BEVEZETÉS - Mozaik Kiadó · Web view– Az arab világ és a Dél-afrikai Köztársaság vezető...

TANTÁRGYI

TANTERVA KERETTANTERV

ALAPJÁN KÉSZÜLŐHELYI TANTERVEKHEZ

A FÖLD,AMELYEN ÉLÜNK

7-8évfolyam

Készítette:MAKÁDI MARIANN

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2000

Tartalomjegyzék

A TANTERV ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI ...................................7. ÉVFOLYAM .........................................................................

1. A földrészek születése és szerkezete ................................2. Eltérõ természeti adottságok és társadalmi lehetõségek 2. a földrészeken ..................................................................

2.1. Övezetes, forró kontinensek: Afrika és Ausztrália .......2.2. A megosztott földrész: Amerika .................................2.3. A legnagyobb kontinens: Ázsia ...................................

3. A mi földrészünk, Európa ..................................................4. Fejlettségkülönbségek Európa különféle földrajzi környezeteiben .....................................................................

4.1. Európa Atlanti-óceánhoz kötõdõ része .......................4.2. Európa Földközi-tengerhez kötõdõ része ....................4.3. Európa keleti síkvidéke ..............................................

8. ÉVFOLYAM .........................................................................1. Közép-Európa tájtípusai és országai .................................2. A Kárpát-medence élete – Élet a Kárpát-medencében .....3. Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetõségek

3. Magyarország tájain .........................................................3.1. Alföldi tájaink .............................................................3.2. Dombsági és középhegységi tájaink ..........................3.3. Kapcsolattartás országon belül és kívül .....................

MELLÉKLET .............................................................................

A TANTERV ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A tanterv előzményeEz a tanterv a 2000. augusztusában hatályba lépett

kerettanterv alapján készült. Ismeretanyaga és szemlélete szervesen épül a természetismeret tantárgy 6. évfolyam végéig teljesítendő követelményeire. A tantervben megfogalmazott célok eredményesebben taníthatók, ha előzményeként az iskolai helyi tantervet A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5-6. évfolyam Tanterv a kerettanterv alapján készülő helyi tantervekhez című dokumentum koncepciója alapján állították össze.

A tanterv megközelítésmódjaA tanterv a földrajz tantárgy oknyomozó jellegét

hangsúlyozza. A Földön megismerhető természet- és társadalomföldrajzi jelenségeket összefüggéseikben és folyamataikban mutatja be. Arra keresi a választ, hogy a Föld különböző természeti adottságú tájai milyen életfeltételeket biztosítanak az ott élő ember számára, s hogy a társadalom miképp él a lehetőségeivel. Bemutatja a természeti képződmények és a társadalmi-gazdasági jellemzők térbeli és időbeli fejlődését, valamint változásuk tendenciáit. Bemutatásai során a ma emberét, társadalmát és környezetét helyezi a középpontba. Vizsgálódásának alapját a kontinensek, a kontinensrészek és a tájak adják. A tanterv praktikus ismereteket kíván nyújtani a tanulóknak a világban való eligazodáshoz. Nagymértékben támaszkodik a tanulók megfigyeléseire, önálló tapasztalatszerzésére. Számít a tanulói és tanári kreatív munkára, a taneszközökön kívüli egyéb infor-mációhordozók használatára.

2

AjánlásEzt a tantervet valamennyi iskolatípus számára ajánljuk.

Tananyagának elrendezése a kerettantervhez igazodik, így elsősorban a 8 osztályos általános iskolák számára készült, de más iskolaszerkezetben is alkalmazható.

Alkalmazását elsősorban azokban az iskolákban ajánljuk, amelyekben a tanulók jó képességekkel és az általánosnál nagyobb környezeti érdeklődéssel rendelkeznek, és az iskolai pedagógiai program nem helyezi háttérbe a természettudományos szemléletmód alakítását.

A tantárgy céljaA tantervben megfogalmazott földrajz tantárgy tanításának

alapvető célja a földi térnek és benne az ember környezetének szintetizáló módon való megismertetése.Célja továbbá, hogy a tanulók:

– megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét és azok következményeit;

– szerezzenek alapvető ismereteket a Föld tájairól és országairól, ezáltal el tudjanak igazodni a világban, annak eseményeiben;

– megismerjék az ember életmódját meghatározó feltételeket a földrészek tipikus tájain, jellegzetes országaiban;

– felismerjék az élő és az élettelen természet folyamatait, fejlődésük társadalmi hatásait, azok időbeli változásait;

– lássák, hogyan hat a társadalom a környezetre. Ezen keresztül megismerjék a környezeti gondolkodás lényegét;

– kapjanak reális képet földrészünk és hazánk földjének fejlődéséről, sajátosságairól, társadalmi-gazdasági viszonyairól, hogy ezek által kialakuljon bennük a valós nemzet- és Európa-tudat;

– megismerjék a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepét a Föld megismerésében;

– megismerjék az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelő tevékenységet, a termelés országonként eltérő sajátosságait, teljesítményeit;

3

– érdeklődjenek a különböző népek, nemzetiségek, társadalmi csoportok életformája, kultúrája és értékei iránt, tartsák tiszteletben azokat;

– rendelkezzenek helyes képzetekkel a földrészek és az országok területének méreteiről, a népesség és a termelés nagyságrendjéről;

– lássák a természet és a társadalom kapcsolatának különféle megismerési lehetőségeit, az ismeretek feldolgozásának és felhasználásának módjait.A fent megfogalmazott, a tantárgy egészére vonatkozó célok a

későbbiekben (a témák és a résztémák leírásában) már nem ismétlődnek.

Követelmények a tanulókkal szembenA 8. évfolyam végére alakuljon ki a tanulókban:

– tájékozódási készség a természetföldrajzi környezetben és jártasság a társadalomföldrajzi környezetben való eligazodásban;

– képesség az egyes tájakon, országokban, földrészeken folyó természeti és társadalmi kölcsönhatások, a környezetben lezajló változások érzékelésében, valamint jártasság azok értékelésében és indokolásában;

– a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolat felismerésének képessége (a földrészeken, a nagytájakon, a kiemelt országokban és hazánkban);

– a speciális információhordozók (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, filmek, kísérletek, kiállítási anyagok) használatának képessége;

– jártasság a földi képződmények, jelenségek, folyamatok vizsgálatában (a föld- és a környezettudományok megfelelő szempontjai szerint, tanári segítséggel), a vizsgálatok eredményeinek ábrázolásában, az azokból való következtetéseket levonásában;

– jártasság a kommunikációs, a gondolkodási, a gyakorlati és a társadalmi képességek (szakkifejezések megfelelő használata, adatértelmezés- és feldolgozás, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, stb.) alkalmazásában;

4

– jártasság az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban, valamint alapvető, felelős környezeti magatartás;

– valós képzetek a környezet elemeinek méretéről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről;

– készség arra, hogy felismerjék és megmutatassák a topográfiai fogalmakat különféle térképeken, valamint jártasság arra, hogy bejelöljék a körvonalas térképekbe, megfogalmazzák tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket, és meg tudjanak oldani feladatokat körvonalas térképeken;

– az általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeinek ismerete, képesség arra, hogy felismerjék azokat a valóságban vagy képeken, ábrákon, térképeken, és példát tudjanak mondani előfordulási helyükre.A fent felsorolt követelmények a későbbiekben (a témák és a

résztémák követelményei között) már nem ismétlődnek.

A követelmények részletes leírásában dőlt betűs szedés jelzi a kerettanterv alapján elvárható minimális követelményeket. A természetismeret tantárgyban teljesítendő követelményeket itt már nem ismételjük meg.

Megjegyzés:Az ismeretek és a képességek szintjének megfogalmazásában

nem alakult ki egységes álláspont a magyar pedagógiában és a szakmódszertanban. Ebben a tantervben a jártasság szintjén, a készségszinten és a képességszinten fogalmakat és sorrendet használjuk. Tehát a képességszinten megfogalmazás jelenti a legmagasabb szintű teljesítményt.

A tantárgy tartalma7. évfolyam:1. A földrészek születése és szerkezete2. Eltérő természeti adottságok és társadalmi lehetőségek a

földrészeken3. A mi földrészünk, Európa

5

4. Fejlettségkülönbségek Európa különféle földrajzi környezeteiben

8. évfolyam:1. Közép-Európa tájtípusai és országai2. A Kárpát-medence élete – Élet a Kárpát-medencében3. Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetőségek

Magyarország tájain

Javasolt óraszámokA tanterv feldolgozásának időigényét két változatban adjuk

meg. Az A változat a kerettantervben minimumként megadott heti 1,5 órás időkeretre épül. Mivel azonban ezt az időkeretet szakmai és pedagógiai szempontból egyaránt elégtelennek tartjuk, a B változatban heti 2 órás változatot teszünk közzé. Bízunk abban, hogy a tantestületek felismerik a földrajz fontosságát, s ennek megfelelően a szabadon felhasználható időkeretből heti 0,5 órával megtoldják a tantárgy óraszámát.

Ennek értelmében a követelmények megfogalmazásakor heti 2 órás földrajz tantárgyat vettünk alapul.

Óraszám 7. évfolyam 8. évfolyam

A változatheti:

évi:

1,5 óra

51 óra

1,5 óra

50 óra

B változatheti:

évi:

2 óra

67 óra

2 óra

66 óra

A tantervben megadott óraszámok nem töltik ki a tanév teljes időtartamát, mert a tanterv az összefoglalások, gyakorlások helyét nem jelöli meg, időigényüket nem veszi figyelembe. Azokat a helyi adottságok figyelembevételével kell megtervezni.

6

Módszertani ajánlásAz ellenőrzés és az értékelés alapelvei

Az értékelés a tanulók tényismeretére és képességeik szintjére terjedjen ki a résztémák lezárásakor, és havonta legalább egy alkalommal érdemjeggyel történjen. Alapját a tanulói tevékenységek és egyéni ellenőrzések adják, amelyek ajánlott módjai a témáknál és a résztémáknál olvashatók. A témák lezárásakor célszerű (feladatlapos ellenőrzést követően) külön értékelni a tanulók tényismereti tudását, földrajzi gondolkodását és tudásuk gyakorlati alkalmazási szintjét. A témazáró, írásbeli ellenőrzéshez javasoljuk a MOZAIK Oktatási Stúdiónál megjelent tudásszintmérő feladatlapok használatát.

