Ellenpedagógia a tóparton: alkotmányos monarchia a „puha” diktatúrában

MSZT 2011 A szocializáció peremvidéke szekció

Ellenpedagógia a tóparton: alkotmányos monarchia

a „puha” diktatúrában

Kovai Melinda - Neumann Eszter - Oblath Márton


Bánk-kutatás

• Leveleki Eszter nyaraltatása 1938-1978 és az „utódtáborok”

• Ötlet: zsidó „revival”• „egyetemközi” kurzus, generációs emlékezet

és párbeszéd (mai fiatalok az egykori fiatalokról)

• Oktatási helyzet mint megismerés és módszertan


Bánk-kutatás

• 30 narratív életút-interjú (4 többgenerációs)

• Egyéb források

• Tematika a hallgatók érdeklődési köre alapján:1.Hatalom és értelmiségi szocializáció2.Reformpedagógiából „ellenpedagógia”


1. Az eredetiség hatalma -értelmiségi szocializáció a Kádár-korszakban

• „ellenzéki” létforma és exluzivitás

• A hatalomhoz való formális, informális és szimbolikus kapcsolódások

• A „klassz” habitus

• Értelmiségi emlékezési stratégiák


„(augusztus) 20.-án osztották a díjakat (…) Akkor volt a dísz-szemle. Ezt a Hábi csinálta alapvetően, aki egy személyben előadott egy egész díszszemlét. Majd utána beszédet mondott, katonai beszédet mondott. (…) És Dévi pedig úttörőkislányként átadott egy szál kaprot a Hábinak és akkor még ott megható jelenetekre került sor. A nagyobb fiúk zenekarként kísérték a díszszemlét. Amikor lent volt Gorcsev, aki a Fischer Iván, akkor ő volt a kommentátor, ő közvetítette ezt a parádét. Hát eléggé vicces volt. (…) Ennek is megvoltak az állandó fordulatai, mindig úgy kezdődött, hogy „Szeretettel kösszöntöm Önöket hazánk felsszaba-dulásának husszonkilenedik évfodulóján.” (interjú1)


„Ami a Kossuth-díj mondjuk vagy a Nobel díj, amit minden nyáron egy-két gyerek megkapott, olyan alapon, hogy ő volt a jó fej. Klassz vagy. Ez volt az Eszter néni kifejezése, hogy nagyon klassz voltál. És ezért egy ilyen kis kötött sapkácskát csinált Dudus néni, Eszter néni mamája, aki ott, már előre lehetett látni heteken át a kisteraszon ücsörgött idős néniként, vastag szemüvegében és kötötte a medvesapkát. És vajon ki lehet az a gyerek, aki ezt majd megkapja. Ennek semmiféle kritériumrendszere nem volt, a jó fej gyerek kapta. Aki kreatív, kezdeményező, a játékban klassz, és ezt minden évben ugye az augusztus huszadikát, amikor ezek a medvesapka osztások voltak vagy a július huszonhatodikák voltak, két nagy ilyen úgynevezett nemzeti ünnepünk volt, hát reszketve várták azok a gyerekek ugye és mindenki próbált megfelelni vagy nem megfelelni, de hát sose az kapta, aki számított rá. Hát nyilván a fölülről nézve klassz gyerekek kapták, tehát én még azt sem mondom, hogy ez az ítélet ez igazságtalan lett volna (…) Még különböző kisebb nagyobb díjak voltak, Oplatka díj, aminek mindenféle kategóriája volt, a közösségi Oplatka, aki jó közösségi ember volt, meg ilyesmi, és akkor ezeken a bánki találkozókon osztották ki télen.” (Interjú2)


2. Reformpedagógiából ellenpedagógia

• Eszter néni: „ösztönös pedagógus vagyok”, „utógondolkodó”– (nagy)polgári reformpedagógiai

hagyományok – Cserkészet, úttörőtáborok – kölcsönzés

és kifordítás– Fantázia, bátorság, rácsodálkozás– Bánki történelem: spontaneitás és

tradományok – Komolyan vett játék és beavatottság

• A nosztalgia mint ellenpedagógia– polgári nevelés a Kádár-korszakban:

„polgári demokrácia királysággal” és a rendszer karikatúrája

→ Elbeszélések Bánkról a családhoz, az iskolához és az államhoz képest

„Volt néhány

szülő, aki nem vette jó

néven, hogy a gyereke beszámol a szilvamagköpő versenyről. Hármunk közül én voltam hivatva megmagyarázni e játék nagy-szerűségét, és megnyugtatni a mamát, hogy erre a játékra a gyereke felnőtt korában is emlékezni fog. Ekkor, a szülőkkel folytatott beszélgetések alkalmá-val döbbentem rá arra a szomorú tényre, hogy a »balkonon felnövő« gyerekek mennyire nem tudnak játszani.” Interjú Leveleki Eszterrel


3. Bánk helye az élettörténetekben• Mindenki hangsúlyozza, hogy nem tipikus

bánki gyerek

• Az emlékezés stratégiái– A Bánk-dokumentáció őre – önmuzealizáció– Az „outsider”

– „Utódállamok”: Bánk újraírása

„Ez megint az a bennfentesség jele, ilyen ösztönös beállítódásom. Nem szeretek úgy a tagja lenni egy közösségnek, hogy kritikátlan vagyok vele szemben.” (Interjú3)

„…nyilván nagyon sokáig az ember azért csinálta ezt, hogy részben a Bánk pozitív lendületét megélni, folytatni, a boldog ifjú kornak, vagy a boldogság részét fenntartani, satöbbi satöbbi, részben pedig azért, mert mindazon, és hát ez nyilván egyszerű lélektani képlet, hogy mindazon kellemetlenségeket, amiket ott átéltünk (…) ugye leverjük az általunk nyaraltatott / gyerekeken, szegényeken ((nevet)), de hát aztán ez szerencsére hamar kifújt, ez a mondjuk egy év volt, amíg megtanultuk az uralkodás édes mámorát, és aztán kiderült, hogy hát ennél vannak még édesebb mámorok is, ez nem mindig mindenkinek derül ki, és akkor azután pedig, hogyan lehet ezen továbblépni, meghaladni, másképp, más irányban elmélyíteni, elkomolyítani mindazon hibákat, amik hát részben a kor, részben a hely problémái voltak, felülmúlni vagy felülírni, vagy nem tudom mi.” (Interjú2)


Az elbeszélés nehézségei„Szorongok nekifogni az írásnak. Szorongásaim több tőről

fakadnak. Részben abból, hogy Bánkról csak anekdotázva, érzelmektől és személyesen megélt misztikus csodáktól egyáltalán nem elvonatkoztatható stílusban tudok beszélni, éppúgy, mint minden más, több bánki nyarat végignyaralt egykori pipeclandi polgár – és, hát ez a beszédstílus egyáltalán nem az, mint amit máskor szoktam gyakorolni akkor, ha bármilyen mondandómat a nyilvánosságnak szánom. Másik oka szorongásomnak: bánki élményeim között még sohasem tudtam azok összefüggéseit olyan rendbe szedni, hogy az mások által, olyanok által is rekonstruálható legyen, akik Bánkot nem élték meg.”

Krémer Balázs, Café Babel 1996.


Az elbeszélés nehézségei• Autentikus elbeszélés nem lehetséges:

mítoszfejtés és mítoszrombolás;

• javaslatok Bánk kutatására: „szakértő” interjúalanyok.

„Az ötvenes években azonban rendkívül üde színfolt volt, valami nagyszerű dolog, szinte csoda. Mert normálisnak lenni abnormális körülmények között, az óriási dolog. Ez ma már hál' istennek szinte érthetetlen, és mindenképpen megismételhetetlen.” Várszegi Gábor, Café Bábel 1996.


Köszönjük a figyelmet!

Ellenpedagógia a tóparton: alkotmányos monarchia a „puha” diktatúrában

Documents

Transcript of Ellenpedagógia a tóparton: alkotmányos monarchia a „puha” diktatúrában