7/23/2019 Dio Betegsegei

http://slidepdf.com/reader/full/dio-betegsegei 1/52014. január 65

SZAKMAPOLITIKA

extra 53.

Magyarországon a dióültetvényekterülete a 2011. évi adatok szerint5390 ha, ez a szám 2005-ben csak2030 ha volt. A dióültetvények te-rülete 6 év alatt tehát több minta duplájára nőtt, így megelőzi azőszibarackot és a kajszibarackot is(FruitVeB adatok). Ezek az adatok

jelzik a dió iránti fokozódó érdek-lődést. Szentiványi Péter 1951-tőlkezdte meg a hazai dióállományfelmérését, jellemzését. A szelekcióeredményeként közel száz fát találtérdemesnek a további megfigye-lésre. 1974-től ezekkel a fajtákkalkezdődött el az oltvány diósok tele-pítése, számuk azóta néhány fajtáraszűkült: Alsószentiványi 117 ( A-117),Milotai 10 (M-10) és Tiszacsécsei 83(T-83). Ez a három klasszikus ma-gyar fajta jelenleg a legelterjedtebba hazai ültetvényekben. Sok jó tu-lajdonságuk mellett hibájuk, hogynem eléggé bőtermők. SzentiványiPéter és munkatársai keresztezésesnemesítést is végeztek, amelynekeredményeként az utóbbi évekbentöbb új, bőtermő diófajta került atelepíthető fajták listájára. Ezek vi-szont úgy tűnik, érzékenyebbek abetegségekre, mint a három klasszi-kus magyar fajta.

Nemesítési célok

 Ahhoz, hogy megértsük az új di-ófajták növényvédelmi problémájá-nak alapjait, a nemesítés céljait kellmegismernünk.

 A király dió  ( Juglans regia)  Kö-zép-Ázsiából származik, a Himalájanyugati részének hegyvidékeiről,ahol még ma is jelentős változatos-ság figyelhető meg a diófák habitu-sában. Ezeknek az ősi formáknakegészen különleges tulajdonságaik

 vannak, amelyek Európában isme-retlenek. A diófa kicsi bokorszerű,és már életének második évében

termőre fordul, ezért a fák növeke-dése nagyon hamar megáll. A gyü-mölcsök az oldalhajtásokon terme-nek, ezért a fák bőtermőek.

 A mandzsúriai dió  ( Juglansmandshurica) mint önálló dió faj,a király dió közeli rokona. Keresz-tezve őket, életképes és értékes tu-lajdonságú utódokat szelektálnak anemesítők.

 A mandzsúriai diót francia dió-fajtákkal keresztezve hozták létre a’Payne’ fajtát, ami sok mai fajtánkgenetikai alapja. A ’Payne’ és egy-némely leszármazottja (köztük a’Pedro’) volt az oldalhajtáson valóterméshozás génjének közvetítőjeazokban a hibrid-előállítási progra-mokban, amelyeket az USA-ban ésFranciaországban végeztek az utób-bi évtizedekben.

 A ’Pedro’ rendkívül bőtermő,termővesszőinek 60-80 %-án az ol-dalrügyeken is nővirág található.

 Virágzása nőt előző, középidejű,2013-ban május 6-án volt (♀). Ez akét tulajdonsága indokolta a ma-gyarországi nemesítésbe történőbevonását, ugyanakkor éppen távo-li eredete miatt hazai termesztésbennehezen használható. 2006. június30-án volt forgalomba hozatalánakutolsó napja. A ’Pedro’ nemesítőjeSerr, csak nemesítési célokra ajánl-

ja a fajtát, termesztése még előállí-tásának a helyén, Amerikában semjelentős. Szentiványi Péterhez ha-sonlóan ők is megfigyelték, hogy akései virágzási idő, illetve az oldalrü-gyön való terméshozás, utódaikbannagyobb számban fordulnak elő. A’Pedro’ termései sokszor aprók ma-

radnak, a dióhéj vékony és gyakrana belet sem neveli ki teljesen, de azoldalrügyön termő képességét azutódokba átörökítette. Az első di-rekt keresztezések eredményekéntSzentiványi Péter több ezer kikeltmagból – talán nem kis szerencsé-

 vel – rögtön több fajtát emelt ki. Akikelt magvak fáin a ’Pedro’ termé-keny oldalrügyeit és a magyar fajtákkedvező áruminőségének együt-tes előfordulását kereste. A késeifakadás tulajdonságának átörökí-tésével a nemesítő az ültetvényektermésbiztonságát kívánta növelni.

 A fajtákat a diótermesztők szakmaiköznyelve gyakran „hibrideknek”,illetve „intenzív” fajtáknak nevezi.

