Vitte, Antonio C. Contribuições à Historia e à Epistemologia Da Geografia
ElıadÆs közben vitte el a sziguranca Az utolsó aradi ...old. aprilis/april. 14-15 szombat... ·...
1
7 Szombat—Vasárnap, 2001. április 14—15, húsvét Zelenai Boros BØni 1839-ben Ara- don született. A csalÆd a NógrÆd me- gyei ZelenØrıl került Aradra. BØni ki- vÆló tanuló volt, akÆrcsak öccse, Vida, aki kØsıbb fıgimnÆziumi tanÆr Øs is- mert szakíró lett. BØni a bØcsi, majd a prÆgai mßegye- temen œt-, vasœt-,víz- Øs szÆrazØpítØst tanult. MÆr egyetemi hallgatókØnt nØ- metül, franciÆul, angolul folyØkonyan beszØlt. KØsıbb megtanult romÆnul is. MØrnöki pÆlyÆjÆnak elsı rØszØben partvØdelmi Øs vízszabÆlyozÆsi mun- kÆlatokra osztottÆk be CsongrÆd vÆr- megyØben. SzaktudÆsÆra hamar felfi- gyeltek Øs igen fiatalon a megye fımØr- nökØnek neveztØk ki. Innen került Æt a NagyvÆradGyulaSzegedSza- badkaBajaFiume vasœtvonal Øpí- tØsØhez, ahol az elıkØszületi munkÆk- kal bíztÆk meg. KorÆn feltßnt szØles ØrdeklıdØsi körØvel, sokoldalœsÆgÆval, szervezıkØszsØgØvel. Ennek köszönhe- tıen bevontÆk az ØrmellØki hajózÆsi Øs öntözıcsatorna megtervezØsØbe. TØvedØs lenne azt hinni, hogy Boros BØni pÆlyÆja nyílegyenesen ívelt felfelØ. A hatvanas Øvek derekÆn belebukott az erdØlyi vasœtvonal ØpítkezØsØbe. VÆllalkozókØnt ugyanis sajÆt munkÆ- saival dolgozott, de a rendkívül ked- vezıtlen idıjÆrÆs gÆtolta a kivitelezØst. RÆadÆsul jÆrvÆny is megtizedelte az Øpítıket. A kudarc miatt megcsappant irÆnta a bizalom. Jó ideig nem kapott megfelelı megrendelØst, lelkileg Øs anyagilag is nehezen vØszelte Æt ezeket az Øveket. Az AlgyógyZlatna közötti hegyiœt ØpítØsØben hosszas kilincselØs utÆn rØszfeladattal bíztÆk meg, pedig akkor mÆr az ÆllamØpítØszetben is tö- kØletesítette felkØszülØsØt. A kiegyezØs ØvØben tanulmÆnyœtra küldtØk a pÆrizsi vilÆgkiÆllítÆsra. Ha- zatØrØse utÆn a NagyvÆradKolozs- vÆrMarosvÆsÆrhely közötti vasœtØpí- tØsben œjra visszanyerte önbizalmÆt. A Magyar `llamvasutak törtØnetØ- ben fontos szerepet jÆtszott az aradi mØrnök. Neve mØgis igazÆn a helyiØr- dekß vasutak ØpítØsØvel fonódott össze. VØrbeli lokÆlpatriótakØnt Boros mØrnök felismerte, hogy közlekedØsi csomópontkØnt Arad hangsœlyosabb szerepet tölthet be az ÆltalÆnos gazda- sÆgi fellendülØsben. Kidolgozta a vÆ- rost a Körösök völgyØvel összekötı keskenynyomtÆvœ vasœtvonal tervØt. MunkÆja az Arad-Körösvölgyi vas- œt tervezete címmel 1873-ban nyomtatÆsban is megjelent, Øs szakkö- rökben is nagy tetszØssel fogadtÆk. A kivÆló mØrnök olyan olcsó ØpítkezØsi Ærakat tüntetett fel, amelyekre addig nem volt pØlda. Ennek a gazdasÆgi szÆ- mítÆsnak tudható be, hogy 1875-ben megkapta a kivitelezØsi engedØlyt is, holott addig a törvØnyek Øppen gaz- dasÆgossÆgi megfontolÆsból nem tet- tØk lehetıvØ keskenyvÆgÆnyœ vasœtvo- nalak ØpítØsØt. Ami fent sikerült, az lent, azaz Arad megyØben kemØnyebb diónak bi- zonyult. Boros BØni azonban tudta, ki- re szÆmíthat, kit kell megnyernie cØlja