„Pszicho-szociális Elsősegély Krízishelyzetekben” - Mezítlábas lelki segítés – trópusi tapasztalatok – hazai párhuzamok-

 

Dr. Pátkai István  

 BETHEL Piliscsaba 2012. október 13.

Szakirodalmi ajánlások a jó gyakorlatok leírása

Saját tapasztalatok - Afrikában és a katasztrófa sújtotta ázsiai országokban, majd Devecserben

Cél: Szamaritánus lelkület, - humán karitatív érzület bátorítása – Chad Varah sztori – több ismeret, jobb szív, nagyobb odaadás – clear mind, warm heart and strong hand

Pszichoszociális elsősegély - Psychological First Aid: Guide for field workers -WHO, 2011, Shekhar Saxena et al

1. Szükség van egyáltalán a szegény országokban pszichiátriai – lelki segítésre?

2. Kell-e lelki segítés a katasztrófa -helyzetekben?

3. Elegendő-e, helyes-e az érzelmi kibeszéltetés (debriefing)?

4. Mi a helyes?5. A felelős segítés alapelvei6. Az elsősegély végrehajtása

Kérdések, kétségek

Nagy az igény – az állami szervezetek képtelenek az ellátást biztosítani

Kevesebbe kerül, mint a kórház

Stigmatizált, marginalizált emberek, akik felé küldetésünk van

- Prof. A. Sims - Leeds

1. Nagy szükség van – az ellátó rendszerek bővülnek, fejlődnek

A katasztrófa - helyzetekben minden nagy területen figyelembe kell venni a pszichoszociális feladatokat:I. KoordinációII. A helyzet elemzéseIII. Biztonság – emberi jogokIV. Humán erőforrásokV. Természetes támaszrendszerVI. EgészségügyVII. OktatásVIII. SzállásIX. Ivóvíz - szennyvízX. ÉlelmezésXI. Média - tájékoztatás

2. A katasztrófa helyzetekben elsődlegesen fontos átívelő feladat – IASC – WHO paper

Kérték a szerencsétlenül járt embereket, hogy adjanak számot arról, amit tapasztaltak, gondoltak, éreztek.

Kiderült, hogy a „debriefing”- nek nevezett gyakorlat káros, több trauma utáni elhúzódó zavar volt azoknál akik ebben részesültek.

3. Pszichológiai kibeszéltetés – nem segít, káros

A krízishelyzet megértése - konceptuális vázlat – Karl and Evelyn Bartsch ,South Africa

Katasztrófák gyakoriak – balesetek, erőszak egyéni, családi, közösségi szinteken

Vannak akik különösen sérülékenyek Reakciónk függ: a stressz

természetétől, korábbi tapasztalatainktól, a rendelkezésre álló támasztól, fizikális egészségi állapottól, korábbi mentális zavaroktól, kulturális tradíciótól, életkortól

4. Pszichoszociális első segélyt kell nyújtani

Természetes embertársi válasz, segítségnyújtás azoknak akik szenvednek, akiknek támaszra van szükségük: Nem tolakodó Szükségletek, gondok felmérésén alapul Figyel az alapvető szükségletekre – biztonság,

élelem, ivóvíz, hajlék, információ Meghallgat, nem erőlteti a kibeszélést Megnyugtató, vigasztaló, önbizalmat ad és

reményt kelt – előhívja a saját erőforrásokat Kapcsolatokat épít a szerencsétlenül járt

személlyel és az ellátó rendszerekkel Véd a további károktól

Pszichoszociális elsősegély (definíció)

Nem professzionális segítés

Nem professzionális tanácsadás

Nem kibeszéltetés

Nem helyzetanalízis – mikor, mi, hogyan, miért történt?

Nem erőlteti a beszélgetést, - meghallgat, rendelkezésre áll

Az első segély…

Mindazok akik súlyos krízishelyzetbe kerültek, akik kérik, elfogadják a segítséget – de ha nem akkor is fontos, hogy rendelkezésre álljunk.

Már kezdettől professzionális segítségre szorulnak:

Sérültek, sürgősségi orvosi ellátásra szorulók

Akut pszichés zavar eseténÖngyilkossági veszélybenMásokat veszélyeztető állapotokban

Kinek van szüksége lelki segítésre?

