Erdészeti Lapok 144. évf. (2009.) 10. sz....

36
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA CXLIV. évfolyam • 2009. október ALAPÍTVA 1862-BEN

Transcript of Erdészeti Lapok 144. évf. (2009.) 10. sz....

  • ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

    CXLIV. évfolyam • 2009. október

    ALAPÍTVA 1862-BEN

  • Hajdan gyõztes csata színhelyén példa-mutató összefogással épült meg az aradivértanúk tiszteletére állított emlékoszlop-együttes. A gondolat, melyet S. Nagy Lász-ló vetett fel, termékeny talajba hullott a Pá-kozdi Önkormányzatnál, a Honvédség ésTársadalom Baráti Körnél és a 16 támoga-tónál, köztük az Országos Erdészeti Egye-sületnél, a Nyugat-magyarországi Egye-temnél, 8 erdõgazdasági részvénytársa-ságnál és a nemzeti értékek védelmére olyfogékony Ravazd néhány mecénásánál. A14 emlékoszlop faanyaga a részvénytársa-ságok erdeibõl került ki. Csibi László fa-mûves fejtette le a rönkökrõl a felesleget,és Világhy Árpád szobrászmûvész öntöttebronzba a vértanúk képmását. A teljes

    pompájukban díszlõ oszlopok BatthyányLajos (lásd még 327. oldal), elsõ felelõsmagyar miniszterelnök és az Aradon ki-végzett tizenhárom vértanú emlékét idé-zik. Az oszlopokra az õsi motívumvilág-ból faragtak ornamentikát, az oldalukra atábornokok utolsó mondatait vésték. Azemlékoszlopokat a tábornokok kivégzésisorrendjében állították fel.

    Az ünnepségen köszöntõt mondottTakács János, Pákozd polgármestere.Bánffy György színmûvész a testamen-tumokként is felfogható, a siralomház-ban írt levelekbõl olvasott fel. KatonaTamás történész olyan részletekkel is-mertette meg a jelenlévõket, melynekalapján nemcsak a kor hõseinek embe-

    ri nagyságát, hazaszeretetét, becsületes-ségét idézte meg, hanem rájöhettünk ama emberének kisszerûségére. Avató-beszédet mondott Szekeres Imre honvé-delmi miniszter.

    Az emlékoszlopokat Spányi Antalszékesfehérvári megyéspüspök szentelteföl, valamint Lackner Pál dandártábor-nok, evangélikus püspök és Szabó IstvánDunamelléki Református Egyházkerületpüspöke nevében Kardos Péter pákozdireformátus lelkész áldotta meg.

    Öröm volt látni az eseményre szépszámmal megjelent erdészeket is, akik azEgyesület által adományozott Batthyányemlékoszlop elõtt sorakoztak.

    Pápai Gábor

    Mártírok emlékmûve Pákozd, 2009. október 6.

    Fotó: Zétényi Z.

  • Tartalom

    Kosztka Miklós:Az erdészeti mûszaki tudományról ................................298

    Szolnyik Csaba:Egyre nagyobb teret nyer hazánkban a folyamatoserdõborítású erdõkezelés ..............................................303

    Frank Norbert:A mézgás éger (Alnus glutinosa) erdõmûvelési tulajdonságai............................................306

    Ban Ki Mun:Klímaegyezménnyel a gleccserek olvadása ellen..........308

    1000 éves Visegrád, 40 éves Parkerdõ ................................309

    Alföldi Faiskolai Napok ..................................................310

    Gõbölös Péter:Egy erdei feszület története............................................311

    Keresztes László, Sinka Attila:Szíves fogadtatás a nyugati végeken..............................312

    Lengyel László Zoltán:Családi futás elõkelõ mezõnyben ..................................314

    „Magánerdõvel a válság ellen” ....................315

    Magas László:Az erdészek szerepe a határnyitásban ..........................318

    Balázs István: Az OEE Pest Megyei Magánerdõ-gazdálkodási Helyi Csoport története............................320

    Szöõr Levente: Tõ melletti történetek: Julis....................322

    Wágner Tibor:Riedl Gyula bácsira emlékezem ....................................324

    Pedróni Anna Emma:Batthyány mûlap ............................................................327

    Erdészhölgyek Szolnokon ........................328

    ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIV. évfolyam 10. szám (október)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULAA SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Puskás Lajos, Sárvári János.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon: 201 62 93, fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: DR. PETHÕ JÓZSEF elnökNyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2009. október 10.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Pákozd 2009. október 6. Fotó: Pápai Gábor

    A harmadik oldal

    APákozd Mészeg-hegyi Honvédelmi Emlékhelyén 2009.október 6-án a 13 aradi vértanú és gróf BatthyányiLajos miniszterelnök kivégzésének 160. évfordulóján,14 emlékoszlop avatásával emlékeztek a vértanukra. A hely-szín az 1848-as gyõztes csata múzeuma elõtti dombra esett,ahol korábban egy 1986-ban elhelyezett gránitszikla-tömb„õrizte” „a Velencei hegységben végzett 1000. hektár erdõsítés”eredményét, az Erdészeti Egyesület „üzenetét”.

    Úgy hiszem, hogy az emlékhelyek felértékelõdése jelzésértékû. A következõkben hangsúlyosabbá kell tudatosítaniaz elõdeinkkel megtörtént sorsfordító eseményeket, úgy is,mint a mai életünk részeit, mert feledékenyebbé váltunk. Eszükségszerûséget erõsíti többek között az, hogy a korábbiévszázados fejlõdési szakaszok folyamatai mára szinte év-tizedekre „zsugorodtak”. A reakció idõszak csökkenésével,az egysíkú értékrend – a tõke – túlsúlya miatt felhalmo-zódni látszik a megválaszolatlan kérdések sora, amelyekkockáztatják az emberi lét, a közösségek alapvetõ anyagi,szellemi életfeltételeit. Ha ez folytatódik, romlik a nemzetnyelve, eltûnik a közösségek mítosza, mint a szellem kol-lektív emlékezete, akkor következményeként roppannakmeg a társadalom tartópillérei, szerkezete és járulnak aszaporodó válságos helyzetek kialakulásához.

    A becsület, a tisztesség, az adott szó vagy az eskü hite-le, a szolidaritás, az önzetlenség, morál jelentik azt a bi-zalmi tõkét, amelyek minden emberi közösség, a nemzetvagyonának talán legfontosabb elemei. Ezek azok a látha-tatlan szeretet-javak, amelyekrõl a legkevesebbet beszé-lünk, de rendkívüli jelentõségû vagyonelemei a nemzet-nek, szakmai, közösségeknek is. Amit napjainkban foko-zottan tapasztalhatunk a közéletben, az alapvetõ kulturá-lis értékek romlottságában. Igazoltnak látszik, hogy „azújvilág rendezettsége erkölcs nélkül zsákutca”.

    A kultúra megnyilvánulásait, hordozóit szakunknál isértékként illik gondozni, a hagyományok tiszteletével, pl.az egyetemünkön a tanulás mellett, a selmeci szellem; atisztesség, a szolidaritás, mint a „szimbolikus javak” ápolá-sát. Szakunk sokat tett a közjóléti feltételek létesítése terén ésélen jár az emlékmûvek állításában. Ezek azok, amelyek anemzet, közösség spirituális talpazatát szilárdíthatják, sma elsõsorban a lelkeket kell a jó útra terelni, illetve a kö-zösségek szeretet-javait kell a mély rétegekbõl elõhívni.

    Intés az emlékezõ Katona Tamás történész kiragadtgondolata, amely szerint „az adott szónak, az eskünek sú-lya volt, ezt az igazságot kellene ismét megszívlelni.” Lá-zár Vilmos vértanú „üzenete”: „Aki becsületesen és tisztánélte életét, nyugodtan tud meghalni”, és hasonló gondola-tok talán segítenek a kollektív emlékezet, a lelkiismeret éb-resztésében a kötelességek felismerésére, a tanulságok levo-nására, hogy a jövõ nemzedéke szebb jövõt építhessen.

    Dr. S Nagy László.a Szeniorok elnöke

  • 298 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

    1. AlapgondolatokAz erdészeti mûszaki fejlesztések helyze-tének értékelésekor elõször meg kell fo-galmazni az erdészeti mûszaki tudomá-nyok helyét az erdészeti tudományok kö-rében. Mit tekintünk erdészeti mûszaki tu-dománynak; mitõl válik a mûszaki fejlesz-tés erdészeti mûszaki fejlesztéssé, majdezáltal erdészeti mûszaki tudománnyá; miindokolja, hogy erdészeti jelzõt ragasz-szunk a mûszaki fejlesztéshez, ha az az er-dõgazdálkodást szolgálja; ezeknek a fej-lesztéseknek az eredményei tekinthetõk-etudományos eredménynek; az erdészetimûszaki tudomány milyen kapcsolatbanvan a „törzs” tudományokkal?

    A legésszerûbb felfogás szerint az er-dészeti mûszaki tudományokat az erdé-szeti tudományok körébe kell sorolni.Ekkor azonban felmerül a kérdés, hogymi az erdészeti tudomány? Feltehetõenezek egyikére sem adható éles definí-ció, ezért körülírással lehet a fogalmakhatárait kijelülni. Azért, hogy az erdé-szeti mûszaki tudomány helyzetét érté-kelni lehessen, és a témában tovább le-hessen lépni a körülírásokat az erdésze-ti tudományra és az erdészeti mûszakitudományra egyaránt meg kell adni.

    1.1. Az erdészeti tudományAz erdészeti tudomány meghatározá-

    sára kevesen vállalkoztak, illetve a koráb-bi meghatározások esetenként mára márnem érvényesek (Pl: Vasziljev, P.B.: Az er-dészeti tudomány világnézeti kérdéseirõl.Lesznoje Hosztjajsztvo 1948. 2. sz.). Ma-gam is csak azért vállalkozom valamilyenkörülírásra, mert erre hivatott grémiumoklegjobb ismereteim szerint még ilyenmeghatározást nem fogalmaztak meg, aztnyilvános szakmai viták után nem rögzí-tették. Mivel a további elemzéseket csakennek tükrében lehet elvégezni a körülí-rást magam végeztem el. Eszerint:

    „Az erdészeti tudomány egy olyaninterdiszciplináris tudomány, amely fel-használva a biológiai, mûszaki és köz-gazdasági alaptudományok eredmé-nyeit, azokat tudományos alapokon to-vábbfejlesztve a korszerû erdõgazdál-kodáson keresztül megteremti az erdõés a társadalom közötti kapcsolatot.”

    1.2. Az erdészeti mûszaki tudományAz erdészeti mûszaki tudomány

    olyan interdiszciplináris tudomány,amely az alaptudományok eredményei-

    re támaszkodva megteremti a termé-szetközeli, többcélú erdészeti tevé-kenységek mûszaki alapjait a tervezés,a kivitelezés és az ellenõrzés területén,valamint kidolgozza azokat a mûszakifeltételeket, amelyek az erdõnek, mintökológiai rendszernek a fennmaradásáttámogatják.

    Az erdészeti mûszaki tudomány te-rületéhez soroljuk az

    – Erdõhasználat tudományterületét,amely közvetlenül biztosítja az erdõ ja-vainak átadását a társadalom részére...

    – Erdõfeltárást, amely a logisztikairendszerben az erdõ javainak áramlásátszolgáló pálya és információs rendszerfejlesztésének tudománya...

    – Erdészeti gépészetet, amely az er-dõgazdálkodást kiszolgáló gépek fej-lesztését végzi az ökológiai feltételek-nek, az erdei munkások igényeinekmegfelelõen az ezeket szolgáló infor-mációstechnika felhasználásával...

    – Erdészeti geodéziát, amely az erdé-szeti tervezés és ellenõrzés számáraszükséges térbeli információk megszer-zésének mûszaki hátterét és az adatbá-zis-kezelés informatikai alapjait fejleszti.

    – Erdészeti vízgazdálkodást, amely ahidrológiai folyamatok feltárásával azökológiai rendszer és víz kapcsolatátkutatja, valamint fejleszti a vízkormány-zás mûszaki berendezéseit az erdõ igé-nyeinek megfelelõen.