ØrdekØben. A felvilÆgosult AtzØl PØter fıispÆnt sikerült meggyıznie, majd NachtnØbel Ödön vÆrosi fımØrnök is beadta a derekÆt, sıt együttesen dol- goztÆk ki egy vasœtØpítØsi rØszvØnytÆr- sasÆg ötletØt. A megye hangadóit a sze- mØlyi ØrdekeltsØg elve alapjÆn sikerült a vasœtØpítØs pÆrtjÆra Ællítaniuk. And- rØnyi KÆroly nagykereskedı Øs tiszte- letbeli bankember, Bohus JÆnos Øs Zsigmond földbirtokosok, DomÆny József udvari szÆllító, bÆró UrbÆn IvÆn, a kØsıbbi fıispÆn, Varjassy József, Zse- lØnszki Róbert gróf is fantÆziÆt Øs pØnzt lÆtott az ügyben, Øs szemØlyi va- gyonukkal szavatoltÆk az Arad Megyei TakarØkpØnztÆrtól felvett 300 ezer fo- rintnyi jelzÆlogkölcsönt. Megkezdıd- hetett a vÆgÆnyØpítØs. A vicinÆlis vonal ünnepØlyes megnyi- tÆsÆt 1877. februÆr 1-Øn tartottÆk, ami- kor a gızös PankotÆig hœzta a szerelvØnyt. Elıször Aradot Szegeddel, majd BrÆd- dal, ÚjszentannÆt KØtegyhÆzÆval Øs Me- zıhegyessel kötöttØk össze. A vasœtvonal hossza 1881-ben mÆr elØrte a 90 km-t. CsanÆd megyØben Ærgus szemekkel figyeltØk a szomszØdok igyekezetØt. A jó pØlda pedig ragadós. Õk is meg- szereztØk az ØpítkezØsi engedØlyt, hi- szen a vicinÆlisok olyan területeket kapcsoltak be a vasœthÆlózatba, ahovÆ akkoriban nem juthattak mØg el a szØ- les nyomtÆvon közlekedı pöfögı vas- paripÆk. Boros BØni javaslatÆra 1886- ban a kØt vasœt egyesült Øs AradCsa- nÆdi Egyesült Vasœtak Rt. (ACSEV) nØven vÆlt ismerttØ. A kor viszonyait jól tükrözi az a tØny, hogy az Ællam- kincstÆr egy fillØrrel se jÆrult hozzÆ a 415 km hosszœsÆgœ vicinÆlispÆlya ki- ØpítØsØhez. A tervezı-Øpítı, Boros BØni e jeles intØzmØny vezØrigazgatói tisztØt töltötte be egØszen a halÆlÆig. Közben Jiraszek Lajos aradi ØpítØsz tervei alap- jÆn elkØszült a vÆroshÆza mellett a vas- œti tÆrsasÆg ma is impozÆns palotÆja. Boros BØni a közØletben is jelentıs szerepet vÆllalt. Borosjenı orszÆggyß- lØsi kØpviselıje volt 14 Øvig, szÆmos ara- di rØszvØnytÆrsasÆg tagjakØnt a szÆzad utolsó kØt ØvtizedØben a gazdasÆgi, tÆr- sadalmi Ølet minden fontos esemØnyØ- ben letette a nØvjegyØt. 1879-ben a nagy szegedi Ærvíz idejØn sajÆt bÆrkÆjÆval vett rØszt a lakossÆg mentØsØben. 1896. Æprilis 14-Øn kiœjuló malÆriÆja okozta korai halÆlÆt. Az ACSEV palo- tÆban ravataloztÆk fel. Hatalmas tömeg kísØrte utolsó œtjÆra a Felsıtemetıbe. HÆrom lÆny- Øs hÆrom fiœgyermeke volt. CsalÆdjÆnak leszÆrmazottai NØmet- orszÆgban Ølnek. NegyedszÆzadon Æt a fıutca felsı szakasza viselte a nevØt. A közØp-európai vasœtØpítØs kima- gasló alakja hÆrom szakmunkÆt jelen- tetett meg nyomtatÆsban: kettıt a vas- œti ØpítkezØsekrıl, egyet pedig a vasœti díjszabÆsokról. HelyØt Øs nevØt mØltatlanul feledte el az egyÆltalÆn nem hÆlÆs utókor. Puskel PØter 105 Øve halt meg szülıvÆrosÆban, Aradon A helyiØrdekß vasutak atyja Arad ipartörtØnetØben Weitzer JÆnos mellett aligha van fØnyesebb nØv Boros BØninØl. A vasœtØpítØsben maradandót alkotott. Nem helyi nagysÆg volt, ha- nem orszÆgos, sıt európai