AZ ALMAECET ÉS A MEZ

JARVIS DOKTOR KÖNYVE ELŐSZÖR JELENIK

MEG MAGYARORSZÁGON. A NEVES AMERIKAI

ORVOS TÖBB ÉVTIZEDEN KERESZTÜL KEZELTE

BETEGEIT A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT MÓDSZE-

REIVEL. EZEK EREDMÉNYÉRŐL, TAPASZ-

TALATAIRÓL SZÁMOL BE MOST KÖZREADOTT

MUNKÁJÁBAN.

KUTATÁSÁNAK KÖZÉPPONTJÁBAN A MÉZ ÉS AZ

ALMAECET ÁLL. E KÉT TERMÉSZETES ANYAGNAK A

SZERVEZETÜNKRE GYAKOROLT HATÁSÁRÓL

SZÁMTALAN PÉLDÁT OLVASHATUNK A KÖNYVBEN.

AZ AMERIKAI ORVOS KUTATÁSAIBAN A

TERMÉSZET EGY KORÁBBI ÁLLAPOTÁHOZ NYÚLT

VISSZA: AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSÉT PRÓBÁLTA

MEGFEJTENI BETEGSÉG IDEJÉN.

MEGFIGYELÉSEIBŐL MI IS NAGYON SOKAT

TANULHATUNK.

A SZERZŐ ÁLTAL JAVASOLT MÓDSZEREK ELŐ-

NYE, HOGY OLCSÓ, MINDENKI SZÁMÁRA HOZ-

ZÁFÉRHETŐ ANYAGOKAT AJÁNL. A MÉZ ÉS AZ

ALMAECET KÖNNYEN BESZEREZHETŐ — S EZT A

HAZAI KIADÁSBAN RÉSZT VEVŐ MUNKATÁRSAK IS

TAPASZTALTÁK MÁR —, RENDSZERES

FOGYASZTÁSUK RENDKÍVÜL KEDVEZŐ KÖZÉR-

ZETJAVULÁST EREDMÉNYEZ.

JARVIS DOKTOR KÖNYVÉT NAGY HASZONNAL

FORGATHATJA MAJD AZ OLVASÓ, HISZEN A

TUDOMÁNYOS ÖSSZEFÜGGÉSEKET NAGYON

KÖZÉRTHETŐ, HÉTKÖZNAPI NYELVEN FOGAL-

MAZZA MEG.

A TERMÉSZETGYÓGYÁSZÁT MÓDSZERÉIBE

D. C. JABVIS

AZ ALMAECET ÉS A MÉZ

KIADJA: Peri Kiadó. Építők SC Kaposvár Szerkesztette: Vaiga István F e i t H x kindó: Nagy

Zoltán ügyvezető igaigelö Stier IsJván elnök KészON: Peti KA nyomdájában 1991.

BEVEZETÉS A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT MÓDSZEREIBE

Előszó

Anyai ágon őseim Öt nemzedéken át Vermoni állam polgárai voltak. Orvosi tanulmányaim végeztével egy ideig Burlingtonban tevékenykedtem mint belgyógyász, ezután Barreban telepedtem le, hogy szem-és orr-fül-gége szakorvosi gyakorlatot folytassak. Itt viszont egy más gyógyászattal találtam magam szembe, éspedig a népi gyógyászattal, melyet meg kellett tanulnom és meg kellett értenem, hogy elnyerjem a falun és a távoli, nehezen megközelíthető tanyákon élő pácienseim bizalmát és megbecsülését. Ez az orvostudomány igen távol áll attól, amit az egyetemen tanultunk, de szervesen összefügg a helyi lakosság életévei

Kénytelen voltam a klasszikus orvostudomány módszereit átértékelni Annak idején az orvostudomány ismereteivel félvértezve elképzelhetetlen volt számomra, hogy például a torokfájás egy nap alatt gyógyítható friss fenyőgyanta rágása segítségével. Rájöttem, hogy helyes lenne a népi gyógyászat elveit megtanulni, gyógymódjait alkalmazni, annál is inkább, mert az általunk ismert és alkalmazott klasz-szikus gyógymódoknál hatékonyabbak.

A tartományi és országos orvosszövetségek által szervezett számos összejövetelen kollégáimmal elbeszélgettem e különleges gyógyászat helyi gyógymódjairól Ösztönzésükre szélesebb széles körű kutatásba fogtam, észrevételeimet folyamatosan közöltem kollégáimmal. Az USA 32 államából 50 orvossal 20 éven át folytattam levelezést, nagy részük hazájukban ismert egyéniség, legtöbbjük egyetemi tanár. így született meg e könyv gondolata.

Eredeti célom az volt, hogy a népi gyógyászat elveit és gyógymódjait lányommal és családjával is megismertetem. Később elhatároztam, hogy tevékenységi körömet kibővítem. Munkám, remélem hozzájárul az évszázadok óta alkalmazott népi gyógyászat megismeréséhez és megértésékez. A népi gyógyászat segítséget nyújt ahhoz, hogy életerőnket gyermekkorunktól késő Öregségünkig megőrizhessük.

Meggyőződésem, hogy a jövőben az orvosnak elsősorban nevelőnek kell tenni. Meg kell tanítania az embereket egészségük megőrzésére. Munkája ezután sem tesz könnyebb. Ellenkezőleg: valószínűleg sok-

kai összetettebbé válik, az egészséget ugyanis nehezebb megőrizni, mint a betegséget kezelni és meggyógyítani.

Mindazok számára, akik a gyengülést és erőtlenséget nem hajlandók az öregség elkerülhetetlen velejárójának tekinteni, és hisznek abban, hogy az ember élete végéig aktív, egészséges és energikus marodhoz, a népi gyógyászat komoly tanulságok forrása.

Barre, VermontD. C. JARVIS

LFEJEZET

A legjobb patika

A népi gyógyászat gyökerei ősrégi időkre nyúlnak viasza. Maga a természet a legrégibb gyógyszertár. A primitív ember, akárcsak az állat, a betegségek megelőzésére, egészsége és ellenállóképessége megőrzésére a növényeket és a füveket használta. Az embereket és állatokat mozgalmas életükben a természet gyógyszertárai mindenüvé elkísérték. A beteg a világ bármely táján megtalálta a szükséges nyersanyagot — a növényeket — a tea és a balzsam elkészí-téséhez.

Vermont államban a népi gyógyászatnak nagy hagyományai vannak (az állam nevének pontos fordítása „zöld hegyek"). Ez a vermon-ti életkörülményekhez alkalmazza a biokémia és fiziológia törvényeit, hogy az emberek egészségüket és szervezetük ellenállóképességét megtartsák. Tekintve, hogy ezeknek a törvényeknek nincsenek földrajzi határai, ezek másutt is érvényesek lehetnek.

A népi gyógyászat célja a szervezet ellenállóképességének megtartása, hogy a betegségek ne kezdhessék ki. Igaz, hogy egyesek a „népi gyógyászatot" igen tág korú fogalomnak tartják, ezen javasasszonyi gyógy-, sőt kuruzsló módszereket értenek. Ezt a fogalomkört az idők folyamán bizonyos mítoszok vették körül. Gyerekkoromban gyakran láttam, hogy egyes anyák gyermekük nyaka köré Jóbszálat tekertek (Coyx lacrymajoi = Krisztus anyjának könnye; a fordító megjegyzése). E növények fénylő könnycsepp alakú bogyói a nép fantáziájában Job, az ó-szövetség súlyosan megviselt alakját képviselik, akinek könnyei enyhítik a gyereknél a fog kinövésével járó fájdalmakat. Minden bizonnyal sokan hallottak az Asa foetidáról (ázsiai kórok gyökereiből készült kellemetlen illatú, gyantaszerű anyag; a fordító megj.), ami zacskóban a nyakon hordva, a téli hónapok alatt megóv a betegségektől. Ha tehát népi

5

gyógyászattal foglalkozunk, szigorúan el kell határolnunk a varázsgyógyszereket a valódiaktól.

6

Òseink — e gyógymód úttörői — ügy jöttek rá a népi gyógyászat módszereire, illetve az orvosságokra, hogy megfigyelték az állatokat, milyen füveket keresnek, ha emésztési zavaraik, lázuk vagy sebük van. Megfigyelve a beteg állatok gyógyulását, megtanulták azt is, hogy miként órizhetik meg természetes úton egészségüket.

Csodálattal töltött el az állatok ösztöne, ahogy a természet nyújtotta adottságok segítségével meggyógyulnak. Az állatok pontosan ismerik azokat a füveket, amelyek fájdalmaikat enyhítik, amelyek gyógyulást hoznak számukra. A vadállatok leginkább az egyedüllétet, a teljes pihenést, a gyógyító füveket és a tiszta levegőt keresik, íme néhány jellegzetes példa: a medve, ha bélgilisztája van, addig kaparja a földet, míg pajziskapáfrány gyökérre nem akad; esős idő-ben a vadpulyka arra készteti kicsinyeit, hogy az estike leveleit csipegessék, a kígyómarta állat keresi a keresztgyökér (Polygala) leveleit

A lázas állat levegős, árnyékos, valamilyen víz melletti helyet keres, néha-néha iszik egy-egy kortyot, de addig tartózkodik ott étlen, míg lázas állapota elmúlik. A reumatikus fájdalomtól szenvedő állat a napsütötte meleghelyet keresi, ahol reméli, hogy fájdalmaienyhülnek.

A vermonüak mind az egészség megtartására, mind a betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket az állatok megfigyelése alapián alkalmazzák, ezeknek változtatás nélkül alávetik magukat. Ezzel magyarázható, hogy gyermekkori szokásaikon egész életükön ót nem változtatnak.

Az emberi szervezetnek, hogy a modern civilizáció által rákény-szerített bonyodalmaknak, stresszeknek, igénybevételeknek eleget tudjon tenni, segítségre van szüksége. Gyermekkorunkban ösztöneink nyújtanak e tekintetben némi védelmet. Átlépve azonban gyermekkorunk határát, hajlandók vagyunk ezeket elavultaknak tekinteni. Szerencsére sohasem késő újra megtanulni és megfigyelni, hogyan követi Ösztönösen a gyermek és az állat a természet törvényeit. Figyelemmel kísérve a méhek, a szárnyasok vagy háziállataink életmódját, olyan élettani és orvosi biokémiai dolgokat figyelhetük meg, amelyeket egyetlen orvosi szakkönyv sem tartalmaz. Az apáról fiúra szálló, él5 szóval közvetített népi gyógyászat számos embernek adja meg a lehetőséget, hogy frissességét 70 éves kora után is megtartsa,

szellemi épségét megőrizze, látása, hallása kielégítő maradjon, és ne szenvedjen emésztési zavarok miatt

Könyvünk célja a népi gyógyászatot olyan beállításban ismertetni, hogy lehetőséget nyújtson a szervezet problémáinak jobb megértéséhez. Reméljük, hogy ezzel megkőnnyíthetjük olvasóink életét, nehézségeik leküzdéséhez segítséget nyújthatunk, és így életfunkcióikat életük végéig hibátlanul megőrizhetik.

II. FEJEZET

A környezet és a magas életkor

Vermont éghajlati szempontból a világ egyik legváltozékonyabb környéke. Szélességi övezetünk alatt a szél főleg nyugati irányból fúj. Az Egyesült Államokon az Atlanti-óceán irányából áthaladó 26 vihar közül 23 érinti Vermontot Az idő egész éven át igen gyakran változik, az emberek szervezetének hirtelen kell hidegről melegre vagy fordítva átallnia, vagy a magas légköri nyomásról az alacsonyra; gyakran egész éven át légköri nyomásváltozásoknak vannak kitéve. Az éghajlat változásaihoz való alkalmazkodás tulajdonképpen vérkeringési változást jelent Egyik nap a DÓT hósugárzó jelleget ölt, másnap arra kényszerül, hogy mint hőszigetelő működjön, és hozzájáruljon a szervezet hőmérsékletének fenntartásához. Ezek a gyakori változások mind a szívet, mind a véredényeket nagyon igénybe veszik

A népi gyógyászat módszereinek alkalmazásával kímélik a szívet, az ereket és a vérkeringést, ezzel elkerülhetővé teszik a szívrohamokat, megakadályozzák a szív gyors elhasználódását, hozzájárulva az élet meghosszabbításához.

57

Az emberi gépezet motorja a szív. Az izomzatnak, így a szívnek is — mely szintén nem más mint izom — cukorra van szüksége. Figyelemmel kísérve a környezet, a táplálék és a táplálék változtatásának hatását az állatokra és emberekre, megállapíthatjuk, hogy a szív számára nem közömbös, hogy természetes — a mézben foglalt — cukrot vagy finomított ipari cukrot nyújtunk neki. A méz mint erős energetikai forrás a szívnek igen értékes táplálék.

A normálisan működő szív minden dobbanásával kb. 170 g vért pumpál a íoütőérbe. A vér Összesen körülbelül egy kiskanélnyi cukrot tartalmaz. Ha valakinek a vérében a cukor mennyisége felére csökken, akkor elveszíti eszméletét, míg a cukor mennyiségének növekedése, bármilyen kis időre is, cukorbajhoz vezet. Magétól értetődő tehát, hogy igen figyelmesen kell adagolnunk táplálékunkat, hogy a vér cukortartalma ne változzon.

Szervezetünkben nemcsak a szívnek van szüksége cukorra, hanem más szerveinknek is, és a bélfalakon is áthatol bizonyos meny-nyiség. A méz kétféle cukrot tartalmaz, az egyik a szőlő-, a másik a gyümölcscukor. A szőlőcukor a méz 40 százalékét, a gyümölcscukor pedig 34 százalékát képezi. A szőlőcukor gyorsabban szívódik fel, mint a gyümölcscukor, és hozzájárul a vércukor töménységének állandó szinten tartásához. Ennek tulajdonítható, hogy a méz nem növeli a vércukor mennyiségét oly mértékben, hogy azt a szervezet képtelen lenne felhasználni.

A 65 év feletti polgárok számát illetően az Amerikai Egyesült Államokban Vermont állam a második helyen áll. Természetes és gyakori jelenség a hasznos munkát végző 70 éven felüli mezőgazdasági munkás, de nem ritkaság a 80 évnél idősebb sem. Ezek a vermontiak úgy tartják meg vitalitásukat, hogy a természetben észlelt biokémiai és fiziológiai törvényeket alkalmazzak magukra.

Általában azt tartják, hogy az állat ötször annyi ideig él, mint amennyire éretté válásáig szüksége van. A borjú pl. 2 év alatt válik marhává, 2 és 1/2 éves korára teny észéretté, élettartama átlagosan 12 esztendő, a csikó, amely 4 év után válik lóvá, 20 évet él. Más állatok tovább is elélhetnek.

Visszatérve az emberhez, mit állapíthatunk meg? Azt észleljük, hogy életéből az első 10 év a szív, a véredények, az asszimilatív és dezasazimilatív szervek, a fizikai, szellemi és önvédelmi képességek, a fajfenntartási ősztön kifejlődésének az időszaka. Ha az „állatokra érvényes törvényt" vesszük alapul, az ember életkorának (5x20 = 100 év) kellene lenni. De mi történik az emberrel 10 éves kora után?

Gyakori jelenség, hogy a szellemi képesség növekedése mellett a fizikai állapot romlása következik be. Ha a szellemi képességet, illetve az élet lényegét felfelé ívelő vonallal, a hanyatló fizikai erőt lefelé ívelő vonallal ábrázolnánk, ezen két vonal metszőpontja 50 évre esne. Elég gyakori tünet, hogy az ember

60 éves korában azt észleli, hogy munkája nem teljes értékű, egészségileg félig rokkant

A vermontiak megtanulták, miképpen lehet megőrizni munkaképességüket Náluk a felfelé és lefelé ívelő görbék nem 50, hanem 80 évea korban metszik egymást, és az emberek 60. és 80. életéveik között maximális teljesítménnyel dolgoznak. Szellemi és fizikai erejük változatlan, szakmai munkájukat tovább folytathatják, nyugdíjaztatásuk esetén nyugodtan élvezhetik a megérdemelt pihenést

A falusi lakosság körében végzett kísérleteim bizonyították, hogy az életkort igen könnyQ 70 év fölé emelni. Minél többet tanulmányoztam a táplálkozás és az életkor közötti összefüggést, annál nyilvánvalóbbá vált ez számomra. A vermontiaknak a táplálkozásra vonatkozó tudása nem tanulmányokból és könyvekből ered, hanem a körülöttük élő állatok megfigyeléséből, mely arra tanítja őket, hogy táplálékuk minél több gyümölcsöt, zöldféléket, emészthető gyökérféléket és minél kevesebb húst — marha- és szárnyashúst — és tojást tartalmazzon.

A vermontiak testüket a talajjal hasonlítják össze. A talajt is a természet törvényei szerint kell gondozni, megmunkálni és javítani.

Egy, a természet bölcs elveire épülő hasonlat, szervezetünket házzal hasonlítja össze, ha jól meggondoljuk, a hasonlat nagyon helytálló. A házat csak úgy lakhatjuk tartósan, ha azt karbantartjuk. Szervezetünk ellenállóképessége és tartama nagyrészt a magunkhoz vett táplálékok és folyadékok ésszerű megválasztásától és nem utolsósorban a belélegzett levegő minőségétől függ.

Szervezetünk felépítésében, erejének megtartásában egyes ásványi elemeknek alapvető fontosságuk van. Ezek biztosítják a szervezet nyugodt, egyenletes működését, ezek teszik „érdemessé az életet élni". Az emberi testben az életet lehetővé tevő ásványi elemek száma egyike a természet valóságos csodáinak, különösen, ha meggondoljuk, hogy az ezüstön és aranyon kívül majdnem minden ismert elemmel találkozunk.

A népi gyógyászat a szervezet ásványi elemekkel való ellátása érdekében egyszerű módszert ajánl, éspedig a fizikai vagy szellemi igénybevétel mértékében naponta egy vagy több alkalommal igyunk egy-egy pohár vízben oldva két kiskanálnyi mézet és két kiskanálnyi almaecetet* Ez a kellemes ízű és illatú ital tartalmazza mind az alma, mind a méz útján a virágnektár ásványi elemeit

58

III. FEJEZET

Az állati ösztönöket figyelve

Az ember állandóan lázadozik a természet ellen, és igyekszik eltávolodni az állatvilágtól. Az állatvilágnak azonban vannak olyan törvényei, melyek az emberre is alkalmazhatók. Ezeknek a tanulmányozására az állatvilág megfigyelése nyújt lehetőséget. Háziállataink, a szarvasmarha, a ló, a sertés ugyanolyan természetes életet élnek, mint az ember által nem járt őserdőben élő vadállatok; életük megfigyeléséből számtalan tanulságot vonhatunk le. A falusi gyerekek jobban ismerik ezt, a városi gyerekeknek azonban, akiknek nincs kapcsolatuk az állatokkal, fogalmuk sincs az állatvilág törvényeiről

Gondoljunk például arra, hogy az állat, ha beteg, nem nyúl az ételhez. Ezzel új biokémiai állapotot idéz elő szervezetében, ami meggyorsítja a gyógyulást Az ember, ha beteg, gyakran afölötti félelmében, hogy az étel megtagadását rosszul értelmezik, megeszi az eléje rakott falatokat. És ezzel megszegi az állatok ösztönös Bzoké-sait Ahhoz, hogy az állatok szervezetében végbemenő jótékony biokémiai folyamatot utánozzuk, savas italokhoz kell folyamodnunk, éspedig musthoz, amely borkősavat, áfbnyaléhez, ami citrom-, alma-és benzoikus savakat vagy almaléhez, ami almasavat tartalmaz.

Az emberek abban a tévhitben élnek, ha egy étkezést elmulasztanak, valami súlyos vétket követnek el. Elfelejtik, hogy a szervezet rendelkezik annyi tartalékkal, amennyi biztosítja a könnyebb betegség egész tartamára az élet fenntartását minden táplálkozás nélkül

•) Az almabortól készült ecetet a továbbiakban egyszerűen mint almaecetet említjük.is. Az emberek nem gondolnak rá, hogy növekedésben levő szervezetüknek fokozottabb táplálékmennyiségre van szüksége. A 25. életév betöltése után

a csontozat, az izomzat, a vérkeringési, emésztő- és légzőrendszer teljesen ki vannak fejlődve. E kor után táplálkozásunkat úgy kell alakítanunk, hogy e rendszerek fenntartását és működését biztosítsák.

Az 50, életév körül a szervezet bizonyos mértékű helyrehozatala válik szükségessé: nem étvágyunk szerint étkezünk, hanem ösztönösen olyan ételeket fogyasztunk, melyek szervezetünk szükségleteit fedezik. Ha jól meggondoljuk, szervezetünket ugyanúgy karban keli tartani, mint a házat.

Valamikor úgy tanultuk, hogy az egész éven át nyitott ablaknál való alvás egészséges. Évekkel ezelőtt a tuberkulózissal foglalkozó Trudeau intézet rendezésében tanfolyamon vettem részt, utána azt tanácsoltam pácienseimnek, hogy aludjanak nyitott ablaknál, abban a meggyőződésben, hogy ez hozzájárul egészségükhöz. Később egy gránitkitermelésen 14 különféle nemzetiségből származó, Amerikába emigrált 500 munkást volt alkalmam megvizsgálni, akik hazájuk szokásait magukkal hoztak. Mindegyikük kitöltött egy négyoldalaskérdőívet: a kérdések egyike arra vonatkozott, hogy „éjszaka nyitott ablaknál alszik-e*, másik meg arra, hogy „gyakran szenved-e húlés okozta fejfájásban".

Száz embert megvizsgálva és kikérdezve, úgy találtam, hogy azok, akik nyitott ablaknál aludtak, gyakrabban szenvedtek húlés okozta fejfájásban, mint azok, akik csukott ablaknál aludtak Kézenfekvő, hogy a nyitott ablakkal való alvás és a megfázás között kapcsolat áll fenn.

Ugyanazon időben egy magániskola egyetemre készülő diákjainak orvosi felügyelete is munkakörömbe tartozott. Az iskola igazgatója megkért, hogy derítsem ki a diákok körében gyakori megfázások okát, mert ez sok időveszteséget és tanulmányi kiesést okozott Megállapítottam, hogy egyik intézkedésük, mely a diákok megedzésóre irányult, abból állt, hogy előírták a nyitott ablaknál való alvást. Egy szoba kivételével az ablakot éjjel nyitva is tartották; ebben a szobában két falusi diák aludt, akik megtagadták a nyitott ablak mellett való alvást. Mikor ennek oka iránt érdeklődtem, azt válaszolták, hogy: „Doktor úr, mi úgy próbáltunk aludni, mint a tyúk, már pedig az a csórét tolla közé dugva alszik, mi pedig úgy gondoltuk, hogy az állat jobban tudja, mint az ember, hogy mit és hogyan kell csinálni. Szeretnénk, ha Ön mondaná meg, hogy miért"

59

Esmérem az ifjúság szokásait, hogy szeretnek az idősebbekből gúnyt űzni, de ez alkalommal tényleg meglepetésszerűen ért a kérdés. „Jó, hagytam rájuk, gondolkodom rajta, és amint megtalálom a helyes választ, közlöm veletek." Ezután elkezdtem megfigyelni, hogyan alszanak az állatok.

A gyerekek kérdésére az a helyes válasz, hogy B tyúk azért alszik tollazatába dugott csőrrel, mert meleg levegőt akar belélegezni. Kilégzéskor felmelegíti a levegőt, és azt melegen szívja be, mert a belégzésig az nem hűl le, és így egyenletesen meleg levegőhöz jut.

A farmerek azt állítják, hogy a róka is melegített levegőt szív be, mikor alszik. A róka elnyúlik a földön, bozontos farkával betakarva a fejét, és így tiszta és meleg levegőt lélegzik be. Megfigyeltem: a lovak hidegben összedugják a fejűket a szabadban. A fejük körül a mozgásban levő levegő nem hűl le teljesen, mielőtt újra belégzésre kerülne. Hideg és szeles időben a lovak fenékkel állnak a szélnek.

Természetesen vannak emberek, akik nagyon jól érzik magukat, ha — bármilyen időben — nyitott ablakkal alszanak; olyanok, mint a hegyi fenyő, mely az időjárás minden viszontagsága ellenére zavartalanul fejlődik. Ók azok a kivételek, melyek erősítik a szabályt. Végeredményben azonban mindannyian a? állatvilág íratlan törvényeinek vagyunk alávetve.

Visszatérve tárgyunkhoz, tanulmányozzuk és figyeljük meg az állatokat. Táplálékukat keresve, rengeteget mozognak. A fiatal állat rendkívül mozgékony. A kiskutyák és kismacskák például állandóan mozognak, mindig keresnek valamit, futkároznak, mászkálnak, verekszenek. Az evek múlásával tevékenységük a táplálék keresésére, saját és kölykeik életének megvédésére irányul. Az állatok példája szerint többet kellene mozognunk. E tekintetben ideális foglalkozás a kertészkedés, amely éppúgy igénybe veszi az ember szervezetét, mint az állatokét a táplálék keresése.

Az állatok megfigyelése arra a következtetésre vezet, hogy a pihenésre azért van szüksége a szervezetnek, hogy előkészítse az újabb védelmi harcra, a folytatólagos táplálékkeresésre. Azt is megfigyelhetjük, hogy a hideg közeledtével az állatok sűrűbb bundát öltenek,a melegebb időszak előtt ritkábbat. Az évszakok változásával mi ia változtatunk öltözetünkön.

Ezekhez a változásokhoz a szervezetnek is alkalmazkodnia kell; az ösztön, amely soha nem téved, kötelezi az állatokat arra, hogy változtassanak táplálkozásukon is.

A szabadban való élet csak nyers táplálékot biztosít az állatoknak, és miután nem igényesek, ezt el is fogadják. Minden szárnyas Ösztönösen érzi, hogy a tojáshéj kialakításához mészre van szüksége. Párzási időszakban gyakran találhatjuk őket olyan helyeken, ahol rákfélék és puhatestűek élnek. A szárnyasok ösztönösen a természet útmutatásait követik, hogy szervezetük mészhez jusson.

IV. FEJEZET

Hogyan táplálkozzon a terhes anya?

Olykor nehezünkre esik megérteni, hogy valaha mi is mikroszkopikus részecskék voltunk. Olivér Wendeil Holmes mondása szerint az egyén léte születése előtt száz évvel kezdődik. Fiziológiai szempontból létünk nem a születéssel,-hanem 9 hónappal azelőtt kezdődik. A kezdetünket jelentő részecskét ahhoz, hogy születéséig éljen, fejlődjön, táplálni kell. Szüksége van hajlékra, állandó melegre, a felesleges anyagcseretermékek eltávolításának lehetőségére, egészséges és egészségesen táplálkozó anyára, aki biztosítja a magzat jó feltételek melletti fejlődését.

A jó kertész hamar megtanulja, hogy a föld nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát pótolni kell. A nitrogén a levelek növekedését, a foszfor a virágok fejlődősét segíti elő, a kálium pedig a növény gyökerét és szárát erősíti. Beteg, csenevész lesz a növény, ha valamelyik elem hiányzik.

tü 10

Ugyanígy, ha a terhesség alatt az anya táplálékából hiányzik a magzat fejlődéséhez szükséges valamelyik ásványi anyag, ezt elsősorban a magzat sínyli meg.

Minden anya azt óhajlja, hogy egészséges, életerős gyermeket hozzon világra. Azt kívánja, hogy a szülés gyorsan folyjon le és könnyű legyen, utána pedig mielőbb nyerje vissza erejét. Mindezeket az ember primitív korából örökölte. A nomád élet megkívánta az állandó vándorlást, és nem volt idö arra, hogy az anya a szülés után hosszú ideig pihenjen.

Manapság a helyes táplálkozás a könnyű szülésnek és az anyai erő gyors visszaszerzésének igen fontos tényezője. A kenyeret és a lisztes készítményeket kukoricaliszttel, máléval és rozskenyérrel kell helyettesíteni. A tej a gyomorban megalvad, tehát túróval kell helyettesíteni, amely nem szenved már el ilyen változást. A marha-, bárány- vagy sertéshúst hallal vagy más, a tengerből származó termékkel, valamint májjal, szívvel, vesével és más belsőségekkel kell helyettesíteni. A cukrot méz váltsa fel, az anya mindennapi étkezé-sést okvetlen zöldfélékkel, salátákkal, általában nyers ételekkel és naponta egy tojással kell kiegészíteni. A zöld saláták a szükséges ásványi anyagokat szolgáltalják, a tojás pedig mindazokat az elemeket tartalmazza, amelyek a magzat fejlődéséhez szükségesek: az ember táplálkozásában is a komplex élelmiszer szerepét tölti be. Fogyasszon a terhes anya egyszer hetenként májat, ez értékes „tar-talék'-ot képez. Ha máj nem áll rendelkezésre, jó szolgálatot tesz egy-két szelet májashurka naponta. Szárnyashúst ritkán, diót pedig gyakran fogyasszon. A narancs-, grépfrüt és citromfélék levét szőlő-, alma- és áfonyalével váltsa fel, mert ezek ásványi anyagtartalma elősegíti a magzat fejlődését.

A méz nemcsak kiváló táplálék, hanem ugyanolyan kiváló élelemkiegészítő is. Megakadályozza az emésztőcsöben az erjedést és nagyon gyorsan szívódik fel. A méz olyan fontos elemeket tartalmaz, melyek a vér pótlásánál nélkülözhetetlenek. Enyhe hashajtó hatása hozzájárul a székszorulások megelőzéséhez, nyugtató hatása pedig mély és pihentető álmot hoz. Visszatérve a magzat fejlődését biztosító táplálékokhoz, fogyasszon a terhes anya két kiskanál mézet naponta akár eredeti formájában, akár mint ételédesítőt, mert ez hozzájárul a magzat kifogástalan idegrendszerének fejlődéséhez.

Ami a savakat illeti, ezekből gazdagon jut a terhes anyának, a természet ti. igen bőkezűen nyújtja a fold termékeiben. Ha történetesen a gyümölcs- és zöldfélék hiányoznának, akkor elegendő savmennyiséget szolgáltathat egy kiskanál almaecet, amit reggel, azonnal a felkelés után kell egy pohár vízben oldva meginni A terhes asszony kerülje az izgalmakat, kezdje a napot jókedvűen. Napközben igyon egy pohár áfonya-, alma- vagy szőlólevet

Ha a terhes anya természetes táplálkozásáról a terhesség egész ideje alatt gondoskodunk, és naponta megkapja a szükséges elemeket, remélheti, hogy gyermeke dús hajjal jön a világra, már születése napján hajat vágBthat neki.

Körmei erősek és olyan hosszúak lesznek, hogy le kell vágatni őket Izomzata erős lesz, fejecskéjét egyhetes kora előtt felemeli, testi és szellemi képességei harmonikusan fejlődnek Az anyának sok teje lesz, a szoptatós nem okoz gondot. Az ilyen gyermek emésztése és széklete normális, az arc konformációja harmonikus, az állkapocs patkó alakú, így minden egyes fognak megvan a maga helye, és azok nem nőnek egymásra.

A leglényegesebb azonban az a tény, hogy a gyermek intelligenciája harmonikusan fejlődik, és mikor e\jön az iskolakötelezettség ideje, az anya nyugodtan tekint gyermeke új feladatai elé.

A gyermek fogai már születés előtt jelen vannak a foghúsban. Megjelenésük annak bizonysága, hogy az anya vére megkapta a szükséges táplálékot. Ha szülés előtt az anya megfelelő táplálásban részesült, az azt kővető egyes hiányosságok nem károsítják a szervezetet túlzott mértékben. A tökéletes kezdet pótolhatatlan, de sajnos a modem civilizáció körülményei nem mindig biztosítják ezt.

A tehén és a nő terhességi állapota között az elemek egész soránál párhuzam vonható. Számos gyógyszer, amit a terhes anyának vagy a szopós gyermeknek írok elő, teheneken végzett megfigyeléseim eredménye. Emlékszem egy gyorsan lefolyt ellésre. A farmer megfogadta tanácsomat, és a tehenek fejadagját almaecettel egészítette ki.

Az istállóban álltunk és beszélgettünk, mikor a farmer felhívta figyelmemet egy ellésre készülő tehénre. Arra gondolt, hogy még kitakaríthatja az istállót, de mire elvégezte ezt a munkát, a tehén megellett, és néhány perc múlva felállt, és kisborjával már jött is az istálló felé. A borjút sűrű szőrzet bontotta, lábai erősek; tökéletes kis teremtménnyel volt dolgunk.

Az emberi test felépítésén elgondolkozva, ahhoz a következtetéshezjutunk, hogy az egészség vagy betegség tüneteit a test alkotóeleméig, a sejtig követhetjük figyelemmel. A test milliárdnyi mikroszkopikus elemből, sejtből van felépítve. A sejtek különféle kategóriába sorolhatók. Egyesek, mint az izomzat, az ideg- és csont-rendszer sejtjei mozdulatlanok, mások, egész testünket keresztül-kasul járják, mint pl. a vér nagyszámú sejtjei. A szervezet működésének fenntartásánál minden egyes sejtnek meghatározott feladata van.

A test sejtjei csak nedves környezetben képesek élni, ezt a belső környezetet a vér, a nyirok stb. nyújtják. Miután a sejteket folyadék veszi körül, és az állandó mozgásban van, két sejt sohasem lehet annyira közel egyméshoz, hogy megakassza az áramlást. A folyadék ugyanígy jut el minden sejthez, függetlenül attól, hogy azok hol foglalnak helyet a szervezetben. A szívből kiinduld erek szállítják a vért a szervezet minden szövetéhez. Az erek egyre kisebb átmérőjű csövekké, míg végül rendkívül finom hajszálerekké szúkülnek. Ezek olyan nagy számúak, hogy ha a testet bármely pontján a legfinomabb tűvel megszúrjuk, egyet vagy többet felszakítunk közülük.

tü 11

A sejt a folyadéktól veszi át az élet fenntartásához szükséges táplálékát és az oxigént, és ugyanide üríti életfunkcióinak melléktermékeit A folyadék állandó áramlásban van, ha ez megszűnik, a sejtek elsatnyulnak, sőt elhalnak, nemcsak a táplálék és az oxigén hiánya miatt, hanem azért, mert működésük melléktermékei, a toxikus anyagok megölnék őket

A népi gyógyászat szerint betegség akkor lép fel, ha az élet alapvető törvényeit semmibe vesszük. Más szóval a népi gyógyászat az egészséget és a betegséget a szervezet táplálkozási problémájának tekinti.

A betegség sohasem úgy jelenik meg, mint a tolvaj, éjszaka és váratlanul, anélkül, hogy kiprovokálnánk. Az ártalmas mikroorganizmusoknak ahhoz, hogy támadjanak, szaporodjanak, fejlődjenek és így pusztító hatást fejtsenek ki, el kell jutniok a sejtekig. Betegség esetén első tennivalónk, hogy a sejteken segítsünk. £ cél érdekében növelni kell a savas reakciót kiváltó folyadékok mennyiségét, ezt az alma-, áfonya- vagy szőlőlé biztosítja. A népi orvostudomány felfogása szerint a savak hígítják és hígan tartják a folyadékokat a szervezetben, ellentétben a lúgos reakciójú folyadékokkal, amelyek sűrűbbé teszik a testnedveket, és ezzel akadályozzák azok áramlását. A másik módszer a bélmúkődés hashajtókkal vagy bőrnek iz-zasztás segítségével történő aktivizálásából áll

Az almaecet növeli a termékenységet

A szervezet megfelelő fejlődése érdekében a természet torvényeinek számtalan alkalmazása ismeretes. Ezek közül gyakorlatomból csak egynéhányat sorolok fel.

Egy alkalommal 54 tejelő tehénből alló csordát bíztak gondjaimra. A tulajdonos azt állította, hogy 13 tehene már több mint egy éve meddő és ezek miatt a „nyugdíjas" tehenek miatt a csorda jövedelmezősége felborult Tulajdonképpen ezért kérte segítségemet.

Az tanácsoltam, hogy a 13 tehénnek és a csorda bikájának fejenként és naponta adagoljon 60 g alm aocetet Az almaecet káliumot és más ásványi elemeket tartalmaz, ezek meggyorsitiák az ivarzás felléptét, pozitív hatást gyakorolnak a fogamzásra.

Az almaecetet november elsején kezdték adagolni, február végéig mind a 13 tehén hasas volt, egészséges borjakat hoztak a világra, nem is beszélve arról, hogy a borjak a szülés után 5 percre feltápászkodtak, és fél óra múlva szopni kezdtek. A sűrű szörzetü, erős lábú, élénk borjakat nem kellett tanítani, maguktól jöttek rá, hogy vödörből igyanak.

Másik, ugyanilyen érdekes kísérletem alkalmával fogorvos barátom, aki boxer kutyákat tenyésztett, azt panaszolta, hogy 5 szukájából csak egy maradt hasas, pedig sok ismerőse kért tőle kiskutyákat

A népi gyógyászatból nyert tapasztalataim alapján arra gondoltam, hogy a kutyák kálium és más ásványi só szükségletét pótolni kell, tehát azt javasoltam, hogy egészítse ki napi táplálékukat egy-egy kanálka almaecettel.

Éppen tél lévén, barátom egy hónap után észlelte az almaecet hatását, ami vegyi változást idézett elő a kutyák szervezetében, vizeletük ugyanis nem festette sárgára a havat, hanem színtelen maradt Következő évben mind az öt szuka egészséges, életerős kiskutyáknak adott életet, a módszer tehát helyes volt, a tanácsom bevált

Említettem már, hogy az állatoknál alkalmazott módszerek az embereknél is kiváló eredményt hozhatnak. Orvos barátom panaszkodott, hogy ? éve házas és nincs gyermekük. Úgy jómaga, mint felesége beletörődtek a változtathatatlanba, de mindketten egészségesek, és nem találnak magyarázatot gyermektelenségükre.

Azt tanácsoltam, hogy változtassanak étrendjükön; a kenyeret és lisztes ételeket kukoricából, rozsból készült ételekkel: máléval, rozskenyérre! helyettesítsék, cukor helyett fogyasszanak mézet, a déligyümölcsöket, a narancsot és citrancsot almával, szőlővel vagy áfonyával cseréjek fel. Minden étkezésnél oldjanak fel egy kiskanél mézet és kiskanál almaecetet egy pohár vízben, és igyák azt meg. A káliumkúrát siker koronázta, az asszony állapotos maradt, és normális határidőre, egészséges, életerős gyermeknek adott életet.

V. FEJEZET

Az etnikai és az alkati tényezők

A különböző fajd emberek jellegzetességeinek tanulmányozása természetesen beilleszkedik a népi gyógyászat problémakörébe. Ez az egyes állatfajták gondozáséra és takarmányozására vonatkozó érdeklődéssel kapcsolatban alakult ki. Vermont államban lakosonként 3 szarvasmarhót

tü 12

tartanak nyilván, amelyek Holstein, Jersey és Guernaey és más fajtákhoz tartoznak. A farmerek tisztában vannak azzal, hogy a Guemsey és Holstein fajtájúakat másként kell takar-mányozni, mint a Jersey marhát A szükség tanítja meg az embert állatai jellegzetességeinek megismerésére, hogy ennek segítségével az állattartást jövedelmezővé tegye.

A népi orvostudomány abból az elvből indul ki, hogy az egyén is fajtájának megfelelő táplálékban részesüljön. Ezzel nagy lépést te-Bzünk a betegségek megelőzése terén, a szervezet sejtjei ugyanis azt a táplálékot kapják, amelyet a legjobb feltótelek mellett tudnak hasznosítani.

A növényeken észlelhetjük, hogy a faji hovatartozás fizikai jelleg-zetességekkel jár együtt. A kaktuszt például bizonyos fizikai jellemzőiről ismerjük fel, amelyek számos nemzedéken át alakultak ki. A meleggel szemben természetes ellenálló képességgel rendelkezik Nedwisszatartó képessége hatalmas, és olyan környezeti feltételek mellett érzi jól magát, amelyeket Ősei megtanultak kiaknázni. Ugyanezek a feltételek a paradicsomnak vagy a boglárkának egyáltalán nem kedveznének.

Európában 3 faji típust különböztetünk meg, éspedig: az északi, az alpesi és a földközi tengeri típust Ebben a vonatkozásban az északi nem égtáj szerinti északot jelent, hanem azt, hogy ez a típus legnagyobbrészt Európa északi partvidékeit lakja, ahol az év több hónapján át nincs vegetáció. Emiatt az északiak sok halat fogyasztanak, majdnem tízszer annyit, mint húst. A más égtájak alatt annyira kedvelt zöld táplálékot itt a hullámok által a partra dobott algák és a sziklákról szedett zuzmók helyettesítik

Az északiak legszembetűnőbb fizikai jellegzetessége az, hogy olyan szókék, amilyennel a világon másutt sehol sem találkozunk. Általában magasak, zöld-, szürke- vagy kékszemúek, hajuk szőke vagy világosbarna, orruk finom, bőrük rendkívül fehér és hosszúkás fejűek (dolihocefal).*

Azok, akik akár átmenetileg ezen a vidéken tartózkodnak és a helybeliek táplálkozását követik, megállapíthatják, hogy egészségesebbek, ritkábban betegszenek meg, fogaik kevésbé szuvasod-nak, fáradtság esetén erejüket gyorsabban nyerik vissza. Étkezésükben a búzakenyeret a rozskenyér helyettesíti. Cukor helyett az ételeket mézzel édesítik, a marha-, bárány-, vagy sertéshúst az óceán termékei, halak, rákok és puhatestűek váltják fel. A zöld-ségfélék hiányát a gyógyszertárakban kapható algakivonatok pótolják. Az algatabletták (Kelp tablets) az algák mind a 45 ásványi anyagát tartalmazzák, és a szervezet ásványi só szükségletét fedezik. Az alpin típus szürke vagy barna szemű, gesztenye vagy fekete hajú, koponyája, kerek, a brahicefál típus* felé hajlik. Táplálékukat mezőgazdasági termények, vadhús, juhnyájaik és marhacsordáik termékei szolgáltatják. A mediterrán típus fekete szemű, pigmentált ború, fekete hajú és dolihocefal*. Táplálékuk igen változatos: édesvízi és tengeri halak, tejtermékek és gyümölcsök alkotják. Alkatuknak a kukoricából készült ételek, a szőlő, a must stb. felel meg leginkább.

