1

Az 5 HALMAZ (5 szkandha) – az összetett jelenségek 72 kategóriája

1. anyagi forma halmaza (rúpa-szk.)

2. érzet halmaza (védaná-szk.)

3. képzetalkotás halmaza (szandnyá-szk.) /fogalomalkotás/ asszociációk

4. késztetések, viszonyulások halmaza (+ egyebek) (szamszkára-szk.)

5. megkülönböztetı észlelés; tudatosság halmaza (vidnyána-szk.)

Minden összetett jelenség (szamszkrita-dharma):

1. Idıbeli, „idıbe vetett”;

2. A beszéd alapját képezi;

3. Meghaladható/kioltható;

4. Alappal (okkal) rendelkezik.

Közülük a szennyezett jelenségek (upádána-szkandha):

Azok az összetett jelenségek, amelyeket a szennyezıdések teljesen áthatnak.

Minden szennyezett jelenség (szászrava-dharma):

1. „Viszályos”, harcszerő;

2. Szenvedésteli (vö. Szenvedés: 1. nemes igazság);

3. Valamennyi szenvedés forrása/oka (vö. Szenvedés keletkezésének oka: 2. nemes igazság);

4. Pusztuló jellegő/mulandó;

5. Tévképzeteket rejt magában;

2

6. Létezı (a hétköznapi tapasztalás számára).

Ezek azok az összetett jelenségek, amelyek a hétköznapi emberek, illetve a belátás ösvényét még el nem ért gyakorlók tudatfolyamát alkotják.

Az ÖSVÉNY (igazsága: 4. nemes igazság): összetett, de nem szennyezett

A szenvedés megszőnéséhez vezet.

Azok az összetett jelenségek, amelyeket a szennyezıdések nem hatnak át, nem „uralnak”.

Ezek azok az összetett jelenségek, amelyek a belátás ösvényét elért gyakorlók tudatfolyamát alkotják.

A HALMAZOK tehát azon jelenségek csoportjai, amelyek

1. a szennyezıdések keletkezésének alapjául szolgálnak (szennyezettek), illetve

2. a szennyezıdések megszőnésének alapjául szolgálnak (nem szennyezettek).

A NEM-ÖSSZETETT jelenségek (aszamszkrita-dharma): az abszolút tér és a két kioldás

Szennyezetlenek, nem érvényesek rájuk sem az összetett, sem a szennyezett jelenségek meghatározásai. (vö. szenvedés megszüntetése: 3. nemes igazság)

AZ ANYAGI FORMA HALMAZA (szkt. rúpa-szkandha)

I. A 4 FİELEM (szkt. mahá-bhúta): elsıdleges (primer) anyag; „okozó”

1. FÖLD (szkt. prithiví) szilárd --- tart, támaszt

2. VÍZ (szkt. ap) nedves --- „kohéziót” biztosít, összetart

3. TŐZ (szkt. tédzsasz) „heves” --- érlel

3

4. SZÉL/LEVEGİ (szkt. váju) mozgó --- kiterjeszt, mozgat

II. A 11 ANYAGI KATEGÓRIA (szkt. bhautika): másodlagos, származtatott anyag, „okozott”

1. Az 5 érzékelıerı (szkt. indrija): finom anyag (szkt. praszáda-rúpa); a 4 fıelem kiegyensúlyozott arányban alkotja; fényszerő

1.1. látóerı/„szem” (szkt. csaksur-indrija)

1.2. hallóerı/„fül” (szkt. sróta-indrija)

1.3. szaglóerı/„orr” (szkt. ghrána-indrija)

1.4. ízlelıerı/„nyelv” (szkt. dzsihvá-indrija)

1.5. testérzékleti erı/„test” (szkt. kája-indrija)

2. Az 5 érzékleti tárgy (szkt. visaja): durva anyag

2.1. látvány (szkt. rúpa): szín + alak

2.2. hang (szkt. sabda): 8 féle

2.3. szag (szkt. gandha): 4 féle

2.4. íz (szkt. rasza): 6 féle

2.5. testérzékleti/ „tapintható” tárgyak (szkt. szprastavja): 11 féle

3. A megnyilvánulatlan anyagi forma (szkt. avidnyapti-rúpa)

4

AZ ÖT ÖSVÉNY (szkt. pancsamárga)

1. Az érdemfelhalmozás ösvénye (szkt. szambhára-márga; tib. chogsz-lam)

2. A kapcsolódás/alkalmazás/felkészülés ösvénye (szkt. prajóga-márga; tib. szbjor-lam)

3. A belátás ösvénye (szkt. darsana-márga; tib. mthong-lam)

4. A gyakorlás ösvénye (szkt. bhávaná-márga; tib. szgom-lam)

5. A többé-nem-tanulás ösvénye (szkt. a-saiksa-márga; tib. mi-szlob-lam)

(a szanszkrit és a tibeti szavak magyaros átírásban)