Az ÉSZAKERD İ Zrt. stratégiájaphd.lib.uni-miskolc.hu/.../document_11355_section_3452.pdf7...
Transcript of Az ÉSZAKERD İ Zrt. stratégiájaphd.lib.uni-miskolc.hu/.../document_11355_section_3452.pdf7...
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Vezetéstudományi Intézet
Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája
Kurucz Gábor
2011.
2
Tartalomjegyzék
1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete .................................................. 4
2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai ......................................................................... 6
2.1. Katonai gyökerek ............................................................................................ 6
2.2. Stratégia tényezıi, fogalma ............................................................................. 7
2.4. Stratégiai menedzsment ................................................................................ 10
2.5. A vállalat küldetése ....................................................................................... 11
2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai ................................................................ 12
2.7. Felelıs vállalat koncepciója .......................................................................... 14
3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája ........................................................................ 15
3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása ............................................................... 15
3.1.1. Történelmi elızmények .......................................................................... 15
3.1.2. A Társaság rövid bemutatása.................................................................. 15
3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása ............................... 17
3.1.4. Szervezeti sajátosságok .......................................................................... 19
3.2. A Társaság stratégiája ................................................................................... 20
3.2.1. Küldetés .................................................................................................. 20
3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt ................... 20
3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi
igények.......................................................................................................... 21
3.3. Környezetelemzés ......................................................................................... 22
3.3.1. Makro környezet elemzés ....................................................................... 22
3.3.1.1. SWOT- analízis ............................................................................... 22
3.3.1.2. STEEP elemzés ............................................................................... 24
3.3.2. Mikro környezet elemzés ....................................................................... 27
3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján................................... 27
3.3.3. Prognózisok ............................................................................................ 29
3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek ............................................. 30
3.4.1. Ágazati tervek ......................................................................................... 30
3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei .................................... 30
3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés ........................................................... 30
3
3.4.1.1.2. Erdıfelújítás ............................................................................. 31
3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai ............................................................. 35
3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése............................................................ 42
3.4.1.2. Vadgazdálkodás és vadászat ........................................................... 44
3.4.1.3. Főrészipar és fafeldolgozás ............................................................. 47
3.4.1.4. Közjóléti, közcélú tevékenységek ................................................... 49
3.4.1.4.1. Erdei kisvasutak ........................................................................ 50
3.4.1.4.2. Erdészeti erdei iskola ................................................................ 52
3.4.1.5. Egyéb ágazatok tervei (Erdıgazdálkodási szolgáltatás és egyéb
tevékenységek) ............................................................................................. 53
3.4.2. Az ágazatra nem osztható tervek ............................................................ 55
3.4.2.1. Beruházás, fejlesztés........................................................................ 55
3.4.2.2. Humánerıforrás gazdálkodás .......................................................... 56
3.4.2.3. Információs rendszer ....................................................................... 58
3.4.2.4. Marketing stratégia .......................................................................... 59
3.4.2.5. PR stratégia ...................................................................................... 60
3.4.2.6. A Társaság pénzügyi helyzete ......................................................... 61
4. A Társaság 2008-2010. évének összefoglaló értékelése ...................................... 63
4.5.1. Erdıgazdálkodás ..................................................................................... 63
4.5.2. Vadgazdálkodás ...................................................................................... 64
4.5.3. Főrészipar és fafeldolgozás .................................................................... 64
4.5.4. Közjólét és egyéb szolgáltatások ............................................................ 64
4.5.5. Ágazatokra nem osztható tervek értékelése ........................................... 65
5. Javaslatok az ÉSZAKERDİ Zrt. 2011-2013. évi stratégiájának kialakítására ... 66
6. Összefoglalás ........................................................................................................ 69
Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 71
Zusammenfassung .................................................................................................... 72
Mellékletek ............................................................................................................... 74
4
1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete
Dolgozatom témájává az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. stratégiáját
választottam.
Tettem ezt több okból. Egyrészt közel áll hozzám a természet, az erdık ügye.
Emellett fokozódik a társadalom érdeklıdése is a faanyagot, rekreációt, üdülést és
szebb környezetet biztosító természet iránt és nemzetközi aktualitása is van, hiszen
a Biodiverzitás Éve (2010) után az ENSZ a 2011-es esztendıt Az Erdık Nemzetközi
Évének nyilvánította.
Másrészt, a mai felgyorsult, állandóan változó világban egy cég csak úgy képes
fennmaradni, ha rendelkezik egy világos, jól definiált céllal, mely cél eléréséhez
szükséges akciók is a rendelkezésére állnak. Az alapvetı célok a vállalat
alapításánál meghatározásra kerülnek, azonban szükséges ezek rövidebb –hosszabb
idıszakokra való bontása. Így beszélhetünk rövid-, közép- és hosszú távú
tervezésrıl.
Stratégiai tervezés alatt a hosszú távú tervezés értendı.
Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. stratégiájának elkészítése során e két fı ok
találkozik.
Emellett a vállalat belsı érintettjeként jelen vagyok a Zrt. mőködésében, így külön
öröm számomra, hogy betekintést nyerhetek a Társaság stratégiai tervezésének
világába.
A diplomamunka során összefoglalom a stratégiai tervezés szakirodalmát, majd
bemutatom a Társaságot. Rövid áttekintést adok kialakulásának történelmi
elızményeirıl, jelenlegi tevékenységi szerkezetérıl, szervezeti sajátosságairól.
Ezt követıen környezetelemzést végzek SWOT analízis és STEEP elemzést
alkalmazva. Ezen kívül használom a Porter versenyerı modelljét a mikro környezet
jellemzıinek feltárására.
5
A Társaság ágazati tervei közt értékelem az erdıfelújítási, fahasználati,
vadgazdálkodási, fakereskedelmi, főrészipari és közjóléti tevékenységet. A fı
hangsúlyt a fahasználatra, a vadgazdálkodásra és a közjólétre fektetem, hiszen
mindhárom tevékenység döntıen befolyásolja a vállalat eredményének alakulását.
Ezután az ágazatra nem osztható tervek értékelése következik. Ebben a témakörben
foglalkozom a beruházás, a humánerıforrás gazdálkodás, az információs rendszer, a
marketing és PR stratégiával.
A dolgozat utolsó két fejezete az elızı három év értékelésének összefoglalását és a
jövıbeli stratégia kialakításához néhány javaslatot tartalmaz.
A dolgozatban található javaslatokkal igyekszem hozzájárulni az ÉSZAKERDİ
Zrt. eredményes mőködéséhez.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Szintay István egyetemi és
Lénártné Orliczki Judit vállalati konzulensemnek a dolgozat létrehozásában nyújtott
segítségükért.
6
2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai
2.1. Katonai gyökerek
„ A stratégia egyike az emberiség legrégebben használt fogalmainak, kezdetben
kizárólag katonai területen értelmezték. Az ókori görögök már i.e. 400 körül
használták. (…)
Már korán felismerték, hogy a gyızelmi pálma azt illeti, aki már az összecsapások
elıtt világos céllal rendelkezik, e cél eléréséhez pedig jobb stratégiát dolgoz ki,
stratégiai erıforrásait jobban fejleszti.”1
„A stratégia szó eredeti ógörög értelemben hadmővészetet jelent, amit a
sztratégoszok mőveltek, és ami abból állt, hogy a hadviselés közben szerzett
tapasztalataik alapján, meghatározták az országuk jelenlegi és jövıbeli helyzetét,
céljait s a célok eléréséhez szükséges eszközeit. Ugyanakkor a hadmővészet, mint
minden mővészet nem jelentett mindennapi rutint vagy tudományt, ahol az objektív
ismertek és döntések túlsúlya kívánatos a szubjektív szempontokkal szemben.
Éppen ebben különbözik a hadmővészet a hadvezetéstıl vagy a hadtudománytól,
hiszen a stratégiában az intuitív elemeknek is fontos szerepük van.
A stratégia mai értelmezése, felfogása kétségkívül összhangban van a régi idık
terminológiájával.”2
1 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,11.o. 2 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 161. o.
7
2.2. Stratégia tényezıi, fogalma
M őködési e lvek, sz ab ál yok
F e l t é t e l e k
Tevékenységek
K üldetés
Tartós, táv la ti célok
Közvet len, irány ítási cé lok
O pera tív , mő köd ési cél ok
F e l t é t e l e k + E s z k ö z ö k
Stra tég ia Al ap vetı
cé l
1. ábra A stratégia tényezıi
( Chikán Attila )
A fogalomtár „feltöltésekor” induljunk ki a vállalat definíciójából, majd onnan
térjünk a vállalati stratégia fogalmára.
„Vállalat: jogi személyiséggel rendelkezı üzleti vállalkozás szervezeti kerete.
Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetı célja fogyasztói
igények kielégítése nyereség elérésével.”3
„Vállalati stratégia: a vállalati mőködés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük
lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalat helyzetének értékelése és a környezet
elırejelzése alapján.
3 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 16. o.
8
Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben
közreadott normatív megfogalmazása. A hatékony formális stratégia úgy tudja a
vállalat pályáját irányító szerepét betölteni, hogy az alábbi négy fı jellemzıvel bír:
1. Mindenképp tartalmaznia kell három, egymással szoros kapcsolatban kialakított
összetevıt:
A vállalat küldetését, jövıképét, a legfıbb célokat és változtatásuk
szabályait.
Küldetés: a vállalat alapvetı céljainak meghatározása-mi végbıl létezik,
milyen tevékenységben kíván részt venni, milyen fogyasztók igényeit
szeretné kielégíteni.
Jövıkép: a kívánatos elérendı jövıbeli állapot, a szervezet aspirációja.
Célok: a kívánt jövıbeli állapot idıskálán való konkrétabb bemutatása.
A vállalati tevékenységek (szervezeti) kereteit, illetve a megváltoztatásukra
irányuló szabályokat.
Azokat a fı tevékenységi sorozatokat, programokat, amelyekkel az adott
keretek között a célokat értjük.
2. A hatékony stratégia néhány fı alapelv és akció körül épül. (…)
3.A stratégia mindig jövıorientált. (…)
4.Végül, de nem utolsó sorban a stratégia részstratégiákból áll, amelyek
hierarchikus és dinamikus struktúrákban kapcsolódnak egymáshoz.”4
4 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, 2008. Perfekt Kiadó, 18-20 o.
9
2.3. Stratégia szintjei
„A stratégia szintjeit a szervezeti felépítés határozza meg. A stratégia és a szervezet
szintjeinek összefüggéseit a 2. ábra mutatja.
2.ábra. A stratégia és a szervezet szintjeinek összefüggései (Fülöp Gyula)
Ennek alapján három stratégiai szintet szokás megkülönböztetni: összvállalati,
üzleti egység és funkcionális stratégiát.
Az összvállalati stratégia a szervezet egészének fı célkitőzéseit és ezek
megvalósulásának módjait foglalja magában. Meghatározza, hogy milyen
termékekkel, milyen piacokon van jelen.
Az üzleti egységek stratégiája az adott piacokon alkalmazott konkrét verseny-
stratégiákat fogalmazza meg, megkeresve a versenyelınyök kihasználásának és
folyamatos fenntartásának legjobb módszereit.
Felsıvezetıi szint
1. Üzleti egység 2. Üzleti egység
Marketing
Innováció
Humán
Termelési
Pénzügyi
Összvállalati stratégia
Üzleti egységek
stratégiája
Funkcionális
stratégiák
Marketing
Innováció
Humán
Termelési
Pénzügyi
10
A funkcionális stratégiák az egyes funkciókkal kapcsolatos fontos tennivalókat
határozzák meg részletesen. A funkcionális stratégiák feladata az erıforrások
hatékony felhasználásának és folyamatos megújításának biztosítása.”5
A fent jellemzett három stratégia szint szorosan összefügg egymással.
Az összvállalati stratégia kialakítása felsıvezetıi feladat. Az üzleti egységek
stratégiáját az üzleti egységek vezetıi –a felsı vezetıkkel együtt- alkotják meg,
azonban a végrehajtás már az egységvezetı feladata. Az összvállalati és az üzleti
egységek stratégiájából származtathatóak a funkcionális stratégiák, melyek
megalkotása összvállalati feladat.
2.4. Stratégiai menedzsment
„Komoly vállalatot ma már nem lehet vezetıi tudatosság nélkül, csupán intuíciókra
építve vezetni. A tudatosság természetesen eltérı konkrétumokban jelenik meg a
különbözı közelítésmódok esetén, mindenesetre tartalmaznia kell
- egy küldetést, értékelést magáról a vállalatról, annak különbözı
érintettjeirıl és ezekhez való viszonyáról, illetve mindezek kívánatos jövıjérıl;
- egy tervet a stratégiai elképzelések megvalósítására;
- egy visszacsatolásos mechanizmust a stratégia alkalmazásával elért
eredményekrıl, valamint ezek összevetésérıl az eredeti szándékokkal.
E három elem, a stratégiaalkotás (input-meghatározás, elemzés, változatképzés és
döntés), a stratégia megvalósítás és a visszacsatolás együttes integrált alkalmazását
stratégiai menedzsmentnek nevezzük.