szaktekintØly, akivel Baross GÆbor, a ,,vasmi- niszter is sokszor konzultÆlt. ErdØlyben, a Körösök völgyØben a XIX. szÆzad mÆsodik felØben szinte minden jelentıs partvØdelmi, vízszabÆlyozÆsi munkÆlathoz ,,köze volt. Abban is mesz- sze megelızte korÆt, hogy rØgiókban gondolkodott, Øs zseniÆlis terveihez megtalÆlta a pØnzforrÆsokat Øs kivitelezıket. Mai szóhasznÆlattal Ølve: igazi menedzser volt egy polgÆriasodó, de a feudÆlis tÆrsadalom gondolkodÆsÆnak szÆmtalan ballasztjÆt hordozó vilÆgban. A sors igazsÆgtalansÆga, hogy munkÆjÆnak kØsıbbi Øs mai haszonØlvezıi mØg a nevØt sem ismerik. Az ACSEV palota a szÆzadfordulón A tÆrsasÆg vasœti mßhelyØnek rØszlete A vicinÆlis egyik motorkocsija Életem elsı maradandó színhÆzi Øl- mØnye riportalanyommal kapcsolatos. Az 1946-1948. között mßködı NØpszín- hÆz gyermekelıadÆsÆn Mujkó cigÆnyt alakította Huszka Jenı Gül Baba címß operettjØben. A gyerekek olykor felkia- bÆltak a színpadra, ı meg vette a la- pot, s egyszer leszólt a nØzıtØrre: PØter fiam, ma se etted meg a krumplilevest! VØletlen telitalÆlat volt, Øn magamra vet- tem, s elØggØ feszØlyezetten ültem vØgig a matinØt. Gyermekfejjel sokÆig töpreng- tem, vajon honnan tudhatta. Most felidØzem a rØgi emlØket, lÆt- hatóan jól esik neki, hiszen Mujkó egyik kedvenc szerepe volt ...de sokszor is jÆtszottam! , majd rög- tön belevÆg az esemØnyekbe. PÆr hØttel ezutÆn egy pØcskai tÆj- elıadÆson a színpadról vittek el. HÆ- borœs kØmkedØssel, majd szabotÆzzsal vÆdoltak. Akkoriban könnyen vittØk el az embereket. ElØg volt hozzÆ egy nØvtelen feljelentØs. Persze abból in- dultak ki, hogy eredeti nevem Bern- hardt, így nem sokat teketóriÆztak a szigurancÆn. 45 hónapig voltam bör- tönben, a leghírhedtebb helyeken. Szinte az orszÆg valamennyi tömlöcØt megismerhettem belülrıl. A hosszœ sóhajtÆs azt jelzi, Benkı György fØl ØvszÆzad mœltÆn is szeretnØ kitörölni emlØkeibıl azokat az Øveket. KØmkedØs, szabotÆzs? 1941-1944 között Kispesten Kıszegi GØza tÆrsulatÆnak tagja volt Øs Soprontól SzabadkÆig tÆjelıadÆ- sokon vett rØszt. Közben a SzínmßvØszeti KamarÆnÆl vizsgÆzott, majd Putnik BÆlint nagyvÆradi tÆrsulatÆhoz került. TÆncos- komikuskØnt szÆmtalan operettben ara- tott sikert. 1945-ben otthagyta a színhÆzat Øs hazajött Aradra a szüleihez. Mikor Jódi KÆroly szervezni kezdte a hÆborœ alatt szØtzilÆlódott aradi tÆrsulatot, Benkı Gyuri Aradon csak így szólítottÆk azonnal jelentkezett. (A mÆsodik bØcsi döntØs utÆn DØl-ErdØlyben betiltottÆk a hivatÆsos magyar színjÆtszÆst. VisszaÆllí- tÆsÆhoz ez volt az elsı lØpØs.) A NØpszín- hÆzat kØttagozatos felÆllÆsban engedØlyez- tØk. 1946-tól Jenei Ottó igazgatta. Jó kis tÆrsulat volt. LÆzÆr Hilda, Gömöri Emma, Kıszegi Dusa, Loy SÆ- ri, Rappert Dódi Øs KÆroly, Maresch BØ- la, Bíró Jenı, majd DukÆsz Nusi is itt jÆtszott. NehØz körülmØnyek között lØptünk fel. TØlen fßtetlen teremben, va- cogott a közönsØg, de kitartott. Most is magam elıtt lÆtom az öreg Kerpelt, amint meleg