A 144. OEE Vándorgyûlés szervezõiRégi hagyomány a Lapokban, hogy a júniusi lapszám-

ban a közelgõ egyesületi nagy rendezvényre, közös

erdész ünnepünkre irányítjuk az olvasók figyelmét. Az

alábbi szakmai névjegyek és a hozzárendelhetõ arcé-

lek segítségével ezt kívánjuk szolgálni, bemutatva az

egyesületi vándorgyûlés rendezési feladatait össze-

fogó tagtársakat, kollégákat. A szervezõi arcképcsar-

nokon túlmenõen Kocsis Mihállyal, a Vértesi Erdõ Zrt.

vezérigazgatójával, az OEE Vértesi H.Cs. elnökével

készített interjú a 187. oldalon olvasható.

ENCSI CSABA

A Vándorgyûlés szervezési feladatai-nak elsõ számú felelõse. Abaújszán-tó, 1972. 01. 01. Erdõmérnök, a Vér-tesi Helyi csoport titkára.

1995-ben kezdte pályafutását a Ta-tabányai, majd az Oroszlányi Erdészetnél. Mûszaki ve-zetõi megbízatása után 2004-ben az Oroszlányi Erdé-szet igazgatója lett. 2010-tõl vezérigazgató-helyettes.

TISCHLÉR DIANA

A Vándorgyûlés általános szervezésifeladatainak felelõse. Vadgazdamér-nök, állategészségügyi technikus, er-dész technikus, jogi asszisztens, a Vér-tesi Helyi csoport gazdasági felelõse.

2006-ban kezdte szakmai munkáját aKAEG Zrt. Ravazdi Erdészeténél mûszaki vezetõként. 2010-tõl a Vértesi Erdõ Zrt.-nél dolgozik, jelenleg, mint belsõ elle-nõrzési csoportvezetõ. Szervezõként a szállások, az étkezé-sek elõkészítését és a programok összehangolását végzi.

GREINER JÓZSEF

Az I. sz. szakmai program házigazdá-ja. Kecskemét, 1959. 06. 03. Erdõmér-nök, erdészeti szakértõ, az OEE tagja.

1984-ben erdõmérnök gyakornok-ként kezdett a Kisbéri Erdészetnél.1995-2004 között a Bábolna Rt. er-

dõterületeinek felelõs vezetõje. 2006-2010 között azÉKTVF erdészeti felügyelõje. 2010-ben tért vissza társasá-gunkhoz, ahol azóta a Kisbéri Erdészet igazgatói felada-tát látja el.

PRÁVETZ ANTAL

A II. sz. szakmai program házigazdá-ja. Söréd, 1946. 06. 26. Erdõmérnök, aFejér Megyei Vadászkamara hivatá-sos vadász-alelnöke, az OEE tagja.

1971 óta folyamatosan a Csákvári Er-dészet dolgozója, 1972-tõl az Erdészet

igazgatója. 2012-ben az erdõgazdálkodás és a vadgazdál-kodás összehangolása és az erdész utánpótlás-nevelés terü-letén végzett munkája elismeréseként megkapta a MagyarÉrdemrend Lovagkeresztjét.

ROZMANN HAJNALKA

A IV. sz. program háziasszonya. Er-désztechnikus, közgazdász, az OEEtagja.

Tatai erdészcsalád leszármazottja.1984-tõl társaságunk alkalmazottja,2011-tõl az Agostyáni Arborétum ve-

zetõje. Feladata a „Gerecse gyöngyszemének” fejlesztése,minél szélesebb körben történõ megismertetése. Elhiva-tottságának köszönhetõen lett országos hírû a gyûjte-ményeskert.

MENONI IMRE

Az V. sz. program fõ szervezõje. Tata,1962. 01. 07. Erdõmérnök, növényvé-delmi szakmérnök, a helyi csoportkorábbi küldöttje, az OEE tagja.

1987-tõl dolgozik társaságunk szerve-zetében. 1991-tõl a Tatabányai Erdé-

szet erdõmûvelési mûszaki vezetõje. Az állami erdõterüle-tek erdõfelújítási feladatain túl, a Tatabányai SzénbányákVállalat által korábban használt területek biológiai rekul-tivációját is végezte. 2001-tõl az Erdészet igazgatója.

SZÛCS FERENC

A III. sz. program házigazdája. Mór,1975. 11. 11. Erdõmérnök, közgaz-dász szakmérnök, az OEE tagja, 2006-2012. között a Vértesi H.Cs. titkára.

