BMNSF01900M 2015. tavasz. A...A Filozófia Szak által kínált kurzusok a 2014-15. tanév második...
Transcript of BMNSF01900M 2015. tavasz. A...A Filozófia Szak által kínált kurzusok a 2014-15. tanév második...
A Filozófia Szak által kínált kurzusok a 2014-15. tanév második félévében
Szabad bölcsészet MA képzés
Kortárs vallásfilozófia
Kortárs filozófiai istentan
előadás
BMNSF01900M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
Az Isten létére vonatkozó kérdés kétségkívül a kortárs vallásfilozófiai diszkusszió egyik
legintenzívebben tárgyalt témája. A katolikus gondolkodásnak a kontinentális hagyományokhoz
kötődő, jelentős kísérleteit követően az angolszász, analitikus filozófiában is kiemelt figyelemhez
jutott az istenkérdés, s bár a tárgyalás módja a klasszikus, metafizikai megközelítés helyett a
természettudományos-logikai gondolkodás terrénumára helyeződött át, a teizmus hipotézisének a
valószínűsége melletti érvelés kiemelkedő teljesítményekhez vezetett. Ezzel egyidejűleg azonban
szintén természettudományos, elsődlegesen evolúcióbiológiai érdekeltségű művek is
megjelentek, amelyek éppenséggel Isten létének a valószínűtlensége mellett érvelnek – a
népszerűségüket tekintve jelentős meggyőző erővel, mi több: az „új ateizmus” alakjában önálló,
militáns irányzatként. Az előadásokon főként a kortárs fejleményekre fókuszálva tekintjük át a
filozófiai istentan problematikáját.
Oktató: Czakó István docens ([email protected])
Időpont: csütörtök, 8.30-10.00
Hely: Ans 011
Követelmények:
Az előadások rendszeres látogatása, aktív órai munka, kollokvium.
Irodalom:
Kötelező szövegek:
Dawkins, Richard, Isteni téveszme, Budapest: Nyitott Könyvműhely, 2009.
Denett, Daniel C., Darwin veszélyes ideája, Budapest: Typotex, 2008.
Rahner, Karl, Az Ige hallgatója, Budapest: Gondolat, 1991.
Spaemann, Robert, A végső istenérv, ford. Boros István, Budapest: Szent István Társulat 2013.
Swinburne, Richard, Van Isten?, Budapest: Kossuth, 1998.
Weissmahr Béla, Filozófiai istentan, Bécs-Budapest-München: Mérleg-Távlatok, 1996.
Ajánlott irodalom:
Barnes, Jonathan, The Ontological Argument, London: Macmillan, 1972.
Brüntrup, Godehard-Tacelli, Ronald T. (szerk.), The Rationality of Theism, Dordrecht-Boston-
London: Kluwer, 1999.
Coreth, Emerich, Isten a filozófiai gondolkodásban, Budapest: Kairosz, 2005.
Corlett, J. Angelo, „Dawkins’ Godless Delusion”, in: International Journal for Philosophy of
Religion, June 2009, 125-138.
Csaba Ferenc, „Az ontológiai bizonyítás és Kurt Gödel”, in: Magyar Filozófiai Szemle, 42,
1998/1-3, 57-68. p.
Gale, Richard M., On the Nature and Existence of God, Cambridge: CUP, 1991.
Hick, John, The Existence of God, New York: Macmillan, 1964.
Hick, John-McGill, Arthur (szerk.), The Many Faced Argument, London: Macmillan, 1967.
Hankovszky Tamás, „Dawkins cáfolhatatlan cáfolata”, in: Vigilia, 76/2, 2011, 103-112. URL=
http://www.vigilia.hu/content/76-%C3%A9vfolyam-2sz%C3%A1m
Inwagen, Peter van, God, Knowledge and Mystery: Essays in Philosophical Theology, Ithaca:
Cornell University Press, 1995.
Inwagen, Peter van, „Ontological Arguments”, in Nous, 11, 1977, 375-395. p.
Levine, Michael P., Pantheism: A Non-Theistic Concept of Deity, London: Routledge, 1994.
Lash, Nicholas, „Where Does the God Delusion Come From?,” in: New Blackfriars, September
2007, 507-521.
Mackie, J. L., The Miracle of Theism, Oxford: OUP, 1982.
Martin, Michael (szerk.), The Cambridge Companion to Atheism, Cambridge: Cambridge
University Press, 2006.
McGrath, Alister, Dawkins istene, Budapest: Pesti Kalligram, 2008.
McPherson, Thomas, The Argument from Design, London: Macmillan, 1970.
Mezei Balázs, „Dawkins a vallásról”, in Vigilia, 76/2, 2011, 82-92. URL=
http://www.vigilia.hu/content/76-%C3%A9vfolyam-2sz%C3%A1m
Mezei Balázs, Mai vallásfilozófia, Budapest: Kairosz, 2010, 47-147.
Patsch Ferenc, „Görbe tükör a vallásnak”, in Vigilia, 76/2, 2011, 93-102. URL=
http://www.vigilia.hu/content/76-%C3%A9vfolyam-2sz%C3%A1m
Plantinga, Alvin, Faith and Rationality. Reason and Belief in God, Notre Dame: Notre Dame
University Press, 1983.
Schütte, H.-W., „Atheismus”, Joachim Ritter et al. (szerk.), Historisches Wörterbuch der
Philosophie, Bázel-Stuttgart: Schwabe, 1971, 1. köt., 595-599.
Smart, J. J. C. and Haldane, John, Atheism and Theism, Oxford: Blackwell, 2. kiad., 2003.
Smart, J. J. C., "Atheism and Agnosticism", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Fall 2011
Edition), Edward N. Zalta (szerk.), URL=
<http://plato.stanford.edu/archives/fall2011/entries/atheism-agnosticism/>.
Plantinga, Alvin, God, Freedom and Evil, Grand Rapids (Michigan): Eerdmans, 1977.
Plantinga, Alvin, „The Reformed Objection to Natural Theology”, in: Christian Scholar’s
Review, 11, 1982, 187-198. p.
Russell, Bertrand, Miért nem vagyok keresztény? 1927. URL=
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/filoz/miertnem.hun
Seifert, Josef, Gott als Gottesbeweis. Eine phänomenologische Neubegründung des
ontologischen Arguments, Heidelberg: Winter, 1996.
Szalai Miklós, „Swinburne istenérvei”, in: Magyar Filozófiai Szemle, 42/1-3, 1998, 251-298. p.
Szalai Miklós, Létezik-e Isten? Ateista érvek a mai angolszász filozófiában, Budapest:
L’Harmattan, 2005.
Swinburne, Richard, The Existence of God, Oxford: OUP, 1979.
Kortárs vallásfilozófia
Vallásbölcselet
szeminárium
BMNSF02000M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
A szemináriumi foglalkozásokon a kortárs magyar nyelvű vallásfilozófiai irodalom meghatározó
darabjából, Mezei Balázs Vallásbölcseletéből olvasunk és vitatunk meg szövegrészeket. A
vallásbölcselet architektonikájának áttekintését követően a relígiófogalmakkal, a vallással mint
dinamikus totalitással, a keresztény filozófia lehetőségének a problémájával, valamint a vallás
történetiségével foglalkozunk behatóan.
Oktató: Czakó István docens ([email protected])
Időpont: csütörtök, 10.15-11.45
Hely: Ans 011
Követelmények:
A szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív órai munka, recapitulatio, referátum,
eredményes zárthelyi dolgozatok és szemináriumi dolgozat.
