Bevezetés a pénzügyekbeLGB_ak058_1

Ziskáné Kiczenko KatalinIg. 605.

kiczenko@sze.huKonzultáció:

hétfő 14.40-15.20szerda 9.40-10.20

Tematika

A vizsgára bocsátás feltételei

• 15-20 oldalas beadandó dolgozat egy kiválasztott ország/vállalkozás/pénzügyi intézmény adott időszaki eseményeiről

• Első határidő: • 2009. október 30. 24:00

• Változtatások elkészítése: • 2009. november 21.

• Egy jól sikerült beadandóval is lehet teljesíteni a félévet

A számonkérés módja

• A vizsgaidőszakban szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom

Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. Szerzői kiadás, Budapest, 2007.

Ajánlott irodalom

• www.mnb.hu

• www1.pm.gov.hu

• www.portfolio.hu témába vágó cikkei

• www.fn.hu témába vágó cikkei

• www.hvg.hu témába vágó cikkei

• illetve a fentiek papír alapú kiadványai.

A pénz kialakulásától a modern pénzig

• Folyamatos alakváltozás:– Tengeri kagylók, állati prémek, vas, réz,

ezüst, arany felhasználásával– Érme, bankjegy, bakkártya, elektronikus

jel (bankszámlapénz)– nagyszülők

A pénz megjelenése

• Önellátás -> felesleg -> árucsere (barter)

• A pénz kialakulása (árupénz)• Pénzhelyettesek és arany• Modern pénz (bankszámlapénz)

• Munkamegosztás (Specializáció)

• Pénz• Kereskedelem• Piac

Árutermelés bővülése

Elvárások a pénzzel szemben

• Tartósság• Oszthatóság• Egyneműség• Fajlagosan nagy értéket

képviseljen• Gazdasági szereplők mindegyike

elfogadja (Abesszínia és Mária-Terézia)

A pénz megjelenésének előnyei

• Az árukat nem közvetlenül cserélik egymással

• Nem feltétlenül azonnal, tehát a két lépés időben elválhat egymástól

• TK-i példa: Időben elválhat egymástól a ruhátlan földműves és az éhes szabó

Pénzelméleti vita

=>

Mit tekintünk pénznek? Csak az arany(tartalmúak)at?

=>

Mikor beszélhetünk a pénz megjelenéséről?

• Van, aki minden egyenértékest pénznek nevez

• Van, aki csak az aranytartalmúakat nevezi

• Marx: „az arany fogja betölteni a pénzfunkciókat az idők végezetéig”

Bimetallizmusvs. Monometallizmus

• Kedvező tulajdonságaik miatt a nemesfémek be tudták tölteni a pénzfunkciókat

• Önmaguk is belső értékkel bírtak• Bimetallizmus: Au és Ag együtt szerepeltek

pénzként• Amikor //-an forogtak és egymáshoz

viszonyított értékük viszonylag stabil volt, nem volt probléma

• DE „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.” (Grasham-törvény)

• Hiperinfláció => hazai fizetőeszköz mellett megjelenik más is => a „rossz” pénzben hajtják végre tranzakcióikat, a „jó” pénzt megtartják későbbre

Hogyan lehetett feloldani az ellentmondást?

1. Szakítanak a kettős valuta illúziójával, amúgy is csak egy nemesfém forgott: monometallizmus => csak az Au-ra épülő rendszert hoztak létre

2. Bimetallizmus részleges fenntartása: Au és Ag értékarányának rögzítése: latin pénzunió (1:15,5)

Monometallizmus mikor???

1. arany:Anglia 1798Németország 1871Egyesült Államok 1873OMM 1892

2. ezüst:Hollandia 1850Kína, India tradíció

A pénzláb

• Egy aranytallér hány gramm aranyat tartalmazzon = a pénzláb nagyságának meghatározása

• Nagysága teljesen szubjektív döntés eredménye

• Lényege: az árak mércéje• Hétköznapi élet:

nyaralás/pénzváltás:» Abban a konkrét országban a

szolgáltatások relatíve drágának vagy olcsónak tűnnek-e?

Összefoglalva1. Az árfolyamok aránya alapján

még nem következtethetünk a gazdaságok teljesítőképességére, csak arról van szó, hogy eltérő pénzlábakat használnak

2. Nincs objektív módszer az optimális pénzláb meghatározására, ez szabad döntés eredménye. Inkább csak célszerűségi szempontok jelentenek korlátokat.

A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján)

• Értékmérés: • az egyes termékek ára a pénzen

keresztül határozódik meg

• Forgalmi eszköz: • az áruk forgalmában a tranzakciók a

pénz segítségével és nem egyszerű árucsere formájában bonyolódnak le

• Fizetési eszköz: • az áru eladása nem feltétlenül jelenti az

árbevétel egyidejű realizálását

A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján)

• Felhalmozási eszköz: • amennyiben nem áll szándékunkban a

birtokunkban lévő összeget azonnal további áruk vásárlására fordítani.

• Nemzetközi pénz szerepe • a fentiek nemzetközi szintű

megjelenése, általánosan elfogadott módon, a szerepnek megfelelni

A pénz funkciói (külföldi szakirodalom alapján)

• Elszámolási egység: • mindenki által elfogadott egységben gondolkodik

minden gazdasági szereplő és • ebben az egységben kifejezve adják meg az árakat

• Fizetési eszköz/csere-eszköz: • mivel túlléptünk a barterek korszakán, a pénz az a

jószág, melyre a gazdasági szereplők termékeiket/szolgáltatásaikat cserélik

• Halasztott fizetések eszköze:• hitelügyletek megjelenésével válik fontossá

• Értékőrző:• a pénzként szereplő eszköz alkalmas vagyonunk

megőrzésére

A pénzhelyettesek megjelenése I/III.

• Az Au mellett mesterséges és Au-ra átváltható helyettesek jelentek meg, melyek az Au-val //-an a pénzügyi rendszer működésében részt vettek.

• Kis herceg (22. o.): rosszallóan beszél a „pótszerekről”

• Célszerű, hiszen az Au kopik, szállítása meglehetősen kockázatos, így évezredekkel ezelőtt kialakultak olyan letéti intézmények (korabeli aranyművesek), amelyek a náluk elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki, ezzel lehetővé téve a pénzhelyettesek forgalomban való megjelenését.

• Ez az összesített pénzmennyiséget nem változtatta meg.

A pénzhelyettesek megjelenése II/III.

• Szükségszerű módon újabb formára volt igény

• ipari forradalom: • áruk/szolgáltatások bővülésével, a

tömegtermelés beindulásával, nagyobb pénzmennyiség kellett

• DE mivel bányatermékről volt szó, a mennyiségét nem lehetett korlátlanul növelni

A pénzhelyettesek megjelenése III/III.

• EZÉRT relatív pénzhiány alakult ki => – a forgalom pénzigényéhez képest a

pénzmennyiség (Au mennyiség) növekedése kisebb volt,

– attól folyamatosan elmaradt,– egy ideig lehetett csak ellensúlyozni a pénz

forgási sebességének növekedésével.• EZÉRT vártak.

• Abban bíztak, hogy majd csak pénzhez jutnak, és kifizetik az árut, folytathatják termelésüket. Ez hosszabb távon a Π csökkenését eredményezte és az áruforgalom akadályokba ütközött.

• Az üresjáratok a Π-lehetőségeket csökkentették.

Megoldás I./III.• A kereskedő elvitte az árut, erről kiállított

egy hitelviszonyt jelentő értékpapírt, a váltót, melyben rögzítette a fizetés feltételeit.

• TEHÁT azt vállalta, hogy egy későbbi időpontban teljesíti a fizetést, és az áruk ellenértékét jelentő összeg nagyobb lesz, mintha azonnal, az áruk átvételekor fizetett volna.

• ÍGY az értékpapír bizonyos mennyiségű kamatot is tartalmazott, melynek mértékét az aláíráskor határozták meg.

• Ezt hívjuk kereskedelmi váltónak, mely rögzíti a két fél közötti hitelviszonyt.

Megoldás II./III.• Ez csak akkor oldotta meg a problémát, ha

ezzel a váltóval lehetett fizetni, vagyis tovább lehetett forgatni.

• Felmerül a bizalom problémája: szavahihetőség, jövőbeni fizetőképesség, fizetési készség.

• Ezért bekapcsolódtak a folyamatba az éppen létrejövő, tőkeerős bankok. Közreműködésükkel zajlottak a tranzakciók.

• Később már saját nevükre állították ki a váltókat: bankárváltó

– kerek címletekben nyomtatták, nem tartalmazott kamatrészt, az üzleti szféra fizetési eszközét jelentették.

• De ekkor még sokféle „bankjegy” volt forgalomban: minden banknak a sajátja…

Megoldás III./III.• E pénzhelyettesek hitelnyújtás révén

kerültek a gazdaságba, ezért a pénz mennyiségének növekedése nem jelentette azt, hogy az idők végezetéig a forgalomban marad, mivel a hitel visszafizetésével automatikusan megsemmisül.

• Természetesen a hitelezési tevékenységen alapuló pénzhelyettesek aránya csekély volt még ekkor:

» Au 33%» Ag 34%» Készpénz és váltópénz (réz) 26%» Hitelpénz 7%» Σ Anglia, Franciaország, USA 100%

Az állam színre lép I./II.• Napjainkban egy országon belül egy adott

valuta forog, amit az állam bocsát ki (állami monopólium)

• Az egyes kibocsátók megítélésétől függően az egyes bankjegyek elfogadottsága és elfogadási árfolyama eltérő volt

• Az állam is új módokon akarta finanszírozási igényeit megoldani (nagy kiadások, pl.: háborúk idején)

• Államnak fontos szerepe volt abban, hogy egy adott, hivatalos, törvényes fizetési eszköz felváltsa a sokféle pénzhelyettest

• Az új fizetési eszköz kibocsátása, mennyiségének szabályozása állami hatáskörbe tartozik.

Az állam színre lép II./II.• A gazdasági növekedést gátolta a pénzmennyiség

szűkössége, így logikusnak tűnt az állami szerepvállalás, mely orvosolta a problémákat.

• Az állami kincstárak számára szinte kínálta magát a lehetőség, hogy papír anyagú pénzeket bocsássanak ki, melyek elfogadását hatalmuknál fogva kötelezővé tették.

• Ezek tehát hatalmi szóval létrehozott, kényszerárfolyammal ellátott pénzhelyettesek voltak.

• Mivel az állam költekezési hajlama igen erős, ezért 1. a kibocsátott jegyek állománya jellemzően dinamikusan

növekedett és 2. a kibocsátások néha drámai inflációval (elértéktelenedés), 3. a nemesfémek forgalomból való eltűnésével, 4. pénzügyi válságokkal, 5. a nemesfémekre történő átváltási lehetőség időleges

felfüggesztésével, 6. az átváltási arányok csökkentésével (devalváció) jártak

együtt.

Vita a pénz mennyiségéről, avagy milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek mennyisége között

Currency-iskola (1) Vs.

banking-elmélet (2)

• (1) Az összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, inflációt idézne elő

– Anglia, 1844, Peel-törvény, a gazdasági szükségszerűség szétfeszítette a mesterséges, törvényi korlátokat, és ezért az aranyfedezetet meghaladó pénzkibocsátásra került sor

• (2) követői szerint nem baj, ha az aranykészletet meghaladóan bocsátanak ki pénzhelyetteseket, de elismerik, hogy túlzásba vitele inflációt okozhat.

– Ez a kritikus pont azonban nem a 100%-os aranyfedezeti szinten van, hanem az áru- vagy szolgáltatásfedezet hiánya esetén. Véleményük szerint káros a gazdaságra, ha a pénzmennyiség szabályozását az arany mennyiségéhez próbálják igazítani. Végkövetkeztetés, mely a modern pénzhez vezet: aranyfedezet helyett árufedezet.

Az Au monetáris szerepének csökkenése

• Miért volt szükségszerű az arany eltűnése a pénzügyi rendszerből?

• Szükség lenne Au-ra, ha valamilyen „többletszolgáltatást” nyújtana, vagy ha biztonságot jelentene kritikus pillanatokban

• Az aranyfedezet folyamatosan csökkent a pénzhelyettesek fokozatos növekedése mellett

Piac és redisztribúció

• Törzsi, nemzetségi alapon a szerveződések nem piaci alapúak voltak, hanem a kölcsönösségre (reciprocitásra) épültek

• Az ókori társadalmak, a XVI. századi inka kultúra sem piaci alapon működött, hanem a hierarchizált felépítés, az állami újraelosztás (redisztribúció) biztosították az ellátást.

A modern pénz

• Az aranypénz esetén a nemesfémek a bányákból a forgalomba vagy jól őrzött trezorokba kerültek. Ha a forgalom pénzigénye csökkent, a felesleg kincsként kicsapódott.

• A modern pénz azonban belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való be-, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.

A modern bankrendszer szereplői

• Központi bank• Kereskedelmi bankok• Nem monetáris pénzintézetek

Kereskedelmi bankok• Letéti intézmények• Kezdetben 100% tartalékot képeznek• A letétesek nem egyszerre, hanem

folyamatosan jelennek meg a pénzükért, ezért lehetővé vált a résztartalék elvén alapuló működés

• Csomagmegőrzők helyett betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető és hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekről beszélhetünk.

