K Ö N Y V K I A D Á S

Bartha Katalin, Dipl.-Mat. Bodo Richardt, Botka Erika, Csordás Katalin, Dr. Darák Péter, Domokos László, Dr. Esküdt Gábor, Dr. Herich György, Horváth Józsefné, Kádár Gábor András, Dr. Kenyeres Sándor

Adóigazgatás és ellenőrzés

Szerzők:Bartha Katalin MOKLASZ II/8. fejezetDipl.-Mat. Bodo Richardt EFAA III/l. fejezetBotka Erika MSZSZE II/9. fejezetCsordás Katalin MNB I/7. fejezetDr. Darák Péter Kúria II/2. fejezetDomokos László ÁSZ I/3. fejezetDr. Esküdt Gábor NAVKH I/5. fejezetDr. Herich György PTE KTK, MOKLASZ II/l. fejezetHorváth Józsefné MOKLASZ II/4. fejezetKádár Gábor András NAV II/6. fejezetDr. Kenyeres Sándor MOKLASZ II/7. fejezetProf. Dr. Lentner Csaba NKE I/1. fejezetMihics Henrik NAVKH II/11. fejezetPankucsi Zoltán NGM I/2. fejezetSchmidt Tünde MOKLASZ II/3. fejezetSiklós Márta MOKLASZ II/10. fejezetSinkoviczné Nagy Adrienn MOKLASZ II/5. fejezetSzeverényi Dávid NAVKH I/6. fejezetDr. Varga Árpád NAVKH I/4. fejezet

Lektor:Dr. Herich György PTE KTK, MOKLASZ

Szerkesztő:Auth Szabolcs

Kiadó:PENTA UNIÓ Zrt. 1051 Budapest, Sas u. 25.

Készült:REPROFLEX Kiadó és Nyomda Kft.

ISBN 978-615-5249-31-0

© Minden ábra szerzői jogvédelem alá tartozik. Bármilyen felhasználása, másolása csak a szerzők előzetes írásbeli engedélyével történhet!

K Ö N Y V K I A D Á S

TARTALOMJEGYZÉK

I. Fejezet: A mAgyAr AdóigAzgAtáSi, eLLenőrzéSi rendSzer1. Hungarikumok a magyar gazdaságpolitikában 2. A magyar adórendszer versenyképessége3. Az ÁSZ ellenőrzések adózással kapcsolatos tapasztalatai4. A magyar adóellenőrzési rendszer hatékonysága 5. Jövedéki ellenőrzés tapasztalatai 6. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos magyarországi tapasztalatok7. Az MNB felügyeleti feladatai és felügyelési módszerei

II. Fejezet: AdóigAzgAtáS, eLLenőrzéS gyAKorLAti KérdéSei1. Az Art. továbbfejlesztésének egyes kérdései2. Az adóigazgatási eljárás és a büntetőeljárás kapcsolata 3. Ellenőrzés és a büntetőeljárás kapcsolatának gyakorlati kérdései 4. Általános forgalmi adó ellenőrzési tapasztalatok5. Az elektronikus szolgáltatás ésa távértékesítés szabályozásának ellenőrzése 6. Az online pénztárgép rendszer ellenőrzési tapasztalatai7. SZJA ellenőrzési tapasztalatok 8. Fókuszban a transzferár-ellenőrzések 9. Az ellenőrzés, önellenőrzés számviteli kérdései10. Adótanácsadói ellenőrzési tapasztalatok11. Az EKÁER rendszer ellenőrzési tapasztalatai

III. Fejezet: nemzetKözi tApASztALAtoK1. EFAA tagországok nemzetközi adóellenőrzési tapasztalatai (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Portugália)2. Ausztria adóellenőrzési eljárása3. Adóigazgatás Cipruson 4. Csehország adóigazgatási sajátosságai 1993-2015 5. Adóigazgatás Horvátországban6. Magyar sajátosságok az adóigazgatásban7. Román sajátosságok az adóigazgatásban8. Szerbia adórendszere9. Szlovákia sajátosságai az adóigazgatásban

meLLéKLet: Az áFA bevALLáSoK terjedeLme Az egyeS orSzágoKbAn

K Ö N Y V K I A D Á S

tisztelt olvasó!

A 2015 júniusában rendezett „IX. Nemzetközi Adókonferencia” előadásaiból készült tanulmány-kötetet tartja a kezében.

A konferencián magasan képzett és gyakorlattal rendelkező hazai és külföldi előadók az adó-igazgatás és ellenőrzés témakörét vették górcső alá. A témának különös aktualitást adott a fo-lyamatban lévő magyar adóigazgatási reform előkészítése, valamint az adott terület nemzetközi szabályozatlanságából következő, országonként eltérő szabályozások globalizáció által motivált megismerésének igénye.

A kötet első fejezetében a szerzők bemutatják és elemzik a magyar gazdaság adóigazgatási és ellenőrzési területeit, környezetét. Az egyes előadók az adott terület vezetőiként kellő rálá-tással rendelkeznek a kérdésről, lehetőséget adnak az olvasó számára a szabályozások, felhalmo-zott tapasztalatok, továbbfejlesztési elképzelések első kézből való megismeréséhez.

A tanulmánykötet második fejezete az adóhatóságok és az adózók jogainak és kötelezettsége-inek, azaz az adózás „játékszabályainak” egyes területekre lebontott elemzésével foglakozik, de nemcsak a diagnózis készítését vállalja fel, hanem a terápiára is javaslatot tesz. A fejezet sorra vizsgálja az Art. ellentmondásait és a továbbfejlesztés lehetséges alternatíváit, az adóigazgatási- és büntetőeljárás elméleti és gyakorlati kérdéseit, elébe menve a későbbiekben várható konflik-tushelyzeteknek. Az egyes adónemek ellenőrzési tapasztalatai ismerhetők meg az áfa, az szja, az elszámolóárak tanulmányokból, valamint az online pénztárgépek és az EKAER eddigi működését bemutató anyagokból. Az ellenőrzéshez kötődő önellenőrzés és az adótanácsadói ellenőrzés leg-izgalmasabb kérdéseinek bemutatása teszi kerekké a témakör vizsgálatát.

