária 19,1 17,4 19,5 21,0 21,8 21,5 21,6 20,2 19,3 18,2
Cseh Köztársaság 6,9 6,7 8,5 8,8 8,3 8,9 9,1 8,1 7,5 7,0
Dánia 4,3 4,3 5,4 6,0 6,3 6,6 6,0 5,8 6,2 5,8
Németország 8,9 8,4 8,8 8,3 7,5 7,1 6,3 6,4 6,2 6,6
Észtország 8,9 8,7 14,5 14,0 11,6 12,2 11,3 11,7 10,8 9,1
Írország 10,8 15,0 18,6 19,2 18,8 18,7 16,1 15,2 14,3 13,0
Görögország 11,3 11,4 12,4 14,8 17,4 20,2 20,4 19,1 17,2 15,8
Spanyolország 12,0 14,3 18,1 17,8 18,2 18,6 18,6 17,1 15,6 14,6
Franciaország 10,7 10,5 12,7 12,7 12,3 12,5 11,2 11,4 12,0 11,9
Horvátország 12,9 11,6 13,4 15,7 16,2 16,6 19,6 19,3 18,1 16,9
Olaszország 16,1 16,6 17,6 19,0 19,7 21,0 22,2 22,1 21,4 19,9
Ciprus 9,0 9,7 9,9 11,7 14,6 16,0 18,7 17,0 15,3 15,9
Lettország 11,9 11,8 17,5 17,8 16,0 14,9 13,0 12,0 10,5 11,2
Litvánia 7,1 8,8 12,1 13,2 11,8 11,2 11,1 9,9 9,2 9,4
Luxemburg 5,7 6,2 5,8 5,1 4,7 5,9 5,0 6,3 6,2 5,4
Magyarország 11,5 11,5 13,6 12,6 13,2 14,8 15,5 13,6 11,6 11,0
Málta 11,5 8,3 9,9 9,5 10,2 10,6 9,9 10,5 10,4 8,6
Hollandia 3,5 3,4 4,1 4,3 4,3 4,9 5,6 5,5 4,7 4,6
Ausztria 7,4 7,4 8,2 7,4 7,3 6,8 7,3 7,7 7,5 7,7
Lengyelország 10,6 9,0 10,1 10,8 11,5 11,8 12,2 12,0 11,0 10,5
Portugália 11,2 10,2 11,2 11,4 12,6 13,9 14,1 12,3 11,3 10,6
Románia 13,3 11,6 13,9 16,6 17,5 16,8 17,0 17,0 18,1 17,4
Szlovénia 6,7 6,5 7,5 7,1 7,1 9,3 9,2 9,4 9,5 8,0
Szlovákia 12,5 11,1 12,5 14,1 13,8 13,8 13,7 12,8 13,7 12,3
Finnország 7,0 7,8 9,9 9,0 8,4 8,6 9,3 10,2 10,6 9,9
Svédország 7,5 7,8 9,6 7,7 7,5 7,8 7,5 7,2 6,7 6,5
Egyesült Királyság 11,9 12,1 13,2 13,6 14,2 13,9 13,2 11,9 11,1 10,9
Forrás: Eurostat, Fiatalok, akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy képzésben, nem és életkor szerint (NEET arányok) [edat_lfse_20]
26. oldal |
3 táblázat — Ifjúsági munkanélküliség aránya a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, teljes 15–24 éves lakosság %-a
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
EU 28 6,9 6,9 8,7 9,1 9,2 9,8 9,9 9,2 8,4 7,7
Belgium 6,4 6,0 7,1 7,3 6,0 6,2 7,3 7,0 6,6 5,7
Bulgária 4,2 3,7 4,6 6,8 7,4 8,5 8,4 6,5 5,6 4,1
Cseh Köztársaság 3,4 3,1 5,3 5,7 5,4 6,1 6,0 5,1 4,1 3,4
Dánia 5,3 5,8 8,4 9,4 9,6 9,1 8,1 7,8 6,7 7,9
