Bevezetes Laszlo Andras Tradicio Es Metafizika

5/9/2018 Bevezetes Laszlo Andras Tradicio Es Metafizika - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/bevezetes-laszlo-andras-tradicio-es-metafizika 1/19

A kerdeseket osszeallitotta

es a bevezet6 tanulmanyt Irta

HORVATH ROBERT

LAsZLO ANDRAs

:!

TRADICIO"s

METAFIZIKA

K er de se k e s o ala sz ok

~,~:7" I I I I I I T~ , :

KVINTESSZENCIA KIADO

Europa centrali-orientalis

Debrecen, MMVII era vulgaris



'I

© DR. LASZLO ANDRAS , 2 0 07

© HORVATH ROBERT, 2007

© KVJNTESSZENCIA KIADO, 2007

Minden jog fenntartva.

Fedelterv © Athanor Studio

A2 eliilso fedelen

RAFFAELLO: Az atheni isko1a (reszlet)

ISBN 978-963-87422-1-6

BEVEZETES

Taszl6 Andras (sz. 1941) eletmuvenek legfontosabb reszet - a regiLi loz6fusok esetehez hasonl6 m6don - sz6beli tanitdsai kepezik:

azol; a szellemi megnyilatkozaso~ amelyeket egyreszt kiilonbozo eM-

addsokformajaban tobb mint harmine eve tesz [szdmul; kozelit a kit-

ezerhez), mdsreszt szemelyes megkeresesekre es kerdesekre adott odla-

szai, tandcsai es utmutatdsai. A maradandosdg okan - es mas szern-pontoe miatt - mindazondltal hatalmas jelentoseggel birnak irott

alhotdsai.

A Tradfci6 es metafizika a szerzd negyedik konyve.

Mar az elsa, 1974-ben Irt, konyv formdban 2002-ben megjelent, A

rnindenseg fenye az emberben cimd rnunlea alapveto fontossagu

metafizikai tematileumoleat targyal. Haber a kifejezes csupdn nehdny-

szor fordul elo a mdben, a metafizikai irdnyulds nyilodnualo, Ttil az

egyes temak (let, tudat, megismeres, vilag, ember, szabadsdg stb.) esa

nyelvezet metafizikai jellegen, a szerzo egyfelol tradicionalis ideak

(guru, eentrum,Jeny,Jelszabadulds stb.) keretei koze helyezi a metafizi-

kat, masJeMI pdratian niv6n interprctdlja ezeket. A tcmatikumole esabenso iranyulas adekvat viszonya kapesan igy vall: .Semmi ertcimc

sem lenne olyan mctafilozofidt vagy eppen metagnoszeologid; kialaki-

tani, amely kimeriilne a keleti esnyugati »czoterileus« tanitds hivatko-

• zdsi vagy megitelesi bdzissd teteleben. Az ilyesJele torekveseknek kiilo-

nosen nagyfoku veszelye az, hogy ham is, deszuggesztiv ldtszatdt keltik

a korlatozott es absztralr: dialektikan alapul6 szemlelet tulhaladdsd-

[5]



6 TRADfcI6 ESMETAFIZIKA

nalt, mikozben (...) eppen ezt az absztralii-szubraciondlis gondolko-

zdst vallhatnakforrasuknak, Juggetlenul szubtilisebb esdrnyaltabi: meg-

Jogalmazasuktol." Az elsa - nehdny tiszteld keresere utolag megjelent

- konyv Prolegomcndja lenyugozo kritikajat adja mind a racionaliz-

musnah, mind az irracionaiizmusnak. Megdobbent6, sajnos vitatha-

tatlanul igaz birdlatot Jogalmaz meg a modern tudomdnyos diszcipli-nak (filozofia, pszichologia, matematiha, rcndszerclmelet stb.) uonat-

kozasaban, aminek ertclmebcn valamennyi "a tudatossdgnae olyan

leJokozott minosegu tevekenysegebol ered, amely sajat mozgdsdt nem

csupdn tapasztalni keptelen, de azt elmeletileg sem Jogja fe l" . A mo-

dern tudomdnyoh nem teszik lathatova s a jd : h a td r a i ka : (igy a racio-

nalitds koren beluli lehetosegeket sem merftik kz); kizarolag informd-

10,passzio, leiro jelleguek,' csupdn a [eliilet: jelensegeket vizsgaljrik -

rdaddsul mindezt nagy oehemencidoal, magabiztosan es mennyisegi-

leg megsokszorozottan. Az ilyen, mdsutz egyebkent Jelettebb ritkan meg-

Jogalmazott biralatok alapja nem egy magaertval6 kriticizmus, ha-

nem pontosan a melysegi esmagaslati, metafizikai orientdcio. Mikoz-

ben a tudatmukodes [undamcntdlis Jontossagu elemzeset mutatja Jel -

a tudat esa lit, az ember esa vilag kapcsolatanak egyedula1l6 bemuta-

tdsdt -, a mu nehdny tradiciondlis ideajiloz6jiai niv6ju is meditatio

melysegu intcrprctdciojd; nyujtja. A nem keresztenyi ertclcmbcn vett

kontempldcio es a nem irodalmi ertelemben vett rneditdcio fontossd-

gat hangsulyozva, A mindenseg fenye az emberben tobb szempont-

bo! val6di rnetafizikai alkotas; korai volta esnehdny kesobbi pontosi-

tas ellen ere a szerzo taldn legszebben megfrt elmelcti konyve.

Az 1995-ben megjelent Tradicionalitas es letszernlelet Laszl6 And-

ras doktrinalis Jomuve, opus doctrinales (hogy azt a kifejezest hasz-

naljuk, amit Dante, [iaiaikori "mestere': Brunetto Latini Kineses

k6nyveesk~jere alkalmazott). Egy nern teljesen ervenytelen ratekin-

tesnek megfeleloen e konyv ugyfoghato [el, amiben a szerzo - tobbev-

tizedes kutatasai nyomdn - a vilagvallasok korul megnyilodnulo szel-

lemi es meiafizikai hagyomdnyoi; kozos letszemlcleti prindpiumait

kiserli meg feltdrni. Ezeket az azonos alap- esiranyelveket sajdtos m6-

don ncotogisrnusoliformdjdban Osszegzi: spiritualitas-eesz, metaphy-

HORVATH R6BERT: BEVEZETES 7

siealitas-kent, immanentali-transscendentalitas et transscendentali-im-

manentalitas-zeer (immanentalis transzcendentalizmus estranszcen-

dentdlis immanentalizmuslient}, metidealismus-eenz (idealizmusJe-

letti idealizmushdnt}, hyperphilosophia solipsistieakent (szolipszisz-

tikus jilozojiaJelettijilozojiakent - gondoljunkpeldaul [ezus Krisztus

Janos apostol szerinti kijelentesere:"En vagyok

az ut, az igazsag es azelet"}, atmanatma-vadakent (tnre es ncm-enrefdnmagamra es nern-

-iinmagamra uonatleozo tanitaskent). Az ily medon megadott szemle-

lctiprincipiumok nyilodnualoan nem lelhetokJel minden hagyomriny

minden ritegeben. Megis, a nagy szellemi tradici6k vegs6, leginkabb

metafizieai formdi tekinteteben ugy veljuk, Laszl6 Andras sikeresen es

ervenyesen tdrta Jel azok legfontosabb alap- esirdnyclueit:' Ez az erte-

keles - mint utaltunli ra - azonban csupdn az egyik, onmagdban resz-

leges ervenyu felfogdsa a Tradicionaliras es letszemleletzerz Joglal-

taknak. A hagyomanyos szellerniseg Jo szemleleti es orientdcios elveit

- ahogy az 1974-es muMI is kiderul- a szerzo nem kizar61ag kivul-

rol, a nagy tradici6kJenomenikus sajdtossdgai alapjdn tdrta Jel, hanem

az igazsdg tortenet: jelensegektol reszben Juggetlen, j6val egyeteme-

sebb ervenyu keresese nyomdn, aminek a meditatio es kontemplatfv

elmelyedes minden korban elidegenfthetetlenebb, jellemzobb sajdtja

volt a kulso kutatasnal.

A 2000-ben megjelent, Solum Ipsum cimd harmad i l r (a megjele-

nessorrendjcben mdsodili} kotet aforizmatieus tomorseg{[ idezetekgyuj-

temenye szdmos eloadas nyomdn, A gondolatok szinte muveszi megfo-

galmazasban - esosszedlli tdsban - allnak az oluaso eldu, de az eszte-

tikanak is a stilusnah a szellemi tartalom roudsdra tett engedmenyek

nelkul, kulonjele temakoroknek megfelelOen csoportositua, beleertoe a

szellemi es mctafiziltai mcgualositds bizonyos reszleteit is.

Ajelen konyv szigorUan a metafizikara osszpontosft;Jokent annale

az osiJelfogasnak a kifejtheto reszleteire, hogy a mctafizilra: realitos

elerhet6, megval6sfthat6; arra, hogy a mctafiziltai irdnyulds (a meta-

1 Ld. meg Laszl6 Andras: Mi a metaj iz ikai tradicionalitds? Ez az 1991-ben szi ile-

tett tanulmdny tobb helyiitt megjelent: pelddul Arkhe, 1 . sz. (19962) 35-46. o.



8 TRAOfcI6 ES METAFIZIKA

fizikalitas)fdzlsokra oszthato.fenntarthato es fokozhat6. Kozben meg-

kistrli dtJogni a szerzd eletmuvenek legfobb temattleumait is.

(;gy ldtjuk, e negy konyv elteroformai keretei - anelkiil , hogy bdr-

ki direkt es mesterkelt medon torckedett volna erre - megfeleloen es

szepen vlsszatiikrozik a szerzo eletmuvenek univerzalitdsdt.

MielOtt reszlctcsebbcn szolndnk a mostani, negyedik kotet sajdtos-

sdgairol, nelkiilozhetetlennek tunik dttekinteni a metajizika - mint

artikuldlt forma - jelenkori helyzetet , valamint legaldbb vdzlatosan

azoka: a mcgprobdltatdsoltat, amelyek nyugati tortenete sordn ertek.

A METAFIZlKA JELENKORI HELYZETEROL

Minden esetben, amihor egy kifejezes az idokfolyamdn tulsdgosan el-

tero, szettarto jelenteseket vesz[el, egyediil az marad celrauezetd adele-

vdt ertelmenek ujramegtaldldsdhoz, ha visszateriink a betu szerinti,

ctimologiaijelcntesehez. Mint tudjuk, a mctafiziea szo agorog ta meta

ta physika kifejezesbol ered. A meta szo szermtijelcntese 'utdn', 'mo-

gott'; ertelrni jelentese: tul es felett. A physis jelentese 'termeszet',

'(el)szdrmazds', 'tererntmeny'<stb; ertelmijelentese: litesiiles, litesiil-

tek es (partikuldris) letezok kore. A metajizika kifejezes eredeti es uol-

takeppeni ertclrne az eddigieknek megfclclocn: az, ami a terrneszeten

tuli, A fonevi ertclembcn haszndlt melleknevi szerkezet ezen alapje-

lentesehcz aJelen kotet szerzo]« "magasabb szintujelenteskent" hozzd-

teszi az az, ami a letesulteken nili ertclmct is.2 Magasabb jelentes-

kent, mivel amit ma terrneszeten ertunk (es aminelr a meghaladdsd-

rol itt szo van), annale kore sokkal szukebb, mint amit a regiek physis

alatt ertettek. A letesultek kore jobban megkozeliti a tradiciondlis ter-

mcszetfelfogast: eredeti ertelemben termeszctinele tekintendo minden

litesiilO gondolat, kepzet, erzes vagy aka rat, ami - a oalodi metajizika

eseteben - egyardnt meghaladott.

Magdtol ertetodik, hogy semmilyen fogalmat nem szabadna a szo

szerinti jelentesetol tulsdgosan eltero ertclembcn haszndlni, mert ezen

2 Ldszl6 Andras: I. m, 35. o. Es uo: Tradicionalitas es letszernlelet. Nyiregyhdza,1995, Kotet, 20. o.


uj "ertelmeknek" mds fogalmakfelelnenek meg. A metafizika esete-

ben immdr megls szinte minden felJogds elter az eredeti kifejezes defini-

tio normalis-azc/,

A maifelJogdsok -leegyszerusitve - ket nagy csoportba sorolhatok:

liteznek popularis es szakfiloz6fiai metajizikafelJogdsok·

Ami a nepszeru felJogdsokat illeti, ket alcsoportot kiilonbO'ztethe-

tiink meg. Nem oitathato, hogy a rerrneszetfeletti majdnem tiik0rf0r-

ditdsa a metaphysikanse, A populdris metajizikafelJogdsok elso cso-

portja megsern a ualoban metajizikai ualosdgot erti "termeszetJeletti"

alatt, hanem a pusztdn parapszichologiai vagy szubtilis jelensegeket,

amelvek; terrneszeti uoltdt - kiilonlegessegiiknel es ritkasdgukndl fog-

ua- nem ldtja be. A legtobb modern szakjilozofus megdobbenne azon

a megdllapitdson, hogy nehdny okkultistdnak tekintett szemely - igy

pelddu! Agrippa vagy Paracelsus - metajizikainak neoezhetd orienta-

cioual is birt. Meg kell azonban dllapitani, hogy az okkult, a rejtett , a

finom, vagy eppen a kozmikus mint olyan magdban veve nem metafi-

zikai:3 a physis ama regioival es relativ ismercteoel dllnale kapcsolat-

ban, amelyek - mikent egy szellemleny rnegldtdsa - ritkak ugyan, de a

szo voltakeppeni ertelmeben semmikeppcn nern mctafizikaial: (ahogy

a magukjelenseg aspektusdban a csoddk sem termeszetfclcaich).

Itt nernfoglalkozhatunk a metafizilea valamennyi nepszertl fe l fo-gasaval. A legtobb annyira vulgaris, hogy bdrmilyen okkult, metapszi-

chileus, paranormdlis vagy akar lelektanijelenseget - amelyek racio-

ndlisan nehezen magyarazhatok - termeszetJelettinek tekint. A popu-

ldris metajizikafelJogdsok mdsik;megkiilonboztetheto csoportja azoleat

a megkozeliteseket foglalja magdban, amclycl; szerint a metafizilea az

"alapkerdesekkel" es a "vegso dolgokkal" foglalkozik. Nem dllunl; a

filozofiai relativizmus talajdn, megis megallapitjuk, hogy ami bizo-

nyos szempontohbol "alapveto", az magasabb rdtekintesekbol egydlta-

Ian nem fundamcntdlis. A metafizika szdmos nepszeru ertclmezese

kulcsfontossdgukent szcmlel olyan jelensegeket, amilyen pelddul a sors,

3 Va. Ldszl6 Andras: Tradicionalitas es letszemlelet. 125-129. o. (Okkultizmus

esmetajizika cimtl Jejezet)



10 TRAOicI6 ES METAFIZIKA

a ldtszolagos oeletlcn vagy bizonyos etikai tenyezok. Mindekozben eze-

ket korabban nem tekintettek szigoru ertclcmbcn "alapkerdeseknek":

a tradiciondlis mctafizilea szernpontjdbol leteztek sokkalfontosabb prob-

lemak, amelyekhez kepest az emlitettele - csupdn vagyfokent - terme-

szeti , nem pedig mctafizihai kerdesek. Ugyanezt kellene elmondani

mindannalr kapcsan, amit "vegso dolgoknak" mondanak. Masreszt, ez

utobbialea: egy "ketvilag-elmelet", egy .maio platonizmus'" ertelme-

benfogjdkftl: ajelenlegi, a lathato vildg mogou, azzal pdrhuzamosan

letczne egy masik vilag, ami az idedlis vegso dolgok, a metafisika vild-

ga uolna. Minthogy ugyancsak vilagrol van szo, amely targyiasult, ob-

jektiv, paralel vagy elkovetkezo vilagkent elgondolt letezo, homdly-

ban marad, hogy mi minden biztositand ertek- es ervenybeli maga-

sabbrenduseget es effektiv metajizikaisagat.

A jelenkori metajizikafelfogasok mdsodie nagy csoportjdt szakfilo-

zojiainak nevezzuk. (Meglepo lehet, de a metafisilia foldreszeken es

korszakokon ativela, atfogo - nem annyira egyontetu, mint inkabb

meg-megmutatkozo - ertelmezesenek megfelelOen ncmcsah a kartezia-

nus, vagy a Descartes-ot koveto felfogasokat nevezzuk t e » hanem a

neotomista es- nemilcg - az agostoni, vagy a skolasztzkus metajizikafel-

fogasokat is.)

A modern jilozofusok tobbnyire a . fi lozofia egyik aganak" tekin-

tik a metajizikat. Nem bcszclue most azokrol, akik szerint a metajizi-

ka .Lehctctlcn", sot "ertelmetlen" oolna, filozofiai diszciplinakent fog-

jakfel, amely a ualosdg legalapvetobb eslegatfogobb kerdeseit kutatja,

az erzekszervi tapasztalatok koret meghalado medon. E mcghatdrozds

problemdja, hogy magdnali ajilozojianak az antik; vagy kozepkori de-

finicioja lehetne. Ha igy all a helyzet, akkor milyen alapon tekintjuk a

metajizikat pusztdn diszciplindnak, afiloeofia "aganak"? Valojaban

nem csupdn resze, hanem tiibb tekintetben teuipontja ajilozojianak.

Ezt reszben Aristoteles iselismerte, arnikor "elsajilozojiakent" dejini-

alta. Tenyleg a valosag legalapvetobb es legatfogobb kerdeseivel fog-

4 Gottfried Martin: Ntahlnos metafizika (Problernak esm6dszerek). Budapest,

1998, Holnap, 10-11. es 14. o.

HORVATH R6BERT: BEVEZETES 1 1

lalkozik. A legfontosabbakkal. Ekozben nem kizarolag tdrgyiasitja

ezeket, hanem valosagfelfogasaba az ideak eppugy belctartoznak. mint

a lehetosegek, afolyamatszerzlsegek eppugy, mint a kategoriak vagy a

principiumoh, Az a megdllapitds, hogy a metajizika az erzeki tapasz-

talatohon tuli oalosdggalfoglalkozik, minden igazsagtartalma mellett

ertclmczesi es rdmutatdsi kfserlet; nem kovetkezik be16le a metajizika

teljes es mindcn-tekintetbeni cmpirizmusellcncssegc. Azert scm, mert

a tapasztalds fogalmd: - kiterjesztett, szimbolilius es analogileus erte-

lemben - nem-empirikus, nem-szcnzudlis ate!esekre isalkalmaztak ha-

tdrozottan rnetaf iz i lea i szovegek.

Kant - mikozben annale reven, hogy tudomdnyhent tekintett a me-

tajizikara, hozzdjdrul: a csupdn filozofiai diszciplinahenti felfogasa-

hoz - a 18. szdzadban megfelismerte a metajizika kituntetett helyzetet

afilozofidn beWI. 1783-ban irt muveben egy lenyegre iranyulo esuni-

oerzdlis szintezisbcn latta kituntetettsegenek okat: "a metafizilea tulaj-

donkeppen szintctiltus a priori tetelekkel foglalkozik, celjat egyedul ezek

alkotjak, meg ha e cel elerese erdekeben olykor tagadhatatlanul szukse-

ge is van fogalmainalt clernzesere esennel fogva analitilius iteletre". 5

Mit ertunk azonban a priori alatt? Amennyiben szdrnunlera pel-

ddul a szdm, vagy az ida a tapasztaldst megeloza, a priori valosag,

ezzel rniert tennent; mdris eleget a metajizika kriteriumainak? (Erde-

mes osszcuetni ezt a megkozelitest a mdsodilepopuldris metajizikafelfo-

gdssal.} Beldtua a metajizika komprehenziv esszintetikus mibenletet,

tobb, clismerest erdemlO modern filozofus is (peldaul McTaggart, az

iddsebb Whitehead, Heidegger, Dieter Heinrich, vagy a teo16gus Pan-

nenberg) olyan teruleteket vont a metafizikdba, amelyek annale atfogo

esszintctihus ooltdt taldn megerosftik ugyan, am a szigoruan terme-

szetfeletti irdnyuldst kevesse. Kant meghatarozasanal rnaradua, az 0

allftolagos metajizikaik atfogoak esszintetikusak, am nincs tengelyuk,

ami a solifele a priorit rendezne, az "a priorik a priorijat" megtaldlnd,

• 5 Immanuel Kant: Prolegomena minden leend6 merafizikahoz, amely tudo-

rnanykent lephet majd fel.Budapest, 1999,Atlantisz /Mester iskola). 30-31. o. (fohn

Eva es Tengelyi Laszlo forditdsa}



12 TRAOiCJO ES METAFIZIKA

vagy akar csal; keresne. (Mind a szdm, mind az ida uisszaoczcthetd

valamire, ami annan szdm- esidavoltanal tobb.}

A korabban emlitett definiciohoz hasonloan, magdban veve a szin-

tezis sem kizarolag a rnetafizilea, hanem altalaban az antik estradici-

ondlis filoz6fia sajatja - ez kulonboztetne meg magdt ajilozojiat mas

tudomdnyokto! (ahol az analiti ltus szemteletre nagyobb lehetaseg es

szukseg van, mint a bolcsessegszeretetenek at/ogo esetebcn},

Es mit varjunk a szakjilozoJusok "metajizikajatol", ha azt latjuk,

hogy maga a modern filoz6fia istulsagosan analitiltus? Az ember za-

varba jon, amihor manapsdg kifejezetten mctafisiliaellcnes filozofu-

sok frveibal kiindulva probaljak tisztdzni a metajizika mibenletet, es

a mctafizilea kapcsan olyan nevek jonnek szoba, mint Kriplec vagy

Putnam, de akar Dummet, David Lewis vagy D, H. Mellor. Mindez

meglchctdsen problcmatikus akkor, amilior Thales es Anaximandros

irdnvuldsa sem nyilvanvaloan metafizileai. Es a zavar meg nagyobb,

ha azt latjuk, hogy a metafizilta egy "rendszer", vagy az "elmeletiseg"

puszta szinonimdjdud valil?;ha kriteriumakent kizarolag a diszkurzi-

uitds, a racionalitds, a logika esa dialektika meriil Jel; ha nem uizsgdl-

jak ezekJolyomanyainak, a kategoriaknak, a kulonjfle principiumolr-

nak es az eltera a prioriknak az effektiv metajizikaisagat, a pontos

uiszonydt ahhoz, ami kozvetlenul is t isztdn metafizikai. A tattvakra,

vagyis pr incip iumokra vonatkozo indiai tanitdsokban, ugy a sarnkhya,

mint a kasmiri tantrizmus eseteben, a tiszta metajizika kivul esik a

tattv;lk huszonnegycs vagy harminchatos rendjen (mint puru~a es para-

sarnvid metaprincipiumok). Mikozben aJeltftelekhez kotott keletke-

zes buddhista tandt (prantya-samutpada) Nyugaton ma minden to-

vabbi nelkul metajizikai rendszernele minasitenek (ha cgydltaldn Jog-

lalkoznanak a keleti tradiciokkal), addig ott a metajizileai realitds

(bodhi, vidya, nirvana) szigoraan estudott modon e rendszer tizen-

ket nidanajan kivul esik. Itt magatol ertetadaen nem a Kelet eljenze-

seral van szo, hiszen nyugati terminologiai esgondolkozasbeli hagy_o-

manyok rnenten ugyancsal; lehetne val6di metajizikat kepviselni. Am

a kulonboza szaifi lozofiai metajizikaJelfogdsok pusztdn az emlitett

hidnyossdgoleat tekintve is a legtobb ponton tduol dllnak; ettdl.

HORVATH ROBERT: BEVEZETES 13

E rouid -lesujtoan szomoru - hclyzctjclcntcst osszeJoglalva, esegy-

szersmind kiegeszitve, minden kulonosebb vadaskodas nelkul megdl-

lapithato, hogy a metafizilea jelenkori popularis felfogdsai ncmcsah a

metajizikat mint olyat jaratjak le , hanem mas - szorosan kapcsolodo

eslegkevesbf sem modern - - fogatrnaha: is,amilyen pelddul az ezoteria,

a transzcendencia vagy a misztika. Ezzel parhuzarnosan a szakfilo-

z6fiai Jelfogasok ugyszolvan mindenki kedvet elveszik a metajizika-

tol, kizarolag absztraletui teue esa sajat lftezes szemponijdbol cljclen-

tektelenitve azt. Nem arrol van szo, hogy nehez nyelvezetuket ne le-

hetne hosszabb-riiuidcbb gyakorlattal megerteni, hanem arrol, hogy

nem igazan erdcmcs: a metafiziea mas, mint szakjilozojia. Szemelyes

konzekvenciakkal isbir.A kevesek, akik arra[utottale, hogy a metafizi-

ka nem elvetend6, a kategorizalasahoz, matematiliaiod is logikaiva

tetetehez jdrultal; hozzd, mindent vagy tul empirihussd, vagy tu] abszt-

raktta teve. Kant - Descartes-tal esmasokkal szemben - megJelismer-

te: "Meg kelt kulonboztetnunk a rnetafizikahoz tartoz6 is tulajdon-

keppeni metafizikai iteleteket. Az elabbiek kozott igen sok analitikus

isvan, ezek azonban eszkozkent szolgaljdk csupdn a metafizileai itele-

teket, amelycl; egyedul eskizarolag alkot;dk e tudomdny [a metafizi-

kaJ dljdt, esamelycl; mindenkor szintetikusak.,,6 A szakjilozojiai meta-

jizikak - a legjobb esetben isa "metajizikahoz tartozo" dolgok sikJdn

bolyongva - olyan ritkan es kevesse kozelitik meg azt, ami metafizi-

kai, mint a populdris metajizikaJelfogasok. Mintha a legmagasabb

mint olyan csalea tcologiai rnetafiziea elerhetctlen esdogmatieus tdo-

lataiban lenne lehetseges; mintha a nem pusstdn teologiai vagy hegeli

frtelemben vett abszoliaumrol (purusottama, atma, brahrna, bud-

dha, mukta stb.) soha, sehol nem beszeltek volna.