5 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,167.o.
11
Az integrált alkalmazáson azt értjük, hogy az egyes elemek nem elkülönülten,
hanem egyidejő kölcsönhatásban jelennek meg a vállalatnál.
A stratégiai menedzsment állandó, folyamatos tevékenység, amelynek szigorúan
véve nem definiálható az eleje vagy a vége, hiszen visszacsatolásokat tartalmazó
körfolyamatok vannak benne.6
3.ábra. A stratégiai menedzsment folyamatábrája (Chikán Attila)
2.5. A vállalat küldetése
„A vállalat küldetése az alapvetı célból vezethetı le. Az alapvetı cél a vállalat
létének értelmét adja, - a küldetésben pedig az fogalmazódik meg, milyen módon
kívánja a vállalat az alapvetı célt elérni.
Alapvetı cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét
kifejezı cél.
Vállalat küldetése: a vállalat alapvetı céljának konkrét értelmezése. .”7
6 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt Kiadó, 2008. 57. o. 7 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 20. o
A vál-
lalat
küldetése
Környe-
zeti kihí-
vások
A vállalat
mai és
jövıbeni
helyzetének
elemzése
Stratégiai
alternatívák
kialakítása,
értékelése
Stratégiai
döntések
Stratégia
megvalósu
lása,
vállalati
magatartás
Teljesít-
mény
Stratégiai tervezés
Stratégiai ellenırzés és visszacsatolás
12
Tehát a küldetés meghatározása elıtt meg kell ismerkedni vállalat alapvetı céljával.
„A vállalatalapításnak nagyon sok motivációja lehet: nyereségszerzés, kereslet-
kielégítés, foglalkoztatás, szociális szempontok egyaránt szerepelhetnek az okok
között. Azonban az üzleti vállalkozás alapvetı célja a fogyasztói igények kielégítése
nyereség elérése mellett, (…)
Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplıi nem saját
szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak
kielégíteni. ” 8
Nyilvánvaló tény, hogy egy vállalat küldetése ritkán korlátozódik egy szegmensre,
így maga a vállalati stratégia sem lesz homogén, több rétegbıl fog állni, mely
rétegek egymáshoz viszonyított fontossága idıben változó képet mutat.
2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai
Egy vállalat tevékenységének meghatározásához nem elegendı a vállalat
küldetésének meghatározása. A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésen kívül a
vállalati mőködés érintettjeinek céljaiból származtathatók.
„Vállalati mőködés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport,
aki/amely befolyásolhatja a szervezet mőködését és/ vagy érdekeit annak
következményeiben.
8 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 18. o
13
Két nagy csoportba: belsı és külsı érintettek körébe soroljuk ıket.
Belsı érintettek: Külsı érintettek:
� tulajdonosok, � fogyasztók,
� menedzserek, � szállítók,
� alkalmazottak � versenytársak,
� stratégiai partnerek,
� állami intézmények,
� helyi és önkéntes állampolgári
közösségek,
� természeti környezet”9
A belsı érintettek a vállalatban töltenek be különbözı szerepeket és eltérı
érdekekkel rendelkeznek. Ennek következménye, hogy más és más célok
megvalósítása érdekében kapcsolódnak a szervezethez.
A tulajdonos a vállalkozásba fektetett tıkéjének a gyarapodását reméli, így a célja
elérésének eszköze a profitnövelés.
A menedzser az, aki a legjobban kötıdik a szervezethez. Döntéseivel erıteljesen
befolyásolja a vállalat mőködését. Célja többek között a vállalat méretének
növelése, illetve a nyereségesség fokozása, de emellett lehetnek a
profitmaximalizálástól eltérı céljai is (pl. munkafeltételek javítása). A tulajdonosi
körrel ellentétbe kerülhet.
Az alkalmazottak fı célja a jövedelmük maximalizálása mellett az önmegvalósítás
lehetıségének is szerepet játszik. Konfliktusban a menedzserekkel és a
tulajdonosokkal áll, hiszen az ı jövedelmének növelése a szervezet számára
költségekkel jár, ami profitot csökkenti.
9 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 23 o
14
2.7. Felelıs vállalat koncepciója
A vállalkozásoktól mindig is elvárt a társadalom bizonyos viselkedésmintákat, mely
folyamat napjainkban egyre erdısödik. Ezért a vállalati célok között egyre nagyobb
hangsúlyt kap az erkölcsi alapokra épülı kiegészítı célok. Ez a tendencia vezetett el
a „felelıs vállalat” koncepciójához.
„Felelıs vállalat koncepció: a vállalatnak társadalmi felelıssége is van, és ennek
jegyében mőködése során mintegy szőrıt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan
elfogadható alternatívák között.”10
10 Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 43 o
15
3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája
3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása
3.1.1. Történelmi elızmények
Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság több mint
90 éves múltra tekint vissza.
A Bükk-hegységben a XVIII-XIX. században a diósgyıri koronauradalomhoz
tartozó erdıket a Kamara kezelte. A trianoni békeszerzıdés megkötése után a
jelenlegi országhatáron belüli kincstári erdıbirtokok kezelésére hozták létre a
Miskolci Erdıigazgatóságot, mely 1945-ig mőködött.
A II. világháborút követıen a megalakított erdıgazdaságok kezelésbe kapták az
államosított magán-erdıterületeket is. 1970-ben a Miskolci és a Zempléni
Erdıgazdaságot összevonták. Megalakult a Borsodi Erdı- és Fafeldolgozó
Gazdaság (BEFAG), ami állami vállalatként mőködött 1993-ig.
Ezek után 1993. június 30-án a BEFAG átalakulásával annak általános jogutódaként
az 1992. évi LIV. törvény IV. fejezete szerint – határozatlan idıre – alakult az
ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság.
3.1.2. A Társaság rövid bemutatása
AZ ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
gazdálkodik. Az alábbi táblázat a megye fontosabb erdıgazdasági vonatkozású
adatait tartalmazza.
16
1. táblázat
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Megye
Közig.
területe
Erdıterület Erdısültség Erdıgazd.
célú
Ál-
lami
Közös-
ségi Magán
Ve-
gyes
(km )2 (km )2 (%) (km )2 (%) (%) (%) (%)
7247 2054 28,3 2145 60,5 1,1 37,6 0,9
Forrás: MgSzH Adattár, 2009. XII. 31.
A „vegyes” kategória az állami, magán vagy közösségi tulajdont vegyesen
tartalmazó erdıterület.
A táblázatból látható, hogy a megye erdısültésége (28,3%) az országostól (21%)
magasabb.
A Társaság kezelésében lévı erdıterület 103 ezer hektár. Ez az ország
erdıterületének 6 %-a. Ez a hatalmas, megyényi terület/erdıterület adja a
gazdálkodás alapját.
A kezelésben lévı erdık kis része (kb. 7 700 ha) a Nagyalföldön van, míg a többi
terület az Északi Középhegység erdıgazdasági tájcsoport keleti részén található. Az
elhelyezkedés eredménye a változatos domborzati, vízrajzi jellemzık, amelyhez
párosul még a talajviszonyok változatossága is. Ebbıl adódóan színes képet
mutatnak a Társaság kezelésében lévı erdıállományok. Egyszerre vannak jelen a
jól fejlıdı, nagy fatömeget adó állományok a kisebb fatermıképességő erdıkkel.
A kocsánytalan tölgy és bükk ıshonos fafajok a terület 2/3 részén találhatók, és
ugyanezen fafajok adják az élıfakészlet közel 70 %-át.
A kezelt területen található faanyaggal az ÉSZAKERDİ Zrt. gazdálkodik a 14
hagyományos erdészete révén. Teszi ezt úgy, hogy a törvényi szabályozásnak eleget
téve, a gazdálkodást fenntartható módon végzi, és emellett szolgálja a lakosság
természet iránt támasztott igényeit.
17
A Társaság a kezelt erdıterületeinek több mint felén a gazdálkodási célokat aláveti
a védelemnek, hiszen a terület bıvelkedik természeti értékekben.
A területen található két nemzeti park: a Bükki és az Aggteleki.
Ezek mellett természetesen tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek is
kijelölésre kerültek.
Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. nagy hangsúlyt fektet a közjóléti
tevékenységekre is. Meghatározó szerep jut a két kisvasútjának (Lillafüredi Állami
Erdei Vasút és a Pálházai Állami Erdei Vasút), melyek összesen évente közel
260 ezer utast szállítanak.
„A társaság árbevételeibıl fedezi erdıkezelési alapfeladatainak elvégzését, a
szervezet mőködtetését, és annak jelentıs részét közvetlenül, vagy közvetve
közjóléti, közcélú tevékenységre fordítja. E mellett a költségvetésbe
évi nettó 1 milliárd forintot fizet be különféle adók, illetékek, járulékok
formájában.”11
3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása
A Részvénytársaság tevékenységi körei:
• mag- és csemetetermesztés,
• erdıfelújítás,
• fakitermelés,
• vadgazdálkodás,
• erdei mellékhaszonvétel,
• fafeldolgozás,
• erdıgazdálkodással összefüggı szolgáltatások,
• közjóléti tevékenység.
11 www.eszakerdo.hu
18
Az erdıfelújításban az erdısítés alávont területe évente közel 6 ezer hektár, a
befejezett erdısítés 500-600 hektár, a természetes felújítás prioritása érvényesül.
A fenyıkkel és nemesnyárakkal történı felújítás erıteljesen korlátozott.
Az éves véghasználati területnek 60 %-a sarj eredető erdı.
Az erdıhasználatban az évi fakitermelés mértéke 300 ebrm3, melynek nettó
mennyisége 220-250 em3. Az ágazat specialitása a rövid - vegetáción kívüli -
termelési idıszak, mely nem teszi lehetıvé a folyamatos munkavégzést.
Jelentıs mértékő az átrendezıdés a véghasználati módok között a természetes
felújítás javára, a sikeresen erdısült területbıl már több mint 80 %-a természetes,
mag eredető újulat.
A természetes úton fel nem újítható egyéb állományok esetében a tarvágások kis
területőek. A fenyıállományok pusztulása miatti letermelést követı mesterséges
felújítás bükkel és tölggyel történik.
A fafeldolgozás, főrészipar feladata elsısorban az, hogy a fakitermelés során
keletkezett kevésbé piacképes hengeresfa hasznosítása megoldódjék.
A vadgazdálkodás nettó üzemi területe közel 70 ezer hektár, fıként hegyvidéki,
erdıvel borított terület. A zempléni rész génmegırzési célú különleges rendeltetéső
kijelölést kapott a kárpáti gímszarvas, a színi pedig a vaddisznó számára. Az évi
nagyvad kilövések mértéke több mint 2 ezer db.
A mőszaki szolgáltató tevékenységgel az üzemegység a termelı ágazatokhoz
igazodik, a saját munkákon túlmenıen erdıgazdasági és lakossági szolgáltatást
végez.
Az erdı jóléti, rekreációs funkciójából adódó fokozódó társadalmi elvárások
kielégítése fontos feladat. Számos tanösvény létesült, melyek rendkívül
közkedveltek, a meglévı szálláshelyeken erdei iskolai programokat is bonyolít a
Társaság. Közel 130 különféle közjóléti létesítményt, kirándulóhelyeket, sétautakat
19
mőködtet. Ezek közül legfontosabbak az erdei kisvasutak. Kizárólagos feladatuk a
jövıben is az idegenforgalmi, turisztikai személyszállítás, összesen 36 km
vasútvonallal.
3.1.4. Szervezeti sajátosságok
A magyar állami tulajdonban lévı erdıterületeket a Magyar Fejlesztési Bank
(MFB) által tulajdonolt 22 erdıgazdasági részvénytársaság kezeli -ideiglenes
vagyonkezelıi szerzıdés keretén belül- melyek közül egyik az ÉSZAKERDİ Zrt.
A Társaság feladatait ellátó stratégiai egységek:
• 14 hagyományos erdészet,
• 1 főrészüzem,
• 1 mőszaki szolgáltató egység,
• 1 erdei vasútüzem,
• 1 központi irányító egység.
A központi irányító egység feladata többek közt a jövıkép, stratégia, éves vállalati
célok, tervek megalkotása; kereskedelmi feladatok, szerzıdéses irányelvek
meghatározása; beruházási stratégia, célok, beruházási keretek meghatározása;
erdészetek nagy értékő beszerzéseinek lebonyolítása és természetesen a pénzügyi
célok kijelölése.
A Társaság szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
20
3.2. A Társaság stratégiája
3.2.1. Küldetés
Az ÉSZAKERDİ Zrt. küldetésének kialakításánál fontos szerep jut a tulajdonos
elvárásainak. Ilyen elvárás többek között:
� az erdıvagyonnal való tartamos, fenntartható gazdálkodás,
� az erdıvagyon gyarapítása,
� az erdı vadeltartó képességének megfelelı vadállományszint kialakítása és
egyensúlyban tartása
� az erdı funkcióinak maradéktalan teljesítése.
