Érdekek és értékek, a közelmúlt pedagógusképzés-reform konfliktusai
description
Transcript of Érdekek és értékek, a közelmúlt pedagógusképzés-reform konfliktusai
az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága
Pedagógusképzési Albizottsága2014. január 30.
Sáska Gé[email protected]
Brezsnyánszky Lászlónak,Gáspár Mihálynak és Pukánszky Bélának,Rádli Katalinnak.
Külön köszönöm Faragó Magdinak az értékes javaslatait.
Kizárólag a közismereti tárgyakat érintő, két szakos tanárok képzési rendszerének főbb változásait mutatjuk be, mint a „főiskolai” és az „egyetemi-diszciplináris” értékrend képviselőinek konfliktusát a kreditek változásában.*
három időszakasz összehasonlításában:1. Bologna előtti időszak: 111/1997. a tanári képesítés
követelményeiről és a 77/2002 Korm. Rendelet kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről,
2. Bologna- reform,3. poszt-Bologna reform.
*Az alacsonyabb kreditértékkel számolva, értéktartomány esetben.
A „jó” tanárképzés mibenlétét „ a főiskolai” és az
„egyetemi” érdekkör számos területen folyamatosan ütközik,
Az elérő kultúra, És egzisztenciális okokból.
A közdelem tétje: A korlátos időkeretből minél nagyobb
hányadot kell megszerezni. .
Az állandó küzdelem állását mindig
jogszabályok rögzítik és mutatják.
Az nyer, amelyik több kreditet szerez a korábbi helyzethez képest
Tehát:Nem:
a „jó” és a „rossz”, a „haladás” és a jövőt veszélyeztető
„konzervatív/retrográd, a diákok érdekeit és az oktatók érdekeinek a
küzdelme.Hanem:Két egyen ragú, de egymással ellentétes, kultúrájú
és érdekű csoport küzdelméről esik szó.
Legalább 200 éve meglévő iskolarendszer szervezeti különbsége
A népiskolai képzés, a tömegoktatásszempontjait , értékeit a tanítóképző (főiskolák) képviselik , [pedagógiai- pszichológiai értékrend].
A felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok értékeit az egyetemi szintű képzést folytatók reprezentálják [diszciplináris értékrend].
1. Kezdetben fizikai értelemben is elkülönült e két terület.
2. Ha érintkeznek, konfliktusok keletkeznek A polgári iskolai tanárképzés és tanítóképzés
között a XX. század első felében. (nem esik erről szó a későbbiekben)
Az általános iskola létrejöttével 1945-ben a felső tagozaton kiszorították a gimnáziumi értékrendet. A főiskolai képzésben részesült tanítói értékend képviselői foglalták el e teret-területet.
A középfokú oktatás expanziója következtében tömegesen jelennek meg a főiskolai értékrendet követő új fajta gimnáziumok.
Egy ponton a hagyományos gimnáziumok és az értékrendjük kisebbségbe szorul.
Következmény: párhozamosan működik Kétfajta tanárképzési kultúra a
középfokú oktatás iskoláiban. A két, egymást kizáró értékrend őreként
az egyetem és a főiskola.
Különböznek:1. Pedagógiai kultúrájukban, a világról alkotott
képükben.2. Társadalmi-gazdasági státusuk tekintetében.
(Nem, származás, jövedelem, házastárs kiválasztása sat.)
3. A tanárképzést adó intézményük jellegében. A képzés hossza és a PP aránya tekintetében Az oktatók formális tudományos
elismertségében, sat.
A főiskolai tanár/tanítói képzés Az egyetemi közismereti tanárképzés
A gyermek ismerete és fejlesztése fontosabb, mint a tudományos diszciplína szempontja.
A diszciplína fontosabb, mint a gyermek ismerete és fejlesztésének szempontjai.
Alapvető a természeti és társadalmi világ megismertetése, megszerettetése,tájékozódás képessége fejlesztése
A tudományos tények és logika ismerete, használata az elsődleges.