Az értékelés alapját a kerettantervből következő minimális teljesítmények adják, amelyeket a tanulóknak az alkalmazás szintjén kell teljesíteniük. Teljesítésük egyben a továbbhaladás feltétele. Az azokon felüli követelményeket a megnevezés/leírás, illetve a reprodukció szintjén javasolt számon kérni.A tanulók értékelésének főbb szempontjai:

– önálló megfigyelési, kísérletezési, feldolgozási képességük szintje;

– eszközhasználatuk szintje;– tényismeretük és annak kifejezési képessége;– problémafelismerő, feladatmegértő és feladatmegoldó

képességük szintje;– ismereteik alkalmazásának szintje;– összehasonlító és rendszerező képességük szintje;– a környezethez való viszonyuk, cselekvőképességük.

Az értékelés valamennyi szempontjánál azt az alapelvet kell szem előtt tartani, hogy az adott tanuló hogyan fejlődött önmagához, előző teljesítményszintjéhez képest! Az értékelés ajánlott, konkrét módszerei az egyes témákon belül olvashatók.

Tárgyi feltételekA tantárgyat földrajzi szaktanteremben célszerű tanítani, amelynek legfőbb berendezési tárgyai, eszközei:

– falitábla, színes kréta;– térképtartó állvány, mutatópálca;– applikációs tábla körvonalas térkép-sorozattal;

7

– tanári és tanulói földgömbök;– falitérképek; – domborzati modellsorozat (középiskolai) (TANÉRT, 1986);– audiovizuális eszközök: írásvetítő, diavetítő, videomagnó és

TV;– vetítőállvány és gyöngyvászon, sötétítő függöny;– homokasztal.

A falitérképek fajtáit, a többi szemléltető eszközt, illetve az ajánlott tanulói és tanári irodalomjegyzéket a melléklet tartalmazza.

Szükséges tanulói tankönyvek és segédkönyvek:Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 2. Távoli földrészek (MOZAIK, Szeged, harmadik kiadás 1999, MS-2113)Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 2. Távoli földrészek – Munkafüzet (MOZAIK, Szeged, harmadik kiadás 1999, MS-2543)Makádi Mariann: Tudásszintmérő feladatlapok A Föld, amelyen élünk 2.A/B/C Távoli földrészek (MOZAIK, Szeged, 1998; második kiadás 2000, MS-2722)Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. kötet Európa földrajza (MOZAIK, Szeged, 1999, MS-2114)Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. kötet Európa földrajza – Földrajzi munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 1999, MS-2544)Makádi Mariann: Tudásszintmérő feladatlapok A Föld, amelyen élünk 3.A/B/C kötet Európa földrajza (MOZAIK, Szeged, 2000, MS-2773)Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 4. kötet Hazánk földrajza – (MOZAIK, Szeged, 1999, MS-2115)Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 4. kötet Hazánk földrajza – Földrajzi munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 1999, MS-2545)Makádi Mariann: Tudásszintmérő feladatlapok A Föld, amelyen élünk 4.A/B kötet Hazánk földrajza (MOZAIK, Szeged, 1999, MS-2774)Földrajzi atlasz (Cartographia, Budapest, 1999)

8

A 2003/2004. tanévtől (a kerettanterv felmenő rendszerben való bevezetetése után):Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 7. osztály Földrészek földrajza (MOZAIK, Szeged) – Tankönyv, munkafüzet és tudásszintmérő feladatlap

A 2004/2005. tanévtől (a kerettanterv felmenő rendszerben való bevezetetése után):Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 8. osztály Közép-Európa és hazánk földrajza (MOZAIK, Szeged) – Tankönyv, munkafüzet és tudásszintmérő feladatlap

9

7. ÉVFOLYAM

1. A földrészek születése és szerkezete

Javasolt óraszám A változat B változat2 óra 4 óra

A téma céljaA bevezető téma fő célja a természetismeretben szerzett földrajzi ismeretek felelevenítése és tartalmi bővítése. Ezen túlmenően célja, hogy a tanulók:

– érzékeljék a földtörténeti események időbeliségének nagyságrendjét;

– eligazodjanak a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben;– érzékeljék a földrajzi folyamatok térbeliségét és a felszín

folytonos változásait a földrészek szerkezeti képének felvázolása során.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: földtörténeti időszámítás, földtörténeti korbeosztás, ősidő, óidő, középidő, újidő, harmadidőszak, negyedidőszak, jégkor, jelenkor; viszonylagos kor, tényleges kor; ősföld, táblás vidék, hegységrendszer, jégtakaró, kőzetlemezek.Egyedi fogalmak: Pangea, Gondwana, Nagy-Vízválasztó-hegység, Urál, Appalache-hegység, Pacifikus-hegységrendszer, Eurázsiai-hegységrendszer, Andok, Atlasz.

2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:– földtörténeti időoszlop készítése;– el tudjanak igazodni a földtörténeti időbeosztás egyes

egységeiben;

10

– el tudják helyezni a földrészek legfőbb földtörténeti eseményeit az időoszlopon;

– tudjanak példákat mondani a kontinensek fogyó és gyarapodó részeire térkép segítségével;

– felismerjék a földrészek történeti fejlődésének legfőbb eseményeit egyszerű ábrákon.

A téma tartalma1. A Föld megismerése egykor. A Föld újrafelfedezése a

világűrből.2. A kontinensek “születése” és “halála”. A földrészek

szerkezetét kialakító folyamatok.

Módszertani ajánlásokJavasolt tanári tevékenységek:

– a földrészek és az óceánok helyzetének bemutatása a különböző földtörténeti korokban;

– a kontinensek gyarapodásának és fogyásának modellezése homokasztalon, a földrészek szerkezeti modelljének bemutatása;

– a kontinensek legfőbb fejlődési eseményeinek elhelyezése a földtörténeti időoszlopban.

Javasolt értékelési szempont:a tanulók időlépték-érzékelésének szintje.

2. Eltérő természeti adottságok és társadalmi lehetőségek a

földrészeken


A téma célja– Az ember életmódját meghatározó feltételek megismertetése

a földrészek tipikus tájain, illetve jellegzetes országaiban.

11

– A tanulók korábban szerzett földrajzi ismereteinek alkalmazása a földrészek és országok természeti adottságainak bemutatása során.

– Az egyes földrészek, tájak, országok természeti és társadalmi kölcsönhatásainak értelmezése, általános és egyedi regionális sajátosságaik megismertetése.

– A gazdasági jelenségek kölcsönhatásainak megismertetése, és annak megértetése, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az országok fejlődésére.

– A különböző tájak, országok egymásra utaltságának megértetése.

– Annak megértetése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.

– A különféle szempontokból tipikus tájak közös jellemvonásainak és a más tájaktól való különbözőségük okainak megértetése.

– Annak láttatása, hogyan lett a természetes tájból kultúrtáj, annak érzékeltetése, hogy milyen változások várhatók az egyes tájakon, valamint az okok megértetése.

– Annak láttatása, hogy az ember – egyre fokozódó igényei miatt – különböző mértékben, de jelentősen átalakította környezetét társadalmi-gazdasági tevékenysége során, így már saját létét is veszélyezteti.

Követelmények a tanulókkal szemben 1. A fogalmakkal kapcsolatos követelmények a résztémákban olvashatók.2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:

– össze tudják hasonlítani a kontinensek, a jelentősebb országok jellemző földrajzi és környezeti állapotot jelző adatait (jártasság szintjén);

– meg tudjanak oldani egyszerű számítási feladatokat (pl. népsűrűség, éghajlati jellemszámok, termelés-statisztikai adatok);

– tudjanak ismereteket szerezni írott és képi információhordozókból a kontinensek tipikus tájainak és országcsoportjainak megismeréséhez tanári irányítással;

12

– el tudjanak igazodni légifotókon és űrfelvételeken tanári irányítással;

– elemezzenek készségszinten, valamint rajzoljanak keresztmetszeteket a földrészek vagy kontinensrészek, országok felszíne, éghajlata, természetes növényzete, talaja közötti összefüggések, valamint a természetföldrajzi tényezők mezőgazdasági termeléssel való összefüggésének bemutatására (jártasság szintjén);

– tartsanak kiselőadásokat előbb tanári iránymutatás alapján, majd önállóan;

– igazodjanak el napjaink világpolitikai és gazdasági folyamataiban tanári segítséggel;

– fel tudják ismerni a topográfiai követelményekben szereplő fogalmakat, meg tudják mutatni azokat bármilyen méretarányú térképen, meg tudják fogalmazni földrajzi fekvésüket, be tudják jelölni azokat a térképvázlatokba. Ismerjék a topográfiai fogalmak legfőbb tartalmi jellemzőit is.

A téma tartalma1. Övezetes, forró kontinensek: Afrika és Ausztrália2. A megosztott földrész: Amerika3. A legnagyobb kontinens: Ázsia

Módszertani ajánlásokTanórán kívüli feladat: Múzeumlátogatás a Magyar Földrajzi Múzeumban (2 óra).Oktatási célja: A jelentősebb magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepe a Föld és népeinek megismerésében. Javasolt módszere: A kiállítás anyagának tanulói feldolgozása feladatlapok alapján és tanulói kiselőadások tartása (aktuálisan beépítve a tananyag feldolgozásába).Javasolt oktatási módszerek:

– tájelemzés megadott szempontok alapján;– esetelemzés: egy-egy földrajzi folyamat, jelenség

értelmezésére;– csoportmunka: országok (vagy országcsoportok)

ismeretanyagának feldolgozására; – a természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági jellemzők

közötti összefüggés bemutatása applikációval;

13

– a kontinensek vagy országok egyszerű dombortérképének elkészítése homokasztalon;

– szemelvények gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról (pl. esőerdők és tajga irtása, talajerózió, a savas ülepedés pusztítása);

– országok jellegzetes étlapjainak összeállítása;– hírvadászat: a rádió és a TV híradásainak folyamatos

figyelése, a földrészek aktuális természeti jelenségeinek és társadalmi eseményeinek gyűjtése az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan;

– hibakeresés: a tömegkommunikációban megjelenő földrajzi hibák gyűjtése;

– tanulói kiselőadások: egy-egy ország népeinek életéről, szokásairól, különös értékeiről irodalomajánlat segítségével, Európa nagy kultúráinak kialakulásáról olvasmányok alapján;

Javasolt ellenőrzési módszerek: – feladatlap a térképi tájékozódási készség ellenőrzésére

(körvonalas térképek, tematikus térképek elemzése, fekvés meghatározása, magasság- és mélységleolvasás, mérés, utazás a térképen, stb.);

– kép- és ábraelemzés megadott szempontok alapján;– tesztlap (egyszerű választás, igaz – hamis állítás,

hibakeresés);– szóbeli felelet az összefüggésekről való tájékozottság és a

topográfiai tudás ellenőrzésére;– tájleírás és tájrajz kontinensekről, országokról vagy tipikus

tájakról;– fogalomkártyák csoportosítása különböző szempontok szerint.