    2. Az erdészeti mûszaki tudomá-nyok helyzetének változása az

    utolsó 20 évbenA mûszaki fejlesztések mindenkoriszínvonala függ

    – a szakterület társadalmi elfogadott-ságától,

    – a nemzetgazdaság helyzetétõl– a szakterület igényétõl a fejleszté-

    sek iránt,vagyis a szakma mûszaki fejlettségé-

    tõl és igényességétõl. Az erdészeti mû-szaki fejlesztések helyzetét, a változá-sok irányát és a mûszaki fejlesztések jö-võbeni irányát ezek tükrében lehet csakmeghatározni.

    A politikai és gazdasági átalakulás idõ-pontja elõtt (1989 elõtt) az erdõ javai irántmegnyilvánuló társadalmi igények közöttmértékadó volt a fának, mint nyersanyag-nak a megtermelése. Az értékmérõ a köz-gazdasági eredmény volt, az erdõgazdál-kodás közgazdasági sikerágazatnak szá-mított. Az erdészeti mûszaki tudományokközül azok fejlõdtek dinamikusan, ame-

    lyek ezeket a célokat szolgálták. Kutatá-sok folytak a fakitermelés gépei, a fa-anyagmozgatás gépei, az erdészeti útépí-tés fejlesztésére. Volt önálló erdészetigépgyártó vállalat, voltak erdészeti mély-építõ vállalkozások, ahol megjelentek afejlesztési igények, illetve a fejlesztések éstudományos eredmények érdeklõdésretartottak számot és beépültek a minden-kori gyakorlatba. A mûszaki fejlettségadott stádiumában a geodézia területéheztartozó feladatokat el lehetett látni a ha-gyományos ismeretekkel, a számítástech-nika és információs technika robbanásamég nem következett be. A vízgazdálko-dási kutatások bár folytak, de eredményeimég nem érhettek be. A hazai viszonyok-nak megfelelõ korszerû erdészeti vízgaz-dálkodás alapjait az 1970-es években fo-galmazták meg, komplex vízgyûjtõre ki-terjedõ és csapadékeseményekhez kötöttkutatások alapjait az 1980-as évekbenrakták le. A pillanatnyi szakmai érdekte-lenség miatt ezeknek a kutatásoknak a tá-mogatottsága alacsony volt.

    A politikai és gazdasági átalakulásokelsõ idõszakában a társadalom és az er-dõ viszonya mélységesen átalakult. Márnem az alapanyag-termelés lett fontos,hanem megjelentek a természetvédel-mi, közjóléti és egyéb szolgáltatásokiránti igények, amelyek új megvilágítás-ba helyezték az erdészeti szakemberekmunkáját és ezzel kapcsolatban a mû-szaki fejlesztések irányát. Már nem azvolt a fontos, hogy az erdészeti szakem-berek mit tartanak jónak és azt a társa-dalom felé közvetítik, hanem az váltfontossá, hogy ezt miként ítéli meg atársadalom. Talán ennél is fontosabb éseszmeileg meghatározó változást jelen-tett az, hogy a társadalom az erdõ java-it nem juttatásként kívánta élvezni, ha-nem megrendelõként lépett fel az erdõtkezelõvel szemben. Erre az idõszakraesik a tõkefelhalmozás ideje, amikor anehéz gazdasági helyzetben a nyeresé-get növelõ tevékenységeknek volt el-sõbbségük. Az infrastruktúra célú fej-lesztések, továbbá általában a kutatásés fejlesztés finanszírozása az ilyen idõ-szakokban megtorpan, az adott idõ-szakban meg is szûnt. Az áttérés a nye-reségérdekeltségû gazdálkodásra azt isjelentette, hogy az állami erdõgazdálko-dás területén – amelynek példamutatógazdálkodást kell folytatni - megszün-tették a nyereséget nem hozó egysége-ket, privatizálták azokat a tevékenysé-geket, amelyek arra alkalmasak voltak.

    KOSZTKA MIKLÓS*

    Az erdészeti mûszaki tudományról

    * egyetemi tanár, NyME Erdõmérnöki Kar

  • Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 299

    A fakitermelés és a faanyagmozgatásvállalkozók kezébe került. A nyomottvállalkozási díjakért dolgozó kényszer-vállalkozóknak nem volt forrása a mû-szaki fejlesztésekre, különösen azok tá-mogatására.

    Az erdészeti útépítések az állami támo-gatás megszûnése miatt megszûntek. Apiaci versenyben elvérzõ kis erdészetiútépítõ vállalkozásokat az erdõgazdaságirt.-k felszámolták, az erdészeti útügy mintolyan, három év alatt teljesen tönkre-ment, megszûnt. Ezáltal felszámolták azerdészeti útépítés mûszaki hátterét, deami ennél sokkal kellemetlenebb, sõt tra-gikusnak mondható, hogy leépült az aszellemi kapacitás, amely az erdõben fo-lyó különleges mélyépítési feladatokat azúj igényeknek megfelelõen tovább tudtákvolna vinni. Ezek helyét elfoglalták a kö-zútépítésben gyakorlatot szerzett jó szán-dékú vállalkozók és nyereségvadász úté-pítõ sarlatánok, ami az erdõfeltárás és azerdészeti útépítés társadalmi megítélésétnem helyezi kedvezõ megvilágításba. Azerdõfeltárás és erdészeti útépítés kutatás-fejlesztési bázisa az Erdõfeltárási és Víz-gazdálkodási Tanszék (EFELT) maradt. Atámogatás nélkül folyó kutatási-fejlesztésimunkákat a tanszék saját tervezési mun-káiért kapott tervezési díjakból valósítottameg. A folyamatosan biztosított erdészetimegbízások hiányában a kutatási-fejlesz-tési témákat az erdõgazdálkodás terüle-tén kívül is keresni kellett. A speciális, er-dészettel összefüggõ ismeretek eróziójaezzel megkezdõdik.

    Erre az idõszakra esik az információstechnika rohamos fejlõdése is. Megszû-nik a számítógépekre vonatkozó keres-kedelmi korlátozás, robban a mobiltele-fónia, megjelenik a GPS, a GIS, a lézer-szkenner. Ennek követése a pénzügyiháttér hiánya miatt a korábbi lemaradástmég tovább növelte. A tragikus lemara-dást a Földmérési és Távérzékelési Tan-szék munkatársainak önfeláldozó hiva-tástudata mentette meg a teljes összeom-lástól, amely mára egyes területekenelérte a töretlen fejlõdésû társadalmi be-rendezkedésû országok színvonalát. Afennmaradásért folytatott küzdelemazonban rengeteg energiát von el a ku-tatásoktól. A tématerületen a gyakorlatiigények kielégítésére egyes igényesebberdõgazdálkodással foglalkozó szerve-zetek maguk fogtak hozzá a fejlesztések-hez, mert arra a gazdasági kényszer rá-szorította õket. Rendkívül sajnálatos,hogy ezek a fejlesztések részben elszige-telten, korlátozottan folynak, illetve azeredmények mögé nem áll fel egysége-sen a hazai erdõgazdálkodás.

    Az erdészeti gépészeti kutatások azERTI-ben megszûntek, az erdészetigépgyártók is bezárták kapuikat. A ku-tatás-fejlesztés bázisa az Erdészeti Gép-tani Tanszék maradt. Ennek a szellemikapacitásnak a bázisán csírázhat ki azhazai erdészeti gépesítési kutatás-fej-lesztés. Ezt biztosítja az ÁPV Rt. haté-kony támogatásával létrejött „Dr. KáldyJózsef Erdészeti Gépfejlesztõ Központ”és a hozzá csatlakozó fejlesztõ szerve-zet. A kialakított szellemi és anyagi bá-zis hatékonyan csak megfelelõ megren-delések esetén lesz életképes.

    Erdészeti vízgazdálkodási kutatáso-kat folytat az ERTI és az Erdõfeltárási ésVízgazdálkodási Tanszék (EFELT). AzEFELT-en folyó kutatások megindításá-nak pénzügyi alapjait az Erdõfeltárásiés Vízgazdálkodási Tanszék saját forrá-sokból finanszírozta. A minimális forrá-sok miatt visszaesés nem következettbe, de fejlõdni is csak nagy áldozatokárán lehetett. Az elért eredmények túl-mutatnak az erdészet érdeklõdési kö-rén, ami azt eredményezte, hogy pályá-zatokon elnyert pénzeszközökkel a ku-tatások mára fenntarthatók. A kutatásokirányát azonban megszabja az, hogy azelnyert pályázat milyen tevékenységettámogat. Az ERTI kutatási témája fõkéntökológiai irányultságú. Forrásait köz-ponti támogatásból, pályázatokból ésegyéb bevételeibõl táplálja.

    3. Kutatások pénzügyi támogatásaAz elõzõekbõl látszik, hogy a kutatás-fej-lesztés akkor folytatható, ha van megren-delõ, illetve az eredmények eladhatók.Rendkívül nehéz azonban a második utatjárni, mert az „árut” a kutatási eredménytúgy kell elõállítani, hogy annak még nincsmeg a fedezete. Kérdéses az is, hogy azeredményekre van-e piacképes kereslet,van-e igény a korszerûbb megoldásokra?Akkor, amikor jelentõs mûszaki területe-ken folyó munkákat kényszervállalkozók-kal végeztet az erdõgazdálkodó, akkor ez-zel ezeken a területeken letette a mûszakifejlesztés iránti igényét is a válláról.

    A kutatás pénzügyi támogatásánakvizsgálatakor fel kell tenni a következõkérdéseket:

    – Hol van a helyünk?– Kinek az érdeke az erdészeti mû-

    szaki kutatások fenntartása?Az erdészeti ágazaté?

    Ha igen, akkor az ágazati veze-tési struktúrában hol helyezke-dik el az illetékes?

    Más ágazat feladata?Ha igen ott nem tekintenekminket kuriózumnak?

    – Ki finanszírozza a kutatásokat?– Hol ered a forrás?Az erdészeti kutatások szakági támo-

    gatása jelentõsen csökkent, gyakorlatilagmegszûnt. Az ERTI kénytelen volt koráb-ban eredményes kutatási témákat felál-dozni azért, hogy a megváltozott társa-dalmi körülmények között nagyobb ér-deklõdésre számot tartó kutatásait fenntudja tartani. Ennek esett áldozatul a ko-rábban magas szinten mûvelt mûszaki –alapvetõen gépesítés irányultságú – kuta-tási terület. Az erdészeti kutatás és mû-szaki fejlesztés másik bázisa az Erdõmér-nöki Kar. A Kar 1991-ben nyújtott be pá-lyázatot az FVM Erdészeti Hivatalához,aminek alapján a tanszékek kutatási célútámogatást kaptak. Ez a támogatás egy-szer, egy évben történt meg. Késõbb ameginduló általános kutatástámogatásirendszer keretében kellet a pályázatokatbenyújtani, ahol együtt kell versenyeznia „törzs” tudományok pályázóival. Ez je-lentõs hátrány, mert az erdészeti célú ku-tatások eredményei végeredménybencsak erdészeti szakterületen, az erdõgaz-dálkodás szempontjából érdekesek.

    A korábban feltett kérdésekre a vá-lasz csak az lehet, hogy az erdészeti ku-tatásoknak azt a részét, amely a társtu-dományok eredményeit fejleszti továbbés teszi erdészeti körülmények közötthasználhatóvá, központilag – a magyarerdõk tulajdonosának – kell finanszíroz-ni. A kutatások másik részét, az eredmé-nyeket közvetlenül hasznosító erdõgaz-dálkodóknak kell támogatni, akik a ma-gyar erdõk vagyonkezelését végzik. Atámogatást ezért az MNV Zrt. ErdészetiPortfóliójának kellene biztosítani. Errejó példa volt a reorganizációs hiteltámo-gatás, amivel a vagyonkezelõ a rt.-okattámogatta és annak jelentõs részét erdõ-feltárásra fordították. A hirtelen megnö-vekedett beruházási hajlam és lehetõségolyan igényeket támasztott, amelyeketcsak jelentõs fejlesztésekkel lehetett kö-vetni. Ezeket a lehetõségeket meg lehe-tett ragadni és áttételesen fejlesztésipénzeszközökhöz lehetett jutni. Ez a le-

    Honlapjaink:www.oee.hu

    www.erdeszetilapok.hu

    www.forestpress.hu

    www.erdo.hu

  • hetõség csak ideiglenesen mûködött ésa kutatók-fejlesztõk szó szerinti szellemiés fizikai kizsákmányolásával járt.