takaróval felszerelkezve ült be a nØzıtØrre. VasÆrnaponkØnt olykor nØgy elıadÆst is tartottunk. Az esti fel- lØpØs utØn rettegve mentem haza, mert ez volt a vetkıztetØsek, a davaj csasz-ok idıszaka. Nemcsak a Mujkó szerep nıtt a szívemhez, hanem a NótÆs kapitÆny Pacal MiskÆja. Fıleg operetteket igØ- nyelt a publikum, de jÆtszotta a tÆrsulat Az ember tragØdiÆjÆt, Gogol RevizorjÆt, Gorkij Éjjeli menedØkhelyØt is azokban az Øvekben. Én mÆr a hßvösön vol- tam, amikor a NØpszínhÆz magyar ta- gozatÆt hatalmi szóval megszüntettØk. KiszabadulÆsom utÆn elsı œtjaim egyi- ke a színhÆzba vezetett, de kizavartak. KØsıbb nagyon sok kilincselØssel meg- engedtØk, hogy egy esztrÆd-mßsorban elØnekeljek kØt dalt. AztÆn œgy Øreztem, egyszer s mindekorra vØge a színØszi pÆ- lyafutÆsomnak. SegØdmunkÆskØnt el- helyezkedtem a Varga Katalin kisipari szövetkezetben. Benkı György itt elhallgat. TalÆn kissØ el is ØrzØkenyedik... Közel a nyolcvanhoz az emlØkek tœl ØrzØkeny hœrokat pendíte- nek meg az emberben. MØg abban is, aki tÆvolról se mutatja a korÆt, tartÆsa ma is snÆjdig, humora mint mikor annak idejØn leszólt a gyereknØzıkhöz , a rØgi. A színØszet azonban nemcsak hivatÆs Ællapot is. Akkor se hagyja bØkØn az embert, ha lÆdaszegezØssel, dróthajlítÆs- sal keresi a kenyerØt. TöbbedmagÆval kul- tœrcsoportot szervezett a szövetkezetben; `cs IrØn, Lengyel Manyi, Dóka JÆnos, Bí- ró Jenı örömmel vÆllalt szerepet. A Kris- pin teremben, a minorita hÆzban rend- szeresen fellØptek. Caragiale Egy viharos Øjszaka címß komØdiÆjÆval orszÆgos II. helyet Ørtek el. Öt-hat Øven Æt ez az ön- szervezıdØsß szövetkezeti együttes próbÆl- ta betölteni azt az ßrt, ami a magyar tÆrsu- lat felszÆmolÆsÆval keletkezett. A sok megpróbÆltatÆst ÆtØlt Benkı Gyu- rira egyszer mØg rÆmosolygott a szeren- cse. Neki azonban errıl mÆs a vØlemØnye: A sepsiszentgyörgyi színhÆz Ara- don vendØgszerepelt. ElıadÆs utÆn egy- kori kolleganım, DukÆsz Nusi, akko- riban a tÆrsulat direktora megkØrdezte, nem akarom-e mØg egyszer megpró- bÆlni. Szerzıdtetne. NØmi gondolkodÆs utÆn a szívemre Øs nem az eszemre hallgattam. ElvÆllaltam. FÆjó kudarc volt szÆmomra ez a nekirugaszkodÆs. Meg- bØlyegzett embernek szÆmítottam. RÆ- adÆsul a SzØkelyföldön nem volt hagyo- mÆnya az operettnek, Øn pedig nem vol- tam igazÆn prózai színØsz. Egyetlen sze- repet kaptam, a Charley nØnjØben. Ezzel sikerem is volt, de aztÆn semmi. FelesØ- gem Aradon maradt, a mellızØst nem tudtam elviselni. Szóval feladtam Øs ha- zajöttem. MØg egyszer-kØtszer beugrot- tam a Znorovszky-fØle amatır tÆrsulat elıadÆsaiba, de rokonaim szØp lassan mind külföldre tÆvoztak, s a helyzet egy- re kilÆtÆstalanabbnak mutatkozott. 