Dr. Kovács Kálmán 2010. november 18.

- 1 -

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemEgyesült Innovációs és Tudásközpont

Tudástranszfer a Kárpát-medencében

– Műszaki tudományos innovációra építkező kapcsolatokban rejlő potenciál –

Dr. Kovács Kálmán 2010. november 18.

- 2 -


Tudástranszfer jelentősége

- 3 -


A tudástranszfer az OECD országok, az EU. Illetve Magyarország gazdaságpolitikai stratégiájában is kulcsszerepet játszik

Tudástranszfer az aktuális stratégiák fókuszában

„Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad”

„Európa átlagos gazdasági növekedése jóval alacsonyabb volt, mint fő gazdasági partnereié Ez nagyrészt a következőknek köszönhető: ... a K+F-re és innovációra fordított beruházások alacsony szintje ...”

„A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció”

3

Új Széchenyi Terv (2010)

2

„EU 2020” gazdasági stratégia részeként Innovációs Unió (2010)

1

OECD Innovációpolitikai országtanulmány (2009)

”Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad…

Egy kis és nyitott gazdaságban az innováció-vezérelt növekedés fenntartásához szükséges … a külföldi és magyar kutatóknak az országból való ki-, illetve az országba való beáramlása, továbbá a nemzetközi cégek K+F-fel összefüggő befektetései és más külföldi szervezetek Magyarországon végzett kutatási tevékenysége.

Ezeket a csatornákat ki kell egészíteni… a nemzetközi innovációs hálózatokban és kutatási együttműködésekben való aktív részvétellel.”

- 4 -


Az eddig megvalósult, csak egy állapottérre koncentráló innovatív megoldások veszélye, hogy rendszerszinten torzulásokhoz vezethetnek

A tudástranszfer elkülönült környezetekben

Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán

Állapotterek

Technológiai környezet

Természeti (erőforrás) környezet

Gazdasági (társadalmi) környezet

Emberi erőforrás környezet

Eltorzulások

Elkülönült fejlesztések

Nem egyensúlyi folyamatok

pl.:Fejlődés energiaigénye Erőforrások szűkössége (környezeti katasztrófa)

Nyereség realizálása Nyereség megtermelése (egzisztenciális

polarizáció)

- 5 -


Az elkülönült fejlesztések rovására is írható globális problémák leküzdésében nélkülözhetetlen a tudástranszfer kereteinek újragondolása

Fenntarthatóság: területiség megjelenése


Környezeti krízis és migráció

Egzisztenciális polarizáció

Energiaválság

Pénzügyi és gazdasági válság

Nabucco és Déli Áramlat

- 6 -


Hazai K+F+I rendszer fejlesztése az elmúlt 10 évben – a tudástranszfer szemszögéből

- 7 -


A hazai és a nemzetközi tudástranszfer fejlesztésének fontos feltétele az európai tengelyekhez illeszkedő versenyképességi pólusok kialakítása

A tudástranszfer fejlesztése a területiség mentén

Versenyképességi pólusok

Forrás: VÁTI

- 8 -


Hazánkban az elmúlt 10 évben több program indult a döntően egyetemekre építő K+F+I tudásközpontok és szervezetek kialakítása, illetve fejlesztése céljából

A tudástranszfer elemeinek fejlesztése


Megoldandó feladatok

az innovációban érdekelt intézmények és vállalkozások együttműködésének segítése, a rendszerelemek közötti tudásáramlás elősegítése

a tudás-transzferben szerepet játszó intézmények fejlesztésének ösztönzése

a régiós vállalatok – köztük a KKV-k – képességének és tevékenységének ösztönzése

technológia-intenzív vállalkozások létrejöttének támogatása

Lisszabonnal (2000) összhangban

Regionális tudásközpontok (RET-ek)

Kooperációs Kutató Központok (KKK-k)

Nemzetközi szakmai központok

Klaszterközpontok

Húzóágazati központok

Fejlesztési programok

- 9 -


Forrás: NKTH

19 KKK - Kooperációs Kutató Központok (1999): Felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése

- 10 -


2 db

2 db

8 db

Forrás: NKTH

19 RET – Regionális Tudásközpont (2004): Szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrehozása kiemelkedő K+F-re és ipari kapcsolatokra építve

- 11 -


Klaszterek központjai

Forrás: NKTH

25 Klaszter: Támogatás szakágazati kompetenciák jellemzően területi alapú integrálása céljából

- 12 -


Húzóágazati központok

Forrás: NKTH

6 Húzóágazati központ: Támogatása a kiemelkedő szakágazati K+F+I tevékenység fejlesztésére, versenyképességük javítására

- 13 -


Teller központ

Forrás: NKTH

7 Teller központ: Nemzetközi együttműködésben is jelentős szakágazati K+F+I tevékenységek fejlesztésének, versenyképességük javításának támogatása

