Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I
-
Upload
bereczki-bogi -
Category
Documents
-
view
154 -
download
1
Transcript of Bevezetés Az Öltözéktervezésbe I
Bevezetés az öltözéktervezésbe I.
Hottó Éva, dr. habil Kisfaludy Márta, Szűcs Ágnes
2013.
2
3
Tartalom
1. Sziluettek ................................................................................... 5
1.1. Testközeli vonal ................................................................. 6
1.2. I - vonal.............................................................................. 8
1.3. H - vonal ............................................................................ 9
1.4. X - vonal .......................................................................... 10
1.5. A - vonal .......................................................................... 12
1.6. V - vonal .......................................................................... 13
1.7. O - vonal .......................................................................... 14
2. Alapvető ruhadarabok.............................................................. 15
2.1. Szoknyák ......................................................................... 16
2.1.1. Szoknya – és ruha-hosszak ...................................... 16
2.1.2. Szoknya-típusok bőség szerint ................................ 18
2.1.3. Hosszanti szabásvonalakkal kialakított formák ....... 20
2.1.4. Vízszintes szabásvonalakkal kialakított formák ...... 21
2.1.5. Rakott szoknyák ...................................................... 23
2.1.6. Redőzéssel kialakított formák ................................. 24
2.2. Blúzok.............................................................................. 25
2.3. Kötött felsőruházat .......................................................... 30
3. Ruhaanyagok áruismerete........................................................ 34
3.1. A szövetek kereskedelmi elnevezése ............................... 34
4
3.2. Szövött anyagok .............................................................. 35
3.2.1. Pamut és pamuttípusú szövetek ............................... 35
3.2.2. Len és egyéb háncsrost szövetek ............................. 48
3.2.3. Selyem- és selyemtípusú szövetek........................... 50
3.2.4. Gyapjú és gyapjútípusú szövetek ............................ 60
3.3. Kötött-hurkolt kelmék ..................................................... 72
3.3.1. Vetülékrendszerű kelmék ........................................ 72
3.3.2. Láncrendszerű kelmék ............................................. 76
3.4. Nemszőtt textíliák ............................................................ 78
3.5. Műbőr, műszőrme ............................................................ 79
3.5.1. Műbőrök .................................................................. 79
3.5.2. Műszőrmék .............................................................. 82
Felhasznált irodalom................................................................ 83
5
1. Sziluettek
Az emberek öltözködéséről megjelenésük alapján
kaphatunk képet. Ilyenkor „tetőtől talpig” viselt ruhadarabjaik
– azaz öltözékük – alapján ítéljük meg valaki ízlését, stílusát.
Az öltözék összképe, elsősorban a körvonalában látható
vonalvezetésétől, sziluettjétől függ.
A sziluett kifejezés körvonalat jelent. ( A kifejezés az
árnyképek - portrék és humoros képek – rokokó korszakban
kialakult műfajából ered.) Ezeken a képeken a leginkább
jellemző tulajdonságokat ábrázolták, és az érthetőség kedvéért
néha fel is erősítették azokat. Az öltözékek sziluettjét is ilyen
jól felismerhető, jellegzetes módon alakítjuk ki.
A divat alapvető sziluettek és nevezetes vonalak
meghatározásával segíti a tervezők munkáját. Az új trendek
gyakran hivatkoznak az ezekből kialakított összetett
sziluettekre. Ezen kívül az egyedi megrendelőknek tervezett
ruhadaraboknál is fontos ismerni az egyes sziluettek alkat-
módosító lehetőségeit.
A test és a ruha kapcsolata, vagyis a hely és a mód, ahogy egy
öltözék követi a test vonalát, vagy éppen eltávolodik tőle,
egyszerűen követhető az ABC betűinek hasonlósága által.
Az alapvető sziluettek a következők:
1. Testközeli vonal
6
2. I - vonal
3. H - vonal
4. X - vonal
5. A - vonal
6. V - vonal
7. O - vonal
Minden más sziluett, mint például az Y – vonal, vagy T –
vonal, az alapvető formáknak csak változatai.
A sziluettek meghatározásához a testen a következő
vonalakat kell tanulmányozni:
Többnyire az alapszerkesztés szerint, a térdvonalig vizsgáljuk
a modellek bőségét, a szabásvonalakat, szerkesztési
megoldásokat, melyek a sziluett formáját eredményezik.
(Egyes esetekben, például alkalmi öltözékeknél, a talpsík
vonala is meghatározó lehet.)
- Vállvonal
- Mellvonal
- Derékvonal
- Csípővonal
- Térdvonal
1.1. Testközeli vonal
Ez a sziluett követi a test körvonalát, ezáltal kiemeli a női
formákat. Azokra az időszakokra jellemző, amikor erősen
hangsúlyos a nőiesség. A testtől való távolsága lehet minimális
– ezt rugalmas anyagokkal érhetjük el legegyszerűbben. Más
7
esetben szabásvonalak segítségével hozzuk létre a sziluettet,
kevés, az anyagtulajdonságoknak megfelelő kényelmi bővítés
alkalmazásával.
A vállakat ekkor nem szélesítjük, ha szükséges a vállpárna,
akkor a keskeny normál, vagy a vállhoz jól illeszkedő,
úgynevezett kagylós forma célszerű. Jó, ha minél
természetesebb a váll vonala, ezért szűkített, bevarrott ujja
ajánlott hozzá.
A mell-, derék-, és csípő vonalában is testet követő a
ruhadarab.
Térdvonalon lehet kissé testtől távolított, mint például az
egyenes szoknya. Követheti a comb vonalát is. Mindkét
esetben hasítékot kell alkalmazni a lépés biztosítására. (1.1.
ábra)
1.1. ábra: A testközeli sziluett a sziluettek sorában
8
1.2. I - vonal
Az 1920-as évek kedvelt formája volt ez a vonal. Akkoriban a
fiús női alakot tartották érdekesnek, mert ez a fűző nélkül
viselt ruhaforma a frissen megszerzett szabadságot jelképezte
az öltözködésben is. Ezt a hatást keskeny, egyenes formájával
éri el, ezért hasonlítjuk az I betűhöz. Az ismert Chanel
kosztüm napjainkban is kedvelt viselet.
A váll vonalán a természetes vállszélességet kisméretű
vállpárnával alakítjuk ki. A keskeny, egyenes formához
szűkített, bevarrott ujja illik, mert ez nem vonja el a figyelmet
a ruha vonalvezetéséről.
A mell vonalától, a csípőn át, az aljáig egyenes az oldal
vonalának kialakítása.
A lépéshasítékok ebben az esetben is segítik az öltözékben
való mozgást. (1.2. ábra)
1.2. ábra: Az „I” sziluett a sziluettek sorában
9
1.3. H - vonal
A H – vonal minden olyan öltözék számára ideális, ahol
szükség van a testnek kényelmet adó beburkolására, például a
kabátok, lenge ruhák esetében, vagy amikor a megjelenés
szempontjából fontos a tekintély hangsúlyozása, mint például
a papi öltözékeknél vagy bírói talárok viseleténél.
A sziluett a betűformának megfelelően széles formát mutat,
amely a testtől erőteljesen eltávolított, nagy bőséget alkalmazó
konstrukcióval érhető el.
A váll vonalán szükséges szélesítés sokféle formában
alakítható ki. Az alkalmazott ujja forma határozza meg a
szükséges vállpárna méretét és formáját (normál vagy
lekerekített) is. Az ujja lehet az öltözéknek T formát adó
geometrikus, vagy különböző raglán forma is. Mindegyiknél
fontos, hogy az ujja mélyítetten, a hónalj vonala alatt
csatlakozzon a ruhadarab törzséhez, mert ezzel biztosítható a
kar mozgása, emelése anélkül, hogy az oldalvonal (és így az
alja vonal) felemelkedne.
Mell-, derék-, csípő,- és aljavonalon a testtől erőteljesen
eltávolított, nagy bőséget mutat. (1.3. ábra)
10
1.3. ábra: A „H” sziluett a sziluettek sorában
1.4. X - vonal
Az X – vonal, mint a betű formája is mutatja, a váll- és az alja
vonalán széles, míg a derék vonalán erőteljesen karcsú.
Nagyon nőies , ezért különösen alkalmas a nőies formákat
hangsúlyozó stílusú és alkalmi öltözékek kialakítására. Az
1950-es években például Dior azért alkalmazta ezt a sziluettet,
mert kifejezte a nők szépség, elegancia és nőiesség iránti
vágyát a háború nélkülözései után.
Vállvonalnál a szükséges szélesítést vállpárnák segítségével
oldhatjuk meg. A hatás fokozható olyan nagy terjedelmű ujja
típusokkal, mint a sonka, a puffos ujj, vagy a vállcsúcsnál
alkalmazott széles szembehajtás az ujján. Fontos, hogy a
felhasznált alapanyagnak tartása legyen, különben nem
11
szélesít. Kerekített formájú vállpárnákkal gyengédebben nőies
hatást érhetünk el.
Mellvonalnál az öltözék a test közelében van, amit
mellformázó varrásokkal érhetünk el.
A derékvonal hangsúlyos. A testre szabott forma
formázóvarrásokkal érhető el. A karcsúság látványa fokozható
övekkel, vagy erőteljesen bővített szoknyarésszel.
A hullámvonalat leíró alja vonal szélességét a derék- vagy
csípővonaltól bővített sokféle szoknya- konstrukció adja. (1.4.
ábra)
1.4. ábra: Az „X” sziluett a sziluettek sorában
12
1.5. A - vonal
Ez a vonal, nagy aljabősége miatt szintén a nőies formák közé
tartozik. Látványosan körbelengi a testet, ezért könnyű
anyagokból nyári ruhák vagy alkalmi öltözékek formája lehet.
Alkalmas akkor is, ha szükség van a test kényelmének
biztosítására, mint a kismamaruhák esetében. Az anyagok
szerkezete és súlya befolyásolja, hogy lágyan omló, vagy
testtől elálló körvonalat ad az öltözék.
Vállnál, mell fölött, mellvonalon vagy közvetlenül a mell alatt
testközeli a ruha. A mell alatti szabásvonalat empire (fr. ejtsd:
ampír) vonalnak nevezzük, Napóleon uralkodásának idején
népszerű forma után.
Vállpárnákból inkább a váll természetes formáját követő,
kerekített formák ajánlhatók. A szűkített, bevarrott ujjakon
kívül alkalmazható a váll kerekségét hangsúlyozó japán ujj,
vagy azok a raglán megoldások, melyek vonalvezetésükkel
segítik az „ A” forma hatását.
A sziluett az alja vonalán erőteljesen szélesített. (1.5. ábra)
13
1.5. ábra: Az „A” sziluett a sziluettek sorában
1.6. V - vonal
Széles váll jellemzi ezt a formát, és szűkített aljával biztosítja
a V sziluett látványát. Férfias, hangsúlyos megjelenést ad
viselőjének. Azokban a korszakokban válik népszerűvé,
amikor határozottságot, férfias tulajdonságokat várnak el a
nőktől, vagy a sportos, szabadságot, kényelmet adó öltözködés
divatos. Kabátok, kosztümök alkalmasak leginkább a V
vonalhoz.
A váll vonalát vállpárnákkal emeljük és szélesítjük. Fokozzák
a hatást a széles gallérok, vállra boruló kapucnik is. Az öltözék
a mell vonalán nagy bőséget mutat, ezért olyan ujja típusok
alkalmazhatók, mint a denevér-, a raglán-, a kimonó, és a T
ujja. Ezek a formák mind mélyített karöltő vonalat adnak, így
biztosítják a mozgás lehetőségét.
14
A derék vonala nem kap hangsúlyt, mert a V körvonal
kialakításához az alja vonalát, modelltől függően, a csípőtől a
comb vonaláig terjedő szakaszon belül határozzuk meg.
A mozgás biztosítására hasítékot, vagy végig nyitott megoldást
kell alkalmazni. (1.6. ábra)
1.6. ábra: A „V” sziluett a sziluettek sorában
1.7. O - vonal
A betű formájának megfelelően ez a sziluett kerekített ellipszis
formában öleli körül a testet. Nagy bősége kényelmet, jó
mozgási lehetőséget ad, és elősegíti a réteges öltözködést,
például dzsekik, kabátok esetén.
A sziluett vállvonala szélesített, kerek vállpárnákkal
hangsúlyozza az O formát. A raglán ujjak alkalmasak
15
leginkább a kerekség kialakítására, de az ejtett vállat adó T ujj
is megfelelő.
A ruhadarab az alja vonalánál (ami derékvonaltól a lábszár
közepéig helyezkedhet el) érinti ismét a testet. (1.7. ábra)
1.7. ábra: Az „O” sziluett a sziluettek sorában
2. Alapvető ruhadarabok
A női öltözékek sokféle ruhadarabból, számtalan változatban
állíthatók össze. A tervező választását befolyásolják az adott
divatirányzatok, vagy a stílusok előírásai éppúgy, mint az
alapanyagok és kellékek, valamint az alkalmazott technológia.
