Európai közjog és politika Jogász szak ( nappali/levelező képzés ) 2006/2007./I. félév

1

Európai közjog és politikaEurópai közjog és politikaJogász szak (Jogász szak (nappali/levelező képzésnappali/levelező képzés) )

2006/2007./I. félév2006/2007./I. félév

Széchenyi István Egyetem (Győr)

2

Széchenyi István Egyetem

I. Történeti alapok1. Az európai egységgondolat 1. Az európai egységgondolat

fejlődésefejlődése

2. Az integráció kezdeti formái 1945-2. Az integráció kezdeti formái 1945-19581958

3. Az integráció kibővülése3. Az integráció kibővülése

4. Az integráció mélyülési folyamata4. Az integráció mélyülési folyamata

Európai közjog és politika

3


1. Az európai egységgondolat fejlődése

a)a) XX. század előtti időszakXX. század előtti időszak (mintegy 350 (mintegy 350 szerző/gondolkodó, pl. szerző/gondolkodó, pl. Pierre Dubois, Pierre Dubois, Podjebrad György, William Penn, Abbé de Podjebrad György, William Penn, Abbé de Saint PierreSaint Pierre stb.) stb.)

b)b) Az egységgondolat a XX. századbanAz egységgondolat a XX. században

• Gr. Richard Nikolaus Coudenhove-KalergiGr. Richard Nikolaus Coudenhove-Kalergi (1923. Paneuropa)(1923. Paneuropa)

• Aristide Briand (1929, 1930)Aristide Briand (1929, 1930)


1. Integrációtörténeti bevezetés

4


2. Az integráció kezdeti formái1945-1958


1. Integrációtörténeti bevezetés

a)a) OEECOEEC ( (Európai Gazdasági Együttműködési Európai Gazdasági Együttműködési SzervezetSzervezet))

b)b) WEU WEU ((Nyugat-Európai UnióNyugat-Európai Unió))

c)c) CoECoE ( (Európa TanácsEurópa Tanács, 1949.05.05.), 1949.05.05.)

5



d) ECCS (Montanunió – Európai Szén- és Acélközösség)

• 1950. május 9.: Schumann-nyilatkozat (Monnet-terv)

• 1951. április 18. Párizsi szerződés (ESzAK-szerződés, hatálybalép: 1952. július 23.)

1. Integrációtörténeti bevezetésEurópai közjog és politika

6



e) e) ECDECD ( (Európai Védelmi közösség Európai Védelmi közösség – nem valósul – nem valósul meg)meg)

f)f) EPC EPC ((Európai Politikai Közösség Európai Politikai Közösség – nem valósul – nem valósul meg)meg)


7



g) EEC és EURATOM (Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia-közösség

1955.: Messinai konferencia 1956.: Spaak-jelentés 1957. március 25. Róma: Az EGK- és az Euratom-

szerződés aláírása

(„Ceterum censeo, Europam esse construendam!”) 1958.: „Hatok Közössége” – az alapszerződések

hatálybalépése


8


3. Az integráció kibővülése

•1961-1962: csatlakozási kérelmek benyújtása 1961-1962: csatlakozási kérelmek benyújtása (NBr., Íro., Dánia, Norvégia)(NBr., Íro., Dánia, Norvégia)

•1963. De Gaulle vétója1963. De Gaulle vétója

•1967. NBr. második csatlakozási kérelme1967. NBr. második csatlakozási kérelme

•1969. Állam- és kormányfői konferencia 1969. Állam- és kormányfői konferencia HágábanHágában

•1972. csatlakozási szerződések aláírása – 1972. csatlakozási szerződések aláírása – elutasító népszavazás Norvégiábanelutasító népszavazás Norvégiában


9


3. Az integráció kibővüléseI)I) „„Kilencek”Kilencek”

1973. január 1.: csatlakozási 1973. január 1.: csatlakozási szerződések hatálybalépése szerződések hatálybalépése NBrNBr.-val, .-val, ÍroÍro.-gal és .-gal és DániávalDániával

II) II) „Tizek”„Tizek”

1981. január 1.: Bővítés déli irányba: 1981. január 1.: Bővítés déli irányba: GörögországGörögország felvétele felvétele


10


3. Az integráció kibővülése 1982.: Népszavazás Grönland 1982.: Népszavazás Grönland

speciális státuszárólspeciális státuszáról

1984. március: 1984. március: GrönlandGrönland kivételt kivételt képez az EGK területi hatálya alólképez az EGK területi hatálya alól

