A közigazgatási eljárásjogra vonatkozó joganyag felülvizsgálata és változásai, 2010-2012
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA … · 2019-07-31 · BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG...
Transcript of BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA … · 2019-07-31 · BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG...
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA
2019. június
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 3
1. ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................ 4
Népesség ................................................................................................................................. 4
Területhasználati jellemzők ..................................................................................................... 5
2. KIBOCSÁTÁSI LELTÁR 2017. ÉVRE .............................................................................................. 6
2.1. A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása....................................................................................................................... 6 2.1.1. Önkormányzati épületek ................................................................................................................ 6 2.1.2. Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek .......................................................... 7 2.1.3. Lakóépületek .................................................................................................................................. 7 2.1.4. Önkormányzati flotta ..................................................................................................................... 7 2.1.5. Tömegközlekedés ........................................................................................................................... 7 Összes ráfordítás ...................................................................................................................................... 7
2.2. Ágazatonként ÜHG kibocsátás csökkenés .......................................................................... 8
2.3. Végső energiafogyasztás ágazatonként .............................................................................. 8
3. Végrehajtás akadályainak értékelése ...................................................................................... 10
4. ÁTFOGÓ SEAP STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA .......................................................................... 11
4.1. A megfogalmazott prioritások és célok értékelése ........................................................... 11
5. Következtetések, további fejlesztési irányok ........................................................................... 12
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 3
BEVEZETÉS
Bükkszentkereszt Község Önkormányzata részt vesz az EU HORIZON2020 Programjában
finanszírozott 695944 számú „EMPOWERING LOCAL PUBLIC AUTHORITIES TO BUILD
INTEGRATED SUSTAINABLE ENERGY STRATEGIES” című EMPOWERING projektben. Az
EMPOWERING projekt konzorciumi tagjai segítik a partnerrégiókban található, a munkába
bekapcsolódó helyi önkormányzatokat abban, hosszú távú energiagazdálkodási stratégiát
alkossanak. A projekt keretében különböző kompetenciafejlesztést célzó tevékenységek
megvalósítására került sor, melyen az önkormányzat munkatársai is részt vettek, majd
szakértő bevonásával felülvizsgálatra került a település 2013-ban elkészült Fenntartható
Energia Akcióterve. Bükkszentkereszt Önkormányzatának Képviselőtestülete a 40/2013.
(IV.04.)/Ökth. számú határozattal fogadta el Bükkszentkereszt Fenntartható Energia
Akciótervét (SEAP), mely dokumentum az Európai Unió Intelligent Energy Europe
Programjának támogatásával, a City_SEC projekt keretében készült el, a Polgármesterek
Szövetsége (Covenant of Mayors) útmutatója alapján.
A SEAP viszonyítási alapként szolgáló bázisévként 2010. évet választotta, és 2020-ig 20%
CO2 kibocsátás-csökkentést irányzott elő. Bár a dokumentum 2013-ban készült, az
üvegházhatású gázok kibocsátási leltárát egyetlen évre, 2010-ra mutatja be, ekkor
Bükkszentkereszt CO2 kibocsátása 3051 t volt. A SEAP 2020-ig 9 intézkedés-csoportban
tervezett beruházást, melyek 932 tonnával mérsékelnék a CO2 a kibocsátást kb. 481 millió
Ft ráfordítás mellett.
A felülvizsgálati dokumentum első részében ismertetjük az üvegházhatású gázok (ÜHG)
monitoring kibocsátási leltárát 2015. évre, összehasonító elemzést adunk a 2010-2017
közötti időszak energetikai és ÜHG kibocsátási tendenciáiról. Ezt követően átfogó értékelést
adunk a 2010. évi SEAP stratégiájáról; ennek keretében vizsgáljuk a célokat és prioritásokat,
illetve elemezzük a végrehajtás intézményi feltételeit. Végül részletesen bemutatjuk és
elemezzük a 2010-2017. időszakban megvalósult SEAP intézkedéseket, továbbá
következtetéseket fogalmazunk meg a SECAP-pá való továbbfejlesztés ajánlott irányaira.