Javasolt értékelési szempontok:Az értékelés a tényismeretekre, azok összefüggések felismerésének szintjére és alkalmazási képességére egyaránt terjedjen ki. Javasolt a térképismeret szintjét külön is értékelni.

2.1. Övezetes, forró kontinensek:Afrika és Ausztrália


14

A résztéma célja– Afrika, Ausztrália és Óceánia földtörténeti múltjának,

fekvésének és az ezekből adódó természetföldrajzi jellemzőinek összehasonlítása.

– A különböző szempontú elszigeteltség okainak és következményeinek bemutatása a népesség és a gazdasági élet jellegzetességeiben.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: tagolatlan partvidék, esőerdő, szavanna, sivatag, oázis, elsivatagosodás, “éhségövezet”, zuhatag, vízválasztó hegység; emberfajták, néger, arab, keverék népek, mohamedán, bennszülött (őslakos), rezervátum, bevándorló, rabszolga-kereskedelem, faji megkülönböztetés, hivatalos nyelv, közvetítő nyelv, bevándorlás, természetes szaporodás, munkanélküli, menekülttábor, bérmunkás; gyűjtögetés, vadászat, vándorló-égető földművelés, szúróbotos földművelés, kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, öntözéses gazdálkodás, külterjes és belterjes állattenyésztés, nomád pásztorkodás, mezőgazdasági nagyüzem, árutermelő gazdaság, farm, vadvédelem, vadgazdálkodás, vadrezervátum, árucsere, behozatal, kivitel, eladósodás, egyoldalú gazdaság, idegenforgalom, tömegturizmus, földhőerőmű.Egyedi fogalmak: Asszuáni-gát, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Nagy-Ausztráliai-öböl, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Száhel-övezet; Afrikai-árokrendszer, Alacsony-Afrika, Ausztráliai-alföld, Dél-Afrika, Dél-afrikai-magasföld, Észak-Afrika, Etióp-magasföld, Guineai-partvidék, Kelet-Afrika, Kelet-afrikai-magasföld, Közép-Afrika, Kalahári-medence, Kilimandzsáró, Kibo, Kongó-medence, Madagaszkár, Magas-Afrika, Melanézia, Mikronézia, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nyugat-Afrika, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Polinézia, Szahara, Szudán, Tasmánia, Új-Guinea; Algéria, Ausztrál Államszövetség, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Ghana, Guinea, Libéria, Marokkó, Nigéria, Tunézia, Új-Zéland, Zaire; Alexandria, Algír, Asszuán, Casablanca, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Canberra, Melbourne, Pretoria, Sydney, Wellington; Almásy László, Benyovszky Móric, B. Diaz, D. Livingstone, Lóczy Lajos, Magyar László, H. M. Stanley, Teleki Sámuel, Vasco da Gamma; Teleki-expedíció.

15

2. Legyenek képesek a témában megadottakon kívül az alábbi tevékenységekre:

– tudjanak adatokat, tényeket gyűjteni a függelékből önállóan, valamint útikönyvekből tanári irányítással (jártasság szintjén);

– el tudják képzelni és mondani, hogy a bemutatott táj milyen volt a múltban és milyen lesz a jövőben.

A résztéma tartalma– A földrajzi övezetesség megnyilvánulása Afrika természeti

adottságaiban és társadalmi jellemzőiben.– A sivatag és az oázis mint tipikus tájak. Az “éhségövezet”

kialakulása és problémái.– A történelmi múlt örökségei, nemzetközi együttműködések

Afrikában.– Észak-, Nyugat- és Magas-Afrika földrajzi jellemzése.– Az arab világ és a Dél-afrikai Köztársaság vezető szerepe a

földrészen.– Ausztrália és Óceánia természeti adottságai és társadalmi-

gazdasági élete.

2.2. A megosztott földrész: Amerika


A résztéma célja– A földtörténeti múlt és a földrajzi fekvés Észak-, Közép- és

Dél-Amerika természeti adottságaira, társadalmi-gazdasági életére gyakorolt hatásának érzékeltetése.

– A történelmi múlt a mai életre gyakorolt hatásainak bemutatása.

– Felismertetni, hogyan hat az infrastruktúra fejlettsége az ember életminőségére.

– Megismertetni a tanulókkal a világ meghatározó fejlődési pólusának a világgazdaságban betöltött, változó szerepét.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: tagolt partvidék, földhíd, belföldi jég, jéghegy, sarki fény, mágneses sarok, ózonlyuk, tóhátság; nyelvi

16

határ, indián, kreol, mesztic, mulatt, fehérek, népcsoportok, vendégmunkás, cserekereskedelem, ingázás, városmag, elővárosi öv, belső városöv, gettó, agglomeráció, megapolisz, településegyüttes, technológiai park, technopolisz; munkaigényes iparág, nyersanyagigényes iparág, csúcstechnológia, vállalatbirodalom, elektrotechnikai ipar, energiagazdálkodás, tőkekivitel, rablógazdálkodás, szabadkereskedelmi övezet.Egyedi fogalmak: Amazonas, Bering-szoros, Colorado, Erie-tó, Felső-tó, Hudson-öböl, Jeges-tenger, Karib (Antilla)-tenger, Mexikói-öböl, Michigan-tó, Mississippi, Nagy-tavak, Ontario-tó, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó, Tehuantepeci-földszoros; Golf-áramlás, Labrador-áramlás; Alaszka, Antillák, Dél-Amerika, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Észak-Amerika, Északi-sarkvidék (Arktisz), Közép-Amerika, Latin-Amerika, Floridai-félsziget, Grönland, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Labrador-félsziget, Yucatán-félsziget; Amazonas-medence, Brazil-felföld, Colorado-fennsík, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kanadai-tóvidék, Kordillerák, Központi-síkság, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Nagy-medence, Orinoco-alföld, Pampa, Paraná-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység, Tűzföld; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kanada, Kuba, Mexikó, Paraguay, Venezuela; Florida, Kalifornia, Texas; Brazíliaváros, Buenos Aires, Buffalo, Caracas, Chicago, Detroit, Duluth, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Panamaváros, Puerto Rico, Rio de Janeiro, Salt Lake City, San Francisco, Santos, Sao Paulo, Seattle, Szilícium-völgy, Tampico, Toronto, Washington; R. Amundsen, F. Nansen, Nordenskiöld, R. Peary, R. Scott; Antarktiszi Szerződés, Osztrák–Magyar Északsarki Expedíció.


– tudjanak adatokat és tényeket gyűjteni statisztikai kiadványokból, tematikus térképekről tanári segítséggel (jártasság szintjén);

– tudjanak tájat jellemezni összehasonlító képelemzéssel (tájkép, légi fotó, műholdfelvétel segítségével) (jártasság szintjén);

– fel tudjanak dolgozni szemelvényt tanári irányítással (jártasság szintjén);

– tudjanak összehasonlító módon elemezni szemelvényeket megadott szempontok alapján (jártasság szintjén).

17

A résztéma tartalma– Amerika különböző szempontú felosztása.– Latin-Amerika vízszintes és függőleges övezetesség szerint

rendeződő természeti adottságai.– Amerika tipikus tájai: az ültetvény, a farmvidék, a

technológiai park és az agglomerációs zóna.– A világ legfiatalabb népességű kontinense.– Nyersanyagtermelő országok az egykori gyarmatokon:

Brazília, Argentína, Mexikó.– Az északról és délről nyitott Észak-Amerika természeti

adottságai, hatásuk a gazdasági életre.– Észak-Amerika népességének területi elrendeződése,

változási folyamatai.– A világ fejlődési pólusa: Kanada és az Amerikai Egyesült

Államok földrajzi jellemzése és világgazdasági szerepköre.– A sarkvidékek különös fekvésének következményei.

Életlehetőségek.

2.3. A legnagyobb kontinens: Ázsia


A résztéma célja– Érzékeltetni a tanulókkal a földrajzi fekvés szerepének

átértékelődését a különböző korokban.

– Megismertetni a világ legújabb fejlődési pólusának a világgazdaságban betöltött szerepét.

– Felismertetni, hogy a csúcstechnológiák alkalmazása miként alakítja az életminőséget.

– Érzékeltetni a népességszám-változások és a társadalmi hagyományok meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben.

– Alkalmazni az előző témák és résztémák tanulása során szerzett ismereteket, készségeket.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:

18

Általános fogalmak: sárgabőrűek, japán, kínai, koreai, vietnámi, maláj, orosz, vallási csoportok, hinduizmus, buddhizmus, iszlám, soknemzetiségű állam, városállam, születésszabályozás; sókertek; területi munkamegosztás, nehézipari körzet, kőolaj-finomítás, kézműipar, háziipar, kisparaszti gazdaság, földbérlet, élelmiszergazdaság, szórakoztató elektronikai ipar, híradástechnikai ipar, atomerőmű, csővezetékes szállítás, szövetkezeti gazdaság, “zöld forradalom”, kolhoz, szovhoz, földbérlet.Egyedi fogalmak: Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Dardanellák, Gangesz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jenyiszej, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Arab-félsziget, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kamcsatka-félsziget, Koreai-félsziget, Tajvan; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Kis-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia, Közel-Kelet, Távol-Kelet; Altáj, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Hindusztáni-alföld, Indus-alföld, Kara-kum, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kazah-hátság, Kínai-alföld, Közép-szibériai-fennsík, Kuznyecki-medence, Mandzsúria, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Örmény-felvidék, Pamír, Szibéria, Tibet, Tien-san, Turáni-alföld; Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, Grúzia, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Malajzia, Mongólia, Oroszország, Örményország, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Ansan, Bagdad, Bratszk, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Irkutszk, Isztambul, Jamshedpur, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Karaganda, Kitakyushu, Kobe, Magnyitogorszk, Mumbai (Bombay), Nagoya, Novokuznyeck, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Senjang, Szingapúr, Szöul, Ulánbátor, Tajpej, Tbiliszi, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok, Vuhan; Oroszországi Föderáció, Független Államok Közössége; Transzszibériai vasútvonal, BAM, OPEC; Baktay Ervin, Cholnoky Jenő, Prinz Gyula, Reguly Antal, Stein Aurél, Vámbéry Ármin.


– tudjanak számításokat végezni a népességszám alakulásáról, az országok népsűrűségi és területi adataiból (jártasság szintjén);

– fel tudják ismerni az emberfajtákat és a főbb típusokat képek vagy leírások alapján;

19

– tudjanak információt gyűjteni a főbb országcsoportok közötti különbségek bemutatására tematikus térképekről tanári irányítással (jártasság szintjén).

A résztéma tartalma– A változatos földtörténeti múlt és a természetföldrajzi

övezetesség megnyilvánulása Ázsia természeti adottságaiban. A tajga, a monszunvidék, a magashegység mint tipikus tájak.