Irodalom:
Kötelező irodalom:
Mezei Balázs, Vallásbölcselet, I-II. köt., Gödöllő: Attraktor 2004.
Ajánlott irodalom:
Mezei Balázs, Mai vallásfilozófia, Budapest: Kairosz 2010.
Mezei Balázs, Religion and Revelation after Auschwitz, New York: Bloomsbury 2013.
Mezei Balázs, Vallás és hagyomány, Budapest: L’Harmattan 2003.
Mezei Balázs, Zárójelbe tett Isten. Edmund Husserl és egy fenomenológiai prototeológia alapjai,
Budapest: Osiris 1997.
A vallásfilozófia egyes nagy korszakai
Fichte vallásfilozófiája
szeminárium
BMNSF02200M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
Fordulatokban gazdag gondolkodói pályája során Fichte vallásértelmezése is jelentős
átalakulásokon ment keresztül. A kanti morális relígiófogalom alapján kialakított korai
kinyilatkoztatáskritikai koncepcióját (1792) a jénai korszakban a teizmus bevett, ortodox
felfogásainak a nyílt, filozófiai kritikája követte (1798), mely a berlini vallásfilozófiai
előadásokban egy – a tudománytanok alapján koncipiált – spekulatív, metafizikai
vallásfölfogásnak adta át a helyét (1805/1806). A szemináriumi foglalkozásokon nem csupán
Fichte gondolkodói útjának fenti fordulópontjait tesszük vizsgálat tárgyává, hanem a morális és a
spekulatív relígiófogalom közötti átmenet lehetőségének az elméleti problematikáját is.
Oktató: Czakó István docens ([email protected])
Időpont: szerda, 12.30-14.00
Hely: Ans 006/A
Követelmények:
A szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív órai munka, recapitulatio, referátum,
eredményes zárthelyi dolgozatok és szemináriumi dolgozat.
Irodalom:
Kötelező irodalom:
Fichte, Johann Gottlieb, A boldog élet útmutatója avagy a vallás tana, ford. Hankovszky T.,
Budapest: Szent István Társulat 2010.
Fichte, Johann Gottlieb, „A világ isteni kormányzásába vetett hitünk alapjáról”, ford.
Hankovszky T. (kézirat): http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/torzs/kl.htm
Fichte, Johann Gottlieb, Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete, ford. Rokay Z., Budapest:
L’Harmattan 2003.
Ajánlott irodalom:
Breazeale, Daniel – Rockmore, Tom (eds.), After Jena. New Essays on Fichte’s Later
Philosophy, Northwestern University Press 2008. (Topics in Historical Philosophy)
Düsing, Edith, „Sittliches Streben und religiöse Vereinigung. Untersuchungen zu Fichtes später
Religionsphilosophie”, in Walter Jaeschke (szerk.), Religionsphilosophie und spekulative
Philosophie. Der Streit um die Göttlichen Dinge (1799-1812), Hamburg: Felix Meiner 1994.
Estes, Yolanda – Browman, Curtis (eds.), J. G. Fichte and the Atheism Dispute (1798-1800),
Burlington: Ashgate 2010.
Hankovszky Tamás, „Az abszolút én és az abszolútum Fichténél” (kézirat):
http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/kurz/kl-ea11.htm
Hirsch, Emanuel, Fichtes Religionsphilosophie im Rahmen der philosophischen
Gesamtentwicklung Fichtes, Göttingen: Wandenhoeck & Ruprecht 1914.
Verweyen, Hansjürgen, „Fichtes Religionsphilosophie. Versuch eines Gesamtüberblicks”, in
Fichte-Studien, Bd. 8: Religionsphilosophie, Amsterdam-Atlanta: Rodopi 1995, 193-224.
Wittekind, Folkart, „Theologie und Religion in J. G. Fichtes Offenbarungsschrift”, in Neue
Zeitschrift für systematische Theologie und Religionsphilosophie, Bd. 39, 87-105
Vallásfilozófia szakkurzus 2.
Vallás és (ir)racionalitás Kierkegaard és Karl Jaspers filozófiájában
szeminárium
BMNSF04900M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
Vajon igazolható-e a hit az ész ítélőszéke előtt? Bár a morális észhit kanti fogalma
emblematikusan reprezentálja a felvilágosodás igényét e két fogalomnak az erkölcs égisze alatt
történő egyesítésére, ez az egység a vallási tudat autonómiájának a későbbi vizsgálata során nem
bizonyult tarthatónak: a romantikus Schleiermacher fiatalkori beszédeiben már „kiáltó
ellentmondást” lát vallás és morál között, és a vallási tudatot preracionális tudatformaként fogja
fel. Noha Kierkegaard sok tekintetben kritikusan viszonyul Schleiermacher
valláskoncepciójához, a hit és a racionalitás vonatkozásában, legalábbis a bevett felfogás szerint,
tovább fokozza a német vallásfilozófus álláspontját, és egy élességében nehezen felülmúlható
racionalitáskritikát képvisel. Karl Jaspers a német Kierkegaard-recepció meghatározó alakjaként
egyfelől intenzíven asszimilálta a dán filozófus gondolkodását, másfelől viszont döntő pontokon
fordult vele szembe, különösen is a vallásértelmezés vonatkozásában, és egy sok tekintetben
Kantéhoz közeli álláspontra tért vissza. A szemináriumi foglalkozásokon nem csupán a két
valláskoncepció összehasonlító elemzése, valamint Jaspers Kierkegaard-kritikájának a
rekonstrukciója történik, hanem felvetjük azt a kérdést is, hogy vajon a racionalitás/irracionalitás
adekvát kategóriák-e a vallás lényegmeghatározására.
Oktató: Czakó István docens ([email protected])
Időpont: szerda, 16.00-17.30
Hely: Ans 006/A
Követelmények:
A szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív órai munka, recapitulatio, referátum,
eredményes zárthelyi dolgozatok és szemináriumi dolgozat.
Irodalom:
Kötelező irodalom:
Jaspers, Karl, A filozófiai hit, ford. Csejtei D. és Juhász A., Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor
2004.
Kierkegaard, Søren, Félelem és reszketés, ford. Rácz P., Budapest: Európa 1984.
Kierkegaard, Søren, Filozófiai morzsák, ford. Hidas Z., Budapest: Göncöl 1997.
Ajánlott irodalom:
Czakó István, „Kann der Glaube philosophisch sein? Aspekte der Irrationalitätsproblematik im
Glaubensverständnis Kierkegaards und Karl Jaspers’”, in Jochen Schmidt – Heiko Schulz (Hgs.),
Religion und Irrationalität. Historisch-systematische Perspektiven, Tübingen: Mohr Siebeck
2013, 159-185. (Religion in Philosophy and Theology, 71)
Czakó István, „Sacrificium intellectus: hit és ész viszonya Søren Kierkegaard gondolkodásában”,
in Gyenge Zoltán (szerk.), Søren Kierkegaard 1813-2013, Budapest: L’Harmattan 2014, 187-
211.
Davenport, John – Rudd, Anthony (eds.), Kierkegaard After MacIntyre: Essays on Freedom,
Narrative, and Virtue, Chicago: Open Court 2001.
Evans, Stephen, „Is Kierkegaard an Irrationalist? Reason, Paradox, and Faith”, in Religious
Studies, 25, 1989, 347-362.
Gyenge Zoltán, Kierkegaard élete és filozófiája, Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor 2007.
