Beszámoló

a Budapesti Műszaki Főiskola

Keleti Károly Gazdasági Kar

tevékenységéről

2004 – 2008 december

2009.

- 1 -

A MAB 2005-ben akkreditálta a BMF, benne a KGK tevékenységét. A MAB látogatóbizottsága számára készített több mint száz oldalas kari önértékelési jelentés részletesen elemezte a kar 2000-2005 közötti munkáját. E beszámolóban csak utalunk a kezdeti időszakokra, a jelentés részletesen a 2005-2008 utáni időszakot értékeli, esetenként a 2009 évet is érinti.

A kari beszámolót összeállították:

Dr. Medve András, főiskola, dékán

Dr. Francsovics Anna, főiskolai tanár, oktatási dékánhelyettes

Dr. Kóczy Á. László, főiskolai tanár, kutatási dékánhelyettes

Dr. Bartos István, főiskolai docens, volt dékáni hivatalvezető

Dr. Mizser Csilla, ügyvivő szakértő, dékáni hivatalvezető

Végh Norbert, tanulmányi előadó, TO vezető

Edőcs Tímea, igazgatás ügyintéző

Kerklecz Médea, ügyvivő szakértő

Papp Regina, ügyvivő szakértő

Kocsis Ibolya, gazdasági ügyintéző

Szénási Éva, igazgatási ügyintéző

Iván Csaba, intézeti mérnök

2009. november 5.

Köszönet az anyag összeállítóinak

Dr. Medve András

dékán

- 2 -

Tartalomjegyzék

1. Bevezető..............................................................................................................................42. Szervezeti és működési kérdések........................................................................................7

2.1 Szervezet felépítése, szervezet változása....................................................................72.2 A Kar vezetése, működése, kari testületek...............................................................102.3 Humánpolitika, a működés személyi feltételei, a követelményrendszer teljesülése 142.4 Minőségirányítás tapasztalatai, minőségfejlesztés....................................................182.5 Marketing és PR tevékenység...................................................................................192.6 Együttműködések, kapcsolatok.................................................................................20

3. Oktatási tevékenység........................................................................................................223.1 Szakszerkezet, a képzési szerkezet átalakítása (kétciklusú képzés bevezetése, szakalapítások, szakindítások)..............................................................................................22Akkreditált szakok a tagozatok megjelölésével az indítás éve szerint.................................253.2 A hallgatói létszám alakulása 2005-2009 között......................................................273.3 Kreditrendszer, Neptun rendszer tapasztalatai..........................................................353.4 Egyéb oktatásszervezéshez kapcsolódó tevékenységek...........................................36

4. Kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység, kutatóközpont..........................................374.1 Kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység...........................................................37

1. A marketing egyes területeinek kutatása......................................................................374.2 Tudományos Diákköri tevékenység, tehetséggondozás...........................................464.3 Publikációk alakulása................................................................................................484.4 Partnerség és nemzetközi kapcsolatok......................................................................494.5 Konferencia-szervezés és pályázati tevékenység......................................................51

5. Gazdálkodási kérdések......................................................................................................555.1 Kari gazdálkodás, bevételek és kiadások alakulása a gazdálkodás korszerűsítése...555.1 Szakképzési és innovációs alap................................................................................565.2 Az oktatás és kutatás tárgyi feltételei, infrastruktúra ellátottság..............................57

Számítástechnikai, oktatástechnikai és könyvtári ellátottság...........................................585.3 Ellenőrzések és tapasztalatai.....................................................................................60

6. MELLÉKLETEK:.............................................................................................................61

- 3 -

1. Bevezető

A Budapesti Műszaki Főiskola 2000-ben alakult meg ötkarú intézményként három műszaki főiskola egyesülésével. Az előd intézmények – a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola – új kari szervezetben folytatták tovább képzésüket, s ehhez csatlakozott a két új kar a Neumann János Informatikai Kar és a Keleti Károly Gazdasági Kar. A jogelőd intézmények immár közel 130 éves hagyományait követve a BMF napjainkban kb. 12.000 hallgató képzését folytatja a két budapesti és a székesfehérvári campuson, a MAB értékelése szerint „ a régió egyik meghatározó főiskolai intézményeként.”

A főiskola az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között, továbbá hangsúlyt helyez a hallgatók idegennyelvi képzésére. Minden hallgató számára biztosított az Internet hozzáférés, a számítógépes hálózat, valamint a könyvtárhálózat használata. A főiskola tornatermeivel és sportpályákkal gondoskodik a hallgatók mozgásigényének kielégítéséről, s saját fenntartású kollégiumokkal, valamint bérelt férőhelyekkel biztosítja a rászoruló vidéki hallgatóink döntő hányadának elhelyezését.

A BMF széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengerentúli felsőfokú intézményekbe. A kooperatív képzés kiterjesztése a hallgatók egyre növekvő rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Hallgatóink bekapcsolódhatnak a főiskola kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri (TDK) munkájában.

Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséget igazoló, nemzetközileg elismert oklevelet kapnak, s a legkiemelkedőbbek főiskolai tanulmányaik után egyetemi diplomát, majd PhD tudományos fokozatot szerezhetnek.

A Keleti Károly Gazdasági Kar megalakulása

A kormány az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján BMF megalakulásával egyidejűleg engedélyezte 2000. január 1.-től a Keleti Károly Gazdasági Kar létrehozását. A kar a jogelőd főiskolák gazdasági képzést folytató tanszékeiből, intézeteiből, valamint a nyelvi lektorátusokból alakult. A karalapítással a jogelőd főiskolákon az addig intézetekben elkülönülten folyó gazdasági és humán jellegű képzés önállóan gazdálkodó szervezeti egységbe (KGK) integrálódott. Szervezetileg a Testnevelési Intézet (2004. január 1.-vel) került a karhoz. A karalapítással kapcsolatos teendőket dr. Medve András kari koordinátori minőségben látta el.

Kezdetben a kar intézetei azon a telephelyen folytatták tevékenységüket, amelyen az integrációt megelőzően is működtek, azaz

Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (GTI) Tavaszmező utcában

Szervezési és Vezetési Intézet (SZVI), Népszínház utcában

Vállalkozásmenedzsment Intézet (VMI) Doberdó úton

Nyelvi Intézet (NYI) Tavaszmező utcai központtal de minden telephelyen

- 4 -

A kar központjául a Tavaszmező utcát jelölték ki. Később ez indokolta, hogy PPP formában új tanulmányi épület és kollégium épüljön a Tavaszmező utcában a KGK ideköltöztetésével megnövekedett hallgatólétszám kiszolgálására. 2006-ban a Bécsi úti épület átadása után a VMI is átköltözött a Tavaszmező utcába, így már a két szakintézetből kettő a kar központjában van a harmadik is Józsefvárosban a a Népszínház utcai telephelyen. A karnak ez a tagoltsága valószínű hosszú távon fennmarad.

A kar alapításkor a gazdasági intézetek – a hozzájuk rendelt műszaki menedzser szakos hallgatók számára – a szak egységesített tantervében szereplő minden tantárgyat oktattak, a GTI emellett a gazdasági informatikus, később informatikus közgazdász szakos hallgatók képzését is elláta. A MAB akkreditációt követően a BSC / BA alapszakos hallgatók számára az oktatás a kar már szakmai profillal rendelkező intézeti struktúrával biztosította.

A KGK feladata az oktatás területén kettős

Gondozza és oktatja a kar hallgatóit

A főiskolán a munkamegosztás következtében beoktat a műszski karokra a gazdasági és humán tárgyak vonatkozásában.

A KGK induláskor egy szakkal (műszaki mendezser) rendelkezett. 2000. szeptemberétől indult el a második szak (gazdasági informatika).

A három szakintézet

28 kötelező tárgy és

26 választható tárgy

oktatását látta el asaját karán és a főiskola további négy karán.

A kar induló létszáma

72 oktató

7 nem oktató*

* A hét nem oktató dolgozó csak a karhoz került intézetek ügyintézőit foglalja magába. A Dákáni Hivatal feltöltése csak a megalakulást követő időszakban történt meg.

A lineáris képzés bevezetésével egyidőben a kar infrastruktúrális feltételei is javultak.

2006. nyarán átadták a Keleti Károly Kar új épületét a VIII. kerület Tavaszmező utcában. Az épület bruttó 3300 m2 alapterületű, 3 db 150-350 fős előadóteremmel, 7db gyakorlati foglalkozásra alkalmas tanteremmel és 5 db laboratóriummal rendelkezik. Az új épület korszerűen felszerelt, a XXI. század elvárásainak eleget tesz.

Józsefvárosi telephelyen elkészült a főiskola új 360 fős modern kollégiuma, amelyet főként a KGK-s vidéki hallgatók 2007. februárjában vehettek birtokukba.

Karunk már csak az ún. bolognai rendszerben kínál képzéseket leendő hallgatóinknak. A képzés kreditrendszerben folyik; a hallgatóknak az alapképzés (BSc) 7 féléve (levelező tagozaton 8 félév) alatt 210 kreditet kell teljesíteniük.

Az új képzési struktúrában az első képzési szint az alapképzés (BSc, BA). Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni

- 5 -

elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok azonnali vagy későbbi folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés (MSc) általában 4 féléves, amelynek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés felé. A doktori képzés, a tudományos fokozat (PhD) megszerzésére készít fel, és a képzési piramis tetejét jelenti. A Keleti Károly Gazdasági Karon műszaki menedzser (BSc), valamint gazdálkodási és menedzsment (BA) alapszakokon, Vállalkozásfejlesztés mesterszakon (MSc) és Tanár-mérnöktanár mesterszakon (MA) folyik az oktatás.

A Budapesti Műszaki Főiskola Doktori Iskolával rendelkezik (2009) így a hallgatók a mesterfokozat megszerzését követően a PhD képzést a BMF intézményi keretei között folytathatják.

A KGK alapszakjai alkalmazkodnak a munkaerőpiac változó igényeihez, az egész életen át tartó tanuláshoz igazodóan általános ismeretek, képességek, készségek és szakmai kompetenciák, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlat megszerzését biztosítva.

- 6 -

2. Szervezeti és működési kérdések

2.1 Szervezet felépítése, szervezet változása

A Kar szervezeti felépítése megalakulása óta többször változott. A Kar megalakulásakor három szakintézetből és a Nyelvi Intézetből állt. A szervezet felépítését a következő ábra szemlélteti.

A KELETI KÁROLY GAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2000-2005 KÖZÖTT

- 7 -

Kari Tanács

Kari Bizottságok

Főigazgató

Oktatási főigazgató-helyettes

Kutatási főigazgató-helyettes

Kari Hivatal

Igazgatási Csoport

Gazdasági Csoport

Tanulmányi Osztály

Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet

Szervezési és Vezetési Intézet

Vállalkozásmenedzsment Intézet

Nyelvi Intézet (később Interkulturális Kommunikáció Intézete 2008-ig)

A Keleti Károly Gazdasági Kar józsefvárosi és óbudai telephelyeken működik

A józsefvárosi telephelyen két helyszínen (Tavaszmező utca és Népszínház utca) három gazdasági intézet: a Szervezési és Vezetési Intézet (SZVI) a Népszínház utcában, a Vállalkozásmenedzsment Intézet (VMI) és a Gazdaság-és Társadalomtudományi Intézet (GTI) a Tavaszmező utcában működik.

Az óbudai telephelyen a Testnevelési és Sport Intézet működik (Kiscelli utca)

Az intézeti oktatatók száma jelenleg 46 fő, az egyéb tanári (mestertanár, nyelvtanár, testnevelő tanár, műszaki tanár) besorolásban oktató kollégák száma: 13 fő.

A Kar központja a Tavaszmező utcában került kialakításra. A hallgatók ügyeinek intézését a Tanulmányi Osztály ügyintézői is itt látják el.

A Keleti Károly Gazdasági Kar szervezeti felépítése 2005-2008 között:

- 8 -

Oktatási dékánhelyettes

Kutatási dékánhelyettes

Kari Tanács

Kari Bizottságok

Dékán

Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet

Szervezési és Vezetési Intézet

Testnevelési és Sport Intézet

Vállalkozásmenedzsment Intézet

Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ

Dékáni Hivatal

Igazgatási Csoport

Gazdasági Csoport

Tanulmányi OsztályInterkulturális Kommunikáció

Intézete

A Keleti Károly Gazdasági Kar szervezeti felépítése 2009-

2009. február 28.-án - szenáus döntése értelmében - z IKI megszünt.

Ennek megfelelően a kari szervezet is megváltozott.

- 9 -

Oktatási dékánhelyettes

Kutatási dékánhelyettes

Kari Tanács

Kari Bizottságok

Dékán

Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet

Szervezési és Vezetési Intézet

Testnevelési és Sport Intézet

Vállalkozásmenedzsment Intézet

Dékáni Hivatal

Igazgatási Csoport

Gazdasági Csoport

Tanulmányi Osztály

2.2 A Kar vezetése, működése, kari testületek

A Kar vezetése

A kar létrehozására dr. Medve András intézetigazgató kapott megbízást az integrációt Előkészítő Testület elnökétől a későbbi rektortól dr. Erdélyi Józseftől, ennek megfelelően 1999. július 1-től 1999. december 31.-ig a megalakítandó gazdasági kar kari koordinátorként tevékenykedett.

A KGK vezetésének alakulása a megalakulás óta

1999. július 1. - 1999. december 31.

Kari koordinátor dr. Medve András főiskolai tanár

2000. január 1. – 2000. május 31.

MB kari főigazgató dr. Medve András főiskolai tanár

MB oktatási főigazgató-helyettes dr. Bartos István főiskolai docens

MB kutatási főigazgató-helyettes dr. Francsovics Anna főiskolai docens

2000. június 1. - 2003. június 30.

Kari főigazgató dr. Szűts István főiskolai tanár

Általános és kut. főigazgató-helyettes dr. Medve András főiskolai tanár

Oktatási főigazgató-helyettes Dr. Francsovics Anna főiskolai docens

Dékáni hivatalvezető dr. Bartos István főiskolai docens

2003. július. - 2007. június 30.

Kar főigazgató dr. Szűts István főiskolai tanár

Kutatási főigazgató helyettes dr. Francsovics Anna főiskolai tanár

Oktatási főigazgató-helyettes Dr. Láhm Szilvia főiskolai docens

Dékáni hivatalvezető dr. Bartos István főiskolai docens

2007. július 1. –

Dékán dr. Medve András főiskolai tanár

Kutatási dékánhelyettes Dr. Kóczy László főiskolai tanár

Oktatási dékánhelyettes dr. Francsovics Anna főiskolai tanár

Dékáni hivatalvezető dr. Bartos István főisk. docens (2007.07.01.-2008.06.30.)

Dékáni hivatalvezető dr. Mizser Csilla ügyvivő szakértő 2008.07.01.-

- 10 -

A jelenleg is működő intézetek vezetésének alakulása az integráció óta

Intézet Intézetigazgató Intézetigazgató helyettes

GTI Dr. Medve András

2000.01.01.-

Bácsi Rózsa

2000.01.01-

SZVI Dr. Francsovics Anna

2000.01.01. - 2000.06.30.

Dr. Kadocsa György

2000.07.01.-

Dr. Enyedi Miklósné

2000.01.01.-

VMI Dr. Szűts István

2001.01.01.-

Izsákné dr. Böjte Éva

2000.01.01.-2000.06.30.

Elek Erzsébet

2000.07.01.-2005.06.30.

Gombaszögi Ildikó

2005.09.01.-2009.09.30.

Dr. Duma László

2009.10.01.-

TSI Dr. Fehér Györgyné

2004.01.01.-

Szeibel Lajos

2004.01.01.-

A karhoz tartozott 2009.február 28.-ig az Idegennyelvi Vizsgáztatási Központ is melynek vezetője Zabóné Varga Irén volt.

A kar dolgozói közül főiskola vezetői feladatokat ellátó személyek

2003.07.01. – 2005.02.01.

Tudományos rektorhelyettes dr Medve András főiskolai tanár

2003.02.01. – 2007.06.30.

Intézményfejlesztési rektorhelyettes dr. Medve András főiskolai tanár

2007.07.01. -

Intézményfejlesztési igazgató

A Kar elnevezése 2005-ben a Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karról Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Karra változott.

- 11 -

A Kar működése

A Kar működési kereteit a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat és a Keleti Kar kiegészítő Szervezeti és Működési Rend határozza meg. (Szervezeti és Működési Rend kiegészítése Keleti Károly Gazdasági Kar)

A vezető munkatársak tájékoztatása:

A dékán a kari vezetőket, az intézetek igazgatóit a Főiskola, a Kar fontosabb eseményeiről elektronikus levélben tájékoztatja. Kör-emailben a kgkmindenki@lists.bmf.hu e-mail címre kiküldött kari hírlevelet minden keleti karos kolléga megkapja.

Az operatív irányítás fórumai:

- Vezetői értekezlet: a dékánt munkájában segíti, a dékán havi rendszerességgel tartja, melynek résztvevői a dékán, a dékánhelyettesek és a Dékáni Hivatal vezetője.

- Igazgatótanács a Keleti Károly Gazdasági Kar operatív vezető testülete, melynek feladata a dékán munkájának segítése, tanácsadó és véleményező testületként, a Kari Tanács számára készített előterjesztések előzetes véleményezése; a Szenátus, a rektor, a Kari Tanács és a dékán határozatainak, a belső szabályzatoknak a végrehajtása, illetve a végrehajtás megszervezése, irányítása, ellenőrzése. Az Igazgatótanács tagjai a dékán, a dékánhelyettesek, a Dékáni Hivatal vezetője, az intézetek igazgatói, a HÖK elnöke, a Közalkalmazotti Tanács kari képviselője, a szakszervezet kari képviselője.

A Kari Tanács (KT) dönt a Kar alapvető és szabályzatban meghatározott ügyeiben, melynek ülését a dékán hívja össze az eseménynaptár alapján vagy szükség szerint félévenként legalább 3 alkalommal, a napirend megjelölésével. A Kari Tanács választott és nem választott, szavazati és tanácskozási jogú tagjairól a BMF SZMR Keleti Károly Gazdasági Kari kiegészítése rendelkezik.

Az Intézeti Tanács az intézetigazgató munkáját segíti.Szavazati jogú tagjai: az intézetigazgató, a tanács elnöke, az intézetigazgató helyettes,a választott képviselők (3 fő), a Kari Hallgatói Önkormányzat képviselői (2 fő). Tanácskozási jogú tagok: a dékán, illetve megbízottja, a szakmai csoportvezetők, az intézet előző igazgatója, a Kari Önkormányzat elnöke. Az Intézeti Tanácsot az intézetigazgató hívja össze, félévenként legalább 3 alkalommal.

A Kari Tanács által létrehozott bizottságok a következők:

Minőségirányítási Bizottság feladata a Kar által folytatott képzési és kutatási tevékenység ellenőrzése, a kar minőségügyi irányítási rendszerének működtetése, fejlesztése.

Kari Tanulmányi Bizottság feladata a hatáskörébe utalt hallgatói tanulmányi és vizsgaügyekben állásfoglalás, illetve döntés.

Kreditátviteli Bizottság feladata a kreditbeszámítási kérelmek elbírálása. Költségvetési Bizottság feladata a kar költségvetésének, éves beszámolójának

véleményezése, esetleges módosítási javaslatok megfogalmazása. SZMR Bizottság feladata a BMF szervezeti és működési szabályzatának, szervezeti

és működési rendjének, valamint a Keleti Károly Gazdasági Kar kiegészítő szervezeti és működési rendjének ismerete és tájékoztatás nyújtása az esetleges módosításokról, módosítási javaslatok előkészítése.

- 12 -

Hallgatói Fegyelmi Tanács feladata a hallgatói fegyelmi ügyek tárgyalása, elsőfokú döntések meghozatala.

A kari vezetés munkáját segítő bizottságok

I. Az oktatási dékánhelyettes munkáját segítő bizottságok:

Tantervfejlesztő Bizottság feladata a Keleti Károly Gazdasági Kar által gondozott szakok tanterveinek fejlesztése, a beérkezett tantervmódosító javaslatok megvitatása, döntéshozatal előkészítése.

Jegyzetbizottság feladata a Kar jegyzet igényének felmérése, nyilvántartása. Beiskolázási Bizottság feladata a Keleti Károly Gazdasági Kar beiskolázási

kampányának megtervezése, stratégia felállítása, oktatók tájékoztatása és bevonása a beiskolázás eredményessége elősegítésére.