– Az ázsiai gazdasági élet területi különbségei a természeti adottságok és a társadalmi sajátosságok következtében. Az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak.

– Sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a fölrészen. Gazdasági együttműködések.

– A népesség embertani és kulturális sokfélesége. A népességrobbanás folyamata, következményei.

– Dél-, Délkelet-, Délnyugat-, Észak-, Kelet- és Közép-Ázsia földrajzi jellemzése és fontosabb országaik (India, Izrael, Japán, Kína, Oroszország, Törökország és a “kis tigrisek”) földrajzi jellemzése.

3. A mi földrészünk, EurópaJavasolt óraszám A változat B változat

5 óra 6 óra

A téma célja– Földrészünk fokozatos megismerésének bemutatása.– A különböző származású, kultúrájú és vallású népek

keveredésének és azok következményeinek érzékeltetése.– A különböző földrajzi adottságú kontinensrészek közös és

egyedi jellemzőinek megismertetése.– Az egyidőben létező egyesülési és elkülönülési törekvések

érzékeltetése. Az európai integrációs folyamat megismertetése.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: indoeurópai nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád, germán nyelvek, latin nyelvek, szláv nyelvek, finnugor népek; behozatali tilalom, mennyiségi korlátozás, szabadkereskedelem,

20

vám, teljes jogú tagság, társult tagság, nemzetközi társadalmi függőség, eurorégiók.Egyedi fogalmak: Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, Volga; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Kelet-Közép-Európa; Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Brit-szigetek, Északi-fok, Ír-sziget, Izland, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Skandináv-félsziget, Szardínia, Szicília; Appenninek, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Dinári-hegység, Kelet-európai-síkság, Pireneusok, Skandináv-hegység, Ukrán-ősföld, Vezúv; Strasbourg; Európai Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Európai Beruházási Bank; Juliánusz barát, Teleki Pál.

2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:– össze tudják hasonlítani az országcsoportok, országok

gazdasági fejlettségét mutatószámok (GDP, foglalkozási szerkezet, külkereskedelmi mutatók, stb.) alapján tanári irányítással (készségszinten);

– gyűjtsenek példákat a természeti környezet történelmi eseményekre való hatásairól olvasmányaikból;

– gyűjtsenek adatokat, tényeket a hazai és az európai szervezetek kapcsolatairól a sajtóból önállóan;

– mutassák be térképelemzéssel a népsűrűség területi különbségeit Európában (képességszinten).

A téma tartalma1. Európa fekvése, földjének kialakulása. A természetföldrajzi

övezetesség2. Európa népességének összetétele, számszerű változásai, a

népsűrűség területi különbségei3. A gazdasági függőség kialakulása, integrációs törekvések. Az

Európai Unió kialakulása, tevékenysége4. Európa földrajzi felosztása

Módszertani ajánlásokJavasolt tanulói tevékenységek:

– fogalmazás készítése, majd feldolgozása “Milyennek látom Európát?” vagy “Mit tennék Európáért?” címmel;

– irányított esetelemzés az európai nemzetiségi problémákról;– európai világcégek listájának összeállítása.

21

Javasolt értékelési szempont:Az értékelés a tényismeretekre és az összefüggések meglátásának szintjére vonatkozzon.

4. Fejlettségkülönbségek Európa különféle földrajzi környezeteiben


A téma célja– Az általános természet- és társadalomföldrajzi ismeretek,

valamint a földrajzi övezetességről tanultak alkalmazása Európa és jellegzetes tájainak, országainak bemutatásakor.

– Általános tájékozottság szerzése Európa különböző környezeti adottságú részeinek társadalmi-gazdasági életéről.

– Eligazodás földrészünk múltjának társadalmi-gazdasági eseményeiben, és napjaink nemzetközi törekvéseiben.

– Az elöregedő társadalom és a túltermelés következményeinek megértése.

– A társadalom nagymérvű környezet-átalakító tevékenysége káros következményeinek megértése.

– Alapvető tájékozottság szerzése a környezet állapotának javítása érdekében tett európai kezdeményezésekről, amelyeken keresztül megérthetik, miként járulhatnak hozzá a regionális cselekedetek a globális problémák kezeléséhez.

– A tanulók Európa-tudatának kialakítása.

Követelmények a tanulókkal szemben1. A fogalmakkal kapcsolatos követelmények a résztémákban olvashatók.2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:

– tudjanak ismereteket szerezni nyomtatott, képi és auditív információhordozókból Európa országcsoportjainak megismeréséhez tanári irányítással (készségszinten);

– tudják vizsgálni a tipikus tájakat különböző, megadott szempontok alapján (készségszinten);

22

– ismerjék fel a tipikus tájakat képek, leírások alapján, nevezzék meg kialakulásuk okait és legfontosabb jellemzőit;

– tudjanak szemelvényeket feldolgozni megadott szempontok segítségével (készségszinten);

– tudjanak a tájakról rajzot készíteni (készségszinten) és tájleírást (jártasság szintjén). Próbálják elképzelni, lerajzolni a tipikus tájak jövőbeli változásait.

A téma tartalma1. Európa Atlanti-óceánhoz kötődő része2. Európa Földközi-tengerhez kötődő része3. Európa keleti síkvidéke

Módszertani ajánlásokJavasolt feldolgozási módszerek:

– irányított, majd önálló kép- és ábraelemzés;– adatgyűjtés egyes termékek világpiaci árának időbeli

változásairól;– tájrajz készítése olvasmányélmény alapján;– tájleírás készítése a tankönyv szövege és térképi információk

alapján;– tájelemzés megadott szempontok alapján;– összehasonlító tájelemzés írott szöveg alapján (ugyanazon táj

különböző időben; különböző tájak egyidőben);– a tájfejlődési folyamat bemutatása rajzok és képek helyes

sorrendbe állításával;– esetelemzés: egy-egy társadalmi-gazdasági folyamatról (pl.

élelmiszer túltermelés, nehézipari vidék válsága, vízszennyezés, nemzetiségi problémák, háborúk);

– vita: különböző (helyi – regionális – globális vagy érdekcsoportok közötti) érdekek ütközéséről;

– szituációs játék: “Mit tennék, ha én lennék a…?” – játék az ipari üzemek létesítési szempontjainak tisztázására.

Javasolt ellenőrzési és értékelési szempontok:Az ellenőrzés során arról győződjünk meg, hogyan sajátították el a tanulók a tájelemezés módszerét és mennyire tudják alkalmazni általános földrajzi ismereteiket egy-egy tipikus táj jellemzése, fejlődésének bemutatása során.

23

Az értékelés főként az analizáló és szintetizáló készség szintjét érintse. Javasolt ellenőrzési módszerek:

– feladatlap megoldása a térképi tájékozódási képesség ellenőrzésére (körvonalas térképek, tematikus térképek elemzése, utazás a térképen, stb.);

– vázlat készítése ismeretterjesztő irodalomból és folyóiratból származó írott szöveg alapján;

– témazáró feladatlap megoldása a résztémák végén.

Javasolt értékelési szempontok:Az értékelés főként a tények közötti összefüggések meglátására, alkalmazási képességük szintjére terjedjen ki. Javasolt külön is értékelni a térképismeret szintjét a résztémák lezárásakor.

4.1. Európa Atlanti-óceánhoz kötődő része


A résztéma célja– Érzékeljék a tanulók a tengerparti fekvés időben változó

társadalmi-gazdasági jelentőségét.– Értsék, miért és hogyan változott meg az egykori

gyarmattartók világgazdasági súlya.– Lássák, hogy a magas életszínvonal a természeti

adottságokkal való okos gazdálkodással és munkamegosztással is megteremthető.

– Lássák, hogyan alapozta meg a korai iparosodás a nyugat-európai országok gazdasági-társadalmi fejlettségét.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:

24

Általános fogalmak: angolok, dánok, finnek, flamandok, franciák, hollandok, írek, norvégok, svédek, vallonok; fjord, felföld, fjell, mélyföld, tóvidék, gejzír, polder, éghajlatválasztó hegység, füstköd; kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, termelési szakosodás, mezőgazdasági szövetkezet, parasztgazdaság, kertgazdálkodás, rétgazdálkodás, tejgazdaság, árutermelő gazdálkodás, agrotechnika; olajsziget, papír- és cellulózipar, fonó- és szövőipar, árapály-erőmű, szélerőmű; kisvállalkozás, termelékenység.Egyedi fogalmak: Balti-tenger, Botteni-öböl, Finn-öböl, Garonne, IJssel-tó, La Manche, Loire, Norvég-tenger, Rajna, Rhone, Sogne-fjord, Szajna, Temze, Viscayai-öböl; Észak-atlanti-áramlás; Bretagne, Jylland-félsziget; Ardennek, Fekete-vidék, Finn-tóvidék, Flandriai-alföld, Francia-angol-lépcsővidék, Francia–Belga-rögvidék, Francia-középhegyvidék, Holland-alföld, Holland-mély-föld, Izland, Lappföld, Londoni-medence, Lotaringia, Mezeta, Mt. Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Riviéra, Skót-medence; Anglia, Belgium, Benelux-államok, Bergen, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Skócia, Svédország, Wales; Amszterdam, Antwerpen, Birmingham, Brüsszel, Dover, Dublin, Eindhoven, Gällivare, Gent, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, IJmuiden, Kiruna, Koppenhága, Le Havre, Leeds, Ličge, Lille, Liverpool, London, Luxembourg, Lyon, Malmö, Manchester, Marseille, Newcastle, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rotterdam, Stavanger, Stockholm; Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Euro-alagút.


– tudjanak információt szerezni műholdfelvételek alapján a települések fekvéséről, szerkezetéről önállóan(jártasság szintjén);

– tudjanak tényeket gyűjteni statisztikai adatok alapján önállóan (jártasság szintjén), ismerjék fel a korfák információtartalmát;

– állítsanak össze terméklistákat az egyes országok hazánkban is kapható termékeiből önállóan.

25

A résztéma tartalma– Észak-Európa vízszintes és függőleges földrajzi övezetessége.

Az eljegesedés természetföldrajzi és gazdasági következményei Észak-Európában.

– A skandináv együttműködés. Az országok kapcsolata a természeti környezettel.

– Nyugat-Európa tagolt partvidéke és felszíne. Az óceántól befolyásolt mezőgazdasági termelés.

– A történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Átalakuló iparvidékek és gazdasági együttműködések Nyugat-Európában.

– Az Egyesült Királyság területileg megosztott mezőgazdasága és átalakuló ipara. Franciaország Európa legfőbb élelmiszertermelője és szállítója.