Az állat, de az ember is bizonyos alkalmazkodási képességgel rendelkezik, ami nem egy-két, hanem igen számos nemzedék alatt fejlődött ki. Az utóbbi időben a táplálkozás majdnem minden népnél jelentős változásokon ment át. A gépesítés, a szállító eszközök tökéletesítése, a termelésbe vont mezőgazdasági területek a rendelkezésre álló élelem mennyiségének növeléséhez vezettek. Ez és a járványok leküzdése terén elért eredmények nagyban hozzájárultak a népesség növekedéséhez. A táplálkozás terén az óceán termékei mellett növekszik a mezőgazdasági termékek fontossága, amelynek főleg az északi típus táplálkozásánál van igen nagy jelentősége.

"A koponya alakjára! kapcsolatos jellegzetességek; doühocefa] hosszúkás fejűek, ■kiknél ax elsó-hálsó átmért nagyobb, mint az oldalsó-hátsó, brahiocfal ■ rűvid fejűek, akiknél az átmérfk közel agyeolfiek.

Ahogy a különféle növények termesztésénél különböző feltételeket kell biztosítani, éppúgy az embereknél is különböző igényeket kell kielégíteni Egyes gabonafélék termesztése csak szűzfoldeken ad kielégítő termést, ásványi sókban szegény talajon nem díszlenek. A farmerek ezeken a talajokon olyan növényeket termesztenek, amelyeknek más ásványi anyagokra van szükségük. Az ésszerűtlen földművelés folytan a talaj leromlik, különösen, ha az ásványi anyagok pótlásáról nem gondoskodunk, végül is a fold egyetlen termény jöve-delmezőségét sem biztosítja, és mindezek ahhoz a szomorú eredményhez vezetnek, hogy a parlagon heverő farmok száma egyre növekszik.

Az élelmiszerek minőségi különbsége főleg az ásványi elemekben figyelhető meg. Ezek a különbségek leginkább a tenger és a mezőgazdaság: termékei között állnak fenn. A földből a csapadék sok ásványi anyagot mos a tengerbe. Ez a folyamat főleg a könnyen oldódó ásványi anyagokra és azok sóira vonatkozik. A talaj nagyon hamar elszegényedik, ha a kivont ásványi anyagokat trágyázás és műtrágyázás ú^ján évről évre nem pótoljuk.

Alkatuk szerint a típusokat szomatikus, ideg és vegyi szempontból osztályozhatjuk.

Szomatikus (testi sajátosságok) szempontból gyönge alkatú (lepto-aom), közepes (mediosom) és massív (piknikus) típust különböztetünk meg.

A leptosom típust könnyű csontváz, kicsi és finom vagy magas és sovány termet, hosszú lábak és karok, keskeny arc jellemzik. Testében nincs fölösleges zsírlerakódás, bőre puha és vékony, sűrű hajzatát rendszerint élete végéig megtartja.

A közepes (mediosom) típus — amelyet normálisnak is neveznek — a gyönge és a masszív típus alkata között foglal helyet

A masszív típust nagyobb alkat és erős izomzat, vastagabb bór, kevesebb hajzat, rendszerint korai kopaszodás, zsírlerakódások, rövid nyak, vastag és a testhez viszonyítva széles váll jellemeznek. Alakja általában széles és viszonylag alacsony, melle domború, keze, lába rövid, arca széles és kerek.

tü 13

A gyönge és masszív típusokkal kapcsolatban a népi gyógyászat érdekes megfigyeléseket tett.

A gyönge típushoz tartozó egyének rendszerint tavasszal betegszenek meg, tehát ebben az időszakban jobban kell ügyelnünk a megfelelő táplálkozásra, kíméljék magukat, ha pedig évenként orvosi vizsgálatra mennek, tegyék ezt tavasszal.

A piknikus trpu» f<Mog öeseel betegszik meg, neki ősszel kell ugyanezeket az óvintézkedéseket foganatosítani.

A piknikus, széles hátú típusnál 50 év után az elhasználódás és a súlyveszteBégek sokkal hangsúlyozottabbak, mint a gyönge típusnál

A gyönge típusnál az életindulás nehezebb, de jó kondíciókban öregszik meg. 50 éves korén túl is igen jó egészségnek Örvend, erőnléte és egészsége késÓ öregségéig kielégítő.

A piknikus típusúak vérnyomása általában magasabb, mint a gyönge típusúakhoz tartozóké. Helységünkben az emberek vérnyomása télen általában magasabb, mint az év többi szakában, a szervezet ugyanis igyekszik önmagát izolálni a hideg ellen, ezt pedig úgy éri el, hogy nagyobb vérmennyiséget von el a test külső rétegétől a test belsejébe.

A test egészének tanulmányozása után a fül méreteit is tanulmány tárgyává tehetjük. A nagy fülű emberek általában a zöldféléket és a nagy térfogatú élelmiszereket, a kis fülűek a húst és a koncentrált élelmiszereket fogyasztják szívesebben. Természetesen ezek az Összefüggések nem tőrvényszerűek, csak tájékoztató jelleggel bírnak különösen olyankor, mikor a beteg táplálkozásához tanácsot adunk.

A vad- és háziállatok megfigyelése alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szülők, de különösen az anya táplálkozása befolyásolhatja az egyén alkatát. Érvényes ez az emberekre is. Más táplálékot igényel a versenyló, mást az igásló. A táplálkozás következtében az újszülött lehet fejletlen vagy túlfejlett. A kiváló Öröklött alappal rendelkező egyén a nem megfelelő táplálás következtében helyrehozhatatlan irányba terelődhet.

A vegetatív idegrendszer két ága, a szimpatikus és paraszimpatikus, a motor ellenőrzésére szolgáló két fogantyúhoz hasonlítható. Azt, hogy a gyermek vegetatív idegrendszerében a szimpatikus vagy paraszimpatikus összetétel lesz-e uralkodó, a szülök táplálkozása is befolyásolhatja.

Válságos helyzetekben a szervezet aktivizálása érdekében számos változás lép akcióba. A riadó helyzet áthidalása energikus akciókat kíván, Ezek a változások a következők: az emésztő csatorna működése megszűnik; a vér keringése a hastaji szervektől az izommunkához szükséges irányba terelődik; a szív erősebben dobog; nagy mennyiségű vér szabadul fel a lépből; a légzés mélyebbé válik, a hörgők tágulnak, az izomfáradtság gyorsan küszöbölődik ki, a cukor gyorsabban kerül a körforgásba.

A felőlem, R nyugtalanság, a MHltjjn gondok, az alkalmatlan környezet, a gondterheltség, a hirtelen hÖcsökkenés vagy bizonyos élelmiszerek is igénybe veszik a szervezet idegmechanizmusait, endokrin és egyéb rendszereit, melyek a különböző megterhelésre készítik elő a szervezetet Ha ezek a tényezők nap mint nap izgalomban tartjAk a szervezetet, akkor a sejtek táplálékhiányban fognak szenvedni és nem lesz energiájuk, hogy a szervezetben tartalékot hal-mozzanak fel.

A magas fordulatszámú motorhoz hasonló aktív egyént a népi gyógyászat hozzásegíti ahhoz, hogy életét hasznosan és kedvteléssel élje le. Megtanítja arra, miként csökkentse élettempója sebességét, hogyan alkalmazkodjon szervezete az éghajlati változásokhoz, melyek túlterhelik a szervezetet

Az első tanulság a mindennapi táplálkozással van összefüggésben, legfontosabb feladatunk azokat az élelmiszereket kiküszöbölni táplálkozásunkból, melyek a vizelet lúgos reakcióját váltják ki. Ez a reakció akkor áll be, mikor az emberi motor túl gyorsan működik. A búzakenyér és lisztes készítmények helyett fogyasszunk minél több kukoricakenyeret, pattogatott-, erjesztett kukoricát. Étkezésünkben a fő helyet a kukoricakészítményeknek kell elfoglalni. Cukor helyett fogyasszunk mézet A narancs, a grépfrút és ezek leve lúgos reakciót váltanak ki, helyettesítsük azokat szőlő-, alma- vagy áfonyalével.

Szokjuk meg, hogy minél kevesebb húst és minél több halat és a tenger nyújtotta élelmet fogyasszunk, mert ezek frissítő hatással vannak a szervezetre. Figyeljük meg, hogy milyen jól alszunk, ha este egy-két rákot fogyasztunk'

Biztosítanunk kell szervezetünknek a szükséges savmennyiséget, hogy így megakadályozhassuk vérünk lúgos reakciójának növekedését Ezt úgy érhetjük el legkönnyebben, hogy reggelente két kiskanál almaecetet öntünk egy pohár vízbe, és azt öltözködés közben lásson megisszuk.

Ne igyunk hideg italokat, hanem melegeket. Ne felejtsük, hogy a meleg nyugatóan hat a szervezetre. A szervezetnek a szükséges meleget sokféleképpen biztosíthatjuk: népfürdő, a lefekvés előtti húsz perces meleg lábfürdő nyugtató hatása mély álomban nyilvánul meg, a szék háttámlájára helyezett villanypárna az egész testet átmelegíti, ugyanezt a célt szolgálja a villanytakaró, amit utolsóként említünk meg a meleget nyújtó eszközök soróban.

A NORMÁL MÍNUSZ TÍPUSHOZ TARTOZÓK JE1XEMZÉSE

Az emberi motor ritmusának kikísérletezése arra szolgál, hogy m egál lapítsuk, mi felel meg leginkább vérmérsékletünknek, erre tanít a népi gyógyászat.

Klinikai szempontból két alaptípust különböztetünk meg:A normál mínusz típushoz tartoznak azok az egyének, akiknek klinikai

adatai általában a normális alatt vannak. Ezek az adatok az érverésre, a légzésre, az egészséges egyén hőmérsékletére és vérnyomására vonatkoznak.

tü 14

A normál plusz típust azok alkotják, akiknél az orvos normális klinikai adatokat állapít meg.

Nincs egyén, aki minden tekintetben beilleszkedne a plusz vagy mínusz csoportba. A beilleszkedési együttható rendszerint 75 százalék. Ha a beilleszkedési együttható 60 és 80 százalék között foglal helyet, elégségesnek tartjuk ahhoz, hogy az illetőt egyik vagy másik csoportba sorosuk.

A normál mínusz típus jellegzetességei a következők: 25 éves koráig rendkívül dinamikuB, tevékenységét kora reggeltől késő estig folytatja a fáradtság különösebb jelei nélkül. Összejövetel vagy táncmulatság utáni nap nem érez fáradtságot, éjjeli alvás után kipihenve ébred és örömmel kezdi a munkát, munkatársai nem emlékeznek rá, hogy valaha fáradtnak látták volna.

Az évek múlásával, ha típusának nem megfelelően táplálkozik, azt észleli, hogy a napi munka után fáradt. Az álom meghozza számára a pihenést, de estére mindig fáradt Később már az éjjeli álom sem szünteti meg a fáradtságot, napi munkáját fáradtan kezdi, majd állandó fáradtságot érez, a munka nem szerez neki örömet és némileg elveszti kezdeményező készségét, lelkesedését és jó közérzete csak hosszabb pihenés után áll helyre.

Habár fizikai fáradtságot érez, látszólag intellektuális fáradtságtól nem szenved. Ha pihen akár ülő. fekvő helyzetben, hogy értelmét foglalkoztassa, újságot vagy folyóiratot lapozgat Intellektuális munkájában általában nincsenek kiesések. Viszont minden, a szokásost meghaladó fizikai megerőltetés fárasztja, idegesíti A fizikai megerőltetést követő nap azt észleli, hogy értelme sem tiszta.

A mínusz típus számára, mikor érzi, hogy mozognia kell, a kerti munka legideálisabb. Ez mind a szellemi, mind a fizikai munka iránti igényeit kielégíti Az ehhez a típushoz tartozó embernek főleg intellektuális felszabadulásra van szüksége, fizikailag nem megerőltető mellékfoglalkozást kell űznie. Ez lehet zene, bélyeggyűjtés, fes-tegetés, rajz, horgolás, kötés, hímzés, fa- vagy fémbarkácsolás. Mindezek olyan elégtétel forrásai lehetnek, amelynek eredményeként munkáját másnap fizikailag és szellemileg frissen kezdi. A mínusz típushoz tartozok igen érzékenyek szellemi elfoglaltságuk megváltoztatására. Ahogy múlik az idő, azt észlelik, hogy fizikai vagy szellemi fáradtságukat a film, a tv, egy rövid autóséta, érdekes és szórakoztató mellékfoglalkozással eltöltött idő megszünteti, ugyanúgy, ahogy az ellenkező típushoz tartozókat a fizikai munka hozza helyre.

Mikor nincs semmi bajuk, álmuk mély és pihentető, nem ébrednek fel a konyhaedények csörömpölésére, mennydörgésre vagy az arra haladó autók zajára, de ha nem érzik jól magukat, álmuk sem pihentető. Éjfél és hajnali három között felébrednek és nehezen alszanak el újra.

Reggel hat és tíz óra között nehezebben telik az idő, mint délután hattól estig. Lefekvéskor gyakran nem álmosak és olyan frissek, mintha akkor "kezdődne ás nem végződne a nap. Másnap fejfájással ébrednek, ami 10 óráig rendszerint elmúlik. De az is előfordul, hogy a fejfájás nem múlik el, akkor a

napjuk elveszett, mert nemcsak hogy nem ízlik a munka, de a fej hátsó részén erős fájdalmat éreznek, az az érzésük, hogy tarkójukat valami szorítja. Fejbőrük viszket, "zen dörzsöléssel lehet segíteni, az orrviszketést szintén dörzsöléssel enyhítik, a testen jelentkező viszketések gyakran igen erősek.

Végtagjaikat úgy érzik, hogy jégcsapok, és gyakran el is zsibbadnak, f&legha lábaikat egymásra rakják. Éjjel nem mernek Összefont karokkal aludni, mert elzsibbadnak, és sokáig kell azokat dörzsölni, míg visszatérnek normális állapotukba. Néha minden ok nélkül kezükben, lábukban fájdalmat éreznek.

Nem szeretik sem a túl magas, sem a túl alacsony hőmérsékletet. Ha csak lehet, elkerülik, hogy hidegben a szabadban tartózkodjanak, mert szervezetük nehezen alkalmazkodik a túlzott hőmérsékleti változásokhoz. Ha pedig mégis ki kell menniük, igen nagy gondot fordítanak öltözködésükre, hogy végtagjaik meg ne fázzanak, és elkerüljék az ezzel járó fájdalmakat. Ellenkező végletben, mikor a hőmérséklet 32 C vagy efölé emelkedik, fáradtnak érzik magukat, és nem ízlik nekik a munka. Ezek azok, akik csak a mérsékelt hőmérsékleten érzik jól magukat, és ha a túlzott meleg vagy hideg között kell választaniuk, ez utóbbit választják, mert jobban bírják a hideget, mint a meleget.

Az étkezésben sem szeretik a végleteket Akadnak köztük olyanok, akik a forró ételeket is kedvelik, legtöbbjüknek csak a meleg ételek ízlenek. A hideg ételeket nem kedvelik, ha pedig forró ételt tálalnak eléjük, megvárják, míg az kissé kihűl.

Megisszák a vizet a hűtőszekrényből is, de általában nem szeretik a hideg italokat. A fagylaltot is nagyon lassan fogyasztják, előbb megmelegítik a szájukban, és csak azután nyelik le. Megisszák a jeges vizet is, de jobh szeretik a vízvezetéki csapból folyó víz hőmérsékletét.

Általában nem könnyen fáznak meg, de ha igen, az k iad Ó3 , a mellkasban lokalizálódik, és rendszerint hosszú lefolyású. Fáradtságukat hangjukon is könnyen észlelhetjük, nehezükre esik normális hangon beszélni. Azok, akik ismerik őket hangjuk fátyolozottságáról azonnal megmondják, hogy az illető fáradt-e, meg van-e hűlve vagy sem.

Ingerlékenységre hajlamosak, időnként szédülnek, gyakran jobb oldali bordaközi fájdalmat éreznek. Ebéd után minden ok nélkül böfögnek. Máskor (az étkezés után rendszerint egy órával) gyomorégésük van. Gyakran felfúvódnak és szükségét érzik, hogy ruházatukat derékban meglazítsák. Sokszor szék szorulásban is szenvednek, mert nem szoktatják hozzá beleiket, hogy egy bizonyos órában érezzék szükségét a székelésnek.

Ha kezelőorvosuk a műtéti beavatkozások híve, majdnem bizonyos, hogy egy vagy több orr-, mandula-, vakbél- vagy epehólyagmú-téten esnek át.

A normál mínisz típushoz tartozó egyének rendszerint 80 év feletti kort érnek meg, őseik közül egy vagy több elérte vagy meg is haladta a 90 évet.

tü 15

Életükben jó időszakaik is vannak, de a túlsúlyt a nehéz megpróbáltatásokkal teli időszakok képezik. Mikor jó napjaik vannak,nagyszerűen érzik magukat, de ilyenkor az a gondjuk, mit csináljanak, hogy ez az állapot állandósuljon.

Az ebbe a csoportba tartozó egyénnek nagyon kell ügyelni a helyes táplálkozásra.

A mindennapi munkához ne a cukor szolgáltassa a szükséges energiát, hanem a cukrot mézzel kell helyettesíteniük. Gyakorlatilag ezek az emberek sokkal szívesebben fogyasztják a mézet, mint az ipari úton előállított cukrot. A szervezetnek nem kell feldolgozni a mézet, az invertálás műveletét a méh már elvégezte. Napi 4—6 kiskanái méz — az étkezések között fogyasztva — teljesen elégséges ahhoz, hogy csökkenjen idegességük, álmuk pihentető legyen. A méz enyhe hashajtó hatású, nagyobb adagjainál ez a hatás nem marad el. Nagyon fontos, hogy adagját egyénileg állapítsuk meg.

Ezek az egyének nehezen emésztik a fehér lisztes készítményeket, mert gyomor-rendellenességeket, gázokat, étkezés után gyakori gyomorégést, székszorulást idéznek eló. Könnyen emésztik a kukoricavagy rozslisztes készítményeket, nehezebben a búzalisztből készülteket.

Figyelembe kell venniük a marhahús, tej, tojás, dió, zöldség, baromfihús, hal és más, a tenger nyújtotta fehérje mennyiségét és minőségét A fehérje szerepe — mint ismeretes — a napi tevékenységközben elhasznált vagy megrongálódott izomszövetek pótlása. Az emberi szervezet nem raktározza el a szövetek helyreállítása után fennmaradó fehérjéket, mint azt a zsírokkal és szénhidrátokkal teszi, hanem az mint tápanyag, részben veszendőbe megy.

Légzőszervi bántalmak, a fej gyakori megfázása, hörghurut, esetleges grippe, homloküreggyulladás vagy tüdőgyulladás esetén csökkentsük a fehérjedús élelmiszerek fogyasztását, mert szervezetünk érzékenyebbé válhat a betegségekkel szemben, különösen, ha ugyanakkor élelmezésünk gyümölcsökben, zöldség- és főzelékfélékben szegény. Vegyük példának a kerti növényeket: a talaj túlzott nitrogéntrágyázása növelheti a növények érzékenységét Az emberi szervezet számára a fehérjetartalmú élelem képezi a nitrogénforróst: akárcsak a növényeknél, az állatoknál is a túlzott nitrogénmeny-nyiségek fokozzák az érzékenységet

A normál mínusz típushoz tartozó egyéneknek sok-sok főzeléket, gyümölcsöt, diót kell fogyasztaniuk. Táplálékuk tartalmazzon minél több halat és a tenger más fogyasztható termékét, annál is inkább, mert szervezetük ezeket jól túri.

A normál mínusz típus biokémiai szerkezetének legfőbb jellemzője a mószanyagcsere. Ehhez a típushoz tartozó gyermekek fejlődését a csökkentett mészanyagcsere kórosan befolyásolja. A normálishoz képest gyakoribb a fog- és hajhullás, körmük könnyen repedezik vagy törik.

A csontok, a fogak, a haj és a körmök alkotóeleme 10 rész mészből és 4 rész foszforból áll. A szervezet általában elég foszforral, de rendszerint kevés mésszel rendelkezik

A vér mésztartalma mé«rfc£»*isztáísal növelhető. Megállapított tény, hogy xet es nji <r*i*tl a méz elfogyasztása után a vér mésztortalma emelkedik, és 24 órán ót ezen a szinten marad. A mindennapos mézfogyasztáB biztosítja, hogy a négy rész forszfor egyesülhessen a megfelelő mészmennyiséggel.

A NORMÁL PLUSZ TÍPUS JELLEGZETESSÉGEI

Fizikai szempontból a normál plusz típushoz tartozó egyének általában erőteljesek.

Fiatal korukban rendkívül aktívak. Nemcsak sportolnak, hanem mind fedett, mind szabadtéri sportversenyeken is részt vesznek. Szeretnek gyalogolni, halászni, vadászni, golfozni és teniszezni. Inkább sport-, mint szellemi sikerekkel dicsekedhetnek.

Fejlődésük alatt ritkábban betegszenek meg, és igyekszenek minél kevesebb időt zárt helyen tölteni. Általában jó étvágynak örvendenek, szeretik a marhahúst, tésztákat és az édességeket, de rendszerint kevés zöldfélét és salátát fogyasztanak.

Ha bizonyos körülmények miatt helyhez kötött, szellemi munkát kell végezniük, előbb-utóbb állandó fáradtsággal küzdenek. A napi munka nem Öröm számukra, hanem a kellemetlen kötelességek sorozata. Apróságok idegesítik őket, környezetük számára nehezen elviselhetővé válnak, és nehezen tudnak magukon uralkodni. Ide-oda futkosnak, idegesek és minden pillanatban álmosak. A lefekvés is gyakran nehezükre esik, az alvás sem hozza meg számukra a pihenést, és természetes, hogy másnap fáradtan kezdenek dolgozni. A reggel 6 és 10 óra közötti idő náluk könnyebben múlik el, mint az este 6 és 10 óra közötti. Gyakran szenvednek székszorulásban, bőrük száraz jelleget Ölt Hajuk a normálisnál gyorsabban nő. Azt hiszik, hogy csak akkor éreznék jól magukat, ha hosszabb szabadságra mennének.

A táplálkozással kapcsolatban ugyanúgy, mint a normál mínusz típusúaknak, a normál plusz típushoz tartozó egyéneknek is számos szabályt kell betartaniuk.

Mézet kell fogyasztaniuk, a méz ugyanis megnyugtatóan hat az idegrendszerre, és ehhez a típushoz tartozó egyének a túlfeszített munka miatt idegesek. A helyes adag naponta — az étkezés között — 6 kiskanál méz.

Az aktív fizikai tevékenység időszakában jobban bírják a fehérje-dús élelmiszereket, a marhahúst tejet, tojást, főzelékféléket — borsót és babot —, valamint o baromfin ást, halat és a tenger más termékeit. 40 éves korukban étrendjüket abban az értelemben Ken átalakítani, hogy a fizikai tevékenység hanyatlását megfelelő mértékben a fehérjemennyiség csökkentésével lehessen ellensúlyozni. Ugy, ahogy idegegyensúlyunkat változatjuk, ugyanúgy az emberi vagy állati szervezet vegyi szerkezetét is befolyásolhatjuk.

tü 16

A nátrium biztosítja a vér normális, gyengén lúgos reakcióját, semlegesítve a táplálék elégetésénél kifejtett sejttevékenység és a munkánál vagy játéknál kifejtett izomtevékenység útján termelt savtöbbletet. A szervezet sejtjei élettevékenységüknél tej-, szén-,foszfor- és kénsavat termelnek.

A szervezet lúg-sav egyensúlyát lényegében a vér, a tüdő é s a vese szabályozzák. Amikor étkezés után a gyomorsav-kiválasztás a legerősebb, a vér reakciója lúgos. A vér szűrőberendezése, a vese eltávolítja azokat az anyagokat, melyre a vérnek nincs szüksége, lehetővé téve a nátrium áthaladását, és azt, hogy a vizelet reakciója a normális savasról lúgossá váljon. Később, mikor az étel & gyomorbőt a bélbe jut, és azt a vérkeringés felszívja: amilyen métékben a sav a véráramba kerül, annak nátriumtartalma csökken. Ez az a pillanat, amikor a vér megszabadul fölös savtartalmától. Abban a mértékben, ahogy a vesén a sav áthalad, visszaáll a vizelet normális savas reakciója. A tüdő útján a vér szintén savat szabadít fel. A vér, amely a tüdőt is ellátja, szénsavat szabadít fel, és reakciója enyhén lúgos.

A VIZELET SAVAS ÉS LÚGOS REAKCIÓJÁNAK TANULSÁGAI

Megemlékeztünk az izgalomnak a szervezetre gyakorolt hatásáról. Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk meg a félelem és a vizelet reakciója közötti kapcsolatot, amelyet reggel felkelés után és vacsora előtt szoktunk lakmuszpapírral ellenőrizni. A különleges módon készített lakmuszpapír savas közegben vörös, lúgosban kék színt nyer.

Ellenőrző próbákat végeztem három önként vállalkozó személy vizeletével. Reggel felkeléskor és este vacsora előtt és azt huzamosabb ideig normálisan savasnak találtam, aztán hirtelen lúgossá vált. Egy családról volt szó: apa, anya és házas fiú, aki szülei közelében lakott.

A különös változás okát keresve rájöttem, hogy a család egy másik, mulatós fia gyakran került haza ittas, jóformán tökrészeg állapotban, emiatt izgult a család.

Míg a nagyobbik fiú a másik keresésén fáradozott, a szülők félelemmel vegyes nyugtalansággal várták, hogyan fog ismét haza kerülni a mulatós gyerek. A vizelet lúgos reakcióját a félelem és nyugtalanság okozta.

A nyugtalanság és a vizelet lúgos reakciója közötti összefüggést más személyek esetében is észleltem Példa té a következő: egy farmon dolgozó 61 éves munkásasszony vizelete, miután hosszú ideig állandóan savas reakciót mutatott, az egyik analízisnél, februárhónapban, hirtelen lúgos reakciót adott, és ez két hétig tartott.

Keresve a változás okat a következőre jöttem rá:A szokatlan hideg következtében a farm vízellátó berendezése közel járt

hozzá, hogy befagyjon, ha ez bekövetkezik, mind az állatok, mind az emberek számára a vizet a 4 km távolságra fekvő forrástól kellett volna szállítani, ami a fagypont alatti hőmérsékletnél nem kis megerőltetést és időveszteséget jelentett volna a munkásoknak. A farm pár évvel ezelőtt már átesett ilyen kellemetlenségen. Mindehhez hozzájárult volna a hóvihar okozta bonyodalom, úgy, hogy azállatok vízellátása nagy nehézségekbe ütközött voma.

A vízellátási nehézségektől való félelem váltotta ki a vizelet lúgos reakcióját. Az idő megjavulásával, a fagyveszély elmúltával — a félelem megszűntével — a vizelet reakciója ismét normálissá vált.

Szolgáljon például még egy eset: egy 60 éven felüli, valamikor ismert népdalénekesnő, néha-néha közönség előtt régi dalokat énekelt. Minden évben augusztusban tartottak meg a régi énekeknek és táncoknak szentelt összejövetelt. Páciensem vizelete állandóan savas reakciójú volt, és hirtelen 3 napig tartó lúgos reakciót mutatott. Megkérdezve e három napi tevékenységéről, megtudtam: annak lehetőségétől volt megrémülve, hogy éppen Likkor , mikor fel kell lépnie, elfelejtheti a régi énekek szöveget. Sikeresen elmúlt az előadás, visszatért a vizelet normális, savas reakciója.

Az étkezés is igen fontos szerepet tölthet be a vizelet savas vagy lúgos reakciójában. A természet nyújtotta szénhidrátokban dús és fehérjeszegény táplálék készíti elő és teszi képessé a szervezetet arra, hogy olyan anyagokat termeljen és tartalékoljon, amelyeket később felhasználhat Ha azonban táplálkozásunkat akaratunknak megfelelő irányban módosítva, a hangsúlyt a fehérjékben és nem a szénhidrátokban gazdag ételekre helyezzük, különleges feladatokra készítjük fel szervezetünket.

Ha a gyermek vagy állat anyja a magzat fejlődési időszakában izgalmak között él, szénhidrátokban szegény és fehérjékben gazdag

tü 17

táplálékban van része, az utód sínyli meg. Ez más szóval azt fejezi ki, hogy a legjobb öröklődési alapot is elronthatjuk, ha a természet törvényein változtatni próbálunk. Ez a befolyás kihathat és ki is hat az agyra, az izomrendszerrre, az emésztöszervekre, az idegrendszerre, sót a születendő utód testméreteire is. Ilyen körülmények között könnyű, apró utód születik. Intellektuális szempontból nem rendelkezik azzal az életrevalósággal, mint egy másik, normális feltételek között fejlődő magzat.

Az izom és intellektus közötti összhang sem megfelelő, az új szervezet Örökös harcra és nem nyugodt fejlődésre van beállítva, ezáltal a test tartalékainak biztosítása tekintetében kisebb esélyekkel indul az életbe. Az ilyen szervezet nátriumtartalma igen magas, a vizelet reakciója legtöbbnyire lúgos és nem savas, ahogy annak normálisan lennie kellene. Az ilyen egyén támogatás és bátorítás mellett kivívhatja ugyan a maga életútját, de általában a siker megalapozásához nem rendelkezik kellő kitartással. Szervezet*! a betegségek is gyakrabban kezdik ki. Egyszóval nehezen illeszkedik be környezetébe.

Visszatérve az állatvilághoz, ha például a vadászkutya kiválóöröklődési alapját megbontjuk, a kölykök gyáva kiskutyákká válnak, melyeket unszolni kell, hogy apportírozzanak vadászatnál. Az ugyanilyen kiváló tulajdonságokkal született kiskutyákat, amelyeknek születésük előtt és után ésszerű etetésben volt részük, betanításkor gyakran vissza kell tartani, mert túl élénkek.

A szarvasmarháktól, lehetnek azok akár nemesített fajtájúak, ha az átöröklési alapot rossz takarmányozással károsan befolyásoljuk, gyenge és ideges borjakat nyerünk, melyek lassabban állnak lábra, Ösztöneik gyengén fejlettek, nem rendelkeznek elég életerővel, még a vödörből való ivásra is nehezen szoknak rá. Nehéz munkára alkalmatlanok, elsőnek betegszenek meg, tejhozamuk pedig, jó származásuk ellenére, gyenge.

Ezzel ellentétben a megfelelően takarmány ózott tehén borja normálisan, fejletten jön a világra. A dús szőrzetű kis állat 5 perc múlva már biztosan áll oszloperös lábacskáin, és egy félóra múlva szopni kezd. A vödör sem valami

ismeretlen számára, abból azonnal inni kezd. Mikor pedig csordába kerül, ahogy mondani szokták:„nem hoz szégyent családjára".

Legyen szó állatról vagy emberről, a kiváló öröklési alap megbontása a vegyi jellegzetességek változásához vezet, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, hogy az egyén a környezetéhez alkalmazkodjon.

Mit tehetünk az ilyen helyzetek megelőzése érdekében?Vegyük példának a vadászkutyákat. Célunk természetesen az, hogy a

balsikereket elkerüljük. Azt szeretnénk, ha minden kölyke-zésnél normális számú, életerős kiskutyák jönnének a világra, és velük született jó tulajdonságaik segítenék fejlődésüket

Emiatt a szuka fejadagját naponta egy kiskanál almaecettel egészítjük ki. Ezzel megkapja az almában foglalt összes elemeket, az almaié cukrán kívül, ami ecetté erjed. Célunk az alma káliumtartal-mét nyújtani, mert ez biztosítja a szervezet normális működését és megfelelő tartalékok képzését így hozzásegíthetjük a szukát, hogy kémiai, idegrendszeri és anatómiai szempontból normális kiskutyákat neveljen.

A tehenek takarmányára vemhességük egész ideje alatt naponta két alkalommal 3—3 kiskanálnyi almaecetet öntünk. Célravezető a vályúba helyezett takarmányt megöntözni. A vemhesség utolsó 3 hónapjában kétnaponként az almaecetet 3 csepp jódoldattal egészítjük ki (10 százalékos káliumjodid oldatban 5 százalék jód).

A terhes asszonynak a következő adagolást tartjuk helyesnek: Igyon meg reggel felkeléskor egy kiskanál almaecetet pohár vízben oldva öltözködés közben kortyonként, az egyik főétkezéskor pedig 2 kiskanál almaecetet és 2 kiskanál mézet szintén pohár vízben oldva terhessége egész ideje alatt. A terhesség utolsó hónapjaiban ehhez az oldathoz hetenként kétszer egy-egy csepp jódot keverünk.

Mint már fentebb említettük, a búzalisztből készült termékeket kukorica- és rozslisztesekkel, a cukrot mézzel helyettesítjük stb. Mindezek elősegítik a magzat normális fejlődését.

26 29

VI. FEJEZET

Egészségünk legfontosabb mércéje

Egészségünk legfontosabb mércéjét a vizelet alkotja. A népi gyógyászat tapasztalata úgy tartja, hogy a megbetegedéseket a vizeletlúgos reakciója kíséri.

E tétel ellenőrzése végett 12 ötéves gyermekkel és 12 felnőttel kísérleteztem. A 24 önkéntes kísérleti alanynál két éven át naponként kimutatást vezettem a vizelet vegyi reakciójáról és táplálkozásukról. Kéthetenként laboratóriumban ellenőriztük a kísérleti alanyok hőmérsékletét, érverését, lélegzését és vérnyomását; megvizsgáltuk az orr nyálkahártya színét, a torkot, a nyirokszövetek állapotát. A vizelet reakcióján és az étrenden felül naponta feljegyeztük a székletek és vizelések számát, valamint azt is, hogy mennyit aludt az illető, és hogy álma pihentető, kielégítő vagy nyugtalan volt.

Hamarosan azt észleltük, hogy a vizelet reakciója a táplálkozás szerint változott. Graham ós Morris a „Savasság és lúgosség" című könyvükben ezt a jelenséget a következőképpen írják le:

„Reggeli előtt körülbelül egy órával a vér bikarbonát tartalmának emelkedése áll be, amit a gyomorsnvban felszabadult klór eltűnése okoz. Ezzel egy időben a vizelet reakciója lúgosabbá válik. Ez a folyamat „lúgos áramlás'1

néven ismeretes, és gyakori a savtúlten-gésben, de teljesen hiányzik a Bavhiányban szenvedőknél. Amikor az étel felszívódik a belekbe ás bekövetkezik a klór kivonása a gyomorsavból, a vér bikaTbonát- és klórtartalma visszatér a normális szintre a vizelet pedig visszanyeri normális savas reakcióját"*

Idővel azt észlelték, hogy a reggeli vizeletelemzés szolgáltatja a

legtöbb adatot, mégpedig az alvás hosszú időtartama ko'vetkeztéhen. A vizeletelemzés másik kedvező időpontja közvetlen a vacsora elóttre esik. A reggeli vizeletelemzés kimutatja, hogy elég volt-e az éjszakai pihenés ahhoz, hogy a vizelet normális savasságot nyerjen, A vacsora előtti pedig azt mutatja ki, hogy befolyásolta-e a napközben kifejtett munka a vizelet reakcióját. Ha az megmaradt savasnak, minden rendben folyt le, de ha a reakció lúgossá vált, annak okát ki kell deríteni.

Az első megfigyelést a megfázással kapcsolatban végeztük. Megfigyeltük, hogy megfázásoknál a vizelet reakciója lúgossá válik, és néhány napig az is marad. A meghűlés elmúltával visszaáll a vizelet normális reakciója, vagyis az egészség helyreálltát a vizelet reakciójával is ellenőrizhetjük.

A vizeletreakció változását gyermekbetegségek — bárányhimlő,kanyaró — kitórése előtt is észleltem. Ha megfelelő gyógymód alkalmazásával sikerült a vizelet reakcióját normálissá tennem, a betegség nem tört ki — vagy ha ez mégis bekövetkezett — enyhe formában, és a gyógyulás gyors volt.

Kísérleti alanyainkat klinikai állapotukkal és vizeletük reakciójával kapcsolatban is tanulmányoztuk. Azt észleltük, hogy a paranazá-lis homloküreg-gyulladás megjelenését a vizelet lúgos reakciója kíséri. Érzékenyebb pácienseink egyikénél a lúgos reakció 1—1 héttel megelőzte a betegség fellépését Akárcsak az említett gyermekbetegségek esetében, ha időben intézkedtünk, és sikerült a vizelet reakcióját savassá változtatni, a betegség nem lépett fel, vagy enyhe lefolyású volt Az asztma tünetei és a vizelet lúgos reakciója között ugyanilyen Összefüggést észleltünk. Az asztma és más klinikai állapotokjavulásával egyidejűleg a vizelet savas reakcióját állapítottuk meg. Két évig tartó munka után tudtam válaszolni a kérdésre, hogy „Mikor jelenik meg a betegség — mikor lúgos vagy savas a vizelet reakciója". A válasz az, hogy a betegség akkor jelenik meg, ha a vizelet reakciója a nap mindkét időpontjában lúgos, vagyis kékre festi a lakmuszpapírt.

A klinikai állapot és a vizelet lúgos reakciója közötti Összefüggés alapján arra gondolok, hogy a szervezet egyes részein bizonyos biokémiai pontokkal rendelkezik. Ha ezek közül az egyiket támadás éri,akkor a viselet reakciója adja meg a vészjelt. Ezek szerint a kórmegállapítás fontossága csökken, és a szervezet vegyi és fiziológiai egyensúlyának helyreállítása kerül előtérbe.

A vizelettel kapcsolatos másik megfigyelésünk az időjárásra vonatkozik, Megállapítottam, hogy a hőmérséklet-csökkenést 2 nappal megelőzi a vizelet reakciójának savasTól lúgosra változása, és az a

so31

normálishoz csak 1—2 nappal az időjárás újabb változása után tér vissza. Miután a felügyeletem alatt álló gyermekek szülei tudomást szereztek az időjárás és a vizelet reakciója közötti összefüggésről, a téli hidegben nem tartották hálószobájukban nyitva az ablakot. Ha a vizelet lűgosságót az ablak nyitva tartásával előidézzük, nem teszünk mást, mint magát a betegséget segítjük elő. A csukott ablak nagymértékben hozzájárul a vizelet savas reakciójának fenntartáséhoz, megelőzve a lúgosság megjelenését, ami valamilyen betegség előjele.

Magától értetődően felvetődött a kérdés, hogy ha a hideg miatt a vizelet reakciója lúgossá válik, a meleg következtében ez a reakció visszaváltozik-e savassá? Említett pácienseim segítségemre voltak, hogy a kérdésre választ nyerjek.

Megállapított tény, hogy a meleg lébfürdő hozzájárul ahhoz, hogy a lúgos reakciójú vizelet savassá váljon. Ezzel az érvvel felvértezve orvosi szempontból is van magyarázat arra a módszerre, amire a népi gyógyászat tanítja az anyákat, az ti. hogy betegséggel veszélyeztetett gyermekükkel kortyonként citromos forró teát itatnak, vagy meleg lábfürdőt alkalmaznak.

Véleményemet orvos barátom erősítette meg. Látogatásom nlkalmával említette, hogy valahányszor fáradtságot érez, török fürdőt vesz, ami nagyon jó hatással van rá. Megkértem, elemezze vizelete reakcióját fürdő előtt és fürdő után. Közölte velem, hogy furd6 e'.őtt vizeletének reakciója lúgos volt — ami fáradtságnak felelt meg — utána pedig savas reakciót állapított meg. Nyilvánvaló, hogy a fürdő vegyi reakcióváltozást váltott ki a szervezetben.

Ez a tény sugalmazta azt a gondolatot, hogy megkérjem pácienseimet, hogy ellenőrizzék a fáradtság és a vizelet reakciója közötti Összefüggést. A beszámolókból világosan kitűnt, hogy a fáradtság megjelenésének körülményei befolyásolják a reakciót. Egyik felnőtt páciensem figyelemmel kísérve vizeletének reakcióváltozásait, megállapította, hogy valahányszor a vizelet lúgos reakciója után félnapigvadászott vagy valamilyen csendes, nyugodt helyen tartózkodott, vizelete savassá vált. Viszont ha a ház körül dolgozott, a reakció továbbra is lügos maradt.

Ezt a következtetést egy másik felnőtt páciens beszámolója is megerősítette, aki megállapította, hogy amikor fizikai munkát

* Stanley, Groham M. D. és Noah Morris M. D.: Savasság és lúgosság (Eding-

burgh E. & Livingstone S, 1933., 48 oldal).

végzett, mint például garózstakarftást, a vizelet reakciója lúgossá vált, ha viszont a vasárnap délutánt síeléssel töltötte, a vizelet reakciója továbbra is savas maradt, vagy ha megelőzően lúgos volt, visszaváltozott savassá.

A nehéz testi munka, ha nem sporttal vagy más szórakoztató foglalatossággal van egybekötve, a vizelet lúgos reakciójához vezet. Feltehető a kérdés, mi az intellektuális munka kihatása a vizelet reakciójára? A 12 felnőtt között levő 5 intellektuel segítségével meg-állapíthattam, hogy a huzamosabb szellemi munka is kiváltja a vizelet reakciójának megváltozását.

Gyermekkori ösztönünket fokozatosan elveszítve — mikor táplál-kozásunkból kizárjuk a vegyi és fiziológiai szükségleteinknek fontos ételeket — az egészség megtartásának támasztékát vonjuk meg ma-gunktól. Pácienseimmel összeállítottunk egy jegyzéket azokról az élelmiszerekről, amelyek a vizelet lúgos reakcióját idézik elő. Első helyen a búza áll, mégpedig a kenyér, tészta, keksz, fánk és más búzakészítmények formájában, különösen, ha étkezésünkben mindennap szerepelnek.

A finomított, félfinomított, valamint a juharcukor és a juharszörp lúgos reakciójú vizeletet okoznak. A méznek ellenkező a hatása.Kérésünkre juharerdőségek vidékén élíj pácienseim kísérték figyelemmel vizeletük reakcióját a juharcukor gyűjtése előtt, alatt és után. Azt észleltem, hogy olyan egyéneknél, akiknél a vizelet reakciója megelőzően savas volt, a juharcukor vagy juharszörp lúgos reakciót váltott ki. E megfigyelés alapján értettem meg, hogy Vermontban miért szolgálják fel az ecetben eltett savanyúságot juharcukorhabbal. Ezt a szokást a népi gyógyászat tapasztalata támasztja alá, ugyanis a savanyúság ecetje erősen savas reakciót ad, és ezt a juharcukor lúgos reakciója ellensúlyozza. (Az észak-amerikai cukorjuhar (Acer saccharinum) nedve 30% cukrot tartalmaz. A megfúrt fatörzsből kifolyó nedvből cukrot állítanak elő. A fordító megjegyzése.)