2000-ben kezdte pályafutását társasá-gunknál gyakornokként, majd 2002-

ben a központ fahasználati elõadója lett. 2009-tõl a Vérte-si Erdõ Zrt. termelési és kereskedelmi ágazatvezetõje. Szak-mai tevékenységével hozzájárul az erdei biomassza fel-használás minél szélesebb körû elterjesztéséhez.

KERESZTES GYÖRGY

A IV. sz. program társszervezõje.Szombathely, 1952. 04. 19. Erdõmér-nök, fatermesztési szakmérnök, a Bu-dapest HM Helyi Csoport elnöke,számos szakosztály tagja.

1992-tõl kezdve dolgozik a HM Buda-pest Zrt-nél. Korábban az ERTI szerveztében és más gazdál-kodóknál szerzett kutatási és szakmai tapasztalatokat. Je-lenleg a HM Budapest Zrt. vezérigazgató-helyettese. A ter-mészetes erdõgazdálkodási modellek elhivatott támogatója.

Tartalom

Prof. Dr. Horváth Béla, KaczorSándor:Gépfejlesztések energetikai faültetvényekhez ..................170

Prof. Dr. Molnár Sándor, Dr. Börcsök Zoltán, Dr. Pásztory Zoltán, Komán Szabolcs:Mire elég a magyar dendromassza? ..............................173

Dr. Illés Gábor:Innovatív módszerek a dunamenti ártéri erdõkleltározására és monitorozására ....................................176

Dr. Hirka Anikó, Dr. Csóka György:Az idegenhonosok „már a spájzban vannak”! ..............177

László Diána:Az erdei iskola szerepe egy magánvállalkozásban ......179

Nagy Imre: Mégis bele lehet lépni ugyanabbaa folyóba kétszer! II. ......................................................181

Nagy László:Gazdálkodás, védelem, közjólét ....................................184

Dr. Szabó Ilona: A házi berkenye kórokozói ..............185

Fenntartható megélhetés – Erdõgazdálkodás a szénbányászat után ........................187

Kovács Gábor:Újra magyar erdészek jártak Kárpátalján ............................189

Andrési Pál:120 éves a görgényszentimrei szakiskola......................192

Béni Kornél:Erdész sorsok a XX. században ....................................194

Steyer Edina:Megnyílt az elsõ zalai erdészeti erdei iskola ................195

Fáczányi Ödön:A Vadgazdálkodási Szakosztály ülése ..........................197

Kovács Tamás:„Erkölcsi nevelés a középfokúerdészképzésben” ................201

Dr. Sárvári János: A MEVME zászló felszentelésének 75. évfordulójára emlékeztünk ......................................207

Nagy László:Vízkormányzás nyomában Királyréten..........................208

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLVIII. évfolyam 6. szám (június)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: F & F Print Line Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2013. június 4.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Katedrális ablakok a völgyre – Háromhárs-gerinc, Börzsöny hegység. Fotó: Nagy László.

A harmadik oldal„A 40 éves fordában kezelt dunamenti erdõk többnyire lágyfa-ál-labok, vannak ugyan egyes részek, melyekben a tölgy-, szil- éskõrisfa nagyobb mennyiségben fordul elõ, de egész tiszta állabo-kat ezen fanemek nem képeznek. Az évenként letarolandó vágá-sok lábon adatnak el árverés útján.

Ezen erdõk a Duna árja miatt sokat szenvednek, fõképp azok,melyek az ártérbe esnek. A törzs-sarjadékok a nyári meleg víz ál-tal sokszor tönkre tétetnek, de a természet csak hamar kipótoljaa veszteséget, mert az árvíz által hátrahagyott iszapban minden-kor új és igen buja növésû lágyfa-nemûek törnek elõ. A duna-menti erdõkben a víz árja sok partszakadást idéz elõ, úgy, hogy aveszélyeztetett fa letaroltatása elõbb válik szükségessé, mint semvágatási korát elérte volna. De amennyit a Duna árja egyrészrõlszaggat, annyit rak ismét a másik oldalra, s ezen rakatokon máraz elsõ évben fiatal füzesek támadnak, melyek igen gyorsan nö-vekednek.”

(WWeennddll KKáárroollyy –Erdészeti Lapok, 1874/12.)

