DR

. BO

BU

LA

ID

A

A S

UM

ÍR – M

AG

YA

R R

O-

KO

NS

ÁG

Editor E

sdaB

uenos Aires, 1982

2 Copyright by: P

rof. Francisco J. Jos B

adinyB

uenos Aires – A

rgentina

E könyv m

egjelenését RÁ

CZ

ED

UA

RD

SÁ

ND

OR

anyagi támo-

gatása tette lehetővé, amelyért s kiadó ezúton m

ond hálás köszö-netet.

Hecho el depósito que establece la ley 11.723

PR

INT

ED

IN A

RE

GN

TIN

A – IM

PR

ES

SO

EN

AR

GE

NT

INA

Se term

inó de imprim

er el día 29 de mayo de 1982 en la Im

prentaH

EL

VE

TIA

, Vicente L

épez 883, Quilm

es, Prov. de B

uenos Aires

Az első kiadás: „A

Sum

ér-Magyar R

okonság Kérdése” cí-

men, 1960-ban

A m

ásodik kiadás, 1982-ben: „A S

umir-M

agyar Rokonság”

címm

el.(A

2.

kiadásban elhagytuk

a „kérdése”

szót a

címből.

Ugyanis az elm

últ idő alatt bizonyítást nyert, a sumir-m

agyarnyelv és zene (dallam

) azonossága, tehát ez ma bizonyított való-

ság és nem kérdés többé.

Másik változtatás; a cím

és könyv szövegében Dr. V

argaZ

sigmond és D

r. Bobula Ida által használt „sum

ír” népnevet ál-landósítottuk és nem

az 1. kiadás szerinti „sumér"-t.)

„C

sak törpe nép felejthet ős nagyságot.C

sak elfajult kor hős elődöket;A

lelkes eljár ősei sírlakáhozS gyújt régi fénynél új szövétneket.S ha a jelennek halványul sugára:

A régi fény ragyogjon fel honára!"

Garay János

ELŐ

SZ

Ó A

MÁ

SO

DIK

KIA

DÁ

SH

OZ

Bobula

Ida egyike

a nem

zetközileg elism

ert legkiválóbb

sumirológusoknak. E

gyetemi éveit B

udapesten kitűnő eredmény-

nyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A

Magyar Ő

stör-ténelem

” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kutatások vol-tak. A

z első nő volt Magyarországon, aki történelem

ből magánta-

nári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt D

r.V

arga Zsigm

ond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalm

asm

unkájára, aki „Ötezer év távolából” c. m

űvében megírta a sum

írnyelvvita történetét, a nem

zet-közi tudósok közötti hosszú harcrészletes elem

zését, a sumír nyelvtannak a m

agyarral való egye-zését és a sum

ír-magyar rokonság fennállásának az elm

életét iga-zolta. K

önyvét a Magyar T

udományos A

kadémia 1942-ben nagy-

díjjal jutalmazta. A

sumír-m

agyar rokonság kérdésében azonbannem

döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor

még nem

támasztotta alá elég nagy sum

ír szótári anyag.B

obula Ida 1946-ban az Egyesült Á

llamokba kerülve, fárad-

hatatlan munkával, „rossz csillagok alatt”, hihetetlen nehéz kö-

rülmények között, különböző nem

zetek könyvtáraiban és múze-

umaiban

kutatva, az

Akadém

ia által

hiányolt sum

ír szókincs

megkeresésére, a legújabb kutatások eredm

ényével kibővült, –külföldi tudósok által összeállított – szótári anyag bem

utatásárahelyezte a hangsúlyt és több száz példán m

utatta be és védte meg

az 1951-ben megjelent „S

umerian A

ffiliations...” c. munkájában a

sumír-m

agyar rokonság elméletének a helyességét.

4 Ebben

a művében

felsorolta és

bebizonyította a

sumír-

magyar szavak fonetikai, tartalm

i és értelmi m

egegyezésén, meg-

felelésén kívül a sumír szobrokról, képekről, ásatási leletekről

megállapított lényeges m

itológiai és kulturformák egyezését, – a

társadalmi

intézményeinek

feltűnő, sőt

legtöbb esetben

teljesm

egegyezését... Bebizonyította, hogy a sum

ír magyar rokonság

nemcsak a nyelv terén létezik, hanem

vitathatatlan nyomai van-

nak a mai m

agyar élet minden vonatkozásában is.

Ez a könyv az egész világ szakirodalm

ában roppant nagyfeltűnést és érdeklődést keltett. É

rthetően, mert eddig alig tudtak

arról, hogy létezik Európában egy kis tízm

illiós ország, amit a

világháborúk utáni békék ésszerűtlen következményeként felda-

raboltak s akinek földjét, lakósságát a környező országok közöttszétosztották, – és m

ost kiderül, hogy ennek a szegény szomorú

országnak a népe, a világ legrégibb kultúrájú, legnagyobb mű-

veltségű népének, a sumír népnek a legközelebbi rokona és az

egész földön elterjedt kultúrájának és nyelvének az örököse.K

önyvének megjelenése után szám

os nagyobb tanulmánya,

cikke jelent meg, újságokban, tudom

ányos közlönyökben és fo-lyóiratokban. A

z 1950–60-as évek során megjelent m

unkáit ösz-szefogva, a B

uenos Aires-i 1961-ben „A

Sum

ér-Magyar rokonság

kérdése” címen adta ki. E

zzel a könyvvel indult meg az egész vi-

lágon a sumír-m

agyar rokonság iránti mind szélesebb-körű és

mind nagyobb hullám

okat verő érdeklődés. Ezek a könyvek in-

dították el hódító útjukra a Magyarországon délibábosnak kigú-

nyolt, lekicsinyelt, letagadott (de a megcáfolni sohasem

tudott)sum

ír-magyar rokonság ügyét.

Bobula Idának higgadt, tudom

ányos érvelése, világos okfej-tése, valam

int az óhazai hivatalos illetékesek megalapozatlan, el-

lenszenves magatartása arra bírta rá a külföldön élő em

igráns ma-

gyar nyelv – és történet-tudósokat, egyetemi tanárokat és am

atő-röket, hogy kom

olyan foglalkozzanak ezzel a magyarság szám

árarendkívül nagyjelentőségű kérdéssel. A

z azóta eltelt három évti-

zed óta megjelent könyvek, tudom

ányos munkák és újabb felfe-

dezések mind csak m

egerősítették, igazolták Bobula Ida elm

életétés bizonyítékainak helyességét.

Az élet nem

áll meg. E

gy népet, amely m

egőrzi nyelvét, hitetés öntudat, – nem

lehet megsem

misíteni, eltem

etni.

5

A

tudásvágynak a

felkeltése, eredetünknek

kinyomozása,

anyanyelvünknek ápolása, kulturális értékeinknek megőrzése: a

„tudásnépének” öröksége és feladata! Az önm

űvelés ösztönzése, am

agyar őshaza életének, történelmének és eredetének K

áldeától aK

árpátokig terjedő vándorútjának felderítése nemcsak az igazság

bebizonyításának a

kérdése, hanem

elválaszthatatlan

az egész

nemzet-tudat ép fejlődésétől és a szebb jövőbe vetett rem

énysé-gétől.E

zek a gondolatok, megállapítások, igazságok m

ind bennevannak e könyv L

EL

KÉ

BE

N, a sorok között és kisugároznak

minden oldalról. E

zért határozta el a Kiadó, hogy a nem

rég el-hunyt B

obu

la Ida egész élete m

un

kásságán

ak, áld

ott emlék

é-n

ek m

egbecsü

lésére és tiszteletére megjelenteti e m

ásodik ki-adást.

Dr. O

láh Béla

––oOo––

A K

IAD

Ó – A

Z E

LŐ

SZ

ÓH

OZ

.

Dr. O

láh Bélát kértük fel e könyv bevezető sorainak m

egírá-sára azért, m

ert Ő D

r. Bobula Idának egyetem

ista társa volt és egyélet tiszta barátsága volt közöttük. N

evezhetjük tehát Öt B

obulaIda legjobb ism

erőjének és legjobb barátjának is.A

nnak bizonyságára, hogy Dr. B

obula Ida mennyire szívén

viselte ennek a könyvnek megjelenését és m

ennyire ragaszkodottahhoz, hogy a könyv m

inden sora az ő szellemi term

ékét vigye –közöljük itt B

obula Ida azon kézírását, amellyel bizonyítjuk, hogy

az első kiadásban található azon fejezetet -- melynek cím

e a „KI-

AD

Ó U

TÓ

SZ

AV

A” – saját-kezüleg írta m

eg és ragaszkodott ah-hoz, hogy m

ég ez is az Ő kívánsága és írása szerint szerepeljen a

könyvben.Így szándékozunk m

ég jobban megbecsülni m

indazt a Ma-

gyar Igazságot, amit – D

r. Bobula Ida kutatásának gyönysze-

meiként – m

egint átadunk az olvasónak. P

RO

F. B

AD

INY

JÓS

FE

RE

NC

TAR

TAL

OM

JE

GY

ZÉ

K

ELŐ

SZ

Ó A

MÁ

SO

DIK

KIA

DÁ

SHO

Z.......................................3

A K

IAD

Ó – A

Z E

LŐ

SZ

ÓH

OZ

....................................................5

TA

RT

AL

OM

JEG

YZ

ÉK

..............................................................6

I. ŐS

TÖ

RT

ÉN

ET

DIÓ

HÉ

JBA

N.................................................9

II. SUM

ÍR M

AG

YA

R N

YE

LV

RO

KO

NSÁ

G...........................13

Testrészek nevei:...................................................................19

Rokonsági nevek:..................................................................20

Állatnevek:............................................................................21

Igék.......................................................................................21

Jelzők....................................................................................21

Földm

ívelés műszavai:

.........................................................23K

ertészkedés műszavai:........................................................23

Bányászat m

űszavai:.............................................................23É

pítés műszavai:...................................................................24

Ipari műszavak:....................................................................24

III. SZ

ÓE

GY

EZ

TE

TÉ

SE

K........................................................31

I. FŐN

ÉV

KÉ

PZ

ÉS

:..................................................................32Ö

sszetett sumír főnevek:.......................................................32

II. IGE

KÉ

PZ

ÉS

.........................................................................32III. H

AN

GT

AN

I ÁT

VÁ

LT

OZ

ÁSO

K.......................................34

A) S

ZÓ

JEG

YÉ

K.......................................................................36

a) A vallással kapcsolatos szavak:........................................36

a) a "MÁ

GU

S"-kultusz szavak..............................................36

c) As égi fények:....................................................................36

d) EL

EM

EK

:.........................................................................37e) A

természetre vonatkozók:................................................37

f) SZÁ

MO

K:..........................................................................37

g) CSA

LÁ

DT

AG

OK

:.............................................................37h) T

EST

RÉ

SZE

K:

.................................................................38i) É

TK

EZ

ÉSSE

L KA

PC

SOLA

TOS SZA

VA

K:........................38

j) RU

HÁ

ZA

T:........................................................................38k) Á

LL

AT

OK

:........................................................................38

7

l) MU

NK

ASZ

AV

AK

:............................................................39m

) IGÉ

K:..............................................................................39

n) JEL

ZŐ

K:..........................................................................39

o) KU

LT

ÚR

SZAV

AK

:..........................................................40p) T

ÁR

SASÁ

GI SZA

VA

K:.....................................................40

q) A T

ÖR

VÉ

NY

KE

ZÉ

S SZA

VA

I:..........................................40

r) HÁ

BO

RÚ

..........................................................................40s) T

ÖR

TÉ

NE

LM

I NE

VE

K:...................................................41

t) FÖ

LD

RA

JZI NE

VE

K:.......................................................41

B) S

ZÓ

JEG

YZ

ÉK

.....................................................................41A

hangtani fejlődés esetei:....................................................41C

) SZ

ÓJE

GY

ÉK

.......................................................................43a) SY

NO

NY

MO

K..................................................................43

b) SYN

ON

YM

CSO

PO

RTO

K:...............................................44

c) SZÓ

-PÁ

RO

K – IK

ER

SZA

VA

K..........................................46

d) EL

LE

NT

ÉT

ES É

RT

EL

MŰ

SZA

VA

K:...............................47

IV. K

ÖL

CS

ÖN

ÖZ

TÜ

K, V

AG

Y Ö

RÖ

KÖ

LT

ÜK

?...................49

SZ

ÓJE

GY

ZÉ

K..........................................................................54

V. A

MA

GY

AR

ŐSV

AL

LÁ

S IS

TE

NA

SS

ZO

NY

A...................62

VI. A

NY

EL

VR

OK

ON

SÁ

G T

ÖR

TÉ

NE

LM

I HÁ

TT

ER

E.......73

MÁ

GU

SOK

: OSZ

TÁ

LY

VA

GY

NE

MZ

ET

SÉ

G...?

................77A

MÁ

GU

SOK

VÁ

ND

OR

LÁ

SA..............................................79

MA

GY

AR

VÁ

ND

OR

LÁ

SO

K..................................................92

MA

GY

AR

OK

MA

GY

AR

OR

SZ

ÁG

BA

N................................97

VII. Ü

ZE

NE

T, R

ÉG

I KÖ

NY

VBŐ

L........................................104

A K

IAD

Ó U

TÓ

SZ

AV

A............................................................106

Dr. B

OB

UL

A ID

A, kiadásunkban m

ásodszor megjelenő és a

sumér-m

agyar rokonságot bizonyító könyvének tartalmára vonat-

kozólag, a római Institutum

Biblicum

néhai igazgatójának, P.

AN

TO

N D

EIM

EL

S. J.-nek a Sum

erisches Lexicon szerzőjének,

Dr. B

obula Idához intézett leveléből közöljük az alábbiakat:R

óma, '5. Jan. 1953.

„...Ihr B

uch habe ich mehrere M

ale sorg-fältig durch-studier... Ich habe nicht die geringste Schw

ierigkeit eineV

erwandschaft des U

ngarischen mit dem

Sumerischen

anzu-nehmen."

vagyis magyarul:

„...a legkisebb aggályom

sincs a magyar-sum

ér rokon-ság elfogadására."

I. ŐS

TÖ

RT

ÉN

ET

DIÓ

HÉ

JBA

N

A m

últ század emberei égő kíváncsisággal keresték a felele-

tet arra a kérdésre, hogy a világ melyik pontján alakult ki az első

emberi kultúra? S

ok meddő spekuláció után a kom

oly tudomány

félretette a kérdést és az ma is nyitva áll.

Az utóbbi évtizedek em

bertani és régészeti felfedezései, kü-lönösen a K

áspi tó déli partján kiásott Hotu barlang jégkori kultú-

remberei, de a K

aukázustól délre, Észak-M

ezopotámiában felde-

rített ősi, legrégibb földmívelő falu-települések i.5 alapossá teszik

azt a feltevést, hogy emberi kultúra először N

yugat-Ázsiában ke-

letkezett, pontosabban az Eufrates folyó forrásvidéke körül, azon

az aránylag

kis földterületen,

amelyről

folyóvizek indulnak

aF

öldközi tenger, a Perzsa öböl, a F

ekete tenger és a Káspi tó felé.

Valószínű, hogy ezek a viziútak és a rajtuk kifejlődött közlekedés

tettek lehetővé olyan kultúrfejlődést, amelyre m

ásutt nem volt

példa. Különböző em

bercsoportok egyesíthették ismereteiket és

kialakulhatott az első, őskaukázusi kultúra. A kultúra kedvező

életfeltételeket terem

tett, az

őskaukázusiak szaporodtak

ésviziútaikon rajokat bocsátottak a négy tenger és a négy égtáj felé.A

z ókori történelem káosza értelm

es renddé válik, ha felismerjük,

hogy az őskaukázusi, messze hajózó és kocsizó kultúra éppúgy

rányomta bélyegét az egész ism

ert világra, ahogy korunkban be-folyásolja az egész világot az E

urópában kialakult civilizáció.A

z őskaukázusiak egyik raja bocsátkozott le az Eufrátes vo-

nalán Dél-M

ezopotámiába, ahol m

ás, rokon. el- és vissza- vándo-rolt törzsekkel egyesülve m

egteremtették a sum

érnak nevezettm

agas kultúrát, azt amelynek ékírásos jeleivel kezdődik az írott

forrásokra támaszkodó történelem

.K

öztudomású, hogy a legrégibb sum

ír leletek és a legrégibbegyiptom

i leletek két egymáshoz igen közelálló kultúráról beszél-

nek: természetes a feltevés, hogy a N

ilusvölgy első civilizálói isegy kaukázusi raj tagjai voltak. L

eváltak az ősnépről és délrevándoroltak rajok, am

elyeknek utódait „chámita” és „sém

ita” né-peknek nevezte a későbbi kor. – K

elet-nyugati irányban terjesz-kedtek a lassan differenciálódó jáfetiták.

10 A legősibb és legvédettebb hegyi poziciókban tartotta m

agátaz őskaukázusiak derékhada, az uralkodó réteg, a konzervatívelem

, mely nem

vándorolt semerre. M

ai ismerete-im

mel úgy lá-

tom, hogy ez az elem

tartotta megszállva É

szak-Mezopotám

iát ésterjeszkedett nyugatra a T

aurus, keletre a Zagros hegyei irányába.

Az orm

okat sumírul U

R és A

R szavakkal nevezték – a vidék

legmagasabb hegye az A

RA

RÁ

T volt. S

umírul U

RI-K

I-nek (KI

`hely') hívták Észak-M

ezopotámiát, a hegy-vidéket. A

zt a népet,am

ely itt lakott és külön dialektust beszélt, az ókorban AZ

vagyA

R vagy S

A (hangátvetés) népnek hívták és tekintélyére m

utat,hogy valószínűleg róluk nevezték el Á

zsiát és hogy később a fel-cseperedő perzsa uralkodók hevesen erősítgették, hogy ők valódiA

RIA

-k (Dárius sziklafelirata.)

Valószínű, hogy az A

R hegyi ősnép volt a bányászat és

fémművesség első gyakorlója; a fém

ekből készített fegy-verekbiztosították uralkodó helyzetét. A

z állati szarv neve sumérul S

Ivolt. A

fémből „készült” (A

G) m

esterséges szúró eszköz SIA

G`szeg', szigony. A

kik ilyet készítenek: SI-A

G--T

U >

scythák,szittyák.

(Székely

<

SI-A

G-L

U

fegyveres, dárdás

ember).

Aszkíták eredetét is sok évtizeden át vitatta a tudom

ány. A kérdést

nemrég eldöntötték a Z

agros hegységben feltárt ős-szittya arany-kincsek. A

szkíta művészetnek kétségtelenül legrégiebbi és vitat-

hatatlanul jellegzetes darabjai kerültek elő ezen a Kaukázustól

délre eső területen: minden m

ás szkíta lelet későbbi időből való,m

int ezek a Kr.e. X

VII. században a földbe rejtett kincsek. V

aló-színű, hogy az asszírok hatalm

a szorította ki ősi erdeiből az ős-szkíta

népet, m

elytől az

asszír eltanulta

a fém

művességet

ésam

elyet legyőzött a szervezett katonai egyeduralom irgalm

atlanerejével. A

szittyák felhúzódtak a Kaukázusba, m

ajd onnan le-szálltak az északi oldalon és a következő évezred folyam

án el-özönlötték és civilizálták N

yugat-Ázsiát.

Kétségtelennek látszik, hogy az ős-szittya bányásznép igen

korán küldött gyarmatosító rajokat a F

ekete tengeren át, fel a Du-

na vonalán. A bronzkor em

bere nem hagyott írott em

léket Ma-

gyarország földjén, de hagyott olyan bronz fokosokat és ékszere-ket, m

elyeknek mása M

ezopotámiában került elő és sehol m

ásutt.M

agyarországon, bronzkori, sírban találtak olyan kagylót, melyet

feltétlenül a Vörös tenger partjáról hoztak, m

ert csak ott terem.

11

Nem

lehetetlen, hogy őskori földvárainkat, a titkos eredetű nagycsatornam

űveket (Csörsz árka, stb.) m

ezopotámiai szakem

berek,m

érnökök ásatták. Mindezekre világot fog deríteni a következő

évszázad régészete. Mi m

ég csak sejthetjük, hogy az első gyar-m

atosítóknak vissza kellett vonulniok, de egy tudós csoport, am

águs papok testülete m

egőrizte egy csodálatosan napfényes,

hegyövezte, édesvízben „gazdag medence ragyogó em

lékét és azapák tovább adták a fiaknak a hagyom

ányt mondva: „ha elég erő-

sek lesztek, foglaljátok vissza!”V

ilágok változtak, birodalmak ütköztek, fogyott és veszett a

szittyák nagyszerű népe, egyik raj a másik után m

orzsolódott fel anépvándorlás zivatarában. H

anem egy rajt, – talán a legősibb ha-

gyományok

legszívósabb hordozóit,

– egyszer

csak nem

zettészervezett egy nagy tehetségű család: az Á

rpád vezéré. A kis

nemzethez csatlakoztak a rokon törzsek és az, elindulván N

yugatfelé, a K

r. u. 9. században átkelt n, vereckei hágón és krónikáinkszerint „S

cythiából másodszor kijövén” újra birtokba vette ősei

földjét.

12

II. SU

MÍR

MA

GY

AR

NY

ELV

RO

KO

NS

ÁG

Mikor a m

últ század közepe táján kezdtek előkerülni a mezo-

potámiai rom

halmok alól az em

beriség első írott emlékei, a cse-

réptáblákra rótt, ékírásos, sőt képírásos szövegek, a szakértőkham

arosan észrevették, hogy azok az asszir�babiloni szövegek-

kel ellentétben, nem sém

ita szerkezetű nyelven íródtak. Az „írás-

feltalálók nyelve”, ahogy kezdetben jelölték, agglutináló szerke-zetűnek bizonyult. A

z úttörő orientalisták, Oppert, R

awlinson,

Sayce ős-szittya, ősturáni nyelvről beszéltek; a zseniális francia

tudós, Lenorm

ant, határozottan hirdette, hogy az „írásfeltalálóknyelve”, am

it ő akkádnak nevezett, a magyarhoz áll legközelebb.

Ez az ős�

nyelv – írta Lenorm

ant – lesz a turáni nyelvek közösm

agyarázója; ugyanaz, ami a szanszkrit az indoeurópai család-

ban!Lenorm

ant és a hozzá hasonló pártatlan, elfogulatlan valóditudósok m

egállapították, hogy az írást az a turáni nép találta fel,m

elyet Lenorm

ant akkádnak, mások sum

írnak neveztek el és eztkétségtelenül bizonyítja az ékírásuk rendszere. Á

m ez a m

egálla-pítás világszerte m

egdöbbentette és kellemetlenül érintette azokat

az egyetemi tanárokat és egyéb tudom

ányos pozíciókat élvezőegyéneket, akikben a faji gőg és hiúság erősebb volt, m

int azigazság szeretete.

Tudnivaló, hogy a m

últ században világszerte azt hirdették atanárok a fiatalságnak, hogy nem

csak a fehér ember áll m

indentekintetben a színesek felett, hanem

a fehér fajon belül is rangkü-lönbségek vannak: a legalsó fokon állnak a turáni „hordák”. E

tanszerint a turániak, akik között a törököt, finnt és a m

agyart is fel-sorolták, soha sem

mit nem

alkottak, csak romboltak és raboltak.

Nem

a legrosszabb, de jellegzetes amerikai tankönyv például

P.

V.

N.

Myers

1882-ben N

ew

Yorkban

megjelent

Ancient

History-ja (H

arper & B

ros). Ez is hasonló tenden-ciájú. A

fejeze-tek cím

ei mint: „T

he Turanian T

ribes; The S

emitic N

ations, The

Aryan F

amily” – m

ár elárulják a szerző elfogult pártállását és ér-zelm

eit.

14 De m

eg is mondja: „T

he Turanians have never evinced any

aptitude for the arts and sciences or love for the higher walks of

culture” (p. 3). Term

észetesen minden igaz szeretete az árjáké. –

Az ilyen elfogult faji önszeretet és versengő, öm

lengő árja öndi-cséret köreit zavarta egy turáni őskultúra felfedezése.

Kényelm

etlenül feszengtek a hiúságukban sértett teuton tu-dósok és visszhangozták érzelm

eiket egyes heves franciák, érzel-m

eik hevében megfeledkezve a kötelezőnek vallott tudom

ányosobjektivitás látszatainak fenntartásáról is. N

émelyek (pl. B

abelonés a későbbi A

ntran), vigyázatlanul kimondták, hogy m

it kerülgeta többi is: „nem

engedhetjük át a sumír dicsőséget m

ásnak. Ez

csak az indoeurópai fajé lehet, – különösen nem adhatjuk át ezt a

fehér emberek legutolsó kategóriájának, a m

egvetett turániak-nak”.C

sakhogy a nyelvészet akkor elfogadott szabályai szerint, asum

ír-indoeurópai rokonságot soha nem sikerült bebizonyítani.

A bajban lévő árják segítségére jött a sém

ita Halévy, aki B

u-karestből P

árizsba tette át székhelyét és hosszú életén, hosszú tu-dom

ányos pályáján végig hevesen cáfolta, tagadta azt, hogy am

ezopotámiai ősnyelv „turáni” lett volna. M

ezopotámiában sze-

rinte soha sem volt m

ás, mint sém

ita kultúra. Halévy azt hirdette,

hogy sumír nép nem

is létezett, amit sum

ír (vagy akkád) nyelvnekhívnak, csak sém

ita papok mesterséges, titkos nyelve. H

alévyneknagy sikere volt. L

enormanttal szem

ben felül maradt, nem

mintha

igaza lett volna, de azért, mert ő 90 éves koráig élt és L

enormant

meghalt 45 éves korában. A

mezopotám

iai kultúra sémi jellegé-

nek elfogadása általában nem ütközött érzelm

i nehézségekbe, báregyes nyugati tudósok óvást em

eltek. Ezek közt volt az angol

Sayce, aki gúnyosan írta, hogy : »az em

beriség hozzászokott ah-hoz a gondolathoz, hogy Á

dám zsidó volt és ettől nem

akar tágí-tani."A

Magyar T

udományos ,A

kadémiának G

oldzieher Ignác je-lentette, hogy H

alévynek ad a világ igazat: a sumír-m

agyar ro-konság keresése absurdum

és eltiltandó.A

m

agyar tudom

ány ezt

a javaslatot

elfogadta. M

indensum

ír-magyar kutatás tudom

ányos anathema alá vétetett. S

zinteazt kell hinni, hogy egy m

agasabb hatalom, – am

elynek gondola-tai nem

a mi gondolataink, – következetesen nem

engedte, hogy

15

akkor kiderüljön az igazság. Lenorm

ant meghalt fiatalon, S

ayceeljött M

agyarországra, hogy megtanuljon m

agyarul a sumír nyelv

miatt, azonban napok alatt súlyos betegséget kapott és vissza

kellett utaznia.A

magyar tanárok féltették a tudom

ányos jóhírüket. Csak a

féllaikus Galgóczy János folytatta sum

ír tanulmányait. E

gy lelkes,de teljesen laikus újságíró, S

omogyi E

de írt mérges könyvet, kö-

vetelve az igazság feltárását és egy elszánt debreceni theológusprofesszor, V

arga Zsigm

ond állta a gúnyt, kisebbítést, fitymálást

– és hirdette kevésszámú diákjainak a sum

ír-ural-altáji rokonsá-got.E

nek a elméletnek utolsó szívós nyugati védője a ném

etH

omm

el volt, akinek munkája bizonyítja hogy m

inden faj kiter-m

eli a nyílt és burkolt soviniszták serege mellett a tárgyilagos tu-

dóst is (Hom

mel a sum

ír nyelv legközelebbi rokonának és utódá-nak a törököt tartotta, m

agyarul sajnos nem tudott.)

Teltek az évek. A

nyugati tudósok többsége rájött, hogyH

alévy elmélete tarthatatlan. L

assan be kellett ezt látniok Halévy

sémita követőinek és rajongóinak is. Á

rja és semita tudósok m

eg-egyeztek a nagy „ignoram

us"-ban. – A sum

ír egyedül áll, nincsrokona, nem

is szabad keresni a rokonságot!H

anem az ásatásokat folytatták. S

ir Leonard W

oolley kiásta abibliai U

r Chaldeorum

várost, és ez sumír város volt. R

engetegcseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. – G

lossáriumok ké-

szültek, köztük a római Institutum

Biblicum

, nagy, 6 kötetes„Sum

erisches Lexicon"-ja, kb. 4000 sum

ír aló megfejtésével. E

n-nek alapján újra fel lehetett tenni a kérdést: igazuk volt-e O

ppert-nek, L

enormantnak? V

an-e sumír-m

agyar nyelvrokonság?S

zámom

ra sürgetővé vált ennek a kérdésnek megválaszolása,

miután a philadelphiai régészeti anyagot m

egismertem

. Először

feljegyeztem m

integy ezer sumír szót a vélt m

agyar megfelelője

mellé. A

ztán elkezdtem keresni a szabályos m

egfeleléseket.A

z első szembeötlő szabály az volt, hogy a sum

ír nyelv Dhangja, a m

agyarban általában T hanggá változik.

Mikor az em

ber egymás m

ellé írja az ugyanazt, vagy hasonlófogalm

at jelentő sumír és m

agyar szavakat, akkor ilyenféle soro-kat kap:

16

DA

L ..............................................T

ÁL

DA

M..............................................T

ÁM

(gyám)

DA

N..............................................T

AN

(tanács)D

AR

...............................................TA

R (tarka)

DA

B...............................................T

AP

AS

ZT

DA

G..............................................T

ÁG

DIM

...............................................TÖ

MD

IR ...............................................T

ÖR

DIN

GIR

.........................................TÜ

ND

ÉR

DU

RU

N.........................................T

OR

ON

YD

UG

.............................................TO

K, T

ÖK

DU

N..............................................T

INÓ

DU

.................................................TE

SZ

DU

SU

............................................TÜ

SZŐ

(gyűszű)D

E-IZ

I...........................................TŰ

Z

Ebből látható, hogy az esetek nagy részében az olyan szóról,

mely a sum

írban D betűvel kezdődött, a m

agyar nyelv T-vel kez-

dődő szót csinált. De nem

mindig. P

éldául a sumír D

IRIG

szópontosan azt jelenti, am

it a magyar derék, derekas jelzőkkel feje-

zünk ki. Aligha véletlenül. A

z ilyen kivételek, melyekre m

ég nemtudunk biztos m

agyarázatot adni, aggasztják a nyelvészt. Ebben a

szóban nem változott az ősi hang. Ilyen szám

os kivétellel meg-

erősített szabályos hangváltozás sok van.L

átnivaló, hogy a magánhangzók változásában m

ég kevésbészabad szoros törvényszerűséget keresni. G

ondoljunk arra, hogy am

agánhangzókkal a magyar nyelv elég szabadon él.