Hallgatói Tanácsadók működnek a Keleti Károly Gazdasági Kar három gazdasági intézeténél és ellátják a hallgatók tájékoztatását, segítését a felmerülő tanulmányi, oktatási ügyekben.

II. A kutatási dékánhelyettes munkáját segítő bizottságok:

K+F Bizottság feladata a Kar kutatási, fejlesztési és pályázati tevékenységének összehangolása és segítése.

TDK Bizottság feladata a Keleti Károly Gazdasági Kar hallgatóinak TDK tevékenységével kapcsolatos előkészítő, tájékoztató, szervező-segítő tevékenység kifejtése.

III. A dékáni hivatal munkáját segítő bizottság:

PR+Rendezvényszervező Bizottság feladata a Kart népszerűsítő reklám- és szóróanyagok tervezése, véleményezése, valamint rendezvények szervezése, koordinálása.

- 13 -

2.3 Humánpolitika, a működés személyi feltételei, a követelményrendszer teljesülése

A kar vezetése az oktatási, kutatási tevékenység, a kar működésének színvonalas fenntartását, a személyi feltételek megteremtésével és a humánerőforrás folyamatos fejlesztésével is biztosítja.

Létszámok változása

A KGK induló létszáma 2000. január 1.-én

Intézet Oktató Nem oktató Összesen

Gazdaság-és Társadalomtudományi Intézet 13 2 15

Szervezési és Vezetési Intézet 10 1 11

Vállalkozásmenedzsment Intézet 11 1 12

Nyelvi Intézet 38 3 41

Összesen 72 7 79

A Kar oktatóinak és oktatást segítő dolgozóinak létszám alakulását 2000. januártól az alábbi táblázat foglalja össze. Jelentős változás a kar létszámában három alkalommal történt:

o 2004-ben jött létre csatlakozott a karhoz a Testnevelési és Sport Intézet.

o 2006-ban a nyelvtanárok kb. 50%-át a nyelvoktatás sturktúrájának átalakítása miatt elbocsátották.

o 2009 február 28.-i határidővel megszűnt a Interkulturális Kommunikáció Intézete.

A Kar oktatói és tanári állománya 2003-ban 75 fő (teljes munkaidőben foglalkoztatott 71 fő , 94,6 %) volt, 2009-ben 59 főre (teljes munkaidőben foglalkoztatott 54 fő, 91,5 %) csökkent .

Az oktatást segítő munkatársak (tanszéki mérnök, intézeti ügyintéző, Dékáni Hivatal dolgozói) létszáma 2003-ban 20 fő volt, 2009-ben 24 főre nőtt.

2006-ban megváltozott az oktatói követelményrendszer, bevezetésre került a mestertanár munkakör, melybe 3 kolléga kérte átsorolását.

- 14 -

A Keleti Károly Gazdasági Kar létszámának alakulása

tatók életkori megoszlása korcsoportok alapján 2009-ben

Életkor 26 – 30 31 – 35 36 – 40 41 – 45 46 – 50 51 – 55 56 – 60 61 – 65 66 - 70

Fő 4 fő 3 fő 3 fő 3 fő 5 fő 5 fő 9 fő 10 fő 4 fő

% 8,7 % 6,5 % 6,5 % 6,5 % 10,9 % 10,9 % 19,6 % 21,7 % 8,7 %

A karon a dolgozói létszám jelentős csökkenését az Interkulturális Kommunikáció Intézetének létszámcsökkenése, majd 2009. február 1.-én történő megszűnése okozta.

- 15 -

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009egyetemi tanár 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 1 fő 1 főfőiskolai tanár 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő 8 fő 9 fő 10 fő 12 fő 12 főfőiskolai docens 19 fő 20 fő 21 fő 25 fő 23 fő 23 fő 23 fő 21 fő 21 főfőiskolai adjunktus 10 fő 10 fő 9 fő 10 fő 10 fő 4 fő 4 fő 4 fő 6 főfőiskolai tanársegéd 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő 4 fő 4 fő 5 fő 8 fő 6 főnyelvtanár 38 fő 38 fő 38 fő 39 fő 36 fő 34 fő 15 fő 12 fő 3 főegyéb tanár 0 fő 1 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 3 fő 3 fő 4 főtestnevelő tanár 0 fő 0 fő 0 fő 8 fő 6 fő 6 fő 6 fő 6 fő 6 főoktatást segítő munkatárs 18 fő 17 fő 20 fő 22 fő 22 fő 24 fő 26 fő 27 fő 24 főkutató 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő 1 fő 1 főÖsszes létszám 91 fő 93 fő 95 fő 111 fő 109 fő 104 fő 92 fő 95 fő 84 fő

A Kar humánpolitikája

A minősített oktatók száma. 2003-ban a 71 oktatóból 8 fő rendelkezett PhD illetve CSc fokozattal és 16 fő dr. univ címmel. 2009 szeptemberében összesen 20 fő rendelkezik PhD illetve CSc fokozattal.

A Kar határozottan inspirálja az oktatókat a doktori képzésben való részvételre. A Kar a munkatárs kérésére, megbeszélés alapján átvállalja a doktori iskola és a szigorlatok költségeit, támogatja a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételt.

Ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy 14 kolléga folytat doktori tanulmányokat és az elkövetkező egy év során (2010 végéig) 9 főnél várható a fokozat megszerzése.

- 16 -

Tudományos fokozattal rendelkezők száma

2009. július 1.

Intézet Tud. fok. száma

GTI 8

SZVI 5

VMI 7

Összesen 20

A minősítettek számának várható alakulása látható az alábbi ábrán*

*2010-es adat becsült érték a 2009-ben megszerzett fokozatokkal együtt.

A Kar a kutatási feltételek javításával, kutatási műhelyek létrehozásával támogatja a minősített oktatók munkáját, további szakmai előmenetelét, és ezzel természetesen a doktori képzésben résztvevőket is segíti.

Az újonnan belépő fiatal oktatóknál feltétel a doktori képzésben való részvétel.

- 17 -

A Foglalkoztatási Követelményrendszerben előírtnak megfelelően minden oktatónak el kellett készítenie a 4 éves fejlesztési tervet, az intézeti igazgatójával egyeztetve. Ezeknek a terveknek évenkénti értékelését az intézetek vezetői az érintett oktatókkal közösen elemzik. 2011-ben 50 fő főállású oktatóval és 28 minősítettel számolva a minősítettek aránya 56 %-os lesz a KGK-n. Ez az oktatói, kutatói, tudományos tevékenység színvonalának további emelése mellett a kari vezetés humánpolitikai munkájának eredményességét is igazolja.

A tudományos fokozat szerzési időpontjának ütemezése

saját oktatók vonatkozásában

Intézet 2008 2009 2010 2011 Összesen

GTI 2 1 2 5

SZVI 2 1 1 4

VMI 1 1 2 4

Dékáni Hivatal 1 1

Összesen 1 4 4 5 14

Ezen a területen a kar elmaradásban van. A 2008-ra és 2009-re tervezett 5 fő PhD fokozat szerzésből eddig 3 fő van túl a munkahelyi védésen és 2 fő adta le értékezését munkahelyi védésre.

2.4 Minőségirányítás tapasztalatai, minőségfejlesztés

A BMF-en a minőség, a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettség több éve megfogalmazódott, az oktatásban, kutatásban tetten érhető eredményeit az akkreditáción, auditokon leírt anyagok tartalmazzák. „A tudás és innováció a gazdaság szolgálatában” főiskolai szlogent a kar vezetői és oktatói elfogadják - munkájukkal - a BSc és az MSc képzés színvonalas biztosításával hozzájárulnak ahhoz, hogy a BMF egyetemi rangú felsőoktatási intézménnyé váljon.

A BMF Minőségirányítási rendszer előírásainak megfelelően alakítottuk ki a Kar mínőségügyi szervezete. A Kar vezetése elkötelezett a minőségírányítási rendszer gyakorlati alkalmazására, döntéseinél azokat messzemenően figyelembe veszi.

A főiskola küldetésnyilatkozatát, minőségpolitikáját az intézmény, a kar oktatói, alkalmazottai ismerik. A minőségcélok az oktatás, kutatás, humánerőforrás területeire egyaránt megfogalmazottak, lebontásuk a BMF - KGK által oktatott szakokra megtörtént.

- 18 -

A Kari Tanács még 2003-ban létrehozta a Kari Minőségirányítási Bizottságot a Kari Minőségirányítási Vezetővel az élén. A Bizottság tagjainak feladatait a BMF Minőségirányítási Eljárásai rögzítik.

Évente a belső auditokon a kar minőségirányítási megbízottja ellenőrzi, hogy az intézetekben és a Dékáni Hivatalban a Minőségirányítási Szabályzatokban megfogalmazott (előírt) követelmények teljesülnek-e.

A kar szervezeti felépítése, minőségirányítási rendszere, irányítási struktúrája alkalmas a kari feladatok ellátására és kellően rugalmas a szükséges változtatások kezelésére, megvalósítására.

2008. márciusában a felügyeleti audit során a karon külső ellenőrző bizottság tett látogatást. Az audit során hiányosságokat nem találtak

Az elmúlt évek folyamán hallgatóink és oktatóink körében a minőségirányítási központ által küldött kérdőívek segítségével elégedettségmérést végeztünk, melynek kiértékelését a BMF minőségirányítási központja végezte. Ezen felül 2008. szeptemberében a kar marketing munkájának eredményességét saját készítésű kérdőív alapján mértük fel.

2.5 Marketing és PR tevékenység

A Kar marketing és PR tevékenysége 2000-től folymatosan bővül és fejlődik. Az első időszakban (2000-2006) a pályaválasztás előtt állók számára napilapokban (Népszava) mutattuk be a Keleti Károly Gazdasági Kart és népszerűsítettük szakjainkat. Oktatóink folyamatosan tartották a kapcsolatot a választott középiskolákkal, ahol osztályfőnöki óra keretében beszéltek a pályaválasztóknak a Keleti Károly Gazdasági Karon folytatható felsőfokú tanulmányokról. 2001-től működő saját honlapunkon (www.kgk.bmf.hu) is népszerűsítjük a Keleti Károly Gazdasági Kart, folyamatos frissítések, a hallgatók számára elérhető kari szabályzatok, letölthető dokumentumok, formanyomtatványok és a népszerű “kérdez – felelek” rovat segítik a közvetlenebb kapcsolattartást az érdeklődőkkel is.

2006-tól napjainkig (Marketing és PR tevékenyégünk második időszaka) folyamatosan szélesedik a reklámok lehetőségeinek köre, amit karunk évről-évre kiaknáz.

A felvételiző középiskolás diákok piacán (célpiac) pozitív eredmények elérése, illetve a felvételizők minél nagyobb számú toborzása érdekében a Keleti Károly Gazdasági Kar az alábbi feladatokat végezte el:

- banner hirdetés elkészítése és megrendelése a felvi.hu-n,

- újsághirdetések tervezése, megrendelése (HVG Felsőoktatási melléklet, Pályaválasztási Iránytű, Metropol)

- felvételi rangsor nyomon követése,

- szórólapok készítése, angol és magyar nyelven színes, igényes brossúra kiadvány,

- a középiskolák elérése postai küldemény, illetve e-mail útján (ezek eredménytelensége esetén telefonon)– személyes prezentáció lehetőségének kérése,

- oktatók felkérése a középiskolák látogatására (5 középiskola/oktató),

- 19 -

- honlap fejlesztése a beiskolázás tárgyában,

- államvizsgázók tájékoztatása a KGK mesterképzéseiről és szakirányú továbbképzéseiről,

- végzős hallgatók (KGK-s és BMF többi kara) NEPTUN-üzenet formájában történő tájékoztatása a KGK mesterképzéseiről és szakirányú továbbképzéseiről,

- pályaválasztási kiállításokon történő részvétel előkészítése (Munkaügyi Központok által meghirdetett),

- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet számára szóróanyag, prezentáció küldése,

- prezentáció készítése és eljuttatása a középiskolákban ellátogató oktatókhoz,

- KGK nyílt napok (két alkalommal egy tanévben) előkészítése és lebonyolítása,

- EDUCATIO kiállítás előkészítése, részvétel,

- KGK HÖK szórólaposztása konkurens felsőoktatási intézmények előtt (mesterszak),

- KGK HÖK szórólaposztása középiskolák előtt,

- mesterszakjainkról levél a KGK végzettjeinek,

- TV-Mix Produkciós Irodával: 10 mp-es reklámspotjaink megjelentetése.

A felsoroltakból látható hogy, a KGK a beiskolázási kampányidőszakban egyszerre, több csatornán van jelen és szinte minden rendelkezésünkre álló lehetőséget kihasználtunk. Fejlődni még kell és lehet, a rádió hirdetés lehetőségével például a következő beiskolázási kampányidőszakban élünk.

2.6 Együttműködések, kapcsolatok

A Keleti Károly Gazdasági Kar együttműködéseit több szinten értelmezhetjük. Így beszélhetünk az BMF többi karával, közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel történő együttműködésről, szakmai együttműködésekről és nemzetközi együttműködésekről.

Együttműködés a Főiskola Karaival

A Kar részt vett és részt vesz eltérő mértékben, óraszámban mindegyik kar és központ oktatatási tevékenységében, mind az alapképzés, mind a mesterképzés vonatkozásában

A felsőfokú oktatási intézményekkel fennálló kapcsolatok. Partnerségi kapcsolatban működtetjük a Vállalkozásfejlesztés mesterszakot a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel (Sopron) közösen. Tanár-mérnöktanár mesterszakunkat a BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központjával közösen (TMPK) indítottuk.

Szakmai együttműködéseink az alábbi formákban nyilvánulnak meg:

Gyakornokok kihelyezése gazdasági társaságokhoz a kooperatív képzésünk keretében;

Fejlesztési támogatás (szakképzési alap);- 20 -

Együttműködési megállapodásaink a kötelező szakmai gyakorlatra –a partnercégek folymatosan és visszatérően foglalkoztatni kívánják hallgatóinkat, többen a szakmai gyakorlat letöltése után a partner cégnél helyezkednek el (kapcsolat a munkaerőpiaccal);

Regionális Munkaügyi Központokkal (pályaválasztási tanácsadások, kiállítások) folyamatos kapcsolattartás.

A partner gazdasági társaságok listáját a beszámoló 4.2. számú melléklete tartalmazza.

A középiskolákkal való együttműködés elsősorban a beiskolázási tevékenységünkre irányul, melyről a Marketing és PR tevékenységet tárgyaló pontban írunk.

Nemzetközi kapcsolataink rendkívül széleskörűek, mind a hallgatói és oktatói cserekapcsolatok, a közös pályázatok, az MSc képzés és a közös konferencia részvételek területén. Ezen kérdésekről részletesebb információk találhatók az 4.2. és 4.4. fejezetekben.

A wilhelmshaveni egyetemmel (Németország) partneri kapcsolatban állunk: KETTŐS DIPLOMA PROGRAM.

A wilhelmshaveni kettős diploma programban résztvevő hallgatókra vonatkozó szabályzat a diploma készítésével, beadásával, védésével kapcsolatban:

1. A hallgató a program megkezdése előtt írásban értesíti a Tanulmányi Osztályt.

2. A szakdolgozat témáját a fogadó intézmény határozza meg.

3. A német intézmény jelöli ki a belső és külső konzulenst.

4. A szakdolgozatot a német intézmény értékeli, majd az érdemjegyről hivatalosan

tájékoztatja a Budapesti Műszaki Főiskola szakmai intézetét.

5. A szakdolgozat védés a Budapesti Műszaki Főiskola Tanulmányi és

Vizsgaszabályzata szerint történik.

6. A hallgató a diplomamunkáról egy oldalas magyar összefoglalót készít.

7. A védés eredményéről a BMF hivatalosan tájékoztatja a német partnert. Amennyiben

a hallgató az egyéb német előírásoknak is eleget tett, megszerezte a kettős diplomához

szükséges 60 kreditet Németországban, az eredményes magyarországi védés után

kapja meg a német diplomáját is.

8. Határidők: A programban részt vevő hallgatókra a Budapesti Műszaki Főiskola

Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerinti határidők vonatkoznak.

- 21 -

3. Oktatási tevékenység

3.1 Szakszerkezet, a képzési szerkezet átalakítása (kétciklusú képzés bevezetése, szakalapítások, szakindítások)

A műszaki menedzser képzés országosan az elsők között a BMF jogelőd intézményeinél indult. A Kandó Főiskola által 2003-ban kezdeményezett főiskolai szintű szakalapítás és szakindítási kérelem sikeres elbírálása után a képzés 2004- ben indult meg Az integrációt követően a műszaki menedzser képzés a Keleti Károly Gazdasági Karra került. Jelenleg is – a felsőoktatási intézmények között – a KGK rendelkezik a legmagasabb beiskolázási létszámmal, és képzi a legtöbb műszaki menedzsert. Nappali, levelező és távoktatási tagozaton egyaránt részt lehet venni a képzésben.

A karon végzett műszaki menedzserek gazdasági és vezetési, valamint informatikai ismertekkel rendelkezve képesek vállalkozások, vállalatok, gazdasági szervezetek irányítási feladatainak ellátására, termelési folyamatok, minőségirányítási és műszaki szolgáltatások előkészítési, üzemeltetési és irányítási, tervezési és fejlesztési feladatainak megoldására4. félévtől választható modulok. A műszaki modulokban a hallgatók az alábbi tantárgyakat is tanulják: mechatronika, gépipari termékek; energatika, híradástechnika; vezetői információs rendszerek, üzleti-folyamat alapú tervezés; integrált irányítási rendszerek, technológia elmélet; szoftvertechnológia, információfeldolgozás (ROIK Székesfehérvár). A választható gazdasági modulok az alábbi almodulokból épülnek fel: projektmendzser és mérnök-üzletkötő; szervező és vállalkozás-szervező; vállalatirányítási és minőség-menedzsment; szolgáltatásmenedzsment (ROIK Székesfehérvár).

A gazdálkodási és menedzsment szak évek óta a szakok népszerűségi listájának élén, illetve dobogós helyen van. Az egyik legkeresettebb szak. A gazdasági élet szinte minden területén használható tudást biztosít, mellyel könnyen el lehet helyezkedni az üzleti, vállalati életben vagy a közigazgatási szférában.

A végzett hallgatók a gazdálkodási és menedzsment szakon folyó képzés során elsajátított ismeretek birtokában képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok elemzésére, értékelésére és irányítására. A gyakorlati ismeretek elsajátításával alkalmassá válnak a gazdálkodó szervezetek pénzügyi, számviteli, kereskedelmi, informatikai folyamatainak irányítására, modellezésére, a számítógépes eszközök, módszerek és szoftvertechnológiai eljárások szabályozására, működtetésére. Szakirányok: marketing, üzleti informatika, vállalkozásszervező.

A hallgatók korszerű ismeretekkel ellátását, felkészítését biztosítja, az oktatómunka és a kutatómunka minőségét jelzi, hogy a kar oktatóinak 39 %-a tudományos fokozattal (PhD, CSc) rendelkezik.

A BMF műszaki karai átoktatnak a Keleti Károly Gazdasági Karra, így az alapozó tárgyakat (pl. matematika) és a műszaki, informatikai tárgyakat ugyancsak felkészült, minősített, nagy oktatói tapasztalattal rendelkező tanároktól sajátíthatják el hallgatóink.

2008-ban indult a Vállalkozásfejlesztés mesterszak. A kar erőfeszítéseit siker koronázta, amikor 2007-ben a NYE-vel közösen beadott vállalkozási mesterszakot a MAB akkreditálta, és ez alapján a képzést az OKM a 2008/2009. tanévtől engedélyezte. A közgazdász végzettséget adó Vállalkozásfejlesztés mesterszak célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított ismeretanyag birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek tevékenységének elemzésére és

- 22 -

komplex fejlesztési feladatainak megoldására. Ugyanakkor a magas szintű vállalkozásfejlesztési (innovációs) elméleti és módszertani ismeretanyag, a mester szintű üzleti ismeretek, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és képességek alkalmassá teszik a végzett hallgatókat arra, hogy a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatokat lássanak el. Megszerzett ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

Tanár-mérnöktanár (műszaki menedzser) mesterszakon a képzés célja a felsőfokú műszaki képzésre, jelen esetben a műszaki menedzser szakon szerzett gazdálkodási mérnök diplomára alapozva az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli, valamint az akkreditált szakképzésben az elméletigényes tantárgyak tanítására, a műszaki szakoktatás területén a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a szakképzési irányultságú tudományos minősítés megszerzésének megalapozása.