E könyv keretein belül lehetetlen kitérni a vizelet reakciójával kapcsolatos összes tapasztalatunkra. Mielőtt újabb fejezetbe kezdenénk, vizsgáljuk meg a reakció és fájdalom közötti kapcsolatot!

A paranazális homloküreg gyulladással járó fájdalmakat a vizelet lúgos reakciója kíséri. A reakció megváltoztatható, illetve a fájdalom enyhíthető, ha óránként, napjában 7-szer egy-egy kiskanál almaecet-oldatot iszunk. Az arcidegzsábát szintén reakcióváltozás kíséri. Az említett eljárással elérhetjük a vizelet savas reakcióját Jobb hatást érünk el, ha a savas folyadékot kortyonként isszuk.

Nem minden sav vált ki a szervezetben ugyanilyen hatást. Például a kéthétig naponta négyszer adagolt 5—6 csepp sósav nem enyhíti a végtagok ízületi

20 3 3

gyulladása okozta fájdalmakat, míg az ugyanennyi ideig naponta szintén 4-szer adagolt egy-egy kiskanál almaecetül dat a fájdalom enyhüléséhez vezet

VII. FEJEZET

A gyermek és az ösztönök

A gyermeket Önvédelmi ösztöne készteti arra, hogy adott pillanatban olyan élelmiszereket keressen, amire szervezetének szüksége van. Kíváncsi voltam, hogyan működik ez az ösztön, és 10 éven aluli farmergyerekeket tanulmányoztam. Nem kis csodálkozással láttam, hogy a tejeskukoricát, a nyers krumplit, a sárgarépát, a borsót, a zöldbabot a reberbaragyökeret az éretlen almát ugyanúgy rágcsálják, mint az érett almát, de szívesen fogyasztják a vadszőlőt a nyers sóskát, a komócsin virágzatát, a növény íbld alatti szárét is. Ettek az állatoknak szánt sóból, ittak az állatok itatóvályújából, ettek a bor-jaknak szánt eleségből, nem vetették meg a tengeri algákat tartalmazó tehéntápot sem, sőt még zsebre is vágtak belőle, hogy legyen mit rágni az iskolában.

Alkalmam nyílt néhány gyereket megfigyelnem a szomszédos faluból. Akkortájt egy 45 darabos Jersey-fajta tehéncsordát kísértem figyelemmel. A farm tulajdonosa szerette a gyerekeket, és szívesen látta Őket a farmon, ezek meg ott játszottak a szénában, felkapaszkodtak a legelő lovak hátára, etették a borjakat, a baromfiaktól összeszedték a tojásokat.

A takarmányos teherautón ott volt az almaecetes vödör és a csupor, amivel kimérték, hogy mennyit kell a takarmányadagra locsolni. Mikor a gyerekek rájöttek az almaecet ízére, elkezdték iszogatni, hol a csuporból, hol közvetlenül a vödörből. Rendszeresen figyeltem őket és úgy találtara, hogy naponta fejenként 25—60 g almaecetet ittak. Szüleiktől hallottam, hogy az uborkasalátára Öntött almaecetet az utolsó csöppig kinyalják a tányérból.

Nem tudni, hogy miért, de a gyerekek szeretik a savanyú italokai, kedvenc italuk az áfonyáié. Minden bizonnyal nem a szép színe, hanem az íze miatt mert a vastag porceláncsuporból ugyanúgy ízlik nekik, pedig ebben nem láthatják a folyadék színét

Egy biztos: savanyú a kedvenc italuk. A gyerekek olyan savanyúan isszák az áfonyalevet, hogy a felnőttek hozzá sem nyúlnának. Vermont környékén a gyerekeket gyakran látni, ahogy a komócsin szárát letépik, és azt, meg a sóska

savanykás levelét rágják. Ösztönösen keresik a fejlődésükhöz szükséges fehérjedús, savanykás ételeket, és ezeket jobban szeretik, mint a szénhidrátokban dúslakodókat. Sajnos nem vagyunk elég bölcsek ahhoz, hogy gyermekkori ösztönös szokásainkat felnőtt korunkig megtartsuk, és több gyümölcsöt zöldségfélét és főzelékfélét fogyasszunk.

A természethez közelebb álló emberek kőzött sokkal találkoztam, akik többek között a bükk savanyú levelét, a juhar fiatalon savanyú, később édeskés levelét a szil semleges ízű levelét (amely gyorsan, a falevelek közül leghamarabb szünteti meg az éhséget) fogyasztják; de eszik a fűz savanyú, az alma keserű, a vadmeggy savanykás, a nyár kesernyés, a nyír, a málna fiatal leveleit is, mely utóbbiak nagy kelendőségnek örvendenek a falusi férfiak és nők soraiban egyaránt

A falusiak már sok-sok nemzedékkel ezelőtt rájöttek az erdei vadnövények fiatal és zsenge leveleinek értékére, ízére, és nagyon régen gyűjtik és eszik azokat. Tavasszal, mikor a kerti növények még nem nyújtanak zöld táplálékot a télen át frissre kiéhezett emberek szívesen fogyasztják a zöldségféléket de a fák nyers vagy elkészített leveleit is.

Egyes vadnövények levelei a szervezet számára hasznosak. Tápértékük mellett italuk, színük és frissességük jobb étvágyat gerjesztenek, és azon élelmiszerek emésztésit is elősegítik, amelyekkel együtt szolgálják fel. Ezeknek a zöldféléknek az idénye a tavasz és nyár eleje, mikor a kerti zöldfélék még nem jelennek meg. Igen nagyszámú olyan növénnyel rendelkezünk, amelyek nemcsak ét-vágygerjesztoek, és mint nyers vagy elkészített salátákat fogyasztjuk, hanem nagy részük olyan értékekkel is rendelkezik, amelyeket a népi gyógyászat régi idők óta felhasznál. Egyesek közülük csak vadon teremnek, másokat kertekben termesztenek. Fölsorolunk néhányat belőlük és leírjuk, hogyan használják őket:

21 3 3

:i4

22

Amocsaras nedves helyeken dí'szlő mocsári gólyahír és a kankalin leveleit megfőzve fogyasztják.

Apajzsika hegyét akkor vágják le, mikor kibújik a földből, mikor még nem terült szét, éa olyan, mint a „hegedd nyaka". Ennek a nedves talajon, néha utak mentén di'szlő növénynek a fiatal, zsenge,csavart leveleit fogyasztják. Néha csoportosan jelenik meg, szóra sötétzöld, sima ós fényes, a „hegedűnyak" felett barna tokkal. Leveleit nyersen vagy elkészítve fogyasztják, az íze hasonlít a spárgáéra. A tormaleveleket főzve fogyasztják.

A pitypang (gyermekláncfű) igen gyakori növény, legelőkön, ka-szálókon, utak mellett, kertekben mindenütt találkozunk vele. Tavasszal és nyár elején, mielőtt megkeményedne és nagyon keserűvé válna, kell fogyasztani. A gyökerének egy részével együtt kora tavasszal nyersen, később megfőzve kellemes ízű saláta.

A zsombor sárga virágja gyakori a szántókon, kaszálókon, folyó-partokon, mezei utak mentén, szakadékos helyeken. Fiatal leveleit a növény virágzása előtt nyersen vagy főzve fogyasztják.

A borbálafÜ (fodros, ráncos levelekkel) rendszerint kertekben fordul elő, levelei pikáns ízt adnak a salátának.

Sokan nem tudják, hogy a közönséges selyemkórö ehető növény. Anövény az utak mellett, legelökön, kaszálókon mindenfelé gyakori.Fiatal leveleit főzve salátának, sarjhajtásait úgy készítik elő, mint a spárgát, nagyszerű íze van. A növény zsenge hegyét nyersen fogyasztják, olyan az íze, mint a frissen szedett borsónak.

A mustár levelei, akár egyedül, akár más növényekkel keverve, igen ízesek. Fiatal, zsenge leveleivel salátákat ízesítenek. Szőrös, durva leveléről könnyű megismerni.

A varjúháj szintén gyakori a vetésekben és műveletlen földeken, könnyű megismerni apró sárga virágairól. Egyike a legízletesebb vadnövényeknek. Könnyű szedni és elkészíteni. Nyersen vagy elkészítve fogyasztják, akár a spenótot.

A mezei sóska leveleit nyersen vagy fözve, egyedül, vagy más növényekkel keverten fogyasztják Termesztik, de vadon is előfordul, gyakori a kaszálókon és egyebütt.

A vízitorma a folyók mentén díszlik. Tavasszal és ősszel eszik. Kellemes illata folytán salátákhoz és szendvicsekhez használják.

A mezei sóskát nemcsak a gyermekek kedvelik, hanem a felnőttek is, különösen a kerti sóskát, mely elhagyott helyeken, kaszálókon gyakori.

Vetik is. Sokszor szendvicsek készítésénél használják, akárcsak a vízitormét.

A különböző leveleik végett termesztett zöldségfélék és főzelékfélék közül a legfontosabb helyet a fözeléksaláta foglalja el. Utána a kétféle, jellemző illatú sima levelű és fodros levelű endivia saláta következik.

A kukoricaleveleket pikáns, friss ízük miatt saláták kiegészítéséhez használják.

A mogyoróhagyma illata a petrezselyemre hasonlít, de kellemesebb; saláták ízesítésére és ételek díszítésére használják.

A kígyóhagyma leveleit is gyakran használjak salátákhoz. Ez a hagymával rokon növény sokkal enyhébb illatú, mint rokona. Szép, enyhén lila virágai miatt sokszor ültetik az utak mentén a kertekben.

A karalábé leveleit csak főzve, a spenót és káposzta leveleit nyersen is fogyasztják. A petrezselymet tavasztól őszig a kertből frissen vágva, télen cserépbe ültetve gondozzák, és ugyanígy használják.

Számos olyan növényt, amelynek leveleit fogyasztják, a népi gyó-gyászatban gyógyfüveknek használják. Egyesek a mezon és erdőkben vadon nőnek, de sokat közülük termelnek is. Legtöbbjüket frissen fogyasztják, de vannak olyanok, melyeket megszárítanak és változatos formában használnak. Egyesek kötelező módon csak bizonyos ételeknél alkalmaznak; így például a mentát a bárányhúshoz, a kaprot a savanyú zöld paradicsomhoz, a csombort a zöldbabhoz. Salátákkal keverve sok közülük felülmúlhatatlan.

A fehér virágú ánizs csipkés szélű levele kiváló ízt adnak a salátáknak.A mintegy 30 cm-es bazsalikom leveleinek és virágainak pikáns illata

hasonlít a szegfűszegéhez, levesekhez, ételek, főleg paradicsommal készített ételek ízesítéséhez használják. A virágzó növények hegyét levelekkel együtt levágják, csomókba kötve megszárítják, és télen használják.

Az omosi borágó egyéves, durva szárú, kék virágú növény. Leveleit ugyanúgy készítik el, mint a spenótot.

A vérfÜ (Sorbestea medicinalis) nevét vörös virágaitól nyerte. A szércsomókból kiinduló összetett, hosszú levelei jóformán egész télen át megtartják zöld színüket, és kellemes, az uborkára emlékeztető ízt adnak a salátának.

A köménymag fiatal hajtásait is használják salátákhoz. Ez a mintegy 60 cm-es növény vadon is előfordul.

2336

A zellerlevelet nem bemutatnom, mindenki tudja, hogy milyen kellemes ízt ad a leveseknek, pörköltöknek és a salátáknak

A mirtuszfélékhez tartozó Myrrhis odorata-t ízesítőnek használ-JakA kapor és az édeskömény szintén ízesítők.A muskátlit mint dísznövényt ismerjük, de levelei kellemes rózsaillatot

kölcsönöznek az ételnek. Leginkább almazselé, pudingok és krémek itlatosítására szolgál.

A peszterce száraz leveleiből hűlés elleni tea készül.Az egynyári, kerti növényünk, a sarkantyúka levelei pikáns ízt adnak a

salátáknak és szendvicseknek.A rozmaring, a madármályva, a pereszlény (Satureja hortensia), a fehér

menta (Mentha spicata) a tárkony, bojtorján, a hajperje mint ízesítők alkalmazhatók. Fontosságuk abban rejtik, hogy számos, a szervezetnek szükséges ásványi sót tartalmaznak.

A gyógyszertárakban különböző fertőtlenítő éa enyhe vizelethajtó hatású teákat árusítanak, melyeket párlat formájában használnak. A szükséges mennyiséget forró vízzel leforrázzuk, állni hagyjuk és leszúrjuk. Szükséghez mérten naponta 2—3 alkalommal egy-egy fél csuporral iszunk belőlük. Az illatos macskamenta (Nepeta cataria) teáját gyakran használják, nagyon savanyú; a lágyító, vizelethajtó és fájdalom enyhítő hatású ökörfarkkóró (Verbascum thapsus) teát köhögés, húlés, hasmenés stb. esetén használják; a csombormenta ; Mentha pulegium) teapárlata görcsoldó hatású, adagja egy pohár. Az útifű leveleit is gyakran használják hűtéseknél, párlata igen jó hatású.

A fenti növényekről beszélgettem egy orvoskollégámmal, aki farmon nevelkedett. A növények mindegyikét ismerte, és mint mondotta, evett is belőlük, és említette, hogy a népi gyógyászatban ezeket mint gyógyteákat és gyógyfüveket ismerik.

A farmerek által fogyasztott számos növényt tanulmányozva meg-állapíthatjuk, hogy azok fontos szerepet játszanak a szabadban élő emberek élelmezésében. Ha megőrizzük gyermekkorunk Ösztönös szokásait, akkor felnőtt korunkban sem hagyjuk el a salátákat és zöldnövényeket, mert érezzük vagy tudjuk, hogy egyensúlyban tartják szervezetünkéi Az emberi szervezet úgy alakult ki, hogy megkívánja a napi zöld adagját. Ahhoz, hogy a modern idők fokozottabb stresszeinek és megerőltetéseinek az emberi szervezet ellen tudjon állni, a zöld táplálék segítséget nyújt. Ha nem szoktattuk magunkat fiatalon a zöld, nyers táplálkozáshoz, fokozatos átmenettel felnőtt korban sem késő, hogy hozzászokjunk.

VIII. FEJEZET

A káliumszükséglet

Azzal párhuzamosan, hogy meggyőződtem arról, hogy a népi gyógyászat megállapításai minden élőlényre vonatkoznak, és gyógyszerei bármely élőlénynél használhatók, megállapítottam azt is, hogy a szokásos kezeléseknél nagy szerepe van a káliumnak. Számos, a népi gyógyászatban használt kezelés célja a szervezet káliumszükségletének kielégítése. A zöldségfélék, a fák és növények rügyei, a fakéreg, a növények gyökerei, a szőlő, az áfonya, az alma és sok más nyers táplálék voltaképpen nem más, mint káliumforrás.

Az ember, akárcsak az állat, kálium szükségletének kielégítése érdekében hosszú utakat hajlandó megtenni. Legjobb példát a gyermekek szolgáltatják erre. Az anyák sokszor kétségbe esnek, mert gyermekeik mocskot esznek, pedig valószínűleg káliumot keresnek, amire fejlődésükhöz szükségük van.

Alovak az istálló deszkafalát rágcsálják, mert káliumra van szükségük, és ezt a fában találják meg. Ha egy faágat teszünk jászolukba, azt rágják, és nem nyúlnak többet az istálló falához. Ha a borjak vizéhez almaecetet adunk, nem nyalják tovább a karám farészeit Ha a tehenek takarmányához algákat adunk, nem nyalják tovább a karám vasrudak.

A kálium használatával kapcsolatos tanulmányaim alatt meggyőződtem róla, hogy a kálium segítséget nyújt a szervezet sejtjeinek a baktériumok elleni küzdelemben. Virágos kertem talaját káliummal és más ásványi anyagokkal trágyáztam. Először évekig csak káliumot adagoltam, de rájöttem, hogy az a nyersanyag, amit szereztem, nem tartalmazza azokat az elemeket, amelyekkel a kálium a természetben együtt fordul elő.

Elhatároztam, hogy gránitporral fogok kísérletezni, úgy ahogy az őrlőből kijön, finom liszt alakjában. A gránitpor 16 más ásványi elemmel keverve 5% káliumot tartalmaz. Maráz első hasznalat után azt észleltem, hogy növényeimmel különös dolgok történtek.

A virágaim között 125 tő sarkantyúvirágom (Delphinium) is volt. Évről évre egy szívós atkával harcoltam, miatta a növények levelei megfeketedtek és összesodródtak Csak mikroszkóp alatt voltak láthatóak, ahogy vonszotyák magukat a leveleken. Mindenféle vegyszerekkel próbálkoztam ellenük harcolni, de hiába. Mikor a virágok körül elszórtam a grünitport, az atkák

2436

eltűntek, nem is jelentek meg többé. Nem volt szükség semmiféle kezelésre, tavasszal, nyáron és Ősszel egy kevés gránitpor. A 60 tő rózsámmal is sok bajom volt, míg el nem kezdtem a gránitport használni. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy a kálium egyedül nem fejti ki ugyanezt a hatást, és valószínűleg egy másik elem aktiválja.

A népi gyógyászat a legfontosabb kulcselemnek taraja a káliumot. Fontossága olyan nagy, hogy az élet nem létezhet nélküle. A természetben bőségesen található, azt mondhatnánk, hogy az elemek közül a legbőségesebben. Annak dacóra, hogy ennyire el van terjedve, szabadon vagy tisztán sehol sem fordul elő, hanem valamilyen más elemmel keverten.

Lakóhelyem környékén a talaj káliumszegény. Ismeretes, hogy atalaj ásványi sóit a növények felszívják, és a növényeken keresztül jutnak el az ember és az állat szervezetébe. Ha a talajból egy vagy több ásványi só hiányzik, a növényeket fogyasztó ember vagy állat szervezetének sejtjei elszegényednek a kérdéses ásványi sókban, és ez fiziológiai vagy kémiai zavarokhoz, tartósabb hiány esetén klinikai betegségtünetekhez vezet.

A káliumtól a növények szára szilárd lesz, a betegségekkel szemben ellenállóbbá válnak. A kálium adja a magnak az energiát, segítségével virágzó növénnyé alakul. Nélküle nem fejlődik tovább. A káliumhiány első jele, hogy minden látható ok nélkül a növény fejlődése megakad. Ha nem gondoskodunk káliumról, a növény elhervad és elpusztul. Ha az embernél vagy állatnál azt észleljük, hogy fejlődése abnormális, vagy nem képes az elhasznált szövetek helyreállítására, arra kell gondolnunk, hogy a szervezetből hiányzik az életet szabályozó kálium.

A növény, állat vagy ember normális nap! fejadagjában bizonyos ásványi sókat kell biztosítani, hogy a protoplazma azokat hasznosíthassa. A protoplazma tartja fenn az életet, és ellenőrzi az élő sejtek fejlődését. Ha a táplálék feldolgozása során elvész a kálium, a szervezet természetes egyensúlyában zavarok lépnek fel. A parasztok, akik közelebb állnak a természethez, mindig azt tanácsolták nekem, hogy ne fogyasszak sok tartósított táplálékot, különösen tartósított fehérjéket, mert — szerintük — ezek csökkentik a munkakészséget. A Hoard's Dairyman folyóirat egyik számából kimásoltam különböző fajú borjak születéskori és fejlődésük alatti magasságát, és e táblázattal a kezemben megmértem egy Jersey tehéncsorda 25 borját, és 17-nél a táblázathoz képest kisebb magasságot találtam. Azután megmértem két kitüntetett Jersey csorda borjait, és azt észleltem, hogy mind a születésnél, mind a növekedés ideje alatt a normálisnál alacsonyabbak.

Ezek a megállapításaim ahhoz a kérdéshez vezettek, hogy miután a kálium a normális fejlődés alapja, nem lenne-e helyes a hasas tehenek fejadagját káliummal kiegészíteni?

Hogy a kérdésre választ kapjak, a teheneknek káliumot adagoltam:

1. naponta kétszer 60 g almaecettel egészítettem ki a fejadagot, mégpedig négy változatban;

2. minden egyes adagot tengeri alga adaggal egészítettem ki;3. a tehenek fejadagját 60 g almaecettel és a vemhesség 6. hónapjától kezdve az egyik fejadagot naponta, egy másikat hetenként háromszor 3 csepp jódoldattal egészítettem ki, és á vemhesség utolsó két hetében az adagokat megdupláztam;4. a talajt kálitragyával trágyáztam, úgy, hogy a takarmányok, a széna, a tengeri káliban gazdag talajon fejlődve az állatok káliumigényét teljesen kielégítették.

Mind a négy változatnál életerős, jól feljett borjakat nyertünk, melyek születéskor normális magasságúak voltak, azonnal vagy röviddel azután talpra álltak, és legkésőbb félóra elteltével szopni kezdtek.

Néhány kecskénél növeltem a káliumadagot, és a gidák nagyobb súllyal születtek, születés után 15 perccel felkeltek, és körmük 12— 18 óra múltán megkeményedett.

Az ivóvizükbe adagolt almaecet a csirkéknél gyorsabb toll és fa-roktoll-növekedést és nagyobb súly szaporulatot eredményezett.

Fentiekből az a logikus következtetés, hogy a Vermont környéki emberek azért kisebb nővésűek, mert a talaj káliumban szegény és az élelmiszerek ipari feldolgozásánál az a kevés is elvész, amit tartalmaznak.

A közepesnél alacsonyabb egyéneknél a növekedés ideje alatt a napi káliumadagot növelni kell. A szervezet kiegyensúlyozott fejlődése, a normális fejlődés alatt végbemenő folyamatok lefolyása, az elhasznált szövetek felújítása a megfelelő napi káliumadag biztosításától függ. Valahányszor abnormális fejlődést, a talpak kérgesedő hajlamát vagy egyes szövetek helyreállítására irányuló képtelenséget, hajhullást, foglazulást vagy -hullást, a körmök meggörbülést, és azok töredezését észleljük, elsősorban elégtelen káliumellátásra kell gondolnunk, mert a fejlődés ennek az elemnek köszönhető.

Érdekelt, hogy a parasztok miként ellenőrzik fejlődésüket. Szerintük a kéz hüvelykujján a köröm 5 hónap alatt nő meg, a lábon 10 alatt. Reszelővel megjelölik a körömház szélét és feljegyzik a napot. Ha a fejlődés normális, 5 illetve 10 hónap alatt a jel a köröm széléhez ér. Ha a jel előbb vagy később ér el a köröm széléhez, a fejlődés gyorsabb vagy lassúbb a normálisnál. Abban az esetben, ha lassúbb a normálisnál, káliumban gazdagabb élelmiszereket kell adnunk az illetőnek, hogy siettesse a növekedést

A kálium a lágy szövetek számára ugyanazt jelenti, mint a szaru-képződményeknek a mész. Nagyon valószínű, hogy a kálium késlelteti a véredények elmeszesedését, amely az egész szervezetet veszélyezteti.

2536

Miután az almaecetben levő kálium puhábbá teszi a levágásra kerülő szarvasmarhák húsát, jogosult az a feltevésünk, hogy a kálium a szöveteknek rugalmasságot és frissességet kölcsönöz.

A népi gyógyászat a sejtek vízfelvételének és eltávolításának prob-lémájával is foglalkozik. A vízfelvételt hidratálásnak, az eltávolítást dehidratálásnak is nevezik. A népi gyógyászat úgy tartja, hogy a baktériumoknak fejlődésükhöz vízre van szükségük, amit a test sejtjeiből vonnak el. De ha a szervezet sejtjei elég káliumot tartalmaznak, akkor nem a baktériumok vonják el a sejtekből a nedvességet, hanem éppen ellenkezőleg: a sejtek a baktériumokból. Örökös harc folyik a baktériumok és a szervezet sejtjei között; vagy a baktériumok elég erősek ahhoz, hogy elvonják a szervezet sejtjeiből a nedvességet, vagy ellenkezőleg: a szervezet sejtjei győznek a harcban, és elvonják a nedvességet a baktériumok sejtjeiből. Ha a szervezet sejtjei rosszul állnak, és elveszthetik a harcot, megfelelő kezeléssel segítségükre siethetünk, hogy a küzdelmet ók nyerjék meg. Különben is, a klasszikus gyógyászatban a mindennaposán használt gyógyszerek egy része lehetőséget nyújt a sejteknek, hogy a baktériumok rovására vizet vonjanak el, ezzel a baktériumokat elpusztítsák, és visszaállítsák az egészséget.

A népi gyógyászat éppen ezért ajánlja az almaecet fogyasztását, mert ez a kálium mellett foszfort, klórt, nátriumot, magnéziumot, meszet, ként, vasat, fluort, szilíciumot és számos nyomelemet tartalmaz.

MIRE JÓ Az ALMAECET?

Azt, hogy az állatok mennyire vágyakoznak kálium és a vele együtt előforduló ásványi elemek után, a következő megfigyelés is bizonyítja. Az almaecetet tartalmazó hordókat (edényeket) alaposan ki kell mosni, mielőtt újra megtöltenék, mert a hordó falán maradt baktériumok és erjesztő anyagok nemkívánatos erjedést idéznek elő. Egy alkalommal a vizet — amivel a hordót kimosták — a tehenek legelőjén öntötték ki. A tehenek nemcsak hogy egymás hegyén-hátán legelték az almaecetes víztől nedves füvet hanem még a földet is nyalták, melyre a mosóvíz Ömlött.

Egy ismert közmondás szerint „Egyél naponta egy almát, és nem lesz szükséged doktorra". A közmondás alapja az a tény, hogy almára nagy szüksége van az emberi szervezetnek. Az almaié, almabor vagy ez utóbbiból készült almaecet egyaránt tartalmazza a felsorolt ásványi elemeket Más ecetfélék nem rendelkeznek ezzel a sajátossággal, az olaszok által használt borecet hatása megközelíti az almaecetét Az orvosi kezelésekre használt almaecetet egész almából kell készíteni. A

kereskedelemben almahéjból, csutkából és magból készült almaecet is kapható, éppen ezért az ilyen ecet üvegjének címkéjen ezt a tényt fel kell tüntetni.

Ha megfigyeljünk, hogy milyen hatást vált ki a szervezetben az egész almából készített almaecet, megállapíthatjuk, hogy az alma tulajdonságai változatlanul mennek át az ecetbe, és cnak a cukor alakul át sawá, gyakorlatilag ecetté. Az étkezésnél a pohár vízben oldott 2 kiskanál almaecet segíti az emésztést, és ezzel hozzájárul a szervezet egészségben tartásához.

Fentieket a következővel illusztrálom, ami remélem nem érinti kellemetlenül az olvasót Kíváncsiak vagyunk rá, hogy mi történik az almaecet fogyasztásánál a szervezetben levő baktériumokkal? Keressünk egy gilisztát és tegyük kemény lapra (üvegre). Öntsünk rá egy csepp almaecetet és azt észleljük, hogy a giliszta ősszetekeredik, megmerevedik, elfehéredik, elpusztul. Az almaecet pillanatok alatt megölte a gilisztát; ugyanez történik a szervezetben a bakté-riu-m okkal.

Néhány esetet sorolok fel:Két nővér halat készített ebédre. Az egyiknek úgy tűnt, hogy a hal nem

friss, és el kell dobni, n másik úgy találta, hogy a halnak nines semmi baja. El is készítették. Egyiküket ismertem, és megtanítottam, ha valahányszor olyasmit eszik, emire gyanakszik, hogy nem friss, igyon két kanál almaecetet egy pohár vízben oldva. Az illető háztartási iskolát végzett, és gyakran beszélgettünk az ételek elkészítési mddjárőL Ez — mielőtt a halat felszolgálták — ivott az almaecet vizes oldatából. Massachusetts-i nővérének, akinél látogatóban volt, ajánlotta, hogy igyon, de az nem tartotta szükségesnek. Kapott is közvetlen ebéd után olyan eTŐs hasmenést, hogy nyögött bele, míg vermonti nővérének — akit az almaecet megvédett — kutya baja sem lett.

Egy nyári kirándulás alkalmával 19-en romlott homársalátát ettek. A társaság tagjai egy kivételével súlyos hasmenést kaptak. Ez az egy személy elővigyázatosságból evés előtt jó nagy adag almaece-tes oldatot ivott, éa míg a többiek nagyon rosszul érezték magukat, neki — aki kétszer is vett a salátából — semmi baja sem lett, emésztő csatornájában az almaecet sterilizálta a homársalátát.

Más alkalommal, egy országos orvosösszejövetelen vettem részt. A szállodában egy pincérfiú megkért, menjek az egyik szobába, ahol egy orvos kollégám lakott, mert az beteg, segítségre van szüksége.

Éjjel arra ébredt, hogy rosszul érzi magát és hányt. Reggel 10 óra felé még mindig nem érezte magát jobban. Áthoztam szobámból az almaecetes üveget; anélkül sohasem utazom hosszabb útra. Miután egy pohár vízbe egy kanál almaecetet öntöttem, barátomnak öt percenként egy-egy kanállal adtam. (Hányással kísért mérgezéseknél a szervezet csak keveset bír el egyszerre az

2636

almaecetből, és miután egy pohár körülbelül 50 kanálnyit tartalmaz a kezelés 4 órát vesz igénybe.) Az első pohár után elkészítjük a második pohár almaecetes vizet, amiből ötpercenként két kanálnyit adunk a betegnek, ami újabb két órával hosszabbítja meg a kezelést; a harmadik pohárból 15 percenként itatunk egy-egy kortyot.

Ha reggel hányással kísért hasmenésünk van, gyomrunkat és beleinket fent ismertetett módon egész napos almaecetes kezeléssel hozhatjuk rendbe. Este már könnyű vacsorát fogyaszthatunk, utána 2—3 napig minden étkezésnél fogyasszunk egy-egy pohár almaecetes oldatot. Barátom is — az ismertetett programot betartva — este már evett egy keveset.

Ezek az esetek jól példázzák a népi gyógyászatban használt kezelések egyszerűségét, kényelmességét és hatásosságát. Nem is olyan regen nem volt a telefonunk, hogy felhívjuk az orvost, az emberek azonban jobban ismerték a növényeket, a füveket és gyümölcsöket, amelyek segítségével sok betegséget számoltak fel, és állították vissza egészségüket. Egyetlen éléskamrából sem szabadna hiányoznia az almaecetnek, útra pedig vigyünk magunkkal egy kis Üvegecské-vel, úgy, ahogy a fogkrémet sem felejtjük otthon.

Orvos barátom kezelése alkalmával felmerült az almaecet adagolásának problémája. Meg akartam tudni a helyes adagot, és rájöttem, hogy ilyen nincs, ez egyénenként változik. Vannak, akik poharanként egy kanál almaecetet tartanak megfelelőnek, mások egy ujjnyi ecettel egészítik ki a pohár vizet, mások két ujjnyit tartanak a legmegfelelőbbnek. Találtam olyanokat is, akik fele-fele arányban keverték az ecetet vízzel, de egy 40 év körüli ismerős hölgy azt mondta, hogy ha savanyút kíván, tiszta almaecetet iszik. Megkérdeztem, hogy nincs-e hátrányos hatása az ecetnek. Azt válaszolta, hogy utána egy jóidéig nem kíván savanyúságot, de semmi káros hatását nem észleli.

Vannak egyének, akiknek a szervezete nem bírja az almaecetet. Ezeknek azt tanácsolhatom, hogy igyanak almalevet — amit néhol almabornak hívnak —, hogy az alma jótékony hatását a szervezet számára biztosítsák.

Miután foglalkoztunk az almaecetnek az. emésztöszervekre gyakorolt hatásával, ismerjük meg, hogyan hat a vesékre és az epehólyag-ra.

Az étkezéseknél 2 kiskanálnyi almaecetet használva, a vizeletben nem jelenik meg vörös porszerű üledék. Erről a fontos kémiai változásról meggyőződhetünk, ha éjjeli edénybe vizelünk.

A vizeletben megjelenő, gennytöl kísért vesemedence-gyulladásnál a betegség tünetei almaecetes kezelésre rendszerint eltűnnek.

Egy 48 éves férjes asszony 16 éve szenvedett vesemedence-gyulladásban. A krízisek 6 hetenként ismétlőditek, ritkán fordult elő, hogy 1—3 hónapig békében hagyták. Almaecetes kezelésre a betegség tünetei alább hagytak, mikor látta, hogy egy évig nem térnek vissza a tünetek, felhagyott az almaecettel. Négy hét után a betegség hidegleléssel, 39 fokos láztól és bal

oldali, vesetáji fájdalmaktól kísérve visszatért Állapota az almaecetre újra javult

Napjainkban elég gyakran hallunk a szervezet különböző zavarairól, idült fáradtság, idült fejfájás, melyet gyakran kellemetlen fcjgörcs kísér, magas vérnyomás, szédülések és különösképpen szívzavaroktól kísért elhízás. A kálium és a vele együtt előforduló ásványi elemek nagy szerepet töltenek be mindezen betegségek kezelésénél a népi gyógyászatban, éppen ezért a következőkben részletesen ismertetem e zavarok orvoslása terén elért megfigyeléseimet

IX. FEJEZET

A népi gyógyászat eredményei

A HATÁSOS FOGYÓKÚRA

Gyakran halljuk, hogy „térfogatunk csökkenésével nem okvetlen csökken súlyunk". Ezzel arra akarják felhívni figyelmünket, hogy a csont- és izomrendszerben beálló változások kompenzálhatják a szervezet zsírtartalmának veszteségeit. Az elhízás rendszerint abban nyilvánul meg, hogy túlzott mennyiségű zsírszövetek rakódnak le.

A normális testsúlyt mérlegelés nélkül is kiszámíthatjuk. A népi gyógyászatban a következő számítást alkalmazzák: a csukló kétszeres kerülete egyenlő kell legyen a nyak alsó kerületével. A nyak alsó kerületének kétszerese egyenlő a derékbóseggel. Ha darekböség meghaladja a mellhőséget, vagy tokát kezdünk ereszteni, akkor a szervezet fiziológiájának és biokémizmusának zavarára következtet-hetünk. Hogy ilyen esetekben a szervezetet a fölösleges zsírtól meg-szabadítsa, a népi gyógyászat az almaecethez folyamodik.

Ha egy nő nem fér a szoknyájába, igyon minden étkezésnél 1 kiskaná! almaecetet tartalmazó pohár vizet, és két hónap múlva 2,5 cm-t bevehet

2736

szoknyájából, újabb 2 hónap múlva ismét 2,5 cm-rel, és a kezelés ötödik hónapja végén újabb 2,5 cm-rel szűkítheti szoknyáját. Almaecet egy évi fogyasztása után az 50-es ruhát viselő hölgy 42-est vehet fel, az pedig, aki 20-ast hordott, 18 -ast, a fiatalabb, aki 16-ost hordott, 14-est.

A súlyveszteség fokozatos. Az 1,68—1,81 m magas nő 95 kilóról minden étkezésnél 2 kiskanál almaecetet fogyasztva 2 év alatt 81,5 kg- r a fogj-: a

pocakos férfi 1 év alatt visszanyeri rendes alakját. Az almaecet nemcsak, hogy nem segíti elő a zsír lerakódását a szervezetben, hanem hozzájárul annak elégéséhez.

Az étrenden nem kell változtatni, csak el kell kerülni az olyan ételeket amelyek hozzájárulnak a zsírképződéshez.

Ha naponta rendszeresen iszunk almaecetet, fölösleges súlyunktól egyszerűen és könnyen megszabadulhatunk. Ha olyanok a körülményeink, hogy az almaecetes kezelést nem tudjuk az étkezéseknél betartani, ihatjuk azt reggel, a nap folyamán bármikor, este lefekvésnél is.

AZ IDÜLT (KHÓNTKUS) FÁRADTSÁG GYÓGYÍTÁSA

Ahhoz, hogy a társadalomban, a mesterségünkben és a családban elfoglalt helyzetünket megtarthassuk, elsősorban egészségesnek kell lennünk. Ahhoz, hogy valamit el is érjünk az életben, hosszú életre és egészségre van szükségünk, csak így felelhetünk meg a munkánknak. Ellenállóképesség hiányában az ember nem élhet úgy, ahogy szeretne. Ha egészségi állapotod miatt mindig meg kell szakítanod munkádat, ha környezetednek terhére vagy, nem ér nz élet egy fabatkát sem.

Az ember egészsége rendszerint nem hirtelen roppan össze, ezért fel kell figyelnünk az egészség romlására figyelmeztető időszakra. Úgy, ahogy a vekker felébreszt álmunkból, úgy figyelmeztet a szervezet arra, hogy valami nincs rendben, és valahol túlléptük azokat a törvé-nyeket, amelyeket a természet alkotott az emberi szervezet számára.

A krónikus fáradtság egyike azoknak a jelenségeknek, melyekfigyelmeztetnek erre. Fokozatosan vagy hirtelen észleljük, hogy hamarabb fáradunk, az éjjeli pihenés sem szünteti meg a fáradtságot, reggel kimerülten ébredünk. A mindennapos munkánk nem „ízlik", mint azelőtt, és egyre kevesebbet bírunk. Energiánk és kezdeményező képességünk csökken, és sokszor levertek vagyunk. Az az érzésünk, hogy ha nem éreznénk ezt az állandó fáradtságot, sokkal többet teljesíthetnénk. Ha a szellemi munkánkat fizikai munkával hangolhatnánk egybe, talán több eredményt érnénk el. Vannak napjaink, amikor úgy érezzük, hogy semmi bajunk sincs, visszajött régi erőnk és életkedvünk, ugyanúgy tudnánk dolgozni mint azelőtt, de az érzés csak egy, legfeljebb két napig tart.

Ilyen esetekben első do'gunk legyen megállapítani, hogy mennyit alszunk éjszaka. Mikor fekszünk le és mikor kelünk fel?

Ne feledjük el, hogy a mesterséges fényt az ember találta fel. Amai életprogramunk — amihez mesterséges világítás is kell — nem a természet által nyújtott lehetőségekhez igazodik. A természetes program napkeltével kezdődik és napnyugtával végződik. Igaz, hogy legtöbbször a napi programot nem tudjuk a természetes programhoz alakítani, igyekeznünk kell a pihenőidőt minél inkább ehhez igazítani, munka és pihenés között egészséges egyensúlyt teremteni. Legfontosabb, hogy jóval éjfél előtt kezdjük el a pihenést Persze, vannak egyének, akik néhány óra pihenés után teljesen frissen kezdik a napot, de aki krónikus fáradtságban szenved, nem tartozik ezek közé; 6k nem bírják fáradtságukat legyőzni.

Ha nehezen alszunk el, és egészséges, pihentető álmot szeretnénk, folyamodjunk a mézhez. A szervezetre megnyugtatóan hat, ezért a legmegfelelőbb altatószer. A méz elöemészetett, illetve invertcukrot tartalmaz. Ez a folyamat a méh mézhólyagjában megy végbe és az emberi szervezetnek nincs dolga vele, 20 perccel azután, hogy lenyeltük, a véráramba kerül. A krónikus fáradtság legyőzésére a népi gyógyászat nem ismer jobb szert, mint a mézet. Tartsunk egy széles szájú üvegben egy csupor mézet három kis kanál almaecettel keverve a hálószobában, és lefekvés előtt vegyünk be ebből a keverékből 2 kiskanállal. Egy félóra alatt álom jön a szemünkre. Ha egy óra alatt sem aludnánk el, vegyünk újra két kiskanálnyit Szükség esetén emelhetjük az adagot, ha pedig éjjel felébrednénk, és nem tudunk újra elaludni, ismételjük meg az adagot. A méz sokkal egészségesebb, mint a különböző altatók, mert a természet csalhatatlanságára, a szervezet természetes szükségletére alapul, ártalmatlan, és a kezelést minden következmény nélkül folytatólagosan alkalmazhatjuk. A méz egyedül is kiváló altatószer, de a vermonti népi gyógyászat úgy tartja, hogy almaecettel keverve hatásosabb.

Felkelés után ellenőriznünk kell vizeletünk reakcióját. Ennek savasnak kell lennie, amely a lakmuszpapírt vörösre festi. Ez az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy meggyőződjünk arról, álmunk kielégítő volt-e, és a szervezet kémiai reakciója normálissá vált-e. Ez a megállapítás arra szolgál, hogy megggyőződjünk róla: szervezetünk elég tartalékkal rendelkezik-e a következő napi munkához. A vizelet reggeli ellenőrzése kimutatja, hogy energiatartalékunkat elhasználtuk-e, és hogy új tartalék gyűjtéséhez pihenésre, hosszabb alvásra van-e szükségünk. Mindenesetre kerülnünk kell az izgalmakat, és figyelmesen felül kell vizsgálnunk étkezésünket, és a lúgos reakciót kiváltó élelmiszereket mielőbb ki kell küszöbölnünk.

Ha krónikus fáradtságra hajlamosak vagyunk, szokjuk meg, hogy valahányszor pihenésre van alkalmunk, használjuk azt ki. Ha jól emlékszem, a darmouthi kollégium elnöke lett híres arról a mondásáról, hogy „ Ha leülhetek, minek áRják, ha lassan mehetek, minek szaladjak, ha lefekhetek, nincs értelme,

2836

hogy ülve maradjak". Sokan akadhatnak, akik nem hajlandóak ezen elv szerint élni, és nem tartják ezt helyesnek, de a módszer lehetőséget nyújt a megerőltetések elkerülésére és energiatartalékunk megőrzésére.

Ha a reggelt vizeletvizsgálat azt mutatná, hogy nem jól állunk energiatartalékunkkal, dörzsöljük be almaecetoldattal egész testünket a következőképpen: fél pohár vízhez kiskanál almaecetet adunk, tenyerünkbe Öntjük, és alaposan bedörzsöljük egyik karunkat és vállunkat. A következő félpohárnyi oldattal a másik karunkat és vállunkat vesszük sorra. Ezt követően mellünket, hasunkat, majd felső és alsó lábszárainkat és végül lábfejeinket dörzsöljük be. Törülközőre nincs szükségünk, mert a bór enyhe dörzsölésre az oldatot igen hamar beissza.