Pl.

a sum

ír G

U-

torok, hang',

szokásos kettőztetéssel

GU

GG

U, a m

agyar gége őse.C

sakhogy ennek a gége szónak a magyarban egész sereg táj-

nyelvi változata ismeretes: giga, guga, gegő, stb.

A m

ássalhangzók szerencsére állandóbbak, többet monda-

nak, jóllehet azok változásaiban sem szabad sum

ír-magyar vona-

lon azt a szoros törvényszerűséget keresni, ami az egym

áshoz tér-ben és időben sokkal közelebb álló indoeurópai nyelvcsalád elté-réseit jellem

zi. Szám

olnunk kell azzal, hogy a szabad szittya né-pek a nyelvkinccsel is szabadabban rendelkeztek.

17

Közhely, hogy néhány szónak véletlen hasonlóságára nem

szabad nyelvrokonsági tételt felépíteni.C

sakhogy a sumír szó-anyag vizsgálata nem

csupán néhány,véletlenül a m

agyarra hasonlító szót eredményez, hanem

a hang-tani és értelm

i megfelelések hatalm

as tömegét. A

jelenleg ismert

és megfejtett 4000 sum

ír szó közül könnyen kiválaszthatunk ez-ret, m

elyeknek nyilvánvaló megfelelői, leszárm

azói élnek a ma-

gyar nyelvben.E

z a nyelvészetben igen sok: hiszen a finnugor rokonság té-tele m

indössze kb. 500 rokon szótőre van felépítve.Sem

ötszáz, sem ezer szó rokonsága nem

lehet véletlen.T

ermészetes,

hogy a

szókincs töm

eges egyezése,

meg-

felelése sem bizonyítaná a nyelvrokonságot, ha nem

lenne rokona két nyelv nyelvtani szerkezete. E

z a rokonság azonban régenm

eg van állapítva. Ez szúrt szem

et legelőször az első kutatóknak,– O

pertnek, Lenorm

antnak, – ők ebből indultak ki.K

ülönösen a névragozásban feltűnőek a megfelelések.

Például: A

DD

A – atya; A

DD

A-M

U -- atyám

.B

aba istennőt úgy szólítja meg ura (fegyveres katonája, őre)

Úr-baba fejedelem

: „BA

BA

-MU

– babám, felépítettem

templo-

modat!”

Igaz, hogy sok megfelelést m

ár csak a régi magyar nyelvben,

néha, a nyelvjárásokban találunk meg.

A sum

írban például még általánosan használt helyhatározó

rag, suffixum a ni. A

magyarban m

ár csak néhány nyelvjárásbanél ilyen form

ában: Julis elment K

ovácsni = K

ovácsékhoz.A

sumír uraltáji gram

matikai m

egfeleléseket tüzetesen dol-gozta ki néhai D

r. Varga Z

sigmond, aki a keleti nyelvek nagy tu-

dású tanára volt a debreceni egyetemen, – Ö

tezer Év T

ávlatából c.m

unkájában. Csakhogy ezzel hiába döngette a M

agyar Tudom

á-nyos A

kadémia

kapuját. A

z A

kadémia

válasza az

volt, hogy

nyelvrokonság megállapításához nem

elég a nyelvtani szerkezetekm

egfelelése, ha azt elegendő számú rokon szó nem

támogatja. A

Varga által ism

ertetett rokonszavak száma pedig alig haladta m

ega százat. E

zeknek is egy része erőltetettnek látszott. A háborús

viszonyok és nehéz körülmények m

iatt Varga nyilván nem

tudottm

egismerkedni a legújabb kutatások által feltárt és nagyon kibő-

18

vült sumír szóanyaggal, m

elyhez én a nyugati könyvtárakban, ke-vesebb tudással, de szerencsésebben, hozzájuthattam

.M

élységes gyönyörűséggel éreztem, hogy több század óta

szomjazva az igazságot, m

ost végre eljutottunk oda, hogy vála-szolni tudunk a m

agyar eredet-kérdésre. A sum

ír nyelv és kultúrahihetetlen gazdagságú ősforrás benyom

ását tette reám, m

ely mint

az Élet m

esebeli kék tava, újjá szülheti az elgyötört, halálravált ésszétszórt M

agyar Nem

zetet. Ha felism

erjük és elfogadjuk a nyil-vánvaló igazságot, az a m

egújhodás, új ezredév ígérete. Egyik ol-

dalon ez a ragyogó perspektíva hívott – a másik oldalon a hideg

józanság óvott. Évtizedeken át foglalkoztam

hivatalosan tudo-m

ánypolitikával, és tudván tudtam, hogy a nyilvánvaló igazság

távolról sem elég ahhoz, hogy hivatalosan elfogadott tétel legyen

belőle. A legtöbb igazság érdekszövetséget sért s a tudom

ánybüszke fellegvárait m

indenütt a fennálló hatalmak, az érdekszö-

vetségek pénzelik és irányítják.A

m

eglátott új

magyar

igazság útjában

hatalmas

érdek-szövetségek egész összefüggő hegylánca áll – ezzel m

egküzdeni,olyan szegényen, elhagyatottan, eszközök nélkül és olyan kedve-zőtlen körülm

ények között, amilyenek az enyém

ek, szinte lehe-tetlen vállalkozás. O

lyan, mint tutajon nekivágni az óceánnak, sőt

emberi szám

ítás szerint még annál is rem

énytelenebb. Szám

otvetettem

azzal, hogy ha feltámasztom

a sumír-m

agyar rokonságelm

életét, megsértve a m

inden sumír nyelvhasonlítással szem

benkim

ondott tabut, kihívom a világ legtöbb hivatalos szaktekintély-

ének haragos ellenkezését. Ehhez csatlakozni fog m

inden magyar

csontfej és vaskalap, mindenki, aki lusta gondolkozni és m

erevahhoz hogy revideáljon. E

zeknek publicitást, tömjént, elégtételt

adnak a különféle szervezett érdekszövetségek – míg az éri sok

évi munkával m

egszerzett tudományos hitelem

, jóhírem, becsü-

letem az ilyenkor szokásos kegyetlen m

ódon, ebek harmincadjára

kerül. Fantasztának fognak bélyegezni, fejlett technikával utánam

indítják a mindenütt található félm

űvelt rajongókat, svihákokat,feltűnési viszketegségben szenvedő kritikátlan egyéneket, azutánvelük egy csokorba kötnek és m

inden bolondságért, amit m

ásokkövetnek el, elsősorban engem

ütnek. Előre tudtam

, hogy el fo-gok veszíteni bizton állást, kenyeret, m

inden komoly lehetőségét

annak, hogy segíthessek szerencsétlen családomon és annak árva

19

gyermekein. E

gy percig sem kételkedtem

abban, hogy az utókorel fogja ism

erni, hogy nékem és m

indazoknak, akik előttem jár-

tak, igazunk volt a sumír-m

agyar rokonság dolgában, de kissé el-szom

orított a gondolat, hogy ezt majd csak a sírkövem

re fogjákfelírni. M

indezzel szemben m

érlegre tettem az árva nem

zet nyer-nivalóját és ezzel a kérdés eldőlt. A

Minden-hatóra bíztam

azügyet,

megírtam

, sokszorosítottam

és

1951-ben a

világ nagy

könyvtárainak szétküldtem

S

umerian

Affiliations

című

és a

probléma lényegét ism

ertető munkám

at.E

bből a munkából közlök itt szem

elvényeket.K

öteteket lehetne

és kellene

írni a

sumír-m

agyar nyelv-

rokonság kérdésének részleteiről. Ebben a rövid ism

ertetőben aztfogom

ideírni, amit a leglényegesebbnek tartok a rokon szavak-

ból.

Testrészek

nevei:

Magyar szó. .................................... Sum

ír megfelelője

Fej (régiesen: fé, fő).......................P

AA

gy (régi: oga)...............................UG

AO

rr..................................................AR

Száj.................................................S

US

zem...............................................S

I (EN

)T

orok..............................................T

UR

Váll.................................................B

AR

Vese................................................B

IRV

ér..................................................BU

RH

ús.................................................K

US

Bizonyára lesznek olvasóim

között, akik azt mondják: H

iszenezek a szavak nem

is hasonlítanak egymásra! E

gész más a fej és a

PA

, egész más a váll és a B

AR

! Ezeket az olvasókat kérem

, gon-dolják m

eg – több évezredes nyelvfejlődés van a sumír gyökérszó

és a mai m

agyar szó közt. Nagyobb a távolság, m

int a latin ésolasz közt, nagyobb annál is am

i az angol és a szanszkrit közöttvan. A

zok sem hasonlítanak egym

ásra jobban, holott rokonságukközism

ert. Akinek van nyelvészeti gyakorlata, az inkább azon fog

csodálkozni, hogy mégis van néhány sum

ír szó, mely betű szerint

20

változatlanul él a magyar nyelvben, ilyenek pl. ISTE

N, Ú

R, SZ

AB

,U

GA

R, K

AP

A, N

AP

, EM

E.

A nyelvész azt fogja term

észetesnek találni, hogy idők jártá-val elváltoztak a hangok; a B

-ből lett V, a P

-ből F. Inkább azt

fogja kérdezni a szigorú nyelvész: miért lett az egyik szóvégi R

hangból S, a m

ásik R hangból?

Becsületesen csak egy feleletet adhatok: ezt m

a még nem

ér-tem

, de remélem

, hogy idővel meg fogjuk találni az eltérések és

kivételek magyarázatát.

A testrészek nevei m

ellett legfontosabbnak szokták tartaninyelvhasonlítás szem

pontjából a rokonsági fokozatok elnevezé-seit. L

ássuk ezeket!

Rok

onsági n

evek:

Apa

................................................AB

Atya

...............................................AD

DA

Anya

..............................................AM

A, E

ME

Nén

................................................NIIN

Báty................................................B

AR

öccs................................................US

SA

Gyerm

ek........................................D

UM

UG

UA

ra.................................................A

RI

ős....................................................US

ük...................................................U

GU

Itt ismét azt kérdezheti a kétkedés: m

iért lett az egyik BA

R-

ból váll, a másik B

AR

-ból báty? Az a sejtésünk, hogy a sok kü-

lönböző jelentésű, de egyformán írt sum

ír BA

R szónak a beszéd-

ben különböző hangok, talán hanglejtések adtak különböző értel-m

et (így van ez a kínai nyelvben is). A báty szóba gondolom

,hogy úgy került a T

hang, hogy sumír eredetije összetett szó volt:

bar-tu, aminek jelentése 'bátynak született'. A

sumír fül nem

sze-rette a m

ássalhangzó torlódást, ahogy a magyar sem

szereti. Mi-

kor a két szógyökér összeragad, két mássalhangzó került össze,

ilyenkor az első kiesik; így maradt a bar-tu helyén a m

agyar báty.A

z egyszerű ember világában fontos szerepet játszanak az

állatok. Az állatnevek között term

észetesen sok az ősi szó.

21

Állatn

evek:

Juh..................................................L

UT

inó................................................D

UN

Hal..................................................H

AS

ügér..............................................SU

HU

RG

im.................................................G

EIM

Veréb

..............................................BU

RA

AB

BA

Gém

................................................GA

MP

ók.................................................P

UL

UG

Féreg...............................................B

UU

R-U

GZ

sizsik............................................Z

IZ

Ismét félek, hogy az olvasó csalódottan m

ondja: nem látom

,hogy ezek a szavak hasonlítanának! C

sak úgy hasonlítanak, mint

a dédunoka a dédszülőre. Nagy segítség, ha ism

erjük azt, ami a

kettő között van. Könnyebben hihetjük el, hogy a különös hang-

zású buraabba a gyökere a mai veréb szónak, ha tudjuk, hogy a

moldovai csángók, akiknek nyelvjárása sok régies form

át őriz, averebet beriéb-nek hívják.

Igék és jelzők bizonyos csoportjai is tanúságot tesznek a kez-detleges fogalm

akat kifejező sumír és m

agyar szavak rokonságá-ról. Így:

Igék

Eszik

...............................................ES

Szel.................................................S

ILR

ak.................................................R

AG

Köt..................................................K

AD

Hasít...............................................K

AZ

Űz

...................................................US

Véd

.................................................BA

DV

áj..................................................BA

LH

uny...............................................H

UN

Mos.................................................M

AS

Jelzők

Nagy

...............................................NA

D

22

Kisded

............................................GU

DA

DU

Szép

...............................................ZE

EB

Széles.............................................S

AL

Szűk

............................................... SIG

Fehér..............................................P

AA

RF

ekete............................................B

U (A

kkádul BIK

ITU

)K

övér.............................................KA

BB

AR

Erős................................................G

UR

US

Az eddig felsorolt ötven szóból látható, hogy könnyen eleget

lehet tenni az összehasonlítható nyelvészet azon szokásos köve-telm

ényének, hogy az egymásnak m

egfelelő szavak az emberi

élet ősi, primitív fogalm

aink köréből vétessenek. Arra is ügyel-

tem, hogy a felsorolt szavak sum

írban és magyarban teljesen azo-

nos, vagy majdnem

azonos jelentésűek legyenek. Kerültem

azolyan

megfeleléseket,

melyeknek

elfogadásához m

ár bizonyos

bátorság szükséges. Így például a magam

részéről világosan lá-tom

, hogy szelíd szavunk a sumír S

ILA

, bárány szó származéka.

SIL

A-A

G =

„bárány módra cselekszik”. M

egerősít ebben a meg-

győződésben az a csikmenasági adat, hogy ott egy völgyet, m

ely-ben a bárányokat a juhoktól elkülönítve őrizték, S

zilos völgynekneveztek. (A

datközlő: néhai Bálint József) A

z ilyen merészebb

következtetések terére természetesen csak az kövessen, aki akarja.

Azonban, m

ikor 1353-ból kelt oklevél magyarázza, hogy a

„spelunca” magyar neve izik, akkor joggal elvárhatjuk, hogy ne

emlegessen senki szakem

ber véletlen, mikor ezt a régi m

agyarszót a sum

ír IZI „W

and, Mauer” szó m

egfelelőjének tartjuk.H

a a primitív szavakkal és nyelvtani egyezésekkel bebizo-

nyítottuk a magyar és a sum

ír nyelvek rokonságát, akkor továbbm

ehetünk az

őstörténész szám

ára sokkal

izgalmasabb

kultúrszavak területére. Ezek m

utatják, hogy milyen életet éltek,

milyen kultúrfokon álltak azok az em

berek, akikről feltételezzük,hogy talán fizikailag is, de kultúra dolgában m

indenesetre őseinkvoltak. Itt éri a legkom

olyabb meglepetés a m

agyar kutatót, akitaz iskola valam

ikor arra tanított, hogy csak legyen nagyon sze-rény, m

ert ősei az uráli völgyekben „gyűjtögető” életmódot éltek,

mint a m

edvék, akkor, mikor m

ás, jobb családból való népek már

civilizáltak voltak, kifejlesztve azokat a kultúrfogalmakat és sza-

23

vakat, melyeket később szívesek voltak kölcsönadni a „barbár”

magyar ősöknek...

Mit vall erről a sum

ír és magyar szavak összefüggése?

Föld

mívelés m

űszavai:

Ásó

.................................................AL

ZU

Kapa

...............................................KA

PA

Kasza

..............................................KA

ZS

zánt...............................................SU

NV

et..................................................BA

DG

abona...........................................G

AB

NI

Áraszt.............................................A

RG

óré................................................GU

RK

azal..............................................GA

ZIG

AL

Verem

............................................BU

R

Kertészk

edés m

űszavai:

Kert.................................................G

AR

Ültet................................................U

LL

ocsol.............................................LU

Garaboly

.........................................GU

RU

Kosár..............................................K

AS

ER

Ugorka............................................U

KU

ST

ök.................................................D

UK

Csom

bord.......................................S

EM

BIR

IDA

Mag

................................................MU

Gyüm

ölcs.......................................G

IMIL

∗

Szűr................................................ S

UR

Bán

yászat mű

szavai:

Érc

..................................................ER

UR

éz..................................................RI

Fúrás...............................................B

UR

US

zádok............................................S

IDU

GG

AV

as..................................................BA

R

∗ H

alotti Beszédben „G

imilcs” K

r. u. 1236

24

Teher..............................................T

UK

UR

Döngöl...........................................D

UN

Csiszol...........................................G

ISH

AR

Kerék

.............................................GA

RT

engely..........................................D

IMG

UL

Ép

ítés mű

szavai:

Ház.................................................A

ST

orony...........................................T

UR

UN

Kerítés............................................K

AR

Vár.................................................U

RU

Ajtó

................................................DA

LT

UK

üszöb...........................................K

ISIB

Kapu

..............................................KA

Ablak

.............................................AB

Zár..................................................S

UU

RK

út.................................................KA

DÍv

....................................................IB

Ipari m

űszavak

:

Őröl................................................A

RA

Szab

...............................................SA

BG

yalul............................................GA

LT

akács............................................TU

KU

Verő

...............................................BU

RU

Ár...................................................U

RF

ejsze.............................................PA

SU

Dolgozik

........................................DU

Gyárt..............................................G

AR

Görőncs..........................................G

IRIN

Az itt felsorolt gyökeres m

agyar szavak mutatják, hogy a

magyarság nem

késői átvevője, hanem egyenes örököse annak a

magas

kultúrának, am

elyet a

világ első

bányászai, építészei,

fémművesei és iparosai, a sum

írok utódai, a szittyák hagytak rá-juk. M

indezt tovább lehet vinni, össze lehet állítani pl. az orvos-tudom

ány, a zene, a képzőművészet, az írás m

űszavait és minde-

25

nekfelett a fejlett, magasrendű vallási és erkölcsi fogalm

ak neveitis.

Ne vezessen félre senkit az, hogy ilyen szavaink nagy-részét

szláv, török, vagy német jövevény szónak szokás tartani. A

prólé-kos, alapos kutatások m

utatták ki egyes szavainkról, hogy azokm

eglévén különböző formában a legtöbb szláv nyelvben, a m

a-gyar szó „nyilván” átvétel a szlávból. E

z nem nyilvánvaló. A

szláv népeket a délről sugárzó hatalmas m

ezopotámiai sum

ír-szittya kultúra hatása érte, akkor, m

ikor ők még valam

ennyienprim

itív állapotban voltak, tehát készségesen vettek át kultúrsza-vakat.

Valószínű,

hogy ezeket

legerősebben az

egyházi szláv

nyelv sodorta észak felé: a kölcsönzők a szlávok voltak. Az árja

népekkel is olyan csere-viszonyban állhattak a szittyák, melyben

többet adtak, mint: am

it kaptak; míg a törökökkel valószínűleg

társ-örökösök vagyunk. Újra kell vizsgálnunk kölcsönszavaink

egész tömegét és főleg a szláv eredetűnek nyilvánított szavakat:

megvannak-e ezek m

ás indoeurópai nyelvekben is? Ha csak a

sumír eredeti ism

eretes, – akkor biztosan vissza lehet és kell kér-nünk a jogtalanul elvitatott szót.

Szám

olnunk kell azzal, hogy minden ilyen törekvés erős el-

lenkezésbe fog ütközni.E

zt is meg kell értenünk. N

em szabad azt gondolnunk, hogy

egészen oktalan rosszindulatból ellenzik a hivatalos tudomány

képviselői a sumír nyelv és m

ás nyelvek összehasonlítását. Van-

nak ennek egész érthető okai. A sum

ír ősnyelv gyökérszavai túl-nyom

óan egytagúak, a hosszabb szavak ritkák és valószínűlegm

ind összetételek. Az egytagú szó a lehető legkevésbbé alkalm

aseszköz az összehasonlító nyelvész kezében. F

élreérthető, félre-m

agyarázható, valóságos csapdája, buktatója a „délibábos", mű-

kedvelő nyelvésznek.R

iasztó példák mutatják, hogy m

ennyi, a józan ésszel ellen-kező argum

entumot tudnak összehordani a nyelvtudom

ány máni-

ákusai. Súlyosbítja az esetet a m

agyar ember haragos indulata

afelett, hogy neki a hivatalos tudomány nem

adott érthető, elfo-gadható választ nem

zete eredetkérdésében. Kétségtelen azonban,

hogy gátlástalan indulatokkal és egytagú szavaknak nyakló nél-küli félrem

agyarázatával nem lehet m

egoldani a problémát.

26 Igazuk van a hivatalos tudomány azon képviselőinek, akik

esztelen túlzásokat elítélnek és óvatosságra intenek. Nincs azon-

ban igazuk azoknak, akik a bibliai írástudók módjára el akarják

vágni a sumír-m

agyar nyelvhasonlítás minden kísérletét. „M

agukbe nem

mennek, a bem

enendőket pedig igyekeznek eltiltani, adiszkreditálás m

inden körömfontan hazug és otrom

bán goromba

fegyverét válogatás nélkül használva.N

incs igazuk, mert am

i nehéz, sőt veszedelmes, az m

ég nemlehetetlen. A

mi nem

sikerült tegnap, az sikerülhet ma, vagy hol-

nap.Az egytagú sum

ír szavakkal a magyar nyelv egytagú szó-

gyökereit kell hasonlítani. Nem

hiába teszi a magyar nyelv a

hangsúlyt a szó első tagjára; többnyire ott a lényeg. Két egyen-

rangú szógyököt kapcsol össze, sajátosan benső kapcsolattal, am

agyar nyelv egyik ősi, jellegzetes megnyilatkozása, „az iker-

szó”.Jön-megy, üt-ver, szánt-vet és társaik például kiválóan alkal-

masak arra, hogy m

egkeresve mindkét iker m

egfelelőit a sumír

egytagú szavak

között, m

eggyőzőbb etim

ológiákat hozzunk,

mintha az egyes szavakat külön-külön hasonlítanánk. T

ermésze-

tesen számot kell vetnünk annak m

inden következményével, hogy

az élő nyelvet egy régóta halott nyelvvel kell összehasonlítanunk.A

z utólag sumírnak elnevezett nyelvet a „tarfejű nép” (körülbelül

Krisztus előtt 4000 és 2000 között) beszélte M

ezopotámiában.

Akkor szétszóródott, kivándorolt, elpusztult, vagy elkorcsosodott

maga a nép, de a hódítók, akik helyükbe jöttek, m

egőrizték a ha-lott nyelvet, m

int az istentisztelet, a tudomány és a varázslat szent

nyelvét. Későbbi népek ilyenform

án őrizték meg a latint és az

ógörögöt. Azok a kaldeusok, akik K

r. e. 612-ben megdöntötték az

asszír birodalmat és ezután N

abukodonozor királyuk alatt ragyo-góan újjáépítették B

abilont, igen tudatosan sumír utódoknak tar-

tották magukat, bár m

indennapi használatban az akkor már évez-

redes sémita uralom

nyelvét használták, – mint a m

ai írek az an-golokét. A

z újbabiloni káldeus uralom rövidéletű volt, de az ősi

sumír nyelvet m

ég annak bukása után is használták Babilonban,

kb. Krisztus születéséig, (term

észetesen csak a beavatott írástu-dók).

27

Jó lenne, ha a sumírt az ős finn-ugor alapnyelvvel lehetne

összehasonlítani, de erről ez idő szerint még nem

lehet szó, mert a

finn-ugor alapnyelvet rekonstruálni ismételten m

eg-próbáltak, dem

egbízható rekonstrukciót eddig nem ism

erünk. Azzal kell dol-

goznunk, ami a kezünkben van: az ékírásos táblákról ism

ert sumír

nyelvvel és a magyar nyelvvel.

Term

észetesen különös figyelemm

el kell lennünk a magyar

nyelvemlékekre és a ritka tájszavakra. A

régi, – hét-nyolcszázéves m

agyar szó gyakran átmenet a sum

ír és magyar szó között.

Így pl. a magyar „édes” szónak a sum

írban ES

I felelt meg.

A

kettő között

van a

régi m

agyar szó:

ézes.., „É

n ézes

fiadom” így van ez az óm

agyar Mária-siralom

szövegében.A

Mohácsi nyelvem

lék kerenye szava a sumír K

UR

UN

és am

agyar kenyér között áll.A

mi régi, elavult tájszavunk m

ég menthető, annak nagyon

gyakran meglelhetjük a sum

ír megfelelőjét. P

l. a nemrég m

egje-lent

Orm

ánysági S

zótárban találtam

a

következő feljegyzést:

„Adar, kadar, gadar, a m

egásott sír mélyén, a sír oldalába vájt

üreg, ahová betolják a koporsót, hogy a hulló hant ne nyomja.” A

sírásók kérdik: „Ájjuk a gadarját?”

Ez az orm

ánysági adar, kadar, vagy gadar a nevével együttutóda az ősi m

ezopotámiai sírkam

rás temetkezésnek. A

. Deim

elsum

ír lexikonja szerint KIN

DA

R, K

IDA

R jelentése E

rdspalte(hasadék, üreg a földben). E

bből – mellékesen m

egérti az ember

azt is, hogy mit csinál, aki köntörfalaz. N

agy óvatossággal dúcol,vagy tapaszt körül egy földalatti üreget, nehogy a föld a nyakábaszakadjon.

Mellékes, bár talán nem

érdektelen az sem, hogy az orm

ány-sági áj ige is középhelyen van a sum

ír AL

és az ugyanazt jelentőm

agyar „ás” között.E

gy-egy sumír gyökérszónak a m

agyarban gyakran számos

leszármazója él. Így p1. az A

L, ás gyökérből nem

csak az ásó lett,hanem

a régi áj szó is, mely bevágást, völgyet jelentett és talán az

ajtó is.Így lett a sum

ír BA

D-ból bot, vet, pata, fut. U

gyanígy lett asum

írul edényt, tartály jelentő DU

G-ból a m

agyar nyelven tök(gondoljunk a lopótökre), tok és dug.

28 Érthető, hogy az ilyen egyezéseket nehéz felism

ernie és elfo-gadnia annak, aki hozzászokott, hogy egy szanszkrit tőből csakegyetlenegy angol szót vezessen le és csak ezt a kettőt hasonlítsa.A

szittya

nyelvek nem

egészen úgy

fejlődtek, m

int az

indo-európaiak. A

z örökzöld, pálma életörvénye sem

azonos a bükkfá-éval. A

bükk minden ősszel szabályszerűen lehullatja m

inden le-velét – következő tavaszon csupa egy idős, egyform

a levelet hajt.A

pálma nem

ezt teszi hajt új levelet anélkül, hogy ehhez el kelle-ne vetnie a régebbieket és akár m

egengedjük, akár nem, azok is

jogosak.Itt van például a sum

ír BA

R; több m

int száz jelentése van asum

ír szótárak szerint, de ezek valahogy mind rokonságban van-

nak az alapgondolattal: a BA

R az, am

i kívül van, körül vesz, ha-tárol valam

it. Mint a borda az em

ber, vagy a hajó testét. Mint a

part a vizet. Mint a párta a leányzó fejét. M

int a börtön azt akitbecsuktak. A

BA

R az, am

i a városon kívül van – a pusztaság és a„külső em

ber”, a paraszt. „Kiteszlek a paréra”! E

zzel fenyegettem

eg Kóréh F

erencet kis gyermek korában az édesapja H

árom-

székben.„S

enki sem m

agyarázta meg nekem

, hogy mi az a paré, de

tudtam, hogy az, ahol aztán sem

mi nincs ! F

éltem is tőle, m

ondtaK

óréh.” Nyilván a világkörüli űr a paré, a székely világnézetben.

A szavak tudom

ánya azért olyan izgalmas, m

ert a szavakm

ögött ott az egész élet.A

mezopotám

iai cseréptáblák ősi szavai olyan népre, olyangondolatokra, észjárásra, életform

ákra és világnézetre mutatnak,

melyekben a m

agyar felismeri a saját életének és lelkének gyöke-

reit. A szavakból és gondolatokból, az ősi szövegekből kiderül,

hogy a sumírok elsősorban földm

űvelők voltak. Szántottak vetet-

tek, kertet műveltek és állatot tenyésztettek.

Volt náluk „rúgott borjú” és „m

ásodfű bárány”.S

ubát, gubát, gatyát, mentét, pártát, csákót, háborúban pety-

tyes párducbőrt hordtak, fokossal verekedtek, szigonnyal halász-tak.

Reánk

maradtak

közmondásaik,

költeményeik,

történelmi

feljegyzéseik, vallásuk

emlékei.

Aki

ezeket m

egismeri,

igazatkell, hogy adjon L

angdonnak, aki a Cam

bridge History első kö-

29

tetében azt írta a sumírokról, hogy „az ókor legrokonszenvesebb

népe” voltak.S

enki úgy meg nem

értheti ezt az alkotásaiban máig élő nagy

népet, mint a m

agyar kutató, aki követni tudja az eszük járását.E

zért kell, hogy akadjanak fiatal magyarok, akik m

ajd felkészül-nek erre a kutatóm

unkára.A

sumír-m

agyar rokonság kérdése történelmi problém

a és azigazságot csak a történelem

különböző segédtudományainak se-

gítségével találhatjuk meg. Ilyenek egyebek közt a földrajz, a ré-

gészet és embertan. V

alamennyinél fontosabb az összehasonlító

nyelvtudomány tanúsága, különösen akkor, m

ikor bőven áll ren-delkezésre a többezeréves anyag.

