Dr. Kovács Tibor csoportvezető Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
description
Transcript of Dr. Kovács Tibor csoportvezető Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
Dr. Kovács Tiborcsoportvezető
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
2004. október 25.
A 2007-2013 közötti programozási
időszak
tervezési munkálatai
A közösségi kohéziós politika átalakulása –
a Harmadik kohéziós jelentés A kohéziós politika eddigi eredményeit értékelve, illetve ezen
politika újragondolásának megalapozásaként az Európai Bizottság 2004. február 18-án tette közzé a „Harmadik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról” című dokumentumot.
Eszerint a kohéziós politikának kisebb számú közösségi prioritás támogatására kellene összpontosítaniuk, mely koncentráció elsősorban a lisszaboni (a versenyképességet ösztönző) és a göteborgi (a fenntartható fejlődést elősegítő) határozatokban megfogalmazott stratégiai célokat tükrözné.
A Harmadik kohéziós jelentés és várható következményei
„Az EU tagállamai közötti különbségek csökkennek, DE a legfőbb feladatok maradnak”
A jövő négy feladata:
1. Erősebb kohézió megteremtése a kibővült EU-ban
2. Az Unió prioritásainak megerősítése (ld. Lisszaboni stratégia)
3. A minőség javítása a kiegyensúlyozottabb és fenntartható fejlődés érdekében
4. Új partnerség a kohézió megteremtése érdekében
Az EU 2007-2013 közötti kohéziós politikája
A Bizottság három közösségi prioritást javasol a következő programozási időszakra:
1. Konvergencia
2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
3. Európai területi együttműködés
A 2007-2013 tervezési időszak fejlesztési dokumentumai a 1076/2004. (VII.22) Korm.
határozat alapján• A tervezést megalapozó kiinduló feltételezéseket tartalmazó
dokumentum (2004. szeptember 30.) – Ezek alapján határozza meg a Kormány a– A fejlesztéspolitikai prioritásokat
– Intézkedési tervét
– Kiemelt fejlesztések, beruházások körét
– A társadalmi-gazdasági egyeztetések rendjét
• Közép- és hosszútávú pénzügyi előrejelzés (2004. szeptember 10.)
• Az ország hosszú távú Fejlesztési Koncepciója (Kormány elé terjesztésre: 2005. február 15.)
• Az Európai Unió szabályai szerinti Országstratégia (első olvasatra: 2005. szeptember 30.)
A tervezési munka 4 fő célkitűzése
1. A társadalmi és gazdasági kohézió, összetartó társadalom kialakítása
2. Tudásvezérelt és megújuló társadalom kialakítása
3. Versenyképes gazdaság feltételeinek biztosítása
4. Fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása
Tervezői munkát megalapozó projektekA fejlesztéspolitikai koncepció megalapozása: a
helyzetelemzés
A fejlesztéspolitikai koncepció megalapozása (a helyzetértékelés) három irányból, az ország egészének (makroszint), az ágazatok (mezoszint) és a területi szereplők prioritásai szemszögéből (mikroszinten) történik.
Makroszint:1. A Jövőkép projekt feladata a Magyarország előtt álló
kihívásokról, illetve az alapvető nemzeti célokról alkotott elképzelések számbavétele.
2. A Kilátó projekt célja mindazon információk feldolgozása és elemzése, amelyek az ország fejlesztéspolitikáját külső tényezőként befolyásolják.
Tervezői munkát megalapozó projektek
3. A Magyarországra vonatkozó helyzetértékelő tevékenységek összehangolását segíti a Fundamentum projekt, mely a belső tényezőket tekinti át, s amelynek keretében kijelöljük a fejlesztési koncepció hipotetikus stratégiai céljait és fő stratégiai nyalábjait.
Mezoszint:4. A Konzisztencia projekt a létező, az Országgyűlés, a
Kormány, a tárcák, az országos hatáskörű szervek, a régiók fejlesztési és szabályozási koncepcióit, programjait összegzi, azokat egységes, az útmutatókban megadott szempontrendszer szerint feldolgozza és értékeli.
Mikroszint:A területi szereplők prioritásai regionális szinten megszervezendő munkacsoportokon, fórumokon keresztül lesznek begyűjtve.