A Lapokat ma is az élet írja. Június elején sok tízezer hek-tárt öntött el a Duna rekordméretû, az 1965-ös nagy ár-vizet is meghaladó mértékû áradása. Számos településtveszélyeztetett a betörõ vízár. A napi híradások élén a vé-dekezési munkák és a veszélyhelyzetek elkerülése érdeké-ben tett lépések szerepeltek. A katasztrófavédelmi szakem-bereken, a hivatásos katonákon, a vízügyeseken, a rend-õrségen, az önkénteseken túl az erdészeti szakszemélyzetis azonnal homokzsákot és lapátot ragadott. Az államierdõgazdaságok 1500 erdésze dolgozott a gátakon, vettrészt éjjel-nappal a töltések építésében, magasításában,õrzésében. Nem csak az áradással érintett területeket ke-zelõ erdõgazdaságok voltak jelen, hanem az attól távo-labbi mûködési területûek is segítették a védekezés em-bertpróbáló feladatát. Vadhússal látták el a kemény mun-kát végzõket, munkagépeket, terepjárókat, segítõ munkás-kezeket küldtek a védekezés helyszíneire. Az erdészek ottvoltak a dunai rekord árvíznél és „legények voltak a gá-ton”. Köszönet érte!

Nagy László

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 6. szám (2013. június)170

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÉSZETI GÉPESÍTÉS

A munkacsoport együttmûködésé-nek köszönhetõen megvalósult a terve-zés, elkészült az említett célokra alkal-mas dugványozógép kísérleti változata,majd prototípusa (BDÜ-2), melyneküzemi vizsgálatai befejezõdtek, és avizsgálati tapasztalatok alapján már fo-lyik a sorozatgyártás.

Dugványozógép-változatokA kutatás-fejlesztési munka során – azépítõszekrényelv megvalósításával –számos dugányozógép-változat fejlesz-tésére került sor, nevezetesen:

• egysoros, adagolószerkezet nél-küli és félautomaikus (fogóele-mes) adagolószerkezetû, csúszó-csoroszlyás dugványozógép;

• többsoros (két- és háromsoros),adagolószerkezet nélküli és félau-tomaikus (fogóelemes) adagoló-szerkezetû, csúszócsoroszlyás dug-ványozógép;

• ikersoros (egy-, két- és három iker-sorpárú), adagolószerkezet nélküliés félautomatikus (fogóelemes)adagolószerkezetû, csúszócsorosz-lyás dugványozógép (3. ábra);

• egysoros, félautomatikus (lökõrendszerû) adagolószerkezetûdugványozógép;

• kétsoros, félautomatikus (lökõrendszerû) adagolószerkezetûdugványozógép (4. ábra);

• ikersoros (egy- és két ikersorpá-rú), félautomatikus (lökõ rendsze-rû) adagolószerkezetû dugványo-zógép.

A BDÜ-2 típusú dugványozógép jel-lemzése, mûködéseA BDÜ-2 típusú kétsoros, félautomati-kus (lökõ rendszerû) adagolószerkeze-tû dugványozógép alkalmas az elõírtméretû fás szárú fûz- és nyárdugványokegyenletes sor- és tõtávolságú, ésegyenletes mélységû talajba juttatására.A dugványozógép fõ szerkezeti részei:

• a gépváz a tartozékaival;• a dugványozó egységek;• az erõátvitel;• a hidraulikus berendezés;• a védõburkolatok.A dugványozógép a min. 76 kW tel-

jesítményû univerzális traktorok szab-ványos három pont függesztõ berende-

Hazánkban az elmúlt években dina-mikusan fejlõdött a fás biomasszaenergetikai hasznosítása, fõleg anagy erõmûvek felhasználás miatt. Ahagyományos erdõkbõl energetikaicélokra kihozható faanyag mondhat-ni egészét lekötik a már mûködõ erõ-mûvek és a lakosság tûzifa-igénye.Némi tartalék még a vágástéri mel-léktermék és az ártéri erdõk szabály-talanul elhelyezkedõ, alsó szintjénekfás szárúiban rejlik. A fás bio-masszán alapuló energiatermeléscsak ilyen irányú új telepítésekkel(energetikai faültetvények, energia-erdõk) bõvíthetõ. Az elkövetkezõ év-tizedekben ezekbõl több százezerhektár telepítése várható Magyaror-szágon. Ezen telepítések és majd abetakarítások csak megfelelõ szín-vonalú gépi háttérrel valósíthatókmeg a kívánt ütemben.

A Bagodi Mezõgép Kft. sikeres GOP-pályázatok támogatásával kutatás-fej-lesztésekbe kezdett a Nyugat-magyar-országi Egyetem Erdészeti-mûszaki ésKörnyezettechnikai Intézetével (Sop-ron), valamint a VM MezõgazdaságiGépesítési Intézettel (Gödöllõ) együtt-mûködve. A kutatás-fejlesztések célja:

• dugványozógép-család energeti-kai faültetvények telepítéséhez és

• betakarítógép a sorfüggetlen, 10cm tõátmérõ alatti fás állományokbetakarításához

• létrehozása volt, a gépek kísérletifejlesztésén, a kísérleti gépekgyártásán, vizsgálatán, tesztelé-sén, majd a prototípus gépek ter-vezésén és gyártásán keresztül.

Dugványozógép-család fejlesztése

A fejlesztés folyamataA különleges feltételek és igények olyandugványozógép-család fejlesztését ered-ményezték, melynek tagjai szerkezeti ki-alakításuknál fogva alkalmasak 15-22 cmhosszú, 0,8-3 cm átmérõjû dugványoksoros és ikersoros ültetési hálózatban tör-ténõ telepítésére. Az ültetési hálózat jel-lemzõit a soros ültetésnél az 1. ábra, azikersoros ültetésnél a 2. ábra mutatja.

Gépfejlesztések energetikai faültetvényekhez

Prof. Dr. Horváth Béla – intézetigazgató egyetemi tanár, NyME EMK EMKI

Kaczor Sándor – igazgató, Bagodi Mezõgép Kft.

1. ábra. Ültetési hálózat soros ültetésnél 2. ábra. Ültetési hálózat ikersoros ültetésnél

4. ábra. Kétsoros, félautomatikus (lökõrendszerû) adagolószerkezetû dugványo-zógép 3D-s képe a tervezés végén

3. ábra. Három ikersorpárú, félautoma-tikus (fogóelemes) adagolószerkezetû,csúszócsoroszlyás dugványozógép 3D-sképe a tervezés végén

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 6. szám (2013. június) 171

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÉSZETI GÉPESÍTÉS

zéséhez csatlakoztatható. Mûködtetéseaz erõgép teljesítmény-leadó tengelyé-rõl 1000 ford/min fordulatszámon, to-vábbá hidraulikus erõátviteli elemekkelés elektromos vezérléssel történik.

A dugványozógép munkaszélessége3-5,6 m, a beállított sortávolságtól (1,5-2,8 m) függõen. A dugványozógépenbeállítható tõtávolságok: 520, 590 és830 mm. A gép hidraulikus rendszeré-nek üzemi nyomása: 150 bar. Dugvá-nyozási ciklusideje: 0,8-3,6 s/db, dug-ványozási sebessége: 0,5-3,8 km/h.Dugványozó egységenként 1000-4500db/h dugvány elrakására alkalmas. Tel-jesítménye mûszakóránként: 0,1-0,8ha/h, a munkasebességtõl (0,5-3,8km/h); a munkaszélességtõl (3-5,6 m);a gépkihasználási tényezõktõl (0,5-0,8);a táblahossztól (200 m); a táblavégi for-dulók idejétõl (2,5 min) és a dugványtá-roló utántöltési idejétõl (4,7 min) függõ-en. Mûködtetõ személyzete 1 fõ trakto-ros + 4 fõ kiszolgáló. Szállítási sebessé-ge: max. 15 km/h.

A BDÜ-2 típusú dugványozógép üze-meA BDÜ-2 típusú dugványozógép mun-ka közben az 5. ábrán látható. A gépmunkája akkor megfelelõ, ha a dugvá-nyokat:

• egyenletes mélységbe;• függõlegesen;• egyenletes tõtávolsággal;• egyenletes sortávolsággal teszi a

