Bevezetés a nyelvtudományba

5.Szintaxis

Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék

Szintaxis

Mondattan

Hangok – véges elemei a nyelvnek

Szavak – sok, de nyilván véges szám

Mondatok – végtelen sok

Mi a mondat?

kb. 200 definíciót tarthatunk nyilván

Pl.: egyetlen gondolat teljes kifejtése

egy pohár bor– ez is kifejezhet egy gondolatot

Kinyitottam az ablakot, mert meleg volt. – egyetlen mondat, de akár két gondolat is lehetne

„A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi. A legnagyobb nyelvi egység, amely a nyelv szabályai, mintái szerint nyelvi elemekbıl megszerkeszthetı.” (Kis magyar grammatika, 171.)

„A mondat a nyelv tagolódásának legfelsı szintje, legnagyobb formai összegzıdése – ugyanakkor a mondat a közlés legkisebb egysége is: nem hangokkal vagy különálló szavakkal, hanem mondatokkal kommunikálunk. Más szóval: a nyelv központi kategóriája a mondat.”(A nyelv és a nyelvek, 127.)

Mi a mondat?

Szólánc ≠ nyelvi mondat

kódorog, kollégium, kollekció, Komló, komlóföld, komszomolista, konc, konídiumos gombák, kónikus, kontrollálstb.

Sorrend

Pista színes újságokat vett.

*Újságokat Pista színes vett.

*Pista színes vett újságot.

*Újságot vett Pista színes.

Lexikai többértelmőség

A levelet elfújta a szél. – ‘falevél’?; ‘írásmő’?

Pista lovon a legügyesebb. – ‘állat’?; ‘tornaeszköz’?

Szerkezeti többértelmőség

– Mi színes?

(1) a. Pista ((színes újságokat) és (könyveket)) vett.

b. Pista (színes (újságokat és könyveket)) vett.

(2) a. ((A lányom) és a (fiam barátai)) elutaztak.b. ((A lányom és a fiam barátai)) elutaztak.

(3) a. Köszöntötték (az iskolában) ((kézilabdázó csapatunk) tagjait).b. Köszöntötték ((az iskolában kézilabdázó csapatunk) tagjait).

szorosabban összetartozó szerkezeti egységek –mondattani összetevık

Az oroszlán simogatása veszélyes.

simogatásfn < simogatige + -ásfn.képzı

alany tárgy

(4) a. (Az oroszlán simogatása) veszélyes.

ALANY

b. (Az oroszlán simogatása) veszélyes.

TÁRGY

ALANY

TÁRGY funkció

1a. színes újságokat– 1b. színes újságokat és könyveket

3a. az iskolában: az egész mondatra vonatkozik

3b-ben a kézilabdázó csapatunkelemhez kapcsolódik

Sorrend

Szerkezet három szint

Funkció

szerepe leginkább szembeötlı

Szócsoportok (frázisok) mozgása

(A másik magas fiú) meghozta a csomagot.

Meghozta a csomagot (a másik magas fiú).

Meghozta (a másik magas fiú) a csomagot.

*(A másik) meghozta a csomagot (magas fiú).

Mi töltheti be az egyes funkciókat?

Ági

egy rigó

régi ismerısöm

hatlábú kutya

Ma reggel az utcán a lomtalanításkor kidobott asztalok -t láttam.

ki?

*mikor?

*hátul

*olvas

*kérni

TÁRGY: fınév

fınévi értékő szócsoport (frázis)

ALANY

Ági

Ma reggel az utcán egy rigó jelent meg.

asztalok jelentek

ki?

Fınévi csoportok: alanyi, tárgyi, határozói funkcióban

Melléknévi csoportok

vidám

nagyon szorgalmas

A nálam okosabb fiatalokat szeretem.

névelı rendkívül sportszeretı fınév

Péter volt

marad

lesz

Péter an

en él.