Németország 6,1 5,5 5,8 5,0 4,5 4,1 4,0 3,9 3,5 3,5
Észtország 3,8 4,9 10,7 12,4 9,0 8,5 7,4 5,9 5,5 5,8
Írország 5,1 7,1 11,7 12,0 12,1 12,3 10,6 8,9 7,6 6,7
Görögország 7,0 6,6 7,9 9,9 13,0 16,1 16,5 14,7 12,9 11,7
Spanyolország 8,7 11,7 17,0 17,7 18,9 20,6 21,0 19,0 16,8 14,7
Franciaország 7,2 7,1 9,1 8,8 8,3 8,8 9,0 8,7 9,0 9,0
Horvátország 9,2 8,7 9,2 11,6 11,9 12,7 14,9 15,3 14,0 11,6
Olaszország 6,3 6,5 7,3 7,8 7,9 10,1 10,9 11,6 10,6 10,0
Ciprus 4,2 3,8 5,6 6,7 8,7 10,8 14,9 14,5 12,4 10,8
Lettország 4,5 5,8 13,7 14,4 11,6 11,5 9,1 7,9 6,7 6,9
Litvánia 2,3 4,0 8,7 10,2 9,2 7,8 6,9 6,6 5,5 5,1
Luxemburg 4,0 5,2 5,5 3,5 4,2 5,0 4,0 6,0 6,1 5,8
Magyarország 4,6 4,9 6,5 6,6 6,3 7,2 7,3 6,0 5,4 4,2
Málta 7,3 6,1 7,5 6,7 6,9 7,2 6,9 6,1 6,1 5,7
Hollandia 4,3 3,9 4,8 6,0 6,8 8,1 9,1 8,6 7,7 7,4
Ausztria 5,6 5,1 6,4 5,5 5,3 5,6 5,7 6,0 6,1 6,5
Lengyelország 7,1 5,7 6,9 8,2 8,6 8,9 9,1 8,1 6,8 6,1
Portugália 8,6 8,5 9,9 10,3 11,5 14,1 13,3 11,9 10,7 9,3
Románia 6,1 5,7 6,4 6,9 7,3 6,9 7,1 7,1 6,8 5,8
Szlovénia 4,2 4,5 5,6 5,9 5,9 7,1 7,3 6,8 5,8 5,1
Szlovákia 7,1 6,2 8,6 10,4 10,1 10,4 10,4 9,2 8,4 7,2
Finnország 8,8 8,8 10,9 10,6 10,1 9,8 10,3 10,7 11,7 10,5
Svédország 10,1 10,7 12,8 12,8 12,1 12,4 12,8 12,7 11,2 10,4
Egyesült Királyság 8,8 9,2 11,3 11,6 12,4 12,4 12,1 9,8 8,6 7,6
Forrás: Eurostat, Munkanélküliség aránya nem és életkor szerint — éves átlag,% [une_rt_a]
27. oldal |
4 táblázat — Ifjúsági tartós munkanélküliség aránya (12 hónapja vagy hosszabb ideje) a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, aktív 15–24 éves lakosság %-a
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
EU 28 4,0 3,5 4,6 6,0 6,5 7,5 8,0 7,8 6,5 5,4
Belgium 5,6 4,9 5,7 6,7 6,0 5,8 7,3 8,0 7,9 6,3
Bulgária 6,3 5,0 5,2 8,9 12,1 13,8 13,2 11,7 11,1 8,0
Cseh Köztársaság 3,5 3,1 3,3 5,8 5,3 6,5 6,2 4,4 3,8 2,5
Dánia : : : 0,9 1,4 1,3 1,3 1,1 0,9 1,0
Németország 3,7 3,0 3,0 2,6 2,0 1,9 1,8 1,8 1,6 1,5
Észtország 3,1 2,9 7,0 12,2 8,8 6,2 6,5 4,4 2,0 2,7
Írország 1,9 2,5 6,1 11,5 13,4 14,5 10,9 9,2 7,8 5,8
Görögország 9,4 7,8 7,9 11,7 18,9 27,1 30,3 31,5 28,0 25,1
Spanyolország 1,8 2,5 6,9 12,1 15,0 18,9 21,9 21,5 16,9 12,8
