Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok alakulása a Nyugat-dunántúli régióban

Nárai Mártatudományos segédmunkatárs

MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos IntézetH-9002 Győr, Pf. 420 Tel.:+36 96 516 576 Fax: +36 96 516 579

www.rkk.hu/nyuti e-mail: naraim@rkk.hu

Ecopolis Nyári Egyetem

Százhalombatta, 2008. augusztus 13.

A nonprofit szektor elemei

• egyesületek• egyesületekhez hasonlóan szabályozott egyéb

társadalmi szervezetek (klubok, körök, szövetségek stb.)

• magánalapítványok

• közalapítványok

• köztestületek

• közhasznú társaság

A kutatás célkitűzései

Alapvető cél: a nonprofit szektorról való ismeretek, tudás bővítéséhez való hozzájárulás a

a nyugat-dunántúli nonprofit szektor helyzetfeltárása révén

A kutatás újszerűsége:

a nonprofit szektor területi szemléletű vizsgálata szemben az eddigi gyakorlattal (szervezeti, tevékenység szintű

vizsgálatok)

A kutatás részletei 1.

Települési önkormányzatok

Nonprofit szervezetek

Lakosság

KérdőívStatisztikai adatok elemzése

Interjúk Dokumentumelemzés

20032003 -2004

2004 - 2005

KapcsolatEgyüttműködés

Megítélés

Működési jellemzőkSzerepvállalás

Kapcsolatrendszer

Társadalmi aktivitás(részvétel, támogatás)

IsmeretekMegítélés

Felmérés egységei

Felmérés éve

Módszertan

Kutatási cél

A kutatás részletei 2.• Nonprofit szervezeti mintamegkeresett szervezetek száma: 280 tényleges minta: 128 (45,7%)szempontok: területi (megye; településnagyság) reprezentativitás

tevékenység terület szerinti differenciálás

• Települési önkormányzati mintamegkeresett önkormányzatok száma: 131 tényleges minta: 89 (68,5%) az összes város + az összes olyan község, ahol legalább 10 nonprofit

szervezet működik + 5–9 közötti nonprofit szervezettel bíró községek fele (megyei reprezentativitás)

• Lakossági minta440 fős mintafeltétel: 18 éves korhatárszempontok: területi (megye; településnagyság), nemi reprezentativitás

A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat

• ma már általánosnak tekinthető a két szféra között a kapcsolat, • azonban a vizsgált nonprofit szervezetek felének alkalomszerű, ad hoc

módon szerveződő kapcsolata van, a szervezett kooperációk, intenzív együttműködések csupán a szervezetek harmadára jellemzőek,

• „legtávolabb” az önkormányzattól a magánalapítványok, „legközelebb” a közalapítványok állnak: az előbbiek negyedének nincs semmiféle kapcsolata a helyi kormányzattal (mintaátlag: 11%), az utóbbiak körében viszont kiemelkedő (71%) az intenzívebb kooperációt folytatók aránya.

• Legkevésbé az az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, leginkább a környezetvédelem, a gazdaságfejlesztés, bűnmegelőzés, polgár- és vagyonvédelem, illetve a sport területén találkozhatunk szorosabb, intenzívebb kapcsolattal.

• Az intenzívebb kapcsolatban állók elsősorban különböző köz(össégi) feladatok ellátására vonatkozó együttműködési megállapodás, illetve szerződéses viszony formájában dolgoznak együtt az önkormányzattal, vagy közös pályázati tevékenységet folytatnak a hivatallal.

A helyi nonprofit szervezetekkel valamilyen kapcsolatot tartó önkormányzatok megoszlása a kooperációba bevont

szerveződések nagyságrendje szerint, 2003

64

33,3

75,4

33,7

62,5

23,1

1,14,2

0 1,1 0 1,5

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Mindenszervezettel

A szervezetektöbbségével

Csak néhányszervezettel

Nincs kapcsolat

Teljes minta Városi önkormányzatok Községi önkormányzatok

Forrás: Önkormányzati felmérés 2003.

Az egyes nonprofit formák önkormányzattól való „távolsága” a fennálló kapcsolatok intenzitása és

jellege alapján

0

10

20

30

40

50

60Magánalapítvány

Közalapítvány

Egyesület

Közhasznú társaság

Egyéb társadalmi szervezet

Köztestület

Forrás: Önkormányzati kutatás 2003.

A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat

A két fél viszonyrendszerében alapvetően az ad hoc módon szerveződő kapcsolatok dominálnak, azonban

Igény van a szorosabb együttműködésre

• A nonprofit szervezetek 60%-a szorosabb együttműködést tart kívánatosnak, illetve szükségesnek: elsősorban a szociális ellátás, ifjúságvédelem, oktatás, terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés tekintetében szeretnének aktívabb szerepet kapni.

• Az önkormányzatok 53%-a tervezi a helyi önszerveződésekkel való kapcsolataik bővítését: elsősorban a kultúra, a sport, a szabadidő, a településfejlesztés, a szociális ellátás területén, valamint a polgár- és vagyonvédelem, illetve a bűnözés megelőzését ellátó szervezetekkel.

A kapcsolatok alakulását segítő, befolyásoló tényezők

Gyümölcsöző, hatékony együttműködés a két szféra között csak akkor jöhet létre

• ha az önkormányzat reális ismeretekkel bír a település civil/nonprofit szervezeteiről, tisztában van azok lehetőségeivel, korlátaival

• és ha a szervezetek is ismerik az önkormányzat elvárásait, igényeit.