Növényvédelmi problémák

 Az oldalrügyön termő, új hib-rid diófajták a keresztezés során, anagyobb terméspotenciál mellett,feltehetően a ’Pedro’ rossz tulaj-donságát is örökölték. A gombás ésbaktériumos fertőzésekre való érzé-kenység, a tájszelektált fajtákra nemjellemzőek, így ezt a tulajdonságot

 valószínűsíthetően a ’Pedro’-tól örö-költék az intenzív fajták.

Napjainkban az új fajtákkal tele-pített ültetvények mind nagyobb fe-lületen fordulnak termőre. Komolygondot okoznak a termelők több-ségének, hogy a szüret idejére a ter-més javarésze megfeketedik, tönkremegy ezekben az ültetvényekben.

 A korai dió hullását   összefüggés-be hozták már a  Xanthomonasarboricola pv. juglandis baktérium-

A hazai nemesítésű, intenzív diófajták

növénykórtani problémáiGara Júlia növényorvos hallgató

7/23/2019 Dio Betegsegei

http://slidepdf.com/reader/full/dio-betegsegei 2/5

SZAKMAPOLITIKA

2014. január66

extra 53.

mal, illetve a Fusarium és Alternaria gombákkal, melyek primer és sze-kunder fertőző képességét sok ta-nulmány igazolta és cáfolta már azelmúlt években.

Itthon a kísérleti kipróbálásrabekerült amerikai (’Chandler’, ’Ho-

 ward’) és francia fajták (’Fernor’,’Fernet’) termésein az intenzív ma-gyar fajtákhoz hasonló mértékbenfordul elő a betegség, tehát nemcsak az intenzív magyar diófajtáksajátja a betegségre való fogékony-ság. Az előbb említett amerikai ésfrancia fajták felmenői között szin-tén megtalálható a ’Pedro’, illetve’Payne’.

Európa hagyományos diótermesz-tő országaiban a múlt század végé-

től foglalkoznak a betegség kutatá-sával, tanulmányok sora jelent megneves kutatóintézetek (INRA, IRTA)és kutatók (Belisario, Moragrega,Özaktan) közreműködésével, de ér-demi, az alkalmazott növényvédel-mi technológiát hatásosan támogat-ni tudó következtetések levonásáranem került sor. Magyarországon Dr.Rozsnyay Zsuzsa és Dr. Vajna László

 végeznek vizsgálatokat a dióhulláskórokozójának megállapítása érde-kében. 2011-ben és 2012-ben végzett

 vizsgálatok során több más gombamellett  Botryosphaeria dothidea (forma piknídium:  Fusicoccumaesculi) kozmopolita gombát izo-láltak legtöbbször a dióburokrólaz ország több ültetvényéből szár-mazó mintákon. Patogenitását visz-szafertőzések során igazolták. AKeszthelyi Georgikon Egyetem Nö-

 vényvédelmi Intézetének kutatói(Dr. Fischl Géza, Dr. Pintér Csabaés Dr. Kadlicskó Sándor) 1999-2006között foglalkoztak a betegség oka-inak feltárásával, illetve a megoldáskeresésével.

Új tünetek a dió burkon

 Az apikális nekrózis egy általánosmegnevezés, amely alatt a dióbu-rok csúcsi részén megjelenő, nemazonosított eredetű nekrózisos fol-tokat értenek. Az elhalást okozhat-ják gombák, baktériumok, illetvemindkettő egyszerre. Az 1. képen azapikális nekrózis tipikus tünete lát-ható szeptemberben.

Ebbe a körbe tartozik a barna csú-

csi elhalás (BAN), amit csak gombákokoznak. A tünetek kialakulásáért

polifág opportunista (gyengültségi)gombák tehetőek felelőssé, ame-lyek ideális körülmények közöttnem károsítják gazdanövényeiket,

 viszont a növényi kondíciót gyen-gítő körülményeket kihasználva sú-lyos betegséget okoznak gazdaszer-

 vezeteiknek. Azapikális nekrózis kialakításában

a baktérium  más gomba fajokkalegyütt fertőz. A tünetek különböz-nek a megszokott xantomonászostünetektől és a legtöbbször a bak-térium mellett a  Fusarium  gombátis izolálták a spanyol, illetve törökkutatók. Ezért sokkal inkább aztmondhatjuk, hogy az apikális nek-rózis a bakteriózisnak egy új meg-  jelenési formája.