II,I

A METAFIZlKA TORTENETI HANYATIATASAI NYUGATON

Mar a szakjilozojiainak neuczhctd metajizikaJelfogas Jenti odzlatos

kritikajabol Jelsejlik, hogy Nyugaton hosszas, teljes egeszeben Jel sem

• tarhato torteneti hanyattatasokon keresztul [utottunlt a mai helyzetig.

6 Uo. 29-30, 0, (Kiemelesek t6liink - H. R.) .



14 TRAOicI6 ES METAFIZIKA

Hclyesnelt latszik kiterni nehdny torteneti sarokpontra, mivel igy oild-

gosabbd tehet.Juk az eddig rnondottabat esnyiludnualobbd ajelen kotet

szerzo.Jenek .Jelentoseget.

Szimbolileus es.Jelzes ertekt1, ahogyan maga a metafizika kife.Jezes

keletkezett . Mint tudjue, Aristoteles nem irt rnduct Metafizika cim-

mel. Hdtrahagyott muveinek egyik rendszerezOje, velhetoen Androni-

ko/ gyt1.ftotte ossze es nevezte igy egyes irdsait. Hogy miert adta ezek-

nek a Metafizika cimet? Mert a nagy gondolkod6 Fizika.Ja utan ko-

vetkeztek (iratai rendszereben}, E teny persze nem .Jelenti azt, hogy

Aristoteles cgydltaldn ne lett volna metajizikai szerzo, azt pedig meg

kevesbe, hogy az i.e. 1. szdzadot megelOzoen ne letezett volna az, amit

(ut61ag) metajizikanak ncucziinle. Ilyesmit a szakjiloz6Jusok es az

officialis filozofiatonenet kepviselOi sem dllitanah,

Minden erdcme estekintelye ellen ere Aristotclts-re mar tobb min-

den oonatkozik; abbol, amit a szakjiloz6jiai "metajizikak" kapcsan el-

mondtunk. Ugy tunik, kevesbe erdekelte a tiszta termcszetfelctti, mint

a termeszet; inkabb a tag ertclernbcn vett tcrmeszetben megnyilatkoz.6

termeszetfelettifoglalltoztatta, mint a vegso allapotok es az onmagd-

ban vett termcszetfelctti. Fogalmait, kateg6riait, irdnyuldsait gyakran

mar csal; neolcgescn dllitotta a tiszta metafizikdhoz viszonyitott hie-

rarchidba, nem mindig vezette vissza abba. A Metafizika V.konyve-

nek 7.Je.Jezeteben (1017a 23-27) pelddu! igy ir: "Magaban oalo let-

rol pedig annyijelcntcsben szoktunk sz61ani, ahany kateg6ria-Jorma

van: ahanyjele ugyanis a kateg6ria, annyifelekeppen Je.Jezi ki a letct.

Mivel pedig a kateg6riak kozul az egyik a micsoddt [az 'azt, ami'<t].Je-

lenti, a tobbiek meg a minaseget, a mennyisegct, a viszonyt, a teue-

kenyseget vagy a szenuedest, toudbbd a helyet esaz idot, ezzel mind-

egyikkel azonos dolgot .Jelent a let. ,,8 Itt uildgosan latszik az orokkeva-

16let irdnti erdeklodes, de az isnyilvanval6, hogy Aristotelcs mar olyan

teruleteket vont a metajizikaba, amelyek nem metafizikaialt. A tiszta

7 Roger Hancock: His tory of Metaphysics . In The Encyclopedia of Philosophy.

Szerk. Paul Edwards . V.kat. New York-London, 1967, Collier-Macmillan, 289. o.8 Aristotelcs: Metafizika. Szeged, 2002, Lectum /Filoz6jiai kiskanyvtarl, 135. o.

(Halasy-Nagy [ozscffordudsa}


esonmagdban vett tcrrneszctfalcttird! - persze - nagyon keveset lehet

mondani. Tobbnyire termeszeti val6sagokkal, kateg6riakkal, reldci-

6kkal eshasonlatoklta! kell dolgoznunk ahhoz, hogy megkozelitsuk es

utaljunk rd. Vegul esalapjdban oeuc megis onmagdban kell oenniink:

egyreszt, hogy ne csak (logikailag) kozelitsunkJele, hanem (intellek-

tudlis intuici6val) eleryu/v mdsreszt, hogy ne kontaminal;uk ("ezzel

mindegyikkel azonos dolgot .Jelent a let"). A kateg6ria/v a principia-

mok, az a priorik azt szolgalhat.Jak, hogy a termeszet es a tcrmeszetfe-

letti kozotti hatdrfogalmakat ad.Junk, esazt is, hogy megmutassule, mi

nem termeszetfeletti , hogy mi minden az, amin nil orientdlodunli, es

hogy mi mindenben lesz - fokosatosan aldszdllua - termeszetioe a ter-

meszetfelcui. Altalaban megdilapithat», hogy ilyen cella! allealmaz-

zak-e a diszkurziv es vegul is termeszeti kateg6riakat; mi pedig azt

allapit.fuk meg, hogy az eredeti mctafizikai ce!Aristotelcs-nel elhomd-

lyosult. A megkozelites eszkozei mar gyakran elfedtek a dlt: a "dol-

gok", ameiyelibcn kife.Jezodi/v mintegy elnyeltk a magdbanualo letet:

az orok let annan logikai kife.Jezodeseive, termeszcti megnyilodnuld-

saiud degradal6dik. Ez az, amit a nem-metafizihai val6sagok esterii-

lctel; uilzott metafiziledba szivargasanak, metajizikaba oondsdnali, a

metajizika kontaminalasanak eskontaminal6dasanak nevezunk -leg-

aldbb is egyJelOl. Amilior Aristoteles az egy(seg)rol if, mar csalrnem

kizar61ag a termeszctbeni egysegekrol beszel, a transzccndentdlis egy-

(seg)rol alig e.Jtsz6t.9

Ez az ertekelespersze sommds. Mikent azt pe/danak okaert a Rosari-

urn philosophorumban lathat.fuk, meg egy Platonhoz kozelebb a1l6,

szimbolikus nyelvet haszndlo, megoalositdscentrieus hagyomany is te-

kintelykent hiuatkozot: Aristoteles-re, ilyen gondolatoleat szercpeltet-

ve tole: "a legtokeletesebb mu az, mely sordn az szuleti/v mi sa.Jatmaga";

"nevetseges dolog a tokeletesbol egy anndl jobb tokeletlent kesziteni. "10

A nagy gondolkod6 metafizil iai megitetese kapcsan komolyan be kell

9 Metaphysika, X. 1-2. (I052a 15-1504a 19) es v . 6. (1015b 16-1017a 6)

10 Rosarium philosophorum (Afilozofusok rozsakenje). Budapest, 2001, Arcticus

/Libri operi s magni/, 30. es 38 . o. (Virag Laszl6 [orditdsa)



16 TRADICIO ES METAFIZlKA

kalkulalnunk a[orditdsol; esaz utolagos interpretdcioi; komplex prob-

lematikajat. Whitehead joggal jegyezte meg 192 9-ben, hogy .mern tet-

tek kozze olyan rendszert, amely oedelmc erdekeben ne idezhetnc oa-

lamilyen explicit kijelentest (.. .) a nyugati gondolkodas mcgalapitoi-

tal, Platnntol illetve Aristotcles-tdl. "11

Megsem tekintheto puszta veletlennek, vagy csupdn egy Aristote-

lcs-ellcncs platonista hagyomany megnyilvanulasanak Raffaello 16.

szdzad elejen keszitett Atheni iskola cimtl festmenyenek tartalma,

amely a uatiledni palotdban, a Segnatura termenekfalan lathato. A

fresko kozeppontjaban Platen esAristotelcs all . Platon - bal kezeben a

Timaios kotetet tartua - jobb karjat es mutatoujjd: az egfele em eli;

mellette Aristoteles - bal kezeben az Ethicival - szettdrt uJj'akkal es

fold fele forditott tenyerrc! vizszintesen maga ele nyujtja ajobb karjat.

Raffaello gyonyoru ikonograJiajanak nem kiilonosebben bonyolult

szimboliloijdban Platen az eg, Aristoteles pedig afold, Platnn a uerti-

kalis integracio, Aristoteles a horizontdlis terjeszkedes kepviseloje. A

legnagyobb joggal meridhet fel benniinle, hogy a ualodifilozofia e ket

szimbolilius alale, e ket torekves es irdny egysege, ez azonban semmit

nem odltoztat azon a tenven, hogy Platon a mester, 0 mutat az egre, es

hogy inkabb 0 kepviseli aJilozoJiat meghalado metaJizikat.

MielOtt a metaJizika nyugati tortenetenek meg sarkallatosabb pont-

jarol szolnank, rouidcn tisztdznunl; kell egy esetlegesfelreertest. Ami-

kor az onmagdban vett, leheto legmagasabb es"voltakeppeni" terme-

szetJelettit hianyoljuk, egyetlen esetben sem terminologiai kerdesrol

beszeliink. Nemi tulzdssal etve, a metafizihumot bdrhogy hit/h atruinle,

ha az eltero kifejezesek lenyegeben ugyanazt az irdnvuldst takamak·

Pelddul szdmos szerzo "termeszet" fogalma, egyes preszokratikusoke,

Marcus Aareiiuse, AzTz NasafTe - az indo-tibeti sahaja estehcz hason-

loan - termeszetfelctti irdnvuldst foglal magdban. Ezekben a metafi-

zika nem kiiloniil el a termeszet megemelt felfogasatol, megis tetclez-

heto. Ahol a physis, a natura nem ilyen specidlis, extrern medon dtuitt

11 Alfred North Whitehead: Folyamat es valosag, Budapest, 2001, Typotex, 9.o .

(F6rizs Laszlo es Karsai Gabor [orditdsa)


ertclrntl (ugymond az isteni lenyegetjelentve), ott ismesszemcnd meg-

becsidest eloez, es kell, hogy eloczzcn, hiszen a tcrmeszetfelcui nem

csupdn a termeszct egy reszet, hanem egeszet meghaladja - kovetke-

zeskeppen ismemi es megismemi kell a leheto legtagabb ertelcmben

vett terrneszctet . Amit a hindu metafiziea kaivalyanak, a termeszet-

tol, a pralqtitol oalo fiiggetlensegnek, "elkiiloniilesnek", egyediiltet-

nek neuez, az eldzetesen a tcrmeszet egeszevel ualo (nem vegso, nem

kizarolagos) azonosuldst feltetelzi.

Forduljunk most a metaJizika nyugati tortenetenek ketsegkiviilleg-

nagyobb problemdja fete. Egyreszt arrol van szo, hogy a metaJizikat

tulsagosan kizarolagos medon a lettel azonositottdli (ezzel kes6bbfog-

lalkozunlt}; rndsreszt arrol, hogy maga a tiszta, egyetemes es orok let

egyre gyakrabban pusztdn letezeskent, letezokent, sot vansagkent es

dologkent (vagy eppen folyamatkent) ertelmezodott. E sol tszorosan

eltero, hosszu ideig tarto es igen sokrett1, megis jelensegkent es azonos

tendenciaheru ertekelheto folyamat kovetkezteben a metafizikd: gyak-

ran a kozmologiaval, a kozmogoniaval, az ontologidual, sot az egzisz-

tencidual azonositottdk. (Ilyesmi Keleten nern, vagy csak igen kevesse

ment vegbe.) A let magatol ertetodoen letezes is, magdban foglalja a

letezot, a vansagot esa dolgoleat is, ahogy a metaJizikanak isvan koz-

mologiai vagy ontologiai aspektusa es oonatkozdsa, azonban mind a

letnek, mind a tcrmeszctfelcttirc conatltozo tuddsnali meg kelt halad-

nia ezeket, kii lonben nem volna tet esrnctafizilia (hanem c s a l e tetezo,

kozmologia stb.). Az osszefiiggesek esa nehez racionalizdlhatosdg clle-

nere bizonyossagkent all elottiink, hogy kiilonbseg van pelddu! a let es

a Ietezes kozott. Ezt akkent erthetjiik meg oildgosan, ha sajdt letkenti

letiinket, illetve letezeskenti letezesiinket tetelezziik. Hagyjuk egypil-

lanatra az etimologiai oonatkosdsolea: esafilozofiatorteneti asszocid-

ciokat. Intuitive egyertelmu esbizonyossdg ertekt1,hogy a tet, a letezes,

a letezo, a vansag esa dologisag csokken6 hierarchidt mutat, esaz is,

hogy a hierarchia - mctafizilea! szempontbol - nem lehet forditott.

