Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február … · 2017-03-15 · zásánál...

4
Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő szállása: Szinliáz-utcza 404. szám. NEMERE. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé- tetnek a szerkesztőségnél. Brassó, feb. 3-án. Újból foglalkoznunk kell a román activi- sták és passivisták politikájával, mert felette sok tisztázni való van mé£ e téren, a mint a „Ke- létnek" í. évi 22-ik számában megjelent czikk is mutatja. A „Keletet* erdélyrészi Deákpárti tekinté lyek alapitották; programmjában kimondta, utóbb is többször ismételte, hogy az Ausztriával tött kiegyezésen kivül egyebekben nem köti magát pártszempontokhoz. Ezen programúi ha- tárain belől, komolyan és hazafiasán van szer- kesztve. Ezt előre bocsátottuk azért, hogy ne ve- gye ellenséges indulatnak, ha kimondjuk, hogy román polgártársaink politikai mozgalmainak megítélésében vagy adatai, vagy kiindulási pontja hibásak. Említhetnénk több példát eddigi nyilatko- zataiból ; de most bőven elég lesz fent megje- lölt czikkének szemügyre vétele. Az egész czikkből ugy látszik, hogy a ro- mán activisták iránt legalább is olyan fokú bi- zalmatlansággal viseltetik, mint a passivisták iránt. Azt mondja, hogy az activistáknak nincs programmjok) nincs pártvezérök; nem tudhatók czéljaik, egyszóval „zsákban macskát árulnak." Azt kivánja, hogy a románok tartsanak congressust vagy conferenţiat; de kiköti, hogy az ép ugy ne tartassuk Brassóban, mint Balázs- falván. Felszólítja az activistákat, hogy mondják meg, kik ők és mit akarnak; mert szerinte az activitás még semmit sem ér, mig nem ösmer- jük irányát és czéljait. Ennyiből áll röviden a „Kelet" czikkének tartalma. Ezen czikknek legfőbb hibája a bizal- matlanság, a melytől őrizzen meg isten minket, mert a mellett soha meg nem nyerhetjük a ve- lünk lakó nemzetiségeket és főként a románt. A románok legnagyobb panasza ellenünk az, hogy soha sem biztunk bennök teljesen; nem akartuk föltenni, hogy őket is vezethetik tiszta hazafias indokok. Nem mondom, hogy igázok van; de mi- után ők hiszik és állitják, ezen véleményt nem táplálnunk, hanem épen elenyésztetnünk kell, épen hazafias indokból. Köztök voltak erős jellemű elhatározott fér- fiak, a kik koczkáztatni inertek népszerűségü- ket, befolyásokat kényelmöket; és megindultak, hogy tettre serkentsék nemzetfeleiket, azon né- hány millió honpolgárt, a kiket mások önzése, duzzogása vagy korlátoltsága elvont a közhaza munkáitól. Es most előáll egy magyar lap, a „Kelet," s azt mondja, hogy „egyik tizenkilencz, a má- sik egy hiján húsz"; ezek sem jobbak a töb- binél. Ez méltánytalanul és tapintatlanul van mondva. A „Kelet" nem lát semmit az activitásban, a mig czéljait nem tudja. Pedig igen sok van benne. Csak vegye elé a szerdahelyi pontokat és a brassai komiték programmját; látni fogja, hogy a legszélsőbb magyar országos pártok nem különböznek annyira egymástól, mint a román activisták és passivisták. A passivisták credója az, hogy Erdély uni- ója törvénytelen; következőleg a központi kor- mány intézkedései és a központi törvényhozás alkotásai nem köteleznek senkit s csak erőha- r talom tarthatja fenn érvény őket. Epen azért óhajtva várnak akárminő eseményt, a mely Ma- gyarország mostani alkotmányát és alkotmányos uton hozott törvényeit megdöntheti. Az activisták ezzel szemben elösmerik és hirdetik, hogy az unió és az alkotmányos tör- vényhozás minden más alkotása kötelez minden állampolgárt; ők magok is részt akarnak venni az ország politikai működésében; és igényeik valósitását nem várják sem a bécsi centralisti- kus reactiótól, sem a foederalisticus szláv moz- galmaktól, sem Romániától sem Muszkaország- tól; hanem keresik itthon, a törvényes ország- gyűlésen Pesten. Ez ki van mondva hírlapi czikkekben és testületi nyilatkozatokban annyiszor és oly vi- lágosan, hogy erdőtől nem látja a fát, a ki még most is az aktivisták programmja után tudako- zódik. Annyiban igaza van a „Keletnek", hogy a román activisták még nem kötötték le magokat egyik országgyűlési pártnak sem. De vajon baj-e az, midőn kimondották, hogy csakis azon pártok mellett, az alkotmány keretén belől fogják keresni netaláni nemzeti- ségi igényeiket. Legyen annyi önzetlensége a „Kelet" czikk- irójának is, mint van az activista románoknak, hogy első a hazafiság s csak második sorban a pártkérdés. Az, hogy még tudni sem lehet, kik az ac- tivisták, és hogy nincs tekintélyes pártvezérök, — igen nagy uri fogás olyan kis lap részéről, mint a „Kelet". A brassói és brassóvidéki kezdeményezők nevét meghurczolta és hurczolja április óta a magyarországi, romániai s még az ausztriai sajtó is. Ez elég lehetett volna bemutatásnak. Sze- mélyes tisztelkedést most ne is várjon a „Ke- let", mert ezek az általa nem ösmert activisták sokkal inkább el vannak foglalva hazafias czél- jaik kivételével, mintsem idejök maradna tisztel- gésekre. Maga a „Kelet" sem jött e világra vele született tekintélylyel; hanem ha van neki te- kintélye, azt saját működése által kellett sze- reznie. Higyje el a „Kelet", hogy a román acti- visták már is olyan pártot alkottak, a melylyel mint magyarok és mint hazafiak nemcsak szóba állhatunk, de örömmel foghatunk kezet is biro- dalmunk jövő nagysága épitésére. A csángó-magyarok ügyében.*) A képviselőház indítványomat a közoktatásügyérnek oly utasítással adta ki: „hogy az ösztöndijak adományo- *) Ezen czikknek átvételére a csángók iránt érdek- lődő lapok t. szerkesztőségei hazafiúi tisztelettel kéretnek. L. A. Az úszó vendéglőkön. (Folytatás és vége"). Végtére megválánk a diszes teremtől, s megnézök az oldalfélt fekvő egyes hálószobákat. Itt már a tetszőle- ges iirpazarlás megszűnik, s azon elv, egy négyszeghüvelyt sem hagyni használatlanul, megint előtérbe lép-, két két ágy van egymás felett s a felsőhöz mindenütt egy kis mahagonilépcső vezet. A szárazföldi vendéglök ágyai ugyan nagyobbak, — de a mi a tisztaságot, díszt ós kényelmet illeti korántsem különbek. A hálószobák ablakai rézrámába foglalt vastag üvegtáblák, s képesek a legzajlóbb hullám- csajjásoknak is ellenállni. A mosdóeszköz porczellán, s a pirosbársóny tophák és szőnyegek itt sem hiányzanak. Mint minden üregében a hajónak, ugy itt is a gőzfűtés kellemetes és mérsékelt melegről gondoskodik. Az alvószobába távirda sodronyok nyúlnak, s harangjel által bármelyik hajócseléd azonnal idézhető. Könyvtár, nő- és férfifürdők állanak az utasok rendelkezésére. A női terem s a dohányzószoba megszemlélése után — mely utóbbi a diszt és pompát illetőleg a nagy terem- hez méltó, leszállánk a második kajuttába, hol az utas New-Yorkig csak száz tallért fizet, mig fent a helyek ára százhatvanöt tallér (az árak tökéletes ellátás mellett ér- tetödnek bornélkül). Különben mint kísérőim megjegy- zek, itt lenn tulajdonképen ugyanaz van mint fenn, leg- alább a kényelem ugyanaz ; természetesen a kiállítás ke- vesbbé fényes, s míg fent lukullusi módon étkeznek, itt csemegék és nyalánkságok hiányzanak ; mindemellett a második kajutta is képes még elkényeztetett ínyeket is kielégiteni. Az éttermek szomszédjai a tálaló szobák, hol gőzzel fűtött edények az étkeket melegen tartják. A kapitányi és tiszti kajutták, valamint az orvos és az élésmesteréi is kicsinyek — de csinosok. A hajó személyzet és a cseléd- ség által lakott üregek kicsinyek, de egy hajón sem ren- delkezik a tengerész ennyi hely felett, s bizonyoson nem oly szépen berendezett lakások felett, a melyek sok Jau Maat" előtt szoktalan fényűzést tarlalmaznak. A hajó sze- mélyzet lakai külön feljárásokkal birnak a födélzetre, s az utasok lakaitól tökéletesen elvannak külünitve. A közfödél az eddig látott nagyszerű fényűzés után szinte meg ingatá hiedelmünket; csak ágyfákat látánk, (derekalyt mint minden kivándorló hajókon szokásos — a közfödél vendég hoz magával) a bútorzat is nagyon egy- szerű, csak asztalokból áll. De Möller ur a szükséges ma- gyarázatokkal nem késett. „A födélköz vendége keveset igényel" — monda; —„a lefizetett huszonöt tallérért jó és ele- gendő eledelt kap — a mi az itteni vendégeknél a fő do- log szokott lenni, eltekintve attól, hogy az itteni eledel sokkal jobb mint a minőhez a legtöbben hazájokban szok va vaunak. Az utazás gyorsan történik és különben is oly előnyökkel kedveskedünk, melyek sehol sem találha- tók ; az üregek csupán e czélra felállított légszivattyúk ál- tal tökéletesen szellőztetnek. A magán utazó nők és leá- nyok számára külön szobák vannak, s a bekövetkezhető betegségekről is tapintatosan van gondoskodva, egy szó- val berendezéseink minden országos szakértő által minden kivándorló hajók mintájául állíttatott fel." „ Hány utazót szállít ?" kérdezem. Möller ur jegyzökönyvét újból felnyitá. „Ot év alatt, 18G5 kezdetétől 1869 végéig szállítottunk : 136,30G sze- mélyt Amerikába, 29,815-öt onnan vissza, összesen 166,221- et, podgyászt ugyan ezen idő alatt körülbelől hét millió mázsát." „És háuy hajója van a társulatnak?" „Első rendű gőzösei, melyeknek mindenike 550,000 tallérba került a következők: Thuringia, Holsalia, Westphália, Hammonia, Cimbria, Saxonia, Borussia, Bava- ria, Teutonia, Allemamira, Sillesia, Germania, Vandalia, Alsatia, és Firsia. Ilyen hajócsapattal folytatjuk a köz- vetlen posta gőzhajózást innen New-Yorkig, New-Orleansig és nyugot Indiáig. A társulat továbbá csinos, „Cuschaven" és „Helgoland" nevü utazó gőzösöket tart, melyek fürdő- idény alatt Hamburg és Helgoland között járnak, két Con- current és Pilot nevü vontatógőzősöket, tizenhárom nagy ladikból álló könnyű hajócsapatot, ezeken kivül két uszó gőzemelőcsigát, két uszó kőszén telepet, s végtére az El- ba tul partján a kicsi G-rasbrockon egy külön nagyszerű szárazhajógyárt. A társulat hat millió marc bankó rész- vénytőkével és négymillió ötszázhúszezer tallér elsőbbségi kölcsönnel dolgozik, tehát több mtnt tiz egy félmillió marc bankóval vagy öt és egy negyedmillió porosz tallérral. „Itt" folytatá Möller ur — könyvét a tiszteletet gerjesztő számok- kal zsebébe dugva „bepillanthatunk a gépekhez." A gőz- gép névleg hétszázötven, tettleg pedig háromezer lóerővel bir ; négy üst, huszonnégy tüzelővel naponta körülbelől ezerhatszáz mázsa szenet emészt meg. A hajó szénraktá rai ezerszáz tonnát tartalmaznak. Az első kajuttához visszatérve megmutatá Möller ur a tisztek ebédlőit, a borbély műhelyet, a sütödét, a ezuk-