A sum

ír-magyar nyelvhasonlítás gondolata közel 100 éves,

de az elmélet távolról sincs kidolgozva és kicsiszolva, Időnként

dolgoztak rajta önfeláldozó, áldozatos és lelkes emberek, akik

mindég m

aguk voltak munkájuk m

ecénásai. Ezzel szem

ben afinn-ugor nyelvrokonság elm

életét közel kétszáz éven át csiszolta,művelte száz m

eg száz nyelvész, akiknek túlnyomó részét, vala-

milyen form

ában, az állam-hatalom

pénzelte ezért. Jó, hogy ezm

egtörtént. A finn-ugor rokonság fennáll és józaneszű em

ber so-ha nem

fogja restelni, hogy ez a rokonság sok elmaradt, szegény

és szerencsétlen néphez is kapcsol bennünket. A finnek, észtek

rokonságára joggal büszkék lehetünk. A finn-ugor nyelvhasonlí-

tók munkái azonban csak az igazság egy részét világították m

eg.E

zzel nem elégedhetünk m

eg. A következő években a m

agyareredetkérdés többi, eddig sötétben m

aradt részeire kell, hogy for-duljon a figyelem

. Az aratás gazdag lesz – kérjük az aratás U

rát,hogy küldjön a m

egpróbált nemzet hasznára, erre való kom

olykészültségű aratókat.

30

III. SZ

ÓE

GY

EZ

TE

TÉ

SE

K

Az itt közölt „szógyűjtem

ények” vizsgálatánál ne felejtsük elazt, hogy a „sum

ír” rendkívül egyszerű ősi nyelv, amelyben a ha-

sonló és összetartozó fogalmakat „egyetlen-egy” szó határozza

meg. A

modern nyelvekkel azért nem

is hasonlítható össze, hi-szen a sum

ír-nyelv készletéül kereken „négyezer” szót ismerünk

csupán, míg a m

agyar nyelvben legalább „százezer” szót tartanaknyilván és a végleges szókincset távolról sem

fedi ez a szám. A

zem

beri társadalmak fejlődésének ütem

ével – a nyelvfejlődésneklépést kellett tartania. Ú

j fogalmak – új szavakat igényeltek. V

a-lószínűnek látszik, hogy az új szavak m

egszületése előtt az ember

úgy segített magán, hogy az eredeti „gyökszót” – valam

ilyen„csekély eltéréssel” m

ásképpen ejtette ki.P

éldául így kapjuk meg a „tok” és a „tök” szavakat. M

ind akettő a sum

ír „dug"-ból ered, mely szónak az ősi, képírásos alakja

egy „kulacs” – vagyis a víz tárolására es szállítására alkalmas

„edény”. Nyilván ez a „dug” valam

ikor a zöld-növény termékét -

amiből a víztartó készült – a „tök”-öt és gondolattársítás útján az

edényt is vagyis a „tok”-ot (kulacsot vagy butykost) is jelentette.U

gyanilyen fejlődési fokot állapíthatunk meg a sum

ír „sab”szónál is. A

sumír nyelvben gyakori eset az, hogy a szó „főnév”

és „igealak" is egyben.A

sumir „sab” – igealakja a m

agyarban alig változott és„szab” (szabni) form

ában ma is él.

Főnév alakban „seb” – m

ár erős hangtani eltérést mutat A

kétszó azonban értelm

ileg kiegészíti egymást. A

kard, szablya, vág,hasít, „szab"-dal, tehát „seb"-et ejt.

A következőkben közölt szógyűjtem

ények támpontot és bi-

zonyítékot adnak arra vonatkozóan is, hogy a szóképzés folya-m

atát már a sum

írok megkezdték. A

z egyszerű „gyökszó”-t fő-névvé és igévé alakították olyképpen, hogy szótagként hozzácsa-toltak „azonos” vagy cselekvést jelentő, m

ásik „szógyököt".

32

I. FŐ

NÉ

VK

ÉP

ZÉ

S:

Az összetett szavakból m

egállapíthatjuk, hogy a „hasonlóértelm

ű” egyszótagos főnevek kapcsolódtak. Ez a társítás eleinte

igen laza volt és talán azért történt, hogy a különböző tájszóláso-kat beszélő néprészek között az eszm

ecserét megkönnyítsék.

Néha az egyszótagos főnév több m

ás szótaggal is egyesült.A

z ilyen összetevések változtatták azután a kívánalom szerint a

megalkotott

szótag-mondat

értelmét.

Az

összekapcsolások és

hozzátevések sokszor „értelem-ism

étlésnek” tűnnek fel de a fentiindokolás – a különböző tájszólások kölcsönös m

eg-értésére valótekintettel – ezt is kellőképpen m

egmagyarázza.

Kívánatos lenne m

inden „sumír eredetű” m

agyar szónak ér-telm

ét, etimológiáját és használatát indokolni. A

z alábbi példák-ból kitűnik, hogy a fogalm

ak tisztázását az alapos okfejtés milyen

nagy mértékben elősegíti. A

z alábbi példák igazolják ezen ige-képző szógyökök segítségével alkotott összetett szavaknak „való-di igealakká” történő átváltozását:

Összetett su

mír főn

evek:

Sumír ........................... .................. M

agyarM

U +

AN

....................= M

UA

N...=

ME

NN

Y(m

enny = m

enny.........=

az ég, menny)

DE

+ IZ

I.....................=

DE

IZI.....T

ŰZ

(tűz + tűz.....................=

tűz)B

I + E

S.......................=

BIE

S.......V

íz(csepp +

víz.................= víz)

KA

+ A

s......................= K

AA

S....H

ÁZ

(ház + ház

...................= ház)

SU

+ A

I.......................= S

UA

J......SZ

ÁJ

(száj + nyílás...............=

szájüreg)

II. IGE

KÉ

PZ

ÉS

Cselekvést jelentő, vagy azt értelm

ező „sumír szógyökök”

mint igeképző szógyök

AG

(cselekszik)D

U (tesz)

TU

(csinál)S

U (birtokol)

33

Az alábbi példák igazolják ezen igeképző szógyökök segítsé-

gével alkotott összetett szavaknak „valódi igealakká” történő át-változását:

ZA

L+

AG

....................=Z

AL

AG

.................= C

sillog (fénylik)(fény +

cselekvés)T

AR

+ A

G..................=

TA

RIK

.................= törik (kettévált)

(törés + cselekvés)

SA

+ T

U.....................=

SE

TU

...................= süt (napkelte)

(napfény + előállít)

GU

+B

AR

+A

G............=

GU

BA

RA

G...........=

kuporog(hajlítás +

test +cselekvés)...................=

hajlít .....................= gugol

IR+

SU

+T

U.................=

IZIT

U...................=

izzad(„S

U" =

kéz, fogantyú, birtoklás, el van látva valamivel)

A m

agyar nyelven – legtöbb esetben – ez az igeképzési fo-lyam

at már régen befejeződött, m

égis könnyűszerrel visszakövet-keztethetjük – különösen a kéttagú igéknél, ahol is a m

ásodikszótag „m

indig a sumír cselekvést jelentő szógyök változataként”

ismerhető fel. P

l.:

Sumír..............................................M

agyarE

SA

+ A

G......................................E

SZ

IK (étel +

cselekvés)S

UN

+ T

U......................................S

ZÁ

NT

(föltör + csinál)

SU

R +

TU

......................................SE

RIT

(perdítés + csinál)

A fenti gyök alakok alkalm

azása egyöntetű törvényszerűség-re ugyan nem

utal – mégis a sum

ír „AG

” gyök rendszerint a„jelenidőben folyó cselekm

ényt” mutatja, m

íg a „TU

” és „DU

” a„befejezett m

últidő” meghatározója. A

magyar nyelv „m

últidőt”jelző "T

" ragja valószínűleg e két utóbbi sumír igeképző gyök-

szónak „lerövidített” alakja. (R. JE

ST

IN: L

e Verbe Sum

érien, Pa-

ris, 1943)

34

III. HA

NG

TA

NI Á

TV

ÁL

TO

ZÁ

SO

KA

sumír hangok m

agyarban való leggyakoribb változására azalábbi általános táblázattal m

utathatunk rá, aholis az átváltozásoka betűk sorrendjének értéke szerint csökkennek. T

ehát – leggya-koribb az első – legritkább az utolsó.

Sum

ír „B” – átalakul a m

agyar – B, V

, F, P, S

, SZ

hanggá. (asum

ír a B-t és P

-t gyakran felcseréli.)S

umír „D

” – átváltozásai – D, T

, GY

, TY

, CS

, Z, S

, SZ

.S

umír „G

” – fejlődései – (G, K

, SZ

, H, S

, CS

, F, G

Y.

Sum

ír „M” és „N

” a magyarban változatlanok m

aradnak, deigen gyakran felcserélődnek az átalakulási hangjaik R

, L, S

és J.A

„B” szógyűjtem

ény még egyéb változási form

ákat is be-m

utat.Igen gyakori eset az is, hogy a magyar nyelv a sum

ír mással-

hangzókat „átmeneti” állapotban rögzítette le: pl. „P

"-ből F, „S

"-ből C

S, „T

"-ből S és „R

"-ből L. (H

a az R kezdőbetű, akkor soha-

sem változik.)E

gyes kezdő mássalhangzó m

intha az idők folyamán „foko-

zatoson eltűnt” volna a sumírban. É

rdekes a kezdő „H” m

ással-hangzó esete. A

magyar nyelvben m

egelőzi a sumír szó elején le-

vő magánhangzót. Így pl.:

Sumír .............................................. M

agyar(víz) A

B.........................................H

AB

(hullám, hab)

(hang) AL

......................................HA

LL

(hangérzékelés)(árvíz) IL

LU

..................................HU

LL

ÁM

(újhold) UD

....................................HO

LD

(lakhely) UN

..................................HO

N(hús) U

ZU

......................................HÚ

S

A következő oldalakon ism

ertetést nyújtunk a sumír nyelv-

nek a magyar nyelvvel való összehasonlításából. A

nyelvészetianyag itt három

szójegyzékben van rendezve – úgymint: A

), B),

és C)A

z A) SZ

ÓJE

GY

ZÉ

K-kel azt szándékozunk bebizonyítani,

hogy egyformán sok összefüggés m

utatható ki mind a prim

itívszavakban – am

it az összehasonlító nyelvészet legfontosabb vizs-

35

gálati alanyának tart (mint testrészek, szám

ok, családi kapcsola-tokra vonatkozók) – m

ind pedig az egyéb komplikáltabb és elvont

fogalmakat rögzítő szavakban is, (m

int a jog, a társadalom, a val-

lás stb.)

amelyek

a történész

megállapításaihoz

szolgáltatnaktám

pontot.A

B) SZ

ÓJE

GY

ZÉ

K: a sum

ír nyelvnek a magyarban előálló

leggyakoribb fonetikai változásait világítja meg anélkül, hogy er-

re a vizsgálatra vonatkozóan új rendszert vezetne be – mindenkor

szem előtt tartva azonban a törvényszerűség kim

utathatóságát.A

C) SZ

ÓJE

GY

ZÉ

K: az egytagú nyelvet úgy igyekszik beál-

lítani, hogy könnyebb legyen az összehasonlító vizsgálat. Abból a

célból pedig, hogy minél jobban lecsökkentse, az egy-tagú szavak

csekélységének következtében eredő hamis etim

ológiának a ve-szélyét az összehasonlítható szótagokra vonatkozóan – az anyagotu. n. szó-párokra osztottuk be. U

gyanis a szó-párok logikai ala-pon vannak összekötve és lehetnek ikrek, antonym

ok, synonymok

vagy közel synonymok. H

a ilyen szó-párnak mindkét része azo-

nos a két összehasonlított nyelvben, a tiszta véletlennek valószí-nűsége igen erősen csökken.

Mind e három

szójegyzékben a sumír szavakhoz zárójelben

vannak hozzákapcsolva a velük azonos akkád szavak. Ugyanis az

akkádok igen sok sumír szót vettek kölcsön. 1 E

zek azután – mint

a használatban lévő és keresztül mentek további hangfejlődésen

is, többnyire az u. n. Grim

m törvény szerint.

Az akkád szavak sokszor félúton állanak az ős sum

ír-gyö-kérszó és a fonetikailag m

egfelelő modern m

agyar szó között ésígy érdekes világosságot derítenek a m

agyar nyelv történetére.

1 „U

nzählige sumerische W

örter sind auch als Kulturw

örter in die Akkadische

Sprache übergangen”.

Arno

PO

EB

EL

, G

rundzüge der

Sumerischen

Gram

matik, R

ostock, 1923. 3. old.

36

A) S

ZÓ

JEG

YÉ

K

a) A vallással k

apcsolatos szavak

: ∗

Sumír .............................................. M

agyarD

a. 186. IST

EN

.............................IST

EN

L. 226. L

IL....................................L

ÉL

EK

(régi: LIL

K)

Del. 146. A

SD

I..............................ES

DL

. 285. SIG

....................................SE

GIT

G. 177. K

IAG

................................KE

GY

Del. 8. A

L......................................Á

LD

a) a "M

ÁG

US

"-k

ultu

sz szavak

G. 180 D

ING

IR.............................T

ÜN

DÉ

R (régi: T

IN-D

ER

)D

S. 151. L

IBIIR

............................LID

ÉR

C

(népiesen: L

IBÁ

R,

LIB

UC

, LO

DO

VÉ

RC

)D

el. 101. GE

IM.............................G

IMD

S. 117. Z

AL

................................GÖ

NC

ZÖ

LD

el. 1-55. TA

LT

AL

.......................TÁ

LT

OS

Del. 226. N

IZU

..............................NÉ

ZŐ

DS

. 131. RIG

.................................RE

G, – R

EG

ÖL

c) As égi fén

yek:

DS

. 168. NA

P (akkád. N

AB

U)....N

AP

L. S

em. M

. 160... NA

BU

... .......NA

P – téli időben

Del. 144. U

D..................................H

OL

DG

. 194. ZA

LA

G.............................C

SIL

LA

GD

S. 125. H

UD

...............................HU

GY

(régiesen CS

ILL

AG

>D

S. 192. S

A...................................S

ÜT

D. N

o. 881. SIT

G. 183. N

IMG

IR............................M

EN

YKŐ

, (régiesen ME

NY

-G

ÖR

GŐ

)

∗ A

következő táblázatokban az első oszlop következetesen a sumír szót – záró-

jelben a. ill. ak. betűkkel bevezetve annak akkád változatát – a jobb oldalioszlop a m

egfelelő magyar szót jelenti.

37

d) E

LE

ME

K:

DS

. 128. TE

....................................TŰ

ZL

. 250. UG

.................................ÉG

Del. 27. IZ

I................................IZZ

IKD

S. 36. B

IZ....................................V

ÍZD

el. Sp. 109. A

B............................H

AB

N. 119. A

RU

..................................ÁR

(vízömlés)

e) A term

észetre vonatk

ozók:

DS

. 124. HE

(+ge)..........................H

EG

YD

S. 35. B

UR

U (+

ge)......................VÖ

LG

YD

A. 274. A

SU

(ak. ME

SU

LT

U)....M

EZŐ

Leg. 164. R

ET

U.............................R

ÉT

N. 129. U

R.....................................O

RO

MD

el. 66. BA

R (ak. B

ER

TU

)...........BÉ

RC

(Régi: B

ER

CY

)

f) SZ

ÁM

OK

:

DS

. 37. GE

(ak. ED

U)....................E

GY

G. 179. B

AR

...................................FÉ

LD

S. 159. M

AN

...............................MO

NN

O (m

indkettő)D

. No. 697. N

IND

A.......................N

ÉG

YD

. No. 598. G

ISIL

IMM

U...............K

ILE

NC

L. 119. S

US

....................................SZ

ÁZ

(második csúcsszám

a....................(m

ásodik csúcsszám a

60-as rendszerben.)........................100-as rendszerben.)

g) CS

AL

ÁD

TA

GO

K:

Del. 14. A

NU

.................................AN

YÓ

DS

. 6. AB

(akkád. AB

U)................A

PÓ

P. 156. D

UM

UG

U..........................G

YE

RE

KD

S. 180. IB

ILU

..............................IFIJU

Del. 56. U

SS

A................................Ö

CC

SP

. 259. NI-IN

..................................NÉ

ND

ei. 65. BA

R (+

tu).........................BÁ

TY

G. 177. K

IAG

.................................KE

GY

ES

DS

. 19. AG

I (ak. AR

U)..................A

RA

Del. 177. R

I....................................RÉ

RI (régiesen: R

ER

E)

38

DS

. 118. US

...................................ŐS

(régiesen: ÜS

)G

. Iga. UG

U...................................Ü

K

h) T

ES

TR

ÉS

ZE

K:

G. 89. P

A.......................................F

Ő (régiesen: F

É)

DS

. 92. EN

.....................................SZ

EM

N. 163. S

U.....................................S

ZÁ

J (régi: ZA

és ZÁ

D)

G. 198. T

UR

..................................TO

RO

KD

el. 104. GU

GIG

...........................GÉ

GE

DS

. 26. BA

R..................................V

ÁL

LD

el. 278 GIS

(ak. KA

TU

)............K

ÉZ

(régi: KA

TS

)N

. 173. GIR

...................................SZ

ÁR

Del. 40. U

BU

R..............................Ö

BÖ

L (régi: Ü

VÉ

R)

Del. 69. B

IR...................................V

ES

G. 186. K

US

..................................HÚ

SD

. No. 69. B

UR

.............................VÉ

R (régi: V

YR

)

i) ÉT

KE

ZÉ

SS

EL

KA

PC

SO

LA

TO

S S

ZA

VA

K:

D. N

o. 69. KU

RU

N.......................K

EN

YÉ

R (régi: K

ER

EN

YE

)D

el. 131. DA

GA

L.........................D

AG

AS

ZT

(régi: DA

GA

L)

G. 186. K

US

..................................HÚ

SD

el. 68. BIL

...................................FÖ

LD

S. 90. E

DIN

.................................ED

ÉN

Y (régi: E

DIN

)D

S. 97. E

S.....................................E

SZ

j) RU

HÁ

ZA

T:

Del. 227. S

A (ak: S

UB

AT

U).........S

ZŐ

SZ

ÖV

ET

DS

. 174. SA

(ak. SE

TU

)................SA

TE

(népi: ZA

H)

G. 191. S

UR

..................................SE

RIT

G. 191. S

UR

..................................SZŰ

RD

S. 47. G

U (ak. G

UB

U)................G

UB

AD

el. 262. KA

SE

R (ak. K

AS

AR

U).K

OS

ZO

RÚ

k) Á

LL

AT

OK

:

Del. 104. G

U..................................G

ÖB

ÖL

YD

S. 6. A

BA

L.................................G

ÖB

ÖL

YD

el. 247. KU

DD

A.........................K

UT

YA

39

G. 184. (K

UA

=) H

A.......................H

AL

DS

. 34. BU

RA

AB

A.......................V

ER

ÉB

(népi: BE

RIÉ

B B

O-

RI-V

)G

. 183. GIIN

(ak: KA

NU

).............K

AN

DS

. 92. EM

E..................................E

ME

l) MU

NK

AS

ZA

VA

K :

Del. 253. S

UN

................................SZ

ÁN

TD

el. 61. BA

D..................................V

ET

DS

. 11. AL

ZU

................................ÁS

ÓD

S. 63. G

IR (ak. G

AM

LU

M)........S

AR

LÓ

(népi: GA

JLÓ

GA

M-

LÓ

)P

. 98. KA

AD

S. 20. A

S......................................H

ÁZ

(régi: HA

AZ

)D

S. 191. R

IG..................................R

AK

m) IG

ÉK

:

G. 191 S

UR

....................................SE

ÍTD

S. 41. G

AM

.................................GÖ

MB

ÖL

YÍT

G. 179. B

AL

...................................VÁ

JL

. 255. US

......................................ŰZ

Del. 182. M

AS

...............................MO

SL

. 208. DA

GA

L.............................T

ÁG

UL

L. 209. T

AR

IK...............................T

ÖR

IKD

S. 182. S

IL (ak. S

AL

AT

U)..........S

ZE

LD

S. 47. G

UB

AR

AG

A....................K

UP

OR

OG

DS

. 140. KA

D................................K

ÖT

DS

. 150. DU

LI (ak. D

AL

ILU

).......DA

LO

L

n) JE

LZŐ

K:

DS

. 168. NA

(akkád. NA

DU

)........NA

GY

"G

. 190. SA

L...................................S

ZÉ

LE

SD

S. 140. K

AB

BA

R........................K

ÖV

ÉR

D. N

o. 381. PU

R............................F

EH

ÉR

(régi: FA

ER

)D

S. 30. B

U (ak. B

IKIT

U)..............F

EK

ET

ED

S. 71. D

AR

(ak. TA

RR

U)...........T

AR

KA

DS

. 28. BA

AR

................................BA

RK

A

40

G. 190. S

IG....................................S

ZŰ

KN

. 163. SU

N..................................C

SÚ

NY

AD

el. 148. ZÉ

EB

.............................SZ

ÉP

(régi: ZE

EP

).......................................................(N

épi: SZ

ÉÉ

B)

Del. 17. IA

.....................................JóG

. 181. DU

G..................................D

ICSŐ

o) KU

LT

ÚR

SZ

AV

AK

:

G. 181. E

N (+

ag)...........................ÉN

EK

(régi: EN

ÉG

)D

S. 153. L

AL

................................LE

JTL

. 234 RU

(= U

R)..........................R

ó (= ÍR

)D

el. 83. MA

S (ak. M

US

SU

LU

) ...MÁ

SO

LD

S. 41. G

AM

(a. Da 68.G

IMIL

U)

KIM

ÉL

(régi: KÉ

MÉ

L)

DS

. 19. AR

HU

S.............................E

RK

ÖL

CS

(régi ER

KÜ

CS

)

p) T

ÁR

SA

SÁ

GI S

ZA

VA

K:

G. 194. U

RS

AG

.........................OR

SZ

ÁG

D. N

o. 366. NA

AB

........................NÉ

PD

el. 121. UK

KIN

...........................UK

KO

N

(gyűlés, összejöve-

tel)D

S. 71. D

AN

(akkád. TE

MU

).......TA

NÁ

CS

(Régi: T

AN

A)

DS

. 45. GE

ND

el. 120. KIN

................................KE

ND

EG

. 183. GU

LA

...............................GY

UL

A

q) A

TÖ

RV

ÉN

YK

EZ

ÉS

SZ

AV

AI:

DS

. 24. BA

D..................................V

ÉT

DS

. 191. RIG

(ak. RU

GG

UIM

U)..R

ÁG

AL

OM

DS

. 207. TU

KU

(+du)...................T

AG

AD

DS

. 27. BA

R (ak. B

AR

U).............B

ÍRÓ

Del. 179. M

AR

(ak. MA

RU

ST

U)

.MA

RA

SZ

TA

LD

el. 58. IDÉ

(+lu)..........................ÍT

ÉL

r) HÁ

BO

RÚ

Del. 117. K

I-EL

.............................HE

LY

DS

. 145. KU

D (ak. K

UD

UR

U).....H

AT

ÁR

(régi: HU

TU

R)

Jean. 14. BA

D................................V

ÉD

41

Del. 51. U

R, E

RE

...........................UR

(régi ER

EW

= katona)

DS

. 65. GIS

....................................HŐ

SD

el. 57. GU

US

...............................GYŐ

Z

s) TÖ

RT

ÉN

EL

MI N

EV

EK

:

DS

. 92. EM

ES

(papnő)...................EM

ES

ED

S. 199. S

UB

A (tiszta – hős .........C

SA

BA

(legendás királyfi) D

UM

UZ

I)......................(régi: S

OB

AD

el. 9. AR

= dicsőség, m

éltóságD

el 73. PA

D =

kiválasztott............ÁR

PÁ

DD

el. 108. GU

LA

.............................GY

UL

AD

el. 111. GU

ZA

.............................GÉ

ZA

DS

. 29. BA

RA

(ak. BÉ

LU

) .........BÉ

LA

t) FÖ

LD

RA

JZI N

EV

EK

:

DS

. 142. KA

R (=

zárt hely) (ak. K

AR

BA

TU

= vízgyűjtő fazék v. m

edence)... KÁ

RP

ÁT

DS

. 56. GU

RU

S (=

erős).................KO

LO

ZS

DS

. 116. ZA

(=drágakő)

(akkád. ZA

LA

H)................Z

ILA

HG

. 186. KIK

IND

A (=

letarolt hely) ............K

IKIN

DA

DS

. 186. PIS

AN

(edény, váza)..........................PO

ZS

ON

YL

eg. 132. KU

SS

U (trónus).............K

AS

SA

B) S

ZÓ

JEG

YZ

ÉK

A h

angtan

i fejlődés esetei:

1.) B átváltozik F

hangra:G

. 18. BU

R.....................................F

UR

L. 207. B

UL

...................................FU

JD

el. 68. BIL

....................................FÖ

LG

. 179. BA

R...................................F

ÉL

(valaminek a fele)

DS

. 29. BA

R (=

PA

AR

)..................FE

HÉ

RD

S. 30. B

U (ak. B

IKIT

U)..............F

EK

ET

E

42

DS

. 180. IB IL

U.........................IF

IJU

2.) B =

V

G. 179. B

AL

..................................VÁ

JD

S. 26. B

AR

..................................VÁ

LL

Jean. 14. BA

D................................V

ÉD

Del. 71. B

UR

U (ak. B

IRIH

U +

ag)VIR

ÁG

Del. 69. B

IR...................................V

ES

E (R

égi: VE

S)

D. N

o. 69. BU

R.............................V

ÉR

DS

. 140. KA

BB

AR

.......................KÖ

VÉ

R

3.) D =

T

(példák a 16.-ik oldalon)

4.) K =

H

DS

. 140. KA

Z................................H

AS

ITD

S. 140. K

AD

...............................HA

DP

. 198. KA

AD

S. 20. A

S.....................................H

ÁZ

Del. 125. K

UA

...............................HA

LD

el. 129. KU

S...............................H

ÚS

Del. 117. K

IEL

..............................HE

LY

DS

. 145. KU

D (ak. K

UD

UR

U).....H

AT

ÁR

5.) G =

S

Del. 81. G

IR...................................S

ZÁ

RD

S. 63. G

IR (ak. G

AM

LU

M)........S

AR

LÓ

Del. 89. G

IGIR

..............................SZ

EK

ÉR

DS

. 40. GA

LA

...............................SZ

AL

AD

L. 2190. G

UR

................................SŰ

RŰ

DS

. 55. GU

R..................................S

ÚL

YD

el. 174. RA

G (ak. R

AG

GU

).......R

OS

SZ

43

6.) S, Z

= C

S

Del. 230. S

AB

UR

...........................CS

UP

OR

DS

. 117. ZA

LA

G...........................C

SIL

LA

GD

el. 252. SU

N................................C

SÚ

NY

AD

S. 199. S

UB

A..............................C

SA

BA

DS

. 19. US

SA

................................ÖC

CS

7.) B =

L

DS

. 55. GU

R..................................S

ÚL

YD

S. 26. B

AR

..................................VÁ

LL

Del. 40. U

BU

R...............................Ö

BÖ

LD

S. 35. B

UR

U (+

ge)......................VÖ

LG

YD

el. 207. BU

R................................F

ÜL

(Régi: F

YL

)G

. 179. BA

R...................................F

ÉL

(fele valaminek)

DS

. 29. BA

RA

................................BÉ

LA

C) S

ZÓ

JEG

YÉ

K

a) SY

NO

NY

MO

K

G. 177. A

GA

..................................ÉK

ES

G. 181. D

UG

..................................DIC

SŐN

. 122. UR

(a+m

u).........................OR

OM

Del. 66. B

AR

(+tu).........................B

ÉR

CL

. 208. DA

GA

L.............................T

ÁG

AS

G. 90. S

AL

.....................................SZ

ÉL

ES

DA

. 274. MA

SU

(a. ME

SU

LT

U)

ME

ZŐ

Leg. 154. R

ET

U.............................R

ÉD

S. 86. B

IZ....................................V

ÍZD

el. 5. AB

......................................HA

BL

. 209. DE

(+izi)............................T

ŰZ

Del. 168. L

AG

................................LÁ

NG

Del. 261. S

E (ak. S

EU

M)...............S

ZE

M (pl. búzaszem

)L

. 218. MU

(+ag)...........................M

AG

Del. 77. G

ÁL

..................................KÉ

LD

el. 191. NÁ

..................................NŐ

44

L. 213. E

N (+

ag)............................ÉN

EK

DS

. 150. DU

LI (ak. D

AL

ILU

)......DA

LG

. 177. KIA

G................................K

EG

YD

el. 8. AL

(+du)............................Á

LD

Del. 182. M

AG

..............................MA

GA

SN

. 167. NA

D..................................N

AG

Y (R

égi: NA

G)

DS

163. MU

(+enu).......................M

EN

NY

(Régi: M

UN

)D

el. 41. UG

....................................ÉG

b) S

YN

ON

YM

CS

OP

OR

TO

K:

Mind a sum

ér mind a m

agyar nyelvben vannak fogalmak,

melyre nem

csak két, hanem több hasonló értelm

ű kifejezést is-m

erünk.

Építés:

DS

. 6. AB

(+tu)

.............................ÉP

ÍTD

S. 191. R

IG.................................R

AK

L. 210. D

IM...................................T

ÁM

-asztL

. 245. TA

G...................................T

ÁK

-olL

. 217. GIS

....................................KÉ

SZ

-ítD

S. 68. D

AB

(=T

AB

)....................TA

P-aszt

Mozgás:

DS

. 64. MU

D.................................M

EG

Y (R

égi: ME

D)

G. 183. G

IN...................................JÖ

N (N

épi: GY

ÖN

)D

el. 163. TU

R...............................T

ÉR

L. 234. S

ID....................................S

IET

G. 178. B

AD

..................................FU

TD

S. 40. G

AL

A (ak. G

AL

).............SZ

AL

AD

Magasság:

G. 184. H

E-G

AL

...........................HE

GY

Del. 182. M

AG

..............................MA

GA

SD

S. 168. N

A..................................N

AG

Y

45

G. 189. P

A......................................F

ŐL

. 300. UR

......................................OR

OM

Del. 66 B

AR

(ak. BE

RT

U)..........B

ÉR

C

Szabás:

G. 179. B

U (+

ag)............................VÁ

GD

S. 140. K

AZ

(a-du)......................HA

SÍT

G. 179. B

AL

(=B

AA

L)..................V

ÁJ

Del. 254. S

AB

................................SZ

AB

(Régi: Z

AB

)L

. 239. SIL

.....................................SZ

EL

DS

. 182. SIL

(ak. SA

LA

TU

) ......SZ

EL

ET

EL

Alvás:

G. 194. U

SA

(+ag).........................A

LS

ZIK

DS

. 169. NU

(+ag+

su+ag)

.............NY

UG

SZ

IKD

S. 126. H

UN

................................HU

NY

G. 186. K

INÁ

D..............................H

AN

YA

TT

DS

. 47. GU

BA

RA

GA

....................KU

PO

RO

GD

el. 129. KU

S (ak. K

AS

AD

U) .....K

US

HA

D

Tűz:

DS

. 72. DE

.....................................TŰ

ZD

el. 27. IZI.....................................IZ

ZIK

Del. S

p. 131 GU

D..........................G

YÚ

TD

S. 70. D

AL

LA

(+du)...................G

YU

LL

AD

Del. S

p. 127. LA

G..........................L

ÁN

GL

. 250. UG

......................................ÉG

Üreg:

Leg. 124. A

L..................................Á

JD

el. 70 BU

R...................................V

ER

EM

DS

. Só. B

UR

U (+

ge)......................VÖ

LG

Y

46

Del. 215. G

UB

UR

.........................GÖ

DÖ

R

(Népi:

GÜ

BÜ

, –

GÖ

BÖ

LY

E).