talajba; továbbá• azokat nem sérti, a rügyeket nem

károsítja;• körülöttük a talajt egyenletesen

tömöríti.A vizsgálatok szerint a dugványozó-

gép a szóban forgó követelményeket ki-

elégítõ, megfelelõ minõségû munkáraalkalmas. A követelmények közül egyiklegfontosabb a tõtávolság egyenletessé-ge. Megállapítható, hogy a tõtávolság el-térése a valóságban mindig pozitív (en-nek oka a dugványozó kerék szlipje, il-letve az esetlegesen bekövetkezõ tõkima-radások, melyek nem a gép konstruk-ciójából, hanem a kiszolgáló dolgozókfigyelmetlenségébõl következnek), deelfogadható nagyságú. A mérések során– 52 cm-es beállított tõtávolságnál – atényleges értékek átlagai 53,6-58,1 cmközött változtak. Az eltérések 3,0-11,8%közöttiek. Amennyiben az értékelésnem veszi figyelembe a tõkihagyásokat,akkor a tényleges értékek átlagai 53,6-53,9 cm között változtak. Az eltérésekekkor 3,0-3,6% közöttiek, ami messze-menõen elfogadható. A tõhiányok 100db dugványra vetített átlagos értéke 1,4-1,7 között változott, ez 1,4-1,7%-os hibátjelent, ami szintén tolerálható.

A betakarítógép fejlesztéseA fejlesztés folyamataA különleges feltételek és igényekeredményezték az olyan sorfüggetlenbetakarítógép fejlesztését, mely szerke-zeti kialakításánál fogva alkalmas sorosés szabálytalan hálózatban állófaültetvények és természetes ere-detû fás állományok egy menet-ben történõ betakarítására, nagyfaji változatosság mellett. A mun-kacsoport együttmûködésénekköszönhetõen megvalósult a ter-vezés (6. ábra), elkészült a fenti cé-lokra alkalmas betakarítógép kísérletiváltozata, majd prototípusa, melyneküzemi vizsgálatai befejezõdtek, a vizs-gálati tapasztalatok alapján folynak aszükséges korrekciók.

A betakarítógép jellemzése, mûkö-déseA betakarítógép fõ szerkezeti részei:

• a vázszerkezet;• a vágószerkezet;• a behordószerkezet;• az aprítószerkezet;• a kidobószerkezet és• a hajtásrendszer.A betakarítógép a reverzibilis, nagy

teljesítményû univerzális traktorokszabványos három pont függesztõbe-rendezéséhez csatlakoztatható. Mûköd-tetése az erõgép teljesítmény-leadó ten-gelyérõl 1000 ford/min fordulatszámon,és hidraulikus erõátviteli elemekkel tör-ténik.

A betakarítógép mûködési elve azerdészeti vízszintes tengelyû szárzúzóés az aprítógép összekapcsolásábólered (7. ábra). A mûvelet a faállománymegdöntésével kezdõdik, melyet egyhidraulikus munkahengerrel állíthatókeret végez. A tõelválasztást a vágó-szerkezet lengõkéses vágódobja végzia megdöntött növényeken. A menet-irány szerinti felfelé forgó vágódob azelválasztott szárakat a behordószerke-zethez juttatja. E kialakítás miatt a föl-dön fekvõ vágástéri melléktermékösszegyûjtése sem jelent problémát agépnek. A behordószerkezet elsõ be-húzóhengerpárja a teljes munkaszéles-ségben levágott faanyag továbbításamellett a középre terelésrõl és az elõ-tömörítésrõl is gondoskodik. A máso-dik behúzóhengerpár növeli a tömörí-tés mértéket. A behúzó hengerek ten-gelyre felfûzött hidromotorokkal haj-tottak, melyek fordulatszáma az átfo-lyás szabályozásával az igényeknekmegfelelõen módosítható. A folyama-tosan érkezõ elõtömörített anyagáram-ból dobos aprítószerkezet készít jó mi-nõségû, egységes méretû, erõmûvi fel-használásra közvetlenül alkalmas alap-anyagot, akár a legkülönbözõbb fajúfás és lágyszárú növényzetbõl is. Azaprítékot a kidobószerkezet forgathatókifúvótornyán keresztül egy lapátos

5. ábra. A BDÜ-2 típusú dugványozógép munka közben

6. ábra. A be-takar í t ógép3D-s képe a ter-vezés végén

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 6. szám (2013. június)172

ventilátor juttatja a párhuzamosanmozgó jármû vagy a betakarítást végzõerõgép után kapcsolt magas oldalfalúpótkocsira. A kifúvótorony végénszögben hidraulikusan állítható terelõ-lemezzel pontosan vezérelhetõ az ap-ríték pótkocsiba érkezésének az irá-nya.