Egy dolog vagy egy (partikuldris} mentalis letezo nem maga a let. Ma-

gdban vett letezesiik mint olyan sem a let Heidegger megkiilonboz-

tetesei a let, a letezes esa letezo tekinteteben haszndlhato credmenyei;



18 TRAOfcIO ES METAFIZIKA

is ujrafelismeresek. 126azonban nem ment vegig kovetkezetesen ezen

az uton. Mdsfelol, az emlitctt hierarchia hatdrozott elfogaddsa mellett

is tisztdban kellienniink azzal, hogy - aldbb reszletczendd megfonto-

ldsokbol - magui; a gorogok isgyakran reszesitettek elonyben a litezo

(participium, to on) haszndlatdt a lettel (jonev ertekr1 injinitivus, to

einai) szemben. A letezo ugyanis, ha nem pusztdn metafiziliai kovet-

kezetiensegrol vagy nyelvtani okokrol van szo - is ellentetben kortdr-

sainlevagy akdr nehdny antik szerzofelfogdsdval-, nem kizdrolag par-

tikuldris esegyedi letezolehet (a litezok egyike), hanem az egyediil i,

ugyszolvdn isteni litezo is (maga a lit megszemelyesitett erteicmbcn

felfogva). Ez alapoetd fontossdgu magyardzattal szolgdl arra nezoe,

hogy komolyabb nyugati szerzok kutatdsa miert irdnyult a "letezore

mint litezore" es nem csalta "litre mint litre". Am mindeledzben ua-

loban letczett a metajizika partikularizdloddsdnak, aldszdlldsdnak es

elveszesenekfolyamata: ugy a monisztikus, egyediilvalo "litezo", mint

a litkenti let eldologiasodott, konkretizdlt letezokke es letezesse vdlt -

eldbb tulsdgosan, majd kizdrolagosan. (Mindezen regmultra is erve-

nyes megdllapitdsok ellen ere ugy ldtjuk, a klasszikus szovegekforditd-

saiban tul gyakran szerepel litezo ott, ahol let is dllh atna [hogy a

lenykentiforditdsrol ne is beszeljiink); ud gyakran forditjdk vansdgi es

dologi ertclcrnbcn a letezest; toudbod a mai nyugati nyelvek tcrmesze-

tes korldtjain tulmeno gyakorisdggal alkalmazzdk a litigek egziszten-

cidlisjelenteset a predi leatiu es identihatiu. kopulativ enclem helyett.)

De mi lehet a korldtozottabb ontologiai kategoridkfokozatos eloterbe

keriilesenek es metafizikaoa! ualo azonosiuisdnak az olta? Tobb ohot

ismcriinlt. Az egyik: konnyebben azonosultak a dolgokkal stb., mint a

leucl. TUnazonban egy mctafizikai szempontbol meg dontobb esmeg-

elozobb ok, ez pedig az, hogy Nyugaton - taldn Parmenides bizonyos

toredekeinekfelreertese reven is ("nincs nemletezes" stb.) - a metajizi-

kdt akkor istulsdgosan, majd kizdrolagosan a litre alapoztdk,13 ha lit

12 Ld. peldaul Matin Heidegger: Bevezetes a metafizikaba, H. n., 1995, Ikon

/Matura bolcselct], 16. o. es skk.

13 Gottfried Martin hioatkozot: konyve szinten a metaf iz iea ezen korlatolt , onto16-

giara alapozott ertelmezeset tolja eloterbe, megpedig csokonyosen.


alatt ualoban az egyetemes Ietct ertettek. Nem vettek, vagy kevesse vet-

tek tekintetbe, hogy maga a lit mint tiszta let nem-megnyilvdnult.

Pontosan ebbol kovetkezik, hogy a metajizika nem azonosithato a lit-

tel mint olyannal sem: a litnek tovabbi princfpiuma van, amely nel-

kiil konnyen a megnyilvdnulas birodalmdhoz kotnenk a metajizikdt.

Ha kellokeppen jigyelembe veszik ezt az igazsdgot, a letezokre, dol-

gokra es oansdgra torteno redukdlds folyamatai nem rnenneli vegbe.

Minden komolyabb kutato szdmdra evidens, hogy a termcszetfelett i

nem vansdgi esdologi kerdes. A metajizika eppen annyira a oalosdg,

mint amennyire a lehetosegek kerdese. Mdrpedig a lehetosegek egyete-

messegebe a ncm-mcgnyiludnulds vagy meg-nem-nyilvdnulds szinten

belctartozili (kiilonben a lehetosegek kore nem teljes). Ha a tiszta, lit-

kenti letet uesszid; - nem csal;azt, ami a litbol reszesiil -, ldthatjuk,

intelleetudlisan es (nem bergsoni ertelernben] intuitive megismerhet-

jiik, hogy a teljes let - onmaga totaliidsdban - nem-megnyilvdnult.

Mds szavakkal "van calami", ami metajiz1kai ertclcmbcn magdnak a

letnek aprindpiuma, kovetkezeskeppen a tiszta lit nem az elso es leg-

fobb metajizikai prindpium. Nevezziik ezt a nem-valamit elso meg-

kozel{tesbennem-Ietnek, amely nem apuszta nemlet vagysemmi (ami-

tol Heidegger vagy Sartre annyira jelt - noha a let mctafizikai elegte-

lenseget legatdbb homdlyosan megsejtcuck) . A metajizika sokkal inkdbb

erre a nem-letre, mint a letre epit. E nom-let, ez a nem-semmi nem

ellen tete a litnek, hanem origoja, szellemi megtermekenyitoje estransz-

cenddloja. A let egeszen mas e letfeletti prindpium tudatdban, mint e

nelkiil: nem valik kizdrolag megnyilvanulassa, dologi letezcss«. "Ezert

amileor Aristotelcs a metafizil id: a litnek mint litnek a rnegismcrese-

kent szemlelie, akkor az ontologidual azonositotta, vagyis a resz:fog-

lalta el az egesz helyett. A keleti metajizikdban a lit sem nem az elsa,

sem nem a legegyetemesebb principium, mert mdr rneghatdrozds; en-

nelfogva tul kelliepni a leten esez a legfontosabb. Ezert minden igazi

metafizileai koncepcioban fenn kell tartani a kimondhatatian reszt; es

az osszeskifejezheto isszo szerint semmi a minden kifejezest meghala-

doual szemben, mint ahogy bdrmilyen nagy veges issemmi a vegtelen-

nel szemben. Az ember sokkal tobbet sugallhat, mint amennyit kife-



20 TRADICIO ES METAFIZIKA

jez, esvoltakeppen ez a kals6 Jormdk szerepe; mindczcl i a[ormdh, akdr

szaualerol, akdr szirnbolurnolerol is legyen sz6, pusztdn ahhoz szolgdl-

nak tdmaszul s kiinduldsipontul, hogy az 6ket osszchasonlith atatlanul

meghalad6 koncepci6lehet6segeibOl kiemelkedjenek". 14Anem-let kap-

csdn ujra el kelt mondanunh, hogy nem az elnevezeseken esJogalma-

kon louagolunle. Indidban leteztek a satnak, a tiszta letnek olyan felfo-

gdsai, amelyekbe a ldtfclcttiprincipiumot isbeleertettek, megis satnak,

litnek neveztek. Az oroklit nehdny Jelfogdsa Nyugaton is ilyen volt.

Ezt az implikdci6t azonban ki kelt mondani, Jenntartva minden kon-

zekvencidjdt. A metafiziliai korrektseg, kovetkezetesseg es igenyesseg

szempontjdb61 egyszeruen szukseges, hogyjigyelembe vegyunk a meg-

nyilodnulds teljessegenel, a litnel magasabb principiumot. Ezt peldd-

ul a hindu metajizika sadasatnak nevezi, ami - ertclmczuc esmegis-

merve - tobb a let es a nemlet egysegenel. A val6di metafizika ebbe az

irdnyba mutat. Ilyen idetikkallehetett volna elkerulni a lit als6bb as-

pektusaira eskateg6ridira torten6 redukci6kat. Ez az orientdci6 ualo-

sult meg a tradiciondlis kinai metajizika nom-let (wu) 15 esa mahayana

buddhizmus uresseg (sunyata) idedjdnak az eseteben.

Ismeretes, hogy kordbban a teol6gia annan szolgdl6ldnyakent te-

kintett ajiloz6jidra. Azon az alapon jogosan tehette ezt, hogy a teolo-

gidban megvolt az, ami a metajizikdban, es ami a metajizikdt ugyan- .

csal;kiemelte ajiloz6jidb61: a legmagasabb dllapotokra, val6sdgra, le-

het6segekre irdnyulds - az abszolutum kutatdsa. Nem dogrnatizmus-

kent, hanem szimbolizmuskent a teol6gia emelt szintti j iloz6jia volt.

(A f i lozofia rndr regen elveszitette a szimbolumoe nyelvet esa szimbo-

likus gondolhoddst.) Volt mdr sz6 arrol, mive lesz a metafiziea, ha az

abszolutumra irdnyulds mint lenyegi sajdtossdg eloesz, vagy akdr csak;

nem marad domindns: eltunik rnindannak a rendez6 elve, amivel a

14 Rene Guenon: A keleti metafiziha (1925. december 17-en a Sorbonne-on tartott

eldadds}. In ua: Metafizikai Irasok 1.H. n., 1993,Farkas Larine Imre, 11-12. o. (Da-rabos Pdl [orditdsa]

15 Laozi: Daodejing 11, 40, 43. (11: "a nern-letben van a lcnyeg'' [Julius Evola

fordftasa]. 40: "Az egalartiban a tfzezer leteza a letbdl szuletett, a let pedig a nern-

-letbol" [Kosa Gabor forditasa], 43: "mindenben feszke van a nern-letnek'' [WeoresSandor forditasaj.}

HORVATH ROBERT: BEVEZETES 21metajizika Joglalkozik, nines ami megkulonboztesse a "metajizikdhoz

tartozo" reszt a "tulajdonkeppeni metaji 'zikdt61", a szimb6lumot a

szimbolizdltt61. Az Istenre val6 irdnyulds miatt a teol6gidban elvben

soha nem veszhet el az abszoltaum kutatdsdnak min dent el6z6 elve.

Sajnos megsem mondhatjuk, hogy a nyugati teol6gidban mindent ez

hatdrozott volna meg. Ket okndl Jogva sem. Egyreszt a kapcsol6d6 reszt,

a teol6gia Jelipitmenyit nem az abszolutumra irdnyulds rendezte es

rendezi minden reszleteben, mdsreszt - esez aJontosabb - rnagdnai;

az abszoltitumnale. tehdt a "voltakeppeni" metajizikumnak a kutatd-

sdban a teol6gia nem ert elsokkal komolyabb eredmenyeket ajiloz6ji-

dndl. A kozepkori univerzdlia-vita, a nominalizmus esrealizmus ev-

szdzados harca, az .Aristotclcs-problcmatilea" teol6giai kontosben tor-

ten6 megismetl6dese, az olyan kifejezesek, mint a "teremt6 abszoliaum"

vagy a .szemely«: abszolutum" szdmunkra nem azt mutatjdk, hogy

mds nyelvezettel ugyan, de a teol6gia mctafiz ileailag magasabbra ju-

tott volna a f i lozofia letjinel (es letez6;lnel). Nem a szemelycs es a

szernelytelen kisiklott esmedd6 problemdjdra celzunl; itt, mivel nyil-

vdnval6, hogy annale, ami val6ban a legf6bb, rendclleeznie kelt a sze-

milyesseggel, hanem arra, hogy Nyugaton a teol6gia dltaldban veve

ugyanugy nem ert« a szemelyen tuli, szernelyfeletti abszoldtumot,

ahogy ajiloz6jia sem ert« el a lctfelctti t. Voltak kivitelek, de ezek in-

kdbb csalefcloillandsoh. Meister Eckhart kulonbsegtitele a Gott es

Gottheit kozott, Czepko esSilesius Istenen-tuli elrnenyei nagyon ke-

vesse integrdl6dtak a teol6gidba - rdaddsul nemcsalr eretnekke nyilod-

nitottalr esmarginalizdltak olyan iranvoonalahat, mint amilyen a ke-

resztea» hcrmetilea vagy neoplatonizmus, hanem a kiveteles szerz6k

kiveteles melysegu gondolatai sajdt muveiken belii l is kivetelesek, de

legaldbbis nem elegge r n eg h a td r o zo a l ; u o lt al t.

Mikent utatunle rd, a kulonboz6 tco log id l; mindegyih« azcr: erde-

kes szdmunlera, mert legmagasabbra irdnyul6 reszeik telriructeben ua-

lamennyi teol6gia a metajizika egy specidlisformdjd: kepviseli: a te-

isztikus metafizikat. A metajizikdnak azonban nern-teisztikus [or-

mdi isoannali , ezerz nem rendel6dhet ald a teol6gidnak. A non-teisz-

tikus metafizilea tekinteteben isket J6Jormdt kulonboztethetunk meg:



2 2 TRAOfcIO ES METAFIZIKA

az egyik az istensegformdk helyett metajizikai szubjektumrol, ensegr61

vagy onmagasdgrol beszel, a mdsik, kerii lve ezt, onualo helyett mds

idedk, kifejezesek es rnodszerele segitsegevel kozeliti meg a metafizi-

kumot. (A nem-teisztihus metafiziea el6bbi formdjdra a hindu tradi-

cio, utobbiformdjdra a buddhista hagyomdny kindlja a legszebb pel-

ddleat,noha mind az alma metajizikdJa, mind az anatma metajizzkd-

ja csupdn lokdlis kifejez6dese a ketJ6 non-teisztileus mctafizihai perspek-

tivdnak.) Mindezeh alapjdn magdtol ertet6d6, hogy a metafisika szd-

mdra a teologia - egydltaldn nem lebecsiil6 ertelemben - ugyancsah a

szolgdloldny szerepetjdtszhalJa. A nyugati teologidkfokozatosan objek-

tivizdltdk esa torekv6t61 teljesenJiiggetlen, naiv realista medon letez6

"valosdggd" tettek az abszolatumot, mikozben az kordbban, "az okori

filozofidban nem els6sorban ugy lepJel, mint egy ontologiai valosdg,

melynek letezeset, minden mds megfontoldstol foggetleniil, bizonyita-

ni lehctne, hanem mint olyasvalami, amire az ember szellemi lete (. . . )

minden magasabb torekvesevel irdnyul, esami, mint dl esmint ertek,

egyediil ertelmet tud adni az 6szellemi, emberi letezesenek."16 Es ek-

kor meg a legkevesebbet mondtuli az abszoluturn eltdrgyiasitdsdval es

naiv realistaJelfogdsdval szemben. Nyugaton a teologiai dogmatilea a

korai egyhdzatydktol kezdve fokoeatosan korldtozta az ember abszo-

lutummal kapcsolatos lehet6segeit: egyre kizdrolagosabban jezus Krisz-

tusnali adta meg az abszolucio lehet6seget - es meg ezt sem tisztdzta

kell6keppen. Elteleinto« most attol, hogy az onjelol: "megvalt6kkal"

szemben jogos vedelmi inditekok isvezereltek, fohozatosan mindenei:

gnosztikusnak vagy (zavaros) miszti l iusnale belyegeztek - es betyegez

az dltalanos nyugati valldsossdg ma is-, aki az abszoltaurn eszJeletti

megismerhet6segenek esa metaf£zikai abszolucionak a lehet6seget dl-

litotta (vagy e lehet6segben akdr csal;hisz). Ezzel szemben a lehet6se-

gekben hinni, majd megteremteni es tudni azokat, kezdetben - mond-

hatni - mindent jelent: ez a szellemlseg alph;ija. Csale a lehet6segek

azok, amelyek valosdggd vdlhatnak (tudatositdsukban dll az ontudat-

16 [vt1nka Endre: Heidegger filozofiaja es az okori metafizika (Osszegyiijtotttanulrnanyok). Budapest, 2004, Paidon, 322. o.


lan, de perspektivikusan annal inkdbb hato dctermindcioe alapvet6

fontossdga visszautasitdsa). Lehet6segkent elni dt valamit: szellemi

kvalitds. A lehet6segek teljessegerees a legmagasabb lehet6segekre tore-

kedni - minden esetleges tevedes ellenere - meg jelent6sebb szellemi

kvalitds. Mindez tagadhatatlan, es lenyegeben vitathatatlan is. Egye-

diil a lehetosegek alttualizdldsa kepvzsel magasabb kvalitdsokat.

Osszefoggesben a tc ol og ia cll en es se gg el - amely az abszoliaumra-

irdnyulds maradvdnyait IS eltiintette, sot tagadni kezdte a kategoridk

es irdnyuldsok hierarchidjdt - a kozepkor utdni agyneoezct» metafizi-

kdk meg nagyobb r n cg p r ob d l ta i d s : j el er u cu c k a oalodi metajizika szem-

ponlJabol. Sir David Ross 1923-ban azt dllitotta, hogy "ami Aristoteles

tanitdsdban igaz, az reszeve - megpedig jelentekeny reszeve - vdlt a

rntluelt ember szellemi oroksegenek,' ami pedig hamis, azt az idok so-

rdn[oleozatosan elvetettek". 17 .Dicseretre melto" optimizmus ez, ami-

nek mi az ellenkezojet tapasztaljuk. Amig Aquinoi Szent Tamas - az

Angyali Doktor-szigoru mctafizikai nez6pontbol inkdbb tobbe, mint

kevesbe elfogadhato teisztiltus metafizikat kompondlt (Aristotelcs-hez

hasonlo modon gyakran antimctafizikai reszletek es spekuldciokJele

hajolva), addig Descartes-ndl, Spinozdndl, Leibniz-nel, Kantndl vagy

Hegcln/l a metafizilia minden addigindl specidl isabb es korldtozot-

tabb (kovetkezeskeppen egyre kevesbe metafiziliai} lett. A kozepkor es

a reneszdnsz utdnifilozofidi; tekinteteben helyesenjegyeztek meg: "hogy

ajilozoJusok milyen probisrndl iat neveztek metajizikai problemanalt,

reszben egy torteneti oelctlcn hatdrozta meg. (.. .) olyan kerdesek, arne-

lyeket kordbban (legaldbbis az aristoteles-i hagyomdny) a termeszctis-

meret reszenek teliiructt, af ilozofia [sot a »mctafiz i lea«] vizsgdloddsi

korebe keriiltek. ,,18Mdr nemcsale a kozmologia eskozmogonia sz intjc-

re, de Descartes-tal az individudlis racionalizmus, Wolff utdn - Jokent

Hartmann-nal= a specidlis ontologia, a 17. szdzadtol a pszichologia,

Whiteheaddel a logika, Heideggerrel pedig az indioidudlis espszicho-

17 David Ross: Arisztotelesz, Budapest, 2001, Osiris /Historia philosophiae/, 7. o.

= « : Komel forditasa)

Huoranszki Ferenc: Modern metafizika. Budapest, 2001, Osiris /Osir is tan-

konyvek!, 9-10. o.



24 TRAOfcI6 ESMETAFIZIKA

16giai egzisztencia szintjere kerult, es- nejtl junk kimondani, hiszen

nem jelent teljes lcbccsulest - siillyedt a metajizika. Descartes Principia

philosophiae-jeee» (1644) alig van bdrmi metafizileai az - ebbol a

szempontb61 ugyancsak kevesse meggyozo - Meditationes de prima

philosophiahoz (1641) kepest. Kant cscteben az 1785-os Az erkol-

csok rnetafizikajanak alapvetese, majd kulonosen az 1797-es Az er-

kolcsok metafizikaja mar az idezett Prolegomenahoz viszonyitva is

tulsdgosan erkolcsi-pszichol6giai sikra redukalja a mctafizika: (mi-

kozben mindcnakeldu az esz esa tudomdny szintjerc korlatozza). He-

gel- az olyan szep megfogalmazasok dacdra, amilyen peldaul "ajilo-

z6jia az igazsag szolgalataban dllandosult istcntisztelct" - objektiv vi-

lagszelleme kollektivista es ugyancsak antimetafizikai, amennyiben

kimondasra kerul, hogy mindennck es mindcnkincle a celja az abszo-

latum volna ("minden lttezo valamilyen irdnyban iinmagdt JelUlmulni

torekszik"). - Zenon mar Leibniz-et megr6tta uolna a "sokkal" kap-

csolatos nezetci miatt.

Carnap 1931-es mctafizikacllencs irasaval19 evtizedekre meghatd-

rozta a szakjiloz6jia metajizika irdnti erdeklodesenek hianyat. Hoz-

zavetoleg Heidegger halala (1976) utdn irdnvult ujra szdmottcud ji-

gyelem a metafizilidra, Heidegger szemelyttol Juggetlenul is . Ez meg-

dabbento m6don gyakran az analitieus jiloz6jia kepviseloinek koreben

jelentleczctt, olyan formdban, amely - mint megjegyeztuk - diszkurziv

esmerdben spekulativ sajatossagainal Jogva ma sokak kedvet elveszi a

metajizikat61. Itt nem leteznek a tradiciondlis mctafizika olyan alap-

veto eskapcsol6d6 temdi, amilyen peldaul a haldl, az abszolia enseg

vagy az egyetemessegproblemaja. (Ezek hidnya hozzdjdrul: ahhoz, hogy

a maganeletben tobb jiloz6Jus az okkultizmus esa neospiritualizmus

legalpdribb irdnyzataihoz Jorduljon.) De mas, megjeleno kerdesek sem

tunnek ugy, hogy a jiloz6Jusok egesz lenyet athat6 m6don lennenek

j e l en , kihatva egzisztenciajukra es eletm6djukra is. Minden tul kiza-

,9 RudolfCarnap: A metafizilea kikusz6bOlese a nyelv logikai elemzesen keresztul.

In A Becsi Kor filozcfiaja, Szerk. Altrichter Ferenc. Budapest, 1972, Gondolat [Gon-

dolkod6k/, 61-92. o.


r6lagosan speleulattu, elmebeli, agyi. Nem arr61 van sz6, hogy ajiloz6-

fia: szemelyes uallorndsirodalomrnd kellene tenni, arrol azonban igen,

hogy a ncm-szemelves tematizdlds es erveles hdttereben a szcmelves

erintettsegnek, megeltsegnek es tapasztalatisdgnale meg kellene lennie.

A legkevesbt sem tekintely szdmunlira, Markus Gyorgy megis joggal

tette Jel a kerdist: "az »analitikus metajizika« kul6njtle modelljei (.. . )

vajon nem inkabb vegigviszik, mintsem hatastalanitanak azt az eluct,

am ely a logikai pozitivistak [peldaul CarnapJ ddds metafizilea-cllenes

rohamait vezerelte"?20 Napjainlrban j6reszt ennele az analitihus "me-

tajizikanak" kosz6nhetoen mar alig oktatjak az egyetemeeen a meta-

jizika tradiciondlis kepviseloit, mondjuli Plotinos-t vagy Eclihartot.

"Misztikakent" es "gnoszticizmuskent" minden a saroltba kerul - es

nem csalea keleti metajizikak. Nehdny, indoklaskent Jelfoghat6 mon-

dat: "Csak azok uannale kevesen, akik hajland6k szornyu, nehtzkes nyel-

ven irt traktatusokat bujni, akik az ervekre ervekkel szeretnenele udla-

szolni, nem pedig a »ncoplatonihus, tomjenillatu kontaminaci6kba«

elmcrulue azt kepzelni, hogy megleltek a bolcsessegkovtt . ( . . . ) az iga-

zan erdekes problemdi e [neoplatonikus] tradici6 kapcsan nem az veti

fel, hogy megkulonbozteti a Itt kulonbozo 'fajtdii, sot meg az sem, hogy

hierarchidba rendezi azoleat, hanem az, hogy a rendczes alapja az er-

tekeles. Ez a megkozelites hordozza magdban a veszelyt, hogy szeleu-

larizdlt teol6giat muvelunk metafiziha helyett, vagyisJab61 csindlunlr

vaskarikat, meghozzd ronda kivitelben. "21 Nem szukseges hosszan bi-

ralnunk ezt a rnagyardzatot. Az ertekelesmentes jiloz6jia maga is erte-

kelve eruc! iinmaga mellett, ugyantigy, ahogy az ugyneuezett ertek-

mentesseg is ertekkent - az ertekmentesseg ertekekent - val6sitja meg

magdt. Mint tudjuk, ajiloz6jiaban az ertek- eservenyelmelet (axio16-

gia) Jontos. A val6di mctafiziba eseteben ennek az alapja a leheto leg-

tiszt4bb es legvitathatalanabb termeszetfeletti (seg).Am nem lehet sem kizar6lag, sem donuien apusztdn raciondlis es

dialektikus, mindemellett abszolutum- es hierarchiamentes "analiti-

20 Markus Gy6rgy: Metafizika - mi vegre? (Tanulrnanyok). Budapest, 1998, Osi-

ris-Gond IHorror mctaphvsicact, 129. o. (Farkas Janos Laszlo [orditdsa}

21 Huoranszhi Ferenc: Ujabb eselylatolgatas. Holmi , 1991. janudr; 138-139. o.



2 6 TRADICI6 ES METAFIZIKA

kus metajizikat" hibdztatni azcr: a szintert, ahova korunkra a metafi-

zika tortenetc jutott;22 ebben sokkal melyebb tenyezok, Jolyamatok es

okokjatszottak esjatszanak szerepet. Mindenesetre jol szirnbolizdlja a

jelenlegi tortencti melypontot az a teny, hogy szdmos korabbi nem-

-metafisiliai vagy akar egyenesen mctafizikacllenes gondolkodonak tobb

koze, szorosabb kozvetett kapcsolata lehet a metajizikahoz, mint a le_g-

tobb kimondottan mctafizikainak nevezett mai gondolkodonak· Igy

tortenhet meg, hogy a "szenzualista-empirista" Berkeley-tal (jiigget-

leniil tcizmusdtol), a "radikalis individualista" Fichtetol, a "mitologi-

kus esidcaiisstikusan szubjektivista" Schcllingtdl, a "m~taf!zika- estran.sz-

cendenciaellenes" Nietzschhol, de akar a 19. szdzadt .Immanentalista

iskolatol" stb. tobbet tanulhatunk, esbizonyos mapatartdsformai tekin-

teteben jobb udlaszt kaphatunk a "mi a metajizika"-kerdesre, mint azok:

tol, akiket metafisileus szerzoknek mondanak.