III) III) „Tizenkettek”„Tizenkettek”

1986. január 1.: A déli bővítés 1986. január 1.: A déli bővítés második hulláma: a csatlakozási második hulláma: a csatlakozási szerződések hatálybalépése szerződések hatálybalépése SpanyolországgalSpanyolországgal és és PortugáliávalPortugáliával


11


3. Az integráció kibővülése

1990. október 3.: német egység: az 1990. október 3.: német egység: az egykori NDK-hoz tartozó öt tartománnyal egykori NDK-hoz tartozó öt tartománnyal és az egykori Kelet-Berlinnel bővülnek a és az egykori Kelet-Berlinnel bővülnek a KözösségekKözösségek

IV) IV) „Tizenötök”„Tizenötök”

1994. április 12.: Korfu szigetén 1994. április 12.: Korfu szigetén aláírják a csatlakozási szerződéseket aláírják a csatlakozási szerződéseket Ausztriával, Finnországgal, Svédországgal Ausztriával, Finnországgal, Svédországgal – Norvégia másodszorra utasítja el – Norvégia másodszorra utasítja el népszavazáson a csatlakozástnépszavazáson a csatlakozást


12


3. Az integráció kibővüléseV) V) Kelet-európai és mediterrán bővítésKelet-európai és mediterrán bővítés

„„Koppenhágától Koppenhágáig”Koppenhágától Koppenhágáig”

1993. Koppenhágai EiT-ülés1993. Koppenhágai EiT-ülés

Csatlakozási kérelmek:Csatlakozási kérelmek:• 1987 Törökország• 1990 Málta, Ciprus• 1994 Magyarország, Lengyelország• 1995 Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország,

Litvánia, Bulgária• 1996 Cseh Köztársaság, Szlovénia


13


3. Az integráció kibővülése„„egyenlő elbánás” vagy „differenciálás”?egyenlő elbánás” vagy „differenciálás”?

A)A) Luxemburg-csoportLuxemburg-csoport

• 1997. december: Luxemburgi EiT-ülés (döntés 1997. december: Luxemburgi EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik megkezdik Ciprussal, Cseh.o.-gal, Észto.-gal, Ciprussal, Cseh.o.-gal, Észto.-gal, Lengyelo.-gal, Magyaro.-gal és SzolvéniávalLengyelo.-gal, Magyaro.-gal és Szolvéniával))

• 1998. március 31.: Az ún. „bővítési folyamat” és a 1998. március 31.: Az ún. „bővítési folyamat” és a csatlakozási tárgyalások megkezdésecsatlakozási tárgyalások megkezdése


14


3. Az integráció kibővüléseB) Helsinki-csoportB) Helsinki-csoport

• 1999. december: Helsinki EiT-ülés (döntés arról, 1999. december: Helsinki EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik Bulgáriával, Letto.-gal, Litvániával, Máltával, Bulgáriával, Letto.-gal, Litvániával, Máltával, Romániával és SzlovákiávalRomániával és Szlovákiával))

• Törökország „virtuális tagjelöltsége”? Törökország „virtuális tagjelöltsége”?


15


3. Az integráció kibővülése• 2001. június 16: EiT-ülés Göteborgban2001. június 16: EiT-ülés Göteborgban

• 2002. október: az EB közzéteszi a 12 tagjelöltre 2002. október: az EB közzéteszi a 12 tagjelöltre vonatkozó országjelentéseketvonatkozó országjelentéseket

• 2002. december: megállapodás a csatlakozási 2002. december: megállapodás a csatlakozási szerződésekről 10 tagjelölttel a koppenhágai EiT-ülésenszerződésekről 10 tagjelölttel a koppenhágai EiT-ülésen

• 2003. április 12.: népszavazás erősíti meg 2003. április 12.: népszavazás erősíti meg Magyarországon az Európai Unióhoz történő Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkatcsatlakozásunkat

• 2003. április 16.: A csatlakozási szerződések 2003. április 16.: A csatlakozási szerződések ünnepélyes aláírása Athénbenünnepélyes aláírása Athénben


16


3. Az integráció kibővülése• 2004. május 1.: Hatályba lépnek a csatlakozási 2004. május 1.: Hatályba lépnek a csatlakozási

szerződések a 10 új tagállam vonatkozásábanszerződések a 10 új tagállam vonatkozásában


17


3. Az integráció kibővüléseVI)VI) A jövőA jövő2007.01.01 : Bulgária és Románia csatlakozása2007.01.01 : Bulgária és Románia csatlakozása