4.2. Európa Földközi-tengerhez kötődő része


A résztéma célja– A tengerparti fekvés időben változó társadalmi-gazdasági

jelentőségének bemutatása a dél-európai országok példáján.– Az egykori gyarmattartók változó világgazdasági súlyának

érzékeltetése.– A Dél-Európán belüli fejlettségkülönbségek és okaik

bemutatása.– A válsághelyzetből való kilábalás különféle útjainak

bemutatása.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: albánok, baszkok, bolgárok, bosnyákok, görögök, horvátok, katalánok, macedónok, olaszok, portugálok, spanyolok, szerbek, szlovének, nemzetállam; dűnesor, lagúna,

26

turzás; önerőre támaszkodás politikája, üdülőövezet, üdülőfalu, kikötőövezet, évszakosan vándorló állattenyésztés.

Egyedi fogalmak: Adriai-tenger, Ebro, Égei-tenger, Garda-tó, Jón-tenger, Korinthoszi-csatorna, Marica, Mura, Pó, Tejo, Tevere, Tirrén-tenger; Ciprus, Isztriai-félsziget, Kréta; Albán-hegyvidék, Dalmácia, Dolomitok, Donyec-medence, Etna, Karszt hegység, Kasztíliai-választóhegység, Mezeta, Pindosz-hegység, Pó-alföld, Rodope, Szerb-érchegység, Szófiai-medence, Thrák–Macedon-rögvidék; Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Jugoszlávia, Koszovó, Macedónia, Montenegro (Crna Gora), Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia; Ankara, Athén, Barcelona, Belgrád, Bilbao, Dubrovnik, Genova, Lisszabon, Madrid, Milánó, Nápoly, Podgorica, Rijeka, Róma, Skopje, Szabadka, Szarajevó, Szófia, Thesszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Vatikán, Várna, Velence, Zágráb.


– tudjanak információt szerezni műholdfelvételekből a települések fekvéséről, szerkezetéről (készségszinten);

– tudjanak tényeket gyűjteni statisztikai kiadványokból tanári irányítással (készségszinten),

– tudjanak szemelvényt elemezni önállóan (jártasság szintjén).

A résztéma tartalma– A tagolt Dél-Európa.– A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet.– Területi fejlettségkülönbségek Dél-Európában. Gazdasági

fellendülés Spanyolországban. Belső fejlettségkülönbség Olaszországban.

– A Balkán-félsziget változatos természeti adottságai, bonyolult társadalmi-gazdasági folyamatai.

– A Jugoszláv utódállamok gazdasági átalakulásának folyamatai.

4.3. Európa keleti síkvidéke

Javasolt óraszám A változat B változat

27

4 óra 6 óra

A résztéma célja– A kontinens-belseji fekvés időben változó társadalmi-

gazdasági jelentőségének bemutatása.– A viszonylagos fekvés (domborzat, közlekedésföldrajzi

helyzet, politikai környezet, stb.) gazdasági fejlődést meghatározó szerepének érzékeltetése.

– A nyersanyagban való gazdagság és szegénység függőséget kialakító hatásának érzékeltetése.

– A történelmi és politikai változások legfőbb társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatása.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: hátság; gyógyszeripar, gumi- és műanyagipar, műszeripar, pénzintézet; beloruszok, ukránok, moldovánok, észtek, lettek, litvánok.Egyedi fogalmak: Azovi-tenger, Dnyeper, Dnyeszter, Don, Donyec, Ladoga-tó, Onyega-tó, Pecsora, Prut; Kola-félsziget, Krím-félsziget; Donyec-medence, Karélia, Kelet-európai-síkság, Közép-orosz-hátság; Balti államok, Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna; Chisinau, Dnyepropetrovszk, Harkov, Ivanovo, Jaroszlavl, Kalinyingrád, Kijev, Minszk, Moszkva, Murmanszk, Orenburg, Odessza, Riga, Szamara, Szentpétervár, Tallinn, Togliatti, Vilnius, Volgográd; Barátság kőolajvezeték, Szövetség földgázvezeték, Testvériség földgázvezeték.2. Legyenek képesek a tanulók a következő tevékenységekre a témában megfogalmazottakon kívül:

– be tudják mutatni a természeti adottságok szerepét a településhálózatban és a gazdasági élet területi elrendeződésében kelet-európai példák alapján;

– tudjanak összehasonlító szövegelemzést végezni önállóan (jártasság szintjén).

A résztéma tartalma– Az óriás kelet-európai síkvidék természeti erőforrásai. A

gazdaság lehetőségei Kelet-Európában.– A Szovjetunió államszövetségének felbomlása, társadalmi-

gazdasági következményei, az országok sorsközössége.

28

– Két kontinens országa: Oroszország gazdasági és környezeti változásai.

– A nagy szomszéd: Ukrajna földrajzi jellemzése.

29

8. ÉVFOLYAM

1. Közép-Európa tájtípusai és országai


A téma célja– A kontinens-belseji fekvés időben változó társadalmi-

gazdasági jelentőségének bemutatása.– A viszonylagos fekvés (domborzat, közlekedésföldrajzi

helyzet, politikai környezet, stb.) gazdasági fejlődést meghatározó szerepének érzékeltetése.

– A nyersanyagban való gazdagság és szegénység függőséget okozó hatásának érzékeltetése.

– A történelmi és politikai változások legfőbb társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatása.

– Hazánk közvetlen környezetének megismertetése európai összefüggésekben.

– A közép-európai országok hazánkkal való kapcsolatainak összefüggésekben való megismertetése.

– A tanulók közép-európai regionális tudatának kialakítása.– Környezettudatos életmód kialakítása annak megértetésével,

hogy a különböző adottságú közép-európai tájakon az emberi tevékenység kultúrtájakat hozott létre, amelyeken sokféle – egymásnak gyakran ellentmondó – térbeli kölcsönhatás és érdek érvényesül.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: csángók, csehek, lengyelek, németek, osztrákok, románok, székelyek, szlovákok; morénahát, városvonal, hegyvidéki gazdálkodás, havasi pásztorkodás, fotokémiai ipar, söripar, kanton.

30

Egyedi fogalmak: Boden-tó, Duna, Duna–Majna–Rajna vízi út, Dunajec, Elba, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Ipoly, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Ruhr, Sebes-Körös, Szamos, Száva, Szent Anna-tó, Tisza, Vág, Visztula, Vltava; Al-dunai-szoros, Alacsony-Tátra, Bécsi-medence, Berni-Alpok, Beszkidek, Csallóköz, Cseh-erdő, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Dévényi-szoros, Duna-delta, Érchegység, Erdélyi-érchegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerlachfalvi-csúcs, Gömör–Szepesi-érchegység, Grazi-medence, Hargita, Havasalföld, Harz-hegység, Jura hegység, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Mazuri-tóhátság, Mecklenburgi-tóhátság, Mittelland, Morva-medence, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Rajna-árok, Rajna–Ruhr-vidék, Román-alföld, Sváb–Bajor-medence, Szilézia, Szudéták, Vaskapu, Vereckei-hágó; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság; Arad, Bécs, Beregszász, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Bytom, Constanta, Csíkszereda, Dortmund, Drezda, Duisburg, Eisenerz, Frankfurt, Galati, Gdańsk, Gdynia, Gliwice, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Harkov, Kalinyingrád, Karlovy Vary, Kassa, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lódz, Ljubljana, Ludwigshafen, Mannheim, Maribor, Marosvásárhely, Munkács, München, Nagyvárad, Nowa Huta, Ostrava, Pitesti, Ploiesti, Plzen, Plock, Poprád, Pozsony, Prága, Resica, Révkomárom, Salzburg, Sepsiszentgyörgy, Steyr, Stuttgart, Szamara, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Szczecin, Temesvár, Torda, Ungvár, Vajdahunyad, Varsó, Wroclaw, Zakopane, Zürich.

2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:– tudjanak adatokat és egyéb információkat szerezni

nyomtatott, képi és auditív ismerethordozókból Közép-Európa különböző fejlettségű országairól önállóan (jártasság szintjén);

– tartsanak beszámolót vagy kiselőadást megjelölt forrásból történő önálló anyaggyűjtés és feldolgozás után közép-európai társadalmi-gazdasági együttműködésekről;

– tudjanak rendszerező vázlatot készíteni a tanórai anyagfeldolgozást követően (jártasság szintjén)

31

A téma tartalma– A Közép-európai-sík- és röghegyvidék természeti adottságai

és mezőgazdasági feltételei.– Németország az Európai Unió tartópillére. Csehország és

Lengyelország eltérő fejlődési esélyei.– Közép-Európa hegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok természeti

adottságai, az ott élő népek hasonló életfeltételei és országaik fejlettségkülönbségei.

– Az alpi országok (Ausztria, Svájc és Szlovénia), valamint a kárpáti országok (Szlovákia és Románia) földrajzi jellemzése.

– Társadalmi sokszínűség, nemzetiségi tarkaság Közép-Európában.

Módszertani ajánlásokJavasolt tanulói tevékenységek:

– tájleírás készítése különböző jellegű információhordozókból (tájfotó, műholdfelvétel, tematikus térkép, írott szöveg és elbeszélés) szerzett ismeretek alapján;

– összehasonlító tájelemzés és ország-bemutatás írott szöveg alapján;

– a tájfejlődési folyamat felismerése ábrák, képek időrendi sorba állításával;

– gyűjtőmunka: “Mit köszönhet a világ és Európa az országnak?” címmel;

– céglista összeállítása: a hazánkban jelenlévő közép-európai vállalatokról.

Javasolt ellenőrzési szempont:Az ellenőrzés során arról győződjünk meg, hogy a tanulók hogyan sajátították el a tájleírás és a tájelemzés módszerét, mennyire tudják alkalmazni általános földrajzi ismereteiket egy-egy táj jellemzése, fejlődésének bemutatása során.

Javasolt értékelési szempont:Az értékelés főként az analizáló és szintetizáló készség szintjére vonatkozzon.

32

2. A Kárpát-medence élete – Élet a Kárpát-medencében


A téma célja– A Kárpát-medence fejlődéstörténetének egységes szemléletű

bemutatása.– A medence-jelleg közvetlen és közvetett földrajzi

következményeinek érzékeltetése.– Az ember életmódját meghatározó feltételek megismertetése

a Kárpát-medencében.– Annak bemutatása, hogy a társadalom hogyan alakította át a

táj természetes képét, s ezzel milyen előnyökhöz jutott, és milyen károkat okozott.

– A Kárpát-medence kialakulási folyamatai és az ember környezet-átalakító tevékenysége közötti időbeli nagyságrendi különbségek érzékeltetése.