A műveltség szerkezete flexibilis és ezért kontúrtalan ,a szervező elv és az elemek könnyen változtatható.
A diszciplináris tudás szerkezete merev, kontúros.A képzés megszakítása a műveltség elvesztését jelenti.
Gyakorlatias, módszertan orientált. Mérsékelten gyakorlat, és módszertan orientált.
Nem szívesen buktat, de szívesen fegyelmez.
Nem fegyelmez, de szívesen eltanácsol, buktat.
A főiskolai tanár/tanítói képzésben:a pszichológia és a pedagógia területéről, (szak képzésből csak a tantárgy
pedagógia)
Az egyetemi tanárképzésben:a különböző diszciplínák reprezentánsai.(pszichológia, mind diszciplína igen,
azonban a pedagógia elemeként már nem: (A felsőoktatás pedagógiáját-módszertanát mereven visszautasítják.)
Alacsonyabb helyzetűnek/presztízsűnek tekintik:Az általános iskolai, főiskolai végzettségű
tanárt, és képzőhelyét, tudását, kultúráját, iskoláját ,
mint a Gimnáziumi(középiskolai), egyetemi
végzettségűt és képzőhelyét, az (elit) gimnáziumokat) és a műveltségének fajtáját.
A főiskola és az egyetem legyen egyenrangú, mert
Mindkét szintnek a tanárképzéshez van pedagógiája és pszichológiája, amely az 5-13. évfolyamok lényegében azonos.
A közoktatásban a tanítói [általános iskolai] értékrendet követő iskolák többségben vannak.
A tanárképzés alávetettsége a szakmai igazságtalansághoz vezet, amelyhez a resentiment is tapad.
1. A szakok között: tanárképzésre és a diszciplináris képzésre fordítható időmennyiség aránya.
2. A képzési szakaszok (évfolyamok) között a képzési idő elosztása. a képzés végén lévő időkeret megszerzése
különösen értékes, mert a képzésjellegét a felhasználás módja sugallja.
3. Az évfolyam bővítése: rendelkezésre álló képzési idő meghosszabbítása és elfoglalása.
1. Hierarchia megszüntetése/növelése,2. Területfoglalás, az adott időmennyiség
keretei között, kreditben számolva3. Az expanziós területnövelésből minél
nagyobb hányad birtoklása.
Az állandó küzdelem eredményét jogszabályok rögzítik és mutatják.
A pedagógia-pszichológia képzés területén szűnt meg a főiskola és egyetem közötti hierarchikus különbség a 111/1997. (VI. 27.) Korm. a tanári képesítés követelményeiről szóló rendelettel.
Feltehető: a tanárképzésben az egyetemi és főiskolai szintű pedagógia és pszichológia felfogás között a különbség könnyen áthidalható.
Azaz: az egyetemi és a főiskolai PP tanárképzési felfogás egylényegű. (A főiskolai pp kultúra valamikor felváltotta az egyetemit.)
1. Felosztja a képzést és a rendelkezésre álló időt a szak, és a pedagógia-pszichológia területe között.
2. Tagolják a pedagógia-pszichológia területét és időterjedelmét: Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti
és gyakorlati ismeretekre, képességek megszerzésére irányuló képzésre,
Szakmódszertanra (tantárgy-pedagógiára). Iskolai gyakorlatokra.
3. A PP területét tovább bontják.
1. A képzés osztott.2. A diszciplináris képzés és a pedagógia és
pszichológia területe élesen elkülönül egymástól.
3. A főiskola és az egyetem között a hierarchikus különbséget a szakterületi képzésre fordított idő többlete mutatja (egy év, 90 kredit).
4. Az főiskolai és az egyetemi képzésben pedagógia és a pszichológia modul azonos, éppen ezért A főiskolai képzésben nagyobb a pedagógiai és
pszichológia súlya 20,8%, az egyetemié 15.6 %-ponttal kevesebb.