Franciaország 4,4 4,3 5,8 6,6 6,0 6,5 6,5 7,2 7,0 7,0
Horvátország 11,6 10,5 11,0 16,0 19,9 23,2 25,3 22,6 20,2 12,5
Olaszország 8,2 8,0 10,1 12,3 13,7 17,3 21,0 25,1 22,0 19,4
Ciprus 2,4 : 1,3 2,8 3,9 6,9 12,7 10,7 8,0 5,5
Lettország 1,2 1,8 6,9 12,0 10,2 8,9 6,8 4,7 4,4 5,0
Litvánia : : 5,2 10,8 11,1 6,8 4,4 4,4 : :
Luxemburg : 3,9 : 3,7 3,8 3,6 3,6 : : :
Magyarország 6,5 6,2 7,8 10,3 9,3 9,1 8,6 6,7 4,6 3,6
Málta 3,7 3,2 4,5 3,9 4,1 4,5 3,2 3,2 3,5 2,6
Hollandia 0,7 0,5 0,7 1,0 1,3 1,5 2,2 2,3 2,0 1,7
Ausztria 1,3 1,2 1,4 1,6 1,3 1,4 1,4 1,4 1,7 2,0
Lengyelország 7,5 3,8 4,4 4,8 6,8 8,0 8,7 7,4 6,1 4,3
Portugália 4,6 4,2 5,4 6,9 8,0 11,7 13,8 12,6 9,9 8,2
Románia 9,7 8,1 6,1 7,2 9,5 9,4 9,0 8,7 8,1 8,7
Szlovénia 3,0 2,1 2,8 4,9 5,5 6,6 8,5 7,6 5,8 6,7
Szlovákia 11,6 10,0 11,4 18,4 18,2 19,2 20,6 17,0 14,4 10,6
Finnország 0,9 : 1,0 1,6 1,0 0,9 1,0 1,0 1,7 1,5
Svédország 0,7 0,7 1,1 1,7 1,5 1,6 1,5 1,3 1,2 0,9
Egyesült Királyság 2,2 2,4 3,6 4,7 5,2 5,8 5,9 4,7 3,2 2,2
Forrás: Eurostat, ifjúsági tartós munkanélküliség aránya (12 hónap vagy annál hosszabb idő) nem és életkor szerint [yth_empl_120]
28. oldal |
5 táblázat — NEET-fiatalok aránya a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, 15–24 éves lakosság %-a
Inaktív NEET-fiatalok
Munkanélküli NEET-fiatalok
NEET-fiatalok
(összesen)
EU 28 6,2 5,4 11,5
Belgium 5,2 4,7 9,9
Bulgária 14,5 3,7 18,2
Cseh Köztársaság 4,2 2,8 7,0
Dánia 3,8 2,0 5,8
Németország 4,3 2,3 6,6
Észtország 5,5 3,6 9,1
Írország 7,9 5,1 13,0
Görögország 6,2 9,6 15,8
Spanyolország 5,2 9,4 14,6
Franciaország 5,4 6,5 11,9
Horvátország 6,0 10,9 16,9
Olaszország 11,0 8,9 19,9
Ciprus 7,9 8,0 15,9
Lettország 5,7 5,5 11,2
Litvánia 5,2 4,2 9,4
Luxemburg 2,5 2,8 5,4
Magyarország 7,2 3,8 11,0
Málta 4,7 4,0 8,6
Hollandia 2,9 1,7 4,6
Ausztria 3,8 3,9 7,7
Lengyelország 5,7 4,9 10,5
Portugália 4,1 6,5 10,6
Románia 12,0 5,4 17,4
Szlovénia 4,1 4,0 8,0
Szlovákia 5,4 6,9 12,3
Finnország 5,8 4,2 9,9
Svédország 3,8 2,7 6,5
Egyesült Királyság 6,3 4,6 10,9
Forrás: Eurostat, Fiatalok, akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy képzésben, nem és életkor szerint (NEET arányok) [edat_lfse_20]