Koterski, Joseph W. – Langley, Raymond J. (eds.), Karl Jaspers on Philosophy of History and
History of Philosophy, Amherst: Humanity Books 2003.
Hankovszky Tamás, „Az ész szükségletéből fakadó hit: Kant a hit és az ész viszonyáról”, in
Bakos Gergely et al. (szerk.), Hit és ész. Teológiai és filozófiai közelítések, Budapest:
L’Harmattan-Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 2013, 182-225.
http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/pb/kanthitesz.pdf
MacKinnon, Alastair, „Kierkegaard’s Irrationalism Revisited”, in International Philosophical
Quarterly, 9, 1969, 165-176.
Mezei Balázs, „A filozófia átalakulása. Töprengések Kierkegaard és Jaspers kapcsán”, in Vigilia,
78/7, 2013, 491-500.
Salamun, Kurt, Karl Jaspers, München: Beck 1985.
Westphal, Merold, Kierkegaard’s Critique of Reason and Society, Pennsylvania: Penn State
University Press 1991.
Társadalom- és politikai filozófia
Előadás
BMNSF01100M
Gyors áttekintés a társadalom kialakulásáról és szerkezetéről alkotott nézetekről, ill. a velük
kapcsolatos politikafilozófiákról.
- Szofista elméletek (Prótagorasz)
- Platón I. (Állam IV)
- Platón II. (Állam IX)
- Arisztotelész (Politika I)
- Hellenisztikus elméletek (Cicero)
- Reneszánsz (Macchivelli)
- Kora újkor (Hobbes)
- Felvilágosodás (Montesquieu)
- Kant
- Mill
- Carl Schmitt
- Rawls
Előadó: Lautner Péter, doc. ([email protected])
Időpont: csütörtök 10.00-11.30
Hely: Sophianum, Csapody t.
Követelmény: óralátogatás, vizsga.
Kötelező irodalom:
- Platón, Prótagorasz, Állam IV, IX
- Arisztotelész, Politika I
- Cicero, Az állam
- Macchiavelli, A fejedelem
- Hobbes, Leviathan I. rész
- Montesquieu, A törvények szelleme I-III.könyv
- Kant, Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből és Válasz a
kérdésre: Mi a felvilágosodás? Mindkettő ebben a kötetben: A vallás a tiszta ész határain belül
és más írások. Bp.: Gondolat, 1974.
- J. S. Mill, A szabadelvűség
- Carl Schmitt, Legalitás és legitimitás
- J. Rawls, Az igazságosság elmélete I. rész 1-2. szakasz
Filozófiai problématörténet
Emlékezet és önazonosság
gyakorlat, BMNSF01000M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS A szemináriumon az emlékezet és önazonosság fogalmával kapcsolatos kortárs problémákkal
és ezek történeti előzményeivel foglalkozunk. Célunk azoknak az alább felsorolt klasszikus
szövegeknek a tanulmányozása, amelyek az emlékezet és önazonosság problémakörét kap-
csolják össze individuális, valamint kollektív szinten. Ennek érdekében először néhány mód-
szertani szempontból fontos írás (Halbwacks, Assmann, Nora, Ricoeur) közös feldolgozására,
majd egy-egy esettanulmány alaposabb kidolgozására teszünk kísérletet a korai modernitás
irodalmából válogatva.
Oktató: Schmal Dániel ([email protected])
Időpont: Kedd 16.00–17.30
Hely: Anselmianum Ans 010
Követelmények: A szemináriumokon való aktív részvétel mellett (1) egy előre egyeztetett té-
ma alapos szóbeli bemutatása az órákon, valamint (2) egy rövid írásbeli beszámoló ZH for-
májában.
Köztelező irodalom
Assmann, Jan (2004) A kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a
korai magaskultúrában. Ford. Hidas Zoltán. Budapest, Atlantisz.
Assmann, Jan (2012) A Varázsfuvola – opera és misztérium. Ford. Tatár Sándor.
Budapest, Atlantisz. Küln. II. és IV. fejezet.
Halbwachs, Maurice (1971) Az emlékezet társadalmi keretei. In: Ferge Zsuzsa
(szerk.): A francia szociológia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Halbwachs, Maurice (2000) Kollektív emlékezet. In: Felkai Gábor – Némedi Dénes –
Somlai Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. Olvasókönyv a
szociológia történetéhez. Budapest: Új Mandátum.
Nora, Pierre (2010) Emlékezet és történelem között. Ford. Haas Lídia és mások.
Budapest, Napvilág Kiadó.
Ricoeur, Paul (2002). A történelem írása és a múlt megjelenítése. Műhely. 1. 54–62.
Ajánlott irodalom
Locke, John (1689/2003) Értekezés az emberi értelemről. Ford. Vassányi Miklós –
Csordás Dávid. Budapest, Osiris Kiadó. II. könyv 27. fejezet.
Strawson, Galen (2011) Locke on personal identity: Consciousness and Concernment.
Princeton – Oxford, Princeton University Press.
Law, Edmund (2011) A Defence of Mr. Locke’s Opinion Concerning Personal
Identity. In Strawson 2011. 234–251.
Forstrom, K. Joanna S. (2010) John Locke and Personal Identity: Immortality and
Bodily Resurrection in Seventeenth-Century Philosophy. London – New York, Continuum.
Reid, Thomas (1785/1814), Of Mr. Locke’s Account of Our Personal Identity. In
Works of Thomas Reid. Charlestown, Samuel Etheridge. (= Essays on the Intellectual Powers
of Man. III. 6.) Vol. II. 356–362.
Martin, Raymond – John Barresi (2000) Naturalization of the Soul: Self and Personal
Identity in the Eighteenth Century. London – New York, Routledge.
Fichte, Johann Gottlieb (1846) Reden an die deutsche Nation. In Fichte, J. H. (szerk.)
Johann Gottlieb Fichte’s sämmtliche Werke. Dritte Abtheilung: Populärphilosophische
Schriften. Zweiter Band: Zur Politik, Moral und Philosophie der Geschichte. Verlag von Veit
und Comp., Berlin, 1846. Magyarul a 7. beszéd olvasható in Kellék 25 (2004) 129–141.
Ricoeur, Paul (2000) La mémoire, l’histoire, l’oubli. Paris, Seuil.
Rubin, David C. szerk. (1995) Remembering our Past: Studies in Autobiographical
Memory. Cambridge, Cambridge University Press.
Barresi, John – Tim J. Juckes (1997) Personology and the Narrative Interpretation of
Lives. Journal of Personality. 65/3 (September) 693–719.
Greenwald, A. G. (1980) The totalitarian ego: Fabrication and revision of personal
history. American Psychologist. 35. 603–618.
Josselson, Ruthellen – Lieblich szerk. (2006) Identity and Story: Creating Self in
Narrative. Washington, American Psychological Association.
Brockmeier, Jens – Donal Carbaugh szerk. (2001) Narrative and Identity: Studies in
Autobiography, Self and Culture. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins Publishing
Company.
Problems in the History of Philosophy
René Descartes: Meditations on First Philosophy
seminar, BMNSF00900M
spring term 2015.
The course is conceived to provide an introduction to one of the most important texts of the
history of early modern philosophy. Since at the beginning of his meditations Descartes asks
the reader to put aside all his / her preconceived notions, the understanding of the subsequent
arguments does not require much proficiency in the technical language of the early modern
philosophy (up until the third meditation at least). Thus, the issues discussed in Des¬cartes’s
text might serve as ideal points of entry into the problems of modern philosophy.