A két szféra együttműködését megkönnyíti:

• viszonylag magas a két struktúra közötti személyi kapcsolódás (a szervezetek harmadának vezetőségében jelen van a település irányításában részt vevő személy)

• civil regiszter, nyilvántartás (a felmért községek

negyedében, a városok 58%-ában találunk ilyent) • ha van olyan szakember az önkormányzatnál, aki

ellátja a kapcsolattartás feladatát (a felmért községek ötödében, a városok felében van civil/társadalmi ügyekkel foglalkozó munkatárs)

A települési önkormányzatok és a nonprofit

szervezetek közötti kapcsolatok formái

Települési önkormányzat

Civil szervezetek bevonása

a közfeladat-ellátásba,közszolgáltatásba

Nonprofit szervezetek alapítása

Nonprofit hozzájárulás

Jogilag szabályozott, formalizált kapcsolatok

Nonprofit szervezeti tagság

Civil referens, társadalmi

kapcsolattartófoglalkoztatása

Programok, rendezvények

közös szervezése

Anyagi támogatás

Közös pályázati tevékenység

Természetbeni támogatás

Infprmáliskapcsolatok,

személyi összefonódások

Civil szervezetek bevonása

a döntéshozatalifolyamatba

Települési önkormányzat

Civil szervezetek bevonása

a közfeladat-ellátásba,közszolgáltatásba

Nonprofit szervezetek alapítása

Nonprofit hozzájárulás

Jogilag szabályozott, formalizált kapcsolatok

Nonprofit szervezeti tagság

Civil referens, társadalmi

kapcsolattartófoglalkoztatása

Programok, rendezvények

közös szervezése

Anyagi támogatás

Közös pályázati tevékenység

Természetbeni támogatás

Infprmáliskapcsolatok,

személyi összefonódások

Civil szervezetek bevonása

a döntéshozatalifolyamatba

Civil szervezetek bevonása

a közfeladat-ellátásba,közszolgáltatásba

Nonprofit szervezetek alapítása

Nonprofit hozzájárulás

Jogilag szabályozott, formalizált kapcsolatok

Nonprofit szervezeti tagság

Civil referens, társadalmi

kapcsolattartófoglalkoztatása

Programok, rendezvények

közös szervezése

Anyagi támogatás

Közös pályázati tevékenység

Természetbeni támogatás

Infprmáliskapcsolatok,

személyi összefonódások

Civil szervezetek bevonása

a döntéshozatalifolyamatba

Forrás: Az önkormányzatok és... (2002) 16. oldal, 1. ábra alapján saját szerkesztés.

A közfeladatok ellátásába, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás

Szolgáltatási decentralizáció nonprofit szervezetek is bekapcsolódhatnak a közfeladatok, közszolgáltatások biztosításába megfelelően szabályozott keretek között

A jelenlegi szabályozás szerint az alábbi közfeladatok átadására van mód:• közoktatási feladatok ellátása,• közművelődési feladatok teljesítése,• személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények fenntartása, működtetése,• személyes gondoskodást biztosító gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtása,• egészségügyi szakellátás biztosítása,• kommunális feladatok ellátása.

• A vizsgált nyugat-dunántúli nonprofit szervezetek ötödére jellemző a közfeladat-ellátásba, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás. A közalapítványok körében ez az arány 43%.

• A felmért önkormányzatok harmada, a városi önkormányzatok fele von be nonprofit szervezete(ke)t a köz(össégi) feladatellátásba.

Ez azonban nemcsak a szándékon, hanem a lehetőségeken is múlik.

Területek, ahol jellemző a feladatátadás

• közbiztonság- és vagyonvédelem területén (58,1% [20,2%])

• közművelődési-kulturális feladatok (58,1% [20,2%] )

• sport, szabadidő eltöltési lehetőségek szervezése, biztosítása (51,6% [18,0%])

• szociális szolgáltatások (51,6% [18,0%])

• település- és területfejlesztési feladatok (45,2% [15,7%])

• egészségügyi ellátás (25,8% [9,0%])

• közterületek gondozása, kommunális szolgáltatás (25,8% [9,0%])

• oktatás, képzés (22,6% [7,9%])

• munkanélküliség kezelése (19,4% [6,7%])

• természet- és környezetvédelem (12,9% [4,5%])

A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának előnyei

Önkormányzatok megítélése szerint• gazdasági előnyök

• közvetlenebb, jobb kapcsolat a lakossággal

• az önkormányzat tehermentesítése

• speciális tudás, szakértelem megjelenése, szakmai tudástöbblet

• civil sokszínűség, rugalmasság

Nonprofit szervezetek megítélése szerint• emberközelibb, rugalmasabb feladatellátás

• szélesebb társadalmi részvétel biztosítása az önkormányzat feladatellátásában

• nagyobb (el)ismertség

• nagyobb működési, illetve feladat-ellátási biztonság

• az önkormányzat munkájának segítése, pénzügyi és egyéb terheinek csökkentése

A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának hátrányai

Önkormányzatok megítélése szerint• ellenőrzés problémája

• ún. civil bizonytalanság

Nonprofit szervezetek megítélése szerint• lényegesen nagyobb erőforrás-igény, és az emiatt fellépő

működési, feladat-ellátási bizonytalanság

• nagyobb felelősség, megkötöttség

• szervezet függetlenségének csökkenése, önkormányzati ellenőrzés

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!