CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSAkunymuzeum.hu/download/palyazatok/CARLTON HOUSE.pdf · A...
Transcript of CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSAkunymuzeum.hu/download/palyazatok/CARLTON HOUSE.pdf · A...
CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL
RESTAURÁLÁSA
Pályázó: Kuny Domokos Múzeum
2890 TATA Öregvár, Váralja u.1-3.
Restaurátor: Papp Kinga Enikő
farestaurátor művész
PÁLYÁZAT CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSÁRA
A műtárgy helytörténeti jelentősége:
Angolok Tatán
Eszterházy Miklós magának és barátainak lóversenypályát építtetett a Nagy tó mellett. Tata,
nemcsak mint tréningtelep, de mint híres versenyhely is közkedvelt volt a budapesti és a bécsi
közönség körében. 1867-ben már lóversenyeket tartottak Tatán. Az idomárok angol kolóniát
alkottak a városban. A vár egykori börtön kápolnájában számukra anglikán istentiszteleteket
tartottak. Az l. világháború előtt az idomárok többsége hazament, de a Milne család itt maradt
végleg. A tóvárosi temetőben visszaemlékezések alapján az alábbi angolok nyugszanak:
Alfred Beeson, John Beeson, Henry Milne, Robert Smart, Sames Styles, Brighterell, Ralph
Heath, Robert Kased, Harry Wukelel, Philip Claridge, Mrs. Haele, Mr. Maw, Mary Caewood,
Jettie Marsh, Mrs. Carlyle, George Sands.1 Így kerülhetett Tatára ez az eredeti Carlton House-
íróasztal.
1 Tata története II. 1727-1970 Szerk. Körmendi Géza 94-96p.
Carlton House London:
Carlton House a legismertebb kastély Londonban IV.György rezidenciája volt több évtizeden át. Ezt
a meglévő házat építették át a tizennyolcadik század elején 1802. Carlton House tágas és fényűző
tartózkodási hely volt és már kijelölt egy minőségi elvárást sok országban azokkal a palotákkal
szemben ahova ellátogatott IV. György király. 1820-ban a saját lakóhelye és a hivatalos királyi
székhely az a St. James-palota lett, míg az apjáé III.Györgyé a Buckingham Palota felelt meg az ő
igényeiknek. A Carlton House-t lebontották, és helyére 1825.-ben két nagy fehér stukkós teraszos
drága házat az úgynevezett Carlton House Terrace épült, mely az előkelő vendégeknek adott szállást.
A bevételt a Buckingham-palota költségeire irányozták elő. Ezeknek a lakosztályoknak a
berendezését neves angol bútortervezők tervezték. A bútorok stílusa a IV. György korától a
Viktoriánus korig terjedően a legértékesebbek.
Carlton House Carlton House Terrace
Carlton House-íróasztal az íróasztalok különleges típusa, emelt hátsó részében fiókok vannak,
melyek kétoldalt előreugranak, és az írásra középütt zárt helyet biztosítanak. Gazdagon
díszített, nemesfákból készült intarziával.
A műtárgy adatai:
Anyaga: fenyőfa, dió- és jávorfurnér
Származása: XIX. sz.
Ltsz.: 73.8.1.
Mérete: M.: 108 cm Sz.: 190x106 cm
A tárgy restaurálás előtti állapotleírása
Carlton House-íróasztal nagyméretű, kidomborodó homlokzatú, Cabriol-lábakon nyugvó,
terjengős felépítménnyel. Gazdagon tagolt, felépítménye csakúgy, mint az asztallap alatti
része, sok fiókkal, rácsos polcocskákkal és titkos rekeszekkel ellátott. Finom míves intarziával
ellátott minden apró felület is.
Háromféle fából készült a tárgy, fenyő, dió- és jávorfából. Az íróasztal szerkezete és lapjai
fenyőfából készültek, míg az intarziák dió- és jávorfurnérból.
Fizikai korrózió: Felülete koszos, kopott, karcos. Fa részek, párkánylécek, betétdíszek
hiányoznak, repedések, vetemedések vannak a tárgyon. Szerkezetileg rossz megtartású a
tárgy, instabil. Helytelen tárolás és szállítás következtében törések keletkeztek a tárgyon. A
belsejében lévő papírtapéta nedvesség hatására foltosodott és elvált a fafelülettől, szakadások,
gyűrődések, hiányok keletkeztek rajta.
Kémiai korrózió: A felületén lévő bevonat teljesen besötétedett, a benne lévő intarzia szinte
nem is látható, mert egybe olvad a diófa és jávor berakás színárnyalata. A plasztikus hatást
pörköléssel érték el, ami mára a túlégetés és nagy hőingadozás hatására porlékony lett és sok
helyen kipotyogott. A helytelen javítások miatt a belekerülő szegek a nedvesség hatására
elrozsdásodtak és a vas-szulfát beleivódott a fába.