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 4
1. ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS
Bükkszentkereszt Észak-Magyarországi Régióban, a Bükk-hegységben, Miskolctól néhány
kilométerre található. 600 m átlagmagasságban fekszik hegyek által körülzárt
völgykatlanban. Bükkszentkereszt Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése.
Bükkszentkereszt megközelítése személygépkocsival: Budapestről autóval az M3-as
autópályán, vagy a 3-as főúton érhetjük el Miskolcot. Bükkszentkereszt Miskolcról Lillafüred,
vagy Bükkszentlászló érintésével közelíthető meg. Egerből Felsőtárkányon keresztül Szilárd
burkolatú úton elérhető a Diósgyőrről északnak menő erdészeti úton is.
A domborzati viszonyok védik a települést a hideg északi szelektől. Fekvésének
köszönhetően nincsenek hőmérsékleti szélsőségek. Környékén a hóréteg vastagsága január–
februárban rendszeresen eléri a 30–40 cm-t. Az átlaghőmérséklet július és augusztus
hónapokban nem lépi túl a 18 C°-ot. A leghidegebb januárban és februárban pedig a -8 C°-ot.
Az évi csapadékmennyiség 650–800 milliméter. Bükkszentkereszt szűkebb térségében
állandó felszíni vízfolyás nincs. A falu közelében is mindössze három víznyelő hely található, a
Hősök forrása, az Orosz kút és a településtől 4 kilométerre a Hollóstetői forrás. A település
történelme során nagyon sok gondot okozott a vízhiány.
1. ábra Bükkszentkereszt
Népesség
Bükkszentkereszt népessége 1169 fő. A településen élő lakosok száma az utóbbi 13 évben
enyhe csökkenő tendenciát mutat, de nem változott jelentősen.
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 5
Területhasználati jellemzők
A település teljes területe 2697 ha, ebből lakóterület 160 ha. A teljes terület 40 %-a
mezőgazdasági, 30 %-a erdő terület. Az Északerdő Zrt. Lillafüredi Igazgatósága végzi
Bükkszentkereszt községhatárában lévő állami tulajdonú erdők kezelését. Az erdőkben
végzett fakitermelések során melléktermék nem keletkezik, a fahasználatok során kikerülő
ipari és sarangolt faanyag (fűrészipari, energetikai, papíripari, forgácslap gyártás stb. céljára)
értékesítésre kerül. Az erdőterület nagy része fokozottan védett vagy védett kategóriába
tartozik, ezért az ott lévő gallyakat a xilofág rovarok részére és a talaj humusz tartalmának
visszapótlása érdekében a területen vissza kell hagynunk. A település községhatárában
évente cca. 1000 - 4000 tonna energetikai célú faanyag keletkezik.
Stratégiai célok
Az akcióterv illeszkedik az önkormányzat stratégiai elképzeléseihez. Természeti-környezeti adottságai révén Bükkszentkereszt elismert turisztikai központ, melynek stratégiai céljai a következőkben foglalhatók össze:
1. Gazdaságfejlesztés: befektetés-ösztönzés, vállalkozások versenyképességének javítása,
munkahelyteremtés, szakoktatás-felnőttképzés folyamatos megújítása és a belső egyéni-
közösségi fogyasztás ösztönzése
2. Természeti, rekreációs és sporturizmus fejlesztése: látogatók-vendégéjszakák számának
növelése, a turisztikai szezon meghosszabbítása, a turizmusból származó jövedelem növelése
3. Életesélyek javítása és társadalmi felzárkóztatás a közszolgáltatások esélyegyenlőséget
biztosító magas színvonalú ellátásával
4. Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem: magasabb színvonalú, közüzemi,
környezeti szempontból biztonságos lakókörnyezet megteremtése, energiahatékonyság és
újrahasznosítás, valamint a kulturális örökség, természeti, táji értékek megóvás.
