Harmadik hely a második életben – könyvtárak

a Second Life-univerzumbanÖsszeállította:Hubay Miklós

(informatikus könyvtáros MA hallgató)

http://www.mondolithic.com/?p=1096

TartalomBevezetés...............................................................................................................................................3

Történet.................................................................................................................................................4

A Second Life..........................................................................................................................................5

Környezet...........................................................................................................................................6

Second Life-könyvtárak......................................................................................................................8

Könyvtári projektek a Second Life-ban.............................................................................................10

Jó ez a könyvtárosoknak?.....................................................................................................................12

És az ellenérvek?..............................................................................................................................13

Belevágjunk?....................................................................................................................................13

BevezetésA könyvtári szolgáltatás egyik jelszava – a proaktivitás – néha egészen különleges

helyzetekbe és környezetekbe sodorja az információval hivatásszerűen foglalkozókat. Nagyon

széles ennek az idegen szónak a jelentésspektruma, mégis, ha definiálni akarnánk a

könyvtárak proaktivitását, akkor azt mondanánk: az intézménynek oda kell vinnie a

szolgáltatásokat, ahol az olvasó(k) van(nak). A könyvtárak kialakulásától kezdve egészen a

XX. század utolsó évtizedéig ez egészen magától értetődő volt: a szolgáltatásokat a négy fal

között lehetett használni, mindegyik személyes jelenlétet igényelt.

Történet

1992-ben Tim Berners-Lee feltalálta a World Wide Webet, amelynek világfelfordító hatása

manapság már közhelyszámba megy; és természetesen a könyvtárat sem hagyta érintetlenül.

Megjelentek az elektronikus könyvtári katalógusok, megszülettek a nagy bibliográfiai

adatbázisok, amelyek használatához mindössze számítógépre és internet-kapcsolatra volt

szükség, az olvasók elkezdték távolról használni a könyvtárat. A web 2.0 megjelenésével – a

felhasználók generálta tartalmak korszakában – még inkább kiszélesedtek a lehetőségek.

Video- és képmegosztó oldalak, blogszolgáltatók, csevegőoldalak, közösségi portálok, és nem

utolsósorban: keresőszolgáltatások korát éljük, és a könyvtár ismét válaszút elé került: vagy

megjelenik ezeken a helyeken, vagy elszigetelődik a jelenkor könyvtárhasználóitól.

Szerencsére az intézmények többsége felismerte, hogy mit kell tennie: számos intézmény

üzemeltet Facebook-profilt, ír blogot, tölt fel Youtube-videókat, stb., s ezeken a felületeken a

legkülönfélébb módokon próbálja élővé tenni a kapcsolatát használóival. A keresők, így pl. a

Google „bevétele” érdekében a könyvtári katalógusépítés évtizedek óta betonkemény

alapokon nyugvó szabályai is meginogni látszanak, s a könyvtárak a szemantikus web

technológiai megoldásai felé kacsingatnak. A cél megint ugyanaz: elvinni a könyvtári

információt a használók azon tömegéhez, akik többnyire nem a könyvtári katalógusokat

használják tájékozódásuk megkönnyítésére.

Egy területről azonban nem beszéltünk még: a virtuális valóságról. Az újító kedvű, vállalkozó

szellemű könyvtárosok azonban itt is megjelentek: egy 2008-ban keletkezett tanulmány

félezer olyan munkatársról beszél, akik aktívan működnek a virtuális világban is.1 Legelőször

vizsgáljuk meg, pontosan milyen is ez a világ.

A Second Life

1 Kathryn Greenhill: Do we remove all the walls? Second Life librarianship [elektronikus dok.] URL: http://www.vala.org.au/direct-download/vala2008-proceedings/154-vala2008-session-1-greenhill-paper/file [letöltés: 2015.04.30.]

Környezet

A nemzetközi szakirodalomban a MUVE2 rövidítéssel illetik a virtuális környezeteket.