Tervezői munkát megalapozó projektek
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a közeljövőben további két kulcsfontosságú területen kíván projektet indítani az FKTB Tervezési Albizottsága alatt:
1. Az egyik az ország támogatásfelvevő képességének javítására,
2. a másik a regionális programok tartalmi elemeire és végrehajtásuk módjára tesz majd javaslatot.
A tervek rendszereKövetelmény: A hazai és a közösségi források közötti
együtthatás, együttes tervezés megteremtése
Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2007-2020):
A fejlesztéspolitika irányelveinek megfogalmazásán túl magába foglalja az ország közép- és hosszú távú (legalább 2020-ig előre tekintő) fejlesztéspolitikai céljait, kitörési lehetőségeit.
A területiség kérdését az – időközben párhuzamosan felülvizsgált – Országos Területfejlesztési Koncepcióval (OTK) összhangban kezeli.
Már kijelöli azon stratégiai irányokat, melyek alapul szolgálnak a koherens szakterületi, regionális stratégiák és programok elkészítéséhez.
A tervek rendszereEurópa Terv (2007-2015???)• Középtávú fejlesztési stratégiai terv• A középtávú fejlesztési stratégia és a kapcsolódó szakterületi,
regionális stratégiák és programok együttesen alkotják• az ország konvergencia-programjához illeszkedik
II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013)• a hazai és a közösségi fejlesztéspolitikai célokat együttesen
szolgálja• a közösségi fejlesztési alapok felhasználását meghatározó
stratégiai és programdokumentumok összessége
Fejlesztési programok Ágazati programok:• az ország egész területén érvényes és a minisztériumok felelnek a végrehajtásáértRegionális programok:• az ország egy régiójában érvényes és az RFT-k, RFÜ-k felelnek a végrehajtásáért
Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési
terv
Regionális Fejlesztési Terv
Megyei Fejlesztési Terv
Kistérségi Fejlesztési Terv
Országos T
erületfejlesztési Koncepció
Regionális Fejlesztési
(Operatív) Program
Megyei Területfejlesztési
Program
Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok
A fejlesztési tervek kapcsolati ábrájaForrások• állami• EU• helyi• magán
• állami• EU• helyi• magán
• állami• helyi• magán
Kistérségi (esetleg települési)
Fejlesztési Program
• helyi• magán
A tervek egymásra való hatása; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát
A tervek megvalósulásának helyei
Konszenzuson alapuló stratégia
2007-13 - több kormányzati cikluson áthúzódik
Célszerű társadalmi-politikai konszenzus kialakítása.
Mert • három kormányzati ciklust érint (1 tervezés és 2
megvalósítás)• a parlament által elfogadandó költségvetésre hatással van• az állami támogatások elosztására és annak
intézményrendszerére hatással van• a legfontosabb társadalmi-gazdasági partnerek bevonása
célszerű az ország fejlődését meghatározó stratégiai döntések meghozatalába
A tervezés 8 stratégiai nyalábja
1. Egészséges Társadalom (ESzCsM)
2. Okos, Művelt Társadalom (OM)
3. Aktív Társadalom (FMM)
4. Információs Társadalom (IHM)
5. Versenyképes Gazdaság (GKM)
6. Felzárkózó Vidék (FVM)
7. Élhető Környezet (KvVM)
8. Dinamikus Településrendszer (TNM)
Egészséges Társadalom
Felelős minisztérium: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
A nyaláb a szorosan vett egészségügyön kívül magába foglalja az agrár- és környezet-egészségügyi szempontokat, az időskori és gyermekvédelmi szociális ellátásokat, valamint kiterjed a demográfia, a család, az ifjúság és a sport területeire is.
Egészséges Társadalom
Átfogó cél: – A magyar lakosság felzárkóztatása az európai átlaghoz az
életkilátások és az egészségi állapot terénSpecifikus célok:
– Az egészségben eltöltött életévek számának növelése– Betegségteher csökkentése– Fiatalok felkészítése az egészséges és aktív életre
Fő fejlesztési irányokI. Egészségben eltöltött életévek számának növelésére irányuló I. Egészségben eltöltött életévek számának növelésére irányuló
fejlesztésekfejlesztések II. Európai betegmobilitás rendszerében való hazai részvétel feltételeinek
megteremtéseIII. Minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása
Okos, Művelt Társadalom
Felelős minisztérium: Oktatási Minisztérium
A nyaláb magába foglalja az egész életen át tartó tanulás stratégiájának részelemeit, a tudomány, illetve a kultúra területét.