– A földrajzi helyzet kínálta természeti és társadalmi lehetőségek felhasználásának bemutatása.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: kaolin, mangánérc, perlit, permi vöröshomokkő, rézérc, uránérc, üveghomok, zeolit; medence-jelleg, napfénytartam, hőösszeg, szélkapu, “vénasszonyok nyara”, “fagyosszentek”, szikes tó, dolinató, beltenger, beltó; karsztvíz-kiemelés, tranzitország, népességszerkezet, népesedési válság, természetes fogyás, korfa, csecsemőhalandóság, születéskor várható átlagos élettartam, munkaképes kor, aktív kereső, elnéptelenedés, településformák, megyei jogú város, aprófalu, településhálózat; gazdasági szektorok, üdülő-, gyógy-, kulturális- és átmenő idegenforgalom, belföldi és külföldi turizmus, idegenforgalmi idény, falusi- és bevásárló turizmus, háztól-házig szállítás, körgyűrű, koncessziós autópálya, transzkontinentális szállítás, határátkelőhely; atomenergia, iparszerű termelési rendszer, 33

távvezeték hálózat, telekommunikációs hálózat, tanya, szórványtelepülés, ipari körzet, külkereskedelmi áruszerkezet, cigányok, kisebbség; egy lakosra jutó GDP, szociális piacgazdaság, kereslet-kínálat, túltelített piac, energiapazarlás, háttéripar.Egyedi fogalmak: Balaton, Dráva, Fertő tó, Kis-Balaton, Mosoni-Duna, Pannon-tenger, Rába, Soroksári-Duna, Tethys, Velencei-tó; Közép-magyarországi nagyszerkezeti zóna; Alföld, Kárpát-medence, Közép-Duna-medence, Mórágyi-rög, Balatoni üdülőövezet, Adria kőolajvezeték, GYSEV, MAHART, MALÉV, MÁV, VOLÁN; Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Eszék, Hegyeshalom, Kelebia, Letenye, Rábafüzes, Rajka, Záhony; Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA); Kaán Károly, Tessedik Sámuel, Vásárhelyi Pál, Zsigmondy Vilmos.

2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:– ismerjék fel hazánk leggyakoribb ásványait, kőzeteit egyszerű

vizsgálatok alapján, és tudják csoportosítani azokat keletkezésük, felhasználásuk szerint;

– nevezzék meg hazánk legfőbb talajtípusait képek és egyszerű vizsgálatok alapján, ismerjék területi elhelyezkedésüket és használhatóságukat;

– ismerjék fel a természetes és mesterséges elemeket a tájban, tudják keletkezésük körülményeit (készségszinten);

– ismerjék fel a főbb településtípusokat, a település- és közlekedési hálózat elemeit légi- és műholdfelvételek, térképi részletek segítségével;

– tudjanak korfát értelmezni megadott szempontok alapján;– tudjanak diagramokat készíteni a népesség számszerű

változásáról és a termelés időbeli alakulásáról (készségszinten);

– gyűjtsenek adatokat a hazai gazdasági ágak átalakulási folyamatairól, a népesedési válság kialakulásának okairól a sajtóból önállóan.

34

A téma tartalma– A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, felszínének

kialakulása.– A medence-jelleg tükröződése a természetföldrajzi

adottságokban (éghajlat, vízrajz, talaj, élővilág, ásványkincsek). Magyarország tájbeosztása.

– A magyarországi természeti erőforrások származása, gazdaság- és területfejlesztő hatása.

– A társadalom tájformáló évszázadai a Kárpát-medencében.– A Kárpát-medence társadalmi képe és jellemző társadalmi-

gazdasági folyamatai a múltban és az ezredfordulón. A határokon átlépő, regionális együttműködések.

Módszertani ajánlásokJavasolt tanári tevékenységek:

– a Kárpát-medence szerkezetfejlődésének bemutatása folyamat-mozaik ábrákkal, modellekkel és videofilm-részletekkel;

– a TV időjárás-jelentéseinek bemutatása és értelmezése;– videofilm-részletek bemutatása a Kárpát-medencei

magyarság életéről, a különböző néprajzi tájakon élők népszokásairól;

– műhold- és légifelvételek bemutatása a tájanként eltérő településszerkezet megfigyelésére;

– Kárpát-medencebeli példák bemutatása a sikeres magánosítási folyamatról;

– vita vezetése a népességpolitikai intézkedések hatásairól.

Javasolt ellenőrzési módszerek:– tesztlap (igaz-hamis állítás, hibakeresés, halmazbesorolás);– szóbeli felelet képi segédanyag alapján (a felismerés, a

lényegkiemelés és a szóbeli kifejezőkészség szintje).

Javasolt értékelési szempontok:Az értékelés a tényismeretek mellett azok logikai kapcsolatainak felismerésére irányuljon. Kapjon kiemelt hangsúlyt az információs anyagban való eligazodás képessége az alkalmazóképes tudás szintje.

35

3. Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetőségek

Magyarország tájain


A téma célja– A tanulók általános és regionális ismereteinek alkalmazása

hazánk természeti adottságainak, társadalmi-gazdasági jellemzőinek bemutatásakor.

– Eligazodás Magyarország múltjának társadalmi-gazdasági eseményeiben, hazánk nemzetközi törekvéseiben.

– A természeti tényezők hatásainak megláttatása a Kárpát-medencebeli népek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében, azok földrajzi összefüggéseinek megértetése.

– A hazai tájhoz, a magyar néphez, természeti és társadalmi értékeihez való kötődés kialakítása, reális alapokon nyugvó nemzettudat kialakítása.

– A környezet állapotának javítása érdekében tett hazai intézkedések megismertetése és a nemzetközi intézkedésekkel való kapcsolatuk megértetése.

Követelmények a tanulókkal szemben1. A fogalmakkal kapcsolatos követelmények a résztémákban olvashatók.2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:

– gyűjtsenek adatokat a gazdasági ágak alakulásáról, valamint hazánk és az európai szervezetek kapcsolatáról könyvtári információkból, sajtófigyeléssel és statisztikák feldolgozásával önállóan (készségszinten);

– meg tudják tervezni a természeti és társadalmi környezetben végzett megfigyeléseiket önállóan (jártasság szintjén);

36

– tudják vizsgálni a hazai földi képződményeket, jelenségeket, folyamatokat a föld- és a környezettudományok szempontjai szerint önállóan (készség szinten), a társadalomtudományok szempontjai szerint tanári irányítással;

– tudjanak folyamatábrákat elemezni földtörténeti eseményekről, gazdasági tevékenységekről és külkereskedelemről (képességszinten), keresztmetszeteket és gazdaságföldrajzi sémákat a természetföldrajzi adottságok és

a gazdasági jellemzők közötti összefüggések bemutatására (készségszinten) megadott szempontok alapján;

– be tudják mutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján (képességszinten);

– tudjanak keresztmetszeteket és gazdaságföldrajzi sémákat rajzolni a természetföldrajzi adottságok és a gazdasági jellemzők közötti összefüggések bemutatására (jártasság szintjén);

– tartsanak kiselőadást egy-egy hazai táj természeti, gazdasági és kulturális értékeiről önálló felkészülés után;

– tudjanak esszét írni egy-egy témáról tanári irányítással (jártasság szintjén);

– ismerjék fel képek alapján hazánk legjellegzetesebb tájtípusait, nagyvárosait, nevezetes épületegyütteseit, idegenforgalmi körzeteit;

– tudják feldolgozni kiállítások vagy valóság-megfigyelések tapasztalatait önállóan (készségszinten);

– készítsenek tablót és riportot hazánk idegenforgalmi vonzerejéről önállóan;

– fel tudják ismerni a topográfiai követelményekben szereplő fogalmakat, meg tudják mutatni azokat bármilyen méretarányú térképen, meg tudják fogalmazni földrajzi fekvésüket, be tudják jelölni a térképvázlatokba. Kapcsoljanak a topográfiai fogalmakhoz tartalmi jellemzőket.

A téma tartalma1. Alföldi tájaink2. Dombsági és középhegységi tájaink3. Kapcsolattartás országon belül és kívül

37

Módszertani ajánlásokTanórán kívüli feladat:Múzeumlátogatás:

– A Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumában (2 óra)Oktatási célja: Magyarország földtörténeti fejlődésének, ásványkincseinek megismertetése.Didaktikai célja: egy kiállítás anyagának feldolgozása tárlatvezetést követően.

– A Mezőgazdasági Múzeumban (2 óra)Oktatási célja: a magyar mezőgazdasági technológia fejlődésének megismertetése.Didaktikai célja: a kiállítás anyagának feldolgozása csoportmunkában, feladatlap megoldásával.

– A Néprajzi Múzeumban, vagy egy helytörténeti gyűjteményben (2 óra)Oktatási célja: a magyar nép tájanként eltérő hagyományainak, kultúrájának megismertetése.Didaktikai célja: a kiállítás anyagának önálló feldolgozása, tanulói kiselőadás a látottak alapján.

Tanulmányi kirándulás: (5 óra) (lehetőleg tanév végén):Oktatási célja: egy hazai tipikus gazdasági táj vizsgálataDidaktikai célja: tájelemzés irányított megfigyeléssel.

Ajánlott feldolgozási módszerek:– csoportmunka országrészek ismeretanyagának

feldolgozására;– fogalmazás készítése, majd feldolgozása “Milyennek látom

Magyarországot?” címmel;– kérdőív kitöltése, majd a tapasztalatok megbeszélése “Mit

tennék Magyarországért?” címmel;– könyvbemutatás: “Legkedvesebb könyvem Magyarországról”

címmel;– hírvadászat: a tömegkommunikáció folyamatos figyelése és a

tananyaghoz kapcsolódó aktuális hazai események gyűjtése;– szituációs játék: a gazdasági tájak változási folyamatainak

egyszerű bemutatására;– vita az országrészek fejlettségkülönbségének okairól vagy az

eltérő érdekek ütközéséről;– riport készítése hazánk idegenforgalmi vonzerejéről;

38

– külkereskedelmi terméklisták összeállítása a legfontosabb export- és importtermékekből;

– esetelemzés az infrastruktúra fejlődést segítő hatásairól.

Javasolt ellenőrzési módszerek:– feladatlap a térképi tájékozódási képesség ellenőrzésére

(körvonalas térkép, tematikus térképek összehasonlító elemzése, mérés különböző méretarányú térképeken);

– tesztlap (mennyiségi összehasonlítás, igaz-hamis állítás, hibakeresés, halmazbesorolások);

– szóbeli felelet (lényegkiemelés, szóbeli kifejezőkészség és érvelés szintje);

– egyszerű kísérlet összeállítása és bemutatása csoportmunkában;

– folyamatos otthoni megfigyelési feladat tapasztalatainak megbeszélése, grafikus feldolgozása.

Javasolt értékelési szempontok:Az értékelés a tényismeretek mellett azok logikai kapcsolatainak felismerésére irányuljon. Kapjanak kiemelt hangsúlyt a társadalmi képességek, az alkalmazóképes tudás, az információs anyagban való eligazodási képesség. Javasolt a térképismeret szintjét külön is értékelni a résztémák végén.