A fejlesztéseket a gazdasági-társadalmi-környezeti fenntarthatóság figyelembe vételével kell megvalósítani. A település Fenntartható Energia Akcióterve összhangban áll a stratégiai célokkal. A program egyik kiemelt célja a megújuló energiahordozók arányának nagymértékű növelése az energiaellátáson belül. Az ezek segítségével előállított energia mind gazdasági, mind károsanyag-kibocsátási szempontból kedvezőbb lehet a fosszilis energiára épülő energiaellátásnál. Nemcsak a CO2 (illetve üvegházgáz-) kibocsátás szempontjából, hanem egyéb levegőszennyezők tekintetében is. (Ez alól – ha nem kellően kontrollált – a biomassza tüzelése kivételt jelenthet.)
Az energiatakarékosságból és a megújulók használatából adódó megtakarítások rövid távon az energiaköltségek csökkenésében, hosszú távon pedig a fosszilis energiahordozók árváltozásaitól való függőség csökkenésében, az energiaköltségek kiszámíthatóságában jelentkeznek.
További gazdasági előnyként jelentkezik a munkahely-teremtés, a helyi vállalkozások fejlesztése, a helyi adóbevételek gyarapodása, valamint – az elérhető támogatások, esetleg a megtakarított széndioxid kibocsátási egységek értékesítésének segítségével – a beruházások kedvező finanszírozása, illetve a korszerűsítések révén az önkormányzati vagyon gyarapodása.
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 6
2. KIBOCSÁTÁSI LELTÁR 2017. ÉVRE
2.1. A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása
2.1.1. Önkormányzati épületek
Bükkszentkereszten az önkormányzati épületek fűtése nagyrészt fával történik, így az
épületek energetikai korszerűsítése inkább energiaköltség-megtakarítást eredményezhet,
semmint ÜHG kibocsátás csökkenést. Az ÜHG kibocsátások csökkentését a szén- és gázfűtés
visszaszorításával lehet megvalósítani.
ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK BÜKKSZENTKERESZTEN
Polgármesteri Hivatal, 3557 Bükkszentkereszt, Kossuth 24
Bükki Szlovák Nemzetiségi Iskola, Széchenyi utca 2 (Miskolci Tankerületi Központ) Bükki Szlovák Nemzetiségi Óvoda és Étkezde, Rákóczi utca 4
Bükkszentkerszti Ifjúsági Tábor, Völgy utca 25
Orvosi rendelő és fogorvosi rendelő, Szabadság telep utca 17
Közösségi ház
Karbantartóműhely és Irodaház, Erdészkert utca 2
Szivárávnyház, Hunyadi utca 5
Sportöltöző, HRSZ 1.321
Tornaterem, Kossuth utca 2 (Miskolci Tankerületi Központ)
Múzeum, Őz utca 2
Ravatalozó, HRSZ 1.831
Gyógyszertár, Szabadság telep utca 19
Rusztik Étterem, Kossuth utca 1
Gyógynövényház, Kossuth utca 20
Ajándék bolt, Kossuth utca 50
Bölcsőde épülete, Bem u. 9.
Kék-Sólyom Vendégház
Mária-Kövek Pihenőház
Önkormányzati épületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2010 és 2017)
Év Villamos energia Földgáz Szén Biomassza Összes
MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2
2010 142 111 74,33 15 2 1 833,31 0 1051,64 127
2017 46,8 37 12 2 0 0 520 0 588,8 39
Forrás: Bükkszentkereszt Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP)
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 7
A Bükki Szlovák Nemzetiségi Iskolának és a hozzá tartozó tornateremnek fenntartója a
Miskolci Tankerületi Központ.
2.1.2. Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek
Bükkszentkereszt 2010-es kibocsátási leltárában (BEI) a kereskedelmi és egyéb gazdasági
célú szolgáltató épületekkel kapcsolatban nincsenek adatok feltüntetve. Ez a 2017-es
felülvizsgálati monitoring évre is igaz, nem áll rendelkezésre adat az említett szektor
energiafogyasztásának vizsgálatára vonatkozóan.
2.1.3. Lakóépületek
A település családi házainak túlnyomó többsége (kb 80%-a) 1960 előtt épült, ezen belül
magas a háború előtt épített házak aránya. Ebből következően a lakóépületek energetikai
szempontból a kedvezőtlen állapot jellemzi.
Lakóépületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2010 és 2017)
Év Villamos energia Földgáz Szén Biomassza Összesen
MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2
2010 2584 2027 666,67 135 1717 603 14783 0 19750,67 2765
2017 2275 1785 142 29 1200 422 13333 0 16950 2235
Forrás: Bükkszentkereszt Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP)
2.1.4. Önkormányzati flotta
Az önkormányzati flotta 2010-ben 4 db járműből állt, melyek összes energiafogyasztása
2010-ben 2,95 toe volt, ami a települési közlekedésének kb. 8,5%-át tette ki. 2017-ben 1 db
személyszállításra használt dízel üzemű gépjármű volt az önkormányzat tulajdonában, illetve
egy dízel üzemű traktor és teherautó volt az önkormányzat tulajdonában. Ezek össz.
kibocsátása 33 t.
2.1.5. Tömegközlekedés
A településen helyi tömegközlekedés nincs, ennek fejlesztése a település esetében nem
releváns a település méreténél és lakosainak számánál fogva.
Összes ráfordítás
Az eddig megvalósult beruházások becsült összköltsége 142 millió forint volt, melynek
jelentős részét a lakossági beruházások tették ki.
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 8
2.2. Ágazatonként ÜHG kibocsátás csökkenés
Kibocsátáscsökkenést a legjelentősebb szektorban, az épületek terén sikerült elérni. A
közlekedésből eredő kibocsátások nőttek, ami a gépjárműállomány növekedésének
köszönhető, de ez a növekedés a település összes kibocsátásához képest elenyésző és az
épületeknél elért csökkenés bőven ellensúlyozza.
1. ábra: Ágazatonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás
2.3. Végső energiafogyasztás ágazatonként
A végső energiafogyasztás a kibocsátásokhoz hasonlóan az épületek/létesítmények
szektorban csökkent jelentősen, míg a közlekedés szektorban nőtt.
1. Táblázat; Az elfogadott szén-dioxid-kibocsátási tényezők[t/MWh]:
2. táblázat: Végső energiafogyasztás
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
2010 2017 [legördülő]
To
nn
a C
O2-e
gyen
ért
ék /
év
Önkormányzati
Szolgáltatási
Lakossági
Közvilágítás
Ipar
Közlekedés
Egyéb
Energiafogyasztáshoz nemkapcsolódó
Nemzeti Helyi FöldgázCsepp-
folyós gázFűtőolaj Dízel Benzin Lignit Szén
Egyéb
fosszilis
Növényi
olaj
Bio-
üzemanyag
Egyéb
biomassza
Naphő-
energia
Geotermikus
energia
0,785 0,785 0,230 0,202 0,227 0,279 0,267 0,249 0,399 0,351 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
Villamos energia
Fűtés/hűtés
Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiaforrások
FöldgázCseppfolyó
s gázFűtőolaj Dízel Benzin Lignit Szén
Egyéb
fosszilis
tüzelő-
anyagok
Növényi olaj Bio-
üzemanyag
Egyéb
biomassza
Naphő-
energia
Geotermikus
energia
46,8 0 12 520 578,8
0
2275 0 142 1200 13333 16950
18,9 0 18,9
Nem ETS-ágazat 0
ETS (nem javasolt) 0
2340,7 0 154 0 0 0 0 0 1200 0 0 0 13853 0 0 17547,7
123 123
0 0 0
597 369 966
0 0 0 0 0 720 369 0 0 0 0 0 0 0 0 1089
0
2340,7 0 154 0 0 720 369 0 1200 0 0 0 13853 0 0 18636,7
Összesen
ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK ÉS IPAR
Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények
Szolgáltató (nem önkormányzati) épületek,
berendezések/létesítmények
Lakóépületek
Ágazat
VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁS (MWh)
Villamos
energiaFűtés/hűtés
Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiaforrások
Tömegközlekedés
Magáncélú és kereskedelmi szállítás
Részösszeg
EGYÉB 1
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Közvilágítás
Ipar
Részösszeg
KÖZLEKEDÉS
Önkormányzati flotta
ÖSSZESEN
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 9
1. ábra: Ágazatonkénti végső energiafogyasztás
0
5000
10000
15000
20000
25000
2010 2017 [legördülő]
MW
h/é
v
Önkormányzati
Szolgáltatási
Lakossági
Közvilágítás
Ipar
Közlekedés
Egyéb
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 10
3. Végrehajtás akadályainak értékelése
A SEAP dokumentumban vállalt intézkedések végrehajtását, illetve azok megvalósulását
számos körülmény nehezítette, melyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban
ismertetjük:
Humán erőforrás hiány. A SEAP készítésébe és a végrehajtás nyomon követésébe bevont
munkatársak számos más feladattal is foglalkoznak, ezért leterheltségük jelentős. A
probléma megoldását jelentheti egy erre a célra létrehozott munkacsoport működése és
humán erőforrás fejlesztés.