    A kutatások támogatásának egy újrendszere alakult ki 2005-ben. Enneklényege, hogy a kutatási eredménye-ket felhasználó gyakorlat és a költség-vetés közösen támogatnak egy-egy na-gyobb, átfogó kutatási programot.Ezekre a kutatási programokra különszervezetek alakultak, a RegionálisEgyetemi Tudásközpontok. Az erdõ-gazdálkodás és a faipar különbözõ ku-tatási részprogramjait fogja össze azErdõ- és Fahasznosítási RegionálisEgyetemi Tudásközpont (ERFARET),amelynek szervezetén belül van lehe-tõség a mûszaki fejlesztések témájánaktámogatására, vagy a Környezeti erõ-forrás-gazdálkodási és -védelmi Koo-perációs Kutatási Központ (KKK Sop-ron), amely a környezeti kutatásokattámogatja, mint amilyen a vízgazdálko-dás témája. Az elképzelések szerint akutatási-fejlesztési eredményekre éhesgyakorlatnak kellene a kutatóhelyeketigényeikkel megtámadni. A gyakorlatazonban az, hogy a kutató-fejlesztõszervezetek próbálják rávenni a gya-korlatot az együttmûködésre. Az erdé-szeti kutatás-fejlesztés területén nemjelent elõnyt a regionalitás, célszerûbblenne, ha az erdõgazdaságok az országteljes területérõl részt vehetnének aprogramban.

    4. KitekintésAz erdészeti mûszaki kutatás-fejlesztéshelyzetét a világban úgy ismerhetjükmeg, ha tanulmányozzuk a külföldi szak-irodalmat és vizsgáljuk a külföldi konfe-renciákon megvitatott témákat. A vizs-gálat idõpontjának a 2002. évet válasz-tottam, mert ez volt a nagy társadalmiátalakítási kísérleteket megelõzõ utolsónyugodalmas év, ami után a kialakuló-ban lévõ oktatási-kutatási struktúra ro-hamos átalakítása megkezdõdött, to-vábbá ebben az évben tartotta ülésétMagyarországon a Német Erdészeti Ku-tatóintézetek Szövetségének Erdészet-technikai Szekciója és így közvetlen in-formációt és betekintést kaphattammunkájukról.

    Részletes elemzést lehetett készítenia „AFZ-Der Wald” címû folyóirat 2001.évi tartalomjegyzéke alapján, amely acikkeket a német erdészeti tudomány-területi felosztás szerint mutatja be. A 9fõ tématerületet összesen 397 cikkbenjelenítik meg. A vizsgálatunkat képezõmûszaki témákkal 101 cikk foglalkozik.A cikkek altémák szerinti megoszlását

    az 1. táblázat mu-tatja be.

    Az „AFZ-DerWald” címû folyói-rat 2002-2003. év-folyamainak ilyenmélységû elemzé-sére nem volt lehe-tõségünk, mert hiá-nyoztak az egysé-ges beosztást tar-talmazó tartalom-jegyzékek. A tár-gyalt mûszaki té-mák megoszlását a2. táblázat foglaljaössze.

    A „FORSTzei-tung” alapján készí-tett elemzést a 3.táblázatban mutat-juk be. Itt sem lehe-tett a német beosz-tást megtalálni a ko-rábbiakhoz hasonlóokok miatt. A sajátcsoportosítás azértis vitatható, mert abesorolás mindigszubjektív. (Pl.: Alogisztika és a klí-maváltozás címû cikk hova sorolható?)

    Nagyon érdekes a cikkek tartalma. Alegújabb informatikai fejlesztések erdé-szeti használatának vizsgálata mellettfoglalkoznak a különféle károsításokmérséklésével. A kutatásokban hangsú-lyosan jelenik meg a talajkárok elkerü-lésének lehetõsége. Ehhez vizsgálják atalaj tömörödésének folyamatát, ennekhatását a növényzetre, a megelõzést kü-lönféle járószerkezetek használatával ésa feltárás és útépítés szerepével. A kuta-tásokban felhasználják a CT, GPS, GISsegítségét.

    Megjelenik a legkorszerûbb távérzé-kelési módszer, a lézerszkenner hasz-nálatának vizsgálata erdészeti körülmé-nyek között, erdészeti feladatok végre-hajtására.

    Különösen fontosak azok a kutatá-sok, amelyek a baleset-elhárítással, az

    ergonómiával foglalkoznak. Nagyon je-lentõs fejlesztések és kutatások folynakaz erdészeti munkák könnyítésére és amunkások védelmére.

    A Német Erdészeti KutatóintézetekSzövetsége Erdészettechnika Szekciójá-nak soproni ülésén elhangzott elõadá-sokat áttekintve a következõ eredmé-nyeket kapjuk:

    – erdõfeltárás 3 elõadás (1 hazaiszerzõ)

    – munkatudomány 5 elõadás – erdészeti gépesítés 5 elõadás (3 ha-

    zai szerzõ)– fakitermelés 5 elõadás– környezettechnika 5 elõadás (1 ha-

    zai szerzõ)– termõhely 5 db elõadásA bemutatott kutatási témákat átte-

    kintve megállapíthatjuk, hogy a németkutatók az emberi tényezõket, az öko-

    1. táblázat

    2. táblázat

    3. táblázat

    300 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

  • Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 301

    lógiai problémákat, az informatikatechnológia alkalmazásának lehetõsé-gét vizsgálják.

    Tanulságos a Baden – WürttembergiErdészeti Kutatóintézet 2002. évi kuta-tási tervének tanulmányozása is. Ebbõlkitûnik, hogy az intézetben 23 kutatásitéma fut, amelyeknek idõtartama 2-5 évközött változik, biztosítva ezzel a kuta-tások pénzügyi hátterét és a kutatók eg-zisztenciális biztonságát.

    5. Az erdészeti mûszaki tudomá-nyokkal szemben támasztott kö-vetelmények, azok változása, jö-

    võbeni szerepe, igényekAz erdészeti mûszaki tudományokkalszemben támasztott követelményeketúgy lehet megfogalmazni, hogy a társ-tudomány eredményeit az erdészet ré-szére tegye felhasználhatóvá. Ez nemegyszerû adaptálás, hanem esetenkéntkonkrét alaptudományi kutatásokatigénylõ feladat.

    A változások irányát nehéz kijelölni.Ennek oka az, hogy a magyar erdõgaz-dálkodás alapvetõ változás elõtt áll. Azalapanyag-termelés elsõdlegességét felkell váltani a valóban természetközeli,többcélú erdõgazdálkodásnak, figye-lembe véve a tulajdonosi szerkezetvál-tást is. Ez a folyamat korábban lejátszó-dott a nyugat-európai erdõgazdálkodás-ban, aminek eredményeként kialakult amegfelelõ erdészeti politika is. Ez az át-alakulás azonban ott olyan idõszakbantörtént meg, amikor az erdõgazdálkodásinfrastruktúrája már kialakult.

    A kérdés az, hogy az erdõgazdálkodástársadalmi megítélése, a jelenlegi erdésze-ti politika meddig fogadja el jelenlegi er-dõgazdálkodási szemléletünket. Ameny-nyiben az erdõgazdálkodás tevékenysé-gét továbbra is az árbevételtõl függõ alap-anyag-termelés határozza meg, akkor amûszaki fejlesztéseknek ezt az irányt kellkiszolgálni. Amennyiben az erdõtõl, mintkorlátozott tulajdontól a társadalom a ter-mészetközeli, többcélú erdõgazdálkodástkéri számon – tudomásul véve, hogy ága-zatunk közvetlen részesedése a GDPmegtermelésében elenyészõvé válik –,akkor a belterjes erõgazdálkodás mûszakifeltételeinek megfelelõ mûszaki fejleszté-seket kell végrehajtani.

    Mindkét esetben a piaci versenyké-pesség fenntartása érdekében a tágab-ban értelmezett logisztikához tartozófejlesztéseket kell komolyan szorgal-mazni. Amennyiben a logisztika az in-formáció és anyag- (ember-) áramlás,akkor ennek feltételeit kell biztosítaniaz informatikai berendezések és eljárá-

    sok, az anyag-ember alrendszer áramlá-sát biztosító berendezésekkel és pá-lyákkal. Ebben az esetben súlypontelto-lódások is bekövetkeznek, amelyek azembert és a környezetet helyezik a kö-zéppontba a közgazdasági szabályozókhelyett. Az erdõtelepítés, az erdõfelújí-tás, az erdõnevelés folyamatában bekö-vetkezõ változások szintén maguk utánvonják és meghatározzák a mûszaki fej-lesztés irányát. Az informatikai fejlesz-téseknek jelentõs szerepe lesz az erdõ-nek, mint életközösségnek a megisme-résében és a lejátszódó folyamatok mo-dellezésében. Az adatgyûjtés, adat-áramlás korszerû berendezéseit ezekena területeken is fel kell használni.

    A magyar erdõgazdálkodás és a mû-szaki fejlesztések irányának kijelölése-kor figyelembe kell venni az EU-ban lé-võ erdõgazdálkodók eredményeit és tö-rekvéseit. Fõként a folyamatokat kell ta-nulmányozni, mert a mûszaki megoldá-sokat csak erõs kritika után lehet és sza-bad átvenni. A mozaikos termõhely, ageológiai viszonyok, a lombos állomá-nyok részaránya mind olyan feltétel-rendszer, amely megnehezíti a mûszakimegoldások átvételét. A fejlesztésekirányát azonban figyelembe kell venni.Különösen fontos lenne átvenni azokataz etikai elveket, amelyek az EU-bantermészetesek és minden tevékenysé-get áthatnak:

    – folyamatos törekvés a káros kör-nyezeti hatások csökkentésére,

    – távlati, átfogó ökológikus és öko-nómikus gondolkozás,

    – a saját szakterület példamutató ke-zelése.

    A közeli jövõt szemlélve tudatosodnikell annak, hogy a kutatások, fejleszté-sek eredményeit az EU-normák szerintfogják vizsgálni. Mûszaki szempontbólez azt jelenti, hogy a vizsgálatokat akk-reditált laboratóriumokban kell elvé-gezni, hiteles eredményeket csak kor-szerû informatikai eszközökkel begyûj-tött és feldolgozott adatokra támasz-kodva lehet elérni, önálló, alkotó gon-dolatoknak kell megszületni.

    Az erdõgazdálkodásban meghatáro-zó lesz a TTT (Természetközeli, Több-célú, Többtulajdonosú) gazdálkodás. Atanúsítások ki fognak térni a természet-és környezetvédelmi kérdésekre. Az er-dõgazdálkodás széleskörûen értelme-zett termékeit csak akkor fogja a társa-dalom átvenni és annak értékét megfi-zetni, ha ezeknek az elveknek megfe-lelnek. Lehet, hogy egy-egy termék áraközgazdaságilag elõnyös lesz, deamennyiben az nem felel meg a kör-

    nyezetvédelmi tanúsításoknak, akkorazt nem lehet értékesíteni. Ezeket a fel-tételeket csak mûszaki fejlesztéssel le-het megvalósítani.

    Fontos feltétel, hogy a mûszaki fej-lesztés – kutatás az élenjáró hazai gya-korlatot megelõzze. Amennyiben a hazaierdészeti mûszaki fejlesztések a gyakor-latban folynak, azok elaprózódnak, nemválnak általánossá, végül elsikkadnak.

    Igényes erdõgazdálkodás, igény amûszaki fejlesztések iránt, igényes (fej-lõdési irányokat ismerõ, a külföldi szak-irodalmat tanulmányozó) kutatók-fej-lesztõk megfelelõ egzisztenciális háttér-rel, a gyakorlatban közvetve és közvet-lenül felhasználható eredményeket adóigényes kutatási feladatokkal fogják je-lenteni a mûszaki fejlesztés teljes rend-szerét. Amíg ebben a láncban szakadáslesz, addig a hazai mûszaki kutatás-fej-lesztés nem lesz sem belföldön, semkülföldön sikeres.