3.1. Alföldi tájaink


A résztéma célja– A tanulók ismerjék meg, hogy a Kárpát-medence alföldi tájai

milyen életfeltételeket kínálnak, és hogy a viszonylagos fekvés milyen területi különbségeket alakít ki.

– A mezőgazdasági tevékenységek és a településtípusok történelmileg szoros kapcsolatának megláttatása és egymástól való elszakadásuk okainak megértetése.

– Az alföldi mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem kapcsolatainak megismertetése példákon keresztül.

39

– Az iparágak megtelepedésének és telepítésének időben változó okainak megismertetése.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: bokortanya, sortanya, szórványtanya, óriásfalu, nagyfalu, külterületi népesség, sakktáblaszerű falu, halmazfalu, parcellázás; hűtőipar, cukoripar, háztartási gépipar, mezőgazdasági gépipar, tartósítóipar, művelési ágak, szürke marha, rackajuh, merinói juh, hússertés, zsírsertés, broiler-ba-romfi, tenyészállat, állatsűrűség, lédús takarmány, szálas takarmány, háztáji gazdaságEgyedi fogalmak: Bodrog, Sió, Tisza-tó, Zagyva; Bácskai-löszhát, Bodrogköz, Dráva menti síkság, Duna–Tisza köze, Fertő–Hanság-medence, Gemenci-erdő, Győri-medence, Hajdúság, Hortobágy, Jászság, Kisalföld, Kiskunság, Komárom–Esztergomi-síkság, Körösvidék, Marcal-medence, Maros–Körös köze, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Nagykunság, Nyírség, Ság-hegy, Somló, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Tiszántúl; Algyő, Almásfüzitő, Baja, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Kisköre, Kiskunhalas, Komárom, Lábatlan, Makó, Martfű, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykőrös, Nyergesújfalu, Nyíregyháza, Orosháza, Paks, Pannonhalma, Répcelak, Sarkad, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tiszalök, Tiszavasvári; Győr–Baumgarten földgázvezeték; Duna–Dráva Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park.

2. Legyenek képesek a témában megfogalmazottakon kívül az alábbi tevékenységekre:

– gyűjtsenek a tájak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokásokat;

– mutassák be a településtípusok jellegzetességeit képek segítségével;

– tudjanak önállóan vázlatot készíteni olvasmányaikról (készségszinten), tudjanak jegyzetelni audiovizuális információk alapján (jártasság szintjén).

40

A résztéma tartalma– Az alföldi tájak kialakulása, domborzata és természeti

erőforrásaik.– Gazdálkodás a különböző tájtípusok területén.– Az élelmiszergazdaság kapcsolatrendszerének kialakulása. A

mezőgazdasági programok hatásai. Az alföldi tájak átalakulása az ipartelepítés és a városodás következtében.

– Területi fejlettségkülönbségek az Alföldön és a Kisalföldön. Az Alföld és a Kisalföld tájképi, idegenforgalmi és kulturális értékei.

3.2. Dombsági és középhegységi tájaink


A résztéma célja– Annak megismertetése, hogy a Kárpát-medence dombsági és

középhegységi tájai milyen feltételeket kínálnak, és annak megértetése, hogy az országon belüli viszonylagos fekvés milyen területi különbségeket idéz elő.

– A mezőgazdaság – élelmiszeripar – kereskedelem, valamint a bányászat – feldolgozóipar kapcsolatának megismertetése tájak példáin keresztül.

– A gazdasági fejlődés területfejlesztő hatásainak megértetése.– A fejlesztésből kihagyott területek, települések

ellehetetlenülési folyamatának megértetése (elöregedés, elvándorlás, munkanélküliség).

– A technológia- és infrastruktúra-fejlesztés gazdaságélénkítő szerepének megláttatása.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék az alábbi fogalmakat:Általános fogalmak: törpefalu, egyutcás falu, édesipar, dohányipar, boripar, söripar, üvegipar, szerszámipar, építőanyag-ipar, ipari telephely, ipari park, minőségi bor.

41

Egyedi fogalmak: Hernád, Sajó, Zala; Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang (Aggtelek–Domica-barlangrendszer), Baranyai-dombság, Belső-Somogy, Börzsöny, Bükk, Bükk-fennsík, Bükkalja, Cserehát, Cserhát, Csóványos, Dobogó-kő, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegyvidék, Dunazug-hegység, Északi-középhegység, Gerecse, Göcsej, Gödöllői-dombság, Hegyalja, Írott-kő, Istállós-kő, Kékes, Kemeneshát, Kőszegi-hegység, Külső-Somogy, Mátra, Mátraalja, Mecsek, Móri-árok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pécsi-medence, Pilis, Salgó, Somogyi-dombság, Somos-kő, Soproni-hegység, Szekszárdi-dombság, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vasi-Hegyhát, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Balassagyarmat, Balatonfűzfő, Bük, Bükkábrány, Dombóvár, Dorog, Eger, Esztergom, Fertőd, Galyatető, Gyöngyös, Harkány, Hatvan, Hévíz, Hollóháza, Hollókő, Kaposvár, Kazincbarcika, Keszthely, Komló, Kőszeg, Miskolc, Nagykanizsa, Nagylengyel, Nyírád, Oroszlány, Ózd, Pápa, Parád, Pécs, Recsk, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Zalaegerszeg, Zalakaros; Borsodi iparvidék, Borsodi-medence, Nógrádi-medence; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park.

2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:– mutassák be az egyes hegyvidéki tájak gazdasági

fejlettségkülönbségeit tematikus térképek összehasonlító elemzésével;

– hasonlítsák össze az alföldi és a dombsági gazdálkodást Magyarországon adatsorokból és tematikus térképekről kapott információk alapján;

– indokolják a dombsági-hegységi és az alföldi életforma különbségeit és hasonlóságait;

– legyenek képesek a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok felismerése mellett azok indoklására és értékelésére.

A résztéma tartalma– A dombsági és a középhegységi tájak kialakulása,

domborzata, tájai.

42

– Természeti erőforrások a dombsági és hegyvidéki tájakon.– A tájak benépesedése. A hagyományos településformák és a

gazdálkodás kapcsolata, hagyományos életmód.– A bányászat megváltoztatta az életet. A kőszénbányászat és

a nehéziparosítás. A szénhidrogén-bányászat és a vegyipar kapcsolatrendszere. Az energiagazdaság bázisai.

– A hegységperemek, a völgyek és a medencék kialakulásának okai.

– Dombsági és hegyvidéki tájaink tájképi, idegenforgalmi, kulturális értékei.

3.3. Kapcsolattartás országon belül és kívül


A résztéma célja– Hazánk területi fejlettségkülönbségeinek megismertetése,

azok okainak és következményeinek megértetése.– A főváros legfőbb természeti, gazdasági és kulturális

értékeinek, az ország életében betöltött szerepének megismertetése.

– Hazánk nemzetközi és regionális kapcsolatépítési, valamint integrációs törekvéseinek megértetése.

– Régiónk földrajzi jellegzetességeinek, országon belüli helyzetének, kapcsolatainak megismertetése.

Követelmények a tanulókkal szemben1. Ismerjék a következő fogalmakat:Általános fogalmak: vásárlóerő, sűrű beépítettség, népesség-kibocsátó terület, népességvonzó terület, előváros, határ menti regionális együttműködések, vonzáskörzet, válságövezet, hátrányos gazdasági helyzetű terület, centrum, periféria, területi fejlettségkülönbség, alá- és fölérendeltségi viszony, tömegközlekedés, villamosgépipar, nyomdaipar, vákuumtechnikai ipar, kötszövő ipar, konfekcióipar.Egyedi fogalmak: Budai-hegység, Pesti-síkság; Budaörs, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Pilisvörösvár, Százhalombatta, Szigetszentmiklós; Budapesti agglomeráció; Nemzeti Szabadkikötő, Ferihegy; Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, 43

Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Alpok–Adria Munkaközösség, Duna–Maros–Tisza Eurorégió, Duna–Vág–Ipoly Eurorégió, Kárpátok Eurorégió.2. Legyenek képesek az alábbi tevékenységekre:

– végezzenek számításokat a népességszám növekedésének területi különbségeiről;

– tudják vitában megvédeni álláspontjukat;– mutassák be Budapest településszerkezeti jellemzőit térkép

segítségével;– tudják alkalmazni korábban szerzett ismereteiket és

képességeiket régiójuk földrajzi jellemzőinek összegyűjtésében, a gyűjtött tények feldolgozásában.

A résztéma tartalma– A főváros kialakulása az alföldek és középhegységek

találkozásánál, szerepének fokozatos erősödése. A világváros nemzetközi jelentősége, értékei.

– Kapcsolatok a budapesti agglomerációban, együttműködések más országrészekkel.

– Leszakadó és felzárkózó országrészek.– Régiónk természeti és társadalomföldrajzi jellemzése,

erőforrásainak értékelése.

44

MELLÉKLETSzükséges szemléltető eszközökFalitérképek:A Föld dombortérképe (TÁTI, 1989)A Föld éghajlata (TANÉRT, 1981)A Föld domborzata a vegetációs zónákkal (Meló-Diák, 1993)A Föld országai (Meló-Diák, 1993)A Föld és kontinensei körvonalas falitérképe (Stiefel)Afrika domborzata (Stiefel, 1994)Afrika gazdasága (Stiefel, 1992)Ausztrália és Óceánia felszíne (TANÉRT, 1972)Ausztrália és Óceánia gazdasága (Stiefel, 1992)Ázsia felszíne (TANÉRT, 1973)Dél-Amerika felszíne (TANÉRT, 1974) Dél-Ázsia domborzata (Stiefel, 1994)Észak-Amerika felszíne (TANÉRT, 1974) Észak-Amerika gazdasága (Stiefel, 1992)Észak-Ázsia domborzata (Stiefel, 1994)Közép- és Dél-Amerika gazdasága (Stiefel, 1992)USA domborzata (Stiefel, 1992)Európa éghajlati falitérképe (Calderoni, 1989)Európa domborzata (Stiefel, 1991)Európa államai (Stiefel, 1994)A földközi-tengeri országok domborzata (Stiefel, 1991)Észak-Európa domborzata (Stiefel, 1988)Közép-Európa nagytájtérkép (TANÉRT, 1981)Nyugat-Európa nagytájtérkép (TANÉRT, 1983)Németország domborzata (Stiefel, 1992)A FÁK domborzata (Stiefel, 1994) A Kárpát-medence dombortérképe (TÁTI, 1990)Magyarország domborzata (Stiefel, 1994)Magyarország politikai falitérképe (Stiefel, 1994)Magyarország idegenforgalma (Calderoni, 1990)Magyarország természet- és környezetvédelme (Calderoni, 1990)Budapest falitérképe (TANÉRT, 1987) Magyarország körvonalas falitérképe (Stiefel, 1994) Transzparenssorozatok:Afrika transzparenssorozat az általános iskolák 6. osztálya számára (OOK, 1983)Amerika transzparenssorozat az általános iskolák 6. osztálya számára (OOK, 1983)

