szkertekrend.huszkertekrend.hu/Masodikfokozat.pdf · Bevezető - 1 - „Én úgy látom, hogy...
Transcript of szkertekrend.huszkertekrend.hu/Masodikfokozat.pdf · Bevezető - 1 - „Én úgy látom, hogy...
Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2017
Veled Európa, de nélküled EU!
Halász József
Szent Korona Értékrend
Akadémia
második fokozat (gyakorlati
alkalmazás)
munkaanyaga
„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”
(Széchenyi István)
Veled Európa, de nélküled EU!
Halász József
Szent Korona Értékrend
Akadémia
második fokozat (gyakorlati
alkalmazás)
munkaanyaga
© DR. HALÁSZ JÓZSEF
dr. Halász József
6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a
+36/30/616-3894
http://szkertekrend.hu, http://nemzetiegyseg.com/
ISBN 978-615-80286-7-7
PRINTED IN HUNGARY
Tartalom:
Bevezető ……………………………………………………………. 1. oldal
Miért ………………………………………………………………. 7. oldal
Mit …………………..……………………………………………. 35. oldal
Hogyan …………………..………………………………………. 53. oldal
Bevezető
- 1 -
„Én úgy látom, hogy Árpád feledése – a magyar halál. Ezeréves szolgaságunk
utolsó, sovány bére a „művelt nyugat” kegyelem döfése.
Ébredjünk végre rá, hogy
a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni
Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a
Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet.
Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy
Árpádhoz. Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta
a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesül
európai erőt.
Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel
való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése,
sárba tiprása viszont annak a népnek
önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi,
hiszen akinek nincs gyökere – annak jövője sincs.
Hát válasszatok Magyar Testvérek.
A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és
magatokévá tesztek – az lesz a Tiétek.
Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy
kegyelmével, hogy ismét beállhassunk a Fénybe.
Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk.”1
Badiny Jós Ferenc 1986-os gondolatai tökéletesen meghatározzák a Szent Korona
Értékrend szerinti összehangolt munka célját:
a Feltámadás Fényét választva kivédeni a „művelt nyugat” kegyelemdöfését,
Árpád apánk tiszta kereszténységének hagyományként követésével.
A „művelt nyugat” válságba vezette a világot, helytartói megosztással,
félrevezetéssel, a tájékoztatási monopólium segítésével tartják fenn hatalmukat
itthon és világszerte.
Egyre több kérdés fogalmazódik meg az emberekben, életfeltételeik beszűkülését
tapasztalva. Miért kell olyan terheket vállalni, amelyek nem a mi érdekeinket
szolgálják? Miért kell nekünk kirekesztettnek lennünk saját országunkban? Miért
kell magyar vért és életet áldozni azért, hogy mások gazdasági és politikai
hatalmat szerezzenek számukra is idegen országokban?
1 Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók - http://www.magtudin.org/Istenes.htm#_ftn10
Bevezető
- 2 -
A helytartók figyelemeltereléssel válaszolnak. Úgy tesznek, mintha nem közös
megegyezéssel adták volna el Magyarország és a magyar emberek szabadságát.
Úgy tesznek, mintha a nemzetközi szerződések aláírásakor nem látták volna előre
annak következményeit.
És a megosztottság tényleges értelmét is látjuk akkor, amikor azok, akik közös
megegyezéssel megosztották a társadalmat, most egymásra mutogatnak –
miközben érdekeik azonosak -, hogy önmaguk felelősségéről eltereljék a
figyelmet.
Óvatosan felvetődik a közszereplők megnyilvánulásaiban és a hivatalos médiában
a birodalmi tagságunk hátrányainak általános említése, de amikor jól felfogott
önvédelemként megfogalmazzuk a birodalomból kiválás jogszerű lépéseit, akkor
minden közszereplő és média hallgat, követve azt az aranyszabályt, hogy amiről
nem beszélünk, az nincs.
A hatalom célja az, hogy leplezze, a ténylegesnél kisebb hatásúnak állítsa be a
birodalom erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági válságot és társadalmi
feszültséget, ehhez használja fel a mindannyiunk pénzéből fenntartott médiát,
és a bérmagyarokat. Ezzel mindannyiunkat saját kivégzésük társtetteseivé akarnak tenni.
A magyarországinál sokkal súlyosabb a nemzetközi figyelemelterelés, amely
nemcsak Európa, hanem a világ békéje súlyos veszélyeztetésének leplezésére
szolgál. Ez pedig nem kisebb, mint a III. világháború kirobbantásának potenciális
lehetősége.
Iránban nem tudott a birodalom olyan belső ellenállást szítani a számára
ellenséges rendszer megbuktatására, mint pl. Líbiában (legfeljebb néhány
atomtudós meggyilkolását érte el), ezért az irakihoz hasonló koholt vádakkal
akarja igazolni egy támadás jogszerűségét. Ezek a koholt vádak részben az
irakihoz hasonlóak: a tömegpusztító fegyver birtoklásának vádja2. A másik része
viszont az eddigi terrortámadások indoklásához képest új: az Izraelt fenyegető
újabb holokauszt rémképe3
2 Irán atomfegyver-fejlesztési törekvései "nukleáris hidegháború" kialakulásának veszélyével
járnak a térségben
Hague: "Irán nukleáris hidegháborút kockáztat a Közel-Keleten" -
http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=
3 Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy
mikor.
Az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere, Ehud Barak … úgy véli, hogy Izraelnek egy
"újabb holokauszt" elkerülése érdekében meg kell támadnia Iránt.
(Le Figaro: Egyre valószínűbb az Irán elleni izraeli csapás -
http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=)
Bevezető
- 3 -
Amikor a válság gazdasági és biztonságpolitikai hatásainak megszűntetését
követeljük, akkor jogállamiságra, demokráciára hivatkoznak azok, akik
jogállamiságon a diktatúra szabályrendszerét, demokrácián a kiválasztottak
kirekesztettek fölött gyakorolt korlátlan elnyomását értik.
A gépezet, amely nem természetes úton, hanem egy természetellenesen felépülő
mesterséges kultúra – a nyugati civilizáció – eredményeként jött létre, szerkezeti
hibákat rejt magában. Ezek jelentik azt a lehetőséget, amit fel tudunk használni
arra, hogy a birodalmi függőségünk ellen a „jogállamiság” és a „demokrácia”
szabályai szerint lépni tudjunk.
A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény 8. cikke4 lehetővé teszi
népszavazás kiírását. A népszavazás köréből a (3) bekezdés d) pontja kizárja a
„nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” szóló tárgykört, de a
nemzetközi szerződésből eredő jogok gyakorlását nem. Így marad kritériumként
az, hogy a népszavazás tárgya „az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe
tartozó kérdés”, a nemzetközi szerződések pedig ebbe a jogkörbe tartoznak5.
A birodalom mindhárom szervezetének (amelynek tagjai vagyunk) alapszerződése
jogként határozza meg bármely tagország számára a kilépés lehetőségét (EU6,
4 8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és
eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés
lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani
…
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
(Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV)
5 1. cikk
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés
a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerésére;
(Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV)
6 I. CIKK 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok
bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (Az Európai Unióról szóló szerződés és
Bevezető
- 4 -
IMF7, NATO
8), tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása a jogállamiság részét
alkotják. Mivel a 2012. 02. 09-én az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő lapok
egyike sem a kilépést kezdeményezi az EU-ból, az IMF-ből, a NATO-ból (tehát
nem a kötelezettségek teljesítését érint), hanem ezen szervezetek alapszabályában
szereplő jog gyakorlására vonatkozik, és történetesen azt indítványozza, hogy a
választók szabad akaratukból döntsenek arról, hogy ezen szervezetek tagjai
akarnak-e maradni. Ez nem jogértelmezési kérdés, mert a jogszabályok szövegéből egyértelműen ered.
A NATO-val kapcsolatosan lehet egyedül jogértelmezést felvetni, a „szerződés
életbelépését” illetően. Egyik lehetséges jogértelmezés sem zárja ki a népszavazás
kiírását, tekintettel arra, hogy a belépésünk több mint tíz évvel ezelőtt történt.
A Lisszaboni Szerződés9 és a 2012. 01. 01-én hatályba lépett rendelet)
10 pedig
egyértelműen lehetőséget arra, hogy európai polgári kezdeményezéssel a föderatív
az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az
Európai Unió Alapjogi Chartája (Lisszaboni Szerződés)
http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re02.hu08.doc)
7 XXVI. cikk 1. szakasz. A tagok kilépési joga Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból
oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e
felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe.
(1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának
kihirdetéséről - http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=4897.7423)
8 12. cikk: A szerződés életbelépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi
időpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni
fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő
tényezőket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása
céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális
megállapodások fejlődését is.
13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a
Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok
kormányát. E kormány minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél
kormányát.
(Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4.
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/NATO_dokumentumok/)
9 II. CIKK 11. cikk
(4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának
állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül –
terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok
megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van
szükség.
(Lisszaboni Szerződés - http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-
re02.hu08.doc)
Bevezető
- 5 -
(tehát összeolvasztó, integráló) Európai Unió konföderatív (összehangoló,
koordináló) Európai Államszövetséggé alakuljon át. A feladat- és hatáskör
vonatkozásában az Európai Bizottságról a Lisszaboni Szerződés ugyanúgy
rendelkezik, mint az Országgyűlésről az Alaptörvény, tehát értelmezési vita
érdemben itt sem lehetséges.
10
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott
kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő
megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a
Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok
legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat;
(Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári
kezdeményezésről
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:065:0001:01:HU:HTML).
Bevezető
- 6 -
- 7 -
Miért
Miért
- 8 -
Miért
- 9 -
Miért cím tartalma
Bevezetés ……………………………………………………… 11. oldal
I. Eszmei paradigmaváltás ………………………………………. 13. oldal
Pogányok vagyunk-e? ………………………………………. 14. oldal
II. Jogi paradigmaváltás ……………………………………….. 17. oldal
1. A választási rendszer ……………………………………… 19. oldal
2. Hatalomgyakorlási rendszer ………………………………… 23. oldal
III. Gazdasági paradigmaváltás …….…………………………. 25. oldal
Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: ……. 27. oldal
1. A Római Szerződés aláírása
2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása …………………. 29. oldal
3. Kvóták ………………………………………………………. 30. oldal
4. EU-sarc ………………………………………………………. 31. oldal
Miért
- 10 -
Miért
- 11 -
Bevezető
A diktatórikus birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi
válság hatását – összehasonlítva szakterületenként a Szent Korona Értékrenddel –
az I. fokozat „A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent
Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés
összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal)” c. második része tartalmazza.
Természetesen ez az az ok, ami nélkülözhetetlenné teszi a gondolkodási mód
minta (paradigma) váltást.
Most azt kell egyértelművé tenni, hogy nem a zsidókereszténység által támogatott
Szent Korona Tan ideológiai alapjára épülő megoldást kell választani, hanem ősi
hagyományaink tiszta keresztény eszméjén alapuló Szent Korona
Értékrendet.
Az eszmei paradigmaváltás szükségességének további bizonyítékait, és ennek
hatását kell most átgondolnunk a szabályozásra (jogrendszerre és törvényhozásra),
valamint a gazdaságra.
Vagyis annak kell mindenkiben egyértelműnek lennie, hogy a Szent Korona az
Új világtörténelmi korszak paradigmája.
Az eszmei, a szabályozási (jogi) és a gazdasági rész szerves egységet alkot.
Miért
- 12 -
- 13 -
I. Eszmei paradigmaváltás
Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:
Szent Korona Tan Szent Korona Értékrend
Fejezet Cím Oldal Cím Oldal
1. Ezeregyszáz év 370 Több ezer (legalább
6000) év 375
2.
Az egy és ugyanazon
szabadság elvét nem
teljesíti, ezért szükséges
a ius resistendi et
contradicendi
folyamatos megerősítése
380 Közszabadság elve
érvényesül 381
3. Egyszemélyes vezetés 390 A vezetés kettős egysége
(kündü és gyula) 391
4. Dogmatizmus
(agnoszticizmus) 392
Teljes tudás és a
szabadság kettőben
egysége (gnoszticizmus)
5.
1100 év története az
alapelvek (alkotmány)
alapja, ezért a
jogfolytonosság 1944.
március 19. szakadt meg
394
A magyarság történelme
az alapelvek (alkotmány)
alapja, ezért a
jogfolytonosság 973-ban,
a Quedlinburgi
szerződéssel szakadt meg
396
Összefoglalva:
A magyar szabadság alapja az az értékrend, amely a közszabadság alapját adja
vissza. Az ezeregyszáz év alapja a társadalmi, gazdasági, politikai megosztottság.
A zsidókereszténység ennek a kiszolgálója.
Ez az eszmei (ideológiai) gátja annak, hogy a világot válságba sodró paradigmát a
zsidókereszténység eszmeiségére alapuló gondolkodási mód váltsa fel, hiszen a
kettő ugyanaz!
Sok vád éri a Szent Korona Értékrendet az eszmei alappal kapcsolatban.
Pogánynak, koppányosnak nevezik sokan. Szeretném, ha ez a vádaskodás
befejeződne, ezért egy idézettel bővítem az eddigi bizonyítékokat, annak
eldöntésére, hogy
Miért – I. Eszmei paradigmaváltás
- 14 -
Pogányok vagyunk-e?
Az idézetet Dr. Zakar Andrástól veszem, aki mérnök, katolikus pap, hittudós,
Mindszenty József bíboros egykori személyi titkára és az üldöztetésben sorstársa
volt, egyben a magyarság igaz őstörténete megismerésének elkötelezettje, aki az
„Igaz katolikusokról” c. munkájában hivatkozik arra a XXIII. János által a
II. Vatikáni zsinat megnyitásaként elmondott beszédére, (és benne Paralel
Bibliára), ami a vádaskodók szerint nincs. A Sumér hitvilág és a Biblia
11 c. könyvének összefoglalásaként a következőt írja:
„Befejezésképpen foglaljuk össze a sumér bibliai párhuzamok fokozatos
megismerése során adódó következtetéseket, melyeket ezután mind a
hittudományban mind a történetírásban, nyelvészetben, művészettörténetben,
néprajzban stb. különösen figyelembe kell vennünk az Isteni Kinyilatkoztatásra
vonatkozó II. vatikáni zsinati dogmatikus konstitúció szellemében.
1. Az ószövetségi kinyilatkoztatást tartalmazó szent és sugalmazott könyvek -
még ha azokat csak történeti forrásokként használjuk is -, sok olyan nemes
emberi eszmét, örök igazságot, isteni kinyilatkoztatás-részletet, különösképpen
az egész emberi nem összetartozását, testvériségét valló részletet foglalnak
magukban, melyek több száz, esetleg több ezer évvel azelőtt már
megtalálhatók a környező keleti népek - főként a sumérok -- irodalmi
emlékeiben.
2. Tévesnek és legalább is nacionalista túlzásnak kell tehát mondanunk azt az
álláspontot, melyet pl. Goldziher Ignác így fejezett ki 1887-ben: "Szó lesz
azokról az örök eszmékről; melyek a zsidóság kebelében születtek meg és az
emberiség e parányi köréből indultak ki fáklyát gyújtani a sötétségben". (11. 1.)
"Bátran elmondhatjuk, hogy felekezetünk előrehaladásának több évezredes
menetében e nagy erkölcsi eszmének, mely legelőször az emberiség
történetében a mi őseinknek nyilatkozott meg ..." (13-14. 1.).
"Ellentétben a pogány ókor korlátolt isteneszméjéhez, mely az emberiséggel
csakis külső kötelékkel van kapcsolva, a prófétizmus az istenség eszméjének
etikai tartalmat adott és az etikai tartalomból, mint az erkölcsös élet forrásából
vezeti le a társadalom és az egyén erkölcsös kötelességeit" (46. l.).
3. Ezt a túlzó nacionalista felfogást az ószövetségi könyvek szövegei is,
helyenként kifejezésre juttatták. Ez azonban éppúgy nem volt tárgya a
kinyilatkoztatott igazságnak, mint azok a részek, melyek a szent szerzők
korabeli tudásának megfelelően tájékoztatnak földrajzi, természettudományi stb
11
Zakar András: Sumér hitvilág és a Biblia -
http://www.angelfire.com/realm3/hmult/nepek/sumerhitv1.htm
Miért – I. Eszmei paradigmaváltás
- 15 -
kérdésekről: Kinyilatkoztatott igazságok azok, melyeket a szent szerzők,
mint ilyeneket adnak elő a hit és erkölcs dolgában a tanító egyház
értelmezése szerint.
4. Ez az ószövetségi könyvek stílusában helyenként kifejezésre jutó zsidó
nacionalizmus koronként uralomra jutott egyes újszövetségi papok és
hívók fölfogásában is és oka volt annak a lenézésnek, sőt rombolásnak,
melynek az ősnépek és őskultúrák értékes emlékei helyenként áldozatul
estek. Mindezek jóvátételére az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton ünnepélyes
ígéretet tett és megfelelő utasításokat adott.
5. Történeti tényként meg kell azt is állapítanunk, hogy Goldziher és társai a múlt
század vége felé már tudták és később még jobban megbizonyosodhattak róla,
hogy a sumér nyelv és nép nem semita és nem indoeurópai nyelv és nép és
ősi emlékei tanúskodnak olyan ismeretekről, melyekről ők azt állították,
hogy az ószövetségi szentírás közli azokat először.
6. Ez a nem tudományos, hanem soviniszta magatartás fő oka volt annak, hogy a
sumér kutatást ilyen soviniszták lefékezték, gátolták, megnehezítették, sőt
sokszor gúnyolták és egyes követőik ugyanezt teszik mind máig. Ezeknek a
nem tudományos indítékokból eredő nehézségeknek részben az is volt az oka,
hogy nem fedezték fel a sumérnak az ural-altájival való rokonságát kellő
világossággal, "részben pedig mesterséges akadálynál - egy paradoxonnál -
fogva, melyet főleg Halévy tartott fenn makacsul, az a vélemény; hogy a sumér
nem is valódi nyelv, csak mesterséges rendszere egy titkos írásnak, amelyet a
köznép misztifikálója végett találtak fel az asszír papok. Ez a második akadály
végül is megdőlt, mert fölfedeztek olyan emlékműveket, amelyeken ezen a
nyelven találtak föliratokat olyan időkből amelyben még sémi nyelven nem
is írtak Mezopotámiában" (Encyclopedia Britannica. 1960. 21. kötet 553.
old.).
7. Ez a soviniszta, zsidó nacionalista magatartás, mely legvilágosabban a Babiloni
Talmud eredeti és teles héber szövegéből és ennek hebraisták által készített
hiteles fordítás kiadásaiból tűnik ki, az emberiség kultúrtörténeti fejlődési
képét és öntudatát, valamint biológiai és erkölcsi egészségét elvi alapon
katasztrofálisan megnyomorítja, nem tudományos és szemben áll az alapvető
emberi jogegyenlőség ENSZ deklarációjával, melyet az államok különben
törvénykönyvükbe is iktattak.
8. Az szövetség már eddig is tanúsította, hogy Ábrahám előtt is volt isteni
kinyilatkoztatás. Az ókori keleti népek, főként és legkorábban a sumérok
egyre nagyobb számban megfejtett emlékei pedig jogos alapot adnak
Miért – I. Eszmei paradigmaváltás
- 16 -
annak a feltételezésére, hogy a náluk talált és a kinyilatkoztatott
igazságokkal egybecsengő tanítások főként az isteni kinyilatkoztatás
segítségével vezették az emberiséget a szellemi fejlődés és az Istennel való
személyes kapcsolat útján.
Mostantól nem tartom vitathatónak, hogy pogányok vagyunk-e, hiszen
egyértelmű: mi azt az ősi, tiszta kereszténységet követjük, amit Hamvas Béla így
határoz meg:
„A kereszténység nem vallás. A kereszténység a normális létben való
magatartásról szóló tanítás.”12
Tehát
a Szent Korona Értékrend eszmei alapja az az ősi hagyomány, amihez való
„hűtlenség szelletje szétszorja a Szent Korona virágait” (István Intelmei) és
amit a Quedlinburgi Szerződés szét akart tiporni.
12
Hamvas Béla: Patmosz II. – Kiengesztelődés -
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/patmosz2/11.html
- 17 -
II. Jogi paradigmaváltás
Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:
Oldal
Bevezetés 399
Liberális-kapitalizmus Szent Korona Értékrend
Fejezet Cím Oldal Cím Oldal
Alkotmány Történelmi fejlődés
eredménye 402 Örök és változtathatatlan 404
1. Függetlenségvesztés 406 Örök szabadság 410
2. A tőke szabad áramlása 411 A nemzeti vagyon
önérték-növelése 414
3. Az áru és a szolgáltatások
szabad áramlása 415
Az önellátás alapja a
nemzeti termék 419
4. A szabad letelepedés 420
A nemzeti vagyon
növelésének
kötelezettsége
422
5. Az EU-alapelvek 423 Szakrális alapú
alkotmányosság
Összefoglalva:
A „nyugati civilizáció” liberális-kapitalista szabályozási rendszere a birodalmi
érdeket szolgálja ki, ezért az állam és az emberek érdekeit alárendeli a
birodalom anyagi érdekeinek.
A Szent Korona Értékrend a társadalmi együttélést szabályozza a
jogrendszerben, az emberek és az őket képviselő állam érdekeinek mindent
alárendelve, így a gazdaságot is.
A „nyugati civilizáció” a birodalom iránymutatását tekinti Alkotmánynak
(Lisszaboni Szerződés) és ennek alárendelve készítik el a helytartóságok a saját
irányelveiket tartalmazó Alaptörvényeket. Ezekből eredő részletes szabályozást
(a végrehajtási utasításokat, amelyeket érdemtelenül neveznek törvénynek) a
hatalom központi szervezetei végzik.
A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatását (az Alkotó Alkotásának
– a Világmindenségnek – működtetésére vonatkozó akaratnyilvánítását) tekinti
Alkotmánynak (a magyar szó kifejező értelmével azonosan), ami ebből eredően
örök és változtathatatlan. A mindenkori történelmi időszak fejlettségi foka határozza meg, hogy az
iránymutatás milyen irányelveken keresztül érvényesül, vagyis mi az
Alkotmányból eredő Alaptörvény.
Miért - Jogi paradigmaváltás
- 18 -
Az irányelvek mindennapi életre történő alkalmazása egy döntési folyamat,
amelyet a döntési helyzet indít el. Mivel a döntési helyzet ott keletkezik, ahol a
mindennapi életet éljük, ennek a szabályozásnak a településeken kell történnie. Ez
jelenti a szubszidiaritást, vagyis annak biztosítását, hogy a döntés hatásának
helyén szülessen a döntés.
Két szabályozási területet kell különösen kiemelni, mint a jogi paradigmaváltás
alapját: a választási és a hatalomgyakorlási rendszert.
Miért - Jogi paradigmaváltás
- 19 -
1. A választási rendszer13
Fő eltérések a „nyugati civilizáció” választási rendszerrel szemben:
a./ A választás formája: nyílt szavazás14
, ebből eredően a képviselők és elöljárók
kötött megbízatást kapnak, akiket bizalomvesztés esetén a választók
visszahívhatnak15
.
b./ Választási és választhatósági joggal csak a Szent Korona tagjai
rendelkeznek16
13
Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint
Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 191 – 230. oldal
14
1. §
(1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt
módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.
(2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok
érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb
alapkövére, a családra épül.
(3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja,
választójogának érvényesítésével gyakorolja
a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást
ad,
b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban
kinyilvánítja akaratát, és
c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő
tevékenységét minősíti.
(4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent
Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket.
(5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat
a./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában
- a Nemzetgyűlésen,
- a Nemzeti Tanácson
keresztül, illetve
- népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,
b./ végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában
- népi kezdeményezési joguk gyakorlásával
is érvényesítik.
15
8. § Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás
Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a
megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak
a 12. § szerint.
16
2. § A választás és választhatóság joga
Miért - Jogi paradigmaváltás
- 20 -
(1) Az Alaptörvény 76. §15.1
(1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító
és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.
(2) A Szent Koronát alkotó
a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a15.2
,
b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. §-a15.3
határozza meg.
(Magyarország Alaptörvénye - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal)
15.1
76. § A közügyekben való részvétel joga
(1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá
az „Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt
viselhet.
(2) Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló
főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében
és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.
15.2
96. § Az államalapító magyarság
(1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és
törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint
Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi
kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.
(2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi
képviselettel rendelkező részei:
a./ Magyarországi magyar
b./ Felvidéki magyar
c./ Kárpátaljai magyar
d./ Székelyföldi, erdélyi magyar
e./ Délvidéki magyar
f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar
(3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság
keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló
főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más
állampolgárságuk.
(4) Kettős vagy többes állampolgárságú
a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és
választhatósági) jogával, ha
- politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és
- a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;
b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam
vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem
gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi
állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.
15.3
98. § Államalkotó nemzetiségek
(1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent
Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés
felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi
csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.
Miért - Jogi paradigmaváltás
- 21 -
c./ A választás a települési választócsoportokon (nem pártokon) keresztül
történik. A választás módja egyéni vagy együttes (családi)17
.
(2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll,
hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test
összhangjához nélkülözhetetlen.
Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági
nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig
Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton
keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.
(3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek:
a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek
- cigányok/romák
- horvátok
- lengyelek
- németek
- románok
- ruszinok
- szerbek
- szlovákok
- szlovének
- ukránok
b./ a magyarsággal rokon népek
- bolgárok
- görögök
- örmények
17
3. §
(1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti
megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.
(2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak
a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér,
tanyacsoport) belül élnek,
b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi
csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.
(3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt
szavazással történik.
(4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a
következők szerint történik:
a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen
választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a
2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem,
b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy.
(5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:
a./ települési önkormányzati képviselő,
b./ polgármester,
c./ alsóházi képviselő,
d./ társadalmi csoport önkormányzati tag,
e./ társadalmi csoport elnöke,
Miért - Jogi paradigmaváltás
- 22 -
d./ A megválasztott elöljáró vagy képviselő megbízatása haláláig, egészségi
alkalmatlanságának megállapításáig, önkéntes lemondásáig vagy
visszahívásáig tart18
.
f./ felsőházi képviselő,
g./ nemzetgyűlési tag,
h./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott,
i./ Nemzeti Tanács tagja,
j./ Magyarország elnöke,
k./ Magyarország miniszterelnöke
18
9. §
(1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad
megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak.
(2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint.
3. szakasz Rendkívüli választás
10. §
(1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró
a./ halála,
b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása,
c./ önkéntes lemondása,
d./ visszahívása
esetén.
(2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-
ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.
Miért - Jogi paradigmaváltás
- 23 -
2. Hatalomgyakorlási rendszer19
a./ Az érdekérvényesítés alapja a közszabadság20
(nem a pártrendszeren)
b./ A hatalomgyakorlással megbízott személyek közvetlenül a választóknak
tartoznak felelősséggel21
19
„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190. oldal 20
2. §
(1) Magyarország az állam és a Szent Korona tagjainak szabadságát a szabadság feltételeinek
megteremtésével biztosító és védő, örökké független állam.
(2) Magyarország a társadalmi együttélés szabályait jogrendszerén keresztül betartó és betartató
jogállam.
(3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság
(szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a
sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak).
Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási
rendszere szerint, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben
képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2.
főtörvény szerint történik.
(Magyarország Alaptörvénye - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal)
21
3. §
(1) Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai
gyakorolnak
a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott
- Nemzetgyűlési képviselőkön,
- a Nemzeti Tanács tagjain,
- Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint
- Országgyűlési- és
- Önkormányzati
- Magyarországot nemzetközi szervezetekben,
képviselőkön keresztül, illetve
b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással.
(2) Az Alkotmány 5. §20.1
(2) bekezdésben meghatározott, megalapozott esetekben mindenkinek
kötelessége a Szent Korona értékrendjét veszélyeztető tevékenység megszűntetése
érdekében
a./ azonnali tevékenységgel fellépni, akár egyedül, akár csoportosan, a fellépés tényének
hatósági bejelentésével egyidejűleg,
b./ eljárást indítani az értékrendet sértő vagy veszélyeztető ellen,
c./ népszavazást indítani.
(3) Aki(k) a (6) bekezdésben meghatározott ellenállás jogával visszaél(nek), bűncselekményt
követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az ellenállási jog gyakorlásának örökös
elvesztésével.
(4) A (2) és (3) bekezdésben az Alkotmány 5. §-nak megfelelően meghatározott ellentmondás és
ellenállás joga gyakorlásának részletes szabályait a HARMADIK RÉSZ tartalmazza.
Miért - Jogi paradigmaváltás
- 24 -
c./ Az irányítás és a vezetés kettős egységében épül fel a hatalomgyakorlás22
(„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190. oldal) 20.1
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden
tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
(Szabadság Alkotmánya - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 9 - 17. oldal) 22
Az államhatalom gyakorlás kettős egysége
8. §
(1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal
kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és
a személy is kettős egységben él.
(2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket
keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős
egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja.
(3) Az irányítás szervezetei:
a./ a Nemzetgyűlés,
b./ Magyarország elnöke,
c./ a Nemzeti Tanács,
d./ a Honvédelmi Tanács,
e./ a Bíróság,
f./ az Ügyészség,
g./ az Állami Számvevőszék és
h./ a Magyar Nemzeti Bank.
(4) A végrehajtás szervezetei:
a./ Magyarország miniszterelnöke,
b./ Magyarország Kormánya,
c./ az Országgyűlés alsóháza,
d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke,
e./ az Országgyűlés felsőháza,
f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke,
g./ a települések önkormányzata,
h./ a polgármester,
i./ Társadalmi csoportok önkormányzata,
j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.
(5) Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének
összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190. oldal)
- 25 -
III. Gazdasági paradigmaváltás
Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:
Oldal
Bevezetés 426
Fejezet Neoliberalizmus (a Lisszaboni
Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend
1. Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona 431
2. Kizárólagos hatáskörbe utalt
területek
Minden magyar érték a magyar
érdeket szolgálja 432
3.
A kizárólagos hatáskörrel
megcsonkított önrendelkezés
(szubszidiaritás)
Alulról épülő közszabadság 433
4. Tiltó rendelkezések Kötelezettségek és jogok
összhangja 434
5. Kozmopolitizmus (világpolgárság) Szent Korona tagság 437
Összegzés 439
A liberális-kapitalizmus és a Szent Korona Értékrend gazdasági gondolkodási mód
mintája (paradigmája) közötti alapvető különbség abban mutatkozik, hogy
1.
- a liberális-kapitalizmus lehetőség-monopóliumot hoz létre, amin keresztül
kínálatot termel, amelyhez manipulációval hozza létre a keresletet, így
felülről irányítja a gazdaságot,
- a Szent Korona Értékend az igények és a lehetőségek összhangját teremti meg,
alulról, a településektől felépített rendszert alkotva;
2.
- a liberális-kapitalizmusban az állam a gazdaság kiszolgálója,
- a Szent Korona Értékrendben a gazdaság – éppúgy, mint minden életfeltétel-
biztosítás – az embert szolgálja, ennek a szolgálatnak az összehangolását végzi
az állam.
Ez a két alapvető különbség visszavezethető a társadalomszervezési gondolkodási
mód minta (paradigma) tábla (mátrix) elmélete közötti különbségre.
Azt, hogy a liberális-kapitalista gondolkodási mód minta (paradigma) az állam
érdekei fölé rendeli a gazdaságot,
Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja23
bizonyítja, amelynek alapját
23
Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga -
http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf 71-79. oldal
Miért - Gazdasági paradigmaváltás
- 26 -
az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés jelenti.
1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése EUM 26, EUM 38,
EUM 3.
2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34., EUM 35., EUM
63., EUM 101., EUM 107. cikkek
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282., EUM 295. cikk
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106., EUM 207. cikk
5. Vám elvesztése EUM 28. cikk
6. Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk
7. Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk
8. Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk
9. Közigazgatás elvesztése EUSZ 5. cikk, EUM 7. cikk
10. Belbiztonság elvesztése EUM 88., EUM 89. cikk
11. Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19., EUM 86. cikk
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión
kívülre szakadt minden magyar előtt EUM 49., EUM 77., EUM 78.,
EUM 79., EUM 80. cikk
Az Európai Egyesült Államok (EU) által tőlünk megvont szabadságjogok
többsége a gazdasági függetlenségünk megszűnését jelenti.
Szabadságjogaink elvételének előkészítése történt meg az EU-csatlakozás
„felkészülési” időszakában.
Ezek a következők:
Miért - Gazdasági paradigmaváltás
- 27 -
Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések:
1. A Római Szerződés24
aláírása
ELSŐ RÉSZ: Alapelvek
3. cikkely
Közösségnek a 2. cikkelyben kitűzött célok érdekében folyó tevékenysége az
ebben a Szerződésben előírt feltételekkel és időrendben magában foglalja
a) a tagállamok között az áruk kivitele és behozatala tekintetében a vámok és
mennyiségi korlátozások, illetve valamennyi ezekkel egyenértékű hatású
intézkedés eltörlését;
b) a közös kereskedelmi politikát;
c) a belső piacot, amelyet a tagállamok között az áruk a személyek, a
szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése
jellemez;
d) a személyeknek a belső piacra való belépésére és azon belüli mozgására
vonatkozó intézkedéseket, a 100c. cikkely által meghatározott módon;
e) a közös politikát a mezőgazdaság és a halászat területén;
f) a közös politika bevezetését a közlekedés területén;
g) olyan rendszer létrehozását, amely a belső piac területén folyó versenyt
megóvja a torzítástól;
h) a tagállamok jogszabályainak közelítését abban a mértékben, ahogy az a
közös piac működéséhez szükséges;
i) a szociálpolitikát, beleértve az Európai Szociális Alapot;
j) a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését;
II. CÍM: A MEZŐGAZDASÁG
38. cikkely
(1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel
való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az
állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül
származó félkész termékek.
(2) A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági
termékekre is vonatkoznak, ha a 39-46. cikkely rendelkezései másként
nem rendelkeznek.
24
Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, 1957. március 25. -
http://www.eu2004.hu/index.php?op=szerzodesek&id=3
Miért - Gazdasági paradigmaváltás
- 28 -
(3) A Szerződés 2. számú melléklete sorolja fel azokat a termékeket, amelyekre a
39-46. cikkely rendelkezései vonatkoznak.
(4) A mezőgazdasági termékek közös piacának működése együtt jár a tagállamok
közös mezőgazdasági politikájának megteremtésével.
2. FEJEZET: A LETELEPEDÉS JOGA
56. cikkely
(1) Ez a fejezet és az ennek alapján hozott intézkedések nem korlátozhatják
azoknak a jogi és közigazgatási előírásoknak az alkalmazását, amelyek
külföldiekre vonatkozó külön szabályozást tartalmaznak, és amelyek a
közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy alapján indokoltak.
(2) Az átmeneti időszak vége előtt a Tanács - a Bizottság javaslatára, az Európai
Parlament meghallgatása után - egyhangú szavazással irányelveket bocsát ki
ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási előírásoknak a
harmonizálására. A második szakasz vége után a Tanács - a 189b. cikkelyben
meghatározott eljárás szerint - minősített többséggel irányelveket bocsát ki
azoknak a rendelkezéseknek a harmonizálására, melyek a tagállamokban a
rendeleti szabályozás, illetve a közigazgatási előírások területére tartoznak.
Miért - Gazdasági paradigmaváltás
- 29 -
2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása25
„... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi
támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós
költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha
felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat,
amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a
felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök
nem utasította vissza”
A Koppenhágai Kompromisszum hatásának részletezését az Első Fokozat EU-sarc
című része tartalmazza.
25
Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy -
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1769&articleID=7032&ctag=articlelist&iid=1
Miért - Gazdasági paradigmaváltás
- 30 -
3. Kvóták
A területi támogatás alapja Magyarország termőterületének 77,5 %-a.
A mennyiségi támogatás átlagosan a megtermelhető mennyiség kevesebb, mint
felére vonatkozik.
A kvóta teljes hatásának elemzése az Első Fokozat „Mezőgazdaság,
élelmiszeripar” cím alatt szerepel.
A tételes kvóta tábla:
Mg-i területek Magyar
adottság
Magyar
igény Aláírt kvóta
Elért szint
%-ban
adottsághoz
- igényhez
Szántóföldi bázisterület (ha) 4 500 000 3 653 353 3 487 792 81.2 | 77.5
Regionális hozam (t/ha) * 5.04 4.73 * | 93.8
Tradicionális durumbúza (ha) 15 000 2 500 16.7
Nem tradicionális durumbúza (ha) 50 000 4 305 8.6
Rizs (ha) 18 000 3 222 17.9
Szárított takarmány (t) 200 000 49 593 24.8
Cukor A (t) 400 000 400 454 100.1
Cukor B (t) 80 000 1230 1.5
Izoglükóz A (t) 130 000 127 627 98.2
Izoglükóz B (t) 10 000 10 000 100.0
Kender (t) 3 108 2 061 66.3
Len (t) 1 461 --- 0.0
Paradicsom (t) 321 442 130 790 40.7
Őszibarack (t) 1 000 1 616 161.6
Körte (t) 1 000 1 031 103.1
Dohány (t) 15 000 12 355 82.4
Beszállított tej (t) 2 600 000 1 782 650 68.6
Közvetlenül eladott tej (t) 200 000 164 630 82.3
Szarvasmarha kiegészítő tám.
(Euro) 12 000 000 2 936 076 24.5
Vágási prémium (állat) 480 000 235 998 49.1
Húsmarha prémium (állat) 245 000 94 620 38.6
Anyatehén (állat) 300 000 117 000 39.0
Juh (állat) 1 500 000 1 146 000 73.9**
Kecske (állat) 50 000 Benne a
juhkvótában
*1991-ben a kukorica és a búza hektáronkénti hozama: 6710 és 5190 kg volt.
Miért - Gazdasági paradigmaváltás
- 31 -
**A juh és kecske kvótát egyben határozták meg ezért annak együttes igény-értéke a
viszonyítási alap. (1 550 000)
4. EU-sarc
Az EU csatlakozással kapcsolatos elvonás és támogatás egyenlege csatlakozás
előtti és utáni adatainak elemzését az EU-sarc című rész tartalmazza.
Jellemzőként itt csak egy fontos bizonyítékot tartok szükségesnek kiemelni:
„Az EU a tagországoktól évi hatmilliárd eurót visznek ki, miközben a nettó
forrásbevonás – az uniós támogatás – egymilliárd euró körül járhat.” – mondta
Lóránt Károly, az Európai Parlament gazdasági tanácsadója a Fixtv „Veled
Európa, de nélküled EU” sorozatának 2008. március 14-i adásában.
Különösen a gazdaságra vonatkoztatható a közelmúlt egyik vezető politikusának a
véleménye, amely így hangzik:
„Mivel a szocializmus megbukott, azt lehetett mondani, hogy azért kell a
neoliberalizmust megreformálni, mert nincs alternatívája. Ezt cáfoltad a
nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezeteiddel.” A hivatkozott
jogszabálygyűjtemény: „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent
Korona” Püski Kiadó 2009.
Barroso is nyilván ezt érezte meg, amikor az „Európai Konföderációról szóló
szerződéstervezet” megismerése után 2008. október 4-én a következőt üzente: „A
középkori, vallásos Szent Koronára épülő Európai Konföderáció tervezet a
legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra.”
Természetes, hogy nemcsak ő, hanem a liberális-kapitalista rendszer minden
helytartója fél a Szent Korona Értékrend tisztaságától, hiszen egyértelmű
számukra is: a jelenlegi világtörténelmi korszak sírba ereszkedik
pénzközpontúságával, a diktatúra szolgájává alázott mátrix-elméletével együtt, és
az új világtörténelmi korszaknak az erkölcsi, gondolati és gazdasági tisztaságot
megvalósító Szent Korona értékrend lehet a gondolkodási mód mintája, vagyis
paradigmája.
Miért - Gazdasági paradigmaváltás
- 32 -
- 33 -
Mit
Mit
- 34 -
Mit
- 35 -
Mit cím tartalma
Bevezető ……………..……………………………………………. 37. oldal
A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona
Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) ……….. 40. oldal
1. Alapértelmezések …………………………………………….. 41. oldal
Gazdaság – közgazdaság
Az önellátás
A gazdaság szerkezete
A gazdaság szabályrendszere …………………………………. 43. oldal
2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) 45. oldal
A természetellenes mátrix-elmélet
A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió ……. 47. oldal
3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta
(paradigma) …………………………………………………… 48. oldal
A természetes mátrix-elmélet
A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország 50. oldal
Mit
- 36 -
- 37 -
Bevezető
A „Mit” kérdésre adott válasszal válik egyértelművé, hogy a paradigmaváltás
mit jelent a gyakorlatban.
A válasz bizonyítja be, hogy az eszmei gondolkodási mód azért alap, mert a
szkíta-hun gondolkodási mód biztosítja a kötelezettség és jog kettős egységében
érvényesülő egy és ugyanazon szabadságot, amit ma úgy mondunk:
esélyegyenlőség. Ezt a második Vérszerződéssel (Szeri Szerződéssel) erősítették
meg őseink, „egy atyától és egy anyától származónak” (Kézai), vagyis testvérnek
fogadva el egymást, rangtól és származástól függetlenül. (A Quedlinburgi
Szerződés után a „jövevény nemesek” - ugyancsak Kézai – mintájára oszlott meg
a szabad magyarság nemesekre és nem-nemesekre.)
Ennek továbbgondolásával jutunk el arra a következtetésre, hogy a
szabályozásnak is az esélyegyenlőséget kell biztosítania.
Azt, hogy a szabályozás biztosítja-e az esélyegyenlőséget, az a szegletkő határozza
meg, amire a szabályozás épül. Ez a szegletkő az iránymutatás, ami, ha a
Teremtőtől származik, akkor a szerves egységben élést jelenti, ha nem, akkor
megosztottságot, mert egy kisebbség érdekeinek erőszakos érvényesítése valósul
meg a többség érdekeivel szemben.
Az iránymutatást vagy a Teremtő akaratának megfelelő Szabadság Alkotmánya
adja, vagy egy diktátum-rendszer, amely annyi diktátumból áll, amennyi -
egymást erősítve - a diktatúra fennmaradásához szükséges. Korunkban három
szervezet kell a diktatúra érdekeinek védelméhez, ennek megfelelően három
diktátum van: az EU-é a Lisszaboni Szerződés, az IMF-é a Nemzetközi Valuta
Alap alapokmánya és a NATO-é, az Észak-atlanti Szerződés.
Az iránymutatás államok feletti. Ha a Teremtő akaratát közvetíti, akkor örök és
változtathatatlan, ha nem, akkor a diktátorok akarata szerint változó (az utóbbi
időkben: szocialista-kommunizmus vagy liberális kapitalizmus).
Az iránymutatás határozza meg egy történelmi időszakra az irányelveket, amelyek
egy-egy államra vonatkozó Alaptörvények.
A mindennapi élet szabályozása és összehangolása (vagyis az irányítás és a
végrehajtás) a Teremtő iránymutatását követve az egység irányelveire épülő
Alaptörvények alapján döntési folyamatként, az önrendelkezés alapján, alulról
építkezik, míg diktatúra alatt a diktátum végrehajtási utasításaként, felülről
lebontva szabályozza a mindennapokat.
Az iránymutatás forrása határozza meg a hatalomgyakorlás módját.
A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az irányítás a Teremtő
akaratának érvényelülését biztosítja ellenőrizve a végrehajtást. Őseink
Mit
- 38 -
hagyományában ennek a kettős egységben élő kapcsolatnak a jelképe a Nap
(kündü) és a Hold (gyula).
A most megbukott diktatúra irányítását azok végzik, akiknek érdeke a
megosztottság fenntartása. Az iránymutatás szerinti végrehajtás azoknak a
helytartóknak a „tisztje”, akik vállalták saját nemzetük elárulását.
A hatalom gyakorlóinak kiválasztását is az iránymutatása forrása határozza
meg.
A Teremtő iránymutatását követő rendszerben a közszabadság elve érvényesül a
hatalmat gyakorlók kiválasztásában. A rátermettségüket bizonyító emberek
megbízást kapnak a többi embertől érdekeik képviseletére, akik jogosultak a
megbízatást visszavonni, amennyiben a megbízott nem az ő érdekeiket
képviseli.
A most megbukott diktatúra rendszerében a nyugati civilizáció polgári
demokráciának nevezett elve szerint történik a hatalmat gyakorlók kiválasztása.
A társadalmat megosztják rész-érdekek egymással szembeállításával. Az egyes
rész-érdekeket a pártok képviselik, amelyek programokat – ténylegesen
ígéretlistát - készítenek, hiszen annak betartása rájuk sem kötelező26
, hiszen
bármit is ígérnek, hatalomra kerülésük esetén az diktatúra
iránymutatásaként kell a helytartóságot kormányozni.
A választási kampányidőszakban megtévesztéssel azt sugallják, hogy hatalomra
kerülésük esetén az ígéretlistájukban leírtakat valóra váltják. A jelölteknek, akik a
párt színében indulnak a választásokon, a megtévesztés elfogadtatása és –
hatalomra kerülés esetén – az ígéret megszegése a feladatuk.
A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az értékek teremtése és
felhasználása, vagyis az igény és a lehetőség összhangja a lelki, szellemi és
anyagi életfeltételek kielégítésének módszere. A pénz kizárólag értékcsere-
eszköz, ezért fedezete az anyagtalan és anyagi értéknövekedés.
A most megbukott diktatúra rendszere a kínálat-monopóliumokat szolgálja ki.
Ennek megfelelően a kínálat által manipulált kereslet összhangnélkülisége
26
A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az
ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző –
kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok
hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.
Az ilyen, akár megtévesztő, akár nem megtévesztőnek ítélt nyilatkozatok a választó érdemi
szavazási döntését befolyásolják és nem a már kialakult szavazói döntésnek megfelelő, a
szavazat leadásához szükséges (és így a büntetőjog által védett) választási eljárási rend
biztonságát sértik.
(KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG Nyom. 44/2007. sz. határozata -
http://szkszhu.szksz.com/lu070308.doc)
Mit
- 39 -
működteti. Ez az összhangnélküliség váltotta ki az erkölcsi bukást, ami gazdasági
és társadalmi válságot okozott.
A látszat-értéket képviselő (tehát érték-fedezettel nem rendelkező) pénz
önmagát növeli, ezzel törvényszerűen elszakad a létrehozott és létrehozható
értéktől. (Már legalább tíz éve átlépte a fedezetnélküliség a kritikus 50 %-os
határt.)
Mindezeket a mátrix-elmélet fogalja össze, ezért annak leírását – önmagam
plagizálásával – az Első Fokozat anyagából másolom ide:
Mit
- 40 -
A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona
Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)
1. Alapértelmezések
Gazdaság - közgazdaság
Az önellátás
A gazdaság szerkezete
A gazdaság szabályrendszere
2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)
A természetellenes mátrix-elmélet
A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió
3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)
A természetes mátrix-elmélet
A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország
____________________________________________________________
Mit
- 41 -
1. Alapértelmezések
Ahhoz, hogy megértsük az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét
(Mátrix-elméletet), ismerni kell azokat a fogalmakat, amelyek ezt a rendszert
alkotják, kiemelten a közgazdaság és az önellátás fogalomkörét, szorosan vett
kapcsolataikkal együtt.
Mindkét fogalom értelmezésénél a magyar nyelvből indulok ki.
Gazdaság - közgazdaság
A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és
értékhasználó feladatainak egységét jelenti.
Tehát a gazdaság az értékhez kötődik.
Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki,
szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték – és az ezt
teremtő, őrző és használó gazdaság – nem korlátozódik kizárólagosan annak
egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi
értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve
önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a
gazdaság vagyonát alkotja.
Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek
gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága.
A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek
jelentik a köz(össég) gazdaságát.
Az önellátás
Minden gazdaság arra törekszik, hogy az önmaga által létrehozott értékek
biztosítsák életfeltételeit.
Az ember életfeltételei lelkiek, szellemiek és anyagiak, vagyis ugyanazt a
hármas egységet mutatják, mint a gazdaságban létrehozott, őrzött és
felhasznált értékek.
A gazdaság működtetésének lehetőségeit (vagyis a gazdálkodást – ökonómiát)
meghatározza az az élettér (környezet – ökológiai), amelyben tevékenységét
kifejti.
A családi gazdaságok határozzák meg azokat az igényeket, amelyek az
életfeltételekből erednek, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek teljesítéséhez
Mit
- 42 -
szükségesek, függetlenül attól, hogy életterük lehetővé teszi-e igényeik
kielégítését saját lehetőségeivel.
A különböző szintű és élettér-jellemzőkkel rendelkező gazdaságok különböző
mértékben tudják az életfeltételek által meghatározott igényeiket önmaguk
kielégíteni, ezért alakul ki természetes módon a különböző gazdaságok közötti
értékcsere-rendszer.
A gazdaságok közötti értékcsere legegyszerűbb módja a közvetlen csere az
értékazonosság elve alapján. Abban az esetben, amikor nem lehetséges a
közvetlen csere, az értékek cseréje közvetett módon, egy értékközvetítő eszköz, a
pénz közbeiktatásával történik.
Az alapértelmezések összefoglalása a gondolkodási mód minta (paradigma)
váltás megalapozása érdekében:
1. A gazdaság a lelki, szellemi és anyag értékek teremtésének, őrzésének és
használatának szerves egysége, tehát nem az anyagi értékekre vonatkozik
kizárólagosan.
Mivel a vagyon a teremtett, őrzött és használt értékek összessége, a
fogalma nem korlátozódik az anyagi értékekre.
2. Az önellátás az értékek értékazonos cseréjének összehangolt rendszere.
3. A pénz értékközvetítő eszköz, tehát csereértékét az általa közvetített érték
(fedezet) határozza meg.
A gazdaság szerkezete
A gazdáság működtetését (a gazdálkodást) két részének szerves egysége határozza
meg:
- az élettér, amely a gazdálkodás színtere, a gazdálkodás alapfeltételeinek
meghatározója – alapvetően a földrajzi terület,
- az ember, aki lelki, szellemi és anyagi értéket teremt, őriz és használ.
Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó
(dinamikus) része pedig az ember.
Az egy gazdaságban élő emberek döntik el – egyéni jellemzőik által
csoportokat (társadalmi csoportokat) alakítva ki -, hogy életterüket hogyan
használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra.
Mit
- 43 -
A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós
táblában (mátrixban) foglalható össze:
Az iránymutatás a társadalmi csoportokon (vagy – diktatúrában - egy társadalmi
csoporton) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát.
A gazdaság szabályrendszere
Az iránymutatás határozza meg a társadalom együttélési szabályait (a
jogrendszert), vagyis azt, hogy az ember hogyan alakítja ki gazdálkodását, a
családtól az államig.
Ebből eredően a jogrendszer szintjei a következők: a szabályozás vezérelve az
iránymutatás, amely egy korszak fejlettségnek megfelelő irányelv-rendszert
jelöl ki, és az azt megvalósító mindennapi élet együttélését meghatározó
szabályozásban válik az irányítás-vezetés gyakorlati eszközévé.
A magyar nyelv kifejezi ezeket a szinteket: Alkotmánynak nevezi az
iránymutatást (az alkotó alkotásának használatára vonatkozó alapszabályokat),
Alaptörvénynek az irányelveket és törvénynek a mindennapi élet
együttműködési szabályait.
A gazdálkodást meghatározó iránymutatás dönti el, hogy önellátó szabadságot
ad-e az államnak, és a kötelességek és jogok egységében megmutatkozó
szabadságot ad-e az embernek, vagy elvonja azt az államtól és az embertől
egyaránt a szabadság jogát.
Amennyiben az iránymutatás a föld egészét és annak részeit (földrészeket,
országokat) a teremtés, megőrzés, használat hármas egységében működteti,
akkor érvényesül a gazdaság minden élő és élettelen alkotóelemének szabadsága.
Amennyiben az iránymutatás megbontja az eredendő hármas egységet, akkor
a gazdaság minden szintje elveszíti önállóságát, ezzel megszűnik az alkotórészek
szabadsága, ami a szeretettel megvalósuló természetes életmódot jelent.
Mit
- 44 -
A megbontott hármas egység azt jelenti, hogy az iránymutatással egy
társadalmi csoport saját érdekeinek rendeli alá a gazdaságot, és ezzel elveszi
a többi társadalmi csoport természetes gazdálkodáshoz való jogát. Ez a természetellenesség kihat az emberiség életterének minőségére is, hiszen
– mint a jelenlegi válság is mutatja – az értékek őrzése alárendelődik az
életfeltételt biztosító z termelésnek (ami a teremtés helyébe lép) és a
használatnak.
A szabadságától megfosztott államok kiszolgáltatottak, ezért össze lehet vonni
azokat egy szövetségi államba (föderációba), ahol a gazdaság irányításának
alulról épülő természetes szintjei helyébe lép a felülről leosztó, diktatórikus
irányítási-vezetési rendszer.
A szabadságukat megőrző államok az önellátás által meghatározott igény-
lehetőség összhang megteremtésre államszövetséget (konföderációt) hoznak létre.
Mit
- 45 -
2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)
A természetellenes mátrix-elmélet
Az ezeregyszáz év alatt hadsereggel kiépített gyarmatbirodalom gazdasági
politikáját ideologizálta meg Paul Samuelsen 1970-ben a megbomlott hármas
egységet magyarázó mátrix-elmélettel, amelyben a gazdaság iránymutatását a
dinamikus (változó) elem fölé helyezett, értékközvetítőből értékteremtővé torzított
pénz uralma gyakorolja.
Simon Peresz fejtette ki ezt hírhedt, 2007. október 10-i beszédében: „manapság
gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni…
Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli
gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket,
felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát”27
.
Nem a szerves egységben élő emberiséget tette meg iránymutatása közvetítőjének,
hanem egy társadalmi csoportot, azt, amelyik alkalmas arra, hogy helytartója
legyen a természetellenes gondolkodási módnak.
Ezzel meghamisította a mátrix valódi felépítését:
Az embertől elvette azt a jogot, hogy önmaga gazdája legyen. Természetes
életterével együtt kiszolgáltatottá tette, és eladható áruként megfosztotta lelki,
szellemi és anyagi értékek teremtésének, őrzésének és használatának jogától.
Az „Ember” helyébe a befektetők nyereséget termelő kínálat-monopóliuma
lépett, az „Élettér” helyébe az a karantén, amelyben a kereslet
manipulációjának elfogadására idomított rabszolgák termelnek és
fogyasztanak.
A változó elemeket nem az emberiség alkotja, amely önmaga igényeinek
kielégítésére lehetőségeket határoz meg az állandó élettér adottságai szerint,
27
Simon Peresz és a mélymagyarok - 2007. november 09., péntek, 12:10 -
http://hvg.hu/velemeny/20071109_peresz_izrael
Mit
- 46 -
hanem egy, önmagát kiválasztottnak nevező embercsoport tagjai, akik önmaguk
érdekeinek megfelelő termék- és szolgáltatás kínálatot erőszakolnak a
kirekesztettekre.
Az állandó elemek nem az igényeket kielégíteni képes lehetőségek alapját jelentik,
hanem a kirekesztett emberek és kordába terelt életterük önmaguk elleni
terroreszközeit.
A kínálat-monopólium kialakulása kínálat-diktatúrát hozott létre, amely azt jelenti,
hogy a samuelseni mátrix-rendszer a kínálat által manipulált kereslet elvét
képviseli.
Az a gazdasági irányítási rendszer, amely a világválságot előidézte, szövetségi
államként (föderációként) automatikusan vészhelyzetbe sodorta a
szabadságuktól megfosztott államokat, és az azokban élő embereket.
Mi ezt az Európai Unió tagjaiként szenvedtük, szenvedjük el.
Mit
- 47 -
A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió
A föderáció elveszi a tagállamok legfontosabb függetlenségi jogait, ténylegesen
szövetségi államként működik.
Választási rendszere a választók megtévesztésével létrejött, a diktatúra
helytartóságaként működő képviseleti- törvényhozói rendszert alakít ki. A
pártrendszer lényege a megosztottság fenntartása.
A választáson induló pártok a liberális-kapitalista gondolkodási módot
fogalmazzák meg, súlyponteltolódással, támogatóik kívánsága szerinti ígéretlistát
összeállítva, amelyet – természetesen – hatalomgyakorlási helyzetbe kerülve nem
teljesítenek.
Az irányítási feladatokat a föderáció vezető testülete végzi (az EU esetében az
Európai Bizottság), amely döntései kötelező érvényűek a tagállamokra.
A végrehajtás a tagállamok törvényhozó és hatalomgyakorló szervei kezében
van, amelyek a föderáció vezetésének irányítása szerint lebontják a települések,
állampolgárok és szervezetek részére a feladatokat.
A vagyonnövelés a „befektetők” (a bankok és a multinacionális cégek) érdekeinek
kiszolgálása érdekében történik. Ennek megfelelően az államok kiszolgálják az
idegen érdeket képviselő gazdaságot.
Összefoglalva: a föderáció központosított hatalomgyakorlás, amely a
hatalomgyakorlás eszközeinek összevonásával (integrálásával) a felülről leosztott
feladatokon keresztül működik.
Mit
- 48 -
3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta
(paradigma)
A természetes mátrix-elmélet
A természetes mátrix-elmélet alapját Kmety Károly 1926-ban megjelent
alkotmányjogi tankönyve tartalmazza: „A Szent Korona testének két része van:
a terület és az ember.”
Ezért mondható, hogy a természetes mátrix-elméletet a Szent Korona Értékrend
jelenti, amelyben az állandó (statikus) elem a terület, amely településekből
felépülő elidegeníthetetlen egység, a változó elem pedig a társadalmi
csoportokból alkotott szerves egységben élő ember.
Lényege, hogy az irányítás-vezetés a mátrix oszlopainak és sorainak
találkozási pontjain keresztül működik.
Minden döntés visszacsatol az illetékes vezetőhöz (a választók érintett
csoportjához).
Amennyiben egy adott helyzetben nem azonos az állandó és változó érdek
szerinti döntés, akkor kell a közös vezetőnek (népakaratnak) beavatkozni. Ennek egyenes következménye, hogy az elöljáró és képviselő megválasztásától
haláláig terjedő időszakban mindaddig betölti ezt a tisztséget, amíg
- egészségi állapota miatt le nem kell mondania,
- önként le nem mond, vagy
- a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt vissza nem hívják.
Mit
- 49 -
A visszahívás következményei a történelem során egyaránt súlyosak, de
különbözőek voltak, tekintettel arra, hogy a képviselői tisztség elvesztésének oka
a választók (kivetítve: a Haza) elárulása. Hagyományainkban ez így
érvényesült: ha a bíró, vagy a kapitány elvesztíti a bizalmat, leteszik: karddal,
száműzetéssel, vagy szolgává alázással. (Kézai Simon után)
Mit
- 50 -
A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország
A Gondoskodó Magyarország adja „a mintát az emberi életre” (Németh László).
Mit
- 51 -
A Szent Korona Értékrend szerinti természetes mátrix-elmélet
- hatalomgyakorlásának szabályozását „Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1.
főtörvény” tartalmazza (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190.
oldal),
- az elöljárók és képviselők választásának szabályozása „Nemzetgyűlési
képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők,
valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról
szóló 2. főtörvényben” szerepel (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
191 – 230. oldal).
A Szent Korona Értékrend Akadémia Második Fokozata „Hogyan” címében
foglalkozunk ennek részletes kifejtésével.
Témajegyzékét a Szent Korona Értékrend honlapja (http://nemzetiegyseg.com/)
tartalmazza.
A Szent Korona Értékrend szerinti Európai Konföderáció természetes mátrix-
elméletet vagyis a gondolkodási mód minta (paradigma) váltással az Európai
Uniót felváltó Európai Konföderáció Teremtő iránymutatására (Alkotmányára)
épülő Irányelvek (Alaptörvény) leírása „Az Európai Konföderációról szóló
szerződéstervezetben” olvasható
(magyarul: http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 247 – 344. oldal,
angolul: „Treaty Project of the European Confederation” -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 451 – 542. oldal,
németül: „Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes” -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 345 – 450. oldal).
Az Európai Konföderációhoz vezető mintafogadás előkészítésének eszköze az
EU-no-EK-yes” honlap http://eu-no-ek-yes.com/.
Mit
- 52 -
- 53 -
A Szent Korona Értékrend
bevezetésének
MUNKATERVE
(a Választási főtörvény28
ideiglenes
végrehajtási utasítása)
28
Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – Nemzetgyűlési képviselők,
Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az
Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény (191 – 230. oldal) -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
- 54 -
Hogyan
- 55 -
Hogyan cím tartalma
Bevezető …………………..………………………………………. 59. oldal
Az adatbázis áttekintése …………………………………….. 60. oldal
A munkaterv vázlata ………..……………………………….. 61. oldal
I. Előkészítés …………………………………………………….. 62. oldal
II. Településeken végzett tevékenységek ………………………. 67. oldal
1. Felkészülés
2. A települések adatai az adatbázisban ………………. 69. oldal
a./ Általános adatok
b./ Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye 70. oldal
c./ Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása
(település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint … 71. oldal
d./ Az adatbázis adatai szakágazatonként ……………….. 72. oldal
Közintézmények
Művészet
Tudomány …………………………………………….. 73. oldal
Egészségügy ………………………………………….. 74. oldal
Nevelés – oktatás …………………………………….. 75. oldal
Védelem …………..………………………………….. 78. oldal
Család …………..………………………………….. 79. oldal
Korosztályok és nemek adatai
Családok általános adatai …………………………. 80. oldal
Ifjúkor ………………………………………………. 81. oldal
Ifjúkorúak általános adatai
Ifjúkorúak korcsoportonkénti adatai …………….. 82. oldal
Aktívkor ……………………………………………. 83. oldal
Aktívkorúak általános adatai
Aktívkorúak korcsoportonkénti adatai
Időskor ……………………………………………. 85. oldal
Időskorúak általános adatai
Időskorúak nemenkénti adatai
Nők ……..…………………………………………. 86. oldal
Nők korcsoportonkénti adatai
Nők általános adatai
Férfiak …..…………………………………………. 87. oldal
Férfiak korcsoportonkénti adatai
Férfiak általános adatai
Nemzetiségek ……..……………………………………. 88. oldal
Nemzetiségenkénti általános adatok
Hogyan
- 56 -
Korcsoportonkénti adatok
Vallás …..………….………………………………..…. 89. oldal
Vallásonkénti általános adatok
A vallásgyakorlás feltételei
Környezetvédelem …………………………………….. 90. oldal
Mezőgazdaság és élelmiszeripar …….……………….. 91. oldal
Tulajdon-adatok
Földterület felhasználása és növénytermesztés ……... 92. oldal
Állattenyésztés …….……………………………….. 94. oldal
Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának
változása ………………..………………………….. 95. oldal
Ipar ………………..………….……………………….. 96. oldal
Könnyűipar
Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának
változása
Nehézipar ………………….……………………….. 97. oldal
Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának
változása
Energiaipar ………………….……………………….. 98. oldal
Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának
változása
Szolgáltatás ………………….……………………….. 99. oldal
Közellátó szolgáltatás adatai
Szociális szolgáltatás adatai ……………………….. 100. oldal
Idegenforgalom …………..….……………………….. 101. oldal
Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok
Kereskedelem …………..….………………………….. 102. oldal
Kereskedelmi adatok
Szállítás, közlekedés …………….………………….. 103. oldal
Szállítás
Szállítási adatok
Közlekedés ………….………….………………….. 104. oldal
Közlekedési adatok
Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája ………… 105. oldal
3. Települési elöljárók és követek jelölése és választása ……. 106. oldal
III. Járásokban végzett tevékenységek …………………………. 108. oldal
1. A Járási Általános Jelölőgyűlés
2. Területi és szakmai jelölés …………………………. 109. oldal
Járási (kerületi) általános adatok
Hogyan
- 57 -
A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend
szerint ………………………………………….…………. 111. oldal
Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság …… 113. oldal
Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő
gazdaság ………………………………………….…………. 115. oldal
A járásra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és
elosztása településenként …………………………………. 117. oldal
IV. Megyékben végzett tevékenységek …………………………. 118. oldal
1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés
2. Területi és szakmai jelölés ………………………..………. 119. oldal
Megyei (budapest) általános adatok ……………..………. 120. oldal
A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend
szerint ………………………………………….…………. 122. oldal
Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság …… 124. oldal
Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő
gazdaság ………………………………………….…………. 127. oldal
A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése
és elosztása járásonként …………………………………. 129. oldal
V. Országos összehangoló tevékenység ………………………… 131. oldal
1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés
2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések ……………………. 132. oldal
Országos általános adatok ……………..………. 133. oldal
A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend
szerint ………………………………………….…………. 134. oldal
Felsőházi tagok száma szakterületenként ……………… 135. oldal
Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság …… 137. oldal
Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő
gazdaság ………………………………………….…………. 138. oldal
Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés
keletkezése és elosztása járásonként ………………………. 139. oldal
VI. Országgyűlési képviselőválasztás ………………………….. 140. oldal
VII. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés ………………………….. 141. oldal
1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei
2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai ………………. 142. oldal
3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának
feladatai …………………………………………………… 143. oldal
Hogyan
- 58 -
Hogyan
- 59 -
Bevezető
Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul
meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona
Értékrendet az emberi élet alapjaként.
A munkaterv
- módszere a településektől (alulról) építkezés29
,
- eszköze a teljes önellátás-szervezés30
,
- ismeretátadó anyagai a „miért-mit-hogyan” arisztotelészi kérdésre adott
válaszok31
,
- irányító adatai a Települések összehangolása adatállományban32
szerepelnek.