Lecturer: Dániel Schmal ([email protected])
Lectures: Monday 16.00–17.30
Place: To be assigned.
Method: Close reading of the text
Requirements: Active participation and weekly small tests based on the texts discussed in
class or covered by the lectures. Please don’t miss more than three seminars, and if you
missed one, go on reading and come prepared for the next meeting.
Readings
Descartes, René (1641/1984) Meditations on First Philosophy. Transl. by John Cottingham. In
John Cottingham – Robert Stoothoff – Dugald Murdoch eds. The Philosophical Writings of
Descartes. Cambridge, Cambridge UP. vol. II. 1–62.
Secondary Sources
Beyssade, Jean-Marie (1979) La philosophie première de Descartes, Paris: Flammarion.
Kambouchner, Denis (2005) Les Méditations métaphysiques de Descartes, Paris: Presses
Universitaires de France.
Kenny, Anthony (1968) Descartes: A Study of his Philosophy; New York: Random House.
Wilson, Margaret D. (1978) Descartes, London: Routledge and Kegan Paul.
Wilson, Catherine (2003) Descartes’s Meditations: an introduction, Cambridge: Cambridge
UP.
Bioetika
Etika és hit
szeminárium, BMNSF13200M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
Az ember minden tettével és cselekedetével el akar érni valamit, valamilyen célt szeretne
megvalósítani, döntése és választása előtt mindig megfontolja a lehetséges alternatívák értelmét.
Ez pedig feltételezi, hogy előzetesen tud az értelmesség egészéről, amihez mérheti alternatíváinak
az értelmességét. Az emberi gyakorlat lehetőségének feltétele a tevékenység feltételezett értelme.
Lehet, hogy utólag kiderül, hogy értelmetlenül cselekedtünk, ám csak azért tudtuk választani ezt
az alternatívát, mert meg voltunk győződve arról, hogy az értelmes. Cselekvéseink az apriori
értelmességéből következnek, hiszen a véges és ideiglenes célok szükségképpen valami végcélra
utalnak, ami nélkül abszolút értelmetlen volna minden, amit elértünk és megvalósítunk.
Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.)
Időpont: Csütörtök 14.15-15.45
Hely: Ans. 010.
Munkamódszer
A szeminárium a hallgatók órai és otthoni aktivitására épülő oktatási forma.
Követelmények
A szeminárium értékelésének alapja: órai munka, zárthelyi dolgozatok, referátumok. A TVSZ-
nek megfelelően elégtelen a gyakorlati jegy, ha a hallgató három alkalommal igazolatlanul
hiányzik, és ha valamelyik részjegye elégtelen.
Kötelező olvasmányok
D. Kamper-Ch. Wulf, A tökéletesség és a megjobbíthatatlanság közötti feszültség in Antropológia
az ember halála után, Jószöveg, Bp. 1998.
A. Comte-Sponville, Kis könyv a nagy erényekről, Bp. Osiris, 2005.
Nyíri Tamás, Alapvető etika, SzIT, Bp. 1994.
J. Finnis, Fundamentals of bioethics, Oxford, Clarendon Press, 1983.
K. D. Clouser, Bioethics, in W. T. Reich, Encyclopedia of Bioethics, vol. 1. N.Y. Free Press,
1978.
Propedeutika (Filozófiai módszertan)
Igazság és/vagy módszer
szeminárium, BMNSF00400M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
A nyelv nem csupán azoknak a képességeknek egyike, amelyekkel a világban lévő ember
rendelkezik, hanem rajta alapul és benne mutatkozik meg, hogy az embernek egyáltalán van
világa. Világgal bírni annyi, mint a világhoz megértőként viszonyulni. De a világhoz csak akkor
tudunk viszonyulni, ha azzal szemben, ami a világ felől elénk kerül, olyan távolságot tudunk
tartani, hogy magunk elé tudjuk állítani úgy, ahogy van. Kanti megfogalmazásban azt kérdezzük,
hogyan lehetséges a megértés? Ez a kérdés megelőzi a szubjektivitás bármiféle hozzáállását,
normáit és szabályait, ezért nem a szubjektum egyik viselkedésmódja, hanem a jelenvaló lét
(Dasein) igazságának a feltárása.
Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.)
Időpont: Kedd 14.15-15.45
Hely: Ans. 010.
Munkamódszer
A szeminárium a hallgatók órai és otthoni aktivitására épülő oktatási forma.
Követelmények
A szeminárium értékelésének alapja: órai munka, zárthelyi dolgozatok, referátumok. A TVSZ-
nek megfelelően elégtelen a gyakorlati jegy, ha a hallgató három alkalommal igazolatlanul
hiányzik, és ha valamelyik részjegye elégtelen.
Kötelező olvasmányok
Jászó Anna, Retorika, in A magyar nyelv könyve, Trezor, Bp. 2007.
M. Merleau-Ponty, A nyelv fenomenológiája, in A filozófia dicsérete, Európa, 2005.
H.-G.Gadamer, A nyelv, mint világtapasztalat, in Igazság és módszer, Gondolat, 1984.
Albertné Herbszt Mária, A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai, in A magyar nyelv
könyve, Trezor, Bp. 2007.
P. Ricoeur, Struktúra, szó, esemény, in A diszkurzus hermeneutikája, Argumentum, Bp. 2010.
Etika és vallás (klasszikus német filozófia)
Kant és Fichte
előadás, BMNSF12500M, BONET00200
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS Kortársai szerint Kant „a tiszta ész evangéliumát” hirdette, és „a filozófia reformációját” indította
el. E kifejezések jelzik, hogy írásait a vallás összefüggésében szemlélték, és úgy vélték, Kant
végre rendezte a hit és az ész felvilágosodás következtében nyílt konkurenciává vált viszonyát. A
tiszta ész kritikája második kiadásához írt előszavában maga a szerző is kiemeli művének ezt az
aspektusát: „Korlátoznom kellett a tudást, hogy a hit számára tér nyíljék.” A gyakorlati ész
kritikájában pedig e tér ésszerű betöltése érdekében megalapozta az „észhitet”, amikor a vallás
alapfogalmait az ember morális kötelességből kiindulva legitimálta. Kezdetben Fichte is ehhez a
koncepcióhoz csatlakozott, rövidesen azonban a kanti filozófia mélyebb végiggondolása nyomán
Kant kritikájáig és egy Kant feltételezett szándékait jobban érvényesítő etika és vallásfilozófia
kidolgozásáig is eljutott. Egyikőjük rendszere sem volt azonban teljes összhangban a
kereszténység önértelmezésével. Kant főműve hamar felkerült az Indexre, vagyis a katolikusok
számár tiltott könyvek listájára, Fichtét pedig az ateizmussal vádolták meg, aminek nyomán
katedráját is elvesztette.
A kurzus célja részletesen bemutatni Kant etikáját, és az etikára épülő vallásfilozófia kanti
koncepcióját, és vázlatosan áttekinteni az etika és a vallás viszonyát Fichténél.
Oktató: Hankovszky Tamás ([email protected])
Időpont: Szerda 10.15 – 11.45
Hely: Anselmianum 010
Követelmények A kurzus kollokviummal zárul, amely két részből áll: írásbeli beugróból és szóbeli részből. A
beugró a kötelező olvasmányok szövegismeretét kéri számon. Ha a beugró sikertelen, a szóbeli
rész nem kezdhető meg, és a vizsga elégtelen.