Biológiai korrózió: A tárgy rovarfertőzött, mely nemcsak a rovarrágás nyomait mutatja,
hanem a naponta megjelenő rágcsálék kupacok a tárló talapzatán az élő rovartelepekre
utalnak, melynek mielőbbi megszüntetése az egyik legfontosabb feladat.
Készítés-technikai megoldások
A bútor alap szerkezetét fenyőfa és szilfa alkotja. A bútor szerkezeti darabjai egyes helyeken
tömör szilfából máshol tömör fenyőfából készültek. Felületét díszítő furnérozás, intarzia
borítja, melyet sellak politúrral láttak el. Az anyagválasztást a statikai igénybevétel és a
díszítés alkalmazása szerint váltakozva használták. A párkányléceket feketére pácolt,
politúrozott hársfa alkotja.
Az íróasztal különleges díszítőanyagainak felhasználásakor az intarziakészítésnek a
pörköléses technikáját alkalmazták.
Forró homokkal, sóval történő árnyalás igen régi intarzia díszítő eljárás. Már a 18. századi
angol bútorkészítői számos díszítő motívumot árnyaltak ezzel a technikával. A pörköléses
díszítésnél nagyon fontos az árnyalás tónusának megválasztása, hogy a kívánt esztétikai hatást
eltudjuk érni. Akkor helyes az árnyalás, ha a pörkölés nem túl feltűnő, mégis térbeli hatást
kelt a motívum. Ezt az eljárást két kontrasztos furnér használatánál alkalmazták előszeretettel,
pl. (juhar-dió).
Az elvégzett vizsgálatok eredményei
Módszertani és tudományos vizsgálat:
– A tárgy értelmezése, információinak megismerése, a megőrzendő információk
meghatározása, a tárgy konzerválási szükségleteinek felmérése.
– Szakirodalmazással, valamint tisztítási kutatóablakok készítésével és a
természettudományos vizsgálatokkal megállapíthatóvá vált a szükséges beavatkozások
mértéke. Az előzetes feltételezéseket igazolták a vizsgálatok, így a felületet borító
besötétedett politúr rétegek csak az író felületen, valamint a felépítmény tetején került
eltávolításra. A gyenge szerkezeti elemeket átitatással szilárdítottam, de epoxigyantás
rögzítést csak azok a részek kaptak a stabilitás növelése érdekében, ahol az eredeti fa
szerkezeti elemeket másként rögzíteni nem lehetett egymáshoz. Esztétikai kiegészítést
csak reverzibilis, a korabeli technikával megegyező eljárással készítettem. Felületi
védelmet sellak politúr oldattal láttam el.
Természettudományos vizsgálatok:
– A felületbevonó anyag IR spektroszkópos vizsgálatára nem volt szükség, hiszen a
mikroszkópos vizsgálat, és az UV fotózás minden feltett kérdésünkre maradék nélküli
választ tudott adni.
– A felületbevonó anyag UV fotózását Balázs József az MNM restaurátora végezte.
Megállapíthatóvá vált, hogy a tárgyat sellakk politúr réteg fedi, melyet valamikor át
mázoltak egy újabb sellakk réteggel.
– A felületbevonó anyag mikroszkópos vizsgálatát Gardánfalvi Magdolna az MNM
vegyésze végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a mintákat,
majd UP223 nevű poliészter gyantába ágyazta azokat. A beágyazott mintákból
keresztmetszet-csiszolatokat készített, melyeket polarizációs mikroszkóp alatt
tanulmányozott. A mintákról normál, illetve UV-megvilágításban, valamint a polárszűrőt
elforgatva fényképeket készített. Megállapította, a rétegszerkezetet. A mintáknál a fa
hordozón fényes, tömör lakk rétegen látható, melyen helyenként egy sötétbarna felületet
adó második lakk réteg is található.
– A fafajta makroszkópos vizsgálatát és metszés előtti orientálását Papp Kinga a KDM
restaurátora végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a
mintákat, majd az anatómiai irányoknak megfelelően metszett ki darabokat a gépi
metszéshez történő beágyazás előtt.
– Dr. Szűcs Iván (patológus osztályvezető főorvos, Szt. Borbála Kórház Tatabánya)
segítségével 3D szkenner – Panoramic Viewer, Ing Flow computer program
használatával, mérési paraméterek alkalmazásával készültek a minták. A faanyag
preparátumok parafinba beágyazását és azok metszeteit Sebestyén Ibolya (orvos
diagnosztikai laboratóriumi analitikus, Szt. Borbála Kórház tatabánya) végezte.