    6. Erõforrások az erdészeti mû-szaki kutatásokra

    A korábbi elemzésekbõl látható, hogyaz erdészeti mûszaki kutatások erõfor-rásai hogyan alakulnak. Az erõforráso-kat két szempont szerint kell vizsgálni:

    – anyagi erõforrások,– kutatási kapacitások (szervezetek,

    személyek).Az anyagi erõforrások helyzetének

    bemutatása megtörtént.A kutatási kapacitásokat áttekintve

    megállapítható, hogy a fõ erdészeti mû-szaki területen az a következõképpenalakul:

    – Erdõhasználat tudományterületétMagyarországon egyetlen helyen, aNyME EMK Erdõhasználati Tanszékén 4fõ mûveli.

    – Erdõfeltárási kutatásokat 3 fõ okta-tó és 2 fõ doktoráns folytat. Ezt támo-gatja az Úttechnikai Labor, ahol talajme-chanikai és útpályaszerkezet vizsgálato-kat lehet elvégezni. A feltáróhálózat ter-vezésével összefüggõ fejlesztések az er-dészeti ágazaton belül hasznosulnak;az útépítés, útfenntartás területén elérteredmények a társtudományok érdek-lõdését is felkeltette.

    – Erdészeti gépészeti kutatásokra ren-delkezésre áll 3 fõoktató 1 fõ tanszékimechanikus, 2 fõ technikai szakoktató. Akutatásokat a „Dr. Káldy József ErdészetiGépfejlesztõ Központ” és a hozzá csatla-kozó fejlesztõ szervezet támogatja.

    – Erdészeti geodéziai kutatások aNyME EMK Földmérési és TávérzékelésiTanszéken folynak (4 fõ oktató). A geo-informatikai szoftver-fejlesztésben jelen-

  • 302 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

    tõs eredményeket ért el a DIGITERRABT., amely fejlesztéseit piaci körülmé-nyek között értékesíti sikeresen. Kisebbalkalmazott kutatásokat folytat egy-egyolyan erdõgazdaság, amely nem kívánlemaradni a mûszaki fejlesztésekben.Ezek a fejlesztések, kutatások fõként ageoinformatika és távérzékelés témáitölelik fel.

    – Erdészeti vízgazdálkodási kutatá-sok folynak a NyME EMK Erdõfeltárásiés Vízgazdálkodási Tanszékén 3 fõ ok-tatóval, valamint 2 fõ doktoránssal.(Utóbbiak tevõlegesen bekapcsolód-nak az erdészeti vízgazdálkodási kuta-tásokba.) A kutatás hátterét a Hidegvíz-völgyi kutatóbázis képezi. Vízgazdálko-dási kutatások folynak az ERTI-ben (2fõ kutató), ahol fõként az ökológiaiösszefüggéseket vizsgálják. A két kuta-tóhely kutatási témái még nem fedikegymást, eredményeik a szorosabbegyüttmûködés kialakulása esetén egy-mást kiegészíthetik. A Hidegvíz-völgyikutatóbázison az erdõ vízháztartásánakmegismerését és modellezését célzókutatások eredményei kivívták a „törzs”tudományok elismerését.

    A kutatási erõforrások helyzetét afentiek alapján nem kell különösebbenelemezni. A viszonylag nehéz körülmé-nyek ellenére elért eredmények a meg-lévõ emberi erõforrások erejét jelzik.

    7. Az erdészeti mûszaki kutatók-fejlesztõk egzisztenciális fejlõdé-

    sének lehetõségeAz elemzésbõl látható, hogy a kutatáso-kat fõként egyetemi oktatók végzik,akik az egyre növekvõ oktatási felada-tok mellett és az egyre jobban ellehetet-lenülõ mûködési feltételek között egyrekevésbé tudnak hatékonyan kutatni ésegyre kevesebb idejük marad a publi-kációk elkészítésére. Pedig az egyetemioktatók elõmenetele és egzisztenciálisbiztonságuk is a fajsúlyos publikációkszámától függ.

    Milyen lehetõségei vannak az erdé-szeti mûszaki szakterületen dolgozó fej-lesztõnek, kutatónak, hogy eredménye-it publikálja és publikációinak mekkorasúlya lesz?

    A hazai erdészeti szakirodalom sze-rénynek mondható. Az Erdészeti Lapoknehéz feladatot vállal azzal, hogy azOEE lapjaként szeretné kiszolgálni azegyesületi lapból származó széles igé-nyeket és megjelentet új kutatási ered-ményeket bemutató cikkeket is. Ez mél-tányolandó törekvés, de a megjelenõcikkek témakörét a szerkesztõbizottsághatározza meg, amelyik a nagyobb ér-

    deklõdésre számot tartó cikkek megje-lenését szorgalmazza, a néha kissé szá-razabb mûszaki tartalmú cikkek helyett.

    Az Erdõmérnöki Kar most megindu-ló angol nyelvû tudományos folyóirataaz Acta Sylvatica et Lignaria Hungaricacsak olyan erdészeti tudományos ered-ményeket közöl, melyek nemzetközitekintetben is figyelemre méltók. Ennekmegítélése szintén a szerkesztõbizott-ság hatásköre.

    A környezõ országok szaklapjaibana publikálás szintén nehézkes. A magashegyvidéken folyó erdõgazdálkodássalösszefüggõ mûszaki problémák nagyoneltérnek a sík-, domb-, és középhegysé-gi viszonyok között megoldandó mû-szaki problémáktól, de utalhatnék itt is-mét a fafaj-összetételre, a mozaikos ter-mõhelyre, a erdõgazdaságok mûszakifejlettségére stb. A nagyon eltérõ körül-mények miatt a hazai fejlesztések a ha-zai problémákat hivatottak megoldani,ezért azok akár hungarikumnak is te-kinthetõk. A hazai eredményeket itthonkell elismerni és azt súlyának megfele-lõen értékelni.

    Az erdészeti mûszaki fejlesztésekeredményei elhelyezhetõk a „törzs” tu-dományok szaklapjaiban is, amennyi-ben azt, mint a mûszaki tudomány egyhajtásának tekintik. Sajnos ezeknek alapoknak a súlya is nulla a tudományosértékelés szempontjából, ezért ezekbena lapokban szintén csak erkölcsi dicsõ-ség a megjelenés.

    A lehetõségek sorát még tovább le-hetne elemezni, de teljesen felesleges,mert egyelõre a felsorolt lehetõségekmind nulla súllyal rendelkeznek. Meg-jelenhetnek a cikkek, az elszámoláskorazonban a publikációs tevékenység ér-téke nulla lesz.

    A mûszaki fejlesztõ-kutató maga semegyszerû eset, mert a mûszaki problé-ma megoldásával befejezettnek tekinti

    munkáját, ezután még elkészíti az ered-ményeket bemutató cikket, de arra ese-tenként már nincs türelme, hogy a fõ-szerkesztõt folyamatosan ostromolja amegjelentetésre. Különösen kedvét sze-gik, amikor a cikket egy kevésbé kom-petens személynek adják ki bírálatra,aki elidõzik a cikken és annak megjele-nése húzódik. Amikor pedig kiderül,hogy munkájának értéke nulla lesz, apublikációs tevékenységet más, általaértékesebbnek tartott tevékenységgelváltja fel.

    Az egész eszmefuttatást aprópénzreváltva tehát: a fiatal kutató addig, amígmeg nem szerzi a PhD fokozatot, hajtvaés sarkallva van arra, hogy tûzön-vízenkeresztül megjelentesse értékes gondo-latait. Ezután habilitálni kellene, végül aversenyben legjobbnak egyetemi tanáricímet kellene elérni. Amennyibenazonban a tudománymérés általánosszabályait fogjuk alkalmazni, akkor azerdészeti tudomány egy-egy szeletébennem fogunk tudni professzort kinevel-ni. Ez a tudományterület elsorvadásá-hoz vezethet, ami hosszú távon az er-dõmérnöki hivatás leépülését fogjaeredményezni.

    Nagyon célszerû lenne elfogadni aztaz álláspontot, hogy az erdészeti tudo-mány az erdészeti biológiai, erdészetimûszaki és erdészeti közgazdasági tu-dományok azonos súlyú összessége,amelynek különlegessége miatt az álta-lános tudományértékelési rendszereketnem célszerû alkalmazni. Mivel az erdé-szeti tudományterület nagysága miatt át-tekinthetõ, egy-egy személy tudomá-nyos és iskolateremtõ munkáját a téma-körben jártas, vagy ahhoz közelálló, ob-jektív tudományos bizottságnak kellenemegmérni. Ebben nagy szerepe lehet azönállóan írt cikkek és egyéb publikáci-ók számának, függetlenül attól, hogy azmilyen súlyú lapban jelent meg.

    Eladó erdészeti csemete:· Magyar kõris 1/0 40/80 cm (származás: Duna-Tisza köze: Dabas) 60 e db· Akác 1/0 50/100 cm (származás: Pusztavacs ) 30 e db

    Eladó díszfa:Oszlopos tölgy konténeres 100/200 cm (emlékfásításhoz, parkosításhoz) 1 e dbEgyéb díszfák, díszcserjék nagy választékban eladók:

    Czeróczki Díszfaiskola és Erdészeti Csemetekert2373 Dabas Peszéri u.7.

    Fax: 06 29 367-710 • Tel.: 06 9-838-545E-mail: [email protected][email protected]

    www: czeroczki.gportal.hu

  • Magyarországon a folyamatos erdõ-borítást biztosító természetközelierdõgazdálkodási módszerek irántnövekvõ társadalmi igény továbbösztönzi a nem vágásos erdõkezelé-si üzemmódok térhódítását. Ezekközül jelentõs szerep jut az erdésze-ti igazgatás által kiemelten támoga-tott – az erdei ökoszisztémában le-játszódó önszabályozó természetifolyamatokra alapozó – szálaló ésátalakító üzemmódoknak, mivel azígy kezelt erdõk védelmi és közjólé-ti funkcióik mindegyikét magasszinten képesek a gazdálkodás mel-lett is betölteni.

    Az elmúlt években a szálaló – arendszeres, és az erdõ folyónövedéké-hez igazodó mértékû fahasználatokkal(szálalás) történõ erdõkezelés, amely-nek során az erdõnevelési és a vég-használati/erdõfelújítási idõszakoknem különülnek el egymástól –, és azátalakító üzemmódban – melynek el-sõdleges szakmai célja a vágásosüzemmódról a szálaló üzemmódra va-ló áttérés – kezelt erdõterületek arányaa vágásoshoz viszonyítva tovább növe-kedett. Korlátozó tényezõként szerepelaz a tény, miszerint a folyamatos erdõ-borítást biztosító üzemmódok csak ab-ban az esetben alkalmazhatók, ha a ter-mõhelyi és erdõállomány-viszonyokazt lehetõvé teszik.

    Az Országos Erdõállomány Adattáradatai alapján 2004-tõl mintegy 8350 haszálaló, 2005-tõl pedig 12 150 ha átala-kító üzemmód került bevezetésre a kör-zeti erdõtervezés során. Jelenleg a fo-lyamatos erdõborítást biztosító erdõke-zelési üzemmódok összterülete eléri a20 500 ha-t.

    Az alábbiakban az adatok továbbifeldolgozása során szerzett tapasztala-tokat és értékeléseket szeretnénk köz-readni és megosztani.

    Az 1. ábrán a szálaló és átalakítóüzemmódok összterületét tüntettük felévenkénti bontásban. A kimutatás sze-rint az évenként tervezett szálaló üzem-mód minden egyes évben meghaladtaaz 1700 ha-t. Az átalakító üzemmódbantervezett területek összege stabilan

    4000 ha körüli értéket mutatott az egyestervezési években.

    Fontos kiemelni, hogy a nem vágá-sos üzemmódba tervezett területeknem oszlanak el egyenletesen vala-mennyi megyei erdészeti igazgatóságközött (ez érthetõ is a különbözõ adott-ságok – klíma, termõhely, faállománytí-pus – miatt).

    Éppen ezért az egyes igazgatóságokezen két üzemmódba tervezett területe-inek összesített adatai meglehetõsenváltozatos képet mutatnak. A 2. ábraigazgatóságonként és évenként mutatja

    be a folyamatos erdõborítást biztosítóüzemmódokban tervezett területeket. Asávozott oszlopok minden esetben aszálaló, míg a sötét oszlopok az átalakí-tó üzemmódok területi értékeit szemlél-tetik. Három igazgatóság esetében (So-mogy, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar me-gyei MgSZH EI) ezen üzemmódok egyi-kébe sem történt besorolás a vizsgáltidõszak alatt.