Transcript of Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február … · 2017-03-15 · zásánál...

Page 1: Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február … · 2017-03-15 · zásánál egyenlő feltételek mellett a csángó-magyarokra is lehetőleg tekintettel legyen."

Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február

Megjelenik ez a lap heten-kint kétszer

csütörtökön és vasárnap.

A r a : Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre . . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr.

A szerkesztő szállása: Szinliáz-utcza 404. szám.

NEMERE. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap.

Hirdetési d í j : 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. ( 1 — 1 0 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél.

B r a s s ó , feb. 3-án.

Újból foglalkoznunk kell a román activi-sták és passivisták politikájával, mert felette sok tisztázni való van mé£ e téren, a mint a „Ke-l é t n e k " í. évi 22-ik számában megjelent czikk is mutatja.

A „Keletet* erdélyrészi Deákpárt i tekinté lyek alapitották; programmjában kimondta, utóbb is többször ismételte, hogy az Ausztriával kö tött kiegyezésen kivül egyebekben nem köti magát pártszempontokhoz. Ezen programúi ha­tárain belől, komolyan és hazafiasán van szer­kesztve.

Ezt előre bocsátottuk azért, hogy ne ve­gye ellenséges indulatnak, ha kimondjuk, hogy román polgártársaink politikai mozgalmainak megítélésében vagy adatai, vagy kiindulási pontja hibásak.

Említhetnénk több példát eddigi nyilatko­zataiból ; de most bőven elég lesz fent megje­lölt czikkének szemügyre vétele.

Az egész czikkből ugy látszik, hogy a ro­mán activisták iránt legalább is olyan fokú bi­zalmatlansággal viseltetik, mint a passivisták iránt. Azt mondja, hogy az activistáknak nincs programmjok) nincs pártvezérök; nem tudhatók czéljaik, egyszóval „zsákban macskát árulnak."

Azt kivánja, hogy a románok tar tsanak congressust vagy conferenţiat; de kiköti, hogy az ép ugy ne tartassuk Brassóban, mint Balázs­falván.

Felszólítja az activistákat, hogy mondják meg, kik ők és mit a k a r n a k ; mert szerinte az activitás még semmit sem ér, mig nem ösmer-jük irányát és czéljait.

Ennyiből áll röviden a „Kele t" czikkének tartalma. Ezen czikknek legfőbb hibája a bizal­matlanság, a melytől őrizzen meg isten minket, mert a mellett soha meg nem nyerhetjük a ve­lünk lakó nemzetiségeket és főként a románt.

A románok legnagyobb panasza ellenünk az, hogy soha sem biztunk bennök teljesen; nem akartuk föltenni, hogy őket is vezethetik tiszta hazafias indokok.

Nem m o n d o m , hogy igázok v a n ; de mi­után ők hiszik és állitják, ezen véleményt nem táplálnunk, — hanem épen elenyésztetnünk kell, épen hazafias indokból.

Köz tök voltak erős jellemű elhatározott fér­fiak, a kik koczkáztatni inertek népszerűségü­ket, befolyásokat kényelmöket ; és megindultak, hogy tettre serkentsék nemzetfeleiket, azon né­hány millió honpolgárt , a kiket mások önzése, duzzogása vagy korlátoltsága elvont a közhaza munkáitól .

E s most előáll egy magyar lap, a „Kelet ," s azt mondja, hogy „egyik tizenkilencz, a má­sik egy hiján h ú s z " ; ezek sem jobbak a töb­binél. Ez méltánytalanul és tapintatlanul van mondva.

A „Kele t" nem lát semmit az activitásban, a mig czéljait nem tudja. Ped ig igen sok van benne. Csak vegye elé a szerdahelyi pontokat és a brassai komiték p rogrammjá t ; látni fogja, hogy a legszélsőbb magyar országos pár tok nem különböznek annyira egymástól, mint a román activisták és passivisták.

A passivisták credója az, hogy Erdé ly uni­ója törvényte len; következőleg a központi kor­mány intézkedései és a központi törvényhozás alkotásai nem köteleznek senkit s csak erőha-

r

talom tarthatja fenn érvény őket. Epen azért óhajtva várnak akárminő eseményt, a mely Ma­gyarország mostani a lkotmányát és a lkotmányos uton hozott törvényeit megdöntheti .

Az activisták ezzel szemben elösmerik és hirdetik, hogy az unió és az a lkotmányos tör­vényhozás minden más alkotása kötelez minden ál lampolgárt ; ők magok is részt a k a r n a k venni az ország politikai működésében; és igényeik valósitását nem várják sem a bécsi centralisti-kus reactiótól, sem a foederalisticus szláv moz­galmaktól, sem Romániától sem Muszkaország­tól ; hanem keresik itthon, a törvényes ország­gyűlésen Pesten.

Ez ki van mondva hírlapi czikkekben és testületi nyi latkozatokban annyiszor és oly vi­lágosan, hogy erdőtől nem látja a fát, a ki még

most is az aktivisták programmja után tudako­zódik.

Annyiban igaza van a „Keletnek", hogy a román activisták még nem kötöt ték le magoka t egyik országgyűlési pár tnak sem.

De vajon baj-e a z , midőn kimondották, hogy csakis azon pár tok mellett, az a lkotmány keretén belől fogják keresni netaláni nemzeti­ségi igényeiket.

Legyen annyi önzetlensége a „Kele t" czikk-irójának is, mint van az activista románoknak , hogy első a hazafiság s csak második sorban jő a pár tkérdés .

Az, hogy még tudni sem lehet, kik az ac­tivisták, és hogy nincs tekintélyes pártvezérök, — igen nagy uri fogás olyan kis lap részéről, mint a „Kelet" .

A brassói és brassóvidéki kezdeményezők nevét meghurczolta és hurczolja április óta a magyarországi , romániai s még az ausztriai sajtó is. Ez elég lehetett volna bemutatásnak. Sze­mélyes tisztelkedést most ne is várjon a „Ke­let", mert ezek az általa nem ösmert activisták sokkal inkább el vannak foglalva hazafias czél­jaik kivételével, mintsem idejök maradna tisztel­gésekre.

Maga a „Kelet" sem jöt t e világra vele született tekintélylyel; hanem ha van neki te­kintélye, azt saját működése által kellett sze­reznie.

Higyje el a „Kelet" , hogy a román acti­visták már is olyan pártot alkottak, a melylyel mint magyarok és mint hazafiak nemcsak szóba ál lhatunk, de örömmel foghatunk kezet is biro­da lmunk jövő nagysága épitésére.