- 14 -


A tudásközpontok létrejöttének egyik legnagyobb haszna, hogy kapcsolati tőke teremtődött a felsőoktatási intézmények és a vállalkozói szféra között

Tudástranszfer fejlesztésének hazai színterei

Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán; NKTH

- 15 -


Az innovatív cégek 41%-a, ezen belül a nagyok több mint kétharmada más szervezetekkel közösen végezte az újítással kapcsolatos feladatokat

HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása

Forrás: KSH Statisztikai tükör 2010 július

Technológiai és tudományos kapacitások és innovációs együttműködések

Az innovációs együttműködések száma az innovatív szervezetek százalékában, 2006–2008

Megnevezés10-49

fős50-249

fős250 fő és több

Σ

Más vállalkozás a vállalatcsoporton belül 6,4 13,3 35,6 11,8

Szállítók 24,8 26,7 43,2 27,5

Ügyfelek, vásárlók 16,2 18,5 31,3 18,6

Versenytársak 10,8 14,1 22,5 13,1

Szakértők, vállalkozási kutatóhelyek 10,3 20,5 39,9 16,6

Felsőoktatási intézmények 10,7 23,1 50,0 18,7

Költségvetési kutatóhelyek 3,9 7,3 18,2 6,5

Az együttműködés bármely formája 33,4 47,1 68,7 41,3

- 16 -


A technológiai és tudományos kapacitások jelentős része továbbra is a közép-magyarországi régióban koncentrálódik

HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása

Forrás: OECD Magyarországról készített innovációpolitikai kiadványa, 2009; KSH Statisztikai tükör 2010 július

A technológiai és tudományos kapacitások térbeli megoszlása

A GDP, a K+F ráfordítások és a K+F humán erőforrás változásainak megoszlása

- 17 -


Tudástranszfer ágazati és regionális térben

- 18 -


A tudástranszfer fontos jellemzője, hogy az abban résztvevők szakmai vagy területi alapon szerveződnek, illetve a közvetítendő ismeret mennyire komplex

A tudás-transzfer

szerveződési logikája

A tudástranszfer komplexitása

Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet)

mekkora részét veszi figyelembe?

Egysíkú (általában technológiai)

Komplex

Szakmai

Területi

ÁgazatiÁgazati komplex

Helyi, ill. regionális

Komplex regionális

- 19 -


PÉLDA – Egy autóipari beszállító (préselt alkatrészek) gyártó-fejlesztő hálózata szakmai (és gazdasági) alapon szerveződő kapcsolatrendszere

Kirchoff - Kirchhoff Hungária Kft.(Esztergom)

A német cégcsoport hálózata Kínától Mexikón át Portugáliáig, partnerei a Peugeot-Citroëntől a Mercedes, a VW , a Ford, az Opel vagy éppen a Skoda Mlada Boleslav-i gyára.

- 20 -


RAAB – ÖRSÉG – GORIČKO Natúrpark

PÉLDA – Természetvédelmi együttműködés, döntően területi megközelítésben

A térség természeti és népi épített környezetének, valamint kulturális értékeinek megőrzése és „szolid” piacosítása (pl. falusi turizmus, nemzeti parki bemutatók, stb.) a helyi önkormányzatok együttműködésére építve.

- 21 -


PÉLDA – Duna menti régió a Duna menti térségek es települések sajátos kultúrájára és együttműködésére épülő kapcslati háló

Duna-menti régió

- 22 -


PÉLDA – EU felszín alatti vizek komplex védelmi programja a szakmai komplexitás (vízkörforgás) kérdésére fókuszál

Forrás: Felszín alatti vizek védelme Európában, Európai Bizottság 2008

A fő hatótényezők (D) és a hozzájuk kapcsolódó terhelések (P), a felszín alatti vízkészletek, valamint a társuló vízi és szárazföldi ökoszisztémák állapota (S) és az őket érő hatások (I)

EU felszín alatti vizek védelme (2008)

- 23 -


PÉLDA - Civilek a tudástranszfer folyamatban (területi komplex együttműködés)(földrajzi, regionális együttműködés)

eMagyar háló (2004)

- 24 -


PÉLDA: EU Duna régió területi komplexitásból kiinduló, regionális alapú együttműködés, amelynek tartalma most formálódik

Új Duna régió (integrált régiók) együttműködésének „határai”

- 25 -


A tudás-transzfer


Mi alapján dől el, hogy kik vesznek

részt benne?