A kar legújabb akkreditált szakja a kereskedelem és marketing alapszak. A 2009. július elején beadott szakindítási kérelmünket a MAB 2009. október 30.-i plénum ülése jóváhagyta. A jelen állapot szerint már a felvételi tájékoztatóba is bekerült 2010. szeptemberi indítással.

Kronológiai áttekintés alap- és mesterszakjainkról indítási időpontjáról:

2010. szeptembertől induló szak

Kereskedelem és marketing (BA)

2009. szeptembertől indult szak:

Tanár-mérnöktanár mesterszak (műszaki menedzser) (MA)

2008. szeptember indult szak:

Vállalkozásfejlesztés (MSc)

2006. szeptembertől indult szakok:

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Műszaki menedzser (BSc)

2006 előtt (a régi rendszerben) indított szakok:

Informatikus közgazdász (gazdasági informatika) (főiskolai)

Műszaki menedzser (főiskolai)

Felsőfokú szakképzések a Keleti Károly Gazdasági Karon

Informatika statisztikus és gazdasági tervező (OKJ szám: 55 46 4101)

Logisztikai műszaki menedzserasszisztens (OKJ szám: 55 54 9901)

Pénzügyi szakügyintéző (OKJ szám: 55 34 3601)

Számviteli szakügyintéző (OKJ szám: 55 36 3602)

- 23 -

Szakirányú továbbképzéseink

1. Menedzser szak:

Főiskolai szakmérnök, menedzser szakon (mérnököknek), illete menedzser szakképesítésű (szakképzettség megjelölésével)

szervező szakirány

vállalkozói szakirány

- képzési idő: 2 félév

2. Üzleti tanácsadás szak (coach):

Üzleti tanácsadó (coach)

A coaching ismeretek: a döntéstámogatás, emberi gondolkodás, konfliktuskezelés és meditáció, humánmenedzsment és szervezetfejlesztés tantárgyak mellett a tananyag részét képezi a vállalati ismeretek, melybe beletartozik a vállalatvezetés, gazdaságpszichológia, változások támogatása is. Emellett hasznos gyakorlati-, üzleti útmutatást is kapnak, mint például egy tanácsadó cég indítása, működtetése, a kisvállalatok stratégiája, kisvállalatok finanszírozása, mindez angolszász tapasztalatokkal kiegészítve. A képzésen angol nyelvű kurzus is felvehető, amelyet amerikai tréner vezet.

Ezen posztgraduális képzésünket nemcsak azoknak ajánljuk, akik coachként szeretnének dolgozni, hanem azoknak is akik tanácsadó céget vezetnek vagy szeretnének vezetni a jövőben, tanácsadóként, trénerként dolgoznak vagy ilyen irányú terveik vannak, szeretnék cégüket, cégük működését, problémáit érteni, kívülállóként látni (pl. személyzeti vezetőként érdeklődnek a téma iránt), vagy új karrierre, előrelépésre, pályaváltoztatásra készülnek.

3. Logisztika-kontrolling

Szakközgazdász logisztika kontrolling szakon

képzési idő: 2 félév

A Logiszika-kontrolling szakirányú továbbképzés célja az, hogy az alapképzési szakon szerzett – a vállalati/intézményi gazdálkodás és folyamatok, valamint a funkcionális területek (logisztika, számvitel, pénzügyek, jog, adózás, marketing, HR, termelés)- ismeretekre, illetve az ott megszerzett kompetenciákra építve a hallgatók –korszerű és magas színvonalon elsajátított elméleti és módszertani ismeretek birtokában- képesek legyenek a gazdálkodó szervezetek tevékenységének elemzésére és fejlesztési feladatainak megoldására

2006. szeptember előtt indított, de még aktív – hagyományos rendszerű - főiskolai képzéseink:

műszaki menedzser

gazdasági informatikai

informatikus közgazdász

- 24 -

Akkreditált szakok a tagozatok megjelölésével az indítás éve szerint

az új képzési rendszerben

Szak Indítás éve

Műszaki menedzser (BSc)

Nappali 2006

Levelező 2006

Távoktatás 2006

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Nappali 2006

Levelező 2006

Kereskedelem és marketing (BA)*

Nappali 2010

Levelező 2010

Vállalkozásfejlesztés (MSc)

Nappali 2008

Levelező 2008

Műszaki tanár (gazd. mérnök) (MA)

Nappali 2010

Levelező 2009

Pénzügyi szakügyintéző (FSZ)

Nappali 2007

Számviteli szakügyintéző (FSZ)

Nappali 2007

Gazdálkodásés menedzsment (FSZ)

Nappali 2007

Logisztikai műszaki menedzserassz.

Nappali 2007

Üzleti tanácsadás (szakir. továbbképz.)

Levelező 2007

Menedzser (szakir. továbbképz.)

Levelező 2007

Logisztikai kontrolling

Levelező 2010

* A MAB 2009. október 30.-i ülésén engedélyezte a szakindítást 2010 szeptemberi indítással.

- 25 -

A 2010 szeptemberében indítandó szakok és azok felvételi keretszámai

Pénzügyi szakügyintéző felsőfokú szakképzés

Gazdálkodási és

menedzsment alapszak

Kereskedelem és marketing

alapszak

Műszaki menedzser alapszak

(Budapest)

Műszaki menedzser alapszak

(Székesfehérvár)

Vállalkozás-fejlesztés

Tanár -mérnöktanár (gazdálkodási

mérnök)

Nappali tagozat

35 fő 130 fő 100 fő 320 fő 30 fő 45 fő 10 fő

Levelező tagozat

- 45 fő 30 fő 160 fő - 150 fő 25 fő

Távoktatás tagozat

- - - 100 fő - - -

Az egyes szakokon folyó szakírányos vagy differenciált szakmai modulos képzésbemutatása

Szak Szakirány vagy diff.

szakmai modul

Műszaki menedzser (BSc) Projektmenedzser (GTI)

Mérnök-üzletkötő (GTI)

Vállalatirányítás (VMI)

Minőségirányítás (VMI)

Szervező informatika (SZVI)

Gazdálkodás és menedzsment(BA) Marketingmenedzsment (GTI)

Üzleti informatika (VMI)

Vállalkozásszervező (SZVI)

Kereskedelem és marketing (BA) Marketingkommunikáció (GTI)

Vállalkozásfejlesztés (MSc) -

Mérnök tanár (gazd. mérnök) (MA) -

- 26 -

3.2 A hallgatói létszám alakulása 2005-2009 között

A vizsgált időszak első évében még párhuzamosan folyt az oktatás a hagyományos, az új és régi – a korábbi KMF-es - kreditrendszerű képzéseinken.

2006-ban indultak az első BSc/BA évfolyamok a karon. Ekkor a gazdasági képzéseinken (gazdasági informatikai, informatikus közgazdász, gazdálkodási és menedzsment) szakonként három, a műszaki menedzser szakon a nappali és levelező tagozaton öt, a távoktatási tagozaton pedig három tanterv szerint folyt a képzés (BSc/BA, kredites, hagyományos és 3 régi (KMF) kredites).

Új képzésként megjelent a felvételi eljárásban választható lehetőségek között a gazdálkodási és menedzsment szak levelező tagozata. Korábban ugyanis a gazdasági szakcsoportba tartozó képzéseinken csak nappali tagozaton volt lehetőség jelentkezésre.

A hagyományos képzés hallgatói közül azok számára, akik sikertelen tárgyteljesítések miatt félévismétlésre lettek utasítva a 2002-2006 közötti időszakban, a Kar biztosította az átlépést a kreditrendszerű képzéseinkre, ahol félév kihagyása nélkül kapcsolódhattak be a kreditrendszerű tanulmányokba.

A BSc képzések indítását követően ugyanezt a lehetőséget biztosítottuk a tárgyismétlések miatt az ajánlott mintatanterv szerinti haladási ütemhez képest jelentősen lemaradt új kreditrendszerben haladó hallgatóinknak is. Ezzel a hallgatók jelentős része élt, de a régi típusú kreditrendszerű képzéseken még kb. 250 hallgató folytat tanulmányokat jelenleg is. Túlnyomó többségük a jelenleg futó tanévben valószínűleg lezárja tanulmányait.

2007-ben indult el a pénzügyi szakügyintéző felsőfokú szakképzési (FSz) szakunk. A szakra jelentkezők száma nem érte el a várt létszámot, így pótfelvételi eljárást hirdettünk a szakon, és ennek keretében végül sikerült megnövelni a felvettek számát elfogadható, de így is alacsony létszámra.

Miután a jelentkezők túlnyomó többsége első helyeken alapképzési szakokat jelölt be, az FSz képzésekre az igen alacsony pontszámmal rendelkezők jutnak be. A pótfelvételi eljárásban viszont sikerült magas felvételi pontszámmal rendelkező hallgatókat felvennünk, akik a normál felvételi eljárásban nem kerültek be alapképzésekre. Ez köszönhető volt annak is, hogy a pótfelvételi eljrásában az OKM döntésének megfelelően államilag támogatott helyeket is felajánlhattunk a jelentkezőknek.

A 2008-as és 2009-es felvételi eljárásban – a jelentkezők alacsony száma miatt – az FSz képzés nem indult el. Előrejelzésünk szerint a jövőben sem várhatő változás ezen a területen.

2007-ben (majd 2008-ban ismét) meghirdettük a szakirányú továbbképzések között az üzleti tanácsadás szakot, levelező tagozaton. A 2009/2010-es tanévben azonban már nem indult el a szak a jelentkezők alacsony száma miatt.

2008-tól indult a Karon a vállalkozásfejlesztés mesterképzési szak, nappali és levelező tagozaton, illetve 2009-től a tanár-mérnöktanár mesterképzési (gazdálkodási mérnök) szak, levelező tagozaton.

Bár a hallgatói létszámok csökkenést mutatnak (1.1. sz.diagram), de a pozitív jelek már mutatkoznak a trend változására.

- 27 -

1965 1977 1848 1632 1447

254 288 426 602 753

628 631 499 373 340

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

2005 2006 2007 2008 2009

Nappali Levelező Távoktatás

Hallgató létszámok alakulása 2005-2009. közöttoktóber 15-i statisztikai adatok alapján (2009: előzetes adat)

1.1.sz. diagram

A 2002-2005. között indított kreditrendszerű tantervek hallgatói nagy százaléka a sikertelen teljesítések miatt a hét féléves képzést általában 8-10 félév alatt teljesítik. Annak ellenére, hogy a 2005-ben utolsóként a szakra felvett hallgatóknak 2009. januárban kellett volna végezniük, a számuk 2009. februárban még 500 fő körül alakult, és 2009. szeptemberben is 250 fő még a régi kreditrendszerű képzéseken halad előre. Ez a probléma főleg a nappali tagozaton jelentkezik. A hallgatói létszámadatok kedvezőtlen alakulásának részben oka, hogy a gazdálkodási és menedzsment szakon a felvett hallgatók létszáma az elmúlt években csökkent, ami az országos felvételi ponthatár magas voltának köszönhető. E szakra karunkon is csak .... pontszámmal lehetett bejutni.

A levelező tagozaton a hallgatói létszám növekedése látható. Ennek oka, hogy új szakként megjelent a gazdálkodási és menedzsment alapszak 2006-tól, és a vállalkozásfejlesztési mesterszak 2008-tól a Kar kínálatában, továbbá 2009-től a tanár-mérnöktanár mesterképzés is. Az új szakok mellett a műszaki menedzser szak iránt is újra növekszik az érdeklődés.

A távoktatási tagozaton a hallgatói létszám az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ez a nagymértékű lemorzsolódásnak és a csökkenő felvételi számoknak köszönhető. A 2002-2003-as években felvett 250-300 fős hallgatói létszámot a későbbi felvételi eljárásokban nem sikerült már elérni.

A nappali tagozatos hallgatóink a kreditrendszerű képzéseken is 7 féléves képzésben vettek részt, így a kooperatív képzés jelentősége nem volt számottevő e szakok esetében, hiszen hallgatóink nagyrészt a gyakorlati helyükön helyezkednek el a záróvizsgát követően.

A lineáris képzési rendszerben a gazdálkodási és menedzsment BA szakon továbbra is féléves szakmai gyakorlatot teljesítenek a hallgatók a 7. féléven.

A műszaki menedzser BSc szakon a gyakorlati kötelezettség ideje azonban 4-6 hétre csökkent, itt felfutó rendszerben jelentkezhet majd érdeklődés a kooperatív képzés iránt, de

- 28 -

valószínűleg a hallgatók túlnyomó többsége a mesterképzések felé lép tovább, illetve normál munkaviszonyt létesít.

A záróvizsgát tett és oklevelet szerzett hallgatók számának alakulását az alábbi táblázat mutatja.

Záróvizsgát tett hallgatók (Budapest)

Záróvizsga éve 2005 2006 2007 2008 2009

Záróvizsgát tett 318 340 422 522 547

Oklevelet szerzett 274 279 287 390 381

% 86,2 82,1 68,0 74,7 69,6

A táblázatból kiolvasható, hogy amig 2005 – 2009 között több mint 200 fővel nőtt a záróvizsgát tett hallgatóink száma, addig csak 100 fővel emelkedett azoknak a száma akik az előírt nyelvvizsgával rendelkezve a diploma átadó ünnepségen oklevelüket is átvehették.

Emellett a fenti adatok is mutatják, hogy a hallgatói létszámok csökkenése a Karon a felvett hallgatók számának csökkenése mellett a kibocsátott hallgatók számának növekedéséből is adódik. A kreditrendszerű képzésben félévcsúszások miatt lemaradt hallgatók az elmúlt években egyre inkább elfogynak, mely a BSc/BA rendszerű képzések – és azok hallgatóinak - megmaradásával valószínűleg a hallgatói létszámok stabilizáláshoz fognak vezetni pár féléven belül.

Nappali tagozaton a hallgatók egyre nagyobb számban rendelkeznek már a felvételkor nyelvvizsgával, de a szaknyelvi követelményt előíró szakok esetében ez a csökkenés nem jelentkezik. Levelező és távoktatási tagozaton még kedvezőtlenebb a helyzet a nappali tagozathoz képest, még úgy is, hogy a 2006. előtt tanulmányaikat megkezdő hallgatók közül a 40. életévet betöltöttek mentesülnek a nyelvvizsga-kötelezettség teljesítése alól.

A probléma súlyát mutatja a záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatók magas közel 30 % -os aránya. A Tanulmányi Osztály jelenleg is több száz végzett hallgatót tart nyilván 2000-ig visszamenőleg, akik nem rendelkeznek még az oklevél átvételéhez szükséges megfelelő szintű nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Felvételi folyamat jellemzői, tendenciák, esélyegyenlőség

- 29 -

Felvételi jelentkezési statisztika a 2005-2009. években alapképzésennappali tagozaton

2.1. sz. Diagram

Felvételi jelentkezési statisztika a 2005-2009. években alapképzésenlevelező tagozaton

2.2. sz Diagram

- 30 -

Felvételi jelentkezési statisztika 2005-2009. években alapképzésentávoktatási tagozaton

2.3. sz. diagram

Felvételi jelentkezési statisztika 2008-2009. években vállalkozásfejlesztés szakonnappali és levelező tagozaton

2.4. sz. diagram

Ez országosan is kiemelkedően magas, mind a jelentkezettek mind a felvettek tekintetében.

- 31 -

A felvételi eljárás minden évben a Szenátus által jóváhagyott Felvételi szabályzat szerint folyik, mely az éppen aktuális Felsőoktatási Törvény alapján készül, és kerül frissítésre a felvételi eljárásokkal párhuzamosan.

A pontszámítási rendszer 2008-tól az addig megszokott 120+24 pontos rendszerről 400+80 pontos rendszerre állt át. A felosztás változatlanul a hozott (tanulmányi) és a szerzett (felvételi-érettségi) pontok, illetve a többletpontok összegéből alakult ki. A többletpontoknál jelentősebb súlyt kapott az emelt szintű érettségi, illetve új elemként megjelent az előnyben részesítési lehetőség a gyermeknevelés és a hátrányos helyzet tekintetében.

A felvételi pontszámítási rendszer változása azonban 2005-ig nyúlik vissza, amikor bevezetésre került az új érettségi rendszer az országban.

A műszaki felsőoktatásban beszámítható érettségi tárgyak egységesítése csökkentette a műszaki menedzser szakra jelentkezők bekerülési esélyeit, és ez a jelentkezések számának csökkenésében karunkon is megmutatkozott.

A 2009-es felvételi eljárásban ismételten bekerült a választható érettségi tárgyak közé a történelem, melynek hatására az ez évi jelentkezések száma a műszaki menedzser szakra nőtt.

A részképzésre, illetve a távoktatásra jelentkezők esetében egyértelműen nehezebbé vált a bejutás a felvételi szabályok változásai miatt.

A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy részképzésre, illetve távoktatási tagozatra elsősorban a már munkaviszonnyal rendelkező, korábban érettségizettek jelentkeznek, így őket a felvételi szabályok változása hátrányosabban érinti, mint a nappali tagozatra jelentkező fiatalabb korosztályt.

2005 előtt a költségtérítéses képzésekre felvételi beszélgetés volt előírva bekerülési feltételként.

2005-ben – a felvételi szabályok szakcsoportonkénti egységesítésekor - a műszaki szakcsoportban a költségtérítéses képzésre jelentkezőknek elég volt egy érettségi tárgyat megfelelő szinten teljesíteni a felvételhez a nem nappali rendszerű költségtérítéses képzésekre.

2008-tól már a költségtérítéses rész- és távoktatási képzésekre is két érettségi tárggyal lehetett csak felvételt nyerni. Ez a régi érettségi rendszerben végzetteket érintette leginkább, mert a szakon meghatározott érettségi-felvételi tárgyakból nem rendelkeztek eredménnyel, így nem nyerhettek felvételt kiegészítő érettségi vizsga vállalása és teljesítése nélkül. A kiegészítő érettségi vizsga letétele viszont komoly visszatartó erőt jelent. Ezt a változást csak részben kompenzálta a történelem 2009-től történő beemelése a felvételinél beszámítható tárgyak körébe.

A felvételi szabályok változása a TGYÁS-, GYES-, GYED-, GYNT-jogosultsággal rendelkezők jelentkezési hajlandóságát is jelentősen csökkentette. A korábbi szabályozások ugyanis mentességet biztosítottak a felvettek részére a fenti jogosultságok fennállásának időszakára a térítési díj tekintetében; a térítési díjat ezen időszakra az érintettek után a OKM fizette a hallgatók helyett.

Az új felvételi szabályozás azonban többletpontok biztosításával segítette a jelentkezők bejutását az államilag támogatott képzésekre. Ez sajnos azzal a következménnyel járt, hogy a távoktatási képzésektől – ahol csak térítéses képzés folyik – elpártoltak. A távoktatási tagozaton – ahol hétvégi pihenőnapon folyik a képzés, nem pedig hétköznap - a korábbi években a tandíjmentes hallgatók száma korábban akár a 10%-ot is elérte.

- 32 -

A szakmérnöki képzések iránti igény is jelentősen csökkent a vizsgált időszakban. A Kar 2005 óta menedzser szakképzést nem indított a jelentkezők alacsony száma miatt. Kiegészítő képzéseink közül az üzleti tanácsadás szakon folyt képzés a 2007-2009. években.

A felvételi eljárás lebonyolítása az új érettségi rendszer bevezetésével jelentősen módosult 2005-től. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ, majd az Oktatási Hivatal a pontszámítási feladatok nagy részét az elmúlt időszakban átvette a felsőoktatási intézményektől – így a KGK tanulmányi osztályától is. A 2009-es felvételi eljárásban – az utolsó intézményi pontszámítási feladatként megmaradt - külföldi végzettséggel rendelkező jelentkezők pontszámítása is átkerült az OH gondozásába. Így az alapképzésre jelentkezők esetében minden pontszámítási feladatot az OH végez.

A mesterképzések pontmeghatározása viszont kezdetektől fogva intézményi, kari hatáskörben van, tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg a bejutási feltételeket és követelményeket. Az OH – az országos felvételi keretprogram segítségével – csak az egységes rögzítő- és kezelőfelületet biztosítja.

Végül még egy táblázat csak a 2009 évben felvett hallgatókra vonatkozóan összevetve a 2008 évvel.