Ezekhez társulnak a Társaság által kielégíteni kívánt konkrét fogyasztói igények:
3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt
� főrész-ipari termékek biztosítása a lakosság, a bútor és épületasztalos ipar
számára,
� faanyag kereslet; ipari-fa alapanyag biztosítása tovább feldolgozók
számára,
� tőzifa biztosítása,
� erdei melléktermék kereslet kielégítése: fenyılomb, gyógynövény, gomba
stb.,
� erdészeti szaporító anyag biztosítása az egyéb erdıgazdálkodók számára,
de elsısorban saját felhasználásra,
� vadászati igények kielégítése mind belföldön, mind pedig a külföldi
vadászok számára,
21
� az erdıgazdasági szolgáltatásokra vonatkozó igényének kielégítése (pl:
fásítás),
� mőszaki szolgáltatás igényének kielégítése saját szervezeten belül és
kívülállók részére.
3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi igények
� az erdı hármas funkciójának megvalósítása iránti igény úgy, hogy a
funkciók összhangban legyenek egymással és az elvárásokkal
Az erdı hármas funkciója:
• gazdasági funkció: a fatermesztés, amely alapanyagot
szolgáltat a társadalomnak.
• védelmi funkció: „talajvédelem (erózió,defláció),
vízvédelem, légtisztító és klímajavító hatás, zajcsökkentés,
mezıgazdasági területek védelme, élıvilág-védelem,
humánökológiai szolgáltatások.”12
• szociális funkció: az erdı szebbé teszi a környezetet, üdülési
és rekreációs programok színhelye.
� Az erdı folyamatosan megújítható természeti erıforrás (energia - forrás)
Az erdıvel fenntartható, tartamos módon kell gazdálkodni, hiszen a társadalom
hosszú távú igénye, hogy a jövı nemzedékei is legalább olyan mértékben
részesülhessen ebbıl az erıforrásból, mint a mai és az elmúlt korok nemzedékei.
12 Prof. Dr. Lett Béla, A multifunkcionális erdıgazdálkodás a társadalom szolgálatában, Nyme, Erdımérnöki
kar
22
Meg kell említeni, hogy az erdı hármas funkciója közül a közjóléti funkciót
fokozódó társadalmi elvárások között kell teljesíteni, azonban épp ezen
tevékenység, ahol a Társaság (és a többi erdészeti részvénytársaságnál is) által
nyújtott szolgáltatások nem találkoznak a fizetıképes kereslettel, ezért cél azt
elfogadtatni, hogy az erdıvel kapcsolatos közjóléti igények kielégítését a
fogyasztóval meg kell fizettetni, vagy a költségvetésbıl kell finanszírozni.
3.3. Környezetelemzés
A fejezetben elıször a makro környezet elemzését végzem el SWOT illetve STEEP
elemzési módszerrel, majd a Porter féle öt versenyerı modellje segítségével a
Társaság mikro környezetét vizsgálom.
3.3.1. Makro környezet elemzés
3.3.1.1. SWOT- analízis
Erısségek:
• a részvénytársaság által kezelt erdıterület nagysága,
• az erdık fafaj-összetételének sokfélesége,
• a természetközeli erdıgazdálkodás megvalósíthatósága,
• az alaptevékenységben foglalkoztatható vállalkozói kör megléte,
• mőködı főrész- és faipar (biztosítva az alapanyag feldolgozhatóságát),
• átlagostól jobb likviditási helyzet, forgóeszközhitel nélküli gazdálkodás,
• szakmai hivatástudat.
23
Gyengeségek:
• az erdık nagyarányú védettsége miatt gazdálkodásunk korlátozott,
• a bükk állományok túltartottak, ennek következtében a minıség romlik,
• a véghasználati állományok eredetének összetétele kedvezıtlen,
• fenyı állományaink nagymértékben károsodottak, erıteljes a pusztulás,
• a feltártság, az idıjárás biztos utak aránya alacsony,
• a vállalkozók eszközparkja elöregedett,
• a főrészipari kapacitás elavult,
• nagy az export piactól való távolság.
Lehetıségek:
• a tüzifa energetikai célú felhasználása,
• a kis dimenziójú, de jó minıségő választékok feldolgozhatóságához a
feltételek megteremtése,
• a főrészipari ágazat megtartása és a recesszió átvészelése,
• a természeti adottságok kiaknázásával a minıségi ökoturizmus fokozása,
• a szellemi tıke emelése szakembereink folyamatos továbbképzésével,
nyelvvizsgák, másoddiplomák megszerzése révén,
• a pályázati lehetıségek maximális kihasználása,
• az állami tulajdonban lévı erdıgazdaságok közötti együttmőködési
lehetıségek jobb kihasználása, megszilárdítása.
Veszélyek:
• természetvédelmi korlátozások erısödése,
• a faanyagot helyettesítı alapanyagok (mőanyag, fém) növekvı aránya,
• európai országokból importált faanyag jelenléte a piacon,
• a főrészipar és fafeldolgozás országos beszőkülése,
• a magánerdı tulajdon és az erre épülı feldolgozás piaci elınye,
• környezetvédelmi hatósági elıírások szigorodása,
• szabályzók gyakori változásai és azok kedvezıtlen hatásai.
24
Az elemzés alapján a Társaság kiemelhetı erısségei:
• kezelt erdıterület nagysága,
• a természetközeli erdıgazdálkodás,
• átlagostól jobb likviditási helyzet.
Ezzel szemben a gyengeségek:
• az erdık nagyarányú védettsége,
• az idıjárás biztos utak alacsony aránya,
• nagy az export piactól való távolság.
3.3.1.2. STEEP elemzés
Társadalmi helyzet
A Társaság gazdálkodási területén nagyfokú munkanélküliség jellemzı. Jelentıs
probléma a képzetlen munkaerı.
Új vállalkozások nem indulnak, kevés a munkalehetıség. Az utóbbi idıben megnıtt
a migráció, sokan elhagyják a térséget, különösen a szakmával rendelkezı, vagy jól
képzett, diplomások.
A lakosság száma csökken, elöregszik.
A kisebb településeken a képzetlen munkavállalóknak talán egyetlen lehetıség a
munkába álláshoz, az erdészet. A Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak
visszajelzései alapján a Társaság lakosságmegtartó ereje egyértelmő.
Ebben a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségben: gyakoriak a falopások.
Az elkövetık szinte természetesnek érzik, hogy fáért mennek az erdıre. A hatósági
eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt.
25
Az erdıben, a pihenıhelyekre kihelyezett berendezéseket szándékosan tönkre
teszik.
Az erdıkben hatalmas mennyiségő szemét van a szervezett és rendszeres
szemétgyőjtés ellenére. A kirándulók, a közelben lakók gondolkodás nélkül dobják
ki, rakják le a szemetet az erdıben, az erdı szélén.
Technológia, tudás
A természetkímélı gazdálkodási mód elterjedésével a technológia fejlıdése várható.
Bioenergetikai területen folytatott K+F prioritások erısödnek.
Az informatikai fejlıdés megállíthatatlan.
A Nyugat-magyarországi Egyetemen nemzetközileg is elismert, diplomás
szakembereket képeznek. A középfokú erdészeti tanintézetekben is magas szintő
oktatás folyik. A jól képzett utánpótlás biztosított.
Természeti környezet
A környezet állapota a Társaság gazdálkodási területén rosszabb az országos
állapothoz viszonyítva. A térségben mőködı ipari üzemek környezetében az erdık,
fokozottan pusztulnak. Jellemzı a fenyı száradása is.
Vélhetıen a globális felmelegedés miatt az elmúlt években egyre gyakoribban és
intenzívebbek az áradások. A folyók menti területeken az árvizek, más területeken a
heves esızések miatt bekövetkezı természeti környezetben okozott károkkal
várhatóan gyakrabban kell számolnia a Társaságnak.
Számolnia kell a fokozódó ökotechnológiák alkalmazásával, zöldmozgalmak
erısödésével is.
Nemzeti / nemzetközi gazdasági helyzet
A Társaság mőködési területe az ország észak-keleti része. Az általános gazdasági
recesszió ezt a gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elmaradott vidéket
26
fokozottan sújtja. A statisztikák szerint az ország egyik legmagasabb
munkanélküliségi rátájú térsége. Az alapanyag értékesítésének lehetısége térségen
belül korlátozott, mivel nem indulnak új vállalkozások, fafeldolgozó üzemek csak
elvétve vannak. Az országrész infrastrukturális elmaradottsága megdrágítja és
megnehezíti a nyugati piacok elérését. A még mindig magas inflációt a Társaság
áraiban nem tudja maradéktalanul érvényesíteni.
Megfelelı munkaerıt toborozni a nagy munkanélküliség ellenére még az
idénymunkák elvégzésére is nehézkes. Szlovákia térbeli közelsége konkurenciát
jelent. Az onnan beszállított olcsó (elsısorban fenyı) faanyaggal a Társaság nem
tud versenyezni.
Politika
Az erdık egy részének állami tulajdonban tartása a mindenkori kormányzat
álláspontja szerint (is) elengedhetetlen.
A részvénytársaság gazdálkodását elsısorban a 2009. XXXVII. törvény (Az erdı,
az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról) határozza meg, de emellett erıs
hatása van a természet védelmérıl és a vad védelmérıl szóló törvényeknek és ezek
végrehajtási utasításainak is.
Az ÉSZAKERDİ Zrt gazdálkodása során alkalmazandó törvények, szabályzatok,
rendeletek, utasítások gyakori változása miatt naprakész információkkal kell
rendelkezni.
27
3.3.2. Mikro környezet elemzés
3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján
A modell tényezıi:
Szállítók Vevık
Potenciális újversenytársak
Helyettesítı
A szektoronbelüli
Verseny aszektor
Az új belépık fenyegetése
A vevık alku-poziciójának
erıssége
A helyettesítı termékfenyegetése
A szállítók alku-poziciójának
erıssége
Forrás: Porter (1980); idézi: Chikán A, Vállalatgazdaságtan, 488.o.
Szektoron belüli verseny
Jellemzı a térség erdıbirtokosainak az erısödése, ami tényt figyelembe kell venni a
mennyiségi elhelyezésen kívül az árképzésnél is. Azonban jelenleg még -az
erdıgazdálkodást tekintve- a piaci szereplı száma felülrıl korlátos. Ennek
következményeként nem tapasztalható kiélezett verseny a magánszektorral
szemben.
A szomszédos –megyényi területen gazdálkodó- állami erdıgazdaságok a
jelentısebb famennyiségük révén vetélytársai a Társaságnak.
28
Új belépık
A Társaság területének egy része a kárpótlás, vagyonnevesítés során magánkézbe
került. A kialakult erdıgazdálkodói kör azóta jelentısen nem módosult és várhatóan
nem is fog.
Új versenytárs belépése esetleg külföldrıl várható, elsısorban akkor ha valamilyen
természeti katasztófa (pl. 2004-tátrai széldöntés) következtében hirtelen nagy
mennyiségő, jó minıségő faanyag áramlik az országba. Ez ellen a Társaság
védtelen.
Helyettesítık
Egyre inkább terjed a bútor és asztalosiparban az olcsó alapanyagból készülı
különbözı faforgács alapanyagú, mőanyaggal kombinált bútorlapok használata.
Növekszik a földgáz, energiafő, energainád, geotermikus energia használata, amely
a tőzifa piaci elhelyezhetıségeit korlátozhatja.
Szállítók
A Társaság tevékenységébıl adódóan nem vásárol alapanyagokat, hiszen ı maga is
alapanyagtermelı, amit vállalkozók révén végeztet. A vállalkozók viszont kis
méretük miatt nem képesek alkupozícióba kerülni.
A mőködéshez szükséges áruk/szolgáltatások vásárlásánál (gázolaj, benzin, víz,...)
az eladó által diktált árakat fizeti.
Vevık
A vevık alkupozíciója jelentıs. Ezek közül is kiemelt szerepük van a nagy
erımőveknek, a multinacionális faipari vállalatoknak.
29
3.3.3. Prognózisok
A stratégia megalapozott kialakításához szükség van a gazdálkodást befolyásoló,
sok esetben korlátozó feltételek alakulásának vizsgálatára.
• A fatermékek minıségét a kitermelt faállomány határozza meg.
• A primer fatermék energetikai célú felhasználási lehetıségének
növekedése
• A főrészipar és fafeldolgozás országosan stagnál ill. csökkenı tendeciát
mutat
• A termelt főrészáru minıségét a feldolgozott alapanyagon kívül az elavult
technika befolyásolja.
• A főrészipari, fafeldolgozási termékek értékesítési lehetıségének
növekedése több éve várt, de folyamatosan bizonytalannak ítélhetı
tényezı.
• Termékeinket a piac - termékcsoportonként jelentısen eltérı - igényeihez
alkalmazkodva kell fejleszteni.
• Az árképzést alapvetıen meghatározza a kínálati piac, a vevık révén
lehetıség van árképzési politikánk folyamatos kontrolljára.
• Az európai uniós határfeloldódás nehezíti a kereskedelmi tevékenységet.
Gyakran érvényesül árleszorítás, olykor jobb minıségi kínálattal társulva,
mellyel (pl. alapanyag esetében) a Tárasaság nem tud versenyezni.