Ebből az első betű a többfelhasználós üzemmódra utal: ezek a környezetek egyszerre több, a

valóságban akár többezer kilométerre lévő felhasználó befogadására és megjelenítésére

képesek, akik természetesen interakcióba is léphetnek egymással.3 A használókat ezekben a

környezetekben helyettesítő figurák, ún. avatárok jelképezik, amelyeket tulajdonosaik tetszés

szerint formálhatnak: alakíthatják „saját képmásukra”, de más, akár nem is emberi (sőt talán

nem is valóságosan létező) formában is megjelenhetnek. Az egyik legismertebb

virtuálisvalóság-környezet a Linden Lab nevű fejlesztőcég által 2003-ban megalkotott Second

Life4, amelynek már a neve is szimbolikus (második élet). Használata meglehetősen egyszerű:

egy szabadon, ingyenesen letölthető szoftvert kell a gépre telepíteni, aminek elindításával már

meg is érkezünk az új univerzumba. Habár a környezet grafikai megoldásai erősen

emlékeztetnek egy FPS-játékra, természetesen nem játékról van szó abban az értelemben,

hogy a karakterek nem viselnek fegyvert, nem kapnak pontokat, nincsenek elérendő szintek és

tulajdonképpen nincsen cél sem.5 A környezet, néhány alapelemen kívül teljes egészében a 2 Uo.3 Habók Lilla: A Second Life és könyvtárai. Micsoda? Virtuális könyvtárak? [elektronikus dok.] URL: http://habosvilla.blog.hu/2013/11/03/a_second_life_es_konyvtarai_micsoda_virtualis_konyvtarak [letöltés: 2015.04.29.]4 Ilene Frank: Second Life: A Virtual World. Why Are Librarians There? [elektronikus dok.] URL: http://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/2222 [letöltés: 2015.04.30.]5 Kathryn Greenhill: Do we remove all the walls? Second Life librarianship [elektronikus dok.] URL: http://www.vala.org.au/direct-download/vala2008-proceedings/154-vala2008-session-1-greenhill-paper/file [letöltés: 2015.04.30.]

felhasználók munkája, akik szabadon alakíthatják saját univerzumukat, maguk alkotta

tárgyakkal, épületekkel és egyéb objektumokkal berendezve azt. A helyszíneket a rendszer

saját koordinátái azonosítják, melyek könnyedén beilleszthetők egy URL-címbe, amely a

secondlife:// protokoll megadásával kezdődik2008-as adatok szerint a Second Life-ban

egyidejűleg akár 50.000 felhasználó is jelen lehet,6 (de ha a regisztráltak számát nézzük, az

2008 februárjában már meghaladta a 12 milliót!7) és a kezdeti „játszom és ismerkedek”

hozzáállás hamarosan kiszélesedett: a Second Life már mint együttműködési,

információmegosztási és tanulási platformként volt jelen a hálózaton. Így pl. lehetséges, hogy

tanár és tanítvány avatar-formában lép kapcsolatba egymással, s így történik a tudás átadása,

de tulajdonképpen elképzelhető, hogy egy tudományos konferenciát is ebben a környezetben

bonyolítanak le8, hiszen a résztvevők írásban, de hangátvitel segítségével is kapcsolatba

léphetnek egymással. Erre a környezetre figyeltek fel a könyvtárosok is.

6 Chase Baity et al.: When Real and Virtual Worlds Collide: A Second Life Library [elektronikus dok.] URL: http://www.desktop-computing.com/capstone/documents/whenvirtualworldscollidefinal.pdf [letöltés: 2015.04.30.]7 Lori Bell-Rhonda S. Trueman: Virtual Worlds, Real Libraries: Libraries and Educators in Second Life and Other Multi-user Virtual Environments. Information Today, 2008.8 A virtuális valóság szerepe – Second Life. In: Benedek András [et al.]: Digitális pedagógia 2.0 [elektronikus dok.] URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_DP/dp5_3_ikttend_ch220000.html [letöltés: 2015.04.30.]

http://c4lpt.co.uk/top100tools/second-life/

Second Life-könyvtárakEgy könyvtár alapvetően két formában lehet jelen a virtuális környezetben. Az egyik

megoldás, hogy kellő kreativitással és ügyességgel megalkotjuk az intézmény többé-kevésbé

pontos virtuális képmását, és itt nyújtjuk a szolgáltatást a látogatók részére, de az is

elképzelhető, hogy teljesen új, általunk kigondolt (vágyott) környezetet teremtünk, amelyet

saját szánk íze szerint rendezünk be, hiszen a rendszer erre is lehetőséget ad. 9 A szolgáltatást

persze át kell gondolni: kezdetben ezek a virtuálisan (is) létező könyvtárak többnyire linkeket

szolgáltattak más weblapokhoz, de hamar rá kellett ébredniük, hogy ezzel nemhogy nem

fognak új „olvasókat” bevonzani, de még az sem biztos, hogy aki egyszer már odatévedt, az

vissza is tér. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy képekből álló „könyveket” állítsunk össze,

ezeket a köteteket a felhasználók kattintással tudják „lapozni”. A képek feltöltéséért azonban

fájlonként néhány centet fizetni kell, a képformátum miatt ráadásul a tartalom nem kereshető,