A csángó-magyarok ügyében.*) A képviselőház indí tványomat a közokta tásügyérnek

oly utasítással adta k i : „hogy az ösztöndijak adományo-

*) Ezen cz ikknek á tvéte lére a csángók iránt érdek­lődő lapok t. szerkesztőségei hazafiúi t isztelettel ké re tnek .

L . A .

Az úszó v e n d é g l ő k ö n . (Folytatás és vége").

Végtére megválánk a diszes teremtől, s megnézök az oldalfélt fekvő egyes hálószobákat. I t t már a tetszőle­ges iirpazarlás megszűnik, s azon elv, egy négyszeghüvelyt sem hagyni használatlanul, megint előtérbe lép-, ké t ké t ágy van egymás felett s a felsőhöz mindenütt egy kis mahagonilépcső vezet. A szárazföldi vendéglök ágyai ugyan nagyobbak, — de a mi a tisztaságot, díszt ós kényelmet illeti korántsem különbek. A hálószobák ablakai rézrámába foglalt vastag üvegtáblák, s képesek a legzajlóbb hu l l ám­csajjásoknak is ellenállni.

A mosdóeszköz porczellán, s a pirosbársóny tophák és szőnyegek itt sem hiányzanak. Mint minden üregében a hajónak, ugy itt is a gőzfűtés kellemetes és mérsékelt melegről gondoskodik. Az alvószobába távirda sodronyok nyúlnak, s harangjel által bármelyik hajócseléd azonnal idézhető. Könyvtár, nő- és férfifürdők ál lanak az utasok rendelkezésére.

A női terem s a dohányzószoba megszemlélése után — mely utóbbi a diszt és pompát illetőleg a nagy terem­hez méltó, — leszállánk a második kajuttába, hol az utas New-Yorkig csak száz tallért fizet, mig fent a he lyek ára százhatvanöt tallér (az árak tökéletes ellátás mel le t t ér­tetödnek — bornélkül). Különben mint kísérőim megjegy­zek, itt lenn tulajdonképen ugyanaz van mint fenn, leg­alább a kényelem ugyanaz ; természetesen a kiállítás ke -

vesbbé fényes, s míg fent lukullusi módon étkeznek, itt csemegék és nyalánkságok h iányzanak ; mindemellet t a második kajutta is képes még elkényezte te t t ínyeket is kielégiteni.

Az ét termek szomszédjai a tálaló szobák, hol gőzzel fűtött edények az é tkeke t melegen tartják. A kapi tányi és tiszti kajutták, valamint az orvos és az élésmesteréi is kicsinyek — de csinosok. A hajó személyzet és a cseléd­ség által lakott üregek kicsinyek, de egy hajón sem ren­delkezik a tengerész ennyi hely felett, s bizonyoson nem oly szépen berendezet t lakások felett, a melyek sok „ J a u Maat" előtt szoktalan fényűzést ta r la lmaznak. A hajó sze­mélyzet lakai külön feljárásokkal b i rnak a födélzetre, s az utasok lakaitól tökéletesen e lvannak külüni tve .

A közfödél az eddig látott nagyszerű fényűzés után szinte meg ingatá jó h i ede lmünke t ; csak ágyfákat lá tánk, (derekalyt — mint minden kivándorló hajókon szokásos — a közfödél vendég hoz magával) a bútorzat is nagyon egy­szerű, csak asztalokból áll. D e Möller ur a szükséges ma­gyaráza tokkal nem késett . „A födélköz vendége kevese t igénye l" — monda; — „ a lefizetett huszonöt tal lérér t jó és ele­gendő eledelt kap — a mi az itteni vendégeknél a fő do­log szokott lenni, e l tekintve attól, hogy az itteni eledel sokkal jobb mint a minőhez a legtöbben hazájokban szok va vaunak . Az utazás gyorsan történik és kü lönben is oly e lőnyökkel kedveskedünk , melyek sehol sem találha­tók ; az ü regek csupán e czélra felállított légsz ivat tyúk ál­tal tökéletesen szellőztetnek. A magán utazó nők és leá­nyok számára külön szobák vannak , s a bekövetkezhető betegségekről is tapintatosan van gondoskodva, egy szó ­val berendezéseink minden országos szakértő által minden kivándorló hajók mintájául állít tatott fel."

„ Hány utazót szállít ?" kérdezem. Möller ur j egyzökönyvé t újból felnyitá. „Ot év alat t ,

18G5 kezdetétől 1869 végéig szállítottunk : 136,30G sze­mélyt Amerikába, 29 ,815-öt onnan vissza, összesen 1 6 6 , 2 2 1 -et, podgyászt ugyan ezen idő alat t körülbelől hé t millió mázsát ."

„És háuy hajója van a t á r s u l a t n a k ? " „Első rendű gőzösei, melyeknek mindenike 5 5 0 , 0 0 0

tal lérba kerül t a k ö v e t k e z ő k : T h u r i n g i a , H o l s a l i a , Westphál ia , Hammonia , Cimbria, Saxonia, Borussia, Bava-ria, Teutonia , Allemamira, Sillesia, Germania , Vandalia , Alsatia, és Firsia . I l yen hajócsapattal folytatjuk a köz­vetlen posta gőzhajózást innen New-Yorkig , New-Orleansig és nyugot Indiáig. A társulat továbbá csinos, „Cuschaven" és „Helgo land" nevü utazó gőzösöket tart , melyek fürdő­idény alatt H a m b u r g és Helgoland között j á rnak , ké t Con-current és Pi lot nevü vontatógőzősöket, t izenhárom nagy ladikból álló könnyű hajócsapatot, ezeken kivül ké t uszó gőzemelőcsigát, ké t uszó kőszén telepet, s végtére az E l ­ba tul partján a kicsi G-rasbrockon egy külön nagyszerű szárazhajógyárt . A társulat ha t millió marc bankó rész­vénytőkével és négymillió ötszázhúszezer tallér elsőbbségi kölcsönnel dolgozik, tehát több mtnt tiz egy félmillió marc bankóval vagy öt és egy negyedmillió porosz tal lérral . „ I t t " folytatá Möller ur — könyvét a t iszteletet gerjesztő számok­ka l zsebébe dugva „bepi l lanthatunk a gépekhez . " A gőz­gép névleg hétszázötven, te t t leg pedig háromezer lóerővel bir ; n é g y üs t , huszonnégy tüzelővel naponta körülbelől ezerhatszáz mázsa szenet emészt meg. A hajó szénrak tá rai ezerszáz tonnát ta r ta lmaznak.

Az első kajut tához visszatérve megmuta tá Möller ur a t isztek ebédlőit , a borbély műhelyet , a sütödét, a ezuk-

Page 2: Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február … · 2017-03-15 · zásánál egyenlő feltételek mellett a csángó-magyarokra is lehetőleg tekintettel legyen."

zásánál egyenlő feltételek mellett a csángó-magyarokra is lehetőleg tekinte t te l legyen."

H o g y ezen határozat mielőbb és sikeresen foganato­síttassák, mulhat lan szükséges teendő lenne a bejönni szán­dékozó csángóifjakat a fenálló feltételekről kellő tájékozás véget t a lkalmas uton értesíteni, hogy igy az erdélyi tano­dákba bejönni képes ifjak, illetőleg szülőik a ki látásba helyezet t ösztöndijakról előzetes tudomást vévén, — azok elhelyezhetésére a lka lmat ta lálhassanak.

E z e n i rányban a közokta tásügyér t egy rövid emlék­j egyzékben figyelmeztettem arra, miszerint e részben az ottani viszonyokkal közelebbről ismeretes dévai állami ta-nitó képezde igazgató Kóós Ferenczczel tenné magát érint­kezésbe , és ahozképest in tézkednék az ösztöndijaknak, hol s melyik tanodában leendő adományozása iránt ; mer t különben csak irott malaszt marad, ha a segélyhez ju tha -tásra biztos ut nem nyi t ta t ik .

R e m é l j ü k , hogy a közoktatásügyéi ' bölcsességénél fogva eltalálandja a legezélszerübb eljárást, melyet haza­fiságból — a nemzet iségnek hozandó áldozatot — minden föltünés nélkül érvényesí teni sikerülend. U g y l e g y e n !

L á z á r A d á m .

T ö r v é n y j a v a s l a t az 1872 . évi ál lamköltségvetésről , az ál landó pénzügyi bi­

zottság szövegezése szerint.

Az 1872 . évre a magya r korona országainak rendes k iadása i : 1 6 1 , 9 9 5 . 5 0 3 ft.; rendkívüli k iadása i : 70 ,211 .891 frt ; hitel- és pénztármüvelet i k iadása i ; 6 4 , 7 8 7 . 6 7 5 frt. ál­lapi t ta tnak és a jánl ta tnak meg. E z összegek a következő fejezetek, czimek és rovatok szerint osztatnak m e g :

A) R e n d e s k i a d á s o k .

A királyi udvar tar tás költségei 3 .650 .000 forint.

0 cs. és kir . ap. F e l s é g e kabinet i irodája és e ka­

bineti iroda nyugdi ja i 61 .395 frt. A főrendi és képviselőház szükségleteire 700 .000

forint. A z 1872 . évre megállapított közösügyi kiadásokból

a m a g y a r korona országait illető összeg 2 3 . 9 9 3 , 714 frt. A z 1 8 4 9 . évtől az 1867 . évig tett leg fennállott központi ko rmány közegeinek nyugdijai 27 .000 frt.