(i) Ügyelj a biztonságra, tiszteld az emberi méltóságot és figyelj a jogokra

Légy őszinte és igazságos Tiszteld a döntéshez való jogot Tedd félre saját előítéleteidet Ha elutasítanak, akkor is állj rendelkezésre Tiszteld az intimitást, figyelj a

titoktartásra Légy tekintettel a kultúrára, a nemre és az

életkorra

5. A felelős segítés alapelvei

Ne használd ki a segítés helyzetét Ne kérj pénzt a szolgálataidért Ne ígérj és ne adj hamis információt Ne büszkélkedj a segítő készségeiddel,

tudásoddal Ne erőltesd a beavatkozást, ne légy tolakodó Ne erőltesd a kibeszélést Ne oszd meg a személyes történeteket

másokkal Ne ítéld el, ne ítéld meg az embereket a

cselekedeteik, viselkedésük miatt

Kerüld a következőket:

Öltözködés

Nyelvhasználat

Nem, életkor, hierarchia figyelembevétele

Érintés és viselkedés szabályai

Hit, vallás

(ii) Figyelj a kultúrára

Kövesd az irányító központ utasításait Ismerd meg a rendelkezésre álló

erőforrásokat és hogyan lehet azokat elérni

Né légy útban az életmentés és sürgős orvosi segítés területein

Tudd a határaidat – kapcsolódj valamilyen szervezethez – ne végezz partizán tevékenységet

(iii) A komplex katasztrófa - elhárítás része a pszicho-szociális elsősegély

Készülj fel a segítő feladatra - tudod, hogy veszélyes a feladat? Van jó szándékod,Van rátermettséged? Érdekel a problematikus ember? Van benned humán karitatív érzület? Van hivatásod, értékorientációd? Hűséges vagy, van időd?

Segíts magadon – kezeld a saját stresszes állapotaidat

A feladat után pihenj, dolgozd fel az élményeidet – fejezd be a feladatot, „tedd le a terhedet!!!”

(iv) Gondoskodj magadról

I. Helyes kommunikáció a rászorulókkalII. Ismerd meg a helyzetetIII. Nézz körül, figyelj – hallgass és

teremts kapcsolatotIV. Fejezd be – add át a feladatokatV. Figyelj a súlyos szükségben levőkre –

gyermekek, betegek – fogyatékkal élők, erőszak áldozatai

6. Az elsősegély megvalósítása

Mutatkozz be, keress egy nyugodt helyet Tiszteld az intimitást, tarts titkot, amíg lehet Közeledj, de legyen megfelelő távolság Jelezd, hogy odafigyelsz, „hmm…” Türelmes, nyugodt légy Mond el az igaz tényeket, ha tudod, ha nem,

akkor próbáld kideríteni Egyszerű nyelvet használj Ismerd el az érzéseket, veszteségeket – „nagyon

sajnálom, el tudom képzelni a helyzetét” Ismerd el a viselkedését Ne zavarjon a csend

(i) A helyes kommunikáció néhány szabálya

Kerüld a következőket: Ne erőltesd a kibeszélést Ne siettess, ne nézz az órádra Vigyázz az érintéssel Ne ítélkezz, ne mond, hogy „te szerencsés vagy,

túlélted” Csak az igaz információd adj és egyszerűen Ne beszélj mások történeteiről és a sajátodéról se Ne ígérj olyasmit amit nem tudsz megtenni és

nem kell minden problémát neked megoldani Támaszkodj a személy saját erejére és ne használj

negatív stigmatizáló kifejezéseket

A krízis – mi történt, hol és mikor, kik érintettek?

Milyen erőforrások állnak rendelkezésre – kik azok akik az alapvető szükségletekről gondoskodnak, hogyan érhetők el a szolgáltatások, a közösség tagjait be kell vonni

A segítés relatív biztonsága – utórengések, aknák, lázadók, hiányzó infrastruktúra

Tiltott területek

(ii) Ismerd meg a helyzetet

Nézz körül - Biztonságban vagy? Légy nyugodt, gondolkodj mielőtt cselekednél

Kinek van szüksége sürgős segélyre? Sérülés, más sürgősségi állapot, romok alól mentés, hőség, hideg, vízbefulladás, fogyatékosok, gyerekek, öregek és kisebbségek. Ki tud még segíteni, van-e hozzáértése?