L. 222. K

AD

..................................KÁ

TY

U, (N

épi: KA

DÁ

)D

S. 190. R

I (ak. LIK

U).................L

ÉK

, LIK

, LU

K

Edény:

DS

. 90. ED

IN.................................E

DÉ

NY

DS

. 13. HA

RU

...............................HO

RD

ÓD

S. 70. D

AL

(ak. TA

LL

U)...........T

ÁL

DS

. 54. GU

R..................................K

ÓR

ÉD

el. 124. DU

G...............................T

ÖK

Del. 230. S

AB

UR

..........................CS

UP

OR

c) SZ

Ó-P

ÁR

OK

– IKE

RS

ZA

VA

K

Del. 253. S

UN

(+du)......................S

ZÁ

NT

Del. 61. B

AD

.................................VE

TG

. 183. GIN

...................................JÖN

DS

. 164. MU

D...............................M

EG

YG

. 80. DA

R....................................T

AR

KA

(régi: TA

R)

DS

. 28. BA

R..................................B

AR

KA

Del. 55. U

SS

A...............................Ö

SS

ZE

G. 179. B

AR

A...............................V

ISS

ZA

DS

. 92. EN

(ak. ZIM

U).................S

ZE

MN

. 163. SU

.....................................SZ

ÁJ

DS

113. US

....................................ÖS

DS

. 103. UG

U...............................Ü

KG

. 181. DU

L..................................D

ÚL

L. 207. B

UL

...................................FÚ

LL

. 246. TA

R...................................T

ÖR

DS

. 20. SU

S...................................Z

ÚZ

Del. 251. S

IR.................................S

IRD

S. 155. L

I....................................RÍ

G. 18. B

UR

....................................FÚ

RD

el. 70. BU

LU

G............................F

AR

AG

DS

. 192. SA

(ak. SU

’U)................S

ÜL

Del. 68. B

IL...................................F

ÖL

47

DS

. 124. HE

...................................HE

GY

DS

. Só. B

UR

U...............................V

ÖL

GY

d) E

LL

EN

TÉ

TE

S É

RT

EL

MŰ

SZ

AV

AK

:

Del. 19. IG

I (+m

u).........................IG

EN

G. 39. N

AM

....................................NE

M (R

égi: NU

M)

L. 203 D

E (+

izi).............................TŰ

ZD

S. 36. B

IZ....................................V

IZG

. 186. KU

S...................................H

ÚS

D. N

o. 65 BU

R...............................V

ÉR

DS

63. GIR

.....................................GIR

HE

SD

S. 140. K

AB

BA

R........................K

ÖV

ÉR

Del. 11. L

A.....................................JÓ

Del. 174. R

AG

(ak. RA

GU

)...........RO

SS

Z,D

el. 55. US

SA

...............................ÖS

SZ

ED

el. 149. SU

D................................S

ZÉ

TD

el. 77. GÁ

L..................................K

ÉL

DS

. 169. NU

...................................NY

UG

SZ

IKD

S. 6. A

B (+

tu)..............................ÉP

ÍTD

S. 201. S

US

.................................ZÚ

ZD

S. 57. G

E.....................................E

GY

L. 119. S

US

....................................SZ

ÁZ

Del. 253. S

UN

................................CS

ÚN

YA

Del. 148. Z

ÉE

B..............................S

ZÉ

P (R

égi: ZE

EP

és SZ

E~)

DS

. 30. BU

(ak. BIK

ITU

)..............FE

KE

TE

D. N

o. 381. PA

AR

.........................FE

HÉ

R (régi: F

EE

R)

Del. 45. U

DU

G..............................Ö

RD

ÖG

(régi: UR

DU

NG

)D

S. 66. IS

TE

N';..............................IS

TE

N

A SZ

ÓJE

GY

ZÉ

KE

K szavai, az előttük feltüntetett rövidítések szerint, az

alábbi forrásmunkákban találhatók:

B.

– B

árczi G

éza, M

agyar Szófejtő

Szótár, (D

iccionario E

timologico

Hungaro) B

udapest, 1941.D

. – P. A

nton Deim

el, S. J., Sum

erisches Lexicon, R

om, 1927-1937.

Edción del Instituto B

iblico Papal.

DS

. – Deim

el, Sumerisch-A

kkadisches Glossar.

DA

. – Deim

el, Akkadisches-Sum

erisches Glossar.

Del. – F

riedrich Delitzsch, Sum

erisches Glossar, L

eipzig, 1914.D

el. Sp. – D

elitzsch, Kleine Sum

erische Sprachlehre, Leipzig, 1914.

G. – C

yril J. Gadd, A

Sumerian R

eading Book, O

xford, 1924.

48 GM

. – Gom

bócz Zoltán y M

ellich János, Lexicon C

ritico-Etym

ologicumL

inguae Hungaricae, B

udapest, 1. 1914, – Academ

iá Húngara de C

iencias...J. – C

harles F. Jean, Sumer et A

kkad, Paris, 1923.

L. – S

tephen Langdon, A

Sumerian G

ramm

ar and Chrestom

athy, Paris,1911

Leg. – L

eon Legrain, L

e temps des R

ois D'U

r, Paris, 1912.

Mt.Sz.

– Szinnyei

József, M

agyar T

ájszótár (D

iccionario de

provincialismo H

ungaro), Budapest, 1898-1901.

N. – Jam

es B. N

ies, Ur D

ynasty Tablets, L

eipzig, 1919.N

ySz.

– S

zarvas G

ábor y

Sim

onyi Z

sigmond,

Nyelvtörténeti

Szótár(D

iccionario Historico) , B

udapest, 1890-93.O

. – Bzam

ota István y Zolnai G

yula, Magyar O

klevélszótár. (Diccionario

de los Archivos H

úngaros) Budapest, 1902-1906.

Po. – John D

yneley Prince, M

aterials for a Sumerian L

exicon, Leipzig,

1908.Hárfa az U

r-i királysírokból. A B

ritish Museum

tulajdona. (A húrok he-

lyére a sumír-m

ahgar városok nevét írtuk.)

IV. K

ÖL

CS

ÖN

ÖZ

TÜ

K, V

AG

Y Ö

RÖ

KÖ

L-

TÜ

K?

A K

árpátmedencében, élő népeket, az utolsó félszázad törté-

nelme kem

ény kézzel tanította meg arra, hogy vagy m

egértikegym

ást és

megtanulnak

kölcsönösen becsületes

jóakarattalegyütt élni, vagy fel fognak m

orzsolódni. A kölcsönös m

egértés-nek a tények, különösen a történelm

i tények felderítése kell hogyaz alapja legyen. K

özös érdeke minden-kinek, akinek bölcsőjét a

Kárpátok alatt ringatták, hogy tisztán lássunk, m

ert a tényekreépíthetünk jövőt, de vágyálm

okra nem.

Nem

célirányos azt hánytorgatni, hogy a magyarság kultú-

rája a szlávságtól származott, m

ikor ez tévedés. Tévedés akkor is,

ha régi, és akkor is ha magyar egyetem

ek katedráiról is hirdették,vagy hirdetik jelenleg. D

e keressük meg az igazságot!

Az igazság felderítését célozza több m

int egy évtizedesm

unkám, m

ellyel új világításba igyekeztem helyezni a m

agyarszókincs tekintélyes részének történetét. T

ettem ezt abban a re-

ményben,

hogy a

következő évek

során elő

fognak állni

azetym

ologusok, akik legalább olyan alapossággal s részletességgelvizsgálják és vitatják m

eg a mezopotám

iai eredetű magyar szavak

történetét, ahogy azt a múlt században a finnugor rokonság hir-

detői tették a magyar szókincs egy fontos részével.

Egyelőre csak jelezni lehet, hogy ezt a m

unkát érdemes elvé-

gezni. E

rre m

utat, hogy

a kérdéses

szavak egész

tömegének

megtalálható a valószínű, term

észetes megfelelője a sum

ír-akkáderedetű m

ezopotámiai kultúrában.* * *

Kezdjük a szem

revételt a sokat emlegetett, A

BL

AK

szóval.N

yelvészeink szerint ezt a magyar valam

elyik szláv nyelvbőlvette át. B

árczi Géza M

agyar Szófejtő Szótára szerint (Budapest,

1941. Egyetem

i Nyom

da): „vessük össze a magyar szót a horvát

tájnyelvi „oblok” (kerek) = ablak szóval, m

elynek vannak meg-

felelői a szlovén, tót és kisorosz nyelvekben.”„V

ilágos, hogy a szót a magyar szláv szom

szédaitól tanulta”,tanították nekünk m

eggyőződéssel hosszú időn át. „Hiszen a m

a-

50

gyar nomád nép volt, házat nem

épített, nem lehetett saját szava

az ablak fogalomra.”

Olyan világos, m

int a vakablak, egy alapvető tévedés fényé-ben! T

évedés, hogy a magyar nom

ád nép volt. A m

agyarság nemazért vándorolt, m

ert a nomádkodás volt élet-form

ája, hanemazért, m

ert régi hazáját és utána számos szállását elvette az idegen

túlerő. A honfoglaló m

agyarság hazát keresett a Kárpát-m

eden-cében,

melyet

bronzkori ősfoglalás

jogán m

agáénak tudott

aszittyaság. M

ikor a magyarság odaérkezett, m

agával hozta egym

agas kultúra ősi szókincsét; ebben az építkezés szókincsét is.A

z építkezés szavait nem feledték el a m

agyarok a vándorlássorán. H

a nem is építhetek m

aguknak állandó házakat, megőriz-

ték azoknak az emlékét és az em

lékeket ébren tartották a vándor-lás alatt itt-ott m

egismert épületek. H

ogy a szomszédok épületeit

a magyarok nagyon is tudom

ásul vették, arra mutat W

ien magyar

neve: B

écs. V

alószínűleg a

sumír-szittya-m

agyar B

AD

a

névgyökere, m

ely magas épületet jelentett. B

AD

+S

U =

épületes,olyan hely, m

elynek sok magas épülete van!

Sum

ír és akkád szókincsből vezethetők le a régebbi, tévesm

agyarázatok m

egcáfolásával, az

építkezés következő

szavai:épít, ház, hajlék, otthon, vár, torony, fal, alap, oldal, tető, orom

,eresz, eszterhéjj küszöb, lakat, lépcső, kapu, ajtó, kürtő, ív, bolt,szoba, terem

, tornác, gádor, pitvar, korlát, bálvány, mész, hom

ok,agyag, cserép, deszka, gerenda, szeg, fűrész, arány, tengely. E

b-ből a sorozatból való az ablak szó is m

elynek gyökérszava asum

ír AB

.S

tephen Langdon angol orientalista. A

Sumerian G

ramm

arand C

hrestomathy (P

aris 1911) című m

unkájának 261. oldalántalálható az A

B gyökérszó értelm

ezése : „Window

”, magyarul:

„ablak”. Ugyanott a 226. oldalon az „A

B-L

IL” értelm

ezése: „en-closed opening”, vagyis „körülzárt nyílás”.

Az A

B-L

IL-ből kellett fejlődnie az értelem

szerint helyesebbkésőbbi. A

B-L

IK-nak (ablaknyílás), m

ajd ebből a hangzóillesz-kedés kikristályosította a végleges „ablak” szót.

Nem

kellett ehhez semm

iféle kölcsönvétel a szlávoktól. Am

agyarság ősi szavát azonban könnyen kölcsönvehette a horváttájnyelv és m

ég ezenfelül néhány más szom

széd szláv nyelv is.

51

Ha fordítva lett volna a kölcsönzés, akkor valószínűleg nem

egy ritka tájnyelvi szót, hanem az indoeurópai népek által hasz-

nált, a „window

"-nak megfelelő szó valam

elyik változatát vettékvolna át a m

agyarok. De nem

volt rá szükségükV

izsgáljunk meg egy m

ásik szót, például a GA

BO

NA

sza-vunkat. E

nnek megfelelői (pl. gobino) m

egvannak az egyháziszlávban, az oroszban, a szerbben és a horvátban. E

nnyit közölvelünk a hivatalos nyelvészet és elvárja, hogy ezután bizonyított-nak vegyük, hogy a m

agyar volt az átvevő. Ehelyett visszakér-

dezzük szeretettel, honnan került ez a szó a szláv népek birtoká-ba?

Miért

nincsenek m

egfelelői az

indo-európai nyelvekben?

Nem

valószínűbb az, hogy az újbabiloni kultúrkörből észak felévándorló szittyák vitték m

agukkal ezt a kultúrszót az Eufrates vi-

dékéről? Mert ott m

egvolt a kétségtelen őse; használták és felírtákaz égetett cserép-táblákra, ahonnan leolvasta D

eimel atya és közli

az ő német nyelvű Sum

erisches Lexicon-jában ilyen m

agyarázat-tal: G

AB

NI =

Sezam

, Grütze, treiben. A

magyar örökölte a gabo-

na nevét sumír őseitől. A

magyarral együtt örököltek ilyen szava-

kat a törökök, bolgár-törökök, finnek, észtek és más uralaltáji né-

pek. A kölcsönvevők a szlávok voltak, akik a szittya népek szom

-szédságában élve, gazdagodtak ez utóbbiak régi, déli kultúrkin-cseiből. E

zen azonban nincs mit restelni; m

inden nép kölcsönözrégebbi kultúrákból és tovább ad m

ásoknak.A

z akkád nyelv sokat vett át a sumírból és tovább fejlesztette

a szót, úgy hogy az akkád formák sokszor segítségünkre vannak a

szófejtésénél. Ez az eset pl. a B

ÁN

YA

szavunk esetében. Nyelvé-

szeink nagy része azt vallja, hogy a magyar bánya szó valam

elyszláv nyelvből szárm

azott, mert a szláv nyelvekben van egy ha-

sonló szó, mely fürdőt jelent. Ú

gy okoskodnak, hogy a fürdő ism

eleg, a bánya is meleg; fürödni gödörben lehet és a bánya is egy

gödör. D

e hát

szükséges ilyen

erőltetett és

valószínűtlenetym

ológia? Sokkal egyszerűbben m

egtaláljuk a szó gyökerét asum

ír BA

szóban, melynek jelentése D

eimel szerint: m

achen =m

ívelni !U

gyanez a gyökér van a fejlettebb akkád szóban: BA

NÚ

,m

elyet a következő német szavakkal m

agyaráznak: „bauen, schaf-fen, erzeugen”. A

BA

NÚ

szó tehát a nehéz munkát, m

egmunká-

lást, a kitermelést jelentette. A

régi magyar nyelvben volt: bányás

52

= m

egmunkálás és bányolás =

pénzverés. „Kertek bányásnak,

szőlők metszésnek örülnek.”

„Z

rinyi a török pénzt mind elszórta,

hozz, úgymond, m

ást, melyet királyom

bányolta.” (Nyelvtörténeti

Szótár).B

izony nem az a valószínű, hogy az indoeurópai népek közös

és mindenütt „fürdő” jelentésű szavát vette át a m

agyar egy ettőlegészen különböző fogalom

ra. – Az a valószínű, hogy a szót a

világ első bányászaitól és fémműveseitől örökölve, vándorlásai

alatt talán cserépnek agyagot bányászva, megőrizte a m

agyar éshasználni kezdte újra, m

ikor megint valódi bányákhoz jutott.

* * *

De ha m

ár lementünk a bányába, m

enjünk egy lépéssel to-vább.P

OK

OL

szavunkról is azt állítják, hogy a szláv pekloból lett,am

inek jelentése: szurok! Bizonyos, hogy van összefüggés a két

szó és fogalom közt. D

e talán másféle, m

int amilyenről eddig

hallottunk. A sum

ír PA

BH

AL

szó orvosi szakkifejezés volt. Je-lentései: kin, anyam

éh, és a szenvedő, mai szakki-fejezéssel: a pá-

ciens. A késő babyloni gyógyító-m

ágia szimbólum

ai közt fel vansorolva a szurok (pitch), m

int a betegség-démon szim

bóluma (S

t.L

angdon: A T

ablet on the Mysteries of B

abylonian Symbolism

.T

he Museum

Journal. Philadelphia 1918. IX

. köt. 2. sz. 153. 1.)A

régi magyar nyelvben a pokol szó betegséget, szenvedést is

jelentett és ilyen jelentéssel, alig módosult alakban valószínűleg

együtt jött Árpádékkal a V

ereckei-hágón.A

poklot sem kellett kölcsön vennünk: az egyszerűen a szen-

vedés helye.* * *

Nem

fogadhatjuk el azt a vélekedést, hogy a VE

RÉ

B neve

szláv eredetű,

mikor

sumírul

ugyanezt a

madarat

buraab-nakhívták és m

ikor a moldvai csángók m

ég most is beriéb-nek neve-

zik.N

em fogjuk elhinni, hogy a m

agyar PÓ

K szó a szlávoktól

jött kölcsönzés. Nem

valószínű, hogy a honfoglalásig nem talál-

koztak volna a magyarok pókkal! A

zt elhisszük, hogy a szláv

53

pauk jobban hasonlít a szittya eredetire – amely alkalm

asint asum

ír PA

= „fa” és U

G =

„égető” csípő féreg, „pók”, összetételé-ből lett.

Itt megjegyezhetjük, hogy a pók nem

zetség úgy látszik, hogyeredetileg főleg fákon élt – eltekintve a tengeri pókok-tól, m

elye-ket a sum

ír PU

LU

G néven tisztelt. A

fa-férge egy része nem túl

távoli évezredek során változtatott élet-módot, leszállt a fákról és

földi pókká lett. A pók szó valószínűleg olyan régi, hogy m

ég afán lakás állapotát írja le. (L

.: Kolosváry G

ábor cikkét: A pókok

életmód-változásáról. F

öldtani Közlöny 1950. 80. köt. 436. lap).

Valószínűleg ide tartozik a „kisháló” jelentésű P

Ú-G

U akkád

szó is, mely nyilván őse a m

i pákász szavunknak.

* * *

A következőkben átadok egy távolról sem

teljes, vagy végle-ges, egyelőre több m

int 200 szóból álló listát, azokét a magyar

szavakét, melyeket elsősorban ajánlok a m

agyar etymologusok

figyelmébe, tüzetesebb feldolgozás céljából. M

indegyikről el le-hetne m

ondani a sokszorosát annak, amit itt az ablak, a gabona és

egyéb szavakról elmondtam

. Mindegyik m

ellé odaírtam azt a m

e-zopotám

iai kultúrkörből való szót, amit a m

agyar szó megfelelő-

jének vélek. Szeretném

hangsúlyozni, hogy a „megfelelő” nem

mindig jelent teljesen azonos értelm

ű szót. A sum

ér BA

R pl.

pontosan azt jelenti, mint a m

agyar bér, az akkád KA

LA

PP

AT

Uugyanazt a szerszám

ot, amit a m

agyar kalapács. (A régi m

agyar-ság közism

ert szava erre a sumír eredetű V

ERŐ

volt.) De m

ár am

agyar irha szónak megfelelő IR

IH, bőrt feldolgozó m

unkást je-lentett volt. A

z állatok esetében gyakran szerepel egy jellegzetestulajdonságuk. P

l. a szarka madár nevének valószínű m

egfelelőjeaz akkád S

AR

RA

KU

, ami tolvajt jelentett.

A T

UK

U sum

ír szó jelentése: szőni. Nyilván ebből lett a m

a-gyar takács szó, de hogyan? V

alószínűleg úgy, hogy hozzájárult aS

U rag, m

elynek eredeti jelentése: kéz. Tehát T

UK

US

U T

akács.Így lett a „kis háló" jelentésű P

UG

U-ból is a pákász, olyan

ember, akinek hálója van a kezében.

Ahol feltételeztem

ilyen fejlődést, a ragasztékokat kisbetűk-kel és zárójelben írtam

a gyökérszó után. Például a terem

megfe-

54

lelője TIR

= lakóhely, de valószínűleg régen kapcsolódott hozzá a

MA

H =

magas.

* * *

A m

ezopotámiai kultúra különböző eredetű szavait (sum

ír,akkád, asszír) azért lehet itt együtt használni, m

ert meggyőződé-

sem szerint a m

agyarság ősei későn, az újbabiloni birodalom bu-

kása után vándoroltak el és nemcsak az archaikus sum

ír szókin-cset

vitték m

agukkal, hanem

a

késői, fejlettebb

"modernebb"

semita

és m

ás nyelvekből

kölcsönzött lexikális

anyagot is,

amellyel ők gazdagodtak, m

ajd később gazdagítottak másokat.

_______________________________________________

SZ

ÓJE

GY

ZÉ

Ka m

agyar nyelvkincs állítólagos szláv kölcsönszavaiból(A

z első oszlopban a magyar szó, a m

ásodikban annak való-színű m

ezopotámiai m

egfelelője)

Abál ..............................................A

BA

Ábrázat...........................................(abru+

) AZ

AA

]A

brosz ...........................................UB

AR

A(+

su)A

kna .............................................UK

UA

kó ...............................................AK

AB

ab ............................................UB

(+ub)

Bába ..............................................B

AB

AB

abona...........................................BA

(+bu+

na)B

abrál ...........................................BA

BA

RB

aj .............................................BA

LB

álvány .........................................AL

AM

Bán ................................................B

AN

UB

ánya ........................................BA

NÚ

Barack ...........................................B

UR

UB

árány ...........................................BA

R-A

NB

arát..............................................BA

R (+

al+du)

Barázda .........................................B

AR

55

Barlang ..........................................B

UR

UB

ér .................................................BA

RB

irka ..............................................BIR

-GA

Bolond............................................B

AL

( +an+

du)B

olt.................................................BA

L( +

tu)B

orda .............................................BA

R(+

da)B

oróka............................................BU

RU

(+ge)

Borona ...........................................B

UR

(u+na)

Bot..................................................B

AD

A, B

úTU

Bödön ............................................B

UG

INC

ékla .............................................SIL

KU

Csáklya ..........................................S

UK

RA

Csata ..............................................S

AT

AC

sép ...............................................SA

,BC

ser ...............................................SA

RC

serép ............................................SE

-IBC

sésze ............................................SIK

AC

séve .............................................SU

BU

LU

Cs in

...............................................SE

NC

sipke ............................................SI-IP

Csoda .............................................S

ED

UC

söbör ...........................................SE

NB

AR

Csuka .............................................S

U-G

AC

sutora ..........................................ZA

GD

UR

ÚD

alia ..............................................DE

Ll

Darab .............................................D

AR

Déd ................................................A

DA

-AD

AD

erce .............................................DA

RD

erék .............................................DIR

IGD

eszka ...........................................DU

SU

(+ge)

Dézsa .............................................D

US

UD

olog..............................................DU

G (+

lu+ag)

Donga ............................................D

AN

-GA

Ecet ................................................A

GE

ST

INN

AE

cset ..............................................ES

SU

(+tu)

Furulya ..........................................B

UR

U(ag+

lu)G

ally. .............................................GA

LG

aluska...........................................GA

L( +

lag-ga)

56

Galóca............................................G

AL

(+a+

su)G

anaj .............................................GA

NG

anca ............................................GA

MG

áncs ............................................GA

N(+

tu)G

arád ............................................GA

RG

arázda .........................................GU

RU

S(+

du)G

át ................................................GU

(+tu)

Gatya .............................................G

AD

AG

az ................................................GA

ZG

azda ............................................GA

SA

N(+

du)G

ázol .............................................GA

ZA

(+lu)

Gereben .........................................G

IRG

erely ...........................................GIR

-GA

LG

erenda..........................................G A

ZIM

BU

Gerezd............................................G

UR

U (+

su+du)

Gesztenye

......................................GIS

(+tu+

ma)

Gonosz ..........................................G

UN

NU

SU

Gom

ba ..........................................GA

M(+

pa)G

ölöncsér ......................................GIR

AG

(+su)

Göndör ..........................................G

UR

Görbe ............................................G

AR

(+ba)

Görcs .............................................G

AR

(+su)

Göröngy ........................................G

IRIN

Gúzs ..............................................G

UZ

Guzsaly .........................................G

US

UR

UH

ála ...............................................HA

-LA

Halom

...........................................HA

RH

iba. .............................................HIP

ÚH

odály ..........................................UT

UL

Hom

bár .........................................AM

BA

RH

örcsög .........................................UR

SA

GH

uszár............................................GIS

(+ar)

Igric ...............................................AG

RIG

Ikra ................................................UG

U(+

ra)Irha ................................................IR

IHIszák ..............................................S

AG

Jegenye..........................................IA

(+gina)

Kabát .............................................G

UB

BU

(+tu)

57

Kacsa

..............................................KA

S, K

US

UK

ád ................................................KÁ

DK

akas .............................................GA

GA

ZU

Kalács ............................................G

AL

-LI-E

SK

alapács.........................................KA

MP

PA

TU

Kalász.............................................(gal+

) AN

-SE

Kánya ............................................K

AR

(+na)

Kantár ............................................G

AR

(+tor)

Kapa ..............................................K

A-P

AK

apta .............................................KA

BT

AK

arácsony Napforduló

...................GU

-UR

(a-su-mu)

Kas .................................................K

AR

Kása ...............................................K

AS

Kasza .............................................K

AZ

Katona ...........................................K

AD

(+unu)

Kazal .............................................G

IZA

LK

emence ........................................N

ININ

DU

Király ............................................K

UR

UIG

IK

óc ................................................GIS

Koponya ........................................K

US

(+unu)

Konkoly .........................................K

AN

KA

LK

oplya ...........................................GU

B-B

U-U

LK

oponya ........................................KA

-BA

R-1tA

Kór ................................................G

UR

.K

osár .............................................KU

-SU

R-R

AK

uckó ............................................KU

-KU

Kulcs .............................................(S

ak)-KU

LK

ullancs .........................................GA

L-A

N-Z

UK

úp ................................................GU

-UB

Kuruzsol ........................................K

UR

US

(+lu)

Labda .............................................L

IB(+

du)L

áncs..............................................L

AL

(+du)

Lepény ...........................................L

EB

EN

U',

Lencse ...........................................L

UB

SU

Lom

...............................................LU

ML

úg ................................................LU

GM

acska ..........................................MA

SK

IMM

áglya ..........................................MA

KL

U

58

Mák ...............................................M

U(+

ag)M

átka ............................................MU

TU

(+ag)

Máz ...............................................M

AS

Megye ...........................................M

AD

AM

éh (anyaméh)..............................M

EM

ér ...............................................ME

RM

észáros .......................................MA

SA

RU

Mocsár...........................................M

US

IR, M

IHS

UM

unka ...........................................MU

-UN

-GA

Moly .............................................M

AR

Murok

............................................ME

RI (+

ag)N

ádor ............................................NA

GIR

Nátha .............................................N

IHL

UN

éma .............................................N

U(+

mu)

Ném

et ...........................................NU

(+m

u+tu)

Nyoszolya .....................................N

AT

AL

UN

yoszolyó .....................................NA

TA

LU

Olaj................................................IA

(+ il)

Orda ..............................................U

HH

UR

(+du)

Oszlop ...........................................U

SA

R(+

lu+ab)

Ösztön ...........................................A

S-T

INP

ákász ...........................................PU

GU

(+su)

Pákosztos.......................................P

UG

U (+

su+tu)

Palást..............................................P

AL

A (+

su-tu)P

álca..............................................P

A (+

lu+su)

Palota ............................................B

AL

AT

UP

ap ................................................PA

PP

arancs...........................................PA

RS

UP

ára ...............................................BA

R.