• A költségvetési támogatások szőkülnek.
• A Társaság az európai uniós forrásokból csak korlátozottan részesülhet.
30
3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek
3.4.1. Ágazati tervek
3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei
3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés
2008-2010. évek célkitőzéseinek értékelése:
Az idıszak céljának megfelelıen a csemetetermelés és az erdıfelújítás
makkszükségletét a származásazonosított szaporítóanyag forrásaiból és vásárlásból
biztosította a Társaság. A fı fafajaik esetében a makktermés ebben az idıszakban
nagyon változó volt, csak a kocsánytalan tölgybıl és cserbıl volt győjthetı
mennyiség.
Az erdıfelújítások csemeteigényét saját és magán csemetekertekbıl oldotta meg a
Társaság.
Aktuális helyzet értékelése:
A fı fafajok termése változó, győjthetı mennyiség várhatóan nem lesz (kivéve a
csert), így az erdısítésekhez szükséges szaporítóanyag vállalkozóktól való
beszerzése prognosztizálható.
A karácsonyfatelepek értékesíthetı választékai stagnálnak, amennyiben természeti
károk nem következnek be, úgy veszteséggel nem kell számolni.
31
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� a csemetetermelési ágazat az erdısítési csemeteszükségletet csak részben
termeli meg, ezért a hiányzó mennyiséget egyéb forrásokból kell biztosítani,
� a még üzemelı kis csemetekertekben a hegyvidéki erdıfelújításhoz
szükséges fafajok (bükk, fenyı) termelését folytatni kell,
� a magtermelı állományok és vörösfenyı plantázsok jelentıs ráfordítást
igényelnek, ezét csak a saját szükségleteinket biztosító területeket kell
kezelni.
3.4.1.1.2. Erdıfelújítás
Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint)
Erdısítés:
Az erdıfelújítás, erdıtelepítés munkái a talaj-elıkészítéstıl a csemeteültetés,
magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történı befejezetté
nyilvánításáig.
Erdıfelújítás:
Az erdı felújítása az erdı kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli
létrehozására irányuló tevékenység.
Erdıtelepítés:
Nem erdımővelési ágban lévı, erdıvel nem borított területen a talaj-
elıkészítést követıen csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdı
létrehozása.
32
2008-2010. évek értékelése:
Az ágazat a tervezett feladatait teljesíteni tudta, melyben segített a
közmunkaprogram keretében elvégeztetett talajelıkészítés, erdısítés, befejezetlen
ápolás. Az idıszak erdıfelújítási munkálatai – az elızı évekre jellemzıen is -
összhangban voltak a véghasználatokkal. A véghasználati területek növekedésével
arányos volt a sikeresen erdısült területek mennyiségének növekedése. A
bekövetkezett természeti károk helyreállítási munkái során minıségi szaporítóanyag
került felhasználásra. Az erdısítések védelme érdekében vadkárelhárító kerítések
építése volt indokolt.
Aktuális helyzet értékelése:
Az ÉSZAKERDİ Zrt. munkatársai -az elmúlt évek alapján mondható- megfelelı
szakmai színvonalon végzik ez irányú munkájukat, melynek eredménye, hogy a
természetes erdıfelújítás aránya több mint 80 %, és az erdıfelújítási tevékenység
összhangban van a véghasználatokkal.
A –sajnos- szinte minden évben bekövetkezı (pl.: 2004: Gyapjas pille hernyójának
rágása, 2008: bánkúti széldöntés) természeti károk helyreállítási munkái
– amennyiben lesznek – prioritást élvezve, végrehajtásra kerülnek. Az így
keletkezı, de elıre nem tervezhetı erdısítési munkálatokhoz is minıségi,
termıhelynek megfelelı csemete kerül felhasználásra.
Az erdısítések sikerességét –az idıjárási viszonyokon túl- a vadállomány által
okozott kár mértéke befolyásolja döntıen. Ennek elhárítása érdekében vadvédelmi
kerítések építése várható, illetve folytatni kell a vadkár megelızését célzó
vadászatot és a vegyszeres vadriasztószerek alkalmazását. Ezen eszközök
használata mellett, azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a vadállomány létszámának
csökkentésére.
33
A befejezésre tervezett erdısítések szerkezete:
2. táblázat
Célállomány 2010. évi 2011. évi terv
ha % ha %
Tölgy 201 34 237 40
Bükk 167 28 135 23
Akác 24 4 29 5
Egyéb
kem.lomb 141 24 149 26
Nemesnyár 47 8 17 3
Egyéb lágy
lomb 2 0 6 1
Fenyı 12 2 10 2
Összesen 594 100 583 100
Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve
A befejezett erdısítések szerkezetét tekintve látható, hogy a bükk-tölgy ıshonos
állományok több mint 50%-ban képviseltetik magukat. Ez a tény az
erdıgazdálkodás szempontjait nézve - mind ökológiai, mind pedig ökonómiai
oldalról - rendkívül elınyös, hiszen így a termıhelynek megfelelı állományok
alakulnak ki illetve ökonómiai szempontból az értékes faanyagot adó fafajok
kerülnek elıtérbe. Mindezek mellett persze összhangban áll a természetvédelem
által hangoztatott elvárásokkal is.
Az erdıfelújítás szakmai feladatai összességében - a biotikus és abiotikus károk
nagysága, a különbözı természetvédelmi és közcélú igények által támasztott
feladatok többletráfordításainak ellenére - megfelelı szakmai színvonalon kerülnek
elvégzésre.
34
3. táblázat M.e.: MFt
Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013.
bevétele: 0 0 0 0
ráfordítása: 527,1 496,7 507,1 515,1
eredménye: -527,1 -496,7 -507,1 -515,1
Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� az erdımővelési ágazat továbbra is a mindenkori hatályos jogszabályoknak
és elıírásoknak eleget téve és a legmagasabb szakmai elvárásoknak
megfelelve végezze munkáját,
� a mesterséges erdıfelújítások lehetıleg helyi származású csemetékkel
történjen, törekedve az elegyfajok arányának növelésére,
� a természetes felújítások alkalmazásának növelése,
� a biotikus és abiotikus károsítások preventív munkáinak fokozása,
� a vadkárosítások további mérséklése aktív és passzív kárelhárítási
módszerek fokozott alkalmazásával,
� folytatni kell a fafajcserés mesterséges felújításokat, a meglévı sarj és a nem
ıshonos célállományú erdıkben,
� az ágazatban jelentkezı munkákat továbbra is vállalkozókkal kell
végeztetni.
� a közmunkaprogram meghirdetése esetén minél nagyobb létszám
foglalkoztatása
35
3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai
Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint)
Tarvágás:
A faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata.
Fokozatos felújítóvágás:
A faállomány fokozatos, idıben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott
véghasználat jellegő kitermelése.
Szálalás:
A folyamatos erdıborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és
szerkezető erdı kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a
készletgazdálkodáson alapul.
2008-2010. évek értékelése:
A fokozatos felújító vágásoknál a természetes újulat megjelenése miatt a
szakmailag indokolt bontóvágások és végvágások végrehajtásra kerültek, a
felújítóvágások területi aránya nıtt, mely egybevág az erre esı idıszak terveivel.
A tarvágások területe az egészségileg megromlott fenyı állományok szükségessé
vált kitermelése miatt –kissé- szintén növekedett.
36
A fokozatos felújító vágások és a tarvágások százalékos arányát ( az összes
fakitermelési mennyiséghez viszonyítva) a következı táblázat szemlélteti:
4. táblázat
Forrás: saját szerkesztés
A nevelıvágásokat és az egészségügyi termeléseket a szakmai elvárásoknak
megfelelıen úgy hajtották végre, hogy közben a gazdaságossági érdekek összhangja
jellemezte a munkákat.
A nagy értéket képviselı választékok termelési aránya nem javult, ami elsısorban a
túltartás miatt bekövetkezı egészségügyi állapot romlását tükrözi.
Az energetikai tüzifát – mint környezetbarát és megújuló termék- a Társaság
hosszútávú szerzıdés keretén belül jól értékesítette.
A szigorodó természetvédelmi elıírások és a felújítási nehézségek összességében a
fahasználati lehetıségeket korlátozták.
Az eredményesség javítása érdekében jelentıs költségtakarékossági intézkedések
bevezetésére került sor.
Összességében elmondható, hogy a Társaság a tartamosság és a tervszerőség
követelményeinek megfelelıen gazdálkodott, az idıszak tervének sarokpontjait
tartani tudta. Eltérés a fenyı állományok jelentıs egészségügyi romlása
Az összes kitermelt famennyiség megoszlása véghasználati mód szerint
Tarvágás Fok. felújító vágás
Nevelıvágások, egyéb termelés
2008. év 15% 76% 9%
2009. év 13% 69% 18%
2010. év 17% 71% 12%
Az elmúlt 9 év átlaga 18% 73% 9%
37
következtében szükségessé vált fakitermelések illetve a 2008-as széldöntés miatti
bükk többlet okán bekövetkezı mennyiségi növekedés volt.
Aktuális helyzet értékelése:
A fahasználat az erdıgazdaságok legmeghatározóbb ágazata, azonban erıs hatósági
ellenırzés kíséri. Egyfelıl az erdészeti hatóság (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága), másrészt a természetvédelmi szakhatóság.
Az elmúlt évek alapján kijelenthetı, hogy a fakitermelések a Társaság szakmailag
kifogástalanul hajtotta végre és ennek eredménye, hogy az említett két hatóság
elismerıen minısítette ezen tevékenységet.
Az ÉSZAKERDİ Zrt. az erdıtervben engedélyezett fakitermelési lehetıség 80%-át
használja ki, egyrészt az erdı- és természetvédelmi törvény korlátozásai miatt,
másrészt a terepi adottságaiból, a kitermelési ciklus rövidségébıl és nem utolsó
sorban a piaci tényezıkbıl adódóan.
A kitermelt faanyag választék-összetételében a kedvezıtlen irányú változások
továbbra is fenn állnak, így csökkenı tendencia várható a minıségi és főrészrönk
mennyiségét tekintve, növekedni fog viszont az alacsonyabb értékő fagyártmányfa,
valamint a sarangolt választékok volumene. A kedvezıtlen változás oka, hogy az
állományok (elsısorban a bükkösök) kitermelése nem a mőszaki vágásérettségi
korban, hanem a biológiai vágásérettségi korban történik, amikor is az erdık
egészségi állapota erısen leromlott. Az iparifa kihozatalt oly módon lehet mégis a
kívánatos szinten tartani, hogy a választékolást a legmagasabb szakmai színvonalon
kell megvalósítani.
A fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozók végzik, azonban a növekvı
üzemanyagárak következtében nınek a termelési és szállítási költségek, amit a
vállalkozói díjakban nem tudnak érvényesíteni, hiszen – a hiányzó fizetıképes
kereslet miatt- a faanyag árának emelése nem realizálható.
38
Éppen ezért is fontos szempont marad a költségtakarékosság, amit pl. a tı melletti
értékesítés fokozásával vagy a lakossági faanyaggyőjtés ösztönzésével érhetı el.
4.ábra, Forrás: saját szerkesztés
A diagramból látható, hogy a véghasználatok aránya növekszik, ezen belül viszont a
tarvágások csökkenése figyelhetı meg a természetvédelem és a közvélemény által
is preferált felújítóvágásokkal szemben. A felújítóvágások arányának
növekedésével a véghasználattal érintett erdırészletek száma is évrıl évre nı, a
termelés a szétaprózódó terület miatt többletköltséggel jár. Ez a környezetkímélıbb
gazdálkodás azonban több élımunkát és speciális technológiát kíván, amely szintén
a Társaság költségeit növeli.
39
5.ábra, Forrás: saját szerkesztés
Jelentısen csak a tölgy és gyertyán aránya növekszik, illetve kisebb növekedést
mutat a nyár és a főz.
A termelés választék szerkezete: 5. táblázat M.e.: n.m3
Választékok 2010 mego. 2011 mego.
% terv %
Minıségi rönk 5 400 2 5 100 2
Főrészrönk 24 600 10 24 500 10
Fagyártmányfa 37 200 15 37 500 16
Egyéb iparifa 6 500 3 6 300 3
Sarangolt iparifa 16 300 6 15 000 6
Összes iparifa 90 000 36 88 400 37
Tőzifa 158 000 64 150 000 63
Mindösszesen 248 000 100 238 400 100
Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve
40
A nagy értéket képviselı minıségi rönk választék sajnos nincs arányban a meg-
növekedett véghasználati, illetve tölgy termeléssel, csak a bükk, illetve a nemes
nyár fafajok kitermelésébıl adódó választékkal számolhat a Társaság.
A főrészipari rönk és a fagyártmányfa választék aránya -a véghasználati volumen
növekedése ellenére-lényegesen nem változik. A tölgy állományokban növekvı
arányban érvényesülı felújító vágások nem járnak együtt a tölgy iparifa kihozatal
növekedésével. Ennek oka, hogy a lényegesen magasabb iparifa hányadot biztosító
fenyı és nemesnyár helyett jelenik meg, továbbá az elızı évi magtermésre alapozva
az elsı bontások fatömege növekszik, amely az állomány fakészletének átlagon
aluli minıségő részének kitermelését jelenti.