Egyeseket megfog lepni, ha azt hallják, hogy- a krónikus fáradtság kiküszöbölésénél komolyan gondoljunk arra, hogy hagyjunk fel a szappan használatával. Próbáljuk bármilyen szappan nedves felületét lakmuaz papírral ellenőrizni, bizony nagyon erősen lúgosnak fogjuk találni. így azután nemhogy elmulasztaná a krónikus fáradtságot, hanem fokozza azt, mi pedig pont az ellenkezőjére törekszünk. Végeredményben a szappan mesterséges készítmény, egyetlen fán vagy bokron sem terem. A savakat pedig a növényekben változatos formában bőségesen nyújtja a természet

A savas tisztítószerrel azt adjuk meg bőrünknek, amire szüksége van: a savasságot. A savas bőr vérbő, a szappannal mosdás következtében színtelenné válik, és sminkelő szert kell használnunk, hogy bőrünk egészséges színt nyerjen. A normális véráramlás a bőrnek rózsaszín árnyalatot kölcsönöz, a sápadt arcszín savasság hiányára enged következtetni. Ha valamilyen szennyeződés eltávolítása érdekében kénytelenek vagyunk szappant használni, használjunk minél kevesebbet, és utána alkalmazzunk almaecetes oldatot, hogy bőrünk megőrizze normális savas reakcióját.

Ugyanezt használhatjuk fürdőben is. Szappan helyett öntsünk fürdőv izünkbe 200 cm'* a lmaece te t ; 15 perc alatt bőrünk a savas folyadék egy részét magába szívja. A fürdésnél is kerüljük el a szappan használatát, de ha erre okvetlen szükség van, használata után maradjunk egy ideig az almaecetes oldatban, hogy bőrünkmegőrizze savas reakcióját

MirÖl ismerhetjük fel — kérdezhetnénk —, hogy borunk reakciójasavas-e? Igen egyszerű mutatója van. A lúgos börreakciójú egyéneknél a fejbőr vagy a testbör más részén viszketés lép fel. Ilyen esetben fel kell hagyni a szappan használatával, és azt olyan mosószerrel kell helyettesítenünk, ami megszünteti a fejbőr viszketését, és visz-szaállítja a bőr savas reakcióját. A férfiaknál egyszerűbb az eljárás: almaecetes oldatba mártott fésűvel fésülködnek, és ezt addig folytat-ják, míg hajuk teljesen nedves lesz. A nőknél valamivel bonyolultabb az eset, főleg

azoknál, akiknek tartós hullámmal készített frizurájuk van. Kénytelenek a fejmosás előtt alkalmazni az almaecetes oldattal történő fejbórmosást, hogy el ne rontsák frizurájukat.

Krónikus fáradtságnál az élelmiszerek egész sorát kell étrendünkből kiiktatni. Ezen a téren tanuljunk az állatoktól. így például a szárnyasok nem szeretik a búzát vagy a búzás készítményeket, ha pedig vegyesen szórjuk eléjük azt, először nem a búzaszemeket válogatják ki, hanem — ahogy a parasztok ezt már régen megfigyelték — a búzát csak akkor kezdik el csipegetni, mikor a többi elfogyott. Ha a tehéntápban túl sok a búza, a tehén elfordítja a fejét. Az állatok valószínűleg ösztönösen fordulnak el a búzától, mert nem erősítiszervezetüket.

Mindazok, akik krónikus fáradtságban szenvednek, meg kell szokniuk, hogy a tenger termékeivel táplálkozzanak. A fáradtságot a jódhiány idézi elő, a halak és a tenger többi produktumai bőséges mennyiségben tartalmaznak jódot, A krónikus fáradtságban szenvedők jól tűrik a főtt babot; ha lehetőségük van rá, hetenként háromszor is ehetik. Nálunk, Vermontban a babot rendszerint ecetesen eszik. Egyesek közvetlen a babbal összekeverve, mások szívesebben külön isszák az ecetes oldatot étkezés közben. Hosszabb-rövidebb idő után az ember megfigyeli, hogy milyen ételek idéznek elő savas és milyen ételek lúgos reakciót, és ezen megfigyelések alapján álh'tja össze étrendjét.

A KRÓNIKUS FEJFÁJÁSOK

A krónikus fejfájásokat a szemmel, a gyomorral, a vesével, a májjal, a homloküreggel hozzák kapcsolatba. Sokféle fejfájás ismeretes. Egyesek valamilyen szervi bajjal vannak összefüggésben, a vese-bajoknál például kísérőjelenség. Mások lelki eredetűek, ezeket feszültség, érzelmi állapotok, mint gyűlölet, félelem, nyugtalanság váltják ki. A legkellemetlenebb közülük a migrén.

A migrén öröklődd, és bizonyos fizikai típusú embereknél gyakori: leginkább energikus és intelligens, érzékeny és szimpatikus, de ideges, igényes, agresszív és ambiciózus emberek szenvednek tőle. A migrénnel kapcsolatban hallottam azt a mondást, hogy a „nagyravá-gyásért fizetni kell"...

Az orvosok maguk is hajlamosak sok megtévesztő fejfájást a migrének közé sorolni. A reális vagy klasszikus tünetek azonban sajátosak. A betegnek „kisugárzó" fájdalmai, „roham előtti előérzetei" vannak, enyhébb fájdalmak előre jelzik a voltaképpeni migrént. Kényfel villanásokat vél látni, a fejfájás a fej egyik felére lokalizálódik, maga a migrén szó féloldali fejfájási rohamot jelent, és gyakran

2936

hányinger, gyomorémelygés kíséri.

A migrénes fejfájást izgalom, félelem, nyugtalanság váltja ki. A korral a migrénes rohamok erőssége, gyakorisága csökken. 60 éves koron felül a migrén nagyon ritka jelenség. Ennek részben az a magyarázata, hogy az ember idővel lehiggad, és igyekszik beleilleszkedni & környezeti körélményekbe.

Önként ajánlkozó, migrénben szenvedő pácienseim segítségét igénybe véve, sokat foglalkoztam a migrén tanulmányozásával. Mint számos más kóros állapotnál, melyek a szervezet egyensúlyi zavarára utalnak, azt igyekeztem megállapítani, hogy összefüggésben van-e a migrén a vizelet savas vagy lúgos reakciójával. És tényleg, savas reakciónál a migrének ritkulnak vagy megszűnnek, és ha fel is lépnek, sokkal enyhébben. A migrénben szenvedőkön természetesen csak úgy segíthetünk, ha az illető tisztában van azokkal a jelenségekkel, amelyek a vizelet lúgos reakcióját kiváltják, és ezen reakció kiküszöbölésével.

Ha a savadagot kell emelni, almaecetet használunk; a módszer egyszerű és hatékony. A méz állandó használata segítségével a migrén kiküszöbölhető. Minden étkezésnél két kiskanál mézet fogyasztva megelőzhetjük, hogy a fejfájás ismét megjelenjen. Ha azonban mégis fellépne, minden étkezésnél egy kanál mézre kell emelni az adagot Miután a méz megemésztése semeddig sem tart, és hamar a véráramba jut, félóra eltelte után a fejfájás csökken. Ha a javulás mégsem áll be, ismét egy leveseskanéi mézet kell szedni. Ennél a fejfájásnál a méz csillapító hatása a legmegfelelőbb.

A migrén kezelésére a népi gyógyászat egy másik módszert ajánl:éspedig az almaecet gőzének a használatát Lapos edényben egyenlőmennyiségű almaecetet és vizet keverünk össze, majd lassú tűznél forrni hagyjuk. Mikor az edényből gőz kezd felszállni, föléje hajolunk, és 75-ször belélegezzük a gőzt. Legtöbb esetben a fejfájás megszűnik, de ha mégis visszatér, az sokkal enyhébb. Ezt a módszert használva nyugodtan felhagyhatunk a sokféle fejfájás elleni pirulákkal.

A MAGAS VÉRNYOMÁS KEZELÉSE

Kevés olyan fontos egészségügyi problémánk van, mint a magas vérnyomás kezelése. A vérnyomás és a környezethez való alkalmazkodás között összefüggés áll fenn.

Mindaddig, míg a környezet kívánalmaira a szervezet kifogástalanul reagál, az ember intenzív, sikeres életet élhet Ha körülményeink túlterhelést igényelnek, és az ember nem képes ezeknek eleget tenni, a szervezet mechanizmusában zavar támad; a tünetek egyike a vérnyomás megváltozásában nyilvánul meg.

A magas vérnyomásban szenvedőket két csoportba oszthatjuk. íta az előidéző ok nem valamilyen ismert betegség, esszenciális (ismeretlen kórokú) magas vérnyomásról beszélünk, és a klinikai állapotot elsődleges magas vérnyomásnak nevezzük; míg ha a szervi ok kideríthető, másodlagos magas vérnyomásról beszélünk.

A szakirodalom arra a folyamatra, ami által a vérnyomás esszenciális vérnyomássá alakul, látszólag egyszerű magyarázatot ad: a véráram az un. hajszálerekben az egész testben fokozódó ellenállásba ütközik. A betegség kezdeti stádiumában ahajszálerek összeszűkülése időleges, és az álom ideje alatt a vérnyomás normálissá válik, ami ahajszálerek relaxéciójátbizonyítja.

Legtöbbször azonban ez a reverzibilitós megszűnik, és a pihenés sem csökkenti normálisra a vérnyomást. Az orvostudomány szerint a hajszálerek összeszűkülése két okra vezethető vissza: az egyik a szimpatikus idegrendszer túlzott igénybevétele, ami a testműködést szabályozva a hajszálerek összeszűkülését idézi elő, a másik az a tény, hogy a véráram olyan anyagokat is szállít, amelyek a hajszálerek szűküléséhez vezetnek.

Megfigyeltem magas vérnyomásban szenvedő pácienseimet, és arra a meggyőződésre jutottam, hogy a legtöbb esetben a baj egyéni jellegzetességre vezethető vissza. A legtöbb magas vérnyomásban szenvedő páciensem dinamikus, energikus, tevékeny emer, akik igen rövid idő alatt sokat akarnak elérni, és azt meg is valósítják. Hasonlítanak a versenyló típusára. Az egyéneket és rokonaikat tanulmányozva rájöttem, hogy az egyéni tényező nem a magas vérnyomás kialakulása után lép fel, hanem természetes hajlam, ami az illetőnél jóval előbb jelentkezik.

Ha a magas vérnyomásban szenvedőket hosszabb ideig megfigyeljük, és a vizsgálatok eredményeit összehasonlítjuk, érdekes dolgokra jövünk rá. A magas vérnyomás nem egy fiziológiailag állandó, hanem napról napra, hétről hétre változó jelenség. A változékonyság a kifejtett fizikai munkával, pihenéssel, étkezéssel időjárással, betegséggel, stresszekkel, idegfeszültséggel és az egyén természetével van Összefüggésben. Különösen az időjárás gyakorol rá jelentős befolyást A legmagasabb fokra főleg hidegben hág, míg melegben a legalacsonyabb. Abban a körzetbe, ahol dolgozom, általában a legmagasabb vérnyomásértékeket januárban és februárban, míg a legalacsonyabbakat július és augusztus hónapokban állapítottam meg. Az ia előfordul, hogy az orvosi rendelőben az első vérnyomásmérések magasabb értékeket mutatnak, ez azonban a beteg izgalmi állapotára vezethetővissza, és nem felel meg az illető normális vérnyomásának. Miután a páciens megszokta az orvosi vizsgálatokat, a vérnyomása is alacsonyabb értékeket mutat, mint az első vizsgálatnál.

3036

Milyen álláspontot foglal el a népi gyógyászat a magas vérnyomással kapcsolatban?

Az ember természetes táplálkozása gyümölcsből, zöldfélékből, mézből, vagyis szénhidrátban gazdag élelmiszerekből kellene, hogy álljon, és nem tojásból, húsból, tejből, túróból, borsóból, babból, dióból, vagyis fehérjékben gazdag élelmiszerekből. Az első lépést a magas vérnyomás irányába akkor

tesszük meg, amikor megszegjük ezt a tanácsot, és fehérjedús, szénhidrátszegény táplálékot nyújtunk szervezetünknek, mert a gyorsuló élettempó több energiát igényel, ezt pedig elsősorban a fehérje biztosítja.

A szervezet ilyen irányú mozgósítására Afrika egyes törzseinél találunk példát: mikor a törzs oroszlánvadászatra indul, leölnek és

3136

megsütnek egy marhát, hogy a hús fehérjetartalma aktivizálja őket a vadászattal járó erőkifejtésre.

A fehérjeadag növelése nem káros a szervezetre, ha a vér lúgosságát szerves savakkal: almaecettel, szőlőlével, almával, áfonyával vagy ezek levével egyensúlyozzuk. A vér mindig kissé lúgos reakciójú. Ha a lúgosság fokozódik, a vér „megvastagszik", és a vértestecskék kicsapódnak. A veróérhálózat igen finom ereinek falán át a vér ugyanúgy áthatol, mint a tinta az itatóspapíron. De a megvastagodott vér nem halad át olyan könnyen a vérerek falán, és iaóvel egy fordított folyamat áll be, «mi a vérnyomás emelkedésében nyilvánul meg.

Erre az esetre mit ajánl a népi gyógyászat?1. Emelni kell a napi szerves savadagot. Ezt alma, szőlő, áfonya vagy ezek

levével érhetjük el. Fogyasszunk t«hát naponta négy pohár ilyen tartalmú gyümölcslevet, almaecetből pedig 2 kiskanálnyit naponta egy pohár vízben oldva.

2. Táplálkozásunkat a szénhidrát : fehérje arány szempontjából vizsgáljuk felül. Amennyiben a fehérje túlsúlyban lenne, igyekezzünk azt egyensúlyba hozni.

3. A búzalisztet kukoricaliszttel helyettesítjük. Miután a vesék szűrik ki a szervezetből a fölösleges folyadékokat, a vizelet lúgos reakciója — amit a lisztes készítmények, a cukor és a hús fokozott fogyasztása idéznek elő — figyelmeztet arra, hogy a vér lúgosságát csökkenteni kell.

4. A konyhasó visszatartja és magához vonzza a vizet, emeli a test víztartalmát, éppen ezért a magas vérnyomásban szenvedő egyéneknek le kell mondaniuk a sós ételekről. Ismeretes, hogy a sós étel után szomjasak leszünk, és vizet kell innunk. A sós ételre ivott víz egy részét mindazideig, míg kiürül a szervezetből, a vér tartja vissza, ez a vízfölösleg a vérkeringésben magas vérnyomáshoz vezet. Ha lemondunk a sóról és a sós ételekről, a vér eltávolítja a fölös vízmennyiséget, és a sófogyasztás okozta magas vérnyomás normálissá válik.

A méz hatása pontosan ennek ellenkezője. A méz a szervezetben a víz mágnes szerepét tölti be. Az étkezéseknél fogyasztott méz kivonja a vérből a fölösleges vízmennyiséget, és így hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez; miután nyugtató hatása is van, könnyít a vérnyomás okozta idegfeszültségen is.

Az ország egyik híres klinikáján az egyik nöpáciens maximális vérnyomósa közel 300 Hg mm értéket mutatott, a klinika személyze-

M

te csak azon csodálkozott, hogy még életben van. A vér lúgosságá-nak a népi gyógyászat által ajánlott kezelését alkalmazva, ez a beteg 84 éves kort ért meg. Lánya vérnyomását 225 Hgmm-nek találtam. Az anyja száméra megállapított kezelést alkalmazva, Ő is megérte a 81 éves kort.

A SZÉDÜLÉSEK

Miután a népi gyógyászat módszerei hatásosnak bizonyultak a szédüléseknél, ezt a problémát is tanulmányoztam.

Hosszú évekig tartó megfigyeléseim alapján a szédüléseket négy csoportba osztom:

1. típus. Pillanatnyi szédülés. Vannak emberek, akik a magasban szédülnek, és lefelé jövet a lépcsőn korlátba kell kapaszkodniuk, különösen középületekben. Ha a magasból a mélybe tekintenek, elszédülnek. A lábak mozgása és a látás között hiányzik az összhang.

2. típus. Ez a szédülés a test helyzetváltoztatásakor áll elő. Akik ilyen szédülésben szenvednek, fölkelésnél meg kell kapaszkodniuk, mert különben elesnek. Reggel felkelés előtt kénytelenek 5—15 percig az égy szélén ülni, mert különben járkélásnál még a szobában is elszédülnek. Az ilyen szédülésben szenvedőket gyakran epebaj ellen kezelik, mert az a vélemény alakult ki, hogy ez volna a szédülés oka.

3. típus. Az ilyen szédülésben szenvedő egyén hosszú napokig kénytelen fekve maradni, mert sem fölkelni, sem felöltözni nem képes. A szédülés ennél a fajtájánál a beteg nem érez hányingert, és azt sem, hogy a szoba forogna vele.

4. típus. Az ebben szenvedőknek súlyos szédülési rohamaik vannak, melyet hányinger, fülzúgás és néha gyengülő hallás kísér, hétszámra az ágyat őrzik, mert a szédülés mellett az az érzésük, hogy a szoba forog velük. Nem viszi őket a lábuk, és ha felkelnek, mindkét oldalról támogatni kell Őket

A szédülés oka a vizelet lúgos reakciója. Ahogy a vizelet reakciója savassá válik, a szédülések enyhülnek vagy eltűnnek. A szédülések megelőzésére a népi gyógyászat szinten az almaecetes kezelést ajánlja, éspedig a más zavaroknál előírt módon és adagolásban. A szédüléstől meg lehet szabadulni, ha az ember ügy él, hogy vizelete állandóan savas reakciójú legyen.

Ehhez a tanácshoz csak annyit adunk hozzá, hogy ne várjunk csodát, és ne képzeljük el, hogy egy-két pohár almaecet után elmarad a szédülés Az almaecet állandó és megszakítás nélküli használata

55 két hét után némi javulást, egy hónap után jelentősebb javulást vagy a szédülések teljes megszüntet eredményezheti.

A TOROKFÁJÁSOK

A népi gyógyászat torokfájásnál azt ajánlja, hogy a beteg gargali-záljon aimaeeetes vízzel: mégpedig egy kiskanál almaecetet oldva egy pohár vízben. Óránként almaecetes vízzel gargalizálunk, és utána a gargalizáló vizet lenyeljük, mert a népi gyógyászat úgy tartja, hogy a torok legrejtettebb helyeire is eljut az almaecetes víz, ami a szokásos gargalizélásnál nem mindig fordul eló. Ahogy a kellemetlen érzés alábbhagy, gargalizálni is ritkábban kell.

Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy ezzel a kezeléssel a torok streptococcuszos béntahna 24 óra alatt megszüntethető. Rendszerint mire a beteg megkapja a laboratóriumtól a létleletet, hogy strepto-coccuszokat találtak a torkából vett váladék tenyészetében, a kezelésre a streptococcuszok már el is tűntek. A mandula lepedékje 12 óra alatt tűnik el.

A KÁLIUM ÉS A NÁTRIUM VISZONYA

Egy időben hétről hétre néhány tehéncsordát ellenőriztem, és tanulmányaimat több szempontra kiterjesztettem: hogyan viselkednek, milyen az étvágyuk. Azt észleltem, hogy egyes tehenek köny-nyeznek, néha úgy tűnt, mintha sírnának. Az orruk is folyt, ami zavarta őket, és egyre nyaldostak orr likaikat nyelvükkel. Egyesek köhögtek, ami arra utalt, hogy torkukban sok a nyálka.

Az orvosi irodalomból tudom, hogy a kálium vízelvonó, úgy vonzza magához a vizet, mint a mágnes a vasat: elkezdtem a tehenek fejadagját naponta kétszer mintegy 60—60 g almaecettel kiegészíteni. A szemekből és orrlikakból azonnal megszűnt a váladékfolyás. Eredményeimre azt az egyetlen logikus magyarázatot tudom adni, hogy a napi takarmányuk nem tartalmazott elég káliumot, és a tehenek szervezete nem tudott mit kezdeni a fölösleges vízmennyiséggel. A szem könnyezése, az orrfolyás, köhögés nem más, mint a szervezet pillanatnyi igyekezete, hogy megszabaduljon a fölösleges folyadék-tól. A fejadag kiegészítése káliummal vízelvonási folyamatot eredményezett. A túlzott nyálkaképződés sem jelent meg, ét a test nedvegyensúlya normálissá vált

Ha páciensem valamelyike arra panaszkodik, hogy szemei köny-nyeznek, természetesen a tapasztalatomban oly gyakran bevált kezelést ajánlom: kiskanál almaecetet és egy csöpp jódtinktűrót egy pohár vízben alaposan összerázni, és étkezéseknél úgy inni, mint a kávét vagy teát A kezelést két hétig kell folytatni.

Egyik páciensem a kéthetes kezelés után kyelentette, hogy szemei nem könnyeznek. Ha szükséges, a kezelést további két héttel meghosszabbítjuk, utána pedig, hogy a betegség vissza ne térjen, hetenként kétszer — mondjuk kedden és pénteken — alkalmazzuk a kezelést

Megállapítottam, hogy a kezelés az orrfolyás gyógyításában is kiváló eredményre vezet. A kezelés egy-két hetet vesz igénybe. Erre az időre azonban a páciensnek abba kell hagyni a citromfélék vagy azok levének fogyasztását, mert ezek maguk idézhetik elő a szokásosnál bőségesebb orrfolyást.

Nem nehéz megtalálnunk az összefüggést a kálium vizszívó sajátossága és az orrfolyás megállapítása, illetve a vízfölösl égnek a szervezetből a vesék útján való eltávolítása között Ha a káliumadagon kívül a páciens a búzalisztes készítményeket rozs- és kukoricalisztes készítményekkel helyettesíti, az orrfolyás kellemetlenségeitől igen hamar megszabadulhat

Megkérdezhetnék azonban, hogy miből következtethetünk a szervezet kálium hiányára?

1. Csökken a szellemi frissesség. Az egyén nehezen határozza el magát valamire, és az emlékezőtehetsége is gyengül.

2. Gyakrabban és hamarabb fárad. Az izmok ellenállóképessége csökken, és az illető könnyen fárad.

3. Könnyebben hűl meg. Jobban szereti a meleg, mint a hideg ételeket Kezei, lábai gyakran hidegek, mint a jégcsap.

4. A talpain gyakran bőrkeményed esek keletkeznek, és tyúkszemei képződnek.

5. Hajlamos a székrekedésre.6. Betegségekkel szemben érzékenyebb.7. Étvágytalan, gyakran émelyeg a gyomra, és hányingere van.8. Sebei és horzsolásai nehezen gyógyulnak.9. Gyakran viszket a bőre.10. Fogai a szokottnál gyorsabban romlanak.1L Bőrén pattanások jelennek meg.12.Szemhéjuk, szájszögletük reszketésre hajlamos.13.Izomgörcsök lépnek föl, leginkább a lábakon és főleg éjszaka.14. Nehezen piheni ki magái. Ifi. Az éjjeli álma nem pihentető.16. Egy vagy több ízületben fájdalmak léphetnek fel, és mindjárt arra

gondol, hogy köszvénye van.Ahogy öregszünk, növelnünk kell a napi káliumadagunkat. Általában méz,

friss zöldségek és gyümölcsök által kétszer annyi káliumot kell magunkhoz venni, mint nátriumot, amit sós ételekkel, konyhasóval nyújtunk szervet etünknek. Sokoldalú szerepe következtében, melyet a szervezetben betölt, a kálium nemcsak az egészség megőrzésének, hanem azon finom egyensúly megtartásának is fontos tényezője, amit a kálium és nátrium között fenn kell tartani.

A kálium mennyiségét elég könnyen emelhetjük:1. Erös paprikával, amely káliumban igen gazdag. Egy-egy erős paprika

naponta fedezi a szervezet káliumigényót.2. Az almaecet és a méz — pohár vízben oldva — mint már több ízben

említettem — szintén kiváló káliumforrás.3. Naponta két pohár must, alma- vagy áfonyáié nagyon kellemes

káliumforrás.Kísérletezzük ki, hogy melyik káliumforrás felel meg leginkább, és azt

használjuk!A must sokak számára a legkellemesebb és a legkönnyebben hozzáférhető

káliumforrás. Igyekeztem ezzel kapcsolatban néhány adatot szerem i:A szőlő fogyasztható részének, tehát a szóló húsának a (héj ésmagvak nélkül) kémiai összetétele a következő:Tartalom %-ban

viz 77,4fehérje 1.3növényi zsiradék 1,6szénhidrátok 19,2hamuanyagok 0,5

A must hamutartalmában a kővetkező ásványi elemeket találjuk:Ásványi elem %Kálium 11,49Nátrium 0,97Mész 1,63Magnézium 1,21Vas 0,36Foszfor 7,08Kén 1,01Klór 0,42

A szőlőmust még kis mennyiségben is azonnal oltja a szomjat. Gyors hatása annak köszönhető, hogy cukortartalma közvetlen a véráramba kerül.

Szükségesnek tartom, hogy megismerjük a kálium összefüggését a vassal, mésszel és nátriummal.

A káliumszegény talajon termesztett kukorica gyökereit különböző gombák és penészgombák támadják meg, és megrohad. A szárbütyköket vöröses kicsapódás zárja körül, ez megakasztja a nedvkeringést a gyökerektől a levelek irányába és fordítva. Ha a talaj káliumtrógyát kap, a kukorica egészséges, életerős, magasra nÖ: a gombák és penészek nem jelennek meg. A növény gyökerei és hegye nem rohad meg, és a kicsapódó ásványi elemek sem zárják körül a bütyköknél és leveleknél az edény nyalábokat.

Ezeket a bütyköket vizsgálva azt észleljük, ha néhány csepp hidrogénklorid-oldatot, majd néhány csepp káliumferrocián-oldatot csöppentünk rájuk, akkor

megvörösödnek. Mindez azt mutatja, hogy a bütyköknél a nedvkeringést lehetővé tevő edényeket a vaslerakódások blokálták.

Hagyjuk el a növényvilágot, és térjünk vissza az állati és emberi szervezethez, amelyek azonos nyirokáramlással rendelkeznek. Az áramlás edényekben, üregekben, csomócskákban, nyirokcsomócskákban megy végbe. A pácienseimnél észleltem, hogy ezek a nyirok-csomócskák blokálődnak és megdagadnak. A szövetek felhólyagoso-dása és felpuffadásasa azt mutatja, hogy a nyirok ugyanúgy színtelen, mint a növénynedvvek, ami nemcsak éltető táplálékkal, hanem a szükséges oxigénnel is ellátja a szöveteket, és eltávolítja a szövet-működésből származó üledékeket.

Ezzel kapcsolatban egész sor kérdés merül fel. Az állati vagy emberi szervezet nyirok áramlása nem akadhat ugyanúgy meg, mint azt a kukoricánál láttuk? A vas nem rakódhat ugyanúgy le egyes nyiroküregekben, csomócskákban és a test egyes szerveiben? Ha az állati vagy emberi szervezetben káliumhiány áll be, ezt is elárasztják a gombák és más káros mikroorganizmusok? Ezek ellen az elárasztások ellen védelmet nyújt-e az ásványi elemek egyensúlya?

A nyirokcsomók megnövekedésekor elsősorban a vas kicsapódására kell gondolnunk, amit a szervezet káliumhiánya idéz elő. Ha a káliumot pótlólag megadjuk a szervezetnek, a nyirokedények bloká-lása és a nyirokcsomók daganata megszűnik, és visszatér a normálishoz.

AZ „ÁLLATOK ISKOLÁJA"

Sohasem felejtem el, milyen sokat tanultam végzett megfigyeléseimből. Mikor elhatároztam, hogy a természet megismerése és a népi gyógyászat gyakorlása érdekében az „állatok iskoláját" fogom követni, azt is elhatároztam, hogy csak megfigyeléseket fogok tenni, és nem avatkozom be az életfolyamatokba.

Egy 45 Jersey tehénből álló csordát tanulmányozva meggyőződtem róla, hogy milyen védelmet nyújt a kálium az állatok szervezetének gombákkal és más káros mikroorganizmusokkal szemben. Mielőtt megfigyeléseimet megkezdtem, a csorda állatorvosi kezelése évente 150 $-ba került. Miután elkezdtük a savas közegű káliumos kezelést (minden tehén napi fejadagját körülbelül 120 g almaecettel öntöztük meg) 14 hónap alatt kétszer volt szükség az állatorvosra. Nyilvánvaló, hogy az állatoknak nyújtott kálium olyan kémiai reakciót biztosított a szervezetnek, amely megvédte azt a káros mikroor-ganizmusok támadása ellen.

Szerettem volna feltételezésemre még egy bizonyítékot nyerni, és alkalomra vártam, hogy ehhez a varjakat és a rókákat is igénybe vegyem. Ez hamarosan el is jött, mikor az egyik tehén hirtelen fogynikezdett. Étvágya ugyan volt, evett is, de nem hasznosított semmit.

Az állatorvos csak annyit állapított meg, hogy valamilyen ásvá-nyisóhiányban szenved. A tehén napról napra fogyott, míg végelgyengülésben

elpusztult (az állatorvos kérésére az állatot felbon-colták, és azt állapították meg). A végelgyengülésen felül betegség nyomát nem találták.

Megkértem a tulajdonost (aki különben barátom volt), hogy adagoltasson nagy mennyiségben káliumot az állatoknak, az elhullottakat pedig szállíttassa egy hegytetőre, ahol tudtam, hogy sok a rókalyuk. így alkalmam nyílt meggyőződni róla, hogyan viselkednek a varjak és a rókák a káliummal telitett hullával szemben.

A varjak rendszerint azonnal, tömegesen kezdik a hullákat szét-ráncigélni, ehhez a hullához, akárcsak a rókák, hozzá sem nyúltak. A tehénhulla február 11-Wl június 5-ig érintetlenül maradt, m ikoris a férgek kezdték el munkájukat, és rövidesen csak a csontok maradtak belőle.

A kálium és mész viszonyának tanulmányozása közben az 54 tehénes csordában érdeklődésemet egy tehén keltette fel, melynek térdei meg voltak dagadva. Abból, ahogy nagy keservesen feltápászkodott és lefeküdt, nyilvánvaló volt, hogy a térdízületeivel nincs valami rendben. Ugy, ahogy a többi tehén, ez is nap mint nap megkapta a 60 grammos káliumadagot. Bevallom, magam sem hittem, hogy az almaecet alkalmazása befolyásolná a térdgyulladást.

Idővel — megfigyeltem — az állat állapota javulni kezdett, és könnyebben állt fel, könnyebben feküdt le. Egy év után az állat térdízületei teljesen rendbe jöttek. Föltettük a kérdést, vajon a kálium és az almaecet savtartalma befolyásolták-e olyan kedvezően a mészlerakódást a szervezetben, hogy az állat térdízületei rendbe jöjjenek?

Ebben az időszakban egy farmer járt rendelőmben, és arról informált, hogyan járt egy hétéves tehenével. Ennek ízületei megmeredtek, nehezen járt,

nehezen tápászkodott fel és nehezen feküdt le, teje annyira megsűrűsödött, hogy az egyik tógynegyedet még géppel sem tudta fejni.

Hogy normális tejet kapjon tehenétől, a farmer naponta kétszer 60 g almaecettel öntözte meg fejadagját. Mikor látta, hogy a tehén szívesen eszi az abrakot, megduplázta az almaecet mennyiségét A kezelés nemcsak, hogy a tejét hozta rendbe, de az állatot kigyógyította az ízületi gyulladásból is. Mikor elkezdte a kezelést, a tehén alig adott napi öt liter tejet, mikor pedig: meggyógyult, körülbelül 15 litert fejt tőle naponta.

Egy másik farmer mesélte, hogy mennyit szenvedett az ízületi gyulladástól. A kezelést 10 kiskanál almaecettel kezdte, és minden étkezésnél egy pohár vízben ennyit oldott fel és ivott. Testének ízületei meg voltak meredve. Az első nap után úgy érezte, hogy állapota legalább 20 százalékkal javult, a következő nap ismét könnyebbülést hozott számára, a negyedik nap úgy érezte, hogy fájdalmai legalább 50 százalókkal enyhültek, és egy hónap után úgy találta, hogy 75 százalékban meggyógyult. A merevedések mellett fájtak is az ízületei, azonban ahogy a mervedés múlt, úgy csökkentek a fájdalmak is.

Nagyon érdekelt az a lmaece t hatása a mészanyagcserére az állad és emberi szervezetben, és megfigyeléseket folytattam, hogy megértsem az ízületi gyulladásoknál elért eredményeket.

A talaj nagy márványtartalma következtében Vermont környékén az ivóvíz, származzon az forrásból vagy folyóvízből, igen sok mészkövet tartalmaz, A teavízforraló edényt kéthavonként ki kell takarítani a mészólekrakódásoktól. Akik „bojlert" használnak, évente kicserélik a szerpentint, mert a mészkő blokálja. Abban az épületben, ahol a rendelőm van, a melegvízkazán falára öt év alatt 2,54 cm-es mészkőréteg rakódott le. Gyakorlatukból és hibáikból az em-

berek megtanulták, hogy milyen egyszerűen eltávolíthatják a teafőző faláról a mészkőlerakódást Egy liter vízhez egy csupor almaecetet Öntenek, és azt a teaforralóban felforralják. Az ecet feloldja a mészkővet, és a teaforrald tiszta marad. Előfordul, hogy az eljárást meg kell ismételni.

Megfigyeltem, hogy mit csinálnak a központi fűtés szerelői, mikor a kazán falára mészkő rakodik. Mikor látják, hogy a víz a szokásosnál lassabban forr, a kazánba 2 liter almaecetet öntenek, és két napig állni hagyják, ez idő alatt az almaecet leolvasztja a mészkövet, amit a forrö vízzel együtt kiengednek a kazánból.

Ezek a megfigyelések bizonyítják, hogy a savas folyadék feloldja a meszet. Szerettem volna megállapítani, hogyan válik ki a folyadékból a mész, miképpen csapódik ki és rakódik le. Ha forrás előtt lakmuszpapírral ellenőrizzük a vizet, azt semlegesnek látjuk. Forrás után a víz kimondottan lúgos reakciót mutat Világos tehát, hogy a mész akkor kezd lerakódni, mikor a folyadék reakciója lú^os, és akkor kezd feloldódni, mikor a folyadék savassá válik.

A vermontiak ismerik a mész kicsapódásának tünetét a lúgos közegben, tavasszal a juharcukor gyártásakor találkozunk vele. A fákat tavasszal megfúrják, és gyűjtik nedvüket A nedvet a gyárhoz szállítják, és addig főzik, míg szörpszerűvé sűrűsödik. A talaj már-vénytartalma következtében a fák nedve magas mésztartalmú- Főzésnél a mész kicsapódik, és , juharcukorhomok ' néven ismert üledéket alkot, amit 1 1/4 cm vastag filcszúrőn távolítanak el. (Meg kell jegyezzük, hogy a főzésnél a nedv lúgossági foka teszi lehetővé a mész kicsapódását)

A népi gyógyászat gyakran használ egy félfolyékony bekenő szert, melyet úgy állítanak elő, hogy üvegbe tojáshéjat helyeznek és annyi almaecetet öntenek rá, hogy ellepje, majd az üveget lezárják. Hamarosan buborékok szállnak a folyadék felületére, és a héj felületét rövidesen változatos nagyságú buborékok lepik el. Egy-két nap alatt a héj felolvad, nem marad más belőle, mint egy vékony hártya. A héj mésztartalma az almaecet savas közegében feloldódott

A fenti néhány példával azt kívántam bizonyítani, hogy a meszet a savas közeg feloldja, míg lúgosán kicsapódik és lerakódik Milyen bizonyítékkal rendelkezünk arra vonatkozón, hogy ha a test sejtjeit körülvevő és a sejtfalak között levÖ folyadékok, a vér és nyirok lúgossága emelkedik, nem alkotnak a mész kicsapódására és lerakódására kedvező környzetet?

Az orvosi irodalom arról tájékoztat, hogy a sejten kívüli nedvek fiziológiai csoportjónak reakciója enyhén lúgos, illetve semleges. A vér a sejten kívüli folyadékok mintegy negyedét teszi ki. Reakciója enyhén lúgos. Ha a lúgossóg emelkedik, és meghaladja az enyhe lúgosat, a mész kicsapódik, és lerakódik a szövetekben.

A Mayo Klinika személyzete 1973. július 7-i Összejövetelének munkálatait olvasgatva, megragadta figyelmemet Mary Victor nővérnek a cikke: „Utasítások káliumszegény ételek összeállításáról és elkészítéséről". Elsősorban az Addison-betegsógnél (mellékvese-elégtelenség; a fordító megjegyzése) előírt káliumszegény élelmiszerek jegyzékét közli.

A jegyzéket egy érdekes tájékoztatás kíséri: „A zöldségféléknél és főzelékeknél az értékeket főzés után állapítottuk meg. A bő vízben főtt sárgarépa, hagyma, karalábé, pasternák, burgonya, tök és spenót káhumtartalménak 70 százalékát, karfiol, káposzta, borsó, spárga, zöldbab és kelbimbó 60 százalékát, kukorica, répa és paradicsom 50 százalékát veszíti el."

A gyakorlatból és az említett cikkből ismeretes, hogy mikor a környezet reakciója savasról lúgosra változik, bizonyos mennyiségű mész és kálium vész el. Bebizonyított tény, hogy a kálium ellenőrzést gyakorol a mész felhasználására a szervezetben. Ha a törött csont nehezen forr Össze, a folyamatot az étkezéseknél adagolt egy-egy a Iga tablettával siettethetjük. Az algák — ahogy könyvünk későbbi fejezeteiben rámutatunk — kiváló káliumfoirést képeznek.

Ha evés közben egy-egy pohár áfonyalevet vagy mustot iszunk, megállapíthatjuk, hogy vizeletünk reakciója lúgosról savassá válik. A vérkeringés 23 másodpercig tart, vagyis ennyi idő alatt jut el a vér a szervezet minden pontjára és így a szervezetet elárasztja a savasság. Miután így a vér savassága és kálium tárta Ima normálissá vált, a lerakódott mész ismét az oldatba megy ót Napról napra ismételve ezt a kezelést megakadályozzuk, hogy a vérerek falán mészlerakódások képződjenek.

Hogy a kálium és nátrium viszonyát jobban megértsük, tudnunk kell, hogy a sejtekben levő folyadék a testsúly 50 százalékát míg a vér folyadéktartalma a testsúly 5 százalékát, a vérerek falában éa sejtekben levő folyadék ennek 15 százalékát teszi ki. A test folyadéktartalmának másik fele a sejteken kívül foglal helyet. Mind a kálium, mind a nátrium vízszívó sajátossággal rendelkezik. A test sejtjeinek belső nedvtartalmát a kálium szabályozza, míg a sejteken kívülit a nátrium. Számunkra a leggazdagabb káliumforrást a salá-

82 éi

téknál használt erős paprika, a méz, a friss zöldség, főzelék- és gyümölcsfélék, míg a legfontosabb nátriumforrást a konyhasó képezi,

A kálium és a nátrium a meglevő folyadékért állandó harcban állnak egymással Mikor a nátrium látszik győztesnek, a sejtek belsejéből a folyadék a sejteken kívülre áramlik. Mikor a kálium agyőztes, az áramlás ellentétes irányú. Ha konyhasíit fogyasztunk, csökkentjük a sejtek káliumtartalmát a szervezetben. Az ember nem engedheti meg, hogy szervezete elveszítse káliumkészletét, mert az idegsejtek normális működéséhez ez az elem múlhatatlanul szükséges.

Ahhoz, hogy életünk értelmes, hasznos legyen, megkell tanulnunk szervezetünk kálium- és nátriumtartalmának ellenőrzését Utóvégre, miután szervezetünket ásványi elemek is alkotják, ezekkel is törődnünk kell. Közérzetéből következtethet az ember arra, hogy szervezetének milyen elemekre van szüksége ahhoz, hogy az ásványi elemek egyensúlyát fenntartsa, ha pedig ebben hiányosságokat észlelne, minél gyorsabban helyreállítsa azt.

X. FEJEZET

A méz sokoldalú hasznosítása

Élettevékenységünk legnagyobb része megszokásra vezethető vissza. Még az is, hogy táplálkozunk, nagyrészt megszokás dolga. A vermontiak igen nagyra bécsülik a méhet, elsősorban azért a bölcsességért, ahogy táplálkozik- A virágos réten kiválasztja azokat a virágokat, amelyeknek a legjobb a nektárjuk, amelyekből tökéletes élelmiszert gyárthat. Csalhatatlan ösztönével állapítja meg a virágok minőségét, és amelyik nem felel meg az Ő „szabványának", azt otthagyja és más virágokra száll.

Gyakran mondják, hogy „bizalmunk van valakiben, de mért nem inkább a méhben"? Ebben a szólásmondásban több az igazság, mint a poézis. Mindennapos étkezésünkben előálló hiányosságot pótolja a méz. Akik ismerik a méz tápértékét, sokkal szívesebben fogyasztják, mint azok, akik csak hallottak róla. Az orvos, aki tudja, hogy mit

nyújt a méz az emberi szervezetnek, gyakran mint mindennapostáplálékot írja elő pácienseinek. (Nem elméleti, hanem gyakorlati megállapítás, hogy a baktériumok nem képesek a mézben élni, mégpedig a kálium miatt, ez ti. kivonja belőlük létük alapját, a vizet.)

Dr. W. G. Sackett, a coloradói mezőgazdasági intézet bakterioló-gusa elhatározta, hogy a mézzel kísérleteket végez. Tulajdonképpen nem hitt abban, hogy a méz elpusztítja a kórokozó baktériumokat Tiszta mézbe különböző baktérium tenyészeteket helyezett, és várta az eredményt. Nagyon elcsodálkozott, hogy a kórokozó baktériumok néhány óra, de legfeljebb néhány nap alatt egytől egyig elpusztultak. A hastífusz kórokozói 48 óra alatt pusztultak el. Az ezekhez hasonló A és B tífusz okozójához hasonló mikroorganizmus, mely az ürülékben és a vízben fordul elő, 5 óra alatt pusztult el. A hurutos tüdőgyulladás kórokozói négy nap alatt pusztultak el. Hasonló eredményeket ért el más kóros állapotokat, mint hashártyagyulladást, mellhártyagyulladást, gennyes tályogokat előidéző mikroorganizmusoknál. A vérhas kórokozójával 10 óra alatt végzett a méz. Mindezek a megállapítások a kísérleti állomás 252. sz. közlönyében olvashatók.