A napjainkig kialakult formák alkotják a tervezői inspirációk
bázisát, ezért ez az összeállítás, az aktuális divattól
függetlenül, az alapvető ruhadarabokat ismerteti.
16
2.1. Szoknyák
A szoknyák a női öltözködés alapvető darabjai a viseletek
történetének kezdetétől fogva. Deréktól a talpsíkig számtalan
változatban készülhetnek. A XX. századig ez a ruhadarab
azonosította a női nemet, kislányoktól az idős hölgyekig.
2.1.1. Szoknya – és ruha-hosszak
Szupermini (miniature (ang., fr.), jelentése: kicsi)
A lábtagozódást takaró hosszúság. Kialakításánál figyelemmel
kell lenni arra, hogy ne lépjük túl a jó ízlés határát, például
leüléskor, lehajláskor ne húzódhasson fel a szoknya.
Mini
Az 1960-as évek nagy vívmánya a fiatalos rövid szoknya.
Hossza combközép-vonal körüli. Divat, ízlés és alkati
sajátosságok határozzák meg a modell pontos hosszúságát.
Térd körül érő
Az elegáns, vagy a formális (protokolláris előírások szerinti)
öltözködés szoknyahossza. Az úgynevezett bázis ruhadarabok
készülnek ezzel a hosszal. Az alkati sajátosságok határozzák
meg, hogy a térd feletti, térdközép vonaláig érő, vagy
közvetlenül a térd alatti hosszúság az előnyös.
Midi (jelentése: közép (fr.)
Vádliig (az alsó lábszár legszélesebb pontjáig) érő hossz.
Nőies megjelenést biztosít. Teljes öltözékben jelentősen
17
befolyásolja a felső rész arányos kialakításának lehetőségeit.
(2.1.1.a. ábra)
2.1.1.a.ábra: Szupermini, mini, térdkörül érő és midi hosszak
Maxi (jelentése: nagy)
Hossza lehet bokáig vagy rüsztig érő. Alkalmi öltözékeknél a
különösen fontos a harisnya és a cipő színének megválasztása.
Földig érő hossz
Estélyi ruhák cipőt takaró hosszúsága. Ebbe a csoportba
tartoznak a nagyestélyi (báli) ruhák, a hosszú menyasszonyi
ruhák és az uszályos ruhák. (2.1.1.b. ábra)
18
2.1.1.b. ábra: Maxi, rüsztig és földig érő hosszak, uszályos ruha
2.1.2. Szoknya-típusok bőség szerint
Testközeli szoknya
A comb vonalát követő szoknya. Az alja bősége kisebb, mint a
csípőbőség. A lépés biztosításához hátul hasítékkal tervezik,
ami rugalmas alapanyag esetén elhagyható.
Egyenes szoknya
Oldalvonala a csípővonaltól egyenes. Oldalt vagy hátul
lépéshasítékkal készül.
19
Trapéz szoknya
Deréktól vagy csípőcsonttól lefelé bővülő, formájában trapézra
emlékeztető szoknya.
Swing-szoknya
Nevét egy divatos táncról kapta. Csípőre simuló, combközépig
a test közelében tartott, majd az aljánál harangosan
(„gloknisan”) bővített forma. Az alja jellegzetes formája
hosszanti szabásvonalakkal érhető el.
Harangszoknya (Gloknis szoknya)
Neve a német Glocke (harang) szóból származik. Csípőtől
harang formában, hullámosan bővülő forma.
Derékvonalon húzott, lefelé bővülő szoknya
Egyszerű formai kialakítása a kezdetektől jellemző a női
szoknya modellezésében. Népi öltözékektől az alkalmi ruhákig
alkalmas szoknya-forma. (2.1.2. ábra)
2.1.2. ábra: Testközeli, egyenes, trapéz, swing, harang és húzott szoknya
20
2.1.3. Hosszanti szabásvonalakkal kialakított
formák
Godet szoknya (ejtsd: godé)
A francia elnevezés hamis hajtást jelent. A szoknya eleje és
háta hosszanti szabásvonalakkal osztott, és a térd vonalától
körcikkekkel alakítják ki a jellegzetes, hullámos aljavonalat.
Részekből összevarrt szoknya
Többnyire 4 – 6 – 8 részből szabják. Lehet 10 részes is. A több
részből álló modellek alja általában bővített. (Lásd 2.1.2. ábra,
swing és harang szoknyák)
Hólos szoknya
A német szakkifejezés (Hohlfalte) mély hajtást jelent.
Többféle hajtás díszítheti, és egyben bővítheti a szoknya elejét.
Lehet elejeközépen szembe vagy egy oldalra hajtott, vagy két
hólos, amikor a csípőformázók vonalában az oldal felé hajtva,
vagy szembehajtva helyezünk el egy-egy hajtást.
Golf-szoknya
Elegánsan sportos, mint maga a golf-sport. Az eleje közepén a
csípővonaltól nyíló széles szembehajtás biztosítja a szabad
mozgást. Kétoldalt svéd zsebes.
Nadrágszoknya
A szoknya első ránézésre olyan, mint egy eleje közepén és a
háta közepén is szembehajtással készült szoknya. Az első és
hátsó nadrágrészek lefelé szoknyaformán bővülnek, és
középen szembehajtással fedik a mélyített ülepvarrást.
21
Lapszoknya - Skót szoknya
Lapszoknyának nevezzük azokat a szoknyákat, melyeknek az
eleje része szabadon átlapolt és derékrészén rögzített.
A skót nemzeti férfiviseletből (kilt) vette át a női öltözködés
azt az áthajtós szoknyaformát, aminek az eleje a jobb
csípőformázótól kifelé vasalt hajtásokkal díszített. Az áthajtott
rész szélét a skótkockás kártolt gyapjúszövet rojtos széle
díszíti. Kiegészítőként nagyméretű biztosítótűhöz hasonló
dísztűvel rögzítik a nyitott elejét.
2.1.3. ábra: Godet-, hólos-, golf- és nadrágszoknya, valamint skót szoknya
2.1.4. Vízszintes szabásvonalakkal kialakított
formák
Csípőrészes szoknya
A szoknya csípőcsont és csípővonal közötti magasságban
vízszintes (vagy V alakú) szabásvonallal osztott. Az így
kialakított csípőrész testközeli, a formát a csípőformázók
22
bezárásával alakítják ki. Szoknya-része egyenes, hajtásokkal
bővített vagy harangosan bővülő lehet.
Torzó szoknya
A latin torso kifejezés töredéket jelent. A szoknya esetében ez
azt jelenti, hogy két különböző, önmagában töredék részt
illesztünk össze. A torzó szoknya jellegzetes formáját úgy
alakítjuk ki, hogy egy testközeli vonalvezetésű szoknya
aljához térdvonal felett harangosan szabott fodrot varrunk.
Lépcsőzetes szoknya
A lefelé bővülő, fodros hatású szoknyát úgy alakítják ki, hogy
az egyre hosszabb csíkokat ráncolva egymáshoz varrják. Az
első részt a derékpánthoz általában ráncolva varrják, de
kialakítható szabottan is, ha a derék és a csípő között kevésbé
bő formát szeretnénk.
Volant szoknya
A francia kifejezés egyszerre jelent lebegő, repülő szoknyát, és
szakkifejezésként ruhafodrot. A látvány itt is lépcsőzetes, de a
kialakítása, és ezért a hatása is más. A fodrok szabott fodrok.
Körből, félkörből, körcikkből készülnek, a tervezett bőség és
az anyagtulajdonságok szerint. Egy alapszoknyára varrják a
fodrokat úgy, hogy a felvarrás vonalát a felette lévő fodor
eltakarja.
Derékon húzott szoknya alja fodorral
A szoknyát díszítő, arányosan széles fodor a szoknya alján
többnyire húzással készül, de szabott fodorral is díszíthető.
23
2.1.4. ábra. Csípőrészes, torzó, lépcsőzetes, volant és aljafodros szoknya
2.1.5. Rakott szoknyák
Körben rakott szoknya
Az egy oldalra vasalt rakások (rögzített hajtások) díszítő
jelleggel bontják meg a szoknya felületét. Csak olyan
anyagból célszerű készíteni, ami meghatározó arányban
tartalmaz szintetikus összetevőt (pl. PES- gyapjú), hogy a
hőrögzítés hatása tartós maradjon.
Az övpántba fogott rakások derékban kissé kiállnak, így a
szoknya oldalvonala egyenes hatású lesz.
Rakásokkal díszített szoknya
A csípővonaltól rakott szoknya előnyösebb viselet, mint a
körben rakott, mert csak díszít, nem szélesít. Testközeli
szoknyák alján elhelyezett rakások az érdekes látvány mellett
lépés-bőséget is adnak. A díszítő betétek elhelyezése lehet
szimmetrikus, vagy aszimmetrikus.
24
Plisszé- és sugár-plisszé szoknya
A plisszé kialakítása speciális technológia alapján történik. A
rakások papírsablonok segítségével készülnek. A sablonok
határozzák meg a rakások szélességét, párhuzamos, vagy sugár
irányát, sőt, minta is préselhető így az anyagba. A berakott
anyagot hő és megfelelő nyomás segítségével alakítják
plisszírozottá.
Az egyenes plisszé a rakott szoknya hatását adja. A sugár-
plisszé deréknál keskeny, a szoknya alja felé szélesedő
rakásaival lendületes vonalú forma. (2.1.5. ábra)
2.1.5. ábra: Rakott, rakásokkal díszített és sugárplisszé szoknya
2.1.6. Redőzéssel kialakított formák
Redőzött, aszimmetrikus szoknya
A drapéria hatású redőzés nőies és elegáns. A redők
függesztési pontjait szabásvonalak rögzítik. Az aszimmetrikus
kialakításnál az oldalvarrásba fogják a redőket.
25
Buborék szoknya
A gömbforma úgy alakítható ki, hogy a derékpántba fogott,
sűrűn redőzött, bő szoknyarészt a felső szoknyánál jelentősen
rövidebb és szűkebb bélésre hajtjuk fel, így az aljánál sűrű
redőket vet. Fokozható a hatás, ha a bélésre is húzottan hajtjuk
fel a szoknyát. (2.1.6. ábra)
2.1.6. ábra: Redőzött és buborékszoknya
2.2. Blúzok
A blúzok fontos kiegészítői a kosztümöknek. Viselhetők
önállóan is, szoknyával vagy nadrággal. A felsőruhák
stílusának megfelelően a blúzok is sokfélék. Az alapvető
formák anyagban, szabászati- és részletmegoldásokban,
díszítési lehetőségekben nagy választékot biztosítanak.
26
Ingblúz
A férfiingekre emlékeztető formai megoldásainak köszönheti
nevét. Egyenes vonalú, gyakran különszabott vállrésszel
készülő, elején végig gombolt, inggalléros forma. Hosszú ujja
kézelőben végződik. Az elejét az ingekhez hasonlóan rávarrt
zseb is díszítheti.
Kihajtó galléros blúz
A klasszikus blúzok nőies formája. A nyakat szabadabban
hagyó kihajtós gallérok változatos formákban készülhetnek. A
blúz eleje végig gombos, szegőkkel, hajtásokkal díszíthető.
Hosszúujjú változata kézelős, de készülhet rövid ujjal is.
2.2.a. ábra: Ingblúz és kihajtó galléros blúz
Sálgalléros, alul pántba fogott blúz
A blúz kétsoros gombolással készül. Bőségét derékvonal alatt,
vagy csípőn testre simuló pántba fogják. Ujja kézelős, hosszú.
Ezt a blúzformát szoknyán vagy nadrágon kívül viselik.
27
Állógalléros blúz
A nyakba álló, magasan záródó blúz gallérja különböző
szélességű lehet. Eleje végig gombolt. Gyakran rejtett
gombolással készül. Zárt nyakmegoldásához a kézelős hosszú
ujj illik.
Megkötős nyakú blúz
Elegáns, nőies ez a forma. A gallért a nyakívre varrt, az ívnél
jelentősen hosszabb, csomó vagy masni formára köthető pánt
helyettesíti.
Szafari blúz
Nevéhez illően sportos nyári blúz. Az ujja rövid, hosszú vagy
háromnegyedes is lehet. Jellegzetes ismertető jegyei a tűzéssel
díszített kihajtós gallér, elejepánt, vállpánt, mellen- és csípőn
elhelyezett zsebek. Saját anyagából készített övvel viselik.
(2.2. b. ábra)
2.2.b. ábra: Sálgalléros, állógalléros, megkötős nyakú és szafari blúz
28
Kazak
A francia kifejezés zubbonyt, hosszú inget jelent. A kazak
olyan egyenes vonalú, oldalt hasítékokkal készült hosszú blúz,
amit gyakran övvel viselnek. Az eleje végig, vagy félig nyitott
is lehet. Ujja hosszú, vagy háromnegyedes.
Csípőrészes (seszlis) blúz
A bő blúzhoz derékvonalon a derék méretére szabott és a test
vonalát követő csípőrészt varrnak. Saját anyagából szabott
övvel hangsúlyozzák a karcsú derekat. Seszlisnek nevezzük
azt a blúzt is, ami derékig a testet követi, és derékvonalon
olyan szabott csípőrészt varrnak hozzá, ami csípőnél a testtől
eláll.
Áthajtós blúz
A blúz eleje részei átfedik egymást. Aszimmetrikusan záródik
úgy, hogy az oldalán rögzítik gombbal vagy megkötővel. Az
ellentétes oldalon gondoskodni kell arról, hogy belül
rögzíthető legyen a blúz alsó része, ezzel megakadályozzuk,
hogy kilógjon a felső rész alól. (2.2.c. ábra)
29
2.2.c. ábra: Kazak, seszlis- és áthajtós blúz
Top
Mint a neve is jelzi, felső rész ez. Selyemből, csipkéből,
kötöttáruból készült kis kiegészítője az öltözékeknek.
Folklór blúz
A különböző népek nemzeti viseleteiben mindenütt
megtalálható jellegzetes blúz-típus. Nyaka és ujja bősége
zsinórral összehúzott vagy sűrűn berakott. Elejét és ujját
hímzés, vagy hímzett betét díszíti. Formája a reneszánsz
ingből ered.
Romantikus blúz
Általában bő, lágyan omló, dekoratív megjelenésű, történeti
korokat (például a barokk kort) idéző blúz. Fodrok, csipkék,
csipkebetétek díszítik.
30
Carmen blúz
A spanyol folklórból ered ez a jellegzetes forma. Ismertető jele
a széles fodorral díszített, a vállakat szabadon hagyó kivágás.
Ez a megoldás többnyire befűzött gumival készül, de szabott
pántba is rögzíthető a gazdagon húzott fodor. (2.2.d. ábra)
2.2.d.ábra:Top, folklór-, romantikus- és Carmen blúz
2.3. Kötött felsőruházat
T – shirt kerek nyakkivágással
Az eredetileg fehérneműként viselt ruhadarab ma általánosan
kedvelt, felsőruhát kiegészítő ruhadarab. Egyenes vonalú,
kerek nyakú, rövid ujja többnyire T vonalban illeszkedik a
törzshöz.
31
Galléros póló
100 % pamutból készül. Jellegzetes bordás kötésű gallérral,
félig nyitott elejével készül. Ujja többnyire rövid, de lehet
hosszú is.
Atlétatrikó
A keskeny vállpántos, ujjatlan felső nyak- és karkivágását
keskeny eldolgozópánt (rollni) szegélyezi. Az öltözékek
alapvető kiegészítő darabja. (2.3.a. ábra)
2.3.a. ábra: T-shirt, galléros póló és atlétatrikó
Pulóver
Egyenes vonalú, vagy enyhén karcsúsított, hosszú ujjú bebújós
ruhadarab. Kerek vagy V alakú nyakát, az ujja alját és alja
vonalát bordásan kötött, vagy szabott pánt szegélyezi. Egyes
változatai kapucnival is készülhetnek.
32
Kardigán
Elöl nyitott, gombbal, húzózárral vagy áthajtós megoldással
záródó, V kivágású ruhadarab. Széleit, és az ujja alját pánt
szegélyezi.
Twinset
Két darabból, pulóverből és kardigánból álló együttes. A
klasszikus kötött ruházat jellemző darabja. (2.3.b. ábra)
2.3.b. ábra: pulóver, kardigán és twinset
Mellény
Ujja nélküli, bebújós, többnyire V kivágású, pántokkal
szegélyezett ruhadarab. Hossza a divat szerint változik. Ebben
a formában ingek, blúzok vagy öltönyök, kosztümök
kiegészítője. Ismert az elöl nyitott, hosszú (akár vádliig érő)
változata is.
33
Kötött kabát
Vastag gyapjú vagy gyapjú típusú fonalból, látványos
kötésszerkezettel kötik. Hossza csípővonal és térdvonal
közötti. Lehet nyakban magasan záródó galléros vagy
sálgalléros. Többnyire gombbal záródik, míg az áthajtós
változata övvel összefogott. (2.3. c. ábra)
2.3.c. ábra: Mellény és kötött kabát
34
3. Ruhaanyagok áruismerete
A ruhaipari áruismeret fejezet célja a ruházati iparban
használatos jellemző textilanyagok ismertetése. A ma már
klasszikusnak mondható szövetek ismeretére lehet alapozni az
új nyersanyagokból, mai igényeknek megfelelő korszerű
textíliákat. A következőkben összefoglaljuk a különféle
ruházati anyagok fajtáit, azok jellemzőit és felhasználási
területeit.
3.1. A szövetek kereskedelmi elnevezése
A textíliák kereskedelmi elnevezései hagyományosan a
természetes szálasanyagokból készített anyagok
megkülönböztetésére alakultak ki. A jellemző szerkezeti
karaktereket megtartva napjainkban már kevert, ill. szintetikus
szálakból is készítenek textíliákat, azonban bizonyos
anyagtípusokat, – mint ahogy régen is – kizárólag csak
természetes alapanyagokból gyártanak.
A textilipari anyagok kereskedelmi megnevezése különböző
tényezők figyelembevételével történhet. Sok esetben a gyártó
fantázia nevekkel látja el gyártmányait, vagy a kereskedők
által önkényesen választott név alatt kerülnek forgalomba. A
rendkívül sokféle változatban előállított anyagokra nincs
irányadó norma, ezeket gyakran nem is egyértelműen
határozzák meg. Ennek ellenére bizonyos anyagok, s azok
kereskedelmi elnevezései bevonultak a köztudatba.
35
Az elnevezések utalhatnak:
- a nyersanyagra pl. alpaka, cheviot, bourette stb.
- a fonalfajtára pl. bouclé, mouliné stb.
- szövetszerkezetre, kötésre pl. panama, ripsz stb.
- a származási helyre pl. damaszt, oxford, shantung stb.
- gyártó, vagy feltalálóra: bembergselyem, jaquard
szövet stb.
- gyártási módra pl. broché, bársony stb.
- anyag látványa pl. changeant(színjátszó) stb.
- anyag felületi jellemzőire pl. cloqé=hólyag (fr.),
imprimé=nyomott (fr.)
- kikészítési eljárásra pl. mercerizált, nyomott stb.
- nyersanyagra és kötésre pl. pamutszatén, lenvászon
stb.
- felhasználásra és szövetfajtára pl. ujjabélés,
kempingvászon stb.
3.2. Szövött anyagok
3.2.1. Pamut és pamuttípusú szövetek
Azsúr szövetek
Az áttört kötésű szövetek gyűjtőneve, felületük lyukacsos
szerkezetű. Az azsúrra emlékezető mintázat különféle
szövéstechnikával hozható létre, pl. dreher kötéssel, vagy a lánc
és/vagy a vetülékfonalak elhagyásával. (Az azsúr eredetileg
szálhúzáson alapuló kézi hímzéstechnika. Az anyagból kihúzott
szálak után maradó rést egyszerű geometrikus mintával töltik
ki.) Női blúzokra, gyerekruhákra használják.
36
Ballonvászon
Vászonkötésű, harántripsz jellegű pamutszövet. Általában
mercerezett, magas sodratszámú fonalból, vagy cérnából
készítik. A ripsz jellegű csíkozottságát a lánc-és vetüléksűrűség
közötti nagy különbség okozza. A láncsűrűség majdnem
kétszerese a vetüléksűrűségnek. Készülhet 100% pamutból,
pamut-poliészter keverékéből. Végben színezett, gyakran
impregnált. Puplinszerű, de durvább cérnából készült
pamutszövet. Külföldön ezt a szövetet is puplinnak nevezik.
Súlya 140-215 g/m2. Női kosztüm, esetleg ruha, sportruházat,
könnyű kabátok, esőkabátok készítésére használják.
Barchent (ejtsd:bárhent)
A szövet neve az arab „barrakán” szóból származik, ami
gyapjúból készült árut jelent. Ma barhentnek a vászon-, vagy
sávolykötéssel készült puha, lágyfogású, meleg pamutszövetet
nevezzük. A flanellhez hasonló, de többnyire csak fonákoldalán
bolyhozott. Általában kockás mintázatokkal gyártják.
Fehérnemű, női és gyermekruha, de férfiing készítésére is
használják.
Batiszt
Az elnevezés a szövet első gyártójára, a francia Jean Batiste-ra
utal. Finomfonalú, áttetsző, könnyű, szellős, vászonkötésű
pamutszövet. Lehet fehérített, egyszínűre festett, vagy nyomott
mintás. Súlya 60-80 g/m2. Ez az alapja a madeirának is, mely
általában egyszínű fehér batiszt, amelyet saját színű hímzéssel,
37
lyukacsos mintázattal díszítenek. A nyomott mintával ellátott
madeirát, svájci batisztnak is nevezik. Felhasználása:
alsóruházat, női blúzok, ruhák, zsebkendők, hímzési alapkelme.
Több fajtája ismert:
- Opál batiszt: Finom, tejszerűen áttetsző (opálos) anyag. A
vegyszeres kezelés eredményeként a szövetben
sűrűsödések keletkeznek, amelytől opálossá válik.
- Üveg batiszt: Üvegszerű, átlátszó, merev felületét
különleges kikészítésétől kapja. Az üvegszerű merevség
többszöri mosás után is megmarad. A festett, nyomott
mintás, vagy hímzett üvegbatisztot organdinak is nevezik.
Napjainkban regenerált selyemből is előállítják.
Bársony (ótörök: barčun)
A bársony olyan szövet, amelynek sima felületű alapszövetét
szabályosan képzett, nyírt száltakaró (flór), fedi. Egyik irányból
matt, a másik irányból tompa, teltebb fényű, testes fogású
anyag. Aszerint, hogy a bársonyos felületet melyik
fonalrendszerből képezik, megkülönböztetünk vetülék- és
láncbársonyokat.
- Vetülékbársony, egy lánc- és két vetülék- fonalrendszerrel
készített pamutszövet. Az alapszövet vászon-, sávoly- vagy
atlaszkötésű. A bársonyvetülék lebegései az alapszövet
fölött helyezkednek el, melyeket a szövés után
felmetszenek. A szövetet gőzölik, nyírják, kefélik, ami által
bársonyos felület keletkezik. A fonákoldalon esetleg
38
appretálással rögzítik a bársony vetüléket, nehogy az
elvágott fonaldarabok kihulljanak a szövetből. Jellemzője a
rövid, tömör száltakaró. Tömege 180-240 g/m2.
Nadrágokat, öltönyöket, zakókat, női kosztümöket, alkalmi
ruhákat készítenek belőle.
- Kordbársony, elnevezése az angol cord: zsinór szóból
ered. Hosszcsíkos vetülékbársony. A bársony vetüléket úgy
kötik be az alapszövetbe, hogy a vetüléklebegések egymás
fölött csíkokat képezve helyezkedjenek el a színoldalon.
Felmetszésük után kialakul a bársony csíkozottság.
Különböző bordaszélességgel készítik (mikro-makrokord).
Mikrokordnak nevezik a keskeny csíkozású és finomabb
fonalakból készült kordbársonyt (10 cm-ben 50 vagy annál
több kordcsík), az egészen apró bordázatúakat bébikordnak
hívják. Súlya 180-500 g/m2. Az utóbbi években divatos a
nyomott és a maratással mintázott bársony. Ismert még a
fémszállal díszített bársony is. Nadrágokat, öltönyöket,
zakókat, női ruhákat, kosztümöket, ingeket, gyermek-
ruházati cikkeket készítenek belőle.
- Láncbársony, alapszövete pamut, esetleg viszkóz, vagy
valódi selyem. A bársonylánc selyemből és szintetikus
selyemből is készülhet. Fényes tükörszerű felületére
tekintettel tükörbársonynak is nevezik. Kétféle eljárással
készíthető: fémvetülék bevetésével, vagy kettős szövet
módjára. A száltakaró erősen fénylő, hosszú, simított. Női
estélyi ruhák és kosztümök készítésére használják.
39
Broché (fr., ejtsd: brossé = hímzett)
Hímzésszerűen díszített szövetek. Egyszerű kötésekkel szőtt
szövetek, melyek felületén mintásan fonallebegéseket
helyeznek el. A mintázó fonalak anyaga és színe általában eltér
az alapszövetétől. Felhasználják női blúzokhoz, népviseleti
öltözékekhez.
Darázskötésű szövet
A négyzetesen elrendezett fonallebegések adják az elnevezés
szerinti darázsfészekre emlékeztető szövetképet. A pikékötés
egyik fajtája. Puha pamutszövet, a darázskötéssel kialakított
geometrikus dombormintázat bemélyedései fokozzák a
dörzsölő és nedvszívó hatást. A vastagabb változatokból
elsősorban törülközők, konyharuhák, fürdőköntösök készülnek,
a vékonyabbak női ruhák, férfiingek készítéséhez alkalmasak.
Denim
Az ismert farmer anyagok gyűjtőneve. A farmernadrágok és
farmeröltözetek alapanyaga. Nehéz pamutszövet, amely vastag
fonalból láncoldalú sávolykötéssel készül. A könnyebb
változatoknál már vászonkötést is alkalmaznak. A vetülékfonal
fehér, a láncfonal színe kék. Zárt szerkezetű, merev, kemény
szövet. Különféle mosott és koptatott változatai is ismertek.
Súlya 220-450 g/m2. A kékszínű változat mellett, a divat-
színeknek megfelelően lehetnek fekete, fehér, barna, bordó,
zöld, stb. színűek is. A merev szövetszerkezetet rugalmas
szálak, pl: 1-5 % elasztán beszövésével teszik kényelmesebbé.
40
Düftin
Láncfonal rendszere cérna, vetüléke alacsony sodratú, egyágú
pamutfonal. Vetülékatlasz kötéssel készített, bársonyszerűen
bolyhozott felületű szövet. A nyersszövetet festik, bársonyos
felületét többszörös bolyhozással, keféléssel, nyírással,
simítással érik el. „Ördögbőr”, „majombőr" vagy
"őszibarackhéj" elnevezéssel is ismert. Súlya 360-460 g/m2.
Felhasználják sportruházati célokra, női kabátok, gyerekruhák,
férfiöltönyök készítésére.
Flanell
Alacsonyabb finomsági számú, lánc és vetülékben eltérő
tulajdonságú fonalakból készített szövet. A vetülékfonalak
vastagabbak és ritkábbak, mint a láncfonalak, a sodratuk is
alacsony és rövid elemiszálakból készülnek, ezért jól
bolyhozhatók mindkét oldalukon. Általában vászon, esetleg
sávolykötéssel készül. Mintázata lehet tarkán szőtt, vagy
nyomott, de sokszor végben színezett. Súlya 110-160 g/m2.
Férfiing, női blúz és ruha, valamint gyerekruha és hálóruházat
készítésére használják.
Flokon
Vékony pamutfonalakból vászonkötéssel szőtt, többnyire
nyomott mintás szövet. Jellemzője a szép esés és a kellemes,
puha fogás. A laza, hajlékony szövet. Súlya 90-125 g/m2.
Általában női ruha, kötény készítésére használják. Erősen
gyűrődik.
41
Frottír (fr., frotter = dörzsöl)
A szövet felülete apró, zárt hurkokkal fedett. A frottírokat
különleges kötésmóddal, külön erre a célra beállított, hurkok
képzésére alkalmas szövőgépeken szövik. A szövet két
láncrendszerrel készül: alaplánccal, mely erősen fékezett és
huroklánccal, mely laza fékezésű és laza sodratú. Mindkét
láncrendszere cérna. A hurkok a szövet egyik vagy mindkét
oldalán elhelyezkedhetnek. A hurkok feladata egyrészt
érdesebb, tapadóbb szövetfelület kialakítása, másrészt a szövet
nedvszívó képességének fokozása. Súlya 280-300 g/m2.
Frottíranyagból törölközőket, fürdőköpenyeket,
mosdókesztyűket és fürdőszoba szőnyegeket készítenek, de
sport- és szabadidő ruházathoz is alkalmazzák.
Gabardine (ejtsd: gabarden)
Nagyon vékony pamutfonalból, sávolykötéssel készül. A
láncsűrűség – vetüléksűrűség aránya 2/3 – 1/3-ad. Az
egyenletesen zárt felületre a meredek, finom sávoly
csíkozottság jellemző. Gyapjúból és kevert szálból készült
változata elterjedtebb. Nyári ruha és nadrágszövet.
Géz-szövet (mull)
Nevét Gaza városáról kapta. Laza szerkezetű, vászonkötésű,
könnyű, puha pamutszövet. Alacsony sodratszámú fonalból,a
lánc- és vetülékfonalak laza beállításával állítják elő.
Lyukacsos, érdes felületű. Gyűrt kikészítéssel is gyártják. Nyári
blúzok és ruhák, kendők anyaga, vastagabb, merevített
42
változataiban hímzési alapszövet, és műszaki textíliák céljára is
alkalmazzák. Egyszerű változata kötszerként használatos.
Gyöngyvászon
Rusztikus, vászonkötésű, egyszínű szövet. Sokszor készítik
pamut-poliészter szálkeveréssel. Jó mérettartó. Női ruhák,
köpenyek, ill. hímző alapok céljára, valamint cipőbélésként is
használják. Szintetikus fonalból készített gyöngyvásznat
divattáskák, sporttáskák, hátizsákok készítésére alkalmazzák.
Karton
Közepesen nehéz, zárt szerkezetű pamutszövet, többféle
minőségben vászonkötéssel készül. A pamutipar legnagyobb
mennyiségben gyártott nyomó alapanyaga. A rányomott minták
határozzák meg a későbbi felhasználást. Ebből készül az ismert
indigófestésű kékfestő karton, és a ritkább beállítású, vastagabb
fonalakból szőtt, úgynevezett strandkarton is. A gondosan
kikészített karton színoldala kissé fényes, fogása ropogós.
Súlya 100-140 g/m2. Női ruha, kötény, gyermekruha
készítésére használják.
Krepp szövetek (latinul crispus=göndör, kuszált)
A kreppszövetek jellegzetessége az érdes, nyugtalan felület. A
kreppfonalak a szokásosnál magasabb sodratszámúak,
nedvesség hatására erősen zsugorodnak és szárítás után is
megmaradnak zsugorodott állapotban. E szövetek igen előnyös
tulajdonsága, hogy esésük szép és nem, vagy alig gyűrődnek.
Súlya 120-160 g/m2. Készülhetnek vászonkötéssel, azonban
43
igen elterjedt a kreppkötések alkalmazása is. Ilyen kötéssel a
szövet felülete még érdesebbé tehető. A „krepphatást” a
mintaelemben szabálytalanul elhelyezett lánckötéspontok
eredményezik. Pamut alapanyag esetén ún. nátron kreppet,
vagy Seersucker (ejtsd: szírszákör) kreppet készítenek. Ennek
jellemzője pedig a láncfonalak eltérő fékezése okozta,
csíkszerűen megjelenő ráncos felületet.
A kikészítéssel előállított krepp mintázatát nátronlúgos kezelés
után nyerik. Ruhák, blúzok, valamint ágyneműk készítésére is
felhasználják.
Lanszé
A hímzőfonallal díszített szövetek gyűjtőneve. Lehetnek:
vászon, sávoly vagy atlaszkötésűek. A díszítőfonalak
segítségével hímzéshez hasonló minták készíthetők. A
lanszírozó fonalak a szövet egyik szélétől a másikig futnak, a
szövet fonákoldalán lebegnek és a színoldalon a mintának
megfelelően kötnek. A fonallebegések sérülékennyé teszik az
anyagot, mert beakadhatnak, meghúzódhatnak, ami a színoldalt
is károsítja. Ingek, blúzok, ruhák anyaga.
Molinó
Gyűjtőneve a közepes finomságú fonalakból, közepes
sűrűséggel, vászonkötéssel szőtt nyers pamutszöveteknek.
Szővekész áru. Fehérítve, esetleg festve is forgalomba kerül,
súlya 90-150 g/m2. Felhasználási területe: ágynemű, bélés, női
44
blúz, régen fehérnemű. A vastagabb kivitelű molinót
dekorációs anyagnak is használják.
Munkaruha szövet
Gyűjtőneve a különböző fantázianevek alatt megjelenő,
munkaruha céljára előállított pamutszöveteknek. Vászon,
sávoly és ék alakú sávolykötésben készül. Fehérített és
darabban festett. Súlya 200-250 g/m2. Munka és védőruházat
készítésére alkalmas.
Ottomán
Az elnevezés a francia "ottomane"-ból ered, aminek jelentése:
török (oszmán). Közepes súlyú vagy nehéz szövet. Egyenletes,
vagy változó eloszlásban vetülék irányban erősen bordázott
kelme. Női ruhák és kabátok készítésére használják.
Panama
Panamakötésű, lazaszerkezetű, lágy fogású pamutszövet. A
panamakötés kockás hatású. Fehérítve, pasztellszínekre festve,
ritkábban hajszál csíkokkal mintázva, vagy kockásan tarkán
szőve kerül forgalomba. Súlya 110-120 g/m2. Elsősorban nyári
férfiingek, esetleg női ruhák készítésére alkalmas kelme.
Piké (franciául piqué=tűzött, steppelt)
A piké szövet felületén barázdaszerű bemélyedések, domború
és homorú helyek váltakoznak, melyek ún. pikékötés
segítségével érhető el. A piké szövetek két, vagy négy
fonalrendszerrel készülnek. A négy fonalrendszerűek a valódi
45
pikék. A szövet tulajdonképpen piké kötésű, amely egy finom,
vászonkötésű felsőszövetből és egy durvább szövésű
alsószövetből áll. A tűzdelt, steppelt hatást az idézi elő, hogy az
alsó szövethez minta szerint bekötik a felső szövet fonalait. A
szövet alaplánc, alapvetülék, tűzőlánc és bélelő vetülékkel
készül és mégsem kettős szövet. Jacquard (ejtsd: zsákárd)
szövőgépen állítják elő. Nehéz pamutszövet, régen
gyerekkabátok, hálókabátok céljára használták. Dekoratív női
ruhaszövet.
A két fonalrendszerű pikék lehetnek hosszirányban csíkosak,
darázsfészek mintázatúak és zsinórpikék. A zsinórpiké nem
pikékötéssel készül, hanem un. struck kötéssel, amelytől finom
hosszirányú csíkozottság jellemzi a szövet színoldalát. Ezek
általában ing- és blúzszövetek. A zsinórpikék nadrág
készítésére és dekorációs anyagoknak is alkalmasak.
Puplin
Vászonkötésű, általában mercerezett egyágú pamutfonalból
vagy kétágú cérnából készített pamutszövet. Finom
bordázottságát lánc-vetüléksűrűség nagyarányú eltérése adja. A
láncsűrűség közel kétszerese a vetüléksűrűségnek. A sima
egyszínű puplinok mellett, gyakoriak a finom csíkozással
készült puplinok. A színes csíkozottság atlaszkötéssel
kiemelhető, de atlasz csíkkal díszíthető az egyszínű puplin is.
Ezek a csíkok kellemes fényükkel növelik a puplin amúgy is
szép külső képét. Súlya 110-120 g/m2. Férfiingek, női blúzok és
ruhák készítésére használják.
46
Ripszvászon
Középfinomságú fonalból, vászonkötéssel készített szövet. A
ripszkaraktert, a bordázott jelleget, finomabb és sűrűbb
láncfonalakkal, továbbá vastagabb vetülékfonalakkal érik el.
Fehérített és pasztellszínű. Súlya 150-250 g/m2. Női blúz és
ruha készítésére használják.
Szatén
Középnehéz, finom, mercerezett fonalakból, atlasz, vagy abból
levezetett kötéssel készített pamutszövet. A nagy vetülék-
sűrűségnek köszönhetően a színoldal fényes, zárt felületet kap.
A szatén fényét kalanderezéssel tovább lehet növelni. A többi
pamutszövethez viszonyítva kevésbé gyűrődik. Kellemes
fogású, kissé laza szerkezetű anyag. Rendkívül változatos
színekben és mintákkal nyomják. Finom ing, blúz, fehérnemű,
pongyola, ágynemű, asztalnemű készül belőle.
Twill
Angol szó jelentése: sávoly. Jellemzően selyemszövetként
ismert, azonban a pamutszövetek között is kedvelt minőséggé
vált. Különféle egyenlő oldalú sávolykötéssel készül.
Viszonylag laza szerkezetű szövet. Középnehéz súlyú, általában
üni színekben, darabban festik. Puha kellemes fogása van.
Finom ing, blúz, készül belőle.
47
Vászon
Vastag, egyenletes pamutfonalból készül. Vászonkötésű,
egyszínű vagy nyomott mintás szövet. Középnehéz súlya sokféle
felhasználási területre teszi alkalmassá.
Vichy (ejtsd: visi)
Francia város neve. Kontrasztos, kétszínű, kockás,
vászonkötésű pamutszövet. Ingeket, dirndli ruhákat, dekorációs
anyagokat készítenek belőle.
Voile (fr., ejtsd: voál = fátyol)
Lánc és vetülékfonala finom pamut, de erős sodratú,
vászonkötésű, könnyű szövet. Súlya 45-60 g/m2. Kissé
fátyolszerű, áttetsző. Mintázata sokféle lehet. Fogása kicsit
érdes. Legtöbbször pamutból készül, azonban gyakran fésült
gyapjúból, selyemből és műselyemből is előállítják. Könnyű
nyári ruhák, blúzok, kendők anyaga.
Zefír
A régi görögök a nyugati szelet nevezték zefírnek. Az
elnevezés a pamutszövet lágy, omlós fogására utal. Súlya 100-
120 g/m2. Túlnyomórészt vászonkötésű, sűrűszövésű
pamutszövet. Leginkább tarkán szőve gyártják. Jellemző a
színes láncfonalak alkalmazásával elért hosszcsíkozottság,
előfordul színes vetülékfonalakkal is, így négyzetrácsos
mintázat alakítható ki. Férfiingek, hálóruhák, női blúzok és
ruhák készítésére használják.
48
Zsebbélés
Erős, középfinom fonalakból készített sűrű vászon, sávoly vagy
atlaszkötésű, fehérített vagy végben színezett pamutszövet.
Súlya 170-220 g/m2. Zsebek készítésére használják.
3.2.2. Len és egyéb háncsrost szövetek
A lenszöveteket, a pamutszövetekhez közel hasonló
területekre, női és férfiruhák, valamint ágyneműk,
asztalneműk készítésére használják. Jellemzője a ritkább
szövés, mert nedvesség hatására erősen duzzadnak a fonalak.
Erősen gyűrődik.
Denim
A len típusú szövetek között is szerepel a farmer anyaga.
Készülhet tiszta len vagy len-pamut fonal felhasználásával, a
pamutnál említett változatokban, vászonkötéssel, illetve
láncoldalú sávolykötéssel. Fehér vetüléken kék lánc, esetleg a
lánc-vetülék kék. További lehetőség, hogy a színes alapot
nyomott mintával díszítik.
Lenbatiszt (gyolcs)
Indiai eredetű, nagyon vékony len fonalból készül,
vászonkötéssel. Könnyű, áttetsző lenszövet. Nyári blúzok,
ruhák anyaga.
49
Len ruhaszövet
Finom és kevésbé finom len fonalból, gyakran vászonkötéssel,
esetenként sávolykötéssel szövik. Természetes színű, tarkán
szőtt vagy végben színezett. Színes fonalakkal, klasszikus
szövetmintázatokkal is gyártják. Formatartó és gyűrődés álló
kikészítéssel alkalmassá válik könnyű, nyári blézerek és
öltönyök készítésére. Hűvös tapintása és kellemes fénye miatt
népszerű. Súlya 200-300 g/m2. Poliészter szállal keverve, az
ún. lineszter szövetek nagyon kedveltek.
Lensantung
Láncfonala finom len fonal, vetüléke egyenlőtlen, esetleg
kevéssé tisztított len fonal, vászonkötéssel szövik.
Jellegzetessége a vetülék irányú hosszabb-rövidebb
fonalegyenlőtlenség. Középnehéz lenszövet, ezért
kosztümökhöz ajánlják.
Lenvászon
Többnyire vászonkötésű, különböző színekben, végben
színezett, esetleg nyomott mintával készítik. Kellemes, hűvös
fogása és természetessége miatt kedvelik. Főleg egy- és
kétrészes női nyári ruhákat, kosztümöket készítenek belőle.
Erőteljes gyűrődése és vasalásigénye miatt azonban vannak,
akik nem szívesen vásárolják. Súlya 100-250 g/m2. Könnyebb
változata háztartási textiláruk anyaga, míg a vastagabb,
erősebb változatai bútorkárpitként is népszerűek.
50
Vadászlenvászon
Zöld és barna színű kevert fonalakból készült vászonkötésű
len, fél-len vagy pamutszövet. Súlya 250-300 g/m2.
Öltönyöket, kosztümöket, nadrágokat, vízlepergető
kikészítéssel kabátokat, eső-védő ruházatot, hátizsákot, táskát
készítenek belőle.
Egyéb háncsrost szöveteket ruházat céljaira csak korlátozott
mértékben alkalmazzák.
Rami
A „Távol-kelet lenje”. Ruházat céljára a lenvászonhoz hasonló
megjelenéssel gyártják és azzal megegyező területeken
használják fel. Ramiból lakástextíliákat és műszaki textíliákat
is készítenek.
3.2.3. Selyem- és selyemtípusú szövetek
Selyemszövetek néven évtizedekkel ezelőtt a hernyóselyemből
készített szöveteket hívták. Napjainkban regenerált és
szintetikus úton előállított vegyi selyemből is készítenek
selyemtípusú szöveteket.
Bourette (ejtsd: burett)
Burett selyemből, a hernyóselyem hulladékából vászon vagy
sávolykötéssel készül. Nehéz selyem szövet. Felülete kissé
csomós, egyenetlen szálú, matt szövet. Nyersen, végben
színezve, színes fonalakkal csíkozva készítik. Női felsőruha
vagy dekorációs anyag céljára készítik.
51
Brokát (olaszul broccato = hímzett)
Jacquard (ejtsd: zsákárd) mintázású, nehéz, gyakran fémszállal
vagy külön díszítő fonalrendszerrel gyártott selyemszövet.
Eredetileg arany vagy ezüstfonalakkal szőtték. Színes, feltűnő
mintázata miatt alkalmi ruhák céljaira használják.
Lakástextilek és dekorációk kedvelt anyaga.
Changeant (ejtsd: sanzsán, franciául: changer = változik)
A különböző színű lánc- és vetülékfonalak alkalmazása miatt a
szövet színjátszó felületű. Általában filament fonalakból készí-
tik. Női ruhákhoz, blúzokhoz és bélésanyagokhoz használják.
Cloqué (fr., ejtsd: kloké = hólyag)
Gyűjtőneve a szabályos, vagy szabálytalan hólyagos, gyűrött
felületű selyem szöveteknek. Változatos mintákkal gyártják,
melyeket különböző szövési eljárásokkal érnek el. Készülhet
kettős szövetként, vagy pikészerű kötéssel. Különböző
minőségű és sodratú fonalakból mintázva, kikészítés során a
krepp fonalak összezsugorodnak, és a felsőszövetet
összehúzzák. Nehéz selyemszövet. Női ruhaszövetek, alkalmi
ruhák készítésére használják.
Crash (ang., ejtsd: kres = törés)
Hullámzó felületű szövet. Szabálytalan redőket, töréseket
préselnek, és rögzítenek az anyagba. Általában szintetikus
selyemből készítik, és végben színezik. Divatos felsőruházat
céljára alkalmazzák.
52
Crépe de Chine (kínai krepp, ejtsd: kreppdesin)
Z és S sodratú krepp vetülékfonallal, és enyhén sodort
láncfonallal készült vászonkötésű, lágyesésű, könnyű, szépen
omló selyemanyag. A túlsodrott krepp vetülék a kikészítés
során összeugrik, ettől a felülete egyenlőtlen, hullámos,
szemcsés lesz. Blúzokhoz, ruhákhoz, kendőkhöz használják.
Crepe-georgette (ejtsd: kreppzsorzsett)
Lánc-és vetülékfonala Z és S irányban sodrott kreppfonal.
Vászonkötésű, tompa fényű, könnyű, átlátszó selyemszövet. A
kreppcérnák révén szemcsés fogású. Tompa fényű, könnyű
selyemszövet. Női felsőruházatban alkalmazzák.
Duchesse (fr., ejtsd: düsessz = hercegnő)
Kötése 8-12 fonalas atlasz, nagy láncsűrűségű, melytől
felülete csillogóvá válik. Viszonylag nehéz selyemszövet.
Súlya 210 g/m2. Üni színekben készítik. Alkalmi ruhákhoz, és
télikabátok bélelésére használják.
Etamin (franciául: étamine = szitaszövet)
Ritka beállítású vászonkötéssel vagy forgófonalas kötéssel
szőtt, áttört szövet. Rácsszerű, könnyű, ritka, áttetsző,
elsősorban díszítő jellegű szövet. Női nyári ruhák és
függönyök anyaga.
53
Imprimé (ejtsd: emprimé)
A francia szó jelentése: nyomott. Gyűjtőneve a színes,
sokszínnyomásos, többnyire virágos mintákkal díszített,
különféle női nyári ruhák készítésére alkalmas
selyemszövetnek. Mintájának léptékét és színvariációit mindig
a divat szabja meg.
Lamé (franciául: lamée = bádog, pléh)
Fémesen csillogó, többnyire sima felületű műselyemszövet.
Eredetileg arany, vagy ezüst, majd fémes csillogású
mesterséges szálból készült fonalakkal átszőtt dekoratív
textília. Alkalmi, estélyi és báli ruhák készítésére és díszítésre
használják.
Lavable (fr., ejtsd: lávábl = mosható)
Könnyű, jól mosható, finomfonalú, matt viszkózselyemből is
készített, végben színezett vagy nyomott mintás, vászon,
atlasz, ritkábban kreppkötésű szövet. Néha zsakard mintával is
készítik. Hernyóselyemből inkább női blúzt, viszkózselyemből
női fehérneműt és hálóruhát készítenek.
Lüsztrin (fr.: Lustrine )
Szépen fénylő, vékony fonalú, vászonkötésű selyemszövet.
Hernyóselyemből készítve női blúzra, acetát- vagy
viszkózselyemből bélésre alkalmas.
54
Matlasszé (franciául matelasser = párnáz, steppel)
A valódi matlasszé több fonalrendszerű kötéssel készül. A
felsőszövet hernyóselyem vagy szintetikus filament, az alsó
vastagabb vetülékű pamutszövet. A két szövet összekötését
előre meghatározott minta szerint végzik. A feszes mintázó
fonallal történő összekötéssel különféle „steppelt” hatású
motívumok (varratszerű bemélyedések) alakíthatók ki, melyek
a színoldalon érvényesülnek. Alkalmi ruhákra és dekorációs
célokra is használják. Női kabátszövet esetén a felső és az alsó
szövet is gyapjú.
A kereskedelemben matlasszé néven forgalomba kerülő
pongyola anyagok legtöbbje atlaszkötésben szőtt, fényes
felületű, mintásan nyomott szövet-szerkezet, nem matlasszé
kötéssel készült. Láncfonala sűrűn felvetett műselyem, a
vetülék ritkább pamutfonal, amelyet felbolyhoznak.
Moiré (fr., ejtsd: moáré jelentése: habos, erezett= a víz fénye)
Kikészítés hatására a szövetben a fa hosszirányú metszetéhez
hasonló hullámos fényhatás keletkezik. A valódi moiré-nál két
ripszkötésű szövetet egymásra helyeznek és nagynyomású
hengerek között vezetik át, így a fonalak egyik helyen
lesimulnak, más helyeken kiemelkednek. A hamis moiré-nál,
moiré-szerűen vésett kalander hengerek között vezetik át a
kelmét, ezért a mintaelemek raportszerűen ismétlődnek. A
valódi moiré tartósabb, de egy idő után mosás, vasalás
hatására a moiré hatás csökken. Ruhákhoz, blúzokhoz és
bélésanyagként használják.
55
Muszlin
Nevét az iraki Moszul városról kapta. Vászonkötéssel készül,
rendkívül könnyű, lágy, omlós, áttetsző anyag. Általában
egyszínű vagy nyomott mintás. Könnyű nyári ruhák, blúzok,
kendők, sálak alapanyaga.
Organza
Valódi selyemből, vagy mesterséges alapanyagú
filamentfonalból készült, merev, áttetsző, vászonkötésű szövet.
A műszálakból készülő organza speciális kikészítést kap,
ezáltal megfelelően merevvé válik. Üni változatban készül.
Alkalmi ruhák és blúzok alapanyaga. Női felsőruházatban
köztes bélés és könnyű merevítő betétként is használják
áttetsző szövetekhez. Lakástextilként függönyök, díszterítők,
dekorációk közkedvelt anyaga.
Ripsz
Kötése hossz vagy harántripsz. Jellemzője a bordázottság, a
magas fény és a sűrű szerkezet. Használják ruhák, kosztümök
és dekorációs anyagok előállítására.
Shantung (Kínai tartomány neve.)
A valódi selyemszövetek egyik legkedveltebb fajtája.
Készítéséhez chappe (sapp) selyemet, vagy az ikergubók
különösen egyenlőtlen fonalát használják. Vetülékfonala
egyenlőtlen vastagságú, ez a szövet külsejének jellegzetes,
érdes felületet kölcsönöz. Minél csomósabb, egyenlőtlenebb a
56
fonal, annál szebb és érdesebb a szövet. Vászonkötéssel szövik.