Nyugd i j ak 2 .530 ,367 frt. Az 1866 . X V . törv. cz ikkben elvállalt államadóssági

j á r u l é k : 3 2 , 7 2 3 . 2 0 0 frt. Az 1 8 7 1 . évi 3 0 millió forintnyi ezüst kölcsön ka­

ma ta i r a : 1,710.000 frt. Horvá t Sziavon országok beligaz-gatási szükséglete 4 ,210 .000 frt.

Állami számvevőszék részére á ta lánykép 150 .000 ft. Miniszterelnökség 3 2 9 . 0 8 0 frt. 0 Fe l sége személye körüli minisztérium 6 6 .3 8 4 frt. Horvá t - sziavon - dalmát miniszter és személyzete

4 6 . 7 0 0 frt. Belügyminisztér ium 6 ,783 .700 frt. Pénzügyminisz tér ium 49 ,125 .661 frt. Közmunka és közlekedési minisztérium 5 ,383 .847 . Földmivelés , ipar és kereskedelmi minisztér ium:

10 ,177 .204 . Vallás és közoktatási minisztérium 3 millió 1 2 4 . 7 5 2 . Igazságügyi minisztér ium: 10 ,239 .677 . Honvédelmi minisztérium : 6 ,607 .702 . Rendes k iadások összege 1 6 1 , 9 5 9 . 5 0 3 .

B) R e n d k i v ü l i k i a d á s o k .

Az 1872. évre megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg 4 millió 309 .499 .

Az 1 8 7 1 . évi 30 millió frtnyi ezüst kölcsön törlesz t é s é r e : 4 5 4 , 2 1 5 frt.

Minisz te re lnökség: Codificaationális munkála tokra 3 0 , 0 0 0 frt.

0 cs, és apóst. kir. Fe lsége személye körüli minisz­t é r ium: a minisztérium épületében levő fogadási é? dísz­termek ki javí tására 3 0 0 0 frt.

Be lügyminisz té r ium: 773 ,432 frt. Pénzügyminisz tér ium 15 .559 ,154 frt. Közmunka és kereskedési miniszter inm 4 2 . 3 8 5 , 7 3 8

forint. —

rászatot, a jégpinczé t , a nagyszerű konyháka t , a korházokat férfiak és nők számára, a gyógyszer tá r t valamint minden­nemű é léskamaráka t és műhelyeket .

Alkalmasint nem kívánták elmullasztani az éléska­marák ki tűnőségéről is a lehető legjobb fogalmat adn i ; alig va lánk a terembe a Stewand már jégben hűtött ki tűnő Cham-pagnerrel v á r t , s poharakot ü r i t énk — a gyöngyökke l habzó nedvből — minden hamburgi hajók szerencsés és hasznos útjaira „uszó vendéglőire" s különösön a de rék Thur ingiára . (K. A.)

Fölmivelés- , ipar- és kereskedelmi minisztérium 1.719,134 frt.

Val lás- és közoktatásügyiminiszter ium 607 ,419 frt. Igazságügyi minisztérium 4 4 1 , 8 0 0 frt. Honvédelmi minisztérium 2 .321 ,000 frt. A határőrvidék polgárosításának befejezóséig igényel t

á tmenet i k iadások 1 millió 6 0 7 , 5 0 0 frt. Rendkívül i kiadások összege 70 .211 .891 frt.

C. H i t e l - é s p é n z m ü v e l e t i k i a d á s o k . E z e n szakaszban megajánlott k iadások fedezésére a

következő bevételek 157 .030 ,579 f r t ; a rendkívül i bevé­telek 12 .080 ,122 f r t ; hitel és pénztármüvelet i bevéte lek 8 3 . 8 3 6 , 3 2 0 frt.

Közös függő államadósság kezelési költsége 1 2 9 , 8 9 0 forint. —

Föld tehermentés és örökváltságok 17 milió 56 ,869 forint. —

Vasúti kölcsön 5 .547 .540 frt. Szölödézsmaváltság 2 .352 ,141 frt. Sorsolási kölcsön 5 .311 ,150 frt. Gömöri vasutzáloglevél kölcsön 3 ,198 ,558 fr.. 1 8 7 1 . évi 30 millió forintnyi ezüst kölcsön 36 mil­

lió 1 8 6 , 9 4 0 frt. F ü g g ő adósság 1.544.487 frt. Pénz tá r i müvele tek 3 .470 ,300 frt. Hitel i és pénztármüvelet i kiadások összege 6 4 . 7 8 7 , 6 7 5

forint. - — 3. §. Az előbbi szakaszban megajánlott k iadások fe­

dezésére Magyarország jövedelmei, a magyar korona or­szágait együt t illető közös köl tségekre és Horvát -Szlavón-országok beligaztási szüksékletére n é z v e , egyszersmind Horvát -Szlavonországok bevételével és p e d i g : a rendes köl tségekre a rendes jövedelmek, a rendkívül i költségek re és kiadásokra a rendkívül i és meghatározott összog erejéig a hitel- és pénztérmüvelet i bevételek a hitel és péntármüvelet i k iadásokra a hitel és pénztármüvelet i bevé­telek je lö l te tnek ki a következő előirányzat szerint :

A) R e n d e s b e v é t e l e k . 0 cs. és ap . kir. Fe lsége személye körüli miniszté­

r ium: házbérjövedelem 840 frt. Belügyminisztérium 109 .882 frt. Pénzügyminiss ter ium 147,791.211 frt. K ö z m u n k a és közlekedési minisztérium 103 .618 frt. Földmivelés , ipar és kereskedelmi miniszt. 8 ,692 .983 . Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 2 7 1 . 5 4 3 frt. Igazságügyi minisztérium 60 .529 frt. Rendes bevételek összege 157 ,030 .597 frt.

B) R e n d k i v ü l i b e v é t e l e k . A közös pénzügyi pénztár készle te inek és követelé­

seinek a magyar korona országait illető részéből 3 ,512 .705 . Belügyminisztérium 55 .276 frt. Pénzügyminisz tér ium 7,194.741 frt. Közmunka és közlekedési minisztérium 1,306.000. Vallás- és közoktatásügyi ministerium 11 ezer 4 0 0

forint. Rendkivül i bevételek összege 12 ,080 . 122 forint.

C) H i t e l - é s p é n z t á r m ü v e l e t i b e v é t e l e k . Földtehermentesi tés és örökváltságok 17 ,056.869 frt. Vasúti kölcsön 21 ,136 ,706 frt. Szölődézsma-váltság 2 ,342 .141 frt. Sorsolási kölcsön 7 ,371.150 frt. Gömöri vasut-záloglevél-kölcsön 6 millió 198 .558 ft. 1 8 7 1 . évi 3 0 millió for. ezüst kölcsön: 2 6 , 1 8 6 . 9 4 0 . F ü g g ő adósság : 2 3 . 6 5 6 frt. Pénz tá r i müve l e t ek : 3 , 5 2 0 . 3 0 0 frt. Hitel- és pénztármüvelet i bevételek összege 83 ,836 .320

forint.

V i d é k . DálüOk, 1872 j an . 3 0 - á n .

Dalnokban a hét székely város főispánjánál mélt. Lázár Mihály urnái f. óv. j anuá r 28-án t isztelgett Il lyefalva, Kezdi Vásárhely és Sepsi -Szent-György városok újonnan választott t isztikara, — a szintén újonnan alakul t bizottságok több kitűnő tagjaival együtt .

A tiszteletteljes üdvözlő beszédet — melyben a k é z -divásárhelyi polgármester meleg szavakkal fejezte ki a köztiszteletben álló főispán ur iránti ragaszkodást , bizalmat s jövőre kér te az edd ig is tapasztal t jóakara to t és pártfo­gást ; — a méltóságos főispán ur szokott szivólyességgel fogadta s mindnyájokat városaik é rdekében teendő haza­fias buzgó munkálkodásra serkentvén, maga részéről is Ígéretet tön a kormányzása alárendelt városok jóléte , elö-haladása és felvirágozásáért mindent megtenn i ; — egy­szersmind pedig — következetesen a mindenki által ismert vendégszerető természetéhez, a több mint 30 tagból álló fényes tisztelgő testületet ebédre marasztot ta .

Mit irjak az ebédről s annak folyamáról? E z ujabb fényes bizonyí tékát képezte a főispán ur vendégszereteté­nek és fűszerezve a kedélyes vidám pohárköszöntőkkel

me lyeknek főtárgyait a derék házi gazda és angyalkedves neje képez ték , — bizonyára minden je len vol taknál sokáig kedves emlékben fog maradni .

Sajnos, hogy a más négy tes tvér város is s tatútu­maik még eddigi meg nem erősítése miatt szervezésűket keresztül nem vivén a kedves összejövetelben részt nem vet tek. R o b á g.

HoSSZUfalU, 1872 jauuár 28-én.

í m e vegye szerkesztő ur első, de tán nem utolsó levelem.

I t t a magyarok és románok zászlóján mél tóképen áll ezen je l ige „előre" — minden körü lmény oda mutat , hogy itt nép és értelmiség lépést tar tván az idővel — di­cséretesen h a l a d ; az ide érkező örömmel észlelheti a ne­velés ügy terén mily lankadat lan buzgalommal mun­ká lkodnak az arra hivatott nemes o rgánumok; itt anny i az oskola — mint más v idékeken korcsma, annyi a tanár mint ott a kortes, bizony bizony nagy ellenlétben állunk.