- 33 -

A 2009 év felvételi adatai

Szak 2008 2009Változás

(%)

MM ANA 196 242 23,5

MM ANK 17 74 335,3

MM ANA+ANK 213 316 48,4

MM Fehérvár 24 22 -8,3

MM ALA 101 147 45,5

MM ALK 36 23 -36,1

MM ALA+ALK 137 170 24,1

MM ATK 83 89 7,2

MM összesen 457 597 30,6

GM ANA 40 16 -60,0

GM ANK 72 88 22,2

GM ANA+ANK 112 104 -7,1

GM ALK 33 65 97,0

GM összesen 145 169 16,6

VF MNA 31 22 -29,0

VF MNK 12 6 -50,0

VF MNA+MNK 43 28 -34,9

VF MLA 50 117 134,0

VF MLK 127 29 -77,2

VF MLA+MLK 177 146 -17,5

VF összesen 220 174 -20,9

MT MLA 18

MT MLK 1

MT MLA+MLK 19

FSZ pü FNA 0 0

Összesen 822 959 16,7

Kersztfé. Táv 43 43 0,0

Mindösszesen 865 1002 15,8

- 34 -

3.3 Kreditrendszer, Neptun rendszer tapasztalatai

Karunk 2002-ben indította általánosan a kreditrendszerű képzéseket, és ekkor került bevezetésre a Neptun 2000 hallgatói információs és nyilvántartó rendszer is. Mindkettő igen komoly változást jelentett mind a Főiskola, mind a Kar életében. Bár kreditrendszerű képzés már 90-es években elindult a jogelőd Könnyűipari Műszaki Főiskola műszaki menedzser képzésén kísérleti jelleggel, de a teljeskörű átállás merőben új követelményeket támasztott minden területen.

A bevezetés nem volt zökkenőmentes. A kredites képzés mellett párhuzamosan folyt a hagyományos képzés is 2006-ig. Ez kétféle szabályozást, oktatási rendszert és nyilvántartást jelentett a gyakorlatban.

A Neptun rendszerre való átállás a technikai problémákon túl, igen komoly oktatói és hallgatói ellenállásba ütközött. A rendszer megbízhatatlan volt, gyakoriak voltak a rendszerhibák. Ez mind a rendszer működésért felelős személyeknek, mind a felhasználóknak komoly kihívást jelentett a kezdeteknél.

A Főiskola 2005-ben átállt az új Neptun.NET rendszerre, aminek bevezetésétől a régi hibáinak javulását, a korábban hiányolt fejlesztések meglvalósulását várta. Az új alapokon nyugvó rendszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem volt letesztelve a fejlesztők részéről, és a felhasználók nem férhettek hozzá a bevezetést megelőzően a véglegesnek szánt verziókhoz. Ez az eredeti Neptun 2000 rendszer bevezetéséhez hasonlóan a kezdeti időkben a hibajavítások sorozatához vezetett.

A közös fejlesztő ellenére a két Neptun rendszer közti adatkonvertálás igen nagy hiányosságokkal zajlott, ebből adódóan rengeteg adatfeltöltés és -javítás hárult a kar adminisztrációs munkatársaira. A hibák jellegéből adódóan ezek túlnyomó többsége a Tanulmányi Osztályra hárult.

Komoly problémát jelentett továbbra is, hogy a Főiskola által használt pénzügyi rendszer, a TÜSZ továbbra sem volt összekapcsolható a Neptun rendszerrel. Az első hónapokban komoly problémát okozott az ösztöndíjmodul hibás működése, ami a kifizetések csúszásához vezetett.

2007-ben végül sikerült megoldania a fejlesztőknek a TÜSZ rendszerrel való összekapcsolást. Ezzel megoldódott és egyszerűbbé vált többek között a számlázás a hallgatói ki- és befizetésekhez kapcsolódva. Ezzel párhuzamosan az adóigazolások kiállítását is sikerült átalakítani. Erre az időszakra tehető az is, hogy a tárgyfelvételek, a vizsgajelentkezések és a kapcsolódó díjfizetések területén jelentkezett hibák lényegében teljesen megszüntek.

Még van több megoldásra váró terület a Neptun adminisztráció területén (ekvivalencia, diákigazolvány-kezelés, záróvizsga-adminisztráció), de a rendszer lényegében hibamentesen működik az elmúlt években.

Az elmúlt években elindult FIR (Felsőoktatási Információs Rendszer) felé adatjelentési kötelezettségünk van. A FIR egy országos hallgatói nyilvántartó rendszer alapját képezné. A rendszerhez való kapcsolódás újabb többletfeladatokat hárított az adminisztrációval foglalkozó munkatársakra, mert rengeteg adatjavítás és –feltöltés vált szükségessé a Neptun rendszerben. Többnyire olyan problémák merültek fel, melyek rögzítésére korábban nem volt szükség, így azokat visszamenőleg kellett pótolni a lejelentett hallgatóknál.

- 35 -

2006-tól törvényi előírásként feladat az oklevélmelléklet kiadása is, mely a kiállított oklevél mellett a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó hallgatói adatokat, illetve általános információkat tartalmaz magyar és angol nyelven.

A Neptun rendszerben történik ezen mellékletek generálása, mely az első kiadási időszakot leszámítva biztosította és jelenleg is biztosítja a kiállítás gördülékeny lebonyolítását.

3.4 Egyéb oktatásszervezéshez kapcsolódó tevékenységek

Az oktatási év az újonnan felvett hallgatók kiértesítésével, valamint az iratkozás megszervezésével kezdődik.

Az augusztusi pótfelvételi eljárás ügyintézése a Tanulmányi Osztály és a Dékáni Hivatal feladatai közé tartozik. A meghirdetett szakok száma, a több tagozat, valamint a felvett létszám igen komoly szervezési és adminisztratív munkával jár.

A beiratkozáson – amely idén (2009) már egy teljes napot is igénybe vett egyes szakokon - a felvett hallgatók több témában kapnak tájékoztatást. Legfőbb témák a Kar általános bemutatása, az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó tájékoztató előadások, az informatikai rendszerek bemutatása, valamint a nyelvtanulással kapcsolatos információk. Emellett lehetőséget kapnak a kari Hallgatói Önkormányzat, a főiskolai könyvtár és a szakkollégiumok is bemutatkozásra.

Az intézetek tájékoztatása a félévkezdéshez szükséges feladatokról, elvárásokról, az intézeti Neptun asszisztensek szakmai irányítása, a kari rendszergazdával és a Tanulmányi Osztállyal való folyamatos kapcsolattartás az oktatásszervezés fontos eleme.

A regisztrációs hét teendői elsősorban a felsőbb évfolyamos hallgatókat érintik. Ebben az időszakban különösen fontos a Neptun rendszer zökkenőmentes működése, miután a felvett tantárgyak véglegesítése ekkor történik.

A regisztrációs hét feladatai közé sorolható még a hallgatókat érintő bizottságok, a kari Tanulmányi Bizottság és a Kreditátviteli Bizottság összehívása. A regisztrációs hétre vonatkozó feladatok végrehajtása az Oktatási Igazgató által kiadott „Félévzárási-félévkezdési ügyrend” alapján történik.

Már a megelőző szorgalmi időszakban elkezdődik a Tanulmányi Ügyrend és az Oktatási Igazgató által megküldött ütemterv alapján az aktuális munkák megszervezése, végrehajtása.

A szorgalmi időszak utolsó hónapja a vizsgaidőszak megszervezése. A vizsgaidőszakkal kapcsolatos teendők 90 %-ban a Neptun rendszerhez kapcsolhatók, minden kapcsolódó feladat szervezése és lebonyolítása a Neptun rendszeren keresztül folyik.

A vizsgaidőszak második felében indul a következő félév előzetes tárgyfelvételi időszaka is. A tárgyfelvétel kezdetekor már a Neptun rendszerben rögzítésre kerülnek a következő félévi meghirdetett kurzusok, nagyrészt hozzájuk rendelve már az oktatókat és az órarendi információkat.

A záróvizsgák és az oklevélátadó ünnepség megszervezése a Tanulmányi Osztály, Dékáni Hivatal és az intézetek közös munkájával valósul meg, és a január-februári és június-júliusi hónapokban zajlik.

A Tanulmányi Osztály oktatásszervezési munkáját segítik az Oktatási Igazgató által szervezett értekezleteken zajló munkamegbeszélések is.

- 36 -

4. Kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység, kutatóközpont

4.1 Kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység

A KGK-n jelenleg három tudományos műhely működik.

1. A marketing egyes területeinek kutatása (GTI témafelelős Dr. Kiss Mariann)

2. Többtényezős döntések elmélete és menedzsment döntéstámogató rendszerek tudományos kutatása és fejlesztése (Vállalkozásmenedzsment Intézet (VMI), témafelelős: Dr. Szűts István főiskolai tanár)

3. Kis- és középvállalkozások kutatása, fejlesztése (Szervezési és Vezetési Intézet (SZVI), témafelelős: Dr. Kadocsa György főiskolai tanár)

1. A marketing egyes területeinek kutatása

Elektronikus kereskedelem (1997-2002)

A világhálón megkötött üzletek értéke exponenciális ütemben nő, s felgyorsult a hazai elektronikus kereskedelem fejlődése is az elmúlt évben. Várható, hogy a kereskedelmi forgalom növekvő hányada helyeződik át a hagyományos technikákról az Internetes üzletelésre.

Probléma:

Az elektronikus kereskedelem gyakorlati megvalósításához szükséges ismeretek hiánya

A kutatás fő területei:

online értékesítési stratégia kialakítása (kereskedelmi elvek, piactípus - B2B vagy BtoC -, vevőcsoportok, értékesítési módszerek definiálása),

termékválaszték meghatározása és prezentálása, (információ hozzáférhetősége, szelektivitás, szöveges és multimédiás megjelenítések)

a virtuális bolthoz illeszkedő weblap tartalomfejlesztés, (célcsoport elvárásai alapján)

online rendeléskezelési rendszer kiépítése és beüzemelése, (rendelésfelvétel, regisztráció, fizetési módok, számlázás, szállítás lebonyolítása, opciók.)

A kutatásban résztvevő intézmények: Nemzeti Szakképzési Intézet, BMF KGK GTI

Az elektronikus kereskedelemhez szükséges ismeretekről interjúk készítése online kereskedő cégek munkatársaival, meghatározott szempontrendszer alapján online és offline kérdőíves felmérés készítése, valamint elemezése azonos profilú értékesítőhelyekkel való összehasonlítás a neten.

A honlapok elemzésébe és az interjúk készítésébe a hallgatókat is bevontuk.

- 37 -

Médiamérési módszerek összehasonlító vizsgálata (1998-2003)

A következő időszakra készülő médiaterveket a múltban bekövetkezett médiafogyasztási információk alapján készítik.

Probléma:

a becslések megbízhatóságának kérdése,

minden piackutató cég más-más mérési mutatókkal dolgozik lehetséges-e sztenderdizálás.

A kutatás fő területei:

a jelenleg Magyarországon működő piackutatók médiavizsgálati módszerei, súlyuk és megoszlásuk a kínálat szerkezetében,

a médiavizsgálatok típusai: copy és médiummal kapcsolatos (a médium tényleges nézettségére, olvasottságára, hallgatottságára vonatkozó) felmérések,

online és offline vizsgálati módszerek összehasonlítása,

a nyomtatott, a sugárzott, a kihelyezett és az elektronikus médiumok sajátosságai 1996 – 2003 között.

Adatszolgáltató piackutató cégek: Szonda Ypsos, Medián, Gfk Hungaria, AGB Hungary.

A médiavizsgálatok elvégzésébe hallgatókat is bevontunk, akik az így szerzett ismereteket jól tudták hasznosítani TDK munkában és a szakdolgozat készítésénél, valamint gyakorlati tapasztalatokat is szereztek.

Az eredményeket fölhasználtuk a médiamarketing c. tárgy tematikájának és oktatási anyagainak kidolgozásában.

További együttműködési lehetőségekről tárgyalunk az AGB Hungary céggel. Az együttműködés keretében az általuk használt televíziós médiamérési szoftvert lízingelné a BMF, és a KGK hallgatók megismerkedhetnének a szoftver sajátosságaival, az adott időszakra vonatkozó adatokból való elemzés elkészítésének és értékelésének módjával, illetve az információk felhasználási lehetőségeivel, különös tekintettel a médiatervezésre.

Az eredmények alapján készült el a Marketing c. könyv Médiatervezés c. fejezete.

A könyvet a Magyar Tudományos Akadémia Marketing Albizottsága 2003 decemberében Kürthy-díjjal tüntette ki.

Adattárházak tervezése, létrehozása és adatbányászati technikák alkalmazása az árképzésben

A marketing, mikroökonómia és informatika diszciplináit integráló kutatás célja azoknak a business intelligencia eszköztárába tartozó eljárásoknak és modelleknek az elemzése, értékelése, adaptálása és kidolgozása, amelyek gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik a különböző piaci szerkezetekben és területeken működő vállalatok ármunkáját. Ez nemcsak az adatelemzést támogató adattárház tervezésének, kialakításának és működtetésének feladatát, hanem a megfelelő adatbányászati algoritmusoknak a feltárását és/vagy a modellezését is szükségessé teszi, mivel az

- 38 -

árképzési és árváltoztatási döntések komplexitása üzleti, technológiai és informatikai ismeretek együttes felhasználását igényli. A vállalati ármunkában az ár a folytonosan változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás eszköze, egyben pedig – a fogyasztói reakciókban fellelhető minták és trendek felismerése illetve extrapolálása révén – hatékony szegmensképző tényező is.

A kutatás fő területei:

Az ármunka adattárház-építése és jellemző adatbányászati algoritmusai

Az asszociációs szabályok definiálása és felhasználási lehetősége a független termékek, a termékcsomagok és a termékcsaládok kialakításában és árazásában.

Funkcionális és közelítő függőségek vizsgálata az ár kialakításának és változtatásának folyamatában.

Az osztályozási feladatok és a csoportosítás (klaszterezés) összehangolása az árképzésben különös tekintettel a szegmensképzésre.

A főbb árkedvezmény-típusok, árakciók, illetve ezek optimális kombinációi várható piaci, és pénzügyi hatásainak elemzése az egyes szegmensekben.

Viselkedésbeli asszimetriák feltérképezése és kezelése az árakkal kapcsolatos fogyasztói magatartásban

Árelfogadó és –elutasító fogyasztói magatartás az eltérő piaci szerkezetekben.

Az információ és a tapasztalat szerepe a fogyasztói magatartás asszimetriáinak kialakulásában. Jellemző asszimetria-minták a keresletben és a rugalmasságokban.

Az asszimetria következményei a vállalati ügyfélkapcsolatokban, különös tekintettel az ügyfélérték, a jövedelmezőség és a lemorzsolódás alakulására.

A munkacsoport tagjai kidolgozták az integrált kutatás nulhipotéziseit, lehetséges módszertanát, illetve a közös kutatási téma egyes részterületein közös tudományos kutatásokat is folytattak, melyekben esetenként más hazai és külföldi kutatók is részt vettek. Az önálló tudományos kutatás főbb eredményei elsősorban a primer információk átfogó elemzéséhez, illetve a szegmentálás korszerű, elsősorban többdimenziós módszereihez kapcsolódtak. Az informatikai hátteret szolgáló kutatás a mesterséges asszociáció, mint a mesterséges intelligencia egyik önálló fejlesztési ágának létrehozására irányult.

Többdimenziós statisztikai módszerek (klaszter-, faktor-, varianciaanalízis alkalmazása a piackutatásban szocio-demográfiai és pszichográfiai szegmentálásra.

Conjoint-elemzés, mint a termék egyes tényezőinek részekre bontására szolgáló módszer a fogyasztói preferenciák mérésére az ármunka előkészítési szakaszában.

Az ár-érzékenység becslésére szolgáló módosított Westendorp-modell megkonstruálása az abszolút és a relatív árküszöbök, a márkapreferenciák és vásárlási szándék definiálása céljából.

A racionális, emocionális és etikai elvek érvényesítése a bankmarketingben, az etikus fogyasztói magatartás megjelenése a banki szolgáltatások árazásában.

- 39 -

Strukturált objektumok első- és másodfajú hasonlítási módszerei az adatbázisokban.

Csoportképzés és osztályozás a metrikus tér távolságfüggvényéből előállított antimetrikus tér hasonlóságfüggvénye révén.

Terméktervezés üzletpolitika

A versenyképes és piacképes termékek tervezésének folyamata tartalmi összefüggései és módszertana a vállalkozási siker kulcstényezői.

Probléma

A vállalkozások nem képeznek súlypontokat, nem koncentrálnak eléggé a stratégiai jellegű, kiemelt fontosságú termékek tervezésére és menedzselésére.

A kutatás fő területei

A vállalat termékszerkezetének minősítése

A stratégiai termékcsoportok meghatározása és minősítésük indoklása,

A termékszerkezet változásának főbb irányai

A stratégiai termék (csoport) elemzése, értékelése,

A fejlesztési irányok jellege: termékvonal bővítés, minősítés és generációs termék, termék innováció, célpiac bővítés vagy – váltás, márkaépítés, szolgáltatásfejlesztés.

Kulcsterületek, kulcsfeladatok meghatározása

A kutatásban résztvevők

A Miskolci Egyetem közgazdász hallgatóinak közreműködésével évente mintegy 30 vállalat gyakorlatának felmérése és kiértékelése 1992–től 2003-ig.

A Nyugat-magyarországi Egyetem közgazdász hallgatóinak közreműködésével évente mintegy 30 vállalat gyakorlatának felmérése és kiértékelése a nyugat-magyarországi régióban. (2003-2009).

A szolgáltatásiparok és a termék-előállításhoz és –értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások egy ország vagy vállalat mértékadó versenytényezői.

Probléma

A szolgáltatásokat nem kezelik kiemelt szerepüknek megfelelő súllyal a tervezésben és a gyakorlati kivitelezésben.

A kutatás fő területei:

A szolgáltatás környezetének (jogi, gazdasági, technikai stb.) jellemzői.

A szolgáltatások minőségét meghatározó paraméterek.

A szolgáltatások jövőjének feltárása.

A szolgáltatások minőségi fejlesztése – és homogenizálása.

A szolgáltatásmenedzsment és marketing legújabb módszerei és eszközei.

A kutatásban résztvevők:

- 40 -

A Miskolci Egyetem közgazdász hallgatóinak közreműködésével évente mintegy 30 vállalkozás gyakorlatának felmérése és kiértékelése (1992 – 2003).

A Nyugat-magyarországi Egyetem közgazdász hallgatóinak közreműködésével évente mintegy 30 vállalat gyakorlatának feltárása és fejlesztési javaslatok kidolgozása (2003-2009).

2. Többtényezős döntések elmélete és menedzsment

döntéstámogató rendszerek tudományos kutatása és fejlesztése

Az elmúlt néhány évtizedben a mikroökonómiai kutatások és a viselkedéstudományok eredményei döntő mértékben járultak hozzá a döntéselmélet és a döntéselemzés fejlődéséhez. Ezen eredmények közül kiemelhetőek a preferencia és a szubjektív valószínűség axiómatikus megalapozása, a kockázatos és a bizonytalan körülmények közötti döntéshozatal hasznossági értékeinek a becslése, a többtényezős utilitáselmélet, és a csoportos döntéshozatal elemzése. A modern kardinális és ordinális hasznosság- és preferenciaelmélet ezekben a diszciplinákban eredezik.

Nemzetközi és hazai szinten publikált eredmények

A munkacsoport tagjai intenzív közös tudományos kutatásokat folytatattak amelyben esetenként más neves hazai és külföldi kutatók is részt vettek. Az önálló tudományos kutatásainak főbb eredményei elsősorban a döntéselméleti irányzatokhoz kapcsolódnak.

Egy additív típusú, új az utilitáselméletre épülő többtényezős döntéselméleti modell (MTSE) kifejlesztése metrikus hasonlósági függvények megkonstruálásával és alkalmazásával;

Egy többkritériumú döntéstámogató és szoftverrendszer kifejlesztése (MAROM) döntéshozói preferenciák mérésére és az oktatásban való alkalmazása;

Az AHP és az MTSE módszerek szintézise a nemkívánatos rangsorfordítás előfordulásának eliminálása céljából;

A fogyasztói preferenciák mérésének és menedzsment típusú értékelésének modellezése, technológiája és alkalmazásokkal.

