ETRUSZK MŰVÉSZETmuveszettortenet.weebly.com/uploads/8/1/5/6/81565600/etruszk_mu… · tarquinia,...
Transcript of ETRUSZK MŰVÉSZETmuveszettortenet.weebly.com/uploads/8/1/5/6/81565600/etruszk_mu… · tarquinia,...
-
ETRUSZK MŰVÉSZET
i.e. VII-IV század
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
ITÁLIA TERÜLETÉN
• i.e. II-I. évezred fordulóján több néptörzs telepedett meg – déli területeken görög telepesek, latinok, észak-nyugaton Kis-Ázsiából etruszkok, azonban sokan még ma is úgy tartják, hogy itáliai őslakosok.
• Kultúrájuk a mocsaras Pó folyó völgyében a Villanova– kultúrából alakult ki.
• Erős görög befolyás jellemzi kultúrájukat.
• Írásukat nagyrészt görögöktől vették át.
• Tizenkettes számrendszert használták.
• Gyógyítás területén magas fokú ismeretek jellemzik .
• Csillagászatot is magas fokon művelték.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Kr.e.VII-VI. sz.
Etruszk művészet
tetőpontja
a görög civilizáció
hatása alatt fejlődött
Közép Itália területének
nagy részén:
Rómát is magába foglalva
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
VALLÁSUK jellemzői
• Természeti erőket megszemélyesítő istenek
• Halottkultusz jellemzi, hittek a túlvilági
életben, ezt igazolják a sírkamrákban talált
bútorok, fegyverek, használati tárgyak.
• Sírépítmények festett falai, vagy plasztikus
díszítései a túlvilági életből vett jeleneteket,
vagy az etruszk mitológiából vett jeleneteket
ábrázolnak.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
„sírőrző” kentaur
szobra nenfritből,
kr. e. 590-580
(róma, villa
giulia).
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
travertin
szarkofágurna,
perugiai
műhelyből, kr.
e. II. sz.
(perugia)
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
szarkofág, fedelén házaspár alakjával, terrakotta, caere, kr. e.
530-520 róma, villa giulia – két hasonló példány louvre, british
museum
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
tarquinia, velthur partunus
szarkofágja, kr. e. 330-320
(tarquinia).
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Capanna
KUNYHÓURNA
KR.E.8.SZ.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
„canopus-urna”
chiusiból
(clusium)
kr. e. VII. sz.
vége (firenze)
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
ÉPÍTÉSZETÜK
• Utak
• Hidak
• Csatornák
• Erődítmények
• Sírépítmények: Kőalapra építkeztek, melyeket vulkanikus sziklákból faragtak. A négyszög, vagy kör alakú sírokat álboltozattal feddték, majd kúp alakú földhalommal borították be. Kerek alapú sír: TUMULUS A sírok a lakóházakat jelképezték.
• Lakóházaik központi helyiség a fedetlen átrium, melyhez két keresztirányú szárnnyal kapcsolódnak a lakóhelyiségek. A boltozatok építését is átvették tőlük a rómaiak.
• Építőanyagok: kő, fa, agyag.
• Épületszerkezetek:– Álboltozatos lefedés (sírépítményeknél jellemző)
– Dongaboltozat
– Gerendás áthidalás
– Oszlopos sortámaszok
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
casale
marittimo,
halomsír
(tholos)
belső részlete
(álboltozat),
kr.e. VII. sz.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
caere
a tomba dei
capitelli belseje
kr.e. VII. sz. vége
– VI. sz. eleje.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Porta augusta
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
SZOBRÁSZATUK jellemzői
Szobraik máz nélküli égetett agyagból (terrakottából), színes festéssel, továbbá bronzból készültek.
Kissé merev, de realisztikus ábrázolás jellemzi, amit a színezés tesz még életszerűbbé.
Jellegzetes terrakotta szobraik a fekhely alakú sírládákon található, lakomáknál fekve ábrázolt elhunyt házaspárok alakjai. Olyanok mint az életben, kedélyesek, mosolyognak. Az elmúlás komor hangulata helyett a túlvilági életbe vetett bizalmat fejezik ki.
A bronztárgyak felületét többnyire véséssel alakították ki. Azonban ismerték a trébelés – fémdomborítás – és a filigrán technikáját.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
ülő alak
terrakotta
szobra
caerei sírból
kr. e. VII. sz.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
„malavolta-fej”
terrakotta
szobor töredéke
a veii
„portonaccio”
szentélyből,
kr.e. 420-430 k.Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
a satricumi mater
matuta templom
terrakotta antefixe
(szatír és mainasz)
kr. e. 490-480
(róma, villa giulia).
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
a satricumi mater
matuta templom
terrakotta antefixe
(szatír és mainasz)
kr. e. 490-480 (róma, villa giulia)
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Pyrgoi
templom
terrakotta
oromcsoport
(heten thébai ellen)
kr. e. 480-470 (róma, villa giulia)
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
veii
apollón szobor
i.e. 515-492
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Ficoroni – cista
Kr.e. 300 körül
bronz
kozmetikai
szerek, ékszerek
tárolására
alkalmas henger
alakú, lábakon
álló edénySziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Ficoroni - cista
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Heracles, Iolaus and Eros-
_Cista_Ficoroni_footo
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Ficoroni Cista
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Szónok
Aulus Metellus
Kr.e. II-I. sz.
bronz
Firenze
Museo
Archeologo
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Aulus Metellus
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Capitoliumi farkasKr.e. 500. körülBronz
Róma
Capitolino
Museum
Romolus es
Remus
Mars isten és
Vesta szűz fiait a
Tiberisen egy
kosárban a farkas
találta meg,
felnevelte , és a
felnőtt Romolus
alapította meg
Rómát , Kr.e.753.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
kisbronz
harcos-alak,
talán használati
tárgy eleme,
valószínűleg
clusiumi műhelyből,
kr. e. 560-550
(firenze).Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
FESTÉSZETÜK
Kiemelkednek a falfestészeti emlékek.
Fejlett rajztechnikával vakolatba karcolt körvonalú, élénk színű festmények.
Temetési szertartásokat és mitológiai jeleneteket ábrázolnak.
Korai falképeik sasfejű, oroszlántestű, szárnyas „sírörző” állatfigurái a mezopotámiai ábrázolásokkal mutatnak rokonságot.
Később köznapi, vidám jeleneteket festettek.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
tarquinia, tomba della caccia e della pesca („halászat és
vadászat” sírja), freskórészlet, kr. e. 530-520.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
Tarquinia bikák sírja - freskórészlet, kr. e. 530-520.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
orvieto, tomba golini, túlvilági
lakoma ill. triumphus
ábrázolásával, kr.e. 360-350 k
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
orvieto,
tomba golini,
túlvilági
lakoma ill.
triumphus
ábrázolásával
kr.e. 360-350
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
tarquinia,
tomba
dell’orco i,
freskór
zlet velia
spurinai
alakjával,
kr.e. IV.
sz. elejeSziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
tarquinia, tomba delle leonesse
(„nőstényoroszlánok sírja”),
részlet, kr. e. 520 k.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
vulci, tomba françois, freskórészlet trójai
foglyok kivégzésének jelenetével,
kr.e. 350-325 k
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
tarquinia,
tomba del
triclinio
„a triclinium
sírja”
freskórészlet
fuvolás ifjú
alakjával,
kr.e. 480-470.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet
-
tarquinia,
tomba dei tori
bikák sírja,
freskórészlet
achilleus és
troilos,
kr. e. 540 k.
Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet