Eszenyiné Dr. Borbély Mária

AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS A DIGITÁLIS KOMPETENCIASZINT ÖSSZEFÜGGÉSEI: A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK INTERNET HASZNÁLATA

ESZENYINÉ DR. BORBÉLY MÁRIADEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KAR

TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN

AZ ELŐADÁS FŐBB TÉMAKÖREI

• Az Eurostat módszertana a számítógépes- és internetes jártasság

szintjeinek megállapításához

• Trendek a számítógépes jártasság alakulásában. A számítógépes jártasság

és a végzettség összefüggései

• Trendek az internetes jártasság alakulásában. Az internetes jártasság és a

végzettség összefüggései

• A pályakezdő diplomások generációs jellemzői

• A fiatal diplomások internethasználatának kiterjedtsége és gyakorisága

• Az internethasználat helye

• Az internetelérés eszközei

• Élethelyzethez kapcsolódó aktív internetes alkalmazások

Trendek a számítógépes jártasság alakulásában

• Jellemzően a magas jártassági szinten állók száma a legmagasabb

• Érdemi változás csak az alacsony szinten állók számában van 2007-től 2012-ig

• A magyar értékek mindhárom kategóriában növekedést mutatnak

• A magas jártassági szinten állók száma jelentősen meghaladja az uniós átlagot

A számítógépes jártasság és a végzettség

• Már a 16-24 éveseknél is a felsőfokú végzettségűek birtokolják a legkiterjedtebben a magas jártassági szintet.

• Magyarországon az alapfokon iskolázottak közül még annyian sem rendelkeznek magas szintű informatikai jártassággal, mint az uniós átlag (10%).

• Az 55-74 éves alapfokon iskolázottak közül már csak néhány országban találunk magas szintű jártassággal bírókat.

Trendek az internetes jártasság alakulásában

• Az unióban a közepes és magas szinten állók száma is dinamikusan nő.

• Magyarországon nem sikerült az elmúlt három évben új csoportokat megszólítani, és bevonni az internethasználók táborába.

• A svédeknek sikerült tovább növelni az internetezők számát, és folyamatosan többen jutottak közepes és magas jártassági szintre.

Az internetes jártasság és a végzettség összefüggései

• A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek 96%-a használ internetet napjainkban.

• A diplomások csoportjában a nemek közti különbségek elmosódását figyelhetjük meg.

• A napi periodicitású internetezést jelentősen befolyásolja a nem és az iskolai végzettség.

• A végzettség lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja a napi internet-használatot, mint a nem.

A pályakezdő diplomások generációs jellemzői

Napjaink frissdiplomásai jellemzően 1990-1993 között születtek.A generációs elméletek szerint az Y generációhoz tartoznak. Együtt születtek és nevelkedtek a világhálóval, a mobil telefonokkal, és számukra születésük pillanatától természetes az otthoni számítógép, a számtalan TV csatorna megléte. Az Y generáció tagjai a következő meghatározó és irányadó értékeket követik:

optimizmus magabiztosság önbecsülés a média-és szórakoztatóipar általi

túlterheltség szituációs tudatosság konzervativizmus egyediség aktív hálózati tevékenység felelős állampolgárság etikus fogyasztás teljesítményre törekvés erkölcsösség mesterkéletlenség készség a változásra technológiai érzék világpolgárság széles látókörrel

A fiatal diplomások internethasználatának kiterjedtsége

és gyakorisága

• 2013-ban a 20-24 éveseknek már 95%-a állt valamilyen internet jártassági szinten. Néhány élenjáró országban már a magas jártassági szint a domináns a fiatalok körében.

• Napi rendszerességgel 2013-ban a 24 éves vagy annál fiatalabb diplomásoknak 97%-a használta az internetet az EU-ban.

• Ezt a magas használati arányt nagyon rövid idő alatt érte el ez a csoport. 2008-ban a frissdiplomásoknak még csak 80%-a vallotta magát napi rendszerességgel internet-használónak.

Az internethasználat helye 1.

Internet kávézók

• A frissdiplomások körében 2004-2010 között voltak a legnépszerűbbek. (Görögország, Spanyolország, Litvánia, Észtország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia)

• Soha nem tettek szert nagy népszerűségre Belgiumban, Hollandiában és Svédországban a fiatal értelmiségiek csoportjában.

• 2013-ban kiugróan sok személy, - a frissdiplomások több mint 15%-a - internetezett még ezeken a helyeken is Bulgáriában, Magyarországon, Portugáliában és Szlovákiában, és elsősorban férfiak.

Kép forrása: http://www.fotkyfoto.com/photos-stock/neon-sign-internet-cafe(1281931)/


Otthon

• Ma az uniós háztartások szélessávú internet ellátottsága 76%-os• A frissdiplomások körében az otthoni internetezés nagyon népszerű, uniós

átlagban 98%-uk használja otthonról is a világhálót. • 11%-uk vallotta azt, hogy csak otthonról használja az internetet. • A diplomások teljes körét tekintve is nagyon magas az otthonról vagy otthonról is

internetezők aránya, 92%. • A férfiak és nők között nincs lényeges különbség.

Kép forrása: http://theabbeyschool.wordpress.com/


Munkahely

• A felsőfokú végzettségű munkavállalók 62%-ban rendelkeznek munkahelyi internet-eléréssel, ugyanakkor a pályakezdő diplomásoknak csak 48%-a.

• Az idősebb diplomás munkavállalók nagyobb arányban töltenek be magasabb beosztást, amelyhez értelemszerűen több jogosultság tartozhat.

• A munkahelyek nagy része napjainkra rendezte és szabályozta a munkahelyi internet-hozzáférés kérdését. A frissdiplomások munkaszerződésük aláírásakor már a korábbi időszak gyakorlatához mérten sokkal redukáltabb munkahelyi internet-használatot fogadnak el, és tekintenek magukra érvényesnek.

• Napjainkban egyetlen uniós tagállam sincs, ahol a fiatal diplomások kizárólagos internetezési helyszínként a munkahelyet nevezték volna meg.

Kép forrása: http://alexoft.hu/kompetencia/kompetencia6.php


Képzési helyszín – Oktatási intézmény

• A képzési helyszínt internetezési színtérként az aktív munkavállalóknak mindössze 5%-a nevezte meg. Azokban az EU tagállamokban, ahol hagyományosan kiterjedt a dolgozók továbbképzése, sokan nevezték meg a képzési helyszínt internet-hozzáférési pontként. Ezek az országok Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság.

• A fiatal diplomásoknak nagy hányada, 44%-a használja az internetet valamilyen oktatási intézményben. Már diplomás felnőttek az alapképzést követően is, de sokuk folytatja a felsőfokú tanulmányait mester képzésben, és azt nem feltétlenül fejezik be 24 éves korukig.

Kép forrása: http://brody.iif.hu/pedportal/berzenagyjanos/hu/node/1875


Nyilvános könyvtárak

• A nyilvános könyvtárak mint internet-hozzáférési pontok az unió teljes lakosságának átlagát tekintve kevésbé használatosak. A legmagasabb értékeket Dánia és Svédország érte el 2013-ban, mindkét országban a lakosság 9%-a internetezett könyvtárból is. A teljes diplomás lakosságot vizsgálva Dániában, Svédországban és Portugáliában a legnépszerűbb könyvtárban internetezni, 12-13%-uk teszi ezt.

• A frissdiplomások körében a lakosság egészéhez mérten lényegesen népszerűbb internetezési helyszínek a nyilvános könyvtárak. Belgiumban, Észtországban, Cipruson, Litvániában, Hollandiában és Lengyelországban a fiatal értelmiségieknek mintegy 10%-a, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában kb. 20%-a, Portugáliában pedig 31%-a használta internetezésre a könyvtárakat.

Kép forrása: http://www.szarvasihet.hu/2013/05/07/baratkozas-az-internettel-a-varosi-konyvtarban/

Az internetelérés eszközei

• Az internethasználó teljes uniós lakosság 32%-a csatlakozott az internethez laptop, notebook, net-book vagy táblagép segítségével. A frissdiplomások körében népszerűbbek ezek az eszközök, 52%-uk használja internet-csatlakozáshoz, de a legfrissebb adatok csökkenő tendenciát jeleznek.

• Kézben hordozható készülékkel ma már többen csatlakoznak az internethez mint a hordozható számítógépekkel, a lakosság 38, a frissdiplomásoknak pedig a 66%-a a jelenleg hozzáférhető 2012-es adatok szerint.

• A 2013-as mérések alapján ma az uniós lakosság 57%-a, a fiatal értelmiségieknek pedig 88%-a használ vagy hordozható számítógépet vagy valamilyen kézben hordozható készüléket az internethez történő csatlakozáshoz.

Kép forrása: http://vanyizsolt.otthonimunka.org/internetes-munka/

Élethelyzethez kapcsolódó népszerű alkalmazások 1.

2004-ben is az internetet használó lakosság 81%-a küldött és fogadott e-maileket, 2013-ban pedig 89%-uk. A fiatal diplomásoknál ez az arány 98%.A közösségi vagy szakmai hálózati részvétel még leginkább a közösségi hálón való aktivitást jelenti a fiatal diplomások esetében is.Az üzenetek posztolása is rendkívül népszerű köreikben, 84%. A teljes lakosság esetében ez még nem tartozik a legkiterjedtebben használt internetes tevékenységek csoportjába, de figyelemfelkeltő, hogy a 16-24 év közötti fiataloknak már 86%-a posztol rendszeresen.


Mind a teljes lakosság mind pedig a frissdiplomások körében is szokásos internetes tevékenység, hogy termékekről, szolgáltatásokról keresnek információt. A Wikipédiát a frissdiplomások 80%-a használja ismeretszerzésre, míg a teljes lakosságnak az 58%-a. Az uniós állampolgárok közül a luxemburgiakat, finneket, németeket és svédeket tekinthetjük leginkább rajongóknak. Ugyanezen országok fiatal diplomásai is nagy előszeretettel használják a Wikipédiát, de felzárkóztak hozzájuk a dán, francia és holland kortársaik is.Az internetes hírportálok, újságok, hírmagazinok olvasása a teljes lakosság körében is általános (64%), de a fiatal értelmiségiek még inkább élnek ezzel az informálódási lehetőséggel. (77%) A háztartások szélessávú internet-hozzáféréséhez mérten viszonylag kevés francia (66%), belga (58%) és ír (52%) fiatal tájékozódik aktívan ezekből a hírforrásokból.


• A frissdiplomások közel háromnegyede (71%) bankol az interneten keresztül. Az észt, litván, holland, francia és osztrák fiatalok az átlagot jelentősen meghaladóan, a bolgár, görög, román fiatalok pedig jóval az alatt teljesítenek. A teljes magyar lakosságra még napjainkban sem jellemző, (36%) de a fiatalok már az uniós átlaghoz (56%) hasonló mértékben veszik igénybe .

• A frissdiplomások 64%-a bonyolít le egészséggel kapcsolatos internetes tevékenységeket, és különösen sokan teszik ezt a finn, magyar, német, spanyol, portugál és máltai fiatalok közül.

• Web rádió hallgatás és web TV nézés a fiatal diplomások 64%-ának viszonylag rendszeres és évről-évre egyre népszerűbb tevékenysége. Magyarország adatai kis mértékben meghaladják azt (67%), és a használat növekedésének tendenciája erőteljes.

• A hatóságokkal történő kommunikáció uniós átlaga 61%, viszont a magyar fiatal diplomások közül kifejezetten sokan, 73%-uk használja az internetet a hivatalokkal történő kapcsolattartásban.

Élethelyzethez kapcsolódó kevésbé népszerű alkalmazások

• A saját készítésű tartalmak feltöltése, a szoftver letöltés, a hivatali oldalakról történő információszerzés, az internetes telefonálás vagy videó hívás is fontos, több mint 50%-uk által végzett aktivitások.

• Az internetes álláskeresés és az álláspályázatok internetes továbbításának lehetőségével a frissdiplomások 47%-a élt 2013-ban, a magyaroknak 63%-a. Élethelyzetükből adódóan ez természetes jelenségnek tekinthető.

• Nem szívesen osztják meg a véleményüket interneten keresztül állampolgári és politikai kérdésekben.• Kifejezetten nem szeretnek online formában konzultálni vagy szavazni állampolgári vagy politikai kérdésekről,

mint például várostervezés, petíciók támogatása. A magyar fiatalok az uniós átlagoz képest is nagyon tartózkodnak ettől, mindössze 2%-uk él a lehetőséggel.

Mihez elegendőek az IKT ismereteik?

Munkát váltani vagy keresni 1 éven belül Barátokkal, rokonokkal, munkatársakkal kommunikálni

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

[email protected]

Eszenyiné Dr. Borbély Mária

Education

Transcript of Eszenyiné Dr. Borbély Mária