Olyan közös tudományos kutatásokat folytatattak, amelynek bizonyos nemzetközi vonatkozásaik is vannak. Főbb kutatási eredményeik az alábbiak:

Új keresési algoritmus megkonstruálása a legrövidebb út hálózati optimalizálási probléma témakörében;

A konstruált modell alkalmazása tanulásmenedzsment folyamatokra

Önállóan elért tudományos és kutatás-fejlesztési eredményei az alábbiak

Az ordinális mérési skálán történő preferenciarendezés kiterjesztése nagy számú alternatíva racionális kezelésére és hatékony rendezési elv meghatározása; A gráfelmélet alkalmazása ordinális mérési skálán történő preferenciarendezés struktúrális meghatározására;

Többtényezős összehasonlító módszer kifejlesztése és alkalmazása a benchmarking, a fogyasztói viselkedés és a racionális választás területein.

Az elektronikus kereskedelem és a logisztika

- 41 -

Ebusiness, Elektronikus kereskedelem

Duma László az elektronikus kereskedelem területén iskolateremtő, a magyar felsőoktatásban a legtöbb helyen kötelező irodalomként használt eBusiness könyv társszerzője (Nemeslaki, A., Duma, L., Szántai, T.: eBusiness üzleti modellek, 2005). A könyv elkészítését többéves elméleti kutatómunka előzte meg.

A kutatás főbb területei

eBusiness környezet, iparági szerep

eBusiness értékpropozició átalakulása

eBusiness stratégia kérdések

Üzleti modellek

Elektronikus piacterek

Vevőcsatorna menedzselése

Infrastuktúrális kérdések

Ebusiness és Logisztika

Duma László az országban egyedülálló téma kutatója 2001 óta :az eBusiness és a logisztika metszetének vizsgálatával, a kihívások azonosításával és metodológia alapok lefektetésével foglalkozva több konferencián és szakcikkben adott számot az ezen a területen elért eredményekről. Ezen kutatásai a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdődtek, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatódtak a 2000-es évek második felében.

A kutatás fő területei:

Az e-kereskedelem logisztikai kihívásai

Vásárlói szokások és logisztikai megoldások

Az utolsó kilométer problémája

A hagyományos elosztási rendszerek átalakulása

Közlekedési alágazatok szerepe és lehetőségei

Hálózati gazdaság és teljesítménymérés

A hálózati gazdaság jelenségének értelmezése korunk egyik legjelentősebb menedzsment kutatási területe. Duma László ezen a területen több folyóirat cikket közölt 2002 és 2008 között, illetve doktori disszertációja is ebben a témában készült el 2005-ben.

A kutatás fő területei:

A logisztika és az ellátási lánc menedzsment a megváltozott gazdasági keretek között

A hálózati gazdaság jelenségköre és tendenciái

A hálózati gazdaság paradoxonjai

A logisztika bővülő értelmezése és más tudományterületekkel való reláció

A logisztika koncepciójának új meghatározása, összefoglalás

- 42 -

Logisztikai vonatkozású hálózatok topológia sajátosságai, és az ebből fakadó következmények

Teljesítménymérés a változó üzleti keretek és a hálózati szemléletmód mellett

A logisztikai teljesítmény-konverzió modellezése

3. Kis- és középvállalkozások kutatása, fejlesztése

A többtényezős döntések elmélete és menedzsment támogató rendszerek tudományos kutatása és fejlesztéséhez kapcsolódva az alábbi témákban születtek még eredmények:

Kisvállalkozások irányítási és döntési problémái különös tekintettel a humán tényezővel való kapcsolatokra;

Az ügyfélközpontú marketing (CRM) magyarországi helyzetének nagy számú minta alapján való vizsgálata, összefoglaló elemzése ésfejlesztési javaslatok kidolgozása;

Kérdőíves felmérésre épülő kutatás eredményeinek összehasonlító elemzése és javaslatok kidolgozása az E-learning rendszer bországos bevezetése kapcsán.

A közép-kelet-európai országok számos felsőoktatási intézményének – közöttük a Szervezési és Vezetési Intézet is - oktatói az 1990-es évek elejétől szervezett formában és rendszeresen foglalkoztak az átalakulás, a fejlődés, a vállalkozás és a menedzsment aktuális kérdéseivel annak érdekében, hogy az EU tapasztalatokat ezen a téren hasznosítsák. A tevékenységben visszatérően, illetve folyamatosan kiemelt helyet foglalt el a kis- és középvállalkozások kutatása, fejlesztése. 2002-ben Budapesten került megrendezésre az első Menedzsment, Enterprise and Benchmarking (MEB) konferencia, amelyen a megkezdett együttműködési folyamat folytatását és további szakmai kiterjesztését hirdették meg a résztvevők.

A KGK SZVI a menedzsment szakterületen, elsősorban a kis- és középvállalkozások kutatási, fejlesztési és nemzetközi publikációs tevékenységével, több éves előkészítés eredményeképpen a 2004. évben a témában élenjáró közép-keleteurópai egyetemekkel nemzetközi K+F Együttműködési Megállapodást hozott létre.

Az együttműködés koordinációs központja a megállapodást követő első négy évben a BMF Szervezési és Vezetési Intézet.

Az együttműködés tartalma

Évente legalább egy nemzetközi konferencia szervezése, amelyen az együttműködő partnerek beszámolnak az előző időszakban végzett K+F tevékenységről

A konferenciáról MEB illetve SME szakterületi kiadvány készítése a partner kutató műhelyek beszámolói alapján

Eseti jelleggel szakmai kiadványok készítése egy-egy kiemelkedő, közös K+F eredmény közzététele céljából

A partnerek egymás számára hozzáférhetővé teszik a tárgykörbe tartozó kutatási eredményeket úgy, hogy azt a felsőoktatásban is hasznosítani lehessen (pl. jegyzettek, cikkek, szakkönyvek más nyelvre történő fordítása)

Közös pályázatok a K+F területen megnyíló országos és EU pályázati kiírásokon

Kutatók kölcsönös látogatása a partnerek kutató műhelyeiben tapasztalatcsere céljából

Hallgatók kölcsönös fogadása a kutatási területhez kapcsolódó oktatási és kutatási program keretében

- 43 -

A kis- és középvállalkozások (KKV) kutatás a főiskolán 1994-ben kezdődött. 1993-ban, Bécsben a Közgazdasági Egyetemen (WU) tartott nyári egyetemen és az azt követő nemzetközi konferencián hívták fel a reformországok résztvevőinek figyelmét a KKV jelentőségének növekedésére a fejlett európai országokban. Ezzel egy időben indult a MER („Management, Entwicklung, Razvoj”) nemzetközi kutatási program Szlovéniában a Maribori Egyetem. A programban Ausztria, Svájc, Németország mellett szinte valamennyi reformország képviseltette magát. A BMF akkori jogelődje, a Bánki D. Műszaki Főiskola részéről a jelenleg is fennálló Szervezési és Vezetési Intézet (SZVI) vett részt kezdettől a kutatásokban és a MER együttműködésben.

A Kis- és középvállalkozások fejlesztése (KKV) kutatásainkat jól reprezentálják a tárgykörben – nemzetközi fórumokon - megjelent publikációink, amelyekről áttekintést nyújt az alábbi felsorolás, a tejesség igénye nélkül:

Kis- és középvállalkozások üzemgazdaságtana kutatási program a BMF-en

A kontrolling szerepe a kis- és középvállalkozások menedzsmentjében

Kis- és középvállalkozások válságmenedzsmentje

KKV válságmenedzsment sajátosságai Magyarországon

Átvilágítás és üzleti értékelés a kis- és középvállalati körben

Válságelkerülő és válságkezelő módszerek Magyarországon

Kis- és középvállalkozások változás menedzsmentje

Változás menedzsment és szinergia – egy magyar vállalat példáján

Változás menedzsment tapasztalatok és aktualitások Magyarországon

A családi vállalkozások szerepe a magyar mezőgazdaságban

Azonosulás a céggel a családban

A családi vállalkozások helyzete Magyarországon

A családi vállalkozások versenyképessége

A SZVI kutatási programját az alábbi tevékenységek és eredmények jellemzik:

Új tantárgy kialakítása és bevezetése az oktatásba

Irodalom kutatás

KKV tanácsadási tevékenység

Felmérések készítése a KKV körben

Publikációs tevékenység

A kutatási eredmények hasznosítása

Az oktatás színvonalának emelkedésében

Közvetlenül a vállalkozási gyakorlat fejlesztésében.

Publikációkban

Az intézmény által végzett tanácsadói munkákban.

A TDK-dolgozatokban.

A doktori disszertációkban.

Tudományos konferenciák tartalmában.

- 44 -

A tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység ezenkívül kutatási projektekben folyik. A Karon jelenleg futó, illetve hamarosan induló kutatási projektek a következők: .

Az erős, a gyenge, meg a ravasz: Hatalom és stratégiai viselkedés szavazási játékokban, 2008-2011, az OTKA finanszírozásával (NF 72610), vezető kutató: Dr. Kóczy Á. László főiskolai tanár.

Fuzzy operátoros módszerek alkalmazása az intelligens járműinformatikai rendszerekben, 2005-2009, az OTKA finanszírozásával (T0 48756), vezető kutató: Dr. Szeghegyi Ágnes főiskolai tanár.

Journal rankings based on citation tournaments, a METEOR finanszírozásával, vezető kutató: Dr. Kóczy Á. László főiskolai tanár.

Assessing the Robustness of Key Results in Economics , az NWO (Holland Kutatási Alap) VICI programjának finanszírozásával. Vezető kutató: P. Jean-Jacques Herings. Résztvevő a Kar részéről: Dr. Kóczy Á. László főiskolai tanár.

A kar K+F+I stratégiai célkitűzései olyan kutatási és oktatási stratégiát határoznak meg, amely illeszkedika Lisszaboni Akcióprogramhoz, és az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és a főiskola stratégiai elképzeléseihez.

A kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia részcélkitűzései:

A foglalkoztatás bővítése, a tartós gazdasági növekedés feltételeinek javítása. (kutatóműhelyek, egyéni kutatások és kutatási együttműködések)

Közreműködés az állami közszolgáltató rendszerek és nagy állami elosztórendszerek reformjában. (kutatóműhelyek, egyéni kutatások és kutatási együttműködések)

A képzési struktúra (szakok, szakirányok, tantervek, oktatási programok) átalakítása a kontinuitás megtartása mellett.

Teljesítménynövekedés egyéni kezdeményezése, költséghatékonyság, kockázatkezelő magatartás. (Többtényezős döntések elmélete és menedzsment döntéstámogató rendszerek tudományos kutatása és fejlesztése kutatóműhely)

Az élethosszig tartó tanulás keretében olyan fejlesztési programok kidolgozása, amelyek felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit. (Kis- és középvállalkozások kutatása, fejlesztése kutatóműhely)

A kutatási tevékenység olyan képzési struktúra létrehozását szolgálja, amely az alábbi támpontokat veszi figyelembe:

A képzés szerkezete és tartalma rugalmasan alkalmazkodjon a társadalom, valamint a gazdaság szereplőinek igényeihez.

Az egyén foglalkoztathatóságának javítása, munkaerőpiaci aktivitásának növelése.

Foglalkoztatási környezet fejlesztése.

Az üzleti környezet fejlesztése.

A jövő generációja iránti felelősség javítása, az oktatás, a kultúra, és az egészséges életmódra nevelés területén.

A vállalkozások és az oktatás innovációs tevékenységének összekapcsolása.

Részvétel az innovatív tudásalapú társadalom kialakításában és működtetésében.

Az üzleti szolgáltatások javítása.

Hozzáférhető oktatás.

A szakképzés rendszerének megújítása.

- 45 -

A Kar az oktatás és tudományos tevékenység összekapcsolása érdekében az oktatott szakok, szakirányok tanterveit, tantárgyi programjait illeszti a lineáris képzési struktúrához. Támogatja és ösztönzi a hallgatói, oktatói mobilitást az erre vonatkozó nemzetközi megállapodások kötésével, valamint hazai szervezetekkel kötött együttműködési szerződésekkel a gyakorlati képzés biztosításához.

A karon nagy hagyománya van az egyéni kutatómunkának is. Ezek eredményeképpen hazai mércével mérve több jelentős szakkönyv született a marketing és a számvitel területén.

A kutatás-fejlesztési tevékenységek közé kell sorolnunk a hallgatók tudományos munkáit is, melyek a Tudományos Diákkörök illetve egyéb projektmunkák kereteiben folynak. Erről részletesebb tájékoztatást a 4.2. pontban adunk.

4.2 Tudományos Diákköri tevékenység, tehetséggondozás

A Keleti Károly Gazdasági Kar képzései nagy hangsúlyt helyeznek a tehetséggondozásra. Abból kiindulva, hogy más és más a hallgatók érdeklődési köre, feladatelemző és megoldó képessége, a tantárgyak egy részének választhatósága e célt szolgálja. A jelölt szabadon dönt abban, hogy a számára különösen kedves, vagy épp érdekesebbnek tűnő szakterületek közül válasszon, akár több tárgyat is egyszerre.

A tehetséggondozás a kimagasló, de legalábbis átlagosnál magasabb teljesítményt nyújtani képes hallgatókkal való speciális törődésre irányul. Ők az adott területen mélyebb, magasabb szintű ismeretanyagot kapnak, esetenként egyénre szabott felkészítési formában. A gyorsabb haladás lehetővé teszi, hogy ugyanazon képzési időben az átlagosnál nagyobb tananyagot sajátíthassanak el.

A tehetséggondozás másik, de legalább ilyen fontos területe az érdeklődés felkeltése, a hivatás, azaz a gazdálkodás tisztelete és megszerettetése, illetve a hallgató számára különösen kedves terület, vagy akár területek specializált, magasabb szintű oktatása. Ez utóbbinál alapvető szempont, hogy a hallgató maga válasszon egy vagy több „kedvenc” tantárgyat, így megkülönböztetett érdeklődésének megfelelően kap többlet ismeretanyagot, extra odafigyelést.

A tehetséggondozás új, fiatal szervezete karunkon a szakkollégium. A Keleti Károly Gazdasági Karon két szakkollégium működik. Korábban alakult szakkollégiumunk, a Jánossy Ferenc Szakkollégium hallgatói kezdeményezésre 2006. nyarán jött létre. Célja a gazdasági és társadalomtudományi kérdések iránt érdeklődő hallgatók összefogása és segítése, annak érdekében hogy az anyaintézmény tantervi követelményein túli szélesebb és mélyebb tantárgyi tudásra tehessenek szert. A szakkollégisták számára már a BSc szintű képzésük alatt lehetőség nyílik a mesterszintre (MSc) jellemző speciális képzésekbe és szakirányokba betekintést nyerni. Ezzel – továbbtanulásuk esetén - a szakirány megválasztása is könnyebbé és tudatosabbá tehető.

2008-ban alakult meg a Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium, amely a Budapesti Műszaki Főiskolán meglévő három tudományág - műszaki, informatikai és közgazdasági - hallgatóit szervezi projekt rendszerben közösséggé. A Projektek keretében a hallgatók megismerkedhetnek más szakterületen tevékenykedő hallgatókkal és munkásságukkal, megtanulhatják, a sikeres együttműködés lehetőségét és formáját. Komoly segítséget nyújthatnak egymásnak. A Szakkollégium szakcsoportjai a szakterületre jellemző karrierrendszerrel és szervezeti formával rendelkeznek.

- 46 -

A szakmaiság hangsúlyozása mellett a szakkollégiumok törekednek a közéleti és közösségi életbe is bevonni tagjaikat.

A Tudományos Diákköri Kutatás, azaz TDK, egy a diákok által szabadon választott témában, tudományos területen végzett kutatási munkát, elmélyülést jelent. A választott témát egyfajta "mentor", úgynevezett konzulens (szakoktató, adott témában képzett szakember) segítségével kell feldolgozni. A TDK egyben a Tudományos Diákköri Konferencia rövidítése is, ahol ezeket az írott munkákat kell szóban prezentálni.

A Budapesti Műszaki Főiskolán évente – a Tudomány Napja rendezvénysorozat keretében – megrendezzük a TDK konferenciát. A KGK hallgatói rendszeresen kb. 25-30-an három szekcióban vesznek részt az eseményen. Hallgatóink 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben is sikeresen szerepeltek az OTDK Konferencián is.

A XXVIII. OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) Közgazdaságtudományi Szekciójában Karunkat 8 dolgozat, képviselte, ebből 7 dolgozat szerzője tagja a JFSZK-nak. A kart képviselők közül összesen hárman értek el –egy második és két harmadik- helyezést. A helyezettek közül ketten a Szakkollégium tagjai. Ezt megelőzően a soproni OTDK-n karunk hallgatói szintén egy harmadik helyezéssel díjazott dolgozattal vettek részt.

A XXIX. OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) Oktatás, tudásmenedzsment tagozatában: 1 hallgatónk –aki a JFSZK tagja- a zsűri különdíját kapta, Világgazdaság tagozatban pedig 1 hallgatónk OTDK II. helyezést ért el.

Azok a hallgatók, akik megfelelő nyelvi felkészültséggel rendelkeznek, bekapcsolódhatnak nemzetközi oktatási és kutatási projektjeinkbe, továbbá Erasmus ösztöndíjat elnyerve külföldi partner intézményekben tanulhatnak. Választható tárgyaink között olyan tantárgyakat hirdetünk meg, amelyek hangsúlyozottan szolgálják a tehetséggondozást.

A Keleti Károly Gazdasági Kar hallgatói a főiskolán folyó kutatási tevékenységekben Tudományos Diákköri munkájukkal vesznek részt. A Kar oktatóinak köszönhetően ez a munka rendszeres és folyamatos, bár a résztvevő hallgatók száma és részvételük intenzitása hullámzó.A 2000-2008. közötti időszakban az intézményi TDK-n benyújtott tudományos diákköri munkák és az elért helyezések száma az alábbiak szerint alakult:

Évek

A benyújtott TDK dolgozatok száma

Helyezést elért dolgozatok száma

Az intézményi TDK

konferenciára

Az országos TDK

konferenciára

Az intézményi konferencián

Az országos TDK

konferencián

2000. 334+5

9 -

2001. 17 10 0

2002. 177+8

7 -

2003. 18 10 0

2004. 218+0

9 -

2005. 6 2 1

2006. 217+1

10 -

2007. 25 9 3

- 47 -

2008. 155+-

6 -

2009. - - 1

Meg kell jegyezni, hogy OTDK megrendezésére csak minden második (páratlan) évben kerül sor, ahol a megelőző két évben az intézményi szintű TDK-án eredményesen szerepelt pályamunkák nevezhetők. Ebből adódik az is, hogy az OTDK helyezések csak két évenként értelmezhetők, illetve, hogy a pályázók száma erősen változó. A végzős hallgatók például indulhatnak, de elhelyezkedésük után általában ezzel a jogukkal nem élnek.

A kar intézetei évente váltakozva rendezik a kari TDK-t. A hallgatók munkájának irányításában konzulensként, a dolgozatok bírálatában és a konferenciák szekcióbizottságaiban folyó értékelésben az oktatók többsége részt vesz.

Az OTDK-n helyezést elért hallgatók konzulensei dr. Bartos István docens (VMI), Borbás László adjunktus (SzVI), dr. Láhm Szilvia docens (GTI), Halpern Péter adjunktus (SzVI) voltak.

Az OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában 2005-ben dr. Szűts István főiskolai tanár bíráló bizottsági elnök, 2009-ben dr. Kóczy László főiskolai tanár és dr. Michelberger Pál főiskolai docens bizottsági tag volt.

A 2007. évi OTDK-n

- Szabó András (konzulens: Borbás László adj, SZVI) II. helyezést,

- Bugár Linda (konzulens: Dr. Bartos István doc. VMI) III. helyezést,

- Varga Viktor (konzulens: Dr. Láhm Szilvia doc. GTI) III. helyezést ért el.

A 2009. évi OTDK-n

Rónyai Balázs (konzulens Borbás László adj. SZVI) II. helyezést ért el

Varga Viktor (konzulens Dr. Kadocsa György főisk. tanár SZVI) különdíjban részesült.

4.3 Publikációk alakulása

A vizsgált időszakban a publikációs tevékenység tendenciája emelkedő, egyes publikációk esetén vannak stagnálások és időszakos visszaesések. Különösen örvendetes a nagy számú konferencia kiadvány, mely az intenzív konferencia részvételekre utal. Ezen kategóriának 2007-ben jelentős a növekedése. Jelentős magyar nyelvű könyvek és folyóiratcikkek száma. Továbbá kiemelendő a nagy számú idegen nyelvű folyóirat cikk.