Összes hozamban a magasabb értéket képviselı tölgy főrészipari alapanyag jelenti a
választékcsoport nagyobb árbevételének tervezhetıségét.
Viszont az adatokból látható, hogy az erdıgazdaság nem törekszik a tüzifa
mennyiségének növelésére.
Számolni kell a természetvédelem által további korlátozásokra úgymint, védett
madárfajok fészkelése miatti idıbeli korlátozások vagy akár a Társaság által
kialakított termıhelynek megfelelı állományokban természetvédelmi indokú
fakitermelési korlátozások.
Emellett figyelemmel kell kísérni a térségben lévı magánerdıtulajdonosok és
erdıgazdálkodási társulatok ”mozgását”, hiszen mint konkurencia jelen vannak a
piacon.
41
6. táblázat M.e.: MFt
Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013.
árbevétele: 1 850,0 1 923,0 1 997,0 2 057,0
hozama(egyéb bevétellel): 2 038,0 2 111,3 2 195,9 2 270,0
ráfordítása: 1 306,9 1 345,9 1 388,3 1 421,3
eredménye: 731,1 765,4 807,6 848,7
Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� folytatni kell a hosszú távú, tartamos és természetközeli erdıgazdálkodást,
� az üzemtervi lehetıségek rugalmas kihasználása,
� növelni kell a fokozatos felújítóvágások arányát,
� az átalakító üzemmód bevezetése, majd a szálaló üzemmód minél szélesebb
körő alkalmazása,
� a piaci igények követése, rugalmasság növelése,
� költségtakarékosság fokozása,
� a hatóságokkal való együttmőködés javítása,
� a választékolás minıségének további javítása,
� az erdıvédelmi és egészségügyi jellegő termelések idıben történı
végrehajtása,
� a fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozókkal kell végeztetni.
Ezen túlmenıen komoly kihívás a „Natura 2000” program, mely a madárvédelemre
és az élıhelyvédelemre helyez nagy hangsúlyt.
42
3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése
2008-2010. évek értékelése:
A bükk fafaj értékesítési nehézségei enyhültek, a tölgy választékok kedvezı piaci
helyzete pedig stabilnak volt mondható, így az ágazat céljait teljesíteni tudta.
A nemesnyár értékesítése kifejezetten jól sikerült, amivel a fenyı választékokra
vonatkozó kereslet is párosult.
A sarangolt választékok közül az energetikai célra történı értékesítés alapvetıen
meghatározta a kereskedelmet. Sikerült az értékesítés irányát, volumenét a
korábbiaknál optimálisabban meghatározni, ezáltal a tervezett szállítási és
költségoptimalizálást sikerült elérni.
Az idıszak alatt jelentkezı piaci lehetıségekre a Társaság idıben és gyorsan
reagált, így kötve hosszútávú szerzıdéseket.
Aktuális helyzet értékelése:
A több lábon állás politikája a kereskedelem alapvetı szabálya, ezért a stratégia
fontos részét képezi. A kifejezetten keresett termékek (pl. tölgy hordódonga
alapanyag) esetében a piaci helyzet hirtelen változása mellett is könnyő más vevıt
találni. A kevésbé piacképes termékre vonatkozólag már sokkal nehezebb a helyzet,
még árengedménnyel sem lehet hirtelen, a megváltozott környezetben új vevıket
találni. Ilyen lehet nemesnyár esetében a raklap-piac hanyatlása, bükk fafaj
értékesítésben a nagy területen bekövetkezı széldöntés, vagy tőzifa esetében az
enyhe téli idıjárás. Ezt a problémát csak elızetesen kialakított széles és biztosan
fizetı vevıkörrel lehet elkerülni, akik más–más területen dolgozzák fel az
alapanyagot.
Fontos feladat a Társaság számára a szállítás további optimalizálása, melynek
értelmében a teljesítés során térben és idıben is úgy kell az ütemezést kialakítani,
43
hogy a lehetı legkisebb szállítási költség terhelje a választékokat. Értelemszerően a
felhasználóhoz legközelebb esı feladó egység teljesítése legyen a mérvadó, és csak
ezután kell további egységeket bevonni a szállításba a mennyiségi teljesítés
biztosítása végett.
A kialakult jó hírnév megtartása az egyik legalapvetıbb cél, ugyanis ennek
elvesztése nem pótolható. Fontos feladat a nagy mennyiségre kötött szerzıdések
teljesítésének nagyon pontos nyomon követése.
A tölgy választéksor a remények szerint aránylag jól lesz értékesíthetı.
A hordódonga alapanyagra jó kereslet van, ezért a jól bevált vevıkör a lehetı
legjobb árbevétel érdekében versenyeztethetı lesz egymással.
A bükk fafajból termelt hámozási és késelési rönk értékesítése nem okoz problémát.
A nemesnyár értékesítése a hámozásai rönk és a raklap alapanyagigénytıl függ. Az
elızıt a nagy hazai vevık furnér piaca, illetve az olasz gyümölcsös láda igény
határozza meg.
A nyár főrészrönk és fagyártmányfa értékesítést is a piaci igények határozzák meg.
A sarangolt választékok várhatóan jól értékesíthetıek lesznek és nem kizárt néhány
százalékos áremelés sem.
A tőzifa értékesítésénél figyelemmel kell lenni a szomszédos erdıgazdaságok
átmozgására illetve a magánerdı tulajdonosokra. A lakosság felé áremelés nem
realizálható.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� a biztosan fizetı vevıkör megtartása és további bıvítése,
� továbbra is elsıdleges a „több lábon” való állás szerinti kereskedelem,
� a szállítások racionalizálása, optimalizálása,
� gyors döntéssel történı elınyszerzés a konkurenciával szemben,
� az értékesítési módok együttes ill. egymást kiegészítı alkalmazása,
44
� a kialakult jó hírnév és megbízhatóság megtartása,
� információgyőjtés, piacelemzés.
3.4.1.2. Vadgazdálkodás és vadászat
2008-2010. évek értékelése:
A vaddisznó és a gímszarvas esetében a vadállomány-létszám változás precíz
figyelemmel kísérése mellett történt a hasznosítás, összehangolva az erdıfelújítások
védelmének szükségességével.
A vaddisznóállomány 2008-as hasznosítása jóval visszafogottabb volt a
megszokottól, hiszen jelentıs szaporulat kiesés volt tapasztalható illetve az
állományban ismét jelentkezett a sertéspestis.
6.ábra, Forrás: saját szerkesztés
A fent említett kieséstıl eltekintve a diagramból látható, hogy az ágazat
– a terveknek megfelelıen - egyenletes teljesítményt nyújt.
45
A minden évben szokásos hajtások értékesítése kielégítı volt és a minıségi
szolgáltatások eredményeként kis mértékben emelkedett az egyéni vadászatokon
résztvevık vendégek száma is.
A válság hatása itt is jelentısen éreztette hatását, a külföldi bérvadászok rövidebb
idıre jöttek és a közepes árkategóriájú trófeákat keresték.
Emellett viszont emelkedett a hazai bérvadászok aránya.
A kiemelt vadászterületeken a szakmai elvárásoknak megfelelıen történt a
gazdálkodás.
Aktuális helyzet értékelése:
Az ágazat fı célja továbbra is az erdıgazdálkodás és a vadgazdálkodás
összhangjának megteremtése és fenntartása. Az erdıgazdálkodás elsıdlegességének
megtartása mellett a vadászterületeken a vadállomány létszámát olyan szinten
szükséges fenntartani, amely lehetıvé teszi a vadászati ágazat eredményességét.
A Társaság három fı vadászterületén a feladatok eltérıek. A kárpáti szarvas
populációjának génmegırzése miatt különleges a zempléni vadászterület. A
feladatokat itt ezen elıírásoknak megfelelıen kell végezni.
Különleges a szelcepusztai vadászterület az értékes vaddisznó populáció miatt. Itt a
fı cél a nagymérető, értékes vadkanok nevelése.
Harmadik nagy vadászterülete a Társaságnak a bükki vadászterület, ahol a közepes
minıségő vadállománnyal való gazdálkodás az erdıgazdálkodással összhangban
történik és a Zrt. nem kívánja az erdıét megelızıen érvényesíteni a vadászat
érdekeit.
Az ágazat eredményes gazdálkodását negatívan befolyásoló vadkár enyhítése
érdekében továbbra is szükséges a fokozott vadföldmővelés és takarmányozás,
illetve a jól ütemezett vadkárelhárító vadászatok szervezése és a vadkárelhárító
berendezések létesítése, karbantartása.
46
Az eredményesség érdekében törekedni kell a vadászatok saját irodán keresztül
történı szervezésére, továbbá a vadászházak szezonon kívüli kihasználtságának
növelésére. Ennek érdekében fokozni kell az ökoturizmus szolgáltatások
(vadfényképezés, madárles stb.) mellett a vadászházak és infrastruktúrájuk
minıségének emelését is.
A vadhúspiacon való részvétel fenntartása érdekében – hosszú távú értékesítési
szerzıdésekre alapozva – az EU-s elıírásoknak megfelelı 4 darab saját hőtıkamra
további üzemeltetése elengedhetetlen.
7. táblázat M.e.: MFt
Az ágazat : 2010. 2011. 2012. 2013.
árbevétele: 105,0 113,0 118,0 120,0
hozama (egyéb bevétellel): 112,3 119,3 119,2 126,3
ráfordítása: 93,3 98,1 98,6 100,3
eredménye: 19,0 21,2 20,6 26,0
Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� a természetvédelem és a vadgazdálkodás összhangjának megteremtése,
� az ágazat eredményességének növelése,
� génmegırzési tevékenység folytatása,
� vadászházak fejlesztése,
� szezonon kívüli idıszak kihasználása a vadászházakban,
� vadkárok enyhítése.
47
3.4.1.3. Főrészipar és fafeldolgozás
2008-2010. évek értékelése:
Ennél az ágazatnál éreztette a legjelentısebben hatását a gazdasági világválság. Az
építıipar hirtelen és nagyarányú hanyatlása következtében súlyos gondot jelentett a
faipari termékek értékesítése. A hazai faipar beszőkült, a nemzetközi visszaesett.
Ezen okokból kifolyólag nem csak az eladási árak, hanem az értékesíthetı
mennyiségek is csökkentek.
Az ellensúlyozás érdekében a Társaság a miskolci üzemében technológiai
korszerősítést hajtott végre, amely új innovatív termék elıállítására képes és
lehetıvé tette a termelés stabilitását.
A terveknek megfelelıen a sárospataki üzemben a parketta gyártás szünetelt, a
készletek értékesítése zajlott.
Aktuális helyzet értékelése:
Jelenleg is a piaci igények és lehetıségek, a rendelkezésre álló alapanyag
mennyisége és minısége, a termelı üzemek mőszaki állapota határozza meg a
főrész és faipar lehetıségeit.
A főrészipari termékek iránti piaci kereslet rendkívüli módon visszaesett, az
árakban sem az infláció, sem a szabályozók okozta költségnövekedés nem
érvényesíthetı.
A fahasználati lehetıségeket az üzemtervek behatárolják, így a feldolgozható
főrészipari alapanyag mennyisége jelentısen nem változik, minısége az eredetbıl,
korosztály összetételbıl adódóan romlik.
A megmaradt miskolci üzem feladata elsısorban a fakitermelés során keletkezett,
kevésbé piacképes hengeres fa hasznosítása. Az üzem részére biztosított a
megfelelı mennyiségő alapanyag. A gazdaságosabb mőködtetés érdekében
48
bevezetésre kerül az ütemezett alapanyag-beszállítás és az egy mőszakos
üzemeltetés. A piaci kereslet hanyatlása olyan mennyiségi kiesést jelent, mely
mellett nem lehetséges a jövedelmezıség fokozása.
Várhatóan a Társaság feldolgozóipar kapacitása nem fog bıvülni, ezért a hangsúlyt
inkább a választékbıvítés felé kell orientálni.
Fontos cél a miskolci főrészüzem nyereséges mőködtetése, melyhez technológiai
fejlesztéseket kell végrehajtani. A fejlesztési célokat a megvalósított beruházás
hatékony mőködtetése határozza meg, melynek feltételei:
- gazdaságos hıenergia termelés a környezetvédelmi elıírásokat és uniós
normákat kielégítı, faaprítékkal üzemelı kazánnal,
- innovatív új termékek elıállítása, piacra való bevezetése,
- hossztoldott tömörfa lapok alapanyagát képezı választék kihozatalának
növelése,
- a szárítókapacitás kihasználásának fokozása és
- az infrastrukturális és kiszolgáló részlegek korszerősítése.
A hossztoldott tömörfa táblák árában a többlet ráfordítások érvényesíthetıek
lesznek, hiszen ez egy magasabb hozzáadott értéket képviselı termék, mint az eddig
gyártottak.
Ezért elsıdleges cél a ragasztott tömörfa táblák gyártásának felfuttatása, piacra
történı bevezetése.