Kötelező olvasmányok (előzetes)
Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 38-49.
(13-53. bekezdés)
Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Szeged, Ictus, 1997.
Immanuel Kant: Tájékozódni a gondolatok között: mit is jelent ez? In Kant: Történetfilozófiai
írások. [H.n.], Ictus, 1997. 23‒39.
Johann Gottlieb Fichte: Előadások a tudás emberének rendeltetéséről. Első és második előadás.
In Fichte: Az erkölcstan rendszere. Budapest, Gondolat, 1976. 9–72; 14–34.
Johann Gottlieb Fichte: A világ isteni kormányzásába vetett hitünk alapjáról
Johann Gottlieb Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. Budapest, L’Harmattan,
2003. 15-34.
Ajánlott olvasmány Hankovszky Tamás: Az ész szükségletéből fakadó hit. Kant a hit és az ész viszonyáról. In Szeiler
Zsolt – Bakos Gergely – Sárkány Péter (szerk.): Hit és ész. Teológiai és filozófiai közelítések.
Budapest, L’Harmattan – Sapientia, 2013. 182-225.
Lewis White Beck: A Commentary on Kant's Critique of Practical Reason. Chicago, University
of Chicago Press, 1960.
Lewis White Beck: Kants Kritik der praktischen Vernunft. Ein Kommentar. München, Fink,
1974.
Andrews Reath ‒ Jens Timmermann (Ed.): Kant's Critique of Practical Reason. A Critical Guide.
Cambridge, CUP, 2010.
Otfried Höffe (Hg.): Immanuel Kant. Kritik der praktischen Vernunft. (Klassiker Auslegen 26)
Berlin, Akademie, 2002.
Logika (Logikai problémák)
Kripke: Megnevezés és szükségszerűség
Szövegolvasó szeminárium, BMNSF00200M
2015. tavasz
Oktató: Hankovszky Tamás ([email protected])
Időpont: Hétfő 8.30 – 10.00
Hely: Anselmianum 010
Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők
tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik,
mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka
és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Az egyes órákon 10-12 oldalas szövegeket
tekintünk át, ezek azonban rövidségük ellenére is alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra
alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát azzal kezdünk, hogy a
kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban
megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít
azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt
projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések
megválaszolására. A felkészülést és az órai munkát egy feladatlap is segíti. A foglalkozásra a
kijelölt szöveget és a feladatlapot mindenki hozza magával!
Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és az otthoni készülésre
épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is
elégtelen.
Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc.
Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”
hiányzás között nincs különbség.
Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó
szakmai beszélgetésbe!
A házi dolgozat témája: Kripke elmélete a nevekről
A dolgozat a Kripke-könyv első nagy egységének összefoglalását nyújtsa! Ez nem azonos azzal,
hogy pontról pontra végigköveti a könyv oldalait, mert erre az irányadó terjedelem miatt nincs
mód, de nem is tartozik minden Kripke elméletéhez, amiről szót ejt. A dolgozat minőségét
egyrészt az határozza meg, mennyire sikerül a releváns témákat kiválogatni a szövegből.
Másrészt fontos, hogy a kiválogatott anyagot logikus rendbe kerüljenek. A dolgozat legyen kerek
egész! Pontosan el kell határozni, honnan akar elindulni, és hova akar eljutni. A dolgozat
tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik
megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű
kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások
elfogadott szabályainak betartásával.
A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 04. 10. (péntek) 24 óra és
kinyomtatva: 04. 13. (hétfő) 10.15
A házi dolgozat formai követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös
margó, 1,5-ös sortávolság, címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. A bekezdések között ne
legyen sorkihagyás vagy térköz. A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb
formai követelményeiről jó összefoglalót nyújt:
http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A formailag nem megfelelő
vagy késve érkezett dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. A dolgozatokat kinyomtatva és
elektronikusan kell beadni.
Alapszöveg Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007.
Saul Kripke: Naming and Necessity. (Pdf) (htm)
Feladatlap
Irodalom Lásd: Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. 211-221.
Laki János: „Madár-e a denevér? – A természeti fajták természetessége”. In Neumer K. (szerk.)
Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 283–322.
Kállay Géza: Jelentés és önazonosság. Saul Kripke névelméletéről. In Kállay G.: És most:
Beszélj! Budapest, Liget, 2013. 31-62.
A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
02. 09. Kurzusmegbeszélés
02. 16. 9-19., 124-126.
02. 23. 19-30., 126-127.
03. 02. 30-42.
03. 09. 42-51., 127-129.
03. 16. 52-64.
03. 23. 64-74., 129-130.
03. 30. Szünet
04. 06. Szünet
(04. 10.) Dolgozatbeadás elektronikusan
04. 13. 74-88. (89.) Dolgozatbeadás kinyomtatva
04. 20. 89-100.
04. 27. 100-113.
05. 04. 113-123.
05. 11. Összegzés, értékelés
Történetfilozófia (emelt szintű szeminárium) Történeti megismerés, megértés és magyarázat
Szövegolvasó szeminárium, BMNSF0400M
2015. tavasz
Oktató: Hankovszky Tamás ([email protected])
Időpont: Hétfő 10.15 – 11.45
Hely: Anselmianum 010
Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők
tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik,
mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka
és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Az egyes órákon egy-egy néha kifejezetten
hosszú szövegeket tekintünk át, amelyek alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra alatt.
(Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát azzal kezdünk, hogy a
kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban
megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít
azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt
projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések
megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki hozza magával!
Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és az otthoni készülésre
épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is
elégtelen.
Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc.
Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”
hiányzás között nincs különbség.
Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó
szakmai beszélgetésbe!
A házi dolgozat témája: Szabadon választható a félév során tárgyalt témákhoz kapcsolódva
A dolgozat műfaja tanulmány legyen! Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai
problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott
kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel
alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával.
A dolgozat leadási határideje:
elektronikusan: 04. 24. (péntek) 24 óra
és
kinyomtatva: 04. 27. (hétfő) 10.15
A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan kell beadni. A házi dolgozat formai
követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság,
címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy
térköz! A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó
összefoglalót nyújt: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A
formailag nem megfelelő vagy késve érkezett dolgozatokat olvasatlanul elutasítom.
A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
02.09. Kurzusmegbeszélés Danto: Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia.
02. 16. Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. (részlet) In Gyurgyák – Kisantal: 524-557.
02. 23. Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. (részlet) In Gyurgyák – Kisantal: 524-557.
03. 02. Carl G. Hempel: Az általános törvények szerepe a történettudományban. In Kisantal:
Tudomány és művészet között. 37-51. VAGY Gyurgyák – Kisantal: 451-463.
03. 09. William Dray: „Megmagyarázni, hogy mi” – a történelemben. In Kisantal: Tudomány és
művészet között. 53-59.
03. 16. William Dray: A cselekvés történeti magyarázatának újragondolása. In Gyurgyák –
Kisantal: 687-708.
03. 23. Arthur C. Danto: A narratívák szerepe a történeti magyarázatban. In Kisantal: Tudomány
és művészet között. 61-83.
03. 30. Szünet
04. 06. Szünet
04. 13. Isaiah Berlin: Történelmi szükségszerűség. 181-261. VAGY Gyurgyák – Kisantal: 590-
622.
04. 20. Isaiah Berlin: Történelmi szükségszerűség. 261-333. VAGY Gyurgyák – Kisantal: 622-
648.