PUBLIKÁCIÓK 2000-2009

Év Könyvek, könyvrészletek

Folyóirat-

cikkek

Konferencia-közlemények

Oktatási anyag

Szabadalom

Összesen Publikációs pontrendszer szerint elért pontszám

2000-2004 27 23 76 69 195 -

- 48 -

2005 4 16 37 5 - 62 -

2006 6 2 54 10 1 73 -

2007 2 9 47 16 - 74 193,4

2008 4 14 48 27 - 95 228,14

2009 1 10 24 9 - 44 100,9*

* 2009. augusztus 13-ig.

A Kar gondozásában megjelent kiadványok elérhetõk a Kar RePEc ( Re search P apers in Ec onomics) (http://edirc.repec.org/data/gkbmfhu.html) oldalán .

Látogatói statisztika a feltöltött cikkekről:

(Egyelőre elérhető: FIKUSZ 2007, FIKUSZ 2008, MEB 2008, Working Paper, 2009. szeptember 4-i statisztika alapján.)

könyvtár látogatás a kezdetektől letöltés a kezdetektől

MEB 2008 2527 534

FIKUSZ 2007 1985 450

FIKUSZ 2008 2552 722

Working paper 941 326

Összes látogatás/letöltés a kezdetektől: 8005 /2032

2008-ban újra elindítottuk a Kar preprint (working paper) sorozatát. Itt kidolgozott, publikációra érett cikkek jelennek meg, melyet a publikációra benyújtás előtt a szerző szeretne vitára bocsátani, illetve a megjelenéssel igazolja a cikk elsőségét is. Ugyanakkor a preprintek nem minősülnek publikációnak sem előmenetel, sem további publikálhatóság szempontjából. Ha egy working paper a későbbiekben megjelenésre kerül, az archívum azok számára is biztosítja a hozzáférést, akik esetleg a fizetős tartalmakhoz nem férnek hozzá ezzel is növelve a hivatkozások esélyét.

4.4 Partnerség és nemzetközi kapcsolatok.

A Kar széleskörű helyi, regionális és országos kapcsolattal rendelkezik. A kapcsolatok tekintetében a Keleti Károly Gazdasági Kar széles körű, kiterjedt partnerségre törrekszik. A kapcsolatok rendszerét az alábbi szempontok szerint kategorizáljuk:

Partneri kapcsolatok az oktatási együttműködés szempontjából

Partneri kapcsolatok a kooperatív együttműködés szempontjából

Partneri kapcsolatok a beiskolázás szempontjából

Középiskolai kapcsolatok a beiskolázás szempontjából

Felsőoktatási kapcsolatok

Végzett hallgatókkal való kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

- 49 -

Az oktatásban való együttműködés tekintetében a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel (Sopron) és a BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai központjával állunk kapcsolatban két mesterszakunk szervezése és működtetése tekintetében.

Partneri kapcsolataink a kezdetektől folyamatosan szélesednek, bővülnek. PR és marketing tevékenységünk is folyamatosan fejlődik, így egyre több kommunikációs csatornán érjük el a célközönséget, a pályaválasztás előtt álló hallgatókat.

Kapcsolatban állunk azokkal a gazdasági társaságokkal, melyek a kooperatív képzésünk időtartama alatt foglalkoztatják hallgatóinkat.

A 4.2. számú melléklet tartalmazza azon gazdasági társaságok felsorolását, amelyekkel a Keleti Károly Gazdasági Kar kapcsolatban áll, akár a szakmai gyakorlatos együttműködés, kooperatív képzés, illetve a fejlesztési támogatással kapcsolatos megállapodásai terén.

A középiskolákkal való kapcsolattartás is folymatosan fejlődik. Nemcsak szóróanyagokat és tájékoztatókat küldünk ki, hanem oktatóink, illetve volt öreg-diákok ellátogatnak a középiskolákba és személyes előadásaikkal népszerűsítik a Keleti Károly Gazdasági Kart. Nyílt Napjaink is a folyamatos kapcsolattartásnak adnak teret és az EDUCATIO kiállításon is minden évben részt vettünk –oktatóink és a HÖK hatékony segítségét hasznosítva standunknál. A hallgatók számára rendszeres tájékoztatási lehetőséget biztosít a Tanulmányi Osztályunk. A Neptun rendszeren keresztül küldött üzenetek a Tanulmányi Osztály, illetve az oktatók részéről gyors információáramlást biztosítanak minden hallgatónk részére.

Azon középiskolák listáját, melyekkel évről-évre folyamatos a kapcsolatunk -a 4.3. sz. mellékletünk mutatja be.

Nemzetközi kapcsolataink már 2001-2002-ben is kiterjedtek voltak. Nemzetközi kapcsolataink bővülése folyamatos. A 4.4. sz. melléklet a sokszínű nemzetközi kapcsolatrendszer bemutatására szolgál.

Nemzetközi kapcsolataink köre egyrészt a hallgatói, oktatói cserékre fókuszál az ERASMUS pályázati lehetőség keretében. Erasmus kapcsolatainkat létszámadatokkal a következő táblázat illusztrálja.

- 50 -

Az ERASMUS porgramban programban résztvevő hallgatók, oktatók

tanév kimenő hallgatók száma

bejövő hallgatók száma

kimenő oktatók száma

bejövő oktatók száma

2000/2001 15 1 3 5

2001/2002 16 7 5 10

2002/2003 20 7 1 6

2003/2004 21 10 3 3

2004/2005 16 0 4 9

2005/2006 29 2 3 7

2006/2007 21 14 5 8

2007/2008 28+6* 27 4 10

2008/2009 31+4* 18 5 8

Átlagosan 21 fő 9 – 10 fő 3-4 fő 7 fő

*Szakmai gyakorlatra kiutazó hallgatók száma.

Fontosak még a Leonardo pályázati keretekben folyó együttműködések, melyek részben közös oktatási anyagok kidolgozására irányulnak, részben a rövidebb tanulmányutakat támogatják.

4.5 Konferencia-szervezés és pályázati tevékenység

A Kar széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének megfelelően rendszeresen szervez konferenciákat, szimpóziumokat, workshopokat.

Ezek a rendezvények négy különböző kategóriába sorolhatók:

Külföldi partnerek meghívásával olyan nemzetközi konferenciák, amelyeken részletesebben megismerhetik egymást a partnerek, kiderülnek, hogy melyek azok az együttműködési területek, ahol sikeres kooperációt lehet kiépíteni. Például hallgatók és oktatók cseréje, közös pályázatok, közös tananyag fejlesztés, kihelyezett oktatás, stb.

Ipari és egyéb oktatási intézmények meghívásával olyan hazai konferenciák, ahol megvilágíthatják az ipari és akadémiai intézmények, cégek az elért eredményeiket, együttműködési lehetőségeket, szándékokat.

Olyan szimpóziumok, workshopok, ahol a Kar munkatársai bemutathatják elért kutatási eredményeiket az innovációs K+F munkák során szerzett, tudományos fokozat megszerzéséért folytatott kutatások eredményeit. Fontos szerepet kap a tudományos műhelyek kutatási eredményeinek bemutatása is.

- 51 -

A Tudományos Diákköri Konferenciák a hallgatói eredményeket hivatottak bemutatni. Erről részletesen szól a „4.2. Tudományos Diákköri tevékenység, tehetséggondozás” című fejezet.

A Kar a hazai és nemzetközi kapcsolatainak építése és ápolása érdekében évente rendez konferenciákat. Ezek a következők:

Management, Enterprise, Benchmarking konferencia:

2003-tól minden év júniusában kerül megrendezésre.

Statisztika a részvételről:

Évszám Résztvevők Előadások Külföldiek Országok

2003 65 31 12 4

2004 55 25 15 5

2005 52 27 14 5

2006 56 32 18 7

2007 28 22 7 4

2008 38 36 8 4

2009 42 34 6 4

Fiatal Kutatók Szimpóziuma 2006-ban került először megrendezésre. A konferencia célja, hogy elősegítse a fiatal kutatók (PhD hallgatók, friss doktorok) találkozását, egymás munkájának, eredményeinek megismerését, a közöttük való színvonalas szakmai eszmecserék kialakulását. A konferencia nyelve angol, segítve a külföldi fiatal kutatókkal való kapcsolatépítést is.

Résztvevők számának alakulása:

évszám résztvevők előadások külföldiek országok

2006 60 28 - -

2007 40 18 - -

2008 50 19 4 3

2009 20 6 5

Mindkét konferencia előadásai ISBN-számmal ellátott kötetben kiadásra is kerültek. A Kar a jövőben is folytatni kívánja a konferenciák megrendezését.

A Kar Testnevelési és Sport Intézetének oktatási és kutatási tevékenységéhez kapcsolódóan is két konferencia érdemes kiemelésre:

Budapesti Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség hazai konferencia: A főiskolai hallgatók fizikai állapota, 2005. november

- 52 -

„18-26 éves hallgatók egészségi-fizikai állapota” nyílt szakmai felsőoktatási konferencia 2006. október 27.

A növekvő rendezvényszámból és a rendezvények színvonalából azt az egyértelmű következtetést tudjuk levonni, hogy a Kar tudományos kutatás-fejlesztési tevékenysége folyamatosan erősödik, melyekhez szervesen kapcsolódik a tudományos rendezvények száma és színvonala is. A Kar folytatni kívánja a megkezdett munkát és újabb a tudományos tevékenységet bemutató rendezvényekre készül.

A karon 2007 őszétől havonta sor kerül Kutatói szemináriumra, ennek célja az oktatók és munkatársak kutatói munkájának bemutatása és megismertése.

- 53 -

PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG:

A Kar által az elmult öt évben elnyert pályázatok

Pályá-zat éve

pályázat neve tárgya pályázattal elnyert támogatás

2004 Munkaerő-piaci Alap Képzési Alaprész (MPA KA)

A pályázat a laboratóriumok és gyakorlati tantermek korszerűsítését és bővítését szolgálta.

11.226.000 Ft

2005 Munkaerő-piaci Alap Képzési Alaprész (MPA KA) decentralizált Közép-magyarországi regionális keretének felhasználására

Vállalkozásszervezési és döntéstámogatási szimulációs laboratórium kialakítása.

4.490.000- Ft

2006 Munkaerő-piaci Alap Képzési Alaprész (MPA KA) decentralizált Közép-magyarországi regionális keretének felhasználására

Korszerű számítógépes labor- és kabinettermek kialakítása a KGK új épületében.

21.337.000- Ft

2005-2007

Pályázat Leonardo da Vinci Community action programme on vocational training

Résztvevők: 8 külföldi felsőoktatási intézmény

365.857 EURO

2005-2008

OTKA Fuzzy operációs módszerek alkalmazása az intelligens járműinformatikai rendszerekben

16.000.000-Ft

20072008

Mecenatúra pályázat FIKUSZ Üzleti tudományok – Fiatal Kutatók Szimpóziuma c. konferencia támogatása

469.000- Ft430.847- Ft

2008 Mecenatúra pályázat Menedzsment, vállalkozás és benchmarking (MEB) c. nemzetközi konferencia támogatása.

1.200.000- Ft

2008-2011

OTKA Az erős, a gyenge, meg a ravasz: Hatalom és stratégiai viselkedés szavazási játékokban

43.000.000-Ft

2009-2011

Norvég pályázat* „Oktatásfejlesztés a Budapesti Műszaki Főiskolán a tudás piaci alkalmazhatósága jegyében”

2.054.361 EURO

*A Norvég Alaptól elnyert pályázat keretében a KGK által oktatott kötelező tárgyak kidolgozására kerül sor az ehhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtésével, továbbá a Kandó Kollégiumba tervezett információs centrum hardverigényét is ebből fedezzük. Az elnyert pályázat szerződéskötés előtt áll, a megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás kidolgozása folyamatban van.

- 54 -

5. Gazdálkodási kérdések

5.1 Kari gazdálkodás, bevételek és kiadások alakulása a gazdálkodás korszerűsítése

A gazdasági kar megalakulása után sokáig “szenvedett” a finnaszírozási kérdések miatt. Ahogy azt korábban jeleztük a karnak az intézetek adminisztrációján kívül kezdetben nem voltak ügyviteli dolgozói. Ezek felvétele csak lassan fokozatosan történt meg.Gondot okozott az is a karnak, hogy a szakmai intézetek mellett egy ugyanolyan nagyságú szervezetet kellett "eltartania" (Nyelvi Intézet) Ez a helyzet akkor enyhült, amikor a főiskolai allokációból a Nyelvi Intézet kikerült és a főiskola központilag bázisalapon finanszírozza. A TSI már eleve ezen finanszírozási elvek szerint került a karra.A karnak jelenleg is a hallgatói létszámához képest kevés oktatója és egyéb oktatás kiszolgáló dolgozója van. A főiskola hallgatói létszámát tekintve a második legnagyobb kar ugyanakkor az állami támogatásból a legkevesebb pénzt kapja az allokáció során. Így toronymagasan a legkevesebb az egy hallgatóra jutó állami támogatás a karok vonatkozásában. Ez az alulfinanszírozottság megmutatkozik a felsőoktatás ról elkészített rangsorokban elért eredményeknél. A hallgató/oktató arány országos szinten is kirívóan alacsony, ami a kedvezőtlen összkép kialakításához jelentős mértékben hozzájárul.

A harmadik alapszak indításával a kereskedelem és marketing területre 3-4 új munkaerő felvétele elengedhetetlen.Az említett gondok ellenére az induló létszámhoz képest jelentős eredményeket értünk el az oktatók és kiszolgáló dolgozók létszámának emelésében (lásd a humánpolitikai részben leírtakat.)

Az állami támogatások megoszlása 2004-2008. (adatok eFt-ban)*

Állami támogatások megoszlása 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.** 2009.***

Személyi 244 412 246 359 260 196 231 213 260 222 178 468

Dologi 9 817 3 004 12 701 20 613 11 294 1 746

Felhalmozás 1 000 0 9 010 25 522 7 303 11 113

Összesen 255 229 249 363 281 907 277 348 278 819 191327

*Az egyes évek adatai nem kompatibilisek, ezért csak tájékoztató jellegűek. Az IKI fokozatos leépítése majd megszüntetése csak fokozzák az adatok összehasonlíthatóságát.**A 2008 évi adatok magukban foglalják a saját bevételeket is, mert ezek az adott évben az allokáció részét képeszték.***A 2009-ses év adatai a saját bevételeket nem tartalmazzák.

- 55 -

Saját bevételek megoszlása 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.* 2009.**

Személyi 15 626 27 866 34 529 50 131 75114 80000

Dologi 15 963 19 144 26 972 40 884 0 30000

Felhalmozás 6 498 0 4 490 0 0 0

Összesen 38 087 47 010 65 991 91 015 75114 110000

* A saját bevételek központilag az allokácó részeként kerültek leosztásra.

**Becsült adat.

5.1 Szakképzési és innovációs alap

Szakképzési támogatások megoszlása 2004-2008. években (adatok eFt-ban)

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.*

Befolyt összeg 22 627 5 403 24 854 16 152 15 849 11 000*

*Becsült adat

Kooperatív képzés bevételeinek alakulása

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009*

Befolyt összeg 18 160 16 374 17 814 17 318 7 423 3000

*Becsült adat

Kooperatív képzés

Az állam által nem finanszírozott kooperatív képzés célja a BMF-en a képzésben részt vevő hallgatók szakmai gyakorlatának valós gazdasági körülmények közötti munkahelyi beilleszkedésének elősegítése. A kooperatív képzés alkalmával a hallgatók hatékonyabban tudják karrierjüket építeni, a munkahelyi szocializáció könnyebben készíthető elő. A gyakorlati képzés ilyen formájának elterjedése összhangban van a fejlett országok gyakorlatával (3+1 év képzési idő). A kooperatív képzés a főiskola nappali alapképzéséhez kapcsolódó önkéntes, gyakorlati modul, amelyben a főiskola és valamely gazdasági társaság,

- 56 -

vállalat (kooperáló partner) együttműködnek annak érdekében, hogy a hallgatók szakmai gyakorlatot szerezzenek.

A kooperáló partnert az oktatási szervezeti egység vezetője választja ki a partnerek jelentkezése vagy a hallgatók javaslata alapján. A képzés feltételeiről a kar és a partner szerződést köt.

Az utóbbi években egyre csökken azoknak a cégeknek a száma, melyek a szerződésben vállaltakat teljesíteni tudja. A 2008-as évre a KOOP-képzés bevétele olyan drasztikusan csökkent, hogy bevételeink szempontjából már nem számít komoly forrásnak.

5.2 Az oktatás és kutatás tárgyi feltételei, infrastruktúra ellátottság

A főiskola által használt épületek alapterülete 2005 január elsején kb. 45.000m2 volt. Ez jó, összehangolt szervezéssel elégségesnek bizonyult a mintegy 12.000 fő köztük 2600 KGK- s hallgató oktatásának színvonalas ellátására.

A BMF és ezen belül a KGK oktatási infrastruktúrája e téren 2005-ben és 2006-ban jelentősen javult.

2005. májusában (CIP) beruházásként már átadásra került Óbudán kb. 9.000m2

bruttó alapterületű épület; 5db 100 főnél nagyobb kapacitású előadóteremmel, 5db szemináriumi oktatást biztosító teremmel, 18 db laboratóriummal, valamint irodahelyiségek a rektori hivatal és a gazdasági igazgatóság és az Informatikai Kar elhelyezését szolgáló irodahelyiségekkel.

2006. júniusában átadásra került a PPP keretében felépülő bruttó 3.300m2

alapterületű épület a Józsefvárosban

1 db 350 fős,

1 db. 220 fős,

1 db 150 fős

előadóteremmel, továbbá

7 db gyakorlati foglalkozásra alkalmas tanteremmel,

5 db laboratóriummal.

Ez utóbbi létesítmény elsősorban a gazdasági képzés - így a karon folyó képzés - feltételeinek további javítását szolgálja.

A megvalósult beruházások lehetővé tették, hogy a Gazdasági Kar hallgatói új, korszerű, a mai kor követelményeinek megfelelő körülmények között tanuljanak.

2006-ban szintén PPP keretében átadásra került egy 360 fős modern kollégium is a Józsefvárosi telephelyen. Az épületben jelentős részben a BMF-KGK-n tanuló vidéki hallgatók nyernek elhelyezést.

A Kari Hivatal 2006-ban minőségileg új helyzetbe került. Megkapta a Tavaszmező utcai főépület első emeletének egyik szárnyát. Ez lehetővé tette azt, hogy a kar vezetése és a Dékáni Hivatal dolgozói a főiskola többi karával azonos színvonalú elhelyezést kapjon.

- 57 -

A VMI-nek a Tavaszmező utcába költözésével a három szakmai intézetből kettő azonos telephelyen van, ami nagy mértékben megkönnyíti az információ áramlást és a kommunikációt a karon belül. A költözéssel egyidejűleg az igénybe vett helyiségek új bútorokkal való felszerelése is megtörtént.

2008-ban a Tavaszmző utcában székelő két karhoz méltatlan közösen használt tárgyalójának felújítására került sor. Ennek keretében a Kar saját bevételeinek terhére a tárgyalót bebútorozta.

Számítástechnikai, oktatástechnikai és könyvtári ellátottság

A kar több száz személyi számítógéppel rendelkezik. A gépek többsége korszerű, három évnél fiatalabb. A korábban már említett és elnyert norvég pályázat keretében 2010-ben és 2011-ben 160 db számítógép, szerverek és szoftverek kb. 80 millió értékben kerül megvásárlásra.

A gépállományból valamennyi közvetlenül csatlakozik az internetre.

Hallgatóink a számítógépes hálózatot a tananyag kiegészítésére, a tanulás segítésére, információszerzésre egyaránt használják.

Néhány adat a számítógépes infrastruktúra jellemzésére

A kar számítógépállományának alakulása 2009. január 1-jén

Számítógépek Mennyiség (db)

Hallgatói 209

Asztali 184

Laptop 25

Oktatói dolgozói 158

Asztali 110

Laptop 48

Szám. gépek összesen 367

Végpontok száma 447

Projektor 34

Interaktív tábla 6

A legtöbb laboratórimban alapfelszereltségnek számít az interaktív tábla, a projektor és a dokumentumkamera, melyek tökéletesen kiegészítik az oktatást.