A vállalat jövedelme nem teszi lehetıvé a teljes főrészipari rekonstrukciót, az ehhez
szükséges tıkét külsı források (pl.: pályázat) útján szükséges megszerezni.
A fafeldolgozás kibontakozási lehetıségének lehetséges útja a termelés kooperáció,
kapacitáslekötı bérmunka, s a piaci lehetıségek függvényében kölcsönösen elınyös
kereskedelmi kapcsolat-bıvítés lehet.
49
Azonban az üzem termelését fokozott figyelemmel kell kísérni, ezen belül is a
termelési költségek állandó felülvizsgálata szükséges illetve a lehetıségekhez
mérten azokat csökkenteni kell.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� kiemelt figyelem fordítása a meglévı partnerek igényeinek pontos, gyors
kielégítésére,
� innovatív termékek bevezetése,
� infrastruktúra fejlesztése,
� új kereskedelmi partnerek keresése,
� részletes terméklista közzététele a Társaság honlapján,
� a termékekrıl szóló hirdetések, szórólapok terjesztése,
� szakmai vásárokon, kiállításokon való részvétel.
3.4.1.4. Közjóléti, közcélú tevékenységek
2008-2010. évek értékelése:
A Társaság minden nehézség ellenére biztosította az erdı közjóléti-szociális
funkcióját.
Folyamatosan üzemeltette a legfontosabb közjóléti létesítményét, az erdei
kisvasutat, mind Lillafüreden, mind pedig Pálházán. A lillafüredi szakaszon
megrendezésre került a szokásos „Mikulás-vonat”, ami rendkívül népszerő a kicsik
és nagyok körében egyaránt. A LÁEV –nál ez idıszak alatt elindult egy több mint
200 millió forintos pályázati fejlesztés.
Az erdei iskolák és a hozzájuk kapcsolódó tanösvények üzemeltetése, karbantartása
–a terveknek megfelelıen- szintén megtörtént.
A cég több alkalommal véghezvitte az illegális szemétlerakatok megszüntetését.
50
A források, pihenıhelyek és esıbeállók karbantartása, cseréje a rendelkezésre álló
anyagi feltételek szabta kereteken belül megtörtént.
Aktuális helyzet értékelése:
A társadalmi elvárás fokozódik az erdı szociális-közjóléti funkciója iránt, melyet
elsısorban az állami erdıkben kell biztosítani. Éppen ezért a Társaság jelentıs
közjóléti feladatokat, ezzel összefüggésben számottevı anyagi terheket vállal
továbbra is.
Az adottságok kedvezıek és az igény is nagy. Összhangba kell hozni a közjóléti
fejlesztéseket a gazdasági és természetvédelmi érdekekkel úgy, hogy a kirándulási
és üdülési igények kielégítésre kerüljenek. A fejlesztéseket azokra a területekre kell
koncentrálni, ahol a megnövekedett turista létszám nem okoz ellentétet az erdı- és
vadgazdálkodóval.
A növekvı igények az erdészek továbbképzését is szükségessé teszik.
Biztosítani kell a területre esı országos túraútvonalak (pl.: kéktúra útvonal)
ösvényeinek járhatóságát.
Az elhatalmasodó illegális szemétlerakatok ismétlıdı eltakarítása továbbra is saját
forrást igényel, azonban törekedni kell a helyi önkormányzat illetve civil
szervezetekkel való hatékony együttmőködésre, melynek keretén belül lehetıség
lenne a „szeméthegyek” eltüntetésére.
3.4.1.4.1. Erdei kisvasutak
A Társaság jelenleg két erdei kisvasutat üzemeltet, melyeknek kizárólag közjóléti
(idegenforgalmi) funkciójuk van.
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Miskolc második leglátogatottabb
idegenforgalmi attrakciója a Barlangfürdı után.
51
A 2010-es évben pályázat útján több mint 200 millió forintos fejlesztést hajtott
végre a Társaság, melynek eredménye többek között a világelsı dízel-hibrid
meghajtású mozdony megépítése és üzemeltetése.
A másik kisvasút a Pálházai Állami Erdei Vasút (PÁEV).
Sajnos a két vasút üzemeltetése csak veszteség mellett lehetséges, így a cégnek kell
a felmerülı költségeket kigazdálkodnia, mivel a központi támogatások megszőntek.
Az erdei kisvasút üzemeltetési költségei várhatóan emelkedni fognak az általános
infláció és a bérköltségek szükségszerő emelkedésével, így a Társaság vesztesége
nıni fog. Az árbevételben viszont csak olyan mértékő növekedést lehet elérni, amit
az utaslétszám és a jegyáremelés lehetıvé tesz. A jegyárak árképzésénél
figyelemmel kell lenni arra, hogy nem nıhetnek jobban, mint a városi közlekedés
tarifái, mert az rontja a versenyképességet.
Mindkét vasút esetében törekedni kell az utaslétszám növelésére különféle
akciókkal (pl.: Mikulás vonat, Valentin napi vonat), a veszteségek csökkentésére,
több pályázat elnyerésére a fejlesztési célokhoz, valamint a szakmai PR és vasút
kapcsolatának fokozására.
8. táblázat M.e.: ezer fı
2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
Utaslétszám 229 214 232 291 151
- Lillafüredi 184 168 183 235 103
- Pálházai 45 46 49 56 48
Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve
A 2010-es erıs visszaesést az okozta, hogy a LÁEV és PÁEV pályaszakaszait a
nagy esızések alámosták, hordalékkal fedték be, illetve áprilisban a Diósgyıri
Papírgyárnál (LÁEV szakasza) lévı pályaszakaszon a rézső megcsúszott a hirtelen
lezúduló nagy mennyiségő csapadék hatására és a helyreállítási munkák ideje alatt
(több hónap a nyári idıszakban) a kisvasút nem a teljes pályahosszon közlekedett.
52
3.4.1.4.2. Erdészeti erdei iskola
A természetszeretetre való nevelés, az ember-természet kapcsolatát ismertetı
oktatás egyre növekvı igényének kielégítése érdekében az ÉSZAKERDİ Zrt. több
erdészeti erdei iskolát is üzemeltet, melyek kiváló helyszínei a gyakorlati
foglalkoztatás lebonyolítására az erdıben.
A Csanyiki Erdei Iskola egész évi mőködtetésével növelhetı a LÁEV utasforgalma
is, fıleg a nyári táborozások idıszakában.
A Fónagysági Oktatási Központ felújítása –pályázat útján- az idei évben
megtörténik, így egy magasabb színvonallal várja a leendı vendégeit.
A Répáshutai és a Szín-Szelcepusztai Erdei Iskolák hatékonyabb mőködése
érdekében programfejlesztések végrehajtása kívánatos.
A Társaság továbbra is megrendezi a hagyományos rendezvényeit, versenyeit (pl.:
Madarak és Fák napja, Erdık Hete), melyeket várhatóan kellı érdeklıdés kísér
majd.
A kialakult jó kapcsolatot ápolni kell a város Pedagógiai Intézetével és
segítségükkel lehetséges a városi óvodákkal, iskolákkal való további kapcsolattartás
is.
Az ágazati (közjólét) tevékenységek tavalyi vesztesége 80,5 millió Ft volt, míg az
idei terv 94,4 millió Ft. A támogatások elmaradása miatt a Társaság saját
bevételeibıl tudja csak a forrásokat biztosítani, ezért keresni kell a gazdaságos
mőködés lehetıségét, illetve a pályázati lehetıségeket minél jobban ki kell
használni.
9. táblázat
2010. év 2011. év terv
Közjóléti eszközök értéke (E Ft) 818 543 918 300
Közjóléti eszközök
üzemeltetésének, fenntartásának
üzemi eredménye (E Ft)
-80 550 -94 400
Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve
53
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� a kisvasutak esetében cél az utaslétszám további növelése, veszteségek
csökkentése, több pályázat elnyerése,
� az erdész szakemberek továbbképzése a fokozódó közjóléti funkciók
minıségi ellátása érdekében,
� rendszeresen meg kell jelentetni a Társaság honlapján az erdei iskolák által
nyújtott programlehetıségeket, a tanösvényekrıl szóló tájékoztató anyagot,
� a hiányos, elavult közjóléti eszközök cseréjét, felújítását folytatni kell,
� kiemelt feladat a nyári táborok bıvítése,
� az erdészeti erdei iskolák látogatószámának növelése,
� a Társaság által végzett közjóléti tevékenységek megismertetése a
társadalommal.
3.4.1.5. Egyéb ágazatok tervei (Erdıgazdálkodási szolgáltatás és egyéb
tevékenységek)
2008-2010. évek értékelése:
A segédüzemágak tevékenysége iránt az elmúlt években az erdészeti igények
csökkentek, emiatt elsısorban külsı igények kielégítését célozták meg, azonban így
növekvı konkurenciával kellett megküzdeni.
A gépüzemben a teljesítés elmaradt a tervezettıl, néhány gépcsoport kihasználtsága
nem volt megfelelı.
Továbbra is nagy volt a kereslet a gépjármővek mőszaki vizsgáztatása és
környezetvédelmi felülvizsgálata iránt, melyet több éve a mőszaki szolgáltató
egység végez. Ennek technikai feltételeként új berendezéseket kellett beszerezni.
A kiszámlázott építıipar több éves dinamikus növekedése megtorpant.
A két kisvasúttal csak közjóléti célú személyforgalomat bonyolít a Társaság.
Jelentıs akadályok leküzdése árán, de összességében a kitőzött eredményt elérték.
54
Aktuális helyzet értékelése:
Az erdészeti szolgáltatás ágazatnál fellendülési lehetıség nem látható. A meglevı
géppark fenntartásához elegendı külsı munkára nem lehet számítani, ezért az
ágazat romlása tervezhetı. Viszont növekszik a parképítési és parkfenntartási
munkák iránti igény, mely kihasználása kívánatos.
A Mőszaki Üzemigazgatóság a Miskolc város villamos projektje által érintett oly
módon, hogy a jármővizsgáztatás feladatait jelenleg nem tudja ellátni. Az erdészeti
útépítés iránti igény megtorpant, de várhatóan ez az állapot csak átmeneti, hiszen a
lehetséges pályázati források felkutatásával és jelentıs saját beruházási keret ide
csoportosításával növelni lehet az útépítést, ami a kiesı külsı megrendelés
elmaradása esetén biztosítja a megmaradt útépítı gépek foglakoztatását.
A segédüzemágak teljesítménye romló, elsısorban az egyre csökkenı belsı
felhasználás miatt, az értékesítés pedig az élesedı konkurencia következtében egyre
nehezebbé válik. A sok piaci szereplı jelenléte rugalmasabb alkalmazkodást
igényel.
A gépüzem néhány gépcsoportjának jelenlegi méretét felül kell vizsgálni az
optimális, még fenntartható teljesítményszint elérése érdekében.
A javítómőhely tevékenységének eredménye a vártnál kedvezıtlenebb.
Az elmúlt évek alapján kijelenthetı, hogy az egyéb ipari és építıipari ágazat
eredménye nem tudja ellensúlyozni a növekvı közjóléti (erdei vasutak, erdei
iskolák stb.) tevékenység veszteségeit.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� parképítési és parkfenntartási munkák elnyerése,
� a segédüzemágak feladata továbbra is az alaptevékenység kiszolgálása és az
ezen felüli kapacitások értékesítése,
55
� a gépüzem hatékony mőködtetése, összhangban a kiszámíthatatlanul változó
piaci igényekkel,
� a javítómőhely esetében csak a legszükségesebb kapacitások fenntartása,
� a mőszaki vizsgáztatás újraindítási lehetıségének vizsgálata,
� vasútüzemnél pályafenntartás, utaslétszám növelése, kapcsolatok bıvítése,
� útépítésnél a saját úthálózat fenntartása, a felesleges kapacitások
értékesítése.
3.4.2. Az ágazatra nem osztható tervek
3.4.2.1. Beruházás, fejlesztés
2008-2010. évek értékelése:
A saját forrásból tervezett beruházások maradéktalanul teljesültek.
Pályázat útján megvalósult a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Ökoturisztikai
fejlesztése címő ÉMOP pályázat. Elindult a Fónagysági „Bagoly-vár” Erdei iskola
felújítása.
Az elhasználódott gépjármővek cseréje folyamatosan zajlott le.
Aktuális helyzet értékelése:
A folyamatban lévı beruházások befejezése (pl. Fónagysági „Bagoly-vár” Erdei
iskola felújítása) a legfontosabb feladat.
A jármőpark elhasználódását figyelemmel kell kísérni és ennek függvényében a
folyamatos csere szükséges.
Fontos feladat az erdészeti feltáró utak karbantartása, bıvítése, mely
elengedhetetlen a termelési célok elérése érdekében.
A vadkárelhárító kerítések létesítése az erdıfelújítás érdekében szükséges, azonban
a volumen minimalizálása elsıdleges feladat.