Folyó hó 20-án adták az itteni románok az első zártkörű t ánczes té ly t : ütötte az a mér téke t te lyesen, illem, izlés, őszinteség lengte körül a társaságot, s az ott lévő szép számú magyar közönség iránt az e lőzékenység csal­hatat lan jelei muta tkoztak ; román úrhölgyek csinosan j á r t á k a csárdást, — — — ennyi t a román bálról, men­j ü n k tovább. — A hosszufalusi királyi járásbíróság t e rü le ­tén fekvő közönségek elöljárói, illetőleg küldöttjei folyó hó 22-én vitték meg az érintet t királyi já rásb í róságnak sze­rencse k i v á n a t u k a t ; a kiildötség testületileg je lenvén meg, hosszufalusi j egyző Popovics román nyelven üdvözlöt te a járásbíróságot — mire kinevezet t járásbiró Langer T a m á s ur válaszolt tiszta magyarsággal magyarul ; válaszában különö­sön ki emelte mit és mennyi t várhat a nép e járásbíróságtól , hangsúlyozta továbbá azon körülményt , hogy törvény előtt mindenki egyforma lóvén, egyformán számithat mindenki a törvény oltalmára; végül kölcsönös szerencse kiváuatok mel­lett a küldöttség eltávozott. — E s végtére három az I s t en igaza, — örömmel adhatom át a nyi lvánosságnak, hogy itt a tauitók nemcsak az oskolában hanem künn az é le tben is tanitók s a mint tani tnak a szerént c se lekednek ; nemes törekvésüknek folyó hó 27-én is oly szép je lé t muta t ták „Par lagi J ancs iban" — miről mél tóképen csak ava to t tabb toll szólhat, — résztelezze bár máski, én csak átalánosság-ban annyi t mondok, hogy az előadás gyakor lo t t színészek­nek is é rdemökre v á l h a t n é k , eleitől mind végig k ö n y ü -ség , bátorság és szakismeret koszorúzta az eléadást ; a személyek mindannyian oly jó l alakí tot tak, hogy nagy feladat volna az elsőt és utolsót megnevezni — tehát csak e l ő r e ! — B a r ó t h i .

R o m á n l a p s z e m l e . „Pa t r i a " 5-ik sz. j a n u á r 1 5 — 2 7 - é n . Az e l lenzék

újból szerencsét p róbá l , fö lh i , hogy zászlója alá sorokoz­zunk.

Programmjában független magyar hadserget , pénz­ügyet , delegatiók eltörlését, és sok más reformokat szen-veleg, s végül mintegy gúnypontul igéri — ha eljön ideje, s az eszközök megtalálhatók leendenek: a uem m a g y a r nemzet iségek k ibékí tésé t !

Vájjon mikor jövend el az idő, s miben leendnek az eszközök föltalálhatók? J ó l tudjuk mi, mit várha tunk az el­lenzéktől , lapjaik többször és t isztán nyi la tkoztak . Az el­lenzék programmjából h iányzik az őszinteség, — az nem akar mást, mint az állam rendszer fölforgatását! Létes i tn i fogja — e rázkódás s forradalom nélkül ? képes e igére té t be­váltani ? Lehe t e t l en !

Mi, hazánknak Magyarországnak mindig hű polgárai aka ra tunk lenni s vagyunk i s ; erős kar ra l fogjuk v é d e l ­mezni annak jogait , függetlenségét, épségét — a nélkül azonban, hogy az á l lamnak jogot adnánk követelhetni , hogy nye lvünk s nemzet iségünkből k ive tkőzzünk!

Az el lenzék saját magával sincs t i sz tában, — hi ­ányzik nála az őszinteség.

D e hagy ján , népünk nem soká az urnákhoz szóli-tatik, — és ennek értelinességétöl föltesszük, hogy a v e ­szélyes s érdekei elleni baloldali zászló alá — sorakozni nem fog!

Ugyan i t t egy czikk még egyszer e ré lyesen megtá­madja az idétlen passivistákat. Az eddigi e redmény m e g ­győzhete t t mindenkit , hogy az egésznek nincs ér te lme. Az uniót törvényesnek mondja, mely ellen senkinek sem lehe t rabulist ikus sophismak né lkü l — kifogása. Idézi az Os t und Wes t nyilatkozatát , mely lap különben a magyar k o r -mány iránt ellenséges indulatú .

P o l i t i k a i s z e m l e . A f r a n c z i a k o r m á n y válság bevégződött min­

den további köve tkezmény nélkül .

Page 3: Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február … · 2017-03-15 · zásánál egyenlő feltételek mellett a csángó-magyarokra is lehetőleg tekintettel legyen."

— 39 —

A had- és belügyminiszterek közelebbről kifejték né­zeteiket a kommune foglyok megkegyelmezése tá rgyában.

Azon néze tnek ad tak kifejezést, miszerint az igaz­ságszolgáltatás kövesse akadálytalanul a maga útját, és csak akkor vé tessék elő a megkegyelmezés, midőn az Íté­let az összes letartoztaftottakra nézve kimondatatott . Ezen­kívül konstatá l ták a miniszterek, hogy két — vagy leg-fennebb 3 adfél hónap a la t t végleg el tesz döntve az ösz-szes foglyok sorsa, minthogy je lenleg t izenhét haditör­vényszék működik, s még három állíttatik fel. i A miniszterek szerint szabadon bocsáttatott eddig 17,158 s elitéltetett 33G7 felkelő, letar tóztatva van még 12 ,593 , kik közül az eddigi vizsgálatok után ítélve mint­egy 7000 fog szabadon bocsáttatni. A tránsportálásra nézvo kifejtették a ministerek, hogy az erre Ítéltek száma nem oly nagy, miszerint érdemes lett volna eddig számukra egy külön hajót felszerelni.

Az aláírások a franczia, hadikárpóüás kifizetésére az clsass-lotharingiai nők hazafias kezdeményezése következ­tében mindinkább átalános utánzásra találnak egész Fran-cziaországban ; itt a nők, amott ismét a polgári hatóságok a kezdeményezők, és bármily roppant legyen is a fizetendő összeg, nincs semmi, a mit remélni ne lehetne az ily ha­zafias áldozatkészségtől, ha az egyesülten siet a közös czél felé. Az aláírások már több ponton szép eredménye­ket muta tnak ; igy Villefranche departement Aveyron nevű városkájának elöljárói 3100 frankot küldöttek T h i e r s n e k : továbbá az epernyai „Iudépendant" néhány nap alat t j e ­lentékeny összeget íratott alá, a nancyi „Progres" három nap előtt nyitván meg az aláírást eddig inár 12 ezer franci gyűlt b e ; a lunevillei polgárok lelkes felhívást intéztek a departement lakosaihoz melynek következtében tömegesen érkeznek be az aláírások. Nord, Saone, Seine és Seine-et Marne departementokban liguák alakul tak gyűjtések rendezése véget t ; a schlestadti nők (Elsass) pedig 1876 frankot küldtek a köztársaság elnökének.

Spanyolországban mindinkább oda fejlődnek a dol­gok, hogy az ország egy ujabb foradalmat aligha kikerül , s nagyon igazat mondott egy progresista képviselő, midőn igy kiáltott föl : „már csak a torlaszokon marad működé­sünkre tér."

A legújabb fordulat szerint a király szakított a prog-rcssistákkal, mely pártnak köszönheti trónra ju tásá t s a fe­kete Internationalisták karjai közé vetó magát.

A lakosság izgatottabb, mint a hivatalos tudósítások elismerik. Az igazgatási bizottságok a legközelebbi cortes választásokra már szerveztettek.

A Londonban élő lengyelek az 1863-kí nemzeti küz­delem évfordulóját ülték meg. Razwadowski ezredes az 1803-ki nemzeti küzdelmet megörökítő határozatot olvasott föl, melyben kijelentetik, hogy Lengyelország hadászati, népes­ségi, társadalmi s politikai helyzete kiinerithetlen forrá­sokkal bir, függetlenségének visszaszerzésére a né lkü l , hogy idegen segélyre szorulna. Wierzbick indí tványára el­határoztatott, egy bizottságot választani, mely tanácskoz­zék s tegyen jelentést , — vájjon tanácsos s lehetséges-e Londonban egy nagyszerű meetinget rendezni a nyilvános nemzetközi tillakozás javára , a szomszédos monarchiák ál­tal 100 év előtt történt Lengyelország földarabolása ellen s hogy e bizottság je lentése febr. 22 én a Londonban élő menekültek által tartandó gyülekezeten előterjesztessék. E bizottság tagjául választat tak : Wrobowski tbrk., Oborzki ezredes, Kazwadowski ezredes s Wierczbiéki , Labliniki, Dombrowski, Tolkemski , Ladásk s Kruztner .

Komából 8Zt Írják, hogy a kormány a szerzetes-rendek feloszlatására vonatkozó reform eszközlését sietteti.

Felhívás* A három- és miklósvárszéki Deák-kör folyó 1872

ik év február 12-én d. e. 10 órakor Sepsi-Szent-Györgyön a városház nagy termében közgyűlést tart, mire a kör tagjai tisztelettel meghivatnak.

P ü n k ö s t i J ó z s e f , elnök.