29
Időszerű adatai Települési Önellátó Rendszer (http://nemzetiegyseg.com) folyamatosan
frissített honlapon
30
Települési Önellátó Rendszer - http://nemzetiegyseg.com
31
http://nemzetiegyseg.com
32
http://nemzetiegyseg.com
Hogyan
- 60 -
Az adatbázis áttekintése
Rendelkezésünkre áll az az adatbázis, amely minden település (kerület) adatainak
egy jelentős részét magában foglalja, szükséges és elégséges alapot ad Települési
Törvény elkészítéséhez és ezzel az elöljárók és képviselők kiválasztódásához.
Az adatbázis a Szent Korona Értékrend mátrixa szerint a terület és a társadalmi
csoportok kettős egységét jelenti, az alábbiak szerint:
Budapest esetében a kerületek jelentik a választási egységeket, egyéb
települések járásonként képeznek választási egységeket.
A két típusú választási egységet Budapest XVIII. kerületén és Borsodnádasdon
keresztül mutatom be (a csonkaországi összes település adata elérhető a
http://nemzetiegyseg.com honlapon).
Hogyan
- 61 -
A munkaterv vázlata
Tevékenység
Neve Végzője Leírása
I. Előkészítés Tanítók
A Szent Korona Értékrend
ismertetése
(Átadó és Gyakorlati Szerek)
II. Településeken végzett
tevékenységek Települési előkészítők
Települési Törvény
elkészítése
Nemzetgyűlési képviselők
választása
Követek jelölése a Járási
Önkormányzatokba
III. Járásokban végzett
tevékenységek Járási Önkormányzatok
Járási Törvény elkészítése
Alsóházi képviselők, követek
jelölése
a megyei Önkormányzatokba
IV. Megyékben végzett
tevékenységek Megyei Önkormányzatok
Megyei Törvény elkészítése
Nemzeti Tanács tag,
Felsőházi képviselők,
követek
jelölése az Országos
Önkormányzatokba
V. Országos összehangoló
tevékenység Országos Önkormányzatok
Államelnök, Miniszterelnök,
Miniszterek,
minisztériumi elöljárók és
nemzetközi szervezetek
követeinek jelölése
VI. Országgyűlési
képviselőválasztás Települési előkészítők
Települési- és társadalmi
csoportonkénti
önkormányzat megalakítása
településenként, járásonként,
megyénként és országosan
VI. Az Alkotmányozó
Nemzetgyűlés
Nemzetgyűlés
Tagjai
A jelenlegi Alaptörvény
hatályon kívül helyezése,
Történelmi Alkotmány
jogfolytonosságának
Visszaállítása a Szabadság
Alkotmányával,
Alaptörvény elfogadása,
Elöljárók és képviselők
megbízatásának megerősítése
Hogyan
- 62 -
I. Előkészítés
Azok, akik vállalják, hogy összehangolói lesznek az Szent Korona Értékrend
szerinti Gondoskodó Magyarország előkészítésének, Továbbadó Szert tartanak.
1. A Továbbadó Szer helye és időpontját az igényeknek megfelelően
szervezzük
2. A Továbbadó Szeren a résztvevők által vállalt feladatok:
- a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének
kialakítása cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona
rezgését;
- a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek
érdekcsoportonkénti megismertetése
cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona
Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére,
vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára
vonatkozóan;
- a megismertek gyakorlattá tétele
cél: a települések önellátásra történő felkészülését jelentő Települési
törvény elkészítése és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a
települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok,
szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása.
3. A Továbbadó Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel
A Szent Korona Értékrend Akadémia33
első, második és harmadik fokozata.
3.1 Első fokozat34
Első nap
A nap címe: A Szent Korona Értékrend általános ismertetése35
10.00-11.00 Az Átadó Szer ünnepélyes megnyitása
33
Szent Korona Értékrend Akadémia - http://szkertekrend.hu/
34
Szent Korona Értékrend Akadémia Első Fokozat - http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf
35
A Szent Korona Értékrend általános ismertetése -
http://szkertekrend.hu/SzentKoronaErtekrendAkademia1.fokozat.pdf
Hogyan
- 63 -
11.00-17.00 Gondoskodó Magyarország
Közben ebédszünetet és óránként kávészünetet tartunk
17.00-19.00 Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell
Közben óránként szünetet tartunk
Második nap
A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód
elemző és gyakorlati összevetése36
09.00-19.00 A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent
Korona értékrenden alapuló természetes rendszer
Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk
A részterületek elérhetősége
Emberi környezet:
Szakterület
A jelenlegi és a Szent Korona
Értékrend közötti különbségre
vonatkozó kérdés
Települések összehangolása -
http://nemzetiegyseg.com/Jog_irelv.html
„Települési törvény”
A település természetes élettér, vagy
munkaerő-utánpótlási raktár? - Nevelés,
vagy idomítás, egészség, vagy
használható állapot, együttélés a
természettel, vagy önérdekű pusztítás?
Jog és közigazgatás -
http://nemzetiegyseg.com/Jog_irelv.html
Természetesség vagy
természetellenesség?
Vallás -
http://nemzetiegyseg.com/Vallas_irelv.html
A vallás a természetes értékrendre vezető
lelkiismereti szabadság, vagy a
természetellenesség eltűrésének eszköze?
Kultúra és tudomány -
http://nemzetiegyseg.com/Kult_irelv.html
A hagyomány, a művészet és a tudomány
értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet
adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület,
erőt adó szépség, vagy
önazonosságvesztő kábítószer, életet
szolgáló kegyelem, vagy önpusztító
barbárság?
Egészségügy -
http://nemzetiegyseg.com/Egugy_irelv.html Egészség, vagy használható állapot?
Nevelés, oktatás -
http://nemzetiegyseg.com/Neveles_irelv.html Nevelés vagy idomítás?
36
A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód elemző és gyakorlati
összevetése - http://szkertekrend.hu/
Hogyan
- 64 -
Szakterület
A jelenlegi és a Szent Korona
Értékrend közötti különbségre
vonatkozó kérdés
Védelem -
http://nemzetiegyseg.com/Vedelem_irelv.html
A védelem azt biztosítja, hogy az ember
biztonságban éljen, értékei saját érdekeit
szolgálják, vagy a világterrorista
támadógépezet társtettesévé alázott
kengyeltartója?
Család, korosztályok -
http://nemzetiegyseg.com/Csalad_irelv.html
A család az ember életre-teremtője, vagy
munkaerő-előállító műhely? - Közösségi
életet élő Teremtmény vagy piacra szánt
áru az ember?
Nemzetiség -
http://nemzetiegyseg.com/Nemzetiseg_irelv.html
A nemzetiség a természetes különbözőség
egymást erősítő, szerves egységének
része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított
megosztottság, szétszakítottság forrása?
Gazdaság
Szakterület
A jelenlegi és a Szent Korona
Értékrend közötti különbségre
vonatkozó kérdés
Gazdaság általános jellemzői -
http://nemzetiegyseg.com/Gazdalt_irelv.html
A gazdaság embert szolgáló értékteremtés,
vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az
értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja,
vagy az érték teremtése elválik annak
élvezőjétől?
Államháztartás (költségvetés) -
http://nemzetiegyseg.com/
Az államháztartás a nemzeti vagyon
növekedésének felhasználását szabályozza,
vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és
elszegényítés eszköze?
Környezetvédelem -
http://nemzetiegyseg.com/Kornyved_irelv.html
(3) Csak olyan tevékenység végezhető,
amely
a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás),
b./ a tevékenység végzéséhez használt
eszközök működése,
c./ a tevékenység végzése során keletkezett
hulladék
nem károsítja és/vagy veszélyezteti az
ember lelki-, szellemi- és testi egészségét,
valamint a természetes környezetet.
(Szabadság Alkotmánya)
Mezőgazdaság és élelmiszeripar -
http://nemzetiegyseg.com/Mgelip_irelv.html
A mezőgazdaság a nemzet természetes
erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a
nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet
elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy
szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet
kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az
Hogyan
- 65 -
Szakterület
A jelenlegi és a Szent Korona
Értékrend közötti különbségre
vonatkozó kérdés idegeneket? A földművest gyarapítsa
munkájának eredménye, vagy az idegen
spekulánsokat?
Ipar -
http://nemzetiegyseg.com/Ipar_irelv.html
Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló
átalakítása, vagy környezetromboló
szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy
megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a
jövőt?
Szolgáltatás -
http://nemzetiegyseg.com/Szolg_irelv.html
A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja,
vagy csupán átverés-show-kal ránk
erőszakolt, önpusztító majmolás?
Idegenforgalom -
http://nemzetiegyseg.com/Vendegl_irelv.html
Az idegenforgalom az ember harmóniáját
teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző
szemfényvesztés?
Kereskedelem -
http://nemzetiegyseg.com/Keresk_irelv.html
A kereskedelem az emberi munka
eredményének kölcsönös hasznosítása,
vagy kupecek nyereségének növelése?
Szállítás, közlekedés -
http://nemzetiegyseg.com/Szallitas_irelv.html
A szállítás és a közlekedés az életfeltételek
biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy
tőkekiszolgáló eszköz?
Harmadik nap
A nap címe: A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája37
10.00-16.00 A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona
Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)
Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk
16.00-19.00 EU-sarc
Közben óránként szünetet tartunk
Negyedik nap
A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód
részeinek összevetése38
09.00-12.00 Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás
Közben óránként szünetet tartunk
37
A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája - http://szkertekrend.hu/
38
A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód részeinek összevetése -
http://szkertekrend.hu/SzentKoronaErtekrendAkademia1.fokozat.pdf
Hogyan
- 66 -
12.00-13.00 Ebédszünet
13.00-16.00 Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás
Közben óránként szünetet tartunk
16.00-19.00 Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás (településektől
induló, teljes önellátás)
Közben óránként szünetet tartunk
19.00-19.30 Az Akadémia zárása – Összegzés
3.2 Második (gyakorlati) fokozat39
10-11 Megnyitás, bevezető
11-12 Miért
A jelenlegi helyzet általános értékelése, a birodalom erkölcsi
bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatása.
12-13 Ebéd
13-14 Mit
Alulról építkező hatalmi, képviseleti rendszer ideológiai, jogi és
gazdasági rendszere. A település – járás - megye – ország, állandó
rész, valamint az emberi környezet és a gazdaság által meghatározott
változó rész összehangolása, vagyis a Gondoskodó Magyarország
általános jellemzése.
15-18 Hogyan
A Települési Törvények, mint az állam önszerveződésének alapjai.
A Szent Korona Értékrend mátrix-rendszerének gyakorlati felépítése.
A rendszer kialakulását - a képviseletüket előre jelző települések
(kerületek) adatain keresztül – gyakorlatban mutatom be.
3.3 Harmadik (alkalmazó) fokozat40
10-11 Megnyitás, bevezető
11-12 A mátrix-elmélet érvényesülése a Gondoskodó Magyarországon
12-13 Ebéd
13-14 A Gondoskodó Magyarország szabályrendszere (jogrendszere)
39
Szent Korona Értékrend Akadémia Második (gyakorlat) Fokozat -
http://nemzetiegyseg.com/Masodikfokozat.pdf
40
Szent Korona Értékrend Akadémia Harmadik (alkalmazó) Fokozat -
http://nemzetiegyseg.com/Alulrol%20fel%20es%20felulrol%20le.pdf
Hogyan
- 67 -
14-15 A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere
15-16 A Gondoskodó Magyarország választási rendszere
16-17 A Gondoskodó Magyarország állandó része: a magyar anyaföld
17-18 A Gondoskodó Magyarország változó része: a magyar ember
Hogyan
- 68 -
II. Településeken végzett tevékenységek
A küldetésüket a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad
magyarok (MAG-ok) saját településen kezdik el tevékenységüket.
1. Felkészülés
Az egy településen élő MAG-ok előkészülnek arra, hogy településük a Szent
Korona Értékrend része legyen.
a./ A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott
tevékenységvégzése jelenti.
Amennyiben egy adott településen csak egy MAG kezdi a feladat
végrehajtását, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó
anyagainak felhasználásával.
b./ A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése
jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a
településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.
c./ Az adatlapon szereplő adatokat41
az egyik számítógépes programjával
elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek
összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával
a település a szerves egység részeként működik.
Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a
Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a
település működési rendszerének szakirányú részét.
41
Települési Önellátó Rendszer - http://nemzetiegyseg.com/
Hogyan
- 69 -
2. A települések adatai az adatbázisban
a./ Általános adatok
Borsodnádasd
Polgármester Irsz. Helység Utca, hsz. Telefon E-mail Honlap
Ország-
gyűlési
képviselő
Kormos
Krisztián 3671 Borsodnádasd Alkotmány u. 3. 0 0 0
Riz Gábor
(FIDESZ)
Választók 2010. január 1. - Forrás:
http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU
kop. Ogy.kop.
Lakósok Terület Lakás
2 886 3 605 2 807 1 386 0,7786408 2,6010101 10 79
Hogyan
- 70 -
b./ Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye
Borsodnádasd
EU csatlakozási népszavazás – Forrás:
https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html
Szavazó Igen Nem Nem sz.
1 274 1 144 130 1 612
EU sarc (mFt) - Forrás:
http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html
2004 május 1-ig 3 219
2004 május 1-től 1 469
2 005 1 616
2 006 1 620
2 007 1 624
2 008 1 628
2 009 1 632
2 010 2 704
Összes 15 510
Hogyan
- 71 -
c./ Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település
háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint
Borsodnádasd
Vagyon-
növekedés
meg-
osztása %
Összes ebből
anyagi
ebből
nem
anyagi
összes fő Nemzeti
vagyonnövekedés
megosztása
életfeltétel
biztosítás-
nál: lakás
millió ft Ft.
Nemzeti vagyonnövekedés/év 18 025 7 299 10 726 3 605 5 000 000 /fő
Életfeltétel
biztosítás 41% 7 390 4 434 2 956 1 386 5 331 890 /család
családfenntartás 20% 1 478 886 592 1 066 378 /család
élelmezés 30% 2 217 1 330 887 1 599 567 /család
egyéb ellátás 30% 2 217 1 330 887 1 599 567 /család
lakásfenntartás 20% 1 478 886 592 1 066 378 /család
Közkiadás 34% 6 128 612 5 516 3 605 1 699 861 /fő
állam működtetés 10% 612 61 551 169 764 /fő
nevelés, oktatás 10% 612 61 551 169 764 /fő
egészségügyi ellátás,
szociális szolgáltatás 10% 612 61 551 169 764 /fő
nyugdíj 18% 1 103 110 993 305 963 /fő
közlekedés
(személyszállítás) 10% 612 61 551 169 764 /fő
energiaellátás,
közellátó szolgáltatás 10% 612 61 551 169 764 /fő
védelem 10% 612 61 551 169 764 /fő
kultúra, művészet 10% 612 61 551 169 764 /fő
települési működtetés
(közigazgatás) 10% 612 61 551 169 764 /fő
tartalék 2% 129 14 115 35 786 /fő
Fejlesztés,
kiegészítés 25% 4 507 2 253 2 254 3 605 1 250 208 /fő
közlekedés
(áruszállítás) 20% 901 450 451 249 930 /fő
kereskedelem 20% 901 450 451 249 930 /fő
idegenforgalom 10% 450 225 225 124 826 /fő
fejlesztés település
közvetlen érdekében 40% 1 802 901 901 499 861 /fő
fejlesztés település
közvetett érdekében 10% 453 226 227 125 661 /fő
Hogyan
- 72 -
d./ Az adatbázis adatai szakágazatonként
Közintézmények
Típus
Szervezet
(kirendeltség)
száma42
Szakképzett
foglalkoztatott43
Szakképzetlen
foglalkoztatott44
Önkormányzat
Tűzoltóság
Rendőrség
Posta
Helyi közlekedés
Energia-, víz- és csatornaszolgáltatás
Művészet
Művészeti ág Intézmények
száma45
Szakképzett
foglalkoztatott46
Egyéb
foglalkoztatott47
Népművész
Iparművész
Festő
Grafikus
Szobrász
Építész
42
Szervezet (kirendeltség) száma: A közintézmény típus feladatát ellátó szervezetek
(intézmények) száma 43
Szakképzett foglalkoztatott: a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú
végzettségű foglalkoztatott 44
Szakképzetlen foglalkoztatott: nem a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú
végzettségű foglalkoztatott 45
Intézmények száma: A művészeti ághoz tartozó intézmények száma 46
Szakképzett foglalkoztatott: a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű 47
Egyéb foglalkoztatott: nem a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű
foglalkoztatott
Hogyan
- 73 -
Tudomány
Tudományág Intézmények
száma48
Szakképzett
foglalkoztatott49
Egyéb
foglalkoztatott50
Társadalom-tudomány
Természet-tudomány
48
Intézmények száma: A tudományághoz tartozó intézmények száma 49
Szakképzett foglalkoztatott: a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű 50
Egyéb foglalkoztatott: nem a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű
foglalkoztatott
Hogyan
- 74 -
Egészségügy
Típus
Szakirányú
végzettségű
orvos51
Nem
szakirányú
végzettségű
orvos52
Szakképzett
ápoló53
Egyéb
foglalkoztatott54
Családorvosi rendelő
Szakrendelő
Kórház, klinika
Menőszolgálat
Állatorvosi rendelő
Állatkórház
Ellátottság
55 Egészségügyi helyzet
56
Nő Férfi
Kórházi ágy (db) Érrendszeri beteg
Háziorvos (fő) Daganatos beteg
Tüdőszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Alkoholista
Rákszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Drogfogyasztó
AIDS szűrésen résztvevők (fő) AIDS fertőzött
Állatorvos (fő)
Állatkórház férőhely (állat db)
51
Szakirányú végzettségű orvos: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú
végzettséggel rendelkező orvosok száma 52
Nem szakirányú végzettségű orvos: nem az intézménytípus jellege által meghatározott
szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 53
Szakképzett ápoló: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel
rendelkező ápolók száma 54
Egyéb foglalkoztatott: egészségügyi szakirányú végzettséggel nem rendelkező
foglalkoztatott 55
Ellátottság tábla: a település egészségügyi ellátottságának regisztrálása
A sor megnevezése szerinti adatokat kell beírni, a zárójelben szereplő egység szerint. 56
Egészségügyi helyzet: a település egészségügyi helyzetét jellemzi, nemenkénti
megoszlásban. Az adatokat a sorokhoz tartozó személyek számának megfelelően kell megadni.
Hogyan
- 75 -
Nevelés - oktatás
Oktatási intézmények:
a./ Bölcsőde
Típus57
Gyerek58
Szakképzett
óvónő59
Egyéb
foglalkoztatású60
b./ Óvoda
Típus61
Gyerek62
Szakképzett
óvónő63
Egyéb
foglalkoztatású64
57
Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 58
Gyerek: A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 59
Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű nevelő 60
Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb
foglalkoztatású személy 61
Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 62
Gyerek: Az óvodába beíratott gyermekek száma 63
Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű óvónő 64
Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb
foglalkoztatott
Hogyan
- 76 -
c./ Általános iskola
Típus65
Tanuló66
Szakképzett
pedagógus,
szakoktató67
Egyéb
foglalkoztatású68
d./ Középiskola
Típus, szak69
Tanuló70
Szakképzett
pedagógus,
szakoktató71
Egyéb
foglalkoztatású72
65
Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 66
Tanuló: beíratott tanulók száma 67
Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű
tanító, tanár vagy szakoktató 68
Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező
foglalkoztatott 69
Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az
intézmény jellege (gimnázium, szakközépiskola stb.) 70
Tanuló: beíratott tanulók száma 71
Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű
tanár vagy szakoktató 72
Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező
foglalkoztatott
Hogyan
- 77 -
e./ Felsőfokú
Típus, szak73
Hallgató74
Szakképzett
pedagógus,
szakoktató75
Egyéb
foglalkoztatású76
73
Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az
intézmény jellege (egyetem, főiskola, kar, szak) 74
Hallgató: beiratkozott hallgatók száma 75
Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű
tanár vagy szakoktató 76
Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező
foglalkoztatott
Hogyan
- 78 -
Védelem
1. Események77
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Személy elleni támadás78
Zsebtolvajlás79
Személyi tárgy elleni
bűncselekmény80
Lakás elleni
bűncselekmény81
Rablás82
Betöréses lopás83
2. Védelmi eszközök84
Típus Magánszemély85
Vállalkozás86
Közintézmény87
Összes88
Személyi riasztó
Személyi tárgyőrző
Kerékpár és
motorkerékpár riasztó
Gépkocsi riasztó
Gépkocsi indításgátló
Lakásvédelmi
rendszer
Épületvédelmi
rendszer
77
Események: A táblázat a település közbiztonsági helyzetének alakulását mutatja be. 78
Személy elleni támadás: gyilkosság, fizikai bántalmazás, becsületsértés, rágalmazás; 79
Zsebtolvajlás: közterületen, tömegközlekedési eszközön ruhából, vagy táskából történő lopás; 80
Személyi tárgy elleni bűncselekmény: ingatlan rongálás, illetve közlekedési eszköz
eltulajdonítás, vagy rongálás, amelynek helyszíne közterület; 81
Lakás elleni bűncselekmény: lakás, lakóház, telek elleni, annak megrongálására, vagy
megsemmisítésére irányuló cselekmény (gyújtogatás, robbantás); 82
Rablás: személyes tárgy erőszak alkalmazásával történő eltulajdonítása; 83
Betöréses lopás: más tulajdonát képező ingatlanba történő behatolás és az abban lévő
ingóságok eltulajdonítása. 84
Védelmi eszközök: A táblázat azt fejezi ki, hogy a személy- és vagyonvédelem eszközeit a
településen milyen mértékben alkalmazzák. Az adatok a védelmi eszköz használati arányát
fejezik ki a teljes potenciális alkalmazó %-ában. 85
Magánszemély: természetes személy, kortól, nemtől függetlenül; 86
Vállalkozás: gazdasági társaság, profiltól függetlenül; 87
Közintézmény: önkormányzat, rendőrség, iskola, könyvtár, múzeum, templom (imaház) stb. 88
Összesen: az előző oszlopok összesítése.