56
Prioritással kell kezelni a gazdálkodási területen lévı vadászházak felújítását a
magasabb szolgáltatási nívó elérése érdekében, miáltal növelhetı a kihasználtságuk
és ez által a realizálható árbevétel.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� az erdıfeltáró hálózat fokozott korszerősítése a támogatási lehetıségek
kiszélesedése esetén,
� termelı gép és jármőpark tervszerő cseréjének megvalósítása,
� szükséges mennyiségő vadkárelhárító berendezés létesítése,
� vezetékes közmőhálózattól távol lévı objektumok víz- és
szennyvízrendszerének korszerősítése a környezeti hatások csökkentésével,
� vadászházak felújítása, korszerősítése.
3.4.2.2. Humánerıforrás gazdálkodás
2008-2010. évek értékelése:
A humánerıforrás gazdálkodás, a rendelkezésre álló eszközökkel biztosítani tudta a
célok megvalósítására képes, azokat megvalósítani akaró munkaerıt. Mindezt a
meglévı munkaerı céltudatos képzésével, megfelelı szakmai és iskolai végzettségő
új munkaerı munkába állításával, a korlátozott lehetıségekkel rendelkezı, de
mindenki által elfogadottan mőködtetett érdekeltségi és ösztönzési rendszer
alkalmazásával tette.
Az elmúlt évek kihívásai, változásai, belsı intézkedései mellett a munkáltató és a
munkavállalók érdekképviseleti szerve mindig megtalálta azt a kompromisszumot,
mely mindkét fél számára elfogadható volt, így az eredményes munkavégzés
feltételei errıl az oldalról is biztosítottak voltak.
A teljes munkaidıs létszámban tovább folytatódott az egyenletes csökkenés, melyet
a Társaság belsı munkaerıátcsoportosítással ”orvosolt”.
57
Létszámadatok (fı) 10. táblázat 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008 2009 2010
Teljes
munkaidıs 537 517 512 480 451 423 399 367
-fizikai 289 272 266 234 208 186 161 137
-alkalmazotti 248 245 246 246 243 237 238 230
Forrás: saját szerkesztés
A nık aránya -a közép és felsıvezetésben- a korábbi 4 fırıl 6-ra emelkedett.
Az ÉSZAKERDİ Zrt. 54 alkalmazottját támogatta különbözı képzésekben
(pl.: veszélyes fakitermelıi bizonyítvány megszerzése, mérnök-közgazdász képzés).
Minden év végén újratárgyalásra és aláírásra került a Kollektív Szerzıdés.
Aktuális helyzet értékelése:
Jelenleg a Társaság feladatainak ellátásához mind mennyiségileg, mind pedig
minıségileg (képzettség) rendelkezésre áll a megfelelı munkavállalói létszám.
Az erdészeti alaptevékenységek végzése vállalkozók útján történik, melyben
változás nem prognosztizálható.
A kialakult jövedelmi szerkezeten a Társaság nem kíván változtatni, az egyes
jövedelem elemek mértékét a keresetszabályozás és az eredménytermelı képesség
adta lehetıséggel összhangban emeli.
A kereseteken belül, - elsısorban a magas szakképzettséget igénylı
munkakörökben- kismértékben kívánatos növelni az alapbér súlyarányát, ehhez
hasonlóan (ugyancsak a keresetszabályozás keretein belül) törekedni kell a kötelezı
legkisebb munkabér központi emelése következtében kialakult torzulások
„kiigazítására”, amely azonban több éves feladat.
58
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� továbbra is hatékonyan biztosítsa a Társaság küldetését, filozófiáját,
értékrendjét megvalósítani képes munkaerıt
� a bérezésben kialakult torzulások „kiigazítása”,
� a fafeldolgozással és az erdıgazdálkodással összefüggı szolgáltatások
kivételével a fizikai munkavégzést továbbra is vállalkozók révén való
biztosítása,
� az alkalmazott munkaerı szakmai színvonalának folyamatos javítása,
� teljesítmény értékelése: ellenırzési rendszer kialakítása, követelmények
meghatározása, pontosítása,
� pályakezdı fiatalok foglalkoztatása,
� a jövedelempolitika fejlesztése,
� oktatási és képzési tervek készítése.
3.4.2.3. Információs rendszer
2008-2010. évek értékelése:
A mőködéshez szükséges alapinformatikai struktúrát, az eszközparkot, az operációs
rendszereket, a hálózati operációs rendszereket a bevált és megbízhatóan mőködı
verziókkal korszerősítette a Társaság.
Folyamatosan mőködött a Központ és az Egységek közti hálózat; az ÉSZAKERDİ
Zrt. honlapja; LÁEV-nél a korszerő jegykiadó és elszámoló rendszer.
2010-es évben 4 fı ECDL START bizonyítványt szerzett.
Bevezetésre került az erdészeti szakmai munkát segítı, Digiterra Kft. által
fejlesztett EIRv4 szoftver.
59
Aktuális helyzet értékelése:
A szakértelem, a megbízhatóság és pontosság mellett egyre fontosabb a gyorsaság.
Mindezekhez elengedhetetlen a korszerő, biztonságos információ feldolgozás és
továbbítás, ezért a vállalati információs rendszer továbbfejlesztése folyamatos
feladatot jelent.
Az irodai szoftverek vonatkozásában a Microsoft termékekkel a homogén környezet
kialakult.
Permanensen fenn kell tartani a stabil kapcsolatot a telephelyek és a központ között,
így teremtve lehetıséget a gyors informálódásra, ügyintézésre.
A Társaság kizárólag legális szoftvereket alkalmaz továbbra is.
Az adatbiztonság érdekében folytatni kell a rendszeres adatmentést a központi
szervereken keresztül.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� a vállalati információs rendszer további korszerősítése,
� az üzembiztonság és a legális szoftverhasználat fenntartása,
� az informatikai oktatás további folytatása,
� megbízható Internet és e-mail használat minden jogosult számára,
� adatmentés a központi szervereken keresztül,
� átállás az EIRv5 szoftverre.
3.4.2.4. Marketing stratégia
A Társaság egyik fontos célkitőzése a marketing tevékenység fejlesztése, azonban
alaptevékenységének sajátságos jellemzıi miatt ez korlátozott.
Fı terméke a fa, mint alapanyag, ezért a változó piaci igényekhez nem tud
alkalmazkodni új termék kialakításával. Azonban megvan az az elınye a
60
Társaságnak, hogy az általa forgalmazott terméket nem kell a fogyasztók számára
bemutatni.
A termékek ellenértékének kialakításánál a nagy, koncentrált vevık által diktált
feltételek a meghatározók. İk azok, akik nagy tételben vásárolnak, így az általuk
kalkulált ár jelentıs mértékben befolyásolja a vállalat eredményességét.
A cég disztibúciós lehetıségeit tekintve, szintén korlátozott.
Viszont abban a szerencsésnek mondható helyzetben van, hogy a
nemzeti/nemzetközi tendencia és propaganda is erıteljesen hangoztatja a megújuló
energiaforrások minél szélesebb körben való alkalmazását, ezáltal ”besegítve” a
kommunikációs politikába.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� cégek felkeresése, személyes kapcsolattartás,
� potenciális vevık részére küldött irányított levél, reklám,
� nagy tételek vásárlásánál árkedvezmény adása.
3.4.2.5. PR stratégia
Az ÉSZAKERDİ Zrt. szervezeti felépítésében (1. számú melléklet) nem található a
PR tevékenységért felelıs egység, mivel elsısorban a cég felsı vezetése hivatott
ezen terület ellátásáért. İk azok, akik az erdész szakmán belül és a közvélemény
irányába is közlik a Társaság filozófiáját, tevékenységét stb., így alakítva ki minél
kedvezıbb képet a vállalatról.
A Társaság legfontosabbnak az erdıgazdálkodás szükségességének és
okszerőségének objektív bemutatását tartja. Mivel különleges -más gazdasági
társaságokra nem jellemzı- körülmények között tevékenykedik, a PR stratégiája is
sajátságos. Területi kiterjedése következtében az erdészeti igazgatóságok vezetıi,
mőszaki vezetıi és kerületvezetı erdészei is részesei a PR tevékenységnek, hiszen
ık azok a vezetık, alkalmazottak akik naponta közszereplıi az adott kistérségnek.
61
Emellett a cég természetesen részt vesz különbözı kiállításokon (pl.: FEHOVA),
szakmai találkozókon (pl.: Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Vándorgyőlése),
évente több alkalommal TV illetve rádióriportot ad.
Az erdei iskolákhoz kapcsolódó tanösvények (a nevelési funkció mellett) és a
hozzájuk kapcsolódó szakszemélyzet általi vezetés szintén a PR tevékenység részét
képezi.
Alkalmazottai közül többen tagjai az OEE Közönségkapcsolati Szakosztályának.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� a Miskolci Főrészüzem által gyártott, mint környezetbarát termékrıl
szóróanyagok készítése, terjesztése,
� évente több alkalommal rendezvények szervezése,
� vezetık közszereplésének fokozása,
� a Társaság tevékenységét bemutató híradások növelése,
� a szakmai találkozókon és különbözı kiállításokon való részvétel folytatása,
� a munkavállalók (mőszaki vezetık, erdészek) esetében tudatosítani
szükséges személyes PR tevékenységük jelentıségét és annak lehetıségeit,
� az erdei iskolák programjainak bıvítése.
3.4.2.6. A Társaság pénzügyi helyzete
2008-2010. évek értékelése:
A Társaság a vizsgált idıszakban is a finanszírozási stratégiájának megfelelıen
gazdálkodott. Ennek következménye volt a kiegyensúlyozott, stabil pénzügyi
helyzete. Azon kevés vállalkozások közé tartozik, amelyek köztartozásait minden
esetben idıben és pontosan kiegyenlítette. Zavartalan üzletmenete pénzügyileg
biztosított volt.
62
Aktuális helyzet értékelése:
Legfontosabb feladatként folytatni kell a Társaság vagyonának növelését, a
mőködıképesség megtartását célzó gazdálkodást illetve a folyamatos likviditás
fenntartását úgy, hogy az eredményességet a lehetıségekhez mérten növelni
célszerő.
A befektetési szabályzat szerint folytatható a pénzeszközök befektetése. (Így csak
garantált állampapírba lehet fektetni.)
Rendkívüli eredmény nem várható.
2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:
� a cég mőködıképességének megtartása,
� a Társaság likviditásának fenntartása,
� kismértékő eredménynövelés.
63
4. A Társaság 2008-2010. évének összefoglaló értékelése
A Társaság által kitőzött középtávú stratégiai fı célok teljesültek.
Az elvárt szakmai és gazdasági célok –a külsı és belsı körülmények változása
ellenére- megvalósultak.
4.5.1. Erdıgazdálkodás
Alapvetı célja –a tartamos erdıgazdálkodás- megvalósult.
Szaporítóanyagtermelés
� A megmaradt kis hegyvidéki csemetekertekben tovább folyt a kívánt
mennyiségő alapanyagtermelés.
� Az erdısítés alapjául szolgáló mag illetve csemete minden esetben
származásazonosított forrásból lett kielégítve.
Erdıfelújítás
� Az elvégzett munkák minısége javult.
� A befejezett erdısítések célállomány-összetétele kedvezıen alakult mind
ökológiai, mind ökonómiai szempontból.
� A véghasználatokkal arányban állt a felújítás alá vont területek nagysága.
Fahasználat
� Az üzemtervi lehetıségeket nem használta ki a Társaság.
� Az átalakító, szálaló üzemmód alá vont terület nagysága növekedett.
� A fenyı száradás tovább folytatódott, ennek következményeként kis
mértékben nıtt a tarvágások területi aránya
� A minıségi választékok aránya tovább csökkent.
64
� Az ágazat eredményessége határozta meg a Társaság gazdasági céljainak
elérését.
Fatermékek értékesítése
� A Társaság a gazdasági válság közepette is tudta biztosítani a faanyag
értékesítést, így biztosítva alapot a szervezet mőködéséhez.
� Megtartásra került a biztosan fizetı vevıkör.
� Az igényeiben is változó vevıkör kiszolgálása megtörtént, ami a folyamatos
alkalmazkodás tett lehetıvé.
4.5.2. Vadgazdálkodás
� Az ágazat eredménye hozta az elvárt szintet.
� A kiemelt vadászterületeken (Zemplén, Szelcepuszta) a szakmai munka az
elıírásoknak megfelelıen történt.
� Sikerült a vadászati szolgáltatások minıségét emelni.
4.5.3. Főrészipar és fafeldolgozás
� A gazdasági válság következtében az értékesítés számottevıen csökkent.
� Technológiai fejlesztések befejezıdtek.
� Átadásra került a bükk értékes faanyag fülledését gátló locsolótér.
� Elindult a hossztoldott tömörfa táblák gyártása, piaci bevezetése.
4.5.4. Közjólét és egyéb szolgáltatások
� A Társaság ebben az idıszakban is betöltötte közjóléti szerepét, jelentıs saját
forrást használva fel.
� Sikeresen zárult a Lillafüredi Állami Erdei Vasút infrastrukturális fejlesztése.
65
� Több alkalommal felszámolásra kerültek az illegális szemétlerakatok.
� A közjóléti berendezések felújítása, cseréje folyamatos volt.