Paraszt ...........................................B

AA

R(+

a+su+

tu)P

arázs ............................................BA

RP

árduc............................................B

A-A

R (+

tu+su)

Parlag

.............................................BA

-AR

(+lu+

ag)P

árna .............................................BA

R(+

nu)P

árol ..............................................BA

R(+

lu)P

árta ..............................................BA

R(+

du)P

atak .............................................BA

D(+

ag)P

atkány .........................................AP

AN

59

Pata ................................................B

AD

Patvar .............................................B

A-D

A-R

AP

ecsenye ........................................PE

SP

ecsét .............................................PA

SS

UR

U(+

tu)P

ele ................................................BU

LU

Pénz ...............................................P

AD

Pernye ............................................B

IR(+

mu)

Perzsel ...........................................B

AR

(+su+

lu)P

iszok.............................................B

US

U(+

ag)P

itvar .............................................PIT

U(+

ru)P

ocok .............................................PU

SR

U(+

ag)P

ohár .............................................DA

HA

RP

ók ................................................BU

LU

GP

okol..............................................PA

BH

AL

Poloska ..........................................B

AL

AT

(+ge)

Pólya ..............................................B

AR

Ponty .............................................B

AN

DA

Póráz ..............................................B

AR

(+a+

su)P

ör..................................................PU

H R

UM

Puszta ............................................B

AA

R(+

tu)P

urdé..............................................B

AR

(+du)

Rács ...............................................M

AS

(RA

S)

Rák ................................................R

AG

Reg ................................................R

IGR

itka...............................................R

I(+tu+

ge) "R

óna ..............................................RA

(+m

u)R

osta, rost, rostély .........................MA

S ( +

tu)R

ozs................................................AR

SA

TU

M (assyr szó)

Rozsda ...........................................R

AG

GU

(+du)

Rúd ................................................R

U(+

du)R

uha ..............................................MU

KK

UR

usnya............................................RU

(+su+

mu)

Sarju ..............................................S

AR

(+lu)

Saroglya..........................................G

AR

(+ag+

lu)S

ás..................................................SA

-SA

Sáv..................................................S

A(+

ba)S

erpenyő ........................................ZIB

AN

ITU

M

60

Séta .......................................S

IDS

ó ..................................................ZA

Suba ......................................S

UB

AS

úly ...............................................SU

LS

ulyok ...........................................SU

(+lu+

ag)S

zabad ...........................................SU

-BA

R(+

du)S

zablya .........................................ZU

B(+

]u)S

zakács .........................................SA

KA

SU

Szalonna .......................................Z

AL

AG

(+m

u)S

appan ..........................................ZE

EB

Szarka ...........................................S

AR

RA

KU

Szekerce ........................................Z

UG

UR

UM

Szelence ........................................Z

U-L

UM

-TU

Szerencse ......................................S

ILIM

-MA

Szikla ............................................Z

AG

LU

Szita" .............................................Z

IDD

AS

zoba ............................................SU

BA

TI

Szobor ...........................................S

UB

UR

Szom

bat ........................................SA

-BA

-TI

Szőke ............................................S

IIGS

zövétnek .....................................SA

GB

U (+

tu+m

u+ag)

Szuka ............................................Z

UU

KS

zűr (ruha).....................................SU

RT

akács T........................................U

KU

(+su)

Tanya ............................................T

UN

Tár (tárház)....................................T

AR

Társ ...............................................D

US

SA

Terem

............................................TIR

(+m

ah)T

észta ............................................DU

G-Z

IDD

AT

iszta ............................................TU

(+su+

tu)T

ok ................................................DU

KT

ompa ...........................................T

UN

(+ba)

Topolya .........................................Z

AB

AL

UM

Tök ................................................D

UK

Túr ................................................T

UR

Túró ..............................................T

UR

UU

gorka ..........................................UK

US

61

Ugar ...............................................U

GA

RU

Unoka ............................................U

NIK

UÚ

t ...................................................UD

Vád ................................................P

AD

Varázs ............................................B

UR

RU

DA

Varsa .............................................B

AR

-SA

Veréb .............................................B

UR

-A-A

BV

ihar...............................................WE

-IRV

illa................................................BA

L(+

lu)V

itéz...............................................B

U (+

tu+su)

Vödör ............................................B

AD

AR

Zab ................................................Z

UZ

abál ..............................................ZU

Zabla ..............................................Z

AB

LU

Záp ................................................Z

U(+

ab)Z

ár .................................................ZA

-RA

V. A

MA

GY

AR

ŐS

VA

LL

ÁS

IST

EN

AS

Z-

SZ

ON

YA

A m

últ század második felében járta a szegedkörnyéki tanya-

világot Kálm

ány Lajos katholikus plébános. É

szrevette volt, hogyhívei a szentek tiszteletéhez nem

keresztény elemeket vegyítenek és

feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai.

Kálm

ány adatgyűjtésének eredménye m

itológiairodalmunk egyik

legértékesebb tanulm

ánya: „B

oldogasszony, ősvallásunk

Isten-asszonya"

1.Ebben elm

ondja Kálm

ány, hogy népünk kifejezetten„hét” B

oldogasszonyt tisztel, akik között a legnagyobbnak tartja aN

agyboldogasszonyt. E

nnek leányai

a többi

Boldogasszonyok

(szülő, fájdalmas, gyertya-szentelő, sarlós, segítő, havi), akik kö-

zül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A

néphit a Kisasszonyt azono-

sítja a

kereszténység legnagyobb

szentjével, M

áriával, m

íg a

Nagy-boldogasszonynak Szent A

nnát tudják. Jóllehet a keresztényhittan erről nem

szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony

napjának. M

eddő asszonyok

kilenc keddet

böjtölnek, hogy

aN

agyasszony segítsen rajtuk.A

ki kedden mos, m

egbántja a Nagyboldogasszonyt a K

eddA

sszonyát. Kedden tilos m

inden erős munka, viszont elkezdésre,

elindításra szerencsés a kedd, pl. tyúkültetésre.A

z adatok tömegéből kitűnik, hogy N

agyboldogasszony azélet adója és védője, bőség, term

ékenység, aratás, növény, állat ésem

ber szaporodásának, egészségének gondviselője.K

álmány rám

utatott kódexirodalmunk adatára, am

ely szerintS

zt. Gellért „tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy a szűz

Máriát ez M

agyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak

nagy asszonyának hívnák.”2 F

eltehető, hogy Szt. G

ellért térítő tö-rekvései

során találkozott

egy jóságos

és fennséges

mennyei

1 B

p. 1889. M. T

. Akadém

ia.2

„Az ő

tanácsáriak intéséből

a-koron kele

fel, hogy

az zyz

Mariat:

azM

agyarorszaagban bodog azzonnak, awagy ez w

ylagnak nagy azzonyanakhyvnak, zent Istw

an kiral es ez zegeen orzagot bodog azzon orzagaanaknew

ezee.” (Erdély C

odex 554b. Marg. L

. 15). Szarvas-S

imonyi N

yt. Sz. I.

130. I.

63

nagyasszony kultuszával, akiben mintegy S

zűz Mária előképét

láthatta, akinek tisztelete nagyobb akadály nélkül válhatott Mária-

kultusszá és akinek költői neve sem látszhatott m

éltatlannak arra,hogy Isten anyját ékesítse. L

ehet, hogy ez a meglátás segítette a

„nagy térítőt” emlékezetes sikeréhez, m

ikor „a napba öltözött asz-szony” bibliai idézetét választotta a m

agyar udvar előtt tartottprédikációja tárgyául. 3 K

álmány fejtegetései és adatai nem

támo-

gatták azt a finnugor irányzatot, mely több-kevesebb tudatosság-

gal, a magyarság önérzetének m

egtörése végett, olyan primitív,

gyűjtögető előmagyarokról beszélt, akiknek nem

is lehetett mito-

lógiájuk. A

z E

gyetemi

Nyom

da „M

agyarság N

éprajza” kiad-

ványban, a hitvilág-fejezet bő bibliográfiájában hiába keressükK

álmány akadém

iai értékezését . 4

Egészen m

ás úton, a magyar díszítőm

űvészet keleti forrásai-nak kutatása közben talált egy ősi m

agyar Nagyasszony gaboná-

val, gyümölccsel, term

ékenységgel összefüggő kultuszának nyo-m

aira H

uszka József;

Asztarte-B

oldogasszonynak nevezte. 5

Astarte azonban aránylag késői idők istennője. M

egelőzte Istar,azt Inanna és valam

ennyit a régi sumér pantheon anyaistene, B

aúvagy B

aba.A

Magna M

ater alakja az ókor majdnem

minden vallásában

megvolt és bizonyos vonásokban m

inden Magna M

ater hasonló.A

sumér B

aú és a magyar B

oldogasszony között azonban olyanhasonlóságok vannak, m

elyeket sem véletlenséggel, sem

az álta-lános jelleggel m

egmagyarázni nem

lehet.B

aú alakját egyrészt a kő- és cseréptáblákon fennmaradt ék-

írásos irodalomból, m

ásrészt képeiből ismerjük. E

zek legnagyobbrésze pecséthengerekre vésve m

aradt ránk. Koronás nőalak, fod-

ros ruhában, trónszéken ül és szimbólum

aink valamelyike, az

életfa, a termő ág, am

it kezében tart, vagy az életvízzel telt serlegjelzik, hogy ő az É

let Nagyasszonya. V

an kutyája és madara. T

a-láltak az ásatók szám

os Baúnak szentelt ivóedényt.

3 K

is Magyar L

egendárium. F

ord. Torm

ay Cecilia. B

p. 1930. 88. I.4 S

olymossy S

ándor: A m

agyarság hitvilága. A M

agyarság Néprajza. B

p. 1943.IV

. köt. 340. 1.5 H

uszka József: A m

agyar turáni ornamentika története. B

p. 1930. Pátria.

64 Az ékírásos szövegekből tudjuk, hogy a sum

ír fénykorban, Kr.

e. 2500 körül, Baú m

int a rangban harmadik szerepelt a nagy is-

tenek sorában. Anu égisten és annak első fia, E

n-Lil viharisten

után következett a rangsorban, de megelőzte E

n-Ki vízistent, aki

az embereket agyagból m

egteremtette. 6 B

izonyos nyomok arra

mutatnak, hogy a történelem

előtti matriarchatus korában B

aú,vagy egy őt is m

egelőző nőalak, lehetett az első isten, a minden-

ség és minden további isten szülőanyja. 7

Száz évvel ezelőtt csak nagyon kevés kutató sejtett valam

it anagy ókori népről, m

elyet később mint sum

ír népet említenek és

amelyről m

a már tudjuk, hogy az egész nyugati kultúra forrása ők

voltak; vallási fogalmaik közt is sok előkép van, m

elyek később akereszténységben virágoztak ki. A

z elmúlt évtizedek során szá-

mos m

unka foglalkozott a sumír m

itológiával 8 és ezek alapjánelég világos képet alkothatunk m

agunknak legalábbis a népsze-rűbb, a feliratokban gyakran szereplő istenek alakjáról. B

aú bizo-nyosan ezek közé tartozik.

Sokat vitatták, hogy a sok istennő-név és kép közül m

elyektartoznak B

aú alakjához. Term

észetes, hogy az évezredek soránváltoztak a hiedelm

ek, de úgy látszik, hogy Baba, a „születést

adó” ugyanaz volt, aki Baú, az „élelem

adó”; aki Gúla a „hatal-

mas”; aki M

ah, a ;,nagy"; aki Nin-A

nna, a „menny nénje”; aki

Gatum

-dug, „jóságos nagyasszony” vagy Gasan-A

nna, „asszonyaa m

ennynek”. 6 E

n-Ki, a Föld M

élyének ura, aki teremtm

ényeinek az éltető édes vizeket adja. őm

enti meg a télen gyengülő napot is, ő hozza vissza a csodálatos fényes

fehér szarvas képében. Ő a szittya népek segítője, vezérállata; D

AR

AM

AH

neve„ mely sum

írul Nagy Szarvas-t jelent, a m

agyar Durum

ó névben ma-

radt meg. E

z, boszorkánypöreinek adatai szerint, az alvilági szellemek, az

ördögök fejedelme.

7 M. L

ambert et I. R

. Turnoy O

. P.: Les statues D

. G. E

. st H. de G

udea (Textes

concernant la

déesse B

au) R

evue d'A

ssyrlologíe et

d'Archéologie

Orientale. 1952. V

ol. XL

VI. P

. 91.8 A

. Deim

el: Pantheon B

abylonicum, R

oma, 1914. Institutum

Biblicum

.T

h. Paffroth: Z

ur Götterleher in den A

ltbabylonischen Königsin-schriften.

Paderborn. 1913,

N. S

chneider: Die G

ötternamen von U

r III. Analecta O

rientalia Vol. 19.

Rom

a, 1939. p. 39.K

. Tallkuist: A

kkadisehe Götterepitheta, Studia O

rientalia, Helsinki, 1938.

S. N

. Kram

er: Sumerian M

ythology. Philadelphia, 1944

65

Az istennő alapterm

észetére a jelből következtethetünk,m

ellyel a Baú nevet írták. ősjele a B

AN

-nak nevezettűrm

érték, egy telt edény képe, melyből tölt, ad, kim

ér,juttat az istennő. V

alószínűleg ez az edény a későbbibőségszaru

ősképe, a

BA

N,

melyben

ott van

minden

dolog teljessége. Az utolsó hang idők jártával lekopott,

csak az űrmérték nevében m

aradt meg; a m

egfelelő ige aB

A lett, m

elynek jelentése; `ad, juttat.' 9 Az Ú

füvet,legelőt, növényzetet, élelm

et jelent.

Baú a sum

ír hívő számára a bőség nagyasszonya volt, a nagy

ajándékozó. A viharisten tom

bolása után ő mosolygott a szivár-

ványban. Ő a tápláló, a term

ést adó, a születés, az anya, a csecse-mő, az élet védője. R

uhája minden fodrában m

eg nem született

gyermekek

bujkálnak. 10 H

imnuszok

dicsőítik m

int a

hatalmas

Gúlát, aki gyógyít, közbenjár, az ég királynéja és a „világnak vi-

lága” („Licht aller W

elt"). A különös kifejezésből, hogy ő a „ha-

lottak meggyorsítója”, talán arra következtethetünk, hogy élt az

erős hit arról, hogy a túlvilági vándorlás megrövidíthető és van

újjászületés.A

z ősm

itológiák M

agna M

atereit általában

jellemző

szülőboldogasszonyi stb.

jellemvonásokon

túl vannak

Baúnak

egyéb jellegzetességei is. Kultuszának legtöbb em

lékét a lagashi(telloi) ásatásokból ism

erjük, melyeknek anyagát a L

ouvre őrzi.L

agash városistene Ninurta napisten, kit L

angdon a bibliai Nim

-róddal azonosított. T

udjuk, hogy krónikás hagyományaink, – bi-

zonyára nem véletlenül, – N

imródtól szárm

aztatják a magyarsá-

got.Lagashban évente nagy ünnepséggel ülték m

eg a helyi kisis-ten, az isteni hérosz és a hozzá leereszkedő nagy term

ékenység-

9 E

gyik himnuszban így beszél városa népéhez B

aú:„A

z én palotám ura tökéletes.

Keze, m

ely az országot védi, tökéletes.A

z eső, amit én adok a hálás fáknak, tökéletes.

A feleség, akit én adok az urának, tökéletes.”

J. Dyneley P

rince: A hym

n to the goldes Baus, O

ld Testament and Sem

iticStudies in m

emory of W

. R. H

arper, Chicago, 1908, p. 325.

10 Thorkild Jacobsen. M

esopotamia: T

he Cosm

os as a State. Before P

hilosophy.1949. L

ondon. p. 158.

66

istennő házasságának napját. A városistennek ilyenkor m

ódjábanállt kikérni hatalm

as asszonya kegyeit népe számára. Ism

erünkfejedelm

i hála-ajándékot, melyet N

inurta azért kapott, mert „jó

szót szólt” a fejedelem érdekében az Istennőnél.

Baú kifejezetten a fű és fa, a term

és és aratás asszonya. Kü-

lönleges ünnepe, mikor a nép először eszik az új gabonaterm

és-ből. 11 G

ondoljunk a magyar falvak ünnepére, az új kenyér napjára

és a Sarlós-B

oldogasszonyra.K

ülön tanulmány tárgyát képezhetnék az úgynevezett „bol-

dogasszonyi füvek”, melyeket népünk a tem

plomba visz szentel-

tetni, főleg

Nagyboldogasszony

napján. 12 Ilyen

a csom

borka(M

entha Pulegium

, L.) 13 a napraforgó; ezeket m

egőrzik és halot-taik m

ellé teszik a koporsóba. Az ökörfarkkóró pedig a boszorká-

nyok elkergetésére hasznos. 14 Egyéb regés növények nevei: B

ol-dogasszony haja, tenyere, cipellője, stb.

Az ősi ábrázolások ném

elyikén feltűnik a Nagyasszony m

el-lett az úgynevezett „lagashi cím

er” állata, a kiterjesztett szárnyúnapm

adár, a mindig visszatérő fényes sas. 15 G

ondoljunk a régiÁ

rpád-címer és eredetm

ondánk turul madarára. (A

sumír T

UR

szó visszatérést, megifjodást jelent, az U

L pedig életerőt.)

A sas m

ellett más m

adarai is vannak az istennőnek; ezeketnem

könnyű meghatározni. D

aru? Liba? G

ólya? Egyik m

adárnakneve a B

a piktogramm

al kezdődik; ez a fecske. (Deim

el S. L

. No.

5.: „Schw

albe”) Meggondolandó, hogy M

agyarországon igen el-terjedt hit, hogy fecske és gólya a B

oldogasszany madarai.

,A

sumír

pecséthengereken sorban

felvonuló és

a N

agy-asszonynak ivóedényt nyújtó nők képe elem

i erővel és páratlan

11 „M

anducabantur primiciae frum

enti”. Deim

el: Panth. B

ab.12 B

álint Sándor: N

épünk ünnepel. Bp. 1938. S

zt. István Társ. 280 és 189.1

13 A név em

lékeztet az illatos fűszernövényt jelentő sumír „sem

-bírida” szóra.M

ég közelebb áll ehhez az erdélyi fűszervirág, a csombord, (S

atureiaH

ortensis L.) neve

14 Gárdonyi G

éza leírja „Az én falum

"-ban. I. köt. 48. 1.15 A

sas mellett m

ás madarai is vannak az istennőnek; ezeket nem

könnyű meg-

határozni. Daru? L

iba? Gólya? E

gyik madárnak neve a B

a piktogramm

alkezdődik; ez a fecske. (D

eimel S

. L. N

o. 5 : „Schw

albe”) Meggondolandó,

hogy Magyarországon igen elterjedt hit, hogy fecske és gólya a B

oldogasz-szony m

adarai.

67

pontossággal idézi a sokszor leírt magyar népszokást, a „B

oldog-asszony poharának m

egadása” képét."16

Vésett pecséthenger B

aú-Gúla alakjával, kb. K

r. e. 2200-ből.M

agántulajdon. (Ward, Seal C

ylinders of Western. A

sia, Wa-

shington, 1910, 217.)

„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, m

elyen férfi nem lehet

jelen, a legtekintélyesebb üregasszony kinyújtott tenyerén felajánla B

oldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süte-m

ényt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot

kérve az újszülött számára. M

int Szegeden értesültem

erről, az ál-dozat elm

ulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában,„ha fiú, nem

kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (A

datszolgáltatómS

ánta Katalin (50 éves) 1928-ban.)

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a B

oldog-asszonyokkal

kapcsolatban m

akacsul em

legetett hetes

szám,

melyhez a szegedi nép a közelm

últban is ragaszkodott. Nehéz

véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint

16 16 „A

z asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem

lehet jelen, a legte-kintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a B

oldogasszonynakegy tányérra tett pohár bort és egy sütem

ényt, megköszönve a szülés körüli

segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. M

int Szegeden érte-

sültem erről, az áldozat elm

ulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt ko-rában, „ha fiú, nem

kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” A

datszolgáltatómS

ánta Katalin (50 éves) 1928-ban.

68

Baú N

inurtának hét lányt szült, ezek mind bőséget árasztó isteni

jóttevők. 17

A m

agyar hagyomány N

agyboldogasszonyának legifjabb ésszűz lánya a K

isasszony. Mezopotám

iában is átvette volt későbbikorokban B

aú egész szerepét egy ifjabb, szűz istennő, Inanna-Istar. M

aga a Nagyboldogosszony azonban nem

a szüzesség, ha-nem

a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban

ismert népi játékunkból. L

eányai körültáncolják a földi anya meg-

személyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó B

oldogasszonnyal:–B

oldogasszony, mit kerülöd, m

it fordulod az én házam tá-

ját?–A

zt, kerülöm, azt fordulom

, lányod kéretem, lányodat ké-

retem!–N

incsen nékem olyan lányom

, ki eladó volna.–Ó

ne tagadd, ne tagadd el! ...

17

A

hét leányra

vonatkozólag: T

. Pafferath:

Zur

Götterlehre

in den

altbabylonischen Königsinschriften. P

aderborn, 1913. Ed. S

chöning. 101. l.és D

eimel: P

anth. Babyl.: septem

filiae geminae, quac abundantiam

dantom

nibus hominibus. L

. még a m

agyar népmesékben az „erdőt zöldítő, m

e-zőt virágoztató” királylányokat.

69

–mondja a B

oldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyen-

ként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgá-

latára. 18

Em

lítsük meg a sum

ír uralkodók nevében is gyakran kifeje-zett felfogást, m

ely szerint a város az istenség tulajdona és abban„Istené a szállás”! A

z uralkodó csupán őre, lovagja, fegyveresszolgája az istenasszonynak, akinek esetleg férjül is szolgál. E

rrem

utatnak az Ur-N

amm

u, Ur-N

ina, Ur-N

anshe, Ur-B

aba és egyébfejedelm

i nevek. 19 Szent L

ászló is „Szűz M

áriának választott vi-téze”.A

mezopotám

iai isteneket idők jártával egyre gyakrabbanjelezték képük helyett a cím

erükkel, jelképükkel, különösen atartósságuk m

iatt szép számban fennm

aradt határköveken. Anu és

Enlil istenek jelei például oltárra tett hegyes süvegeik. B

aú szim-

bólumának m

ibenléte bizonytalan; „megfordított óm

egaszerű jel-nek szokták leírni, W

ard szerint ez talán az istennő haja. 20 Való-

színűbb, hogy a fátyola, fej-kötője: a szivárvány, népi szóvalbábabukra. V

alószínűleg ez a mezopotám

iai bölcseletben a vi-lágm

indenség összetartójaként ismert „nagy kötelék” az isteni ke-

gyelem jele. B

izonyosan összefügg ezzel a fogalomm

al a naivm

agyar néphit, mely szerint a terhes asszonynak a hajába piros

szalagot kell kötnie és a Boldogasszony tiszteletére szigorúan fő-

kötőben kell feküdnie a Boldogasszony ágyát. A

tulipánszerű,„m

egfordított ómega” am

ely emlékeztet az asztrológiai M

érlegjegyének óm

egájára is, először az ősi „kuduru” (határ, régi ma-

gyar formában hutur) köveken jelenik m

eg, ékírásos szövegekkel,m

elyek a jelzett istenek haragját hívják arra, aki a kővel védetthatárt, vagy sírt m

egháborítaná. Az égi istenek összevont jelvé-

nye; függőlegesen egymás fölé helyezett rozetták, félhold és tuli-

pán, szám

os példányban

került elő

a nagy

szittya népnek,

a

18 A

magyar népzene. I. G

yermekjátékok. B

p. 1951. MT

O. 186. l.

19 A sum

ír UR

szó ősjele a kutyafej és alapjelentése: őr. További jelentések: erő,

erősség, fegyveres szolga, katona, kutya, oroszlán, férfi, férj. A szót m

in-den sum

ír szójegyzék közli.20 W

illiam H

ayes Ward: T

he Seal Cylinders of W

estern Asia. W

ashington, D. C

.1910. T

he Carnegie Institution. 404. 1.

70

párthusoknak Hatra nevű városából. 21 U

gyanezen gondolat végsőform

ái vannak ráfaragva magyar és székely kapubálványokra,

kopjafákra. A tulipán-form

a az Élet N

agyasszonyának címere, a

szívalak Darm

ah-nak, a csadafiúszarvasnak emblém

ája.T

alán nem véletlen, hogy a sum

ir ékírás BA

N és B

A jelenté-

sű jegye benső kapcsolatban van a BA

R-nak olvasott egyszerű X

-form

ájú jeggyel, 22 ami többek között szivárványt is jelent; hogy a

magyar rovásírásban a B

hangot ugyancsak X-form

a jelöli; hogydunántúli pásztorfaragásokon gyakran látjuk a tulipán alatt a ki-hangsúlyozott X

jelet.V

égül hallgassuk meg a nevek tanúságtételét. A

BÁ

BA

párévszázad előtt a m

agyar nyelvben is a mennybolt nagy-asszonyát

jelenthette, a szivárvány és a délibáb tündérét. 23 Azt, aki a szüle-

tésnél segít. Csak idők jártával tapadtak hozzá a vénasszony és a

boszorkány jelentések. 24

A B

OL

DO

GA

SS

ZO

NY

-nak megfelelő összetételt, ékírásban

nem ism

erünk. De felism

erhető a három gyök, m

elyekből a névalakulhatott: B

AÚ

: „élelemadó", D

UG

„jóságos", ÁS

AN

„isten-

21

A

még

kiadatlan hatrai

anyag egy

részét az

Archaelogical

Insti-tute of

Am

erica 1952. dec. 39.-i gyűlésén Ismertette H

arold Ingholt, a Yale egye-

tem tanára.

22 P. A

. Deim

el: Sumerisches Lexicon. R

oma, 1938 Institutum

Biblicum

. II, No.

5.23 K

önnyű előre látni az ellenvetést, hogy a BA

BA

szó szláv eredetű. Ezzel kap-

csolatban csak annyit, hogy tisztázásra vár állítólagos szláv „jövevénysza-vaink” alapvető problém

ája: hogyan kerültek ezek a szláv nyelvekbe? Mert

aránytalanul nagy részüknek nincs megfelelője egyéb indoeurópai nyel-

vekben, viszont

van m

egfelelője m

ezopotámiai

nyelvekben, az

ősrégikultúrközpontban, ahonnan a m

űvelődés fogalmai és szavai szétsugárzot-

tak.24 A

hogy a trónvesztett istenségből ördögfejedelem lesz, úgy válhatott az égi

Nagyasszony lényének át nem

keresztényesíthető része boszorkánnyá. De

fennmaradt az ősi hitrege, tisztán és felism

erhetően a Déli B

ába jó tündér-ről szóló m

agyar mesékben. Ipolyi A

rnold bizonyos fenntartással közli aregét, attól félve, hogy nem

valódi népi költés. Pedig a regét tartalm

a iga-zolja; közlője nem

ismerhette a cseréptáblákról csak később leolvasott

archetypust, a sumir terem

tésmondat, a szélisten diadalm

as küzdelmét a

szörnyű tengerasszonnyal. (Ipolyi Magyar M

ythológiája 1853-ban jelentm

eg) Értékes kiegészítés a bojtúrból lett szobrász, F

inta Sándor közlése a

mennyei fehér jószágot, legeltető D

élibábról. (Herdboy of H

ungary, N. Y

.1932. H

arper.)

71

nő, uralkodónő". 25

Külön-külön

mindhárom

elem

előfordul

aM

agna Mater sum

ír nevei közt. A sajátos m

agyar összetétel egy-

25 A

sumír ba-nak valószínűleg több m

egfelelője is él a magyar nyelvben, első-

sorban a bő. A m

agyar bő etimológiája, B

árczi szerint vitatott és bizonyta-lan. Ign régi szavunk, régi alakjai B

EE

W és B

EU

(Nyt. Szt.) T

ájnyelviform

áin: bő. (TSzt.)

A m

agyar „boldog” szónak sincs kielégítő etimológiája: B

ármi szerint bi-

zonytalan eredetű;

talán a

bódít, bódul

ismeretlen

eredetű bod-

alapszavának származéka; „a ‘révült, kábult, boldog’ jelentésváltozás talán

pogány vallásos szemlélettől volna m

agyarázható.” Pedig ez a szó benne

van már a H

alotti Beszédben is bovdug form

ában. Későbbi alakjai: boldog,

bodug (Nyt. S

z.) Mint szem

élynév előfordul 1211-ben, ilyen formában:

Boudug (O

kl. Sz.). H

elynév 1256-bál Bodugazunhaza (uo) 1408-ból ism

e-retes: D

yonisií de Boldogazzonw

rsy (uo). Tudjuk, hogy a bódogot sokáig

és gyakran használták a „gazdag” fogalom kifejezésére.

Az eddig bizonytalan m

agyarázatokkal szemben a m

agyar boldog szó tö-kéletesen m

agyarázható három sum

ír szógyökből: ba-ú-dug. I. A sum

ír ba(ban) szótag valam

inek meglevést, m

egkapást, juttatását jelenti, valaminek

a bőségét. Van! B

őven van! BA

– „zuteilen schenken” (D.S

. 212) – II. Asum

ír hang a táplalékot, legelőt, növényt, füvet jelentette.(K

aut, Pílanze, N

ahrung.) A „B

aú” név szabad fordításban: Bő fű, term

és,áldás. —

III. A D

UG

sumír szót D

eimel így fordítja: „gut, süss, fröhlich,

schön sein, erzeugen.” (V. ö. a „dug” ősi m

agyar szóval, amely „ültet,

meggyökereztet” jelentésű is. L

. a későbbi fejleményt, a „dugvány-t”)

A m

ásodik szótag járulékszerűségét még érezhette az É

rdy kódex írója, akiígy használja a szót: N

agy sok yozagot gyoeyte es bodwl m

wleek kyve.

(Ny. S

z. 269. 1.) Másrészről feltehető, hogy a bódog összetételi eredete

már Szent G

ellért korában is bizonyos mértékben elhalványodott, de az,

hogy ő „ez világ nagyasszonyának” értelmezte, m

ég bizonyos ép kultuszram

utat.K

ésőbb a „bódog” szóban bennfoglalt „bő, nagy” jelentés végleges elhal-ványodásakor lehetett szüksége a nyelvhasználatnak arra, hogy ezt kifejez-ze s innen a N

agyboldogasszony. A boldog-beatus jelentéstartalom

való-szín űleg későbbi, latin egyházi fordítások hatása: a „beata virgo M

aria"-fogalom

alapján lett a többi „beatus"-ból is boldog. Mindezek alapján fel

kell tennünk, hogy a magyar „boldog” szó sum

ír szavak egyenes leszárma-

zója.H

átra vannak még a ,nagy' és az ,asszony' szavak. A

magyar nagy valószí-

nűleg a sumír m

ah megfelelője, igen ősi gyök, am

i megvan az indoeurópai

nyelvekben is. (Magnus).

A m

agyar „asszony” szót nyelvészeink az alán nyelvből származtatják. A

zoszéteknél m

int achsin „úrnő” fordul elő. De honnan jött az osztétekhez?

Valószínűleg a sum

ír GA

SA

N volt az őse (D

al 85: Herr, H

ochgestell-ter,doch zum

eist Herrin, K

önigin, Göttin.) A

z elamitáknál G

nélkül találjuk a

72

beforradása bizonyára a néma évezredben történt m

eg, mikor a

mágusok utódai bujdosó lovasnom

ádokká lettek. Ez kb. K

r. e.500. és K

r. u. 500. közt lehetett, mikor az árva népet csendben

vezette a Boldogasszony csillag-szekere

26 a dunavölgyi ígéretföldfelé.A

BO

LD

OG

-AS

SZ

ON

Y elnevezés m

egtalálható az ékirat-okon, m

int ahogyan Dr. G

osztonyi „Dictionnaire D

'Étim

ologieS

umerienne et G

ramm

aire Com

parée” c. munkájában a 132. szó-

fejtés alatt a sumir B

A-D

UG

összetételt azonosítja a magyar

BÓ

DO

G szavunkkal és A

SA

N =

„isten-nő”, uralkodónő.

szót: U

SA

N „istennő” (D

S. 109), az akkádok pedig m

ár a „feleség” értel-m

ében

használták az

AS

SA

TU

szót.