Hogyan
- 79 -
Család
Korosztályok és nemek adatai
Nemek és korosztályok - 2009. évi adatok
forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012
Nők
Ifjú kor 0 Aktív kor 0 Idős kor 0
Összes 0
Férfiak
Ifjú kor 0
Aktív kor 0 Idős kor 0
Összes 0
Hogyan
- 80 -
Családok általános adatai89
Egy
házta
rtásb
an
élők
Gyerm
ekek
90
Aktív korú91
Nyugdíjas
92
Egy fő
re eső
jöved
elem9
3
Lak
ás típ
us
94
Nő Férfi
Dolg
ozik
95
Nem
dolg
ozik
96
Dolg
ozik
Nem
dolg
ozik
Nő
Férfi
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
>10
89
Családok adatai: A táblázat a háztartások adatait tartalmazza. „Háztartás” itt az egy
lakásban élők összességét jelenti, akik a lakás helyiségeit közösen használják, és jövedelmükkel
közösen gazdálkodnak.
A sorok az azonos számú személyt magában foglaló háztartásokra vonatkoznak. 90
Gyermekek: kiskorú, vagy nappali tagozatos tanulmányokat folytató fiatal felnőtt; 91
Aktívkorú (nemenkénti megoszlásban) 92
Nyugdíjas: nyugellátásban részesül; 93
Egy főre eső jövedelem: = a sor szerinti háztartások átlagos háztartásonkénti egy főre eső
jövedelme. 94
Lakás-típus
1 = családi ház
2 = társasházi főbérleti lakás
3 = idegen tulajdonú házban főbérleti lakás
4 = szolgálati lakás
5 = albérlet 95
Dolgozik: nem nyugdíjas és rendszeres munkanélküli segélyen kívüli jövedelemmel
rendelkezik; 96
Nem dolgozik: jövedelem nélkül (munkanélküli segélyben részesül, vagy a nélküli);
Hogyan
- 81 -
Ifjúkor
Ifjúkorúak általános adatai
Ifjúkorúak általános adatai - 2009. évi adatok forrás:
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012
0-2 éves 0 3-5 éves 0
6-13 éves 0 14 éves 0 15-17 éves 0
Összesen: 0
Ifjúkorúak korcsoportonkénti adatai
a. 14 év alatti fiatalok97
Korcsoport98
Lány Fiú99
Mindösszesen100
Intézménybe
beíratott101
Összes
Intézménybe
beíratott Összes
Intézménybe
beíratott Összes
-6
6-14
97
14 év alatti fiatalok: A táblázat a 14 év alatti (óvodás és általános iskoláskorú) gyermekek
adatait tartalmazza. 98
Korcsoport: A sorok a korcsoportot jelentik. 99
Nemenként kell beírni, hogy hány gyerek tartozik összesen az adott korcsoportba, és közülük
hányan járnak óvodába vagy iskolába. 100
A nemenkénti adatokat a mindösszesen rovatban kell összegezni. 101
Intézménybe beíratott: A korcsoportnak megfelelő intézménybe (bölcsőde, óvoda, általános
iskola) beíratott gyermekek száma
Hogyan
- 82 -
b. 14 – 18 éves102
:
Típus103
Nem
Gim
n. 1
04
Mgazd
.1
05
Ipar
10
6
Keres-
ked
elem1
07
Ven
dég
-
látá
s1
08
Szo
lgál-
tatá
s1
09
Szá
llítás
11
0
Egyéb
11
1
Mu
nk
a-
nélk
üli
11
2
Össze-
sen1
13
Középiskola Lány ------
Fiú ------
Szakmunkás-
képző
Lány ------ ------
Fiú ------ ------
15 – 18 éves
nem tanul
Lány ------
Fiú ------
102
14-18 éves: A táblázat az általános iskoláskort betöltött gyermekekre vonatkozik, nemenkénti
sorpáronként. 103
Típus:
Az első két sorpár a nappali tagozaton tanulók adatait tartalmazza. A továbbtanulás
intézménytípusának megfelelően kell beírni az ott tanuló gyermekek számát.
A harmadik sorpárba (15-18 éves nem tanul) azoknak a gyerekeknek a számát kell beírni, akik
oktatási intézményben nem folytatják tanulmányaikat. 104
Gimn: gimnázium, művészeti, ipari szakközépiskola; 105
Mgazd.: 1-2 sorpárnál: mezőgazdasági szakközépiskola, szakmunkásképző;
3. sorpárnál: a mezőgazdaságban (családi gazdaságban) dolgozik; 106
Ipar:
1-2 sorpárnál: ipari szakközépiskola, szakmunkásképző;
3. sorpárnál: iparban (családi vállalkozásban) dolgozik; 107
Keresk:
1-2 sorpárnál: közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskola, szakmunkásképző;
3. sorpárnál: kereskedelemben (családi vállalkozásban) dolgozik; 108
Vendéglátás:
1-2 sorpárnál: vendéglátó, idegenforgalmi szakközépiskola, szakmunkásképző;
3. sorpárnál: vendéglátásban (családi vállalkozásban) dolgozik; 109
Szolgáltatás:
1-2 sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatással kapcsolatos szakközépiskola,
szakmunkásképző;
3. sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatásbansal (családi vállalkozásban) dolgozik; 110
Szállítás:
1-2 sorpárnál: szállítási, közlekedési szakközépiskola, szakmunkásképző;
3. sorpárnál: szállítási, közlekedési szakmában (családi gazdaságban) dolgozik; 111
Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 112
Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 113
Összesen: az előző oszlopok összesítése.
Hogyan
- 83 -
Aktív kor
Aktívkorúak általános adatai
2009. évi adatok forrás:
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012
Nők 0 Férfiak 0
Összes: 0
Aktívkorúak korcsoportonkénti adatai
a. Tanulók
114
Nem
Mező
-
gazd
asá
g1
15
Ipar
11
6
Keres-
ked
elem1
17
Ven
dég
-
látá
s1
18
Szo
lgál-
tatá
s1
19
Szá
llítás
12
0
Jog,
közg
azd
. 12
1
Egész-
ségü
gy
12
2
Ped
agógu
s-
kép
zés1
23
Egyéb
12
4
Összesen
12
5
Nő
Férfi
114
Tanulók: Ebben a táblázatban a nappali felsőfokú képzésben részt vevő fiatalok adatai
szerepelnek nemenkénti sorpárban (az intézmény fokozat nincs megbontva).
Az oszlopok fejrészében szereplő megnevezések a következőket jelentik (a kitöltés helyét annak
az intézményen belüli karnak a jellege határozza meg, amelynek a fiatal hallgatója): 115
Mezőgazdaság: mezőgazdasági vagy élelmiszeripari képzést adó intézményben tanul; 116
Ipar: műszaki és építőipari képzést adó intézményben tanul; 117
Kereskedelem: kereskedelmi képzést adó intézményben tanul; 118
Vendéglátás: vendéglátóipari képzést adó intézményben tanul; 119
Szolgáltatás: közellátó vagy szociális szolgáltatási képzést adó intézményben tanul; 120
Szállítás: szállítási és közlekedési végzettséget adó intézményben tanul; 121
Jog, közgazd.: jogi, pénzügyi, közgazdasági képzést adó intézményben tanul; 122
Egészségügy: egészségügyi képzést adó intézményben tanul; 123
Pedagógus-képzés: pedagógus végzettséget adó intézményben tanul; 124
Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 125
Összesen: az előző oszlopok összesítése
Hogyan
- 84 -
b. Nem tanuló felnőttek adatai126
:
Életkor Nem
Köza
lkal-
mazo
tt1
27
Alkalmazott128
Válla
lkozó
12
9
Egyéb
13
0
Nem
dolg
ozik
13
1
Mu
nk
an
élkü
li1
32
Mező
ga
zd. 1
33
Ipar
13
4
Keres-
ked
elem1
35
Ideg
en-
forg
alo
m1
36
Szo
lgálta
tás.
13
7
Szá
llítás
13
8 19 -
24 éves
Nő
Férfi
25 -
34 éves
Nő
Férfi
35 -
44 éves
Nő
Férfi
45 -
55 éves
Nő
Férfi
55. év
fölötti
Nő
Férfi
126
Nem tanulók felnőttek adatai: A táblázat az aktív felnőtt korú (19 fölötti, nem nyugdíjas)
lakósok foglalkozási adatait tartalmazzák, nemenkénti sorpárban. 127
Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 128
Alkalmazott: (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában): 129
Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági
szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 130
Egyéb: az előzőektől eltérő típusú munkát végez; 131
Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 132
Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 133
Mgazd: mezőgazdasági, élelmiszeripari alkalmazott; 134
Ipar: könnyű-, nehéz- és energiaipari alkalmazott; 135
Keresked: kereskedelmi alkalmazott; 136
Idegenf.: Idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 137
Szolgáltat: közellátó- vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 138
Szállítás: szállítási, közlekedési alkalmazott;
Hogyan
- 85 -
Időskor
Időskorúak általános adatai
2009. évi adatok forrás:
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012
Nők 0 Férfiak 0
Összes: 0
Időskorúak nemenkénti adatai139
Nem
Köza
lkal-
mazo
tt1
40
Alkalmazott141
Válla
l-
kozó
14
2
Egyéb
14
3
Csa
k n
yu
g-
díjb
ól él 1
44
Összesen
14
5
Mgazd
.1
46
Ipar
14
7
Keresk
.1
48
Ideg
enf.
14
9
Szo
lgált.
15
0
Szá
llítás
15
1
Nő Férfi
139
Az időskorúak adatai: A táblázat a bármilyen jogcímű nyugellátásban részesülő személyek
adatait tartalmazza, nemenkénti sorpárban. 140
Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 141
Alkalmazottak (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában) 142
Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági
szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 143
Egyéb: az előző jogcímekbe nem sorolható forrásból származó, rendszeres jövedelme van; 144
Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 145
Összesen: az előző oszlopok összesítése. 146
Mgazd.: mezőgazdasági alkalmazott; 147
Ipar: ipari alkalmazott; 148
Keresked.: kereskedelmi alkalmazott; 149
Idegenf.: idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 150
Szolgált.: közellátó vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 151
Szállítás: szállítási vagy közlekedési alkalmazott;
Hogyan
- 86 -
Nők
Nők korcsoportonkénti adatai
2009. évi adatok forrás:
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012
Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Aktív
korú Nyugdíjas
0 0 0
Nők általános adatai
Korcsoport
Foglalkozás Egyed
ül él 1
52
Csa
lád
ban
él 15
3
Tan
ul 1
54
Alk
alm
azo
tt1
55
Válla
lkozó
15
6
Mu
nk
a-
nélk
üli 1
57
Nem
dolg
ozik
15
8
Csa
k n
yu
gd
íj-
ból él 1
59
Ifjúkor
Aktívkor
Időskor
152
Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 153
Családban él: Többszemélyes háztartásban él 154
Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 155
Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 156
Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági
szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 157
Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 158
Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 159
Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.
Hogyan
- 87 -
Férfiak
Férfiak korcsoportonkénti adatai
2009. évi adatok forrás:
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012
Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas
0 0 0
Férfiak általános adatai
Korcsoport
Foglalkozás Egyed
ül él 1
60
Csa
lád
ban
él 16
1
Tan
ul 1
62
Alk
alm
azo
tt1
63
Válla
lkozó
16
4
Mu
nk
a-
nélk
üli 1
65
Nem
dolg
ozik
16
6
Csa
k
nyu
gd
íjból
él 16
7
Ifjúkor
Aktívkor
Időskor
160
Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 161
Családban él: Többszemélyes háztartásban él 162
Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 163
Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 164
Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági
szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 165
Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 166
Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 167
Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.
Hogyan
- 88 -
Nemzetiség
Nemzetiségenkénti általános adatok
nemzet
Államalapító- és államalkotó nemzetiségek 2010. -
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT
% fő
magyar 100,00% 0
bolgár 0,00% 0
cigány 0,00% 0
görög 0,00% 0
horvát 0,00% 0
lengyel 0,00% 0
német 0,00% 0
örmény 0,00% 0
román 0,00% 0
ruszin 0,00% 0
szerb 0,00% 0
szlovák 0,00% 0
szlovén 0,00% 0
ukrán 0,00% 0
vendég 0,00% 0
Összesen: 100,00% 0
Korcsoportonkénti adatok
Korcsoport Nem
Foglalkozás Egyed
ül él 1
68
Csa
lád
ban
él 16
9
Tan
ul 1
70
Alk
al-
mazo
tt1
71
Válla
lkozó
17
2
Mu
nk
a-
nélk
üli 1
73
Nem
dolg
ozik
17
4
Csa
k
nyu
gd
íjból
él 17
5
Ifjúkor Nő
Férfi
Aktívkor Nő
Férfi
Időskor Nő
Férfi
168
Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 169
Családban él: Többszemélyes háztartásban él 170
Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 171
Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 172
Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági
szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 173
Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 174
Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 175
Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.
Hogyan
- 89 -
Vallás
Vallásonkénti általános adatok
Vallás
Vallások 2010. - Forrás:
http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT
% fő
Római katolikus 0,00% 0
Görög katolikus 0,00% 0
Református 0,00% 0
Evangélikus 0,00% 0
Unitárius 0,00% 0
Egyéb 0,00% 0
Összes: 0,00% 0
A vallásgyakorlás feltételei
Felekezet,
templom,
imaház176
Hívők
száma177
Szakképzett
lelkész178
Szakképzetlen
segéderő179
Egyéb
foglalkoztatottak180
176
Felekezet, templom, imaház: Felekezet megnevezése, templom, imaház neve, címe 177
Hívők száma: Az egyházi intézmény közösségéhez tartozó hívek száma 178
Szakképzett lelkész: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, szakképzett lelkészek száma 179
Szakképzetlen segéderő: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, hitélettel kapcsolatos
munkát végző személyek száma 180
Egyéb foglalkoztatottak: Az egyházi intézmény fenntartására foglalkoztatott, nem hitéleti
munkát végző személyek száma
Hogyan
- 90 -
Környezetvédelem
Csatornázottság181
(km) ---------------------- ----------------------- ----- -------------- -----
Szennyvízemésztő182
(ház db) ---------------------- ----------------------- ----- -------------- -----
Háztartási
hulladékgyűjtés183
(ház
db)
Rendszeres184
Eseti185
Nincs186
Hulladék elhelyezés 187
(x) Tároló
188 Megsemmisítő
189 Nincs
190
Közterület gondozás191
(x) Mindenütt
192 Csak belterületen
193 Sehol
194
Tisztítószer
használat195
(család) Környezetbarát
196 Környezetkárosító
197 Vegyes
198
181
Csatornázottság: a település csatornahálózatának hosszát kell megadni km-ben. 182
Szennyvíz emésztő: azoknak a házaknak a számát kell megadni, amelyek rendelkeznek
szennyvízemésztővel. 183
Háztartási hulladékgyűjtés: A megfelelő szöveg mellé azoknak a házaknak a számát kell
írni, amelyekre a szöveg vonatkozik. 184
Háztartási hulladékgyűjtés rendszeres: minden hét azonos napján (napjain) történő
háztartási hulladékgyűjtés; 185
Háztartási hulladékgyűjtés eseti: havonta legalább egyszer, hirdetéssel jelzett
hulladékgyűjtés; 186
Háztartási hulladékgyűjtés nincs: a hulladékgyűjtés nincs, vagy rendszertelenül van
megoldva. 187
Hulladék elhelyezés: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 188
Hulladék elhelyezés tárolóban: a település rendelkezik hulladéktárolóval 189
Hulladék elhelyezés megsemmisítéssel: a település rendelkezik hulladékmegsemmisítővel; 190
Hulladék elhelyezés nincs: a településen nincs sem hulladéktároló telep, sem
hulladékmegsemmisítő. 191
Közterület gondozás: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 192
Közterület gondozás rendszeres: A közterület gondozását (söprés, mosás, hó-eltakarítás,
csúszásgátlás, folyamatos javítás, parkosítás) a település minden közterületén rendszeresen
végzik. 193
Közterület gondozás eseti: A közterület gondozást a belterületen rendszeresen végzik, a
külterületeken esetenként, vagy nem. 194
Közterület gondozás nincs: A közterület gondozását rendszeresen és tervezetten nem végzik. 195
Tisztítószer használat: A megfelelő szöveg mellé a tisztítószerek használati arányát kell
beírni a teljes tisztítószer-használat %-ában. 196
Tisztítószer használat környezetbarát: kizárólag természetes anyagokat tartalmazó
tisztítószereket használ; 197
Tisztítószer használat környezetkárosító: kizárólag mérgező és természetkárosító anyagokat
tartalmazó tisztítószereket használ; 198
Tisztítószer használat vegyes: környezetkímélő és környezetkárosító tisztítószereket egyaránt
használ (nem figyeli).
Hogyan
- 91 -
Mezőgazdaság és élelmiszeripar
Tulajdon-adatok199
Tulajdon
(birtokjog) típus
Hektár200
Tulaj-
donos
és
család-
tag201
Alkal-
mazott202
Magyar használat Külföldi használat
<20
ha203
21-50
ha204
>50
ha205
<20
ha206
21-50
ha207
>50
ha208
Családi birtok
Szervezet
Nagybirtok
Állami földalap ----------
199
Tulajdon-adatok: A táblázat a mezőgazdasági hasznosítású földtulajdon-használók
elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes tulajdontípusok adatait tartalmazzák. 200
Hektár: a tulajdontípushoz tartozó összes terület hektárban; 201
Tulajdonos és családtag: a mezőgazdasági földtulajdon tulajdonosainak és azok
családtagjainak a száma; 202
Alkalmazott: a mezőgazdasági földtulajdon-típuson dolgozó összes alkalmazott száma; 203
<20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt,
20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 204
21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által
használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 205
>50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt,
50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe; 206
<20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt,
20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 207
21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által
használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 208
>50 ha = a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt,
50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe;
Hogyan
- 92 -
Földterület felhasználása és növénytermesztés209
:
Terület típusa210
Növény
-típus
Magángazdaság Szervezeti
kisbirtok Nagybirtok
Állami
földalap
Ter.
(ha)211
Átl.
term.
t/ha212
Ter.
(ha)213
Átl.
term.
t/ha214
Ter.
(ha)215
Átl. term.
t/ha216
Ter.
(ha)217
Átl.
term.
t/ha218
Belterület ------- X219
----- X220
----- X221
----- X222
-----
Szántó ------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
209
Földterület használata és növény-termesztés: A táblázat a földtulajdon-használat elosztását
mutatja a településen. A sorok az egyes növénytípusok, illetve egyéb területek adatait
tartalmazzák.
A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok
kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában)
lévő mezőgazdasági területet jelenti. 210
Terület típusa: A sorok a növényfajtákra vonatkoznak, belterületi (jele: b) és külterületi
(jele: k) megoszlásban 211
Magángazdaság terület: A növényfajta családi birtokú termesztésének összes területe
hektárban. 212
Átlagos termés magángazdaságon: A családi birtokon termesztett növényfajta átlagtermése
tonna/hektárban. 213
Szervezet tulajdonában lévő terület: A növényfajta szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon
történő termesztésének összes területe hektárban. 214
Átlagos termés a szervezet tulajdonában lévő területen: A szervezet tulajdonában lévő
kisbirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 215
Nagybirtok területe: A növényfajta nagybirtokon történő termesztésének összes területe
hektárban. 216
Nagybirtok átlagos termés: A nagybirtokon termesztett növényfajta átlagtermése
tonna/hektárban. 217
Földalap terület: A növényfajta állami földalaphoz tartozó területen történő termesztésének
összes területe hektárban. 218
Átlagos termés a nemzeti földalapon: A szövetkezeti birtokon termesztett növényfajta
átlagtermése tonna/hektárban. 219
Belterületi magánterület: A magántulajdonú, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület
hektárban. 220
Szervezet tulajdonában lévő kisbirtok terület: Szervezet tulajdonában lévő, 50 hektárnál
kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 221
Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő nagybirtok terület: Szervezet vagy
magánszemély tulajdonában lévő, 50 hektárnál nagyobb mezőgazdasági terület hektárban. 222
Állami földalap terület: Az önkormányzati és állami tulajdonú mezőgazdasági terület
hektárban.
Hogyan
- 93 -
Terület típusa210
Növény
-típus
Magángazdaság Szervezeti
kisbirtok Nagybirtok
Állami
földalap
Ter.
(ha)211
Átl.
term.
t/ha212
Ter.
(ha)213
Átl.
term.
t/ha214
Ter.
(ha)215
Átl. term.
t/ha216
Ter.
(ha)217
Átl.
term.
t/ha218
Zöldség és
gyümölcs ------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Szőlő
Rét, legelő
Erdő
Bánya ------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----
Élelmiszeripari ----- ----- ----- -----
Könnyúipari ----- ----- ----- -----
Nehézipari ----- ----- ----- -----
Energiaipari ----- ----- ----- -----
Víz (folyó, tó) ----- ----- ----- -----
Összesen: ----- ----- ----- -----
Hogyan
- 94 -
Állattenyésztés223
Állatfajta Magán-
gazdaság224
Szervezeti
kisbirtok225
Nagy-
birtok226
Szarvasmarha227
húshasznú (db)
tejhasznú (db)
napi tejhozam (hl)
Sertés228
darab
Juh229
darab
napi tejhozam (hl)
éves gyapjúmennyiség (q)
Kecske230
darab
napi tejhozam (hl)
Liba231
darab
napi tojáshozam (1000 db)
Évi tollmennyiség (q)
X232
darab
napi tojáshozam (1000 db)
223
A táblázat a haszonállat tartást mutatja a településen. A sorokban lévő hasábok az egyes
haszonállatfajták és azok másodlagos termékei adatait tartalmazzák.
A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés
az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági
területet jelenti.
Haszonállat: Az élelmezésre tartott állatokat jelenti ebben a felmérésben. 224
Magángazdaság: A magángazdaságokban nevelt állatok adatai; 225
Szervezeti kisbirtok: A szervezetek tulajdonában lévő gazdaságokban nevelt állatok adatai; 226
Nagybirtok: A nagybirtokokon nevelt állatok adatai. 227
A szavasmarhákra vonatkozó adatok négy sorban szerepelnek:
az első sor a húshasznú állomány (bika és tehén együtt) darabszámát,
a második sor a tejhasznú állomány darabszámát,
a harmadik sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 228
Sertés darabszám 229
A juhokra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek:
az első sor a darabszámot,
a második sor a napi tejhozamot hektoliterben,
a harmadik sor az éves gyapjúmennyiséget mázsában tartalmazza. 230
A kecskékre vonatkozó adatok két sorban szerepelnek:
az első sor a darabszámot,
a második sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 231
A libákra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek:
az első sor a darabszámot,
a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban,
a harmadik sor az évi tollmennyiséget mázsában tartalmazza. 232
Az egyéb baromfira vonatkozó adatok két sorban szerepelnek:
az első sor a darabszámot,
a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban tartalmazza.