és nem másolható ki. A virtuális tér könyvtárhasználójának csak egy lehetősége marad a

„kölcsönzésre”: magának a könyv objektumnak a lemásolása.10 A könyvtárak nem is a

könyvek kölcsönzését tekintik fő feladatuknak a virtuális térben, sokkal inkább

rendezvényeket (pl. író-olvasó találkozókat), kiállításokat, oktatási lehetőségeket, sőt

idegenvezetéseket kínálnak a felhasználók számára.11 Ráadásul egy rendezvény a

kapcsolatépítésre is remekül használható, a virtuális világban mindez sokkal

gördülékenyebben valósulhat meg – a könyvtár ezáltal virtuálisan is betöltheti a harmadik

hely szerepét. A munkatársak – valódi könyvtárosok, vagy önkéntesek – természetesen

kérdésekre is válaszolnak, ahogy azt a való életben is teszik: a kérdések irányulhatnak

bármely online információ megtalálására, de a Second Life-környezettel kapcsolatos

problémákra is. A statisztikák azt mutatják, hogy igenis van (vagy legalábbis volt)

létjogosultsága a virtuális referenszkönyvtárosnak: egy 2007 augusztusából származó adat

szerint a hónapban több mint 1400 kérdést kaptak az Info Islanden működő könyvtár

munkatársai: ez csaknem ötven kérdés naponta!12

9 Orbán Zsófia: Könyvtárak a Second Life világában [elektronikus dok.] URL: http://kutatasinaplo.blogspot.hu/2014/04/konyvtarak-second-life-vilagaban.html [letöltés: 2015.04.30.]10 Beth Kraemer-Stacey Greenwell: Second Life: Real Libraries in a Virtual world [elektronikus dok.] URL: http://www.klaonline.org/docs/RealLibrariesinVirtualWorld.pdf [letöltés: 2015.04.28.]11 Chase Baity [et al.]: When Real and Virtual Worlds Collide: A Second Life Library [elektronikus dok.] URL: http://www.desktop-computing.com/capstone/documents/whenvirtualworldscollidefinal.pdf [letöltés: 2015.04.30.]12 Beth Kraemer-Stacey Greenwell: Second Life: Real Libraries in a Virtual world [elektronikus dok.] URL: http://www.klaonline.org/docs/RealLibrariesinVirtualWorld.pdf [letöltés: 2015.04.28.]

https://marketplace.secondlife.com/p/CFF-Personal-Library-Bookshelf-Bookcase/630991

Könyvtári projektek a Second Life-banSok könyvtár 2006 második felében kapcsolódott be a virtuális szolgáltatásba, amikor

egy szerzőpáros, Lori Bell és Rhonda B. Trueman nyilvánosan is promotálni kezdte Alliance

Virtual Library nevű projektjüket (ez ma Community Virtual Library néven működik,

weblapja a www.infoisland.org címen elérhető, s a rendszerben is Info Island néven kell

keresni.) A nemzetközi együttműködés – a szervezet alapítványi formában működik – lényege

a CVL könyvtári szolgáltatásainak támogatása.13 A virtuális intézmény önkéntesek

segítségével végez könyvtári tájékoztatást, beosztásuk naptárformátumban ugyancsak elérhető

a weblapról.14

13 Denise Cote [et al.]: Academic Librarians in Second Life [elektronikus dok.] URL: http://uknowledge.uky.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1017&context=libraries_facpub [letöltés: 2015.04.30.]14 http://www.infoisland.org/calendars

http://pt.slideshare.net/abbeyzen/alliance-virtual-library-presentation?nomobile=true

A Caledon Library a viktoriánus szellemben berendezett független állam területén

található: az otthonok és boltok a XIX. századot idéző, steampunk stílusban készülnek. A

könyvtár több különgyűjteménnyel és „olvasóteremmel” áll látogatói rendelkezésére: a

névadók között ott találjuk Vannevar Busht, Marie Curiet, H.G. Wellst, sőt H.P. Blavatskyt

is15, utóbbi orosz írónő volt a XIX. század második felében, a Teozófiai Társulat

megalapítója. A különféle terek színes kiállításoknak adnak otthont. Működésük alapelve az,

hogy a rendszerbe importált, és a környezetbe beszúrt objektumokhoz, pl képekhez lehetőség

van jegyzeteket fűzni, amelyek kattintásra aktivizálódnak, így a látogatók további információt

kaphatnak a kiállítás műtárgyairól.16

15 http://www.thelibrarymilitant.net/blog/about-the-library-militant.html 16 Az intézmény Youtube-csatornáján több ilyen kiállítás videója is megtekinthető.