1985-ben döntöttem: beadtam az œtle- vØlkØrelmet Øs felkötöttem az œtilaput. MÆr nyugdíjas voltam. Ingolstadtban Ølek a felesØgemmel, szØp a lakÆsunk, so- kat utazgatunk, hogy pótoljuk, amit fia- talkorunkban elmœlasztottunk. SzínhÆz- ba Budapestre jÆrunk, kÆrtyÆzni, rö- mizni, barÆtok közt lenni Øs a fiatalsÆ- gunkra emlØkezni Aradra jövünk. Hat- van Øvet Øltem ebben a vÆrosban, a jó Øs a rossz is ideköt. Az ünnepet is igazÆn itt Ørzem felemelınek Øs magasztosnak. Örömmel telik meg a szívem, amikor azt hallom a vÆrosban: nØ, a Benkı megint itthon van! Puskel PØter ElıadÆs közben vitte el a sziguranca Az utolsó aradi tÆncoskomikus Több mint 15 Øve NØmetorszÆgban Øl, mØgis sokan ismerik, szeretik Aradon. Igaz, ık sem tegnap születtek; Æm aki egyszer belopja magÆt az emberek szívØbe, annak ott bØrelt helye van. Benkı György, ha Øvente egyszer-kØtszer hazalÆtogat, akkor nem œgy megy vØgig a korzón, mint az elıkelı idegen, aki senkibe se botlik lØpten-nyomon felismerik, megÆllítjÆk. (Pedig de mÆs ez a vÆros, mint az ı fØnykorÆban!) Ilyenkor œgy Ørzi, mintha mØg itt Ølne, mintha estØnkØnt megtelne a nØzıtØr, ahol ıt is sokszor vastapssal köszöntötte a NagyØrdemß. Benkı György, akit hat Øvtized emlØke fßz Aradhoz
Transcript of ElıadÆs közben vitte el a sziguranca Az utolsó aradi ...old. aprilis/april. 14-15 szombat... ·...
7Szombat—Vasárnap, 2001. április 14—15, húsvét
Zelenai Boros Béni 1839-ben Ara-don született. A család a Nógrád me-gyei Zelenérõl került Aradra. Béni ki-váló tanuló volt, akárcsak öccse, Vida,aki késõbb fõgimnáziumi tanár és is-mert szakíró lett.
Béni a bécsi, majd a prágai mûegye-temen út-, vasút-,víz- és szárazépítésttanult. Már egyetemi hallgatóként né-metül, franciául, angolul folyékonyanbeszélt. Késõbb megtanult románul is.
Mérnöki pályájának elsõ részébenpartvédelmi és vízszabályozási mun-kálatokra osztották be Csongrád vár-megyében. Szaktudására hamar felfi-gyeltek és igen fiatalon a megye fõmér-nökének nevezték ki. Innen került áta Nagyvárad�Gyula�Szeged�Sza-badka�Baja�Fiume vasútvonal épí-téséhez, ahol az elõkészületi munkák-
kal bízták meg. Korán feltûnt szélesérdeklõdési körével, sokoldalúságával,szervezõkészségével. Ennek köszönhe-tõen bevonták az érmelléki hajózási ésöntözõcsatorna megtervezésébe.
Tévedés lenne azt hinni, hogy BorosBéni pályája nyílegyenesen ívelt felfelé.A hatvanas évek derekán belebukottaz erdélyi vasútvonal építkezésébe.Vállalkozóként ugyanis saját munká-saival dolgozott, de a rendkívül ked-vezõtlen idõjárás gátolta a kivitelezést.Ráadásul járvány is megtizedelte azépítõket. A kudarc miatt megcsappantiránta a bizalom. Jó ideig nem kapottmegfelelõ megrendelést, lelkileg ésanyagilag is nehezen vészelte át ezeketaz éveket. Az Algyógy�Zlatna közöttihegyiút építésében hosszas kilincselésután részfeladattal bízták meg, pedig
akkor már az államépítészetben is tö-kéletesítette felkészülését.
A kiegyezés évében tanulmányútraküldték a párizsi világkiállításra. Ha-zatérése után a Nagyvárad�Kolozs-vár�Marosvásárhely közötti vasútépí-tésben újra visszanyerte önbizalmát.
A Magyar Államvasutak történeté-ben fontos szerepet játszott az aradimérnök. Neve mégis igazán a helyiér-dekû vasutak építésével fonódott össze.