Változatos színekben gyártják. Kedvelt női ruhaanyag, könnyű
kosztüm, ritkábban férfiing készítésére használják.
Szatén
Atlaszkötésű, sima felületű, színoldala selymes fényű, lágy
esésű selyemszövet. Leginkább végben színezett vagy nyomott
mintás változatban készítik. Hernyóselyemből ruhák, blúzok
készítésére, viszkóz selyemből fehérnemű, hálóruha, blúz,
ruha anyaga, vékonyabb változatát bélésanyagként használják.
Serge (ejtsd: serzs)
Gyűjtőneve a sávolykötésű, viszkózselyemből vagy viszkóz
szálból font fonalból készített nehéz bélésszöveteknek.
Felhasználási céltól függően sűrűbb vagy ritkább beállításban
szövik.
Taft (perzsául taftah = fonni)
Egyike a leggyakoribb, legismertebb selyem-szöveteknek.
Vászonkötésű, sűrű szövésű, kissé merev, ropogós, sima
felületű selyemszövet. A szép esésű hernyóselyem taft
„selymes suhogású”. Kikészítése kemény, merev külsőt ad a
szövetnek. Gyakran tarkán szőtt, színes csíkos, kockás
mintázattal készül, de egyszínű is lehet. Ruhák, blúzok anyaga,
viszkózselyemből bélésként is használják.
57
Toile (fr., ejtsd: toál = vászon, kendő)
Lágy esésű, vászonkötésű selyemszövet. Alacsony sodratú
fonalból, kis sűrűséggel szőtt szövet. Felhasználják blúzok,
ruhák, finom háló-, alsóruházat és ágyneműk előállítására.
Twill (ang.= sávoly)
4, 6, és 8 fonalas, sávolykötésű, végben színezett vagy
nyomott, finomszálú selyemszövet. A könnyű, puha
selyemszövet gyakran filamentszálból készül. Súlya 70-100
g/m2. Női ruhák, blúzok, férfiingek, nyakkendők, és sálkendők
készítésére használják.
Ujjabélés
Különösen simulékony, tartós és kopásálló, általában vászon
vagy atlaszkötésű selyemszövet. Láncirányban színes
fonalakkal csíkozott. Általában férfiruhákhoz használt
ujjabélés.
Vadselyem
Vadon élő hernyók és pókok a hernyóselyemnél durvább
váladéka. Puha fogású, vastagabb női szövetek készítésére
alkalmas, mivel a szálak rövidek és váltakozó vastagságúak.
Nagy szilárdságú, szép fényű szövet.
Voile (fr., ejtsd: voál = fátyol, függöny)
Viszonylag nagy sodratszámú lánc és vetülék cérnából készül.
Kötése leggyakrabban vászon. Darabban festve vagy nyomott
58
mintával készül. Átlátszó, fátyolszerű, kemény fogású,
selyemszövet.
Egyéb selyemszövetek:
Acetát műselyem
Fenyőfából nyert cellulóz felhasználásával készítik. Nedvesség
iránt kevésbé érzékeny, mint a többi műselyemfajta. Nehezen
festhető. Bélések anyaga.
Mikroszálas selyem
Az 1 dtex finomságnál vékonyabb szálak a mikroszálak,
amelyek szintetikus anyagokból készülnek. Finom, lágy esésű,
vékony női ruhák, könnyű kabátok készíthetők belőle. Felületi
csiszolással, koptatással, gyűrődések, ráncok rögzítésével
érdekes felületek nyerhetők.
Rézoxid műselyem
A pamutmagon visszamaradó rövid szálakból állítják elő.
Ismertebb neve Bemberg selyem. Elemi szálai finomak, és a
rézoxid selyemből készült kelmék lágy fogásúak. A bemberg
fonal tompa fényű és nyújtott eljárással készül. Előállítása
rendkívül költséges. Női ruhák, blúzok anyaga.
59
Különleges szövetek:
A technológiai díszítésekkel ellátott szövetek többsége
alkalmi jellegű. Ezek a díszítések lehetnek színes fonalak,
hímzések, flitterek, gyöngyök, amelyek varrással, vagy
ragasztással kerülnek fel a méterkelmékre.
Maratott szövetek
Kevert szálú fonalból készült szövetek gyűjtőneve, amelyeknél
a szálak egy részét a mintának megfelelően kioldják. Így sűrű
minták keletkeznek áttetsző alapon.
Piheszórásos v. pehelynyomásos kelmék
A textíliát a mintának megfelelően ragasztóval nyomják és a
ragasztóra szórt szálak rögződnek. Bársonyos hatású felület
kialakításakor a szálakat elektrosztatikus töltéssel
párhuzamosítják. Ezt a mintázást flokkolásnak is nevezik.
Ruhákhoz, blúzokhoz használják.
Transzfernyomásos kelmék
A mintákat nyomópéppel először speciális papírra nyomják,
majd ezeket a nyomott mintákat simítógép segítségével
vezetik át a kelme felületére. Nyomás és hő hatására a
nyomópép gázneművé válik, és a kelmére áthúzódik. Ez csak
szintetikus kelméknél alkalmazható eljárás.
60
3.2.4. Gyapjú és gyapjútípusú szövetek
Alpaka
Láncfonala finom fésűsgyapjú vagy újabban poliészter selyem,
vetüléke láma, alpaka, vikunya vagy mohairből készült cérna.
Kötése vászon, vagy vetülékoldalú sávoly. A szövet felülete
fényes, fogása kissé merev. Általában a szürke közép- és sötét
árnyalataiban készítik. Férfiöltöny készítésére alkalmas
szövet.
Bouclé (ejtsd: buklé)
Közepes súlyú vagy nehéz gyapjúszövet, amelynek jellegzetes
hurkos felülete van, amit buklé cérna többnyire vetülékként
való alkalmazásával érnek el. A szövetre jellemző, hogy a
színoldala érdes, szemcsés. A nehezebb szöveteket két vetülék
és egy láncrendszerrel szövik úgy, hogy a lánc és az egyik
vetülékrendszer hurkos cérnából, a másik pedig kártolt
fonalból áll. A könnyebb szöveteket vászonkötésben, a
nehezebbeket négyfonalas egyenlő oldalú tört sávolyban
szövik. Viszonylag laza szerkezetű, puha fogású szövet. Női
kabát és kosztümszövet.
Burberry (ejtsd: börberi)
Finom merino fésűsfonalakból 2/2 sávolykötésben szőtt
férfiöltöny és női kosztümszövet. A láncfonal sodrata és
sűrűsége nagyobb a vetüléknél, ezért a láncfonal a sávolyból
jobban kiemelkedik. Általában végben színezett, középnehéz
61
fésűs gyapjúszövet. Súlya 280-300 g/m2. Felöltő szövetként
impregnálva készítik.
Chanel (ejtsd: sánel)
Gyűjtőneve a különféle díszítő cérnákkal – sima alapon –
mintázott laza szerkezetű kosztümszöveteknek. A szövetek
készülhetnek: fényes – matt fonalakból, fésűs – kártolt
fonalakból, cérnákból, egyszínű és mintás felvetéssel,
bevetéssel. Ötletdús, finom minőségű szövetek. Ilyen jellegű
szövetekből készítette a híres divattervező, Coco Chanel a
közkedvelt nőies kosztümjeit.
Cheviot (ejtsd: seviot)
Gyűjtőneve a keresztezett juhok fényes gyapjából font fésűs és
kártolt fonalakból, cérnákból gyártott, rendszerint sima, a
kötést érvényesülni engedő középnehéz és nehéz szöveteknek.
Kötésük általában 2/2 és 2/3 sávoly. Gyártják szálban és
végben színezve, tiszta és kevert gyapjúminőségekben
egyaránt. A szövetet a cheviot juhfajtáról nevezték el, mert
eredetileg ilyen gyapjúból készítették. Súlya 300-400 g/m2.
Főleg férfi sportöltönyök, női sportkosztümök és felöltők jó
minőségű, kedvelt szövete.
Crombie (ejtsd: krombi)
Bolyhozott, lágy, kettős kabátszövet. Jellemzője a mélyen
rovátkolt színoldalú mintázat, amelyet a külön
vetülékrendszer, a fürtvetülék behelyezésével nyernek. A
62
legnehezebb ruházati szövet. Súlya 700-800 g/m2. Férfi
átmeneti vagy télikabát szövet.
Diagonál
Gyűjtőneve a sűrű láncbeállítású és meredek sávolykötésű,
ennek megfelelően átlós mintázatú szöveteknek. Készülhet
fésűs és kártolt fonalakból egyaránt, esetleg a kettő
kombinációja. Előfordul mesterséges szálból is. Súlya 300-350
g/m2. Női, férfi felöltő, sportos zakók anyaga.
Donegál
Csomós, fehér és sötétszínű kártolt fonalakból, vászon, sávoly
vagy ékalakú sávoly (halszálkás) változatokban készítik. A
láncfonal általában fehér, a vetülék sötét, szürke, fekete vagy
sötétbarna. Fogás puha, vastag, meleget árasztó. A nehéz
kártolt szövetek közé tartozik. A gyakorlati igénybevételt a
szövet jól bírja. Sportos öltönyökhöz, kosztümökhöz és
kabátokhoz használják.
Doublé (ejtsd: dublé)
A kettős szövetek gyűjtőneve. Szerkezeti jellemzőjük, hogy 4
vagy több fonalrendszerük van. Legtöbbször mindkét oldalát
lehet színoldalként használni. A nehéz szövetek közé tartozik.
Súlya 450-550 g/m2. Férfi és női kabátszövet készítésére
használják. Előállításuk különböző.
Egyszerű összekötésnél a két szövet összekapcsolódása
nagyon szoros, saját anyaggal bélelt.
63
A kötőláncos vagy kötővetülékes kettős szövetnél a többlet
kötőfonal lazán tartja a két réteget, amelyek eltérő mintázatúak
és mindkét oldalon használható terméket készítenek belőlük.
A rétegváltásos szövetek a minták mindkét oldalán azonosak,
de eltérő színűek és a minták között üregek keletkeznek.
Ezeket a szöveteket tömlőszöveteknek is nevezik.
A hólyagos ú.n. kloké szövetek készítésekor az alsó szövet
krepp, amely kikészítéskor zsugorodik, és a felső szövet
ezáltal, felhólyagosodik. Pamutból is készítik.
Ide tartoznak a gyapjútípusú matlasszé szövetek is,
amelyeknek a színoldala plasztikus dombormintás, a
fonákoldala azonban nem mintázott.
Etamin
Láncfonala vékony cérna, vetülékfonala egyágú.
Vászonkötéssel készül, könnyűsúlyú, ritka szövésű áttetsző
anyag. Általában darabban festett színekben kerül forgalomba.
Fogása kellemes, puha, lágy, mert legtöbbször tiszta gyapjú
tartalmú keverékből gyártják. (Pamut és selyemtípusú
változata is van.)
Férfiöltöny és klasszikus női kosztümszövetek mintázatai
Általában fésűs gyapjúból, vagy gyapjú- szintetikus
szálkeverékből készülnek, nyírt felületűek, zárt szerkezetűek.
- Egyszínű, (fr., uni, ejtsd: üni)
64
- Eszterházy-kockás minta,
Egymással érintkező kis és nagy négyszög-mintás mezők,
amelyekben apró, mezőnként eltérő színes (pl. tyúkláb)
mintázat helyezkedik el.
- Skótkockás (tartan), amelybe festett fonalakból
nagyméretű kockát szőnek, utánozva a skót nemzeti
viseletet. Finom merinógyapjúból készüknek. A színek és
a kockaformák a klasszikus tartan szövetek esetén
állandóak, jellemzik az adott skót családot. Újabban ezt a
hagyományt nem veszik figyelembe, így egyrészt a
nagyon élénk alapszínek, másrészt a sötét árnyalatú tompa
színek alkotják a 10-15 cm nagyságú kockás mintázatok
választékát. Színei: piros, zöld, sárga, fekete, kék.
- Pepita minta: Jellegzetesen két színből álló, világos és
sötét, kisméretű négyzetekből álló mintázat, (ú.n.
„aprókockás”), amelyeknél a minták nem ferdülnek el.
- Tyúkláb minta: a mintázat a pepitával ellentétben nem
sarkosan találkozik. A négyzetek sarkainál kis
meghosszabbítások helyezkednek el.
- Tűcsíkos minta: többnyire egyszínű, sötét alapba eltérő
színű láncfonalakat szőnek, amelyek vékony hosszanti
csíkokat képeznek. Ezt a csíkos mintázatot nevezik még
gengszter-, ill. teniszcsíkosnak is.