V e g y e s , (Mollail ISZllák) tatár pap közép Ázsiából Bokharából

tegnapelőtt érkezett városunkba. A inollah 1861-ben Vám­bérivel jött hazánkba; azóta Pes ten lakott és nyelvünket teljesen magáévá t e t t e ; a tudós akadémia könyvtáránál volt alkalmazva. Mult év szeptemberében azon czélból indult el Pestről , hogy hazánkat beutazva haza megyén és Magyország ösmertetését fogja megírni a ta tárok szá­mára. N a g y rakás könyvet és iparczikket măr előre kül­dött. Ajánló levelei vannak Tóth Vilmos belügyminiszter­től és gr. P é c h y kir . biztostól. Olyan ázsiai törökhöz tar­tozik, a mely még mindig m e g t u d t a védeni szabadságát a muszka ellen; nálunk egészen otthonossá l e t t ; nye lvünk elsajátítására elég volt neki 7 hónap. Azt mondja, hogy

határozottan szándékozik visszatérni még mi hozzánk és itt fog megtelepedni- Utja innen Fogarason és Szebenen keresztül lesz a Vöróstoronyhoz. Ajánljuk barátságos fo­gadtatásba.

(A turnseYer in i Ügyben) az „Ostgrenze" levelezője szerint — szembetűnő gyorsan szolgáltatott elégtétel a ma­gyar-oszt rák konsul részére, a mennyiben a goromba prse-fect állomásától azonnal elmozditatott . Arról azonban nem állunk jót , vájjon a sajátságos viszonyoknál fogva nem kapott-e a praífect egy mél tányosabb hivatalt . A veresek ezen eseményt felhasználták egy nem épen sikerült élezre. Szerintök azért siettek az elégtétellel, hogy Káro ly fejede­lem egy Predialon tuli utazása esetén a szt. I s tván biro­dalmába barátságosan fogadtassék.

(Az „Ostgrenze)" bukurest i levelezője szerint Bogáthi nem érdemelte k i a sok távirati tudósítást, miután nagy külömbség van egy politikai ügynök — mely meggyőző­déséért szabadságot és életet áldoz — és egy chevalier d'industrie között, mely a politikát csak pajzsul használja. E z e n szenélyiség és működése nem alkalmas arra l egke vésbé is, hogy Cousának pártját nagyobbí taná.

(Angol Sil'iral.) I r land egyik kis városának, Kuda­rcnak temetőjében más figyelemre méltó síriratok között a következő is olvasható: „Urunk 1500- ik esztendejében. E kő alatt nyugszik Brown O'Grady, ir földmivelő, ki je les sörivásí e rénye következtében 121 évet élt. Örökösön részeg s ez állapotában oly ret tenetes volt, hogy maga a halál sem mert közeledni hozzá. E g y napon azonban akara ta ellenére józan állapotban maradt, minthogy csúzos fájdal­mai ágyba szegezték, s a halál neki bátorodván, megtá­madta és diadalmaskodott végre e párját ritkító részeges fölött. Imádkozza tok éret te!"

(ül'áczban) Murawnak egy csűrében a csendőrök egy őrült nőt leltek, mely már 8 év óta volt a falhoz lánczolva. A parasztok azér t te t ték ezt, nehogy a szerencsétlen nőér t kiadásaik legyenek az őrültek házában. A nőt azonnal az őrültek hazába szállították

(Horvát Ügyek.) A horvát nemzeti pár tnak az a lku­dozások végett P e s t r e küldött tagjai már megérkeztek .

A horvát ügyben a végelhatározás ez ujabb érte­kezletek nyomán fog megtör ténn i ; kiegyezés vagy a kér­désnek továbbra függőben hagyása, e ket tő közt kei lend választani.

Lonyay programmját már szintén megállapitá s már az első két ér tekezlet után tudni fogjuk, vájjon haj landók lesznek-e azt elfogadni vagy nem.

(Egy pakl'on villát nyelt le) Florenczben egy jó l ter­mett fiatal ember. A villa nyelével került torkába, és pe­dig oly mélyen a nyelő csőbe, hogy többé a veszélyes tár gya t kiköhögni vem volt képes. Mint florenczi lapok Ír­j ák , a patiens még elég jól erezi magát , csupán egyszer volt gyomorfájdalma és rendkívül sokat eszik. Az első kí­sérlet, hogy a villát azon az uton vegyék ki, a melyen le-csuszamlott, nem sikerült, minthogy a beteg műté t közben nem tudott lélegzeni. A közönség igen nagy é rdekke l vi­seltetik a nevezetes beteg iránt, k inek állapotáról naponta je lentéseket tesznek a lapok.

(Horvátországi Ínség.) A gorjani és zagorjani, továb­bá a pozavani v idéken oly nagy mérvben mutatkozik az élelemhiány, hogy az „Agr. Z . " adakozásra hivja fel az emberbarátokat .

(Itt büntetik-e meg a ki engem megvert?) i l y kér­déssel állított be minapában hozzánk egy pürkereczi csán­gó. Elpanaszol ta keserves sorsát, hogy őt bátyja agyba-fő-be ver te , s kereste az elégtételt az inspectornál, de az visszautasította hogy nem hozzá hanem a járásbiróhoz tar­tozik uz ü g y ; ment a járásbíróhoz, az meg az inspector-hoz küldötte, hogy ahoz tartozik a visszafizetés, A s z e ­gény csángó njból kopogtatott mindkettőnél , de mindig csak a szomszédhoz utasitatott. F igye lmébe ajánljuk az il­lető hatóságnak az efféle ügyet, hogy máskor legyen lel­kiismeretesebb és ne idegeuitse a népet sem egyik sem másik hatóság iránt.

(ZajZOIl községe) 4 7 0 frt. á l lamsegélyt nyer t köze­lebbről községi iskolájának javára .

(Az „ÖSt-Grenze") czimü politikai, társadalmi, ipar és kereskedelmi lap első s z á m á t v e t t ü k . Örömmel kell üdvö­zölnünk az ily lapot, melynek je l szava ez : „ E g y e n l ő j o g , e g y e n l ő s z a b a d s á g m i n d e n k i n e k . " A czél, melyet kitűzött épen oly hazafias mint je lszava. Azt kivánja elérni, mi e hazábau legszükségesebb : e g y e n ­l ő s é g e t e h a z á t l a k ó k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i ­s é g e k k ö z ö t t ; küzdeni kivan a kasztszellem és a p r i-v i 1 e g i u m o k ellen, — legyenek azok bár nemzetiségek, szabadságlevelek, vagy nemesi diplomák által védve.

Régi és átalános óhajnak tett eleget e lap megjele­nésével, mert városunkban ilyen tan német-nyelven soha sem hirdetetett . H a z á n k integr i tásának e lévén feltétele, reméljük hogy mindazok, k ik nem óhajtoznak többé pri-veligiumok után — hazafi örömmel veszik e lapot és kel­lő támogatásukat nem fogják megtagadni .

Az „Ost -Grenze" megjelenik he tenként ké t szer : ked­den és pénteken . Előfizetési ára egész évre 6 forint fél évre 3 frt.

Midőn őszinte örömünket fejezzük ki e lap önzetlen és hazafias i ránya felet t , nem tehetjük, hogy a „Kron­städter Ze i tung" -nak figyelmét fel ne hívjuk. Ö ugyanis azzal ámította magát és övéit, hogy mi nemzet isége ellen küzdünk. Rövid czáfolatul legyen elég az „Ost G r e n z e " i ránya felett leplezetlenül kifejezett örömünk, mely elég­gé bizonyítja, hogy mi nem tekint jük a nyelvet melyen hirdetve van azon czél, miért minden hazafinak küzdnie kell . Legyen az bármily nyelven hirdetve egyaránt örven-düuk r a j t a ; és megfordítva legyen annak ellenkezője — akár mely nyelven hirdetve nem szűnünk meg ellene küz­deni. —

(Tudnivalók Magyarországon.) E g y porosz ur tájé­kozó künyvecskét adott ki Magyarországról , olyan Baede­ker félét, tele j ó akara t ta l hazáuk iránt . A könyvecske végén van egy függelék, mely különféle magya r kifejezé­seket, mondatokat tartalmaz, arra való, hogy a német u ta­zók, k ik nem tudnak magyarul , a mondatokat betanulva el igazodhassanak a Magyar birodalom bármely részén. Csak a legszükségesebb tudnivalókat közli, például mindjár t a függelék elején olvasható e három talpraesett sor : „Kérek enni, i nn i ! " „ H á n y ó r a ? mennyibe k e r ü l ? " „Seg í t s ég ! gyi lkosok! rablók. E z e k a legszükségesebb tudnivalók a porosz szerint minálunk.

(Muszka fogalom az iskoláról.) Kosloffban iskolát nyi tot tak s elhatározták, hogy tanitót is tesznek bele (tud­nivaló, hogy ri tka ott az iskola, melyben tanitó is van.)

Az alapitó maga a kormány volt. A parasztok össze­ál lnak s tanácskoznak a fölött, hogyan lehetne a gyereke­ke t megmenteni az uj kínzástól . Az ukáz azt rende l te , hogy az iskolába 30 gye rmeke t kel l beállítani. N e k i áll­nak a parasztok s ugy tesznek mint a sorozásnál : az egyet len fiuk felmentetnek az iskolai kinzás alól, a gaz­dag megválthatja gyerekét , vagy helyetcst állit, a többiek pedig sorsolnak. I g y jö t t létre Kosloffban az első nép­iskola. —

(Gróf Andrássy külügyminiszter ellen) nagyon dü­höngnek a bel- és külföldi ul t ramontán lapok a bécsi ka th . kaszinó tagjainak adott feleletért. A franczia „Univers , j e lesen" kommunis tának is nevezi (ez lehet a jámbor előtt a legborzasztóbb szó,) s azt írja, hogyha a pápát arra ké ­rik, hogy Ausztr ia vendége legyen, a lelkesültség, mely a magasztos vértanú lát tára Ausztr ia hü és odaadó népeit megragadta volna, e birodalmat egy csapásra a világ k i ­rálynéjává emeli .