Hogyan
- 95 -
Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása233
Iparág234
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma235
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma236
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma237
Foglalkozta-tottak
száma
fő238
Priv
a-
tizált 2
39
19
90
előtti 2
40
fő241
Priv
a-
tizált 2
42
19
90
előtti 2
43
fő244
Priv
a-
tizált 2
45
19
90
előtti 2
46
233
Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja
meg, hogy a településen az élelmiszeripar tulajdonos-változása hogyan hatott a
foglalkoztatottságra. 234
Iparág: Élelmiszeripari alágazat (konzervipar, növényolajipar, húsipar, cukoripar stb. és
gyógyszeripar) 235
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 236
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 237
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 238
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 239
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 240
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 241
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 242
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 243
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 244
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 245
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 246
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 96 -
Ipar
Könnyűipar
Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása247
Iparág248
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma249
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma250
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma251
Foglalkozta-
tottak száma
fő252
Priv
a-
tizált 2
53
19
90
előtti 2
54
fő255
Priv
a-
tizált 2
56
19
90
előtti 2
57
Fő
258
Priv
a-
tizált 2
59
19
90
előtti 2
60
247
Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja
meg, hogy a településen a könnyűipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 248
Iparág: Könnyűipari alágazatok (textilipar, bútoripar, faipar, építőipar, építőanyag-ipar stb.) 249
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 250
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 251
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 252
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 253
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 254
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 255
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 256
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 257
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 258
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 259
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 260
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 97 -
Nehézipar
Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása261
Iparág262
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma263
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma264
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma265
Foglalkozta-
tottak száma
fő266
Priv
a-
tizált 2
67
19
90
előtti 2
68
fő269
Priv
a-
tizált 2
70
19
90
előtti 2
71
fő272
Priv
a-
tizált 2
73
19
90
előtti 2
74
261
Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg,
hogy a településen a nehézipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 262
Iparág: Nehézipari alágazatok (gépipar, járműipar stb.) 263
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 264
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 265
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 266
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 267
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 268
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 269
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 270
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 271
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 272
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 273
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 274
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 98 -
Energiaipar
Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása275
Iparág276
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma277
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma278
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma279
Foglalkozta-
tottak száma
fő280
Priv
a-
tizált 2
81
19
90
előtti 2
82
fő283
Priv
a-
tizált 2
84
19
90
előtti 2
85
fő286
Priv
a-
tizált 2
87
19
90
előtti 2
88
275
Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja
meg, hogy a településen az energiaipar tulajdonos-változása hogyan hatott a
foglalkoztatottságra. 276
Iparág: Energiaipari alágazatok (villamos-ipar, gázipar, olajipar stb.) 277
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 278
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 279
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 280
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 281
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 282
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 283
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 284
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 285
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 286
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 287
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 288
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 99 -
Szolgáltatás
Közellátó szolgáltatás
Közellátó szolgáltatás adatai289
Szolgáltatá
s típusa 290
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma291
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma292
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma293
Foglalkozta-
tottak száma
fő294
Priv
a-
tizált 2
95
19
90
előtti 2
96
fő297
Priv
a-
tizált 2
98
19
90
előtti 2
99
fő300
Priv
a-
tizált 3
01
19
90
előtti 3
02
289
Közellátó szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közellátó
szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 290
Szolgáltatás típusa: Közellátó szolgáltatási típusok: elektromos energia, gázenergia, fűtési
energia, víz- és csatorna stb. 291
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 292
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 293
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 294
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 295
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 296
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 297
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 298
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 299
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 300
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 301
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 302
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 100 -
Szociális szolgáltatás
Szociális szolgáltatás adatai303
Szolgáltatá
s típusa 304
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma305
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma306
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma307
Foglalkozta-
tottak száma
fő308
Priv
a-
tizált 3
09
19
90
előtti 3
10
fő311
Priv
a-
tizált 3
12
19
90
előtti 3
13
fő314
Priv
a-
tizált 3
15
19
90
előtti 3
16
303
Szociális szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szociális
szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 304
Szolgáltatás típusa: Szociális szolgáltatási típusok: idősgondozás, gyermekgondozás,
hajléktalanok gondozása, egészségügyileg károsodottak gondozása stb. 305
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 306
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 307
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 308
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 309
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 310
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 311
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 312
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 313
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 314
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 315
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 316
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 101 -
Idegenforgalom
Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok317
Tevékenység
típusa 318
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma319
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma320
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma321
Foglalkozta-
tottak száma
fő322
Priv
a-
tizált 3
23
19
90
előtti 3
24
fő325
Priv
a-
tizált 3
26
19
90
előtti 3
27
fő328
Priv
a-
tizált 3
29
19
90
előtti 3
30
317
Idegenforgalmi és vendéglátóipari adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen
az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 318
Tevékenység típusa: Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tevékenységek: étterem, szálloda,
szabadidőközpont stb. 319
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 320
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 321
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 322
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 323
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 324
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 325
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 326
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 327
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 328
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 329
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 330
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 102 -
Kereskedelem
Kereskedelmi adatok331
Kereskedelmi
típus 332
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma333
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
számaíl334
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma335
Foglalkozta-
tottak száma
fő336
Priv
a-
tizált 3
37
19
90
előtti 3
38
fő339
Priv
a-
tizált 3
40
19
90
előtti 3
41
fő342
Priv
a-
tizált 3
43
19
90
előtti 3
44
331
Kereskedelmi adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a kereskedelmi
tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 332
Kereskedelmi típus: Bevásárlóközpont, vegyesáru- és szakosodott kis- és nagykereskedelem,
élelmiszer kis- és nagykereskedelem, vegyiáru kis- és nagykereskedelem stb. 333
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 334
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 335
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 336
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 337
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 338
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 339
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 340
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 341
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 342
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 343
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 344
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 103 -
Hogyan
- 104 -
Szállítás, közlekedés
Szállítás
Szállítási adatok345
Szállítási
típusok 346
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma347
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma348
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma349
Foglalkozta-
tottak száma
fő350
Priv
a-
tizált 3
51
19
90
előtti 3
52
fő353
Priv
a-
tizált 3
54
19
90
előtti 3
55
fő356
Priv
a-
tizált 3
57
19
90
előtti 3
58
345
Szállítási adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szállítási tevékenység
tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 346
Szállítási típusok: Élelmiszerszállítás, vegyi-áru szállítás, építőanyag szállítás,
energiahordozó szállítás stb. 347
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 348
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 349
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 350
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 351
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 352
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 353
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 354
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 355
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 356
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 357
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 358
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 105 -
Közlekedés
Közlekedési adatok359
Közlekedési
típusok 360
Üzemek száma és foglalkoztatott létszám
Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon
Üzemek
száma361
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma362
Foglalkozta-
tottak száma Üzemek
száma363
Foglalkozta-
tottak száma
fő364
Priv
a-
tizált 3
65
19
90
előtti 3
66
fő367
Priv
a-
tizált 3
68
19
90
előtti 3
69
fő370
Priv
a-
tizált 3
71
19
90
előtti 3
72
359
Közlekedési adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közlekedés tulajdonos-
változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 360
Közlekedési típusok: Vasúti, közúti, légi és vízi helyi, helyközi és távolsági menetrendszerű
tömegközlekedés, illetve alkalmi személyszállítás. 361
Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 362
Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek
száma a felmérés időpontjában; 363
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú
vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 364
Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 365
Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 366
Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 367
Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú
vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 368
Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú
vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 369
Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben. 370
Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes
tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 371
Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes
tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 372
Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak
száma a 1990-ben.
Hogyan
- 106 -
Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája
Kezdeményező
Dön
tés-elők
észítés,
jogsza
bály
terveze
t
előter
jesztése
Elfogadó Döntéshozó Ellenőrző
Települési
önkormányzati
rendelet
Önkormányzat,
Népi
kezdeményezés
Polgármester Települési
Önkormányzat Polgármester
Nemzeti
Tanács
Hogyan
- 107 -
4./ Települési elöljárók és követek jelölése és választása
A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal
rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves
egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül
választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és
gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével
kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény373
szerint.
Magyarország elnöke Magyarország miniszterelnöke
Nemzeti Tanács Kormány
Országgyűlés
alsóházának tagja
Országgyűlés
felsőházának tagja
Települési
önkormányzatok
Társadalmi csoportok
önkormányzatai
Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi
elöljáróság jelölése és választása.
Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a
települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.
Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve
szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend
szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek
Jogérvényesítési szerződést374
kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési
Elöljáróságot.
A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített
önkormányzati terv a Település Törvényévé válik.
A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános
Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület
szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.
373
Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint
Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 191 – 230. oldal
374
Jogérvényesítési szerződés - http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf
Hogyan
- 108 -
A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó
Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita
eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.
Hogyan
- 109 -
III. Járásokban végzett tevékenységek
Járás kifejezésen – a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba
lépéséig – a választókörzeteket értjük.
A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott
települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát.
1. A Járási Általános Jelölőgyűlés
a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés
alsóházában,
Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás
településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás
lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek
Jogérvényesítési szerződést370
kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés
alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás
Törvényévé.
Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.
b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.)
elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita
jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít,
amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.
c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.
Hogyan
- 110 -
2. Területi és szakmai jelölés
Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület
szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.
Járási (kerületi) általános adatok
Ózdi járás
Település 2010. január 1. - Forrás:
http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU
kop.
Ogy.
kop. Lakós Terület Lakás
Arló 4 198 4 685 1 166 1,11600762 3,60034305 10 80
Bánréve 1 447 662 552 0,45749827 2,62137681 4 32
Borsodbóta 951 813 355 0,85488959 2,67887324 3 23
Borsodnádasd 3 605 2 807 1 386 0,77864078 2,60101010 10 79
Borsodszentgyörgy 1 387 2 153 482 1,55227109 2,87759336 4 29
Bükkmogyorósd 185 990 107 5,35135135 1,72897196 1 5
Csernely 1 001 2 063 458 2,06093906 2,18558952 3 24
Csokvaomány 960 1 501 451 1,56354167 2,12860310 3 25
Domaháza 1 006 2 882 343 2,86481113 2,93294461 3 20
Dubicsány 319 1 300 115 4,07523511 2,77391304 1 7
Farkaslyuk 1 954 564 629 0,28863869 3,10651828 5 38
Gömörszőlős 95 877 47 9,23157895 2,02127660 1 2
Hangony 1 774 3 910 615 2,20405862 2,88455285 5 36
Hét 570 371 213 0,65087719 2,67605634 1 12
Járdánháza 1 970 1 124 654 0,57055838 3,01223242 5 40
Kelemér 563 1 880 171 3,33925400 3,29239766 1 11
Királd 957 788 411 0,82340648 2,32846715 3 21
Kissikátor 362 1 038 128 2,86740331 2,82812500 1 8
Lénárddaróc 373 516 170 1,38337802 2,19411765 1 9
Nekézseny 909 1 410 345 1,55115512 2,63478261 2 21
Ózd 39 114 9 156 14 911 0,23408498 2,62316411 110 865
Putnok 7 625 3 473 2 586 0,45547541 2,94856922 20 161
Sajómercse 264 1 117 130 4,23106061 2,03076923 1 6
Sajónémeti 600 739 250 1,23166667 2,40000000 2 12
Sajópüspöki 596 947 205 1,58892617 2,90731707 1 12
Sajóvelezd 911 2 302 313 2,52689352 2,91054313 2 19
Sáta 1 422 1 645 550 1,15682138 2,58545455 4 36
Serényfalva 1 061 1 963 366 1,85014138 2,89890710 3 24
Uppony 408 1 281 190 3,13970588 2,14736842 1 11
Ózdi járás 76 587 54 957 28 299 0,71757609 2,70635005 211 1 668
Hogyan
- 111 -
Budapest XVIII. kerület
Polgár-
mester Irsz. Helység
Utca,
hsz. Telefon E-mail Honlap
Ország-
gyűlési
képviselő
Ughy Attila 1184
Budapest
XVIII.
kerület
Üllői
út 400.
1/296-
1330 [email protected]
Kucsák
László
(FIDESZ),
Ughy Attila
(FIDESZ)
Választók 2010. január 1. - Forrás:
http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU
kop. Ogy.kop.
Lakósok Terület Lakás
77 407 93 652 3 860 43 545 0,0412164 2,1506947 181 1200
Hogyan
- 112 -
A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint
Településenkénti (kerületi) nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma
Ózdi járás
Település
Választásra
jogosultak
Nem
zetgy
űlési ta
g
(lega
láb
b)
Elö
ljáró
és
kép
viselő
jelölt
tám
og
ató
k
Terület J
árá
si ön
ko
rmá
nyza
ti
tag
Lakósok
Já
rási sza
km
ai
ön
ko
rmá
ny
zati ta
g
száma %-a hektár % száma %-a
Arló 2 928 4,91% 3 872 4 685 8,52% 5 4 198 5,48% 3
Bánréve 1 151 1,93% 1 343 662 1,20% 1 1 447 1,89% 1
Borsodbóta 727 1,22% 1 217 813 1,48% 1 951 1,24% 1
Borsodnádasd 2 886 4,84% 3 860 2 807 5,11% 3 3 605 4,71% 2
Borsodszentgyörgy 1 080 1,81% 1 322 2 153 3,92% 2 1 387 1,81% 1
Bükkmogyorósd 161 0,27% 1 48 990 1,80% 1 185 0,24% 1
Csernely 779 1,31% 1 232 2 063 3,75% 2 1 001 1,31% 1
Csokvaomány 788 1,32% 1 235 1 501 2,73% 2 960 1,25% 1
Domaháza 733 1,23% 1 218 2 882 5,24% 3 1 006 1,31% 1
Dubicsány 245 0,41% 1 73 1 300 2,37% 1 319 0,42% 1
Farkaslyuk 1 387 2,33% 1 413 564 1,03% 1 1 954 2,55% 1
Gömörszőlős 85 0,14% 1 25 877 1,60% 1 95 0,12% 1
Hangony 1 320 2,21% 1 393 3 910 7,11% 4 1 774 2,32% 1
Hét 424 0,71% 1 126 371 0,68% 1 570 0,74% 1
Járdánháza 1 471 2,47% 1 438 1 124 2,05% 1 1 970 2,57% 1
Kelemér 396 0,66% 1 118 1 880 3,42% 2 563 0,74% 1
Királd 759 1,27% 1 226 788 1,43% 1 957 1,25% 1
Kissikátor 298 0,50% 1 89 1 038 1,89% 1 362 0,47% 1
Lénárddaróc 304 0,51% 1 91 516 0,94% 1 373 0,49% 1
Nekézseny 678 1,14% 1 202 1 410 2,57% 2 909 1,19% 1
Ózd 31 287 52,50% 39 9 318 9 156 16,66% 10 39 114 51,07% 30
Putnok 5 621 9,43% 7 1 674 3 473 6,32% 4 7 625 9,96% 5
Sajómercse 225 0,38% 1 67 1 117 2,03% 1 264 0,34% 1
Sajónémeti 448 0,75% 1 133 739 1,34% 1 600 0,78% 1
Sajópüspöki 422 0,71% 1 126 947 1,72% 1 596 0,78% 1
Sajóvelezd 668 1,12% 1 199 2 302 4,19% 3 911 1,19% 1
Sáta 1 134 1,90% 1 338 1 645 2,99% 2 1 422 1,86% 1
Serényfalva 841 1,41% 1 250 1 963 3,57% 2 1 061 1,39% 1
Uppony 353 0,59% 1 105 1 281 2,33% 1 408 0,53% 1
Ózdi járás 59 599 100,00% 77 17 751 54 957 100,00% 62 76 587 100,00% 65
Hogyan
- 113 -
Budapest XVIII. kerület
Választásra
jogosultak
Alsó
há
zi kép
viselő
Nem
zetgy
űlési ta
g
(lega
láb
b)
Elö
ljáró
és
kép
viselő
jelölt
tám
og
ató
k
Terület
Bu
da
pesr
ön
ko
rmá
ny
zati ta
g
Lakósok Bu
da
pest sz
ak
ma
i
ön
ko
rmá
ny
zati ta
g
száma %-a hektár % száma %-a
77 407 5,51% 1 43 10 083 3 860 7,35% 4 93 652 5,44% 3
Hogyan
- 114 -
Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság
Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye
Ózdi járás
EU csatlakozási népszavazás - Forrás:
https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html
Település Szavazó Igen Nem Nem sz.
Arló 665 579 86 2 263
Bánréve 515 474 41 636
Borsodbóta 268 236 32 459
Borsodnádasd 1 274 1 144 130 1 612
Borsodszentgyörgy 308 260 48 772
Bükkmogyorósd 78 59 19 83
Csernely 220 177 43 559
Csokvaomány 365 335 30 423
Domaháza 192 153 39 541
Dubicsány 111 82 29 134
Farkaslyuk 421 389 32 966
Gömörszőlős 38 23 15 47
Hangony 521 440 81 799
Hét 192 168 24 232
Járdánháza 535 447 88 936
Kelemér 175 160 15 221
Királd 310 277 33 449
Kissikátor 157 129 28 141
Lénárddaróc 159 144 15 145
Nekézseny 231 180 51 447
Ózd 11 980 10 546 1 434 19 307
Putnok 2 161 1 881 280 3 460
Sajómercse 112 85 27 113
Sajónémeti 187 160 27 261
Sajópüspöki 202 170 32 220
Sajóvelezd 277 251 26 391
Sáta 367 329 38 767
Serényfalva 308 277 31 533
Uppony 140 120 20 213
Ózdi járás 22 469 19 675 2 794 37 130
Budapest XVIII. kerület
EU csatlakozási népszavazás – Forrás:
https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html
Szavazó Igen Nem Nem sz.
40 587 33 492 7 095 43 915
Hogyan
- 115 -
Ózdi járás
Település
EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html
2004
május
1-ig
(mFt)
2004
május
1-től
2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összes
Arló 3 748 1 710 1 881 1 886 1 891 1 895 1 900 3 149 18 061
Bánréve 1 292 590 648 650 652 653 655 1 085 6 225
Borsodbóta 849 387 426 427 428 429 430 713 4 091
Borsodnádasd 3 219 1 469 1 616 1 620 1 624 1 628 1 632 2 704 15 510
Borsodszentgyörgy 1 238 565 622 623 625 626 628 1 040 5 967
Bükkmogyorósd 165 75 83 83 83 84 84 139 796
Csernely 894 408 449 450 451 452 453 751 4 307
Csokvaomány 857 391 430 431 432 433 435 720 4 130
Domaháza 898 410 451 452 453 454 455 755 4 328
Dubicsány 285 130 143 143 144 144 144 239 1 372
Farkaslyuk 1 745 796 876 878 880 882 884 1 466 8 407
Gömörszőlős 85 39 43 43 43 43 43 71 409
Hangony 1 584 723 795 797 799 801 803 1 331 7 632
Hét 509 232 255 256 257 257 258 428 2 452
Járdánháza 1 759 803 883 885 887 890 892 1 478 8 475
Kelemér 503 229 252 253 254 254 255 422 2 422
Királd 854 390 429 430 431 432 433 718 4 117
Kissikátor 323 147 162 163 163 163 164 272 1 557
Lénárddaróc 333 152 167 168 168 168 169 280 1 605
Nekézseny 812 370 407 408 409 410 411 682 3 911
Ózd 34 924 15 935 17 529 17 572 17 617 17 661 17 705 29 336 168 279
Putnok 6 808 3 106 3 417 3 426 3 434 3 443 3 451 5 719 32 805
Sajómercse 236 108 118 119 119 119 120 198 1 136
Sajónémeti 536 244 269 270 270 271 272 450 2 581
Sajópüspöki 532 243 267 268 268 269 270 447 2 564
Sajóvelezd 813 371 408 409 410 411 412 683 3 919
Sáta 1 270 579 637 639 640 642 644 1 067 6 118
Serényfalva 947 432 475 477 478 479 480 796 4 565
Uppony 364 166 183 183 184 184 185 306 1 755
Ózdi járás 68 382 31 202 34 323 34 408 34 495 34 581 34 667 57 440 329 497
Budapest XVIII. kerület
EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html
2004
május 1-
ig (mFt)
2004
május 1-
től
2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes
83 619 38 154 41 971 42 074 42 181 42 286 42 392 70 239 402 915
Hogyan
- 116 -
Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság
Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az
Alaptörvény tervezet szerint:
Ózdi járás
Vagyon-
növekedés
meg-
osztása %
Összes ebből
anyagi
ebből
nem
anyagi
összes fő Nemzeti
vagyonnövekedés
megosztása
életfeltétel
biztosítás-
nál: lakás
millió ft Ft.
Nemzeti vagyonnövekedés/év 382 935 155 087 227 848 76 587 5 000 000 /fő
Életfeltétel
biztosítás 41% 157 003 94 201 62 802 28 299 5 548 005 /család
családfenntartás 20% 31 400 18 840 12 560 1 109 579 /család
élelmezés 30% 47 100 28 260 18 840 1 664 369 /család
egyéb ellátás 30% 47 100 28 260 18 840 1 664 369 /család
lakásfenntartás 20% 31 403 18 841 12 562 1 109 688 /család
Közkiadás 34% 130 197 13 019 117 178 76 587 1 699 988 /fő
állam működtetés 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
nevelés, oktatás 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
egészségügyi
ellátás, szociális
szolgáltatás
10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
nyugdíj 18% 23 435 2 343 21 092 305 991 /fő
közlekedés
(személyszállítás) 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
energiaellátás,
közellátó
szolgáltatás
10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
védelem 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
kultúra, művészet 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
települési
működtetés
(közigazgatás)
10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő
tartalék 2% 2 610 268 2 342 34 085 /fő
Fejlesztés,
kiegészítés 25% 95 735 47 867 47 868 76 587 1 250 016 /fő
közlekedés
(áruszállítás) 20% 19 147 9 573 9 574 250 003 /fő
kereskedelem 20% 19 147 9 573 9 574 250 003 /fő
idegenforgalom 10% 9 573 4 786 4 787 124 995 /fő
fejlesztés
település
közvetlen
érdekében
40% 38 294 19 147 19 147 500 006 /fő
fejlesztés
település
közvetett
érdekében
10% 9 574 4 787 4 787 125 009 /fő
Hogyan
- 117 -
Budapest XVIII. kerület
Vagyon-
növekedés
meg-
osztása %
Összes ebből
anyagi
ebből
nem
anyagi
összes fő Nemzeti
vagyonnövekedés
megosztása
életfeltétel
biztosításnál:
lakás
millió ft Ft.