    Tovább vizsgálva és az igazgatósá-gok erdõtervezési részlegeinek tervezé-si adatait összesítve a különbségek job-ban szemléltethetõk (3. ábra). Azoknál

    Egyre nagyobb teret nyer hazánkban afolyamatos erdõborítású erdõkezelés

    1. ábra. A szálaló és átalakító üzemmódba tervezett területek (ha) évenkénti és összesen bontásban

    2. ábra. A megyei MGSZH Igazgatóságok által tervezett szálaló és átalakító üzemmódok adatai azOrszágos Erdôállomány Adattár alapján

    * MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Re-gionális és Zöldövezeti Tervezõ Osztály

    Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 303

    SZOLNYIK CSABA*

  • az erdõtervezési részlegeknél, ame-lyeknél kis területen volt igény ezenüzemmódok tervezésére (többnyire az50 ha alatti tömböket alkotó erdõrészle-tek esetében) inkább a szálaló üzem-módot preferálták. Ennek fõ oka lehet aszálalást lehetõvé tevõ megfelelõ faállo-mány és korosztályviszonyt mutató te-rületek országos szintû aprózódása,

    mozaikossága. Az egri, és váci erdõter-vezési részleg esetében elsõsorbannagy területû, összefüggõ területi egy-ségek kialakítása történt.

    Az 1. táblázatban azoknak a körze-teknek és erdészeteknek a felsorolásáttettük meg, amelyeknek a 2004-2007.közötti tervezési idõszakban a szálalóés/vagy átalakító üzemmódban terve-

    zett területe meghaladta (nem egybe-függõen) az 500 ha-t. Ezekre a Fõvárosiés Pest megyei, a Veszprém, Vas, Zalaés Heves megyei MgSZH ErdészetiIgazgatóságán került sor.

    Az Országos Erdõállomány Adattárbólszármaztatott, a szálaló üzemmódba ter-vezett erdõterületek faállománytípusairavonatkozó adatok szerint megállapítha-tó, hogy a szálaló üzemmódban az árny-tûrõ fafajok alkotta állományok bírnak ajelentõsebb területtel, így a bükkösök, abükkös-gyertyános-kocsánytalan tölgye-sek, valamint a gyertyános-bükkösök. Azátalakítással érintett erdõterületek faállo-mányát zömében cseresek és kocsányta-lan tölgyesek (kocsánytalan tölgyes-cse-res, cseres-gyertyános-kocsánytalan töl-gyes, cseres-kocsánytalan tölgyes) alkot-ják. A 2. táblázatban a szálaló és átalakí-tó üzemmód alapján folytatott erdõkeze-lési módszerrel érintett tizenöt legna-gyobb területtel bíró faállománytípustmutatjuk be. Az Országos ErdõállományAdattár (2008. november 14-ei állapot)adatai szerint a mintegy 8350 ha szálalóüzemmódból mindössze 1347 ha (16%)található magántulajdonban, a 12 150 haátalakító esetében pedig ez az arány 7 %,ami csupán 820 ha-t jelent. A 4. ábra amagántulajdonú erdõkre tervezett nemvágásos üzemmódok megyénkénti elosz-lását szemlélteti, rendre szálaló és átala-kító üzemmód sorrendben.

    Az átalakító és a szálaló üzemmódoktervezésében a gazdálkodói akarat játsz-sza a fõszerepet, mivel enélkül eredmé-nyes és szakszerû munka a folyamatoserdõborítással kezelt erdõkben nemvárható el.

    3. ábra. A szálaló és átalakító üzemmódok összesített területei (ha) a Megyei MGSZH ErdészetiIgazgatóságok erdôtervezési részlegeinél

    1. táblázat. Tervezési egységek 500 ha-t meghaladó szálaló és/vagy átalakító üzemmódba tervezett területtel

    2. táblázat. A szálaló és átalakító üzemmód 15 legnagyobb területtel bíró faállomány típusa

    304 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

  • Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 305

    A 2004-2007 közötti erdõtervezésiévek adataiból kimutatható, hogy aszálalás 74 %-a, míg az átalakító üzem-mód 89 %-a védett természeti területen

    lévõ erdõkben került tervezésre. A nemvédett területeken történõ elõírásokra aközjóléti funkciót is ellátó üdülõterüle-teken, parkerdõkben, valamint víztáro-

    zók környezetében került sor. Ugyan-akkor, mind gyakrabban fordul elõ azaz eset, hogy a viszonylag kis területtelbíró magángazdálkodó maga kéri az er-dõterületére az üzemmód-váltást, fa-használati elõírásként pedig a szálalást.Ezeknek az eseteknek a gyarapodásakét okra vezethetõ vissza. Az egyik azún. „háztáji-gazdálkodás” gyakorlásá-nak kívánalma, ami köztudottan azt je-lenti, hogy az erdõgazda csak saját fel-használásra szeretne termelni, általábancsak annyit, amennyit az adott évbensaját céljaira felhasznál. A másik ok,hogy a szakszerû szálalás folytatása so-rán nem keletkezik felújítandó üres vá-gásterület, így a hagyományos vágásosüzemmóddal szemben jelentõs felújítá-si és ápolási költség takarítható meg.

    Megítélésünk szerint a nem vágásosüzemmódok arányának növekedése vi-tathatatlan jele a természeti folyamatok-ra alapozott erdõgazdálkodás térnyeré-sének, mely tendencia a jövõben várha-tóan tovább erõsödik.

    4. ábra. A szálaló és átalakító üzemmódba tervezett magántulajdonban lévô erdôk eloszlásamegyénként

    Tisztelt Erdõmérnökök, Kedves Kollégák!

    A Mészáros Károly Erdészeti Felsõoktatási Emlékalapítvány támogatásáért fordulok hozzátok!Lassan két éve már, hogy egy egyetemi rendezvényen megszületett bennem a gondolat: végzett erdõmérnökként

    nekem is kötelességem tenni valamit nagyhírû Alma Materünkért, s különösen a tehetséges és rászoruló erdõmérnök-hallgatók támogatásáért. Abból indultam ki, ha sikerül egy olyan alapítványt létrehozni, ahová minden végzett erdõ-mérnök életében egyszer, önkéntesen, legfeljebb félhavi-havi fizetését felajánlja, hamar összejön egy olyan alaptõke,melynek elsõsorban a kamataiból, egy-két arra érdemes hallgatónak már tisztes ösztöndíjat lehetne folyósítani. Azalaptõke elõteremtése után az alapítvány már önfenntartó, hiszen minden évben végeznek új erdõmérnökök, a támo-gatók köre bõvül. 5 millió Ft-os minimális alaptõkét és 25 eFt-os egyszeri támogatást feltételezve, ez 200 erdõmérnöktámogatását jelenti, ami ha belegondolunk, igazán nem olyan sok, nem lehetetlen. Ha pedig szakmánkhoz kötõdõ cé-gek is nyújtanának támogatást, a tõkésítés hamar megoldható.

    Mivel a nemrég elhunyt prof. dr. Mészáros Károly az egyik olyan kiemelkedõ személyisége volt az Erdõmérnö-ki Karnak, aki különösen sokat tett a hallgatóságért, kézenfekvõ volt az alapítványt róla elnevezni.

    Az ötlet kedvezõ fogadtatásra talált a kari vezetõségnél. Az alapítványi cél kibõvült dr. Mészáros Károly emlé-kének megõrzésével, majd dr. Varga Szabolccsal és dr. Lett Bélával közösen, megalapítottuk a Mészáros Károly Er-dészeti Felsõoktatási Emlékalapítványt. Az alapítvány közhasznú, adatai a www.emk.nyme.hu honlapon elérhetõk.

    Az alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Náhlik András dékán, tagjai dr. Mészáros Bence Balázs és Horgosi ZsoltLászló. A felügyelõ bizottságot Nagy Imre igazgató vezeti, társai Román József és dr. Jáger László Tamás. Az alapítványadatai:

    Adószám: 18987650-1-08Bankszámlaszám: Sopron Bank Zrt.

    Forint folyószámla száma: 17600011-00249205-00200004IBAN szám: HU41 1760 0011 0024 9205 0020 0004

    Tisztelt Kollégák!A mai nehéz gazdasági körülmények között megnõtt a tehetséges és rászoruló hallgatók, az erdõmérnöki oktatás

    támogatásának jelentõsége. Kérlek benneteket, ha anyagi lehetõségeitek engedik, és fontosnak tartjátok az erdõmér-nök-képzés fenntartását, támogassátok az alapítványt!

    Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!

    Dr. Páll Miklós

  • A vízfolyások és lápos élõhelyeinkegyik meghatározó fafaja a mézgáséger. Fontos szerepe van a nedves, vi-zes termõhelyek természetes szuk-cessziójában, mivel a hegy- és dombvi-dékek kimosott patakmedreinek mine-rális talajai kiváló termõhelyi feltétele-ket jelentenek természetes felújulására,növekedésére, fejlõdésére.

    A mézgás éger – hazai termõhelyi vi-szonyaink között – viszonylag rövidéletû (60-100 év), gyors növekedésû fa-faj. Hajtásképzése folyamatos, amelyeta termõhely nedvessége erõsen befo-lyásol. A természetes vetényülésbõlszármazó magoncok az elsõ évben 20-35 cm-es magasságot érnek el, míg amásodik év vegetációs idõszakának vé-gére már 1-1,5 m-t, a harmadikra akár a3 m-t is. A mintegy 20-25 éves koráigmegmaradó igen intenzív magasságinövekedésének következtében évi 1-2m-t is nõ. Vastagsági növekedése 15-20éves koráig erõteljes (3-4 mm/év),amely azonban 50 éves kora után jelen-tõsen csökken.

    Gyökérzete vertikális jellegû mélyrehatoló szívgyökér-rendszer, amelynekfõbb jellemzõi, hogy más hasonló fafa-joktól eltérõen nem található erõs fõ-gyökér, valamint vastag, hosszú oldal-gyökér sem. A gyökérzet vastagságának

    átlagos átmérõje:0,5-3 cm. (Csakközvetlenül a tõ-rész alatt lehet vas-tagabb gyökerekettalálni.) Gyökérze-tének 70-90%-avertikális gyökér.Idõsebb korábantörzsének tövébõlvékonyabb légzõ-gyökereket és vas-tag támasztógyö-kereket fejleszt(Köstler-Brückner-Bibelriether, 1968).

    Szabad állásban15-20 éves, zárt állományban 30-35éves kortól kezd teremni. Bõséges ter-mést általában 2-3 évente hoz, melynekfeltétele a virágzási idõszak, valamint azazt megelõzõ év kedvezõ idõjárása. Avirágrügyek már a vegetációs idõszak-ban fejlõdésnek indulnak, s annak vé-gére teljesen kialakulnak, azonban vi-rágzásra és termésérésre csak a követ-kezõ évben kerül sor. A virágok egyla-kiak; virágzási idejük hazánkban febru-ár-március. Terméságazatai októberbenérnek, de csak január-február hónapok-ban, a nagyobb fagyok hatására nyílnakfel az áltobozok és hullanak belõle ki amagok. A termésterjesztés módja ane-mochor (szél általi) és hydrochor (vízáltali). A mézgás éger magjának ezer-magtömege hazai termõhelyi viszonya-ink között 0,1-2,5 g (Marjai, 1965) kö-zött változik, míg az európai szakiroda-lomban 0,7-1,5 g értékekkel lehet talál-kozni.

