A számítógépek

története

Tervezők 1642 Blaise Pascal - ő építette

az első automatikus számo lógépet. Gépe, a pascaline egymásba kapcsolódó fo gaskerekekre alapszik. Ötvenet épített eladásra, de a hivatal nokok és számlavezetők visszautasították a használatát, mert attól féltek, hogy ez elveszi a kenye rüket! (Róla nevezték el a PASCAL nyelvet.)

1822 Charles Babbage - elkészítette az el ső "difference machinet", egy nagyon nagy gépet ame lyet gőz hajtott , akkora volt, mint egy gőzmozdony, és képes volt többtagú egyenleteket megoldani. A fejlesztést a brit kormány fizette. Olyan gyenge volt, hogy többször eltört, és a brit miniszterelnök szerint egyetlen célja az volt, hogy kiszámolják vele azt a nagy összeget, amelyet a meg építésére költöttek.

Tervezők Babbage később megtervezte az "analytical engine-t", amelye még

sokkal több művelet elvég zésére képes lett volna. Bár ez a gép soha sem épült meg, öt olyan elemet tartalmazott már, amelyek nagyon fontosak a későbbi számí tógépek számára:

bemeneti egység feldolgozandó számok tárolási lehetősége feldolgozó egység vagy számológép vezérlőegység a végrehajtandó feladatok irányítására kimeneti egység

Tervezők Augusta Ada - műkedvelő

matematikus, Babbage jó barátja. Az ő gondolata volt, hogy az analitikus gépet úgy lehetne programozni, hogy az ismétlődő utasításokhoz egyetlen kártyát használnak. Ez volt az első javaslat a számí tógépek programozására.

Őt tekintik az első programozónak. (Róla nevez ték el az ADA nyelvet.)

1886 - Lyukkártya-feldolgozó gép feltalálása (Herman Hollerith), elektro nikus számlálásra. A lyukkártyák szendvics ként helyezkedtek el réz rudak között; ahol lyuk volt a kár tyán, ott a réz rudak kontaktust létesítettek és egy elektro mos áramkör záródott. A készüléket arra tervezték, hogy fel lehessen dolgozni vele az 1880-as népszámlálás adatait. Ké zi feldolgozással, ez több mint egy évtizedig tartott volna.

Tervezők Később Hollerith megalapította a

Tabulating Machine Company-t. Számta lan egyesülés és üz letrészek felvásárlása után 1924-ben ez a cég lett az International Busness Machines (IBM)

1906 Az első rádiócső előállítása 1936 Alan Turing -

Szemináriumi dolgozatot írt egy elvi digitá lis számítógépről amelyet ma turing-gépnek nevezünk a mate matikában.

Az első számítógépek

A számítógépes rendszerek fejlődését erősen befolyásolta a második világ háború. Életmentő szükség volt rájuk a rakéták pályájának kiszámításá hoz, a rejtjelezett szövegek megfejtéséhez stb.

1939 ABC - az első digitális számítógép. (Dr. John Astanasoff tervezte.)

1944 Mark I - az első amerikai általános célú számítógép, amelyet programok vezéreltek (Re lékkel működött). A Harvard egyetemen tizenöt évig használták.

1945 MARK II - az első "bug". A Mark II fejlesztése köz ben a számítógép egyik reléje elromlott, és a kutatók egy agyonütött molyleplét találtak az érintkezői között. Azt tartják, hogy ez az eredete az angol "bug" (bogár, apró programhiba) és a debugging (hibakeresés) szakkifejezéseknek.

Az első számítógépek

1945 Neuman János - kifejlesztette az eltárolt program elméletét. Az volt az ötlete, hogy ne csak a feldolgozandó adatokat, de a feldolgozásra vonat kozó adatokat is a számí tógép memóriájában tároljuk.

A számítástechnikai

ipar fejlődéseElső generációs

gépek

A mai értelemben vett számítás technikai ipar az ENIAC (Electronic Numeric Integrator and Computer) fejlesztésévek kezdődött. Pennsylvániai Egyetemen fejlesz tette ki John W Mauchly és J. Prespert Eckert 1942 és 1945 kö zött. A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tar talmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel nek, ez a hő elég lenne New York bel városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programo záshoz 6000 kapcsolót kellett átál lítani, 200 mikroszekundum kellett egy összeadáshoz és 3 milliszekundum egy hárommal való szor záshoz. Az ENIAC 1955-ben ment nyugdíjba.