Jó ez a könyvtárosoknak?Egy blog szerzője tíz különféle indokot sorolt fel arra, miért jó, ha egy könyvtár

bizonyos szolgáltatásokat a virtuális környezetben (is) működtet. Többek között fontosnak

tartja, hogy a könyvtárosoknak lehetőségük nyílik az önkifejezésre, és nem utolsósorban:

remekül szórakoznak. Lehetőség nyílik az egyszerű és hatékony együttműködésre, hiszen a

lehető legtávolabb élő kollégákat is összehozhatja a közös munkára, s közben megismerhetik

egymást. A különféle objektumok, pl. a könyvek előállításával észrevétlenül növekedhet a

rendszerben aktív könyvtárosok programozói tehetsége. Számos terület szakértőivel is

összehozhatja őket a véletlen, nem csupán programozókkal vagy könyvtárosokkal, hanem pl.

menedzsment-szakértőkkel és egyéb területek képviselőivel, akik hasznos munkakapcsolatnak

bizonyulhatnak. 17

17 Kathryn Greenhill: Ten very good reasons why your librarians should be in Second Life [elektronikus dok.] URL: http://www.librariansmatter.com/blog/2007/04/30/ten-very-good-reasons-why-your-librarians-should-be-in-second-life/ [letöltés: 2015.04.30.]

És az ellenérvek?A könyvtáraknak számos tényezőt kell megvizsgálniuk, mielőtt döntést hoznak az

intézmény virtuális reprezentációjának megvalósításáról. A szoftver futtatásához

természetesen bizonyos informatikai feltételeknek rendelkezésre kell állniuk, amelyek

előteremtése pénzt igényel – ebből a szempontból az IT-t igénylő hagyományos könyvtári

szolgáltatások (pl. OPAC, repozitórium, stb.) egyenértékűnek tekinthetők a virtuálisakkal.

Aztán ott a finanszírozás problémája. Noha a Second Life kiválóan használható anyagi

ráfordítás nélkül, számos lehetőség csak akkor áll rendelkezésünkre, ha fizetünk érte. A SL-

univerzumnak saját pénzneme van, melyet csak valódi pénz ráfordításával szerezhetünk meg.

Egy másik probléma: mikor ér rá a való életben is könyvtári feladatokat ellátó dolgozó a

virtuális szolgáltatásra? Végezheti-e a munkaidejében, vagy szabadideje egy részét áldozza fel

rá? A tapasztalatok szerint a virtuális valóságban az esték és a vasárnapok a legnépszerűbb

időszakok: ha tehát a könyvtár eredményt akar elérni, erre az időszakra kell pozicionálnia a

szolgáltatásnyújtást.18 Végül pedig: hogyan kezelje az intézmény a virtuális világban a

szabályszegőket, az ún. trollokat?

Belevágjunk?Bár több forrás is utal arra, hogy a Second Life-nak magyar felhasználói tábora is van

(a méretéről sajnos nincs információ), a dolgozat írója úgy véli, a létszám könyvtári

szempontból nem érte el a kritikus mértéket, a ráfordításokkal nem lenne arányban az elérhető

eredmény. Ha történtek is próbálkozások, azok elszigeteltek maradtak19, és a könyvtáros

közéletben is ritkán jelent meg a Second Life (a KIT Hírlevél archívuma alapján a 2005-2014

közötti időszakban még a 25-öt sem éri el az említések száma.) A tengerentúlon létrejött

kezdeményezések vizsgálata közben nagyon sok halott linkkel lehetett találkozni, ami azt

jelzi, hogy a 2000-es évek második felében oly népszerű platform a XXI. század második

évtizedére elvesztette a lendületét, az online világ más irányba fordult.

http://www.stark1200.it/library.html

18 Chase Baity et al.: When Real and Virtual Worlds Collide: A Second Life Library [elektronikus dok.] URL: http://www.desktop-computing.com/capstone/documents/whenvirtualworldscollidefinal.pdf [letöltés: 2015.04.30.]19 Habók Lilla: Virtuális magyar olvasótalálkozók a Second Life-ban [elektronikus dok.] URL: http://habosvilla.blog.hu/2013/11/04/virtualis_magyar_olvasotalalkozok_a_second_life-ban [letöltés: 2015.04.30]