    Az áltobozok gyûjtésének ideje azidõjárás függvényében december-janu-ár. Mivel az áltobozok nedvességtartal-ma magas, a gyûjtés után jól szellõzötthelyiségben kell azokat szétteríteni.(Mintegy 15-20 kg termésbõl lehet 1 kgmagot kinyerni.) A szétterített áltobozo-kat vagy hagyjuk maguktól kinyílni –ami 2-4 hétig is eltarthat –, vagy fenyõ-magpergetõbe helyezzük, és 27-40 °C-on szárítjuk. A hõmérséklettõl függõenez eltarthat 1-2 naptól 15-25 napig. Azáltobozokban maradt magvakat rostán(lyukátmérõ 1-3 mm) való rázatással,úsztatással, szeleléssel lehet kinyerni. A

    kipergetett magvak nedvességtartalmaáltalában 8-9%, mely csak egy-két évigteszi lehetõvé pincében való tárolásu-kat. (Bár a mag csírázóképességét ez a-latt az idõ alatt szinte teljes mértékbenmegõrzi, csírázási erélye azonban márezen rövid idõ alatt is csökken.) Hosz-szabb idejû tároláshoz a nedvességtar-talom 5-7%-ra való csökkentése szüksé-ges. Ezt 30 °C-on történõ 48 órás szárí-tással lehet elérni. Az alacsony nedves-ségtartalmú magvak vetése elõtt 2-5 °C-on történõ 180 napos homokban valórétegelés szükséges. (Normális nedves-ségtartalmú magvakat is ajánlatos egy-

    Az év fája

    A mézgás éger (Alnus glutinosa)erdõmûvelési tulajdonságai

    306 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

    DR. FRANK NORBERT

    * NyME Erdõmûvelési Tanszék

  • Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 307

    két hónapig rétegelni, azonban érde-mes azt is figyelembe venni, hogy mi-nél magasabb a mag nedvességtartal-ma, annál kisebb a fagytûrõ-képessége,és a hideggel szembeni ellenállósága.)

    Sajnos a mézgás éger magjának csí-rázóképessége alacsony (20-40%), ezérta csemetetermesztés során ügyelni kellarra, hogy a kelésig a talajfelszín mindigcsillogó nedves állapotban legyen. Arendszeres öntözés azonban erõsenigénybe veszi a talajszerkezetet, ígycsak a megfelelõen laza és szervesanyagban gazdag talaj alkalmas vetésre.Általában a vetés utáni 12-16. nap kör-nyékén kel. Vetésre az április eleji idõ-szak az optimális, de április 15-20-igmindenképpen földbe kell kerülnie amagnak. A hazai és a külföldi tapaszta-latok alapján az 1 m2-en megnevelhetõcsemeteszám: 120-350(!) db. Ha túl sû-rû a vetés, és rosszak a fényviszonyok,a csemeték fejlõdése nem kielégítõ (10-30 cm), így ezeket vissza kell iskolázni.Számos esetben érdemes 2/0-s cseme-tét nevelni, amelynek minimális magas-sága néhány európai ország csemeteke-reskedelmében használatos szokvá-nyok szerint 1 m. Ebben az esetben 40-80 db/m2 csemetekihozatallal lehet szá-

    molni. Csemetenevelés során az ágyá-sok gyommentesen való tartása fontos,illetve célszerû 4-6 leveles kortól ezeketlombtrágyázni. Csemetekorban a rend-szeres öntözés és a talajlakó gombákkövetkeztében csemetedõlés léphet fel,ami ellen megfelelõ vegyszerekkel kellvédekezni.

    A mézgás éger erdõnevelési szem-pontból fontosabb tulajdonságai: (i) fény-igényes és fiatalon gyorsan nõ; (ii) tör-zse egyenes, hengeres; (iii) hajlamos afattyúhajtásodásra (sok alvórügye van,ezért gyakoriak a vízhajtásos egyedek);(iv) kiváló a visszaszerzõ képessége(Koloszár, 2002). Ezen tulajdonságaibólkövetkezik, hogy állományai inkábbfiatal korban igényelnek erõteljesebberdõnevelési beavatkozást. A mézgáséger faállományokban – termõhelytõlfüggõen – egy-két tisztítás elvégzéseszükséges, melynek során az alászo-rult és a vékonyabb egyedeket kell ki-szelektálni. A törzskiválasztó gyéríté-seket 18-25 éves korban szükségeselvégezni, úgy, hogy a javafákat a ki-magasló és uralkodó szintbõl kell kivá-lasztani. A növedékfokozó gyérítésvégrehajtása – szintén termõhelytõlfüggõen – közepes erélyû és pozitívjellegû szelekció.

    A mézgás égeresek természetes er-dõfelújítását elsõsorban az alábbi tulaj-donságai segítik: (i) magzókorát koránéri el, és rendszeresen terem; (ii), azújulat növekedése gyors; (iii) sarjadzóés visszaszerzõ képessége kiváló; (iv)károsítókkal szemben viszonylag jó el-lenálló képességgel rendelkezik. A ter-mészetes erdõfelújítás során azonbancsak akkor tudunk sikerrel járni, ha azáltobozokból kipergõ magvak nedvesés gyommentes talajra hullanak, így acsírázás, és az újulat-megmaradás felté-telei adottak. Ellenkezõ esetben sajnosa gyorsan csíraképességét elvesztõmag teljesen kiszárad, vagy a kicsírá-zott magvak az erõs árnyalás következ-

    tében nem fejlõdnek megfelelõen éselpusztulnak. Számos szerzõ szerint je-lentõsebb vízszabályozás nélkül azégeresek természetes erdõfelújításaigen nehézkes, így csak a sarjaztatás jö-het szóba, ami a fafaj kiváló visszaszer-zõ képessége következtében könnyenkivitelezhetõ (Kremser, 1957; Dengler,1972).

    A mézgás éger poliploid fafaj, 2n=28kromoszómaszámmal. Mérsékelten po-limorf, a hamvas égerrel alkotott hibrid-je: Alnus x hybrida. A környezeti hatá-sokra a mézgás éger, mint általában azégernemzetség fafajai, gyorsan reagál,ami a populációk nagy fenológiai plasz-ticitása miatt lehetséges (Pliura, 2004).Az állományok igen eltérõ genetikaikülönbségeit a helyi populációkat értkülönbözõ szelekciós hatások, és a kispopulációkban bekövetkezett jelentõsmértékû rokonpárosodás okozzák.

    A mézgás éger nemcsak a hagyomá-nyos erdõtelepítések és erdõfelújításokfafaja, hanem egyrészt a vizes, nedvesélõhelyek meliorációjában, tájrehabili-tációjában tölthet be fontos szerepet,másrészt erdõsávokban – különösen anedves termõhelyek szélfogó erdõsáv-jaiban – lehet nélkülözhetetlen.

  • 308 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

    Nemrégiben ellátogattam a sarkvidék-re, ahol egy – néhány éve még hatalmasjégtömeget képezõ – gleccser maradvá-nyait láttam. Összeomlott. Nem elol-vadt, összeomlott. Kilenc órát utaztamhajóval a világ legészakibb településé-re, hogy elérjem a sarkkört. Néhány évmúlva ugyanez a hajó talán már aka-dálytalanul hajózhat egészen az Északi-sarkig. A sarkvidék 2030-ra gyakorlati-lag elvesztheti teljes jégtakaróját. A tu-dósok figyelmeztettek, hogy a sarkvidé-ken nagyon gyors változások zajlanak.Ami még ennél is rosszabb, ezek a vál-tozások az általános felmelegedést isgyorsítják. Az olvadó fagyott réteg egyolyan üvegházhatású gázt, a metánt en-gedi szabadjára, ami hússzor súlyosabbhatást vált ki, mint a szén-dioxid. AGrönlandon olvadó jég pedig a tenger-szint emelkedésének rémével fenyeget.

    Ugyanakkor az üvegházhatású gázokkibocsátásának mértéke egyre növek-szik. Ezért szeptember 22-re, az ENSZkeretén belül összehívtam egy különle-ges, a klímaváltozással foglalkozó csú-csot a világ mintegy száz vezetõjének.Ez a történelem valaha volt legnagyobbilyen jellegû, államfõket és kormányfõ-ket is érintõ találkozója volt. Az elõttünkálló feladat az, hogy a klímaváltozás vál-ságát egy biztonságosabb, tisztább,fenntartható zöld növekedéssé változ-tassuk mindnyájunk érdekében. A kulcsKoppenhága, ahol decemberben a kor-mányok azért fognak összegyûlni, hogymegtárgyaljanak egy új, globális klímae-gyezményt. Tisztességes, hatásos ésnagyra törõ egyezmény kell Koppenhá-gában. Ha ez nem jön össze, a jövõnemzedékei fizetik meg az árát.

    A klímaváltozás korunk legjelentõ-sebb geopolitikai problémája. Fenyege-ti egyaránt a piacokat, a gazdaságokatés a fejlõdésben elért eredményeket.Kimerítheti az élelmiszer- és víztartalé-kokat. Konfliktusokat és migrációt idéz-het elõ. Destabilizálhatja az így is inga-tag társadalmakat, sõt: kormányzatokösszeomlását is elõidézheti. Egy szakér-tõi anyag szerint a gázkibocsátásnak vi-lágszerte maximum tíz éven belül elkell érnie csúcspontját, ha el akarjukkerülni, hogy a ma a kezünk közül las-san kicsúszó természeti erõk elszaba-

    duljanak. Tíz év pont annyi, mint amen-nyi sok résztvevõnek a politikai pálya-futásából hátravan. A klímaváltozásiválság éppen az utolsó pillanatig áll õrtfölöttünk.

    Van más lehetõség is: a környezetba-rát technológián és a mai intenzív szén-használattal ellentétben az alacsony ki-bocsátásokat engedélyezõ irányelve-ken alapuló fenntarható növekedés.Számos nemzeti ösztönzõ csomag,amely a globális gazdasági válság ide-jén látott napvilágot, tartalmaz környe-zetbarát irányvonalat, ami munkahelye-ket teremt, és az egyes országokatolyan helyzetbe hozza, hogy a XXI. szá-zad tiszta energiájú gazdaságában majdkiemelkedhetnek.

    A kulcs egy globális klímaegyez-mény, ami visszafogja az üvegházhatá-sú gázok kibocsátást, és a Föld átlaghõ-mérsékletét megtartja egy tudományosszempontból biztonságos szinten. Egyegyezmény, ami katalizátorként hathata tiszta energiát használó növekedésre.Mindennél fontosabb azonban, hogy azegyezmény megvédje és segítse azokat,akiket a klímaváltozás hatásai a legin-kább veszélyeztetnek. Amire szükségvan, az politikai akarat, méghozzá alegmagasabb szinten: elnökök és mi-niszterelnökök részérõl.

    Azt várom el a vezetõktõl, hogy min-den erejüket latba vetve próbálják megmegoldani azokat a fontos politikai kér-déseket, amelyek a tárgyalásokat olysokáig gleccserekre jellemzõ lassúságrakárhoztatták. Ez a kifejezés ironikus

    módon – egészen a legutóbbi idõkig –azt jelentette: lassú. De a gleccserekgyorsabban olvadnak, mint ahogy amegõrzésükre irányuló emberi törekvé-sek haladnak. Koppenhágában nemkell minden apró részletet tisztázni. Deegy sikeres, a Föld egészét magábanfoglaló klímaegyezményhez szükségvan minden ország bevonására. Szá-momra ezek a siker mérõszámai.

    Elõször is minden országnak megkell tennie, amit csak megtehet, hogy akibocsátás összes jelentõs forrását kor-látozza. Az iparosodott országoknak to-vább kell szigorítaniuk csökkentési cél-kitûzéseiket, amelyek jelenleg távolrólsem közelítik a szükségesnek mondottértékeket. Másodszor: egy sikeres meg-állapodásnak segítséget kell nyújtaniaahhoz, hogy a leginkább veszélyezte-tettek alkalmazkodni tudjanak a klíma-változás elkerülhetetlen hatásaihoz.Harmadszor: a fejlõdõ országoknak tõ-kére és technológiára van szüksége ah-hoz, hogy gyorsabban tudjanak tovább-lépni az alacsony kibocsátással együttjáró fejlõdés irányába. Az egyezmény-nek ugyanakkor fel kell oldania a ma-gánbefektetések uralmát a szénpiacon.Negyedszer: az erõforrásokkal úgy kelligazságosan gazdálkodni, hogy min-denki szóhoz jusson.

    Az idén Koppenhágában kiváló le-hetõség áll elõttünk. Nemcsak arra vanlehetõség, hogy elkerüljük a katasztró-fát, hanem arra is, hogy alapvetõ válto-zást indítsunk a világgazdaságban.

    (Magyar Nemzet nyomán)

    BAN KI MUN*

    Klímaegyezménnyel a gleccserekolvadása ellen

    * ENSZ fõtitkár

    A júl-aug. EL 240. oldalán megjelentKatona-Szemethy-Csépányi cikk össze-foglalójába hiba csúszott.