Okos, Művelt Társadalom
Háttere:
A 21. század meghatározó jelentőségű folyamata a tudástársadalom és a tudásalapú gazdaság kiépülése.
A tudástársadalmakban megváltozik a munka terjedelme és természete, számítanunk kell a tudás előállításáért (tudományos kutatás, innováció) és a tudás továbbításáért (oktatás, képzés) felelős intézményekkel, valamint a szükséges emberi erőforrásokkal kapcsolatos elvárások (kompetencia-központúság) drámai átalakulására.
A tudomány közvetlen gazdasági tényezővé válik.
Kifejlődik a termelés új szektora, a tudásipar.
Aktív Társadalom
Felelős Minisztérium: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
A nyaláb mindenekelőtt az aktív munkaerő-piaci politikára koncentrál, különös tekintettel a nők, az idősebb munkavállalók és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítására, illetve a migráció kérdésére.
Aktív Társadalom
Háttere:• foglalkoztatási ráta alacsony • Jelentős munkaerő-piaci egyenlőtlenségek vannak a középső és a
nyugati régiók - ahol a „modern gazdaság” koncentrálódik -, valamint az ország többi része között („Nyugat-Kelet lejtő”)
• diplomások munkanélkülisége
A magyar foglalkoztatáspolitika stratégiájának céljai:– a foglalkoztatási ráta érje el az összes foglalkoztatottra
vonatkozóan 2006-ra az 59%-ot, 2010-re a 63%-ot,– a nők esetében 2006-ra az 53%-ot, 2010-re az 57%-ot, férfiak
esetében pedig a 65, illetve a 69%-ot,– az 55-64 évesek esetében pedig 2006-ra a 33%-ot, 2010-ig pedig
a 37%-ot
Aktív Társadalom
Munkaerőpiac keresleti oldala:
Munkahelyteremtés a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével, kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával, kiegyensúlyozott, a teljesítmények növekedéséhez igazodó bérpolitikával.
Munkaerőpiac kínálati oldala:
A munkanélküliek mellett az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása, a foglalkoztatás rugalmasságának a növelése
Aktív Társadalom
A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása és a gazdaság igényeinek megfelelő, versenyképes munkaerő biztosítása érdekében
• javítani kell az oktatás minőségét
• biztosítani a munkaerő-piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodást
• erősíteni kell az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat
• támogatni kell az innováció és a K+F területén a vállalkozások és a kutatási intézmények közötti együttműködést
• fejleszteni kell a felnőttképzés minőségét
• a foglalkoztatás fejlesztése során különös figyelmet kell fordítani a roma emberekre, az idősebb munkavállalókra és a fogyatékos emberekre
Információs Társadalom
Felelős Minisztérium: Informatikai és Hírközlési Minisztérium
A nyaláb az információs társadalom és gazdaság minden szegmensére kiterjed, horizontális módon, ezenkívül magába foglalja a kutatás, fejlesztés és innováció területeit is.
Információs Társadalom
Háttere:
A társadalom és gazdaság minden szektorának a fejlődésére meghatározó hatást gyakorol (horizontális terület).
Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) (Kormány 1126/2003. (XII.12.) határozatával elfogadta).
Végrehajtása folyamatban van, 2006-ig kitűzött programjai meghatározzák a 2007-15 időszak kiindulási helyzetét.
Információs TársadalomA Stratégia alapján szükséges beavatkozások:Tartalom és Szolgáltatások• Infrastruktúra• Tudás és ismeret• Jogi és társadalmi környezet
valamint két horizontálisan jelentkező terület: • Kutatás-fejlesztés és• Esélyegyenlőség Regionális szerepvállalás lehetőségeMinden (a legtöbb) területen vannak feladatok, amelyeknek területi –
regionális, megyei, kistérségi – szintű kezelése hatékonyabbnak látszik.
A konkrét – régiónként esetleg változó tartalmú – regionális stratégiák és programok kialakítása jelenleg folyik az IHM irányításával, decentralizált módon.