77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 2. számú melléklete bölcsész szakcsoport 1. és 2 pontja a tanári képesítés képesítési követelményeinek kreditrendszeréről
Közismereti tanár szakokon szakpárban folyó képzés eseténÁltalános iskolai kétszakos tanári
szakképzettség (Főiskola)Középiskolai kétszakos tanári
szakképzettség(Egyetem)
időtartam 8 félév 10 félévszakterületi, szaktudományos tudás
2x95= 190 2x140=280
pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat (23 k)
50 szakmódszertani és tantárgy-pedagógia szakonként (7k)összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (10 k)kredit, összesen 240 330pedagógiai, pszichológiai képzés kreditjeinek aránya
20.8% 15,2%
A felsőoktatás rendszerének radikális átalakításának kényszere a képzési terület új szerkezetét és időarányainak (kredit-hányad) kialakítását teszi lehetővé.
Felidézve a korábbiakat: Az a szakmai csoport az erősebb, amelyik
érdekeit államigazgatási dimenzióba tudja helyezni , jogszabályban megjeleníteni.
A kettős oklevelet nyújtó tanár szakokra vonatkozó források:
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról,
289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről.
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, 4. számú melléklet Tanári Mesterképzési Szak
Az általános és a középiskolai tanárképzés egységes és nem hierarchikus, de osztott és ciklusos.
Az alapképzés diszciplína a túlsúlyos (93,3%). Az Ma szinten a pedagógia-pszichológia a
meghatározó 56%. Az alap (Ba) szinten új a tanári képzést megalapozó
10 kreditnyi képzés, a diszciplína időkeretének a terhére jön létre.
Ma szinten a tantárgy-pedagógia és a szakmódszertan tantárgyanként 7-7, (azaz 14) kredit a szakterületi tudás időkeretének a terhére helyezik el.
Az iskolai gyakorlat 1 félévvel (30 kredittel) hosszabb lett a képzési rendszer (3+2+0,5 év),
Alapképzési szint (Ba)
Ma szintkétszakos tanári
szakképzettség**Összesen
Tanári felkészítést megalapozó, pályaorientáció és ideje
10 (2 félév) --- 10 (2 félév)
Szaktudományos tudás** 170 66 236Összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és ideje
--- 30 (1 félév) 30 Ped. Pszich. elmélet és gyakorlat --- 40 40 Szakmódszertani és tantárgy-pedagógia
--- 14 14
Kredit, összesen 180 150 330Ped. Pszich. kreditjeinek aránya
6,7% 56,0% 28,5%
* Bölcsész szakcsoport**BA szinten a 10 kredit pályaorientáció beszámításával, az Ma szinten a tantárgy-pedagógia + szakmódszertan 14 kreditjével csökkentve
A Bologna előtti 2002-es és a 2005-2006 állapot összehasonlítása
Kérdés:Melyik terület veszett vagy nyert időt
(kreditet)és hol?
A középiskolai tanárképzés helyzete kredit-tömeget tekintve változatlanul 330 kredit.
Az egyetemi szintű szakterületi képzés veszített 44 kreditet,
20-at az összefüggő iskolai gyakorlatból, 10 már volt,
14-et a szakmódszertan, tantárgy pedagógia miatt,10-et a tanári felkészítést megalapozó tantárgyak miatt.
A főiskolai képzés összességében nyert 70 kreditet. A főiskolai szakterületi képzés nyert 46 kreditet.