Igei csoportok

Ágit lát

sétál

Pétertıl almát kap

Ma reggel az utcán Lacival találkoz -tam.

egy barátomra vár

*kap

*találkoz

Fej – a mondattani tulajdonságokat döntıen befolyásolja: lexikai összetevı

[alaptag]

Frázis – a fejhez tartozó legnagyobb kifejezés (a fej szófajáról elnevezve)

[szószerkezet]

Kiterjesztés – a fejhez rendelıdı szavak

[bıvítmény]

A fej mellett kétféle elem állhat a frázisban

vonzat [kötött bıvítmény]: a fej megköveteli a jelenlétét

adjunktum [szabad bıvítmény]: szabadon, választhatóan kapcsolódnak

Régens (alaptag): az a fej, amelynek vmi vonzata van a frázisban

vonzatos ige

Lassan kinyílik az ajtó.

adjunktum régens vonzat

Pista olvas könyvet.

vonzat régens vonzat

Az okos Pista lassan olvassa az új könyvet.

vonz. adj. vonz. adj. régens vonz. adj. vonz.

vonzatos melléknév

Pista jártas a kémiában.

vonz. régens vonz.

MONDAT

IGEI FRÁZIS

IGE (fej) NÉVELİFRÁZIS (vonzat)

Olvasom NÉVELİ (fej) FİNÉVI FRÁZIS (vonzat)

a MELLÉKNÉV (adjunktum) FİNÉV (fej)

mai újságot

Szabad szórendő-e a magyar nyelv?

(1) a. *Néztem meg a filmet.

b. *Laci is lett beteg.

logikai mőveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás(pl. minden)

(2) a. *Ki megnézte a filmet?

b. *Laci megnézte nem a filmet.

c. *Minden fiú nézte meg a filmet.

Szabad szórendő-e a magyar nyelv?

(3) a. A gyerekek A VERSET tanulják.

b. A verset A GYEREKEK tanulják.

„szabad helyválasztás”→ más jelentés

logikai alany (3a): gyerekek

(3b): vers

szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség

Szabad szórendő-e a magyar nyelv?

(4) a. A kémiát Anna SZERETI. (vagyis nem utálja)

b. A kémiát ANNA szereti. (és nem Balázs, Kriszta stb.)

A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevık logikai szerepe határozza meg.

A mondat topik–predikátum tagolódása

(3) a. A gyerekek A VERSET tanulják.

b. A verset A GYEREKEK tanulják.

(4) a. A kémiát Anna SZERETI. (vagyis nem utálja)

b. A kémiát ANNA szereti. (és nem Balázs, Kriszta stb.)

Két fı rész:

A) logikai értelemben vett alanyB) logikai értelemben vett állítmány

A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyrıl a mondat szól

B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz

A mondat topik–predikátum tagolódása

Az ige vonzata mint topik

(5) a. [TJános] [Pkivette a könyvet a táskából]

alany

b. [TA könyvet] [Pkivette János a táskából]

tárgy

c. [TA táskából] [Pkivette János a könyvet]

határozó

(5 a–c): ugyanaz az esemény

a. Jánosról

b. a könyvrıl tesz állítást

c. a táskáról

A mondat topik–predikátum tagolódása

A topikok száma

lehet több is (4) a. A kémiát Anna SZERETI.

lehet 0 is – nem kötelezı elem

(6) a. [PTaláltam egy labdát]

b. [PHull a hó] eseményt leíró mondatok

Fókusz

Mondatközpont– az igei kifejezés (ige) elıtti kitüntetett hely

– hangsúly

– bármilyen mondatösszetevı

– kitöltése nem kötelezı

– kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan

(Cser András nyomán)

Fókusz

• hangsúlyos hely mindig az ige elıtt

• a fókusz elıtt áll a téma, melyet nem kötelezı kitölteni

• a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos

• az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt

Irodalom

É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan.

Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb).

Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,

2000.

Keszler Borbála–Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Bp., 2002.

Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan.

Akadémiai Kiadó, Bp., 1992.