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nemcsak dr. Sackett végzett kísérleteket; dr. A. P. Sturtevant, a washingtoni rovartani intézet bakte-riológusa, A. G. Lockhead, az ottawai (Kanada) bakteriológiai részlegről és még sokan mások hasonló eredményeket értek el.

A mézfogyasztással kapcsolatban bizonyítékok állnak rendelkezésünkre még abból az időből, mikor Őseink barlanglakok voltak. Valamelyik ősünk méhfészekre akadt Kíváncsiságból megkóstolta az ott talált aranyszínű folyadékot, és nagyon ízlett neki. Hazavitt belőle, és így alakult ki a rendszeres mézvadászat.

Az évezredek hosszú során át a méhek által a virágok nektárjából gyártott méz volt az egyetlen édes tápláléka az emberiségnek. Csak az utóbbi időben tűntek fel a különböző cukorfélék, melyek helyettesíteni hívatottak a mézet A méz azonban továbbra is az az életetadó táplálékunk marad, melyet egyetlen termék sem helyettesíthet.

Az emberek legnagyobb része csak most kezd rájönni arra, hogy szokásos táplálékából hiányoznak az ásványi elemek. Hozzászoktunk a feldolgozás következtében vitaminszegény élelmiszerekhez.

Éppen ezért meg kell állapítanunk, hogy milyen elemek hiányoznak szokásos táplálékunkból, és hogyan lehet ezek hiányát pótolni.

Miután a szervezetnek az élethez és ahhoz, hogy egészséges ló-gyen, ásványi elemekre van szüksége, vizsgáljuk meg a méz ásványianyag-tartalmát!

A méz vasat, rezet, mangánt, szilíciumot, klórt, meszet, káliumot, nátriumot, foszfort, alumíniumot és magnéziumot tartalmaz. Mindezek abból a talajhói származnak, ahol a kérdéses növények nőttek,

64 37

amelyek nektárjából a méh a mézet gyártotta, a növények szállító edényei segítségével ezek az elemek a nektárba jutnak. Magától értetődő tehát, hogy a méz ásványi anyag-tartalma a nektár, illetve azon talaj ásványi tartalma szerint változik, amelyen a kérdéses növények felnőttek.

Nem is olyan régen még az élelmezési szakemberek nem tulajdonítottak fontosságot a méz ásványisó-tartalmának, mert úgy vélték, hogy ennek a kis mennyiségnek nincs jelentősége. Ma azonban tudjuk, hogy az emberi szervezet szükségleteit igen kis mennyiségek fedezik, de ezek múlhatatlanul szükségesek az ósványisó-egyensúly fenntartásához. A méz mindezeket az elemeket (a szükségletet majdnem teljesen fedező mennyiségben) tartalmazza, úgyhogy a normális szervezet ásványi elemek iránti igényét a méz kielégíti.

Prof H. A Schuette, a wisconsini egyetem kémiai tanszékéről a következőket írja a méz ásványianyag-tartalmával kapcsolatban: „B nélkülözhetetlen elemekből — a rézból, a vasból és a mangánból — a sötét .színű mézek látszólag többet tartalmaznak, mint a világosak. A takarmányozási szakemberek szempontjából a vas a legfontosabb, mert a vérfestéknek, a hemoglobinnak az alapanyaga. Ez az anyag, amit az ember a táplálékból nyer, azzal a sajátossággal rendelkezik, hogy a szervezet számára nélkülözhetetlen oxigént szállít a szöveteknek. A hemoglotrin vastartalma teszi lehetővé, hogy a vér lekösse az oxigént.

A vas a réz befolyása alatt fejti ki gyógyhatását a vérszegénységben szenvedők vérének hemoglobinpótlásában. Más szóval a réz aktivizálja a vasat.

Nem ismerjük teljesen a mangán előnyös hatását, de eléggé ismerjük ahhoz, hogy étrendünk értékes tartozékának tartsuk. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy működését a rézzel váltakozva, vagy mint annak kiegészítője fejti ki, és segíti ahemoglobin képződését a vérben. Mások véleménye szerint a vasat csak a réz segíti a hemoglobinképződésnél. Szerintük bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy a mangán egész különleges szerepet tölt be a táplálkozás-ban.

Milyen vitaminokat tartalmaz a méz? Miután a méz a természet tökéletes produktuma, magától értetádó, hogy vitaminokat is tartalmaz. Számos növény virágpora több C-vitamint tartalmaz, mint a legtöbb gyümölcs, zöldség vagy főzelékféle. A mézben pedig viTágporis van. Természetes, hogy minél magasabb a méz virágportartalma, annál értékesebb C-vitaminforrást képez.

A méz egyik meglepő sajátossága — és ezt teljes biztonsággal meg is állapították —, hogy vitaminjai kiválóan megőrzik hatékonyságukat. Nem egészen így állnak a dolgok a gyümölcsök és zöldségfélék esetében. így például a spenót a leszedéstől számítva 24 óra alatt C-vitamin tartalmának az 60 százalékát elveszti. Tárolás alatt a gyümölcsök is elvesztik vitamintartalmuk tekintélyes hányadét. Mint a legtöbb cukorban gazdag élelmiszer, a méz is

szegény üaminban (Bl vitamin), de gazdag riboflavinban CG vitamin) és nikotinsavban A méz tartalmazza mindazokat a vitaminokat, amelyek az élelmezéssel foglalkozó tudósok szerint nélkülözhetetlenek a szervezet egészségben tartásához.

Addig amíg a nád- és a keményítöcukrot az emésztőcsatornában enzimes invertólásnak kell alóvetni, hogy egyszerű cukrokká alakuljon, ugyanezt a folyamatot a méz esetében nyálmirigyei váladékának segítségével a méh végzi el (a nektár cukortartalmát gyümölcs- és szőlőcukorra, egymolekulájú monoszaharidokká alakítja, úgy, hogyaz emberi szervezet munkát sem fordít erre. Az a tény, hogy a mézelőemésztett cukrot tartalmaz, az egészséges szervezet számára közömbös, mert könnyen emészti meg a tisztított cukrot is, de fontos azok számára, akiknél nem tökéletes az emésztés, vagy szervezetükből hiányzik az a két enzim — az invertaze és az amilaze — amelyek az invertálási folyamatnál nélkülözhetetlenek.

A méz konstruktív táplálék, amely sok olyan elemet tartalmaz, amely a szervezet fejlődésében és karbantartásában nélkülözhetetlen. Gyorsan ható energiaforrás, ami nemcsak ízletesebbé teszi a reggelinket, de energiát kölcsönöz a szervezetnek, hogy a napi munkáját jól kezdje. A többi cukorfélékkel szemben a méz a következőelónyököt nyújtja:

L Nem fejt ki izgató hatást az emésztőszervek nyálkahártyájára.2. Könnyen és gyorsan emészthető.3. Gyorsan elégíti ki a szervezet energiaszükségletét.4. A aportemberek és más, sok energiát igényié egyének számára

az erőkifejtés után gyorsan ható energiaforrás.5. A vese az összes cukrok közül a mézet túri leginkább.7. Könnyű megszerezni.8. Aránylag olcsó.Számomra azonban a méz legnagyobb jelentősége mégis gyógyha'

tásában nyilvánul meg. Orvosként is meggyőződtem rőla, hogy ez a táplálék az embernek születésétől haláláig tényleg segítséget jelent

Ugyan hol találhatunk ennél jobb táplálék-kiegészítőt, amely az étkezéseknél alkalmazva, az ideges, érzékeny ember számára — aki a versenylóhoz hasonlítható — megnyugtató hatasd, és az emberi szervezetre nem káros? Hol találhatunk még egy táplálékot, amely nemcsak édes, de egyben kiváló altatószer is?

A méz, amellett, hogy idegcsillapító, megnyugtatóan hat a gyomorra, enyhíti a kínzó köhögést és az ízületi gyulladással járó fájdalmakat.

64 38

Emékszem, boldogan mesélte egy tanítónő, hogy milyen jótékony hatást gyakorolt ízületi gyulladására a méz. Hosszú éveken át szenvedett a fájdalmaktól, már kezdett beletörődni, mikor áthelyezték másik megyébe. Itt egy farmercsaládnál talált ellátást, ahol édesítés-re majdnem kizárólag mézet használtak, és a tanév végére ízületifájdalmai úgy eltűntek, mintha elfújta volna a szél. A tünetre a szervezet káliumhiánya a magyarázat, amit a méz káliuma pótolt.

A méz sokoldalú, jótékony hatása megkönnyíti az öregséget Érthe-tetlennek tartom, mikor valaki azt hangoztatja, hogy azért nem fogyaszt mézet, mert drágább, mint a cukor. Igyekszem Őket meggyőzni, hogy az egészséget nem szálb'tják házhoz rendelésre. Fizetni kell érte, mégpedig vagy a fűszeresnél, vagy a gyógyszertárban. Csakamikor megbetegszünk, akkor jövünk rá, hogy íokkal többet költünkgyógyszerre és orvosra, mint amit elspóroltunk magunktól...

Megfelelően táplálkozva — és ehhez a méz is hozzátartozik — elkerülhetjük az orvosságok használatát, és ami még ennél is fonto-sabb: megkímélhetjük szervezetünket a betegségek okozta megpróbáltatásoktól.

A MÉZ A SZOPÓS GYEREK TÁPLÁLÁSÁBAN

Mindenki egyetért azzal, hogy a szopós gyerek legtermészetesebb ás legmegfelelőbb tápláléka az anyatej. Ez azonban gyakran — főleg a gyermek növekedésével — minőségileg és mennyiségileg elégtelennek bizonyul. Ilyenkor szükségessé vélik az anyatej helyettesítése vagy módosított tehéntejjel való kiegészítése. A gyerek szükségleteinek maradéktalan kielégítése érdekében a tehéntejet különböző édesítőkkel, leggyakrabban szőlőcukorral és malátacukorral egészítik ki. A méz drágább ugyan, mint a szőlőcukor, de olcsóbb, mint a malátacukor, és mindkettőnél jobban egészíti ki a tehéntejet

Napjainkban sok anya nem tudja gyermekét szoptatni, ezért az orvos állítja össze a gyerek étrendjét. Ez nem könnyű feladat, mert az egyik gyermek túl érzékeny, a másik bizonyos ételekkel szemben allergikus; igaz van elég olyan is, akinek semmi sem árt, ahogy mondani szokták, még a vasszeget is megeszi. így azután az orvos gyakran nehéz feladat előtt áll.

A nehézségek leginkább a tehéntej édesítésénél merülnek fel. Gyakran nádcukrot használnak erre a célra, de ezt sok gyermek szervezete nem túri, így az érdeklődés egyre inkább a természetes édesítők felé irányul.

A méz kiváló, természetes édesítő, a legtöbb gyerek szereti: kiegészíti a tej ásványianyag-tartalmai, és (kevés) fehérjét is tartalmaz, enyhe hashajtó és antiszeptikus hatása mellett kellemes illatú, és a tejet ízletesebbé teszi

Legnagyobb előnye azonban abban rejlik, hogy a fejlődő szervezetnek ásványisó-komplexumot biztosít.

A szopós gyerek táplálásával kapcsolatos tanulmányaimat dr. M. H. Haydak és dr. M. C. Tanquary, a minnesotai egyetemről, dr. Schultz és dr. Knott, a chicagói egyetem gyermekgyógyászati tanszékéről mostanában nyilvánosságra hozott munkái is megerősítik, íme, mit ír dr. Schutz és dr. Knott a „Gyermekgyógyászati folyóirat" (Journal of Pedieatrics) 1983. október 13. számában 465—473. old.:

„A szénhidrátok tápértékét tanulmányozva, a szopós gyermekek táplásánál Összehasonlító kísérleteket végeztünk mézzel és más rak-rokkal. Hogy a különböző cukorféleségek hatását megállapítsuk, két csoportot alkottunk, az egyiket négy 7 és 13 év közötti gyermekből. A másikat kilenc 2 és 6 hónap közötti csecsemőből. A gyermekeket először cukoroldattal tápláltuk, és az étkezés után 15, 30, 60, 90 és 120 perccel megvizsgáltuk a vér cukortartalmát. Mikor a cukrok a bélből felszívódnak, a véráramba kerülnek, amely a májba szállítja azokat, ahol glikogén (állati keményítő) formájában lerakódnak. Ha a szén hidrátfogyasztás meghaladja a máj felvevő képességét, a fölösleg a szervezet szöveteiben zsiradékká alakul, és mint ilyen rakódik le.

A mézzel igen érdekes eredményeket értünk el. Az összes kísérletezett cukrok közül — a krumplicukor kivételével — a méz szívódik fel a leggyorsabban, 15 perc alatt A méz nem árasztja el a vérkeringést fölös cukormennyiségekkeL Ezen sajátossága könnyen emészthető cukortartalmának — a szőlő- és a gyümölcs cukornak — tulajdonítható. Ez a gyors asszimiláció a szervezetben főleg a szóló cukornak "köszönhető, míg a gyümolescukor a vér cukortartalmát szabályozza.

A méznek más cukorral szemben nagy előnye éppen magas szőlőcukor tartalmában rejlik, mert ez nem emeli a vér cukortartalmát azon szint fölé, amit a szervezet könnyen el ne viselne.

Tekintettel arra. hogy a mézet könnyű megszerezni, illata igen kellemes, könnyen emészthető, véleményünk szerint a szénhidrátoknak méz formájában történő adagolását sokkal szélesebb körben kellene alkalmazni a gyermekek táplálásában."

Ezekkel a megállapításokkal felfegyverezve, dr. Schultz és dr. Knott a méznek mint édesítőszernek a csecsemők táplálásában való használatával kapcsolatban a következőket írják:

.Annak ellenére, hogy a mézet, mint élelmiszert az ember a legrégibb idők óta ismeri, jelentősége a civilizáció előhaladósával párhuzamosan látszólag csökken. Tekintve, hogy a méz mindenféle kezelés vagy mesterséges átalakítás nélkül használható, jóformán érthetetlen, hogy ezt a szervezet által olyan

64 39

könnyen tűrt két cukorféleséget tartalmazó édesítőt miért nem használjuk szélesebb körben a gyermekek és csecsemők táplálásánál."

Számos előnyének hasznosítása érdekében a csecsemők 200 g táplálékára 1—2 kiskanálnyi mézet keverünk. Székrekedésnél ezt az adagot fél kiskanállal emeljük, hasmenésnél ugyanennyivel csökkentjük.

Azoknál a csecsemőknél, akik mézet fogyasztanak, ritkább a has-csikarás, mert a gyorsabb asszimiláció következtében megelőzzük az erjedési folyamatokat

A MÉZ MINT AZ ÁGYBAVIZELÉS GYÓGYSZERE

Az olvasók közül bizonyára sokan meglepődnek, hogy a népi gii-gyászat a mézet használja a gyermekek éjjeli ágybavizelése ellen.

Ha régente megkérdezték az orvost, mi a teendő az ilyen gyerekkel, azt válaszolta, hogy ez a baj idővel magától megoldódik, más szóval nincs rá semmiféle biztos orvosság.

Az éjjeli ágybavizelés okai nyilvánvalóak; legtöbb esetben az olyan gyereknél fordul elő, aki nappal gyakran vizel. Általában az érzékeny és izgalomra hajlamos gyermekeknél gyakori. A legtöbb gyerek kétéves koráig megszokja, hogy nappal ne pisiljen be. ezt követően néhány hónappal a legtöbben megszokják, hogy éjjel se történjen „baleset". Rendszerint éjjel egy vagy két alkalommal vizel a gyermek az ágyba, és ez megtörténhet akkor is, mikor már rendre szoktatták. Legtöbbször akaratlanul vizel ágyba a gyerek—főleg a kisgyerek — és leginkább azért, mert nem szoktatták rendre.

Vannak gyerekek, akik egy órával a lefekvés utón vizelnek az ágyba, mások reggel felé. Vannak, akik felébrednek TÓ, vagy közvetlen utána, mások tovább alszanak. Ébredéskor rendszerint nem emlékszenek rá, hogy mikor és hogyan történt, de gyakran nem azt álmodják, hogy a húgyhólyagjuk megtelt, hanem azt, hogy az éjjeliedényen ülnek, vagy a fürdővízben lubickolnak. Álmaik olyan élénkek, hogy ébredéskor azt állítják, hogy igenis a fürdőben tortént velük az, ami történt.

Az éjjeli ágybavizelőknél bizonyos idegességet, dührohamokat észlelünk, gyakran a körmüket rágják, nagyujjukat szopják és gügyögnek, mint a kisgyerekek.

A népi gyógyászat két módszert—egy megelőzőt és e?y aktívat — ír elő. Gyakran már a megelőző módszer hatásos. Ez a módszer abból áll, hogy körülbelül egyéves koróban rendre szoktatjuk a gyermeket, szabályos időközökben a vécére kísérjük, felkelés és étkezések után és eleinte 3 óránként, később nagyobb időközökben, úgy, ahogy a húgyhólyag erősödik, és a gyermek vizelés nélkül is kibírja. Minden alkalommal rávesszük a gyereket, hogy vizeljen. Kétéves korában a legtöbb gyerek már mondja, ha vizelnie kell.

Az aktív módszer olyan vízszívó és vízvisszatartó gyógyszer használatából áll, ami egyidejűleg nyugtatóan hat a szerveze t re . A gyógyszernek alkalmasnak kell lenni hosszú kezelésre, és nem szabad ártalmasán hatnia a gyermekre. Alkalmas legyen bizonyos időközben való ismétlődő használatra, és ami a legfontosabb; a gyermekek szeressék. A népi gyógyászat a mézet tartja a legalkalmasabbnak erre, mert mindezeknek a feltételeknek megfelel.

A méz nedvszívó sajátossággal rendelkezik, a légkör nedvességtartalmát magába szívja és kondenzálja. A cukrok közül a gyümölcscukor rendelkezik a legerősebb nedvszívó sajátossággal. Ezt a mézeskalácsnál Ős -süteményeknél észlelhetjük, melyek jóformán korlátlan ideig puhák és ízletesek maradnak. Ahhoz, hogy a méz ezt a nedvességkondenzáló és -visszatartó sajátosságát megtartsa, nem szükséges azt pincében vagy hűtőszekrényben tartani; a méz tarolására száraz, nem túl meleg helyiség és az edények légmentes elzárása a legmegfelelőbb. A méz ezen sajátosságának egyik gyakorlati alkalmazása abból áll, hogy megakadályozza, hogy a gyermekek éjjel az ágyba vizeljenek. Éjjel a méz a test nedvességtartalmának egy részét magához szívja és visszatartja.

Mit ajánl a népi gyógyászat az éjjeli ágybavizelés ellen?Lefekvéskor adjunk a gyermekeknek egy kiskanál mézet Ez elsősorban

megnyugtatóan hat a gyermek idegrendszerére, másodsorban — ahogy említettem — a méz magához szívja és visszatartja az alvás ideje alatt a víz egy részét. Miután a nedvességet a méz magához szívta és visszatartja, a vesék is mentesülnek munkájuk egy részétől.

Az adagolással párhuzamosan azt is megtanuljuk, hogy mikor kell mézet adni a gyermeknek. Ha társaságban van, az izgalmak követ-keztcLen és miután hűsítőket is iszik, fel lehetünk készülve, hogyéjjel megtörténik a baleset, így hát lefekvés előtt okvetlen adagoljunk egy kis kanál mézet Ha a gyermek a szokottnál tőbb vizet iszik, különösen délután Öt után, akkor is indokolt az elővigyázatosság; gondoskodjunk az idegek és a vesék kíméléséről.

Ha a mézzel sikerült az éjjeli ágybavizelést megállítani, próbáljuk meg ezt méz nélkül is elérni. Minden bizonnyal lesznek jó és rossz éjjelek. Meg kell figyelnünk, hogy milyen körülmények idézik elő a rossz éjjeleket, hogy hasonló körülmények esetén adjunk mézet a gyermeknek. Mindenesetre kéznél kell tartani a mézes üveget, mert a családra nagyon megnyugtatóan hat az a tudat, hogy egy kiskanál mézzel megoldhatnak egy régen húzódó és elég kellemetlen problémát.

A MÉZ ÉS AZ ÁLMATLANSÁG

64 40

Sok ember úgy alszik el, hogy lefekvéskor behunyja a szemét ós nagy fekete táblát képzel maga elé, melyre fehér festékkel akkora hármasokat pingál, mint a tábla. Mikor az egyikkel lassan végzett, elkezdi a másikat. A harmadiknál rendszerint már alszik. Mások az ízületek mozgatását tartják altatónak. Elkezdik az ujjaikon, folytatják a csuklókkal, a karokkal, az egész test ízületeivel. Szerintük ez a legjobb altató.

A népi gyógyászat a mézet tartja a legjobb altatónak. Ha nehezen alszunk el, éjjel könnyen felébredünk, és nehezen alszunk el újra, csak a méz segít. Ha vacsora után egy kanál mézet nyelünk le, alig várjuk, hogy lefekhessünk, ha pedig valami miatt fenn kell maradnunk, nehezünkre esik. Lefekvés után azonnal elalszunk és másnap reggel kipihenve ébredünk.

Nincs kizárva, hogy ez az eljárás nem mindenkinél válik be. Ha azt észlelnénk, hogy az adag nem megfelelő, vagy vacsora utón közbejött valami, ami felizgatott, alkalmazzuk a VIII. fejezetben ajánlott módszert

RECEPT A KÖHÖGÉS ELLEN

Ha köhögés kínoz, alkalmazzuk a népi gyógyászat által ajánlott régi receptet, amely nemzedékek hosszú során át sem változott, és ugyanúgy érvényes ma, mint valaha.

Egy citromot 10 percig főzünk. Ez alatt az idő alatt a citrom megpuhul, és így több levet nyerünk belőle. A citromot kettőbe vágjuk, és tartalmát pohárba csavarjuk. Hozzáadunk két kanál glicerint (30 g), és miután jól összekevertük, megtöltjük a poharat mézzel.

Emlékszem, hogy alkalmilag erről a köhögés elleni szerről beszélgettem egy farmerrel, aki nagyon dicsérte a receptet, de nevetve tette hozzá, hogy Ó bizony citrom helyett almaecetet tett a keverékbe, mert citromja nem volt.

Az adagolást esetenként állapítjuk meg. Napközben roham után, miután jól összekevertük a folyadékot, egy kiskanál nyit veszünk be belőle. Ha éjjel köhögésre ébredünk, másnap lefekvéskor, és ha a köhögés felébresztene, ismét egy kiskanüllal veszünk be. Ha makacs a köhögés, hatszor vegyünk a szörpből reggel felkeléskor, ebéd előtt, ebéd után, néhány órával ebéd után, vacsora előtt és lefekvéskor. Természetesen, ha a köhögés javul, ritkábban veszünk he az orvosságból.

Kezelés közben ennek a szörpnek sok előnyét tapasztaltam: nem okoz gyomorrontást, amit sok köhögés elleni szerről nem lehet elmondani; gyermekek, felnőttek egyaránt használhatják, olyan köhögéseket is megszüntet, melyeket más szörpök nem enyhítenek:

mindezen sajátosságai következtében a legjobb köhögés elleni szernek tartom.

A GÖRCSÖK ELLEN

Gyakran bosszantóan reszket a szemhéjunk vagy n szánk széle. Ettől a kellemetlenségtől egy hét alatt úgy szabadulhatunk meg, hogy minden étkezésnél 2 kiskanal mézet fogyasztunk. A testizmok, főleg a láb- és lábfejizmok görcsei elég gyakoriak. Ezektől a görcsüktől is úgy szabadulhatunk meg, hogy minden étkezésnél 2 kiskanál mézet veszünk be. (A mézet tanácsos a görcsök megszűnte után is szedni, hogy azok vissza ne térjenek.)

AZ ÉGÉSEK KEZELÉSÉNÉL

A népi gyógyászatban a bőr égési sebeinek gyógyítására már régen és igen jö eredménnyel használják a mézet. Közvetlen az égési sebre alkalmazva, megszűnteti a sajgó fájdalmat, megakadályozza a hólyagosodást, és elősegíti a seb gyors gyógyulását.

A MÉZ A SPORTOLÓK TÁPLÁLKOZÁSÁBAN

Lloyd Percival, a kanadai testnevelési intézettói, az American Bee Journal 1955. évi, októberi számában megjelent cikkében igen közvetlen módon olyan megállapításokat közöl, amelyeket a természethez közelebb álló emberek a mézzel kapcsolatban mór régen ismertek. A Bport manapság az iskolában és az egyetemeken nagyon népszerű, és a sportedzők igyekezete arra irányul, hogy a sportolók erejének, energiájának és ellenálló képességének növelésére minél hatékonyabb módszereket találjanak. Percival úr következtetéseinek egy részét az alábbiakban közlöm.

(fA kanadai testnevelési intézet 1951 óta igyekszik tudományos alapon megállapítani a méz értékét a sportolók táplálkozásában. Régebben a méz, mint energetikai táplálék érdekelt bennünket, de nem végeztünk rendszeres vagy ellenőrzött kutatásokat, hogy pontos adatokat nyerjünk. Ahogy rendszerint történni szokott, a mézet nem tartottuk többnek, mint széles körben használt egészséges tápláléknak. Általános kutatásaink a sportteljesítmény kifejtése előtti időre, az erőkifejtés után a szervezet helyreállításara és magára a sporttel-jesítmény kifejtéséhez szükséges ideális táplálék problémájára irányultak, és tevékenységünk fontos részét az ebből a szempontból legfontosabb táplálékok és italok megállapítása képezte.

64 41

Bennünket főleg az az ideális energetikai táplálék és az érdekelt, hogy melyik az az élelmiszer vagy élelmiszerkombináció, amely a legrövidebb idő alatt a legtöbb energiát nyújtja anélkül, hogy az emésztőszervekre káros másodlagos hatást fejtene ki. A tanulmányok, megfigyelések és tesztek egész sorát végeztük annak érdekében, hogy minden helyzetre érvényes adatok birtokába jussunk.

Azon sportolók körében, akik a tréning alatt változatlanul megtartották fizikai kondíciójukat, felméréseket végeztünk annak megállapítása érdekében, hogy milyen táplálékok és italok segítségével érik el ezt Ezen felmérések kapcsán néhány táplálékot és italt 1-től 10-ig terjedő energetikai értékskálába osztottuk, amelyben a méz 9, a szólócukor 7,5, a kukoricaszörp 7, a nyerscukor 6", a tisztított cukor 4,5 értéket nyert. Ezen energetikai táplálékok értékskálájának ösz-szeálh'tásánál a következő tényezőket vettük figyelembe: (1) megmérhető reakció, (2) emészthetőség, (3) kémiai reakció (savasság stb.), (4) a sportoló szervezetének általános tűrőképessége a kérdéses élelmiszerrel szemben, (5) kalóriatartalom, (6) íz, (7) sokoldalúság, (8) önköltségi ár, (9) alkotó alapanyagok.

Kísérleteink eredményeiből a kővetkezők tűnnek ki: 1.) amennyire felmérhető, a méz ideális módon elégíti ki a sportolók energiaszükségletét a sporteseményre való előkészítés alatt, magónál a sportteljesítménynél, valamint utána a szervezet gyors helyreállításánál; 2.) magas kalóriatartalma következtében kisebb adagolásban is kiváló energiaforróst képez; 3.) kellemes íze következtében a sportolók igen szívesen fogyasztják; 4.) a sportolók szervezete sokkal jobban túri, mint bármely más energiaforrást, legyen az élelmiszer vagy ital; 5.) sokoldalú használata lehetővé teszi, hogy mind önálló-an, mind más élelmiszerekkel vagy italokkal keverve alkalmazzák; 6.) tiszta élelmiszer, amely semmilyen mikrobát vagy izgató anyagot sem tartalmaz.

A méz használata a következő helyzetekben indokolt: 1.) sporttel-jesítmények előtti étkezésnél; 2.) az erőkifejtés után; 3.) mint erősítőt az erőkifejtés megszakításai alatt; 4.) a mindennapos étkezéseknél, főleg reggelinél, mint energiaforrást; 5.) mint édesítőt és kiegészítőt mártásokhoz; 6.) más élelmiszerekkel kombinálva gyü-mölcssalátáknál, joghurttal keverten, tojásos és tejes krémeknél, rizspundingoknál stb.; 7.) mint ételízesítőt; 8.) cukorkák készítésénél; 9.) általában más édesítő helyett.

Ellenállóképesség. Megállapították, hogy azok a sportolók, akik a verseny előtt fél órával 2 kanál mézet kaptak, jobb eredményeket értök el. Valahányszor elhagyták a mézet, a teljesítmény romlott. Ezeket a teszteket a következő versenyszámoknál ellenőrizték: ismételt 50 m-es rövidtávfutás 5 perces szünetekkel, 1600 m-es hosszútávfutás, megszakítás nélkül 6 perc alatt; ismételt 100 m-es gyorsúszás 10 perces szünetekkel.

Megjegyzés: ha a versenyzők félúton is kaptak mézet, jobb eredményeket értek el.

Az erő v i sszapót lása. Azok a sportolók, akik intenzív megerőltetés után mézet kaptak, hamarabb kaptak erőre, és rövidebb idő alatt alltak újra starthoz.

Megjegyzés: tekintettel ezekre az eredményekre, azt ajánljuk a sportoló egyetemi hallgatóknak, hogy ha fárasztó edzés vagy nehéz meccs után tanulniuk kell, fogyasszanak mézet. Kísérleteinknél bebizonyosodott, hogy az egyetemi hallgatók a mézfogyasztós következtében jobban tanultak, mert erejüket a méz visszaadta.

Folytatólagos erőfeszítés. Azok a sportolók, akik a jégkorong, kosárlabda, futballmeccsek szüneteiben vagy futó-, ugrószámok között mézet ettek, azt állítják, hogy sporttevékenységük végefelé sokkal erősebbnek és sokkal kevésbé fáradtaknak érezték magukat.

Dús program. Azok a sportolók, akiknek két egymást kővető nap két meccsen kellett részt venniük, azt állítják, hogy a második meccsen sokkal erősebbnek érezték magukat, ha erejük visszaszerzése érdekében az első meccs után és a másnapi meccs előtt mézet fogyasztottak.

Energiaveszteség. Azok a sportolók, akik iskola vagy munka után edzésen vagy meccsen vettek részt, és a reggelinél mézet ettek, nem érezték magukat olyan fáradtnak, mint olyankor, amikor nem kaptak a reggelihez mézet. Azok, akik rendes körülmények között reggel 10 óráig „elvesztették erejüket", azt állítják, hogy ezt a tünetet sohasem érezték olyankor, ha a reggelihez mézet fogyasztottak.

A testsúllyal kapcsolatos problémák. Azok, akik nehéz vagy megszakítás nélküli munkát végeznek, nem vesztenek súlyukból, ha fokozott mértékben fogyasztanak mézet (naponta 12—16 kiskanállal az étkezéseknél és lefekvéskor). Azok a sportolók, akiknek fogyniuk kell, sokkal könnyebben bírják a fogyókúrát, ha étkezés után egy kiskanál mézet esznek, mert a jóllakottság érzetét kelti, és erőt is ad.

Általános következtetések. A testnevelési és sportintézet -1 év alatt végzett kísérletei alapjón megállapította, hogy a méz ideális energiaforrás az elveszett erő visszaszerzésére is A sportolók és mindazok, akik egész nap megfeszített munkát végeznek, fogyasszanak mézet."*

*) .Experience with Honey in Athletic nutrition". Lloyd Fercival, American Bee Journal (Hamilton, Ül. October, 1956.).

A LÉPESMÉZ GYÓGYHATÁSA

A légzőszervi bántalmak kezelésénél a lépesméz kiváló szolgálatot tesz. A pörgetéskor nyert viaszfedélecskéket ugyanerre a célra használják. A lépesmézet és a sejtfedeleket rendszerint rágva szoktuk elszopogatni, így különösképpen a légzőszervek nyálkahártyáját gyógyítják. A lépesmézzel és a

64 42

sejtfedélkékkel együtt folyékony mézet is tanácsos fogyasztani. ElÖnyösebb a tiszta lépesméz, de ha ez nem áll rendelkezésre, az étkezési méz is jótékony hatással var az emberiszervezetre.

Amennyire alkalmam volt e kérdéssel foglalkozni, a népi gyógyászat a lépet mint érzéstelenttőt használja, allergiaellenes hatásút kísérletekkel megerősítették. Egy bizonyos, a népi gyógyászat teljes bizalommal viseltetik e gyógyszer bölcs előállítói, a méhek iránt.

Nem sikerült n:egállapítanom a lép hatóanyagát. (Tudomásom szerint egyetlen gyógyszerérugyárnak sem sikerült ezt megtalálnia.) Hogy megértsem a lép és a lépesméz jótékony hatását, a szakirodalmat tanulmányozva megtudtam, hogy a méhek által a virágokból gyújtott nektái képezi azt a szénhidrátforrást, amit a méhek köny-nyen emészthető szőlő- és gyümölcscukorrá alakítanak. Ezt az átalakított nektárt nevezzük méznek, amely a szőlő- és gyümölcscukor mellett változó mennyiségű nádcukrot, dextrint, malátacukrot és más ritkább cukrokat, valamint ásványi elemeket is tartalmaz. A méz ezen felül hangya-, ecet-, alma-, citrom-, borostyánkösavat és aminosavakat: karotin és xantofil festőanyagokat, fehérjeszerú anyagokat és enzimeket: invertazt, diasztazt, catalazt, inulazt is tartalmaz. Végül a mézben grammonként mikrogrammnyi mennyiségben a B komplexhez tartozó vitaminokat is, mint pantoténsavat — 0,55; riboflavint (G vitamin) — 0,26; nikotinsavat — 1,1; tiamint (Bl) — 0,044; piridoxint (B6) — 0,10; biotint (H) — 0,00066; folsavat (B12) — 0,03 is találunk.

A méhek táplálkozásának másik alapját a virágpor képezi, amelyet a méhek méhkenyér formájában szintén a lépekben raktároznak el. A virágporok kémiai elemzése azt mutálja, hogy fehérjékben, zsírban gazdagok, és különböző szénhidrátokat, mint cukrot, keményitót és cellulózt tartalmaznak. A virágpor kémiai összetétele a zsiradékok, keményítők, ásványi elemek és fehérjék tekintetében származásuk szerint igen változatos. A méhek által kiválasztott viaszpikkelyek összetétele egyöntetű, és a méhek az elfogyosztott cukorbői állítják elő. Így tehát minden bizonnyal sok olyan alkotórész van bennük, amelyek a nektárbűi származnak.

A lépesmézes és sejtfedeles kezelés igen hatásosnak bizonyul. Az esetek 90 százalékában néhány nap alatt javulást értek el vele, voltak esetek, amikor sokkal rövidebb idő alatt. A népi gyógyászat azt állítja, hogy mindazok, akik 16 éves koruk előtt kezdtek el lépesmézet fogyasztani, ritkán fáznak meg, allergikus ós orrbántalmaik nincsenek. A népi gyógyászat szerint a lépesméz fogyasztása négy évre immúnissá teszi a légzőszerveket. Nyilvánvaló, hogy ha ezen kor után kezdjük el a lépesméz fogyasztását, ugyanazt az eredményt érjük el, és biztosítjuk a légzőszervek nyálkahártyájának normális működését.

A mézszüret idején bármely méhésztől beszerezhetjük az egész évre szükséges sejtfedeleket, mert a méhész mindenképpen felhasználja azokat mézkivonásra. Ha a sejtfedelek túlságosan szárazak, és nehéz őket rágni, kevés mézzel keverjük Össze, ez megpuhítja a sejtfedeleket, és könnyebbé teszi rágásukat.

E kezelések ellenőrzésének elég sok időt szenteltem, a következőkben néhány érdekes esetemről számolok be.

AZ ORRDUGULÁS GYÓGYÍTÁSA LÉPESMÉZZEL

Egy nyolcéves gyereket hoztak rendelőmbe. Öt hónapja náthától szenved, amelytől semmiféle kezelés sem tudta eddig megszabadítani. Orra állandóan el van dugulva és gyakran kell az orrát fújnia.

A gyermeknek hároméves korában vették ki a manduláit és orrpolipját. Az orrát vizsgálva, allergiás tüneteket állapítottam meg. Az orr nyálkahártyáját elszínezettnek és váladékkal fedve találtam. A száján át lélegzett, mert az orrlégzést megakadályozta az orr nyálkahártyájának gyulladása. Miután a gyermeket és különösképpen az orrát megvizsgáltam, egy darab lépesmézet adtam neki rágcsálni,hogy lássam milyen eredményre vezet. Csöppeket készítettem, ésutasításokat írtam, hogy hogyan kezeljék otthon. Még nem voltam kész munkámmal — mintegy 5 perc múltán — a gyermek egyszer csak azt mondja: „kidugult az orrom, már azon át lélegzem". Odaadtam a gyermek anyjának az orvosságot, és elmagyaráztam a teendoket. Ezután ismét megvizsgáltam a gyermeket, hogy lássam, milyen hatása van a lópesméznek.

Az orrszövetek lelohadtak, mintha valami Összehúzó szerrel kezelték volna őket. A nyálkahártya elszíneződése eltűnt, helyette világos rózsaszínűnek találtam. Egy hét múlva, a kővetkező vizitnél a gyermek normálisan az orrán át lélegzett, és panaszmentes volt

Más alkalommal egy dagadt és eldugult orrú asszonynak adtam egy darab lépesmézet rágni; kíváncsi voltam, hogy itt is használni fog-e a lépesméz, és a beteg az orrán ét lélegzik-e utána? öt perc múlva a szúk orrnyílások tágulni kezdtek, a beteg az orrán át kezdett lélegezni, és a kis darab lépesméz két hét alatt kitisztította az orrjáratokat

Orrdugulásra panaszkodó több betegemnél a sejtfedelekból gyúrt golyócska rágása minden esetben jó eredménnyel járt.

A HOMLOKÜREG-GYULLADÁSOK

64 43

A homloküreg légzőszerveink fontos részét képezi, az orrjáratokkal közvetlen összeköttetésben segíti a belélegzett levegő szűrését, megnedvesftését és felmelegítését. A homloküregek nem mások, mint csontüregek, melyek csökkentik a koponya térfogatát, és befolyásolják a hangot is.

A homloküregek gyulladását a vizelet lúgos reakciója kíséri. A lépesméz rágása következtében a vizelet reakciója igen gyorsan savassá válik, ami azt bizonyítja, hogy a szervezet kémiai reakciója gyorsan áll át. Éppen ezért azoknak, akik homloküreg-gyulladásban szenvednek, tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen ételek váltanak ki náluk lúgos reakciót, és mindazideig, míg homloküreg-gyulladásuk tart, ne fogyasszanak ilyen ételeket.

A lépesméz mennyiségét úgy állapíthatjuk meg, hogy összehasonlítjuk a rágógumi mennyiségével. Egy-egy ilyen adag sejtfedelecskét 4—6 órán át 115—15 percig rágcsálunk, és utána eldobjuk A heveny homloküreg-gyulladás tünetei 4—6 adag után eltűnnek és a homlok-Üregek normálissá válnak. Hogy elejét vegyük a homloküreg-gyulladás visszatértének, egy héten át legalább egy-egy alkalommal rágjunk lépesmézet vagy sejtfedelecskéket. Tanácsosnak tartanám, ha minden iskolásgyermek ősszel kezdené a lépesméz fogyasztását, és amíg az iskola tart, júniusig folytassa azt. Ha emellé naponta még két kiskanál mézet is fogyaszt, és táplálkozását ellenőrizzük, majdnem biztos, hogy nem betegszik meghomloküreg-gyulladásban, grip-pében vagy hülésben. Kísérleteimmel arra a következtetésre jutot-tam, hogy a lépesméz komoly véde lmet j e leni a l égzőszervek számára .

A SZÉNANÁTHA NÉPI GYÓGYKEZELÉSE

Akik ebben az allergiában szenvednek, azt állítják, hogy nagyon kellemetlen betegség. A népi gyógyászat háromféle — enyhe, mérsékelt és súlyos — allergiát ismer. Kezelése megelózö vagy gyógyító lehet. Ha körülbelül egy hónappal azelőtt, hogy esedékes lenne az allergia megjelenése, naponta egyszer lépesmézet eszünk, vagy egyáltalán nem lép fel, vagy ha fel is lép, enyhe formábnn.

Enyhe esetekben a heti háromszori kezelés az orrot szabadon és szárazon tartja. Ha lépesmézet nem tudnánk szerezni, minden étkezésnél kétkiskanál mézhez folyamodjunk, használata hasonló eredményre vezet.

A mérsékelt allergiát kezdete első két napján napi 5 adag lépesmézzel kezeljük, majd annyi ideig, amíg szükséges, napi 3 adaggal. Ilyen esetekben is előnyös, ha lépesmézet használunk, de ha nincs,mézzel helyettesíthetjük.

A mérsékelt allergiánál a kővetkező eredményeket figyeltem meg:1. a könnyezés 3 perc alatt megszűnik;2. az orr 3 perc múlva kezd kidugulni, és 6 perc után teljesen

szabad, a beteg csukott szájjal lélegezhet;3. az orrfolyás 5 perc alatt megszűnik;4. a torok irritálódása 3—5 perc alatt enyhülA súlyos allergikus esetekben a népi gyógyászat a következőket ajánlja:1. Három hónappal azelőtt, hogy az allergia fellépne, minden

étkezésnél fogyasszunk egy kanál mézet, vagy (ami még ennél is jobb) lépesmézet A folyékony vagy szűrt méz is jó hatással van. Lefekvéskor egy kanál mézet egy fél pohár vízben keverjünk el és igyunk meg.

2. Két héttel azelőtt, hogy az allergia feltételezésünk szerint fellépne, két kiskanál almaecetet és két kiskanál mézet egy fél vagy egy egész pohár vízben oldva igyunk meg reggeli és lefekvés előtt

3. Délben és este továbbra is fogyasszunk az egy-egy kanál mézet, és ezzel párhuzamosan az almaecet és méz keverékét reggeli és

lefekvés előtt. 804. Ha szükséges, ezen felül olykor sejtfedélcsomókat is rágcsáljunk,

hogy az orrot szabadon és szárazon tartsuk.Ezzel a kezléssel a következő eredményeket értem el:Az almaecet és méz fogyasztása a sejtfedélcsomók rágásával pár-

huzamosan sokkal hatásosabbnak bizonyult, mint az injekciók. Míg az injekciók r 'kadályozzák meg az orrváladék képződését, a népi gyógyászat áu... ajánlott kezelésnél ez eltűnik. Ezen felül függetlenül az allergia súlyosságától, a szem- és orrviszketegségtŐl, ennél a kezelésnél a beteg kevesebbet szenved, nem tüsszent annyit, és a váladékkifolyás elmarad.