A nyugati torteneti hdnvattatdsok; utolso pontjakent azobro] tesziink

emlltest, akiket a szaJifilozoJusok almetajizikaja nem csdbitott ugyan

el, esetiikhoz megis nemilcg hasonlo modon "gondolati rendszerkent",

vagy "objektivizalt esstatilrus vi l<lgkepkent" JogjakJel a metajizikat,

a szo jelentesegeszenek korlatozott, logikai, kozmologiai e s ontologiai

aspehtusd: e16terbe tolva. A szobanJorgo szemelyek - akikkel akar ko-

zos erdeklodesi tcridetcink lehctnel; - a metajizika kifejezessel szern-

ben a "misztika", vagya "philosophia perennis" kifejezeseket reszesi-

t ik elonyben. Felteue, hogy itt ugyanarrol az orientdciorol van s~o, az

iment emlitett erdscn korlatozott ertelmezest leszdmitua semmt nem

szol a metafizilea kifejezes haszndlata ellen, mellette viszont annal tobb.

A JELEN KOTET SZERZOJEROL

E beoezetes iroja - rouid ideig - jart Keleten, megisrnerkedett az indi-

ai metajizika kiilonbozo hiteles eskevesbe hi~les ~epviseloivel, korab-ban pedig soka: tanult olyan bolcsektol, mint Adi Sankaracarya, Herak-

leitos, Parmenides, Melissos, Platnn, Plntinos, Julianus, Epiktetos, Sene-

22 Az .xinalitlleus filozofidra" vonatkozo kritikai megdllapitdsaink ne.m tekinthe_-

t6k az ugynevezett , .kontinentdl is [ilozof ia" mellett i dllds foglaldsnaJv mtnthogy sza-

munlera e modern kett6s mindk it t ag ja a s zakJ ilozo fia kepvisel6je.


ca, Dionysios Areopagitcs , Szent Anzelm, Ibn-al-Arabt, Meister Eck-

hart, Picino, Pico della Mirandola vagy Keresztes Szent Janos. Ugy ve-

li, metajizikailag - kiilonosen az abszoltaumra e s a vegso "allapotok-

ra" oonatleozo megallapitasok tekinteteben - senkinek a tanitdsa nem

foghato Laszlo Andrdsehoz, A beuezetes iroja esaJelen kotet szerzoje

kozott szoros bardti esmunhatdrsi kapcsolat allfenn, megis meggyozo-

desiink, hogy ennek ellen ere ervenyes eselfogulatlan megallapitasokat

tudunk tenni rd uonatkozoan.

Itt hdrom ponton szeretnenl; elhelyezni Laszlo Andras tanitdsait

az immdr torteneti hdnyauatdsok tol : Jiiggetlen, atjogo, kiilonbozo fold-

reszeken atfvelo mctafizilidn beliil. E hdrom pont, ha rooiden is, re-

menyeink szerint megvilagitja a szerzd jelentoseget esaz imenti meg-

allapftas megalapozott uoitdt (mikozben rnagdto] ertetadaen nem tesz

Jeleslegesse mas gondolkozokat).

Ismeretes, hogy a ncm-teiszti lrus hindu metafizika egyik legfobb

alapJogalma az atrna (aiman}. EJogalom nem csupdn az upanisadoe

es a vedanta sajatja, hanem mar a ved£kban is megjelenik.23 Mikoz-

ben bizonyos etimologiai levezetesek tamogatjak lelekkentiJorditasat,

megdllapithato, hogy lelekkent, szellemkent, vilagszellemkent stb.[or-

ditani kizarolag ertelmezo Jordftaskent lehetseges. A kifejezes egzakt,

szo szerinti - nem objektiv idealizmus reven ertelmezett - jelentese

'maga', 'iinmaga'. Kordntsem veletlen, hogy az egyik legfontosabb nem-

teisztileus metajizikaiJogalom - amely mindazondltal a teisztileus me-

tajizikahoz is kapcsolodik - Indidban eppen egy uisszahato neumds.

Ha legaldbbis valamelyest tekintettel uannalr erre, a modem nyugati

nyelvekben tobbnyire ketjelekeppen Jorditjak az atmat: 'en' -kent (egyes

szdm elsaszemelyu szemelycs nevmaskent), vagy 'onmaga' -kent (egyes

szdm harmadik szemelyu szcmelycs nevmaskent - amely nemely nyelu-

ben a tobbes szdrnti esmas szemelyu alakokban is megtaldlhato). Az

utobbi tekintetben a magyarban meghonosodott Baktay Ervin taldlo

rncgolddsa, az 'onvalo' -kenti forditds. Ertekelve azt lehet mondani,

• hogy az atma 'en' -kentiJorditasa - ha mas megoldasokhoz kepest he-

23 Szdmtalanszor el6fordul pelddul az Atharoaoeda-samhita VII., xv . es XIX.khaQQajdban.



28 TRADicI6 ES METAFIZIKA

lyesebb is - tulsdgosan a szubjektiv idealista ertelmezes keretei kozott

mozog (en alatt gyakran nem isaz egyediil i es voltakeppeni ent erto«,

hanem egy targyiasult esabsztraktta udltJogalmat). Az 'onvaI6'-kenti

forditds - mikozben nyelvi leg esJilol6giai lag helyesebb - ezzel szem-

ben az objektiv idealizmus Jele mozdul el, amely mentes ugyan az

egoizmus partikularitasat61, de a szubjektiv idealizmusndl isjobbantargyiasit (ertelmileg hasonl6 mcgolddst produkdioa, mint a nyelvta-

nilag helytelen 'lelek' - vagy 'szellem' -kentiJorditas). Laszlo Andras az

)' k ' fi di, 24 A ". lb ' I'"tmat 'onmaga(m - ent or It;a. zaroJe e tett, enre uta 0 "m -

-betdu«] a magyar nyelv keretei kozott, amennyire csalelchctseges, ki-

kiiszoboli egyriszt az 'en'-kenti [ord itdssal egyiittjar6 indiuidudlis kor-

ldtolea»,mdsreszt az 'onualo' megoldassal egyiitt;"tir6objektivista es naiv

idealista determindciokat, Magdtol ertetodoen tobbrol van sz6 Jordi-

tdstechnilea: rnegolddstui]: Az en esaz onualo osszekotese mellett (=

onmagam) a szerzd a tanitdsaiban hdrorn egymassal OsszeJiiggoJoko-

zatot kiilonboztet meg az atma val6saga es megval6sitasa tekintete-

ben: en (aharn), en-onmagam (aham-atma) es onmaga-onmagam

(atrna). (Ld. majd aJelen kotetben petdaul Ad 51.) Ezzel az atma

leheto legadekvatabb Jelfogasa val6sul meg, amclvnck ertelmeben nem

immanens absztrakt "lenyegiseg", nem testi es korlatozott "egoitas",

nem objektive "transzeendens", mcrdbcn "mas" oalosdg. A forditds-

ban esaz interpretdcioban a hindu hagyomany szellernenek megfelelo

m6don megval6sul az objektiv esa szubjektiv "idealizmus" meghala-

ddsa (hasonl6keppen egy terbeli "esszeneializmuse").

A masodikpont, amelyet Laszlo Andras egyetemes metafiziledn be-

liili helyenek meghatarozasa tekinteteben feltdtlenii! ki kell emelni, az

a metafizikai szolipszizmushoz val6 viszonya. Julius Eooldt koveto-

en25 a i.smerteJel, hogy minden esetben, amikor a "Jiloz6Jusok rime",

a szolipszizmus val6ban megval6sul, az ember eleri , megval6sit;a a

termiszetJeletti m6don aktualizal6d6 atrna val6sagat (meghaladva az

indiuidudlis, psziehol6giai es .Ldealista" ertclcmbcn vett szubjektiviz-

24 Laszlo Andras: Tradicionalitas e s letszernlelct, 41.o.25 Julius Evola: Teoria dell'Individuo assoluto. Roma, 1973,2 Edizioni Mediterrane

/Orizzonti dello spirito/, 241-262. o.

HORVATH R6BERT: BEVEZETES 2 9

must). Szolipszizmus nelkiil, szolipszista tapasztalds nelkiil az atma

nines effektive eleruc (az Istenseg sines ualosdgosan elerue}, A szolip-

szizmus persze nem napJaink autizmusa, esnem iserkolesi ertclemoen

vett egoizmus (ez ut6bbi metaJizikailag mindig pszeudo-egoizmus,

ahogy lenyegeben a kozonseges individualizmus ispszeudo-individu-

alizmus). A sziikseges p on to si td so ba t r ne gtc ue , a teurgikus-magikus

szolipszizmus Laszl6 Andrdsnal; kOszonhetoen a m c ta fi zi le ai r ea li zd -

ei6 egyik legfontosabb kriteriumakent kernl kimondasra esannakgond-

vise!esszert1en megerdsitett kulesmet6dusava valik.

Harmadjdra, de nem utols6 sorban a szerzo egy negyes egyseget

tarJel isfejt ki a szolipszizmuson beliil. (Ld. majd peldaul Ad 26.) Ez

a legjelentosebb mertekben megvilagit;a, pontositja -sot bizonyos m6-

don meghaladja - a metafizieai hagyomanyok leginkabb metaJizikai

esuesdoktrinait, amilyen a buddhizmus sravaka-buddhara es pratyeka-

buddhara osztott rnetafiziltai kettose; a oedanta saguna-brahrna es

nirguna-brahrna diddja; az atma negy "negyedenek" (pada) upanisad-

okbeli tana; vagy a ket Jo samadhi-trpussal kapesolatos hindu tarnu-

tatdsok, Mint ismeretes, az upanisadoj es a vedanta bizonyos uonula-

tai az ember o nua lo jd : - atelve: onmagamat - azonosnalr tekintik a

brahmannal, a szemelyJeletti, nem pusztdn szcmelytclen istenseggel.

Hogy megertsi ik a Laszlo Andras dltal kifejtet t negy«: brahrnatma-

pada jelentoseget, emlekezziink vissza most mindarra, amit a leicn

tuli metafi-zieumrol mondtunk. Guenon Les etats multiples de I' trecimu konyvet (1932) -a szerzo minden filosofiaellenesseg« dacdra=a

20. szdzad egyik legjelentosebb Jiloz6Jiai alkotasanak tekint;'iik (Evola

hiuatleasoa konyve mellett). Filoz6Jiaelienessegeben mi nem kovetjiik

Guenont, de eziranyu kritikai eszreveteleit igy isrendkiviil tanulsdgo-

saknak tartju~ az olvas6 Jigyelmebe ajanlva.26 Sz6banJorg6 konyve-

ben Guenon a maga reszerol mindent megtett azert, hogy a letcn tuli

26 Ld. peldaul Rene Guenon: Metaj iz ika esdialektika. In uo: Beavatas e s spiritu-alis megvalosftas, Debrecen, 2006, Kvintesszencia, 11-19. o.Es uo: A szorongds mintbetegseg. In uo. 19-25. o. - Ez az ut6bbi kesoi irds a nevek emlizese nelkill egyertel-

mden Kierkegaard esHeidegger "metajizikaja" egyes oondsainali kn·tikaja.



30 TRADfcI6 ES METAFIZIKA

metafiziltai "nem-lh" mibenlctc vilagossa valj"ik: "szamunkra scm-

mikeppen nem a »scmmi- szinonimdja"; "mihelyt szembehelyezzuk a

nem-letct a lettel, vagy egyszert1en megkulanbaztetjuk, akkor sem az

egyik, sem a mdsil; nem vegtelen [vagyis nem metafizikai], mivel eb-

bol a szempontb61 egymast valamilyen m6don korlatozzak,' a vegte-

lcnseg a let es a nern-let egysegehez tartozik, mivel ez az egyseg azo-

nos az egyetemes lehetdseggc!"; "az egyetemes lehetoseg egyszerre Jog-

lalja magdban mind a letet , mind a nem-letet"; "mindent osszeueue, a

let esa nom-let megkulanbaztetese teljesen esetleges, mivel ez csal; a

megnyilvanulas szempontjdbol tehetd, ami lenyegeben maga isesetle-

ges. "27 Mindezen Jontos kithelek ellenere az elvben leten tuli .mem-

-let" kannyen nem a let betetozodese lesz az irdnyuldsban, hanem egy-

Jajta uj esanall6 val6sagga udlhat, amelynck; valamilyen m6don meg-

is csal; tobb kaze lesz a puszta nemlethes es a semmihez, mint a leten

tulihoz. Hsez a tendencia vagy lehetoseg - bdrmennyire isa buddharc/

vagy a brahmar61 van sz6 - meg a tradiciondlis metafizikai diddol;

olyan idedinal: eseteben ismegval6sulhat, mint a pratyeka-buddha, a

nirguQa-brahma, a turrya vagy a nirvikalpa-sarnadhi. A tradiciok;

szellcmenel; megfelel6en hatdrozottan azt allitjuk - akar az ifju Evola

bizonyos feloetesei ellcnebcn is -, hogy ezek metafizikai ertelemben

val6ban mcghaladjd l; a hallds reven [elebredettet (sravaka-buddha),

a minosegekkel (sot azoi; asszessegevel) rendelkezo saguQa-brahmat,

az ebrenlh-alom-melyalvas hdrmasdt esa savikalpa-samadhit, ahogy

a leten tUli ertclcmbcn vett nem-let ismeghaladja a letct . Laszl6 And-

rasazonban olyan negyes egyseget vezetett be,28ahol a sravaka-buddha!

pratyeka-buddha vagy saguQa-brahma!nirguQa-brahma stb. ketto-

sakkel szemben a legfelso "tagok" menteseh attol aZ,iment ~mlitett

problemat i ledto l , amelyet a ncm-let esetehez hasonloan a mrguna-

27 Rene Guenon: A Leny sokfele allapotan~k me~afizikaja; In u(J.· ,Me~taf:zi~,aIrasok 1.51-53. o. (Darabos Pal [ord itdsa) - Habar korabban blra ltuk a let ezo " leny ,-

kenti Jordi tasat, Jenntartva ezt ,be 1~llld~nu,nk, ~ogy arra a torekv6re, ~kl a nem-let

dllapotait is b irtokba vette a " letezo kifeJezes mar nem oonaikoztathato. .