Bolognai reform előttiállapot
kreditekben
Bolognai reform
kreditekben
Egyenlegkredit-különbségben
Általános iskolai tanári
szakképzettség (Főiskola)
Középiskolai tanári
szakképzettség(Egyetem)
Alapképzés (Ba)
és Ma képzésegyütt
Ált. iskolai Szakképzett-ségre vetítve
Középiskolai szakképzett-ségre vetítve
időtartam 8 félév 10 félév 11 félév +3 félév +1 félév
szakterületi, szaktudomá-nyos tudás
190 280 236 +46 -44
50 50 94 +44 +44
kredit, összesen 240 330 330 +90 0Ped. Pszich. kreditjeinek aránya
20.8%
15,2% 28,5% + 7,7% +13,3%
*pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat , szakmódszertani és tantárgy-pedagógia , összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna reformban a pályaorientáció kreditjei
A korábbi kétszakos egyetemi képzésre nincs elegendő idő,
ezért van egyetemi jellegű major szak, kb. 140 kredittel és főiskolai minor kb. 96 kredittel.
Hivatalosan: első, és második tanárszak.
Megjegyzés: MAB kötelezően létrehozandó tanárképzési bizottsága részben e sérelem okozta ellenállás kivédésére hozhatták létre.
Ez a terület 44 kreditet nyert.10 kreditet az alapképzésben a pályaorientáció
bevezetésével.14 kreditet a szakmódszertan diszciplína
terhére történő elszámolásából.20 kreditet a féléves iskolai gyakorlatból, amely
az egyetemi képzés terhére hosszabbodott meg a tanárképzés.
A legtöbbet nyert kredit tömegben:1. a főiskolai szint az expanzióval
a szaktudományos, a pedagógia és pszichológia területén.(Egzisztenciális és kulturális győzelem)
2. Az egyetemi tanárképzésben pedagógia és pszichológia területe.(Gyengült a egyetem tudományos jellege .)
A Bologna reform okozta sebekre a gyógyírt a 2010 választások után került gyógyír, amelyet, rögzít:
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
szóló törvény 283/2012. (X. 4.) Korm. Rendelet a tanárképzés
rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről
8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
Visszaáll az osztatlan képzés rendje. Visszaállítják a korábbi hierarchiát, A főiskolai jellegű képzésben a Bologna reformhoz
képest erősödik a pp jellege, az egyetemin némileg csökken.
Az iskolai gyakorlat idejét megduplázzák, a képzési idő további fél évvel növekszik.
A tantárgy pedagógia kikerül a szak időkeretéből . A MAB hatáskörébe utalják a tanárképzési
bizottság felállítását. Megszűnik a pályaorientáció, helyébe(?) az
alkalmasság vizsgálata kerül.
A 83/2012. (X. 4.)a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szerint kormány rendelet visszatér a 111/1997 sz. korm. rend. logikájához, de nem ment hátrább!3. § (1) A tanári szakképzettség elemei:
a) a tanárszak szerinti szakterületi … tudás, valamintb) a tanári munkához szükséges ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, bb) szakmódszertani … tantárgy-pedagógiai …, és bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai,
pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbác) … egyéni iskolai gyakorlat.
* Bolognai reform
kreditekben
Bologna után2012
Egyenleg
Alapképzés (Ba)és a Ma képzés
együtt
Általános iskolai tanári szak-képzettség
Közép-iskolai tanári
szakképzettség
Általános iskolai tanári szak-képzettség
Közép-iskolai tanári
szakképzettség
Időtartam 11 félév 10 félév 12 félév
-1 +1
Szakterületi tudás
236 200 260 - 36 + 24A Ped. Pszich. kreditje* 94 100 100 +6 +6
kredit, összesen
330 300 360 -30 +30Ped. ,pszich. aránya 28,5 33.3% 27,7% +4,8 -0,8
*pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat , szakmódszertani és tantárgy-pedagógia , összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna reformban a pályaorientáció kreditje
A diszciplináris szféra a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap.
A pedagógia, pszichológia a főiskolai és egyetemi szinten 6-6 kreditet nyer (a gyakorlattal együtt).
Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaállításával megszűnik a major/minor rendszer.
A pp aránya (a gyakorlati képzés megnövelésével) a főiskolai szinten 4,8, százalékponttal nő.