A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok




Komplex

Szakmai

Földrajzi

Ágazati együtt-

működések

Ágazati komplex együtt-

működések

Térségi együtt-

működések

A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése

A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben

Regionális együtt-

működések

- 26 -


Műszaki egyetemek helyzete, szerepe a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerben(egyes Kárpát-medencéhez tartozó egyetemek vizsgálata)

- 27 -


A Kárpát-medencében elhelyezkedő vizsgált, jelentősebb műszaki egyetemek kiemelt kutatási területei (fókuszai) nagy mértékű egybeesést mutatnak

Kiemelt kutatási területek a Kárpát-medence műszaki egyetemein

Megjegyzés: A nem műszaki jellegű kutatási területek dőlt betűvel szerepelnek

Forrás: Az egyetemek honlapjai

Budapesti Műszaki Egyetem Bécsi Műszaki Egyetem

Babes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár)

Fenntartható energetika Járműtechnika, közlekedés és logisztika Biotechnológia, egészség, környezetvédelem Nanofizika, nanotechnológia és

anyagtudomány Intelligens környezetek és e-technológiák

Energia és környezet Nyersanyagok és anyagtudomány Kvantumfizika és kvantumtechnológiák Számítástudomány és tudásalapú társadalom Információs és kommunikációs technológiák

Fenntartható fejlődés: természeti erőforrások, gazdasági, társadalmi és ökológiai fejlődés

Nanotechnológia, nanoszerkezetű rendszerek, mesterséges folyamatok

Virtuális világok, alkalmazott informatika, bioinformatika, adatbázis-elemzés

Életminőség és környezet, emberi értékek és szociális viselkedés

Integráció a vallás és kultúra területén

Bukaresti Egyetem Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony)

Zágrábi Egyetem

Film- és médiatudomány Biokémia és biotechnológia Gazdaságtudomány Környezettudomány Matematika és informatika Média és kommunikáció Automatizálás, számítástechnika és

alkalmazott fizika Alkalmazott társadalomtudomány Kulturális és nyelvi kölcsönhatások

Nincs világos fókusz, minden területen, ahol oktatás folyik, ott kutatás is zajlik

Kutatási területek:

közgazdaságtan, társadalomtudományok, matematika, építészet, építőmérnöki tudományok, geodézia, térképészet, vegyipari technológia, élelmiszer feldolgozás, gépészmérnöki és elektromérnöki tudományok, informatika, információs és kommunikációs technikák, alkalmazott fizika

Nincs információnk fókuszban lévő kutatási területről, területekről (N/A)

(A jelenlegi stratégia egyik fontos célkitűzése a kutatási profil tisztázása)

- 28 -


A Bécsi Műszaki Egyetem partnerországai között a Kárpát-medence súlya Ausztria nélkül mindössze 6-7%

A Bécsi Műszaki Egyetem K+F+I projekt-partnersége

* Ausztria nélkül

Forrás: A Bécsi Műszaki Egyetem honlapja

38%44%

7%6%

55%49%

1 379

Partnerek

száma [db]

1 997

Projekt részvételek száma [db]

Egyéb

Kárpát-medence*

Ausztria

21% 25%

18% 15%

15% 16%

14%18%

13%10%

13% 12%

Csehország

Magyarország

2%2%

98

Partnerek

száma [db]

2%2%

124

Projekt részvételek száma [db]

Horvátország

Ukrajna

Szerbia és Montenegró

Románia

Szlovénia

Szlovákia

A TUW partnerországai, 1998-2016 A TUW partnerországai a Kárpát-medencében, 1998-2016

- 29 -


A Pozsonyi Egyetemen kari (azaz szakágazati) szinten háromszor akkora arányú a Kárpát-medencei területi együttműködés, mint egyetemi szinten

Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) nemzetközi együttműködései

Forrás: A Szlovák Műszaki Egyetem honlapja

Egyetemi és kari

megállapo-dások

Nemzetközi oktatási és

kutatási programok

Nemzetközi szervezeti tagságok

A nemzetközi együttműködés formái:

90 darab egyetemi kapcsolat, 32 ország egyetemeivel

39 darab kari kapcsolat, 15 ország egyetemeivel

4%4%

7%

9%

9%

14%

12%

40%

90

12%

88%

90

Német

Orosz

Francia

Lengyel

Ukrán

Amerikai

Japán

Egyéb

Kárpát-

medencei

Más

8%

8%

26%

39

38%

62%

39

Német

Francia

Cseh

Orosz

Osztrák

Magyar

Egyéb

Kárpát-

medencei

Más

23%

13%

13%

10%

- 30 -


A Babes-Bolyai Egyetem együttműködési hálója rendkívül széles, azonban ebből a Kárpát-medencei (döntően magyar együttműködések)

A Babes-Bolyai Egyetem és kari szintű együttműködései

Forrás: A Babes-Bolyai Egyetem honlapja

301 darab egyetemi kapcsolat, 36 ország egyetemeivel 49 darab kari kapcsolat, 25 ország egyetemeivel