2003-ban szakképzési alapból vásároltunk egy nagy teljesítményű kari szervert, melyre többek között az alábbi programok kerültek fel oktatási céllal: AIX , Oracle , Websphare , IBMIHS , Zope , IBM Directory Server , Lotus Learningspace, Infosys, Libra programcsalád, SAP modulok, Aris, sERPa, Doctus, Business Object döntéstámogató szoftverek.

- 58 -

A KGK-n folyó képzésbe beoktat más kar is pl. az Informatikai Kar. A más karok által oktatott tárgyak számítástechnikai laborszükégletét ezek a karok biztosítják Ennek megfelelően hallgatóink a képzés szempontjából legfontosabb infrastruktúrát, a számítógépes laboratóriumokat e karon is igénybe vehetik.

Ezen kívül a főiskola mindkét telephelyén nyitott laborok (OLC) segítik a hallgatók számítógéphez való jutását. Ezen laborokban kontaktórák megtartására nem kerül sor.

A kar intézetei is jelentős számú, korszerű számítógéppel rendelkeznek. Ezen kívül intézeti szinten is projektorok, dvd lejátszók, dokumentumkamerák, interaktív táblák is segítik az ismeretek átadását, lehetővé teszik a leghatékonyabb tanulási módszerek igénybevételét. Összességében a kar képes a mindenkori hallgatói létszámát megfelelő színvonalon kiszolgálni, biztosítani tudja a korszerű oktatás, valamint az egyéni tanulás feltételeit.

Könyvtár

A BMF Keleti Károly Gazdasági Karán folyó oktató- és kutatómunkát hatékonyan támogatja az egységes szakkönyvtári rendszerben működő könyvtári hálózat. A főiskolai könyvtárhálózat tagjai együttműködnek más hazai és külföldi könyvtárakkal. Közel 160.000 dokumentummal – köztük mintegy 1600 elektronikus és audiovizuális adathordozóval - és négy on-line adatbázis-hozzáféréssel segíti a hallgatók és az oktatók szakirodalmi tájékozódását. A BMF könyvtár számítógépes hálózata lehetőséget biztosít a partner könyvtárak adatbázisainak egységes kezelésére, a hálózatba kapcsolt információforrások és szolgáltatások elérésére.

A könyvtár gyűjtőkörét a főiskolán – így a KGK-n is - oktatott szakok határozzák meg, így az állományban megtalálható az alaptudományokhoz tartozó tárgyak szakirodalma, a marketing, a pénzügy, számvitel, informatika, a környezetvédelem, a közgazdaságtan és a menedzsment ismereteit összefoglaló irodalom, felsőoktatási jegyzetek, valamint nyelvkönyvek. A tananyagfrissítést a tantárgyfelelősök évenete egyszer, szükség szerint félévente elvégzik. Az új, időközben megjelent szakirodalom a BMF jegyzetboltjaiban a hallgatók rendelkezésére áll. A könyvtári olvasótermekben valamennyi tananyagként kijelölt irodalom több példányban is hozzáférhető. A könyvtárban e-Magyarország pont működik.

BMF könyvállománya, a jegyzetboltban kedvezményes áron megvásárolható tankönyvek, jegyzetek ugyancsak az oktatás, képzés támogatását szolgálják.

A Bécsi úti kollégium feljítása kapcsán (PPP konstrukció) kerül kialakításra egy kb 1500m2

alapterületen (másfél emelet) kialakítandó információs központ (hagyományos és digitális könyvtár együttese).

Az információs központban 120db számítógép kerül elhelyezésre és csak oktatáson kívül lesz használható.

- 59 -

5.3 Ellenőrzések és tapasztalatai

A belső ellenőrzéseket a Kar a BMF belső ellenőrzési rendjéhez igazította.

Állandó a munkafolyamatokba épített belső ellenőrzés, ezért a GMF-re már csak ellenőrzött anyagok kerülnek feldolgozásra megkönnyítve így az ott dolgozók munkáját is.

A BMF belső ellenőrzése (BMF-RH-2078/3/05) 2005 január és február hónapban ellenőrizte a 2004 január 1 és 2004 december 31 közé eső időszak saját bevételeinek és követeléseinek szabályszerűségét.

Összegzés

Összességében megfogalmazható, hogy az elmúlt 10 évben a Keleti Károly Gazdasági Kar az ország legnagyobb műszaki főiskolájának gazdasági karaként három alapszak és két mesterszak gondozásával valós társadalmi igényt elégít ki. Ezt igazolják egyrész a viszonylag magas beiskolázási létszámok és a magas felvételi pontszámok, másrészt a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei. A munkaerő piac és a foglalkoztató cégek visszajelzései is egyaránt pozitívak.

2005-ben a MAB LB a KGK alapszakjain folyó oktatást a legjobb besorolással “A” kategóriára minősítette, és megállapította, hogy a KGK a gyakorlat oriental képzésben nagy tapasztalattal bír, a követelményeknek megfelelő oktatógárdája van, megfelelő a kar presztizse, külső megítélése.

A kar vezetése, oktatógárdája a gyorsan változó körülményekhez alkalmazkodni tudott: A hallgatók korszerű ismeretekkel való ellátását biztosítja, az oktató és kutató

munka minőségét jelzi, a humánerőforrás folyamatos fejlesztésének eredményességét igazolja, hogy jelenleg a kar oktatóinak 39 %-a tudományos fokozattal (PhD, CSc) rendelkezik. A minősítettek száma két éven belül meghaladja az oktatói létszám 50 %-át.

A központi források saját bevételekkel való kiegészítésével a kari vezetés biztosítani tudja a zavartalan működés feltételeit.

A kar a józsefvárosi fejlesztésekkel megfelelő infrastruktúrával bír, előadótermei, laborjai korszerűen felszereltek, a 21. századi elvárásoknak eleget tesznek.

“A tudás és innováció a gazdaság szolgálatában” főiskolai szlogent a kar vezetői és oktatói elfogadják – oktatói és kutatási tevékenységükkel a BSc/ BA és az MSc képzés színvonalas biztosításával hozzájárulnak ahhoz hogy a BMF egyetemi rangú felsőoktatási intézménnyé váljon.

Budapest, 2009. november 5.

Dr. Medve András dékán

- 60 -

6. MELLÉKLETEK:

1. sz. melléklet.

Legfontosabb gazdasági/üzleti/szakmai együttműködési kapcsolatok

Easy Learning Hungary Készségfejlesztő Kft.

Procont holding Zrt.

ACIS Benzinkúttechnika Kft.

TITÁN 94 Kft.

DHL Express Magyarország Kft.

Dorogi Erőmű Kft.

Robert Bosch Elektronika Kft.

CSI Hungary Kft.

New Age Company Kft.

TERMINAL ’94 Kft.

ITD Hungary Zrt.

MULTICARD Kft.

Sanofi-Aventis Zrt.

ZENIT Logisztikai Eszközök Kereskedőháza Kft.

Gépipari Tudományos Egyesület

CENTER.HU Információ-technológiai Kft.

Raiffeisen Lízing Zrt.

UPC Magyarország Kft.

SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.

Echo Hungári TV Zrt.

ICF Consulting Bt.

CIB Bank Zrt.

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Állami Nyomda Nyrt.

- 61 -

Szerencsejáték Zrt.

Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ

Brenntag Hungária kft.

Vision Graphics Kft.

Magyar Telekom Nyrt.

Zwack Unicum Nyrt.

Isys-On Informatikai Tanácsadó Kft.

Prímagáz Hungária Zrt.

Banco Poplare Hungary Zrt.

Samsung Electronic Magyar Zrt.

Expert Computer Kft.

McDonald’s Magyarország Kft.

Red Bull Hungária Kft.

ECOSOL Bt.

Dreher Sörgyárak Zrt.

OTP Bank Nyrt.

MGE UPS SYSTEMS HUNGARY Kft.

K&H Bank Zrt.

UPC Magyarország Kft.

LEGRAND Zrt.

Chinoin Gyógyszer- és vegyészeti Termékek Gyára Zrt.

- 62 -

2. sz. melléklet

A BMF Keleti Károly Gazdasági Kar dokumentált nemzetközi kapcsolatai:

ERASMUS kapcsolatok

Országonkénti lista:

Finnország

Belgium

Dánia

Egyesült Királyság

Franciaország

Hollandia

Írország

Lengyelország

Németország

Norvégia

Portugália

Spanyolország

Szlovákia

Törökország

- 63 -

Partner intézmények listája Kemi-Tornion Ammattikorkeakoulu, Kemi (Finnország)

Mellersta Österbottens Yrkeshögskola, Kokkola (Finnország)

Katholieke Hogeschool Zuid-West-Vlaanderen (Belgium)

Business Academy Copenhagen North (Dánia)

Moray College (Egyesült Királyság)

Universite du Havre , Le Havre (Franciaország)

Universite d'Evry, Val d'Essone (Franciaország)

Saxion Hogescholen, Enschede (Hollnadia)

Institut of Technology, Carlow Carlow (Írország)

Highschool of Logistics, Poznan (Lengyelország)

Academy of Business in Dabrowa Gornicza , Dabrowa Gornicza (Lengyelország)

Warsaw University ,Varsó (Lengyelország)

Hochschule Esslingen, Esslingen (Németország)

Hochschule Furtwangen, Furtwangen (Németország)

Fachhochschule OOW, Wilhelmshaven (Németország)

Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt, Schweinfurt (Németország)

Hochschule Ravensburg-Weingarten , Weingarten (Németország)

Aalesund Unversity College, Aalesund (Norvégia)

Instituto Politecnico de Braganca, Braganca (Portugália)

Universidad de Zaragoza, Zaragoza (Spanyolország)

Universidad Rey Juan Carlos ,Madrid (Spanyolország)

Matej Bel University, Faculty of Economics , Banska Bystryca (Szlovákia)

Maltepe University, Istanbul (Törökország)

- 64 -

3. számú melléklet

Management, Enterprise and Benchmarking és Fiatal Kutatók Szimpóziuma konferenciák kiadványaiban megjelent publikációk

MEB 2009

Bátor Attila; Kohuth Ildikó; Sasné Grósz Annamária Ötletmenedzsment az Audi Hungaria Motor Kft-nélBátor Attila; Sasné Grósz Annamária

A bankváltás, -megmaradás dilemmája egyempirikus kutatás alapján

Borbás, László A Critical Analysis of the “Small Business Act” for EuropeBujdosó, László, Hartványi, Tamás, Nagy, Viktor

Critical Decision Making Issues for Logistic Services from Users’ Perspective in Hungary

Csiszárik-Kocsir, Ágnes, Fodor, Mónika, Varga, Erika

The Motivations of Consumer Preferences and Choosing a Service Provider in the DomesticMarket of Institutional Catering

Csiszárik-Kocsir, Ágnes, Fodor, Mónika, Varga, Erika The Role of Local Governments in Managing Educatinal PolicyCsiszárik-Kocsir, Ágnes, Medve, András

The Financial Specialities of Hungarian Public Education Compared with International Figures

Derecskei, Anita Figyelem! Gazdaságtan

Duh, Mojca, Belak, Jernej Core Values, Culture and Ethical Climate inFamily Versus Non-Family Enterprises

Farkas, András Route/Site Selection of Urban Transportation Facilities: An Integrated GIS/MCDM Approach

Dr. Ferenc Farkas, Ágnes Király Knowledge Management Asymmetries in Higher Education

Péter Fodor, József Poór

HRM and Knowledge Management in Light of the Present Economic and Financial Crisis in Hungary – Empirical Research 2008-2009

Francsovics, Anna, Kadocsa, György Wettbewerbsfähigkeit und Controlling bei den KMU

Kornélia GöncziCompare the Earned Value Management withthe Project Cycling Management

Handa Lászlóné Mikrohitelezés szerepe MagyarországonKeszthelyi, András How to Measure an Information System's Efficiency?Dr. Ágota Kozma Elektronischer Rechtsweg in DeutschlandLábodi, Csaba, Michelberger, Pál Információbiztonság az ellátási láncokban

Lesáková, Ľubica Evaluating Innovation Activities in Small andMedium Enterprises in Slovakia

Dr. Lőrincz PéterEllátási lánc információs rendszerénekarchitektúrája

Majláth, Melinda Evaluation of Environmentally Friendly Product Attribute – Results of an Empirical Research

Mugler, Josef Kritische Übergänge – Die Herausforderungendes Lebenszyklus

Nagy, Imre ZoltánDie Gründe der Einkommenshinterziehung mit besonderer Rücksicht auf Ungarn

Rácz-Kummer Krisztina A gyógyszerpiac szerkezeti sajátosságai

Edward J. Romar

Harmony as Strategic Intent:How the Confucian Concept of Harmony canContribute to Firm Success

- 65 -

Ruda, Walter, Martin, Thomas, Danko, Benjamin

Gründungsambitionsspezifischer Vergleich vonBarrieren und Unterstützungsbedürfnissen imVorgründungsprozess bei Studierenden inDeutschland

Szabó, Richard Prices under CrisesSzabó, Richard Rejtett kihelyezés hatása a szervezetre

Dr. habil. László SzerbThe Competetiveness of the Hungarian SMEsafter the EU Accession

Szikora, Péter Measured Performance of an Information SystemTarcsi Ádám A Web 2.0 üzleti aspektusai

Tibor, Ágnes

From an Architect into an Entrepereneur. How Became a Hungarian Architect Designer Studentinto a Sucessful Entrepereneur in Abhu Dhabi

Turcsányi, Katalin A köz- és magánszféra együttműködése a felsőoktatásbanIldikó Virág-Neumann Regional Trade Agreements and the WTO

MEB 2008

Melinda Majláth

What are the Main Psychographic Differences between Persons Behave in an Environmentally Friendly Way and Those Who Do Not?

Ágnes Csiszárik-Kocsir, Erzsébet Elek, Mónika Fodor, Erika Varga

Financial Stability and Instability Presented by the Example of Sub Prime Crisis

Ágnes Csiszárik-Kocsir, Mónika Fodor, Erika Varga International and National Trends in the Market of Eating OutEmese Borbély J. A. Schumpeter und die Innovationsforschung

Sarolta Várnai, János FojtikInternal Marketing Orientation in Cultural Change Management for Organisation Development

György KadocsaAuswirkungen des EU-Beitritts auf die Wettbewerbsfähigkeit der KMU in Ungarn

Ágnes Tibor Do the Students of Keleti Faculty Want to be Enterpreneurs?

Imre Zoltán Nagy

Firmenrechtliche und arbeitrechtliche Massnahmen in Rechtseinheit als wichtige Elemente der Unternehmensführung (durch eine konkrete Fallstudie)

Sándor Dobi, Linda Bugár Japanese Management StrategiesÁgnes Szeghegyi, Tihamér Levendovszky, Ágnes Bogárdi-Mészöly

Analyzing the Convergence of an Enhanced Performance Evaluation Algorithm

Agnes Szeghegyi, Ágnes Bogárdi-Mészöly, Tihamér Levendovszky, Hassan Charaf Effect Analysis of an Improved Performance Evaluation Algorithm

András FarkasComparison of Employers' and Student's Ratings of Importance of Expected Technical Skills

László Bujdosó, Tamás Hartványi, Viktor Nagy

Benchmark on the Taxation Administrations in the EU: Competition for Capital Invested

Anita Derecskei A verseny és a kreati-vitás kapcsolataGábor László, Péter Németh Measures and Actions for Coordinated Regional Logistics PoliciesIstván Szűts, Zsolt Tóth Customer Loyalty Problems in Retail Banking

László Koloszár, István SzűtsEinführungsprobleme der Systeme ERP im Sektor der kleinen und mittleren Unternehmen

Szűts István, Bátori Zoltán CRM rendszerek implementálásaNagy Viktor, Szűts István Bank- és hitelkártyához kapcsolódó hűségprogramok

Josef MuglerDas Management des Managements in Kleinund Mittelunternehmen

Ľubica LesákováEstablishing Industrial Parks for the Development of the Slovak Economy

- 66 -

Janko Belak, Mojca Duh, Jernej Belak

Integral Management: Knowledge on the MERModel in Postgraduate Master’s Study Programs

Walter Ruda, Prof. Dr. Thomas A. Martin, Dipl.-Betriebsw. (FH) Holger Gruenhagen

Essential Characteristics of the Controller-jobdescription in German Small and Medium-sizedEnterprises

László Szerb

The Examination of the Level of Entrepreneurship in Eight Central EasternEuropean Countries

Markus Pfeffer, Thomas A. Martin

Adaptionsmöglichkeiten und Modifikationserfordernisse des Balanced-Scorecard-Konzeptes bei der Anwendung in Non-Profit-Organisationen

József Poór Training under Changes in Public Sector – Eastern European Perspectives

Marc Piazolo

Effizienz oder Verteilungsgerechtigkeit - Welche Position nehmen Menschen tatsächlich ein? Ergebnis eines bundesweiten Feldexperimentes: starke Aversion gegenüber Ungleichverteilungen!

László Nádai, László Palkovics, Tímea Fülep

R&D Process Management in Academic Environment

Gábor Nahlik, Pál Gyurik Mediacenter Model

Tobias Geyer, Marc Piazolo

Hält die technische Analyse was sie verspricht?Eine Empirische Untersuchung des technischen Aktienindikators MACD in verschiedenen Märkten und Marktphasen

Dr. Lőrincz Péter Az ellátási láncok sajátosságai menedzsment és informatika szempontból

Lábodi Csaba, Dr. Nahlik Gábor

Gazdálkodó szervezetek versenyképességénekfokozása integrált irányítási rendszerek alkalmazásával

György Szabó Paradigmawechsel in der Marketingstrategie und in dem Organisationsverhalten

Handa Lászlóné Megvalósítható-e a társasági adók harmonizációja?Dr. Turcsányi Katalin Menedzsment-trendek a közszférábanNeumanné Virág Ildikó A magyar kis-és középvállalatok exporttevékenységeAttila Bátor The Connection between Customer Satisfaction

and Loyalty in the Field of Commercial Banks Part 1Fejes Gábor, Szőke Zsuzsanna A vállalatirányítási rendszerek menedzsment kérdései

MEB 2007

Josef Mugler, Markus Imgrund, Die Fortführung und Sanierung insolventer Klein- und Mittelbetriebe

László Borbás Empirical Analyses of the Contribution of SMEs to the Competitiveness of the North Hungarian Region

Vadasi Aida SME Networking Models and Examples from Northern Italy, Denmark and the UK

Andrea Erika Nyárádi Strategic Pricing – a Part of Company’s StrategySándor Dobi The KAIZEN and the ProducivityAndrás Farkas On the Competency Profiles of Graduates

Prof. Imre Zoltán Nagy

Arbeitsrechtliche Aspekte der Unternehmensführung - die Eigenartigkeitendes ungarischen Arbeitsrechtes durch eine konkrete Fallstudie

György Szabó Die Entwicklung des Marketingbegriffes und dessen Paradigmawechsel

Ádám Tarcsi Using the CMMI Model to Determine the Quality of a Web ProjectEmese Borbély Geld ohne Bedarf - Bedarf ohne Geld

- 67 -

Ágnes SzeghegyiInvestigation of Decision-Making Process by the Use of Knowledge-based System

István Szűts, András Bakó Decision Support Systems in ManagementAndrás Keszthelyi A Cost Effective Solution in Intercomputer CommunicationIstván Szűts, Gábor László The Hungarian E-government ImprovementRichard Szabó Consumer Rights in the Credit Contractdr. István Szűts, dr. Emese Szűts Profitability, Impact and Risk Analysis of an Investment Project

Ľubica LesákováUses and Limitations of Profitability Ratio Analysis in Managerial Practice

Enyedi Miklósné dr. Döntésorientáció a marketingben

Michelberger Pál

Információbiztonsággal kapcsolatos követelmények érvényesítése az üzletipartnereknél

Bencsik Mária Az adóztatás jellemzői nemzetközi összehasonlításbanThomas A. Martin, Walter Ruda, Monika Prinz

Kulturadaption von Auslandsmesse-Konzeptenim Rahmen des Internationalen Managements

Forgács Tamás Távmunka: alternatíva a foglalkoztatásban?Dr. Bartos István, Véghné Dr. Vörös Mária Kihívások a nyugdíjrendszerrel szemben

Derecskei Anita, Hurta HildaA versengés és az együttműködés megjelenése a magyar gazdaságban

Fejes GáborA kultúraváltás szükségessége a közigazgatás emberi erőforrás menedzsmentjében

Dr. Lőrincz PéterAz üzleti folyamatmenedzsment szerepe a vállalat és a vállalati információ ellátó rendszer együttfejlődésében

Handa Lászlóné Az adók szerepe az állam szociális funkciójának megvalósításában

Marc PiazoloGerechtigkeit siegt über Eigennutz Ein Ultimatum Bargaining Game anhand von WM-Tickets

Dr. György Kadocsa Competitiveness Survay of Small Enterprises in Hungary

Dr. László Szerb, Dr. Szabolcs Imreh

Entrepreneurship Education and Entrepreneurial Attitudes of HungarianStudents: An International Comparison

Mártonné Karoliny, József Poór Human Resource Management in the Hungarian Public SectorPéter Szirmai The Capital Security Net and its Main Features

Ágnes Tibor

And the Personality of the Entrepreneur? The Europeans are less entrepreneurial than the US Americans – can we do something against of it?.