Forráshiány. A SEAP-ban vállalt önkormányzati tulajdonú épületeket érintő intézkedések
megvalósításának forrása sok esetben valamilyen pályázat keretében elnyert támogatás.
Tulajdonos-fenntartó viszony. A Bükki Szlovák Nemzetiségi Iskolának és a hozzá tartozó
tornateremnek a tulajdonosa ugyan az önkormányzat, de a fenntartója Miskolci Tankerületi
Központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)) fenntartása alatt áll. A fejlesztések
tervezését és megvalósítását jellemzően az épület tulajdonosa, az önkormányzat bonyolítja,
ugyanakkor az energiamegtakarítás a fenntartónál jelentkezik. Mindez nehezíti beruházások
tervezését, megvalósítását, az elért energiamegtakarításra, energiafelhasználásra vonatkozó
adatgyűjtést. Az ilyen épületek esetében a tulajdonos és a fenntartó szoros
együttműködésére van szükség a fejlesztések irányvonalának meghatározásához és a SEAP
intézkedések megvalósításához.
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 11
4. ÁTFOGÓ SEAP STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA
4.1. A megfogalmazott prioritások és célok értékelése
Az önkormányzat által kitűzött prioritások között szerepelnek a legfontosabb fogyasztók,
mint az épületek, a közlekedés és a lakosság is. Kiemelt prioritás az épületek energetikai
állapot javítása, csaknem minden intézkedésnél megjelenik a nyílászárók cseréje, azonban a
nagyobb mértékű energiamegtakarítás és -hatékonyság elérése érdekében az épületek
komplex energetikai felújítására lenne szükség.
Szükséges azonban megemlíteni, hogy magasabb mértékű CO2 kibocsátás-csökkentés
elérése érdekében elengedhetetlen a lakosság bevonása az intézkedések tervezésébe és
végrehajtásába. Emellett a lakossági energiafogyasztás változását szükséges megjeleníteni a
kibocsátási leltárban – hiszen jelentős energiafogyasztók és nagymértékű CO2 kibocsátás-
csökkentési potenciállal rendelkeznek –, amihez azonban megfelelő monitoring rendszer
kiépítése szükséges.
Az önkormányzat által megfogalmazott célok egyértelműen hozzájárulnak a település
CO2 kibocsátásának csökkentéséhez, mellyel biztosítható a 2020-ra kitűzött 20%-os
minimum kibocsátás-csökkenési célérték elérése.
Általánosságban elmondható, hogy a 2013-ban kitűzött projektek egy része megvalósult
vagy folyamatban/tervben van azok megvalósítása. A fennmaradó, még meg nem
valósított projektek megvalósítására 2020-ig van lehetőség, azonban elképzelhető, hogy
ezen beruházások – amennyiben nem kerül olyan pályázat kiírásra, melyből kivitelezésük
legalább részben finanszírozható – megvalósítása tovább tart vagy elmarad annak ellenére,
hogy CO2-kibocsátáscsökkentési potenciáljuk jelentős.
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 12
5. Következtetések, további fejlesztési irányok
Bükkszentkereszten a 2017-ig elért kibocsátás-csökkenés 15%, további csökkenés
várható a tervezett önkormányzati épületfelújítások nyomán. A célérték a SEAP-ban felvázolt
intézkedések megvalósításával, azon belül is elsősorban a lakossági tüzelőanyagváltás
ösztönzésével 2020-ig teljes mértékig teljesíthető.