A

törököknél K

AT

UN

lett

aG

AS

AN

-ból.26 A

sumírok éppúgy szekérnek látták a nyugatiak által N

agymedvének nézett

Göncölszekeret, m

int a magyarok. A

z istennő szekerének tartották, —ahogy a. csallóköziek szerint is „tündérkirályné szekere”.

73

VI. A

NY

ELV

RO

KO

NS

ÁG

TÖ

RT

ÉN

EL

MI

HÁ

TT

ER

E

El kell ism

erni azt hogy Sum

éria és Magyarország között

fellelhető kultúrkapcsolatok

oly gyakoriak

és oly

tökéletesek,hogy sem

miképpen sem

minősíthetők csupán a m

erő véletlenségkövetkezm

ényeinek. Az antropológiai azonosság pedig egyenesen

a faji rokonságot mutatja.

Ezek a tények az elfogadható m

agyarázatokat követelik.A

z összekapcsoló történelmi ism

eretek hiányában csak arravan m

eg a lehetőségünk, hogy a múlt hosszú időszakainak össze-

kötésére és áthidalására egy ideiglenes elméletet vessünk felszín-

re.E

nnek következtében feltehetjük azt a kérdést, hogy „megke-

reshetjük-e a közös eredetét a magyar népnek és annak a fajtá-

nak, amelyik őseiként a sum

írokat vallja?...”K

eleti származásunkról szóló adataink a turáni-őshaza felé

mutatnak.

Kulturális

és nyelvi

rokonságunk viszont

a F

első-E

ufrátesen át – a „hegyek népéhez” hoz közel minket. A

z ősi tra-díciók pedig m

ég tovább – a Nim

ród-i elemhez vezetnek. E

há-rom

irány egyike sem rendelkezik m

agában elegendő súllyal ah-hoz, hogy az ősi időszakok kevésszavú feleleteivel, szárm

azásunkproblém

áját megoldja.

Lenorm

ant-tól – Vargáig m

indazok, akik a magyar nyelv és a

legelső m

ezopotámiai

nyelvemlékek

közötti rokonságot

felis-m

erték, e kapcsolatot – a civilizációt megelőző – azon közös ősök

létezésének tulajdonították, akiket ma sum

íroknak nevezünk.A

primitív szavak azonosságát igen fontosnak tartották és

valóban ezeknek azonos kapcsolata bőséges. De az elm

élet ígym

ég hiányos, mert az azonos kapcsolatok, egy igen m

agasra fej-lődött civilizáció kifinom

ult gondolatainak kifejezéseit is tartal-m

azzák és ez semm

iképpen sem előzhette m

eg a sumír kultúrát.

Nem

befolyásolja a tényt az, hogy ez az összeköttetés nincs kizá-rólagosan a m

ezopotámiai kultúra sum

ír-fázisára határolva, ha-nem

folytatódik az azt követő akkád-korszakban – amelyekben

74

azután az erős semita befolyást is m

agába vett. 1 Ennek a tanul-

mánynak a hypotezise m

ég tovább megy és m

egkísérli ezeknek azazonosságoknak a jelenlétét kifejezni, a későbbi összeköttetések-nek a feltételezése útján.

Az

itt előadott

szemlélet

a kritikus

vizsgálat kidolgozott

hypotézisét nyújtja és a fejezeteiben kikutatja azt, amint a S

umír

hatalomnak a K

r. előtti 2. évezredben való össze-omlásától a P

er-zsa B

irodalom – a K

r. előtti 7. évszázadban elért legnagyobb ha-talm

áig terjedő

időszakban, –

több olyan

népcsoport, m

ely a

sumír nyelvet és szokásokat m

egőrizte – a hosszú két ezredévalatt – északi, m

ajd későbben nyugati irányban véghezvitt – derészletekben történő vándorlását végezte. S

ok idő telt el, amint itt-

ott felbukkantak különböző formákban, áthatoltak a K

aukázuson– O

dysseájuk későbbi fejezeteit megörökítve és m

egjelentek azeurázsiai síkságon is. Itt váltak azután – m

agas kultúrájuk fel-használása és értékesítése útján – a hosszan elterülő néperő m

ag-jává, s e nagy kiterjedésű népből kikristályosodott steppe-törzskom

pozíciót nevezik a klasszikus írók scythák-nak.E

z az etnikai alkat – legelső időben mint egy laza törzs-

szövetség – Nyugat felé m

ozgott. Nem

zetté lett és végül letelepe-dett a K

árpátok Medencéjében. A

népet a rangban legelső törzsvezette, m

elynek nevét a történelem e szóban őrizte m

eg: „ma-

gyar”.De hogyanis tudta egy ilyen népcsoport az ősi kultúráját

megtartani...? N

abukodonozor halálával és birodalmának a buká-

1 N

éhány magyar szópélda, m

elyekről úgy véljük, hogy semita kölcsönszavak.

Akkád .............................. M

agyarD

A. 398 R

UB

TU

...........RE

JTD

A. 357. P

AR

AS

...........PA

RA

NC

SD

A. 49. B

AN

U.............FÉ

NY

DA

. 230. LIB

BU

............LÉ

PD

A. 104. S

IEN

TU

M......C

SO

NT

DA

. 330. SA

LA

TU

........CS

AL

ÁD

DA

165. NA

BA

TU

.......NE

VE

TD

E. 49. B

INU

...............FEN

YŐ

Del. 18. SE

RU

..............CSE

RE

DR

. 174. ILK

U...............A

LK

UD

A. 174. U

DU

...............AD

Ó D

AN

DA

NN

U.D

AN

DA

LL

Ó

75

sával a hivatalos, hieratikus sumír nyelv eltűnt. A

történészekösszessége – kevés kivétellel 2 – biztosnak véli, hogy a sum

ír faj aK

r. előtti 2. millennium

folyamán m

ár kihalt 3 és a nyelvüket már

nem használták többé, hanem

azt egy semita eredetű nyelv he-

lyettesítette. De m

ost azzal az igen ritka esettel állnánk szemben,

amikor egy nyelv és egy faj egyszerűen hirtelen kihal. A

zt hihet-jük, hogy ennek az elhalásnak borzasztó hirtelen kellett bekövet-kezni. P

edig ennek éppen ellenkezőjét láthatjuk. Hiszen az a leg-

természetesebb,

hogy az

idegenek tám

adása és

végül is

elérturalm

a alatt, a sumír szárm

azású népcsoportok – nyelvük és kul-túrájuk fenntartása érdekében – alkalm

azkodtak a körülmények-

hez, és az idegenekkel való kapcsolat biztosítása végett elsajátí-tották az új nyelvet is – éppen úgy, am

int azt például az írek tettéktizenöt évszázadon keresztül.

Ez a csodálatos m

egnyilatkozás sokkal magasabbrendű és

állandósult lehetett, ha a népnek meg volt a képessége ahhoz,

hogy a régi sumír papi testület tudom

ányának és tekintélyénekintellektuális előkelő örököseihez a kapcsolatot m

egtalálja és őketvezetőinek elism

erje. Ugyanis ezek különös tiszteletben része-

sültek, mint az általános és nem

kevésbbé a „szent” tudományok

letéteményesei.

2 E

zeknek egyike Brünnow

volt, aki úgy véli, hogy a sumírok átélték a B

abyloniH

atalom bukását is. R

evue Semitique, P

aris, March 7, 1908

3 Ennek az állításnak ellentm

ond Flinders P

etrie által — M

emphis és A

thrybism

aradványai körül — talált fej, am

elyik a Kr. előtti V

.-II. századból ered.A

fej – minden kétséget kizáróan – egy sum

ír feje. S. D

aiches, Sumerer la

der Persezeit...? Z

A. X

XI. köt. 1908. 199. oldal.

76 Nem

csupán egy sejtett lehetőség a későbbi történet és min-

den legendák nagyra becsült, de titokzatos mágusaiban – felfe-

dezni egy ilyen „elit” réteget. Hiszen m

inden okunk megvan arra,

hogy a „kaldeusok”4 leszárm

azottainak tekintsük őket.

4 A

mm

iánus Marcellinus állítása m

egerősítést nyer Johanan Bar P

enkaye – koraikeresztény rem

ete – bizonyítéka által, aki Mossul közelében élt és azt írta,

hogy a mágusok a káldeusok leszárm

azottai. P. de Menasce O

. P : Autour

d'un texte Syriaque inédit sur la religion des Mages. B

ulletin of the Schoolof O

riental Studies. IX. kötet, 1937. 39. oldal.

MÁ

GU

SO

K: O

SZ

TÁ

LY

VA

GY

NE

MZ

ET

SÉ

G...?

A néphit szerint a m

águs-ok alkották Ős-P

erzsia1 papi osztá-

lyát és pedig a Zoroaster-nek tulajdonított vallás papi testületét.

Herodotos azonban azt állítja, hogy a „M

AG

OI” M

édia hattörzsének egyike

2 volt és a hozzájuk fűzött beszámolója m

utatja,hogy ezeknek az általános szokásuk igen különbözött a m

édekétőlés az osztály – vagy hivatásbeli m

egkülönböztetés határait túlha-ladta. A

mit pedig a vallásukkal kapcsolatban vázol H

erodotos, aznem

egyezik a zoroastrianizmussal.

Az a vélem

ény, hogy ők külön fajtájú nemzetséget alkottak,

megerősítést nyer a „behistuni sziklafelirattal”. U

gyanis ezen Dá-

rius számszerint felsorolja az ellene fellázadó ellenségeit és gon-

dosan kiemeli m

indegyik faji hovatartozandóságát mondva: „egy

méd, egy perzsa, és így tovább.” S

zembetűnően legádázabb ellen-

feleként „GU

AM

AT

A"-t em

líti, akit kizárólag azzal a meghatáro-

zással örökít meg, hogy ő „egy m

agus” volt. Ez pedig – az ókori

olvasók véleménye szerint – a faji hovatartozandóság m

eghatáro-zására valószínűleg elegendő kifejezésül szolgált.

Am

mianus

Marcellinus

azután –

sokkal későbbi

időkbenközli velünk, hogy a m

águsok – mint M

édiának legnagyobb tisz-teletben tartott papi törzse – azonos leszárm

azásuk következtében– „m

egkülönböztetett nemzetség"-ként (gens solida) – a többi la-

kósságtól elválasztott helységekben élnek. 3 Ebben a későbbi idő-

1 C

. D. B

UC

K szerint a perzsa papok neve „a M

AG

I, akiket varázslóknak te-kintettek.” A

Dictionary of Selected Synonym

s. Univ, of C

hicago Press.1949. p. 1494.

2 Herodotos I. könyv. 101. (C

l)3 “E

bben a részben (Media) vannak a M

AG

OI term

ékeny földjei ... Plátó szerint.

. . “MA

GIA

” az Isten legtisztább tisztelet módja. E

hhez… a K

aldeusoktitkos

tradícióiból eredően…

Z

oroaster sok

minden

hozzáadott ...

a“M

AG

OI-knak továbbítva, am

elyiket ők, a jövendőmondás m

űvészetévelgenerációról- generációra tovább adtak …

ezek egy nemzetbeliek és azo-

nos leszármazásúak voltak. A

z ősszármazású M

AG

OI-k szám

a nagyoncsekély volt és a perzsa hatalm

asok az ő szolgálatukat gyakorta igénybevették... szám

ban fokról-fokra növekedtek és saját nevükkel megkülön-

böztetett sz5gorú osztállyá? fejlődtek, vidéki lakó-házakkal rendelkeztek,m

elyek nem nagy falakkal voltak m

egvédve és meg volt engedve részükre

a saját törvényeik szellemében való életm

ód és vallási tekintetben igen

78

ben a „mag” elnevezés többé kevésbbé azonos értelm

et nyert a„m

ada” kifejezéssel, mely szókifejlődés a sum

ír „mudu” „bölcs

ember” – szó létezésének folytatólagos következm

énye. Ezt a szót

„MU

DU

” – azokra a bölcsekre vonatkoztatták a régiek, akikm

egőrizték és apáról-fiúra tovább adták a „Nagy Istenek” titkait.

(Enm

eduranki text). 4

Korábbi asszír feliratok bizonyítják, hogy a m

águs-vallás jó-val azelőtt keletkezett, m

ielőtt a Méd-P

erzsa népek azt felvették.A

z asszír királyok nemcsak a „M

agus-világ legázolásáról” harso-náznak, hanem

kifejezetten „mágus-vallás"-ról beszélnek, m

elyetúgy látszik a legyőzöttektől vettek át a Sum

ír-Istenek bálványai-val együtt, és ezeket azután a saját városaikba telepítették. 5

„MA

G” – sum

ír szó és a következő jelentéssel bír: „nagy,m

agas, tekintélyes,

cselekvő, alkotó,

férfias”. A

„G

AL

” és

„KA

L” jelentésével synonym

nak vehető. Határozott esetek m

u-tatják, hogy a „M

AG

” vagy „MA

H” kifejezések papi m

éltóságokm

eghatározására szolgáltak, miközben H

euzey azt állítja, hogy a„M

AH

HO

U” a prófétai osztálynak, vagy jobban m

ondva a Tálto-

sok egyik fajtájának elnevezését jelentette, akiknek a sumír vá-

rosokban a

„KA

LM

AH

HO

U”

volt az

elöljárójuk. 6 F

ossey a

„MA

H” kifejezést franciául „m

agicien"-nek, varázslónak mond-

ja. 7

Ha egy pre-sum

ír és egy pre-indoeurópai hasonlatosság elfo-gadható, úgy ez a „M

AH

” azonosa annak az általánosított szónak,m

ely az angol nyelvben is él ma a „m

agnitude” (nagyság) kifeje-

nagy tiszteletben részesültek.” A

miani M

arcellini: Rerum

Gestarum

Libri

Liber X

XIII. 6. John C

. RO

LF

E fordításának 368. oldala. V

alószínűleg am

odern fordító – tudatalatti előítélet következtében az „osztály” – „class”szót használja a „gens” —

helyében, midőn az eredeti szöveg így hangzik:

„in amplitudinem

gentis solldrw conceserunt.” E

zek a „MA

GO

I"-k a közöseredetük öntudatával nem

osztályt alkottak – hanem „nem

zetséget”.4

A.

Jeremias:

Monotheistische

Störungen Innerhalb

der B

abylonischenR

eligion, Leipzig, 1904. p. 10.

5 Inscriptions of Tiglieth P

ileser I. King of A

ssyria (Kr. e.1159.) S

ir Henry

Raw

linson, Fox T

albot, Esq, D

r. Hincks és D

r. Oppert m

egfejtése. London,

1857. The R

oyal Asiatic S

ocicty, p. 48.6 C

ros-Heuzey-T

hureau-Dangin: N

ouvelles Fouilles de T

ello. Paris, 1910. 159.7 N

UD

IMU

D istent m

int a nagy varázslót magasztalták. C

harles Fossey, La

MA

GIE

Assyrienne, P

aris, 1902.

79

zésben. Mindkét szó visszanyúlik az „őshaza” m

agas hegyeinek afogalm

ához.E

zeknek következtében több mint valószínű az a tény, hogy a

„mag” – m

águs név – az ő meghatározott értelm

ében – sumériai

eredetű vagy

még

előbbi –

a pre-sum

ir kultúra

terméke.

Sum

ériában egy papi arisztokráciának a neve lehetett, amelyik a

számkivetésben a m

édek és a perzsák között csak sokkal későbbiidőben asszim

ilálódott.A

lig lehetséges, hogy ily „bölcsek-testülete teljesen elpusz-tult volna a népének katonai veresége következtében, és ha azttúlélték, csak term

észetesnek mondható, hogy a kultúrát, m

elynekők voltak a hordozói és letétem

ényesei – minden pusztítástól

megőrizni igyekeztek.

A M

ÁG

US

OK

VÁ

ND

OR

LÁ

SA

Ha szándékunkban van figyelem

mel kísérni a kicsiny sum

ír-csoportnak nehéz és veszélyes vándorútját – hivatkoznunk kell„B

ILG

UR

AK

HI"-nak „uruk királyának csodálatos vésésű pecsét-

hengerén található vándorlási jelenetre.”1

A

„Mágus-em

igráció” valószínű

útjának és

pontoschronológiájának m

egjelölését – a halálraítélt Mezopotám

iábólvaló elindulással együtt – a jövendő kutatóira kell bíznunk. Ittm

eg kell elégednünk azoknak az asszír megállapításoknak a fel-

hozásával, m

elyek arról

emlékeznek,

hogy a

déli m

enekülőkE

lam-ba jutottak és ők – az asszírok – m

inden igyekezettel ésm

ódszerrel a velük való kapcsolat felvételére törekedtek. 2

Ahogyan néhány herceg – am

int az asszír írások mutatják –

barátok és összeköttetések segítségével az idegen udvarokba valóm

enekülést választhatta, ugyanúgy természetes következm

énynekm

ondható, hogy az „ős-kultúrának” ezek a nyakas fenntartói – a –m

essze és hozzáférhetetlenül az új hatalom központjától – a távoli

hegyes vidéken kerestek menedéket.

1 W

illiam H

ayes WA

RD

, The Seal C

ylinders of Western A

sia. Washington, D

.C.

1910. 140. old.2 L

uckenbill, Ancient R

ecords ot Assyria and B

abylonia. Chicago, 1926. II. K

öt.312. old.

80 „A

hegyek népe a második ezredév után válta keleti

civilizáció legfőbb hordozójává.”3

Az

„első hegyi

nép”, am

elyet tekintetbe

kell venni;

a„hurriták”, annak ellenére, hogy a nyelvük m

ég rejtélyt képez ésszárm

azásuk m

ég vitás. 4

Nyelvük

sem

„semita”,

sem

„Indo-E

urópai"... és az a bizonyítási kísérlet, hogy a hurritákon az árjákuralkodhattak, és onnan ered kultúrájuk „árjaterm

észete” – nemvolt m

eggyőző. 5 Ellenben „nyelvük is és kultúrájuk is határozott

sumír-rokonságot” m

utatnak, ámbár azzal nem

azonosítható.A

hurrita hatást megkülönböztetőleg elhatárolni – igen nehéz.

Max O

penheimer, T

el Halaf-ban hatalm

as hurrita szobrokat ásottki, am

elyeken az istenségek neve „KA

L”

6 ideogramm

al van írot-tan rögzítve. A

lbrecht Götze pedig azt állítja, hogy m

indaz, amit

mi hittita m

űvészetnek ismerünk, az valójában „hurrita” m

űvé-szet. 7K

étségtelen, hogy a „hurriták” – résztvettek a palesztinaikultúra kifejlesztésében – a K

r. előtti második ezredévben. P

a-lesztinát az E

gyiptomi forrásm

unkák „haru” vagy „huru"-nak ne-vezik. 8 „U

garit” (R

as-Sham

ra) is

minden

valószínűség szerint

„hurrita város” volt, de a lakósai két nyelvet használtak.

3

Cf.

A.

Moortgat,

Bildw

erk und

Volkstum

V

ordeMasíens

rur H

ethiterzeit.L

eipzig, 1934. 1. old.4 M

ax Oppenheim

er (Tel H

alaf, London, 1933) és A

rthur UN

GN

AD

(Subartu,

Leipzig, 1936.) Subareanok és H

urriták azonossága. Gelb Ignác (H

urriansand Subarians, C

hicago, 1944.) ellentmond ennek és a H

UR

RIT

ÁK

-at aM

ITA

NI-akkal azonosítja. G

ötze Albert: „a H

UR

RIT

Á-K

AT

a VA

N-tó

melléki B

irodalom K

AL

D-jainak ism

eri el, akikkel ők a legerősebb és leg-szem

betűnőbb relációkban voltak. (Hethiter, C

hurriter und Assyrer, O

slo,1936.)

5 Robert P

feiffer mondja: „that the aristocracy exhibits a genius for governm

entand incidentally a love for the horse that are typically Indo-E

uropean.”(R

eport of the Smithsonian Institute, W

ashington, D.C

., 1935. 552. old.)O

ne wonders: have M

ongolian statesmen or A

rabian horselovers everbeen know

n...? See also: H

artmut S

chmökel: D

ie Ersten A

rier in Alten

Orient. L

eipzig, 1938.6 M

ax Oppenheim

er: Tell H

alaf, London 1933. 115 old.

7 Max O

ppenheimer.

8 Pfeiffer fent idézett m

unkájának 552. oldala.

81

Az

„ugariti sem

ita szövegeknek”,

továbbá C

harlesV

irolleaud-hoz és Cyrus C

ordon-hoz hasonló tudósok tudásánakés költői m

eglátásának köszönhető, hogy e titokzatos néphez am

egközelítés útjai

kezdenek felnyílni.

Rem

élhetjük, hogy

ahurriták-ról többet hallunk és éppen rajtuk keresztül m

ég a „mag”

népéről is, arról a népről, amelyiket a „saját törvénye” tartott

fenn. 9Ugarit K

r. e. 1400-as években virágzott a legjobban, de ahurriták uralm

a sem tartott sokáig. P

alesztina a semita penetráció

áldozata lett.

A

hurriták északi

városait, m

int N

UZ

I-t és

TU

RS

HA

-t; elpusztították az asszírok Kr. e. 1300 körül. L

ehetsé-ges, hogy a hurriták néhány csoportja elindult K

aria, Lydia és

Lykia felé. D

e a „kusiták” (nem sem

ita és nem indo-európai)

kultúrális és politikai hatalmának egyik központja kétségtelenül

átélte az Assyr-B

irodalmat és ez a „káld-királyág volt a V

AN

-tópartján”. E

nnek a népnek az ékírásos feliratai csak nemrégen ke-

rültek megfejtésre. 10 Javukra írhatók a vízszabályozás és öntöző

kultúra terén elért hatalmas eredm

ényeik és a fémiparukat az utó-

kor bámulatosnak nevezi. 11 T

örténelmüknek legfőbb ism

erője –L

ehmann-H

aupt panaszkodik azon szokássá vált tévedés miatt,

mely szerint ezt a népet – a legnagyobb ellenségük – az asszírok

által adott

néven, „urartean"-nak

nevezik. U

gyanő javasolva,

hogy adjanak végre annak a magas kultúrájú népnek, a „V

anic,U

rartean, Alarodian, H

aldic” vagy egyébb – többé-kevésbbé ön-kényes elnevezés helyett olyan nevet, m

elyet ők maguk használ-

tak. Bebizonyítja azt a tényt, hogy ez a nép önm

agát örökké„káld"-nak nevezte s ennek következtében azt kívánja, hogy ők a

9 „le peuple ennem

i, qui puise sa forte dans la loiA

u peuple ennemi du prince de M

AG

Au peuple des collines...”

H. E

. Del M

edico, La B

ible Cananéenne. P

aris, 1950. 169. old.10 G

. F. L

ehmann-H

aupt, Corpus Inscriptionum

Chaldicarum

. Berlin, 1928,

1928 – 36.11 D

ecorative arts in Chaldea are said to have the unique feature of the zoom

or-phic juncture – w

hich would reappear only in E

truscan art. – Exem

plars ofthis art should be com

pared to different pieces of SCY

THIA

N art – notably

the Garachinovo find; they w

ould probably prove to be parts of a greatw

hole.

82

saját nevükkel legyenek ismertek, és elfogadottak. 12 S

ajnálatosdolog, hogy ez a kérés m

ég mindég m

ellőzve van. JohannesF

ridrich például – a „subarean” és „urartean"-ról írt nagyszerűösszehasonlító tanulm

ányban ezek rokonságát állapítja meg. 13

Ilyen tanulmányok értéke igen m

egnövekedne, ha tekintetbevennék a sum

ír-magyar azonossági kapcsolatokat.

Mert például : az em

lített subarean... IBR

I... „király” és azurartean

EU

RI...

„úr” jelentésével

azonos és

hozzá-tartozó a

Sum

ir... UR

... „hatalmas” és a m

agyar „UR

”. Esetleg tovább

Hurrita... A

ST

E, A

ST

I – AS

TU

HH

I = „nő”, 14 N

uzi AS

SA

TU

=„feleség”

15 kifejezésekkel szembeállíthatók a

sumir... G

AS

AN

(Del. 35)... „úrasszony” az

Elem

ita. US

AN

(L. 301)... „istennő” és a

Magyar... A

SS

ZO

NY

... szavak.

A

Friedrich

német

tudós által

ajánlott szóhasonlítás

ahurrita... „P

IS"... „élvezni” és az „urartui"... „P

ISU

SE

"... „öröm”

között kiegészítődik a „sumir"... „P

ES

” (Del. 74)... =

„Örvendező

szív” is a magyar... „P

ISO

LY

OG

"... = m

osolyog szavakkal.T

ömegével folytathatjuk

így az összehasonlításokat.

Ilyenszoros nyelvi rokonság talán éppen azt m

utatja, hogy az az érté-kes em

beri elem, am

elyik a „festett cserépedények embere” vagy

a „subaran” lehetett és amelyik a hybrid sum

ír-kultúra fenségestündökléséltek m

egteremtő részese volt egykor, m

ost új változat-ban jelenti ki m

agát, felépítve a „kald-birodalmat” a V

AN

-tópartján. – M

. Rostovzeff szerint – e politikai kereten belül sikerült

az emberi civilizáció csúcspontjának az elérése a K

r. előtti nyol-cadik és hetedik század éveiben. 16

12 G

. F. L

ehmann —

Haupt: A

rmenien einst und jetzt. B

erlin, 1911, és Von

Aussterbeneden: V

orderasiatischen Sprachen Annalecta O

rientaloa – Ro-

ma 1935. 207. old.

13 Zum

Subaraische und Urartaischen. A

nnal. Orient. 1935. 135, old.

14 J. Friedrich: K

leine Beitrage zur C

hurritischen Gram

matik. M

itteil. d. Vorder

– Asiatisch-E

gypt. Gesellsch. 1939. 63. oldal.

15 Cyrus H

. Gordon: N

ouns in the Nuzi T

ablets. Paris, 1930.16 A

History of the A

ncient World. O

xford, 1930. I. kötet. 117 old.

83

René G

rousset – a káld-történelem ism

ertetésében – az ő ér-dem

üknek tudja be az asszírok hódításának a Taurus-hegységnél

való megállítását, valam

int annak az egységes birodalomnak a

megalapítását is, am

elynek szervezetét későbben az örmények

örökölték. 17

A „káld"-ok századok vérzivatarjai után m

egélték még leg-

hatalmasabb ellenségüknek – A

ssyriának – bukását, de aztán ki-m

erülten letűntek ők is. 18

Annak ellenére, hogy kifejezett leletekkel nem

rendelkezünka S

umériából – K

aldeába vándorlókról, mégis bizonyítást nyert az

a tény, hogy a Sumír-K

áld kultúra közöttük maradt fenn. E

nép-nek

és kultúrájának

további m

egismerésével

újabb és

újabbproblém

ák nyernek megoldást. 19

Am

időn Hom

mel a káld-sum

ír rokonságot hirdeti (a Káldo-

kat ő AL

AR

OD

IAN

-nak nevezi) – Halevy tám

adja őt a tudatlan-ságot és illetéktelenséget hangsúlyozó régi recept előírásai szerint.Jelenleg a felgyülem

lő új tudományos anyag bizonyítási ereje

előbb-utóbb szükségessé teszi az egész káld-probléma újraérté-

kelését.L

enormant-nak az a javaslata, hogy m

egfontolás tárgyávákellene tenni azt a tényt, hogy a sum

írok legfelsőbb papi osztá-lyuk tagjait „K

AL

U"-nak nevezték – továbbá D

iodorus Siculus

azon megállapítása, hogy a „kald"-ok B

abylonia legrégibb lakó-saihoz tartoztak

20 el lett utasítva, a „káld"-ok által használt semita

nyelvre való utalással. Az a tétel, hogy a „nyelv nem

képez faji bi-zonyítékot” – ebben az esetben senki által nem

került sem hang-

súlyozásra sem alkalm

azásra.L

enormant teóriája eddig m

ég nem nyert m

egerősítést a Me-

zopotámia-i forrásokból, m

égis ez nyújtja az egyetlen kézzelfog-

17 H

istoire de l'Arm

enie, Paris, 1947. 64. old.

18 Ugyanez: 69. old.

19 Kavork A

slan használja a KH

AL

DO

E nevet. Ő

azt hiszi, hogy ennek a népnekegy része a JA

ZA

-KU

RD

-okhoz csatlakozott. A JA

ZA

-k nyelve hasonlít akaukázusi O

SET

nyelvhez, amelyet m

ár megkíséreltek a K

AL

D nyelvvel

összehasonlítani. (Etudes H

istoriques sur le Peuple A

rmenien. N

ouv. Ed.

Paris, 1928.)

20 XI. 25. D

iodorus részletezi, hogy a CH

AL

DE

AN

-ok papok voltak és mint

külön osztály tagjai tudományikra a szüleik tanították őket.

84

ható bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a „kald-ok tudománya

és nyelve”21 annak a néprétegnek a tartozéka, m

elyet a Biblia

szembetűnően m

egkülönböztet az általános elnevezésű „syriai"-tól (asszir). D

e miért is kellene őket elkülöníteni – ha m

int a kettőugyanazon asszír lenne?...

Így kifejezetten

mondhatjuk,

hogy L

enormant

teóriája az

egyetlen, amely elfogadható választ ad arra a kérdésre, hogy:

„miért

nem

említi

sem

a B

iblia, sem

egyéb

ókori forrás

asum

írokat?” Viszont ha káld, káldeus, kal, kaldu, kasd és m

águsnevek alatt keressük őket, bőven találunk m

indenütt vonatkozá-sokat.T

alán megjött az idő arra is, hogy D

iodorus Siculus-nak azo-

kat a feljegyzéseit, melyekkel bizonyítja, hogy az asztronom

ikusvonatkozások

tekintetében használt

„káld” forrásai

mindenben

helyesek és pontosak22 az újabb kutatások eredm

ényeinek alapjánkellőképpen m

érlegelni lehessen.A

mikor a m

últ századbeli orientalisták megegyeztek abban,

hogy a „káld"-okat semitáknak tekintik, m

egoldatlanok maradtak

Xenophon-nak azon – többször ism

ételt – zavaró kijelentései –m

elyekkel hangsúlyozta, hogy „ő látta a hegyekben a kaldokat, azörm

ények szomszédait az A

na-basis alatt”. Egyébb m

ás források-kal ellenkezően „Szabad és bátor népnek”

23 nevezi őket, akik „anagy (perzsa) királynak nem

alattvalói"... „nemcsak harcosok,

hanem

szabadságszeretők is.”