Az alább felsorolt tüneteket magam nem ellenőriztem, de mások, a népi gyógyászatban jártasabb emberek észlelték, hogy: 1. megszűnik a tüsszögés; 2. a könnyezés 3 perc alatt megszűnik; 3. az orr nyálkahártyája 5—6 peTc alatt normálissá válik; 4. a beteg kutyát, macskát és más állatot tud simogatni; 5. csirkéket képes etetni; 6. tehenet tud fejni; 7. lovagolni tud; 8. gyapjú takaróval betakarva tud aludni; 9. tollpámán tud aludni; 10. virágos kertben tud dolgozni; 11. ámbrával tud dolgozni; 12. rózsaillatot tud elviselni, mindezekre megelőzőleg képtelen volt. Más kísérletek azt mutatják, hogy hetenként 3—4 alkalommal fogyasztott lépesméz 3 év alatt meggyógyította a makacs allergiát.

Gyakorlatomban sok beteget figyeltem meg, akiknél az allergia akadályozta a munkát, és egészen súlyos állapotba jutottak. Példának elmondom egy líceumi tanuló esetét, aki egy gazdaságban dolgozott. Munkája egyrészt abból állt, hogy a tehéncsorda abrakos zsákjait

64 44

teherautóba kellett ürítenie. Valahányszor ezt a munkát végezte, eldugult az orra, és erősen könnyezni kezdett. Lépesmézet rágattam vele naponta három alkalommal, és egy hét után megszűnt az orrfolyás és a könnyezés, a gyerek zavartalanul folytathatta munkáját.

Egy másik farmon dolgozó líceumi tanuló allergikus állapotában lényeges javulást észleltem a naponkénti háromszori lépesmézfogyasztás következtében. Meg akartam győződni róla, hogy a javulást tényleg a lépesméz idézi-e elő, és megkértem, hogy hagyjon fel egy időre fogyasztásával. Egy hétig nem is volt semmi baj, de egy hét eltelte után visszatértek az allergiás tünetek, és a gyerek a nyolcadik napon elég súlyos állapotba került. Újra elkezdettem vele a lépesmézfogyasztást. Egy hétmúlva, mikor újra arra jártam, és érdeklődtem hogyléte után, éppen egy szénakazalon dolgozott Kérdésemre nevetve mondta, hogy jól érzi magát, nem tüsszög, az orra sem folyik, a szeme sem könnyezik, de mondhatok neki, amit akarok, Ö ugyan abba nem hagyja a lépesmézet...

Nem szeretném, ha olvasóink azt gondolnák, hogy ilyen eredményeket csak a vermontiak érnek el, akik régi és alapos népi gyógyászati gyakorlattal rendelkeznek. Ezért elmondok egy esetet, amiTexasban történt Az El Pasö-i William Beaumont kórházban 1936 áprilisában hasonló allergiakezeléseket végeztek. Az allergiát a virágpor idézte elő, a virágok márciusban kezdtek el virágozni, és a virágzás legmagasabb fokára augusztusban értek Annyi és olyan súlyos esetek fordultak elő, hogy El Paso városában és környékén valóságos hadjáratot indítottak azok ellen a növények ellen, amelyekről föltételezték, hogy virágporuk szénanáthát idéz elő. A hadsereg ott tartózkodó egységeiben szenvedtek a legtöbbet tőle, és Ők kezdték el az akciót ellene. Érdekes megállapítását tettek ezzel a betegséggel kapcsolatban;

George D. McGrew kapitány a „The Military Sugreon"* folyóiratban többek között ezeket írja: „Azon sok gyógyszer és gyógymód közül, melyet ajánlottak és alkalmaztunk, egyetlen egy volt hatásos: néhány évvel ezelőtt hasonló tömeges allergiás esetek gyógyításánál a méz és még inkább a lépesméz használata igen jó eredményre vezetett és a mostani eseteknél is egyedül ez vált be".

A FENYŐGYANTA FÖZETE

Azok közül, akik tudták, hogy sokat foglalkozom a népi gyógyászattal, felhívták figyelmemet a növények rügyein és a fák kérgén található ragacsos anyagra, Nem is is olyan régen egy ember állított be hozzám, és a következőket mondta:

„Nem hoztam el az egész fiit, csak egy ágát — amit a szél tört le —, de ezen is jól láthatja a lucfenyő gyantáját. Az ág hajlott részén mintha

„gyógyszernek" ültek volna, kis „hólyagocskák" voltak kivehetőek. Emberem elmondta, hogy a lucfenyő gyantája változó színű: kávébarna, rózsaszínű vagy szürke.

Ez a ragacsos anyag a növények és a fák rügyeinek védelmére szolgál; ezt keresik a bazsarózsán a hangyák és a darazsak; a lucfenyő és jegenyefenyő kérgén képződő ragacsos anyag miatt keresik fel a méhek is ezeket a fákat. Az én emberem is látva, hogy a tehenek és

*) Time and Money Saved in the Treatment of Hay Fever de Capt. George D. McGrew M. C. U. S. Army. The MÜitary Surgeon, 1937. május. Col. 80-. S. n. 371—372., 374. old.a kecskék milyen szívesen legelik le a fák rügyeit és főleg annak ragacsos bevonatát, arra gondolt, nem segítene-e légzőszervein ez az anyag.

Erre a célra gyűjtik a jegenyefenyő apró ágait a rügyekkel és tűlevelekkel együtt. Vízzel teli edényben három napig lassú tűznél párolt főzés után a barna folyadékot gézen ót megszűrik, és mézzel keverik Ebből a folyadékból naponta néhány kiskanállal fogyasztva, megszabadulhatunk bármilyen légzőszervi bántalomtól.

A fenyő héján is apró tojásdad nlokű hólyagocskák foglalnak helyet Ha ezeket a hólyagocskókat felszúrjuk, és a belőlük folyó levet edényben felfogjuk, szintén hatásos népi gyógyszert nyerünk, amelyből napi 3 kiskanálnyi megszünteti a légzőszervek bántalmait.

XI. FEJEZET

Az algák szerepe az emberi táplálkozásban

A civilizációnak szómos előnye mellett, hátrányai is vannak. Ezekegyike étkezésünk ásványianyag-hiánya. Az emberi test összetételében ásványi eredetű elemek is helyet kapnak, megtartásuk és kiegészítésük

64 45

rendkívül fontos. Az ásványi elemek egyik legjelentősebb forrását a tengeri algák képezik

A tenger vizének igen komplex folyadéka 3,5 százalék oldott szervetlen anyagot tartalmaz. Ezeket a szervetlen anyagokat szervesekké az algák alakítják át.

Az óceánok számtalan elem gyűjtőmedencójévé váltak, amelyeket a természet mozgásban levő erői hurdanak ide. Az óceán olyan hatalmas vegyi tartalékforrás, amelyhez képest a szárazföld tartalékai elenyészően csekélyek.

Ez a mérhetetlen tartalék a vegyészek számára az ígéret fóldje.Földünk összfelülete 510 100 000 négyzetki lom éter, melynek 70,8

százalékát, 361 600 000 négyzetkilométert az óceánok foglaljak el. Az óceánok átlagos mélysége közel 3800 m, mig az eddigi legnagyobb mélységet, közel 10 800 m-t a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindanaói árokban mérték. Az óceánok területének négyötödét 1600 m-nél mélyebb, kétharmadát 3500 m-nél mélyebb vízréteg fedi.

Nem ismerjük az óceánok elsődleges őskori összetételét, de bizonyos, hogy az idők folyamán a természet erői mind a sztratoszférából, mind a föld belsejéből és a föld felületerői ásványi elemeket hordtak az óceánokba. A földre hulló meteoritok és kozmikus por 7:10 arányban az óceánokba hull. A tengerek és óceánok fenekén számtalan meteorit kőzet, valamint vas- és nikkelmeteorit van szétszórva. A vulkánikus működések is nagyban hozzájárulnak a tengerek és óceánok ásványianyag-tartalmának növeléséhez, éspedigvagy közvetlenül, vagy pedig a magasba, az atmoszférába repített por útján, melyet a szél az óceán felé visz, és az eső az óceánba mos. A tenger alatti rétegvetódések és a patakok ásványi anyagokat hordanak az óceánba. A jégárak lemarják a kőzeteket, sárral és más anyagokkal keverve a partra dobják őket, itt jéghegyekké alakulnak, és tengereken úszva a tengerfeneket gazdagítják ásványi anyagokkal, melyek e jéghegyekből szabadulnak ki.

A legfontosabb és legállandóbb szélh'toközeg a víz. Úgy vélik, hogy az óceán vize évente 0,82 m mélységben elpárolog. A tiszta vízből képződő pára semmiféle ásványi tartalommal sem rendelkezik, ez a pára az atmoszférába emelkedőt, a szél a szárazföld felé hajtja, és ott esővé alakul. Feltételezve, hogy a csapadékok 29,27 százaléka a földre hull, ez azt jelenti, hogy a szárazföld egész területére évente eső alakjában 56 cm-es vizréteg jut Ez erodálja a talajt, és csuszamlásokat idéz elő, amit iszap és sár formájában az erek, patakok és folyók a tengerbe és az óceánba szállítanak. Ennek a víznek egy része egy bizonyos mélységig a földbe hatol, és feloldja az oldható anyagok egy részét, amelyek forrás, szökőkút, artézi kút formájában jelennek meg a felszínen, és az oldott és lebegő anyagokkal együtt visszatérnek az óceánba, ahol ásványi tartalmuk lerakódik, és később eső formájában jutnak vissza a szárazföldre. A legoldhatóbb anyagok oldódnak fel elsőnek, és majdnem teljesen. A lebegó

anyagok mennyiségének bérmilyen növekedése a szárazföld elszegényedését és a tenger gazdagítását jelenti. A legkönnyebben oldható vegyületek közé tartoznak a nitrogéntartalmú anyagok, ahalogénve-gyületek — kloridok, jodidok és bromidok —, majd a nátrium, kálium, mész, magnézium és mások. A kevésbé oldható anyagok, mint a szilícium vagy a homok és agyag, valamint az alumínium visszamaradnak. Talajunkat jelenleg legnagyobbrészt ezek a legkevésbé oldódó anyagok alkotják.

Az ásványi elemeknek a tenger felé tartó elfolyását más tényezők is befolyásolják. Minden egyes villám vagy Yillámütés a légkör nitrogénjét oxidálja, és salétromsavvá alakítja. Az eső által a földbe hordott salétromsav ásványi elemeket old fel a talajban, és azokkal nitrogéntartalmú vegyületeket (azotátokat) alkot. Ezek egy részét a növények használják fel, egy részük oldott állapotban a tenger felé veszi útját A légkör széndioxidja az esővízben feloldódik, és növeli a mészkő oldhatóságát, melyeket nagy mennyiségben a patakok és folyók szálb'tanak a tenger irányába. Az említett anyagok óriási mennyiségben szállítódnak a tenger felé, egyesek azonban csak egész lassan oldódnak; a szilícium és a homok, az alumínium és a foszfátok, valamint hasonló anyagokból sokkal kisebb mennyiségek halmozódnak feL Az eróziót előidéző tényezők: a szél, a fagy, a hőingadozások és napfény hozzájárulnak az anyagoknak a szárazföld felől a tenger felé történő áramlásához. A hegyek és dombok lassan elmorzsolódnak, a völgyek kiszélesednek, a kőzetek szétmál-lanak, majd feloldódnak, és a víz eUzállítja őket.

Az ember is közreműködik a talaj kifosztásában. Az Őserdők leveles gyökérbősége, a kúszónövények sokasága mind hozzájárultak a föld visszatartásához, a víz romboló erejének csökkentéséhez, az erodálása folyamatok lelassításához. Most, amikor az ember letarolta az erdőket, és otthagyta a természeti erők kénye-kedvére a csupasz földet, a szilárd anyagokat, ezek az erők sokkal könnyebben ragadják és szállítják el, mint régebben.

Az ember állandóan a föld gyomrában kutat vas, ón, réz és más ásványi anyagok után, hogy belőlük autókat, házakat és más, számára szükséges dolgokat állítson elő. Mikor ezek emasználódnak, eldobja őket, vagy hatalmas gyüjtótelepekre kerülnek, ott rozsdásodnak a pusztulásnak kitéve, elégítik vagy újraolvasztják, a legtöbbjük azonban végül is az óceánban köt ki. Nagy mennyiségű anyagot használ fel fűtésre, a szenet, a petróleumot, az erdő termé-keinek nagy részét tűz emészti el. A képződő füst és por a légkörbe emelkedik, a hamut az eső a vízbe mossa, és végeredményben szintén a tengerbe kerül.

Mikor a folyók vize a tenger vizébe jut, a különböző anyagok belekerülnek a vegyi változások nagy mechanizmusába, feloldódnak, kicsapódnak, a tengeri allatok és növények veszik át, és így belekerülnek az élet körforgásába, azután újra felszabadulnak A szelek által állandó mozgásban tartott óceánban a merőleges és függőleges áramlások, a fagy és olvadás, a különböző fény- és

64 46

színhatások következtében jóformán minden reakció lehetséges. Az óceán mai Ösz-szetétele az évmilliók reakcióinak eredménye. Minden, ami a földben vagy a földön van, előbb utóbb megtalálja a tenger felé vezető utat Az óceánban az élethez szükséges mindegyik elemet megtaláljuk Jóformán azt mondhatjuk, hogy a tenger vize és az egészséges ember vérének összetétele között alig van különbség.

A tenger vizének nem lehet és nincs is semmi hiánya. Az élethez szükséges elemek mindenütt megtalálhatók benne. Az óceán állatai és növényei kiválogatják belőle azt, amire szükségük van. A tenger termékei a táplálkozásunkhoz szükséges valamennyi elemet tartalmazzák, tekintet nélkül arra, tudjuk-e vagy sem, hogy melyek ezek. A tengerből származó táplálékokban ez élő szövetek szükségletüket szelektálva és asszimilálva biztosítják, mégpedig az ember táplálkozásának legjobban megfelelő formában.

A vegyészek évszázadok óta tudják, hogy az óceánokban a világ-mindenségben létező mindegyik elem megtalálható, természetesen feloldott állapotban. Úgy vélik, hogy minden köbméter víz néhány tfzkilónyi elemet tartalmaz, beleértve az aranyat, ezüstöt, magnéziumot, alumíniumot, rádiumot, báriumot brómot jódot ként és sok más elemet. Az óceánt egy hatalmas gyűjtőedényhez hasonlítva, amelybe a víz a szárazföldről szállítja az ásványi elemeket könnyen érthetővé vélik, hogy a tengeri növények és állatok semmiben sem szenvednek hiányt. Az idők folyamán kivonják a számukra szükséges elemeket, azokat szerves anyaggá alakítják, ezek pedig a föld lakóinak táplálékául szolgálnak, hogy segítségükkel egyes táplálkozási hiányokat megelőzzenek. A tengerben a leggazdagabb az élet, és a legkülönfélébb alakokat ölti.

A tenger állatvilágába az emberi szem számára láthatatlan élőlényektől kezdve — melyek milliószámra nyüzsögnek a tengervíz minden köbcentiméterében — egészen az óriás bálnákig nagyon sokféle élőlény tartozik. A tropikus és szubtrópikus övezet tengereiben rétegenként a legmélyebb rétegtől kezdve a felszínig, más és más állatvilággal találkozunk.

A tenger növényvilágának gazdagsága semmiben sem marad el az állatvilágé mögött: megtalálhatunk benne a mikroszkopikus nagysógú alakulatoktól kezdve a hatalmas méretű növényekig és algákig mindent.

A tengerei eredetű táplálékot fogyasztó élőlények sokkal gyorsabban fejlődnek, mint azok, amelyek csak a szárazföldről származóval élnek, mert táplálékuk bőségesen fedezi létszükségletüket. Felvetődik a kérdés, miért gazdagabb a tengeri élet, mint a szárazföldi? Mi az oka annak, hogy a tenger produktumait fogyasztó ember sokkal kevesebb hiányossággal küzd, mint az, aki szárazföldi termékekkel táplálkozik?

Erre a kérdésre az a válasz, hogy a tenger áltat nyújtott táplálék mindazon ásványi elemeket tartalmazza, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. A tengeri növények ásványban gazdag környezetben fejlődnek. Fejlődésük alatt a növény kivonja a számára szükségeB elemeket és elraktározza azokat. A tengeri eredetű táplálékok fogyasztásakor ezeket az ásványi elemeket a szervezet felszívja. A tengerből származó rengeteg elem közül a jódot tartják a kiegyensúlyozott táplálkozási rendszer alapkövének.

Az emberi szervezetnek szükséges ásványi elemek fontosságuk sorrendjében a következők: jód, réz, mész, foszfor, mangán, nátrium, kálium, magnézium, klór és kén A tengeri eredetű jód kivételével a többi elem szárazföldi eredetű. Szárazföldi termékeket fogyasztva, természetszerűleg ezekkel az elemekkel (is) táplálkozunk. Az ember azonban kiirtotta az erdők egy részét, egyes növényeket, és ezzel elősegítette az esők erodáló hatását és azt, hogy fontos elemeket a patakok és folyók a tengerbe mossanak. Az eredmény a talaj ásványi elemekben való elszegényedése, éa ami ezzel együtt jár, az ti. hogy szegény talaj csak szegény táplálékot nyújthat

Egyszer édességet, máskor keményítőt vagy zsiradékot kívánunk. A szervezet, amíg egészséges, az étvágy segítségével adja meg azokat a jeleket, melyekkel közli, hogy minek a szükségét érzi.

Az utóbbi nemzedékek életében és különösképpen nálunk, az Egyesült Államokban, ahol bátran állíthatjuk, hogy nagy az élelmiszerbőség, és a kispolgár is bőségesen táplálkozik, egy egész sor ..hiánybetegség'' lépett fel. Ma már tudjuk, hogy ezek a betegségek egyes elemek és legfőképpen az ásványi elemek hiányából erednek. A pajzsmirigynek jódra, a mellékpajzsmirigynek kobaltra ós nikkelre, a mellékveséknek magnéziumra, a hasnyélmirigynek kobaltra és nikkelre, az első agyalapi mirigynek mangánra, a hátsónak klórra, a nemi mirigyeknek vasra van szüksége.

A vas, a réz, a mangán és az alumínium katalizáló és folyamat-gyorsító hatásukkal elősegítik a bőséges és egészséges vérképződést, és nagyon fontosak a szervezet számára.

A vas mind a fehér, mind a vörös vérsejtek alkotó elemei közé tartozik, melyek a vér oxigéntartalmának vektorai. A vérszegénység voltaképpen élelmezési betegség, amely akkor lép fel, ha a vér vas-tartalma elégtelen. Sajnos a szervezet vas elraktározó képessége igen csekély, ez a magyarázata annak, hogy állandóan utánpótlásáról kell gondoskodnunk.

Ha élelmezésünkből hiányoznak az ásványi elemek — aminek kétségttelenül az az oka, hogy táplálékunk ásványi elemekben szegény talajból származik —, szerencsére tudjuk, hogy hol keressük őket. Ahogy a talaj folyton szegényedik az ásványi elemekben, a tenger gazdagszik. Ez a helyzet igen természetes és bölcs intézkedésre tanítja az embert: visszaszedni a

64 47

tengertől azt, amit a szárazföldtől elveti Elméletileg ez a helyzet, a gyakorlatban azonban egyelőre olyan csekély a tengeri termékek fogyasztása, hogy ezen az ütőn az ásványi anyagok hiányát nem vagyunk képesek pótolni.

Az óceán növényvilágának óriásai a Macrocyatus pyrifera nevű algák. Ezek a „tengeri saláta" néven is ismert moszatok ízletes élelempótlékok.

Igen nagy mennyiségben nőnek a Kaliforniát határoló óceánban, ott ahol a víz 10—18 m mély, és a tengerfenék sziklás. Gyökerük nincs, erős, kötélszerű kapcsaik erősítik őket a sziklákhoz. Táplálékukat kizárólag a tengerből nyerik. Ez az alga a legnagyobb élő növényeknek, hossza 230 m-t is eléri, évente 15 m-t nő. Hatalmas törzse mindkét oldalán váltakozó 6*—8 sorban lándzsás levelek ülnek, és minden levelet úszótest erősít a törzshöz. 01 ivzöld-kávészínű levelei Bzépek, szélük egyenetlenül fogazott, és egy-egy sor apró, puha tüske szegélyezi.

A biokémia bebizonyította, hogy a növények az egyedüli szervezetek, melyek szervetlen anyagokból szerveset képesek előállítani, az állati hús tápelemeit végeredményben a növényektől nyerjük. A tenger termékei, mint például az algák, bőségesen tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyekre az állati és emberi szervezetnek szüksége van, annál is inkább, mert mindezek az elemek mérhetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre. A vízből fölvett ásványi elemeket az algák szerves, kollodiális alakban tartalmazzák, ezt az emberi szervezet könnyen hasznosítja.

Régebben számos nép élelmezésében szerepeltek a tenger termékei, de csak halak és rákok formájában. Egyes hajősnépek, mint a japánok és az írek nagy mennyiségben fogyasztják az algákat is Igen érdekesnek tartom megjegyezni, hogy ezeknél a népeknél egyes élelmezési hiányosságok ritkábban fordulnak elő, sokszor teljesen hiányoznak. A japánok táplálkozásában naponta 10 szárított algatabletta szerepel (0,648 g), a Kalifornia felé induló hajóikon 6—7 féle algatartalék van felhalmozva.

Algákért a Cornell egyetem volt tanárához, prof. Cvanaughhoz fordultam, aki szarvasmarhákon és baromfin végzett kísérleteinél használt algakészítményeket, továbbá az R. Park Inc. kaliforniai San Fedro-i cég emberi táplálkozásra dolgoz fel algákat

Egy orvosi Összejövetel alkalmával Kaliforniában járva meglátogattam a kérdéses gyárat, hogy megismerjem az algák gyűjtését, valamint emberi táplálkozásra és állattakarmányozásra való előkészítésük módját.

Az algákat San Clemente-sziget partmenti vizeiből és Redondo és Digul San Pedro közötti algarétekből kaszálógépekkel nyerték.

Az algakaszálók uszályhajók végére vannak szerelve, szállítószalagok emelik a levágott algákat az uszályra. A vágóberendezés semmiben sem különbözik a szokásos fűkaszálóktól, csak a két szélén függőleges késekkel is

fel van szerelve. A gépek 1 m mélységben vágják az algák tetejét, a hatóságok ti. nem engedik meg nagyobb mélységben a vágást

A nagyobb gépek vágó szélessége 6 m. Ezekkel 6 óra alatt 200 tonna nyers algát vágnak le, a kaszálógépet az uszály másik végén elhelyezett benzinmotor hajtja.

Az algák kirakodását a gyárnál a hatalmas daruk által működtetett óriás villák végzik, ezek egyszerre 460 kg algát emelnek egy dobba, ahol a forgó kések egy percnél rövidebb idő alatt felaprózzák. Innen az algák szállítószalagon darálóhoz jutnak, ahonnal algapépként kerülnek ki, amelyet hatalmas tartályokban heryeznek el. A pép szivattyúk segítségével a szárító berendezéshez jut

A gyártási folyamatnak ebben a fázisában az algapaszta hígan folyó, a benne foglalt nedvesség és iszap sikamlóssá teszi, az algarészecskék nyúlós folyadék külsejét kölcsönzik neki. A szárítási folyamatot úgy végzik, hogy az algarészecskéket semmiféle károsodás se érhesse.

A szárítóberendezés — a kérdéses cég három ilyen berendezéssel rendelkezik — 20 m hosszú és 2 m átmérőjű acélcsőből áll, mely hossztengelye körül forog A csövek töltővégénél gazzal fűtött kemence szolgáltatja a szárításhoz szükséges hót. A csöveknek ez a vége néhány méterrel magasabban áll. A csövek alsó végén hatalmas ventilátorok működnek. A berendezés esése, forgása és a ventilátorok légáramlatának összhatása alatt az algapaszta lassan csúszik lefelé, és elveszti víztartalmát. Betöltésnél az algapaszta 760 G fokos, a kimenő részen 150 C-fokos hőnek van kitéve.

A szárítóberendezésből szemcsés anyag kerül ki, amely apró pattogatott kukoricára emlékeztet. Ez az anyag a darálómalomból por alakban kerül ki, ez szolgál a cég készítményeinek alapjául.

A készítményeket nyulakon, tyúkokon és fehéregereken próbálják ki, és az elért eredményeket módszeresen osztályozva nyilvántartják. A cég 325 mg-os algatablettákat és szemcsézett algaport álb't elő emberi táplálkozásra.

Évekkel ezelőtt dr. Weston A. Price, a fogszuvasodással kapcsolatos munkásságáról világszerte ismert tudós jött hozzám Barre-ba, hogy a népi gyógyászat terén tett megfigyeléseimről beszélgessünk Éppen Peruból tért vissza, ahol az Andokban az igen nagy magasságban élő emberek fogaival kapcsolatban tett megfigyeléseket, és le is fényképezte fogaikat. A világ jóformán minden népénél tanulmányozta a fogszuvasodás problémáját, és munkáját a magas hegyekben élő emberek tanulmányozáséval akarta kiegészíteni.

Ő maga 3900 m-en felüli magasságba jutott el; ide hívatott le 4800 m-es magasságban élő embereket, hogy fogaik állapotáról információkat gyűjtsön.

Munkája közben, véletlenül, észrevette, hogy mindegyikük egy-egy zacskót hord magánál, és nagyon vigyáznak rá. Megnézte, hogy mit is tartalmaznak

64 48

ezek a zacskók: algákat talált bennünk Kérdésére, hogy hol szerezték be az algákat, mikor a tenger olyan távol van tőlük, azt válaszolták, hogy tényleg a tengerből. Az út az óceánig nem kevesebb, mint egy hónapot vesz igénybe, de megéri, mert az algákat szívbántalmaknól és erősítőül igen jó eredménnyel használják.

Dr. Price látogatása után egy szívbeteg páciensem keresett fel, ez alkalommal fül bántál makkal. Ez pénteki napon tőrtént, megkértem, hogy hétfőn jöjjön el újra, mire azt válaszolta, hogy nem ígérheti biztosra, hogy eljön, mert most is háromszor kellett megpihennie, míg feljött az emeletre, és azt i= elpanaszolta, hogy ha délután vagy este valami csekélyke munkát szükséges végeznie, délelőtt pihennie kell.

Néhány algapasztillát adtam neki azzal az előírással, hogy szedjen belőlük tetszése szerint minden étkezés előtt, alatt vagy után egyet-egyet.

A következő hétfőn betegem újra megjelent, de ez alkalommal kezét nyújtotta, hogy mérjem meg a pulzusát. Ezt 72-nek találtam, mikor pedig megkérdeztem tőle, hogy miért volt szükségé erre, azt válaszolta, hogy az első algatabletta után szívfájdalmai megszűntek, az emeletre most is pihenő nélkül jött fel, és kíváncsi volt a pulzusára. Azt ajánlottam neki, hogy rendszeresen szedjen algatablettákat, ettől rövidesen sokkal aktívabbá vált.

Egy kaliforniai lelkész a feleségével járt nálam látogatóban. Beszélgetés közben elsápadt, kezét szíve tájékéra nyomta fájdalmában, világossá vélt előttem, hogy szívbajos, amit később négyszemközti beszélgetésünkkor meg is erősített, és habár fájdalmai átmenti jellegűek voltak, betegsége mégis nagyon aggasztotta.

Elbeszéltem neki dr. Price perui tapasztalatait a 4800 m magasságban élő lakosokkal, és néhány algatabblettét adtam neki, hogy étkezéseknél szedjen belőlük egyet-egyet. Mint később megtudtam, a kezelés eredményes volt, szívrohamai megszűntek.

Cavanaugh professzor a Cornell egyetemről megmutatta, hogy milyen eredményeket ért el fehér Leghom-tyúkoknál algaetetéssel. Nemcsak a tyúkok egészségi állapota, hanem a tojások minősége is javult. A tojáshéjak vastagabbak, ellenállóbbak lettek, a tojássárgáját egyik kézből a másikba tehette át Kísérletei éppen arra irányultak, hogy kikö3zöbölje a vékony héjú tojásokat.

Cavanaugh professzor* egyes, nehezen forradó csonttörésekről is beszólt; számos orvoskollégájával tanácskozott arról, hogy mi okozhatja a szervezet vegyi egyensúlyának elvesztését, amely a csontfor-radást gátolja. A professzor minden esetre algatablettákat ajánlott betegeinek, mert meg volt győződve róla, hogy a csontforradást az algák szerves ásványianyag-tartalma elősegíti és sietteti És tényleg, az algatablettás kezeléssel a csontforradások sokkal

hamarabb következtek be. A professzor az algakezelés és a csont összeforrása közötti kapcsolatot tanulmányozva megállapította, hogy azoknál a betegeknél, akik naponta algapasztillákat szedtek, 20 százalékkal rövidebb idő alatt érték el a teljes csontképződést. A betegség és a lábadozást idő alatt időszakosan elemezte a betegeknél a mész, a foszfor, a vas és a jód mennyiségét és úgy találta, hogy a vér mésztartalma is növekedett.

Az emberi szervezet és 25 liter tengervíz összetétele jóformán azonos. Tekintetbe véve ezt a tényt, ajánlatos lenne, ha figyelmünket a tenger felé irányítanánk, hogy szervezetünket ásványi elemekkel lássuk el. Ennek a követelménynek részben eleget is teszünk azzal, hogy étrendünkben nem hanyagoljuk el az óceáni halakat és termékeket Ezen felül napi egy algapasztÜla fogyasztásaival szervezetünk ásványianyag-szükségletét egyszerűen biztosíthatjuk. Az ásványianyag-hiány kiegyensúlyozásának ez végtelenül egyszerű módja.

Igen sok vermonti lakos megszárítja és összetöri az algákat, majd vízzel Összekeverve mézsűrűségúre főzi, és mint csemegét ^.tejszínhabbal keverve fogyasztja.

Hasonló céllal gyűjtik a zuzmót, amit a dagály visszavonulása után szednek össze a sziklákról, és minden előkészítés nélkül, szárított állapotban szolgálják fel. Több év óta tapasztalom, hogy a barrei vegyeskereskedésekben egy „édes"-nek nevezett tengeri algát árusítanak, és sokan vásárolják. Meggyőződésem, hogy ezek az algák és a hozzájuk hasonló más termékek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyekre az emberi szervezetnek múlhatatlanul szüksége van, rendkívüli keresettségükre más magyarázatot nem tudok adni.

XII. FEJEZET

Miért fontos a jód?

A népi gyógyászat három alapvető elemmel — az ellenálló képességgel, a gyógyítással és a legyengült szervezet helyreállításával foglalkozik. Az egyén

64 49

életében három tényezőnek van a legnagyobb fontossága: ellenáll-e a betegségnek, valamely balesetnél szerzett sebei begyógyulnak-e, szervezete pótolja-e a betegség alatti hiányokat?

Az idők folyamán az ember megtanulja, hogy betegsége idején a jód képezi ellenálló képességének alapját

A pajzsmirigy normális működését a jód biztosítja. Ezen, a nyak alsó részén, a gége előtt közvetlen a bór alatt helyet foglaló belső kiválasztású mirigyen 17 percenként szervezetünk teljes vérmennyisége áthalad. Amíg a vér a pajzsmirigyen áthalad, a mirigy sejtjei által kiválasztott jód megöli azokat a gyenge csírákat, amelyek a bór bármilyen sérülése, az orr vagy torok nyálkahártyája útján, vagy a táplálékfelvétel alkalmával a vérbe jutottak, az erős és virulens csírákat pedig legyengíti. Ha a mirigy jódkiválasztása normális, ez utóbbiak is virulenciájukból 17 percenként vesztenek, míg végül elpusztulnak. Ellenkező esetben elpusztításukra nem kerül sor.

A pajzsmirigy jódtartalma attól a jckimennyiségtől függ, amelyet az ember az élelem és víz útján magához vesz. Ha ezek jódtartalma nem kielégítő, a mirigy nem tud eleget tenni feladatának.

A népi gyógyászatból tudjuk, hogy a pajzsmirigy a káros mikrobák elpusztításán kívül más feladatokat is teljesít. A napi munkánkhoz szükséges energiát e mirigy segítségével nyerjük vissza. Energiánk és a test jódtartalma kőzött vitathatatlan összefüggés áll fenn. Kimerült szervezetű embernél elsősorban arra kell gondolnunk, hogy a talaj, ahonnan az illető táplálékát szerzi, nem jódszegény-e, másodsorban arra, hogy e hiányt nem leheVe pótolni, és végül, hogy az illetőnek, akinél az energia- és az ellenálló képesség csökkenését állapítottuk meg, nem lenne-e helyes jódadagolást előírni?

A jód megnyugtatja a szervezetet, és lecsillapítja az idegrendszert. Az idegfeszültségnél az egyén állandó izgalomban, szervezete folytonos nyugtalanságban és rémületben él, éjjeli álma nem pihentető. Ezek a tünetek a szervezet jódhiányáTa utalnak, amelyet meg kell szüntetni, hogy az idegfeszültség enyhüljön, a test megnyugodjon, és tártai ék anyagokat raktározzon el, amelyeket szükség esetén felhasználhat A népi gyógyászatból tanultam meg, hogy a tízéves gyermek idegességét, nyugtalanságát és izgalmi állapotát 2 óra alatt úgy szüntethetjük meg, hogy gyümölcs- vagy zöldségben, avagy egy pohár vízben — amelybe előzetesen egy kiskanál almaecetet öntöttünk — egy csepp jódoldatot adagolunk. Számos alkalommal írtam elő ezt a receptet ideges fiú- és leánygyermekeknek. A jód alkalmazása minden esetben jó eredményhez és a szülők megnyugtatásához vezetett

A jód a gondolkodó képességgel is Összefüggésben van. Az emberi agyvelő jobban működik, ha a szervezet megkapja azt a jódmennyi-séget, amire szüksége van.

64 50

A jóddal kapcsolatban a fölösleges zsírlerakódással is foglalkoznunk kell. A jód a legaktívabb égési katalizátorok egyike. A katalizátor az a szikra, amely szervezetünkben a naponta fogyasztott élelem égési folyamatát elindítja. Ha az égési folyamat nem teljes, az élelem nem kívánatos zsiradék formájában rakódik le a szervezetben.

A pajzsmirigy ugyan jódtartalékokat gyűjt a rajta 17 percenként áthaladó vérből, de ezeket a tartalékokatklóros víz ivásával vagy túl sós ételek fogyasztásával el is veszítheti.

Ismeretes a halogén (sóképző) elemek helyettesítési törvénye. A halogén elemek csoportjóba a fluor, a klór, a bróm és a jód tartozik; atomsúlyuk 19; 35,5; 80; és 127.

£ négy elem kémiai hatása fordítottan arányos atomsúlyával, ami azt jelenti, hogy a kisebb atomsúlyú elem helyettesítheti a nagyobb atomsúlyút. így például a fluor helyettesítheti a klórt, a brómot vagy jódot, a klór a brómot és jódot, vagy a bróm a jódot. A jelenség fordítva nem lehetséges. A kémiai törvény ismeretében beszélnünk kelt a klórról, amit az ivóvíztisztitásra általánosan alkalmaznak. A klór megöli a víz ártalmas csíráit, de ugyanakkor a szervezet elveszti a számára oly értékes jódot

Jódszegény vidékeken, különösen, ha az emberek klórozott vizet isznak, gyakran betegszenek meg, energia- és ellenállóképesség hiányában szenvednek, idegfészültségi állapotban élnek, gondolkodó képességük sem tiszta, a szükségesnél több zsiradék rakódik le szervezetükben. Hogyan kell eljárnunk, hogy a szervezet jódtartalmót a - normálisra hozzuk?

Három eljárás ismeretes.1. Jódban gazdag élelmiszerek fogyasztása révén. E?ek közül az

első helyen az óceán termékei állnak, utánuk retek, spárga, sárgaré-pa, paradicsom, spenót, rebarbara, burgonya, borsó, eper, gomba,saláta, banán, káposzta, tojássárgája és hagyma következnek.

2. A test egy kis részét jódtinktúróval kenjük be.3. Jódban gazdag készítményeket fogyasztunk. Ezek egyike a csu-

kamájolaj, a másik a gyógyszertárban kapható jódoldat és végül azalgatabletta, amiről már előzetesen beszéltem.

A judoidat nagyon olcsó készítmény. 1880-ban, Lugol nevű franciaorvos készítette először, 5% jódot és 10% káliumjodidot tartalmaz. Azóta általánosan használják, minden gyógyszertár raktáron tartja.

A szervezet jódtartalmának fenntartására az oldatot igen kis adagokban használjuk, és csak a hét meghatározott két napján. A test ásványianyag-tartalmának elemzéséből tudjuk, hogy igen kis jódtartalommal, kevesebb mint 10 cséppel rendelkezik. Testsúlyunk szerint egy-két csepp Lugol-oldatra van szükségünk, éspedig 75 kg testsúlyig egy, ezen felüli súlynál két csöppre, hetenként két nap egy-egy étkezésnél. Ne feledjük el, hogy az emberi szervezet akkor működik a legmegfelelőbben, ha a szükséges minimummal rendelke zik. Ha lakóhelyünk környékén járvány ütné fel fejét, tanácsos hetenként háromszor — hétfon, szerdán és pénteken — Lugol-oldatot adagolni, hogy a szervezet jódot tartalékoljon.

Az orvosok azt ajánlják, hogy a jódoldatot étkezés előtt 20 perccel üres gyomorra vegyük be.

Az évek során át a népi gyógyászat a jódoldat adagolásának más módját dolgozta ki. Könyvem első részében erről már tettem említést- Ezen eljárásnál egy pohár vízben egy kiskanól almaecetet keverünk el, az oldatba nagy csepp Lugol-oldatot cseppentünk — amit úgy értünk el, hogy a pipettát vízszintesen tartjuk —, és az oldatot, miután jól összekevertük, étkezés közben kortyonként megisszuk.

A jód pótlólagos alkalmazásával tejelő teheneken végzett kísérleteim értékes adatokat szolgáltattak a gazdaóllat és a mikroorganizmusok, vírusok, rovarok és más élösdiek közötti viszonnyal kapcsolatban.

Az egyik csordánál 3 csepp Lugol-oldatot adagoltam a napi 100 g almaecethez. Ennél a csordánál 8 hónap alatt egyetlen alkalommal volt szükség állatorvosra. Ezzel ellentétben egy másik csordánál, ahol nem alkalmaztuk ezt a kezelést, ugyanannyi idő alatt, számtalan esetben szükség volt állatorvosra, és a súlyos beteg tehenek megmentése érdekében penicillines kezelésre is.

Azt is megfigyeltem, hogy azokról a tehenekről, melyeknek almaecetet és jódoldatot adagoltunk, eltűntek a tetvek, és a legelőn a fiatal marhákat nem csípik a legyek sem,

Egy másik, fertőző elvetéléssel (brucellózissal, Bang-bacilussal) fertőzött csordánál a naponként, és fejenként 60 g almaecetes és 3 csepp Lugol-oldatos adagolással az elvetélések lényegesen megritkultak.

Az említett csordáknál tanulmányoztam a marhabögöly (Hypoder-ma bovis) álcái által okozott bőrdaganatok problémáját, amelyek károsítják a bőr minőségét, és zavarják az állatokat.

Megpróbáltam ezeket az álcákat jódoldat és almaecet adagolása51 93

útján eltávolítani. Eredményeim, ha többet nem is értem el, azt bizonyították, hogy a gazdaállat szervezetét a mikroorganizmusok, vírusok, rovarok és más élősködők fejlődésére kedvezőtlen közeggé változtattam.

E kezelés következtében az egyik, 45 Jersey-tehénból álló csordában, egy év leforgása alatt összesen 10 tehénnél találtunk bogölyál-cákat Megfigyeltük azt is, hogy a jód használata következtében csökken a tej baktérium tártaim a; a jódadagolás megszüntetése utánismét emelkedett a tejben a baktériumok száma, de a jód újólagos adagolása következtében a baktériumok száma ismét csökkent

Dr. Vfüliam Weston dél-karolinai kísérleteiből igen értékes adatokat merítettem a jódnak a szervezet ellenálló képességére gyakorolt hatásával kapcsolatban. Erre a vidékre ősszel több száz versenylovat szállítanak teleltetésre. Néhány évvel ezelőtt egy zsoké kereste fel, aki arra kérte, hogy állapítsa meg az egyik lova számára a helyes takarmányozást, mert a lónak minden esélye megvan rá, hogy megnyerje a kentuckyi derbit, és azt szeretné, hogy megőrizné gyorsaságát és versenyképességét.

Dr. Weston szívesen vállalta, hogy foglalkozik a problémával. A ló fejdagját képező takarmányt a dél-kaliforniai takarményelemző laboratóriumban vegyelemeztette. Ezek alapján azt ajánlotta, hogy a ló fejadagját jódban gazdag takarmányokkal egészítsék ki. Az előírást pontosan betartották, és a következő évben a kérdéses ló minden versenyt — amelyen indult — megnyert!

E siker után dr. Westont két nagy versenyistálló tulajdonosakérte fel, hogy állapítsa meg lovaik számára a legmegfelelőbb takarmányozást. Ez alkalommal is a jódban gazdag takarmányokat ajánlotta, és a kérdéses lovak kiváló eredményeket értek el. Az eredmények azt látszanak igazolni, hogy a"jód és a szervezet által nyert ellenálló képesség között pontos összefüggés áll fenn.

Dr. Weston, a dél-kaliforniai dietetákus kutatási bizottság elnöke egy alkalommal megmutatott egy hozzá intézett levelet, amelynek tartalma a jódban gazdag takarmányozás fontosságát bizonyúja.