MEB 2006

Rubén Ascúa: Financial Instruments for Argentine SMEs after the Crisis. Teachings from the German Case

Janko Belak, Mojca Duh, Jernej Belak:

The MER Model of Enterprise Development: Research Cognitions for its Creation

Bencsik Mária: Derivatívák, származékos ügyletek a pénzügyi piacokon

László Borbás: EU’s Enterprise policy to improve Europe’s competitiveness. Plans and Reality

Sándor Dobi: The KAIZEN and the Japanese Company Culture

Enyedi Miklóné dr.: Marketingdöntések jellemző vonásai (Miért nehéz döntéseket hozni a marketingben?)

Ferenc Farkas, Miklós StockerEffect of Knowledge Management Approaches to Organizational Change

András Farkas: Academic Value Benchmarking

Fejes Gábor: A kompetencia elv alkalmazása a vállalati kiválasztási módszerekben

Francsovics Anna: Controlling in der öffentlichen Versorgung

- 68 -

Handa Lászlóné: Adóharmonizálás vagy közös adópolitika?

György Kadocsa: Neue Herausforderungen des Change-Managements im Lebenszyklus der KMU

Norbert Kailer: Kompetenzressourcen im Unternehmen:Management, Problemfelder, Entwicklungsperspektiven

Tünde Kállai:

State-of-the-art in utilizing Living Labs approach to user-centric ICT innovation – Automotive, Rural, eEngineering and Renewable Energy LLs in Hungary

Klaudia Przybysz: Activity of Enterprises on Background of Economic Situations of Polish Region

Ľubica Lesáková: Changes in Business Environment to the Benefit of SMEs Development in Slovakia after the Year 2004

Thomas A. Martin, Walter Ruda, Markus Pfeffer:

Globalisation and EU-Enlargement: Co-operation and Internationalisation of German Small and Medium Sized Family Enterprises

Pál Michelberger, Andor Spisák: Aspects for Evaluating Acquired Elements of Information Systems

Josef Mugler, Markus Imgrund:

Grenzen und Grenzveränderungen – Auswirkungen auf das ökonomische Handeln von kleinen und mittelständischen Unternehmen

Imre Zoltán Nagy: Spezielle Eintreibungstechniken zur Senkung der Außenstände

Dorottya Pék:

Two Aspects in Relation with SMEs and Extended Enterprises in New Member States: Historical Drawback and Regional Development

Poór József, Kiss Katalin:

A kis-és közepes vállalkozások (KKV) menedzsment és HR sajátosságai magyarországi régiókban - az életciklus modell tükrében

Károly Rab: Optimism as Antidote of Human DiscontentGyörgy Szabó: Value Analysis + Marketing + Benchmark = ein sinvoller Dreier

Szabó Richárd: A fogyasztói jogok a magyar pénzügyi szférában (Consumer Rights in the Hungarian Financial Sector)

Szekeres Valéria: Üzleti és munkahelyi kultúra JapánbanIstván Szűts, Gábor László: Exploring the World Wide WebÁdám Tarcsi: Electronic Content and Document Management with XMLTurcsányi Katalin: A köz- és a magánszféra együttműlödésének néhány vonatkozásaSarolta Várnai: HR in TQM, the Importance of TQM in Change Management

Judit Varsányi: A Survey Among College Students, Looking Forward Management Excellence

Gerold Weiß: Die Rolle von Venture Capital und Private Equity bei der Internaionalisierung von KMU

MEB 2005

Jernej Belak, Mojca Duh, Zoran Kriter, Janko Belak:

Innovativeness of Slovenian Enterprises and the Role of the MER Model of Integral Management

Bencsik Mária: A kockázati tőke szerepe a tőkepiacon és a Magyarországi jellemzők

László Borbás: The Contribution of SMEs to the Regional Development of Flanders

Kovácsné Bukucs Erzsébet, Gombaszögi Ildikó, Derecskei Anita:

Felmérés a műszaki menedzser diplomával rendelkezők pályakezdési, elhelyezkedési lehetőségeiről

Sándor Dobi: The Facility Management and the ControllingElek Erzsébet, Kovácsné Bukucs Erzsébet:

A vevői megelégedettség a Minőségirányítási rendszer és a Fogyasztóvédelem szemszögéből. A vevő az Unióban is úr

András Farkas: Benchmark of Working Capital Performance

- 69 -

Ferenc Farkas, Giora Avny: Cross-Cultural Issues of International Joint Ventures: A Viewpoint from Israel

Ferenczi Éva: A szociális kompetenciák felértékelődése a moduláris szervezetekben

Anna Francsovics: Specific Features of the Development Potentials of Controlling Systems

György Kadocsa: Die Wirkungen der Globalisierung auf die KleinunternehmenNorbert Kailer: Evaluation of Entrepreneurship Education at Universities

András Keszthelyi: Information Management in the Higher Education -- The Role and Importance of the Different Technologies

Lajos Kiss: Utilizing KolibriMFG Software System to Schedule and Control Shop Floor

Ľubica Lesáková: Contribution of Small and Medium Enterprises to Employment in Slovakia

Péter Lőrincz: ERP System and Beyond. Evolution of Enterprise Resources Planning Systems

Viera Marková: Building Clusters and Partnership on the Example of Italy and Slovakia

Árpád Ferenc Papp-Váry: Sell the Country, Sell the Product! (The Role of Country of Origin Effect in the Global Competition)

József Poór: Internationalization and Globalization in Human Resource Management

György Szabó: Ein zweizweckiges Bildungsmodell mit der Orientierung des Arbeitskraftmarkts für wirksamere Betätigung des HRM

Valéria Szekeres: Evaluation of Factors behind the Stagnation of Japan’s EconomyIstván Szűts, Gábor László: Decision-Making Attitude: from Behaving to DecisionTarcsi Ádám: Oktatási információs rendszerek MagyarországonTóth Gábor: Diákreklámverseny - csapatmunka és tapasztalatszerzésTurcsányi Katalin: Outsourcing itthon és külföldön – divat vagy szükségszerűség?Sarolta Várnai: Crisis Communication as Effective Tool of Change Management

Gerold Weiß:

Betriebswirtschaftliche Kompetenzentwicklung und Kompetenztransfer als zentraler Erfolgsfaktor beim Generationenwechsel in KMU

MEB 2004

Prof. dr. Janko Belak - Prof. dr. Štefan Kajzer:

MER Modell des integralen Managements: Synergie und Management von Unternehmenskooperationen

Dr Bencsik Mária: A befektetési alapok szerepe a tőkepiacon és a hazai alapok által kínált lehetőségek

László Borbás: Development tendencies in the North Hungarian Region and perspectives for Small-and Medium Sized Enterprises

Kovácsné Bukucs Erzsébet - Derecskei Anita:

Kérdőív kutatás E-learning rendszer bevezetése kapcsán a BMF-KGK-VMI hallgatói körében

Sándor Dobi: Accommodation management and facility management

Dr. Mojca Duh: The MER Model of Integral Management: Family Enterprises Strategic Management

Enyedi Miklósné dr.: Az etika szerepe a döntéshozatalbanAndrás Farkas: Multi-Attribute Utility Measurement of Consumers’ PreferencesDr. Farkas Ferenc – Yaniv, Eitan:

Improve Organizational Performance : "Fit Values" and "Hidden Values"

Anna Francsovics - Sándor Dobi: The Controlling in logistic projects

Peter Halpern:

Bemerkungen zum Thema Bench Marking in der Managementtheorie und Managementpraxis (Tendenzansätze in Richtung Ganzheitlichkeit /Spezialisierung)

- 70 -

Dr. Horváth Katalin: IAS 1The Format and Contents of Financial StatementsJernej Belak, M.Sc.: MER Model of integral management: Family business ethics

Jozica KNEZ-RIEDL: MER Model of Integral Management: Environmental Management as a Part of Integral Management

Dr. György Kadocsa – László Sütő: Wettbewerbsfähigkeit der Familienunternehmen in Ungarn

Norbert Kailer: Förderung der Gründungskompetenz im Rahmen der Ausbildung an Technischen Hochschulen

Tünde Kállai: Collaborative Working Environments in AMI@workAndrás Keszthelyi: Cost Effective Management With Network ResourcesLajos Kiss: Utilizing Markowitz’s theorem to select optimum vendor portfolioLivia Kokas Palicska: Unterricht vom Verbraucherrechtschutz im Ingenieurstudium

Ľubica Lesáková:

The Role of Placement in Small and Medium Entrepreneurship Study Programme at the Faculty of Economics of Matej Bel University, Banská Bystrica (Slovak Republic)

Ľubica Lesáková: Internationalisation of Small and Medium Enterprises in SlovakiaThomas A. Martin, Markus Pfeffer, Walter Ruda:

Research of the status quo in e-recruitment - An empirical survey focussing on online career networks in Germany

Árpád Ferenc Papp-Váry: Targeting The Youth Market: The Hip-Hop Industry

Szabó György: Qualitätsbenchmark (Empfehlungen für die Entwicklung der Qualitäts-systemen)

Á. Szeghegyi, J.K. Tar: Adaptive Control of a Electromechanical System Containing Unmodeled Internal Degree of Freedom

István Szűts, András Bakó: Graph Theoretical Model of Learning ManagementViera Marková: Assessment of the Slovak and Poland Crossborder Cooperation

Gerold Weiß: Informations,- Rechnungs- und Entscheidungssysteme im Gründungs- und Frühentwicklungsstadium von KMU

MEB 2003

Zoltán Baracskai, Ágnes Szeghegyi, Jolán Velencei: Benchmarking with Doctus® Expert SystemDr. Janko Belak, Dr. Štefan Kajzer: MER-Modell des Entwicklungsmanagements

Dr. Bencsik Mária: Megtakarítási és befektetési szokások és várható tendenciák a magyar tőkepiacon

Lea Blumentritt-Virághalmy PhD:

The excellence of the efficiency of the learning organisation that is the Hellenic features of current economics moral

Kovácsné Bukucs Erzsébet: A magyar kisvállalkozások szervezeti és irányítási problémái napjainkban

Derecskei Anita: CRM (Keresztmetszet)Sándor Dobi: Accommodation Management

Dr Elek Erzsébet: Elektronikus pénz - Repülő pénzpiac. A repülő pénzpiac lehetséges új játékai – elektronikus játékok

Enyedi Miklósné dr.: A döntéshozatal logikájaFerenczi Éva: Az interperszonális kommunikáció és a vállalati hatékonyságAnna Francsovics, Sándor Dobi: The evaluation of success of the project controllingDr. Horváth Katalin: A hazai számvitel a nemzetközi számvitel tükrében

Dr. György Kadocsa: Forschung, Förderung, Unterricht der Familienunternehmen in Ungarn

Norbert Kailer: Gestaltung von Fördermassnahmen für Familienunternehmen

Jozica KNEZ-RIEDL: Informal Learning in the Context of Strategic Benchmarking (The Slovenian Experiences)

Tóth Gábor: Marketing a menedzserképzésbenDr. Láhm Szilvia: Menedzsment ismeretek két pályakövetéses vizsgálat tükrében

- 71 -

Dr. Medve András: Magyarország csatlakozása az euró övezethez

Peter Halpern: Externe und interne Herausforderungen der Unternehmenskultur und der ’Corporate Identity’

Walter Ruda, Thomas A. Martin, Markus Pfeffer:

Analyse des Investor Relations-Managements in börsennotierten Medienunternehmen - Ergebnisse einer empirischen Studie aus Deutschland

Prof. Dr. Marc Piazolo: Why have Official Rating Agencies Failed in the Past, and Will They in the Future?

Richárd Szabó:

Bear or „lame dog”? – Short pectoral case study of the Budapest Stock Exchange (Hungarian Corporate Finance - Bank or Stock Exchange)

Pál Michelberger – Andor Spisak:

Decision theory related problems of selecting an information system

Sujit Chaudhuri Ph.D.: Benchmarking in Business Education – A University Based Human Resource Perspective

Ágnes Szeghegyi: On generalization of fuzzy operationsDr.Tóth Judit: Designmenedzsment

FIKUSZ 2009

Toni Uhomoibhi ABURIME Impact of corruption on bank profitability in NigeriaKatalin ÁSVÁNYI CSR communication of a large bank

Péter BÖRÖCZAnalysing the functions and expenses of logistics packaging systems

Bardhyl DAUTIDeterminants of foreign direct investment in Macedonia.Evidence from time series 1994 – 2008

Magdaléna DRASTICHOVÁCurrent and future monetary cooperation with a focus on thepossible monetary union of Gulf Cooperation Council

Evelyn ERDÉLYI, Éva BEKK, Gábor SCHULZ, Ágnes MOTIKA Internet-based CSR communication of Hungary's top enterprisesNándor KALICZKA Credibility of earnings from a principal-agent coalition perspectiveFerenc KATONA Interrelation between advertising efficiency and corporate sales

András KESZTHELYIPrice, value and security. How to manage a database on somebody's own

Noémi KULCSÁR Rural tourism in Hungary: the key of competitiveness

Csilla MIZSER

The self government’s asset, incomes and its management, theresources of the areal-development-region –the separateregulation of the two regional unit- part II. The possibilities of the reform.

Helena NAFFA New thoughts on efficient markets

Dr. V.R Prabhakaran NAIRDoes financial liberalisation reduce credit constraints:A study of firms in the Indian private corporate sector

Carmen NECULA Arguments for use of ABC in TQM environmentAdina POPA, Rodica BLIDISEL, Victoria BOGDAN

Transparency and disclosure between theory and practice. Acase study of Romania

Attila Endre SIMAY Mobile phone usage and device selection of university studentsPéter SZIKORA Better data model makes less work?

Zsófia TÓTHApproaches to consumer trust in banking sector, with special regard to young customers

Luiza Denisa TRUICA, Raluca TRANDAFIR Review on financial risk procedures for assessing companies

- 72 -

4. számú melléklet:

FIKUSZ 2008

Rodica Gabriela BLIDIŞEL, Adina POPA, Andra POP:

Budgetary and accounting experience in public sector- comparative case study

Anikó CSEPREGI: Investigating managers in Hungary - What is their knowledge sharing like?

Ágnes CSISZÁRIK-KOCSIR, Mónika FODOR, Erika VARGA:

The significance of competencies in corporate competitiveness and in education

Tomáš GONGOL: Out-of-court dispute resolution policy in EU electronic commercePéter BAJOR, Adrián HORVÁTH:

The role of decision-making parameters in constructing and re-engineering of distribution networks

Barbara JENES: Reconsidering the measurement of country image - theory and practice

dr. József KÁRPÁTI:

Management Information System - Decision support in public administration.Case study of the Hungarian Central Statistical Office

Kazimierz Michal KELLES-KRAUZ:

The role of structured finance in the overall funding strategy of the CEE banks. The case of Asset Securitisation

Orsolya KOCSIS-KISANTAL: Corporate tendering opportunities as reflected by two daily newspapers

Péter KRISTÓF: Controlling Tools in IT-Innovation Processes

Melinda MAJLÁTH: Challenges in Marketing: Reasons for the Existence of Green Marketing

Gábor MÁRKUS: Measuring company level competitiveness in Porter's Diamond model framework

Csilla MIZSER:

The self government’s asset, incomes and its management. The resources of the areal-development-region. The separate regulation of the two regional unit

Gergely NÉMETH: Corporate abilitiesAdina POPA, Rodica BLIDIŞEL, Andra POP:

Investor relations on the internet. An empirical study of Romanian listed companies

Roland SCHMUCK: Measuring Company Competitiveness

István SZABÓ: Establishment of a property management holding company for the efficient management of local government assets

Ágnes CSISZÁRIK-KOCSIR, Mónika FODOR, Erika VARGA, Sarolta VÁRNAI:

The examination of time awareness in the preference of catering at places of work

- 73 -

FIKUSZ 2007

Bajor, Péter: The bullwhip-effect in the electricity supplyCsepregi, Anikó-Obermayer-Kovács, Nóra:

Perspectives of Knowledge Management - Investigations at Hungarian Organizations

Csiszarik-Kocsir, Ágnes-Hágen, István-Varga, Erika: Basic principles of internal controlling at budgetary institutionsDr. Farkas, András: Competitiveness of Graduates on the Job Marketdr. Glavanits Judit: Quo vadis EU? Financing SMEs in the EUDr. Horváth, Ágnes-Hámori, Judit: The Role of Place of Origin in Consumer ConfidenceDr. Lakatos-Novák, Éva: The protection of the consumers’ interests in the car distribution

Durugy, András: Measuring the Immeasurable – How to Determine the Economic Outcome of Instruction

Gaál, Noémi: Theoretical Background of Marketing-ControllingKeszthelyi, András: Some special Fields of Data Security

Kovács, Balázs: Financing SMEs in EU and in Hungary, with special attention on venture capital

Ménes András: Dramaturgical study of meetings between general practitioners and representatives of pharmaceutical companies

Pál, Attila: The Role of Local Governments in Information SocietyPiller, Zsuzsa: Creditor's (conflict of) interest during the bankruptcy proceeding

Sándor, Balázs: Media and Politics. Aspects and Transformations in the Hungarian Regional Media

Szekeres, Valéria: Gender and budgetSzita-Surányi, Rozália: The Logistics Aspects of Grain’ TradeSzűcs, Imre: Unstable regions in the scorecards’ input space

FIKUSZ 2006

Péter BajorThe Hydrogen-Infrastructure and its Technical and Economic Aspects

Emese Borbély Doing Global Business – Can Ethics and Profit Go Together?Ágnes Csiszárik-Kocsir Local Governments and the Capital MarketGyörgyi Danó Hungarian NetizensAnita Derecskei, Hilda Hurta Crea©tivityJudit Hámori, Annamária Füredi-Kovács

Point of Sale Marketing of Organic Foods in the Hungarian Organic Food Stores

Gyula HegedűsOperational Risk Management as a New Challenge for Hungarian Banks

András Keszthelyi Globalization and Cyber CommunityKármen Kovács New Fashion Products as a Special Type of Product InnovationsDorottya Mánik, Erzsébet Kovács-Bukucs

Analysis of Competitive Conditions Concerning Transportation in the EU

András MénesCommunication Work of a Medical Representative and Evaluation of Performance

István Nagy Dynamic Economic Sectors and their Structures in Szeklerland

Zoltán NagyImprovement of Production Processes' IT Backround at an Automotive Industry Supplier

Ildikó Gombaszögi, Péter Németh Regional Logistics at European LevelAndrea Erika Nyárádi Pricing Strategies in E-Commerce

Gabriella OrbánImproving the Efficiency of Logistic Processes by Informatic Means

Zsuzsa Stion Changes in Insurance, Accounting, Regulations of Hungary

- 74 -

Richard Szabó, László BorbásConsumer Citizens’ Rights and Participation in the Hungarian Financial Services Market

Tamás SzaradicsCreative Opportunities in the Online Marketing of a Publishing House

Valéria Szekeres Macroeconomics and Gender

Rozália Szita-SurányiThe Conformation of the Agricultural and Commercial Relations from 2001 until the Year of Joining

András SztrilichUnderstanding and Use of Power in Institutional Nursing Communication

Imre SzűcsInconsistent Predictions by Cross Sell Supporting Behaviour Score Cards

Sarolta Tóvölgyi Corporate Competitiveness from the Aspect of Quality AwardsKatalin Langer, Katalin Váradi Dilemmas in Segmenting the Senior Consumers

Nóra ZárdaHungarian Competitiveness in Respect of the EU Agricultural Supports

Ildikó Zsolnai-Harczi Introducing New Sales Methods - EcommercePéter Fónagy-Árva, Judit Bárdzi, Zoltán Zéman, Márk Tóth The Financial Controlling in Use and its Scientific Approach

- 75 -

- 76 -