Bükkszentkereszt Község SEAP felülvizsgálata során megszerzett tapasztalatok és levont
következtetések alapján a Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv kidolgozásához a
következő javaslatokat fogalmazzk meg:
Több éves programot indokolt indítani a családi házak energetikai felújítására. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia1 figyelembevételével javasolt települési felmérés elkészítése a családi házak energetikai állapotáról, felújításuk pénzügyi és energetikai racionalitásáról és műszaki lehetőségeiről.
Új lakó- és középületek esetében – az építéshatósággal együttműködve – biztosítani kell a 2021-tól kötelező közel nulla energiafogyasztású építésre vonatkozó előírások betartását. Ez – a megfelelő szigeteltség, és fűtési/hűtési gépészeti műszaki megoldások mellett – az épületekben alkalmazható megújuló energiahordozók alkalmazására (elsősorban PV, napkollektor, hőszivattyú) is ki kell, hogy terjedjen.
Lakossági energiatudatossági szemléletformálási program indítását javasoljuk. Az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv2, valamint a „Fűts Okosan” kampány figyelembevételével széleskörű ismertterjesztő és szemléletformáló kampány-sorozat elindítását; különös tekintettel a fűtési energiafogyasztás mérséklésére, illetve az illegális tüzelőanyag-felhasználás visszaszorítására.
JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK
További, kiegészítő intézkedések (kibocsátás-csökkentési tartalék):
A lakosság energiafogyasztása a települési energiafogyasztás számottevő részét képezi,
így a települési energiafogyasztás fenntartható irányba való tereléséhez elengedhetetlen a
lakosság bevonása és aktív közreműködése. A lakossági energiafelhasználás jelentős
hányada a lakóépületek fenntartására és a mindennapos háztartási folyamatok energiával
történő kiszolgálására fordítódik. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében szükséges a
meglévő lakóépületek korszerűsítése (fűtés, nyílászárók, hőszigetelés stb.), az új épületek
energiatakarékos tervezése és építése (megújuló energiaforrások: napelem, napkollektor,
hőszivattyú; korszerű építési anyagok és berendezések stb.), valamint a háztartási eszközök
vásárlásakor és cseréjekor az energiatakarékosabb berendezések előnyben részesítése. E
1 A Kormány 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozata a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiáról
2 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 13
beruházások megvalósulása – ahogy az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási
Cselekvési Terv3 is megállapítja – az anyagi lehetőségek megléte mellett az
energiafogyasztói ismeretek és szemlélet fejlesztését is igényli.
A klímavédelem szempontjából nemcsak az energiafelhasználás mértéke, hanem a
felhasznált energiahordozók fajtája is fontos. A klímavédelem érdekében az épületek fűtése
terén előtérbe kell kerülnie a megújuló energiaforrások alkalmazásának, a lakóépületek
esetében a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk vagy a hagyományosnak számító
tűzifa környezetkímélő, helyes használatának (például „Fűts okosan!” kampány4) a szénnel
szemen. A településen a lakosság körében elterjedt a hulladékok fűtési célú elégetése, mely
nemcsak általánosságban a légkört, de közvetlenül az emberi egészséget is nagymértékben
károsítja. Kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása a negatív hatásokról és a jogi
szabályozásról annak érdekében, hogy a hulladékok égetése terén a lakosság magatartása
tudatosabbá váljon.
A lakossági folyamatok energiafelhasználásának csökkentése tehát alapvető szereppel
bír, így a tájékoztatás és ösztönzés, a lakosság bevonása is szükségszerű. Érdemes a lakosság
ösztönzésénél, információval történő ellátásakor a figyelmet a pénzügyi megtakarítási
lehetőségekre, megtérülési időkre és az esetleges pályázati forrásokra is felhívni. Kiemelten
fontos a közös képviselők figyelmét is felhívni a lehetőségekre, aktualitásokra, mert így
általuk nagyobb közösségek juthatnak naprakész információhoz.