(04.24.) Dolgozatbeadás elektronikusan
04. 27. Dolgozatbeadás kinyomtatva Ernest Nagel: A történelmi determinizmus. In Gyurgyák – Kisantal: 649-672.
05. 04. John A. Passmore: A történettudomány objektivitása. In Gyurgyák – Kisantal: 673-686.
05. 11. Értékelés
Irodalom Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. A modern történelemelmélet problémái.
Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003.
Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet II. Budapest, Osiris, 2006.
Isaiah Berlin: Történelmi szükségszerűség. In Berlin: Négy esszé a szabadságról. Budapest,
Európa, 1990. 181-333.
Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. Budapest, Gondolat, 1987.
A filozófia és a teológia határkérdései (emelt szintű szeminárium)
Társadalomfilozófia
TÖRTÉNELEM ÉS ESZKATOLÓGIA
A történelem filozófiája és teológiája
szövegolvasó szeminárium, MBMNSF04400M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
Vajon igaz-e, hogy a történelem a mi erőfeszítéseink által vagy éppen azokat semmibe véve
feltartóztathatatlanul egy végső beteljesedés, isteni cél felé tart? Létezik-e filozófiailag is
megragadható értelme és végcélja a történelemnek, vagy ilyenről csak a teológia nyelvén lehet
beszélni?
A történelem értelmére vonatkozó ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához közelebb
vezethet annak felismerése, hogy a klasszikus történelemfilozófia tulajdonképpen nem más, mint
a zsidó-keresztény eszkatológia szekularizált változata. Még Marx kommunizmusra vonatkozó
elképzeléseiben is tetten érhető a végső idők bibliai leírásának eleven hatása. Sőt, nemcsak a
filozófusok, hanem elvallástalanodott korunk egyszerű emberei is akarva-akaratlan ennek az
eszménynek a hatása alatt állnak. „Egész arra irányuló modern fáradozásunk, hogy mind jobbá
tegyük a dolgokat, s mind nagyobb fokú haladást érjünk el, az Isten Országa felé tartó egyetlen
keresztény haladás eszméjében gyökerezik, melynek uralmától a modern tudat megszabadult
ugyan, ám amelytől mégiscsak függ” (Löwith).
Oktató: Hankovszky Tamás ([email protected])
Időpont: Hétfő 12.15 – 13.45
Hely: Augustineum 011.
Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák ezúttal a
résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak
ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása és a
hétről-hétre való készülés elengedhetetlen.
Az alábbi „tervezett menetrend” rendszerint több irodalmat ad meg egy-egy foglalkozásra, mint
amennyinek a feldolgozását egy hallgatótól reálisan elvárható (bár már ez a lista is kényszerű
korlátozás eredménye). Ezért kísérletezni fogunk azzal a munkamódszerrel, hogy a szeminárium
résztvevői két csoportot képezve más-más szövegekből készülnek fel, és az így szerzett
ismereteiket az órán megosztják a többiekkel (hogy senkinek ne kelljen többet olvasnia hetente
kb. 30 oldalnál).
Az órán mindenkinél legyenek ott a feldolgozott művek!
Követelmények Aktív órai részvétel, egy házi dolgozat írása.
Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon
való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és súlyozottan az
órai munka határozzák meg. Senki nem teljesítheti úgy a szemináriumot, hogy aktívan be ne
kapcsolódna a szakmai beszélgetésbe!
Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc.
Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”
hiányzás között nincs különbség.
A házi dolgozat
Téma: szabadon választható a félévben tárgyalt témákhoz kötődően
Leadási határidő:
elektronikusan: 04. 17. (péntek) 24 óra
és
kinyomtatva: 04. 20. (hétfő) 10.15
Elvárások: A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan kell beadni. A házi dolgozat formai
követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság,
címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy
térköz! A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó
összefoglalót nyújt: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A
formailag nem megfelelő vagy késve érkezett dolgozatokat olvasatlanul elutasítom.
A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
02. 09. Kurzusmegbeszélés, bevezetés Időbeliség és történetiség. Mitől történelmi egy esemény? A történelem szubjektív és
magánvaló értelme. Analitikus és szubsztantív történelemfilozófia
Irodalom:
Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere. 353-356.
Mivel ezt a szöveget az órán részletesen szeretnénk elemezni, mindenki nyomtassa ki,
tanulmányozza, és hozza magával!
Carr: Mi a történelem? 7-28.
Danto: Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia.
02. 16. Szent idő és történelem Az idő vallásos felfogásának alapkoncepciója és a földi történelem jelentéktelensége
Irodalom:
Kierkegaard: Filozófiai morzsák. 75-96., 132-140.
A kijelölt részek megértéséhez elengedhetetlen legalább a mű első fejezetének kivonatát
áttanulmányozni. A témánk szempontjából talán legfontosabb szövegrész fordítása a 91. oldal
közepén pontatlan. Helyesen: „Csakhogy mivel a (közvetlen értelemben) nem-egyidejű nem
más, mint a későbbi, ezért a későbbi kell, hogy lehessen valódi egyidejű.”
Eliade: A szent és a profán. (II. A szent idő és a mítoszok) 61-106.
02. 23. A történelem filozófiájának és teológiájának néhány alapfogalma Isten országa, apokaliptika, eszkaton, apokatasztázisz, prófécia, üdvtörténet
Irodalom:
Szöveggyűjtemény az Isten Országa fogalom értelmezéséhez.
(Jeremias: Fiúk, Várnai: Lányok, Rahner: F és L egyaránt)
Taubes: Nyugati eszkatológia. 47-58. (L)
Tuba: A történelem teológiai értelme. 19-31. (2. fejezet Világtörténelem és üdvtörténet) (F)
Ajánlott még:
Nocke: Eszkatológia. 397-441.
03. 02. Ószövetség Irodalom:
Buber: A próféták hite.
1991-es kiadás: 121-136., 250-260.; 1998-as kiadás: 125-140., 254-264.
Taubes: Nyugati eszkatológia. 300-302., 306-309.
Buber kijelentéseinek súlyát (és igazságértékét) nehéz felmérni a hivatkozott bibliai szövegek
újraolvasása nélkül. (Izaiás (Ézsaiás) próféta könyve 40-55. fejezet, Ámosz próféta könyve)
03. 09. Korai kereszténység I. Irodalom:
Bultmann: Történelem és eszkatológia. 33-68.
03. 16. Korai kereszténység II. Irodalom:
Cullmann: Krisztus és az idő. 47-64. és 76-87.
A fordítás a „kijelentés” szót használja arra, amit a katolikus terminológiával
kinyilatkoztatásnak mondunk; a „bűneset” pedig a bűnbeesést jelenti.
Ajánlott még:
16-46., 88-100., 136-164., 180-198.
03. 23. Patrisztika Ágoston (Ireneusz)
Irodalom:
Ágoston: Isten városáról.
XI-XIV. könyv: szemelvénygyűjtemény
XV. könyv I-IV, XVII, XX. 1. bekezdés
XVII. könyv I-III,
XVIII. könyv I-II, XXXVII, XLVI-XLVII,
XIX. könyv: XI, XVII, XX, XXVI,
XX. könyv: IX, XI, XVI-XVII,
Ajánlott még:
XXII. könyv: XXX;
Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. 211-224.
03. 30. Szünet 04. 06. Szünet 04. 13. Fölvilágosodás
Lessing (Rousseau)
Irodalom:
Lessing: Az emberi nem nevelése.