„Tisztelt Doktor Weston Úr! A versenyszezon közepén lovaink dél-kalorinai tel éltetésével és az Ön által előírt takarmányozásával kapcsolatban szeretnénk néhány megjegyzést közölni:

Hát áve tóbb száz lóval végzett kísérleteink alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy környékük jódgazdag és ásványi anyagokban kiegyensúlyozott takarmányai azok a tényezők, amelyek lovaink eredményeit döntően befolyásolják. Egy példával is szolgálok. A New York-i lóversenyterek

övezetében ez év nyarán a kétéves lovak között járványos grippe és köhögés lépett fel, mely istállóról istállóra gyorsan terjedt, és semmiféle eddig ismert gyógymóddal nem sikerült a betegséget felszámolni.

A vizsgálat során megállapítottuk, hogy egyetlen ló sem betegedett meg azok közül, amelyek a telet Dél-Karolinában töltötték. Mi természetesen gyakran beszélgettünk erről, és sok dél-karolinai szakemberrel közöltem az Ön megfigyeléseinek és elképzeléseinek helyességét.

Megállapítottuk, hogy a Dél-Karolinában telelt lovaink jóformán immúnisak a lóversenytereinken és környékén nagy pusztításokat előidéző bőr- és más fertőző betegségekkel szemben. Megfigyeltük, hogy fiatal lovainkat nagyon hamar sikerült meggyógyítanunk. Véleményünk szerint vérük annyira megtisztul a jód és az ottani víz hatására, hogy bármilyen fertőzést könnyen felszámolnak, természetesen azokon a fertőzéseken kívül, amelyek valamilyen nyitott seb következtében lépnek fel Néhány évvel ezelőtt jó zsokénak tartották azt, oki jól táplált, jól felkészített és jól fejlett izomzatú lovakat állított a starthoz. Ma már tudjuk, hogy ezt a jól fejlett izomzatot megfelelő véráramnak kell táplálnia. Igen nagyra becsüljük lovainkkal elért eredményeit és munkáját, és meg vagyunk győződve róla, hogy kísérletei folytatásához a kővetkező idényben is időt fog szakítani magának".

Meg akartam tudni, hogy a tehenek ösztönösen előnyben részesítik-e a jódban gazdag takarmányokat, és kérésemre a felügyeletem alatt álló 45 tehenes csorda tulajdonosa kísérleteimhez fedett helyen -1 részre osztott jászlat építtetett az etetőfolyosó meghosszabbításaként

Ezen jászolrészek egyikébe a hazánkban nagy népszerűségnek örvendő szervetlen ásványi sókat és jódat tartalmazó takar-mónykiegészítŐt a második jászolrészbe csontlisztet. a harmadikba az ásványi elemeket szerves formában tartalmazó algákat és a negyedikbe konyhasót helyeztünk.

Kívácsian vártuk, hogy a jászol mellett első alkalommal elhaladó tehenek, hogy viselkednek ezekkel a takarmánypótlékokkal szemben.

A tehenek beleszagoltak minden egyes jászol részbe, a Bservtelen ásványisó-keverékhez azonban hozzá sem nyúltak, a csontlisztbe és a konyhasóba belenyaltak, de az algákat tartalmazó jászolrész mellett sokáig álltak, és falták a jódtartalmú takarmánykiegészítőt. Nem tudtunk eleget adni nekik belőle, azonnal felfalták. Ugyanilyen előszeretettel fogyasztották a csorda bikái is az algás takar-

52 93

ménypótlékot. Szóval a szarvasmarhák nagyon szeretik a jódot, de nem szervetlen, hanem természetes formában, ahogy az algákban található.

Egyik barátom fürjészó vizslák tenyésztésével foglalkozik, és a betanított kutyákat eladja.

Az almaecet jótékony hatása mély benyomást tett reá, és megkérdezte, hogy kutyáinak adjon-e almaecetet Vadászat közben ugyanis nagyon hamar kifáradnak A következő előírást adtam: a vadászati szezon alatt adjon a kutyáknak napi két kanál, a vadászati szezonon kívüli idő alatt napi egy kanál almaecetet Három évi kísérletezés után megállapítottam, ha a vadászkutyának 1. a vadászati szezonon kívüli idő alatt naponta egy kanál almaecetet, 2. a vadászati szezon alatt naponta két kanál almaecetet, 3. a vadászat alatt fogyasztott ivóvizében egy kanál almaecetet, 4. mikor vadászat közben a kutya szomjas, és víz nem áll rendelkezésre egy kanál hígítatlan almaecetet adunk, a kővetkező eredményeket érjük el.

1. A kutya nem fárad el könnyen. Míg a közepes kondícióban levő vadászkutyát naponta 3—4 óráig használhatjuk vadászatra, az a kutya, amelyik almaecetet kapott 8—10 óra megszakítás nólküli vadászatra is képes, anélkül, hogy elfáradna. Világos tehát, hogy az ecet növeli a vadászkutyák ellenálld képességét.

2. A kutyát egy időben négy vadász is használhatja; felhajtja és apportírozza a lelőtt madarat

3. A kutyán nem észlelhetjük a fáradtság jeleit a vadászat ideje alatt4. Jó étvágyú.5. Nem veszít testsúlyából.A versenylovaknál és vadászkutyáknál észlelteket megpróbáltam az erősen

igénybe vett ember jő kondícióban tartásánál alkalmazni.Az nehéz munkát végző ember reggel, Öltözködés közben igyon egy pohár

vízben oldott két kiskanál almaecetet mert:A sav hígítja a test folyadékait, ezt még abból az időből tudjuk, mikoT az

érvágásos véreresztés általános gyógymód volt. Megállapítottuk, hogy a normális tehén tejének reakciója enyhén savas. Mikorlúgossá vélik levesBzerüTe sűrűsödik. A tej ezen megvastagodása eltűnik, és normális folyékonyságúvá válik, ha a tehénnek este és reggel 120—120 g almaecetet adagolunk ugyanannyi vízben oldva.

Vannak ugyanezen eredményekre irányuló más kezelési módok is, de úgy vélem, elégséges az, amit ezzel kapcsolatban eddig közöltem. Fontos, hogy mindenki, aki megerőltető munkát végez, tisztában legyen azzal, hogy a híg vér

könnyebben kering az egész testben, és ez megkönnyíti a szív munkáját is, amelynek vért kell szállítania minden egyes dobbanásnál.

Emberünknek a reggelinél el kell kerülnie a búzalisztet, tisztított cukrot, citromféléket vagy azok levét tartalmazó ételeket, mert az emberek legtöbbjénél ezek a vizelet savas reakcióját lúgossá változtatják. A lúgossággal a normálisnál sűrűbb vér jár együtt, amelynek pumpálása a szív fokozott munkáját igényli. Éppen ezért a nehéz munkát végzőnek a fenti, nem megfelelő élelmiszereket kukorica- és rozslisztes készítményekkel, a cukrot mézzel kell helyettesíteni, és ízlése és lehetősége szerint alma-, áfonya vagy szólőlevet kell innia.

Délben, ebéd élőit, alatt vagy után igyon (egy pohár vízben oldva) 2 kiskanál almaecetet és 2 kiskanál mézet így szervezetét ellátja a talajból, a gyürnölcsökből, zöldségből és főzelékfélékből és napfényenergia ú^ján a mézből nyert savval.

Tanácsos az étkezést zöldsalétával kezdeni, hogy a talaj és a napfény energiája útján a salátalevélben elraktározott sav áldásos hatását élvezhessük.

Egy, a szervezetet erősen igénybe vevő nap után (amely erősen felizgatja a szervezetet, vagy súlyos fáradtság érzetét kelti), tanácsos halat vagy más óceáni terméket fogyasztani, mert ezek jód- és káliumtartalma megnyugtatja az idegrendszert

Meg kell próbálnunk a marha-, bárány- vagy sertéshúsfogyasztást heti két napra csökkenteni, mégpedig azokon a napokon, mikor valamivel kevésbé vagyunk igénybe véve, mert a húst a munkakifejtés előtti napon tanácsos fogyasztani. Ke feledjük el, hogy egyes belső szervek, mint a máj, tartalékfelhalmozásra képesek, amit a szervezet akkor vesz igénybe, mikor szüksége van rá. Tanácsos hetenként egyszer májat vagy májashurkát fogyasztani. Fenti programot igyekezzünk betartani, és étrendünkön fokozatosan úgy változtatni, hogy a fogyasztott élelmiszerek helyettesítsék az elvesztett erőt és energiát

Ha a fenti ajánlások betartása dacára, az ember úgy érzi, hogy munkaereje csökken, reggelinél igyon egy csöpp Lugol-oldatot tartalmazó pohár szőlő- vagy almalevet vagy almaecetes vizet Az oldat kálium tárta Ima megnyugtatóan hat a szervezetre, amely, ha alkalma nyílik rá, nyugalmi állapotba helyezkedik és felfrissül. A jód indítja el azt a folyamatot, amely a szervezetet nyugalomra és tartalékok elraktározására készteti. Ha tartósabb ideig feszültségben dolgozunk, tanácsos a Lugol-oldatot naponta mindaddig szedni, míg az

9 H

Hí*

állapot tart A szervezet jóddal való telítettségének az a jele, hogy az orrban fokozott nedvesség észlelhető. Ebben az esetben a jódadago-lást természetesen abbahagyjuk.

Magunkat figyelve megtanuljuk, hogy szervezetünknek mikor van szüksége jódra. Ha azt észlelnénk, hogy az alvás nem hozza meg a szervezet szokott reggeli felfrissülését, arra kell gondolnunk, hogy jódadagoláshoz kell folyamodnunk. Ha megtanuljuk, hogyan kell alkalmazni, visszaadja szervezetünk regeneráló képességét

XIII. FEJEZET

A ricinus- és a kukoricaolaj

A népi gyógyászattal nem foglalkozhatunk anélkül, hogy ne talál-koznánk a ricinusolajjal, ez nemcsak hashajtó, hanem a bőrre és a bór alatti szövetekre ható helyi gyógyhatású szer is.

Első alkalommal egy jó nevű vidéki orvos hívta fel figyelmemet a ricinusolajra, amellyel ő szemölcsöket gyógyít. Ezen az alapon kezdtem el én is kutatni a ricinusolaj gyógyhatását különböző külső bántalmak kezelésénél, és megállapítottam, hogy milyen gyógycdlokra használható:

1. Eltünteti a szemölcsöket, ha este és reggel körülbelül hússzorenyhén bedörzsöljük Őket ricinusolajjal, hogy az behatoljon a kinö-vésbe.

2. A bórfekélyedés gyógyításában is jó eredménnyel használható.3. Az idősebb bábaasszonyok az újszülött nehezen gyógyult) köldökét

ricinusolajjal kenik be.4. Ricinusolajjal masszírozzák az anyák mellét, hogy növeljék a

tejhozamot5. A szem vörösségét vagy irritációját egy csepp ricinusolajjal

szüntetjük meg, ez egyben könnyebülést is hoz.6. Ha a kisgyereknek nem női rendesen a haja, kétszer hetenként,

lefekvés előtt ricinusolajos bedörzsolést alkalmaznak, és azt másnap reggel samponos mosással távolítják eL Ha a kezelés eredményeként a haj rendesen kezd el nőni, a bedörzsolést kéthetenként vagy havonként ismétlik meg.

7. A szempillák sűrűsödéséi, és meghosszabbodását úgy érhetjükel, hogy hetenként háromszor lefekvés előtt ricinusolajjal kenjük beőket, ugyanez az eljárás alkalmazható a szemöldökre ia.

8. A vadászkutyák látásában zavarok állhatnak elő, ha magasfűben tartósan kénytelenek szaladgálni. Ilyen esetekben a ricinus-olajos kezelés hozza rendbe a kutya beteg szemét.

9. Hörghurut (bronchitás) esetén a mellre két kanál ricinusolaj ésegy kanál terpentin keverékét tesszük, ezt úgy készítjük, hogy ofelmelegített ricinus olajhoz adjuk hozzá a terpentint. A keverékkelbemasszírozzuk a beteg mellét, és betakarjuk. Enyhébb esetekbeneste lefekvéskor, súlyosabb esetekben naponta háromszor alkalmaz-zuk.

10.Számos farmer házában a ricinusolaj állandóan kéznél van, azok, akik a népi gyógyászat gyógymódjait ismerik, vágósokra, hor-zsolásokra vagy sebekre ricinusolajat kennek egy toll segítségével.

11.A külsődleges aranyér ricinusolajjal kenve megpuhul és visz-szahúzódik.

12.Lábunkat túlterhelés esetén hetenként kétszer, vagy gyakrabban, lefekvés előtt rieinusolajjal bekenjük, bedörzsöljük és rövid pa-mutharisnyát húzunk rá. Másnap reggel pihenteknek érezzük, afáradtság érzése eltűnik, a láb bére bársonyos lesz. Tyúkszemek és bőrke menyed esek puhitásánál a ricinusolaj kiváló eredménnyel használható, megszünteti a fájdalmakat. Általában a tyúkszemek specifikus gyógyszere.

A fenti adatok birtokában, a népi gyógyászat által ajánlott gyógy-módokat alkalmazva, a következő eredményeket értem el: 64 éves ügyvéd páciensemnek jobb orrlyuka szélén szemölcse v a l l . A szemölcs 3 hetes ricinusolajos esti és reggeli bedörzsölés hatására teljesen eltűnt

Amikor egy 62 éves páciensem szemüvegét próbáltam, észrevettem, hogy bal szemöldöke szélén egy 3x3x3 mm-es, szőlőfürt alakú, bőrszínű szemölcsdaganata van. Kérdésemre azt válaszolta, hogy már 3 hónapos a daganat Azt ajánlottam, hogy minden étkezésnél dörzsölje ricinusolajjal, és értesítsen az eredményről Hat hét után nemcsak a daganat szűnt meg, de még a helye sem látszott.

Másik, 49 éves asszony páciensem jobb arcán volt egy szemölcs daganata, ami már 10 éve, vagy még régebben jelent meg. Főleg azért volt kellemetlen, mert mosdás után beleakadt a törülközőbe. A6x6 mm-es és 5 mm magas papillomot szintén ricinusolajjal dörzsöltettem, és két hét után a daganat már nem akadt a törülközőbe, egyhónap után a daganat méretei 4x4 mm-re, magassága 3 mm-recsökkent.

55100

Egy 30 éves fiatal, férjes asszony jobb arcának közepén a kis köröm nagyságának megfelelő méretű, az arcfestéktől elütő élénkbarna színű anyajegyé vol t . Megkérdeztem, hogy nem lenne-e hajlandó kipróbálni a ricinusolajos kezelést, amely jó eredményhez vezethet Páciensem elfogadta ajánlatomat annál is inkább, mert mér gyerekkora óta meg akart szabadulni az anyajegytől. Este, lefekvés előtt, az arcfesték eltávolítása után az anyajegyet és környékét rici-nusolajjal kente be. Egyheti kezelés után páciensem észlelte, hogy az anyajegy kezd elhalványulni, és három heti kezelés után teljesen eltűnt, teljesen beleolvadt a környező bór színébe és simaságába.

Érdekeltek az úgynevezett „májfoltok" is, melyek főleg idősebb korban a kézen és arcon jelennek meg. Arra gondoltam, hogy a ricinusolajos kezelés ezen is segíthet. Egyik páciensemnek ajánlottam, akinek a kezén 12 nagy májfoltja volt Páciensem Örömmel alkalmazta a gyógymódot, mert szeretett volna megszabadulni a foltoktál. Egyhónapi kezelés után a foltok úgy eltűntek, hogyha nem tudtam volna, hogy a kezén májfoltok voltak, azt állítottam volna, hogy nem ia léteztek!

Kísérleteimet kiterjesztettem a kukoricaszemekból nyert olajra is. Ezt az olajat főleg étkezési célokra gyártják. Azt észleltem, hogy igen értékes gyógyhatással is rendelkezik. Előnyei közé tartozik, hogy olcsó, gyártása könnyű és alkalmazása nem okoz nehézséget, mert teljesen íztelen.

A kukoricaolaj igen gazdag savforrós. A kukoricaolaj a zsiradék összmennyiségének függvényében a következő savmennyiségeket tartalmazza: linoleniksav — 1,85%, linolsav — 38,24%, olajsav — 42,78%, palmitinsav — 7,56%, sztearinsav — 4,82%, arahidsav — 0,22%, lignocsersav — nyomokban.

A fenti gyógymódokat naponta egy, vagy minden étkezésnél egy-egy kanál kukoricaolajjal kiegészítve pozitív eredményeket értem el allergiáknál, asztmáknál és idült fejfájásoknál; a kukoricaolaj ti, elősegíti a vizelet savas reakciójának fenntartását, és lényegesen hozzájárul a szervezet lúgosról savasra való átállásához.

Más eredményekről is beszámolhatokA szemhéj szélén képződő pikkelyeket és kis szemcséket a reggelinél és

vacsoránál egy-egy kanál kukoricaolaj adagolása egy hónap alatt megszünteti. Ugyanezzel a kezeléssel a test különböző részein fellépő száraz vagy pikkelyes ekcémák 1—2 hónap alatt gyakran felszámolhatók Az ekcémás övezet tisztításánál a kukoricaolaj kiváló szolgálatokat tesz, eltünteti a pikkelyeket, és a bőrt puhává, rugalmassá teszi.

A naponként egyszer vagy minden étkezésnél bevett kukoricaolaj

igen jó hatással van az ér-ideg alapon fellépő vizenyőre — amely az egyik ajak, az arc vagy a homlok hirtelen megdagadasában nyilvánul meg— és rendszerint a daganatok megszüntetéséhez vezet.

Pácienseimtől hallottam, hogy az eljárás jó eredménnyel alkalmazható a haj és a fejbőr hantáiméinál i s . A naponta kétszer, szájon át adagolt egy-egy kanál kukoricaolaj visszaállítja a haj fényét, azt újra fésülhetövé és kefélhetővé teszi. Ezzel a kezeléssel a korpa is eltüntethető 2—2 hónap alatt.

A kukoricaolajat bedörzsölésre is használják. Megmelegítjük az olajat, és az egész fejbőrt bemasszírozzuk vele, utána meleg vízbe mártott és kicsavart törülközőt teszünk a fejünkre. A műveletet 5—6-szor megismételjük, utána pedig a fejbőrt szappannal és tejjel bedörzsöljük. A haj csillogóvá válik. Néhány anya megmutatta gyermeke haját a fenti kezelés után: úgy csillogott, mintha valami ezüstös anyaggal lett volna bevonva...

Saját tapasztalatom győzött meg arról, hogy a népi gyógyászat által ajánlott olaj használatának igen komoly érvei vannak. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a népi gyógyászat mindig a természetes megelőző- és gyógyítóanyagok segítségével fejlődött, ezek az anyagok az idők folyamán mindig rendelkezésre álltak. A növények mindegyike tartalmaz különböző olajokat. Ha meg vagyunk győződve a természet bölcsességóról, nem is kell feltennünk a kérdést: „Lesz-e a természetes gyógymódnak hatása?". A természet elég biztosítékot nyújt erre.

XIV. FEJEZET

A népi gyógyászat módszerei

Pár évvel ezelőtt idősebb nő páciensem egy 1824-ben megjelent könyvet ajándékozott nekem azzal, hogy 6 lévén csaladja utolsó sarja, halála után a könyv elkallódna. A könyv címe: ,,Az amerikai botanikus és háziorvos",

56100

és a növényi, állati és ásványi eredetű elemek gyógyhatásáról, valamint azok orvosi és sebészeti használatéról szól

Megfigyeléseimet és kísérleteimet elemezve, nem kerülhetem ki a kérdést, hogy az egyén milyen módszereket és megoldásokat kíván a népi gyógyászattól.

Vermontban a népi gyógyászat elsősorban a változékony időjárás káros hatásának kivédésével foglalkozik. A külső hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan a vér lúgosabbá válik, a mellékvese aktívabban működik, a vérnyomás is növekszik, vagyis a ver lűgos-ságának emelkedésével a szövetek kémizmusa is megváltozik. Ezzel ellentétben, ha néhány napig melegebb az idő, a vér reakciója kevésbé lúgos, a mellékvese tevékenysége és a vérnyomás is csökken, vagyis a szövetek kémiai reakcióját a környezet túlsúlyban levő tényezői befolyásolják.

A népi gyógyászat az időjárás gyakori változásaival szemben arra tanít, hogy a szervezet védelmét a pH-savas reakció fenntartása útján érhetjük el

HŐcsokkenés esetén gondoskodnunk keli arról, hogy szervezetünk megkapja napi savadagját. A savadagolás ideálisan a z almaecettel oldható meg. Az almaecet egész almákból készül, az elemeket tisztán tartalmazza, adagja pedig naponta egy-két alkalommal egy-két kis-kanál. egy pohár vízben feloldva.

Az időjárásnak a szervezetre gyakorolt hatása után a népi gyógyászat a környezet befolyására fordítja figyelmét. Az idegrendszer számára a kálium ugyanazt jelenti, mint a csontozatnak a mész. A káliumhiány úgy hidalható át, hogy a napi almaecetadagot egy csepp Lugol-oldattal egészítjük ki. Ezzel kielégítettük a szervezet jód- és kálium szükségletét

Ha a környezeti tényezők befolyása fülzúgás, fütyülés vagy más zaj formájában jelentkezik, a kellemetlenségek a fenti gyógymódokkal kiküszöbölhetők.

A „környezeti tényezök"-et nem lehet egyszerű kifejezésnek tartanunk. Képletesen a szimfonikus zenekar hangszereihez hasonlíthatók, melyek mindegyike melódiájával és egyéni csengésével járul hozzá a szimfonikus zenemű közvetítéséhez. A szervezet jólétérzetéhez minden tényező specifikusan járul hozzá. Ahogy a szimfonikus /énénél, a szervezetnél is a tényezők kölcsönhatása eredményezi az „összehangolást", a jó vagy rossz közérzetet.

Az időjárási és környezeti tényezők vizsgálata után a népi gyógyászat az élelemnek hatásával foglalkozik, mert szerinte az elfogyasztott élelem, ital és a belélegzett levegő segítségével folytonosan építjük és újraépítjük az „emberi házat". Az évszázadok során az ember kísérletek és tévedések árán a legmegfelelőbb táplálkozási rendszert igyekezett kialakítani; ez n rendszer pedig létrehozta azt a neki legmegfelelőbb szervezetet, amelynek a működése éppen erre épül.

A táplálkozás és a környezet problémáinak figyelembevétele után a népi gyógyászat a szervezet sejtjei és a kórokozó mikroorganizmusok közötti régi harccal foglalkozik. Nehéz a természettel együttműködni, ha nem ismerjük azt a keretet, amelyet az egészség megőrzéséhez alkalmaznunk kell. Tudjuk, hogy az ártalmas mikroorganizmusok lúgos környezetben fejlődnek, de azt is tudjuk, hogy a természet igen bőkezűen nyújtja a savban gazdag gyümölcsöket, gyökereket, emészthető növény leveleket, csak ki kell értük nyújtani kezünket, és megfogadni a természetadta tanácsot Ez a tanács pedig abból áll, hogy gondoskodjunk a szervezet megfelelő savellátásáról, megelőzve azt, hogy a szövetek lúgos reakkciójukkal ne váljanak az ártalmas mikroorganizmusok táptalajává.

Nincs olyan ember, aki ne azt kívánná, hogy egészséges, munkabíró és ellenállóképes legyen, mert ezek teszik az életet, a munkát, a szórakozást kellemessé és hasznossá. Biztosíthatom önöket, ha a könyvben vázolt utat követik, életük végéig jó emésztésnek, hallásnak, látásnak, fizikai ellenálló képességnek, szellemi frissességnek fognak örvendeni, egyszóval életük végéig megőrzik minden képességüket.

Hajlamosak vagyunk rá, hogy azt képzeljük magunkról: szervezetünkről és annak jó állapotban tartósóról sokat tudunk. Bizonyos mértékig ez így is van, de nagyon messze vagyunk attól, hogy mindazt tudjuk, amit tudnunk kellene. Sok éves megfigyelésekre volt szükségem, hogy megértsem a vermonti népi gyógyászat gondolatmenetét. Bizonyos tekintetben elévült orvostudománynak tarthatnánk. Száz és száz nemzedéken át alkalmazták, jellege főleg megelőző- Eredete a primitív időkig nyúlik vissza, mikor az emberek-nek az, állandó vándorlás miatt nem volt .idejük" betegeskedni, az ember mozogni volt kénytelen, mert különben elpusztult.

A civilizáció, a velejáró stresszek és megerőltetések következtében sok új rendellenesség és betegség jött létre, de a népi gyógyászat ezek között az új körülmények között is hozzájárul az ismeretek bővítéséhez. A civilizáció nem hozott magával új biokémiai vagy fiziológiai tőrvényeket, de a meglevőket sem igyekezett megváltoztatni. A természet gondoskodott e törvények megszabásáról, kialakítva a természet ideális egyensúlyát A betegség végeredményben nem mÓ3, mint egy megbolygatott egyensúly helyreállítósára irányuló igyekezetnél fellépő akadályok összessége. A betegség figyelmeztet arra, hogy l e t é r tünk a természet által megszabott útról.

Az orvostudomány szellemében nevelkedve és módszereit ismerve, érdeklődéssel fordultam a vermonti népi gyógyászat gazdag ismeretei és gyakorlata felé. Megfigyeléseimet és kísérleteimet célszerűen végeztem. Sok tekintetben nehéz feladat volt a vermonti népi gyógyászat tanulmányozása, éspedig azon mostoha időjárási viszonyok miatt, melyek e vidék sajátosságai.

57100

Éppen ezért meg vagyok győződve arról, ha a vermonti viszonyok között ilyen eredményeket érnek el a népi gyógyászattal, akkor enyhébb klíma mellett az eredményeknek minden bizonnyal még jobbaknak kell lenniük.

Me l lék le te k

A. MELLÉKLET

Természetgyógyászatimegfigyelések az állatokkal

kapcsolatban

A baromfinevelésben meglepő eredmények érhetők el azzal, hogy ivóvizükbe bizonyos mennyiségű almaecetet öntünk. Gyorsabban fejlődnek, tollazatúk korábban nő ki, életerősebbek, nagyobbra nőnek, több és ízletesebb a húsuk.

Észrevételeimet megírtam egy ónos barátomnak, aki szabad idejében pulykaneveléssel foglalkozik. Barátom megfogadta tanácsomat, és a pulykák ivóvizébe almaecetet kevert. Közölte velem eredményeit: a pulykák húsa omlósabb lett, a csontvelő vörösebb színe arra engedett következtetni, hogy a vörös vérsejtek alakulása intenzívebbé vált, elősegítette a vér regeneráló dósát.

A nerc ragadozó állat, és mint ilyen, hússal táplálkozik. Egy 1200 nőstényből és 300 hímből álló nerctenyészet takarmányozását kísértem figyelemmel. Párosításra mindig márciusban került sor. A tenyészetben 3500 nercfiókét neveltek fel évente, melyeketbundájukért november-december hónapokban, 3 hónapos korukban vágtak le.

Takarmányozásukkal kapcsolatban megállapítottam, hogy az állatok 11% fehérjét igényelnek. Ahogy a takarmányuk fehérjetartalma 20% fölé emelkedett, az állatok közül sok elpusztult A boncoláskor a húgyhólyagot húgykővel telinek találták. 40 nerchullánál a laboratórium megállapította, hogy pusztulásukat a túl sok fehérje idézte elő. Ahogy a fehérje adagolásét újTa 11%-ra csökkentették, az elhullások megszűntek. Ez a megfigyelés késztetett arra, hogy az embernél a

táplálkozás és a húgyhólyágban és az epében képződő epekövek közölt összefüggést keressek.

A beteg nercek súlyos, Méniere-féle szindrómához hasonló szédülésben szenvedtek. Imbolyogva kezdtek körbejárni, később saját farkukat igyekeztek megfogni, és ha megfogták, harapdálni kezdték abban a kétségbeesett reményben, hogy az megnyugtatóan hat Tartósabb szédüléseknél egész farkukat megették. Az ilyen hímek tenyészetre alkalmatlanná váltak, mert párosodásnál a farkukra támaszkodnak. A tanulmányozott szakirodalom szerint a betegséget fehérjetúltáplálás idézi elő. A vadnercek gyümölcsöket és növényleveleket fogyasztva szerzik meg a szükséges savmennyiséget. A nerc-tenyészet tulajdonosának ajánlottam, hogy a betegség tüneteit mutató állatoknak adasson naponta negyed kiskanálnyi almaecetet. A betegség leginkább a pasztellszínű állatok között gyakori. A beteg állatok fejüket ferdén — egyik fülüket följebb — tartják, mint a másikat Tudomásom szerint erre a magatartásra semmifelé magyarázat sincs.

A tenyészet néhány pasztellszínű nercet mint tenyészállatot adott el. Az új tulajdonosok nem adagoltak almaecetet állataiknak, és az állatok rövidesen szédülésben betegedtek meg. E jelenség alapján arra a következtetésre jutunk, hogy azoknak az állatoknak, amelyek fehérjegazdag takarmányozást kapnak, fejadagjukba almaecetet kell keverni, hogy takarmányozási anyagcseréjük egyensúlya föl ne boruljon.

További megfigyelésem: egy kecskenyéjban kobalthiány jelentkezett A szervezetben igen kis mennyiségű kobalt van. Míg ezzel az esettel nem kerültem szembe, el sem tudtam képzelni, hogy egy nagyon kis mennyiségben jelen levő nyomelem hiánya betegséget okozhat Megfigyeléseim azt illusztrálják, hogy mennyire fontosak a nyomelemek a szervezetben lejátszódó életjelenségek normális lefolyásánál.

1.Februárban a nyáj egyik kecskéjének bőrén pikkelyek jelentek meg. A jelenségre nem tudtam magyarázatot adni.

2.Etetéskor a kecskék nyugtalanná váltak; egyik nap jó étvággyal fogyasztották fejadagjukat, másnap alig ettek, de étvágyuk később helyrejött

3.Szőrzetük megváltozott A szór elvesztette fényét, törékennyé vált, és hullani kezdett.

Más megmagyarázhatatlan rendellenességet is észleltünk. 17 kecske ismeretlen betegségben elpusztult. A helyi állatorvos nem tudta megállapítani az állatok elhullásának okát, és takarmányozási szakemberhez fordult, aki kobalthiányt állapított meg. A földművelésügyi minisztérium állatorvosa, dr. Walter megerősítette a kormegállapítást, és a kecskék állapotát kobalthiánynak tulajdonította.

Négy évnek kellett eltelnie, hogy a kobalthiány tünetei láthatóvá váljanak. Ez az esőt megerősíti azt a véleményt, hogy u szükséges elem hiányát az

58100

emberi szervezet is sokkal elóbb, a betegség tüneteinek jelentkezése előtt megérzi. A kobalthiányban szenvedő szervezet tüdőgyulladással és más fertőzéses megbetegedéssel szemben nagyon érzékeny.

Körülbelül 8 g kobalt elégséges 1 tonna szénában ahhoz, hogy megakadályozza a betegség fölléptet Számos kísérlet után a kezelést a következőképpen alkalmazták: 3—4 liter vízben 28—30 g ko-baltszulfát-kristályt oldottak, és az oldatból az első 10 nap naponta kétszer egy-egy kiskanálnyit adagoltak, majd 13 héten át naponta egyszer egy kiskanálnyit, ezután abbahagyták a kobaltadagolást, mert a kecskék fogyni kezdtek. Ezt a tünetet csak ágy tudtuk megmagyarázni, hogy az állatok túl sok kobaltot kaptak, és ez mérgezést idézett elő. Ha a kobaltos kezelés alatt az állatok étvágytalanságban szenvedtek, naponta két alkalommal 1/4—1/3 csésze kristálycukrot adagolva, étvágyukat visszanyerték.

A kobalt, akárcsak a bór, a magnézium, a réz, a vas vagy a jód olyan nyomelemek, amelyeknek a szerepét a növények, az állatok vagy az ember táplálkozáséban nem ismerjük pontosan. Azt tudjuk, hogy állatnak, embernek egyaránt nitrogénra, káliumra, foszfátokra, vízre, napenergiára van szüksége, de a nyomelemekről csak annyit tudunk, hogy a katalizátor szerepét töltik be, hogy a szokásos táplálkozás útján ezeket a szervezet hasznosítani tudja.

Amikor elhatároztam, hogy megfigyeléseket végzek a takarmány fehérjetartalmának hatásával kapcsolatban, megkértem néhány barátomat, hogy keressenek megfelelő tehén csordákat.

Az egyik csordát 54 vegyes fajtájú tehén alkotta. Lefejö tehenészet volt, ahol a borjakat nem nevelték fel, és az állományt vásárlás útján egészítették ki. A tejfelvásárló és értékesítő központnál dolgozó bak-teriológus barátom szerint 250 tejszállítójuk közül ennél a csordánál volt a legmagasabb a tehenenkénti tej mennyiség, de a tejben gyakran streptococcuszok jelenlétét állapították meg.

A másik csorda 45 Jersey-tehénből állt A csorda vásárokon és kiállításokon állandóan díjakat nyert. E szelekciós és te ny ész tehenészet jövedelmét főleg a borjak eladása biztosította.

A harmadik, s a Hollstein-tehen ékből álló csorda — mely sógorom tulajdonát képezte — szintén több ízben nyert díjat

Az első csorda tulajdonosa Örömmel fogadott, mert Ö is fontosnak tarotta a fehérje-adagolás vizsgálatét Fivérei — két jó nevű szakorvos — nem tudtak tanáccsal szolgálni a tehenészettel kapcsolatos problémái megoldásához.

Hogy segítséget nyújthassak neki, megkértem, írja össze azokat a hiányosságokat, amelyeket észlelt Ezek a következők voltak:

L Heveny és idült tőgygyulladás. Látogatásomkor éppen 7 idült tőgygyulladásban szenvedő tehenet — melyek tejében streptococcu-szokat is találtak — értékesítettek vágásra.

2. Az 54 tehénből 20 meddő volt; egyesek már egy éve. Ez a helyzet a szaporítási és tejtermelési terv teljesítését veszélyeztette.

3. A fertőző elvetélések (brucellózis) veszélyeztették a szaporítási tervet. A gyenge borjak rendszerint 2 hetes korukban elpusztultak, így a csorda felújítása lehetetlenné vált, és az elvetélések megbolygatták a tejelő időszakok normális egymásutánját.

4. Abikák nem voltak elég életerősek, emiatt a fedeztetéseket meg kellett ismételni

5. A tehenek étvágytalanok voltak.6. Gyakoriak voltak a nehéz ellesek7. Miután borjakat nem tudtak nevelni, a tehenészet vásárolt állatokkal

egészítette ki állományát, ez pedig másodosztályú állományhoz vezetett, mert a farmerek nem adják el a legjobb származású állataikat.

8. Egyes ízületi gyulladásban szenvedő tehenek nehezen feküdtek le, és még nehezebben keltek fel.

9. A tehenek könnyen megfáztak10. Télen légzőszervi bántalmaktól szenvedtek.

11. Egyes tehenek ellesi láz következtében végtagbénulásbanszenvedtek.

12. Gyakori volt a székrekedés.Ezeket a hiányosságokat észlelte, tehát ezek kiküszöbölése volt a feladat

Megkértem Stone kisasszonyt is — aki a 45 Jersey-tehénbŐl álló tehenészetet vezette —, hogy állítsa Össze az általa észlelt hiányosságokat hogy ezen adatokkal felvértezve kezdjem el vizsgálatomat A kért jegyzék a kővetkezőket tartalmazta:

1. Elvetélések csökkentik az előadásra szánt borjak számát.

2. A borjak elléskori magassága nagyon eltérő.

3. A borjak elléskor igen gyengék.4. A borjak külsőleg nem hasonlítottak szüleikhez, ez megnehezí-

tette tenyészállatként való értékesítésüket.5. A tehenek nem maradtak hasasak az első fedeztetéskor.

A két csordára vonatkozó hiányjegyzék birtokéban beszereztem egy levél-, virág és füapritóprést és a legelt növények levét kisajtoltam. 4,5 pH savasságtól 7,5 lágosságig jelző lakmuszpapírral, jegyzetfüzettel, vödörre! és minden egyes sajtolás után a prés kiöblítésére szolgáló kancsóval felszerelve, az év melegebb hónapjaiban elkezdtem megfigyeléseimet, és igen érdekes dolgokat óllapftottam meg

Az első csorda egy kevés fával és bokorral borított dombon legelt, míg a másik, a Jersey-tehenekból álló csorda egy fákkal és bokrokkal borított mély fekvésű legelőn, melyet folyó szelt át

A két farm különböző viszonyai kedvező alapot alapot nyújtottak megfigyeléseimhez.

59100

Először az első csorda viszonyait kezdtem tanulmányozni. Megállapítottam, hogy a tehenek által kedvelt növényekből préselt lé savas reakciójú, míg azok a növények, melyeket a tehenek elkerültek, lúgos reakciójúak voltak. Ott, ahol a legelót természetes trágyával trágyázták, magasabb és sötétzöld fii nőtt; de a tehenek mégsem ott legeltek, hanem elkerülték a kérdéses övezetet Megvizsgáltam a trágyázott övezet növényzetéből préselt levet és azt lúgosnak találtam. A tehenek ösztönösen visszautasították az ilyen füveket, ily módon igyekeztek szervezetük kémiai reakciójót egyensúlyban tartani. A megfigyelésekre fordított idő tehát egyáltalán nem volt hiábavaló.

Ezután a Jersey-csorda körülményeit kezdtem tanulmányozni. Meglepetéssel állapítottam meg, hogy a tehenek bizonyos füveket szívesebben legelnek. Amikor a növényekből kipréselt let ellenőriztem, megállapítottam, hogy savas reakciójú. Azt is megfigyeltem, hogy a tehenek szívesebben legelték a friss, fiatal növényeket.

Stone kisasszony — a tehenészet vezetője — is megerősítette azt a megfigyelésemet, hogy a tehenek bizonyos füveket szívesebben legelnek, és azt is közölte, hogy a felvásárló központ egyetlen alkalommal sem panaszkodott arra, hogy a tejben tüdőgyulladásra utaló bacillu-sokat talált volna.

Stone kisasszonyt nagyon érdekelték megfigyeléseim és megígérte, hogy tudomásomra hozza a tehenekkel kapcsolatos észrevételeit. Egy nap arról értesített hogy a teheneket takarmány káposztás legelőre hajtatja át, és szeretné, ha én is ott volnék a legelő változtatásánál. A tehenek a környező növényzet közű) a káposzta virágait legelték először. Az elemzéskor megállapítottam, hogy a virágokból kisajtolt lé savas reakciója.

Egy alkalommal a teheneket a második kaszálás utáni vörösherére hajtották,

E vörösherés szélén az évek folyamán vadcseresznye magok keltek, és ott vadcseresznyés létesült Mikor a tehenek a vörösheréshez értek, egyenesen a vad cseresznyés felé indultak, és szorgalmasan kezdték legelni a vadcseresznye fácskák leveleit, hogy a magasabb ágakon levő leveleket elérjék, még fel is kapaszkodtak a fácskák törzsére. A tehenek Ösztönösen elkerülték a vöröshere lúgos reakcióját, és szívesebben rágták a vadcseresznye leveleit, melyek savas reakciójunk voltak.

Ugyanezt a csordát más alkalommal burgonyaibidre hajtották legelni. Nagyon meglepett, hogy a tehenek patáikkal kaparták ki a szedésnél a fészkekben maradt burgonyagumókat, azt hiszem hírmondó sem maradt a burgonyából utánuk. A burgonyalénél savas reakciói találtam.

Megkértem a tehenészet kezelőjét, hogy legyen segítségemre kí-sérletemnél, melynek az volt a célja, hogy megállapítsam, hogyan viselkednek a tehenek a frissen trágyázott legelőn.

Ósezel egy évig érlelt istállótárgyával megtrágyáztattam a tehenek legelőjének egynegyed részét, és következő tavasszal 16 növendékmarhát

irányítottunk erre a legolórészre. A trágyázott és trágyázatlan terület könnyen megkülönböztethető volt egymástól.

A 16 novendékmarha közül csak két hathónapos állat legelt trágyázott legelón, a többi elkerülte. Szemtanuja voltam, hogy otthagyták a trágyázott legelót, más legelót kerestek.

Ugyanezen a farmon érdekes alkalmam nyílt megfigyelni az állati Ösztön megnyilvánulását Volt a farmnak egy kedvence, egy Bobby nevű húszéves tehén, amely rendszerint szabadon járt-kelt a területén, a fedett fészerben is „rezervált" helye volt. Megfigyeli Bobbyt, hogy mit eszik szivesebben. Azt láttam, hogy legfőképp a leveleit kedveli Nem sokat tudok ezekről a fele vekről, csak annyit hogy a belőlük kipréselt lé savas reakciója. A mezőn dolgozó munkások szívesen régcsá^ák a szilleveleket, mert csillapítja az éhséget, *' jó közérzetet vált ki

Bobby hosszú láncra volt kötve, hogy könnyen mozoghasson, ej szer azonban elszabadult a láncról. Egyenesen a takarmányozó teherautóhoz sietett, és ott inni kezdett az almaecetes vödörből. Nemi

zavartuk meg, hogy lássuk, mennyit iszik. Mikor körülbelül egy félliternyit megivott, láthatóan igen megelégedetten állt tovább. Szervezetének savra volt szüksége, ea amikor ezt a szükségletét sikerűit kielégítenie, meg volt elégedve...

A központnak szállított tejet hetenként ellenőrizték. A forgalomba hozott tejben 400 000 baktérium lehet cm-énként, a pasztőrözött tejben ex a szám nem haladhatta meg cm -énként a 20 000-et

Az általam tanulmányozott két csordától első osztályú tejet szállítottak a központnak, és ennek jobb minőségi szabványoknak kellett megfelelnie, éspedig a nem pasztőrözött tej baktériumtartalma köb-centim éterenként nem haladhatta meg az 50 000-et, míg a pasztórö-zöttá az 5000-et. Ha a szállított tejben több baktériumot találtak, a szállítóknak kéthetes időszak alatt kellett e hiányosságokat rendbe hozniuk.

A baktériumok számlálását a következőképpen végzik: Az ellenőrzendő tejből levesznek egy köbcentiméternyit, és 99 köbcentiméter desztillált vizet adnak hozzá. Ebből a keverékből vesznek egy köbcentiméternyit, és hozzáadnak 10 köbcentiméter steril tenyészetet Az így elkészített keveréket 48 órára 33 C fokos termosztátba helyezik. Utána megszámolják a baktérium-tenyészeteket, és az eredményt 100-zal megszorozva, megkapják a tej cm -en-kénti baktériumainak számát A baktériumtenyészetek számlálásához gyenge tárgylencséjü mikroszkópot használnak.