Nemzeti vagyonnövekedés/év 468 260 189 644 278 616 93 652 5 000 000 /fő
Életfeltétel
biztosítás 41% 191 986 115 191 76 795 43 545 4 408 910 /család
családfenntartás 20% 38 397 23 038 15 359 881 777 /család
élelmezés 30% 57 595 34 557 23 038 1 322 654 /család
egyéb ellátás 30% 57 595 34 557 23 038 1 322 654 /család
lakásfenntartás 20% 38 399 23 039 15 360 881 825 /család
Közkiadás 34% 159 208 15 920 143 288 93 652 1 699 995 /fő
állam működtetés 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
nevelés, oktatás 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
egészségügyi
ellátás, szociális
szolgáltatás
10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
nyugdíj 18% 28 657 2 865 25 792 305 994 /fő
közlekedés
(személyszállítás) 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
energiaellátás,
közellátó
szolgáltatás
10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
védelem 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
kultúra, művészet 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
települési
működtetés
(közigazgatás)
10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő
tartalék 2% 3 191 319 2 872 34 073 /fő
Fejlesztés,
kiegészítés 25% 117 066 58 533 58 533 93 652 1 250 010 /fő
közlekedés
(áruszállítás) 20% 23 413 11 706 11 707 250 000 /fő
kereskedelem 20% 23 413 11 706 11 707 250 000 /fő
idegenforgalom 10% 11 706 5 853 5 853 124 994 /fő
fejlesztés település
közvetlen
érdekében
40% 46 826 23 413 23 413 500 000 /fő
fejlesztés település
közvetett
érdekében
10% 11 708 5 854 5 854 125 016 /fő
Hogyan
- 118 -
A járásra (kerületre) vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és
elosztása településenként
Ózdi járás
Település
Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal
Összesen Életfeltétel
biztosítás Közkiadás Fejlesztés
Arló 20 990 8 605 5 247 7 138
Bánréve 7 235 2 966 1 808 2 461
Borsodbóta 4 755 1 949 1 188 1 618
Borsodnádasd 18 025 7 390 4 506 6 129
Borsodszentgyörgy 6 935 2 843 1 733 2 359
Bükkmogyorósd 925 379 231 315
Csernely 5 005 2 052 1 251 1 702
Csokvaomány 4 800 1 968 1 200 1 632
Domaháza 5 030 2 062 1 257 1 711
Dubicsány 1 595 653 398 544
Farkaslyuk 9 770 4 005 2 442 3 323
Gömörszőlős 475 194 118 163
Hangony 8 870 3 636 2 217 3 017
Hét 2 850 1 168 712 970
Járdánháza 9 850 4 038 2 462 3 350
Kelemér 2 815 1 154 703 958
Királd 4 785 1 961 1 196 1 628
Kissikátor 1 810 742 452 616
Lénárddaróc 1 865 764 466 635
Nekézseny 4 545 1 863 1 136 1 546
Ózd 195 570 80 183 48 892 66 495
Putnok 38 125 15 631 9 531 12 963
Sajómercse 1 320 541 330 449
Sajónémeti 3 000 1 230 750 1 020
Sajópüspöki 2 980 1 221 745 1 014
Sajóvelezd 4 555 1 867 1 138 1 550
Sáta 7 110 2 915 1 777 2 418
Serényfalva 5 305 2 175 1 326 1 804
Uppony 2 040 836 510 694
Ózdi járás 382 935 156 991 95 722 130 222
Budapest XVIII. kerület
Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:
http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf
Összesen Életfeltétel
biztosítás Közkiadás Fejlesztés
468 260 191 986 117 065 159 209
Hogyan
- 119 -
IV. Megyékben végzett tevékenységek
Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások
lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.
1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés
A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói
tisztségre.
a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési
tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent
Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató
választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370
kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a
Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye
Törvénye.
A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.
b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen elfogadásra kerülő
jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján
jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a
Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.
Hogyan
- 120 -
2. Területi és szakmai jelölés
A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak
a./ megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag,
b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke,
c./ felsőházi képviselő.
elöljárói tisztségekre.
A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a
Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató
választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370
kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a
megye
- szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában,
- a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja,
- a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.
A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma)
önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos
Szakmai Jelölőbizottságának.
A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a
társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.
Hogyan
- 121 -
Megyei (budapest) általános adatok
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Megyei
közgyűlés
elnöke
Cím Utca, hsz. Telefon, e-mail
Dr. Mengyi
Roland 3525 Miskolc, Városház tér 1.
46/517-600
Járás 2010. január 1. - Forrás:
http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU
kop.
Ogy.k
op. Lakós Terület Lakás
Gönci 14 296 44 101 6 613 3,08484891 2,16180251 47 289
Cigándi 16 625 40 055 7 190 2,40932331 2,31223922 50 343
Edelényi 35 549 78 284 13 460 2,20214352 2,64108470 112 901
Encsi 23 544 45 018 8 828 1,91207951 2,66696874 73 441
Kazincbarcikai 59 503 45 994 24 470 0,77296943 2,43167143 181 1 521
Mezőcsáti 15 321 37 854 6 032 2,47072645 2,53995358 40 274
Mezőkövesdi 45 596 67 960 18 874 1,49048162 2,41581011 128 948
Miskolci 281 435 100 636 105 928 0,35758168 2,65685182 772 4 315
Ózdi 76 587 54 957 28 299 0,71757609 2,70635005 211 1 668
Sárospataki 28 055 47 760 10 539 1,70237034 2,66201727 75 519
Sátoraljaújhelyi 25 664 31 108 9 756 1,21212594 2,63058631 71 455
Szerencsi 45 764 49 897 16 574 1,09031116 2,76119223 119 838
Szikszói 19 603 29 987 6 713 1,52971484 2,92015492 53 358
Tiszaújvárosi 33 987 25 622 12 433 0,75387648 2,73361216 90 587
Tokaji 15 184 25 582 5 977 1,68479979 2,54040489 38 256
Borsod-Abaúj-
Zemplén megye 736 713 724 815 281 686 0,98384988 2,61536960 2 060 13 713
Hogyan
- 122 -
Budapest
Főpolgármester Cím Utca, hsz. Telefon, e-mail
Tarlós István 1052 Budapest, Városház u 9-11 1/327-1000,
Kerület 2010. január 1. - Forrás:
http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU
kop. Ogy.kop.
Lakós Terület Lakás
I. 24 653 341 16 618 0,01383199 1,48351185 253 1 200
II. 88 043 3 634 47 901 0,04127529 1,83802008 365 1 200
III. 123 532 3 970 61 589 0,03213742 2,00574778 285 1 200
IV. 98 402 1 882 47 342 0,01912563 2,07853492 89 1 200
V. 27 081 259 19 269 0,00956390 1,40541803 124 1 200
VI. 42 686 238 26 345 0,00557560 1,62026950 173 1 200
VII. 64 377 209 36 918 0,00324650 1,74378352 214 1 200
VIII. 83 465 685 42 181 0,00820703 1,97873450 170 1 200
IX. 62 708 1 253 39 167 0,01998150 1,60104169 219 1 200
X. 80 357 3 249 38 074 0,04043207 2,11054788 392 1 200
XI. 139 892 3 349 74 906 0,02393990 1,86756735 178 1 200
XII. 55 980 2 667 33 487 0,04764202 1,67169349 308 1 200
XIII. 115 360 1 344 71 315 0,01165049 1,61761200 332 1 200
XIV. 121 721 1 813 70 866 0,01489472 1,71762199 239 1 200
XV. 80 030 2 694 38 282 0,03366238 2,09053863 200 1 200
XVI. 68 368 3 351 29 698 0,04901416 2,30210789 225 1 200
XVII. 78 442 5 482 31 452 0,06988603 2,49402264 271 1 200
XVIII. 93 652 3 860 43 545 0,04121642 2,15069468 181 1 200
XIX. 61 726 938 27 288 0,01519619 2,26201994 184 1 200
XX. 63 561 1 218 30 464 0,01916269 2,08642988 226 1 200
XXI. 76 625 2 575 33 064 0,03360522 2,31747520 146 1 200
XXII. 50 839 3 425 21 346 0,06736954 2,38166401 59 1 200
XXIII. 20 056 4 077 8 640 0,20328081 2,32129630 33 1 200
Budapest 1 721 556 52 513 889 757 0,03050322 1,93486087 4 866 27 600
Hogyan
- 123 -
A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint
Járásonkénti (kerületenkénti) nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Járás
Választásra
jogosultak
Telep
ülés
Alsó
há
zi kép
vise
lő
Nem
zetg
yű
lési tag
(lega
láb
b)
Elö
ljáró
és
kép
viselő
jelölt
tám
og
ató
k
Terület
Meg
yei ö
nk
orm
án
yza
ti
tag
Lakósok
Meg
yei sza
km
ai
ön
ko
rmá
ny
zati ta
g
száma %-a hektár % száma %-a
Gönci 11 828 2,04% 24 1 27 3 749 44 101 6,08% 3 14 296 1,94% 1
Cigándi 14 270 2,46% 17 1 21 4 518 40 055 5,53% 3 16 625 2,26% 1
Edelényi 28 424 4,90% 47 1 61 9 015 78 284 10,80% 6 35 549 4,83% 3
Encsi 17 579 3,03% 36 1 43 5 586 45 018 6,21% 3 23 544 3,20% 1
Kazincbarcikai 51 000 8,80% 32 1 72 16 082 45 994 6,35% 3 59 503 8,08% 5
Mezőcsáti 11 711 2,02% 9 1 15 3 695 37 854 5,22% 3 15 321 2,08% 1
Mezőkövesdi 36 013 6,21% 21 1 45 11 360 67 960 9,38% 5 45 596 6,19% 4
Miskolci 222 074 38,31% 40 1 278 66 140 100 636 13,88% 10 281 435 38,20% 22
Ózdi 59 599 10,28% 29 1 77 17 751 54 957 7,58% 4 76 587 10,40% 7
Sárospataki 21 410 3,69% 16 1 29 6 377 47 760 6,59% 3 28 055 3,81% 2
Sátoraljaújhelyi 19 587 3,38% 19 1 35 5 835 31 108 4,29% 2 25 664 3,48% 2
Szerencsi 34 536 5,96% 18 1 39 10 287 49 897 6,88% 3 45 764 6,21% 4
Szikszói 14 444 2,49% 23 1 27 4 301 29 987 4,14% 2 19 603 2,66% 1
Tiszaújvárosi 26 137 4,51% 16 1 34 8 245 25 622 3,53% 2 33 987 4,61% 3
Tokaji 11 040 1,90% 11 1 16 3 483 25 582 3,53% 2 15 184 2,06% 1
Borsod-Abaúj-
Zemplén megye 579 652 100,00% 358 15 819 176 424 724 815 100,00% 54 736 713 100,00% 58
Hogyan
- 124 -
Budapest
Kerület
Választásra
jogosultak Alsó
há
zi kép
vise
lő
Nem
zetg
yű
lési tag
(lega
láb
b)
Elö
ljáró
és
kép
viselő
jelölt
tám
og
ató
k
Terület
Bu
da
pesr
ön
ko
rmá
ny
zati ta
g
Lakósok
Bu
da
pest sza
km
ai
ön
ko
rmá
ny
zati ta
g
száma %-a hektár % száma %-a
I. 22 961 1,64% 1 12 2 991 341 0,65% 1 24 653 1,43% 1
II. 72 151 5,14% 1 40 9 398 3 634 6,92% 4 88 043 5,11% 3
III. 104 419 7,44% 1 58 13 602 3 970 7,56% 5 123 532 7,18% 4
IV. 81 402 5,80% 1 45 10 603 1 882 3,58% 2 98 402 5,72% 3
V. 25 434 1,81% 1 14 3 313 259 0,49% 1 27 081 1,57% 1
VI. 35 538 2,53% 1 20 4 629 238 0,45% 1 42 686 2,48% 1
VII. 49 414 3,52% 1 27 6 437 209 0,40% 1 64 377 3,74% 2
VIII. 61 079 4,35% 1 34 7 956 685 1,30% 1 83 465 4,85% 2
IX. 48 709 3,47% 1 27 6 345 1 253 2,39% 1 62 708 3,64% 2
X. 62 451 4,45% 1 35 8 135 3 249 6,19% 4 80 357 4,67% 2
XI. 111 925 7,97% 1 63 14 579 3 349 6,38% 4 139 892 8,13% 4
XII. 50 846 3,62% 1 28 6 623 2 667 5,08% 3 55 980 3,25% 1
XIII. 88 010 6,27% 1 49 11 464 1 344 2,56% 2 115 360 6,70% 4
XIV. 94 822 6,75% 1 53 12 351 1 813 3,45% 2 121 721 7,07% 4
XV. 68 418 4,87% 1 38 8 912 2 694 5,13% 3 80 030 4,65% 2
XVI. 57 118 4,07% 1 32 7 440 3 351 6,38% 4 68 368 3,97% 2
XVII. 64 230 4,57% 1 36 8 367 5 482 10,44% 6 78 442 4,56% 2
XVIII. 77 407 5,51% 1 43 10 083 3 860 7,35% 4 93 652 5,44% 3
XIX. 51 689 3,68% 1 29 6 733 938 1,79% 1 61 726 3,59% 2
XX. 52 682 3,75% 1 29 6 862 1 218 2,32% 1 63 561 3,69% 2
XXI. 64 518 4,60% 1 36 8 404 2 575 4,90% 3 76 625 4,45% 2
XXII. 41 846 2,98% 1 23 5 451 3 425 6,52% 4 50 839 2,95% 1
XXIII. 16 875 1,20% 1 9 2 198 4 077 7,76% 5 20 056 1,16% 1
Budapest 1 403 944 100,00% 23 780 182 876 52 513 100,00% 63 1 721 556 100,00% 51
Hogyan
- 125 -
Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság
Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
EU csatlakozási népszavazás – Forrás:
https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html
Járás Szavazó Igen Nem Nem sz.
Gönci 4 718 3 842 876 7 110
Cigándi 4 144 3 519 625 10 126
Edelényi 10 720 8 880 1 840 17 704
Encsi 7 383 6 179 1 204 10 196
Kazincbarcikai 21 775 19 390 2 385 29 225
Mezőcsáti 3 619 3 026 593 8 092
Mezőkövesdi 16 680 13 991 2 689 19 333
Miskolci 97 794 85 620 12 174 124 280
Ózdi 22 469 19 675 2 794 37 130
Sárospataki 8 642 7 340 1 302 12 768
Sátoraljaújhelyi 8 546 7 221 1 325 11 041
Szerencsi 12 552 10 569 1 983 21 984
Szikszói 5 260 4 375 885 9 184
Tiszaújvárosi 11 954 10 480 1 474 14 183
Tokaji 4 532 3 738 794 6 508
Borsod-Abaúj-
Zemplén megye 240 788 207 845 32 943 338 864
Járás
EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html
2004
május
1-ig
(mFt)
2004
május
1-től
2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes
Gönci 12 764 5 824 6 407 6 423 6 439 6 455 6 471 10 722 61 505
Cigándi 14 844 6 773 7 451 7 469 7 488 7 507 7 525 12 469 71 525
Edelényi 31 740 14 483 15 931 15 971 16 011 16 051 16 091 26 662 152 941
Encsi 21 022 9 592 10 551 10 577 10 604 10 631 10 657 17 658 101 292
Kazincbarcikai 53 128 24 242 26 667 26 733 26 800 26 867 26 934 44 627 255 997
Mezőcsáti 13 680 6 242 6 866 6 883 6 901 6 918 6 935 11 491 65 915
Mezőkövesdi 40 711 18 576 20 434 20 485 20 536 20 588 20 639 34 197 196 166
Miskolci 251 284 114 657 126 127 126 438 126 758 127 074 127 392 211 076 1 210 806
Ózdi 68 382 31 202 34 323 34 408 34 495 34 581 34 667 57 440 329 497
Sárospataki 25 049 11 430 12 573 12 604 12 636 12 667 12 699 21 041 120 700
Sátoraljaújhelyi 22 914 10 456 11 501 11 530 11 559 11 588 11 617 19 248 110 413
Szerencsi 40 861 18 644 20 509 20 560 20 612 20 664 20 715 34 323 196 889
Szikszói 17 503 7 986 8 785 8 807 8 829 8 851 8 873 14 702 84 337
Tiszaújvárosi 30 346 13 846 15 231 15 269 15 308 15 346 15 384 25 490 146 221
Tokaji 13 557 6 186 6 805 6 822 6 839 6 856 6 873 11 388 65 326
Borsod-Abaúj-
Zemplén megye 657 785 300 137 330 162 330 978 331 815 332 643 333 475 552 535 3 169 530
Hogyan
- 126 -
Budapest
EU csatlakozási népszavazás – Forrás:
https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html
Kerület Szavazó Igen Nem Nem sz.
I. 14 932 11 601 3 331 11 360
II. 47 881 38 496 9 385 33 655
III. 60 907 50 594 10 313 53 825
IV. 42 983 36 039 6 944 45 363
V. 15 391 12 445 2 946 12 989
VI. 19 249 15 771 3 478 19 767
VII. 25 275 20 753 4 522 28 661
VIII. 27 887 22 799 5 088 38 280
IX. 25 101 20 671 4 430 28 038
X. 32 368 27 387 4 981 35 064
XI. 70 440 56 917 13 523 55 008
XII. 33 415 26 637 6 778 24 209
XIII. 49 730 42 433 7 297 45 577
XIV. 56 747 47 073 9 674 47 749
XV. 36 738 30 466 6 272 37 952
XVI. 32 583 26 124 6 459 30 994
XVII. 34 003 27 855 6 148 36 375
XVIII. 40 587 33 492 7 095 43 915
XIX. 27 987 23 481 4 506 28 208
XX. 25 981 21 823 4 158 30 859
XXI. 32 665 27 991 4 674 36 527
XXII. 23 769 19 618 4 151 22 228
XXIII. 8 719 7 407 1 312 9 468
Budapest 785 338 647 873 137 465 756 071
Kerület
EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html
2004
május 1-
ig (mFt)
2004
május
1-től
2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes
I. 22 012 10 044 11 048 11 076 11 104 11 131 11 159 18 490 106 064
II. 78 611 35 869 39 457 39 554 39 655 39 753 39 853 66 032 378 784
III. 110 297 50 327 55 362 55 498 55 639 55 778 55 917 92 649 531 467
IV. 87 860 40 089 44 099 44 208 44 320 44 431 44 542 73 802 423 351
V. 24 180 11 033 12 136 12 167 12 197 12 228 12 258 20 311 116 509
VI. 38 113 17 390 19 130 19 177 19 226 19 274 19 322 32 015 183 646
VII. 57 480 26 227 28 851 28 922 28 995 29 068 29 140 48 283 276 967
VIII. 74 523 34 004 37 405 37 498 37 593 37 686 37 781 62 599 359 088
IX. 55 990 25 547 28 103 28 172 28 244 28 314 28 385 47 031 269 786
X. 71 748 32 737 36 012 36 101 36 193 36 283 36 374 60 268 345 717
XI. 124 905 56 992 62 693 62 848 63 007 63 164 63 322 104 919 601 852
XII. 49 983 22 806 25 088 25 150 25 213 25 276 25 339 41 985 240 840
XIII. 103 001 46 998 51 699 51 827 51 958 52 088 52 218 86 520 496 309
XIV. 108 680 49 589 54 550 54 685 54 823 54 960 55 097 91 291 523 675
XV. 71 456 32 604 35 866 35 955 36 045 36 135 36 226 60 023 344 310
XVI. 61 043 27 853 30 639 30 715 30 793 30 870 30 947 51 276 294 137
Hogyan
- 127 -
Kerület
EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html
2004
május 1-
ig (mFt)
2004
május
1-től
2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes
XVII. 70 038 31 957 35 154 35 241 35 330 35 418 35 507 58 832 337 478
XVIII. 83 619 38 154 41 971 42 074 42 181 42 286 42 392 70 239 402 915
XIX. 55 113 25 147 27 663 27 731 27 801 27 871 27 940 46 295 265 561
XX. 56 751 25 895 28 485 28 556 28 628 28 699 28 771 47 671 273 456
XXI. 68 416 31 217 34 340 34 425 34 512 34 598 34 685 57 469 329 661
XXII. 45 392 20 712 22 784 22 840 22 898 22 955 23 012 38 129 218 723
XXIII. 17 907 8 171 8 988 9 010 9 033 9 056 9 078 15 042 86 286
Budapest 1 537 117 701 361 771 525 773 432 775 388 777 322 779 267 1 291 167 7 406 580
Hogyan
- 128 -
Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság
Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az
Alaptörvény tervezet szerint:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Vagyon-
növekedés
meg-
osztása %
Összes ebből
anyagi
ebből
nem
anyagi
összes fő Nemzeti
vagyonnövekedés
megosztása
életfeltétel
biztosítás-
nál: lakás
millió ft Ft.