    „A szálaló erdõszerkezet kialakításá-nak elõrehaladtával, az újulati szintbõlkinövõ faegyedek és facsoportokcsökkentik ezt a kínálatot, jóllehet a vágá-sos erdõ minden helyzetben többlehetõséget ad a táplálkozásra. Az a szin-tû vadállomány jelenthet minden esetbenmegoldást, amely mellett a fõfafaj és a ter-mõhelynek megfelelõ elegyfafajokmegfelelõ arányban és minõségbentörténõ folyamatos megjelenése és

    fejlõdése biztosítható. Természetesen ezidõrõl idõre állandóan változik és azerdõkezelõ állandó figyelme, a folyama-tok dinamikus követése, értelmezése, aszükséges beavatkozások megtétele újkihívást jelent az ilyen típusú erdõkkezelõi számára.”

    Az elsõ mondat helyesen: „A szálaló erdõ szerkezet kiala-

    kításának elõrehaladtával, az úju-lati szintbõl kinövõ faegyedek ésfacsoportok csökkentik ezt a kíná-latot, jóllehet a szálaló erdõ a vá-gásos erdõnél minden helyzetbentöbb lehetõséget ad a táplálkozás-ra.”

    Helyreigazítás

  • Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 309

    A királyi palota lovagtermében tartottak aházigazdák nagyszabású konferenciát azévfordulók alkalmából. Közel tucatnyiantartottak rövidebb-hosszabb elõadást.

    Hadházy Sándor, Visegrád polgár-mestere hangsúlyosan beszélt arról,hogy bár a település dinamikusan „fej-lõdhetne”, a korlátozásokkal tudatosanfékezik a hegyoldalak beépítését, a bel-terület nagyságát érintetlenül hagyták,hogy még sokáig élhetõ legyen a város.

    Szabó Péter történész a középkor er-dõgazdálkodásáról tartott elõadást. Meg-tudhattuk, hogy akkortájt 25-30 százalékvolt a Kárpát-medence erdõterülete. Hogya legértékesebb erdõket bárdos vagy silvadalabrosának, a legelõ vagy makkos er-dõket silva glandionosának, a közerdõtsilva communisnak, a sarj- vagy eresztvé-nyerdõket silva permissionalisnak hívták.A Pilis királyi erdõbirtok volt. A vadászato-kat szolgálók családjai a környéken tele-pedtek le, mely települések – Solymár,Peszér, Kovácsi – a nevüket viselik.

    Magyar Eszter történész a XVIII. szá-zadnak arról az idõszakáról beszélt, ami-kor az eredõhasználatról áttértünk az er-dõgazdálkodásra. Erdélyben a székely-ség erdõhasználatát a teljes ökológiai fe-lelõsség jellemezte. Európában csak asvájci szabad paraszti erdõkre volt ez jel-lemzõ, és a szászok gazdálkodása voltilyen. Az erdõõr védte az erdõt az idege-nektõl. Végig a Duna-parton farakatokjelezték a városok faéhségét.

    Oroszi Sándor muzeológus a legú-jabb történelmi idõk erdõgazdálkodásátjellemezte. Trianon után a Kaán Károlyvezényletével megszületõ ’35-ös erdõ-törvény szemléletbeli változást hozott.A természetvédelem létjogosultságamegkérdõjelezhetetlen, még akkor is,ha a végrehajtási utasítás csak három évmúlva jelent meg. 1946-ban erdõleltárkészült. Az 1950-ben kitûzött 20,3 szá-

    zalékos erdõsültséget csak az utóbbiévekben sikerült elérni. Fénykorát élteaz erdõn kívüli fásítás. Gyorsan nõtt atermelõszövetkezetekben, állami gaz-daságokban telepített erdõk területe.

    Barátossy Gábor, az EH nyugalma-zott elnöke az új gazdasági mechaniz-mussal már napjaink erdõvel kapcsolatosintézkedéseit elemezte. Cél volt a fakiter-melés, emellett az élõfakészlet növelése,a települések körüli környezetvédelmi er-dõsítések fokozása, valamint az erdõgaz-daságok mûszaki fejlesztése. Az ágazatjövedelmezõsége volt a fõ cél. 1988-ban areformokkal kezdtek lazulni az elõírások.Figyelmeztetett a globalizáció veszélyei-re, melynek következménye az erdészetiigazgatás degradálódása.

    Bidló András professzor az erdé-szeti oktatás múltját, jelenét vázolta, ki-emelve a NYME helyzetét a térségben,és a bolognai rendszer bevezetésénekkáros voltát, egyben reményét fejezteki, hogy a helyzet csak átmeneti.

    Apatóczky István a Parkerdõ negy-venéves múltjáról adott tájékoztatást. A

    Parkerdõ megalakulásával elkészült aközjóléti és tájvédelmi program. Ezt acélt kiemelt 9000 ha szolgálta. Az UNE-SCO bioszféra-rezervátummá minõsí-tette a területet. Felépült az azóta gyer-mekek ezreit fogadó mogyoróhegyi Er-dei Mûvelõdési Ház.

    Csépányi Péter fõmérnök a jelenrõlszólt. Megtudhattuk, hogy a 65 ezerhektár 69 százaléka természetvédelmioltalom alatt áll. 42 067 hektár Natúra2000 minõsítésü. 71 ezer hektáron ter-mészetes felújítást alkalmaznak, éshogy 78 000 hektár üzemi vadászterüle-tet is kezel. A Parkerdõ kezeli a visegrá-di fellegvárat is.

    Zambó Péter vezérigazgató zársza-vában arra utalt, hogy aki Visegrádragondol, az elsõsorban a történelmi ese-ményekre asszociál. Eddigi tevékenysé-günk minden alapot megad arra, hogyez a nézet megváltozzon, és ha lassanis, de a Parkerdõ szakembereinek mun-kája is felhorgadjon a Visegrádra gon-dolók emlékeiben.

    Kép és szöveg: Pápai Gábor

    1000 éves Visegrád, 40 éves Parkerdõ

  • 310 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

    14. alkalommal került sor az AlföldiFaiskolai Napok megrendezésére aKEFAG Zrt. Juniperus Parkerdésze-ténél. Házigazdaként Szûcs Dezsõ er-dészetvezetõ üdvözölte a megjelen-teket, majd Lévai Péter, a Kecskemé-ti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kará-nak dékánja nyitotta meg a Napokat.

    Híd és kapocs a keleti és nyugatiországrész faiskolai egyesületei

    közöttSzabó Tibor, a KEFAG Zrt. termelésivezérigazgató-helyettese:

    Itt, ahol a mezõgazdaságnak, szõlé-szet-borászatnak, gyümölcstermesztés-nek nagy hagyománya van, várhatóvolt, hogy az urbanizáció hatására a vá-rosi környezet alakításának, szépítésé-nek igénye erõsödik. Az eltelt másfélévtized igazolta, hogy piaca és jövõjevan a Juniperus Parkerdészet által ter-mesztett dísznövényeknek.

    Fontos szerepe a rendezvénynek azis, hogy híd és kapocs legyen a keleti ésnyugati országrész faiskolai egyesületeiközött.

    Az új növények széles körû beveze-tése, a folyamatos megújulás a feltéte-le annak, hogy a piac idõvel ne szûkül-jön. A szakmai összefogás, az, hogy afaiskolai szövetség tagegye-sületei egységes szakmaiszervezetként kezdeményez-zék ezt az igényüket a ható-ságok felé.

    Az érdeklõdés már régentúllépte az ország

    határaitSzûcs Dezsõ, a JuniperusParkerdészet vezetõje:

    A kilencvenes évek elejénkezdeményezett növénybe-mutató beváltotta a hozzá fû-

    zött reményeket, sõt túlszárnyalta azt.Korábban érzékelhetõ különbség volt aNyugat-Dunántúlon, és az Alföldön be-mutatott növények, illetve a szakmairendezvény színvonala között. Ez mamár nem mondható el. A kiállítóink év-rõl évre egyre igényesebb növényanya-got hoznak. Az érdeklõdés pedig márrégen túllépte az ország határait. Fõ-ként román, szerb és szlovák vásárló-kör látogatja rendszeresen ezt a vásárt.

    Bevezetett szakmai rendezvényrõl vantehát szó.

    Lényeges, hogy a kertészeti háttéri-par a kertészettel egyidejûleg jelen le-gyen, hiszen a faiskoláknak szükségevan jó minõségû földre, mûtrágyára,cserepekre, szerszámokra, s más segéd-anyagokra. Másik fontos szempont,hogy egy szépen megépített kertnek ré-sze, hogy az öntözõberendezés is beke-rüljön a föld alá, kerítés és megfelelõ

    támrendszerek, egyéb kellé-kek, mûvelési lehetõségek le-gyenek kialakítva. Mindezek-nek köszönhetõen az ideláto-gató kertépítõ vagy növény-kedvelõ magánember nem-csak új növényekkel térhethaza, hanem a növénygon-dozás egyéb kellékeit is be-szerezheti a vásár kínálatá-ból, s mindeközben mégszakmai eligazításhoz, új in-formációkhoz is hozzájuthat.

    Kép és szöveg: Béta Press

    Alföldi Faiskolai Napok

  • Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 311

    Sokan vagyunk, akik bárhol is utaz-nak a világon, mindig érdeklõdésselszemlélik az utak mellett álló feszü-leteket. Bennünket, erdészeket in-kább az erdei feszületek, és azoktörténete érdekelhet.

    Az idén felújított, a kunbajai erdõ-ben álló I. világháborús családi emlék-kereszt pusztán azzal is felhívja magá-ra a figyelmet, hogy a német nyelvû,gót betûkkel vésett feliratával, egy fo-lyamatosan változó és feszültségekkelterhes történelmi helyszínen, a ma-gyar-jugoszláv államhatár mellett fenn-maradt, csodálkozásra késztetve ezzel,a felépítése után 85 évvel késõbb arrajáró hívõt és nem hívõt egyaránt.

    Hosszú évekkel ezelõtt, pályakez-dõként a kunbajai erdõtömbben jár-tam és itt egy idõs néni megállított. Aromos állapotú feszületre mutatott, aszemembe nézett és azt mondta: mér-nök úr ne hagyják ezt a feszületettönkre menni. Aki ma erre jár, az lát-hatja, hogy nem hagytuk…

    A feszületet a kunbajai német ajkúPentz család állíttatta 1924-ben, az I.világháborúban elesett fiaik emléké-re. A családnak nagy szõlõbirtoka volt aKunbaját Csikériával összekötõ földútmellett, így az egyik szõlõparcellájuk vé-gébe állíttatták a feszületet. Ezen a földú-ton ma már átmenõ forgalom nincs, egyerdészeti belsõ nyiladékként funkcionál.

    A feszületet – a Kalocsai Fõegyházme-gyei Levéltártól megkapott – alapító- (ala-pítványi) levél szerint, a kunbajai plébáni-án 1924. június 21-én 52.500 korona érték-ben jegyeztette be özv. Pentz Valentinné.(A férje id. Pentz Valentin 1922-ben haltmeg.) A keresztet alapító levelet KalocsánKirschbaum Lajos prépost, kanonok, álta-lános helynök iktatta és hagyta jóvá.

    A feszületen található márványtáb-lán, aranyszínû gót betûkkel az alábbivésett német felirat olvasható:

    „Gestiftet vonValentin Pentz und seine Gattin

    Katharina Sasursamt dessen Söhne

    Johann und Valentinwelche im Kriege gefallen sind.

    1924” „Állíttatta

    Valentin Pentz és hitveseKatharina Sasurvalamint fiaik

    Johann és Valentin,akik a világháborúban elestek.

    1924”

    A kõtáblán szereplõ fiúk közül Jo-hann 34 évesen, Valentin pedig 23évesen halt meg. Az anyakönyvi ada-tokból kiderül, hogy a háborúban ele-sett két fiú több testvére, egészen kis-gyermekként halt meg. Édesanyjuk,Katharina Sasur 1930-ban 70 évesenhunyt el.

    Amilyen szívszorítóan drámai aPentz család élettörténete, olyan hatvá-nyozott erejû csapásokat mért azegyébként is viharos XX. századi ma-gyar történelem, hazánknak erre a tér-ségére. Ebbõl a szemszögbõl nézve va-lóságos csoda, hogy a feszületet nemsemmisítette meg semmi és senki.