– A fafajta mikroszkópos vizsgálatát Dr. Fehér Sándor (docens, Nyugat-Magyarországi
Egyetem, Faanyag-tudományi Intézet, Sopron) végezte. Számítógépes adatbázis
segítségével megállapította a fafajtákat. Közönséges dió (Juglans regia).
Hárs (Tilia sp.).
Korai juhar (Acer platanoides).
– A rovarfertőzést okozó kártevő meghatározása nagyfelbontású mikroszkóp
alkalmazásával történt. Az aktív fertőzéses helyeken a fertőtlenítést injektálással végeztük,
a rovarfertőzés által statikailag meggyengült helyeket műgyantás átitatással erősítettük
meg.
Carlton House-íróasztal restaurálása
A konzerválás és a restaurálás eljárása, műveletei:
A tárgy-együttes restaurálását az egyes elemek szétszerelésével kezdtem meg, ez a
hozzáférhetőség szempontjából is célszerű volt.
A fa részek kezelése:
Portalanítás után egy enyhén nedves tisztítást végeztem zsíralkohol-szulfát 5%-os vizes
oldatának a habjával. A felületét borító besötétedett sellakpolitúr nem fedte minden felületen
egységes bevonatként a tárgyakat és helyenként megkopott, karcos, hiányos volt, sötét
foltokkal tarkítva, ezért az író felületen, valamint a felépítmény tetején eltávolításra került. Itt
a rétegek eltávolítását Szuper Kromofág oldószerrel, tamponálással távolítottam el. A tisztítás
után láthatóvá váltak a korábbi javítás nyomai, kiegészítései. Ezek általában beöregedett és
besötétedett különböző glett anyagok, jávor-, és hársfa furnér volt. A korábbi kiegészítésekből
csak a tárgyhoz harmonikusan nem illeszkedő (színben, anyagában, állagában) pótlásokat
távolítottam el. A faelemek és faragási hiányokat az eredetivel megegyező faanyaggal
pótoltam. hiányzó intarziák és furnérok pótlását az eredetivel megegyező faanyaggal
pótoltam, az új furnérok szinét UV ládás öregítéssel hoztam a kívánt árnyalatra. A pörköléses
technikát, csak az egyértelműen bizonyítható helyeknél alkalmaztam a meglévő minták
alapján készített rekonstrukció szerint. A pótlások, és csapozások ragasztását nyúlenyvvel
végeztem, de helyenként acetaldehides vizes bázisú (Pálma-fa Expressz) ragasztót is
használtam ahol a szerkezeti statika meg kívánta. A rovarfertőzött elemeknél a
fertőtlenítéshez Wolmanol BX favédő, és konzerváló szert alkalmaztam. A teljesen letisztított
intarziás elemek felületkezelése 10%-os sellak politúros oldattal több réteggel történt. A bútor
többi felületén sellakk lakkretust alkalmaztam.
A fém részek kezelése:
Az íróasztal három oldalsó fiókjára bronz fogantyúk kerültek.
A fém részek tisztítását mechanikus majd szerves oldószeres kezeléssel tisztítottam (EDTE),
majd a sérült felületeket kiegyengettem, deformációkat megszüntettem, végül 2%-os paraloid
oldattal (1:1 aceton: toluol) felület kezeltem.
A papír részek kezelése:
A fiókok és szekrénykék belsejébe a XIX.-XX. században többször papírtapéta került. Először
piros, majd kék papír borítást kaptak a belső felületek. Ennek tisztítását mechanikusan
kezdtem, porszívózás és radírozás után nedves tisztítást végeztem desztillált vizes nedves
vattával. Az elvált felületeket CMC ragasztóval rögzítettem. Kiegészítés nem történt.
A restaurálás közben
A restaurálás végeredménye
TÁROLÁSI JAVASLAT
Az fa tárgyak, intarzia berakásos bútor tárolására legideálisabb a pamut vászonnal letakart,
UV fény és a szilárd (por) és gáz halmazállapotú légszennyezők (NO2, SO2, ózon) mentes
raktár. Amennyiben kiállításba kerül a tárgy, törekedni kell az optimális műtárgy környezet
kialakítására.
Ideális műtárgy környezet:
Hőmérséklet 18–25 °C
RH (relatív páratartalom) 50–55 %
Megvilágítás 100–150 lux
Az igen jelentős iparművészeti érétket képviselő íróasztal, restaurálás után a felújított Majki
volt Kamalduli szerzetesek rendházában rendezendő kiállításban kap helyet. Az kiállításba
helyezés után a dokumentációba és a honlapra is felkerülnek a lábaira állított tárgyfotók.
Jelenleg raktárban várja a szállítását a tágy.
Papp Kinga Enikő
farestaurátor művész