DR. SZÁSZ ERZSÉBET

11+1 ÖTLET – HOGYAN KEZDD EL A

CSALÁDFAKUTATÁST?

esküvő: 1967.3.18.

esküvő: Újpest, 1886.07.25.

1959

esküvő: 1931.12.

1941 - 2005

Szász

Péter

(Pál) 1

64

1943

Mády

Gizella

3.

68

1898 - 1977

Dr

Mády

Zoltán 2

78

1908 - 1991

Ilovszky

Horváth

Erzsébet

83

1847 - 1923

Hilscher

Rezső

1.

76

1896 - 1984

Hilscher

Anna

88

1894

Simon

Alfréd

1935

Simon

Lilla

77

Pásztor

András

Pásztor

Lilla

Anikó

Ingham

Tony

1933

Mády

Erzsébet

1.

79

1935

Mády

Vera

76

1938

Mády

Rezső

74

1938

Dr Mády

János

1.

74 1947

Mády

Virág

64

1892 - 1972

Hilscher

Vilma

80

1890 - 1957

Dr

Hilscher

Rezső 2.

671888 - 1907

Hilscher

Gizella

19

1885 - 1986

Dalnoki

Piroska

101

1921

Csáth

Emőke

Vasváry

Zoltán 1932

Molnár

László

80

1934 - 1943

Mády

(Zoltán)

Tamás

9

1936

Molnár

József

76

1945

Parzignát

Gizella

66 1947

Csepregi

Katalin

65

1940 - 1949

Mády

Péter

Barnabás

9

1945 - 1954

Mády

Zsuzsanna

9

1946

Zsoldos

Béla

66

1864 - 1944

Mády

Gizella

1.

79

Miért fontos gyökereink kutatása?

A családtörténet életünk bizonyos időszakában különösen fontossá válik. Távoli rokonok

bukkannak fel, a nagymama elmeséli gyerekkorát unokáinak, a XX. századi történelem

tanulásakor a gyerekek faggatni kezdik szüleiket, ki – mit - hogyan élt meg… Vendégünk

érkezik, akit körbevezetünk lakóhelyünkön, s rádöbbenünk, mennyi szépség és érték mellett

megyünk el közömbösen a mindennapok mókuskerekében.

Két évtizede dolgozom történelemtanárként, s gyerekkorom óta foglalkozom népes családunk

történetével.

Mottónak dédnagybátyám versének részletét választanám:

„Északra nézek: apám szeme int,

Keletről anyám küld ezernyi kínt.

Észak és Kelet között lebegek,

Mint hegyek között bezárt fellegek.

Be nem telő vágy borús Északon

Kelet felé visz újult szárnyakon.

S hiába kacag fényár Keleten,

Ott Észak sötét árnyát szeretem.”

(Hilscher Rezső)

Magunkban hordozzuk őseink tulajdonságait, tapasztalatait, vívódásait. Meg szeretnénk érteni,

hogyan kerültünk pont erre a településre, pont ebbe az épületbe. Kik laktak ott előttünk,

hogyan alakultak mindennapjaik?

A kutatás menete, példái:

A nagyszülők szívesen mesélnek, és a régi, nagyobb házakban számos érdekes emlék maradt.

Tárgyak, könyvek (amiknek „megvan a maguk sorsa”), dokumentumok, családfák. A kutatást

egyszerűen el lehet kezdeni, megnézni, áttanulmányozni a régi leveleket, születési és

házassági anyakönyvi kivonatokat, fényképeket. A családi összejöveteleken beszélgetni lehet

róla, ki mire emlékszik szívesen, kinek milyen régi kincs van még a birtokában. Ennek

alapján a nagyszülőkig könnyű elkészíteni a családfát, s utána már érdemes a templomi

anyakönyvekhez folyamodni. A II. világháború elején az embereknek a nagyszülőkig –

keresztény vallásuk igazolására - családfát kellett készíteniük, ezek felkutathatók a családi

iratok között.

Az interneten is rendelkezésre áll családfa-készítő sablon:

www.myheritage.hu

mnl.gov.hu/letoltes.php?d_id=985

(Sajnos, ez utóbbi, az Országos Levéltár családfa-készítő programja már nem elérhető, de a

munka lépéseihez segítséget nyújthat.)

http://genj.sourceforge.net/wiki/doku.php/hu/introduction „download”-ra kattintva

magyar nyelven

nem ingyenes: http://www.genopro.com/

Be lehet jelentkezni a Történeti Hivatal Levéltárába, hogy megkeressék, készültek-e ügynöki

jelentések nagyszüleikről.