45

Ausztrália és Óceánia transzparenssorozat az általános iskolák 6. osztálya számára (OOK, 1983)Ázsia transzparenssorozat az általános iskolák 6. osztálya számára (OOK, 1983)Európa és a Szovjetunió transzparenssorozat az általános iskolák 7. osztálya számára (OOK, 1984) Magyarország transzparenssorozat az általános iskolák 8. osztálya számára (OOK, 1985)Ajánlott videofilmek:Földrajz I.: Karsztjelenségek, A vulkán működése, A jég munkája, A szél munkája, Óceánok és tengerek (Televideo 6037)Az egyetlen Föld 1–10. (Televideo 6342–6344)Az élő bolygó 1–13. (Televideo)Bolygónk, a Föld 1–7. (Televideo)A napsugarak nyomában 1–3. (Televideo 6410–6412)Az amatőr természetbúvár 1–13. A megsebzett bolygó 1–13. (Televideo 6041–6043)Végveszélyben a Föld (Televideo)Afrika (OOK-TANÉRT) (10')Afrika lakói. Élet Afrikában (OOK) (9') Andok (Televideo 6365)A Himalája fennsíkján (OOK) (20')Kőrösi Csoma Sándor nyomában (Televideo 6329)Orbán Balázs nyomában 1–12. (Televideo)Teleki Sámuel nyomában (Televideo 6293) Másfél millió lépés Magyarországon 1–13. (Televideo 6144–6146)Még egymillió lépés… 1–13. (Televideo)Kerekek és lépések 1–13. (Televideo)Bakony, Vértes (OOK, 1986)Dunántúli-dombság (OOK, 1987)Északi-középhegység (OOK, 1986)Magyar tájak 1–9. (Televideo 6366–6367)Diasorozatok:Gucziné (szerk.): Diasorozat a szakközépiskolák számára (OOK, 1989)Hevesi A. (szerk.): Diasorozat a gimnáziumok I–II. osztálya számára (OOK, 1990)Miczek Gy. (szerk.): Űrfelvételek (OOK, 1990) Száraz P. (szerk.): Ember és környezete (Nemzeti Szakképzési Intézet, 1991) Magyarország az általános iskolák 8. osztálya számára (OOK, 1986)Magyarország diasorozat (Földrajztanárok Egylete, 1997)Egyéb:Tanári és tanulói kőzetgyűjtemény (TANÉRT, 1984)Magyarország talajai (dobozos készítmény)

46

Időjárás-jelentések (OMI-kiadvány, újságokból, TV-ből videofelvételen)Vízállásjelentés (rádióadás magnófelvételen)Műholdfelvételek (FÖMI, OMI)Ajánlott tanári és tanulói segédkönyvekAlmási A. (szerk.): Ember és környezete. Tanári kézikönyv (OPI, 1990)Balázs D.: Magyar utazók Amerikában (Távoli tájak magyar utazói) (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995)Balázs D.: Magyar utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken (Távoli tájak magyar utazói) (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995)Balázs D. – Sebes T.: Ázsia (Képes földrajz) (Móra, 1983)Balázs D. (szerk.): Magyar utazók lexikona (Panoráma, 1993)Balázs D.: A sivatagok világa (Móra, 1982)Balogh J.: A megsebzett bolygó (Móra, 1985)Balogh J.: Bioszféra-expedíció (RTV-Minerva, 1980)Balogh J.: Haldokló őserdők nyomában (RTV-Minerva, 1984)Bognár L.: Ásványhatározó (Gondolat, 1987)Both E. (szerk.): A Föld nevű bolygó (Oxford University Press, 1995)J .Van Cleave: Földrajz (SH-Junior) (Springer Hungarica, 1994)Fügedi P. – Kazár L. (szerk.): Megfigyelések és gyakorlatok a természeti és gazdasági földrajz köréből (Tankönyvkiadó, 1978)Enyedi Gy.: Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában (Hilscher R. Szociálpolitikai Egyesület, 1996)Erki E. (szerk.): Szülőföldem Magyarország (Kossuth, 1986)Garami L.: Védett természeti értékeink (Panoráma, 1993)Göcsei I.: Az ismeretlen vándorai (Tankönyvkiadó, 1990) Göcsei I. – Jáki K. (szerk.): Segédanyag Magyarország földrajzának tanításához (Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, 1992)Halmai P. (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere (Mezőgazdasági, 1995)Hevesi A.: Természetföldrajzi kislexikon (PannonKlett, 1997)Izikné – Palánkai T. (szerk.): Európa ma és holnap (H. Seidel Alapítvány – Euration Európai Együttműködési Alapítvány, Budapest, 1999)Izikné (szerk.): Magyarország úton az Európai Unióba (Aula, 1995)Jáki K. (szerk.): Aktuális problémák a földrajztanításban (Magazin, 1993)Juhász Á. – Juhász E.: Hegyek ormán, tengerek mélyén (Medicina, 1993)Kalotás Zs. (szerk.): Nemzeti parkjaink – jelen és jövő (AQUA, 1996)

47

Karátson D. (szerk.): Pannon Enciklopédia Magyarország földje (Kertek 2000, 1997)Komáromi I.: Az egyetlen Föld. Tanári módszertani kézikönyv (KLTE, 1995)Komornik F.: Szovjetunió (Képes földrajz) (Móra, 1987) Koroknai I.: Ausztrália és Óceánia (Képes földrajz) (Móra, 1977) Kósa Z. – Szemerkényi Á.: Apáról fiúra (Móra, 1998)Kovács Z.: Társadalomföldrajzi kislexikon (Klett, 2000)Könczey R.– Nagy A.: Zöldköznapi kalauz (Föld Napja Alapítvány, 1999)Köves J. (szerk.): Európa és a Szovjetunió (Földrajzi olvasókönyv) (Tankönyvkiadó, 1986)Köves J. (szerk.): Az Európán kívüli földrészek (Földrajzi olvasókönyv) (Tankönyvkiadó, 1985)Krizsán L.: Magyar utazók Afrikában (Távoli tájak magyar utazói) (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995)Kubassek J.: Magyar utazók Ázsiában (Távoli tájak magyar utazói) (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993)Kubassek J.: Magyar expedíciók Ázsiában (Távoli tájak magyar utazói) (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)Láng I. (szerk.): Környezetvédelmi lexikon I–II. (Akadémia, 1993)Lassu L.: Környezetvédelmi vizsgálatok I. (NSZI, 1992) Lehman A. – Vuics T.: Földrajzi fogalmak kisszótára (Tankönyvkiadó, 1992)Nádai M.: Földanyai gondok, Földrajz (Móra, 1995) Nádai M.: Gyümölcs a tudás fájáról (Aqua, 1992)Probáld F.: Észak-Amerika (Képes földrajz) (Móra, 1979)Probáld F.: Afrika és a Közel-Kelet Földrajza (ELTE Eötvös, 1996)Probáld F. – Horváth G. (szerk.): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza (ELTE Eötvös, 1998)Probáld F. – Szegedi N.: (szerk.): A világ fővárosai (Kossuth, 1986)Rockenbauer P.: Amiről a térkép mesél (Móra, 1974) Sebes T.: Afrika (Képes földrajz) (Móra, 1986) P. J. Smith: Földünk élete (Helikon, 1991)Schuster: Szerepjátékok a környezeti nevelésben (ARGE, Wien, 1995)Szabó J.: Európa (Képes földrajz) (Móra, 1989)Szegedi N. (szerk.): A világ országai (Kossuth, 1990)Tari E.: Földrajzi felfedezők (Unió, 1993)Timár E.: Felfedező utazóink nyomában a Magyar Földrajzi Múzeumban (Kiállítási ismertető játékos feladatokkal) (M. Földrajzi Múzeum, 1999)Tokodiné Újházi A.: Földrajz a számok tükrében Földrajzi statisztikai adatok (Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1999)Tóth A.: 200 földrajzi kísérlet (Tankönyvkiadó, Bp, 1978)

48

Tóthné: Földrajzi fogalomtár ((Tóth Könyvkerekedés, Debrecen, 1997)Tüskés T.: Magyarország (Képes földrajz) (Móra, 1986)Ütőné Visi J. (szerk.): Vizsgatárgyak, vizsgamodellek II. Földrajz (OKI, 1999)Veresegyházi B.: Történelmi-topográfiai kislexikon (Aqua, 1994)Vécsey Z.: Dél-Amerika (Képes földrajz) (Móra, 1980) T. Weber: A vikingektől az űrhajósokigA világ helyzete (A Föld Napja Alapítvány, 1991-től)A világ országai. Térképek, zászlók, adatok (Topográf, 1995)Afrika – Kairótól Fokvárosig (Ezerarcú világunk) (Dunakönyv, 1994)Amerika – Alaszkától a Tűzföldig (Ezerarcú világunk) (Dunakönyv, 1992)Ázsia és Ausztrália – Pekingtől Sydneyig (Ezerarcú világunk) (Dunakönyv, 1993)Európa – Az Északi-foktól Szicíliáig (Ezerarcú világunk) (Dunakönyv, 1991)Európa és a Szovjetunió (Üsd fel!) (Novotrade, 1990)Földrajzi atlasz (Cartographia–Westermann, 1995) Földünkért… Az élet fenntartásának stratégiája (KTM, 1992)Magyarország felfedezése sorozat (Szépirodalmi)Világatlasz (Cartographia, 1995)Magyar Statisztikai Évkönyv (KSH, évente) Magyar Statisztikai Zsebkönyv (KSH, évente)Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv (KSH, évente)Tények könyve (Greger-Delacroix, évente)Tények könyve Régiók (Greger-Delacroix, 1998)Tények könyve Zöld (Greger-Delacroix, 1998)A Természet Világa és a TermészetBúvár című folyóirat Heti Világgazdaság című folyóirat Alapműveltségi vizsga Földrajz Részletes vizsgakövetelmények és a vizsgáztatás eszközei, módszerei (OKI Alapműveltségi Vizsgaközpont, 1998)

49

BEVEZETÉS - Mozaik Kiadó · Web view– Az arab világ és a Dél-afrikai Köztársaság vezető...

Documents

Transcript of BEVEZETÉS - Mozaik Kiadó · Web view– Az arab világ és a Dél-afrikai Köztársaság vezető...