Cecil már 1970-ben felfigyelt azemberi beavatkozás következmé-

nyeire: egyes agrotechnikai és ter-mesztési műveletek, amelyek ma-gasabb terméshozamok elérésétszolgálják, kedveznek sok növényikórokozónak és újabbakat teremte-nek. Az évről évre egyre szélsősége-sebb időjárás minden egyes diófátmegvisel, régiótól és fajtától függet-lenül és kondicionális leromlásukatokozza, ami sejt szinten zajlik.

Megfigyelhető, hogy a fertőzésrenem érzékeny tájszelektált fajták(A-117, M-10, T-83) korai virágzású-ak, miközben az új hibrid fajták atermésbiztonságot növelve későn

 virágoznak. A betegségre való ér-zékenység és a kései virágzás tulaj-donsága kapcsolt öröklődésre isutalhat. Előfordulhat még, hogy afák érzékeny fenológiai stádiuma,illetve baktériumos fertőzés legin-tenzívebb szakasza esik egybe.

Különböző hatóanyagokhatékonyságának vizsgálata

2013-ban

 A Nágocs község mellett 2005-beneltelepített 10 ha-os ’Pedro’ ültet-

 vény, 7x7m-es térállású. Tapasztala-taink szerint a ’Pedro’ a betegségetilletően az új nemesítésű magyar in-tenzív fajtákhoz teljesen hasonlóan

 viselkedik. Különböző növényvé-delmi technológiák alkalmazásávalebben az ültetvényben vizsgáltukaz egyes kórokozóknak a tünetekkialakításában betöltött szerepét2013-ban. A parcellák a következőkezeléseket kapták:

1. táblázat 

Különböző hatóanyagok hatékonyságának vizsgálata dió betegségei ellen

 (’Pedro’, Nágocs, 2013)

A kezelésneve

A kezelésekidőpontjai2013-ban

Anövényvédő

szerhatóanyaga

A növényvédőszer neve

A növény-védő szer

dózisa

1. baktericides  05. 06.05. 17.

05. 27.

06. 02.

06. 07.

06. 29.

07. 25.

08. 16.

rézoxiklorid

Neoram 37,5

WG 2,5 kg/ha

2. fungicides tebukonazol Mystic 250 EC 0,7 l/ha

3.baktericid +fungicid

rézoxiklorid +tebukonazol

Neoram 37,5WG + Mystic

250 EC

2,5 kg/ha0,7 l/ha

4. lombtrágyásPK +

mikroelemPlantafosz Réz 5 l/ha

5.lombtrágya +baktericides

PK+mikroelemrézoxiklorid

Plantafosz RézNeoram 37,5

WG

5 l/ha2,5 kg/ha

1. kép Tünetek szeptemberben

a dióburkon

7/23/2019 Dio Betegsegei

http://slidepdf.com/reader/full/dio-betegsegei 3/52014. január 67

SZAKMAPOLITIKA

extra 53.

1. csak baktérium ellen(rézoxiklorid  hatóanyag)

2. csak gombák ellen (tebukonazol  hatóanyag – eseti engedélyalapján)

3. baktérium és gombák ellen(rézoxiklorid + tebukonazol )

4. Plantafosz Réz lombtrágya al-kalmazásával5. Plantofosz Réz lombtrágya +

rézoxiklorid  hatóanyag6. kontroll (kezeletlen)

(A Plantafosz Réz a gyártó leírásaszerint a réz fontos élettani szabá-lyozás mellett befolyásolja a növé-nyek fenol-anyagcseréjét, ezáltalazok ellenálló képességét a gom-bás, illetve baktériumos betegségek-

kel szemben.) A permetezéseket Kertitox Tifone2000 típusú, 46000 m3 /h levegőszál-lítású, axiál-ventilátoros permetező-géppel, 1000 l/ha permetlémennyi-séggel végeztük, az 1. táblázat banfoglaltak szerint.

 Az egyes kezelések 1 ha-os nagy-ságúak és 4 sorból álltak, soronként51 fával.

 Az értékelésnél a középső sorok-ból jelöltünk ki 10-10 fát, amelye-ken még a tünetmentes időszakbanmegjelöltünk egy hasonló méretűés helyzetű ágat, amelyeken leszá-moltuk a terméskezdeményeket.Később ehhez viszonyítottuk amegbetegedés mértékét és időbelialakulását.

 A permetezések időzítésénéltermészetesen figyelembe vettüka korábbi évek megfigyeléseit,  ta-pasztalatait. A növényvédelmi ke-zelések 2013. május 6, 17, 27-én, jú-nius 2-án, június 7-én, 29-én, július25-én, valamint augusztus 16-án tör-téntek. Az első parcella növényvé-delme Mystic 250 EC, tebukonazol  hatóanyagú szerrel történt. A má-sodik parcellánál a tebukonazol lalkombinációban Neoram 37,5 WG,rézoxiklorid  hatóanyagú szert hasz-náltunk. A harmadik parcella keze-lése önmagámban Neoram 37,5 WGrézoxiklorid   hatóanyaggal történt.