    Kunbaján több idõs ember elmond-ta azt a feszülettel kapcsolatos esetet,miszerint az 1940-es években egy kun-bajai, 22 éves nõ (kegyeleti okokbólsem a nevet, sem a pontos évszámotnem közlöm), alkoholos állapotban akereszt mellett vezetõ úton haladt ha-zafelé. Megállva, hangos szavakkalszidta, káromolta azt, sõt a keresztet,egy botot ragadva vadul ütni kezdte,majd több ütéssel letörte a Krisztus ön-töttvas szob-rának a jobb karját. (Ez,azóta is így látható.) Miután hazaért, ezta tettét édesanyjának és több barátnõ-jének elmesélte. A fiatal lány terhes voltegy környékbeli katonától, aki végül

    mást vett feleségül. Valószínûleg ez-zel összefüggésben, az eset utánegy hét múlva a lány öngyilkosságotkövetett el. A még ma is élõ – akkorvele egykorú lányok, fiatal asszo-nyok, mint – szemtanúk elmondásaalapján, az akkori szokások szerint,a halottat koporsóban a lakóházátólvitték, gyászmenet kíséretében a te-metõbe. A fiatal lány temetésén hir-telen, minden elõjel nélkül rendkí-vüli felhõszakadás és vihar támadt,nagyon erõs „diónyi” méretû jége-sõvel. A koporsón dübörögtek a le-hulló jégdarabok, megdöbbentve azömében fiatalokból álló gyászme-netet, akik közül a ma élõknek ezmegrendítõ és mély emléket ha-gyott a lelkében.

    A délvidéki erõs II. világháborúshadi tevékenységek, majd az 50-esévek kisebbségi német lakosságotérõ üldöztetések, kitelepítések, kul-túrájuk megsemmisítésére való tö-rekvések, a szõlõterületek államosí-tása, a Titó a „láncos kutya” ellenifokozott hadi hisztéria és az ellenevaló katonai védvonal kiépítése

    sem pusztította el a feszületet. Az ak-koriban is itt élõ idõsek szerint, ennekaz egyik jelentõs oka az lehetett, hogya határõrizeti térképeken és a katonaiutasításoknál, fontos tájékozódásipontként szerepelt. Az 1960-as évek-ben a külterületi feszületek „eltûnteté-sére” vonatkozó, fel-fel merülõ megyeipártkezdeményezések végrehajtását ahelyi elöljárók, párttitkárok mindig el-szabotálták.

    A Kunbajai Állami Gazdaság, az álla-mosított volt uradalmi és kisgazdaságiszõlõket átalakította. Az 1970-es évekvégén, a feszület környékén lévõ szõlõ-ket alacsonyabb, gazdaságtalan termés-eredményûnek nyilvánították és a szõ-lõk helyén erdõtelepítésbe kezdtek.Mára már ez a térség teljesen beerdõ-sült. 1994-ben az ÁG. csõdbe ment,majd a kezelésében lévõ állami erdõte-rületek privatizációs és vagyonkezelésihuzavonák után, állami tulajdonbanmaradtak és erdõgazdasági kezelésbekerültek.

    Szép egységet alkotó egybefüggõlomberdõk találhatóak itt, amelyek azén generációmnak és gyermekeinknekmár teljesen természetesek.

    Így lett egy szõlõben álló út mentikeresztbõl, egy erdei feszület…

    Kép és szöveg: Gõbölös Péter

    Egy erdei feszület története

  • 312 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október)

    A lassan már hagyományosnakmondható tavaszi tanulmányútraegy napfényes májusi napon (azidõjárásért nem a házigazda felel,azt a vendég hozza magával) érke-zett az OEE Budapesti HM-csoport-jának küldöttsége Keresztes Györgyelnök vezetésével – a Szombathe-lyi Erdészeti Zrt. meghívására – lá-togatóba a Saághy István Erdésze-ti Információs Központ épületé-hez.

    Itt – mivel az Erdõgazdaság központ-ja is itt talált helyet – a házigazda rész-vénytársaság nevében Kronekker Józsefvezérigazgató, Bakó Csaba vezérigaz-gató-helyettes, erdõgazdálkodási igaz-gató és Keresztes László fahasználaticsoportvezetõ üdvözölt bennünket. Anapirend elsõ pontjaként a vendéglátókvezetésével körüljártuk az InformációsKözpont és Közpark gyalogösvényeités meghallgattuk a létesítésének okairólés körülményeirõl szóló elõadást, meg-tekintve a korábbi telepítésû egzótákat,a frissen telepített virágzó rododenro-nokat, a park mûtárgyait, játszótéri be-rendezéseit és a nemrég elkészült köz-pont épületét.

    Az épület helyiségeiben is gazdaglátnivaló tárult elénk. Vendéglátóinkbemutatták a vadászati tárlatnak kiala-kított szobát, az irodákat, tárgyalókat,az elõadótermet, s miután az elõadóte-remben kis szünetet tartva együtt meg-kóstoltuk a helyi (ital-)specialitásokatés frissítõket (pl. kávé), megtekintettüka tetõn található, látványosságnak te-kinthetõ tetõteraszt is.

    A látogatás következõ fejezete Vas-vár, az egykori megyeszékhely kulturá-lis nevezetességeinek megtekintésevolt. A városka középkori jellegû fõte-

    rén Orbán Lajos erdészeti igazgató ésGalambos István erdõmûvelési mûsza-ki vezetõ köszöntött bennünket. Ezutánrövid séta következett a XIII. századi,egyedülálló épségben fennmaradt egy-kori domonkos kolostor épülete körül,amit a kolostor templomának és azépületben helyet adó múzeumnakmegtekintése követett dr. ZágorhidiCzigány Balázs múzeumigazgató szak-szerû vezetésével.

    Szakmai programmal folytatódott alátogatás. A körmendi erdõtömbbenátalakító üzemmódra üzemtervezetterdõtömb szálalóvágással érintett er-dõrészletét (Nádasd 13 C) jártunk beTörök Imre fahasználati mûszaki veze-tõ kalauzolásával. Élénk eszmecserealakult ki szinte mindenrõl, ami a ter-mészetszerû erdõgazdálkodás kérdés-körével összefügg a magonctól az ér-tékfán keresztül a holtfáig, az éghajlat-tól a termõhelyig (ég és föld), szintemindenrõl, ami a természettel, ami azélettel összefügg, amivel szálalás,

    vagy szálalóvágás tervezésekor, vég-rehajtásakor az erdészembernek dol-goznia kell.

    A következõ helyszín felé gurulvamegszemlélhettünk még egy erdeife-nyõ-állomány pásztás természetes felú-jítását és egy erdeifenyõ-elegyes tölgyesbefejezett mesterséges felújítását. Ittegy tág hálózatú (5000 db/ha, 2,5 m-essortáv), gépi elsõ kivitelû kocsányostölgy felújítást láthattunk (Nádasd 47D), amelybe elegyként 2000 db vadgyü-mölcs (madárcseresznye, vadkörte) iskerült, s a házigazdák reményei szerint– az erdõsítési elõírás fõfafaja, az erdei-fenyõ – magbehullás következtébenfog megjelenni.

    Rövid uzsonna tarisznyából (=Ga-lambos Pista terepjárója) való elfo-gyasztása után érkeztünk a Jeli arboré-tumba. A rododendronokkal tündöklõarborétum májusi színvilága, továbbáaz erdeifenyvesek sokfélesége gazdagélményben részesített bennünket.Hosszú, baráti beszélgetés közben rövi-

    Szíves fogadtatás a nyugati végeken

  • Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 10. szám (2009. október) 313

    debbnek tûnõ séta megtétele a rodo-dendron-tengerben nem annyira testi,inkább lelki felpezsdülést jelentett mind-annyiunk számára. Ezután a megismé-telt invitálást („tarisznya”) nagy szíves-séggel és étvággyal vettük.

    A gazdag programokkal teli nap vé-gén, a szálláshelyen elköltött vacsorátkövetõen, a éjszakába nyúló – fõlegszakmai kérdéseket taglaló – beszélge-tés, anekdotázás után a csipkereki va-dászházban tértünk nyugovóra.

    A látogatás második napját Szép Ti-bor fahasználati és kereskedelmi igaz-gatóval folytattuk és a délelõtti program– egy rövid, a szúkárok miatti lucpusz-tulás problémakörének helyszíni meg-tekintésével megszakítva – a ma Auszt-riában lévõ Güssing (eredeti nevén Né-metújvár) fûtõmûvének és a güssingiBatthyány-vár megtekintése volt.

    Németújvárra érve vendéglátónk,idegenvezetõnk Krammer Klaus, a Pa-pierholz Austria GmbH. képviselõje fo-gadott bennünket a Megújuló EnergiaEurópai Központjának épülete elõtt. AKözpont elõadótermében bevezetés-ként rövid elõadást hallottunk tõle –Szép Tibor nyelvi segítsége által – a kft.felépítésérõl, tulajdonosi szerkezetérõl,tevékenységérõl.

    A szót ezután Bõdi Katalin, az Ener-giaközpont projekt-koordinátora vetteát. A Központ nevében szólva részletesáttekintést adott a güssingi kistérségenergiaellátási rendszerérõl, a fûtõmûmûködésérõl és az üzemeltetés problé-máiról, bemutatta a güssingi önellátó-energia-modellt, majd elkísért bennün-ket a güssingi biomassza-erõmûhõz éselmagyarázta az erõmû felépítését, mû-ködését.

    Utunkat Krammer úrral a güssingivárhoz kalandos úton folytattuk. Kultu-rális programunk keretében idegenve-zetõnk kissé eltévedt a németújvári vár-hegy sûrûségében, végül 45 fokos lej-tõn legurulva, vidám szentségelésekközepette jutottunk a helyes, várba ve-zetõ útra, ahol végre kirázhattuk a ci-põnkbõl a földet. (Nehéz igazi, terepierdésznek lenni.)

    Krammer úr ecsetelte a várhoz, illet-ve a Batthyány-családhoz kötõdõ mon-dákat és a Törökvészhez kapcsolódógüssingi hiedelmeket. Krammer úr szí-vélyes meghívására az ebédet a vár ét-termében fogyasztottuk el.

    Ezt követõen folytattuk utunkat aSzentgotthárdi Igazgatóság területénfekvõ Pro Silva kísérleti területre (Csö-rötnek 8 F), ahol már a házigazdák kép-viselõi fogadták csapatunkat. Kutas La-

    jos erdészeti igazgató üdvözlõ szavaitkövetõen Bakó Csaba erdõgazdálkodá-si igazgatótól kaptunk tájékoztatást anégy éve kezdett kísérletrõl, majd bejár-tuk a tölgyes-bükkös erdõrészletet ésfelfedezhettük a beavatkozások hatásá-ra a természet adta válaszokat.

    Ezt követõen egy közelben fekvõ, azelõzõ üzemtervi ciklusban túlgyérített-nek minõsített, tölgyes-erdeifenyves-bükkös állomány (Csörötnek 10 E) szá-lalóvá alakításának „állapotfényképét”

    sikerült megtekinteni, a látottakat meg-vitatni.

    A látogatás gazdag programját azelõdök; Illyés Károly, Haszák Aladár,Cebe Zoltán és Hárs József emlékezeté-vel koronáztuk meg. A Csikólegelõnélaz Erdészek az õrségi és vendvidéki er-dõkért elnevezésû kopjafát koszorúz-tuk meg és énekeltük el elõdeink emlé-ke elõtt tisztelegve az Erdészhimnuszt.

    Utolsó napirendi desszertként kevés-bé „svéd”, inkább õrségi asztal kerültterítékre, amelyben jelentõs károkatokozva, jókedvvel vettünk búcsút ven-déglátóinktól. A két nap alatt igazánmegízlelhettük a Szombathelyi Erdésze-ti Zrt. nagyon szíves vendégszeretetétés elõremutató szakmai tevékenységét.

    A vendéglátó utóirata:Ha egy tanulmányútról vagy tapaszta-latcserérõl egy új dologgal, ismerettel,tippel-trükkel, csak egy pici igazság-da-rabkával térek haza, azt mondom ma-gamban: megérte.

    Reméljük, hogy hagyományos és atermészetközeli erdõgazdál