Európa belső határainak kialakulása és régiói a

középkortól a 19. századig

Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

A régiók határmegvonásának nehézségei• 1500 év alatt a régiók száma, határai, a bennük lévő államok

többször megváltoztak (át is kerülhettek másik régióba)

• több szempont alapján is lehet csoportosítani őket. Időrendben:

társadalmi-kulturális Nyugat-EurópaKözép-EurópaKelet-Európaa köztük levő határok:1. a Frank birodalom K-i határa (8–9. század)2. a római és a görög rítusú kereszténység (11–14. sz.)

ma is létező határok!

gazdaságiCentrum (ÉNy)FélperifériaPerifériahatárok (1600-1960)

1. Loire, Rajna és Ems folyók (16. sz.)2. a volt Frank Biro-dalom keleti határa

a félperiféria máramegszűnt!

modernkori történelmi Nyugat-EurópaKöztes-EurópaKelet-Európaa köztük levő határok:folyamatosan változnak, de a „köztes” terület a nyugati (német, Habsburg) és keleti (orosz, török) birodalom között fekszikFő jellemzője az etnikai kevertség, kisállami jelleg

A társadalmi-kulturális értelmű Nyugat-Európa területe nagyrészt meg-egyezik a centrum és a félperiféria együttes területével!

• Az első sikeres felzárkózó: Anglia

• Ellentét a gazdasági és a társadalmi–kulturális besorolás között:

1. Franciaország

2. Csehország

3. Románia

• Mindhárom gazdasági régió egy államon belül:

Németország

Európa régiói

A korai középkor: a Nyugat• fél évezredes anarchia, az állami keretek szétesése (5–7. sz.)

– állam helyett csak helyi közösségek maradtak (a „szabadság kis körei”)– „társadalmi szerződés” – demokratikus, alulról szerveződő társadalom: a vazal-

litás minden szabad emberre kiterjed és kölcsönös szerződéses viszonyt jelent (a dominusnak nem csak jogai, de kötelességei is vannak vazallusaival szemben)

– megszűnik a szolgaság, egységes és szabad jobbágyság alakul ki

• késő antik (keresztény) és barbár örökség összeolvadása: feudalizmus – a késő antik beneficium (birtokadomány) és a barbár vazallitás szintézise (9. sz.)– a római jog és racionális gondolkodás örököse a nyugati kereszténység: tanítása

szerint a bűn valamiféle szerződés- vagy szabályszegést jelent– az egyház független marad az államtól (843 után nincsenek nagy birodalmak!)– a 10. sz.-tól kezdődő birodalmi kísérletek ellen a pápa harcol, saját hatalma

érdekében hirdeti, hogy a világi uralkodó és a nép között szerződés létezik, s ennek megsértése esetén a népnek joga van ellenállni – a „társadalmi szerződés” elvét erősíti ezzel (évszázadokkal a felvilágosodás előtt!)

– az összeolvadás eredményei: agrárforradalom, autonóm városok, iparosodás

• az alulról építkező társadalom létrehozta a rendi államot– rendi gyűlés a 13. sz.-tól

Nyugat és Kelet: főbb eltérésekNyugat• római, racionális gondolkodás

• alapja a szerződéses rendszer

• törvényszegés = bűn (ennek megítélése objektív)

• sok kisebb állam, nincs birodalom

• egyház és állam különálló

• vallás és politika különbözik

• idegen támadások nincsenek: szerves, spontán fejlődés

• társadalmi szerződés, eltűnik a szolgaság, kialakulnak a rendek, a parlamentek

Kelet• görög–bizánci gondolkodás

• alapja az isteni szeretet

• nem kellő szeretet = bűn (szubjektív kategória)

• a birodalom (Bizánc) fennmaradt

• a császár vallási vezető is

• vallás és politika összeolvadt

• mongol, majd török betörések („eurázsiai ékek”)

• megmerevedik a korai „feuda-lizmus”, fennmarad a szolga-ság (a nemesség is szolgáló)

A korai középkor: Közép-Európa• Itt végződnek az „eurázsiai ékek”; állandó támadások érik

– etnikailag töredékesebb terület– késik a szervezett társadalmak kialakulása (csak a 11. sz.-tól indul)– az itteni államok kisebbek és gyengébbek, mint nyugaton

• 1200–1350 között viharosan zárkóznak fel a Nyugathoz– egységes parasztság, rendek, sőt rendi gyűlések is vannak– a fejlődés túl gyors, ezért csonkább, sekélyebb és torzabb (ráadásul: nem

alulról, hanem felülről szerveződik)– nincs hűbériség, ehelyett előbb serviensek, majd familiárisok rendszere– serviens (11-12. sz.): a királynak szolgáló kisbirtokos réteg– familiaritás (13. sz.): a főurak famíliájához szegődő kisebb birtokosok

szolgálatért cserébe pénzt, ellátást, védelmet kapnak, de földbirtokot nem – nincs hűbéri lánc (birtokot csak a király adományozhat, a földdel is

jutalmazott familiáris így urától és a királytól egyaránt függött)– a nemesség aránya túlságosan nagy (1% helyett 5–8% is)– a városhálózat ritkább, igazi városok helyett inkább mezővárosok

• Mások véleménye szerint itt is teljes feudalizmus volt, a Ny-ról való leszakadás csak az újkori hatások következménye