24 A

C

yropaideia-ban ism

ételtenem

líti „ezt az igen harcos népet.”25

Viszont E

berhard Schrader, am

int a kald hegyilakók rejtélyé-nek m

egoldását keresi – akiket leírásuk szerint valami sem

itanéphez hasonlónak tekintett – X

enophon tévedését feltételezi. 26

Szerinte

Xenophon

a C

halybesleket vélte

káld-oknak. B

árS

chrader feltételezéseit

abban az

időben elfogadták

mégis

21 D

aniel könyve. Lásd. I. 2-4.

22 P. A

. Van der W

aerden, Babylonian A

stronomy. J. N

. E. S

. Jan. 1949. 22 old.23 The G

reek Historians. X

enophon. IV. könyve. 3.

24 Xenophon V

. könyv.25 C

yropaideia III. könyv. ii. 7.26 E

berhard SC

HR

AD

ER

,: Die A

bstamm

ung der Chaldäer und die U

rsitze derSem

iten. Z. der. M

orgenland G. L

eipzig. 1873, 397 old.

85

Lehm

ann-Haupt felfedezései X

enophon-nak – a szemtanúnak –

állításait igazolták. Hiszen ő valóban beszélt a káld-okkal.

Végülis egy kérdés szorul m

ég tisztázásra. Nevezetesen az,

hogy:„van-e

egyáltalában különbség

„káld”

és

„káldeus”

(chald és chaldean) között, vagyis a „hegyilakók”

és a„

déli-lakok” között, s továbbá – ha létezik különbség,

úgy mi az?

Ugyanis nehezen hihető, hogy két – egym

ástól pár napi járó-földre lakó – nép ennyire hasonló nevet használna anélkül, hogyvalam

i közös vonatkozás ne lenne közöttük. 27

A

jövendő m

ajd m

eghozza a

további bizonyítékokat

Lehm

an-Haupt teóriájának a teljes igazolására, a káld-ok és a

káldeusok, mint – talán fajilag is összeforrott, – de annál erőseb-

ben közös kultúrával összekapcsolt nagy népcsoport tagjainak ér-dekében.

Így nyugodtan nevezhetjük őket az „Alföld” és a „H

egy-vidék” lakóinak. Ideológiájukban találhatunk egy igen jellem

zőközös vonást: – az abban az időben nem

nagyon általános „sza-badságszeretet”.

A

„dél-kaldeai” patriótáknak

hősi küzdelm

e(M

erodach-Balacdan) m

elyet az asszír elnyomás ellen folytattak –

emlékezetesen leírva m

aradt a történelemben. X

enophon megret-

tent és csodálkozott, ami-. kor talált a hegyek között férfiakat és

asszonyokat, akik gyermekeikkel együtt öngyilkosok lettek, hogy

megszabaduljanak a fogságtól és az esetleges rabszolgaságtól.

A pusztítás dúlt és E

lam, am

ely valamikor biztos m

enedéketnyújtott, m

ár nem bírt ellenállni az asszír túlerőnek. A

z asszírokfelperzselték a fővárost – S

usa-t kb. Kr. e. 640-ben M

AD

AK

TU

nevű várossal együtt. 28 Az asszír hódítás így birtokba vette K

r. e.626-ban H

UN

NIR

városát is. 29 Am

i a sumír-m

águs emigrációból

megm

aradt a pusztítások rettentő idejében – annak tovább kellett

27 X

aldaioi és Xaldai.

28 Fritz H

OM

ME

L: G

eschichte des Alten M

orgenlandes, Leipzig 1912. 161. ol-

dal.29 L

uckenbill II. köt. 308. old.

86

vándorolni. A

legkézenfekvőbbnek

kínálkozó m

enedékhelyülM

édia-hegyei mutatkoztak.

Magának „M

ÉD

IA"-nak nevét a sum

ír „MA

DA

” szó válto-zataként tekintik, am

i „föld” jelentéssel bír.W

estergaard, De S

aulcy, Norris, M

ordtmann és L

enormant

valamikor „T

uráni-Médiá"-ról beszéltek. K

önig – azt a nézetetvallja, hogy M

edia őslakói nem tartoztak az iráni népcsoporthoz

és faji, kulturális és nyelvi tekintetben a „korai-sumír nép"-hez

hasonlítanak. 30 Ezek a népek aztán jóval későbben egyesültek az

iráni bevándorlókkal. Ugyanis a sum

ír-kolóniák nagy területen,elszórva terjeszkedhettek el. A

mennyiben a sum

íroknak Médiá-

ban laktak a vérrokonaik, úgy az oda történő bevándorlásuk le-hetősége különösképpen bizonyos. 31 M

indenesetre az igen erősensum

ír vonatkozású

Luristani

titokzatos bronzoknak

Médiában

való megjelenése – az archeológusok által – a K

r. előtti VII. szá-

zad éveire rögzítődött, 32 tehát arra az időre, amikor az asszírok

hatalmuk csúcspontját érték el. E

zeknek az ékesen szóló leletek-nek bizonyságtétele igen gondosan és alaposan, m

egfontolásokkalszem

lélendő. 33

Feltehető a kérdés : „volt-e valam

i része a Média-ba történő

MÁ

GU

S-SUM

ÍR

emigrációnak

az A

ssyria elleni

káld-méd

ésskytha szövetség létrehozásában...?”

34

Ugyanis ezek így egyesülve – végül is a többieket is m

eg-nyerték ügyüknek – am

int a görög történetírás mondja – a „sza-

badság érdekében”. 35 Összefogásuk N

inive bukását okozta K. e.

612-ben és Médiá-nak „Á

zsia királynőjé"-vé való emelkedését is

(Am

ianus Marcellinus) továbbá ez eredm

ényezte a káld-dicsőség

30 K

önig: Älteste G

eschichte des Meder und P

erser, Leipzig, 1934

31 Valószínűleg az elam

itáknak egyik csoportja egyesült a volt vendégekkel és am

enekülésben velük tartottak megkísérelve m

egóvni az ő különleges vallá-si kultuszukat, am

ivel viseltettek isten-uralkodójuk, „HU

BA

” iránt. Na-

gyon jól ismerjük H

UB

A-t, m

int a. hét honfoglaló törzs egyikének vezérétés m

ég ma is van annak a régi családnak élő ivadéka, aki m

agát „de genereH

UB

A” szárm

aztatja.32 L

eon LE

GR

AIN

: Luristan B

ronzes 10. old.33 R

ené Grousset: L

es Bronzes du L

uristan et 1'Histoire. L

'Art V

ivant. Paris febr.

1932.34 D

iodorus of Sicily. II. 24.

35 Ugyanezen m

ű II. 26.

87

tündöklő – bár rövidéletű –visszaállítását is: „az új babiloni biro-dalom

” megszületésével.

Valóban

úgy történt,

hogy Ú

j-Babilon

Káld

újraépítői a

sumir-tradiciók egészen különleges tiszteletét hirdették és taní-

tották s azokat újra életre akarták kelteni a sumír településekkel

együtt, melyeket m

egkíséreltek visszaállítani. Olyan hatalm

as ér-deklődést m

utattak a régészet terén, hogy az már talán az objekti-

vitás határait is túlhaladta. 36

Ettől az időtől kezdve a B

ibliában ismételten előfordul az ősi

hangzású R

AB

-MA

G37-név,

mely

úgy látszik

egy m

agas papi

méltóság

megkülönböztetésére

szolgált a

káld-Babiloniában. 38

Dánielt, aki „B

abylon összes tudósainak főkormányzója”

39 volt,N

abukonodozor a „Mágusok-m

esterének” nevezte40 D

ániel meg-

élte azt, amit m

egjövendölt – az „Arany-F

ej”, Káldea-hatalm

ánakletűnését.

De m

i történt az összeomlás után „B

abylon bölcseivel” ...?M

íg egyrészűk eltűnt a mezopotám

iai olvasztóban, sokan –m

int szabadságuk fanatikus védelmezői – a sivatag oázisain hú-

zódtak meg és az ő leszárm

azottaikból lett a sivatagi nép – azarab. – V

égül másik részük esetleg csatlakozott a jóval előbb M

é-dia-ba vándoroltakhoz, ahol – az új vallási központban – M

édiá-ban – a m

édus és a korábbi perzsa uralkodók is barátságosan fo-gadhatták őket.

Állítólag, egy „m

águs-nak” – Zoroaster-nak, a róla elnevezett

vallás alapítójának a bölcsője is Észak-M

édiában ringott. 41

Zoroaster után a „M

águs” egység mintha kettétört volna...

éspedig:

36 H

omm

el: Nabonid a hivatkozott m

ű 172. oldala.37 Jerem

ias, 39. 3. és 39. 13.38 E

ncyclopedia Biblica (T

. K. C

heyne and Sutherlan B

lack N.Y

. 1903.39 D

aniel. 2:48.40 D

aniel. 4:9.41 A

z ő születésének helye valahol MÉ

DIÁ

BA

N volt és egy törzshöz, a M

AG

U-

hoz tartozott, akik örökölték, vagy megszerezték a vallási szertartások vég-

zésének m

onopóliumát,

hogy m

iképpen —

azt

nem

tudjuk. H

. G

.R

awlinson. B

actria: The H

istory of the Forgotten E

mpire, L

ondon, 1912„A

z AV

EST

A születési helyül A

iryanem V

aejo-t rögzíti – az Araxesnál.

Media of A

ncient Persia N

. Y. 1929. 18. old.

88 a „

reformátorok”

, akik

vallásukat a

perzsaszükségletekhez alkalm

azták és részben – de nem teljesen

– be is olvadtak a perzsa társadalomba, valam

int

a „

conservatorok”,

akik kegyvesztettek

lettek, m

ert.hűségesen kitartottak az ő elkülönített azonosságuk és azősi hitük tisztasága m

ellett. 42

Mindenesetre,

mialatt

Am

mianus

Marcellinus

idejében a

„mágus

papság testülete”

Perzsia

tiszteletét és

megbecsülését

mondta m

agáénak, nyolcszáz, évvel későbben – Herodotos – a

,,Magoifelkelés"-ről írt történetében heves össze-tűzések tradíci-

óiról emlékezik m

eg; valamint ennek következtében előállott tö-

meggyilkosságról, 43 m

ely Cam

byses halála és Darius H

ytapsestrónralépése közötti időben m

ent végbe. A B

ehistuni sziklafel-iratok m

egemlítik, hogy a harcok eredetének kettős oka volt – faji

és vallási egyaránt.A

z „irani-perzsa” elem győzedelm

eskedett a Média-i „káld-

mágus”

felet. A „reform

ált vallás” – a zoroastrianizmus – P

erzsiahivatalosan elfogadott vallása lett és hosszú-ideig az is m

aradt,egészen addig, m

íg a moham

edánizmus

44 fel nem váltotta végle-

gesen.Ily küzdelmek után a m

águsok fokozatosan szétszóródtakK

özel-Kelet csaknem

mindegyik kultúrközpontjába. A

z ő hitük-nek és m

űvészetüknek keresésében – sok más hely között - az ős-

régi kultúrközpontban – Nishapur-ban – is m

egtalálhatjuk nyo-m

aikat.C

harles K. W

ilkinson éleslátásával, ennek a városnak ásatá-sainál feltárt régészeti leletek között, olyan m

űemlékeket fedezett

fel, amelyek egy ism

eretlen valláshoz tartoztak. Ezt a vallást m

e-zopotám

iai eredetűnek vélte és „m

anichean"-nak tekintette. Aműem

lékeken nyolcágú rózsácskák (rosetta) képei, felfelé emelt

kezek, majd többszörös ism

étlődésben a „szem m

otívum” fordul

elő s végül egy emberfejű sas gyönyörű példánya – olyan anyag,

mely főképpen a K

r. utáni IX. és X

. századból származik. A

fel-

42 U

gyanez a mű.

43 Herodotos III. könyv. 79.

44 Az utolsó m

egmaradottak a türelm

es Indiában kerestek menedéket. (Parsees.)

89

tárt leletek stílusa arra ösztönözte Wilkinsont, hogy azokkal kap-

csolatban a luristan-i és a scytha művészetet em

lítse. 45

A syriai írásnak az orkhon

46 feliratokon való megjelenése azt

feltételezi, hogy azt a „manichaens m

isszionáriusok” vitték azuighur-törökökhöz. E

z az írás a magyarországi N

agyszentmik-

lóson kiásott edényen található felirat hason-mása és ez – M

észá-ros G

yula szerint – kétségtelen bizonyítéka annak a ténynek, hogya K

r. előtti VII. évszázadban a K

árpátmedencében m

ár élt egyolyan népcsoport, am

elyik a régi magyar-írással (a H

unn-Szittya-

Székely rovásírással) teljesen rokonjellegű írást használt. 47

Lehetséges, hogy a K

r. e. IV. évszázadban a m

édiai mágus

települések ortodox elemeinek, akik az ősi tradíciójuk és tiszta-

vérűségük48 m

egóvására elsősorban súlyt helyeztek – most ism

étválasztaniok kellett a m

eghódolás, az elmúlás, vagy az elvándor-

lás lehetőségei között.A

mennyiben a nem

árja médeknek a lehanyatlása és az iráni

elemeknek felem

elkedése végül is arra kényszerítették az ortodoxm

águsok megm

aradtjait, hogy – a perzsa uralom legvirágzóbb

korszakában – vándorlásukat újra megkezdjék, ez m

egegyezne aluristani bronzok tanúságával, m

ert ezek – Legrain szerint – a K

r.előtti IV

. évszázadban fejeződtek be. 49

A kivándorlók term

észetesen északnak – a Kaukázus hegyei-

nek tartottak – a Perzsa birodalom

határához legközelebb fekvőrészen. A

luristani bronzöntvényekhez hasonló leletek tanúskod-nak a nagytechnikájú fém

iparuk létezéséről és hirdetik a Kauká-

zusban való megjelenésüket.

A m

édiai kivándorlók megerősödhettek a vándorúton azokkal

a népcsoportokkal, melyek a V

AN

-tó melletti káld-birodalm

attúlélték, am

elyet valószínűleg Kr. e. 585 után a m

éd-perzsákpusztítottak el. 50

45 C

harles K. W

ilkinsan, Life in E

arly Nishapur. T

he Metropolitan M

useum of

Art B

ulletin, Oct. 1950. 60. old

46 Inscriptions de 1'Orkhon, H

elsingfors 1892.47 E

tnographia 1915. 1. old.48 Fényes, tiszta, szűz-tiszta jelentések sum

ír szava: „SIK

IL” (G

. 191).49 L

uristan Bronzes, P

hiladelphia, 1934. 10. old.50 K

r. előtti első évszázadban a KA

LD

-ok és a TIB

AR

EN

-ek visszaállítottak is-m

ételten egy önálló királyságot. Strabo szerint ez a C

olehls, Pharnacia és

90 A „káld"-ok életlehetősége a kietlen hegyek között rettentő

nehéz lehetett, mert X

enophon több harácsoló vállalkozásukat je-gyezte fel. 51 A

Perzsa B

irodalom m

indenképpen megkísérelte ki-

békíteni őket. Kötöttek szerződéses m

egállapodást – de utána be-borította őket a századok csöndje. V

alószínűnek látszik az, hogy akáld-ok m

élyen behúzódtak a hegyekbe és ismételten eltűntek a

zsarnokság elől.A

mikor a m

i időszámításunk m

egkezdődött Jézus születésé-vel, egy őstörténeti forrás ism

ét említi a „M

AG

OI"-kat – a m

águ-sokat. E

z pedig nem m

ás – mint a B

iblia – amikor a három

„bölcs"-nek, a Káldeus astrológia három

nagy mesterének B

ethle-hem

i látogatásáról emlékezik m

eg. A B

iblia által nyújtott felvilá-gosítás igen rövid. C

sakis azt mondja, hogy a „m

águsok Keletről

jöttek.” Az ősi keresztény tradíciók úgy hirdetik, hogy P

erzsiahegyeiből.

A K

risztus születése utáni első évszázadban – a sokféle me-

zopotámiai kivándorlókból egyesült népcsoport m

ég mindég él-

hetett a Kaukázusban. M

ivel számuk egyre növekedett – nagyobb

területre volt szükségük. Azután egy időpontban, m

elyet csakigen hozzávetőlegesen lehetne m

egállapítani – ennek a népnek azöm

e átkelt a Kaukázuson – talán a K

r. utáni második évszázad-

ban és eljutott a Fekete T

engernél a Skytha partokig. E

bben azesetben a „bölcs em

berek” logikus intézkedésére vall leküldeni afiatalokat a term

ékeny alföldre legeltetni a nyájakat, de ugyanak-kor

birtokukban m

egtartani a

kiépített hegyi

erődítményeiket,

melyek biztos m

enedéket nyújtanak a veszély esetén. 52

Az a nagy politikai tapasztalat, am

it a mágusok az átélt iszo-

nyatos nehéz körülményekből m

eríthettek, segítette őket a törzsükfenntartásában, m

ely természetesen gyarapodott és ugyanakkor a

T

rapezusig terjedt, Uralkodójuk P

ythodoris – „egy nő”, – aki bölcs és kép-zett volt az állam

ügyek intézésére." Fiai közül egyik, „mint m

agán állam-

polgár segédkezett anyjának a birodalom adm

inisztratív ügyeiben. „The

Geography of Strabo. H

. L. Jones fordítása. N

ew Y

ork, 1928. V. köt. 427.

51 Cyropaideia III. 1, 34., III. 11. 14.

52 A B

izánci PR

OC

OP

IUS

írja egy népről: „SA

BE

RO

I akik, a Hunokhoz ha-

sonlóan a Kaukázusban laktak.” B

. Gothico a M

agyar Honfoglalás K

útfőic. m

unka 275. oldalán. Mondható-e az, hogy a nevük teljes m

értékben füg-getlen a S

UB

AR

TU

névtől, és a SU, vagy SU

BA

RE

AN

fajtától?...

91

magasrendű

kultúrájuk következtében

magukhoz

vonzották a

többi fajilag rokon – de kevésbbé civilizált népeket is – olyano-kat, akik sohasem

éltek a Kaukázustól délre.

A

megbízható

írott bizonyítékok,

melyek

nyilvánvalóanm

egállapítják egy különlegesen magas kultúrájú népcsoportnak a

Kaukázustól északra való jelenlétét – többnyire az arab íróktól

erednek. Ezek egy gyönyörű, kőházakból épített, kertekkel és

öntözött földekkel övezett várost írnak le, mely a K

aukázustólészakra, a K

uma és a B

ybala folyók összefolyásánál, a középkorévszázadaiban nagy kereskedelm

i köz-pont volt. 53 E város lakósai

– éppen úgy mint a sum

írok és a luristáni bronz alkotói, halottai-kat kővel, vagy téglával kirakott sírkam

rába temették. E

gyik fő-különlegességük az volt – am

int az arab utazók megfigyelték, –

hogy a városban a fátyolnélküli „turk” asszonyok teljes szabadsá-got élveztek, em

elkedett társadalmi helyzetük volt, fényűzően és

pompásan öltözködtek, m

ialatt férjeik csaknem szolgáikként m

u-tatkoztak báránybőrből készült öltözetükben és m

agas süvegük-kel. 54A

városnak a neve „MA

DZ

AR

” volt. 55 Rom

jait megőrizték

egészen a Kr. u. X

VIII.-dik századig, am

ikoris – Potem

kin ren-deletére – a csiszolt köveit felhasználták a Jekaterinográd erődjé-nek az építéséhez.

Hogy m

ikor alapították MA

DZ

AR

városát, azt nem tudjuk.

Megbízható leírások csak létezésének utolsó idejéből m

aradtakfenn, am

ikoris életben maradása m

ár igen veszélyeztetve volt. 56

53 Ibn B

atuta Arab U

tazó (1302-1377) Ed. D

efremy és S

anguinetti, Paris, 1854-

59. II. II. köt. 375-379 oldalak.54 A

hivatkozott mű 59. oldala. C

arleton megjegyzi, hogy a báránybőr viselése a

sumérokat jellem

ző idiosyncratikus jelenség, ugyanolyan, mint a festett

minták nélküli agyag-edények, kerekes járm

űvek és a leltárak gondos ké-szítése és m

egőrzése55 G

róf Kuun G

éza a város nevét MA

GA

R-nak, a folyó nevét B

UB

AL

A-nak írja

át. Relationum

Hungarorum

eum O

riente Historia. C

laudipolii, 1890. 93.old.

56 Bendefy L

ászló: Kunm

agyaria. Budapest, 1941 és A

Magyarság K

aukázusiőshazája, B

udapest, 1842. c. munkáiban összegyűjtötte a bizonyítékokat

Madjyr, M

atchcar, Magder, M

ajeria vagy Madzar városra vonatkozóan. A

ző teoriája szerint, a várost az a népcsoport építette, am

elyik elvált a ma-

gyarságtól, mely K

elet-Európából jőve – nyugat felé haladt el. S

okkal va-

92 Azt biztosan tudjuk, hogy véglegesen a tatárok pusztították

e1 Kr. u. 1359-ben.M

AD

ZA

R város hatalm

as kifejlődésből és nagy területenvaló elterpeszkedéséből arra a következtetésre juthatunk, hogyfokozatos növekedése több évszázadon keresztül tartott. V

alószí-nűleg azoknak az állattenyésztőknek volt a központja, akik a K

a-ukázustól északra, m

essze területre bolyongtak el. 57

Valószínűleg, hogy több ellenséges beszivárgásnak volt kité-

ve és önállósága veszélyben forgott már a tatárok előtt is – többek

közt a kazárok hatalma következtében. Ily állandó veszély hatása

alatt a mozgó elem

ekből összeállt csoport – ismét – m

egkezdtenyugat felé való haladását, körülbelül a V

I. században Kr. u. m

i-alatt a városok lakói visszam

aradtak a megalkuvásra és a későbbi

kipusztításra58 ítélve.

MA

GY

AR

VÁ

ND

OR

LÁ

SO

KA

mágusok feltételezett vándorlása M

ezopotámiából a K

au-kázusba és m

ég feljebb – csupán hipotézis, mely a későbbi kuta-

tásoktól várja megerősítését. A

zonban – a Kaukázus vidékéről

végbement népvándorlás, m

elynek eredményeképpen végül is a

magyar nem

zet kialakult, megtörtént ténynek m

inősíthető. „MA

-G

YA

R V

ÁN

DO

RL

ÁSO

K"-nak nevezzük m

ajd ennek a feltételezettazonos csoportnak em

igrációját – amikor ezt az azonosságot a

történelmi kútfők teljes m

értékben már igazolják.

lószínűbbnek látszik azonban, hogy ez a város a központi települése lettannak az egész áradatnak, am

elyik átkelt a hegyeken jóval előbb, mint

ahogy a nyugatnak tartó csoportról leváltak volna azok, akik visszamarad-

tak e régi település körül.B

endefy módszerei nem

egészen kielégítők s ezekért meg is kapta a m

eg-érdem

elt szidást és kritikát. Ellenben sem

mi elism

erésben nem volt része

azért az igyekezetéért, mellyel egy igen érdekes történelm

i problémát akart

megvilágítani. A

köszönettel a közvélemény m

ég adósa maradt

57 Egy bizánci író – A

. B. P

rokopios – a hatodok századból elmondja, hogy ez a

„fehér Hunok” vagy az „E

PH

TA

LIT

AK

” népe a Perzsák legközelebbi

szomszédai. A

többi HU

NO

K a K

aukázus és a Duna közötti területen

„bolyongtak” Moravcsik, a fent idézett m

ű 58. oldala.58 M

agyarokra, Sabirokra, H

unnokra, vagy egyéb a Kaukázussal kapcsolatos né-

pekre vonatkozóan Kuun fent idézett m

unkájának 81-144 terjedő oldalaiadnak felvilágosítást.

93

Perzsa, arab és bizánci utazók és történészek a K

r. utáni II.-III. századok éveiben leírják, hogy a nagy hegyektől északra esővidéket, a K

uban és Volga völgyétől – a M

EO

TIS

-i mocsarakig –

a többékevésbbé

nomád

scytha népek,

mint

törökök, hunok,

ogorok, ugorok, unogurok, kutugurok, saragurok, ephtialiták, fe-hér-hunok, sabirok, bolgárok és egyéb népek lakták. 59 E

zekben akevert és különböző, de etnikailag sokféle m

ódon összetartozónépcsoportokban kell keresnünk a későbbi „m

agyarok” elődeit.L

egelőször a HU

NO

K váltak nagyhatalom

má és nyugat felé lo-

vagolva m

egalapították rövid

életű birodalm

ukat a

Duna-

Medencében. E

zt az „ígéret földjét” meglátogatta és hosszabb-

rövidebb ideig birtokba is vette sok nép, akiket a magyar tradíciók

ősöknek vagy rokonoknak neveznek. 60 Egyik ilyen népcsoportnak

a Nyugaton visszam

aradt része lett őse a Sudeta-fajnak s innen

ered ezeknek mongoloid típusa.

Archeológiai leletek bizonyítják, hogy M

agyarországot a Kr.

előtti VII.-III. évszázadokban a scytha-nép lakta, akiket a kelták

űztek el. A scytha nép előtt – az u. n. prescytha nom

ád lovasokviszonylag rövid uralm

áról tudunk. 61 Lehetséges, hogy ennek a

bámulatos országnak – a K

árpátoktól övezett bővizű medencének

– híre a magyarok vezetőinek egyik csoportjához is elérkezett,

mialatt csendesen népük jövendőjének terveit szövögették – a

Hun-B

irodalom árnyékában. V

égeredményben – egy azonos nép-

59 L

ásd Zacharias R

hetor Krónikáját a korai V

I. századból, aki a Kaukázustól

északra élő népek között említi az U

nagur, Ogor, S

abhir és Abhar-okat.

Moravcsik G

yula: a Magyar T

örténet Bizánci F

orrásai Budapest, 1934.

50, oldal

és H

erbert S

chönebaum:

Die

Kenntniss

der B

yzantlnischenG

eschichtsschreiber von der Ältesten G

eschíchte Ungarns. L

eipzig, 1922.60 A

Magyarok H

onfoglalása előtti időből származó földrajzi nevek azt valószí-

nűsítik, hogy a föld, előbbi tulajdonosa, amelyik e neveket adta a m

agyarnép rokona volt és az asszír-babyloni kultúrával is kapcsolatot tartott fenn.U

gyanis csakis ilyen nép adhatta a hegyekkel övezett síkságnak az „akkád”K

AR

PAT

U nevet, m

elynek jelentése: edény, vízgyűjtő, vagy ugyanígy Eu-

rópa legnagyobb édesvizű tavának a BA

LA

TU

– „élet” nevet.61

Gallus

Sándor

és H

orváth T

ibor: U

n P

euple C

avalier P

réscythique en

Hongrie. B

udapest, 1939.

94

csoport, amelyik különféle név alatt jelent m

eg, lassan feltűnikm

int a „magyar nép”. 62

A történészeknek általánosan az a vélem

ényük, hogy mikor a

magyarok, a hatodik évszázadban, a K

aukázustól északra voltaktalálhatók, m

ár nagy vándorút volt mögöttük – tekintve, hogy

észak-keletről – az Ural-hegységből jöttek. 63 E

z teljesen elfogad-ható és igaz, lehet, bizonyos törzsekre vonatkozóan, akik csatla-koztak a m

agyarokhoz – a népcsoport lelke azonban – a kikristá-lyosodó erő – m

agából a Kaukázusból jött ki.

Theodorus G

azes – bizánci író – minden kétséget kizáróan le-

rögzíti, hogy a „magyarok a D

una partjára a Kaukázusból jöttek

a Cim

erian Bosphorus-on keresztül V

I. Leó uralkodása idejében,

(886-912.)”64 M

agában a Kaukázusban lakó népek a m

agyarokkalvaló rokonságuk ősi tradícióit híven m

egőrizték s ezeket a ha-gyom

ányokat gyűjtötte össze és írta le gróf Zichy Jenő. E

nnek azegész vidéknek archeológiája és etnográfiája bizonyítja a rokon-sági összefüggéseket. 65 V

égül – a korai orosz krónikák – több év-századdal a bizánci írók után m

ég a Kaukázust „M

agyar Hegy-

ségnek”66 hívják.

A „M

AG

YA

R” elnevezés a K

aukázustól délre is felfedezhetőT

heophilaktos S

imonkattes

67 történetében,

aholis ő

elmondja,

hogy a perzsákkal harcoló bizánci hadsereg Kr. u. 587-ben újra

felépítette Arm

enia délnyugati részében lévő „MA

TZ

AR

” várát,am

elyet az idő rombolt le. 68

Schönebaum

69 azt állítja, hogy a bizánci írók nagyon gyakrantz-nek írták a „gy"-t – így ez a hely a „m

agyarok” dicsőségét hir-

62 Pauler G

y. és S. Szilágyi: A M

agyar Honfoglalás K

útfői, Budapest, 1900 és

Ném

eth Gyula: A

Honfoglaló M

agyarság kialakulása, Budapest, 1930.

63 Carlile A

ylmer M

acartney, The Magyars in the N

inth Century, C

ambridge,

1930.64 M

oravcsik idézett munkájának 172. oldala.

65 Gróf Z

ichy Jenő: Voyages au C

aucase et en Aste C

entrale. La M

igraation dela R

ace Hongrois. B

udapest, 1897.66 H

odinka Antal: O

rosz Évkönyvek M

agyar Vonatkozásai, B

udapest, 1916, 33.68, 349 oldalak.

67 Theophylaktos S

imonkattes-H

erakleios Bizánci császár uralkodásának idejé-

ben (610-640) élt. Theophylacti Sim

oncattae Historie, L

elpzig, 1887.68 U

gyanezen mű, 2. könyv 18. része.

69 Schönebaum

idézett munkájának 2. oldala.