A betakarítógép munkaszélessége2250 mm, teljes szélessége 2490 mm,tömege 3100 kg. Haladási sebessége aterület jellegétõl és a betakarítandóanyag tulajdonságaitól, tömegétõl füg-gõen 1-4 km/h. Teljesítményigénye150-180 kW, mely a vonatkozó számítá-sok és mérések alapján a hajtott fõ szer-kezeti részek között átlagosan az aláb-biak szerint oszlik meg:

• vágószerkezet: 27%;• behordószerkezet: 13%;• aprító- és kidobószerkezet: 60%.

A betakarítógép üzemeA betakarítógép széles körû alkalmaz-hatóságát bizonyítja, hogy a rendezet-len állományú természetes bozótosokés az energetikai faültetvények betaka-rításán kívül alkalmas a vágástéri mel-léktermék talajról történõ összegyûjté-

sére, sûrûn benõtthelyeken utak nyi-tására, árokpartok,villanyvezetékekalatti területek kar-bantartására, ültet-vények sorai kö-zötti biomasszabetakarítására, 10cm tõátmérõig.

Mivel az ener-getikai célú állo-mányok betakarí-tását télen kellelvégezni, ezért amezõgazdaságbanalkalmazott, meg-

lévõ traktorokhoz kapcsolva a gépet,alacsony beruházási költséggel jön lét-re egy biomassza betakarítására alkal-mas gépcsoport, növelve az erõgépéves kihasználtságát anélkül, hogyakadályoznánk a mezõgazdasági mun-kákat. Az egy menetben történõ beta-karítás után alacsony magasságú avisszahagyott tarló, amely az erõgépjárószerkezetét kevésbé rongálja, deajánlott az erdészeti gumiköpenyekhasználata.

A többéves fejlesztési folyamat soránaz idõszakos tesztek eredményeit ésfelhasználói igényeket folyamatosan fi-gyelve készült el a prototípus. A közel-múltban tartott fõpróbán bebizonyoso-dott a gép létjogosultsága. Különbözõfafajú soros és sorfüggetlen állományokbetakarítását is megfelelõen elvégezte,függetlenül azok változó átmérõjétõl,valamint szálas vagy bokrosodó jellegé-tõl (8-9. ábrák).

ÖsszefoglalásA BDÜ-2 típusú dugványozógép kifor-rott típus, mely az elvárt követelménye-ket kielégítõ, megfelelõ minõségû mun-ka végzésére alkalmas. Mûszaki és öko-

nómiai paraméterei alapján versenyké-pes a piac hasonló feladatokra képesgépeivel.

Az eddigi eredmények alapján a be-takarítógép a konkurens szerkezetek-nél kisebb energiaigénnyel készít egy-séges méretû, szennyezõdésmentes,és akár közvetlen felhasználható aprí-tékot. Az esetleges további fejleszté-sek után komoly versenytársa lehet ajelenleg kapható gépeknek, azokathatékonyság és munkaminõség tekin-tetében is felülmúlhatja, beszerzésiköltsége viszont jelentõsen alacso-nyabb, így mûködtetése gazdaságo-sabb. A fejlesztés eredményei és a be-takarítógép piaci bevezetése irántmind nagyobb az érdeklõdés bel- éskülföldrõl egyaránt.

A projekt az Európai Unió támogatá-sával, az Európai Regionális FejlesztésiAlap társfinanszírozásával valósult megaz NymE-EMKI, a VM-MGI és a BagodiMezõgép Kft. együttmûködésében.

IrodalomCzupy I. (2012): Erdészeti és faenergetikaigépesítés fejlesztése. Értékálló Aranykorona,XII. évf. 9: 32-33. ISSN 1586-9652.

Fenyvesi L. - Hajdú J. - Horváth B. - Jóri J. I.- Wachtler I. (2005): A klímaváltozás befolyásaa mezõgazdasági és erdõgazdálkodási techno-lógiák gépesítési feladataira. „AGRO-21” Füze-tek. 46:38-55.

Horváth B. (2001): Az erdõgazdaság gépe-sítésének helyzete, fejlesztési lehetõségei. AMagyar Tudományos Akadémia Agrártudomá-nyok Osztályának 2000. évi tájékoztatója. Ag-roinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest. 192-198. p. ISSN 1216-1179.

Horváth B. szerk. (2003): Erdészeti gépek.Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. ISBN 963 942276 2.

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÉSZETI GÉPESÍTÉS

7. ábra. A betakarítógép mûködési elve

8. ábra. A prototípus betakarítógép 9. ábra. A prototípus betakarítógép munka közben