A családi feljegyzésekből prezentációk készülhetnek, s lehetőség nyílik a nagycsaládi

találkozókon ezek bemutatására, a hasonló érdeklődési körűek ismerkedésére. Két éve

készültek ezek a minták:

Hilscher Rezső a budapesti egyetem

jogtudományi karán tanult.

1913-ban doktorált, már 1907-től dolgozott az

Újpesti Városházán, ahol 1914-ben aljegyző lett.

Szegényüggyel foglalkozott, lapokat szerkesztett, ő szervezte meg – angol

mintára – az első magyar Settlement-et (Szociális Telepet), a fiatalok és a

munkások között élt.

Hilscher Rezső

Rudolf Hilscher és Mády Gizella Újpesten kötött házasságot 1886-ban.

5 gyermekük született:

Hilscher Gizella tanítónő lett, és fiatalon meghalt.

Hilscher Vilma és Anna tisztviselőként dolgoztak, Zoltán nyelvész, tanár lett

Hilscher

Rezső

Hilscher

Gizella

Hilscher

Vilma

Hilscher

Zoltán

Hilscher

Anna

Hilscher Rezső testvérei

Zoltán Ilovszky-Horváth Erzsébetet vette

feleségül.

Kilenc gyermekük született, akik közül hat élte

meg a felnőttkort. 17 unokájuk született.

Zoltán társa volt bátyjának szociálpolitikai tevékenységében:

- cikkeket, tanulmányokat írt e témakörben (pl. a settlementekről, az újpesti

népkönyvtárról, a népfőiskolákról stb.)

- az 1920-as években ő is a Szociálpolitikai Intézetben dolgozott

Mády (Hilscher) Zoltán

Az anyakönyvek, családi tárgyak, dokumentumok tanulmányozása után felkereshetjük a helyi

könyvtárat, ahol a helytörténeti anyag is rendelkezésünkre áll. Sok településen található

helytörténeti gyűjtemény, s végül meglátogathatjuk a városi, megyei levéltárat, ahol szakszerű

segítséget kapunk a további kutatásokhoz.

A kutatómunka alapjai: az anyaggyűjtés, a bibliográfiakészítés, a cédulázás, a rendszerezés

elsajátítása fontos a szakszerűség szempontjából. A megszerzett ismeretek később más

témáknál is hasznosíthatók.

A kutatás lehetséges lépései:

1. A családi fényképek nézegetése közben a szülők, nagyszülők, első- és másodunoka-

testvérek rokoni kapcsolatainak felrajzolása (számítógépes programba írása).

2. A születési, házasságkötési dátumok, lakóhelyek, foglalkozások összegyűjtése,

lejegyzése.

3. A családfa lehetséges bővítése a távolabbi ősökig.

4. Nagycsaládi találkozó szervezése, azzal az előzetes felhívással, hogy hozzanak a

rokonok régi tárgyakat, emlékeket. („Gyűjtögetős” családban még első világháborús

levelek is előkerülhetnek, vagy akár egy családi címer leírása, képe.)

5. A találkozóra prezentáció készítése az addig összegyűjtött anyagból. (Ez arra

inspirálja a résztvevőket, hogy maguk is bekapcsolódjanak a további keresgélésbe.)

6. További kutatás a rokonok segítségével.

7. Interjúk készítése.

8. Templomi anyakönyvek böngészése. A XIX. század végéig az egyház tartotta számon

a születéseket, házasságokat és halálozásokat. Ezek az anyakönyvek az adott

gyülekezet irattárában vagy a felekezet egyházkerületi, országos levéltárában

megtalálhatók.

9. A Történeti Hivatal Levéltárának felkeresése, ha esetleg készülhetett jelentés a

kommunista időszakban őseinkről. (A levéltárban igazolni kell a közvetlen rokonságot

születési és halálozási anyakönyvi kivonatokkal.)

10. A Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Országos Levéltár további, részletes segítséget

nyújt:

http://mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/csaladfakutatas/csaladt

orteneti_kutatasok.html

11. Helytörténeti gyűjtemények, múzeumok felkeresése.

12. Szerencsére ennek a kutatásnak sosincs vége, mindig félretehető és folytatható, s

mindig lesz olyan rokon, aki szívesen bekapcsolódik ebbe sok örömöt okozó

„munkába”.

A hely- és családtörténet kutatása során szerzett tapasztalataimat szívesen megosztom az

érdeklődőkkel. Személyes, e-mail-es vagy skype-os konzultációval nyújtok segítséget, 1500.-

forintos óradíjért.

A szerző elérhetősége: Dr. Szász Erzsébet, PhD, eszasz@freemail.hu