Csatlakozási tárgyalások:Csatlakozási tárgyalások:Törökország (kérelem: 1987, kezdés: 2005)Horvátország (kérelem: 2003, kezdés: 2005)

Eddig benyújtott, de „el nem bírált” csatlakozási Eddig benyújtott, de „el nem bírált” csatlakozási kérelem: kérelem:

• 2004 FYR Macedonia (2005: hivatalos tagjelölt)


18


4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986

Kiindulópont:Kiindulópont: a gazdasági integráció céljai a gazdasági integráció céljai

Vámunió 1968-igVámunió 1968-ig

Egységes kereskedelempolitika 1970-tőlEgységes kereskedelempolitika 1970-től

Közös piac megteremtéseKözös piac megteremtése

Továbbmélyítési törekvések:Továbbmélyítési törekvések:

1961: Fouchet-terv1961: Fouchet-terv

1969: hágai csúcstalálkozó1969: hágai csúcstalálkozó

1974: párizsi csúcstalálkozó1974: párizsi csúcstalálkozó


19


4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986

Továbbmélyítési törekvések:Továbbmélyítési törekvések:

1976: Tindemans-jelentés (Leo Tindemans, 1976: Tindemans-jelentés (Leo Tindemans, belga kormányfő)belga kormányfő)

1978-1979: EMS/ECU hatálybalépése1978-1979: EMS/ECU hatálybalépése

1979: közvetlen EP-választás1979: közvetlen EP-választás

az alapszerződések felülvizsgálataaz alapszerződések felülvizsgálata


20


4. Az integráció mélyülési folyamata (1986)

1983. június 18.: Ünnepélyes nyilatkozat az Európai Unióról

1985. január 1.: Jacques Delors a Bizottság elnöke 1985. június Kormányközi Konferencia

(Intergovernmental Conference - IGC)

Single European Act - SEA• aláírás 1986, életbe lép 1987-ben• célja az egységes belső piac megteremtése• Az Európai Bíróság intézményi reformja• nő az Európai Parlament szerepe


21


1990. december: római csúcs 1991. december 9-10. Maastricht (1992.02.07.:aláírás,

1993.11.01.:hatálybalépés) Franciaországban és Dániában népszavazást tartottak+a

német BVerfG döntés

Szerződés az Európai Unióról(módosítás+új alapszerződés)

4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993)


22



Szerződés az Európai Unióról(módosítás+új alapszerződés)

• létrejön az Európai Unió• a gazdasági együttműködés mellett politikai

integráció indul• középtávú cél a Gazdasági és Pénzügyi Unió

megvalósítása

„Hárompilléres struktúra”


23


III. pillér

Bel- és Igazságügyi

Együttműk.

II. pillér

KözösKül- és

bizt. polit.

I. pillér

EKEURATOM

ESZAK

EURÓPAI UNIÓEURÓPAI UNIÓ



24



• 1996. március Torino • 1997. június 16. Amszterdamban módosítják az

alapszerződéseket• 1999. május 1. hatályba lép a módosítás

az EP helyzetének erősítése alapjogvédelem új III. pillér (rendőri és igazságügyi

együttműködés büntetőügyekben) megerősített együttműködés szervezeti jegyzőkönyv


25



• 2000. december Nizza • 2003. február 1.: hatálybalépés

szervezeti reform alapjogvédelem Technikai módosítások Európa Jövőjéről szóló nyilatkozat

Az EU alkalmassá válik a bővítésre


26


4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás

?


27


EGYETLEN SZERZŐDÉS JOGI SZEMÉLYISÉG AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMÁRA

KISEBB SZÁMÚ JOGALKOTÁSI ESZKÖZ A HATÁSKÖRÖK EGYÉRTELMŰVÉ TÉTELE AZ UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁT IMPLEMENTÁLJÁK

AZ ASZ-BE NAGYOBB SZEREP A NEMZETI PARLAMENTEKNEK AZ ELUTASÍTÁST KÖVETŐ MEGOLDÁSI

ALTERNATÍVÁK


4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás

28

A témához kapcsolódó tananyag: A témához kapcsolódó tananyag: TKV 39-93. o.TKV 39-93. o.

Széchenyi István Egyetem (Győr)

Európai közjog és politika Jogász szak ( nappali/levelező képzés ) 2006/2007./I. félév

Documents

Transcript of Európai közjog és politika Jogász szak ( nappali/levelező képzés ) 2006/2007./I. félév