Ajánlott még:
Lessinghez: Szemelvények a megismerés és a kinyilatkoztatás kapcsolatának teológiájához
Taubes: Nyugati eszkatológia 175-183.
Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről. (online: görgessen!)
04. 20. DOLGOZATBEADÁS
Német idealizmus I. Kant (Herder)
Irodalom:
Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből.
Ajánlott még:
Kelemen: Az ész képe és tette. 15-50.
Kant: A fakultások vitája. 415-432.
Kant: Az emberi történelem feltehető kezdete
Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról. 403-454.
Taubes: Nyugati eszkatológia 183-200.
Papp Zsolt: Történelemfilozófia – megoldás a rendszer margóján?
04. 27. Német idealizmus II. Fichte (Schelling)
Irodalom: Fichte: A jelenlegi kor alapvonásai. Első és kilencedik előadás. 416-428., 553-570.
Ajánlott még:
Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere. 353-356.
05. 04. Német idealizmus III. Hegel
Irodalom:
Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. 33-56, 73-77. 81-85
Ajánlott még:
Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere. 353-356.
Fichte: A jelenlegi kor alapvonásai. Első és kilencedik előadás. 416-428., 553-570.
Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. 16-138.
Kelemen: Az ész képe és tette. 127-173.
Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. 95-102.
05. 11. Marxizmus, Értékelés Marx, Engels (Lenin)
Irodalom:
Marx-Engels: A Kommunista Párt kiáltványa.
Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. 95-102.
Ajánlott még:
A szovjet alkotmány (különösen 1-25. §)
Lenin: Állam és forradalom.
Kötelező és ajánlott olvasmányok
Tudományfilozófia (MA I.)
Tudományfilozófia a 19-20. századi kontinentális filozófiában
emelt szintű szeminárium, BMNSF04200M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
Az emelt szintű szeminárium célja betekintést adni a tudomány problémájával a 19-20. századi
kontinentális filozófia tradíciója felől foglalkozó szerzők egyes műveibe, felhasználva a
fordításirodalom utóbbi időben bekövetkezett bővülését.
Oktató: dr. Varga Péter András megbízott óraadó (PPKA BTK) / posztdoktori kutató (MTA
BTK FI) ([email protected])
Időpont: kedd 10:15-11:45
Hely: Ans 011.
Munkamódszer: A szemináriumi munka pontos formáját az első alkalommal alakítjuk ki a hallgatói létszám
függvényében. A szeminárium célja a kötelező olvasmánylistán szereplő szövegrészek értő
megismerése, melyhez segítséget nyújthatnak a megjelölt ajánlott szövegek.
Követelmények és értékelés: Az értékelés alapja a szemináriumi munka során nyújtott személyes teljesítmény és egy
szemináriumi dolgozat. A szemináriumi dolgozatot 10-15 oldal terjedelemben (A4, másfeles
sorköz, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, alapértelmezett margók), az egyetemi és
tudományos normáknak megfelelően (pontos hivatkozások, külön bibliográfia szerző-év
rendszerben stb.) kell elkészíteni és legkésőbb 2015. máj. 12., 10 óráig leadni nyomatott
formában a titkárságon és elektronikus formában (lehetőleg PDF-fájlként) elküldeni az oktató
emailcímére.
A szemináriumi dolgozat tárgyául legalább három szöveget kell választani legalább kettő
történeti csoportból (a történeti csoportokat tagoló korfordulók: 1914 és 1939), megmutatva a
szövegekben szereplő filozófiai problémák összefüggéseit és önálló kérdéseket vagy
megállapításokat fogalmazva meg.
A félév menete és a kötelező, valamint az ajánlott olvasmányok: 1. 2015. febr. 10.: Óramegbeszélés.
2. 2015. febr. 17.: Wilhelm Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba. II. A
szellemtudományok önálló egészet alkotnak a természettudományok mellett. III. A
szellemtudományok egészének viszonya a természettudományokéhoz. In: Wilhelm Dilthey: A
történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Vál., ford. és jegyz. Erdélyi Ágnes. 2.
átdolgozott kiadás. Budapest: Gondolat, 2004, 20-35. o. Ajánlott: 9-121. o.
3. 2015. febr. 24.: Wilhelm Windelband: Nomotetikus (törvényalkotó) és ideografikus
(individualizáló-leíró) tudományok. In: Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.):
Történetelmélet II. Budapest, Osiris, 2006, 122-133. o.
4. 2015. márc. 3.: Wilhelm Dilthey: A filozófia lényege. IV. A filozófia és a tudomány. V. A
filozófia lényegfogalma. Kitekintés a filozófia történetére és szisztematikájára. In: Wilhelm
Dilthey: A filozófia lényege. Ford. Csejtei Dezső – Juhász Anikó. Máriabesnyő – Gödöllő:
Attraktor, 2007, 98-111. o. Ajánlott a teljes mű.
5. 2015. márc. 10.: Edmund Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány. [Részletek]. Ford.
Baránszky Jób László – Fehér M. István. Budapest: Kossuth, 1993, 88-110. o. Ajánlott a teljes
mű.
6. 2015. márc. 17.: Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. 1-3., 9. b), h) §. Ford.
Berényi Gábor – Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 1998. 1. kötet 19-27., 48-54., 72-77. o.
Ajánlott 1-13. § (uo. 19-95. o.)
7. 2015. márc. 24.: Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. 33-34. §. Ford.
Berényi Gábor – Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 1998. 1. kötet 156-173. o. Ajánlott ezen
kívül még: 35-39. § (uo. 173-188. o.).
8. 2015. ápr. 14.: Alexandre Koyré: Gallilei és a XVII. század tudományos forradalma. In:
Alexandre Koyré: Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről. Ford. Szigeti Csaba.
Budapest: L’Harmattan, 2010, 183-198. Ajánlott: Thomas Kuhn: Mik is azok a tudományos
forradalmak? In: Laki János (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest: Osiris, 1998, 137-152. o.
9. 2015. ápr. 21.: Jan Patočka: Az általános erkölcs és a tudós erkölcse. 1. 2. In: Jan Patočka:
A jelenkor értelme. Ford. Németh István. Pozsony: Kalligram, 1999, 37-53. o. Ajánlott ezen írás
teljes szövege, valamint az A tudományos lelkiismeret elve című írás is (uo., 30-59. o.).
10. 2015. ápr. 28.: Jan Patočka: Eretnek esszék a történelem filozófiájáról. 5. Hanyatló-e a
műszaki civilizáció, és ha igen, miért? [Részlet] In: Jan Patočka: Mi a cseh? Esszék és
tanulmányok. Ford. Kiss Szemán Róbert – Németh István. Pozsony: Kalligram, 1996, 328-332.,
342-349. o. Ajánlott: 328-349. o., vagy akár: 254-379. o.
11. 2015. máj. 5.: Hans Blumenberg: Paradigmák egy metaforológiához. VI. Organikus és
mechanikus háttérmetaforika. In: Hans Blumenberg: Hajótörés nézővel. Metaforológiai
tanulmányok. Ford. Király Edit. Budapest: Atlantisz: 2005, 286-306. o. Ajánlott ezen kívül még:
IX. Metaforizált kozmológia. X. Geometriai szimbolika és metaforika (uo. 338-388. o.).
2015. máj. 12.: Számonkérésen kívül: Mezei Balázs: Demythologizing Christian Philosophy: An
Outline. 3. The Cosmo-Theological View. 4. Departing from Cosmo-Theology. In: Logos i Ethos
35/2 (2013), 109-146, 114-129. o. [a szöveg több forrásból elérhető az interneten].