Vérbeli lokálpatriótaként Borosmérnök felismerte, hogy közlekedésicsomópontként Arad hangsúlyosabbszerepet tölthet be az általános gazda-sági fellendülésben. Kidolgozta a vá-rost a Körösök völgyével összekötõkeskenynyomtávú vasútvonal tervét.Munkája � az Arad-Körösvölgyi vas-út tervezete címmel � 1873-bannyomtatásban is megjelent, és szakkö-rökben is nagy tetszéssel fogadták. Akiváló mérnök olyan olcsó építkezésiárakat tüntetett fel, amelyekre addignem volt példa. Ennek a gazdasági szá-mításnak tudható be, hogy 1875-benmegkapta a kivitelezési engedélyt is,holott addig a törvények éppen gaz-daságossági megfontolásból nem tet-ték lehetõvé keskenyvágányú vasútvo-nalak építését.
Ami �fent� sikerült, az lent, azazArad megyében keményebb diónak bi-zonyult. Boros Béni azonban tudta, ki-
re számíthat, kit kell megnyernie céljaérdekében. A felvilágosult Atzél Péterfõispánt sikerült meggyõznie, majdNachtnébel Ödön városi fõmérnök isbeadta a derekát, sõt együttesen dol-gozták ki egy vasútépítési részvénytár-saság ötletét. A megye hangadóit a sze-mélyi érdekeltség elve alapján sikerülta vasútépítés pártjára állítaniuk. And-rényi Károly nagykereskedõ és tiszte-letbeli bankember, Bohus János ésZsigmond földbirtokosok, DományJózsef udvari szállító, báró Urbán Iván,a késõbbi fõispán, Varjassy József, Zse-lénszki Róbert gróf is �fantáziát� éspénzt látott az ügyben, és személyi va-gyonukkal szavatolták az Arad MegyeiTakarékpénztártól felvett 300 ezer fo-rintnyi jelzálogkölcsönt. Megkezdõd-hetett a vágányépítés.
A vicinális vonal ünnepélyes megnyi-tását 1877. február 1-én tartották, ami-kor a gõzös Pankotáig húzta a szerelvényt.
Elõször Aradot Szegeddel, majd Brád-dal, Újszentannát Kétegyházával és Me-zõhegyessel kötötték össze. A vasútvonalhossza 1881-ben már elérte a 90 km-t.
Csanád megyében árgus szemekkelfigyelték a �szomszédok� igyekezetét.A jó példa pedig ragadós. Õk is meg-szerezték az építkezési engedélyt, hi-szen a vicinálisok olyan területeketkapcsoltak be a vasúthálózatba, ahováakkoriban nem juthattak még el a szé-
les nyomtávon közlekedõ pöfögõ vas-paripák. Boros Béni javaslatára 1886-ban a két vasút egyesült és Arad�Csa-nádi Egyesült Vasútak Rt. (ACSEV)néven vált ismertté. A kor viszonyaitjól tükrözi az a tény, hogy az állam-kincstár egy fillérrel se járult hozzá a415 km hosszúságú vicinálispálya ki-építéséhez. A tervezõ-építõ, Boros Bénie jeles intézmény vezérigazgatói tisztéttöltötte be egészen a haláláig. KözbenJiraszek Lajos aradi építész tervei alap-ján elkészült a városháza mellett a vas-úti társaság ma is impozáns palotája.
Boros Béni a közéletben is jelentõsszerepet vállalt. Borosjenõ országgyû-lési képviselõje volt 14 évig, számos ara-di részvénytársaság tagjaként a századutolsó két évtizedében a gazdasági, tár-sadalmi élet minden fontos eseményé-ben letette a névjegyét. 1879-ben a nagyszegedi árvíz idején saját bárkájával vettrészt a lakosság mentésében.
1896. április 14-én kiújuló maláriájaokozta korai halálát. Az ACSEV palo-tában ravatalozták fel. Hatalmas tömegkísérte utolsó útjára a Felsõtemetõbe.
Három lány- és három fiúgyermeke volt.Családjának leszármazottai Német-
országban élnek.Negyedszázadon át a fõutca felsõ
szakasza viselte a nevét.A közép-európai vasútépítés kima-
gasló alakja három szakmunkát jelen-tetett meg nyomtatásban: kettõt a vas-úti építkezésekrõl, egyet pedig a vasútidíjszabásokról.
Helyét és nevét méltatlanul feledteel az egyáltalán nem hálás utókor.