 A negyedik parcella Plantafosz, azötödik Plantafosz és Neoram 37,5

 WG kombinációjában történt. A termés zöld burkán legkoráb-

ban május végén várható a vize-nyős foltok megjelenése, 2013-ban

május 29-én jelentek meg ( 2. kép). Június 19-én a dió bélszövetébőlaz egészséges és fertőzött határrólsikeresen izoláltunk baktériumot.

 A baktériumtelep tenyészbélyegei Xanthomonas arboricola pv. juglandis  jelenlétére engedtek kö- vetkeztetni.

 A diók fertőzöttségét június 10-én,július 26-án, valamint szeptember15-én vizsgáltuk. Az utolsó megfi-  gyeléskor csak azokat jelöltük meg fertőzöttnek, amelyek minőségi szempontból értékesíthetetlennektűntek.

 A második számolást a csonthéj-keményedés befejeződésére idő-zítettük (ekkor már gyufával nemlehet átszúrni a csonthéjat), ezt kö-

 vetően ugyanis (egyes kutatók állí-tása szerint) a baktérium nem képesa csonthéjon való áthatolásra.

 A harmadik számolást a szüretelőtt 10 nappal végeztük. Ekkorazokat a terméseket tekintettükfertőzöttnek, amelyeknek a beleértékesítésre alkalmatlan volt, teháta megbarnult, vagy már kiszáradtbelű, illetve a fáról már korábban le-esett diószemeket.

Ehhez természetesen a vizsgálat-ba vont fák megjelölt ágainak min-den termését fel kellett törni. Mivel atermések közül nem minden fekete

foltos burkú dió bele volt értékesí-tésre alkalmatlan, a júliusi állapot-hoz képest látszólagos csökkenéstmutatnak az adatok.

 Az utolsó, szeptember 15-i számo-lás viszont így pontosabb képet ad afertőzés tényleges mértékéről.

Vizsgálati eredmények

 A három vizsgálati időpontbana különböző kezelésben részesültparcellákban mért fertőzöttséget az1. ábrá n tüntettük föl. Megfigyel-tük, hogy a kert domborzati viszo-nyai is befolyásolhatják a fertőzésmértékét. A terület szintkülönbsége9 m. A tebukonazol   + rézoxiklorid  kezelés került a legmélyebb, így leg-

2. kép Frissen kötődött dión

megjelenő zsíros foltok

1. ábra

Fertőzött diók aránya kezelésenként a mérések során

7/23/2019 Dio Betegsegei

http://slidepdf.com/reader/full/dio-betegsegei 4/5

SZAKMAPOLITIKA

2014. január68

extra 53.

nedvesebb, legpárásabb sorokba, a

Plantafosz Réz + rézoxiklorid  keze-lés pedig a legmagasabb fekvésbe.Ezzel magyarázható az is, hogy atebukonazol  + rézoxiklorid  kezelésrosszabb eredményt adott a két má-sik rezes kezelésnél.

 Amennyiben feltételezzük,hogy a májusi-júniusi fertőzést axantomonász baktérium okozta,úgy érthető, hogy a kontrollnál ked-

 vezőtlenebb fekvésű tebukonazol oskezelésnél nagyobb volt a fertőzött-ségi százalék.

Úgy vélem, hogy az intenzív faj-tákat a baktériumos betegségtőlnem lehet 100 %-osan megvédeni,de elképzelhetőnek tartom, hogymértékét évjárattól függően 20 %

alatt lehet tartani. Az ilyen mértékű

dióhullás még talán kedvező is atermés darabosságát és a jövő évitermésmennyiséget illetően, ugyan-akkor az intenzív fajták nagy termő-képessége kompenzálja a betegségokozta termésveszteséget.