95

detheti, s váruk, melynek urai voltak egykor, a K

aukázustól délre– m

ár Kr. u. a V

I. században régi volt és romjain zöldült a m

oha.É

rdekes, hogy ugyanaz a görög író ahogyan a népről ír, a többibizánci írókhoz hasonlóan, azt különböző elnevezésekkel illeti – stöbbek között T

ÖR

ÖK

-nek is mondja. E

bben az esetben azonbankétségtelenül m

egállapítható, hogy itt kizárólag „magyarok"-ról

van szó, akik tisztelik az „elem

eket”, de Istennek csak azt hívják

és csak az EG

YE

TL

EN

T im

ádják, aki az eget és földet terem-

tette.”70

Későbbi történetírók – köztük m

agyarok is – erősen kritizál-ják T

heophylaktost a nyilvánvaló tévedése miatt, am

ikor ilyen le-hetetlenül fejlett tulajdonságokkal ruházza fel a „nom

ád barbáro-kat”. D

e milyen oka lehetett volna T

heophylaktosnak ilyen meg-

állapítások kitalálására... ? Nyugodtan m

ondhatjuk, hogy semm

i.T

eljesen igazolja megállapítását az a körülm

ény, ha ezek a „törö-kök”

, vagy magyarok m

egtartották tradicionális mágus vallásukat.

A „m

águs vallás” elnevezés sokszor előfordul a magyarokkal

és a szomszédaikkal kapcsolatosan a keleti forrás-m

unkákban. 71

Ezt úgy m

agyarázták, hogy az ősmagyarok között Z

oroaster val-lásának is voltak hívei, de sokkal indokoltabb az a gondolat, hogyezek a zoroastrianizm

us előtti – mágus-valláshoz tartoztak. A

h-hoz a „könyvnélküli valláshoz, 72 m

elynek hitét és szertartásait ahozzá nem

értő kívülállók – a keleti forrásokkal ellentétesen –m

agyarok pogány vallásának mondották. 73

Más bizánci írók érdekes bizonyítékot hoznak a vándorlás

későbbi lefolyásáról és az archeológiai nyomok – m

elyek majd

véglegesen megállapítják a vándorlás útját, m

ár állandóan gyara-podnak. O

rosz írók mondják, hogy É

szak-Kaukázusban a D

onecfolyó völgyében és a síkságon a D

on és a Dnyeper között, m

elyetK

onstantinos Porphyrogenetos L

ebediának nevezett, a sírok olyan

70 U

gyanezen mű, 7. és 8. oldala.

71 Macartney idézett m

unkájának 190• és 201. oldala (Kazár király, előbb m

águsvolt – azután zsidóvá lett.) A

mágusokra vonatkozó egyéb referenciák ta-

lálhatók a 216. 217 és 218. oldalakon.72 U

gyanezen mű, 217. oldala.

73 IBN

-RU

ST

A : „T

he Magyars w

orship the sun and the moon,”. G

ardezi: „The

Magyars are fire-w

orshippers.” Macartney 208. oldal.

96

tárgyakat tartalmaznak, am

elyek nyilvánvalóan a Magyar K

ultúraősei. 74

A vándorló, hazátlan nem

zet különböző helyeken kíséreltem

eg a letelepedést, de táborait mindenütt m

egtámadták a többi

törzsek, akik

a népvándorlás

következő hullám

aként követték

őket. Mialatt ők L

ebédiában jártak, a besenyők elpusztították ott-honukat s a nép egy része visszatért P

erzsiába. A visszam

aradóktovább m

entek – Prut és S

zeret vidékére „AT

EL

KU

ZU

” – Etel-

közbe – a folyóközti területre, de ez szintén sík – védetlen földvolt.T

ehát, ha a magyarok életben akartak m

aradni – feltét-lenülegy stratégiailag védettebb helyet kellett elfoglalniok és így vo-nultak be 896-ban a K

árpátok övezte síkságra, amely ebben az

időben nagyrészt lakatlan terület volt a: „DE

SE

RT

A A

VA

RO

-R

UM

”. Az északi szláv települések könnyen behódoltak, m

ertezek akkoriban sokat szenvedtek uralkodóik belső harcai követ-keztében, de a bolgár rokonokkal igen sok és véres csatát vívtak am

agyarok, addig míg az A

ldunán túlra űzték ki őket. Így pár évalatt a honfoglaló őseink m

eghódították és betelepítették az egészországot. – E

urópa egyik legideálisabb geográfiai egységét.T

alán érdekes. még m

egjegyezni azt, hogy a honfoglaló nép-ben az az erős m

eggyőződés uralkodott, hogy tulajdonképpen asaját örökségüket veszi birtokba, azt a földet, am

ely valamikor

őseinek tulajdona volt.H

iszen a krónikák is hangsúlyozzák, hogy ez az expedíció „am

agyarok második kijövetele volt S

cythiából.”75

Erre vonatkozóan érdekes közlésekkel szolgál V

. Gordon

Childe m

unkája. 76

74 L

ásd: Leo G

ramm

atikos (886-912) Taktikáját. Vári D

ezső: Leonis Im

peratorisT

actika. Budapest, 1917-22 és D

e Adm

inistrando Imperio of K

onstantinosV

. II Porphyrogenetos (912-959), E

d. Bekker, B

onner Corpus.

75 Zakharow

und W. A

rendt, Studia Levedioa, 1934. 80. oldal.

76 The H

ungarian axe-adze in The D

anube in Prehistory 1929. 205. old. és T

heA

ryans, London 1926. 189. old.

97

MA

GY

AR

OK

MA

GY

AR

OR

SZ

ÁG

BA

NA

Dunam

edencét meghódító m

agyarokról szóló első jelentésX

. Leo B

yzánci császártól ered, aki a róluk való beszámolóját úgy

kezdi, hogy „ez egy szabad és bátor nép", 1 ámbár irántuk kevés

bizalmat és szim

pátiát érzett. Valóban – a m

agyarok megjelenését

a keresztények nem nézték jószívvel. A

pártatlan GA

RD

ÉZ

I úgyírja le őket, hogy jó m

egjelenésű és csinos emberek voltak, akik

prém- és selyem

-brokát ruhákat hordtak és arany- meg ezüstve-

retű fegyvereket viseltek. 2

Ezzel szem

ben – azoknak az országoknak megijedt klériku-

sai, melyeket az új jövevények veszélyeztettek szörnyetegeknek

nevezik őket, akik az ördögök és boszorkányok ivadékai. 3

Későbbi időkben a rom

antikus magyar nacionalizm

us szíve-sen látta ezekben az ősökben a csodálatos nom

ád harcosokat,azonban az objektív archeológia azt m

utatja, hogy ők – a kezdet-kezdetétől fogva – főképpen békés földm

ívelők voltak. Móra F

e-renc, aki a M

agyar-Alföldön több sírhelyet ásott ki, m

int az ösz-szes archeológus együttvéve – azt a tényt állapította m

eg, hogy aIX

. és X.-ik századbeli (K

r. u.) alföldi sírok egyik fajtájában ahalottak sarlóval együtt vannak eltem

etve, a másik fajta sírok pe-

dig olyan tetemet takarnak, am

elyik mellett a kard és a nyíl van

1 P

auler Gyula és S

zilágyi Sándor: A

Magyar H

onfoglalás Kútfői, B

udapest,1900, 33. oldal.

2 Macartney idézett m

unkájának 208. oldala.3 K

ézai Simon – a X

III. század magyar történetírója kom

oly formában utasítja

vissza ezeket az aljas rágalmakat – m

ondva – hogy, amennyiben a szellem

-ekeiek; az anyag fogam

zásához szükséges lehetősége hiányzik – fel kelltételezni, hogy a m

agyarok is – éppen úgy, mint a többi népek – a férfiak

és nők házasságából származnak.

98

ott. 4 A csontvázakon sem

miféle faji különbség nem

található.U

gy-anazon fajú néphez tartoznak azok is, akik sarlóval és azokis, akik karddal és nyíllal vannak eltem

etve – de a sarlós száma

sokkal több, mint a kardos-nyilas síroké.

Ilyen archeológiai adatok nehezítik meg A

L B

EK

RI-nek – a

XI. századbeli író – azon határozott kijelentésének a cáfolatát,

mellyel ő kifejezetten leszögezi, hogy a m

agyaroknak már voltak

lovai, csordái, és megm

űvelt földjei. 5 Term

észetes, hogy a nem-

zetnek volt hadserege is, amelyik – éppen úgy, m

int a többi or-szágok hadseregei, zsákm

ánytámadásokat is intézett, de a nem

zetlegszám

osabb része minden valószínűség szerint azonnal m

egte-lepült a honfoglalás után, hogy m

ezőgazdasággal és állattenyész-téssel foglalkozzék.

Elism

ert gazdasági tény az, hogy a vándorló népeknek meg-

élhetésük biztosításához óriási területre van szükségük.A

honfoglaló magyarság lélekszám

át a velük azonos időbőlszárm

azó bizánci jelentések és a későbbi történelmi adatok is kb.

500.000 főben

állapították m

eg. 6 H

a a

magyarok

tehát olyan

életmódot folytattak volna, am

elyet bizonyos történetírók tulajdo-nítottak nekik – az egész E

urópa túl kicsinynek mutatkozott volna

az ellátásukhoz.E

zekután vizsgáljuk meg azt, hogy m

egtartották-e a honfog-lalók az ő eredetükre vonatkozó valam

elyik tradíciójukat? Törté-

nelmi tényként ism

erjük azt, hogy ősrégi jelvényünk – a koronásT

UR

UL

-MA

DÁ

R helyett új cím

ert fogadtak el, amely egy ideig

egy pajzson négy fehér és négy vörös vízszintes csíkkal volt ábrá-zolva. A

későbbi időben ezek a csíkok a pajzs jobboldali felébeszorultak, m

ialatt a baloldalt a hármas halom

és az apostoli ke-reszt foglalta el. – A

címer ilyen definitív form

ában a XII. szá-

zadban jelent meg. 7

A csíkok, népszerű m

agyarázat szerint, a négy folyót – a Du-

na, Tisza, D

ráva és Szávát – jelentik. M

inden logikusan gondol- 4 M

óra Ferenc: N

éprajzi Vonatkozások a Szegedvidéki K

orai Magyar L

eletek-ben, S

zeged, 1832.5 M

acartney fent idézett munkájának 207, oldala.

6 Szabó István: A M

agyarság életrajza, Budapest, 1941. 10. oldal.

7 László G

yula: Les Sym

boles du Royaum

e. Visages de la H

ongrie, Paris, 1938.

15. oldal

99

kodó iskolás gyerek azzal a kérdéssel zaklatta a tanárját, hogy:„m

iért pont ezeket a folyókat jelentik a csíkok...?” Hiszen M

a-gyarországnak két nagy és több tucat kis folyója van... és m

iértpontosan négyet választottak ki... ? A

tanár nem tudott válaszolni.

Nem

lehetséges inkább az, hogy a „négy folyó” – egy Keleti

Paradicson em

lékét őrzi, a „NÉ

GY

FO

LY

Ó F

ÖL

DJÉ

T"... 8 és a

hármas halom

visszaemlékeztet azokra a „K

EL

ET

I HE

GY

EK

-R

E”, m

elyek a sumir képírásokban (pictografiában) három

há-rom

szöggel voltak jelölve és jelentésének értelme „föld, m

ező, or-szág, hegy” és „M

AD

"9-nak ejtették ki...!

A párhuzam

os vonalak a sumir nyelvben a „víz ideát”

10 feje-zik ki. A

z özönvíz neve sumérul: „A

R"... „A

RIA

” annyit jelent,m

int „elözönleni” – de ugyanakkor „utód”11 is. A

nagy folyóhozhasonló utódsokaság. 12

Tehát a M

agyar-címernek a két oldalát, ha sum

írul olvassuk:„M

AD

-AR

"-nak kell kiejteni. Nem

láthatjuk-e mi ebben a cím

er-ben az ősi eredet üzenetét? E

lrejtve ott a „bölcsek” által anélkül,hogy annak m

egértésére jutnánk...? S m

i – az utódok – addig nemhiszünk, m

íg nem találjuk m

eg GU

DE

A13-nak feliratait, am

elyikm

egmagyarázza nekünk, hogy a „hegyek és a folyók” egysége a

sumir ideológiában az „országot”

jelentette. 14 (az utóbbi az öntö-zött alföldet jelezte.)

A honfoglalók m

agukat „magyar"-nak hívták és az országu-

kat „Magyarország"-nak. E

zek a nevek – állítólag abból az elve-szett szógyökből szárm

aznak, amelyikből a vogul nyelvben egy

MA

NJS

I szó megm

aradt, amiről azt vélik, hogy az „O

b-tól valóU

grit” jelentette – de állítólag valamikor az „em

bert” fejezte ki.

8 L

ásd az ősi IST

AR

-HY

MN

US

ZT

: „OH

! Nagyasszony. A

z ER

EC

H-1 „N

égyFolyó

Országának”

Királynője,

békítsd m

eg a

szíveket. O

h! N

agy-asszony!... A

„Kelet H

egyeinek” Királynője, B

abylonian and Assyrian L

it-eratur, N

ew Y

ork, Colonial Press 164. oldal.

9 Prince, m

egnevezett munkájának 228. oldala

10 Langdon m

egnevezett munkájának 261. oldala.

11 D. S

. pp. 2 & 3.

12 EM

ESE

álma a legenda szerint – „a N

agyasszony méhéből fakadó nagy folyó

messzenyúló országokat öntött el.”

13 Gudea sum

ír uralkodó ideje a kultúra virágzása volt.14 F

. Thureau D

angin, Nouvelles F

ouilles de Telloh, Paris 1910. 26, oldal. (A T

i-betiek cím

erében is megvan a „hárm

as halom”, a kiadó)

100

Ezt a szógyököt azonban sehol sem

lehet megtalálni s csak felte-

véseken alapszik a következtetés. Ugyanakkor – a „M

agyar” ki-fejezés sokkal közelebb állónak tűnik fel a „m

eglevő” sumir szó-

gyökhöz ... mint „M

AG

+ A

R, m

ely „Mágus-sokaságot”

vagy„

Mágus-erőt” jelent. D

e ugyanakkor a médiai ősökre

15 is vonat-kozhat ez a szó – azokra az évszázadokra, m

elyeket a „MA

G”

nép16

Luristan-ban

töltött. U

gyanis m

ialatt a

médek

magukat

„MA

DA

„-nak hívták, – minden m

ás nép megkülönböztetésére az

„IRR

A” u. n. szárm

azási sufixumot csatolták e szóhoz és így a

későbbi időben a Médiából elvándorlók ezt az „IR

RA

” sufixumot

a saját nevükhöz is hozzátehették összekeverve a ,,MA

D-A

R"-t a

„MA

D +

IRR

A"-val.

Idegenek viszont

egyéb neveket

adtak a

nemzetnek.

ÍgyC

onstantinos Porphirogenitos – bizánci császár – (905-959 K

r. u.)azt írja, hogy az új jövevényeket – akiket akkoriban „törököknek”neveztek

– azelőtt

SA

BA

R-T

OIA

SP

HA

LO

I 17 néven

ismerték.

Ezt szót „Sabartoiasphaloi” – ha ez valóban „egy” szó – sok vita

ellenére sem sikerült elfogadhatóan m

egmagyarázni.

Ennek a szónak ism

ertetésében valószínűleg Macartney áll a

legközelebb az igazsághoz, amikor feltételezi, hogy a szónak a

második felét a görög konyhanyelv egyik változataként kell te-

kinteni, egy „epitheton ornans”18 vagyis díszítő elem

. A szó első

része visszaemlékeztet É

szak-Babylonia sum

ir nevére: SU

BA

R-

TU

. Ezt a szót többféleképpen lehet m

agyarázni, de a lehetőségeklegjobbjaként

a S

UB

AR

szó

egyik változataként

tekinthetjük.S

UB

AR

„felszabadítani": 19 SU

BA

RT

U =

„szabadnak született”.H

a elfogadjuk ezt a magyarázatot, akkor az eredeti szónak a m

á-

15 A

kettős etymológia egyeseknek m

eglepő lehet, de a sumerológus. Ism

eri azta végtelen szójátékot, am

it a sumírok használtak.

16 MA

DA

– sajátságos neve Médiának. M

AD

A – „egy m

éd”. „(C’est le seul

nom propre qui ne prend pas la term

inaison – IRR

A – pour designer le

dérivé du pays.” Jules Oppert, L

e Peuple et la L

angue des Mèdes, Paris,

1879, 273. old.17 D

e Adm

inistrando Imperio. M

agyar Honfoglalás K

útfői, 121. oldal18 M

acartney, The M

agyars of the IXth C

entury, Oxford, 1930. 175. oldal.

19 SU

BA

R – „freilassen” (D

el. 64.)

101

sodik része a SU

BA

RT

U-nak a görög fordításaként m

utatkozik,annyit jelent m

int „nem m

egbilincselt”, „szabad". 20

E

görög szónak

tulajdonított sokértelm

ű jelentései,

mint

„megrendíthetetlen,

egészséges, kitartó,

biztos, stabil,

meg-

bízható” – erősen emlékeztetnek a sum

ír szógyűjteményekben a

„KA

L” és a „M

AG

” szavaknak tulajdonított értelmezésekre.

Ezek után vessünk m

ég egy vizsgáló pillantást az ősi eredetethirdető m

ondákra is. A legelső m

agyar „írott történelem” elve-

szett, de több középkori változata létezik, melyek az eredetiből

néhány kivonatot ártalmaznak. Így K

ÉZ

AI S

IMO

N –aki valószí-

nűleg „apát”21 volt és írásai a X

III. század végéről származnak –

úgy mondja, hogy a m

agyarok „Jafet ivadékai”22 és T

HA

NA

óri-ás fiától – M

EN

RO

TH

-tól (Nim

rod) származnak.

Miután ez a M

EN

RŐ

TH

– Egyiptom

és Nubia határán egy

bábel torony építését kísérelte meg – innen, állítólag „E

VIL

AT

H”

földjére költözött, mely m

ost Perzsia. Itt szült neki felesége –

EN

ET

H két fiat – akik „H

UN

OR

” és „MA

GO

R” nevet viseltek.

Tekintve, hogy M

EN

RO

TH

-nak több felesége volt, a többi asz-szonyoktól is születtek gyerm

ekei, akiknek utódai még m

a is ottélnek, színben és alakban :hasonlítanak a m

agyarokhoz s a nyel-vük csupán annyiban különbözik a m

iénktől, amint a „sváb be-

széd különbözik a thüringiaitól”.H

UN

OR

és MA

GO

R vadászatra indultak és am

ikor már so-

káig üldöztek egy csodálatos szarvast – Scythiában találták m

a-gukat. K

ésőbb a családjaikkal együtt ide átköltöztek. HU

NO

Rivadékai lettek a hunok, M

AG

OR

-é pedig a magyarok.

Ennek a legendának, a nyilvánosságra való hozatala pillana-

tában, már m

egszületett a kritikája is. A biblikus történettől való

eltérése elkeseredett ellenszenvet idézett elő azon egyházi sze-m

élyek között, akik a Szentírás előadásához betű szerint ragasz-

kodtak. Elindítottak egy újabb verziót, m

ely azt hirdette, hogy a

20

„In den

Gefangnissen

ein runder

Block.”

W.

Pape,

Handw

örterbuch.B

raunschweig, 1914.

21 Dom

anovszky Sándor ennek a m

unkának eredetét 1282-1285-re teszi. Kézai

Simon M

ester Krónikája, B

udapest, 1906.22 L

angdon – NIM

RÓ

DO

T azonosítja a sum

ir NIN

UR

TA

istenséggel Semitic

Mythology, 36. oldal.

102

magyarok valóban Jafet-ivadékok, de ennek M

AG

OG

nevű fiánkeresztül. E

z a kitalált teória természetesen értéktelen.

Ugyanis egy ősrégi és valódi tradíciónak a m

ég meg-lévő

maradványai csakis a régi verziókban találhatók m

eg.A

z újabb változatot is elérte a későbbi kritikusok merev el-

utasítása, akik tudatlan emberektől szárm

azó „szerzetesi spekulá-ciónak” m

inősítették.A

Menrótra vonatkozó írás – m

int történelmi bizonyíték bár

homályosnak látszik, de m

ind a Perzsiából történő kivándorlás,

mind pedig M

EN

RÓ

TH

(Nim

ród) és felesége Eneth (sum

érulE

NE

= elbűvölő) neve, pontosan a m

ezopotámiai eredetet m

utat-ják.

Rengeteg szem

élyi, földrajzi és rangot jelentő ősi magyar

névről tudunk, melyek 1000 évvel ezelőtt lettek feljegyezve. E

zekm

ár magukban követelik eredetük felderítését, a m

eglévő és ki-m

utatható mezopotám

iai összefüggéseket mindig szem

előtt tart-va. L

ehetetlen, hogy elfogadható magyarázattal nem

rendelke-zünk S

AR

AL

DU

hercegnőnek – Szent István édesanyjának – a

címére vonatkozólag sem

, aki „belekenigi"∗ volt. M

egkérdezhet-jük a honfoglaló vezérelt neveit is például H

UB

A (talán egy ro-

kon elamita törzs) vezére – H

UB

A elam

ita Isten után nevezve),vagy T

OS

U – T

ÖH

ÖT

ÖM

(Tahadu =

gazdag) vajjon ezek isnem

-e a mezopotám

iai tradíciókat őrzik?A

sumir összehasonlítások kiváló és karakterisztikus értelm

etadnak az eddig fel nem

ismert és m

eg nem m

agyarázott földrajzineveknek, azoknak, m

elyek valaha mindenki által ism

ertek és ért-hetők voltak, de később a feledés hom

ályába merültek, a m

agyarevolúció zavaros történetében. E

nnek a vizsgálatnak az eredmé-

nyével a magyar kultúrtörténet m

ajd igen nagy nyereséghez jut.D

e a sumériológiai gazdagsága révén a nyugati kultúra története

is értékesebb lesz. A szárm

azásunk múltba m

élyedő gyökérzetétjobban

megism

erjük m

ajd, ha

közvetlenül közlekedhetünk

a„sum

írokkal” legalább „egy” élő nyelven keresztül.

∗ M

a már tudjuk, hogy babiloni nyelven „beli-kina” =

„a ti Királynőtök”. B

obulatévesen vonatkoztatja ezt S

araldura. Géza m

ásodik feleségét – Adelhaidot

– hívták így a magyarok, m

ert a betelepített németek érdekeit szolgálta.

Nem

a magyarokét. (A

kiadó megjegyzése.).

103

Ezzel

kapcsolatban egy

újabb könyv

egészen egyszerűen

megállapítja a babyloniai kultúra „felsőbbrendűségét” a sum

irhátrányára s ezt a kijelentést az írója azzal indokolta, hogy ababyloniai kultúrához a sem

ita nyelv összekötő hidat biztosít, míg

a sumir kultúrához vezető hasonló híd hiányzik. 23 E

rre a megálla-

pításra csak azzal felelhetünk, hogy – amennyiben a hivatott tudá-

sok a múlt sikertelen erőfeszítéseinek csak egy töredékét fogják

arra fordítani,

hogy az

újonnan feltárt

archeológiai anyagok

eredményeivel és m

egfelelő módszerekkel az O

ppert-Lenorm

antelm

élet igazságát rehabilitálják – akkor a sumírokhoz vezető hidat

nem sokáig fogjuk nélkülözni. D

e lehet, hogy több ilyen híd islétezik. Idővel felvilágosítást kapunk a problém

ára vonatkozólagis, hogy: „valóban m

onocentrikus volt-e az emberi kultúra... ?” –

amint azt a sum

írológia dékánja Pater D

r. A. D

eimel jövendöli. 24

És vajjon közös-e vérünk... ?

Lehet, hogy újra felfedezzük a m

i tündöklő, ősi tudományunk

kiapadhatatlan forrásait – hiszen annyira szükségünk van ma arra,

a mostani tévúton járó és m

egzavarodott világunkban...

23 M

. David: L

es Dieux et le D

estin en Babylonie, P

aris, 1949-12. oldal.24 Studia O

rientalista Vol. X

III. Helsinki 1947

VII. Ü

ZE

NE

T, RÉ

GI K

ÖN

YV

BŐ

L

Mezopotám

iai romhalm

ok alól ásták ki a régészek a világ el-ső könyvtárának m

aradványait. A négy-ötezer éves szövegeket

cseréptáblákra írták a sumírok. Irodalm

uk legszebb termékei ab-

ból az időből valók, mikor m

ár megrendült a sum

ir politikai ha-talom

és pusztulóban volt az emberanyag. A

z írástudók nyilván anem

zethalál rémével viaskodtak. H

ogy nem adták m

eg magukat

és bíztak fajtájuk megm

aradásában, azt mutatja egy szép költe-

mény, m

elyet számos apró töredékből rekonstruáltak. Így is hi-

ányzik eleje és vége. Nyilvánvaló azonban a szövegből, hogy ar-

ról van szó : a Terem

tő, aki agyagból gyúrta az embert, a terem

tésbefejezése után végigjárta a világot és rendezi, szervezi m

űvét,végzetet, sorsot rendel a különböző népeknek. E

lér Dél-M

ezopo-tám

iába, arra a földre, amit m

a a tudósok Sum

ir-földnek hívnak,de tudnivaló, hogy akik 5000 év előtt lakták, azok szerint sohanem

Sum

er, hanem M

ada vagy Kiengira volt a neve. A

Terem

tőm

egáll a Kaukázus hegyeiből jött, választott népének országa

előtt és így rendelkezik:

„O

rszágok országa, törvénytudás népe,N

apkelet s Nyugat közt a világnak fénye,

Nagy a te nem

zeted, nagy a te végzeted,O

ly messze-m

agasztos, hogy fel sem érheted;

Mint a m

agas mennyég, szíved m

érhetetlen,É

leted gyökere szent és sérthetetlen.H

egyek, árnyas erdők, hős föld büszke népe,E

z a te végzeted ősi öröksége:E

rős, gazdag vár vagy, de az örök törvényt,A

mit Isten rád rótt, vállalnod kell önként,

Hogy beteljesüljön győzelm

es végzeted,U

r oltára te vagy, emeld fel a fejed!

Miután a fenti sorokat szabad fordításban adtam

, kissé kiegé-szítve a törm

elékesen ránk maradt szöveget, m

ódot kívánok adniarra, hogy ellenőrizzen a m

agyar olvasó az angol fordításból,

105

melyet S

. N. K

ramer S

umerian M

ythology című könyvéből ve-

szek. (59-69. lap, Philadelphia 1944.)

Ugyanott m

egtalálhatja az érdeklődő a cseréptábla-töredékekpontos bibliográfiáját is.

„O

Sumer, great land of the lands of the universe,

Filled w

ith steadfast brightness, the people from sun-

rise to sunset obedient to the divine decrees, T

hy decrees are exalted decrees, unreachable,T

hy heart is profound, unfathomable,

Thy .... .... is like heaven, untouchable...

O city, w

ell supplied, washed by m

uch water...

Shrine of abundance ... green like the „m

ountain”H

ashur-forest, wide shade ... heroic

Thy perfected decrees he has directed

The great m

ountain Enlil in the universe has uttered

thy exalted name ;

O thou city w

hose fates have been decreed by Enki,

O thou shrine U

R, neck to heaven m

ayest thou rise.”

A K

IAD

Ó U

TÓ

SZ

AV

A

A m

agyarság mai szétszakított állapotában úgy cselekszünk

lelkiismeretünk szerint „ahogy lehet.” K

ötelességünknek éreztük,hogy m

egismertessük a m

agyar közönség szélesebb rétegeivel Dr.

BO

BU

LA

IDA

nagyszerű eredményeit. S

azonban nem volt haj-

landó a SU

ME

RIA

N A

FF

ILIA

TIO

NS

című és angol nyelven

megjelent könyvének lefordítására engedélyt adni azzal az indo-

kolással, hogy ó – a tényeket – a magyar közönség szám

ára más

formákban, sokkal részletesebben, új eredm

ényeivel kiegészítveés m

agyarul akarja megírni. (S

ajnos – közben meghalt.) F

elha-talm

azott azonban minket arra, hogy közöljünk néhány m

agyarnyelven m

ár megjelent cikkét.

Így átvettük a Warren, O

hioban megjelenő „F

áklya c. lapbólaz Ő

störténet Dióhéjban (1956) A

sumir m

agyar nyelvrokonság(1956) és a K

ölcsönöztük vagy örököltük (1960) cikkeket s ezért alap szerkesztőjének D

r. Kúr G

éza honfitársunknak ezúton mon-

dunk hálás köszönetet. Az Ő

svallás Nagyasszonya először – az

azóta megszűnt Ú

j Magyar Ú

t folyóiratban jelent meg (1953), az

Üzenet R

égi Könyvből pedig a M

agyar Könyvtár kiadványban

(1956).A

Szóegyeztetések és A N

yelvrokonság Történelm

i Háttere c.

fejezeteinket itt Argentínában állítottuk össze D

r. BO

BU

LA

IDA

„Sumerian A

ffiliations” c. könyve alapján, melyből a fordítás gr.

Károlyi István érdem

es munkája. L

ehet, hogy itt-ott nem adtuk

vissza pontosan az eredeti elgondolást, de – úgy véljük – ez ki-sebb baj, m

intha... a lényeg még sokáig ism

eretlen marad.

Dr. B

OB

UL

A ID

A érdem

e, hogy bátor könyvével új utat törta m

agyar őstörténet egy régi igazsága számára. E

zzel – a továbbikutatásoknak – beláthatatlan távlatot nyitott.

Elm

élete követésének megkönnyebbítését szolgálja a csatolt

térkép, melyért D

r. Kogutow

icz Manuelának vagyunk igen hálá-

sak.Öröm

mel jelentjük, hogy m

a már sokan dolgoznak a sum

ír-m

agyar kapcsolatok felderítésén és reméljük, hogy az új eredm

é-nyeket ham

arosan látnia fogjuk.

107

Azokat pedig, akik azon m

unkálkodnak, hogy a magyar m

últism

erete legyen alapja a magyar jövőnek – áldja m

eg a Magyarok

Istene.

Az „E

sda” kiadó nevében:B

AD

INY

JÓS

FE

RE

NC