65
- Oxford: A láncfonalak kettesével kereszteződnek egy
eltérő színű vetülékfonallal, így aprókockás felületet
képeznek.
- Fil-à-fil: (fr.: fil- à -fil = fonal-fonal mellett) Lépcsős
kismintázatú, egyenlő oldalú sávolykötésű szövet, amely a
világos és sötét lánc- és vetülékfonalak váltakozásával jön
létre.
Flanell
Tisztagyapjú vagy nagy gyapjú tartalmú fésűsszövet. Egyszínű
vagy ú.n. teniszcsíkos, v. krétacsíkos változatokban, sötét
alapon világos csíkkal vagy ellenkezőleg világos alapon sötét
csíkkal készül. A kontúrok enyhe bolyhozás során
elmosódnak. A kötéspontok alig látszanak, kötése egyenlő
oldalú sávoly. Lazán festett üni, vagy ton-in-ton melange
(ejtsd: melanzs) színekben készül. Puha, finom fogású,
középnehéz fésűsszövet.
Flausch (ejtsd: flaus)
Gyűjtőneve a hosszúszálú, közepes finomságú gyapjúból
készült kártolt szöveteknek. A szövet színoldala hosszú szálúra
bolyhozott, simított, a fonákoldal majdnem csupasz, enyhén
bolyhozott. Gyártják szálban festve, melange kivitelben és
végben színezve. Súlya a divattól és a felhasználástól függően
változik. Készítik lánccal vagy vetülékkel megerősítve és
kettős szövet formájában is. A tiszta mohair tartalmú
66
fonalakból készült kabát szövetek is ide tartoznak. Főként női,
ritkábban férfi kártolt kabátszövetek.
Gabardine (ejtsd: gábárden)
Meredek sávolykötésű, bordás felületű, zárt szerkezetű, kissé
merev, középnehéz szövet. A Burberryhez hasonló. Jellemzője
az átlós bordázottság, amelyet kétszeres láncsűrűséggel érnek
el. Leginkább fésűs cérnákból állítják elő. Általában lazán
festett, üni színekben készül. Súlya 300-310 g/m2. A nehezebb
szövetek férfiöltönyök, a könnyebb minőségek női ruhák
készítésére alkalmas.
Gyapjú zsorzsett
Érdes fogású, szemcsés felületű szövet, mely erős sodratú
fonalakból készül. Könnyű, főleg egyágú fésűs és finom kártolt
fonalakból szőtt vászon- vagy kreppkötésű szövet. Sajátos
karaktere és kötésmódja, valamint erősen sodrott Z és S
sodratú fonalak váltakozó felvetése és bevetése következtében
alakul ki. Végben festik az aktuális divatszíneknek
figyelembevételével. Szép esése és jó tartása van. Női
öltözetek készítésére használják.
Gyapjú muszlin
Könnyű, lágy esésű, főleg fésűs gyapjúból készül. A normál
sodratúnál kissé magasabb sodrattal készül a lánc és a vetülék
cérna. Vászonkötésű, egyszínű, de legtöbbször nyomott mintás
szövet. Nagyon könnyű, a kötéspontok plasztikusan láthatók a
67
szövet felületén. Női blúzok, ruhák, szoknyák, kendők
készítésére használják.
Gyapjú voile (ejtsd: voál)
A gyapjú voál, tisztagyapjú vagy magas gyapjú tartalmú,
könnyű női ruhaszövet. A lánca és a vetüléke a normál
sodrattól eltérően magasabb sodrattal készül. Vászonkötésű,
fátyolszerű, kissé érdes fogású áru. Üni színekben kerül
forgalomba.
Kasha (ejtsd: kasa)
Túlnyomórészt kártolt, ritkábban fésűs fonalból gyártott, főleg
sávolykötésű szövet. Meleg, lágy fogású anyag, előállításához
szürke vagy drapp melange fonalakat használnak. Kallózott,
felülete enyhén bolyhozott. Simítás után a száltakarót rövidre
nyírják. Előállításához eredetileg finom merinógyapjút
használtak. Kedvelt és tartós kártolt szövetminőség. Súlya
250-280 g/m2. Öltönyök, kosztümök, nadrágok, szoknyák
gyártására alkalmas.
Kasmír
A kasmír kecske pehelyszőréből készül, ezért nagyon drága.
Újabban merinógyapjúból is készítik 2/2 sávolykötéssel, laza
szövetszerkezettel. Darabban festett, de nyomott mintás
változata is ismert. Puha, lágy fogású, kellemes viselési
tulajdonságokkal rendelkezik. Gyapjú típusú szintetikus
szálakból is készítik. Női ruhák és fejkendők anyaga.
68
Kevert szövetek
A gyapjú tulajdonságainak javítására poliészter (él-és
formatartás), poliamid (tartósság) és poliakrilnitril (kellemes
fogás) szálkeverékeket is használnak. Fésűs és kártolt
gyapjúszövetek is készülhetnek keverékekből. A gyapjúszövet
olcsóbbá tételére viszkóz szálakat is alkalmaznak keveréknek.
Újabban tépett hernyóselymet, lent, rugalmas szálakat is
kevernek a gyapjúhoz.
Kockás szövetek
Külön minőséget képeznek a kártolt minőségek között. Kétféle
súlyban: szoknya, kosztüm - könnyebb, kabát - nehezebb
változatban készítik. A szabályos és szabálytalan kockák
sokféle változata adja a mintázatot. Nyírt, kötéslátszó,
színoldallal, 2/2 sávoly (cirkász) kötéssel készül. Viszonylag
laza szerkezetű, kellemes fogású kártolt szövet.
Lóden
Középnehéz súlyú kabátszövet, általában barna, zöld és szürke
kevert színekben. A lánc és a vetülék egyaránt kártolt
gyapjúfonal, esetleg keverékfonal, a legjobb minőségű a
teveszőr keverék. Az elemi szálak hosszabbak azért, hogy a
szövet felületére kiemelhetők legyenek. Kötése leginkább
sávoly, de gyártják kettős szövetként is (doublé). Két féle
kikészítéssel készül: erősen nemezelt felülettel, illetve
bolyhozott, szálirányított változatban. Kabátok, kosztümök,
zakók készítésére használják.
69
Lüszter
A szövete lánca lehet fésűs cérna, esetleg fényes poliészter
selyem. Vetüléke kemény sodratú cérna, amely gyapjú-moher,
gyapjú-alpakka, gyapjú- poliészter trilobál összetételű.
Vászonkötéssel szövik. Csak sötétkék, fekete, sötét árnyalatú
szürke színekben gyártják. Finom fénye, kissé érdes fogása
van. Súlya 200 g/m2. Nyári öltönyök és ruhák készítésére
használják.
Millepoint (ejtsd: millpoen)
Az elnevezés a francia "millepoints" kifejezésből származik,
aminek jelentése: ezer pötty. A szövet jellemzője a ponthatású
mintázat. Fésűs fonalból sávolykötéssel készítik úgy, hogy
egy-egy világos és egy-két sötét fonal váltakozik mind a
felvetésnél, mind a bevetésnél.
Ottomán
Harántripsz szövet, centiméterenként 3-10 bordával. Lánca
lehet fésűsgyapjú, mesterséges szál vagy pamut. A vetülék
mindig kártolt gyapjú. Zárt szerkezetű, középnehéz szövet.
Kabátok, zakók, dekorációs agyagok készítésére használják.
Posztó
Az erősen kallózott merinógyapjúból készített, vastag
nemezréteggel teljesen fedett, szálirányított felületű szövetek
általános elnevezése. Többnyire végben színezett, nehéz
kártolt gyapjúszövet. A finomposztók felületi nemezrétegét
70
felbolyhozzák, nyírják és a szálvégeket láncirányban
lefektetik. Ez a tükörposztó. Súlya 500-600 g/m2.
Férfiöltönyök, női kabátok, egyenruhák készítésére használják.
Shetland (ejtsd: setlend)
Nevét a Shetlands skót szigetekről kapta. Gyűjtőneve a
hosszúszálú cheviot gyapjúból, rendszerint kártolt fonalakból
laza beállítással sávoly- vagy halszálkakötéssel szőtt
szöveteknek. A szövet karakterét enyhe kallózás adja. Laza
szerkezetű, értékes kártolt szövet. Gyakran kockás mintázattal
készítik. Súlya 350-400 g/m2. Férfi zakók, női kosztümök,
felöltők és átmeneti kabátok készítésére használják.
Teveszőr
Mint a neve is mutatja egészben vagy – az utóbbi időben –
részben teveszőrből készült fonalból szövik. Vetülékoldalú
törtsávoly kötésű. Színoldalát bolyhozzák, majd hosszabb vagy
rövidebb simított száltakaróval készítik. Nagy kopásállóságú
szövet. Kellemes fogású, a színe a teveszőr természetes színeit
reprezentálja. Kabátszövet előállítására használják.
Tropikál (fr., tropical=trópusi)
A szó jelentése utal arra, hogy eredetileg trópusi öltözeteket
készítettek belőle. Erős sodratú, fésűs cérnákból, ritka
beállítással, többnyire vászonkötésben szőtt. Lyukacsos,
porózus szerkezete miatt szellős jó légáteresztő, kellemes nyári
viselet. Alapanyaga hosszúszálú cheviot gyapjú. Olcsóbb
kivitelben műszállal keverik. Lazán festett üni vagy melange
71
színekben, legtöbbször mintázat nélkül gyártják. Merev, kicsit
kemény tapintású fésűsszövet. Súlya 200-210g/m2. Könnyű
nyári öltöny- és kosztümszövet.
Tweed (ejtsd: tvíd)
Gyűjtőneve a vastagabb fonalú, laza beállítású, hosszúszálú
gyapjúból kártolt eljárással készített gyapjúszöveteknek.
Vászon, vagy sávolykötésű,gyakran halszálkás mintázatú. A
lánc- és vetülékfonal általában különböző színű. A fonalak
lehetnek egyszínűek, vagy melange fonalak, a mintázást
csomós fonalak alkalmazásával is fokozzák. Általában női
kabát, kosztüm, sportzakó és felöltő szövetek.
Velúr (jelentése: bársony.)
Gyűjtőneve a bolyhozott, különböző vastagságú, de lágy,
bársonyos fogású, teljesen rövidre nyírt száltakaróval
rendelkező szöveteknek. Merinójellegű finom gyapjúból
készítik. Mindkét oldalát bolyhozzák, a színoldalt nyírják is,
tehát ott a száltakaró sűrű és egyenletes, a kötésszerkezetet
teljesen befedi. Alacsony sodratú fonalakból készül, ezért a
szövet szerkezet laza. Üni színekben, legtöbbször darabban
festve gyártják. Súlya 400-500 g/m2. Főleg kabátok, zakók
készítésére használják.
72
3.3. Kötött-hurkolt kelmék
3.3.1. Vetülékrendszerű kelmék
Alapkötések:
Egyszínoldalas kötés
Jellemzője, hogy a kelme egyik oldalán színoldali, a
fonákoldalán fonákoldali kapcsolódásúak a szemek.
Szerkezetéből adódóan a széle, illetve a szabás utáni szélek
sodródnak, ez nehezíti a feldolgozást. Különböző finomságú
és alapanyagú fonalakból készítik. Lehet: egyszínű,
színmintás, színnyomásos. Ingeket, blúzokat, pólókat,
alsóneműket készítenek belőle.
Kétszínoldalas bordás kötés
Jellemzője, hogy a színoldali szempálca között mindenütt egy
fonákoldali szempálca foglal helyet. A színoldali szempálcák
általában takarják a fonákoldaliakat, azok csak a kelme
széthúzódásakor válnak láthatóvá. Kiegyenlített kelmék, a
szín- és fonákoldaluk megegyező. Mintázatuk lehet:
- színcsíkos,
- jacquard (ejtsd: zsákárd), tűváltogatásos,
- fedőfonalas.
Bal-bal kötés
A kötés egyik sora színoldali, a másik sora fonákoldali
szemeket tartalmaz. A színoldali kapcsolódásokat azonban a
73
fonákoldaliak teljesen eltakarják, mert a kész kelmén azok
emelkednek ki a kelme felületéből.
Interlock kötés
Két sima egymásba illesztett bordáskötésből áll. A kelme
felülete sima, egyenletes, jól nyújtható. Ruhák, blúzok, pólók,
ingek, alsóneműk anyaga.
Vetülékrendszerű kelmék változatai:
Áttört kelme
Finom osztású körkötőgépen készítik, gyakran jacquard (ejtsd:
zsákárd) mintákkal, női és gyermek fehérneműk céljára.
Rugalmas, jól nyújtható, laza szerkezetű igen kellemes
viseletű kelmék. Az áttört mintázat nagyon változatos lehet. A
kelme rugalmassága növelhető gumirugalmasságú fonlak
bekötésével is.