2013. szeptember 15-25. közöttszámottevő változás következett beaz ültetvényben. A szeptember ele-jén történő fertőzésekkor a döntőszerepet a gombák játsszák. Az őszigombás fertőzés mértéke nagybanösszefügg a szeptemberi időjárás-sal. Akik ismerik az intenzív fajtákat,azok tudják, hogy a szürettel együttmegkezdődik a fertőzött diósze-mek hullása, ami egyre erőtelje-sebb, és akár a fák teljes termésének

elvesztésével is járhat. A begyűjtöttmintákon már mikroszkóppal fel-ismerhetőek voltak a  Phomopsis és a  Fusarium  konídiumai. Atebukonazol   a  Fusarium  és

 Phomopsis ellen hatásos hatóanyagmás növényi kultúrákban (gabo-

na, napraforgó), a mi esetünkbenazonban csak mérsékelt eredménytkönyvelhetünk el, de ez is elegen-dő volt, hogy felhívja figyelmünketa gombák elleni védekezés fontos-ságára. A szeptember 15-i fertőzött-ség elemzéseiből az derül ki, hogya gombák még nem jelentek meg,de a szeptember 25-i felmérés márazt mutatja, hogy az augusztus 16-iutolsó tebukonazol os kezelés mégérezteti a hatását ( 3. kép), így a ko-

rábban a kontrolltól is fertőzöttebbtebukonazol os kezelés mutatkozotta leghatékonyabb védekezési mód-nak ( 2. ábra)

 Az augusztus 16-át megelőzőtebukonazol os permetezések telje-sen fölöslegesek voltak, mint ahogya júliusi rézoxiklorid os permete-zéseknek sem lehet már jelentősmérséklő hatása a már kialakultbaktériumos fertőzésre. A fertőzésmértékének csökkenése érdekébena szüreti munkák gyorsan megtör-téntek, hogy a magról minél előbbel tudjuk távolítani a burkot, mely

 valószínűleg jelentős mértékbenmár fertőzött volt.

Következtetések

Egyetlen év növényvédelmi hely-zetének elemzése nyomán nem le-het messzemenő következtetéseketlevonni, egyértelmű kijelentésekettenni. Már néhány év tapasztalatais sokat javíthat a növényvédelemeredményességén.

 A mi megfigyeléseink szerint adiótermés fertőződése 2 hullámbantörténik. Tavasszal, május végén je-lennek meg az első tünetek. A lehul-lott frissen kötődött terméskezde-ményen a xantomonász baktériumtipikus zsíros foltjai láthatóak. A fer-tőzési gyakoriság évjárattól függő-en emelkedhet vagy stagnálhat. Azőszi, 2. fertőzésért már a gombák te-hetőek felelőssé. Az idős, vitalitását

 vesztett felrepedő burkon megte-lepednek a nekrotróf és szaprofita

3. kép A tebukonazollal  kezelt termések kezdeti fertőzése

2. ábra

Természetes dióhulláskor fertőzött diók százalékos előfordulása

a különböző kezelések során

7/23/2019 Dio Betegsegei

http://slidepdf.com/reader/full/dio-betegsegei 5/52014. január 69

SZAKMAPOLITIKA

extra 53.

gombák, amelyek gyorsan átjutnaka csonthéjon.

 A korai dióhullás elleni véde- kezés lényegét az jelenti, hogy azelvirágzást követően azonnal réz- tartalmú szerrel kell permetezni,az időjárástól függően 2-4 alka- 

lommal. A kései dióhullás elleni vé- dekezéshez egy augusztus közepéntörténő tebukonazolos, illetve vár- ható szüreti időponttól visszaszá- molva, az élelmezés egészségügyivárakozási időt betartva, még egytebukonazolos kezelés beiktatása szükséges.

2014-ben a megfigyelésre nem ki-jelölt üzemi ’Pedro’ ültetvényben a

 2. táblázat ban bemutatott növény- védelmi technológiát tervezzük

megvalósítani. Fotó: A szerző felvételei

n

2. táblázat

Az üzemi ’Pedro’ ültetvényben 2014-re tervezett növényvédelmi

technológia

Fenológiai állapotA permetezés ter-vezett időpontja

A növényvédőszer hatóanyaga

Mi ellen irányula védekezés?

kezdeti hajtásnövekedés április 15. mankoceb gnomónia

virágzás május 6.

mankoceb gnomónia

réz baktérium

termésfejlődés*

május 16.réz baktérium

mankoceb gnomónia

 június 1. réz baktérium

 június 16.réz + Plantafosz

Rézbaktérium

csonthéjkeményedés

vége

 július 22. Steward 30 DF almamoly

augusztus 16.Steward 30 DF almamoly

Mystic 250 EC gombák (BAN)

szüret előtt (feltevés:

szept. 25.)

szeptember 10. Mystic 250 EC gombák (BAN)

Megjegyzés: * A rézoxikloridos permetezés gyakorlati megfigyelés alapján 8 napig biztos védelmet nyújt,

ezt kövezően az esőt, erős harmatot megelőzően kell időzíteni a növényvédelmi beavatkozásokat. Július

közepe felé közeledve a fertőzés valószínűsége feltételezhetően csökken, így a permetezések gyakorisá-

ga ritkítható, anélkül, hogy nagyobb kockázatot vállalnánk.