� Az erdészeti szolgáltatások iránti kereslet csökkent, ami negatív irányba
módosította az ágazat eredményét.
� A mőszaki vizsgáztatási igény kielégítésre került.
� A Társaság saját úthálózatának fenntartása folyamatos volt.
4.5.5. Ágazatokra nem osztható tervek értékelése
� A beruházások, fejlesztések az éves terveknek megfelelıen alakultak.
� Több pályázaton is indult a Társaság, a LÁEV infrastrukturális fejlesztése
sikeres volt.
� A humánerıforrás gazdálkodás biztosította a cég céljainak elérését segítı
munkaerıt.
� Évente átlagosan 176 fı közmunkást foglalkoztatott az ÉSZAKERDİ Zrt..
� Az információs rendszer folyamatosan és stabilan mőködött.
� A terveknek megfelelıen történt a hardver és szoftver bázis fejlesztése.
� A központ és a telephelyek közti kapcsolat megbízható volt.
� A Társaság által megfogalmazott marketing és PR stratégia megvalósult, a
cég honlapja folyamatosan mőködött és az aktuális információkat
naprakészen tartalmazta.
� Az ÉSZAKERDİ Zrt. pénzügyi helyzete kielégítı volt, ami a megállapított
stratégia következetes betartása eredményezett.
� Vagyoni gyarapodás és köztartozás mentesség jellemzi az idıszakot.
� A cég likviditása kimagasló volt.
66
5. Javaslatok az ÉSZAKERDİ Zrt. 2011-2013. évi stratégiájának
kialakítására
Rövid, átfogó cégdiagnózis:
Az Északerdı Zrt. a legnagyobb élıfakészlettel rendelkezı erdıgazdasági
részvénytársaság, azonban a legjobb minıségő állományok természetvédelmi
területeken vannak, következésképpen a korlátozások, kötöttségek miatt nem, vagy
nehezen hozzáférhetık.
Széles tevékenységi spektrummal rendelkezik, termékei és szolgáltatásai nagy
változatosságot mutatnak.
A cég szervezeti felépítése jól bevált, a hagyományos erdészeti igazgatóságokra
épített rendszer továbbra is mőködıképes, a rentábilis gazdálkodás alapja.
Kapcsolata a tulajdonossal, a szakhatóságokkal, üzletfelekkel korrekt, konstruktív
alapokon nyugvó.
Javaslatok a 2011-2013. évi stratégia kialakítására
A dolgozatban igyekeztem értékelni és elemezni a Társaság ágazatainak
tevékenységét, majd megjelölni a jövıbeni stratégia irányát.
Ezen oknál fogva, ebben a fejezetben néhány igazán lényeges területet emelnék már
csak ki és ezekre foglalnám össze a vonatkozó fıbb javaslataimat.
Fahasználat:
Tartani kell az elmúlt évek 220-250 enm3 fakitermelési mennyiséget, ami biztosítja
a Tulajdonos által elvárt célt, azaz a hosszú távú, tartamos és természetközeli
erdıgazdálkodást.
A fokozatos felújítóvágásokat még jobban elıtérbe kell helyezni és növelni kell a
szálalással kezelt erdıterületek nagyságát is.
67
Nagyobb figyelmet kell fordítani a kitermelések végzésénél a visszamaradó
állomány sérülésének minimalizálására. Ennek eszköze akár a vállalkozói díj
visszatartása is lehet.
Vadgazdálkodás:
Elsıdleges cél a vadállomány és az erdı vadeltartó képességének egyensúlyba
állítása lehet. Ennek elérési módja a fokozott vadhasznosítás, melyet a vadászathoz
köthetı szolgáltatások (pl.: vadászházak állapota, vadászati módok) fejlesztésével,
bıvítésével lehet elérni. Emellett a szakszemélyzetet is érdekelté lehet tenni a
vadállomány fokozott hasznosítására (pl.: vadhús kedvezményes megvásárlása).
Fakereskedelem:
Erısödik a társadalom azon elvárása, hogy az általa vásárolt termék igazoltan
természetes és fenntartható gazdálkodásból származik. Ezért felárat is hajlandóak
fizetni.
Ezen oknál fogva javaslom, hogy a Társaság végezzen elemzést, valamilyen
nemzetközi minısítéső, fatermék tanúsítványt adó rendszerhez való csatlakozás
lehetıségérıl. A két legismertebb rendszer: FSC (Forest Stewardship Council) és
PEFC (Pan European Forest Certification).
A tanúsítási rendszer tartalma:
„... a termék olyan erdıbıl származik, melynek gazdálkodása a Forest Stewardship
Council (FSC) által meghatározott társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi
szempontok szerint történik.
A tanúsítási program az alábbiakat foglalja magában:
• Felelıs erdıgazdálkodási tanúsítás: a szabvány alkalmazása annak
ellenırzésére, hogy a felelıs erdıgazdálkodás FSC szerinti elvei és
követelményei teljesülnek.
• Chain-of-custody (c-o-c) audit során a fa-alapú termékek erdıbıl való
elszállítását és feldolgozását vizsgáljuk, melynek során a végtermék
kiskereskedelmi egységekben a fogyasztóhoz kerül. Feladatunk a fatermékek
eredetének feltárása és igazolása.
68
• Képzés: Nemzetközi erdıtanúsítási képzés és magas színvonalú
erdıgazdálkodási rendszerekrıl szóló tanfolyam.
Az SGS (SGS QUALIFOR a világvezetı és legelismertebb felelıs
erdıgazdálkodási tanúsítási programja) az egyetlen tanúsító testület a világon, mely
teljes mértékben integrált erdıgazdálkodási rendszertanúsítást kínál ügyfeleinek.
(1994 óta több mint 1550 erdı, fafeldolgozó vállalkozás és fatermék gyártó szerezte
meg az SGS QUALIFOR tanúsítást a világ 60 országában)
A kombinált tanúsítások az alábbiakat tartalmazzák:
• Erdészeti tanúsítások: FSC Qualifor / PEFC / SFI / CSA
• Környezetvédelmi tanúsítás: ISO 14001
• Munkahelyi egészség és biztonságtanúsítás: OHSAS 18001
• Minıségirányítási rendszertanúsítás: ISO 9001.”13
Marketing és PR tevékenység:
Ez az a terület, melyet a Társaságnak mindenképp erısítenie kell, és ami a szakma
elvárásával egybecseng.
Javaslom egy Marketing osztály létrehozását, ahol szakemberek végeznék a cég
marketing tevékenységét. Emellett egy állandó szóvivı kijelölését is fontos
lépésnek tartanám.
Mindenképp folytatni kell a szakvásárokon, rendezvényeken, kiállításokon való
részvételt; a Társaság termékeit, szolgáltatásait prospektusokon, szórólapokon való
terjesztését érdemes növelni.
Az alkalmazottakban ki kell alakítani a marketing szemléletet.
Fokozott marketing tevékenységet az erdei kisvasutak és erdei iskolák területén kell
végezni, ezáltal -a létszámnövekedés elérése mellett- kialakítható egy kedvezı kép
is a Társaságról.
13 http://www.hu.sgs.com/hu/fsc__qualifor?serviceId=8697&lobId=19035
69
6. Összefoglalás
Dolgozatom témájává az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiájának bemutatását és
elemzését választottam.
A téma kidolgozását a stratégiai elméletek szakirodalmának áttekintésével kezdem,
majd a bázisvállalat bemutatásával folytatom. Foglalkozom a Társaság rövid
történetével, gazdálkodási sajátosságaival. Bemutatom mőködésének földrajzi
területét, tevékenységi szerkezetét.
Egy nagyobb fejezetben környezetelemzést végzek több módszer segítségével,
melyek eredményeként prognózist állítok fel a Társaság körülményeinek várható
alakulására.
Részletesebb elemzést a fıtevékenységeknél végzek. Ide tartozik az erdıfelújítás,
fahasználat, vadgazdálkodás és főrészipar, de a jelenlegi trendeknek megfelelıen
kellı részletességgel tárgyalom a cég közjóléti szerepét is.
Ágazatokon belül elıször értékelem az elmúlt három éves idıszakot, majd elemzem
az aktuális helyzetet és ezek eredményeként javaslatot teszek a 2011-2013-as
idıszak céljainak kialakítására.
Ugyanezen metodika alapján vizsgálom az ágazatra nem osztható terveket is,
úgymint beruházások, humánerıforrás gazdálkodás, informatikai rendszer,
marketing és PR.
A dolgozat végén külön fejezetben összefoglalom az elmúlt idıszak értékelését
- a könnyebb és gyorsabb áttekinthetıség érdekében-, majd ugyanezen oknál fogva
összegzem a fentebb említett idıszakra vonatkozó javaslattételeimet is.
Konklúzióként megállapítható, hogy a Társaság gazdálkodása megfelelı annak
ellenére, hogy az ÉSZAKERDİ Zrt. területének nagy része természetvédelmi
70
oltalom alatt áll - így fahasználati lehetıségei korlátozottak- és területi adottságai
összességében kedvezıtlenek. A körültekintıen megalkotott stratégiát követve az
elmúlt idıszak alatt a rábízott erdıvagyonnal tartamosan és fenntartható módon
gazdálkodott úgy, hogy eközben gyarapította is azt.
Közjóléti feladatait saját forrásból fedezve ellátta.
71
Irodalomjegyzék
[1] Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, AULA Kiadó, 2003.
[2] Fülöp Gyula, Stratégiai menedzsment, Elmélet és gyakorlat, Perfekt Kiadó, 2008.
[3] Prof. Dr. Lett Béla, A multifunkcionális erdıgazdálkodás a társadalom szolgálatában, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet, 2008.
[4] David Jobber: Európai marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2002., 25-28.o.
[5] http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdovagyon_adatok/adatok
[6] ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti tervei
[7] ÉSZAKERDİ Zrt. kiegészítı mellékletei
[8] ÉSZAKERDİ Zrt. éves jelentései
[9] http:/www.eszakerdo.hu/
[10] Bedı Péter: Barangolások Észak-Magyarország tanösvényein, A mi erdınk 2011. március-április, 12-13.o.
[11] http://www.hu.sgs.com/hu/fsc__qualifor?serviceId=8697&lobId=19035
72
Zusammenfassung
Als Thema meiner Arbeit habe ich die Vorstellung und Analysierung der Strategie
der ÉSZAKERDİ AG gewählt.
Bei der Ausarbeitung des Themas beginne ich mit einer Übersicht über die
Fachliteratur der strategischen Theorien und fahre mit der Vorstellung des
Basisunternehmens fort. Ich beschäftige mich mit der kurzen Geschichte der
Gesellschaft, ihren wirtschaftlichen Eigenheiten. Ich stelle das geographische
Gebiet ihrer Wirksamkeit, ihre Tätigkeitsstruktur dar.
In einem grösseren Kapitel führe ich mit Hilfe mehrerer Methoden eine
Umweltanalyse durch, mit deren Ergebnis ich eine Prognose über die
voraussichtliche Gestaltung der Umstände der Gesellschaft aufstelle.
Eine ausführlichere Analyse führe ich bei den Haupttätigkeiten durch. Hierzu
gehören die Waldverjüngung, die Holznutzung, Wildwirtschaft und Sägeindustrie,
aber dem gegenwärtigen Trend entsprechend behandle ich auch die Rolle der
Wohlfahrtsfunktion der Firma mit gebührender Ausführlichkeit.
Innerhalb der einzelnen Fachzweige bewerte ich zuerst die Zeitspanne der
vergangenen drei Jahre, danach analysiere ich die aktuelle Lage und unterbreite als
deren Ergebnis einen Vorschlag über die Gestaltung der Zielstellungen für den
Zeitraum 2011 – 2013.
Anhand der gleichen Methodik untersuche ich auch die nicht direkt zum Zweig
gehörenden Pläne, wie zum Beispiel Investitionen, Wirtschaft mit humanen
Kraftquellen, Informatiksystem, Marketing und PR.
Am Ende der Arbeit fasse ich in einem gesonderten Kapitel - im Interesse einer
leichteren und schnelleren Übersicht - die Bewertung der vergangenen Zeitspanne
73
zusammen und aus dem gleichen Grund summiere ich auch meine sich auf oben
erwähnten Zeitraum beziehenden Vorschläge.
Als Konklusion kann festgestellt werden, dass die Gesellschaft trotz der Tatsache,
dass der Grossteil des Gebietes der ÉSZAKERDİ AG unter Umweltschutz steht –
wodurch die Holznutzungsmöglichkeiten beschränkt sind – und die
Beschaffenheiten des Gebietes ungünstig sind, eine entsprechende Wirtschaft führt.
Einer umsichtig gestalteten Strategie folgend hat die Firma in der vergangenen
Zeitspanne mit dem ihr anvertrauten Waldvermögen auf dauerhafte und
aufrechterhaltende Weise so gewirtschaftet, indem sie dieses zwischendurch sogar
vermehren konnte.
Ihre Wohlfahrtsaufgaben hat die Gesellschaft durch Deckung aus eigenen Quellen
versehen.
74
Mellékletek