Puskel Péter
105 éve halt meg szülõvárosában, Aradon
A helyiérdekû vasutak atyjaArad ipartörténetében Weitzer János mellett aligha van fényesebb név BorosBéninél. A vasútépítésben maradandót alkotott. Nem helyi nagyság volt, ha-nem országos, sõt európai szaktekintély, akivel Baross Gábor, a ,,vasmi-niszter� is sokszor konzultált.Erdélyben, a Körösök völgyében a XIX. század második felében szinte mindenjelentõs partvédelmi, vízszabályozási munkálathoz ,,köze� volt. Abban is mesz-sze megelõzte korát, hogy régiókban gondolkodott, és zseniális terveihezmegtalálta a pénzforrásokat és kivitelezõket. Mai szóhasználattal élve: igazimenedzser volt egy polgáriasodó, de a feudális társadalom gondolkodásánakszámtalan ballasztját hordozó világban.A sors igazságtalansága, hogy munkájának késõbbi és mai haszonélvezõimég a nevét sem ismerik.
Az ACSEV palota a századfordulón A társaság vasúti mûhelyének részlete A vicinális egyik motorkocsija
Életem elsõ maradandó színházi �él-ménye� riportalanyommal kapcsolatos.Az 1946-1948. között mûködõ Népszín-ház gyermekelõadásán Mujkó cigánytalakította Huszka Jenõ Gül Baba címûoperettjében. A gyerekek olykor felkia-báltak a színpadra, õ meg �vette a la-pot�, s egyszer leszólt a nézõtérre: �Péterfiam, ma se etted meg a krumplilevest!�Véletlen telitalálat volt, én magamra vet-tem, s eléggé feszélyezetten ültem végiga matinét. Gyermekfejjel sokáig töpreng-tem, vajon honnan tudhatta.
Most felidézem a régi emléket, lát-hatóan jól esik neki, hiszen Mujkóegyik kedvenc szerepe volt � �...desokszor is játszottam!� �, majd rög-tön belevág az eseményekbe.
� Pár héttel ezután egy pécskai táj-elõadáson a színpadról vittek el. Há-borús kémkedéssel, majd szabotázzsalvádoltak. Akkoriban könnyen vittékel az embereket. Elég volt hozzá egynévtelen feljelentés. Persze abból in-dultak ki, hogy eredeti nevem Bern-hardt, így nem sokat teketóriáztak aszigurancán. 45 hónapig voltam bör-tönben, a leghírhedtebb helyeken.
Szinte az ország valamennyi tömlöcétmegismerhettem belülrõl.
A hosszú sóhajtás azt jelzi, BenkõGyörgy fél évszázad múltán is szeretnékitörölni emlékeibõl azokat az éveket.Kémkedés, szabotázs? 1941-1944 közöttKispesten Kõszegi Géza társulatának tagjavolt és Soprontól Szabadkáig tájelõadá-sokon vett részt. Közben a SzínmûvészetiKamaránál vizsgázott, majd Putnik Bálintnagyváradi társulatához került. Táncos-komikusként számtalan operettben ara-tott sikert. 1945-ben otthagyta a színházatés hazajött Aradra a szüleihez. Mikor JódiKároly szervezni kezdte a háború alattszétzilálódott aradi társulatot, BenkõGyuri � Aradon csak így szólították �azonnal jelentkezett. (A második bécsidöntés után Dél-Erdélyben betiltották ahivatásos magyar színjátszást. Visszaállí-tásához ez volt az elsõ lépés.) A Népszín-házat kéttagozatos felállásban engedélyez-ték. 1946-tól Jenei Ottó igazgatta.
� Jó kis társulat volt. Lázár Hilda,Gömöri Emma, Kõszegi Dusa, Loy Sá-ri, Rappert Dódi és Károly, Maresch Bé-la, Bíró Jenõ, majd Dukász Nusi is ittjátszott. Nehéz körülmények között
léptünk fel. Télen fûtetlen teremben, va-cogott a közönség, de kitartott. Mostis magam elõtt látom az öreg Kerpelt,amint meleg takaróval felszerelkezve ültbe a nézõtérre. Vasárnaponként olykornégy elõadást is tartottunk. Az esti fel-lépés utén rettegve mentem haza, mert ezvolt a vetkõztetések, a �davaj csasz�-okidõszaka. Nemcsak a Mujkó szerep nõtta szívemhez, hanem a Nótás kapitányPacal Miskája. Fõleg operetteket igé-nyelt a publikum, de játszotta a társulatAz ember tragédiáját, Gogol Revizorját,Gorkij Éjjeli menedékhelyét is azokbanaz években. Én már a �hûvösön� vol-tam, amikor a Népszínház magyar ta-gozatát hatalmi szóval megszüntették.Kiszabadulásom után elsõ útjaim egyi-ke a színházba vezetett, de kizavartak.Késõbb nagyon sok kilincseléssel meg-engedték, hogy egy esztrád-mûsorbanelénekeljek két dalt. Aztán úgy éreztem,egyszer s mindekorra vége a színészi pá-lyafutásomnak. Segédmunkásként el-helyezkedtem a Varga Katalin kisipariszövetkezetben.