Nemzeti vagyonnövekedés/év 3 683 565 1 491 843 2 191 722 736 713 5 000 000 /fő
Életfeltétel
biztosítás 41% 1 510 261 906 156 604 105 281 686 5 361 505 /család
családfenntartás 20% 302 052 181 231 120 821 1 072 300 /család
élelmezés 30% 453 078 271 846 181 232 1 608 450 /család
egyéb ellátás 30% 453 078 271 846 181 232 1 608 450 /család
lakásfenntartás 20% 302 053 181 231 120 822 1 072 305 /család
Közkiadás 34% 1 252 412 125 241 1 127 171 736 713 1 699 999 /fő
állam működtetés 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
nevelés, oktatás 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
egészségügyi ellátás,
szociális szolgáltatás 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
nyugdíj 18% 225 434 22 543 202 891 305 999 /fő
közlekedés
(személyszállítás) 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
energiaellátás,
közellátó szolgáltatás 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
védelem 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
kultúra, művészet 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
települési működtetés
(közigazgatás) 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő
tartalék 2% 25 050 2 506 22 544 34 008 /fő
Fejlesztés,
kiegészítés 25% 920 892 460 446 460 446 736 713 1 250 001 /fő
közlekedés
(áruszállítás) 20% 184 178 92 089 92 089 249 999 /fő
kereskedelem 20% 184 178 92 089 92 089 249 999 /fő
idegenforgalom 10% 92 089 46 044 46 045 124 999 /fő
fejlesztés település
közvetlen érdekében 40% 368 356 184 178 184 178 499 999 /fő
fejlesztés település
közvetett érdekében 10% 92 091 46 045 46 046 125 005 /fő
Hogyan
- 129 -
Budapest
Vagyon-
növekedés
meg-
osztása %
Összes ebből
anyagi
ebből nem
anyagi
összes fő Nemzeti
vagyonnövekedés
megosztása
életfeltétel
biztosítás-
nál: lakás
millió ft Ft.
Nemzeti vagyonnövekedés/év 8 607 780 3 486 150 5 121 630 1 721 556 5 000 000 /fő
Életfeltétel
biztosítás 41% 3 529 189 2 117 513 1 411 676 889 757 3 966 463 /család
családfenntartás 20% 705 837 423 502 282 335 793 291 /család
élelmezés 30% 1 058 756 635 253 423 503 1 189 938 /család
egyéb ellátás 30% 1 058 756 635 253 423 503 1 189 938 /család
lakásfenntartás 20% 705 840 423 504 282 336 793 296 /család
Közkiadás 34% 2 926 645 292 664 2 633 981 1 721 556 1 699 999 /fő
állam működtetés 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
nevelés, oktatás 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
egészségügyi ellátás,
szociális szolgáltatás 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
nyugdíj 18% 526 796 52 679 474 117 305 999 /fő
közlekedés
(személyszállítás) 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
energiaellátás,
közellátó szolgáltatás 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
védelem 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
kultúra, művészet 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
települési működtetés
(közigazgatás) 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő
tartalék 2% 58 537 5 857 52 680 34 008 /fő
Fejlesztés,
kiegészítés 25% 2 151 946 1 075 973 1 075 973 1 721 556 1 250 000 /fő
közlekedés
(áruszállítás) 20% 430 389 215 194 215 195 250 000 /fő
kereskedelem 20% 430 389 215 194 215 195 250 000 /fő
idegenforgalom 10% 215 194 107 597 107 597 124 999 /fő
fejlesztés település
közvetlen érdekében 40% 860 778 430 389 430 389 500 000 /fő
fejlesztés település
közvetett érdekében 10% 215 196 107 598 107 598 125 001 /fő
Hogyan
- 130 -
A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása
járásonként
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Járás
Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:
http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf
Összesen Életfeltétel
biztosítás Közkiadás Fejlesztés
Gönci 71 480 29 296 17 861 24 323
Cigándi 83 125 34 072 20 775 28 278
Edelényi 177 745 72 853 44 420 60 472
Encsi 117 720 48 244 29 416 40 060
Kazincbarcikai 297 515 121 965 74 366 101 184
Mezőcsáti 76 605 31 403 19 149 26 053
Mezőkövesdi 227 980 93 462 56 987 77 531
Miskolci 1 407 175 576 923 351 777 478 475
Ózdi 382 935 156 991 95 722 130 222
Sárospataki 140 275 57 506 35 063 47 706
Sátoraljaújhelyi 128 320 52 602 32 073 43 645
Szerencsi 228 820 93 808 57 197 77 815
Szikszói 98 015 40 177 24 496 33 342
Tiszaújvárosi 169 935 69 667 42 479 57 789
Tokaji 75 920 31 122 18 976 25 822
Borsod-Abaúj-
Zemplén megye 3 683 565 1 510 091 920 757 1 252 717
Hogyan
- 131 -
Budapest
Kerület
Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:
http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf
Összesen Életfeltétel
biztosítás Közkiadás Fejlesztés
I. 123 265 50 538 30 816 41 911
II. 440 215 180 488 110 053 149 674
III. 617 660 253 240 154 415 210 005
IV. 492 010 201 724 123 002 167 284
V. 135 405 55 516 33 851 46 038
VI. 213 430 87 506 53 357 72 567
VII. 321 885 131 972 80 471 109 442
VIII. 417 325 171 103 104 331 141 891
IX. 313 540 128 551 78 385 106 604
X. 401 785 164 731 100 446 136 608
XI. 699 460 286 778 174 865 237 817
XII. 279 900 114 759 69 975 95 166
XIII. 576 800 236 488 144 200 196 112
XIV. 608 605 249 528 152 151 206 926
XV. 400 150 164 061 100 037 136 052
XVI. 341 840 140 154 85 460 116 226
XVII. 392 210 160 806 98 052 133 352
XVIII. 468 260 191 986 117 065 159 209
XIX. 308 630 126 538 77 157 104 935
XX. 317 805 130 300 79 451 108 054
XXI. 383 125 157 081 95 781 130 263
XXII. 254 195 104 219 63 548 86 428
XXIII. 100 280 41 114 25 070 34 096
Budapest 8 607 780 3 529 181 2 151 939 2 926 660
Hogyan
- 132 -
V. Országos összehangoló tevékenység
Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak
száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.
1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés
Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít
a./ Magyarország elnöke,
b./ Magyarország miniszterelnöke
elöljárói tisztségekre.
ad a./ A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra
vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona
Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra
jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370
kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa
készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító
Törvénye.
Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.)
elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános
Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján
jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit
az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.
ad b./ A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra
vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend
szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra
jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370
kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország miniszterelnöke, az
általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási
Törvénye.
Hogyan
- 133 -
2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések
Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak
a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke,
b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő
elöljárói tisztségekre.
ad a./ Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói
tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó
tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai
közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek
Jogérvényesítési szerződést370
kötnek.
Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a
társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke.
A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja.
ad b./ Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre
jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai
érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint.
Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a
jelöltek Jogérvényesítési szerződést370
kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország
szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.
Hogyan
- 134 -
Országos általános adatok
Megye
Lakósok 2010. január 1. - 2010.
január 1. - Forrás: * Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop.
Lakós Terület Lakás
Baranya 393 172 441 650 165 199 1,12329973 2,37999019 1 191 8 245
Bács-Kiskun 528 418 844 483 238 229 1,59813443 2,21810947 1 536 11 945
Békés 366 556 562 968 167 795 1,53583081 2,18454662 1 115 8 361
Borsod-Abaúj-Zemplén 692 771 724 996 287 033 1,04651609 2,41355872 1 556 11 784
Budapest 1 721 556 52 513 889 757 0,03050322 1,93486087 4 866 27 600
Csongrád 423 240 426 277 190 460 1,00717560 2,22219889 1 180 8 370
Fejér 427 416 255 690 169 249 0,59822281 2,52536795 1 184 8 347
Győr-Moson-Sopron 448 435 420 820 182 403 0,93841917 2,45848478 1 238 8 317
Hajdú-Bihar 541 298 621 050 225 086 1,14733474 2,40484970 1 509 10 755
Heves 311 454 363 725 134 461 1,16782896 2,31631477 916 7 140
Jász-Nagykun-Szolnok 390 775 558 161 172 747 1,42834368 2,26212322 1 150 9 564
Komárom-Esztergom 312 431 226 463 125 079 0,72484165 2,49786935 874 5 965
Nógrád 204 917 254 552 90 096 1,24222002 2,27442950 621 4 737
Pest 1 229 880 639 072 450 340 0,51962143 2,73100324 3 018 19 133
Somogy 320 578 603 586 138 363 1,88280543 2,31693444 938 7 086
Szabolcs-Szatmár-Bereg 560 429 593 654 220 230 1,05928494 2,54474413 952 15 496
Tolna 233 650 370 323 98 723 1,58494757 2,36672305 695 5 950
Vas 259 364 333 610 110 069 1,28626178 2,35637645 775 5 880
Veszprém 358 807 449 284 149 074 1,25216063 2,40690530 1 052 8 300
Zala 288 591 378 401 126 038 1,31120167 1,21761728 897 5 861
Összes 10 013 738 9 121 278 4 330 431 0,91087644 0,47476143 27 263 198 836
* = http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html
Hogyan
- 135 -
A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint
Nemzetgyűlési, alsóházi és önkormányzati tagok száma megyénként
(A 2011-es népszámlálás szerinti adatok)
Hogyan
- 136 -
Felsőházi tagok száma szakterületenként
Szakterület Szakterület rész
Szakterület
rész
Szakterület
összes
fő
Emberi környezet
Jog és közigazgatás 5
Kultúra, tudomány Művészet 5
Tudomány 5
Kultúra, tudomány
összes 10
Egészségügy 20
Nevelés-oktatás 20
Védelem 20
Család Ifjúkor 5
Aktívkor 5
Időskor 5
Nők 5
Férfiak 5
Család összes 25
Nemzetiség magyar 20
szlovák 1
ukrán 1
ruszin
román 1
szerb 1
szlovén 1
horvát 1
német 1
lengyel 1
cigány 3
bolgár
1
görög
örmény
Nemzetiség összes 32
Vallás 5
Emberi környezet
összes: 137
Gazdaság
Mezőgazdaság és
élelmiszeripar Mezőgazdaság 21
Élelmiszeripar 21
Mezőgazdaság és
élelmiszeripar összes 42
Ipar Könnyűipar 5
Nehézipar 5
Energiaipar 5
Ipar összes 15
Hogyan
- 137 -
Szakterület Szakterület rész
Szakterület
rész
Szakterület
összes
fő
Szolgáltatás Közellátó szolgáltatás 5
Szociális szolgáltatás 5
Szolgáltatás összes 10
Idegenforgalom 5
Kereskedelem 5
Szállítás és
közlekedés Szállítás 5
Közlekedés 5
Szállítás és közlekedés
összes 10
Gazdaság összes: 87
Mindösszes: 224 224
Hogyan
- 138 -
Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság
Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye:
Megye
EU csatlakozási népszavazás – Forrás:
https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html
Szavazó Igen Nem Nem sz.
Baranya 156 580 137 418 19 162 166 323
Bács-Kiskun 190 426 137 780 32 116 299 799
Békés 128 780 107 307 21 473 189 015
Borsod-Abaúj-Zemplén 240 620 207 700 32 920 338 501
Budapest 785 338 647 873 137 465 756 071
Csongrád 141 084 117 741 23 343 196 140
Fejér 98 481 128 290 15 400 185 549
Győr-Moson-Sopron 176 120 149 961 26 159 173 892
Hajdú-Bihar 157 389 132 821 24 568 272 272
Heves 115 798 98 304 17 494 143 358
Jász-Nagykun-Szolnok 130 802 108 959 21 843 197 197
Komárom-Esztergom 117 473 100 362 17 111 131 514
Nógrád 74 329 63 508 10 821 99 724
Pest 394 467 318 038 76 429 464 383
Somogy 112 345 92 821 19 524 154 279
Szabolcs-Szatmár-Bereg 159 060 139 815 19 245 282 408
Tolna 85 795 71 227 14 568 112 356
Vas 107 593 91 503 16 090 106 816
Veszprém 141 879 119 417 22 462 153 961
Zala 103 512 87 208 16 304 136 215
Összes 3 617 871 3 058 053 584 497 4 559 773
Megye
EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html
2004
május 1-
ig (mFt)
2004
május 1-
től
2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összes
Baranya 351 050 160 179 176 202 176 638 177 085 177 526 177 970 294 879 1 691 527
Bács-Kiskun 399 361 182 222 200 451 200 947 201 455 201 957 202 462 335 460 1 924 314
Békés 331 680 151 370 166 511 166 925 167 346 167 762 168 182 395 574 1 418 911
Borsod-Abaúj-Zemplén 466 090 212 709 233 994 311 237 312 024 312 802 313 585 519 578 2 682 018
Budapest 1 542 484 704 234 774 678 776 600 778 558 780 500 782 452 2 862 777 5 030 705
Csongrád 377 896 172 428 189 677 190 146 190 627 191 103 191 581 317 430 1 820 888
Fejér 239 365 174 129 120 144 192 022 120 746 192 988 121 350 320 562 1 838 854
Győr-Moson-Sopron 400 392 182 692 200 969 201 465 201 975 202 479 202 985 336 326 1 929 284
Hajdú-Bihar 483 306 220 525 242 586 243 185 243 800 244 409 245 020 405 974 2 328 804
Heves 278 086 126 886 139 580 139 925 140 279 140 629 140 980 233 591 1 339 956
Jász-Nagykun-Szolnok 348 909 159 202 175 128 175 561 176 005 176 444 176 885 293 081 1 681 215
Komárom-Esztergom 278 959 127 284 140 018 140 364 140 719 141 070 141 423 234 323 1 344 159
Nógrád 182 963 83 483 91 835 92 062 92 295 92 525 92 756 153 688 881 606
Pest 1 098 117 501 053 551 177 552 540 553 938 555 319 556 708 922 410 5 291 262
Somogy 284 382 130 603 143 669 144 024 144 388 144 748 145 110 240 434 1 377 359
Szabolcs-Szatmár-Bereg 500 388 228 319 251 159 251 780 252 417 253 047 253 680 420 322 2 411 111
Tolna 208 618 95 189 104 712 104 970 105 236 105 498 105 762 175 238 1 005 223
Vas 231 577 105 665 116 235 116 523 116 817 117 109 117 402 194 523 1 115 851
Veszprém 320 366 146 178 160 801 161 199 161 607 162 010 162 415 269 105 1 543 681
Zala 257 673 117 572 129 334 129 653 129 981 130 306 130 631 216 443 1 241 593
Összes 8 581 663 3 981 921 4 308 859 4 467 766 4 407 296 4 490 230 4 429 340 9 141 717 39 898 322
Hogyan
- 139 -
Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság
Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (Magyarország
államháztartása) az Alaptörvény tervezet szerint:
Vagyon-
növekedés
meg-
osztása %
Összes ebből
anyagi
ebből nem
anyagi
összes fő Nemzeti
vagyonnövekedés
megosztása
életfeltétel
biztosítás-
nál: lakás
millió ft Ft.
Nemzeti vagyonnövekedés/év 50 118 490 20 297 988 29 820 502 10 013 738 5 004 973 /fő
Életfeltétel
biztosítás 41% 20 548 580 12 329 148 8 219 432 4 330 431 4 745 158 /család
családfenntartás 20% 4 109 716 2 465 829 1 643 887 949 031 /család
élelmezés 30% 6 164 574 3 698 744 2 465 830 1 423 547 /család
egyéb ellátás 30% 6 164 574 3 698 744 2 465 830 1 423 547 /család
lakásfenntartás 20% 4 109 716 2 465 829 1 643 887 949 033 /család
Közkiadás 34% 17 040 286 1 704 028 15 336 258 10 013 738 1 701 690 /fő
állam működtetés 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
nevelés, oktatás 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
egészségügyi
ellátás, szociális
szolgáltatás
10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
nyugdíj 18% 3 067 251 306 725 2 760 526 306 304 /fő
közlekedés
(személyszállítás) 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
energiaellátás,
közellátó
szolgáltatás
10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
védelem 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
kultúra, művészet 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
települési
működtetés
(közigazgatás)
10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő
tartalék 2% 340 811 73 340 738 34 034 /fő
Fejlesztés,
kiegészítés 25% 12 529 624 6 264 812 6 264 812 10 013 738 1 251 243 /fő
közlekedés
(árúszállítás) 20% 2 505 924 1 252 962 1 252 962 250 248 /fő
kereskedelem 20% 2 505 924 1 252 962 1 252 962 250 248 /fő
idegenforgalom 10% 1 252 962 626 481 626 481 125 124 /fő
fejlesztés
település
közvetlen
érdekében
40% 5 011 849 2 505 924 2 505 925 500 497 /fő
fejlesztés
település
közvetett
érdekében
10% 1 252 965 626 482 626 483 125 126 /fő
Hogyan
- 140 -
Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása
megyénként:
Megye
Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:
http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf
Összesen Életfeltétel
biztosítás Közkiadás Fejlesztés
Baranya 1 965 860 1 315 270 1 629 445 2 962 163
Bács-Kiskun 2 642 090 1 083 201 660 479 898 410
Békés 1 832 780 751 404 458 168 623 208
Borsod-Abaúj-Zemplén 3 463 855 1 420 002 865 826 1 178 027
Budapest 8 657 580 3 549 599 2 164 389 2 943 592
Csongrád 2 116 200 867 609 529 031 719 560
Fejér 2 137 080 549 547 534 226 726 701
Győr-Moson-Sopron 2 242 175 919 207 560 477 762 491
Hajdú-Bihar 2 706 490 1 109 620 676 589 920 281
Heves 1 557 270 638 424 389 267 529 579
Jász-Nagykun-Szolnok 1 953 875 801 052 488 439 664 384
Komárom-Esztergom 1 562 155 640 449 390 512 531 194
Nógrád 1 024 585 420 016 256 097 348 472
Pest 6 149 400 2 521 164 1 537 282 2 090 954
Somogy 1 602 890 657 071 400 626 545 193
Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 802 145 1 148 768 700 451 952 926
Tolna 1 168 250 478 930 292 020 397 300
Vas 1 296 820 531 596 324 120 441 104
Veszprém 1 794 035 735 449 448 435 610 151
Zala 1 442 955 591 491 360 643 490 821
Összes 50 118 490 20 729 869 13 666 522 19 336 511
Hogyan
- 141 -
VI. Országgyűlési képviselőválasztás
Akkor kell a hatalomátvétel eszközeként használni, ha az Alkotmányozó
Nemzetgyűlés valamelyik feltétele nem teljesül.
Az elöljárók – természetesen – csak közvetve töltik be hivatalukat.
A részterületek felsőházi képviselőjelöltjei a megyei és országos listát alkotják.
Az alsóházi képviselőjelöltek „egyéni” jelöltként indulnak a választáson.
Amennyiben Országgyűlési képviselőválasztáson történik a hatalmat gyakorló erő
meghatározása, akkor Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell kiírni, a pártrendszer
nélküli hatalomgyakorlás létrehozására.
Hogyan
- 142 -
VII. Alkotmányozó Nemzetgyűlés
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó
Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi.
Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő
Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások
és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával.
Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az
alkotmányos joghézag miatt törvényes375
.
1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei
Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat
kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:
a./ a 2014-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók
számánál (2 165 342376
) nagyobb választói támogatottság, valamint
b./ az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben
meghatározottak szerint megtörtént.
375
Ki a törvényellenes? - http://nemzetiegyseg.com/Kiatorvenyellenes.pdf
376
2014. évi Országgyűlési Képviselő Választás -
http://www.valasztas.hu/hu/ogyv2014/861/861_0_index.html
Hogyan
- 143 -
2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai
a/ Kimondja, hogy
- a Lisszaboni Szerződés, a nemzetek feletti érdekérvényesítés
iránymutatása, így nem Magyarország Alkotmánya, ezért annak hatálya
megszűnik,
- a 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye a
Lisszaboni Szerződés szerinti idegen érdekeket képviselő irányelveket
tartalmaz, ezért megszűnik annak hatálya.
b./ Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság
Alkotmányát377
Magyarország alkotmányaként meghatározva.
c./ Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország
Alaptörvényeként378
.
d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere379
szerint, a választók által
kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását380
, ezzel létrehozva
Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.
377
Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. - Magyarország Szabadság
Alkotmánya (9 – 16. oldal) és Magyarország Szabadság Alkotmánya rövid változata (17. oldal)
- http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
378
Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – Magyarország Alaptörvénye
(19 – 118. oldal) - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
379
Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – Nemzetgyűlési képviselők,
Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az
Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény (191 – 230. oldal) -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
380
Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – „Az államhatalom
gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény (119 – 190. oldal) -
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
Hogyan
- 144 -
3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai
a./ Ismeretátadás
Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele
megkezdődött, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre:
részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.
b./ A Szent Korona Értékrend ismertté tétele azokon a településeken, ahol
nem volt ismertetés
Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a
rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett
településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.
c./ Jogszabálytervezetek vitára előkészítése
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő
jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok
alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése.
Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések
Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az
elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.
d./ Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét.
e./ Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést
A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg
megbízatásuk elfogadását.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a
Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával
vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.
Hogyan
- 145 -
A Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap
könyvei az interneten
Gondoskodó Magyarország Program és programpontok http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf
Paradigmaváltás Az ősi civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta
(paradigma) részenként
http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf
Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - A Szent Korona Értékrend
alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei
http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. - Az iránymutató Szabadság
Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei
http://nemzetiegyseg.com/Iranyelvek.pdf
A Szent Korona Értékrend „miért”, „mit” és „hogyan” kérdésre adott válasza a Világtörténelmi
Korszakváltáshoz
http://nemzetiegyseg.com/Valasz.pdf
Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe
http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf
Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá
http://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf
Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga
http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf
Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga
http://nemzetiegyseg.com/Masodikfokozat.pdf
Alulról fel és felülről le - A Szent Korona Értékrend Akadémia Harmadik Fokozatának Átadó Szere
http://nemzetiegyseg.com/Alulrol%20fel%20es%20felulrol%20le.pdf
Útmutató az Összehangolt Önellátó rendszer felépítéséhez
http://nemzetiegyseg.com/Utmutato.pdf
Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás
http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu.pdf
Emberközpontú közgazdaságtan
http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf
A Szent Korona Értékrend társadalomszervezési rendszere (Összefoglaló)
http://nemzetiegyseg.com/SzKE_tarsszerv.pdf
Hogyan
- 146 -
Magyarország Szent Korona eszme szerinti
Szabadság Alkotmánya
1. §
(1) Magyarország örökké szabad.
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot
élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek
3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és
elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona
tagjai birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.
4. §
(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának
nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.