Versenyképes Gazdaság
Felelős Minisztérium: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A nyaláb a gazdaság versenyképességének javítását közvetlenül szolgáló területek (beruházásösztönzés, technológiatranszfer, KKV-k beszállítói kapcsolatai, hálózatosodása, üzleti szolgáltatások, turizmus logisztika, szállítás, közlekedés) mellett támaszkodik a többi, kapcsolódó munkacsoport (képzés, vállalkozókedv, K+F, innováció, IT, jog- és belbiztonság) eredményeire, valamint kiterjed olyan, a versenyképességet befolyásoló területekre is, mint a szolgáltató közigazgatás/igazságszolgáltatás, a települési környezet. Az ipar és a szolgáltatások területén belül az egyes ágazatok vizsgálatára is kiterjed.
Versenyképes Gazdaság
Kiemelt feladatok:
• kutatás-fejlesztés, az innováció
• info-kommunikációs technológiák
• e-gazdaság, e-kereskedelem
• közlekedési-szállítási infrastruktúra
• energiaszektor
• gazdaságfejlesztés
Felzárkózó Vidék
Felelős Minisztérium: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
A nyaláb az agráriumban a csatlakozás miatt végbemenő folyamatokra koncentrál, különös tekintettel az agrárszerkezet változásaira, az agrár-környezetvédelemre, valamint az agrárfoglalkoztatottak alternatív jövedelemszerzésére, tevékenységük diverzifikálására, a felszabaduló munkaerő kezelésére.
Élhető Környezet
Felelős Minisztérium: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
A nyaláb a környezet- és természetvédelmet számos aspektusból közelíti meg, így figyelemmel van az agrár- és egészség-környezetvédelem meg a környezetipar kérdéseire is.
Dinamikus Településrendszer
Felelős Minisztérium: Európai Integrációs Ügyek Koordinációjáért Felelős Tárca Nélküli Miniszter
A nyaláb magába foglalja a település- és településhálózat-fejlesztés minden aspektusát, különös tekintettel az urbánus jellegű települések közlekedésére, illetve a rurális jellegűek integrált, térségszemléletű kezelésére; a közlekedés kérdését a településhálózatok összefüggésében értelmezi.
Szakértői tervezési munkacsoportok
• Tervezési Albizottság (általános mcs.), felelős a nemzeti szintű tervezés koordinációjáért, a nemzeti szintű koncepció, stratégia elkészítéséért
– tagjai: az FKTB tagszervezetek tervező munkatársai (tárcánként több lehet, szakterülettől függően)
• Témaspecifikus mcs. (nyalábok és régiók szerint), felelős részterületek (pl. stratégia, intézkedések), háttéranyagok kidolgozásáért
– tagjai: az adott témában felelős szervezetek tervező munkatársai
Döntéseknél konszenzusra törekednek
2007-2013 között rendelkezésre álló fejlesztési források
• A 2007-től induló időszakban a Magyarország rendelkezésére álló európai fejlesztési juttatás tovább növekszik; a Bizottság előzetes javaslata értelmében a hét év alatt mintegy 6 ezer milliárd forint (24,6 milliárd euró) strukturális és kohéziós forrás felhasználása válik lehetővé.
• Az évenként felhasználható összeg ezzel a 2004–2006-os időszakhoz viszonyítva 3,5-szer nagyobb lesz.
• Ez a hazai költségvetési társfinanszírozással, illetve a szükséges saját résszel kiegészítve hozzávetőlegesen 12 ezer milliárd forint beruházást tesz lehetővé.
Egészséges
Társadalom
Aktív
Társadalom
Okos
Társadalom
Versenykép
Gazdaság
Dinamikus
Telep.rdsz.
Élhető
Környezet
Felzárkózó
Vidék
Információs
Társadalom
Ágazati Tematikus Munkacsoportok
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
Regionális képviselet a TMCS-okban
Egészséges
Társadalom
Aktív
Társadalom
Okos
Társadalom
Versenykép
Gazdaság
Dinamikus
Telep.rdsz.
Élhető
Környezet
Felzárkózó
Vidék
Információs
Társadalom
Regionális Tematikus Munkacsoportok
Szakértői vélemény
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Elérhetőségünk:
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.4028 Debrecen, Simonyi u. 14.
Tel.:52/524-760Fax.: 52/524-770
E-mail: [email protected]