Benkõ György itt elhallgat. Talán kisséel is érzékenyedik... Közel a nyolcvanhozaz emlékek túl érzékeny húrokat pendíte-nek meg az emberben. Még abban is, akitávolról se mutatja a korát, tartása ma is�snájdig�, humora � mint mikor annakidején leszólt a gyereknézõkhöz �, a régi.
A színészet azonban nemcsak hivatás� állapot is. Akkor se hagyja békén azembert, ha ládaszegezéssel, dróthajlítás-
sal keresi a kenyerét. Többedmagával kul-túrcsoportot szervezett a szövetkezetben;Ács Irén, Lengyel Manyi, Dóka János, Bí-ró Jenõ örömmel vállalt szerepet. A Kris-pin teremben, a minorita házban rend-szeresen felléptek. Caragiale Egy viharoséjszaka címû komédiájával országos II.
helyet értek el. Öt-hat éven át ez az ön-szervezõdésû szövetkezeti együttes próbál-ta betölteni azt az ûrt, ami a magyar társu-lat felszámolásával keletkezett.
A sok megpróbáltatást átélt Benkõ Gyu-rira egyszer még rámosolygott a �szeren-cse�. Neki azonban errõl más a véleménye:
� A sepsiszentgyörgyi színház Ara-don vendégszerepelt. Elõadás után egy-kori kolleganõm, Dukász Nusi, akko-riban a társulat direktora megkérdezte,nem akarom-e még egyszer megpró-bálni. Szerzõdtetne. Némi gondolkodásután a szívemre és nem az eszemrehallgattam. Elvállaltam. Fájó kudarc voltszámomra ez a nekirugaszkodás. Meg-bélyegzett embernek számítottam. Rá-adásul a Székelyföldön nem volt hagyo-mánya az operettnek, én pedig nem vol-tam igazán prózai színész. Egyetlen sze-repet kaptam, a Charley nénjében. Ezzelsikerem is volt, de aztán semmi. Felesé-gem Aradon maradt, a mellõzést nemtudtam elviselni. Szóval feladtam és ha-zajöttem. Még egyszer-kétszer beugrot-tam a Znorovszky-féle amatõr társulatelõadásaiba, de rokonaim szép lassanmind külföldre távoztak, s a helyzet egy-re kilátástalanabbnak mutatkozott.1985-ben döntöttem: beadtam az útle-vélkérelmet és felkötöttem az útilaput.Már nyugdíjas voltam. Ingolstadtbanélek a feleségemmel, szép a lakásunk, so-kat utazgatunk, hogy pótoljuk, amit fia-talkorunkban elmúlasztottunk. Színház-ba Budapestre járunk, kártyázni, rö-mizni, barátok közt lenni és a fiatalsá-gunkra emlékezni Aradra jövünk. Hat-van évet éltem ebben a városban, a jó ésa rossz is ideköt. Az ünnepet is igazánitt érzem felemelõnek ésm a g a s z t o s n a k .Örömmel telik meg aszívem, amikor azthallom a városban: né,a Benkõ megint itthonvan!
Puskel Péter
Elõadás közben vitte el a sziguranca
Az utolsó aradi táncoskomikusTöbb mint 15 éve Németországban él, mégis sokan ismerik, szeretik Aradon.Igaz, õk sem tegnap születtek; ám aki egyszer belopja magát az emberek szívébe,annak ott bérelt helye van. Benkõ György, ha évente egyszer-kétszer hazalátogat,akkor nem úgy megy végig a korzón, mint az elõkelõ idegen, aki senkibe sebotlik � lépten-nyomon felismerik, megállítják. (Pedig de más ez a város, mint azõ fénykorában!) Ilyenkor úgy érzi, mintha még itt élne, mintha esténként megtelnea nézõtér, ahol õt is sokszor vastapssal köszöntötte a Nagyérdemû.
Benkõ György, akit hat évtized emléke fûzAradhoz