Kik szorulnak további lelki segítésre? Fizikális tünetekkel, érzelmi reakciókkal, stuporral, aggodalmakkal, indulattal, alvászavarral, zavartsággal, visszahúzódással, akik nem tudnak önmagukról gondoskodni – hol és mit tehetsz értük?

(iii) Nézz körül, figyelj – hallgass és teremts kapcsolatot

Menj oda azokhoz, akiknek segítségre van szükségük

Kérdezd, hogy kinek mire van szüksége, mi a fontos

Türelemmel hallgasd meg a rászorulókat, ne hagyd őket magukra – alkalmazd a meghallgatás szabályait

Figyelj, hallgass (szemeddel, füleddel, szíveddel)!

Segítsd a rászorulókat az alapvető szükségleteik kielégítésében

Bátorítsd a helyes megküzdési módokat – mert sok a hibás coping

Adj információt az eseményről, az áldozatokról, biztonsági helyzetről, jogokról, az erőforrások hozzáférhetőségéről

Teremts kapcsolatot a rokonokkal, barátokkal és a szociális szolgálatokkal

Figyelj a lelki szükségletekre

(iv) Teremts kapcsolatot

Öngyilkosság megelőzés Telefonos elsősegélynyújtás Agresszió kezelése Beteglátogatás, kórházi gondozás Iskolai tanácsadás Támaszcsoportok szervezése – pl.

alkoholizmusban szenvedők segítése

A pszicho-szociális első segély alapismereteire építhetők -többek

között:

Észrevesszük a másik embert (noticing), jelen vagyunk számára.

Konkrét, mindennapi feladatok megoldásán együtt munkálkodunk (participating).

Megosztjuk bánatunkat és örömünket (sharing). Koreai közmondás szerint a bánat felére csökken, és az öröm megduplázódik azzal, ha megosztjuk egymással.

Aktív meghallgatással (active listening), a nem verbális üzeneteket is megértjük.

Kliensünk magányos útján társul szegődünk (companioning).

Elismerjünk értékeit (complimenting), pozitív vonásokra fordítunk figyelmet.

Empátiával biztonságot, nyugalmat nyújtunk (comforting).

Reményt, optimizmust (hoping) kelt a jelenlétünk.

Megbocsátással (forgiving) és Feltétel nélküli elfogadással (accepting)

ébresztünk bizalmat.

Az Igazság daliás fiatalember az erdőben lakott, nem messze a falutól. Mezítelen volt, kissé révült, elhívatott, időnként a faluba ment vízért, élelemért. A falu népe szégyenlősen fordult el tőle, a házaikba húzódtak amikor meglátták. Magányos és szomorú volt az Igazság.

Egy napon a kútnál a falu legszebb lányával találkozott, a lányt Sztorinak hívták, kedves volt, szerény, vidám volt a viselete. Így szólt a fiúhoz: „Az emberek nem szeretik a meztelen igazságot, gyere inkább közénk csatlakozz a sorsunkhoz, varrok neked szép ruhát.” Megszerették egymást, a fiú elfogadta a ruhát és ő is része lett a falu életének, összeházasodtak és gyermekeik születtek.

A meztelen igazság és a sztori – Lode Wostyn

A hittérítő meglátogatja szomszédját, a Zen mestert. „Engedd meg szomszédom, hogy a Hegyi beszédből olvassak neked”. „Örömmel hallgatlak” - hangzik a válasz és a Hegyi beszéd bevezető mondatait máris olvassa. „Csodálatos” - kommentálja a mester, „bárki írta, megvilágosult ember volt”. Felbuzdul a látogató és tovább olvas. „Ez igen, aki ezt írta, az emberiség megváltója volt, isteni bölcsesség amit olvasol”. Önelégülten indul haza a hittérítő és útközben találkozik Jézussal. „A Zen mester megvallotta isteni eredetedet” – mondja büszkén. Jézus rámosolyog és halkan kérdezi. „No és, önteltséged - felfuvalkodottságod fokozásán túl, mire való volt a találkozás?”

A tiszteletlen térítés – Anthony de Mello