Tervezett új intézkedések:
Lakossági „energia tanácsadó-pont” létrehozása Az „energia tanácsadó-pont” havi egy alkalommal ingyenes tájékoztatást nyújt a lakosság számára
energiagazdálkodási kérdésekben – előadás, tanácsadás, illetve kiadványok formájában. Az intézkedés elsődleges célja a lakóépületállomány energiafelhasználásának csökkentése.A tájékoztatás (szóbeli, kiadványok) az alábbi témakörket foglalja magában:
Energetikai lakóépületfelújítás hőszigetelési és épületgépészeti lehetőségei (családi és társasházak);
Napelemek, napkollektorok elhelyezése lakóépületeken (családi és társasházak);
Hőszivattyúk alkalmazási lehetősége lakóépületeken (családi és társasházak);
„Fűts okosan tűzifával!”, „Fűts okosan – ne tüzelj hulladékkal!” szemléletformálási kampány;
Háztartási villamosenergia takarékosság előmozdítása;
Pályázati, hitel konstrukciós stb. tanácsadás;
Kivitelezési tanácsadás. A lakossági „energia tanácsadó-pont” egyben tájékoztatást nyújt a közlekedési eredetű energiahasználat csökkentési lehetőségeiről is Az energia tanácsadó napot érdemes egy állandó napra tenni (pl. minden hónap első szerdája), és annak időpontját megjeleníteni Bükkszentkereszt honlapján Az írásos formában való ismeretterjesztéshez javasolt országosan, ingyen elérhető klíma kiadványokat alkalmazni. Az „energia tanácsadó-pont” működtetésébe javasolt a helyi civil szervezetek, ingatlanközvetítők, a településen dolgozó építész tervezők, közeli generálkivitelezők, építési, épületgépészeti vállalkozások,
3 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről
4 http://www.futsokosankampany.hu/
BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 14
bankok stb. bevonása. A konkrét szemléletformálási akciókat az Önkormányzat éves költségvetésében javasolt tervezni. Lakossági források, EU és hazai pályázati forrásokkal kiegészítve
Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-1. Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási
energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése
D-2. Karbonsemleges villamosenergia termelés
D-5. Energiatudatosság javítása
Felelős, partnerek: Önkormányzat
Időtáv: 2018-2030 Célcsoport: Lakosság
Finanszírozási igény: 600 ezer Ft/év
Lehetséges forrás: Önkormányzat, Gazdasági szereplők
Villamosenergia termelés korszerűsítése (naperőmű) Naperőmű (napelem park) létesítése Az észak-magyarországi régióban az energiatermelési célra alkalmas napsütéses órák száma 1100-1200
körül mozog. Az elmúlt években a napelemek világpiaci ára erőteljesen csökkent, ennek hatására is jelentősen megnőtt a hazai beruházók érdeklődése a napelem parkok, naperőművek (PV) iránt. Az ország számos településén épült az elmúlt néhány évben kisebb-nagyobb teljesítményű naperőmű. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is több naperőmű beruházási projekt megvalósítás alatt áll, ezek sorában is kiemelkedő az MVM Zrt. beruházásában megvalósuló felsőzsolcai naperőmű projekt, mely Magyarország egyik legnagyobb teljesítményű PV parkja. Bükkszentkereszt esetében is indokolt egy legalább 1 MW teljesítményű naperőmű beruházás megvalósítása, amelynek segítségével éves szinten kb. 1100 MWh villamosenergia-termelés és kb. 526 t/év CO2 kibocsátás csökkenés érhető elLényeges, hogy a beruházás nem terheli az Önkormányzat költségvetését; vállalkozói (beruházói), illetve a vállalkozó által pályázott forrásokból valósulhat meg.
Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-1. Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási
energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése
D-2. Karbonsemleges villamosenergia termelés
CO2 kibocsátás-csökkentési célérték: 2 103 t/év
Felelős, partnerek: hálózati engedélyes, beruházó (területkijelölésben: Önkormányzat)
Időtáv: 2018-2030 Célcsoport: lakosság, Önkormányzat, vállalkozások
Finanszírozási igény: 1800 millió Ft
Lehetséges forrás: EU források, állami támogatás, beruházó saját forrása