Annak ellenére, hogy a tej csőkkent baktérium tártai mával kap-csolatban a két csorda tulajdonosa elismerő levelet kapott a központtól, folytattam megfigyeléseimet, és megállapítottam, hogy valahányszor a

60100

takarmányból hiányzott az almaecet, a baktériumok száma emelkedett: míg a napi almaecetadaggal együtt járt a baktériumok számának csökkenése. Az alábbi adatok beszédesen illusztrálják a fentieket:

AZ 54 TEHENES VEGYES CSORDA TEJÉNEK B AKTÉRI UM SZÁMI A LAS A

I. o*il. nem paanértíöttmegengedett baktérinm: M OOOcm"

L oezt pásztói*! öt t tqj mt^cngcdol t baktérium: 600Oc m3

április 12. 20 000 soo

április 28. 3 000 1000május 18. 30 000 500május 18. 30 000 800május 25. :Í ooo 600május 30. 10 000júniua 14. 48 000 2300június 21. 40 000 1200június 29. 22 000 600

Öt évig tartó vizsgálatom eredményét Összegeztük az 54 tehénből álló csorda tulajdonosával:

1.Több mint két éve egyetlen tehenet sem kellett eladni tőgygyul-ladás miatt. Idült tógygyulladásos eset egyáltalán nem fordult elö.

2.A meddő tehenekkel kapcsolatban B2 ötéves megfigyelés alatt a tőgygyulladás megszüntetésével a csorda létszámát 70-re emelték. Az elmúlt évben a meddő tehenek száma 8-ra csökkent. A vizsgálat kezdetekor még 20 meddő tehén volt, a négyhónapos kezelés után mind a 20 hasas lett.

3.A fertőző elvetélés mint probléma továbbra is fennáll, de sokkal enyhébb formában. Az elvetélések száma csökkent; az elmúlt évben csak 3 eset fordult elő. Az elvetélések idópontja kitolódott, és a hasasság utolsó hónapjában következett be. Az elvetélő teheneknél nemcsakkent a tejelési periódus, és a vemhesség normálisan folyt le.

4.A bikák visszanyerték életerejüket.5.A tehenek visszanyerték étvágyukat.

6. A nehéz szülések teljesen megszűntek. Előfordult, hogy a mag-zatburok csak az ellést követő negyedik napon távolodott el, dekellemetlen szag ós gennyesedés nem kísérte az ellést ahogy ez amúltban gyakori tünet volt.

7. A borjak elléskor erősek és élénkek voltak.

8. ízületi gyulladás egyetlen esetben fordult elő, oz is hamareltűnt

10. Egyetlen légzőszervi megbetegedés sem fordult eló.11. Ellesi láz és a vele járó végtagbénulás nem fordult többé elő.

12. Székrekedéses esetek nem fordultak elő. Ahasmenéses eseteket gyorsan felszámolták.

Hasonlóképp ellenőriztem Stone kisasszony jegyzékét is, és a kö-vetkezőket állapítottam meg;

1. Elvetélés nem fordult elő többet

2. A borjak normális súllyal jöttek a világra.3. Az elléskor az erős borjaknak izmos lábuk, sűrű szőrzetük volt EUés után 5 perccel feltápászkodtak, és félóra múltán szopni kezdtek.4. A világra jött borjak egyformák voltak, és egészséges ösztönökkel rendelkeztek. Nem kellett őket megtanítani vödörből inni, ezt a tulajdonságot valószínűleg anyjuktól Örökölték.

A tenyésztésben nem merültek fel problémák, nem kellett a teheneket többször fedeztetni.

A marhatenyésztők tudják, hogy a fehérje-túl táplál ós a tőgy meg-betegedéséhez vezethet, de ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy egy bizonyos fehérjeszint fenntartása okvetlenül szükséges. Különösen a frissen kaszált szénát kell elővigyázatosan adagolni, mert ez fehérjében gazdag, és könnyen a tőgy funkcionális zavaraihoz vezethet.

A szarvasmarhák takarmányozása és az ember élelmezése között sok hasonlóságot találhatunk. Ha a tehén fejadagját naponta kétszer almaecettel egészítjük ki. az állat kevesebb szálastakarmányt és abrakot fogyaszt Ugyanez történik az embernél, ha étkezéseknél egy-egy pohár vízben oldva 1—2 kiskanól almaecetet iszik, kevesebb táplálékot fogyaszt. E tény magyarázatát abban kell keresni, hogy ilyenképpen a szervezet természetes savszükséglete fedezve van.

Igen nagy érdeklődéssel olvastam az amerikai szarvasmarha-te-nyésztők egyesülete (American Jersey Gattle Club) által kiadott lrA Jersey-fajta" (The Jersey) című. könyvet. A könyv a Jersey-fajta tör-ténetével foglalkozva leírja, hogy Jersey szigetéről származik, ismerteti a környezetet, ahonnan ered. Engem főleg a sziget talaja és az ott alkalmazott trágyázás érdekeit.

Amint a leírásból kitűnik, a sziget talaja jóformán teljes egészében savas reakciója. Sem meszet sem krétát nem tartalmaz, viszont az óceáni viharok jelentős mennyiségű algát sodornak a partra. Az algákat a víz visszahúzódása után összeszedik, és a földek trágyázására használják,

61100

ezáltal a humusz és kálium mellett nátriumot jódot és 46 más ásványi elemet juttatnak a talajba.

Röviddel azután, hogy a könyvet elolvastam, megtudtam, hogy a szigetről egy csorda Jersey-tehenet importáltak. Az első adandö alkalommal meglátogattam a kérdéses farmot Mély benyomást tett rém az állatok hosszúsága. Életemben nem láttam még ilyen hosszú testű Jersey-teheneket A csorda bikája — amely az export pil lanatá-ban a sziget legjobb hikájának számított — rendkívüli hosszú testével tűnt ki. E jelenségre szerintem az a magyarázat, hogy az algák nyújtotta kálium, jód és más ásványi elemek bőségesen biztosítják a s ■/ e rv ez irt sz ü k ségl e tét.

Megkértem a Cornell egyetem nyugalmazott kémiatanérét, George W. Cavanaugh-t, legyen segítségemre, hogy meglátogathassam az Overbrook Hospital New Jersey-i Jersey-csordáját, mely elnyerte az Egyesült Államok nagydíját

Látogatásom alkalmával igen sok tapasztalatot szereztem. Megtudtam, hogy a farmer egy algákat és hallisztet tartalmazó, „mana-mar" nevű takarmánykiegészítöt használ, amelynek nagy előnye, hogy a fehérjegazdag készítmény betegség megelőző tulajdonsággal is rendelkezik. Ezzel kapcsolatban egy egész sor kérdés merül fel: tényleg a fehérjeprobléma a legfontosabb a tehenek gondozásánál? Vajon a sav- és kálium tartalom semlegesítik-e a fehérjék befolyását? Ez a látogatásom a fehérje-felhasználás tanulmányozásában igen hasznos volt.

A tejtermelők — mint észleltem — eleget tudnak a fehérjékről. Ma a takarmányok beszerzésénél az első kérdés: „Hány százalék fehérjét tartalmaz?" De nemcsak az első, jóformán az egyetlen kérdés. A takarmány többi sajátossága jóformán nem is érdekli a vásárlókat, csak a fehérjetartalom, amit %-ban fejeznek ki (16, 18, 20, 24 vagy több). Az ár és a várt eredmény elbírálásában a címkén feltüntetett fehérje százalék a mérvadó.

íme egy példa a sav és fehérjekeverék értékéről és az általuk megvalósítható eredményekről. Az 54 vegyes tehénből álló csorda tulajdonosa sokat beszélt egy kedvelt 360 kg-os Jersey-tehénről. Két évvel korábban a helyi tejfelvásárló központ baktériológusa és az állatorvos is azt tanácsolta, hogy adja el a tehenet. De már úgy megszerette az állatot, hogy mindig elhalasztotta eladását A tehén idült tógygyulladásban szenvedett. Az ellenőrzésekkor streptococcu* szokat mutattak ki tejében. Végül is a gazdát meggyőzték, hogy fölöslegesen bajlódik az állattal.

Az állat levágásét az is sürgette, hogy közeledett ellése, ami csak súlyosbította az állat tógygyulladását, növekedett volna a tejhozam, ezt a tejet azonban értékesíteni nem lehet

Igyekeztem barátomat meggyózni arról, hogy a tőgygyulladás a szervezet természetes egyensúlyának felbomlásából eredhet Lehetséges, hogy figyelmen kívül hagyta a takarmányozásnak a szemes abraktakarmányok használatára vonatkozó törvényét, amely szerint abraktakarmányok etetésénél gondoskodni kell a szervezet fokozott savszükségletének fedezéséről; valószínű, hogy a tehén nem kapott elég cellulózét, vagyis a fejadag nem tartalmazott elég savat A tehenet normálisan fiatal és zsenge levelekkel kellett volna takar mányozni.

Megállapodtunk abban, hogy takarmányához élősúly 45 kg-jára számítva, minden egyes takarmányozásnál 1—1 kiskanál almaecetet adagolunk, ami kétszer nyolc, összesen 16 kiskanál almaecetet jelentett naponta.

Az első nap után kíváncsian érdeklődtem, hogy a tehén hogyan fogadta az almaecetes takarmányt? Megszagolta, majd farkasétvággyal elfogyasztotta, és jó ideig vissza-visszatért a vályúhoz, hogy újra kinyalja. Vagyis az állatnak savra (almaecetre} volt szüksége, az előírás tehát helyesnek bizonyult.

Az almaecetet a november 5-i elles előtt két héttel kezdtük el adagolni. Az ellésig a tógy normalizálódott, a tőgygyulladás megszűnt, és az elles után sem lépett fel. Előzetesen szulfanilamidos kezeléssel próbálkoztak. Két éven át — mondta barátom — néhány kg-ot adtak ebből a gyógyszerből a tehénnek. A tőgygyulladás rövid időre megszűnt, de mindig visszatért

Az almaecet adagolása után megkezdték a takarmányok Összetételének megváltoztatását, és az adagokat 14 és 1G% fehérjetartalommal állították össze. A tehéntől, 4 kg abrak mellett, naponta kétszer 13 liter tejet fejtek, ami régi hozama duplájának felelt meg. Nyilvánvaló, hogy az eredményt az almaecet idézte elő.

A tehén levágásáról már nem beszélt senki. Február 4-én a tehén tőgye kifogástalan állapotban volt. 3 kg 14% fehérjét tartalmazó abraktakarmány mellett a tehéntől napi 17 liter tejet fejtek.

Májusban a tehén állapota továbbra is normális volt a tőgygyulladás legkisebb jele nélkül.

A tehenek tőgygyulladásának kezelésében az almaecet használata a következő eredményre vezet:

1. A tőgygyulladás eltűnte után a tőgy megtámadott része visszanyeri eredeti keménységét, amit tapintással és a tógynegyed tejhoza-ma útján állapítunk meg.

2. Gyógyulás után a kérdéses tógynegyed vagy tögynegyedek valamivel kisebbek, de ez 2 hónap alatt visszatér a normálishoz.

3. Az a Jeraey-tehén, amelynek idült tögygyulladósát 2 évvel meg-előzően almaecettel kezeltük, teljesen rendbejött, tőgye kifogástalan, és a csorda egyik legtermékenyebb állata.

62100

4. Egyszerűbb tógygyulladásos eseteknél, amikor a tógy egyiknegyede van csak megtámadva* egyhetes almaecetes kezelés elégsé-ges, súlyosabb esetekben kéthónapos kezelés szükséges.

5. Az idült tögygyulladósban szenvedő tehenek 75%-& visszanyer-hető a termelésnek.

A Jersey-tehénnel végzett kísérletem után elhatároztam, hogy általánosítani fogom az almaecet adagolását, és a csorda minden egyes tehenének fejadagját vályúba Öntés után közvetlenül 60 g almaecettel öntöztük meg. Ha tényleg a kálium az az ásványi elem, amely a gydgyhatást kiváltotta, ugyanezt az eredményt adja a farm földjének kálium trágyázás a is.

A kezelés alkalmazása után a tejtermelés növekedett. Az alábbitáblázat ezt beszédesen igazolja:

1943 1944 194562 tehén .-,4 tehén 64 tehén

(almaecete* (almaecetté (almaecete*

kezelő* kezeléssel) késeléssel

nélkül)

Január 1—16. 54261 8000 1 79451Január 16—31. 61341 8025 1 8000 1Február 1—16. 64281 7358 1 7481 1Február 16—29. 5843 1 64341 6419 1Március 1—16. 6955 1 67251 (ecet 82991

nélkül)

Március 16—31. 74291 71181 10089 1Április 1—15. 67081 66831 (almaecet

Április 16—30. újrakezdve) 98871

64711 72081 9084 1Május 1—15. 7136 1 8526 1 8455 1Május 16-31. * 84791 105141 100761Június 1—15. 83021 99031 89931Június 16—30. 7693 1 7910 ] 8999 1118

Július 1—16. 75101 69151 (ecet

nélkül) 82631

Július 16—31. 83521 60231 87301Augusztus 1—15. 7335 1 59321 9152 1Augusztus 16—31. 79791 76681 (almaecet

újrakezdve) 89971

Szeptember 1—15. 8086 1 81371 803-1 1Szeptember 16—30. 75151 88921 8847 1Október 1—16. 7354! 9025 1 7780 1Október 16—31. 79171 9805 1 7617 1November 1—15. 75501 86621 8624 1November 16—30. 7190 1 78971 78521December 1—16. 76671 78361 7812 1December 16—31. 78671 8839 1 88181

1944 februárjában a farmer nem tudott almaecetet szerezni, ez a tejhozamcsökkenés magyarázata. Utólag sikerült 5 barell almaecetet szereznie. Két hét volt szükséges ahhoz, hogy a tejhozam a normálisra emelkedjen. Júliusban és augusztus első felében a tehenek nem kaptak almaecetet, mert a legelön tartózkodtak, és nem is tartottuk szükségesnek. Ennek ellenére azonnal csökkent a tejhozam, ami azt bizonyítja, hogy az almaecet tartalmazza azokat az elemeket, amelyekre az állatok szervezetének oktvetlenül szüksége van. A te jhozam sz in t jének fenntar tásához az almaece tre t é len , nyáron állandóan szükség van.

Lássuk továbbá, hogy a 60 g-os almaecet adagolása milyen befolyást gyakorol a tej zsírtartalmára!

Az általam megfigyelt tehéncsorda a tehenészetek ellenőrző egye-sületének felügyelete alatt élit, és szabályos időközökben az egyesület szakembere látogatta. Megerősítette, hogy az ellenőrzése alatt álló 23 tehenészet közül ennél a csordánál a legmagasabb a tej zsírtartalma. November elsején kezdtük el az almaecetet adagolását, és áprilisban a tej zsírtartalma 5,1%-ra emelkedett Májusban a 45 Jersey tehénből álló csordában 27 „rekorder" tehén volt, ezek havonta 500 liter tejet és 18—20 kg vajat termeltek A 27 rekorder a legnagyobb szám, melyet ebben a csordában elértek. E kezelést megelőzően számuk nem haladta meg a 19*et. Következő szeptemberben az ellenőrzésnél 5,61 zsírszázalékot mértek, ez a legmagasabb zsírszázalék, amit a csorda tehenei valaha is elértek.

Az egyesület szakembere közölte velem, hogy míg az ellenőrzése alatt álló csordáknál a napi fejenkénti szénafogyasztás 10 és 15 kg között váltakozik, ennél a tehéncsordánál — mikor a tehenek takarmonyához almaecetet kevernekm —, a szénafogyasztás ritkán haladja meg a 10 kg-ot.

63100

A tehenenkénti takarmányfogyasztás a következő volt:1942. január—március 0,51 tonna1943. január—március 0,54 tonna

1944. január—március 0,31 tonna

Az ecetes kezelésnél nyert eredményekből barátom azt a következtetést vonta le, hogy 1 kg takarmányfogyasztás vagy fél kiló takarmány és 60 g almaecet fogyasztása közül Ő ez utóbbit választja, mert ez biztosítja a csorda maximális fejlődését is. Meg vagyok győződve róla, hogy az elért eredmények nagy része az ecet kálium-tartalmának köszönhető, mert — ahogy ezt ebben a könyvben több ízben említettem — a szervezet káliumtartnlma és fejlődése között szoros az összefüggés.

8. MELLÉKLET

Néhány vermonti népi gyógyászati recept

Kenőcs az izom- és ízületi fájdalmak enyhítésére

Egy tojássárgáját egy kiskanál terpentínnel és egy kajlái almaecettel jól fölverünk. A kenőcsőt a fájós helyre helyezzük, és jól be-masszírozzuk. A kezelésre enyhül a fajdalom.

Repkénymérgezés

Almaecetet és vizet egyenlő arányban összekeverünk. A fájós helyet tamponáljuk, és hagyjuk megszáradni. A műveletet ismételni kell.

Csaláncsíp éi

A megtámadott bőrrészre nappal négyszer, éjjel — ha felébredünk — háromszor almaecetea borogatást teszünk. Az égés és viszketeg-eég érzete

néhány perccel az ecet alkalmazása után megszűnik. A kezelés meggyorsítja a gyógyulási folyamatot

Éjszakai izzadás

A lefekvés előtti almaecetes bedörzsölés megszünteti az éjjeli izzadást.

Égési sebek

Az almaecettel való bedörzsölés megszünteti a viszketegséget és a fájdalmat

Visszér

A gyógymód nem vermonti specialitás, hanem Skóciában, Angliában és Németországban is alkalmazzák, és abból áll, hogy a visszeres részt reggel és este almaecettel bekenjük és bedörzsöljük. Egyhónapos kezelés után a visszerek vékonyabbak lesznek, ajánlatos a kezelést almaecet ivasával kiegészíteni, éspedig naponta két alkalommal két kiskanál almaecetet egy-egy pohár vízben-

Sömör (impetigo)

Elismerten a legragályosabb betegségek egyike. Elegendő csak egy ujjal megérinteni a beteg bőrrészt vagy a beteg törülközőjéhez nyúlni, már a betegséget megkapjuk. Rendszerint fél borsó nagyságú folttal vagy vörös pattanással kezdődik. Gyakran az arcon vagy az orr környékén jelenik meg, és a hidegrázással vagy a lázzal kísért kiütéssel téveszthető össze, A folt gyorsan nő, rajta hólyag képződik, gennyesedik, és a foltok a test más részén is megjelennek. Végső formájában a hólyag megszárad, sárga kéreg képződik rajta, ami könnyen eltávolítható.

A sömör voltaképpen a bór streptococcuszos és stafilococcuszos fertőzése. Legérzékenyebbek a gyermekek, de bármilyen korú egyén elkaphatja. Ha a beteg nem uralkodik magán, éa vakarja a sebeket, a betegség a végtelenségig elhúzódhat, ha azonban tartózkodik a sebek érintésétói, a gyógyulás két hét alatt bekövetkezik.

A sömör legjobb ellenszere az almaecet. Reggeltől estig hat alkalommal — minél egyformább időközökben — ujjúnkat almaecetbe mártjuk, és a kiütéseket megnedvesítjük. A kezelésre a betegség 2—4 nap alatt megszűnik.

Gombás eredetű kopaszodás64100

Ez a bántalom igen gyakori. A megtámadott részek kerekek és pikelyesek, amelyek első pillantásra úgy tűnnek, mint haj nélküli foltok. Ha figyelmesen megvizsgáljuk a kérdéses foltot, közvetlen a bór felett hajcsonkokat észlelünk. A foltokat a bór gyulladása is kísérheti. Ez enyhébb formában helyi kérgesedésben, súlyosabban a szövetek gyulladásában és gennyesedésben nyilvánul meg. A fertőzött rész közelében a mirigyek megnagyobbodhatnak. A bántalom rendszerint a fej felső vagy hátsó részén egyesével vagy többedmagával jelenik meg, de megjelenhet a test bármely részén, ahol haj nő. A betegség kezelés nélkül is megszűnhet, de ennek nem nagy a valószínűsége, és a legtöbb esetben kezelésre van szükség.

A fiúk 6—9-szer gyakrabban betegszenek meg ebben, mint a lányok. A betegséget egy gomba okozza, amely egyik gyermekről a másikra terjed. Terjeszthetik a kutyák és macskák is, de leggyakrabban a kalap vagy sapka kicserélése, vagy a közúti jármüvek, színházi ülések párnázott támlái, amelyeknek a gyerekek nekitámasztják fejüket.

A megtámadott övezetet reggeltől estig hatszor almaecetbe mártott ujjunkkal megnedvesítjük. Az almaecet kiváló fertőtlenítő hatású.

C. MELLÉKLET

A méz az alkoholizmus ellenszere

A vermonti népi gyógyászat évek hosszú során megállapította az alkoholelvonás módszereit.

Egy 40 év feletti egyén december 27. és január 10. között annyit ivott, hogy a szó szoros értelmében megbénult. A gyógykezelés fokozott mózfogyasztáaból állt: 20 perces időközökben háromszor 6—6 kiskanál mézet adtak neki. Vagyis 40 perc alatt 18 kiskanál mézet. Ágya mellett ott állt egy üveg kevés borral, de az 3 óra múltán is érintetlen maradt. A

mézadagolást folytatták, mégpedig ugyancsak háromszor hat kanálnyit húsz percenként.

Másnap reggel fél kilenckor látogatták meg. Végigaludta az egész éjszakát, ami mér 20 éve nem fordult vele elő. Megjegyzendő, hogy időközben megitta az ágyánál levő italt is. A további kezelés 3 adag 6 kiskanálnyi méz volt 20 percenként adagolva. Utána egy lágytojás következett, é 3 10 perc múlva újra 6 kiskanál méz. Ebédre 4 kiskanál mézet kapott, utána paradicsomlevet, darált húspogácsákat és cse-megének az ebéd végén 4 kiskanál mézet.

Egy barátja fél liter italt hozott számára. Ezt az italt a vacsoránál szolgálták fel neki, de félretolta, hogy nincs kedve hozzá. Azóta sem ivott. Végeredményben ez a tökrészeg ember 24 óra alatt nemcsak hogy kyózanodott, de megutálta az italt, és mindezt 0,9 kg mézzel érték el.

A vermonti népi gyógyászat úgy tartja, hogy az ital iránti különleges hajlam a szervezet káhumhiányával magyarázható. A méz magas káliumtartalma egyensúlyozza az alkoholszomjat, és jelentősen hozzájárul az elvonókúra sikeréhez.

Fentiekkel kapcsolatban lakmuszpapír segítségével megállapítottam egyes szeszes italok reokcidjét. Egy pincér volt segítségemre, aki különféle italokat és szikvizet szerzett kísérleteimhez, melyek a következő eredményeket adták:

Az algák Összetételével kapcsolatban végzett elemzései a következő eredményeket adták:

Tartalom: víz 6%; fehérje (nyers) 7.50%; rostok (nyers) 7,20%; amidok (szabad kivonat) 45,28%; zsiradék (éteres kivonat) 0,34%; hamutartalom 33,68%, összesen 100%-

65100

Ital: Heakció:Jerezi bor 4,5 pH erősen savasPortői bor 4,5 pH erősen savas

Vermut 4.5 pH erősen savasMent. likőr 6,0 pH enyhén savasGin 6,0 pH enyhén savas

Emlékeztetnem kell olvaaőinkat az ember és az állat ösztönös hajlamára, hogy fáradtság esetén savas ételre vagy italra áhítozik. Ezzel kapcsolatban könnyebben érdjük meg azt a dolgozót, aki egy fárasztó nap után szívesen iszik meg egy-két pohár sört (savassága igen magas = 4,5 pH). Meg kell értenünk, hogy az üzletemberek és més szabad foglalkozásúak miért vesznek olyan szívesen részt étkezés előtt egy kis koktélon: a savas reakciója szeszes italok fedezik a szervezet savszukségletát Érdekes, hogy a legerősebben savas szeszes ital a sör és a bor.

A tea és a kávé igen magas pH-ja (4,5) szintén megmagyarázza meg a két ital népszerűségét. A vermonti népi gyógyászat betegség esetén kizárólag a teát ajánlja.

D. MELLÉKLET

Az algák vegyelemzése

Egy egész napot töltöttem a Cornell egyetem mezőgazdasági vegyészeti tanára, George W. Cavanaugh professzor társaságában, aki rendkívül behatóan foglalkozott az algák tanulmányozásával. Véleménye szerint szervezetünknek energetikai pótforrásokra van szüksége, hogy eleget tehessen a mai élet megerőltető feladatainak.

A hamutartalom Összetétele (megközelítő adatok):ásványi elemek: mész 1,00%; foszfor 0,34%; magnézium 0,74%;

nátrium 4,00%; kálium 12,00%; klór 13,37%; vas 0,04%; jód 0,19%; nem meghatározott, 1,00%; Összesen 33,68%.

Az alábbi táblázat a Macrocystis pyrifera algákban talált elemeket tartalmazza. Az elemzéseket az Állami Halászati Intézet ipekt-rografikai módszerrel végezte:

Az algahamu spektrografíkus minőségi elemzéseElemek: nátrium 10% felett; kálium 10% felett; mész 10% felett; vaas

0,1%; alumínium 0,1%; magnézium 0,1%; stroncium 0,1%; szilícium 0,01%-tol 0,1%-ig; mangán 0,01-től 0,1%-ig; réz 0,001%-tól 0,01%-ig; ón 0.001%-Wl 0,01*-ig; ólom 0,001%-tól 0,01%-ig. vanadium 0.001%; cink 0,001%; titán 0,0001% tói 0,001%-ig; króm 0,000-tól 0,001%-ig; bárium 0,0001%-tól 0,001%-ig; ezüst 0,001%.

Az algák igen gazdagok vitaminokban, különösképpen A és E vitamintartalmuk magas, de kiváló B vitaminforrást is képeznek, és D vitamint is tartalmaznak.

Cavanaugh professzor kimutatta, hogy az algák enyhe hashajtó és epeserkentő hatással bíró manitolt, kis mennyiségű lecitint — fosz-fortartalmú zsírszerű anyag, amelynek a csontok összeforrásánél, főleg öregebb egyéneknél van nagy szerepe —, valamint karotint (A provitamint) is tartalmaznak.

Egy luftkanál alga összetétele

gSzervéé jód 0,00643Szerves rnéez 0,0388Szervei kálium 0,4536Szerve* kén 0,0324Szerv, magnézium 0,0324

E. MELLÉKLET

A mikrobák és a lűgosság

124

ItaJ: Reakció:Whisky 6,0 pH enyhéa savasRum 5,6 pH savasVichy-i viz 7,0 pH enyhén lúgosSör 4,5 pH erősen savasSzikvíz 6,5 pH savas

gSzerves vas 0,00144Szerves réz 0,000036Szerves foszfor 0,0108 Szerves nátrium 0,0260

66

Egy orvosi egyetemen dolgozó barátom a bakteriológiai tanszék közreműködésével jegyzéket állított össze az emberi szervezetre káros baktériumokról. Ebben elsősorban a kórokozók fejlődésére kedvező közegek reakciójáról tájékoztatott.

A kórokozó baktériumok fejlődésére kedvező közegek

Mikroba A közeg reakciójaSUphylococcuB 7,4 lúgosStreptococcus 7,4—7,6 lúgosPneumococcui 7,6—7.8 lúgosH-grippe 7,8 lúgosMeningococcus 7,4—7,6 lúgosGonococcus 7,0—7,4 lúgosCorynsbacterium diphteriae 7,2—7,4 lúgosBac abortua 7,2—7,4 lúgosBac talaremiae 7,8—73 lúgosClostridium tetani 7,0—7,6 lúgos

Fenti táblázat kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy az emberi szervezetre káros baktériumok fejlődésére a lúgos közeg a legmegfelelőbb. Ez a tény igazolja, hogy az ember éppúgy, mint az állat, ösztönösen keresi a savas táplálékot.

A fenti bizonyítékok fényében feltételezhetjük, hogy az emberi és állati szervezetre oly káros baktériumoknak eredetileg más szerepűk lehetett a természetben, mint az emberek és állatok megbetegíted.

A természet bőkezűen bánik a savas vegetációval, éppen azért, hogy az ember és állat védekezhessen a mikroorganizmusok ellen, és ne okozhassanak fertőzést. A savas növények és folyadékok fogyasztásának ösztönét, mint védekezési módot a természet ajándékozta az embernek és állatnak.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Hogyan készíthetünk almaecetet?

A gyümölcsmustokból különösképpen az alma-, körte- és birsalmamustból az oxigénigényes erjesztés útján nyert italokat általában gyümölcsboroknak nevezik.

A gyümölcsbor készítése jóformán megegyezik a borkészítéssel.

Másodosztályú alma, körte, birsalma stb. zúzalékból vagy ezek mustjából erjesztés segíteégével első osztályú élelmezési alma-, körte-, birsalma- stb. ecet készíthető.

A háztartásban az almából a következő módon készíthetünk almaecetet:Az almákat megmossuk, kivágjuk belőlük a férges vagy rothadt részeket,

majd összezúzzuk, vagy nagy reszelón lereszeljük a csutkával együtt Felhasználhatjuk a gyümölcshéjat, a befőzésnél visszamaradt gyümölcsmaradékokat is.

Az így összezúzott nyers almát a rendelkezésünkre álló gyü-mölcsmennyiségnek megfelelő nagyságú edénybe helyezzük, és arra előzetesen felforralt és langyosra hűtött vizet Öntünk (0,5 1 vizet számítva 0,41 almapépre).

Az emberi fogyasztásra szánt almaecet készítésénél a víz minden literjéhez 100 g mézet (vagy cukrot) adunk. Hogy az erjesztés folyamatát siettessük, minden liter vízhez 10 g sörélesztőt és 20 g száraz fekete kenyeret adunk.

A keveréket tartalmazó edényt fedetlenül, 20—30 C fokos hőmérsékletű helyiségben tartjuk.

Az ecetsavas erjedést elősegíti a kevés alkoholt (20% cukortartalom alatt) tartalmazó folyadék, a 20 C fok körüli állandó hőmérséklet és a minél nagyobb levegővel érintkező felület (aerob erjedés).

Erjesztésre üveg-, fa- (fedetlen hordó) vagy zománcozott agyag-edényeket használunk.

Az erjedési folyamat csak akkor folyik le kifogástalan feltételek között, ha az edényeket, amelyekben az erjedés történik, nem tesz-szük ki közvetlenül a napsugaraknak, mert az ibolyántúli sugarak akadályozzák az erjedést

Az erjesztés első szakaszában az edényt 10 napig 20—30 C fokos hőmérsékleten tartjuk, és az almapépet naponta 2—3-szor fakanállal megkeverjük, majd ritka szövésű zsákban kipréseljük.

A nyert folyadékot gézen át megszűrjük, megmérjük, és bő szájú edénybe öntjük.

Ha szükséges, a folyadékhoz literenként 50—100 g mézet vagycukrot adunk, és alaposan elkeverjük.

Az erjesztés második szakaszában a következőképpen járunk el: Az üveg száját gézzel lekötjük, és azt az erjedésnek megfelelő

hőmérsékleten tartjuk.Az erjedés akkor fejeződik be, mikor a folyadék megnyugszik és

letisztul.

A folyadék előkészítése és az erjesztés hőmérséklete szerint az almaecet 40;—60 nap alatt kész, amikor gumicső segítségével tölcséren át — melynek száját gézzel lekötjük — üvegekbe palackozzuk.

Az üvegeket jól bedugaszoljuk, leviaszozzuk, és hűvös helyen tároljuk.

124 67

A különböző salátákhoz és más ételekhez az ember szívesen fogyasztja az almaecetet, mert a szervezete kívánja a savas italokat

Receptura-gyűjtemény

A kiadó a könyvben leírtak konkrét alkalmazásénak megkönnyítésére készítette ezt a receptura-gyűjteményt

KÉT fOSKANÁL ALMAECET ÉS UGYANENNYI MÉZ EGY POHÁR VÍZBEN ELKEVERVE

Az alapreceptet csupa nagy betűvel írtuk, mivel mindennapos fogyasztása növeli az ellen állóképességet és segíti az életerő megőrzését A kialakult betegségekben a következő recepteket aján^uk:

ízületi gyulladásEgy pohár vízben 3 kiskanál almaecet és 1 kiskanál méz. A keverékből

naponta négy pohárnyit igyunk meg.

Nátha, bomloküreg-gyulladás, orrdugulásRágógumi nagyságú lépesmézdarabot rágcsáljunk 6 óránként 15 percig,

majd dobjuk el. Ez idő alatt a lépben levő hasznos anyagok a nyállal elkeveredve a szervezetünkbe jutnak.

Vesemedence-gyulladásNaponta 3x2 kiskanál almaecetet vegyünk be, ha szükséges, vízben is

elkeverhetjük.

Gyomorrontás hányással, hasmenésselEgy pohár vízben 1 kávéskanál almaecetet elkeverünk. Első pohárból 5

percenként 1 kiskanállal, a másodikból 5 percenként 2 kiskanállal veszünk be. A harmadik pohárból 15 percenként 1 kávés-kanálnyi szükséges. Az eljárás kicsit hosszadalmas, de a hatás a harmadik pohár végére kárpótolja.

Bárányhimlö, kanyaróA gyermekbetegségek gyorsabb lefolyása érdekében naponta négy

alkalommal adjunk gyermekünknek 1 kiskanál almaecetet kávé&po-hámyi vízben elkeverve. Nem csak hamarabb zajlik le a betegség! de a gyermek számára kevesebb kellemetlenséggel is jár.

Meddőség

Egészséges házaspároknak ajánljuk, ha orvosilag nem magyarázható a gyermektelenségük: Minden étkezés után 2—2 kiskanál almaecetet és 1—1 kiskanál mézet vízben elkeverve igyanak meg. Étkezésükben a búzaliszt helyett használjanak rozslisztet. Édesítés-re cukoT helyett mézet Fogyasszanak sok almát, szőlőt, esetleg áfonyát

Izomgörcsök (szem és száj körüli, lábikra) Étkezés után 2 kiskanól méz.

Ideget, feszül t állapotokNaponta 1 pohár vízben elkevert 1 kiskanál almaecet és egy cBepp Lugol-

oldat Hosszabb idejű alkalmazás esetén vigyázzunk a jdd-td-ladagoláBra! (Orrnyálkahártya fokozottabb nedvtermelése esetén szüneteltessük a Lugol-cseppek alkalmazását.)

Krónikus fáradtságKét dl mézben elkeverünk 4—6 kiskanál almaecetet. A keverékből lefekvés

előtt beveszünk 2 kiskanállal, amit szükség esetén fél óra múlva megismételhetünk. A kezelés kiegészíthető a bőr természetes állapotának visszaadásával — a bőr felszíne savas vegyhatású, ezért a fürdővízbe 2 dl almaecetet keverünk és ebben líi—20 perces fürdőt veszünk. Szappant ne használjunk!

FejbörviszketésEgy pohár vízbe 2 kiskanál almaecetet teszünk, és ezzel bedörzsöljük a

fejbőrt, majd a hajat átfésüljük.

Szemölcsök, anyajegyek méretének csökkentése, eltüntetése Este és reggel ricinusolajjalk kenjük be a kezelni kívánt felületet.

Terhes nőknek ajánlottReggel, felkelés után egy kiskanál almaecetet egy pohár vízben kortyonként,

majd vacsora után 2 kiskanál almaecetet és 2 kiskanál mézet vízben elkeverve igyon meg terhessége egész ideje alatt. A terhesség utolsó 2 hónapjóban utóbbi oldathoz — hetenként kétszer — egy-egy csepp Lugol-oldatot keverjen.

A készítmények postai utánvéttel megvásárolhatók: 7400 Kaposvár, Arany János u. 97. Telefon: 82/14-522; Tel. & Fax: 82/16-000

124 68

TARTALOMJEGYZÉK

D. C. Jarvis: Előszó...................................................................................... 1

A LEGJOBB PATIKA................................................................................. 3

A KÖRNYEZET ÉS A MAGAS ÉLETKOR ............................................ 5AZ ÁLLATI ÖSZTÖNÖKET FIGYELVE................................................. 8HOGYAN TÁPLÁLKOZZON A TERHES ANYA? ................................ 11Az almaecet növeh a termékenységet ......................................................... 14AZ ETNIKAI ÉS AZ ALKATI TÉNYEZŐK.............................................A normál mínusz típushoz tartozók jellemzés©.......................................... 21A normál pluaz típus jellegzetességei.......................................................... 25A vizelet savas és lúgos reakciójának tanulságai......................................... 26EGÉSZSÉGÜNK LEGFONTOSABB MÉRCÉJE .................................... 30

A GYERMEK ÉS AZ ÖSZTÖNÖK ........................................................... 34

A KÁLIUMSZÜKSÉGLET........................................................................ ™Mire jó az almaecet?.................................................................................... 43

A NÉPI GYÓGYÁSZAT EREDMÉNYEI ................................................. 46A hatásos fogyókúra.................................................................................... 48

Idült (krónikus) fáradtság gyógyítása ......................................................... 47A krónikus fejfájások .................................................................................. 61

A magas vérnyomás kezelése ..................................................................... 62

A szédülések ............................................................................................... 65

Atoroköjások............................................................................:.................. 56

A kálium és a nátrium viszonya................................................................... 56

Az .állatok iskolája"..................................................................................... 60

A MÉZ SOKOLDALÚ HASZNOSÍTÁSA................................................. «*A méz a szopós gyerek táplálásában .......................................................... 68A méz, mint az ágybavizelés gyógyszere ................................................... 70

A mézéé az álmatlanság............................................................................... 7*Recept a köhögés ellen................................................................................ 73

A görcsök ellen ........................................................................................... 74

124 69

Az égések kezelésénél.................................................................................. 74

A méz a sportolok táplálkozásában ......................................................... 74

A lópesrnéz gyógyhatása........................ -................................................. 77

Az orrdugulás gyógyítása lépesmézzel..................................................... 78

Ahomlraküreg-gyulliidások ..................................................................... 79

A szénanátha népi gyógykezelése.............................................................. 80

A fanyógyantfl fozete................................................................................. B2

AZ ALGÁK SZEREPE AZ EMBERI TÁPLÁLKOZÁSBAN.............. 83

MIÉRT PONTOS A JÓD? ....................................................................... 92

A RICINUS- ÉS A KUKORICAOLAJ................................................... 100

A NÉPI GYÓGYÁSZAT MÓDSZEREI.................................................. 104

TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI MEGFIGYELÉSEK

AZ ÁLLATOKKAL KAPCSOLATBAN................................................ 107

NÉHÁNY VERMONTI NÉPI GYÓGYÁSZATI RECEPT.................. 120

Kenőcs az izom- ős ízületi féj dalinak enyítósáre.................................... 120

Repkénymérgezéa...................................................................................... 120

Cealéncsípés ............................................................................................... 121

Éjszakai izzadás.......................................................................................... 121

ÉKési sebek............................................................................................ . . 1 2 1

Visszér ........................................................................................................ 121

Sömör (impetigo)........................................................................................ 121

Gombás eredetű kopaszodás..................................................................... 122

A MÉZ AZ ALKOHOLIZMUS ELLENSZERE .................................. 123

AZ ALGÁK VEGYELEMZÉSE.............................................................. 124

A MIKROBÁK ÉS A LÚG OS SÁG........................................................ 126

HOGYAN KÉSZÍTHETÜNK ALMAECETET?

...................................................................................................................

...................................................................................................................

127

RECEPTURA-GYŰJTEMÉNY

...................................................................................................................

...................................................................................................................

129

Sport- é s szabadidőközpont Kaposváron

Kaposváron, a Sportcsarnok mögött várja a FEHÉR HÁZ togadó gyönyörű vendégszobákkal, kulturált étteremmel, fitness-klubbal, négyes automata tekepályával. Mellette sportszálló, a lőtér környékén BMX-pálya, kemping, hangulatos csónakázótó, ú j atlétikai páiya.

Magyarországon az első nemzetközi színvonalú füves teniszpálya. Mindezt forintért élvezheti a hazai és külföldi vendégsereg.

Európai színvonal — forintért!

ALMAECETKülönböző salátákhoz és ételekhez az ember szívesen fogyasztja az

almaecetet, annál is inkább, mert szervezete kívánja — írja D. C. Jarvis „Az almaecet és a méz" címú könyvében, amelyben sok hasznos tanácsot ad az almaecet diétás és gyógyító hatásáról

Az almaecetet a népi gyógyászat már régóta ismeri, olyasféle általános csodaszer, mint a fokhagyma, csak nincs illatos következménye.

Az almaecetben kimutathatók az emberi szervezet szómára nélkülözhetetlen nyomelemek, ásványi sók. Az alma valamennyi élettanilag értékes alkotóelemét tartalmazza. Előnyösen befolyásolja a szervezet lúg—sav egyensúlyát, elősegíti az emésztést

A népi gyógyászati és Jarvis által leírt megfigyeléseket alátámasztják a POTE Urológiai Klinika Kephrolithiasis Munkacsoportjának klinikai vizsgálati eredményei is, melyek szerint a vizelet vegyhatását az almaecet savas irányba tolja el, így felhasználható a carbamidhasító kórokozók leküzdésében, bizonyos vesekövek képződésének megakadályozásában, sőt már meglevő struvitkövek oldását is elősegíti.

Vízzel felhígítva, mézzel édesítve — vagy édesítés nélkül — 2 kiskanál almaecet fogyasztása étkezés közben javítja az ellenállóképességet, az általános erőnlétet Megakadályozza a zsírlerakódást a szervezetben, ezért rendszeres használata megóv az elhízástól.

Az almaecet kiváló minőségű szabolcsi alma levéből készül, az almaié, illetve almabor erjesztése útján. A termékben levő 5%-os ecetsav biológiai eredetű, szintetikus anyagokat nem tartalmaz. Kiválóan alkalmas ételek és saláták Ízesítéséhez is.

Bármely élelmiszerüzletben kapható, ha az üzlet rendel belőle.

GYÁRTJAés 0,5 l-es műanyag flakonban forgalmazza a Budapesti Szeszipari Vállalat Bajai Eoetgyára.

MEGRENDELHETŐ:a Budapesti Szeszipari Vállalat Ecetértékesítési Osztályán.Cími 1967 Budapest VIII., Dióazeghy S. u. 8. Pf: 27. Telefon: 1131-099, Telefax: 1335-543, Telex: 22-5074