(A kas/árnyából). H a d n a g y a k ö z l e g é n y e k h e z : K i mondja meg, melyeksífcfkatona föerényei? —• Az egyik köz legény : hűség és -engedelmesség! — H a d n a g y : de fő­kép mije legyen a ksKmának. — Közlegény : P u h a és csizma keféje, csiszoló pora és subiksza.

(Az erdélyi képviselőknek) egy tekintélyes száma emlékiratot intézett L ó n y a y gr. minis terelnökhöz, melyben kifejtik azon közigazgatási , igazságszolgáltatási és más te ­endőket, me lyeknek elmulasztása az erdélyi részekben sok nehézségre és panaszra adott okot. Az emlékiratot K e m é n y Gábor b., T ö r ö k Albert tr . és W ä c h t e r F r igyes nyújtot­ták át.

(Az al-gyógyi fürdőt) mely különösen csúzos bajok ellen igen hatásos, egy ott a lakul t részvénytársaság, me ly ­nek élén gr. K ú n Kocsárd , id. gr. T e l e k y Domokos és dr. Lészai Dán ie l u rak á l lanak, je lenlegi birtokosától, báró Bornemiszától 40 évre haszonbérbe vette, és azt a je len­kor igényeinek megfelelő épí tések és beruházások által a külföldi fürdővendégek által is szívesen felkeresett fürdő-helylyé akarja á ta lakí tani . H o g y a fürdő idény alatt minél több vendég kaphasson szállást, a társaságnak meg van engedve, az átveendő birtokokból 99 évre lakház-épí tés végett részleteket kiosztani .

Közgazdászat! rovat. Brassói piacz Február 2. 1872.

Tisz ta buza köble (64 kupás) ft. 9 .—9.70 . — Elegy buza ft. 6 .—. — Rozs ft. 5 . 4 0 — 6 . — . — Arpa ft. 4 . 5 0 — . — . — Kukur icza frt. 5 . 4 0 — 5 . 6 0 . — Borsó ft. 11 _ 1 3 . _ Puszu jka ft. 8 . - 9 . — — Lencse frt. 11 — 12 F e k e t e borsó fr. 4 . — 4 . 4 0 — Zab fehér frt. 2 .80, fekete frt. 2 . 8 0 — 2 . 9 0 . L e n m a g frt. 1 0 — 1 1 . — . — K e n d e r m a g ft. 5. — 5 . 2 0 — Pi tyóka fr. 2 .90 — 3.40. — Haricska frt. 5.40. — Köles ft. 4 . 6 0 — 5 . Köleskása 10 .50 — 10 . — Ár­pakása frt. 13 . — 1 3 . 5 0 . — Gyöngykása frt. 1 3 . 5 0 — 2 0 . — Zsemlekása ft. 13 . — 1 3 . 5 0

Kukuriczal iszt mázsája fr. 6 .—. — Búzaliszt Nr . 0 0 fr. 15 , Nr . 0 fr. 14, N r . 1 fr. 13 , Nr . 2 fr. 12 , N r . 3 fr. 1 1 , Nr . 4 fr. 10, Nr . 5 frt. 8.50. — K e n d e r má­zsája frt. 1 8 — 2 7 . — Keményí tő fehér brassai másza frt. 2 0 — 2 3 . —

Szurok fekete frt. 12. — Repczeolaj mázsa 3 8 — . —

Page 4: Brassó, 1872. Másod évi folyam 10. szám. Vasárnap, február … · 2017-03-15 · zásánál egyenlő feltételek mellett a csángó-magyarokra is lehetőleg tekintettel legyen."

— 40 —

— Firneisz fr. 3 8 — 4 0 . — . — Photogen fr. 14 .50 . — Pet ro leum I. 1 5 . — . , I I . frt. 14 .50 . — Dege t vastag frt. 3 .50, vékony frt. 7 .—. — Gyer tya fagyu fr. 31 .50 -T a k a r é k - G y e r t y a ft. 3 3 . — . — Szappan sárga fr. 2 3 . — . Szappan szurok fr. 2 2 . — — Szappan ta rka fr. 2 2 . — . — F a g y u nyers frt. 1 8 — 2 0 . — F a g y u olvasztott frt. 2 7 . — . — Szalona ó frt. 40 , uj 3 0 — 3 4 . — Füstösszalona fr. 4 4 — . — Szalona paprikás ft. 4 4 . — S o n k a fr. 5 0 _ . Szalámi ft. 64. — Háj uj fr. 4 4 . . — Háj ó fr. 4 6 . — Skumpia fr. 7 — 8 . — Gubics frt. 6.80 — 7. — Szat tyán frt. 7 5 — 7 8 . — Szentdomokosi réz frt. 5 4 — — . — Réz ócska frt. 4 0 . — Sóshal egy lóteher frt. 65 — 6 8 . — Harcsa frt. 9 4 . Hamuzsi r frt. 1 4 — 1 5 . — — Viasz mázsa frt. 9 0 . — 9 4

Gyapjú, czurkán íehér okája frt. 1 . — . — Gyapjú sztogos fehér feketével okája kr . 7 0 — 7 5 . — Gyapjú bá­r á n y czurkány fejér frt. 1.10. — Gyapjú bárány havasi fejér frt. 1 .20—1.25 , fekete fr. 1.20.— Gyapjú czigája fejér frt. 1.20 - 1 . 5 0 . — Pl ik vól kr . 95 — 1. Gyapjú czigája mezőségi frt. 1 .20—1.25 . — Gyapjú czigája fehér havasi frt. 2 3 0 — 2 . 4 0 .

Kecskeszőr okája 4 0 kr . — Kaskává i kr . 9 0 — 1 . 0 6 — T u r ó vedre frt. 3 .60 . — Sajt frt. 3 .20. — Orda fr. 3 .20 . —

Lenmagola j kupája fr. 1 . — . — Vaj tehén frt 1.30 — 1.40. — Vaj j u h 9 0 kr . — Lábzsi r 8 4 kr . — Hájzsir frt. 1.10. — Méz kr . 9 0 — 9 5 .

Szesz fokja 1 6 — 1 . 6 5 0 kr . — Abaposztó fehér singe 5 8 — 6 8 kr . — Keresztényfalvi posztó fehér singe 34 — 3 5 kr . — Rozsnyói fehérposztó singe 3 2 — 3 4 kr . — Posztó bráni fehér singe kr . 4 4 — 5 0 . — Babavár i brassói fehér singe 5 8 — 6 2 kr., kávészin fehér szinge 6 4 — 7 0 , szürke

Bizonyítvány P o p p G. J . cs. kir. udvar i fogorvos u r n á k

Bécsbe Bognergassa 2. sz. Az ön által készí tet t

Anatherin - szájvizet megvizsgálván, teljesen ajánlhatónak ta lá l tam.

Opoltzer, a bécsi cs. kir . kóroda rek tora és tanára ,

szász k. udvar i tanácsos stb.

E g é s z s é g e s f o g a k . A fogak és foghus tisztítása épen tar tása és a

szájbüz eltávolítása véget t Dr . P o p p G. J . cs. kir. udvari tanácsos által gyár tot t

Anatherin-szájvíz a legsikeresebb minden eddig ösmert gyógyszer k ö ­zött, mivel átalán semminemű egésségnek ár talmas anyagot nem tartalmaz, a fogak rothadását és borkő­képzésé t gátolja, fogfájástól, szájrothadástól őriz és ezen baj ha netán beállott volna rövid időn euyhit i , és végkép megszüntet i .

D r . P o p p Cr. J . növény fogpora annyi ra tisztítja a fogakot, hogy an­nak mindennapi használa ta által nem csak az oly nehezen távolitható fogkő távolitatik el, hanem a fo­gak máza fehérségben és finomságban mindig nő.

Egy tégely ára 63 kr. o. értéhben. Kapha tó itten Brassóban: Miller J. gyógysze­

rész, S. P. Majlat. Tli. C Manlan, Duschoin János, Fabiak Ed. gyógyszerész és Jekelios Ferdinándnál.

Rozsnyón : Fcyiuann; K é z d i - V á s á r h e l y t t : Bíl-biCS Ed. gyógyszerésznél .

F o g a r a s b a n : Megay G- A. gyógysze rész ; K ő ­halomban : Melás J. gyógyszerésznél és Kovásznán : Binder A. gyógyszerésznél . 21 2 — 3

É r t e s í t é s a kert tulajdonosok, gazdák és vi rágkedvelők részére.

Éppen most je len t meg veteményeink, mezei, ker t i v i rágaink és növényeink 62-ik névsora, melyek itten Teclo J á n o s és fia kereskedésében ingyen kapha tók . Neveze t tek megrendeléseket szivesen fogadnak el, me lyeknek pontosan eleget tenni lgfőbb gondunk leend.