Egyszínoldalas fedőfonalas kelme
A fedőfonalas kelménél két különböző minőségű fonalat
dolgoznak fel úgy,hogy a jobb minőségű elfedi a gyengébb
alapfonalat. Ennek változata az ú.n. bélésfektetéses kelme. A
bélésfonal a fonákoldalon minden második vagy harmadik
hurokszemhez kapcsolódik, közben szabadon lebeg. Ezt
általában kikészítéskor felbolyhozzák. Szabadidőruhák
anyaga.
74
Frottír kelme
Körkötőgépen gyártott kétszínoldalas kelme. Előállításakor az
interlock rendszerű gép az egyik tűrendszer tűiről ledobja a
szemeket, ezáltal a kelme felületén hurkok keletkeznek. A
kötött frottír kelme rugalmasabb és szebb a szövöttnél.
Köntösök, fürdőköpenyek, strandkabátok készítésére alkalmas.
Feltartott kötéses kelme
Kéttűágyas kelme. Az egyik sorban az egyik tűágyon feltartott
szemeket, a másikon befejezett szemeket kötnek. A következő
sorban fordítva. A kelmén kiemelkedő szemoszlop irányú
bordázat látható. A feltartott kötésű kelme nehezebb, nyúlásra
hajlamosabb. Vastag, téli pulóverekhez, sálakhoz, sapkákhoz
használják fel.
Gyöngykötéses kelme
Jellemzője, hogy minden második sorban a szemek nincsenek
lekötve, így a fonal feltorlódása miatt gyöngyszerű felületet
mutat. Elsősorban pulóverek, kötött kosztümök kötésmódja.
Jacquard (ejtsd: zsákárd) kötéses kelme
Szín- és dombormintás kelmék egyaránt előállíthatók úgy,
hogy a tűk egyenként vagy csoportosan kötnek, nem kötnek,
illetve feltartanak. A színoldal változatosan mintázott. A
kéttűágyas zsákárd kelménél a nem mintázó fonalakat is
lekötik, az egytűágyasnál a fonákoldalon lebegnek a mintázó
75
fonalak. Kötött felsőruházatot, pulóvert, ruhát, zakót, kabátot
készítenek belőle.
Ottomán kelme
Síkkötő, körkötő, interlock gépeken egyaránt gyártható,
keresztirányban dombor-csíkos kelme. A kelmék mindkét
irányban kis nyúlásúak, ezért női felsőruhák, főleg kosztümök
készítésére kiválóan alkalmas.
Piké kelme
A piké mintázat (kiemelkedő és bemélyedő apró minták) az
egyszínoldalas és az interlock kötésből vezethető le. Könnyű
szellős kelme. Elsősorban pólók készülnek belőle.
Plüss kelme
Egyszínoldalas kelméből hurkolt és vágott plüss is készíthető.
A hurkolt plüss úgy készül, hogy az alapfonal mellett egy
plüssfonalat is bedolgoznak, amely a kelme felületén hurkokat
képez. A plüssfonalak befedhetik az egész felületet, vagy csak
részben a mintának megfelelően. A vágott plüssnél a hurkokat
felvágják. Mindkét plüsst szabadidő-, gyermekruházat és
fehérnemű céljára használják, de műszőrme is készül ilyen
technológiákkal.
Polár kelme
Jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező alacsony
száltakarójú, mindkét oldalán bolyhos felületű körkötött kelme.
Leggyakrabban poliészter mikroszálakból készítik. Egyszínű
76
vagy nyomott változatban gyártják. Sport és szabadidő-ruházat
kedvelt anyaga. Könnyen kezelhető textília.
Szegélykötéses kelme
Sík és körkötőgépen egyaránt készíthetők. A kelme szemsor
irányban rendkívül rugalmas. Általában szegélyek készítésére
használják, pl. kelméből, vagy szövetből készített ruhadarabok
nyakívének, ujjának, derekának biztos, de kellemes lezárására,
szegélyezésére. Elnevezése a különböző nyelvekből átvéve
lehet még patent, passzé vagy rand.
3.3.2. Láncrendszerű kelmék
Alapkötések:
Féltrikó
Jellemzője, hogy az egy szemoszlopban lévő szempárok
felváltva jobbra és balra dőlnek, és zárt szemeket alkotnak.
Készíthető ú.n. nehezített változatban is, amikor a
fonalfektetés nem a szomszédos, hanem távolabbi tűkre
történik. Fehérnemű készítésére használják.
Atlaszkötés
Jellemzője, hogy a kelmeképzés során minden szemsor
lekötése után a fonaladagoló egy ideig jobbra, majd balra
mozdul el. A kelmét a cikcakk vonalú csíkozottság jellemzi.
Fehérneműk, felsőruhák készítésére alkalmas.
77
Láncrendszerű kötött kelmék változatai:
Charmeuse (ejtsd: sármőz) kötéses kelme
Az egyik legkedveltebb lánchurkolt kelme. Színoldalán
hosszanti színoldali szemek, fonákoldalán a láncfonalak
cikcakk alakban helyezkednek el. Elasztikus szál bekötésével a
kelme rugalmassága növelhető. Fürdőruha anyagokat is
készítenek ezzel a kötéssel.
Csipkék, függönyök
Az alapkelme ritka szerkezetű trikó, egyágú, vékony
pamutfonalból, mercerezett pamutcérnákból, szintetikus
fonalakból áll. A változatos mintázatot kialakító
díszítőfonalakat külön létrák adagolják az alapkelmébe.
Csipkéket készítenek tüll alapkelme mintázásával is.
Ruházatban fehérneműkhöz, alkalmi ruhákhoz és díszítésként
is alkalmazzák.
Tüll
Általában lyukacsos felületű, áttört kelme, melyet Raschel
gépeken állítanak elő. Egyszínű, vagy nyomott mintás
változatban gyártják. Elegáns blúzokat, ruhákat, díszeket és
fátylakat készítenek belőle.
78
3.4. Nemszőtt textíliák
Nemez
A nemezeket kártolt fátyolból állítják elő: kallózással vagy
tűnemezeléssel. A kallózás alapja az, hogy az állati szőrök
lúgok, hő, mozgás, és nyomás hatására nemezelődnek.
Tűnemezeléskor ún. szakállas nemezelő tűkkel átszúrnak a
bundán, a tűk áthúznak bizonyos mennyiségű szálat a bunda
másik oldalára, közben az elemi szálak összehurkolódnak.
Mivel a tűnemezeket szintetikus szálakból is előállítják,
célszerű ezeket még kémiailag is szilárdítani. A nemezeket
egyszerűbb ruhadarabok, mellények, sapkák, készítésére,
illetve melegítő bélésként, töltőanyagként használják.
Vlies (ejtsd: flíz)
A vlieskülönböző vastagságú fátyolkelme. Újabban hossz és
hossz-keresztirányú megerősítéssel is készítik. Elsősorban
ragasztó-bevonatostextíliaként alkalmazzák a ruhaiparban. A
fátyol szálait, amelyek lehetnek rendezettek és rendezetlenek,
hővel, vízsugárral, stb. szilárdítják meg.
Vastagabb kivitelű az ún. töltővlies, amit sportruhák, anorákok
melegítő bélelésére használnak.
Ragasztóbevonat nélkül egyszer használatos egészségügyi és
háztartási textíliaként, valamint tartós betétek, bélések (pl, a
ruha- és cipőiparban), műszaki textíliákként (geo- és
agrotextíliák, szűrők, textiltapéta) használják.
79
Vatelin
A vatelint melegítő közbélésként alkalmazzák. A laza szálakat
(ezek lehetnek újrahasznosítottak), kártolt fátylakat
tűnemezéssel, láncolással, vagy varrással fogják össze.
Tűzött frottír
A tűzött frottír a szövött alapanyagba tűzéssel készített hurkos
textília. Általában pamutból készítik. Nem olyan kellemes és
rugalmas, mint a kötött frottír.
3.5. Műbőr, műszőrme
3.5.1. Műbőrök
Hordozóanyagos (társított) műbőrök
Textilhordozóra (szövet, kártolt fátyol, kötött-hurkolt, vagy
nemszőtt kelme) viszik fel a szintetikus pépet több lépésben,
és ezek együttesen alkotják a műbőr-szerkezetet. Készítenek
habosított műbőrt is, ahol a középső réteg, habosító anyagot
tartalmaz. A hordozóanyag tulajdonságai erősen befolyásolják
a műbőr rugalmasságát, hajlékonyságát, stb. Készülhet
légáteresztő változatban is, ezekre az utóbbi időben a textilbőr
elnevezést is használják.
80
Hordozóanyag nélküli (fólia) műbőrök
A homogén műbőr masszát fűtött hengerek között préselik a
megfelelő vastagságúra. Régebben csak fóliákat gyártottak
így, ma igényesebb, finomabb műbőrök is készülnek ezzel a
technológiával.
Rostműbőrök
A valódi bőr hulladékot elemi rostokra, majd fibrillákra
bontják, és ezután kötőanyag segítségével rögzítik, lapokká
préselik, vagy textilhordozóra viszik fel. A rostműbőrök, mivel
természetes rostokat tartalmaznak közel egyenértékűek a
bőrrel, szerkezetük homogénebb, alakjuk miatt feldolgozásuk
kedvezőbb. Kezdetben cipőbélésként alkalmazták a
cipőiparban, napjainkban azonban már a bőrdíszműipar alap-
és kellékanyaga is.
Egyéb műbőr technológiával készített anyagszerkezetek:
Poliuretánhabbal rétegezett anyagok (kasírozott, vagy
szendvics kelmék)
Az 1,5-3 mm vastagságú PUR lapokat a textilanyagokkal
tűzéssel, ragasztással vagy a habanyag ráolvasztásával
egyesítik.
81
A PUR habbal rétegezett textilanyagok két fajtája terjedt el:
- főanyag és alatta poliuretán réteg,
- két főanyag közé helyezett poliuretán habréteg, ún.
szendvicsanyag.
A poliuretán-habhátú textilanyagokat ruházati célra még
bélelni kell, mert tapadnak. Poliuretánhab rétegezésével
vékony, gyengébb minőségű textilanyagok tetszetősebbé
tételére használják elsősorban. Olcsó felsőruházat gyártására
alkalmas, ruhaipari alkalmazása divattól függő. A
sportruházatban is jól használható pl. motorosruhák
gyártásánál. Egyéb területeken pl. a kárpitosiparban,
autóbelsők kialakításánál stb. is használják.
Műanyag-bevonatos textíliák
Szövött, kötött-hurkolt, vagy nem szőtt alapanyag egyik, vagy
mindkét oldalára polimer filmréteget visznek fel. A műanyag
bevonatos textíliákat általában PVC vagy PUR bevonattal
készítik. Felhasználása elsősorban különböző eső-, védő- és
sportruházati cikkek készítésénél.
82
3.5.2. Műszőrmék
Szövött műszőrmék
Az alapszövetbe bedolgozott bolyhréteg adja meg a jellegét. A
bársonyszövetekhez hasonló technológiával készül, de a
szálbunda hosszabb, mint a bársonyé. A szálakat sokszor
hátoldali kenéssel is rögzítik az alapanyagban. Díszítése lehet:
színminta, váltakozó méretű bundamagasság, fűtött hengeres
nyomás, stb.
Bélés műszőrme
Általában az alapkelme felbolyhozásával készül. Az alapkelme
lehet szövött vagy kötött. Kevésbé igényes kivitelű, gyengébb
minőségű műszőrme ezért csak bélelésre alkalmas. A kabátba
gombolással vagy húzózárral rögzítik.
Kötött műszőrme
Általában körkötőgépen állítják elő. Kellemes könnyű,
rugalmas anyag. Jellemzője a színmintázás, a kihagyott
felületek, a bundamagasság és tömörség váltogatása, stb.
Napjainkban a legnagyobb mennyiségben előállított műszőrme
fajta.
Egyéb műszőrmék:
- piheszórásos műszőrmék,
- poliuretánhabbal rétegezett műszőrmék,
- műbőr és műszőrme kombinációk.
83
Felhasznált irodalom
1. Dr. Bődi Béla, Pap Józsefné dr., Szűcs Ágnes:
Könnyűipari enciklopédia I/4-Ruhaipar, BMF-RKK, Bp.
2002
2. Eberle, H., Hermeling, H., Hornberger, M., Menzer, D.,
Ring, W.: Ruhaipari szakismeretek, Magyar Divat
Intézet- Göttinger kiadó, 1998
3. Riegler Gyuláné: Női ruhák készítése; Göttinger kiadó,
Veszprém, 2000
4. Pap Józsefné dr.: Gyártástechnológia II., BMF RKK
Budapest, 2007
5. Szalay Dezső: Ruhaipari anyag és- áruismeret V.; Bp.
KMF. 1978