A harmadik fejezet nemzetközi kontaktusba helyezi a vizsgált területet azzal, hogy külföldi előadók segítségével 12 ország példáján keresztül mutatja be a nemzetközi gyakorlatot. Ezzel hasznosítható, gyakorlatban kipróbált megoldások megismerését és működési tapasztalatait teszi közkinccsé.

A nemzetközi konferencia tükröt tartott a magyar adóigazgatás és ellenőrzés elé azzal, hogy bemutatta és elemezte mind az adózók, mind az adóhatóság oldaláról nemcsak a magyar szabá-lyozási gyakorlat sikeres és ellentmondásos területeit, de a nemzetközi tapasztalatokat is. A ta-nulmányok elméleti jelentősége, hogy az összehasonlító adótan tudományterület egy új, eddig nem vizsgált részterületére irányítja a figyelmet.

A kötetet bátran ajánljuk nemcsak a jogszabály-előkészítésben résztvevőknek, de minden, az adóigazgatásban, ellenőrzésben érintett szakembernek, adózónak, akik ellenőrként, el-lenőrzöttként vagy egyszerűen alkalmazóként érintettek a témakörben. Hiszünk abban, hogy a kötet - céljának megfelelően - hozzájárul az élhetőbb adóigazgatási és ellenőrzési környezet ki-alakításához.

Köszönjük a szerzők, intézmények, támogatók - a kötet megjelentetéséhez nyújtott - önzetlen segítségét.

A kiadók

K Ö N Y V K I A D Á S

1. Hungarikumok a magyar gazdaságpolitikában

1.1. Rendszertani bevezetésAbból kell kiindulni, hogy magyarország közpénzügyei, adórendszere az elmúlt öt évben egy nagyon gyors, hiperaktív és egy átfogó átalakuláson mentek keresztül. Magyarország közpénz-ügyi rendszere, fiskális politikája, monetáris politikája és egyes szintekre lebontva az adótör-vények, szabályok alapvető átalakuláson mentek keresztül. Mi ennek az oka? Mi generálta, mi indokolta ezeket a mélyreható változásokat? Miért volt szükséges Magyarország közpénzügyi rendszerét 2010-től teljes mértékben átszervezni?

Alapvetően a gazdaságpolitika, és benne az adórendszer is olyan tevékenység, amikor gazda-sági szabályozó eszközökön keresztül azt kívánjuk elérni, hogy az állam hatékonyan működjön, illetve az állam a közkiadásokat, adósságszolgálati tételeket tudja teljesíteni. Másik oldalon pe-dig, úgy működjön a gazdaságpolitika, hogy az ország közigazgatási területén lévő vállalkozá-sokra, családokra, háztartásokra pozitív felhúzó hatást gyakoroljon, tehát amennyire csak lehet, egy optimális közgazdasági környezetet teremtsen.

OECD statisztikák alapján 2010. előtt Magyarországon volt a legkisebb a társadalomnak a gazdaságpolitikába, illetve a kormányzásba vetett bizalma.

Arról a szintről, ami a 2010. előtti állapotokat jellemezte - amikor a 2000-es években 7,2%~ os volt az átlagos költségvetési deficit, amikor az ország egyre nagyobb mértékben eladósodott, és folyamatosak voltak a megszorítások, újabb és újabb adóterhelések, ebből a szintből, annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak egy optimális gazdasági rendszer, feltételrendszer teremtőd-jön - el kellett mozdulni.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy az állam a kiadásaihoz, a közkiadásokhoz alapvetően az adó-bevételek realizálása, beszedése révén tudja a forrásokat megteremteni. Ha az állam többet költ, mint ami a bevétele, abból költségvetési deficit alakul ki. Ha hosszú évek során deficites a köz-ponti költségvetés, de maga az államháztartás egésze, akkor ez a költségvetési deficit halmozódik, kumulálódik, és államadósságot generál.

1. ábra Az államadósság

Ez a táblázat arra világít rá, hogy a 2000-es évek elejére Magyarországon sikerült csökkenteni a bruttó hazai termék arányos államadósságnak a mértékét.

K Ö N Y V K I A D Á S

Azonban 2002-től több mint 30%-kal emelkedett meg az államadósságnak a mértéke. A 2010-re kialakult szintről, csak és alapvetően úgy lehetett elmozdulni, hogyha Magyarországon más típusú gazdaságpolitika, és azon belül egy merőben más típusú adópolitika érvényesül.

1.2. Gazdaságpolitikai célok, az állami pénzügyek célrendszereLényeges az, hogy az állam a vállalkozásoknak a helyzetbe hozását, a társadalom tagjainak az életszínvonal emelkedését, illetve az állam a szükséges bevételeknek a realizálását a közpénzügyi rendszerén keresztül tudja megteremteni.

1.2.1. Gazdasági növekedés elősegítése és a költségvetési- és külkereskedelmi (fizetési-) mérleg egyensúly biztosítása

Ennek a közpénzügyi rendszernek, és benne az adóknak is az a küldetése, hogy gazdasági növe-kedést generáljanak, megteremtsenek a gazdaságban egy egyensúlyt. Az egyensúly biztosítása értendő a költségvetésre, és értendő a külkereskedelmi tranzakciókra, úgymint a külkereskedelmi mérlegre és a fizetési mérlegre egyaránt.