A Nyugat az újkor hajnalán• A feudalizmus válsága (1300 körül): agrárválság, pénzkrízis,

népességcsökkennés• a nemesség kísérletet tett a parasztság, majd az állam saját

uralma alá hajtására; ezek kudarca révén meggyengült• lassú technikai fejlődés: agrárforradalom (vaseke, vasborona):

a gabona hozama az elvetett mag 6×-ra nőtt (16–17. sz.)• a munkaerő jelentős része elhagyhatta a mezőgazdaságot• az ipar mellett a kialakult felesleg a kereskedelmet is növelte• hajózás fejlődése: földrajzi felfedezések• puskapor (újra)felfedezése: tüzérség, a nemesi várak

elfoglalása lehetségessé válik, erősödik a királyi hatalom• Európa a világ vezető katonai erejévé válik, ám belsőleg

megosztott. Expanzió helyett belső hegemónia-harcok• vállalkozó polgárság lép a katonáskodó nemesség helyébe• a természet feletti uralom érzete a társadalom megváltozta-

tásának lehetősége is felmerült

Kelet- és Közép- Európa újkoraKelet

• agrárválság megoldása: terjeszkedés Szibéria felé

• továbbra is fennmarad a jobbágyság, sőt a nemesség is az állam alá rendelődik

• feudalizmus helyett tk. despotikus, felülről vezérelt állam és ennek alávetett társadalom alakul ki

• az abszolút állam a rendszer alapvető elemévé válik, megelőlegezve a későbbi totális államot is

Közép

• nincs tér az expanzióra, sőt inkább e térséget fenyegetik

• Nyugat élelemellátója lett, így újra alávetik a paraszt-ságot (második jobbágyság)

• emiatt itt is erősödik az állam szerepe

• Más vélemény: a Nyugat élelem-önellátó, Közép-Eu. nem vált árutermelővé; az abszolutizmus is csak a 18. sz.-ban alakult itt ki (erős nemessége sokáig ellen tudott állni az államnak)

Európa új régióinak kialakulása

• Az agrárforradalom előtt újra megerősödik az Elba–Lajta határ, de hamarosan a Nyugat is két gazdasági régióra vált szét:

• Agrárforradalom: Anglia, Benelux, É-Franciao., Rajna-vidék területén, 1550-től; itt alakul ki a centrum

• A mezőgazdasági forradalom eredményei igen lassan, évi 4-5 km-t haladva terjednek szét a centrumból

• ahová eljutott a 19. század (vagyis az ipari forradalom) előtt: félperiféria (ez szinte pontosan egybeesik a korábbi Nyugat határával, kivéve Csehország és Berlin környéke)

• Európa nagy része gazdasági értelemben periférikus területté vált: a hagyományos mezőgazdaság szerepe dominál (társadalmi szempontból is)

Az abszolutista állam alaptípusaiNyugat

• 16. sz.-tól kezdődik

• „feudális” képlet

• a centrumban átmeneti, de termékeny szakasz

• a félperiférián megéri a 18. sz.-ot, bár válságba kerül

• a francia forradalom véget vet neki

• a helyi autonómiák nem szűntek meg

• nemzetteremtő erejű, a nemzeti érzést demokratizálja

Kelet

• 16. sz.-tól kezdődik

• „feudális” képlet

• a rendszer lényegévé válik (terméketlenné is válik)

• a 18. sz.-ban felülről indított reformok

• megéri a 20. sz.-ot is, bár akkor újabb reformok is

• a helyi autonómiák létre sem jöttek

• nemzetteremtő erejű, de a nemzetet is az állam alá rendeli

Az abszolutista állam Közép-Európában• az abszolutizmus később (18. sz.) alakult ki, s itt is felülről

indított reformok jellemzik („felvilágosult abszolutizmus”)• állami és nemzeti keretek nem fedték egymást: a

nemzetállamot létre kellett hozni, ádáz területi viták• kialakul a nyelvi nacionalizmus (a francia „peuple” vagyis

„nép” szó csak a társadalom alsóbb rétegeit jelentette, a német „Volk” viszont a nemzeti sajátságokra is utal)

• a nemzetállamok létrehozásának útjában birodalmak állnak• a 18. sz.-ban a teljes régió külső hatalmak birtokába került

(ez egyben a „köztes-”európai régió létrejöttének oka is)• különösen végzetes volt a Habsburg-birodalom, amely a

többi 16. sz.-i dinasztikus államkapcsolattal szemben tartós képződmény lett

• a régió abszolutizmusai szélsőséges különbségeket mutatnak

Az abszolutizmus közép-európai típusaiLengyelország• nemesi köztársaság

• meggátolta az abszolutizmust

• az állam megbénult

• 1772–1795 között szomszédai felosz-tották, bár ekkor megújulás indult el

• a lengyel terület porosz és osztrák kézbe kerül

• a lengyel nemzeti mozgalom azonban Oroszo.-gal is szembefordul

Habsburg-birodalom• átmeneti típus az

előbbi kettő között

• régióhatárokon átnyú-ló vegyes birodalom

• alkalmatlan arra, hogy nemzetállam legyen

• „a népek börtöne”

• Ausztria, Cseho.: erős abszolutizmus, ipari fejlődés, polgárosodás

• Magyaro.: a rendiség megtörése nem sikerült. „Haza és haladás” – a kettő ellentétbe került

Poroszország• szinte kelet-európai szi-gorúságú abszolutizmus

• nyugatias precizitás

• erős katonai expanzió

• szolgáló nemesség (nagybirtokos junkerek)

• felvilágosult abszolutis-ta mintaállam

• a későbbi német egység megteremtésére alkalmas, de túlzott militarizmusa negatív következmények-kel jár