A számítástechnika korszaka hiva talosan 1951 június 5-én kezdődött, amikor az első UNIVAC-ot (Universal Automatic Compu ter) leszállították az Egyesült Államok Nép számlálási Hivatala számara. Ez volt az első ke reskedelmi forgalomban elérhető számí tógép.

Az első nagyobb rendszer az UNIVAC 1105 1959-ben készült. 2 450 000 dollárba került. 72000 rá diócsőből állt, súlya 35 tonna. Me móriakapacitása kb. 54000 bájt 144 000 bájt háttértárral. Egy egy szerű összeadást 44 mikroszekundum alatt haj tott végre.

Ekkor már az IBM 40 éve elektromechanikus lyukkártyás gépeket gyártott és értékesített nagymennyiségű adat feldolgozására. A vállalat sokáig habo zott, hogy bekapcsolódjon-e a számítástechnikai iparba míg be nem mutat ták az UNIVAC-ot és a lyukkártyás gépek forgalma esni nem kezdett a számí tógépek helyettesítő szerepe miatt. Az IBM által gyártott első számí tógép az IBM 701 volt, amelyet 1953-ban adtak át a kormánynak és amelyet hamaro san köve tett az IBM 650. A vállalat 1956-ban vette át a számítástechnika ipa rának vezető szerepét, amikor 76

számítógépet adott el.

Második generációs

számítógépek (1959-1964) Ezek a számítógépek kezdték meg a technológiai átalakulást. A

népszerű gé pek közé tartoztak pl. az IBM7090, 7070 és 1410. Más gyártók is bekapcso lódtak (Sperry-Rand, RCA...). Közös jellemzője volt ezeknek a gépeknek, hogy a rádiócsövek helyett tranzisztorokat használtak, lecsökkent a méretük, és assembly és más magas szintű programozási nyelveket lehetett ve lük meg valósítani. !962-ben jelent meg a cserélhető lemeztár.

A harmadik generációs

számítógé pek (1964-70)

Ezek a gépek az első igazi miniszámí tógépek, legjellemzőbb képviselőjük az IBM 360. Integ rált áramkörrel (IC) készültek. A szilícium alapú félvezetők alkalmazása javított a megbízhatósá

gon, csökkentette az árat és a mére tet, és a villamos fogyasztást.

A negyedik generációs gépek (1971 - jelen kor)

A negyedik generációs gépek kezdetét a mikroprocesszor alapú gépek meg jelenése jelenti. 1969-ben Tedd Hoff elkezdi megvalósítani azt az ötletét, hogy a számítógép minden végre hajtó áramkörét egyetlen egységbe in tegrálja. Az ő ötletének továbbfejlesztéséből alakult ki napjaink számítógé pe. Nehéz elhinni, de az Intelnek, Hoff munkáltatójának, nem volt könnyű si kerre vinni az ötletet. A megcélzott vásárlóknak semmi ötletük nem volt, mi re lehetne hasz nálni ezeket az eszközöket. Ma már az élet minden területén találunk mikroprocesszorokat, a kertlocsoló vezérlőjétől az űrhajóig. A sok féle felhasználás alaposan megváltoztatta az életünket.

Az ötödik generáció

(jelenkor és az elkövetkező évtizedek)

Az ötödik generációra való előrejelzések elég sok bizonytalanságot hordoz nak, mert ezek a változások épp csak megkezdődtek. Valószínűleg meg fog ja érteni a szóbeli utasításokat, és képes lesz következtetéseket levonni. Élő nyelvek fordítása is a célok között szerepel. A szá mítógép felépítése is változni fog, a többprocesszoros, párhuzamos adat-feldolgozású gépek veszik át lassan a Neumann- típusú gépek szerepét. A szupravezetés felhasz nálásától (amely lehetővé teszi, hogy a vezetőben 0 ellenállással folyjon az áram) remélhető jelentős sebesség növekedés. Ma is vannak olyan tulajdonsá gú gépek, amelyek az ötödik generációra lesznek jellemzőek, pl. olyan szak értő számítógépek vannak, amelyek az orvosokat segítik a helyes diagnózis felállításában.

Vége