28 Ld. peldaul Laszlo Andras: A metaphysico-traditionalis szernlelet leg!enyegtbb

doktrinalis posztuldcioi. Axis Polaris, 4. sz. (2002) 5-9. o.


brahrna, a pratyeka-buddha vagya nirvikalpa-sarnadhi tradiciond-

lis idedi is magukban rejtcnele. A negyedik "tagok" szint;en az als6bb

Jokozato~nak ujra, am a korabbiakt61 eltero ertelmu kituntetett szere-

pe lesz. Igy a nem-IetJeletti let-nern-let (sadasat) Jokan - a nirgu-

na-brahrna Jeletti atiguna-brahma, vagy a nirvikalpa-sarnadhi ft-

letti sahaja-samadhiJokan - ujrajelentoseggel bir pelddu] az az igaz-

sag, hogy "aformdtol val6 idegenkedes: osvhseg, a letezes katasztroJalis

megoldasa",29 es mintegy ily m6don val6sul meg a negyesseg legfelso

tagja, amely immdr abszolate vitathatatlan Jensobbseget kepvisel. Gue-

non es Evola tudott a sadasatr61, de Guenon Jokent a negyes egyseg

harmadib tagjaval, a nirguna-brahrnavc/ azonositotta, Evola pedig

- kulanasen fiatalon - a saguua-brahmazez/, Mindkeuen ereztek, hogy

a mctafizilia: abszolutum oonatkozdsdban valami tobb szuksegeltetik

a tradiciondlis kettesJelosztasoknal, spontosan ez az, amit Laszl6 And-

ras az indiai metajizikak ilyen iranyu elsz6rt tarekveseinel is uildgo-

sabban Jejtett ki.30

Vegul megjegyezzuk, hogy a metafizieai abszoltaum - amely a

rnctafizikai hagyomdnyokban gyakran okkal ki nem mondott, de min-

den esetben implicit - tekinteteben a szerzo nem kaveti el sem azt a

.maio " hibdt, hogy pusztdn statuszkent esallapotkent tehintsen rd, sem

azt, hogy egy dl landosdggal nem rendelkezo "folyamatkent"; ezeket a

szemleleti modoleat kizar6lag dtmeneti, szigorUan hozzavetoleges es

szimbolileus ertclembcn Jogadja el, a metajizikai orientdcio megalapo-

zdsa, es cgydltaldn nem az abszolutum sajat "vaI6saga" ertclmcbcn

(Ad 12-17 eseteben pelddul vilagosan latniJogjuk ezt].

29 Prohdszlea Lajos: A lelek esazAbszolutum (Metafizikai alapelvek egykulnirfi-lozofiahoz). Budapest, 1930, Egyetemi/Kiilonlenyomat az Athenaeum 1930. evi 3-

6.Jiizeteb61/, 7. o.- Itt ugyancsak olyan mtlre hivatkozunk, amelynekfel fogasa egeszen

tduol a l! a metafizikai monizmust6l, igyJelfogasunkt61 is.

30 Ujfent ld.A metaphysico-traditionalis szemlelet leglenyegibb doktrinalis posztuld-

ci6i cimtl tanulrndnvt.



3 2 TRADICJO ES METAFIZIKA

A KOTETROL

A Jelen kotet az interju sz6 megszokott ertelrncbcn nem tekintheto in-

terjukotetnek. Mint mar megjegyeztuk, tobbsegukben szigoruan me-

tafiziloioa! kapesolatos kerdeseket tettunkfel a szerzonek, amelyekhez

- aldbb tdrgyalt okokb61 kifoly6lag - nehdny szcmelyes, toudbod a

ldszloi eletmu egeszet erinto keves szamu kerdes tdrsult.

Kordbban a metajizika kovetkezojelenteset toltule elffterbe: "Min-

denjel arra mutat, hogy mind a kevesbe ismert nyugati , mind ajobban

megorzott keleti metafizil tai hagyomdnyok; nem egy, az emberi letc-

zestol kizarolag elkulonulff, hanem kulonbozo modokon abban ismeg-

nyiludnitott metajizikafelfogassal rendelkeztek. Amennyire az emberi

egziszteneia gatja a metajizikai realitds ismerctenck es rnegoalositdsd-

nale, ugyanannyira az eszkoze is, esbizonyos korlatok kozott - a ter-

meszctfelettinel; mint olyannale a megnyilvanit6ja. Ez ut6bbi a tradi-

ciondlis oalldsoh, tudorndnyok esmuveszetek legfobb jellemzoje. Noha

a metajizika tradiciondlis formdi eletJelett i es messze elctcn tuli ira-

nyultsaguak, soha egy pereig nem ooltale csali elmelctiel; eskifejezetten

elctcllcncsek. A metafizieai mcgismeresscl estuddssal rendelkezff, szertea vilagban eshazankban elo szellemi oseink kulonbozo teriiletelerc al-

kalmaztak a leheto legmagasabb rcndtl tuddst is. Ilyen alkalmazasok-

nak tekinthetok a uallds, a kultura, a tudomdny esa muveszet tradiei-

ondlis formdi kozul a leginkabb archetipihusak; a legszeltemibbek esa

legfontosabbak. Ahhoz, hogy az ember legmagasabb lehetffsegeit (ezek-

kel eppen a metafizilia foglalkozik) megval6sitsa, realizdlnia kelt em-

beri eletet mint olyat is, azt is a legnem esebb, a leginkabb szeltemi

m6don kelt megalkotnia. Az emberi egziszteneia legkulonbozobb te-

riilctci esa metafizilia ily m6don egyvonalba esnele. (.. .) a metajizika

legtradieionalisabb formdi egyontetuen integralisak uoltak, vagyis a

kulso-belso ele: minden val6ban fontos teriiletere vonatkoz6 tuddst esiamutatdst magukban foglaltak. Ezt nem egy feltetlenul kibomlott,

k1fejtett formdban (. . . ) kelt elgondolni, hanem az ilyen irdnyti alleal-

mazdsi kepessegeknek es lehetosegeknek a tradiciondlis metafizilidban

val6 bennefoglaltsdga ertelmcbcn. "31 Fenntartva e mdsutt dltalunk; irt

31 A szerkesztok ut6szava. Tradfci6. A metafizikai tradicionalitas evkonyve, 2002,

257-258. o.

HORVATH ROBERT: BEVEZETES 3 3

megaltapitasok igazdt, aJelen kotet kevesbe osszpontosit a metafizileai

tudds kulonbozo alkalrnazdsaira: legnagyobb reszt radilidlisan a "tisz-

ta rnctafizikara" esa "metajizikai megoalositdsra" koneentral- kibu-

v6k nelkul. Itt nincscnck jclcn a kozmol6gia, az ontol6gia, az erkoles,

vagy az egziszteneializmus erdekessegeinek "kiskapui"; nines Jelen -

vagy eppen csalemegjelenik - a kali-yuga tetelezesenek es az ebbffl

fakad6 adekvat politileai alldsfoglaldsok sajdtos "kompromisszuma".Ha fel is bukkannak ilyen, vagy ezekkel rokon temakorok, azok min-

dig szigorUan eskimondott m6don isa metafizilaihoz, a metajizikalitas-

hoz val6 viszonyuk tisztdzdsa vegett jelennek meg. Akarmennyire is

megkernlhetetlen aJelen korszak, a kali-yuga kulso esbenso sajdtossd-

gainak a tekintetbevetele, nem engedhetjuk meg, hogy tobbe: kapjon

annal, amit erdemel. Az empirizmuson es az ahhoz kapesol6d6 indi-

vidualizmuson till a legkevesbe sem vagyunk mindig esminden dlla-

potban a sotet korszakban; letezesenek tultetelezese eppen annyira

merdben ,Jizikai", mint amennyire bargyu esgyava ajigyelembeve-

telenek elmulasztdsa. Ehozzddlldst a szerzo eletmuve is megkoveteli

tolunk, hiszen legyen bar hihetetleniil szerteagaz6 esszines, az opusminden allealmazds, lekepzes es oonatkoztatott konzekveneia mellett

elsolegesen metafizikai. Es cnnel; kimondasakor nem egy "streber" vi-

selkedesrol van szo, mint valaki rosszindulauian megjegyezte, hanem

arrol, hogy a legfontosabb torekvesek Laszlo Andras legfontosabb to-

rekveseivel talalkoznak. fgy megpr6bdltuk nagy erduel kiemelni eze-

ket, anelkul, hogy bdrrnely mas - vagy mdsnak tuna - orientdcio fon-tossdgdt kisebbitenenk, legyen sz6 akar asztrologuirol, krizeol6giar61,

vagy politikar61. Egondolatmenet oonaldn kelt mcgdllapitanunk: ha

valaki arr61panaszkodik, hogy nines szoros ertclembcn vett szellemi

mestere, az mindig annale koszonhetff, hogy 0maga nem tette magdt

igazan spiritudlis tanitudnnyd - ezert nem taldlja a mesteret.A Jelen kotet kerdeseinek osszedllitdsa soran a vegso dllapotfclett:

"allapotokra" valamint a metafizikai realizdcio reszleteire oonatkozo

kerdesek mellett igyekeztunk, hogyjigyelembe vegyiik a ldszloi tanitds

egeszet is (ld. a het reszre osztott szerhezetet}, Ketsegtelen, hogy nemi-

leg hipolirita m6don fel kellett tennunk bizonyos alapkerdeseket,



34 TRADfcI6 ES METAFIZIKA

arnelyeler«a odlasz szdmunkra nem volt ismeretlen. Semmikeppen nem

hasonlithatunk ahhoz az ismert szaJifiloz6Jushoz, aki kijelentette, hogy

at a Jiloz6Jia alapkerdesei egydltalan nem erdeklik, mondudn, hogy

azok mcgodlaszoihatatlanok (mintha egy kerdes csaka rdadhat6 konk-

ret odiaszoi; miatt lenne [ontos, nem pedig onmaga miatt; kozben min-

den konkrit udlasz csupdn az igazsdg valamely aspektusat ragadja meg,

akkor is, ha ervenyes). Szdmunkra lehetseges volt ugy Jeltenni a kote-

lezd esmegkeriilhetetlen kerdeseket, hogy elevenek esmindcnhor erde-

kesek maradjanak. Ha ezek magukban ueue istanit6 jelleguek, a ker-

dezo betoltouc a szerepe t. NeMny kerdes es odlasz eseteben az eltero

szempontu el6Jeltevesek, ratekintesek eskiindulasi pontolr miatt elbe-

szettiink egymas mellett, de lehetosegiink volt arra, hogy szempontja-

inleat megvilagitva e kerdeseket ujraJogalmazzuk. Az dtmenctifelre-

ertesek dacdra soha senkivel nem vegeztiink meg ennyire konstruktiv

munedt, Laszlo Andras olyan, a metafizilea egesz tortenetit tekintve is

pdratlan valaszokkal ajandekozza meg az erto olvas6t, amilyen pelda-

ul a 109. kerdesre adott odlasz, A kifejtesek cztata] sem tartalmazzdlr

azt az utat, azoltat a hosszas analiziseeet, merlegeleseket, kutatasokates[inomitdsokai, amelyek a udlaszol thoz at bensdleg elvezettek - mind-

ezeket egyebkent semmilyen kifejtes nem Joglalhatja magdban explicit

m6don = . hanem szintctihus, vegeredmenyszert1 odlaszt ad, apodiktikus

es deJinitiv forrndban. A helyesbitett es kijavitott kerdesJelteveseket -

minden tulsagosan emberi biiszkeseget jelreteve - eredeti Jormajuk-

ban szerepeltetjiik (ld. peldaul A d 13 4. [onkorlatozas VS. onmeghatd-

rozds] stb.) . Fokent az utolso, VII. reszben Jeltett iink nehany szeme-

lyes, de taldn nem szemelyeskedo kerdest is, amelyekkel az volt a c e -lunk, hogy bizonyos kozszajon Jorg6 jelreerteseket nyiltan tisztazzunk,

annale megfele16en, amilyennele a szcrzd: e pletykakkal szemben mi

megismertiik. Ugy tanitvanykent, mint kesobbi baratkent rendclhez-tiink es rendelkeziink egy Laszl6 Andras-"keppel", tapasztalattal,

amelytal elkepesztoen eltero velekedesekkel es torzkepekkel taldlleoz-

tunk az elmult masJel evtized sordn. Celunk volt, hogy sajd: "kepiink"

val6sagossagat legalabbis [clmutassuli.