• Passzív bankügyletek => az elhelyezett összegért kamatot fizet => betétgyűjtés alapjai

• Saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrást gyűjtenek be

• Bankcsődök• betétbiztosítás

A kereskedelmi bankok tevékenysége

• fizetési forgalom lebonyolítása• hitelezési tevékenység(aktív bankügylet)

• Eleinte rövid lejárat, kis kockázat…

• bevételeik:• kamatmarzs, jutalékok

A központi bank

• A „bankok bankja”• Creditum = ‘bizalom’• Jegybank monopólium• Első jegybank

• Anglia, 1694, a királyi kincstár adósságának rendezésére

• FED • (Federal Reserve System), 1913, 12 területi

jegybank

A központi bank tevékenysége és feladatai

• MNB• Központi monetáris hatóság

• Monetáris politika

• Pénzkibocsátás, azaz emisszió• Jegybankpénz kibocsátása• Pénzmennyiség:

• készpénz + számlapénz

• „végső mentsvár” • (lender of last resort)

Az állam bankja

• Árfolyam-politika kialakítása• Devizatartalékok menedzselése• Az Au részaránya elenyésző• Könnyen pénzzé tehető,

biztonságos értékpapírok

Monetáris politika• Pénzkínálat szabályozása• Antiinflációs politika• Direkt:

• közvetlenül a szabályozandó tényező értékét határozza meg, pl.: kamat nagysága, kihelyezhető hitelek összege

• Indirekt:• Kötelező tartalék (tartalékráta)• Refinanszírozási politika (refinanszírozási

keret)• Rediszkont politika (viszontleszámítolás)

• Kamatpolitika (piaci szereplők pénzkeresletén keresztül)

• Nyíltpiaci műveletek (állampapír), (autonóm, rugalmas, és közvetlen)

• Erkölcsi hatás– Gazdasági szereplők bizalomvesztésének

elkerülése– A válság tovagyűrűzésének megállítása– Mai helyzet?

• Valutatanács• Hong-Kong, egy kinevezett deviza mennyisége

alapján szabályozza a pénzmennyiséget)

• Pénzkereslet • Tranzakciós

» Esedékes kiadások, esedékes bevételek aránya nem mindig egyenlő: pénzt kell „tartanunk”

• Óvatossági» Hosszú távon megváltozhat a bevétel-kiadás

aránya, ennek kivédésére pénztartási igényünk megnő

• Spekulációs» Reálkamat nagyságától függ» Reálkamat=nominális kamatláb/inflációs ráta» Reálkamat=???» nominális kamatláb=25%» inflációs ráta=20%» 1,25/1,2=1,042 -> 4,2%» Közelítő forma: 25-20=5(%)

Költségvetési (fiskális) politika I/II.

• Kezdet 1929-33 (John Maynard Keynes)• Túltermelési válság

• SAY-dogma: • „Minden kínálat megteremti a saját maga

keresletét.”• Probléma:

– nem azonnal jelenünk meg keresleti szinten a kapott összeggel a piacon: felhalmozási funkció

• További okok• Munkabér• Vásárlási hitel, befektetési hitel: buborékok

• A válság mechanizmusa• Eladatlan árukészletek -> árcsökkenés ->

termelés csökkentése -> elbocsátás -> még kisebb vásárlóerő ->még több eladatlan áru

Költségvetési (fiskális) politika II./II.

• A beavatkozás –> védővámok, kereskedelmi háborúk -> világkereskedelem csökkenése

• Megoldás??? -> pótlólagos vásárlóerő bevonása (állam)

• Munkanélküli segély, sávos adózás, diszkrecionális eszközök: öngyógyító folyamatok mellett eseti beavatkozásra van szükség, pl.: közmunka, adókulcsok megváltoztatása

• Megismétlődhet? – 2008-2009-???• idézet

• Monetaristák – (Milton Friedman)• Racionális döntések, minden info megvan, azonnali reakció• A hosszú távú növekedési pálya adott, kapacitások

adottak, csak a pénzmennyiséget tudjuk változtatni, DE mindez csak inflációhoz vezethet

• Megoldás: hosszú távú, stabil politika: előre meg kell határozni a pénzmennyiség bővítésének tervezett ütemét

Államháztartás, adók, vámok I/II.

• Államháztartás– Központi költségvetés– Központi költségvetési szervek– Önkormányzatok– Elkülönített állami pénzalapok– Társadalombiztosítási alap

Államháztartás, adók, vámok II/II.

• Adók– Jövedelemadók– Forgalmi, fogyasztási adók– Vagyonadók

• Vámok, vámpolitika– Fiskális– Piacvédelmi,– Kereskedelem-politikai feladatok ellátása– Integráció és adminisztratív akadályok