Az egyetemi szintű képzés nyer 30 kreditet, 1 félévet a gyakorlati képzéssel.
A főiskolai képzés veszít 1 félévet, 30 kreditet. A szakterületi képzésből 36 kreditet.
Az 1997-es és a 2012 reform összevetése
Azaz:A Bologna reform korrekciójának az
eredménye,Másképpen: a Bologna reform hatása.
Bologna előtt2002
Bologna után2012
Egyenleg
Általános iskolai tanári
szakkép-zettség
Közép-iskolai tanári
szakkép-zettség
Általános iskolai tanári
szakkép-zettség
Közép-iskolai tanári
szakkép-zettség
Általános iskolai tanári
szakkép-zettség
Közép-iskolai tanári
szakkép-zettség
időtartam 8 félév 10 félév 10 félév 12 félév +2 +2
Szakterü-leti tudás
190 280 200 260 +10 -20
összefüggő egyéni iskolai gyakorlat
10 10 50 (2 félév)
50 (2 félév)
+40 +40
111.1997 r. kkk felosztása szerint
40 40 50 50 +10 +10
kredit, összesen
240 330 300 360 +60 +30
Ebből a 10 kreditet meghaladó gyak. nélkül
240 330 250 310 +10 -20
Ped. pszich. aránya
26.35 15.15 33.3% 27,7% +7% p +12,6%p
Az iskolai-gyakorlat orientáltság képviselői. Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje
visszaáll. Megszűnik a major/minor rendszer.
A főiskolai két szakos képzés terjedelme 10 kredittel bővül 1997-hez képest.
Az egyetemi képzés a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap, 20-t veszít.
A középiskolai tanárképzésre fordítható időkeretben 12.6, az általános iskolaiéban 7 %-ponttal nőtt a pedagógia és a pszichológia hányada, főként az iskolai gyakorlat miatt, de A Pedagógia és Pszichológia területe is
kap még10 kredit pontot az összefüggő iskolai gyakorlat időkeretéből.
A középiskolai tanárképzésben a diszciplína területéről elvett 20 kredit a pedagógiai-pszichológiai felhasználásra került.
Noha az egyetemi diszciplináris szféra 20 kreditet veszítet, de visszaszerezheti, ha a főiskolai szakképzést folytató intézményét az egyetemivel összevonja.
Ebben az esetben egyetemi jellegű diszciplináris képzésben lesz részük a leendő általános iskolai tanároknak.
De veszítenek azok a főiskolák, ahol nincs egyetem.
A hierarchia elutasítói, a főiskolai/tanítóképző érdekeit képviselő csoport, mert
megmarad a főiskolai és az egyetemi értékrend kettőssége.
Akik, a tanárképzés jelleg adó elemének pedagógiát- és a pszichológiát tekintik. Az utolsó öt félévében 56,0%-ról, megközelítőleg
30%-ra csökken a pp a poszt-Bologna rendszerű képzésben .
A tanárképzés expanziója a gyakorlati képzés idejének bővítésével.
Némileg közeledett egymáshoz a főiskolai és egyetemi képzés kultúrája, azáltal, hogy az egyetemen növekedett a pp aránya, és csökkent a szakos elem, a főiskolákon mindkettő növekedett.
A két, egymást kizáró és egyenrangú diszciplína és pedagógia-pszichológia értékrendet képviselő csoport intézményes elkülönítése az általános iskolai és középiskolai képzés mentén.
A pedagógiai gyakorlat tovább erősödött.
A restaurációval életre keltették a régi feszültségeket is:
Az általános iskolai és a gimnáziumi tanárképzés szakos eleme diszciplináris logikájú.
a pedagógiai-pszichológiai képzés főiskolai, tanítóképzős értékrendet követ.
Kódolt e két kultúra bizonytalan kimenetű ütközése várható.
Továbbá: a pszichológia és a pedagógia között támadt új
feszültség oldása a gyakorlati képzés rovására történhet.
Köszönöm figyelmüket!