A hetes szerkezet, amelynek megfele16en a kerdeseket esudlaszolia;

csoportositottuk, ugy velj'iik vilagos. Taldn egyediil a II. resz miertj«, es


az szorul magyardzatra, hogy miert iktattunk olyan temakat eppen az

v.resz utdn, amilyenek a VI. es VII. reszben szerepelnce. Rooiden: a

I!. reszt megoildgithatja mindaz, amit a nem-let esa nirguna preble-

matikaja kapcsan e bcuczetesben elmondtunh. A metaJizikai temak

latsz6lagos elhagyasa a 117. es 141. kerdesekkel kezdodoen (VI. es VII.

resz} egy mar metaJizikai m6don mcghatdrozott, szabadon megterem-

tett (es elhagyhat6!) emberi egyeniseg idedjdoa! kapcsolatosak - ne-

Mny mas emlitett reszletkerdes mellett.

Mindebben - szeretnenk igy tudni - a szerzo oromet lelte. Taldn

semennyire nines sz6 arrol, hogy a legkisebb mertekben is raeroltettiik

volna a sajat orientdcionkat. Noha a metaJizikat Jeszegetve mi kerdez-

tiink - akik szdmdra a metafiziea a tradici6 kifejezes ciszonylatdban is

elsobbseggel bir -, aJelen konyv Laszlo Andras sajat konyve, sajat ta-

nitasainakgyujtemenye. Megvan az az e16nye, hogy az olvas6k komp-

romisszumok nelkiil i smcrhcti l r meg be16le mindazt, ami a szerzdt -

elkepesztoen tag erdeklodesi koren estanitdsainak ugyancsaleszeles koren

belii l - a leginkabb erdekli .

A kerdeseket 2004 nyara es2006 oszekozott tettiikfel irdsban. Eze-

ket a szel'ZOugyancsak irdsban odlaszolta meg, tobbnyir« kithetente,

szernelyes talalkozasaink alhalmdoal cserelue ki az elkesziilt odlaszo-

kat esaz ujabb kerdeseket. Mikozben a kerdesek esodlassolejelen ko-

tetbeli sorrcndjet e sorol i ir6ja hatdrozta meg utolag, valamennyi ker-

des es odlasz teljes terjcdclmeben jelenik meg. A sorrenden esa tegezo

m6d elhagydsdr: kivii l egyediil a nem magyar kifejezesek irasm6dja

tekinteteben eszkozoltiinkjelnetosebb ualtoztatdsoliat. Ez olyan pont,

ami miatt a szerzdt sokJelesleges tdmadds eri. 'Iermeszetescn a legcse-

kelyebb mertekben sines sz6 arrol, hogy az ugynevezett idegen kifeje-

zeseket Laszlo Andras oalamlfdc intellektualis sznobizmus vagy f e l -lengzosseg miatt haszndlnd cldszcretettel - ahogyan a magyar nyelv

nem-szeretete sem vetodhet Jel (ismeljiik ekes magyarsdggal irt gyo-

nyort1 koltemenyeit). Nem oetddhct Jel a sznobizmus es afellengzds-

• seg,hiszen a resziinkre adott valaszokban azoka: ajobbdra latin ercde-

tu kifejezeseket is eredeti alakjuknak megfele16en, tudomdnyos dtirds-

ban adta meg, amelyek a magyar nyelvben tobbe-kevesbe rneghonosodtal i



36 TRADicI6 ES METAFIZIKA

es ismcrtck, precizen, a hosseusdgjelel: tekinteteben sem ejtve hibd»,

gyakran a szauale konvencionalis tudomdnyos atfrasat meghalado eti-

moloyiai megfontolasokat is ervenyesitve, az archaihus nyelvek szere-

teteben es isrnereteben. Szinte csai;a ragok ooltak. magyarok a szoueg»

ben. Most a szerzo csalrnern megborzonghat, hogy orintdciot laz

orientatio helyett, princfpiumot principium helyett, metafiziko-tra-

diciondlist metaphysico-traditionalis helyett stb. A magyar igen ke-

vesse az eredetileg erzelmci; feletti f ilozofia nyelve, sokkal inkabb a

kalteszete. Csale egyetlen peldat ueoc az idegen szaual; es.kifejezesek

haszndlaidnal; indokoltsagara, sot kivanalmara (amennyzben helye-

sen es nem alantas egyeni erdekekbol hasznaljak azokat}, mi tortenne,

ha az absolutum szo hasznalatarollemondanank, es lehetseges ma-

gyar megfelelOit alkalmaznank? Nagy mertekben toodbb nehczitcnenl:

a helyzetiinkan. Az 'eloldott', 'eloldodott' , Jelszabadult' , esetleg 'be-

vegzett' vagy 'teljcs' szauak a hozzdjuk; tdrsult egyeb nyelvijelentesar-

nvalatol; es haszndlati konvenciok miatt egyszertlen keptelenek azt a

szerepet betolteni, amit az absolutum szo. Kiilan kaszanetet erdemlO

engedelyt kaptunk a szerzotol arra, hogy a magyarban meghonosodott

latin eredetd kzJejezesek egy reszet magyaros formajukban haszndlhas-

suli, eshogy az igy is boseggel megjeleno nem magyar szava~ es~if~je-

zesek magyar jelenteseit a katet vegen megadhassult. Ez utobbz "zde-

gen" szauale magyar jelcntesei csak;hozzavetolegesek lehetnck, essern-

mi nem potolhatja egy megertett archaikus szo erejet. Mire gondolunk

akkor, ha maguni; elOtt latjuk az 'eloldodds', '[elszabadulds', 'beve!f-

zettseg'vagy 'teljesseg' kifejezeseket, esmire akkor, amikor az a?sol uno

(kaivalya, nirvana, rnoksa, mukti stb.) szot latjuk? Ugy vel;iik, nem

sziikseges tovabb foglalkoznunk ezzel a temdual; az eredeti garag, .la-

tin, szanszkrit, kinai, tibeti kifejezesek, akkor isha neologizmusok, sztnte

mantral(:32 olyan szaoah, amclyckr« ugy tudunk tekinteni, hogy bdr-

32 Tdool dll jon tol iin~ hogy a szerzo altai meghatdrozoa, tobbnyirc neologizmu;

sokjormajaban megfogalmazott tradiciondlts es orientdcios alapelveket mantra- es

japakenti haszndlatra ajdnljuk. Mantraszernsegrol beszeliink· - E;volaNmer{legy~l,~ogy

a mant rihus jomwlak olyanoe, mint egy holt tes t, "addlg kel t razn t dke t, amlg e let re

nem ke1nek"·


milior magasabb eletre kelhetnek, ugy, hogy benniik az igazsag laleo-

zik, de legalabbis balcsek rejtoznek bennid; (les demeures philosopha-

les). A nem magyarosan irt kifejezeseket az elofordulcis elsa helyein

kurzivaltuk (kivetelt kepeznek a kiilan egysegnek tekintett kerdesek is

a tablazatszeru felsorolasok), majd felvettiik a katet vegen taldlhato=

odzlatos - szomagyardzatba. igya kurzivalasnak megfeleloen az olua-

so ldthatja, ha egy fogalom mar elofordult, esetleg bovebb kifejtesre

keriilt , de bdrmikor megnezhet: jeienteseic a glosszdriumban. A ma-

gyar ragokat minden olyan esetben katojellel kapcsoltuk az ugyneve-

zett idegen kzJejezesekhez, ahol a szovegi mdssalhangzot mashogy ejt-

juk, mint iljuk (ajelenlegi dltaldnos gyakorlattol elteroen az .sz"-kent

cjtendd massalhangzok eseteiben is).A szerzo ortogrdfidjdnal; tobb ele-

met megtartottuh; igy agarag szaualt atirasakor a "ch" esaz "x" helyett

peldaul "kh"-t es"ks"-t alkalmazzuk, s nem kiejtes szerint jelal;' iik az

egyes maganhangzok osszeoloaddsdt, Olykor ugyancsak eltertunk az

eludlasztdsi szabalyokt61.

A katet cime nem foglal;'a magdban azt az igenyt, hogy nagyon

szisztcrnatikus medon mutassa be a mctafizileai tradiciot mint olyat

[amciynei; teljes karU "bemutatasa" nem is volna lehetseges), es azt az

igenyt sern, hogy az itt elmondottaleat a kizarolagos metajizikai tradi-

ciona l ; tekintse es tekintesse. Eoonatkozasban a kiadvany a tel;esseg es

a kizarolagossag igenye nelkiil kesziilt. Arra azonban igenyt tart, hogy

mindczek mellett kinyilvanftsa: nem letezik mas metafiziha, mint a

tradicionalis rnetafizilta; toudbbd, hogy az a hcinyattatasokkal eshetc-

rogen elemekkel teli tortencti kepzodmeny, amit egyes szakJiloz6fusok

a metafizileai (vagy ajiloz6jiaz) hagyomdnynai; neueznek, az itt kar-

vonalazott tradiciohoz viszonyitva sem iddben, sem terben, sem ertek-

ben nem tekintheto hagyomdnynale. Ha Laszlo Andras szinte anallo,

sajd: metajizikai tradiciot alapitott, akkor annal; a torteneti metajizi-

kai hagyomanyhoz istobb kaze van, mint a szahfilozofusok; ugyneoe-

zett hagyomanyanak, amely a legtabb tekintetben nem mas, mint dl-

• hagyomdny.



3 8 TRADfcI6 E S METAFIZIKA

BeJejezzuk e hosszu bcoezetest. Meg kell erteni, hosszt isdgdnai; oka nem

ualamifelc iraskenyszer, vagy egy teljcsseggel szuksegtelen anervenyesi-

tes volt. Egyreszt meg kellett hatdroznunlt aJelen katet helyet a szerzo

mas kanyveinek uiszonylatdban, mdsreszt megmutatnunk, hogy mi-

lyen mai rnctafiziliaertclmczcsel; kazepette jelenil; meg. A botrdnyos

kortars Jelfogasokhoz vezeto nyugati metajizikatortenet attekintesenek

celja ugysz6lvan a terep megtisztitdsa volt; e hatalmas temakarrol, li'r-gilius szavait idezoe (amit Kant is megtett), a "kasokb6l - hadba

ver6dve - a herek tunya tornkeleget kizavarvan'Y' irtunk, olyan iissze-

Juggesrendszerbe helyezve a szerzdt, amely remelhctdleg' ravilagit vi-

tathatatlan nagysagara.

33 Vergilius: Georgica. IV. 167-168. (Lakatos Istudn forditdsa]

1. resz

A METAFIZlKAI ABSZOLUTUM

A MEGVAL6SfTAs FENYEBEN

1.

TetelezzukJel, hogy ualaleit nem hint meg kel/okeppen az abszolii-

tum kifejezes, az abszoliaum ideaja. Nem gyult Jel benne intuici6 az

abszolutumra uonathozoan, vagy hibds m6don tetelczi azt. Mit mond-

hatunh, mit kell elmondanunli az abszolutummal kapcsolatban? Vi-ldgitsa meg, legyen szives.

Ad!

Az absolutum (az eloldott) rendszerint ugy merul fel, mint a hegeli

schlechte Unendlichkeithez (a rossz vegtelenseghez) hasonl6 schle-

chtes Absolutum (rossz abszoluturn), vagyis mint a semmit sem je-

lent6 absolutum-sz6.

Nyilvanvalo, hogy az absolutumhoz nem rendelhet6k hataroz-

manyok, sot teljesen direkt m6don nem is lehet legitim, ha barrnit

is mondunk r6la. Ennek ellenere azt sem mondhatjuk ki, hogy

nem jelent semmit, es bizonyos, hogy indirekt m6don - ke1l6 ,,6va-

tossag" mellett - beszelnunk lehet, es beszelnunk kell az absolu-

tumr61.

Szarnunkra az absolutum csak mint absolutum metaphysicuml

metaphysicum absolutum vet6dhet fel - az absolutio metaphysica

beteljesedett vegeredrnenyekent.

[39]

Bevezetes Laszlo Andras Tradicio Es Metafizika

Documents

Transcript of Bevezetes Laszlo Andras Tradicio Es Metafizika