9%

4%5%6%

7%Amerikai

Német

Magyar

Olasz

Egyéb

Kárpát-

medencei

Más

60%

301

91%

301

Francia 18%

8%

8%

55%

Spanyol

Egyéb

Kárpát-

medencei

Más

14%

14%

14%

49

86%

Német

49

Osztrák

Olasz

- 31 -


A Zágrábi Egyetem kapcsolatainak egynegyede a Kárpát-medencében realizálódik, amely valószínűleg az uniós kapcsolatot felértékelődését tükrözi

A Zágrábi Egyetem kapcsolatrendszerének jellemzői

Forrás: A Zágrábi Egyetem honlapja

126 darab egyetemi kapcsolat, 41 ország egyetemeivel

Az egyetem 1990 óta tagja egy háromszereplős kapcsolatrendszernek is

Macquarie University Sydney

University of Zagreb

Paris IV (Paris-

Sorbonne)

5%

7%

7%

9%

11%

3%

58%

122

25%

75%

126

Német

Amerikai

Olasz

Oszták

Lengyel

Magyar

Egyéb

Kárpát-

medencei

Más

- 32 -


A Kárpát-medence meghatározó műszaki egyetemeinek alacsony a Kárpát-medencén belüli kapcsolataiknak aránya

Kárpát-medencén belüli kapcsolatok aránya a műegyetemek kapcsolatiban

Forrás: Az egyetemek saját honlapjai

Bécsi Műszaki Egyetem Babes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár)

Szlovák Egyetem (Pozsony) Zágrábi Egyetem

93%

7%

Partnerek

94%

6%

Projekt részvételek

Egyéb

Kárpát-medence

91%

9%

Egyetemi kapcsolat

86%

14%

Kari kapcsolat

Egyéb

Kárpát-medence

75%

25%

Egyetemi kapcsolat

Egyéb

Kárpát-medence

88%

12%

Egyetemi kapcsolat

62%

38%

Kari kapcsolat

Egyéb

Kárpát-medence

Budapesti Műszaki Egyetem

88%

12%

Egyetemi kapcsolat

Egyéb

Kárpát-medence

- 33 -


A tudás-transzfer


Mi alapján dől el, hogy kik vesznek

részt benne?

A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok




Komplex

Szakmai

Földrajzi

Ágazati együtt-

működések

Ágazati komplex együtt-

működések

Térségi együtt-

működések

A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése

A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben

Regionális együtt-

működések

- 34 -


Regionálisan elkötelezett egyetem jelenléte és hozzájárulása az adott régió fejlődéséhez

Egyetemek helyi és regionális fejlesztésének hatásai

Forrás: Felsenstein, 1997 alapján

Üzleti élet

Köz- és állami szféra

Helyi háztartások

Szellemi tőke

Tudás

Vonzerő

EGYETEM

INPUTOK OUTPUTOK

VisszacsatolásokElőremutató kapcsolatok

Kiadási hatások

Tudás hatások

(+/-) pozitív és vagy negatív hatások

Képzettség (+/-) Új cégek Migráció (+/-)

Háztartások, cégek telephelyválasztása (+)

Kulturális és szociális lehetőségek (+/-)

Egyetemi ipari kapcsolatok (+)

Forráskihasználás (+)

Üzlet volumene (+/-)

Változások:

Innovációs alap (+/-) Szakképzési

hozzájárulás (+/-)

Jövedelem (+) Foglalkoztatottság (+) Fogyasztás (+/-)

Változások:

- 35 -


Kihívás: Kárpát-medencei tudástranszfer a közös jövőkép és feladatok szolgálatában

Tudástranszfer regionális környezetben

Forrás: Cooke – Piccaluga (2004) alapján

Regionális erőforrás ésgazdasági, társadalmi környezet

Regionális erőforrás ésgazdasági, társadalmi környezet

Tudástranszfer-tér

Tudástraszfer-tér

Technológiaitranszfer

tevékenység

Technológiaitudás iránti

igény

Tudástermelő alrendszer

(pl.: egyetemek)

Termék/szolgáltatásTudásalkalmazó alrendszer

(pl.: vállalatok)

Tanulás

Terjesztés Erőforrás

- 36 -


PÉLDA: A határmenti térségek mint a gazdasági-társadalmi közösségek új dimenziói sajátos tudástranszfer igénnyel jelentkeznek

Forrás: Tanulmány a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról– Kopint-Tárki Zrt

Államhatár

Kialakuló határrégió

Határrégió kialakulásának lehetősége

JELMAGYARÁZAT

Városok

lakos

Határmenti gazdasági-társadalmi közösségek

- 37 -


Köszönöm a figyelmet!

Dr. Kovács Kálmán 2010. november 18.

Documents

Transcript of Dr. Kovács Kálmán 2010. november 18.