C. Platz és fia Erfurtban, 1—3 24 a porosz király szálitója.

singe 4 8 — 52 kr., sötét szürke singe 6 0 — 66 kr., fekete singe 6 4 — 6 5 kr .

Szörvég fekete frt. 36 egy vég, szürke frt. 28 _ 3 0 — fehér frt. 3 0 — 3 2 . .

Rozsnyói flanel singe k é k kr . 4 4 — 4 6 , veres 4 4 — 46, fejér 4 4 — 4 6 kr., k é k stráfos 4 6 — 4 8 kr . — Flane l brassói közepes jó nehézféle fejér, zöld, 5 4 — 78 kr . veres, meliertes, strafoskék kr . 52 — 74 . — Moldon 5 0 — 64 . — Szürkeposzto 8 / 4 széles frt. 1 . 6 0 - 1 . 8 0 . — K é k 6 / 4 szé­les posztó k e s k e n y frt. 1.50 — 1 . 5 5 . — Szederjes frt. 6 / i

1 6 0 — 1 . 8 0 . — Zsidó posztó szederjes ké t sing széllességü frt. 2 . 1 0 — 2 . 2 0 , világos, kék frt. 1.90 — 1.99. — Melier­tes veressel frt. 1.80 — 2.10. — Szederjes meliertes frt. 2 . 1 0 — 2 . 2 0 . — Három pecsétü szederjes frt. 3.40, ke skeny frt. 2 . 4 0 — 2 . 4 5 .

Cserge t a rka Nro . 1 darabja frt. 3.60, Nr. 2 frt. 5.40, Nr . 3 frt. 6.40, Nr . 4 frt. 7.80, Nr. 5 fr. 9.50, N r . 6 fr. 10.50, Nr . 7 frt. 1 2 . 5 0 ; cserge fehér Nr . 3 frt. 6.40, Nr . 4 . ft. 7.50, Nr . 5 . ft. 8.60, Nr . 6. ft. 9 .80, Nr . 7 fr. 1 2 . 6 0 ; cserge szürke frt. 1.80 alább darabja.

Közönséges pokrócz darabja kr . 8 4 — 1 . 4 0 . — K ö ­zönséges pokr. nagyobbféle gyapjú frt. 1 .40—5.—. — Kordován (14 fontos) kötése . f r t . 3 4 — 3 6 . — Csuklya fe­hér 1 kötés ft. 3 0 — 3 1 . — Marhabőr párja fr. 2 4 — 3 0 . — Kecskebőr fr. 3 .—5.40 . — J u h b ő r párja fr. 2 — 2 .80 . Cserhaj öle frt. 9 .20. — Tűzifa fr. 8 . 5 0 - 1 1 . — .

Lenmag-pogátsa 10 U. nehézségű egy darab 36 — 4 0 kr . —

Marhahús fontja 18 kr . Disznóhús 1 8 — 2 2 . k r . Ber-bécshus 12 kr . —

Len egy kötés frt. 1.20 — 1.40. — E g y dézsa sós­tej frt. 4 .80 - 5. —

Pályázat. Kara tnán (Erdé ly Felső-Fejérmegye) a községi ta­

nítói állomásra pályázat h i rde t t e t ik : É v i fizetése készpénzben 3 0 0 for. o. é. 4 öl rövid

tűzifa és szabad lak. 22 1—3 A pályázni kivánó okleveles tani tók kellőleg felsze­

relt sajátkezüleg irt folyamodványaikot személyesen vagy posta utján február hó 20-ig iskolaszék elnöke Benedek Ignátz úrhoz küldjék be — utolsó posta Kezdi Vásárhely.

Kerestetik egy 4 — 6 gymnaziumot végzett jó családból való fiu, ki a magyar és német nyelvet birja,

gyógyszerész gyakornoknak . Kedvező feltételek mellett a vállalkozó azon­

nal nyer alkalmazást . E tá rgyban bővebb felvilágosítást ad Ba-

rothon

Debitzky Mihály, 20 2 — 3 gyógyszerész.

1 6 — 1 8 7 2 . 16 3 — 3

Országos idézés. Bölöni unitárius vallású Komjátszegi Rózsa, férjét

Szabó Pál t , ki őt már 5 év óta hűtlenül e lhagyta, s hol­léte nem tudatik, törvényesen idézteti házasságelválási per megkezdésére a háromszéki unitár iusok törvényes papszé­kére a sepsiszentkirályi unitárius papi háznál f. évi F e ­bruár hó 2 0 - á n reggeli 9 órára megjelenni, — ellenkező esetben je len lé te né lkül is a. per kezel te tni fog !

Ke l t Árkoson 1 8 7 2 , j an . 15-én.

Kiss Mihály, háromszéki unitárius esperes.

4 6 — 1 8 7 2 sz. polg. 25 1—3

Hirdetmény. Melynél fogva ezennel közzététetikt hogy hites ügy­

véd Csíki E n d r e ur ügyvédi gyakor la tának hivatalos helyét Tordáról Brassó városába tet te át, miután itteni bejelentése szerint kir . ügyész Kenyeres Adolf volt ügyvéd ur irodá­j á t át vet te .

Ke l t Brassóban a kir. tö rvényszéknek 1872 ik évi J a n u á r hó 15-ik napján tartott üléséből.

Szerkesztői üzenet.

Bálványos B. György aláírással egy czikk érkezet t be hozzánk, melyben két háromszéki szolgabíró hivatalos és egyéni becsülete a legdurvábban van megtámadva .

Izenjük beküldőnek, hogy cz ikke megjelenésére ne várjon h i ába , mer t a „ N e m e r e " oda sülyedni nem f o g , hogy álnév alat t támasztott személyes bánta lmazásoknak tér t nyisson. —

A ki föl a k a r lépni mások je l leme ellen, álljon elő nyil tan okmányokka l és a törvényszék előtt. Hir lapi t é ­ren csakis közügyre tartozó tényeke t lehet vitatni .

Bécsi tőzsde és pénzek Brassóban Febr. 3.

Pénz..

Osztr. nemzeti adósság ezüstben 62 85 „ „ „ papírban 72 30

1860-ki sorsj. kölcsön 100 frt 106 — Nemzeti bank részvény . . • 865 — Hitelintézeti „ 375 50 London 113 10 Ezüst 111 75 Napoleond 'or 8 99 cs. k. arany 5 38 Lira 10 38 Magyar földteberm 80 30 Bánáti 78 — Erdélyi 77 25 Porosz taller 1 71 Ikesár 1 83 Rubel 1 83

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Ol'báll Fci'CHCZ.

1 1 7 0 / 1 8 7 1 . 14. 3 - 3

Arlejtési hirdetmény. A brassói m. kir . mérnöki hivatal irodájában 1 8 7 2

évi F e b r u á r hó 23-án délelőtti 9 órakor szóbeli k isebbí­tendő árlejtés fog következő építési helyreál l í tásokról el elkülönítve tar ta tni , és pedig :

1) Az Ojtozi ut 3 8 5 — G / 8 mértföld szakaszán létező 8. számú lúd helyreál l í tásáról ; összeg 5 6 1 frt. — kr .

2) Az Ojtozi u t 4 2 7 / s — 4 3 mértföld szakaszán létező 48 számú hid helyreál l í tásáról ; összeg 3 2 9 6 frt. — kr .

3) Az Ojtozi ut 4 3 2 — 3 / 8 mértföld szakaszán létező 5 2 . számú hid helyreál l í tásáról ; összeg 8 2 8 fit. — kr .

4) Az Ojtozi ut 4 5 2 — 3 / 8 mértföld szakaszán létező 6 3 . számú hid újbóli épí téséről ; összeg 1074 frt. — kr .

5) Az Ojtozi ut 4 4 5 — 7 / 8 mértföld szakaszában K é z d i -Vásárhely és Oroszfalu között levő hiányos ut helyreáll í­tásáró l ; összeg 4 9 5 6 frt. 62 kr .

6) Az Ojtozi u t 4 5 ° — ! / 8 mórtföld szakaszán létező 60 . számú hid he lyreá l l í tásáró l ; összeg 4 8 0 frt. 8 2 kr .

7) Többféle használhat lan szerszámok e ladásáró l ; összeg 2 0 frt. 46 kr .

A vállolkozni k ívánók szíveskedjenek tehát fennne­vezet t napon és ó r ában , az 5 ° / 0 bánatpénzzel e l lá tva , a m. kir . mérnöki hivatal irodájáhan megjelenni , hol a köz­ben is az- árlejtés és építés-szerződési iratok megtekin t ­hetők. —

Szabályszerű Írásbeli ajánlatok csak is a szóbeli ár­lejtés kezde té ig fogadtatnak el.

Brassó, 1872 évi j a n u á r hó 10 én.

A m. kir. mérnöki hivataltól.

AjánHíozás. E g y nő — ki a német és magyar nye lve t birja al­

kalmazást keres mint nevelőnő vagy társalgónö he lyben vagy szivesebben vidéken. 18 3 — 3

Ér tekezn i lehet személyesen vagy levél által i t t en Brassóban, Bolonya 346 szám alatt .

Kereskedő ifjak kik a kereskedelmi egyszerű vagy kettős k ö n y v ­vitel, számtan és levelezésben vidékünk bá rme ly nyelvén magán oktatás t venni óha j t anak : szí­veskedjenek bővebb tudositás végett e lap szer­kesztőségéhez fordulni. 23 1—3

Nyomatott l l o u u r és Kamncrnél .