Művészetfilozófia
A heideggeri művészetfilozófia és annak gadameri újragondolása
Előadás, BMNSF01300M
2015 tavasz
KURZUSLEÍRÁS
Az előadás Martin Heidegger 1935-ös A műalkotás eredete című előadássorozatát dolgozza fel a
Lét és idő és a szerző létfilozófiájának összefüggésében, a gadameri művészetelméletekre való
kitekintéssel.
Oktató: Varga-Jani Anna
Időpont: Péntek 12.30-14.00
Hely: Ans. 011.
Követelmények: Aktív órai részvétel. A félév szóbeli vizsgával zárul.
A vizsga anyaga: A kötelező olvasmányok és az előadásokon elhangzó témakörök beható
ismerete.
Az előadások témakörei:
- Az igazságfogalom heideggeri értelmezései
- Művész igazság és esztétikai kérdésfelvetés
- A műalkotás eredete és a modern művészet
- Művészet és gondolkodás
- Művészet és nyelvi kifejezés
- A dolog és a mű
- Művészet és ontológiai kérdésfelvetés
- Művészet és utánzás
- Költészet és gondolkodás
- A művészet társadalmi vonatkozása
- Esztétika és ízlésítélet
Kötelező olvasmányok: HEIDEGGER Martin, A műalkotás eredete, Bacsó B. (ford.) 1988, Európa.
HEIDEGGER Martin, "...költőien lakozik az ember..." In: uő: "...költőien lakozik az ember...",
Budapest: T-Twins-Pompeji, 1994, 191-211.
HEIDEGGER Martin, "A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése" In: Bacsó Béla
(szerk.): Athenaeum 1991/1. 67-78.
GADAMER Hans-Georg, "Bevezetésként", In: A műalkotás eredete, Bacsó B. (ford.) 1988,
Európa.
GADAMER Hans-Georg, A szép aktualitása, Budapest: T-Twins 1994.
GADAMER Hans-Georg, "Az esztétikai dimenzió túllépése" In: Uö.: Igazság és módszer Első
rész: "Az igazságkérdés feltárása a művészi tapasztalat alapján", Budapest: Osiris 2003, 33-133.
GADAMER Hans-Georg, "A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége" In: Uö.:
Igazság és módszer Első rész: "Az igazságkérdés feltárása a művészi tapasztalat alapján",
Budapest: Osiris 2003, 133-196.
Ajánlott irodalom: BABICH Babette E., "A művészi igazság Heideggernél és az esztétikai kérdésfeltevés" In: Bacsó
Béla (szerk.), Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 195-211.
BACSÓ Béla, "A 'dolog' Heideggernél" In: Uő: Kiállni a zavart. Filozófiai és művészetelméleti
írások Budapest: Kijárat 2004, 133-143.
BACSÓ Béla, "Művészet és gondolkodás" In: Uő. Határpontok. Hermeneutikai esszék,
Budapest: T-Twins, 1994, 82-91.
BACSÓ Béla, "Logos und Kunst. Die Auslegung der Kunst bei Hans-Georg Gadamer" In: Fehér
M. István (szerk.), Kunst, Hermeneutik, Philosophie. Das Denken Hans-Georg Gadamers im
Zusammenhang des 20. Jahrhunderts, Heidelberg: Universitätsverlag Winter, 183-193.
DERRIDA Jacques, "'Genezis és struktúra' és a fenomenológia" In: Bacsó Béla (szerk.),
Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 137-153.
GRONDIN Jean, "Heidegger und Hans-Georg Gadamer. Zur Phänomenologie des Verstehens-
Geschehens" In: Dieter Thomä (Hrsg), Heidegger Handbuch. Leben - Werk - Wirkung, Stuttgart:
Metzler 2003, 325-333.
HEIDEGGER Martin, "A filozófia vége és a gondolkodás feladata" In: uő: "...költőien lakozik az
ember...", Budapest: T-Twins-Pompeji, 1994, 255-277.
JÄHRING Dieter, "'A műalkotás eredete' és a modern művészet" In: Bacsó Béla (szerk.),
Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 153-179.
KERN, Andrea, "'Der Ursprung des Kunstwerkes' Kunst und Wahrheit zwischen Stiftung und
Streit" In: Dieter Thomä (Hrsg), Heidegger Handbuch. Leben - Werk - Wirkung, Stuttgart:
Metzler 2003, 162-174.
LŐRINCZ Csongor, "Hívás és megvonás között. 'Dichten' és 'Denken' viszonyáról Heideggernél"
In: Uö: Költői képek testamentumai, Budapest: Ráció 2014, 92-109.
LŐRINCZ Csongor, "A kép üressége és törése. Heidegger van Gogh-értelmezéséről" In: Uö:
Költői képek testamentumai, Budapest: Ráció 2014, 109-126.
PÖGGELER, OTTO, Die Frage nach der Kunst: Von Hegel zu Heidegger, Freiburg i. B.: Alber
1984.
SALLIS John, "Mimészisz és a művészet vége" In: Bacsó Béla (szerk.), Fenomén és mű.
Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 179-195.
TRAWNY, Peter, Heidegger und Hölderlin oder Der europäische Morgen, Würzburg:
Königshausen&Neumann 2004.
Filozófiai etika
előadás, BMNSF01200M
2015. tavasz
KURZUSLEÍRÁS
A kurzus hármas célt tűz maga elé: a.) Bevezetést kínál a filozófiai etika fogalmába és fontosabb
modelljeibe b.) Áttekinti az erényetikai és deontológiai érvelés sajátosságait c.) Szisztematikusan
vázolja az erényetika aktuális problémáit.
Oktató: Sárkány Péter, óraadó oktató, habilitált főiskolai tanár
e-mail: [email protected]
Időpont: Péntek 10.00 – 11.30
Hely: Kijelölés alatt.
Munkamódszer Az előadás az etika alapvető fogalmainak és modelljeinek elemzésén keresztül közelíti meg a
filozófiai etika fontosabb területeit. A szövegközpontú előadások a filozófiai etika történeti és
módszertani aspektusaira mutatnak rá, elsősorban az erényetika kortárs fejleményeinek
figyelembevételével.
Követelmények Aktív órai részvétel és rendszeres szövegolvasás. Az előadásokhoz kapcsolódó szövegrészeket az
első alkalommal ismertetem.
Értékelés: Kollokvium (Szóbeli vizsga)
Kötelező olvasmány Apel, Karl-Otto: Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Budapest, Áron, 1992
Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Budapest, Európa, 1987.
Kant, Immanuel: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, Budapest, Raabe Klett, 1998.
MacIntyre, Alsdair: Az erény nyomában, Budapest, Osiris 1999.
Nussbaum, Martha C.: Non-Relative Virtues: An Aristotelian Approach, In: Midwest Stdudies in
Philosophy, Volume 13 Issue 1, 32-53, September 1988.
Ajánlott irodalom
Barcsi Tamás: Az emberi méltóság filozófiája, Budapest, Typotex, 2013.
Halbig, Christoph: Der Begriff der Tugend und die Grenzen der Tugendethik, Berlin, Shurkamp,
2013.
Hübner Dietmar: Einführung in die philosophische Ethik, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht,
2014.
MacIntyre, Alsdair: Az etika rövid története, Budapest, Typotex, 2012.
Spaemann, Robert: Erkölcsi alapfogalmak, Pécs, Egyházfórum, 2001.